P.D.Ouspensky - Egy ismeretlen tanítás töredékei

A mfl ercdcti t i m e : P. D. Ouspensky: In Search of the Miraculous. Fragments of an U n k n o w n Teaching

Tartalom

Fordították: Hollán László, Péterfalvi Mihály, Püski István és V ö r ö s Zsolt Copyright © 1976, Tatiana Nagro Hungárián edition © P Ü S K I K I A D Ó Kft. Hungárián translation © P Ü S K I K I A D Ó Kft. M i v e l a k ü l ö n b ö z ő magyar helyesírási szabályzatok és térképek nem e g y s é g e s e k az orosz s z e m é l y n e v e k és földrajzi nevek írását illetően, ezért az ilyen esetekben átvettük az angol fordítás írásmódját

P Ü S K I K I A D Ó kft Budapest 1., Logodi u. 16. 1 0 1 2 Telephoné és fax: 2 0 1 - 4 4 4 4 F e l e l ő s kiadó: Dr. Püski Sándor P Ü S K I Könyvesház Budapest 1., Kristina körút 26. 1013 Telephon: 3 7 5 - 7 7 6 3 é s 2 1 4 - 3 9 0 5

1SBN-963 8 2 5 6 5 8 3

A n y o m á s és k ö t é s a Gyomai Kner N y o m d a R t - b e n készült a n y o m d a alapításának 118. esztendejében F e l e l ő s v e z e t ő Papp Lajos vezérigazgató Telefon: 66/386-211

E L S Ő FEJEZET 3 Indiából visszatérve. A háború, és a „csodálatos kutatása". Régi gondola­ tok. Az iskolák kérdése. További utazások tervei. Kelet és Európa. Egy cikk egy moszkvai újságban. Előadások Indiáról. Találkozás G.-vel. Az „álruhás ember". Az első beszélgetés. G. véleménye az iskolákról. G. csoportja. „Az igazság felvillanásai." További találkozók és beszélgetések. G. moszkvai csoportjának szervezete. Anyagi hozzájárulás a munkához. A titoktartás kérdése és a tanulók által elfogadott kötelezettségek. Beszélgetések Kelet­ ről, .filozófia", „elmélet" és .gyakorlat". Hogy találták meg a tanítást? G. ideái. .Az ember egy gép", külső befolyások által irányítva. Minden csak „történik". Senki sem tud „tenni" semmit. Ahhoz, hogy az ember „tenni" tudjon. Jennie" kell. Az ember felelős cselekedeteiért, a gép nem. Szüksé­ ges-e a filozófia a gépek tanulmányozásához? A „tények" ígérete. Meg le­ het-e állítani egy háborút? Egy beszélgetés arról, hogy a bolygók és a Hold élő lények. A Nap és a Föld „intelligenciája". „Szubjektív" és „objektív" művészet. MÁSODIK FEJEZET 29 Szentpétervár 1915-ben. G. Szentpéterváron. Beszélgetés a csoportokról. Utalás az „ezoterikus" munkára. A „börtön", „szökés a börtönből". Mi szükséges a szökéshez? Ki és hogyan tud segíteni? Elkezdődnek a tatálkozók Szentpéterváron. A reinkarnáció és a jövendő élet kérdése. Hogy érhe­ tő el a halhatatlanság? Az „igen" és a ,jtem" közötti küzdelem. A jó és a rossz alapon történő kristályosodás. Az áldozatra szükség van. Beszélgeté­ sek G.-vel, és megfigyelések. Szőnyeg eladás, beszélgetések a szőnyegek­ ről. Amit G. magáról mondott. Az ősi tudás, és miért tartják titokban. G. vá­ lasza. A tudás nincs elrejtve. A tudás anyagszerűsége. Az ember visszauta­ sítja a neki felajánlott tudást. A halhatatlanság kérdése. Az ember „négy tes­ te". A fémporral teli lombik példája. A fakír, a szerzetes és a jógi útja. A ,jKgycdik út". Létezik-e civilizáció és kultúra?

http://www.lang.hu/gykncr.nyomda E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

P R I N T E D IN H U N G A R Y

H A R M A D I K FEJEZET 53 G.-nek az emberre vonatkozó alapvető ideái. Az egység hiánya. Az „én"-ek sokasága. Az emberi gépezet felépítése. A pszichikai központok. G. mód­ szere a rendszer ideáinak megvalósítására. Az ismétlés elkerülhetetlen. Mit jelent az ember evolúciója ? Mechanikus evolúció lehetetlen. Az ember evo­ lúciójának európai ideája. A természetben minden kapcsolatban van egy­ mással. Az emberiség és a Hold. Az egyedi ember előnye a tömeggel szemI

rejött változás. A mozgási központ ideája. Az ember cselekedeteinek szoká­ sos osztályozása. A központok felosztásán alapuló osztályozás. Az automa­ tikus és az ösztönös cselekvés. Az ösztönös és a mozgási funkciók közötti különbség. Az érzelmek felosztása. A központok különböző szintjei. HETEDIK FEJEZET 116 Elérhető-e a „kozmikus tudat"? G. kérdezi, hogy mit veszünk észre az ön­ fígyclés alatt. A válaszaink. G. szerint nem látjuk, ami a legfontosabb. Mi­ ért nem vesszük észre, hogy nem emlékszünk önmagunkra?,Az érez", „az beszél", „az gondol" és ,jz szeret". Kísérlet az önemlékezésre. G. magya­ rázatai. Az új probléma jelentősége. Tudomány és filozófia. A tapasztalata­ ink. Próbálkozások a figyelem szétválasztására. Első emlékeim az önkéntes önemlékezésről. Amire a múltból vissza tudunk emlékezni. További tapasz­ talatok. Alvás az éber állapotban, és felébredés. Amit az európai pszicholó­ gia nem vett észre. Különbségek a tudat ideáinak megértésében. Az ember tanulmányozása párhuzamosan a világ tanulmányozásával. A há­ rom törvényét a világegyetem alaptörvényei követik. A hét törvénye, vagy az oktávok törvénye. A rezgések nem folyamatosak Az oktávok. A hét han­ gú skála. Az „intervallumok" törvénye. „Hozzáadott sokkok" szükségessé­ ge. Mi történik, ha hiányzik a hozzáadott sokk. Ahhoz, hogy tenni tudjunk, szükséges, hogy a .Jiozzáadott sokkot" kontrollálni tudjuk. A mellék oktá­ vok. A belső oktávok. A szerves élet szerepe az „intervallumban". A boly­ góhatások. A szó-dó oldal oktáv. A Iá, sző, fá hangok jelentése. A dó, ti hangok jelentése. A mi, re hangok jelentése. A szerves élet szerepe a Föld felszínének változásában. N Y O L C A D I K FEJEZET 141 A tudat különböző állapotai. Alvás. Ébrenlét. Ön-tudat. Az ön-tudat maga­ sabb szintjei és a felső központok. Az átlagember „éber állapota", mint al­ vás. Az ember alvásban él. Hogy lehet felébredni? Mi az ember, amikor megszületett? Mit tesz az emberrel az „oktatás" és azok, akik körülötte van­ nak? Az ember lehetőségei, öntanulmányozás. „Mentális fényképek" Több ember egy emberben. Az „Én" és „Ouspensky". Ki az aktív és ki a passzív. Az ember és álarca. Önmaga szétválasztása mint az önmagán való munka első lépése. Az ember létének alapminősége. Miért nem emlékszik az em­ ber önmagára? .Azonosulás". „Igazodás.",J)clsőigazodás", .Jcülsőigazo­ dás" „Igazságtalanság", őszinteség és gyengeség A „lökhárítók". Lelkiis­ meret. Erkölcs. Mindenkinek azonos-e az erkölcs? Létezik-e keresztény er­ kölcs? Mindenki számára azonos-e a jó és rossz koncepciója? Senki sem tesz semmit a rossz kedvéért. A jó különböző koncepciói és ezek következ­ ményei. A jó és rossz állandó ideája milyen alapra épülhet? Az igazság és hazugság ideája. Küzdelem a „lökhárítók" és a hazugság ellen. Az iskolai munka módszerei. Alárendeltség. A semmiségünk felismerése. Személyi­ ség és esszencia. Halott emberek. Általános törvények. A pénz kérdése. KILENCEDIK FEJEZET 167 A „teremtés sugara" a sugárzás három oktávjában. A világ különböző sík­ jain lévő anyagok és erők kapcsolata az életünkkel. A kozmikus oktávban lévő „intervallumok" és az ezeket betöltő „sokkok". „A világegyetem egy pontja." A rezgés sűrűsége. A három erő és négy anyag. „Szén", „oxigén", „nitrogén", .Jiidrogén" A tizenkét hármasság. ,A hidrogének táblázata." Az anyag a kémiai. Fizikai, pszichikai és kozmikus tulajdonságainak fényé­

in

ben. Az anyag intelligenciája. Az „afom". Minden emberi funkció és álla­ pot az energiától függ. Az emberben lévő anyagok. Az embernek elég ener giája van ahhoz, hogy elkezdjen önmagán dolgozni, ha takarékoskodik az energiáival. Az energia pazarlása. „Tanuld meg elválasztani a rmomat a durvától. "A finom .Jiidrogének" előállítása. A belső testek növekedése. Az emberi szervezet mint egy három emeletes üzem. A három fajta táplálék Az étel és a levegő oktáv. A „magasabb hidrogének"kivonása. A benyomá­ sok oktávja nem fejlődik. Egy benyomás felvételének pillanatában létre le­ het hozni egy mesterséges sokkot A tudatos erőfeszítés. Az „önmagára va­ ló emlékezés". A benyomás és a levegő oktáv kifejlődésének eredménye. A második tudatos ,£okk". Az erőfeszítések az érzelmekkel kapcsolatban. A felkészülés erre az erőfeszítésre. Az emberi szervezet és a világegyetem kö­ zötti párhuzam. Az emberi gépezet fejlődésének három foka. Az érzelmek átváltozása. Az alkímia. A különböző központok különböző .Jiidrogének kel" dolgoznak. A két felső központ. Az alsó központok rossz munkája. A belső folyamatok anyagszerűsége. T I Z E D I K FEJEZET 199 Hol kezdődik az út? A véletlen törvénye. A különböző befolyások. Az élet­ ben létrejött befolyások. Az életen kívül létrejött befolyások, amik csak ere­ detükben tudatosak. A mágneses központ. Az út keresése. Találkozás egy emberrel, aki tud. A harmadik fajta befolyás tudatos és közvetlen. Felsza­ badulás a véletlen törvénye alól. A „lépcső", a Jépcsősor" és az „út". Spe­ ciális körülmények a negyedik úton. Helytelenül kialakult mágneses köz­ pont is lehetséges. Hogy lehet felismerni a helyes utat? A tanár és a tanít­ vány. A tudás a kozmoszok tanával kezdődik. A két kozmosz szokásos kon­ cepciója: a .jnakrokozmosz" és a .jnikrokozmosz". A hét kozmosz teljes tana. Két kozmosz közötti arány olyan, mint a nulla és a végtelen közötti arány. A relativitás elve. ,M felfelé vezető út ugyanakkor a lefelé vezető út is. Mi a csoda? A dimenziók ciklusa. A kozmoszok rendszerének áttekinté­ se a sok dimenzió szemszögéből G megjegyzi, hogy az idő, a lélegzet. A „mikrokozmosz" az ember, vagy az „alom"?

latban. A nevetés szerepe és fontossága az életben. A nevetés nem létezik a felső központokban. TIZENKETTEDIK FEJEZET 238 A csoportjainkban a munka új és intenzívebb lett. Minden embernek egy meghatározott mennyiségű repertoárja van. Választani kell az önmagán va­ ló munka és a ..nyugodt élet" között. Nehéz engedelmeskedni. A „felada­ tok" szerepe. G. meghatározott feladatot ad. A barátok reakciója az ideák­ ra. Ez a rendszer a legjobbat vagy a legrosszabbat váltja ki az emberekből Milyen emberek képesek a munkát elkezdeni? A felkészülés. A csalódás szükséges. A kérdés, ami az embernek fáj. A barátok újraértékelése. Beszél­ getés a típusokról. G. újabb feladatot ad. Próbálkozás, hogy elmondjuk éle­ tünk történetét. A hanghordozás. .JZsszencia" és „személyiség". Az őszin­ teség. A rossz kedv. G. megígéri, hogy bármilyen kérdésemre válaszol. Egy beszélgetés a szexről. A szexnek óriási szerepe van az élet mechanikusságának fenntartásában. A szex. mint a felszabadulásunk fő lehetősége. Az új­ jászületés. A szex energia transzformálása. Visszaélés a szex-el. Szükségese a szexuális önmegtartóztatás? A központok helyes munkája. Az állandó gravitációs központ. T I Z E N H A R M A D I K FEJEZET 260 Intenzív belső munka. Felkészülés a „tényekre". Finnországi látogatás. Lát­ tam az „alvó embereket". A magasabb rendű jelenségeket közönséges mód­ szerekkel lehetetlen tanulmányozni. Változás nézeteim, törekvéseim meg­ fogalmazásában. A „fő jellemvonás". G. meghatározza jó jellemvonásain­ kat. A csoport átszervezése. Azok. akik elhagyták a munkát. Két szék közé kerülni. Nagyon nehéz visszatérni. G. lakása. A csendre való reakciók. „Látni a hazugságot". Egy bemutató. Hogy lehel felébredni? Hogy lehet a szükséges érzelmi állapotot létrehozni? A három mód. Áldozat szükséges. „Feláldozni a szenvedést". A kibővített „hidrogén táblázat". Egy .jnozgásban lévő diagramm". Egy új felfedezés. .JVagyon kevés időnk van".

TIZENEGYEDIK FEJEZET 217 „Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad". Egy afo­ rizmák könyve. Felébredni, meghalni, megszületni. Mi tartja vissza az em­ bert attól, hogy újra szülessen, hogy .jneghaljon". hogy felébredjen? Az ember semmisége felismerésének hiánya. Mit jelent a saját semmiségének jelismerése? Mi akadályoz ebben a jelismerésben? Az élet hipnotikus befo­ lyása. Az alvás, amelyben az ember él, egy hipnotikus állapot. A mágus és a birkák. A „kundalini". A képzelődés. Az ébresztőórák. Szervezett munka. A csoportok. ljehetséges-e a csoportokban dolgozni egy mester nélkül? Az öntanulmányozás munkája a csoportokban. A tükrök. A megfigyelések ki­ cserélése egymás között. Általános és egyéni feltételek. A szabályok. A „fő hiba". Az ál-munka veszélye. Az .akadályok". Az igazság és a hazugság. Őszinteség önmagával szemben. Az erőfeszítés. Az akkumulátorok. A nagy akkumulátor. Az intellektuális és az érzelmi munka. Szükség van az értés­ re. A dolgok érzéseken keresztül való megértése, amiket az énen keresztül nem lehet megérteni. Az ásítás magyarázata az akkumulátorokkal kapcso­

TIZENNEGYEDIK FEJEZET 278 Nagyon nehéz a közönséges nyelven az „objektív tudást" továbbadni. Az objektív és szubjektív tudás. Az egység a különbözőségben. Az objektív tu­ dás átadása. A felső központok. Mítoszok és szimbólumok. Szabályok. „Úgy fent, mint lent" „Ismerd meg önmagad." A keltősség. A kettősség átalakítása hármassággá. Az akarat vonala. A négyesség. Az ötösség - a pentagramm felépítése. Az öt központ. Salamon pecsétje. A számok, geo­ metriai ábrák, betűk és szavak szimbólumai. További szimbólumok. A szimbólumok helyes és helytelen értése. A fejlődés szintje. A tudás és lét egyesülése a Nagy Tett. Senki sem tudja az embernek azt adni, amit már nem birtokolt azelőtt. Előrehaladás csak a saját erőfeszítésén keresztül le­ hetséges. A szimbólumok értelmezése a különböző tanítási irányzatokban. Ennek a rendszemek a helye. Ennek a tanításnak egyik fő szimbóluma. Az eneagramm. A hét torvényének egyesülése a három törvényével. Az eneagramm vizsgálata. Amit az ember nem tud egy eneagrammba belehelyezni, azt nem érti. A szimbólum mozgásban van. Mozgásban tapasztalni az eneagrammot. Gyakorlatok. Egyetemes nyelv. Objektív és szubjektív művé­ szet. A zene. Az objektív zene a belső oktávokon nyugszik. A mechanikus emberiségnek csak mechanikus művészete lehet. Az ember létének külön­ böző szintjei.

ld

V

T I Z E N Ö T Ö D I K FEJEZET 299 A vallás egy relatív fogalom. A vallás összhangban van az CIIIIHI Ittfnek szintjével. Segítheti-e az embert az imádság? Meg kell tanulni imádkOMBl Általában nagyon keveset tudunk a kereszténységről. A kcre\/iniy icmp lom egy iskola. Az egyiptomi „ismétlő" iskolák. A szertartások jelcotőtégt Vallási,technikák". Hol rezonál az ,£n"szó valakiben. Egy igazi vallás kél része és mit tanít. Kant és a skálák jogalma. A földi szerves élei A tetem tés sugarának növekedése. A Hold. A szerves élet fejlődő része az emlx-n ség. Ha az emberiség fejlődése megáll. Változás csak egy „útkeresztezés nél" lehetséges. Az evolúció folyamata mindig egy tudatos csoport kialaku lásával kezdődik. Van-e egy tudatos erő, ami az emberiség evolúciója ellni harcol? Fejlódik-e az emberiség? Kétszáz tudatos ember meg tudná változ­ tatni az egész életet a Földön. Az emberiség „három belső köre". A Jkftt$6 kör". A négy út, mint négy kapu az „ezoterikus körön". A negyedik út isknlái. Ál ezoterikus iskolák. ,Az igazság a hazugság formájában". Ezoterikus iskolák Keleten. Beavatás és misztériumok. Csak önbeavatás létezik TIZENHATODIK FELEZET 316 1916-17 telének történelmi eseményei. G tanítása mint útmutató, vagy Noé bárkája. Az ellentétek labirintusában. Az anyag intelligenciája és amuik fo­ kozatai. Három, kettő és egyemeletes gépek. Az ember egy emberből, egy birkából és egy féregből áll. Minden élő teremtmény létének kozmikus szintjét meghatározza, hogy mit eszik, mit lélegez be és milyen közegben él. Az ember lehetősége, hogy ételét megváltoztassa. „Minden Élő" ábrája G. végleg elhagyja Szentpétervárt. Egy érdekes esemény - G. „átalakulása " Egy újságíró benyomása G.-ról. II. Miklós bukása. „Oroszország történeté­ nek vége." Tervek Oroszország elhagyására. Értesítés G.-től. A munka folytatása Moszkvában. A diagrammok és a kozmoszok ideájának további tanulmányozása. ,Az idő légzés" ideájának kifejtése az emberrel, a Földdel és a Nappal kapcsolatban; az. óriási és a kicsi sejtmag. Az „idő táblázat a kü­ lönböző kozmoszokban". Három kozmosz együttvéve magába foglalja a vi tágegyetem összes törvényét. A kozmoszok ideájának alkalmazása az em­ beri szervezet belső folyamataira. A molekulák és elektronok élete. Külön­ böző kozmoszok idődimenziói. A Minkovsky képlet alkalmazása. Külön­ böző idők az. emberi szervezet központjaival kapcsolatban. A .Jcozmikus idősszámítás" a gnosztikus és az indiai irodalomban. „Ha pihenni akar, jöj­ jön ide hozzám." Látogatás G.-nél Alexandropolban. G. kapcsolata a csa­ ládjával. Beszélgetés arról, hogy lehetetlen bármit is csinálni a kollektív őrültségnek ebben a forgatagában. „Az események egyáltalán nincsenek el lenünk." Hogyan lehet megerősíteni az ,Jui" érzést? Rövid visszatérés Szentpétervárra. Egy tizenkét tagú csoport ismét együtt Essentukiban.

Ázsiu-i élményére a „stop"-al kapcsolatban A „stop"hatása Essentukiban. A beszélés szokása. Egy rövid böjt. Mi a bűn? G. Figyelem gyakorlatokat mutat. Egy kísérlet a légzéssel Az út nehézségének felismerése. Sokágú tu­ dásra, óriási erőfeszítésre és segítségre van szükség. Van-e út az „utakon" kívül? Az utak az emberek típusainak megfelelő segítségek. A „szubjektív" és „objektív" út. Az obivájtel. Mit jelent .Jíomolynak" lenni. Csak egy do­ log lehet komoly az ember számára. Hogy lehet elérni a valódi szabadsá­ got? A szolgaság nehéz útja és az engedelmesség Mit jelent az áldozatra való felkészülés? A farkas és a bárány meséje. .Az asztrológia és a típusok. Szemléltetés. G. bejelenti a csoport feloszlatását .Az utolsó út Szentpéter­ várra. T I Z E N N Y O L C A D I K FEJEZET 369 Szentpétervár 1917 novemberében. A bolsevik forradalom. Visszatérés G.hez a Kaukázusba. Egy kis csoport G.-vcl Essentukiban. Mások is érkeznek. Újra indul a munka. A gyakorlatok még nehezebbek és változatosabbak, mint korábban. Szellemi és fizikai gyakorlatok, dervis táncok, pszichikai „trükkök" tanulmányozása. Selymet árulunk. Belső küzdelem és elhatáro­ zás. A guruk lehetőségei. Döntés, hogy elmegyek. G. Szocsiba megy. Ne­ héz időszak, háború és járványok. Az eneagramm további tanulmányozása. Az „események ", el kell hagyni Oroszországot. London a végső cél. Az ön­ magunkon végzeti munkának gyakorlati eredménye: egy új Én érzete, egy különös „bizalom". Csoportszervezés Rostovban és G. rendszerének ter­ jesztése. G. megnyitja intézetét Tiflisben. Utazás Konslantmápolyba. Em­ bereket gyűjtök össze. Megérkezik G. Bemutatom az új csoportot G.-nek. Egy dervisdalt fordítunk. G. a művész és költő. Az intézet beindul Konstan­ tinápolyban. G. engedélyezi, hogy írjak és kiadjak egy könyvet. G. Német­ országba megy. Elhatározom, hogy a konstantinápolyi munkát Londonban folytatom. 1921-ben. G. megszervezi az intézetét Fontaineblau-ban. Munka a Prieuré-i kastélyban Beszélgetés Katherine Mansfildel. G. különböző lég­ zésekről beszél. ,A mozgásgyakorlatokkal segített légzés". Bemutaló Pá­ rizsban, a Champs Elysécs színházban. G. 1924-ben Amerikába megy. El­ döntöm, hogy önállóan folytatom a munkát Londonban. MUTATÓ

391

T I Z E N H E T E D I K FEJEZET 346 1917 augusztusa. Hat hét Essentukiban. G. feltárja a teljes munkatervét. „Az iskolák nélkülözhetetlenek." A magasabb rendű erőfeszítések. „Az Ön­ magán való munkában a legfőbb nehézség a központok összhangban műkö­ dése. Az ember testének rabja. A fölösleges izomfeszültségek következté­ ben sok energia elvész. G. néhány gyakorlatot mutat az izmok ellenőrzésé­ re és ellazítására. A ..stop"gyakorlat. A „stop"parancsa. G. utal egyKözépVI

VII

P. D O u s p c n s k y Európában, Egyiptomban és Keleten e g y olyan taní­ tás után kutatott, m e l y választ adhat az emberrel és a v i l á g e g y e t e m m e l kapcsolatos kérdéseire. 1915-ben találkozott Szentpéterváron George I v a n o v i c s Gurdjieffel, akit ebben a könyvben G. betűvel jelöl. Az E G Y I S M E R E T L E N T A N Í T Á S T Ö R E D É K E I O u s p c n s k y feljegyzéseit tar­ talmazza a Gurdjieffel v é g z e t t munkáról.

Első fejezet

1 9 1 4 n o v e m b e r é b e n , az I. Világháború kitörésekor tértem v i s s z a O r o s z o r s z á g b a m e g l e h e t ő s e n h o s s z ú egyiptomi, c e y l o n i és indiai út után. A háború C o l o m b ó b a n ért, ahonnan Anglián keresztül jutottam haza. Az u t a z á s o m kezdetekor, mikor elhagytam Szentpétervárt, azt m o n d t a m , a „csodálatost f o g o m megkeresni". H o g y mi a „ c s o d á l a t o s " n e h é z meghatározni, de s z á m o m r a ennek a szónak pontos jelentése volt. Már régen arra a következtetésre jutottam, h o g y az ellentmondá­ sok labirintusából, amiben élünk n e m lehet m e g s z ö k n i , hacsak n e m ta­ lálunk e g y teljesen új és eddig ismeretlen utat. D e , h o g y hol kezdődik ez az ismeretlen út, azt n e m tudtam megmondani. Addigra már rájöt­ tem mint tagadhatatlan tényre, h o g y a hamis valóság v é k o n y rétegen túl létezik e g y másik valóság, amelytől valami elválaszt bennünket. A „ c s o d á l a t o s " e b b e az idegen valóságba való behatolás volt. N e k e m úgy tűnt, h o g y ezt az utal Keleten lehet megtalálni. De miért Keleten? N e ­ h é z volt erre válaszolni. Lehet, h o g y volt ebben az e l g o n d o l á s b a n va­ lami romantika, de az biztosnak látszott, h o g y Európában semmi sem található. H a z a f e l é a Londonban töltött néhány hét alatt minden összezavaro­ dott bennem, amit a kutatásom eredményeiről gondoltam és a háború vad é r t e l m e t l e n s é g e , mindazok az érzések, m e l y e k elárasztották a le­ v e g ő t , az emberi beszedet, az újságokat, akaratom ellenére hatással voltak rám. De amikor visszatértem Oroszországba és ismét tapasztaltam azokat a gondolatokat, m e l y e k k e l elindultam, éreztem, h o g y a csodálatos utá­ ni kutatás sokkal fontosabb, mint ami történik, vagy történhet ebben a „nyilvánvalóan abszurd" 1 világban. Azt mondtam akkor magamnak, a 'Ez emlékeztet egy kisgyerekkori könyvemre. A könyv címe Nyilvánvaló abszurditások volt. Stupin „Kiskönyvtár" kiadványa volt és például olyan ké­ pek voltak benne, hogy egy ember a hálán visz egy házat, négyszögletes kere­ kű kocsi, és hasonlók. F.z a könyv abban az időben nagy hatással volt rám, mert sok olyan kép volt benne, amiknél nem tudtam megérteni mi az abszurd ben­ nük. Ugy néztek ki mint az átlagos dolgok az életben. És később azt gondoltam, hogy a könyv a valódi életből tartalmaz képeket, mert ahogy nagyobb lettem egyre inkább meggyőződtem, hogy az élet „nyilvánvaló abszurditásokat" tartal­ maz. A későbbi tapasztalataim csak megerősítettek ebben a meggyőződésben.

3

háborút úgy kell nézni, mint az élet azon katasztrófáinak egyikét, mc lyek kőzött élnünk és dolgoznunk kell. választ keresve kérdéscinkre, kétségcinkre. A háború, a nagy európai háború, melynek lehetőségé­ ben n e m akartam hinni és melynek valóságál sokáig nem akartam cl fogadni, valóság lett. Már benne voltunk, és láttam, h o g y ezt úgy kell venni, mint e g y hatalmas mementó mori-X, ami megmutatja, h o g y siet­ ni kell, és h o g y nem lehet e g y olyan „életben'* hinni, m e l y sehová s e m vezet

ilyen kapcsolat megteremtésekor. Az iskolák gondolata m a g a fantasz­ tikus volt és s e m m i n e m tűnt túl fantasztikusnak ezzel kapcsolatban. És n e m találtam s e m m i ellentmondást ezen gondolatok és aközött, h o g y iskolákat találjak Indiában. N e k e m úgy tűnt, h o g y éppen Indiá­ ban tudnék létesíteni ilyen kapcsolatot, amely a j ö v ő b e n állandóvá, függetlenné és minden beavatkozástól mentessé válna.

Ezt értettem: de e l k é p z e l é s e m az iskoláról sokat változott utazásom alatt, részben egyszerűbb és konkrétabb lett, ugyanakkor sokkal hűvö­ sebbe és távolabbivá vált. Azt akarom mondani, h o g y az iskolák el­ vesztették tündérmese jellegüket. Elutazásomkor m é g sok fantasztikus dolgot elfogadtam az iskolák kai kapcsolatban. „Elfogadtam" talán túl erős s z ó . Inkább azt mond halnám, á l m o d o z t a m a n e m fizikai, ..másik s í k o n " való kapcsolatról az iskolákkal N e m tudtam magamnak világosan megmagyarázni, de úgy tűnt. h o g y az iskolával való kapcsolat már a kezdetén csodáhtf- tci mcszetű lehet. Azt képzeltem például, hogy kapcsolatot lehel teremte ni a régmúlt iskoláival, a pythagorasi, e g y i p t o m i iskolákkal, vagy azoknak az iskoláival, akik a Notre Damc-t építették és így lovább U g y tűnt nekem, h o g y az idő és az űr korlátjainak el kell tűnniük egy

V i s s z a u t a z á s o m k ö z b e n e g é s z sorozat találkozás és b e n y o m á s után, az iskolák ideája sokkal tisztábbá és elérhetőbbé vált, és elvesztette fantasztikus jellegét. Ez talán azért történhetett, mert rájöttem, az „is­ k o l a " n e m csak kutatást, hanem „szelektálást", vagy választást is kö­ vetelt - a mi oldalunkról. H o g y iskolák léteznek, abban nem kételkedtem. De ugyanakkor m e g - g y ő z ő d t e m arról, h o g y az iskolák, melyekről hallottam és ame­ lyekkel sikerült kapcsolatba kerülnöm, nem n e k e m valók voltak. Ezek teljesen v a g y legalábbis félig vallásos jellegű, de mindenképpen áhíta­ tos hangulatú iskolák voltak. Ezek az iskolák n e m érdekeltek, főleg azért, mert ha vallásos utat kerestem volna, azt megtalálhattam volna Oroszországban is. M á s iskolák kicsit szentimentális és erkölcsi-filo­ zófiai típusúak voltak, a s z k é t i z m u s árnyalatával, mint a Rama Krishna követőinek, v a g y tanítványainak iskolája: k e d v e s emberek voltak ezek, de n e m éreztem, h o g y igazi tudásuk van. Voltak . J ó g a iskolák" is, m e l y e k az extázis létrehozására alapultak, e z e k nekem valahogy „spiritiszta" jellegűeknek tűntek. N e m bíztam bennük: mindaz amit el­ értek ö n b e c s a p á s volt, vagy az. amit az ortodox misztikusok az orosz kolostorok irodalmában „csábításnak", vagy varázsnak hívtak. Volt m á s fajta iskola is, m e l l y e l nem tudtam kapcsolatba kerülni, melyről csak hallottam. Ezek nagyon sokat ígértek, de nagyon sokat követeltek. Egyszerre követeltek mindent. Ehhez Indiában kellett vol­ na maradni és feladni az Európába való visszatérés gondolatát, feladni saját e l k é p z e l é s e i m e t , céljaimat, terveirrct, és haladni e g y olyan úton, melyről s e m m i t s e m tudhatok előre. Ezek az iskolák n a g y o n érdekéltek és azok, akik kapcsolatban álltak velük, feltétlenül átlagon felüli emberek voltak. N e k e m azonban úgy tűnt, h o g y racionálisabb típusú iskoláknak is kell létezniük és h o g y az embernek e g y b i z o n y o s pontig joga van tudni h o v a m e g y . U g y a n a k k o r rájöttem arra, h o g y bármi legyen is az iskola n e v e : ok­ kult, ezoterikus, vagy jógi, ezeknek létezniük kell a k ö z ö n s é g e s földi síkon ugyanúgy, mint a többi iskoláknak: a festészeti iskoláknak, tánc­ iskoláknak, az orvosi iskoláknak. Rájöttem, h o g y az. iskolák gondola­ ta „ e g y másik s í k o n " e g y s z e r ű e n a g y e n g e s é g jele, álmok, melyek az igazi kutatás helyét foglalják cl. És megértettem, h o g y az á l m o d o z á s volt az. e g y i k legfőbb akadály a csodálatos felé v e z e t ő utunkon. India felé utazásom alatt további utazásokat terveztem. Ebben az időben a

4

5

A háború e n g e m s z e m é l y szerint nem érinteti, legalábbis nem a vég­ ső katasztrófáig, m e l y e t Oroszországra nézve elkerülhetetlennek tar­ tottam és talán e g é s z Európa számára is, bár ez m é g nem volt olyan nyilvánvaló. Ebben az időszakban a folyamatban l é v ő katasztrófa csak ideiglenesnek tűnt és senki s e m tudta felfogni azt a rombolást, pusztu­ lást és széthullást bel- és külföldön egyaránt, m e l y b e n a j ö v ő b e n majd élnünk kell. Ö s s z e g e z v e Keletre, különösen Indiára v o n a t k o z ó ö s s z e s benyomá­ somat, bc kellett vallanom, h o g y visszatértemkor a probléma sokkal bonyolultabbnak tűnt, mint mikor elindultam. India és Kelet nemcsak, h o g y semmit sem vesztett csodálatos vonzerejéből, sőt, ez a vonzerő újabb árnyalatokkal gazdagodott, melyeket azelőtt nem sejtettem. De ugyanakkor világosan láttam, h o g y Keleten lehet találni valamit, ami Európában már rég n e m létezik és úgy éreztem, h o g y jó irányba indul tam el. Ugyanakkor arra a m e g g y ő z ő d é s r e jutottam, h o g y a titok sok­ kal m é l y e b b e n és sokkal jobban volt elrejtve, mint ahogy korábban fel­ tételeztem. Már utazásom kezdetén tudtam, h o g y e g y iskolát, v a g y iskolákat ke­ resek. Erre már régen rájöttem. Rájöttem, h o g y az egyéni és ö n á l l ó erőfeszítés nem e l é g és ezért s z ü k s é g e s kapcsolatba kerülni valódi, é l ő gondolkodással, aminek léteznie kell valahol, bár elvesztettük vele a kapcsolatot.

m o h a m e d á n Kelettel akartam kezdeni: főleg o r o s z Közép-Ázsiával és Perzsiával. De a j ö v ő úgy hozta, hogy ebből s e m m i s e m valósult m e g . Londonból Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül ér­ k e z t e m m e g Szentpétervárra, már „Petrovgrádra" átkeresztelve, tele spekulációval és hazafisággal. N e m sokkal ezután M o s z k v á b a mentem és e l k e z d t e m a szerkesztői munkát annál az újságnál, melynek Indiá­ ból írtam. Körülbelül hat hetet maradtam olt, de ez alatt történt valami, ami k é s ő b b sok e s e m é n y kiindulópontjává vált. E g y nap, mialatt a k ö v e t k e z ő s z á m anyagát készítettem e l ő a kiadás­ h o z , az újság irodájában találtam e g y értesítést (talán a Moszkva Hang­ jában volt), e g y balett forgatókönyvről. „A Mágusok Küzdelmé"-ről, m e l y , a h o g y írta, e g y b i z o n y o s „hindué" volt. A balett története Indiá­ ban játszódik és teljes képet ad a keleti mágiáról, benne fakír csodák­ kal, szent táncokkal és így tovább. N e m tetszett az írás hetyke hangja, dc m i v e l hindu balett forgatókönyv-író ebben az időben ritka volt Moszkvában, kivágtam és beletettem az újságomba e g y kis megjegy­ z é s s e l , h o g y minden benne van a balettben, ami n e m található m e g a valódi Indiában, de amiért az utazók odamennek. R ö v i d d e l ezután k ü l ö n b ö z ő okokból otthagytam az újságot és Szent­ pétervárra m e n t e m . 1 9 1 5 februárjában és márciusában az indiai utamról tartottam nyil­ v á n o s előadásokat. Az előadások c í m e : „A Csodálatos kutatása" és „A halál problémái" voltak. Ezekben az előadásokban, m e l y e k b e v e z e t ő ­ ül szolgáltak az utazásaimról s z ó l ó k ö n y v e m h e z , amit s z á n d é k o m volt megírni, azt mondtam, h o g y Indiában a „Csodálatost" n e m ott keres­ ték, ahol keresni kellett volna, h o g y minden s z o k v á n y o s út használha­ tatlan és India sokkal jobban őrzi titkait, mint a h o g y sok ember felté­ telezi; de a „Csodálatos" létezett és megmutatkozott sok dologban, m e l y mellett elmentek az emberek anélkül, h o g y a rejtett értelmére rá­ jöttek volna, vagy anélkül, h o g y megértették volna h o g y a n közelítsék m e g . Megint az „iskolák"-ra gondoltam. A háború ellenére előadásaim nagyon nagy érdeklődést keltettek. T ö b b mint e z e r ember jött el minden alkalommal az Alexandrovszky terembe, Szentpétervár külvárosába Duma-ba. S o k levelet kaptam; s o ­ kan jöttek meglátogatni; és éreztem, hogy a „Csodálatos kutatására" a l a p o z v a n a g y o n sok embert lehetne összehozni, akik képtelenek töb­ bé lenyelni a hazugságok megszokott formáit és hazugságban élni. H ú s v é t után M o s z k v á b a mentem folytatni e z e k e t az előadásokat. Az emberek között, akikkel az előadások után találkoztam volt kettő, az e g y i k z e n é s z , a másik szobrász, akik hamarosan beszélni kezdtek ne­ k e m e g y moszkvai csoportról, m e l y különböző „okkult" tanulmányok­ kal és kísérletekkel foglalkozott, melyeket e g y b i z o n y o s G. irányított, e g y kaukázusi görög, pont az a ..hindu", akié a balett forgatókönyv 6

volt, amiről három v a g y n é g y hónappal ezelőtt az újságban olvastam. Be kell vallanom, h o g y amit ez a két ember a csoportról és az ott tör­ téntekről mondott: mindenfajta ö n - s z u g g e s z t i ó s csodák, n e m nagyon érdekeltek e n g e m . S o k s z o r hallottam azelőtt ilyenfajta történeteket és m e g v o l t a v é l e m é n y e m róluk. H ö l g y e k , akik hirtelen a l e v e g ő b e n l e b e g ő „ s z e m e k e t " lámák, ami­ ket utcáról utcára követnek és végül m e g é r k e z n e k e g y b i z o n y o s keleti ember házához, aki m e g i g é z i őket. V a g y emberek, akik ugyanazon ke­ leti j e l e n l é t é b e n váratlanul úgy érzik, h o g y átlát rajtuk. látja minden ér­ zelmüket, gondolataikat és vágyaikat: valami különöset éreznek a lá­ bukban, n e m tudnak m e g m o z d u l n i és olyan mértékben a hatása alá ke­ rülnek, h o g y mindent m e g t e h e t velük, amit kíván, m é g távolból is. Az e h h e z h a s o n l ó történetek számomra egyszerűen csak rossz képzelgé­ seknek tűntek. Az emberek kitalálják önmaguknak a csodákat, és pont azt találják ki, amit tőlük elvárnak. Ez a babonának, az ö n s z u g g e s z t i ó nak cs a hibás gondolkodásnak a keveréke és az én m e g f i g y e l é s e m szerint e z e k a történetek s o h a n e m merülnek fel azoknak az emberek­ nek b i z o n y o s k ö z r e m ű k ö d é s e nélkül, akikről s z ó van. í g y korábbi tapasztalataim alapján csak új i s m e r ő s e i m egyikének, M-nek kitartó erőfeszítése után voltam kapható arra, h o g y G.-vcl talál­ kozzam és beszélgessek vele. Az e l s ő találkozásom vele teljesen megváltoztatta a v é l e m é n y e m e t róla, és h o g y mit várhatok tőle. N a g y o n jól e m l é k s z e m erre a találkozásra. Az e g y i k kávézóban ta­ lálkoztunk e g y zajos, de nem központi utcában. E g y keleti típusú em­ bert láttam, már nem fiatalt, fekete bajusszal, átható szemekkel, el­ ő s z ö r ú g y nézett ki, mint aki álcázza magát. Én m é g telítve voltam Ke­ let benyomásaival és ez az e m b e r e g y indiai rádzsa, v a g y e g y arab sejk arcával, akit akár e g y fehér burnuszban vagy e g y hímzett turbánban láthatnék, itt ül ebben a kis kávézóban, ahol kis üzletemberek, vagy p é n z ü g y n ö k ö k találkoznak, fekete felsőkabátban, bársony gallérral és fekete keménykalapban. A látvány zavaró volt, mint amikor az ember s z e m b e n találja magát valakivel, aki n e m az, aminek adja magát és akivei m é g i s úgy kell beszélni és vele szemben viselkedni, mintha az e m b e r ezt n e m v e n n é észre. G. n e m helyesen, e r ő s kaukázusi kiejtés­ sel b e s z é l t oroszul és ez a kiejtés, amit a filozófiai gondolkodás kivé­ telével bármivel ö s s z e f ü g g é s b e tudtunk hozni m e g csak fokozta ennek az impressziónak a k ü l ö n ö s és m e g l e p ő voltát. N e m e m l é k s z e m , h o g y kezdődött beszélgetésünk: talán Indiáról volt s z ó , az czotériáról és a jógi iskolákról. Kitűnt, h o g y G. sokat utazott és olyan h e l y e k e n is járt, amiről én csak hallottam és ahová nagyon sze­ rettem volna ellátogatni. N e m csak h o g y kérdéseim nem zavarták, dc mindegyik felelettel többet adott, mint amit reméltem. Tetszett beszéd­ módja, m e l y ó v a t o s és p o n t o s volt. M hamarosan otthagyott bennün7

ket. G. beszélt moszkvai munkájáról, de én n e m értettem teljesen Ki derült abból amit mondott, h o g y munkájában, m e l y főleg pszu holúgi ai alapú, a kémia n a g y szerepet játszott. Először hallva őt, természete­ sen mindent s z ó szerint vettem. „Amit mond, emlékeztet valamire, ami Dél-India e g y városában. Travabkoreban történt. Egy brahman, sok tekintetben kivételes ember, e g y fiatal angolnak beszélt e g y iskoláról, ahol az emberi test kémiáját tanulmányozta, h o g y k ü l ö n b ö z ő anyagok bevétele vagy eltávolítása megváltoztathatja az ember erkölcsi és pszichológiai természetét. Ez. n a g y o n h a s o n l ó ahhoz, amit ön mond." „ E z l e h e t s é g e s " mondta G., „de ugyanakkor lehet teljesen m i s is. Vannak iskolák m e l y e k úgy tűnik hasonló módszereket alkalmaznak, de teljesen m á s értelmezéssel. A módszerek v a g y elméletek hasonló­ sága s e m bizonyít semmit." „ V a n e g y másik kérdés, ami nagyon érdekel e n g e m " mondtam „Vannak anyagok, amiket a jógik bevesznek b i z o n y o s állapotok elői­ dézésére. Lehet, h o g y ezek b i z o n y o s esetekben narkotikumok? Én ma­ g a m is kísérleteztem ilyen irányban és minden, amit a mágiáról olvas­ tam tisztán bebizonyította, h o g y minden iskola, minden időben és or­ szágban, nagyon s z é l e s körben alkalmazta a kábítószert olyan állapo tok létrehozására, melyben a ' m á g i a ' l e h e t s é g e s . " „ I g e n " mondta G. „Sok esetben ezek az anyagok azok, melyeket Ön 'narkotikumoknak' nevez. De ezeket sokféleképpen lehet használni. Vannak iskolák, m e l y e k a narkotikumot h e l y e s módon használják. Ezekben az iskolákban az emberek ezeket önmaguk tanulmányozásá­ ra használják, h o g y előre lássák, tudják mi lehetséges, mit lehet e l e m i h o s s z ú munka árán. Amikor az ember látja ezt és m e g g y ő z ő d i k , h o g y amit e l m é l e t b e n megtanult az valóban létezik, akkor tudatosan dolgo­ zik, tudja hova m e g y . N é h a ez a legegyszerűbb út m e g g y ő z ő d n i a le­ h e t ő s é g e k igazi létezéséről, amiket az. ember már többször gyanított önmagában. K ü l ö n l e g e s kémia tartozik ehhez. Sajátos anyagok vannak minden m ű k ö d é s h e z . í g y mindegyik működést lehet erősíteni, vagy gyengíteni, felébreszteni, v a g y elaltatni. De ennek m e g t é t e l é h e z az emberi szervezet és a különleges kémia teljes ismeretére van szükség. M i n d a z o n iskolákban, m e l y e k ezt a módszert alkalmazzák, a kísérlete­ ket csak akkor hajtják végre, mikor azokra t é n y l e g szükség van és csak tapasztalt és m e g f e l e l ő emberek felügyelete alatt, akik képesek előre látni az ö s s z e s eredményt és kellő módszereket tudnak alkalmazni a n e m kívánatos k ö v e t k e z m é n y e k elkerülésére. Az anyagok, amiket e z e k az iskolák használnak, nem csupán 'narkotikumok', a h o g y ön ne­ vezi őket, bár nagyrészük olyan narkotikumokból készül mint az ópi­ um, hasis és hasonlók. M á s iskolák ugyanilyen, vagy h a s o n l ó anyago­ kat használnak, n e m a kutatás vagy tanulmányozás céljából, hanem

8

h o g y a kívánt eredményeket, ha csak rövid időre is, elérjék. Ilyen anyagokat ü g y e s e n alkalmazva e g y embert rövid időre nagyon o k o s s á és e r ő s s é lehet tenni. Utána természetesen meghal, vagy megbolondul, dc ez n e m érdekli őket. Ilyen iskolák is vannak. Tehát látja, h o g y óva­ tosan kell beszélnünk az iskolákról. Talán ugyanazokat a dolgokat csi­ nálják, dc az eredmény teljesen m á s l e s z . " M i n d e n , amit G. mondott, m é l y s é g c s e n érdekelt. Ú g y éreztem új né­ zőpontok voltak benne, a m e l y e k s e m m i b e n s e m hasonlítottak azok­ hoz, a m e l y e k k e l eddig találkoztam. M e g h í v o t t , menjek v e l e e g y házba, ahol néhány tanítványa gyűlt össze. K o c s i b a szálltunk és S z o k o l n i k i irányába hajtottunk. Az úton G. elmondta, h o g y a háború mennyire megakadályozta sok tervét; tanítványai közül sokan elmentek az e l s ő mozgósításkor, a kül­ földről rendelt n a g y o n drága gépek és berendezések elvesztek. Ezután munkájával kapcsolatos s ú l y o s kiadásairól beszélt, a drága lakásról, m e l y e i kibérelt és ahová, k ö v e t k e z t e t é s e m szerint tartottunk. Mondta továbbá, h o g y munkája után s z á m o s jól ismert e m b e r érdeklődik M o s z k v á b a n - „professzorok" és „művészek", a h o g y ő n e v e z t e őket. Dc amikor megkérdeztem, h o g y kik azok, e g y e t l e n nevet s e m mon­ dott. „Azért kérdezem", mondtam „mert moszkvai születésű vagyok és tíz é v e l d o l g o z t a m itt, mint újságíró, szóval majdnem mindenkit ismerek." G. erre s e m m i t s e m válaszolt. Bementünk e g y nagy. üres lakásba e g y városi iskola fölött, ami nyil­ vánvalóan az. iskola tanáraié volt. Azt hiszem, a regi V ö r ö s Tó helyén volt. A lakásban G. néhány tanítványa volt: három v a g y n é g y fiatalember és két hölgy, akik tanárnőknek tűntek. Már voltam ilyen lakásokban. M é g a bútor hiánya is megerősítette e l k é p z e l é s e m e t , mert városi tan­ árok n e m kapnak bútort. Ez a gondolat valahogy furcsa érzést keltett b e n n e m G. irányában. Miért m e s é l t nekem óriási költségekről ezzel a lakással kapcsolatban? E l ő s z ö r is a lakás nem volt az ö v é , másodszor bérmentes volt, harmadszor pedig nem kerülhetett többe havonta tíz. rubelnél. N a g y o n is v i l á g o s volt, h o g y „blöfföl" és azt gondoltam, h o g y ennek valami oka van. N e h é z újból felidézni a b e s z é l g e t é s kezdetét G. tanítványaival. N é ­ hány d o l o g , amit hallottam, meglepett. Próbáltam kideríteni, miből áll munkájuk, de nem adtak e g y e n e s válaszokat és néhány esetben szá­ momra k ü l ö n ö s , érthetetlen terminológiához ragaszkodtak. Javasolták, h o g y felolvassák annak a történetnek az elejét, melyet G. e g y i k tanítványa írt, aki n e m volt ebben az időben Moszkvában. Ter­ m é s z e t e s e n b e l e e g y e z t e m ; s egyikük elkezdte hangosan olvasni a kéz9

iratot. Az író leírta találkozását és megismerkedését G - v e l . Figyelme­ m e t az ragadta m e g , h o g y a s z e r z ő ugyanazzal a rövid cikkel találko­ zott a „ M á g u s o k k ü z d e l m e " c í m ű balettről, melyet én magam is láttam a Moszkva Hangjában a télen. Továbbá - ez nagy örömet okozott ne­ k e m , mert én is ugyanezt tapasztaltam - az e l s ő találkozásnál határo­ zottan érezte az író, h o g y G. mintha a tenyerébe vette volna öt, majd felmérte és visszatette volna. A történet c í m e „Az igazság felvillaná­ s a i " volt és nyilvánvalóan olyan ember írta, akinek n e m volt e l ő z e t e s írói tapasztalata. De ennek ellenére m é l y benyomást keltett, mert e g y szisztémát mutatott be, m e l y e t nagyon érdekesnek találtam, bár ezt s e m kifejezni s e m m e g n e v e z n i n e m tudtam önmagamnak. B i z o n y o s e g é s z e n k ü l ö n ö s és váratlan gondolatok a művészetről szintén n a g y o n erős visszhangra találtak bennem. K é s ő b b rájöttem, h o g y a s z e r z ő e g y elképzelt s z e m é l y volt és a tör­ ténetet G. két tanítványa írta, akik jelen voltak a felolvasásnál, az.zal a szándékkal, h o g y G. gondolatait irodalmi formában mutassák be. M é g k é s ó b b megtudtam, h o g y a történet ideája G - t ő l magától származott. A felolvasás az e l s ő fejezetnél abbamaradt. G. figyelmesen hallga­ tott e g é s z idő alatt. A díványon ült. egyik lábát maga alá húzva, feke­ tekávét ivott bögréből, dohányzott és néha rám pillantott. Tetszettek mozdulatai, m e l y e k n e k macskaszerű bája és magabiztossága volt: m é g a hallgatásában is volt valami, ami megkülönböztette a többiektől Ú g y ereztem, h o g y e helyett a moszkvai lakás helyett inkább valami olyan h e l y e n kellett volna találkoznom vele, mint e g y kairói mecset, vagy C e y l o n egyik romvárosában, vagy e g y dél-indiai templomban, mint Tanjore, Trichinopoly, vagy Madura, ahonnan n e m r é g e n tértem vissza. „ N a , h o g y tetszett a történet?" kérdezte G. rövid szünet után. A z t mondtam, h o g y érdekesnek találtam, bár szerintem n e m volt e l é g v i l á g o s , h o g y pontosan miről szólt az írás. A történet e g y íróról szólt, akire e g y új tanítás nagyon erős benyomást tett, de ugyanakkor n e m adott tiszta képet a tanról magáról. A j e l e n l é v ő k vitatkozni kezdtek v e l e m és rámutattak, hogy n e m ér­ tettem m e g a történet legfontosabb részeit. G. nem szólt semmit. Ami­ kor megkérdeztem, h o g y mi volt az a rendszer, amit tanulmányoztak, és mik a k ü l ö n b ö z ő j e l l e g z e t e s s é g e i , nagyon pontatlan válaszokat kap­ tam. Azután beszéltek az „önmagán való munkáról", de n e m tudták megmagyarázni, h o g y ez a munka miből áll. Általában G. tanítványa­ ival a b e s z é l g e t é s nem valami jól alakult, kiszámítottságot és mester­ kéltséget éreztem bennük, mintha e g y előre betanult szerepet játszot­ tak volna el. Emellett a tanítványok nem illettek a tanárhoz. Mind­ annyian e g y különös moszkvai réteghez tartoztak, e g y s z e g é n y e s „ér­ t e l m i s é g h e z " , akiket n a g y o n jól ismertem, és akiktől semmi érdekesei

10

nem vártam cl. Azt is gondoltam, h o g y milyen furcsa velük találkoz­ n o m a c s o d á l a t o s h o z v e z e t ő úton. Ugyanakkor n a g y o n k e d v e s és e l ő ­ z é k e n y e m b e r e k voltak. A történetek, amiket M.-től hallottam, bizto­ san n e m tőlük származtak, és n e m róluk szóltak. „Valamit akarok kérdezni ö n t ő l " mondta G. kis szünet után. ,,Megjelenhet-c ez a cikk e g y újságban? Mi úgy gondoltuk, h o g y így m e g tudnánk ismertetni a k ö z ö n s é g g e l az ideáinkat." „ E z teljesen lehetetlen" válaszoltam. „Ez nem e g y cikk, ennek nincs kezdete és v é g e : ez e g y történei kezdete, ami túl h o s s z ú e g y újságnak. Tudja, soronként számoljuk az anyagot. A felolvasás két óra hosszat tartott - ez körülbelül háromezer sor. Tudja mit hívunk tárcának az új­ ságnál - e g y átlagos tárca háromszáz sor. í g y a történet e része tíz tár­ cát tesz ki. A moszkvai újságokban a folytatásos történetet s o h a s e m nyomtatják ki többször, mint e g y s z e r e g y héten, í g y ez tíz hetet igé­ nyelne - és ez e g y este b e s z é l g e t é s e . Ha ez megjelenhet, az csak e g y havi folyóiratban lehetséges, de én e g y e t sem tudok, a m e l y b e ez most bcillene. És e g y é b k é n t is: az e g é s z történetet előre kérnék mielőtt vá­ laszolnának." G. s e m m i t s e m szólt és itt a b e s z é l g e t é s abbamaradt. De m a g á b a n G - b e n mindjárt éreztem valamit, ami n e m k ö z ö n s é g e s : é s e z a z é r z é s a z este folyamán csak megerősödött. A m i k o r elmenni k é s z ü l t e m az a gondolat villant át az agyamon, h o g y most azonnal és késlekedés nélkül találkozót kell m e g b e s z é l n e m , ha n e m akarom elve­ szíteni a kapcsolatot vele. Kérdeztem tőle, h o g y találkozhatnánk-e m é g e g y s z e r , mielőtt v i s s z a u t a z o m Szentpétervárra. Azt mondta, h o g y ugyanabban a kávézóban lesz holnap, ugyanabban az időben. É n a z e g y i k f i a t a l e m b e r r e l távoztam. N a g y o n k ü l ö n ö s e n éreztem m a g a m - a h o s s z ú felolvasás, amit alig értettem; az emberek, akik nem válaszoltak kérdéseimre; G. a m a g a k ü l ö n ö s v i s e l k e d é s é v e l , s befolyá­ sa tanítványaira, - mindettől váratlanul nevetni, kiabálni, énekelni sze­ rettem volna, mintha m e g s z ö k t e m volna az iskolából, vagy valami is­ meretlen büntetés elől. El akartam mondani benyomásaimat ennek a fiatalembernek, vicce­ lődni G.-ről és a m e g l e h e t ő s e n unalmas és beképzelt történetről. El­ k é p z e l t e m a h o g y mindezt e l m o n d o m néhány barátomnak. Szerencsére időben leállítottam magam. Biztosan azonnal e l m e g y és telefonál ne­ kik - gondoltam. Ok mind jó barátok. Tehát próbáltam kézben tartani magam, teljes c s e n d b e n mentünk a v i l l a m o s h o z és M o s z k v a k ö z e p e felé utaztunk. M e g l e h e t ő s e n hosszú utazás után megérkeztünk Okhotny Nad-ba, közel a l a k á s o m h o z és c s e n d c s e n k ö s z ö n v e e g y m á s n a k elváltunk. M á s n a p ugyanabban a kávézóban voltam, ahol e l ő s z ö r találkoztam G - v e l és ez az azt k ö v e t ő napokban is megismétlődött. A Moszkvában

11

töltött hét alatt minden nap találkoztam G - v e l . Nemsokára tisztán lát­ tam, h o g y sokat tud arról, amit tudni akarok. Például megmagyarázott n e k e m b i z o n y o s jelenségeket melyekkel Indiában találkoztam s amiket senki s e m tudott megmagyarázni sem ott a helyszínen, s e m azután. Magyarázataiban a specialista biztonságát éreztem, a tények rendkívül finom analízisét és e g y rendszert, melyet nem tudtam megérteni, de amelynek a jelenlétét éreztem, mert magyarázatai nem csak a vita tár­ gyát k é p e z ő tényekre hívták fel figyelmemet, hanem sok más dologra is, m e l y e k e t már m e g f i g y e l t e m , vagy m e l y e k létezéséi már megérez­ tem. N e m találkoztam m é g e g y s z e r G. csoportjával. Önmagáról G. csak k e v e s e t beszélt. Egyszer-kétszer említette keleti utazásait. Szerettem volna tudni, merre járt, dc G. erről nem beszélt. M o s z k v a i munkájával kapcsolatban G. azt mondta, h o g y két külön­ álló csoportja van, a munkájuk k ü l ö n b ö z ő tárgyú, „erejük és felké­ szültségük szerint". A csoportnak minden tagja e z e r rubelt fizetett évente, és emellett a mindennapi életben is tudták a munkájukat foly­ tatni. Én azt mondtam, h o g y szerintem évi 1.000 rubel túl sok olyanok számára, akiknek magánvagyonuk nem volt. G. azt válaszolta, h o g y semmi más m e g o l d á s n e m volt l e h e t s é g e s , mert a munka természeténél fogva neki nem lehet sók tanítványa. U g y a n a k k o r nem kívánta és nem is akarta - ezt hangsúlyozta - saját pénzét költeni a munka megszervezésére. Az ó munkája nem volt és n e m is lehetett j ó t é k o n y természetű és tanítványainak m e g kellett talál­ niuk a lehetőséget saját jövedelmükből kifizetni a lakást, ahol találkoz­ ni tudnak a kísérletek végrehajtására és egyebekre. Amellett m é g hoz­ zátette, a m e g f i g y e l é s szerint azok, akik az életben g y e n g é n e k mutat­ koztak, a munkában is gyengék voltak. „Több oldala van ennek az ideának" mondta G. „Minden e g y e s em­ ber munkája kiadásokkal jár. utazás és más. Ha e g y ember élete olyan rosszul van elrendezve, h o g y e g y 1.000 rubeles kiadás zavart o k o z ne­ ki, akkor jobb ha el s e m kezdi ezt a munkát. Tegyük fel, h o g y munká­ ja megkívánja, h o g y e g y é v e n belül Kairóba, vagy valami m á s helyre kell mennie. Erre anyagilag késznek kell lennie. K ö v e t e l m é n y e i n k e n keresztül megismerjük, h o g y képcs-c velünk dolgozni, vagy s e m . " „Emellett", folytatta G. „nincs feláldozni való időm annak bizonysá­ ga nélkül, h o g y valami jó származhat belőle. Én nagyra értékelem az időmet, mert a saját munkámhoz s z ü k s é g e m van rá és mert n e m tölt­ h e t e m , és a h o g y már mondtam, nem is akarom eltölteni terméketlenül Ennek van e g y másik oldala i s " mondta G. „ A z emberek nem értéke­ lik azt, amiért n e m fizetnek." K ü l ö n ö s érzéssel hallgattam ezt. Egyrészről megragadott minden, amit G. mondott. Megragadott, h o g y az érzelgősség, a s z o k v á n y o s be-

12

széd az „cmbcrszerctetről", a jobb emberiségért v a l ó munkálkodás szavai, stb. teljesen hiányoztak belőle. Másrészt meglepett, h o g y G. nyilvánvalóan m e g akart g y ő z n i e n g e m valamiről a pénzzel kapcsolat­ ban, amiről nem is kellett meggyőznie. Ha volt valami, amivel nem értenem egyet az, az. h o g y G. e l é g pénzt tudott ö s s z e s z e d n i úgy, a h o g y elmondta, mert a tanítványok közül, akikkel én találkoztam, e g y i k s e m tudott évente e z e r rubelt kifizetni. Ha valóban talált Keleten valamit a rejtett tudomány k é z z e l f o g h a t ó nyomaiból, és folytatta n y o m o z á s á t ebben az irányban, akkor nyilván­ való, h o g y ez a munka anyagi alapot igényel, mint minden e g y é b tu­ d o m á n y o s kutatás, mint például e g y e x p e d í c i ó valami ismeretlen hely­ re, e g y ősi város feltárása, v a g y e g y kutatás, a m e l y s z á m o s gondosan végrehajtott fizikai és kémiai kísérletet kíván m e g . E g é s z e n f e l e s l e g e s volt e n g e m erről m e g g y ő z n i . E l l e n k e z ő l e g , azt gondoltam, h o g y ha G. nekem alkalmat adna jobban megismerni amit csinál, valószínűleg ké­ pes lennék előteremteni a s z ü k s é g e s anyagi alapot, a m e g f e l e l ő körül­ m é n y e k e t munkájához és több felkészült embert tudnék hozzá vinni. De t e r m é s z e t e s e n m é g csak n a g y o n h o m á l y o s e l k é p z e l é s e m volt arra v o n a t k o z ó l a g , h o g y miből áll ez a munka. Anélkül, h o g y világosan kimondta volna, G. értésemre adta, h o g y el­ fogad tanítványának, ha én az óhajt kinyilvánítom. Mondtam neki. h o g y s z á m o m r a ennek a l e g f ő b b akadálya, hogy lehetetlen Moszkvá­ ban maradnom, mert Szentpéterváron e g y kiadóval volt elkötelezettsé­ g e m és több munkám volt készülőben. G. azt mondta, h o g y néha Szentpétervárra m e g y és megígérte, h o g y hamarosan jön és értesít az. érkezéséről. „ D c ha a csoportjához c s a t l a k o z o m " , mondtam G-nck „nagyon ne­ héz problémával találom s z e m b e magam N e m tudom, h o g y elvár-e ígéretet tanítványaitól, h o g y titokban tartsák, amit öntől tanulnak, mert én n e m tudok ilyen ígéretet tenni. Az életemben kétszer csatlakozhat­ tam volna csoportokhoz, a m e l y e k munkája v é l e m é n y e m szerint hason­ ló volt az ö n é h e z és nagyon érdekelt. De mindkét e s e t b e n a csatlako­ z á s o m azt jelentette volna, h o g y arra kötelezem m a g a m , h o g y titokban tartok mindent, amit tanultam. Mindkét esetben visszautasítottam a le­ hetőséget, mert én mindenek előtt író vagyok és teljesen független aka­ rok maradni a tekintetben, h o g y mit írok m e g és mit nem. Ha ígéretet teszek, h o g y titokban tartok valamit, e g y idő után n a g y o n n e h é z lesz külön választani, h o g y mit mondtak nekem és mi jött saját magamtól e z z e l v a g y azzal kapcsolatban. Pl. m é g szinte semmit s e m tudok az ön ideáiról; dc biztos vagyok abban, h o g y mikor elkezdünk beszélgetni, hamarosan rátérünk a tér és az idő, a magasabb dimenziók témájára és e h h e z hasonlókra. Ezekkel a kérdésekkel én már sok é v e f o g l a l k o z o m és nincs s e m m i k é t s é g e m afelől, h o g y az ön rendszerében is nagyon nagy helyet foglalnak c l . " G. bólintott. „Látja, ha mi titoktartás m e g -

13

e g y e z é s é v e l beszélgetünk, akkor én már az e l s ő bcs/< lp i< . ji.m nem tudom mit írhatok és mit nem." ,,De mik a saját elgondolásai ezt illetően?", kérdezte O. „ N e m sza­ bad túl sokat beszélni. Vannak dolgok, amik csak a tanítványoknak szólnak". „Én ilyen körülményeket csak ideiglenesen tudok elfogadni" mond­ tam. „Természetesen n e v e t s é g e s lenne, ha azonnal elkezdenék írni ar­ ról, amit öntől tanultam. De ha elvben nem kívánja titokban tartani az ideáit, csak arra Ügyel, h o g y a továbbadás ne legyen eltorzítva, akkor el tudom fogadni az ilyen fellételt és várok addig, míg jobban megér­ tem a tanításait. Egyszer e g y csoporttal találkoztam, m e l y k ü l ö n b ö z ő széleskörű t u d o m á n y o s kísérletekkel foglalkozott. N e m csináltak tit­ kot munkájukból. De azt kikötötték, hogy addig senkinek sincs j o g a beszélni, v a g y írni a kísérletről semmit, amíg önmaga végre nem tud ja hajtani. A m í g a kísérletet végre nem tudta hajtani, hallgatnia kelleti róla."

mindent k i l o c s o g anélkül, h o g y ő m a g a észrevenné. V a g y pedig vala­ ki hipnotizálja, v a g y váratlanul megijeszti és zavarba h o z v a azt csinál vele, amit akar. Hát így m i l y e n kötelezettséget vállalhatna? N e m . Ilyen emberrel mi n e m beszélünk k o m o l y a n , hogy az ember k é p e s legyen titkot tartani ismernie kell önmagát és lennie kell. Az, az ember, aki olyan mint m i n d e n ember, n a g y o n m e s s z e van ettől. Néha, próbaképpen i d e i g l e n e s feltételeket szabunk az embereknek Amit általában n a g y o n hamar m e g s z e g n e k , de s o s e m adunk semmi­ lyen k o m o l y titkot azoknak, akikben nem bízunk m e g . tehát ez nem sokat számít. Ú g y értem, h o g y számunkra ez n e m fontos, bár termé s z e l e s e n tönkreteszi az illetővel való kapcsolatunkat és ez az ember el­ veszti annak a lehetőséget, h o g y tanuljon tőlünk valamit. Ez hatással lehet m i n d e n közeli barátjára is, bár ők erre nem számítanak." E m l é k s z e m e g y b e s z é l g e t é s e m r e G-vel. M e g i s m e r k e d é s ü n k e l s ő he­ tében b e s z é l t e m neki szándékomról, h o g y újból e l m e g y e k Keletre.

„Ennél n e m lehet j o b b szabály", mondta G. „és ha ön czl betartja, ez a kérdés s o s e m fog felmerülni közöttünk." „Van-e valami feltétele annak, hogy valaki a csoportba belépjen?" kérdeztem. „És az. az ember, aki csatlakozik, attól fogva kötve van-e ö n h ö z ? M á s szavakkal, azt szeretném tudni, h o g y szabadon e l m e h e t e és elhagyhatja a munkál, vagy v é g l e g e s kötelezettséget kell vállalnia? És ön h o g y viselkedik vele. ha nem tartja be kötelezettségeit?"

„Érdemes-e erről g o n d o l k o d n i ? És megtalálhatom-e ott. amit kere­ s e k ? " kérdeztem G.-t. ,A pihenésre, vakációra j ó " mondta G., „de amit m a g a keres, azért n e m é r d e m e s odamenni. Azt mind megtalálhatja ili." Ú g y értettem, h o g y a v e l e v a l ó munkáról beszél. „ D e az iskolák ott a h e l y s z í n e n , h o g y úgy mondjam, a h a g y o m á n y o k közepette, n e m adnak-e b i z o n y o s e l ő n y t ? " kérdeztem.

„ S e m m i f é l e feltétel nincs" mondta G. „és nem is lehet. Abból indu­ lunk ki. h o g y az ember nem ismeri önmagát, 6nincs (hangsúlyozta c z l a két szót), vagyis, h o g y nem az, aki lehetne és akinek lennie kellene. Ennél fogva nem tudja magát elkötelezni, vagy bármilyen kötelezett­ séget vállalni. A jövőjére vonatkozólag nem tud semmit s e m elhatá rozni. Ma egyfajta ember és m i s n a p másfajta. N i n c s kötelezettsége és elmehet, amikorakar. S e m m i f é l e kötelezettségünk nincs vele s z e m b e n és neki velünk szemben.

Erre a kérdésre v á l a s z o l v a G. több dolgot fejtett ki nekem, amit csak k é s ő b b értettem m e g . „ M é g ha talál is iskolákat, azok csak 'filozófiai' iskolák lesznek" mondta. „Indiában csak 'filozófiai' iskolák vannak. Ezt már régen így osztották fel: Indiában volt a 'filozófiai', Egyiptomban az ' e l m é l e t i ' és Perzsiában, M e z o p o t á m i á b a n és Turkesztánban volt a 'gyakorlati'." „És e z m é g m a i s így v a n ? " kérdeztem. „ R é s z b e n m é g ma i s " m o n d t a . „ D e ön nem érti tisztán, h o g y mit ér­ lek a 'filozófia', az ' e l m é l e t ' és a 'gyakorlat' alatt. Ezeket a szavakat n e m a s z o k á s o s értelemben kell venni De az iskolákról szólva, ott csak speciális iskolák vannak: általános iskolák nincsenek. M i n d e n mester vagy guru specialista valamiben. Az egyik csillagász, a másik szobrász, a harmadik z e n é s z . És e g y - e g y ta­ nártól minden tanulójának elsősorban azt kell tanulnia, amiben az spe­ cialista, aztán e g y másik tantárgyat, és így tovább. Ezer év is eltelhet így, m í g mindent megtanul." . A k k o r ö n h o g y tanult?" „Én n e m voltam e g y e d ü l . Mindenfajta specialista volt közöttünk. Mindenki a saját s p e c i á l i s tantárgyát tanulta. Aztán, amikor összejöt­ tünk mindent összeraktunk, amit találtunk."

Ha neki úgy tetszik, tanulhat. H o s s z ú ideig kell tanulnia cs nagyon sokat d o l g o z n i a önmagán. Ha már e l e g e i tanult, akkor már más a hely­ zet. Ó maga látni fogja, hogy szercti-e a munkánkat, vagy nem. Ha úgy kívánja, dolgozhat velünk, ha nem, elmehet. Addig a percig szabad. Ha azután is marad, képes lesz határozni és a jövőjét elrendezni. Például az ember olyan helyzetbe kerülhet, természetesen n e m az elején, hanem később, h o g y tilkot kell tartania, m é g ha e g y rövid idő­ re is, arról amit tanult. Egy ember, aki nem ismeri önmagát, h o g y ígér­ heti, h o g y megtart e g y titkot? Persze ígéretet tehet, de be tudja-e tarta­ ni? Mert ez az ember nem ' e g y ' , benne az emberek sokasága van. Az egyik ezek közül megígéri és hiszi is, h o g y m e g tudja tartani a titkot De másnap e g y másik elmondja a feleségének, vagy - e g y ü v e g bor mellett - a barátjának, vagy engedi magát félrevezetni valaki által és

14

15

„ É s most hol vannak a társai?" G. e g y ideig hallgatott, majd lassan távolba n é z v e mondta: „ N é h á n y meghalt, néhány folytatja munkáját, néhányan elvonultak." Ezek a klastromi szavak annyira váratlanul értek, h o g y furcsa és ké­ nyelmetlen érzést váltottak ki bennem. U g y a n a k k o r éreztem, h o g y G. e g y b i z o n y o s .játékot" űzött velem, mintha szándékosan akarna időnként o d a dobni e g y szót, ami érdekel­ het e n g e m és gondolataimat e g y határozottabb irányba vinni. Mikor megpróbáltam határozottabban kérdezni arról, hol találta m e g azt, amit tud, mi volt tudásának forrása és milyen m e s s z e m e g y ez a tu­ dás, n e m adott e g y e n e s választ. „Tudja" mondta, ..amikor Indiába ment, az újságok írtak az utazásá­ ról és kutató munkájáról. Feladatként adtam tanítványaimnak, h o g y ol­ vassák cl a könyveit, határozzák m e g ezekből, h o g y ki ön és határoz­ zák m e g e z e n az alapon, mit lesz képes ott találni. Tehát mi már akkor tudtuk, mit fog találni, mikor ön m é g úton volt." Ezzel a b e s z é l g e t é s véget é r t E g y s z e r arról a balettről kérdeztem G: t. amit az újságok a „Mágu­ sok k ü z d e l m e " c í m e n említettek, és amiről az „Igazság felvillanásai" c í m ű történetben is s z ó volt, h o g y az n e m e g y .misztérium játck"-e? „A balettem n e m e g y ' m i s z t é r i u m ' " mondta G. „Az volt az elképze­ l é s e m , h o g y g y ö n y ö r ű és érdekes látványosságot hozzak létre Persze van a játék külső formája mögött rejtett értelem, de nem az volt a c é ­ lom, h o g y ezt m e g m u t a s s a m és kihangsúlyozzam. B i z o n y o s táncok fontos részt foglalnak el a balettben. Ezt röviden elmagyarázom. Kép­ zelje el, h o g y az égitestek, mondjuk a Naprendszer bolygói m o z g á s á ­ nak tanulmányozására e g y speciális szerkezetet készítenek, ami látha­ tóan szemlélteti a m o z g á s o k törvényeit és emlékeztet bennünket azok­ ra. Ebben a szerkezetben minden b o l y g ó t arányosan kicsinyített g o l y ó képvisel meghatározott távolságra e l h e l y e z v e a középponttól, ami a N a p o t jelképezi. A szerkezet beindul és a golyók keringeni k e z d e n e k és haladni az előírt úton, látható formában utánozva a bolygók m o z g á ­ sát uraló törvényeket. Ez a szerkezet emlékezteti önt mindarra, amit a Naprendszerről tud. Valami ilyen van b i z o n y o s táncok ritmusában. A pontosan meghatározott m o z g á s o k b a n és a táncosok kombinációjában b i z o n y o s törvények láthatóan megismétlődnek, amik azok számára érthetők, akik ismerik ezeket. Az ilyen táncokat 'szent táncoknak' hív­ ják. Keleti utazásaim alatt többször tanúja voltam istentiszteleteken ilyen táncoknak, k ü l ö n b ö z ő ősi templomokban. Néhány e z e k k ö z ü l a táncok közül megismétlődik a ' M á g u s o k küzdelmében'. E z e n kívül a ' M á g u s o k k ü z d e l m e ' három ideára van alapozva. De ha én ezt a balet­ tet e g y s z o k á s o s színpadon mutatom be. a k ö z ö n s é g s o h a s e m fogja megérteni azokat."

16

A m i t ezután mondott G., abból megértettem, h o g y az n e m a s z ó pon­ tos értelmében vett balett, h a n e m e g y drámai és némajáték sorozat, amit e g y c s e l e k m é n y s o r köt ö s s z e , zenei kísérettel, énekkel és táncok­ kal v e g y í t v e . A legalkalmasabb név az ilyen színjátékra a „revü" lehet­ ne, de a k o m i k u s e l e m e k nélkül. A „balettet", vagy , j e v ü t " ú g y hívták, h o g y „A M á g u s o k küzdelme". A fontos jelenetek a „Fekete M á g u s o k " és „Fehér M á g u s o k " iskoláját mutatják be, mindkét iskola tanulóinak gyakorlataival és a két iskola közötti küzdelemmel. A c s e l e k m é n y e g y keleti város díszlete előtt játszódik le, átszőve szent táncokkal, dervis táncokkal és különféle ázsiai nemzeti táncokkal, m i n d e z e g y b e s z ő v e e g y szerelmi történettel, m e l y önmagában allegorikus értelmű. Az k ü l ö n ö s e n érdekelt, m i k o r G. azt mondta, h o g y ugyanazoknak a s z í n é s z e k n e k k e l l e n e eljátszani és táncolni a „Fehér M á g u s o k " és „Fe­ kete M á g u s o k " szerepét és a mozgásaikban éppen o l y a n vonzónak és szépnek kellene lenniük az e l s ő jelenetben, mint a m i l y e n visszataszí­ tónak és cltorzultnak a másodikban. „ í g y m i n d e n oldalról látni és tanulmányozni fogják önmagukat, kö­ v e t k e z é s k é p p e n a balett roppant fontos lesz. az ö n t a n u l m á n y o z á s h o z " mondta G. Én akkor m e g távol álltam e n n e k megértésétől és k ü l ö n ö s e n e g y bi­ z o n y o s e l l e n t m o n d á s lepett m e g . ..Abban a cikkben, amit az újságban láttam az állt, h o g y a balettjét M o s z k v á b a n fogják bemutatni és jól ismert balett táncosok szerepel­ nek benne, h o g y egyezteti ezt ö s s z e az öntanulmányozás ideájával?" kérdeztem, „ ő k n e m azért fognak játszani és táncolni, h o g y önmagu­ kat t a n u l m á n y o z z á k . " „ M i n d e z t m é g n e m határoztuk e l " mondta G. „És az ön által olvasott cikk írója n e m volt jól informálva. Lehet, hogy minden teljesen más­ képp lesz. Másrészről, akik részt v e s z n e k a balettben, látni fogják ön­ magukat, akár tetszik nekik, akár n e m . " „És ki írja a z e n é t ? " kérdeztem. „ M é g ez s i n c s e l d ö n t v e " m o n d t a G. Többet nem mondott és csak öt év m ú l v a hallottam újra a balettről. E g y s z e r M o s z k v á b a n a londoni tartózkodásomról b e s z é l g e t t e m G.vcl, ahol pár hónappal azelőtt voltam rövid ideig. Említettem a városi elet b o r z a l m a s mechanikusságát, m e l y az európai városokban kifejlő­ dik, az óriási forgó „gépezetet", a m e l y nélkül talán már lehetetlen élni és dolgozni. „ A z e m b e r e k gépekké válnak" mondtam. „És néha kétségtelenül tö­ kéletes g é p e k k é . De nem h i s z e m , h o g y képesek gondolkodni. Ha gon­ dolkodni próbálnának, n e m lennének olyan jó g é p e k . "

17

„Igen", mondta G. „ez igaz, de csak részben. Ez mindenek előtt at­ tól a kérdéstől függ, melyik agyukat használják a munkájukhoz" Ha a m e g f e l e l ő agyukat használják, m é g jobban gondolkodhatnának tevé­ k e n y s é g ü k közben a gépek s e g í t s é g é v e l . Dc ismétlem, csak ha a m e g ­ f e l e l ő agyukkal gondolkodnak". Csak sokkal k é s ő b b értettem m e g mit ért G. " m e g f e l e l ő agy., alatt. „És m á s o d s z o r " folytatta, „az a gépesítés, amiről beszél, egyáltalán n e m v e s z é l y e s . Az ember lehet ember (hangsúlyozta a szót), mialatt g é p e k k e l dolgozik. Van e g y másfajta, sokkal v e s z é l y e s e b b g é p i c s s é g , mikor az ember m a g a a gép. Gondolt ön valaha arra, h o g y minden em­ ber maga e g y g é p ? " „ I g e n " mondtam, „szigorúan tudományos s z e m s z ö g b ő l n é z v e min­ den e m b e r külső b e f o l y á s o k által vezérelt gép. De kérdés, h o g y ez a tu­ d o m á n y o s nézet teljesen elfogadható-e?" „ T u d o m á n y o s , vagy n e m tudományos, nekem m i n d e g y " mondta G. „Azt akarom, h o g y megértse amit mondok. Figyelje m e g mindazokat, akiket on lát." G. az utcára mulatott. „Egyszerűen csak gépek és sem­ mi m á s o k . " „Azt h i s z e m értem, mit akar m o n d a n i " mondtam. „ S o k s z o r gondol­ tam, h o g y m i l y e n k e v e s e n vannak a világon azok. akik ellen tudnak állni az ilyen fajta g é p i e s s é g n e k és a saját útjukat választani." „Pont ez az, ahol a l e g n a g y o b b hibát követi c l " mondta G. „Azt hi­ szi, h o g y van valami, ami saját útját tudja választani, valami, ami el­ lent tud állni a g é p i e s s é g n e k : azt gondolja, h o g y nem minden egyfor­ mán m e c h a n i k u s . " „Miért, természetesen n e m ! " mondtam. „A művészet, a költészet, a g o n d o l k o d á s , teljesen m á s jelenségcsoportba tartoznak." „Pontosan ugyanabba a csoportba" mondta G. „Ezek a t e v é k e n y s é ­ gek u g y a n o l y a n mechanikusak, mint a többi. Az emberek gépek, és a gépektől s e m m i m á s csak gépies t e v é k e n y s é g várható." „Jól v a n " mondtam. „Dc nincsenek olyan emberek, akik n e m g é ­ pek?" „Talán vannak" mondta G. „Csak n e m azok az emberek, akiket ön lát. És ön nem ismeri őket. Ezt akarom megértetni önnel." Különösnek találtam, h o g y mennyire ragaszkodott e h h e z a ponthoz. A m i t mondott, nyilvánvalónak és vitathatatlannak tűnt, dc s o s e m s z e r e n e m az ilyen rövid és mindent magába foglaló metaforákat. Ezek m i n d i g kihagyták a különbözőség lehetőségét. Én azonban mindig azt tartottam, h o g y a k ü l ö n b ö z ő s é g e k a legfontosabbak: h o g y megértsük a dolgokat, e l ő s z ö r tudomásul kell venni azokat a pontokat, a m e l y e k b e n k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l . így különös volt, h o g y G. mennyire kitartott e g y idea mellett, ami számomra vitán felül állt, ezzel a fenntartással.

18

h o g y n e m csinálunk belőle e g y abszolútumot és elismerjük a kivétele­ ket. „ A z e m b e r e k n a g y o n különböznek e g y m á s t ó l " mondtam. „ N e m hi­ s z e m , h o g y mindenkit e g y fedél alá lehet venni. Vannak műveletlenek, vannak c l g é p i c s c d c l t emberek, intellektuális emberek és vannak lán­ gelmék." „Teljesen i g a z " mondta G., „az emberek nagyon különbözőek, de közöttük a valódi különbséget ön n e m ismeri és n e m láthatja. Az a kü­ lönbség, amiről ön beszél, e g y s z e r ű e n n e m létezik. Ezt m e g kell érte­ ni. M i n d a z o k az emberek, akiket lát, ismer vagy megismerhetne gépek, igazi gépek, m e l y e k csak k ü l s ő befolyások alatt működnek, a h o g y ön is mondta. G é p n e k születnek és mint gépek halnak m e g . H o g y jön ide a m ű v e l e t l e n és az intelligens? M é g m o s t is, ebben a pillanatban, mia­ latt mi beszélgetünk, néhány m i l l i ó g é p próbálja m e g s e m m i s í t e n i egy­ mást. Mi a k ü l ö n b s é g közöttük? Hol van a műveletlen és hol van az in­ telligens? Ők mind egyformák... De van l e h e t ő s é g a g é p i e s s é g megszüntetésére. Erről kell gondol­ kodni n e m arról, hány fajta g é p létezik. Persze h o g y vannak különbö­ ző gépek: az autó e g y gép, a lemezjátszó e g y gép, a p u s k a e g y g é p . De e z mind e g y f o r m a mind g é p . " Ezzel a b e s z é l g e t é s s e l kapcsolatban e g y másikra is e m l é k s z e m . „Mi a v é l e m é n y e a m o d e m p s z i c h o l ó g i á r ó l ? " kérdeztem e g y s z e r G.t, azzal a szándékkal, h o g y e l ő h o z z a m a pszichoanalízis témáját, mely­ ben kezdettől fogva kételkedtem. Dc G. nem hagyott ilyen messzire menni. „Mielőtt a pszichológiáról beszélnénk, e l ő s z ö r tisztázni kell, h o g y ez a tudomány kire vonatkozik és kire nem. A pszichológia az. emberek­ re vonatkozik, az emberi lényekre. M i l y e n pszichológia (hangsúlyozta a szót) vonatkozhat a gépekre? Mechanika, nem p s z i c h o l ó g i a szüksé­ ges a gépek tanulmányozásához. Ezért kezdünk mi a m e c h a n i k a tanul­ m á n y o z á s á v a l . M é g nagyon h o s s z ú az út a p s z i c h o l ó g i á i g . " „ A z e m b e r m e g tud-e szűnni g é p l e n n i ? " kérdeztem. „ Ó ! Ez a l é n y e g e s kérdés" m o n d t a G. „Ha gyakrabban tett volna fel ilyen kérdéseket, talán eljutottunk volna valahova b e s z é l g e t é s e i n k b e n . M e g lehet állítani a g é p i e s létet, de e h h e z mindenek előtt ismerni kell a gépet. A gép, az igazi gép, n e m ismeri önmagát és n e m is ismerheti önmagát. Attól a perctől fogva, h o g y e g y g é p ismeri önmagát, m e g s z ű ­ nik g é p lenni: legalábbis nem az a gép, ami e l ő z ő l e g volt és már kezd felelős lenni azért, amit tesz." „Ez azt jelenti, h o g y ön szerint az ember nem f e l e l ő s cselekedetei­ ért?"

19

„ A z ember (hangsúlyozta a szót) felelős. A gép nem felelős " Az egyik beszélgetésünk folyamán megkérdeztem G.-t: „Ön szerint mi a legjobb felkészülés módszerének tanulmányozásá­ ra? Például hasznos-e az úgynevezett 'okkult', vagy ' m i s z t i k u s ' iroda­ lom t a n u l m á n y o z á s a ? " Én főleg a „Tarotra" cs a „Tarot" irodalomra gondoltam. „Igen", mondta G. „az olvasmányokból sok mindent meg lehet ta­ nulni. V e g y ü k például az ön esetét. Sokat tudhatna már, ha tudná, ho­ gyan kell olvasni. Ú g y értem, ha értette volna mindazt, amit életében már olvasott, akkor már birtokolná azt az ismeretet, amit most keres. Ha értette volna mindazt, ami a saját könyvében áll, mi is a c í m e ? teljesen érthetetlenül ejtette ki a szavakat, 'Tcrtium Orgánum', én vol­ nék az. aki ö n h ö z jönne, meghajolnék és kérném, h o g y tanítson en­ g e m . De ön nem érti s e m azt, amit olvas, s e m azt, amit ír. Ön m é g azt s e m érti. h o g y az 'érteni' s z ó mit jelent. Pedig az értés l é n y e g e s és e g y o l v a s m á n y csak az esetben lehet hasznos, ha értjük, amit olvasunk. De természetesen nincs olyan könyv, amely v a l ó s á g o s előkészítést adhat­ na, í g y lehetetlen megmondani melyik könyv jobb. Amit az ember jól tud ( h a n g s ú l y o z t a a . j ó l " szót).az, az ő felkészülése. Ha az ember tud­ ja, h o g y kell jó kávét készíteni, vagy h o g y kell jó cipőt csinálni, akkor már lehet vele beszélni. Az a baj, h o g y senki s e m tud semmit igazán jól. Mindent csak felületcsen tud." Ez e g y másik váratlan fordulat volt, amit G. hozzátett magyarázata­ ihoz. G. szavainak a s z o k á s o s értelmükön túl mindig volt e g y teljesen m á s értelmük is. Már kezdtem rájönni, h o g y ahhoz, h o g y a rejtett ér­ telmüket felfogjam, azzal kellett k e z d e n e m , h o g y az egyszerű és s z o ­ k á s o s értelmüket megértsem. G. szavainak mindig m e g v o l t a minden­ napi értelemben vett jelentése, bár nem ez volt a teljes értelmük. A s z é ­ lesebb, vagy m é l y e b b értelmük h o s s z ú ideig rejtve maradt. Volt e g y másik beszélgetés, m e l y megmaradt e m l é k e z e t e m b e n . M e g k é r d e z t e m G.-t, mit tegyen az ember, h o g y asszimilálni tudja ezt a tanítást. „Mit tegyen?" válaszolt G., mintha meglepődött volna. „Hiszen kép­ telen bármit is tenni. Az embernek mindenek előtt m e g kell értenie bi­ z o n y o s dolgokat. Ezernyi hamis ideája cs hamis elgondolása van főleg önmagáról, és m e g kell szabadulnia legalább néhánytól mielőtt szert tehetne bármi újra. Különben az új, rossz alapokra épül és az eredmény rosszabb lesz, mint azelőtt." „ H o g y lehet megszabadulni a hamis ideáktól?" kérdeztem. „Mi a f e l f o g ó k é p e s s é g ü n k módozataitól függünk. A hamis ideákat ez hozza létre?" G. megrázta a fejét.

20

„Ön m e g i n t valami másról b e s z é l " mondta. „Ön a felfogásból szár­ m a z ó hibákról beszél, de n e m arról van s z ó . Egy adott felfogás korlát­ jain belül az e m b e r többé k e v é s b é tévedhet. A h o g y már mondtam, az e m b e r l e g n a g y o b b tévedése az a m e g g y ő z ő d é s e , h o g y k é p e s tenni. Minden e m b e r azt gondolja, h o g y képes tenni, minden ember tenni akar és az e l s ő , amit minden e m b e r kérdez, mit kell tennie. De valójá­ ban senki s e m tesz semmit és is n e m képes tenni semmit. Ez az e l s ő amit m e g kell érteni. Minden csak történik. Minden, ami előfordul e g y ember életében, minden, ami ő általa történik, minden, ami tőle jön minden csak történik Éppen úgy történik, ahogy az e s ő esik, ha a hő­ mérséklet megváltozott az atmoszféra magasabb régióiban, vagy a h o g y a hó a nap sugarainak erejétől elolvad, vagy a h o g y a port felka­ varja a szél. Az e m b e r gépezet. Minden c s e l e k e d e t e , szavai, gondolatai, érzel­ mei, m e g g y ő z ő d é s e i , v é l e m é n y e i és szokásai, külső befolyások és kül­ s ő b e n y o m á s o k eredményei. Ö n m a g á t ó l a z ember e g y e t l e n gondolatot e g y e t l e n cselekedetet s e m tud létrehozni. Minden amit mond, csinál, gondol, érez - m i n d e n csak történik. Az ember s e m felfedezni, s e m ki­ találni n e m tud semmit. M i n d e z csak történik. A h h o z azonban, h o g y ezt a tényt megállapítsa, megértse, az. igazság­ ról m e g g y ő z ő d j ö n , m e g kell szabadulnia ezernyi illúziótól az emberre, alkotó k é p e s s é g e i r e , a saját életének tudatos organizálására vonatkozó­ lag és í g y tovább. Ilyesmi n e m létezik. Minden csak történik, a népm e g m o z d u l á s o k , a háborúk, a forradalmak, a kormányválságok, mjnd e z c s a k történik. És pontosan ugyanúgy történik, mint az e g y é n i em­ ber é l e t é b e n . Az ember megszületik, él, meghal, házakat épít, könyve­ ket ír, nem ahogy kívánná, hanem ahogy történik Minden történik. Az ember n e m szeret, n e m gyűlöl, n e m kíván semmit - m i n d e z csak törté­ nik. De soha senki s e m fogja magának elhinni, ha azt mondja neki, hogy ó s e m m i t s e m tud tenni. Ez a legbántóbb és l e g k e l l e m e t l e n e b b d o l o g , amit e g y embernek mondani leHet. Különösen bántó és kellemetlen, mert ez az i g a z s á g és senki s e m akarja ismerni az igazságot. Majd ha ezt megérti, k ö n n y e b b lesz egymással beszélgetni. De e g y valami e z t é s s z e l megérteni és m á s valami ezt e g é s z é b e n , teljes lényé­ vel átérezni, erről igazán m e g g y ő z ő d n i és s o h a s e m elfelejteni. " A c s e l e k v é s kérdéséhez ( G . hangsúlyozta a s z ó t ) m é g e g y másik d o l o g is tartozik. Az emberek azt hiszik, hogy mások mindig rosszul csinálják a dolgokat, nem úgy, ahogy kellene. Mindenki mindig azt hi­ szi, h o g y ő jobban tudná csinálni. N e m értik és nem is akarják megér­ teni, h o g y ami megtörténik e g y f é l e k é p p e n és különösképpen ami már megtörtént, n e m történhet és n e m is történhetett m i s k é p p e n . Észrevet­ te, h o g y beszél most mindenki a háborúról? Mindenkinek saját terve, 21

saját e l m é l e t e van. Mindenki úgy találja, h o g y semmit s e m csináltak úgy, a h o g y kellett volna. Valójában minden csak azon az e g y m ó d o n történik, ahogy történhet. Ha egyetlen dolgot másképp lehetne csinál­ ni, minden m á s k é p p lehetne. És akkor talán nem lenne háború Próbálja megérteni amit mondok: minden mindennel ö s s z e f ü g g , minden d o l o g kapcsolatban van egymással, semmi sem különálló. Ezért minden csak arra halad, amerre haladhat. Ha az emberek mások lennének, minden másképp lehetne. De ők olyanok, amilyenek és kö­ v e t k e z é s k é p p e n a dolgok is olyanok, amilyenek." Ezt n a g y o n nehéz volt lenyelni. „ N i n c s s e m m i , egyáltalán semmi, amit tenni lehet?" kérdeztem. „Egyáltalán s e m m i " mondta. „Es senki s e m tud valamit tenni?" „Ez e g y másik kérdés. Ahhoz, hogy az ember tenni tudjon lennie kell. És l e g e l ő s z ö r m e g kell érteni, mit jelent lenni. Ha folytatjuk a be­ szélgetést, látni fogja, h o g y különleges nyelvezetet használunk és ah­ hoz, h o g y velünk beszélgethessen, m e g kell tanulnia ezt a nyelvet. N i n c s értelme a mindennapi nyelven beszélni, mert azon a n y e l v e n le­ hetetlen e g y m á s t megérteni. Jelenleg ez m e g l e p i önt. Pedig igaz. A m e g é r t é s h e z e g y másik nyelvet kell megtanulni. A z o n a nyelven, amin az emberek beszélnek, nem értik m e g egymást. Később látni fogja, h o g y cz miért van így. Ezután m e g kell tanulni igazat mondani. Ez szintén furcsának tűnik önnek. N e m érti, h o g y m e g kell tanulni az igazat mondani. Önnek úgy tűnik, h o g y e h h e z elég a kívánság, vagy az elhatározás. Én azt mon­ d o m , h o g y az emberek ritkán hazudnak szándékosan. Legtöbb esetben úgy gondolják, h o g y az igazat mondják. Pedig állandóan hazudnak, akkor is, amikor hazudni szeretnének és akkor is, amikor az igazat sze­ retnék mondani. Állandóan hazudnak, maguknak és másoknak. Ezért senki nem érti s e m önmagát, s e m másokat. Gondolja m e g - lehetne-e ilyen ellentét, ilyen m é l y meghasonlás és ilyen gyűlölet mások néző­ pontjával és v é l e m é n y é v e l szemben, ha az emberek képesek lennének e g y m á s t érteni? De nem érthetik egymást, mert nem tudják saját ha­ zugságukat megakadályozni. Igazat mondani a legnehezebb d o l o g a v i l á g o n és sokat és h o s s z ú ideig kell tanulni az igazmondás k é p e s s é g é ­ nek m e g s z e r z é s é h e z . A kívánság egyedül n e m e l é g . Az igazmondás­ hoz az embernek tudnia kell, mi az igazság és mi a hazugság és elsősor­ ban önmagában. És ezt senki s e m akarja tudni." A b e s z é l g e t é s e k G - v e l és a váratlan kifejezésmód, amit minden ide á h o z hozzátett, napról napra jobban és jobban érdekelt. De Szentpéter­ várra kellett m e n n e m . E m l é k s z e m az utolsó beszélgetésünkre.

22

M e g k ö s z ö n t e m neki irántam v a l ó figyelmét és magyarázatait, me­ lyek, már láttam, sok dolgot megváltoztattak számomra. „ D e ennek ellenére tudja, h o g y a legfontosabbak a tények." mond­ tam. „Csak ha valódi, autentikus tényeket látnék, m e l y e k n e k j e l l e g e új és ismeretlen, akkor tudnék m e g g y ő z ő d n i róla, h o g y h e l y e s úton va­ gyok." N e k e m m é g mindig a „ C s o d á l a t o s o n " járt az e s z e m . „Majd lesznek tények"mondta G. „ M e g í g é r e m . Dc nem lehet azzal kezdeni." N e m értettem akkor az u t o l s ó szavait, csak k é s ő b b fogtam fel, ami­ kor G. megtartotta a szavát és igazán s z e m b e találkoztam a „tények­ kel". De cz legalább másfél é v v e l k é s ő b b történt, 1 9 1 6 augusztusában. A z u t o l s ó m o s z k v a i b e s z é l g e t é s e k közül m é g e g y megmaradt a z em­ l é k e z e t e m b e n , m e l y b e n G. mondott néhány dolgot, ami ismét csak ké­ s ő b b vált érthetővé. B e s z é l t e g y emberről, akivel v e l e együtt találkoztam, és ennek bizo­ n y o s emberekkel v a l ó kapcsolatáról. „Ő e g y g y e n g e e m b e r " mondta. „ A z emberek persze tudat alatt ki­ használják. M i n d e z azért van, mert igazodik hozzájuk. Ha nem igazod­ na hozzájuk, minden m á s k é p p lenne és ők is mások lennének." Furcsának tűnt nekem, h o g y az ember ne igazodjon m á s o k h o z . „Mit ért az ' i g a z o d á s ' kifejezés alatt?" kérdeztem. „Én egyszerre értem is m e g n e m is. Ennek a szónak n a g y o n sok értelme van." . P o n t o s a n e l l e n k e z ő l e g " mondta G. „Csak e g y értelme van. Próbál­ jon gondolkodni e z e n . " K é s ő b b megértettem G. mit ért igazodás alatt és rájöttem, h o g y éle­ tünkben m i l y e n nagy szerepet játszik ez és mennyi d o l o g származik belőle. G. azt a magatartási hívta igazodásnak, m e l y b e l s ő rabszolga­ ságot, b e l s ő f ü g g ő s é g e t teremt. A későbbiek folyamán több alkalmunk volt erről beszélni. E m l é k s z e m e g y másik b e s z é l g e t é s r e a háborúról. A Philipov kávé­ zóban ültünk a Twerskaján. T e l e volt emberekkel és nagy volt a zaj. A háború és a h a s z o n s z e r z é s kellemetlen és lázas légkört teremtett. Én már n e m akartam odamenni, de G. ragaszkodott h o z z á és mint ahogy mindig v e l e s z e m b e n , megadtam magam. Akkor már rájöttem, h o g y néha s z á n d é k o s a n teremtett n e h é z körülményeket a b e s z é l g e t é s h e z , mintha k ü l ö n l e g e s erőfeszítéseket és készenlétet kívánt volna meg, h o g y belenyugodjak a k é n y e l m e t l e n és kellemetlen körülményekbe a ve/e való beszélgetés kedvéért. Dc ekkor az eredmény n e m volt különösebben fényes, mert a zaj olyan n a g y volt, h o g y b e s z é d é n e k legérdekesebb részeit nem hallot­ tam. Eleinte értettem, amit G. mondott. Dc fokozatosan elvesztettem a

23

fonalat. Néhány próbálkozás után, hogy k ö v e s s e m megjegyzéseit, me­ lyekből csak szótöredékek értek hozzám, feladtam, h o g y megértsem és e g y s z e r ű e n csak arra kezdtem figyelni, hogy hogyan beszél. A b e s z é l g e t é s az én kérdésemmel kezdődött: „meg lehet-e állítani a háborút?" G. azt válaszolta: „igen, lehet. " A z e l ő z ő beszélgetések alap­ ján biztosra vettem, h o g y a válasz ez lesz: „ N e m , nem lehet." „ D e a l é n y e g az: h o g y a n ? " mondta. „Ennek megértéséhez n a g y o n sok dolgot kell tudni. Mi a háború? A háború a kozmikus befolyások eredménye. Valahol ott fent két, vagy három b o l y g ó túl közel került e g y m á s h o z : ebből feszültség keletkezik. Észrevette már, h o g y milyen feszült lesz, ha valaki e g y keskeny járdán túl közel kerül ö n h ö z ? U g y a ­ nez a feszültség j ö n létre a bolygók között. Nekik ez talán e g y vagy két másodperc. De itt, a Földön az emberek elkezdik gyilkolni e g y m á s t és é v e k e n át gyilkolják egymást. Nekik ekkor úgy tűnik, h o g y gyűlölik e g y m á s t ; v a g y talán valami fennkölt cél miatt kell e g y m á s t gyilkolni­ uk; v a g y m e g kell védeniük valamit, vagy valakit és ez n a g y o n n e m e s d o l o g ; vagy valami hasonló. N e m veszik észre milyen kis szerepük van a játszmában. Azt hiszik, h o g y van valami jelentőségük; azt g o n ­ dolják, h o g y jöhetnek, mehetnek tetszésük szerint, azt gondolják ők döntik el, h o g y ezt v a g y azt teszik. De a valóságban minden mozdula­ tuk, m i n d e n cselekedetük a bolygók befolyásának eredménye. És ne­ kik n i n c s s e m m i jelentőségük. Aztán a H o l d is nagy szerepet játszik ebben. De a Holdról majd külön fogunk beszélni. Csak azt kell megér­ teni, h o g y s e m W i l h e l m császár, s e m a hadvezérek, s e m a miniszterek, s e m a parlamentek n e m számítanak semmit és nem tudnak s e m m i t se tenni. Minden, ami nagy arányokban történik, kívülről van irányítva, vagy a véletlenszerű, összetett befolyások, vagy az általános k o z m i k u s törvények kormányozzák." Ez. volt minden, amit hallottam. Csak sokkal k é s ő b b értettem m e g , h o g y mit akart mondani nekem - azt, h o g y a véletlenszerű befolyáso­ kat h o g y lehet eltéríteni, vagy átalakítani valami viszonylag ártalmat­ lanná. Ez e g y i g e n érdekes idea volt, ami az ,.áldozat" ezoterikus értel­ mére vonatkozott. De mindenesetre j e l e n l e g ennek az ideának csak történelmi és pszichológiai értéke van. Ami igazán fontos volt, de amit csak megemlített, így alig vettem észre és csak később jutott e s z e m b e , amikor próbáltam a beszélgetést visszaidézni, azok a szavai voltak, m e l y e k a b o l y g ó k és az ember közötti időkülönbségre utaltak. És m é g akkor is, amikor v i s s z a e m l é k e z t e m rá, h o s s z ú ideig n e m fog­ tam fel ennek az ideának teljes értelmét. Később sok minden erre épüli. Körülbelül ez idő tájt volt e g y b e s z é l g e t é s a Napról, a bolygókról és a Holdról. Már n e m e m l é k s z e m , h o g y kezdődött. De arra e m l é k s z e m ,

24

h o g y G. miután e g y kis ábrát rajzolt, próbálta elmagyarázni, mit neve­ zett a „ k ü l ö n b ö z ő világokban az erők kölcsönviszonyának". Ez kap­ csolatban volt a korábbi b e s z é l g e t é s s e l az emberiségre ható befolyá­ sokról. Az idea körülbelül ez volt: az emberiség, vagy pontosab-ban a földi szerves élet egyidejűleg alá van vetve külön fajla forrásokból és k ü l ö n b ö z ő világokból j ö v ő befolyásoknak: a b o l y g ó k befolyásának, a Hold befolyásának, a Nap befolyásának, a csillagok befolyásának. Ezek mind egyszerre hatnak, de az adott alkalomnak m e g f e l e l ő e n egyik, v a g y másik van túlsúlyban. És az ember számára van e g y bizo­ n y o s l e h e t ő s é g , h o g y a befolyások között választhasson, vagyis egyik befolyás alól a másik befolyás alá kerüljön. „Elmagyarázni, hogy hogyan, sokkal több magyarázatot i g é n y e l n e " mondta G. „Ezért máskor fogunk erről beszélni. M o s t azt akarom, h o g y e g y d o l g o t megértsen: lehetetlen megszabadulni e g y befolyás alól anélkül, h o g y e g y másik alá ne kerüljön. Minden, az e g é s z önma­ gán v a l ó munka abból áll, h o g y az ember kiválasztja azt a befolyást, ami alá kerülni akar és tényleg ez alá a befolyás alá kerül. Ezért szük­ s é g e s előre tudni, m e l y i k b e f o l y á s a hasznosabb." Ebben a b e s z é l g e t é s b e n s z á m o m r a az volt érdekes, h o g y G. ú g y be­ szélt a b o l y g ó k r ó l és a Holdról mint élőlényekről, meghatározott élet­ korral és é l e t l e h e t ő s é g g e l , a fejlődés és a lét e g y másik szintjére való átmenet l e h e t ő s é g é v e l . S z a v a i b ó l az tűnt ki, h o g y a H o l d n e m e g y „ha­ lott b o l y g ó " , a h o g y általában mondják, e l l e n k e z ő l e g , a H o l d e g y „szü­ l e t ő b o l y g ó " , e g y b o l y g ó , a fejlődés l e g e l s ő fázisában, a m e l y m é g n e m érte el a „Föld intelligenciájának a fokát", ahogy mondta. „A H o l d n ö v e k s z i k és fejlődik", mondta G, „valamikor lehet, h o g y eléri a Föld szintjét. Aztán mellette e g y új Hold fog megjelenni és a Föld lesz a Napjuk. E g y b i z o n y o s időben a Nap olyan volt, mint a Föld és a Föld olyan, mint a Hold. M é g korábban a N a p o l y a n volt. mint a Hold." Ez e g y s z e r r e megragadta figyelmemet. N e k e m s e m m i s e m tűnt mes­ terkeltebbnek, megbízhatatlanabbnak és dogmatikusabbnak, mint a m e g s z o k o t t e l m é l e t e k a b o l y g ó k és a Naprendszer eredetéről, a KantLaplace e l m é l e t t e l k e z d v e a legújabbakig, az ö s s z e s válfajaival és va­ riációival. A „ n a g y k ö z ö n s é g " e z e k e t az elméleteket, vagy legalábbis az utolsót, amiről hallott, tudományosnak és bizonyítottnak tartja. De valójában e z e k b ő l a teóriákból s e m m i sincs bebizonyítva. Ez volt az o k a annak, h o g y az a tény, h o g y G. e g y teljesen m á s elméletet foga­ dott el, e g y organikus elméletei, m e l y n e k eredete teljesen új, m á s egye­ t e m e s rendszert felfedő e l v e k e n nyugodott, nekem n a g y o n fontosnak és érdekesnek tűnt. „Mi az arány a Föld és a N a p intelligenciája k ö z ö t t ? " kérdeztem. „A N a p intelligenciája isteni" m o n d t a G. „De a Föld is elérheti ezt a ma-

25

gasságot: csak természetesen ez nem biztos és a Föld meghalhat anél­ kül, h o g y bármit is elért volna." „Ez mitől f ü g g ? " kérdeztem. G. válasza n a g y o n h o m á l y o s volt. „Van e g y meghatározott időtartam, amely alatt b i z o n y o s dolgokat végre kell hajtani. Ha az előírt időtartam v é g é n az, amit m e g kellett volna csinálni, n e m történt m e g , a Föld elpusztulhat anélkül, h o g y si­ került volna elérnie az elérhető fokot." „ E z az időtartam ismert?" kérdeztem. „ I g e n " mondta G., „de nem volna jó, ha az emberek ismernék: sőt rosszabb volna. Volnának, akik clhinnék, m á s o k nem, még mások bi­ zonyítékokat követelnének, aztán nekimennének egymásnak. Az em­ berekkel a dolgok mindig így végződnek." Ebben az időben M o s z k v á b a n volt pár érdekes beszélgetésünk a mű­ vészetről is. Ezek azzal a történettel voltak kapcsolatban, amit G.-vel v a l ó találkozásunk e l s ő estéjén oivastak fel. „ M o s t ón m é g n e m érti", mondta G. „hogy az emberek nagyon kü­ l ö n b ö z ő szintekhez tartozhatnak, anélkül, h o g y ez. a különbség feltűn­ ne. A h o g y k ü l ö n b ö z ő szintű ember van, k ü l ö n b ö z ő szintű m ű v é s z e t is van. De ön m é g nem ébredt rá, h o g y a szintek közötti különbség sok­ kal n a g y o b b , mint a h o g y feltételezné. Ön mindent ugyanarra a szintre tesz, túl közel e g y m á s h o z és azt képzeli, h o g y ezek a k ü l ö n b ö z ő szin­ tek az ön számára elérhetők. Én n e m nevezek m ű v é s z e t n e k mindent, amit ön annak hív, ami egy­ szerűen mechanikus leutánzása a természetnek, vagy más ' m ű v é s z e k ­ nek', v a g y e g y s z e r ű e n fantázia, vagy ercdetieskedés. Az igazi m ű v é ­ szet az. e g é s z e n más. A művészeti munkák között, különösen az ő s i m ű v é s z e t b e n , sok o l y a n dologgal találkozik, amit nem tud m e g m a g y a ­ rázni és amiben van valami, ami hiányzik a m o d e m művészetből. De mivel ön n e m érti miben áll a különbség, n a g y o n hamar elfelejti és to­ vábbra is mindent e g y fajta művészetnek n e v e z . Pedig nagy különbség van az ön m ű v é s z e t e és a művészet között, amiről én beszélek. Az. ön m ű v é s z e t é b e n minden szubjektív - a m ű v é s z é s z l e l é s e erről v a g y arról az érzésről, a formák melyekben azt kifejezni próbálja és az, a h o g y e z e k e t a formákat m á s o k észlelik. Ugyanabban a j e l e n s é g b e n e g y mű­ v é s z érezhet e g y b i z o n y o s valamit és e g y másik m ű v é s z teljesen mást. U g y a n a z a naplemente e g y m ű v é s z b e n é l ő örömet kelthet és szomorú­ ságot a másikban. Két m ű v é s z törekedhet ugyanazt az é s z l e l é s i telje­ sen m á s módszerekkel vagy formákkal kifejezni, vagy e g é s z e n külön­ b ö z ő é s z l e l é s e k e t ugyanazzal a formával attól függően h o g y gondol­ kodnak, vagy annak ellenére. És a nézők, hallgatók, vagy o l v a s ó k nem azt fogják fel, amit a m ű v é s z átadni kívánt, vagy amit megérzett, ha­ n e m azt, amit az ő érzéseiket kifejező formák váltanak ki belőlük az

26

a s s z o c i á c i ó k által. Minden szubjektív és véletlenszerű, v a g y i s minden a véletlenszerű a s s z o c i á c i ó k o n alapul - a m ű v é s z benyomásain, alko­ tásán (kihangsúlyozta az „alkotás" s z ó t ) és a nézők, hallgatók vagy ol­ vasók észlelésein. A z igazi m ű v é s z e t b e n s e m m i s e m véletlen. A z e g é s z matematika. M i n d e n kiszámítható benne, m i n d e n előre tudható. A m ű v é s z tudja és érti mit akar közölni és ezért munkája n e m hozhat létre e g y fajta be­ n y o m á s t e g y emberben é s e g y másikat e g y másikban, természetesen e g y szinten álló emberek e s e t é b e n . Alkotása matematikai pontossággal mindig ugyanazt a b e n y o m á s t kelti. Ugyanakkor, ugyanaz a m ű v é s z e t i munka más b e n y o m á s t kelt a kü­ l ö n b ö z ő szinten l é v ő emberekben. A z alacsonyabb szinten l é v ő embe­ rek s o h a s e m kapják m e g azt, amit a magasabb szinten lévők megkap­ nak. Ez. az. igazi objektív művészet. Képzeljen el valamilyen tudomá­ n y o s munkát - csillagászati v a g y kémiai könyvet. Lehetetlen, h o g y azt e g y s z e m é l y e g y f é l e k é p p e n érti é s e g y másik másképpen. Mindenki, akinek e l é g f e l k é s z ü l t s é g e van és e l o l v a s s a ezt a könyvet megérti, amit az író mondani akart és pontosan úgy, ahogy azt az író akarta. Az ob­ jektív m ű v é s z e t i munka pont o l y a n , mint ez a könyv, csak ez az ember érzelmére hat és n e m értelmére." „Létezik ma ilyen objektív m ű v é s z e t i alkotás?" kérdeztem. . P e r s z e h o g y létezik." válaszolt G. „A nagy Szfinx Egyiptomban ilyen m ű v é s z e t , aztán több közismert építészeti remekmű, b i z o n y o s Is­ ten szobrok, és sok minden más. Vannak isten alakok és különféle mi­ tológiai hősök alakjai, amiket könyvként lehet olvasni, csak n e m az é s s z e l , hanem é r z e l e m m e l , feltéve h o g y az m e g f e l e l ő e n fejlett. K ö z é p Ázsiái utazásaink alatt találtunk a sivatagban, a Hindu Kush lábánál e g y k ü l ö n ö s szobrászaü művet, melyről e l ő s z ö r azt gondoltuk, h o g y e g y ősi Isten v a g y ördög. E l ő s z ö r csak a kíváncsiság érzetét váltotta ki belőlünk. De e g y idő után érezni kezdtük ennek a figurának a tartal­ mát, e g y nagy és összetett k o z m o l ó g i a i rendszert. És lassan, lépesről lépésre kezdtük megfejteni ezt a.rendszert. B e n n e volt a figura testé­ ben, lábaiban, karjaiban cs a fejében, a s z e m e i b e n , a füleiben; minden­ hol. Ebben a szoborban s e m m i n e m volt véletlenszerű, értelem nélkü­ li. Fokozatosan megértettük azoknak az embereknek a szándékát, akik ezt a szobrot alkották. Kezdtük érezni gondolataikat, érzéseiket. N é ­ melyikünk az arcukat vélte látni és a hangjukat hallani. Mindenesetre megragadtuk az értelmét annak, amit közölni akartak velünk évezre dek távlatából és n e m csak az értelmét, hanem minden h o z z á tartozó érzelmet é s e m ó c i ó t is. E z i g a z i n m ű v é s z e t v o l t ! " N a g y o n érdekelt, amit G. a művészetről mondott: az elve a szubjek­ tív és objektív m ű v é s z e t közötti különbségről nagyon megkapott. M é g nem értettem teljesen, amit e z e k k e l a szavakkal akart kifejezni.

27

M i n d i g éreztem a művészetben b i z o n y o s felosztást és rangsort, amit s e m meghatározni s e m m e g n e v e z n i nem tudtam és amit senki s e m ha­ tározón m e g . Tudtam azonban, h o g y ezek a felosztások és rangsorok léteznek. í g y m i n d e n b e s z é l g e t é s a művészetről e z e n felosztások és rangsorok e l i s m e r é s e nélkül számomra üresnek és haszontalannak tűnt, e g y s z e r ű e n szavakról való vitatkozásnak. Abban, amit G. mon­ d ó n , a h o g y a k ü l ö n b ö z ő szinteket bemutatta, amiket s e m meglátni, s e m megérteni n e m tudtunk, pontosan azt a megközelítést éreztem, amit én is már megéreztem, de nem tudtam meghatározni. Általában sok minden, amit G. mondott, ámulatba ejtett. Voltak ide­ ák, m e l y e k e t n e m tudtam elfogadni s m e l y e k számomra fantasztikus­ nak és megalapozatlannak tűntek. Mások épp e l l e n k e z ő l e g csodálato­ san m e g e g y e z t e k azzal, amit már én is gondoltam, vagy azokkal az eredményekkel, m e l y e k h e z magam is régóta eljutottam. Abból, amit mondott, e n g e m legfőképpen a mindennek mindennel való összefüg­ gése érdekeli. Máris éreztem, h o g y ideái nem voltak különválaszthatók e g y m á s t ó l , mint a h o g y az ö s s z e s filozófiai és tudományos ideák, ha­ n e m e g y teljes e g y s é g e t alkottak, melyből jelenleg csak néhány részt láttam. Ezekkel a gondolatokkal foglalkoztam az éjjeli vonaton, m e l y M o s z k v á b ó l Szentpétervárra vitt. Feltettem magamnak a kérdést, h o g y valóban megtaláltam-c, amit kerestem. Lehetséges-e, h o g y G. valóban ismerte, amit feltétlenül ismerni kell, h o g y a szavakról és gondolatok­ ról áttérjünk a cselekvésre és a „tényekre". M é g s e m m i b e n s e m voltam biztos és semmit s e m tudtam volna pontosan megfogalmazni. De m e g voltam g y ő z ő d v e arról, hogy számomra valami már megváltozott és ezentúl minden e g y másik irányba fog menni.

Második fejezet

Szentpéterváron a nyár a s z o k á s o s irodalmi munkával telt el. Előké­ szítettem k ö n y v e i m e t új kiadásokra, korrektúrákat n é z t e m át stb. 1915 borzasztó nyara volt, egyre n y o m a s z t ó b b légkörben, amitől minden e r ő f e s z í t é s e m ellenére s e m tudtam függetleníteni m a g a m . A háború most o r o s z területen folyt és közeledett felénk. Minden omladozni kezdett. A rejtett v é g z e t e s folyamatok, melyek nagyon meghatározták az o r o s z életet, egyre láthatóbbak lettek. Az „erőpróba" már megkez­ dődött. A n y o m d á s z o k állandóan sztrájkoltak. A munkám így meg­ akadt. Már kezdtem arra gondolni, h o g y a katasztrófa elér hozzánk mi­ előtt m e g tudnám valósítani terveimet. De gondolataim nagyon gyak­ ran visszatértek a moszkvai beszélgetésekre. Gyakran, amikor a dol­ gok k ü l ö n ö s e n n e h é z z é váltak, e m l é k s z e m , azt mondtam magamnak, „feladok mindent és m e g y e k G.-hez Moszkvába". És ettől a gondolat­ tól mindig m e g k ö n n y e b b ü l t e m . Telt az idő. E g y nap, már ő s z volt, telefonhoz hívtak és G. hangját hallottam. Szentpétervárra jött pár napra. Rögtön e l m e n t e m h o z z á és a látogatóival v a l ó b e s z é l g e t é s k ö z b e n é p p úgy beszélt hozzám, mint Moszkvában. E l m e n e t e l e előtti napon azt mondta nekem, h o g y rövidesen vissza fog jönni. Ennél a második látogatásnál, mikor b e s z é l t e m neki e g y bi­ z o n y o s csoportról, ahová Szentpéterváron eljártam és ahol a háborútól a p s z i c h o l ó g i á i g minden l e h e t s é g e s téma szóba került, azt mondta, h o g y h a s o n l ó csoportokkal kapcsolatba lépni h a s z n o s lehet, mint a h o g y ő is gondolkodott azon, h o g y ugyanolyan munkát kezd el Szent­ péterváron, amilyent M o s z k v á b a n vezetett. V i s s z a m e n t M o s z k v á b a és megígérte, h o g y visszajön két hét múlva. N é h á n y barátomnak beszéltem róla és vártuk érkezését. Ismét csak rövid időre jött. Azért sikerült bemutatnom neki néhány embert. Terveivel és szándékaival kapcsolatban azt mondta, h o g y munkáját n a g y o b b méretben szeretné megszervezni, nyilvános felol­ vasásokkal kísérlet sorozatokkal, bemutatókkal, h o g y a legkiterjedtebb és legváltozatosabb felkészültségű embereket v o n z z a a munkához. Mindezt már részben hallottam Moszkvában. De nem értetlem tisztán.

28

29

m i l y e n fajCa „kísérletekről" és „bemutatókról"' beszél. Ez csak k é s ő b b lett világos. E m l é k s z e m e g y beszélgetésre, ami - mint G: vei általában - e g y kis kávézóban volt a Nevskyben. G. részletesen beszélt a csoportok szervezéséről munkájához és ezek szerepéről ebben a munkában. Egyszer-kétszer használta az „ezoteri­ k u s " szót, amit n e m hallottam tőle azelőtt, s érdekelt, mit ért ezalatt. De amikor megpróbáltam megállítani és megkérdezni, mit ért az „ezo­ terikus" s z ó alatt, elkerülte a választ. „Ez n e m fontos; hívja, ahogy akarja" mondta. „ N e m az a lényeg. A l é n y e g az, h o g y e g y 'csoport' mindennek a kezdete. E g y ember e g y e ­ dül semmit s e m tud tenni, semmit s e m tud elérni. De e g y csoport iga­ zi v e z e t ő v e l már többet tud tenni. Egy csoportnyi ember megteheti azt, amire e g y ember sohasem képes. Ön n e m látja saját helyzetét. Börtönben van. Ha józan ember, csak azt kívánhatja, h o g y m e g s z ö k h e s s e n . De h o g y lehet m e g s z ö k n i ' ? Eh­ hez alagutat kell fúrni a fal alatt. Egy ember semmit s e m tud tenni. De tételezzük fel. h o g y van tíz, vagy húsz ember - ha felváltva dolgoznak és fedezik e g y m á s t , m e g tudják csinálni az alagutat és megszökhetnek. De senki s e m szökhet m e g a börtönből azok segítsége nélkül, akik már megszöktek. Csak ők tudják megmondani, hogyan lehet m e g s z ö k ­ ni, szerszámokat, reszelőket küldeni, vagy akármit, amire s z ü k s é g le­ het. De e g y f o g o l y egyedül nem tudja megtalálni e z e k e t az embereket, v a g y érintkezésbe lépni velük. Szervezkedniük kell. S e m m i t s e m lehet e l v é g e z n i s z e r v e z é s nélkül." G. ezután gyakran visszatért beszédeiben erre a „börtön" példára és a „ m e g s z ö k é s r e a börtönből". N é h a e z z e l kezdte és aztán az volt m é g a kedvenc mondása, h o g y ha a fogolynak a börtönben egyáltalán lehe­ t ő s é g e van a szökésre, legelőször azí keil felismernie, hogy börtönben van. A m í g ezt n e m érti meg, amíg azt hiszi, h o g y szabad, s e m m i e s é ­ lye nincs. Senki s e m segíthet erőszakkal kiszabadulni olyan valakinek, aki n e m akar szabad lenni, aki pont az ellenkezőjét kívánja. Ha a ki­ szabadulás l e h e t s é g e s , az csak hosszú munkával és mindenek előtt e g y meghatározott célra irányuló tudatos erőfeszítéssel lehetséges.,, Lassanként egyre több embert mutattam be G.-nek. És minden alka­ lommal, amikor Szentpétervárra jött, barátaimnál, vagy már a l é t e z ő csoportokkal beszélgetéseket és előadásokat szerveztem, a m e l y e k e n részt vett. Általában harminc-negyven ember jött cl. 1916 januárjától G. rendszeresen kéthetente ellátogatott Szentpétervárra, néha néhány m o s z k v a i tanítványát is magával hozta. Sok mindent n e m értettem e z e n találkozók m e g s z e r v e z é s e körül. U g y tűnt, h o g y G. legtöbbjét szükségtelenül megnehezítette. Például ritkán engedte m e g , h o g y az összejövetelek időpontját előre pontosan kitűzzem.

30

Általában az ö s s z e j ö v e t e l e k v é g é n tudtuk csak meg, h o g y G. másnap v i s s z a m e g y M o s z k v á b a . Dc a k ö v e t k e z ő reggel kijelentette, h o g y es­ tig marad. E g é s z nap a kávézókban telt el, ahová eljöttek az emberek, akik látni akarták G.-t. Csak e s t e , e g y vagy másfél órával a s z o k á s o s ö s s z e j ö v e t e l e k kezdete előtt mondta: „Miért ne tartanánk összejövetelt ma este? Hívja fel azokat, akik ér­ deklődtek, és adja m e g nekik a találkozó helyét." S i e t t e m telefonálni, de természetesen este hétkor v a g y fél nyolckor már mindenki foglalt volt, és c s a k pár ember tudott eljönni. Es néhány­ nak, akik Szentpéterváron kívül éltek, például Tsarskyeben, s o s e m si­ került eljönniük találkozóinkra. K é s ő b b sok mindent teljesen m á s k é p p értettem m e g , mint akkor. És G. fő indítékai is tisztábbak lettek. N e m akarta az embereknek tanítá­ sa m e g k ö z e l í t é s é t megkönnyíteni. Ellenkezőleg, azt tartotta, h o g y az emberek a véletlenszerű, vagy ö n k é n y e s n e h é z s é g e k l e g y ő z é s e árán tudják azt legjobban értékelni. „ A z emberek n e m értékelik azt, ami könnyen j ö n " mondta. „Es ha e g y e m b e r már megérzett valamit, elhiheti nekem, e g é s z nap a telefon mellett fog várni, h o g y hátha hívják. V a g y ő maga fog telefonálni, ér­ deklődni. És azt, aki arra vár, h o g y hívják, vagy ha előre akarja tudni azért, h o g y a saját dolgait k ö n n y e b b e n elrendezze, csak hagyja várni. T e r m é s z e t c s e n azoknak, akik n e m Szentpéterváron laknak tényleg ne­ héz. Dc e z e n mi n e m segíthetünk. K é s ő b b talán lesznek meghatározott találkozóink rögzített napokon. Jelenleg ez lehetetlen. Az embereknek m e g kell mutatni önmagukat, h o g y láthassuk, mennyire értékelik amit hallottak." M i n d e z e k a nézetek és m é g sok e g y é b akkor félig érthetetlenek vol­ tak számomra. Dc az e l ő a d á s o k és általában minden, amit G.-től hallottam, akár a találkozókon, akár azokon kívül, egyre jobban érdekelt. Az e g y i k e l ő a d á s o n valaki e g y kérdést tett fel a reinkarnációval kap­ csolatban; azt kérdezte, h o g y lehet-c hinni a halottakkal való kapcso­ latfelvétel eseteiben. „Sok minden l e h e t s é g e s " mondta G. „ D c m e g kell érteni, h o g y az e m b e r léte úgy az életben, mint a halál után. ha az létezik halála után, m i n ő s é g i l e g n a g y o n k ü l ö n b ö z ő lehet. Az 'ember-gép'-nek. akinél minden a k ü l s ő befolyásoktól függ, akivel minden csak történik, aki most e g y ilyen s z e m é l y , a k ö v e t k e z ő pillanatban már m á s m i l y e n és a k ö v e t k e z ő pillanatban megint m á s , semmiféle jövője sincs; eltemetik és k é s z . Az csak porból van és porrá lesz. Ez a mondás rá vonatkozik. Ahhoz, h o g y akármilyen j ö v ő b e l i életről beszélhessünk, e g y fajta kris­ tályosodásra van szükség, az ember b e l s ő tulajdonságainak e g y bizo­ n y o s összeolvasztására; s z ü k s é g van e g y b i z o n y o s önállóságra a külső befolyásokkal s z e m b e n . Ha van valami az emberben, ami ellent tud 31

állni a k ü l s ő befolyásoknak, akkor éppen ez a d o l o g lalán képes túlél­ ni a fizikai test halálát. De gondoljanak csak magukra, mi ludna ellen­ állni a fizikai test halálának e g y olyan embernél, akit az ájulás környé­ kez, mikor elvágja az ujját? Ha egyáltalán van valami az emberben, az tovább élhet, de ha nincs benne semmi, akkor nincs, ami tovább élhet De m é g akkor is, ha valami tovább él. a jövője nagyon k ü l ö n b ö z ő le­ het. E g y teljesebb kristályosodás bizonyos eseteiben megtörténhet a halál után az, amit az emberek 'reinkarnációnak', v a g y más esetekben 'túlvilági létnek' hívnak. Mindkét esetben az élet az asztrállcstbcn' v a g y az 'asztráltest s e g í t s é g é v e l ' folytatódik. Tudják, mit jelent az asztráltest' kifejezés. De azok a szisztémák, melyeket önök ismernek, ahol ezt a kifejezést használják, azt állítják, h o g y mirukn embernek van 'asztráltestc'. Ez. teljesen hamis. Amit 'asztráltestnek' hívhatunk, ö s s z e o l v a s z t á s s a l érhető cl, azaz rendkívül nehéz b e l s ő munkával és k ü z d e l e m m e l . Az ember nem születik asztráltesttel és csak nagyon ke­ v é s e m b e r jut hozzá. Ha ez kialakult, tovább élhet a fizikai test halála után, és talán újra születhet e g y másik fizikai testben. Ez a 'reinkarná­ c i ó ' . Ha nem születik újjá, e g y b i z o n y o s idő után ez is meghal; nem örök életű, bár s o k á i g élhet m é g a fizikai test halála után. Ö s s z e o l v a d á s , a b e l s ő e g y s é g , 'súrlódással' érhető el az emberben, az ' i g e n ' és a ' n e m ' közötti küzdelemmel. Ha az ember b e l s ő küzde­ l e m nélkül él, ha m i n d e n csak történik benne anélkül, hogy ellenállna neki, ha arrafelé m e g y , amerre az áramlat sodorja, vagy amerre a szél fúj, akkor csak az marad, ami most. De ha e g y belső küzdelem kezdő­ dik el benne, különösen ha e g y meghatározott irányba halad ez a küz­ d e l e m , akkor fokozatosan kezdenek kialakulni benne állandó jellem­ vonások, lassan e l k e z d 'kristályosodni'. De a kristályosodás v é g b e m e ­ het h e l y e s és rossz alapon is. A 'súrlódás', az ' i g e n ' és a ' n e m ' közöt­ ti k ü z d e l e m könnyen történhet rossz alapon. Például fanatikus hit va­ lamilyen ideában, v a g y a 'bűntől való f é l e l e m ' , rendkívül erős küzdel­ met idézhet fel az 'igen* és a ' n e m ' között és az ember ezen az alapon kristályosodhat. De ez hibás, n e m teljes kristályosodás. Ilyen ember­ nek n e m lesz l e h e t ő s é g e tovább fejlődni. H o g y l e h e t s é g e s legyen a to­ vábbi fejlődése, e l ő b b újra 'fel kell olvadnia' és ezt csak rendkívüli s z e n v e d é s e k e n keresztül lehet elérni.

valami állandósult. Az ilyen e m b e r e k halhatatlanok lehetnek. De mi haszna van: az i l y e n ember 'halhatatlan tárgy' lesz, bár néha a tudat bi­ z o n y o s mértéke megmarad benne. D e emlékezzünk arra, h o g y m é g e z is n a g y o n ritkán történik." V i s s z a i d é z e m azt a beszélgetést, ami ez után az este után követke­ zett. Megdöbbentett, h o g y s o k e m b e r teljesen más d o l g o t hallott m e g abból, amit G. mondott: e g y e s e k csak a másodrendű és lényegtelen m e g j e g y z é s e i t vették észre és s e m m i másra nem e m l é k e z t e k vissza. Az alapelvek, m e l y e k r ő l G. beszélt legtöbbjüknek elkerülte a ügyel­ mét. Csak n a g y o n k e v e s e n tettek fel kérdéseket azoknak l é n y e g é t ille­ tően. E g y i k ilyen kérdés megmaradt e m l é k e z e t e m b e n . „ M i l y e n m ó d o n lehet önmagunkban az ' i g e n ' és a ' n e m ' közötti har­ c o t e l ő i d é z n i ? " kérdezte valaki. .Áldozat s z ü k s é g e s " mondta G. „ H a az ember s e m m i t s e m áldoz fel, s e m m i t s e m ér cl. És fontos o l y a n valamit feláldozni, ami értékes ab­ ban a pillanatban, sokat feláldozni és h o s s z ú időre. De mégsem örök­ re. Ezt m e g kell érteni, mert s o k s z o r nem értik. Az áldozat csak addig s z ü k s é g e s , m í g a kristályosodás tart. AmikoT a kristályosodás m e g v a ­ lósult, lemondásra, nélkülözésre és áldozatra nincs tovább szükség. Akkor m i n d e n az ö v é lehet, amit kíván. T ö b b é s e m m i l y e n törvény nincs számára, ő m a g a a törvény önmagának.

Kristályosodás bármilyen alapon lehetséges. Például vegyünk e g y betyárt, e g y igazán j ó , valódi betyárt. Ismertem ilyen betyárokai a Ka­ ukázusban. Ott áll a puskával e g y szikla m ö g ö t t az út szélén, n y o l c óra hosszat mozdulatlanul. Ön megtudná ezt tenni? Gondolja végig, h o g y e g é s z idő alatt m i l y e n k ü z d e l e m játszódik le benne. Szomjas, m e l e g e van, a l e g y e k csípik, de mozdulatlan marad. A másik e g y szerzetes; ő az ördögtől fél; e g é s z éjjel a fejét veri a padlóba és imádkozik. És így eléri a kristályosodást. Ilyen utakon az emberek mérhetetlen b e l s ő erőt fejleszthetnek ki önmagukban; kínzásokat állhatnak ki, elérhetik, amit akarnak. Ez azt jelenti, h o g y most már bennük valami megszilárdult.

A z o k b ó l , akik összejöveteleinkre jártak fokozatosan kialakult e g y kis csoport, akik minden l e h e t ő s é g e t megragadtak, h o g y meghallgas­ sák G.-t. és összejöttek a távollétében is. í g y kezdődött az e l s ő péter­ vári csoport. Abban az időben sokat voltam G.-vel és kezdtem jobban megérteni. A m i n a g y o n megragadott bennünket, rendkívüli b e l s ő e g y s z e r ű s é g é ­ vel és t e r m é s z e t e s s é g é v e l teljesen elfelejtette velünk, h o g y ő volt szá­ munkra a c s o d á l a t o s és ismeretlen világ képviselője. N a g y o n érezni le­ hetett, h o g y teljesen hiányzott b e l ő l e mindenféle színlelés, h o g y be­ n y o m á s t keltsen bennünk. Továbbá, cselekedeteiből hiányzott minden s z e m é l y e s érdek, teljesen k ö z ö m b ö s volt saját k é n y e l m e iránt és nem k í m é l t e magát bármilyen munkáról volt s z ó . N é h a kedvelte a vidám és é l é n k társaságot; szeretett nagy vacsorákat rendezni, jó m i n ő s é g ű bo­ rokat és ételeket vásárolni, amikből ő m a g a legtöbbször majdnem s e m ­ mit s e m evett, v a g y ivott. Sok embernek az volt a b e n y o m á s a , h o g y ínyenc, aki szereti a j ó életet, de nekünk ú g y tűnt, h o g y gyakran ezt a b e n y o m á s t akarta kelteni; mi már megértettük, h o g y „szerepet ját­ szott". G.-nek ezt a „színjátékát" n a g y o n erősen éreztük. Magunk között s o k s z o r mondtuk, h o g y s o h a s e m láttuk őt valójában és soha n e m is fogjuk. M á s embernél ez a s o k „színjáték" a hamisság benyomását kel­ tette volna. N á l a a „színjátszás" az. erő benyomását keltette, bár ahogy már e m l í t e t t e m , n e m mindig; néha túl sok volt belőle.

32

33

E n g e m különösen vonzott humorérzéke és h o g y hiány/ott belőle mindenfajta „ s z e n t e s k e d é s " és a „csodálatos" erők birtoklásának igé­ nye, bár k é s ő b b m e g g y ő z ő d t ü n k róla, h o g y birtokában volt a pszicho­ lógiai jellegű, k ü l ö n l e g e s jelenségek megteremtéséhez s z ü k s é g e s tudás és k é p e s s é g . De mindig kinevette azokat az embereket, akik csodákat vártak tőle. N a g y o n sokoldalú, k ü l ö n l e g e s tehetséggel rendelkező ember volt; tudott mindent és mindent m e g tudott csinálni. M e s é l t e nekem egy­ szer, h o g y keleti utazásáról visszatérve sok s z ő n y e g e t hozott magával, m e l y e k között sok másolat volt, sok másnak pedig nem volt s e m m i m ű v é s z i értéke. Látogatásai folyamán felfedezte, h o g y Szentpétervá­ ron magasabb a s z ő n y e g e k ára mint Moszkvában, és így minden alka­ lommal, amikor jött, hozott e g y bála szőnyeget, amiket Szentpétervá­ ron eladott. Azt is hallottam, h o g y ezeket a s z ő n y e g e k e t e g y s z e r ű e n Moszkvá­ ban, a „Tolkutcká"-ban vette és Szentpétervárra hozta eladni. N e m értettem teljesen miért csinálja ezt, de éreztem, hogy ebben a „színjátszás" is szerepet játszik. A s z ő n y e g e k árusítása is nagyon érdekes volt. G. hirdetést adott fel az újságokban és mindenféle ember jött vásárolni. Persze ilyenkor e g y s z e r ű szőnyegárusnak nézték. Gyakran órákig ültem és figyeltem, a h o g y a h o z z á j ö v ő emberekkel beszélt. Láttam, néha hogyan játszott gyengeségeikkel. E g y nap. amikor sietett, vagy már eleget játszotta a szőnyegárust, ajánlatot tett e g y n a g y o n gazdag, de szűkmarkú hölgynek, aki kivá­ lasztott e g y tucat s z ő n y e g e t és azokra elszántan alkudozott, h o g y az ö s s z e s , szobában l e v ő s z ő n y e g e t körülbelül az általa kiválasztottak ne­ g y e d áráért odaadja A h ö l g y először meglepődött, de aztán újból alku­ dozni kezdett. G. m o s o l y g o t t és mondta, h o g y meggondolja és választ ad másnap. De másnap már n e m volt Szcntpéteváron s a hölgy semmit s e m kapott. E h h e z h a s o n l ó e p i z ó d o k játszódtak le majdnem m i n d e n alkalommal. A s z ő n y e g k e r e s k e d ő szerepében G. e g y álruhás ember benyomását keltette, e g y Harun al Rashidd félét, vagy a tündérmesék emberét a lát­ hatatlanná t é v ő sapkával. E g y s z e r , amikor nem voltam ott, e g y sarlatán „okkultista" jött hoz­ zá, aki többé-kevésbé ismert volt Szentpéterváron a spiritiszta körök­ ben, és aki később „professzor" lett a bolsevikek alatt. Azzal kezdte a b e s z é l g e t é s t , h o g y sokat hallott G.-ről és tudásáról s szeretne v e l e megismerkedni. A h o g y G. elmondta nekem, e g y igazi s z ő n y e g k e r e s k e d ő szerepét játszotta. A legerősebb kaukázusi kiejtéssel és tört oroszsággal elkezd­ te bizonygatni az „okkullistának", hogy tévedett, mert 6 csak s z ő n y c g c k e t árul; és azonnal elkezdte kiteríteni és ajánlgatni némelyiket.

34

Az „okkultista" azzal a m e g g y ő z ő d é s s e l távozott, h o g y barátai félre­ vezették. „ N y i l v á n v a l ó volt, h o g y ennek a c s i b é s z n e k e g y v a s a s i n c s " tette h o z z á G., „mert különben rátukmáltam volna egy-két s z ő n y e g e t . " Egy perzsa j^rt h o z z á s z ő n y e g e k e t javítani. E g y nap észrevettem, h o g y G. n a g y o n figyeli a perzsát, h o g y a n v é g z i a munkáját. „ M e g akarom érteni h o g y a n csinálja és m é g mindig nem é r t e m " mondta G. „Látja amit használ, azt a horgolótűt? Az e g é s z titok abban van. M e g v e n n é m tőle, de n e m akarja eladni." M á s n a p a s z o k á s o s n á l korábban jöttem. G. a padlón ült és pontosan u g y a n ú g y javította a s z ő n y e g e t , a h o g y a perzsa csinálta. K ü l ö n b ö z ő színű gyapjúfonalak voltak s z é t s z ó r v a körülötte és a k e z é b e n u g y a n o ­ lyan horgolótű, mint amilyet a perzsánál láttam. Kiderült, h o g y resze­ lővel alakította ki e g y bicska pengéjéből és a reggel folyamán a s z ő ­ nyegjavítás m i n d e n titkát felfedezte. S o k mindent mondott nekem a s z ő n y e g e k r ő l , amik, a h o g y gyakran mondta, a m ű v é s z e t egyik l e g ő s i b b formáját képviselték. B e s z é l t a s z ő n y c g k c s z í t é s s c l kapcsolatos ősi szokásokról Ázsia b i z o n y o s része­ in, ahol az e g é s z falu együtt d o l g o z o t t e g y s z ő n y e g e n , amikor a téli es­ teken minden falubeli fiatal és öreg ö s s z e g y ű l t e g y nagy épületben csoportokra felosztva, a földön ülve vagy állva, a régi tradíciók szerin­ ti sorrendben. Aztán mindegyik csoport elkezdte saját munkáját. E g y e ­ sek az apró k ö v e k e t és tüskéket szedik ki a gyapjúból. Mások a gyap­ jút puhítják botokkal. A harmadik csoport fésüli a gyapjút. A negyedik sodorja. Az ötödik festi a gyapjút. A hatodik, vagy talán a huszonha­ todik s z ö v i m a g á t a s z ő n y e g e t . Férfiak, nők és gyerekek, ö r e g e m b e ­ rek és idős a s s z o n y o k , mindegyiknek m e g v a n a saját h a g y o m á n y o s munkája. És az e g é s z munkát ének és zene kíséri. A tekercselő nők or­ sókkal a k e z ü k b e n k ü l ö n l e g e s láncot járnak és az ö s s z e s különféle munkát v é g z ő e m b e r szinte együtt m o z o g ugyanarra a ritmusra. T o ­ vábbá minden vidéknek m e g v a n a saját dallama, saját énekei és táncai, amik e m b e r e m l é k e z e t óta mindig a s z ő n y e g s z ö v é s munkájához tartoz­ tak. A h o g y ezt m o n d t a az a gondolat villant át agyamon, h o g y talán a s z ő n y e g mintázatának és színezetének kapcsolata van a z e n é v e l és ezt vonalakkal és színekkel fejezi ki; talán a s z ő n y e g e k ennek a zenének a lerögzítései, a partitúrák, m e l y e k b ő l a dallamot újra le lehet játszani. N e k e m s e m m i k ü l ö n ö s n e m volt ebben az ideában, mert gyakran „lát­ t a m " z e n é t a bonyolult ö s s z e t é t e l ű mintázatokban. N é h á n y alkalom adta b e s z é l g e t é s b ő l megtudtam pár dolgot G. múlt­ járól. A gyerekkora Kis-Ázsia határterületén telt el, különleges, e l s z i g e ­ telt, majdnem biblia kori életkörülmények között. Hatalmas birkanyájak, helyről helyre való vándorlások, találkozások különféle, különle-

35

g e s népekkel. Képzelőerejét különösen megragadták a Yezidisck, az „ördög imádók", akik megmagyarázhatatlan szokásaikkal, az ismeret­ len törvényeknek v a l ó furcsa alárendeltségükkel kora gyerekkorában megragadták figyelmét. Például elmondta nekem, h o g y gyerekkorában m e g f i g y e l t e a yezidis fiúkat, akik képtelenek voltak kilépni a földön köréjük rajzolt körből. Tündérmesék, legendák és hagyományok légkörében töltötte el fia­ tal éveit. Körülötte a „ c s o d á l a t o s " valóság volt. A j ö v e n d ö l é s e k , ami­ ket hallott és amikben mindenki hitt, beteljesedtek és mindezek kiala­ kították benne a hitet sok más mindenben is. M i n d e z e k e g y ü t t v é v e már n a g y o n korai é v e i b e n kialakították benne a misztériumokra, a felfoghatatlanra és a varázslatos dolgokra való hajlamot. Elmondta nekem, h o g y már e g é s z fiatal korában néhány h o s s z ú utazást tett Keleten; h o g y mi volt a v a l ó ezekben a történetek­ ben s o h a s e m voltam e g é s z e n biztos benne. De ahogy mondta, utazásai során újból kapcsolatba került olyan jelenségekkel melyek m e g g y ő z ­ ték e g y b i z o n y o s tudomány létezéséről, erőkről és jelenségekről, me­ lyek túlhaladják az átlag ember lehetőségeit, és h o g y vannak jósok és m á s csodálatos k é p e s s é g ű emberek. Elmondta, h o g y utazásai fokoza­ tosan e g y b i z o n y o s irányt kezdtek követni. Ment a tudás után kutatni és a z o k után, akik azt birtokolták. És mint mondta, nagy n e h é z s é g e k után megtalálta c tudás forrását, másokkal együtt, akik szintén a „cso­ dálatost" keresték, mint ő. E z e k b e n a történetekben, melyeket sajátmagáról mesélt, sok ellent­ m o n d á s és nehezen elhihető részlet volt. De már rájöttem, h o g y a s z o ­ k á s o s k ö v e t e l m é n y e k és nézetek nem alkalmazhatók rá. Az ember ve­ le kapcsolatban semmiről s e m lehet biztos. Mondhatott ma valamit és valami teljesen mást holnap, és m é g i s valahogy s o s e m került ellent­ mondásba; ezt kellett megérteni és mindennel egybevetni. Ritkán és mindig csak kitérően beszélt az iskolákról, ahol megtalál­ ta ezt a tudást, amit kétségtelenül birtokolt. Említette a tibeti m o n o s t o ­ rokat, a Chitralt, az A t h o s hegyeit, Szufi iskolákat Perzsiában, Bocharában és Kclct-Turkesztánban, különböző dervisrendeket, de soha nem említett pontos részleteket. Állandósult csoportunkban az egyik b e s z é l g e t é s n é l megkérdeztem G.-t: „Ha az ókori tudományt megőrizték és ha létezik a mi tudomá­ nyunktól eltérő, sőt ezeket felülmúló tudás, miért van olyan gondosan eltitkolva, miért nem válhat k ö z ö s tulajdonná? Miért van, h o g y azok az emberek, akik birtokolják ezt a tudást, nem engedik, h o g y bekerüljön az élet általános körforgásába a hazugság, a g o n o s z s á g és a tudatlan­ s á g elleni küzdelem érdekében?" U g y g o n d o l o m , ez az a kérdés, ami általában minden e l m é b e n fel­ merül az ezoteriával való e l s ő találkozáskor.

36

„Erre két válasz v a n " mondta G. „Először is ez a tudás nincs elrejt­ ve; másodszor, ennek nagyon sajátos j e l l e g e miatt nem lehet k ö z ö s tu­ lajdon. V e g y ü k a második pontot először. B e b i z o n y í t o m önöknek, h o g y ez a tudás (hangsúlyozta a s z ó t ) sokkal könnyebben elérhető azoknak, akik k é p e s e k azt elsajátítani, mint ahogy azt általában gon­ dolják; m i n d e n n e h é z s é g abból ered, h o g y az emberek nem akarják, v a g y n e m képesek azt átvenni. De mindenekelőtt m e g kell érteni, h o g y ez a tudás nem lehet min­ denkié. M é g túl s o k emberé s e m . Ilyen a törvény. Önök ezt n e m értik, mert nem fogják fel, h o g y a tudás, mint minden m á s a világon, anya­ gi Anyagi, ami azt jelenti, h o g y az anyagiság minden tulajdonságát birtokolja. Márpedig az anyagiság egyik e l s ő tulajdonsága az, h o g y a m e n n y i s é g e m i n d i g korlátozott, v a g y i s , h o g y e g y b i z o n y o s helyen e g y b i z o n y o s időben csak korlátozott m e n n y i s é g létezik belőle. M é g a si­ vatag homokja és a tenger vize is változatlan, pontosan meghatározott m e n n y i s é g b e n van jelen. Ha tehát a tudás anyag, ez azt jelenti, h o g y meghatározott m e n n y i s é g van b e l ő l e e g y adott helyen és adott időben. Azt lehet mondani, h o g y e g y b i z o n y o s időszak, mondjuk e g y évszázad folyamán, e g y b i z o n y o s adott m e n n y i s é g ű tudás áll az emberiség ren­ delkezésére. De mint a mindennapi élet m e g f i g y e l é s é b ő l tudjuk, a tu­ dás anyaga k ü l ö n b ö z ő m i n ő s é g ű lehel, attól függően, h o g y kisebb, vagy n a g y o b b m e n n y i s é g b e n van felvéve. N a g y m e n n y i s é g b e n felvé­ ve e g y embernél, v a g y mondjuk e g y kis csoportnál nagyon jó ered­ ményt ad. kis m e n n y i s é g b e n , v a g y i s nagyon sok ember által felvéve, s e m m i l y e n e r e d m é n y t n e m ad, v a g y m é g negatív eredményt is hozhat, a vártnak ellenkezőjét. így ha e g y b i z o n y o s m e n n y i s é g ű tudás sokmil­ lió ember között oszlik m e g , m i n d e n e g y é n nagyon k e v e s e t kap belő­ le, és ez a kis m e n n y i s é g ű tudás n e m változtat semmit s e m az életében, s e m a d o l g o k megértésében. És bármilyen nagy t ö m e g ember kapja ezt a kis m e n n y i s é g ű tudást, semmit s e m fog változtatni az életükön kivé­ ve, h o g y talán m é g bonyolultabbá teszi. De ha e l l e n k e z ő l e g , nagy m e n n y i s é g ű tudás tömörült k e v é s ember­ nél, akkor ez a tudás nagy eredményeket ad. Ebből a s z e m s z ö g b ő l néz­ ve sokkal e l ő n y ö s e b b , ha ezt a tudást k e v é s ember őrzi és nincs szét­ szórva a t ö m e g között. Ha tárgyak bcaranyozásához e g y b i z o n y o s m e n n y i s é g ű aranyat ve­ szünk, tudnunk kell, vagy ki kell számítanunk, h o g y pontosan hány tárgy aranyozható be ezzel a m e n n y i s é g ű arannyal. Ha n a g y o b b m e n n y i s é g e t próbálunk bearanyozni, az aranyozás n e m lesz e g y e n l e ­ tes, foltos lesz, és a tárgyak m é g sokkal csúnyábbak lesznek, mintha nem lennének aranyozva; így végül az aranyunkat elpocsékoljuk. A tudás e l o s z t á s a pontosan u g y a n e z e n az e l v e n alapszik. Ha a tudás mindenkinek megadatott, senki s e m kap semmit. De ha csak k e v é s em-

37

b e m e k van fenntartva, akkor n e m csak megőrzik, amit kapnak, hanem gyarapíthatják is. Ez a teória e l s ő pillantásra nagyon igazságtalannak tűnik, mert azok­ nak a helyzete, akiktől a tudást megtagadták azért, h o g y páran többet kaphassanak, nagyon szomorúbbnak, meg nem érdcmcltcbbnck lát­ szik, mint a m i l y e n valójában. A valóság azonban e g é s z e n más; a tudás szétosztásában nincs s e m m i igazságtalanság. A tény az, h o g y a legtöbb embernek egyáltalán n e m kell a tudás és az általános kiosztásban m é g a mindennapi élethez s z ü k s é g e s részt s e m veszik el. Ez különösen a kollektív őrület időszakaiban válik nyil­ vánvalóvá; a háborúkban, forradalmakban, mikor úgy látszik, h o g y az emberek m é g azt a kis józan eszüket is elvesztik, amijük volt és teljes automatákká válnak, átadják magukat a mértéktelen rombolásnak, mintha m é g létfenntartási ösztönüket is elvesztették volna. Ennek kö­ vetkeztében rendkívül nagy m e n n y i s é g ű senki által n e m igényelt tudás marad, és áll rendelkezésére azoknak, akik képesek felismerni értékét. N i n c s ebben s e m m i igazságtalanság, mert azok, akik ezt a tudást megkapják, nem v e s z n e k cl senkitől semmit, csak azt használják, ami másoknak nem kell, ami egyébként elveszne, ha nem vennék el. Az e g y e s e k által összegyűjthető tudás, annak mások által v a l ó visszautasításától függ. Vannak időszakok az emberiség történetében, m e l y e k általában e g y ­ beesnek a kultúrák és civilizációk hanyatlásának kezdeteivel, amikor a t ö m e g jóvátehetetlenül elveszti józan eszét és kezdi mindazt elpusztí­ tani, amit é v s z á z a d o k és évezredek kultúrái építettek fel. A t ö m e g őrü­ letének ilyen korszakai, amik gyakran egybeesnek geológiai katakliz­ mákkal, klímaváltozásokkal és hasonló bolygójelenségekkel, óriási m e n n y i s é g ű tudásanyagot szabadítanak fel. Ilyenkor fontos munka azt összegyűjteni, ami különben elveszne. í g y a szétszórt tudásanyag ö s s z e g y ű j t é s e gyakran e g y b e e s i k a kultúrák és civilizációk hanyatlásá­ val és széthullásával. A kérdésnek ez az oldala világos. A tömeg n e m törődik a tudással, n e m kér b e l ő l e és vezetői saját ö n z ő érdekükben a félelmet és ellen­ s z e n v e t próbálják megerősíteni bennük mindentől, ami új és ismeret­ len. A rabság, amiben az emberiség él, e z e n a félelmen alapul. M é g el­ képzelni is nehéz minden borzalmát ennek a rabságnak. De az embe­ rek n e m értik, h o g y mit vesztenek. És hogy megértsük ennek a rabság­ nak az okait, e l é g megfigyelni hogyan élnek az emberek, mi az életük célja, mire vágynak és törekednek, mire gondolnak, miről beszélnek, mit szolgálnak és mit imádnak. Gondolják m e g , h o g y mire m e g y a je­ lenkori művelt társadalom pénze: ha a háborút félre is tesszük, fontol­ ják m e g , minek van a legmagasabb ára, mi vonzza a l e g n a g y o b b töme­ g e t ? Ha e g y pillanatra elgondolkodunk ezeken a kérdéseken, v i l á g o s lesz, h o g y az emberiség jelenlegi állapoiában, az érdekkörökben me-

38

l y e k b c n él n e m várhat cl mást, mint ami van. De a h o g y már mondtam, ez n e m is lehet m á s k é p p e n . Képzeljék el, h o g y az e g é s z emberiségnek fél kiló tudás jut e g y é v b e n . Ha ez a tudás a t ö m e g e k között l e s z szét­ o s z t v a , mindenki o l y a n k e v e s e t kap, h o g y u g y a n o l y a n o s t o b a marad, a m i l y e n volt. De m i v e l , csak n a g y o n k e v e s e n akarják ezt a tudást, azok akik kérik, kaphatnak mondjuk m i n d e g y i k e g y magnyit és így meg­ kapják azt a l e h e t ő s é g e t , h o g y intelligenciájuk fejlődjön. N e m lehet mindenki intelligens, m é g ha kívánja s e m . És ha intelligenssé válnának ez s e m s e g í t e n e , mert létezik e g y általános e g y e n s ú l y , amit n e m lehet felborítani. Ez az e g y i k oldal. A másik az. a h o g y már említettem senki s e m rejt cl s e m m i t ; nincs itt s e m m i misztérium. De az igazi tudás elnyerése, v a g y átadása óriási munkát és n a g y erőfeszítést k ö v e t e l attól, aki adja és attól is, aki kapja. Akiknek birtokukban van ez a tudás mindent m e g t e s z n e k , h o g y átadják és m e g o s s z á k a lehető legtöbb emberrel, h o g y m e g k ö n n y í t s é k annak m e g k ö z e l í t é s é t é s h o g y k é p e s s é tegyék ő k e t felkészülni a z i g a z s á g átvételére. D e tudást n e m lehet ráerősza­ kolni senkire és a h o g y már m o n d t a m , ha pártatlanul vizsgáljuk az át­ l a g e m b e r életét, h o g y mivel tölti napját és m i l y e n d o l g o k érdeklik, az azonnal bebizonyítja, h o g y lehetetlen ezt a tudást birtokoló embereket azzal vádolni, h o g y n e m kívánják továbbadni, v a g y másokat megtaní­ tani arra, amit ők már tudnak. Aki a tudást akarja, annak magának kell a kezdeti erőfeszítéseket m e g t e n n i e , h o g y megtalálja a forrását, azt m e g k ö z e l í t s e , segítségül vé­ ve az útbaigazításokat, amiket mindenki megkaphat, de amiket az em­ berek általában n e m akarnak meglátni, v a g y felismerni. N e m jöhet a tudás az e m b e r e k h e z ingyen, saját erőfeszítéseik nélkül. Ezt elfogad­ ják, ha a m e g s z o k o t t tudományról van s z ó , de amikor a nagy tudo­ mányról van s z ó , ha egyáltalán elfogadják l é t e z é s é n e k l e h e t ő s e g é t , ak­ kor másra számítanak. Mindenki n a g y o n jól tudja, h o g y ha az ember m e g akar tanulni kínaiul, ahhoz n é h á n y évi k o m o l y munkára van szük­ s é g ; mindenki tudja, h o g y 5 évre van s z ü k s é g az o r v o s t u d o m á n y lé­ n y e g é n e k m e g é r t é s é h e z és talán k é t s z e r ennyi időre a festészet és a ze­ ne t a n u l m á n y o z á s á h o z . És m é g i s vannak e l m é l e t e k , a m e l y e k azt állít­ ják, h o g y a tudást el lehet érni m i n d e n e g y é n i erőfeszítés nélkül, még alvásban is. Az ilyen teóriáknak már a l é t e z é s e is m e g m a g y a r á z z a , h o g y miért nem érheti cl az e m b e r e k e t a tudás. U g y a n a k k o r l é n y e g e s megérteni, h o g y e g y e m b e r önálló e r ő f e s z í t é s e i valamit elérni ez irány­ ban n e m hozhatnak s e m m i eredményt. Az e m b e r a tudást csak azok se­ g í t s é g é v e l tudja elérni, akiknek az már m e g v a n . Ezt kezdettől fogva m e g kell érteni. Attól kell tanulni, aki már tud." A z e g y i k k ö v e t k e z ő találkozón G . e g y kérdésre v á l a s z o l v a jobban kifejtette néhány, már korábban m e g a d o t t ideáját a reinkarnációról és a j ö v e n d ő életről.

39

A b e s z é l g e t é s valaki kérdésével kezdődött: „Lehet-e azt mondani, hogy az ember halhatatlan?" » „A halhatatlanság az e g y i k olyan tulajdonság, amit az ember sajátjá­ nak tart anélkül, h o g y kellőképen megértené miről van s z ó " mondta G. „A többi ilyen tulajdonság, a b e l s ő e g y s é g értelmében vett 'egyéni­ s é g ' , az állandó és változatlan ' É n ' , a 'tudat' és az 'akarat'. Mindezek a tulajdonságai meg lehemek az embernek (kihangsúlyozta a lehetnek szót), de ez természetesen nem azt jelenti, h o g y azokat t é n y l e g e s e n birtokolják, v a g y bárki birtokolhatja.

madik a ' s z e l l e m i ' test; a negyedik az ezoterikus kereszténység termi­ nológiájában az 'Isteni' test. A teozófiai terminológiában az e l s ő a 'fi­ zikai' test, a második az 'asztrál', a harmadik a 'mentális', a negyedik a ' k a u z á l i s ' test. 1 B i z o n y o s keleti tanítások n y e l v e z e t é b e n az e l s ő test a ' k o c s i ' (test), a második test a ' l ó ' (érzelmek, vágyak), a harmadik a ' k o c s i s ' (gon­ d o l k o d á s ) és a n e g y e d i k a 'mester' (Én, tudatosság, akarat).

A h h o z , h o g y megértsük mi az ember jelenleg, azaz a fejlődése m o s ­ tani szintjén, e g y b i z o n y o s mértékig cl kell képzelni, h o g y m i v é lehet, azaz mit érhet el. Mert csak fejlődése folyamatának h e l y e s megértése teszi lehetővé az embernek, h o g y már ne tulajdonítsa magáénak azt, ami m é g n e m az ö v é és amit talán csak nagy erőfeszítések és sok mun­ ka árán tud elérni. Az ősi tanítások szerint, melyek nyomai megtalálhatók sok régi és új rendszerben, mikor az ember elérte a számára lehetséges fejlődés leg­ teljesebb fokát, négy testből áll. Ez a négy test szubsztanciákból áll, m e l y e k fokozatosan finomabbak és finomabbak lesznek, e g y m á s b a hatolnak és négy független szervezetet alkotnak, melyek meghatáro­ zott kapcsolatban vannak egymással, de ugyanakkor önállóak és füg­ getlen cselekedetekre képesek. Azért létezhet n é g y test, mert az emberi szervezet, azaz a fizikai test, annyira összetett, h o g y b i z o n y o s körülmények között e g y új, független s z e r v e z e t nőhet benne, m e l y sokkal m e g f e l e l ő b b és érzékenyebb e s z ­ k ö z a tudat t e v é k e n y s é g é h e z , mint a fizikai test. A tudat megnyilvánu­ lása ebben az új testben képes azt kormányozni és teljes hatalma és uralma van a fizikai test fölött. Ebben a második testben b i z o n y o s kö­ rülmények között e g y harmadik test nőhet, amelynek szintén m e g v a n ­ nak a saját j e l l e g z e t e s s é g e i . A tudat megnyilvánulásának ebben a har­ madik testben teljes hatalma és uralma van az e l s ő két test fölött; és a harmadik test k é p e s elsajátítani olyan ismereteket, amelyek az e l s ő , v a g y a második test számára elérhetetlenek. A harmadik testben bizo­ n y o s körülmények között e g y negyedik test nőhet, m e l y ugyanannyira különbözik a harmadiktól, mint a harmadik a másodiktól és a második az. e l s ő t ő l . A tudat megnyilvánulásának ebben a negyedik testben tel­ j e s hatalma van az e l s ő három test és önmaga fölött. Ezt a n é g y testet k ü l ö n b ö z ő tanításokban különféleképpen határoz­ zák m e g . " G. felrajzolt e g y ábrát, (1. ábra) és ezt mondta: „A keresztény terminológia szerint az első, a fizikai lest, vagy 'érzé­ ki' test, a második a keresztény nyelvezetben 'természeti' test; a har-

40

Első lest

Második lesi

Érzéki test „Kocsi" (test)

Természeti test ..Ló" (érzelmek vágyak)

Fizikai test

Aszlrális lest

Harmadik test Szellemi test „Kocsis" (gondolkodás) Mentális lest

Negyedik test Isteni test „Mester" (Rn. tudat, akarat) Kauzális test

Lábra Ilyen ö s s z e h a s o n l í t á s o k és párhuzamok megtalálhatók a legtöbb olyan tanításban, amelyek felismerik, h o g y az emberben a fizikai tes­ ten kívül valami m á s is van. De majdnem mind ezek a tanítások, mia­ latt többé k e v é s b é ismert formában ismétlik az ősi tanítások meghatá­ rozásait és felosztásait, elfelejtették v a g y kihagyták a legfontosabb jel­ lemvonását: h o g y az ember n e m születik a finomabb testekkel és h o g y azok csak m e s t e r s é g e s e n fejleszthetők ki, ami csak b i z o n y o s k e d v e z ő külső és b e l s ő feltételek között l e h e t s é g e s . Az 'asztrál test' n e m nélkülözhetetlen az embernek. N a g y luxus ez, amire csak k e v e s e k n e k van l e h e t ő s é g e . Az ember e g é s z e n jól élhet 'asztrál test' nélkül. A fizikai testben m e g v a n minden funkció, ami az é l e t h e z s z ü k s é g e s . Az ember 'asztrál test' nélkül is azt a benyomást keltheti, h o g y n a g y o n intelligens, sőt spirituális emberes így nemcsak másokat, hanem önmagát is m e g t é v e s z t i . Ez m é g inkább vonatkozik a 'mentális testre' és a negyedik testre. Az átlag e m b e r n e m birtokolja s e m e z e k e t a testeket, s e m a hozzájuk tartozó funkciókat. De gyakran azt gondolja és a többiekkel is elhiteti, h o g y azok m e g v a n n a k neki. Ennek a tévedésnek az oka e l ő s z ö r is az, h o g y a fizikai test ugyanazokkal az anyagokkal működik, melyekből a m a g a s a b b testek állnak, csak e z e k az anyagok n e m kristályosodtak ki benne, n e m az ö v é i ; másodszor, a fizikai test ö s s z e s funkciói hasonló­ ak a f e l s ő testek funkcióihoz, bár természetesen nagy mértékben kü1

Vagyis a test, ami magában hordozza cselekedeteinek okozatát, ami külső

okozóktól független: az akarat (est.

41

lönböznek ezektől. A legfőbb különbség e g y csak a fizikai testet birto­ k o l ó ember funkciói és a négy testtel rendelkező ember funkciói között az, h o g y az e l s ő esetben a fizikai test funkciói kormányozzák az ö s s z e s többit, m á s szóval mindent a test kormányoz, melyet a külső befolyá­ sok irányítanak. A második esetben a kormányzás, vagy kontroll a fel­ ső testből ered. A fizikai test és a n é g y test funkciói között párhuzamot vonhatunk." G. e g y másik ábrát rajzolt ( 2 . ábra), párhuzamosan bemutatva a csak fizikai testtel, és e g y n é g y testtel rendelkező ember funkcióit.

>

Külső befolyások nyomására működő automata

Az automatizmus által létrehozott vágyak

A vágyakból eredő gondolatok

A vágyak által létrehozott szá­ mos és ellent­ mondó akaratok

< Intelligenciának alávetett érze­ lemnek engedel­ mes test

Tudatnak és az Intelligens gon­ dolatnak engedel­ karainak enge­ delmes gondolati mes vágyak és funkció érzelmi erők

Én Tudat Akarat

2. ábra „ A z e l s ő e s e t b e n " mondta G, „vagyis e g y csak a fizikai test funkci­ óival m ű k ö d ő embernél, az automata a külső befolyásoktól függ és a másik három funkció a fizikai testtől és a kapott külső befolyásoktól. Vágyak, vagy e l l e n s z e n v e k - 'akarom*, ' n e m akarom'; ' s z e r e t e m ' , ' n e m s z e r e t e m ' -, v a g y i s olyan funkciók, amik elfoglalják a második test helyét, véletlen sokkoktól és befolyásoktól függve. A g o n d o l k o ­ dás, m e l y a harmadik test funkciójának felel m e g , teljesen m e c h a n i k u s folyamat. Az 'akarat' hiányzik az átlagos, mechanikus embernél, neki csak vágyai vannak; és amit erős, vagy g y e n g e akaratnak neveznek, az csak a többé k e v é s b é tartós vágyainak, kívánságainak folytonossága. A második esetben, v a g y i s e g y olyan embernél, aki a n é g y testet bir­ tokolja, a fizikai test automatikussága a többi test befolyásától függ. A különféle vágyak gyakran disszonáns és ellentétes t e v é k e n y s é g e he­ lyett van e g y egyedüli Én. teljes, oszthatatlan és állandó; e g y egyéni­ ség, a m e l y uralja a fizikai testet és annak kívánságait, és k é p e s l e g y ő z ­ ni annak e l l e n s z e n v e i t és ellenállásait. A mechanikus g o n d o l k o d á s he­ lyett a fudaf van. És akarat van. v a g y i s erő, ami nem csupán a külön­ b ö z ő 'én'-ekhez tartozó, változó, gyakran ellentétes kívánságokból áll, hanem ami a tudatból fakad és amit az e g y é n i s é g , vagy e g y egyedüli és állandó ' É n ' kormányoz. Csak az ilyen akaratot lehel 'szabadnak'

42

nevezni, mert független a véletlentől és n e m lehet megváltoztatni, s e m kívülről irányítani. Egy keleti tanítás a négy test funkcióit, ezek fokozatos n ö v e k e d é s é t és fejlődésük feltételeit a k ö v e t k e z ő m ó d o n írja le: Képzeljünk cl e g y edényt vagy lombikot, tele k ü l ö n b ö z ő fém porok kai. A porok érintkezésben állnak e g y m á s s a l , de nincs közöttük kap­ csolat, í g y m i n d e n véletlen változás a lombik helyzetében megváltoz­ tatja a porok v i s z o n y l a g o s helyzetét. Ha a lombikot megrázzák, vagy ujjal m e g ü t ö g e t i k , akkor az a por, ami a tetején volt, talán az aljára, vagy a k ö z e p é r e kerülhet, és amelyik az alján volt a tetejére. S e m m i ál­ landóság n i n c s a porok h e l y z e t é b e n és ilyen körülmények között nem is lehet. Ez e g y p o n t o s képe s z e l l e m i életünknek. Minden pillanattal az új b e f o l y á s o k megváltoztathatják a porok helyzetét, s a tetején l é v ő he­ lyébe e g y másik, azzal teljesen ellentétes természetű kerül. A tudo­ mány a femporoknak ezt a viszonyát mechanikus k e v e r e d é s állapotá­ nak hívja. Az ilyen keverékben a porok e g y m á s h o z való viszonyának alapvető j e l l e g z e t e s s é g e az állandóság hiánya és az ingatagság. T e l j e s e n lehetetlen állandósítani a porok kölcsönhatását a mechani­ kus k e v e r e d é s állapotában. De a porokat ö s s z e lehet olvasztani; azok fém t e r m é s z e t e ezt lehetővé teszi. Ehhez k ü l ö n l e g e s tüzet kell gyújta­ ni a lombik alatt. A hó felolvasztja a porokat és összeolvasztja őket. í g y ö s s z e o l v a d v a a porok kémiai vegyületté válnak. És most már nem lehet többé o l y a n könnyen szétválasztani ezeket, mint mikor a mecha­ nikus k e v e r e d é s állapotában voltak, h o g y helyet változtassanak. A lombik tartalma így most oszthatatlanná és ' e g y é n i v é ' vált. Ez a má­ sodik test kialakulásának képe. Az ö s s z e o l v a d á s h o z s z ü k s é g e s tűz 'súrlódással' hozható létre, ami ebben az értelemben az emberben az ' i g e n ' és a ' n e m ' közötti harc k ö v e t k e z m é n y e . Ha az ember minden vágynak átadja magát, ha e l ő s e g í t i azokat, akkor n e m l e s z benne bel­ ső k ü z d e l e m , n e m lesz 'súrlódás', nem lesz tűz. De ha e g y pontosan meghatározott célért, az azt m e g a k a d á l y o z ó vágyak ellen küzd, akkor tüzet h o z létre, m e l y fokozatosan átalakítja belső világát e g y E g é s s z é . Térjünk v i s s z a a példánkra, kt ö s s z e o l v a d á s során elnyert kémiai v e g y ü l e t sajátos tulajdonságokkal rendelkezik: b i z o n y o s fajsúllyal, bi­ z o n y o s e l e k t r o m o s v e z e t ő k é p e s s é g g e l és így tovább. Ezek a tulajdon­ ságok az adott anyag j e l l e g z e t e s s é g e i t alkotják. De e g y b i z o n y o s fajta munkán keresztül ezeknek a j e l l e g z e t e s s é g e k n e k s z á m a m e g n ö v e k e d ­ het, v a g y i s az ö t v ö z e t új tulajdonságokat kaphat, m e l y e k e t e l ő z ő l e g n e m birtokolt. Alkalmassá válhat m á g n e s e z é s r e , rádióaktivitásra, és így tovább. A folyamat, melynek során az ö t v ö z e t új tulajdonságokat nyer, a har­ madik test kialakulásának és annak s e g í t s é g é v e l e g y új tudás és új ké­ p e s s é g e k m e g s z e r z é s é n e k felel m e g .

43

A m i k o r a harmadik test már kialakult és m e g s z e r e z t e az ö s s z e s szá­ mára elérhető tulajdonságot, k é p e s s é g e t és tudást, akkor m é g m e g m a ­ rad a probléma, hogyan lehet ezeket lerögzíteni; mert akár azok a bi­ z o n y o s fajta befolyások, melyektől kapta, akár mások azokat m é g el is vehetik tőle. De k ü l ö n l e g e s munkával, amit a három test együtt v é g e z el, az elnyert tulajdonságok a harmadik test állandó és megváltoztatha­ tatlan tulajdonává válhatnak Ezeknek a megszerzett tulajdonságoknak rögzítési folyamata együtt jár a n e g y e d i k test kialakulási folyamatával. És csak azt az embert lehet a s z ó teljes értelmében Embernek nevez­ ni, akinél mind a n é g y test már teljesen kifejlődött. Ennek az ember­ nek sok olyan tulajdonsága van, ami az átlagembernek nincs. Az egyik ilyen tulajdonság a halhatatlanság. Minden vallásban és ősi tanításban benne van, h o g y a negyedik test m e g s z e r z é s é v e l az ember m e g s z e r z i a halhatatlanságot; és mindegyik tartalmaz, útbaigazítást a negyedik test m e g s z e r z é s é n e k útjához, azaz a halhatatlansághoz. E z z e l kapcsolatban b i z o n y o s tanítások az embert e g y n é g y szobás h á z h o z hasonlítják. Az ember a legkisebb és l e g s z e g é n y e b b szobában él n e m is sejtve a többi kincsekkel teli szoba létezéséről, m í g valaki m e g n e m mondja neki. Amikor már hallott róla, kezdi a szobák kulcsa­ it keresni, különösen a negyedik, a legfontosabb szobáét. Mikor m e g ­ találja az utat a negyedik szobába, csak akkor válik valóban házának m e s t e r é v é , mert csak attól kezdve lesz ö v é a ház teljesen és örökre. A negyedik szoba adja a halhatatlanságot az embernek és minden vallási tanítás arra törekszik, h o g y ennek az útját m e g m u t a s s a . N a g y o n sok út van, némelyik rövidebb, némelyik hosszabb, némelyik nehe­ z e b b és a másik könnyebb, dc mindegyik, kivétel nélkül e g y irányba vezet, v a g y törekszik: a halhatatlanság felé."

fizikai gyakorlatokból áll. A fakír v a g y állva marad ugyanabban a póz­ ban mozdulatlanul órákon, napokon, hónapokon, é v e k e n keresztül; v a g y kinyújtott karokkal ül a c s u p a s z k ö v ö n , napsütésben, e s ő b e n , hó­ ban, vagy tűzzel k í n o z z a magát, hangyabolyban tartja m e z t e l e n lábait és így tovább. Ha n e m lesz beteg, v a g y nem hal m e g mielőtt kifejlődik benne az. amit fizikai akaratnak nevezhetünk akkor eléri a negyedik szobát, v a g y a n e g y e d i k test kialakításának lehetőségét. Dc a többi funkciója - az érzelmi, az intellektuális - fejletlenek maradnak. M e g ­ szerezte az akaratot, dc nincs s e m m i , amire alkalmazhatná, nem tudja hasznosítani a tudás m e g s z e r z é s é r e , s e m ön-tökéletesítésre. Általában túl öreg e g y új m u n k a elkezdésére. Dc ahol vannak fakír iskolák, ott j ó g a iskolák is vannak. A jógik rendszerint figyelik a fakírokat. Ha a fakír eléri a célját és m é g n e m túl öreg, b e v e s z i k e g y jógi iskolába, ahol e l ő s z ö r gyógyítják és rendbe hozzák m o z g á s i k é p e s s é g é t , és azután kezdik tanítani. A lak írnak új­ ból kell tanulnia járni, beszélni, mint a kisgyereknek. De most már van akarata, ami már fantasztikus n e h é z s é g e k e n átsegítette, és ez az akarat segítheti l e g y ő z n i az út második részén, n e v e z e t e s e n az intellektuális és az érzelmi funkciók kifejlesztése során rá váró n e h é z s é g e k e t . Elképzelni s e m tudják, milyen megpróbáltatásokon mennek keresz­ tül a fakírok. N e m tudom, láttak-e már igazi fakírokat, v a g y sem. Én sokat láttam; például láttam e g y e t e g y indiai templom udvarában, m é g aludtam is a k ö z e l é b e n . H ú s z é v e n keresztül éjjel-nappal a k é z és láb­ ujjain tartotta magát. Már képtelen volt magát kiegyenesíteni. A tanít­ ványai vitték helyről helyre, vitték a f o l y ó h o z és úgy mosták, mint e g y szobrot. De ezt n e m egyszerre érte el. Képzeljék el, mi mindent kellett neki l e g y ő z n i e , m i l y e n sok kínt kellelt kiállnia, h o g y elérje ezt a szin­ tet.

A fakír útja k ü z d e l e m a fizikai testtel, az e l s ő szobán v a l ó munka Ez az út h o s s z ú , n e h é z és bizonytalan A fakír a fizikai akarat kifejleszté­ sére törekszik, a test feletti uralomra. Ezt szörnyű s z e n v e d é s e k k e l éri el, a teste kínzásával. A fakír e g é s z útja különféle hihetetlenül nehéz

És az. e m b e r n e m vallási érzelemből lesz fakír, s e m azért, mert isme­ ri ennek az útnak lehetőségeit és eredményeit. Minden keleti ország­ ban él az e g y s z e r ű n é p körében az a szokás, hogy odaadják a fak írok nak a v a l a m i l y e n s z e r e n c s é s e s e m é n y után született gyermeket. Emel­ lett a fakírok s o k s z o r árva gyerekeket fogadnak örökbe, v a g y e g y s z e ­ rűen m e g v e s z i k a s z e g é n y szülőktől. Ezek a gyerekek a tanítványaik lesznek és utánozzák őket, v a g y utánozni kényszerítik őket; vannak akik csak látszólag teszik, de vannak, akikből tényleg fakír lesz ezután. M i n d e h h e z h o z z á t é v e , mások azért lesznek fakírok, mert megragad­ ta őket, amit a fakíroktól láttak. A templomokban minden fakír köze­ lében lehet látni embereket, akik utánozzák ót és ugyanabban a pozitúrában ülnek v a g y állnak. Persze n e m olyan sokáig, de néha h o s s z ú órákon át. És néha megtörténik, h o g y e g y ember, aki véletlenül ment be a t e m p l o m b a e g y ünnepnapon és elkezdett utánozni e g y fakírt, aki különösen megragadta, többet n e m tér haza, hanem a fakírok tanítva

44

45

L e g k ö z e l e b b G. ott folytatta, ahol legutoljára abbahagyta. „ I x g u t ó b b e m l í t e t t e m " mondta „hogy a halhatatlanság nem e g y o l y a n tulajdonság, amivel együtt születik az ember, hanem olyan, amit m e g s z e r e z h e t . A halhatatlanság felé v e z e t ő általánosan ismert utakat három csoportra lehet osztani: /. A fakír útja 2. A

szerzetes

3. A jógi

útja

útja

nyainak k ö z ö s s e g é b e áll, és idővel ő is fakír lesz. M e g kell értsék, h o g y ezt a szót 'fakír', idézőjelben használom. Perzsiában a fakír egy­ szerűen koldust jelent: Indiában a zsonglőrök, a vásári mutatványosok nagy része fakímak nevezi magát. Az európaiak, különösképpen a ta­ nult európaiak nagyon sokszor a fakír nevet adják a jógiknak, mint a k ü l ö n b ö z ő rendekhez tartozó vándorló szerzeteseknek. Dc valójában a fakír, a szerzetes és a jógi útja teljesen különböző. Eddig a fakírról beszéltem. Ez az e l s ő út. A második út a szerzetes útja. Ez a hit útja, a vallásos érzések és ál­ dozatok útja. Csak nagyon erős vallásos érzelmű és intenzív vallásos képzeletű emberből válhat ' s z e r z e t e s ' , a s z ó igazi értelmében. A szer­ z e t e s útja is nagyon h o s s z ú és nehéz. A szerzetes éveket, évtizedeket tölt el önmagával küzdve, de minden munkája a második szobára ö s s z ­ pontosul, a második testre, azaz az érzésekre. Minden érzést e g y e t l e n érzésnek rendel alá, a hitnek, kifejleszti önmagában az egységet, az ér­ z e l m e k fölötti uralmat és ezen az úton eléri a negyedik szobát. De fi­ zikai teste és gondolkodási k é p e s s é g e fejletlen maradhat. Ahhoz, h o g y használni tudja, amit elért, ki kell fejlesztenie testéi és gondolkodási k é p e s s é g é t . Ezt csak új áldozatokkal, önsanyargatásokkal és lemondá­ sokkal lehet elérni. Egy szerzetesnek jógivá és fakfrrá kell válnia. Na­ g y o n k e v é s jut cl ilyen m e s s z e ; m é g kevesebb jut keresztül mindeze­ ken a n e h é z s é g e k e n . Legtöbb, vagy meghal ezelőtt, vagy csak látszat­ ra l e s z szerzetes. A harmadik út a jógi útja. Ez a tudás, az értelem útja. A jógi útja a 'harmadik s z o b á n ' való munkából áll, h o g y a negyedikbe intellektuá­ lis erőfeszítésekkel bejuthasson. A jógi a 'negyedik szobát' elméje ki­ fejlesztésével éri cl, dc teste és érzelmei fejletlenek maradnak, és mint a fakír és a szerzetes, képtelen hasznosítani az elért eredményeket. Mindent tud, dc semmit s e m tud tenni. Ahhoz, h o g y k é p e s l e g y e n ten­ ni, m e g kell szereznie az uralmat teste és érzelmei felett, azaz az e l s ő és második s z o b a fölött. Ehhez újra kell kezdenie a munkát és eredmé­ nyeket csak h o s s z a s erőfeszítések árán érhet el. Ebben az esetben azonban m e g v a n az az e l ő n y e , h o g y megérti saját helyzetét, tudja mi­ ben van hiánya, mit kell csinálnia és milyen irányba kell haladnia. Dc mint a fakír, vagy a szerzetes útján, a jógi útján is csak nagyon k e v e ­ sen jutnak cl ennek megértéséhez, vagyis arra a színvonalra, mikor az e m b e r tudja, h o v a tart. A legtöbb megáll e g y b i z o n y o s eredmény eléré­ se után és nem m e g y tovább. Az utak a mestertől, vagy szellemi vezetőtől függően is különböznek egymástól. A fakír útján az embernek nincs mestere a s z ó igazi értelmében. A mester ez esetben nem tanít, csak példát mutat. A tanítványok munká­ ja a mester utánzásából áll.

46

A szerzetes útján az embernek van mestere és kötelességének, fel­ adatának e g y i k része az, h o g y abszolút hite l e g y e n mesterében és tel­ j e s e n g e d e l e m m e l alávesse magát neki. De a legfontosabb d o l o g a szerzetes útján az Istenben v a l ó hit, az Isten szeretete, az állandó erő­ feszítések Istent szolgálni és neki engedelmeskedni, bár az Isten fogal­ mának és szolgálatának megértésében sok szubjektivitás és ellentmon­ dás lehet. A jógi útján az embernek s e m m i t s e m kell és s e m m i t s e m szabad tennie a mester nélkül. Kezdetben utánoznia kell a mesterét, mint a fa­ kímak és hinni benne, mint a szerzetesnek. De ezután a jógi útján az ember fokozatosan saját mestere lesz. Megtanulja mestere módszereit fokozatosan önmagára alkalmazni. M i n d e z e k az utak; a lak íré. a szerzetesé és a j ó g i é e g y b e n m e g e g y e z ­ nek: mindegyik a legnehezebbel kezdi, az élet teljes megváltoztatásá­ val, minden világi d o l o g feladásával. Az embernek fel kell adnia ott­ honát, családját ha van, le kell mondania az élet ö s s z e s élvezetéről, kö­ telezettségéről és ki kell m e n n i e a sivatagba, belépni e g y kolostorba, vagy e g y j ó g a iskolába. Az e l s ő naptól kezdve, útja l e g e l s ő lépésétől, m e g kell haljon ennek a világnak; csak akkor remélheti, h o g y bármit is elér e z e n utak egyikén. H o g y ennek a tanításnak a lényegét felfogjuk, világosan m e g kell ér­ teni, h o g y az utak az egyedüli l e h e t s é g e s módszerek az ember rejtett l e h e t ő s é g e i n e k kifejlesztéséhez. Ez is mutatja, milyen n e h é z és ritka az ilyen fejlődés. Ezeknek a l e h e t ő s é g e k n e k a fejlődése nem törvénysze­ rű. A törvény, az ember számára a mechanikus befolyások körében, az ' e m b e r - g é p ' állapotában v a l ó lét. A rejtett lehetőségek kifejlesztésé­ nek útja a természet és Isten elleni út. Ez m e g m a g y a r á z z a az utak ne­ h é z s é g e t és azok kizárólagos voltát. Az utak keskenyek és szigorúak. Dc csak e z e k e n keresztül lehet valamit elérni. A mindennapi élet sűrű­ jében, k ü l ö n ö s e n a m o d e m életben, az utak e g é s z kis, alig észrevehe­ tő j e l e n s é g e k n e k tűnnek, amikre az élet s z e m s z ö g é b ő l semmi szükség nincs. Dc ezek a kis j e l e n s é g e k mindazt magukba foglalják, amire az embernek rejtett lehetőségei kifejlesztéséhez s z ü k s é g e van. Az utak s z e m b e n állnak a mindennapi élettel, m á s elveken alapulnak és más törvények alá tartoznak. Ebben áll erejük és fontosságuk. A mindenna­ pi életben, m é g e g y t u d o m á n y o s , filozófiai, vallásos, v a g y szociális ér­ d e k l ő d é s s e l betöltött életben is, nincs s e m m i és nem is lehet semmi, ami megadná az utakba foglalt lehetőségeket. Az utak vezetik, vagy vezetniük kellene az embert a halhatatlansághoz. A mindennapi élet, m é g a l e g k i v á l ó b b is, a halálhoz v e z e t és n e m is vezethet máshová. Az utak ideáját n e m lehet megérteni, ha elfogadjuk, h o g y emberi e v o l ú c i ó l e h e t s é g e s az utak s e g í t s é g e nélkül.

47

N e h é z az embernek ebbe a gondolatba belenyugodni. Ez túlzásnak, igazságtalannak és abszurdnak tűnik. Az e m b e r nagyon s z e g é n y e s e n értelmezi a ' l e h e t ő s é g ' fogalmát. Azt képzeli, h o g y ha vannak képes­ s é g e i , azokat fejlesztenie kell és a körülmények ezt m e g is engedik. Miután kezdetben teljesen visszautasított bármilyen lehetőséget önma­ gában, általában az ember hirtelen e g y elkerülhetetlen fejlődés követe­ lésére tér át. N e h é z elfogadnia a gondolatot, h o g y egyrészt l e h e t ő s é g e i a j e l e n l e g i , teljesen fejletlen állapotban maradhatnak, sőt m é g el is tűn­ hetnek, másreszt, h o g y kifejlesztésük hatalmas erőfeszítést és kitartást igényel tőle. L é n y e g é b e n v é v e , ha azokról az emberekről beszélünk, akik n e m fakírok, n e m szerzetesek, nem jógik és akikről biztosak va­ gyunk, h o g y soha n e m is lesznek azok, abszolút biztonsággal mond­ hatjuk, hogy lehetőségeik nem fejlődhemek ki és nem is fognak soha kifejlődni. Fontos erről m é l y e n m e g g y ő z ő d n i , h o g y megértsék az ez­ után következőket. A civilizált élet s z o k á s o s körülményei között, m é g e g y intelligens, a tudás után kutató e m b e r helyzete is reménytelen, mert környezetében s e m m i e s h e t ő s é g e s i n c s arra. h o g y találjon valamit, ami e g y fakír, v a g y jógi iskolára hasonlítana; a nyugati vallások pedig annyira elfa­ jultak, h o g y már régóta nincs bennük semmi élet. A k ü l ö n b ö z ő 'ok­ kult' és 'spiritiszta' társaságoktól s e m várhat mást, mint naiv kísérle­ teket. És a helyzet igazán reménytelen lenne, ha n e m létezne a negye­ dik út l e h e t ő s é g e . A n e g y e d i k út n e m követeli m e g a világi életből v a l ó visszavonulást, n e m kell. h o g y mindent feladjon, amiben addig élt. A negyedik út sok­ kal m e s s z e b b kezdődik, mint a jógi útja. Ez azt jelenti, h o g y az ember csak felkészülve léphet a negyedik útra, és h o g y ezt a k o m o l y felkész­ ülést a mindennapi életben kell elemi é s sok különböző oldalát kell érinteni. Továbbá az embernek a negyedik út munkájához m e g f e l e l ő körülmények között kell élnie, vagy mindenesetre olyan körülmények között, amik nem teszik azt lehetetlenné. M e g kell érteni, h o g y az e m ­ bernek b e l s ő vagy külső életében lehetnek olyan körülmények, amik leküzdhetetlen akadályokat teremtenek a negyedik úton. Továbbá a n e g y e d i k útnak nincsenek olyan meghatározott formái, mint a fakír a s z e r z e t e s és a jógi útjának. És mindenekelőtt, ezt m e g kell találni. Ez az e l s ő próba. Ez n e m annyira ismert, mint a három h a g y o m á n y o s út. S o k e m b e r van, aki s o s e m hallott a negyedik útról, mások pedig e g y ­ szerűen elutasítják létezésének lehetőségét. U g y a n a k k o r a n e g y e d i k út kezdete könnyebb, mint a fakír, s z e r z e t e s és jógi útjának kezdete. I x h c t a negyedik utat követni, d o l g o z n i rajta és folytatni az e m b e r s z o k á s o s munkáját a m e g s z o k o t t életkörülmé­ n y e k között anélkül, h o g y korábbi kapcsolatait megszakítaná az e m b e ­ rekkel, vagy bármit abbahagyna. Ellenkezőleg. A z o k az életkörülmé-

48

nyek, m e l y e k b e n az ember a munka kezdetén van, a m e l y e k b e n a mun­ ka találja, mindenképpen a legjobb lehetőség számára, legalábbis a munka kezdetén. Ezek számára a természetes körülmények. Ezek kö­ zött a körülmények k ö z ö n az ember önmaga, mert az e m b e r élete és annak körülményei m e g e g y e z n e k vele. Minden m á s körülmény, ami különbözik attól, amit az élet kialakított, mesterkélt lenne az. embernek és ilyen mesterkélt körülmények között a munka n e m tudná létének minden oldalát érinteni. í g y a n e g y e d i k út egyidejűleg érinti az ember létének minden old­ alát. Ez e g y közvetlen munka egyszerre mind a három szobán. A fakír az e l s ő szobán dolgozik, a s z e r z e t e s a másodikon, a j ó g i a harmadikon. A negyedik s z o b á h o z érve a fakír, a szerzetes, v a g y a j ó g i sok befeje­ zetlen feladatot hagyott hátra és nem tudja hasznosítani, amit elért, mert nem vált m e s t e r é v é minden funkciójának. A fakír mestere a tes­ tének, de n e m érzelmeinek, vagy gondolkodásának; a szerzetes meste­ re érzelmeinek, de nem a testének, vagy gondolkodásának; a jógi mes­ tere a gondolkodásának, de nem testének, vagy érzelmeinek. A n e g y e d i k út főleg abban különbözik a többitől, h o g y az embertől mindenek előtt értést kíván m e g . Az ember semmi olyat n e m csinálhat, amit n e m ért, k i v é v e a mestere felügyelete alatt végzett gyakorlatokat. Minél jobban érti az ember, amit csinál, annál e r e d m é n y e s e b b e k lesz­ nek erőfeszítései. Ez a negyedik út alapvető elve. A munka eredménye arányos annak tudatosságával. A negyedik úton n e m kell 'hit' ellenke­ z ő l e g , bánmiféle hit akadály lesz. A negyedik úton az embernek m e g kell g y ő z ő d n i e annak igazságáról, amit mondtak neki. És mindaddig, m í g nincs m e g g y ő z ő d v e , nem csinálhat semmit. A negyedik út módszere az, h o g y mikor az ember az egyik szobában kezd dolgozni, e z z e l e g y időben a két másik szobában is ennek meg­ felelő munkát kell e l k e z d e n i e : v a g y i s mialatt a fizikai testén dolgozik, e g y i d e j ű l e g a gondolatain és az érzelmein is dolgozik; mialatt a gon­ dolatain dolgozik, a fizikai testén és érzelmein is dolgozik; mialatt az érzelmein dolgozik, a gondolatain és a fizikai testén is dolgozik. Ez an nak k ö s z ö n h e t ő , h o g y a negyedik úton olyan tudást lehet hasznosítani, ami megközelíthetetlen a fakír, a szerzetes és a j ó g i útján. Ez a tudás teszi l e h e t ő v é , h o g y három irányban egyszerre d o l g o z z o n . E g y e g é s z sorozat e z z e l párhuzamos fizikai, mentális és szellemi gyakorlat szol­ gálja ezt a célt. Továbbá a negyedik úton e g y é n i v é lehet tenni minden e g y e s e m b e r munkáját, mondhatni minden s z e m é l y csak azt teszi, ami neki s z ü k s é g e s és s e m m i t s e m tesz, ami neki nem hasznos. Mert a ne­ gyedik út félretesz mindent, ami f e l e s l e g e s és amit a másik utakon egy­ szerűen csak h a g y o m á n y b ó l tartottak m e g .

49

Tehát amikor az e m b e r a negyedik úton megszerzi az akaratot, fel tudja használni, mert teljes uralma van testi, szellemi és intellektuális

ö s s z e s k e l l ő szubsztanciát, és így i d ő v e s z t e s é g nélkül eléri a kívánt eredményeket."

funkcióin. És emellett sok időt takarít m e g azzal, hogy a léte három ol­ dalán párhuzamosan és e g y időben dolgozik.

..Meg kell m é g j e g y e z n i " mondta G . , „hogy e z e k e n a h e l y e s és tör­

A negyedik utat néha a ravasz ember útjának is nevezik. A 'ravasz

v é n y s z e r ű utakon kívül, vannak m e s t e r s é g e s utak is, m e l y e k csak ide­

e m b e r ' ismer valami titkot, amit a fakír, a szerzetes és a jógi n e m is­

iglenes e r e d m é n y t adnak, és rossz utak is, melyek tartós eredményt is

mer. H o g y tanulta m e g ez a 'ravasz ember' ezt a titkot - n e m lehet tud­

adhatnak, de c s a k rosszat. Ezeken az utakon az ember szintén a kulcsot

ni. Talán rátalált régi könyvekben, talán örökölte, talán megvásárolta,

keresi a n e g y e d i k szobához és néha m e g is találja. De h o g y mit talál a

talán ellopta valakitől. Teljesen mindegy. A 'ravasz e m b e r ' ismeri a

negyedik szobában, azt senki s e m tudja.

titkot s ennek a s e g í t s é g é v e l felülmúlja a fakírt, a szerzetest és a jógit.

Az is megtörténhet, h o g y a negyedik szoba ajtaját m e s t e r s é g e s e n

A n é g y közül a fakír cselekszik a legdurvább módszerekkel; n a g y o n

nyitják ki, álkulccsal. Mindkét e s e t b e n a szoba üresnek bizonyulhat."

k e v e s e t tud és n a g y o n k e v e s e t ért. Tegyük fel, h o g y e g é s z hónapos ki­

Itt G. megállt.

tartó kínzással kifejleszt önmagában egyfajta energiát, e g y b i z o n y o s szubsztanciát, ami e g y meghatározott változást h o z létre benne. Telje­

Az e g y i k k ö v e t k e z ő b e s z é l g e t é s e n újból rátértünk az utakra.

sen vakon csinálja, csukott s z e m m e l s e m a célt, s e m a módszereket,

„A nyugati kultúra emberének" mondtam, „természetesen n e h é z el­

s e m az eredményeket n e m ismeri, egyszerűen utánozza a többieket.

hinni és elfogadni azt a gondolatot, h o g y e g y tudatlan fakír, e g y naiv

A szerzetes kicsit jobban tudja mit akar, őt a vallási érzelme vezeti,

szerzetes, v a g y a jógi, aki elvonult az élettől, a fejlődés útján lehet,

vallási hagyománya, az eredmény elérésének vágya, üdvözülni akar;

a m í g az 'egzakt tudományaival' és a legmodernebb kutatási m ó d s z e ­

bízik mesterében, aki megmondja neki, mit tegyen, és hiszi, h o g y erő­

rekkel r e n d e l k e z ő művelt európai embernek s e m m i e s é l y e sincs, csak

feszítései és áldozatai 'Istennek tetszők' lesznek. Feltételezzük, h o g y

e g y h e l y b e n forog és ebből nem tud kiszabadulni."

e g y hét böjt, állandó imádkozás, önmegtagadás, k é p e s s é teszi, h o g y el­

„Igen, mert az emberek hisznek a haladásban és a kultúrában"

érje, amit a fakír csak e g y hónapi önkínzással tudott kifejleszteni ma­

mondta G. „ P e d i g itt nincs semmiféle haladás. Évezredek óta s e m m i

gában.

s e m változott. A külső formák változnak. Az e s s z e n c i a n e m változik.

A jógi sokkal többet tud. Ó tudja mit akar, tudja miért akarja és tud­

Az ember u g y a n o l y a n marad. A

'civilizált' és 'kultúrált' emberek

ja hogyan érheti el. Például tudja, h o g y célja eléréséhez e g y b i z o n y o s

ugyanazokkal

szubsztanciát kell kifejlesztenie önmagában. Tudja, h o g y ezt a szubsz­

bennszülött. A m o d e m c i v i l i z á c i ó erőszakon, s z o l g a s á g o n és s z é p sza­

az

érdekeltségekkel

élnek,

mint

a

lcgtanulatlanabb

tanciát e g y nap alatt létre lehet hozni b i z o n y o s szellemi gyakorlatok­

vakon nyugszik. De mindezek a s z é p szavak a 'haladásról', a 'civilizá­

kal, vagy koncentrációval. Ezért a figyelmét e g é s z nap e z e k e n a gya­

c i ó r ó l ' pusztán szavak."

korlatokon tartja anélkül, h o g y m e g e n g e d n e magának egyetlen idegen

Ez. n a g y o n m é l y hatást keltett bennünk, mert 1916-ban hangzott cl,

gondolatot, és így eléri azt, amire s z ü k s é g e van. így a jógi e g y nap alatt

amikor a „ c i v i l i z á c i ó " legújabb áldása e g y olyan háborúban nyilvánult

eléri ugyanazt, ami a szerzetesnek e g y hétbe és a fakímak e g y hónap­

m e g , amilyet m é g n e m látott a világ cs ami folyamatosan növekedett

ba került.

és hétről hétre az emberek újabb és újabb millióit ragadta magával.

De a negyedik úton a tudás m é g pontosabb és tökéletesebb. Az e m ­

E m l é k s z e m , pár nappal e b e s z é l g e t é s előtt láttam két hatalmas teher­

ber, aki a negyedik utat követi, pontosan tudja m i l y e n szubsztanciára

autót a Liteiny-ben, emeletnyi m a g a s s á g i g megrakva új, festetlen man-

van s z ü k s é g e céljának elérésérc és tudja, h o g y ezeket a szubsztanciá­

kókkal.

kat létre lehet hozni a testben e g y hónapos fizikai s z e n v e d é s s e l , vagy

Ezekben

e g y heti érzelmi feszültséggel, v a g y e g y napi s z e l l e m i gyakorlattal - és

valami k ü l ö n ö s e n cinikus irónia mindazokkal az illúziókkal s z e m b e n ,

azt is, h o g y

amikkel az e m b e r becsapja önmagát. Önkéntelenül e l k é p z e l t e m , h o g y

És így ahelyett, h o g y e g y e g é s z napot töltene a gyakor­

V a l a m i l y e n okból

különösen

megragadtak

ezek

az autók.

a még le nem kaszált lábaknak készült mankóhegyekben volt

latokkal, mint a jógi, v a g y e g y hetet imádkozna, mint a szerzetes, vagy

biztosan h a s o n l ó teherautók mennek Berlinben, Párizsban, Ix>ndon-

e g y hónapot önkínzással töltene, mint a fakír, a negyedik úton l é v ő

ban, B é c s b e n , Rómában és Konstantinápolyban is. És ennek eredmé­

e m b e r e g y s z e r ű e n elkészít és lenyel e g y kis pirulát, ami tartalmazza az

n y e k é p p e n mindezek a városok, m e l y e k e t jól ismertem és szerettem épp azért, mert annyira mások voltak és kiegészítették e g y m á s t , most

50

51

e l l e n s é g e s e k lenek v e l e m é s e g y m á s s a l s z e m b e n is, é s elkülönültek e g y m á s t ó l a gyűlölet és a büntettek új falaival.

Harmadik fejezet

B e s z é l t e m e g y találkozón ezekről a hatalmas teherautó-rakomány mankókról, és az ezekkel kapcsolatos gondolataimról. „Mit vár?" kérdezte G. „Az emberek gépek. A gépezetek vakok és tudatlanok, nem tudnak m á s m i l y e n e k lenni és minden cselekedetük m e g e g y e z i k természetükkel. Minden csak történik. Senki s e m tesz semmit. 'Haladás' és ' c i v i l i z á c i ó ' a valódi értelemben csak a tudatos erőfeszítések eredményeként jelenhet m e g . Ezek n e m jelenhetnek m e g , mint tudat nélküli, mechanikus cselekedetek eredményei. M i l y e n tudatos erőfeszítés lehetne e g y ' g é p e z e t b e n ' ? És ha e g y g é p n e m tuda­ tos, akkor száz g é p s e m az, és ugyanígy ezer g é p s e m , százezer, v a g y e g y m i l l i ó s e m . És a gépezetek millióinak tudattalan c s e l e k v é s e szük­ s é g s z e r ű e n pusztulást és rombolást kell eredményezzen. Pontosan a tu­ dat nélküli és önkéntelen megnyilvánulásokban van minden g o n o s z ­ ság. Önök m é g nem értik és nem is tudják elképzelni ennek a g o n o s z ­ ságnak minden k ö v e t k e z m é n y é t . De eljön az idő, amikor m e g fogják érteni."

1 9 1 5 n o v e m b e r elejére már k e z d t e m felfogni G. rendszerének né­ hány fő pontját. Az e l s ő , amit legjobban kihangsúlyozott, az egység hiánya az ember­ ben. „ N a g y hiba" mondta „azt hinni, h o g y az ember mindig e g y és ugyan­ az. Mert az e m b e r állandóan változik. M é g fél órát is ritkán marad ugyanaz. Azt hisszük, ha az embert Ivánnak hívják, ő mindig Iván. Er­ ről s z ó sincs. M o s t Iván, e g y másik percben Péter, e g y perccel később Miklós, Szergej, Mátyás v a g y S i m o n . S önök mind azt hiszik, h o g y ő Iván. Tudják, h o g y Iván nem tud b i z o n y o s dolgokat megtenni. Például n e m tud hazudni. Aztán rájönnek, h o g y hazudott és nem értik, h o g y ezt h o g y tehette. És csakugyan, Iván nem tud hazudni. M i k l ó s volt az, aki hazudott. És amikor az alkalom eljön, M i k l ó s nem tudja megakadályoz­ ni magát a hazudásban. N a g y o n m e g fognak lepődni, amikor rájönnek, h o g y m e n n y i Iván és M i k l ó s él e g y emberben. Ha megtanulják megfi­ gyelni ezeket, n e m szükséges többé moziba m e n n i ! " „Van-e e n n e k valami k ö z e a s z e r v e z e t k ü l ö n b ö z ő részeinek és szer­ veinek t u d a t á h o z ? " kérdeztem tőle e g y alkalommal. „Én értem ezt az ideát és gyakran éreztem ennek a tudatnak valóságát. T u d o m azt, h o g y n e m c s a k a k ü l ö n b ö z ő szerveknek, hanem a test minden részének önál­ ló m ű k ö d é s e és ö n á l l ó tudata van. A j o b b kéznek van e g y tudata és a bal kéznek e g y másik. Ez az, amire g o n d o l ? " „ N e m t e l j e s e n " mondta G. „Ezek a tudatok szintén léteznek, de vi­ s z o n y l a g ártalmatlanok. Mindegyikük ismeri saját helyét és saját el­ foglaltságát. A k e z e k tudják, h o g y dolgozniuk kell; a lábak tudják h o g y menni kell. De ezek az Ivánok, Péterek és M i k l ó s o k mások. M i n d e g y i k Én-nek hívja magát. Mindegyik mesternek képzeli magát és e g y i k s e m ismeri el a másikat. Mindegyikük kalifa e g y órára. Azt teszi, amit akar bármire való tekintet nélkül és k é s ő b b a többieknek kell ezért fizetniük. És nincs köztük s e m m i rend. Aki felül kerül, az l e s z a mester. Jobbra balra csapkod korbácsával és s e m m i s e m állítja m e g . De a k ö v e t k e z ő pillanatban másik ragadja m e g a korbácsot és őt üti. S ez í g y m e g y az e g é s z életen át. Képzeljen el e g y országot, ahol

52

53

akárki király lehet öt percre és ez alatt az öt perc alatt az e g é s z király­ sággal azt teszti, a m i h e z kedve van. Ebből áll az életünk." E g y i k b e s z é l g e t é s alkalmával újból visszatért az emberben l é v ó kü­ l ö n b ö z ő testek ideájához. „ H o g y az embernek több teste lehet" mondta, „azt ideaként, elvben kell megértenünk. De ez nem vonatkozik ránk. Mi csak azt tudjuk, h o g y van e g y fizikai testünk és semmi másról nem tudunk. A fizikai test az, amit tanulmányoznunk kell. Csak emlékeznünk kell arra, h o g y ez a kérdés nem korlátozódik a fizikai testre és vannak emberek, akik­ nek van kettő, három vagy m é g több teste. De számunkra mit változ­ tat e z ? Rockefellernek Amerikában lehetnek milliói, de az e n g e m n e m segít, ha nincs mit ennem. így van ezzel kapcsolatban is. Mindenkinek csak sajálmagával kell törődnie; n e v e t s é g e s és bolond másokkal vi­ gasztalni magát az embernek, v a g y általunk nem birtokolt kincsek gondolatával vigasztalni magunkat." „ H o g y a n tudhatjuk m e g , hogy van-e e g y embernek 'asztrálteste'?" kérdeztem. „Vannak meghatározott módszerek ennek felismerésére" válaszolt G. ..Bizonyos körülmények között az 'asztráltestet' látni lehet; cl lehet választani a fizikai testtől, m é g le is lehet tényképezni a fizikai test mellett. Az 'asztráltest* létezését legegyszerűbben a funkcióiról lehet felismerni. Az 'asztráltestnek' vannak b i z o n y o s funkciói, a m e l y e k a fi­ zikai testnek nincsenek m e g és n e m is lehetnek. Ezeknek a funkciók­ nak jelenléte mutatja m e g az 'asztráltest' jelenlétét. Ezeknek a funkci­ óknak a hiánya mutatja az 'asztráltest' hiányát. De erről most m é g ko­ rai beszélni. Minden figyelmünket a fizikai test tanulmányozására kell irányítanunk. N a g y o n fontos megérteni az emberi gépezet szerkezetét. A fő tévedésünk, h o g y azt hisszük, nekünk egy agyunk van. Ennek az agynak a funkcióit 'tudatosnak' hívjuk, és mindent, ami nem a z o n ke­ resztül történik azt 'tudattalannak', v a g y 'tudatalattinak' hívjuk. Ez a mi l e g n a g y o b b tévedésünk. A tudatosról és tudattalanról majd k é s ő b b beszélünk. Most az emberi gépezet működését akarom elmagyarázni, v a g y i s a fizikai testét, amelyet n e m e g y , hanem több agy irányít és m i n d e g y i k n e k külön funkciói és külön megnyilvánulási területei van­ nak. Ezt kell e l ő s z ö r megérteni, mert ha ezt n e m értjük m e g , s e m m i mást n e m értünk." Ezután G. elmagyarázta az ember különböző funkcióit és az azt irá­ nyító központokat, abban a formában, ahogy azt a „ P s z i c h o l ó g i a i e l ő ­ adások "-ban 1 leírtam. Ezek a magyarázatok és az e z z e l kapcsolatos b e s z é l g e t é s e k e l é g h o s s z ú ideig tartottak, mialatt minden alkalommal visszatértünk az 1

P. D. Ouspensky által írt könyv.

54

ember m e c h a n i k u s s á g á n a k alapideájára, az e g y s é g hiányára az ember­ ben, h o g y az embernek nincs választási lehetősége, h o g y képtelen ten­ ni, és í g y tovább. N e m lehet e z e k e t a b e s z é l g e t é s e k e t úgy előadni, a h o g y lezajlottak. Épp ezért az ö s s z e s pszichológiai és k o z m i k u s anya­ got két külön „Előadás"-ba gyűjtöttem ö s s z e . Itt m e g kell j e g y e z n e m , h o g y az ideákat nem abban a formában ad­ ta át nekünk, mint a h o g y én leírom őket. G. az ideákat apránként ada­ golta, mintha v é d e l m e z t e volna őket tőlünk. Amikor új témákat érin­ tett csak általános e l v e k e t adott, gyakran elhallgatva a l e g l é n y e g e s e b ­ bet. N é h a ő m a g a mutatott rá a teóriák ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n s é g é r c , aminek az o k a valójában m i n d i g b i z o n y o s pontok elhallgatása volt. A l e g k ö z e l e b b i alkalommal, ha l e h e t s é g e s volt, m á s s z e m s z ö g b ő l tért v i s s z a ugyanarra a témára és akkor többet mondott. És harmadszorra m é g többet. Mikor például a funkciókról volt s z ó , e l s ő alkalommal há­ rom központról beszélt: gondolati, érzelmi és m o z g á s i központokról; ezek m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é r e próbált rávezetni, h o g y példákat találjunk erre, stb. Csak azután adta h o z z á az ö s z t ö n központot, amelyről mint e g y független, magában álló gépezetről beszélt; és ezt k ö v e t ő e n a s z e x központot. E m l é k s z e m néhány megjegyzésére, m e l y e k megragadták f i g y e l m e m e t . Például amikor a s z e x központról beszélt azt mondta, h o g y az szinte s o h a s e m működik önállóan, mert m i n d i g a gondolati, az érzelmi, az ö s z t ö n ö s és a m o z g á s i központoktól függ. Aztán a közpon­ tok energiáiról b e s z é l v e gyakran visszatért arra, amit a központok rossz munkájának nevezett és a s z e x központ szerepére ebben a mun­ kában. Gyakran beszélt arról, h o g y a n vonja el a többi központ a s z e x központ energiáját és azok e z z e l az energiával teljesen haszontalan, iz­ gatottsággal teli munkát v é g e z n e k és cserébe a s z e x központnak hasz­ navehetetlen energiát adnak, amivel az nem képes d o l g o z n i . E m l é k s z e m szavaira: „ N a g y o n nagy d o l o g , amikor a s z e x központ saját energiájával mű­ ködik, d e e z n a g y o n r i t k á n történik m e g . " F e l i d é z e m e g y másik m e g j e g y z é s é t , m e l y aztán sok r o s s z következ­ tetésre és félremagyarázásra vezetett. Azt mondta, h o g y az a l s ó emelet három központja: az ösztön, a m o z g á s i és a szex, e g y m á s s a l kapcsolat­ ban a három erő rendszere szerint dolgozik és h o g y a szex központ normális e s e t b e n a s e m l e g e s í t ő erő szerepét játssza, az aktív erőt kép­ v i s e l ő ö s z t ö n ö s és a passzív erőt k é p v i s e l ő mozgási központtal szem­ ben. Az előadási módszer, melyről most beszélek, és G. elhallgatásai az e l s ő b e s z é l g e t é s e k n é l , sok félreértést okozott, k ü l ö n ö s e n a későbbi csoportoknál, m e l y e k k e l én n e m voltam kapcsolatban. S o k e m b e r ellentmondást talált az először előadott idea és az ezt kö­ vető magyarázatok között, és néha, h o g y amennyire csak lehet közel

55

maradjanak az e l s ő h ö z , fantasztikus elméleteket alkottak, a m e l y e k n e k s e m m i kapcsolatuk n e m volt azzal, amit G. valójában mondott. í g y a három központ ideája b i z o n y o s csoportoknál megmaradt ( a m e l y e k k e l i s m é t l e m , nem volt semmi kapcsolatom). És ezt az ideát v a l a h o g y összekötöttek a hamm erő ideájával, amivel a valóságban nincs kap csolata, e l ő s z ö r is azért, mert az átlag emberben nem három, h a n e m öt központ van. Ennek a két teljesen m á s rendszerbe tartozó, más skálájú és jelentő­ s é g ű ideának az ö s s z e k ö t é s e sok további félreértést okozott és teljesen eltorzította az e g é s z rendszert azoknál, akik így gondolkoztak. L e h e t s é g e s , h o g y az, az idea, h o g y a három központ (gondolati, ér­ zelmi és m o z g á s i ) , a három erő kifejezései, G. helytelenül ismételt és helytelenül felfogott m e g j e g y z é s e i b ő l származott az a l s ó e m e l e t három központját és azok e g y m á s közötti kapcsolatát illetően. Az e l s ő és az ezt k ö v e t ő b e s z é l g e t é s e k e n G. majdnem m i n d e n alka­ l o m m a l e g y új ideál tett hozzá. A h o g y az e l ő b b mondtam, e l ő s z ö r há­ rom központról beszélt, aztán négy, öt és végül hétről. A központok felosztásai nagyon ritkán kerültek szóba. G. mondta, h o g y pozitív és negatív részre vannak felosztva, de arra n e m mutatott rá, h o g y ez a felosztás nem minden központban azonos. Majd azt mondta, h o g y m i n d e n központ három részre van felosztva, három eme­ letre és e z e k megint háromra; de nem adon példát és n e m e m e l t e ki, h o g y a figyelem tanulmányozása teszi lehetővé a központok különbö­ ző részeinek munkáját megkülönböztetni. Ez és sok m á s csak k é s ő b b rendeződött el. Pétdául bár kétségtelenül megadta az alapelveket ú g y a negatív érzelmek, azok szerepének és jelentőségének tanulmányozásá­ hoz, mint az ellenük való k ü z d e l e m m ó d s z e r é h e z - m e l y e k a n e m azo­ nosulásra, a nem igazodásra és a negatív értelmek n e m kifejezésére vo­ natkoznak de nem fejtette ki ezeket a teóriákat, mint a h o g y azt s e m magyarázta m e g , h o g y a negatív érzelmek feleslegesek és h o g y nincs is számukra e g y normális központ. M e g p r ó b á l o m rekonstruálni mindazt, ami a szentpétervári csopor­ tunkban elhangzott, legjobb e m l é k e z e t e m szerint anélkül, h o g y m e g i s ­ m é t e l n é m azt, amit már leírtam a „Pszichológiai előadások"-ban. De b i z o n y o s e s e t e k b e n szinte lehetetlen elkerülni az ismétlést és ugyanak­ kor, a tanítás e l m é l e t e i n e k eredeti kifejtése abban a formában, a h o g y G. adta át nekünk, v é l e m é n y e m szerint rendkívül érdekes.

N é z z é k az embert, fejlődése j e l e n l e g i fokán. A természet tette olyan­ ná a m i l y e n m o s t és ö s s z e s s é g é b e n v é v e előre láthatóan ilyen is marad. Változások, m e l y e k m e g s z e g i k a természet általános követelményeit csak különálló e g y s é g e k b e n történhetnek. H o g y megértsük az emberi e v o l ú c i ó törvényét, azt kell megérteni, h o g y e g y b i z o n y o s ponton túl e z a z e v o l ú c i ó egyáltalán n e m szüksé­ g e s , jobban m o n d v a a természetnek erre saját fejlődéséhez, nincs szük­ s é g e . M é g pontosabban m o n d v a : az emberiség evolúciója összhang­ ban van a b o l y g ó k evolúciójával, de a bolygók e v o l ú c i ó s folyamata számunkra végtelenül h o s s z ú időciklusban zajlik le. Az alatt az idő alatt, amit az emberi gondolat k é p e s átfogni, s e m m i l é n y e g e s változás n e m játszódhat le a b o l y g ó k é l e t é b e n és k ö v e t k e z é s k é p p e n az emberi­ s é g életében s e m történhet l é n y e g e s változás. Az e m b e r i s é g s e m előre n e m halad, s e m nem fejlődik. Ami nekünk előrehaladásnak v a g y e v o l ú c i ó n a k tűnik, az csak r é s z l e g e s módosulás, ami rögtön e l l e n s ú l y o z v a lehet e g y ellentétes irányú m ó d o s u l á s s a l . Az e m b e r i s é g , mint a s z e r v e s élet többi alkotórésze is, azért van a Földön, h o g y a Föld saját céljait szolgálja. És pontosan olyan, ami­ lyennek lennie kell, h o g y a F ö l d jelenlegi szükségleteinek megfeleljen. Csak o l y a n teoretikus és a tényektől eltávolodott gondolat, mint a m o d e m európai, tudta e l k é p z e l n i az ember evolúciójának lehetőségét a környező természettől függetlenül, vagy az. ember evolúcióját úgy te­ kinteni, mint a természet f o k o z a t o s meghódítását. Ez teljesen lehetet­ len Életével, halálával, fejlődésével, vagy elkorcsosulásával az ember egyaránt a természet céljait szolgálja - vagy pontosabban a fejlődés és c l k o r c s o s u l á s eredményeit a természet egyaránt felhasználja, bár eset­ leg k ü l ö n b ö z ő c é l o k b ó l . És ugyanakkor az e m b e r i s é g mint e g é s z , s o ­ hasem szabadulhat m e g a természettől, mert m é g a természet elleni harcban is a természet céljainak m e g f e l e l ő e n c s e l e k s z i k . A nagy cmb e n t ö m e g e k evolúciója a természet céljaival ellenkezik. Az emberek kis százalékának evolúciója v i s z o n t összhangban lehet a természet cél­ jaival. A z emberben m e g v a n a z e v o l ú c i ó l e h e t ő s é g e . D e a z e g é s z em­ beriség evolúciója, v a g y i s ennek a lehetőségnek kifejlődése minden emberben v a g y legtöbbjében, v a g y akár nagyobb számban, n e m szük­ s é g e s a Föld, vagy általában a b o l y g ó v i l á g céljaihoz, sőt számukra ez káros, v a g y v é g z e t e s is lehet. Ezért k ü l ö n l e g e s erők léteznek (planetáns karakterűek), m e l y e k s z e m b e n állnak az e m b e r i s é g nagy többségé­ nek fejlődésével és azon a szinten tartják őket, ahol maradniuk kell.

Valaki e g y ö s s z e j ö v e t e l e n kérdezte. „ H o g y kell érteni az e v o l ú c i ó t ? " „ A z e m b e r evolúciója úgy érthető" válaszolt G..„mint azoknak a ké­ p e s s é g e k n e k és lehetőségeknek kifejlődése benne, melyek s o h a s e m fejlődnek ki maguktól, v a g y i s mechanikusan. Csak az ilyen fejlődés, csak ez a n ö v e k e d é s jelzi az ember valódi evolúcióját. Másfajta e v o l ú ­ c i ó n i n c s é s n e m i s lehet.

Például az e m b e r i s é g evolúciója e g y b i z o n y o s fokon túl, pontosab­ ban e g y b i z o n y o s százalék fölött, v é g z e t e s lehet a Holdnak. A H o l d je­ l e n l e g a s z e r v e s élettel, az e m b e r i s é g g e l táplálkozik. Az emberiség a s z e r v e s élet e g y része; ez azt jelenti, h o g y az e m b e r i s é g táplálék a Holdnak. Ha m i n d e n ember túl intelligenssé válna, n e m akarná h o g y a H o l d m e g e g y e őket.

56

57

De ugyanakkor az e v o l ú c i ó l e h e t ő s é g e létezik és kifejlődhet önálló e g y é n i s é g e k b e n , a m e g f e l e l ő tudás és módszerek s e g í t s é g é v e l . Az ilyen fajta fejlődés csak magának az embernek az érdekében j ö h e t lét­ re, mondhatni a b o l y g ó v i l á g érdeke és ereje ellen. Az embernek m e g kell értenie: fejlődése csak sajátmagának fontos. Senki mást n e m érde­ kel. S e n k i n e k se k ö t e l e s s é g e , vagy szándéka segíteni neki. Épp ellen­ k e z ő l e g , az erők, a m e l y e k s z e m b e n állnak az emberiség nagy t ö m e g e ­ inek evolúciójával, s z e m b e n állnak minden e g y e s ember evolúciójával is. Az embernek ki kell játszania őket. Egy ember ki tudja játszani őket, de az e m b e r i s é g nem. K é s ő b b majd megértik, h o g y m i n d e n aka­ dály n a g y o n h a s z n o s az embernek; ha e z e k nem léteznének, s z á n d é k o ­ san k e l l e n e létrehozni őket, mert az akadályok l e g y ő z é s é v e l fejlődnek ki az emberben azok a képességek, amelyekre s z ü k s é g e van. Ez az alapja az emberi e v o l ú c i ó h e l y e s szemléletének. N i n c s kötele­ z ő , m e c h a n i k u s e v o l ú c i ó . A z e v o l ú c i ó e g y tudatos erőfeszítés eredmé­ nye. A természetnek nincs s z ü k s é g e erre az evolúcióra; nem akarja és harcol ellene. Az evolúcióra csak magának az. embernek lehet szüksé­ g e , amikor rádöbben saját helyzetére és megérti, h o g y l e h e t s é g e s azt megváltoztatni, mikor megérti, h o g y vannak k é p e s s é g e i , a m e l y e k e t egyáltalán n e m használ, kincsei, m e l y e k e t nem lát. És e z e k n e k a ké­ p e s s é g e k n e k és kincseknek a birtokba vétele érdekében l e h e t s é g e s az e v o l ú c i ó . De ha minden ember, vagy a legtöbb megértené és s z e r e m é mindazt m e g s z e r e z n i , ami már születése óta megadatott neki, a fejlő­ d é s újból lehetetlenné válna. Ami l e h e t s é g e s az e g y e d i embernek, le­ hetetlen a t ö m e g e k n e k . Az ö n á l l ó e g y é n n e k az e l ő n y e , h o g y nagyon kicsi és a természet gazdaságában n e m o k o z s e m m i változást, h o g y e g g y e l több v a g y ke­ v e s e b b m e c h a n i k u s ember van. Könnyen megérthetjük ezt a nagyság­ viszonyt, ha képzeletben összehasonlítunk e g y mikroszkopikus sejtet és testünket. E g y sejt jelenléte, vagy hiánya nem változtat s e m m i t les­ tünk életében. N e m lehetünk tudatában és n e m tehet hatással a szerve­ zet életére és működésérc. U g y a n í g y e g y s z e m é l y túl kicsi, h o g y ha­ tással l e g y e n a k o z m i k u s szervezet életére, mellyel u g y a n o l y a n vi­ szonylatban van (a nagyságrendet illetően), mint e g y sejt a mi szerve­ zetünkkel. Pontosan ez teszi lehetővé számára az ' e v o l ú c i ó t ' , e z e n ala­ pulnak ' l e h e t ő s é g e i ' . A z e v o l ú c i ó r ó l b e s z é l v e kezdettől m e g kell érteni, h o g y m e c h a n i k u s e v o l ú c i ó s o h a s e m lehetséges. Az ember evolúciója, tudatának e v o l ú c i ­ ója. És a 'rudat' nem fejlődhet ki tudattalanul. Az ember evolúciója az akaratának evolúciója és az 'akarat' n e m fejlődhet ki akaratlanul. Az e m b e r evolúciója 'csclckvőercjének' evolúciója és az ilyen ' c s e l e k v é s ' n e m lehet annak eredménye, ami csak magától 'történik' Az emberek n e m tudják valójában mi az ember. Nekik e g y nagyon komplikált gépezettel van dolguk, sokkal összetettebbel, mint e g y m o z d o n y , autó, vagy repülő - de szinte semmit s e m tudnak ennek a

58

g é p e z e t n e k felépítéséről, m ű k ö d é s é r ő l és lehetőségeiről; m é g a leg­ e g y s z e r ű b b funkcióit s e m értik m e g , mert nem ismerik azok célját. Csak h o m á l y o s elképzelésük van arról, h o g y az embernek m e g kell ta­ nulnia irányítani gépezetét úgy, a h o g y e g y mozdonyt, autót, v a g y re­ pülőt m e g kell tanulni vezetni; és hozzáértés nélkül használni az em­ beri g é p e z e t e t ugyanolyan v e s z é l y e s , mint bármilyen m á s bonyolult gépezetet. Ezt mindenki megérti a repülővel, a m o z d o n n y a l és az au­ tóval kapcsolatban. De nagyon ritka, h o g y ezt bárki figyelembe v e n n é általában az embert és k ü l ö n ö s e n önmagát illetően. Az ember h e l y e s ­ nek és j o g o s n a k tartja azt a gondolatot, h o g y a természet megadta az embernek a g é p e z e t é h e z s z ü k s é g e s ismeretet: ugyanakkor az emberek elismerik, h o g y a g é p e z e t ö s z t ö n ö s ismerete távolról s e m kielégítő. Miért tanulmányozzák és veszik igénybe az orvostudományt? Termé­ s z e t e s e n azért, mert rájöttek, h o g y nem ismerik saját gépezetüket. De n e m gyanítják, h o g y ezt jobban m e g tudnák ismerni, mint a h o g y a tu­ d o m á n y ismeri; és akkor teljesen másféle munkát érhetnének el v e l e . " N a g y o n gyakran, majdnem m i n d e n ö s s z e j ö v e t e l e n G. visszatért az e g y s é g hiányára az emberben. „ A z e m b e r e g y i k legjelentősebb hibája, amire mindig e m l é k e z n i e k e l l " mondta, „az Én-jére v o n a t k o z ó illúziója. Az embernek, amilyennek mi ismerjük, az 'emberi g é p e z e t n e k ' , az embernek, aki n e m tud 'tenni', akivel és akin keresztül minden csak 'történik', n e m lehet állandó és egyedüli Én-jc. Én-jei o l y a n gyorsan cserélődnek, mint gondolatai, érzelmei és hangulatai és s ú l y o s hibát követ cl, m i k o r önmagát e g y és ugyanannak a s z e m é l y n e k képzeli; va­ lójában mindig egy másik személy, s o h a s e m ugyanaz, aki e g y perccel korábban volt. Az embernek nincs állandó és változatlan Én-jc. M i n d e n gondolat, minden hangulat, minden kívánság, minden é s z l e l é s azt mondja ' É n ' . És m i n d e g y i k esetben úgy tűnik, h o g y ez az ' é n ' az e m b e r Egészéhez tartozik, az e g é s z emberhez, és h o g y e g y gondolat, v á g y , v a g y ellenér­ z é s ennek az E g é s z n e k a kifejezése. Pedig valójában ennek a feltétele­ zésnek s e m m i alapja sincs. Az e m b e r minden gondolata és v á g y a az Egésztől teljesen elkülönülten és függetlenül nyilvánul m e g és él. És az E g é s z s o h a s e m fejezi ki ö n m a g á t e g y s z e r ű e n azért, mert mint olyan, csak fizikai értelemben mint d o l o g , és elvont értelemben mint f o g a l o m létezik. Az embernek nincs e g y e g y e d ü l i Én-je. H e l y e t t e s z á z és ezer különálló, kicsi ' é n ' van, m e l y e k legtöbbször nem tudnak egymásról, m e l y e k s o h a s e m kerülnek kapcsolatba e g y m á s s a l , v a g y e l l e n k e z ő l e g , e l l e n s é g e s e k e g y m á s s a l , e g y m á s t kizárják és összeférhetetlenek. Min­ den percben, minden pillanatban az ember azt mondja v a g y gondolja ' É n ' . És m i n d e n esetben más az 'én'-je. M o s t e g y gondolat volt, majd e g y kívánság, m o s t e g y érzés, azután e g y másik gondolat é s e z így m e g y a v é g t e l e n s é g i g . Az ember sokaság. Az ember n e v e légió.

59

Az 'én'-ck változásait és azok folyamatos küzdelmét a felsőbbségért véletlen k ü l s ő befolyások irányítják. M e l e g , napsütés, jó idő azonnal e g y csoport 'én'-t hív e l ő . Hideg, köd, e s ő , az 'én'-ek e g y másik c s o ­ portját, m á s asszociációkat, m á s érzelmeket é s m i s cselekedeteket. N i n c s s e m m i az emberben, ami kontrolálni tudná az 'én'-ek változása­ it, főképpen azért, mert n e m veszi észre, vagy fogalma sincs róla: min­ dig a legutóbbi 'én'-jében él. N é m e l y i k ' é n ' lehet természetesen crősebb, mint a többi. De n e m saját, tudatos ereje révén. Ezeket a véletle­ nek ereje, vagy kívülről j ö v ő , mechanikus befolyások teremtették. A n e v e l é s , az utánzás, az olvasmányok, a vallás, a kasztok és a h a g y o m á ­ n y o s s z o k á s o k hipnózisa nagyon erős 'én'-eket alkot az ember s z e m é ­ l y i s é g é b e n , melyek azután a g y e n g é b b 'én'-ek e g é s z sorozatán fognak uralkodni. De erejük csak a központokban l é v ő 'tekercsek' ereje 1 . És m i n d e z e k n e k az 'én'-eknek, amikből az ember s z e m é l y i s é g e áll, u g y a n a z az eredete mint a 'tekercseknek'; ezek a külső befolyások e r e d m é n y e i : m i n d e g y i k e t a legutóbb jön befolyás h o z z a m o z g á s b a és kormányozza. Az embernek nincsen e g y é n i s é g e . N i n c s e g y nagy, e g y e t l e n Én-jc. Az ember kis 'én'-ek sorozatából áll. És minden e g y e s különálló kis ' é n ' Egésznek hívja magát, az E g é s z n e v é b e n cselekszik, tesz ígéretet, egyetért, vagy n e m ért egyet, h o z döntéseket, amikkel aztán e g y másik 'én'-nck vagy az E g é s z n e k kell majd foglalkoznia. Ez megmagyarázza, h o g y miért van az, h o g y az emberek s o k s z o r elhatároznak valamit és nagyon ritkán tartják be. Az e m b e r elhatározza, h o g y holnaptól k e z d v e korán fog kelni. Ezt e g y ' é n ' , vagy az 'én'-ek e g y csoportja határozza cl. De a felkelés e g y má­ sik ' é n ' feladata, aki egyáltalán nem ért e g y e t ezzel az elhatározással és lehet, h o g y nem is tud róla. Természetesen a k ö v e t k e z ő reggel az ember tovább alszik és e s t e ismét elhatározza, h o g y másnap reggel ko­ rán fog kelni. Ennek nagyon kellemetlen k ö v e t k e z m é n y e i is lehetnek. E g y kis i d e i g l e n e s ' é n ' e g y b i z o n y o s pillanatban ígérhet valamit, nem magának, hanem másnak, egyszerűen hiúságból, vagy szórakozásból. És aztán eltűnik, de az ember, v a g y i s a többi ' é n ' ö s s z e s s é g e , akik tel­ j e s e n ártatlanok, e g é s z életükben fizethetnek ezért. Ez az emberi lét tragédiája, minden e g y e s kis 'én'-nek m e g van a l e h e t ő s é g e k ö t e l e z v é ­ nyeket aláírni és azután az embernek, vagyis az E g é s z n e k kell érte fe­ l e l ő s é g e t vállalni. Az emberek e g é s z élete gyakran a kis, véletlenszerű 'én'-ek ígéreteinek visszafizetéséből áll. A keleti tanítások tele vannak allegóriákkal, melyek ebből a látó­ s z ö g b ő l festik le az emberi lét természetét. 'A „tekercsek" szerepét a Pszichológiai Előadásokban, mint a benyomásokat lerögzítő, regisztráló készülékeket ínam le. Ezeknek a feljegyzéseknek összes­ sége a tekercseken, melyek egy gramofon lemezhez hasonlíthatók, képezi az ember asszociációinak anyagát.

60

í g y az e g y i k tanításban az embert e g y ház szimbolizálja, ahol sok a szolga, de nincs úr és nincs intéző. A szolgálók feladataikat elfelejtet­ ték: senki s e m akarja azt csinálni, amit neki kellene; mindegyik úr akar lenni ha csak e g y percre is; és e b b e n a zűrzavarban a ház s ú l y o s vesz­ élyben van. E g y e t l e n lehetőség a helyzet m e g m e n t é s é r e , h o g y ha a s z o l g á l ó k e g y értelmesebb csoportja összejön és k i n e v e z e g y ideigle­ nes intézőt. Ez az ideiglenes intéző helyére küldheti a többi szolgálót, h o g y m i n d e g y i k saját munkáját v é g e z z e : a szakácsot a konyhába, a ko­ csist az istállóba, kertészt a kertbe és így tovább. í g y a ' h á z ' k é s z e n várhatja az igazi i n t é z ő megérkezését, aki előkészíti a házat urának ér­ kezésérc. Az embernek e g y házhoz v a l ó hasonlítása, amiben a mester érkezé­ sét várják, gyakran megtalálható a keleti tanításokban, ahol m e g m a ­ radtak az ősi tudás nyomai, és ez a téma k ü l ö n b ö z ő formában a Szent írás több p é l d a b e s z é d é b e n is megjelenik. De m é g ha az ember a lehető legtisztábban m e g is érti lehetőségeit, az s e m fogja k ö z e l e b b hozni őt azok megvalósításához. A l e h e t ő s é g e k m e g v a l ó s í t á s á h o z n a g y o n buzgón kell kívánni a felszabadulást és késznek kell lenni mindent megkockáztatni ennek a felszabadulásnak az. érdekéhen." E h h e z az időszakhoz, vagyis a szentpétervári előadások kezdetéhez két n a g y o n é r d e k e s b e s z é l g e t é s kapcsolódik. Egy alkalommal mutattam G.-nek e g y fényképet, amit Benares-ben készítettem e g y „ s z ö g e k e n fekvő fakírról". Ez a fakír n e m e g y ü g y e s s z e m f é n y v e s z t ő volt, mint azok, akiket C e y l o n b a n láttam, bár kétségtelenül hivatásos fakír volt. Mondták ne­ kem, h o g y a G a n g e s partján Aurangzeb Minaret előterében van e g y fa­ kír e g y s z ö g e k k e l kivert á g y o n . Ez n a g y o n misztikusnak és rémisztő­ nek hangzott. De mikor odaértem, a s z ö g e s ágy üresen állt; azt mond­ ták, h o g y a fakír elment a tehénért. Amikor m á s o d s z o r m e n t e m , a fa­ kír már ott volt. N e m volt az á g y o n és ha jól értettem, csak akkor fe­ küdt rá, ha nézők jöttek. De e g y rúpiáért bemutatta minden ügyességét. V a l ó b a n ráfeküdt majdnem teljesen meztelenül a h o s s z ú és é l e s s z ö ­ gekkel teli ágyra. És bár vigyázott, h o g y ne csináljon hirtelen mozdu­ latokat, teljes súlyával a szögekre n e h e z e d v e megfordult rajtuk, a há­ tára, az oldalára, hasára feküdt és látnivaló volt. h o g y azok nem hatol­ tak bele és n e m sértenék m e g a bőrét. Készítettem két fényképet róla, de n e m tudtam magyarázatot találni erre a jelenségre. A fakír n e m lát­ szott intelligensnek és vallásosnak. Arcán bambaság, k ö z ö m b ö s s é g és érdektelenség kifejezése volt. N e m látszott rajta s e m m i az önfeláldo­ zásból, v a g y az önkínzásból. Mindezt e l m o n d t a m G.-nek. m e g m u t a t v a a fényképeket és megkér­ d e z t e m , mit gondol erről.

61

„Ezt n e h é z röviden elmagyarázni" felelte G. „Először is, ez az e m ­ ber nyilvánvalóan nem 'fakír' abban az értelemben, a h o g y én haszná­ lom ezt a szót. Ugyanakkor önnek igaza van abban, h o g y ez n e m e g é ­ szen e g y trükk. Mert 6 maga sem tudja, hogyan csinálja. Ha lefizetné és elmondatná vele, amit tud, valószínűleg azt mondaná, h o g y ismer e g y b i z o n y o s szót, amit mondania kell magában és utána k é p e s ráfe­ küdni a szögekre. Talán arra is hajlandó lenne, h o g y közölje ezt a szót. D e e z z e l ö n semmire s e m menne, mert e z e g y hétköznapi szó, a m i n e k s e m m i hatása s e m lenne önre. Ez az ember e g y iskolában volt, de nem mint tanítvány, e g y kísérlet volt. Egyszerűen kísérleteztek v e l e és raj­ ta. B i z t o s többször hipnotizálták és hipnózis alatt a bőrét érzéketlenné tették a szúrások ellen, í g y k é p e s volt azoknak ellenállni. K i s e b b fokon ez m é g a k ö z ö n s é g e s európai hipnózisban is l e h e t s é g e s . Majd a bőr ér­ z é k e t l e n s é g é t és áthatolhatatlanságát poszt-hipnotikus s z u g g e s z t i ó v a l állandósították, ön tudja, mi ez a poszt hipnotikus hatás. Az embert elaltatják és azt mondják, h o g y felébredés után öt órával kell csinálnia e g y b i z o n y o s dolgot, v a g y kimondania e g y b i z o n y o s szót é s e z alatt szomjúságot fog érezni, vagy halottnak képzeli magát, v a g y valami ha­ sonlót. Ezután felébresztik. Amikor eljön az idő, ellenállhatatlan vá­ gyat érez, h o g y m e g t e g y e , amit mondtak neki, v a g y ha e m l é k s z i k a szóra, azt kiejtve azonnal transzba esik. Ez történt az ön 'fakírjával' H i p n ó z i s alatt hozzászoktatták a s z ö g e k e n feküdni; aztán azt mondták neki, h o g y ha kiejti azt a b i z o n y o s szót, újból k é p e s lesz ráfeküdni a szögekre. Hz a s z ó hipnotikus állapotba hozza. Bizonyára ezért volt ilyen á l m o s és fásult. Ez nagyon gyakran történik ilyen esetekben. Ta­ lán é v e k i g dolgoztak rajta, aztán egyszerűen elengedték, h o g y éljen, ahogy tud. Aztán e l h e l y e z t e magának azt az ágyat és talán keres heten­ te pár rúpiát. S o k ilyen ember van Indiában. Az iskolák felveszik őket kísérleteikhez, általában megvásárolják őket szüleiktől, mikor m é g g y e r e k e k és azok a haszonért boldogan eladják őket. De ez az ember t e r m é s z e t e s e n egyáltalán nem érti sem azt, amit csinál, sem azt, h o g y h o g y a n csinálja". Ez a magyarázat n a g y o n érdekelt, mert m é g s o h a s e m hallottam és n e m is olvastam e h h e z hasonlót. Minden magyarázatban, amit a „fakír c s o d á k r ó l " hallottam, azokat vagy zsonglőrködésnek tulajdonították, v a g y azt állították, h o g y a fakír pontosan tudja mit csinál és annak tit­ kát csak azért nem árulja el, mert nem akarja, vagy fél azt megtenni. Ebben az esetben a h e l y z e t teljesen m á s volt. G. magyarázata n e m csak l e h e t s é g e s n e k tűnt nekem, hanem azt merem mondani, ez tűnt az e g y e t l e n lehetségesnek. A fakír n e m tudja, h o g y a n működik a „csodá­ j a " és természetesen n e m is tudja megmagyarázni.

gadják a hivatalos buddhizmusban. Ettől a m e g j e g y z é s t ő l függetlenül és g o n d o l o m mialatt fényképeimet mutattam G.-nek, b e s z é l t e m e g y kis ercklyetartóról, amit K o l o m b ó b a n e g y házban láttam, ahol ott volt a s z o k á s o s B u d d h a szobor és lábánál e g y harang alakú, belül üres ele­ fántcsont dagoba, azaz e g y kicsiny faragott másolata e g y valódi d a g o bának. A j e l e n l é t e m b e n kinyitották és mutattak benne valamit, amit ereklyének tartottak - e g y kis kerek, körülbelül e g y nagy p u s k a g o l y ó méretű g o l y ó t , azt h i s z e m elefántcsontból v a g y i g a z g y ö n g y b ő l . G. f i g y e l m e s e n hallgatott. „ N e m magyarázták m e g önnek, h o g y mi a jelentése ennek a g o l y ó ­ n a k ? " kérdezte. ..Azt mondták, h o g y Buddha e g y i k tanítványának csontjából e g y da­ rab é s . h o g y e g y n a g y o n szent é s ő s i ereklye." „Igen is, m e g n e m i s " mondta G. „ A z ember, aki megmutatta önnek azt a c s o n t darabot, vagy nem tudott semmit, vagy n e m akart önnek s e m m i t se m o n d a n i . Az. nem e g y csont darabja volt, hanem e g y saját­ s á g o s c s o n t k é p z ő d m é n y , ami k ü l ö n l e g e s gyakorlatok eredményeként jelenik m e g a nyak körül, mint e g y nyaklánc. Hallotta azt a kifejezést, hogy 'Buddha nyaklánca'?" „ I g e n " m o n d t a m , „de ennek az értelme teljesen más. A Buddha reinkarnációs láncát hívták Buddha nyakláncának." „ I g e n " mondta G., „ez az e g y i k j e l e n t é s e ennek a kifejezésnek, de én e g y másikról b e s z é l e k . Ez a csont nyaklánc, ami körülfogja a nyakat a bőr alatt, k ö z v e t l e n ü l kapcsolatban van az úgynevezett 'asztráltesttel'. Az 'asztráltest' e h h e z kapcsolódik, v a g y pontosabban, ez a nyaklánc köti ö s s z e a fizikai és az 'asztráltcstet'. Most ha az 'asztráltest' folytat­ ja életét a fizikai test halála után, az ember, aki birtokolja ennek a nyakláncnak a csontját, mindig kapcsolatot tud teremteni a halott em­ ber 'asztráltestével'. Ez mágia. De erről s o h a s e m beszélnek nyíltan. Igaza van, h o g y van mágiájuk és ez példa rá. Ebből t e r m é s z e t e s e n nem az következik, h o g y a csont, amit látott, igazi volt. Majdnem minden házban találhat e h h e z hasonlót; én csak a hitről beszélek, amin ez a s z o k á s alapul." Megint be kellett valljam, h o g y m é g s o h a s e m találkoztam ilyen ma­ gyarázattal. G. rajzolt e g y kis vázlatot és megmutatta a kis c s o n t o k helyét a bőr alatt, s nyak t ö v é b e n kis félkört alkottak, m e l y kicsivel a fül előtt kez­ dődött. Ez a vázlat azonnal a nyak nyirokcsomóinak s z o k á s o s ábrázolására emlékeztetett az anatómiai táblákon. De többet n e m tudtam m e g erről.

E g y másik alkalommal a c e y l o n i buddhizmusról beszélgettünk. Ki­ fejtettem azt a v é l e m é n y e m e t , h o g y a buddhistáknak v a l ó s z í n ű l e g van mágiájuk, aminek létezését nem vallják be, és aminek lehetősegét la-

62

63

Negyedik fejezet

G. előadásai csoportjainkban sok beszélgetést idéztek elő. M é g sok minden n e m volt v i l á g o s előttem, d e már sok d o l o g ö s s z e ­ függésbe került és gyakran váratlanul olyan dolgok, amik között egy­ általán n e m látszott ö s s z e f ü g g é s , megmagyarázták egymást. A rend szer b i z o n y o s részei már kezdtek halványan formát ölteni, mint a for­ mák, v a g y a tájak, m e l y e k fokozatosan megjelennek a fénykép előhí­ vásakor, de sok rész m é g üres és befejezetlen maradt. U g y a n a k k o r s o k d o l o g pont az ellentéte volt annak, mint amire számítottam. Igyekez­ tem, h o g y ne vonjak le következtetéseket, csak várjak. Gyakran e g y új s z ó , amire m é g eddig n e m figyeltem fel, az e g é s z képet megváltoztat­ ta és mindent újra kellett építeni. N y i l v á n v a l ó lett, h o g y n a g y o n sok időnek kell m é g ellelnie mielőtt képes lennék e g y h e l y e s képet adni az e g é s z rendszerről. Mindig nagyon meglepett, h o g y e g y e s e k , ha csak e l ő s z ö r jötiek is cl összejöveteleinkre, mindjárt mindent megértettek és másoknak is elmagyarázták, és nagyon határozott és v é g l e g e s véle­ m é n y t alakítottak ki maguknak nem csak arról, amit mondtunk, hanem rólunk is. Be kell valljam, h o g y ilyenkor gyakran gondoltam v i s s z a el­ ső találkozásomra G.-vel és az estére a moszkvai csoportban. Akkor én is k ö z e l álltam ahhoz, h o g y v é g l e g e s ítéletet mondjak G.-ről és tanít­ ványairól. De valami megállított. Es most, amikor k e z d t e m megérteni e z e k n e k az ideáknak rendkívüli értékét, szinte elborzadtam a gondolat­ tól, h o g y m i l y e n k ö n n y e n e l m e h e t t e m v o l n a mellettük, m i l y e n k ö n n y e n ismeretlen maradhatott volna számomra G., vagy nyomát v e s z t h e t t e m volna, ha n e m kérdeztem volna m e g tőle akkor, h o g y mi­ kor láthatom újra. G. szinte minden előadásában visszatért e g y témára, amit nyilvánva­ lóan n a g y o n fontosnak tartott, de amit sokunknak n e h é z volt asszimi­ lálni. „Két vonalon halad az ember fejlődése" mondta, „a tudás és a lét vonalán. A helyes e v o l ú c i ó b a n a két vonal egyidejűleg, párhuzamosan halad, e g y m á s t segítve. De ha a tudás vonala m e s s z e túlhaladja a létét, vagy ha a lét vonala túlhaladja a tudásét, az. ember fejlődése előbbutóbb megáll.

64

Az emberek értik, mitjelent "tudni'. És értik, h o g y a tudásnak külön­ b ö z ő szintjei lehetnek Értik, h o g y a tudás lehet c s e k é l y e b b vagy kivá­ lóbb, azaz k ü l ö n b ö z ő m i n ő s é g ű . De nem értik, h o g y ez a 'létre' is vo­ natkozik. A ' l é t ' számukra e g y s z e r ű e n csak ' l é t e z é s t ' jelent, amivel a ' n e m l é t e z é s ' áll s z e m b e n . N e m értik, h o g y a lét v a g y l é t e z é s nagyon k ü l ö n b ö z ő szintű, v a g y kategóriájú lehet. V e g y ü k például e g y ásvány­ nak és e g y n ö v é n y n e k a létét. Ez két k ü l ö n b ö z ő lét. E g y n ö v é n y és e g y állat léte szintén különbözik, é p p ú g y mint e g y állat és e g y ember léte. De két ember léte között n a g y o b b különbség lehet mint e g y ásvány és e g y állat léte között. Pontosan ez az. amit az emberek n e m fognak fel. És n e m értik, h o g y a rudas a /éffó7 függ. N e m c s a k n e m értik, de n e m is akarják megérteni. K ü l ö n ö s e n a nyugati kultúrában természetesnek ve­ szik, h o g y az e m b e r óriási tudással rendelkezhet, pl. híres tudós lehet, olyan, aki n a g y felfedezéseket tett, a tudomány előrehaladását segíti e l ő , ugyanakkor e g y kicsinyes, egoista, g á n c s o s k o d ó , g o n o s z , irigy, hiú, naiv és szórakozott ember lehet, sőt erre m é g j o g a is van. Ú g y tű­ nik, h o g y mindenki normálisnak tartja, h o g y e g y professzornak min­ denhol ott kell felejtenie az esernyőjét. P e d i g ez a léte. És úgy tartják, h o g y az ember tudása n e m függ a lét­ től. A nyugati kultúrában az emberek nagyra értékelik a tudást, de a létnek n e m adják m e g ugyanezt az értéket és n e m s z é g y e n ü k saját lé­ tük a l a c s o n y színvonalát. M é g azt s e m értik m e g , h o g y ez m i t j e l e n t . És senki s e m érti m e g , h o g y az e m b e r tudásának foka létének fokától függ. A m i k o r a tudás a létet túlságosan felülmúlja, teoretikus, e l v o n t lesz, az életre n e m alkalmazható, m é g káros is lehet, mert ahelyett, h o g y az életet s z o l g á l n á és s e g í t e n é az embereket az élet n e h é z s é g e i elleni küz­ delmükben, e g y ilyen tudás megbonyolítja az életet, új nehézségeket, új zavarokat és mindenfajta s z e r e n c s é t l e n s é g e t hoz, amik n e m voltak azelőtt. Ez azért van így, mert az a tudás, ami nincs ö s s z h a n g b a n a léttel, n e m e l é g g é átfogó, h o g y a z e m b e r valódi s z ü k s é g l e t é t szolgálja. E z mindig csak egy dolog ismerete e g y másik dolog ismerete nélkül, e g y részlet ismerete az e g é s z ismerete nélkül; a formák ismerete az összes­ ség ismerete nélkül. A tudásnak i l y e n túlsúlya a lét fölött m e g f i g y e l h e t ő a mostani kultú­ rában. A lét színvonalának értéke és fontossága teljesen feledésbe me­ rült. És f e l e d é s b e merült, h o g y a tudás szintjét a lét szintje határozza m e g . Valójában a lét e g y adott szintjén a tudás l e h e t ő s é g e i korlátozot­ tak és v é g e s e k . E g y adott lét korlátjain belül a tudás minősége n e m vál­ toztatható m e g és csak arra van szükség, h o g y ennek a határán belül, e g y és u g y a n o l y a n természetű információkat h a l m o z z o n fel. A tudás természetének megváltoztatása csak a lét természetének megváltozta­ tásával együtt l e h e t s é g e s .

65

Az emberi létnek önmagában v é v e s z á m o s oldala van. A m o d e m ember legjellegzetesebb vonása az egység hiánya és azoknak a tulaj­ donságoknak a teljes hiánya, amiket különösen szeret magáénak valla­ ni, mint a ' v i l á g o s tudat', a 'szabad akarat' ; az 'állandó E g o ' , vagy ' É n ' és a ' c s e l e k v ő k é p e s s é g ' . Bizonyára meglepi önöket, ha azt m o n ­ d o m , h o g y a m o d e m ember létének fő j e l l e g z e t e s s é g e , ami minden hi­ ányt megmagyaráz benne az alvás. A m o d e m ember álomban él, álomban születik és álomban hal m e g . Az alvásról és annak jelentőségéről, szerepéről az életben, k é s ő b b fo­ gunk beszélni. Most csak e g y d o l g o n gondolkozzanak: milyen tudása lehet e g y a l v ó embernek? Ha e z e n gondolkodnak és ugyanakkor e m l é ­ keznek arra, h o g y létünk f ő j e l l e m v o n á s a az alvás, mindjárt nyilvánva­ ló lesz, h o g y ha e g y e m b e r valóban tudni akar, mindenek előtt azon kell gondolkodnia, h o g y a n ébredhet fel, v a g y i s h o g y a n változtathatja m e g létét. K ü l s ő l e g az ember létének sok k ü l ö n b ö z ő oldala van: aktivitás, vagy passzivitás: igazmondás, vagy hazudozás; ő s z i n t e s é g , hamisság, bátor­ ság, g y á v a s á g , ö n f e g y e l e m , kicsapongás; ingerlékenység. Önzés, önfeláldozási k é s z s é g , b ü s z k e s é g , hiúság, önelégültség, s z o r g a l o m , lusta­ ság, erkölcsi érzék, romlottság; mindezek és m é g sok más alkotják az e m b e r létét. De az emberben minden teljesen mechanikus. Ha hazudik, ez azt je­ lenti, h o g y nem tudja magát megakadályozni a hazudozásban. Ha iga­ zat m o n d , ez azt jelenti, h o g y n e m tud mást mondani, csak az igazat, és ez mindennel így van. Minden csak 'történik', az ember s e m m i t s e m tud tenni s e m b e l s ő l e g , s e m külsőleg. De természetesen vannak határok. Általánosságban v é v e a m o d e m ember léte nagyon alacsony színvonalú. Néha annyira alacsony, h o g y már nincs változásra l e h e t ő s é g e . Ezt s o s e m szabad elfelejteni. Az olyan emberek, akiknek a léte m é g változhat, nagyon szerencsések. De vannak emberek, akik v é g l e g e s e n betegek, törött gépezetek, melyek­ kel már s e m m i t s e m lehet kezdeni. Ez a nagy többség. Ritkák az olyan emberek, akik képesek az igazi tudást átvenni. Ha meggondolják, m e g tudják érteni, h o g y miért csak k e v e s e n képesek erre: a létük gátolja m e g ezt. Általában a tudás és a lét közötti egyensúly m é g sokkal fontosabb mint az egyik v a g y másik különálló fejlődése. Mert a tudás, v a g y a lét k ü l ö n á l l ó fejlődése s e m m i k é p p s e m kívánatos. Ugyanakkor pont ez az egyoldalú fejlődés v o n z z a leginkább az embereket. Ha a tudás túlsúlyban van a léttel szemben, az ember tud, de nincs meg a képessége cselekedni. Ez hasznavehetetlen tudás. V a g y ha a lét van túlsúlyban a tudással szemben, az embernek van c s e l e k v ő képes­ s é g e , de nincs tudása, v a g y i s tud valamit tenni, de n e m tudja, h o g y mit. A lét, amit elért, céltalanná válik és az erőfeszítések, amiket ezért tett hasztalannak bizonyulnak.

66

Az e m b e r i s é g történetében sok ismert példa van, mikor teljes civili­ zációk pusztultak el, mert a tudás túlhaladt a léten, vagy a lét túlhaladt a tudáson." „Mire vezet a tudás vonalának fejlődése a lét nélkül, v a g y a lét von­ alának fejlődése tudás nélkül?" kérdezte valaki. „A tudás vonalának fejlődése a lét vonalának m e g f e l e l ő fejlődése nélkül e g y gyenge jógit ad' mondta G., „azaz e g y o l y a n embert, aki sok mindent tud, de semmit s e m tud tenni; e g y embert, aki nem érti (kihangsúlyozta e z e k e t a szavakat), akinek nincs értékelő k é p e s s é g e , v a g y i s akinél n i n c s különbség az e g y i k és a másik fajta tudás között. A lét vonalának fejlődése a tudás m e g f e l e l ő fejlődése nélkül ostoba szentet e r e d m é n y e z , v a g y i s e g y embert, aki sokat tud tenni, de nem tudja mit, v a g y m i l y e n célból, és ha tesz is valamit, azt szubjektív ér­ zelmei szolgájaként teszi, m e l y e k nagyon félrevezethetik és s ú l y o s hi­ bákat követhet el, v a g y i s gyakorlatilag az ellenkezőjét teszi annak, amit akar, tehát mind a gyenge jógi mind az ostoba szent holtpontra jut. S e m az egyik, s e m a másik n e m fejlődhet tovább. Ahhoz, h o g y ezt a megkülönböztetést, úgy mint a tudás és a lét ter­ m é s z e t e közötti különbséget felfoghassuk, m e g kell értenünk a tudás nak a léthez v a l ó viszonyát az ' é r t é s s e l ' együttvéve. A tudás e g y d o l o g és az értés e g y másik. Az emberek általában összezavarják ezeket a fogalmakat, n e m látják tisztán hol van a különbség. A tudás ö n m a g a nem ad értést. És az értés nem növekedhet pusztán a tudás n ö v e k e d é s é v e l . Az értés, a tudásnak a léihez v a l ó viszonyától függ. Az értés a tudás és a lét együttállásának az eredménye. Tehát a tudás és a lét n e m térhet el n a g y o n e g y m á s t ó l , mert különben az értés mindkettőtől eltávolodik. Ugyanakkor a tudásnak a léthez v a l ó kap­ csolata pusztán a tudás n ö v e k e d é s é v e l n e m változik m e g . Az csak ak kor változik, mikor a lét a tudással párhuzamosan növekszik. M á s szó­ val, az. értés n ö v e k e d é s e csak a lét fejlődésével együtt történik. Az átlag gondolkodásban az emberek nem tesznek különbséget az értés és a tudás között. Azt hiszik, h o g y ha az ember többet tud, többet is ért. Ezért felhalmozzák a tudást, vagy amit tudásnak hívnak, de nem tudják, h o g y a n lehet az értést gyarapítani és n e m is törődnek vele. És m é g i s az, aki már h o z z á s z o k o t t az ö n f i g y c l é s h e z tudja, h o g y éle­ tének k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban ugyanazt az ideát, ugyanazt a gondola­ tol teljesen m á s k é p p értette. S o k s z o r különösnek találja, h o g y ennyire felreértette azt, amit v é l e m é n y e szerint most jól é n . U g y a n a k k o r érzi, h o g y tudása n e m változott, ugyanannyit tud a témáról, mint régen. Ak­ kor mi változott? A léte változott. És amint a léte változik, az értésé­ nek is változnia kell.

67

A tudás és értés közötti különbség világos lesz, amikor rájövünk, h o g y a tudás csak e g y központ funkciója lehet. Az értés azonban há­ rom k ö z p o n t funkciója. Tehát a gondolkodási apparátus tudhat vala­ mit. De értés csak akkor jelenik m e g , ha az e m b e r érzi és érzékeli mindazt, ami a tudáshoz kapcsolódik. Már korábban beszéltünk a mechanikusságról. Az ember nem mond­ hatja, h o g y érti a mechanikusság ideáját, ha csak az agyával tud róla. Ezt éreznie kell az. e g é s z testével, e g é s z létével; akkor majd érti. A gyakorlati t e v é k e n y s é g területén az emberek n a g y o n jól tudják a k ü l ö n b s é g e t a tudás és az értés közölt. Értik, h o g y tudni valamit és tud­ ni hogyan kell csinálni két különböző d o l o g és ahhoz, hogy tudja ho­ gyan kell csinálni a tudáson kívül m á s is s z ü k s é g e s . De a gyakorlati élet kivételével az emberek nem értik, mit jelent 'érteni'. Rendszerint amikor az emberek rájönnek, h o g y n e m értenek vala­ mit, próbálnak never találni rá és amikor találtak e g y nevet, azt mond­ ják, 'értik'. Pedig, h o g y 'nevet találtak rá', nem jelenti azt, h o g y 'ér­ tik'. Sajnos az emberek általában m e g e l é g e d n e k a nevekkel. És azt az embert, aki rengeteg nevet tud, v a g y i s rengeteg szót, n a g y o n o k o s n a k tartják - természetesen nem a gyakorlati életben, ahol tudatlansága na­ g y o n hamar nyilvánvalóvá válik."

e g y i k e azoknak az illúzióknak, melyeket az emberek maguk teremte­ nek és m e l y e k között élnek. L é n y e g é b e n v é v e senki s e m ért m e g sen­ kit. Két ember mondhatja m é l y m e g g y ő z ő d é s s e l ugyanazt, de mivel m á s nevet adnak neki, vég nélkül vitatkozhatnak rajta anélkül, h o g y megsejtenék, h o g y e g y és ugyanarra gondolnak. V a g y ellenkezőleg, két ember mondhatja ugyanazt a szót és azt képzelik, h o g y m e g e g y e z ­ nek és értik e g y m á s t , pedig valójában teljesen ellentétes dolgokat mondanak és egyáltalán nem értik e g y m á s t . Ha a l e g e g y s z e r ű b b szót vesszük, ami állandóan előfordul a beszél­ getésben és k i e l e m e z z ü k értelmét, azonnal látni fogjuk, h o g y minden ember minden pillanatban sajátos értelmezést ad minden e g y e s s z ó ­ nak, olyat, amit e g y másik s o h a s e m adna, vagy nem is gyanítana. V e g y ü k az ' e m b e r ' szót és képzeljünk el e g y beszélgetést, ahol ez a s z ó gyakran elhangzik. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, h o g y az 'ember' szónak annyi jelentése lesz, ahány ember részt v e s z a beszél­ getésben és e z e k között a jelentések k ö z ö n semmi k ö z ö s nem lesz.

„ A z e g y i k ok, h o g y a tudás és a lét vonalai eltérnek életünkben és n e m értik e g y m á s t - ami egyrészt eltérésük okozója, másrészt ennek e r e d m é n y e -, az átlag nyelvben van, amit az emberek beszélnek. Ez. a n y e l v tele van hamis fogalmakkal, helytelen osztályozásokkal, helyte­ len asszociációkkal. És a fő baj az, h o g y az átlag g o n d o l k o d á s alapve­ tő j e l l e g e - meghatározatlansága és pontatlansága - miatt minden s z ó ­ nak ezernyi jelentése lehet a b e s z é l ő ember képzettségétől és az abban a pillanatban lejátszódó bonyolult asszociációktól függően. Az e m b e ­ rek n i n c s e n e k tisztában mennyire szubjektív a nyelvük, v a g y i s mennyire mást fejez ki mindegyikük ugyanazokkal a szavakkal. N e m fogják fel, h o g y mindegyik a saját nyelvét beszéli és egyáltalán nem érti - v a g y nagyon h o m á l y o s a n - a másokét és e l k é p z e l é s e sincs arról, h o g y mindegyikük a másik számára ismeretlen n y e l v e n beszél. M e g vannak róla g y ő z ő d v e , h o g y ugyanazt a nyelvet beszélik és megértik e g y m á s t . A valóságban ennek a m e g g y ő z ő d é s n e k s e m m i alapja nincs. A nyelv, amit b e s z é l n e k csak a gyakorlati életben alkalmas. Az e m b e ­ rek gyakorlati j e l l e g ű információkat tudnak e g y m á s s a l közölni, de amint e g y árnyalattal bonyolultabb területet érintenek már e l v e s z t e k és nem értik m e g e g y m á s t , bár ennek nincsenek tudatában. Az emberek majdnem mindig azt képzelik, hogy értik e g y m á s t , vagy legalábbis m e g tudnák érteni egymást, ha akarnák; azt képzelik, h o g y értik az író­ kat, akiknek könyveit olvassák és h o g y a többiek is értik őket. Ez is

Az ' e m b e r ' szót kiejtve ezt mindenki önkéntelenül az. általa m e g s z o ­ kott értelmezéssel h o z z a ö s s z e f ü g g é s b e , vagy azzal, amit abban a pil­ lanatban ért alatta. Az egyik ember abban a pillanatban talán a nemek k ö z ö n i kapcsolat kérdésével van elfoglalva. Akkor az 'ember' szónak számára n e m l e s z k ö z ö s értelme és a szót hallva mindenek előtt azt kérdezi ö n m a g á t ó l : ki? Férfi, v a g y nő? Egy másik ember talán vallá­ s o s és az e l s ő kérdése az lesz: keresztény v a g y nem keresztény? A har­ madik talán o r v o s és számára az 'ember' fogalma 'beteg* vagy ' e g é s z ­ s é g e s ' emberre korlátozódik és természetesen saját specialitása szem­ pontjából. A spiritiszta az 'embert' az 'asztráltest' nézőpontjából ve­ szi, a 'túlvilági oldalról' és azt fogja mondani, ha kérdezik, h o g y az emberek médiumokra és nem médiumokra oszthatók. A természettu­ dósnak az. 'emberről' b e s z é l v e gondolatai középpontjában az ember ideája állattani típusa lesz, v a g y i s az emberről b e s z é l v e a fogazat fel­ építésére g o n d o l , az ujjaira, a k o p o n y a dőlésszögérc, a s z e m e k közöt­ ti távolságra, e g y j o g á s z az ' e m b e r ' szóban statisztikai e g y s é g e t lát, v a g y a törvények betartásának tárgyát, vagy e s e t l e g e s bűnözőt, vagy ügyfelet. E g y moralista az ' e m b e r ' szót kiejtve elkerülhetetlenül hoz­ záteszi a jó és a r o s s z ideáját, és így tovább. Az emberek n e m veszik észre e z e k e t az ellentmondásokat, n e m ve­ szik észre, h o g y mindig k ü l ö n b ö z ő dolgokról beszélnek és s o h a s e m ér­ tik e g y m á s t . Teljesen nyilvánvaló, h o g y e g y h e l y e s tanulmányozás­ hoz, e g y pontos gondolatcseréhez pontos nyelv s z ü k s é g e s , e g y nyelv, ami t é n y l e g e s e n l e h e t ő v é teszi kifejezni azt, amit az ember valójában mondani akar és utal arra a nézőpontra, amiből az adott fogalmat vizs­ gálják és ezáltal a f o g a l o m gravitációs központja jól m e g legyen hatá­ rozva. Ez az idea teljesen v i l á g o s és a tudomány minden ága igyekszik

68

69

sajátmagának kidolgozni és megalapozni e g y pontos nyelvet. De nincs e g y e g y e t e m e s nyelv. Az emberek állandóan összekeverik a különbö­ ző tudományok nyelvezetét és s o h a s e m tudják megállapítani azok pon­ tos kölcsönviszonyát. És ráadásul minden e g y e s tudományágban fo­ lyamatosan új terminológiák, új szakkifejezések jelennek m e g . És ez minél tovább m e g y , annál rosszabb lesz. A k ö l c s ö n ö s félreértés növek­ szik ahelyett, h o g y c s ö k k e n n e és nyugodtan mondhatjuk, h o g y tovább­ ra is növekedni fog. És az emberek egyre kevésbé fogják érteni e g y ­ mást. P o n t o s m e g é r t é s h e z pontos nyelv s z ü k s é g e s . Az ősi tudás módszeré­ nek tanulmányozása a nyelv tanulmányozásával kezdődik, m e l y lehe­ t ő v é teszi azonnal pontosan meghatározni, h o g y miről van szó, milyen szempontból mondják és mivel kapcsolatban. Ez az új nyelv szinte s e m m i új terminológiát vagy új szakkifejezést nem tartalmaz, de szer­ kezete egy új elven alapul, a relativitás elméletén: v a g y i s bevezeti a re­ lativitást minden f o g a l o m b a és így lehetővé teszi a g o n d o l k o d á s s z e m ­ s z ö g é n e k pontos meghatározását - mert a hétköznapi nyelvből é p p e n a relativitást kifejező szavak hiányoznak a legjobban. A m i k o r az ember mestere ennek a nyelvnek, akkor s e g í t s é g é v e l át lehet adni neki mindazt a tudást és információt, amit a hétköznapi n y e l v e n n e m lehet átadni, m é g az ö s s z e s tudományos és filozófiai szakkifejezések s e g í t s é g é v e l sem. Az új nyelv alaptulajdonsága az, h o g y benne az ö s s z e s idea e g y idea köré koncentrálódik, v a g y i s k ö l c s ö n ö s kapcsolatuk e g y idea nézőpont­ jából van v é v e . Ez az idea az evolúció ideája. T e r m é s z e t e s e n nem a mechanikus fejlődés értelmében vett evolúció, mert ilyen fajta e v o l ú ­ c i ó n e m létezik, hanem a tudatos és akart e v o l ú c i ó , az egyetlen, ami le­ hetséges. Minden a világon, a Naprendszertől az emberig és az embertől az atomig, növekedik v a g y csökken, kibontakozik v a g y elkorcsosul, ki­ v a g y visszafejlődik. De semmi sem fejlődik ki mechanikusan. Csak a d e g e n e r á c i ó és a pusztulás történik mechanikusan. A m i nem k é p e s tu­ datosan fejlődni, az elkorcsosul. Külső s e g í t s é g csak addig l e h e t s é g e s , a m í g azt értékelik és elfogadják m é g akkor is, ha ez kezdetben csak az é r z é s e k e n keresztül történik. Az a nyelv, ami a megértést lehetővé teszi, a vizsgált tárgy és annak e v o l ú c i ó s l e h e t ő s é g e közötti viszony ismeretén, a tárgynak az evolúci­ ós létrán elfoglalt helyének ismeretén alapszik. Ezért nagyon sok m e g s z o k o t t ideánk van felosztva az e v o l ú c i ó foko­ zatainak m e g f e l e l ő e n . V e g y ü k m é g e g y s z e r az ember ideáját. A nyelv, amiről én beszélek, az ' e m b e r ' s z ó helyett hét szót használ, n e v e z e t e s e n : az l - e s , 2-es, 3-

70

as, 4-es, 5-ös, 6 - o s . 7-es számú embert. Ezzel a hét ideával már képe­ sek lesznek megérteni egymást, amikor az emberről beszélnek A 7-es s z á m ú ember az, aki már elérte az ember számára l e h e t s é g e s legteljesebb fejlődést és mindent birtokol, amit csak e g y e m b e r birto­ kolhat, az akaratot, a tudatot, az állandó és változatlan Ént, az egyéni­ séget, a halhatatlanságot és m é g sok e g y é b tulajdonságot, amit vaksá­ gunkban és tudatlanságunkban magunkénak tulajdonítunk. Mi csak akkor érthetjük m e g a fokozatokat, melyeken keresztül a 7-es számú embert megközelíthetjük, v a g y i s a számunkra l e h e t s é g e s fejlődési fo­ lyamatot, ha már őt és az ő tulajdonságait e g y b i z o n y o s mértékig me­ gértettük. A 6-os s z á m ú e m b e r nagyon közel áll a 7-es számú emberhez. Csak abból a s z e m p o n t b ó l különbözik a 7-cs számú embertől, h o g y néme­ lyik tulajdonsága m é g nem vált állandóvá. Az 5-ös s z á m ú ember aki nekünk szintén e g y elérhetetlen típus, az, az ember, aki elérte az e g y s é g e t . A 4-es s z á m ú e m b e r e g y k ö z b e e s ő fokozat. Róla majd k é s ő b b beszé­ lünk. Az 1 -cs, 2-cs és 3-as számú emberek alkotják a g é p i e s emberiséget, azon a szinten, a m e l y i k e n születtek. Az l-cs számú ember az, akinek pszichikai élete gravitációs köz­ pontja a m o z g á s i központban van. Ez a fizikai test embere, az az em­ ber, akinek m o z g á s i és ö s z t ö n ö s funkciói állandóan túlsúlyban vannak az érzelmi és a gondolkodási funkciókon. A 2-es számú ember ugyanilyen fejlődési szinten van, de pszichikai életének gravitációs központja az érzelmi központban van, az érzelmi funkciók vannak túlsúlyban, az érzések embere, érzelmi ember. A 3-as számú ember ugyanilyen fejlődési szinten van, de pszichikai eletének gravitációs központja az intellektuális központban van, a gon­ dolkodási funkciók a m o z g á s i , ö s z t ö n ö s és érzelmi funkciókkal szem­ ben túlsúlyban vannak, ésszerű ember, akinek mindenre van e g y elmé­ lete, aki mindent szellemi megfontolásokkal közelít m e g . Minden e m b e r l - e s . 2-es v a g y 3-as számúnak születik. A 4-cs számú ember nem erre a szintre születik, hanem l - e s , 2-es v a g y 3-as számúnak és csak meghatározott jellegű erőfeszítések ered­ m é n y e k é p p válik 4 - c s számúvá. A 4-es számú ember mindig egy isko­ la munkájának terméke. N e m születhet, se n e m fejlődhet azzá véletle­ nül, v a g y a s z o k á s o s n e v e l é s , oktatás, stb. befolyására. A 4-es számú e m b e r már m á s színvonalon áll, mint az l - c s , 2-es és 3-as; neki egy ál­ landó gravitációs központja van, ami ideáiból, a munka értékeléséből és az i s k o l á h o z v a l ó kapcsolatából áll. Ráadásul pszichikai központjai már k e z d e n e k k i e g y e n s ú l y o z ó d n i ; egyik központ s i n c s olyan túlsúly­ ban a többi felett, mint az e l s ő három kategóriában. Már kezdi önma­ gát ismerni és tudni merre halad.

71

Az 5-ös számú ember már e g y kikristályosodás eredménye: már n e m változik állandóan, mint az l-es, 2-es és 3-as számú ember. Dc m e g kell j e g y e z n i , h o g y az 5-ös számú ember lehet h e l y e s , vagy helytelen munka eredménye is. Válhat 5-ös számúvá miután 4 - e s számú volt, de lehet anélkül is, hogy 4-es számú len volna. Ebben az esetben n e m fej­ lődhet tovább, nem lehet 6-os és 7-es számú ember belőle. Ahhoz, h o g y 6-os számú legyen, újból fel kell oldani a már kikristályosodott esszenciáját, szándékosan elveszteni 5-ös számú ember létét. És ezt csak szörnyű s z e n v e d é s e k árán lehet elérni. Szerencsére az ilyen hely­ telen fejlődés esetei nagyon ritkák. Az ember felosztása hét csoportra ezernyi dolgot megmagyaráz, a m e l y e k különben érthetetlenek. Ez a felosztás adja a relativitás fogal­ mának e l s ő alkalmazását az emberre. Látszólag a z o n o s dolgok n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e k lehetnek aszerint, hogy milyen fajta emberre vonatkoz­ nak, v a g y vannak kapcsolatban. Eszerint a felfogás szerint az ember ö s s z e s belső és külső megnyil­ vánulása, minden, ami sajátja, minden alkotása, szintén hét csoportra osztott. Tehát most azt mondhatjuk, h o g y az I -cs számú ember tudása után­ zásra, vagy ösztönökre alapul, vagy e g y kívülről megtanult, bemagolt, beleerőltetett tudásra. Az l - e s számú ember, ha a s z ó teljes értelmében az, ú g y tanul mindent, mint a papagáj vagy a majom. A 2-es számú ember tudása csak arra korlátozódik, amit szeret: s e m ­ mit s e m tud arról, ami n e m tetszik neki. Mindig és mindenben valami olyasmit akar, ami tetszik neki. V a g y ha beteg, e l l e n k e z ő l e g , csak az vonzza, ami nem tetszik neki, vagy az, ami taszítja és ami félelmet, borzalmat és utálatot kelt benne. A 3-as számú ember tudása a szubjektív logikai g o n d o l k o d á s o n ala­ pul, szavakon, s z ó szerinti értelmezésen. Ez a k ö n y v m o l y o k , a sko­ lasztikusok tudása. A 3-as számú emberek számolták m e g , h o g y hány­ szor ismétlődnek az arab A B C e g y e s betűi M o h a m e d Koránjában, és erre e g y e g é s z rendszert alapoztak a Korán magyarázatához. A 4 - c s s z á m ú ember tudása már más fajta tudás. Ez az 5-ös s z á m ú embertől jön, aki a 6-os számú embertől kapta, aki a 7-es számú em­ ber forrásából mentette. Dc természetesen a 4-es számú ember csak azt tudja elsajátítani ebből a tudásból, ami erejéhez mérten lehetséges. De ö s s z e h a s o n l í t v a az l - e s , 2-es és a 3-as s z á m ú emberrel, a 4 - c s s z á m ú ember már elkezdett szubjektív tudásának elemeitől megszabadulni. Ó már az objektív tudás felé halad. Az 5-ös számú ember tudása e g y teljes és oszthatatlan tudás. N e k i már e g y oszthatatlan Én-je van és minden tudása e z é az Én-é. N á l a már n e m lehet, h o g y az egyik ' é n ' tud valamit, amiről a másik ' é n ' n e m

72

tud. Amit tud, azt az e g é s z lényével tudja. Az ő tudása k ö z e l e b b van az objektív tudáshoz, mint a 4-es számú ember tudása. A 6-os s z á m ú ember tudása az ember számára elérhető teljes tudást képviseli, d e ezt m é g elvesztheti. A 7-cs s z á m ú ember tudása t é n y l e g a sajátja, amit már n e m lehet el­ venni tőle; ez objektív és teljesen tapasztalati tudása Mindennek. Pontosan í g y van a léttel is. Az l - e s számú ember léte az ösztönök­ kel és é r z é k e l é s s e l é l ő ember léte; a 2-es számú ember léte az é r z e l g ő s és érzelmi e m b e r léte; a 3-as s z á m ú ember léte a racionális és teoreti­ kus ember léte; és így tovább. í g y érthető, h o g y a tudás miért n e m áll­ hat túl m e s s z e a léttől. Az l - e s , 2 - e s v a g y 3-as ember létének követ­ keztében képtelen a 4-es, 5-ös és magasabb ember tudását birtokolni. Bármiről van is s z ó , azt saját módja szerint értékeli és mindent a saját szintjére húz le. U g y a n í g y hét kategóriába lehet osztani mindazt, ami az emberrel kapcsolatban van. Van az l-es s z á m ú ember m ű v é s z e t e , v a g y i s e g y utánzó, m á s o l ó m ű v é s z e t , v a g y durván kezdetleges, érzéki művészet, mint a vademberek lánca és zenéje; a 2-es számú, é r z e l g ő s művészet; a 3-as s z á m ú intellektuális, kigondolt művészet; és kell lennie 4 - e s , 5ó.\ és stb. s z á m ú művészetnek. U g y a n í g y létezik az l - e s s z á m ú e m b e r vallásossága, ami rítusokból, k ü l s ő d l e g e s formákból, pompás áldozatokból és szertartásokból áll, a m e l y e k n e k r a g y o g á s a néha tiszteletet kelt, v a g y e l l e n k e z ő l e g , gyá­ s z o s a n komor, v a d v a g y kegyetlen szertartásokból áll, és így tovább. A 2 - e s s z á m ú e m b e r vallása a hit. szeretet, rajongás, ihlet, l e l k e s e d é s val­ lása, ami hamar elfajul az 'eretnekek', vagy a ' p o g á n y o k ' üldözésébe, e l n y o m á s á b a , v a g y kivégzésébe. A 3-as s z á m ú ember vallása intellek­ tuális, teoretikus vallás, a bizonyítékok és érvek vallása, ami logikai k ö v e t k e z t e t é s e k e n , m é r l e g e l é s e k e n és magyarázatokon alapul. Mi va­ lójában csak az l - e s , 2-es v a g y 3-as s z á m ú vallásokat ismerjük; min­ den általunk ismert vallás és felekezet e három kategória e g y i k é b e so­ rolható be. A m i pedig a 4-es, 5-ös, 6-os vagy 7-es e m b e r vallását ille­ ti, azt mi n e m ismerjük és nem is ismerhetjük mindaddig, a m í g olya­ nok maradunk, amilyenek vagyunk. Ha a vallás helyett a kereszténységet vesszük, akkor itt ismét megta­ láljuk az l - e s s z á m ú kereszténységet, v a g y i s e g y keresztény n é v e n ne­ vezett p o g á n y s á g o t . A 2-es s z á m ú k e r e s z t é n y s é g e g y érzelmi vallás, néha n a g y o n tiszta, de erőtlen, néha vérszomjas és k e g y e t l e n , ami ink­ v i z í c i ó h o z , vallásháborúkhoz vezet. A 3-as számú kereszténység, ami­ re a protestantizmus k ü l ö n b ö z ő formái szolgálnak például, e l m é l e t e ­ ken, érveken, e g y e g é s z dialektikán alapul. Majd van a 4 - e s s z á m ú ke­ r e s z t é n y s é g , amiről az 1 -es, 2-cs és 3-as s z á m ú embereknek m é g a leg­ halványabb fogalmuk sincs.

73

Valójában az 1 -cs, 2-es és 3-as számú kereszténység egyszerűen kül­ s ő d l e g e s utánzás. Csak a 4 - e s számú ember küzd, h o g y keresztény le­ g y e n és csak az 5-ös s z á m ú lehet tényleg keresztény. Mert keresztény­ nek lenni azt jelenti, h o g y az ember élete e g y keresztény ember élete, v a g y i s h o g y Krisztus tanításának m e g f e l e l ő e n él. Az l - e s , 2-es és 3-as ember nem tud Krisztus tanításai szerint élni, mert velük minden csak 'történik' Ma e g y valami, holnap e g é s z e n más. Ma k é s z e k odaadni az utolsó ingüket, de már holnap darabokra tépnék azt az embert, aki nem hajlandó az ingét odaadni nekik. Min­ den váratlan e s e m é n y elragadja, magával viszi őket. N e m mesterei ön­ maguknak és ezért m é g ha cl is határozzák, valójában nem tudnak ke­ resztények lenni. A tudomány, a filozófia, az emberi életnek és tevékenységnek min­ den m e g n y i l v á n u l á s a ugyanígy hét osztályba osztható. De az ember mindennapi nyelve n a g y o n m e s s z e van minden ilyen féle felosztástól és ezért o l y a n nehéz az embereknek megérteniük egymást. Mikor az 'ember' s z ó különböző értelmezéseit vizsgáltuk láttuk, h o g y azok mennyire változóak é s ellentmondóak, é s főleg, h o g y m é g annak is, aki beszél, mennyire rejtett és felismerhetetlen lehet e g y a s z o k á s o s a s s z o c i á c i ó k által képzett szónak az értelme és annak árnya­ latai V e g y ü n k e g y másik szót, például a 'világot'. Ezt mindenki sajátosan értelmezi. Mindenkinek, aki kimondja vagy hallja a ' v i l á g ' szól. meg­ vannak az egyéni, mások számára teljesen érthetetlen a s s z o c i á c i ó i . Minden 'világnézet'-nek, minden megszokott gondolkodásmódnak megvannak a m a g a asszociációi, a maga ideái. E g y vallásos emberből, például e g y keresztényből a v i l á g ' s z ó e g y e g é s z sorozat vallásos ideát vált ki, ami mindenképpen az Isten fogal­ mával lesz kapcsolatban, a világ teremtésének ideájával, v a g y a világ v é g é v e l , v a g y a ' b ű n ö s ' világgal, és így tovább. A védikus filozófia követőinek a világ mindenek előtt illúzió, 'ma­

ya'.

A t e o z ó f u s k ü l ö n b ö z ő 'síkokra' gondol, fizikaira, asztrálra, mentá­ lisra, és így tovább. A spiritiszta a 'túlvilágra', a szellemek világára gondol. A fizikus az anyag felépítése szempontjából szemléli a világot; ez a molekulák, az atomok és elektronok világa lesz. A csillagásznak a világ a csillagok és a galaktikák világa lesz. És ez m é g n e m minden. A felfogható és felfoghatatlan világ, a n é g y és több d i m e n z i ó világa, a jó és a rossz világa, az anyag és a s z e l l e m világa, az erőarány a világ k ü l ö n b ö z ő nemzetei között, az ember ' m e g m e n t é s e ' e világban, és így tovább.

74

Az embereknek ezernyi k ü l ö n b ö z ő ideájuk van a világról, dc nincs e g y általános idea. ami lehetővé tenné, h o g y egymást megértsék és ami azonnal meghatározná, h o g y m i l y e n nézőpontból szándékozzák nézni a világot. Lehetetlen a v i l á g e g y e t e m rendszerét tanulmányozni az ember ta­ n u l m á n y o z á s a nélkül. U g y a n a k k o r lehetetlen az embert tanulmányoz­ ni a v i l á g m i n d e n s é g tanulmányozása nélkül. Az ember a világ képe. U g y a n a z o k a törvények teremtették, mint amik a v i l á g m i n d e n s é g e t is teremtették. Ha az ember ismerné és értené önmagát, a világmindensé­ get is ismerné és értené, az ö s s z e s törvényt, amelyek a világot terem­ tik és kormányozzák. És ugyanakkor, a világ és az azt k o r m á n y z ó tör­ vények tanulmányozásával m e g i s m e r n é és megértené az őt kormány­ zó törvényeket. Ezt illetően néhány törvényt könnyebb az objektív vi­ lág tanulmányozásával megérteni és elsajátítani, m í g másokat csak az ö n l a n u l m á n y o z á s útján lehet megérteni. Ezért a világ és ö n m a g a tanul­ mányozásának párhuzamosan kell haladnia, az egyik segíti a másikat. A ' v i l á g ' s z ó értelmezésénél már kezdettől fogva m e g kell érteni, h o g y sok világ van és nem e g y . hanem több világban élünk Ezt nem könnyű megérteni, mert a mindennapi nyelvben a 'világ* s; ót általá­ ban e g y e s számban használják. És ha többes számban ' v i l á g c k r ó l ' van s z ó , az is csak azért van, h o g y ugyanezt az ideát hangsúlyozzák ki, v a g y k ü l ö n b ö z ő , egymással párhuzamosan létező világokét. Az egy­ másban l é v ő világok ideája nincs m e g a s z o k á s o s nyelvezetünkben. U g y a n a k k o r az az idea, hogy k ü l ö n b ö z ő világokban élünk pontosan magában foglalja azt, hogy egyik világ a másikban van és ej -kkel kü­ l ö n b ö z ő kapcsolatunk van. Ha arra a kérdésre keresünk választ, h o g y melyik világban, v a g y vi­ lágokban élünk, l e g e l ő s z ö r önmagunktól kell megkérdeznünk, h o g y melyik az a ' v i l á g ' , amelyik minket a legbensőbben és a legközvetle­ nebbül érint. Erre azt felelhetjük, h o g y gyakran használjuk a ' v i l á g ' szót az e m b e ­ ri világra, amiben élünk, az emberiségre, melynek része vagyunk. De az e m b e r i s é g elválaszthatatlan része a Föld szerves életének, tehát úgy mondhatjuk, h o g y a hozzánk l e g k ö z e l e b b álló világ a szerves élet a Földön, a n ö v é n y v i l á g , állatok és emberek. Dc a s z e r v e s élet is a világban van. Akkor mi a ' v i l á g ' a s z e r v e s élet­ nek? A s z e r v e s életnek a mi bolygónk, a Föld a világ. Dc a F ö l d is a világban van. Akkor mi a 'világ' a Földnek? A ' v i l á g ' a Földnek a Naprendszer bolygóvilága, aminek e g y tagja. Mi a ' v i l á g ' a b o l y g ó k ö s s z e s s é g é n e k ? A N a p befolyásának ö v e z e ­ te, v a g y i s a naprendszer, aminek a b o l y g ó k a tagjai.

75

A Napnak a ' v i l á g ' , a c s i l l a g o k világa, vagy a Tejút, ami e g y i g e n nagy s z á m ú Naprendszer halmaza. Továbbá, csillagászati szempontból elfogadható, h o g y hatalmas tá­ volságra e g y m á s t ó l világok s o k a s á g a létezik a 'világok ö s s z e s s é g e ' te­ rében. Ezek a világok e g y ü t t v é v e képviselik a ' v i l á g o t ' a Tcjúlnak. Majd a filozófiai következtetésre térve azt mondhatjuk, h o g y a 'vi­ lágok ö s s z e s s é g é n e k ' számunkra ismeretlen és megérthetetlen formá­ ban e g y Teljességei, vagy Egységet kell alkotnia (mint a h o g y e g y alma e g y e g y s é g ) . Ez a T e l j e s s é g , v a g y E g y s é g , ez a Mindenség, amit ne­ vezhetünk 'Abszolút'-nak, vagy 'Függctlen'-nek, mert mindent önma­ gába foglal és semmitől s e m függ, ez a ' v i l á g a ' a ' v i l á g o k ö s s z e s s é g é ­ nek'. Logikailag teljesen elképzelhető, h o g y a M i n d e n s é g e g y E g y s é ­ get képez. E g y ilyen E g y s é g biztosan az Abszolút lesz, ami Függetlent jelent, m i v e l M i n d e n s é g l é v é n csak oszthatatlan és v é g t e l e n lehet. Az Abszolút, v a g y i s a dolgoknak az az állapota, amiben a Minden­ s é g e g y Teljes e g y s é g e t alkot, a dolgok eredeti állapota, amiből o s z t ó ­ dással és differenciálódással keletkezik az. általunk m e g f i g y e l t j e l e n s é ­ gek változatossága. Az e m b e r él mindezekben a világokban, de különbözőképpen. Ez azt jelenti, h o g y elsősorban a legközelebbi világ van rá befolyással, az amivel közvetlen kapcsolatban áll, aminek része. A m e s s z e b b l é v ő vi­ lágok is hatást gyakorolnak rá, v a g y közvetlenül, v a g y a k ö z b e e s ő vi­ lágokon keresztül, de e z e k hatása a távolságuk, vagy az embertől való k ü l ö n b ö z ő s é g ü k arányában csökken. A h o g y később látni fogjuk, az Abszolút k ö z v e t l e n b e f o l y á s a n e m éri cl az embert. Dc a k ö v e t k e z ő vi­ lág és a csillagvilág befolyása már teljesen nyilvánvaló az e m b e r éle­ tében, bár ez a t u d o m á n y ' számára ismeretlen". Ezzel G. befejezte az előadást. A k ö v e t k e z ő alkalommal n a g y o n sok kérdésünk volt főképpen a kü­ l ö n b ö z ő világok befolyásairól, és hogy az Abszolút befolyása miért n e m ér el bennünket. „ M i e l ő t t m e g v i z s g á l n á n k e z e k e t a befolyásokat" kezdte G . „és az E g y s é g n e k T ö b b s z ö r ó s s é g g c v a l ó átalakulásának törvényét, m e g kell vizsgálnunk az alaptörvényt, ami az ö s s z e s jelenséget létrehozza az ö s s z e s Univerzum többszörösségében vagy e g y s é g é b e n . Ez a 'Három törvénye', a Három Alapelv, vagy a Három Erőtörvé­ nye. Eszerint minden j e l e n s é g , bármilyen fokon, bármilyen világban játszódik le, a molekulák síkjától a kozmikusig, három k ü l ö n b ö z ő és ellentétes erő kombinációjának, vagy találkozásának eredménye. A mai g o n d o l k o z á s felismeri a két erő létezését és azok s z ü k s é g e s s é g é t a j e l e n s é g e k létrehozásához; erő és ellenhatás, pozitív és negatív magnetizmus, pozitív és negatív elektromosság, hím és nőnemű sejtek, és így

76

tovább. De m é g ezt a két erőt s e m figyeli m e g m i n d i g és mindenhol. S o h a n e m merült fel kérdés a harmadikról, vagy ha fel is merült, ritkán lehet hallani róla. A z igazi, egzakt tudomány szerint e g y , v a g y két erő s o h a s e m tud e g y j e l e n s é g e t létrehozni. A harmadik erő jelenlétére van s z ü k s é g , mert csak annak s e g í t s é g é v e l tudja az e l s ő kettő létrehozni azt, ami jelen­ ségnek n e v e z h e t ő bármilyen síkon. A három e r ő tana m i n d e n ő s i s z i s z t é m a gyökere. Az e l s ő e r ő aktív­ nak, v a g y pozitívnak n e v e z h e t ő ; a második p a s s z í v , v a g y negatív; a harmadik s e m l e g e s í t ő . Dc e z e k pusztán nevek, a v a l ó s á g b a n mindhá­ rom erő e g y f o r m á n aktív és csak találkozópontjukon j e l e n n e k m e g akt­ ív, passzív, v a g y s e m l e g c s í t ő k é n t , v a g y i s csak abban a pillanatban, amikor egymással kapcsolatba lépnek. Az e l s ő két erőt többé k e v é s b é fel tudja fogni az ember és a harmadik néha felfedezhető az erők alkal­ mazási pontján, v a g y 'közöttük', v a g y ' e r e d m é n y é b e n ' . De a harma­ dik erőt általában n e h é z közvetlenül m e g f i g y e l n i és megérteni. Ennek okát általános pszichikai aktivitásunk működésbeli korlátozottságában és a j e l e n s é g e k világáról való felfogásunk alapvető kategóriáiban kell keresni, v a g y i s az e b b ő l e r e d ő térről és időről v a l ó é r z é k e l é s ü n k kor­ látozottságában. Az emberek n e m tudják közvetlenül s e m felfogni, s e m m e g f i g y e l n i a harmadik erőt, é p p e n úgy, ahogy n e m tudják térbel i l c g érzékelni a ' n e g y e d i k d i m e n z i ó t ' . Dc az e m b e r ö n m a g á i tanulmányozva, gondolatainak, tudatának, te­ v é k e n y s é g é n e k , szokásainak, vágyainak, stb. megnyilvánulásait tanul­ m á n y o z v a megtanulhatja m e g f i g y e l n i és meglátni ö n m a g á b a n a három erő működését. T é t e l e z z ü k fel például, h o g y e g y ember azért akar ön­ magán dolgozni, hogy megváltoztassa bizonyos jellemvonásait és ezáltal a lét e g y m a g a s a b b szintjét érje el. Vágya, k e z d e m é n y e z é s e az aktív erő. A z ö s s z e s s z o k á s o s s z e l l e m i t e v é k e n y s é g é n e k tunyasága, ami ellenáll k e z d e m é n y e z é s é n e k , l e s z a passzív erő. A két erő v a g y ki­ egyenlíti e g y m á s t , v a g y az egyik teljesen uralni fogja a másikat, de ugyanakkor túl g y e n g é v é válik m i n d e n további cselekvésre. í g y a két e r ő e g y m á s körül fog keringeni, e g y i k elnyeli a másikai, minden ered­ m é n y nélkül. És ez e g y életen át í g y folytatódhat Az ember érezhet k e z d e m é n y e z é s r e v a l ó vágyat. D e mind e z a z ö s s z e s k e z d e m é n y e z é s e elmerülhet a felülkerekedő, m e g s z o k o t t tunya életében és s e m m i s e m marad az eredeti célra, amire a k e z d e m é n y e z é s é n e k irányulnia kellene. És ez így folytatódhat addig, m í g a harmadik erő m e g n e m jelenik, pél­ dául e g y új tudás formájában, m e l y azonnal mutatja az önmagán való munka e l ő n y é i , v a g y s z ü k s é g e s s é g é t és így támogatja és erősíti a kez­ d e m é n y e z é s t . Akkor a k e z d e m é n y e z é s a harmadik erő támogatásával legyőzheti a tehetetlenséget és az ember aktívvá válik az óhajtott irányban.

77

A három erő működésére és a harmadik erő belépésének pillanatai­ ra pszichikai életünk minden megnyilatkozásában találhatók példák az emberi k ö z ö s s é g e k és az e g é s z emberiség életének, mint a természet­ nek körülöttünk lejátszódó minden jelenségében. Dc kezdetben e l é g megérteni az általános törvényt: minden j e l e n s é g , bármilyen nagyságrendű is, szükségszerűen a három erő megnyilvánu­ lása; e g y , v a g y két erő n e m hozhat létre jelenségeket és ha bármiben e g y fennakadást, véget n e m érő e g y h e l y b e n veszteglést figyelünk m e g , azt mondhatjuk, h o g y az adott helyen hiányzik a harmadik erő. H o g y ezt megértsük, emlékeznünk kell arra, h o g y azért nem látjuk a jelensé­ get a három erő megnyilvánulásaként mert szubjektív tudatállapotunk­ ban n e m tudjuk az objektív világot megfigyelni és a szubjektíven m e g ­ figyelt j e l e n s é g e k világában csak egy, vagy két erő megnyilvánulását látjuk. Ha minden j e l e n s é g b e n látnánk a három erő megnyilvánulását, akkor olyannak látnánk a világot, amilyen (a dolgokat önmagukban). Itt e m l é k e z n i kell arra, h o g y e g y jelenség, m e l y egyszerűnek tűnik, va­ lójában nagyon bonyolult lehet, vagyis a hármasságok nagyon komp­ lex ö s s z e t é t e l e lehet. De mi tudjuk, hogy nem láthatjuk a világot olyan­ nak, a m i l y e n és ez segíthet megérteni, miért nem láthatjuk a harmadik erőt. A harmadik erő a v a l ó s á g o s világ tulajdonsága. M e g f i g y e l é s ü n k szubjektív v a g y j e l e n s é g világa csak részben v a l ó s á g o s , de s e m m i k é p p s e m teljes. Visszatérve a világra, amiben élünk, most azt mondhatjuk, h o g y az Abszolútban, mint minden másban, három erő aktív: az aktívnak, passzívnak cs s e m l e g e s n e k nevezett erők. De mivel természete szerint az Abszolútban minden e g y s é g e t alkot, a három erő is e g y e g é s z . Azonfelül, a három erő e g y független e g é s z e t alkotva teljes és függet­ len akaratot birtokol, teljes tudatot, önmaguk és minden cselekedetük teljes megértését. Az Abszolútban l é v ő három erő e g y s é g é n e k ideája sok ősi tanítás alapját képezi - e g y l é n y e g ű és oszthatatlan Hármasság, Trimurti: Brahman, Visnu, Síva, és így tovább. Az. Abszolútban a három erő e g y teljességet alkot, saját akaratukból s z é t v á l v a és saját akaratukból e g y e s ü l v e e g y e s ü l é s i pontjaikon hozzák létre a jelenségeket, v a g y 'világokat'. Ezek az Abszolút akaratából lét­ rejött világok mindabban, ami az életükre vonatkozik teljesen ettől az akarattol függnek. És ezeknek a világoknak mindegyikében szintén ez a három erő működik. De mivel most minden e g y e s világ már n e m a teljesség, csak annak e g y része, ezért a három erő bennük n e m alkot teljességet. Most már a három akarat, a három tudat, a három e g y s é g van. Mindhárom tartalmazza önmagában a három erő lehetőségét, dc

78

találkozási pontjukon mindegyik csak e g y alapelvet nyilvánít m e g az aktival, a passzívat, vagy a semlegest. A három erő e g y ü t t v é v e e g y hármasságot alkot, ami új jelenségeket hoz létre. De ez a hármasság m á s . n e m o l y a n , mint ami az Abszolútban volt, amiben a három erő szétválaszthatatlan e g é s z e t alkotott, egyetlen akaratot és e g y e t l e n tuda­ tot birtokolt. A második rendű világában a három erő m o s t szétválik és e g y e s ü l é s i pontjaiknak már más természetük van. Az Abszolútban a pillanatot és a találkozási pontot e g y e t l e n akarat határozza meg. A má­ sodik rendű világban, ahol már n e m egy, hanem három akarat van, a megnyilvánulási pontok mindegyikét e g y különálló akarat határozza m e g , függetlenül a többitől és ennek következtében a találkozási pont­ jaik véletlenszerűvé, mechanikussá válnak. Az Abszolút akarata te­ remti m e g és k o r m á n y o z z a a második rendű világokat, de azok terem­ tő munkáját már nem, így abban mechanikus elemek jelennek m e g . Képzeljük el az Abszolútot mint e g y kört és benne s o k más kört, a második rendű világokat. V e g y ü k az egyik kört. Az Abszolút 1. szám­ mal van j e l ö l v e , mert a három erő e g y s é g e t alkot az Abszolútban és a kis köröket a 3. számmal jelöljük, mert a kettes rendű világban a há­ rom erő már szétvált. A második rendű világokban a három szétvált erő minden e g y e s vi­ lágban találkozva e g y m á s s a l új, harmadik rendű világokat h o z létre. V e g y ü k példának az e g y i k ilyen világot. A harmadik rendű világokat három erő teremtette, amik félig mechanikusan működnek, többé nem az Abszolút e g y s é g e s akaratától függnek, hanem három mechanikus törvénytől. Ezeket a világokat három erő hozza létre. És teremtésüktől k e z d v e három új, saját rendjük szerinti erőt nyilvánítanak m e g . í g y a c s e l e k v ő erők s z á m a a harmadik rendű világokban hat lesz. Az ábrá­ ban a harmadik rend köre 6. számmal lesz j e l ö l v e (3 plusz 3). Ezekben a világokban a teremtett új rend szerinti világok negyedik rendűek lesznek. A n e g y e d i k rendű világban a második rendű világ három ere­ je, a harmadik rendű világ hat ereje és saját három ereje e g y ü t t v é v e ti­ zenkét erő. V e g y ü k egyikét e z e k n e k a világoknak és jelöljük a 12. számmal (3 p l u s z 6 plusz 3). M i v e l m é g nagyobb s z á m ú törvénynek vannak alávetve, m é g m e s s z e b b állnak az Abszolút egyedüli akaratá­ tól cs m é g mechanikusabbak. Az e z e k e n a világokon belül teremtett világokat h u s z o n n é g y erő kormányozza (3 plusz 6 plusz 12 plusz 3). Az e z e k e n belül teremtett világokat n e g y v e n n y o l c erő kormányozza, ami így tevődik ö s s z e : az Abszolút után azonnal k ö v e t k e z ő világ há­ rom ereje, a k ö v e t k e z ő n e k hat, a következőnek tizenkettő, az ezután k ö v e t k e z ő n e k h u s z o n n é g y és a három sajátja (3 plusz. 6 plusz 12 plusz 24 plusz 3), e g y ü t t n e g y v e n n y o l c . A n e g y v e n n y o l c a s világokban kelet­ kezett világokat kilencvenhat erő kormányozza (3 plusz 6 plusz 12

79

plusz 24 plusz 48 plusz 3). A k ö v e t k e z ő szintű világokat, ha egyálta­

lágok befolyásai közötti különbséget, jobban m e g kell értenünk a Há­

lán léteznek, százkilcnevenkét erő fogja irányítani, és így tovább.

rom Törvényét. Azután tanulmányozni kell m é g e g y másik törvényt, a

Ha veszünk e g y e t az Abszolútban teremtett s z á m o s világból, v a g y i s

Hét Törvényét, v a g y az oAcfávoJc törvényét."

a 3-as világból, az a mi Tejutunkhoz hasonló csillagok világainak ö s s z e s s é g é l fogja képviselni. Ha a 3-as világon belül teremtett világok­ ból v e s z ü n k egyet, v a g y i s a 6-os világot, az a csillagok t ö m e g e lesz, mint az, amit mi Tejútnak nevezünk. A 12 cs világ a Tejút napjainak e g y i k e lesz, mint a mi Napunk. A 2 4 - e s világ lesz a b o l y g ó v i l á g , v a g y ­ is a b o l y g ó k ö s s z e s s é g e a Naprendszerben. A 48-as világ lesz a Föld. A 9 6 - o s l e s z a Hold. Ha a Holdnak saját bolygója lenne, az lenne a 1 9 2 - e s világ, és így tovább. A világok láncolata: az Abszolút, a világok ö s s z e s s é g e , a N a p o k ö s s z e s s é g e , a mi Napunk, a bolygók, a Föld és a Hold, mint l á n c s z e ­ mek alkotják a 'teremtés sugarát', amiben magunkat is megtaláljuk. A teremtés sugara számunkra a ' v i l á g ' a s z ó legtágabb értelmében. De t e r m é s z e t e s e n a teremtés sugara csak számunkra képviseli a világot, mivel az Abszolút meghatározhatatlan s z á m ú k ü l ö n b ö z ő világot te­ remt és m i n d e g y i k e g y új és különálló teremtés sugárral kezdődik. T o ­ vábbá, e z e k n e k a világoknak m i n d e g y i k e s z á m o s világot tartalmaz, amik a teremtés sugarának további szétágazását képviselik, és e z e k b ő l a világokból megint e g y e t választunk, a mi Tejútrendszerünket; a T e ­ jút számtalan Napot tartalmaz, de ezekből csak e g y Napot választunk, ami l e g k ö z e l e b b van hozzánk, amitől közvetlen függünk, m e l y b e n élünk és m o z g u n k és amiben létezünk. Minden e g y e s N a p a sugár újabb szétágazását jelenti, de e z e k e t a sugarakat n e m tudjuk u g y a n ú g y tanulmányozni, mint a mi sugarunkat, azt a m i b e n mi vagyunk. T o v á b ­ bá a Naprendszerben a b o l y g ó v i l á g k ö z e l e b b van hozzánk, mint m a g a a N a p és a b o l y g ó v i l á g b a n a legközelebbi hozzánk a Föld, a b o l y g ó , amin élünk. N e m s z ü k s é g e s u g y a n ú g y tanulmányoznunk a többi boly­ gót, mint a h o g y a Földet, e l é g ha az ö s s z e s t együtt vesszük, v a g y i s sokkal kisebb mértékben, mint a Földet. Az erők s z á m a minden e g y e s világban, I, 3 , 6 , 12 és így tovább, mu­ tatja a törvények számát, amiknek az adott világ alárendelt. M i n é l k e v e s e b b törvény van e g y adott világban, annál k ö z e l e b b van az Abszolút akaratához; minél több törvény van e g y adott világban, annál mechanikusabb, annál m e s s z e b b van az Abszolút akaratától. Mi e g y n e g y v e n n y o l c törvény rendnek alávetett világban élünk, v a g y i s n a g y o n távol az Abszolút akaratától, és n a g y o n távolt, sötét sarkában a világmindenségnek. í g y s e g í t nekünk a teremtés sugara felismerni és meghatározni saját helyünket a világban. De ahogy látják, m é g n e m értünk el e z e k n e k a befolyásoknak a kérdéséhez. Ahhoz, h o g y megértsük a k ü l ö n b ö z ő vi-

80

81

Ötödik fejezet

„ V e g y ü k a három d i m e n z i ó s v i l á g e g y e t e m e i és tekintsük az anya­ gok és erők világát e szavak legegyszerűbb és legalapvetőbb értelmé­ ben. A magasabb dimenziókról, az anyag, a tér és i d ő új teóriáiról és a világ ismert más kategóriáiról, melyekről a tudomány n e m tud semmit, k é s ő b b fogunk beszélni. Most tekintsük a v i l á g e g y e t e m e t a 'teremtés sugarának' vázlatos formájában, az Abszolúttól a Holdig.

A 'teremtés sugara' e l s ő pillantásra a világmindenség elemi sémájá­ nak tűnik, de ha tovább tanulmányozzuk, világossá válik, h o g y ennek az e g y s z e r ű sémának s e g í t s é g é v e l rendszerezni és ö s s z e e g y e z t e t n i le­ het számtalan k ü l ö n b ö z ő és e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó filozófiai, vallási és t u d o m á n y o s világnézetet. A teremtés sugarának ideája az ő s i tudás­ h o z tartozik és ennek félreértéséből, vagy szószerinti értelmezéséből keletkezett a v i l á g e g y e t e m sok naiv, földközpontú elmélete.

82

Egyébként a teremtés sugarának ideája és annak az Abszolútból ki­ induló n ö v e k e d é s e ellentétben áll néhány m o d e m teóriával, amik e g y é b k é n t valójában nem tudományosak. V e g y ü k például a Napot, Földet és a Holdat. A m e g s z o k o t t é r t e l m e z é s szerint a H o l d hideg, ha­ lott égitest, ami valaha olyan volt. mint a Föld, b e l s ő tűzzel rendelke­ zett és e g y m é g régebbi időszakban tüzes, olvadt m a s s z a volt, mint a Nap. U g y a n e z e n nézet szerint a Föld is olyan volt, mint a N a p és szin­ tén fokozatosan lehűlt, és előbb-utóbb olyan fagyott m a s s z a lesz, mint a Hold. Általános feltételezés, h o g y a N a p szintén lehűl és idővel olyan lesz, mint a F ö l d és később, mint a Hold. T e r m é s z e t e s e n m e g kell j e g y e z n i , h o g y e g y ilyen teória n e m nevez­ hető ' t u d o m á n y o s n a k ' , mert a tudományban azaz a csillagászatban, v a g y inkább az asztrofizikában, ebben a témakörben s z á m o s különbö­ z ő é s e l l e n t m o n d ó feltevés é s teória létezik é s egyiknek s i n c s k o m o l y alapja. Dc ez a nézet a leginkább elterjedt és ez vált a m o d e m idők át­ lag emberének e l k é p z e l é s é v é a világról, amelyben élünk. Ismétlem, a teremtés sugarának ideája és annak az Abszolútból kiin­ d u l ó n ö v e k e d é s e ellentmondásban áll kortársaink általános nézetével. Eszerint az idea szerint a Hold e g y m é g m e g nem született b o l y g ó , ami m o s t van születőben. Fokozatosan felmelegszik és idővel (a te­ remtés sugarának k e d v e z ő fejlődése e s e t é n ) olyanná válik, mint a Föld és l e s z saját bolygója, e g y új Hold. Ennek folytán e g y új l á n c s z e m kap­ csolódik a teremtés sugarához. A Föld szintén n e m hűl, hanem m e l e g ­ szik, és lehet, h o g y e g y idő után o l y a n lesz, mint a Nap. M e g f i g y e l h e ­ tünk ilyen folyamatot például a Jupiter rendszerében, m e l y saját mcllékbolygóinak napja. Ö s s z e g e z v e mindazt, amit eddig a teremtés sugaráról mondtunk, m e l y a világ 1 -tői a világ 9 6 - i g m e g y le, h o z z á kell tenni, h o g y azok a számok, m e l y e k k e l a világok j e l ö l v e vannak, az erők számára v a g y a törvények rendszerére utalnak, m e l y e k a szóban forgó világokat kor­ m á n y o z z á k . Az Abszolútban csak e g y erő van és csak e g y törvény: az Abszolút e g y e d ü l i és független akarata. A k ö v e t k e z ő világban három erő vagy a három törvény rendszere van. A k ö v e t k e z ő b e n a hat törvény rendszere; az e z t k ö v e t ő b e n 12, és í g y tovább. A mi világunkban, az­ az a Földön 48 törvény rendszere működik, m e l y e k n e k alá vagyunk vetve, amik az e g é s z életünket kormányozzák. Ha a H o l d o n lennénk 96 törvény rendszere alatt volnánk, v a g y i s az életünk és c s e l e k e d e t e ­ ink m é g mechanikusabbak lennének és nem volna m e g a jelenlegi le­ hetőségünk megszabadulni a mcchanikusságtól. A h o g y már említettük, az Abszolút akarata csak a közvetlenül ön­ magában teremtett világban érvényesül, azaz a 3-as világban: az Ab­ szolút k ö z v e t l e n akarata n e m éri el a 6-os világot, ott csak mechanikus törvények formájában érvényesül. Továbbá a 12, 2 4 , 48 és 9 6 - o s vilá-

83

gokban az Abszolút akaratának egyre k e v e s e b b l e h e t ő s é g e van a m e g ­ nyilatkozásra. Ez azt jelenti, h o g y a 3-as világban az Abszolút m e g t e ­ remti az e g é s z v i l á g e g y e t e m általános tervét, ami azután mechaniku­ san fejlődik tovább. Az Abszolút akarata nem tud e z e n a ter-ven kívül megnyilvánulni a k ö v e t k e z ő világokban és amikor e z z e l a tervvel ö s s z h a n g b a n nyilvánul m e g , a mechanikus törvények formáját v e s z i fel. Ez azt jelenti, h o g y ha az Abszolút érvényesíteni akarná akaratát mondjuk a mi világunkban, a mechanikus törvényekkel szemben, me­ lyek itt működnek, akkor m e g kellene semmisítenie mindent, ami köz­ te és a mi világunk között van. O l y a n értelemben a c s o d a fogalma, h o g y a törvényt m a g a az az aka­ rat s z e g i m e g , m e l y azt létrehozta, n e m csak a józan é s z n e k m o n d el­ lent, hanem magának az akarat fogalmának is. A ' c s o d a ' csak az e m ­ berek számára ismeretlen, vagy ritkán talált törvények megnyilvánulá­ sa lehet. A ' c s o d a ' e g y másik világ törvényeinek megnyilvánulása eb­ ben a világban. A F ö l d ö n nagyon távol vagyunk az Abszolút akaratától; n e g y v e n ­ n y o l c m e c h a n i k u s törvény választ el bennünket tőle. Ha szabaddá tud­ nánk válni a törvények felétől, akkor h u s z o n n é g y törvény rendszere alá tartoznánk v a g y i s a b o l y g ó v i l á g törvényei alá, és akkor e g y fokkal k ö z e l e b b lennénk az A b s z o l ú t h o z és akaratához. Ha ezután szabaddá tudnánk válni ezen törvények felétől, a N a p törvényei alá esnénk (ti­ zenkét torvény) és k ö v e t k e z é s k é p p e n m é g e g y fokkal k ö z e l e b b kerül­ nénk az Abszolúthoz. Ha ismét m e g tudnánk szabadulni a törvények felétől, akkor a csillagvilág törvényeinek lennénk alávetve és akkor csak e g y fok választana el az Abszolút l e g k ö z v e t l e n e b b akaratától. Tehát fennáll az a lehetőség, h o g y az ember fokozatosan m e g s z a b a ­ duljon a mechanikus törvényektől." „A n e g y v e n n y o l c törvény rendszerének tanulmányozása, amiknek az e m b e r alá van rendelve nem lehet elvont, mint a csillagászat tanul­ m á n y o z á s a ; csak e g y f é l e k é p p e n lehet tanulmányozni ezeket, önma­ gunkban m e g f i g y e l v e és ezektől megszabadulva. Kezdetben az ember­ nek e g y s z e r ű e n csak azt kell megérteni, h o g y f ö l ö s l e g e s ezernyi kicsi­ n y e s és bosszantó törvény rabszolgájának lenni, olyanoknak, m e l y e k e t ő maga, vagy más emberek teremtettek. Amikor próbál megszabadul­ ni tőlük, látni fogja, h o g y nem tud. A hosszú és kitartó i g y e k e z e t e i , h o g y megszabaduljon tőlük, m e g fogják győzni saját rabszolgaságáról. A törvények, m e l y e k n e k az ember alá van vetve, csak az azoktól való m e g s z a b a d u l á s próbálkozása közben tanulmányozhatók. De nagyon sok tudás s z ü k s é g e s ahhoz, h o g y e g y törvénytől megszabaduljunk anélkül, h o g y másik alá ne kerülnénk.

84

A törvények és erők rendszere attól függ, h o g y milyen nézőpontból vizsgáljuk a teremtés sugarát. A mi rendszerünkben a teremtés sugarának n ö v e k e d ő á g v é g é n é l van a Hold. Ennek n ö v e k e d é s é h e z , v a g y i s kifejlődéséhez és az új rügyek kialakulásához s z ü k s é g e s energia a Holdra a Földről m e g y , ahol azt a Napnak, a b o l y g ó k n a k és magának a Földnek e g y ü t t e s hatása teremti m e g . Ez az energia a Föld felszínén l é v ő óriási akkumulátorban gyűlik ö s s z e . Ez az akkumulátor a Földön l é v ő s z e r v e s élet. A s z e r v e s élet a F ö l d ö n a Holdat táplálja. Minden, ami a F ö l d ö n él, emberek, állatok, n ö v é n y e k , a H o l d táplálékai. A Hold e g y hatalmas élőlény, ami mind­ azzal táplálkozik, ami él v a g y nő a Földön. A H o l d nem létezhet a szer­ v e s földi élet nélkül és a szerves élet s e m létezhet a Földön a Hold nél­ kül. Sőt, a H o l d a szerves élettel v a l ó kapcsolatában e g y hatalmas elektromágnes szerepét játssza. Ha az elektromágnes m ű k ö d é s e e g y ­ szer váratlanul megállna, a szerves élet s e m m i v é válna. A H o l d n ö v e k e d é s é n e k és f e l m e l e g e d é s é n e k folyamata kapcsolat­ ban áll a Földön az élettel és a halállal. Minden é l ő l é n y halálával sza­ baddá válik e g y b i z o n y o s m e n n y i s é g ű energia, ami őt 'éltette'; ez az energia v a g y i s m i n d e n é l ő ' l e l k e ' - n ö v é n y e k é , állatoké, embereké - a H o l d h o z vonzódik, mint e g y hatalmas elektromágneshez és azt a me­ l e g s é g e t és életet adja neki, amitől n ö v e k e d é s e , v a g y i s a teremtés su­ garának n ö v e k e d é s e függ. A v i l á g m i n d e n s é g gazdaságában s e m m i s e m v é s z el, és ha e g y b i z o n y o s energia befejezte munkáját az egyik szinten, á t m e g y e g y másikra. A z o k a lelkek, akik a Holdra kerülnek, m é g ha e g y b i z o n y o s mérté­ kű tudatot és e m l é k e z e t e t birtokolnak is, kilencvenhat törvény alatt ta­ lálják magukat, ásványi életfeltételek között, v a g y i s olyan életfeltéte­ lek között, amikből nincs szabadulás, hacsak n e m e g y mérhetetlenül h o s s z ú általános bolygó-fejlődés útján. A Hold a ' m e s s z i s é g b e n ' , a vi­ lág v é g é n van; ez a keresztény tanítások ' k ü l s ő s ö t é t s é g e ' , ahol 'könnyhullatás é s fogcsikorgatás' lesz. A H o l d b e f o l y á s a minden előre és mindenben megmutatkozik, ami a Földön történik. A Hold az uralkodó, vagy pontosabban a l e g k ö z e ­ lebbi, l e g k ö z v e t l e n e b b m o z g a t ó erő mindenben, ami a Föld szerves életében lejátszódik. M i n d e n m o z g á s , cselekedet, emberek, állatok és n ö v é n y e k m i n d e n m e g n y i l v á n u l á s a a Holdtól függ és a Hold irányítja. A s z e r v e s élet é r z é k e n y filmje, ami betakarja a Földgolyót, teljesen en­ nek a hatalmas elektromágnesnek a befolyásától függ, ami kiszívja az életerejét. Az ember, mint minden m á s é l ő l é n y , a mindennapi élet kö­ rülményei között n e m k é p e s magát elszakítani a Holdtól. Minden m o z ­ gását és k ö v e t k e z é s k é p p e n minden c s e l e k e d e t é t a H o l d irányítja. Ha m e g ö l e g y embert, a Hold teszi, ha feláldozza önmagát másokért, ezt is a Hold teszi. M i n d e n ördögi cselekedetet, minden bűncselekményt,

85

minden ö n f e l á l d o z ó cselekedelel, minden hősiességet és minden hét­ köznapi cselekedetet a Hold irányít. Az a felszabadulás, ami a szellemi erők és k é p e s s é g e k fejlődésével jön, a Hold igája alól való megszabadulás. Életünk m e c h a n i k u s része a Holdtól függ, a Holdnak van alávetve. Ha kifejlesztjük magunkban a tudatot és akaratot, és alárendeljük annak mechanikus életünket és ö s s z e s mechanikus cselekedetünket, megszabadulunk a Hold hatalmá­ tól. A k ö v e t k e z ő idea, amit s z ü k s é g e s elsajátítanunk az a 'teremtés suga­ rának' formájában vett v i l á g e g y e t e m anyagszerűsége. Ebben a világ­ e g y e t e m b e n minden megmérhető, felmérhető. Az Abszolút é p p ú g y anyag, é p p ú g y lemérhető és felmérhető, mint a Hold, v a g y az ember. Ha az Abszolút az Isten, ez azt jelenti, h o g y az Isten lemérhető és fel­ mérhető, elemeire szétválasztható, 'kiszámítható' és meghatározott képlet formájában kifejezhető. De az ' a n y a g s z e r ű s é g ' fogalma ugyanúgy relatív, mint m i n d e n más. Ha visszaemlékszünk, h o g y az 'ember' fogalma és minden h o z z á tar­ t o z ó fogalom, mint: j ó s á g , g o n o s z s á g , igazság, hazugság és í g y to­ vább, k ü l ö n b ö z ő kategóriákra van felosztva (1 -es ember, 2-es e m b e r és így tovább), akkor könnyű lesz megértenünk, h o g y a ' v i l á g ' fogalma és mindaz, ami a világra vonatkozik, szintén különböző kategóriákra oszlik. A teremtés sugara a világban hét síkot hozott létre, hét világot, e g y i k e t a másikban. Minden, ami a világra vonatkozik szintén hét c s o ­ portra oszlik, e g y i k a másikban. Az Abszolút a n y a g s z e r ű s é g c m á s rendszerű, mint a 'világok ö s s z e s s é g é ' - n e k anyagszerűségc. A 'vilá­ gok ö s s z e s s é g é ' n e k anyagszerűségc más rendszerű, mint a ' N a p o k ö s s z e s s é g é ' - n e k anyagszerűsége. A 'Napok ö s s z e s s é g é ' - n e k anyags z e r ű s é g e m á s rendszerű, mint a mi Napunk anyagszerűsége. A mi N a ­ punk a n y a g s z e r ű s é g e m á s rendszerű, mint a 'bolygók ö s s z e s s é g é ' - n e k anyagszerűsége. A 'bolygók ö s s z e s s é g é ' - n e k a n y a g s z e r ű s é g e m á s rendszerű, mint a Föld a n y a g s z e r ű s é g c és a Föld anyagszerűsége m á s rendszerű, mint a Hold anyagszerűsége. Először nehéz felfogni e z t az ideát. Az emberek általában azt gondolják, h o g y az anyag mindenhol ugyanolyan. Az e g é s z fizika, asztrofizika, kémia és olyan módszerek, mint a s z í n k é p e l e m z é s és mások, e z e n a feltételezésen alapulnak. Az igaz. h o g y az anyag ugyanaz, de anyagszerűségében különbözik. Es az a n y a g s z e r ű s é g k ü l ö n b ö z ő fokai közvetlenül az energia m i n ő s e g é t ő l és tulajdonságaitól függnek, melyek e g y adott ponton megnyilvánulnak. Az. anyag, v a g y szubsztancia szükségképpen előre feltételezi az erő vagy energia létezését. Ez n e m azt jelenti, h o g y a világ dualisztikus koncepciójára s z ü k s é g van. Az anyag és erő felfogása u g y a n ú g y rela­ tív, mint minden más. Az Abszolútban, ahol minden egy, az anyag és erő is e g y . De e z z e l kapcsolatban az anyagot és erőt nem lehet a világ

86

igaz alapelveként venni, h a n e m mint az általunk é s z l e l t j e l e n s é g e k vi­ lágának tulajdonságait, vagy jellemvonásait. A v i l á g e g y e t e m tanulmá­ nyozásakor k e z d e t b e n e l é g , ha alapfokú elképzelésünk van az anyag­ ról és energiáról, olyan, a m i h e z érzékszervcinken keresztül közvetlen m e g f i g y e l é s s e l hozzájutunk. Az 'állandó', mint anyagszerűség, mint anyag van v é v e és a ' v á l t o z á s o k a t ' az 'állandó' v a g y i s az anyag álla­ potában az energia vagy az erő megnyilvánulásának nevezik. Minde­ z e k a változások a rezgések, v a g y hullámmozgások eredményei, me­ lyek a központból, v a g y i s az Abszolútból indulnak ki és minden irány­ ba haladnak, keresztezik e g y m á s t , összeütköznek és összeolvadnak e g y m á s s a l , e g é s z e n a teremtés sugarának v é g é i g , ahol mind megáll. Ebből a n é z ő p o n t b ó l a világ rezgésekből és anyagból áll, v a g y i s rez­ g é s b e n l é v ő anyagból. A r e z g é s mértéke ellentétes arányban áll az anyag s ű r ű s é g é v e l . Az Abszolútban a rezgések a l e g s e b e s e b b e k és az anyag a legrit­ kább. A k ö v e t k e z ő világban a rezgések lassúbbak és az anyag sűrűbb és m é g tovább az anyag m é g sűrűbb és a rezgések m é g lassabbak. Tekinthetjük úgy, h o g y az ' a n y a g ' , ' a t o m o k b ó l ' van felépítve. Az atomot í g y az anyag v é g s ő felosztásának vesszük. M i n d e n anyag-rend­ szerben vannak az adott anyagnak b i z o n y o s kis részecskéi, melyek csak azon a síkon oszthatatlanok. Valójában egyedül csak az Abszolút anyaga oszthatatlan. A k ö v e t k e z ő sík atomja, azaz a 3-as számú világ.

4. ábra

87

az Abszolút három atomját tartalmazza, vagy más szóval, háromszor n a g y o b b és háromszor nehezebb és mozgásai ennek m e g f e l e l ő e n las­ súbbak. A 6-os számú világ atomja az Abszolút hat atomjából áll e g y atomot alkotva. M o z g á s a ennek m e g f e l e l ő e n lassúbb. A k ö v e t k e z ő vi­ lág atomja 12 eredeti részecskét tartalmaz, és a k ö v e t k e z ő világokban 24-ct, 48-at és 96-ot. A 9 6 - o s világ atomja az l-es világ atomjához ké­ pest hatalmas, m o z g á s a ennek m e g f e l e l ő e n lassú és sűrűsége ennek m e g f e l e l ő e n nagyobb. A teremtés sugarának hét világa hét anyagrendszert képvisel. A Hold anyagszerűsége k ü l ö n b ö z ő a Föld anyagszerűségétől; a Föld anyagszcrűsége különböző a B o l y g ó v i l á g anyagszerűségétő); a B o l y g ó v i l á g a n y a g s z e r ű s é g e k ü l ö n b ö z ő a N a p anyagszerűségétől, és fgy tovább.

De a teljes párhuzamot az e m b e r és a világ között valójában csak ak­ kor vonhatjuk m e g , ha az 'embert' a s z ó teljes értelmében vesszük, v a g y i s e g y teljes embert, akinek b e l s ő k é p e s s é g e i teljesen ki lettek fej­ lesztve. A fejletlen ember, aki n e m járta v é g i g evolúciója útját, n e m te­ kinthető a v i l á g e g y e t e m teljes és tökéletes képének; ő e g y befejezetlen világ. A h o g y ez már elhangzott, az öntanulmányozásnak együtt kell halad­ nia a v i l á g e g y e t e m alaptörvénycinek tanulmányozásával. A törvények mindenütt és m i n d e n síkon egyformák. De ugyanazok a törvények kü­ l ö n b ö z ő világokban, v a g y i s k ü l ö n b ö z ő körülmények között k ü l ö n b ö z ő j e l e n s é g e k e t hoznak létre. A törvények kapcsolatának tanulmányozása m e g n y i l v á n u l á s u k szintjén e l v e z e t bennünket a relativitás tanulmányo­ zásához.

í g y az e g y anyag elgondolása helyett 7 fajta anyagunk van, de az ál­ talános felfogásunk csak a 9 6 - o s és 48-as világok anyagszerűségét fog­ lalja magába és m é g azt is csak nehezen. A 24 cs világ anyaga n e m e l é g sűrű ahhoz, h o g y fizikai és kémiai tudományunk ezt anyagnak hívja, az ilyen anyagot gyakorlatilag csak feltételezik. A m é g k e v é s b é sűrű 12es világ anyagának a k ö z ö n s é g e s vizsgálatok szerint egyáltalán nincs anyagi jellege. Mindezek a v i l á g e g y e t e m különböző szintjeihez tartozó anyagok n e m különálló rétegekben vannak, hanem keverednek, vagy m é g inkább áthatolnak e g y m á s o n . Vehetünk e g y ismert példát a külön­ b ö z ő sűrűségű anyagok e g y m á s o n való áthatolására. E g y darab fa telít­ ve lehet vízzel, a víz pedig tartalmazhat gázokat. Pontosan ilyen kap­ csolat figyelhető m e g különböző fajta anyagoknál az e g é s z világegye­ temben: a finomabb anyagok behatolnak a durvábbakba. Az az anyag, melynek anyagszerűsége számunkra felfogható, sűrűsé­ gétől függően különböző állapotokra oszlik fel: szilárd, folyékony, gáz; és további fokozatai is jelentkeznek: sugárzó energia, vagy elektromos ság, fény, m á g n e s e s s é g ; stb. formájában. De minden síkon, v a g y i s min­ den anyag-rendszerben hasonló kapcsolatok és felosztások találhatók e g y adott anyag k ü l ö n b ö z ő állapotai között; de mint már mondtuk, a m a g a s a b b szintek anyaga egyáltalán nem anyagszerű az alacsonyabb szintek számára. A világ körülöttünk l é v ő ö s s z e s anyaga, az étel, amit eszünk, a víz, amit iszunk, a l e v e g ő , amit belélegzünk, a kövek, amikből házat épí­ tünk, saját testünk, mindegyiken áthatol az ö s s z e s anyag, ami a világ­ e g y e t e m b e n létezik. N e m kell azért a Napot tanulmányozni v a g y kutat­ ni, h o g y megismerjük a Naprendszer anyagát; ez az anyag bennünk is létezik, ez a mi atomjaink osztódásának eredménye. U g y a n í g y bennünk van az ö s s z e s világ anyaga. Az ember, a s z ó igazi értelmében e g y 'kis­ méretű v i l á g e g y e t e m ' , benne van az Összes anyag, amiből a v i l á g e g y e ­ tem áll; ugyanazok az erők, ugyanazok a törvények működnek benne, amik a világegyetemet kormányozzák; épp ezért az embert tanulmá­ n y o z v a az e g é s z világot tudjuk tanulmányozni és a világot tanulmá­ n y o z v a az embert tudjuk tanulmányozni.

„Térjünk v i s s z a a három törvényére. M e g kell tanulnunk felismerni ennek a törvénynek megnyilvánulásait mindenben, amit csinálunk cs mindenben, amit tanulmányozunk. Ennek a törvénynek alkalmazása bármilyen szinten azonnal sok újat tár fel, sokmindent, amit n e m lát­ tunk azelőtt. V e g y ü k például a kémiát. A k ö z ö n s é g e s tudomány sem­ mit s e m tud a három törvényéről, és anélkül tanulmányozza az anya­ got, h o g y annak k o z m i k u s tulajdonságait figyelembe venné. De a kö­ z ö n s é g e s k é m i a mellett létezik e g y másik, speciális kémia, v a g y alké­ m i a , ha ú g y tetszik, ami a k o z m i k u s tulajdonságainak figyelembevéte­ lével t a n u l m á n y o z z a az anyagot. Mint már e l ő z ő l e g mondtuk, minden szubsztancia k o z m i k u s tulajdonságai először a helyük szerint vannak meghatározva, m á s o d s z o r az adott pillanatban rajta keresztül m ű k ö d ő erő által. Az adott szubsztancia tulajdonsága m é g ugyanazon a helyen is óriási v á l t o z á s o k o n m e g y át a rajta keresztül m e g n y i l v á n u l ó erőtől függően. M i n d e g y i k szubsztancia lehet vezetője a három erő bármelyi­ kének és e z e k szerint aktív, passzív, vagy semlegesítő lehet. És s e m aktív, s e m passzív, s e m s e m l e g e s í t ő nem lehet, ha nincs erő, ami e g y

88

89

A relativitás e l m é l e t e n a g y o n fontos helyet foglal el ebben a tanítás­ ban és k é s ő b b v i s s z a fogunk rá térni. De mindenekelőtt s z ü k s é g e s megérteni m i n d e n e g y e s d o l o g relativitását és megnyilvánulását a koz­ mikus rendben elfoglalt helyétől függően.. Mi a F ö l d ö n vagyunk és teljesen azoktól a törvényektől függünk, a m e l y e k a F ö l d ö n működnek. A Föld nagyon rossz hely k o z m i k u s szempontból n é z v e - olyan, mint a legelhagyotlabb h e l y észak Szibé­ riában, n a g y o n távol mindentől, hideg és az élet n a g y o n nehéz. Min­ dent, ami m á s h e l y e n magától jön, vagy könnyen elérhető, itt csak ne­ h é z munkával lehet m e g s z e r e z n i ; mindenért m e g kell harcolni az élet­ ben épp úgy, mint a b e l s ő munkában. Az életben néha m é g megtörté­ nik, h o g y az e m b e r örököl, s azután úgy él, h o g y n e m csinál semmit. De a munkában ez s o h a s e m történik m e g . Mindenki e g y e n l ő és min­ denki e g y f o r m á n koldus."

adott pillanatban rajta keresztül megnyilvánul, vagy ha az erők m e g ­ nyilvánulásával v a l ó kapcsolatától függetlenül szemléljük. í g y minden szubsztancia n é g y k ü l ö n b ö z ő formában, v a g y állapotban jelenik m e g . E z z e l kapcsolatban m e g kell j e g y e z n i , h o g y amikor az anyagról beszé­ lünk n e m kémiai elemekről van s z ó . Az a különleges kémia, melyről én b e s z é l e k m i n d e n anyagot, akár elemi szintű, akár a legösszetettebb, különálló funkciójuk szerint tekinti. Csak fgy lehel tanulmányozni az anyagok k o z m i k u s tulajdonságait, mert minden összetett vegyületnek m e g v a n a saját k o z m i k u s célja és j e l e n t ő s é g e . Ebből a nézőpontból az adott anyag e g y atomja az anyag legkisebb része, ami m é g tartalmaz­ z a a z ö s s z e s kémiai, fizikai é s k o z m i k u s tulajdonságait. K ö v e t k e z é s ­ képpen a k ü l ö n b ö z ő anyagok atomjainak méretei nem azonosak. És bi­ z o n y o s esetekben az ' a t o m ' akkora lehet, h o g y szabad s z e m m e l is lát­ ható. Az anyag n é g y formája, vagy állapota meghatározott nevet visel. A m i k o r e g y a n y a g az e l s ő v a g y i s az aktív e r ő vezetője, akkor 'szén­ n e k ' hívjuk és mint a kémiai szenet, C betűvel jelöljük. A m i k o r e g y a n y a g a második, v a g y i s a passzív erő vezetője ' O x i ­ g é n n e k ' hívjuk és mint a kémiai oxigént, O betűvel jelöljük. A m i k o r e g y a n y a g a harmadik v a g y i s a s e m l e g e s í t ő erő vezetője N i t r o g é n n e k ' hívjuk és mint a kémiai nitrogént, N betűvel jelöljük. A m i k o r e g y anyagot a rajta keresztül m e g n y i l v á n u l ó erőtől függetle­ nül v e s z ü n k ' H i d r o g é n n e k ' hívjuk és mint a kémiai hidrogént, H betű­ vel jelöljük. Az aktív, a passzív és a s e m l e g e s erőket az 1. 2. 3. számmal jelöljük, m í g az anyagokat C. O. N, és H betűkkel. Ezeket a m e g n e v e z é s e k e t m e g kell érteni." ,JEz a n é g y e l e m mcgfelel-c a n é g y ő s i . alkímiai elemnek, tűznek, le­ v e g ő n e k , víznek é s földnek?" kérdezte egyikünk. „ I g e n " m o n d t a G. „De mi n e m e z e k e t használjuk. K é s ő b b m e g fog­ ják érteni, miért." A m i t hallottam nagyon érdekelt, mert ez G. rendszerét ö s s z e k ö t ö t t e a Tarol rendszerével, ami nekem e g y időben kulcsnak tűnt a rejtett tu­ dáshoz. T o v á b b á megmutatta a háromnak a négyhez való kapcsolatát, ami s z á m o m r a új volt s amit képtelen voltam megérteni a Tarotból. A Tarot b i z o n y o s a n n é g y alapelvre van építve. Eddig G. csak a három elv törvényről beszélt. De most láttam, h o g y a három átmegy négybe és megértettem, h o g y mindaddig s z ü k s é g van az ilyen felosztásra, m í g fennáll az anyag és erő szétválasztása a közvetlen megfigyelésünk szá­ mára. A „három" az erőre vonatkozik, a „ n é g y " az anyagra. T e r m é s z e ­ tesen ennek volt e g y m é l y e b b értelme, ami számomra m é g h o m á l y o s volt, de m é g az a k e v é s is, amit G. mondott sokat ígért a j ö v ő r e n é z v e . Ráadásul e n g e m nagyon érdekelt az e l e m e k e l n e v e z é s e : „ S z é n " , „ O x i g é n " , „ N i t r o g é n " és „Hidrogén". Itt m e g kell j e g y e z n e m , h o g y bár G. p o n t o s magyarázatot ígért, miért éppen e z e k e t a n e v e k e t hasz-

90

nálta é s n e m másokat, ezt s o s e m tette m e g . K é s ő b b m e g v i s s z a fogok térni ezekre a nevekre. Próbálva megállapítani a n e v e k eredetét, sok mindenre magyarázatot kaptam G. e g é s z tanításával és történetével kapcsolatban. Az egyik találkozón, ahol a meghívottak közül m é g sokan n e m hal­ lották G.-t, kérdezték tőle: „ A z e m b e r halhatatlan-e, v a g y s e m ? " „ M e g p r ó b á l o k válaszolni erre a kérdésre" mondta G., „dc figyel­ m e z t e t n e m kell önöket, h o g y e z t n e m lehet kielégítően m e g l e n n i azzal a tudásanyaggal, amivel a k ö z ö n s é g e s tudományban és n y e l v b e n ren­ delkezünk. Azt kérdezik, h o g y az ember halhatatlan-e vagy n e m . Azt felelhetném: h o g y mindkettő, igen is, m e g n e m is. Ennek a kérdésnek sok oldala van. Először is: mit jelent az, h o g y halhatatlan? Ö n ö k teljes halhatatlanságról beszélnek, v a g y elfogadnak k ü l ö n b ö z ő fokozatokat? Ha például a fizikai test halála után valami megmarad, ami tudatát m e g ő r i z v e valameddig tovább él, halhatatlan­ ságnak hívható-c, vagy nem? Másképpen mondva: m i l y e n h o s s z ú léte­ z é s s z ü k s é g e s ahhoz, h o g y azt halhatatlanságnak hívhassuk? Aztán ez a kérdés tartalmazhat ja-e a k ü l ö n b ö z ő emberek különféle 'halhatatlan­ ságának' l e h e t ő s é g é t ? És m é g s o k m á s kérdés marad. Ezt csak azért m o n d o m , h o g y rámutassak mennyire homályosak e z e k és h o g y az i l y e n szavak, mint 'halhatatlanság' m i l y e n könnyen vezethetnek illúzi­ ó k h o z . A valóságban semmi s e m halhatatlan, m é g Isten is halandó. De óriási k ü l ö n b s é g van Isten és az. e m b e r között és t e r m é s z e t e s e n Isten m á s k é p p halandó, mint az ember. Sokkal helyesebb, ha az ilyen szót, mint halhatatlanság, behelyettesítjük a halál utáni létezés szavaival. Akkor úgy tudok válaszolni, h o g y az embernek van l e h e t ő s é g e a halál utáni létezésre. De a lehetőség egy d o l o g és a l e h e t ő s é g m e g v a l ó s í t á s a teljesen m á s dolog. Próbáljuk most megnézni, h o g y ez a lehetőség mitől függ és mit je­ lent a m e g v a l ó s í t á s a . " Majd G. m e g i s m é t e l t e , amit korábban az ember és a világ felépíté­ séről mondott. Felrajzolta a teremtés sugarának és az e m b e r n é g y tes­ tének ábráját ( 1. és 3. ábra.). De az ember testeivel kapcsolatban e g y új részletet illesztett be, amit e d d i g m é g nem adott m e g . Az emberre ismét e g y keleti hasonlatot alkalmazott a kocsival, lóval, k o c s i s s a l és a fogat gazdájával, és fölrajzolta az ábrát valamit m é g hoz­ záadva, ami korábban nem volt m e g . „ A z e m b e r e g y összetett s z e r v e z e t " mondta, „négy részből áll, amik között e s e t l e g van kapcsolat, e s e t l e g nincs, vagy e s e t l e g r o s s z a kap­ csolat. A kocsit a lóval rúd köti ö s s z e , a lovat a kocsissal a g y e p l ő , a kocsist a gazdával a gazda hangja. Dc a kocsisnak hallania és értenie kell a gazda hangját. Tudnia kell vezetni és a lovat be kell tanítani, h o g y e n g e d e l m e s k e d j e n a gyeplőnek, h o g y a ló és a k o c s i között jó Ie91

g y e n a kapcsolat a lovat jól kell befogni. í g y három kapcsolat van en­ nek a bonyolult szervezetnek n é g y része között. ( Lásd 5b ábra.) Ha valami hiányzik ezekből a kapcsolatokból a szervezet n e m működhet teljes e g y s é g k é n t . Épp ezért az összeköttetések ugyanolyan fontosak, mint maguk a 'testek'. Ö n m a g á n d o l g o z v a az ember egyszerre dolgo­ zik a 'testeken' és a ' ö s s z e k ö t t e t é s e k e n ' . De ez két k ü l ö n b ö z ő munka. Az ö n m a g u n k o n való munkát a kocsissal kell kezdeni. A k o c s i s az e l m e . Ahhoz, h o g y hallja a gazda szavát, e l ő s z ö r is nem aludhat, fel kell ébrednie. Akkor m e g kiderülhet, h o g y a gazda o l y a n nyelvet be­ szél, amit a k o c s i s nem ért. A kocsisnak m e g kell tanulnia ezt a nyel­ vet. A m i k o r megtanulta, érteni fogja a gazdát. De ugyanakkor m e g kell tanulnia a lovat hajtani, befogni a kocsiba, etetni és tisztítani és a ko­ csit rendben tartani - mert mi haszna lenne, h o g y érti a gazdát, ha ab­ ban a h e l y z e t b e n van, h o g y s e m m i t s e m tud tenni? A gazda mondja ne­ ki, h o g y induljon el. De képtelen elindulni, mert a ló nincs m e g e t e t v e , nincs b e f o g v a és n e m tudja, hol van a gyeplő. A ló az érzelmeink. A kocsi a test. Az e l m é n e k m e g kell tanulnia az érzelmeket irányítani. Az é r z e l m e k mindig húzzák a testet maguk után. Az ö n m a g á n való mun­ kának ebben a sorrendben kell haladnia. De megint figyeljék m e g , h o g y a munka a 'testeken', v a g y i s a kocsison, a lovon és a kocsin e g y d o l o g . És a munka az ' ö s s z e k ö t t e t é s e k e n ' - v a g y i s a ' k o c s i s ' felfogá­ sán, amely a gazdával köti ö s s z e ; a ' g y e p l ő n ' , ami összeköti a lóval; a

c

rúdon', a ' h á m o n ' , amik a lovat a k o c s i h o z kötik - teljesen m á s do­ log. N é h a megtörténik, h o g y a testek jó állapotban vannak, de az ' ö s s z e ­ köttetések' nem működnek. Akkor mi haszna van az e g é s z szervezet­ nek? Éppúgy, mint a fejletlen testek esetében, az e g é s z szervezet alul­ ról van irányítva, v a g y i s nem a gazda akaratából, hanem a véletlenek által. A két testtel rendelkező emberben a második test az aktív, a fizikai testtel s z e m b e n ; ez azt jelenti, h o g y az 'asztráltestbcn' l é v ő tudatnak teljes hatalma van a fizikai test fölött." G. e g y plusz jelet tett az „asztráltest" fölé és e g y mínuszt a fizikai test fölé (lásd 5c ábrát). ,JK három testtel rendelkező emberben a harmadik vagy 'mentális test' aktív az 'asztráltesttcl' és a fizikai testtel s z e m b e n ; ez azt jelenti, h o g y a 'mentális t e s t b e n ' l é v ő tudatnak teljes hatalma van az 'asztrál­ test' és a fizikai test fölött." G. e g y pluszt tett a „mentális test" fölé és mínuszt az .asztráltest" és a fizikai test fölé, és összekötötte ezeket. „A n é g y testtel rendelkező emberben a negyedik test aktív. Ez azt je­ lenti, h o g y a negyedik testben l é v ő tudatnak teljes hatalma van a 'men­ tái-', az 'asztrál-' és a fizikai test fölött". G. e g y pluszt tett a negyedik test fölé és mínuszt a másik három fö­ lé és összekötötte őket.

92

5. ábra „ A h o g y látják" mondta, „ n é g y teljesen k ü l ö n b ö z ő helyzet létezik. Egyik esetben az ö s s z e s funkciót a fizikai lest irányítja. Az az aktív; h o z z á képest minden m á s passzív (lásd 5a ábrát). A másik e s e t b e n a második t e s t n e k van uralma a fizikai test fölött. A harmadik esetben a 'mentális t e s t n e k ' van uralma az 'asztrál' és fizikai test fölött. És az utolsó e s e t b e n a negyedik testnek van uralma a másik három fölött. Mint már láttuk e g y olyan embernél, akinek csak fizikai teste van, a k ü l ö n b ö z ő funkciói között h a s o n l ó ö s s z e k ö t t e t é s alakulhat ki. A fizi­ kai funkciók irányíthatják az érzelmet, gondolatot és tudatot. Az érzel­ mek irányíthatják a fizikai funkciókat. A gondolat irányíthatja a fizikai funkciókat és az érzelmet. És a tudat irányíthatja a fizikai funkciókat, érzelmeket é s gondolatot. A két, három és n é g y testtel rendelkező emberben a legaktívabb test e g y b e n a l e g h o s s z a b b életű is, v a g y i s az 'halhatatlan' az alsóbb testek­ hez viszonyítva." Ismét felrajzolta a teremtés sugarának ábráját és a Föld m e l l é az em­ ber fizikai testét.

93

„Ez a k ö z ö n s é g e s ember" mondta, „az l-es, 2-es, 3-as és 4 - c s s z á m ú ember. N e k i c s a k fizikai teste van. A fizikai test meghal és s e m m i s e m marad belőle. A fizikai test földi anyagból áll és a halállal visszakerül a földbe. Porból van és porrá lesz. Ilyen embernél teljesen lehetetlen bármiféle halhatatlanságról beszélni. De ha e g y embernek van máso­ dik teste ( e l h e l y e z t e a második testet az ábrán a b o l y g ó k mellé), ez a második test a b o l y g ó v i l á g anyagából áll és túlélheti a fizikai test ha­ lálát. N e m halhatatlan a s z ó teljes értelmében, mert e g y b i z o n y o s idő után ez is meghal. De mindenesetre n e m hal m e g a fizikai testtel együtt.

6. ábra Ha az embernek van harmadik teste (elhelyezte a harmadik testet az ábrán a N a p m e l l é ) , ez a N a p anyagából áll és tovább létezhet az 'aszt­ ráltest' halála után is. A n e g y e d i k test a csillagvilág anyagából áll, v a g y i s olyan anyagból, ami n e m tartozik a naprendszerhez, és é p p ezért ha ez kikristályosodott a naprendszer határain belül, akkor ott nincs semmi, ami el tudná pusz­ títani. Ez azt jelenti, hogy az az ember, aki rendelkezik a negyedik test­ tel, a naprendszer határain belül halhatatlan (6. ábra). Látják, ezért lehetetlen azonnal válaszolni a kérdésre: h a l h a t a t l a n e az e m b e r v a g y n e m ? Egyik ember halhatatlan, a másik nem, a harma­ dik próbál halhatatlanná válni, a negyedik azt hiszi, h o g y halhatatlan, pedig csak e g y darab hús." A m i k o r G. Moszkvába ment, csoportunk nélküle is összejött.

94

S o k b e s z é l g e t é s r e e m l é k s z e m a csoportunkban arról, amit G.-től hallottunk. Sokat beszélgettünk a csodák fogalmáról, arról a tényről, Abszolút n e m tudja kinyilvánítani akaratát a mi világunkban akarat csak a m e c h a n i k u s törvények formájában nyilvánul n e m tud m e g n y i l v á n u l n i e z e n törvények megsértése nélkül.

legutóbb h o g y az és ez az m e g , és

N e m e m l é k s z e m , melyikünk volt az e l s ő , akinek e s z é b e jutott a na­ g y o n jól ismert, bár nem túl tisztelettudó diáktörténet, ami azonnal il­ lusztrálta ezt a törvényt. A történet e g y túlkoros papnövendékről szólt, aki a v é g s ő vizsgán n e m értette Isten mindenhatóságát. „Hát mondj e g y példát valami olyanról, amit Isten n e m tud megten­ n i " mondta a vizsgáztató püspök. ,,L z n e m nehéz, E m i n e n c i á s u r a m " válaszolt a növendék. „Minden­ ki tudja, h o g y m a g a az Isten s e m tudja felülütni az adu ászt e g y kettes­ sel." S e m m i s e m lehet ennél világosabb. Ebben a g y e r e k e s történetben több értelem volt, mint e z e r teológiai értekezésben. A játék törvénye képezi a játék lényegét. Ezeknek a tör­ v é n y e k n e k a m e g s é r t é s e az e g é s z játékot elpusztítaná. Az Abszolút u g y a n o l y a n k e v é s s é tud beavatkozni az életünkbe és m á s eredményt behelyettesíteni az általunk, v a g y a véletlenek által létrehozott termé­ s z e t e s e r e d m é n y e k helyérc, mint ahogy az ászt nem lehet a k e n e s s e ! felülütni. T u r g e n y e v írta valahol, h o g y az ö s s z e s k ö z ö n s é g e s imát erre az egyre lehet csökkenteni: „Isten, tedd meg, h o g y a kétszer kettő ne l e g y e n n é g y . " Ez ugyanaz, mint a papnövendék adu ászának felülüté­ se. E g y másik b e s z é l g e t é s a Holdról folyt és kapcsolatáról a földi szer­ v e s ( l e t t e l Valaki a csoportunkból ismét talált e g y jó példát erre. A H o l d az óra súlya. A s z e r v e s élet az óra mechanizmusa, ami a súlytól indul meg. A súly gravitációja, a lánc húzása m o z g á s b a hozza az óra fogaskerekeit és mutatóit. Ha a súlyt eltávolítják, az óra megáll. A Hold hatalmas súlyként függ a szerves életen és m o z g á s b a hozza azt. Akármit c s e l e k s z ü n k , jót v a g y rosszat, okosat, bolondot, szerveze­ tünk kerekeinek és emeltyűinek minden m o z g á s a ettől a súlytól függ, ami állandóan ránk nehezedik. S z e m é l y e s e n e n g e m nagyon érdekelt a relativitás kérdése a hellyel kapcsolatban, v a g y i s a hely szerepével a világban. Már régóta arra az e l k é p z e l é s r e jutottam, h o g y a relativitás ideája a n a g y s á g és sebesség kölcsönhatásától függ. De a hely ideája a k o z m i k u s rendszerben ne­ kem is és a többieknek is teljesen új volt. Mennyire furcsa volt szá­ momra, amikor valamivel k é s ő b b m e g g y ő z ő d t e m arról, h o g y ez

95

ugyanaz, v a g y i s h o g y a méret és s e b e s s é g határozza m e g a helyet és a hely meghatározza a méretet és s e b e s s é g e t . E m l é k s z e m m é g e g y beszélgetésre ebből az időből. Valaki az egye­ temes nyelv lehetőségéről kérdezett, - h o g y mivel kapcsolatban, arra már n e m e m l é k s z e m . „ A z e g y e t e m e s nyelv l e h e t s é g e s " mondta C , „csak a z emberek s o ­ h a s e m fogják kitalálni." „Miért n e m ? " kérdezte valaki. E l ő s z ö r is azért, mert már rég kitalállak' válaszolt G., „másodszor, mert ezt a n y e l v e t megérteni és ideákkal kifejezni nem csak a nyelv is­ meretétől függ, hanem a léttől is. M é g tovább megyek. N e m e g y , ha­ n e m három e g y e t e m e s nyelv létezik. Az e l s ő v e l az ember saját nyelvé­ nek határain belül lehet beszélni és ími. A különbség csak az, h o g y az emberek a saját nyelvüket b e s z é l v e n e m értik egymást, de e z e n a nyel­ v e n igen. A második nyelvben az írás mindenkinek ugyanaz, például ábrák és matematikai képletek; az emberek m é g saját nyelvüket beszé­ lik, m é g i s megértik egymást, bár a másik, neki ismeretlen nyelvet be­ szél. A harmadik nyelvben az írott és beszélt nyelv is mindenkinek egyforma. A nyelvek közötti különbség e z e n a szinten teljesen eltű­ nik." „ E z ugyanaz-c. amiről a Bibliában van szó, amikor a S z e n t l é l e k m e g s z á l l t a az Apostolokat és kezdték érteni az idegen n y e l v e k e t ? " kér­ dezte valaki. Láttam, h o g y az ilyen kérdések mindig bosszantották G - t . „ N e m tudom, n e m voltam ott" válaszolta. Dc m á s alkalmakkor néhány jókor j ö v ő kérdés új és váratlan m a g y a ­ rázathoz vezetett. Valaki e g y alkalommal b e s z é l g e t é s közben kérdezte tőle, h o g y vane a j e l e n l e g l é t e z ő vallások tanításaiban és rítusaiban egyáltalán vala­ mi, ami a v a l ó s á g h o z vezethet. „Igen is és n e m i s " mondta G. „Képzeljék el, h o g y itt ülünk és val­ lásokról beszélgetünk és Masha. a szolgálólány ezt hallja. Ö persze a saját módján érti és úgy ismétli el Ivánnak, a portásnak. Iván m e g i n t a saját módján érti és adja tovább Péternek, a kocsisnak a s z o m s z é d b a n . Péter vidékre m e g y és e l f e c s e g i , miről beszélnek az urak a városban. Gondolják, h o g y amit ő mond hasonlítani fog arra, amit mi m o n d t u n k ? Pontosan ilyen a kapcsolat a l é t e z ő vallások és eredetük között. Ö n ö k a tanításokat, hagyományokat, imákat, gyakorlatokat nem ötödik, ha­ n e m huszonötödik kézből kapják és természetesen szinte m i n d e n a fel­ i s m e r h e t e t l e n s é g i g eltorzult és a l é n y e g már régóta feledésbe merült. Például a keresztény hitben Krisztus és tanítványai Utolsó Vacsorá­ jának h a g y o m á n y a nagy helyei foglal el. A liturgiák és dogmák e g é s z sorozata, szertartások és szentségek erre alapulnak. Ez lett az alapja a

96

hitbeli szakadásoknak, e g y h á z a k szétválásának, szekták kialakulásá­ nak. Hány e m b e r pusztult el, mert nem fogadták el ezt v a g y azt az ér­ telmezést. Dc l é n y e g é b e n v é v e senki s e m érti, mi volt ez pontosan, v a g y mit c s e l e k e d t e k Krisztus és tanítványai azon az estén. N e m léte­ zik o l y a n magyarázat, ami m e g k ö z e l í t e n é az igazságot, mert ami le van írva a S z e n t írásban e l ő s z ö r is nagyon eltorzult az átírások és for­ dítások miatt; m á s o d s z o r pedig azoknak írták, akik tudnak. Azoknak, akik n e m tudnak, n e m mond s e m m i t és minél jobban próbálják meg­ érteni, annál jobban belemerülnek a tévedésbe. A h h o z , h o g y megértsük, mi történt az U t o l s ó Vacsorán, először is b i z o n y o s törvények ismerete s z ü k s é g e s . E m l é k e z n e k arra, amit az 'asztráltestről' mondtam? V e g y ü k át rövi­ den. Az emberek, akiknek van 'asztráltestük' távolról tudnak érintkez­ ni e g y m á s s a l a mindennapos fizikai e s z k ö z ö k i g é n y b e v é t e l e nélkül. Dc h o g y az i l y e n ö s s z e k ö t t e t é s l e h e t s é g e s legyen, létre kell hozni köz­ tük valamiféle 'kapcsolatot'. Ezért, amikor elválnak e g y m á s t ó l , aki el­ m e g y magával v i s z valamit, ami a m á s i k h o z tartozik, k ü l ö n ö s e n olyan dolgot, ami érintkezett a testével és átitatódott annak kisugárzásával. U g y a n í g y ahhoz, h o g y e g y halottal a kapcsolatot fenntartsák, barátai m e g szokták tartani a hozzátartozó tárgyakat. Ezek a tárgyak n y o m o ­ kat hagynak maguk után, mint valami láthatatlan szál, ami keresztül húzódik az űrön. Ezek a szálak ö s s z e k ö t i k az adott tárgyat az é l ő , vagy b i z o n y o s e s e t b e n halott s z e m é l l y e l , akihez a tárgy tartozott. Az embe­ rek már a legtávolabbi múltban tudtak erről és k ü l ö n b ö z ő m ó d o n hasz­ nálták fel ezt az ismeretet. Ebből valamit m e g lehet találni sok nép szokásaiban. Ismerik példá­ ul néhány népnél a vértcstvérség rítusát. Két vagy több e m b e r ö s s z e k e ­ veri a vérét e g y serlegbe és isznak belőle. Ezután vértestvércknek te­ kintik e g y m á s t . De ennek a szokásnak az. eredetét m é g m é l y e b b e n kell keresni. Eredetileg e g y mágikus szertartás volt az 'asztrállestek' kö­ zötti kapcsolat megteremtésére. A vérnek k ü l ö n l e g e s tulajdonságai vannak. B i z o n y o s emberek, például a zsidók, k ü l ö n l e g e s j e l e n t ő s é g e t tulajdonítanak a vér mágikus tulajdonságának. í g y látják, ha az asztráltcstek között kapcsolat alakult ki, akkor bizonyos népek hite szerint azt a halál n e m szakítja szét. Krisztus tudta, h o g y m e g kell halnia. Ez előre cl volt határozva. Ezt tudta és tanítványai is tudták. És mindegyik tudta, m i l y e n szerepet kell játszania. Dc ugyanakkor m e g akarták teremteni az állandó kapcsola­ tot Krisztussal. Ezért adta nekik vérét inni és húsát enni. Ez n e m ke­ nyér és bor volt, hanem valódi hús és vér. Az U t o l s ó Vacsora mágikus szertartás volt, h a s o n l ó a 'vértestvérs é g ' - h e z , az 'asztráltestek* közötti kapcsolat megteremtésére. De ki az, aki tud erről a mai vallásokban, és ki érti, mit jelent? M i n d e z rég fcle-

97

d é s b e ment és minden teljesen más értelmet kapott. A szavak m e g m a ­ radtak, de az értelmük n a g y o n régen e l v e s z e t t . "

Hatodik fejezet

Ezek a szavak és különösen az utóbbiak, rengeteg vitát indítottak el csoportjainkban. S o k a n nem fogadták cl, amit G. mondott Krisztusról é s a z U t o l s ó Vacsoráról; m á s o k é p p e l l e n k e z ő l e g , érezték benne a z igazságot, m e l y e t s o h a s e m érhettek volna el egyedül.

A k ö v e t k e z ő összejövetelek e g y i k é n valaki feltette neki a kérdést: Mi a tanításának a célja? „ N e k e m m e g v a n a saját c é l o m " válaszolt G., „de ha m e g e n g e d i k , most n e m b e s z é l e k róla, mert ennek m e g semmi j e l e n t ő s é g e s e m lehet maguk számára. Jelenleg maguknak az a fontos, h o g y saját céljukat tudják meghatározni. Maga a tanítás nem követhet semmi meghatáro­ zott célt. Ez csak megmutathatja a legjobb utat az e m b e r céljának el­ é r é s é h e z , bármi l e g y e n is az. A c é l kérdése nagyon l é n y e g e s . Mindad­ dig, m í g e g y e m b e r nem határozta m e g saját célját, m é g arra s e m ké­ pes, h o g y elkezdjen valamit 'tenni', h o g y a n lehetne bármit is 'tenni' céltalanul? Tenni, mindenek előtt feltételezi a c é l t . " „ D e az élet céljának kérdése az e g y i k e a l e g n e h e z e b b e k n e k " vála­ szolt az e g y i k j e l e n l é v ő . „Ön azt kívánja tőlünk, h o g y ennek a m e g o l ­ dásával kezdjük. Talán éppen azért jöttünk ide, mert erre a kérdésre kerestünk választ és ön azt kívánja tőlünk, hogy ezt már előre tudjuk? Ha így lenne, már valóban mindent tudnánk." „ R o s s z u l értette" mondta G., „nem filozófiai értelemben beszéltem az élet céljáról. Az e m b e r azt n e m tudja és nem is tudhatja mindaddig, amíg az marad, ami. E l ő s z ö r is azért, mert az életnek n e m e g y , hanem több célja van. Különben is, m i n d e n próbálkozás ezt a problémát a s z o k á s o s m ó d s z e r e k k e l megoldani teljesen reménytelen és haszonta­ lan. Én e g y e g é s z e n m á s kérdést tettem fel maguknak, én a maguk e g y é n i célját kérdeztem, azt, h o g y mit akarnak elérni, és nem az életük miértjét. Mindenkinek kell lennie saját céljának: e g y i k e m b e r gazdag akar lenni, másik jó e g é s z s é g e t szeretne, a harmadik a mennyországba akar jutni, a negyedik tábornok akar lenni és így tovább. Ilyen fajta c é ­ lokról kérdeztem. Ha megmondják nekem, mi a céljuk, én is m e g tu­ d o m mondani, h o g y e g y úton haladunk-e vagy nem. Gondoljanak arra, h o g y h o g y a n fogalmazták m e g céljukat önmaguk­ nak, mielőtt idejöttek." „Én n é h á n y é v e e g é s z e n v i l á g o s a n m e g f o g a l m a z t a m c é l o m a t " mondtam. „Akkor ezt úgy fejeztem ki magamnak, h o g y tudni akarom a jövőt. Ennek a kérdésnek elméleti tanulmányozása folytán arra a kö­ vetkeztetésre jutottam, h o g y a j ö v ő t m e g lehet ismerni és többször el

98

99

is tudtam érni gyakorlatban, h o g y a jövőt pontosan megismerjem. Eb­ ből azt következtettem, h o g y a j ö v ő t ismernünk kell és e h h e z jogunk van. mert másképp nem tudnánk eletünket megszervezni. Ez a kérdés s z á m o m r a n a g y o n fontosnak tűnt. Például úgy gondoltam, h o g y az e m b e r pontosan tudhatja és j o g a van tudni, h o g y mennyi ideje van m é g hátra -, halálának napját és óráját. Mindig nagyon megalázónak tartot­ tam ennek tudta nélkül élni, és akkor elhatároztam, h o g y addig s e m m i ­ be se kezdek, amíg ezt m e g nem tudom. Valóban, mire jó elkezdeni akármilyen munkát, ha az ember nem tudja, lesz-e e l é g ideje befejez­ ni?" „Rendben v a n " mondta G. „A j ö v ő t megismerni, ez az e l s ő cél. Ki m á s tudja m é g megfogalmazni a célját?" „Szerelnék arról m e g g y ő z ő d n i , h o g y túlélem-c fizikai testem halálát és ha ez t ő l e m függ, szeretnék a halál utáni létezésem érdekében dol­ g o z n i " mondta e g y másik. „Én n e m törekszem arra, h o g y megismerjem a jövőt, v a g y h o g y túl­ é l e m - e a halált v a g y s e m " mondta e g y harmadik, „ha olyan maradok, a m i l y e n m o s t vagyok. Amit legerősebben érzek az az, h o g y n e m va­ g y o k a m a g a m ura és ha a célomat kell m e g f o g a l m a z n o m azt monda­ nám, a magam ura akarok lenni." „Krisztus tanítását szeretném megérteni és a s z ő valódi értelmében szerelnék keresztény lenni" mondta a következő. „Szeretnék másokon segíteni tudni." „Szeretném tudni, hogyan lehet a háborúkat megállítani." „ N a jó, ez már e l é g " mondta G. „Most már van e l é g anyagunk, h o g y tovább menjünk. Az elmondott kívánságok közül a legjobb az, h o g y az e m b e r ö n m a g a urává váljon. E nélkül s e m m i sem lehetséges, s e m m i másnak n e m lehet értéke. De kezdjük az e l s ő cél vizsgálatával. H o g y az ember a j ö v ő t ismerje, e l ő s z ö r a jelent és a múltat keli is­ mernie minden részletében. A ma az ami, meri a tegnap az volt, ami volt. És ha a ma olyan, mint a tegnap, akkor a holnap olyan l e s z , mint a ma. Ha azt akarják, h o g y a holnap más legyen, a mát kell m e g v á l t o z ­ tatni Ha a ma a tegnap következménye, a holnap szintén a ma követ­ k e z m é n y e lesz. És ha valaki alaposan áttanulmányozza, h o g y mi tör­ tént tegnap, tegnapelőtt, e g y hete, e g y é v e , tíz é v e , akkor m i n d e n koc­ kázat nélkül m e g tudja mondani, h o g y holnap mi fog történni és mi nem. De ma nincs e l é g anyagunk, h o g y erről a kérdésről k o m o l y a n be­ s z é l g e s s ü n k . Ami velünk történik, vagy történhet, három októl függ: v a g y a véletlentől, vagy a sorstól, vagy saját akaratunktól. A m i l y e n e k m o s t vagyunk, majdnem teljesen a véletlenföl függünk. A s z ó igazi ér­ telmében s e m sorsunk, s e m akaratunk nem lehet. Ha lenne akaratunk, már ezáltal képesek lennénk a jövőt ismerni, mert lehetőségünk volna a j ö v ő n k e t építeni, olyanná tenni, amilyennek akarnánk Ha volna sor­ sunk, akkor is tudnánk a jövőnket, mert a sors együtt jár a típussal. Ha

100

a típust ismerjük, akkor a sorsát, v a g y i s mind a múltját, mind a j ö v ő ­ jét ismerhetjük. Dc a véletlenek előre látása akkor is lehetetlen marad. Ma az e m b e r ilyen, holnap m á s m i l y e n ; ma egyvalami történik vele, holnap m á s v a l a m i . " „ D e ön n e m tudná-e előre látni, h o g y velünk mi fog történni?" kér­ dezte valaki. „ V a g y i s mit tud mindegyikünk elérni az ö n m u n k á l á s e r e d m é n y e k é n t és érdemes-e ebbe neki b e l e k e z d e n i ? " „Ezt lehetetlen m e g m o n d a n i " válaszolt G. „Csak az ember jövőjét lehet m e g j ó s o l n i . Bolond gépezetek jövőjét nem lehet megjósolni. Azok iránya m i n d e n pillanatban megváltozik. E g y ilyenfajta g é p e z e t e g y i k pillanatban e g y irányba halad és ki lehet számítani, h o g y h o v á jut cl, dc öt perccel később e g y teljesen más irányba rohan és minden számítás t é v e s lesz. Ezért mielőtt a j ö v ő megjóslásáról beszélnénk, kellene tudnunk, h o g y kinek a jövőjéről van szó. Ha e g y e m b e r a j ö v ő ­ jébe akar látni, mindenek előtt önmagát kell megismerje. Azután meg­ látja, h o g y érdemes-e neki megismerni a jövőjét. N é h a talán legjobb lenne n e m ismerni a jövőjét. Talán m e g l e p ő n e k tűnik, de bármelyikünknek j o g a van azt monda­ ni, h o g y tudja, mi lesz a j ö v ő ; az pont ugyanolyan lesz, mint a múlt. S e m m i s e m tud önmagától megváltozni. Gyakorlatilag ahhoz, h o g y a j ö v ő t tanulmányozzuk, m e g kell tanul­ nunk é s z r e v e n n i és emlékezetünkben tartani azokat a pillanatokat, me­ lyekben valóban tudjuk a jövőt és e z z e l az ismerettel ö s s z h a n g b a n c s e ­ lekszünk, í g y m e g lesz a bizonyítékunk arra, h o g y t é n y l e g ismerjük. Például ez így történik a mindennapi üzleti ügyekben. Minden jó ke­ reskedő ismeri a jövőt. Ha nem, akkor tönkremegy. Az ö n m a g á n való munkában jó kereskedőnek, körültekintő ü z l e t e m b e m e k kell lenni. És a j ö v ő t ismerni csak akkor é r d e m e s , ha az ember a maga ura tud lenni Volt e g y kérdés a túlvilági élettel kapcsolatban is; h o g y a n lehet azt megteremteni, h o g y a n lehet elkerülni a v é g s ő halált? Ennek e l é r é s é h e z Menni' kell. Ha valaki minden pillanatban válto­ zik, ha n i n c s benne s e m m i , ami a külső befolyásoknak ellent tudna áll­ ni, az azt jelenti, h o g y nincs s e m m i benne, ami a halálnak e l l e n tudna állni. De ha függetlenné válik a külső befolyásoktól, ha megjelenik benne valami, ami önmaga által tud élni, ez a valami lehet, h o g y nem hal m e g . K ö z ö n s é g e s körülmények között minden pillanatban megha­ lunk. A k ü l s ő befolyások változnak és mi velük változunk; ez azt je­ lenti, h o g y s o k 'én'-ünk meghal. Ha valaki kifejleszt önmagában e g y állandó En'-t, aki túl tudja élni a k ü l s ő körülmények változását, ez az ' É n ' k é p e s l e s z túlélni a fizikai test halálát. Az e g é s z titok abban áll, h o g y n e m lehet a j ö v ő é l e t é n d o l g o z n i anélkül, h o g y az e m b e r a m o s ­ tani életért ne dolgozna. Az é l e t é n dolgozva, az ember a halálért dol­ gozik, v a g y i s inkább az örök életért. Ezért az örök életért v é g z e t t mun­ kát, ha ezt í g y lehet nevezni, n e m lehet elválasztani az általánosan vég-

101

zctt munkától. Aki az egyiket eléri, a másikat is elérte. Talán az ember e g y s z e r ű e n saját élete érdekeinek céljából törekszik lenni. Ettől már halhatatlanná válhat. Mi nem kifejezetten a j ö v ő életről beszélünk és n e m próbáljuk megtudni, hogy létezik-e vagy sem, mivel a törvények mindenütt ugyanazok. E g y ember, aki egyszerűen a saját és m á s o k é l e ­ tét tanulmányozza, születéstől halálig, az egyben az ö s s z e s törvényt is tanulmányozza, melyek az életet, a halált és a halhatatlanságot kormá­ nyozzák. Ha életének urává válik, a halálának is urává tud válni. E g y másik kérdést is feltettek: Hogyan válhatunk keresztényekké? Mindenekelőtt azt kell megérteni, h o g y nem az a keresztény, aki ma­ gát kereszténynek tarja, vagy akit mások kereszténynek hívnak. Ke­ resztény az az ember, aki Krisztus parancsai szerint él. A m i l y e n e k je­ lenleg vagyunk, nem tudunk keresztények lenni. Egy kereszténynek m e g kell l e g y e n a k é p e s s é g e "tenni". Mi nem tudunk 'lenni', velünk m i n d e n csak 'történik'. Krisztus azt mondja: 'Szeressétek e l l e n s é g e i ­ teket', de h o g y szerethetnénk azokat, mikor még barátainkat s e m tud­ juk Szeretni? N é h a bennünk 'az szeret' é s néha 'az nem szeret'. Ami­ lyenek most vagyunk, még valójában vágyni s e m vagyunk képesek ar­ ra, h o g y keresztények legyünk, ez esetben is néha 'az v á g y i k ' és néha 'az n e m vágyik'. N e m tud valaki hosszabb ideig ugyanaz után vágyni, mert egyszerre ahelyett, hogy kereszténnyé kívánna lenni, e s z é b e jut e g y nagyon szép, de nagyon drága s z ő n y e g , amit e g y üzletben látott. És ahelyett, h o g y arra vágyna, h o g y keresztény legyen, azon k e z d gon­ dolkodni, hogyan tudná megvenni azt a szőnyeget, teljesen elfelejtkez­ ve a kereszténységről. És ha valaki n e m tartja ót csodálatos keresz­ ténynek, azonnal képes volna őt e l e v e n e n megenni, vagy i z z ó parázson megsütni. Ahhoz, hogy az ember keresztény legyen, e l ő s z ö r ' l e n n i e ' kell. Lenni azt jelenti, maga ura lenni. Ha e g y ember n e m ura ö n m a g á ­ nak, semmije s i n c s és nem is lehet semmije. És keresztény s e m lehet. Ő csak e g y gépezet, e g y automata. Egy gépezet nem lehet keresztény. Gondolják meg; lehet-e e g y kocsi, e g y írógép, vagy e g y lemezjátszó keresztény? Ezek csak tárgyak, melyek a véletlennek vannak kitéve. Ezek csak gépek és nem felelősek semmiért. Kereszténynek lenni fe­ l e l ő s s é g e t jelent. A felelősség csak azután jön, amikor az e m b e r már n e m e g é s z é b e n g é p é s valóban elkezd ténylegesen, é s nem csak s z ó ­ ban, arra vágyni, h o g y keresztény l e g y e n . " „ M i a h a s o n l ó s á g az ön tanítása és a kereszténység között, a h o g y mi ismerjük?" kérdezte valaki. „ N e m tudom m a g a mit tud a kereszténységről?", válaszolt G., ki­ h a n g s ú l y o z v a ezt a szót. „ N a g y o n sokat kellene beszélnünk, h o g y tisz­ tázzuk, mit ért ez alati De azok javára, akik már ezt tudják, ha úgy tet­ szik azt mondhatnám, h o g y ez ezoterikus kereszténység. Majd ha eljön az ideje, beszélünk ezeknek a szavaknak a jelentéséről. De j e l e n l e g folytassuk kérdéseink megvitatását.

102

Az elhangzott c é l o k közül kétségtelenül a l e g h e l y e s e b b az embernek az a kívánsága, h o g y önmaga ura legyen, mert e nélkül semmi m á s n e m l e h e t s é g e s . Ehhez hasonlítva a többiek csak gyermekálmok, óha­ jok, m e l y e k n e k m é g ha beteljesülnének is, semmi hasznát s e m tudná venni az ember. Például valaki azt mondta, h o g y m á s o k o n szeretne segíteni. H o g y valaki k é p e s l e g y e n másokon segíteni, előbb m e g kell tanulnia önma­ gán segíteni. S o k a n e g y s z e r ű e n lustaságból azzal a gondolattal és ér­ zéssel áltatják magukat, h o g y másokon segítenek. Túl lusták arra, h o g y ö n m a g u k o n dolgozzanak: de nagyon k e l l e m e s számukra arra gondolni, h o g y m á s o k o n tudnak segíteni. Ez h a m i s és önmagával s z e m b e n n e m őszinte. Mikor e g y ember valóban látja önmagát, olyan­ nak amilyen, e s z é b e se jut m á s o k o n segíteni, - m é g a gondolatot is szé­ g y e l l n é . Az emberszeretet, az ö n z e t l e n s é g nagyon s z é p szavak, de csak akkor van értelmük, ha e g y e m b e r saját választása és elhatározása sze­ rint k é p e s szeretni vagy n e m szeretni, önzetlen vagy e g o i s t a lenni. Ak­ kor választásának van értéke. De ha nincs m á s választása, ha ő csak olyan, amilyennek a véletlen alakítja, ma önzetlen, holnap e g o i s t a és holnapután m e g i n t önzetlen, akkor mi értéke van mindennek? Ahhoz, h o g y e g y ember m á s o k o n segíteni tudjon, előbb m e g kell tanulnia e g o ­ istának, tudatos egoistának lenni. Csak e g y tudatos e g o i s t a tud máso­ kon segíteni. A m i l y e n e k most vagyunk, semmit s e m tudunk tenni. Va­ laki elhatározza, h o g y egoista l e s z és m é g i s az utolsó ingét másnak ad­ ja. Elhatározza, h o g y utolsó ingét odaadja, ehelyett annak az ingét ve­ szi el, akinek sajátját akarta odaadni. Vagy elhatározza, h o g y saját in­ gét odaadja, m é g i s valaki másét akarja odaadni és dühös, ha a másik ezt megtagadja. És így tovább. A h h o z , h o g y e g y n e h é z d o l g o t tudjon csinálni az ember, e l ő b b m e g kell tanulni azt csinálni, ami könnyű. N e m lehet a legnehezebbel kez­ deni. E g y másik kérdést is feltettek: Hogyan lehet megakadályozni a há­ borúkat? A háborúkat n e m lehet megakadályozni. A háború a rabszol­ gaság e r e d m é n y e , a m e l y b e n az emberek élnek. Pontosan mondva, a háborúk n e m az e m b e r hibájából törnek ki, azok a k o z m i k u s erők és a b o l y g ó k befolyásai által keletkeznek. Ha emberek volnának, ha képcsek lennének 'tenni', ellent tudnának állni ezeknek a befolyásoknak és annak, h o g y e g y m á s t öljék. De az emberekben s e m m i ellenállás nincs ezekkel a hatásokkal s z e m b e n és nem is lehet, mert rabszolgák." „ D e azok, akik ezt megértik n e m tudnának valamit tenni?" kérdezte az, aki a háborúval kapcsolatos kérdést tette fel. „Ha m e g f e l e l ő számú ember arra az elhatározásra jut, h o g y ne legyen többé háború, n e m tud­ nák-e befolyásolni a többieket?"

103

A k ö v e t k e z ő összejövetelen G. ezekkel a szavakkal kezdte: „Ismerd meg önmagad." ..Ezt a kifejezést általában Szókratésznek tulajdonítják, pedig való­ jában már sokkal régebbi iskolák tanításának volt az alapja. Bár a m o ­ d e m g o n d o l a t v i l á g ismeri ennek az elvnek a létezését, de j e l e n t ő s é g é ­ ről és fontosságáról csak n a g y o n h o m á l y o s kép van. A mai átlag em­ ber, m é g ha érdeklődik is a filozófia v a g y a tudomány után, n e m jön rá, h o g y az 'Ismerd m e g ö n m a g a d ' e l v saját g é p e z e t e , az 'emberi gé­ p e z e t ' m e g i s m e r é s é n e k s z ü k s é g e s s é g é r e vonatkozik. A g é p e z e t szer­ k e z e t e minden embernél többé-kevésbé egyforma, tehát ezt a szerke-

zetet kell az embernek e l ő s z ö r tanulmányoznia, v a g y i s szervezetének m ű k ö d é s é t é s törvényeit. A z emberi gépezetben m i n d e n ö s s z e f ü g g é s ­ ben van, e g y d o l o g annyira függ a többitől, h o g y teljesen lehetetlen e g y m ű k ö d é s t tanulmányozni anélkül, h o g y az ö s s z e s többit ne tanul­ mányoznánk. Ahhoz, h o g y e g y kis részt megismerjünk, az e g é s z e t m e g kell ismerni. Mindent m e g lehet ismerni az emberben, de ez sok időt, munkát igényel és főleg a h e l y e s módszer alkalmazását, és ami épp annyira s z ü k s é g e s , e g y mester h e l y e s irányítását. Az 'Ismerd m e g önmagad* elvnek nagyon gazdag tartalma van. El­ sősorban azt igényli, h o g y aki m e g akarja ismerni ö n m a g á t megértse, h o g y mit jelent e z , h o g y ez az ismeret mivel áll kapcsolatban és szük­ s é g s z e r ű e n mitől függ. M a g a az önismeret nagyon magas, de bizonytalan körvonalú és na­ g y o n távoli c é l . Jelenlegi állapotában az ember igen m e s s z e van az ön­ ismerettől. Ezért szigorúan v é v e az önismeret nem lehet az ember cél­ ja. N a g y célja ö n m a g a tanulmányozása kell legyen. Csak azt megérte­ ni, h o g y önmagát kell tanulmányoznia, már bőven e l é g neki. Az e m ­ ber célja az kell l e g y e n , h o g y elkezdje tanulmányozni önmagát, m e g felelő m ó d o n ' m e g i s m e r n i önmagát*. Az öntanulmányozás az a munka, v a g y az az út, m e l y az önismeret­ h e z vezet. D e a z ö n t a n u l m á n y o z á s h o z e l ő b b m e g kell tanulni, h o g y e z hogyan l e h e t s é g e s , hol kell elkezdeni, m i l y e n módszereket kell alkalmazni. Az embernek m e g kell tanulnia h o g y a n tudja önmagát tanulmányozni, m e g kell ismerkednie az öntanulmányozás módszereivel. A z ö n t a n u l m á n y o z á s f ő m ó d s z e r e a z önfigyelés. E g y h e l y e s e n vég­ rehajtott ö n f i g y e l é s nélkül az e m b e r s o s e fogja érteni g é p e z e t e külön­ b ö z ő funkcióinak kapcsolatait és összefüggéseit, s o s e fogja érteni, ho­ gyan és miért ő b e n n e mindig m i n d e n csak 'történik'. De az ö n f i g y e l é s és a korrekt öntanulmányozás m ó d s z e r e i n e k tanu­ lása megkívánja az emberi g é p e z e t funkcióinak és tulajdonságainak pontos értését. Az emberi g é p e z e t funkcióinak f i g y e l é s é h e z s z ü k s é g e s e z e k e t h e l y e s felosztásukban megérteni és rögtön és pontosan megha­ tározni, és ez a meghatározás n e m történhet csak szavakkal, hanem b e l s ő l e g kell történjen, v a g y i s az íz és érzékelés szerint, ugyanolyan m ó d o n , mint a h o g y minden b e l s ő élményt meghatározunk. Két ö n f i g y e l é s i m e t ó d u s van: az e l s ő az analízis, v a g y az e l e m z é s kí­ sérlete, m á s szóval próbálni választ találni a k ö v e t k e z ő kérdésekre: mi­ től függ ez és ez a d o l o g és miért következik b e ? - és a második a re­ gisztrálás metódusa, m e l y abból áll, h o g y az e m b e r abban a pillanat­ ban feljegyzi elméjében mindazt, amit figyel. Az Ön figyelésnek, k ü l ö n ö s e n kezdetben, s e m m i l y e n ürüggyel s e m szabad e l e m z é s s é , v a g y annak kísérletévé válnia. A z e l e m z é s csak sokkal k é s ő b b l e s z l e h e t s é g e s , mikor az ember már ismeri gépezetének minden funkcióját és az azokat irányító ö s s z e s törvényt.

104

105

„Azok, akik n e m akarnak háborút, már szinte a világ kezdete óta próbálják ezt m e g a k a d á l y o z n i " mondta G. „És mindezek ellenére a m o s t a n i h o z h a s o n l ó háború m é g s o h a s e m volt. A háborúk n e m kiseb­ bek, h a n e m nagyobbak lesznek és azokat nem lehet e g y s z e r ű e s z k ö ­ zökkel megállítani. Az ö s s z e s teória az e g y e t e m e s békéről, a békekon­ ferenciák, stb., csak lustaságból és képmutatásból állnak. Az emberek nem akarnak önmagukba nézni, nem akarnak önmagukon d o l g o z n i , csak a z o n gondolkodnak, hogyan lehet másokat rávenni arra, h o g y őket szolgálják. Ha valójában összejönne a m e g f e l e l ő s z á m ú ember, akik igazán m e g akarják állítani a háborúkat, rögtön háborút k e z d e n é ­ nek azokkal, akik nincsenek ugyanazon a v é l e m é n y e n . És m é g ennél is biztosabb, h o g y háborúba szállnának azokkal, akik szintén m e g akarják állítani a háborúkat, de másképpen. És e z e n ö s s z e v e r e k e d n é ­ nek. Az emberek olyanok amilyenek, és nem tudnak mások lenni. A háborúnak számunkra ismeretlen okai vannak. N é m e l y e k az emberek­ ben vannak, m á s o k rajtuk kívülállók. Azokkal kell kezdeni, m e l y e k magában az emberben vannak. H o g y tudna Független lenni a k ü l s ő be­ folyásoktól, a nagy kozmikus erőktől, mikor rabszolgája mindannak, ami körülveszi? Az ember az őt körülvevő dolgok hatalmában van. Ha k é p e s ezektől megszabadulni, akkor a bolygók befolyásától is m e g tudná magát szabadítani. Szabadság, felszabadulás, ez kell, h o g y az ember célja l e g y e n . Sza­ baddá válni, a s z o l g a s á g alól felszabadulni - az embernek ezért kelle­ ne küzdenie, mihelyt csak e g y kicsit is tudatára ébredt helyzetének. Számára ez az e g y e d ü l i kiút, mert s e m m i más lehetőség nincs mindad dig, a m í g k ü l s ő l e g és b e l s ő l e g rabszolga marad. Ezért ahhoz, h o g y sza­ baddá váljon, a b e l s ő szabadságot kell elnyernie. Az e m b e r b e l s ő rabszolgaságának e l s ő oka a tudatlansága és minde­ nek előtt önmagáról való tudatlansága. Önismeret nélkül, anélkül, h o g y ismerné g é p e z e t é n e k működését és funkcióit, az ember n e m le­ het szabad, n e m tudja önmagát kormányozni és mindig rabszolga ma­ rad, a ráható erők játékszere. Ezért volt a régi tanításokban az e l s ő követelmény azoktól, akik a felszabaduláshoz v e z e t ő útra léptek: Ismerd m e g önmagad."

Mikor az ember e l e m e z e g y vagy más jelenséget, ami feltűnik, álta­ lában ezt a kérdést teszi fel önmagában: mi e z ? Miért történik ez így és n e m m á s k é p p e n ? És választ kezd keresni ezekre a kérdésekre, elfe­ lejtve mindazt, amit későbbi figyelései hozhatnának számára. Ezektől e g y r e jobban lekötve, teljesen elveszti az önfigyclés fonalát, annyira, h o g y m é g csak n e m is gondol rá. Az ö n f i g y c l é s megáll. Ezek folytán v i l á g o s , h o g y egyszerre csak e g y dolog történhet, vagy a figyelés, v a g y a z e l e m z é s kísérlete. De ettől függetlenül is, a k ü l ö n b ö z ő j e l e n s é g e k analízise az általános törvények ismerete nélkül csupán idővesztegetés. Mielőtt e g y ember m é g a l e g k i s e b b j e l e n s é g e t is analizálni tudná, e l é g s é g e s tapasztalatot kell összegyűjtenie. A 'regisztrálás', azaz e g y olyan közvetlen megfi­ g y e l é s e annak, ami e g y adott pillanatban folyamatban van, az öntanulm á n y o z á s legfontosabb e l e m e . Mikor már m e g f e l e l ő m e n n y i s é g ű 're­ gisztrálás' gyűlt ö s s z e és egyidejűleg a törvények tanulmányozása és m e g é r t é s e is eljutott e g y b i z o n y o s pontig, akkor válik az analízis lehe­ tővé. A figyelésnek, v a g y a 'regisztrálásnak' kezdettől fogva az emberi g é p e z e t m ű k ö d é s e alapvető elveinek ismeretére kell alapulnia. Az önfigyelést n e m lehet h e l y e s e n irányítani, ha az ember n e m érti e z e k e t az e l v e k e t és ha n e m tartja őket mindig gondolatban s z e m e előtt. Ezért a k ö z ö n s é g e s ö n m e g f i g y e l é s , a h o g y azt az emberek e g é s z életükben gyakorolják, teljesen hasztalan és s e h o v á s e m vezet. Az ö n f i g y e l é s n c k a funkciók szétválasztásával kell kezdődnie. Az emberi g é p e z e t ö s s z e s t e v é k e n y s é g e n é g y világosan meghatározott osztályra van felosztva, melyek mindegyikét saját speciális ' a g y a ' vagy 'központja' irányítja. M i k ö z b e n önmagát figyeli, az embernek m e g kell különböztetnie g é p e z e t e négy alapvető funkcióját: a g o n d o ­ lat, érzelem, m o z g á s és ö s z t ö n funkcióit. Minden jelenség, amit az e m ­ ber figyel önmagában, e z e n funkciók egyikére vonatkozik. Ezért m i e ­ lőtt a figyelést e l k e z d e n é , az embernek m e g kell értenie, h o g y miben különböznek a funkciói: mit jelent a g o n d o l k o d ó tevékenység, mit je­ lent az érzelmi t e v é k e n y s é g , a m o z g á s i és az ö s z t ö n ö s t e v é k e n y s é g . Az önftgyelést elölről kell kezdeni. Minden e l ő z e t e s tapasztalatot, az ö s s z e s m e g e l ő z ő ö n m e g f i g y e l é s eredményét félre kell tenni. E z e k sok i g e n értékes a n y a g o t tartalmaznak. De ez az ismeretanyag a m e g f i g y e l t funkciók hibás felosztására lett alapozva és ez m a g a is rosszul van fel­ osztva. Ezért n e m lehet használni, legalább is az öntanulmányozás kezdetén. A m i értékes benne, azt m e g f e l e l ő időben e l ő lehet v e n n i és fel lehet használni. De s z ü k s é g e s elölről kezdenünk, vagyis ú g y . mint­ h a m é g egyáltalán n e m ismernénk é s s o s e m f i g y e l t ü k volna magunkat. Mikor az ember önmagát figyelni kezdi, azonnal próbálnia kell meg­ határozni, melyik osztályhoz, melyik központhoz tartoznak a f i g y e l é s alatt álló j e l e n s é g e k .

106

E g y e s e k n e h e z e n tudják megérteni a gondolat és az érzelem közötti különbséget, m á s o k alig tudják az érzelmet az érzettől, v a g y a g o n d o ­ latot a m o z g á s i impulzustól megkülönböztemi. Nagyjából azt lehet mondani, h o g y a gondolat funkciója mindig az ö s s z e h a s o n l í t á s módszerét alkalmazza. A gondolatbeli következteté­ sek mindig két vagy több b e n y o m á s összehasonlításának eredményei. A z érzet é s érzelem n e m érvelnek, n e m hasonlítanak ö s s z e , hanem e g y adott b e n y o m á s t külseje, v a g y valami más s z e m s z ö g b ő l , k e l l e m e s v a g y k e l l e m e t l e n j e l l e g e , s z í n e , íze, v a g y szaga szerint határozzák m e g . T o v á b b á az érzetek lehetnek k ö z ö m b ö s e k : se hideg, se m e l e g , se k e l l e m e s , se kellemetlen; 'fehér papír', 'piros ceruza*. A fehér és piros é r z é k e l é s é b e n nincs s e m m i k e l l e m e s , vagy kellemetlen. Legalábbis az egyik, v a g y másik színnel kapcsolatban semmi i l y e n ö s s z e k ö t t e t é s nincs. Az öt érzékszerv érzékelései, valamint a hideg, m e l e g , stb. érze­ te ö s z t ö n ö s e k . Az érzelem funkciói, v a g y i s az e m ó c i ó k mindig kelle­ mesek, v a g y kellemetlenek, k ö z ö m b ö s érzelmek n e m léteznek. A funkciók m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k n e h é z s é g e m é g azzal is fokozó­ dik, h o g y az emberek nagyon különböznek e g y m á s t ó l aszerint, h o g y miként érzik át funkcióikat. Ez. az, amit általában n e m értünk m e g . Sokkal hasonlóbbnak hisszük az embereket, mint amilyenek, pedig va­ lójában f e l f o g ó k é p e s s é g ü k módozatában nagy k ü l ö n b s é g e k vannak közöttük. E g y e s e k főként gondolkodásukon keresztül fogják fel a dol­ gokat, m á s o k érzelmeiken és m á s o k érzeteiken keresztül. A különbö­ ző f e l f o g á s m ó d ú embereknek n a g y o n nehéz, szinte lehetetlen e g y m á s t megérteni, mert e g y és u g y a n a z o n dolognak k ü l ö n b ö z ő neveket adnak és u g y a n a z t a nevet adják a l e g k ü l ö n b ö z ő b b dolgoknak. Ráadásul m é g m i n d e n f é l e kombinációk is lehetségesek. E g y e m b e r gondolatain és érzésein keresztül fog fel, e g y másik a gondolatain és érzelmein ke­ resztül, és így tovább. És minden felfogási módozat, bármelyik l e g y e n is, rögtön kapcsolatba kerül egyfajta külső e s e m é n y sajátságos vissza­ hatásával. Ezek a fel fogásmódban és a külső e s e m é n y visszahatásában l é v ő k ü l ö n b s é g e k két dolgot eredményeznek: e g y r é s z t az emberek n e m értik m e g e g y m á s t , másrészt nem értik önmagukat. N a g y o n gyak­ ran az e m b e r gondolatait vagy értelmi felfogásait é r z e l e m n e k n e v e z i és érzelmeit gondolatnak, érzeteit érzelemnek. Ez utóbbi eset a leggyako­ ribb. Például ugyanazt a dolgot két ember másképpen fogja fel. mond­ juk e g y i k érzelmein, a másik érzetein keresztül: e g é s z é l e t ü k ö n át vi­ tatkozhatnak és m é g s e m fogják soha megérteni, mi a k ü l ö n b s é g hoz­ záállásukban e g y b i z o n y o s d o l o g g a l szemben. Valójában az egyik az egyik oldaláról látja, a másik e g y másik oldaláról. A h h o z , h o g y a m e g f e l e l ő megkülönböztetési módszert megtaláljuk, m e g kell értenünk azt, h o g y m i n d e n normális pszichikai funkció az is­ meret e s z k ö z e v a g y módszere. A gondolkodás s e g í t s é g é v e l a dolgok és e s e m é n y e k e g y i k oldalát látjuk, az érzelmek s e g í t s é g é v e l e g y mási­ kat, és érzetek s e g í t s é g é v e l e g y harmadikat. E g y tárgynak lehető leg-

107

teljesebb ismeretét csak gondolkozásunkkal, érzelmünkkel és érze­ tünkkel v a l ó egyidejű m e g f i g y e l é s s e l érhetjük el. Minden embernek, aki az igazi ismeret elnyerésére törekszik, ilyen é s z l c l ó k é p e s s é g c t kell m e g s z e r e z n i e . Mindennapi körülmények között az ember e g y e g y e n e t ­ len, görbe ablaküvegen keresztül látja a világot. És m é g ha rá is jön er­ re, semmit s e m tud rajta változtatni. Bármilyen legyen is é s z l e l é s m ó d ­ ja, m i n d e n a szervezetének munkájától függ. Minden funkció e g y má­ siktól függ, e z e k k i e g y e n s ú l y o z z á k e g y m á s t és arra törekednek, h o g y k ö l c s ö n ö s e n abban az állapotban tartsák egymást, amiben vannak. Ezért mikor az e m b e r tanulmányozni kezdi önmagát, m e g kell értenie, h o g y ha talál is magában valamit, amit n e m szeret, azt képtelen lesz megváltoztatni. Tanulmányozni az e g y valami és megváltozni az m á s valami. De a tanulmányozás az e l s ő lépés a változás l e h e t ő s é g e felé. És már az öntanulmányozás kezdetétől fogva m e g kell g y ő z ő d n i e az embernek arról, h o g y sokáig az e g é s z munka csak ö n m a g a tanulmá­ nyozásából fog állni. S z o k á s o s körülmények között s e m m i l y e n változás s e m l e h e t s é g e s , mert mindig, mikor az ember valamit változtatni akar. csak azt az e g y d o l g o t akarja megváltoztatni. De a gépezetben minden ö s s z e v a n köt­ v e é s minden funkció e l l e n s ú l y o z néhány, vagy e g y e g é s z sorozat m á s funkciót, bár nem vagyunk tudatában, h o g y a bennünk l é v ő funkciók e g y m á s t ó l függnek. A gépezet egyensúlyban van, minden részletében, m ű k ö d é s e minden pillanatában. Ha az ember é s z r e v e s z önmagában valamit amit n e m szerel és erőfeszítéseket tesz annak megváltoztatásá­ ra, el tud érni b i z o n y o s eredményeket. De ugyanakkor elkerülhetetle­ nül beáll e g y másik következmény, melyet egyáltalán nem várt vagy óhajtott, amit m é g n e m is gyanított. A törekvésében, h o g y m e g s e m m i ­ sítsen és kiirtson mindent, amit n e m szeret, e g é s z g é p e z e t e e g y e n s ú ­ lyát megzavarja. A g é p e z e t e g y e n s ú l y a visszanyerésére törekszik, amit új funkciók létrehozásával ér el, amiket az ember nem látott előre. Pél­ dául valaki megfigyelte, h o g y nagyon szórakozott, mindent elfelejt, mindent elveszít és így tovább. El is kezd küzdeni ez ellen a s z o k á s el­ len, és ha m ó d s z e r e s és elszánt, e g y i d ő után eléri a kívánt eredményt: már n e m felejti v a g y veszti el a dolgokat többé. Ezt észreveszi, de van valami más, amit n e m v e s z észre, amit viszont m á s o k észrevesznek, például, h o g y ingerlékeny, pedáns, kötekedő, kellemetlen lett. Szóra­ kozottságát l e g y ő z t e , de helyébe megjelent az ingerlékenység. Miért? Ezt lehetetlen megmondani. Csak az ember központjaihoz tartozó e g y é n i tulajdonságoknak részletes analízise tudja kimutatni, h o g y az e g y i k tulajdonság eltűnése miért o k o z z a a másik megjelenését. Ez n e m azt jelenti, h o g y a feledékenység eltűnése szükségszerűen e l ő h o z z a az ingerlékenységet. K ö n n y e n előfordulhat, h o g y m á s tulajdonság jelenik m e g , m e l y n e k egyáltalán semmi kapcsolata nincs a fcledékenyéggel, például a lükarság, az irigység, vagy valami más.

108

Tehát ha valaki m e g f e l e l ő e n dolgozik önmagán, figyelembe kell vennie az ö s s z e s velejáró változást és azokat előre számításba is kell vennie. Csak így tudja elkerülni a nem kívánt változásokat, v a g y i s munkája céljával, irányával teljesen ellentétes tulajdonságok megjele­ nését. De az emberi gépezet m ű k ö d é s é n e k és funkcióinak rendszerében vannak b i z o n y o s pontok, ahol a változást létre lehet hozni anélkül, h o g y az. zavaró k ö v e t k e z m é n y e k e t vonna maga után. Fontos tudni, h o g y mik e z e k a pontok és hogy közelíthetők m e g , mert ha n e m e z e k e n kezdi az ember, semmi eredményt nem tud elér­ ni, v a g y csak rosszat és nem kívántat. E l m é j é b e n lerögzítve a gondolatbeli, érzelmi és m o z g á s i funkciók közötti különbséget, az ö n f i g y c l é s folyamán az embernek a benyomá­ sait rögtön a m e g f e l e l ő kategóriába kell sorolnia. És elsősorban azokat a megállapításokat kell m e g j e g y e z n i , melyeknek kategóriáját rögtön felismeri. El kell utasítson minden bizonytalan vagy k é t s é g e s esetet és e m l é k e z e t é b e n csak a biztosakat megtartani. Ha ez a munka megfele­ lő, a b i z t o s m e g f i g y e l é s e k s z á m a gyorsan fog növekedni. És ami ele­ inte k é t s é g e s n e k tűnt, tisztán láthatóvá válik, v a g y i s az, h o g y az e l s ő , ' a második, v a g y a harmadik k ö z p o n t h o z tartozik-e. M i n d e g y i k központnak m e g v a n a saját emlékezete, megvannak a sa­ ját a s s z o c i á c i ó i és a saját gondolkodása. És valójában minden központ három részből áll: gondolati, érzelmi és mozgási. De mi szinte semmit s e m tudunk természetünknek erről az oldaláról, minden központunk­ nak csak e g y részét ismerjük. Az ö n f i g y e l é s azonban nagyon gyorsan m e g fogja mutatni, h o g y központjaink élete sokkal gazdagabb, vagy minden esetre több lehetőséget tartalmaz, mint gondoljuk. U g y a n a k k o r a központok munkáját figyelve a h e l y e s munkával pár­ h u z a m o s a n a helytelen munkál is észrevesszük v a g y i s azt, amit az egyik k ö z p o n t a másik helyett v é g e z : a gondolati központunk érezni próbál, az érzelmi központunk gondolkodni és a m o z g á s i központunk g o n d o l k o d n i és érezni. Mint mondtam, egyik központ munkája a má­ sik helyett b i z o n y o s esetekben hasznos, mert fenntartja az élet folyto­ nosságát. De amint az ilyenféle'helyettesítésből s z o k á s lesz, károssá válik, mert akadályozni kezdi a h e l y e s munkát és lassacskán elősegíti minden központnak saját, k ö z v e t l e n feladatait elhanyagolni és nem azt csinálni, ami a feladata, hanem amit jobban kedvel abban a pillanat­ ban. E g y normális, e g é s z s é g e s emberben minden központ a saját mun­ káját v é g z i , v a g y i s azt a munkát, amire kifejezetten rendelve lett, amit legjobban k é p e s e l v é g e z n i . Vannak az életben helyzetek, m e l y e k e t csak a gondolati központ tud megoldani. Ha e g y ilyen pillanatban az érzelmi k ö z p o n t kezd helyette működni, abból csak általános zűrzavar lesz, é s e g y ilyen beavatkozás k ö v e t k e z m é n y e i egyáltalán n e m lesznek m e g f e l e l ő e k . Egy n e m kiegyensúlyozott emberben, amikor az egyik központ állandóan a másikat helyettesíti, pontosan az történik, amit

109

'kiegyensúlyozatlanságnak', v a g y 'neurózisnak' hívunk. Mindegyik központ igyekszik átadni munkáját e g y másiknak, és ugyanakkor pró­ bálja e g y másik központ munkáját végezni, amire egyáltalán nem al­ kalmas. Mikor az érzelmi központ a gondolati h e l y e n dolgozik, s z ü k s é g t e l e n i d e g e s s é g e t , izgalmat és sietséget hoz magával, amikor éppen nyugodt döntés és megfontoltság kellene. A gondolati központ munkája az ér­ z e l m i helyett mérlegelést h o z olyan helyzetekbe, melyek g y o r s döntést igényelnek és lehetetlenné teszi a helyzet k ü l ö n l e g e s s é g e i t és k é n y e s pontjait megkülönböztetni. A gondolkodás túl lassú. K i d o l g o z e g y bi­ z o n y o s c s e l e k v é s i tervet és azt m é g akkor is követi, amikor már a kö­ rülmények megváltoztak és teljesen más c s e l e k v é s r e volna szükség. Emellett vannak esetek, amikor a gondolati központ beavatkozása tel­ j e s e n hibás reakciókra vezet, mert a gondolati központ e g y s z e r ű e n képtelen az e s e m é n y e k árnyalatait cs finomságait megkülönböztetni. O l y a n e s e m é n y e k , melyek a mozgási és az érzelmi központnak telje­ sen m á s m i l y e n n e k tűnnek, a gondolati központnak egyformák. Elhatá­ rozásai túl általánosak és nincsenek összhangban azokkal, melyekre az érzelmi központ jutna. Ez teljesen világossá válik, ha elképzeljük a g o n d o l k o d á s , vagyis a teoretikus értelem beavatkozását az érzések, az érzetek, vagy a m o z g á s területére; mindhárom esetben a g o n d o l k o d á s n e m kívánt e r e d m é n y h e z vezet. A g o n d o l k o d á s nem tudja megérteni az érzelmek árnyalatait. Ez vi­ lágossá válik, ha elképzelünk e g y embert, aki az agyával próbálja má­ sok érzelmeit megérteni. Mivel ő semmit s e m érez, a másik érzelmei nem léteznek számára. A jóllakott ember nem érti meg azt, aki éhes. De a másiknak az éhség valóság. És az e l m e döntésével n e m lesz m e g e l é ­ g e d v e . U g y a n í g y a gondolkodás nem tudja értékelni az érzeteket. Szá­ mára e z e k nem léteznek. És a m o z g á s irányítására s e m képes. Ilyenfaj­ ta eseteket legkönnyebb találni. Bármilyen munkát v é g e z is az ember, próbálja csak minden mozdulatát szándékosan csinálni és követni a gondolatával, mindjárt látni fogja, h o g y munkájának m i n ő s é g e m e g ­ változik. Mikor gépel, ujjait a mozgási központ irányítja és azok ön­ maguktól megtalálják a s z ü k s é g e s betűket, de ha minden betű elótt megkérdezi önmagától: 'Hol van a k? Hol a v e s s z ő ? H o g y kell e z t a szót betűzni?', azonnal hibázni kezd, vagy n a g y o n lassan gépel. O l y a n ember, aki a gondolati központtal vezeti gépkocsiját, különösen e g y nagyváros utcáin, csak a legkisebb s e b e s s é g g e l tud menni! A gondol­ k o d á s n e m tud lépést tartani a nagyobb s e b e s s é g h e z s z ü k s é g e s mozdu­ latokkal. Csak a gondolkodás segítségével e g y átlag embernek teljesen lehetetlen gyorsan vezetni, különösen e g y nagy városban. A m o z g á s i központ a gondolati helyett m ű k ö d v e például g é p i e s ol­ vasást, vagy g é p i e s hallgatást eredményez, e g y o l y a n o l v a s ó é t v a g y hallgatóét, aki csak szavakat észlel és egyáltalán nincs tudatában an­ nak, amit olvas vagy hall. Ez általában akkor történik, amikor a figye-

110

lem, v a g y i s a gondolati központ aktivitása más irányba van elfoglalva és í g y a m o z g á s i központ próbálja a t á v o l l é v ő gondolati központot he­ lyettesíteni; de ez n a g y o n könnyen szokássá válik, mert a gondolati központot általában n e m a h a s z n o s munka, a g o n d o l k o d á s vagy s z e m ­ l é l ő d é s foglalja cl, h a n e m csak az á l m o d o z á s és a k é p z e l ő d é s . A ' k é p z e l ő d é s ' a központok helytelen működésének egyik fő oka. M i n d e g y i k központnak m e g v a n a saját k é p z e l ő d é s e vagy álmodozása, de rendszerint a m o z g á s i és az érzelmi központ a gondolati központot használja fel erre, m e l y mindig s z í v e s e n hajlandó helyét átadni, mivel az á l m o d o z á s saját hajlamának felel meg. Az á l m o d o z á s teljes ellenté­ te e g y ' h a s z n o s ' gondolati munkának. A ' h a s z n o s s á g ' ebben az eset­ ben azt jelenti, h o g y az aktivitás e g y meghatározott cél felé irányul és arra vállalkozik, h o g y e g y meghatározott eredményt érjen el. Az álmo­ d o z á s s e m m i célt n e m követ, semmi eredményért n e m küzd. Az álmo­ d o z á s indítéka m i n d i g az érzelmi, vagy mozgási központban van. A tu­ lajdonképpeni folyamatot a gondolati központ hajtja végre. Az álmodozási hajlam egyrészt a gondolati központ lustaságának tudható be, v a g y i s próbálkozásának, h o g y megtakarítsa magának a meghatározott c é l és irány felé v e z e t ő munkát, másrészt a mozgási és érzelmi közpon­ tok a z o n hajlamainak, h o g y ismételjek, életben tartsák és felújítsák k e l l e m e s é s k e l l e m e t l e n é l m é n y e i k e t amelyeket e l ő z ő l e g átéltek vagy 'elképzeltek*. K e l l e m e t l e n , morbid álmodozás n a g y o n j e l l e m z ő a kie­ g y e n s ú l y o z a t l a n emberi gépezetre. Bár az álmodozást m e g lehet érte­ ni, mikor k e l l e m e s és logikusan igazolni is lehet, de a kellemetlen ál­ m o d o z á s teljesen abszurd. És m é g i s sok ember élete kilenc tizedét ilyen k í n o s ábrándozásban tölti, mindenféle szerencsétlenségről, m e l y utolérheti őt v a g y családját, betegségekről, m e l y e k e t megkaphatnak, vagy s z e n v e d é s e k r ő l , m e l y e k e t talán majd el kell viselniük. A ' k é p z e l ő d é s ' és ' á l m o d o z á s ' a gondolati központ helytelen mun­ kájának példája. A k é p z e l ő d é s és az á l m o d o z á s működésének m e g f i g y e l é s e nagyon fontos része az öntanulmányozásnak. Azután az általános szokásokat kell figyelem alá vonni. Minden fel­ nőtt e m b e r a s z o k á s o k s z ö v e d é k e , bár gyakran n e m tudja ezt, sőt m é g le is tagadja, h o g y egyáltalán vannak szokásai. Ez n e m létezik. Mind a három k ö z p o n t s z o k á s o k k a l van tele, és az e m b e r nem ismerheti ön­ magát mindaddig, m í g ö s s z e s szokásait nem tanulmányozta. A szoká­ sok figyelése és tanulmányozása különösen nehéz, mert ahhoz, h o g y lássuk és 'konstatáljuk' őket, szabaddá kell válni tőlük, ki kell lábalni belőlük, legalább e g y pillanatra. A m í g az ember e g y b i z o n y o s szokás hatalmában van, n e m tud rá figyelni, de a l e g e l s ő próbálkozással, m é g ha g y e n g e is. e l l e n e küzdve, észleli a szokást és felfigyel rá. Tehát ah­ h o z , h o g y m e g f i g y e l h e s s e és tanulmányozhassa szokásait, próbálni kell küzdeni ellenük. Ez e g y gyakorlati módszert nyújt ahhoz, hogy önmagunkat figyeljük, tanulmányozzuk. Már mondtuk, h o g y az ember

111

s e m m i t s e m tud önmagában megváltoztatni, csak figyelni és 'konsta­ tálni'. Ez igaz. De az is igaz, h o g y az ember semmit s e m tud figyelni és 'konstatálni', ha nem próbál küzdeni önmagával, vagyis szokásai el­ len. Ez a k ü z d e l e m nem hozhat közvetlen eredményt, n e m vezethet s e m m i f é l e állandó vagy tartós változásra, de megmutatja, h o g y mi a h e l y z e t e . K ü z d e l e m nélkül n e m látja, h o g y tulajdonképpen miből áll. A k ü z d e l e m a kis szokások ellen nagyon nehéz és hálátlan, de nélküle az ön f i g y e l é s lehetetlen Már az e l s ő próbálkozás a m o z g á s i központ elemi m ű k ö d é s é n e k ta­ nulmányozására szembesíti az embert a szokásaival. Például tanulmá­ n y o z n i akarja mozgásait és figyelni, hogyan jár. De ezt e g y pillanatnál tovább n e m tudja csinálni, ha a s z o k á s o s m ó d o n folytatja sétáját. De ha megérti, h o g y járásmódja s z á m o s szokásból áll: a lépések b i z o n y o s h o s s z ú s á g á b ó l , b i z o n y o s tempójából és így tovább, és ha próbálja megváltoztatni ezeket, például lassabban vagy gyorsabban járni, na­ g y o b b v a g y kisebb lépéseket tenni, k é p e s lesz önmagát figyelni és mozdulatait tanulmányozni, miközben sétál. Ha az e m b e r figyelni akarja magát mialatt ír, m e g kell j e g y e z n i e , hogyan tartja a tollat és m e g kell próbálnia másképp tartani; így a figyelés l e h e t s é g e s s é válik. Ha az ember figyelni akarja önmagát, m e g kell próbálnia a m e g s z o k o t ­ tól eltérő m ó d o n járni, szokatlan pózban ülni, felállni, mikor ülni s z o ­ kott és leülni, mikor állni szokott, bal kézzel végezni azokat a mozdu­ latokat, m e l y e k e t a j o b b kezével szokott csinálni, és fordítva. M i n d e z l e h e t ő v é teszi, h o g y figyelje és tanulmányozza önmagát és szokásait, a m o z g á s i központ asszociációit. Az érzelmek területén nagyon hasznos megpróbálni a k e l l e m e t l e n érzelmek azonnali kifejezésének szokása ellen küzdeni. Például sok embernek nehezére esik, h o g y érzelmet a rossz időről ne m u t a s s a ki. És m é g nehezebb kellemetlen érzelmeit n e m kimutatni, mikor ú g y íté­ li, h o g y a rend és i g a z s á g az ő felfogása szerint m e g lett sértve. Amellett, h o g y ez e g y igazán jó figyelési módszer, a kellemetlen ér­ z e l m e k kifejezése elleni küzdelemnek m á s j e l e n t ő s é g e is van: ez a rit­ ka irányok egyike, m e l y e k állal az ember változtathat ö n m a g á n v a g y s z o k á s a i n anélkül, h o g y más, n e m kívánt szokásokat teremtene. Ezért az ö n f i g y c l é s n e k és az öntanulmányozásnak már kezdettől fogva a kel­ lemetlen érzelmek kifejezése elleni küzdelemmel kell együtt járnia. Ha az e m b e r követi e z e k e t a szabályokat miközben figyeli magát, lé­ te sok fontos oldalának e g é s z sorozatát fogja felfedezni. E l ő s z ö r is vi­ lágosan és tévedhetetlenül fogja konstatálni, h o g y cselekedetei, g o n d o ­ latai, érzelmei és szavai a külső befolyásokból erednek és tőle s e m m i nem jön. Érteni és látni fogja azt a tényt, h o g y mennyire automata, aki kívülről j ö v ő ingerek hatása alatt cselekszik. Érezni fogja teljes g é p i e s voltát. M i n d e n csak 'történik', az e m b e r semmit n e m tud 'tenni', ó csak e g y g é p , m e l y e t külső, véletlen sokkok vezérelnek Minden sokk m á s 'cn'-jét h o z z a felszínre. Egy új sokk, és ez az ' é n ' eltűnik és e g y

112

másik foglalja el a helyét. E g y másik kis változás a környezetben és megint e g y másik ' é n ' jelenik m e g . Az ember kezdi megérteni, h o g y s e m m i halalma n i n c s ö n m a g a fel­ ett, h o g y s o s e m tudja, mit m o n d vagy csinál a k ö v e t k e z ő percben, h o g y e g y pillanatra s e m k é p e s felelni önmagáért. Kezdi megérteni, h o g y ha o l y a n marad, a m i l y e n és ha n e m csinál s e m m i különlegessé­ get, az e g y s z e r ű e n azért van, mert s e m m i váratlan k ü l s ő változás n e m történt. M e g fog g y ő z ő d n i arról, h o g y cselekedeteit teljesen a külső körülmények k o r m á n y o z z á k és nincs benne s e m m i , ami állandó, amelytől irányítást kaphatna, m é g egyetlen tartós funkció sincs, s e m e g y tartós állapot." G. p s z i c h o l ó g i a i teóriáinak s z á m o s pontja volt, m e l y különösen fel­ keltette é r d e k l ő d é s e m e t . Az e l s ő volt az ember megváltozásának eshe­ t ő s é g e , v a g y i s az a lény, h o g y ha helyes módon kezdi figyelni önma­ gát, e z z e l már e l k e z d változni és látja, hogy ezentúl nem lehet elége­ dett önmagával. A m á s o d i k az a k ö v e t e l m é n y volt, h o g y ne fejezze ki kellemetlen ér­ zelmeit. Én azonnal valami nagyot sejtettem e m ö g ö t t . A j ö v ő igazat is adott n e k e m , mert az érzelmek tanulmányozása és az érzelmeken való munka k é s ő b b az e g é s z s z i s z t é m a kifejlesztésének alapja lett. De ez csak k é s ő b b tűnt fel nekem. A harmadik pont, ami rögtön felkeltette f i g y e l m e m e t és amin gon­ dolkozni kezdtem, amint meghallottam, a m o z g á s i központ ideája volt. E n g e m itt főleg annak a kapcsolatnak a kérdése érdekelt, amit G. a m o z g á s i é s a z ö s z t ö n ö s funkciók k ö z é helyezett. A z o n o s a k ezek vagy k ü l ö n b ö z ő e k ? És továbbá m i l y e n kapcsolatban van a G. által megha­ tározott f e l o s z l á s a p s z i c h o l ó g i a ismert felosztásaival? B i z o n y o s fenn­ tartásokkal és k i e g é s z í t é s e k k e l lehetségesnek tartottam elfogadni a ré­ gi felosztásokat, v a g y i s az emberi cselekedeteket felosztani „tudatos" c s e l e k v é s e k r e , automatikus c s e l e k v é s e k r e ( m e l y e k n e k e l ő b b tudatos­ nak kellett lenni), „ ö s z t ö n ö s " c s e l e k v é s e k r e ( m e l y e k alkalomszerűek és n i n c s tudatos céljuk) és a „reflexekre" (egyszerűekre és összetettek­ r e , m e l y e k s o h a s e m tudatosak é s m e l y e k b i z o n y o s esetekben alkalmat­ lanok is lehetnek). E z e n kívül vannak c s e l e k e d e t e k , melyek rejtett érzelmi behatások, vagy b e l s ő , ismeretlen impulzusok hatása alatt játszódnak le. G. ezt az e g é s z építményt felborította. M i n d e n e k előtt a „tudatos" c s e l e k v é s e k e t teljes e g é s z é b e n visszau­ tasította, mert v i l á g o s lett mindabból, amit mondott, h o g y semmi s e m tudatos. A „tudatalatti" kifejezés, m e l y igen n a g y szerepet játszik né­ m e l y szerzőnél, teljesen haszontalan, sőt félre is vezet, mert e g é s z e n k ü l ö n b ö z ő kategóriájú j e l e n s é g e k a „tudatalatti" kategóriába vannak besorolva.

113

A c s e l e k v é s e k n e k az ezeket irányító központok szerinti felosztása m i n d e n bizonytalanságot és kételyt megszüntetett a felosztással szem­ ben. G. rendszerében különösen fontos volt az az idea, hogy a z o n o s c s e ­ lekedetek k ü l ö n b ö z ő központokból eredhetnek. V e g y ü k például az újonc és az öreg katona puskagyakorlatát. Az egyik a gyakorlatot a gondolati központtal csinálja, a másik a m o z g á s i központtal, m e l y ezt sokkal jobban tudja. De G. a m o z g á s i központ által irányított c s e l e k v é s e k e t n e m nevezte „ a u t o m a t i k u s á n a k . Ezt az e l n e v e z é s t csak azokra a tevékenységekre alkalmazta, m e l y e k e t az ember végrehajt, de 6 maga nem vesz észre. U g y a n a z a t e v é k e n y s é g m e g f i g y e l v e már n e m n e v e z h e t ő „automati­ k u s á n a k . N a g y helyet adott az automatizmusnak, de megkülönböztet­ te a m o z g á s i és az automatikus funkciókat, és ami a legfontosabb, minden központban talált automatikus működést: ezért például beszélt „automatikus gondolkodásról" és „automatikus érzésekről". Kérdé­ s e m r e v á l a s z o l v a a reflexeket „ ö s z t ö n ö s csclckedetek"-nck n e v e z t e . És a h o g y megértettem abból, ami ezután következett, a külső m o z g á s o k közül csak a reflexeket találta ösztönös cselekedeteknek. E n g e m n a g y o n érdekelt magyarázataiban a m o z g á s i és ö s z t ö n ö s funkciók közötti ö s s z e f ü g g é s és beszélgetéseinkben gyakran visszatér­ tem erre a témára. G. mindenek előtt felhívta figyelmünket az „ ö s z t ö n " és az „ ö s z t ö ­ n ö s " szavakkal v a l ó visszaélésre. Kiderült abból, amit mondott, h o g y e z e k e t a szavakat csak a szervezet belső funkcióira lehel joggal hasz­ nálni. A szívverés, a l é l e g z é s , a vérkeringés, az e m é s z t é s - e z e k az ö s z ­ t ö n ö s funkciók. A k ü l s ő funkciók közül egyedül a reflexek tartoznak e b b e a kategóriába. Az ö s z t ö n ö s és a m o z g á s i funkciók között a kü­ l ö n b s é g a k ö v e t k e z ő : a mozgási funkciót az embernek éppúgy, mint az állatnak, a madárnak, meg kell tanulnia, m í g az ö s z t ö n ö s funkciók ve­ lük születnek. Az embernek n a g y o n k e v é s veleszületett külső m o z g á ­ sa van; az állatnak több, bár nagyok a különbségek, n é m e l y n e k több van, másnak k e v e s e b b ; de általában, amit ösztönnek neveznek, az na­ g y o n gyakran a m o z g l s i működések ö s s z e s s é g e , melyeket a fiatal ál­ latok az idősebbektől tanulnak m e g . A m o z g á s i központ egyik fő tulaj­ d o n s á g a az utánzásra v a l ó képesség. A m o z g á s i központ g o n d o l k o d á s nélkül utánozza, amit lát. Ez az eredete azoknak a legendáknak, me­ lyek az állatok c s o d á l a t o s „intelligenciájáról" szólnak, vagy az „ ö s z t ö ­ nükről", m e l y intelligenciájukat helyettesíti és ami lehetővé teszi, h o g y e g y e g é s z sorozat bonyolult é s a z alkalomnak tökéletesen m e g f e l e l ő c s e l e k e d e t e t hajtsanak végre. Az ö n á l l ó m o z g á s i központ ideája, m e l y egyrészt n e m függ a g o n ­ dolkodási központtól és nem igényli a gondolkodást, de m e g van saját g o n d o l k o d á s i k é p e s s e g e és nem függ az ösztöntől sem, és mindenek­ előtt tanulnia kell, nagyon sok problémát teljesen új megvilágításba helyezett. Egy utánzás alapján m ű k ö d ő mozgási központ m e g m a g y a -

114

rázta az „életrendszer" m e g ő r z é s é t a méhkaptárakban, a hangya- és termcszbolyokban. Az utánzás által v e z e t v e , az e g y i k g e n e r á c i ó telje­ sen a másik mintájára kell alakítsa önmagát. N i n c s l e h e t ő s é g s e m m i változtatásra, s e m m i eltérésre a modelltől. De az „ u t á n z á s " nem adotl magyarázatot arra, h o g y a n alakult ki e l ő s z ö r ez a rendszer. S o k s z o r szerettem v o l n a G.-vcl erről és sok e h h e z k a p c s o l ó d ó dologról beszél­ ni, de G. kitért e l ő l e , az ilyen b e s z é l g e t é s e k e t mindig visszavezette az emberre, és az ö n t a n u l m á n y o z á s valódi problémáira. Ezek folytán s o k m i n d e n tisztázódott számomra azzal az ideával kap csolatban, h o g y minden k ö z p o n t nemcsak ö s z t ö n z ő erő, hanem „felve­ vő k é s z ü l é k " is, m e l y k ü l ö n b ö z ő és néha nagyon távoli hatások fclvevőjekénl működik. A m i k o r e l g o n d o l k o d t a m azon, ami elhangzott a há­ borúkról, forradalmakról, népvándorlásokról, amikor e l k é p z e l t e m , ho­ gyan jönnek m o z g á s b a az emberi t ö m e g e k a b o l y g ó k befolyására, k e z d t e m sejteni alapvető tévedésünket az egyéni c s e l e k e d e t e k értéke­ lésében: mi az e g y é n i c s e l e k e d e t forrását magában az e g y é n b e n látjuk. El se képzeljük, h o g y a „ t ö m e g e k " külső ösztönzéseknek e n g e d e l m e s ­ k e d ő automatákból állnak, akiket n e m az akarat, a tudatosság vagy az. e g y é n i hajlamok hatása h o z m o z g á s b a , hanem k ü l s ő ösztönzéseit befo­ lyása, m e l y e k néha n a g y o n távolról jönnek. „ L e h e t s é g e s - e az, h o g y az ö s z t ö n ö s és mozgási funkciókat két önál­ ló központ irányítja?" kérdeztem e g y s z e r G.-t. „ I g e n " válaszolt G., „ é s h o z z á kell tenni a s z e x központot. Ez az al­ só e m e l e t három központja. A s z e x központ a k i e g y e n l í t ő szerepet játssza az ö s z t ö n és m o z g á s i központok között. Az alsó e m e l e t tud ön­ magában élni, mert a benne l e v ő három központ a három erő vezetője. A gondolkodási és érzelmi központok n e m s z ü k s é g e s e k az é l e t h e z . " „ A z a l s ó e m e l e t központjai közül melyik az aktív és melyik a passzív?" „Ez v á l t o z ó " mondta G., „hol a m o z g á s i aktív és az ö s z t ö n passzív, hol pedig az ö s z t ö n aktív és a m o z g á s i passzív. Ö n m a g u k b a n kell pél­ dákat találniuk erre a két állapotra. De a k ü l ö n b ö z ő állapotok mellett vannak k ü l ö n b ö z ő típusok is. N é m e l y i k embernél a m o z g á s i központ sokkal aktívabb, másiknál az. ö s z t ö n . De a k é n y e l e m kedvéért és külö­ n ö s e n eleinte, mikor az e l v e k magyarázata a legfontosabb, úgy v e s s z ü k őket mint e g y központ k ü l ö n b ö z ő m ű k ö d é s e i t m e l y e k a z o n o s s z í n v o n a l o n vannak. A gondolati, érzelmi és m o z g á s i központok kü­ l ö n b ö z ő szinten dolgoznak, a m o z g á s i és az ö s z t ö n e g y szinten. Ké­ sőbb majd m e g fogják érteni, h o g y mit jelentenek ezek a szintek és h o g y mitől függnek."

115

Hetedik fejezet

E g y alkalommal megkérdeztem G.-től, h o g y v é l e m é n y e szerint cl lehet-e érni a „kozmikus tudatot", nem csak e g y pillanatra, hanem h o s s z a b b időtartamra. A „ k o z m i k u s tudat" alatt én az ember által elér­ h e t ő legmagasabb tudatot értettem, ahogy azt a Tcrtium orgánum c í m ű k ö n y v e m b e n is írtam. „ N e m tudom, h o g y ön mit n e v e z kozmikus tudatnak" mondta G.. „ez h o m á l y o s , pontatlan kifejezés; mindenki azt érthet ez alatt, amit akar. A legtöbb esetben, amit ' k o z m i k u s tudatnak' hívnak, e g y s z e r ű e n csak fantázia, álmodozás, a s s z o c i á c i ó , az érzelmi központ intenzív munkájával ö s s z e k ö t v e . Néha közel jár az extázishoz, de legtöbbször e g y s z e r ű e n e g y szubjektív értelmi tapasztalat az álmok szintjén. De mindettől függetlenül mielőtt a 'kozmikus tudatról' beszélnénk, m e g kell határoznunk, h o g y általánosságban mi is a tudat Ön h o g y határozza m e g a tudatot?" „A tudatot általában meghatározhatatlannak tartják" mondtam „és valójában h o g y lehetne meghatározni, ha ez e g y b e l s ő tulajdonság? A j e l e n l e g rendelkezésünkre álló átlagos e s z k ö z ö k k e l képtelenek va­ gyunk megállapítani a tudat jelenlétét e g y másik emberben. Ezt mi csak saját magunkban ismerhetjük." „ M i n d e z z a g y v a s á g " mondta G., „szokásos tudományos á l o k o s k o dás. Ideje, h o g y abbahagyja. Csak e g y d o l o g igaz abból, amit mondott: a tudatot csak saját magában ismerheti. Figyelje, amit mondok, ezt is­ merheti, de csak akkor ismerheti, ha jelen van. És amikor nincs jelen, ismerheti, de n e m abban a pillanatban, csak később. Ez azt jelenti, h o g y amikor újból megjelenik, akkor láthatja, h o g y sokáig nem v o l t j e ­ len és az eltűnésének és visszatérésének pillanatára emlékezhet. M e g tudja határozni azokat a pillanatokat, amikor k ö z e l e b b vagy távolabb van a tudattól. De önmagában m e g f i g y e l v e a tudat feltűnését és eltű­ n é s é t m e g fogja látni, amit eddig m é g s o h a s e m látott és nem is volt tu­ d o m á s a róla, h o g y a tudat pillanatai nagyon rövidek, és hosszú, telje­ sen tudat nélküli időszakok választják el e z e k e t e g y m á s t ó l , m e l y e k fo­ lyamán g é p e z e t e automatikusan dolgozik. Akkor látni fogja, h o g y gondolkodni, érezni, cselekedni, beszélni, dolgozni tud anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Ha megtanulja látni önmagában a tudat pillana-

116

tait és a g é p i c s s é g h o s s z ú időszakait, másoknál is u g y a n e z z e l a bizton­ sággal fogja észrevenni, h o g y mikor vannak tudatában annak, amit csi­ nálnak, és m i k o r nem. T é v e d , amikor azt hiszi, h o g y mindig megvan a tudata, és h o g y a tu­ dat vagy mindig jelen van, vagy soha. A valóságban a tudat állandóan változik. E g y s z e r jelen van, máskor nincs. És a tudati állapotoknak kü­ l ö n b ö z ő fokozatai és k ü l ö n b ö z ő szintjei vannak. A tudatot és különbö­ ző fokozatait önmagunkban érzékeléssel, ízleléssel kell megértenünk. S e m m i l y e n meghatározás n e m segít ebben a z esetben, é s s e m m i l y e n meghatározás n e m l e h e t s é g e s addig, a m í g n e m értettük m e g , h o g y mit kell meghatározni. A tudomány és filozófia nem tudja meghatározni a tudatot, mert ott akarják meghatározni, ahol nincs. Fontos megkülön­ böztetni a tudatot a tudat lehetőségétől. Számunkra csak a tudat lehető­ s é g e létezik és a tudat ritka felvillanásai. Ezért n e m tudjuk meghatá­ rozni a tudatot." N e m mondhatom, h o g y mindjárt megértettem, amit G. a tudatról mondott. M é g i s , tanításának alapelvei világossá váltak s z á m o m r a az e g y i k k ö v e t k e z ő ö s s z e j ö v e t e l folyamán. E g y alkalommal a találkozó kezdetén G. feltett e g y kérdést, amire sorban válaszolnunk kellett: „Mi a legfontosabb d o l o g , amit észrevet­ tünk az ö n f i g y e l é s f o l y a m á n ? " N é h á n y a n a jelenlevők közül azt mondták, h o g y amit a legerősebben éreztek az önfigyelési kísérleteik folyamán az a gondolatok szüntelen áramlása volt, amiről úgy érezték, képtelenek megállítani. M á s o k arról beszéltek, h o g y m i l y e n n e h é z megkülönböztetni a k ü l ö n b ö z ő közpon­ tok munkáját. Én nyilvánvalóan nem teljesen értettem a k é r d é s t vagy saját gondolataimra válaszoltam, mert azt mondtam, h o g y ami e n g e m a legjobban megragadott a rendszerben, az a d o l g o k e g y m á s s a l való kapcsolata, a rendszer teljessége, mintha e g y o r g a n i z m u s lenne, és az ismerni s z ó teljesen új jelentése, ami nemcsak ennek v a g y annak a do­ lognak ismeretét jelentette, hanem a kapcsolatát is az ö s s z e s többivel. G. s z e m m e l láthatóan e l é g e d e t l e n volt a válaszainkkal. Már kezdtem megérteni őt az ilyen helyzetekben és láttam, h o g y valami határozott dolgot várt tőlünk, ami v a g y elkerülte a figyelmünket, vagy n e m sike­ rült megértenünk. „Egyikük sem vette észre a legfontosabb dolgot, amire p e d i g felhív­ tam a figyelmüket" mondta. „Egyikük sem vette észre, h o g y soha nem emlékeznek önmagukra." ( K ü l ö n ö s hangsúlyt tett ezekre a szavakra.) „ N e m érzik önmagukat; nincsenek tudatiban önmaguknak. Önökben az ' é r z é s ' , a ' b e s z é d ' , a ' g o n d o l a t ' , a ' n e v e t é s ' ö n ö k nélkül történik: Önök n e m érzik: Én figyelek, Én é s z r e veszem, Én látom. M i n d e n csak 'észre lett v é v e ' és ' m e g lett látva'. Ahhoz, h o g y az ember önmagát igazán figyelhesse, mindenek előtt emlékeznie kell önmagára."(Ismét hangsúlyozta ezeket a szavakat.) . A m i k o r figyelik magukat, próbálja-

117

nak emlékezni önmagukra és később mondják cl, mi volt az eredmény. Csak az önmagára való e m l é k e z é s folyamán elért eredményeknek van értékük. Különben önök maguk nem léteznek a saját önfigyclésükbcn. í g y mi értelme van az ö n f i g y c l é s n e k ? " Sokat g o n d o l k o z t a m ezeken a szavakon. Azonnal úgy éreztem, ez a kulcsa a tudatról ezelőtt mondottaknak. De elhatároztam, s e m m i l y e n következtetést nem vonok le, hanem megpróbálok emlékezni önma­ gámra mialatt figyelem magam. Már a l e g e l s ő próbálkozások megmutatták, hogy ez milyen nehéz. Az öncmlékezés próbálkozásai semmilyen eredményt nem hoztak, ki­ véve, hogy kimutatták: gyakorlatilag sohasem emlékszünk magunkra. „ M i e g y e b e t akar?" mondta G. „Ez n a g y o n fontos felismerés. Az emberek, akik ezt tudják "(hangsúlyozta e z e k e t a szavakat), már sokat tudnak. A nagy baj az, hogy e z t senki s e m tudja. Ha megkérdez e g y embert, képes-c emlékezni önmagára, természetesen azt mondja, igen. Ha azt mondja neki, h o g y képtelen emlékezni önmagára, v a g y m é r g e s lesz önre, vagy azt hiszi, hogy bolond. Az e g é s z élet ezen alapul, az e g e s z emberi lét, minden emberi vakság. Ha az ember igazán tudja, h o g y képtelen e m l é k e z n i önmagára, akkor közel van létének megérté­ séhez.,, Mindaz, amit G. mondott, mindaz, amit én gondoltam, és különösen mindaz, amit önmagámra való emlékezési próbálkozásaim megmutat­ tak m e g g y ő z ö t t arról, h o g y egy teljesen új probléma előtt állok, amivel a tudomány és filozófia eddig még nem találkozott. De mielőtt következtetéseket vonnék le, megpróbálom elmondani ö n e m l é k e z é s i kísérleteimet. Az e l s ő tapasztalatom az volt, hogy amikor emlékezni próbáltam önmagamra, vagy tudatában lenni önmagamnak, azt mondtam magam­ nak, hogy Én gyalogolok, Én csinálom és folyamatosan éreztem ezt az Ént, cz megállította a gondolatokat. Amikor éreztem az £nf, se g o n d o l kodni, se beszélni n e m tudtam; m é g az érzések is elhomályosodtak. És rájöttem, h o g y csak néhány pillanatig mehet az ö n c m l é k e z é s . E l ő z ő l e g már voltak b i z o n y o s kísérleteim a gondolatok megállításá­ ra, amiket j ó g a könyvekből vettem. Például Edward Carpenter köny­ vében: Ádám ormától Elephantiáig, van e g y leírás, bár nagyon általá­ nos. Az e l s ő ö n e m l é k e z é s i próbálkozásaim ezekre a kísérletekre e m l é ­ keztettek. Majdnem ugyanaz a gyakorlat volt, e g y különbséggel, a gondolat megállításakor a figyelem teljesen a gondolatok kizárásra irá­ n y u l ó erőfeszítéseken van, míg az ö n e m l é k e z e s n é l a figyelem m e g o s z ­ lik, az egyik része ugyanezen erőfeszítés felé irányul, a másik fele. h o g y magát érzékelje. Ez az utóbbi felismerés segített az „ ö n e m l é k e z é s n e k " e g y b i z o n y o s , talán nem teljes meghatározására jutni, ami m é g i s nagyon hasznosnak bizonyult a gyakorlatban. 118

A f i g y e l e m megosztásáról beszélek, ami az ó n e m l é k c z é s jellegzetes vonása. A k ő v e t k e z ő m ó d o n ábrázoltam önmagamnak: Amikor figyelek valamit, a figyelem arra irányul, amit figyelek: Én

^

a figyelt j e l e n s é g

A m i k o r ugyanakkor emlékezni próbálok önmagámra, a f i g y e l m e m mind a figyelt tárgy, mind ö n m a g a m felé irányul. E g y második nyíl­ h e g y jelenik m e g . Én ^

^

a figyelt j e l e n s é g

Ezt tisztázva láttam, h o g y ott a probléma, h o g y figyelmemet ma­ gamra irányítsam anélkül, h o g y gyengíteném v a g y e l v e s z í t e n é m a je­ lenségre irányított figyelmemet. Es cz a . j e l e n s é g " ugyanúgy bennem is lehet, mint rajtam kívül. A l e g e l s ő próbálkozásaim figyelmem ilyen megosztására megmutat­ ták, h o g y cz l e h e t s é g e s . Ugyanakkor két dolgot világosan láttam. El­ ő s z ö r is láttam, h o g y ebből a módszerből származó ö n e m l é k e z é s n e k nincs s e m m i k ö z e az „önvizsgálathoz", vagy „ön-analízishez". Ez egy új és n a g y o n érdekes állapot volt, különösen ismerős ízzel. És m á s o d s z o r felismertem, h o g y az ö n c m l é k e z é s pillanatai előfor­ dulnak az életben is, bár ritkán. Csak ezeknek a pillanatoknak a szán­ d é k o s létrehozása teremtheti m e g ezt az újdonság érzetet. Valójában már kora gyerekkorom óta ismertem ezeket. Váratlan, új körülmények közölt, új h e l y e k e n , új emberek között, utazás alatt, mikor körülnéz az ember és azt mondja: milyen különös! Én itt, ezen a helyen; vagy nagy érzelmekkel teli pillanatokban, v e s z é l y e s helyzetekben, o l y a n pillana­ tokban, amikor az embernek é s z n é l kell lenni, n e m szabad a fejét el­ veszteni, amikor valaki a saját hangját hallja és kívülről látja és figye­ li önmagát. V i l á g o s a n láttam, h o g y e l s ő e m l é k e i m az életről e g é s z korai gyerek­ koromból az önmagámra való emlékezés pillanatai voltak. Ez a felis­ merés m é g sok mást is feltárt előttem. V a g y i s láttam, h o g y igazából csak azokra a pillanatokra e m l é k s z e m a múltból, amikben emlékeztem önmagámra. A többiről csak tudtam, hogy megtörtént. Ezeket képtelen v a g y o k e g é s z é b e n feleleveníteni, újból átélni. De azok a pillanatok, amikben e m l é k e z t e m önmagámra élők voltak, és s e m m i b e n sem kü­ lönböztek a jelentől. M é g mindig féltem következtetést levonni, de már láttam, h o g y nagy felfedezés előtt állok. E n g e m mindig megdöb­ bentett e m l é k e z e t e m g y e n g e s é g e és hiányossága. Olyan sok minden eltűnik, feledésbe merül. Valamiért számomra ez volt az élet fő ab­ szurditása. Mire jó a sok é l m é n y , ha később elfelejtjük? És úgy tűnt. h o g y van ebben valami m e g a l á z ó . Az ember átél e g y érzelmet, ami

119

n é z t e m Litemy-i lakásomba, felhívtam a nyomdászt. Két levelet írtam. Majd újra k i m e n t e m a házból. A N e v s k y bal oldalán gyalogoltam a G o s t i n o y Dvor-ig. Az Offitzerskaya-ig akartam menni. Majd mást ha­ tároztam, m i v e l k é s ő volt. Felszálltam e g y izvostchik-ra, h o g y a n y o m d á h o z menjek a Kavalergardskayára. Útközben, a Tavrichcskayán menet valami furcsa, kellemetlen érzés kezdett eltölteni, mintha elfelejtettem volna valamit. - És váratlanul ráébredtem, hogy elfelejtet­ tem emlékezni önmagámra.

számára nagyon nagynak tűnik, azt hiszi s o s e m felejti el; eltelik e g y v a g y két év - és s e m m i s e m marad belőle. De most m e g v i l á g o s o d o t t számomra, h o g y miért van így és miért nem lehet másképpen. Ha e m ­ lékezetünkben t é n y l e g csak azok a pillanatok maradnak m e g , ame­ lyekben „önmagunkra emlékszünk", akkor érthető, h o g y e m l é k e z e ­ tünk m i é n olyan silány. Ezek voltak az e l s ő napok felismerései. K é s ő b b , amikor jobban tud­ tam a figyelmemet megosztani láttáin, h o g y az „önmagámra v a l ó em­ l é k e z é s " csodálatos érzéseket ad, amik csak nagyon ritkán jönnek ma­ guktól és csak k ü l ö n l e g e s körülmények között. í g y például ebben az időben nagyon szerettem éjszaka sétálni Szentpéterváron és „érzékel­ ni" a házakat és utcákat. Szentpétervár tele van ezekkel a k ü l ö n ö s ér­ zetekkel. A házak, különösen az öreg házak, számomra e l e v e n e k vol­ tak, szinte b e s z é l t e m velük. S e m m i „ k é p z e l ó d é s " n e m volt ebben. N e m gondoltam semmire, csak egyszerűen sétáltam é s n é z e l ő d t e m , próbálva „emlékezni önmagámra"; az érzetek maguktól jöttek. K é s ő b b sok váratlan dologra így jöttem rá. De erről majd a m a g a idején beszélek. N é h a nem sikerült „magamra emlékezni"; máskor pedig k ü l ö n ö s m e g f i g y e l é s e k k e l járt együtt. E g y s z e r a Liteiny-n g y a l o g o l t a m a N e v s k y felé és minden erőfeszí­ t é s e m ellenére képtelen voltam figyelmemet az „önmagámra v a l ó e m ­ l é k e z é s e n " tartani. A zaj, a forgalom, minden elvonta figyelmemet M i n d e n pillanatban elvesztettem figyelmem fonalát, majd ismét m e g ­ találtam és megint elvesztettem. Végül n e v e t s é g e s ingerültséget érez­ tem m a g a m m a l s z e m b e n , és balra befordultam e g y utcába szilárdan el­ határozva, h o g y emlékeznem kell önmagámra, legalább e g y ideig, de a k ö v e t k e z ő utcáig mindenképpen. Elértem a Nadcjdinskayát anélkül, h o g y figyelmemet e l v e s z t e t t e m volna, kivéve talán rövid pillanatokra. Ezután m e g i n t befordultam a N e v s k y felé, mert rájöttem, h o g y c s e n ­ d e s utcákon könnyebb megtartani a gondolatok fonalát és elhatároz­ tam, h o g y próbára t e s z e m m a g a m a zajosabb utcákon. Elértem a Nevsky-t, m é g mindig e m l é k e z v e önmagámra, és már tapasztalni k e z d t e m a b e l s ő b é k e és bizalom k ü l ö n ö s érzelmi állapotát, ami ilyen n a g y o b b erőfeszítések után jött. Pont a N e v s k y sarkán volt e g y do­ hánybolt, ahol a cigarettáim szoktam venni. M é g mindig e m l é k e z v e önmagámra, gondoltam o d a m e g y e k és rendelek néhány dobozzal. Két órával k é s ő b b felébredtem a Tavricheskaya-n, v a g y i s n a g y o n m e s s z e onnan. Az izvostchikkal mentem a n y o m d a felé. A felébredés érzete különlegesen élénk volt. Majdnem azt mondhatnám m a g a m h o z tértem. Egyszerre mindenre e m l é k e z t e m . A h o g y v é g i g g y a l o g o l t a m a Nadejdinskaya-n, a h o g y e m l é k e z t e m önmagámra, a h o g y e s z e m b e ju­ tottak a cigaretták, és ennél a gondolatnál eltűntem a m é l y alvásban. Ugyanakkor, mialatt ilyen m é l y e n elmerültem az álomba, követke­ z e t e s e n folytattam az intéznivalóimat. Elhagytam a dohányboltot, be-

Mondtam, h o g y a nyugati p s z i c h o l ó g i a n e m látta m e g azt az óriási j e l e n t ő s é g ű tényt, h o g y mi nem emlékszünk önmagunkra; h o g y m é l y álomban élünk, c s e l e k s z ü n k és gondolkodunk, n e m átvitt értelemben, hanem teljesen v a l ó s á g o s álomban. Ugyanakkor azt s e m , h o g y képcsek vagyunk e m l é k e z n i önmagunkra, ha m e g f e l e l ő erőfeszítéseket te­ szünk, h o g y fel tudjunk ébredni. A v é l e m é n y k ü l ö n b s é g a csoportunkhoz tartozó és a kívülálló embe­ rek között n a g y o n megdöbbentett. Csoportunk tagjai általában rögtön megértették, h o g y itt a „csodálatost" érintjük, valami o l y a n „újdonsá­ g o t " , ami m é g soha, sehol nem létezett. M á s emberek ezt n e m értették m e g , mindent túl k ö n n y e d é n vettek és néha elkezdték bizonygatni, h o g y ilyenféle e l m é l e t e k már azelőtt is lé­ teztek. A. L. V o l i n s k y , akivel gyakran találkoztam, és nagyon sokat beszél­ gettem 1 9 0 9 óta, akinek v é l e m é n y é t nagyra értékeltem, n e m talált s e m m i t a „magára v a l ó e m l é k e z é s " ideájában, amit már korábban ne tudott volna. „Ez e g y apercepció" mondta nekem. „Olvastad Wundt Logikáját. Ott m e g t a l á l o d a tudatos apercepció legújabb meghatározását. Az pon­ tosan u g y a n a z a d o l o g , amiről te beszélsz. ' E g y s z e r ű m e g f i g y e l é s ' e g y percepció, ' m e g f i g y e l é s ö n e m l é k e z é s s e l ' , a h o g y te hívod, percepció. T e r m é s z e t e s e n Wundt már tudta mindezt." N e m akartam vitatkozni Volinsky-val. Én is olvastam Wundt-ot. És persze, amit Wundt írt teljesen m á s volt, mint amit én Volinsky-nek mondtam. Wundt k ö z e l került e h h e z az ideához, de már m á s o k is ke­ rültek i l y e n közel és aztán más irányba mentek. N e m látta ennek az ideának a j e l e n t ő s é g é t , amit eltakartak saját gondolatai a percepció kü­ l ö n b ö z ő formáiról. És mivel n e m látta ennek az ideának a nagyságát,

120

121

B e s z é l t e m m e g f i g y e l é s e i m r ő l és gondolataimról a csoportunk tagja­ inak, író és e g y é b barátaimnak. M o n d t a m nekik, h o g y ez a gravitációs központja az e g é s z rendszer­ nek, m i n d e n ö n m a g á n v a l ó munkának; így most már az önmagunkon v a l ó munka n e m csak üres s z ó , de valódi, jelentéssel teli tény, és en­ nek k ö s z ö n h e t ő e n a p s z i c h o l ó g i a pontos és e g y b e n gyakorlati tudo­ mánnyá válhat.

í g y természetesen nem láthatta, h o g y a tudat hiányának ideája, vele az. akarat által létrehozott tudat lehetőségének ideája gondolkodásunkban m i l y e n központi helyet foglal el. Csak az volt furcsa, h o g y Volinsky akkor s e m volt k é p e s meglátni ezt, amikor rámutattam. K é s ő b b aztán arra a m e g g y ő z ő d é s r e jutottam, h o g y ezt a fogalmat e g y áthatolhatatlan függöny rejti cl sok, máskülönben n a g y o n művelt e m b e r előtt - és m é g k é s ő b b azt is megláttam, miért van ez így. A k ö v e t k e z ő alkalommal, amikor G. Moszkvából érkezett, minket é p p e n az „önmagunkra való e m l é k e z é s " gyakorlatában és az ezzel k a p c s o l a t o s m e g b e s z é l é s e k b e n elmerülve talált. De ezen az. e l s ő ö s s z e ­ j ö v e t e l ü n k ö n másról beszélt. „Az igazi tudás szerint az. ember tanulmányozásának párhuzamosan kell haladnia a világ tanulmányozásával, és a világ tanulmányozásának párhuzamosan az e m b e r tanulmányozásával. A törvények mindenhol ugyanazok, a világban é p p úgy, mint az emberben. Mihelyt megértet­ tük bármelyik törvény lényegét, annak megnyilvánulását egyidejűleg kell keresni a világban és az emberben. Továbbá, néhány törvény k ö n n y e b b e n m e g f i g y e l h e t ő a világban, mások könnyebben m e g f i g y e l ­ hetők az emberben. Ezért b i z o n y o s esetekben jobb a világgal kezdeni és azután az emberrel folytatni, más esetekben j o b b az emberrel kez­ deni és a világgal folytatni A világ és az e m b e r ilyen párhuzamos tanulmányozása megmutatja m i n d e n létezőnek az. alapvető e g y s é g é t , és segít a tanulónak a külön­ b ö z ő rendű j e l e n s é g e k közötti hasonlóságokat felfedezni. Ú g y a világban, mint az emberben az ö s s z e s folyamatot néhány alaptörvény kormányozza. A j e l e n s é g e k látszólagos változatosságát csak néhány elemi erő kombinációja teremti m e g . A h h o z , h o g y a v i l á g e g y e t e m mechanizmusát megértsük, a bonyolult j e l e n s é g e k e t ezekre az alaperőkre kell lebontani. A v i l á g e g y e t e m e l s ő alaptörvénye a három erő törvénye, v a g y a há­ rom princípium törvénye, v a g y a h o g y gyakran nevezik, a három törvé­ nye. E z e n törvény szerint minden c s e l e k v é s , minden j e l e n s é g , az ö s s z e s világban kivétel nélkül a három erő egyidejű működésének e r e d m é n y e - a pozitív, negatív és s e m l e g e s í t ő erőé. Már beszéltünk er­ ről és a j ö v ő b e n is vissza fogunk térni erre a törvényre minden alka­ lommal, amikor tanulmányainknak e g y új irányt adunk. A v i l á g e g y e t e m második alaptörvénye a hét törvénye, vagy az oktávok törvénye. A h h o z , h o g y ennek a törvénynek az értelmét megértsük, vegyük ú g y a v i l á g e g y e t e m e t , h o g y az rezgésekből áll. Ezek a rezgések áthaladnak mindenfajta anyagon, amik a v i l á g e g y e t e m e t alkotják, bármilyen le­ g y e n is megjelenésük és sűrűségük, a legfinomabbtól a legdurvábbig; k ü l ö n b ö z ő forrásokból erednek, és minden irányba haladnak, kercszte-

122

zik e g y m á s t , ö s s z e ü t k ö z n e k , e g y m á s t erősítik, gyengítik, megállítják, és így tovább. A s z o k á s o s nyugati f e l f o g á s szerint a rezgések folyamatosak. Ez azt jelenti, h o g y a rezgések általában megszakítás nélkül haladnak felfelé v a g y lefelé, mindaddig, a m í g az. impulzus ereje tart és le tudja g y ő z n i a k ö z e g ellenállását. A m i k o r az. impulzus ereje kimerül és a k ö z e g el­ lenállása felülkerekedik, a rezgés természetcsen magától elhal, megáll. Dc mindaddig, v a g y i s a természetes l e g y e n g ü l é s kezdetéig, a rezgések e g y e n l e t e s e n és fokozatosan fejlődnek és ellenállás hiányában v é g nél­ kül folytatódnak. í g y a jelenkori fizikánk egyik alapvető feltételezése a rezgések folytonossága, bár ezt s o h a s e m fogalmazták m e g pontosan, mert ezt s o s e m tagadták. B i z o n y o s legújabb teóriákban ez a feltétele­ z é s kezd m e g i n o g n i . Mindenesetre a fizikusok m é g nagyon m e s s z e vannak a r e z g é s e k természetének h e l y e s megértésétől, vagyis attól, ami m e g f e l e l a mi elgondolásunknak a rezgésekről a valódi világban. Erre v o n a t k o z ó l a g az ő s i tudomány nézőpontja ellentétben áll a mai tudománnyal, mert a r e z g é s e k megértésének alapjául a rezgések szaka dozoltságának alapelvét vette. A rezgések szakadozottságának e l v e azt jelenti, h o g y a természetben az akár felfelé, akár l e f e l é haladó rezgéseknek s z ü k s é g s z e r ű és megha­ tározott tulajdonsága az. h o g y nem fejődnek egyenletesen, hanem gyorsulási é s lassulási s z a k a s z o k vannak. E z a z e l v m é g pontosabban meghatározható, ha azt mondjuk, h o g y a rezgések eredeti impulzusai­ nak ereje n e m e g y f o r m á n hat, hanem váltakozva erősödik és gyengül. Az impulzus ereje csak e g y b i z o n y o s ideig hat eredeti természetének megváltoztatása nélkül, a r e z g é s e k csak e g y b i z o n y o s ideig fejlődnek normálisan, amit az impulzus természete, a k ö z e g , a körülmények és e g y e b e k határoznak m e g . E g y b i z o n y o s pillanatban v a l a m i l y e n válto­ zás áll be. mondhatnánk úgy, h o g y a rezgések n e m e n g e d e l m e s k e d n e k tovább, e g y rövid időre lelassulnak é s e g y b i z o n y o s mértékig megvál­ toztatják természetüket, v a g y irányukat; így például a felfelé vagy le­ felé haladó r e z g é s e k haladása lelassul. Ezután az i d e i g l e n e s lelassulás után a rezgések visszatérnek e l ő z ő m ű k ö d é s ü k h ö z és újra szabályosan felfelé vagy lefelé haladnak mindaddig, m í g fejlődésükben e g y új me­ gállás n e m k ö v e t k e z i k bc. E z z e l kapcsolatban fontos megjegyezni, h o g y az impulzus e g y e n l e t e s hatásának szakaszai nem egyformák és a r e z g é s e k lelassulást periódusai s e m szimmetrikusak. Az e g y i k perió­ dus rövidebb, a másik hosszabb. Ahhoz, h o g y e z e k n e k a lelassulásoknak a pillanatait meghatározhas­ suk, v a g y m é g inkább a felfelé és lefelé haladó rezgések holtpontjait meghatározhassuk, a rezgések fejlődési vonalát olyan szakaszokra osztjuk fel, m e l y e k b e n a r e z g é s s z á m , v a g y i s a rezgések száma e g y adott időben megfeleződik vagy megduplázódik.

123

A hét-hangú skála felépítésének tanulmányozása nagyon jó alapot ad az oktávok k o z m i k u s törvényének megértéséhez. V e g y ü k ismét a felfelé haladó oktávot, vagyis azt az oktávot, amiben a rezgések frekvenciája növekszik. Tételezzük fel, h o g y ez az oktáv másodpercenként ezer r e z g é s s e l kezdődik. Jelöljük ezt az ezer rezgést a dó hanggal. A rezgések növekednek, v a g y i s rezgésszámuk növek­ szik. A z o n a ponton, ahol elérik a másodpercenkénti 2 0 0 0 rezgést lesz a második dó. v a g y i s a k ö v c ü c c z ő oktáv dó-ja.

A régi tudomány ismerte a törvényeket, amik a rezgések lassulását v a g y eredeti irányuktól való eltérését határozzák meg. Ezeket a törvé­ nyeket az azt m e g i l l e t ő m ó d o n foglalták képletbe vagy diagramba, m e l y a mai időkig megmaradt. Ebben a képletben az a szakasz, ami­ ben a rezgések megduplázódnak nyolc e g y e n l ő d é n részre lett feloszt­ va, a rezgések n ö v e k e d é s i arányának megfelelően. A nyolcadik fok m e g i s m é t l i az elsőt, dupla rezgésszámmal. Ezt a periódust, v a g y i s a rezgések fejlődésének vonalát e g y adott ponttól számítva addig a pon­ tig, ahol a rezgésszám megduplázódott, oktávnak nevezik. Az elv, m e l y szerint a rezgések megduplázódási folyamata n y o l c e g y e n l ő t l e n részre lett felosztva, a rezgéseknek e g y teljes oktávban va­ ló e g y e n l ő t l e n n ö v e k e d é s é n e k tanulmányozásán alapul, az oktáv vál­ t o z ó fokai fejlődésük gyorsulását és lassulását mutatják k ü l ö n b ö z ő pil­ lanatokban. Az oktávok ideáját ebben a formában elrejtve adták tovább, mester­ től tanítványig, iskolától iskoláig. A nagyon régi időben az egyik isko­ lában fedezték fel annak a lehetőségét, h o g y ezt a formulát a zenére al­ kalmazzák, í g y lett kialakítva a hét-hangú zenei skála, amit ismertek már a legtávolabbi ókorban, majd elfelejtették, majd ismét felfedezték, v a g y 'rátaláltak'. A hét-hangú skála a k o z m i k u s törvény képlete, amit az ókori iskolák dolgoztak ki és alkalmazták a zenére. Ugyanakkor ha tanulmányozzuk az oktávok törvényének megnyilvánulásait a rezgések m á s típusaiban, látni fogjuk, h o g y a törvények mindenütt ugyanazok, h o g y a fény, hő, a kémiai, m á g n e s e s és e g y é b rezgések ugyanazon törvények alá tartoz­ nak, mint a hang-rezgések. Például a fizika által ismert fény skálája, az e l e m e k periódusos táblázata a kémiában, mely feltétlenül közeli kap­ csolatban áll az oktávok elvével, bár ezt a kapcsolatot a tudomány m é g n e m világította m e g .

124

a tó és a fi között 1 5 / 8 : 5 / 3 = 9/8 a fi és a dó között

2 : 15/8 = 16715 a n ö v e k e d é s újra lelassul

A hangok közötti különbségek, vagy a hangok magasságában l é v ő különbségek neve intervallum. Látjuk, hogy az oktávban három fajta h a n g k ö z van: 9/8, 10/9 é s 16/15, melyek e g é s z számokban megfejel­ nek a 4 0 5 , 4 0 0 és 384-nek. A legkisebb intervallum a 16/15 a mi és a tó. valamint a fi és a dó között van. Ezek pontosan azok a helyek, ahol az oktáv lelassul. A zenei hét hangú skálánál (elméletileg) két fél hang van mindegyik két hang között, k i v é v e a mi-fá és ti-dó között, ahol csak e g y fél hang van, és e g y fél hang hiányzik. í g y húsz hangot kapunk, amikből nyolc az alap:

ben beszélünk, csak a m r - t ó é s f;'-dd közötti hangközöket nevezzük 'in­ tervallumoknak '. Ha teljes mértékben felfogjuk az oktávok törvényét, ez e g é s z e n új magyarázatot ad az e g é s z életre, minden j e l e n s é g haladására és fejlő­ désérc, az általunk m e g f i g y e l t v i l á g e g y e t e m síkján. Ez a törvény meg­ magyarázza, miért nincs a természetben e g y e n e s vonal, és azt is, h o g y miért n e m tudunk s e m gondolkodni, s e m tenni, bennünk minden gon­ dolat miért csak magától jön elő, csak magától történik, és általában el­ l e n k e z ő k é p p e n , mint a h o g y azt kívánjuk vagy várjuk. Mindez kifeje­ zetten az intervallumok közvetlen hatása, vagy a rezgések fejlődésé­ nek lelassulásáé. Pontosan mi történik a rezgések lelassulásának pillanatában? Az ere­ deti iránytól v a l ó eltérés játszódik le. Az oktáv a nyíllal jelzett irány­ ban indul:

dó, re, mi, fá, szó, Iá, ti, dó dó

és tizenkettő k ö z b e e s ő : kettő, az itt k ö v e t k e z ő mindegyik két hang

1

~

között:

re

I

mi

>

12. ábra dó-re re-mi fá-szó szó-Iá lá-ti

De a mi és a tó k ö z ö n e g y eltérés következik be: a dd-nál elindult vo­ nal irányt változtat: dó

re

mi

és e g y mindegyik k ö v e t k e z ő két hang között: mi-fá ti-dó De gyakorlatban a zenében a k ö z b e e s ő tizenkét félhangbői csak ötöt használnak, v a g y i s e g y félhang a: dó-re remi fá-szó szó-Iá lá-ti között. A mi és fá. és a f; és dó között egyáltalán nincs félhang. Ilyen m ó d o n a hét hangú zenei skála felépítése megadja az 'interval­ l u m o k ' k o z m i k u s törvényének sémáját, v a g y i s a félhangok hiányát, í g y n é z v e , amikor az oktávról ' k o z m i k u s ' v a g y 'mechanikus' értelem-

126

13. ábra és tó-n, szó-n, tó-n és t/-n keresztül az eredeti iránytól e g y b i z o n y o s s z ö g b e n eltérve leereszkedik. A fi és dó között találjuk a második in­ tervallumot, e g y további e l t é r é s t

A k ö v e t k e z ő oktáv m é g fokozza az eltérést, és fgy az oktávok vona­ la e g y félkört leírva az eredetivel e l l e n k e z ő irányba fordulva m e g y to­ vább.

15. ábra Továbbfejlődve az oktávok vagy a rezgések fejlődési vonala vissza­ térhet az eredeti irányba, m á s szóval e g y teljes kört alkot.

16. ábra 128

Ez a törvény megmutatja, miért nincs soha tevékenységünkben e g y e n e s vonal. A m i k o r belekezdünk valamibe, miért csinálunk mindig valami mást, gyakran az ellenkezőjét az elsőnek, bár ezt n e m vesszük é s z r e és m i n d i g azt hisszük, ugyanazt csináljuk, amit elkezdtünk. M i n d e z és s o k m á s d o l o g csak az oktávok törvényével, az 'interval­ l u m o k ' s z e r e p é n e k és fontosságának megértésével együtt magyarázha­ tó, m e l y e k az e r ő fejlődési vonalát állandóan változtatják, megtörik, görbítik 'saját e l l e n t é t é v é ' változtatják, és így tovább. A d o l g o k i l y e n folyamatát, v a g y i s az irányváltozást mindenben megfigyelhetjük. Például a b e l s ő munkában az e l s ő periódus után, a m e l y b e n erős energikus t e v é k e n y s é g , erős é r z e l e m v a g y h e l y e s m e g ­ értés uralkodik, megjelenik a reakció, a munka unalmassá és fárasztó­ vá válik; az é r z e l m e k b e n a fáradtság és az unalom percei jelennek m e g ; a h e l y e s g o n d o l k o d á s helyett az ember k o m p r o m i s s z u m o k a t ke­ res, eltünteti v a g y félreteszi a nehézségeket. De a vonal tovább fejlő­ dik, bár n e m ugyanabban az irányban, mint kezdetben. A munka gépi­ es lesz, az é r z e l e m e g y r e g y e n g é b b , leereszkedik a mindennapi élet szintjére; a gondolat dogmatikus, betűszerinti lesz. fgy halad minden e g y b i z o n y o s ideig, aztán ismét e g y reakció, e g y holtpont é s e g y elté­ rés jön. Az e r ő fejlődése m é g folytatódhat, de a munka, ami nagy buz­ g ó s á g g a l é s l e l k e s e d é s s e l kezdődött, kötelező é s f e l e s l e g e s formalitás­ sá válik; az é r z e l m e k b e s z á m o s idegen elem lép be; figyelembevétel, s e r t ő d é k e n y s e g , ingerültség, e l l e n s é g e s s é g ; a g o n d o l k o d á s e g y h e l y b e n forog, azt i s m é t e l v e , amit már korábban tudott, és a valódi út egyre jobban e l v é s z . U g y a n e z történik az emberi aktivitás minden területén. Az irodalom­ ban, tudományban, m ű v é s z e t b e n , filozófiában, vallásban, az egyéni és főképpen a társadalmi és politikai életben, megfigyelhetjük az erők fejlődési vonalát, h o g y a n tér cl az eredeti iránytól, h o g y aztán e g y bi­ z o n y o s idő után h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z ő irányba haladjon, ugyanak­ kor megtartva annak eredeti nevét. Ha a történelmet ebből a szempont­ ból vizsgáljuk, a l e g m e g l e p ő b b tényekre bukkanunk, melyekről a 'me­ chanikus e m b e r i s é g ' egyáltalán n e m akar tudomást venni. Talán a le­ g é r d e k e s e b b példák az erők fejlődési vonalának ilyen irányváltoztatá­ sára a vallás történetében találhatók, k ü l ö n ö s e n a kereszténység törté­ netében, ha ezt higgadtan tanulmányozzuk. Gondolják el mennyi for­ dulatnak kellett történnie az erők fejlődési irányvonalában, m í g a sze­ retet prédikáció az Evangéliumoktól az Inkvizícióig jutott el; vagy a korai é v s z á z a d o k aszkétáitól, akik az ezoterikus kereszténységet tanul­ mányozták, a skolasztikusokig, akik kiszámították, hány angyal fér el e g y tű h e g y é n . A z oktávok törvénye sok olyan jelenséget m e g m a g y a r á z életünkben, m e l y e k felfoghatatlanok. A z e l s ő a z erők eltérésének alapelve.

129

A második az a tény, h o g y s e m m i a világon n e m marad e g y helyben, v a g y változatlan, minden m o z o g , minden helyet cserél, változik és el­ kerülhetetlenül felfelé, vagy lefelé halad, g y e n g ü l vagy erősödik, kifej­ lődik v a g y elkorcsosul, v a g y i s e g y felfelé, v a g y lefelé haladó oktáv vonalát követi. És a harmadik, h o g y az akár felfelé, akár lefelé haladó o k t á v o k fej­ l ő d é s é b e n a változások, az e m e l k e d é s e k és v i s s z a e s é s e k állandóan fo­ lyamatban vannak. E d d i g főképpen a rezgések szaggatottságáról és az erők eltéréséről beszéltünk. Itt m o s t két másik alapelvet kell felfognunk: azt, h o g y az erők fejlődésének minden vonalán elkerülhetetlen a fel- v a g y lefelé haladás és azt, h o g y m i n d e n f e l m e n ő vagy l e m e n ő vonalon periodikus h u l l á m m o z g á s o k vannak, v a g y i s n ö v e k e d é s e k é s csökkenések. E g y szinten állva s e m m i l y e n fejlődés s e m létezhet. A felfelé vagy lefelé v a l ó haladás elmaradhatatlan k o z m i k u s feltétele minden c s e l e ­ kedetnek. S o h a s e m értjük és látjuk, ami körülöttünk és bennünk törté­ nik, v a g y azért, mert n e m vesszük figyelembe, h o g y amikor n i n c s fel­ felé haladás, akkor a lefelé haladás elkerülhetetlen, vagy mert a lefelé haladást felfelé haladásnak vesszük. Ez a két alapvető oka az önma­ gunkról alkotott illúzióinknak. Az elsőt azért nem látjuk, mert folyton azt hisszük, h o g y a d o l g o k h o s s z ú ideig ugyanazon a szinten marad­ hatnak, és a másodikat azért n e m látjuk, mert a 'felfelé haladás' olt, ahol mi állunk lehetetlen, ugyanolyan lehetetlen, mint a tudat kifejlesz­ tése mechanikus módszerekkel. Miután megtanultuk a felfelé és lefelé haladó oktávokat az életben megkülönböztetni, magában az oktávban is m e g kell tanulnunk m e g ­ különböztetni a felfelé, vagy lefelé haladást Életünk báimelyik terüle­ tét v e s s z ü k láthatjuk, h o g y semmi s e m marad változatlan és a z o n o s ; mindenhol és mindenben i n g a m o z g á s játszódik le, mindenhol és min­ denben emelkednek és lesüllyednek a hullámok Energiánk váratlanul e g y i k vagy másik irányban m e g n ő , aztán ugyanolyan hirtelen C s ö k ­ ken; hangulataink hol 'jobbak', hol 'rosszabbak' lesznek minden lát­ ható ok nélkül; érzelmeink, vágyaink, szándékaink, d o n i r s e m k - min den, időről-időre fel- és l e m e n ő , erősödő vagy i - v n i g i i l ó periódusokon m e g y át. Talán száz inga leng az emberben Ezek az e m e l k e d é s e k és süllye­ dések, e z e k a hullámzások kcdélyállapoiiinkkin. t M i i t i l o l i i U i n k h a n , ér zclmcinkben, energiánkban, elhatározásainkban, v a g y az oktávokban l é v ő 'intervallumok' közötti erők kifejlődési priiódiuftniik, v a g y ma­ guknak az 'intervallumoknak' felelnek meg. Az oktávok törvénye három fő m c g n v i K . I.isaktn tok pszichikai v a g y szervi, vagyis közvetlenül az életünket é i m i ő folyamatot befolyá­ sol. Tudásunk minden tökéletlensége és híányoa*4ja ar o k t á v o k törve nyétől függ, mert m i n d i g az történik, hogy • gv náiiytimi rlkr/diiuk va­ lamit és nem v e s s z ü k észre, h o g y a z t á n m á s i k iiAnyhan folytatjuk

130

Már volt s z ó róla, h o g y az oktávok törvényének m i n d e n megnyilvá­ nulása ismert volt a régi tudományban. M é g az időfelosztásunk is, v a g y i s a napok felosztása munkanapokra és vasárnapokra, aktivitásunknak ugyanazokkal a tulajdonságaival és b e l s ő állapotaival van kapcsolatban, amelyek az általános törvénytől függenek. A hat nap alatt teremtett világ bibliai mítosza, m e l y b e n Is­ ten a hetedik napon m e g p i h e n , szintén az oktáv törvényeit fejezi ki, v a g y arra utal, ha n e m is teljes e g é s z é b e n . Az oktávok törvényének megértésén alapuló vizsgálat megmutatja, h o g y a ' r e z g é s e k ' különféleképpen fejlődnek. M e g s z a k a d t oktávokban e z e k a l i g h o g y fejlődni kezdenek, rögtön visszaesnek, elsodorják, v a g y elnyelik a többi keresztező, v a g y azokkal ellentétes irányban haladó c r ő s e b b rezgések. Az eredeti iránytól eltérő oktávokban a rezgések ter­ m é s z e t e m e g v á l t o z i k , és az e r e d m é n y ellentéte l e s z annak, amit kez­ detben vártunk. Csak a k o z m i k u s rendszer fel- és l e m e n ő oktávjaiban van, h o g y a rezgések k ö v e t k e z e t e s és rendszeres módon fejlődnek ki, mindig a kezdeti irányt követve. A további vizsgálat megmutatja, h o g y az oktávok h e l y e s és e g y e n ­ letes fejlődése, bár ritkán, m e g f i g y e l h e t ő az élet minden j e l e n s é g é b e n a természet t e v é k e n y s é g é b e n , m é g az ember t e v é k e n y s é g é b e n is. E z e k n e k az oktávoknak s z a b á l y o s fejlődése látszólag a véletlenen alapul. N é h a előfordul, h o g y azok az oktávok, m e l y e k e g y adott oktáv mellett haladnak, azt keresztezik, vagy találkoznak vele, valamilyen m ó d o n kitöltik ennek 'intervallumait', és lehetővé teszik az adott oktáv rezgéseinek, h o g y szabadon, akadályok nélkül fejlődjenek. Az ilyen s z a b á l y o s a n fejlődő oktávok m e g f i g y e l é s e rámutat arra a tényre, h o g y ha a m e g f e l e l ő pillanatban, v a g y i s mikor az adott oktáv e g y 'interval­ l u m o n ' halad át, e g y erőben és karakterben m e g f e l e l ő hozzáadott sokk lép be, akkor az oktáv akadály nélkül tovább fejlődik az eredeti irány­ ban, változás nélkül és s e m m i t s e m veszít természetéből. Az ilyen esetekben alapvető különbség van a fel- és l e m e n ő oktávok között. A f e l m e n ő oktávokban az e l s ő 'intervallum' a mi és fá között van. Ha m e g f e l e l ő hozzáadott energia l é p be e z e n a ponton, az oktáv aka­ dály nélkül fejlődik a ti-'ig, de a ti és a dó között sokkal crősebb 'hoz­ záadott sokk' s z ü k s é g e s a m e g f e l e l ő fejlődéshez, mint a mi és fá kö­ zött, mert az oktáv rezgései e z e n a ponton sokkal magasabbak és így sokkal n a g y o b b erőre van s z ü k s é g ahhoz, h o g y az oktáv fejlődésében a holtponton túl l e h e s s e n haladni. A lefelé haladó oktávban éppen ellenkezőleg, a l e g n a g y o b b 'inter­ v a l l u m ' az oktáv legelején van, azonnal az e l s ő dó után, és a betöltésé­ re s z o l g á l ó e l e m e k n a g y o n gyakran a dö-ban önmagában, v a g y a dó ál­ talkisugárzott oldalrezgésekben vannak. Ezért e g y lefelé haladó oktáv sokkal k ö n n y e b b e n fejlődik, mint e g y felfelé haladó oktáv, elhagyva a

131

M o s t m e g kell állnunk a 'hozzáadott sokkok' fogalmánál, amik le­ h e t ő v é teszik, hogy az erők vonalai elérjék céljukat. A h o g y korábban mondtam, a sokkok megjelenhetnek véletlenül. A véletlen természete­ sen n a g y o n bizonytalan d o l o g . De az erők fejlődésének azok a vona­ lai, amik a véletlennek k ö s z ö n h e t ő e n megtartották eredeti irányukat és m e l y e k e t az ember néha láthat, vagy sejt, vagy remél, bármi másnál jobban létrehozzák benne az egyenes vonalak illúzióját. V a g y i s azt gondolja, h o g y az e g y e n e s vonal a szabályos és a megtört, vagy félbe­ szakadt vonal a kivétel. Ez teremti m e g benne azt az illúziót, h o g y le­ het tenni; h o g y cl lehet érni a kitűzött célt. Valójában az. ember s e m m i t s e m tud tenni. Ha a c s e l e k e d e t e véletlenül eredményes, bár csak lát­ szatra v a g y névben hasonlít az eredeti célhoz, az ember m e g g y ő z i ön-

magát és másokat, hogy elérte kitűzött célját, m á s o k is el tudják érni azt és a többiek cl is hiszik. Pedig valójában ez illúzió. Az ember nyer­ het a ruletten. De ez véletlen. Elérni e g y kitűzött célt az életben, vagy az emberi t e v é k e n y s é g akármilyen területén, ugyanilyen véletlen. A k ü l ö n b s é g c s a k az, h o g y a rulettel az ember legalább tudja minden e g y e s esetnél, h o g y nyert-e, vagy veszített. D e c s e l e k e d e t e i b e n , főleg társadalmi kapcsolataiban, és amikor évek telnek el e g y t e v é k e n y s é g k e z d e t e és e r e d m é n y e között, az ember nagyon könnyen becsapja ma­ gát, h o g y az 'elért' e r e d m é n y az, amit kívánt, v a g y i s azt hiszi, h o g y nyert, amikor tulajdonképpen vesztett. L e g n a g y o b b sértés az 'ember-gép'-nck azt mondani, h o g y semmit s e m tud tenni, h o g y s e m m i t s e m tud elérni, h o g y s o h a s e m tud s e m m i ­ lyen célt m e g k ö z e l í t e n i , e g y célért küzdve elkerülhetetlenül másikat teremt m e g . Ez valójában n e m is lehet másképp. Az 'ember-gépezet' a véletlen hatalmában van. Cselekedetei véletlenül beleeshetnek valami­ lyen mederbe, amit k o z m i k u s vagy mechanikus erők hoztak létre, ta­ lán a véletlenek által b i z o n y o s ideig együtt haladhatnak e z z e l a meder­ rel, azt az illúziót keltve, h o g y e l é n e k valamilyen célt. A magunk e l é tűzött céloknak ilyen véletlenszerű összetalálkozása az eredménnyel, v a g y i s a siker o l y a n kis dolgokban, amiknek semmi jelentősége sem le­ het, a m e c h a n i k u s emberben azt a m e g g y ő z ő d é s t alakítja ki. h o g y ké­ pes bármilyen c é l t elérni, ' k é p e s a természetet meghódítani', 'az e g é s z életét elrendezni', és így tovább. A valóságban persze képtelen bármit is tenni, mert nemcsak a rajta kívülálló d o l g o k felett nincs uralma, de m é g a benne l é v ő d o l g o k fö­ lött sincs. Ezt az utóbbi ideát n a g y o n világosan m e g kell érteni és asszimilálni, ugyanakkor m e g kell érteni, h o g y a külső d o l g o k fölötti uralom a bennünk l é v ő dolgok feletti uralommal kezdődik, az önma­ gunk feletti uralommal. Az az ember, aki nem tud ö n m a g á n uralkodni, v a g y i s azon, ami lejátszódik benne, s e m m i n s e m tud uralkodni. M i l y e n módszerrel lehet ezt az uralmat elemi? Ennek technikai részét az oktávok törvényével lehet megmagyaráz­ ni. Az oktávok k ö v e t k e z e t e s e n és megszakítás nélkül fejlődhetnek a kívánt irányba, ha a 'hozzáadott sokkok' a s z ü k s é g e s pillanatokban belépnek, azaz akkor, amikor a rezgések lelassulnak. Ha a 'hozzáadott s o k k o k ' nem a m e g f e l e l ő pillanatokban lépnek be, az oktávok megvál­ toztatják irányukat. T e r m é s z e t c s e n hiábavaló azt remélni, h o g y a 'hoz­ záadott s o k k o k ' a s z ü k s é g e s pillanatban valahonnan maguktól jöhet­ nek. Az embernek az a választás marad, h o g y vagy talál e g y irányt a t e v é k e n y s é g n e k , a m e l y megfelel az adott pillanat e s e m é n y e i mechani­ kus vonalának, m á s k é p p e n mondva, 'arra haladni, amerre a szél fúj', vagy 'együtt úszni az árral', m é g akkor is, ha cz. ellentétes b e l s ő hajla­ maival, m e g g y ő z ő d é s e i v e l , rokonszenvével, v a g y belenyugszik, hogy minden, amit e l k e z d megbukik; v a g y megtanulja felismerni tevékeny­ s é g é n e k minden vonalán az 'intervallumok' pillanatát és megteremti a

132

133

fi-t, a fá-t akadály nélkül eléri; itt e g y •hozzáadott sokk' s z ü k s é g e s , bár ez sokkal gyengébb lehel, mint az e l s ő 'sokk' a dó és a ti között. A n a g y k o z m i k u s oktávban, m e l y a teremtés sugarának formájában ér el bennünket, láthatjuk az oktávok törvényének e l s ő teljes példáját. A teremtés sugara az Abszolútból indul ki. Az Abszolút a Mindenség. A M i n d e n s é g teljes e g y s é g e t , teljes akaratot és teljes tudatot birtokol. Világokat teremt ö n m a g á b a n és e z z e l kezdődik el a lefelé haladó koz­ m i k u s oktáv. Az Abszolút ennek az oktávnak a dő-ja A világok, ame­ lyeket az Abszolút önmagában teremt a ti. Ebben az esetben a dó és ti közötti 'intervallum' az Abszolút akaratával van betöltve. A teremtés folyamata tovább halad az eredeti impulzus erejével és a 'hozzáadott sokkal'. A ti tovább m e g y a lá-ba, ami a csillagvilágunk, a Tejút. A Iá tovább m e g y a szó-ba - ami a mi Napunk, naprendszerünk A szó to­ vább m e g y a fá-ba - ami a b o l y g ó v i l á g . És itt az e g é s z b o l y g ó v i l á g és a Földünk között jelenik m e g az 'intervallum'. Ez azt jelenti, h o g y a b o l y g ó v i l á g sugárzásai k ü l ö n b ö z ő hatásokat visznek a Föld felé, de azt n e m érik cl, vagy helyesebben m o n d v a a Föld n e m veszi fel, v i s s z a v e ­ ri őket. A teremtés sugarának e z e n a pontján l e v ő 'intervallum' betöl­ tésére e g y speciális apparátus lett teremtve a bolygóktól j ö v ő hatások felvételérc és továbbadására. Ez az apparátus a szerves élet a Földön. A s z e r v e s élet továbbadja a Földnek szánt hatásokat és l e h e t ő v é teszi a Föld további fejlődését és növekedését, ez a kozmikus oktáv mi-je, aztán a Holdét, ami ré, aztán e g y másik dó következik - a Semmi. A Mindenség és a Semmi között halad a teremtés sugara. Ismerik azt az imát, ami ezekkel a szavakkal kezdődik: ' S z e n t Isten, Erős Isten, Halhatatlan Isten". Ez az imádság e g y ősrégi tudásból ered. S z e n t Isten az Abszolútot, vagy a Mindenséget jelenti. Erős Isten szin­ tén az Abszolútot, vagy a S e m m i t jelenti. Halhatatlan Isten a közöttük lévőt jelzi, v a g y i s a teremtés sugarának hat hangját a 'szerves élettel'. A három együtt e g y e t alkot. Ez az együtt é l ő és elválaszthatatlan H » masság.

hozzáadott sokkokat', más szóval megtanulja saját t e v é k e n y s é g é r e azt a módszert alkalmazni, amit a k o z m i k u s erők v e s z n e k igénybe vala­ hányszor amikor az szükséges, h o g y hozzáadott sokkokat hozzanak létre. A m e s t e r s é g e s , azaz speciálisan létrehozott 'hozzáadott s o k k o k ' le­ h e t ő s é g e gyakorlati értelmet ad az oktávok törvényének tanulmányo­ zásához, és ez k ö t e l e z ő és s z ü k s é g e s annak az embernek, aki ki akar lépni a v e l e és körülölte történő e s e m é n y e k passzív szemlélőjének sze­ repéből Az 'ember-gép' semmit s e m tud tenni. V e l e és körülötte minden csak történik. A h h o z h o g y tegyen, az embernek ismernie kell az oktá­ vok törvényét, ismernie kell az 'intervallumok' pillanatait, képesnek kell lennie a s z ü k s é g e s 'hozzáadott sokkokat' megteremteni. Ezt csak iskolában lehet megtanulni, h e l y e s e n megszervezett iskolá­ ban, ahol követik az ö s s z e s ezoterikus hagyományt. Az iskola segítsé­ ge nélkül az ember sajátmaga s o h a s e m tudja megérteni az oktávok tör­ vényét, az 'intervallumok' helyeit és a ' s o k k o k ' létrehozásának rend­ jét. N e m tudja megérteni, mert e h h e z b i z o n y o s körülmények szüksé­ gesek, és ilyen körülmények csak olyan iskolában teremthetők m e g , mely maga is ezekre az elvekre alapulva jött létre. H o g y h o g y a n lehet e g y iskolát az oktávok törvénye alapján felépíte­ ni, idővel elmagyarázom. És ez majd m e g m a g y a r á z z a önöknek a néf törvénye és a három törvénye viszonyának egyik oldalát Most csak annyit lehet mondani, h o g y az iskolai tanításban az ember példákat kap mind a l e m e n ő (involúciós), mind a felmenő ( e v o l ú c i ó s ) k o z m i k u s oktávokra. A nyugati gondolkodás nem tud s e m az oktávokról, s e m a há­ rom törvényéről, összekeveri a felfelé és a lefelé haladó vonalakat, és n e m érti, h o g y az e v o l ú c i ó vonala ellentétes a teremtés vonalával, mondhatnánk; azzal szemben, az ár ellen halad Az oktávok törvényének tanulmányozásakor emlékezni kell arra, h o g y az oktávok e g y m á s h o z v a l ó viszonyukban alapvetőkre és aláren­ deltekre oszlanak fel. Az alapoktáv a fa törzséhez hasonlítható, az alá­ rendelt oktávok pedig az ágakhoz. Az oktávok hét alap hangja és a két 'intervallum*, az új irányok hordozói, együttvéve képezik e g y lánc ki­ lenc karikáját, három láncszemből álló három csoporttal. Az alapoktávok meghatározott módon vannak kapcsolatban a má­ sodrendű, vagy alárendelt oktávokkal. Az elsőrendű alárendelt oktávokból erednek a másodrendű alárendelt oktávok, és így tovább. Az oktávok felépítését a fa felépítéséhez lehet hasonlítani. Az alaptörzsből m i n d e n oldalon ágak nőnek ki, amik szétválnak és egyre kisebb gallyakban folytatódnak, végül levelek borítják be. U g y a n e z a folya­ mat m e g y v é g b e a levelek felépítésében, az erek kialakulásánál, a csipkézetben. és így tovább.

134

Mint m i n d e n a természetben, az emberi test is, m e l y e g y b i z o n y o s e g y s é g e t képvisel, kívül is, belül is ugyanazokat az ö s s z e f ü g g é s e k e t foglalja magába. Az oktávok hangjainak számai és a két 'intervallum' alapján az emberi testnek kilenc alap m é r t é k e g y s é g e van, meghatáro­ zott számokkal kifejezve. S z e m é l y e k szerint ezek a s z á m o k természe­ tesen n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e k , de e g y b i z o n y o s határon belül. Ez a kilenc a l a p m é r t é k e g y s é g adja az e l s ő sorozat teljes oktávját és meghatározón m ó d o n e g y e s ü l v e áthalad az alárendelt oktávok rendjébe, melyekből azután m á s alárendelt oktávok születnek, és így tovább. í g y lehet m e g ­ tudni az emberi test m i n d e n tagjának, vagy részének a méretezését, mi­ vel mind meghatározott kapcsolatban áll e g y m á s s a l . " Az oktávok t ö r v é n y e csoportjainkban természetesen nagyon sok be­ s z é l g e t é s h e z vezetett és sok zavart o k o z ó n . G. mindig óvott bennünket a túl s o k e l m é l e t i e s k e d é s t ő l . „Önöknek ö n m a g u k b a n kell megérteni és érezni ezt a törvényt" mondta. „Csak azután láthatják ezt magukon kívül." Ez természetesen igaz. De nem csak itt volt a n e h é z s é g . M é g az ok­ távok törvényének „technikai" megértése is sok időt igényelt. Mindig visszatértünk erre, miután néha újra elvesztettük azt, amiben már biz­ tosak voltunk. Ma már nagyon n e h é z elmondani, h o g y a n került a k ü l ö n b ö z ő idő­ szakokban hol az e g y i k , hol a másik idea munkánk gravitációs köz­ pontjába, a l e g n a g y o b b figyelmet keltve, a legtöbb b e s z é l g e t é s b e n fel­ merülve. Az oktávok törvényének ideája állandó gravitációs központ­ tá vált. Minden alkalommal visszatértünk rá; beszéltünk róla és meg­ vitattuk k ü l ö n b ö z ő vonatkozásait a találkozókon, a m í g fokozatosan mindent ennek az ideának a szempontjából kezdtünk látni. Az e l s ő b e s z é l g e t é s b e n G. csak általánosan körvonalazta az elméle­ tet és állandóan visszatért rá, rámutatva különböző megjelenéseire és értelmezésére. Az egyik k ö v e t k e z ő találkozón nagyon érdekes formában e m e l t e ki az oktávok törvényének e g y másik értelmét, melynek m é l y jelentősé­ ge volt. . A h h o z , h o g y jobban megértsük az oktávok törvényének jelentősé­ get fontos, h o g y v i l á g o s elképzelésünk l e g y e n a rezgések e g y másik tulajdonságáról, az ú g y n e v e z e t t ' b e l s ő rezgésekről'. Ez azt jelenti, h o g y a r e z g é s e k e n belül m á s rezgések haladnak, és h o g y minden ok­ táv felosztódhat s z á m o s b e l s ő oktávra. M i n d e n oktáv m i n d e n hangját új oktávként vehetjük e g y másik sí­ kon.

135

ját, v a g y hét hangját tartalmazza. A b o l y g ó v i l á g rezgéseinek minden hangja a Nap-világ rezgéseinek hét hangját tartalmazza. A Nap-világ minden e g y e s rezgése tartalmazni fogja a c s i l l a g v i l á g rezgéseinek hét hangját, és í g y tovább. A b e l s ő oktávok tanulmányozása, azoknak a k ü l s ő oktávokkal való kapcsolatának tanulmányozása, valamint a k ü l s ő és b e l s ő oktávok e g y ­ másra v a l ó hatásának l e h e t ő s é g e n a g y o n fontos részét alkotja a világ é s a z ember tanulmányozásának."

17. ábra E z e k n e k a b e l s ő oktávoknak minden e g y e s hnngjii imuCI e g y teljes oktávot tartalmaz és így tovább, sokszor iti ,/< nem a vég­ telenségig, mert a b e l s ő oktávok fejlődésének meghiiiilio/ott korlátai varrnak. E z e k a b e l s ő rezgések e g y s z e r r e haladnak .1 k o l o n b o / ő Mliüségű ' k ö ­ z e g e k b e n ' , áthatolnak e g y m á s o n , visszatükrözik ('•. l< in ln.zz.ak e g y ­ mást, maga után vonzva, megállítva, vagy mődoaftVH e g y i k a másikat. Képzeljük el a rezgéseket b i z o n y o s me^li.ii.m./oii si'ufisi ySi k ö z e g ­ ben, v a g y szubsztanciában. Tételezzük fel, hogy ez 11 szubsztancia, v a g y k ö z e g a 4 8 - a s világ viszonylag durva a l o m é b ó l áll, aminek m i n d e g y i k e az eredeti n e g y v e n n y o l c a s atom halmaza. A rezgések, me­ lyek e b b e n a k ö z e g b e n haladnak, oktávokra oszthatók, és az oktávok hangokra. Képzeljük el, hogy ezeknek a sugárzásoknak egyik oktávját b i z o n y o s vizsgálat céljából kiválasztjuk. Rá kell h o g y ennek az oktávnak a korlátjain belül m é g finomabb szubsztanciák rezgései haladnak. A 48-as v i l á g szubsztanciája telítve van a 2 4 - c s világ szubsztanciájával; a 2 4 - c s világ szubsztanciájában a rezgések m e g h a ­ tározott kapcsolatban áltank a 48-as világ szubsztanciájában l é v ő rez­ g é s e k k e l ; pontosabban a 4 8 - a s világ szubsztanciájában a rezgések m i n d e n hangja tartalmazza a 2 4 - c s világ szubsztanciájában l é v ő rezgé­ sek teljes oktávját.

fonnunk,

Ezek a belső oktávok. A 24 cs világ szubsztanciája szintén át van itatva a 12-es világ szubsztanciájával. Ebben a szubsztanciában szintén vannak r e z g é s e k és a 2 4 - c s világ rezgéseinek minden e g y e s hangja a 12-es világ rezgé­ s é n e k e g y teljes oktávját tartalmazza. A 12-cs világ szubsztanciája át van itatva a 6-os világ szubsztanciájával. A 6-os világ szubsztanciája át van itatva a 3-as v i l á g szubsztanciájával. A 3-as v i l á g át van itatva az l - e s világ szubsztanciájával. Ezeknek a világoknak m i n d e g y i k é b e n e g y m á s n a k m e g f e l e l ő rezgések vannak, és a sorrend mindig ugyanaz marad, n e v e z e t e s e n a durvább szubsztancia rezgéseinek minden e g y e s hangja tartalmazza a finomabb szubsztancia rezgéseinek teljes oktávját. Ha a 4 8 - a s világ rezgéseivel kezdjük, azt mondhatjuk, h o g y e b b e n a világban a rezgések e g y hangja a b o l y g ó v i l á g rezgéseinek e g y oktáv-

136

A k ö v e t k e z ő találkozón G. megint a te­ remtés sugaráról beszélt, részben ismételve, részben h o z z á a d v a és kibővítve, amit eddig mondott. ,A teremtés sugara, mint minden m á s fo­ lyamat, ami e g y adott pillanatban teljes, oktávnak tekinthető. Az e g y lefelé haladó ok­ táv, m e l y b e n a dó á t m e g y a ti-be, a ti, a iá­ ba, é s í g y tovább. Az Abszolút, v a g y M i n d e n s é g az ( l - e s v i l á g ) lesz a chet-e példát találni az ilyen átmenetre az ismert jelensé­ gekben? Éreztem, h o g y most azonnal kell választ találjak, mert amíg én ma­ gam m e g n e m találtam, addig semmit s e m tudok a többieknek monda­ ni. E l k e z d t e m felrajzolni a diagramot a táblára. Ez a sugárzás három oktávjának az ábrája volt: Abszolút-Nap-Föld-Hold. Mi már hozzászok­ tunk e h h e z a t e r m i n o l ó g i á h o z és G. kifejezésmódjához. De egyáltalán nem tudtam, mit fogok mondani azon túlmenően, amit már tudtunk És hirtelen e g y s z ó , m e l y a fejembe villant és melyet senki sem ej­ tett ki Moszkvában, ö s s z e k a p c s o l t és megmagyarázott mindent: e g y „ M o z g á s b a n l é v ő diagram". M e g é r t e n e m , h o g y ezt mint mozgásban lévő diagramot kell e l k é p z e l n i , ebben a láncban az ö s s z e s láncszem he­ lyet cserél, mint valamilyen misztikus táncban. A n n y i mindent éreztem e b b e n az egyszerű szóban, h o g y e g y ideig nem hallottam, amit mondtam. De azután ö s s z e s z e d t e m a gondolatai­ mat és észrevettem, h o g y társaim hallgatnak e n g e m , és elmagyaráztam nekik mindent, amit m é g a találkozóra menet m a g a m s e m értettem. K ü l ö n ö s e n erős és tiszta érzetet adott az a gondolat, h o g y új lehetősé­ geket f e d e z t e m fel a m a g a m számára, a felfogásnak és megértésnek új m ó d s z e r é i azáltal, h o g y másoknak magyarázok el valamit. És ennek az érzésnek lendületében, mihelyt kimondtam, h o g y példákat vagy analó­ giákat lehet találni a valódi világban az erők átalakulására 1, 2, 3-ból 1, 3, 2-be, azonnal láttam az ilyen példákat mind az emberi szervezet­ ben, m i n d a csillagvilágban, a mechanikában, v a g y a hullámok mozgá­ sában. K é s ő b b b e s z é l t e m G.-vel a számomra érthetetlen különfajta skálák­ ról. „ R e j t v é n y e k találgatásával vesztegetjük az i d ő n k e t " mondtam. ,.Ncm lenne egyszerűbb, ha s e g í t e n e nekünk ezeket gyorsabban meg­ fejteni? Tudja, h o g y sok m á s n e h é z s é g van előttünk, e z z e l a s e b e s s é g ­ gel m é g csak el s e m érjük azokat. Épp ön mondta nekünk, hogy na­ g y o n k e v é s időnk van." . P o n t o s a n azért, mert k e v é s az időnk, és mert m é g n a g y o n sok ne­ h é z s é g van, fontos úgy csinálni a dolgokat, a h o g y én c s i n á l o m " mond­ ta G. „Ha önök félnek ezektől a nehézségektől, mi l e s z k é s ő b b ? Gon­ dolja, h o g y az iskolákban m i n d e n készen megkapható? Ezt n a g y o n na­ ivan látja. N a g y o n ravasznak kell lenni, színlelni kell a dolgokat: a be­ s z é l g e t é s e k b e n az embereket a d o l g o k m é l y é b e kell vezetni. N é h a van­ nak o l y a n dolgok, amikel e g y anekdotából vagy viccből lehet megta­ nulni. És önök azt akarják, h o g y minden e g y s z e r ű l e g y e n . Ez soha sincs így. Tudniuk kell, hogyan lehet elvenni, ha n e m adják, m é g cl lopni is ha s z ü k s é g e s , de nem arra várni, hogy valaki jöjjön és odaad­ ja önöknek.'

276

277

Tizennegyedik fejezet

Időnként, mikor G. velünk maradt o l y a n előadások után. a m e l y e k e n új emberek is részt vettek, mindig visszatért b i z o n y o s pontokra. Az el­ ső az „önmagára v a l ó e m l é k e z é s " volt; hangsúlyozta az ö n m a g á n v a l ó folyamatos munka szükségességét ennek eléréséhez. A második a nyelvezetünk tökéletlensége és az „objektív i g a z s á g " szavakban kife­ j e z é s é n e k n e h é z s é g e volt. Mint már említettem, G. az „objektív" és „szubjektív" kifejezésnek speciális értelmet adott, a tudatállapotok „szubjektív" és „objektív" felosztását v é v e alapul. í g y minden ismert tudásunk, ami a k ö z ö n s é g e s m e g f i g y e l é s e k e n és azok ellenőrzésén alapul, az ó s z e m é b e n szubjek­ tív tudás volt. és ugyancsak minden tudományos elméletet, a m e l y e k e t a szubjektív tudatállapotban elérhető tények m e g f i g y e l é s é b ő l vezettek le, szintén szubjektívnek nevezett. Az a tudás, m e l y az ősi módszere­ ken és m e g f i g y e l é s i elveken alapul, a dolgoknak önmagukban való is­ merete, a Mindenség tudománya, képviselte számára az objektív tudo­ mányt. M e g p r ó b á l o m leírni, ami ezután következett, amennyire vissza tu­ dok rá e m l é k e z n i , használni fogom egyrészt saját szentpétervári, más­ részt G. moszkvai tanítványainak feljegyzéseit. . A z objektív tudomány egyik központi fogalma" mondta G. „a min­ den létező d o l o g alapvető e g y s é g e , az e g y s é g a sokféleségben. A legő­ sibb idők óta azok az emberek, akik megértették ennek a fogalomnak a tartalmát és megtalálták benne az objektív tudás alapját, arra töreked­ tek, h o g y módot találjanak azt mások számára érthető formában to­ vábbadni. Az objektív tudás ideáinak h e l y e s átadása mindig e g y i k fel­ adata volt azoknak, akik azt birtokolták. Ilyen esetekben minden d o l o g e g y s é g é t , mint alapvető és központi ideát kellett elsőként, teljesen pon­ tosan továbbadni. Ezért mindig azt a formát keresték, ami a m e g f e l e l ő továbbadást lehetővé teszi, és azt nem torzítja vagy hamisítja m e g . E célból azoknak az embereknek, akiknek ezeket az ideákat átadták, m e g f e l e l ő e l ő k é s z í t é s e n kellett átmenniük, és magát az ideát v a g y lo­ gikus formában adták e l ő - mint például a filozófiai rendszerekben,

27«

melyek megpróbálják meghatározni az 'alapelveket' vagy archetípu­ sokat, m e l y e k b ő l minden m á s származik - vagy a hit éltető elemét megteremteni törekvő, és e g y érzelmi felindulást ö s z t ö n z ő vallási taní­ tások formájában, a m e l y e k az embereket az 'objektív tudat' szintjére emelik. T ö b b é - k e v é s b é sikeres próbálkozások ezen a két úton az e g é s z emberi történelmet végigkísérik, a legősibb időktől máig, vallási hitek vagy filozófiai tanok formájában, m e l y e k mint e m l é k m ű v e k maradtak m e g , tanúsítva a törekvéseket az emberiség gondolatainak az ezoteri­ kus gondolatokkal v a l ó e g y e s í t é s e r e . De az objektív tudás, az e g y s é g ideájával együtt, az objektív tudatai lapothoz tartozik. Amikor e z t a tudást kifejező formákat a szubjektív tudat fogja fel, az elkerülhetetlenül eltorzítja és így az igazság helyett egyre több tévedést hoz létre. Objektív tudattal látni és érezni lehet a minden l é t e z ő alapvető e g y s é g é t ' . Dc a szubjektív tudat számára a vi­ lág milliónyi különálló és kapcsolat nélküli jelenségre oszlik. Megpró­ bálni e z e k e t a j e l e n s é g e k e t valamilyen tudományos, vagy filozófiai rendszerbe foglalni, n e m v e z e t sehová, mert az e m b e r képtelen az E g é s z ideáját felépíteni k ü l ö n á l l ó tényekből kiindulva, és nem tudja kitalálni az E g é s z felosztásának elveit anélkül, h o g y ismerné a törvé­ nyeket, m e l y e k e n ez a felosztás alapúi T e r m é s z e t e s e n a minden l é t e z ő d o l o g e g y s é g é n e k ideája megjelenik a racionális gondolkodásban is, dc annak pontos viszonyát a sokféle­ s é g h e z s o h a s e m lehet v i l á g o s a n szavakkal, vagy logikus formában ki­ fejezni. M i n d i g megmarad a nyelv leküzdheteüen akadálya. Egy nyelv, m e l y a többféleség és a változatosság benyomásainak a szub­ jektív tudatállapotokban v a l ó kifejezése folytán alakult ki, sohasem tudja átadni teljesen és tisztán az e g y s é g ideáját, m e l y csak az objektív tudatállapotban fogható fel. és válik nyilvánvalóvá. Azok az emberek, akik az objektív tudományt birtokolták, miután rájöttek, h o g y a mindennapi n y e l v tökéletlen és korlátolt, 'mítoszok­ ban', ' s z i m b ó l u m o k b a n ' és k ü l ö n l e g e s 'aforizmákban' próbálták kife­ jezni az e g y s é g ideáját, m e l v e k változtatás nélkül továbbadták ezt az ideát az e g y i k iskolától a m á s i k i g , gyakran egyik korszaktól a másikig. Már korábban elhangzott, h o g y az embernél, a felső tudatállapotok­ ban két f e l s ő központ működik: a 'felső é r z e l m i ' központ és a 'felső g o n d o l a t i ' központ. A m í t o s z o k és a szimbólumok célja volt, h o g y el­ érjék a f e l s ő központokat, h o g y az embernek olyan ideákat közvetítse­ nek, m e l y e k értelme számukra elérhetetlen, és mindezt o l y a n formá­ ban, amit n e m lehet hamisan értelmezni. A mítoszok a ' f e l s ő érzelmi' központnak voltak szánva, a s z i m b ó l u m o k a ' f e l s ő gondolati' központ­ nak. Ezért minden arra való törekvés, hogy a mítoszokat, a szimbólu­ mokat, v a g y az aforizmákat, amik azoknak tartalmát összefoglalják, az ember csak az e s z é v e l értse m e g , v a g y magyarázza meg, már e l e v e ku­ darcba fullad. Mindig, mindent m e g lehet érteni, dc csak a m e g f e l e l ő

279

központtal. Az objektív tudomány ideáit nem lehet felfogni a gondol­ k o d á s m e g f e l e l ő e l ő k é s z í t é s e nélkül, mert csak e g y jól előkészített g o n d o l k o d á s m ó d k é p e s e z e k e t az ideákat idegen e l e m e k nélkül a f e l s ő központoknak továbbadni. A s z i m b ó l u m o k , amiket az objektív tudomány ideáinak továbbadá­ sára használtak, magukba foglalták a v i l á g e g y e t e m alapvető törvényei­ nek diagramjait, és amik nem csak magát a tudományt adták át, hanem a h o z z á v e z e t ő utat is megmutatták. A s z i m b ó l u m o k struktúrájának és jelentésének tanulmányozása nagyon fontos részét alkotta az előkészí­ tésnek, m e l y nélkül az objektív ideákat n e m lehetett átvenni, ez magá­ ban e g y próba volt, mert a s z i m b ó l u m o k csak betű szerinti v a g y for­ m á l i s értése azonnal lehetetlenné tette bármilyen további tudás elnye­ rését. A s z i m b ó l u m o k fel voltak osztva alapvetőkre és másodrendűekre; az e l s ő a tudomány k ü l ö n b ö z ő ágainak fő elveit tartalmazta, a második a j e l e n s é g e k l é n y e g é n e k természetét fejezte ki az e g y s é g h e z v a l ó v i s z o ­ nyukban. A sok formula között volt e g y , ami s o k s z i m b ó l u m tartalmát foglal­ ta ö s s z e , cs amelynek különös j e l e n t ő s é g e volt, n e v e z e t e s e n az 'Ahogy fent, úgy lent' formulája Hermész T r i s z m e g i s z t o s z Smaragd táblájá­ ról'. Ez a formula azt fejezte ki, h o g y a k o z m o s z ö s s z e s törvénye m e g ­ található az atomban, vagy bármilyen m á s jelenségben, m e l y b i z o n y o s törvények beteljesedése folytán létezik. U g y a n e z a jelentés a mikro­ kozmosz-ember és a makrokozmosz-világegyetem közötti analógiában is m e g v a n . A hármasság és az. oktávok alapvető törvényei áthatolnak mindenen, és azokat párhuzamosan kell tanulmányozni a világban és az emberben. De az e m b e r saját magának közelebbi, és könnyebben el­ érhető tárgy a tanulmányozásra és ismeretre, mint a rajta kívül l é v ő je­ lenségek világa. Épp ezért, ha a v i l á g e g y e t e m m e g i s m e r é s e felé törek­ szik, az embernek a világ alapvető törvényeinek tanulmányozását ön­ magán kell k e z d e n i e .

vánulását az e m b e r e g y i d e j ű l e g látja a kozmoszban és önmagában. De a k o z m o s z h o z v i s z o n y í t v a 6 csak n é z ő . aki a j e l e n s é g e k n e k csak a'fel­ színét látja, m e l y e k k ü l ö n b ö z ő irányokba mozognak, bár neki úgy tű­ nik, h o g y csak e g y irányba. De önmagával kapcsolatban a kettősség és hármasság törvényei praktikus formában fejeződnek ki, ezeket a törvé­ nyeket saját magában m e g é r t v e képes korlátozni a kettősség és hár­ masság megjelenéseit az ö n m a g á v a l v a l ó folyamatos küzdelemre az ö n t a n u l m á n y o z á s útján. í g y bevezeti az akarat vonalát e l ő s z ö r az idő körébe és aztán a v é g t e l e n s é g ciklusába, melynek m e g v a l ó s í t á s a létre fogja hozni b e n n e a n a g y szimbólumot, ami a Salamon pecsétje néven ismert. A s z i m b ó l u m o k értelmének továbbadása annak az embernek, aki el­ ő s z ö r is ö n m a g á b a n n e m értette m e g azokat, lehetetlen. Ez paradox­ nak tűnik, dc csak az tudja e g y szimbólum jelentését és esszenciáját befogadni és megérteni, aki már tudja, mit tartalmaz a s z i m b ó l u m . És ezután neki cz a s z i m b ó l u m tudásának ö s s z e f o g l a l á s á v á válik, és tudá­ sának kifejezésére és átadására szolgál, úgy mint a h o g y annak is szol­ gált, aki ezt létrehozta. Ezek a l e g e g y s z e r ű b b s z i m b ó l u m o k :

v a g y i s a 2. 3. 4. 5. 6. számok, amik kifejezik ezeket, és meghatáro­ zott jelentésük van az ember b e l s ő fejlődésével kapcsolatban; az em­ ber k ü l ö n b ö z ő szintjeit mutatják ö n t ö k é l e t c s e d é s c és létének növeke­ d é s e útján.

Ebből a szempontból e g y másik formula, ismerd meg önmagad, kü­ l ö n ö s e n m é l y értelmet nyer: ez az e g y i k e azoknak a szimbólumoknak, m e l y e k az i g a z s á g m e g i s m e r é s é h e z vezetnek. A világ és az e m b e r ta­ n u l m á n y o z á s a e g y m á s t segítik. A v i l á g e g y e t e m és törvénycinek tanul­ m á n y o z á s á v a l az e m b e r önmagát tanulmányozza, és önmagát tanulmá­ n y o z v a a világot is tanulmányozza. Ebben az értelemben minden szim­ b ó l u m tanít nekünk valamit magunkról. A s z i m b ó l u m o k megértését a k ö v e t k e z ő m ó d o k o n lehet elérni: a je­ l e n s é g e k világát tanulmányozva az ember e l ő s z ö r mindenben két alap­ e l v megnyilvánulását látja: az egyik ellentétes a másikkal, a m e l y e k aszerint, h o g y együtt vagy s z e m b e n állnak, ilyen vagy o l y a n ered­ ményre v e z e m e k , visszatükrözve az ő k e t létrehozó alapvető e l v e k ter­ m é s z e t é t . A kettősség és hármasság nagy törvényeinek ilyen mcgnyil-

Az e m b e r k ö z ö n s é g e s állapotában, mint kettősség vehető. Teljes e g é s z é b e n kettősségekből, vagy ellentétpárokból' ál). Az ember min­ den értékelése, b e n y o m á s a , é r z e l m e , gondolata, pozitívra és negatívra osztott, hasznosra és ártalmasra, szükségesre és szükségtelenre, jóra és rosszra, k e l l e m e s r e és kellemetlenre. A központok munkája ennek a m e g o s z t o t t s á g n a k a j e g y é b e n m e g y végbe A gondolatok s z e m b e n áll­ nak az é r z e l m e k k e l . A m o z g á s i indítékok s z e m b e n állnak a csendre va­ ló ö s z t ö n ö s vággyal. Ebben a kettősségben játszódik le minden észle­ lés, minden reakció, az ember e g é s z élete. És bárki, aki csak e g y ki­ csit is figyeli magát, felismerheti ezt a kettősséget önmagában. De ez a k e t t ő s s é g váltakozónak tűnhet; ami ma g y ő z t e s , holnap le­ győzött, ami ma uralkodik rajtunk, rövidesen m á s o d l a g o s s á és aláren­ deltté fog válni. És minden egyaránt mechanikus, egyaránt akaratnél­ küli és céltalan. A k e t t ő s s é g m e g é r t é s e önmagunkban azzal kezdődik,

280

•!81

h o g y felismerjük mechanikusságunkat és m e g tudjuk látni a különbsé­ get a m e c h a n i k u s és a tudatos között. Ezt a megértést az ö n b e c s a p á s le­ rombolásának kell m e g e l ő z n i e , m e l y b e n az ember él, ami abból áll, h o g y a l e g m e c h a n i k u s a b b cselekedeteit is akaratlagosnak és tudatos­ nak, ö n m a g á t pedig cgyedülinek és teljesnek tekinti. A m i k o r az Önbecsapást elpusztította, és az. ember kezdi önmagában látni a g é p i e s s é g és tudat közötti különbséget, akkor kezdődik el a küz­ d e l e m a tudat megvalósításáért az életben, és a mechanikusságnak a tu­ dat alá rendeléséért. Ennek érdekében az ember tudatos indítékokból nagy erőfeszítéseket tesz, h o g y e g y erős elhatározásra jusson, a kettős­ s é g törvénye alapján benne lejátszódó g é p i e s folyamatok ellen küzde­ ni. A harmadik, állandó elvnek m e g t e r e m t é s e lesz az e m b e r számára a kettősség átalakítása hármassággá. Ezt az elhatározást m e g e r ő s í t v e állandóan és hiánytalanul b e l e v í v e azokba az. e s e m é n y e k b e , ahol korábban a véletlen s e m l e g e s í t ő 'sok­ kok' működtek, és véletlen eredményt adtak, idővel az e r e d m é n y e k ál­ landó vonalát fogja létrehozni, és ez lesz a hármasság átalakítása négyességgé. A k ö v e t k e z ő szintnek, a n é g y e s s é g átalakításának ő t ö s s é g gé és az ötágú csillag felépítésének, nem e g y , hanem sok j e l e n t é s e van az emberrel kapcsolatban Ezek közül van e g y , amit a többi előtt kell megtanulni, és amire a l e g k e v é s b é gondoltak; ez a központok munká­ jára vonatkozik. Az e m b e r g é p e z e t é n e k fejlődése, és létének gazdagodása, a gépezet új és szokatlan m ű k ö d é s é v e l kezdődik. Azt tudjuk, h o g y az embernek öl központja van: gondolati, érzelmi, m o z g á s i , ösztön és s z e x központ Bármelyik központ túlzott fejlődése a többiek rovására n a g y o n e g y o l ­ dalú embert h o z létre, aki további fejlődésre képtelen. De ha az ember mind az öt központjának munkáját harmonikus e g y ü t t m ű k ö d é s b e hoz­ za, az ' ö t á g ú csillag bezárul b e n n e ' és e g y fizikailag beteljesedett em­ berré válik Az öt központ teljes és h e l y e s m ű k ö d é s e e g y e s í t i őket a felső központokkal, melyek behozzák az addig h i á n y z ó princípiumot, és az embert k ö z v e t l e n és állandó kapcsolatba hozzák az objektív tu­ dattal és az objektív tudással. És akkor az e m b e r hatszögű csillaggá válik, v a g y i s e g y független és ö n m a g á b a n teljes életkörben clsáncolva, elszigeteli magát a k ü l s ő be­ folyásoktól és a véletlen sokkoktól; magába foglalja Salamon Pecsét­ jét. A j e l e n esetben az adott szimbólumok sorozata - 2. 3. 4. 5. és 6. e g y folyamatra lett alkalmazva. De m é g ez az értelmezés s e m teljes, mert e g y s z i m b ó l u m o t s o h a s e m lehet teljes e g é s z é b e n értelmezni. Csak tapasztalni lehet, ugyanúgy, mint a h o g y például az önismeret ideáját is át kell élni. Az e m b e r harmonikus fejlődésének ugyanezt a folyamatát m e g lehet vizsgálni az oktávok törvényének nézőpontjából is. Az oktávok törvé­ nye e g y másik szimbólumrendszert ad. Az oktávok törvénye szerint

282

minden befejezett folyamat a dó hang átvitele az e g y m á s t k ö v e t ő han­ gok sorozatán keresztül a k ö v e t k e z ő oktáv dő-jáig. Az oktáv hét alap­ hangja a hét törvényét fejezi ki. Ehhez h o z z á v é v e a k ö v e t k e z ő oktáv dó-ját, a folyamat koronáját, a nyolcadik fokot adja. A hét alaphang a két intervallummal' v a g y a két hozzáadott s o k k a l ' együtt kilenc fo­ kot ad. Ha hozzátesszük a k ö v e t k e z ő oktáv dó-ját, tíz fokunk van. Az utolsó, a tizedik fok a b e f e j e z é s e a m e g e l ő z ő ciklusnak és a kezdete a k ö v e t k e z ő n e k . í g y az o k t á v o k törvénye és a fejlődés folyamata, amit kifejez, m a g á b a foglalja a számokat l-től 10-ig. E z e n a ponton elér­ keztünk oda, amit talán a számok szimbolizmusának lehetne nevezni. A s z á m o k s z i m b o l i z m u s a n e m érthető az oktávok törvénye nélkül, v a g y annak v i l á g o s m e g é r t é s e nélkül, hogy az oktávok hogyan feje­ ződnek ki a tízes rendszerben és fordítva. Az o k k u l t i z m u s nyugati rendszerében van e g y 'teozófikus ö s s z e ­ a d á s ' n é v e n ismert módszer, ami a két v a g y több számjegyet tartalma­ zó s z á m o k n a k jelentését adja m e g a számok ö s s z e a d á s a alapján. Azok­ nak az embereknek, akik n e m értik a számok szimbolizmusát, a szá­ mok ö s s z e a d á s á n a k ez a m ó d s z e r e teljesen ö n k é n y e s n e k és meddőnek tűnik. De annak az embernek, aki megérti az e g y s é g é t mindennek, ami létezik, és akinek m e g v a n a kulcsa ehhez az e g y s é g h e z , a teozófikus ö s s z e a d á s i m ó d s z e m e k m é l y értelme van, mert minden változatossá­ got az azt irányító alaptörvényekre vezeti vissza; melyek az l-től 10ig s o r a k o z ó s z á m o k b a n vannak kifejezve. A h o g y már korábban említettük a szimbolizmusban a számok meg­ határozott geometriai formáknak felelnek m e g , amelyekkel kölcsönö­ sen kiegészítik egymást. A Kabala a betűk szimbolizmusát is használ­ ja, ami a szavak szimbolizmusával e g y e z i k m e g . A négyfajta szimbo­ likus m ó d s z e r kombinációja, a s z á m o k é , a geometriai formáké, a betű ké és a szavaké, bonyolult, de tökéletesebb módszert ad. Aztán létezik a mágia szimbolizmusa, az alkémia szimbolizmusa, és az asztrológia szimbolizmusa is ugyanúgy, mint a Tarol szimbólumai­ nak rendszere, m e l y egyesíti őket. E z e k n e k a rendszereknek m i n d e g y i k e módszerként szolgálhat az e g y s é g elvének átadásához. De a képzetlen és tudatlan k e z é b e n , akár­ mennyire is tele van jó szándékkal, ugyanez a s z i m b ó l u m a ' t é v e d é s e s z k ö z é v é ' válik. Ennek az az oka, hogy e g y szimbólumot s o h a s e m le­ het v é g l e g e s n e k és befejezettnek értelmezni. M i v e l e g y s z i m b ó l u m az e g y s é g törvényét meghatározatlan változatosságban fejezi ki, és ennek magának is meghatározatlan s z á m ú oldala van, m e l y e k s z e m s z ö g é b ő l vizsgálható, és attól, aki ezt megközelíti, azt követeli, h o g y képes le­ g y e n e z t a k ü l ö n b ö z ő nézőpontokból e g y időben szemlélni. Azok a s z i m b ó l u m o k , amiket lefordítottak a mindennapi nyelvre, m e g m e r e ­ vednek, elhomályosodnak, és n a g y o n könnyen saját ellentétükké vál­ nak, az értelmük szűk, d o g m a t i k u s keretek k ö z é zárult, és így m é g csak v i s z o n y l a g o s szabadságot s e m adnak a téma logikai vizsgálatára.

283

Ennek az o k a a szimbólumok betű szerinti é r t e l m e z é s é b e n van, és ab­ ban, h o g y a szimbólumnak csak e g y jelentést tulajdonítanak. Az igaz­ ság m e g i n t cl lett takarva a hazugság k ü l s ő leplével és ennek felfede­ z é s é h e z a tagadás óriási erőfeszítése s z ü k s é g e s , amiben m a g a a szim­ b ó l u m ideája cl is veszik. Jól i s m é n , h o g y milyen sok kiábrándulást okoztak a vallás, az alkémia, és különösen a mágia szimbólumai azok­ nál, akik azt s z ó szerint és csak e g y értelmezésben vették. Ugyanakkor a szimbólumok h e l y e s megértése n e m vezethet viták­ hoz. Elmélyíti a tudást, és nem maradhat elméleti, mert erősíti a törck vést a valódi eredmények felé, a tudás és lét e g y s é g e felé, v a g y i s a Nagy Tett felé. Tiszta tudás nem adható át, de s z i m b ó l u m o k b a n kife­ j e z v e , mint e g y fátyollal eltakarva, azoknak, akik kívánják és tudják, h o g y a n keressek, ez a fátyol átlátszóvá válik. Ebben az értelemben lehet s z ó a b e s z é d szimbolizmusáról is, bár ez a s z i m b o l i z m u s n e m mindenki számára érthető. A mondottak b e l s ő ér­ telmét megérteni csak e g y b i z o n y o s fejlődési szinten lehet, és amikor azt a hallgató részéről az annak m e g f e l e l ő erőfeszítés és állapot kíséri. De amikor o l y a n dolgokat hall, amik újak számára, ahelyett, h o g y erő­ feszítéseket tenne megérteni azokat, az ember vitatni kezdi, v a g y cá­ folni, és e l l e n v é l e m é n y e van ezekkel szemben, ami szerinte h e l y e s , holott valójában s e m m i l y e n kapcsolata nincs velük. í g y minden lehe­ tőséget elveszít bármi új befogadására. Ahhoz, h o g y az ember k é p e s l e g y e n megérteni e g y szimbolikus beszédet, már m e g kellett tanulnia hallgatni. M e g f e l e l ő e n hallgatni: tudás. Ha ez a tudás hiányzik, min­ den törekvés a s z ó szerinti megértésre, k ü l ö n ö s e n ott, ahol az objektív tudásról, az e g y s é g és a sokféleség e g y e s ü l é s é r ő l van szó, legtöbb eset­ ben már e l e v e csak kudarcra és további tévedésre vezet. Ezt hangsúlyoznunk kell, mert a jelenlegi oktatás intellcktualizmusa átitatja az embereket azzal a hajlandósággal és c é l z a t o s s á g g a l , h o g y logikai meghatározások után nézzenek, és vitákat kezdjenek minden­ nel kapcsolatban, amit csak hallanak anélkül, h o g y észrevennék: épp azokban a szférákban béklyózzák m e g magukat vágyaikkal, ahol a pontos meghatározások természetüknél fogva pontatlan értelemmel járnak. M i v e l gondolkodásunkban m e g v a n ez a hajlandóság, gyakran meg­ történik, h o g y a pontos tudást részletekbe m e n ő e n átadták e g y ember­ nek, mielőtt az a d o l o g alapvető természetét megértette volna, és ezál­ tal c s a k m é g n e h e z e b b lett számára ezt megérteni. Ez nem azt jelenti, h o g y pontos meghatározások nem léteznek az igazi tudás útján, é p p el­ l e n k e z ő l e g ; csak ott léteznek, de rendkívül különböznek anól, amit mi általában annak gondolunk. Ha bárki azt hiszi, h o g y haladhat az önis­ meret útján az ö s s z e s részlet pontos ismeretének s e g í t s é g é v e l , és ha ar­ ra számít, hogy el tud érni ilyen tudást anélkül, h o g y e l ő s z ö r is meg­ próbálná asszimilálni azokat az utalásokat, amiket munkájával kapcso-

28^

latban kapott, akkor mindenekelőtt m e g kell értenie, h o g y nem éri el a tudást addig, m í g nem tesz m e g f e l e l ő erőfeszítéseket, mert csak önma­ ga, csak saját erőfeszítése által érheti el azt, amit kutat. Soha, senki nem adhatja neki azt, amit n e m birtokolt azelőtt; senki s e m végezheti el helyette azt a munkát, amit neki kell e l v é g e z n i e . M i n d ö s s z e annyit tehet neki, h o g y ösztönzést ad a munkához és ebből a s z e m s z ö g b ő l a s z i m b o l i z m u s , h e l y e s e n értelmezve, ö s z t ö n z ő szerepet játszik tudá­ sunk számára. Korábban beszéltünk az oktávok törvényéről, arról a tényről, h o g y bármilyen szinten történik a folyamat, fejlődési vonalát pontosan meg­ határozza a héthangú skála felépítésének törvénye. Ezzel kapcsolatban rámutattunk, h o g y minden hang, ha e g y másik szinten vesszük, megint e g y teljes oktávot ad. Az 'intervallumokat' a mi, fá és ti, dó között n e m lehet betölteni a m ű k ö d é s b e n l é v ő folyamat energiájának erejével és külső ' s o k k o t ' , mondhatni k ü l s ő segítséget követelnek m e g , ami ezáltal az e g y i k folyamatot a másikkal összeköti. Ebből következik, h o g y az o k t á v o k törvénye a v i l á g e g y e t e m minden folyamatát ö s s z e k ö ­ ti, és annak, aki ismeri az á t m e n ő oktávokat és törvényük felépítését, l e h e t ő s é g e nyílik minden d o l g o t és minden j e l e n s é g e t alapvető termé­ szetében megismerni, úgy, mint minden kapcsolatát a többi dologgal és jelenséggel. Az oktáv felépítésének törvényérc vonatkozó ö s s z e s tudás e g y e s í t é ­ s é h e z van e g y s z i m b ó l u m , e g y kör, ami pontokkal kilenc részre van felosztva, m e l y e k e g y b i z o n y o s sorrendben kilenc vonallal vannak egymással összekötve. M i e l ő t t rátérnék ennek a szimbólumnak a tanulmányozására, lénye­ g e s annak a tanításnak b i z o n y o s nézeteit megérteni, m e l y ezt a szim­ bólumot használja, és ennek kapcsolatát más rendszerekkel, melyek a s z i m b o l i k u s módszereket használják a tudás átadására. A h h o z , h o g y megértsük ezeknek a tanításoknak k ö l c s ö n ö s kapcsola­ tát, m i n d i g e m l é k e z n i kell arra, h o g y az utak, m e l y e k az e g y s é g felis­ m e r é s é h e z vezérnek, azt úgy közelítik meg, mint a kör sugarai a köz­ pontot; minél k ö z e l e b b kerülnek a központhoz, annál k ö z e l e b b kerül­ nek e g y m á s h o z . Ennek e r e d m é n y e k é n t azok a teoretikus fogalmak, m e l y e k e g y irányvonal alapjai, néha e g y másik tan meghatározásainak nézőpont­ jából megmagyarázhatók, és fordítva. Ezért néha ki lehet alakítani e g y b i z o n y o s k ö z t e s irányt a két együtt haladó irány között. De az alapve­ tő irányvonal teljes m e g i s m e r é s é n e k és megértésének hiányában az ilyen k ö z b e c s ő utak könnyen az irányvonalak k e v e r e d é s é h e z vezetnek, v a g y i s zavarhoz é s t é v e d é s h e z .

285

A többé-kevésbé ismert tanok fő irányvonalai közül négyet neve­ zünk m e g : 1. Héber 2. Egyiptomi 3. Perzsa 4. Hindu Az utolsónak csak a filozófiáját ismerjük, és az e l s ő három teóriái­ nak csak a részleteit. Ezeken kívül Európában két irány ismert: a Teozófia, és az úgyne­ vezett nyugati okkultizmus, melyek az alapvonalak keveredésének eredményei. Mindkét irány tartalmazza önmagában az igazság magva­ it, de e g y i k s e m birtokolja a teljes tudást, és ezért azok a próbálkozá­ sok, h o g y egyiket gyakorlatilag is megvalósítsák, csak negatív ered­ m é n y e k e t adhatnak. Az in kifejtett tanítás e l m é l e t e teljesen ö n á l l ó és független a többi út­ tól és e g é s z mostanáig teljesen ismeretlen maradt. Mint a többi tanítás, használja a szimbolikus módszereket, és egyik fő s z i m b ó l u m a e g y áb­ ra, ami már említve volt, azaz a kilenc részre felosztott kör: Ez a s z i m b ó l u m a k ö v e t k e z ő formát veszi fel:

tőséget tulajdonítottak e n n e k az ábrának azok, akik ismerték, h o g y fontosnak tartották ezt titokban tartani. Az e g é s z irodalomban ennek csak itt-ott lehet a nyomát, vagy rész­ l e g e s ábrázolását megtalálni. 1 Például ilyet:

4 5 . ábra É s e g y másik hasonlót.

4 6 . ábra A s z i m b ó l u m , m e l y b e n a kör kilenc részre van felosztva, és a felosz­ tás pontjait e g y megadott sorrendben vonalak kötik ö s s z e , a hét törvé­ nyét fejezi ki a három törvényével e g y e s ü l v e . Az ok távnak hét hangja van, és a nyolcadik az e l s ő ismétlése. Együtt a két 'hozzáadott sokkal', m e l y betölti a mi-fá és tí-dó közötti 'inter­ vallumot', kilenc e l e m van. Ennek a szimbólumnak a teljes konstrukciója, ami az oktávok törvényénck teljes kifejezése, sokkal bonyolultabb, mint az itt bemutatott 'Az S. Karppe által írt Etude sur les origincs de la naturc du Zohar. Párizs. 1901. 200-201 -es oldalán van egy kör rajza, kilenc részre felosztva: 4 4 . ábra A kör kilenc részre van felosztva. Hat pontot e g y ábra köt ö s s z e , m e l y szimmetrikus a kör legmagasabb pontján áthaladó átmérővel. Továbbá, a felosztás legmagasabb pontja c s ú c s a e g y e g y e n l ő szárú há­ romszögnek, ami azokat a pontokat köti ö s s z e , m e l y e k nincsenek az e l s ő ábra szerkezetében. Ez a s z i m b ó l u m az 'okkultisták' számára ismeretlen, nem lehet meg­ találni s e m m i l y e n könyvben s e m a szájhagyományokban. Olyan jelen-

a következő magyarázatot adja: „Ha megszorozzuk a 9-et 9-el, a szám megjelenik a 8-as számban a bal olda­ lon és az l-es számban a jobb oldalon; ugyanígy a 9x8 eredménye megjelenik a 7-es számban a bal és a 2-es számban a jobb oldalon; ugyanígy van a 9x6-al. 9x5-cl kezdve a sorozat megfordul, vagyis azok a számok, amik az egyes számjegyeket képviselik, a bal oldalon, és amik a tízes számjegyeket, a jobb oldalon jelennek meg."

286

287

szerkezet mutatja. De m é g ez is elég, h o g y m e g m u t a s s a egy oktáv bel­ ső törvényeit, és h o g y módszert adjon a benne m e g v i z s g á l t dolgok alaptermészetének felismeréséhez. E g y d o l o g vagy j e l e n s é g elszigetelt létezését m e g f i g y e l v e a z e g y örökké visszatérő, és szüntelenül v é g b e m e n ő folyamat zárt köre lesz. M a g a a kör ennek a folyamatnak a szimbóluma. A kör kerületét felosz­ tó pontok a folyamat állomásait szimbolizálják. Az e g é s z s z i m b ó l u m m a g a a dó, v a g y i s e g y olyan valami, aminek s z a b á l y o s és beteljcscdctl l é t e z é s e van. Ez e g y kör, e g y befejezett ciklus. Ez a mi tízes számrend­ szerünk nullája; már a formája szerint is e g y befejezett ciklust képvi­ sel. M a g á b a foglal mindent, ami saját l é t e z é s é h e z s z ü k s é g e s . Elkülö­ nült mindentől, ami körülveszi. A szintek sorozatának a folyamatban kapcsolódnia kell a számok sorozatával 1-től 9-ig. A kilencedik fok jelenléte, amely a ti-dó 'intervallumot' tölti be, befejezi a ciklust, v a g y i s bezárja a kört, amely e z e n a helyen újra indul. A háromszög c s ú c s a bezárja alapjának kettősségét, lehetővé téve megnyilvánulásá­ nak s o k f é l e formáját a legkülönfélébb háromszögekben, ugyanúgy, a h o g y a háromszög csúcsának pontja végtelenül m e g s o k s z o r o z z a ön­ magát az alapvonalában. Épp ezért a ciklusnak minden kezdete és be­ fejezése a h á r o m s z ö g csúcsánál van, a pontban, ahol a kezdet és a vég ö s s z e o l v a d , ahol a kör bezárni, s mely úgy rezonál a végtelen ciklikus folyamatban, mint az oktáv két dó-ja. De a kilencedik pont az, amelyik bezárja, cs újból kezdi a ciklust. Ezért a háromszög felső pontja, ami m e g f e l e l a dd-nak, l e s z a 9. szám és a számok 1-tól 8-ig a megmaradt pontok között oszlanak meg.

Rátérve a körben l é v ő összetett ábra vizsgálatára megérthetjük fel­ é p í t é s é n e k törvényeit. A z e g y s é g törvényei m i n d e n j e l e n s é g b e n visszatükröződnek. A t í z e s számrendszer ugyanennek a törvénynek alapján épül fel. Egy hangot e g y s é g k é n t véve, m e l y önmagában e g y e g é s z oktávot tartalmaz, fel kell o s s z u k hét e g y e n l ő t l e n részre, h o g y ennek az oktávnak hét hangját megkapjuk. De a grafikus ábrázolásban a részek e g y e n l ő ü e n s é g e nincs figyelembe véve, és az ábra felépítésé­ h e z e l ő s z ö r az egy-heted, aztán a két-heted, három-heted, négy-heted, öt-heted, hat-heted, és hét-heted van véve. T i z e d e s e k b e n s z á m o l v a a követ-kezőket kapjuk:

A m e g k a p o n tizedes s z á m o k periódusainak sorozatát v i z s g á l v a azonnal látjuk, h o g y az utolsót kivéve, mindben ugyanaz a hat szám­ j e g y ismétlődik, melyek meghatározott sorrendben cserélnek helyet, így az e l s ő számsort ismerve, teljes e g é s z é b e n rekonstruálni lehet az e g é s z sorozatot. Ha most a számokat 1-től 9-ig a kör kerületére h e l y e z z ü k és ö s s z e kötjük őket e g y e n e s vonalakkal abban a sorrendben, amit az előbbi számok periódusaiban láttunk, a körbe berajzolt ábrát kapjuk. A 3, 6, és 9 számok n e m tartoznak bele a periódusba. Ezek különálló három­ s z ö g e t alkotnak - a s z i m b ó l u m független hármasságát. Ha m o s t a 'tcozófíkus ö s s z e a d á s t ' alkalmazzuk, a periódus számai­ nak ö s s z e g é t v é v e kilencet kapunk, vagyis e g y teljes oktávot. Minden különálló hang ismét e g y teljes oktávot tartalmazva ugyanazon tör­ vény alá tartozik, mint az e l s ő . A hangok helyzete m e g e g y e z i k a peri­ ó d u s számaival, és az oktáv rajza a következőképpen fog kinézni:

4 7 . ábra.

48. ábra 288

289

A 9 - 3 - 6 - o s háromszög, m e l y a kör kerületén lévő, a periódusba nem beletartozó három pontot egyesíti e g y e g y s é g g é , a három törvényét és a hét törvényét h o z z a e g y m á s s a l kapcsolatba. A 3-6-9 s z á m o k n e m tar­ toznak b e l e a periódusba; közülük kettő, a 3 és a 6, m e g e g y e z i k az ok­ táv két 'intervallumával', a harmadik fölöslegesnek tűnhetne, de ugyanakkor az alaphangot helyettesíti, amelyik a periódusba n e m lép be. Továbbá, minden jelenség, m e l y k é p e s e g y h a s o n l ó j e l e n s é g g e l k ö l c s ö n h a t á s céljából érintkezésbe lépni, dó-ként rezonál a m e g f e l e l ő oktávban. Ezért a dó kiemelkedhet saját köréből, és szabályos kölcsönv i s z o n y b a léphet e g y másik körrel, v a g y i s játszhatja azt a szerepet, a m e l y e t saját ciklusában az 'intervallumokat' betöltő ' s o k k o k ' játsza­ nak. És m i v e l m e g v a n cz. a lehetősége, a dó ezáltal is összeköttetésben van a 3-6-9-es h á r o m s z ö g g e l , azokkal a helyekkel, ahol a kívülről jö­ vő sokkok belépnek, és ahol az oktávba be lehet hatolni, h o g y kapcso­ lat j ö h e s s e n létre a rajta kívül létezőkkel. A három törvénye b i z o n y o s mértékig kívül áll a hét törvényén, a háromszög áthatol a perióduson, és cz a két ábra e g y e s ü l v e adja az oktávnak és hangjainak b e l s ő felépí­ tését. Magyarázatunk e z e n pontján fel lehet tenni a kérdést: miért van az, h o g y az 'intervallumot', ami a 3-as számmal van j e l ö l v e , a m e g f e l e l ő h e l y é n találjuk a mi és fá között, míg a másikat, ami a 6-os számmal van m e g j e l ö l v e , a szó és iá között találjuk, mikor annak a m e g f e l e l ő h e l y e a (i és dó között lenne. Ha a feltételek figyelembe leltek volna véve a második 'intervallum' ( 6 ) helyét illetően, a k ö v e t k e z ő kört kapnánk:

uí

íi

49. ábra És a zárt ciklus kilenc alkotórészét a k ö v e t k e z ő m ó d o n lehet csopor­ tosítani:

50. ábra 290

folyamatát, és a szervezet által felvett anyagok átalakítását, ugyanazo­ kat az 'intervallumokat' és 'sokkokat' találjuk bennük. A h o g y már korábban rámutattunk, az ember háromféle táplálékot v e s z fel. M i n d e g y i k e g y új oktáv kezdete. A második oktáv, azaz a le­ v e g ő oktáv, annál a pontnál egyesül az elsővel, vagyis az étel és ital oktáv javai, ahol az a fejlődésben megáll, a mi hangnál. És a harmadik oktáv azon a ponton e g y e s ü l a másodikkal, ahol a második oktáv meg­ áll a fejlődésben, a mi hangnál. De m e g kell érteni, h o g y ugyanúgy, mint sok kémiai folyamatban, csak a természet állal pontosan meghatározott mennyiségű anyag adja az elvárt m i n ő s é g ű vegyületet, úgy az emberi szervezetben is a három­ fajta é l e l e m n e k meghatározott arányban kell keverednie. A v é g s ő anyag a táplálékoktáv folyamatában a ti anyag ('hidrogén' 12 a harmadik skálán), melynek 'hozzáadott sokkra' van s z ü k s é g e , h o g y áthaladhasson az új dó-ba. De m i v e l a három oktáv részt vett en­ nek az anyagnak a létrehozásában, befolyásuk a v é g s ő e r e d m é n y e n visszatükröződik, annak minőségét meghatározza. A m e n n y i s é g e t és a m i n ő s é g e t szabályozni lehel, ha az ember tudja a szervezete által fel­ vett három táplálékot adagolni. Csak a háromfajta é l e l e m közötti teljes ö s s z h a n g jelenlétében, a különböző folyamatok erősítésével v a g y g y e n g í t é s é v e l lehet a várt eredményt elérni. De arra l é n y e g e s emlékezni, h o g y bármilyen ö n k é n y e s próbálkozás az é l e l e m vagy a l é g z é s szabályozására, a s z ó igazi értelmében csak akkor vezethet eredményre, ha valaki pontosan tudja, h o g y mit csinál, és miért, és ez milyen eredményt fog adni. Továbbá, m é g ha sikerül is valakinek szabályozni a folyamat két összetevőjét, a táplálékot és a légzést, ez nem e l é g , mert m é g fontosabb tudni; h o g y kell szabályozni a táplálék harmadik fajtáját - a 'be­ nyomásokat'. Ezért mielőtt egyáltalán gondolkodnánk a b e l s ő folyamatok gyakor­ lati befolyásolására, l é n y e g e s pontosan megérteni a szervezetbe belépő anyagok k ö l c s ö n ö s viszonyát, a lehetséges ' s o k k o k ' természetét és a hangok átmenetét kormányzó erőket. Ezek a törvények mindenhol egyformák. Az embert tanulmányozva a kozmoszt tanulmányozzuk, a k o z m o s z t tanulmányozva az embert tanulmányozzuk. Az ' A b s z o l ú t - H o l d ' kozmikus oktáv, a három törvényének értelmé­ ben, három alárendelt oktávra osztódik. Ebben a három oktávban a K o z m o s z olyan, mint az ember, ugyanaz a ' h a m m emelet", ugyanaz a három ' s o k k ' A sugárzás k o z m i k u s oktávjában. ahol a fá-mi 'intervallum' találha­ tó, a diagramon ' g é p e z e t e k ' vannak jelölve, ugyanúgy, mint az embe­ ri testben. A fá-mi átmenet folyamata a legvázlatosabb m ó d o n így mutatható be: a kozmikus fá belép ebbe a gépbe, mint az alsó emelet tápláléka és

292

bcr életében. Ezeknek a növényeknek tanulmányozása több mindent feltárhat számunkra az enneagramra vonatkozóan. Általában m e g kell érteni, h o g y az enneagram e g y egyetemes szim­ bólum. Az enneagramban minden tudás benne van, és annak segítsé­ gével minden értelmezhető. Erre vonatkozóan mondhatjuk, h o g y e g y ember igazán csak azt ismeri, vagy érti, amit bele tud helyezni az enneagramba. Amit nem tud belehelyezni, azt nem is érti. Annak az e m ­ bernek, aki k é p e s ezt használni, nincs s z ü k s é g e se a könyvekre, se a könyvtárakra. Semmi olyan nincs, amit nem lehetne az enneagramba helyezni és abban megfejteni. Az ember teljesen egyedül lehet a siva­ tagban, és rajzolhat a homokba e g y enneagramot, és ebből kiolvashat­ ja a v i l á g e g y e t e m örök törvényeit. És minden alkalommal tanulhat va­ lami újat, valamit, amit azelőtt nem tudón. Ha két ember, akik k ü l ö n b ö z ő iskolákba jártak, találkozik, felraj­ zolnak e g y enneagramot, ennek s e g í t s é g é v e l képesek azonnal megáll­ apítani, h o g y melyik tud többet, és k ö v e t k e z é s k é p p e n melyik m i l y e n fokon áll. A z a z m e l y i k az előrehaladottabb, a munkában az idősebb, azaz melyik a mester, és melyik a tanítvány. Az enneagram az e g y e t e ­ m e s nyelv alapvető hierogíifája, melynek annyi é r t e l m e z é s e van, ahány szintje az embereknek. Az enneagram perpetuum mobile, az az órö'Jlr mozgás, amit az e m b e ­ rek a világ kezdete óta kerestek, és s o h a s e m találtak meg. És világos, h o g y miért nem tudták megtalálni. Önmagukon kívül keresték azt. ami bennük volt, úgy próbálták megalkotni az örök mozgást, mint a h o g y az ember e g y gépezetet épít fel. pedig az igazi örök m o z g á s e g y másik örök mozgásnak e g y része, és ez nem hozható létre attól különváltan. Az enneagram az örök mozgásnak e g y vázlatos diagramja, a z a z a szüntelen m o z g á s gépezete. De természetesen fontos tudni, h o g y kell olvasni ezt az enneagramot. Ennek a szimbólumnak az értése és az, h o g y használni tudja, az embernek óriási képességet ad. Ez az örölc mozgás és az alkémisták bölcsek köve is. Az enneagram tudománya h o s s z ú ideig titok volt, és ha m o s t vala­ mennyire érthetővé válik mindenki számára, ez csak hiányos és elmé­ leti formában lehetséges, melyből senkinek s e m lehet gyakorlati hasz­ na anélkül, hogy valaki, aki ezt a tudományt már birtokolja, be ne avat­ ná. Ahhoz, h o g y érthető legyen az enneagram, azt m o z g á s b a n kell el­ gondolni, mintha mozgásban volna. E g y mozdulatlan enneagram élet­ telen s z i m b ó l u m ; az é l ő szimbólum mozgásban van." Sokkal később - 1922-ben - amikor G. Franciaországban m e g s z e r ­ vezte az intézetét, ahol tanítványai dervis táncokat tanulmányoztak, G olyan gyakorlatokat mutatott nekik, amik kapcsolatban voltak az „en­ neagram mozgásával". A terem padlójára, ahol a gyakorlatok történ-

294

tek, e g y nagy enneagramot rajzoltak, és a tanítványok az 1-től 9. szám­ mal megjelölt pontokon álltak. Azután elkezdtek haladni e g y i k helyről a másikra a számperiódusok sorrendjében, igen érdekes mozdulatok­ kal, e g y m á s körül forogva a találkozási pontokon, v a g y i s ott, ahol a vonalak keresztezték e g y m á s t az enneagramban. G. ebben az időben mondta, h o g y az enneagram szerinti m o z g á s g y a ­ korlatok fontos helyet foglalnak el a „Mágusok k ü z d e l m e " c. balettjé­ ben. És m é g azt is mondta, h o g y ezekben a gyakorlatokban való rész­ vétel nélkül szinte lehetetlen az enneagramot megérteni. „A mozgásgyakorlatok s e g í t s é g é v e l át lehet élni az enneagramot" mondta. „Ezekben a mozdulatokban a ritmus maga sugallja a szüksé­ g e s ideákat és tartja fenn a s z ü k s é g e s feszültséget, e z e k nélkül lehetet­ len érezni, h o g y mi a legfontosabb." V o l t az enneagramnak m é g e g y másik rajza is, m e l y az ő utasítása szerint készült 1920-ban Konstantinápolyban. Ebben a rajzban az en­ neagram belsejében az A p o k a l i p s z i s négy állata volt látható - a bika, az oroszlán, az e m b e r és a sas - és velük e g y galamb. Ezek a kiegészí­ tő s z i m b ó l u m o k a . k ö z p o n t o k k a l " voltak összeköttetésben. Az enneagrammal, mint e g y e t e m e s szimbólummal kapcsolatban G. újra beszélt az e g y e t e m e s „filozófiai" nyelv létezéséről. „ A z emberek már n a g y o n régóta próbáltak találni e g y e g y e t e m e s n y e l v e t " mondta. ,Jc,s e z e n a téren, úgy mint másutt is, olyan valami után kutattak, amit már régóta megtaláltak, és olyan valamit próbálnak kitalálni, amit már annak idején jól ismertek. R é g e b b e n már mondtam, h o g y n e m e g y , hanem három e g y e t e m e s nyelv létezik, pontosabban m o n d v a e g y n y e l v n e k három fokozata. Az e l s ő fokozat már lehetővé teszi, h o g y az emberek kifejezzék saját gondolataikat, és megértsék mások gondolatait, amikor o l y a n dolgokról van s z ó , amihez a minden­ napi n y e l v e z e t erőtlen." „ M i l y e n kapcsolatban állnak e z e k a nyelvek a m ű v é s z e t t e l ? " kérdez­ te valaki. „És a m ű v é s z e t n e m képviseli-e azt a 'filozófiai' nyelvet, m e l y e t a többiek intellektuális téren keresnek?" „Én n e m tudom, m e l y i k művészetről b e s z é l ? " mondta G. „Különbö­ ző m ű v é s z e t e k vannak. B i z t o s észrevette, hogy előadásaink és beszél­ getéseink alatt gyakran tettek fel különfajta kérdéseket a művészettel kapcsolatban, de m i n d i g elkerültem a beszélgetést erről a témáról. Ez azért volt, mert úgy döntöttem, h o g y minden s z o k á s o s b e s z é l g e t é s a művészetről teljesen értelmetlen. Amit az emberek mondanak, annak s e m m i k ö z e sincs ahhoz, amit gondolnak, és ezt észre s e m veszik. U g y a n a k k o r teljesen haszontalan megpróbálni m e g m a g y a r á z n i a dol­ gok igazi kapcsolatát e g y o l y a n embernek, aki az A B C - t s e m tudja ön­ magáról, v a g y i s az emberről. De mi már eleget beszélgettünk együtt erről és m á r vannak fogalmaink erről az ABC-ről, í g y ma már talán be­ szélhetek a művészetről önöknek.

295

E l ő s z ö r is emlékezniük kell, hogy kétfajta m ű v é s z e t van, m e l y e k teljesen különbözőek - az objektív és a szubjektív művészet. Mindaz, amit ismernek, mindaz, amit m ű v é s z e t n e k hívnak, szubjektív m ű v é ­ szet, valami, amit én egyáltalán nem hívok művészetnek, mert én ezt a szót csak az objektív művészetre használom. Amit én objektív művészetnek hívok azt nehéz meghatározni, el­ ő s z ö r is, mert önök az objektív művészet j e l l e g z e t e s s é g e i t a szubjektív m ű v é s z e t n e k tulajdonítják, másodszor, mert amikor objektív m ű v é s z e ­ ti alkotással találkoznak, azt ugyanarra a szintre helyezik, mint e g y szubjektív m ű v é s z e t i alkotást. M e g p r ó b á l o m jobban kifejteni ezt az ideámat. Ö n ö k azt mondják, h o g y e g y m ű v é s z alkot. Én ezt csak az objektív m ű v é s s z e l kapcsolat­ ban m o n d o m . A szubjektív m ű v é s s z e l kapcsolatban én azt m o n d o m , h o g y nála az 'csak létrejött". Önök nem tudnak különbséget tenni köz­ tük, pedig óriási a különbség. Továbbá önök szerint a szubjektív mű­ v é s z e t állandó hatású, v a g y i s azt tartják, h o g y a szubjektív m ű v é s z e t i alkotás mindenkiből ugyanazt a reakciót váltja ki. Ú g y gondolják pél­ dául, h o g y e g y temetési menet mindenkiből szomorú és fennkölt g o n ­ dolatokat vált ki, és h o g y akármilyen tánczene, például a komarinszky örömteli gondolatokat fog kiváltani. De a valóságban ez egyáltalán n e m így van. Minden az asszociációktól függ. Ha e g y nap nagy kelle­ m e t l e n s é g történik v e l e m , amikor e g y vidám melódiát hallok, akkor et­ től k e z d v e b e n n e m ez a m e l ó d i a az é l e t e m v é g é i g szomorú és n y o ­ m a s z t ó gondolatokat fog ébreszteni. És ha azon a napon, amikor na­ g y o n b o l d o g vagyok, e g y szomorú dallamot hallok, ez a dallam min­ dig vidám gondolatokat fog ébreszteni bennem, és ez így van minden­ nel. Az objektív és szubjektív művészet közötti különbség az, h o g y az objektív m ű v é s z e t b e n a m ű v é s z igazán 'alkot', vagyis azt csinálja, amit szándékozott, alkotásába azokat az ideákat és érzéseket teszi be­ le, m e l y e k e t bele akart tenni. És ennek az alkotásnak a hatása az e m ­ berekre teljesen meghatározott; természetesen mindenki a saját szint­ jének m e g f e l e l ő e n azokat az ideákat és érzelmeket kapja m e g , amelye­ ket a m ű v é s z át akart adni. Amikor objektív művészetről van s z ó , sem­ mi s e m lehet véletlenszerű, s e m az alkotás megteremtésében s e m az ál­ tala adott b e n y o m á s o k b a n .

élnek. Itt n i n c s semmi változatlan; s e m m i meghatározott, Ugyanakkor az objektív m ű v é s z e t b e n s e m m i s e m pontatlan." „ N e m tűnhet cl a művészet, ha ilyen p o n t o s ? " kérdezte közülünk va­ laki. „ É s n e m éppen e g y b i z o n y o s meghatározatlanság, valami m e g ­ foghatatlan az. ami megkülönbözteti a művészetet mondjuk a tudo­ mánytól? Ha ez a meghatározatlanság eltűnik, és ha a m ű v é s z ponto­ san tudja, mit akar elérni, h o g y m ű v e milyen benyomást fog kelteni a k ö z ö n s é g b e n , akkor e z e g y ' k ö n y v ' l e s z é s nem m ű v é s z e t . " „ N e m tudom, miről b e s z é l " mondta G. „Nekünk k ü l ö n b ö z ő mérté­ künk van; a m ű v é s z e t e t én annak tudatossága szerint értékelem, ön pe­ dig annak tudattalansága szerint. Mi nem érthetjük m e g egymást. E g y objektív m ű v é s z i alkotásnak ' k ö n y v n e k ' keli lennie, a h o g y ön mond­ ta; csak az a különbség, h o g y a m ű v é s z az ideákat n e m e g y e n e s e n , sza­ vakon, j e l e k e n v a g y hieroglifákon keresztül adja át, hanem b i z o n y o s é r z é s e k e n keresztül, m e l y e k e t tudatosan és tervszerűen ébreszt fel, tudva, h o g y mit csinál, és miért." „ B i z o n y o s l e g e n d á k " m o n d t a az. egyik résztvevő, „beszélnek az ősi g ö r ö g t e m p l o m o k istenszobrairól - mint például az olimpiai Z e u s z szobor - . a m e l y e k mindenkiben meghatározott é s mindig a z o n o s be­ n y o m á s t keltettek." „Teljesen igaz," mondta G. „már az a tény is, h o g y ilyen történetek léteznek, azt mutatják, h o g y a régiek értették az igazi és a hamis kö­ zötti különbséget: az e l s ő hatása mindig ugyanaz, a m á s o d i k é mindig véletlenszerű." „ N e m tudna bemutatni m á s objektív művészeti munkát? Van-e e g y ­ általán valami, ami objektívnek hívható a jelenkori m ű v é s z e t b e n ' Mi­ kor lett m e g a l k o t v a az utolsó objektív művészeti m u n k a ? " Szinte min­ den j e l e n l é v ő feltett ilyen és e h h e z h a s o n l ó kérdéseket G.-nek.

A szubjektív m ű v é s z e t b e n minden véletlenszerű. A m ű v é s z , mint a h o g y már mondtam, nem alkot; nála ' a z önmagát hozza létre'. Ez azt jelenti, h o g y e g y ilyen m ű v é s z az ideák, gondolatok és hangulatok ha­ talmában van, azokat n e m érti, és kontrollálni sem tudja. A z o k kormá­ n y o z z á k őt, és azok fejezik ki magukat e g y vagy más formában. És amikor e z e k a véletlen során ezt vagy azt a formát felöltik, e z e k ugya­ n o l y a n véletlenszerű hatást váltanak ki a nézőben, hangulatuk, ízlésük, szokásaik és annak a hipnotikus hatásnak a természete szerint, amiben

„ M i e l ő t t erről beszélnék," m o n d t a G. „az elveket kell megérteni. Ha azokat megértették, képesek lesznek maguktól is válaszolni ezekre a kérdésekre. De ha az elveket n e m értik, bármit mondhatok önöknek, semmit s e m fog m e g m a g y a r á z n i . Ezzel kapcsolatban hangzott cl e z : hallván hallotok, de nem értetek, n é z v é n néztek, de n e m láttok. Erről c s a k e g y példát idézek - a zenét. Az objektív z e n e teljesen a b e l s ő o k t á v o k o n ' alapul. És n e m csak meghatározott pszichológiai e r e d m é n y t adhat, hanem meghatározott fizikai eredményeket is. Lehet olyan z e n e , ami a vizet megfagyasztja. Lehet o l y a n zene, ami k é p e s e g y embert helyben m e g ö l n i . A bibliai legendában Jerikó falainak romba d ö n t é s e z e n é v e l pontosan ilyen objektív z e n e legendája. Bármi­ lyen fajta k ö z ö n s é g e s z e n e n e m fog falakat rombolni, de az objektív zene i g e n i s tud. És n e m csak rombolni képes, hanem építeni is. Az Or­ feusz l e g e n d á b a n van utalás erre az objektív zenére, Orfeusz a zene se­ g í t s é g é v e l terjesztette a tudást. A k í g y ó b ű v ö l ő z e n e keleten, m e g k ö z e ­ líti az objektív zenét, de t e r m é s z e t e s e n nagyon primitíven. Ez gyakran

296

297

e g y s z e r ű e n csak e g y szinte v é g t e l e n s é g i g kitartott, alig modulált hang; de e b b e n az e g y s z e r ű hangban szüntelenül ' b e l s ő o k t á v o k l bontakoz­ nak ki, és az érzelmi központ képes megérezni a ' b e l s ő oktávok' dal­ lamait, amik a fülnek felfoghatatlanok. A k í g y ó hallja ezt a zenét, vagy inkább érzi, és e n g e d e l m e s k e d i k annak. U g y a n i l y e n fajta zene, csak e g y kicsit összetettebb és az ember e n g e d e l m e s k e d i k . Tehát látják, h o g y , a m ű v é s z e t n e m csupán e g y nyelv, hanem vala­ mi sokkal nagyobb. És ha v i s s z a e m l é k e z n e k arra. amit az ember kü­ l ö n b ö z ő szintjeiről mondtam, m e g fogják érteni azt, ami a művészetről elhangzott. A g é p i e s emberiség az 1 , 2 és 3-as emberekből áll, és ne­ kik természetesen csak szubjektív művészetük lehet. Az objektív mű­ v é s z e t h e z legalább a felvillanásai s z ü k s é g e s e k az objektív tudatálla­ potnak; é s ahhoz, h o g y kellőképpen é r t e l m e z z e é s hasznosíthassa e z e ­ ket a felvillanásokat, az embernek nagy b e l s ő e g y s é g r e és önkontroll­ ra van s z ü k s é g e . "

Tizenötödik fejezet

Az 1 9 1 6 v é g é n elhangzott beszélgetésekben G. néhányszor érintene a vallás kérdését. A m i k o r bárki a vallással kapcsolatban kérdezett tőle valamit, m i n d i g e l ő s z ö r kihangsúlyozta, hogy a vallás problémáihoz való hozzáállásunkban valami nagyon hamis. „ E l s ő s o r b a n " mondta mindig, „a vallás e g y relatív fogalom; ö s s z ­ hangban van az ember létének szintjével; és az e g y i k ember vallása ta­ lán egyáltalán n e m felel m e g e g y másik embernek, v a g y i s a lét e g y bi­ z o n y o s szintjén l é v ő e m b e r vallása nem alkalmas e g y másik szinten lé­ v ő embernek. M e g kell érteni, h o g y az l - e s számú ember v a l l á s a n e m ugyanaz, mint a 2-cs s z á m ú emberé, és a 3-as számú emberé megint m á s fajta vallás. A 4-es, 5-ös, 6-os és 7-cs számú emberek vallása ugyancsak tel­ j e s e n más, mint az l - e s . 2-es és a 3-as számú embereké. Másodsorban, a vallás c s e l e k v é s ; az ember n e m csak gondolkodik vagy érzi a vallását, hanem amennyire csak képes rá 'éli* is; különben az nem vallás, hanem fantázia v a g y filozófia. Akár szereti, akár nem, a valláshoz v a l ó hozzáállását a cselekedetei mutatják, és azt csalt cseIckedetein keresztül tudja megmutatni. Ezért, ha c s e l e k e d e t e i s z e m b e n állnak azzal, amit a vallása m e g k í v á n tőle, nem állíthatja, h o g y ahhoz a valláshoz tartozik. A magukat kereszténynek n e v e z ő emberek nagy többségének nincs j o g a így hívni magát, mert nemcsak h o g y n e m tart­ ja be vallása parancsolatait, de m é g csak nem is sejti, h o g y e z e k e t a pa­ rancsolatokat be kell tartani. A k e r e s z t é n y s é g tiltja az emberölést. Ugyanakkor jelenlegi haladá­ sunk e g é s z folyamata az ö l é s i technika fejlődéséből és ennek a hadvisclcsbcni alkalmazásából származik; h o g y nevezhetnénk magunkat keresztényeknek? Senkinek s i n c s j o g a kereszténynek hívni magát, aki n e m tartja be Krisztus előírásait. Az e m b e r akkor mondhatja, h o g y keresztény sze­ retne lenni, ha megpróbálja e z e k e t az előírásokat betartani. Ha egyál­ talán n e m gondol rájuk, vagy kineveti, vagy valami saját kitalálással helyettesíti, vagy e g y s z e r ű e n elfeledkezik róluk, akkor s e m m i j o g a nincs kereszténynek hívni magát.

298

299

A háborút, mint a legtalálóbb példát vettem. De m é g a háborún kí­ vül is az e g é s z élet pontosan ugyanilyen. Az emberek kereszténynek hívják magukat, de n e m fogják fel, h o g y n e m csak n e m akarnak, de n e m is k é p e s e k keresztények lenni, mert ahhoz, h o g y az ember keresz­ tény l e g y e n , azt nem e l é g csak kívánni, hanem képesnek is kell lenni Az e m b e r ö n m a g a n e m e g y 'Én', az e m b e r ' m i ' , v a g y m e g ponto­ sabban m o n d v a 'ők'. Minden ebból ered. T é t e l e z z ü k fel, az ember el­ határozza, h o g y a Szentírás szerint odatartja bal arcát is, ha valaki megüti a j o b b arcán. De ezt az e g y i k 'én'-jc határozta el, a gondolati v a g y az érzelmi központban. Egyik 'én'-jc tudja ezt, e g y ' é n ' emlék­ szik rá - a többi semmit s e m tud róla. Képzeljük cl, h o g y valóban meg­ történik, h o g y valaki megüti ezt az embert. Azt hiszik, odatartja a bal arcát is? S o h a . M é g rágondolni s e m lesz ideje. V a g y pofon vágja az embert, v a g y rendőrt hív, v a g y egyszerűen elszalad. A m o z g á s i köz­ pontja a m e g s z o k o t t m ó d o n fog reagálni, v a g y úgy, a h o g y megtanítot­ ták, mielőtt m é g fel tudta volna fogni, h o g y mit is csinál. H o g y az e m b e r k é p e s legyen az arcát odatartani, hosszantartó tanu­ lásra, ismételt gyakorlatokra van s z ü k s é g e . És ha ezt g é p i e s e n csinál­ ja, annak n i n c s s e m m i értéke, mert ebben az esetben azt jelenti, h o g y az e m b e r csak azért tartja oda az arcát, mert nem tud másképpen c s e ­ lekedni." „Segítheti-e az embert az imádság keresztényként é l n i ? " kérdezte valaki. „Rz attól függ, kinek az imája" válaszolt G. „A szubjektív ember imája, v a g y i s az l - e s , 2-es és 3-as s z á m ú emberé, csak szubjektív ered­ m é n y t adhat. Az ilyen emberek imádságukkal csak vigasztalják, szug­ gerálják, á l o m b a ringatják önmagukat. Önhipnózis lévén, ez az imád­ ság n e m adhat s e m m i objektív eredményt." „ D e általában az ima nem adhat objektív e r e d m é n y t ? " kérdezte va­ laki. „Már mondtam, attól függ, ki imádkozik" válaszolt G. „imádkozni épp úgy m e g kell tanulni, mint minden mást. Aki tudja, hogyan kell imádkozni, és m e g f e l e l ő m ó d o n tud koncentrálni, annak imája ered­ m é n y e s lehet. De m e g kell érteni, h o g y k ü l ö n b ö z ő imák vannak, és az e r e d m é n y e i k is különböznek. Ez m é g az e g y s z e r ű istentiszteleteknél is köztudott. Amikor az imáról beszélünk, v a g y az ima eredményeiről, ez alatt m i n d i g egyfajta imát értünk - kérőt, v a g y i s azt hisszük, h o g y a kérés minden fajta imához hozzá tartozik. Ez természetesen nem igaz. A legtöbb imának s e m m i köze sincs a kéréshez. Én ő s i imákról beszé­ lek; a legtöbbjük sokkal régebbi a kereszténységnél. Ezek az imák összefoglalások; e z e k e t hangosan, vagy magában ismételve, az ember tartalmukat értelmével és érzelmével igyekszik átélni. És az ember m i n d i g kitalálhat magának új imákat. Például azt mondja - 'én k o m o l y

300

akarok lenni'. De minden attól függ, h o g y a n mondja. Mert ismételhe­ ti akárhányszor, ha k ö z b e n a z o n gondolkodik, mikor fejezi már be, és mi l e s z vacsorára, vagy hasonlókra, akkor ez nem ima, hanem e g y s z e ­ rűen önámítás. De imává válhat, ha az ember í g y mondja: 'En', és ugyanakkor próbál mindarra gondolni, amit az 'Én'-ről tud. Ez. az ' É n ' n e m létezik, nincs e g y e g y e d ü l i 'Én', hanem számtalan k i c s i n y e s , lár­ más, vitatkozó ' é n ' van. De ő e g y igazi ' É n ' akar lenni - a mester, v i s s z a e m l é k s z i k a kocsira, lóra, a kocsisra és a mesterre. Az ' É n ' a mester. 'Akarok' - és az ' É n akarok' j e l e n t ő s é g é r e gondol. Képes ő akarni? B e n n e ' a z akar' v a g y ' a z nem akar' és e z z e l igyekszik s z e m ­ beállítani az ő saját 'Én'-jének akaratát, m e l y az ö n m a g á n való munka céljához van kötve. M á s szóval, arra fog törekedni, h o g y megpróbálja behozni a harmadik erőt a két erő s z o k á s o s kombinációjába, az 'az akar' és ' a z n e m akar'-ba. ' L e n n i ' - arra gondol, h o g y mit jelent len­ ni? E g y automatikus e m b e r léte, akivel minden csak történik. És e g y olyan e m b e r léte, aki k é p e s tenni. Sok különböző m ó d o n lehet 'lenni*. Ó ' l e n n i ' akar, n e m csupán a puszta l é t e z é s értelmében, hanem a vég­ telen értelmében. Akkor a ' l e n n i ' szónak n a g y o b b súlya, új jelentősé­ ge lesz számára. ' K o m o l y ' - az ember gondolkodik, h o g y mit jelent ' k o m o l y n a k lenni'. N a g y o n fontos, hogyan válaszol önmagának. Ha megérti, h o g y az mit jelent, ha helyesen határozza m e g önmagának, mit jelent k o m o l y n a k lenni, és érzi, h o g y valóban kívánja ezt, akkor az imája e r e d m é n y e s lehet; e l ő s z ö r is ebből erőt nyerhet, azután gyakrab­ ban észre fogja venni, mikor nem k o m o l y és végül is könnyen erőt v e s z m a g á n , h o g y ismét k o m o l y legyen. U g y a n í g y 'imádkozhat' - ' É n e m l é k e z n i akarok ö n m a g á m r a . ' ' E m l é k e z n i ' - mi az ' e m l é k e z é s ' ér­ t e l m e ? Az embernek gondolnia kell az e m l é k e z é s r e . Milyen kevésre e m l é k s z i k ! M i l y e n gyakran elfelejti, amit elhatározott, amit látott, amit tudott! E g é s z é l e t e teljesen m á s lenne, ha volna e m l é k e z e t e . Minden baj abból ered, h o g y nem emlékszik. ' Ö n m a g á m r a ' - megint visszatér ö n m a g á h o z . Melyik énjére akar e m l é k e z n i ? Érdemes-e önmagára tel­ j e s e g é s z é b e n e m l é k e z n i ? H o g y tudja megkülönböztetni, h o g y mire akar e m l é k e z n i ? A m u n k a gondolata: hogyan tudna a munkával szoro­ sabban kapcsolatba jutni? Es így tovább. A keresztény istentiszteletben számtalan ilyen ima van, m e l y b e n át kell gondolni minden e g y e s szót. De minden jelentésüket és értelmü­ ket elvesztik, amikor g é p i e s e n ismétlik vagy éneklik ezeket. V e g y ü k a jól ismert imát: Uram irgalmazz! Mit j e l e n t e z ? Az. ember Istenhez folyamodik. N e m kellene-e e g y kicsit gondolkodnia, n e m kcllene-e e g y összehasonlítást csinálnia, megkérdezni önmagától, h o g y ki Isten és ki ő? Azután azt kéri Istentől, h o g y irgalmazzon neki. De eh­ h e z l e g e l ő s z ö r is Istennek gondolnia kell rá. és észre kell vennie őt. De érdemes-e őt é s z r e v e n n i ? Mi van benne, amire é r d e m e s gondolni? És ki g o n d o l k o z z o n róla? M a g a az Isten. Látják, mindezeknek a gondola

301

toknak, és m é g sok másnak át kell futnia az agyán, m i k ö z b e n e l m o n d ja ezt az e g y s z e r ű imát. És pontosan ezek a gondolatok azok, amelyek megvalósíthatják szamára azt, amit Istentói kér. De mit gondolnak mi­ lyen e r e d m é n y e lehet imájuknak, ha csupán ismétlik, mint e g y papa­ gáj: 'Uram irgalmazz! Uram irgalmazz! Uram irgalmazz!' Ö n ö k ma­ guk is tudják, h o g y ez s e m m i l y e n eredményt s e m adhat. Általában nagyon keveset tudunk a kereszténységről és a keresztény istentisztelet formájáról; egyáltalán semmit s e m tudunk s z á m o s d o l o g törtenetéről, eredetéről. Például honnan ered a templom, ahol a hívők összejönnek, és a különböző rítusok szerinti szertartások lezajlanak? N a g y o n sok ember erre sohasem gondolt! E g y e s e k azt tartják, h o g y az istentisztelet külső formáit, a rítusokat, a himnuszok énekeit és így to­ vább, az e g y h á z atyái találták ki. Mások úgy gondolják, h o g y a külső formák részben a pogány vallásokból, részben a judaizmusból ered­ nek. De m i n d e z n e m így van. A keresztény templom eredetének kér­ d é s e sokkal érdekesebb, mint gondolnánk. Kezdve azzal, h o g y a temp­ l o m és az istentisztelet abban a formában, ahogy a kereszténység e l s ő évszázadában jelent m e g , nem lehetett a pogányságtól k ö l c s ö n v é v e , mert s e m a görög, s e m a római szertartásokban, s e m a judaizmusban nem volt s e m m i hasonló. A zsinagóga, a z s i d ó templom, a k ü l ö n b ö z ő istenek g ö r ö g és római templomai valamiben nagyon különböztek a keresztény templomoktól, amelyek az e l s ő és második században jöt­ tek létre. A keresztény templom e g y iskola, amelyről az emberek már elfelejtettek, h o g y az. Képzeljenek el e g y iskolát, ahol a tanárok elő­ adásokat és bemutatókat tanának anélkül, h o g y tudnák mik e z e k az előadások és bemutatók; és ahol a tanítványok v a g y az e g y s z e r ű hall­ gatók e z e k e t az előadásokat és bemutatókat szertartásnak, v a g y rítus­ nak veszik, v a g y 'szentségeknek', azaz mágiának. Körülbelül ilyen a keresztény e g y h á z ma. A keresztény templomot, a keresztény istentisztelet formáját nem az e g y h á z atyái találták ki. Mindezt már kialakult formában Egyiptomból vették át, de n e m abból az Egyiptomból, amelyet most ismerünk, ha­ nem e g y számunkra ismeretlen Egyiptomból. Ez az Egyiptom ugyan­ azon a helyen volt. mint a másik, csak sokkal korábban. Csak k e v é s n y o m a maradt a történelmi időkben, mert ezeket titokban őrizték olyannyira, h o g y már nem is tudjuk hol. N a g y o n sok embernek furcsának tűnhet, ha azt m o n d o m , h o g y a tör­ ténelem előtti E g y i p t o m már keresztény volt sok e z e r évvel Krisztus születése előtt, v a g y i s vallása ugyanazokon az e l v e k e n és ideákon ala­ pult, mint az igazi kereszténység. Ebben a történelem előtti Egyip­ tomban k ü l ö n l e g e s iskolák voltak, melyeket ' i s m é t l ő iskoláknak' ne­ veztek. Ezekben az iskolákban meghatározott napokon és néhány isko­ lában mindennap nyilvános ismétléseket tartottak, a m e l y e k e n az e g é s z tanítás tudományát összefoglalt formában adták e l ő . N é h a e g y i l y e n , ' i s m é t l é s ' e g y hétig vagy e g y hónapig is tartott. Ezeknek az 'ísmétlé-

302

s e k n e k ' k ö s z ö n h e t ő e n azok az emberek, akik v é g i g m e n t e k ezen a tan­ folyamon, n e m vesztették el kapcsolatukat az iskolával, és mindent m e g ő r i z t e k emlékezetükben, amit tanultak Néha n a g y o n messziről jöt­ tek, h o g y részt v e g y e n e k az ' i s m é t l é s e k e n ' és az i s k o l á h o z való tarto­ zás é r z é s é v e l m e g e r ő s í t v e mentek el. Voltak az é v b e n különleges na­ pok, amikor a különösen teljes ' i s m é t l é s e k ' k i e m e l k e d ő ünnepségek­ kel együtt játszódtak le - és ezeknek a napoknak maguknak is szim­ bolikus jelentése volt. Ezek az ' i s m é t l ő iskolák' voltak a modelljei a keresztény templo­ moknak. A keresztény templomokban az istentiszteletek formája majdnem teljesen a világmindenségre és az emberre vonatkozó tudo­ m á n y ismétlési ciklusát fejezi ki. Az egyéni imák, a himnuszok, a vá­ laszok; m i n d e n n e k m e g v o l t a saját értelme ezekben az ismétlésekben, u g y a n ú g y , mint az ünnepeknek és a vallási szimbólumoknak bár e z e k értelmét már rég elfelejtették." Ezután G. n a g y o n sok érdekes magyarázatot adott az ortodox litur­ gia k ü l ö n b ö z ő részeire. Sajnos akkor ezt senki s e m j e g y e z t e fel, és n e m akarom e m l é k e z e t b ő l összeállítani. Azt mondta, h o g y a szertartás az e l s ő szótól k e z d v e v é g i g m e g y a te­ remtési folyamaton, felidézve annak minden fázisát és átmenetét. Ami k ü l ö n ö s e n meglepett G. magyarázataiban, h o g y minden fonnál meny­ nyire tisztán megőriztek, és h o g y milyen keveset értünk m e g ebből. Magyarázatai n a g y o n különböztek a megszokott teológiai és m é g a m i s z t i k u s értelmezésektől is. A fő különbség az volt, h o g y sok allegó­ riát elhagyott. Magyarázataiból világossá vált, h o g y sok mindent alle­ góriának veszünk, ami n e m allegória, és amit sokkal egyszerűbben és p s z i c h o l ó g i a i l a g kell értelmezni. Jó példa erre, amit korábban az Utol­ só Vacsoráról mondott. „ M i n d e n ceremóniának v a g y rítusnak van értéke, ha változtatás nél­ kül hajtják v é g r e " mondta. „A ceremónia olyan, mint e g y könyv, m e l y b e n sok minden le van írva Bárki, aki érti, el tudja olvasni. E g y rítus gyakran többet tartalmaz, mint száz könyv." M i k ö z b e n elmondta, h o g y mi maradt máig m e g ő r i z v e , G. arra is rá­ mutatott, h o g y mi az, ami e l v e s z e n és elfelejtődött. Beszélt a szakrális táncokról, m e l y e k az „istentiszteleteket" kísérték az „ismétlés templo­ maiban", de a mai keresztény szertartásokban nincsenek jelen. Beszélt k ü l ö n b ö z ő gyakorlatokról, v a g y i s a különböző imáknak, azaz meditá­ cióknak a speciális pozitúráiról; hogyan lehet a l é l e g z é s feletti kont­ rollt elnyerni, és kihangsúlyozta annak fontosságát, h o g y akaratunkkal képesek legyünk bármelyik izomcsoport vagy az e g é s z test izomzatát m e g f e s z í t e n i vagy ellazítani; és sok e g y é b dologról, ami kapcsolatban van a vallási „technikákkal".

303

E g y alkalommal, amikor a koncentráció alatti gyakorlatok magyará­ zatáról, és a figyelemnek a test egyik részéről a másikra v a l ó irányítá­ sáról volt s z ó , G. megkérdezte: . A m i k o r hangosan kiejtik ezt a szót: ' É n ' , észreveszik-e, h o g y ez a s z ó hol rezonál ö n ö k b e n ? " N e m értettük azonnal, mit értett ez alatt. De e g y e s e k közülünk ha­ marosan kezdték észrevenni, h o g y amikor kiejtik a szót: „Én", úgy ér­ zik, mintha ez a s z ó a fejükben rezonálna, másoknak a mellükben, má­ soknak a fejük felett, - a testen kívül. Itt m e g kell e m l í t e n e m , h o g y én s z e m é l y szerint képtelen voltam fe­ lidézni ezt az érzést önmagamban, és így másokra kellelt hagyatkoz­ nom. Miután G. meghallgatta észrevételeinket, azt mondta, h o g y volt e g y gyakorlat e z z e l kapcsolatban, m e l y szerinte máig fennmaradt az Athoszi kolostorokban. A szerzetes térdel, vagy áll e g y b i z o n y o s lesttartásban, és felemelt, meghajlított karokkal azt mondja - Ego, hangosan és hosszan kitartva, ugyanakkor hallgatja, h o g y hol rezonál az „ E g o " s z ó . Ennek a gyakorlatnak az a célja, h o g y az. ember minden pillanatban é r e z z e „Én", amikor önmagára gondol és az „Én"-t az e g y i k központ­ ból a másikba v i g y e . G. s o k s z o r hangsúlyozta, h o g y ezt az elfelejtett „technikát" tanulmá­ nyozni kell, mert cnélkül s e m m i l y e n eredményt s e m lehet elérni a val­ lás útján, k i v é v e teljesen szubjektív eredményeket. „ M e g kell érteniük" mondta, „hogy minden igazi vallás, amit a va­ lóban tudó emberek e g y meghatározott céllal hoztak létre, két részből áll. Az e g y i k rész azt tanítja, mit kell tenni. Ez a rész közismert tudás lett, az idők folyamán eltorzult, és eltávolodott az. eredetitől. A másik rész azt tanítja, hogyan kell megtenni, amit az e l s ő rész m o n d . Ezt ti­ tokként őrizték k ü l ö n l e g e s iskolákban, és ennek s e g í t s é g é v e l mindig helyre lehet hozni azt. ami az e l s ő részben eltorzult, vagy v i s s z a lehet idézni, amit elfelejtettek. A második rész nélkül nem lehet vallástudomány, vagy legalábbis az ilyen tudás hiányos és nagyon szubjektív marad. Ez a titkos rész, ami a kereszténységben ugyanúgy létezik, mint m á s autentikus vallásban, azt tanítja, h o g y a n kell teljesíteni Krisztus paran­ csait, és azok valójában mit jelentenek." Idéznem kell m é g e g y másik beszélgetést is G - v e l , ismét a k o z m o ­ szokkal kapcsolatban. „Én itt kapcsolatot látok Kant ideáival a fcnoménről és a n u m e n o n ról" mondtam. „ D e végül is az a l é n y e g , h o g y a Föld, n i r t háromdi-

304

m e n z i ó s test e g y j e l e n s é g , fenomén, mint hatdimenziós test e g y 'numenon'." „ E z pontosan így van," m o n d t a G., „csak tegye h o z z á a skálák fogal­ mát is. Ha Kant bevitte volna a skálák fogalmát a filozófiájába, akkor sok minden, amit írt, n a g y o n értékes lenne. Ez az e g y e t l e n d o l o g hi­ ányzott." Azt gondoltam, mialatt hallgattam G.-t, hogy Kant n a g y o n m e g l e p ő ­ dött volna e z e n a kijelentésen. De a skálák fogalma h o z z á m nagyon közel állt. És rájöttem, h o g y e z z e l , mint kiinduló ponttal, újat és várat­ lant lehet találni olyan dolgokban, amikről azt hittük, h o g y már ismer­ jük. Körülbelül e g y é v v e l ezután, miközben a k o z m o s z o k ideáját fejlesz­ tettem az idő problémáival kapcsolatban, a k ü l ö n b ö z ő k o z m o s z o k b a n l é v ő időtáblázatot kaptam m e g , amiről később fogok beszélni. E g y alkalommal, amikor a v i l á g m i n d e n s é g b e n mindennek rendezett ö s s z e f ü g g é s é r ő l beszélt, G. elidőzött a „földi szerves életnél". „A k ö z ö n s é g e s tudomány számára a szerves élet valami véletlensze­ rű tartozék," mondta, „ami m e g s z e g i a mechanikus rendszer sérthetet­ lenségét. A k ö z ö n s é g e s tudomány s e m m i h e z s e m kapcsolja, és s e m m i következtetést n e m von le létezésének tényéből. De ö n ö k n e k már tud­ niuk kell, h o g y s e m m i véletlen v a g y szükségtelen nincs a természet­ ben, és n e m is lehet: mindennek meghatározott funkciója van; minden e g y meghatározott célt szolgál. í g y a szerves élet nélkülözhetetlen s z e m a világok láncában, amik n e m létezhetnek nélküle, ugyanúgy a h o g y a s z e r v e s élet s e m létezhetne a lánc nélkül. Korábban már el­ hangzott, h o g y a szerves élet különfajta bolygóközi befolyásokat köz­ vetít a Földre, táplálékként s z o l g á l a Holdnak, és ezáltal lehetővé teszi ennek n ö v e k e d é s é t és e r ő s ö d é s é t . A Föld is növekszik; de nem térfo­ gatában, hanem tudatában és fogékonyságában. A b o l y g ó k ö z i befolyá­ sok, m e l y e k e l e g e n d ő k voltak létezésének egyik periódusában, később már n e m e l e g e n d ő k ; finomabb befolyásokra van s z ü k s é g e . A fino­ mabb befolyások átvételéhez finomabb, sokkal é r z é k e n y e b b felfogó apparátusra van szükség. Ezért a szerves életnek fejlődnie kell, és a b o l y g ó k és a Föld s z ü k s é g l e t e i h e z alkalmazkodnia. H a s o n l ó k é p p e n a Holdnak e g y b i z o n y o s időszakban e l é g volt e g y b i z o n y o s m i n ő s é g ű táplálék, amit a s z e r v e s élet adott, de aztán eljön az idő, amikor ez a táplálék már n e m elégíti ki, n e m tudja n ö v e k e d é s é t biztosítani, és éhezni kezd. A szerves elemek ki kell elégítenie ezt a z éhséget, külön­ ben n e m teljesíti feladatát, nem felel m e g céljának. Ez azt jelenti, h o g y a s z e r v e s elemek fejlődnie kell, h o g y ennek a célnak megfeleljen, és a bolygók, a Föld és a H o l d szükségleteinek nívóján kell állnia. A teremtés sugara, a h o g y vettük az Abszolúttól a Holdig, olyan mint e g y faág - e g y n ö v e k v ő ág. Az ág végén, ahol az új hajtások jönnek,

305

van a Hold. Ha a Hold n e m nő, ha nem ad v a g y n e m n ö v e s z t új hajtá­ sokat, ez azt jelenti, h o g y az e g é s z teremtés sugarának fejlődése m e g ­ áll, v a g y másik utat kell találnia n ö v e k e d é s é h e z , valamilyen oldalágat kell hajtania. U g y a n a k k o r abból, ami korábban elhangzott látjuk, h o g y a H o l d n ö v e k e d é s e a F ö l d szerves életétől függ. Ha ez. a szerves élet eltűnik v a g y meghal, az e g é s z ág azonnal elpusztul, legalábbis az a ré­ s z e az ágnak, m e l y a s z e r v e s élet fölött van. U g y a n e z történik csak sokkal lassabban, ha a s z e r v e s élet fejlődésében megáll, és n e m tud m e g f e l e l n i a rászabott követelményeknek. Az ág elszáradhat. Erre e m ­ lékezni kell. A Föld-Hold szakasznak a teremtés sugarában ugyanazok a l e h e t ő s é g e k adottak a fejlődésre és a növekedésre, mint e g y nagy fa m i n d e n e g y e s ágának. De ennek az ágnak a n ö v e k e d é s e egyáltalán n e m biztos, e z saját s z ö v e t e i n e k harmonikus é s h e l y e s működésétől függ. Ha e g y s z ö v e t fejlődése megáll, akkor az ö s s z e s többi megáll. M i n d e n , ami a teremtés sugaráról vagy annak Föld-Hold szakaszáról elmondható, u g y a n ú g y vonatkozik a Föld s z e r v e s életérc is. A Földön l é v ő s z e r v e s élet összetett j e l e n s é g , melyben a különböző alkotórészek e g y m á s t ó l függenek. Általános n ö v e k e d é s csak akkor lehetséges, ha az 'ág vége" növekszik. V a g y m é g pontosabban mondva, vannak s z ö v e ­ tek a s z e r v e s életben, m e l y e k fejlődnek, és vannak olyanok, m e l y e k táplálék és k ö z e g szerepét játsszák azok számára, amelyek fejlődnek. Aztán vannak fejlődő sejtek a fejlődő szövetekben, és sejtek, m e l y e k táplálékként és közegként szolgálnak ezeknek. Minden e g y e s fejlődő sejtben vannak fejlődő részek, és vannak, m e l y e k táplálékként szolgál­ nak a fejlődőknek. De mindig és mindennél e m l é k e z n i kell arra, h o g y a fejlődés soha s i n c s biztosítva, csak lehetséges, és megállhat bárme­ lyik pillanatban és minden h e l y e n . A s z e r v e s élet fejlődő része az emberiség. Az emberiségnek is van fejlődő része, de erről majd k é s ő b b beszélünk; m o s t az emberiséget, mint e g y e g é s z e t vesszük. Ha az emberiség n e m fejlődik, ez azt jelen­ ti, h o g y a s z e r v e s élet n ö v e k e d é s e megáll, és ennek következtében a te­ remtés sugarának n ö v e k e d é s e is m e g fog állni. Ugyanakkor, ha az em­ beriség fejlődése megáll, f e l e s l e g e s s é válik annak a célnak a szem­ pontjából, amiért létrehozták, és ezért talán cl lesz pusztítva. í g y a fej­ l ő d é s m e g á l l á s a az emberiség elpusztítását jelentheti. N i n c s e n e k jelek, m e l y e k alapján megállapíthatnánk, h o g y a b o l y g ó ­ közi élet fejlődésének melyik időszakában vagyunk, s e m azt, h o g y va­ j o n a Holdnak és a Földnek van-e ideje megvárni a szerves é l e t m e g ­ f e l e l ő fejlődését v a g y s e m . De az embereknek, akik tudnak, természe­ tesen lehet pontos értesülésük róla, azaz m e g tudják határozni, h o g y m e l y i k fejlődési szakaszában van a Föld, a H o l d és az emberiség. Mi ezt n e m tudhatjuk, de ne felejtsük cl, h o g y a lehetőségek száma soha­ s e m végtelen.

306

Másreszt az emberiség életét tanulmányozva, a h o g y történelmét is­ merjük, arra a felismerésre kell jutnunk, h o g y az e m b e r i s é g körben fo­ rog. Az e g y i k században mindent elpusztít, amit a másikban létreho­ zott, és az e l m ú l t száz év technikai fejlődése talán számára sokkal fonlosabb értékek e l v e s z t é s e árán történt. Általában v é v e minden okunk m e g v a n azt gondolni, sót kijelenteni, h o g y az e m b e r i s é g e g y h e l y b e n áll, és innen e g y e n e s út v e z e t a hanyatlásához és az elkorcsosuláshoz. Az e g y h e l y b e n állás azt jelenti, h o g y a folyamat e g y e n s ú l y b a jutón. Bármilyen kvalitás feltűnése azonnal e g y másik, v e l e ellentétes kvali­ tást idéz e l ő . A tudás n ö v e k e d é s e e g y területen magával h o z z a a tudat­ lanság n ö v e k e d é s é t e g y másik területen; a kifinomultság a k ö z ö n s é g e s s é g e t , a szabadság a rabszolgaságot; amint néhány babona jelentő­ s é g é t veszti azonnal mások jelennek m e g ; és így tovább. M o s t , ha v i s s z a e m l é k s z ü n k az oktávok törvényérc, látni fogjuk, h o g y e g y b i z o n y o s formában lejátszódó, e g y e n s ú l y b a n l é v ő folyamat n e m változtatható m e g bármilyen időpontban. Ez csak b i z o n y o s 'útker e s z t e z é s e k n é r változtatható m e g . Az 'útkercsztezések' között semmit s e m lehet lenni. Ugyanakkor, ha a folyamat elhagyja az 'útkeresztcz é s f , és s e m m i s e m történik, semmi sem történt, akkor k é s ő b b már s e m m i t s e m lehet tenni, és a folyamat a mechanikus törvények szerint halad és fejlődik tovább; és m é g ha a folyamatban r é s z t v e v ő emberek előre látják is a teljes, elkerülhetetlen pusztulást, akkor s e m lesznek képesek s e m m i t s e m tenni ellene. M e g i s m é t l e m , h o g y csak b i z o n y o s pillanatokban lehet valamit tenni, amit én 'útkercsztezésnek' hívtam, és amit az oktávokban a mi-fá és a ti-dó 'intervallumoknak' neveztünk. T e r m é s z e t e s e n n a g y o n sok e m b e r van, aki úgy gondolja, h o g y az emberiség élete n e m abba az irányba halad amerre szerintük haladnia kellene. Es kitalálnak k ü l ö n b ö z ő elméleteket, m e l y e k v é l e m é n y ü k sze­ rint megváltoztatják az e m b e r i s é g e g é s z életét. Valaki kitalál e g y el­ m é l e t e t E g y másik azonnal kitalál e g y s z e m b e n á l l ó e l m é l e t e t É s mindkettő elvárja, h o g y mindenki neki higgyen. És valóban s o k ember hisz az e g y i k n e k vagy a másiknak. Az élet természetcsen tovább folyik a maga medrében, de az emberek továbbra is saját v a g y m á s emberek elmeleteiben hisznek, és abban, h o g y lehet valamit tenni. Ez az ö s s z e s elmélet természetesen bizarr, főleg azért, mert n e m veszik tekintetbe a legfontosabbat, n e v e z e t e s e n , az alsóbbrendű szerepet, amit az emberi­ ség és a s z e r v e s élet játszik a k o z m i k u s folyamatban. Az intellektuális e l m é l e t e k az embert mindennek a középpontjába teszik; minden őérte létezik a N a p , a csillagok, a Hold, a Föld. M é g az ember v i s z o n y l a g o s méretét is elfelejtik, s e m m i s é g é t , gyorsan e l m ú l ó létezését és így to­ vább. Azt állítják, h o g y ha akarja, az e g é s z életét m e g tudja változtat­ ni, v a g y i s értelmes elvekre alapozni, ha akarja. És állandóan új e l m é ­ letek születnek, amik e l l e n t é t e s elméleteket hoznak létre; márpedig ezek, a velük járó konfliktusokkal együttesen, kétségtelenül az egyik olyan erőt alkotják, ami az emberiséget jelenlegi állapotában tartja.

307

Emellett az ö s s z e s 'emberbaráti', vagy ' e g y e n l ő s é g i ' e l m é l e t n e m csak megvalósíthatatlan, dc v é g z e t e s volna, ha megvalósítanák. A termé­ szetben mindennek m e g v a n a saját célja és értelme, m é g az ember e g y e n l ő t l e n s é g é n e k é s s z e n v e d é s é n e k is. A z e g y e n l ő t l e n s é g m e g s e m ­ misítése a fejlődés lehetőségének m e g s e m m i s í t é s é t jelentené. A szen­ v e d é s m e g s e m m i s í t é s e e l ő s z ö r a b e n y o m á s o k e g é s z sorozatának m e g ­ s e m m i s í t é s é t jelentené, aminek s e g í t s é g é v e l az ember él. M á s o d s z o r a 'sokk' m e g s e m m i s í t é s é t , v a g y i s az e g y e t l e n erőét, m e l y k é p e s a hely­ zetet megváltoztatni. És ez így van minden intellektuális elmélettel. Az e v o l ú c i ó folyamata, az e v o l ú c i ó é , m e l y az emberiségnek, mint e g é s z n e k l e h e t s é g e s , teljesen analóg azzal az e v o l ú c i ó s folyamattal, ami az e g y é n i ember számára lehetséges. És ugyanúgy kezdődik, ne­ vezetesen, a sejtek b i z o n y o s csoportja fokozatosan tudatossá válik, csoportot alkot; azután ez a csoport m a g á h o z v o n z sejteket, alárendel másokat, és fokozatosan az e g é s z szervezetet céljának szolgálatába ál­ lítja, v a g y i s n e m csak evésre, ivásra, alvásra. Ez az e v o l ú c i ó és s e m m i másfajta e v o l ú c i ó n e m lehetséges. Az e m b e r i s é g b e n u g y a n ú g y , mint az egyéni emberben, minden e g y tudatos m a g kialakulásával kezdődik. Az élet m i n d e n m e c h a n i k u s ereje ugyanúgy küzd ez ellen az. ember­ iségben formálódó tudatos m a g ellen, mint ahogy az ö s s z e s mechani­ kus s z o k á s . ízlés, g y e n g e s é g küzd az emberben a tudatos önmagára va­ ló emlékezés ellen." „Lehet-e azt mondani, h o g y van e g y tudatos erő, m e l y az e m b e r i s é g evolúciója ellen k ü z d ? " kérdeztem. , 3 i z o n y o s szempontból igen." válaszolt G. Ezt leírom, mert úgy tűnt, h o g y s z e m b e n áll azzal, amit korábban mondott, n e v e z e t e s e n , h o g y csak két erő harcol a világban - a „tuda­ t o s s á g " és a „mechanikusság". „Honnan jöhet ez az e r ő ? " kérdeztem. „ H o s s z ú időt venne igénybe ezt elmagyarázni," mondta G., „ é s je­ lenleg nem lenne s e m m i gyakorlati értelme számunkra. Két folyamat van, amiket néha 'involúciónakl és ' e v o l ú c i ó n a k ' neveztünk. A közöt­ tük l é v ő k ü l ö n b s é g a k ö v e t k e z ő : az Abszolútban az i n v o l ú c i ó s folya­ mat tudatosan kezdődik, dc a k ö v e t k e z ő lépés már mechanikusabbá válik, és egyre mechanikusabb lesz, a h o g y fejlődik; az e v o l ú c i ó s fo­ lyamat pedig féltudatosan kezdődik, dc egyre tudatosabbá válik, ahogy fejlődik. D e e g y b i z o n y o s időpontban megjelenhet e g y a z e v o l ú c i ó v a l s z e m b e n álló tudat az involúciós folyamatban. Honnan jön ez a tudat? Az. e v o l ú c i ó s folyamatból természetesen. Az e v o l ú c i ó s folyamatnak megszakítás nélkül kell haladnia. Minden megállás elkülönülést o k o z az eredeti folyamattól. A tudat ilyen fejlődésében megállított töredékei egyesülhetnek, é s mindenesetre élhetnek e g y b i z o n y o s ideig a 2 e v o l ú ­ c i ó s folyamattal s z e m b e n küzdve. Ez m é g érdekesebbé teszi az evolú­ c i ó s f o l y a m a t o t A mechanikus erők elleni k ü z d e l e m helyett, lehet küzdelem b i z o n y o s időpontokban a valóban erős, szándékosan szem-

308

b e n á l l ó erők ellen, bár e z e k ereje természetcsen n e m hasonlítható ö s s z e azokéval, m e l y e k az e v o l ú c i ó s folyamatot irányítják. Ezek a s z e m b e n á l l ó erők néha m é g g y ő z h e t n e k is. Ennek az az oka, h o g y az e v o l ú c i ó t irányító erők c s e l e k v é s i erői korlátozottabbak; m á s szóval csak b i z o n y o s e s z k ö z ö k e t és módszereket vehetnek igénybe. A szem­ benálló erők c s e l e k v é s i e s z k ö z e i nem korlátozottak, bármelyiket fel tudják használni, m é g azokat is, melyek csak i d e i g l e n e s sikert hoznak, é s v é g s ő eredményként mind a z evolúciót, mind a z involúciót elpusz­ títják. De a h o g y már mondtam, e n n e k a kérdésnek nincs gyakorlati jelen­ t ő s é g e számunkra. Csak az a fontos, h o g y megállapítsuk, hol kezdődik az e v o l ú c i ó , és hogyan folytatódik. És ha emlékszünk az emberiség és az ember közötti teljes analógiára, nem l e s z n e h é z megállapítani, h o g y az e m b e r i s é g fejlődik-e vagy s e m . Mondhatjuk-e például, h o g y az életet e g y tudatos embercsoport irá­ nyítja? Hol vannak? Kik e z e k ? Ennek pontosan ellenkezőjét látjuk: az életet a z o k kormányozzák, akik l e g k e v é s b é tudatosak, azok, akik leg­ inkább alszanak. Mondhatjuk-e azt, h o g y az életben a legjobb, a legerősebb és a leg­ bátrabb e l e m e k játszanak v e z e t ő szerepet? Egyáltalán n e m . E l l e n k e z ő ­ leg, mindenütt a durvaság és o s t o b a s á g uralkodik minden formájában. Mondhatjuk-e, h o g y m e g f i g y e l h e t ő az életben az e g y s é g , az e g y e s ü ­ lés felé v a l ó törekvés? T e r m é s z e t e s e n nem. Mi mindig csak új m e g o s z ­ lásokat, új e l l e n s é g e s k e d é s e k e t , új félreértéseket látunk. Tehát az emberiség jelenlegi állapotában semmi s e m mutat e g y e v o ­ lúció folyamatosságára. Épp e l l e n k e z ő l e g , ha az emberiséget hasonlít­ juk e g y emberhez, tisztán látjuk a s z e m é l y i s é g n ö v e k e d é s é t az e s s z e n ­ cia rovására, v a g y i s annak növekedését, ami m e s t e r s é g e s , valótlan, ami n e m a miénk, annak a rovására, ami természetes, valódi, ami iga­ zán a miénk. Egyúttal a m e c h a n i k u s s á g n ö v e k e d é s é t is látjuk. A jelenkori kultúra automatákat kíván. És az emberek kétségtelenül elvesztik függetlenségük elnyert szokását, és egyre inkább automaták­ ká válnak, g é p e z e t e k részeivé. Lehetetlen m e g m o n d a n i , hol van min­ dennek a v é g e , és hol van a k i v e z e t ő út, -, h o g y van-e egyáltalán kive­ z e t ő út. E g y d o l o g biztos, a z e m b e r rabszolgasága e g y r e növekszik. A z ember ö n k é n t e s rabszolgává válik. N i n c s már s z ü k s é g e láncra; kedvel­ ni kezdi a szolgaságát, k e z d büszke lenni rá. És ez a legszörnyűbb do­ log, ami az emberrel történhet. Mindazt, amit eddig mondtam, az e g é s z emberiségről mondtam. Dc ahogy korábban rámutattam, az emberiség evolúciója csak e g y bizo­ n y o s c s o p o r t evolúcióján keresztül jöhet létre, m e l y aztán befolyásol­ ni és v e z e t n i fogja az e g é s z emberiséget.

309

Mondhatjuk-c, h o g y létezik ilyen csoport? B i z o n y o s jelek alapján talán igen, de mindenesetre el kell ismernünk, h o g y ez n a g y o n kis c s o ­ port, e l é g t e l e n arra, h o g y meghódítsa az e g é s z emberiséget. V a g y má­ sik s z e m s z ö g b ő l nézve, mondhatjuk, h o g y az e m b e r i s é g olyan állapot­ ban van, h o g y képtelen elfogadni e g y ilyen tudatos csoport v e z e t é s é t . " „Hány e m b e r lehet ebben a tudatos csoportban?" kérdezte valaki. „Ezt csak ők tudják" válaszolt G. „Ez azt jelenti, h o g y ők mind ismerik e g y m á s t ? " kérdezte ugyanaz a személy. „ H o g y lehetne m á s k é p p ? " válaszolt G. „Képzeljék el, h o g y két vagy három ember van ébren az a l v ó emberek t ö m e g é b e n . T e r m é s z e t e s e n ismerni fogják e g y m á s t . De azok, akik alszanak, nem ismerhetik őket. Hányan vannak? N e m tudom, és n e m is tudhatjuk mindaddig, a m í g fel nem ébredünk; már elmagyaráztuk, h o g y e g y ember s e m m i t nem lát­ hat saját létnívója fölött. De kétszáz tudatos ember, ha létezne, és ha s z ü k s é g e s n e k és indokoltnak látná, az e g é s z földi életet m e g tudná vál­ toztatni. De v a g y nincsenek e l e g e n , vagy n e m akarják, vagy talán m e g n e m jött el az ideje, vagy talán a többi ember túl m é l y e n alszik. M o s t elérkeztünk az ezoterizmus problémáihoz. Az e m b e r i s é g történelméről b e s z é l v e már mondtuk, h o g y az e m b e ­ riség életét, amihez tartozunk, két k ü l ö n b ö z ő forrásból eredő erő kor­ m á n y o z z a : az egyik a b o l y g ó k befolyása, ami teljesen mechanikusan történik, amit mind az e g é s z emberiség, mind az e g y é n teljesen önkén­ telenül és tudattalanul v e s z fel; a másik, az emberiség b e l s ő köreiből j ö v ő befolyás, m e l y n e k létezését és jelentőségét az emberek többsége nem is gyanítja épp úgy, mint a b o l y g ó k befolyását. Az emberiség, a m i h e z tartozunk, az általánosan ismert e g é s z törté­ nelmi és történelem előtti emberiség, valójában az emberiségnek csak külső körét alkotja, m e l y e n belül több más kör van. Tehát ezután cl tudjuk képzelni az e g é s z ismert és ismeretlen embe­ riséget több, koncentrikus kör formájában. A b e l s ő kört 'ezoterikus' körnek hívják; ez a kör azokból az e m b e rekből áll, akik elérték az ember számára l e h e t s é g e s l e g m a g a s a b b fej­ lődési fokot; ez azoknak az embereknek a köre, akik birtokolják az E g y é n i s é g e t a s z ó legteljesebb értelmében, v a g y i s e g y oszthatatlan 'En'-t, az ö s s z e s számukra elérhető tudatállapotokat, azok teljes ural­ mát, az embereknek lehetséges tudás teljességét, és a szabad és függet­ len akaratot. Ilyen e g y é n e k cselekedetei nem állhatnak ellentétben ér­ tésükkel, és amit megértettek, azt cselekedeteik ki is fejezik. Követke­ z é s k é p p e n tevékenységük teljes e g é s z é b e n rendezett, ez e g y k ö z ö s cél felé vezeti őket, mindenfajta kényszer nélkül, mert ez e g y a z o n o s és k ö z ö s értésen alapszik. A k ö v e t k e z ő kört 'mezoterikus' körnek hívják, ami azt jelenti: kö­ z é p s ő . Az emberek, akik ebbe a körbe tartoznak, rendelkeznek mind-

310

azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel az ezoterikus kör tagjai, azzal az e g y e t l e n k ü l ö n b s é g g e l , h o g y tudásuk j e l l e g e elméletibb. Ez termé­ s z e t e s e n a k o z m i k u s j e l l e g ű tudására vonatkozik. S o k d o l g o t tudnak és értenek, amire m é g nem találtak módot cselekedeteikben kinyilatkoz­ tatni. Többet tudnak, mint amit lesznek. De értésük ugyanolyan pon­ tos, és ezért a z o n o s az ezoterikus kör embereinek értésével. Köztük n e m lehet viszály, n e m lehet félreértés. Amit az e g y i k ért, azt a többi is u g y a n ú g y érti, és amit együtt értenek, azt minden e g y e s tag érti. De a h o g y már elhangzott, az ezoterikus körhöz hasonlítva ez az értés sok­ kal elméletibb. A harmadik kört 'exoterikusnak' hívják, v a g y i s külsőnek, mert ez az e m b e r i s é g b e l s ő részének k ü l s ő köre. Azoknak az embereknek, akik ebbe a körbe tartoznak, sok minden megvan abból, ami az ezoterikus és mezoterikus körhöz tartozó embereké, de az ő k o z m i k u s tudásuk in­ kább filozófiai jellegű, mondhatni, elvontabb, mint a mezoterikus kö­ ré. A mezoterikus kör tagja kiszámít, az exoterikus kör tagja szemlélő­ dik. Az exoterikus kör tagjainak értése nem feltétlen fejeződik ki c s e ­ lekedeteikben. De az értésükben nem lehet közöttük különbség. Amit az e g y i k ért. m i n d e g y i k érti. Az e z o t e r i z m u s l é t e z é s é t e l f o g a d ó irodalom az emberiséget csak kél körre osztja; az 'ezoterikus kör'-re, amit a mindennapi életnek megfe­ l e l ő exoterikus kör'-rcl állít s z e m b e . Valójában az 'exoterikus kör' tő­ lünk n a g y o n távoli és n a g y o n magas szinten áll. A mindennapi ember­ nek ez már ' e z o t e r i z m u s ' . A ' k ü l s ő kör' a m e c h a n i k u s emberiség köre, a m i h e z tartozunk, és az e g y e t l e n , amit ismerünk. Az e l s ő ismertetőjele ennek a körnek az, h o g y az ide tartozó embereknek nincs, és nem is lehet k ö z ö s értésük. Mindenki csak saját módján értelmez, és mindegyik különbözőképpen. Ezt a kört néha a ' n y e l v z a v a r ' körének nevezik, mert mindenki a saját egyéni nyelvét beszéli, és senki s e m érti meg a másikat, és nem is pró­ bálja megérteni. Ebben a körben az emberek közötti k ö l c s ö n ö s megér­ tés lehetetlen, k i v é v e k ü l ö n l e g e s pillanatokban, és akkor is csak olyan dolgokban, amiknek s e m m i jelentőségük sincs, és csak az adott lény korlátóin belül. Ha az e h h e z a körhöz tartozó emberek tudatára ébred­ nek az értésnek erre az általános hiányára, és felébred bennük a kíván­ ság érteni, és h o g y őket is értsék, akkor ez azt jelenti, h o g y tudat alatt a b e l s ő kör felé tartanak, mert a k ö l c s ö n ö s értés c s a k az exoterikus kör­ ben kezdődik, c s a k ott l e h e t s é g e s . De az értés hiányának tudatához az emberek a l e g k ü l ö n b ö z ő b b utakon érnek el. í g y az emberek l e h e t ő s é g e , h o g y e g y m á s t értsék, az ezoterikus kör­ be v a l ó belépésük lehetőségétől függ, ahol az értés elkezdődik. Ha az emberiséget n é g y koncentrikus kör formájában ábrázoljuk, a harmadik, belső, v a g y i s exoterikus kör kerületén képzeljünk el négy

311

kaput, m e l y e k e n keresztül a mechanikusság köréből az emberek be tudnak lépni. A n é g y kapu m e g f e l e l a korábban kifejtett n é g y útnak. Az e l s ő a fakír útja, az 1-cs számú e m b e r útja, a fizikai test emberéé, akinél az ösztön, az érzetek és a m o z g á s i impulzusok vannak túlsúly­ ban, és akinek n e m sok s z í v e és intelligenciája van. A m á s o d i k a szerzetes útja, a vallás útja, a 2-es számú ember útja. v a g y i s az é r z e l e m emberéé. S e m az intelligenciája, s e m a teste nem le­ het túl erős. A harmadik a jógi útja. Ez az intelligencia útja, a 3-as e m b e r útja. A szív és a test n e m lehet különösen erős, különben m e g a k a d á l y o z n á e z e n az úton. E z e n a három úton kívül m é g van e g y negyedik is, m e l y n e m min­ denki számára alkalmas. Az. e l s ő három út, v a g y i s a fakír, a szerzetes és a jógi útja abban kü­ lönbözik a negyediktől, h o g y az e l s ő három állandó formához kapcso­ lódik, amelyek a h o s s z ú évszázadok folyamán szinte változás nélkül fennmaradtak. Ezeknek k ö z ö s alapja a vallás. A jógi iskolák k ü l s ő l e g alig különböznek a vallási iskoláktól. A történelem k ü l ö n b ö z ő korsza­ kaiban különféle országokban létező fakír társaságok m é g napjainkban is léteznek. Ez. a három h a g y o m á n y o s út változatlan út, a mi történel­ mi korszakunk korlátain belül. Két v a g y háromezer évvel ezelőtt voltak m i s utak is, m e l y e k már n e m léteznek. A m i a máig fennmaradtakat illeti, azok annak idején nem voltak annyira eltérőek. A negyedik út abban különbözik a régi és új utaktól, h o g y s o h a s e m e g y megszilárdult út. N i n c s meghatározott formája, és n e m k a p c s o l ó ­ dik i n t é z m é n y e k h e z . A maga sajátságos törvényei szerint jelenik m e g és tűnik el. A negyedik út soha nem lehet e g y meghatározott jellegű munka nél­ kül, s o h a n e m lehet valamilyen kötelezettségvállalás nélkül, ami az e g y e d ü l i alapja létezésének. Amikor ezt a munkát befejezték, v a g y i s mikor a célt, amire irányult elérték, a n e g y e d i k út eltűnik, v a g y i s eltű­ nik az adott helyen, az adott formában, de csak azért, h o g y talán más­ hol, m á s formában folytatódjon. A negyedik út iskolái l é t e z é s é n e k alapja a munka e g y adott feladat e l v é g z é s é r e . S o h a s e m önmagukért, a n e v e l é s v a g y a tanítás kedvéért léteznek.

A negyedik út iskoláiban a munka nagyon változatos formájú és szá­ m o s értelme lehet. Az élet mindennapi körülményei között az e g y e l l c n l e h e t ő s é g e az embernek, h o g y megtalálja az 'utat', ahol találkozhat e g y ilyenfajta munkával. De a l e h e l ő s é g , h o g y találkozzon e z z e l , v a g y h o g y haszna l e g y e n ebből a találkozásból, sok körülménytől és felté­ teltől függ. M i n é l hamarabb megérti e g y e m b e r az e l v é g z e n d ő munka célját, an­ nál hamarabb válik hasznossá, és annál hamarabb l e s z haszna belőle. De akármi a m u n k a fő célja, az iskolák csak addig léteznek, míg ez a munka tart. A m i k o r a munka befejeződik, az iskolák bezárnak. Az emberek, akik a munkát megindították, elhagyják a színteret. Azok, akik megtanulták, amit m e g lehetett tanulni, és elérték a lehetőségét annak, h o g y függetlenül folytassák az utót, e g y v a g y m á s formában e g y s z e m é l y e s munkát kezdenek. Dc néha az történik, h o g y amikor az iskola bezár, maradnak olyan emberek, akik a munka körül forgolódtak, akik látták ennek külső old­ alát, és az egész munkát ezzel a külsőséggel tévesztik össze. N e m k é t e l k e d v e s e m önmagukban, s e m saját következtetéseikben é s értésük h e l y e s voltában, elhatározzák, hogy folytatják a m u n k á t A munka folytatásához új iskolákat hoznak létre, arra tanítják az embe­ reket, amit saját m a g u k tudnak, és ugyanazokat az ígéreteket teszik ne­ kik, amiket ők kaptak. M i n d e z természetesen csak k ü l s ő s é g e s utánzás lehet. De amikor visszanézünk a történelembe, szinte lehetetlen meg­ különböztetnünk, hol volt v é g e az igazinak, és hol kezdődött az után­ zás. Pontosabban, majdnem minden, amit a k ü l ö n b ö z ő okkult, szabad­ k ő m ű v e s és alkémiai iskolákról tudunk, ilyen utánzásokra utal. Gya­ korlatilag szinte s e m m i t s e m tudunk az igazi iskolákról, k i v é v e azok munkájának eredményeit, és azt is csak akkor, ha k é p e s e k vagyunk megkülönböztetni azokat a hamisításoktól és az utánzásoktól.

A negyedik úton s e m m i l y e n munka nem igényel m e c h a n i k u s segít­ séget. Csak a tudatos munka lehet h a s z n o s a negyedik út minden köte­ l e z e t t s é g é b e n . Egy mechanikus ember nem v é g e z h e t tudatos munkát, tehát az e l s ő feladat azoknak az embereknek, akik e g y ilyen munkára vállalkoznak az, h o g y tudatos munkatársakat biztosítsanak maguknak.

De az ilyen álezoterikus rendszerek is szerepet játszanak a munká­ ban és az ezoterikus körök t e v é k e n y s é g é b e n . N e v e z e t e s e n , ezek köz­ vetítők az anyagi életben teljesen elmerült e m b e r i s é g és az iskolák kö­ zött, a m e l y e k e t e g y b i z o n y o s s z á m ú ember oktatása érdekel, é p p úgy a saját létük, mint e g y talán rájuk szabott kozmikus jellegű munka ér­ dekében. Az e z o t e r i z m u s fogalma, a beavatottság fogalma, a legtöbb esetben az álezoterikus rendszereken és iskolákon keresztül éri el az embereket; és ha e z e k az álezoterikus iskolák n e m léteznének, az em­ beriség n a g y részének n e m lenne l e h e t ő s é g e bármiről hallani, bármi nagyobbnak a létezéséről, mint az életük, mert az i g a z s á g tiszta formá­ ban elérhetetlen lenne számukra. Az emberi élet, k ü l ö n ö s e n a jelenle­ gi élet. sokfajta j e l l e g e miatt, az igazság csak hazugság formájában ér­ heti el az embert - csak í g y k é p e s azt elfogadni; c s a k ebben a formá-

312

313

ban k é p e s m e g e m é s z t e n i és asszimilálni. A makulátlan i g a z s á g számá­ ra m e g e m é s z t h e t c t l c n eledel. Emellett, az i g a z s á g magja néha változatlan formában megtalálható az álezotcríkus mozgalmakban, egyházi vallásokban, okkult és teozó­ fiai iskolákban. Esetleg megmaradt az Írásaikban, a rituáléikban, ha­ gyományaikban, hierarchiájukban, halételeikben és szabályaikban Az ezoterikus iskolák, v a g y i s nem álezotcríkus iskolák, m e l y e k talán léteznek Kelet néhány országában, n e h e z e n találhatók m e g , mert álta­ lában a monostorok és templomok álcázata alatt léteznek. A tibeti mo­ nostorok általában n é g y koncentrikus kör formájában épültek, vagy n é g y b e l s ő udvarral, m a g a s falakkal elválasztva. Az indiai t e m p l o m o k , k ü l ö n ö s e n a dél-indiaiak, ugyanilyen terv alapján épültek, de e g y m á s ­ ba helyezett n é g y z e t e k formájában. A hívőknek általában a külső ud varra van bejárásuk, és néha, kivételesen, a más vallásúaknak és az eu­ rópaiaknak is; a második udvarra csak b i z o n y o s kasztok embereinek van bejárása, v a g y különleges engedéllyel rendelkezőknek; a harma­ dik udvarba csak a t e m p l o m h o z tartozóknak; és a n e g y e d i k udvarra csak a brahmanoknak és papoknak. Ilyenfajta elrendezések, kisebb változatokkal, mindenfelé léteznek, és lehetővé teszik az ezoterikus is­ kolák létezését anélkül, h o g y azok felismerhetővé váljanak. T ö b b tu­ cat m o n o s t o r között csak e g y iskola van. De h o g y lehet azt felismerni? Ha bejut, csak az e l s ő udvarra jut be; a második udvarba csak a tanu­ lóknak van bejárása. De ezt ön nem tudja, önnek azt mondják, h o g y ők k ü l ö n l e g e s kaszthoz tartoznak. U g y a n í g y van a harmadik és negyedik udvarral, dc önnek sejtelme sincs minderről. És ugyanezt az elvet meg­ figyelheti minden templomban, de ugyanakkor, ha n e m mondják, nem tudja megkülönböztetni az ezoterikus templomokat vagy monostoro­ kat a többiektől.

ból az utánzó út pszichológiájára utal. N i n c s , és nem is lehet semmi­ lyen k ü l s ő d l e g e s beavatás. Valójában mindenkinek ö n m a g á t kell bea­ vatnia. Rendszerek és iskolák javasolhatnak módszereket és utakat, dc s e m m i l y e n iskola nem végezheti el az ember helyett azt a munkát, amit önmagának kell e l v é g e z n i e . A b e l s ő növekedése, lényének változása azon a munkán múlik, amit az embernek önmagán kell e l v é g e z n i e . "

A beavatottság fogalmát, m e l y az álezoterikus rendszereken keresz­ tül ér cl bennünket, szintén teljesen hibás formában adták át nekünk. A legendák a beavatás k ü l s ő d l e g e s rítusaira vonatkoztak, azokból a ke­ v é s információkból összeállítva, m e l y e k megmaradtak az ősi misztéri­ umokból. A misztériumok különleges utat képviseltek, a m e l y e k e n ne­ h é z és h o s s z ú tanulási sorozatokkal párhuzamosan, k ü l ö n l e g e s fajta színpadi előadásokat mutattak be, m e l y e k allegorikus formában adták e l ő az ember és a világ fejlődésének teljes útját. A lét egyik szintjéről a másikra való átmenetet k ü l ö n l e g e s típusú c e ­ remóniákban, beavatásokban jelölték m e g . Dc a lény változását nem lehet s e m m i l y e n rítuson keresztül elérni. Rítusok csak az elért átmene­ tet jelezhetik. És az csak az álezoterikus rendszerekben történik m e g , m e l y e k b e n nincs is más, mint e z e k a rítusok, h o g y azoknak e g y füg­ getlen j e l e n t ő s é g e t tulajdonítanak. Feltételezik, h o g y e g y rítus szent­ s é g g é válva b i z o n y o s erőket ad át, vagy közvetít a beavatottnak. Ez új-

314

315

Tizenhatodik fejezet

1 9 1 6 n o v e m b e r é b e n Oroszországban a helyzet egyre nyugtalanítób­ bá vált. Addig legtöbbünk valamilyen c s o d a folytán távol tudott ma­ radni az „ e s e m é n y e k t ő l " . De az „ e s e m é n y e k " egyre k ö z e l e b b kerültek hozzánk, mindegyikünket s z e m é l y e s e n elértek és lehetetlenné vált n e m figyelembe venni. N e m érzem feladatomnak, h o g y leírjam, vagy analizáljam azt, ami történt U g y a n a k k o r annyira különleges időszak volt, h o g y n e m hagy­ hatok ki teljesen mindent, ami körülöttünk történt, különben azt lehet­ ne mondani, h o g y vak és süket voltam. Amellett, s e m m i s e m adhatott volna érdekesebb anyagot az e s e m é n y e k „mechanikusságának". vagy­ is az e s e m é n y e k lefolyásában az akarat teljes hiányának tanulmányo­ zásához, mint mindaz, ami ebben az időszakban történt. B i z o n y o s dol­ gok úgy tűntek, mintha e g y e s emberek akaratából történtek volna, de ez is csak illúzió volt; m é g s o h a s e m volt annyira világos, h o g y a való­ ságban minden megesik, h o g y senki s e m tud tenni semmit. E l ő s z ö r is már lehetetlen volt n e m látni, hogy a háború a v é g é h e z kö­ zeledik, és h o g y magától közeledik a v é g é h e z . Valami mély, b e l s ő fá­ radtság vett erőt mindenkin, azzal a tudat mélyéről feljövő felismerés­ sel, h o g y ez a borzalom értelmetlen Most már senki s e m hitt a szavak­ ban. A háborút felélénkíteni már nem lehetett. Ugyanakkor lehetetlen volt megállítani, és minden b e s z é d a háború folytatásának v a g y m e g állításának s z ü k s é g e s s é g é r ő l csak az emberi e l m e tehetetlenségét mu­ tatta, m e l y m é g saját tehetetlenségét is képtelen felfogni. Másrészt lát­ szott, h o g y e g y n a g y katasztrófa közeledik. És nyilvánvaló volt, h o g y senki s e m tud s e m m i t megállítani, vagy biztonságos mederbe terelni. Az e s e m é n y e k haladtak azon az úton, amerre haladhattak, és n e m is mehettek más irányba. Ebben az időben különösen meglepett a hivatá­ s o s , baloldali politikusok álláspontja, akik eddig passzív szerepet ját­ szottak, és most az aktív szerepre készültek. A legvakabbnak, a legfelkészületlenebbnek mutatkoztak, és m é g maguk is képtelenek voltak megérteni, h o g y valójában mit csinálnak, merre mennek, mit készíte­ nek e l ő .

316

N a g y o n jól e m l é k s z e m Szentpétervárra életének utolsó telén. Ki tud­ hatta akkor, m é g a legrosszabbat feltételezve is, h o g y ez volt az utolsó tele? Dc túl sok ember g y ű l ö l t e ezt a várost és túl sok félt tőle, napjai m e g voltak számlálva. Találkozóink folytatódtak. 1916. utolsó hónapjában G. nem jött Szentpétervárra, hanem csoportunkból mentek néhányan Moszkvába, ahonnan új ábrákkal és néhány jegyzettel tértek vissza, m e l y e k e t G. irányítása alatt moszkvai tanítványai készítettek. Csoportjaink ez időben sok új emberrel gyarapodtak, és bár tisztán látszott, h o g y minden valami ismeretlen vég felé halad, G. rendszere adott valami bizalmat és biztonságérzetet. Gyakran beszéltünk arról, h o g y a n éreznénk magunkat a k á o s z közepette, ha n e m kaptuk volna a tanítást, m e l y egyre jobban sajátunkká vált. Már el s e m tudtuk képzel­ ni, h o g y tudnánk élni nélküle, h o g y tudnánk megtalálni utunkat a ren­ g e t e g e l l e n t m o n d á s labirintusában. E l s ő b e s z é l g e t é s e i n k N o é Bárkájáról ebből az időszakból erednek. Mindig gondoltam, h o g y N o é Bárkájának mítosza e g y ezoterikus alle­ gória. De most többen kezdtük felfogni, hogy ennek a mítosznak ugyanakkor e g y másik, pontosabb jelentése is van: ez minden ezoteri­ kus tanításnak az allegóriája, a mienket is beleértve. A tanítás maga volt a „bárka", aminek s e g í t s é g é v e l remélhetjük a m e g m e n e k ü l é s t a „ v í z ö z ö n " idején. G. csak 1 9 1 7 . februárjában jött vissza. Az e l s ő b e s z é l g e t é s e k egyi­ kén teljesen új oldalát tárta fel mindannak, amiről addig beszélt. „ E d d i g " mondta. „a 'hidrogén táblázatokat úgy néztük, mint a rez­ géseknek és a vele fordított arányban l e v ő anyagsűrűségnek táblázatát Most m e g kell értenünk, h o g y a rezgés sűrűsége és az anyag sűrűsége az anyag s o k m á s tulajdonságát is kifejezi. Például eddig semmit s e m mondtunk az anyag intelligenciájáról, vagy tudatosságáról. Márpedig e g y a n y a g rezgésének s e b e s s é g e mutatja intelligenciájának fokát is. E m l é k e z n i ü k kell arra. h o g y a természetben s e m m i s e m halon vagy élettelen. Minden d o l o g é l ő , intelligens és tudatos a maga módján; csak ez a tudat és intelligencia k ü l ö n b ö z ő módon nyilvánul m e g külön­ b ö z ő lét szinteken - a z a z k ü l ö n b ö z ő skálákon. De e g y s z e r és minden korra m e g kell érteniük, h o g y s e m m i s e m halott v a g y élettelen a ter­ m é s z e t b e n , csak k ü l ö n b ö z ő létszintjei és skálái vannak a/ élet m e g nyilvánulásainak. A 'hidrogének táblázata' az anyag sűrűségének és a rezgés s e b e s s é gének meghatározására szolgál, ugyanakkor az intelligencia és a ludat fokának meghatározása is, m i v e l a tudat foka a sűrűség fokának vagy a rezgés s e b e s s é g é n e k felel m e g . Ez. azt jelenti, h o g y minél síin'ihl. u 317

anyag, annál k e v é s b é tudatos, kevésbé intelligens. És minél sűrűbb a rezgés, annál tudatosabb és annál intelligensebb az anyag. Az igazán halott anyag ott kezdődik, ahol nincs rezgés. De az élet ál­ talános körülményei k ö z ö n a Föld felszínén nincs halott anyaggal dol­ gunk. És azt a tudomány s e m tudja előteremteni. Minden anyag, amit ismerünk, é l ő anyag, és a maga módján értelmes. Mialatt a 'hidrogének táblázata' meghatározza az anyag sűrűségé­ nek fokát, e g y b e n intelligenciájának fokát is meghatározza. Ez azt je­ lenti, h o g y összehasonlítva az anyagokat, melyek különböző helyet foglalnak el a 'hidrogének táblázatában', nem csak a sűrűségüket, dc intelligenciájukat is meghatározzuk. És n e m csak azt mondhatjuk, h o g y ez v a g y az a 'hidrogén' mennyivel sűrűbb vagy könnyebb a má­ siknál, hanem azt is, h o g y az egyik 'hidrogén' mennyivel intelligen­ sebb a másiknál. A h h o z , h o g y a 'hidrogén táblázat' s e g í t s é g é v e l a s z á m o s 'hidrogén­ ből' álló dolgok és é l ő teremtmények k ü l ö n b ö z ő tulajdonságait meg­ határozhassuk, abból az alapelvből indulunk ki, h o g y minden élőlény­ ben és dologban van e g y meghatározott 'hidrogén', m e i y annak gravi­ t á c i ó s központja; ez mondhatnánk az adott teremtményt v a g y dolgot alkotó ö s s z e s 'hidrogén' 'átlag hidrogénje'; h o g y ezt az 'átlag hidro­ g é n t ' megtalálhassuk , először is ismernünk kell a szóban forgó teremt­ m é n y létének szintjet; ezt g é p e z e t e emeleteinek száma határozza m e g . Eddig csak az emberről beszéltünk. És az embert, mint három e m e l e ­ tes konstrukciót vettük. N e m beszélhetünk egyszerre állatokról és em­ berekről, mert az állatok radikálisan különböznek az embertől. Az ál­ talunk ismert legmagasabb rendű állatok két emelettel rendelkeznek, és a legalacsonyabbak e g g y e l . " G. ezt így rajzolta fel:

5 6 . ábra 1 r Az e m b e r három emeletből áll. A bárány két emeletből áll. A féreg csak e g y emeletből áll. U g y a n a k k o r az e m b e r alsó és k ö z é p s ő e m e l e t e e g y ü t t v é v e megfelel a bárányénak és az a i s ó a fércgének. Tehát azt lehet mondani, h o g y az e m b e r e g y emberből, e g y bárányból és e g y féregből áll; a bárány pe­ dig e g y bárányból és e g y féregből. Az e m b e r összetett teremtmény; lé­ tének szintjét a teremtmények szintje határozza m e g , melyekből áll. A

318

bárány és a féreg kisebb v a g y nagyobb szerepet játszhat az emberben, így az l - e s s z á m ú emberben a féreg játssza a főszerepet, 2-es számú emberben - a bárány; a 3-as számú emberben - az ember. Dc ezek a meghatározások csak e g y e d i esetekre érvényesek. Általános értelem ben az 'embert' a k ö z é p s ő emelet gravitációs központja határozza meg. Az ember k ö z é p s ő e m e l e t é n e k gravitációs központja a 'hidrogén' 9 6 . A ' h i d r o g é n ' 96 intelligenciája határozza m e g az ' e m b e r ' átlag in­ telligenciáját, v a g y i s az e m b e r fizikai testét. Az 'asztráltest' gravitáci­ ós központja a 'hidrogén' 48 lesz. A harmadik test gravitációs köz­ pontja a 'hidrogén' 2 4 , és a negyedik test gravitációs központja a 'hid­ r o g é n ' 12. Ha e m l é k e z n e k az e m b e r n é g y testének ábrájára, melyben a felső e m e l e t 'átlag hidrogénjét' mutattam, könnyebb lesz megérteni, most miről b e s z é l e k . " G. felrajzolta a k ö v e t k e z ő ábrát:

5 7 . ábra A f e l s ő e m e l e t gravitációs központja csak e g y 'hidrogénnel' maga­ sabb a k ö z é p s ő emelet gravitációs központjánál. És a k ö z é p s ő e m e l e t gravitációs központja csak e g y 'hidrogénnel' magasabb az alsó e m e l e t gravitációs központjánál. De a h o g y már mondtam, a lét szintjének megállapításához a 'hidro­ gén táblázat' s e g í t s é g é v e l általában a középső e m e l e t e t vesszük. Ebből kiindulva például ilyen problémákat lehet megoldani: Tételezzük fel, h o g y Jézus Krisztus 8-as számú ember. Jézus Krisztus mennyivel in­ telligensebb, mint e g y asztal? Az asztal, melynek n i n c s e n e k emeletei, a 'hidrogén táblázat' har­ madik skálája szerint a hidrogén' 1536 és 'hidrogén* 3 0 7 2 között van. A 8-as s z á m ú ember ' h i d r o g é n ' 6. Ez a gravitációs központja a 8-as számú e m b e r k ö z é p s ő emeletének. Ha ki tudjuk számolni, h o g y a 'hid­ rogén' 6 m e n n y i v e l intelligensebb, mint a 'hidrogén* 1536, tudni fog­ juk, h o g y a 8-as számú e m b e r mennyivel intelligensebb, mint e g y asz­ tal. De e z z e l kapcsolatban emlékezni kell arra, h o g y az 'intelligenciát' nem az anyag sűrűsége, hanem a rezgés szám v a g y sűrűség határozza m e g . A r e z g é s sűrűsége azonban n e m duplázva növekszik, a h o g y a ' h i d r o g é n ' oktávban, hanem teljesen más haladvány szerint, m e l y többszöröse az elsőnek. Ha ismerik ennek a haladványnak pontos té-

319

nyezőit, akkor megoldhatják ezt a problémát. Én csak azt akarom itt bemutatni, h o g y akármilyen furcsának tűnik is, a probléma megoldha­ tó. Azzal kapcsolatban, amit m o s t mondtam, nagyon fontos megérteni az é l ő l é n y e k osztályozásának és meghatározásának elveit k o z m i k u s s z e m s z ö g b ő l , azok kozmikus létének s z e m s z ö g é b ő l . A k ö z ö n s é g e s tu­ dományban az o s z t á l y o z á s külső j e l l e g z e t e s s é g e k alapján történik; csontok, fogak, vagy a funkciók alapján; e m l ő s ö k , hidegvérűek, rág­ csálók, és így tovább. A pontos tudományban az o s z t á l y o z á s k o z m i k u s j e l l e m v o n á s o k alapján történik. L é n y e g é b e n v é v e minden é l ő l é n y n e k m e g h a t á r o z ó jellemvonásai vannak, m e l y e k lehetővé teszik, h o g y a l e g n a g y o b b pontossággal megállapítsuk az adott teremtmények osztá­ lyait és fajait, a többi teremtménnyel v a l ó kapcsolatát, és a világmin­ d e n s é g b e n elfoglalt helyét. Ezek a lét jellemvonásai. Minden é l ő teremtmény létének k o z m i k u s szintjét meghatározza: elsősorban az, amit eszik, m á s o d s z o r , amit b e l é l e g e z é s harmadszor a k ö z e g , amiben él. Ez létének három kozmikus j e l l e m v o n á s a . V e g y ü k például az embert, ó 'hidrogén' 768-at eszik, ' h i d r o g é n ' 192-öt lélegzik, és 'hidrogén' 192-ben él. N i n c s h o z z á h a s o n l ó lény a b o l y g ó n k o n . Bár vannak nála magasabb lények. E g y olyan állat, mint a kutya, k é p e s 'hidrogén' 768-at enni, de tud alacsonyabb rendűt is, n e m 768-at, hanem 1536-ot, olyan táplálékot, ami az ember számára n e m m e g e m é s z t h e t ő . A méh a 768-nál sokkal magasabb 'hidrogénnel' táplálkozik, m é g a 384-nél is magasabbal, de kaptárban él, o l y a n kör­ n y e z e t b e n , ahol az ember nem tudna élni. Kívülről n é z v e az. e m b e r e g y állat. De m á s rendeltetésű állat, mint az ö s s z e s többi. V e g y ü n k e g y másik példát - a lisztkukacot. Lisztet eszik, sokkal durvább 'hidrogént', mint a 'hidrogén' 7 6 8 , mert a kukac romlott lisz­ ten is cl tud élni. Mondjuk azt. h o g y ez 1536-os. ' H i d r o g é n ' 192-őt lé­ legzik és 'hidrogén' 1536-ban él. E g y hal 'hidrogén' 1536-ot eszik, 'hidrogén' 384-ben él, és 'hidro­ g é n ' 192-őt lélegzik. E g y fa h i d r o g é n ' 1536-al táplálkozik, részben hidrogén' 192-őt, és részben 'hidrogén' 96-ol lélegzik, és részben 'hidrogén' 192-ben, rész­ ben 'hidrogén' 3 0 7 2 - b e n (a talajban) él. Ha tovább folytatják ezeket a meghatározásokat, látni fogják, h o g y ez az e l s ő látásra olyan e g y s z e r ű vázlat, lehetővé teszi a legfinomabb k ü l ö n b s é g e k meghatározását az é l ő l é n y e k kategóriái között, különö­ sen, ha é s z b e n tartják, h o g y a 'hidrogének', ha oktávnak vesszük őket, n a g y o n tág fogalmak. Például azt mondjuk, h o g y a kutya, a hal és a lisztkukac ugyanúgy 'hidrogén' 1536-al táplálkozik, ez alatt azt értjük, h o g y ez a 'hidrogén' olyan eredetű anyag, m e l y n e m alkalmas emberi

táplálkozásra. M o s t ha megértjük, hogy ezek az anyagok maguk is fel­ oszthatók meghatározott osztályokra, látni fogjuk e g y n a g y o n pontos meghatározás lehetőségét. U g y a n e z a helyzet a l e v e g ő v e l és a környe­ zettel. A létnek e z e k a k o z m i k u s jellemvonásai közvetlen kapcsolatban vannak az intelligenciának a 'hidrogén táblázat' szerinti meghatározá­ sával. E g y adott anyag intelligenciáját az a teremtmény határozza m e g , a m e l y n e k táplálékul szolgál. Például melyik intelligensebb a nyers vagy a sült krumpli? A nyers krumpli a disznónknak szolgálhat táplá­ lékul, a sült krumpli az embereknek. Ezek szerint e g y sült krumpli in­ telligensebb, mint e g y nyers krumpli. Ha h e l y e s e n értik ennek az osztályozásnak és meghatározásnak az elvét, s o k d o l o g tisztább és érthetőbb lesz. Egyetlen é l ő l é n y s e m tudja k e d v e szerint megváltoztatni s e m a táplálékát, s e m a l e v e g ő t , amit bel­ é l e g e z , v a g y a k ö z e g e i , m e l y b e n él. A kozmikus rendje minden e g y e s létnek m e g h a t á r o z z a a táplálékát, a levegőjét és a k ö z e g é t . A m i k o r a táplálék oktávokról beszéltünk a három e m e l e t e s gyárban, láttuk, h o g y az ö s s z e s finom 'hidrogén', melyre s z ü k s é g van a szerve­ zet munkájához, fejlődéséhez, evolúciójához, háromfajta táplálékból készül, v a g y i s a táplálékból a s z ó megszokott értelmében - az ételből és italból -, a levegőből, amit belélegzünk és a benyomásokból. Téte­ lezzük fel, h o g y m e g tudnánk javítani az é l e l e m és a l e v e g ő minősé­ get, mondjuk 'hidrogén' 3 8 4 - e t ennénk 7 6 8 helyett, és 'hidrogén' 9 6 ot l é l e g e z n é n k 192 helyett. M e n n y i v e l egyszerűbb és könnyebb lenne akkor a finomabb anyagok termelése a szervezetben. De ez lehetetlen. A szervezet pontosan arra alkalmas, h o g y ezeket a durva anyagokat alakítsa át finom anyagokká, és ha durva anyag helyett finomat adnánk neki, n e m volna k é p e s azt átalakítani, és hamar meghalna. S e m a leve­ gőt, s e m a táplálékot n e m lehet megváltoztatni De a benyomások, v a g y i s az e m b e r számára l e h e t s é g e s benyomások m i n ő s é g e , nem tar­ toznak s e m m i l y e n k o z m i k u s törvény alá. Az e m b e r nem javíthatja m e g a táplálékát, az ennivalót, nem javíthatja m e g a levegőt, amit lé­ legez. Javítani ebben az e s e t b e n gyakorlatilag a dolgok rosszabbá téte­ lét j e l e n t e n é . Például ' h i d r o g é n ' 96 a 192 helyett n a g y o n ritka l e v e g ő vagy n a g y o n forrón i z z ó g á z lenne, melyet az ember n e m képes beléle­ gezni; a tűz e g y 9 6 - o s 'hidrogén'. U g y a n e z a h e l y z e t az ennivalóval. ' H i d r o g é n ' 3 8 4 a víz. Ha az e m b e r m e g tudná javítani az ennivalóját, v a g y i s finomabbá tenni, akkor vizet kellene ennie és tüzet lélegeznie. Ez t e r m é s z e t e s e n lehetetlen. Bár az ember nem tudja feljavítani enni­ valóját és levegőjét, de benyomásait nagyon magas fokra tudja feljaví­ tani, és ezáltal finom 'hidrogéneket' tud a szervezetébejuttatni. Ponto­ san e z e n alapszik a fejlődésnek a lehetősége. Az e m b e r egyáltalán n e m köteles csak a sivár H 48 b e n y o m á s s a l táplálkozni, l e h e t ő s é g e van a H 2 4 , H 12, H 6 v a g y akár a H 3-ra. Ez megváltoztatja az e g é s z helyze-

320

321

tel, és az az ember, aki magasabb hidrogént' nyújt táplálékul g é p e z e ­ te felső emeletének, természetesen különbözik attól, aki csak alacso­ nyabb hidrogént' eszik." A k ö v e t k e z ő b e s z é l g e t é s e k egyikén G. ismét visszatért a k o z m i k u s j e l l e g z e t e s s é g e k szerinti o s z t á l y o z á s témájára. „ M é g van e g y másik módszere az osztályozásnak," mondta, „melyet szintén é r d e m e s volna megérteniük Egy e g é s z e n más oktáv arány s z e ­ rinti osztályozásról van s z ó . Az e l s ő a 'táplálék', a l e v e g ő és a k ö z e g alapján történő osztályozás, kimondottan az ' é l ő l é n y e k r e ' vonatkozik - a n ö v é n y e k e t is beleértve - úgy, ahogy mi azokat ismerjük. A másik o s z t á l y o z á s , melyről most fogok beszélni, m e s s z e túl vezet azon, amit mi ' é l ő l é n y n e k ' nevezünk Egy időben jóval az é l ő l é n y e k fölé és jóval alá vezet, ugyanakkor nem egyénekkel foglalkozik, hanem osztályok­ kal, nagyon tág értelemben. Mindezeken túl ez az o s z t á l y o z á s m e g m u ­ tatja, h o g y a természetben semmi s e m történik ugrásszerűen. A termé szetben minden kapcsolatban áll e g y m á s s a l és minden é l ő . Ennek az osztályozásnak az ábráját a ' M i n d e n É l ő ' ábrájának hívják. Az ábra szerint a teremtmények minden fajtáját, a lét minden fokát az. határozza m e g , h o g y az minek szolgál táplálékul, át hogy annak mi szolgál táplálékul az adott szinten, mert a kozmikus rendszerben a te­ remtmények minden osztálya e g y meghatározott alacsonyabb teremt­ m é n n y e l táplálkozik, és egy meghatározott magasabb osztályú teremt­ m é n y számára s z o l g á l táplálékul." G. e g y létra formájú ábrát rajzolt fel tizenegy négyzettel. És mind­ egyik négyzetben, k i v é v e a két magasabbat, három kört tett számok­ kal, (lásd az 5 8 . ábrát.) „Minden e g y e s n é g y z e t e g y létezési szintet k é p v i s e l " mondta. (VA ' h i d r o g é n ' az a l s ó körben azt mutatja, h o g y ennek az osztálynak te­ remtményei mivel táplálkoznak. A 'hidrogén' a felső körben mutatja az osztályt, aminek azok táplálékai. A 'hidrogén' a k ö z é p s ő körben en­ nek az osztálynak az átlag 'hidrogénje', ami meghatározza, h o g y mi ez a teremtmény. Az ember helye alulról a hetedik vagy felülről az ötödik n é g y z e t b e n van. Az ábra szerint az ember 'hidrogén' 2 4 . 'hidrogén' 96-al táplál­ kozik, és ő maga a 'hidrogén' 6 tápláléka. Az ember alatti n é g y s z ö g a ' g e r i n c e s e k é ' ; a k ö v e t k e z ő a 'gerincteleneké'. A gerinctelenek osztá­ lya 'hidrogén' 9 6 . Következésképpen az ember a 'gerinctelenekkel' táplálkozik. Jelenleg ne keressük az ellentmondást, hanem próbáljuk megérteni, h o g y mit jelenthet e z . És ugyanígy ne hasonlítsuk ö s s z e ezt az ábrát a többivel. A táplálékábra szerint az ember 'hidrogén' 768-al táplálko­ zik; e szerint az ábra szerint a 'hidrogén' 96-al. Miért? Mit jelent e z ?

322

Mindkettő egyaránt helyes. Később, mikor majd megértik, akkor mindezt e g y s é g b e tudják foglalni."

ABSZOLÜT

5 8 . ábra A k ö v e t k e z ő n é g y z e t lefelé a n ö v é n y e k e t képviseli, az azután követ­ k e z ő az ásványokat, a k ö v e t k e z ő pedig a fémeket, amik különálló koz­ mikus csoportot alkotnak az ásványok között. De a k ö v e t k e z ő négyzet­ nek nincs n e v e nyelvezetünkben, mert a Föld felszínén s o h a s e m talál kozunk ilyen állapotban l é v ő anyaggal. Ez a négyzet kapcsolatba ke­ rül az Abszolúttal. Emlékeznek, amit korábban mondtunk az 'Erős Is­ tennel' kapcsolatban. Ez az 'Erős Isten'." Az utolsó n é g y z e t aljára e g y kis háromszöget helyezett csúcsával le­ fele. „ V e g y ü k m o s t az embertől jobbra l é v ő 3., 12., 4 8 . n é g y z e t e t . Itt szá­ munkra ismeretlen teremtmények osztályáról van s z ó . N e v e z z ü k őket angyaloknak'. A k ö v e t k e z ő n é g y z e t - I, 6, 2 4 ; n e v e z z ü k ezeket a lé­ nyeket 'arkangyaloknak'."

323

A k ö v e t k e z ő n é g y s z ö g b e a 3-at, a 12-őt és kél kört tett, a k ö z ö s köz­ pontjukat e g y ponttal j e l ö l v e , és „Örök Változatlan"-nak n e v e z t e ; a k ö v e t k e z ő n é g y z e t b e az l-es és 6-os számot tette; középre e g y kört tett és e b b e a körbe e g y háromszögel, benne e g y másik körrel, e g y ponttal a közepükben, és „Abszolútnak" nevezte. „Ez az ábra ö n ö k számára e l ő s z ö r n e m l e s z könnyen érthető" mond­ ta. „ D e fokozatosan megtanulják megfejteni. H o s s z ú időn át kell tanul­ mányozni, különválasztva az ö s s z e s többitől." Ez volt minden, amit G.-től hallottam erről a különös ábráról, m e l y ellentétesnek tűnt sok mindennel, amit korábban mondott. E z z e l a diagrammal kapcsolatban beszélgetéseink során hamar m e g ­ egyeztünk, h o g y az .angyalokat", mint bolygókat és az „arkangyalo­ kat", mint napokat vesszük. S o k más d o l o g így vált tisztává előttünk. De ami mindig megzavart bennünket, az a . h i d r o g é n " 6 1 4 4 megjele­ n é s e volt, m e l y n e m volt jelen a másik .hidrogén skálában", v a g y i s a harmadikban, amelyik „hidrogén" 3 0 7 2 - v e l végződik. Ugyanakkor G. kihangsúlyozta, h o g y a .hidrogének" felsorolása a harmadik skála sze­ rint történt. Sokkal k é s ő b b megkérdeztem tőle, mit jelent e z ? „ E z e g y befejezetlen 'hidrogén'," mondta. „'Hidrogén' a Szentlélek nélkül. Ez is a harmadik t á b l á z a t h o z tartozik, de befejezetlen. M i n d e n teljes 'hidrogén' ' s z é n b ő l ' , ' o x i g é n b ő l ' és 'nitrogénből' áll. M o s t v e g y ü k a harmadik skála utolsó 'hidrogénjét', a 'hidrogén' 3 0 7 2 - ö t . Ez a ' h i d r o g é n ' ' s z é n ' 512-ből, ' o x i g é n ' 1536-ból és 'nitro­ g é n ' 1024-ből áll. M o s t továbbmenve; a 'nitrogén' a k ö v e t k e z ő hármasság ' s z é n j e ' lesz, de ott nincs már számára s e m ' o x i g é n ' , s e m 'nitrogén'. Ezért ön­ maga, k o n d e n z á c i ó folytán, 'hidrogén' 6 1 4 4 - é válik, de ez e g y halott hidrogén, a transzformáció bármilyen lehetősége nélkül, ' h i d r o g é n ' Szentlélek nélkül." Ez volt G. utolsó látogatása Szentpéterváron. Próbáltam v e l e beszél­ ni a k ü s z ö b ö n á l l ó eseményekről. De s e m m i határozottat n e m mondott, így teendőimet illetően bizonytalanságban maradtam. N a g y o n érdekes e s e m é n y játszódott le elmenetele alkalmával. Mind­ nyájan kikísértük a Nikolajevszkij állomásra. G. velünk volt a pero­ non, vasúti kocsija m e l l e n , és beszélgettünk. G. a peronon állt, h o z z á m b e s z é l v e . A s z o k á s o s G. volt, ahogy mindig ismertük. A m á s o d i k c s e n ­ g e t é s után felszállt a kocsiba - a fülkéje az ajtó mellett volt - és az ab­ lakhoz jött. E g y m á s ember volt! Az ablakban e g y másik embert láttunk, n e m azt, aki beszállt a vonatba. Megváltozott azalatt a néhány m á s o d p e r c

324

alatt. N a g y o n n e h é z kifejezni mi volt a különbség, de a peronon e g y átlagember volt, mint bárki m á s , és a vonatból e g y teljesen másrendű e m b e r nézett ránk. Egy ember, akinek tekintete, m i n d e n mozdulata e g é s z e n kivételes fontossággal és hihetetlen méltósággal volt tele, mintha váratlanul e g y uralkodó herceggé, vagy e g y ismeretlen király­ ság l e g f ő b b m é l t ó s á g á v á vált volna, aki államába tér vissza, és mi bú­ csúztami jöttünk. N é h á n y a n közülünk akkor, n e m értették m e g mindjárt, mi történt, de é r z e l m i l e g mindnyájan átéltünk valamit, ami a mindennapi j e l e n s é g e ­ ken kívül esett. M i n d e z csak pár másodpercig tartott. A harmadik c s e n g e t é s szinte azonnal követte a másodikat és a vonat elindult. N e m e m l é k s z e m , h o g y ki b e s z é l t e l ő s z ö r G.-nek erről az .átalakulá­ sáról", amikor e g y e d ü l maradtunk, de kiderült, h o g y mindannyian é s z ­ revettük, bár n e m egyformán fogtuk fel a d o l o g rendkívüli jellegét. De kivétel nélkül mindannyian éreztünk valami c s o d á v a l határosat. G. korábban elmagyarázta nekünk, hogy ha valaki mestere az átala­ kulás m ű v é s z e t é n e k , akkor kinézetét teljesen át tudja alakítani. A z i mondta, h o g y valaki széppé v a g y csúnyává válhat, kényszerítheti az embereket, h o g y é s z r e v e g y é k v a g y gyakorlatilag láthatatlanná válhat. Mi történt hát? Ez talán e n n e k az átalakulás m ű v é s z e t é n e k volt e g y példája. De a történemek m e g nincs v é g e . A kocsiban G - v e l utazott A. (jól ismert újságíró), akit ebben az időben kiutasítottak Szentpétervárról (ez közvetlenül a forradalom előtt volt). Mi G - t a kocsi egyik végénél búcsúztattuk, a másik v é g é n a másik csoport A - t búcsúztatta. Én n e m ismertem A - t s z e m é l y e s e n , de az emberek között, akik őt búcsúztatták, volt néhány ismerős, sőt barát; kettő v a g y három közü­ lük volt a találkozóinkon, és e z e k átjöttek a mi csoportunkba. N é h á n y nappal k é s ő b b az újság, melynek A. volt a tudósítója, „ Ú t o n " c í m m e l cikket közölt, m e l y b e n A. elmondta gondolatait és be­ nyomásait Szentpétervár és M o s z k v a közötti útjáról. E g y furcsa keleti ember utazott v e l e e g y kocsiban., akinek különleges m é l t ó s á g a megra­ gadta őt, hiszen annyira elütött alcocsit megtöltő fontoskodó spekulán­ sok t ö m e g é t ő l ; pontosan ú g y nézett le azokra, mintha kis l e g y e k len­ nének. A. azt gondolta, h o g y e g y „olajkirály" lehetett Bakuból, és a vele v a l ó b e s z é l g e t é s folyamán bizonyos rejtélyes kifejezések m é g jobban megerősítették abban a hitben, h o g y e g y o l y a n emberrel állt s z e m b e n , akinek milliói gyarapodnak m é g akkor is, mikor alszik, és aki n a g y o n magasról s z e m l é l t e a megélhetésükért s ü r g ö l ő d ő és pénz­ keresésben elfoglalt embereket. Útitársam - írta A. - csendes volt és távol tartotta magát a többiektől. Per­ zsa v a g y tatár lehetett, és egy énekes asztrahán kucsmát viselt. Egy francia re­ gény volt a hóna alatt. Teát ivott, csészéjét gondosan hagyta lehűlni az ablak

325

előtt lévő asztalkán, és néha megvető tekintet vetett a nyüzsgő és különlegesen lármás, gesztikuláló emberekre. És azok. úgy tűnt nekem, nagy figyelemmel, majdnem tiszteletteljes félelemmel néztek rá. Ami engem leginkább érdekelt, hogy hasonló délkeleti típus volt. mint a spekulánsok nagy része, ez a keselyű csapat, mely arra röpUl, ahol valami dögöt talál, hogy széttéphesse. Az arcbő­ re barna volt, szemei korom feketék és bajusza, mint Zelim-Káné... Miért volt annyira távoltartó és megvető saját fajtája és vére iránt? De szerencsémre be­ szélni kezdett hozzám. „Sok gondot csinálnak önmaguknak" mondta. Az arca mozdulatlan és ko­ moly volt, melyben fekete szemei keleties udvariassággal finoman mosolyog­ tak. Egy ideig hallgatott, majd így folytatta: „Igen. Oroszországban jelenleg nagy üzleti lehetőségek vannak, melyekkel egy ügyes ember sok pénzt kereshet." Aztán újabb csend után megmagyaráz­ ta. „Elvégre háború van. Mindenki milliomos akar lenni." Ebben a hangsúlyban, mely hideg és nyugodt volt, úgy tűnt, felfedeztem va­ lamilyen fatalizmus! és könyörtelen kérkedést, mely a cinizmust súrolta. Hir­ telen mcgkérdczlem: „És ö n ? " „Hogyan?" kérdezett vissza. „Ön nem akar milliomos lenni?" Határozott és kissé ironikus gesztussal válaszol!. Úgy lön! nekem, hogy nem hallott, vagy nem értei! meg és megismételtem„Őn nem haszonéhes, mint a többi?" Különös csendességgel mosolygott, és megfontoltan mondta: „Mi mindenből hasznot húzunk. Semmi sem tud ebben megakadályozni. Háború vagy nem háború, számunkra azonos. Mi mindig hasznot húzunk." (G. természetesen az ezoterikus munkáról beszélt, az ismeret „meg­ szerzéséről", a csoportok megalakításáról. De A. úgy értette, h o g y ő a kőolajról b e s z é l . ) És így fejezte be cikkét az „olajkirályról": Érdekes lett volna tovább beszélgetni, jobban megismerni a pszichológiáját egy olyan embernek, akinek egész gazdagsága a Naprendszer rendjétől függ mely megingathatatlannak tűnik - és akinek érdekei jóval a háború és a béke kérdése felett állnak... Mi különösen meglepődtünk G. „francia regényén". Vajon azt A. ta­ lálta ki, v a g y G. „láttatta", vagy feltételeztette vele, h o g y az a kis sár­ ga, v a g y talán n e m is sárga könyv, amit k e z é b e n tartott, e g y francia re­ g é n y volt. Mert G. nem olvasott franciául. G. elutazása után a forradalomig csak e g y s z e r vagy kétszer kaptunk hírt róla M o s z k v á b ó l . Az ö s s z e s tervem régóta felborult. N e m sikerült a könyveket kiadni, amikre számítottam, a külföldi kiadásra s e m sikerült semmit s e m e l ő -

326

k é s z í t e n e m , bár közvetlenül a háború kezdete előtt úgy láttam, h o g y írásaimat ki kell vinni külföldre. Az elmúlt két évben minden időmet G - v e l v a l ó munkára szenteltem, a csoportjaira, a munkával kapcsola­ tos b e s z é l g e t é s e k r e , gyakran el is utazlam Szentpétervárról, és így tel­ j e s e n e l h a n y a g o l t a m saját dolgaimai E k ö z b e n a légkör egyre sötétebbé vált. Érezhető volt, h o g y a v e s z e ­ d e l e m n a g y o n közeledik. Csak azok, akiktől az e s e m é n y e k folyamata függött, voltak képtelenek ezt látni és érezni. Mint a marionettek, nem érezték a k ö z e l g ő veszélyt, és n e m értették m e g , h o g y ugyanaz a zsi­ nór, ami a c s e l s z ö v ő ! késsel a kezében a bokor m ö g ü l előugratja, for­ dítja ő k e t a hold felé. Ehhez h a s o n l ó jelenetek játszódtak le az e s e m é ­ nyek színházában. V é g ü l is kitört a vihar. A n a g y „vérnéiküli forradalom" lejátszódott a l e g k é p t e l e n e b b és a legnyilvánvalóbb hazugságok közepette. De a l e g k ü l ö n ö s e b b d o l o g az e g é s z b e n az volt, h o g y azok az emberek, akik ott voltak helyben, ahol m i n d e n történt, hinni tudlak e b b e n a hazugság­ ban, és a g y i l k o s s á g o k közepette „vérnéiküli" forradalomról tudtak be­ szélni. E m l é k s z e m , ebben az i d ő b e n beszéltünk a „teóriák erejéről". Az em­ berek, akik a forradalmat várták, akik minden reményüket ebbe vetet­ ték, és akik valamilyen felszabadulást láttak benne, nem látták, és nem akarták látni, h o g y valójában mi történik, és csak azt látták, aminek történnie kellett volna az ő v é l e m é n y ü k szerint. A m i k o r o l v a s t a m e g y e g y o l d a l a s röpiratban II. M i k l ó s lemondásá­ nak hírét, éreztem, h o g y ebben rejlik mindennek a gravitációs köz­ pontja. Ilovaisky feltámadhat a sírjából, és könyve utolsó oldalára írhatná 1917 márciusa, az o r o s z történelem vége, mondtam magamnak. S e m ­ mi ragaszkodás n e m volt b e n n e m a dinasztiához, de egyszerűen nem akartam önmagamat áltatni, mint sokan mások abban az időben. E n g e m II. M i k l ó s s z e m é l y i s é g e mindig érdekeli; s o k tekintetben kü­ l ö n l e g e s embernek tűnt, de teljesen félreértették, és ő önmagát s e m ér­ tette. H o g y i g a z a m volt, a naplójának v é g e bizonyítja, melyet a bolse­ vikok kiadtak, s m e l y arra az időre utalt, amikor mindenki által hűtle­ nül e l h a g y v a csodálatos erőt és lelki nagyságot tanúsított Mindazonáltal nem a cár személyéről volt s z ó , hanem a hatalom egységének elvéről, és mindannyiunk felelősségéről az őáltala képvi­ selt hatalom előtt. Az igaz, h o g y ezt az elvet az o r o s z értelmiség tekin­ télyes r é s z e megtagadta. És az emberek számára a „cár" s z ó rég el­ vesztette jelentőségét. De ennek a szónak m é g m i n d i g hatása volt a hadseregre és a bürokratikus gépezetre mely, bár tökéletlenül, de leg­ alább működött, és mindent összetartott. A „cár" nélkülözhetetlen köz­ ponti része volt ennek a gépezetnek. A „cár" lemondása ebben a hely-

327

zetben az e g é s z g é p e z e t ö s s z e o m l á s á t okozta. És nekünk semmi egye­ bünk nem maradt. Az ünnepelt „szociális együttműködés", melynek létrehozásáért annyi áldozatot hoztak, mint várható volt, ámításnak bi­ zonyult. Ugyanakkor „rögtönzésről" nem lehetett szó. Az e s e m é n y e k túl gyorsan haladtak előre A hadsereg néhány nap alatt szétesett. A háborúnak valójában már hamarabb v é g e lett. De az új kormány ezt n e m akarta bevallani. Uj hazugsághoz folyamodott. De a l e g m e g l e ­ p ő b b ebben az e g é s z b e n az volt, h o g y az emberek találtak benne vala­ mit, aminek Örülhettek. N e m a katonákról beszélek, akik kitörtek ba­ rakkjaikból vagy a vonatokból, m e l y e k a vágóhídra vitték őket, hanem a mi „értelmiségünkről". Ez idáig „patrióta" volt és m o s t egyszerre „forradalmárrá" és „szocialistává" vált. M é g a Novojc Vremja is hirtelen szocialista újság lett. A híres mensikov írt e g y cikket a ,.szabadságról", de nyilvánvalóan m a g a s e m tud­ ta ezt lenyelni és otthagyta az e g é s z e t .

Ez a hír nagyon n e h é z probléma elé állított. Ú g y gondoltam, hogy Oroszországban maradni értelmetlen és ostoba d o l o g . Ugyanakkor n e m akartam G. b e l e e g y e z é s e nélkül elmenni, v a g y m é g őszintébben mondva, nélküle. Elment a Kaukázusba, és a lapja, m e l y februárban íródott, azaz a forradalom előtt, már nem vonatkozott a jelenlegi hely­ zetre. V é g ü l m e g i n t úgy döntöttem, h o g y várok, bár láttam, h o g y ami ma l e h e t s é g e s volt, lehet, h o g y holnap lehetetlenné válik. Eljött a H ú s v é t - és s e m m i hír G.-ről. Egy héttel Húsvét után távirat érkezett, melyben azt mondta, májusban érkezik. Az e l s ő „ideiglenes kormánynak" v é g e lett. Már sokkal nehezebb volt külföldre menni. Csoportjaink folytatták a találkozókat és várták G - t . B e s z é l g e t é s e i n k gyakran visszatértek az .ábrákra", k ü l ö n ö s e n ami­ kor új emberekkel kellett beszélni. E g é s z idő alatt úgy tűnt. h o g y az .ábrákban", amit G.-től kaptunk, sok minden maradt elmondatlanul, és gyakran gondoltam, h o g y talán az .ábrák" fokozatos, m é l y e b b tanul­ m á n y o z á s á v a l b e l s ő értelmük és jelentőségük feltárulhat számunkra.

Körülbelül e g y héttel a forradalom után ö s s z e h í v t a m a csoport fő tagjait Dr. S. lakásán, és eléjük tártam v é l e m é n y e m e t a helyzetről. Azt mondtam, h o g y szerintem semmi értelme nincs Oroszországban ma­ radni, hanem külföldre kell mennünk; h o g y minden v a l ó s z í n ű s é g sze­ rint e g y v i s z o n y l a g o s c s e n d után rövid időn belül minden v é g l e g ö s s z e fog omlani; h o g y e z e n nem tudunk segíteni, és saját munkánk is lehe­ tetlenné válik. N e m mondhatom, h o g y v é l e m é n y e m sok megértésre talált. Legtöb­ ben n e m fogták fel a helyzet súlyosságát és ú g y tűnt nekik, h o g y min­ den lecsendesedhet, és normálissá válhat. Mások abban a s z o k á s o s il­ lúzióban ringatták magukat, h o g y m i n d e z a jólétünk érdekében törté­ nik. Nekik a szavaim túlzásnak tűntek; az e s e m é n y e k , mondták, nem adnak okot az aggodalomra. Másoknak a fő probléma az volt, h o g y már régóta nem volt hírünk G.-ről. A forradalom óta csak e g y levetet kaptunk M o s z k v á b ó l , és ebből azt lehetett kivenni, h o g y G. elment va­ lahová, de senki s e m tudta hová. V é g ü l úgy döntöttünk, h o g y várunk. Ebben az időben két főcsoport volt, ö s s z e s e n körülbelül n e g y v e n s z e m é l l y e l , és volt m é g néhány m á s o d l a g o s csoport, akik meghatáro­ zatlan időközönként találkoztak. N e m sokkal Dr. S. lakásán történt találkozó után e g y l e v e l e z ő l a p o t kaptam G.-től, amit e g y hónappal azelőtt M o s z k v á b ó l a Kaukázusba tartó v o n a t o n írt, ami a felfordulás miatt v é g i g a postahivatalban ma­ radt k é z b e s í t é s nélkül. A levelezőlapból nyilvánvaló lett, h o g y G. el­ hagyta M o s z k v á t a forradalom előtt, és h o g y amikor azt írta, m é g nem tudott s e m m i t az e s e m é n y e k r ő l . Azt írta, Alexandropolba m e g y ; kért e n g e m , h o g y folytassam a munkát a csoporttal, amíg megérkezik, és ígérte, h o g y Húsvétra visszajön.

E g y s z e r , mikor átnéztem néhány jegyzetemet, m e l y e k az e l ő z ő év­ ben készültek, megálltam a „ k o z m o s z o k n á l " Korábban már írtam, h o g y a „ k o z m o s z o k " k ü l ö n ö s e n megragadtak, mert e z e k teljesen egy­ bevágtak a Világegyetem új modelljé-ben a „dimenziók periódusá"val. M e g e m l í t e t t e m még a n e h é z s é g e k e t , azokat, m e l y e k felmerültek e g y s z e r a „ M i k r o k o z m o s z " és „Tritokozmosz" k ü l ö n b ö z ő értelmezé­ s é v e l kapcsolatban. De ebben az időben már elhatároztuk, h o g y az „embert" „ M i k r o k o z m o s z n a k " és a szerves életet a Földön „Tritokozm o s z n a k " értelmezzük. És az utolsó b e s z é l g e t é s e n G. hallgatólagosan elfogadta ezt. G. szavai a k ü l ö n b ö z ő k o z m o s z o k b a n l é v ő különböző időkről továbbra is n a g y o n érdekeltek engem. Próbáltam emlékezni, mit m o n d o t t n e k e m P. az „alvásunkról és felébredésünkről" és az ,.or­ ganikus élet l é l e g z é s é r ő l " . S o k á i g semmit sem tudtam kezdeni ezzel. Aztán e m l é k e z t e m G. szavaira, h o g y az „idő, a l é l e g z é s " . „Mi a l é l e g z é s ? " kérdeztem magamtól. „Három másodperc. Az ember normális körülmények között per cenként körülbelül hússzor lélegzik ( v a g y i s ki- és belélcgzik). Tehát így teljes l é g z é s körülbelül három másodperc." ..Miért az ' a l v á s és ébrenlét' a ' s z e r v e s élet l é l e g z é s e ' ? Mi az alvás és az ébrenlét'?" A z e m b e r n e k é s a z ö s s z e s v e l e ö s s z e m é r h e t ő é s h o z z á hasonló életK ö r i i l m é n y e k között é l ő szervezeteknek, m é g a n ö v é n y e k n e k is, ez hu­ szonnégy óra. Emellett az alvás és ébrenlét a lélegzés, ahogy például a n ö v é n y e k , a m i k o r alszanak, v a g y i s éjjel, kilélegeznek. Amikor ébren vannak, tehát nappal, b e l é l e g e z n e k . Hasonlóan van az ö s s z e s e m l ő s s e l

328

"529

és az emberrel is. Különbség van az o x i g é n lekötésében és a széndio­ xid k i l é l c g z é s é b e n a nap és az éjjel, az a l v á s és az ébrenlét között. E z e n a m ó d o n g o n d o l k o d v a a lélegzési periódusokat, az alvási és az ébrenlétet a k ö v e t k e z ő m ó d o n rendeztem e l : Mikrokozmosz Tritokozmosz

lélegzés alvás és ébrenlét lélegzés alvás és ébrenlét

3 másodperc 24 óra 24 óra ?

e l ő s z ö r a v i s z o n y l a g nagy mikroszkopikus sejteket és aztán a lehető legkisebb, színié láthatatlan sejteket. A sejtek ilyen két kategóriájú felosztását a tudomány m é g a mai na­ pig n e m fogadta el. De ha mi a „mikrovilág" dimenzióiban gondolko­ dunk, akkor lehetetlen n e m elfogadni, h o g y ez a világ két világból áll, melyek annyira különböznek e g y m á s t ó l , mint az emberek világa és a v i s z o n y l a g nagy mikroszervezetek és sejtek világa. A k ö v e t k e z ő képet kaptam:

5. táblázat

Kis sejtek

Az e g y s z e r ű ,.hármas szabályt" alkalmaztam. A h u s z o n n é g y órát há­ rom m á s o d p e r c c e l e l o s z t v a 28.800-at kaptam. Elosztva a 2 8 . 8 0 0 - a t (nappalok és éjjelek) 365-el, kis töredék híján 79 é v e l kaptam. Ez ér­ dekelt e n g e m . H e t v e n k i l e n c év, folytalva a korábbi okfejtést, az „orga­ nikus é l e t " alvását és ébrenlétét képviseli. Ez s e m m i v e l s e m e g y e z e t t m e g , amit elgondolhattam a szerves életről, de kifejezte az e g y e m b e ­ ri lét hosszát. „ N e m lehetne ezt a párhuzamot tovább folytatni?" kérdeztem ma­ gamtól. A k ö v e t k e z ő m ó d o n rendeztem el a kapott táblázatokat: Mikrokozmosz Ember Lélegzés 3 mp Nappal és éjjel 24 óra

Tritokozmosz Szerves élet Lélegzés 24 óra

Mezokozmos2 Föld Lélegzés 79 év

Nappal és éjjel 79 év

Élet 79 év 6. táblázat M e g i n t a 79 év, ami semmit s e m jelenteti a Föld életében. Ezért a 79 évet m e g s z o r o z t a m 28.800-al, és kicsit kevesebbet, mint két és fél mil­ lió é v e t kaptam. M e g s z o r o z v a 2 . 5 0 0 . 0 0 0 é v e t 30.000-el a rövidítés kedvéért, e g y t i z e n e g y j e g y ű számot kaptam, 7 5 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 é v e t . En­ nek a számnak a földi élet hosszát kell jelentenie. í g y ezek a s z á m o k logikusan elfogadhatónak tűntek, kél és fél millió év a szerves e l e m e k cs hetvenöt milliárd év a Földnek. „ D e aztán vannak az ember alatt l é v ő k o z m o s z o k " , mondtam ma­ gamnak. „Nézzük, milyen kapcsolatban állnak azok e z z e l . " Elhatároz­ tam, h o g y két k o z m o s z t veszek balra (az ábrán) a M i k r o k o z m o s z t ó l ,

330

Légzés Nappal és éjjel Élet

3 mp.

Nagy sejtek 3mp. 24 óra

Mikrokozmosz Szerves (ember) élet Föld 3mp. 24 óra 79 év 24 óra 79 év 2'í,mill. év 79 év 2'/ 2 mill.év 75 milliárd év

7. táblázat Ez n a g y o n érdekcsen alakult. A h u s z o n n é g y óra a sejt életére utalt. Bár az e g y e s sejtek életének hosszát semmiképpen s e m lehet megala­ pozottnak venni, sok kutató arra a következtetésre jutott, h o g y e g y olyan s p e c i á l i s sejtnek, mint az emberi szervezetben lévőnek, életperiódusa pontosan 24 órának tűnik. A sejt „ l é g z é s é " 3 másodperc. Ez. ne­ kem s e m m i t s e m mondott. De e g y kis sejt 3 m á s o d p e r c e s élete sok mindent mondott és megindokolta, miért olyan n e h é z meglátni ezeket a sejteket, bár méretük szerint e g y jó mikroszkóppal látni kellene őket. Próbáltam tovább nézni, mit lehet elérni, ha a „légzést", azaz a 3 má­ sodpercet, 3 0 . 0 0 0 - e l e l o s z t o m . E g y másodperc tízezred része lett. Ez az e l e k t r o m o s szikra időtartama, és ugyanakkor a legrövidebb vizuális benyomásé. A számítás m e g k ö n n y e b b í t é s é r e és tisztázására 30.000-et vettem 2 8 8 0 0 helyett. N é g y periódus lett kapcsolatban ezzel, vagy vált külön ugyanannak a 3 0 . 0 0 0 - n c k tényezője s e g í t s é g é v e l - a legrö­ videbb v i z u á l i s b e n y o m á s , a l é l e g z é s , v a g y i s a ki- és b e l é g z é s időtar­ tama, az a l v á s és ébrenlét periódusa, és az átlag é l e t időtartama. U g y a n a k k o r mindegyik periódusnak két másik felelt m e g , az egyik sokkal kisebb, e g y magasabb k o z m o s z b a n , a másik sokkal nagyobb e g y a l a c s o n y a b b k o z m o s z b a n . Minden következtetés l e v o n á s a nélkül megpróbáltam e g y teljesebb táblázatot készíteni, a z a z belevinni az ö s s z e s k o z m o s z t , és m é g két alacsonyabb kozmoszt hozzáadni, az el­ sőt, amit „ m o l e k u l á n a k " és a másodikat, amit „elektronnak" hívtam. És mindig, h o g y világosabb legyen, 30.000-el s z o r o z v a kerek s z á m o ­ kat és csak két tényezőt vettem: a 3-at és a 9-ct, ami 3.000.000-t adott 2 . 4 0 0 . 0 0 0 helyett; 9 0 0 0 0 . 0 0 0 000-t 7 4 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 é s 80-at 7 9 he­ lyett, és í g y tovább. A k ö v e t k e z ő táblázatot kaptam:

331

Ez a táblázat egyszerre rengeteg gondolatot ébresztett fel bennem. K é p t e l e n lettem volna m e g m o n d a n i , hogy vajon lehetett-e ezt helyes­ nek tekinteni vagy, h o g y meghatározta-e ez pontosan a k o z m o s z o k e g y m á s közötti kapcsolatát. A 3 0 . 0 0 0 - e s t é n y e z ő túl nagynak tűnt. De ugyanakkor e m l é k e z t e m rá, h o g y a két k o z m o s z közötti kapcsolat a „nullának a v é g t e l e n h e z " v a l ó arányát fejezi ki. És e g y ilyen kapcsolat j e l e n l é t é b e n s e m m i l y e n t é n y e z ő s e m lehetett túl nagy. A nullának a v é g t e l e n h e z v a l ó v i s z o n y a a k ü l ö n b ö z ő dimenziók nagyságrendje kö­ zötti v i s z o n y volt. G. azt mondta, h o g y m i n d e n k o z m o s z saját magának háromdimen­ z i ó s . Ez azt jelenti, h o g y a felette l e v ő k o z m o s z az ő számára négydi­ m e n z i ó s , és az alatta l é v ő k é t d i m e n z i ó s . Az a felett k ö v e t k e z ő koz­ m o s z ö t d i m e n z i ó s , és az az alatt k ö v e t k e z ő e g y d i m e n z i ó s . Egy koz­ m o s z n a k a m á s i k h o z v i s z o n y í t v a több, vagy k e v e s e b b dimenziója van. De csak hat d i m e n z i ó lehet, v a g y a nullával együtt hét, így e z z e l a táb­ lázattal t i z e n e g y k o z m o s z t kaptam. E l s ő pillantásra ez különösnek tűnt, de csak e l s ő pillantásra, mert mihelyt bármelyik k o z m o s z életpe­ riódusát a magasabb k o z m o s z o k é v a l kapcsolatban vettem, az alacso­ nyabb k o z m o s z o k régen eltűntek, mielőtt a hetedik d i m e n z i ó t elérhet ték volna. V e g y ü k például az ember kapcsolatát a Nappal. A Nap ne­ gyedik k o z m o s z k é n t jelenik m e g , ha az embert az e l s ő kozmosznak vesszük, az ember h o s s z ú , n y o l c v a n é v e s élete, a Napnak csak e g y elektromos szikra időtartama, ami a legrövidebb vizuális benyomás­ nak felel m e g Megpróbáltam mindarra e m l é k e z n i , amit a k o z m o s z o k r ó l mondott G. „Minden k o z m o s z élettel teli értelmes lény, aki megszületik, él és meghal. E g y e d e n k o z m o s z b a n lehetetlen megérteni a v i l á g e g y e t e m ö s s z e s törvényét, de három kozmosz együttvéve m a g á b a foglalja azt, vagy úgy is mondhatjuk, h o g y a két k o z m o s z , a felette és az alatta lé­ v ő , meghatározza a k ö z b e e s ő k o z m o s z t . Az ember, aki tudatában e g y magasabb k o z m o s z szintjére jut, ezáltal egyúttal e g y alacsonyabb koz­ m o s z szintjére is k e r ü l " Éreztem, h o g y itt m i n d e n e g y e s szóban e g y kulcs volt a világ felépí­ tésének m e g é r t é s é h e z , de o l y a n sok volt, hogy n e m tudtam, honnan kezdjem el. H o g y a n jelenik m e g a z e g y i k k o z m o s z m o z g á s a e g y másik koz­ m o s z h o z v i s z o n y í t v a ? H o g y a n és mikor tűnik el? M i l y e n kapcsolat le­ het az általam talált s z á m o k és a többé-kevésbé m e g a l a p o z o t t kozmi­ kus m o z g á s o k számai között, mint például az égitestek m o z g á s i sebes­ s é g e , az atomokban l é v ő elektronok m o z g á s i s e b e s s é g e , a fény sebes­ s é g e és a többi'.' Mikor e l k e z d t e m összehasonlítani a különböző k o z m o s z o k m o z g á ­ sait, néhány n a g y o n m e g d ö b b e n t ő kölcsönviszonyt találtam, például a

332

333

F ö l d tengelykörüli forgásának időtartama m e g f e l e l n e e g y tízezred má­ sodpercnek, v a g y i s e g y elektromos szikra időtartamának. N a g y o n két­ s é g e s , h o g y a F ö l d ilyen sebességnél észlelni tudja-e a saját t e n g e l y e körüli forgást. Ha e g y ember a Nap körül forogna, forgása körülbelül e g y huszonötöd másodpercet venne igénybe, v a g y i s e g y pillanatfelvé­ tel időtartamát. És figyelembe v é v e azt az óriási távolságot, amit a Föld ennyi idő alatt befut, kétségtelenné válik, h o g y a Föld n e m lehet o l y a n formában tudatában önmagának, a h o g y mi ismerjük, v a g y i s gömbként, hanem mint gyűrű vagy h o s s z ú gyűrűkből á l l ó spirál. Ez az utóbbi gondolat volt a legvalószínűbb, ha a jelent a l é g z é s időtartama alapján határozzuk m e g . Ez volt az e l s ő gondolat, ami felötlött bennem erről, mikor e l ő z ő é v b e n a kozmoszokról s z ó l ó előadása után G., hoz­ záadva az erről korábban mondottakat, azt mondta, h o g y az idő légzés. Ekkor azt gondoltam, h o g y talán a l é g z é s alatt i d ő e g y s é g e t értett, v a g y i s , h o g y a közvetlen érzékelés a l é l e g z é s időtartamát fogja fel je/enkénl. Ebből kiindulva, és feltéve, h o g y az önérzékelés, v a g y i s a test é r z é k e l é s e kapcsolatban van a jelen érzékelésével, arra a következte­ tésre jutottam, h o g y a Földnek, amelynek l é l e g z e t v é t e l e n y o l c v a n é v i g tart, ö n é r t é k e l é s e megfelelne e g y spirál nyolcvan gyűrűjének. A Vi­ lágegyetem új modellje minden következtetésének teljesen váratlan m e g e r ő s í t é s é h e z jutottam. Az alacsonyabb kozmoszokra térve, amelyek az én táblázatomban az embertől balra vannak, már az e l s ő b e n megtaláltam annak a magya­ rázatát, ami nekem mindig a legrejtélyesebb és így legfclfoghatatlanabb volt szervezetünk működésében, az a bámulatos s e b e s s é g , amivel sok b e l s ő folyamatunk szinte e g y szempillantás alatt lejátszódik. N e ­ k e m szinte sarlatánizmusnak tűnt a fiziológusok részéről, h o g y ebből s e m m i l y e n jelentős következtetést nem vontak le. A tudomány termé­ s z e t e s e n csak azt magyarázza meg, amit m e g tud magyarázni. De eb­ ben az esetben v é l e m é n y e m szerint ezt n e m volna szabad eltitkolni, vagy elkerülni, mintha nem is létezne, inkább állandóan fel kell rá hív­ ni a figyelmet, és minden alkalommal m e g kell említeni. Talán e g y olyan embert, akit a fiziológia nem érdekel, nem lep m e g az, h o g y e g y c s é s z e erős kávétól, vagy e g y pohár konyaktól, vagy e g y cigarettát szí­ va azonnal érzi a testében, h o g y megváltoztatta az ö s s z e s erő k ö l c s ö n viszonyát és a reakciók formáját és karakterét, de e g y fiziológus szá­ mára v i l á g o s kellene legyen, h o g y ebben a felfoghatatlan időközben, ami körülbelül e g y lélegzetvételnek felel m e g , a szervezetben b o n y o ­ lult kémiai és e g y é b sorozatok hosszú folyamata m e g y végbe. A bevett anyagot a szervezet figyelmesen kianalizálja, a legkisebb sajátosságo­ kat feljegyzi; az analízis folyamán több laboratóriumon m e g y keresz­ tül; felbomlik alkotóelemeire, és e g y é b anyagokkal keveredik, és ke­ vert formában hozzátevődik a tápanyagokhoz, ami a k ü l ö n b ö z ő ideg­ központokat táplálja. Mindez sok időt igényelhet. Az, h o g y m i n d e z a

334

mi időnk e g y másodpercében történik meg. teszi a dolgot fantasztikus­ sá és c s o d a s z e r ű v e . De a fantasztikus oldal azonnal eltűnik, mikor rá­ jövünk, h o g y a n a g y sejtek számára, amik nyilvánvalóan a szervezet életét kormányozzák, e g y lélegzetünk huszonnégy órát jelent. Huszon­ n é g y órában, ennek felében v a g y harmadában, azaz n y o l c órában ( a m e l y e g y másodperccel e g y e n l ő ) , el lehet képzelni mindazt a folya­ matot, amire utaltam, s z a b á l y o s a n befejezve, pontosan úgy, ahogy ezt e g y j ó l berendezett kémiai laboratóriumokkal r e n d e l k e z ő . k é m i a i ü z e m b e n " hajtanának végre. Rátérve a kis sejt kozmoszára, ami a mikroszkóp látóképességének határán túl van. ismét megtaláltam az érthetetlen magyarázatát. Példá­ ul hirtelen b e k ö v e t k e z ő járványos és fertőző b e t e g s é g e k esetében, kü­ l ö n ö s e n azoknál, ahol a fertőzést e l ő i d é z ő o k o l n e m találták m e g . Ha három másodperc az élet határa e g y ilyen sejtnek, és ez e g y e n l ő e g y h o s s z ú emberi élettel, akkor mi lehet az osztódási s e b e s s é g ü k ezeknek a sejteknek, mikor számukra 15 másodperc n é g y évszázaddal lehet egyenlő! Majd a molekulák világa felé haladva, először azzal a ténnyel talál­ tam s z e m b e m a g a m , h o g y a molekulák életének rövidsége szinte fel­ foghatatlan gondolat. Általában azt tételezik fel, h o g y e g y molekula, bár felépítésében nagyon komplikált, mint az anyag é p í t ő e l e m é n e k élő belseje mindaddig létezik, m í g az anyag maga is létezik. El kell sza­ kadnunk ettől a k e l l e m e s és megnyugtató gondolattól. A molekula, ami élő belül, n e m lehet halott kívül, és mint mindennek, ami él, annak is születnie, élnie és halnia kell. Ennek élettartama m e g e g y e z i k az elektromos szikráéval, v a g y i s e g y másodperc tízezred részével. Ez túl kicsi, h o g y képzeletünket erre irányíthassuk. V a l a m i l y e n ö s s z e h a s o n ­ lítás, valami analógia kell, h o g y megértsük, mit jelent ez. A szerveze­ tünk e l h a l ó sejtjei és e z e k utánpótlása közel visz bennünket e h h e z az ideához. Az élettelen anyagoknak, vasnak, réznek, gránitnak, gyorsab­ ban kell belülről megújulniuk, mint a mi szervezetünknek. Valójában ez a változás a szemünk előtt játszódik le. Ha az e m b e r e g y követ néz, azután becsukja a szemét, majd rögtön kinyitja, már n e m az a kő lesz, amit az e l ő b b látott; e g y e t l e n molekula s e m maradt m e g benne abból, amit az e l ő b b látott. Valójában nem magukat a molekulákat látja, csak a nyomaikat. Ismét visszatértem A Világegyetem új modelljéhez. Ez szintén m e g m a g y a r á z z a „miért nem láthatjuk a molekulákat", amiről a II. fejezetben írtam. T o v á b b m e n v e az utolsó k o z m o s z b a , az elektronok világába, ezt kez­ dettől fogva hatdimenziós világként láttam. Felmerült bennem a kér­ dés, h o g y vajon a dimenziók közötti kapcsolatot egyáltalán ki lehet-e dolgozni. Az elektron, mint háromdimenziós test, n e m kielégítő. El­ ő s z ö r is létének időtartama, - ami e g y másodperc háromszázmilli­ o m o d részének felel m e g - m e s s z e túlhaladja felfogóképességünk ha-

335

tárát. V e g y ü k tekintetbe, h o g y az elektron s e b e s s é g e t az a t o m o n belü­ li pályáján e g y tizenöt j e g y ű szám fordítottja fejezi ki ( e g y , e g y tizenöt j e g y ű számmal elosztva). És mivel az elektron e g é s z élete másodper­ c e k b e n kifejezve annyi, mint e g y e l o s z t v a e g y kilencjegyű s z á m m a l , e b b ő l az következik, h o g y élete folyamán az elektron s z á m o s kört ír le „napja" körül, hatjegyű szám értékével e g y e n l ő t , vagyis az együtthatót figyelembe v é v e , hétjegyű s z á m értékével egyenlőt. Ha a Föld N a p körüli forgását vesszük, táblázatom szerint életének ideje alatt a N a p körül megtett keringésének száma t i z e n e g y j e g y ű s z á m m a l e g y e n l ő . Óriási különbségnek látszhat a hétjegyű és a tizen­ e g y j e g y ű s z á m közötti különbség, de ha az elektront nem a Földhöz, hanem a N c p t u n h o z hasonlítjuk, akkor sokkal kisebb a különbség, az­ az e g y kétjegyű s z á m a négyjegyű helyett. Amellett az atomon belüli elektron keringési s e b e s s é g e nagyon h o z z á v e t ő l e g e s s e b e s s é g . Emlé­ kezni kell, h o g y a bolygók N a p körüli keringési ideje közötti különb­ s é g a rendszerünkben, háromjegyű szám, mert a Merkúr keringése 4 6 0 - s z o r gyorsabb, mint a Neptuné. Az elektron életét mi a k ö v e t k e z ő k é p p e n foghaljuk fel. A mi l e g g y o r s a b b látási felvevőképességünk 1/10.000 másodpercei e g y e n ­ lő. Az elektron é l e t e az 1/10.000 másodperc 1/30.000-évcl e g y e n l ő , a z a z a másodperc e g y háromszázmilliomod részével, és ez alatt az idő alatt hatmillíószor kering körbe a proton körül. K ö v e t k e z é s k é p p e n , ha láthatnánk az elektront, mint e g y 1/10.000 másodpercig tartó felvilla­ nást, n e m az elektront lámánk a s z ó igazi értelmében, hanem csak an­ nak nyomát, ami hatimllió keringésének harmincczcrrcl való megszor­ zásából áll, v a g y i s e g y spirálból, m e l y n e k gyűrűi tizenhárom számje­ gyet tesznek ki. A Világegyetem új modellje nyelvén az elektron har­ m i n c e z e r rekurenciája a végtelenben. Az idő. amit a táblázat szerint elértem, mindenképpen túlment a n é g y d i m e n z i ó n . Érdekelt, h o g y ehhez a táblázathoz n e m lehet-e alkal­ mazni a M i n k o v s k i képletet V-T ct-t, m e l y az időt adja a „ v i l á g " ne­ gyedik koordinátájának. Minkovski „ v i l á g a " v é l e m é n y e m szerint pon­ tosan m e g f e l e l minden különálló k o z m o s z n a k . Elhatároztam, h o g y az elektronok világával kezdem, és a t-betűvel j e l z e m az elektron élettar­ tamát. Ez e g y b e v á g A Világegyetem új modellje egyik feltételezésé­ vel, miszerint az idő élet. Az eredmény m e g kell mutassa a távolságot (kilométerben), amit a fény az elektron élettartama alatt befut. A k ö v e t k e z ő k o z m o s z b a n ennek a távolságnak m e g kell e g y e z n i e azzal, amit a fény a molekula élettartama alatt fut be; a k ö v e t k e z ő - a kis sejt élettartama alatt; aztán az óriási sejt élettartama alatt; aztán az e m b e r élettartama alatt; és így tovább. Az eredményt az ö s s z e s koz­ m o s z számára e g y e l s ő fokú e g y e n l e t b e n lehet megkapni, azaz kilomé­ terben v a g y annak törtjében. A kilométer számainak m e g s z o r z á s a V-T -cl vagyis m í n u s z l-nek a n é g y z e t g y ö k é v e l , ki kell mutassa,

336

h o g y itt nem e l s ő f o k ú hosszmértékkel van dolgunk és h o g y a számjegy az idő mértékegysége. A m í n u s z 1 n é g y z e t g y ö k é n e k a képletbe vitele, m i k ö z b e n az n e m változtatja m e g a képlet m e n n y i s é g é t , megmutatja, h o g y a z e g é s z képlet e g y másik dimenzióra vonatkozik. Így az elektronok k o z m o s z á v a l kapcsolatban a Minkovski képlet a k ö v e t k e z ő formát adja:

^=T.

300.000.

3.1077777?

azaz a m í n u s z e g y n é g y z e t g y ö k e , szorozva 3 0 0 . 0 0 0 - c l (ami c , vagy­ is a fény s e b e s s é g e . 3 0 0 . 0 0 0 kilométer másodpercenként) és azután 1 / 3 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 m á s o d p e r c c e l , v a g y i s az elektron életének időtartamá­ val. 3 0 0 . 0 0 0 - e t 1/300.000.000-el szorozva, 1/1000 kilométert ad, ami e g y méter. „Egy m é t e r " mutatja azt a távolságot, amit a fény m e g t e s z az elektron életének időtartama alatt, másodpercenként 3 0 0 . 0 0 0 kilo­ m é t e r e s s e b e s s é g g e l . A m í n u s z e g y n é g y z e t g y ö k e , ami „egy méter" mértéket ad, azt mutatja, h o g y a méter hosszértékc ebben az esetben az „idő mértéke", v a g y i s a n e g y e d i k kordináta. A „ m o l e k u l a v i l á g á b a " áthatolva a Minkovski formulát a következő­ képpen kapjuk:

V-T

300.000

1/10.000

A másodperc tízezred része, a táblázat szerint a m o l e k u l a életének időtartama. 3 0 0 . 0 0 0 km. s z o r o z v a 1/10.000-el, 30 kilométert ad. Az „ i d ő " a molekulák világában v-1 30 képletben érhető el. Harminc ki­ lométer képviseli azt a távolságot, amit a fény m e g t e s z a molekula éle­ tének időtartama alatt, vagy 1/10.000 másodperc alatt. T o v á b b á a „kis sejtek" világában a Minkovski képlet a k ö v e t k e z ő formában jelentkezik:

V-T V=T.

300.000 900.000

3 vagy

azaz 9 0 0 . 0 0 0 kilométer s z o r o z v a -1 n é g y z e t g y ö k é v e l . 9 0 0 . 0 0 0 kilo­ méter képviseli azt a távolságot, amit a fény m e g t e s z a kis sejt életé­ nek időtartama alatt, azaz 3 másodpercben. A l k a l m a z v a e z e k e t a kalkulációkat a további k o z m o s z o k r a , az „óri­ ási sejtnél" tizenegy jegyű számot kaptam, a távolságot, amit a fény 24 óra alatt tesz m e g ; a „ M i k r o k o z m o s z n á l " tizenhat j e g y ű számot, kilo­ méterben mutatva azt a távolságot, amit a fény tesz m e g 80 év alatt; a „ T r i t o k o z m o s z n á l " húszjegyű számot; a „ M e z o k o z m o s z n á l " huszonöt j e g y ű s z á m o t ; a „ D e u t c r o k o z m o s z n á l " huszonkilenc j e g y ű számot; a . M a k r o k o z m o s z n á l " harmincnégy j e g y ű számot; a z „ A i o k o z m o s z n á l " harmincnyolc j e g y ű számot; a . P r o t o k o z m o s z n á l " n e g y v e n k é t j e g y ű

337

A k ö v e t k e z ő , ami érdekelt e n g e m „a különböző k o z m o s z o k b a n l é v ő időtáblázat"-nál, a h o g y én n e v e z t e m , az a k o z m o s z o k n a k és a kozmo­ s z o k k ü l ö n b ö z ő idejének kapcsolata volt az emberi test központjaival. G- s z á m t a l a n s z o r elmondta, m i l y e n óriási különbség van a különbö­ ző k ö z p o n t o k s e b e s s é g e között. Ezt azért említem, mert a szervezet b e l s ő m ű k ö d é s é n e k s e b e s s é g e vezetett e n g e m arra, h o g y ez a s e b e s s é g az ösztön központjához tartozik. Ezt alapul v é v e próbáltam a gondola­ ti k ö z p o n t b ó l kiindulni, és munkája i d ő e g y s é g é n e k például e g y benyo­ m á s teljes é s z l e l é s é h e z s z ü k s é g e s időtartamot venni, v a g y i s azt, ami az é s z l e l é s h e z , annak o s z t á l y o z á s á h o z és meghatározásához és a megfe­ l e l ő v i s s z a h a t á s h o z s z ü k s é g e s . í g y ha a központok valóban a k o z m o ­ s z o k h o z h a s o n l ó viszonyban vannak egymással, teljesen a z o n o s idő alatt az ö s z t ö n központon keresztül 3 0 . 0 0 0 é s z l e l é s mehetne át, a felső érzelmi és s z e x központon keresztül 3 0 . 0 0 0 2 és a felső gondolatin 30.0003. U g y a n a k k o r a G. által jelzett k o z m o s z o k közötti k ö l c s ö n v i s z o n y tör­ v é n y e szerint az ö s z t ö n központnak a fejjel, v a g y i s a gondolati köz­ ponttal együtt két kozmoszt kell átfognia, azaz a második Mikrokoz­ m o s z t és a Tritokozmoszt. T o v á b b á a felső érzelmi és a s z e x közpon­ tot k ü l ö n v é v e a harmadik M i k r o k o z m o s z t és a M e z o k o z m o s z t kell át­ fognia. V é g ü l a felső gondolati központnak a negyedik Mikrokoz­ m o s z t és a D e u t e r o k o z m o s z t De az utóbbi m a g a s a b b fejlettségre utal, olyan fejlettségre, amit n e m érhet el az e m b e r véletlenül v a g y természetes úton. Az ember normá­ lis állapotában a s z e x központ, m e l y a m o z g á s i és az ösztön központ­ nál 3 0 . 0 0 0 - s z e r , a gondolati központnál 3 0 . 0 0 0 2 - s z c r gyorsabban dol­ gozik, ebből a szempontból óriási előnyben részesül a többiekhez ké­ pest. A k ö z p o n t o k és k o z m o s z o k közötti kapcsolat n a g y o n sok tanulmá­ nyozási l e h e t ő s é g e t nyitott m e g . A k ö v e t k e z ő dolog, ami megragadta figyelmemet, h o g y a tábláza­ tom e g y b e e s i k n é m e l y i k elmélettel, m é g „az idő k o z m i k u s számmisz­ tikájának" számjegyeivel is, ami a Gnosztikában és Indiában található meg. A fény egy napja a világ ezer napja és harminchat és fél miriád éve a világ­ nak (365.000) egyetlen fényév." Itt n e m e g y e z n e k a számjegyek, de némely esetben az indiai írások­ ban az e g y e z é s kétségtelen. E z e k a „Brahma lélegzetéről". „Brahma nappalairól és éjszakáiról", „Brahma koráról" beszélnek.

'Pistis Sophia. 2 0 3 o.. angol fordítás 1921

*

339

Ha az éveket az indiai írásokban megadott számjegyek szerint vesszük, akkor a Mahamanvantara, azaz ..Brahma kora", v a g y i s 3 1 1 . 0 4 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 év (tizenöt j e g y ű szám), majdnem e g y b e e s i k a Nap létezésének periódusával (tizenhat j e g y ű s z á m ) és „Brahma nap­ palaival és éjszakáival" 8 . 6 4 0 . 0 0 0 . 0 0 0 (tízjegyű szám), majdnem egy­ b e e s n e k a N a p nappalai és éjszakái ( t i z e n e g y j e g y ű szám). Ha az indiai k o z m i k u s időideát a számok f i g y e l e m b e v é t e l e nélkül vesszük, m á s érdekes ö s s z e f ü g g é s e k jelennek meg. í g y ha Brahmát, mint P r o t o k o z m o s z t vesszük, „Brahma belélegzi és kilélegzi a világ­ e g y e t e m e t " kifejezés egybeesik a táblázattal, mert Brahma l é l e g z e t e ( v a g y a P r o t o k o z m o s z é - húszjegyű szám) a M a k r o k o z m o s z é l e i é v e l e g y e z i k m e g , azaz a mi látható világunkkal, a csillagvilággal. Sokat beszéltem Z -vei az „időtáblázatról" és n a g y o n érdekelt, mit fog mondani G , amikor találkozunk vele. Ezalatt telt az idő. Már június eleje volt - táviratot kaptam Alcxandropolból: „Ha pihenni akar, jöjjön ide h o z z á m " - Ez G. volt! Két napon belül elhagytam Szentpétervárt. Oroszország . h a t ó s á g o k " nélkül n a g y o n különös látvány volt. Ú g y tűnt, h o g y mindent csak a te­ hetetlenségi erő tartott ö s s z e . De a vonatok rendesen, szabályosan jár­ tak, és az állomáson a kezelők kiszállították a méltatlankodó j e g y nél­ küli utasokat. Öl napig utaztam Tifliszbe a s z o k á s o s három helyett. A vonat éjjel érkezett m e g Tifliszbe. N e m lehetett bemenni a város­ ba. Az. állomás büféjében voltam kénytelen megvárni a reggelt. Az e g é s z állomás zsúfolásig tele volt katonákkal, akik saját elhatározásuk­ ból jöttek vissza a kaukázusi frontról Sokan részegek voltak. Az éjsza­ ka folyamán „ n é p g y ű l é s e k " zajlottak le a büfé ablaka előtti vágánynál, és határozatokat szavaztak meg. Ezalatt három haditörvényszéki ítél­ k e z é s volt, és három embert lőttek a g y o n a h e l y s z í n e n . Egy r é s z e g „elvtárs", aki berontott a büfébe, mindenkinek magyarázta, h o g y az e l ­ ső embert lopásért lőtték agyon. A másodikat véletlenül, mert az e l s ő ­ nek vélték, a harmadikat szintén tévedésből, mert összetévesztették a másodikkal. Kénytelen voltam a napot Tifliszben tölteni. A vonat Alexandropolba csak e s t e indult. A k ö v e t k e z ő reggel értem oda. G. épp a testvéré­ nek szerelt be e g y dinamót. Újból m e g f i g y e l t e m bámulatra méltó képességét, ahogy alkalmaz­ kodni tudott bármilyen munkához, bármilyen t e v é k e n y s é g h e z . M e g i s ­ merkedtem a családjával, apjával és anyjával. Egy nagyon régi és kü­ l ö n l e g e s kultúra emberei voltak. G. apja szerette a népmeséket, o l y a s ­ mi volt, mint a „bárdok"; fejből, ezrével tudta a verseket a helyi népnyelvezetben. Kisázsiai görögök voltak, de az otthon használt nyelv, mint az alcxandropoliaké általában, örmény volt.

340

Az é r k e z é s e m utáni néhány napban G. n a g y o n el volt foglalva, és nem volt l e h e t ő s é g e m megkérdezni, mi a v é l e m é n y e az általános hely­ zetről, és h o g y mik voltak a szándékai. De mikor végre b e s z é l t e m ve­ le erről, azt mondta, n e m ért v e l e m egyet, v é l e m é n y e szerint hamaro­ san minden lecsillapodik, és újból tudunk Oroszországban dolgozni. M e g hozzátette, mindenesetre v i s s z a akar menni Szentpétervárra, h o g y lássa a Nevszkijt, a kis napraforgómag vásárral, amiről m e s é l t e m neki, és ott elhatározni, mit a l e g h e l y e s e b b tenni. N e m tudtam komolyan venni, amit mondott, mert már ismertem a hanghordozását és további­ akra vártam. Mialatt G. ezt látszólagos k o m o l y s á g g a l mondta, teljesen ellenkezőt is mondott, h o g y jó lenne Perzsiába, vagy m e s s z e b b menni, ismer egy helyet a transzkaukázusi hegyekben, ahol é v e k i g cl lehet élni anélkül, h o g y bárki is megtudná. M i n d e z a bizonytalanság érzését keltette bennem, de ugyanakkor re­ méltem, h o g y a szentpétervári út alatt rábeszélhetem a külföldre mene­ telre, ha az m é g l e h e t s é g e s . G. nyilvánvalóan várt valamire. A d i n a m ó hibátlanul működött, de mi n e m mozdultunk. A házban e g y érdekes arckép volt G.-ről, ami sok mindent elmon­ dott n e k e m róla. E g y kinagyított, e g é s z fiatalkori arcképe volt, fekete szalonkabátban, göndör haja hátra fésülve. G. arcképe kétségtelenül föltárta előttem, mivel foglalkozott ebben az időben - bár G. sohasem beszélt erről. Ez a felfedezés sok érdekes gondolatot adott. De m i v e l ez az én s z e m é l y e s feltételezésem volt, er­ ről n e m fogok beszélni. S o k s z o r megpróbáltam beszélni G - v e l a k ü l ö n b ö z ő k o z m o s z o k időtáblázatáról, de m i n d e n teoretikus beszélgetést elkerült. N a g y o n s z e r e n e m Alexandropolt. T e l e volt k ü l ö n l e g e s é s credeü dolgokkal. A város ö r m é n y n e g y e d e külsőleg Egyiptomra v a g y Észak-Indiára emlékeztetett, l a p o s háztetőkkel, ahol fű nőtt. Egy ősi örmény temető­ vel a d o m b tetején, ahonnan az Ararát havas csúcsait lehetett látni. Az egyik örmény templomban e g y csodálatos S z ű z Mária kép volt. A vá­ ros központja e g y o r o s z vidéki városra emlékeztetett, de mellette volt a bazár, ami teljesen keleti j e l l e g ű volt, különösen a rézművesek sora, ahol nyitott bódékban dolgoztak. Látszólag a legérdektelenebb a g ö r ö g n e g y e d volt. G. háza is ott állt. A tatár külváros a szakadéknál, nagyon festői, de a városiak szerint inkább v e s z é l y e s hely volt. N e m tudom, mi maradt Alexandropolból az önkormányzatok, köz­ társaságok, á l l a m s z ö v e t s é g e k után. Azt hiszem, csak az Ararát-hegy látványában lehetünk biztosak.

341

A l i g találkoztam G.-vel egyedül, és ritkán sikerült b e s z é l n e m vele. Idejének nagy részét apjával, anyjával töltötte. N a g y o n rokonszenves volt n e k e m az apjával v a l ó kapcsolata, melyet rendkívüli f i g y e l m e s s é g jellemzett. G. édesapja m é g mindig e g é s z s é g e s , k ö z é p m a g a s idős em­ ber volt, szájában az elmaradhatatlan pipájával, fején asztrahán sapká­ val. N e h é z volt elhinni, h o g y már nyolcvan év fölött járt. Csak keve­ set beszélt oroszul. G - v e l órákig elbeszélgetett, és én mindig szeret­ t e m figyelni, h o g y hallgatja G, időnként nevetve, de soha, e g y percre s e m v e s z í t v e el a b e s z é d fonalát, és e g é s z idő alatt kérdésekkel és m e g ­ j e g y z é s e k k e l tartva fenn a beszélgetést. Az idős ember láthatóan élvez­ te ezeket a beszélgetéseket, és G. minden szabad idejét neki szentelte, és n e m h o g y türelmetlen lett volna, ellenkezőleg, e g é s z idő alatt a leg­ n a g y o b b érdeklődéssel figyelte, amiről az idős ember beszélt. M é g ha ebben a hozzáállásban volt is valami mesterkélt, teljesen n e m lehetett az, hiszen akkor semmi értelme sem lett volna. N a g y o n érdekelt és megragadott, ahogy G. az érzéseit kimutatta. Körülbelül két hetet töltöttem Alexandropolban. Az egyik s z é p reg­ g e l e n G. azt mondta, h o g y két nap múlva Szentpétervárra megyünk, és el is indultunk. Tifliszben láttuk S. tábornokot, aki e g y ideig a szentpétervári c s o ­ portunkba járt, és úgy tűnt, h o g y a vele v a l ó b e s z é l g e t é s új nézőpontot adott G.-nck az általános helyzetről, mert megváltoztatta terveit Tifliszbc menet e m l é k s z e m e g y érdekes beszélgetésre G.-vcl, Baku és Derbent között az egyik kis állomáson. Vonatunk sokáig ott állt, á t e n g e d v e az „elvtársakkal" teli vonatokat a kaukázusi frontról. H ő s é g volt, a Kaszpi-tenger n e g y e d mérföldnyire csillogott, és s e m m i más n e m volt körülöttünk, mint c s i l l o g ó kavics, és két teve sziluettje a tá­ volban. Próbáltam beszélgetésünket G.-vel a mi jövőbeli munkánkra terelni. M e g akartam érteni, mit fog csinálni és mit akar tőlünk. „ A z e s e m é n y e k ellenünk vannak", mondtam. „Világos, h o g y m o s ­ tantól lehetetlen bármit is csinálni a kollektív őrültségnek ebben a for­ gatagában." „Ellenkezőleg, minden lehetővé válik" válaszolt G , „és a z e s e m é ­ nyek egyáltalán nincsenek ellenünk. Csak túl gyorsan zajlanak le. Ez igazán a baj. Várjon csak öt évet, és maga is látni fogja, h o g y a m o s ­ tani akadályok nekünk hasznosak lesznek a j ö v ő b e n . " N e m értettem, mit akart ezzel mondani. Ez. s e m öt év, sem tizenöt év után n e m lett világosabb. A „tények" s z e m s z ö g é b ő l n é z v e n e h é z volt elképzelni, miképpen segíthetnek bennünket olyan e s e m é n y e k , mint a „polgárháború", „gyilkolás", járványok é s é h í n s é g , mikor e g é s z Oroszország megvadult, aztán az európai politikusok v é g nélküli hazu-

342

dozásai és az általános krízis, ami kétségtelenül ennek a hazudozásnak volt a k ö v e t k e z m é n y e . De ha n e m a „tények", hanem az ezoterikus elvek nézőpontjából szemléltük, akkor G. kijelentése érthetőbbé vált. Miért nem jöttek korábban ide e z e k az ideák? Miért n e m tudtunk ezekről, m í g Oroszország fennállt, és Európa k é n y e l m e s , k e l l e m e s „külföld" volt? Talán itt volt a m e g o l d á s a G. rejtélyes m e g j e g y z é s é ­ nek. Miért nem jöttek akkor e z e k az ideák? Talán pontosan azért, mert c-ak ilyen időben tudnak előjönni, mikor a tömegek figyelme e g y má­ sik irányban van lekötve, és csak azokat érheti el, akik kutatnak utána. A „tényeket" illetően igazam volt. S e m m i s e m tudott jobban akadá­ lyozni minket, mint az „ e s e m é n y e k " . Ugyanakkor talán pontosan az „ e s e m é n y e k " tették lehetővé számunkra megkapni azt, amit kaptunk. E g y másik b e s z é l g e t é s is megmaradt e m l é k e z e t e m b e n . Egyszer, amikor a vonatunk sokáig állt az egyik állomáson, és utastársaink a pe­ ronon sétáltak, feltettem e g y kérdést G.-nck, amire n e m tudtam választ találni. Ez az ö n m a g a m különválasztására ,JÉn"-rc és „Ouspensky"-re vonatkozott, h o g y a n erősíthetem az „ É n " érzést és az „Én" aktivitását? „Ön ez irányban semmit s e m tud tenni." mondta G. „Ez az ö s s z e s erőfeszítése eredményeként kell jöjjön." (Hangsúlyozta az ö s s z e s szót.) „ V e g y e például önmagát. M o s t már másképp kellene éreznie az „Én"-jét. Próbálja megkérdezni magától, észreveszi-e a különbséget vagy n e m ? " Megpróbáltam „érezni ö n m a g a m " , a h o g y G. mutatta nekünk, de be kell ismerjem, s e m m i különbséget nem láttam az. azelőtti érzéshez vi­ szonyítva. „Ez jönni f o g " mondta G. „És amikor jön. tudni fogja. S e m m i két­ s é g s e m lehet eziránt. Ez e g y teljesen más érzés." K é s ő b b m e g é r t e n e m , miről beszélt ekkor, azaz milyen érzésről és milyen változásról. De csak a b e s z é l g e t é s után két évvel kezdtem ezt észrevenni. Tifliszből v a l ó elutazásunk harmadik napján, mialatt a vonat M o z dokban állt, G. azt mondta nekünk, ( n é g y e n voltunk), h o g y én egyedül menjek Szentpétervárra, mialatt ő és a többiek megállnak Mincralnyjc Vodynál és tovább mennek Kislovodskba. „ E l m e g y Moszkvába, és aztán Szentpétervárra" mondta nekem, „és ott elmondja a csoportjainknak, h o g y itt új munkába kezdek. Akik dol­ gozni akarnak v e l e m , ide jöhetnek. És azt tanácsolom, ne maradjon ott sokáig."

343

Mineralnyje Vodynál elbúcsúztam G.-től, a társaságtól, és egyedül utaztam tovább. V i l á g o s volt, s e m m i s e m maradt a külföldre m e n e t e l e m tervéből. De ez már n e m izgatott tovább. N e m volt kétséges, h o g y n a g y o n nehéz időket kell majd átélnünk, de ez most egyáltalán nem zavart. Felismer­ tem, mitől féltem eddig. N e m a v a l ó s á g o s e s e m é n y e k t ő l féltem, hanem h o g y esztelenül c s e l e k s z e m , azaz nem utazom el időben, mikor telje­ sen biztosan tudtam, h o g y mi következik. Most úgy tűnt, minden ma­ g a m iránti f e l e l ő s s é g le lett v é v e a vállamról. N e m változtattam m e g a v é l e m é n y e m e t ; ugyanazt mondhattam, mint ezelőtt, hogy Oroszor­ szágban maradni őrültség volt. De a hozzáállásom teljesen megválto­ z ó n . Ez n e m az én döntésem volt. M o s t is úgy utaztam, mint régen, egyedül e g y e l s ő osztályú fülké­ ben. Moszkvánál rá kellett fizetnem a jegyre, mert a foglalás e g y irányba szólt, és a j e g y a másikba. Egyszóval ez m é g a jó régi idő volt. Dc az újságok, amiket az úton kaptam, tele voltak hírekkel a szentpé­ tervári utcai lövöldözésekről. Most már a bolsevikok lőtték a tömeget; erejüket próbálták. Ebben az időben a helyzet kezdett határozottabbá válni. Egyik olda­ lon voltak a bolsevikok, akik m é g nem ébredtek teljesen tudatára a rá­ juk váró óriási sikernek, dc már egyre kevesebb ellenállási éreztek, és e g y r e arcátlanabbul viselkedtek. A másik oldalon a ..második ideigle­ nes k o r m á n y " volt, tele sok komoly emberrel jelentéktelen pozíciók­ ban, akik értenék, mi történik, és a magas pozíciókban a teoretikusok­ kal és jelentéktelen fecsegőkkel; aztán ott volt m é g a háborútól megti­ zedelt értelmiség; aztán a megmaradt korábbi pártok és katonai körök. M i n d e z e g y ü t t v é v e két csoportra oszlott, az egyik, aki minden tény és józan é s z ellenére elfogadta a k i e g y e z é s lehetőségét a bolsevikokkal, akik ezt nagyon ü g y e s e n kihasználták, mialatt fokozatosan elfoglalták az e g y i k helyet a másik után; és a másik, aki már rájött, h o g y bármi­ lyen tárgyalás a bolsevikokkal lehetetlen, de ugyanakkor meghasonlott és nyílt beavatkozásra képtelen volt.

retciket, így mondhattak, amit akartak. Ebben volt a fő előnyük és leg­ n a g y o b b erejük. Emellett volt m é g valami m á s is. A rombolás mindig sokkal könnyebb, mint az építés. M e n n y i v e l könnyebb felgyújtani e g y házat, mint felépíteni. A bolsevikok a rombolás ügynökei voltak. S e m akkor, s e m azóta nem képesek mások lenni, minden hencegésük és nyílt vagy rejtett ba­ rátaik támogatása dacára. Dc lerombolni tudtak és tudnak, m é g h o z z á nagyon jól, nem is annyira a működésükkel, mint jelenlétükkel, ami mindent megront és felbomlaszt m a g a körül. Ez a j e l l e g z e t e s tulajdon­ ságuk magyarázta m e g sikerüket és mindazt, ami k é s ő b b történt. Mi, akik a tanítás szempontjából nézzük a dolgokat, n e m csak azt a tényt láttuk, h o g y minden csak történik, hanem m é g azt is, hogyan, azaz h o g y m i l y e n könnyen legurul a lejtőn, és darabokra törik minden d o l o g , mihelyt megkapta a legkisebb lökést. N e m maradtam Moszkvában, de elrendeztem, h o g y találkozzak e g y pár emberrel, m í g a szentpétervári esti vonatra vártam, és átadtam G. üzenetét. Aztán Szentpétervárra mentem, és átadtam ugyanazt az üze­ netet az ottani csoport tagjainak is. T i z e n k é t nap múlva újból a Kaukázusban voltam. Pyatigorskban megtudtam, h o g y G. nem Kislovodskban. hanem Esscntukiban van, és két órán belül nála voltam e g y kis vidéki villában a Panteleimon utcá­ ban. G. részletesen kikérdezett mindenkiről, kikkel találkoztam; ki mit mondott, ki fog jönni, ki n e m és így tovább. K ö v e t k e z ő nap m é g hár­ man utánam jöttek Szentpétervárról, aztán m é g ketten, és így tovább. G.-vel együtt, magamat is beleértve, tizenkét ember gyűlt ö s s z e .

A n é p semmit s e m szólt, bár talán soha a történelemben m é g nem volt ennyire világosan kinyilvánítva a nép akarata: megállítani a hábo­ rút! De ki tudná megállítani a háborút? Ebben a pillanatban ez volt a fő kérdés. Az ideiglenes kormány nem merte. Természetesen ez nem jö­ hetett a katonai köröktől. És a hatalom most elkerülhetetlenül azok ke­ z é b e kellett kerüljön, akik elsőnek ejtették ki a Béke szót. Gyakran megtörténik ilyen esetben, h o g y a m e g f e l e l ő s z ó a h a m i s oldalról jön. A b o l s e v i k o k ejtették ki a „béke" szót. Először is, mert teljesen min­ d e g y volt nekik, mit mondanak. N e m állt szándékukban betartani ígé-

344

345

Tizenhetedik fejezet

M i n d i g nagyon k ü l ö n ö s érzés fog cl, amikor felidézem ezt az e l s ő tartózkodásomat Essentukiban. Ö s s z e s e n csak hat hetet töltöttünk ott; de m i n d ez ma már szinte hihetetlennek tűnik. Minden alkalommal, mikor ez s z ó b a kerül valakivel, aki ott volt, neki is n e h é z elhinni, h o g y csak hat hétig tartott. M é g hat é v b e is n e h é z lenne beilleszteni mindazt, ami ez alatt történt, annyira gazdag időszak volt. G. a falu s z é l é n rendezkedett be és csoportunk fele, v e l e m együtt, szinten ott lakott v e l e ; a többiek reggelenként jöttek és k é s ő e s t i g ma­ radtak N a g y o n k é s ő n feküdtünk le és n a g y o n korán keltünk. N é g y , legfeljebb öt órát aludtunk. Mi végeztük az ö s s z e s házimunkát; az idő többi részét gyakorlatokkal töltöttük, amiről majd később beszélek. G. néhányszor kirándulásokat szervezett Kislovodskba, Jeleznovodskba Pyatigorskba és Bcshtauba, és m á s helyekre. A konyhára G. ügyelt fel, és gyakran ő m a g a készítette az ételeket. Páratlan szakácsnak bizonyult, és százféle keleti ételt ismert. Minden nap valamelyik keleti ország ételével vendégelt m e g . ettünk tibeti, per­ z s a é s másféle ételeket. N i n c s szándékomban mindenről beszámolni, ami Essentukiban tör­ tént, e g y e g é s z könyvet lehetne teleírni vele. G. gyors léptekkel v e z e ­ tett bennünket, percnyi v e s z t e s é g nélkül. R e n g e t e g magyarázatot adott sétáink alatt, m í g a zene szólt az Essentuki városi parkban, v a g y a há­ zimunka közben. Az alatt az idő alatt, amit Essentukiban töltöttünk, G. kifejtette ne­ künk az e g é s z munka tervét. Láttuk az ö s s z e s m ó d s z e r és idea erede­ tét, azok összeköttetéseit, k ö l c s ö n ö s kapcsolatait és irányukat. S o k minden h o m á l y o s maradt számunkra; sok mindent n e m jól értettünk, sőt éppen e l l e n k e z ő l e g , de végül is kaptunk néhány általános útbaiga­ zítást, melyek, úgy gondoltam, később irányíthatnak bennünket. M i n d e n idea, amit ebben az időszakban megismertünk, e g é s z soro­ zat kérdéssel szembesített bennünket az önmagunkon végzett munka gyakorlati megvalósításával kapcsolatban, és természetesen sok vitát váltott ki közöttünk. G. mindig részt vett ezekben, és elmagyarázta az iskolák szervezé­ sének k ü l ö n b ö z ő oldalait.

346

„ A z iskolák nélkülözhetetlenek" mondta, „ e l ő s z ö r is az ember alka­ tának b o n y o l u l t s á g a miatt. Az e m b e r képtelen önmagát tejes egészében kontrollálni, v a g y i s az ö s s z e s oldalát - ezt csak az iskolák, az iskolai módszerek, iskolai f e g y e l e m tudja elérni. Az e m b e r sokkal lustább. Majdnem mindent a m e g f e l e l ő intenzitás nélkül csinálna, vagy egyál­ talán s e m m i t s e m csinálna, azt képzelve, hogy csinál valamit; aztán in­ tenzitással csinálna valamit, a m i h e z n e m kell intenzitás, és elmulasz­ taná azokat a pillanatokat, amiknél intenzitásra van szükség. Aztán kí­ méli magát; fél bármit is tenni, ami kellemetlen. Ö n m a g á t ó l s o h a s e m fogja elérni a s z ü k s é g e s intenzitást. Ha már a m e g f e l e l ő m ó d o n figyel­ ték önmagukat, akkor egyetértenek ezzel. Ha az e m b e r bármilyen fe­ ladatot ad önmagának, n a g y o n hamar e l n é z ő lesz önmagával szemben. Megpróbálja a l e g k ö n n y e b b m ó d o n elvégezni a feladatot és így to­ vább. Ez n e m munka. A munkában csak a magasabb rendű erűfeszítés számít, v a g y i s a normálison és a s z ü k s é g e s e n felülálló, a k ö z ö n s é g e s e r ő f e s z í t é s e k n e m számítanak." „Mit jelent a magasabb rendű erőfeszítés?" kérdezte valaki. „Olyan erőfeszítést jelent, ami túl m e g y azon az erőfeszítésen, ami­ vel v a l a m i l y e n adott célt el lehet érni" mondta G. „Képzeljék el, h o g y e g é s z n a p g y a l o g o l o k , és n a g y o n elfáradok. R o s s z az idő, esik, és hi­ d e g van. Estére hazaérek. Talán n e g y v e n kilométert is gyalogoltam. Otthon vacsora vár, nagyon k e l l e m e s m e l e g van. De ahelyett, h o g y le­ ülnék a vacsorához, megint k i m e g y e k az e s ő b e és elhatározom, h o g y m é g három kilométerrel tovább m e g y e k , és csak azután j ö v ö k haza. Ezt lehet e g y magasabb rendű erőfeszítésnek hívni. Mialatt hazafelé m e n t e m , csak e g y s z e r ű erőfeszítést tettem, és ez n e m számít. Hazafe­ lé tartottam, a hideg, az é h s é g , az e s ő - ez mind segített a gyaloglás­ ban. Az utóbbi esetben azért g y a l o g o l t a m , mert én m a g a m határoztam így. De az ilyenfajta m a g a s a b b rendű erőfeszítés sokkal n e h e z e b b lesz, amikor n e m m a g a m határozom el, hanem a mesternek e n g c d c l m c s k c dek, aki váratlanul azt kívánja, h o g y új erőfeszítéseket tegyek pont ak­ kor, a m i k o r már úgy döntöttem, h o g y mára már e l é g volt b e l ő l e . A m a g a s a b b rendű e r ő f e s z í t é s e g y másik formája m i k o r bármiféle munkát sokkal gyorsabban e l v é g e z , mint amit az m e g k í v á n . Csinál va­ lamit - mondjuk m o s , vagy fát vág. Van e g y órára v a l ó munkája. Fél óra alatt e l v é g z i - ez m a g a s a b b rendű erőfeszítés l e s z . D e gyakorlatilag a z e m b e r s o h a s e m k é p e s magát folyamatosan é s h o s s z a b b időn keresztül m a g a s a b b rendű erőfeszítésekre bírni; e h h e z e g y másik s z e m é l y akarása kell, akiben nincs sajnálat, és akinek van módszere. Ha az e m b e r k é p e s lenne ö n m a g á n dolgozni, minden sokkal e g y ­ szerűbb lenne, és nem volna iskolára szükség. De n e m tud, és ennek oka m é l y e n a természetében van. Egyelőre hagyjuk azt a tényt, h o g y állandóan hazudik magának, h o g y s o s e m őszinte ö n m a g á v a l , és foglal­ kozzunk a központok rossz e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l . Ez m a g a lehetetlenné

347

l e s z i az embernek, h o g y függetlenül d o l g o z z o n magán. M e g kell érte­ niük, h o g y a három fő központ; a gondolati, érzelmi és m o z g á s i , e g y ­ mástól függenek, és e g y normális emberben mindig összhangban mű­ ködnek. És ez az összhangban m ű k ö d é s jelenti a fő problémát az ön­ magán v a l ó munkában. Mit jelent ez az összhangban m ű k ö d é s ? Azt je­ lenti, h o g y a gondolati központ b i z o n y o s munkája kapcsolatban áll az érzelmi és m o z g á s i központ b i z o n y o s munkájával - vagyis, h o g y e g y b i z o n y o s fajta gondolat elkerülhetetlenül kapcsolatban van e g y bizo­ n y o s fajta é r z e l e m m e l ( v a g y szellemi beállítottsággal) és e g y b i z o n y o s fajta m o z g á s s a l ( v a g y pozitúrával); egyik kiváltja a másikat, azaz bi­ z o n y o s fajta é r z e l e m ( v a g y szellemi beállítottság) b i z o n y o s fajta m o z ­ gást, pozitúrát és gondolatot vált ki, és b i z o n y o s fajta m o z g á s v a g y po­ zitúra b i z o n y o s fajta érzelmi vagy szellemi beállítottságot vált ki. Min­ den ö s s z e f ü g g , és e g y i k sem létezhet a másik nélkül. M o s t képzeljék cl, h o g y e g y ember elhatározza, új m ó d o n fog gon­ dolkozni. De ú g y érez. mint azelőtt. Képzeljék el, h o g y e l l e n s z e n v e s ­ nek tartja R - t . " Rámutatott egyikünkre. „Ez az R. iránti e l l e n s z e n v e azonnal a régi gondolatokat váltja ki, és elfelejti elhatározását, h o g y új m ó d o n gondolkodjon. V a g y képzeljék cl, h o g y minden alkalommal, mikor gondolkodni akart, cigarettázni szokott. Ez e g y m o z g á s i szokás. Elhatá-rozza, h o g y új módon gondolkozik. Rágyújt e g y cigarettára, és a régi gondolatmenetébe esik vissza anélkül, h o g y ezt észrevenné. A cigarettára gyújtás m e g s z o k o t t mozdulata már visszafordította gondo­ latait a régi mederbe. Emlékezniük kell arra, h o g y e g y ember magától s o h a s e m tudja m e g s e m m i s í t e n i az ilyen összehangoltságokat. E g y má­ sik ember akaratára és fenyítésére van szükség. M i n d ö s s z e annyit te­ het az ember, aki dolgozni akar önmagán, munkájának b i z o n y o s sza­ kaszában, h o g y engedelmeskedik. Önmagától semmire nem képes. Mindennél jobban állandó felügyeletre és irányításra van s z ü k s é g e . Képtelen állandóan figyelni önmagát. Aztán s z ü k s é g e van b i z o n y o s szabályokra, amiket e g y bizonyos fajta önmagára e m l é k e z é s nélkül nem lehet végrehajtani, és ezek a szokások elleni k ü z d e l e m é b e n is se­ gítik. Egy e m b e r erre nem tudja önmagát rávenni. Az életben mindig minden túl k é n y e l m e s e n van elrendezve ahhoz, h o g y d o l g o z z o n . Az iskolában olyan emberek között van, akiket nem ő választott, akikkel talán n a g y o n n e h é z együtt élni és dolgozni a különben is általában ké­ n y e l m e t l e n és szokatlan körülmények között. Ez feszültséget o k o z közte és a többiek között. És ez a feszültség is nélkülözhetetlen, mert fokozatosan elsimítja az ellentéteket. A m o z g á s i központ munkáját is csak e g y iskolában lehet m e g f e l e l ő ­ en m e g s z e r v e z n i . A h o g y már mondtam a m o z g á s i központ helytelen, e l s z i g e t e l t v a g y automatikus működése miatt a többi központ n e m kap segítséget, és akkor ezek akaratlanul a mozgási központot követik. í g y gyakran az e g y e t l e n lehetőség, h o g y a többi központot új munkára késztessük az, h o g y a m o z g á s i központtal kezdjük, v a g y i s a testtel. A

348

test tele van l u s t a automatikus és ostoba szokásokkal, amik mindenfé­ le munkát megállítanak." „ D e léteznek olyan e l m é l e t e k , " mondta egyikünk, „melyek szerint az embernek spirituális és morális oldalát kell fejlesztenie, és ha e z e n a téren e l é r valamit, akkor a test n e m fogja akadályozni. L e h e t s é g e s ez vagy n e m ? " „Igen is m e g , n e m i s " mondta G. . A z e g é s z l é n y e g e , a 'ha'. Ha az ember eléri a spirituális és morális természete tökéletességét, akkor a test n e m fog ellenállni a további megvalósításoknak. De sajnos ez s o ­ h a s e m történik m e g , mert a test már az e l s ő lépésnél beavatkozik au­ tomatizmusával, megrögzött szokásaival és főleg helytelen m ű k ö d é s é ­ vel. A morális és spirituális természet fejlődése e l v i l e g lehetséges, de csak akkor, ha a test tökéletesen működik. És ki mondhatná, h o g y tes­ te t ö k é l e t e s e n működik. És e m e l l e t t a 'morális' és 'spirituális' szavak é r t e l m e z é s e is m e g t é ­ vesztő. Már gyakran elmagyaráztam, h o g y a g é p e k tanulmányozását nem lehet a moralitásukkal v a g y spiritualitásukkal kezdeni, hanem a mechanikusságukkal és a törvényekkel, melyek e z e k e t a mechanikus­ ságokat kormányozzák. A z l - e s , 2 - e s é s 3-as s z á m ú ember léte e g y g é p léte, m e l y k é p e s arra, h o g y megszűnjön g é p lenni, d e j e l e n l e g m é g gép" „ D e lehetséges-e, hogy az embert e g y értelmi hullám egyszerre e g y másik létszintre v i s z i ? " kérdezte valaki. „ N e m t u d o m " mondta G „Már megint más n y e l v e n beszélünk. Az érzelmi hullám nélkülözhetetlen, de n e m tudja megváltoztatni a m o z ­ gási szokásokat; és önmagában n e m tudja a központokat, amik e g é ­ szükben helytelenül működtek, h e l y e s munkára késztemi. A szokáso­ kat megváltoztatni, a központokat megjavítani k ü l ö n l e g e s , jól megha­ tározott és h o s s z ú munkát i g é n y e l . Azután az ember másik létszintjéról beszélt. De az ember ebből a nézőpontból s z á m o m r a m é g nem lé­ tezik. E g y ö s s z e t e t t gépezetről van s z ó , ami különböző, szintén ö s s z e ­ tett részből áll. Az érzelmi hullám az egyik részben játszódik le, és le­ het, h o g y a többi részt egyáltalán n e m érinti. Egy gépezetben nem le­ h e t s é g e s csoda. A z m a g a e l é g c s o d a , h o g y e g y g é p változásra legyen képes. De ön azt akarja, h o g y m i n d e n törvény m e g l e g y e n s z e g v e . " „És a lator a k e r e s z t e n ? " kérdezte valaki. „Van-e ebben valami vagy nincs?" „ E z teljesen m á s d o l o g " m o n d t a G., „és e g y e g é s z e n m á s fogalmat ábrázol. E l ő s z ö r is ez a keresztfán játszódott le, szörnyű s z e n v e d é s k ö z e p e t t e , a m i h e z semmi h a s o n l ó nincs a mindennapi életben; másod­ szor az. a halál pillanata volt. Ez az ember utolsó gondolataira és érzel­ meire utal, halála pillanatában. Az életben az ilyen gondolatok hamar szertefoszlanak. és a m e g s z o k o t t gondolatok váltják fel őket. Semmi-

349

l y c n érzelmi hullámot s e m lehet meghosszabbítani az. életben, és ezért s e m m i l y e n érzelmi hullám s e m tudja a létet megváltoztatni. T o v á b b á azt is m e g kell érteni, hogy mi nem azokról a kivételekről vagy véletlenekről beszélünk, amik talán megtörténhetnek, talán nem, hanem általános elvekről, arról, ami minden nap mindenkivel megtör­ ténik. Az átlagember, m é g akkor is, ha arra a következtetésre jut, h o g y ö n m a g á n dolgozni nélkülözhetetlen - testének rabja. N e m csak a fel­ ismerhető és látható testi aktivitás rabja, hanem a test felismerhetetlen és láthatatlan aktivitásának is, és pontosan ezek tartják hatalmuk alatt. Ezért, amikor az ember elhatározza, h o g y küzd a szabadulásáért, lege­ l ő s z ö r saját testével kell küzdenie. M o s t csak a test működésének egyik oldalára mutatok rá, amit min­ den esetben helyre kell hozni. A m í g ez a m ű k ö d é s fennáll, s e m m i faj­ ta munka - l e g y e n az morális vagy spirituális - nem hajtható v é g r e he­ lyes módon. Emlékeznek, mikor a 'háromszintes ü z e m ' munkájáról beszéltünk, akkor rámutattam, h o g y az üzem által kitermelt energia nagyobb része haszontalan pazarlásra m e g y cl; ezeknek az e g y i k e a f e l e s l e g e s izomfeszültség. Ez a f e l e s l e g e s izomfeszültség óriási energiát e m é s z t fel. Az ö n m a g á n v a l ó munkában először erre kell a figyelmet fordítani. Az ü z e m munkájáról beszélve azt mondhatjuk általában, h o g y a termelés m e g n ö v e l é s é n e k semmi értelme sincs mindaddig, m í g a pa­ zarlást le n e m állítják. Ha a termelés növekszik, miközben folytatódik ez a haszontalan pazarlás, és semmi nem történik megállítására, a ter­ melt új energia többsége csak a haszontalan pazarlást növeli, és e g é s z ­ s é g t e l e n j e l e n s é g e k h e z is vezethet. Ezért az egyik e l s ő d o l o g , amit az embernek m e g kell tanulnia minden önmagán végzett fizikai munka előtt, figyelni és érezni izmai feszültségét, és képesnek lenni ellazítani azokat, mikor s z ü k s é g e s ; vagyis megszüntetni az izmok szükségtelen feszültségét." Ezzel kapcsolatban G. néhány gyakorlatot mutatott az izomfeszült­ s é g ellenőrzésére, és olyan poz.itúrákat, amiket az iskolákban imádko­ zásra és kontcmplációra használtak, m e l y e k e t az ember csak akkor tud e l v é g e z n i , ha megtanulja ellazítani a f e l e s l e g e s izomfeszültséget. Ezek között volt az úgynevezett Buddha póz, a lábfej a térdeken nyugodva, és e g y másik n e h e z e b b póz, amit tökéletesen mutatott be, és amit mi csak nagyjából tudtunk utánozni.

idő után épp olyan lassan felemelkedett, előrenyújtott karokkal, majd újból visszaereszkedett, és így tovább. S o k gyakorlatot adott az izmok fokozatos ellazítására, mindig az ar­ cizmokkal kezdve, és arra is adott gyakorlatokat, h o g y „érzékelni" tud­ juk kezünket lábunkat, ujjainkat, és így tovább. Az izmok lazításának nélkülözhetetlensége nem volt új fogalom, de G. magyarázata, misze­ rint a test izmainak el lazítását az arcizmokkal kell kezdeni, teljesen új volt; s o s e m találkoztam e z z e l a j ó g a vagy a pszichológiai könyvekben. K ü l ö n ö s e n érdekes volt a .körben haladó é r z é k e l é s " gyakorlat, a h o g y G. nevezte. Hanyatt fekszik az ember a földön. Próbálja ellazí­ tani m i n d e n izmát, majd figyelmét összpontosítva megpróbálja érezni az orrát. Amint ezt megvalósítja, átviszi a figyelmét a fülére és próbál­ ja érezni; mikor ez is m e g v a n , próbálja figyelmét átvinni a jobb lábá­ ra. Jobb lábáról a balra; majd a bal kezére, aztán a bal fülére, majd új­ ból v i s s z a az orrára, és így tovább. M i n d e z azért érdekelt e n g e m , mert régebben b i z o n y o s kísérleteim arra a következtetésre vezettek, h o g y a fizikai állapotok, a m e l y e k új pszichikai b e n y o m á s o k h o z vannak kötve, az egész testben az érverés érzékelésével kezdődnek, amit általános körülmények között sohasem érzékelünk; ez esetben az érverést közvetlenül a test minden részében, mint e g y e g y e t l e n lüktetést érzékeljük. S z e m é l y e s gyakorlataim folya­ mán az egész, testen keresztüli lüktetés „érzékelését" például több na­ pos meghatározott böjttel kombinált légzésgyakorlatokkal értem cl. Ezekkel a kísérletekkel s e m m i l y e n v é g l e g e s eredményre nem jutot­ tam, de megmaradt az a m e g g y ő z ő d é s e m , h o g y a test feletti kontroll az érverés kontrolljával kezdődik. Rövid időre elnyerve az érverés szabá­ lyozásának, felgyorsításának vagy lelassításának lehetőségét, k é p e s voltam lelassítani vagy felgyorsítani a szívverésemet, és ez nagyon ér­ d e k e s pszichológiai eredményt adott. Megértettem, h o g y a szív kont­ rollja n e m jöhet a s z í v i z m o k t ó l , hanem a „nagy keringés"-nek megfe­ l e l ő pulzustól függ, és G. alaposan elmagyarázta nekem, h o g y a kont­ roll a „második s z í v " felett az izmok feszültségének kontrolijától függ, amit n e m birtokolunk, ami főképpen a különböző izomcsoportok hely­ telen és rendellenes feszültségének tudható be. Elkezdtük az izomlazító gyakorlatokat, és azok nagyon érdekes eredményeket hoztak. Egyikünk azonnal m e g tudta állítani az idegfáj­ dalmat a karjában. Aztán óriási kihatása volt az izmok ellazításának az igazi alvásra, és aki k o m o l y a n csinálta ezeket az ellazító gyakorlato­ kat, n a g y o n hamar észrevette, h o g y sokkal jobban aludt, ugyanakkor k e v e s e b b alvásra volt s z ü k s é g e .

Ennél a póznál G. letérdelt, és a sarkaira ült ( c i p ő nélkül) a lábfejeit szorosan összezárva. Már az is nagyon nehéz volt, h o g y e g y k é i perc­ nél tovább így a sarkunkon üljünk. Aztán felemelte a két karját a vál­ lával e g y vonalba tartva, majd lassan hátrahajolt, és leereszkedett a földre, m í g a lábai térdtől behajlítva maradtak maga alatt. B i z o n y o s

Ezzel kapcsolatban G. e g y számunkra teljesen új gyakorlatot muta­ tott, ami nélkül szerinte lehetetlen úrrá lenni a m o z g á s természetén. Ez volt a „ s t o p " gyakorlat, a h o g y ő elnevezte.

350

351

„ M i n d e n fajnak" mondta, „minden nemzetnek, korszaknak, minden országnak, társadalmi rétegnek és hivatásnak van e g y meghatározott s z á m ú pozitúrája és mozdulata. Mivel ezek a mozdulatok és pozitúrák a lcgállandóbbak és változtathalatlanok az emberben, ezért befolyásol­ ják gondolatai és érzelmei alakulását. De az e m b e r s o h a s e m használja az ö s s z e s rendelkezésére álló pozitúrát és mozdulatot. E g y é n i s é g t ó i f ü g g ő e n csak néhányat használ ezekből. í g y az emberek e g y é n i p ó z és m o z d u l a t repertoárja igen korlátozott. A mozdulatok és pozitúrák j e l l e g e minden korszakban, m i n d e n faj­ nál és minden osztályban elválaszthatatlanul ö s s z e f ü g g a gondolatok és érzések e g y meghatározott formájával. Addig képtelen az ember változtatni a gondolkodásmódján és érzésein, míg mozdulatai és pozitúrái repertoárját m e g nem változtatta. Gondolkodásának és érzéseinek formáit a g o n d o l k o d á s a és érzései pozitúráinak lehet nevezni, és ezek­ ből minden e m b e r e g y meghatározott számmal rendelkezik. T o v á b b á az emberben a m o z g á s i , gondolkodási és érzelmi pozitúrák e g y m á s s a l is kapcsolatban vannak, és addig s o h a s e m k é p e s kikerülni gondolko­ dása, érzelmei és pozitúrái repertoárjából, m í g m o z g á s i pozitúráit m e g n e m változtatta. Az ember gondolatainak, érzelmeinek a m o z g á s i funkciókkal ö s s z e f ü g g ő tanulmányozása azt mutatja, h o g y minden mozdulatunk, akaratos vagy akaratlan, e g y tudat nélküli átmenet az e g y i k m e c h a n i k u s pozitúrából a másikba. Illúzió azt gondolni, h o g y mozdulataink önkéntesek. Minden m o z ­ dulatunk automatikus. A gondolataink és érzelmeink u g y a n i l y e n auto­ matikusak. A gondolatok és érzelmek automatizmusa pontos kapcso­ latban van a m o z g á s o k automatizmusával. Egyik n e m változhat a má­ sik nélkül. í g y ha az e m b e r figyelme, például automatikus gondolatai megváltoztatására összpontosul, akkor m e g s z o k o t t mozdulatai é s pozi­ túrái bele fognak avatkozni új gondolkodási folyamatába, rákénysze­ r í t v e m e g s z o k o t t asszociációit. N o r m á l i s körülmények között fogalmunk sincs róla, h o g y gondola­ ti, érzelmi és m o z g á s i funkcióink mennyire függnek e g y m á s t ó l , bár ugyanakkor tudjuk h o g y hangulataink és érzelmi állapotunk mennyire függhet mozdulatainktól és pozitúránktól Ha az ember azt a pozitúrát v e s z i fel, ami nála a s z o m o r ú s á g o t v a g y reménytelenséget jelenti, biz­ tos lehet benne, h o g y rövid időn belül s z o m o r ú és levert lesz. A szán­ d é k o s pozitúraváltoztatás benne vagy félelmet, undort, i d e g e s s é g e t v a g y e l l e n k e z ő l e g , nyugalmat idézhet e l ő . D e mivel a z ö s s z e s emberi funkciónak - a gondolatinak az érzelminek és a mozgásinak - m e g v a n a saját jól meghatározott repertoárja, és mivel állandóan az e g y i k a má­ sikra hat, az e m b e r s o h a s e m tud kilépni pozitúrái varázsköréből.

a másik két központ m e g a k a d á l y o z z a ezt. Az embernek s o h a s e m lehet e l é g az akarata egyszerre három központot irányítani. H o g y s z e m b e szálljon e z z e l az automatizmussal, és fokozatosan m e g s z e r e z z e a k ü l ö n b ö z ő központok pozitúrái és m o z g á s a i feletti ural­ mat, van e g y k ü l ö n l e g e s gyakorlat. A következőből áll - a tanítvá­ nyoknak, amint meglátják v a g y meghallják a mestertől az előre meg­ b e s z é l t j e l e t , azonnal m e g kell állítaniuk minden mozdulatukat, és egy­ helyben, ugyanabban a pozitúrában kell maradniuk, amiben a parancs érte őket, bármit csinálnak. Sőt. nem csak mozdulatlanul kell maradni­ uk, de a szemükkel is arra kell nézni, amerre a parancs pillanatában néztek, t o v á b b m o s o l y o g n i , a szájat nyitva tartani ha beszéltek, megtartani az arckifejezést és feszültséget, megtartani a test minden izmát pontosan olyan pozitúrában, mint a h o g y akkor volt. Ebben a 'megállí­ tott' állapotban a gondolatait is m e g kell állítani, és teljes figyelmét a k ü l ö n b ö z ő izmai feszültségének m e g ő r z é s é r e koncentrálni, úgy ahogy volt, e g é s z idő alatt figyelni kell erre, és a figyelmet testének egyik pontjáról a másikra irányítani. És addig kell ebben az állapotban és po­ zitúrában maradni, m í g e g y másik m e g b e s z é l t jel m e g n e m engedi, h o g y e g y m e g s z o k o t t pózba térjen vissza, vagy amíg a kimerültség mi­ att már n e m tudja tovább tartani a pozitúrát, és ö s s z e e s i k . De nem vál­ toztathat rajta s e m m i t , s e m pillantásán, s e m támasztékán, semmin. Ha nem tud állva maradni, le kell e s n i e - de úgy esni, mint e g y zsáknak minden v é d e k e z é s nélkül. U g y a n í g y , ha valamit tartott a kezében, ad­ dig kell tartania, a m e d d i g k é p e s , és ha a kezei nem e n g e d e l m e s k e d n e k tovább, és a tárgy leesik, n e m az ő hibája. A m e s t e r feladata arra ügyelni, h o g y ne l e g y e n baleset az e l e s é s b ő l v a g y szokatlan pozitúrákból, és a tanítványoknak teljesen m e g kell bízniuk a mesterben, és nem szabad s e m m i veszélyre gondolniuk. Ennek a gyakorlatnak az e l v e és eredményei n a g y o n különböznek. V e g y ü k ezt a gyakorlatot e l ő s z ö r is a mozdulatok és p ó z o k tanulmá­ n y o z á s a szempontjából. Ez a gyakorlat alkalmat ad az embernek arra, h o g y kilépjen a saját m e c h a n i k u s köréből, ami nélkülözhetetlen, külö­ n ö s e n a m u n k a elején.

M é g ha fel is ismeri ezeket a kapcsolatokat, és e l k e z d küzdeni elle­ nük, az akarata nem e l e g e n d ő . M e g kell érteniük, h o g y az e m b e r aka­ rata csak arra e l é g , h o g y e g y központot rövid ideig k o r m á n y o z z o n . De

E g y n e m m e c h a n i k u s ö n t a n u l m á n y o z á s csak a ' s t o p ' gyakorlat s e ­ g í t s é g é v e l l e h e t s é g e s , e g y o l y a n e m b e r irányításával, aki azt érti. Pró­ báljuk követni, mi történik. Az ember sétál, ül vagy d o l g o z i k . E g y s z e r csak hallja a parancsot. A mozdulat, ami elkezdődött, a 'stoppal' m e g ­ áll. A test mozdulatlanná válik és megmerevedik az egyik pozitúrából a másikba való átmenet közben, olyan pozitúrában, amiben közönséges életében sohasem áll meg. Ezt az állapotot érezve, azaz e b b e n a szokat­ lan pozitúrában, az e m b e r önkéntelenül új s z e m s z ö g b ő l látja magát, új m ó d o n nézi, és figyeli magát. Ebben a szokatlan pozitúrában új m ó d o n tud gondolkodni, érezni, ö n m a g á t megismerni. így régi automatizmu­ sának köre megtörik. A test hiába igyekszik a s z o k á s o s , k é n y e l m e s

352

353

helyzetét újra elfoglalni; az ember akarata, melyet a mester akarata m o z g ó s í t , ellenkezik. A küzdelem folytatódik - e g é s z e n a halálig. De ebben az esetben az akarat felülkerekedhet. Ez a gyakorlat mindazzal e g y ü t t v é v e , amiről idáig s z ó volt, az önmagára való e m l é k e z é s e g y gyakorlata. Az embernek emlékezni kell magára, h o g y é s z r e v e g y e a parancsot; e m l é k e z n i kell magára, h o g y ne v e g y e fel a l e g k é n y e l m e ­ sebb pózt az e l s ő pillanatban; e m l é k e z n i kell önmagára, h o g y figyelje az izmok feszültségét a test k ü l ö n b ö z ő részeiben, az irányt, amerre néz, az arckifejezést, és így tovább; e m l é k e z n i kell magára, h o g y ural­ kodni tudjon az erős fájdalmon, ami néha a lábak és a kezek szokatlan h e l y z e t é b ő l jön, h o g y ne féljen az eleséstől, vagy attól, h o g y lábára ejt valami nehezet. E l é g csak e g y percre megfeledkezni magáról, és a test magától szinte észrevétlenül k é n y e l m e s e b b pozitúrát v e s z fel, áthelye­ zi a súlyt az e g y i k lábáról a másikra, b i z o n y o s izmok ellazulnak, és a többi. Ez a gyakorlat az akarat, a figyelem, a gondolat, az é r z é s és a m o z g á s i centrum egyidejű gyakorlata. De m e g kell érteni, h o g y a m e g f e l e l ő erősségű akarat m o z g ó s í t á s á ­ hoz, ami az embert e g y szokatlan pózban tudja tartani, a kívülről j ö v ő 'stop' parancs nélkülözhetetlen. Az ember nem tud saját magának pa­ rancsot adni, h o g y ' s t o p ' . Az akarata n e m fog e n g e d e l m e s k e d n i . Ez azért van, mert mint már mondtam, a megszokott gondolkodási, érzel­ mi és m o z g á s i pozitúrái e g y ü t t v é v e erősebbek, mint az akarata. A m o z g á s i pozitúrákra v o n a t k o z ó stop utasítás kívülről jön, és elfoglalja a gondolkodási és érzelmi pozitúrák helyét. Ezeket a pozitúrákat és ha­ tásukat ú g y s z ó l v á n megszünteti a stop parancs - és ebben az esetben a m o z g á s i pozitúrák e n g e d e l m e s k e d n e k az akaratnak." R ö v i d idővel ezután G. elkezdte gyakorlatban alkalmazni a „stop"ot - a h o g y mi ezt a gyakorlatot neveztük - a legkülönbözőbb körülmé­ nyek között. L e g e l ő s z ö r G. megmutatta hogyan lehet e g y pillanat alatt „helyben m e g m e r e v e d n i " a „ s t o p " parancs hallatára, és h o g y a n kell megpróbál­ ni, többet nem mozdulni, n e m nézni oldalt, bármi történjék is, nem vá­ laszolni senkinek aki az emberhez b e s z é l , m é g akkor sem, ha történe­ tesen igazságtalanul vádolná valamivel. ,.A ' s t o p ' gyakorlatot szentnek tekintik az iskolákban" mondta. „Senki, csak a mester vagy az, akit ő erre kijelöl, adhatja ezt a paran­ c s o t . A ' s t o p ' n e m lehet játék vagy gyakorlat a tanítványok között. ( Ö n ö k soha nem ismerhetik azt a helyzetet, amelyben e g y ember van. Ha n e m tudják beleélni magukat az ő helyzetébe, n e m tudhatják, h o g y az izmai közül melyek feszültek, és milyen mértékben. Ha e g y nehéz feszültség folytatódik, néhány fontos ér elszakadását okozhatja, és né­ hány esetben akár azonnali halált is okozhat. Ezért csak o l y a n valaki

354

engedheti m e g magának, h o g y ' s t o p ' parancsot adjon, aki e g é s z bizto­ san tudja, mit tesz. U g y a n a k k o r a ' s t o p ' feltétel nélküli e n g e d e l m e s s é g e t követel, a leg­ kisebb k é t s é g és habozás nélküli e n g e d e l m e s s é g e t . És ezért h a s z n o s ez a m ó d s z e r az iskolai f e g y e l e m tanulmányozására. Az iskolai f e g y e l e m teljesen m á s , mint például a katonai fegyelem. Ez utóbbiban minden mechanikus, és minél mechanikusabb. annál jobb. Az iskola fegyelmé­ ben e l l e n b e n mindennek tudatosnak kell lenni, mert a tudat felébresz­ tése a c é l . S o k embernek az iskola fegyelmét sokkal n e h e z e b b követ­ ni, mint a katonai fegyelmet. A katonai fegyelemnél minden mindig egyforma, m í g itt mindig m i n d e n m á s . N a g y o n n e h é z esetek állhatnak e l ő . Elmondok e g y e t , amit saját ma­ gam átéltem. R é g e b b e n történt Közép-Ázsiában. A sátrunkat e g y arik, azaz ö n t ö z ő csatorna mellett állítottuk fel. Hárman vittük át dolgainkat az arik e g y i k oldaláról a másikra, ahol a sátrunk volt. Az arik v i z e a de­ rekunkig ért. Ketten épp kijöttünk a mederből, és kezdtünk átöltözni; a harmadik e m b e r m é g a vízben volt. Valamit beleejtett a vízbe, k é s ő b b rájöttünk, h o g y e g y balta volt, és e g y bottal tapogatta a meder alját. Ebben a pillanatban a sátorból hallottuk hogy ' s t o p ' . Mindannyian megmerevedtünk, úgy a h o g y voltunk, ó épp a vízre hajolt ás mikor meghallotta a 'stop'-ot, ő is abban a pozitúrában maradt. Egy-két perc múlva láttuk, h o g y az arik v i z e emelkedni kezd. Valaki két kilométer­ nyire kinyitott e g y zsilipet, b e e n g e d v e a kis arikba a vizet. A víz na­ g y o n gyorsan emelkedett és hamarosan az ember álláig ért. N e m tud­ tuk h o g y a sátorban az ember tudja-e, h o g y a víz emelkedik. N e m ki­ abálhattunk neki, m é g fejünket s e m fordíthattuk cl, h o g y lássuk merre van, n e m nézhettünk egymásra. Csak a barátom lélegzetét hallottam. A v í z n a g y o n gyorsan emelkedett, és hamarosan az ember teljesen a víz alatt volt. Csak az egyik k e z e emelkedett ki a botra támaszkodva. Csak ezt a k e z e t lehetett látni. N e k e m az idő végtelennek tűnt. Végre hallot­ tuk: ' e l é g ' ! Mindketten rohantunk a vízbe és kihúztuk a barátunkat. Majdnem megfulladt." Mi is n a g y o n hamar m e g g y ő z ő d t ü n k , h o g y a „stop"-gyakorlat e g y ­ általán n e m tréfa. Elsősorban azt követelte tőlünk, h o g y állandóan ébe­ rek legyünk, és állandóan k é s z e k arra, h o g y félbeszakítsunk mindent, amit tettünk, v a g y mondtunk; másodsorban néha e g y e g é s z e n különös m i n ő s é g ű kitartást és türelmet i g é n y e l t A „ s t o p " bármikor megtörténhetett. E g y s z e r teázás k ö z b e n P., aki s z e m b e n ült v e l e m , szájához e m e l t e g y pohár épp kitöltött forró teát, és fújta. Ebben a pillanatban hallottuk a másik szobából, h o g y „stop". P. arca és a poharat fogó k e z e pont a s z e m e m előtt volt. Láttam, h o g y elvörösödött, és a s z e m é b e n e g y kis izom r e m e g e t t De tovább tartotta

355

a poharat. Mondta utána, h o g y az ujjai csak az e l s ő percben fájtak, az­ után a karját tartani volt a legnehezebb, ami kényelmetlenül hajlott m e g a könyöknél, v a g y i s félúton állt m e g a mozgásban. N a g y hólyagok lettek az ujjain, és hosszú ideig fájtak. E g y másik alkalommal Z.-t a „stop" épp a cigarettafüst beszívása k ö z b e n é r t e K é s ő b b mondta, h o g y életében n e m érezte magát ilyen kellemetlenül. N e m fújhatta ki a füstöt, úgy ült könnyekkel tele szem­ mel, m í g a füst lassan kihömpölygöll a szájából. A „ s t o p " óriási hatással volt e g é s z életünkre, és munkánk megérté­ sére. A „stop"-al szembeni hozzáállása kétségtelenül megmutatta min­ denkinek a munkához való hozzáállását. Azok az emberek, akik pró­ bálták elkerülni a munkát a ,,stop"-ot is elkerülték. Vagy n e m hallot­ ták a „ s t o p " parancsot, vagy azt mondták, hogy az nem rájuk vonatko­ zik. V a g y e l l e n k e z ő l e g , mindig készek voltak a „stop"-ra; n e m tettek vigyázatlan mozdulatokat, nem vettek a kezükbe forró teás poharat, n a g y o n gyorsan ültek le és álltak fel, és így tovább. B i z o n y o s pontig l e h e t s é g e s volt a t r stop"-al csalni, de természetesen ezt rögtön észre le­ hetett venni. í g y m e g lehetett különböztetni azt, aki önmagát kímélni akarta attól, aki elhatározta, hogy n e m kíméli önmagát. Ki tudta a munkái k o m o l y a n venni, és ki próbálta m e g a n e h é z s é g e k elkerülésé­ rc a s z o k á s o s módszereket használni és „alkalmazkodni". U g y a n í g y a „ s t o p " megmutatta kik azok, akik közöttünk képtelenek voltak magu­ kat az iskola f e g y e l m é n e k alávetni, és azt nem vették komolyan. Vilá­ g o s s á vált számunkra, h o g y a „stop", és a velejáró gyakorlatok nélkül s e m m i t s e m lehetett soha tisztán pszichológiai alapon elemi. De a későbbi munka megmutatta a pszichológiai út módszereit. A legtöbb e m b e r fő n e h é z s é g e , ahogy ez hamarosan kiderült, a b e s z é l é s s z o k á s a . Senki s e m látta magában ezt a szokást, senki s e m tudott küz­ deni e l l e n e , mert mindig valami olyan jellemvonással volt kapcsolat­ ban, amit az e m b e r jónak tartott saját magában. V a g y „ ő s z i n t e " akart lenni, vagy tudni akarta a másik ember gondolatát, vagy valakin segí­ teni akart azzal, h o g y önmagáról vagy másokról beszélt, és így tovább. N a g y o n hamar észrevettem, h o g y a küzdelem a f e c s e g é s , v a g y álta­ lában az ellen, h o g y ne beszéljünk többet, mint amennyi s z ü k s é g e s , az ö n m a g u n k o n v a l ó munka gravitációs központjává válhat, mert ez a s z o k á s mindent érintett, mindenre hatott, és sokaknak közülünk fel s e m tűnt. Valóban különös volt megfigyelni, mennyire hatalmába ke­ rítette az embert ez a szokás („szokást" mondok m á s s z ó hiányában, h e l y e s e b b volna „bűnt" vagy „nyomorúságot" mondani) az embert, akármibe fogott bele. Essentukiban ebben az időben több e g y é b d o l o g mellett e g y rövid böjtöt csináltatott velünk G. Én ezt már azelőtt is többször kipróbál-

356

tam, és részben már ismertem. De soknak a vég nélküli, h o s s z ú napok, a teljes üresség és az élet értelmetlenségének érzése új volt. „Hát, m o s t már tisztán l á t o m " mondta egyikünk, „hogy miért élünk, és az é l e l e m szerepét az életünkben." D e e n g e m különösen a z érdekelt ebben, hogy megfigyeljem, milyen helyet foglal cl a b e s z é d az életben. Ú g y láttam, h o g y e g é s z böjtünk alatt mindenki csak a böjtről beszélt, azaz mindenki csak magáról be­ szélt. E z z e l kapcsolatban e m l é k s z e m régebbi b e s z é l g e t é s e k r e e g y m o s z k v a i barátommal, h o g y az önkéntes hallgatás a l e g n e h e z e b b do­ log, aminek alávetheti magát az ember. De akkor mi ezalatt az abszo­ lút n é m a s á g o t értettük. M é g itt is G. hozzá tudott tenni csodálatosan praktikus e l e m e k e t , amik az ő rendszerét és módszereit minden mástól megkülönböztették. „A teljes n é m a s á g k ö n n y e b b " mondta, mikor e g y s z e r beszéltem ve­ le gondolataimról. „A teljes n é m a s á g egyszerűen e g y életen kívülálló út, ami jó e g y embernek, aki a sivatagban, vagy e g y kolostorban van. Mi az életbeni munkáról beszélünk. És in az ember n e m maradhat né­ ma anélkül, h o g y észre ne v e g y é k . A probléma az, h o g y mi túl sokat beszélünk. Ha valóban a s z ü k s é g e s szavakra korlátoznánk magunkat, ez már magában azt jelenthetné, h o g y hallgatunk. U g y a n e z vonatkozik mindenre: az élelemre, az örömökre, az. alvásra; mindennek van e g y s z ü k s é g e s határa. A z o n túl kezdődik a 'bűn'. Értsék m e g jól: ami nem s z ü k s é g e s , az ' b ű n ' . " „ D e ha m o s t mindattól megtartóztatják magukat az emberek, ami s z ü k s é g t e l e n , akkor m i v é lesz az életük?" kérdeztem. „És honnan tud­ ják, h o g y mi a s z ü k s é g e s , és mi n e m ? " „Már m e g i n t a m a g a módján b e s z é l " mondta G. „Én nem az embe­ rekről b e s z é l t e m , ók s e h o v á s e m mennek, számukra nem létezik a bűn. B ű n az, ami e g y h e l y b e n tartja az embert, ha már elhatározta, h o g y elindul, és ha k é p e s erre. Csak azoknak az embereknek létezik a bűn, akik az úton vannak, vagy k ö z e l e d n e k felé. És akkor az a bűn, ami megállítja az embert, amivel ámítja magát, és azt hiszi, h o g y dolgozik, mikor e g y s z e r ű e n csak alszik. A bűn az, ami elaltatja az embert, mikor már elhatározta, h o g y felébred. És mi az. ami az embert elaltatja? Is­ m é t l e m , minden, ami f e l e s l e g e s , minden, ami nélkülözhető. A nélkü­ lözhetetlen m i n d i g m e g e n g e d e t t . Ezen túl azonban azonnal a hipnózis kezdődik. De emlékezniük kell rá, h o g y ez kizárólag azokra vonatko­ zik, akik m a g u k o n dolgoznak, v a g y legalábbis azt hiszik, h o g y dolgoz­ nak. És a munka abból áll, h o g y önként alávetik magukat e g y átmene­ ti s z e n v e d é s n e k , h o g y az örök szenvedéstől megszabaduljanak. Az emberek azonban félnek a s z e n v e d é s t ő l . M o s t akarják az élvezetet, az örömet, azonnal és örökre. N e m akarják megérteni, h o g y az öröm a Pa­ radicsomhoz tartozik, és ezért m e g kell dolgozni. És ez n e m azért van így, mert ö n k é n y e s vagy b e l s ő morális törvény akarja, hanem azért,

357

mert ha az ember elnyerne az örömet, mielőtt m e g é r d e m e l t e volna, n e m lenne k é p e s megtartani, és az öröm s z e n v e d é s s é válna. A lényeg az, h o g y képesek legyünk az örömet megszerezni és megtartani. Aki erre k é p e s , annak már semmit n e m kell tanulnia. De az út, a m e l y ide vezet, a s z e n v e d é s útja. Aki azt képzeli, h o g y a jelenlegi állapotában é l v e z h e t i az örömet, nagyon téved, és ha őszinte tud lenni m a g á h o z , el­ jön az a pillanat, amikor ezt beismeri."

karokkal álltunk, v a g y helyben futottunk, vagy e g é s z sorozat általa mutatott érdekes gyakorlatot végeztünk. És állandóan mondta, h o g y e z e k a gyakorlatok, amelyeket csinál­ tunk, n e m az igaziak, csak egyszerű, b e v e z e t ő és e l ő k é s z í t ő gyakorla­ tok. Azzal kapcsolatban, amit G. mondott a légzésre és fáradtságra vo­ natkozólag, volt e g y kísérletem, ami sok mindent megmagyarázott, fő­ leg azt, h o g y miért o l y a n nehéz bármit is elérni az élet mindennapi kö­ rülményei között.

De visszatérek a fizikai gyakorlatokra, amiket ebben az időben vé­ geztünk. G. megmutatta azokat a gyakorlatokat, melyeket az iskolák­ ban alkalmaztak. N a g y o n érdekes, de hihetetlenül n e h é z gyakorlatok voltak, m e l y e k b e n e g y e g é s z sorozat e g y m á s t k ö v e t ő mozdulat volt, m i k ö z b e n az ember figyelmét a test egyik részéről a másikra vitte. Például az ember a földön ül, behajlított térdekkel, karja összetett te­ nyerekkel lábai között. Majd egyik lábát felemeli, miközben mondja: om, om, om, om, om, om, om, om, om, e g é s z tíz om-ig, majd kilenc om, n y o l c om, hét om, e g é s z e n e g y i g , majd megint két om, három om, és így tovább; és ugyanakkor „érezni" kell a j o b b szemét. Majd szét­ választja a hüvelykujját, és „érzi" a bal fülét, és így tovább. Elsősorban a mozdulatok és „érzetek" sorrendjére kellett emlékezni, aztán nem tévedni a számolásban, emlékezni a mozdulatok számára és az „érzetekre". Már ez is nagyon nehéz volt, de ez m é g nem volt min­ den. A m i k o r egyikünk megtanult e g y gyakorlatot, és tudta csinálni mondjuk 10 vagy 15 percig, kapott e g y különös légzési gyakorlatot, ami a k ö v e t k e z ő "volt: belégzéskor és kilégzéskor „om"-ot kellett mon­ dani. Ráadásul a számolást hangosan kellett csinálni. A gyakorlat az­ után egyre bonyolultabb lett, szinte a lehetetlenségig. És G. elmondta nekünk, h o g y látott embereket, akik napokig folytatták az ilyen gya­ korlatokat

B e m e n t e m e g y szobába, ahol senki s e m láthatott, és gyorsított tem­ póban k e z d t e m helyben járni, m i k ö z b e n a lélegzetemet próbáltam sza­ bályozni; b i z o n y o s s z á m ú lépésnél belélegeztem, é s b i z o n y o s számú lépésnél k i l é l e g e z t e m . K i s s é fáradtan, e g y idő után észrevettem, pon­ tosabban e g é s z világosan éreztem, h o g y l é g z é s e m m e s t e r s é g e s é s pon­ tatlan lett. Éreztem, h o g y n e m sokára képtelen leszek folytatni a lég­ zést e b b e n az ütemben, és h o g y a s z o k á s o s normális l é g z é s visszatér, persze felgyorsulva

A rövid böjtöt, amiről s z ó volt, szintén különleges gyakorlatok kísér­ ték. E l ő s z ö r G. a böjt kezdetekor elmagyarázta, h o g y a böjt n e h é z s é g e abban áll, h o g y ne hagyjuk felhasználatlanul azokat az anyagokat, me­ lyeket a s z e r v e z e t a táplálék m e g e m é s z t é s é r c állított e l ő . „Ezek az anyagok nagyon koncentrált oldatokat tartalmaznak" mondta. „És ha f i g y e l e m nélkül bent maradnak, akkor m e g m é r g e z i k a szervezetet. Fel kell ezeket használni. De h o g y lehet felhasználni, ha a szervezet n e m kap táplálékot? Csak fokozott munkával és erős izzadással. Az emberek rendkívül nagy hibát követnek el, mikor az ener­ giájukkal 'takarékoskodni' próbálnak; kevesebbet mozognak, stb., mi­ kor böjtölnek. Épp fordítva, a lehető legnagyobb m e n n y i s é g ű energiát kell felhasználni. Akkor a böjt hasznos lehet."

Egyre n e h e z e b b lett l é l e g e z n e m és a helyben járásom, figyelve a lég­ z é s számát és ütemét. Elöntött az izzadság, forogni kezdett v e l e m a vi­ lág és ú g y éreztem, h o g y elesek. Kétségbeesetten próbáltam valami­ lyen e r e d m é n y t e l e m i , és majdnem abbahagytam, amikor váratlanul úgy éreztem, h o g y valami megtört vagy elmozdult bennem, és a légzé­ s e m o l y a n e g y e n l e t e s e n és m e g f e l e l ő e n folytatódott, ahogy akartam, de m i n d e n erőfeszítés nélkül, m i k ö z b e n megkaptam a s z ü k s é g e s leve­ gőt. Rendkívül k e l l e m e s érzés volt. Behunytam a s z e m e m , és folytat­ tam a számolást könnyedén és szabadon l é l e g e z v e , és azt éreztem, mintha az erő m e g n ö v e k e d n e bennem, egyre könnyebbé és erősebbé váltam. Azt gondoltam, ha e z t tovább tudom folytatni e g y darabig, m é g érdekesebb e r e d m é n y e k e t érek el, mert egyfajta örömteli remegés hulláma már kezdett v é g i g m e n n i testemen, amit már korábbi tapaszta­ lataimból ismertem, ami m e g e l ő z i azt, amit a belső tudat megnyilvá­ nulásának n e v e z t e m . De ebben a pillanatban valaki bejött a szobába és megálltam. Ezután s o k á i g e r ő s e n vert a szívem, de n e m volt kellemetlen. Körülbelül fél órát jártam helyben és l é l e g e z t e m . Ezt a gyakorlatot n e m ajánlom a g y e n g e szívűeknek.

És mikor a böjtöt elkezdtük e g y pillanat nyugtunk s e m volt. G. a for­ róságban futtatott bennünket körülbelül két mérföldet, vagy kinyújtott

Ez a kísérlet mindenképpen megmutatta, h o g y e g y adott gyakorlat átvihető a m o z g á s i központba, v a g y i s a mozgási központot lehet új m ó d o n dolgoztatni. Dc ugyanakkor m e g g y ő z ő d t e m róla, h o g y az átvi­ tel feltétele a rendkívüli fáradtság volt. Az ember e g y gyakorlatot a fe­ j é v e l kezd; csak amikor a fáradtság v é g s ő pontját eléri, akkor mehet át az irányítás a m o z g á s i központba. Ez megmagyarázta, amit G. a „ma­ gasabb rendű erőfeszítésekről" mondott, és sok későbbi követelményét érthetővé tette.

358

359

De ezután akárhogy próbáltam, nem sikerült m e g i s m é t e l n i e z t a gya­ korlatot, azaz felkelteni ugyanazokat az érzéseket. Igaz, h o g y a böjt­ nek v é g e volt és a gyakorlat sikere azzal függött ö s s z e . A m i k o r G.-nck b e s z é l t e m erről a kísérletről, azt mondta, h o g y álta­ lános munka nélkül, vagyis anélkül, h o g y az e g é s z szervezeten d o l g o z ­ nánk, az ilyen d o l g o k csak véletlenül sikerülhetnek. K é s ő b b többször hallottam hasonló élményekről olyan emberektől, akik táncot és dervis m o z g á s o k a t tanultak G.-től. M i n é l jobban láttuk és felismertük az önmagán való munka sokolda­ lúságát, annál jobban megértettük ennek az útnak a n e h é z s é g e i t . M e ­ gértettük elsőrendű fontosságát, és azonkívül azt, h o g y s o k á g ú tudás­ ra, óriási erőfeszítésre és olyan segítségre volt szükség, amelyre egyi­ künknek se volt j o g a . se módja számítani. Láttuk, hogy az önmagun­ kon v a l ó munka e l k e z d é s e e g y kivételes d o l o g volt, amely rengeteg b e l s ő és k ü l s ő e l ő n y ö s feltételhez volt kötve. És az a tény, h o g y a mun­ kát elkezdtük, a j ö v ő r e n é z v e s e m m i garanciát n e m nyújtott. Minden lépés munkát igényelt, és minden l é p é s h e z s e g í t s é g kellett. Az a lehe­ t ő s é g , h o g y bármit is elérjünk, olyan csekélynek tűnt a fennálló nehéz­ s é g e k k e l s z e m b e n , h o g y sokan közülünk elvesztették a kedvüket, h o g y ilyen erőfeszítéseket tegyenek. Ez elkerülhetetlen fázis volt, m e l y e n mindenkinek keresztül kell m e n n i e , a m í g m e g n e m érti, h o g y nagy és távoli eredmény elérésének l e h e t ő s é g é r ő l gondolkodni értelmetlen, és h o g y az embernek értékelni kell, amit ma elér, ahelyett, h o g y azon gondolkozna, mit szerezhet m e g holnap. De a n e h é z és kizárólagos út gondolata minden kétséget kizáróan in­ dokolt volt. Ez többször arra indítón bennünket, h o g y ilyenféle kérdé­ seket intézzünk G.-hez:

éhséget e r ő s e n érzi véletlenül rátalálhat az út kiinduló pontjára, a legclőnytclenebb körülmények ellenére i s . " „ D e mi van azokkal, akik meghaltak a háborúban, v a g y e g y beteg­ ségbe haltak b e l e ? " Kérdezte valaki. „Lehet, h o g y közülük is sokak­ ban m e g v o l t ez az ínség? H o g y segített akkor ez az í n s é g ? " „Ez e g y teljesen m á s d o l o g . " mondta G. „Ezek az emberek e g y álta­ lános törvény alá kerültek. Mi róluk n e m beszélünk, és nem is beszél­ hetünk. Mi csak azokról az emberekről beszélünk, akik a szerencsének vagy a sorsnak, v a g y saját ü g y e s s é g ü k n e k k ö s z ö n h e t ő e n kiszabadultak az általános törvény alól. v a g y i s akik nem estek a rombolás általános törvényei alá. Például a statisztikákból tudjuk, h o g y meghatározott számú e m b e r esik a v i l l a m o s alá Moszkvában. Bármilyen n a g y legyen is e g y e m b e r é h s é g e , aki a v i l l a m o s alá esik, és a v i l l a m o s agyonzúz­ za, róla már n e m beszélhetünk a munka, az út s z e m s z ö g é b ő l . Csak azokról beszélhetünk, akik m é g élnek, de csak addig, a m í g élnek. Vil­ lamos, v a g y háború - egyre m e g y . Csak az egyik nagyobb, a másik ki­ sebb. Mi azokról beszélünk, akik nem esnek a v i l l a m o s o k alá. E g y ember, aki ínségben van, rátalálhat az út kiindulópontjára; dc az é h s é g e n kívül m á s ' m o z g a t ó rugókra' is szükség van. Különben nem látja m e g az utat. Képzeljenek cl e g y kulturált európait, v a g y i s e g y olyan valakit, aki a vallásról s e m m i t s e m tud, és e g y vallásos út lehe­ t ő s é g é v e l találkozik. S e m m i t s e m fog látni, és s e m m i t s e m fog érteni. Számára ez ostobaságnak és babonának fog tűnni. U g y a n a k k o r lehet, h o g y n a g y o n kiéhezett, de ez nála csak e g y szellemi kutatásban nyil­ vánul m e g . U g y a n e z vonatkozik arra az emberre, aki m é g s o h a s e m hallott a j ó g a módszerekről, a tudat kifejlesztéséről és í g y tovább; ha találkozik a j ó g a útjával, minden, amit hall róla csak halott s z ó lesz számára. És a negyedik út m é g nehezebb, h o g y az e m b e r a negyedik utat m e g f e l e l ő m ó d o n értékelni tudja, az kell, h o g y az illető már meg­ gondolt és átérzett dolgokat, és már sok mindenben csalódott. Szüksé­ g e s továbbá, h o g y ha nem is tapasztalta e l ő z ő l e g a fakír, a szerzetes v a g y a j ó g i útját, legalább is tudomása l e g y e n ezekről, g o n d o l k o z z o n róluk, és arra a m e g g y ő z ő d é s r e j u s s o n , h o g y e z e k az utak n e m felelnek m e g neki. Ne v e g y é k s z ó szerint, amit mondok; lehet, h o g y erről a s z e l l e m i folyamatról az ember s e m m i t s e m tud, dc az eredményeknek m é g i s az emberben kell lenniük, és csak ezek segíthetnek felismerni a negyedik utat. Enélkül nagyon közel kerülhet hozzá, de n e m láthatja meg.

„ L e h e t s é g e s az, h o g y valami különbség legyen közlünk és azok kö­ zött, akiknek erről a tanról m é g fogalmuk s i n c s ? " - „Ezt úgy kell érte­ nünk h o g y az utakon kívül álló emberek örökre csak körbe forognak, h o g y csak a ' H o l d táplálékai*, nem tudnak m e g s z ö k n i , és nincs semmi l e h e t ő s é g ü k ? " - „Hclycs-c úgy gondolkodni, h o g y e z e k e n az utakon kívül nincs m á s út; és h o g y van az, h o g y e g y e s , lalán a legjobb e m b e ­ rek n e m találkoznak e g y úttal, m í g mások, g y e n g é k és jelentéktelenek kapcsolatba kerülnek az út l e h e t ő s é g é v e l ? " E g y alkalommal, mikor erről az állandóan visszatérő témáról volt s z ó , G. kicsit m á s k é p p kezdett beszélni erről, mert eddig mindig hang­ súlyozta, h o g y az utakon kívül lehetetlen bármit is találni. „ N i n c s és n e m is lehet megkülönböztetés, h o g y ki kerül az 'úttal' kapcsolatba. M á s szóval őket senki s e m választja, ők önmagukat vá­ lasztják részben véletlen folytán, részben mert ínségben voltak. Aki­ ben nincs ez az é h s é g , azon nem segít a véletlen És bárki, aki ezt az

De m i n d e n k é p p e n helytelen lenne azt mondani, h o g y a m í g az ember n e m választja valamelyik utat, n i n c s lehetősége. Az 'utak' egyszerűen s e g í t s é g e k ; az emberek típusainak m e g f e l e l ő segítségek. Ugyanakkor az 'utak', a gyorsított utak a s z e m é l y e s vagy e g y é n i fejlődés útjai, mi­ vel különböznek az általános fejlődéstől, megelőzhetik azt, vagy elve­ zethetnek hozzá, de mindenesetre különböznek tőle.

360

361

H o g y történik-e általános fejlődés vagy nem, az m á s kérdés. E l é g azt megértenünk, h o g y lehetséges, és ezért fejlődhetnek az emberek az ú t o n ' kívül is. Pontosabban két 'út' van. Az elsőt 'szubjektív úrnak' fogjuk nevezni. Ez magában foglalja a n é g y utat, amelyekről b e s z é l ­ tünk. A másikat 'objektív útnak'. Ez az életben l é v ő emberek útja. Ne v e g y é k a 'szubjektív' és 'objektív' kifejezést e g é s z e n s z ó szerint. Csak e g y nézetet fejeznek ki. Én csak azért használom ezeket a kifejezése­ ket, mert nincs m á s erre v o n a t k o z ó s z ó . " „ N e m lehetne e z e k e t ' e g y é n i ' é s általános' útnak h í v n i ? " kérdezte valaki. „ N e m " mondta G. „ M é g pontatlanabb lenne, mint a 'szubjektív' és objektív', mert a szubjektív út n e m e g y é n i a s z ó általános értelmében, mert ez az út az iskola útja. Ebből a szempontból az "objektív út' sok­ kal e g y é n i b b , mert sokkal több e g y é n i sajátosságot e n g e d m e g . N e m , jobb, ha meghagyjuk e z e k e t a neveket - "szubjektív' és 'objektív'. N e m teljesen illenek rá. de feltételesen használjuk őket. Az emberek az objektív úton e g y s z e r ű e n az életben l é v ő emberek, ő k azok, akiket 'derék embereknek' szoktak nevezni. Nekik s e m m i s z ü k s é g ü k nincsen k ü l ö n ö s szisztémákra vagy módszerekre. A min­ dennapi intellektuális és vallási tanításokra, a mindennapi erkölcsre tá­ m a s z k o d v a a lelkiismeretük szerint élnek. N e m csinálnak s z ü k s é g s z e ­ rűen sok jót, de rosszat s e m . N é h a megtörténik, h o g y egyáltalán n e m műveltek, e g y s z e r ű emberek, de nagyon jól értik az életet, h e l y e s e n ítélik m e g a dolgokat, és h e l y e s szemléletmódjuk van. És természete­ sen fejlődnek és tökéletesednek. De az útjuk nagyon h o s s z ú lehet, sok fölösleges ismétléssel." Már régóta akartam G - v e l beszélni az ismétlésről, de m i n d i g elke­ rülte. M o s t is így történt. Anélkül, h o g y válaszolt volna kérdésemre az ismétlésről, folytatta: „Akik a szubjektív 'utat' követik, és főként, akik éppen elindultak, gyakran azt képzelik, h o g y azok. akik az objektív úton vannak, nem haladnak. De ez e g y k o m o l y tévedés. Egy e g y s z e r ű obivájtel néha olyan munkát tud önmagában e l v é g e z n i , h o g y eléri a többieket, m é g ha azok szerzetesek v a g y akár jógik is. Az obivájtel az o r o s z nyelvnek e g y k ü l ö n ö s kifejezése. Általános ér­ telme: a 'mindennapi ember', és semmi több. M e g v e t é s s e l és lebecsü­ léssel is lehet ezt az obivájtel szót használni, mintha ennél s e m m i s e m lehetne rosszabb. De akik így beszélnek nem értik, h o g y az obivájtel az erős, e g é s z s é g e s magja az elemek. É s ami a fejlődés l e h e t ő s é g é t il­ leti; e g y jó obivájtclnck sokkal jobbak a lehetőségei, mint e g y 'hold­ kórosnak' v a g y "csavargónak". K é s ő b b lehet, h o g y m e g m a g y a r á z o m , mit értek ez alatt a két s z ó alatt. Most az obivájtelről fogunk beszélni. N e m azt akarom mondani, h o g y az obivájtelck az objektív úton van­ nak. Egyáltalán n e m . Vannak köztük tolvajok, gazemberek, bolondok; de n e m m i n d e g y i k ilyen. Csak azt szeretném mondani, ha valaki jó

362

obivájtel, az n e m zárja ki az út' lehetőségét. És végül különfajta obi­ vájtelck vannak. Képzeljenek el például e g y olyan obivájtelt, aki úgy éli az é l e t é t , mint mindenki körülötte, aki nem tűnik ki, tatán e g y jó fő­ nök, aki sok pénzt keres, és e s e t l e g szűkmarkú. Ugyanakkor e g é s z é l e ­ tében például a kolostorokról álmodozik, és arról, h o g y e g y s z e r majd mindent otthagy és kolostorba vonul. És ez Keleten és Oroszországban meg is történik. Az. ember él és dolgozik, aztán, amikor a gyerekei vagy unokái már felnőttek, mindent nekik ad, és kolostorba vonul. Er­ ről az obivájtelről beszélek. Lehet, h o g y nem m e g y kolostorba, lehet, h o g y n i n c s rá s z ü k s é g e . Az élete, mint obivájtel lehet az ő útja. Akik határozott formában gondolnak az útra. főleg azok. akik az in­ tellektuális utakat követik, s o k s z o r lenézik az obivájtelt, és általában m e g v e t i k az erényeit. De e z z e l csak azt mutatják, h o g y hiányzik belő­ lük az utakhoz való k é p e s s é g . Mert e g y e t l e n út s e m kezdődhet alacso­ nyabb szinten, mint az obivájtelé. Ezt nagyon gyakran s z e m elől té­ vesztik azok, akik képtelenek saját életüket megszervezni, és túlságo­ san g y e n g é k ahhoz, küzdjenek az életben; á l m o d o z n a k az utakról, vagy amit utaknak képzelnek, mert azt gondolják ez könnyebb, mint az élet, és e z z e l saját g y e n g e s é g ü k e t és alkalmazkodásra v a l ó képtelensé­ güket igazolják. Az, aki k é p e s arra, h o g y jó obivájtel legyen, minden­ keppen h a s z n o s a b b az út szempontjából, mint e g y ' c s a v a r g ó ' , aki ma­ gát felsőbbrendűnek tartja. Én 'csavargónak' tartom az úgynevezett ' é r t e l m i s é g e t ' - művészt, költőt és általában minden ' b o h é m e t ' , akik m e g v e t i k az obivájtelt, de ugyanakkor képtelenek volnának- nélküle m e g é l n i . Az a k é p e s s é g , h o g y valaki megtalálja a m a g a helyét az élet­ ben, a munka szempontjából e g y i k e a l e g h a s z n o s a b b tulajdonságok­ nak. E g y jó obivájtel arra k é p e s , h o g y a saját erejéből legalább húsz emberről gondoskodjon. Mit ér az az ember, aki erre n e m k é p e s ? " „Mit jelent valójában az obivájtel?" kérdezte valaki. „Lchct-c azt mondani, h o g y az obivájtel e g y jó állampolgár?" „Kell-e az obivájtelnek jó hazafinak lennie?" kérdezte valaki más. „ V e g y ü k a háborút. Milyen hozzáállása l e g y e n az obivájtelnek a hábo­ rúhoz?" „ L e h e t n e k különféle háborúk, és lehetnek különféle hazafiak." mondta G. „Önök m é g m i n d i g a szavakban hisznek. E g y obivájtel, ha jó obivájtel, n e m hisz a szavakban, ő tisztában van azzal, h o g y mennyi üres f e c s e g é s van mögönük. Az emberek, akik a hazafiságról szaval­ nak, számára elmebajosak, és annak m e g f e l e l ő e n kezeli is ő k e t . " „ É s az obivájtel hogy néz a pacifistákra, és azokra, akik n e m hajlan­ dók a háborúba m e n n i ? " „ P o n t o s a n úgy, mint a holdkórosokra! A z o k talán m é g rosszabbak." E g y másik alkalommal u g y a n e z z e l a kérdéssel kapcsolatban G. a kö­ vetkezőket mondta:

363

„ S o k minden érthetetlen önök számára, mert néhány l e g e g y s z e r ű b b szónak n e m veszik figyelembe az értelmét; például m e g s o h a s e m gon­ doltak arra, h o g y mit jelent komolynak lenni. Próbáljanak válaszolni erre a kérdésre: mit jelent komolynak lenni?" „ K o m o l y a n hozzáállni a d o l g o k h o z " mondta valaki „Mindenki erre gondol," mondta G , „a valóságban pont az ellenke­ zője az. igaz. K o m o l y a n hozzáállni a d o l g o k h o z egyáltalán n e m jelen­ ti azt, h o g y k o m o l y a k legyünk, mert az a l é n y e g e s kérdés, h o g y 'mi­ lyen d o l g o k h o z ' . N a g y o n sok embernek k o m o l y a hozzáállása jelen­ téktelen d o l g o k h o z . Mondhatjuk azt, h o g y ők k o m o l y a k ? T e r m é s z e t e ­ sen nem. A t é v e d é s az, h o g y a ' k o m o l y s á g ' koncepcióját nagyon relatívan ér­ telmezik. Ami az e g y i k embernek k o m o l y , a másiknak nem, és fordít­ va. V a l ó s á g b a n a k o m o l y s á g olyan fogalom, m e l y soha, s e m m i f é l e kö­ rülmények között s e m lehet relatív. Egyetlen d o l o g k o m o l y mindig, minden ember számára. Az ember többé-kevésbé tudatában lehet en­ nek, de ez a d o l g o k k o m o l y voltát nem fogja befolyásolni. Ha az ember megértené az átlagember életének teljes borzalmát, aki csak körben forog lényegtelen célok és érdekek körében, ha m e g tud­ ná érteni, mit veszít, akkor megértené, h o g y e g y e t l e n k o m o l y d o l o g van, megszabadulni az általános törvényektől, és szabaddá válni. Mi lehet igazán k o m o l y e g y olyan ember számára, aki börtönben van, és halálra van ítélve? Egyetlen d o l o g : hogyan tud m e g s z ö k n i , h o g y a n tud megszabadulni. S e m m i más n e m ' k o m o l y ' . A m i k o r azt m o n d o m , h o g y az obivájtel komolyabb, mint a 'csavar­ g ó ' vagy a ' b o l o n d ' , ezt úgy értem, h o g y hozzászokott valódi értékek­ kel bánni, e g y obivájtel becsüli az utak lehetőségét, és a 'szabadulás' vagy ' ü d v ö z ü l é s ' lehetőségeit, jobban és hamarabb, mint az o l y a n em­ ber, aki e g é s z életében képzelt értékek, képzelt érdekek és képzelt le­ hetőségek rabja volt. Az. obivájtelek n e m veszik komolyan azokat, akik illúziókból élnek, főleg abból, h o g y képesek valamit tenni. Az obivájtel tudja, h o g y ők csak félrevezetik az embereket. Isten tudja, miket ígérnek nekik, de e g y s z e r ű e n csak saját életüket könnyítik m e g - vagy ami m é g rosszabb, holdkórosak, olyanok, akik mindent elhisznek, amit monda­ nak nekik." „ M e l y i k kategóriába tartoznak a politikusok, akik m e g v e t é s s e l be­ szélnek az obivájtelekről, az obivájtel ' v é l e m é n y é r ő l ' és ' é r d e k e i r ő l ' ? " kérdezte valaki. „Ezek a legrosszabb obivájtelek"mondta G., „vagyis olyanok, akik­ ben nincs s e m m i pozitív vonás, ami megváltaná őket, ezek v a g y sarlatánok, v a g y bolondok vagy gazfickók." „ D e n e m lehet a politikusok között is becsületes és t i s z t e s s é g e s em­ ber?" kérdezte valaki

364

„ T e r m é s z e t e s e n lehet" válaszolt G., „de ebben az esetben n e m prak­ tikus emberek, álmodozók, és a többiek védőfalként használják őket, hogy g y a n ú s ügyeiket eltakarják. Az obivájtel lehet, h o g y n e m filozofikusan tudja, v a g y i s n e m tudja m e g f o g a l m a z n i , de érti, h o g y a d o l g o k 'maguktól történnek', e g y s z e ­ rűen saját praktikus ravaszságán keresztül, és ezért s z í v b ő l kineveti azokat, akik azt gondolják, v a g y be akarják neki bizonyítani, h o g y minden az ő döntésüktől függ, h o g y ők bármit m e g tudnak változtatni, és k é p e s e k tenni. Ez számára komolytalan. És az, h o g y érti mi az, ami nem k o m o l y , segíti őt értékelni azt, ami k o m o l y . " Gyakran visszatértünk az út nehézségeire. Saját tapasztalataink a kö­ z ö s s é g i életről és munkáról folyton újabb n e h é z s é g e k e t hoztak e l ő . „A kérdés l é n y e g e az, h o g y k é s z e k legyünk saját szabadságunkat feláldozni." mondta G. „Tudatosan, vagy tudat alatt az e m b e r küzd a saját e l k é p z e l é s e szerinti szabadságért, és ez az, ami elsősorban m e g ­ a k a d á l y o z z a abban, h o g y az igazi szabadságot elérje. De az, aki k é p e s valamit elemi, előbb-utóbb arra a következtetésre jut, h o g y a szabad­ sága i l l ú z i ó és hajlandó lesz ezt az illúziót feláldozni. Önszántából rab­ s z o l g a lesz. Azt teszi, amit mondanak neki, ismétli, amit ismételnie kell, és azt gondolja, amit mondanak neki, hogy gondoljon. N e m fél at­ tól, h o g y bármit elveszít, mert tudja, h o g y semmije nincs. És így min­ dent elér. A m i valódi volt benne, a h o g y a dolgokat látta, akiket szere­ tett, ami tetszett neki, és amit óhajtolt - minden visszajön, újabb dol­ gokkal együtt, melyeket azelőtt n e m birtokolt, nem is birtokolhatott, és m e l y e k kapcsolatban vannak e g y belső e g y s é g é s akarat é r z é s é v e l . D e ahhoz, h o g y e g y ember ide elérjen, a rabszolgaság és e n g e d e l m e s s é g n e h é z útján kell áthaladnia. És ha eredményeket akar elérni, n e m csak k ü l s ő l e g , h a n e m b e l s ő l e g is e n g e d e l m e s k e d n i e kell. Ez erős elhatáro­ zást kíván, és ez az elhatározás megkívánja, h o g y az e m b e r megértse, magától s e m m i r e se képes, és valamit m é g i s tennie kell. A m i k o r az e m b e r arra a következtetésre jut, h o g y n e m tud, és nem kíván úgy élni tovább, ahogy addig élt; amikor igazán látja, h o g y mi­ ből áll az é l e t e , és elhatározza, h o g y dolgozni fog, őszintének kell len­ ni ö n m a g á v a l , h o g y ne kerüljön m é g rosszabb helyzetbe. Mert s e m m i s e m rosszabb, mint mikor az e m b e r elkezd dolgozni ö n m a g á n , aztán abbahagyja, és így két szék k ö z ö t t találja magát; ennél már j o b b bele se kezdeni. Tehát ahhoz, h o g y ne hiába kezdjen, vagy, h o g y ez ne csa­ l ó d á s h o z v e z e s s e n , az embernek többször is próbára kell tennie dönté­ sét. És f ő l e g tudnia kell, milyen m e s s z e akar menni, mit k é s z feláldoz­ ni. S e m m i s e m könnyebb, mint azt mondani: mindent. Az e m b e r so­ s e m tud mindent feláldozni, és e z t nem is lehet tőle megkívánni. De m e g kell határoznia, hogy pontosan mit kész feláldozni, és utána azon

365

már n e m lehet alkudozni. Különben ugyanaz történik vele. mint a far­ kassal az örmény m e s é b e n . Ismerik az ö r m é n y mesét a farkasról és a birkákról? Élt e g y s z e r e g y farkas, aki nagyon sok birkát m e g ö l t és sok ember­ nek o k o z o t t bánatot. E g y s z e r , nem tudni miért, váratlanul lelkiismcretfurdalása támadt, és megbánta életét; tehát elhatározta, h o g y megjavul, és nem öl m e g több birkát. H o g y ezt k o m o l y a n v e g y e , elment a paphoz, és kérte, h o g y adja m e g neki a bűnbocsánatot. A pap elkezdte a szertartást, és a farkas sírt, és imádkozott a temp­ lomban. A szertartás hosszan tartott. A farkas a pap birkái közül is s o ­ kat m e g ö l t , ezért a pap nagy buzgósággal imádkozott, h o g y a farkas m e g v á l t o z z o n . Váratlanul a farkas kinézett az ablakon, és látta, h o g y a birkák mennek be az akolba. Elkezdett fészkelődni, de a pap v é g nél­ kül folytatta imáit. V é g ü l a farkas már nem tudta tovább tartóztatni magát és felkiáltott: 'Fejezd be pap! Mert már az ö s s z e s birka hazaér, és vacsora nélkül maradok!' Ez a m e s e kitűnő, mert remek képet fest az emberről: k é s z mindent feláldozni, de ami a mai nap vacsoráját illeti, az m á s kérdés. Az ember mindig valami nagy dologgal akar kezdeni, ez azonban le­ hetetlen: nincs választásunk, a mai nap dolgaival kell kezdeni." M o s t idézek e g y beszélgetést, ami nagyon j e l l e m z ő példa G. mód­ szereire. A parkban sétaltunk. G - n kívül öten voltunk. Egyikünk meg­ kérdezte, h o g y mi a v é l e m é n y e az asztrológiáról, van-e valami érvé­ n y e s a többé-kevésbé ismert asztrológiai elméletekben. „ I g e n , " mondta G., „minden attól függ. hogyan értelmezik. Lehet, h o g y van benne érték, és lehet, h o g y nincs. Az asztrológia az ember­ nek csak e g y oldalával foglalkozik, a típusával, az esszenciájával - és n e m foglalkozik a s z e m é l y i s é g g e l , a szerzett tulajdonságokkal. Ha ezt megértik, akkor érteni fogják, mi lehet érvényes az asztrológiában." Csoportjainkban már s z ó volt a típusokról, és úgy tűnt nekünk, h o g y a típusok tudománya volt a legnehezebb d o l o g az ember tanulmányo­ zásában, mert G. nagyon k e v é s anyagot adott ehhez, és a magunk és m á s o k m e g f i g y e l é s é t várta cl tőlünk. Folytattuk a sétánkat, és G. folytatta a beszélgetést, próbálta elma­ gyarázni, h o g y mi az, ami az emberben a bolygóhatásoktól függhet, és mi n e m . A h o g y elhagytuk a parkot G. elhallgatott, és néhány lépéssel előbb­ re ment. Mi öten b e s z é l g e t v e gyalogoltunk mögötte. Egy fa m ö g é ke

366

rülve G. elejtette a botját; a bot ébenfából készült, kaukázusi ezüst fo­ góval; e g y i k ü n k lehajolt, felvette, és feléje nyújtotta. G. m é g néhány lépést tett, aztán felénk fordulva azt mondta: „Ez asztrológia volt, megértették? Látták, hogy elejtettem a botomat. Miért ő vette fel? Mindegyikük mondja cl a v é l e m é n y é t . " Egyikünk azt mondta, h o g y n e m látta, amikor G. leejtette a botját, mert é p p másfelé nézett. A második azt mondta, h o g y észrevette, h o g y G. n e m véletlenül ejtette el, hanem akarattal, és hagyta, h o g y leessen. Ez felkeltette kíváncsiságát és várt, h o g y mi fog történni. A harmadik azt mondta, h o g y látta a botot leesni, de túlságosan el volt m é l y e d v e gondolataiban az asztrológiáról, különösen arról, amit G. e g y s z e r erre vonatkozóan mondott, és í g y nem szentelt elég figyelmet a botra. A negyedik látta leesni és gondolta, h o g y felveszi, de abban a pillanatban a másik vette fel és átadta G.-nek. Az ötödik azt mondta, h o g y látta a botot leesni, majd látta önmagát, amint azt felveszi, és visszaadja G.nek. G. m o s o l y o g v a hallgatott bennünket. ,JEz az asztrológia" mondta. „Ugyanabban a helyzetben az egyik ember e g y valamit lát, és úgy cselekszik, a másik másképpen, és a har­ madik ismét m á s k é p p e n . M i n d e g y i k a saját típusának megfelelően. í g y figyeljék az embereket és saját magukat, és azután talán majd tudunk másfajta asztrológiáról b e s z é l n i . " Az idő n a g y o n gyorsan telt A rövid essentuki nyár a v é g é h e z köze­ ledett. Kezdtünk a télről gondolkozni, és különböző terveket készíteni. Es váratlanul m i n d e n megváltozott. Egy általam véletlennek vélt ok folytán, és ami a csoportunk néhány tagja között fennálló súrlódás kö­ v e t k e z m é n y e volt. G. bejelentette, h o g y a csoportot teljesen feloszlat­ ja, és a munkát megszünteti. E l ő s z ö r ezt e g y s z e r ű e n nem akartuk el­ hinni, g o n d o l v á n , h o g y e g y b i z o n y o s 'próba' elé állít bennünket. És mikor azt mondta, h o g y a Fekete-tenger partjára m e g y egyedül Z.-vel, e g y pár ember kivételével, akiknek M o s z k v á b a v a g y Szentpétervárra kellett visszamenniük, mindenki bejelentette, hogy követni fogja G.-t, akárhova m e g y is. G. beleegyezett, de mindenkinek külön m e g m o n d ­ ta, h o g y önmagukról gondoskodniuk kell, és s e m m i f é l e munka nem lesz, akármennyire kívánják is. M i n d e z n a g y o n meglepett e n g e m . Azt gondoltam, h o g y a lehető leg­ rosszabb alkalom volt arra. h o g y 'komédiát' játsszunk, és ha G. komo­ lyan értette, amit mondott, miért fogott bele ebbe a vállalkozásba? Ez alatt az idő alatt bennünk s e m m i új d o l o g n e m fejlődött ki. És ha G. el­ kezdte a munkát velünk, olyanokkal, amilyenek voltunk, akkor most miért szüntette b e ? A n y a g i l a g ez számomra n e m változtatott m e g sem­ mit. Elhatároztam, h o g y a telet a Kaukázusban töltöm bármi történjen

367

is. De a csoport több tagjának a terveit teljesen felborította, mert m é g bizonytalannak érezték magukat. És be kell vallanom, h o g y attól a perctói fogva a G.-be vetett bizalmam megingott. Miről volt s z ó , és mi bántott különösebben, m é g ma s e m tudom meghatározni. Dc tény, h o g y e t t ő l a perctől fogva valahogy elkezdtem G.-t az ideáitól külön­ választani. Addig ez soha n e m fordult e l ő . A u g u s z t u s v é g é n e l ő s z ö r követtem Tuapsébe G.-t és onnan Szentpé­ tervárra mentem azzal a szándékkal, h o g y néhány tárgyat m a g a m m a l hozok. Sajnos minden k ö n y v e m e t ott kellett h a g y n o m . Akkoriban azt hittem, h o g y kockázatos volna ezeket magammal vinni a Kaukázusba. D e természetesen Szentpéterváron minden elveszett.

Tizennyolcadik fejezet

T o v á b b kellett maradnom Szentpéterváron, mint a h o g y terveztem és csak október 15-én, e g y héttel a vörös forradalom előtt mehettem cl. Teljesen lehetetlen volt tovább ott maradni. Valami nagyon undorító és d ö g l e t e s közeledett. B e t e g e s feszültséget és valaminek az elkerülhe­ tetlenségét lehetett érezni mindenhol. Rémhírek terjedtek, egyik ab­ szurdabb és ostobább volt, mint a másik. Senki s e m értett semmit. S e n ­ ki s e m tudta elképzelni, mi fog bekövetkezni. Az „ideiglenes kor­ m á n y " miután l e g y ő z t e Komilovot, a legkorrektebb tárgyalásokat folytatta a bolsevikokkal, akik nyíltan kimutatták a „szocialista mi­ niszterek" iránti m e g v e t é s ü k e t és csak időt akartak nyemi. A németek b i z o n y o s okból n e m vonultak be Szentpétervárra, bár a front nyitva volt. És sokan voltak, akik m o s t mint felszabadítókra gondoltak rájuk, úgy az „ideiglenes kormány", mint a bolsevikok alól. En nem értettem e g y e t a németekbe vetett hittel, mert az volt a v é l e m é n y e m , h o g y ami Oroszországban történik, az már minden e l l e n ő r z é s alól kicsik. T u a p s e b e n m é g aránylag csend volt. Valamiféle szovjet ülésezett a perzsa sah vidéki házában, de a fosztogatások m é g n e m kezdődtek cl. G. biztonságos távolságra telepedett le délre, kb. h ú s z kilométerre S z o csitól. E g y vidéki házat vett ki, rálátással a tengerre, vett pár lovat és néhány emberrel együtt élt ott. Ö s s z e s e n tízen voltak. Én is o d a m e n t e m . G y ö n y ö r ű hely volt, tele rózsákkal, e g y i k oldalon kilátással a tengerre, a másikon a már hóval borított hegyláncokra. Na­ g y o n sajnáltam társainkat, akiknek Moszkvában és Szentpéterváron kellett maradniuk. P e d i g már é r k e z é s e m utáni második nap észrevettem, h o g y valami nincs rendben. N y o m a s e m maradt az essentuki atmoszférának. Külö­ nösen Z. helyzetén c s o d á l k o z t a m . M é g amikor szeptember elején el­ jöttem Szentpétervárról Z. tele volt lelkesedéssel; állandóan arra biz­ tatott, ne maradjak Szentpéterváron, mert talán k é s ő b b túl nehéz lesz átjutni. „Már s o s e m s z á n d é k o z o l Szentpétervárra visszatérni?" kérdeztem akkor. ..Aki a hegyek felé repül, az. n e m fordul vissza." válaszolt Z.

368

369

És most, U c h D e r é b e való m e g é r k e z é s e m utáni napon azt h a l l o m , Z. szeretne visszamenni Szentpétervárra. „Mi okból akar visszamenni? Munkahelyét otthagyta, mit csinálna o t t ? " Kérdeztem G.-től. „ N e m t u d o m " válaszolt G. „ N i n c s m e g e l é g e d v e s így jobb, ha el­ megy." N e h é z volt b e s z é l g e t é s t kezdeni Z.-vel. N e m akart magyarázkodni, de azt mondta, h o g y tényleg szándékában áll elmenni. A többieket kérdezve fokozatosan rájöttem, h o g y e g y furcsa d o l o g történt. E g y n a g y o n abszurd v e s z e k e d é s volt G. és a lettek között, akik s z o m s z é d a i n k voltak. Z. is ott volt. Valami nem tetszett G.-nek, amit Z. mondott, vagy valami ilyesmi. Ettől a naptól k e z d v e teljesen m á s lett hozzá, nem beszélt v e l e és olyan h e l y z e t b e hozta Z.-t, h o g y az k é n y t e l e n volt ú g y határozni, h o g y e l m e g y . Ezt teljes ostobaságnak tartottam. Szentpétervárra menni e b b e n az időben a l e g n a g y o b b őrültségnek tűnt. Ott igazán é h í n s é g volt, fékez­ hetetlen tömegek, rablás és semmi más. Ekkor természetesen m é g e g y i k ü n k s e m gyanította, h o g y s o s e m fogjuk többet látni Szentpéter­ várt. Arra számoltam, h o g y nyáron én is visszamegyek. Azt hittem, h o g y tavaszra v a l a h o g y elrendeződik minden. De most, télen, cz telje­ sen értelmetlen volt. Megértettem volna, ha Z.-t érdekelte v o l n a a po­ litika, ha tanulmányozni szerette volna a mostani e s e m é n y e k e t , de n e m az volt a helyzet, s egyáltalán s e m m i l y e n indítóokot n e m láttam. Pró­ báltam m e g g y ő z n i Z.-t, h o g y várjon, m é g semmit se határozzon el, és beszéljen G.-vcl, próbálja m e g valahogy tisztázni a helyzetét. Z. m e g ­ ígérte n e k e m : n e m hamarkodja el. M é g i s úgy láttam, h o g y n a g y o n ne­ h é z h e l y z e t b e n volt. G. teljesen elkerülte és ettől búskomorrá vált. Két hét telt el így. Elfogadta javaslatomat, és azt mondta marad, ha G. m e g e n g e d i . G.-hez ment beszélni, de n a g y o n hamar feldúlt arccal jött vissza. „Mit m o n d o t t ? " „ S e m m i különöset; azt mondta, ha e g y s z e r elhatároztam, h o g y me­ gyek, j o b b ha el is m e g y e k . " Z. e l m e n t Ezt n e m tudtam megérteni. E g y kutyát s e m e n g e d t e m vol­ na Szentpétervárra ebben az időben. G. a telet U c h Dereben szándékozta eltölteni. Tágas területen szét­ szórt házakban laktunk. Itt nem az a fajta „munka" volt, mint Esscntukiban. Fejszével vágtunk fát téli tüzelőnek, vadkörtét gyűjtöttünk. G. gyakran bejárt S z o c s i b a , ahol e g y i k társunk a kórházba került hastí­ fusszal, mielőtt m e g é r k e z t e m Szentpétervárról. G. váratlanul elhatározta, h o g y m á s h o v a m e g y . Ú g y látta, h o g y itt k ö n n y e n megszakadhat kapcsolatunk Oroszország többi részével, és ellátás nélkül maradhatunk.

370

G. társaságának felével elment, aztán Dr. S.-t küldte el a többiekért. Újból összegyűltünk Tuapseben és onnan kezdtünk elkalandozni a tengerpart mentén észak felé, amerre n e m volt vasútvonal. Egyik ilyen kirándulásunk alatt S. rátalált néhány szentpétervári ismerősére, akik­ nek T a u p s e t ő l északra, körülbelül harminc kilométerre volt vidéki há­ zuk. V e l ü k maradtunk éjszakára, és a k ö v e t k e z ő reggel G. kibérelt e g y házat e g y kilométernyire tőlük. Itt ismét ö s s z e g y ű l t kis társaságunk. N é g y e n Essentukiba mentek. Két hónapig éltünk itt. Ez nagyon érdekes időszak volt. G, dr. S. és cn minden héten bementünk Taupseba ellátásért és takarmányért a lo­ vaknak. Ezek az utak m i n d i g megmaradnak e m l é k e z e t e m b e n . A legvalószínűtlenebb kalandokkal és n a g y o n érdekes b e s z é l g e t é s e k k e l vol­ tak tele. A mi házunk a tengerre nézett, három mérföldre az Olghniki nevű n a g y falutól. Reméltük, h o g y itt hosszabb i d e i g maradhatunk. De d e c e m b e r második felében az a hír járta, h o g y a Kaukázusi Hadsereg e g y része Oroszország felé vonul a Fekete-tenger partja mentén. G. úgy határozott, h o g y Essentukiba megyünk vissza, és ott új munkát kezdünk. Elsőnek én m e n t e m . Holmijaink e g y részét Pjatigorskba vit­ tem, azután visszajöttem. Sikerüli keresztüljutnom, bár Armavirban b o l s e v i k o k voltak. A b o l s e v i k o k megszaporodtak Észak-Kaukázusban, és a súrlódások már e l k e z d ő d t e k köztük és a kozákok között. Mineralnyje Vodi-nál, ahol mindannyian keresztülmentünk, látszólag minden c s e n d e s volt, pedig a bolsevikok már sok általuk gyűlölt embert m e g ö l l e k . G. óriási házat bérelt Essentukiban, és e g y körlevelet küldött szét február 12 cs dátummal, az én aláírásommal, m o s z k v a i és szentpéter­ vári csoportjaink minden tagjának, idehívta őket, itt élni és v e l e dol­ gozni. Szentpéterváron és Moszkvában már nagy é h e z é s volt, de itt a Kau­ kázusban m é g b ő s é g uralkodott. Most már rendkívül n e h é z volt utaz­ ni és néhánynak, kívánságuk ellenére s e m sikerült hozzánk eljutni De m é g i s körülbelül n e g y v e n ember, gyűlt ö s s z e . Velük jött Z. is, aki szin­ tén kapott levelet. N a g y o n betegen érkezett meg. Februárban m é g mindig vártunk. G. egyszer, mikor megmutatta a házat, azt mondta, h o g y mindent elrendezett. „ M o s t már megérti, miért kértünk pénzt Moszkvában és Szentpéter­ váron? Azt mondta akkor, ezer rubel túl sok. És most m é g az s e m biz­ tos, h o g y ennyi p é n z elég. Már most többet költöttem, mint amennyi akkor bejött." G. földet akart bérelni vagy venni konyhakertnek, és általában e g y kjlóniát szervezni. De ebben meggátolták a nyáron k e z d ő d ő e s e m é ­ nyek. Mikor barátaink ö s s z e g y ű l t e k 1918 márciusában, n a g y o n szigorú szabályok léptek érvénybe a házunkban; tilos volt elhagyni a telket, éj-

371

jel-nappal szolgálatban voltunk és í g y tovább. A legváltozatosabb

valamilyen botrány elkerülhetetlenné vált volna, mindenféle vádeme­ lés v e s z é l y e fenyegetett volna, politikai, szektárius, v a g y erkölcstelen tendenciákat tulajdonítottak volna nekünk. Ilyenek az emberek, vádas­ kodnak m i n d e n ellen, amit n e m képesek megérteni. De ebben az idő­ ben. 1918-ban, akik utánunk kíváncsiskodtak volna, azzal voltak el­ foglalva, h o g y saját bőrüket mentsék a bolsevikoktól, és a bolsevikok m é g n e m voltak annyira erősek, h o g y a magánemberek élete, v a g y e g y n e m politikai j e l l e g ű , privát szervezet érdekelte volna őket. És mivel ebben az időben a sors által a fővárosból Mineralnyjc Vodiba vetett ér­ telmiségiek é p p e n sok csoportot vagy „ d o l g o z ó k " s z ö v e t s é g é t szervez­ tek, ránk senki s e m figyelt.

munka kezdődött. A h á z és a napirend m e g s z e r v e z é s é b e nagyon érdekes e l v e k e t v e z e ­ tett be. A gyakorlatok ez alkalommal sokkal nehezebbek és változatosabbak voltak, mint az e l ő z ő nyáron. Ritmikus gyakorlatokat kezdtünk el z e nekisé réttel és dervistáncokat, különféle szellemi gyakorlatokat, kü­ l ö n b ö z ő l é g z é s m ó d o k a t tanulmányoztunk é s így tovább. K ü l ö n ö s e n érdekesek voltak a pszichikai j e l e n s é g e k e t e l ő i d é z ő gyakorlatok: a g o n d o l a t o l v a s á s , a távolba látás, a médium bemutatók stb. Mielőtt el­ kezdődtek e z e k a gyakorlatok, G. elmagyarázta, h o g y e z e k n e k a „trükk ö k n e k " a vizsgálata, a h o g y ő nevezte, k ö t e l e z ő tárgy volt m i n d e n ke­ leti iskolában, mert az ö s s z e s e s e t l e g e s csalás és utánzás tanulmányo­ z á s a nélkül n e m lehet elkezdeni tanulmányozni a rendkívüli j e l e n s é g e ­ ket. Mert az ember csak akkor tudja megkülönböztetni az igazit a ha­ mistól, h a megismeri a z ö s s z e s csalást, é s ö n m a g a i s k é p e s azokat m e g i s m é t e l n i . Ezenkívül G. szerint ezeknek a „pszichikai trükköknek" gyakorlati tanulmányozása már önmagában v é v e is pótolhatatlan gya­ korlat volt, mert s e m m i s e m felelt m e g jobban b i z o n y o s s p e c i á l i s ké­ p e s s é g e k kifejlesztésére, mint az é l e s látás, a jó m e g f i g y e l ő k é p e s s é g , az c l c s e l m é j ű s é g és mások, amiket a s z o k á s o s pszichológia n e m ismer, és amiket ki kell fejleszteni. De a munka l e g l é n y e g e s e b b v é s z e a riimikából és különös táncokból állt. amik különféle dervisgyakorlatokra készítettek e l ő . G. n e m ma­ gyarázta el, mi a célja és szándéka, de azokból ítélve, amiket korábban mondott, arra lehetett következtetni, h o g y ezek a gyakorlatok a fizikai testnek j o b b kontrollja felé vezetnek. M i n d e z e k a gyakorlatok, táncok, tornagyakorlatok b e s z é l g e t é s e k , előadások és házimunkák mellett m é g k ü l ö n l e g e s munka is volt szer­ v e z v e azoknak, akiknek nem volt p é n z ü k E m l é k s z e m , mikor e g y évvel ezelőtt elhagytuk Alexandropolt, G. magával vitt e g y láda selymet, amit n a g y o n o l c s ó n vett m e g e g y kiáru­ sításon. Ez a láda mindig vele utazott. Mikor Essentukiban ö s s z e g y ű l ­ tünk G. odaadta ezt a selymet az asszonyoknak és gyerekeknek, h o g y tekerjék fel c s i l l a g alakú kartonokra, amiket szintén a házban csinál­ tak. Azután azok közülünk, akiknek kereskedői tehetségük volt, elad­ ták e z e k e t a s e l y m e k e t a pyatigorski, kislovodski és essentuki bolto­ soknak. Tudni kell, h o g y ebben az időben a boltok üresek voltak, a jó áru ritka volt, így a s e l y m e t azonnal elkapkodták, mert s e l y m e t hihe­ tetlenül n e h é z volt beszerezni. Két hónapig tartott ez a munka és óriá­ si hasznot hozott a s e l y e m eredeti árához képest. N o r m á l i s körülmények között ilyen kolónia, mint , n e m lé­ tezhetett volna Essentukiban, s e m máshol Oroszor. Felkeltet­ tük volna a kíváncsiságot, a figyelmet, megjelent volna a rendőrség,

372

Egy alkalommal a s z o k á s o s esti beszélgetésnél G. arra szólított fel, találjunk e g y n e v e t k ö z ö s s é g ü n k n e k , h o g y törvényesítsük magunkat. Ez időben Pyatigorsk a b o l s e v i k o k k e z é n volt. „Ilyesmire gondoljanak, mini SodroojestvoK 'a munka meghódítása' v a g y 'internacionális', mondta G. „ B i z t o s nem fogják megérteni. De fontos nekik, h o g y valamiféle nevet adhassanak nekünk." Mi pedig különféle javaslatokkal álltunk elő. E g y héten kétszer nyilvános előadást rendeztünk házunkban, amire e l é g sok ember eljött és a pszichikai jelenségek utánzásáról rendez­ tünk bemutatókat, a m e l y e k n e m voltak túl sikeresek, mert a k ö z ö n s é g nem n a g y o n e n g e d e l m e s k e d e t t utasításainknak. S z e m é l y e s h e l y z e t e m G. munkájában lassan kezdett megváltozni. Egy év alatt valami felgyülemlett bennem, és látni kezdtem, h o g y sok olyan d o l o g van, amit n e m tudok megérteni, és h o g y cl kell mennem. Talán ez furcsának, váratlannak tűnik mindazok után, amit eddig ír­ tam, de fokozatosan ide jutottam. Mint már mondtam, e g y b i z o n y o s idő óta láttam lehetőséget G - t ideáitól elválasztani. Az ideákat illető­ en n e m volt k é t s é g e m . E l l e n k e z ő l e g , minél többet g o n d o l k o d t a m raj­ tuk, minél jobban beléjük m é l y e d t e m , annál jobban k e z d t e m értékelni őket, és látni fontosságukat. De -kezdtem nagyon k o m o l y a n kétségbe vonni az én saját, v a g y akár csoportunk többségének lehetőségét a munka folytatására G. v e z e t é s e alatt. Ezalatt nem azt értem, h o g y bár­ mi rosszat is találtam volna G. cselekedeteiben v a g y módszereiben, vagy h o g y ezek már n e m feleltek m e g többé elvárásaimnak. Ez nagyon furcsa és h e l y t e l e n beállítottság lett volna e g y mesterrel s z e m b e n , és b i z o n y o s k ö v e t k e z e t l e n s é g e g y munka irányában, amelynek ezoterikus j e l l e g é t felismertem. Az egyik kizárja a másikat. Az ilyen j e l l e g ű mun­ kában n e m lehet ilyenféle kritizálás, ilyenfajta nézeteltérés e z z e l vagy azzal a s z e m é l l y e l szemben. Pont ellenkezőleg, az e g é s z munka a m e s -

l

Sodroojestvo: Barátok egyesülete, közös célért.

373

tcr útbaigazításainak követéséből áll, az ő ideáihoz alkalmazkodva, m é g akkor is, amikor n e m fejezi ki azokat világosan; segíteni kell őt mindenben, amit tesz. N e m lehet m á s hozzáállás a munkához. G. ma­ ga n e m e g y s z e r mondta: a munkában a l e g l é n y e g e s e b b d o l o g arra em­ lékezni, hogy tanulni jöttek, és semmi másért. Ugyanakkor ez egyáltalán nem azt jelenti, h o g y az embernek nincs választása, v a g y o l y a n utat kell követnie, ami nem felel m e g annak, amit keres. G. maga mondta, h o g y nincsenek „általános" iskolák, h o g y az iskolában minden „guru" a saját specialitásában működik. Az egyik szobrász, a másik z e n é s z , a harmadik megint más, és az ilyen guru spe­ cialitását kell tanulmányozni minden tanítványának. Itt van a választá­ si lehetőség. Mindenkinek m e g kell találnia azt a gurut, akinek a spe­ cialitását képes tanulmányozni, ami megfelel ízlésének, hajlamainak é s képességeinek. Kétségtelenül vannak nagyon érdekes utak, mint a zene, vagy szob­ rászat. De nem lehet minden embertől elvárni, h o g y zenét vagy szob­ rászatot tanuljon. Az iskolai munkában kétségtelenül vannak k ö t e l e z ő tárgyak, és vannak melléktárgyak, amiknek tanulmányozása segíthet a fő tárgy tanulmányozásában. Ezért az iskolai módszerek is nagyon kü­ lönbözhetnek. A három útnak megfelelően minden guru m ó d s z e r e akár a fakír, akár a szerzetes, akár a jógi útjára hasonlíthat. Az is előfordul­ hat, h o g y a tanítvány már kezdettől fogva tévedett, mert e g y olyan ve­ z e t ő h ö z csatlakozott, akit egyáltalán nem tud követni. A v e z e t ő felada­ ta másfelé irányítani azokat a tanítványokat, akik tényleg képtelenek vele dolgozni, v a g y i s akik képtelenek az ő módszereit és specialitását m a g u k é v á tenni és megérteni. De ha megtörténik, h o g y az ember dol­ gozni kezd azzal a vezetővel, akit nem tud követni, ezt é s z r e v é v e , fel­ ismerve és megértve természetesen el kell mennie, e g y másik gurut kell keresnie, vagy ha képes rá, önálló munkát kell elkezdenie. Az én G.-vcl v a l ó kapcsolatomban már világosan láttam, h o g y sok­ mindenben tévedtem, amit G.-nek tulajdonítottam, és ha most tovább maradok vele, n e m mehetek ugyanabban az irányban, mint kezdet­ ben. Azt hiszem, kis csoportunk minden tagja, k e v é s kivétellel, ugyan­ ilyen v a g y h a s o n l ó helyzetben volt. Ez n a g y o n furcsa, de abszolút h e l y e s „megállapítás" volt. S e m m i t s e m mondhattam G. módszerei ellen, k i v é v e , h o g y ezek nem nekem valók. Ekkor e g y nagyon világos példa jutott e s z e m b e . N e k e m soha­ s e m volt negatív hozzáállásom a „szerzetes útjához", a vallásos, misz­ tikus utakhoz. Ugyanakkor e g y pillanatig s e m gondoltam, h o g y az ilyen út nekem m e g f e l e l ő lehel. így ha háromévi munka után észrevet­ tem volna, h o g y G. a vallás útja, a monostor felé vezet bennünket, és m e g k ö v e t e l i az ö s s z e s vallási forma és ceremónia betartását, az termé­ s z e t e s e n e l é g indítóokot adhatott volna arra, h o g y ne értsek e g y e t vc-

374

le, h o g y elmenjek, m é g akkor is, ha e z z e l a közvetlen irányítását el­ vesztem. Ez természetesen n e m jelentette volna azt, h o g y a vallásos utat én általában helytelennek tartottam volna. Ellenkezőleg, talán sok­ kal kifogástalanabb, mint az e n y é m , de nem az én utam. Elhatározásom, h o g y o t t h a g y o m G. munkáját, óriási b e l s ő küzdel­ m e t okozott. N a g y o n sokat alapoztam erre a munkára, így n a g y o n ne­ h é z volt mindent ismét elölről kezdeni. De nem lehettem mást. Termé­ s z e t e s e n mindent m e g ő r i z t e m , amit a három év alatt tanultam. E g y e g é s z év telt cl, m í g oda jutottam, h o g y képes voltam ezen az úton to­ vább d o l g o z n i , de G.-től függetlenül. Külön házba k ö l t ö z t e m , és megint elkezdtem d o l g o z n i a könyve­ men, amit Szentpéterváron abbahagytam, ami k é s ő b b A világegyetem új modellje c í m e n jelent m e g . Az „Otthonban" az e l ő a d á s o k és bemutatók m é g e g y darabig folyta­ tódtak, aztán abbamaradtak. Találkoztam néha G.-vel a parkban v a g y az utcán, néha eljött hoz­ zám. De én elkerültem az „Otthont". A Kaukázusban ebben az időben a dolgok sokkal rosszabbra fordul­ tak. T e l j e s e n elszakadtunk Közép-Oroszországtól; nem tudtuk, mi tör­ ténik ott. Az e l s ő kozák támadás után Essenlukiban is kezdtek rosszabbra for­ dulni a d o l g o k , és G. elhatározta, h o g y elhagyja Mineralnyje Vodyt. N e m mondta, h o g y h o v á szándékozik menni, és nehéz is lett volna m e g m o n d a n i ebben az időben, ilyen körülmények között. A z o k , akik elhagyták Mineralnyje Vodyt. N o v o r o s s i y s k b e akartak eljutni, feltételeztem, h o g y ő is e b b e az irányba fog próbálkozni. Én is elhatároztam, h o g y e l m e g y e k Esscntukiból. D e n e m akartam őelőtte e l m e n n i . Ezzel kapcsolatban n a g y o n furcsa é r z é s e m volt. Ki akartam várni a v é g é t ; megtenni minden tőlem telhetőt, h o g y k é s ő b b ne tehes­ sek szemrehányást magamnak, h o g y e g y lehetőséget elmulasztottam. N a g y o n n e h e z e m r e esett elverni a gondolatot, h o g y G.-vel együtt dol­ gozzak. A u g u s z t u s elején G. elhagyta Esscntukit. Legtöbben, akik vele együtt éltek az „Otthonban", v e l e mentek. Páran már e l ő b b elmentek. Körülbelül tíz e m b e r maradt Essenlukiban. Elhatároztam, h o g y N o v o r o s s i y s k b a megyek. De a körülmények g y o r s a n megváltoztak. Egy héttel G. e l m e n e t e l e után m é g a legköze­ lebbi településekkel is megszakadt az összeköttetés. A kozákok meg­ kezdték rajtaütéseikéi a Mineralnyje Vodyba v e z e t ő vasútvonalra, s ahol mi voltunk, a bolsevikok megkezdték fosztogatásaikat, „rekvirálásaikat" és e h h e z hasonlókat. Ekkor mészárolták le Pyatigorskban a „túszokat", Russki, Radko-Dimitriev tábornokokat, Ouroussov herce­ get é s másokat.

375

Bc kell valljam, nagyon ostobának éreztem magam. Amíg lehetett azért n e m utaztam el, h o g y G.-vel dolgozhassak, és ennek len a v é g s ő k ö v e t k e z m é n y e , h o g y különváltam G.-től és a bolsevikokkal marad­ tam. Mindannyian, akik Essentukiban maradtunk, n a g y o n n e h é z időket éltünk át. N e k e m és családomnak v i s z o n y l a g k e d v e z ő e n alakult a dol­ gunk. N é g y ü n k közül csak ketten kapták m e g a tífuszt. Senki s e m halt m e g . E g y s z e r sem raboltak ki. V é g i g dolgoztam, és pénzt kerestem. A többieknek sokkal rosszabbul ment. 1919 januárjában a Denikin- had sereg kozákjai felszabadítottak bennünket. De csak nyáron tudtam el­ hagyni Essentukit. G.-ről csak nagyon k e v é s hír volt. Vonattal Maikopig mentek, aztán ő és az e g é s z csoport gyalog ment át a h e g y e k e n , n a g y o n érdekes, de igen nehéz úton, le a tengerig. S z o c s i b a , amit ép­ pen a grúzok foglaltak el. Az ö s s z e s csomagjaikat g y a l o g cipelték ma­ gukkal, mindenféle kaland és v e s z é l y közepette, utak nélküli h e g y s z o ­ rosokon át. ahol a vadászok is ritkán jártak. Körülbelül e g y h ó n a p alatt érték el S z o c s i t . De a s z e l l e m már nem volt ugyanaz. A h o g y ezt már előre latiam, S z o c s i b a n a csoport nagyobb része elvált G.-től. Ezek között volt P. és Z. Csak n é g y e m b e r maradt G.-vel. akikből egyedül dr. S. volt az ere­ deti szentpétervári csoportból. A többiek csak a „fiatal" c s o p o r t o k h o z tartoztak.

5 9 . ábra A 3-as pont, vagy a mi és fi közötti „intervallum" volt a hely, ahol a „ s o k k " belépett, és amit a második oktáv dó 192-je adott. Mikor hoz­ záadtam e n n e k az oktávnak a kezdetét az enneagramhoz, láttam, h o g y a 6-os pont lett a második oktáv mi és fi közötti „intervalluma", és a „sokk" az ennél a pontnál k e z d ő d ő harmadik oktáv dó 48-a. Az oktávok teljes rajza a k ö v e t k e z ő k é p p e n alakult:

Februárban P., aki miután szakított G.-vel, Maikopban telepedett lc, átjött Essentukiba az anyjához, és tőle tudtunk m e g mindent részlete­ s e n , ami a S z o c s i i g tartó úton történt. A moszkvaiak Kijevbe mentek. G. n é g y társával Tiflisbe ment. Tavasszal hallottuk, h o g y Tiflisben folytatja a munkát, új emberekkel, új irányban, főképpen művészetre alapozva, v a g y i s zenérc, táncokra és ritmikus gyakorlatokra. A tél v é g é n , mikor az életkörülmények megjavultak, k e z d t e m átnéz­ ni a j e g y z e t e i m e t és G. ábráinak a rajzait, amiket e n g e d é l y é v e l Szent­ pétervár óta megőriztem. F i g y e l m e m e t különösen az enneagram ra­ gadta m e g . Az enneagram magyarázata magától értetődően befejezet­ len maradt, de b i z o n y o s jelek arra mutattak, h o g y folytatni l e h e t Na­ g y o n hamar megláttam, h o g y mindenek előtt a s z ó és a !á között lát­ s z ó l a g rossz h e l y e n l é v ő „sokk" jelentőségét kell megérteni. Azután m o s z k v a i j e g y z e t e i m e t néztem át, figyelmemet a „táplálék diagramm­ ban" l é v ő három oktáv e g y m á s r a gyakorolt befolyásáról mondottakra fordítottam. Lerajzoltam az enneagramot, ahogy megmutatta, és lát­ tam, h o g y ez e g y b i z o n y o s ponton túl a „táplálék d i a g r a m m o t " ábrá­ zolja.

376

Ez azt jelentette, h o g y a „ s o k k " egyáltalán n e m volt rossz helyen. A hatos pont mutatta a „sokk" bemenetelét a második oktávba, és a „ s o k k " volt a dó, amivel a harmadik oktáv kezdődött. M i n d a három oktáv elérte a H 12-őt. Az e g y i k b e n fi, a másikban szó, a harmadikban mi volt. A második oktávnak az enneagramban, ami fi 12-nél fejező-

377

dött be. tovább kellett volna haladnia. De a fi 12-nek és a mi 12-nek s z ü k s é g e van „hozzáadott sokkra". Ekkor nagyon sokat g o n d o l k o z t a m e z e k n e k a „sokkoknak" a természetén, de majd később beszélek róla. Éreztem az enneagram tartalmának nagy gazdagságát. Az 1, 2. 4, 5, 7, 8-as pontok a „táplálék diagram" szerint a szervezet k ü l ö n b ö z ő rendszereit képviselik. 1 - az emésztőrendszer. 2 - a l é g z é s rendszer; 4 - a vérkeringés; 5 - az agy; 7 - a hátgerinc; 8 - a szimpatikus ideg­ rendszer és a nemi szervek. Eszerint 1, 4, 2. 8. 5. 7, 1, b e l s ő vonalai­ nak iránya, v a g y i s a 7 részeinek összetétele, a vérerek áramlásának irá­ nyát, v a g y eloszlását mutatja a szervezetben, és visszatérését a v i s s z e rekben. Az k ü l ö n ö s e n érdekes volt, h o g y a visszatérési pont n e m a s z í v n é l , h a n e m az e m é s z t é s i rendszernél van, ami m e g is felel a való­ ságnak, m i v e l a v é n á s vér e l ő s z ö r az e m é s z t é s termékeivel v e g y ü l ö s s z e , aztán a jobb pitvarba m e g y a jobb kamrán keresztül, aztán a tü­ d ő b e , h o g y ott l e k ö s s e az o x i g é n t és onnan a bal pitvarba, aztán az ütő­ éren át az érrendszerbe. Az enneagram további vizsgálatánál láttam, h o g y a hét pont az ó k o ­ ri világ hét bolygóját is képviselheti; más szóval az enneagram asztro­ nómiai s z i m b ó l u m is lehet. És amikor a bolygókat a hét napjai szerint soroltam be, a k ö v e t k e z ő képet kaptam: NAP

DicsSoHi

lakni és d o l g o z n i . A forradalom és minden, ami velejárt m é l y undort keltett b e n n e m . U g y a n a k k o r a „fehérek" melletti r o k o n s z e n v e m ellen­ ére s e m hittem g y ő z e l m ü k b e n . A bolsevikok n e m tétováztak e l y a n dolgokat ígérgetni, amit s e m ők, s e m mások nem tudtak teljesíteni. Ez volt a fő erejük. Ebben senki s e m tudón vetekedni velük. Ráadásul N é ­ metországból kaptak támogatást, a j ö v ő b e l i bosszúállásra látván ebben a lehetőséget. Az ö n k é n t e s hadsereg, amelyik felszabadítón bennünket a bolsevikoktól, k é p e s volt harcolni ellenük, és le tudta győzni őket. De képtelen volt m e g f e l e l ő m ó d o n megszervezni az életkörülménye­ ket a felszabadított területeken. Vezetőiknek sem programjuk, s e m tu­ dásuk, s e m tapasztalatuk n e m volt e z e n a téren. T e r m é s z e t e s e n ezt nem is lehetett elvárni tőlük. De a tények, tények voltak. A helyzet na­ g y o n bizonytalan volt, és a M o s z k v a felé ö z ö n l ő hullám bármelyik nap újra visszafelé özönölhetett. Külföldre kellett menni. Londont j e l ö l t e m ki v é g s ő célul. Először is, mert ott sok embert ismertem, m á s o d s z o r azt gondoltam, h o g y az an­ golok között n a g y o b b visszhangra és érdeklődésre találok ezekkel az új ideákkal, mint bárhol másutt. Ezenkívül, amikor India felé menet Londonban voltam, a háború előtt és visszafelé jövet, már elhatároz­ tam, h o g y o d a m e g y e k megírni és kiadni a könyvemet, amit 1911-ben kezdtem el Az Istenek bölcsessége c í m e n , ami végül A világegyetem új modellje c í m e n jelent m e g . Egyébként ezt a könyvet, melyben a val­ lás kérdéseit érintenem, különösképpen az Új Testamentum tanulmányo-zásának módszereit, nem lehetett volna kiadni Oroszországban. Elhatároztam, h o g y Londonba utazom, és ott megpróbálok előadá­ sokat, csoportokat szervezni, úgy, mint Szentpéterváron. C s a k h o g y minderre három és fél év múlva került sor. 1919 június elején, végre sikerült e l h a g y n o m Essentukit. Ebben az időszakban az e s e m é n y e k lecsendesedtek, és az élet aránylag biztonsá­ g o s a b b lett. De n e m hittem e b b e n a nyugalomban. Muszáj volt kül­ földre menni. E l ő s z ö r R o s z t o v b a mentem, aztán Ekatcrínodarba és N o v o r o s s i y s k b a , majd ismét v i s s z a Ekaterinodarba. Ebben az időben Ekaterínodar volt O r o s z o r s z á g fővárosa. lu találkoztam néhány tár­ sammal, akik e l ő t t e m hagyták el Essentukit. és néhány barátommal Szentpétervárról.

6 1 . ábra N e m próbáltam tovább menni, mert nem voltak kéznél a m e g f e l e l ő k ö n y v e k é s k e v é s volt a z idő. Az „ e s e m é n y e k " n e m hagytak időt filozófiai spekulációkra. A m e g ­ élhetésre kellett gondolni, v a g y i s egyszerűen arra, h o g y hol tudnánk

378

B e s z é l g e t é s e m e g y i k ü k k e l megmaradt e m l é k e z e t e m b e n . E g y szentpétervári barátom azt kérdezte tőlem, mikor G. tanításáról és az ö n m a g á n v a l ó munkáról beszéltünk, h o g y tudok-e említeni ennek a munkának bármilyen gyakorlati eredményét. Mindarra e m l é k e z v e , amit az elmúlt évben tapasztaltam, különösen G. elutazása után, azt mondtam, h o g y e g y különös bizalomra tettem szert, amit nem tudok e g y szóval kifejezni, dc m é g i s megpróbáltam neki leírni.

379

„Ez n e m a s z o k á s o s értelemben vett önbizalom," mondtam, „hanem pont az ellenkezője. Ez. inkább a k ö z ö n s é g e s én j e l c n t é k t e l e n s é g é b e n v a l ó teljes b i z o n y o s s á g , an-ól az 'énről' beszélek, amit általában isme­ rünk. De abban b i z o n y o s vagyok, h o g y ha valami s z e r e n c s é t l e n s é g tör­ ténne v e l e m , o l y a s m i , ami sok barátommal megtörtént az elmúlt év­ ben, akkor nem ez a közönséges én, hanem egy másik Én tudna a hely­ zet magaslatán állni. Két évvel ezelőtt megkérdezte G. érzek-e ma­ gamban e g y új Ént, azt kellett válaszolnom, h o g v s e m m i l y e n változást n e m éreztem. M o s t már másképp mondanám. Es el is tudom magya­ rázni, h o g y történt ez a változás. Ez n e m egyszerre történt m e g , és n e m olyan változás, m e l y é l e t e m minden pillanatát magába foglalja. A min­ dennapi élet m e g y a m a g a útján, az ö s s z e s ostoba, mindennapi kis 'én­ nel', talán néhányat kivéve, akik már lehetetlenné váltak. De ha vala­ mi s ú l y o s e s e m é n y teljes létem erőfeszítését kívánná m e g , tudom, h o g y n e m tudnék szembeszállni vele azzal a kis k ö z ö n s é g e s ' é n n e l ' , aki j e l e n l e g is beszél, és akit meg lehet rémíteni - hanem csak e g y má­ sikkal, a nagy ' É n n e l ' , akit semmi s e m tudna visszarettenteni, és aki e g y e n l ő fél lehet mindabban, ami történik. N e m tudom ezt ennél job­ ban leírni. De számomra ez tény. És ez határozottan kapcsolatban van a munkámmal. Ismeri az életemet, és tudja, h o g y n e m v a g y o k olyan ember, akit m e g lehet zavarni azzal, ami belülről és kívülről megrémí­ ti az embereket. De j e l e n l e g valami más állapotról van s z ó , aminek m á s íze van. É p p ezért én magamról tudom, h o g y ez az új b i z a l o m n e m e g y s z e r ű e n az élettapasztalataim g y ü m ö l c s e . Éz az ö n m a g á m o n v a l ó munka e r e d m é n y e , amit négy é v v e l ezelőtt kezdtem e l . " Ekatcrínodarban, és azután télen Rosztovban összegyűjtöttem e g y kis csoportot, és az e l ő z ő télen kidolgozott terv alapján előadásokat tartottam G. tanításáról, amit a hétköznapi életből kiindulva közelítet­ tem m e g . 1 9 1 9 nyarán és ő s z é n két levelet kaptam G -tői, Ekaterinodarban az egyiket, és a másikat Novorossiyskban... Azt írta, hogy Tiflisbcn inté­ zetet nyitott, „Intézet az ember harmonikus fejlődéséért" néven, s z é l e s programmal, e g y prospektust mellékelt róla. M i n d e z m é g jobban el­ gondolkoztatott. A prospektus így szólt: A Nemzeti Oktatásügyi miniszter engedélyével megnyílt Tifliszbcn a G.I.G. rendszerére alapozott Intézet az ember harmonikus fejlődéséért. Az intézet el­ fogad gyerekeket, felnőtteket mindkét nemben. Tanítás reggel és este van. A tantárgyak: különböző ritmikus, orvosi és egyéb tornagyakorlatok, gyakorla­ tok az. akarat, a memória, figyelem, hallás, gondolkodás, érzelmek, ösztönök és így tovább, fejlesztésére. Az állt m é g a prospektusban, h o g y :

380

Már sok nagyvárosban működik, mini például Bombayban, Alexandriában, Kabulban. New Yorkban, Chichagoban, Knstianaban, Stockholmban, Moszk­ vában. Essentukiban és minden olyan helyen, ahol még igazi baráti, nemzet­ közi dolgozó társaságok vannak. A prospektus v é g é n az Intézet „speciális tanárainak" listája volt, ahol megtaláltam az én n e v e m e t ugyanúgy, mint a g é p é s z m é r n ö k P.ét, és m é g m á s o k é t a társaságunkbői, köztük J.-t, aki ebben az időben N o v o r o s s i y s k b c n élt, és egyáltalán nem volt szándékában Tiflisbe menni. G. azt írta levelében, h o g y „A Mágusok k ü z d e l m e " c í m ű balettjét készíti e l ő , és anélkül, h o g y bármi utalást tett volna a múlt nehézsége­ ire, m a g á h o z hívott Tiflisbe, h o g y ott vele dolgozzak. Ez n a g y o n jel­ l e m z ő volt rá. De k ü l ö n b ö z ő okokból n e m tudtam odamenni. Először is anyagi akadályok voltak, m á s o d s z o r az Essentukiban feltámadt ne­ h é z s é g e k s z á m o m r a v a l ó s á g o s a k voltak. Az elhatározásom, h o g y ott­ h a g y o m G.-t n e k e m nagyon sokba került, és n e m tudtam olyan könnyen feladni, annál is inkább, mivel az érveiben s e m tudtam meg­ bízni. Be kell valljam, az „Intézet az ember harmonikus fejlődéséért" programja n e m n a g y o n lelkesített. Természetcsen megértettem, h o g y G. kénytelen volt a külső körülményeknek m e g f e l e l ő e n valamiféle lát­ s z ó l a g o s formát adni munkájának, mint ahogy Essentukiban is tette, és h o g y lehetett ennek a külső formának valami karikatúra jellege. De ab­ ban is b i z t o s voltam, h o g y a forma mögött még m i n d i g megmaradt ugyanaz, ami volt, és h o g y ez n e m is változhatott. A k é t s é g e m csak az iránt volt, h o g y k é p e s vagyok-e e h h e z a formához alkalmazkodni. U g y a n a k k o r m e g voltam g y ő z ő d v e , hogy hamarosan újból találkoz­ n o m kell G.-vel. P. M a i k o p b ó l Ekaterinodarba jött, és nagyon sokat beszélgettünk a tanításról és G.-ről. P. e l é g g é negatív hangulatban volt. De úgy láttam, az e l k é p z e l é s e m , h o g y különbséget kell tenni a tanítás és G. között, hozzásegítette jobban megérteni a helyzetet. A csoportjaim e g y r e jobban kezdtek érdekelni. L e h e t ő s é g e t láttam a munka folytatására. A tanítás ideái visszhangra találtak, és nyilvánva­ lóan m e g f e l e l t e k az olyan emberek szükségleteinek, akik m e g akarták érteni, mi történik önmagukban és körülöttük. Körülöttünk befejezés­ hez k ö z e l e d e t t Oroszország történelmének rövid utószava, ami annyi­ ra megrémítette barátainkat és „szövetségeseinket". A j ö v ő n a g y o n s ö ­ tétnek tűnt. Az őszt és a tél elejét Rosztovban töltöttem. Itt két-három emberrel találkoztam a szentpétervári csoportból, és Z.-vel, aki Kijev­ ből érkezett. Z. ugyanúgy, miat P. nagyon negatív hangulatban volt az e g é s z munkával kapcsolatban. Ugyanabban a v á r o s n e g y e d b e n lak­ tunk, és úgy tűnt, h o g y a v e l e m v a l ó beszélgetés folytán sok mindent újra átgondolt, és m e g g y ő z ő d ö t t arról, hogy az eredeti értékelése he­ lyes volt.

381

Elhatározta, h o g y megpróbál eljutni Tiflisbe G.-hez. De a sorsa nem e n g e d t e m e g , h o g y ezt m e g t e g y e . Majdnem e g y időben hagytuk el R o s z t o v o t . Z. egy-két nappal utánam ment el, s már betegen érkezett N o v o r o s s i y s k b a , ahol 1 9 2 0 január elején himlőben meghalt. N e m sokkal ezután sikerült eljutnom Konstantinápolyba Ebben az időben Konstantinápoly tele volt oroszokkal. Találkoztam szentpétervári ismerősökkel, és segítségükkel előadásokat tartottam a „Russki Mijak" irodáiban. Hamarosan m e g l e h e t ő s e n nagy, többnyire fiatal emberekből álló közönséget gyűjtöttem ö s s z e . Folytattam a R o s z t o v b a n és Ekatcrinodarban elkezdett témák továbbfejlesztését, a p s z i c h o l ó g i a és filozófia általános ideáit ö s s z e k ö t v e az e z o t e r i z m u s ideáival. T o v á b b i levelet n e m kaptam G.-től, de biztos voltam benne, h o g y Konstantinápolyba fog jönni. M e g is érkezett júniusban, e g y e l é g nagy társasággal. Az egykori Oroszországban, m é g a legtávolabbi tartományokban is, már lehetetlenné vált a munka, és fokozatosan o d a jutottunk, mint Szentpéterváron már előre láttam, h o g y Európában kell d o l g o z n i . N a g y ö r ö m m e l találkoztam G.-vel, és ú g y tűnt ekkor, h o g y a munka érdekében minden e l ő z e t e s problémát félretehetek, és újból tudok ve­ le d o l g o z n i , úgy mint Szentpéterváron. Elhívtam G.-t az előadásaimra, és bemutattam neki hallgatóimat, különösképpen azt a harminc főből álló csoportot, akik a „Mijak" emeleti irodájában jöttek ö s s z e . G. balettje e b b e n az időben munkájának középpontjában állt. Emel lett folytatni akarta Konstantinápolyban a tiflisi intézet programját, amiben a fő helyet a táncok és ritmikus gyakorlatok foglalták el, amik a tanítványait a balettben való részvételre készítenék elő. Azt gondol­ ta, h o g y balettjéből iskolát csinál. Én d o l g o z t a m ki a balett forgató­ könyvét, ami segített jobban megérteni ideáit. A balett, v a g y inkább „revü" ö s s z e s tánca és jelenete hosszú, k ü l ö n l e g e s előkészítést igé­ nyelt. Ezért azoknak a tanítványoknak, akik a balettben és annak e l ő ­ k é s z í t é s é b e n részt vettek, az önmaguk feletti uralmat kellett tanulmá­ nyozniuk és elnyerniük, h o g y ezáltal k ö z e l e b b jussanak a tudat felső formáinak megnyilvánulásához. A balettbe belekerültek, és annak lé­ n y e g e s részeit alkották a szakrális táncok, k ü l ö n b ö z ő dervis testvérisé­ g e k gyakorlatai, szertartásai és s z á m o s alig i s m é n keleti tánc. Ez számomra n a g y o n érdekes időszak volt. G. gyakran jött h o z z á m PTinkipoba. Együtt jártuk be a konstantinápolyi bazárokat. Mentünk a M e h l e v i dervisekhez és G. elmagyarázta, amit magamtól n e m voltam k é p e s megérteni, h o g y a dervisek forgása fejben számolási gyakorla­ tokra van alapozva, ahhoz hasonlókra, amilyeneket nekünk mutatott Essenlukiban. N é h a a teljes napot és éjszakát együtt dolgoztuk át. E g y ilyen éjszaka különösen megmaradt e m l é k e z e t e m b e n , mikor a „Mágu-

382

sok k ü z d e l m e " dervis énekét „fordítottuk". Akkor megláttam G.-ben a művészt, a költőt, amit o l y a n g o n d o s a n rejtett, k ü l ö n ö s e n az utóbbit. Ez a fordítás ú g y történt, h o g y G. felidézte magának a verseket perzsá­ ul, néha h a n g o s a n m e g i s m é t e l v e , aztán lefordította nekem oroszra. Egy n e g y e d ó r a múlva, mikor én mondhatni b e l e v e s z t e m a formákba, s z i m b ó l u m o k b a és az asszimilálásaiba, azt mondta: ..most csináljunk ebből egy sort." N e m próbáltam s e m m i f é l e mértéket alkalmazni, v a g y ritmust keresni. Ez teljesen lehetetlen volt. G. folytatta, és e g y negye­ dóra m ú l v a újból azt mondta: itt e g y másik sor. R e g g e l i g folytattuk. Ez a Koumbaradjii utcában, a volt orosz konzulátustól e g y kicsit lejjebb történt. Az e g é s z város ébredni kezdett. Én leírtam az.t h i s z e m ötven sort, azután m e g á l l t a m az ötödik, utolsó soránál. S e m m i l y e n erőfeszí­ tés s e m tudott volna tovább késztetni. G. nevetett, de ő is fáradt volt, és nem tudta v o l n a tovább folytami. í g y a vers befejezetlen maradt, mert s o s e m tértünk vissza rá. Két-három hónap telt így el. Amennyire csak tudtam segítettem G.nck az intézet m e g s z e r v e z é s é b e n . De lassanként ugyanazokkal a prob­ lémákkal találtam s z e m b e m a g a m , mint Esscntukiban. így, mikor úgy e m l é k s z e m októberben, m e g n y í l t az Intézet, képtelen voltam hozzá csatlakozni, h o g y ne a k a d á l y o z z a m G.-t és ne támadjon viszály azok között, akik előadásaimra jártak, nem folytattam azokat, és n e m men­ tem többet Konstantinápolyba. E g y páran közülük meglátogattak Prinkipoban, és folytattuk a Konstantinápolyban elkezdett b e s z é l g e t é s e ­ ket. Két hónappal később, mikor G. munkája állandósult, újra elkezdtem előadásaimat Konstantinápolyban a Mijakban, m é g hat hónapon át. Időközönként meglátogattam G. intézetét, néha pedig ő jött hozzám Prinkipoba. A kettőnk közötti b e n s ő kapcsolat változatlanul n a g y o n jó volt. T a v a s s z a l javasolta, h o g y tartsak előadásokat az Intézetében, így hetente e g y s z e r tartottam előadást, amiken G. is részt vett, és kiegészí­ tette magyarázataimat. A nyár elején becsukta G. az Intézetet és átjött Prinkipoba. Körülbe­ lül e b b e n az időben részletesen elmondtam neki a tervemet, h o g y k ö n y v e t írnék, ami az ő szentpétervári előadásait és b e s z é l g e t é s e i t tar­ talmazná az én kommentárjaimmal. G. beleegyezett a tervbe és felha­ talmazott, h o g y ezt a könyvet kiadjam. Mindeddig e n g e d e l m e s k e d t e m a G. munkájában általános és mindenkire é r v é n y e s szabálynak, m e l y szerint senki, s e m m i l y e n körülmények között n e m írhatta m e g , m é g saját használatára s e m azt, ami G.-vel vagy a tanításával volt kapcso­ latban, v a g y azokkal, akik v e l e dolgoztak, és leveleket v a g y j e g y z e t e ­ ket s e m tarthatott m e g , m é g k e v é s b é adhatott ki bármit is. Az e l s ő é v e k b e n G. határozottan m e g k ö v e t e l t e ezt a k ö t e l e z ő szabályt, és a

383

munkában mindenkinek m e g kellett fogadnia, h o g y n e m ír s e m m i t G. külön engedélye nélkül, m é g akkor sem, ha otthagyná a munkát és G.-t. Ez volt az egyik alapszabály, amit mindenkinek, aki csatlakozott a csoportjainkhoz, be kellett tartania. De később G. olyan embereket is elfogadott, akik nem ügyeltek erre a szabályra, vagy n e m akarták fi­ g y e l e m b e venni. Ez magyarázza a k ü l ö n b ö z ő írások későbbi kiadását G. munkájának k ü l ö n b ö z ő időszakairól. 1921 nyarát Konstantinápolyban töltöttem, majd augusztusban Lon­ donba m e n t e m . Elutazásom e l ő n G. javasolta, h o g y mehetnék v e l e N é ­ metországba, ahol ismét intézetet akart nyitni, és a balettjét előadni. De e l ő s z ö r is n e k e m lehetetlennek tűnt a munkát N é m e t o r s z á g b a n m e g ­ szervezni, másodszor, már nem hittem benne, h o g y tudok G - v e l dol­ gozni. Londoni m e g é r k e z é s e m után újra kezdtem konstantinápolyi és e s sentuki előadássorozatomat. Megtudtam, h o g y G. a tiflisi csoportjával és azokkal, akik a konstantinápolyi csoportomból h o z z á csatlakoztak, N é m e t o r s z á g b a ment. Próbálta megszervezni a munkát Berlinben és Drezdában, és szándékában volt llellerauban, közel Drezdához a volt D a l r o z e Intézet h e l y i s é g e i t megvenni. De ebből semmi s e m lett. 1 9 2 2 . februárjában G. Londonba jött. Én azonnal m e g h í v t a m az előadásaim­ ra, és mindenkinek bemutattam. Ez. alkalommal a v e l e v a l ó kapcsola­ tom sokkal határozottabb volt. M é g sok mindent vártam munkájától és elhatároztam, mindent megteszek, ami segíti Intézete m e g s z e r v e z é s é ­ ben és balettje e l ő k é s z í t é s é b e n . De már nem hittem, h o g y tudok vele d o l g o z n i . Újra felmerültek ugyanazok az akadályok, mint Essentuki­ ban. Ezúttal már m e g é r k e z é s e előtt elkezdődtek. G. tervei m e g v a l ó s í ­ tásáért n a g y o n sokat tett. Már körülbelül húsz tanítványt előkészített, akikkel együtt el lehetett kezdeni a munkát. A balett zenéje majdnem k é s z volt ( e g y jól ismert z e n é s z k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ) . Az Intézet szer­ v e z e t e alaposan ki volt dolgozva. De végbcvitclérc nem volt pénz. M e g é r k e z é s e után hamarosan azt mondta G , azon gondolkodik, h o g y Londonban nyitja m e g az intézetét. Sokat azok közül, akik az előadá­ saimra jártak érdekelni kezdte ez a terv, és gyűjtést rendeztek e g y m á s között, h o g y fedezzék az anyagi oldalát. G. azonnal kapott e g y bizo­ n y o s n a g y s á g ú ö s s z e g e t , h o g y e l ő k é s z í t s e az ő és csoportja áttclepülését Angliába. Én folytattam előadásaimat, utalva azokra a dolgokra is, amiket G. Londonban mondott. De a m a g a m részéről elhatároztam, ha m e g n y í l i k L o n d o n b a n az Intézet, én vagy Párizsba vagy Amerikába m e g y e k . Végül is megnyílt Londonban, de k ü l ö n b ö z ő okokból megbu­ kott. De az én londoni barátaim, és akik az előadásaira jártak, jelentős p é n z ö s s z e g e t gyűjtöttek ö s s z e , és ezzel G. m e g v e t t e a történelmi Prieuré kastélyt óriási elhanyagolt parkjával a Fontaincbleau mellett l é v ő Avonban, és 1 9 2 2 ő s z é n ott nyitotta m e g Intézetét. N a g y o n v e g y e s tár­ s a s á g gyűlt ö s s z e . Voltak köztük, akikre Szentpétervárról e m l é k e z t e m .

384

Voltak G. tiflisi tanítványai. Voltak, akik az én előadásaimra jártak Konstantinápolyban és Londonban. Ezek különböző csoportokra o s z ­ lottak. V é l e m é n y e m szerint sokan nagyon elhamarkodtak, h o g y felad­ ták angliai foglalkozásukat, hogy követhessék G.-t. Semmit s e m mondhattam nekik, mert mikor nekem beszéltek róla. már ez cl volt döntve. F é l t e m , h o g y csalódni fognak, mert úgy tűnt nekem, h o g y G. munkája abban az időben n e m volt rendesen m e g s z e r v e z v e , és ezért bizonytalan volt. De ugyanakkor nem bízhattam a saját v é l e m é n y e m ­ ben, ezért n e m akartam beavatkozni, mert ha minden rendben m e g y , és az én f é l e l m e m hamisnak bizonyul, akkor az ő elhatározásuk lett vol­ na a h e l y e s . A z o k , akik v e l e m próbáltak dolgozni, különböző okokból elhagytak e n g e m , m i v e l azt gondolták, h o g y nekik könnyebb G.-vel dolgozniuk. K ü l ö n ö s e n a rövidített út ideája érdekelte ő k e t Mikor az én v é l e m é ­ n y e m e t kérték erről, t e r m é s z e t e s e n azt javasoltam, menjenek Fontaincblcauba és d o l g o z z a n a k G.-vel. Néhányan odatelepedtek. Mások csak kél hetet vagy e g y hónapot töltöttek G.-vel. Ezek azok voltak, akik az e l ő a d á s a i m r a jártak, és nem akartak maguk dönteni, de meg­ hallva m á s o k elhatározását, h o z z á m jöttek megkérdezni, h o g y nekik is fel kell-e „ m i n d e n t " adniuk és Fontaincblcauba menni, h o g y számuk­ ra cz-e az e g y e t l e n l e h e t ő s é g a munkára? Erre azt feleltem, várják m e g , míg én is eljutok oda. 1 9 2 2 . n o v e m b e r elején érkeztem m e g e l ő s z ö r a Prieuré kastélyba. N a g y o n é r d e k e s és élénk munka folyt. Egy pavilont építettek a táncok­ nak és gyakorlatoknak, a háztartás szervezett volt, a házat már rendbe hozták. Az e g é s z légkör n a g y o n jó volt és erős b e n y o m á s t keltett. Em­ l é k s z e m e g y b e s z é l g e t é s r e Katherinc Mansfielddel, aki akkor ott élt. Ez körülbelül halála előtt három héttel történt. Én m a g a m adtam m e g neki G. c í m é t . Ott volt két vagy három e l ő a d á s o m o n , azután eljött hoz­ zám m e g m o n d a n i , h o g y Párizsba m e g y . Hallotta, h o g y ott e g y orosz o r v o s g y ó g y í t o t t a a tüdőbajt a lép röntgensugárzásával. Ezzel kapcso­ latban persze n e m tudtam s e m m i t s e m mondani. Látszott, h o g y már fé­ lúton van a halálhoz. És azt h i s z e m , ezt ő m a g a is jól tudta. De min­ dezt e g y ü t t v é v e , ami meglepett nála, az erőfeszítései voltak. U t o l s ó napjait h a s z n o s s á akarta tenni, megtalálni az igazságot, melynek o l y tisztán érezte a jelenlétét, de képtelen volt megtapintani. Ú g y gondol­ tam, h o g y nem látom többé. De n e m utasíthattam vissza, mikor a pári­ zsi barátaim c í m é t kérte, azokét, akikkel ugyanazokról a dolgokról be­ s z é l g e t h e t , mint v e l e m . így i s m é t találkoztam vele Pricurében. E g y e g é s z estét töltöttünk együtt az e g y i k szalonban. E g é s z halk hangon beszélt, m e l y ú g y hangzott, mintha a semmiből jönne, de aminek meg­ volt a m a g a varázsa. „Errem, hogy ez az igazság és nincs más igazság. Tudja, már régóta kivétel nélkül mindannyiunkra úgy tekintek, mint hajótöröttekre, akik

385

egy lakatlan szigetre kerültek, de ezt még nem tudják. De ezek az em­ berek in, már tudják. A többiek, kint az életben, még mindig azt hiszik, hogy holnap jön értük a gőzös, és minden mehet tovább a régi meder ben. Ezek itt már tudják, hogy a jó régi meder már nem lesz többé. Na­ gyon boldog vagyok, hogy itt lehetek." L o n d o n b a való visszatérésem után hamarosan hallottam, h o g y meg­ halt. G. nagyon jó volt hozzá. M e g e n g e d t e neki, h o g y ott maradjon, p e d i g v i l á g o s volt, h o g y nem élhet sokáig. Ezért aztán fizetségül ka­ pott is kamatostól mindenféle rágalmat és hazugságot. 1923-ban e l é g gyakran m e n t e m Fontainebleauba, a z a z Pricuré-bc. R ö v i d d e l a m e g n y i t á s a után az Intézet felkeltette a sajtó figyelmét, és egy-két hónapig a francia és angol újságok gyakran írtak róla. G.-t és embereit ..erdei filozófusoknak" nevezték, interjúkat készítettek ve­ lük, fényképeket készítettek róluk, stb. G. munkájának középpontjában ebben az időben, v a g y i s 1922-től, főképp a ritmusok és formák tanulmányozására és kidolgozására s z o l ­ g á l ó m ó d s z e r e k álltak. Állandóan dolgozott a balettjén, k ü l ö n b ö z ő der­ v i s és szufi táncokat b e l e v í v e , és v i s s z a i d é z v e e m l é k e z e t é b ő l azokat a dalokat, amiket Ázsiában hallott évekkel ezelőtt. Ebben a munkában rengeteg új és érdekes d o l o g volt. Dervis táncok és zenék kétségtele­ nül e l ő s z ö r kerültek bemutatásra Európában. És ez óriási hatást keltett mindazokban, akiknek lehetőségük volt azt meghallgatni és m e g n é z n i . Pricurébcn is n a g y intenzitással folytak a gondolatgyakorlatok az e m l é k e z é s , a figyelem és a képzelet fejlesztésére, a „szellemi j e l e n s é ­ gek utánzásának" tanulmányozásával kapcsolatban. Aztán mindenki­ nek rengeteg, a háztartással kapcsolatos k ö t e l e z ő munkája volt, ami a m e g k ö v e t e l t m u n k a s e b e s s é g és e g y é b körülmények miatt óriási kitar­ tást igényelt. Ebből az időből különösen e m l é k s z e m e g y beszélgetésre, amit G. a l é g z é s i módszerekre szentelt, s bár ez a b e s z é l g e t é s is, mint sok m á s akkor, észrevétlenül múlt el, e g y teljesen új nézőpontból mutatta be a kérdéses témát. „A h e l y e s gyakorlatok célja", mondta G. „a szervezet feletti uralom e l é r é s e , úgymint a tudatos és tudattalan funkcióknak az akarat alá ve­ tése. Az e h h e z v e z e t ő gyakorlatok a l é g z é s s e l kezdődnek. A l é g z é s uralma nélkül s e m m i t s e m lehet uralni Ugyanakkor ez n e m könnyű feladat. M e g kell érteniük, h o g y háromféle l é g z é s van. Az egyik a normális l é g z é s . A második a ' m e s t e r s é g e s ' . A harmadik a m o z g á s által segített l é g z é s . Mit jelent e z ? Azt jelenti, h o g y a normális l é g z é s tudattalanul történik, ezt a m o z g á s i központ irányítja. Mi a m e s t e r s é g e s l é g z é s ? Pl. ha azt mondja az ember magának, h o g y belégzéskor tízig és k i l é g z é s ­ kor is tízig fog számolni, vagy b e l é l e g e z n i a j o b b orrlyukon fog, és ki-

386

lélegezni a balon - ez a formáló apparátus irányítása alan történik. És m a g a a l é g z é s is más, mert a m o z g á s i központ és a formáló apparátus k ü l ö n b ö z ő i z o m c s o p o r t o k o n keresztül hat. Azok az izomcsoportok, amikkel a m o z g á s i központ működik, a formáló apparátusnak elérhe­ tetlenek, és n e m is e n g e d e l m e s k e d n e k neki. De a m o z g á s i központ idő­ l e g e s m e g á l l á s a esetében a formáló apparátusnak van e g y i z o m c s o ­ portja, amit befolyásolhat, és ennek s e g í t s é g é v e l elindíthatja a l é g z é s i mechanizmust. De ennek munkája rosszabb, mint a m o z g á s i közpon­ té, és n e m tarthat sokáig. Olvastak k ö n y v e k e t a 'jóga légzésről', hal­ lottak v a g y szintén olvastak k ü l ö n l e g e s légzésről az ortodox kolosto­ rokban, ami az ' e l m é l k e d ő i m á d s á g g a l ' van kapcsolat ban. Mindig ugyanarról van s z ó . De a formáló apparátussal való l é g z é s nem normá­ lis, hanem m e s t e r s é g e s . Az e l g o n d o l á s a k ö v e t k e z ő : ha az ember e l é g hosszan, e l é g gyakran v é g z i ezt a légzést a formáló apparátus segítsé­ gével, a m o z g á s i központ, ami munka nélkül marad ez idő alatt, m e g ­ unja a s e m m i t t e v é s t , és e l k e z d dolgozni, 'utánozva' a formáló appará­ tust. E z n é h a megtörténik. D e e h h e z különböző feltételek kellenek, koplalás és ima, k e v é s alvás és mindenféle n e h é z s é g e k a test kimeríté­ sérc. Ha a test jól van tartva, ez n e m történhetik m e g . Azt hiszik, n i n c s fizikai gyakorlat az ortodox kolostorokban? Hát próbáljanak százszor leborulni a szabályoknak m e g f e l e l ő e n . Olyan izomlázat kapnak, amit e g y tornagyakorlattól s e m lehet kapni. M i n d e n n e k csak e g y célja van: rábízni a légzést a m e g f e l e l ő izmok­ ra, és átadni a m o z g á s i központnak. A h o g y már mondtam, cz néha si­ kerül. De m i n d i g nagy a kockázat, h o g y a m o z g á s i központ nem mű­ ködik m e g f e l e l ő e n , és mivel a formáló apparátus n e m működhet állan­ dóan, például alvás alatt, a m o z g á s i központ pedig nem akar, akkor a g é p e z e t n a g y o n n e h é z h e l y z e t b e kerül. Az e m b e r m e g is halhat, mert a l é g z é s e megáll. A g é p e z e t funkcióinak rendellenessége a légzési gya­ korlatokon keresztül majdnem elkerülhetetlen, mikor az emberek egyedül, könyvből próbáljak ki magukon a légzési gyakorlatokat, he­ lyes irányítás nélkül. Annakidején sok ember jött h o z z á m M o s z k v á ­ ban, akik teljesen tönkretették gépezetük h e l y e s működését az úgyne­ vezett 'jógi légzéssel", amit k ö n y v b ő l tanultak. A z o k a könyvek, amik ilyen gyakorlatokat ajánlanak n a g y o n v e s z é l y e s e k . E g y amatőr s o h a s e m tudja a l é g z é s kontrollját a formáló apparátus­ ból a m o z g á s i központba átvinni. Ahhoz, h o g y cz az átmenet megtör­ ténhessen, a szervezet m ű k ö d é s é n e k intenzitását a v é g s ő k i g kell fo­ kozni, de ezt e g y e m b e r e g y e d ü l s o h a s e m tudja megtenni. De a h o g y már m o n d t a m , van a légzésnek e g y harmadik módja - a m o z g á s i gyakorlattal együttjáró l é l e g z é s . De cz az emberi g é p e z e t na­ g y o n alapos ismeretét igényli, és ezt a módszert csak nagy tudású mes-

387

terek által vezetett iskolákban lehet követni. Ehhez képest az ö s s z e s többi m ó d s z e r csak amatőrködés, és megbízhatatlan Ennek a m ó d s z e m e k a fő ideája az, h o g y b i z o n y o s mozdulatokkal és pózokkal t e t s z é s szerint mindenféle lélegzést e l ő lehet idézni, ugyan­ akkor megtartva a l é l e g z é s normális, nem m e s t e r s é g e s jellegét. De ennél n e h é z tudni, h o g y m e l y i k mozdulat vagy póz m i l y e n fajta léleg­ zést idéz e l ő , és milyen típusú embereknél. Ez utóbbi k ü l ö n ö s e n fon­ tos, mert ebből a szempontból az emberek e g y b i z o n y o s számú típu­ sokra oszlanak, és minden típusnak megvannak a maga meghatározott mozdulatai, amivel ugyanazt a lélegzést tudja elérni, és éppen c l l c n k c z ő l e g . ugyanazok a mozdulatok a különböző típusoknál k ü l ö n b ö z ő lé­ legzést idéznek elő. Az az ember, aki ismeri, melyik mozdulat idézi e l ő benne ezt v a g y azt a lélegzést, már kontrollálni tudja szervezetét, és bármelyik pillanatban, amikor csak akarja, be tudja indítani az e g y i k v a g y másik központját, v a g y e l l e n k e z ő l e g , m e g tudja állítani e g y i k v a g y másik funkcióját. T e r m é s z e t e s e n e m o z g á s o k ismeretében és azok irányítására való k é p e s s é g b e n is vannak fokozatok - mint min d e n b e n a világon. Egy e m b e r tudhat többet v a g y kevesebbet, és többé v a g y k e v é s b é hasznosíthatja ezt. Jelenleg csak az alapelv megértése a fontos. Ez k ü l ö n ö s e n fontos a központok felosztásának tanulmányozásá­ hoz. Erről ezelőtt s o k s z o r volt szó. M e g kell érteniük, h o g y minden központ három részre oszlik a központok eredeti felosztásának megfe­ lelően: 'gondolatira', 'érzelmire' és 'mozgásira'. Ezek m i n d e g y i k e u g y a n a z o n elv szerint, három részre oszlik. Ehhez jön m é g az is, h o g y kialakulásától fogva minden központ kél részre oszlik: pozitívra és ne­ gatívra És a központok minden részében a 'tekercsek' csoportjai tár­ sítva vannak e g y m á s s a l , k ü l ö n b ö z ő orientációknak m e g f e l e l ő e n . Ez magyarázza m e g az emberek közötti különbséget, amit ' e g y é n i s é g n e k ' hívnak. T e r m é s z e t e s e n az ' e g y é n i s é g n e k ' n y o m a sincs, egyszerűen csak k ü l ö n b ö z ő tekercsek és asszociációk vannak."

De ezt a kísérletet nem fejezte be. És tudomásom szerint ezután so­ hasem tért v i s s z a rá. Ez idő alatt G. többször meghívott, h o g y menjek, és maradjak Prieurében N a g y kísértés volt e z . De annak ellenére, h o g y érdekelt G munkája, n e m találtam m e g benne a helyemet, és az irányát s e m értet­ tem. Ugyanakkor elkerülhetetlenül láttam, ahogy Esscntukiban is 1918-ban, h o g y sok ártalmas t é n y e z ő volt magában a munka megszer­ v e z é s é b e n , és fel fog bomlani az e g é s z . 1923 d e c e m b e r é b e n G. e g y bemutatót rendezett dcrvistáncokból, ritmikus m o z g á s o k b ó l és különféle gyakorlatokból Párizsban, a Champs E l y s é e s színházban. Ezután hamarosan, 1924 január elején, G. tanítványainak e g y részé­ vel Amerikába m e n t azzal a szándékkal, h o g y ott előadásokat és bemu­ tatókat s z e r v e z z e n . Indulása napján Pricurében voltam. Ez az elindulás e n g e m nagyon emlékeztetett az 1918-as Essentukiira és mindenre, ami kapcsolatban volt ezzel. Londonba visszatértemkor bejelentettem azoknak, akik az előadá­ saimra jártak, h o g y az én munkámat ezután teljesen függetlenül foly­ tatom, ahogy 1921-ben Londonban elkezdtem.

A b e s z é l g e t é s a kertben e g y nagy stúdióban folyt, amit G. dervis tekken stílusban díszített fel. A különféle légzések magyarázata után G a jelenlévőket három c s o ­ portra kezdte osztani a típusuk szerint, Körülbelül n e g y v e n e n voltak. G. m e g akarta mutatni, h o g y ugyanaz a m o z g á s k ü l ö n b ö z ő emberek­ nél k ü l ö n b ö z ő „légzési időpontokat" ad, például e g y e s e k n é l b e l é g z é s i , másoknál kilégzést; és h o g y milyen módon tudták k ü l ö n b ö z ő mozdu­ latok és pózok létrehozni ugyanazt a légzési periódust bclégzést, lég­ z é s visszatartási, kilégzést.

388

389

MUTATÓ Abszolút Az Abszolút él i teremtés sugara 80-8V 137-K. Az Abszolút mint .teljesség" vagy .Egység" 76-7 A húrom erő egysége az Abszolútban 78-79 Az Abszolút akarata és a világ mechani­ kus fejlődése 78-81. «3-4. 95. 137. IW, 308-9 Az Abszolút anyagszerúsége 86.172-4 Az Abszolút a rezgések forrása 170 Az Abszolút mint .Szent Isién, fcrős Isten. Halhataüan Isten' 132.323 Abszolút. Nap. Föld. Hold: a sugárzások három oktávja 167-70. 191. 277.292 Az Abszolút. Protokozmosz 205.211 Az Abszolút a hidrogének táblázatában 275-6 Az Abszolút a minden éki ábrájában 323 Aforizmák könyve 217 Agy 18. 54. 106 .Ahogy fent úgy lent" 214. 280 Akadályok 228-30 Akarat A gépies ember ..akarata" és a tudatból jovó akarat 40-3.58 70.92.11S. 142.218. 224. 281.301.310.316 Az akarat fejlesztése a három hagyomá­ nyos ut szerint 50: a negyedik út szerint. 50 Az Abszolút akarata 78-9.83-4.94-5. 264 A véletlen, a sors és az akarat 100-1 A másik akaratának alávetni magát 154. 165.242. 347-8. 365 Az akarat vonala 281 A .stop" és az akarat 352-4 Az akarat kérdése 161 Az akkumulátorok 233-6 Alcxandropol 340-2.372 Alkémia Allémia és kémia 8-9. 43-4. 89-90. 176 294 Az alkémia négy eleme 90-1 Belső alkémia 145 Az ember-gyár alkémiája 179-80, 189. 193. 255 Alvás Az alvás a fő jellemzője a modem embernek 66

Az ember alvásban él 120-1. 141-5. 155-9. 263-5.357 Azalvái és ébrenlét 213 Az ember meg van hipnotizálva 219-20. 25$ Analízis 105-6 Analógia Analógia a különböző rendszerek jelen­ ségei közön 78. 88. 122 Analógia az ember és a világegyetem kö­ zött 191.205-8.280 Angyalok 323-4 Anyag 41. 86-8.122-3. 136. 170-6. 172-6. 179-90. 317-20. Anyagszenlség A tudás anyagszenlség 37-8 A világegyetem anyagszerúsége 86-7 Az anyapzeruség hét rendszerének álta­ lános koncepciója 86-8 Az ember belső folyamatainak anyagsze­ rúsége 197-8 Aperccpció 121 Apokalipszis 295 Apostolok 96 Arány 123. 208 Arkangyalok 323-4 Asszociációk 60. 68. 74, 109. 112. 116 149. 296. 388 Asztrál teát 31-2. 41. 54.63. 92.97, 180. 197. 255 Asztrológia 366-7 Asztronómia 83 Albosz hegyei 36,304 Atom Az alom és az anyag szintjei 87. 136 Különböző anyagok atomjai 89-90,175-6 A mikro kozmikus atom 205. 209. 211 Automatizmus Automatikus és tudatos cselekvés 113-4 Automatikus pozitúrák varázsa 352 Ayokozmosz 205-6. 211.337-8 Ábrák Az ember négy testének ábrája 41 Az ember fizikai teste és négy teste párhu­ zamos munkájának Ihtája 42 A teremtés sugarának ábrája az Abszolút­ tól a Holdig 82 Az atomok egymáshoz való viszonya a hét világban 87

391

Az ember négy testének cs kapcsolatainak Állandó, változatlan 101. 156. 15«». 259, 3 12 I -m j | > 93 Allatok UH 120-1 A teremtés sugarának é* az ember négy Álmodozás III. 116, 196 lestének párhuzama 94 Ásílás 236 A figyelem egy irányú és két ininyil meg- Átadás, továbbadás osztása 119 A tudás átadása 39.70 A rezgések vonalának rejiddésc a/ oklaSzóbeli továbbadás 201 vok törvénye alap>un 124-K A tanítás idea.- továbbadni 224. 241-4 Aj oktáv ét a belsó oktáv 136 Az objektív tudomány ideáinak átadása A teremtés sugara az Abszolúttól az Ab278-H8 szolútig: leereszkedő kozmikus oktáv Az átadás módszert és sebessége 178 137 Eltorzult átadás 199 A kozmutus oktáv és a mellék oktáv 1 "9 Átalakítás, transzformáció A teremtés sugara a sugárzás három okA durva átalakítása finommá 179 távjának tormájában 167-9 Az átalakítás folyamatát az oklávok lörvéA hármasságok táblázata 170-2 nye irányitja 182 Az anyag tizenkét kategóriájának tabláÁtalakítása vagy transzformációja az érzata az Abszolúttól a Holdig 173 zelmcknek. második tudatos sokk A hidrogének táblázata 174 HM Az ember-jcyár ábrái a három emelettel és Alkéroiai transzformáció 255 az ílelem ok t á v o k fejlődésevei 182-90 Beavatás 314-5 A befolyások (mágneses központ) Out- Befolyások 191 penvky szenni 204 A bolygók befolyásának eredménye az A központok és akkumulátorok a bárom emberben 25. 103-4. 115 emeletes ember-gyárban 233-4 A világok befolyása az emberben 76-7 Átfogóbb hidrogén táblázat elkészítéséK-íltsó befolyások 101-2 nek kísértete tizenkét skálán 276 A bolygók befolyásának átvétele és toSzimbóiumok az ember belsó fejlődésére vábbadása 137-8. 305 alkalmazva 281 A világok közötti befolyások 167 Az enneagramm univerzális szimbóluma Három fajta befolyás az ember számára és a kapcsolódó ábrák, az .intet199-201.202.204 vallumok" helyzetével 286-91 A befolyások két forrása az emberiség száA sugárzás kozmikus oklávja. és az inler mára 310 vallumok továbbhaladása 293 Benyomások A fii. ló anyag kombinációsának szimMűvészeti munkával létrehozott benyobóluma 29) mások 26-7. 295-M Ember, bárány, féreg 3 l t A benyomások mint táplálék IKI-2.1X6-7. A hidrogének diagrammja gravitációs 191. 258. 279, 321 központ 319 Benyomások és a tudatos erőfeszítés Minden étó ábrája 323 188-90. 192-3 A kozmoszok légzésének összehasonlító Másokon létrehozott benyomások 167 táblázata Ouspemky szerint 330-2 Benyomások és az ember evolúciója 321 Az kló táblázata a kotönbözó rozmo- Beszélni 14.71-3.179. 196 224. 272. 356-7 szókban 338 A békességei meg kell semmisíteni 240 Az élelem ábrát illusztráló enneagramm Bizalom 231.270 377 Bizonyosság, bizalom Az enneagramm mint asztrológiai szimEgy új bizonyosság oennem 120. 379 hólura 371 Aki elvesztette bizalmát önmagában 242 Áldozat, feláldozni 24. 46. 61. 202. 222. 231. Bochara 36 240 Bolsevikok 344-5. 371. 379 Áldozat az ..igen - és -nem" közötti küz- Bolygók 23-S. $7.82-3. I lí. 137-8. 167-73. delemben 33 205-6 251. 336 Az áldozat ideája 274 Böjt 260. 351. 356-7

392

Bölcsek köve 294 A belsó egység és az elleniét az emberben Börtön 30. 364 32-3 Brahma 78. 339-40 Az egység tóbbszörosséggé való átalakuH .ni.Ih .i nyaklánca" 63 Lila 76.78-81 Buddhizmus 62-3. 350 Minden létezó alapvető egységének ideiBún 357 ja 122.278-80.283 Carpenter Edward 118 A belsó egység kialakulása 196 CéL célok 99-104 Az ember és a világegyetem egysége 205 A negyedik út célja 313 Az egység felé való törekvés 309 Az állandósuli cél és a jó és rossz ideája Elektron 2 1 6 3JI-Í 158-9 Ellentmondái 154-7. 159. 263 A tanár célja es a csoport munkája 222-3 Elválasztás 147-9. 179-80. 343 A cél önmaga semmiségének felismerése Ember 226 Az ember nem egy 14-5. 53-4. 59-61. 223. Érteni kell. hogy G. célja miból áll 268 300 CiviHzició 51 Az ember feleld* 20 Csalódás, mint a munkára való felkészülés Az ember nem tud tenni 20-2 112-1 242-3 A bolygók és az ember közötti idókúlönbCsavargó 363-4 vég 24 Csoda, csodálatos 3. 22-3. 33. 36,62.95.207. Az ember kűlönbözó szintjei 71-5 235.262 Egy ember semmit sem tud lenni 30.221-2 A csoport Az ember gép 18-21,31.47. S9.116 133-4. Mukafehételek a csoportban 13-5. 223-6 143. 145-6,349-50 (Lásd még emberi 228-30. 238-9. 240-1 gépezet) Acsoportszakségesa munkához 30 221-3 Az ember fejlődésének korrekt sorrendje Az olyan ember viselkedése, aki elhagyta 40 a csoportot 229. 269-71 Az ember négy teste 40-4.91-4.179-80. Mi a csoport 231-2 197.319 A közös felelősség szabálya a csoportban Az ember hasonlata a lóhoz és kocsihoz 231 41.91-2.301 A csoport és a munka három iránya 232 Az ember hasonlata a házhoz négy szobiDervis, mehvlevi 382 val 44 Dculerokozmosz 205-6. 208 211-2.337-9 Az utak és az ember rejlen lehetőségei 47-8 Dimenziók 208-15 Halhatatlan-e az ember? 44.91.93-4. 215 A dimenziók hatása 209 AJ ember evolúciójának lehetséges foA dimenziók hibás nézőpontja 215 lyamata 56-9. 220. 307-8 A dimenziók periódusa 209. 215 Az ember fejlődésének két vonala: a tudás A pont. a vonal és a sík dimenziói 208-9. és a lét vonala 64-8 214 Az 1-7. számú ember relatív koncepciója A magasabb dimenziók problémája 213 70-t. 94.192-3. 196-7. 299.319 A kozmoszok tanításának tanulmányoAz ember és a világ tanulmányozása 74-5. zisa a dimenziók szemszögéből 208-13 122.136.280 A dimenziók és az idő 209-10 Az ember az összes világban él 75-6 Döntés 149 160. 219. 268. 270.282 A Hold befolyása az emberre 85-6 Edény 43-4. 156 Aj ember a világegyetem, kicsiben 88.91, Egó gyakorlat 304 205 Tudatos egoista 103 Az ember befejezetlen világ 89 Egyéniség 40. 42. 59-60. 71. 163. 218. 310 Az emberre ható törvények és befolyások Egyiptom 3.4. 27. 302 101. 191.199-201. 202-V 204 Egység A tudat négy szintje az emberben 141-5 Az egység hiánya az emberben 14.53-4. Két ember _Én" és Ouspcntky 146-9 151 59-61 Aj esszencia és a személyiség uz ember­ ben 161-4. 254

ma

Közönséges és magasabhrendú erólesziAz emher helye a világegyetemben 167. tél 230-5. 347. 359 17;-* Tudatos erőfeszítés 30. 52 Az ember funkciói, a vtlag szubsztanciái Erőfeszítés és az élelem diagramm IKK-YI « helyei 175-6 Az ember felépítése mini egy három eme­ Erők Az erők kölcsűnviszonya j különböző letei gyár IK2. 318-9 világokban 25 Az ember él a mágnesei közpom 200-3 A három erő alaptőrvénye 77-XI. 275 Az ember és a kozmoszok ideája 205-9. A harmadik erő 77. 301 213-6. 329 Az erők eltérése 127-30 Az ember hipnotizál! 219-20. 254 Az erők és az anyag állapotai 89-90 A szimbólumok jelentése az ember belső Kozmikus erők 103.254 fejlődéséhez kapcsolódva 281-2 A három erő és a hármasság 171-2 A .modern" ember 38-9.65-6. 163.306-7 Erős Isten mint Abszolúi 323 Lmben szervezel Erőszak 266 Minden anyag megtalálható az emberi Esszencia •tervezetben 174-6 Az ember felosztása esszenciára és szemé­ Energia az emberi szervezetben 178-81. lyiségre 161-5 197-8 Az esszencia növekedése 161-4. 218. 24K Az emberi szervezet mini három emeletes Evolúció gyár 179-93.292-3 Az evolúció lehetősége 47 Az emben szervezet él a fiziológiai folya­ Az evolúció problémája és az emher 56-9 matok ideje 334-5 Az ember evolúciója két vonalon halad Az emberi szervezet rendűére, ahogy az 64-5 enneagrammban van elmondva 378 Az evolúció és a pontos nyelv szükséges­ Az emberi szervezet a világegyetem ana­ sége 70-1 lógiája 191 Az evolúciós létra 70-1 Emberiség Evolúció, esszencia és személyiség IM-J Az emberiség alá van vetve a befolyások Az evolúció vonala ellentéles a teremtés nak25. 138. 199 vonalával 134 A tudás elosztása az emberiségnek 37-9 Az evolúció három foka az emben gépe­ Van-e emben evolúció? 56-8.306-10 zetben 192-3 A bét törvénye és a mechanikus emberiség Az emberiség és az egyedi emher evolú­ 129 ciójának folyamata 305-9 Az emberiség köret 310-2 Az involúciós és evolúciós folyamai UW-9 Ezoterikus kór 310 Az evolúció lehetősége és a benyomások Exoterikus kór 311 Mezoterikus kór 311 minősége 321 Általános és egyedi evolúció 308-9 Krllsó kór 310 Ezoterikus központ 202. 204 Emlékezés 200 (Még mint óo-«m!ékezés) Ezoterizrous 4-5. 30-1. 36-9.31*4 Energia Ezoterikus kereszténység 41. 103. 129. 304 A hálál útin felszabaduló energia 85 Energia, anyag és anyagszerúség 90. 136 Az ébreséget képtelen tartósan Önmagán tartani 347 Az energia termelése és el pazarlása az Ébren alvás 219 emberi szervezetben 17 k-K 1 196-7. Ébresztőórák 221-2. 226 258-9.350 Élet Az akkumulátorok energiája 233-7 Életkörülmények 48 Szexuális energia 256-9 Az életen dolgozni 101-2 Engedelmesség 160-1. 222. 240.348.365 Az élet felülről jött 139 Enneagramm 286-95.377-t Az élet túl könnyú 240. 348 Erőfeszítés 154. 191-2. 196.230-1. 366 Elmondani az életűnket 247-9. 261. 272 Az erőfeszítés növeli a követelményeket Az összes törvényt meg lehet ismerni egy 230 élet alatt 250

394

Új élei kialakítása 255 Az életbeni munka 357.362 Én. ének Minden sokk más ént hoz fel 112-3 Különböző ének az emberben 14-5. 53. 59-61. 156.218.223.239.343 Keleti tanítás az énekről 60-1 Az én és a vallás 300-4 Küzdelem a hamis ének ellen 228 Az állandó Én 101 Új Én Ousoenskyhen 380 Értékelés 67 Értékelni, megbecsülni 31. 154. 259.268. 270.373 Énés. megértés Ouspensky szubjektív megértése 14. 20 Értés a negyedik uton 49. 160. 259 Értés a tudással és léttel kapcsolatban 67-8 Értés a három központ együttes munká­ ja 68 Értés és nyelv 68-70 A megénés különböző a csoportban és a csoporton kivflli emberek kőzött 121 Az értéshez energiára van szükség 179 Ahhoz, hogy a befolyásokat meg tudjuk különböztetni értés szflkséges 200 Értés az érzelmi központtal kapcsolat­ ban 236 Az értés ize 245 Az énés módszere 277 A szimbólumok megértése 280-4 Az enneagramm és az énés 294 Az énes az emberiség különböző körei­ ben 310-11 Az embernek elószór értenie kell 20-2. 49-50 Senki sem érti önmagát vagy másokat 22. 68-70. 96, 106-7. 244-5 Az értés illúziója 64. 238-9 Megértés a cselekvés elöti 17 Az oktávok törvényének megértése 135 Megérteni az akkumulátorok működéséi 233 A megénés miután elhagyták a munkát 270 Megénés másoknak való magyarázat közben 277 Érzelmek Kellemetlen, negatív érzelmek 56, 112. 179. 191. 194.198.237 Különbségtétel az érzet, az érzelem és a gondolái között 106-7 A második, szándékos, tudatos sokk 191 -3 Az érzelmek transzformációja 192-3

Érzékelés, érzet 68. 105. 117. 146. 176. 191 195 Az érzékelés ösztönös 107 Érzékelni önmagunkat 118-20. 188.343 A körben haladó érzékelés gyakorlata 351. 358 Fakír útja 44-8. 51.61-1 164 193.312 Fekete mágia 227. 253 Feladatok Feladatok és akadályok 228-31 Egyéni feladások 228-9. 241 Csoportos reladalok 232. 241 247-9. 386 Felelősség 19-20. 102. 231. 241 Felébredés 143-4. 159.217-21 274 Felfogás, felfogó képesség 77.107-8.138.308 Felkészülés, előkészület 20. 31 Felszabadulás, megszabadulás 61.84-5.104. 161. 165.25S-9 Fenyítés 348 Félelem 161.230-1.257.271 Figyelem 54.56.110.118-20.143.148-50.179 260. 265. 304. 343. 350-2. 354. 358. 381. 386 Filozófia 15.118.241295 Fizetség 12-3. 166. 178. 371 Formák 278. 316 Formáló apparátus 235. 387-8 Fő hiba 66 Fő jellemvonás, vagy hiba 226. 228. 240. 266-8 Föld Fejlődik, növekszik 25 83. 305 A FOld és a teremlés sugara 82-5. 94. 132. 137-9. 167-73 A Föld és a Hold 85 A Föld anyagszerű sége 86-9 A Fold a kozmoszban 205-6. 215. 334 Funkciók A funkciók és az ember testei 41-3.92-3 A funkciók megfigyelése és megkülön­ böztetése 105-9 Funkciók és központok 106-7. 104.7 A felfogásunk funkciója, és mini a tudás eszköze 107-8 A funkciók függenek egymástól 107-9.352 ösztönös és mozgási funkciók 11.1-4 A funkciók és a ludal 141 Az ember funkciói és a világegyelem színijei 176 G. (Gurdjiem Ouspensky első találkozási! (. vei e» a lanilása 7-11 Ouspensky benyomásai (i ről 7. 10-11 33-1

JV5

G. c s a p é i " kérdése 12. 165-6. 371.372 Gondolatok 59. 112. 114. 117-8. 146. 14X-9. IS9. I6J. 206. 218. 281.248 352 G. utazásai mint kereső 12. 37. 36 Gondolkozni 18.41-2.67. 107. 114. 191 G társai IS-6 Gravitációs központ G. szavainak éneimé 20 Állandó gravitáció* központ 71. 159 259 G. szisztémája' minden mindennel őszA gravitációs központ cs az átlag hidrogén ncMsjga 319 A találkozók szervezése 30-1 A munka gravitációs központja 356 G sokoldalúsága 34 Guru 15.374 G sztnészkedés* 16. 33 Gyakorlatok 260.304. 351-6. 359-6(1. 372. G. gyerekkora 35-6 3*6-9 Ouspensky felismeri G. tanításának erte­ Gyeplő 91-2.94 két 64 Haladás 51. 57. 299. 307 Hogy dolgozott G. a szentpétervári Halál 245 csoporttal 231 261 A halál túlélésének teóriája 31-3. 91. Mentális beszélgetés G. és Ouspensky 93-4. 101 között 262-5 Az élet és a halál a Földön 85 G mindenkinek meghatározza a 16 jel­ Felébredni, meghalni, megszületni 217-8 lemvonásit 267-8 G célj* 26S Halhatatlanság 32-3.4U-51.91-4. 101-2 215 217-8 G. lakásénak atmoszférája 271 Halhatatlan tárgy 33. 218 Étkezés G-vel 272-3 G. .Átváltozása' 324-5 Hallgatás 224. 271-3. 35641 Egy újságíró cikke G.-ről 325-6 Halon G. és édesapja 340-2 Kapcsolat a halottal 31.97 Komunoaélet G-vel 346 ..Halott emberek 144.164 Egy példa G módszerére 366-7. 380 Hanghordozás 248. 251. 272 Ouspensky különválasztja U t ideáílól Hasznosság három irányban 232-3 Hazudni, hazugság 22. 159-60. 165. 224-5 36». 373-5 229-31. 245. 249. 255. 270. 272. 282. 284 G-vel a Kaukázusban 369-76 301.347 G. létrehozza az Intézetei Tíflisbcn lao-Bi Háború 3-4.23-» 29.103-4.1 IS. 143 I 2 9 9 328. 344-5.379 G. égy dervis éneket fordít 382-3 G. megnyitja » Prieure-i Intézetet 384-«) Hármasság 78. 132.280-1 A hármasságok 170-5. 182-7.275. 277 Gépezet, emberi Háromszög 290.292-3 Az emberek gépek 18-21.11-21. Jl. 47. A ház allegóriája, ahol nincs ut 60-1 51. 102.104-5. 112-3. 116. 133-4. 142. Hely 145-6. 153-4.229.349 A hely ideája 95 Agyak az emberi gépezetben 54 Az emben gépezet ismerete 58-9. 104-6 Helyek a kozmikus rendszerben 89 órdlt gépek 101 A hidrogének helye az emberi szervezet­ Az emberi gépezet egyensúlya 108-9. 179 ben 191 Az emberi gépezet megnyilvánul*™ az Minden központnak megvan a helye 109 ok távok tdrvénye szerint 129-30 Minden helyre kerül 259 Az emberi gépezet evolúciója 192-3 Az ember helye a világban 167. 172. 174. A központok közötti kapcsolat problé­ 206 mája az emben gépezetben 193-6 Hidrogén Az akkumulátorok az emberi gépezetben A hidrogének koncepciója 90. 170-6 233-6 A hidrogén átalakulása az emben szer­ fcgy csoport mint gépezet 232 vezetben 179-93.258 Gondolat 18.49.57.67.93.109-10.118.120-1. A hidrogén a központok munkájában 129. 188. 193. 261. 279. 296. 300-2. HJ. 193-5 381 A hidrogének intelligenciája 318-2« A hidrogén mini táplálék 3 2 0 4

396

Hidrogének táblázata 173-7. 193.275-6. 317-9 Hipnózis 62. 219-20 Ilit 46.228. 241. 274.279 Hold A Hold éld lény 25. 84-5 A Hold a teremtés sugarában 811. 82-3. 132. 137 A Hold növekvő bolygó 25. 83. 301 A I lokl és az organikus ílct 57-8. 85-6.95. 139. 305. 360 Abszolút. Nap. Föld. Hold 167. 191 Holdkóros 363-4 Hozzáállás, viszony, magatartás Megfeleld hozzáállás a munkahoz 149. 228 259.268.270, 356 Ideák 55.69-70. 75. 121-2. 135.177.202.224 228.241-5.260.278.343.373 Ideiglenes intézd 61 Idő Az idd különböző a bolygóknak és az embernek 24. 138 Ouspensky teóriája a különböző időkről 209-10. 215-6, 329-40 Különböző iddk a különböző kozmo­ szokban 213 .Az idd lélegzet- 213. 329. 334 Mindennek kolónbözd az idő 250 Idő tiblázat 330-2 Igaz. igazság Meg kell tanulni az igazat mondani 21-2. 159-60. 224-5.229.130-1, 249. 262. 273 Az igazság ize 245 Objelknv igazság 278-9 Igazodás Belső igazodás 23. 151-4. 191 Külső igazodás 153-4 A külső igazodás hiánya 225. 230 Igazságtalanság 38. ISI Illúziók 21. 59 Ima 95. 132. 254. 260. 300-3 Intelligencia A bolygók és a Nap intelligenciája 25-6 Az anyag intelligenciája 176. 317-21 Intervallumok Intervallumok az oklávok kozmikus tör­ vényében 124. 1.37. 285 Intervallumok a teremtés sugarában 137-9. 167-9 Intervallumok az élelem oklávhan 183-6 Intervallumok az enneagrammhan 290-3. 377-8 Az intervallum mint „útkeresztezés" 307

Intézet az emhet hurnvOnikius Icjlddc-vccn I illiszben 380 Konstantinápolyban Ut! Berlinben és Drezdában 384 Londonban 384-5 Fdnlainchlauhan 385 Intéző 60 (mutáció 308 Iskolák Különböző iskolák 3-9. 15. 17. 36. 162-2. 238. 374 Az iskolák szükségessége 48. 347 Az oklávok törvénye alapján létreho/ntt iskolák 124. 134 Az iskolai legycleni l«>.259. 354-5 Előkészítő iskolák 222 Az iskola és G. csoportja 222-31.240-4 Ezoterikus iskolák 279. 313-4 Ismédó iskolák 302-3 A negyedik út iskolái 312 Az iskolában lehet-e hatmii végleges tor­ mában adni? 277 Jsmerd meg önmagad" 104. 280 Ismétlés 250-1. 260. 303 Isten 47. 86.91.95 132 „Isten irgalmazz" 3111-2 íz 105. 117.246 Izmok 303. 350 Izom feszültség 179. 1% Jó és rossz 175-8. 227 A jógi 44-51.67. 118. 312. 361. 374 A jövő 99-101 A lövőbem elet H>. 40 4.41 4 97 KII Kabala 205.283 Kairó 10 12 Kani 304-5 Kapcsolat Kapcsolat a testek közön 9 1 3 Kapcsalat az alsó év a lelsd központok között 194-6. 282 Kapcsolat a központok év a nagy akkuniii lator között 233-6 Kaukázus 32 328 9 345 167 171 171 Kauzális, vagy negyedik test 40 | 4 IK« 197 Kereszténynek lenni 69. 74 5 Hm -»» Az állageiiibci képtelen leie.zlény lenni 102. 258. 300 Kereszténység Különböző kereszténység \M 129 Ezoterikus kereszténység 41 101 I »9 304 A kercvzlényvég eredete es loi mája hl mát ló iskolák 10' 1

397

A kettősség törvénye 86. 281 -2 Minden központ egy felvevrt apparátus Kémia 109-10 Kémia, mágia és önmaga lantilmányozá Érzelmi központ 55. 109. I I I . 115. 194. sa K 238. 257-9. 282 Különleges kémia 89. 90. 170-0 Pelsó érzelmi központ 142. 194-5. 197. Kémiai üzem 259, 279 Az ember kémiai uzem 179-98.255 6 Felső gondolati központ 142. 194-5, 197, Az emberi szervezel kémiai uzem 179.98. 279 292-3. 318-9.350 ösztön közponl 55. 115. 236. 258. 282 Képzelódés 111, 120. 143. 146. 150, 165. Gondolati közponl 55. UN. 115. 193. 179, 218.221 -2. 257.263. 274.357. 236-7. 258-9, 282 364,386 A központok függetlensége 347-8 Kérdések 238-9.244 Központok a kozmoszok vonatkozása Kél szék közé esni 240. 268. 270. 365 ban339 Kis Ázsia 35. 340 Mozgási központ 55. 109 15. 194. 234. Kísérletek 62. 251-3, 260. 359 60. 388 236. 282 Kisugárzás Az egyik központ túlzott fejlődése a Személyes kisugárzással átitatódott többiek rovására 282 tárgy 97 Az alsó és a felsó központok közötti A II 12 anyag kisugárzása 255 kapcsolat problémája 193 6. 282 Kocsi. ló. kocsis, gazda 4 1 . 9 1 - 2 . 301 ..Tekercsek" a központokban 60 Komoly 268,300-1.364-5 Szex központ 55. 115. 257-9. 282 Konstantinápoly 295. 382-5 A központok sebessége 193 4. 339 Koiilcmpláció, szemlélődés 311. 350 A központ munkájának helyettesítése Kuniiull. uralom 133. 143. 160. 298. 310. 109-10. 258-9 351 3. 372 Kapcsolat a felső központokkal 14-1-6 Kozmosz A leKő központok és a magasabb A hét kozmosz ideája 205-8 lestek 197 Három kozmosz kapcsolata 205.8. 133-4 A mítoszok és szimbólumok, nyelv a A kozmoszok a dimenziók szemszögéből felsó központúk számára 279-80 208 9. 211-3. 333 A központok munkája különböző Beszélgetések a kozmoszokról 213-6 hidrogénekkel 194 Különböző idó a kíilónbozó kozmoszuk­ A felső központok és a ludat magasabb ban 329-40 szintjei 142 A kozmoszok és Ka.a ideája 304 5 A finomabb hidrogének és a felső Körülmények, fclléletek központok munkája 279-80 A létezés átlagos körülményei 48. 85, Kötelesség vállalás 312 89, 113. 1 4 1 167. 179-80. 186. 188. Kristályosodás 32-33. 180. 193. 255 191.200.313,359 Krisztus 96 8. 100, 144, 157. 166. 203. Az életkörülmények amikben az ember 237. 299-300. 119 a munka kezdeténél találja magát, Kundalmi 220 a legjobb lehetAség számira 48-9 Kutatás 200 A munka által megkövetelt kórulmenyek Küzdelem 14-5. 222-3.262 Az igen és a nem közötti küzdelem 32-3.43 Az iskola állal létrehozott körülmények Az erók küzdelme a világban 308 121-3, 134,260 Kuzdelein a fő jellemvonással 267 Kötelezettség vállalás 312 Küzdelem önmagunkkal 269. 281-2 Központok Küzdelem a negatív érzelmek ellen 56, 112 A kundalini és a központok 220 Küzdelem a szokások ellen 112-3. 164 Központok és az akkumulátorok 233-5 A testtel való küzdelem 350 Központok és a diagrammok 233 Lator a kereszten 349 A központok felosztása 55-6. 109-10, Lazítása az izmoknak 350-2 236-7. 257-8. 388 Lehetőségek 25.47 8. 56-7. 84. 9 1 , 113, 117. 145.210-2, 250. 257.306

398

Az. ideák megbecsülése 279 Mentális fényképek 146. 149 Mentális test 40-1.92-4, 180. 197 Mester A mester a különböző utakon 46-7 A mester a negyedik úton 202-4 A mester célja 222 Magatartás a mesterrel szemben 224-6. 228 31 A mestert nem lehet becsapni 269 A mester akarata 347. 354 Mezokozmosz 205. 208, 211. 330. 337 párhuzamos vonala 64-8 A mi 12 jelentősége és átalakulása 192-3 Az ember külső léte 66 A lét és a tudás egyensúlyának fontossá­ Mikrokozmosz 205-6. 208-9. 211. 213-6. 329-32. 337.339 ga 66 Minden csak történik 21. 31. 52. 5 8 . 6 6 . A relativitás elve az ember létére 101. 112 3. 127. 134. 143.227.316. alkalmazva 73 345 Lét és halhatatlanság 101 Áthaladás a lét egyik szintjéről a másikra Minkovski formulája 336-9 Mítoszok 279 314-5 A molekula 216, 331-7 A lét kozmikus szintje 320-4 Morális 152. 156-61, 349.362 Lét és tudat 141-4 Mozgásgyakorlatok 2 Itt. 294-5. 388 Létezés 65, 99 100. 209 11. 213. 215 Munka 105 I .éira a földtől a mennyig 177 A pénz kérdése a munkában 12-3. 166 Lökhárító 154-65 A munkába való belépés fellétcici 13-5 Ma Kellemetlen körülmények a munkában Ma, tegnap, holnap 100-1 23,30-1,240 Ma kell kezdem 230 G. munkájának és csoportjának szervezé­ A mai nap dolgaival kell kezdeni 366 se 29-30. 222-6, 231-2 Mag 255 A munka szintje és a közönséges ember Magasabbrerulű erőfeszítés 233. 347, 359 szintje 153-4. 199. 363 Makrokozmosz 205-6, 208. 211, 214-5. KUlsó igazodás a munkában 153-4.225 337-40 A kozmikus gyár belső munkája 191 Mansficld, Kathenne 383-6 Az első követelmény a munkában 229Maya 75 31 Mágia 8, 62-3,97. 226, 253. 283-4. 302 A munka három iránya 232 3 Mágnes 189 A munka tormája 238 Mágnese központ 200-1. 204 Ki képes a munkába bekapcsolódni Misik ember pozíciójába helyezni magái 153 242-4 Mechanikusság A munkához való hozzáállás 259, 356 A mechanikusság megértése 117. 218. A munka a negyedik úlon 312-3 259. 281-2 A munka és az iskolák 346 A mechanikusság és a torvények Művészet rendszere 79 9 1 . 8 3 - 4 A mii vészel ugyanolyan mechanikus Mechanikusság és az Abszolút akarata mint minden más 18. 39 83-4 Szubjektív és objektív művészet 26 7, Mechanikussá); és a szokások 112-5 295 8 A szex szerepe a mechanikusságban 254 5 A művészei egyik legősibb formája a Mechanikusság és tudat 308 szónyegkészítés 35 Az események mechanikussága 316 A relalivilás elve a művészetié alkalmaz Meditáció 303 va 73. 297 Megalokozmosr 205 Pszichologikus művészet 267 Megbecsülés Átváltozó művészei 321 Megbecsülése valaminek 241-2. 244

Lelkiismeret 155-9. 268 Lemondás 160 Levegő 181. 186-9 Légzés 188 9. 213. 242. 260. 329 34, 339-40, 351. 358-60, 372. 387 8 lépcsősor 201 Lét. lenni 80. 182.301 U n n i és tenni 22. 102. 242 A lét szintjeinek ideája 6 4 - 6 . 2 9 9 . 318 9 Léi, kronológia és megértés 66-8. 246 7 Lét és tudás: íz ember evolúciójának két

399

Nap 16. 24 5. 80 A Nap a Urcinlés sugarában 82 3. 86 7. 137-9. 167-70 A Nap és a kozmoszok 205. 2 1 1 . 2 1 } Narkotikum.* 8 9. 163. I9S A negyedik szoba 44 6, 51 A negyedik út A negyedik úi alapelvet, feltételei és módszerei 48 9. 160-1, 202 3. 312-3 Fellélek-k a lépesőn íelmeneielbcz 202 A munka organizációja a negyedik úton 222-6. 231-2. 245 6 A negyedik tii felismerése 361 Nem cinlékszik önmagára 117. 121. 149 50 Nevetés 236-7 Nitrogén 90. 170 3. 175. 183 6.275 Noé birkája 317 Növekedés Befed növekedés 142. 179-80. 192-3. 217 8. 255 A magasabb lestek növekedése 180 Nyelv, nyelvezet Különleges nyelvezet 22 Szubjektív nyelv 68. 70 Ponlo* nyelv, jmi a relativitás elvén alapszik 70- 5 Nyelvünk tökéletlensége 245. 278 9 Szimbolikus nyelv 279. 284 Egyetemet nyelv 96. 295 A nyelvek zavarodottsága 311 Obivájlel 154. 362-5 Objektív 141-2. 145.221. 278 9.295-7. 362 Okkult, okkultizmus 20. 33.48, 220. 242-3, 286.313 Oktális 60. 144. 156. 162.284 Oktáv A/ oklávok ideája 124 9 Leiek ís felfelé haladó oklávok 129 30. 134 Al.ípvdö és alárendeli lAlávok 134 5.280 Az oktáv és a ltuz/ájd.HI sokk 132-3. 307 Belső oklávok 135 7. 298 Oldal oktáv a Napból 139 A sugárzások hiruin oktáv ja 167-9 A tanlllék oktáv 182 92, 293, 377 8 A n 12-vel kezdődő oktáv 255-6 Az okiáv harmonikus fejlődése 282-3 Minden folyamai fejlődési vonalát meghatározza .1/ okláv 285 Az oktáv Ibrik 82. 124-8. 136 9, 18290.277. 288-93. 376-8 Ol.i|király G mini olajkirily 325-6 Orlcusz 297

Organikus élei a lóidon Az organikus élei a holdon befolyások­ nak van alávetve 2 5 . 9 5 Az organikus élet a Holdon táplálék a Hold számira 57. 85-6, 95. 305-6 A világ szó az organikus élclicl kapcsolatban 75 Az organikus élei energiát összegyűjtő í l l o m l s 85 Az organikus élei sukk a leienilés sugarában 132. 138. 168 9 Az organikus élei eiőkcl és sugárzásokat továbbító érzékszerve u lolilnck 138. 305 6 Az organikus élet az oldal oktáv egy láncszeme 139 Az. organikus ék'l a kozmoszok tanában 213 4 Az organikus elei evolúeiója 305-6 Az organikus ék'l lélegzete 213. 329 30 Osigén 90. 170-3. 175. 182 6. 275 Önmaga mcslerc 100. 103 A/ omnagán v.slö munka 101. 146. 222. 235 6. 240. 347-8. 156.365 Választani a helolylvik kozul 24 5 Egyszerre dolgozni a „icslcii" és a „ka|x.solatokim"9l-2 Az önmagán való munka a hét törvénye áll van rendelve 129 Az clsn lépés az önmagán való munka han 148 9 Az esszencia és a személyiség kérdése 162 4. 248 Az önmagán való munka elkezdéséhez energiára van szükség 178-9 Az onmagín való munka az állandó gravitációs központ lélieliozlsival kezdődik 239 Munka vagy békesség 240 Az önmagán való munkához ciőlcszílés és segítség szükséges 360 A tanárt a munkában nem kbel becsapni 269-70 Oneinlékezés Az oneinlékezés hiinya 117-21. 278. 301 Az oneinlékezés. vagy öntudat 141-4 Az ember nem emlékszik önmagára 149. 249 Akadályok az Oneinlékezés felé vezeti: úton 151 Energia az ívncmlékczéshe/ 178-9. 265 Oneinlékezés cs az első ludalos sokk 188. 193

400

A munka szabályai, mfnt segítségek az óncmlékczéshcz 224-6 Az oneinlékezés „stop" gyakorlata 354 ön fi gyeié* önfigyclés. analízis, regisztrálás 105-7 Az ontinyelés hasznos módszere 111-2 Az oníigyéléskor emlékezni kell önmagunkra 117-9 Az önfigyclés mint a felébredés eszköze 145-6 Az önfigyclés. látni önmagái 145-6, 151 Az onfigyelések élményének cseréje 240 Az önfigyclés nem létezik kellemetlen érzések nélkül 240 önfigyclés és a típusuk ismerete 247 ö n tan u I min > ez is Az ón tanulmányozás célja és módszere 17. 104-15. 145-9. 160. 222-3. 353 Az ontanulmányozis és a világegyetem 7 5 . 8 9 , 122.191. 280-1. 292 Az Ontanulmányozis és a f miHlelljr 177-8. 209. 2 1 1 . 2 1 3 . 261. 329.334. 335. 336. 375. 379 Világegyetem Az ember és a világegyetem párhuzamos tanulmányozása 75, 88. 122. 176, 205. 280 A világegyetem mint a teremtés sugara 82 6. 167-70 A világegyetem anyagszerűsége 86 A világegyetem rezgés 122-3 A világegyetem és a kozmosz 205.8 G. felrajzolja a világegyetem ábráját 167 70 Világok A világok organikus teóriája 24-5 Az egymás mellett párhuzamosan létező világok ideája 78-81. 136-7 A világok anyagszerűségének rendszere 86-8. 136-7 A világok befolyásolják egymást 88 Az ember evolúciója a bolygóvilág viszonylatiban 57-8 Visszatérés 250 I Zene 296-7 Zenei skála 124 8 Zéró A zéró viszonya a végtelenhez 206, 208-13.216, 331 A tízes számrendszer zérója 288