Verstani Alapismeretek

 

VERSTANI ALAPISMERETEK  AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát r itmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János Sándor: János vitéz, vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A  János vitéz vitéz   verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is . mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet  biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a féls fé lsoorok rok /2-e /2-es, s, /3-a /3-ass kö köte tetl tlen en vvál álto toga gatá tása sa nem fen fenyyeg egeeti ti.. Az áll állan andó dósá ságg ((66/6) /6) kkeereté reténn bbel elüül te tehá hátt a rrit itm mikai ikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magya mag yarr nyelv nyelvünk ünkben ben az üte ütem m els elsőő szó szótag tagja ja hangsú hangsúly lyos, os, ehh ehhez ez mérve mérve az ütem ütem töb többi bi szó szótag tagja ja hangsú hangsúly lytala talan. n. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen  is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben  benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet  biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

 

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét,t, mind ütemé minden en ütem ütemét ét nagy nagyjából jából azonos azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegy ütemegyenlősé enlőségi gi törvén törvényne ynek. k. Ebbő Ebbőll következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím  párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita ( A ( A tündér ). ). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / tá Bóbita, táncol, ncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek,  béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek.

3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor  Nemzeti dal   című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk  ismétléssel  ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés (összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagb szótagból ól álló ütem a versso verssorban rban rends rendszerin zerintt mege megelőzi lőzi a keves kevesebb ebb szótagbó szótagbóll álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti (A  Nemzeti dal  36   36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)( H   H í a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye

3/3/3 népdal

 

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak sokkal  A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszám szótagszámokkal okkal jelzi az ütemeket, ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u /  Huszt )   (Kölcsey Ferenc: Ferenc: Huszt  E híre híress költ költem emén ényy ve vers rsel elés ésee id időm őmér érté téke kes, s, ve vers rsta tani ni el elem emzé zésé sétt te tehá hátt a sz szót ótag agok ok időt időtar arta tam mának ának megkülönböz megkü lönböztetésé tetésével vel kezdjük kezdjük,, a szótagok alatt vízszinte vízszintess vonalkáva vonalkávall ( - ) a szótag hosszúságát, hosszúságát, félkarikával félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről  beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor akkor ereszkedő a lejtés.   A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - -

szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, ne neve: cs csonka vveerslá rslább, cso csonnkaláb: eezz ssoor eele lejjén nnem em ford forduul eellő. so sor vvéégén aazzonban ggyyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. kérelem c. versét.

A Huszt   idézett idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban  jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A  Huszt --idézet idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is i s kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel f elel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt  soros  Huszt -jának -jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.)  // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, j elöltük, . . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u   (Petőfi: Szeptember végén) végén)

 

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát s zótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u   (Vörösmarty Mihály: Mihály: A  A merengőhöz) merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus j ambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató Attila: Altató című  című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, udunna - / alatt u - alszik / u -a/ rét u - uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas János: Nádas tavon című tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor  pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály ( Zalán  Zalán futása, futása,   1825),  Lúdas Matyi- ját  ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor  Az apostol   című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). bán, Madách Imre Az Katona József Bánk József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné az Antigoné,, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet  a Hamlet . Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

 

anapesztikus verselésre, daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik.

Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul. Mértékegysége a versláb, többnyire 2-3 szótag kapcsolata. Ha a versláb egy szótagból áll, csonkaláb a neve. Négytagú versláb gyakorta a choriambus, igen ritkán a(z) ionicus a minore. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők, ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus, ritkábban a pirrichius, nem ritkán a choriambus). A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek, vagy metszetes sorok. A metszet latin neve: cezúra. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7. osztályban tanulják az iskolások. i skolások. Az időmértékes versek vagy  vagy  rímtelenek vagy rímesek. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal. Ismerünk kötött antik és modern sor- és strófaformákat időmértékes verseléssel, közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb, spondeusok, daktilusok, az utolsó láb spondeus, előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre, de harmadik és hatodik verslába csonka, spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). által ában). Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi, ezt követi a trocheusi, kevés az anapesztusi, alig található példa a daktilusira (a hexametert, pentametert kivéve). Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű. Sormegnevezés:  A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl. jambusi nyolcas), vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus).

A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /- / u Elálmodozva, egyedül u - / u - / u // u / u Múlt ifjuság tündér taván - -/ u - //- - / u Hattyúi képed fölmerül. - - /u - /- // - / u -

/3 5/3 4/4 5/3 (Vajda János: János: Húsz  Húsz év múlva) múlva)

 

E sorok szimultán verselésűek, mivel egy egyidejű idejű verslábazás és ütemezés érvényesül. érvényesül. A lejtést adó jambusi verslábak verslá bak köré körében ben szabá szabályos lyos hely helyettesítők ettesítők találhatók találhatók csupá csupánn (spon (spondeuso deusok, k, egy egyszer szer pedig pirrich pirrichius). ius). Minden sor nyolc szótagú és két ütemű, egyszer nyolcassal, háromszor 5/3 ütemezéssel és az időmértékes-verslábazó verselésfelező szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. találkozunk. A hangsúlyos-ütemező Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok. Szállj le rám is sátorozva u /- - //- u /- u Szenderítő nyúgalom; u /- - // - u / u Közbe-közbe szunnyadozva - u / - u //u /- u Csendesedj le kis dalom. u /- u //- u / u

4/4 4/3 4/4 4/3

Trocheusi szimultán verselésű költemény. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). Ha egy költemény verselésére azt mondjuk, hogy szimultán, akkor bizonyos, hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi), vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében m máár uuttalni er erre. A  Húsz év múlva múlva   jambusi szimultán verselésű, a  Nyári esti dal   trocheusi

 

szimultán verselésű. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés, ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok. E versekben lehetnek olyan sorok is, amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek), vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak). A szimultán szi multán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok, idő-mértékes sorok, ütemező és verslábazó sorok). Vörösmarty Mihály Szózat   című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor, tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambus jambus a lábazás, de ütemezést hiába keresünk, az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!). - Egy strófa a versből: Még jőni kell, még jőni fog   - / u - // - - / u Egy jobb kor, mely után

4/4

-Buzgó- imádság / - // -/epedez u - - / u - / - // u u Százezrek ajakán. - - / u //u/ u -

5/3

3/3

3/3

Jambusi felező nyolcas, két jambusi felező hatos, egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban, középső pirrichius a negyedik sorban, régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!). Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény, a sorok többsége azonban szimultán, így a költemény egészét szimultán szi multán jambusi verselésűnek nevezzük. Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc  Himnusz  Himnusz   című alkotásával, de az időmérték itt trocheusi. Az első két versszak: Isten, áldd meg a magyart -Jóukedvvel, / - u bőséggel, /- u /- - / - // - / - u  Nyújtsd feléje védő kart, u /- u//- - / Ha küzd ellenséggel; u - / -- /- u Bal sors akit régen tép, - - / - -// --/Hozz rá víg esztendőt, - / - // - /- Megbünhödte már e nép - / - u // - u /A multat s jövendőt! - - / - // u /- Őseinket felhozád - u /- - // -u / Kárpát szent bércére, - - / - // - / - u Általad nyert szép hazát - u /- - // - u / Bendegúznak vére. - u /- - // - u S merre zúgnak habjai - u /- - // - u /Tiszának, Dunának, u - / - // u / - u Árpád hős magzatjai - - / - -/ - u/u Felvirágozának. - u /- u /- u

4/3 /3 /3

/3 /3 /3  /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3

 

A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor, inkább a gazdag spondaizálás feltűnő, sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. Az ütemezés hol a hetes, hol a hatos szótagú sorokban erősebb, a 4., 15., 16. sorban ütemélményt aligha találunk, ezek verselése időmértékes. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak, sorai alapján a  Himnusz  Himnusz   trocheusi szimultán verselésű. Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű, Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó, ezen belül több a jambusi, mint a trocheusi. Ady Endre: Párisban Endre: Párisban járt az ősz, második ősz, második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé - - / u - / u -// - u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok; - / - - //-- // - / - u u Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, - u /- - / - // - /-/uArról, hogy meghalok. - - / - // -/ u -

3/3//4 /5 5/5 3/3

Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. A két ütemet a harmadik sorban az f és a  b alliteráció is erősíti. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi, tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik, metszett versláb. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is, így a sor közös metszetű, metszetkapcsoló sor.  b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat, belesimul a hangsúlyos metszetbe. Vajda János Húsz János  Húsz év múlva című múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze, ütemkapcsoló sort teremtve. c) H Haa az az ötödik fél versláb csonka, a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész, szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. Ilyenkor metszet- és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk. Ady Endre: A Endre: A Tisza-parton című Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u - / u - / - // u --// u -

5/4

Az ötödik fél versláb csonka. A sor jambusi ja mbusi metszet- és ütemkapcsoló szimultán sor. - E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi), a pentameter metszete metsz ete csonka csonkaláb-kö láb-követő, vető, középen középen,, s tudjuk tudjuk,, e láb mindig csonka, ez a harmadik harmadik versláb. Fazekas Mihály  Nyári esti dal -ában -ában verslá verslább határá határánn álló dierézis-m dierézis-metszete etszetekk kapc kapcsolódn solódnak ak hangs hangsúlyo úlyoss metsz metszetekhe etekhez, z, ütemkapcso ütemk apcsoló ló troche trocheusi usi szimu szimultaneitá ltaneitást st terem teremtve. tve. - Term Természete észetes, s, hogy szimultán versel verselésben ésben a metszetkapc metszetkapcsoló soló sorokban az első ütem általában 5 szótagú, így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben.

A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi, a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi, ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg, egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű.

 

Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak, a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis), metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész), metszet- és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). A rím a szimultán verselésben is gyakori, a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. ( Félrímesek:  Félrímesek:  Párisban járt az Ősz, Szózat , keresztrímesek:  Húsz év múlva, Nyári esti dal,  Himnusz.) József Attila  Mikor az uccán átment a kedves kedves   című költeménye metszet- és ütemkapcsoló szimultán verselésű. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! földjén című híres verse. Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű, a jambizálást anapesztusok dúsítják. Arany János Tetemre hívás című József Attila Mondd, Attila Mondd, mit érlel  című  című verse is jambusi szimultán verselésű.

A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek, amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. A szabadversnek igen sok változata van, a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. A szabadvers minden történelmi korban létezett, létezik a népköltészetben is, műköltészetben is. Lehet (ritkán) strófikus, lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is, amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal), a sorok szótagszáma lehet kötött, lehet változó, lehetnek a szabadvers sorai rövidek is, igen hosszúak is. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések, alakzati ismétlődések (felsorolás, halmozás, kérdés, felkiáltás, kijelentés stb.), gyakoriak a gondolatritmus jelei, főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. verslábazás, ezek szimultán nemismétlődést lehet bennük (hiszenhordozniuk ekkor mértékes versekkéÜtemezés, minősülnének az alkotások), a ritmuskapcsolata lényegét,következetesen a nyelvi-hangzati azonban kell. Különben prózai szövegekké válnának a versek, megszűnnének versek lenni. Általános iskolában a szabadvers fe feli lism smer erés ésee és néhá néhány ny ritm ritmus usté tény nyez ezőő megn megnev evez ezés ésee (so (sors rszó zóta tags gszá zám m-j -jel elle lemz mzés és,, sstr tróf ófik ikus ussá ság, g, rím rímek, ek, eell llen enté tét, t,  párhuzam, felsorolás, ismétlés, fokozás stb.), mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. de ti virágok, szótlanok, miért vagytok oly erősek, vérttelenek, a föld idegszálai, az idővel viselősek? Megszülettek, akár a szerelem, elmúltok, mint a bánat, együgyüek, sejtelmesek, kelyhei a magánynak... (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. A mű változó szótagszámú, többnyire hosszú sorokat érvényesítő meket mutat. Főképp jambusi-choriambusi lábazást szabadvers,  strófákat nem jelez, e négy sorban azonban párrí meket elemezhetünk, ütemtagolást is, mindezt azonban nyomokban, a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. Valamennyi sor mondattani egész, sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás, sorokat ritmikai tagokra  bont megszólítás és kérdés, máskor ellentét (születés - elmúlás). Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk, prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk.  Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe, befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom, ki vagyok  unszolás nélkül is arra ballagok, amerre a többiek tartanak  s ahogyan váll váll mellett lépkedek, érzem, az út haza vezet én hazámba, az én  hazámba, ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák  nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. Mondattani egész itt minden sor, ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt, lépegető ritmikai hatást keltenek. Alliterációk sejlenek elő (t, v a második-harmadik sorban, sugallatos h a negyedikben, sz a záró sorban). A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul, a záró sor  pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes, choriambusi befejezéssel. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4, verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus, a szimultán

 

verselés ütemkapcsoló.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. - A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés!

Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A Sándor A tündér  c.  c. versében) 1) Bóbita, Bóbita táncol, - uu /- uu /- 2) körben az angyalok ülnek, - u u/- uu /- 3) béka-hadak fuvoláznak, -u u- /uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. -u u -/uu-/u 4/4

/3/2 3/3/2

Minden sor nyolc szótagú, a verselés szimultán. Ütemezés, verslábazás egyidejű, a félrím (xb (xbxb xb)) egyszerű ragrím. Az első két sorban természetes, de ritka három ütemű nyolcast találunk, a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is, a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése, a magyar költészetben ez szokatlan. A verslábak az  első két sorban daktilusok és spondeusok, a lejtés ereszkedő. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik, a lejtés emelkedő. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. Metszete időmértékesen dierézis, versláb határán áll, itt a harmadik versláb után. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi, ez a két sorba tördelés alapja. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus, e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter; az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással, miként a második két sor. A verselési képlet a sorpárokban azonos, különbözik azonban a hangzati verselés. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja, minden ütem egész versláb. Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget, a valós, az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus.. A leoninus..  A tündér  verselésében   verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá, miközben a hangzati verselés az  ütemezés erejét követve két sort emelkedővé, két sort ereszkedővé változtat. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is  érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait, művészi sokszínűségét. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze, a verselés maga is sokszínű harmóniává festi.  Nagy költők alkotásaiban - tudjuk - formai hibákat sem szoktunk keresgélni, találni. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is, amelyek nem ritkák, de nem is hibák. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő, tartalom és forma összhangjának törvénye szerint.- Radnóti Miklós  Himnusz a békéről   című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek, tizenegyesek alkotják a strófákat. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). Miért? Éppen ezekben a sorokban, az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról", a  jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok )).. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. Ez sem "hiba", a szótag időtartama fontos,  jogos költői döntés húzódik a háttérben ( Himnusz  Himnusz a békéről  : : könnyüléptü.) ***   A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb, a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa  (a  Katonaének   5. szakaszával bemutatva) = 9 sor, 3 periódus, szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7, rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. stanza = időmértékes sorokból szőtt, rímes, nyolc sorból álló strófa ( Himnusz,  Himnusz, A XIX. század költői stb.). költői stb.). szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. Eredetileg kötött versforma, 2 x 4 + 2 x 3 sor, tehát négy versszak, általában  jambusi időmértékes sorokból, általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba, bccb), terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded, efe)

A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés

 

Versek hallgatása, mondása, olvasása folyamatos, csendes kísérője életünknek. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik, szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja, így a társadalmi tudat általános, értékes részévé avatja. A költemény tartalmi-formai egészének egész ének érzel érzelmi-ért mi-értelmi elmi befog befogadása adása a verse verselemzé lemzéss sikeré sikerétól tól függ. Ezt az elemzésben elemzésben érdekelt tudom tudományo ányokk eszközeinek, módszereinek elvi és gyakorlati megismerése, elsajátítása biztosíthatja. Mind az ösztönös, ép érzékek, mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók, a versértés iskolánként, szinte osztályonként megkívánható szintjére. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének, a versritmus elemzésének tudományára, a verstanra vonatkozóan is. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók, miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket, amelyek amely ek a verse verselemzé lemzés-versé s-versértés rtés elmélyítésé elmélyítésétt segíthetik. segíthetik. A versta verstant nt a koncentriku koncentrikuss tudom tudományo ányoknak knak meg megfelelőe felelőenn kell úgy tanítanunk, hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. E tanulm tanulmány ány els elsőre őrendű ndű törekv törekvése ése azo azonn verstan verstaníí ismere ismeretek tek öss összef zefogl oglalá alása, sa, ame amelye lyekk az ére érettsé ttségin gin megkívánhatók. Tantervek, tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt, amit ebbő1 az   egyes osztályokban, iskolákban tanítani lehet.  A ritmus. - A metrum. - Verselési Verselési rendszereink   I. A ritmus

. Óg Ógör örög ög ered eredetű etű főn főnév év (rhü (rhüthm thmos osz) z) bá bárm rmily ilyen en rend rendez ezet ettt ál állap lapot ot vagy vagy meg megha hatá táro rozh zhat atóó irá irány nyúú mozg mozgás ás megnevezésére. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság, az   ismétlődés, a rendezettség. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket, a térben és időben mozgó, változó anyag külső és  belső, időleges kapcsolataiban. szerkezeteiben. A csillagok mozgásában, anyaghalmazok pulzációjában, a földi évszakok, évsza kok, naps napszakok zakok váltak váltakozás ozásában, ában, az ár-ap ár-apály ály jelens jelenségéb égében, en, vizek hullá hullámzás mzásában, ában, a szívdo szívdobogás bogásban, ban, hegyekhegyekvölgyek, dombok-lankák látványában, az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos, mégis úgy látszik, hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra, noha ez alkalmi. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges, más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. A ritmus tér- és időbeli rendezett struktúra, valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet, de kozmoszban, Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is. Az emberi ritmusélmény földi arányú, a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben.  b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. 2. Az idő és a tér túl nagy vagy vagy túl kicsiny kicsiny sza szakas kaszai zaiban ban ér érvén vénye yesül sülőő ritmi ritmikus kus jele jelensé nségek gek a földi földi életb életben en csupánn az embe csupá emberi ri tudat számára érzékelhet érzékelhetők. ők. Részb Részben en a logiku logikuss elvonatkoz elvonatkoztatás, tatás, részb részben en  az  érzékelést kitágító eszközök   alk alkotá otásár sáraa val valóó kép képess esség ég rév révén. én. A földi földi élet élet ará arány nyain ain belüli belüli ritm ritmikai ikai jelensé jelenségek gek irá iránti nti ritm ritmusé usérze rzette ttell . feltehetően nem csak az ember rendelkezik   A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. A ritmustudat azonban csupán az   ember sajátja. Ritmusérzék, ritmusélmény, ritmustudat külön-külön is, együttesen is  jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. E komplexitás teszi képessé az embert arra, hogy tükrözze az objektív objek tív valós valóság ág term természeti észeti ritmusát, illetv illetvee alkosson alkosson olya olyann ritmu ritmusformá sformákat, kat, amely amelyek ek az embe emberen ren kívüli világban teljességgel ismeretlenek. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. A szerkezeti rendezettsé rende zettségg egy egyetemes etemes alaptulajdo alaptulajdonsága nsága a ritmu ritmusosság sosság,, minde mindenn alkotó emberi tevéke tevékenysé nységben gben fellelh fellelhető ető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. Természetesnek látszik tehát az a tény, hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit, amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma, s amelyeket az időben örök életűeknek vél. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. i dőt.  Nem ismerünk olyan művészetet, amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. Egyértelmű tehát, hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkál mun kálóó ritm ritmus us iránti iránti fog fogéko ékony nyságo ságott is föl föltéte tételez lezi,i, az ösz ösztön tönös ös rit ritmu musér sérzék zék me mellet llettt a művelt művelt ritm ritmustu ustudat datot ot is megköveteli. A művészi ritmusok   alapja a természeti ritmus, érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. Az egyes művészetek művés zetek materi materiális ális alapjá alapjának nak megfe megfelelően lelően válnak a művészi művészi ritmusok ritmusok kisebb kisebb-nagy -nagyobb obb társad társadalmi almi közösségek közösségek számára számá ra közve közvetlenné tlenné,, ösztön ösztönösen ösen érezhetőv érezhetővé, é, vagy éppen távolib távolibbá, bá, csupá csupánn a  művelt  rit ritmus mustud tudat at álta általl megközelíthetővé. A művészi anyag (hangok, mozdulatok, színek, vonalak, matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb kisebb-nagy -nagyobb obb társad társadalmi almi közössége közösségekk saját sajátossága osságait it követ követik. ik. A nyelvi nyelvi ritmus ösztönös ösztönösen en legink leginkább ább az egy nyelvet  beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé, éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális

 

összetevői miatt. A művészi  művészi  nyelvi ritmus, különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is, amelyek nemzetek felettiek. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére, de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is, megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust, amely  pedig áthatja költészetünket, miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen, a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. . A nnyyelvi ri ritm tmuus a hangzó nyelvi eellemeket rendezi, a mindennapi bbeeszédben  éppúgy, mint a művészi nyelvi alkotásokban. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak, a művészi  prózaritmusnak és a versritmusnak, mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. A beszéd- és a prózaritmushoz mérve  a versritmus a leginkább kötött. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. A verstan a versritmus tudománya, a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. A beszéd- és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható, iskolai oktatásunkban okt atásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. A versritmus tana, a verstan mélyhagyományú tudomány, maradandó elméleti felismerések  birtokosa, a műelemző ggyakorlatban yakorlatban esztétikailag kamatoztatható. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál, mert a nyelvnek, mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek  jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti, miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa, amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. 4. Vers Versta tani ni mu munk nkán ánkb kban an a ri ritm tmus ussa sall ka kapc pcso sola latos tos foga fogalm lmak ak so sorá rátt a versr versritm itmus us zá zárja rja.. A magy magyar ar nyelv nyelvűű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. A magyar nyelvi ritmus, így  így   a magyar versritmus is hangzó ritmus. Ha olvass olvassuk uk a ver verset set,, akk akkor or be belső lső hallás hallásunk unk tes teszi zi érz érzéke ékelhe lhetőv tővéé ritm ritmusá usát.t. Az egy any anyany anyelve elvett ért értők ők tár társad sadalm almii közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is, a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség, hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb, mint a zenei. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak, közöttük az iskolai oktatásnak. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”, mint a ritmus iránti közönnyel. Mindez tovább tov ább gyűrűz gyűrűzik ik a nyelvi nyelvi ritm ritmusé usérzé rzékk tár társad sadalm almii mér mérete eteibe iben, n, egész egészen en a szaval szavalómű óművés vészet zetig. ig. Nem ige igenn kel kelll  bizonygatnunk a tanárok számára, hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. A helyes magyar  beszéd mai gondjai mellett a helyes, művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk.  ,,A verstan is közügy.” A versritmus versritmus nye nyelvi lvi hangz hangzástény ástényezők ezők soroza sorozatosan tosan ismétlődő rende rendezettsé zettsége, ge, időbeli időbeli tagol tagolódása ódása.. Ennél Ennél is kötöttebb, ha a szótagokig hatolóan rendezett. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. A versritmus tehát összetett, komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható, a hangzás egészében mindigg nyelv mindi nyelvii tény tényezők ezők komp komplexum lexuma. a. Enne Ennekk megfe megfelelően lelően idézzük a versr versritmus itmus azon defin definíciójá ícióját,t, amely ugyan  bonyolultabb, mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás, mégis vállalnunk kell, az iskolában is. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása, amely esztétikai élményt ad. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke, időtartama, a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen, magas-mély stb., a rím) és a verslejtés vagy versdallam. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon, tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. Amikor azt mondjuk például egy szótagra, hogy hangsúlyos, vagy azt, hogy rövid, akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat, akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében tekintetében hagy hagyomány ományos os fogalmaink fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat, ez pedig a nyomaték. nyomaték. A magy magyar ar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége, a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Mint majd látni fogjuk, a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan, egyezményesen megoldott. A hangakusztikai elemzés is, nyelvészeti fogalmakkal, az iskolai oktatás számára is kezelhetően. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. Ez ugyanis a vers nyelvii any nyelv anyagában agában jelöletle jelöletlen, n, a lírai teljesség esztétik esztétikumáb umából ól sugárzik. sugárzik. Függ attól, hogy a mind mindenkori enkori vershalló vershalló-versmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. Feltételezhető, hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából, tény azonban, hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. Tudományosan nehezen írható le, közvetett eszközök által. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. Létére azonban érdemes utalni. Egyenesen következik mindebből, hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk.

 

 II. A metrum

1. A versritmus elemi egysége a szótag. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos, az egyik a szótagok hangerejét, hangsúlyát mérlegeli, a másik a szótagok kiejtési idejét. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja, a hangsúlyosé és az időmértékesé. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak, az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik . Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. A verset a prózától a sorképzés választja el. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad, akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. Mindkét tényező maradhat háttérben is, hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt, pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. A mag magya yarr nyelvű nyelvű ver versek sek ann annak ak ala alapján pján sor sorolh olható atókk két ala alapcs pcsopo oportb rtba, a, hogy hogy érv érvény ényesít esítik-e ik-e a szótagm szótagmérő érő versritmustényezők egyikét vagy nem. Az utóbbiak neve szabadvers, az előbbieké metrikus vers. 2. A 2.  A metrum számviszonyokkal metrum  számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyo hangs úlyoss vagy ütemező verssort úgy jellem jellemezzük ezzük,, hogy megnevez megnevezzük zük ütem ütemeinek einek és szóta szótagjaina gjainakk a számát. A kétütemű hetes azt jelenti, hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít, ütemei száma kettő, szótagjaié hét. Az ötös  jambus vagy jambusi tízes azt jelenti, jel enti, hogy a sorban időmértékes metrika működik, a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz t íz szótag van. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek, a metrika tana. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza, indokoltan, hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. Adódik ezen túl a hangakuszt hanga kusztikai ikai tény tényezők ezők köréb köréből ől a rím elem elemii   rendszere  és a  szabadvers rövid jellemzése.  Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek, de tartsuk nyilván, hogy a ritmust szűkebb jelentésével, szinte a metrikával azonosítva emlegetjük.  III. Magyar verselési rendszerek 

1.  Hangsúlyos verselés verselés.. Nevezhetjük ütemezőnek is, de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek, mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. Tény, hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk, ez jellemzi teljes népköltészetünket. Nem árt azonban ismételnünk, hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. 2.  Időmértékes verselés verselés.. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. Görög eredetű. Az ógörögben ógörö gben az időm időmértéke értékess metrik metrikaa éppen olyan természete természetes, s, eredeti eredeti nyelv nyelvileg, ileg, mint a hangsúly hangsúlyozó ozó nyelv nyelvekben ekben a hangsúlyos metrika. Megemlítjük, hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. A távoli hatások példái kivételesek. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek, hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni, mivel  hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani, a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak", a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek", mint például a németben. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés, bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette, amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. Alkalmazása is, befogadása is tanultságot kíván, egyértelműen műköltészeti jellemző. A történeti okok magyarázzák, hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos, mind az  időmértékes metrikával. 3. Szimultán verselés. Lényege verselés. Lényege a hangsúlyos és az  időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata, ütemezés és verslábazás egyidejűsége. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor, ha tudjuk, hogy a hangsúlyos és az időmértékes versel ver selés és kül különön-kül külön ön mo monom nometri etrikus kus.. A mag magya yarul rul me megsz gszóla ólaló ló idő időmér mértéke tékess metrum metrumokb okban an min mindig dig ott munkál munkál a hangsú han gsúly lyozó ozó nyelvi nyelviség ség.. A szó szótag tagok ok időmé időmérték rtékes es jel jellem lemzés zésébe ébenn nálunk nálunk min mindig dig érd érdem emes es a hangsú hangsúly ly mérték mértékét ét is figyelembe venni. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. A szimultán verselés is műköltészeti, ennek kezdetével egyidős. Verstani kutatása a XX. század elején indult meg, századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. 4.  A szabadvers szabadvers   ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget, tehát nem metrikus. Sorozatosság, ismétlődés változatos, nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik, ezek   által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. Versritmusa van a  szabadversnek, metrum nélkül. Ennek leírásában többnyire szó- és mondattani, nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre, olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak, mint például a  gondolatritmussal   kapcsolatos kapcsolatos párhuzam, ellentét, felsorolás, fokozás stb. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek, ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. Természetes az is, hogy a versritmus metrikán túli tényezőit

 

figyelembe kell vennünk, tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet, eszerint beszélhetünk például sorképző, sorváltó, sortagoló, mértékőrző típusokról, az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. * A versritmus elemzése az  iskolában ma a metrikai rendszerek alapos, a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő - tanterveinkkel, tan-könyveinkkel összhangban.  A hangsúlyos verselés verselés

 Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag, ütem, metszet, lejtés, ütemegyenlőség, szótagszámereszkedés. 1. A szótagmérés A metrik metrikus us verse verselés lés elemi egy egysége sége a szóta szótag. g. Az ütemező vagy hangsúly hangsúlyos os monometrik monometrikus us verselésbe verselésbenn a kimondott szótagok a hangerő, a hangsúly mértékében különböznek. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. Ma már kevesen vitatják, hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék, képzésben-hallásban egyaránt. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték, hatnak reá többrétegű nyelvi, metrikai és érzelmi tényezők. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb, mint a szó belsejében található szótagok, a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb, mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja, az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag, mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja, a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja, fokozhatja vagy tompíthatja szótag hangsúlyértékét, amely tehát aszéles Az aiskolában elegendőnek mutatkozik skálaskálájú. tudatosítása és három fokozat ismerete. Így beszélhetünk főhangsúlyos, mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról. 2. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó, ritkán egy vagy ötnél is több. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos, hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. Mivel szavaink is, ütemeink is élhang élhangsúly súlyosa osak, k, ezé ezért rt az üte ütemk mkezd ezdet et elv elvile ilegg szókez szókezde det.t. (Et (Ettől től a költői költői gyako gyakorlat rlat idő időnké nként nt elt eltér, ér, főképp főképpen en mellékmetszettel tagolt ütemek estében.) 3. A metszet  Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet, a két változatnak megfelelően. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. A sorontagolja, belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb, mint az ütemekkiemeli. száma. A tagol és kiemel. A sort ütemekre a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan A metszet főmetszet (a tartós tartósabb abb szü szünet net álta által) l) erő erőseb sebben ben,, a me mellék llékmet metsze szett (a röv rövide idebb bb szü szünet net rév révén) én) kev kevésb ésbéé erősen erősen.. Lén Lénye yegéb gében en ezzel ezzel magyarázhatjuk azt a tényt, hogy a főmetszet ritkán, a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. 4. Az ütemegyenlőség  A soron belüli ütemek szótagszáma szótagszáma olykor megegye megegyezik, zik, sokszor sokszor külön különbözik bözik.. A különb különböző öző szótagszám szótagszámúú ütemeke ütem ekett meg megköz közelít elítően ően azo azonos nos idők idők alatt alatt mo mondj ndjuk uk ki, a na nagy gyobb obb szó szótag tagszá számú mútt tehát tehát gyors gyorsabb abban, an, a kevese kevesebb bb szótagszámút lassabban. 5. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. Következik ez abból, hogy ütemeink élhangsúlyosak, tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal, amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. A szótagszámereszkedés

 

Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll, akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli kör üli sor sorfel felekb ekben en érv érvény ényes es e tör törvén vény. y. (A felező felező tiz tizenk enkett ettesb esben en teh tehát át két hat hatszó szótag tagúú sor összet összetéte ételét lét lát látjuk juk,, a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők, a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére, ahol általában tartalmas szók kezdődnek. Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak, a metszet előtti ütemhez csatlakoznak, az ütem végéhez kapcsolódnak. Mondottuk korábban, hogy a szólamhangsúly erősebb, mint a szóhangsúly. Természetes tehát, hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal, noha nem azonosak. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük, például jelző és  jelzett szó, alany és állítmány, állítmány állít mány és tárgy stb. kapcsolatának, akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük:  zöld erdőben, sík mezőben... mezőben...   - A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre. Ha a verssz versszöveg öveg hangsúly hangsúlyos os tagolását tagolását összehasonlítju összehasonlítjukk a természetes természetes beszéd tagolásáv tagolásával, al, illetve a zenei tagolással, akkor látnunk kell, hogy közelebb áll a beszédhez, mint a zenéhez, a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is, nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. Itt az az érdekesség, hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. Egy közismert népdalra utalunk:  Kicsi vagyok én... Ha szövegversként ütemezzük, semmi gondunk nem lehet, két ütemet hallunk, egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1, 2+3). - Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből, kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl, amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). A felező tizenkettes mindig négyütemű, 12 szótagos sorra utal. - A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli, feltüntetve a metszeteket. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences, négy, három hár om és ket kettő tő szó szótag tagszá számú mú üte ütemek mekkel kel.. 4/2 4/2//3 //3/3 /3 = fel felező ező tiz tizenk enkette ettes, s, négy négyütem ütemű, ű, egy főm főmets etszet zettel tel és két mellékmetszettel. Az ütemek szótagszáma sorrendi. A gimn gimnázium áziumii tanterv tantervii anya anyagban gban szereplő hangsúly hangsúlyos os metrumú metrumú verse versekk sorai sorainak nak megnevezé megnevezése, se, leírás leírásaa az előbbiek előbb iek alapján lehetséges lehetséges,, téved tévedésekk ésekkel el aligh alighaa feny fenyeget eget a metri metrikai kai elemzés. Gondokat Gondokat inkább inkább a régi magyar versek metrizálása okoz, egyik-másik még tudományosan is. Részletezünk néhány példát. Balassi Bálint  Katonaéneke  Katonaéneke   a  Balassi-strófa  Balassi-strófa   iskolapéldája. Ez a strófa 9 sorból áll, a sorok 3 periódusra tagolhatók. A strófa szótagszám- és rímképlete: 6,6,7, 6,6,7, 6,6,7 - aab ccb ddb. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak, a hatosok 3/3, 4/2 változatban kétüteműek, a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. A Szigeti veszedelem sorai veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is, van néhány 11 és 13 szótagú sor is. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta, miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie), ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. Valószínűbb azonban, azonban, hogy ezek is jó metrumú sorok, az ütem- és szó szótagszámtartó tagszámtartó 12-esek  példái, amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. Megemlítjük tehát, hogy az aszi aszimmetrikus mmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak, ha a főmetszet előtt is, a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk, a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel. Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat

4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 /3//4/1

4/3//4/1

A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija Toldija.. Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot:  Nem mér az nagy bánhoz közel menni menni senki, De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti, Mellyében ez esett, más homlokát üti, Vitézivel együtt az földre fekteti.

/3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3

Az Őszi harmat után hatosai után hatosai 4/2-esek vagy felezőek, a hetesek 4/3-asok. - A Csinom Palkó nyolcasai Palkó nyolcasai rendre felezők, a hatosok vagy feleznek, vagy 4/2-esek, gyakori szómetszéssel. - A  Mit búsulsz, kenyeres... sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek, a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra, 4/2-re. A Rákóczi nóta 15 nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3,4,5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel, felező nyolcasokkal. Az Áll Az  Áll előttem egy virágszál.... sorai virágszál.... sorai felező nyolcasok. Két ok magyarázza, hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok, Jó illatú szép virágok,

/4 /4

 

Tündöklő szép piros rózsák, Gyönyörűséges violák.

/4 /4

Az első sor két üteme két eleven szóla szólam m (jelző és jelzett szó), hasonl hasonlóó a 2. és a 3. sor is, míg a negy negyedik edik sor egyetlen nagy szótagszámú szótagszámú szólam, amely amelyet et a metsz metszet et két ütemre tagol tagol.. Másrészt Másrészt érdekes itt megfi megfigyeln gyelnii a soroza sorozatosság tosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket, sem a metrikai törvényeket a 4. sor szóütemező 5/3-as tagolása. Mivel a versben is, e strófában is következetesen, sorozatosan érvényesül a felező nyolcas, ennek követése indokolt a 4. sorban is. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete.  Himfy-strófája  Himfy-strófája   azonban iskolás verstani ismeretnek számít, ezért idézzük - szakkörön talán szóba kerülhet. Szótagszám- és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7, ababcdcdeeff, tehát tizenkét sorból áll. A Kesergő A  Kesergő szerelem 9O.dala szerelem 9O.dala méltán közismert (a sorok 4/4, 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). Hallottam én szép szavának  Ezüsthangját zengeni, Philoméla panaszának  Hangja nem oly isteni. A természet figyelmes volt, S olvadozni láttatott, A patakvíz lassabban folyt, A fatető hallgatott, Megszünt minden madár dala, Minden Zefir fülel vala, Megszünt minden fuvalom, S mosolygott a fájdalom. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady  Krónikás ének 1918-ból   című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú, ezt követi a főmetszet, ami után hat szótag következik. A sorok második felében mellékmetszet tagol, 4/2-re vagy 3/3ra, ezzel a sorokban s orokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva.  Az időmértékes verselés verselés

 I. Metrikai tényezői, tényezői, törvényszerűségei 

1. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú, tehát kevésbé függ a szövegbeli szöve gbeli relatív helyzettő helyzettől,l, mint a hangsúlyo hangsúlyos-kevés s-kevésbé bé hangs hangsúlyo úlyoss szóta szótagérték gérték.. Az időmértéke időmértékess szótagméré szótagmérésben sben alapelvnek tekinthető az, hogy a sor nyelvi egység, a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk, hogy figyelembe vesszükszótagokat a következő kezdetétszerint is. elvileg három csoportba soroljuk. Vannak hosszú, rövid és közös A hangzó azszó időtartam szótagok. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében, a gyakorlatban csupán két változat működik, a hosszú és a rövid, mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek, rövidekké vagy hosszúkká. Rövid a szótag, ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. Jelölése felül nyílt félkarika, írógépen u-betűvel jelöljük. Egy-két  példa:  

Hazádnak rendületlenűl

u-u-u-u-

Az első, az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag, tehát rövid. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid, ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna.  

Fo Forr rr a világ világ bús bús te teng nger ere, e, ó ma magy gyar! ar!

-uu- - -uu-u-

Egyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3., 7., 8. és a 10. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll, nem lehet tehát rövid szótag. Hosszú azárt szótag természeténél ha hosszúután a magánhangzója, helyzeténél fogva akkor, ha rövid magánhangzója szótag (ilyenkor afogva rövidakkor, magánhangzó legalább két mássalhangzó következik). Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor, ha enklitika. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli, amelyek szótanilag névelők, kötőszók, névmások, mutatószók, miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a, ( a, de, ha,

 

te, mi, ti, e - kivétel a ritkábban közös az az   névelő). Ezeket önmagukban mérjük, tehát függetlenül az őket követő szótagok, mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. Helyzetük Hel yzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai, elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. Így jelölhetők a soron belüli, egytagú csonkaütemek (csonka verslábak), Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka, fölötte a rövidséget jelölő félkarika,  írógépen: u . Meg kel kelll em említe lítenün nünk, k, hog hogyy az idő időmé mérték rtékes es monom monometri etrikus kus sor sorok ok han hangzó gzó szó szótag tagjain jainak ak idő időtart tartam amába ábann a szakirodalom részletezőbb annál, amit itt idéztünk. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak, hogy rövid magánhangzójuk zárt-e, vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. Hatnak a hangzóó szótag időtarta hangz időtartamára mára a versri versritmus tmus egyéb tény tényezői ezői is. A versd versdallam allam például érzelmi (emfa (emfatikus) tikus) nyújtásb nyújtásban an érvényesülhet. A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő- és mellékhangsúly). Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől, ezért csupán azt javasoljuk, hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen, a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. 2. A 2. A verslábak  (időmértékes  (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai, kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű, ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk. - A verslábakat a szótagszám, az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. - Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje, a hosszú szótag két mora. - A versláb lejtése lehet emelkedő, ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ, lehet ereszkedő, ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek, lehet közömbös, ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb, amelyben nincs lejtési irány, például két hosszú szótag között két rövid található. 2, 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván, a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc, mindegyiknek saját megnevezése van. - A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. Mind az egyetemes, mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete, ismer ete, közül közülük ük nyolc gyak gyakori, ori, megtanítás megtanításuk uk iskolai felada feladat.t. Ezek a verslábak verslábak a követ következők kezők (sztag = a versláb versláb szótagjainak száma):

 jele

neve

uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu

pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus

a versláb szótag

mora

/2

lejtés közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös

A sor verslábait /-jellel különítjük el. 3. A sor lejtése. A lejtésegység lej tésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő, vagyaereszkedő. A sor lejtésétmennyiségi rendszerintfölénye az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. Ha ez véletlenül közömbös, akkor sor lejtő verslábainak dönt, ha ez sem egyértelmű, akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek, tehát vagy emelkedők, vagy ereszkedők. (A lejtésben bizonytalan sor

 

lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek, az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük. A magyar nyelvű időmértékes időmé rtékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a versle verslejtést jtést vagy versd versdallam allamot, ot, amely ritmikai ritmikai tény tényező) ező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az, hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak, az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal.  Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni.). Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. Vagy úgy, hogy choriambus része (a - u u - képletű - képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra), vagy akkor, ha funkcionális szerepű, tehát a vers hangulatát, gondolatát közvetlenül festi, mint Ady  Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat, ha külön szabály ezt nem korlátozza. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. - Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos, a XX. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. (Nyilván a jambusi zárlat miatt.) - A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban, versekben. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. Jambus csupán choriambusi szerkezetben, a metrum me trumfejl fejlődé ődésne snekk meg megfel felelőe előenn min mindd ritk ritkább ábban, an, aho ahogy gyan an a cho choriam riambus bus ritkul ritkul a troche trocheusi usi lej lejtés tésűű versek versekben ben.. A funkcionális kivétel is igen ritka. Megemlítjük, hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan, ezért feltűnő minden, ami a lejtés egységét megtöri, megzökkenti. Legtöbbször funkcionális az indokolás, mint Ady említett versében. Lehetséges olykor - szinté szinténn funkc funkcionáli ionáliss indok indokok ok révén - ellenk ellenkező ező lejtésű sorok váltoga váltogatása tása is egy költeményben, költeményben, mint Csokona Csokonaii Újesztendei gondolatok  című   című versében. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi, páros sorai jambusi lejtésűek, következetesen. Ahogyan a szakirodalom megállapította, e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. - Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára, strófára, amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. Ennek különös érdekessége a magyarban, hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik.   Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is, amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően hívás, Ady tagolható verslábakra úgy, hogy akár trocheusi, akár jambusi lejtés feltételezhető. (Például Arany Tetemre hívás, Csákk Mát Csá Mátéé föl földjé djénn  cím címűű ver verséb sében en.) .) Meg Meggy győző őzőnek nek láts látszik zik az az elemző elemző elj eljárá árás, s, amely amely a lej lejtés tés vonatk vonatkozá ozásáb sában an egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak, eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése, verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). mellett ). 4. Szómetszés, lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus, antik metrikához, annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből, a  Húsz év múlva címűből múlva  címűből idézünk két sort: Csöndes szivem, többé nem ég,  Nem bántja újabb szenvedély.

--/u-/--/u--/u-/--/u-

Az elsőül elsőül idézet idézettt sor els elsőő három három ver versláb slábaa (spo (sponde ndeus, us, jam jambus bus,, sponde spondeus) us) egy egy-egy -egy szó szóval val azo azonos nos.. Itt tehát tehát nem  beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót), sem lábmetszésről (amikor (a mikor a szó metszi a verslábat). verslábat ). E jelenséget szólábazásnak nevezzük. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról, amilyen Vajda költeménye is. Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható, az ütemek határai verslábhatárok, e jelenség neve ütemláb ütem lábazá azás. s. Ha a szó szólam lam hat határa áraii azo azonos nosak ak a ve verslá rslábha bhatár tárokk okkal, al, akkor akkor egy egysze szerű rű ana analóg lógia ia álta általl beszél beszélünk ünk szólamlábazásról. A szólam gyakran azonos az ütemmel, mint itt az első sorban, ahol tehát egyszerre van jelen a szó- az ütem- és a szólamlábazás. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban, hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) - Az első sor végén a jambus nem metsz szót, de a jambust metszi az ég  szó.  szó. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. - A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó- és lábmetszést, hiszen a verslábak szavakat, a szavak verslábakat metszenek. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző), de e jambust nem metszi szó, nincs tehát lábmetszés. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője, hogy egyetlen versen, egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó- és lábmetszés változatait, miként a szó-, ütem- vagy éppen szólamlábazást. Vigyázni kell arra, hogy össze ne tévesszük a szó- és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban, szó- és lábmetszés több is lehet. l ehet. 5. Az időmértékes sormetszet (cezúra)   Mindegyik változatára érvényes, hogy utána mindig szó kezdődik. Érzékelhetőségét részben az biztosítja, amiben a hangsúlyo hangsúlyoss metsz metszettel ettel mege megegyez gyezik, ik, tehát szünetértéke. szünetértéke. Az időm időmértéke értékess metszet metszet szünetideje szünetideje mindig rövide rövidebb bb

 

(szünetrés), mint a hangsúlyos metszeté. Másrészt azáltal érzékeljük, hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli, nyomatékát fokozva kiemeli. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos. Elsőként idézzük a leggyakoribbat, neve  penthémimerész. Mindig a harmadik verslábat tagolja, tehát az ötödik fél verslábat követi, kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot. Meghatározó nem a szótagszám, hanem az ötödik fél versláb, ami olykor (például a  pentameterben) csonkaláb. Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük. A penthémimerész két változata: lábmetsző, illetve csonkaláb-követő. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis. Első, másod-, harmad- stb. dierézis az első, a második, máso dik, a harm harmadik adik stb. verslá verslább végén mutatko mutatkozó zó metszet. metszet. Leggyakoribb Leggyakoribb a másod másoddieréz dierézis. is. A magyarny magyarnyelvű elvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet, azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat, így pedig a negyedik szótagot követi, ami igen gyakran négyszótagú ütem ütem élményét  élményét ébreszti, pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. A lábmetsző lábmetsző cezurák közül a harm harmadfél adfél metszet rendszer rendszerint int 5+maradék  ütemezését   ütemezését sugallja, végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző, mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazás verslá bazást,t, azaz szimultán (bime (bimetrikus) trikus) ritmust juttatn juttatnak ak érvényre. érvényre. Csak időmértékes időmértékes metrum metrumot ot (időm (időmértéke értékess monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink, hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik - vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a múlva  idézett két sorából az elsőben verseket (lásd a Szózat   első - jambusi monometrikus - sorát!). - A  Húsz év múlva  másoddierézis az időmértékes metszet, a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg, a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet, 5/3-as ütemezést ébresztve. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor. A Húsz év múlva már múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem, többé nem ég,  Nem bántja újabb szenvedély.

- - / u - // - - / u - - / u - / - // - / u -

//4 //3

As első sorban a negy negyedik edik szótagot követő, verslá verslább határá határára ra eső dierézis-m dierézis-metszet etszet egyben hangsúly hangsúlyos os (felező) (felező) metszet, a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. Monometrikus Monom etrikus időmé időmértéket rtéket hallunk olya olyankor, nkor, ha három háromtagú tagú verslába verslábakk sorak sorakoznak oznak,, például anapesz anapesztusok. tusok. Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet, így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően  Forradalom,, vagy Radnóti Miklós monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi  Forradalom  Álomi táj című táj című versét.) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről. Számuk igen kevés, a hexametert pentametert (disztichont) nem számítva. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti el előnyben, őnyben, amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe, a szó- és verslábmetszést kerüli, pedig ezek az időmértékes metrumot metrum ot elsőre elsőrendűen ndűen támogató metrikai jegy jegyek. ek. A daktil daktilust ust metsző metsző harm harmadfél adfél cezúra hangs hangsúlyo úlyozó zó nyelv nyelvekben ekben kedvezőtlen az időmértéknek, mivel a metszet után thesis áll, holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is, a korszakos siker (a XIX. század első felében) bizonyára ezért volt valójában valójá ban rövid életű életű.. E verse verselési lési mód XX.századi XX.századi reneszánsz reneszánszát át (Kosztolány (Kosztolányi,i, Radn Radnóti, óti, József Attila) a líraib líraibbb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé... Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. Utalva arra, hogy a dieré dierézist zist jambu jambusi-troc si-trocheusi heusi versekben hangsúly hangsúlyos os metszetként metszetként hallju halljuk. k. Időm Időmértéke értékess alkatu alkatukk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: fig yelmet: Mégg nyí Mé yíln lnak ak a völg vö lgyb yben en a kert ke rtii vi virá rágo gokk

- - / u u - / u u // - / u u - / u

Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik. - Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág, eliraml mliik az élet

- - / u u - // u u - / u u - / u

Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk, hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis, e sorban az ötödik szótag után. 6. Az 6. Az időmértékes sorok megnevezése, leírása A megnevezésnek két változata terjedt el, mindkettő egyértelmű, helyes. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi. Ötös jambus = olyan sor, amelyben a jambusi

 

verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található, a lejtés pedig emelkedő. A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. Hatodfeles jambus - öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban, a lejtés emelkedő. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel, utána a sor szótagszámát. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor, amelyben a szótagok száma tíz. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető. Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal azokkal a mellékjelekkel történik, amelyek a szótago szótagokk időtartamát ( u , - , u ), a verslábak határát ( / ) és a m metszetet etszetet ( // ) jelölik. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. Utaljunk arra, hogy a hangsúlyos nyelvben, amilyen a magyar is, a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik, ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet. Ez utóbbi a hiteles, mert ez hangzik. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget. A sor mellé írjuk a metrik metrikai ai jeleke jeleket,t, ezek mellé az időm időmértéke értékess verslá verslábaka bakatt nevük kezdőbetűjév kezdőbetűjével, el, ezek mellé az összesített összesített nyomaték alapján hallható verslábakat, szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is

- - /- -/- - /u -

s,s,s,j

s,j,j,j

A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak, sorvégi jambussal. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb, mint az elsőn, kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje, a thesis the sis-ar -arsis sis vál váltak takozá ozása. sa. Három Három han hangzó gzó jam jambus bus sze szerep repel el a sorb sorban. an. (Az első első verslá verslább is sponda spondaiku ikus, s, első tagja tagja hangsú han gsúly lyosa osann enn ennek ek is erő erőseb sebb, b, min mintt a má másod sodik, ik, a köz közös ös nyoma nyomatéko tékott azo azonba nbann kie kiegy gyenlí enlíti ti a más másodi odikk szó szótag tag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: - szótagmérés (három szótagmérés (három csoport megnevezése, definiálása, jelölése, a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) - verslábak   (pirrichius, spondeus, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, choriambus, csonkaütem. A verslábak szótagszáma, lejtése) - szómetszés, lábmetszés cezúra   (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet, verslábhatáron dierézis, amely dipódia után - cezúra hangsúlyo hangs úlyoss mets metszetkén zetkéntt hat. Rövidebb szünet, mint a hangsúlyo hangsúlyoss metszeté. metszeté. Feladata azonos a hangs hangsúly úlyos os és az időmértékes metszetnek, mindkettő tagol és kiemel. Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) sor ) - metrikai lejtésegység  (emelkedő   (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű, ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) megnevezés és leírás (a - megnevezés  és leírás  (a megnevezés kétféle. A leírás a szótagok időtartamát, a verslábak határát és a metszetet jelöli. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi, sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. A lejtést a hangzás csak erősíti. A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez.)

II. Kötött időmértékes időmértékes sor-, strófa- és versszerkezetek  . Sormértékek   A hexameter  Klasszikus görög időmértékes sorforma. Hat verslábból áll, daktilusok és spondeusok szerepelhetnek  benne, az utolsó (hatodik) versláb mindig sspondeus, pondeus, az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. A hexameter ezen kötött záró képle képletét tét (klauzulájá (klauzuláját) t) adonis adoniszi zi sornak (adoneusnak, (adoneusnak, adonic adonicusnak usnak)) nevez nevezzük. zük. A hexam hexamater ater leggyakoribb leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész). Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet, az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni, ez versláb határára jut, tehát dierézis-típusú, neve: bukolikus metszet. Az adoniszi sor előtt szerepel, akkor érzékeljük, ha az ötödik (daktilusi) verslább szóke verslá szókezdett zdettel el indul. A hexam hexameter eter karak karaktere tere metri metrikailag kailag alapvetően időmérté időmértékes-m kes-monome onometrikus, trikus, igen ritkán  bimetrizálódik. Elsőő hex Els hexam ameter eterünk ünk 152 1521-b 1-ből ől ismert, ismert, egy egyetle etlenn sor sor.. - Sy Sylves lvester ter Ján János os bib biblia lia-fo -fordí rdításá tásában ban ma magy gyar ar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexam hexametert etert (1541). - E sormértékben írta Lúdas Maty Matyiját iját Fazekas Mihály (1804), a Zalán futását Vörösmarty (1825). A XX. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái, József Attila Kétahexameter és Hexameterek versei. hexametert Petőfi is, írtak mások is. Irodalmunkban a hexameter fénykora XIX. század első fele. - Azcímű antik görögÍrtirodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias, Odüsszeia). (Zárójelben (Záró jelben utalunk arra, hogy a hexam hexameterbe eterbenn a hoss hosszú zú szótagok szótagok kapcsolat kapcsolatát át rendszeres rendszeresen en keres keresőő hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek, ezt a lejtést keresztezi a harmadfél

 

metszet is, mivel kiemeli a metszet utáni szótagot, a spondeust tehát szabályosan jambizálja. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel, amelyek hibátlan képletűek ugyan, de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek. - Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére, a metrikai kutatás jövendője érdekében!). Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán a Zalán futása első futása első sora: Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?   - u u / - - / - // - / - u u /- u u / - A sor verslábai daktilusok-spondeusok, a verslábak száma hat, az ötödik daktilus, a hatodik spondeus. Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát, a hol  kérdőszót.   kérdőszót. Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt, mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni utalni!! (Az emelkedő lejtés, az anapesztikus hangzat szerint: Régi  - u udicsőségünk, - / - - // - hol-késel / u u az - /uéjiu homályban? -/  A pentameter   Neve szerint öt verslábból álló sor, valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma, ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka. (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet. Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus). Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk, is merünk, gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal, a disztichonban. - Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: s ora: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - -/u u / - // - u u / - u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb, a harmadik és a hatodik csonka. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra. (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik, mint a hexameter, képes a sorfelező ütemezés üteme zés sugal sugallatára ahol a afélso félsorokat rokat előtti hangsúly hangsúlyos os mellékmetsz mellé kmetszetek tagolják tovább. A belsőa rímes hexameterhexameter-a  pentameter hívólatára, ríme, mindig metszet szótag, de amíg e etek jelenség ütemélményt ébreszt pentameterben, fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben. A leoninus, tehát a rímes hexameter hexam eter és penta pentameter meter divatja ezért korlátozódi korlátozódikk a XVIIIXVIII-XIX. XIX. száza századd fordu fordulóján lóján lényegé lényegében ben gyen gyenge ge költők munkásságára.)  A disztichon Egy hexameter és egy  pentameter kapcsolata (a  (a  szó jelentése: két sor). Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani, hogy disztichon. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. A sornál nagyobb, strófánál kisebb egység neve periódus, Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése.) - Példánk a Huszt  a  Huszt  első  első két sora: Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék. - u u /- u u / - // - / - - / - u u / - Csend vala,  felleg alól szállt fel az éjjeli hold.  - u u / - u uu//u // - u u / - u u / u  A szaffói sor  Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor, a gyakorlatban olyan ötös trocheus, ahol a harmadik versláb mindig daktilus. Antik görög eredetű kötött időmértékes i dőmértékes sorforma, általában a szaffói strófában találkozunk vele. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra. Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem Osztályrészem című  című versének első sora: Partra szállottam. Levonom vitorlám. - u / - - / - // u u / - u / -  Az adoniszi sor  Antik görög eredetű, megegyezik a hexameter záróképletével. Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata, metszet nélkül. A szaffói strófában záró sor. Egy sor az Osztályrészemből:  Nézek az égre. -u u/-u

 

 As aszklepiadészi sor  Klasszikus görög eredetű. Elvileg hatos trocheusi sor, a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka, a második és a negyedik mindig daktilus. Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. - Berzsenyi A Berzsenyi A közelító tél  című  című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.   - - / - u u / u // - u u / - u / u  A glykoni sor  Antik versláb görög eredetű, strófasora: záró sora. Elvileg négyes trocheus, a gyakorlatban a negyedik csonka, a második daktilus.az Aaszklepadészi daktilus. A közelítő tél  egyik  egyik S most minden szomorú s kiholt. -/ - u u/ - u/ u  A nagy alkaioszi sor  Antik görög eredetű. Elvileg ötös jambusi sor, de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. Metszete lábmetsző harmadfél cezúra. Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata. - Példánk Berzsenyi A Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! - - / u - / - // - / u u - / u -

 A kis alkaioszi sor  Ez is klasszikus görög sormérték, az alkaioszi strófa záró sora. Elvileg négyes trocheus, az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává, amely dierézis-karakterű, így ütemélményt sugall. Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben.  - u u / - // u u / - u / - u  A nibelungi sor  A középkori keletkezésű (XIII. századi) Nibelung-ének századi) Nibelung-ének sorformája. Elvileg hetes jambus, de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra). A Nibelung-ének  A  Nibelung-ének  egy  egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának, Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek.   - - / u - / u - / u / u - / u -/ u  Az alexandrin-sor  A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel, dierézis-cezurával) közös elnevezése, nemzeti változatokkal. Van francia és német alexandrin, a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin).  A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatod hatodfeles feles (általába (általábann 10-11 szótag szótagú) ú) jamb jambusi usi sorok sorokat at jelen jelent,t, ezek   váltogatását. Két  sor  Az ember tragédiája IX. színéből: Oh, bár oszthatnám én is sorsotok - - / - - / - // - / - - / u -

 

Róma ledűl s rabigába görbed. -u u/-uu/-u/-u  A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll, rímes. Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található, betűvel: abababcc. Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. (József Attila  Eszmélet   címú címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók, tükrözött keresztrímmel: ababbaba). Nevezetes példák   Arany János  Bolond Istók , Arany László  A délibábok hőse hőse című  című verses elbeszélése. Most Kisfaludy Károly Az Károly Az élet korai című korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében - / - - / u // - / u - / u - / u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ - -/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ - -/ - -/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát. - -/u -/u-/- -/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/- -/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát, u -/-/u -/ u -/ - S könnyű habok között lebegve létünk, -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk. - -/ - -/u -/- -/u -/u  A terzina Olasz eredetű három soros strófa. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll, rímes. Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel, betűkkel: aba bcb cdc... cdc... - E strófákban írta Dante az Isteni az  Isteni  színjáték ot. ot. - A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában   gyakran találunk terzina-rímelést. (A terzina sorainak szótagszáma változhat, erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet.) Példaként József Attila  Ki-be ugrál... című versének  harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon   - - / - - / u // u /u - / u - / u nincs senkim, semmim. S mit úgy hívtam: én, -/- / - // - / - - / u az sincsen. Utolsó morzsáit rágom, -/u u/--/ - -/--/u amíg elkészül ez a költemény… u - / - - / u // - /u - / u Mint űrt a fényszóró, csupasz tekintet - - /u - / - - // u - / u - / u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u -

3. Kötött versmértékek   A szonett  Középkori eredetű versforma, első világhírű alkalmazója Petrarca. Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek. Magyar nyelven szonett először a XVIII. században íródott (Paludi Ferenc:  A pipáról ). ). Költőink a XIX. század elsőShakespeare-fordítása felétől írnak gyakran szonettet. Nevezetesek József Attila szonettjei, ( Hazám), ), Szabó Lőrinc év). szonettciklusa ( Hazám szonettjei, és kötetnyi- szonettciklusa ( A huszonhatodik ( A A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers, amelynek sorai hatodfeles hatod feles (és ötös) jambuso jambusok, k, a négy négysoros soros strófákban ölelkez ölelkezőő rímme rímmell (abba abba), ), a három sorúakban terzina-rímmel. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel, olykor trocheusi metrummal is), a sorok szótagszáma is változatos.

 

A mesterszonett  vagy szonettkoszorú   vagy  szonettkoszorú szabályozott  szabályozott szonettciklus. Tizenöt szonettból áll, a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. Az első szonett első sora azonos a záró sorral, minden következő követ kező szonett pedig megism megismétli étli első sorában a meg megelőző előző szone szonett tt utolsó sorát. Híres magyar példája József Attila verse: A verse:  A kozmosz éneke. éneke.  A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll, amit négysoros ajánlás követ. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. Általában a keresztrím uralkodik ( abab abab). ). A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). - József Attilának mind Villon-fordításai, mind saját balladái nevezetesek. (Villon összes versét Vas  István fordította magyarra.)  A szimultán verselés verselés

A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak, metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak, ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt, az iskolai iskolai oktat oktatásban ásban is hagy hagyomány ományos, os, mara maradhatun dhatunkk tehá tehátt mellette, mellette, ha az említe említett tt megnevezé megnevezések sek szinonímájaként tekintjük.)  I. Metrikai tényezői, tényezői, törvényszerűségei 

. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek), ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. A mérés két irányú, a kapcsolatba lépő mono mo nome metri triku kuss re rend ndsz szer erek ekne nekk megf megfele elelő lően en.. Mérjü Mérjükk a sz szót ótag agok ok időt időtar arta tamá mátt és hang hangsú súly lyért érték ékét ét,, nyelv nyelvii törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb, hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és han hangsú gsúly lybeli beli ért értéké ékétt nyoma nyomatékn téknak ak nev nevezz ezzük. ük. Ennek Ennek ala alapjá pjánn bes beszél zélhetü hetünk nk nyoma nyomaték tékos-k os-kevé evésbé sbé nyoma nyomaték tékos os szótagokró szótag okról.l. A szóta szótagny gnyomaték omaték két metrik metrikai ai komp komponens onensee tehát a hangsúly hangsúly és az időtartam időtartam,, ezeke ezekett is, a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. A szimultán metrika alapja a ny nyoma omaték tékos-k os-kevé evésbé sbé nyoma nyomatéko tékoss szó szótag tagok ok sor soroza ozatosa tosann ismétlő ismétlődő dő ren rendez dezett ettség sége. e. Jelölés Jelölésee ugyanaz ugyanaz,, mi mint nt a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. A kettős jelölés rendszeres és következetes, egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. . A szimultán metrum jelentése, értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra, hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos, hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. A hangsúlyos verselésben versel ésben a szöve szöveghely ghelyzet zet relativ relativitása itása révén külön különösen ösen sokrétú, széles skálát mutat. mutat. Az időm időmértéke értékess verse verselés lés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg, amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek. A nyelvi hangzástényezők természetes összeg öss zegzőj zőjee a szi szimul multán tán met metrum rum.. A ma magy gyar ar ny nyelv elvben ben kül különö önösen sen ked kedve vezőe zőenn azo azonn saj sajáto átossá sságg miatt, miatt, hogy hogy öná önálló lló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. - A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik, értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag- kiemelések, szótagtompítások teszik lehetővé. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé kevés bé korlátozo korlátozott tt (a suttogás és a sikoly végleteit is isme ismeri), ri), mint a termé természetes szetes beszéd beszéddel del rokon, metrikáv metrikával al fegye feg yelme lmezet zett-sz t-szabá abály lyozo ozott tt ver verses ses beszéd beszédben ben.. A köl költői tői kif kifeje ejezés zés elem elemii érdeke érdeke azo azonba nbann a term termész észete etess nyelv nyelvii szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. Érthető tehát az a tény, hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte, Arany János után a tudatosság is megélénkült. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése  pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. - A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó, a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. Téves minden olyan állítás, amely a valóban nemzeti karaktert  jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény, idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja, a

 

hangsúlyoss metrik hangsúlyo metrikai ai veresl vereslést ést minő minősítve sítve csupán csupán nemz nemzetinek. etinek. A nyel nyelviség viség elsőrendű nemzeti karakteris karakterisztikum ztikum,, a metrikai rendszerek nem azok.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete, ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek. A fenti tények t ények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek. . Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek. A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket, olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint. - A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi, ennek természetes következménye, hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című tengeren című verséből: Könnyel, virággal, félelemmel  - / u - / - - /u - / u A második versláb a sor első jambusa. Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos, arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. Hasonló ehhez a negyedik versláb is, ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék- vagy főhangsúly, az arsis azonban rövid magánhangzós. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai, mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. A második versláb energikusabb jambus, mint a negyedik láb. Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). Nézzük a harmadik harma dik versl versláb áb két szóta szótagjána gjánakk nyo nyomatéka matékait! it! Az első szótag össze összess nyomatékát nyomatékát rövid magá magánhang nhangzós zós zártságábó zártságábóll eredő időtartama adja. A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered, ugyanakkor hangsúlyos főnyoma főny omaték tékot ot nyer, nyer, sor sormet metsze szetkö tköve vető tő szöveg szöveghely helyzet zetee ped pedig ig a cezúra cezúra kie kieme melő lő ere erejét jét is biztos biztosítja ítja.. Hasonl Hasonlóó nyomatéktöb nyom atéktöbbletet bletet ismerhet ismerhetnénk nénk fel, ha a versd versdallam allam szempont szempontjából jából is vizsgálódnán vizsgálódnánk. k. - Tanu Tanulság: lság: a puszt pusztán án időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség, feszültség adódik, ez hangzik a versben. E képletszerű spondeus valójában jambus. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb, hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. - Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonba azo nbann épp éppen en a leg legerő erőseb sebbb jam jambus bustt volna volna kép képtel telen en fel felism ismern erni,i, csu csupán pán spo spond ndeus eusnak nak tek tekint intené ené.. Az összeg összegző ző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt, mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú. - Az első versláb is spondeus, ha monometrikusan mérjük. A sorkezdő, főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét, kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne, ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus, jambus, ja mbus, jambus, csonkaütem. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekint tek inteté etében ben.. Min Minden den vál változ tozato atott túlz túlzás ás vol volna na számít számításb ásbaa ve venni nni,, különö különösen sen az isko iskoláb lában. an. Érd Érdeme emess azonba azonbann meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább, ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget, a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. (Élénk jambus vagy trocheus, tompa jambus vagy trocheus. Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége, vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke.) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus, előfordul a pirrichius. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek, leszne k, az időm időmértéke értékess sorle sorlejtés jtés karakterén karakterének ek meg megfelelőem felelőem.. Ritka jelenség jelenséggé gé válik a hangz hangzóó spon spondeus! deus! - Erős  példaként idézzük Ady: Párisban Ady: Párisban járt az Ősz című Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak   - u / - - / - // - / - - / u Az első versláb élénk trocheus, a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is), valójában hangzó jambus. Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb, míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa, amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus choria mbus (amely (amelynek nek időér időértéke téke két verslá verslábnak bnak felel meg meg), ), ezt három hangzó jambus követi. Szem Szemben ben a képle képletszerű tszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jam bus sorrenddel. Ütemekk és versl Üteme verslábak ábak (mon (monometrik ometrikusan usan szabályo szabályos) s) közös jelenléte nélkül szimultán szimultán (bimet (bimetrikus) rikus) verselés nem jöhet létre. A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. A szimultán metrumú versekben versek ben (válto (változó zó mérté mértékben) kben) találn találnii lehet olyan soroka sorokat,t, amely amelyek ek szab szabályos ályosan an nem ütemezhet ütemezhetők, ők, de szabá szabályos lyosan an veralábaznak. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban), ilyenkor élénk ütemezést hallunk, de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk.

 

. A lejtés Tudjuk,, hog Tudjuk hogyy a han hangsú gsúlyo lyoss me metrum trum min mindig dig ereszk ereszkedő edő.. A szi szimul multán tán me metrum trumban ban mű működ ködőő üte üteme mekk élhangsúly élhang súlyos os jelleg jellegee mitsem változik, a hang hangsúly súlyos os metrikai metrikai komponen komponenss marad itt is ereszkedő ereszkedő lejtésű. Megőr Megőrzi zi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). Mivel ez változó, a megnevezésben utalnunk kell rá. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről, ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés, hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat, a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. Említettük már, hogy a kétféle ereszkedő lejtés, a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. Más természetű metrikai metrik ai indok indokok ok a szim szimultán ultán versben éppen a jambu jambust st ajánl ajánlják ják időmértékes időmértékes komponens komponensként. ként. A magy magyar ar nye nyelvű lvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . A metszet  A szimultán sorban mindig van metszet. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik, akkor metszetnek is lennie kell, hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti, ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez, ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. Ezek szerint lehetnek l ehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok. A szimultán szimultán sorok (ame (amelyekbe lyekbenn összekapc összekapcsolódik solódik a hangsúlyos hangsúlyos és az időmé időmértékes rtékes metrum) a metsz metszet et szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek, vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak, ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik, az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje, sem az időmértékes metszet nem jelzi. Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes, akkor a metszetek közösek (igenn ritk (ige ritkaa az oly olyan an sor sor,, am amely elyben ben érz érzéke ékelhe lhetőe tőenn kül külön ön vál válnak nak,, mo mondj ndjuk uk a hna hnagsú gsúly lyos os metsze metszett a negye negyedik dik,, az időmértékes metszet az ötödik ötödik szótag után). Az összekapcsolódó metszetek, szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek, hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metsze me tszet,t, tehá tehátt a pen penthém thémime imerés rész), z), vagy épp éppen en dieréz dierézis is (gy (gyako akorta rta a más másodd oddieré ierézis) zis).. Ez utóbbi utóbbi köz közös ös met metsze szett meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. A szimultán verselésben azokat a sorokat, amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző, metszetkapcsoló szimultán  szimultán sorok   sorok nak nak nevezzük. Azokat a sorokat, amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik, ütemkapcsoló szimultán  sorok nak nak nevezzük.  A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés. Mivel .a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek, a verslábak pedig időtartamukban kötöttek, különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az, hogy szünetértékük kisebb, mint a hangsúlyos metszeté, alig hosszabb, mint a monometrikus időmértékes metszeté. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak.(A hangsúlyos metszet a szünet szü nettel tel és a kie kieme melés léssel sel tag tagol.) ol.) - Ige Igenn fon fontos tos e törv törvény énysze szerűsé rűségg tud tudato atosítá sítása sa a ver versmo smondá ndásba sban, n, egész egészen en a szavalóművészetig. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával, a szimultán metrum felszámolásával jár. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt, s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása, kiemelése!

 II. Szimultán metrumú metrumú versek sorváltozatai. sorváltozatai. Sorok és versek megnevezése megnevezése

1. Metszetkapcsoló sorok  Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet, amely egyszerre időmértékes sormetszet sorme tszet és ütemek közötti hangsú hangsúlyos lyos metsz metszet. et. Az időm időmértékes értékes metsz metszet et csak lábmetsző (legtöbb (legtöbbször ször harma harmadfél) dfél) cezúra lehet. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi, a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét, az öt szótagosat természetesen avatja általánossá, gyakorivá, akkor is, ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. Kölcsey Zrínyi Kölcsey  Zrínyi második éneke című éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut. - - / u - / - // - / u - / u -

 

Időmértékesen Időmértékes en e sor ötös jambus, hangsúly hangsúlyosan osan felező tízes. A harmadfé harmadféll időmértéke időmértékess metszet lábmets lábmetsző, ző, ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. Közös főmetszetű szimultán sort hallun hal lunk. k. Miv Mivel el a me metsz tszet et utá utánn az üte ütemk mkezd ezdőő főh főhang angsúl súlyo yoss szótag szótag időmé időmérték rtékese esenn hos hosszú szú,, hangsú hangsúly lyosa osann is, időmértékese időmé rtékesenn is nyom nyomatékos, atékos, ezért metszet- és nyomatékkap nyomatékkapcsoló csoló szimultán sorról beszé beszélünk. lünk. - Érdem Érdemes es megfigyelnünk azt is, hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága. A szimultán metrum  jellegzetes törekvése az az ütemtagolás, amely egyúttal szólamtagolás.   Ebből a költeményből egy másik sor: És marja, rágja kebelét, - - / u - / u // u / u Időmértékesen Időmértékes en négyes négyes jamb jambus, us, hangs hangsúlyo úlyosan san kétüte kétütemű mű nyo nyolcas, lcas, 5/3-a 5/3-ass tagolással. tagolással. Az időmértéke időmértékess cezúra cezúra harmadfél lábmetsző, összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. A harmadik versláb képlet szerint (csupánn időta (csupá időtartamm rtammal al mérve) pirrichiu pirrichius, s, az összegzett összegzett nyelv nyelvii nyomatékok nyomatékok által hang hangzó zó jambus. jambus. Az arsis időmérté időmértékes kes rövidsége miatt tompa jambus. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ), időmértékesen rövid. Ezért e sort metszetkapcsoló, nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük. 2. Ütemkapcsoló sorok  A páros versláb (dipódia (dipódia)) után jelentke jelentkező ző dierézis dierézis (időm (időmértéke értékess metsze metszet) t) társul az általáb általában an négy szótag szótagúú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez, miközben időmértékes karakterét elveszti, csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános, gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye). Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük, ennek nyomán a páros verslábat verslá bat (dipód (dipódiát) iát) is. Ebbe Ebbenn az értele értelemben mben hangsúlyos hangsúlyos és időm időmértékes értékes ütemek kapcsolód kapcsolódnak nak össze, utánu utánukk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. Ismét egy sor a Zrínyi a Zrínyi második éneké ből: Te rendelél áldást neki u - / u - // - - / u u Időmértékesen négyes jambus, hangsúlyosan felező nyolcas. Harmadfél metszet nincs, az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. A metszet után ütemkezdő ütemkezdő hang hangsúly súlyos os szótag szótagot ot találu találunk, nk, amely időmérté időmértékesen kesen hosszú. Ezért e sort ütemkapcsolóütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. Petőfi Pacsírtaszót Petőfi  Pacsírtaszót hallok megint  című  című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u - / u - // u - / u Időmértékesen négyes jambus, hangsúlyosan felező nyolcas. n yolcas. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll, amely időmértékesen rövid. Ezért a sor ütemkapcsoló, nyomatékmegosztó szimultán sor. 3. Metszet- és ütemkapcsoló sorok  A hangs hangsúlyos úlyos metszet e sorok sorokban ban mindig olyan harmadf harmadfél él időmé időmértékes rtékes cezuráh cezurához oz kapcsolódik kapcsolódik,, amely csonkaütemet követ. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll, ez rokonítja a lábmetsző  penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával), ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. Ugyanakkor verslábhatár is, hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata, mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet, míg a hangsúlyos metszetként metsz etként érzékelh érzékelhető ető páros láb (dipód (dipódia) ia) utáni metszet hosszabb is lehet, lehet, a hangsúlyo hangsúlyoss metszet metszet szüne szünetérték tértékéhez éhez közelibb. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos, szünet-értéke parányi. A páros láb utáni dierézis-metszet dierézis-metszet csak hangs hangsúlyo úlyosként sként érzékelhet érzékelhető, ő, szünet-érté szünet-értéke ke hosszabb, hosszabb, mint az előbb előbbii lábm lábmetszőé etszőé.. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük, szünet-értéke azonban a páros láb utáni, csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos.   Egy sor Ady A Ady A Tisza-parton című Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u - / u - / - // u - / u Időmértékesen ötödfeles jambus, hangsúlyosan kétütemű kilences, 5/4 tagolással. A közös metszet az ötödik szótagot követi, időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található, amely időmértékesen rövid. Ez a sor tehát metszet- és ütemkapcsoló, nyomatékmegosztó szimultán sor.

 

József Attila  Mikor az utcán átment a kedves kedves című  című versének mind a tizenhat sora ütem- és metszetkapcsoló szimultán sor. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra. A vers hetedik sora: Lebegve lépett - már gyúlt a villany u - /u - / - // -/u-/ u Időmérték Időmé rtékese esenn ötö ötöss jam jambus bus,, de a har harma madik dik ver verslá slább csonka csonka,, így a sor végén végén is csonka csonkaüte ütem m sze szerep repel. el. Hangsúlyosa Hangsú lyosann felező tízes. A közös metszet időmérték időmértékesen esen csonkaütemet csonkaütemet követő harm harmadfél adfél cezúra, amely után hangsúlyos üteméli szótag következik, ez itt időmértékesen hosszú. - A vers kilencedik sora: És ránevettek, senki se bánta - - / u - /- //- u u - / u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. Itt is hosszú a metszetkövető szótag. E két sor példázza a  jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus, vagy choriambus kezdődik. - Mindkét sor metszet- és ütemkapcsoló szimultán sor, egyúttal nyomatékkapcsolók is. metszetkapcsoló,, ütemkapcsoló ütemkapcsoló,, metszet- és Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk, a metszetkapcsoló ütemkapcsoló   sortípusokat. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó, aszerint, hogy a metszet ütemkapcsoló utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen i dőmértékesen hosszú vagy rövid. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok, lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen időmértékesen általában általában metszet metszet nélkü nélküll verslá verslábazna baznak, k, többny többnyire ire tompa hangzású verslábak verslábakkal, kal, az ütemezés pedig bizonytalankodó, el-eltünedező). Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok, laza metrumú szimultán sorok is. i s. A hang hangsúlyo súlyos-mono s-monometrik metrikus us versb versben en (példá (például ul népkö népköltésze ltészeti ti alkotásainkb alkotásainkban) an) az időmé időmértékes rtékes metrumot nem érzékeljük, tehát szimultán metrum sem szerepelhet. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot, ahol az időmértékes metrum is működik. Az időm időmért értéke ékess mon monome ometrik trikus us (szi (szimul multán tán sor soroka okatt is érvény érvényesít esíthet hető) ő) ver versel selés, és, val valam amint int a szi szimul multán tán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt, ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több, mint a szimultán soroké. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt, amelyben több a szimultán sor, mint a monometrikus sor. 4. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető, hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést, a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést, esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. József Attila Talán eltűnök hirtelen című hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek, u - / u - / - // - / u - / u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus. Vagy: kétütemű jambusi kilences. (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent)  b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk, ha a megnevezést bővítjük: metszet- és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. Vagy: metszet- és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható, Ideális rövidsége miatt. 5. Vezető metrum, kísérő metrum a szimultán szimult án sorban a/ Ha a szimu szimultán ltán sorban szoka szokatlan tlan szótagszám szótagszámúú üteme ütemek, k, szólamtagolás szólamtagolástt keres keresztező ztező hangsúly hangsúlyos os metsze metszett szerepel, ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől, miközben az időmértékes metrum verslábai, verslá bai, lábm lábmetsző etsző vagy csonk csonkaütem aütemet et követő harmadfé harmadféll metszete metszete a monometrik monometrikns ns rendhez rendhez következete következetesen sen alkalmazkodik, akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen. Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri, a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált.  b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum, metszete is ennek megfele1ő, míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással, metszetet nem jelez. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik, akkor teljes szimultán sort említünk, ahol tehát nincs sem vezető, sem kísérő metrum. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak, ezekben az időmérték kísérő metrum.

 

A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok, de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. II. A szimultán sorok leírása Az a minimum, amit e leírástól várunk, a következő: - adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel, tüntesse fel a metszetet, tagolja verslábakra a szótagokat, - nevezze meg a hangzó verslábakat, amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől, - jelölje a szimultán metszettípusokat, - írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget, ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük, az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //, ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől, - ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét, - ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus, azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a  pusztán időmértékkel mért spondeus helyett) helyett).. Egy sor az Ars az Ars poeticá ból: A mindenséggel mérd magad! u - / - - / - // - / u -

j,js,js,j

/3

kétütemű jambusi nyolcas. Metszet- és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra.)  A szabadvers

1. A szabadvers nem metrikus verselésű. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető, változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: - következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) - általában nem rímel - a kötött versritm versritmusban usban megszo megszokott kott állandó sor- vagy periódus-szót periódus-szótagszám agszámot ot nem tartja, sorai rendsze rendszertelenü rtelenüll váltakozhatnak aszerint, hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e - nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) - nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét. Ezek bizonyítják, hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! - A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés. - A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai. - A nyelvi segítik megformáltságban érvényesülszimbólumok a ritmikai sorozatosság, ismétlődés. A szóképek és a szóalakzatok kategóriái a leírást. A metaforák, gazdag tárháza a szabadvers. Az ismétlés, a felsorolás, stilisztikai a fokozás, a kérdés, a felkiáltás sorozatossága ritmikus. - A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú, gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése, amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes, ezeket esetleg váltogató, olykor a fokozással egybeötvöző stb.). - Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. - A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés, sorozatosság (magas és mély, zöngés és zöngétlen hangok stb. ) - A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. Á nyelvi tagolás (a metrum, a sormérték hiányaa miatt) általába hiány általábann sorok közöt közöttt ismer ismerhető hető fel, ritkán az egész versr versree jellemzően jellemzően,, inkább inkább két vagy több sorny sornyii versrészekben. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek, legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag). - Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok, körmondatok, ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot, tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb.). - Gyakori a szabadversben az enjambement. - A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi, sokszor a choriambusi). Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek. Ha mindezt (és természetesen más, itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk, miközben

 

tudjuk, hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére, s ha tudjuk, hogy sorról sorra, versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek, akkor be kell látnunk, hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja, a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökke eszkö zökkell dúsítja dúsítja,, amely amelyek ek elsőre elsőrendűen ndűen líraiak. líraiak. A szaba szabadvers dvers a dinam dinamikus ikus lírai hangu hangulatok latok-érzés -érzések-go ek-gondola ndolatok tok lényegében lény egében modern verselési módja, a hang hangvételb vételben, en, a nyel nyelvi vi megfo megformálá rmálásban sban is, a ritmusban ritmusban is dinam dinamikusan ikusan változatos. 2. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük, hogy nem szabadvers. Azért utalunk erre, mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem, amely metrikus versben föl ne bukkanna. Ismerünk például strófátlan, rímtelen, ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. Hatalmas példa erre  Az apostol . Vannak, akik szabadversnek tartják. Ugyanígy A Ugyanígy  A helység kalapácsá kalapácsát,t, vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját,  A rab és a madár  címűt.   címűt. - Egyik sem szabadvers,  Az apostol   és Batsányi elégiája következe következetesen tesen jambusi metrumú,  A helység kalapácsa minde mindenn sora metrikus (leginkább anapesztusi). A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. A szabadvers a metrumot kerüli, az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe, a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböz megkü lönböztetett tetett figyelem figyelemben ben része részesül. sül. A szabad szabadvers vers a metri metrikus kus verstő verstőll elsőr elsőrendűe endűenn a követ következete kezetess metrum metrum hiány hiányaa miatt különbözik. Érthető, ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. 3. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman, akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását, a Bibliát. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. Majakovszkij metrumtalan, gyakran strófikus szabadversei, József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira, Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére, Kassák Lajosra. 4. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő, egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük nevez zük meg, szöve szövegszer gszerűen. űen. Képle Képletszerű tszerű leíró rends rendszert zert csupá csupánn a sormértéke sormértékess (metr (metrikus) ikus) verse verselési lési rendszerek rendszerekben ben dolgozott ki a verstan, ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. - Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük, stilisztikai, esztétikai, nyelvészeti, metrikai, műfajelméleti ismereteink alapján. Mert jogos az a szakmai álláspont, amely szerint ahány szabadvers, annyi ritmusváltozat. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi, az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk.) 5. A szabadvers nemzetközi verselési mód. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják, hogy a sorsának értelmét kereső, e sorssal elégedetlen, lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne, a kötött (metrikus) (metrik us) formákat hagyom hagyományos, ányos, konformist konformistaa form formáknak áknak tekinti. - Másrés Másrészt zt a mindig mindig egy egyszeri szeri lírai hangulathangulat- és érzésállapot érzésá llapotnak nak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egys egyszeri zeri formá formátt szeret szeretne ne biztos biztosítani. ítani. Ehhe Ehhezz rendk rendkívüli ívüli formai változatosság kell, a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás, hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg, ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. Függetlenül tehát verstani, ideológiai, nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól - a magyar nyelvű XX. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él, működik. Voltak ugyan erőszakos példák is arra, hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot, e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szemp sze mpont ontjábó jábóll csu csupán pán ind indula ulati ti tart tartalm almúak úaknak nak bizony bizonyulta ultak. k. Ezé Ezért rt lát látszi szikk ind indoko okoltna ltnakk ver versel selési ési ren rendsz dszere ereink ink élő  párhuzamosságában, folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott, Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg, Kassák a szabadvers remekeit alkotta, Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták, alkalmazzák. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. A magyar nyelvi ritmus hagyományos,  jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti. Azt, hogy költőink nyelvünk igazi művészei, a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával.   6. Utaltunk már arra, hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával, a metrum kivételével. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. Ezért igaz az, hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a  beszédritmushoz is, amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. A  prózavers  prózavers a  a szabadvers közvetlen előfutára. Ritmikai kategória ez itt, hiszen tudjuk, hogy költőiség, líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. "A verscsinálás nem poézis "  - írta egykor Csokonai, kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja, hogy tudta: a verselés technikájának ismerete, alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. Ritmus, metrum, rím stb. puszta technika, ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. A verstan a verselés technikájának a tudománya, a verses epika, a verses líra vagy dráma, a prózavers és (részben) a ritmikus  próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője, elemzője. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet, csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. A ritmikus próza  próza  a prózavers küszöbe. Kármán  Fanni hagyományai hagyományai,, Tamási Áron írásai, Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. Úgy, hogy művésziek.

 

7. Megemlítjük végül, hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők, miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói). A művészi művés zi szöv szövegben egben a követk következete ezetess ritmik ritmikai ai rend rendszerek szerek látvány látványos os szabálytala szabálytalansága nságaii szinte sohasem hibák, hanem értelme érte lmezés zéstt köv követe etelő lő esz esztéti tétikai kai inform informáci ációk. ók. Ny Nyilvá ilvánva nvalóa lóakk eze ezekk a metrik metrikus us ver versek sek zökken zökkenése éseiben iben (m (metrí etríkai kai anomáliáiban), gyakorta többet mondanak, mint a szabályos metrumok. 8. A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű.  A rím

1. Megh Meghatároz atározása: ása: hangok összecseng összecsengése. ése. A magy magyar ar nyelv nyelvűű költés költészetbe zetbenn (és rímes prózában) prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció, amely szókezdő hangok összecsengése, a másik a végrím, amely itt azt jelenti, hogy szóvégi rím. 2. Rímfogalmak   Belső rím a rím  a neve a sor belsejében, általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek, sorvégi rím az, amely a belső rímre sor végén válaszol, vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka, hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk, holott a szóvég révén a belső rím is végrím. Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet...) rím a rímszótag(ok) első felcsendülése, az erre felelő rím neve: válaszoló rím. rím. A hívó rím a A rím mélységét  a   a rímelő szótagok számával mérjük. A magyar költészetben leggyakoribb az egy  egy   és és   a két szótag mélységű rím, de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is. A hímrím hímrím francia  francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím, a nőrím nőrím trocheusi  trocheusi alkatú egy szótagú végrím. 3. Rímnemek  A tiszta rím (teljes, rím (teljes, szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak. Az asszonánc rím magánhangzói rím magánhangzói azonosak, mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból, például a zöngésség tekintetében). Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról  című  című tanulmányában. Szabados rímról beszélünk, ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan, de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. A modern magyar lírában, olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. 4. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b, vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a, vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről , önrímről . Az utóbbi rímszavak ismétlése. - Mindkettő régies vala-vala önrímei, én... népdal önrímei). (Tinódi vala-vala  önrímei, vagy a Kicsi a Kicsi vagyok én... népdal 5. Szokatlan rímek  Változataikból megemlítjük a kínrímet, amely általában tréfás, három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól  Bagaméri, mert a bort ő maga méri), valamint a kecske-rímet, ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik, de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom j árom kulcsa - ez is az én károm, Julcsa. 6. A rímhalmaz rímhalmaz több  több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. Legszebb példája irodalmunkban  Krónikás ének 1918-ból című költeménye. Ady Krónikás Ady . A rím a hangsúlyos, az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul, a klasszikus időmértékes verselés  (középkori nem. ismerte. (A görög nyelvű, mivel latinban  kezdetű már ismert a rím.) - Asorvég-rímelését rímes hexameter-pentameter nevea leoninus leoninus (középkori  Játszik örega földünk  eredetű). Petőfi Petőfi Játszik kezdetű versevolt hexameterek követő leoninus, rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással, (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá - hangolja. Az asszonánc és a tiszta rím figy figyelmes elmes megkülönbözte megkülönböztetése tése fontos József Attila  Eszmélet  című   című nagy versében.

 

Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez, tág asszonáncokkal. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja, hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés, a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést, amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. 8. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb, mint a végrímé, amely igen általános, alkotásaink zömében megtalálható. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. Tágabb értelemben is emlegetjük, amikor sorokban, versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő, a szók belsejében is. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. (Kosztolányi  Ilona  Ilona című  című versének l -hangjai...) -hangjai...) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség, amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. A végrí végrím m (bels (belsőő és sorvé sorvégi gi változ változatában atában egya egyaránt) ránt) nem pusztán hangakus hangakusztika ztikaii elem. elem. A sorrészek, sorrészek, sorok,  periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője.  A funkcionális verstan verstan

A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). Hatását a hangzó nyelvben fejti ki, ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos, a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége, akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője.  A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit, hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását, dúsulását is várjuk. Az élményben az értés fokozó erejű.  Demagógia, dilettantizmus minden olyan állítás, amely az elemzések értelmét tagadja. A versritmus elemzése is indokolt, mert élménydúsító. Mivel részjelensége a vers egészének, ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart, tévedést, ha öncélúvá lesz, megelégszik a puszta leírással (descriptióval). A verselemzés mindig több, mintt ritmu min ritmuse sele lemz mzés és.. De hiá hiány nyos os,, ha me megf gfele eledk dkez ezik ik a ri ritm tmus usel elem emzé zésr sről ől.. A le leíró író ritmu ritmuse selem lemzé zéss eszt esztét étika ikaii kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítjarendszerben meg. Az a  funkcionális elemzési ugyan, mód, amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. Ezen elemzési válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr, a vers csak cifra szolga.. (Hunn, új legenda), s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga, - szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett, leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének, hivatásának (funkciójának) bemutatásával. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. a leíró és a funkcionális versta ver stann egy együtte üttesen sen fel felel el meg a ver versta stan, n, min mintt egé egész sz tud tudom omány ány köv követe etelmé lmény nyeine einek. k. Így vál válhat hat ma maga ga a ver versta stann a verselemzés hatékony eszközévé. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett, halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot, az anapesztus gyorsaságot, lendületet, a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet versforma, Bp. 1965). E kötet két alapvető tanulságot kínált. Egyrészt megmutatta a Péczely László írta (Tartalom (Tartalom ée versforma, hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának, rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. Másrészt  bebizonyította azt, hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött, gyakorlati tudományág, mivel a ritmikai, metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak, esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben, a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt, az egyes művek elemzésében kamatozik. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori, fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbCsákk Mát Mátéé föl földjé djénn  egyik nagyobb nagy obb hibáir hibáiraa vezet vezethetők hetők vissza. Egész Egészen en visszatetsz visszatetszőő példáu példáull arról olvasnun olvasnunkk a Csá elemzésében, hogy az indulatok daktilusi dobogásúak - amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs, vagy arról, hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust, holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg, Ady közvetlen közelében, amiről az értekező mitsem tud. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. 1. Időm Időmértékes értékes vagy szimu szimultán ltán versel verselésű ésű költemény költeményekben ekben rends rendszerese zeresenn figy figyelmet elmet érdemelnek érdemelnek azok a szava szavak, k, szólamok, mondatok, amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j,js,jp,p,j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor, részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak iszonyata). egyikét egy ikét találjuk (iszonyata ). Enne Ennekk kezdő szótagja metrikus nyomaté nyomatékokba kokbann gazda gazdag, g, kieme kiemelt lt nyel nyelvi vi nyom nyomatékú, atékú, miközben thesis. A tiltakozás, a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel, amely a

 

mindennapi beszédben szokatlan.  Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább Kölcsey Zrínyi Kölcsey a jelzőt ( szenvedő   szenvedő ) emelik ki, ez a sor kulcsszava: Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat!

j, j, js, j, j, cs

/6

2. Olyk Olykor or egy egy-egy -egy verslá verslább vagy verslábka verslábkapcso pcsolat lat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát, hangulatát, mondandój mondandóját át közvetlenü közve tlenüll festi (funk (funkcioná cionális lis párhu párhuzam), zam), akár szabá szabályos lyos metrikai-ritmikai metrikai-ritmikai rend rendjével, jével, akár éppen látvány látványos os metrikai metrikai zökkentéssel. Ady A Ady  A Tisza-parton című Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral, éneklő, élénk jambussal festi a szóhangulatot, idéz még hangutánzást is (harangvirág ) . E példa ritmikailag más szemp szempontból ontból is figyelmet kelt: a költemény költem ény egy egyetlen etlen csonkaütem csonkaütem-követő -követő cezurá cezurájú jú sora, így kivételes, miként a mond mondaniva anivaló ló (a sorbe sorbeli li jelent jelentés) és) is kiemelt, kieme lt, mélys minden vallomá vallomás. s. Asorban  Kocsi-út az éjszakában strófakeret strófa keretező ezőis,sorai mind törtség törtséget, et,kirívó széthullást széthtrocheus ullást,, esettséget esetts éget  panaszolnak, ilyen zökkentett, tört a jambusi verselés egy-egy metrikailag révén. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka (csonka,, eltörött , rossz szekér ). ). Funkcionális verstani törvény, hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán, valójában esztétikai-funkcionális remeklés. Radnóti Radn óti Mikló Miklóss  Álomi táj táj   című költemény költeményének ének követ következete kezetess anap anapesztizá esztizálása lása az első három szakaszban szakaszban sejtelmes, lidérces, csöndes, statikus természetfestés metruma, szokatlanul, hiszen a   hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület, a mozgás, a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. Esti csend, látomásos képek lassú mozgása, éj és csillag, gyűrűző, mélyvizű tó - tompa nyugalom, rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben.  Ellentétes ezekkel  Ellentétes  ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus. De változik a vers, utolsó harmada csupa dinamizmus, képek és jelképek a lét fenyegetettségét, az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát, szívszorító félelmét idézik, élet és halál végleteit. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus, az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. - A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott, félelemtől űzött hangoltságát, amely a vers egészében következetes, meghatározó. - S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk, akkor tudatosulhat  bennünk, hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig  jellemző zaklatottságával. A képek intenzitása változó, a lélek riadalma folyamatos, a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának, ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. .  A verselési rendszer  alkotói   alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. A magyar magy ar nyelv nyelvűű műkö műköltészet ltészetben ben a hang hangsúlyo súlyos-monom s-monometrikus etrikus verse verselés lés általában általában a termé természetes szetes beszédhez, beszédhez, népi műfajokhoz, határozott, közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. József Attila a Tiszta szívvel  egyszerű   egyszerű metrikai formájával, a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot, amely helyzetének és konzekvenc konze kvenciáinak iáinak festésé festésében ben népda népdalszerű lszerűen en ötvözi ötvözi a gyön gyöngédség gédséget et és a tragikumot, tragikumot, a nyug nyugalmat almat és a forradalmi forradalmi elszántságot. - Petőfi  Nemzeti dala, Ady kuruc-vers kuruc-versei, ei, mozg mozgalmi almi költé költészetün szetünkk alkot alkotásai ásai szívesen szívesen választják választják a hangsúlyos metrizálást. József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai, dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul, sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe, művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. Kései Kés ei ver versei sei a hag hagyyomá omány nyosan osan komoly komoly (de vég véglet letek ek kifeje kifejezés zésére ére is alkalm alkalmas) as) jam jambiz bizálás álástt válasz választják tják,, Ady szenvedély szenv edélyekben ekben lobogó költé költészetén szetének ek szimu szimultán ltán metrumát metrumát a mono monoton ton pana panasz sz élmény élményének ének megfelelően megfelelően lazítva, monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. - Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban, különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó  barbarizmus ellen. 4. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű. Petőfi  Egy gondolat bánt engemet  című   című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik, a világforradalom harcát, a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. - Vörösmarty Csongor és Tünde című Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik, ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja, amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. - Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak, a művet záró, győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi.  Néhány változatra utaltunk csupán. A részletezés a funkcionális verstan feladata. feladata.  A versmondásról 

A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon, mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát, hogy általános és személyes  jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek, vonzók, kifejezők, lehetnek torzultak, tévesztőek, gépiesek, érthetetlenek stb. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk.   . Ha a versm versmondó ondó a verse versett általá általános nos (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti tekinti,, akkor elsősorban elsősorban mondattani mondattani tagolást érzékeltet, gondolattól gondolatig szakaszol (tagol), előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. Ha mégis okos és esztétikus, akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. Ez a versmondás uralkodó divatja. - Elvi és

 

gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust, roncsolja a költemény költem ény organikus esztétik esztétikai ai teljességét és hitelé hitelét.t. Másrés Másrészt zt oktalanul oktalanul helyezi úgy előtérbe előtérbe a tartalm tartalmat, at, hogy megbontja a tartalom és a form formaa közötti harmonikus kapcsolatot. Mindez a gondo Mindez gondolati-ér lati-érzelmi zelmi-hangu -hangulati lati tarta tartalom lom rovás rovására ára is mehet, mehet, hiszen a formai formai jegy jegyek ek stilizá stilizálása lása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. Láttuk, hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző, mind monometrikus, mind bimetrikus szerkezetben. A metszet után szó, gyakran szólam kezdődik. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél, megtörik a versláb és a sor lejtése, szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Ha szubj szubjektív ektív beszé beszédny dnyomaték omatékokat okat érzék érzékeltetü eltetünk, nk, eltűn eltűnik ik a nyom nyomatékos-k atékos-kevésb evésbéé nyo nyomatéko matékoss szótag szótagok ok soroza sor ozatos tosan an ism ismétlő étlődő dő ren rendez dezett ettség sége, e, ez ped pedig ig a ver versrit sritmik mikai ai kiemel kiemelés és feladá feladását sát jelenti jelenti.. Szubje Szubjektiv ktivizá izálód lódik ik a versmondás. szenved itt mind az arányos tagolás, mind az arányos kiemelés. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk, amit aSérelmet költő hallott. 2. Régebben, különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás, hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását, időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása, redukálása a metrumra, miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének, a metrumnak. - Jellemző, hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen, azzal jutalmazva, ami minden túlzás, ellentmondás sorsa: megmosolyogták, kinevették. (A  Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők, ha harsányan skandáljuk őket. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében.) . A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. . A sza szavaló valóműv művész észet et (ös (ösztö ztönös nös kiv kivéte ételekt lektől ől és ritk ritka, a, igen igen ritk ritkaa tudato tudatoss kivéte kivételek lektől től elt elteki ekintv ntve) e) a  beszédritmus szerinti versmondás híve. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel elemzéssel lehet. A költészet költészet nyelvi erejét a versritmus versritmus nem korlátozza korlátozza,, hanem dúsítj dúsítja. a. Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek, akár amatőr versmon versmondók dók kivételes pillanataiban?  Költemények  Költeménye k leíró metrikai je jellemzése llemzése

1. Csokonai Vitéz Mihály  A Reményhez Reményhez:: trocheusi trocheusi szimultán verselé verselésű. sű. Négy strófá strófából ból áll, minde mindenn szaka szakasz sz 16 soros. A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5   8 5 8 5 6 5 6 5 , rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . - A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel, tűnemény stb.), ami azért is fontos, mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik. A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagújelez. sor), A másik pedig vagyzöme dierézis-típusú, tagoló metszetet, gyenge metszetet nyolcrészük szótagú sorok hangsúlyos hangsúlyosként tagolást, felező nyolcast sugall, a vagy hatosok pedigmásodfél szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3, 4/2). A költészetünkben ritka, öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok, nyolcasok) sorozatos kétüteműségét, gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. A tagolás révén hangsúlyos vezér- (vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot.  A tihanyi Ekhóhoz Ekhóhoz:: trocheusi szimultán szimultán verse verselésű. lésű. Tíz strófá strófából ból áll, a strófák nyolc sorosak. Egy stróf strófaa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. Rímképlete: a b a b c c d d. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók, de a metszet utáni thesis miatt, a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyo hangs úlyoss tagolá tagoláss érvény érvényesül esül benn bennük). ük). Vanna Vannakk mono monometrik metrikus-időm us-időmértékes értékes sorok is, ezekben ezekben nincs érzékelhe érzékelhető tő metszet. Leginkább a dierézis-metszet hatékony, nyilván hangsúlyosként. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező, a kísérő metrum trocheusi. A hangzó verslábak között gyakori a choriambus.  A Magánossághoz Magánossághoz:: jambusi szimultán verselésű. 11 strófából áll, a strófák szótagszámképlete; 11-8-11-811-11-8-8 . A strófák tehát nyolc sorosak. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3), de vannakk felez vanna felezőő nyo nyolcasok lcasok is (dieré (dierézis-m zis-metszetű etszetűek.. ek...), .), a 11-es 11-esek ek változ változatos atos metszetűek metszetűek (dier (dierézis, ézis, penthémime penthémimerész, rész, negyedfél metszet), szimultán soroknak azok látszanak, amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. Ilyenkor az indító öt szótagú utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra, 4/2-re. Vezető metrum az időmértékes jambusi, kísérő aütem hangsúlyos ütemezés.  Megjegyzés:: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól.  A Reményhez  Megjegyzés Reményhez esetében  esetében jó, ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy  négy  strófa, egyenként 16 sorral. Trocheusi szimultán verselés jellemzi, erős a hangsúlyos ütemezés. Rímes, keresztrím-változatokat mutat. - A - A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz, egyenként nyolc soros strófából áll,

 

trocheusi szimultán verse trocheusi verselés lés jellem jellemzi, zi, ahol erős az ütem ütemezés. ezés. Rímelése keres keresztrím-p ztrím-párrím árrím kombináció kombinációja. ja. -  A  Magánossághoz  jambusi szimultán verselésű, 11 nyolc soros strófából áll. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). Élénk jambizálás, halk ütemezés jellemzi. 2. Kölcsey Ferenc  Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű, nyolc strófából áll, minden strófa négy periódusból. A  Himnusz (1823):  periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7- 6. Rímképlete: a b a b c d c d (kere (keresztrím). sztrím). Sok a dieréz dierézis-me is-metszet, tszet, így vezet vezetőő metruma a hangsú hangsúlyos lyos kétütem kétüteműség űség (4/3; 3/3; 4/2), a trocheusi trocheusi időmérték kísérő metrum. 3. Vörösmarty Mihály Szózat  (1836):   (1836): jambusi szimultán verselésű. 14 strófából áll, minden strófa négy soros, két négyes és hármas  jambusi periódust kapcsol össze. Félrímes. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is, vezető metruma az időmértékes, kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3; 4/4; 3/3; 4/2).  Előszó:: jambusi  Előszó jambusi időmé időmértékes rtékes monomet monometrikus rikus verse verselésű, lésű, szimu szimultán ltán sorok sorokkal. kal. Szakozatla Szakozatlan, n, rímtel rímtelen. en. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik.  A vén cigány cigány:: hangsúlyos monometrikus verselésű, jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. Hét strófa, mindegyik tíz soros, a refrén négy sornyi, a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. Szótagszámképlet a strófákban: strófá kban: 10-1010-10-10-10 10-10-10-1 -10-10-9-90-9-9-10-10 10-10.. Rímk Rímképlet: éplet: xaxabbccd xaxabbccdd. d. A sorkezdő sorkezdő ütem ütemek ek négy szótag szótagúak, úak, utánu utánukk hangsúlyo hangs úlyoss főme főmetszet tszet köve következik tkezik.. A mets metszet zet utáni hat szóta szótagot got köve következe tkezetlenül tlenül tagolják mellé mellékmetsz kmetszetek, etek, olykor olykor tagolatlan. (Következetlen az időmértékes kíséret is, noha érzékelhető. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum.) 4. Petőfi Sándor   A XX. század költői: költői : jambusi szimultán verselésű. Hat strófájának mindegyike nyolc soros, négy periódusú. Egy  periódus két sor, egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. Rímképlete: x a x a x b x b. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4; 5/3; 4/4).  Az ítélet : rímtelen, szakozatlan vers, 27 sorból áll, minden sora hexameter. (Időmértékes-monometrikus verselésű.) Világosságot!:: időmértékes, jambusi monometrikus verselésű, rímtelen, szakozatlan költemény. Változatos Világosságot! szótagszámú sorokból áll, periodicitás nélkül. Az nélkül.  Az apostol verselésére emlékeztet. Mivel metrikus, nem lehet szabadvers. - Változatos szimultán sorokat is találunk.  Nemzeti dal : hangsúlyos monometrikus, ütemező verselésű. Hat strófából áll, minden szakasz nyolc soros. A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3, rímképlete: a a b b x c x c. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel), a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek). Temetésre szól az ének...: hangsúlyos ének...: hangsúlyos monometrikus verselésű, sorai felező nyolcasok. Gazdag choriambizáció  jellemzi, az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. Közel áll a szimultán verseléshez. . Arany János  Kertben:: jambusi szimultán verselésű. Strófái száma 7, a strófák sorszáma 8. Négy periódusának mindegyike  Kertben egy ötödfeles és  és  egy négyes jambus kapcsolata. A sorok többsége szimultán, de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is. Rímképlete: x a x a x b x b. - Váltogatja a metszet- illetve ütemkapcsoló sorokat, de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus). Egyik sorát idézzük, ebben csábít a szólábazó anapesztus, holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes Egy es daru daruszó szó tévely tévelyeg eg han hangzó gzó ve verslá rslábak bak:: ss,ch ,ch,j ,j az üte üteme mezés zés:: 5/ 5/33 Szondi két apródja: apródja: időmértékes monometrikus verselésű, vannak benne szimultán sorok is. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg. 19 négysoros strófából áll, keresztrímes. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol, a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. (Ügyelni kell a prozódiára, a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra, dőlttel jelöljük a helyes mértéket. 3: ve vele, le, 5: í fiu, fiu, 6: fe szű let, let, 8: ű let, let, 10: szavu szavu,, 14: ko pi  piával, ával, 24: mézizü, mézizü, 25: ím, ím, 27: Jé zus  zus(s)a, (s)a, 31: illatu illatu,, 38: szinü 38: szinü,, 42: becsü becsü,, 46: ko pi  piával, ával, 62: ál gyu-,  gyu-, 75: oh oh.. - A 71.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!)  Ártatlan dac dac:: jam jambus busiés i szi szimu multán ltán versel verselésű ésű.. Hét né négy gy közös soros soros főmetszetű str strófá ófából ból áll, a sor sorok ok vál váltak takozó ozóan an (de nem  periódikusan) ötödfeles, ötös hatodfeles jambusok. Párrímes, (metszetkapcsoló) és metszetmeg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). A szó- és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet, a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését, a lejtésegység alapján. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja

 

át az időmértékes metrumot. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. 6. Ady Endre  Az eltévedt lovas lovas:: jambu jambusi si szimu szimultán ltán verselésű. Kilenc 4 soros strófábó strófábóll áll. Minden strófa két periód periódus us kapcsolata, a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is, vannak metszetkapcsoló, vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is, ezek száma túlnyomó. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. Félrímes (x a x a).  Ember az embertelenségben embertelenségben:: laza szimultán verselésű, jambusi. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt, mint Vörösmarty versében ( A  A vén cigány cigány). ). Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse, a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában, még az  az  érettségi küszöbén is. Metszetkapcsoló, ütemkapcsoló, metszet- és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek, váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb, mint harmadik szótag, de egyéb szokatlan helyzetű hely zetű csonka csonkaüteme ütemekkel kkel is találko találkozunk. zunk. Részl Részletes etes leírása leírása (teljes indokolá indokolással) ssal) külön tanulmány tárgya lehetn lehetne. e. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg. Góg és Magóg fia vagyok én: én : jambusi időmértékes monometrikus verselésű, laza jambizálással, szimultán sorokkal. . Juhász Gyula  Himnusz as emberhez emberhez:: jambusi szimultán verselésű, időmértékes monometrikus sorokkal. Öt strófából áll, minden szakasz hat soros. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8, rímképlete: x a b b b a. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók, hol ütemkapcsolók, sok a nyomatékmegosztó sor. 8. Tóth Árpád  Esti sugárkoszorú sugárkoszorú:: jambu jambusi si szimu szimultán ltán verselésű, vannak időmértékes időmértékes monom monometrikus etrikus sorai is. Mindhárom Mindhárom strófája 8-8 soros. Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak, szakaszonként négy periódus. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Stanza. - A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető, vannak metszetkapcsoló, ütemkapcsoló és metszet- meg ütemkapcsoló sorok. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket, olykor hangzó choriambusok. (A harmadik sor metszet- ée ütemkapcsoló, ütemezése: 4/1//5, a verslábak sorrendje: j,j,cs,j,a ; hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. Babits Mihály Csak posta voltál : laza jambusi szimultán verselésű. verselésű. Feltűnő a sorvé sorvégi gi jambusok gyakori erőtlens erőtlensége, ége, a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők), gyakori a nyomatékmegosztás. Mindez a tartalommal harmonizál, a versritmust a beszédritmushoz közelíti, a józan, egyszerű közlés stilisztikai tónusához. - Hét strófából áll, minden szakasz hat soros. Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. A strófa szótagszámképlete: 11-111111-1010-1111-1111-10, 10, rím rímkép képlete lete:: a a b c c b. Met Metsze szetka tkapcs pcsoló oló és ütemka ütemkapcs pcsoló oló szi szimu multán ltán sorok sorok kör köréé jambus jambusii monometrikus sorok ékelődnek.  Jónás imája imája:: jambusi szimultán verselésű. Szakozatlan, párrímes. A sorok ötös jambusok, de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók, vagy ütemkapcsolók, gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. Choriambusok, olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. 10. Kosztolányi Dezső  Hajnali részegség : jambusi időmértékes  monom monometrikus etrikus verselésű, verselésű, metszetmetszet- vagy ütemk ütemkapcsol apcsolóó szimul szimultán tán sorokkal. Szakozatlan, rímes. A sorok változó szótagszámúak, a rímek indázók (párrím, keresztrím, visszatérő rím egyaránt egy aránt találh található). ató). Nem szabadvers szabadvers,, mert köve következe tkezetesen tesen metrizál (metr (metrum um nélkül nélkül egy egyértelmű értelműen en szaba szabadvers dversnek nek minősítenénk). A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt, e részek azonban nem strófák, mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos, nem periódikus.   Vörös hervad hervadás ás:: metrikai karaktere azonos a  Hajnali  Hajnali   részegség ével. ével. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. 11. Radnóti Miklós  A la recherche...: recherche...: rímtelen,  rímtelen, strófikus, hexameteres vers. Egy szakasz öt sorból áll, maga a vers hét strófa. - E költemény is, miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével.

 

12. József Attila  A város peremén peremén:: jambusi időmértékes monometrikus verselésű, változatos szimultán sorokkal. Strófikus, rímes. 16 szakaszból áll, ezek egyenként hat sorosak. A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6, rímképlete: x a x a x a. A szimultán sorok változatosan metszet- vagy ütem-, illetve metszet- és ütemkapcsolók, nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók. Változatos helyzetű belső csonkaütemek, gyakori szólamlábazás, choriambizálás, anapesztizálás  jellemzi a metrikai karaktert. A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot.  Külvárosi éj: éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű, szimultán sorai is vannak. E metrum hasonló  A város peremén  peremén  metru metrumához mához.. Szám Számottevő ottevő a különbözés különbözés is. Szerke Szerkezeti zeti tagoltság tagoltságaa ellen ellenére ére nem stróf strófikus, ikus, a sorok szótagszám szótag száma, a, ríme rímelése lése rends rendszertel zertelenül enül válto változatos zatos.. Párrím Párrímes, es, vissza visszatérő térő rímes, rímes, idegen idegen rímes részek válta váltakozna koznakk a versben. - A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el.  Elégia:: verselésének karaktere azonos a Külvárosi  Elégia a Külvárosi éj verselésének éj verselésének alkatával. Figyelmet érdemelnek anapesztusai. Óda:: verselése  A város peremén Óda peremén   és a  Külvárosi éj éj verselésével  verselésével egyezik meg. - A  Mellékdal  két   két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus, ütem- vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal, merész anapesztusokkal.  Néhány sora időmértékes monometrikus monometrikus (jambusi).  Holt vidék : hangsú hangsúlyos lyos monom monometrikus etrikus verse verselésű, lésű, jambu jambusi-cho si-choriamb riambusi-tro usi-trocheus cheusii szórványo szórványokkal. kkal. Strófi Strófikus, kus, rímes. Minden strófa öt sorból áll, az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel), az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. A vers nyolc strófából áll. Rímképlete: aabbx. 13. Illyés Gyula  Bartók : jambu jambusi si időm időmértéke értékess monom monometrikus etrikus verselésű verselésű,, szimu szimultán ltán sorokkal. sorokkal. Szerkezetil Szerkezetileg eg tagolt tagolt,, de nem strófikus. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik. A laza  jambizálás a "hangzavart! hangzavart!""- jelszavának  jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi, hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karak karakte terb rben en is is.. A vers versrit ritmu muss té tény nyez ezői őine nekk fu funk nkci cion onáli áliss el elem emzé zésé sétt köve követe teli li a költe költemé mény! ny! - A jam jambu buss te telj ljes es változatosságával hullámzik, mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. - Részletes leíró verstani elemzése  bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is). Elegendő, ha a karaktert hitelesen jelezzük, a funkcionális részleteketrendje kiemelve. - Egy metrikailag érdekes sor, a 29.: -rendet, igazit vagy belevész a világ! - E sorban- végül a hangzó verslábak a következő: enyhén spondaizált trocheus szólábazó anapesztus - szóértékű csonkaütem két szólábazó anapesztus. A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben. Metszet- és ütemkapcsoló, nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor.) 14. Nagy László  Ki viszi át a szerelmet : jambusi monometrikus verselésű, szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös közös metszetek teremtenek…). A szonett-méretű, szakozatlan, párrímes párrímes költemény részletes m metrikai etrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt - - u - / - // u u ki imád tücsök-hegedűt?

ch, cs, a

/3

a, j, a

-

u u - /kiu lehel - / deres u u ágra? Lángot - - / u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u - / u u/u -/- u Lágy hantu mezővé a szikla- / u u - / - // u - / u csípőket ki öleli sírva? - - /- u /uu /u -/ u Ki becéz falban megeredt u u -/ - - / u u hajakat, verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/- -/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? - - / u - / - // u - - / Létem ha végleg lemerűlt, - - u - / - // u u -

ts, a, a, cs

/4

a, j, j, s

/4

s, a, cs, j, cs

-

s, js, p, j, cs

-

a, s, a

-

a, j, a

-

t, s, tp-j, cs

/5

ts-j, cs, a, cs

/4

ch, cs, a

/3

 

ki rettenti a keselyűt? u-/-uuu/uS ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ - -/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ - u u -/ - -/ u

 j, t-jp, j

/3

ch, j, js, cs

/5

 jp, ch, js, cs

/4

15. Weöres Sándor  Tekereg a szél csavarog szél, didereg azaeperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük, hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. 4/1, 4/1, 4/3, 4/1 - nagy nagyszótags szótagszámú zámú ütem találk találkozik ozik minimális szótagszámúva szótagszámúval.l. Sajáto Sajátoss esztétikai esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. Rokona e vers ritmusa rit musa a népdalnak ( Kicsi  Kicsi vagyok én...). én...). Szán megy e1 az ablakod alatt : igazi hangulatvers, elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát, a várakozást búcsúzást, a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket, mély sugallata a felnőttet is megragadja. Minden, az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű, természetes itt. - Egyszerű, Egyszerű, időtlen a hangsúly hangsúlyos os metrum is, a felez felezőő hatos ősi népdal népdalmetrum metruma. a. De mennyi mennyi művé művészet szet benne benne:: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling  (csing-ling-ling , kop-kop-kop kop-kop-kop)) a té téli li éjben egyedül eleven mozgás festői, míg magát a csöndben pihenő tájat, a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik, terebélyes véglete követi. A dinamikus élmény villanásnyi, ébred és elmúlik, végül marad az éj, a csönd. - Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú.. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk. A párrím régies, ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk, hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny, figyelmes olvasó. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában, a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. Magam hallottam tőle ( száz ( száz éve már, vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A alkalmával) A galagonyával galagonyával kapcsolatb kapcsolatban, an, hogy a proce proceleusm leusmaticusn aticusnak ak köszönheti köszönheti népszerűs népszerűségét… égét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike, tény azonban, hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel.)  Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága, intenzív-extenzív értelemben egyaránt. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő  Kínai templom című templom  című verse csupa egy szótagú szóból áll, minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag - háttérben pedig ott húz húzód ódik ik a szó szólam lamsze szerű rű 4/3-as 4/3-as tag tagolá olásna snak-ü k-ütem temezé ezésne snekk han hangsú gsúly lyosan osan met metriku rikuss hazai hazai élm élmény énye. e. (A ver verss négy négy hétszótagos, párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé.) Szent kert,

fönn lenn

Négy fém

Majd Mély

Bő lomb: Tárt Zöld szárny,

tág éj jő. kék árny.

cseng: Szép Jó Hír, Rang,

Csönd leng, mint Hült hang.

.Juhász Ferenc  A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából - E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül, hogy következetes metrumot követne. Ritmikai karaktere: szabadvers. Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek, elsősorban jambusit. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben, mind a leghosszabbakban találhatók, érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs, sor- vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek, elsősorban a hatosok, de már hangsúlyos szempontból. A sorok uralkodó mértékben nyelvi, mondattani (és így ritmikai) ritmikai ) egységek, akkor is, ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3; 4/2). - E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete, szintézise. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. - Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg.

 

Utószó E kis rendszeres magyar verstan, miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. Az általános verstani fogalmak, definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben, hogy eredetükre már szakm szakmunkák unkákban ban sem szoká szokáss utalni utalni.. A hivatk hivatkozások ozásokat at itt mégis mérté mértéken ken felül elhany elhanyagoltuk agoltuk.. Oka ennek nyilvánvaló, a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus, metrum, szabadvers-tipológia, a nyomaték fogalma, nyelvi hangzástényezők stb.). A monometrikus alapfogalmak és defini def inició ciókk ese esetéb tében en leg legtöbb többszö szörr Hor Horvá váth th János János  Rendszeres magyar verstan, Gáld Gáldii László László::  Ismerjük meg a versformákat!, Vargyas versformákat!,  Vargyas Lajos A Lajos  A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében, a rím ismertetésében ( Bevezetés ( Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba irodalomtudományba,,  III. rész rész), ), Péczely László Tartalom és versforma című versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961), az időmértékes verselés fogalmaiban, egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstan Verstana, a, Szilágyi Péter munkái. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg, hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza, a szerző szemlélete szerint.

A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL  Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában középiskolában  ( Prózai Debrecen, 1997: 47-68)

A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot, amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni, értékelni, a sorok, strófák, versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. Természetes, hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni, a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. - A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk, amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított, ami az alapozó ismeretek elveire épül. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata, ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének, hatékonyságának záloga. Diákok, tanárok számára a tankönyv a közös nevező, ez a vizsgák (érettségi, felvételi) tekintetében az etalon, a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit, rámutathat a tankönyv hibáira is, de minden gyakorló tanár tudja, mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankön tan könyv yvkrit kritiká ikához hoz a tan tanáro árok, k, his hiszen zen tanítvá tanítvány nyaik aik sorsát sorsát form formáljá áljákk az átadott átadott ism ismere eretek tekkel kel (el (elég ég uta utalnu lnunk nk itt a  pontszámokra hegyezett tesztekre...). Az pedig képtelen kívánság, hogy minden magyar ttanár anár éppen verstanból leg legyen yen annyira fölkészült, hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. Vannak aztán a tankönyvírók. Teljes erőfeszítéssel küszködnek, hogy világos, szabatos, tömör összefoglalást adjana adj anakk az ado adott tt kor tud tudomá omány nyos os ere eredm dmény ényei ei alapjá alapján, n, hog hogyy az ismere ismeretek tekben ben egy egyérte értelmű lműség séget, et, bizony bizonyossá osságot got szuggeráljanak. Kegyetlen ez a küzdelem akkor, ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő, amely cikkek, könyvek részeit olvasztja egésszé, egésszé, csipeg csipegetés etés innen-on innen-onnan. nan. Ez a módsz módszer er váltak váltakozik ozik - többn többnyire yire tekintélyelvű - kizárólagossággal, amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják. Olyan merész, szubjektív szakmai tallózás ez, ami olykor a nemes cél, az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. - Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna, de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. Maradna bizonyosság helyett hely ett alk alkalm almank anként ént a tud tudom omány ányos os bizony bizonytala talansá nságg szo szolid lid érz érzéke ékelte ltetése tése.. Ezzel Ezzel a kellet kelleténé énéll ritkább ritkábban an éln élnek ek a tankönyvek, a kemény kihívások egyike, a verstan esetében is. *  Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát, részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly, IV: Madocsai László). - Azt mondja a tankönyv, hogy a  pentameter  "önálló   "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. Aztán sehol sem találunk helyesbítést. A gond az, hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el, bizonyára érvényesen. A  sohasem keménysége  sohasem  keménysége azonban zavaró. Mert érthető ugyan, hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet, de elméle elm életi ti érd érdekű ekű axi axiomá omáktó któll is tar tartóz tózkod kodni ni kel kellen lene. e. Juh Juhász ász Gy Gyula ula Ovid tavaszdala cím címűű költem költemény ényee vég végig ig  pentameterekből áll. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek  Miklós  Papírszeletek  című   című ciklusában a Kisfiú a  Kisfiú:: két pentameter négy sorban. Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" - semmi fenntartásunk sem volna. - A  szótagmérés  szótagmérés,, a  prozódia  prozódia   alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. Kétségtelen persze, hogy

 

korszakos, személyes jellemzőkre, idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás, de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi, erősen kifogásolható. Az egytagú szavak - rövid magánhangzós nyílt szótag esetén - a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők, kötőszók, névmások, csonkalábak sor  belsejében is stb.) (I:121). - Az alk alkaios aioszi zi strófa strófa sor sorvál változ tozata ataina inakk magy magyaráz arázata ata elm elmara aradt dt akk akkor, or, amiko amikorr ugy ugyanit anittt a szapph szapphói ói str strófa ófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124; de: II: 103). - Az időmértékes metszetek   három változatát egyaránt ismertetni kellene, ezek: verslábat metszők , versláb határán vagy belső csonkaláb után működők . Ötödfél metszet a penthémimerész, ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi, tehát az ötödik fél versláb után áll. A kéttagú verslábakat felezi, daktilus, anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókez szó kezdet det jelent jelentkez kezik.) ik.) Dieréz Dierézis is a ver verslá slább hat határá áránn mu mutatk tatkozó ozó me metsze tszet,t, aszeri aszerint nt első, első, másod másod-, -, har harmad mad-- vag vagyy negyeddierézis e metszet, hogy hanyadik versláb után működik. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek, hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem, mivel ez az ötödik fél versláb után áll, miközben verslábat nem metsz. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező, az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni. Haragvó bércek görgetik u - / - - / - // - / u u Háborgató haragjukat  - - /u - // u - /u u   (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész). A második sorban a metszet másoddierézis. A szívem egy nagy harangvirág u - /u - / u // u - / u   (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető. (Számomra: ötödfél, tehát penthémimerész, de bárki nevezheti dierézisnek is). is ). Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai, de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141, a harmadmetszet is jó kategória, de tudni kell, hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő, tehát élő, gyakorlati másik lábmetszettől, a két rövid szótag közöttitől nem határol el... - Lásd: Babits: Új leoninusok , első sor). Hexame Hex ametere terek, k, pen pentam tamete eterek rek ese esetéb tében en ige igenn vál változ tozato atosak sak a me metsze tszetek tek,, magam magam a hos hosszú szú-rö -rövid vid szótag szótagok ok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első- másod- harmad- negyed- ötöd- hatodmetszetnek; a verslábhatárokon mutatkozókat első, másod- stb. dierézisnek, a két rövid szótag közöttieket első, másod- stb. trocheusi metszetnek nevezem. Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is, szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet, fél verslábak szerint ötödfél metszet; trithémimerész = másodmetszet, vagy fél verslábak verslá bak szerin szerint: t: harma harmadmetsz dmetszet, et, hephth hephthémin éminterész terész = negy negyedmets edmetszet zet vagy hetedfél metsz metszet et stb.; negyeddier negyeddierézis ézis =  bukolikus metszet, bukolikus dierézis; harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé, a harmadik versláb két rövid szótagja között). - Nem mondom, hogy mindezt meg kell tanítani, netán megkövetelni, de tanári szinten ajánlatos minderről minde rről tudni. Arról pedig a diákok előtt is szólni kell, hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök, rendszerint mondat- vagy szólamhatárok . Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán szi multán verselésben is nélkülözhetetlen. Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu--

= = = = = = = =

u

=

 jambus (emelkedő lejtésű)  jambus (emelkedő trocheus (ereszkedő) trocheus  (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) anapesztus  (emelkedő) daktilus (ereszkedő) daktilus  (ereszkedő)  spondeus (közömbös  spondeus  (közömbös lejtésű, gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat)  pirrichius (közömbös  pirrichius  (közömbös lejtésű, lejtő verslábakat helyettesíthet, de ritkábban szerepel, mint a spondeus) choriambus (két choriambus  (két versláb időértéket jelentő, közömbös lejtésű versláb) ionicus ionic us a minore minore  (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi - Tartózkodó kérelem  kérelem  –különben ritka, mint a fehér holló. Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) versláb (csonkaláb)

A verslábakállandósult prozódikusan mért verslábkapcsolat szótagok kapcsolatai, időmértékes versmérték (metrum)minden egységei. Az antik görög költészetben némely neve:azkólon. - Elvileg négy-öt szótagig matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van, de a gyakorlatban - ritka kivételektől eltekintve - az említett hétnyolc versláb működik.  A metrikus versekben minden sor s or metrikai egész. egész. A  A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz

 

(szómetszés), a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). - Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az, hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás, ajánlott a szó- és lábmetszés. A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerep sze repet et ját játszi szik, k, érd érdem emes es néhány néhány fog fogalm almat at vilá világos gosan an megha meghatár tározn ozni,i, hogy hogy fél félreé reérté rtéss ne ess essék ék leg legalá alább bb tan tanáro árokk szemléletében, hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő, a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson. Fazekas Mihály Nyári Mihály Nyári esti dal  című  című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok; Az első sor három trocheusa és egy spondeusa, a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó, ezt a jel jelenséget enséget nevezzük  szólábazásnak   (se szómetszés, se lábmetszés...). Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is. Szómetszés verslábmetszés nélkül   -- ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi, de sem ezeket, sem az egyetlen spondeust nem metszi szó. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. A harm harmadik adik sor mindk mindkét ét troch trocheusa eusa szót metsz, mindkét mindkét troch trocheust eust szó metszi:  szó- és lábmetszést  nevezhetünk   nevezhetünk meg. Petőfi Sándor Mi Sándor Mi kék az ég! című ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld!  Mind a négy sort egy-egy olyan jambus jambus alkotja, amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül. E gondolatkörben beszélhetünk ütem- illetve szólamláhazásról is (a Nyári (a  Nyári esti dal  idézett   idézett sorai mind ütem- és szólamlábazók...). Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja. - A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg. - Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus, daktilus) nem szerepelhetnek, de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licenc lice ncia). ia). A cho choriam riambus bus egé egésze sze köz közöm ömbös bös a lej lejtés tés tek tekinte intetéb tében! en! Ereszk Ereszkedő edő sor sorokb okban an jambus jambus és ana anapes pesztu ztuss nem szerepelhet. Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek. (Így Ady Endre Kocsi-út Endre  Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban - amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek - egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegysé lejtése gységg hatalm hatalmas as törvén törvényét: yét: köve követve, tve, nyom nyomatékosí atékosítva tva a sorok sorokban ban kimo kimondott ndott létbel létbelii töredezetts töredezettséget; éget; Csoko Csokonai nai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra, mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként.) - A  szimultán (himetrikus) (himetrikus) verselés  verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben. Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók  (ilyen   (ilyen például Ady Endre idézett versének - Betemetik -  Betemetik a tavat    - első sora, mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze), ütemkapcsolók   (ugyanitt a második sor, mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik, a hangsúlyos A Tisza parton parton már metszet másoddierézissel forr egybe), metszet- és ütemkapcsolók   (  A  már idézett sora: A sora:  A szívem egy nagy harangvirág   -- itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). - A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok, néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. A ritmus lényegét, a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja. Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés, ilyen a Góg és Magóg   verselése is. - A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet, egy precíz ismétlődést i smétlődést kívánó szakmunka alapján... III: 222-224). - A Szózat   magy magyarázata arázata több szempontbó szempontbóll figyelmet figyelmet érdemel (II: 207-209). Az eszm eszmei ei vonatkozáso vonatkozásokk hivatkozással - Martinkó András dolgozatára épülnek, ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugalla sug allata, ta, sok sokkal kal inkább inkább a vég véglete letekke kkell is szá számol molóó hat hatalm almas as biztatá biztatáss a viasko viaskodó, dó, küz küzde delme lmess reformk reformkorb orban. an. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó az  Előszó fogalmazza  fogalmazza meg...). A verstani megjegyzések tévesek. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi, de "elenyésző számban trocheusok, pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust"... ritmust "... "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése, s ez újabb feszültséget, nyugtalanító mozzanatot visz a versbe." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben, vers ben, legfeljebb akkor, ha a choriambust kettébontja elemző. ritmusról beszélni értelmetlen, ugyanis versben verslá verslábnak, bnak, aazjamb jambusnak usnakIdeális a szere szereplésé plésétt jelent jelenti. i. Ez volna ideál ideális? is? ez Ellene Ellen e mondjambusi ez a teljes költőinyilvánvalóan gyakor gyakorlatnak. latnak.egyetlen Egy-két  pirrichius ugyan előfordul a költeményben, mint szabályos jambus-helyettesítő láb, de minden alapot nélkülöz a következtetés. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem, a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg. Még az említe említetlen tlen szabály szabályos os spond spondeusok eusok is jambiz jambizáltak, áltak, hiszen hiszen másod második ik tagjuk tagjukon, on, az arziszon rendre szóke szókezdő zdő

 

nyomatéktöbblet érvényesül. - Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben, a Szózat  verselése   verselése ugyanis  jambusi szimultán (ahogy a Himnusz a Himnuszéé - a tankönyv szerint is! - trocheusi szimultán, 11: 189). Aztán árad az abszurditás. Vissza Vis szakös köszön zön a ver versta stanun nunkat kat leg legalá alább bb száz száz éve mér mérgez gezőő tév tévedé edés, s, hogy hogy tud tudnii niillik llik az emelke emelkedő dő verslá verslábak bakkal kal szembefordul az ereszkedő ütemezés. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztus anape sztusok ok ellen. A nyílt kiállá kiálláss a Szózat   jambu jambusi si szimu szimultaneit ltaneitása ása mellett mellett elmarad, elmarad, az ereszkedő ereszkedő troch trochaizálá aizáláss szimultaneitása a Himnusz a Himnusz ban expressis verbis hirdettetik. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést, tehát - megnevezés nélkül is - a szimultanitást, de a fanyalgás nyilvánvaló. S ez az emelkedő verslábakkal szembeni, szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott, téves funkcionáltatást. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség, nyugtalanító mozzanat nem származik. Azonos névvel - lejtés l ejtés - illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget, az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken, s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. Semmiféle nyelvi, metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust, sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort ( Áldjon  Áldjon vagy verjen sors keze - Itt élned, halnod kell ), ), a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett, kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól, a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerő leg erőseb sebben ben." ." A kép képlets letszer zerűű spo sponda ndaizá izálás lás való valójáb jában an jam jambizá bizált lt sponde spondeuso usokat kat jel jelent ent,, a metrum metrum ter termés mészet zetese esenn keményebb, axiomatikusabb hangzást támogat, de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát. Költészetünk Költés zetünk legnagy legnagyobb obb alkotásainak alkotásainak egyike elhib elhibázott ázott magyarázatokat magyarázatokat nyer a mai tankönyv tankönyvben, ben, téves metrumszemlélettől is terhelten. - Általá Általában ban erőltetette erőltetettekk a funkc funkcionális ionális metrikai magyaráz magyarázatok. atok. Alape Alapelv lv termé természetes szetesen, en, hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. Eme alapon is tojástánc, hiszen - mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú, tehát óvatos, feltételes módú fogalmazás az elvárható. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató, sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek, olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő, könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek. "Pergő jambusok" Vajda remekében, a  Húsz év múlva című múlva  című versében (III: 38 ), Ady egyénieskedése a verselésben, miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224), ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsi(Ady:  Kocsiút az éjszakában, éjszakában, III: 230-231), Babits  Esti kérdés kérdésével ével kapcsolatban olvassuk: "ötöd- és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285), ami ugye azt sejteti, hogy a jambusi verselés békés, ringató. Holott már Kazinczy leírta: a  jambusnak gravitás a karaktere. S az sem érdektelen, hogy a tankönyv - miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat - mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde  Tünde  magyarázata (II: 204205), ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor, az Éj). Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között   című versével kapcsolatban a hangos meditáció. "Pirrichiuszok, gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is, ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel. És elsikkad a versben meghatározó metrum, a háromütemű tízes megnevezése, értékelése. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj, meg kell halai, meg kell halni. halni. Itt valóban szokatlan az ütemezés, akkor is, ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak, mint a mélybe hulló, kemény rögök... Sorolha Sor olhatná tnánk nk tov tovább ább a kis kisebb ebb-na -nagy gyobb obb gondok gondokat at tan tankön könyv yveink eink ver versta stani ni magya magyaráza rázataiv taival al kapcso kapcsolatb latban. an. Sorolhatnánk aztán az érdemeket is, mert - szerencsére - ilyenek is bőven adódnak. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása, a rímváltozatok tárgyalása, a Balassi-strófa bemutatása, bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb. megbízhatónak látszik. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést, e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. A gimnázium első három osztályában - ha botladozások közben is - tanúi lehetünk a járható, járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról rit musáról is szó esik. Negyedikben szinte üres az út. Mohácsy Károly, Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek. A tévedések, tévedé sek, hibák fájdalmas látvány látványát át a becsületes becsületes törekvés élmény élményee eny enyhíti. híti. Többet Többet kellet kellettt volna tenni a hibák elkerülése érdekében, de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is, akik mindent megtesznek, hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. Tudjuk, ez is hatalmas háttérmunkát követel, súlyos felelősséggel. - Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót, érthetetlen, hogy miért nincs ez a harmadikos, negyedikes könyvben. *  Nem tankönyvkritikát adunk itt, csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák, tévedések sorjáznak elénk, mit várha várhatunk tunk a hétkö hétköznapo znapokk hősei hőseitől, től, a tanáro tanároktól? któl? A szakmai szakmai meggyőződés meggyőződés tanítását tanításától ól ugyan ugyan senki senkitt sem tiltanak el, de érdemes-e, indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé, a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe szemben - elvárni ezt nem lehet, általában sincsáltalánosan ilyen, nohaelvárható bizonyosra vehető, hogy vannak üdítő kivételek. A tanárokkal támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása, verstanból is. Az ismeretek alkalmazásár alkalm azásáraa elem elemzések zések kínálnak alkalm alkalmat, at, ezek stabilizálh stabilizálhatják atják magukat az ismereteke ismeretekett is. A ritmikai-me ritmikai-metrikai trikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán, diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja,

 

ideje, ere ideje, ereje je arr arra, a, hog hogyy ver versír sírásra ásra ösz ösztön tönözz özzönön-vál vállalk lalkozz ozzon, on, hogy hogy ver versmo smondá ndást, st, net netán án sza szaval valást ást csiszo csiszoljon? ljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése. Aligha van egyéb lehetőség, lehetőség, mint a "via "viaskodó skodó harmó harmónia" nia" jegyében tenni a dolgun dolgunk. k. Az alábbi alábbi szubj szubjektív ektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket, részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező)

időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés

szimultán (ütemező és verslábazó)

szabadverses (ametrikus)

A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre szótagmérésre (pro (prozódiár zódiára) a) alapozza alapozza mértéktaná mértéktanátt (metri (metrikáját). káját). A metri metrikai kai egységek (a verslábak és az ütemek) - a csonkaláb kivételével - prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. A prozódia  prozódia bináris  bináris oppozíció alapján méri a szótagokat. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint, rövid-hosszú szótagokat nevez meg, de tudva, hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. Amikor tehát azt állítja a verstan, hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora, egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora, egyszerűsítésről van szó. Magam a mora mora fogalmát  fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. Különben hosszú a szótag, ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. Rövid a szótag, ha rövid magánhangzós nyílt szótag. Jelölési mód: - (hosszú), u (rövid ). Prozódiai Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvé sorvégi gi szótag, ilyenek az egy rövid magánhangzós magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák, többnyire két névelő (a, az), kötőszavak (de, ha), névmások (te, mi, ti). Korszakos vagy egyéni, ejtésbeli,  jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő, szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai metrik ai hely helyzetébe zetébenn lelhet lelhetők, ők, hossz hosszúú szóta szótagg rövid metrikai helyz helyzetben etben igen ritka ritka.. - A szóvégi szóvégi szótagok mérésébe mérésébenn a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni, hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. - A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek, mivel a verslábak alapján eldől, hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlytalan szótagokat mér a -prozódia. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el, hangsúlyos a valóságosés - hangsúlyos, kevésbé hangsúlyos végletei között. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító, verslábakat és ütemeket összekapcsoló) versel ver selésb ésben en min mindké dkétt szó szótag tagmé mérés rés ind indoko okolt, lt, tehát tehát a pro prozód zódia ia is szimultá szimultán. n. Nyoma Nyomatéko tékoss és kevésb kevésbéé nyoma nyomaték tékos os szótagokat különböztetünk meg, széles skála érvényes itt is. A szabadversben a prozódia érdektelen, nem alapoz kötött mértéket (metrumot). Akkor érdekes, ha a szabadvers - miként ez gyakori - metrikus mozzanatokat is érvényesít. A hangs hangsúlyo úlyoss (ütem (ütemező) ező) verselés metrikai egység egységei ei az ütemek. Szótag Szótagszám számuk uk 1-5 között, ritkán 1-6 között váltakozik. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy, hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos, a többi szótag hangsúlytalan. A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. Azonos szótagszámú ütemek esetében, ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. Példa mindenre van, de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos, erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. - A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences, felező nyolcas, négyütemű tizenkettes stb.). A metrikai leírás pontosabb, mivel az ütemek szótagszámát is  jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai, a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak, ezeknek mind a négy lehetséges változata. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata, az egytagú csonkaláb kivételével. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész, tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. Ritkán ugyan, de van példa metrikai enjambement-ra, ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. - A szakirodalomban is, ennek ny nyomá ománn a naiv metri metrikai kai elem elemzés zésekb ekben en is tal találko álkozha zhatun tunkk azz azzal al a furcsa furcsa jel jelens enségg éggel, el, hogy hogy a sor bár bárme mely ly hel helyé yénn verslábakat verslá bakat nevezn neveznek ek meg az elemzők, mit sem törődv törődvee a metrik metrikus us soreg soregész ész ama imperatívuszáva imperatívuszával,l, hogy a verslá verslábak bak metrikus rendben töltik meg a sort, azaz megfeledkeznek arról, hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből, az Eszmélet  ből  ből   ragad ki fonák, fura példákat - 311. lap -, jambusi versben különben szabályos, de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja, hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". Bizony, bizony, nem a jambusi időmérték bomlott itt meg...; Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48.) ugyanez a hiba terjed tova, amikor a Toldi szerelmének  szerelmének   egyik sorában - S megvédi megvédi  Johannát ezer papi csellel - két nemlétező choriambust is bemutat, a sor 2-3-4-5., valamint 7-8-9-10. szótagjaiból.

 

Előtte elvileg is leszögezi: "...Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. Bőven találunk példát költészetébe költés zetébenn arra, hogy a tizenk tizenkettős ettős bármely félsorána félsoránakk első, második vagy [nagy [nagyon on ritkán ritkán]] harm harmadik adik szótagjáv szótagjával al kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba." Nem alaptalan állításról van szó, dehát a példák félrevezetőek: az az ezer  ezer papi hogy lesz choriambus, fel nem foghatom, második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni, de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár, visszalopja az ütemelőző fikcióját, tehát nem súlytalan tévedés.) Az időmé időmérték rtékes es me metrum trumúú sor sorok ok me metrik trikai ai meg megnev nevezé ezése se töb többfé bféle le lehe lehet: t: a) az irá irány nyító ító lej lejtő tő láb neve + a szótagszám, pl. jambusi kilences, trocheusi hetes stb. b) verslábak száma + lejtő láb neve, pl. ötös jambus, negyedfeles trocheus stb. A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás, a rövid és hosszú jelekkel, a verslábhatárokat /-jel mutatja, a metszet jele: //. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet. A sormetszet főmetszet, egyéb metszetek mellékmetszetek. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál, az egyik rendszerint főmetszet. A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel, illetve a metszetkövető szótag kiemelésével, nyomatékának növelésével tölti be. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb, mint a - különösen verslábmetsző - időmértékes vagy szimultán közös metszeteké, ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. Fontos tudnivaló ez, hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimu szimultán ltán ver versel selésb ésben en ver verslá slábak bakra ra is, üte üteme mekre kre is ügyelnü ügyelnünk nk kel kell.l. A két mo monom nometri etrikus kus ren rendsz dszer er interferenciájából következik a bimetrikus metrika, s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik, a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. Dominanciába kerülhet egyik komponens is, másik komponens is, lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. 4/5). A szimultán sormegnevezés lehet rövid röv id és bővíte bővített: tt: a) a köl költem temény ény versel verselése ése szim szimultá ultánn tíz tízes, es, b) jambus jambusii szimultá szimultánn kilenc kilences, es, c) két kétüte ütemű mű jam jambus busii szimultán nyolcas stb. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható. A metrikus sorleírás is a monometrikus kompon kom ponens ensek ek sze szerin rintt adó adódik dik,, a szó szótag tagmér mérést ést köv követő ető ver verslá slábaz bazás, ás, metsz metszet-m et-megá egállap llapítás ítás jel jelei ei után után írju írjukk le hagyományosan az ütemezést. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak, verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés. Például: t, s, t, t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári (Fazekas:  Nyári esti dal , első sor).  Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek, vagy egyszerűen trocheusi illetve  jambusi lejtésűnek. Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak), nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra, amely különben mindig nyelvi vértezetű. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő, antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni, gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az idő Mind időmé mérték rtékeses-mon monome ometrik trikus, us, min mindd a szi szimu multán ltán-bim -bimetri etrikus kus ver versel selésb ésben en az időm időmérté értékes kes lej lejtés tés felismerése, követése az, ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben, a leíró metrizálásban is. A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) a lejtés alapjánminősítése jelölhetők (vagy be a verslábhatárok és a- metszetek, dől el a prozódikusan közös szótagok (u)követően egyértelmű, metrikus hosszú a szótag: vagy rövid:ekkor u. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb, amely mindvégig kettős jelölésű). - József Attila  Altató című szimultán metrum me trumúú ver verséb sében en egy egyérte értelmű lmű az időmért időmérték ék eme emelke lkedő dő (jam (jambus busi) i) lej lejtés tése. e. A  Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában, a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j, t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. A sor metruma: jambusi szimultán jambusi  szimultán felező nyolcas.  Márciusaa  a  soregé soregész-metr sz-metrikai ikai egész elv Áprily  Március elvee ala alapjá pjánn egy egyérte értelmű lműen en em emelke elkedő dő lejt lejtésű ésű,, jambus jambusok ok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. Ereszkedőnek, trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet, ha ütemelőzőt tételezünk fel. - A versbeli költői utalás (víg ditirambusa, daktilusok) lehet pusztán a  a  picinyke,  széféjű cinke énekének jellemzése, valószínűbb azonban, hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. Nem árt tudni, hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket, de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán ritk án tud tudnak nak kil kilépn épnii a tudo tudomán mányy kor korsza szako koss jell jellemz emzőin őinek ek kör körébő éből.l. Arany Arany Ján János os zenei zenei pro prozód zódiája iája szö szöveg vegver versre sre,, időmértékesidőmé rtékes-monom monometrikus etrikus metrum metrumszemlé szemléletének letének ütközése ütközése Erdélyi Erdélyi János üteme ütemező ző monom monometrikus etrikus szem szemléletév léletével el a  szimultán metrumú  Katalin és  Keveháza ügyében, Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"), Áprily ütemelőzős üteme lőzős szemléle szemlélete te csupán csupán néhán néhányy példa a nevez nevezetes etes tévedésekből. tévedésekből. Miköz Miközben ben tény, hogy elméleti szempon szempontból tból is  jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magy (Magyar ar poétika = A verscsinálá verscsinálásról sról közönsé közönségesen) gesen);; Arany János rímtana, Petőfi, József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. A nagy alkotók műveivel nem kell ritmik ritmikai-me ai-metrikai trikai viták vitákba ba keverednünk, de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni, mint a verstani szakirodalmat. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést. - Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a  a  leoninizálás elleni költői tiltakozás, tiltakozás, élén Berzseny Berzsenyivel, ivel, akkor akkor,, amiko amikorr a rímes rímes-időmé -időmértékes rtékes (vagy éppen rímes szimu szimultán) ltán) verse verselés lés

 

Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a  a  rímes hexameter, pentameter ütemtagolást sejtet, ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki. - Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást, kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is, ritm ritmika ikaii ala alapon pon látszik látszik azo azonba nbann iga igazna znakk a rím rímes-i es-időm dőmérté értékes kes versel verselés és elleni elleni hadako hadakozás zásaa az epi epikai kai méretű méretű sorformákban. *   A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag, akár metrikus verselésben is. Gazdagítják e Kalmárr Gyö Kalmá György rgy szaváv szavával: al: - kincst kincstárat árat szokatlan változa változatok, tok, olykor más nyelvek, más verselési verselési módok imitác imitációi iói (Weöres:  Kínai templom), hih hihete etetlen tlen vég véglet letek ek is tal találh álhatók atók,, min mintt példáu példáull a szinte szinte szö szöveg vegtele telenn metriku metrikuss vers vers (Morgenstern:  A hal éji éneke) stb. - A szabadversnek nem egyetlen vonása, hogy ametrikus, de szerintem ez az elsőrendű jellemző. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben.  Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. De ismert a változatok véglet vég letes es ská skáláj lája. a. A ver versek sek egy egyedi edi jel jellem lemzés zésee az uralko uralkodó dó.. - A versel verselés és kötött kötött for formái máinak nak alk alkalm almazá azása sa a költői költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét, amit a szabadvers makro-méretekben vállal. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja. Alaptörvény: varietas delectat... Így válnak egyénivé a szabályok, a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum, a ritmus - legyen szó akár metrikus, akár szabadversről. Kötött formákban mind a prozódia, mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak, akár szabályos, akár szokatlan licenciákkal. - Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a  a   fejedelem első tagja, Aranynál, másoknál a  fekete első vagy éppen záró tagja, egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen, Pál  Debrecen, ókikötő- jében  jében stb. stb. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága, néhány prozódiai-metrikai elv, elég sok metrikus sor-,  periódus- és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre, az erőszakolt magyarázatok (funkci (fun kciona onalitá litás) s) ker kerülé ülésér sére, e, az ele elemz mzőő sze szerény rénység ségre re is szü szüksé kséges ges oktatn oktatnunk unk-ne -nevel velnün nünk. k. Mer Mertt az örd ördög ög itt is a részletekben van. Tisztáznunk kell, hogy mit tudunk, mit taníthatunk. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók, ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak, akkor "szabályosan", ha feltételes módú fogalmazásban... Az alapismeretek alapismeretek gyakorlás gyakorlásaa néhá néhány ny soros verse versekk íratá íratásával sával érhetné érhetné el a legjobb legjobb eredm eredmény ényeket eket - a meste mesterség rség szintjén. Nem féltek ettől régi iskoláink, de századunkban már alig van erre példa. Kérés, ajánlat formájában, külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. A versificatio - Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis, de az igazi költészetnek, a poézisnek is fontos, érdembeni része. * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre, ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. Az aszkle aszklepiad piadesz eszii sor ism ismert ert képlete képlete ereszk ereszkedő edő lej lejtés téstt diktál diktál,, a gyako gyakori ri cho choriam riambus busii hangza hangzatt azonba azonbann a képletköve képle tkövető tő skand skandálást álástól ól eltérő eltérő,, termé természetes szetes nyelvi kifej kifejezés ezés esetén esetén emelkedő emelkedő lejtésb lejtésbee vált. Berzsenyi Berzsenyi nevez nevezetes etes elégiájának,  A közelítő tél nek  nek   második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus  jambus emelkedő, jambusi hangzati lejtését érzékelteti, József Attila  Két hexameter e  (Mért legyek én tisztességes?  Kiterítenek úgyis! - Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis.) choriambus, két spondeus, két anapesztus, sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja, ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. - Berzsenyi több versében,  például  A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát, ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő, jambusi), a második aszklepiadeszi (ereszkedő, trocheusi), a harmadik jambusi kilences (emelkedő ), a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő). Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére, mondhatná logikusan bárki. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny, elgondolkodik. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe, ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik, a hangzó metrum emelkedő, jambusi (egy-két sor:  Műve örök folyamát gyönyörrel ... Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). Mind az aszklepiadeszi, mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. Skandálást szuggerál a következetes szó- és lábmetszés, illetve a szólábazás kerülése - ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet.  Néhány példát villantottam fel csupán, hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. Arany híres  balladája, az V. László  jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni - hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén). *

 

  A versta verstann a versí versírás rás meste mesterségbe rségbeli li ismereteit ismereteit fogla foglalja lja   össze, azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni, amelyeket a költők művei sugároznak. Az ismeretek szükségesek, de poétikai minőséget aligha sugallhatnak - a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket, az igazi költészet, a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet, mint bármely egyedi formában, akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak, miközben az élő, működő költészet új meg új formákat teremt. A nyitott, megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít, része annak a műveltségnek, ami fölemel, ami emberré nemesít.

* * *

SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN  HB MPI DEBRECEN

Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980, 1990, 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen, Piac u. 71. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató  Nyomdai munkálatok: munkálatok: Hektográf Kft., Püspökladány