Michael Gienger: A kristályok karbantartása

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 5

Tartalom

Hogyan bánjunk kristályainkkal?

7

Hogyan jön létre a szennyeződés? A láthatatlan teher Információk Megtapadás Tisztítás Q

Q

9

Q

Mosás és tisztítás Szennyeződés és elváltozások Tisztogatás és mosás A lemosó krém Az ékszerek tisztítása

13

Kiürítés Az energia mint információhordozó Az energia kiürítése Kiürítés hematiton? Kiürítés fagyasztóban?

18

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Tisztítás 21 A múlékonyság információja Tisztítás ametiszten Tisztítás sóban Tisztítás napfényben Tisztítás füsttel és hangtállal A tisztítás szertartása Q

Q

Q

Q

Q

Tisztítási szertartás Előkészületek Ráhangolódás A szertartás Befejezés

29

Feltöltés Erősítés és felélesztés Hagyományos eljárások Modern eljárások Feltöltés napfényben Feltöltés holdfényben Feltöltés hegyikristályon Még egy javaslat

36

Egyéb ápolás Odafigyelés és csodálat A kövek elváltozásai A kövek víztartalma Tárolás

43

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Védelem és tisztítás 47 Információáramlás az emberben A zavarok megszüntetése A kövek nyújtotta védelem A térben megtapadt információk Tértisztítás Sólámpás Tisztító és védőkeverék Önszabályozó rendszerek Q

Q

Q

Q

Q

Q

Q

Függelék A szerzőről Köszönetnyilvánítás A könyvben szereplő képek jegyzéke Felhasznált és ajánlott irodalom Q

57

Q

Q

5

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 6

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 7

Hogyan bánjunk kristályainkkal? Ezzel a jelenséggel senki sem számolt: az egyik heliotrop kristályomat, amely többször is jó szolgálatot tett, amikor náthás voltam, egy barátomnak ajándékoztam. Hogy miért, azt már magam sem tudom, ám tettem következményére annál inkább emlékszem: alighogy egy bőrszíjon a nyakába akasztotta, barátom máris érezte magán a megfázás tüneteit. Méghozzá olyan hirtelen, hogy – szerencsére – gyanút fogott, és levette nyakából a követ. És láss csodát! – a tünetek, amilyen hamar jöttek, úgy el is múltak. Ez felkeltette barátom kíváncsiságát: ismét hordani kezdte a követ – és a tünetek újra megjelentek; majd letette – és a tünetek elmúltak. Barátom ezt még néhányszor megismételte, végül eltette a követ, és felhívott: „Hallod-e, miféle követ adtál te nekem?!” Fogalmam sem volt. Mi baj a kővel? A heliotrop jó a megfázásra, de vajon miért váltott ki megfázásos tüneteket? Talán úgy hat, mintha homeopátiás szer volna, és az egészséges emberből azokat a tüneteket váltja ki, amelyeket a betegek esetében gyógyít? Nyomban próbát is tettünk egy másik heliotroppal, ám ekkor a tünetek nem jelentkeztek. Elővettük az első követ – és ismét megjelentek a megfázásra jellemző tünetek. Valamit „hordozott”magában ez a kő – és csakis ez az egy –, ami a többi heliotropra nem volt jellemző. Ekkor jutott eszembe, hogy ezzel a kővel nem is egyszer gyógyítottam a saját megfázásomat. Ám ha eszembe jutott is, ugyan mit érek vele? Előfordulhat, hogy a kő elraktározta a betegség információit? De vajon hogyan? És ami még nagyobb rejtély: hogyan távolíthatnánk el belőle? Kutakodni kezdtem a témában, és nagyon meglepett, hányféle helyen bukkantam a szubtilis információk tárolásának és eltávolításának módjára. Szemmel láthatóan ősidők óta foglalkoztatta ez a kérdés az embereket, és végül mindig ugyanarra az eredményre jutottak. A legelterjedtebb módszer a füstölés volt, ezt pedig a sóval történő tisztítás követte, amelynek csak a német népszokások lexikonja1 is tíz oldalt 1

Hanns Bächtold-Stäubli: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens (Walter de Gruyter, Berlin, 1987. [az 1936-os eredeti kiadás utánnyomása])

7

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 8

szentelt! Ekkortájt – a 80-as évek második felében – hallottam az észak-amerikai sámánok szájhagyományáról, amely szerint a kristályokat ametisztdrúzára helyezve érdemes tisztítani. Hamarjában ki is próbáltuk mindegyik módszert. Érzékeny személyeken teszteltük gyógyításra használt köveinket, amelyek a kísérlet résztvevőiben általában kellemetlen érzést keltettek. Természetesen olyanokat is kevertem a vizsgált kövek közé, amelyek „érintetlenek” voltak, ám legnagyobb meglepetésemre, ezeket a tesztelést végzők „semlegesnek” érezték. A „szennyezettnek” bizonyuló köveket azután különféle eljárásoknak vetettük alá: behintettük sóval, füstbe tartottuk, ametisztdrúzára helyeztük… És lám – ezt követően már sem kellemetlen érzést, sem betegségtüneteket nem váltottak ki. Még az a bizonyos heliotrop is „tisztának” bizonyult. Azóta a kövek megtisztítása is a kristálygyógyászat repertoárjába tartozik. Ily módon jelentősen csökkenthetők a nemkívánatos mellékhatások, és biztosabb a gyógyhatás. A tisztítás és a védelem terén szerzett tapasztalataink ránk, emberekre vonatkoztatva is érdekes felismerésekhez vezettek. Ezeket osztom meg olvasóimmal ebben a könyvecskében… Tübingen, 2008 tavaszán Michael Gienger

8

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 9

Hogyan jön létre a szennyeződés? A láthatatlan teher Ismeri olvasóm azt az érzést, amikor egy pompás kristály kézbe fogva furcsa érzést kelt? Vagy amikor kedvenc kristályékszere egy idő után ólomnehézzé válik és szorít? Nem más okozza ezt, mint az a láthatatlan teher, amely oly sok mindent nyomaszt. De mi is ez voltaképpen? A láthatatlan teher nem egyéb, mint a felvett és elraktározott információk halmaza. Önmagában még nem ártalmas az, ha valami vagy valaki információkat vesz fel és őriz meg. Ám ha ezek az információk zavarni és befolyásolni kezdenek, máris terhesnek érezzük őket. Egyébként pedig egyszerűen csak jelen vannak… A legemlékezetesebb élményem e téren egy régi gyűjteményből származó kelet-poroszországi borostyánhoz fűződik. Amikor először tartottam kezemben ezt a követ, akaratlanul is le kellett hunynom a szememet, és azon nyomban egy hullámzó gabonatáblát láttam magam előtt. Élményemről beszámoltam a jelenlévőknek, majd amikor ismét kinyitottam a szemem, egy éltes hölgy állt előttem könnybe lábadt szemmel, és azt mondta: „Az imént az otthonomról beszélt olyan költőien!” A hölgy a kelet-porosz tartományból származott, és ráismert a lelki szemeim előtt felrémlő tájra – csakhogy én még sohasem jártam Kelet-Poroszországban! A képeket ennélfogva csakis a borostyán sugallhatta. A „látottak” annyira megragadtak, hogy azóta is nagyon vágyom a Baltikumba, sőt lépten-nyomon olyan könyvek akadnak a kezembe, mint a Szúnyog a borostyánban2 . Ebben az esetben természetesen szó sincs teherről vagy szennyeződésről, hiszen a borostyánban tárolt információk kellemes élményként hatottak rám, megihlettek. De hát egyazon érme két oldala ez: a szép vagy kellemes benyomást keltő információkhoz vonzódunk, a kellemetlen vagy káros információk pedig 2 Kelet-porosz regény (Else G. Stahl: Die Mücke im Bernstein (Franz Ehrenwirth Verlag, München, 1971. Továbbá: Bastei Lübbe Tb. Nr. 12952, Bergisch Gladbach, 1989.)

9

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 10

taszítanak bennünket. Persze annak megítélése, hogy valamit vonzónak vagy viszszataszítónak találunk, igencsak szubjektív. Olyan ez, mint a zenei ízlés: ami az egyik embernek tetszik, a másiknak borzalmasnak tűnhet… (Tudjuk, ugyebár, hogy a zenei hangok egymásutánja is egyfajta információ.) Szerencsére, ahogyan a fülsértő zenét kikapcsolhatjuk (már ha a mi készülékünkből ered), úgy a kövekből is törölhetjük a zavaró információt – amennyiben nem magára a kőre jellemző, színéből, tulajdonságaiból, szerkezetéből és keletkezéséből eredő információkról3 van szó. Ezek ugyanis elválaszthatatlanul hozzátartoznak, eltávolításukra nincs mód. De tulajdonképpen mit is értünk „információ”alatt?

Információk A gondolatok példájából könnyen megérthető, mit jelent voltaképpen az információ. A gondolatok nem anyagszerűek (nem tapinthatók), de fizikális energiát sem képviselnek (mérőeszközökkel nem mutathatók ki). Mégis érzékelhetők és másokkal megoszthatók. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy egy gondolatnál időzvén, valaki hirtelen kimondta azt, amire ő gondolt. Az információk szellemi ideák és elképzelések. Ideák, amelyek megfogalmazzák, hogy „mi milyen”, és elképzelések, amelyek arról szólnak, hogy „mi hogyan működik”. Már az ókor filozófusai, Szókratész, Platón és Arisztotelész is a jelenségek világa mögött meghúzódó ideák világáról beszéltek. A természet szerveződése teljes egészében az információcserén alapul. A hangok, a képek vagy éppenséggel a gondolatok mind-mind magunk teremtette vagy felvett és továbbadott információk. Amiként Rupert Sheldrake kísérletei4 igazolják, információk alakítják és formálják még az anyagot is. Maga az információ tehát sem nem anyag, sem nem energia, hanem tisztán szellemi jelenség. Mégis gyakran vélik energiának, holott az információ valami egészen más. Ez a legegyszerűbben egy rádióadó példájával szemléltethető: a rádióadó energiát sugároz egy bizonyos frekvencián. Ahhoz, hogy ez fogni tudjuk, rádiókészülékünket ugyanerre a frekvenciára (valahány megahertzre) kell hangolnunk. Ezzel a hango-

3 4

10

Lásd Michael Gienger: Steinheilkunde (Neue Erde, Saarbrücken, 1995.) Rupert Sheldrake: Das Gedächtnis der Natur (Scherz, München, 1988.)

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 11

lással teremtjük meg az energetikai kapcsolatot. Ettől kezdve foghatjuk azokat az információkat, amelyeket a rádióadó modulálva (intenzitásán változtatva vagy megszakítva) sugároz a vivőfrekvencián. Ami végül a rádiókészülékből felcsendül, az nem a vivőfrekvencia (amely csupán egy monoton hangot szólaltatna meg), hanem az általa közvetített információ, amely úgyszólván a vivőfrekvencia hátán érkezik hozzánk. Az információ tehát energiába „tölthető” és onnét ismét „leolvasható” (ezen alapul a rádió, a televízió, a mobiltelefon és egyéb távközlési készülékek működése). Vagyis ami hozzánk eljut, amit észlelünk és feldolgozunk, az nem a vivőfrekvencia (energia), hanem a rámodulált információ. Ugyanez mondható el az anyagban tárolt információról is. Ezek a betűk itt csupán fekete festékfoltok egy fehér papíron. Ám aki olvassa őket, az nem a papírt és a nyomdafestéket fogadja magába (legalábbis nagyon remélem…), hanem a betűk sorában kódolt információt.

Megtapadás Látjuk tehát, hogy az információ ily módon képes az anyaghoz vagy az energiához „tapadni” anélkül, hogy maga is anyag vagy energia volna. Ám a „megtapadó” információ változást idéz elő hordozójában. Egy nyomtatott papír megnevettethet (természetesen nem elfogyasztva, hanem ha elolvasom, ami rajta áll) vagy megríkathat (bizonyos regényeket ezért nem ártana egyenesen papírzsebkendőre nyomtatni) – amire egy fehér papírlap önmagában a legritkább esetben képes. A rátapadó információ tehát igen nagymértékben megváltoztathatja hordozó közegének alapvető tulajdonságait. Ezt nap mint nap tapasztaljuk is. A kristálygyógyászat terén például akkor, amikor egy szép kövön hirtelen valami„egészen mást”érzékelünk. Felvillan bennünk egy érzés, egy érzet, egy sugallat, egy gondolat, egy ötlet, akármi. Ez származhat magából a kőből, hiszen annak színe, tulajdonságai, szerkezete és keletkezése egyaránt információt közvetít – de okozhatja valamilyen „rátapadt”információ is, amelynek a kőhöz semmi köze. A vízhez hasonlóan – amelynek mozgásában vagy kristályaiban az idegen hatások láthatóvá is válnak5 – a kövek energiájára vagy anyagára szintén tapadhatnak különféle gondolatok, érzések, hangulatok vagy éppenséggel valamilyen betegségre jellemző információk. 5

Lásd Michael Gienger, Joachim Goebel: Kristályvíz (Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2008.)

11

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 12

A vízkristályok elénk tárják a víz által felvett információt. A képen látható kristályok ugyanabból a vízmintából származnak, csupán Vivaldi muzsikájának (sorrendben a Négy évszak című zenemű Tavasz, Nyár, Ősz és Tél tételének) hatására váltak különböző mintázatúvá. Az információ megváltoztatta a vízkristályok alakját, noha sem a minta anyaga, sem az információt továbbító energia nem változott. 6

A kövek által felvett információk is érzékelhetők! Egy kőből például kiérződik, hogy éppen jó napja volt-e annak, aki csiszolta. Vagy beteg volt-e a kristályékszer korábbi tulajdonosa. Az indián sámánok a köveket „energiatartónak” is nevezik, mivel az efféle információkat csakugyan jól és (a vízhez képest) hosszú időn keresztül megőrzik. Kiváltképpen igaz ez a kvarckristályokra, amelyeket a sámánok éppen ezért „a föld emlékezetének” tartanak.

Tisztítás Pontosan ezek, a kövekben megtapadt idegen információk jelentik azt a „láthatatlan terhet”, amely adott esetben kellemetlen érzést és reakciót vált ki, sőt meg is betegíthet, vagyis zavarja és károsan befolyásolja testi-lelki állapotunkat, életműködésünket. Ennek kiküszöbölésére léteznek olyan módszerek, amelyek révén a kövek energetikailag megtisztíthatók, vagyis ettől a „láthatatlan tehertől” megszabadíthatók. A továbbiakban olyan tisztítási eljárásokat ismertetünk, amelyek a gyakorlatban többszörösen is beváltak, és hatékonyságuk bizonyított. Köveink ápolásáról soha ne feledkezzünk meg, ha nem csupán gyönyörködni kívánunk bennük, hanem gyógyulni is szeretnénk általuk! 6

A képek Masaru Emoto A víz gyógyító ereje című könyvéből (Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2006.) származnak.

12

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 13

Mosás és tisztítás Mielőtt rátérnénk a kövek energetikai tisztítására, időzzünk el kissé a felületi tisztítás kérdésénél. Ugyanis nemcsak a masszírozáshoz használt köveket kell rendszeres időközönként alaposan megtisztítani, sőt adott esetben meg is mosni – már csak higiéniai okokból is, hogy a rájuk tapadó olajat, izzadságot és bőrrészecskéket eltávolítsuk –, hanem az ékszereket és a testfelülettel érintkező egyéb köveket is.

Szennyeződés és elváltozások Némely kő esetében felületi elváltozásokat idézhet elő a bőrön található verejtékkel vagy zsírral, sőt olykor már a levegő párájával és az oxigénnel való érintkezés is. Elsősorban az ékszereken vagy a porózus és emiatt nedvszívó képességű köveken jelenhetnek meg (zsír)lerakódások, az izzadság, a nedvesség és az oxigén pedig a kő felületén okozhat kémiai elváltozásokat – de megkophat az a viasz- vagy olajréteg is, amellyel a követ fényének vagy átlátszóságának javítása érdekében kezelték. Ezek a hatások tehát elváltozásokat idézhetnek elő a kövekben, amelyek így elveszíthetik csillogásukat (pl. a hematit), fényüket (pl. a malachit), élénk színüket (pl. a purpurit) vagy fémes jellegüket (különösen az ezüst) stb. Bizony, köveink megcsúnyulhatnak – ami viszont a hozzájuk fűződő viszonyunkat változtathatja meg, lévén merőben szubjektív döntés, hogy mit érzünk zavarónak és mit nem. A kövek gyógyhatásán tulajdonképpen nem változtat az, ha átlátszóságukból, fényükből vagy élénk színükből valamelyest veszítenek. Ám azt a követ, amelyik nem igazán tetszik, önkéntelenül is ritkábban viseljük vagy használjuk – ez pedig máris nagyban befolyásolhatja hatását. Ennélfogva a kövek mosása és tisztítása nemcsak esztétikai vagy higiéniai kérdés, hanem az adott kőhöz fűződő viszonyunk rendszeres felfrissítését és javítását is szolgálja. 13

Kristaly_kar 1.qxd

2009.12.07.

7:48

Page 14

Mindazonáltal léteznek olyan felszíni elváltozások, amelyek mosással és tisztogatással sem fordíthatók vissza, például azért, mert hátterükben valamilyen kémiai folyamat áll. Más elváltozásokat a mosás csak még tovább fokoz, például akkor, ha a kő a felületkezeléskor használt olaj vagy viasz lekopása miatt vált mattá. Ettől azonban a kövek hatékonysága mit sem változik. Nem igaz az az állítás, hogy ily módon haszontalanná és értéktelenné válnak! Jusson csak eszünkbe, mekkora szolgálatot tettek már eddig is (akár ékszerként, akár gyógykristályként) – már csak emiatt is méltók a további gondozásra, ápolásra.

Tisztogatás és mosás A gyógykristályokat különösen az alábbi esetekben kell igen alaposan megtisztítani, illetve megmosni: ha újonnan vásároltuk, az első használat előtt; ha láthatóan szennyezett vagy felszíni elváltozások láthatók rajta; ha masszázskő, minden használat után; ha testtel érintkező ékszer, rendszeres időközönként; ha kölcsönadtuk, és mások betegség kezelésére használták. Q

Q

Q

Q

Q

Az első lépés az alapos mosással és adott esetben keféléssel történő mechanikus tisztítás. Erős szennyezettség esetén biológiai tisztítószert (erre a későbbiekben részletesebben is kitérünk) vagy ékszerápoló szert is használhatunk. A tisztítószereket végül langyos vízsugár alatt alaposan le kell mosni a kőről!

Mechanikus tisztítás

14

Fertőtlenítés