Mikro- és makroökonómia (jegyzet)

MIKROÖKONÓMIA ALAPFOGALMAK Közgazdaságtan tárgya: Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik. Újratermelés Termelés 1. javak előállítása - cél: a szükséglet kielégítés

Csere terepe a PIAC

2. anyagilag korlátozott

Fogyasztás - szükségletben jelentkezik - jövedelem által korlátozott

rangsorolás döntés Jellemző: a szűkösség – erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról Döntés központjában: racionalitás Gazdasági racionalitás: racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése. -

fogyasztói: szükséglet maximalizálása üzleti: Л maximalizálás

Közgazdasági elemzés 3 szintje: -

mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak: fogyasztó – vállalat – állam makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja.

Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.

1

Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás – vételek összesége. Piaci tényezők

Kereselet (D) (Demand)

Kínálat (S) (Supply) Ár(P)

vevő

eladó

közvetítő Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség. Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon. Marshall-kereszt E = egyensúlyi pont Px = egyensúlyi ár Qx = egyensúlyi kereslet és kínálat

P S

Px

E Qx

D Q

I.

HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA

Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik. Szerepe: 1. javak végső fogyasztója 2. munkaerőt biztosítja a gazdaság számára 3. megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára Döntéseit motiváló tényezők: 1. szükséglet 2. jövedelem Cél: a hasznosság maximalizálása 2

Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility). Vizsgálata: 1. kardinális 2. ordinális 1. Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi -

hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni összehasonlíthatók a javak egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon – egy ponton eléri a telítettségi pontot az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő, ez a csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye).

Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma. Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás. MUx=

∆TU ∆Q

Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II. törvénye) Q 1 2 3 4 5 6

MU TU 4 4 3 7 2 9 1 10 0 10 -1 9

U Tu

MU

X

Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon. 2. Ordinális megközelítés: Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt – ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat. A rangsorolás = preferencia rendezés

3

A preferenciarendezés axiomái: 1. teljesség – a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani. 2. reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga. 3. tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C Feltételei: -

dominancia elve – a többet preferálja a kevesebbel szemben a lexikografikus rendezés kizárva nem létezik externália – az élvezet csak a saját fogyasztásból származik konvexitás érvényesül – az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben.

Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek – azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben. J kosár a b c d e f

X

Y

1 1 2 2 3 3

4 6 3 4 2 3

Y

Rang sor 1 2 1 2 1 2

U2

U1 X

Közömbösségi görbe jellemzői: -

negatív hajlásúak nem keresztezhetik egymást origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent konvex az origóra nézve

Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye) Összhaszon maximális, ha:

MU y MU x = Py Px

Elmozdulás iránya → másik „u” görbére azonos „u” görbén Helyettesítési határrátája: MRS (marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon). MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége – megmutatja a két termék helyettesíthetőségét. MRS = │

MU ∆Y │= MU ∆X

4

x y

=

Px Py

A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők: - szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek - az ár - jövedelem I (Income) = költségvetési korlát Költségvetési egyenlet: I = (X•Px+Y•Py)

Y J/Py

I’

I0 I’’ X I/Px

(IY) Költségvetési egyenes jellemzői: -

a fogyasztói lehetőségek határa azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett meredekségét az árarányok határozzák meg

Költségvetési egyenes elmozdulásai: -

jövedelemváltozás – „O”-tól való távolság változik (I’,I’’) árváltozás – az egyenes meredeksége változik - a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik - ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik

1. A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet Y Feltétel:

- Io jövedelemből indulunk ki - az árak változatlanok

1. Normál javak:

ICC

jövedelem és a kereslet változása azonos irányú.

U2 U1

Y ↑↑D

pozitív meredekségű Engel-görbe és fogyasztási függvény

I’

I’’

X

2. Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken ↓D Y↑ negatív lejtésű fogyasztási függvény

3. A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegűek ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze 5

2. Árváltozás hatása a keresletre Feltétel:

- az Y változatlan - egy termék ára (Px) változik, a többi jószágé rögzített - a fogyasztói szokás változatlan Pxo 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása. végtelen rugalmatlanság Expx < 1 %-os változást eredményez a kereslet egységnyi Ex px = 1

Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők: - a helyettesítő termékek megléte - a helyettesítő termékek árának közelsége - a rendelkezésre álló reakció idő - a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest 2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke) ExI =

% ∆X %∆I

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze. %∆X

ExPy = %∆P y Lehet: -

pozitív: egymást helyettesítő termékeknél 7

negatív: kiegészítő termékeknél független: 0 rugalmasság A fogyasztói többlet

-

Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár. Q 1 2 3 4 5

Px 75 75 75 75 75

n 300 250 200 100 50

Többlet 225 175 125 25 -25

350

D

Fogyasztói többlet

P

P075 2

1

II.

3

4

5

Q

VÁLLALAT

Kialakulása: - Modern polgári viszonyok között jön létre - pénzügyi elszámolás elterjedt - hitelezési gyakorlat jellemző - Hagyományos önálló szervezetektől független - Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás. Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai): 1. önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer 2. pénzügyi jövedelemszerzés 3. döntései következményeit, a kockázatot maga viseli 4. erőforrások felhasználása Üzleti vállalkozás > vállalat - egyéni vállalkozás - nyitott szervezet - társulás - nem kisvállalkozás A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká. A vállalat környezete Környezete: - piaci szereplők és tranzakcióik - nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.) Legfontosabb környezete a piac.

8

A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba. A vállalat két piaca: Erőforrás piacon Termékpiacon Kiadás Pénzfolyamatok →

másrészt

Jövedelem Termékek

Reálfolyamatok

Termékpiac Javakk

Munkaerő Jövedelem A piac:egyrészt

vevő eladó

Vállalat

Erőforrások (K,L)

Erőforrás piac

-

Háztartás

Kiadás

1. vevők piaca 2. eladók piaca 1. reálfolyamatok 2. pénzfolyamatok egysége

A vállalat társadalmi funkciója Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká! Tevékenységét: célok vezérlik. Célrendszer: 1. Saját belső célok:

- tulajdonosok; Л maximalizálása - dolgozók: jövedelem max. - vezetői célok 2. Piaci alkalmazkodás – verseny 3. Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi többletszolgáltatást nyújt

környezet

stb.,

Alapvető cél: Л maximalizálás (Л) profit = bevétel-kiadás ↓

maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja ↓

döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása - piaci alkalmazkodás Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére. Időtáv: - naptári - közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége 9

reklám,

a. Nagyon rövid b. Rövid c. Hosszútáv d. Nagyon hosszú

Input fix legalább 1 fix vagy legalább 1 változik összes változik megváltozik

Output készlet eladás

Technológiai színvonal változatlan változatlan

megváltozik megváltozik új termék

változatlan új technológia

A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság

Technikai: A termelési tényezők azon kombinációja, amikor egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges, kihasználatlan kapacitás.

Gazdasági: Az a technológiailag hatékony eljárás, amely adott outputhoz a legkisebb költésget tartalmazza vagy adott költségge a legnagyobb eredményt éri el.

Pareto-optimum

A termelési függvény Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést. Q = f(K,L) Egytényezős termelési függvény: ↓ egyik tényező fix (K) – a másik (L) változó Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L) a termelés a munka speciális függvénye. Q TP

L 1. 2. 3. 4. 5. 6. Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás. 10

MPL =

∆Q ∆L

Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás

Q AP = L Termelés rugalmassága: Ep =

∆Q MP ∆Q / Q L MP = = Q ∙ = AP ∆L / L ∆L AP

Isoquant-görbe Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák K II. k6 k5 k4 k3

III.

Gerincvonalak

I.

III. II.

l1 l2 l3

l7

L

I görbe tulajdonságai - negatív hajlásúak - 0-ra konvexek - 0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek - görbék nem metszik egymást - a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást. I görbe és a határtermék viszonya Gerinvonalak (ridge lines) a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni. Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata) 11

Tartományok: I. Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output MPL >0 MPK II. Gerincvonalakon kívül: (x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MPL < 0, (y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MPK < 0, III. Gerincvonalak és I görbe találkozása - x tengely felett: MPL = 0 - y tengely mellett: MPK = 0 A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution): MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon. MRTS =

∆K ∆L

=

MPL MPL PL MPK = = = PK MPK P K PK

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintő meredekségének (-1) szeresével

A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki TC = K ∙ PK + L ∙ PL ISOCOST egyenes ↓

– a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes - TC/PK és TC/PL pontokban metszi a koordináta tengelyt

A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos - Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg. - Elmozdulhat – költség hatására 0-tól a távolság változik - árak hatására meredeksége változik. K

K0

C

A

B

12

I0 TC 0 PL 1

I0

I’

TC 0 TC' PL 0 PL 0

L

Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő

MRTS =

MPK PK MPK MPL ∆Q ∆K → ∙ ∆Q = = = MP P P PL ∆L L L K

Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával. PL MP L = PK MPK

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli

A termelési hozadék

A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata. Feltétel, törvényszerűség: - a termelési függvény adott Q = f(K,L) - a technológia változatlan (K fix) - L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya - a vállalat árelfogadó – kompetitív piac

A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett.

L

Q

0 1 2

0 10 40

APL = 10 20 13

Q L

MPL = 10 30

∆Q ∆L

3 4 5

54 60 54

Q

18 15 10,8

14 6 -6

Hozadéki maximum

APL maximum 60 50 40 Inflexiós pont 30 20 10 1

2

TP

3

L

4 5

50 40 30 20 10

APL 1

2

I: a munka növekvő hozadéka (EL > 1)

3

5 MP L L

4

II: a munka csökkenő, de pozitív hoza déka (0 < EL APL MPL < APL MPL = APL max MPL = 0 < APL

→ → → →

APL növekvő tendenciájú APL csökkenő tendenciájú hozadéki optimum hozadéki maximum

A termelés költségei A vállalat befektetései, ráfordításai FLOW (folyamatos ráfordítások) adott időszakban jelentkeznek, a

STOCK (adott időpontban jelentkező) hosszabb időn keresztül használja 14

termék értékesítése során megtérülnek költségek:

-

a vállalat fokozatosan használódnak el fokozatosan térülnek meg (épületek, gépek)

gazdasági költségek explicit, implicit számviteli költségek

Vállalat bevétele Gazdasági költség Explicit költség

Gi Л Implicit költség

Számviteli költség

Normál Л

Gi Л

Számviteli Л Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül. Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció) Gazdasági költség = [explicit + implicit költség] Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség – számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező. Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]

A költségek időtáv szerinti vizsgálata Rövid távon K0 adott Q = f (L,K0) Összköltség = TC Fix költség = FC (fixed cost)

Hosszú távon TC = f (Q)

VC = változó (variable cost) VC = f (Q,K0)

FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége. VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege. MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével. 15

∆VC

∆TC

MC = ∆Q = ∆Q =

∆LPL ∆Q

PL

1

MC = MP ∙ PL = MPL L Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata → ha MP ↑MC ↓ AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén. TC

AC = Q AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség. FC

AFC = Q AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege VC

AVC = Q Ha az összes változó tényező = L Q → L 1 AVC = AP ∙ PL L

Munka átlagterméke: APL =

Q

Hozadéki optimum APL L MPL $ P* P1 P0

MC F ü

qmin q*

16

AC AVC

Q

Következtetés: 1. – MPL max = MC min - APL max = AVC min - AVC min az MC min és AC min között van 2. – MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket 3. – AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont - MC = AVC: Üzembezárási pont Hosszútávú költségfüggvények Feltétel:

-

inputtényezők tetszőleges változtatása egy technológiai korszak termelési függvény változatlan nincs állandó költség

LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa LAC =

LTC Q

LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán Hosszútáv lehet

→

üzemméret

→

sorozatnagyság

által jellemezhető

↑

A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata: -

a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje

$ AC

-

AC AC

AC

AC LAC

Q → a görbék alakja eltérő hosszútávon “u” helyett inkább “L” → kiegyenlítettebb a költség elosztás, “laposabbak” a görbék

17

A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon Vállalat és Piac lehet Kompetitív vagy versenypiac - Ár adottság a szereplők számára - A piaci kapcsolat korlátlan - A kínálat alkalmazkodik a kereslethez

Nem kompetitív - Monopol - Origopolium

Korlátozott vagy kizárt a verseny

Feltételek: - a termékek – homogének – egymást helyettesítik - a piac soktényezős; - a piacra a belépés és kilépés szabad; - a szereplők tökéletes információval rendelkeznek; - vállalatok célja: Л max. - az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára adottság

A profit közgazdasági tartalma

TЛ = összes profit (total profit): TR – TC = TЛ Összes bevétel (TR) – összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.) TЛ = TR – TC TЛ = Gazdasági Profit AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit Tπ

AЛ = Q MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye ∆Tπ

MЛ = ∆Q =

18

∆(TR − TC) ∆Q

A vállalat bevételei TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele. TR = P∙Q

TR = f (Q,P)

MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR). Лmax = MC = MR = P

P P

$

MC Л

AC

Q TR TC

FC{

FC Q

$

+ -

Л Q

Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja

19

Kompetitív vállalat rövid távú kínálata P P

MC F

Л ü

s

qü

s AC

AVC

qF

q Q

Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik MC = AC ↓

Hosszútávú fennmaradás feltétele Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral. AVCmin = P = MC AVC < P → MC = S A termelési tényezők piaca Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon – mint vásárló

Termelési tényezők Föld “A”

Munkaerő “L”

Tőke “K”

20

Vállalkozó “E”

Keletkezésük módja szerint Elsődleges (természeti)

Másodlagos Tőketényező (emberi munkával létrehozott) - Munka - Termelt (fizikai tőke) - Természeti tényezők - Pénztőke, értékpapír - Vállalkozási képesség Jellemzői: Sajátosságai: - nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejűleg: input és output javak - külső környezeti adottság a természet - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók - az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez - sajátos forma a “pénz és értékpapír” tőke Az erőforrások kereslete Inputkereslet vizsgálatának szintjei: 1. egy inputtényezőt feltételezve ; 2. összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását; 3. iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti görbéje A termelési tényezők keresletének sajátosságai → a vállalatok kereslete “származékos kereslet” → a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat → kapcsolata kettős paici kapcsolat input ↓

output ↓

input “S” jelzés input “Pi” ← adottság → output “Px” Származékos kereslet: a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni – olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja. → (MC = MR = P) Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között Vizsgálat feltételei: 1. a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt; 2. a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző; 3. az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni; 4. a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk; 5. a vállalat profitmaximalizáló.

21

Az input optimális összetétele: MRTS = K

k2 k1

A

B

MPK MPL = PK PL

Q2 Q1 I1

I2

l1 l2

L

Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges “n” inputtényezőt feltételezve). A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása Outputpiaci feltétel:

MC =

∆TC ∆Q

PL ∆ L = MPL = MR =

∆TR ∆Q

Optimum: PL ∆L = MC = MR = Px MPL

Inputtényező határtermékének egységre jutó költség

Az eladott Határbevétel késztermék határköltsége

Az output piaci ára

Kérdés? 1. – inputárak (PL, PK) → határozzák meg az output árat? 2. – outputárak (Px) → az input felhasználást? Mindkét ár adottság kompetitív piacon – a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.

ha ΔL = 1 → MC =

PL = MR → PL = MPL ∙ MR MPL ↓

ΔL∙ PL = MFCL = MPL ∙ MR = MRP MFC = MRP 22

Tényező ár = tényező határköltsége ↓

Határtermék bevétel

↓

PL = WMFC (Marginal Factor Cost)

MPL ∙ MR

Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MP L ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFCk,l = faktorális határköltség). MRP = Marginal Revenue Product A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező – határtermék – bevételével.

Kompetitív piaci feltétel:

MR = Px ↓

MFC = VMP VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke. A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni: - az elvesztett kamatot - az időtávot - és a várható hozamot. A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás. PV0 =

FVt (1 + r ) t

PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve. FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke r = piaci kamatláb t = időtáv, futamidő

23

III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE A piac nem tökéletes:

-

egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem mellékhatásai

szándékolt

A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania. Fogyasztási javak csoportosítása gazdasági javak

szabad javak

magán (privát) javak vegyes javak közjavak Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet – a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire). Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból. Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás. Vegyes javak fő csoportjai: 1. Rivalizálás: - Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók – nem privát javak; - Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális) - Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak. 2. Ellenértékhez kötés: - Díjköteles javak – névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás; - Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.

24

MAKROÖKONÓMIA Makroökonómia a nemzetgazdasági szintű gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja, Jellemzői:

- aggregált (összevont) mutatók - részterületek egy rendszerben való áttekintése

Fő kérdés: - összkereslet - foglalkoztatottság - pénzmennyiség meghatározás - infláció okai - növekedés ALAPFOGALMAK Kibocsátás: a nemzetgazdaság által időszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza Fizikai formája

Pénzbeni kifejezése Jövedelem

↓

↓

Reálkibocsátás Termelési eszközök Fogyasztási cikkek

munka (W)

tőke (Л)

vállalkozói jövedelem (i, járadék)

ralizált kibocsátás = jövedelem (Y)

Y felhasználás:

Reál jövedelem (változatlan áron) fogyasztás megtakarítás

Nominál (folyóáron)

Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése Beruházás pótló Amortizációból

bővítő Л-ból

Bo beruházás

25

Makrogazdasági szereplők

Vállalat Termelő eszközök Fogyasztási cikkek előállítója (C)

Háztartás (magán) L bizt. C vásárló megtakarító

Állam - kormány - regionális - önkormányzatok - intézetek

Külföld - nem állandó lakók - nem intergrálható vállalatok

Bank - Bankok - Pénzintézetek

Közszektor Magánszektor Szereplők kapcsolata (Makrogazdasági körforgás) C Tv

Tr Th

Állam SA ↓

Háztartás

Sh

Sv Bankrendszer Sk ↑

W

Külföld Makroszintű jövedelem:

G

Vállalat

I x

IM

Y = C + I +G + (X – IM) I = Sh + Sv + SA + Sk

Vagyonmérleg (Stock): időpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja. Aktivák Reáleszközök Követelések

Vagyonmérleg

Passzívák Tartozások Tiszta vagyon

Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja

26

Makrogazdasági tevékenység számbavétele Problémák: - merítés - ár, árszínvonal változása - nem anyagi tevékenység értékelése - háztartás értékelése - externáliák hatásának értékelése - halmozódás Rendszer SNA 1. Bruttó: GO 2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI 3. Nettó: NDP/NNI/NNDI ↓

MPS Társadalmi termék Végtermék Nemzeti jövedelem Jellemzők

↓

1. GO: Minden értéket alkotó tevékenységet tartalmaz

1. Csak az anyagi javak előállítását tartalmazza

2. Hazai mutató GDP = GO – Folyó felhasználás

2. Csak hazai mutatók Végtermék = Társadalmi termék – folyó felhasználás

Nemzeti mutató: GNI/GNDI az ország állampolgárai és jogi személyei által előállított étékek. 3. NDP = GDP –amortizáció

3. Nemzeti jövedelem = végtermék – amortizáció

GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege. GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem. NNI = nettó nemzeti jövedelem, amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem. GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek. NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem.

27

I. PÉNZRENDSZER Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására. Jellemzői:

- áruként jött létre → (szükséglet kielégítés) - nem közönséges áru

Pénzfunkciók: 1. Forgalmi eszköz (pl.: árucsere közvetítője (A – P) 2. Értékmérő: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P) Mérce alapja lehet: - termelői munka költsége - a fogyasztói hasznosság 3. Fizetési eszköz (R): árumozgástól elválik a pénz mozgás (R). A – R – A’ 4. Felhalmozás – vagyonképzés eszköze (Y) - a pénz nem fogyasztásra költik, jövőbeni szükséglet kielégítére fordítják. 5. Világpénz – nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót. -

Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka: 1. I. világháború előtt – aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be. 2. II. világháború után – pénzhelyettesítők látják el a pénzfunkciókat – aranyra cserélhetők (1944-1971 az USA $) 3. 1970-es évektől – hitelpénz alakul ki → modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszűnik létezni) Pénzteremtés módja – külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása - értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása Money tömeg mérése és szabályozása a. Értelmezés - M1 = (Kp) készpénz + látra szóló betétek (likvid) - M2 = M1 + kvázi pénzek összege Kvázi pénz: nem azonnal elkölthető pénz. - igazi pénzre szóló követelés; - korlátozott felhasználhatóságú pénz; - határidős betétek. Σ M(q) szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok ↓

kulcs tényező: Jegybank

28

Eszközei:

1. Kötelező tartalékráta (t) KTR =

Jbp maximális arány előírása ∑Kbp

2. Jb-i kamatláb változátatása Kb → Jbp-nak kamatlábat fizet 3. Nyílt piaci művetek: Jb – értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban. Jbp = jegybankpénz (készpénz) Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz) Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld - makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó; - pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek. Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja. Pénzügyi rendszer:

1. Monetáris pénzügyi intézmények Bankrendszer ---------- döntő elem ↓

két szint Jegybankok

Kereskedelmi bankok

Monetáris pénzügyi intézmények 2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók. (nem vesznek részt a pénzteremtésben) 3. Tőzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb. Bankrendszer két szintű, ha külön Jegybank külön Kereskedelmi Bank létezik egy szintű, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik. Modern pénz:

→ formája → eredete

– készpénz (bankjegy és érme) - számlapénz - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz - Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz)

Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata: A szükséges pénz meghatározása: M*v = P* Y v = pénz forgási sebessége Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye

29

II.

MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY Egyensúly

Kínálat (S)

Részpiacok Áru YD = YS

Kereslet (D)

Pénz MD = MS

Munkapiac LD = LS

ÁRUPIAC Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik W

SH Háztartás

SV

Bankrendszer

Vállalat

I

C

Makrojövedelem kétszereplő esetén: Y = C + I I = SH + SV Makro egyensúly (ES) Kereslet (D) Y=C+I fogyasztási kereslet

= =

Kínálat (S) Y = C + S H + SV

beruházási kereslet

fogyasztás (W) Kereslet

(D) Kereslet az árupiacon: két tényező

- fogyasztás (C) - beruházás (I)

I. Fogyasztási függvény Fogyasztási függvény alakja:

- adott időszak jövedelmétől - múltbeli jövedelmektől - várható jövedelmektől függ 30

megtakarítás (S)

Egyszerűsítő feltételek: (Keynesi abszolút jövedelem hipotézis): - A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtől függ. - Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást. A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá. C = C (Y) C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk → bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk → telítettség keletkezik C

C(Y)

C0 { Y Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett. ĉ=

dC dY

0 a valóság jobb megismerése, a kapitalizmus megváltoztatása    

NEOKLASSZIKUSOKNÁL: (Marshall, Pigou, Irvang, Ficher) : Makrogazdasági jelentősége csak a pénznek van. John Maynard Keynes 1867-1947 (a makroökonómia előretörése) - 1936: a foglalkoztatása a kamat és a pénz általános elmélete - 1929-33: válság+recesszió (nincs fejlődés) Probléma: kapacitás kihasználatlanság, munkanélküliség, túlkínálat Az állam feladata a kereslet serkentése. „piramisépítések, földrengések, sőt még háborúk is növelhetik az állam gazdaságát” Eredmény: munkanélküliség okainak feltárása  növekedés, konjuktúraelmélet  gazdaságpolitikia sikerek. A XX.század leghatásosabb gazdaságelmélete. Ez hatásosan a recesszió időszakában alakul ki. Keynest neoklasszikus szintézis. 60-as évek után a költségvetési deficit nő, plusz állandósul az infláció Milton Friedman: (neoklasszikus alapú monetáris ellenforradalom)  pénzügyi szabályozás célja a pénzkínálat stabilizálását biztosítani -004-

A MAKROÖKONÓMIA ALAPKÉRDÉSEI, ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A makroökonómia tárgya: - Mivel foglalkozik a makroökonómia?  Egy gazdaság egészének folyamataival. - Mit értünk a gazdaság fogalma alatt?  A gazdaság a termeléstől a fogyasztásig terjed. a.) Hagyományos közgazdaságtan: - a részpiacok összessége - az emberek hogyan szervezik meg a fogyasztó és termelői tevékenységet b.) Alternatív közgazdaságtan: Makroökonómia céljai és eszközei Makroö,=====Makrogazdaság=====Gazdaságpolitika Elméleti valóság alkalmazott tudomány Alaptudomány gyakorlat

Gazdaságpolitika: Az állam által előirányzott célok, preferenciák és ezek elérésére alkalmazott módszerek, eszközök, intézkedések összessége.(Preferencia=rangsor, értékrend) Célja:  a gazdaságpolitika megalapozása  gazdaságpolitikai folyamatok, jelenségek, tények leírása Eszközei:  verbális elemzés  matematikai modellek alkotása  statisztikai igazolás A pozitív közgazdaság kérdései: - Mi, hogyan és miért történik ??? A normatív közgazdaság kérdései:

47

- Minek kellene történnie ??? -005A makrogazdaság, a gazdaságpolitika főbb céljai: - Társadalmi jólét és béke, a nemzet anyagi és szellemi gyarapítása - Dinamikus, egyenletes társadalmi, gazdasági fejlődés, növekedés - belső és külső gazdasági egyensúly A gazdaságpolitika főbb eszközei (területei): - Költségvetési politika - Monetáris politika - Jöv. Pol. - Külgazdasági politika - Struktúrapolitika - Hitelpolitika - Árpolitika - Beruházási politika - Intézményrendszer

Alapfogalmak, alpösszefüggések: Reálfolyamatok: természetes folyamatok visszatükrözése, leírása Monetáris folyamatok: érték-folyamatok visszatükrözése, leírása Ezeknek a folyamatoknak a leírása történhet értékkategóriák segítségével. A reálfolyamatok természetes mennyiségben történnek. Kibocsájtás: Q (termelés, output) Nominális kibocsájtás – reálkibocsájtás Potenciális kibocsájtás (ha minden erőforrást kihasználnánk) Makrogazdasági jövedelem (y, GDP) Fogyasztás (C); beruházás (bruttó és nettó) Megtakarítás (S); készletfelhalmozás Árszínvonal ; árindex A pénz vásárlóértéke -006A pénz vásárlóértéke A makrogazdaság szereplői és kölcsönhatásuk aggregálás, kulcsfogalom. aggregálás  A gazdasági egységek cselekedeteit összesítjük.

Gazdasági Szektor A gazdálkodási folyamatokban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összessége. 5 alapvető szektort különböztetünk meg: 1.) Vállalati 2.) Háztartási 3.) Állami 4.) Bankrendszeri 5.) Külföldi

A NEMZETGAZDASÁG ÁLLAPOTÁNAK ÉS FOLYAMATAINAK SZÁMBAVÉTELE (Mérési problémák a makróban) (Makrogazdasági tevékenység számbavétele) (A gazdasági teljesítmény mérése: a kibocsátás és jövedelem) (A nemzeti számlák rendszere) (A nemzeti kibocsátás mérése)

??? : - Melyik ország a gazdagabb?

48

- Két gazdaság közül melyik fejlettebb? - Melyik országban nagyobb a jólét? - Melyik országban nagyobb az életszínvonal? - Hogyan nő a gazdaság? - Melyik gazdaságnak nagyobb a teljesítménye? ________________________________________________________________  Megfelelő mutatószám rendszer szükséges  Pontosan kell feltenni a kérdést, fogalmi tisztázás szükséges  El kell kerülni a fogalmak összekeverését TERMÉKPIACOK, TÉNYEZŐPIACOK: 1.) Mennyiségek (jelzőszámok) komplex rendszerekben – kitekintés KÉSZLETEK ===== ÁRAMOK állapothatározók stock mennyiség (időpontra)

folyamathatározók flow mennyiségek (időszakra)

Készlet: pl: népesség, munkaerő-állomány, állatállomány, vízkészlet, vadállomány, erdőállomány -007Áramok: anyagi rendszerek (sejt, élőlény, ökoszisztéma, Gaia) Pl. :inf.áram, tömegáram, energiaáram Gazdasági rendszerek (vállalat, makrogazdaság) Pl.: termékáram, vövedelemáram stb. 2.) Mérés és fogalomalkotás a közgazdaságban „ ha az ember mérni képes azt, amiről beszél, ha ki tudja fejezni számokban, akkor már tud róla valamit…” (Kelvin) Fogalomalkotás mérés • fizikai (naturális) jellemzők (állapotok és folyamatok) • reál-mutatók • pénzbeni (monetáris, nominális) jellemzés • társadalmi nézőpont (jólét, fejlődés) Kibocsátáson (reálkibocsátáson) a makrogazdaságban egy bizonyos időszak (ált.1év) alatt a gazdaságban létrehozott termékek és az ott nyújtott szolgáltatások összességét (tömegét) értjük. Nominális kibocsátáson (nominális termelés, nominális output) egy adott időszak alatt létrehozott termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értékének (mennyiség*ár) összegét értjük. 3.) Egy ország (egy nemzet gazdaság) aggregált készletei Az 1ik legfontosabb aggregált készlet jellegű mutató: Nemzeti vagyon: egy meghatározott időpontban a társ. Rendelkezésre álló, a természet által adott, és az ország történeti fejlődése során felhalmozódott anyagi és szellemi javak összessége. • az emberi munkával létrehozott, felhalmozódott és a termelés folyamatában résztvevő anyagi javak összessége; • a természet által adott, gazdaságilag értékelhető, az újratermelésben hasznosítható erőforrásokat is; • az anyagi termékek, a természeti és a szellemi erőforrások együttese (technikai, természeti és humán tőkevagyon) Főbb alkotó elemei: - Termelő és nem termelő állóalapok (épületek, gépek, utak)

49

-

Rendelkezésre álló, feltárt és használatba vett természeti erőforrások (vízkészlet) A háztartások tartós fogyasztási cikkei Az ország arany és devizakészletei, a külföldi tartozások és követelések egyenlege Műkincsek -008-

4.) Egy ország kibocsátásának (outputjának) mérése Rendszer szemléletű vizsgálódások „kétszereplős modell”

A KSH módszertana az ENSZ, az Eurostat, az IMF(=nemzetközi valutaalap), OECD(=fejlett országok csoportja) és a Világbank közreműködésével készített integrált rendszer, az SNA(=nemzeti számlarendszer) követi. SNA legfontosabb mutatói: (az ország területére) Hazai Nemzeti (szinten számított mutató) Bruttó GO Félnettó GDP GNI Nettó NDP NNI Történeti érdekességek: - MPS - Simon Kuznetz (Nobel-díj, 1971) am-i közg ________________________________________________________________

1.)

A gazdaság teljesítményének mérése

a.) Az aggregált gazdasági teljesítmény összefoglaló mércéi: GO és GDP  Bruttó Kibocsájtás (GO=bruttó hazai össztermék) egy ország valamennyi gazdasági egységében 1 év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások teljes mennyisége. (értéke is) / Nettó és bruttó között  félnettó vagy félbruttó Bruttó kibocsátás : Magyarország 1998: 21.525 Mrd Ft 1999: 24.743 Mrd Ft 2000: 27.544 Mrd Ft ~:  a számítások kiindulópontja  az adott ország egy évi teljes termelését tartalmazza, függetlenül attól, hogy hol értékesítették a terméket;  tartalmazza: • az összes értékesített terméket és szolgáltatást • a készletváltozásokat • a saját fogyasztásra termelt termékeket • a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értékét  a GO a termelés halmozott mutatója: egyes tételeket többszörösen vesz számításba / GO – termelő fogyasztás – GDP / Folyó termelő felhasználás Magyarországon 1998: 11.437 Mrd Ft 1999: 13.367 Mrd Ft 2000: 16.431 Mrd Ft -009b.) Hogyan szűrhetjük ki a halmozódást?  Le kell vonni a terlemő-felhasználást, azaz csak a végső fogyasztást kell figyelembe venni. A termelő-fogyasztás nélküli teljesítmény (összérték) a „hozzáadott érték”, a GDP

50

GO – folyó anyagfelhasználás  GDP A GDP-t 3 különböző módon mérhetjük meg:  A termelés oldalról vizsgálva: A gazdaság ágazataiban (ipar, mg) szolgáltatási szféra, létrehozott javak értéke  A kiadások oldalról vizsgálva: Az egyes szektorok (háztartási, váll szféra, kormányzat, külföld) javakra és szolgáltatásokra fordított kiadásainak értéke  A jövedelmek oldalról vizsgálva: A GDP-t létrehozó csoportokhoz áramló különböző jövedelmek (munkabér, profit, kamat, járadék) összegének értéke TERMELÉSI OLDALRÓL A bruttó hazai termék (GDP) az adott országban 1 adott időszak alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások mennyiség (összértéke)  a gazdasági egységek által létrehozott bruttó hozzáadott érték.  bruttó kibocsátás és a folyó termelő felhasználó különbsége. FELHASZNÁLÓI OLDALRÓL GDP: az adott országban egy adott időszak alatt megvásárolt azaz belföldi felhasználó(végső fogyasztásra) bruttó felhasználóra kerülő termékek és szolgáltatások mennyisége (kiadások összérték) JÖVEDELEM OLDALRÓL Az adott országban 1 adott időszak alatt realizált bruttó jöv összege A reál GDP és nominális GDP összefüggése: összefüggése  Reál GDP = nominális GDP / GDP – deflátor  Adatok Magyarország GDP folyó áron 1998: 10.087 Mrd Ft 1999: 11.393 Mrd Ft 2000: 10.075 Mrd Ft -010A hazai és nemzeti mutatók: GDP versus GNP GDP: 1 ország területén folyó termelés mutatója GNP: 1 ország állampolgárainak gazdasági teljesítmény, bárhol folytatják is ezen állampolgárok a tevékenységüket Adatok Magyarországon GNI folyó áron 1997: 7.819,4 Mrd Ft A GDP és GNI közötti különbséget nagyjából egyenlő részben a nettó tulajdonosi jövedelem és a külföldi tulajdonok Magyarországon újra befektetett tőkejövedelem adja. 4.1.4 Mit mér a GDP?  gazdasági teljesítmény  jólétet  gazdasági fejlettségek  életszínvonalat Hagyományos mutatók korlátai, kimarad a számításból:  kulturális eredmények  szabadidő  a természetes ingyenes szolgáltatás  környezeti költségek Nettó tőke export = Ex.t – Imp.t (1 főre /lakosság/ jutó GDP) 4.1.5 Új makrogazdasági mutatók

51

NEW: Nettó gazdasági j: GNP+szabadidő, - környezetszennyezés figyelembevéve 5.) Jövedelem folyamatok számbavétele, makrogazdasági jövedelem meghatározása Elvei:  vállalati szférában történik: o az output kibocsátása o jövedelem keletkezése  makrogazdasági jövedelem = vállalati szféra végső kibocsátása  makrogazdasági jövedelem a 4 gazdasági szféra között áramlik  háztartás  külföld  vállalat  bank  kormányzat  folyótétel számlák (FTSZ): Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági egységek adott időszak alatti jövedelemáramlását mutatja. (jövedelem bevétel: K, jövedelem kiadás: T oldalon könyvelve) -011-

Makrogazdasági egyensúly feltételek: 1.) Jövedelem a felhasználó oldaláról Y=C+S 2.) Jövedelem a termelés oldaláról Y=C+G+I+/X-M/ 3.) Bruttó beruházás (pótlás+bővítés) I=SV+SH+SÁ+SK

III. Előadás A makrogazdaság árupiaca: fogyasztás és beruházás (Solt Katalin 5.fejezet 70-101)

Bevezetés: ? Mi határozza meg a kibocsátás szintjét? Aggregált kereslet  összkibocsátás ? Mitől függ az aggregált kereslet? Aggregált kereslet: a javaknak és a szolgáltatásoknak az a mennyisége, amelyet a fogyasztók, az üzleti szervezetek és a kormányzatok (a jövedelmektől, az árakról és más tényezőktől függően) hajlandók megvásárolni.

52

-012-

I. Fogyasztás 1.) A fogyasztás és a megtakarítás – mikroszinten

A fogyasztás: javakra és szolgáltatásokra fordított háztartási kiadások. A fogyasztás a GDP legnagyobb tétele. Magyarországon 1995-ben a háztartások fogyasztása 3.754 Mrd Ft (a GDP kb.68%-a) ? Mitől függ a fogyasztás szintje ? V0  a jövedelemtől Személyi jövedelem (pl.: Personal Income) - rendelkezésre álló jövedelem (DI – Disposable Income) Rendelkezésre álló jövedelem: - személyi jövedelem – személyi adók ? Hogyan határozza meg a rendelkezésre álló jövedelem a fogyasztást ? V0  fogyasztási függvény Fogyasztási függvény: a fogyasztási kiadások és fogyasztói rendelkezésre álló összjövedelem közötti kapcsolatot adja meg. C=f(Y) C(Y)=C0+C*Y C0=autonóm fogyasztás C=fogyasztási határhajlandóság dC(Y)/ dY:MPC; Y:DI (Makroszinten:nemzeti fogyasztási fgv.)

53

DI=C+Smegtakarítás | Jövedelem A megtakarítás a jövedelemnek az a része, amit nem fogyasztanak el. Mikroszinten – Pénzjövedelem! Családi költségvetési kiadások: Szabályosság és viszonylagos stabilitás a fogyasztásban. A megtakarítás a legnagyobb luxuscikk. -014Fogalmak a fogyasztási függvény értelmezéséhez Negatív megtakarítás: hitel Fedezeti pont Fogyasztási határhajlandóság MPC=c=dC(Y)/dY (lejtés-meredekség) Megtakarítási függvény: a (tervezett) jövedelemhez a (tervezett) megtakarítást rendeli S=f(Y) S(Y)=So+s*Y S0=autonóm megtakarítás S=megtakarítási határhajlandóság: MPS=ds(Y)/dY

54

A fogyasztási függvény fedezeti pontja:

2. Nemzetgazdasági szinten (fogyasztás) ? Mitől függ a fogyasztás szintje ? - A jövedelemtől A nemzetgazdasági szintű fogyasztás tényezői:  rendelkezésre álló jövedelem  hosszú távú jövedelmi kilátások (permanens v életciklus-jöv. – megszokás) -015 vagyon (makroszintű folyamatok:1929, 1970, privatizáció)  reálkamatláb  társadalombiztosítási rendszer  várakozások  társadalmi tényezők / nemzeti adósságállomány  gazdaságpolitika (50-es évek)  nemzetközi helyzet  az infrastruktúra állapota  technikai fejlődés stb./ II. Beruházások (termelő fogyasztás;”jövőbeli fogyasztás”) Beruházás  aggregált kereslet Beruházás: a társadalom reáltőkéjének megújítása és növelése. Kettős szerep: * közvetlen kereslet, 1995: a GDP 22%-a; (jelentős változékonyság) * közvetett kereslet (tőkefelhalmozás) Beruházások szerkezete:  építmények (1995: 55%; 2001: 36%)  berendezések (1995: 44%; 2001: 61%)  készletváltozások (1995: 2%; 2001: 3%) A beruházási kereslet meghatározó tényezői ? Mitől függ a beruházási kereslet ? V0A bevételről, a költségtől, a várakozásoktól. • „bevételhatás” - a kibocsátás általános szintje (GDP) • beruházási költségek - reálkamatláb; -adók(kedvezmények) • várakozások (profitkilátások) -016-

55

III. A megtakarítási és a beruházási indítékok elvárásai A modern gazdaságban a megtakarítás és a beruházás szándékolt szintje nem automatikusan egyenlő. OK: - a megtakarítást és a beruházást mások végzik - nincs automatikus összehangoló mechanizmus ? Miként hozza létre a megtakarítás és a beruházás hatóerőinek kölcsönhatása a nemzeti kibocsátás egyensúlyi szintjét ?

IV. ELŐADÁS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY /216old./ Gazdasági ciklusok  Neoklasszikus növekedési elmélet  Keynes növekedési elmélet

(TK.) (TK.)

Gazdasági növekedés: Gazdasági változók típusai:  exogén-változók csoportja: külső változók Ezek 6-nak a gazdasági tevékenységre, a gazd nem hat ezekre a tényezőkre. Pl.: háborúk, forradalmak, népesség  indukált változók csoportja – endogén változók Pl.: nemzeti kibocsátás, foglalkoztatás, munkanélküliség, árszínvonalak Agregált kínálat: A javak és szolgáltatások teljes mennyiségét jelenti, amelyet az ország vállalatai hajlandóak megtermelni és értékesíteni egy adott időszak alatt. JELE: AS FÜGG:  árszínvonaltól  a gazdaság termelési kapacitásától  a költségek színvonalától -017Potenciális kibocsátás: A termelési tényezők(Pl.:munka, tőke) rendelkezésre álló mennyisége határozza meg. Nemzeti kibocsátást és az általános árszintet az agregált kínálat és kereslet ollójának két szára határozza meg. Agregált kereslet: Úgy kapjuk meg, hogy összegezzük a gazdaság különböző szereplőinek a vásárlási szándékát 1 adott időszakra vonatkozóan.

56

A fogyasztók, a vállalatok és a kormányzat kiadásainak összességét tartalmazza. Függ:  az árszinttől  monetáris és költségvetési politikától  valamint egyéb tényezőktől Az AS és AD ollójának 2 szára határozza meg az egyensúlyt. Az egyensúlyi kölcsönhatás és az árszint meghatározza a foglalkoztatást, a munkanélküliséget és a külkert.

ÁBRA:

AS1 a kibocsátás árszínvonala emelkedik, az input árak nem. A termelés növekedése a költség-növekedésnél nagyobb árbevétel-növekedést eredményez  az összprofit növexik. AS2 az árszínvonal változásával a költségek is azonos mértékben változnak  az összprofit változatlan. AS1  Rövid tár! AS2  Hosszú táv! -018Mik okozhatják az AS görbe elmozdulását ?  időjárás  különböző alkalmazott technológiai  korszerű technikai beruházások  oktatási és szakképzési beruházások AD-görbe negatív meredekségű ! AS-görbe pozitív meredekségű ! Makrogazdasági egyensúly Az AS és AD metszéspontja határozza meg az egyensúlyi árat és az egyensúlyi mennyiséget.  Reál GDP és az agregált árszint azon értékét, amely a vásárlók és az eladók számára egyaránt megfelelő. Az egyensúlyi árszint és mennyiség kombinációja olyan szintet jelöl, ahol sem a vásárlók, sem az eladók nem kívánnak változtatni vásárlásaikon, eladásaikon.

E Egyensúlyi pont, amelyhez tartozik egy egyensúlyi árszint (150) egyensúlyi kibocsátás – GDP (3000) C Ha az egyensúlyi árszint 200 lenne; a vállalatok többet akarnak eladni, mint amennyit a vásárlók meg akarnak venni. !!! Túlkínálati pont !!!

57

B 200 árszint mellett a vásárlók kevesebbet fognak vásárolni. Így a termékek egy része raktárokban halmozódnak fel.  A termelésüket visszafogják egy kicsit a vállalatok és hogy a felhalmozott termékeiket/készleteiket értékesítsék, csökkenteni fogják az árszintet

Növekedés: Az USA reálkibocsátás  a termelők tevékenységeinek kiterjesztése (a tőke, a munka és a földterületek felhasználása erőteljesebben bővül)  hatékonyságok javulása  új termelési eljárások  újabb vállalatvezetési  a termelés szervezés és készletgazdálkodások javítása -019-

Növekedésen általában azt értjük, hogy a termelés volumene és ezzel az ország anyagi gazdasága nagyobb lesz. A gazdasági növekedés vizsgálatánál cél a növekedési tényező meghat azon törvényszerűség feltárása, amelyek az egyensúlyi növekedést biztosítják. Fontos annak az ismerete, hogy milyen tudatos beavatkozással érhető el az egyensúlyi növekedés. Növekedésről akkor beszélünk, ha 1 nemzetnek nemcsak a termelése hanem a termelési kapacitása is nő.

Potenciális GDP: Az a bruttó nemzeti termék, amely 1 nemzet teljesítményét az összes rendelkezésre álló erőforrás teljes mértékű és hatékony kihasználása mellett fejez ki. Gazdasági növekedés akkor áll fenn, ha potenciális GDP nő. Gazdasági növekedés mérése:  Mérhetjük a növekedés ütemet, ami a reál összkibocsátás évenkénti %-ban számított változása fejez ki. ΔY * 100 Y  Növekedés színvonalát az 1 főre eső összkibocsátáson keresztül. Y/N Nnépesség lélekszáma

58

Konjuktúra ciklusok: A gazdaságnak nemcsak növekedése vagy fellendülése lehetséges, hanem ?úgy? gazdasági visszaeséssel vagy recesszióval kell számolniuk. ? Növekedés esetén milyen jellemzői vannak a gazdaságnak ?  bőségesen vannak munkahelyek  gyárak több műszakban dolgoznak  infláció fokozódik  a várható profitok magasak Csökkenés esetén:  eladhatatlan termékek halmozódnak fel  nehéz állást találni  profit (vállalati) szerény értékű ált /’90- ’91 év pl.:/ A növekedés és csökkenés folyamatos egymás utáni változását nevezzük konjuktúra ciklusnak. A makroökonómia egyik alapfeladata ezen konjuktúra-cilusok magyarázata. !(Okai, tulajdonságai, a kormányzati beavatkozás hogyan tudja/képes enyhíteni e ciklusokat)! Az AD változásai rövid távon befolyásolhatják a kibocsátások általános szintjét, a foglalkoztatást és az árakat. A konjuktúra-ciklusokat az AD(’30) Kenies hozta össze. Konjuktúra ciklus: A kibocsátás, az infláció, a kamatlábak és a foglalkoztatás felfelé és lefelé tartó mozgásait nevezzük K.C.-nak, amely minden piacgazdaság jellemző vonása.

A Konj. C. fázisai:

t0-t1  expanzió = megélénkülés Depresszió után a gazdasági növekedsé lassan, majd egyre gyorsabban megindul, de a gazdaság teljesítménye a trend értékét még nem éri el. 2. szakasz t1-t2  prosperitás = fellendülés szakasza

59

A gazdaság teljesítménye egyre jobban meghaladja trend értékét, miközben a növekedés lendülete lelassul 3. szakasz t2-t3  recesszió = hanyatlás A gazdaság megtorpan, teljesítménye egyre erőteljesebben csökken. Még mindig a trend fölött van. 4. szakasz t3-t4  depresszió = pangás A csökkenés tovább tart bár egyre lassulóbb mértékben. A gazdaság teljesítménye kisebb, mint amennyit a trend jelentene.

FONTOS:    

milyen hosszúak ezek a ciklusok mekkora a ciklusok ampitúdója, kilengése milyen mutatókkal írható le/v. jellemezhető a ciklus hogyan működik a ciklusok mechanizmusa

A recesszió szokásos jellemzői: • A fogyasztói vásárlások hirtelen visszaesnek A vállalati készletek növekednek. • A munka iránti kereslet visszaesik Elbocsátások következnek, nő a munkanélküliség • A kibocsátás csökkenésével az infláció lassul • Az üzleti profitok meredeken esnek Konj.c. elméletek: a.) Friedman  monetáris elméletek A konj.c.-kat a pénzkínálat és a hitelállomány bővítése és szűkítésére vezethető vissza. b.) Samuelson  multiplikátor – akcelerátor modell Azt vizsgálja, hogyan váltanak ki külső sokkok a multiplikátor és akcelerátor hatások egyidejű érvényesülésével önfenntartó ciklikus mozgásokat. (Többszöröződik – multiplikátor) (Gazdasági gázt ad – akcelerátor) -022A kibocsátás gyors növekedése ösztönzőleg hat a beruházásokra. A növekvő beruházások pedig még nagyobb kibocsátásra serkentik a gazdaságot. c.) Nordhaus  politikai elmélet A politikusok manipulációinak köszönhető, akik újraválasztásért küzdenek és eszerint alakítják a költségvetési és a monetáris politikát. d.) Lucas – Barro  egyensúlyi konjuktúra elmélet Az emberek rosszul ítélik meg az árak és bérek tendenciáit , ezért túl sok vagy túl kevés munkát kínálnak e.) Schumpeter  konj. ciklusok reálelmélete Az innovációk a termelékenységi sokk-hatások tovaterjednek a gazd egyik szektoráról a másikra és így ingadozásokat idézhetnek elő. Pl.: benzin-áremelés f.) Gordon  kínálati sokkok Akkor beszélünk, amikor a k.c.-t az AS eltolódásai váltják ki. FONTOS! :  mind1ikben van 1kis igazság Konjuktúra ciklus előrejelzése: Közgazdászok könnyen elérhető statisztikai adatokat vizsgáltak. Pl.: acéltermelés nagysága, pénzmennyiség, közúti áruszállítás Meghatározó jelzőszámok indexét határozzák meg. Különböző ?ökonometrikai? modellek segítségével próbálták meg előrejelezni a konj. ingadozásokat.

60

AD összetevői: 1.) Fogyasztás jele: C  A rendelkezésre álló jövedelem határozza meg  Az egyéni jövedelem és az adók különbsége 2.) Beruházás jele: I  épületek, berendezések, raktár-készletek növelésére fordított -023-

3.) Kormányzati vásárlások jele: G  a kormányzat kiadásai termékek és szolgáltatások vásárlása 4.) Nettó export jele: X  az export és import értékének különbségével egyenlő A konjuktúra ciklus csoportosítása:  üzleti ciklusok x1  agrár ciklusok x2  pénzügyi ciklusok x3  ipari ciklusok x4 Pl.: x1= készletek alakulása x2= hitelek alakulása x3= haszonnövényi, haszonállati populációk alakulása x4= ipari termelés alakulása Ciklusok időtartama szerint:  ?Kitehin? – ciklus, amely kb.10-40 hónapos perioditású, főleg a oénz és hitelszférában fordulhat elő  Klasszikus konj.c., amely 8-10 évenként az újratermelés egészében jelentkezik  ?Kuznets? - ciklus, aminek 18-20 éves a periódusa  Kondratyev-féle hosszú ciklus, ami gazdaságtörténetileg elfogadott, 40-60 éves ciklus  Szuperhosszú ciklusok (Bródy-féle ciklus) 150-200 éves Ciklusokat kiváltó okok szerint:  túltermelési ciklus: a termelés és a fogyasztás állandó  beruházási ciklus: beruházások okozzák  gazdaságpolitikai ciklus  monetáris ciklusok  Tartós fogyasztási cikkek beszerzései által előidézett ciklus  Politikai ciklusok -024Elkerülhetőek-e a konjuktúra ciklusok? Észrevehető, hogy a kilengések egyre kisebbek. - A kapitalizmus mostanra belsőleg stabilabbá vált - A kormányzatok számára a makroökonómiai vizsgálatok megnyitották hogy milyen monetáris és költségvetésekkel lehet megelőzni az exogén hatások recesszióját A kibocsátás meghatározása a megtakarítás és a beruházás segítségével:

61

-025Jellemzés:  Ez a modell a beruházás és a megtakarítás multiplikátor modell legegyszerűbb változata.  A két görbe szorosan összefügg egymással. C+S értéke egyenlő a mindenkor rendelkezésre álló jövedelemmel  A C-görbe és S-görbe egymás tükörképe, összegük mindig 45fokos egyenes. -K01-

Pénz, infláció

Bevezetés: A pénz Pénzkínálat, kibocsátás: Pénzkínálat: Ezt a kormány dönti el. Ha nő a pénzkínálat és kevésbé nő az ár, akkor az árak emelkedni fognak  infláció Kibocsátás: a különböző állami verdék a kp.t és a bankjegyeket bocsátja ki. Bankrendszer, pénzügyek: - a rendszerváltás óta sok kereskedelmi bank jött létre. A jegybank bonyolította le régen a hiteleket. A pénzforgalom szabályozása a jegybank segítségével és a monetáris szabályokkal lett szabályozva AD-AS kölcsönhatás  a pénznek ebben nagy szerepe van A pénz kialakulása hosszú történelmi folyamat. Cserekereskedelemegyenértékesek(segítette a csereker.-t) ált.egyenértékes

62

Egyenértékesek: vmilyen meghatározott dolog volt, ami a csereeszközt fejezte ki, aminek segítségével 1-1 termék ellenértékét szabták meg Általános egyenértékes: az egyes régiókban meghatározott dolog lesz a meghatározott érték kifejezője A pénz fejlődéseinek főbb állomásai: Pénz: általános egyenértékes, benne fejezik ki az áru értékét  aranypénz, pénzáru: sajátos áru, földrajzilag és időben tartósan betölti az általános egyenértékes szerepet.  pénzhelyettesítők: fémpénz, papírpénzszűk körben működik, ahol az átváltásnak a lehetősége biztosított  papíros anyagú pénz: hitelpénz – az áruváltóból nőtt ki. ’70-es évek óta használják a papíros alapú pénzt  váltó: olyan sajátos eszköz amit hitelesen elismert papíron A papíros anyagú pénz a bank pénze: ez a jegybank ígérete, bankváltó. -0263.) Pénzteremtés mechanizmusa: - A pénzteremtés alapvető módjai:  hitelnyújtás  a bank deviza-vásárlása  a bank arany vásárlása  a bank ép vásárlása - A pénz megszűnése:  hiteltörlesztés  kamatfizetés  a bank deviza-eladása  a bank aranyeladása  a bank ép eladása A jegybank által teremtett pénz: a jegybankpénz (készpénz) A kereskedelmi bank által teremtett pénz: a kereskedelmi bankpénz A pénz szűkebb és tágabb értelmezése: * tranzakciós pénz (M1):(készpénz és hátraszóló betétek) * kvázi pénz (pénzre szóló követelések: tartósbérletek) * tágan értelmezett pénz (M2:M1+határidős betétek; M3) A pénz értékét: - az árszínvonal - a pénz vásárló ereje fejezi ki Az árszínvonal a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. -027-

Árszínvonal: Azt fejezi ki, hogy egységnyi árut v szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehet megkapni. Ennek a reciproka a pénz vásárlóereje, amely az egységnyi pénzért átlagosan megvásárolható árumennyiséget jelöli. Példa: Árszínvonal csökkentése Ha egy országban nő a termelés, változatlan a forgalomban levő pénzmennyiség. A nagyobb árutömeg egységének realizálására kevesebb pénz jut. Ez egyben azt is jelenti, hogy nő a pénz vásárlóereje, egységnyi pénzért több árut tudunk megvenni. FISHER – féle forgalmi egyenlet

63

M*V=P*Y M = a forgalomban lévő pénzmennyiség V = a pénz forgási sebessége P = az árszínvonal Y = az időegység alatti reálkibocsátás A Fisher-féle képlet: a forgalomban lévő pénzmennyiség meghatározására szolgál. M=P*Y V A pénz forgási sebessége: Az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt. Refinanszírozási hitel: A központi bank által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelt refinanszírozási hitelnek nevezzük. Az érte számított kamatlábat refinanszírozási kamatlábnak nevezzük. A refin. kamatláb mindig alacsonyabb, mint a piaci kamatláb. Pénz Multiplikátor: Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen ?likvit? pénz termelését teszi lehetővé. A forgalomban lévő pénzmennyiség és a jegybank pénz állomány hányadosa. -028Tartalékráta: Jele:t JBB:jegybank pénz tartaléka Megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybank pénz tartaléka mekkora hányadosa a látra szóló KBP betétállományoknak. T=JBB/KBP

A központi bank és monetáris politikája A bankrendszer alapvető céljai:  Az infláció alacsony szinten tartása  Az infláció ingadozásának mérséklése  A nemzeti kibocsátás egyenletes növekedésének biztosítása  GDP  A munkanélküliség leszorítása  A pénzügyi piacok kiegyensúlyozott működése Példa: ha az aggregált kereslet túl nagy; az árak emelkednek. A bankrendszer mérsékli a pénzkínálat bővülését  ez fékezi a gazdaságot és csökkenti az árakra gyakorolt hatást. Példa: ha a gazdaság akadozik  a bankrendszer növeli a pénz-kínálatot, ami rendszerint élénkíti az aggr. kereskedelmet és mérsékli a munkanélküliséget.

64

-029A monetáris politika eszközrendszere:  Nyílt piaci műveletek: az állampapírok nyílt piaci adásvételével befolyásolja a tartalékok nagyságát  A jegybanki kamatláb-politika: a jegybanki kamatláb meghatározását jelenti. Megfizetésének ellenében vehetnek fel hitelt:  kereskedelmi bankok  és más betéti intézetek  A kötelező tartalékráta-politika: a bankok és más pénzintézetek betétállományára a törvényben előírt kötelező tartalékráta meghatározását és változtatását jelenti.

A monetáris transzmissziós mechanizmus: Ez a mechanizmus közvetíti a pénzkínálat változásának hatását a kibocsátás, az árak, az infláció és a foglalkoztatás változásaihoz. Példa: a központi bankot az infláció veszélye foglalkoztatja, emiatt elhatározza a gazdaság lefékezését, ez 5 lépcsőn keresztül valósul meg:  1.lépcső: a folyamat elindítása céljából a jegybank lépéseket tesz a banki tartalékok csökkentésére ( a kormányzat értékpapírokat ad el a piacon)  2. lépcső: a banki tartalékok csökkenésével a hátra szóló betétek állománya multiplikatív módon szűkül a pénzkínálat így kisebb lesz.

65

-030-

-031 3. lépcső: a pénzkínálat csökkenésével a kamatláb növekedésnek indul a hitelfelvételek szigorúbbak lesznek  4. lépcső: a kamatérzékeny kiadások, különösen a beruházások visszaesnek, a magasabb kamatlábak és a vagyonállomány értékének csökkenése miatt.  5. lépcső: a szűk pénz politikája következtében visszaeső aggr. kereslet csökkenti a pénzjövedelmet, csökkenti a kibocsátást, a foglalkoztatást és az inflációt is. A pénzkereslet 3 alapvető motívuma: 1.) tranzakciós motívum, ami a rendszeres vásárláshoz szükséges pénzt jelenti. 2.) óvatossági motívum, ami az előre nem látható események fedezetére irányuló pénzkeresletet jelenti. 3.) a vagyontartási vagy ún. spekulációs motívum, ami a vagyon megőrzését, illetve a likviditás biztosítását célozza meg.

Az infláció:

Def: inflációról beszélünk, ha tartósan jelentősen emelkedik az általános árszínvonal. Napjainkban árindexek segítségével mérjük az inflációt. Árindexek: több ezer termék árainak súlyozott átlagát jelentik a.) fogyasztói árindex jele:CPI A fogyasztási cikkek és szolgáltatások piaci kosarának árát fejezi ki, ahhoz képest hogy mekkora volt annak a jószágkosárnak az ára egy meghatározott bázisévben b.) ipari termelői árindex c.) mezőgazdasági termelői árindex d.) beruházási javak, szolgáltatáscsoportok árindexe e.) export-árindex, importárindex stb. Az inflációs ráta: Az árszínvonal %-os változását jelenti.

66

-032Inflációs ráta képlete

{(Pt-Pt-1)/Pt-1}*100  t=idő P=árszínvonal Az infláció fajtái: 1.) Kúszó infláció: ha az árak lassan, előre látható módon emelkednek kúszó inflációról beszélünk. Egyszámjegyű inflációnak is nevezzük. Jellemzői:  az árak viszonylag stabilak  az emberek bíznak a pénzben  hajlandóak pénzt tartani, hiszen a pénz csaknem ugyanannyit ér egy hónap múlva mint ma. 2.) Vágtató infláció: évente 2-3 számjegyű infláció. Fejlett ipari államok közül: Olaszország, Japán 3.) Hiperinfláció: 3 számjegyű magasabb inflációs rátát jelent. Pl.: 1946-ban Mo; 1995-ben Jugoszlávia Az infláció újra elosztási hatása abból adódik, hogy megváltoztatja az emberek reálvagyonának értékét. Az előre nem látott infláció általában kedvező a hitelfelvevőknek és megkárosítja a hitelnyújtókat. Tehát vagyont csoportosítunk át a hitelezőktől az adósokhoz, ezt hívjuk újra elosztásnak. Az infláció okai szerint: - keresleti infláció - kínálati infláció -033Keresleti infláció: autonóm keresleti tényezők váltják ki. Nagymértékben megnő a kereslet. (autonóm fogyasztás, kormányzati kiadások, külföldi vásárlások megnövekedése) Kínálati infláció: valamely termelési tényező ára megnő. (bérnövekedés, nyersanyagának növekedése) Az infláció befolyásolásának eszközei:  Az állami kereslet csökkentése  A forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozása  Kínálatélénkítő politika PHILIPS görbe:

67

A munkanélküliség növekedésével csökken az éves bérnövekedés. Philips arra a következtetésre jutott, hogy ellentétes irányú kapcsolat van a munkanélküliség és a pénzbérek változása között  a bérek emelkednének amikor a munkanélküliség alacsony szintű és ez fordítva is igaz. Az infláció és a munkanélküliség közötti rövidtávú összefüggést írja le, abban az esetben amikor az aggregált kereslet eltolódik, az aggregált kínálat viszont továbbra is tehetetlenségi ütemének megfelelően változik. -034-

7. Előadás Pénzpiaci kitekintés Pénzügytan: Azt tanulmányozza, hogyan érdemes a racionális befektetőnek allokálniuk (elhelyezni) forrásaikat céljaik legjobb eléréséhez A háztartások pénzügyi vagyon-elemeinek formái: o Főleg Ft-ban meghatározott jövedelmek o Külföldi valutában meghatározott jövedelmek o Részvények – értéküket a piac határozza meg A befektetések legfontosabb fajtái: o Pénz o Takarékbetétek o Kormányzati értékpapírok o Részvények o Nyugdíjalapok (örökölhető) o Egyebek Különféle vagyonelemek hozama és kockázata. Kamatláb és kockázat: hozamok változékonysága.

68

Részvények hozama: - osztalék: a részvények névértékének bizonyos százaléka - árfolyam-nyereség: a részvény piaci ára és névértékének különbsége Hozamráta: osztalékból és árfolyamnyereségből tevődik össze R.V.porfólió: különböző vállalatok részvényeit tartalmazó csomag Mérlegelés: Az emberek nagy része kockázatkerülő -035Részvénypiac: Intézményrendszer, amelyben a nyilvános tulajdonú vállalatok részvényeit és ezzel a vállalkozásban való piaci részesedést adják és veszik. Az üzleti élet központja. Minden nagy pénzügyi központban működik tőzsde. A befektetők stratégiái:  a gazdagodás lassú ám biztos útja: megalapozott döntéseket hoznak: a részvények értéke a várható osztalék jelenértéke. Pl.: évi hozam 2 dollár, kamatláb 5%  „a türelmetlen lelkek” piaci pszichológiája: a papírok jövőbeni értékére spekulálnak. Spekulációs buborékok: Az árak azért emelkednek, mert az emberek arra számítanak, hogy a jövőben emelkedni fognak. „bika-piac” – hossz A nagy összeomlások: a spekulációs buborékok stratégiája ide vezet.  Árfolyamindexek: meghatározott vállalati részvények árfolyamának súlyozott átlagát mutatják.  Dow-Jones ipari tálag-index: 30 nagyvállalat részvényének árfolyamát mutatja.  Standard and Poor átlag-index: Amerika 500 nagyvállalata részvényeinek súlyozott átlagát mutatja. A részvény árfolyamok modern elméletei: 1.) A hatékony piac elmélete: a befektető nem járhat túl a piac eszén. Hatékony itt: az inf-kat a piac azonnal beépíti az árba, nem lehet nyereségre szert tenni régi információk alapján. -0362.) Véletlen bolyongás: a részvények árfolyam mozgásai teljesen véletlenszerű képet mutatnak. Az ár mozgását nem lehet előre jelezni. Oka: csak a teljesen új információ – ami véletlen – van hatással az árakra. Ellenvetések, megszorítások az előző elméletekkel kapcsolatban:  Ha az emberek elfogadva a hatékony piac elméletét nem törekednének az új információk megismerésére, valószínűleg nem működne  Egyes emberek gyorsabbak és rafináltabbak, ők többet nyerhetnek, de ők is versenyeznek egymással  Tobin: „nincsenek olyan észlelhető tényezők, amelyek a részvények értékének 30%-os csökkenését megmagyaráznák” (1987)  Létezhetnek a spekulációs piacokon nagy optimista és pesszimista áramlatok, és nincsenek olyan erők, amelyek ezeket közömbösítenék Személyes pénzügyi stratégiák:  Nézze meg, mibe fekteti a pénzét.  Fontolja meg befektetési jegyek vásárlását részvényindex alapokban.

69

 Hozza összhangba a befektetéseit kockázati preferenciáival.

70