Michael.Balík.Nedves.falak.kiszáritása.(Mestermunka.sorozat).OCR.pdf

Michael Balík

Nedves falak kiszárítása, nedvesedés megelőzése

kz;;{ ~

;;;.----

IK

l A D

6

Budapest, 2000

A könyv eredeti címe: Vysusování zdiva II Szerző: Michael BaIík Az eredeti kiadó: Grada Publishing, Prága/Cseh Köztársaság Fordította: Lovász Petra Lektorálta: Salam Kadhim okI. épületszigetelő szakmérnök © Hungarian translation: Lovász Petra és a CSER Kiadó, 2000 © Grada Publishing 1997 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, ill. annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel- elektronikus, mechanikus, fényképészeti úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül. A közölt hirdetések anyagáért a hirdető cégek felelnek. ISBN 963 9003 76 X

ISSN 1585-0021 Kiadja a CSER Kiadó Felelős kiadó: a kiadó vezetője 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 3. Tel.: 386-9019 Tel./Fax: 38: Közreműködő: Botond Krisztina Borítófotó: Pataky és Horváth Építésziroda Kft. Borítógrafika és képfeldolgozás: Vörös András Tipográfia: Hodu Pálné Tördelés, nyomdai előkészítés: PEER Bt., Pető Erzsébet Reklámmenedzser: Bágyi Zsuzsa, Havas Pál Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Felelős nyomdavezető: Nagy Iván ügyvezető igazgató

Tartalom

1. A falak károsodásainak okai 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

A földszint falazata Az alagsor részlegesen be süllyesztett falazata A földben levő falazat Pince nélküli épületek padlói Alagsor fölötti padlók és boltozatok

9 22 24 26 27 28

2. A legalkalmasabb szárítási eljárások kiválasztása 2.1. A felújítások gyakorlati lehetőségei 2.2. Történeti visszapillantás 2.2.1. A karbantartás történelmi módszerei 2.2.2. Nagy páradiffúziós ellenállású, beépített anyagok 2.2.3. Agyagszigetelések 2.3. A kiválasztást befolyásoló tényezők

31 38 43 44 48 50 51

3. A falazat kiszárításának gyakorlati megoldásai 3.1. Levegő áramlás án alapuló módszerek 3.2. Építészeti eljárások 3.2.1. Felületszivárgós elvezetések, szellőztetések 3.3. Roncsolással járó mechanikus módszerek 3.4. Kémiai módszerek - injektált vízzáró sávok 3.5. Az elektro ozmózis módszerei

54 54 64 70 73 81 94

si

4. Felületi átalakítások 4.1. Légpórusos vakolatok 4.1.1. A légpórusos vakolatok élettartama 4.2. Bevonatrendszerek

""."

""""""..

101 101 105 110

S. A szakvélemények és technológiák hiányosságai 5.1. A falazat pillanatnyi állapotának rossz megítélése ."""""."".""". 5.2. Az építészeti tervek alábecsülése .""""."""""".""."""."."""""". 5.3. A piacon meglévő rekonstrukciós módszerek nem ismerésének következményei 5.4. A szakszerűtlen felújítási javaslat

125 125

Utószó

133

Gyártmányaikat,

szolgáltatásaikat

122 122 123

kínálják a következő cégek:

Alcro-Beckers ABH Kft. 2040 Budaörs, Építők útja 2-4. Tel.: 23/416-939 Fax: 23/415-609

72. oldal

ÁTRIUM-AET Kft. 1205 Budapest, Kossuth L. u. 131. Tel.: 285-2076 Fax: 285-2075

95. oldal

Bar-Isol Kft. 1162 Budapest, Kémény u. 5. Tel.: 409-0595 Fax: 409-0596 9608 Sárvár, Rábasömjéni út 34/c. Tel.: 95/325-336

83. oldal

Baumlt Kft. Tel.: 442-492, 260-6312 E-maiI: [email protected] Botament Systembaustoffe 8246 Tótvázsony-Kövesgyűr,

112-119. oldal 106.,107. oldal

Pf. 2. Tel.: 88/266-327, 30/921-7810

nÖRKEN KONSTRUKT Kft. Hátsó belső borító, 70., 71. oldal 1087 Budapest, Asztalos S. u. 12. Tel.: 210-6350 Fax: 210-6356 Falkit Kft. 4400 Nyíregyháza, Lengyel u. 78. Tel./Fax: 42/445-852

29. oldal

Falszárító Kft.

100. oldal

5000 Szolnok, Tabán 72. Tel./Fax: 56/420-123

Homoki Nándor okl. mérnök

76. oldal

Tel./Fax: 466-0204 Mobil: 30/941-3278

Inspiral Kft.

84., 85. oldal

2040 Budaörs, Kőhát u. 22. Tel./Fax: 23/441-023

69. oldal

Izometál Vállalkozás 1037 Budapest, Jablonka út 6. Tel./Fax: 388-7480

Kemikál Építőanyagipari Rt.

43.,57., 103. oldal

1095 Budapest, Tagló u. 11-13. Vevőszolgálat: Tel.: 216-1444 Fax: 218-3848

30. oldal

Dr. Kézdi-Lenkei Mérnökiroda Tel.: 26/325-364, 1/404-1526 Fax: 26/328-944 Mobil: 20/974-7072

MC-Bauchemie Kft.

78.,79.,80. oldal

1111 Budapest, Sztoczek u. 13. I. em. 3. Tel.: 386-2157 Fax: 385-2777

Méhes Renoszig Kft.

37. oldal

1012 Budapest, Vérmező u. 10-12. Tel.: 212-2410, 212-2411 Fax: 214-5227

Poly-Norm 2000 Kft.

Első belső borító

1147 Budapest, Bosnyák u. 57. Tel.:/Fax: 223-1903, 223-1904, 223-1905

75. oldal

Remater Kft. 2217 Gomba Tel./Fax: 290-0528 Mobil: 30/964-5682, 914-7337

Remmers Hungária Kft.

Hátsó külső borító, 92., 93.,104. oldal

2040 Budaörs, Budapesti út 122. Tel.: 23/440-458 Fax: 23/441-458

Sika Hungária Kft.

120., 121. oldal

1119 Budapest, Fehérvári út 44. Tel.: 204-3949, 204-6639 Fax: 204-3921

SZAMIKOR 2000 Kft.

53. oldal

1101 Budapest, Zách u. 7. Tel./Fax: 262-1810, 264-1784 E-maii: [email protected]

Tegola Ungarese Kft.

62., 63. oldal

1037 Budapest, Bécsi út 77-79. Tel.: 250-3375, 250-3376

Villas Hungária Kft.

19.,20.,21. oldal

8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 6. Tel.. 92/550-364, 550-365, Fax: 92/550-367

IJaIllllaJtls Magyarország Rt. Központ 1095 Budapest, Soroksári út 86. Tel.: 217-7690 Fax: 217-5760

lIatdIIaJtlS Áruház 1095 Budapest, Soroksári út 86. Tel.: 215-6237,215-6238 Fax: 215-6239

IJaIllllaJtls Áruház 6728 Szeged, Dorozsmai út 13-17. Tel.: 62/486-727,469-255 Fax: 62/464-255

IJaullJaJtls Áruház 2040 Budaörs, Sport u. 3. Tel.: 23/501-610 Fax: 23/501-490

lJaulllaJtls Áruház 1182 Budapest, Üllői út 661. Tel.: 292-4973,294-3064 Fax: 290-1094

lJaulllaJtls Áruház 8000 Székesfehérvár, Budai út 171. Tel.: 22/302-484,302-485 Fax: 22/302-486

lJaull/aJtls Áruház 1173 Budapest, Pesti út 2. Tel.: 256-2768,257-4567 Fax: 256-7912

IJaIllllaJtls Áruház 6000 Kecskemét, Kurucz krt. 8. Tel.: 76/481-499 Fax: 76/484-641,487-519

lJaulllaJtls Áruház 1214 Budapest, Rákóczi út 277. Tel.: 277-4111 Fax: 277-4378

lJaulllaJtls Áruház 9023 Győr, Fehérvári út 3. Tel.: 96/516-970 Fax: 96/516-980

IJaIll1J»lg Áruház 7622 Pécs, Siklósi út 47. Tel.: 72/439-361,442-347

Fax: 72/440-279

OB]'; Systemzentrale Kft. Központ 1106 Budapest, Gitár u. 34. Tel.: 432-1600 OB]'; Áruház

OB]'; Áruház

1106 Budapest, Kerepesi út 73. Tel.: 260-3111,262-5549

1191 Budapest, Tálas u. 2-20. Tel.: 282-9259,282-9260

OB]'; Áruház

OBlk Áruház

1106 Budapest, Gyakorló köz 2-6. Tel.. 265-1231, 265-2075

2040 Budaörs, Budapark Tel.: 23/508-500

OB]'; Áruház

OB]'; Áruház

1138 Budapest, Váci út 168. Tel.: 350-5605, 350-5606

2800 Tatabánya, Szanatórium u. 1-3. Tel.: 34/310-247, 317-620

OB]'; Áruház

OBlL Áruház

1046 Budapest, Szent Imre u. 1. Tel.: 369-7805,369-8924

8600 Siófok, Vak Bottyán út 36. Tel.: 84/318-100,318-101

OB]'; Áruház

OBlk Áruház

1095 Budapest, Soroksári út 33. Tel.: 476-1060, 476-1061, 476-1062

6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel.: 62/470-981,470-614

1. A falak károsodásainak okai

A túlnedvesedés elsősorban azokat a falakat károsítja, amelyek közvetlenül a talaj szintje fölött vagy alatt helyezkednek el. Építeni mindig úgy kellett (a múltban csakúgy, mint ma), hogy az építményt a rendelkezésre álló módszerekkel, ill. eszközökkel a lehető legjobban megvédjék a víz, ill. a nedvesség ellen. A szigeteléshez leginkább természetes anyagokat használtak (követ, égetett kerámiabetéteket, vagyis téglát, agyagot stb.). Azok az anyagok, amelyek az építés idején még korszerűnek számítottak, mint pl. a különböző gyantás, ill. kátránybevonatok, igen gyorsan elveszítik hatékonyságukat. Egy nedves szerkezet károsodásának okait alapvetően az határozza meg, hogy építésénél milyen típusú szigetelést használtak. Az ok lehet: egykor megfelelő, de már nem elégséges eredeti szigetelés; - megfelelő és elégséges, de már elöregedett eredeti szigetelés; - megfelelő, de nem elégséges a szigetelés, mert nem felel meg az újabb rendeltetés szárazsági követelményeinek (az alagsor pL kereskedelmi, vendéglátói, irodai célú felhasználása); - nem elégséges és nem megfelelő szigetelések mind a tervben, mind a kivitelezésben; - a szigetelés hiánya. Az épületek falazatát károsító nedvesség a következő módokon juthat be: a nedvesség oldalról szívódik be; a víz szabadon szivárog be; a nedvesség az alap felől kapillárisan húzódik fel a szerkezetbe.

A falak károsodásainak okai

A csoportosítást radikálisan leegyszerűsítettük tekintettel a most következő példákra, ugyanis ezek már megjelölik a felújításhoz, átalakításhoz vezető utakat. Azon utakról lesz szó, amelyeken keresztül a víz bejut a falba, telíti azt, majd nedvesség formájában terjed tovább (pl. az anyagok higroszkopikus tulajdonságai révén).

II

3

t 5

t 1. ábra. A falazat nedvesedésének

6

4

okai

4,3,8 A felszíni víz, amely a falazat és a talaj (esetleg járda) találkozásánál jut be az épületbe, vagy a csapadékvíz bejutása a lábazat és a fal között. Ezen a helyen nem elégséges a szigetelés. A víz beszívódik a szerkezetbe, igen gyorsan megjelenik az alagsori fal felületén, esetleg a födémben is, és károsítja a vakolatot (8). Ennek következtében a vakolat folyamatosan elválik a faltól és leesik. A víz kiáztat ja a téglákat vagy köveket összekötő habarcsot, és a téglát, ill. a követ is károsítja. 1, 2 Az épület mellett a talajnedvesség a járdák, utak, udvarok felülete alatt feldúsul, ahol nincs rés és közvetlenül e szintek alatt bejut a falba ott, ahol nem megfelelő a szigetelés. Növekvő nedvességként jelenik meg jellegzetes térképmintával, főleg a mennyezet alatt és a felületek felső részein (mindig legalább 0,6 m-rel a terep szintje fölött). A károsodások általában tartósak, egyenletesek, és az időjárás hatásait - eső, fagy - késleltetve követik. Alapjában véve a nedvesség tartósan ellepi a falrészt. Egy laikus nehezen választja szét ezt a fajta meghibásodást a szabadon beáramló nedvesség által okozott károktól.

A falak károsodásának

okai

4, 5 A nedvesség az alapon keresztül alulról jut kapiIlárisan a falszerkezetbe. (Minden építőanyagban fellelhető a hajszálcsövesség jelensége.) A felszívódó nedvesség mennyiségét, valamint azt, hogy milyen magasságig juthat el, a szerkezet összetétele és méretei k határozzák meg. A szakirodalom részletesen taglalja és értékeli a hajszálcsövességet. Ugyanis igen költségesen kiküszöbölhető jelenségről van szó, amelyet többek között a következők okoznak: - a fal öregedése, azaz szerkezetének fizikai és kémiai változásai; - a fal elhelyezkedésének területi feltételei - azaz, hogy a fal milyen mértékben érintkezik a talaj feletti levegővel, esetleg, hogy milyen a kapcsolata a talaj olyan részeivel, ahol az nedvességgel telített. A kapillárisan felszívódó nedvesség gyakran igen magas szintekig is eljuthat - pl. 4 ... 6 rn-ig is a felszín fölött. A nedvesség jellegzetes térképmintával jelenik meg az épületszerkezet felületén, ahol egyúttal a só is felgyülemlik kikristályosodott formában. 6, 7 A falakról és padlókról elpárolgó víz telíti a levegőt. Ez a nedvesség kondenzációját okozza olyan helyeken, ahol nagy a páradiffúziós ellenállás, és ahol viszonylag hűvös van (vagy ahol lehetőség van a meleg-hideg tartós megmaradására). Ez a fajta nedvesedés elsősorban a pinceablakok környékén, a mennyezetek alatti felületen és a sarkokban (legtöbbször magasabb helyeken) okoz nyirkosságot. A szakértők által is nehezen magyarázható jelenség a rendszertelenül körülhatárolt nedves felület, amely gyakran váratlanul jelenik meg egy-egy falfelületen. Ezek a területek általában nincsenek kapcsolatban sem a padlóval, sem a mennyezettel. Az előbbi alapvető típuso khoz kell még sorolnunk a további tényezők összefüggő skáláját, mint pl. az összes építészeti hibát, a megnövekedett sótartalmat, biológiai hatásokat. ..

1. példa (2. ábra) Egy pince nélküli épület falai mindig ugyanazon a területen nedves ednek, és ez csak igen kis mértékben függ a légköri feltételektől. Hosszú, esős időszakot követően a hatás bizonyos késedelemmel (3 ... 7 nap) növekszik. Belső és külső oldalon a foltok kb. azonos magasságúak. Ez a fajta nedvesség a talajból kapilláris úton kerül be a falba.

2. példa (3. ábra) Az előző esethez hasonlatos példa azzal a különbséggel, hogy itt az épület falának belső oldalán a nedvesség határa magasabban van. Ebben az esetben a kapillárisan felhúzódó és a fal felületén kicsapódott nedvesség kombinációjáról van szó. (Jelentős a használt tér funkciójának hatása, esetleg a felületek nem megfelelő kivitelezése: fontos szerepet játszik a szellőztetés, fűtés módja és a fal hőszigetelő képessége.)

11

A falak károsodásainak okai

2. ábra. Lásd 1. példa

3. ábra. Lásd 2. példa

3. példa (4. ábra) Itt is pince nélküli épületről van szó, ahol a homlokzaton megjelenő nedvesség növekedése közvetlenül függ az esőtől (a nedvesség megjelenhet néhány óra múlva, néha csak 2 ... 3 nap múlva). A fal belső és külső feIületén a nedvességhatárok közti magasságkülönbség többszörös is lehet. Ezt a fajta károsodást a csapadékvíz oldalsó beszivárgása okozza. Fontos szerepe van továbbá az építéshez felhasznált anyago knak is.

4. ábra. Lásd 3. példa

A falak károsodásának okai

5. ábra. A nedvesség kapilláris felhúzódása a szellőzetlen járdák alól

4. példa (6. ábra) Alápincézett (vagy a földbe csak részlegesen besüllyesztett) épület, ahol a nedvesség az alagsor egész falfelületét és egy bizonyos magasságig a lábazat részeit is károsítja. Ezek a károsodások nem függnek közvetlenül a légköri feltételektől. A jelenséget elsősorban a hibás külső felületi szigetelésen át, oldalról beszivárgó víz idézi elő, amely a későbbiekben kapillárisan emelkedik fel a falakban. További ok lehet, ha az épület közvetlen környezetében levő felületeknek (járdák, úttestek stb.) nem megfelelő a szerkezeti kialakítása.

S. példa (7. ábra) Az előző esethez hasonlatos példa csupán azzal a különbséggel, hogy itt a földszint belső felületein is megjelenik a nedvesség. Ennek határa valamivel alacsonyabb vagy azonos a homlokzaton megjelenő nedvesség határával. Ezekre a károsodásokra a csapadék nincs közvetlen hatással. Ebben az esetben kombinált nedvességről beszélünk - arról a vízről, amely oldalról szivárog a falba, és arról, amely az alap felől kapillárisan emelkedik a falazatba.

A falak károsodásainak okai

6. ábra. Lásd 4. példa

7. ábra. Lásd 5. példa

6. példa (8. ábra) A fal felületein, különböző magasságokban nedves foltok jelennek meg, többnyire a sarkokban; határozatlan eloszlásúak, és nagyságuk változó. Némelyek egész évben ottmaradnak. Ez a jelenség gyakorta fölfedezhető a lépcsőházi falakon, külső falakon az alagsori helyiségekben, alagsori és földszinti helyiségek oromfalain, valamint a szomszédos épülettel közös falakon. A bajt kondenzációs nedvesség okozza (azaz a terek hőmérsékletkülönbsége, a fal szerkezetéhez és vakolásához használt anyagok - pl. vegyes szerkezetű fal, nem megfelelően hőszigetelt betonelemek, amely hő hidakat hoz létre stb.). Ahhoz, hogy tisztában legyünk a fal tényleges állapotával - a nedvesség szempontjából -, ismernünk kell az építőanyagok nedvességtartalmát. Sok esetben elegendő, ha a vakolat állapotát ismerjük.

A falak károsodásának okai

8. ábra. Lásd 6. példa

A nedvességtartalmat lényegében három alapvető módon lehet megmérni: - roncsolásos falmintavétellel, és annak laboratóriumi anyagvizsgálati kiértékelésével; ez a legpontosabb módszer; - roncsolásos falmintavétellel, amikor a mintát a helyszínen értékelik ki; - elektromos ellenállás- vagy kapacitásmérés eivé n működő nedvességmérővel. A kapott adatokat irányadónak kell tekinteni, a mérőműszer hitelesítése nélkül nem lehet pontos értékekkel számolni. E három módszerrel megtudható a falazatban található Ezzel megállapítható a nedvességi mérleg, nevezetesen egészében fellelhető építőanyagok nedvességtartalma összehasonlítják az anyagok telítési vízfelvételével, és a adja meg az anyag telítettségét %-ban.

nedvesség mértéke. az épületszerkezet (tömeg%-ban). Ezt két érték hányadosa

A falak károsodása inak okai

A falazat nedvességtartalmát gyakran befolyásolja a levegőből a nedvességet felvett (higroszkópos) sók jelenléte (nitrátok, kloridok, szulfátok), és ezért nagyobb sótartalom esetén meg kell vizsgálni a fal nedvességtartalmának higroszkópos vízfelvételét is. A nedvességtartaimat az építőanyag (főleg annak hibáival) és a használt tér nagyságának függvényében kell értékelni. A szakértők véleménye jelentősen eltér a tekintetben, me ly értéktől számít egy fal nedvességtartalma kritikusnak (ami lényegesen befolyásolja a rekonstrukciók és felújítások módszereit). Az 1. táblázat tájékoztató jellegű adatokat tartalmaz.

1. táblázat. Egy fal nedvességtartalma 't rtal N e d vesseg a om

Lakások, irodák, Ieve'It' ara k

Kicsi Nagyobb Nagy Nagyon nagy

80 mm-es mélységben, N it tt t k yl o ere

.. .4 4 7,5

7,5 10

több mint 10

tömeg%

Könnyű abszorpciós anyagu , f a Ia k

.. .4 4

9

9

12

több mint 12

6 6

15

több mint 15 -

A fal nedvességtartalma mindig késleltetetten, de közvetlenül függ a külső légköri viszonyoktól. Ezt figyelembe kell venni. A falban levő nedvesség mennyisége eltérő az egyes évszakokban, gyakran az eredeti mennyiség harmadára csökken. Ezért a nedvesség egyszeri mérése mindig torzít. Emiatt az építőknek hosszabb, legalább három évszakot érintő vizsgálatokat ajánlanak. Azonban tekintettel az építkezések jelenlegi állapotára és arra, hogya felújításokat manapság gyorsan kell elvégezni, ez a módszer gyakran nemigen teljesíthető. Ebben az esetben az ún. egyszeri vizsgálódás csak tájékoztató jellegű lehet. A nedvesség változásait és a külső feltételektől való függését a 9. ábra mutatja. Az építőanyagok víztartalmáról szóló információ csupán egy azon meghatározó adatok közül, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő felújítási mód kiválasztásához. További nélkülözhetetlen adatok a következők: - a falak, padlók, vakolatok anyaga;

A falak károsodásának okai

az egyes emeletek és a környező területek közötti szintbeli összefüggések (azaz azon falfelületek kiválasztása, amelyek az oldalról érkező vízzel terheltek vagy ellenkezőleg, amelyeket a levegő áramlása kiszárít); az épület környékének kialakítása, vagyis a járdák, udvarok stb. szerkezete.

5

4

3

2 Habarcs

Kő

Tavasz Nyár Tél Falvastagság, m

°

0,5

0,7

9. ábra. A fal nedvességének

1,5

változása

Ismerni kell az adott épület építésének történetét, tudni kell, hogy az idők során hozzáépítettek-e valamilyen pótépítrnényt és, hogy volt-e karbantartás. Minden esetben értékelni kell a (gyakran utólag felhordott) bitumenbevonatokat a falakon, a homlokzati és határoló falaknál előre épített nyílásokat, a

A falak károsodásainak

okai

különböző csatornákat a homlokzatnál és a csatlakozó járdákat. Ezek az átalakítások tanúskodnak arról, hogy az idők során fellépő, nedvességgel kapcsolatos problémákat már korábban megpróbálták elhárítani. Nem szabad elhanyagolni ezek kiértékelését: hiszen, ha az átalakítások célravezetők voltak, irányt mutathatnak a további elgondolásokhoz, vagy ellenkezőleg egyes módszereket ki kell zárni. Amint azt már megállapítottuk, fontos információ a sótartalom, és persze nem kevésbé fontos, hogy az erről kapott adat hiteles legyen. A sótartalom viszszamenőleg befolyásolja a nedvességet is, de elsősorban az építőanyagok minőségére van hatással. Főleg városokban a homlokzatokon (gyakran magasan a lábazat fölötti résznél), az alagsorok falainál és az udvari kanálisok közelében levő esőcsatornáknáljelenik meg. A sótartalom hirtelen ingadozása gyakran meghatározta az istállók, emésztőgödrök, műhelyek stb. elhelyezését. Az MI-04-320: 1992 szerint a falminta sószennyezőinek fokozatai: - sómentes, ha a minta összes oldható sótartalma legfeljebb 0,1 tömeg%; - kissé sószennyezett, ha a minta összes oldható sótartalma 0,1 ... 0,5 tömeg%; - sászennyezett, ha a minta összes oldható sótartalma 0,5 ... 1,5 tömeg%; erősen sászennyezett, ha a minta összes oldható sótartalma nagyobb, mint 1,5 tömeg%. A mért adatok kiértékelését követően elemezhető a fal állapota. Ez meghatározza a nedvességbejutás "útjait" és okait. A szerkezet egyes részeit nemcsak az imént bemutatott vizesedés károsítja, mivel a bajok nagysága az építmény egyes részeinek helyzetétől és alakjától is függ. Azért, hogy a kiértékelés a könyv további részében objektív legyen, olyan tipikus szerkezetet választottunk, amelyen az eddig említett tényeket ábrázolj uk. Egyalápincézett vagy részben alápincézett, vegyes (tégla és kő) anyagból falazott, a járda vagy udvar szintje alá nyúló határoló fallal rendelkező egyenes födém ű vagy boltozatos lakóházról van szó. Azért, hogy a hibák kialakulásának feltételeit ki tudjuk értékelni, jellemeznünk kell a kiválasztott építmény egyes részeit.

Pinceszigetelés Villas bitumenes lemezekkel Talán a legkeményebb feladat a pincék és térszint

alatti szerkezetek szigetelése,

hiszen ennek hiánya, vagy esetleges javítása a legkomplikáltabb műszaki feladat. A Villas Hungária Kft. a mélyépítés vízszigetelési munkái hoz megfelelő minőségű és élettartam ú anyagokat tud biztosítani. A szükséges lemeztermék kiválasztásához műszaki tanácsadói nk és kereskedőink az egész ország

~

területén segítséget nyújtanak.

~~

Információ termékeinkröl és kereskedelmi hálózatunkról: É-K Magyarország: É-Ny Magyarország:

D-Ny Magyarország:

Ruzsányi Zoltán Rozmán Csaba Ciráki Barbara Haraszti László Záhonyi Iván Tőke Tünde Szász Pál Pató Yvette Vincze Ferenc

I

a bitumenes

Budapest,

Pest m.:

D-K Magyarország:

T.: T.: T.: T.: T.: T.: T.: T.: T.:

06 06 06 06 06 06 06 06 06

(30) (30) (30) (30) (30) (30) (30) (30) (30)

95-97-t59 95-97-t60 20-45-997 95-97-161 95-97-162 20-45-996 95-97-163 20-45-998 94-26-705

r---------- .... Küldjenek

részemre

pinceszigeteló

I I~~:~o~ tájékoztatót! Név:

....-------X ~ ~;~~:;.~""''''

D8,~h~6

C

anyagaikról

_

DT,~".

Az RHI

v.zszfqetelést

divízió

I

l.J;a

Villas Hungária Kft. 8900 Zalaegerszeg, Zrinyi u. 6. Telefon: 06 92 550 364, 550 365 • Telefax: 06 92 550 367

I

tagja

A falak károsodásainak okai

1.1. A földszint falazata A régebbi épületek földszint jein lakásokat vagy üzlethelyiségeket alakítottak ki. A földszint részlegesen vagy teljes mértékben alápincézett, de gyakran pince nélküli térség. A földszint ajtó- és ablaknyílásokat tartalmazó homlokzati falakból és közbenső tartófalból áll, lépcsőházi traktusokkal, kiváltógerendákkal és sorházak eset én a szomszédos helyiségeket elválasztó falakkal. Az alsó szint padlószint je többnyire megegyezik a környező terület, azaz a terep szintjével, de lehet kiemelkedő is. Az udvar gyakran süllyesztett, Alápincézett épületekben a pincelejárókat gyakran angolaknában alakították ki. A nedvesség okozta hibák a nedvességtérképekkel jelennek meg, amelyek körülhatároltak és a legtöbb esetben a magasságukat nem befolyásolják a légköri viszonyok. Helyenként a foltok magasabb pontokat is elérhetnek. Ez főleg a homlokzati falaknál jelentkezhet ott, ahol esőcsatorna van. Nagyobb meghibásodások fordulhatnak elő a folyosókat tartalmazó traktusban, elsősorban a bejáratoknál. A szomszédos épületek találkozásainál lévő falakon jellegzetes, háromszög alakú nedvességtérképek jelennek meg. Tehát a legnagyobb nedvesedés a két tartófal kapcsolódásánál lép fel, és az épület belseje felé folyamatosan csökken. Ezeket a meghibásodásokat elsősorban a következők okozzák: - az alap felől, a falban kapillárisan felhúzódó nedvesség; - ajárdák és udvarok szellőzést megakadályozó burkolata miatt a falban kapillárisan felhúzó dó nedvesség; - a megrongálódott esőcsatornából (esetleg más szerelési elégtelenség következtében) a falba behúzó dó víz (l0. ábra). A fal felületein gyakran találunk régebbi bitumenes bevonatot, zománcfestéket vagy más, szellőzést megakadályozó kialakításokat. Általában igen gyanúsak, főleg az oromfalaknál az utólagosan kialakított szellőztetőnyílások, vagy a különböző burkolások. Ezek az átalakítások arról tanúskodnak, hogy már korábban voltak problémák. Gyakori jelenség a lábazat helytelen átalakítása is, pl. cementrabic lábazattal stb. Hogy pontosan meg tudjuk állapítani a nedvesedés fajtáját, az alagsor falazatának állapotát is figyelembe kell vennünk. Mindamellett érvényes az alapelv, hogya kapillárisan felhúzódó nedvességet az alagsor aránylag száraz falfelülete jellemzi. A nedvesedés ezen formája annál magasabb, minél nagyobb a fal nedvességterhelése - a homlokzati falaknál, főleg a lépcsőházi részeknél fordul elő.

A falak károsodásának okai

A földszint falazatának vizsgálatánál sok esetben ismernünk kell a határol6falak s6tartalmát, és tudnunk kell, hogy milyen célokat fog szolgálni a helyiség. A szakértőnek a következő kérdésekre kell választ kapnia: - milyen anyagból lesz a padló (fa, kerámia, szőnyeg stb.); - milyen lesz a helyiségek fűtése (egyedi, központi, elektromos stb.); - milyen módon lesznek a helyiségek szellőztethetők (természetesen, mesterségesen stb.). A földszinti falazat alapos vizsgálata elengedhetetlen az építész további döntéseihez, föleg a felújítás módszereinek akiválasztásához.

10. ábra. A fő gondot a kivitelezési hibák okozzák

23

A falak károsodásának

okai

A nedvesség okozta hibák a homlokzati falakon elmosódott nedves foltokként, a közbenső falakon pedig behatárolt, jellegzetes nedvességtérképekkel jelentkeznek. Az oromfal hibái végig a homlokzati fal magasságában jelennek meg, és a nedvesség szintje a közbenső falakkal érintkezve mindenhol emelkedik. Jelentősebb meghibásodások a pinceablakok alatt és a kéménybekötő nyílásainál keletkezhetnek. Ezeket a károsodásokat elsősorban a következők okozzák: - az oldalról, a magasabban levő terepből beszívódó nedvesség; - az alap felől kapillárisan felhúzódó nedvesség (itt elsősorban azok a meghibásodások tipikusak, amelyek a középső tartófalakonjelennek meg); - a külső, hosszanti elvezetőcsatornák területéről vagy a nem megfelelően víztelenített ablak előtti aknákból a pinceablakokon át bejutó víz. A pincék padlóin, amelyek általában agyag-, beton- vagy kerámiapadlók, bizonyos időszakokban jellegzetesen nedves felületek jelennek meg. Ezeket a belső levegő páratartalmának kondenzációja okozza. Az alagsorok, amelyek eddig csak pinceként szolgáltak, ma az épület tulajdonosának pénzforrásai lehetnek, mivel gazdaságosabb célokra is felhasználhatók - pl. mint iroda, raktár, esetleg vendéglátó alkalmatosság stb. Ezek a célok nagyobb követelményt támasztanak a környezet higiéniájával szemben, és ez vonatkozik a fal nedvességére is. Az épület tulajdonosa gyakran alagsori lakást is kialakíthat. A fal vizsgálatánál (a nedvesség szükséges mérésén kívül) az esetleg jelenlevő mikrobiológiai kártevők tanulmányozása is indokolt, és ahatárolófalak sótartalmát is meg kell vizsgálni. Az alagsor hasznosításához többnyire nélkülözhetetlen a mesterséges szellőztetés, esetleg a klimatizálás. Ezeket a helyiségeket folyamatosan kell fűteni. Fűtésükre az elektromos padlófűtés lenne a legmegfelelőbb. Az alagsor kihasználását illetően, a munkák megkezdése előtt érdemes szakértővel konzultálni a falak nedvességének megszüntetéséről.

A falak károsodásainak okai

1.3. A földben lévő falazat Sok, főleg régi építésű épületek alsó szintje teljesen a földbe van süllyesztve. Az épület tulajdonosai itt gyakran raktárhelyiségeket, vagy más, speciális célú helyiségeket rendezhettek be. Ezek a helyiségek a magasabb szintekhez és a külső térhez aknákra néző pinceablakkal kapcsolódnak. Ez a megoldás a múlt század végén épült városi házakra jellemző. A helyiségek itt is alkalmasak kereskedelmi célokra (galériák, borozók létesítésére, bolti raktárak berendezésére stb.). A falazat általában vegyes anyag vagy kő, a padló agyagból vagy betonból készült (12. ábra). A nedvesség okozta hibák az épület fő falainak teljes felületén jelentkeznek. Kivétel lehet az a ritka eset, amikor a földfelszín alatti falak aránylag szárazak maradnak, és a hibák csak a földszinten mutatkoznak. Ebben az esetben az alap felől kapillárisan felszívódó nedvességről van szó. Gyakran az építész sem tudj a megmagyarázni a földszinten keletkezett hibák okát, hiszen az épület alsó szintje tulajdonképpen száraz. A közfalak általában a boltozatválIig benedvesednek, Nem kizárható az sem, hogy bizonyos évszakokban és meghatározott légköri körülmények között a padlón víztócsák keletkeznek. Ez esősebb időben, a talaj fagy utáni felengedésénél vagy hóolvadáskor következhet be, amikor a talajvíz szint je is emelkedik. A vizsgálódó gyakran régebbi átalakításokat is találhat a pincehelyiségekben, pl. beépített víztárolót vagy elektromos úszórendszer segítségével működő vízelvezetőt. Ezeket a károsodásokat elsősorban a következők okozzák: - a nedvesség oldalirányú beszívódása azokról a helyekről, ahol a víz összegyűlt; - az épület környezetéből nem megfelelően elvezetett víz beszivárgása a falba - pl. az angolaknákból, légrésekből stb.; - a padlón át bejutó víz - a talajvíz szintjének emelkedésekor. Az alagsor falazatának vizsgálatakor feltétlenül meg kell vizsgálni az épület környezetét is, az udvarok, járdák és utcák vízelvezető rendszerét, és minden esetben figyelni kell az alagsor padlója alatti talajvízszintet. Az alagsori helyiségek kihasználásáról sok vita folyik. Az építész és a felújítást végző kivitelező között gyakran nincs megegyezés, főleg akkor, ha az építtető mindenáron kereskedelmi célokra kívánja a helyisége t berendezni, még akkor is, ha

A falak károsodásának okai

12. ábra. A szellőztetőárok gyakran vizcsatornává válik

az arra alkalmatlan. Ennek ellenére természetesen gyakran az építtető győzedelmeskedik és inkább vállalja a falak kiszárításának magas költségét. A vizsgálatot végző szakembernek figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen hatással lesz a falak kiszárítása az épület egészére. Ekkor kell tisztázni (többek között), hogy milyen típusú épületszerkezeteket fognak használni az alagsorban, milyen lesz a fűtés, szellőztetés stb.

1.4. Pince nélküli épületek padlói A régebbi épületek nagy része pince nélküli vagy csak részlegesen alápincézett. Ezek padlói közvetlenül a talajjal érintkeztek. Ide sorolj uk az alagsorok padlóit is. Ezek apadlók készülhetnek fából, kerámiából, valamint manapság betonból, és kőtörmelékkel, PVC-vel vagy padlólapokkal fedik. A padló felületeit a nedvesség jóval hamarabb megrongálja, mint magukat a falakat. A burkolatok többnyire felpúposodnak. Ha a padló fa tartószerkezete korhadt vagy rohadt, az pedig bemélyedésekhez vezet. A nedves padlószer-

A falak károsodásainak

okai

kezetek ideális táptalajt teremtenek a fa kártevőinek. A vizsgálatot végző személy gyakran találkozhat azzal a jelenséggel, hogy a padlón egymás fölött nagy párazárású burkolatok helyezkednek el. Ennek következtében penészgomba keletkezik, és továbbterjeszkedik a többi faelemre: burkolatra, ajtótokokra, de a bútorra és a falra is. A diffúzió és a víz elpárolgás a révén a padlók jelentősen lehűlnek. Az általános higiénia szempontjából elviselhetetlen állapot alakulhat ki akkor is, ha a falak láthatóan még nem károsodtak. A nedvesség keltette meghibásodásokat a padló alatt kondenzálódott nedvesség okozza. A nedvesség megpróbál kijutni a nem létező vagy nem a funkciónak megfelelő felületi szigetelésen át a helyiségbe. A helyzet a homlokzati, ill. oromfalakon, valamint apadlók sarkaiban a legrosszabb. A padlók vizsgálatakor többnyire nincs értelme a nedvességtartalom megmérésének; a figyelmet inkább az építészeti megjelenésre kell összpontosítani. Elengedhetetlen viszont a mikrobiológiai vizsgálat. A felújítási eljárások kiválasztásakor be kell kalkulálni, hogy esetleg szükség lehet légrések létrehozására, vagy éppen fordítva, azok betörnésére, hogyelzárjuk a nedvesség útját. Döntő szempont a jövőbeni padlók, küszöbök szintjéhez mért szerkezeti magasság.

1.5. Alagsor fölötti padlők és boltozatok A födémszerkezet, amely két szintet választ el egymástól, a felújítás legérzékenyebb része. Előfordul, hogya boltozat felső része a legvékonyabb, és nincs elég hely az esetleges felújítási átalakításokhoz. Tipikus példa erre a pincében található kazettás dongaboltozat. Ez a téglaboltozat arra a vegyes falazatra ül rá, amely a továbbiakban téglafalazatként folytatódik a földszinten. Eme boltozat fölött fából készült padlószerkezet helyezkedik el, vagyis ún. hajópadló, amely vakpadlón fekszik. Ebben az esetben a nedvesség a boltozat alsó részének károsodás át és apadlószerkezet szétesését okozza. A téglák közötti habarcs elveszti eredeti szilárdságát, kipotyog, és az idő folyamán a téglák is szétmállanak. Gyakran ki is esnek a helyükről. A padlózat akkor megy tönkre, amikor a padlón áthaladó pára meggyengíti a boltozatot. Ez a jelenség boltív nélküli tereknél is megfigyelhető. A 19. század vége és a 20. század 20-as évei között épült alagsori födémek nagy része melegen hengerelt acélgerendák közötti téglaboltozatokból áll.

A falak károsodásainak

olmi

Ezeket mára már utolérte a korrózió, és elvesztették tartóképességüket. Néha találkozhatunk kettős födémszerkezetekkel, amelyekben ötletesen kivitelezett szellőztetőrendszereket találunk. Az említett meghibásodásokat a területi nedvesedés okozza, amely lehet a boltozatokon kondenzálódó, az alap felől a falban kapiIIárisan emelkedő, valamint az oldalirányból a födémszerkezetbe beszivárgó nedvesség.

"Legyen újra száraz a fal!" Ha Ön ingatlantulajdonos, vagyonkezelő, beruházó, tervező, kivitelező szakember, meglévő épületének felújítása, vagy ingatlan vásárlása előtt ne mulassza el integrált szakértői-tervezői szolgáltatásainkat igénybe venni. Falazatok, födémszerkezetek - nedvesség, - tartószerkezeti, - faszerkezeti, - kő szerkezeti diagnosztikája. Építőmesteri és szaki pari szerkezetek - állapotmeghatározása és - épületfizikai vizsgálata. A száraz környezetet kínáljuk Önnek! 10 éve az Önök szolgálatában!

Dr. Kézdi-Lenkei Mérnökiroda Tel.: 26/325-364, 1/404-1526 • Fax: 26/328-944 Mobi1: 20/974-7072 E-maiI: [email protected]

2. A legalkalmasabb szárítási eljárások kiválasztása

A falazat kiszárításához legmegfelelőbb eljárást az határozza meg, hogy az mennyire lenne hatékony, és mennyire képes megoldani a megismert állapot problémáját. Nem szabad figyelmen kívül hagyni - mert gyakran döntő lehet - a felújításra vonatkozó költségeket sem. Továbbiakban csak érintőlegesen foglalkozunk a költségek kérdésével, tekintettel az építőipari piacon fellelhető folyamatos, jelentős változásokra. A döntés fontos eleme a felújítás szükségességének mérlegelése. A következő kérdések merülhetnek fel: - melyek a szárítás céljai; elegendő lenne-e csak a faJak, ill. homlokzatok felületeit esztétikailag rendbe hozni, vagy tényleg ki kell a falakat szántani; - milyen hosszan lennének hatásosak az átalakítások, nem lenne elegendő a többszöri ideiglenes megoldás; - milyen építészeti követelményekkel járna az adott eljárás, és milyen arányban állna a ház értékével? Az alkalmas és megfelelő szárítási eljárás kiválasztásához szükség van az eljárás hatékonyságának alapos megismerésére, és az alkalmazása közbeni öszszes építészeti körülmény ismeretére. A felújítási eljárások építészeti, vegyi és elektromos felosztása ma már kevéssé használt. Az eljárások kombinálódnak, és mindig csak egy eljárás az alapvető. Egyes építészmérnökök a legmegfelelőbb felújítási eljárást gyakran csak találgatással tudják kiválasztani, és a specializálódott cégek ajánlatait kevéssé tartják fontosnak.

A legalkalmasabb szárítási eljárások kiválasztása

A szerző több éves gyakorlata alapján próbált meg viszonylag egyszerű utakat kidolgozni az eljárások kiválasztásához. Olyan eljárásokról van szó, amelyeket még közepes technikai tudású háztulajdonos is ki tud próbálni. Az egyszerű, táblázatba foglalt módszerek segítenek a szükséges átalakítások felvázolásában. Néhány információt, mint pl. a kiindulási adatokat, méréssel lehet megtudni. A közölt táblázat kiértékelése semmi esetre sem zárja ki a speciális szakcégek szolgálatainak igénybe vételét. Az átalakítások tervezésének utolsó fázisaiban a klasszikus építészeti módszereken alapuló eljárások szerepelnek, ilyen a levegőáramlás kihasználása vagy az elöregedett vízszigetelések lecserélése (pl. vegyi injektálásra, elektroozmotikus eljárásra, légpórus os vakolatra). Az egyes eljárások elemzése a 3. fejezetben szerepel. A 2. és 3. táblázat kiindulási adatok (a fejléc vízszintes részében) és előírt értékek, javasolt módszerek (a baloldali, függőleges oszlopban) formájában ad eligazítást a legmegfelelőbb eljárások kiválasztásához. A kiindulási adatok négy részre oszthatók: - 1. rész. Az egyes előírt eljárások és a nedvesség szintje közötti kapcsolatot jellemzi. A kitöltött mezők a pozitív kapcsolat tartományában vannak. Ha a mezőt nem tudjuk kitölteni, akkor az adott eljárás és a nedvesség megismert fajtája, esetleg szintje között nincs kapcsolat és ezért az eljárás ebben az esetben hatástalan. - 2. rész. A vizsgálatokhoz előírt módszerek és a fal nagymértékű nedvesedése okozta hibák kapcsolatait foglalja össze. Az előírt mezőkben különböző %-os értékek vannak, és minél telítettebb a mező, annál nagyobb az adott eljárás hatásfoka a nedvesedés feltételezett okaival szemben. - 3. rész. Itt már számbeli értékelések szerepelnek. A 3. rész azt boncolja, hogy milyen hatása van a belső, ill. külső feltételeknek a keletkezett hibákra. Minél nagyobb értéket mutat az adott mező, annál eredményesebb az adott eljárás. 4. rész. A munkavégzés és a költségek szempontjából értékeli a választást. Minél nagyobb a táblázatban szereplő együttható, annál kisebb a munkaigényesség és ezzel csökkennek a költségek is, és fordítva. Ezek az előírásos, minősítő együtthatók csak az egész eljárás fő célját, nevezetesen a fal kiszárítás át teszik a mérlegelés alapj ává. Ezért ezek az értékek 1,2... 1,3 lehetnek. A kiválasztás szempontjából meghatározó tényező a fal nedvességtartalma, amely a táblázat szempontjai alapján három fajtával és az 1. táblázat érte1-

A legalkalmasabb szárítási eljárások kiválasztása

mében négy értékhatárral jellemezhető. A táblázat kitöltése viszonylag egyszerű, amikor az okokat keressük a 2. részben, amely közvetlenül összefügg a 3. résszel. Fel kell hívni a figyelmet azon rész hatására, ahol a beltéri levegő páratartalmával szemben támasztott higiéniai követelmények szerepelnek. Visszatérve a pontozással kiértékelt 2. részhez, itt az l, O, O értékelésű eljárásnak kellene elsőbbséget adni a O, 2, l értékelésűvel szemben. Az így legmagasabbra értékelt eljárás - a 2. részből - a továbbiakban azt a sort határozza meg, amelyben összeadódnak az előírt értékek (a 70 pontnál az eljárás elfogadható, 90-nél a leghatékonyabb). Az összeadott adatok később a 4. részből adódó értékekkel vannak növelve, és a pontok együttes értéke jellemzi az alkalmas eljárást.

13. ábra. Nemrégiben

kialakított

szellőzőnyilás

A legalkalmasabb szárítási eljárások kiválasztása

2. táblázat. Az alkalmas felújítási eljárások kiválasztása A tapasztalt nedvesség fajtája és mennyisége fajta

A falkárosodás okai

.il

nedv.tartalom,%

'~e~

"ll

~ •

~ ~

~.~

~~~ I ! J ~'[3

A víztelenítés eljárások fajtái

OR

~

~.;

'~~;i!

r

.... '~

~ I

I~

~

~'cai!llS ~

~--------------~ Elhárított

~

~

j:rj~~~~

':~"i ~ ~;.

.Q

~

e:;

I

~

~

I

'S

lll.

~

:g

i ~

~

~~ .~ ~

~'iS~-;..::t=

·~.e::5~~~

l I l ~ ~ I= ~ ~ ~ ~ =

C':I~:;

r

ll}

ro::

1 ! J .~ .- -

eJ);Q'.r::;

~

s r s rs-o i ~e

tt~~;; aJ~,e·Ci~.~iS: I ! ~~ t a • J ~ I ~ 1 I ~ 1 : ~ I • : t ~..::t.~~..t:Q~i.;:~E:.c~_ ~'~!35';,~lag-'5a'a'§< "6iJ = ::: Ei ca e:?J :3 ~ i ~ ~ z < ~ ~.(.( -< -e ..::t

~

i

~

~~~

l ~i 4.1

Q

ers rs rs rs

I

~ = I

==

'34.1

i

J

.QH

85

Kész - szilárd vakolat A páradiffúziós ellenállás értéke, ~