RAJZELEMZÉS Vass Zoltán dr

A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai

rajzvizsgalat.indd 1

2006.04.19. 23:11:40

rajzvizsgalat.indd 2

2006.04.19. 23:12:27

Vass Zoltán A RAJZVIZSGÁLAT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ALAPJAI Kivetítés, kifejezés, mintázatok

Flaccus Kiadó Budapest, 2006

rajzvizsgalat.indd 3

2006.04.19. 23:12:28

rajzvizsgalat.indd 4

2006.04.19. 23:12:28

5

Tartalom ELŐSZÓ ........................................................................................................................................17 BEVEZETÉS ..................................................................................................................................19 Mit nevezünk projektív rajznak?............................................................................................20 A mintázatelemzés módszere.................................................................................................22 A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának módszere .......................................22 A mintázatelemzés eredete...............................................................................................24 A mintázatelemzési modell szakaszainak áttekintése...............................................25

ELŐZETES ELEMZÉS..................................................................................................................29 Vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása ..................................................30 Információ „bevitele” és „kiolvasása” a rajzból ..................................................................34 Moderátorváltozók és artefaktumok ...................................................................................39 Művészi tehetség (esztétikus rajzok)..............................................................................39 Kézügyesség (tetszetős rajzok).........................................................................................40 Életkor .....................................................................................................................................44 A vizsgált személy neme ....................................................................................................49 Instrukció ...............................................................................................................................50 Iskolázottság .........................................................................................................................52 Intelligenciaszint ..................................................................................................................53 Szocio-ökonómiai státusz (SES) .......................................................................................55 Kulturális és etnikai különbségek ....................................................................................55 Foglalkozás ............................................................................................................................57 Kezesség..................................................................................................................................58 Aktuális élethelyzet és testi-lelki állapot .......................................................................59 A vizsgálatvezető attitűdje................................................................................................60 Szituációs hatások ...............................................................................................................62 Rajzeszköz, ábrázolási eszköz ...........................................................................................63 Konfrontációs technika: a rajzi fenomenológia és a klinikai realitás szembeállítása . 66 Diagnosztikus kategória helyett tünet és működési mód ..............................................69 Specifikus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek ....................................73

AZ AKTUÁLGENEZIS ÉRTELMEZÉSE ...................................................................................81 A rajzok folyamatelemzésének fogalma ..............................................................................83 A dinamikus interaktivitás ................................................................................................83 A rajzolási folyamat kognitív modellje pszichodiagnosztikai szempontból........87 Az ábrázolási döntések és pszichodiagnosztikai jelentésük ..................................................88 A produkciós stratégiák és pszichodiagnosztikai értelmezésük .........................................94

rajzvizsgalat.indd 5

2006.04.19. 23:12:28

6

T

A feltételes mozgásterv és pszichodiagnosztikai jelentősége ...............................................99 1. A részletek kihagyása .................................................................................................................. 101 2. A figura eltorzítása ....................................................................................................................... 102 3. Képzeleti kiegészítés .................................................................................................................... 103 4. Kreatív hasznosítás ....................................................................................................................... 104 A tervezési rutinok két típusa: kivitelezési és ökonómiai szabályok ............................. 108 Mozgásprogramok.................................................................................................................................... 112 A készítési szabályok ........................................................................................................ 114 A rajzfolyamat pszichodiagnosztikai elemzési szempontjai ....................................... 125 Több rajz összehasonlítása ............................................................................................. 125 Ugyanazon időpontban készült rajzok összehasonlítása....................................... 127 Szokatlan színvonalváltozások ........................................................................................................... 128 Színvonalromlás ................................................................................................................ 132 Színvonaljavulás ................................................................................................................ 134 A rajzok feltűnő méretkülönbségei ............................................................................. 136 A rajzvizsgálat, mint modellreakció .................................................................................. 138 Verbális viselkedéses reakciók ............................................................................................. 142 Fantáziabeli bevonódás .................................................................................................. 143 Utasítások igénye .............................................................................................................. 144 Támaszkeresés igénye ...................................................................................................... 145 Verbális bizonytalanság .................................................................................................. 145 Önkritika ............................................................................................................................. 147 Elégedetlenség a rajzzal................................................................................................... 148 Helyzeti kritika .................................................................................................................. 149 Fokozott verbalizálás ....................................................................................................... 152 Rövid, vonakodó válaszok .............................................................................................. 153 Konkretizálás ..................................................................................................................... 154 Bizarr válaszok ................................................................................................................... 156 Paradox vidámság vagy mosoly .................................................................................... 156 Gesztus és mimika .................................................................................................................. 157 Humorizáló, nyugodt vagy öntudatos viselkedés .................................................... 159 Humorizáló viselkedés ............................................................................................................................ 159 Nyugodt viselkedés ................................................................................................................................. 160 Öntudatos viselkedés .............................................................................................................................. 160 Óvatos vagy gyanakvó viselkedés ................................................................................. 161 Óvatos viselkedés ...................................................................................................................................... 161 Gyanakvó viselkedés ................................................................................................................................ 162 Arrogáns, ellenséges vagy impulzív ............................................................................. 163 Arrogáns viselkedés .................................................................................................................................. 163 Az ellenséges és az impulzív viselkedés ......................................................................................... 164 Szorongó, nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés és sírás ................................ 165 Szorongó viselkedés ................................................................................................................................. 165

rajzvizsgalat.indd 6

2006.04.19. 23:12:28

T

7

Nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés .................................................................................... 166 Sírás a teszthelyzetben............................................................................................................................ 167 Közönyös, érzelemmentes vagy negativisztikus ....................................................... 169 Közönyös, érzelmek nélküli gesztusok és mimika ................................................................... 169 Negativisztikus viselkedés ..................................................................................................................... 170 Tesztviselkedés......................................................................................................................... 172 Fokozott figyelmi bevonódás ........................................................................................ 174 Felszínes együttműködés ................................................................................................ 177 A vizsgálatvezető véleményének manipulálására tett kísérlet ............................ 177 Hanyag, gondatlan rajzolás, összecsapott rajz ......................................................... 178 Egyedüllét igénye rajzoláskor ........................................................................................ 178 Szokatlanul domináns viselkedés ................................................................................. 179 Aggraváció .......................................................................................................................... 180 Szimpatikus aktiváció ...................................................................................................... 180 A rajz megcsonkítása (összegyűrés, összetépés) ...................................................... 181 Az instrukció vonakodva követése............................................................................... 183 A rajzolás visszautasítása................................................................................................ 184 Az instrukció követésének képtelensége .................................................................... 185 Szokatlan kimerülés ......................................................................................................... 186 Pszichomotoros jellemzők .................................................................................................... 187 Görcsös, diszritmiás mozgás .......................................................................................... 187 Hosszú szünet vagy megakadás .................................................................................... 189 Gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során............................................................. 189 Szokatlan lelassulás .......................................................................................................... 190 A papírlap határainak átlépése ..................................................................................... 190 Jelentős sebességváltások ............................................................................................... 191 Rajzolási idő és kezdeti reakcióidő ..................................................................................... 191 Szokatlanul rövid rajzolási idő ...................................................................................... 192 Szokatlanul hosszú rajzolási idő ................................................................................... 194 A szokásos késleltetés hiánya, azonnali reakció ....................................................... 196 Meghosszabbított reakcióidő, reakciógátlás............................................................. 197 A rajzolási sorrend (szukcesszió) értelmezése ................................................................ 197 A papírlap elforgatása ..................................................................................................... 204 Lábbal kezdés emberalak ábrázolásakor .................................................................... 206 Szemekkel kezdés emberalak rajzolásánál ................................................................. 207 Befejezetlen rajz ................................................................................................................ 211 Többszörös motívum ....................................................................................................... 212 Áthúzott rajz ...................................................................................................................... 215 Új vonalak hozzáadása a már befejezett rajzhoz ..................................................... 217 A radírozás pszichológiai jelentése .............................................................................. 219 Mérsékelt radírozás, melyet javulás követ ................................................................. 219 Radírozás javulás nélkül .................................................................................................. 220

rajzvizsgalat.indd 7

2006.04.19. 23:12:28

8

T

Túlzott radírozás ............................................................................................................... 221 Utóteszt ..................................................................................................................................... 222 Az utóteszt felvételének általános irányelvei ............................................................ 222 Házrajz ............................................................................................................................................................. 225 Farajz ................................................................................................................................................................ 226 Állatrajz ........................................................................................................................................................... 226 Emberrajz ....................................................................................................................................................... 227 Szabadrajz ...................................................................................................................................................... 228 Családrajz ....................................................................................................................................................... 228 (1) A ház-, fa-, emberrajz teszt kérdőíve: adminisztráció és értelmezés............ 232 A kérdőív adminisztrációja................................................................................................................... 232 A kérdőív értelmezése............................................................................................................................. 234 (2) A verbális projekciók tartalomelemzése ............................................................. 264 Boldogság ...................................................................................................................................................... 264 Családiasság, otthonosság .................................................................................................................... 266 Depresszió, szomorúság vagy reménytelenség.......................................................................... 266 Szorongás, félelem..................................................................................................................................... 269 Agresszió ........................................................................................................................................................ 270 Tehetetlenség ............................................................................................................................................... 278 Fájdalom, szenvedés................................................................................................................................. 281 Szégyen, bűntudat .................................................................................................................................... 282 Undor, averzió vagy ellenszenv .......................................................................................................... 283 Magány ........................................................................................................................................................... 287 Szexuális tartalom ..................................................................................................................................... 290 Szeretetéhség, az érzelmi támasz igénye....................................................................................... 291 Azonosulás más személlyel .................................................................................................................. 292 Megkapaszkodás, függőség vagy élősködés motívuma ....................................................... 294 Hideg, rossz időjárás verbális projekciója ..................................................................................... 295

FENOMENOLÓGIAI LEÍRÁS ................................................................................................ 299 Az 1. számú gyakorlat megoldása .................................................................................................... 301 A 2. számú gyakorlat megoldása....................................................................................................... 301 A 3. számú gyakorlat megoldása....................................................................................................... 302

INTUITÍV ELEMZÉS ................................................................................................................ 307 Az intuitív elemzés meghatározása ............................................................................. 307 Az intuitív megértés módszerei .................................................................................... 308 1. Szemlélés befogadó attitűddel ................................................................................................... 308 Megoldások (szabad benyomások módszere)................................................................... 309 Megoldások (leíró listák módszere) ......................................................................................... 311

rajzvizsgalat.indd 8

2006.04.19. 23:12:29

T

9

2. 3. 4. 5. 6.

Spontán figyelmi fókusz ................................................................................................................. 312 Motoros empátia ............................................................................................................................... 316 Kinesztetikus empátia ..................................................................................................................... 323 A rajz vizualizálása ............................................................................................................................. 328 A rajz empátiás elemzése kérdező viszonyulás útján ..................................................... 331 A rajz erőt sugárzó összhatása mint empátiás minőség ............................................... 333 A figura gyengesége mint empátiás minőség ..................................................................... 336 A figura elveszettsége és bizonytalansága mint empátiás minőség ....................... 338 A figura szeretetre méltó összhatása mint empátiás minőség .................................. 340 A figura összhatása, amely szerint uralja érzelmeit ........................................................ 342 A figura összhatása, amely szerint érzelmei uralják ....................................................... 342 7. A rajz egyetlen mondatos jellemzése ...................................................................................... 344

EGÉSZLEGES ELEMZÉS .......................................................................................................... 349 Az egészleges elemzési módszer meghatározása szempontjai ................................... 350 Érzelmi-hangulati tónus ................................................................................................. 350 1. Meleg vagy érzéki érzelmi-hangulati tónus ......................................................................... 356 Meleg érzelmi-hangulati tónus .................................................................................................. 356 Érzéki érzelmi-hangulati tónus ................................................................................................... 357 2. Vidám, játékos vagy idealizált érzelmi-hangulati tónus ................................................ 362 Boldog, vidám érzelmi-hangulati tónus ................................................................................ 362 Játékos érzelmi-hangulati tónus................................................................................................. 363 Irreálisan idealizált ábrázolás ....................................................................................................... 364 3. Félelemteli vagy feszült érzelmi-hangulati tónus ............................................................ 366 Félelemteli, szorongó érzelmi-hangulati tónus .................................................................. 366 Feszült érzelmi-hangulati tónus ................................................................................................. 368 4. Üres, hideg, depresszív vagy halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus ............ 368 Üres érzelmi-hangulati tónus ...................................................................................................... 368 Hideg érzelmi-hangulati tónus ................................................................................................... 370 Depresszív érzelmi-hangulati tónus......................................................................................... 371 Halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus .......................................................................... 373 5. Negatív érzelmek: dühös, vad, ijesztő, ellenséges vagy gúnyos érzelmi-hangulati tónus .................... 375 Dühös, agresszív érzelmi-hangulati tónus ............................................................................ 375 Vad, impulzív érzelmi-hangulati tónus .................................................................................. 377 Ijesztő, félelmet keltő érzelmi tónus ........................................................................................ 379 Ellenséges, hosztilis érzelmi-hangulati tónus ...................................................................... 381 Tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus ................................................................................. 382 6. Izgatott, nyugtalan, felhangolt vagy mániás érzelmi-hangulati tónus .................. 385 Izgatott, nyugtalan érzelmi-hangulati tónus ...................................................................... 385 Felhangolt, mániás érzelmi-hangulati tónus ....................................................................... 387 7. Kusza, nehezen érthető, zavaros vagy bizarr érzelmi-hangulati tónus ................. 387

rajzvizsgalat.indd 9

2006.04.19. 23:12:29

10

T

Nehezen érthető, zavaros egészleges összkép .................................................................... 387 Bizarr érzelmi-hangulati kifejezés .............................................................................................. 389 8. Konvencionális vagy stilizált érzelmi-hangulati tónus ................................................... 391 Konvencionális érzelmi-hangulati tónus ............................................................................... 391 Stilizált érzelmi-hangulati kifejezés .......................................................................................... 392 Mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat .............................................. 397 Mozgáskép és formakép ........................................................................................................................ 397 A mozgáshangsúlyos rajz jellemzői .......................................................................................... 397 A formahangsúlyos rajz jellemzői ............................................................................................. 400 A mozgás- és a formahangsúlyos rajzok pszichológiai értelmezése....................... 401 További elemzési szempontok a mozgáskép és a formakép értelmezéséhez ... 408 Mozgáskép ..................................................................................................................................... 409 Formakép ........................................................................................................................................ 409 Térhasználat.................................................................................................................................................. 410 A rajz téri pozíciója............................................................................................................................ 411 A rajz mérete ........................................................................................................................................ 412 Színhasználat................................................................................................................................................ 415 A színek alapvető dimenziói: árnyalat, világosság, telítettség.................................... 415 Pszichológiai szín, színérzet, színkontraszt, színáthangolódás .................................. 417 Színkeverés, alapszínek, metamerek ........................................................................................ 420 Milyen színek tetszenek az embereknek? ............................................................................. 421 Színpreferencia .................................................................................................................................... 422 A színek feszültségkeltő hatása .................................................................................................. 422 A színek szimbolikája: archetipikus, kulturális és egyedi jelentés ............................ 425 Színdominancia és formadominancia .................................................................................... 426 Színhasználat a ház-, fa-, emberrajzokban ............................................................................ 428 A színhasználat, mint egész .......................................................................................................... 430 A kifejezés spontaneitása ............................................................................................... 433 Spontán kifejezésmód............................................................................................................................. 433 Sztereotip vagy sablonos figura ......................................................................................................... 434 Stílus ..................................................................................................................................... 439 Egyedi stílusok............................................................................................................................................. 439 Infantilis stílus.............................................................................................................................................. 442 Realisztikus stílus ....................................................................................................................................... 447 Különcködő rajzolási stílus................................................................................................................... 450 Absztrakt stílus ........................................................................................................................................... 453 Geometrizálás ............................................................................................................................................. 457 Formalizmus ................................................................................................................................................. 460 Szimbolizmus............................................................................................................................................... 463 Fiziognomizálás .......................................................................................................................................... 464 Manierizmus ................................................................................................................................................ 474 Integrációs szint ................................................................................................................ 475

rajzvizsgalat.indd 10

2006.04.19. 23:12:29

T

11

Részletek szokatlan diszkrepanciája, eltérő színvonala ......................................................... 475 Szokatlanul szétválasztott részek...................................................................................................... 476 Patológiás dezintegráció........................................................................................................................ 477 Általános harmónia.......................................................................................................... 478 Diszharmonikus rajz................................................................................................................................. 479 Súlyos fokú diszharmónia.............................................................................................................. 479 Rajzi személyiségszintek.................................................................................................. 480 A személyiségszintek fogalma ............................................................................................................ 480 A személyiségszintek jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése .............................. 486 Szétbomlott formák, firka (a1 rajzi személyiségszint) .................................................... 487 Fej-láb emberke, a2 rajzi személyiségszint............................................................................. 491 Karika-vonal séma (b1 rajzi személyiségszint) .................................................................... 494 Pálcikaemberke (b2 rajzi személyiségszint) .......................................................................... 499 Pálcikaember a gyermekrajzban ......................................................................................... 500 Pálcikaember felnőttrajzban ................................................................................................ 501 A pálcikaállat................................................................................................................................. 502 A pálcikaember értelmezése a szakirodalomban...................................................... 503 A pálcikaember öt fenomenológiai típusa ................................................................... 506 A pálcikaember öt pszichodiagnosztikai típusa ....................................................... 506 Kettős vonalú séma, c rajzi személyiségszint....................................................................... 515 Közel realisztikus rajz, d rajzi személyiségszint ................................................................... 517 Differenciáltabb realisztikus rajzok, e személyiségszint ................................................. 520 Kiemelkedő, esetleg tehetséges személyiségszint, f szint ............................................ 525 A vegyes, az átmeneti és a többféle rajzi személyiségszint .......................................... 530 Az Elkisch-féle pszichoanalitikus elemzés .................................................................. 533 Az Elkisch-féle elemzés fogalma ........................................................................................................ 533 Az Elkisch-féle szempontok jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése................ 534 1. Ritmikusság a szabályossággal szemben ........................................................................ 536 Ritmikusság .................................................................................................................................... 536 Szabályosság .................................................................................................................................. 537 2. Komplexitás az egyszerűséggel szemben....................................................................... 538 Komplexitás ................................................................................................................................... 538 Egyszerűség .................................................................................................................................... 538 3. Kiterjesztés az összehúzódással szemben...................................................................... 538 Kiterjesztés ..................................................................................................................................... 538 Összehúzódás (kompresszió)............................................................................................... 540 4. Integráció a dezintegrációval szemben........................................................................... 542 Integráció ........................................................................................................................................ 542 Dezintegráció ................................................................................................................................ 544 5. Realizmus a szimbolizmussal szemben ........................................................................... 544 Realizmus ........................................................................................................................................ 544 Szimbolizmus ................................................................................................................................ 546

rajzvizsgalat.indd 11

2006.04.19. 23:12:29

12

T

Az Elkisch-féle elemzés értelmezési táblázatai .......................................................................... 548 Elemzési példa .............................................................................................................................. 553 Az Elkisch−féle elemzés táblázata ..................................................................................... 555 Összefoglaló értelmezés ................................................................................................................. 556 További egészleges értékelési szempontok ................................................................ 557 A férfiasság és nőiesség tükröződése a rajz egészéből ........................................................... 557 Személyesség és a projekció szabad áramlása............................................................................ 560 Megoldás (mozgáskép, formakép, térhasználat, színhasználat). ............................ 569 A táblázat megítélők konszenzusán alapul.......................................................................... 569

A SZOKATLAN JELENSÉGEK ITEMANALÍZISE .............................................................. 573 Az itemanalízis fogalma és módszere ................................................................................ 573 Szintelemzés: enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés .............................................. 576 Enaktív elemzés ................................................................................................................. 576 Ikonikus elemzés ............................................................................................................... 580 Szimbolikus elemzés ........................................................................................................ 585 Az itemanalízis két alapvető típusa: formai és tartalmi elemzés ............................... 592 Formai-szerkezeti elemzés.............................................................................................. 592 A formai-szerkezeti elemzés fogalma ............................................................................................. 592 A formai-szerkezeti jegyek leíró taxonómiája ............................................................................ 594 Tartalmi-szimbolikus elemzés ....................................................................................... 597 A tartalmi-szimbolikus elemzés tizenegy területe .................................................................. 597 (1) A motívumok ikonikus azonosítása ....................................................................................... 598 (2) A jelentésbeli összefüggések és interakciók feltárása ..................................................... 598 (a) Közvetlen interakciók ............................................................................................................. 599 (b) Közvetett interakciók ............................................................................................................. 600 (c) Nem tudatos interakciók ...................................................................................................... 602 (d) Jelenet és történet...................................................................................................................... 603 (e) Azonosulások ............................................................................................................................... 607 (f) Az ismétlődések típusai: sablon, perszeveráció, tematikus sztereotípia és visszatérés ............................... 609 (g) Hiányzó motívumok vagy részletek.................................................................................. 621 (h) Akadályok....................................................................................................................................... 627 (1) A motívumokat egymástól elválasztó akadályok.............................................. 627 (2) A motívumokat a nézőtől elválasztó akadályok ................................................ 631 (i) Belehelyezkedés a képbe......................................................................................................... 635 (j) Elhelyezés, távolságok és irányok ....................................................................................... 637 (k) A képek egymásra helyezése ................................................................................................ 641 (l) Eszközök, anyagok kiválasztása és használata ............................................................. 645 (m) Specifikus tartalmak ............................................................................................................... 646 Írás a képen és a kép címe ...................................................................................................... 647

rajzvizsgalat.indd 12

2006.04.19. 23:12:30

T

13

A nap és az emberalak arca ................................................................................................... 652 További speciális tartalmak................................................................................................... 660 (3) A kulturális és társas hatások feltárása .................................................................................. 662 (4) Az aktuális szituatív hatások feltárása .................................................................................... 665 (5) A személyes viszonyulás feltárása ............................................................................................. 667 (6) Az előtörténet és az asszociációk értelmezése .................................................................. 670 (a) Élményelaborációs mechanizmusok a rajzokban ..................................................... 670 Primer elaboráció ....................................................................................................................... 671 Feszültségredukció..................................................................................................................... 672 Élménysematizálás ..................................................................................................................... 672 (b) Az asszociációk pszichodiagnosztikai értelmezése a rajzvizsgálatban ......... 680 Az asszociációk törvényei ...................................................................................................... 682 Az asszociációk vizsgálatának módszerei ...................................................................... 683 Az asszociációs reakcióidő értelmezése ......................................................................... 685 Asszociációs tipológia .............................................................................................................. 687 Az előadásmód és a sajátos tartalmak értelmezése ................................................ 689 Egyes betegcsoportok képzetáramlásának sajátosságai ........................................ 691 (7) A rajz mint kommunikációs üzenet elemzése ................................................................... 696 A rajzolás mint kommunikációs folyamat pszichodiagnosztikai értelmezése . 696 Rajz, rajzoló, megítélő és kontextus ......................................................................................... 697 Teljesítmény, kifejezés, közlés és önkifejezés ....................................................................... 700 Teljesítmény ................................................................................................................................... 700 Kifejezés ........................................................................................................................................... 702 Közlés ................................................................................................................................................ 703 Önkifejezés ..................................................................................................................................... 705 (8) A manifeszt és a látens tartalom feltárása ........................................................................... 711 (9) Szimbólumelemzés: archetipikus, kulturális és egyedi szimbolika ......................... 713 A szimbólum fogalma ..................................................................................................................... 713 A szimbólumelemzés előnyei és problémái......................................................................... 714 A szimbólumelemzés három alapszabálya .......................................................................... 716 (a) A vizsgált személy saját asszociációinak elsőbbsége ........................................ 716 (b) A megkülönböztető attribútumok elsőbbsége .................................................. 716 (c) A téri és idői közelség elsőbbsége............................................................................... 717 A szimbólumok három jelentésrétege ................................................................................... 717 (a) Archetipikus jelentés ......................................................................................................... 717 (b) Kulturális jelentés................................................................................................................ 718 (c) Individuális jelentés ............................................................................................................ 718 (10) Szimbólumelemzés: pszichoanalitikus szimbólumelemzés ..................................... 720 A freudi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban ................................................................. 721 A látens tartalom manifesztté alakulása a rajzokban ............................................. 722 Az elhárító mechanizmusok megjelenése a rajzokban .......................................... 726 Az énfunkciók megjelenése a rajzokban........................................................................ 738

rajzvizsgalat.indd 13

2006.04.19. 23:12:30

14

T

A jungi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban ................................................................... 741 Az énpszichológiai szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban .......................................... 741 Magyar pszichoanalitikus kutatók............................................................................................ 744 (11) Motivációs elemzés ........................................................................................................................ 747 A motiváció három alaptípusa ................................................................................................... 748 A tizenegy motivációs terület ..................................................................................................... 748 A képi kifejezés motivációs elemzése ...................................................................................... 749 Motivációelemzési példák ..................................................................................................... 754 A tartalmi-szimbolikus jegyek leíró taxonómiája .................................................................... 756 Hogyan válasszuk ki, mi a fontos a rajzban? .................................................................... 768 A lényeg kiemelésének általános szabályai ................................................................ 768 Gyakori felismerési problémák és megoldásuk ........................................................ 770 Az egészleges jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai............................................. 770 A formai jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai ....................................................... 772 A tartalmi jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai.................................................... 788 Házrajzok ................................................................................................................................................ 788 Farajzok.................................................................................................................................................... 790 Emberrajzok .......................................................................................................................................... 791

A RAJZ ESSZENCIÁJÁNAK FELISMERÉSE ........................................................................ 799 Mit nevezünk a rajz esszenciájának? ................................................................................. 799 Hogyan ismerjük fel a rajz lényegét? .................................................................................. 800 A rajz megértésének általános modellje..................................................................... 801 A konfiguráció fogalma ................................................................................................... 803 A konfigurációelemzés szabályai .................................................................................. 804 A konfigurációelemzés módszere ................................................................................ 805 (a) Tudáselemek kiválasztása és előzetes aktiválása ............................................................... 805 (b) Egyedi mintázatok konstrukciója a rajzi jegyek mintázataiból ................................ 806 (c) Jelentésmintázatok kialakítása a rajzi jegyek mintázataiból ...................................... 807 (d) A jelentésmintázat magasabb jelentésszinten történő újraértelmezése ............ 807 A projektív rajzok összesített információtartalma ........................................................ 809 A projektív rajzok információtartalmának fogalma ............................................... 809 A projektív rajzok információtartalmának pszichodiagnosztikai értelmezése 809 A projektív rajzok tipológiája: prototípus, genotípusok és fenotípusok ................. 814 Kitekintés: a heurisztikus tesztelemzési paradigma ...................................................... 818

HOGYAN TOVÁBB? ............................................................................................................... 821 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.................................................................................................... 822

rajzvizsgalat.indd 14

2006.04.19. 23:12:30

T

15

Válogatott irodalmak a további tájékozódáshoz ........................................................... 824 (1) Rajzelemzés, képi kifejezés magyar nyelven........................................................ 824 (2) Néhány ajánlott irodalom a színpszichológiához ............................................. 825 A projektív rajzvizsgálat szótára ......................................................................................... 826 Hivatkozott irodalmak .......................................................................................................... 854

rajzvizsgalat.indd 15

2006.04.19. 23:12:30

rajzvizsgalat.indd 16

2006.04.19. 23:12:31

17

ELŐSZÓ Tudományos munkákban az egyetlen fejezet az előszó, amelyben a szerző megengedhet magának némi személyességet – és itt is csak röviden. Eredetileg a könyv azért született, hogy egyetemi szemináriumom hallgatói számára írásban is rendelkezésére álljon mindaz, amit élőszóban hallottak. A könyv azonban mindenkinek szól, akit érdekel a képek, a rajzok jelentése. Az itt következő fejezetek hosszú évek munkájának eredményei, s aki alkalmazni kívánja a tanultakat, annak is hosszabb időre van szüksége. Megéri a fáradozás, mert ma már a rajz pszichodiagnosztikája legalább olyan speciális területté fejlődött, mint más szaktudományok, szakágak. A mű lényege az „egész” szemlélete: az egész emberrel, az egész rajzzal foglalkozunk, a részjelenségek is csak a nagy egészben nyerik értelmüket. Ma már az egyes jegyeknek nem lehet izoláltan jelentést tulajdonítani, mindig az összképet célszerű figyelembe venni, beleértve az előtörténetet és a rajzolás közben megfigyelhető viselkedést is. A nehéz feladatot segítik a könyvben bemutatott mintázatok. Ez a mű gyakorlati kézikönyv, melyben az olvasó támogatást találhat felmerülő kérdéseihez. Ebben gyakorlatok, elemzési példák és 1256 rajz, illetve festmény segíti, mely összesen 25.000 képből került kiválasztásra. Tudományos szempontból a könyv három újdonságot tartalmaz, melyek az általam kidolgozott számítógépes vizsgálati módszerből származnak: (1) új taxonómia, (2) új értelmezések, (3) mintázatelemzés. A könyv egy sorozat része, ezért az ismétlés elkerüléséhez eddigi munkáimra csak utalok. Érdemes velük megismerkedni, csak úgy, mint az irodalom többi munkáival, melyre remélem, e munkából kellő ösztönzést kapnak. A legfrissebb anyagok megtalálhatók az Interneten, a www.zoltanvass.hu oldalon, de örömmel fogadom a [email protected] címre érkező kérdéseket, javaslatokat is.

rajzvizsgalat.indd 17

2006.04.19. 23:12:31

rajzvizsgalat.indd 18

2006.04.19. 23:12:31

19

BEVEZETÉS Ez a könyv projektív rajzok pszichológiai értelmezéséről szól. A témával sokan foglalkoztak már: ha például az olvasó hátralapoz az irodalomjegyzékhez, 649 darab forrásmunkát talál, ami csak egy része az irodalomnak. Milyen újdonságot ad hozzá ez a könyv a korábbiakhoz? A könyv kutatásaim eredményeit mutatja be, amelynek célja a projektív rajzok objektív értelmezése. Ehhez kidolgoztam egy számítógépprogramot, amelyből számos pszichodiagnosztikai tanulság adódott. Ezeknek a tanulságoknak egy részét írtam le a könyvben. Amivel a könyv újdonságként egészíti ki a rajzvizsgálat irodalmát, az főként ebből a kutatásból származik:
Hogyan elemezzük lépésről lépésre a rajzokat?
Mit figyeljünk meg a rajzokban és a vizsgált személy viselkedésében?
Milyen alapelvek segítenek bennünket a rajzok megértésében?
Hogyan kerüljük el a szótárszerű elemzést mintázatelemzés alkalmazásával?
Melyek ezek a mintázatok?
Hogyan mutatja be a rajzvizsgálatban megfigyelt viselkedés a vizsgált személy viselkedését más élethelyzetekben?
Hogyan érthetjük meg a rajz „esszenciáját” megfigyeléseink öszszegzésével? Szeretném, ha a könyvet az olvasó gyakorlati kézikönyvként és bizonyos értelemben tankönyvként használná. Ezt a célt szolgálják: a szöveg tagolása, az apró betűs részek, a keretes kiemelések és a részletes ábramagyarázatok. Tanulni legjobban saját tapasztalatból lehet, ezért megadtam olyan gyakorlatokat is, amelyeket az olvasó önállóan is elvégezhet. Fogjunk is hozzá nyomban az első feladathoz!

rajzvizsgalat.indd 19

2006.04.19. 23:12:31

20

B

E        1. Mindent, amit ebben a könyvben olvasunk, ellenőrizzünk saját tapasztalataink alapján! Ehhez sok és különböző rajzra lesz szükségünk. 2. Lapozzunk hátra az 1. melléklethez, amelyben megtaláljuk a rajzfelvétel technikáját. 3. Kérjünk meg minél több embert arra, hogy segítsenek a tanulásban: rajzoljanak nekünk a megadott instrukciók alapján. 4. Először azonban magunkkal vegyük fel a rajzteszteket, mert később már befolyásolni fognak bennünket újonnan megszerzett ismereteink, és soha többé nem pótolhatjuk az „első rajzokat”! 5. Készítsünk egy kis rajzgyűjteményt! Bár a könyv ismereteinek elsajátításához a HTAPF* rajzok használhatók a legközvetlenebbül, gyűjtsünk minél többféle rajzot és spontán firkát is! Az is tanulságos lesz, ha egy személlyel több alkalommal is felveszünk rajzokat. 6. Gyűjteményünk darabjait gondosan rendezzük össze, és a rajzok hátoldalára precízen írjuk fel a nevet, instrukciót, dátumot, sorrendet és mindent, ami még fontos lehet, mert később már nem lesz erre módunk. 7. A rajzokat időnként vegyük elő, miközben olvassuk ezt a könyvet, és tegyük próbára ismereteinket a gyakorlatban! * A HTAPF a „House, Tree, Animal, Person, Free Drawings” rövidítése a szakirodalomban. Jelentése: ház-, fa-, állat-, ember- és szabadon választott témájú rajzok.

Mit nevezünk projektív rajznak? A „projektív rajz” kifejezést folyamatosan használni fogjuk ebben a könyvben. Értelmezésünkben a projektív kifejezés arra utal, hogy a rajz az instrukció keretein belül szabadon készül, irányítás nélkül, a rajzoló azt és úgy rajzolhatja meg, amit és ahogyan akar. A vizsgálatvezető nem szól bele a rajzba, még akkor sem, ha a vizsgált személy azt kéri, hogy segítsen eldönteni, hogyan rajzoljon (csak fejet vagy egész alakot, fenyőfát vagy gyümölcsfát stb.). Az instrukció szándékosan csak minimális mértékben befolyásolja a rajzot, és a lehető legkevesebb információt adja a vizsgált személy számára. A projektív kifejezés tehát nem utal spekulatív elemzésre vagy belemagyarázásra, amint azt néhány szerző kifogásolja. Jelentése az, hogy maximális szabadságot adunk a rajzolónak a rajzoláshoz. Ezzel pedig az a célunk, hogy minél jobban kifejezhesse önmagát, önmagáról és a világról alkotott képét, véleményét. Minden ember másképpen rajzolja le ugyanazokat a dolgokat, mást vetít bele (projektál) a helyzetbe, az

rajzvizsgalat.indd 20

2006.04.19. 23:12:31

B

21

instrukcióba, a rajzba. A pszichológiai diagnosztikában ezeket az egyedi különbségeket keressük és értelmezzük. Megkönnyítjük dolgunkat, ha a könnyebb összehasonlíthatósághoz ugyanolyan szavakkal kérjük meg a rajzolásra a vizsgált személyt, ugyanazokat a motívumokat rajzoltatjuk és ugyanolyan eszközöket adunk ehhez. Értelmezni azonban nemcsak a standard rajzokat lehet, hanem bármilyen más képet is. Határozzuk meg azonban tudományosabban is könyvünk alapfogalmát, a projektív rajzot (1. ábra). Általános értelemben a projektív rajz valamely kognitív struktúra externalizációja (S, 1983, 1999; V, 1999a, 2003a). A megfogalmazás nem véletlenül ilyen általános: a kognitív struktúrát nem egyszerűsíthetjük le tudatos vagy tudattalan tartalomra (ahogyan a korai szerzők tették), valamint az externalizációt sem tekinthetjük kizárólag a rajzot létrehozó mozgás lenyomatának. A rajz mint externalizált, kognitív struktúra, több összetevőből áll, melyek minden egyes esetben más-más arányban vannak jelen: (a) A projekció mint az individuális világ konstrukciója. F (1939) a projekciót valamely strukturálatlan helyzet egyénre jellemző strukturálási módjának tartotta. Ugyanazok az instrukciók és tesztfelvételi körülmények különböző személyeknek különböző ingereket jelentenek. Reakciójukat a világról alkotott egyedi modelljeik, valamint észlelési és jelentésadási elveik határozzák meg. (b) Tudattalan projekció, ahogyan F bevezette a fogalmat 1895ben, és ahogyan a projektív rajzok irodalmának klasszikus szerzői (Machover, Buck, Hammer, Levy stb.) is használják. (c) Nem tudatosan irányított kifejező mozgások vagy expresszív viselkedés, mint a pszichomotoros tempó vagy a térhasználat. (d) Tanult kognitív sémák és jelek, amelyek előre meghatározott sorrendben rajzolt, állandó grafémákból1 állnak, amint az jól látható például a pálcikaemberben, a sematikus állatokban vagy a karikatúraszerű figurákban. Ide tartoznak a képi kommunikáció jelei és jelképei is, melyek lehetnek analóg (például élethű szemek) vagy transzformált (két ponttal ábrázolt szempár) közlések. Ezek gyakran konszenzusra épülő jelzések, mint például a betűk, vagy a szív mint a szerelem vagy szeretet szimbóluma. 1 A graféma azt a legkisebb grafikus egységet jelenti, amely nem bontható kisebb grafikus elemekre. A graféma tehát egy olyan kognitív séma, amely a rajzolás folyamatában egyetlen egészet képez. Graféma lehet a pont, a vízszintes, illetve függőleges egyenes vonal vagy a hajlított vonal; de ugyanígy grafémának tekinthető az emberalak arcának rajza, vagy akár a pont-pont-vesszőcske sémája, ha azt a személy egyetlen cselekvési aktusban, gondolkodás nélkül, automatizáltan hajtja végre.

rajzvizsgalat.indd 21

2006.04.19. 23:12:32

22

B

M    A „projektív rajz” kifejezés jelentése ebben a könyvben:
Olyan rajz, amely az instrukció keretein belül szabadon, irányítás nélkül készül. A rajzoló azt és úgy rajzolhatja meg, amit és ahogyan akar. A vizsgálatvezető nem ad pontos instrukciót.
Az instrukció a lehető legkevesebb információt adja a vizsgált személy számára.
A vizsgált személy maximális szabadságot kap önmaga kifejezéséhez.
Általánosan: externalizált kognitív struktúra, melynek összetevői a következők: (a) a projekció mint a világ egyéni strukturálási módja, (b) a projekció mint tudattalan tartalmak kivetítése, (c) kifejezés, azaz expresszív viselkedés, (d) tanult sémák és jelek. 1. ábra

A projekció és a kifejező viselkedés fogalmának tanulmányozása sokat segít a rajz keletkezési folyamatának megértésében. A projekció és az expresszió meghatározásával és jellemzőivel részletesen foglalkoztunk máshol (V, 2003a, 19−60. o.).

A mintázatelemzés módszere A továbbiakban ismertetünk egy módszert, a mintázatelemzést (V, 2001b, 2001c, 2002b, 2003b, 2004b, 2005a), amely a projektív rajzok megértésére irányul. A mintázatelemzés hét, egymásra épülő szakaszt tartalmaz, melyek a rajz megértésének egy-egy lépését jelentik. Lényege az összefüggések értelmezése izolált rajzi jegyek helyett. A módszer alkalmazható pszichológiai és pszichiátriai (azaz: mentális zavarban szenvedő) betegek és egészséges felnőttek, illetve gyermekek bármilyen képi produktumának pszichológiai értelmezésére.

A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának módszere A módszer a szerző kutatásaiból származik, amelyet 1995 óta folytat a rajzvizsgálatok területén. A kutatás egy mesterséges intelligencia-módszerekre épülő, számítógépes szakértői rendszer kifejlesztéséhez vezetett (ESPD: Expert System for Projective Drawings), amelynek célja a rajzvizsgálathoz szükséges szakértői ismeretek és eljárások objektív, gyakorlati szempontú feldolgozása. A program2 feladata a szakértő gondolkodásának részleges modellezése; előzménye a projektív rajzok algoritmusos elemzési módszere, amelyet a szerző külön kötetben ismertetett (V, 1996a, 1996b, 1997a, 1999a, 1999b, 1999c, 2000c, 2005a). A programból származik a mintázatelemzés (2. ábra) hétlépéses módszere. Ez a képi kifejezéssel foglalkozó szakértő gondolatmenetének 2 A programot a könyvhöz mellékelt CD mutatja be, a szövegben csak érintőlegesen foglalkozunk vele. Tudományos vonatkozásait lásd a szerző más közleményeiben (V, 2000-től), illetve az Interneten (http://www.zoltanvass.hu/program.htm).

rajzvizsgalat.indd 22

2006.04.19. 23:12:32

B

23

kivonata, általános sémája, amely a megértés folyamatát részekre bontja. A valóságban a szakértők természetesen nem feltétlenül követik ezeket a lépéseket, egyes szakaszokat kihagynak, másokhoz utólag térnek vissza, időnként pedig egyes lépéseket párhuzamosan, egyszerre hajtanak végre. A szakaszokra tagolás részben didaktikus célt szolgál (azaz segít megtanítani a rajzelemzés módszerét), részben pedig tudományosan vizsgálhatóvá teszi a megértés intuitív és globális folyamatát. A szakértő fejében „egyszerre” zajlik le a folyamat; csak akkor „ragad le” valamely szakaszban, ha különösen nehezen értelmezhető rajzzal találkozik. M   Ekkor visszatér valamelyik szakaszhoz, A mintázatelemzés (konfigurációelemzés) olyan érpéldául a tárgyilagos leíráshoz (lásd: telmezési módszer, amely a képi kifejezés megértéséfenomenológiai elemzés), és keresi, hez nyújt segítséget. hogy valamit félreértett-e a rajzban.
A mintázatelemzés az ESPD szakértői rendszer A bonyolult jelenségek megérműködésének didaktikus célból készült kivonata. téséhez a számítógépes modellezés A szakértői rendszer olyan számítógépes program, amely a szakértő gondolkodását modellezi. egyedülálló lehetőséget nyújt, mert rákényszeríti a kutatót a tárgyilagos
A modell hét, egymásra épülő szakaszból áll, melyek a rajz pszichológiai megértésének egy-egy léés világos fogalmazásra. A rajzvizspését jelentik. gálat legnagyobb kihívása, hogy
A mintázatelemzés első alapelve, hogy a rajzokat az egyes rajzi jelzések sokféle jekontextusba helyezve elemezzük, vagyis az anamlentést hordoznak. A megfelelő nézis, a heteroanamnézis, a tesztviselkedés és az jelentés ráadásul csak utólag derül aktuális klinikai állapot összefüggéseiben értelmezzük. ki, amikor már megvan az összkép
A második alapelv szerint kizárólag mintázatokat − ugyanúgy, ahogyan szövegnél is (konfigurációkat) értelmezünk. előfordul, hogy végig kell olvas
A rajz megértéséhez egyaránt szükséges a ni az egész bekezdést egy-egy szó folyamatelemzés, az intuitív, az egészleges, a formegértéséhez. mai és a tartalmi elemzés. Ezzel függ össze a szakértői rend
Az elemzés végeredménye a rajz „esszenciája”, azaz szer kidolgozásának legnagyobb pszichológiai jelentésének rövid kivonata. előnye: lehetett vele kísérletezni. Az ESPD olyan szemantikus hálók2. ábra ban tárolja az ismereteket, amelyek egymással kombinálható „tudáselemeket” tartalmaznak. A kombinációkat algoritmusok és heurisztikák segítségével tetszőlegesen lehet létrehozni. Ez a szerkezet lehetővé tette a kísérletezést a megértési folyamattal: az összképből ugyanis vissza lehetett következtetni arra, hogy az egyes elemeknek milyen kapcsolatban kell állniuk egymással. Számszerű adatokkal jellemezve, a szerző kutatásai során kidolgozott program ismeretbázisa 2055 darab pszichológiai értelmezést és 1613 diagnosztikus fogalmat tartalmaz. A diagnosztikus

rajzvizsgalat.indd 23

2006.04.19. 23:12:33

24

B

fogalmak egy része általános személyiségpszichológiai ismereteket képvisel (772 ismeretelem), egy másik része specifikus klinikai pszichológiai és pszichopatológiai ismereteket, amelyek a DSMIV. fogalomrendszeréhez igazodnak (886 ismeretelem). A vizsgált személy anamnézisének, aktuálisan megfigyelt tesztviselkedésének és projektív jelzéseinek kódolására összesen 811 leíró jellemző szolgál. A projektív rajzi jegyek azonosítását segítik a példarajzok (5343 darab), valamit a változók pontos definíciói (960 darab). Az elemzés mintázat- vagy konfigurációelemzés, amely az ismeretbázisban tárolt 1627 konfiguráció, 122 kontraindikáció, 34 patogenetikus ok-okozati összefüggés és 90 heurisztikus skála segítségével valósul meg. A végső szemantikus Gestalt kialakításának minden egyes lépése dokumentált, követhető, ellenőrizhető. Az elemzés bizonyos szakaszai, így például a szemantikus hálók ágainak bejárása és a jelentések keresése algoritmusokkal történik (3961 darab). A jelentések magasabb szintű összekapcsolása-szétválasztása csak heurisztikákkal valósítható meg. Ezeket a program minden egyes elemzés során idiografikus módon generálja (számuk 10.000 feletti).

A mintázatelemzés eredete A szakértői rendszer és a mintázatok kidolgozásának első lépése az írásos szakirodalom feldolgozása volt. A könyvekben leírt értelmezések önmagukban azonban statikusnak bizonyultak, ezért általános elveket keresve a terület néhány kiemelkedő szakértőjéhez fordultam. Erre részben itthon, részben németországi és amerikai tanulmányutak, konferenciák során kaptam lehetőséget. Kiemelkedően sok segítséget kaptam a Dr. Hárdi Istvánnal folytatott hosszú, baráti beszélgetésekből, valamint heidelbergi tanulmányaim során Prof. Wolfgang Sehringertől. Elgondolkodtatóak voltak azok a kérdések is, amelyeket pszichológus és képzőművész hallgatóimtól kaptam a rajzelemzéssel foglalkozó egyetemi előadások és továbbképzések során. Sokat változtatott a szakértői rendszeren azoknak az esettanulmányoknak a feldolgozása, amit betegekkel foglalkozó pszichológushallgatóim írtak, és amelyeket a számítógépes módszerrel is végigelemeztem, az emberi és a számítógépes megértés különbségeit keresve. Végül, de nem utolsósorban kollégáimmal együtt, gyerekek és felnőttek pszichológiai vizsgálata során is próbák elé állítottuk a módszert. A hétlépéses elemzési módszert az alábbiakban rajzi példákkal, klinikai esetleírásokkal és elemzési feladatokkal kibővítve mutatom be.

rajzvizsgalat.indd 24

2006.04.19. 23:12:33

B

25

A mintázatelemzési modell szakaszainak áttekintése A hét elemzési szakasz összefoglalóan felsorolva (3. ábra) a következő: az előzetes ismeretek összegyűjtése, aktuálgenetikus elemzés, fenomenológiai leírás, intuitív megítélés, egészleges megítélés, a szokatlan jelenségek itemanalízise és végül a rajz esszenciájának megragadása.

A    . E  1. vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása 2. a moderátorváltozókat vegyük figyelembe 3. konfrontáljuk a rajzot a klinikai realitással 4. esemény- és élménykontextus feltárása, gyermekrajzban heteroanamnézis 5. diagnosztikus kategóriába sorolás helyett keressünk működési módot 6. specifikus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek . A 1. figyeljük meg a rajzolás folyamatát 2. értelmezzük a folyamatváltozókat (ábrázolási döntések, produkciós stratégiák, a mozgás kivitelezése stb.) 3. hasonlítsuk össze a korábbi és későbbi rajzokat 4. figyeljük meg a tesztviselkedést 5. a rajzvizsgálatot tekintsük modellreakciónak 6. az utótesztben kérdezzük ki a vizsgált személyt . F  a jelenségek elfogulatlan tudatosítása . I  1. szemlélés befogadó attitűddel (szabad benyomások vagy listák) 2. mire irányul a néző spontán figyelme? 3. motoros empátia 4. kinesztetikus empátia 5. a rajz vizualizálása 6. empátiás kérdezés 7. a rajz egyetlen mondatos jellemzése

rajzvizsgalat.indd 25

2006.04.19. 23:12:34

26

B

. E  1. érzelmi-hangulati tónus 2. egyéni ábrázolási stílus 3. integráció, harmónia, spontaneitás 4. ember- és állatrajzban személyiségszintek 5. mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat 6. az öt pszichoanalitikus diagnosztikus kritérium 7. egészleges férfiasság-nőiesség 8. személyesség . A    1. csak az egyértelműen azonosítható, szokatlan, kiugró jelenségeket értelmezzük 2. szótárszerű elemzés helyett mintázatok 3. izolált rajzelemzés helyett kontextuselemzés (anamnézis és tesztviselkedés) 4. enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés 5. formai és tartalmi elemzés 6. tartalmi elemzés 11 lépésben: tartalmi azonosítás; jelentésbeli összefüggések és interakciók; kulturális és társas tényezők; aktuális szituatív hatások; személyes viszonyulás; asszociációk és előtörténet; kommunikáció; manifeszt és látens tartalom; motivációs elemzés; archetipikus, kulturális és individuális szimbolika; pszichoanalitikus értelmezés 7. speciális skálák alkalmazása (például Koppitz emocionális indikátorai) . A    1. a rajz információmennyiségének figyelembevétele 2. rajzi jelenségek mintázatainak felismerése 3. diagnosztikus jelentésmintázatok felismerése 4. a jelentésmintázatok magasabb szintű újraértelmezése 5. a rajzi fenotípus alapján a genotípus, majd a prototípus azonosítása 3. ábra A    A hétlépéses mintázatelemzés a rajzot elemző szakértő gondolatmenetének kivonata, sémája, amely a megértés folyamatát szakaszokra bontja. A valóságban a szakértők természetesen nem feltétlenül követik ezeket a lépéseket, egyes szakaszokat kihagynak, más szakaszokra utólag térnek vissza, időnként pedig az egyes lépéseket egyszerre hajtják végre. A szakaszokra tagolás részben didaktikus célt szolgál.

rajzvizsgalat.indd 26

2006.04.19. 23:12:34

ELŐZETES ELEMZÉS

rajzvizsgalat.indd 27

2006.04.19. 23:12:35

rajzvizsgalat.indd 28

2006.04.19. 23:12:39

E 

29

ELŐZETES ELEMZÉS A projektív rajzok (és a projektív tesztek általában) más elven működnek, mint a sztenderdizált kérdőíves tesztek. A rajz megértéséhez világosan kell ismerni a projektív rajzok és a kérdőívek értelmezésének különbségeit (4. ábra). M     Az első fontos különbség, hogy bizo  nyos kivételektől eltekintve (lásd a konfrontációs technikáról szóló fejezetet) A projektív rajzok legfontosabb sajátosságai: önmagukban, a vizsgált személy ismerete
a rajz nem önmagában hordoz jelentést nélkül nem értelmezhetők.
a rajzvizsgálat nagy sávszélességű módszer A sztenderdizált kérdőívek skáláin
nem mindig hordozza a keresett informáelért pontszám anélkül is jelentést horciót doz, hogy a vizsgált személyről előzetes
nem csak a keresett információt mutatja ismereteink lennének. Bár a vizsgált szemeg mély neme és életkora szükséges lehet a
az információ Gestalt-jellegű skálapontszám leolvasásához, más adato
hirtelen mutathat meg mély szinteket kat ritkán igényel az értelmezés. Az MMPI
ok és okozat aszimmetrikus viszonyban áll (Minnesota Multiphasic Personality In
többszörös okság elve magyarázza ventory) kérdőív depresszióskálájának ér
az egyedi rajz valamely prototípus példánya tékéről például mindig meg tudjuk mondani, mennyire jelez depressziót a skála, 4. ábra függetlenül minden más információtól. A kérdőívek skálái tehát mindig megmutatják, hogy jellemzi-e a személyt az adott dimenzió – ugyanakkor csak ezt mutatják és (eltekintve egyes kérdőívek, például a CPI skálák interakcióitól) semmi mást. A kérdőíveket (és általában az úgynevezett objektív pszichológiai mérőeszközöket) emiatt szűk sávszélességű vizsgálóeljárásoknak nevezzük. A projektív rajzok másképpen működnek: ha szűk sávszélességű módszerként szeretnénk használni őket, és izolált diagnosztikus kérdést teszünk fel, akkor nem mindig kapunk választ. Nem fognak például egyértelműen depressziót jelezni a depressziós beteg esetében. Cserébe viszont elárulnak sok más jellemzőt a vizsgált személyről, olyasmit is, amit nem kérdeztünk, amire nem is gondoltunk, amit a vizsgált személy sem tudott önmagáról. A projektív rajzok sok esetben olyan „ablakot” nyitnak a személyiség mély rétegeibe, amely hirtelen megmutatja a legmélyebb, legbelső, legalapvetőbb rétegeket is a személyiségben. Ha a vizsgált személy például depressziós, akkor egy-egy rajzában nem feltétlenül mutatkozik meg a depressziója. Ha kompenzált állapotban raj-

rajzvizsgalat.indd 29

2006.04.19. 23:12:39

30

E 

zol, sokkal jobb színvonalat érhet el rajzával, mint rosszabb állapotában. Rajzolhat vidám tájat, mosolygós embereket, vagy olyan összecsapott, gyorsan lefirkált emberrajzot is, amely elfedi depresszióját. Minél több olyan rajzát ismerjük, melyek különböző időpontokban készültek, annál nagyobb eséllyel fogja mutatni valamely rajz a keresett jelentést. Egy másik különbség az objektív teszt és a projektív rajz között, hogy az előbbi „szimmetrikusan”, oda-vissza működik: ha depressziót mutat a teszt, akkor a személyt depressziósnak tartjuk, ha viszont a teszt azt mutatja, hogy „nem depressziós”, akkor elvetjük a depresszió hipotézisét. A projektív rajz ezzel szemben „aszimmetrikusan”, egyirányban működik: ha a rajz depressziót mutat, akkor a kérdőívhez hasonlóan feltételezzük a depressziót, ha viszont nem mutat egy adott rajz depressziót, attól még nem zárjuk ki a depresszió lehetőségét. Lehetséges ugyanis, hogy az adott rajzban nem fejeződik ki a depresszió, de egy másik rajz már „beszédesebb” lesz. Minél több rajzot ismerünk a rajzolótól, annál biztosabb és sokrétűbb véleményt lehet alkotni róla („egy rajz nem rajz”).

Vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása A projektív rajzok nem arra valók, hogy a beteg ismerete nélkül, pusztán ránézve egy rajzra, diagnosztikus következtetéseket vonjunk le (5−6. ábra). Az értelmezéshez a rajzot összefüggésekbe kell helyezni. L (1958) a következőképpen fogalmaz: Egy sajátos pszichodinamika az egyik faktormátrixban „A” rajzszimbólumot hozhatja létre; egy másik mátrixban „nem-A”-t; megint másban „A” ellentétét vagy „A” reciprokát (85. o.). A depresszió például kifejeződhet moF :    tiválatlanul részletszegény, üres, sivár rajzban éppúgy, mint a „boldogság” Egy adott kórkép sokféle módon fejeződhet ki grafikusan, és minden képi kifejezés mögött motívumával kapcsolatos, vágyteljesítő többféle jelentés állhat. fantáziákat kifejező rajzban. A ragadozó állat ábrázolása mutathatja az agressziót, 5. ábra de a szorongást is. A nagytestű, izmos, harcias, domináns férfialak rajza férfi vizsgált személy esetében mutathatja a dominanciamotívumot épp úgy, mint a kisebbértékűségi érzéseket. Ugyanazon rajzi jellegzetességek különböző pszichológiai okból is létrejöhetnek. Az egyes rajzi jegyek ezért csak a kontextus ismeretében értelmezhetők (7. ábra).

rajzvizsgalat.indd 30

2006.04.19. 23:12:39

E 

személyiség

projektív rajz

személyiség

ok 1 ok 2

31

projektív rajz

okozat 1 okozat

ok

ok 3

okozat 2 okozat 3

6. ábra A         A projektív rajzok grafikus jegyeihez nem rendelhetünk szótárhoz hasonló egyértelműséggel pszichológiai jelentéseket. Más szavakkal, egy bizonyos rajzi ismérvet több különböző ok is létrehozhat. Ugyanez fordítva is elmondható: egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvben is megnyilvánulhat. Az emberrajzban az átlagosnál nagyobb méret oka lehet az emelkedett hangulati állapot (H, 1983), a magas önértékelés (M, 1949), de az agresszió is (L, 1958). A magas önértékelés azonban nemcsak a nagy méretben tükröződhet, hanem például a figurának a lap közepére rajzolásában (H, 1958), a lendületes, határozott vonalvezetésben (L, 1958) vagy az emberalak domináns testtartásában (M, 1949). 7. ábra M     A fenti emberrajz a következő grafikus jegyeket mutatja: gyors, „röpködő” vonalakkal rajzolt, nagy méretű figura, elnagyolt részletek, formai torzítások, szélesen vigyorgó száj és szokatlan, nem konvencionális részletek (azonosíthatatlan nemi szerv). A felsorolt grafikus jelenségeket éppúgy létrehozhatja a figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) nyugtalansága, türelmetlensége, impulzivitása és általános alkalmazkodási problémái, mint a mániás beteg (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296) expanzivitása, pszichomotoros agitációja, abnormálisan emelkedett hangulata, fokozott önértékelése, gondolatrohanása és gondolattorlódása. Az ábra azt illusztrálja, hogy a rajzokat csak kontextusba helyezve lehet értelmezni (6 éves, hiperaktív fiú emberrajza).

Gyermekrajzra fokozottan érvényes alapelv, hogy a rajz keletkezési körülményeinek ismerete nélkül nem lehet őket értelmezni. Ha egy gyermek például véresen agresszív jelenetet ábrázol szabadrajzában,

rajzvizsgalat.indd 31

2006.04.19. 23:12:40

32

E 

amelyben egy szörny kettéharap egy kislányt, akkor nem kell feltétlenül agresszióra vagy szorongásra gyanakodni: lehet, hogy csak egy mesefilm ihlette a rajzot (8. ábra). S (1992) megfogalmazásában a rajz az összviselkedésnek egy fragmentuma csupán, melyet a megértéshez bele kell helyezni a viselkedés egészének kontextusába.

8. ábra A, ,        Hétéves, egészséges kislány rajza, amelyben két, sárkányra emlékeztető szörnyet ábrázol. A motívumot korábban egy mesefilmben látta. A rajz egészséges élményelaborációt mutat be annak ellenére, hogy a széttárt karú, hegyes karmú, ijesztő fogú szörnymotívumból szorongásra is következtethetnénk; a hiányos végtagokból pedig a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzésére gondolhatnánk. Egy másik gondolatmenet szerint azonosíthatnánk a gyermeket a kisebb sárkánnyal, az édesanyát pedig a nagy szörnyeteggel, amely a gyermeket üldözi (domináns, elnyomó anya). Az egészség jelei a rajzban a következők: meleg érzelmi-hangulati tónus (a szörnymotívum ellenére), harmónia és kiegyensúlyozottság. Szintén egészséges elaborációt jelez a gazdag és „realisztikus”, azaz ikonikus értelemben pontos színhasználat, a színezés gondossága (egyenletes satírozás, amely figyelembe veszi a kontúrokat), az apró részletek (például ujjak, fogak) precíz ábrázolása, a dekorativitás, melyet a gyermek szemmel láthatóan élvezett (hasonlítsuk össze a lángokat és a kislányos, masniszerű díszt a nagy sárkány farkán), és a rajz egészének sajátos bája (Gerő Zsuzsát idézve: esztétikuma). Az ábra azt illusztrálja, hogy a rajzok megértéséhez ismernünk kell keletkezésük történetét.

rajzvizsgalat.indd 32

2006.04.19. 23:12:41

E 

33

Gyermekrajzban különösen nagy figyelmet kell fordítani a tartalmi összefüggések, a rajz élményhátterének felderítésére. Beszéltessük rajzáról a gyermeket, mondja el saját szavaival:
szokott-e ilyet rajzolni máskor is,
miről jutott ez éppen most az eszébe,
mire gondolt, amikor rajzolta. Ha máskor is szokott ilyet rajzolni, akkor olyan visszatérő motívumot látunk, amelyet nem aktuális élmény váltott ki, hanem a gyermeket folyamatosan foglalkoztatja. Ilyenkor a manifeszt tartalom mögött keressük meg a látens tartalmat is: mi lehet a gyermek egyedi világában az a nagyon fontos törekvés, állandósult érzés, vagy fejlődési jelenség, amelyet a gyermek állandó elaborációs kísérletekkel próbál meg újra meg újra, mindig csak részeredményeket elérve feldolgozni? A „miről jutott az eszébe” kérdés segít az előtörténet, a rajz jelentését meghatározó aktuális élmények megismerésében, a „mire gondolt” pedig rámutathat, hogy milyen belső monológgal kísérte a gyermek a rajzolást, mit akar kifejezni vele (lásd „A rajz mint kommunikációs üzenet elemzése” című fejezetben). Játékosra is vehetjük ezt az „interjút”, segítve a gyermeket abban, hogy kitaláljon egy történetet, amelyben továbbszövi a rajzban rejlő fantáziát. Tekintsük a rajzot olyan fényképfelvételnek, amely csupán egy megdermedt pillanatát rögzíti a gyermek gondolataiban lejátszódó filmszerű történetnek. Mutassuk meg a rajzot olyan személyeknek, akik nagyon közel állnak a gyermekhez. Mit tudnak hozzáfűzni a rajz témájához, motívumaihoz, mi jut nekik eszükbe a rajzról? G    * 1. Keressen egy rajzot, és tegye maga elé! Találjon három különböző kontextust, melyek alkalmasak arra, hogy a rajzot mindig új színben láttassák. 2. Keressen olyan rajzokat, amelyek Önre hasonló benyomást tesznek, azonban a valóságban eltérő körülmények között készültek, vagy a rajzok készítői különböztek egymástól (jelentősen eltérő életkor, élethelyzet, diagnózis, instrukció és a többi moderátorváltozó, vö. 7−8 ábrák). 3. Ezt megfordítva, keressen olyan rajzokat, melyek Önnek nagyon eltérőnek tűnnek, de azonos körülmények között készültek, vagy a rajzok készítői hasonlítottak egymáshoz életkorban, nemben, diagnózisban stb. Tud-e Ön további információk és a képek újabb analízise alapján új felismerésekhez jutni? * A gyakorlatok egy részét S (2005) munkája alapján, kevés módosítással adjuk közre.

rajzvizsgalat.indd 33

2006.04.19. 23:12:54

34

E 

Információ „bevitele” és „kiolvasása” a rajzból A projektív rajzelemzés egyik alapelve szerint először bele kell olvasni az információt a rajzokba, hogy azután több és gazdagabb ismeretet, összefüggéseket olvashassunk ki belőlük. Minél többet tudunk előzetesen a vizsgált személyről, annál mélyebb szintű összefüggések tárulhatnak fel. A gyakorlatban kétféle ismeretet követel a rajzok megértése: (1) a rajzvizsgálat moderátorváltozóit kell ismerni (9. ábra), (2) a rajz keletkezésére és történetére vonatkozó, egyedi megfigyeléseknek kell birtokában lenni. A moderátorváltozókkal1 a következő fejezetben foglalkozunk, itt csak röviden A projektív rajz megértéséhez ismernünk kell említjük őket. Ismerni kell a rajz instruklegalább a következőket: cióját, a rajzoló nemét, életkorát (vö.
instrukció 10. ábra), foglalkozását, végzettségét
életkor (a szakmai válaszok kiszűréséhez) és
nem alapvető diagnosztikus státuszát (leg
alapvető diagnosztikus státusz alább azon a szinten, hogy egészséges,
foglalkozás, végzettség (hozzávetőlegesen) neurotikus vagy pszichotikus a rajzoló).
a rajz keletkezése, története Bár a gyakorlatban nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy amikor 9. ábra mutatnak egy rajzot, rögtön értelmezni kezdjük, mégsem tehetünk másként. A rajzelemzéssel foglalkozó szemináriumokon visszatérő eset, hogy amikor a résztvevők ismerősei megtudják, miről szól a szeminárium, rögtön saját rajzokat, firkákat mutatnak és a pszichológiai értelmezésről faggatóznak. Amíg azonban nem ismerjük a moderátorváltozókat (lásd részletesen később) és a rajz készítésének körülményeit, kerüljünk el minden értelmezést, és csak kérdéseket tegyünk fel a rajzról! A 10. ábra bemutat példaként egy olyan rajzot, ami kizárólag az életkor ismeretében válik értelmezhetővé. Hasonlítsuk össze a 11−12. ábrákkal (lásd még a keretes részt is). Érdekes ugyanakkor, hogy a fenti adatok (a moderátorváltozók) egyes esetekben leolvashatók a rajzokból is. A rajzoló nemét naiv kísérleti személyek is sokszor eltalálják intuitív úton (14. ábra). Az életkort a gyermekpszichológusok könnyedén megállapítják a rajzokból (28. ábra). M   

1 A moderátorváltozók olyan változók (tényezők, adatok, hatások), amelyek más változók értékeit (esetünkben a rajz jelentését) alapvetően befolyásolják.

rajzvizsgalat.indd 34

2006.04.19. 23:12:54

E 

35

10. ábra H    Ezt a lovast ábrázoló rajzot első ránézésre felnőtt művész alkotásának gondolhatnánk, holott készítője 5 éves, autista kislány (Nadia) volt. A rajz meglepő részletgazdagsága, realista ábrázolásmódja és perspektívája hihetetlen teljesítmény ebben az életkorban (fotografikus realizmus).

11. ábra E    M    Hasonlítsuk össze Nadia ötévesen rajzolt lovát és lovasát egy egészséges, 7 éves gyermek és Michelangelo hasonló témájú rajzával. Noha a lovagot rajzoló fiú két évvel idősebb Nadiánál (7 éves), rajza sokkal ügyetlenebb és egyszerűbb, mint az autista kislányé. A kisfiú javára szól azonban, hogy képes volt kiemelni a ló és a lovas fogalmának lényegi elemeit, és a zavaró részletek elhagyásával, csak a lényeget ábrázolta. Rajza emiatt egységesebb, koherensebb, értelmesebb egész, mint Nadia fotografikus, egyenrangú részleteket ábrázoló rajza. A lényegkiemelés azonban nem egyszerűen a részletek elhagyásából származik: a művész a részleteket és a lényeget is képes egyszerre láttatni.

rajzvizsgalat.indd 35

2006.04.19. 23:12:55

36

E  12. ábra N  –   Egy másik különbség az autista Nadia és az egészséges gyermekek rajzai között, hogy Nadia kiemelkedő rajzi tehetsége nem fejlődött tovább: későbbi rajzai ugyanolyan (vagy alacsonyabb) színvonalúak, mint 3–6 éves kora között készült ábrázolásai.

13. ábra N  E  , N    Nadia (13. ábra) kiemelkedő rajzi tehetséggel rendelkező, autista gyermek volt, akiről L S (1977) írt esettanulmányt (Nadia: A Case of Extraordinary Drawing Ability in Children. London: Academic Press). Nadia egészségesnek látszott születésekor, de kétéves korára szülei már tudták, hogy más, mint a többi gyermek. Kerülte a szemkontaktust, nem reagált szülei mosolyára és szavaira. Még annak sem mutatta jelét, hogy felismeri édesanyját. Nem beszélt, szokatlanul ügyetlen volt mozgásában, és órákat töltött olyan repetitív játékokkal, mint például papírok csíkokra tépkedése. 3 és fél éves korában azonban felkapott egy tollat, és hirtelen rajzolni kezdett. Egy képeskönyvben látott ábrázolás alapján emlékezetből kezdett el rajzolni olyan vágtató lovakat, melyeket csak egy gyakorlott felnőtt tudna megrajzolni. A rajzok hihetetlen perspektívával, rövidüléssel, valós arányokkal és életszerű mozgásábrázolással készültek. A szokásos technikával szemben nem a ló körvonalával kezdte a rajzolást, hanem véletlenszerűen kiválasztott egy részletet, majd egy másikat, és ezeket egymás mellé rajzolta. Megrajzolta először a patát, majd a sörényt, azután a kantárt stb. A részleteket összekötő körvonalakat csak később adta hozzá rajzaihoz. Amikor azonban összekötötte a részleteket, azok a megfelelő helyen voltak. Repetitív motívumválasztása szűk, de fókuszált érdeklődését tükrözte: kizárólagosan állatok érdekelték, elsősorban a ló, a kakas, az elefánt. Az ember csak tárgyként, a lovas kellékeként szerepel a rajzon, miként az más autisták rajzaiban is megfigyelhető.

rajzvizsgalat.indd 36

2006.04.19. 23:12:57

E 

37

Más gyermekekkel ellentétben, Nadia „veleszületetten” képes volt rajzolni, nem kellett tanulnia a rajzolást, és nem ment keresztül a szokásos rajzfejlődési szakaszokon sem. Rajzainak színvonala 3–6 éves kora között érte el a csúcsot, ezután a rajzok száma és motivációja fokozatosan csökkent, majd tehetsége 12 éves kora táján elhalványult. Nadia grafikus és verbális kifejezőkészsége érdekes módon fordított arányban állt egymással: Nadia beszéd helyett rajzolt, majd amikor 12 évesen már megfelelően elsajátította a funkcionális szókincset, elvesztette érdeklődését a rajzolás iránt. Nadia esete szisztematikus kutatást indított el, amelynek során néhány más gyermeket is felfedeztek, akik különleges rajzi képességgel rendelkeztek, ugyanakkor súlyos kognitív és intellektuális deficitet mutattak (S, 1983). Nyelvi fejlődésük mindannyiuknak megkésett vagy a szokásostól eltérő volt, és mindannyian autisták voltak. Rajzaik különlegessége a fotografikus realizmus, mely a következő négy kritériummal határozható meg: (1) realisztikus arányok a tárgyon belül, (2) síkszerűség helyett kifejező, térbeli ábrázolás, (3) a távolsággal csökkenő méret ábrázolása, azaz a méretperspektíva felismerése, (4) a nem látható, tárgyak által eltakart vonalak elhagyásának képessége. Normál gyermekeknél ezek a jellemzők fokozatosan, a rajzfejlődés során alakulnak ki, a fenti esetekben azonban igen korai gyermekkorban, hirtelen jelentek meg; a rajzfejlődésből teljesen hiányzik a reprezentatív ábrázolást megelőző firkaszakasz is. Bár valamivel később kezdenek rajzolni, mint a normál gyermekek (1,5–3,5 éves kor helyett 2,5–4 évesen), már a legelső rajzi próbálkozás is felismerhető tárgyat ábrázol. A rajzok érdekes módon további közös vonásokat is mutatnak. A gyerekek szokatlan rajztémákat választanak: nem rajzolnak embert (ami pedig az egészséges gyermekek első rajztémája), hanem sokkal egyedibb motívumokhoz vonzódnak (például templom, jacht, közlekedési táblák, metró). Sok esetben kényszeres szenvedéllyel ragaszkodnak ugyanahhoz a témához. Különös és merev rajzi szokásaik vannak, melyeken nem változtatnak (az egyik autista gyermek például semmi mással nem volt hajlandó rajzolni, mint egy bizonyos vékony golyóstollal). Sohasem modell után rajzolnak, hanem mindig emlékezetből. A térhasználat különösen foglalkoztatja őket. A rajzfolyamatot idiografikus tervezés jellemzi: bármely részletnél elkezdhetik a rajzot, memóriájukban előre rendelkeznek a rajz minden részletének reprezentációjával. Az egyes, apróbb részleteket akár külön-külön, izolált módon is megrajzolhatják, és befejezhetik a lap különböző részein; amikor a végén összekötik őket nagyobb vonalakkal, minden a helyén lesz. A rajz egésze nem válik aránytalanná emiatt, mindig kifér a papírlapra és minden részletet tartalmazva realisztikus marad. Az egészséges gyerekek ezzel szemben megváltoztatják, eltorzítják a rajz kontúrját, ha az nem fér ki a papírlapra: a realizmust feláldozzák a tartalmi teljesség érdekében. Nem érdekli őket a dekorativitás, a rajz díszítése részletekkel vagy valamilyen mintával, de szívesen írnak betűket és számokat a rajzra. A rajz elsődleges kifejezési eszköz, melyet nem neveznek meg és nem kísérik magyarázattal, szemben a normál gyermekek rajzaival, akik sokszor szavakkal is mesélnek a rajzról, és a rajz csupán illusztratív jellegű. Az autista gyerekeket kevéssé érdekli az is, hogy mit szólnak szüleik vagy mások a rajzaikhoz. A kutatások szerint azonban a jelenség igen ritka (S, 1983, magyar nyelven részletesen ismerteti K Andrea, 2001, 139–150. o.).

A foglalkozást vagy az érdeklődési kört időnként éppen a szakmai válaszok árulják el explicit vagy implicit módon (40, 41, 351, 354, 458. ábra). A diagnózis egyes esetekben ránézésre kiderülhet a rajzból (15. ábra). Kizárólag rajzok alapján önálló ítéletet azonban nem szabad alkotni (részletesen lásd a konfrontációs technikánál).

rajzvizsgalat.indd 37

2006.04.19. 23:13:00

38

E 

14. ábra F    A         Intuíciónkra támaszkodva, néha anélkül is leolvasunk információt a rajzról, hogy bármit is tudnánk a rajzolóról. A fenti rajzokról nemcsak naiv megítélők, hanem gyerekek is el tudják dönteni a rajzoló nemét. Mind a négy rajzot különböző személy készítette; próbáljuk meg mi is kitalálni, férfi vagy nő volt-e a rajzoló! Csak akkor folytassuk az olvasást, ha minden rajznál hoztunk egy döntést; a megoldás megtalálható az utolsó bekezdésben. A rajzban spontánul, globálisan megnyilvánuló férfiasság vagy nőiesség a nemi identitás hiteles kifejeződése, mert az expresszív viselkedés olyan, nem tudatos eleméről van szó, amelyet a vizsgált személy nem tud kontrollálni vagy manipulálni (lásd részletesebben az „Egészleges férfiasság, nőiesség” című fejezetben). (Megoldás: a bal felső emberrajzot nő, a mellette lévőt férfi rajzolta. Az alsó sorban a bal oldali fát rajzolta nő, a jobb oldalit férfi.)

rajzvizsgalat.indd 38

2006.04.19. 23:13:01

E 

39

Moderátorváltozók és artefaktumok A rajzok értelmezését alapvetően befolyásolják bizonyos körülmények, feltételek, adottságok (összefoglalóan: moderátorváltozók), melyeknek elsőbbséget kell adni a pszichodinamikai értelmezéssel szemben. Az alábbiakban ezeket a változókat tekintjük át (összefoglalóan lásd az 50. ábrán). A moderátorváltozók az értelmezés sajátos torzító tényezőivé (artefaktumok forrásaivá) válhatnak: a magas művészi színvonalú vagy jó kézügyességgel készült rajzokat a megítélők hajlamosak például egészségesebbnek és intelligensebbnek tartani.

Művészi tehetség (esztétikus rajzok)

15. ábra M     A       

A moderátorváltozók közül elsőként a művészi tehetséget kell említeni. A művész ugyanis Próbáljuk kitalálni, milyen beteg rajzolta ezt a képes a formai jellegzetességeket egy sajátos fát, mielőtt folytatnánk az olvasást! A rajzvizsgálat alapelvei közé tartozik, hogy vakdiagnóexpresszív hatás elérésének érdekében irányí- zisra (azaz csak a rajz alapján, más információk tani, ezek számára tudatos eszközök, kompo- mellőzésével) nem használjuk a rajzelemzést. zíciós, expresszív elemek (J, 1957; O- Minden szabály alól van azonban kivétel: a fenti rajzból például naiv megítélők is könnyen kiH és H, 1977). találják, hogy depressziós beteg készítette (43 Sem a művészi színvonalú rajzokat, sem éves, major depressziós férfi). művészek alkotásait nem szabad a projektív tesztek hagyományos kategóriái szerint értelmezni. Aki mégis így jár el, az például szorongás jeleként fogja értelmezni az árnyékolást a térbeliség ábrázolása helyett, vagy a nagyon hosszú, megszakítatlan vonalakat patológiás rigiditással magyarázza, esetleg a mozgásirányítás zavarával és a motoros impulzus szabályozási problémáival (B, 1948a, 1992; K, 1952). A hosszú vonal azonban tudatos kifejezőeszköz, stílusjegy is lehet (16. és 74. ábra). Érdekes módon az összefüggés mindkét irányban érvényes (17. ábra). Az alacsony művészi színvonalú rajzokat a klinikusok hajlamosak patológiásként értelmezni (C, 1975; S, 1958a); a rajzok differenciáltsága pedig összetéveszthető a művészi színvonallal (S, 1958b). Az esztétikailag színvonalas rajzról, festményről alkotott benyomásokat eltorzíthatja a halo-effektus (részletesen lásd a „Specifikus helyett

rajzvizsgalat.indd 39

2006.04.19. 23:13:05

40

E 

16. ábra A       A rajzvizsgálat legfontosabb moderátorváltozóinak egyike a művészi tehetség. A művész ugyanis a pszichodiagnosztikában elemzett formai jegyeket (például a vonalhosszúságot) tudatos eszközként használhatja egy sajátos expresszív hatás elérése érdekében. Az ábrán szereplő mindkét rajz szokatlanul hosszú vonallal készült, azonban csak a bal oldali rajzon hordoz a vonalak hossza patológiás jelentést. A rajz egy 41 éves, alkoholista betegnek a másokra tett benyomást negligáló, összecsapott, 17 mp alatt készített emberrajza, amely felgyorsult, gátolatlan, koordinálatlan mozgással jött létre. A felületesség és gátlástalanság természetesen nemcsak a rajzait, hanem egész életvezetését jellemzi. A beteg 10 éves kora óta iszik, csak alkalmi munkákat kap, egyedül él egy elhanyagolt, romos házban. Párkapcsolatai nagyon rövid ideig tartottak, mert „nem találta örömét a nőkben”. Jelenleg azért van kórházban, mert bogarakat hallucinál (delirium tremens). Az emberalakhoz gúnyos grimasszal fűzi hozzá: olyan úri lányka, akit a tanárok mindig szerettek, mert tanult − nem úgy, mint ő. Rossz emlékeket idéz, mert saját iskolai kudarcai és fájdalmas gyerekkora jut eszébe róla. A jobb oldali szabadrajz szintén extrém hosszú vonalakat tartalmaz, azonban kifejezetten a kiváltott esztétikus és játékos hatás érdekében alkalmazta őket a rajzoló (sine morbo*, 40 éves férfi). A rajzok természetesen nemcsak a vonalhosszban különböznek. * A továbbiakban a felesleges szakkifejezések kerülése érdekében elhagyom a sine morbo megjelölést, és mindig egészséges személy rajzáról lesz szó, amikor nem szerepel a betegség megjelölése.

rajzvizsgalat.indd 40

általános itemek és értelmezési hipotézisek” című fejezetben). A halo-effektus vagy holdudvar-hatás szerint ítéletünk könnyen megragad egy domináns tulajdonságnál, amely nem engedi, hogy a vele ellentétes tulajdonságok is befolyásolják ítéletünket. A magasabb esztétikai színvonalú rajzot emiatt hajlamos a megítélő egészségesebbnek tartani, mint amennyire az indokolt lenne. A művészeti képzettséggel rendelkező személyek rajzai (18. ábra) magasabb formai színvonalúak. A formai színvonal magas szignifikancia-szinten, pozitívan korrelál a képzőművészeti jellegű tevékenységgel töltött évek számával (V, 1995). A művészetileg képzett személyek rajzai formai nívójuk miatt magasabb intellektuális szintűnek látszanak, mint a művészileg képzetlen, azonos intelligenciaszintű személyek rajzai (B és B, 1959; P, 1973).

Kézügyesség (tetszetős rajzok) A projektív rajzok szakirodalma gyakran összekeveri a kézügyesség és a művészi tehetség fogalmát. A vizuális művészi tehetség általában együtt jár a kézügyességgel, a kézügyesség azonban nem jelent

2006.04.19. 23:13:06

E 

41

17. ábra A        ,      A bal oldali rajzot 53 éves, egészséges férfi (egy zöldség-nagykereskedő) készítette, aki többször szabadkozott, hogy „nagyon gyenge a rajzolási képessége, és embert különösen rosszul képes ábrázolni”. Az alacsony formai színvonal oka a rajzoló foglalkozása és életmódja: elmondása szerint évek óta nem rajzolt semmit, sőt még íróeszközt is ritkán vesz kézbe. A rajz kezdetlegessége ellenére is hiteles önkifejezés, mert a vizsgált személy nem bújt ki a feladat elől a pálcikaember-sablonnal, hanem vállalta ügyetlenségét, és a feladatba őszintén involválódva megrajzolta, amire képes volt. A jobb oldali rajz 20 éves, szintén egészséges nő munkája, aki a többi (átlagos, sablonos) rajza alapján nem képzőművészeti tehetség, csak épp ügyesen rajzol egy begyakorolt figurát. Az egyedi vonások és az életkor egyébként arra utalnak, hogy a rajz többé-kevésbé önábrázolás. 18. ábra M    A portrék rajztanártól származnak. Figyeljük meg a tanult technikákat, melyek első látásra művészi színvonalúnak mutatják a portrékat, azonban pusztán gyakorlással is elsajátíthatók. Ilyen az első rajzon a háttér vonalas satírozása, amely térbeliséget ad a lapos profilnak, valamint az arckontúr és a szem magas szintű, de sablonos ábrázolása. A második rajzon tanult technika a pupillák felső részének elhagyása és az ajkak kiemelése vonalas satírozással.

művészi tehetséget (esztétikus rajzok, szemben a tetszetős rajzokkal: 19. ábra). Az ügyesen rajzoló személy jól tud előre megadott mintát lemásolni, és rendelkezik egy tanult motívumrepertoárral, sablonkészlettel. Ezt kombinálni is tudja. Fejlett finommotoros koordinációs képessége van, és sokféle ábrázolási technikát ismerhet (például hogyan kell árnyékolni, vicces, karikatúraszerű figurákat rajzolni, vagy természet után tanulmányrajzot készíteni). Munkái azonban tehetség nélkül sztereotipek maradnak. A művészileg tehetséges személy esetében előfordulhat, hogy gondolatai vagy érzései kifejezésében kevésbé „ügyes” vagy iskolázott, azonban kevésbé hatásos ábrázolási technikájával is képes originális, egyedi alko-

rajzvizsgalat.indd 41

2006.04.19. 23:13:08

42

E 

tások létrehozására. A fenti megkülönböztetés természetesen nem mindig ilyen éles: a tehetséges rajzolók lehetnek ügyesek is. Egészséges gyermekeknél a kézügyesség és az ábrázolóképesség színvonalát főként az életkor határozza meg. Ezt az általánosítást persze árnyalni kell. Minél kisebb a gyermek, annál inkább „genetikailag előre programozott”, azaz a biológiai struktúrák érése által meghatározott a rajz színvonala. A vizuális tehetség a későn megmutatkozó tehetségfajták közé tartozik: a 6−7 évesen tehetségesnek bizonyuló gyerekek későbbi utánvizsgálatakor például csak kis részben egyeznek meg a későbbi tehetségek a korábban esztétikusan rajzoló gyerekekkel (G, 2002). A gyermekrajzok sajátos „bája”, esztétikuma 10 éves kor táján eltűnik; ezt követően a kamaszkor végéig nehéz elkülöníteni az igazi tehetséget (részletesen elemzi K, 1995, 2001). A neurotikus fejlődési zavarok és a súlyos patológia 19. ábra (pszichózis, autizmus, mentális retardáció J ,     stb.) természetesen minden életkorban ráA kézügyesség és a művészi tehetség rajzi megjelenése hasonló lehet. A vizuális művészi tehetség nyomják bélyegüket a rajzokra és domináláltalában együtt jár a kézügyességgel, a kézügyes- nak a rajzi fenomenológiában. ség azonban nem jelent művészi tehetséget. Az Az ábrázolt motívumoknak emellett ügyesen rajzoló személy megtanul előre megvannak objektív értelemben is könnyebadott mintákat lemásolni, új rajztémákban azonban kevéssé bizonyul ügyesnek − mert ugyan- ben, illetve nehezebben megrajzolható részei azokat a sablonokat ismétli. Képi kifejezéséből (20−22. ábrák). Egy vizsgálatban (F hiányzik a valódi mondanivaló: a nézőben nem és H, 1958) emberrajzokat értékeltek klikelt élményt a rajz (20 éves férfi és 18 éves nő sza- nikusok és művésztanárok. Az előbbiek abbadrajzai). ból a szempontból pontozták a rajzot, hogy vannak-e rajta emocionális zavarjelek (Emotional Indicators, EI: K, 1966a, 1966b, 1984); az utóbbiak pedig az egyes testrészek rajzi nehézségi színvonalát értékelték. A két skála közti szignifikáns korreláció azt jelzi, hogy a rajzilag bonyolult testrészeken, például a kézen a klinikusok hajlamosak voltak több emocionális zavarjelzés felfedezésére. Az egyes részletekhez tehát objektíven is hozzárendelhető valamilyen „ügyességi szint”, amelynek figyelmen kívül hagyása újabb artefaktum forrásává válhat. Még akkor is nehéz elkerülni azt a hatást, hogy a jobb kézügyességgel rendelkező személyek rajzait egészében véve kedvezőbben értékeljük, ha

rajzvizsgalat.indd 42

2006.04.19. 23:13:14

E 

43

20. ábra E  :    A lerajzolt motívumoknak vannak objektív értelemben is nehezebben megrajzolható részei. A kézfej és az ujjak ábrázolása például a bonyolult szerkezet miatt az átlagos kézügyességű ember számára nehéz feladatot jelent. A klasszikus projektív rajzvizsgálatban viszont a megítélők hajlamosak a rajzi tévesztéseket pszichológiai konfliktusok jelzéseként értékelni.

a megítélőket kifejezetten figyelmeztetik 21. ábra erre (F és msai, 1983). A rajzilag kép- A    zett személyek realisztikusabban tudják    transzformálni a háromdimenziós lát- A fenti példák azt mutatják, hogy egészséges szeványt a kétdimenziós felületre, és kevés- mélyek is sokszor elrontják a kéz rajzát. Az is látszik ebből a képből, hogy az átlagos felnőtt is megrajzolbé esnek áldozatául a perceptuális illú- hatja az ujjakat, ha motivált az önfeltárásra. A rajzon zióknak, valamint a prototipikus sémák látszani fog, hogy ügyetlen, de őszinte. Ezzel szemben összecsaphatja, eldughatja, egyszerűen kihagyhatja, hatásainak (C és B, 1997). Gyermekrajzokat vizsgálva, a jó rajz- túl sokat problémázhat vele stb. Csak ezek lesznek készséggel rendelkező gyermekek rajzai diagnosztikus jelzések. Az ESPD program nem értelmezi az ügyetlenségből elrontott ujjakat, de elemzi a és festményei integráltabbnak tűnnek, konfliktusjelzésként értékelendő ujjábrázolást. emiatt a gyermeket is érettebbnek, egészségesebbnek vélhetjük (E, 1960). A gyenge mozgáskoordinációs képességű gyermekek (clumsy child syndrome) rajzainak vizsgálata jól mutatja a kézügyesség eltérő szintjeinek rajzi fenomenológiáját (23. ábra). Ezek a rajzok nemcsak globálisan alacsonyabb színvonalúak más gyermekek rajzainál (akár évekkel is elmaradhatnak a Goodenough-Harris skálán), hanem kisebbek és részletszegényebbek, a vonalak szabálytalanabbak, egymáshoz hézagosan illeszkednek, befejezetlen formákat alkotnak, s a ceruza nyomatéka is túl erős vagy inadekvátan variabilis (H és L, 1986; B és H, 1992).

rajzvizsgalat.indd 43

2006.04.19. 23:13:17

44

E 

22. ábra A      Az ügyetlen kézábrázolás azonban elkülöníthető a patológiás kézábrázolástól. A fenti „gyűjtemény” depressziós betegek emberrajzaiból származik. A depressziós betegek rajzainak egyik sajátossága, hogy a kart, a kezeket és az ujjakat nemcsak elnagyoltan ábrázolják, hanem kifejezetten csökevényes, csonka, hiányos formák jelennek meg. A kar sok esetben vékony, szalagszerű, túl rövid és „csont nélküli”, a kézfej és az ujjak teljesen hiányozhatnak vagy állatok végtagjaihoz hasonlítanak. A jelenség összefügghet azzal, hogy a kar és a kéz az a testrész, amellyel közvetlen kapcsolatba lépünk a fizikai és a társas környezettel, változásokat eszközölünk benne a célelérés érdekében. Depresszióban viszont az énhatékonyság, kompetencia érzése szélsőségesen lecsökken, a beteg kiszolgáltatottnak és tehetetlennek éli meg önmagát.

Mindezek az irodalmi adatok azonban nem azt jelentik, hogy a művészi tehetség és a kézügyesség „minden vagy semmi” jellegű, elégséges magyarázat a rajzok inter-individuális variabilitásának magyarázatához. Amint azt K (1991) is kiemeli, a változónak nyilvánvaló, ám limitált hatása van a rajzra; a művészi képesség és a kézügyesség „szükséges, de nem elégséges feltétele” (350. o.) a differenciált rajzoknak.

Életkor

A projektív rajzok esetében igen fontos szerepe van az életkornak. A teszteredmények értelmezéséhez megfelelő életkori normákra van szükség, különösen gyerekeknél és idős korban. Az idős kori rajzok értelmezését természetesen nem szabad általánosítani, az adatok csupán statisztikai értelemben fogadhatók el. A kutatások kimutatták például, hogy az idős kori rajzokban organikus okok miatt gyakoribbak a vonalminőség zavarai (H, 1983) és a perszeveráció (S és msai, 1986), mint fiatalabb korcsoportokban. Az idős kori rajzok sok esetben hiányosabbak, kisebbek, aránytalanabbak, laposabbak, egészleges értelemben kevésbé integráltak (L, 1956; L és msai, 1958) a fiatalabbak rajzainál. A saját nemű emberalak sokszor tudatos önarckép, hajlott hátú, görnyedt testtartással és bottal (24. ábra).

rajzvizsgalat.indd 44

2006.04.19. 23:13:18

E 

45

23. ábra A  :    A rajzot ataxiás, 5 éves gyermek készítette. Anamnesztikus adataiból: normál időre, nagy súllyal született, de nem sírt fel, és lélegeztetőgépre volt szüksége. Sérülését egyéves korában vették észre. Tünetei a törzsataxia (felálláskor, lépéskor nagy kilengésű mozgások) és a nystagmus (szemtekerezgés). Jobbkezes, átlagos intelligenciájú (IQ = 102). Az ataxia főként kisagyi sérülés következtében létrejövő koordinációs zavar, melyben a mozgás tér és időbeli összerendezettsége felborul, egyensúlyi és koordinációs problémák jelentkeznek. Társuló tünetei az intenciós tremor, a fixálási problémák és figyelemkoncentrációs zavarok, valamint skandáló beszéd. A rajztevékenységet főleg az akaratlan remegés és a téri orientációs problémák akadályozzák. A rajzon jól megfigyelhetők a tremor jelei, a remegő vonalak, a mozgáskoordinációs problémák és a vonalak illesztéseinek pontatlansága. (Dr. Horváth Dezsőné szíves engedélyével.) 24. ábra I   A bal oldali emberrajzot 77 éves, főiskolát végzett férfi készítette. Az utóteszt szerint a figura önarckép: a rajzolót ábrázolja, amint épp megy fel a hegyre. Megöregedett, már bottal jár, néha gyengécskének érzi magát. A rajz c személyiségszintű (lásd később) emberábrázolás, amely illusztrálja az idős kori rajzok néhány általános vonását: a vonalvezetés bizonytalanságait, az egészleges integráció romlását, a lapos és hiányos rajzot, és gyakran megfigyelhető tartalmi elemként a botot, amire támaszkodni lehet. Az idős kori rajzok jellemzőit azonban nem szabad indokolatlanul általánosítanunk: a jobb oldali rajzot fiatalabb, 52 éves férfi készítette, színvonala mégis rosszabb, tremort és a struktúraképzés zavarait mutatja.

rajzvizsgalat.indd 45

2006.04.19. 23:13:20

46

E 

25. ábra A         A házat, fát, állatot („nyuszika”) és embert (férfit) ábrázoló rajzokat egy egészséges, 84 éves nő készítette, akinél 80%-os látást, szemidegsorvadást és csőlátást diagnosztizáltak. A rajzok feltűnő strukturális deficitje, a vonalak kapcsolódásának tévesztései, az üres, bizarrnak is nevezhető rajzok súlyos pszichotikus állapotra engednének következtetni, ha az életkori képességdeficitet (és valószínűleg a rajzolási motiváció hiányát) nem vennénk figyelembe. Mindemellett az emberalak kezének és arcának hiánya, valamint az antropomorf állat felveti a demencia gyanúját is.

26. ábra I ,    :   Kognitív deficitre utaló állatfigurák, melyek az alapvető tájékozódás zavarát mutatják. Az állat fejének zavaros struktúráját indokolhatják a mozgáskoordináció problémái, a lábak számát azonban nem (a beteg két lábat ugyanúgy tudott volna rajzolni, mint négyet). Többszörös stroke után részlegesen felépült, 85 éves nő rajzai, melyeket dédunokájának készített.

rajzvizsgalat.indd 46

2006.04.19. 23:13:31

E 

47

Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a mozgáskoordináció zavarai és a látásromlás miatt a rajzok patológiásabbnak tűnhetnek, mint amit a vizsgált személy állapota indokolna (25. ábra). A fent említett artefaktumokon kívül azonban a kognitív képességek valódi hanyatlása és a demencia is megjelenhet a rajzokban (26. ábra). Az eddig felsorolt ábrázolási problémák jórészt organikus okokkal magyarázhatók. Ismételten megjegyezzük, hogy az idős korú vizsgált személyek nem szükségszerűen mutatnak más formai-strukturális jegyeket rajzaikban, mint a fiatalok (27. ábra). Előfordul, hogy semmilyen formai jegy nem utal az életkorra, csak esetleg a cifra betűs írás, vagy specifikus tartalmak. Különböző életkorú gyermekek eltérő témákat preferálnak szabadrajzaikban (a fiúk közül a 6-7 évesek például technikai témákat, a 10-15 évesek tájképeket rajzolnak a leggyakrabban: H, 1934; H, 1943).

27. ábra A     Az idős kor nem jár együtt feltétlenül a rajzi színvonal romlásával. A felsorolt rajzi jegyek (strukturális hibák, tremor stb.) csak gyakorisági értelemben jellemzik az idősek képi kifejezését. A fenti rajzokat 85 éves nő készítette − azonban sem a struktúraképzés, sem a vonalvezetés nem utal az életkorra, csupán az utolsó rajz régies betűinek alakja (lásd még a 194, 212, 213. ábrákat).

rajzvizsgalat.indd 47

2006.04.19. 23:13:33