Misz József, Palotai Dániel - Makroökonómia feladatgyűjtemény

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL

Makroökonómia feladatgyüjtemény 2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL

Makroökonómia feladatgyűjtemény 2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

PANEM

Ez a könyv az Oktarási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Fe l sőoktarási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg.

Copyright

0

Hungarian ediúon Panem Könyvkiadó, Budapest, 2004

ISBN 963 545 434 l

A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője, Budapest, 2004 Lektorál~a: Major Klára S.t.erkcsztene: Dávid Krisztina Tipográfia és tördelés: Székffy Tamás Borítóterv: Édelkram Róbert [email protected] www.panem.hu Minden jog fenmanva. Jelen könyvet. illcrvc annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni. bármilyen formában vagy eszközzel

- clclmonikus úton vagy más módon - közölni a kiadók engedélye néllo..iil.

Tartalomjegyzék

Előszó

.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

)(. fejezet. A makroökonómia főbb mutatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 ~ fejezet. A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon. . . . . . . . . . . . . 14 ~fejezet. A gazdaság növekedése - A Solow-modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 ~ fejezet.

Munkapiac és munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

(2_. fejezet. Pénzpiac - pénzkereslet, pénzkínálat, infláció . . . . . . . . . . . . . . . . 42 ~ fejezet. ;;7' fejezet. "l>..~ { . ~ 1eJezet. ( M ejezet. 10. fejezet. ll. fejezet. 12. fejezet. 1

Aggregált kereslet és aggregált kínálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aggregált kereslet - Az IS-LM modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , A nyttott gazdasag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aggregált kínálat és a Phillips-görbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása . . . . . . . . . . Gazdaságpolitika, költségvetési deficit és államadósság . . . . . . . Minta vizsgasor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az l. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 2. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 3. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 4. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . Az 5. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 6. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 7. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 8. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 9. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 10. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A ll. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 12. fejezet, a minta vizsgasor megoldása

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . 56 .. 63 . . 85 . . 98 . lll . 120 . 131

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

137 139 144 149 152 156 158 167 176 182 186 189

Előszó

Jelen feladatgyűjtemény a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Makroökonómia Tanszéke bevezető Makroökonómia kurzusához készült, 2003-ban megjelent kötet 2. átdolgozott, bővített kiadása . A példatár illeszkedik a világ neves egyetemeinek standard makroökonómia tananyagához, ezért valamennyi hazai felsőoktatási intézményben e tárgyban oktatott alapmű elsajátításához nagy segítséget j elent. A 2 . kiadás megírásakor felhasználtuk az l . kiadás oktatásában szerzett tapasztalatokat, a kollégák és a hallgatók észrevételeit, megjegyzéseit. A példatár tematikája az előadások menetét követi , de az egyes fejezetek sorrendje- az oktatók belátása szerint - felcserélhető . Tapasztalatunk alapján a makroökonómia tudományának alapfokú megértése is folyamatos felkészülést igényel, ezért e feladatgyűjteményt egyaránt ajánljuk szemináriumi foglalkozásokhoz, otthoni gyakorláshoz, valamint vizsgára való felkészüléshez . Az első rész ll önálló, tematikus fej ezetre tagolódik. Az átdolgozás során egy új, a nyiton gazdasággal foglalkozó fejezettel egészítettük ki az előző kiadást. Minden fejezet elején feleletválasztós kérdések találhatók, majd számítási és geometriai feladatok, valamint gondolkodtató, kifejtendő kérdések következnek. A tematikus fejezeteket követően, 12. fejezetként, minta vizsgasort mellékeltünk, amellyel ténylegesen próbára tettük korábbi hallgatóink tudását. A könyv második részében találhatók a megoldások: a tesztek megoldási Irulcsa és a feladatok megoldási menetének részletes kifejtése. A feladatgyűjtemény jelöléseiben a bevett - a legtöbb tankönyvben is alkalmazott - gyakorlatot követi. A példák kiválasztása során igyekeztünk elkerülni a sablonos és csupán mechanikus számítást igény lő feladatokat. Az átlagos nehézségi szintet meghaladó feladatokat, amelyek megválaszolása kicsit több intuíciót, ill. bővebb matematikai eszköztárat kiván, *-gal jelöltük meg. A kérdések összeállításában a könyv szerzői mellett a Makroökonómia Tanszék szinte teljes kollektívája részt vett. Az évek során folyamatosan csiszolt és átalakított példák esetében ma már lehetetlen megállapítani, hogy kié volt az eredeti ötlet. Ezért ezúton is szerelnénk megköszönni kollégáiniatak segítségüket, megjegyzéseikeL Külön köszönet illeti Bock Gyulát, Bodnár Katalint, Horváth Áront, Major Klárát, Pete Pétert, Scharle Ágotát, SzabóBakos Esztert és Szilágyi Katalint. Továbbá köszönjük a kurzus hallgatóinak, hogy az l. kiadás oktatása közben kérdéseikkel és hozzászólásaikkal további munkára ösztönöztek. A feladatgyűj teményre vonatkozó észrevételeit, megjegyzéseit bizalommal küldje a [email protected] címre. A példatárral kapcsolatos közérdekű információkat megtalálja a http://makro.bkae.hu/peldatar.html oldalon. Jó munkát és hasznos időtöltést kívánunk! Budapest, 2004. augusztus

Misz József és Palotai Dániel

1.FE.JEZET

A makroökonómia főbb mutatói

1.1. Feleletválasztás 1.1. l . A bruttó hazai termék a) az ország területén adott időszakban megtermelttermékek és szolgáltatások összértéke. b) megegyezik a vállalatok összes termelési értékéveL c) megegyezik a hazai gazdasági szereplők összes jövedelmével, akár hazai, akár külföldi eredetű a jövedelem. d) megegyezik a hazai gazdasági szereplők hazai eredetű jövedelmével. 1.1.2. A nemzetgazdaságban keletkezett aggregált jövedelem értéke megegyezik a) a foglalkoztatottak teljes bértömegéveL b) az időszak alan lebonyolított pénzbeli tranzakciók összértékéveL c) a termelés különböző fázisaiban keletkezett hozzáadott értékek összegével. d) a termelők által realizált profit nagyságával. 1. 1.3. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, a) ha egy háztartás új autót vásárol. b) ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. c) ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. ~ d) ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel. ~-'~- ' Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, a) ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. b) ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. c) ha a vállalatok új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. d) ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet-állományuk növekszik. 1.1.5. Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül kormányzati vásárlásnak, a) ha kifizetik a nyugdíjakat. b) ha kifizetik a közalkalmazonak bérét. c) ha a hadsereg teherautókat vásárol. d) ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.

r 10

l. FEJEZET

1.1.6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tanalmazza a) a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak. b) a részvények vásárlását. c) a készletek növekedését. d) a háztartások autóvásárlását. 1.1.7. A hazai parasztgazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDP számbavétel szempontjából, ha a) azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gyarapítja. b) exportra kerül még a termelés évében. c) egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 1.1.8. Tételezzük föl , hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyánott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többit eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyárton anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez a) 5 milliárd Ft volt. b) 4,5 milliárd Ft volt. c) 2,6 milliárd Ft volt. _ d) 2,4 milliárd Ft volt. § Tegyük föl, hogy valaki 2002 januárjában vásárol egy újonnan épült lakást 20 millió Ft-ért, és beköltözik. Ekkor a 2002-ben mért fogyasztási kiadások cereris paribus a) 20 millió Ft-tal nőnek. b) 600 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakást havi 50 ezer Ft-ért lehetne bérelni. c) 200 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakás éves amortizációja l%. d) nem változnak. 1.1.10. Az alábbi esetek közül melyikben nő a GDP? a) A kormány átvállalja a mezőgazdasági termelők 60 milliárd forinmyi agrárhiteltartozását. b) Egy tervezőiroda l 00 millió forintért elkészíti a négyes me tró megvalósíthatósági tanulmányát az önkormányzat számára. c) A kormány megemeli az egyetemi hallgatók támogatását. d) A makroökonómia-vizsga után eladjuk a példatárunkat egy el sőévesnek. 1.1.11. Tegyük föl, hogy egy Magyarországon működő japán rulajdonú vállalat hozzáadott értéke 200 l-ben 500 millió Ft volt, profitja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása a) Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt. b) Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt. c) Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt. ..... d) Japán GDP-jéhez nulla volt. e) Az a) és b) válasz is igaz. j) A c) és a d) válasz is igaz.

A MAKROÖKONÓMIA FŐBB MUTATÓI

11

1.1.12. Egy Magyarországon működő, csak hazai munkavállalókat foglalkoztató, japán rulajdonú válJalat hozzáadon énéke 2001-ben 500 millió Ft volt, profilja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása a) Magyarország GNP-jéhez 450 millió Ft volt. b) Japán GNP-jéhez 50 millió Ft volt. c) Magyarország GNP-jéhez 500 millió Ft volt. d) Japán GNP-jéhez nulla volt. e) Az a) és b) válasz is helyes. j) A c) és a d) válasz is helyes. 1.1.11. A fogyasztói árindex a) egy rögzített összetétel ű jószágkosár bázisévhez viszenyílOrt beszerzési költségét mutatja. b) a reálbérek énékvesztését mutatja. c) a bázisév és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa. d) mindig nagyobb, mint a GDP-deflátor. §.Tegyük föl, hogy egy ország kőolajfogyasztásának 30%-át otthon termeli meg, s 70%-át importálja. Ha a világpiaci olajárak nagy arányban nőnek, akkor ennek hatására ebben az országban a) a GDP-defiátor nagyobb arányban nő, mint a fogyasztói árindex. b) a fogyasztói árindex nagyobb arányban nő, mint a GDP-defiátor. c) a GDP-defiátor ugyanakkora arányban nő, mint a fogyasztói árindex. d) a fentiek alapján semmit nem mondhatunk a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex alakulásáról. 1.1.15. Tegyük föl, hogy a GDP-defiátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke csökken. Ekkor a) a nominális GDP-nek emelkednie kell. b) a nominális GDP-nek csökkennie kell. c) a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia. d) a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 1.1.16. Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon cereris paribus a) növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét is. b) nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét sem. c) növeli a fogyasztói árindex értéké!, de nem növeli a GDP-defiátor értékér. növeli a GDP-defiátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értéké!. ~ Ha az OPEC összeomlana, és az olaj világpiaci ára jelentősen csökkenne, akkor egy ol ajimportőr országban, ahol hazai olajtermelés is van, a) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex ugyanakkora arányban esne. b) a GDP-defiátor kisebb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex. c) a GDP-defiátor nagyobb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex. d) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex is csökkenne, de nem dönthető el a két mutató csökkenésének aránya. 1.1. 18. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban erneikeden egy országban, rnint a nominális GDP, akkor ebbőJ az következik. hogy abban az évben a) az adók csökkentek. b) a fogyasztói árak csökkentek. c) az amortizáció csökkent. d) a GDP-defiátor értéke csökkent.

r::-:;4>

r 12

L FEJEZET

1.1.19. A GDP-defiátor a) értéke biztosan emelkedik, ha a reál GDP nő. b) a kibocsátás bázisidőszakban rögzítell egységének értékváltozását mutatja. c) is egyfajta inflációs mérőszám. d) rnindig kisebb áremelkedést mutat, mint a fogyasztói árindex. 1.1.20. A fogyasztói árindex a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor. b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumenadatainak hányadosa. c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja. d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek emelkedését. ~Az aktivitási ráta (részvételi arány) a) a foglalkoztatottak szán1ának és a munkaerő-állománynak (aktív népesség) a hányadosa. b) a munkaerő-állománynak és a teljes lakosságnak a hányadosa. c) a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságn_ak a hányadosa. d) a foglalkoztatottak számának és a felnőtt lakosságnak a hányadosa. 1.1.22. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és a) a foglalkoztatottak számának hányadosa. b) a munkaerő-állománynak a hányadosa. c) a felnőtt lakosság számának hányadosa. d) a teljes lakosság számának hányadosa. 1.1.23. Tegyük föl, hogy egy országban érvényesül Okun törvényének tankönyvben szereplő alakja, sa reál GDP egyik évről a másikra 4 százalékkal emelkedik. Ezzel egy időben a munkanélküliségi ráta egyik évről a másikra a) 2 százalékponttal csökken. b) 4 százalékponttal csökken. c) l százalékponrtal csökken. d) 0,5 százalékponttal csökken.

1.2. Feladatok 1.2.1. Egy gazdaság különböző szektoraíoak vásárlásairól az alábbi táblázatban feltüntetett adatok állnak rendelkezésre. Az első oszlop a vásárlások forrásait tünteti fel, az utolsó oszlop pedig a bruttó beruházásokat mutatja. Vásárlások

Honnan Vállalat Külföld

Háztartás

Állam

Külföld

Bruttó beruházás

5000

2000

3000

1000

5000 -

500 400

13

A MAKROÖKONÓMIA FÓBB MUTATÓI

\,

A fentieken kívül még ismert. hogy a tőkejavak értékcsökkenése az adon évben 600, a hazai gazdasági szereplők külföldön megtermelt jövedelme 800, a külfóldi gazdasági szereplők belföldön megtermelt jövedelme pedig 1000 egységnyi. a) Mekkora a fogyasztás, az állami vásárlások, az export és az import nagysága? b) Mekkora az ország GDP-je, NDP-je és GNP-je? 1.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban csak X és Y terméket termelnek és fogyasztanak. Az egyes termékek áráról és termelt mennyiségéről különböző évekből az alábbi adatok ismertek:

Év

px

Qx

P,

Q,

1990

30

100

50

200

2000

50

120

60

300

Nominál GDP

Reál GDP 2000-cs bázison

GDPdeflátor

C Pl 2000-es bázison

Az adatok alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovatait! 1.2.3. Tekintsünk egy leegyszerűsített gazdasági modellt, amelyben csak két szektor, háztartás és vállalat van! Tudjuk, hogy az év során a tervezett jövedelem nagysága 1200 egység, a szándékolt megtakarítás 200 egység, a szándékolt beruházás 250 egység, és azt, hogy az év elején a gazdaság 400 egységnyi felhalmozott késztermék készlettel rendelkezik. a) Mekkora az árupiaci összkereslet (szándékolt fogyasztás + szándékolt beruházás) nagysága? Mekkora az árupiaci túlkereslet (esetleg rúlkínálat) értéke? b) Mekkora lesz a késztermékek készlete az év végén? Mekkora lesz a tényleges beruházások és a tényleges megtakarítás nagysága? Hogyan láthatjuk be a tényleges beruházások és szándékolt megtakarítások azonosságát? 1.2.4. Tegyük föl, hogy Kánaánban csak tejet és mézet fogyasztanak. A bázisévben, 2000ben egy reprezentatív fogyasztó 10 kg mézet és 100 liter tejet fogyasztott. A méz ára 1000 Fúkg, míg a tej ára 150 Fúliter volt. 2001-ben a méz ára 1200 Fúkg, a tej ára pedig 200 Fú liter volt. a) Mekkora volt a fogyasztói árindex 2000-ben és 2001-ben? b) Mekkora volt a fogyasztói infláció rátája 2001 -ben? 1.2.5. Tegyük föl, hogy egy országban 2001-ben a piaci áron mért GDP !6 OOO .egység volt. A magánszektor által befizetett adók értéke 7000, az állam által a magánszektornak kifizetett transzferek értéke pedig 3000 egységnyi volt. A vállalati szeletor (adózás utáni) fel nem osztott profitja 1000, míg a háztartások megtakarításának énéke 2000 egységnyi volt. Mekkora volt a fogyasztás énéke?

2. FEJEZET

A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon

2.1. Feleletválasztás 2.1.1. Ha az Y = F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi áiiÍlások közül NEM igaz, hogy a) zY

= F(zK,zL).

b) Y/L = F(KIL,l). c) Y + l = F(K + l ,L + l). d) Y = MEK·K + MPLL landó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelési tényezők határterméke a) kizárólag a termelés KIL arányától függ. b) növekszik a terme lési mennyiség bővüléséveL c) csökken a termelés mennyiségének emelkedéséveL d) Egyik fenti váJasz sem helyes. 2.1.3. Állandó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelés Kl L arányának növekedésével a) a munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő. b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig nő. c) mindkét termelési tényező határterméke nő. d) mindkét termelési tényező határterméke csökken. 2.1.4. Ha egy országban a termelés hosszú távú alakulását a Cobb- Douglas-függvény jól közelíti, és bevándorlás követkellében egyszeri alkalommal megnő a munkaerő­ állomány, akkor ennek hatására a statikus modellben a) nő a hosszú távú jövedelmi sz im és a munka részesedésének aránya a jövedelemből.

b) nő a hosszú távú jövedelmi szim és a tőke részesedésének aránya a jövedelemből.

c) változatlan a hosszú távú jövedelmi szim, és nő a munka részesedésének aránya

a jövedelembőL d) nő a hosszú távú jövedelmi szim, és változatlan a két tényező részesedésének

aránya a jövedelemből.

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁ LÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁVON

15

2. 1.5. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg a) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással. b) a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését. c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal. d) hite l ezői bírják türelemmel. 2.1.6. Cobb- Douglas típusú termelési függvényesetén a tőke egyensúlyi reál bérleti dija nő, ha a) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak. b) a vállalatok több munkát alkalmaznak. c) az alkalmazott technológia fejlődik. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 2.1.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell fö ltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosságjelentős részét, akkor ennek következtében a) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek. b) a földbérleti díjak je l entősen csökkennek. c) a földbérleti díjak nem változnak. d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak. 2.1. 8. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében a) csökken a reálbér. b) nő a munka termelékenysége. c) emelkedik az árszínvonal . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.9. A fogyasztási határhajlandóság a) megmutatja, hogy a fogyaszták jövedelmük hány százalékát forditják fogyasztásra. b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra. c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.10. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineár is (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3000, akkor a fogyasztás C = 2800, és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3500, akkor a magánmegtakarítás értéke SP = 325. Ebben a gazdaságban a) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,25. b) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,2. c) a megtakarírási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

16

2. FEJEZET

2.l ~ II.hálassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT! \.._./ a) A társadalm• megtakamas a maganmegtakamas es a kolrsegvetes1 deficn osszege. b) A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fo-

gyasztás, valamint a kormányzati vásárlások értékér. c) A társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összege. d) A társadalmi megtakarítás változatlan GDP mellett emelkedik, ha nő a nettó

adók összege. 2.1.12. Jelölje a magánszféra megtakarításár SP, az állam megtakarírását Sc, a költségvetési deticitet DEF. Válassza ki a helyes állítást, ha tudjuk, hogy az árupiac egyensúlyban van. a) S +T= l+ G b) SG +T= l + G c) sp+ T= I+ G d) Sp+ T= 1- G e) Sc + T = DEF + G , 2.1.1}. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és \...._/ a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Az állam ösztönözni kívánja a beruházási keresleteL Erre a célra alkalmas eszköz lehet a) adókedvezmények nyújtása a beruházó vállalatok számára. b) az adók emelése. c) a fogyasztást sújtó adók csökkentése. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.14. A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezet a) ha technológiai változások folytán nő a beruházási kereslet b) az adók csökkentése vagy a kormányzati vásárlások növelése. c) ha a fogyaszték jövőbeni jövedelmük visszaesésétől tartva növelik megtakarításaikaL d) Az a) és b) válasz is helyes. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.15. A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezi a) a nominális pénzmennyiség növelése. b) az adók csökkentése. c) a kom1ányzati vásárlások csökkentése. d) ha adókedvezmények mian emelkedik a beruházási kereslet. 2.1.16 . A klasszikus modellben melyik változó alkalmazkodásán keresztül valósul meg az árupiaci egyensúly? a) A kibocsátás tipikus egységének ára. b) A kibocsátás mennyisége. c) A reálkamatláb. ---.._ d) A nominális kamatláb. ~ A klasszikus modellben a) a beruházások ménéke emelkedik, ha a reálkamatláb csökken. b) a beruházások mérréke emelkedik, ha a reálkamatláb nő. c) a profitvárakozások javulásával a beruházási függvény jobbra tolódik. d) Az a) és c) válasz is helyes.

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

1

17

"Í. ~-~ 8-~J~gyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és

~

a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Tudjuk, hogy a kibocsátás, a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlások pillanatnyi értéke mellett az Y < C + l + G reláció áll fönn. Ebben a gazdaságban a meginduló automatikus korrekciós mechanizmusok úgy állítják helyre az egyensúlyt, hogy a) a fogyasztás csökken, mert a fogyaszták jövedelme visszaesik. b) a kormányzat fedezet híján vásárlásainak visszafogására kényszerül. c) a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik. r:~d) Mindegyik fenti fej lemény bekövetkezik. r 2.1.1 9. ;A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszútávon), ha a megtakarítás nem függ a \.___..--/ reálkamatlábtól, és az állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor a) csökken a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is. b) csökken a fogyasztás, nő a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. c) csökken a fogyasztás és a magán.megtakarítás, de nő a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. d) nő az egyensúlyi reálkamatláb. 2.1.20. A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon), ha a megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és az állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor a) nő a fogyasztás, csökken a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. b) nő a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is. c) csökken az egyensúlyi reálkamatláb. d) nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.21 . Tegyük föl, hogy a klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának hatására. Ennek az lesz a következménye, hogy a) emelkedik a reálkamatláb és a beruházások tényleges értéke. b) emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik. c) se a reálkamatláb, se a beruházási kereslet nem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.22. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kom1ányzati kereslet bővülését a magánszektortól felvett hitelekből fmanszírozza. Ez a politika a) nem érinti a reálkamatlábat és a beruházási keresleteL b) csökkenti a reálkamatlábat, és növeli a beruházási keresleteL c) növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletet d) csökkenti a reálkamatlábat és a beruházási keresletet egyaránt. 2.1.23. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C= a + + b(Y - T;, ahol a > O, O < b < l (a és b konstans) és Y- T a magánszektor rendelkezésére álló jövedelem. Ebben a gazdaságban a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének bővülése a megtakarítási rátát (a magánrnegtakarításoknak és a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének arányát) a) növeli. b) csökkenti. c) nem változtatja meg. d) a fentiek alapján eldönthetetlen módon alakítja.

18

2. FEJEZET

2.1.24. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C = C0 + + c(Y - T) , ahol C0 >O és O< c< l (konstans paraméterek). Ebben a gazdaságban adócsökkentés hatására konstans GDP mellett a fogyasztási hányad (a fogyasztásnak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya) a) b) c) d)

nő.

csökken. nem változik. alakulása a fenti adatok alapján nem dönthető el. 2.1.25. Ha a klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon) a fogyasztási függvény C = C0 + c(Y- D , ahol (O< c< l), és a kormányzat 100 egységgel csökkenti vásárlásait, s ugyanezzel az összeggel csökkenti az adókat, akkor a) nő a társadalmi megtakarítás. b) csökken a lársadalmi megtakarítás. c) nem változik a lársadalmi megtakarílás. d) a fentiek alapján nem tudunk semmitmondani a lársadalmi megtakarítás alakulásáról.

2.2. Feladatok 2.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két alapvető termelési tényező a föld és a munk:a. A termelési függvény állandó mérethozadékot mutal. Tegyük föl , hogy egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős részét. Hogyan változnak a járvány hatására a reálbérek és a reál földbérleú díjak? Indokolja válaszát! 2.2.2. Egy klasszikus modellben a termelési függvény Y = 3K 113U 13 egyenlení. Tegyük fól, hogy a munkakínálat nagysága rögzített L = 1000, a tőkeállomány nagysága szintén adott K = 8000. A termék- és tényezőpiacok kompetitívak és a tényezőárak rugalmasak. a) Határozza meg a gazdaság termelésének nagyságát! Mekkora ebből az összes tőke- és munkajövedelem? b) Halározza meg az egyensúlyi reálbért és a tőke reál bérleti diját! 2.2.3. Egy klasszikus modellel jellemezhető gazdaságban ismert a munkakínálati fü~­ vény U = 640w, ahol w a reálbér, és a termelési függvény egyenlere Y = 25-J L. Tudjuk, hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják, és tökéletes verseny van. a) Adja meg a munka határtermék függvényét és a munkakeresleti görbe egyenletét! b) Mekkora a piactisztító reálbér? Mekkora a foglalkoztalás nagysága? Mekkora a kibocsátás?

/

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚTÁVON

19

2.2.4. Az alábbi ábrák a kölcsönforrások piacát ábrázolják a klasszikus modell elvei szerint működő gazdaságban. Az (l) jelű ábrákon a megtakarítások kamatérzéketlenek, míg a (2) jelű ábrákon érzékenyen reagálnak a reálkamatláb változásaira. a) Mur.assa meg az alábbi ábrákon a hitelfelvételből finanszirozott expanzív fiskális politika (adócsökkentés vagy a kormányzati vásárlások növelése) hatásait az egyensúlyi reálkamatlábra és a beruházások mennyiségére! (l) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

'------..____ _ _ _ S,I

' - - - -- - - - - - - S,I

b) Mutassa meg az alábbi ábrákon, hogyan hat az egyensúlyi reálkamatlábra és a

beruházások mennyiségére, ha egy technológiai változás folytán ugyanakkora reálkamatláb mellett több beruházást hajtanának végre a vállalkozók! (l) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

'------..____ _ _ _ S,I

' - - - - - - - - - - - - - S,I

20

2. FEJEZET

2.2.5. Az alábbi ábra a kölcsönforrások piacát ábrázolja a klasszikus modell elvei szerint múködő gazdaságban. Tegyük fól, hogy az ábrázol! gazdaságban a kormányzat a lakáshitelekre nagymértékű kamattámogatást vezet be, s ennek hatására a lakásépítés erősen föllendül és a költségvetési deficit növekszik. a) Az alábbi ábrán mutassa meg a fenti lépés hatását a beruházáskeresieri görbére, a társadalmi megtakarításra, a reálkamatlábra és a beruházások összmermyiségére! b) Hogyan hat a fenti politika a beruházások többi elemére, az üzleti állóeszköz- és a készletberuházásokra? r

s,

I, ...___ _ _ _...__ _ __ S,I 2.2.6. Egy klasszikus modell szerint múködő gazdaságban ismenek az alábbi adatok és összefüggések: - a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000; - a fogyasztási függvény egyenlete C = 20 + 0,8(Y- T); - az állam minden jövedelemre egységesen 15% (nettó) adót vet ki, így az adófüggvény T = O, 15 Y; - a kormányzati vásárlások értéke G = 320; - a beruházási függvény egyenlete l = 500 - 40r. a) Mekkora a fogyasztás , a beruházás és a költségvetési egyenleg az egyensúlyi helyzetben? b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb? c) Hogyan változnak a fömi mennyiségek, ha az állam a kormányzati kereslet visszafogásával biztosítja a költségvetés egyensúlyát? 2.2.7. Egy klasszikus gazdaságban ismertek a következő adatok és összefüggések: - a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 5000; - a magánmcgtakarítási függvény egyenlele S,, = 0,05(Y- T) + 200r; - a nettó adóbevételek nagysága T = 600; - a kormányzati vásárlások értéke G = 750; - a beruházási függvény egyenlere l = l OOO - 300r. a) Adja meg a társadalmi megtakarírási függvényt! b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb, beruházás, magánmegtakarítás és fogyasztás értéke? c) Hogyan hat egy adócsökkentés a b) kérdésben meghatározott értékekre? (Csak a változás irányát kell megadni!)

21

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYE SÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

2.2.8. Egy klasszikus elvek szerím működő gazdaságban a fogyasztás csak a magánszekror rendelkezésre álló reáljövedelmétől függ , s a fogyaszrási határhajlandóság értéke MPC = 0,8. A reálkamatláb egy százalékpontos emelkedése mindig 50 egységnyivel csökkenti a beruházási keresletet Csak egyösszegű adók vannak. A fentiek alapján töltse ki a következő táblázatban, hogyan változnak a megjelölt változók a fejlécben jelzen gazdaságpolitikai események hatására, egyebek váhozallansága mellen! Gazdaságpolitikai változások ~

!lG = 100, flT = O

flT = 200, !lG= O

!lG = flT= 100

Állami megtakarítás változása ll(T- G) Magánmegtakarítás vál tozása !:JSP Fogyasztás változása !lC Társadalmi megtakarítás változása t:JS Beruházás változása lll Egyensúlyi kamatláb válrotása llr

2.2.9. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek, és a megtakarítások nem függnek a kamatlábtóL Az alábbiak közül mely változások növelik a beruházások egyensúlyi mennyiségét? l. A kormányzat támogatja a kis- és középvállalkozások beruházásait. 2. A kormányzati vásárlások csökkentése. 3. Az adók emelése. 4. A kormányzat növeli a jóléti transzfereket. 5. A kormányzat adókedvezménnyel ösztönzi a magánmegtakarításokat, méghozzá olyan eredményesen, hogy minden 100Ft adókedvezményre 150 Ft-tal nőnek a magánmegtakarítások. 6. A fogyaszték a későbbiekben magasabb jövedelemre számítanak, így növelik jelenbeli fogyasztásukat. 2.2.10. Egy tökéletesen versenyző gazdaságban a beruházási függvény J(r) = 400 - SOr alakú, a kibocsátás értéke hosszútávon 600 egység, á társadalmi megtakarítás pillanatnyi értéke 150 egység. A magánszektor fogyasztási függvénye C= a + c( Y - T) , ahol a > O, O< c< l (a és c konstans), és Y - T a magánszektor rendelkezésére álló jövedelem. Tudjuk továbbá, hogy G = O és T = O. a) Adja meg - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékét!

22

2. FEJEZET

b) A kormányzat 50 egységnyi egyösszegű adót vet ki, amelyből árukat és szolgál-

tatásokat vásárol. Az állami beavatkozás következtében a társadalmi megtakarítás 20 egységgel csökken. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, államj és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! Számitsa ki a fogyasztási határhajlandóság értékér! c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi áruért és szolgáltatásért támaszt keresletet Kiadásai a költségvetés egyenJegét terhelik. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmj megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! 2.2 . 11. Egy klasszikus modellelleírható nemzetgazdaságban a fogyasztási függvény egyenJete C(Y) = 150 + 0,8Y01 , ahol Y01 = Y- T (disposable) a rendelkezésre álló jövedelmet jelöli. A nemzeti jövedelem értéke 2000, és hosszú tá von nem változik. A beruházási keresletet az / (r) = 250 - lOr függvény írja le. A költségvetés egyenJegét a következő tételek adják meg: G = 250, T = 200. a) Adja meg - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékér! b) Az állam kiadásait 50 egységgel növeli, és azonos mértékű, egyösszegű adó kivetéséből fedezi. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadaLmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyivel több áruért és szolgáltatásért támaszt keresleteL Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekből finanszírozza. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! d) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi adót enged el, míg kiadásain nem változtat. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmj megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást!

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

23

.J

2.2. 12. Egy klasszikus modell segítségévelleírható gazdaság termelési függvénye Y = K0 L, ahol a tőkeállomány változatlan értéke 2500. A munkakínálat állandó, értéke 400. Határozza meg az egyensúlyi reálbért! 2.2.13. Egy klasszikus gazdaság munkapiaca W = 2 reálbér mellett kerül egyensúlyba. A p munkakínálat állandó, a termelési függvény pedig Y= K0 L, ahol a tőkeállomány állandó. Mekkora a munka határtermelékenysége és az átlagtermelékenység a munkapiaci egyensúly mellett?

.J

3. FEJEZET

A gazdaság növekedése A Solow-modell

3.1. Feleletválasztás 3.1.1. A Solow-modell szerint egy stacianer egyensúlyban lévő gazdaságban {ha n =g = 0) a) az egy munkásra jutó tőkeállomány konstans. IGEN b) az egy munkásra jutó beruházás megegyezik az egy munkásra eső amortizációIGEN val. c) az egy munkásra jutó megtakarítás megegyezik az egy munkásra eső amortizációval. IGEN IGEN " d) Mindegyik fenti válasz helyes. 1 2 3.1.2. Ha y= k , s = 0,4 , o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó tőkeállo­ mány 0.4 sqrt(k) = 0.2 k • a) 4.

k=4

b) 8. c) 2. d) 16.

3.1.3. Ha .. a) b) c) d)

y=k

0,8. l ,6.

8. 2.

1 2 ,

s

= 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó beruházás k=4 y = sqrt(4) = 2 i = 2 * 0.4 = 0.8

3.1.4. A stacianer egyensúlyi egy főre eső tőkeállomány megnő. ha a) az egy főre eső beruházások szintje süllyed. b) az amortizáció üteme emelkedik. c) a megtakarírási ráta emelkedik. IGEN d) Mindegyik fenti válasz helyes. 3.1.5. Egy stacionárius egyensúlyban lévő gazdaságban megnövelik a megtakarírási rátát. Az új egyensúly beálltakor a) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb ütemben fog nőni, mint korábban. ~ b) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb lesz. IGEN c) az egy főre jutó tőkeállomány nem változik. d) Mindegyik fenti válasz helyes.

25

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

3.1.6. Ha y = k 1 2 • 8 = O, l, akkor az aranyszabályszerinti megtakarírási ráta ' a) b) c) d)

0.5. O, l. 0.6.

1/(2sqrt(k)) = 0.1 k = 25

Egyik fenti válasz sem helyes. 3.1.7. Ha a népesség növekedési üteme (n) a) ' b) c) d)

megnő.

megnő,

s*sqrt(25) = 0.1*25 5s = 2.5 s = 0.5

akkor az egy főre jutó tőkeállomány

IGEN csökken. nem változik. ó > n esetén megnő, ellenkező esetben csökken. 3.1.8. A Solow-modell szerinr abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növekedési üteme, on IGEN 'a) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó tőkeállomány. b) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme. c) magasabb az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme. d) Az a) és b) válasz is helyes. 3.1.9. A technikai haladás nélküli Solow-modellben a megtakarírási hányad emelkedése ' a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionáriIGEN us) értékét. b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensú lyi (stacionárius) értékér. c) biztosan csökkenti az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékér. d) hatására az a). b) és c) váJaszban megadon fejlemények közülegyik sem követ~ kezik be. ~A technikai haladás nélküli Solow-modell ben a népesség növekedési ütemének emelkedése a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékét. ' b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékét. c) biztosan növeli az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) érté két. d) hatására az a). b) és c) válaszban megadon fej lemények közül egyik sem következik be. IGEN

26

3. FEJEZET

Az alábbi ábra a 3.1.11 - 12. kérdésekre vonatkozik. Az ábrán lévő gazdaság a Solow-modell szerím működik. Tegyük föl, hogy nincs technikai haladás, és az egy főre jutó tőkeállomány aktuálisan a k 1 értéken áll.

y

3. l . ll. Ebben a gazdaságban az egy a) b) .. c) d)

főre

jutó jövedelem aktuális értéke

főre

jutó jövedelem hosszú távú stacionárius értéke

Y ~.

Y2. YJ. IGEN Y~.

3.1.12. Ebben a gazdaságban az egy a) Y~. t. b) Y2. c) Y3. d) y4

IGEN

3.1.13. Egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A munkaerő növekedési a üteme n. A gazdaság termelési függvénye Y = KaL' a, az amortizációs ráta megtakarírási hányad s. Melyik fenti paraméter ismerete NEM szükséges annak az egy főre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értékének kiszámításához, amely mellett az egy főre jutó fogyasztás maximális lenne?

o,

a) n b) a c)

o

~"' d)s

IGEN

' 3.1.14) A következő ábra egy Solow-modell szerint működő gazdaság stacionárius egyen'---.) súlyi helyzetét mutatja ak•. i értékeknéL Itt a tényleges megtakarírási ráta az aranyszabály szerinti rátánál a) kisebb. IGEN " b) nagyobb. c) pontosan megegyezik vele. d) Bármelyik fenti eset előfordulhat.

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

27

y y

3.1.15. Tegyük föl, hogy a Solow-modellben a termelési függvény Y= K IIJU 13 • A megtakarírási ráta 20% (s = 0,2), az amortizációs ráta pedig 10% (8= O, 1). Népességnövekedés és technikai haladás nincs. Mekkora az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üteme a kiigazodási folyamat első időszakában, ha kiinduló értéke k0 = l? a)ök=03 ko '

~ b) 6k = 0 1 ko

'

f(k) = k^(1/3) k0 = 1, y0 = 1, sy0 = 0.2, i = 0.2 k1 = 1.2

ök c) -k =015 . o

d 1 ök= o 2

IGEN k . o 3.1.16. A felhalmozás aranyszabályának teljesülésemellen a Solow-modellben • a) ugyanakkora a gazdasági növekedés üteme, mint más lehetséges növekedési páIGEN lyákon, ahol ellérő a megtakarírási hányad. b) az egy főre jutó fogyasztás növekedési üteme maximális. c) a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya maximális. d) biztosan nő az egy főre jutó jövedelem. 3.1.17. A Solow-modell szerím működő gazdaságban ismenek a következők: Y = K 112L'12 , 8 = l O%, s = 25%. (A népesség nem változik, és tekintsünk el a technológiai haladástól.) Ha ebben a gazdaságban az aranyszabály szerinti megtakarírási ráta s , 8 akkor l

a) s > s 8 • b) s < s

R

= Sg d) a fentiek alapján nem lehet eldönreni a relációt. C) S

28

3. FEJEZET

r'f."í.ii Biztosan az aranykori növekedési úton halad a gazdaság a Solow-féle modellben, ha \....._Aa) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a tőke termelési rugalmasságávai. b) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a munka termelési rugalmasságávaL c) a tőke termelési rugalmassága megegyezik a tőke jövedelemből való részesedési arányával. d) a munka termelési rugalmassága megegyezik a munka jövedelemből való részesedési arányával. 3.1.19. Ha egy exogén változás hatására megemelkedik az egy főre jutó tőkeállomány (k) 'stacionárius értéke a Solow-modellben, akkor ez NEM jár együrt feltétlenül az egy főre jutó . . . . . . . . . . . . . növekedéséve l. a) jövedelem b) beruházás c) amortizáció • d) fogyasztás IGEN 3.1.20. Melyik állítás HAMIS? A Solow-modellben a) a gazdasági növekedést a technológia fejlődésével és a népesség bővülésével magyarázzuk. b) az egyensúlyi pályán nem növekedhet az egy főre jutó jövedelem a technológia fejlődése nélkül. c) a megtakarítási hányad csökkenése alacsonyabb egyensúlyi kibocsátáshoz vezet. · d) a gazdasági növekedés üteme a tőkeállomány bővülési sebességél meghatározó megtakarítási hányadtól függ. HAMIS 3 .l. 21. A Solow-modell stacionárius egyensúlyi állapotában az életszínvonal folyamatOs növekedése - ha van - .................. ............. .. köszönhető. a) a magas megtakarítási hányadnak. b) az alacsony amortizációs rátának. • c) a technológiai haladásnak. IGEN d) a magas egy főre jutó tőkeállománynak. 3.1.22. A Solow-madellben n nagyságú népességnövekedés és g nagyságú munkakiterjesztő technikai fejlődés melleu a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány változása megegyezik a következővel: a) s'f(k) + (o + g + n)k. b) s'f(k) + (o- g - n)k. .. c) sf(k) - (o + g + n)k. IGEN d) s'f(k) - (o- g - n)k. 3.1.23. A Solow-madellben az egy munkásra jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a) O. ' b) g. IGEN c) n. d) n+ g.

3.1.24. A Solow-madellben az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme • a) O. b) g.

IGEN

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL

29

c) n. d) n + g.

3.1.25. A Solow-modellben a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a) O. b) g. c) n.

~'-.d)

n+ g.

IGEN

~Az ~ ország~ ~ellé,kel_t ábrán az A-val jelölt növek~dési pályán halad, a

t

B ország pedig a B-vel Jelolt palyan. Ebben az esetben azA orszagban ................... ...... .. .. , mint a B-ben, ha teljesülnek a Solow-modell feltevései. a) ugyanakkora a r, időpontban az egy főre jutó jövedelem színvonala b) biztosan alacsonyabb a népesség növekedési üteme c) biztosan alacsonyabb a technikai haladás üteme d) alacsonyabb a népesség növekedési ütemének és a technikai haladás ütemének összege ln Y,

A

3.1.27. Tegyük föl, hogy a Solow-modell által leírt gazdaság a kiinduló helyzetben a stacionárius egyensúlyi pályán fejlődik. Mi történik ezután, ha jelentősen lecsökken a munkaerő-állomány növekedési üteme (n)? 't a) Az új stacionárius állapotban nagyobb lesz az egy főre jutó tőkeállomány . b) A technikai haladás meggyorsul. c) A teljes kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme nem változik. d) Az új stacionárius egyensúlyi pályán az egy főre jutó tőkeállomány növekedési _ üteme magasabb lesz. ~gy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban a gazdaság belső szerkezeti változá~inak eredményeképpen megnő a tőkések részesedése a jövedelemből, mivel megváltozik a termelési függvény. Ennek hatására a) rövid távon lecsökken az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája. b) hosszú távon megnő az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája . c) hosszú távon megnő a megtakarítás kibocsátáshoz viszonyított aránya . .. d) rövid távon megnő az egy főre jutó kibocsátás növekedési rátája.

r 30

3. FEJEZET

'3.í.29. 'Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti

~ növekedési pályától KÜLÖ BÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is?

Az egy főre jutó fogyasztás maximális. A megtakarírási hányad megegyezik a tőke jövedelmi hányadávaL A népesség növekedési üteme megegyezik a reálkamatlábbal. A fogyasztási hányad megegyezik a munka jövedelmi hányadával. A technológiai fejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növekedési ütemével. 3.1.30. Ha a Solow-féle növekedési modellben az amortizációs ráta 10%-os (8 = 0,1), a munkakiterjesztő technikai haladás rátája (a munkahatékonyság növekedési üteme) 3 %-os (g = 0,03), és a népesség l %-os ütemben növekszik (n = 0,0 l) az egyensúlyi pálya mentén, akkor a tőkeállomány (K) növekedési üteme a) 10%-os. b) 6 %-os. c) 4%-os. _ . _· . Y!} 3 %-os. C2.V~együk föl, hogy egy Solow-modell szerint működő gazdaságban a technikai haladás üteme g = 0,02 volt egy korábbi hosszú időszakban, s utána ez tartósan a g' = 0,03 értékre emelkedik, más exogén változás azonban nem történik. Ennek hatására a) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó tőkeállomány stacionárius értéke megnő. b) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó kibocsátás stacionárius értéke megnő. • c) az egy munkásra (L) jutó kibocsátás növekedési üteme egy százaJékponnaJ megnő. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 3.1.32. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A tem1elési függvény Y = 12,5 · K 113(L·E) 211, az amortizációs ráta 5%-os (o = 0,05), a munkaerő-állomány növekedési üteme 2 %-os (n = 0,02), a munkakiterjesztő technikai haladás üteme 3%-os (g = 0,03), a megtakarírási hányads = 0,2. Mekkora a hatékony munkaegységre (L· E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke? a) i= 125 • b) y· = 62,5 c) y· =5 d) Egyik fenti váJasz sem helyes. a) b) c) d) • e)

Az alábbi adatok és összefüggések a 3.1.33-34. kérdésekre vonatkoznak. Két országra (A-ra és B-re) teljesülnek a Solow-modell föltevései. Mindkét ország az egyensúlyi növekedési pályán halad. A két ország termelési függvénye azonos, továbbá a két országban megegyezik a népesség növekedési üteme (n), a munka hatékonyságának növekedési üteme (g), az amortizációs ráta (8), valamint a munka hatékonyságának szintje (E) is. A két ország közötti egyetlen különbség az, hogy A országban nagyobb a megtakarírási ráta (s), mint B országban. 3.1.33. Ernian a magasabb megtakarítási rátávaJ egységre jutó tőkeállomány szintje a) kisebb, mint B országban. ' b) nagyobb, mint B országban. c) egyenlő a B országbeliveL

rendelkező

A országban a hatékonysági

(

/

(

AGAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL

31

~ A magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a tőkeállomány növekedési üteme a) kisebb, tnint B országban.

b) nagyobb, mim B országban. ~~c) egyenlő a B országbeliveL " ...

'1

3.1.3~.

Egy gazdaság a t 1 időpontig az A-val jelölt növekedési pályán haladt, de valamely 1 ~ exogén változás hatására - a bejelölt úton - áttért a vele párhuzamos B növekedési pályára. Ez az exogén változás .................... lehetett. a) a népesség növekedési ütemének csökkenése b) a technikai haladás ütemének visszaesése c) az amortizációs ráta csökkenése .. d) a megtakarírási ráta csökkenése ln Y,

A

B

3.1.36. Egy Solow-modellel leírható gazdaság aranykori növekedési pályán van, az egy főre jutó kibocsátás értéke y • Tegyük föl, hogy a népesség növekedési üteme meg8 nő. Az új aranykori növekedési pálya, és ezen y8 mértékű egy főre jutó kibocsátás továbbra is elérhető, a) ha a megtakarítási rátát megfelelő ménékben növelik. b) ha a megtakarírási rátát megfelelő mértékben csökkentik. c) ha a megtakarítási rátát változatlan szinten tartják. d) ha (kormányzati) beavatkozás nélkül kivárják, míg a gazdaság eléri új stacionárius egyensúlyi növekedési pályáját. "' e) Egyik fenti válasz sem helyes. 3.1.37. Egy gazdaság termelési függvénye Y= A· J(0·15L 0 ·75 egyenlern (ahol A a teljes tényezőtermelékenység). Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme 4 %-os (ó.YI Y = 0,04), a tőke növekedési üteme szintén 4%-os (MIK = 0,04), a munka növekedési üteme pedig l %-os (U/L = 0,0 l). Ekkor a teljes tényezőtermelékeny­ ség (A) növekedési üteme a) 4%-os (MIA = 0,04). b) 3%-os (MIA = 0,03) . ., c) 2,25%-os (MIA = 0,0225). d) Egyik fenti váJasz sem helyes.

~/

, 32

3. FEJEZET

3.1.38. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a tőkejövedelem részaránya a kibocsátásban (l/3)-os, a felhasznált munkamennyiség növekedési üteme 2 %-os, míg a fizikai tőke növekedési üteme és a kibocsátás növekedési üteme is 3%-os. E bben a gazdaságban a teljes tényezőtermelékenység növekedési üteme (a Solow-maradék) a) l %-os. O és g> O. Tudjuk, hogy mindkét termelési tényezőt határtermékével tizetik meg. a) A föntiek alapján mekkora a reáljövedelem sracionárius egyensúlyi növekedési üteme? b) Mekkora ebben a gazdaságban a hatékony munkaegységre jutó rőkeállomány (k = = KIEL) és kibocsátás (.v = Y/EL) stacionárius egyensúlyi értéke? c) Ebben a gazdaságban az egy főre juró rermelés stacionárius egyensúlyi értéke csökken, ha l. növekszik a megrakarítási ráta. 2. emelkedik a munkaerő-állomány növekedési üteme. 3. gyorsul a technikai haladás. 4. A 2. és a 3. válasz is helyes. 5. Egyik fenti válasz sem helyes. 3.2.5. Egy Solow-modellben a rermelési függvény Y= .J KEL egyenletű. (ahol E a munka hatékonysága). A népesség növekedési üreme l%, rechnikai haladás nincs. a tőke­ állomány amonizációs rárája 7%-os. A hosszú távú fogyasztási függvény C = O,BY. a) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó beruházás stacionárius egyensúlyi értékét [//(E· L) l! b) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó fogyasztás sracionárius egyensúlyi értékét [C/(E·L)I! c) A stacionárius egyensúlyi növekedési pályán haladva, mekkora az egy főre jutó jövedelem (Y/L) jelenlegi értéke, ha a munka hatékonysága E = l ,5? 3.2.6. Tegyük föl , hogy egy kompetitív gazdaságban a tőke részesedése az összrermékből 25%-os, a rőke/termelés arány KIY = 3 , a megrakarítási hányads = 0,3, az amorrizációs ráta pedig 8 = 0,05. Nincs technikai haladás és a népességnövekedés üteme 2% (n = 0,02). A rermelési függvény Cobb- Douglas típusú. Mekkora az egy főre eső tőkeállomány és az egy főre jutó termelés növekedési üteme? (Sracionárius egyensúlyi pályán halad-e a gazdaság?)

34

3. FEJEZET

3. 2. 7. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jel l emzők, stacionárius egyensúlyi növekedési pályán halad. A termelési függvény Cobb-Douglas típusú Y = J O és O< b< l; - a beruházási függvény l = X - dr, ahol x> O és d> 0; - a kormányzati kereslet G = G0 ; . - az adók nagysága T = T0 ; - a reál pénzkeresieri függvény L = eY - fr, ahol e> O és j> O; - rövid távon az árszínvonal rögzített P = P0 ; - hosszú távon az árszínvonal rugalmas és az aggregált kínálat rögzített LRAS = Y; - nincsenek inflációs várakozások n• = O; - a modellben szereplő paraméterek végesek. Tudjuk továbbá, hogy az áru- és pénzpiaci egyensúly mindig fönnáll. A fenti modell két ország (A és B) gazdaságát írja le. A két ország gazdaságának helyzete kezdetben azonos és gazdasági modelljük csak egyetlen Lényeges sajárosságban különbözik (az egyik függvény egy konstans paraméterében): A országban a beruházások érzékenyebben reagálnak a reálkamatláb változásaira, mint B országban. Tehát A országban a beruházások kamatérzékenységét jellemző d együttható értéke nagyobb, mint B országban .

84

7. FEJEZET

a) Tegyük föl, hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szimjén

termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris polilika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az egyensúlyi jövedelem? J. A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid távon az egyensúlyi jövedelem. 4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi jövedelem. b) Tegyük föl ismét. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szintjén termel. és ebből a hel yzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az egyensúlyi kamatláb (r)? l . A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid távon az egyensúlyi kamatláb. 4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi kamatláb. c) Tegyük föl újra. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szintjén termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben hosszú távon az egyensúlyi reálkamatláb (r)? l. A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét o rszágban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik hosszú távon az egyensúlyi reálkamatláb. 4. Egyik országban sem változik hosszú távorr az egyensúlyi reálkamatláb. *7.2.12. Egy keynesi gazdaságban a pénzkereslet kamatérzékenysége nagyon nagy. [Az L( Y, r) = kY- hr függvényben h tart a végtelenhez.] Elemezze az IS-LM rendszer segítségével a fiskális és monetáris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és monetáris politika elemzésére két külön) ábrával támassza alá! *7 .2.13. Egy keynesi gazdaságban a beruházások kamatérzékenysége zérus. [Az /(r)= l- br függvényben b = O.] Elemezze az IS- LM rendszer segítségével a fiskális és monetáris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és monetáris politika elemzésére két külön) ábrával támassza alá!

8.

8.

8.

8.

8

8. FEJEZET

A nyitott gazdaság

8.1. Feleletválasztás A nyitou gazdaság hosszú távon 8.1.1. A nyitott gazdaságban az árupiac egyensúlyi helyzetében a nettó export értéke a) egyenlő a társadalmi megtakarítás és a beruházás különbségével. b) egyenlő a nettó külföldi beruházás értékéveL c) egyenlő a kibocsátás és a belföldi kiadás különbségével. d) Mindegyik fenú válasz helyes. 8.1.2. Kis nyitou gazdaságban hosszútávon az expanzív fiskális politika a) emeli a kamatlábat, és így beruházásokat szorít ki. b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, s így nettó exportot szorít ki. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.3. Ha egy kis nyitott gazdaságban a technológia változása folytán nő a beruházási kerestet, akkor hosszú távon a) emelkedik a reálkamatláb, a nettó export pedig változatlan marad. b) nő a nettó export. c) csökken a nettó export. d) bővülnek a hazai megtakarítások is. 8.1.4. Egy kis nyiton gazdaságban hosszú távon a hazai valuta reál felértékelődése bekövetkezhet a) a hazai megtakarítások emelkedése folytán. b) az importkorlátozó intézkedések eredményeként. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.5. Ha egy kis nyiton gazdaság kormányzata importkorlátozó protekcionista intézkedéseket vezet be, akkor hosszú távon a) csökken az import, ezáltal nő a nenó export. b) a hazai valma reál felénékelődése folytán nem változik a nenó export. c) nő a nettó export, ez pedig a hazai valuta reál felénékelődésére vezet. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

86

8. FEJEZET

8.1.6. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaság főként gépalkatrészeket exportál, és csökken a gépalkatrészek iránti világkereslet Ennek következtében hosszú távon a) az ország nettó exportja csökken, valutája pedig reál leértékelődésen megy keresztül. b) az ország nettó exportja nem változik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt valutája reál leértékelődésen megy keresztül. c) az ország nettó exportja emelkedik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt valutája reál leértékel ődésen megy keresztül. d) a nettó export nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 8 .l. 7. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú táv on a nettó export csökkenésére vezet a) a beruházási kereslet emelkedése. b) a világpiaci kamatláb süllyedése. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.8. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, ha a) a hazai kormányzat expanzív költségvetési politikát folytat. b) a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8. 1.9. Ha egy kis nyitott gazdaságban a kormányzat hosszú távon csökkenteni kívánja a külkereskedelmi mérleg deficitjét, akkor ennek érdekében célszerű lehet a) a hazai beruházásokat növeirti. b) kormányzati szubvencióval támogatni az importtal versenyző hazai vállalatokat c) a kormányzati kiadások visszafogásával csökkenteni a költségvetési deficitet. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 8.1.10. Ha a hazai inflációs ráta meghaladja a külföldi inflációs rátát, a) lebegő árfolyam esetén hosszútávon a hazai valuta leértékelődésére kell számítani. b) rögzített árfolyam esetén a nettó export csökkenni fog. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.11. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika ceteris paribus a) a hazai kamatláb emelkedésére vezet. b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A nyitott gazdaság rövidtávon 8.1.12. A nyitott gazdaság Js· görbéje jobbra tolódik, ha ceteris paribus a) a központi bank leértékeli a hazai valutát. b) a kormányzat növeli vásárlásait c) az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be. d) emelkedik a hazai reálkamatláb, és ezért visszaesnek a beruházások.

A N'

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

AXYITOTI GAZDASÁG

87

8.1.13. Kis nyilOrt gazdaságban az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt Is· görbe negatív meredekségű. me n a) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai beruházások emelkednek. b) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai fogyasztás emelkedik. c) a hazai valuta leértékelődése folytán a nettó export emelkedik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.14. A Mundeli-Fleming-modellben egy kis nyirott országban tökéletes tőkepiac esetén a) a hazai kamatláb és a világpiaci kamatláb megegyezik. b) az LM" görbe függőleges, mert az árfolyam változásai nem módosítják sem a pénzkeresletet, sem a pénzkinálatot. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik femi válasz sem helyes. 8.1.15. A Mundeii- Fleming-modell szerím egy kis nyitort gazdaságban lebegő árfolyam me ll ett a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.16. A Mundell- Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellert a hazai pénzmennyiség bővítése rövid távon azért expanzív hatású, mert a) alacsonyabb kamatlábat és így nagyobb beruházási keresletet eredményez. b) leértékelődött hazai valutát és így nagyobb nettó exporrot eredményez. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.17. A Mundell-Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam me ll ett a) az expanzív fiskális politika magánberuházásokat szorít ki, mert növeli a kamatlábat. b) az expanzív fiskális politika nettó exportot szorít ki, mert a hazai valuta felértékelődésére vezet. c) az expanzív fiskális politika fogyasztást szorit ki, mert a fogyasztók a későbbi megszorításokra gondolva növelik megtakarításaikar. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.18. A Mundell-Fleming-modell szerím egy kis nyitott gazdaságban fix árfolyam mellen a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.19. A Mundell-Fleming-modellben egy kis nyitott gazdaságban rögzített árfolyamok esetén az expanzív költségvetési politika a) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntanása érdekében növelje a hazai pénzkínálator. b) nem képes a jövedelmet növelni. mert jegybanki intervenció következtében az LM' görbe balra tolódik. c) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntartása érdekében leülföldi valutát adjon el. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

88

8. FEJEZET

A

8.1.20. A Mundell- Fleming-modell szerim egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyam mellett a hazai valuta felértékelődését okozza a) az expanzív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt. b) az expanzív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt. c) a restriktív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt. d) a reSLriktív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt. 8.1.21 . A Mundell-Fieming-modell szerím egy kis nyiton gazdaságban az importkorlátozó intézkedések bevezetése rövid távorr a) növeli az egyensúlyi jövedelmet mind rögzített, mind lebegő árfolyam mellett. b) rögzíterr árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, lebegő árfolyam mellett viszont nem. c) lebegő árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, rögzített árfolyam mellett viszom nem. d) sem rögzített, sem lebegő árfolyam mellett nem növeli az egyensúlyi jövedelmet. 8.1.22. A Mundell-Fleming-modell szcrint egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyamok esetén a a) fiskális expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó export nő. b) fiskális expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csökken. c) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csökken. d) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nenó export csökken. 8. 1.23. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az árfolyam rögzített. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonalemelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, men az árszínvonal emelkedése a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig csökken. b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisarr felértékelődik a hazai valuta, ami a nettó export csökkenését okozza. c) a rögzítert árfolyam mellelt a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, ami a nettó export visszaesésével jár. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.24. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az árfolyam lebeg. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-emelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedése a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig csökken. b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a haza.i valuta, ami a nettó export csökkenését okozza. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8

89

A NYITOlT GAZDASÁG

8.1.25. Egy nagy nyiton gazdaságra a MundeU- Fleming-modeU feltevései érvényesek, és az árfolyam lebeg. Ha a konnányzat expanzív fiskális politikát alkalmaz, ez a lépés a) növeli a kamatlábat, és így csökkenti a beruházásokal. b) a hazai valuta felértékelődésére vezet, és így csökkenti a nettó exponot. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8 .2. Feladatok A nyitou gazdaság hoss-:;ú tái'OII

8.2.1. Egy kis nyirott gazdaság hosszú távú modelljében ismenek al alábbiak: - a kínálati oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000; - a fogyasztási függvény egyenletc C= 100 + 0,8(Y- D; - az adók értéke T = 400; - a kormányzati vásárlások értéke G = 500; - a beruházási függvény egyenlele l = 600 - SOr; - a nettó exportfüggvény egyenletc NX = 200 - 400t:; - a világpiaci reálkamatláb r' = 4. a) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a nettó export az egyensúlyi helyzetben? b) Mekkora az egyensúlyi reálárfolyam? c) Tegyük föl, hogy a kormányzat túlzottnak ítéli meg a kialakult külkereskedelmi deficitet, mert az a külföldi adósságállomány felhalmozódásával jár. A kormány 200 egységre akarja csökkenteni a külkereskedelmi mérleg hiányát, s ezt a célt a kormányzati vásárlások megváltoztatásával kívánja elérni. Milyen mértékben kell módosítani a kormányzati vásárlásokat a cél elérése érdekében? A végrehajtott intézkedések eredményeként hogyan változik a társadalmi megtakarítás, a beruházás és a reálárfolyam? 8.2.2. A következő ábrák egy kis nyitott gazdaság valutapiacát ábrázolják, a nettó exporlOl és a nettó külföldi beruházást, S-/-t jellemző görbékkel. (A vízszintes tengely negatív iránya negatív nettó exponot jelez.) a) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nettó export és a reálárfolyam, ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadásai t!

s, -/,

-NX

o

+NX

90

8. FEJEZET

A N'

b) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nenó export és a reálárfolyam,

ha a külföldi fiskális restrikció miatt a világpiaci reálkamatláb csökken!

8.:

NX(e) , --------------~------~------

- NX

o

+NX

c) Tegyü k föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban hatalmas új kőol ajmezőket tártak

föl, s így az ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik. Mutassa meg az alábbi ábrán e változás hatását a nenó exportra és a reálárfolyamra! A reálárfolyam ábrázolt változása hogyan hat az ország hagyományos exportszektorára és az impomat versenyző ágazataira?

e

-NX

o

+NX

ANYITOTI GAZDASÁG

91

A nyítort gazdaság rövíd rávon

8.2.3. Az alábbi ábrán az r, Y koordináta-rendszerben ábrázolt standard LM görbét, valamint az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt LA/' görbét láthatja. Az ábrán látható az is, hogy a kis nyiton gazdaságban a hazai reálkamatláb megegyezik a külföldi reálkamatlábbal (r = r"). Mutassa meg az ábrán, hogyan har a hazai reál pénzmeunyiség növekedése az LM és az LM' görbére! r

oL--- - + - -- - - - - y e

LM"l

QL----J--------------Y

92

8. FEJEZET

AN'

8.2.4. Az alábbi ábrán a keynesi kereszt modelljét és az abból levezetert IS görbét lálhatjuk. A jelenlegi árfolyam e1 , a jelenlegi egyensúlyi jövedelem pedig Y1 • Mutassa meg az ábrán, hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a hazai valuta leértékelődik (árfolyama csökken)! Egy kis nyilOrt gazdaságban melyik kiadási tétel vállozik meg a hazai valuta leé rtékelődésének hatására?

8.:

E

E= Y

e

8.~

IS*

o'-------'--- - - -- - y 8.2.5. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellert a Mundell- Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pomja mULatja. Mutassa meg az ábrán hogyan váltOzik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a központi bank hazai államkötvények vételével növeli a pénzkinálatot!

e

LM:

OL-------~--------------

Y

93

ANYITüTI GAZDASÁG

8.2.6. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellen a Mundeii- Fiemingmodell feltevései érvényesülnek. az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a kormányzat jelentősen megnöveli vásárlásait, miközben a központi bank a pénzmennyiséget változatlan szinten tartja!

0'--- - - - - L - -- - - - - Y

8.2.7. Tegyük föl, hogy egy kis országban a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesülnek, s az ország központi bankja az árfolyamot az alábbi ábrán látható e0 szinten rögzíti. így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a fogyasztói bizalom erősödése folytán bővül a fogyasztás! Milyen műveleteket kell végeznie a közpomi banknak a fix árfolyam fenntartása érdekében. s hogyan változik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?

e

LM l'

o'---- - - - ' - - - -- - - - y

94

8. FEJEZET

8.2.8. Tegyük föl , hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellett a Mundell- Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak kockázati prémiuma!

e

8.~

LM. l

A

0~------~-------------Y

8.2.9. Tegyük föl , hogy egy kis országban e0 fix árfolyam mellett a Mundell-Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak kockázati prémiuma!

o'------------'-------------- y

8.2

95

A NYITOTT GAZDASÁG

8.2.10. Egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii- Fleming-modell feltevései érvényesülnek, s az ország közpomi bankja az árfolyamot kezdetben az alábbi ábrán látható e0 szinten rögzíti, így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a közpomi bank az ábrán látható e1 szimre értékeli le a hazai valutát! Milyen műveleteket kell végeznie a központi banknak a hazai valuta leértékelése érdekében, és hogyan változik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?

e

OL-------~~-------------

Y

8.2.11. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellett a MundeiiFleming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Figyeljük meg, hogy a függőleges tengelyre a reálárfolyam (E) értékét vettük föl. Az ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás (Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (Y) szintjéL Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emelkedésének következtében! Indokolja az ábrázolt változásokat!

Is:

96

8. FEJEZET

A

8.2.12. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii-Fieming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. A központi bank a nominális árfolyamot rögzíti, így az adott hazai és leülföldi árszínvonal melletti reátárfolyamot az E 1 vízszintes egyenes mutatja. Az ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás {Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (i7 ) szintjét. Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emelkedésének következtében! Indokolja az ábrázolt váltOzásokat!

8

LM'l

e,

A

r---------~~~---------

0 ~----------~---------Y

y

8.2.13. Egy kis nyitott gazdaság lebegő árfolyamrendszerű Mundeii - Fieming-modelljéből ismenek az alábbiak: - a fogyasztási függvény C= 125 + 0.75(Y- 1); - a beruházási függvény l = 1500- lOOr; - a kormányzati vásárlások G = 600; - a nettó adók T = 500: - a nettó exportfüggvény NX = 500 - 20e (adott hazai és leülföldi árszínvonal melleu): - a világpiaci reálkamatláb r· = 5. Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a világpiaci reálkamarlábhoz, - a nominális pénzmennyiség M = 1500; - az árszínvonal P = l; - a reál pénzkeresleli függvény L = 0,5Y- 200r. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem, a nettó export és a valutaárfolyam értékét! b) Tegyük föl, hogy a kormányzat el sőd leges gazdaságpolitikai célja - változatlan jövedelemszim mellett - a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtése. Határozza meg számszerűleg is, milyen fiskális politikai lépéseket igényel rövid távon ennek a célnak az elérése! Hogyan változik a valutaárfolyam e fiskális politikai lépések következtében? c) Tegyük föl, hogy a kormányzat monetáris politikai lépések segít égével kívánja helyreáHítani a leülkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Határozza meg számszerűleg is, milyen monetáris politikai lépésre van szükség a cél elérésére, illetve hogyan módo ul ennek következtében az egyensúlyi árfolyam és az egyensúlyi jövedelem!

~sei

aA IZai

l~~

nel-

A NYITOn GAZDASÁG

97

8.2.14. Egy kis nyiron gazdaság rögzített árfolyamrendszerű Mundell-Fleming-modelljéből ismertek az alábbiak: a fogyasztási függvény C= 100 + 0,8(Y- 7); - a beruházási függvény l = 2000- lOOr; - a kormányzati vásárlások G = l OOO; - a nettó adók T = l OOO; - a nettó exportfüggvény NX = l OOO - 20e; (adott hazai és kül földi árszínvonal mellett) - a központi bank által rögzített árfolyam értéke e = 62,5; - a világpiaci reálkamatláb r· = 5. Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a vilá!,rpiaci reálkarnatlábhoz, - a potenciális kibocsátás szimje Y = 8000; - az árszínvonal P = l ; - a reál pénzkeresieri függvény L = 0,5Y- 200r. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és a nominális pénzkinálar értékét! b) Nevezzen meg legalább három gazdaságpolitikai eszközt, amellyel rövid távon elérhető , hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termeljen! c) Tegyük föl, hogy a kormányzat a hazai valuta leértékelésével kívánja elérni, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szimjén termeljen. Határozza meg számszerűleg. milyen mértékű leértékelésre van szükség! Miért és milyen mértékben vállozik a nominális pénzkínálat a kiigazodási folyamat során?

AG

9. FEJEZET

9

Aggregált kínálat és a Phillips-görbe 9

9.1. Felelet válas ztás 9.1.1. Mind a négy aggregált kínálali modell szerím a potenciális kibocsátás a) a munkaerő-állomány teljes foglalkoztatása mellett termell kibocsátás. b) a kibocsátás fizikailag túl nem léphető határa. c) a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellen termelt kibocsátás. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.2. A hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges a potenciális kibocsátás szintjénél, mert a) hosszú távon a kibocsátás alakulása nem befolyásolja az árszínvonalat. b) hosszú távon a várt árszínvonal egyenlő a tényleges árszínvonallaL c) hosszú távon a reálbér megegyezik a nominálbérreL d) hosszú tá von a reálbér megegyezik a munka termelékenységéveL 9.1.3. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a kibocsátás a) akkor nagyobb a potenciális kibocsátásnál, ha a tényleges árszínvonal meghaladja a várt árszínvonalat. b) csökken, ha változatlan tényleges árszínvonal mellett a várt árszínvonal nő. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.4. A ragadós nominálbérek modellje szerint a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű, mert a) az árszínvonal emelkedése következtében a rögzített nominálbér adon értéke mellen a reálbér csökken, s így emelkedik a keresen munkamennyiség és a foglalkoztatás. b) az árszínvonal emelkedése folytán az egységnyi munkára jutó reálbér csökken , s emiatt a rnunk:ások többet dolgoznak, hogy továbbra is biztosíthassák a megszokott életszínvonalukat. c) az árszínvonal emelkedése következtében a reálbér csökken, tekintet nélkül a nominálbérek alakulására. d) az árszínvonal emelkedésének hatására a válialatok többet termelnek, tekimet nélkül a reálbérek alakulására, mert nagyobb bevételre számítanak. 9.1.5. A ragadós bérek modelljében, ha a kjbocsátás nő, és nincsen kínálati sokkhatás, akkor a reálbérek a) emelkednek. b) csökkennek. c) nem változnak. d) változása nincs egyértelműen meghatározva.

9

9

9.

9.

9.

9.

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHlLLIPS-GÖRBE

bővül, ha egy új bérmegállapodás megkötésének következtében nő a reálbér. bevándorlás következtében emelkedik a munkakínálat. emelkedik a várt árszínvonal. adott nominálbér mellett emelkedik az árszínvonal. Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1 .7. Ha az aggregált kínálat ragadós nominálbéres modelljében a nominálbérek megállapítása után az árszínvonal emelkedik, akkor rövid távon a) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert emelkedik a munka határterméke. b) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert csökken a munka termelékenysége. c) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert nagyobb foglalkoztatás mellett teljesül a reálbérnek és a munka határtermékének egyenlősége. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.8 . A ragadós nominálbérek mode!Uében, ha a bérmegállapodás megkötése után az árszínvonal váratlanul csökken, akkor ez a változás a) csökkenti a tényleges reálbért. b) csökkenti a foglalkoztatást. c) növeli a tervezett reálbért d) csökkenti a potenciális kibocsátást. 9.1.9. A téves helyzetmegítélés modelljének feltevései közé NEM tartozik a következő : a) az árak ragadósak; b) a nominálbérek rugalmasak; c) a munkapiacon egyensúly van; d) a munkavállalók összetévesztik a nominál- és reálbéreket. 9.1.10. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor a téves helyzetmegítélés modelljében rövid távon a) a tényleges reálbér csökken. b) a várható reálbér és a nominálbér is nő. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.11. A téves helyzetmegítélés modellje szerim az aggregált kereslet növekedésének hatására bekövetkező gazdasági fellendülés során a) a nominálbérek emelkednek, míg a reálbérek csökkennek. b) a nominálbérek és a reálbérek is nőnek. c) a nominálbérek és a reálbérek is visszaesnek. d) a nominálbérek csökkennek, míg a reálbérek nőnek. 9.1.12. Tegyük föl, hogy a ragadós nominálbérek vagy a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. Ha a kibocsátás rövid távon a potenciális kibocsátás szintje fölött van, akkor kormányzati beavatkozás és exogén sokkok hiányában mindkét fenti modellben a hosszú távú egyensúly létrejötte során a) a nominálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest. b) a reálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.13. Az információhiány modelljében az árszínvonal emelkedésének hatására a kibocsátás nő, mert a) az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken.

9.1.6. A ragadós nominálbérek modelljében a foglalkoztatás a) b) c) d) e)

é-

j.

s. s

J-

a

et

s,

99

100

9. FEJEZET

b) a termelők termékük pénzárának emelkedését relatív árnövekedésnek vélile c) vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban. d) a termelők várakozásai nem racionáJisak.

9.1.14. Az információhiány modelljében a) az árak rövid távon merevek. b) az árkiigazítás mikro szintű költségei magyarázzák a makroszintű ármercvséget. c) a szereplők aszimmetrikusan informáltak az aggregált árszint alakulásáról. d) a nem ván áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi. 9.1.15. Az információhiány modelljében akkor következik be recesszió az aggregált kereslet visszaesésének hatására. ha a termelők a saját termékük a) áremelkedésének ütemével megegyező intlációt várnak. b) áremelkedésének üteménél alacsonyabb intlációt várnak. c) áremelkedésének üteménél magasabb intlációt várnak. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.16. Az információhiány modelljében az árak váratlan emelkedése esetén a termelők úgy érzik, hogy termékük relatív ára ...... , és ezért a termelést ....... a) nőtt; növelik. b) nőtt; csökkentik. c) csökkent; növelik. d) csökkent; csökkentik. 9.1.17. A ragadós árak modelljében az aggregáJt kereslet változására a) minden vállalat módosítja termékének árát. b) a vállalatok nem módosítják termékeik árát. c) néhány vállalat módosítja termékének árát. d) nem változik a kibocsátás. 9 .l. l 8. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor az információhiány modelljében a) a termékek relatív ára nő, így a termelők növelik a kibocsátást. b) a termelők úgy gondolják, hogy termékük relatív ára emelkedik, így növelik a kibocsárást. c) a termelők az infláció rniatt visszafogják a kibocsátást. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9. l. 19. A ragadós árak modelljében. minél nagyobb a ragadós árakkal működő vállalatok aránya (s), rövid távon annál a) meredekebb lesz az aggregáJt kínálari görbe. b) laposabb lesz az aggregált kínálari görbe. c) kevésbé változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására. d) nagyobb rnértékben változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására. e) A b) és c) válasz is helyes. 9.1.20. Tegyük föl, hogy kezdetben a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termel. Ha ekkor az aggregált kereslet nem várt módon nő, akkor a ragadós árak modelljében a) a ragadós árakkal rendelkező vállaJatOk növelik termelésüket és termékük árát is. b) a rugalmas árakkal rendelkező vállalatOk növelik termelésüket és termékük árát. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A<

9.

9.

9.

9.

9·

9.

9.

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

10 1

9.1.21. A ragadós árak modellje szerint a) minden vál lalat azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira. b) egyetlen vállalat sem reagál azonnali árváltozással a kereslet változásaira. c) a vá1lalatok egy része azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira, másik része pedig nem változtat árat rövid távon. d) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes. 9.1.22. A ragadós árak és az információhiány modelljének előrejelzéseszerint a) az aggregált kínálari görbe viszonylag lapos (dYidP nagy) lesz az ingadozó inflációjú országokban. b) az aggregált kínálari görbe viszonylag meredek (dYidP kicsi) lesz az ingadozó inflációjú országokban. c) az aggregált kínálati görbe meredeksége nem függ a múltbeli inflációs tapasztalatoktól. d) Egyik femi válasz sem helyes. 9.1.23. A reálbérek csökkenése nélkül is bekövetkezhet a gazdasági fellendülés az aggregált kínálat a) mindegyik modelljében. b) merev nominálbérekre épülő modelljében. c) azon modelljében. amely a munkások téves helyzetmegítélésére épül. d) ragadós árakra épülő modelljében. 9.1.24. A munkakínálati görbe bérrugalmassága fonros szerepet játszik a) a ragadós nominálbérek modelljében. b) a téves helyzetmegítélés modelljében. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.25. A reálbér kontraciklikusan mozog a) a ragadós bérek modeJljében és a téves helyzetmegítélés modeJljében. b) az információhiány rnodelljében és a ragadós árak modelljében. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9. 1.26. Egyik - tankönyvben szereplő - aggregált kínálati modcll szerint sem igaz, hogy a) a kibocsátás nagyobb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal meghaladja a várt árszínvonalal. b) a kibocsátás egyenlő lesz a potenciális kibocsátással, ha az árszínvonal megegyezik a várt árszínvonallaL c) a kibocsátás kisebb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal kisebb a várt árszínvonalnál. d) a hosszú távú kínálat nem függ az árszínvonaltóL e) a kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással a várakozásoktól függetlenül. 9.1.27. A rövid távú Ph illips-görbe a) fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta. b) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a várt inflációs ráta. c) függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

102

9. FEJEZET

A

9.1.28. A Phillips-görbe összefüggés értelmében a) rövidtávon nem érvényes a klasszikus dichotómia. b) a vártnál nagyobb infláció recesszióval jár együtt. c) az inflációt a gazdaság keresieri oldala határozza meg. d) az inflációs várakozások lassan alkalmazkodnak. 9.1.29. A rövid távú Phillips-görbe alapján az infláció váratlan felgyorsulása csökkenti a munkanélküliségi rátát, ha az a) az aggregált kereslet váratlan emelkedéséből ered. b) a termelési költségek váratlan növekedéséből ered. c) Mindegyik fenti válasz helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes, mert az a) és b) alan megjelölt exogén inflációs sokk egyaránt növeli a munkanélküliségi rátát. 9.1.30. Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú Phillips-görbéjét tümerrük fel , a gazdaság pillanatnyi helyzetét pedig az A ponttal jelöltük. Tegyük fel, hogy ebből a kiinduló helyzetből a jegybank olyan dezinflációs lépéseket tesz, amelyre a gazdasági szereplők előzetesen nem számítortak. Ezek hatására a gazdaság rövid távon ... ... ... . pontba, hosszú táv on azonban .......... pontba kerülhet.

9

n

n'

'

l

c• - ---- ~-

D:

---------

'' '

E

0'---- - - - --'--- -- -- - u a) a C; a D

b) az E; az F c)

a B ; az A

d) az E; a D

r

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE

a

9.1.31. Az alábbi ábra egy gazdaság keresJeti és kínálari oldalának néhány összefüggését mutatja. Tegyük fel, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzet bosszú távú kiigazodása közben a gazdaságot nem éri külső sokkhatás vagy állami beavatkozás, és nincs gazdasági növekedés sem. Ennek alapján a rövid távú jövedelemszint ..... , a rövid távú árszínvonal ........ . a hosszú távú jövedelemszint ............. , a hosszú távú árszínvonal pedig ............ . a) Y1; P1 : Y2: P 1• b) Y1 ; P 1; Y1; Pr c) Y1 ; P2; Y2; P2• d) Y1; P2 ; Y3; P1 •

s

103

p

g 6

LRAS PJ

SRAS

p2 pl

AD

o

y

yl

y2

YJ

9.1.32. Tegyük föl, hogy az emberek 50%-os valószínűséget tulajdonítanak a 10%-os infláció bekövetkeztének, és szimén 50%-os valószínűséget tulajdonitanak az 5 %-os infláció előfordulásának. Az adott gazdaságban a Phillips-görbe egyenlete u = 6 + + 0,8(n' - n). Ha az adon gazdaságban az inflációs ráta 10 %-os lesz, akkor a rnunkanélküliségi ráta a) 8 %-os lesz. b) 6%-os lesz. c) 4%-os lesz. d) 2 %-os lesz. 9.1.33. A munkanélküliségi ráta a) gyorsuló infláció esetén egyen l ő a természetes rátával. b) egyen lő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt inflációs rátával , és kínálari sokk sem érte a gazdaságot. c) a Phillips-görbe elmélete szerint az inflációs ráta és a várakozások függvénye. d) Egyik fenti válasz scm helyes. 9.1.34. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája alá süllyed, akkor a) költséginflációról beszélherünk. b) keresJeti inflációról beszélhetünk. c) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot. d) stagflációról beszélherünk.

104

9. FEJEZET

9.1.34. Ha az infláció csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája fölé nő, akkor lehetséges, hogy a) kedvező kínálari sokk éne a gazdaságot. b) kedvezőtlen kínálari sokk érte a gazdaságot. c) az állam restrikúv gazdaságpolitikát alkalmazou, és ez váratlanul érte a gazdasági szereplőket. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.36. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája fölé nő, akkor a) költséginflációról beszélhetünk. b) keresJeti inflációról beszélhetünk. c) az aggregált kereslet növekedésével járó sokk érte a gazdaságot. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.37. Az infláció csökkentése a) a hiszterézis-hipotézis szerint megnöveli a munkanélküliség természetes rátáját. b) racionális várakozások és előre bejelentett, hiteles gazdaságpolitika esetén kisebb áldozatot igényel, mint adaptív várakozások esetén. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9 .l. 38. Ha egy gazdaságban egy adou időszakban a tényleges kibocsátás növekedési üteme meghaladja a potenciális kibocsátás növekedési ütemét, akkor on a) a munkanélküliségi ráta biztosan kisebb lesz a természetes mw1kanélküliségi rátá nál. b) a munkanélküliségi ráta biztosan csökken, de lehet, hogy nagyobb a természetes rátánál. c) a munkanélküliségi ráta lehet, hogy emelkedik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.39. Tegyük föl, hogy az inflációs várakozások adaptívak, és a kormányzat olyan expanzív politikát folytat, amelynek hatására az inflációs ráta 5%-ról 10%-ra növekszik, és utána tartósan l O% is marad. Ekkor a) a rnunkanélküliség tartósan a természetes rátája alá süllyed. b) a munkanélküliség átmenetileg a tennészetes rátája alá süllyed. c) a munkanélküliség marad a természetes rátáján. d) a munkanélküliség átmenetileg a természetes rátája fölé növekszik, mert a gazdasági szereplők az infláció növekedése után a csökkenésére számítanak. 9 .1.40. A munkanélküliségi ráta a) gyorsuló infláció esetén egyenlő a természetes rátával. b) adaptív várakozások mellctt rövid távon növekszik, ha lassul az infláció. c) egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt inflációs rátával. d) a természetes ráta hipotézis szerim hosszú távon nem gyorsuló infláció rnellett nem csökkenthető a természetes ráta alá. e) A b), c) és d) válasz is helyes. /) A c) és d) válasz is helyes.

AG

Az Az

9.

9.

9

105

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE

Az alábbi ábra az 9.1.41 - 43. kérdésekre vonatkozik. Az ábrán az A pont egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét mutatja.

p

o

LRAS

ADI L . , __

_ _ _ __

_..J...__

___

y

9.1.41. Az A pontbeli rövid távú egyensúlyi helyzetben a) a várt árszínvonal értéke nagyobb a tényleges árszínvonal értékénéL b) a tényleges árszínvonal értéke nagyobb a ván árszínvonal értékénéL c) a tényleges és a várt árszínvonal értéke megegyezik egymással. d) a fenti ábra alapján megállapíthatatlan, hogyan viszonylik egymáshoz a tényleges és a várt árszínvonal. 9.1.42. Ha nincsen kormányzati beavatkozás és egyéb exogén sokk, akkor a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra a) B pontja mutatja. b) C pontja mutatja. c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.43. Aktív stabilizációs politika és változatlan várakozások esetén a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra a) B pontja mutatja. b) C pontja mutatja. c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

106

9. FEJEZET

9.2. Feladatok 9.2.1. Az alábbi ábra egy gazdaság aggregáll kínálari (AS) görbéjét mutatja adott nominálbérszint mellett. A jelenlegi árszínvonal P0 , a jelenlegi jövedelem Y0 .

p AS

~----------~-----------Y

~)

a) Tegyük föl, hogy a munkavállalók és a vállalkozók olyan ár-bér megállapodást

körnek, amely szerint a nominálbérek a mindenkori árszínvonal-emelkedés százalékos mértékének felével növekednek. Rajzolja meg az aggregált kínálari görbét a megállapodás figyelembe vételével! Jelölje a görbét AS(a)-val! b) Tegyük föl, hogy az ár-bér megállapodás szerint a nominálbérek az árszínvonal növekedésével megegyező ütemben emelkednek. Rajzolja meg az aggregált kínálati görbét az új megállapodás figyelembe vételéve l! Jelölje a görbét AS(b)-vel! 9.2.2. Egy gazdaságban az aggregált kínálatot a ragadós nominálbérek modellje írja le. Ismert a termelési függvény Y = .JKi; a rögzített tőkeállomány nagyságaK = 6400; a bérmegállapodás során tervezett reálbér w = 2. A nominálbért a bérmegállapodás idején a W = w· P' szabály alapján határozták meg. a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari függvény egyenletét! c) Számítsa ki a megállapított nominálbér értéké!. ha a jelenlegi árszínvonal P = = 2,25, a jelenlegi reáljövedelem pedig Y = 1800! 9.2.3. Egy gazdaságban a kmálati oldalt a ragadós nominálbérek rnodellje írja le. Ismenek az alábbiak: - a termelési függvény Y = .JKi; - a rögzített tőkeállomány nagysága K = 9000: - a tervezett reálbér w = l; - a munkaerő-állomány L = 2500. a) Határozza meg a potenciális kibocsátás nagyságát és a munkanélküliség természetes rátáját! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálati görbe egyenletét!

A

107

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

9.2.4. Egy gazdaságban az aggregáll kínátatra a téves helyzetmegítélés modellje jellemző. A gazdaság termelési függvénye rövid távon Y = 32.fi egyenletű. A munkakereslet a tényleges reálbér függvénye. a munkakínálat pedig a várt reálbér függvé2

nye. A munkakínálati görbe egyenlere L5 = ~

(W p• )

,

ahol W a várt reálbér. Tud-

p•

juk, hogy a rugalmas nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet és -kínálat egyenlőségéL a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét! b) Ebben a gazdaságban a reálbérek l. prociklikusan alakulnak (fellendülés esetén nőnek, visszaesés esetén csökkennek). 2. a gazdasági ciklustól teljesen függetlenek. 3. kontraciklikusan alakulnak (fellendülés esetén csökkennek, visszaesés esetén nőnek).

4. alakulásáról a fentiek alapján semmit nem tudunk mondanj. 9.2.5. Egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. Ismertek az alábbiak: - a termelési függvény Y = 16Jl.; 5

- a munkakínálati függvény L

=(;

J;

a munkaerő-á llomány L = J0; - a nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet és -kínálat egyenlőségéL

a) Határozza meg a rövid távú kínálari görbe egyenletét, a potenciális kibocsátás

értékét, valarrunt a munkanélküliség természetes rátáját! b) Adja meg a rövid távú kínálali görbe egyenletét logaritmált formában!

9.2.6. Tegyük föl , hogy egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. A következő ábra a munkapiacot ábrázolja. A függőleges tengely a nominálbér (W) értékét mutatja. Az ábra negatív meredekségű görbéje a munka határtermékének értékét mutatja a fennálló P 1 árszínvonalnáL A munkakínálat a várt reálbér függvé-

w P, ·MPL

e l

l, l

o Í~~---------------- L

108

9. FEJEZET

nye, és az ~ pozitív meredekségú görbe a munkakínálat görbéje, amely akkor érvényesül, ha a várt árszínvonal éppen egyenlő P 1-gyel. a) Jelölje az ábrán A ponnal a munkapiac egyensúlyi helyzetét és jelölje a nominálbér és a foglalkoztatás értékér! b) Tegyük föl, hogy az árszínvonal P 1-hez képest 10 %-kal, P 2-re emelkedik, miközben a várt árszínvonal értéke nem változik. Mutassa meg az ábrán, hogyan hat ez a változás a munka határtermék-értékének görbéjére, az egyensúlyi nominálbérre és a foglalkoztatás nagyságára! Jelölje B pomtal a munkapiac megváltozon egyensúlyi helyzetét! Hogyan változik a reálbér? c) Tételezzük föl. hogy az árszínvonal tovább már nem változik. viszont a várakozások alkalmazkodnak a megnövekeden árszínvonalhoz. Mutassa meg az ábrán a várakozások alkalmazkodásának hatását az egyensúlyi nominálbérre és a foglalkoztatásra. Jelölje C pomtal a kialakult helyzetet! Hogyan változnak a reálbérek B pomhoz képest? Hogyan alakulnak a reálbérek a kiinduló helyzetbeli A ponthoz képest? 9.2.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az információhiány modellje érvényesül, s egy p tejtermelő kínálaLi görbéjét a Q= a· ;~ egyenlet írja le, ahol Q a terme l ő által kínált tem1ékmennyiség, a pozitív konstans. PIr) a tej ára és P' a várt árszínvonal. Az a), b) és c) kérdésben tegyük föl, hogy a tej piacát nem éri relatív keresJeti sokk, s így a tej ára éppen az általános árszínvonallal megegyező ütemben emelkedik (termelőnk persze nem tudja ezt). Tételezzük föl wvábbá, hogy az árszínvonal és így a tej ára is 10 %-kal növekszik. a) Mivel az adott gazdaságban az aggregált kereslet gyakran ingadozik, ezért a termel ő a tej áremelkedését 80%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátást az árszínvonal (és a tej árának) 10 %-os emelkedése folytán? b) Tegyük föl most. hogy a kérdéses gazdaságban az aggregált kereslet ritkábban ingadozik, s ennél fogva termelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív kereslet növekedésének tulajdonítja. Ilyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátás! az árszínvonal (és a tej ára) 10%-os emelkedése miatt? c) A fenti példa alapján milyen összefüggés mutatkozik a rövid távú aggregált kínálat árszínvonalra való rugalmassága és az aggregált kereslet stabilitása közöu? Mi az összefüggés oka az információhiány modelljében? A d), e) és j) kérdésben tegyük föl, hogy az általános árszínvonal nem változik, dc a tej keresiere megnőll s így az ára 10%-kal emelkedcu. d) Most ismét tételezzük fel, hogy termelőnk a tej áremelkedését 80%-os val ószínű­ séggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja növelni a termelő a kibocsátásta 10%-os tejáremelkedés hatására? e) Most ismét azt tesszük föl, hogy terrnelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív keresle! növekedésének tulajdonítja. llyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini a tem1elő a kibocsátás t l 0 %-os tejáremelkedés rniatt? J) Az infláció milyen társadalmi költségére következtethetünk a d) és e) kérdés kapcsán?

109

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

9.2.8. Tegyük föl. hogy egy gazdaságban a ragadós árak modellje érvényesül, és a ragadós árakkal működő vállalatok aránya s. A rugalmas áras vállalatok áraikat a Pr= = P+ a· (Y -Y) egyenlet alapján képzik, mig a ragadós áras vállalatok Ps= +a · ·(Y' -Y) egyenlet alapján, ahol a pozitív konstans. A ragadós áras vállalatok várható kibocsátásként a potenciális kibocsátást tekintik (Y' =f). Az általános árszínvonal a két vállalatcsoport árainak súlyozou átlagával egyenlő. a) Adja meg az árszínvonalat a várható árszínvonal és a kibocsátásnak a potenciális kibocsátástól való eltérésének függvényében! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari görbe egyenletét! c) A rövid távú aggregált kínálari görbe egyenlere alapján hogyan hat a rövid távú aggregál! kínálati görbére, ha növekszik az aggregált kereslet ingadozásának gyakorisága, s emiatt nő a rugalmas árakkal működő vállalatok aránya? d) Tegyük föl, hogy minden vállalat ragadós árakkal működik. Ekkor milyen lesz a rövid távú aggregált kínálali görbe? e) Milyen lesz az aggregált kínálari görbe, ha minden vállalat rugalmas árak mellett

r

működik?

9.2.9. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája 5%-os. Az emberek 10 százalékos inflációra számítanak, de a központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemének csökkentésével váratlanul 5 százatékra nyomja le az inflációs rátát. a) A megfelelő AD és AS görbék berajzolásával mutassa meg a bal oldali ábrán ennek a politikának az árszínvonalra és a kibocsátásra gyakorolt hatását! b) A rövid távú és hosszú távú Phillips-görbét mutató jobb oldali ábrán pedig mutassa be ennek a politikának az inflációs rátára és a munkanélküliségi rátára gyakorolt hatását!

AD-AS modell

Phillips-görbe

Árszínvonal, P

1.10

Inflációs ráta. 1r

AS,

10

1,05

7.5

1,00

5

o

AD, y Reáljövedelem

2,5

o

5 Munkanélküliségi ráta

1 10

9. FEJEZET

9.2.10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a Phillips-görbe

1C

=1r' +~ - 3 egyenletű, ahol u

u a munkanélküliségi ráta százalékpontos énéke. a) A fentiek alapján mekkora az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes

rátája? b) Tegyük föl, hogy a !-edik időszaJera vonatkozó inflációs várakozásokat a

1r;

= 7r,_1

összefüggés fejezi ki. Ha a kormányzat expanzív politikája miatt az inflációs ráta mjnden évben 3 százalékponrtal nagyobb, mint az előző évben, akkor mekkora a munkanélküliségi ráta? 9.2.1 L Egy gazdaság Phillips-görbéje adaptív várakozások mellett 1r, = 1e; +

25

u

- 5. Az

adaptív várakozásokat ebben a feladatban a 1r; = 1C, _1 egyenlet írja le, vagyis a redik időszakra várt inflációs ráta egyenlő a megelőző, (r - 1)-edik időszak inflációs rátájával. a) Mckkora a munkanélküliség természetes rátája? b) Mekkora az inflációs ráta évenkénti változása, ha a munkanélküliségi rátát a kormányzat keresletszabályozó (fiskális és monetáris) politikával állandóan u = 3 %-on tartja? *9.2.12. Egy gazdaság aggregált kínálati görbéjének egyenletc Jogaritmált formában y= =y+ 2( p- p' ), ahol a kisberűle a megfelelő változók természetes alapú logarirmusaü jelölik. Ezenfelül ismert a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás logaritmusának különbsége, valamint a munkanélküliség tényleges és természetes rátájának különbsége közötti összefüggés y - y =-0,5(u- u"), ahol u· a munkanélküliség természetes rátáját jelöli. Adja meg a kínálali görbéből következő Phillips-görbe egyenletét!

T

10.FEJEZET

>l

s

A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása

a

a

1 0 .1. Feleletvála sztás 10.1.1. A keynesi fogyasztási függvényben a fogyasztás a) a reálkamatláb növekvő függvénye. b) a reálvagyon növekvő függvénye. c) a reáljövedelem növekvő függvénye. d) a reáljövedelem csökkenő függvénye. 10.1.2. A keynesi fogyasztási hipotézis szerim a) a kamatláb növekedésével csökken a fogyasztás. b) a jövedelem növekedésével csökken az átlagos fogyasztási hajlandóság. c) a jövedelem növekedésével csökken a fogyasztási határhajlandóság. d) a jövedelem növekedésével csökken az autonóm fogyasztás. 10.1.3. Melyik NEM tartozik a szekuláris pangásról vallott közgazdasági nézetek közé? a) A pangást az alacsony fogyasztási kereslet váltja ki. b) Fiskális politikai expanzió nélkül nem lehet kilábalni a recesszióbóL c) A pangás ideje alan a megtakarítás egyre növekszik. d) A megtakarítás értéke végig túl alacsony. 10.1.4. A hosszú távú fogya ztási függvény a) meredekebb, mint a rövid távú fogyasztási függvény. b) meredeksége megegyezik a rövid távú fogyasztási függvény meredekségével. c) laposabb a rövid távú fogyasztási függvénynél. d) egybeesik a rövid távú fogyasztási függvénnyeL 10.1.5. A reálkamatláb emelkedésének hatására a fogyaszték intertemporális döntésénél megjelenő helyenesítési hatás a) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá válnak a második időszak javai az elsőhöz képest. b) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert az első időszaknak nagyobb a határhaszna. c) növeli a második időszaki fogyasztást, mert nem érvényesül a ricardói ekvivalencia. d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert nagyobb megtakarításra ösztönzi az egyéneket.

112

10. FEJEZET

Al\

10.1.6. Azok a fogyasztók, akiknél a hitelfelvételi korlát effektív, a) nem végeznek optimalizálást. b) az első időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelellllnel egyenlő. c) a második időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemmel egyenlő. d) nem érnek el maximális hasznosságot. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1. 7. A Fisher-féle fogyasztási elmélet szerint várhatóan csökken a jelen időszaki háztartási megtakarítás, ha a) emelkedik a kamatláb értéke. b) a bankok és a költségvetés olyan kedvezményes hitelkonstrukciókat (lakáshitel, diákhitel stb.) dolgoznak ki, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. c) emelkedik a jelen időszaki jövedelem. d) növekszik a jövő relatív fontossága az egyén értékítéletében. l 0.1. 8. Az alábbi ábrán egy olyan fogyasztó intertemporális költségvetési korlátját és a fogyasztási pontjának meghatározásához szükséges közömbösségi görbéjét tüntettük fel, aki a Fisher-féle fogyasztási modell szerint viselkedik. Ez a fogyasztó

10.1

10.1

1O.

10.

L __ ___.__

_ _ _ _ _ __

ri, cl

10.

a) idős személy lehet, aki korábbi megtakarításait éli fel. b) egyetemista lehet, aki szeretne diákhitelt fe lvenni , de nem kap, mert rosszak az

elhelyezkedési kilátásai. c) középkorú személy lehet, aki jelentős megtakarításokat eszközöl a folyó jövedelméből.

d) a fentiek közül bármelyik lehet azonos valószínűségge l. 10.1.9 . A két időszakos Fisher-modellben, ha a fogyasztó az l. (jelen) időszakban kölcsönvevő, akkor a reálkamatláb emelkedésével a) jelenbeli fogyasztása biztosan nő. b) jelenbeli fogyasztása biztosan csökken. c) jelenbeli fogyasztása biztosan nem változik. d) jelenbeli fogyasztása nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 10 .1.1 O. A fogyasztás életciklus-hipotézise sze r int a) az életpálya mentén a megtakarítás simább pályát követ, mint a fogyasztás . b) az aktív életszakaszban a megtakarírási ráta magasabb, mint a nyugdíjas évek alatt. c) a fogyasztási hányad minden életkorban ugyanakkora. d) a megtakarítás vagyonhoz viszonyított aránya az é letpálya mentén állandó.

l O.

10.

AMAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

113

10.1.11. Az életciklus-hipotézis szerint a megtakarírási ráta ceteris paribus abban az országban lesz magasabb, amelyikben a) nagyobb a fiatalkorú népesség aránya. b) nagyobb a középkorú népesség aránya. c) nagyobb az időskorú népesség aránya. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.12. Tegyük föl, hogy egy új gyógyszer föltalálásának következtében az emberek várható élettartama átlagosan 10 évvel megnövekszik. Az életciklus-modell szerint a fenti válrozás hatására változatlan rendelkezésre álló jövedelem mellett a) a (jelenbeli) fogyasztás csökken. b) a (jelenbeli) fogyasztás nő. c) a (jelenbeli) fogyasztás nem változik. d) a (jelenbeli) fogyasztás alakulása kiszámíthatatlan. 10.1.13. Tegyük föl, hogy egy életciklus-modell szerim gondolkodó fogyasztó még 20 évig lesz aktív, s ez alan éves jövedelme várhatóan 2 millió Ft. Nyugdíjazása után várhatóan még 20 évig él, s ez alatt várhatóan évi 0,5 millió Ft nyugdíjat élvez (?!) . Jelenlegi vagyana 20 millió Ft. A reálkamatláb zérus. E fogyasztó jelenlegi éves fogyasztása a) l ,25 millió Ft. b) 2 millió Ft. c) l ,75 mi llió Ft. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10. J. l 4. A fogyasztási hányad kontraciklikusan mozog (fellendülés esetén csökken, recesszió esetén nő) a) a keynesi fogyasztási függvény szerint. b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint. c) Az a) és b) válasz is helyes . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.15. Változatlan jövőbeni jövedelemre vonatkozó várakozások mellett a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság ............... .... a keynesi fogyasztási függvény szerint, mim az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerim. a) magasabb b) alacsonyabb c) ugyanakkora d) magasabb, alacsonyabb vagy ugyanakkora is lehet 10. l. l 6. Az életciklus-hipotézis és a keynesi fogyasztási kereslet közötti kapcsolat megteremthető oly módon, hogy a vagyon növekedése miatt a fogyasztásban bekövetkezen növekedést a) az auwnóm fogyasztási keresletben bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg. b) az autonóm fogyasztási keresletben bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg. c) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg. d) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg. 10. 1. l 7. Az életciklus-hipotézis sze ri nt a fogyasztó életpályája során a) egyenletes fogyasztási szint elérésére törekszik. b) egyenletes jövedelmi szim elérésére törekszik. c) elégséges megtakarírási szint elérésére törekszik. d) Az a) és b) válasz is helyes.

114

10. FEJEZET

10. 1.18. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi

J(

figyelembe? a) Vagyon. b) Költségvetési deficit. c) Nyugdíjig hátralévő évek száma. d) Nyugdíjasként eltöltön évek száma. 10.1.19. Tegyük föl, hogy egy fogyasztójelenlegi reálvagyana W, várható átlagos munkajövedelme pedig Y, nyugdíjazása előn még 25 évet kíván dolgozni, s várhatóan még 50 évet él. Az életciklus-hipotézis alapján ennek a fogyasztónak a fogyasztás i függvénye

11

a) b) c) d)

C= C= C= C=

0,02 W + 0,75Y. 0,2 W + 0, 75f. 0,02W + 0.5Y. 0,2W + 0,5Y.

10.1.20. A hitelfelvételi korlátok létezése növeli a megtakarírási rátát. növeli a fogyasztás függését a folyó jövedel emtőL Az a) és b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.21. A permanens jövedelem hipotézise szerint. ha a kormányzat átmenetileg csökkenti az adókat, akkor a) a fogyasztök az adók csökkenésének ménékével növelik megtakarításaikat b) a fogyasztök az adók csökkenésének mértékével növelik fogyasztásukat c) a fogyasztök az adók csökkenésének MPC-szeres mértékével növelik megtakarításaikat. d) Az a) és b) válasz is helyes. 10.1.22. A permanens jövedelern hipotézise szerint a) az egyének jövedelmét csak permanens tényezők befolyásolják. b) az egyének jövedelmét el sőso rban átmeneti tényezők befolyásolják. c) az egyének megtakarítását elsősorban permanens tényezők befolyásolják. d) az egyének fogyasztását el sősorban permanens tényezők határozzák meg. 10.1 .23. A permanens jövedelem hipotézise alapján átmeneti adócsökkentés hatására a) a fogyasztás növekszik. b) a megtakarítás növekszik. c) a permanens jövedelem növekszik. d) az átmeneti jövedelem csökken. 10. 1.24 . A permanens jövedelem hipotézise alapján tartós adókulcs emelés hatására a) a fogyasztás csökken. b) a permanens jövedelem növekszik. c) a megtakarítás növekszik. d) az átmeneti jövedelem csökken. 10. 1.25. A fogyasztás permanens jövedelem hipotéziseszerint egy évről évre erősen változékony jövedelemmel rendelkező szabadúszó basszusgitáros megtakarítási rátája a) szűkös időszakokban (alacsony folyó jövedelem mellett) magasabb. b) a bő esztendőkben (magas folyó jövedelem mellett) magasabb. c) minden évben nagyjából ugyanakkora. d) nyugdíjba vonulása után magasabb.

u

a) b) c) d)

H

H

H

A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

115

10.1.26. A permanens jövedelem hipotézise sze ri nt gazdasági fellendülés idején a fogyasztás a) a jövedelemnél nagyobb arányban emelkedik. b) a jövedelemnél kisebb arányban emelkedik. c) a jövedelemmel megegyező arányban emelkedik. d) Mindegyík fenti válasz helyes. 10.1.27. Az empirikus megfigyelések tanúságaszerint fellendülés idején csökken az átlagos fogyaszrási hajlandóság. A permanens jövedelem hipotézise szerint ennek a jelenségnek az oka, hogy a) a fellendüléseket általában a fogyasztás emelkedése idézi elő. b) fellendülés idején a permanens jövedelem értéke meghaladja a folyó jövedelem értéké t. c) fellendülés idején a folyó jövedelem értéke nagyobb a permanens jövedelem értékénél. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.28. Ingadozó jövedelmei ellenére annak a személynek lesz időben legegyenletesebb (kisimítottabb) a fogyasztása, aki a) az életciklus-hipotézis szerint viselkedik. b) a permanens jövedelem hipotézise szerint viselkedik, s öt év jövedelmének súlyozott átlagát tekinti permanens jövedelemnek. c) a keynesi fogyasztási hipotézis szerint viselkedik. d) Ebben a tekintetben az említen modellek ugyanazt a magatartást feltételezik. 10. 1.29. A fogyaszták által átmenetinek tekintett jövedelemváltozásoknak kisebb a hatása a fogyasztásra, mint a tartósnak tekinten jövedelemváltozásoknak a a) a keynesi fogyasztási függvény szerint. b) az életciklus-hipotézis sz.erint. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.30. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hiteles bejelentés! tesz arról, hogy a 2004 januárjában tartósan és nagymértékben csökkenti az adókat. E lépés hatására a) a keynesi fogyasztási függvény szerint nő a 2003-as év fogyasztása is. b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint nő a 2003-as év fogyasztása is. c) a véletlen bolyongás hipotéziseszerint nem nő a 2003-as év fogyasztása. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.31. Tegyük föl, hogy a kormányzat deklaráltan ám1enetileg, a 2004-es évre csökkenti az adókat. Ez a lépés a) a keynesi fogyasztási függvény szerint növeli a 2004-es év fogyasztását. b) a permanens jövedelem hipotézise és az életciklus-hipotézis szerint lényegében nem érinti a 2004-es év fogyasztását. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11 6

10. FEJEZET

10.1.32. Tegyük föl, hogy Temporaria kormányzata - korábban meghirdeten politikájának megfelelően - a 2003-as évre szóló adókat a korábbiakhoz képest jelemősen csökkenti, majd 2004-től kezdődően visszaállítja a korábbi adókat. Ez a lépés a permanens jövedelem hipotézise szerint cereris paribus a) nem érinti a 2003-as év fogyasztását, de csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. b) növeli a 2003-as év fogyasztását, és csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. c) nem érinti sem a 2003-as év fogyasztását, sem a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. d) növeli a 2003-as év fogyasztását és a 2003-as évben mért fogyasztási hányadOt is. 10.1.33. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hitelesbejelentést tesz arról, hogy a 2004 januárjában tartósan és nagyrnénékben csökkenti az adókat. E lépés hatására a véletlen bolyongás hipotézise szerint a) nagyobb lesz a 2003-as év és a további évek fogyasztása, mim egyébként len volna. b) a 2004-es évben a fogyasztás tovább nő a 2003-as évhez képest is. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.34. A neoklasszikus beruházási elmélet szerint, változatlan tőkeköltség és állandó mérethozadékú termelési függvény mellett ceteris paribus a) nő a bruttó beruházási kerestet, ha ceteris paribus nő a foglalkoztatás, mert ekkor nő a tőke határterméke is. b) biztosan arrnál nagyobb lesz a bruttó beruházás, minél nagyobb a már meglévő tőkeállomány.

c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

reálköltsége ceteris paribus annál nagyobb, minél nagyobb a tőkejavak relatív ára. növekszik, ha nő a reálkamatláb. Az a) és b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes. l 0.1.36. A rövid távú recesszió azért vezethet a beruházások visszaeséséhez, mert a) a recesszió miatt minden vállalat elbalasztja a beruházását. b) a beruházásokat a meglevő pénzeszközökből kell végrehajtani. c) egyes vállalatoknál léteznek finanszírozási korlátok. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.37. A lakásberuházást növeli a) a reálkamatláb esése, mert ez növeli a meglevő lakások iránti keresleteL b) a gazdasági föllendülés. c) a népesség gyarapodása. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 10.1.38. Az akcelerátor-modell szerím a) a beruházási kereslet függ a termelés szintjétől. b) a beruházási kereslet függ a termelés várható változásátóL c) a beruházási hányad {J/ Y) a termelés növekedési ütemétől függ. d) A b) és c) válasz is he lyes .

10.1.35. A

a) b) c) d)

tőke

117

A MAKROÖKONÓMIA MlK.ROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

10.1.39. Tobin q elméleteszerint a vállalatnak akkor érdemes beruháznia, ha a) a tőke piaci értéke meghaladja pótlási költségét. b) a tőke határterméke meghaladja a tulajdonosi költségekeL c) a tőke bérleti díja meghaladja a tulajdonosi költségeket d) A b) és c) válasz is helyes. 10.1.40. Tobin q modellje abban különbözik a neoklasszikus modelltől, hogy a) csak hitelből lehet beruházni. b) csak saját tőke emeléssei lehet beruházni. c) a tőke jövőbeni jövedel mezőségét is tükrözi. d) nettó és bruttó beruházást egyaránt modellezi.

1 0.2. Feladatok időszakos Fisber-féle fogyasztási modelljét vizsgáljuk. A fogyasztó hasznossági függvényének egyenlete U = C1 · C2, ahol C1 a jelenlegi, C2 pedig a jövőbeni fogyasztás. A reálkamatláb mindvégig áJJandó, értéke pedig 2,5% (r= 0,025). a) Írja fel a fogyasztó jelenlegi és jövőbeni fogyasztását a folyó jövedelem (Y1), a jövőben várható jövedelem (Y2) és a reálkamatláb (r) függvényében! b) Tegyük föl, hogy a fogyasztó jelenlegi jövedelme 820 egységnyivel nő, míg a jövőben várható jövedelme nem változik. Hogyan változik ennek hatására a jelenlegi fogyasztása és megrakarítása, illetve a jövőbeni fogyasztása? c) Tegyük föl most, hogy a fogyasztó jövőben várható jövedelme nő 820 egységgel, míg jelenlegi jövedelme nem változik. Hogyan változik a jövőben várható jövedelem bővülésének hatására a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a jövőbeni fogyasztás? d) Végül tegyük föl, hogy a jelenlegi és a jövőben várható jövedelem egyaránt 820 egységgel nő. Hogyan változik a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a jövőbeni fogyasztás? e) Milyen következtetést vonharunk le ebből a példából a tartós (permanens), illetve az átmeneti (tranziens) jövedelemváhozások és a fogyasztás kapcsolatáról? Hogyan függ össze a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság a jövőben várható jövedelem alakulásával?

10.2.1. Egy fogyasztó két

10.2.2. Egy fogyasztó életciklusát jellemzik a következő táblázatban levő adatok:

Időszak

(év)

Éves jövedelem (M Ft)

20-30

l

30- 40

2

40-SO

3

50-60

2

60-70

l

Éves fogyasztás (M Ft)

Fogyasztási hányad

Időszak

végi vagyon (M F1)

118

10. FEJEZET

A táblázatban minden sor az életciklus egyik tízéves időszakát jelenti. Ezen belül az éves jövedelem állandó. Az éves jövedelem nagyságát konstans vásárlóerejű pénzben mérjük. Tudjuk, hogy a fogyasztó életciklusa során kisimított fogyasztásra törekszik, azaz arra, hogy fogyasztása minden évben ugyanakkora legyen. A reálkamatlábat az egyszerűség kedvéért nullának tekintjük. A fogyasztó nem kap és nem hagy örökséget, valamint nem néz szembe hitelfelvételi korláttal. a) A fentiek alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovataiti b) Tegyük föl, hogy 50 éves korában a fogyasztó vagyona váratlanul 4 millió Ft-tal megemelkedik, mert a részvénypiacon nagy fellendülés ment végbe. Hogyan módosul ennek hatására a fogyasztó éves fogyasztása, fogyasztási hányada és időszak végi vagyona 50 és 60, valamint 60 és 70 éves kora közötti időszakok­ ban? c) Az alábbi táblázatban tekintsük újból az előző életciklus-jövedelmi profilt! A feltételek ugyanazok, mint az a) pontban, azzal a különbséggel, hogy most feltesszük, hogy a fogyasztó nem vehet föl hitelt. Töltsük ki a táblázat üres rovataiti

Időszak

(év)

Éves jövedelern (M Ft)

20-30

l

30-40

2

40-50

3

50-60

2

60-70

l

Éves fogyasztás (M Ft)

Fogyasztási hányad

Időszak

végi vagyon (M Ft)

10.2.3. Egy gazdaságban a megtakarírási függvény egyenlere S, = O, 16r:- 0,05W,, ahol S, a t-edik időszak megtakarítása, r; a t-edik időszak jövedelme, "-':pedig a reálvagyon a t-edik időszak végén . A gazdaság növekedési üteme állandóan 3 %-os: g = 0,03. Hosszú távon a vagyon és a jövedelem aránya konstans. a) Határozza meg a gazdaság hosszú távon érvényesülő jövedelem/vagyon