Megoldókulcs történelem dolgozatok 10.osztály

RE 81532

1

FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM

Kaposi József–Szabó Márta–Száray Miklós

Történelem II. témazáró feladatlapok

MEGOLDÁSOK

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Megoldások

RE 81532

2

Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

© Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2011 ISBN Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: RE 81532 Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka 1. kiadás, 2011

Megoldások

RE 81532

Megoldások

3

I. A középkor virágzása és hanyatlása A feladatlap 1. FELADAT a) Három főnév

pl. szpáhi, jövedelem, szolgálati birtok

pl. janicsár, gyalogos, gyermekadó

Két melléknév

pl. könnyűlovas, természetbeni

pl. zsoldos, kiképzett

Egy ige

pl. (nem)örökölni

pl. kiképezni

*b) 1. A szpáhik szolgálati birtokot kaptak, míg a janicsárok zsoldot. 2. A szpáhik könnyűlovasok, míg a janicsárok gyalogos katonák voltak. A szolgálati birtok, a zsold és a neveltetés biztosította feltétlen hűségüket. 2. FELADAT a) A pasa tisztség, míg a többi területi egység vagy testület. b) A lábító a kézművességhez, míg a többi a mezőgazdasághoz kapcsolódik. c) A bencések nem tartoznak a koldulórendek közé. d) III. Kázmér nem volt német-római császár. e) A rendi gyűlés a többivel szemben nem jellemző Oroszországra. 3. FELADAT a) A) Esemény (egy dokumentum kibocsátása): Dictatus Papae Időpont: 1075 A dokumentumot kibocsátó személy: VII. Gergely B) Esemény (egy dokumentum kibocsátása): IV. lateráni zsinat az inkvizíció felállításáról Időpont: 1215 A dokumentumot kibocsátó személy: III. Ince b) A világi (császári) hatalom és az eretnekmozgalmak. c) Elvilágiasodás: Az egyház a hitélet irányítása helyett vagy mellett világi hatalomra tör, a papság erkölcsei megromlanak, a méltóságokat pénzért vásárolják stb. Következmény: pl. A hívek az eretnekmozgalmak felé fordultak. *d) A világi hatalommal szemben ellensúlyt tudott képezni, nem alakulhatott ki így despotizmus, s utat nyitott a rendiség felé.

RE 81532

Megoldások

4

4. FELADAT Stílus

gótika

Két épület, amely e stílusban épült

pl. kölni székesegyház, párizsi Notre-Dame

A stílus elnevezésének magyarázata A reneszánsz idején a barbár, gót középkor elnevezéséből. Jellemző építészeti megoldások támpillér, támív, rózsaablak Jellemző díszítőelemek

fiatorony, mérműves ablak, üvegmozaik, vízköpők stb.

5. FELADAT a) 1. egyetemek / 2. XI. században / 3. önkormányzattal / 4. tanárok / 5. rektor / 6. pápa / 7. egyetem / 8. egyházi / 9. domonkos 10. fakultás *b) 1. egyetemi órát 2. A tanárok a tankönyv szövegéhez fűztek magyarázatokat. 6. FELADAT Szempontok Tájékozódás térben és időben Szaknyelv használata 1. A történelem általános szakszavai

Kérdések pl. Mikor került sor az első francia rendi gyűlésre? Mi volt a fő feladata a forrásban összehívott testületnek? Hogyan nevezzük az azonos jogállású csoportokat a XIII. században? a) Mi jellemzi a hatalomgyakorlás új módját? b) Idézze azt a forrásrészletet, amelyből következtetett a válaszra!

Szaknyelv használata 2. A téma szókincse Források használata, következtetések levonása

*Összefüggés feltárása

Hogyan mutatja a forrás a különböző társadalmi csoportok politikai súlyát?

Válaszok 1302-ben törvények hozatala, adók megszavazása rend a) Együttműködés uralkodó és alattvalók között (rendi dualizmus). b) „tárgyalni és dönteni fogunk” A főnemesség és a főpapság személyesen, míg a köznemesség és a polgárság csak küldöttei útján vehet részt a döntésekben.

7. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a középkori kereskedelmi útvonalak jellemzőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a közlekedési eszközök miatt a tengeri utak a döntőek). *Bemutatja a korszak kereskedelmének változásait, s feltárja ennek okait. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a levantei kereskedelem a Földközi-tenger, míg a Hanza az Északi- és a Balti-tengeren bonyolódott. *T Pl. kiemel néhány, a változást mutató évszámot (pl. 1161 – Hanza létrejötte, 1204 – Konstantinápoly eleste).

Pont

0–2

0–2

RE 81532

Megoldások

5

M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat Szaknyelv (távolsági kereskedelem, pénz, hajózás stb.) és alkalmazása *szakkifejezéseket (levantei kereskedelem, Hanza, iparcikk, fűszerek stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a levantei útvonalon fűszerekért és luxuscikkekért arannyal fizettek, és megállapítja, hogy a Közel-Kelet volt a fejlettebb gazdasági fél. Források *T Pl. rögzíti, hogy Nyugat-Európába nyersanyagok jöttek iparcikhasználata kekért Észak-Európából, s megállapítja, hogy e területen a Nyugat képviselte a fejlettebb felet. *T Pl. rögzíti, hogy a XIV. századtól kelet felé is visznek iparcikkeket , és megállapítja, hogy a Nyugat lemaradása enyhült a KözelKelettel szemben. M A vizsgázó feltárja és elemzi a középkori kereskedelem jellemzőit. T Pl. rögzíti, hogy a levantei útvonalon az Itáliai városok, Genova és Velence játszottak döntő szerepet, s megállapítja, hogy e városok harcából Velence került ki győztesen. T Pl. rögzíti, hogy a két tengeri útvonalat összekötő szárazföldi útvonalak a XI. században Champagne-ban, a XV. században DélEseményeket Németországban futottak össze. alakító tényezők *T Pl. rögzíti, hogy a keresztes hadjáratok következtében Bizánc és feltárása az arabok kiestek a levantei kereskedelemből, s megállapítja, hogy ennek következtében Itália vált a gazdaság és a kereskedelem központjává. *T Pl. rögzíti, hogy a XV. századra már az Atlanti-óceán felé is öszszekötötték a két kereskedelmi útvonalat, s megállapítja, hogy ezt a hajózási technika fejlődése mellett a bankélet kibontakozása tette lehetővé. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. MegszerkesztettA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hiség, nyelvhelyesbát. ség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám**:

0–4/*6

0–4/*8

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

**Az elérhető vizsgapontszám meghatározásakor figyelembe kell venni az előírt osztószámot is. Témazáró feladatlapjainknál – az egyszerűbb értékelés miatt – a pontozást és az osztószámot az érettségitől eltérő módon állapítottuk meg, amit az alábbi táblázatban foglalunk össze:

Feladat Középszintű rövid esszé Középszintű hosszú esszé Emelt szintű rövid esszé Emelt szintű hosszú esszé

A témazáró feladatgyűjteményben pontszám osztószám 20 2 30 2 30 2 48 2

Az érettségi vizsgán pontszám osztószám 24 2 42 2 28 4 48 3

RE 81532

Megoldások

6

I. A középkor virágzása és hanyatlása B feladatlap 1. FELADAT a) Három főnév Két melléknév Egy ige

pl. pápa, püspök, hatalom, invesztitúra, császár, főpap, törekvések uralkodó stb. pl.: világi vagy egyházi, középkori, hierarchikus stb. pl.: beiktat, (jogot) gyakorol, szolgál stb.

pl. büntetés, kiátkozás, engedelmesség, egyház, (egyházi) átok stb. pl. keresztény, egyházi, egyetemes stb. pl. kiközösít, sújt, kényszerül, felold stb.

*b) 1. Mert ha az egyházi méltóságokba a pápa iktatja be a püspököket, az aláásta volna uralkodói hatalmát a birodalmon belül, amelyet jelentős részben az egyházi hűbéresek beiktatásának joga révén tudott érvényesíteni. 2. Az egyház, illetve a pápa szemszögéből mutatja be az eseményt, és a küzdelem győzteseként a pápát állítja be. Indoklás: a pápa alakja jóval nagyobb, őt állítják be szemből, a császár tartása fogadkozást, alázatot fejez ki. 2. FELADAT a) A társadalmi egyenlőség követelése nem tartozott Husz tanításai/a kelyhesek követelései közé. b) Moszkva nem tartozott a Hanza-városokhoz a középkorban. c) VII. Henrik nem volt a százéves háború résztvevője. d) A templomos rend fegyveres szerzetesrend (lovagrend) volt, a többi szerzetesrend. e) Angliában a nemesek, a polgárok és a parasztság adózott, a főnemesség nem. 3. FELADAT a) A) Esemény (egy háború: keresztes hadjárat Bizánc ellen Időpont: 1202–1204 Város (melynek érdekében az esemény megtörtént: Velence B) Esemény (egy szövetség megkötése): Hanza szövetség Időpont: XII. század (1161) A dokumentumot kibocsátó személy: Balti-tenger b) Levante és a Hanza; Champagne városaiban az Alpokat megkerülve, majd az Alpokon át a XIII. századtól Dél-Németországban, a XV. században az Atlanti-óceánon át. *c) A levantei kereskedelemben érintett városok versengése a példában háborús konfliktust eredményezett, a Hanza-városok szerződése az együttműködést példázza.

RE 81532

Megoldások

7

4. FELADAT Stílus

román

Két épület, amely e stílusban épült

pl. wormsi dóm, speyeri dóm, jáki templom

A stílus elnevezésének magyarázata

pl. A római minták, hagyományok követésére utal.

Jellemző építészeti megoldások Jellemző díszítőelemek

pl. A római mintákat követve a román stílusú épületeknél a dongaboltozatot alkalmazták vagy félköríves kezdetben viszonylag kicsi ablakok, tömör falak stb. pl. nagy felületű színes üvegablakok, domborművek, díszes oszlopfők, falfestmények, díszes kapubéllet, szobrok

5. FELADAT a) 1. reneszánsz / 2. domonkos / 3. skolasztika / 4. Arisztotelész / 5. hit/hitelvek / 6. tapasztalatok / 7. Aquinói Szent Tamás / 8. teológia / 9. tudomány / 10. logikus *b) 1. …Aquinói Szent Tamás diadala az eretnekség felett. 2. …ezzel is kiemelték a korabeli tudományos életben betöltött szerepét és megkérdőjelezhetetlen tekintélyét. 6. FELADAT Szempontok Tájékozódás térben és időben Szaknyelv használata 1. A történelem általános szakszavai Szaknyelv használata 2. A téma szókincse

Kérdések Mikor hívták össze a szóban forgó tanácskozást? Nevezze meg egy összefoglaló fogalommal, kik közül kerültek ki az oklevélben meghívottak?? Mely szerv tagjai lettek az „A” és mely szervé a „B” forrásrészben meghívott személyek?

Források használata, következtetések levonása

Van-e különbség a tanácskozásra hívott társadalmi csoportok helyzetében? Állítását forrásrészletekkel igazolja!

*Összefüggés feltárása

Hogyan módosult a korai középkorhoz képest az uralkodó hatalmának eredeztetése?

Válaszok A XIII. század hatvanas éveiben. kiváltságosok „A” forrásrész: felsőház „B” forrásrész: alsóház Van. A főurak személyesen a köznemesek és a polgárok csak képviselőik által vehettek részt a tanácskozáson. Idézet: „személyesen jelenjenek meg a Westminsterben”; „két lovagot (…), két polgárt (…) két lakost válasszanak ki (…)” Az uralkodó hatalmának forrása nem kizárólag Isten kegyelme, hanem az országlakosok jóváhagyása.

RE 81532

8

Megoldások

7. FELADAT Műveletek, tartalmak A tanuló a lovagi életmódot jellemzi. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a lovagi tornák a harcra való felkészülést is szolgálták). Feladatmegértés *A két kép segítségével rámutat a lovagi életmód történelmi összefüggéseire. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A tanuló rögzíti az lovagi kultúra tér-és időbeli vonatkozásait: XII–XIII. század, érett középkor, Nyugat- és Közép-Európa, főúri Tájékozódás udvarok. térben és időben *Kiemeli a lovagi hadviselés néhány példáját (pl. keresztes hadjáratok) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (életmód, szertartás) és konkrét (apród, fegyverhordozó, lovaggá avatás, lovagi Szaknyelv erény, lovagi eskü) fogalmakat. alkalmazása *T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (egyház, életideál, csata, eszme) és konkrét (hűbéri kötelék, Mária-kultusz) fogalmakat. M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T A tanuló megállapítja, hogy a lovagi életmód fő színterei a főúri udvarok, legkiemelkedőbb eseményei a lovagi tornák voltak. Források *T A tanuló leírja a lovagvárak felépítését: (öreg)torony, várárok, használata csapóhíd, kápolna, bástyák stb. *T Rögzíti, hogy a lovagi tornák a lovagok harckészségének, erőnlétének fenntartását szolgálták, az ünnepélyes külsőségek a társadalmi érintkezés formáinak kifinomulását eredményezték. M A vizsgázó feltárja és elemzi a lovagi élet jellemzőit. T A tanuló rámutat, hogy a lovaggá válást hosszú éveken át tartó tanulás, nevelés előzte meg. A nemesi ifjak apródként, fegyverhordozóként elsajátították a lovagi élethez szükséges képességeket. Eseményeket *T A tanuló rámutat, hogy a főúri központokban formálódott a lovaalakító tényezők gi életideál, amely a lovagi erények gyakorlását, a harcedzettséget, a feltárása hűbérurak iránti elkötelezettséget, a nők tiszteletét követelte meg. *T Rámutat, hogy az egyházi törekvések (Mária- kultusz) hozzájárultak, a harcos erényeinek magasztosabb eszmékkel történő ötvözéséhez, kialakult a lovagi költészet, a nők tisztelete. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. MegszerkesztettA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási ség, nyelvhelyeshibát. ség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

9

II. A magyar középkor A feladatlap 1. FELADAT Időpont *1044

Esemény *ménfői csata

1301

az Aranybulla megújítása III. András halála

1335

visegrádi királytalálkozó

1444

várnai csata

1231

Jelentősége * Az Orseolo Pétert támogató német-római császári seregek legyőzik és megölik Aba Sámuelt. Az egyháziakat külön elbánás illeti meg ítélkezéskor. Az ellenállás jogát az esztergomi érsekre is kiterjesztették. Férfiágon kihal az Árpád-ház. A magyar, cseh és lengyel király megállapodik a Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról. Hunyadi János és I. Ulászló vereséget szenved a törököktől.

2. FELADAT A feladat megoldása a tankönyv 83., 89., 90. és 96. oldalán található térképek alapján ellenőrizhető. a) Könyves Kálmán Dalmáciát hódította meg. c) A 2-es szám Muhit jelöli. d) A 3. szám Váradot jelöli. 3. FELADAT a) Kun László b) Azért, mert anyja kun nő volt (Erzsébet) és a kunokkal jó kapcsolatokat ápolt. c) Dinasztia: Habsburg Hogyan: 1278-ban a morvamezei csatában győzelemre segítette őket. d) A királyi tekintély tiszteletben tartásának kikényszerítése, főleg a bárókkal szemben. 4. FELADAT a) Pl. a király és egy báró saját hadserege, lándzsás zsoldosok, lovasok, gyalogosok. b) I. Károly (Róbert) és Csák Máté c) Felvidék vagy Bányavidék; itt éltek a szászok is. d) Gyengének érzi magát, fél a vereségtől. – A kassai szász polgárok segítségével. győzött. e) Károly. Indoklás: Pl. Károly győzelmét Isten cselekedetének tudja be. *f) rozgonyi csata , 1312 5. FELADAT a) Állítások A kormányzóválasztás oka, hogy az országnak nincs királya. A megválasztásra kerülő kormányzó hatalma kisebb lesz, mint a királyé. A kormányzó szabadon adományozhat érsekségeket és apátságokat. A kormányzóválasztás a rendek hatalmának gyengülését jelzi. A kormányzóválasztást szabályozó dokumentum a bárói ligák és a köznemesség kompromisszumaként jött létre.

Igaz

Hamis X

X X X X

*b) Pl. I. (Jagelló) Ulászló elesett a várnai csatában, ellenfele, az már megkoronázott V. (Habsburg) László gyermek, az ország irányíthatatlanná vált – pl. viszályok a ligák között.

RE 81532

10

Megoldások

6. FELADAT Név vagy fogalom (soronként föntről lefelé): III. Béla / Anonymus / Vitéz János / vajda / kapuadó *regálé: A királyi felségjogon szerzett jövedelmek neve (pénzverés haszna, vámok és adók). Szerepük a királyi birtokállomány csökkenésével egyre nőtt. 7. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Eseményeket alakító tényezők feltárása

Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja az 1351-es törvényekben szabályozott kérdéseket (örökösödés, kilenced, egységes nemesi szabadságjogok), és kitér a jogszabály jelentőségére. *Elemzi a törvények kiadásának és előzményeinek hátterét, bemutatja a jogszabályban rögzítettek okait és feltárja a dokumentum szerepét a rendi fejlődésben. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a törvények I. (Nagy) Lajos uralkodása idején fogalmazódtak meg, és utal arra, hogy ebben az időszakban a Magyar Királyság volt a térség legerősebb állama, melyet az uralkodó hódító háborúi is igazolnak (pl. Nápoly, déli területek). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. dinasztia, rendiség, adók, nemesség, nemesi birtok, kilenced, szolgáltatások, törvények stb.). *T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. ősiség, bárók, köznemesség). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy a birtokok szabad végrendelkezése sértette a nemzetségen belüli örökösödést és megállapítja, hogy ennek korlátozása (az ősiség) védte a nemesi birtok egységét, és a (köz)nemesség érdekeit szolgálta. *T Pl. felismeri, hogy a kilenced kötelező beszedése a (köz)nemesség érdekeit tükrözi, és megállapítja, hogy ennek révén egységesítették a korszakban a jobbágyok szolgáltatásait. *T Pl. rögzíti, hogy a dokumentum kimondta az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét, mely jogilag egyenlővé tette a bárót és a (köz)nemest, és megállapítja, hogy e rendelkezés hozzájárult a nemesség öntudatának növekedéséhez. M A vizsgázó alapvető összefüggéseket tár fel. T Pl. rögzíti, hogy a törvények kiadását az uralkodó költséges hadjáratai kényszerítették ki, és megállapítja, hogy a meghozott rendelkezések alapvetően a (köz)nemesség érdekeit jelenítik meg. T Pl. utal arra, hogy a törvényi szabályozás több ponton is védte a (köz)nemességet (kilenced, ugyanazon jog) és megállapítja, hogy e törvények azt tükrözik, hogy a magyar társadalom a korszakban a nyugati mintákhoz hasonult. *T Pl. felismeri, hogy a törvény az 1222-es Aranybullában rögzített szabadságjogok megerősítését jelenti és megállapítja, hogy ez a rendi fejlődés szempontjából jelentős lépésnek tekinthető. *T Pl. utal arra, hogy a dokumentum azt mutatja, hogy a papság mellett körvonalazódott a bárók és a nemesség csoportja és megállapítja, hogy azt is tükrözi, hogy a korszakra befejeződött a jogilag egységes jobbágyság kialakulása.

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

0–6/*10

RE 81532

11

Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Megoldások

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

12

Megoldások

II. A magyar középkor B feladatlap 1. FELADAT Időpont

Esemény

1046

Vata-féle pogánylázadás

*1233

*beregi egyezmény

1278

morvamezei csata

1396

nikápolyi csata

1479

kenyérmezei csata

Jelentősége Az új rend, a szabadok lesüllyesztése elleni tiltakozás összekapcsolódott az Orseolo Péter elleni elégedetlenséggel, és segítette a trónváltozást. *II. Andrást az előkelők újabb engedményekre kényszerítik. Az idegeneket tovább korlátozzák, az egyház viszont újabb kedvezményeket kap. Habsburg Rudolf legyőzi Kun László segítségével a cseh uralkodót, és megalapozza a Habsburg-dinasztia hatalmát. Az oszmán-törökök legyőzik a Zsigmond vezette európai lovaghadsereget. Zsigmond ezután a törökkel szemben a támadó háborúk helyett a védekezést erősíti. Kinizsi Pál vezetésével az Erdélyre törő török sereget legyőzik.

2. FELADAT A feladat megoldása a tankönyv 83., 89., 90. és 96. oldalán található térképek alapján ellenőrizhető. a) László Horvátországot hódította meg, a dalmát tengerpartot nem. c) Az 1-es szám Trencsényt jelöli. d) Temesvár a jelölt város. e) A tankönyv 131. oldalán levő térkép alapján. 3. FELADAT a) Hunyadi Mátyás b) fekete sereg c) corvinák d) Pl. hogy a diplomáciai feladatokat egyházi személyek látták el. A protokolláris eseményen a királyné is részt vett. e) Nem volt törvényes fiúörököse, ugyanakkor dinasztiát akart alapítani, ezért számos intézkedésével törvénytelen gyermeke, Corvin János hatalomra kerülését készítette elő. 4. FELADAT a) útleírás b) Ellenszenvesnek. Indoklás: barbároknak tartja a magyarokat, és lenézi őket (pl. „visszataszító külsejűek”; „barbárok és vadak”; „hajlékaik falun és városon is a legsilányabbak”; „az emberiség e szörnyetegeinek”). c) pl. nád, fa vagy kő d) Egyharmad részét, a többi a királyé. e) pénzverésből eredő jövedelem (kamara haszna), vámok f) Pl. az ispánokat is letartóztathatja királyi parancsra alacsony rangú törvényszolga. A vádlottnak nem adnak lehetőséget arra, hogy védje magát. *g) a kalandozások

RE 81532

13

Megoldások

5. FELADAT Állítások Az oklevélben a jobbágyok szolgáltatásaikkal kapcsolatos sérelmei jelennek meg. Az oklevél kiadását a báróknak a szerviensekkel szembeni hatalmaskodása tette szükségessé. Az oklevélben megjelenő törvénysértések a birtokok tulajdonlásával függnek össze. Az oklevél szerint a bárók jogsértéseit az egyház meg tudta akadályozni.

Igaz

Az oklevélben a szerviensek a királytól megyénkénti bíráskodási kiváltságot kaptak.

Hamis X

X X X X

*b) Tisztség: szolgabíró Közigazgatási változás: nemesi vármegye kialakulása 6. FELADAT Név vagy fogalom (soronként föntről lefelé): I. András / Julianus / V. László (Habsburg) / báró(k) / kunok *füstpénz: A jobbágyok által a királynak fizetett adó. Hunyadi Mátyás vezette be a kapuadó helyett. Ezzel megszüntette a korábbi mentességeket és növelte az adóalapot is. 7. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja, hogy László és Kálmán törvényei kiemelten védték a magántulajdont és megerősítették az egyház helyzetét, melyek révén az országban megerősödött az új rend. *Elemzi László és Kálmán törvénykezésének hátterét és feltárja következményeit, valamint bemutatja, hogy a megerősödött ország milyen szerepet játszott a térségben. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy László 1077–1095, Kálmán 1095–1116 között uralkodott, és rögzíti, hogy ebben az időszakban az ország megvédi magát a keletről jövő támadásoktól (kun, besenyő) és déli irányban hódít (Horvátország, Dalmácia). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. szabadok és alávetettek, egyház, törvények, magántulajdon). *T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. előkelők, vitézek, világi és egyházi vezetőréteg.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy László törvényei kiemelten védték a magántulajdont és megerősítették az egyházat a pogány szokások ellen és megállapítja, hogy Kálmán enyhített László törvényeinek szigorán, mely az új hatalom megerősödésére utal. *T Pl. felismeri, hogy a IX–X. században jelentős társadalmi folyamatok zajlanak le és megállapítja, hogy a XI. századra kialakul a világi nagybirtokos réteg, valamint a saját földbirtokkal rendelkező szabadok csoportja és a földdel nem rendelkezők szolgáltatásokra kényszerülnek. *T Pl. rögzíti, hogy László nemcsak sikeresen verte vissza a keletről jövő támadásokat, de Horvátország meghódítására is képes volt, és megállapítja, hogy Kálmán is terjeszkedő külpolitikát folytatott; megkezdte a dalmát városok hódoltatását.

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

RE 81532

14

Megoldások

M A vizsgázó alapvető összefüggéseket tár fel. T Pl. rögzíti, hogy László az új rend elől a peremvidékre menekülő népesség tolvajló életmódja ellen keményen fellépett, és megállapítja, hogy kor problémáit törvényekkel igyekezett megoldani, melyet a királyi tanáccsal együttműködve adott ki. T Pl. utal arra, hogy Kálmán törvényei már enyhébbek, mint a László idejében kiadottak, és megállapítja, hogy ez már a viszonyok javulását Eseményeket alakíjelzi. tó tényezők feltáráT Pl. felismeri, hogy László sikereit az is lehetővé tette, hogy ügyesen sa használta ki a pápaság és császárság küzdelmét, és megállapítja, hogy ennek eredményeként járult hozzá a pápa több magyar (István király, Imre herceg, Gellért püspök) szentté avatásához. T Pl. utal arra, hogy a XI. században a magyar társadalomban a legfőbb választóvonal a szabadok és a szolgák között húzódott. Megállapítja, hogy megszületőben volt egy új, alávetett réteg melyet a főleg terményszolgáltatásra kötelezett szabadok és szolgák alkották. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

15

III. A kora újkor A feladatlap 1. FELADAT a) Felfedezők

Területek

Spanyolok X

1. Magellán szoros 2. Jóreménység foka 3. Hispaniola 4. India 5. Fülöp-szigetek 6. Kuba

Portugálok X

X X X X

A világ felosztása után kinek az érdekszférája? Spanyolok Portugálok X X X X X X

*b) Gyarmatosító Spanyolok Portugálok

A gyarmatok hasznosítása Ázsia Amerika ültetvények létesítése, nemesfémek kitermelése, munkaerő behurcolása kereskedelmi telepek létrehozása ültetvények létrehozása

2. FELADAT a) 1. A hajviselete utal rá, hogy szerzetes volt. 2. A rajzon ő az ördög dudája. 3. Luther tanításai az ördögtől valók, ellentétesek az egyház tanításaival. 4. A katolikus egyházét /a pápáét. 5. Luthert az ördögnek kiszolgáltatott, alárendelt közvetítőjének állítja be, nevetségessé és ellenszenvessé teszi a hívők szemében. b) 1. eretneknek 2. Máglyán megégették őket. 3. A vele szimpatizáló fejedelmek védelmével. 4. evangélikus 3. FELADAT Stílus

barokk

Két épület, amely e stílusban készült

Il Gesú templom, versailles-i kastély

Milyen hatásra törekszik? Jellemző építészeti és díszítőelemek (legalább három)

A vendégeit/látogatóit/ alattvalóit kívánja lenyűgözni. Kifejezi a királyi hatalom gazdagságát, az udvar központi szerepét. Pl. Csavart oszlopok, térhatású freskók, mozgalmasság, ívelt formák, aranyozás stb.

RE 81532

16

Megoldások

4. FELADAT a) A) német-római császár B) Udvari Haditanács, C) E) cseh országgyűlés

Udvari Kamara, D) Udvari Kancellária

*b) Központi hivatalok létrehozásával. *c) rendi monarchia 5. FELADAT *1. Az independensek és a levellerek küzdelme. 2. csonka parlament 3. királyság 4. Cromwell *5. Olyan mezőgazdasági nagyüzem, amelyen egyféle, intenzív művelést igénylő terményt termesztenek piaci értékesítésre. Az amerikai kontinensen terjedt el a XVI. századtól. 6. pl. Virginia 7. A közvetítő kereskedelmet tiltotta. 6. FELADAT A–2 B–3 C–5 D–1 Az E-vel és a 4-gyel jelölt félmondatoknak nincs párja. 7. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Műveletek, tartalmak A tanuló az alkotmányos monarchia működését mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a kialakult angol gyakorlat jelentős hatással volt az elmélet megszületésére). *A források elemzésével feltárja a politikai gondolkodás átalakulását meghatározó tényezőket, és azt, hogyan jelentkezett mindez az alkotmányos monarchia működésében. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A tanuló rögzíti az alkotmányos monarchia létrejöttének idő- és térbeli vonatkozásait: XVII. század, 1688, 1689, Anglia stb. *Kiemel néhány, az angol folyamatra jellemző jelenséget (pl. Cromwell diktatúrája, 1649–1658 stb.) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (állam, társadalom, alkotmány, parlament) és konkrét fogalmakat (cenzus, dicsőséges forradalom). *T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (állam, társadalom, alkotmány, parlament, hatalom) és konkrét (társadalmi szerződés, szabadságjogok, végrehajtó hatalom, törvényhozó hatalom stb. ) fogalmakat. M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T A tanuló megállapítja, hogy Angliában az 1689-es Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogok érvényesülését és a parlament ellenőrzési jogát az uralkodó és kormánya felett.

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

RE 81532

17

*T A tanuló bemutatja a tőkés gazdaság kialakulásának társadalmi hatását: a társadalom felső rétegében többségbe kerültek a vállalkozó rétegek, akik elutasították az abszolút uralkodói hatalmat stb. *T Rögzíti, hogy a XVI–XVII. század folyamán a gondolkodók (Pl. Locke, Grotius, Hobbes) a társadalmi együttélés alapszabályának tartották az ún. társadalmi szerződést. M A tanuló jellemzi az alkotmányos monarchia működését és *feltárja az új világkép és az alkotmányos monarchia létrejötte közötti összefüggéseket. T A tanuló rámutat, hogy Locke szerint az emberek az őket megillető természeti jogokat részben az államra ruházták át, ezért természetes, hogy ellenőrzik az államot, és az állam biztosítja szabadságjogaikat. T Angliában a XVII. század végétől a törvényeket a választott képviEseményeket selőkből álló parlament hozta (társadalmi szerződés), a végrehajtó alakító tényezők hatalom pedig a parlamentnek felelős kormány kezében van, az uralfeltárása kodó politikai lehetőségeit törvények szabályozták. *T A tanuló rámutat, hogy a XVII. századi angol társadalom olyan királyságban kívánt élni, ahol az uralkodó hatalmát a választott parlament korlátozza. *T Rámutat, hogy a kor gondolkodói jól kidolgozott elméletet biztosítottak az állam alkotmányos átalakításához. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. MegszerkesztettA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hiség, nyelvhelyesbát. ség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Megoldások

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

18

III. A kora újkor B feladatlap 1. FELADAT a) Államok

Evangélikus

1. Csehország 2. Németalföld 3. Svájc 4. Franciaország 5. Magyar Királyság 6. Német-római Birodalom

X

Református

X X X X

X X

Antitrinitárius vagy anabaptista X X X (Erdélyben)

Katolikus X X X X X X

*b) Államok

XVI. század

Franciaország

királyi rendelet biztosítja a protestánsok vallásgyakorlatát

Anglia

az egyház feje a király

XVII. század a türelmi rendelet visszavonása, a protestánsok emigrációba kényszerítése, közeledés a katolicizmushoz (a Stuart restauráció időszakában)

2. FELADAT a) 1. Cortez 2. Spanyolország 3. nemes 4. Barátsággal fogadták őket. 5. A fegyvereik fejlettebbek voltak. b) 1. konkvisztádorok 2. Mexikó 3. az aztékok 4. 1521-ben 3. FELADAT Stílus

barokk

Két épület, amely e stílusban készült

Il Gesú templom, versailles-i kastély Az egyén kiszolgáltatottságát és az építtető egyház hatalmát kívánta érzékeltetni.

Milyen hatásra törekszik? Jellemző építészeti és díszítőelemek (legalább három)

Mozgalmasság, fény-árnyék játék stb.

RE 81532

19

Megoldások

4. FELADAT a) A) Protestáns hatalmak B) Katolikus hatalmak C) Politikai szövetség a háború utolsó szakaszában D) Hatalmi ellentét E) Rendi ellentét *b) Mert a háború alapvetően a Német-római Birodalom területén zajlott. *c) A Habsburg Birodalom és Franciaország is katolikus hatalom voltak, mégis egymás ellen harcoltak, ugyanakkor a katolikus Franciaország a protestáns Svédország szövetségese volt. 5. FELADAT 1. Orániai Vilmos (és felesége II. Mária) 2. Jognyilatkozat 3. a parlamentnek felelős királyi kormány *4. Jogok Kérvénye (1628) 5. I. Károly, Cromwell *6. presbiteriánusok és independensek 7. polgári szabadságjogok 6. FELADAT A–3 B–1 C–4 D–5 Az E-vel és 2-vel jelölt félmondatoknak nincs párja. 7. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Műveletek, tartalmak A tanuló a gyarmatosítás jellemzőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a szigetország, a kontinens nyugati felén helyezkedik el, s e tényezők segítették fejlődését). *A források elemzésével feltárja a Anglia gazdasági felemelkedésének tényezőit. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A tanuló rögzíti a gyarmatosítás kezdeteinek idő- és térbeli vonatkozásait (XVI–XVII. század, XX. századig, 1588., Amerika, India, Anglia, Spanyolország stb.). *Kiemel néhány, az angol gyarmatosításra jellemző jelenséget (pl. Keletindiai Társaság – 1600). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (gazdaság, kereskedelem, kivitel, behozatal, ipar) és konkrét fogalmakat (gyarmat, gyarmattartó, árszint, ültetvény). *T A tanuló használja a témához kapcsolódó általános (gazdaság, kereskedelem, társaság, vállalkozó, árutermelés, munkaerő, hatékonyság) és konkrét (manufaktúra, bérmunkás, bekerítések, tőkés gazdaság stb.) fogalmakat.

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

RE 81532

Források használata

Eseményeket alakító tényezők feltárása

20

Megoldások

M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T A tanuló megállapítja, hogy a hódítások, a kereskedelem, a kereskedelmi társaságok létesítése és ültetvények létesítése révén gyarmatosító államok gazdasága fejlődött, hatalmi pozíciói is erősödtek. *T A tanuló bemutatja a tőkés gazdaság feltételeinek feltételeit, létrejöttét stb. *T Rögzíti, hogy Anglia a kalózkodás, kereskedelmi társaságok létesítése, saját gyarmatok létrehozása által részesült a gyarmatosítás javaiból. M A tanuló jellemzi a gyarmatosítás folyamatát. *A tanuló feltárja a gyarmatosítás, a tőkés gazdaság kibontakozása és Anglia gazdasági felemelkedése közötti összefüggéseket. T A tanuló rámutat, hogy a gyarmatosítók az Európán kívüli területeket gazdasági szempontból nyersanyagforrásként és piacként aknázták ki, és ennek biztosítására nagy területeken politikai fennhatóságukat is érvényesítették. T Rögzíti, hogy versengés indult meg a gyarmatok megszerzéséért, s ez európai háborúkhoz vezetett. *T A tanuló rámutat, hogy a gyarmatosítás fő haszonélvezőjévé Anglia vált, mert a gyarmatok erőforrásainak kiaknázásához itt álltak rendelkezésre a feltételek (tőkés fejlődés kibontakozása, vállalkozókat támogató uralkodói hatalom stb.). *T Rámutat, hogy az atlanti-óceáni kalózkodás során Anglia lefölözte a gyarmatokról Európába irányuló szállításokat, és kereskedelmi társaságok alapításával, saját gyarmatok létrehozásával közvetlenül is részesült a gyarmatok erőforrásaiból, míg versenytársaik (főleg Spanyolország) belső viszonyai miatt a beérkező nemesfémek ellenére elszegényedtek.

MegszerkeszA kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. tettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–4/*8

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

21

IV. Magyarország a kora újkorban A feladatlap 1. FELADAT Időpont

Személy

Esemény

Magyar király az adott időpontban

Kapcsolódó történelmi fogalom pl. örökös jobbágyság, keresztes háború

1514

Dózsa György

parasztháború

II. Ulászló

1552

Pl. Dobó István, Szondi György

Pl. Eger sikeres védelme, Drégely védelme

I. Ferdinánd

pl. végvár, végvári vonal, portya

Buda visszafoglalása

I. Lipót

pl. Szent Liga

szécsényi országgyűlés

I. József

rendi konföderáció

1686 1705

Pl. Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel Pl. II. Rákóczi Ferenc

2. FELADAT a) fülesbástya, vagy olaszbástya

b) Ágyútűzzel oldalazni tudták a védők a bástyák közötti falszakaszokat/ nem volt holttér.

c) A vár közepén álló kastélyon jól látszik az eredeti lakótorony (román stílus) és az ehhez hozzátoldott gótikus palota. *d) A gótikus kastély magas és vékony falai már nem tudtak ellenállni a tűzfegyvereknek.

RE 81532

Megoldások

22

3. FELADAT a) János Zsigmond b) Magyarok: kálvinisták /reformátusok Szászok: lutheránusok/ evangélikusok c) „akár a kolozsvári, akár a szebeni egyház” d) Erdélyben a vallásüldözés helyett a vallási türelem (tolerancia) mutatkozik meg. (A vallásszabadság szerepeltetését abban az esetben fogadjuk el, ha az egyetemes történet során nem tisztáztuk a vallásszabadság és a vallási tolerancia közötti különbséget.) *e) pl. rendi tagozódás, etnikai sokféleség, a kettő összekapcsolódása, erős fejedelmi hatalom 4. FELADAT A) Fogalom: janicsár Évszám: bármely csata, ahol a janicsárok jelentős szerepet játszottak (pl. mohácsi csata, 1526). B) Fogalom: pl. az ország három részre szakadása / hódoltság Évszám: 1541 5. FELADAT a–d)

*e) Az 1552-es török hadjárat kiváltó oka: Fráter György kísérlete Erdély átadására. Következménye: Erdély megbüntetése / Erdély hűségének biztosítása / Erdély és a királyi Magyarország egyesülésének megakadályozása 6. FELADAT a) kétkamarás b) Társadalmi csoport katolikus főpapok főnemesek nemesség polgárok c) rendi dualizmus/rendi monarchia *d) Csak a király személye.

Hely, részvételi mód felsőtábla, személyesen felsőtábla, személyesen alsótábla, választott követek alsótábla, választott követek

RE 81532

23

Megoldások

7. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően azt elemzi, hogyan látta Bocskai István Erdély politikai szerepét a XVII. századi Magyarország politikai életében. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az erős Erdély biztosítékot jelent a magyar rendeknek a Habsburg abszoluFeladatmegértés tizmussal szemben). *A vizsgázó bemutatja, hogy az erős Erdély a magyarországi rendiség alapvető támasza volt. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti a Bocskai felkelés (1604–1606) és tizenöt éves háboTájékozódás rú (1591–1606) időpontját, és utal a három részre szakadt országra. térben és időben *Utal néhány Bocskaihoz kapcsolható eseményre és azok térbeli vonatkozásaira (pl. hajdúk letelepítése, Hajdúság). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (rendiség, abszoSzaknyelv lutizmus, reformáció stb.) és alkalmazása *T szakkifejezéseket (rendi dualizmus, bécsi béke, hajdú, székely, rendi felkelés stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Bocskai inti az erdélyieket, hogy addig ne egyesüljenek Magyarországgal, míg az Habsburg uralom alatt áll. Források *T Pl. rögzíti, hogy Bocskai Erdélytől várja a magyar rendek támogatását, használata s megállapítja, hogy ez mindkét ország elemi érdeke. *T Pl. rögzíti, hogy Bethlen Gábor Bocskai szellemében járt el, s megállapítja, tapasztalnia kellett, hogy a magyar rendek nemcsak a Habsburgok, de az ő kemény kezét se szívelik. M A vizsgázó feltárja Bocskai István Erdéllyel kapcsolatos gondolatainak összetevőit. T Pl. rámutat arra, hogy Bocskai István az ország egyesítésén dolgozott a tizenöt éves háborúban, s megállapítja, hogy ennek kudarca után fordult szembe a Habsburgokkal. Eseményeket alakí- T Pl. elemzi a magyar rendek és az udvar erőviszonyait, s megállapítja, tó tényezők feltárá- hogy erdélyi segítség nélkül nem tudták volna megőrizni a rendi jogokat. *T Pl. rámutat a török jelenlét kettősségére: egyrészt gyengíti az országot, sa másrészt a magyar rendi törekvések közvetve vagy közvetlenül támaszkodhatnak a törökre. *T Pl. Rögzíti, hogy Erdély létét a két nagyhatalom (Oszmán Birodalom – Habsburg Birodalom) erőegyensúlya tette lehetővé, s megállapítja ez a helyzet egyben korlátozta is a fejedelemség mozgásterét. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

0–6/*10

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

24

IV. Magyarország a kora újkorban B feladatlap 1. FELADAT Időpont

Személy

Esemény

Magyar király az adott időpontban

1526

Tomori Pál

mohácsi csata

II. Lajos

1566

Pl. Zrínyi Miklós

Szigetvár eleste

I. Miksa

1664

Pl. Montecuccoli

szentgotthárdi csata

I. Lipót

16831699

Pl. Savoyai Jenő, Lotaringiai Károly, Miksa Emánuel

a török kiűzése Magyarországról

I. Lipót

Kapcsolódó fogalom pl. kettős királyválasztás, érsek pl. végvár, drinápolyi béke, bán pl. Wesselényi-féle összeesküvés, vasvári béke Szent Liga

2. FELADAT a) fülesbástya, vagy olaszbástya

b) Ágyútűzzel oldalazni tudták a védők a bástyák közötti falszakaszokat/ nem volt holttér.

RE 81532

Megoldások

25

c) A metszeten látszik az eredeti lakótorony (román stílus) és az ehhez hozzátoldott gótikus palota.

*d) A gótikus kastély magas és vékony falai már nem tudtak ellenállni a tűzfegyvereknek. 3. FELADAT *a) János Zsigmond b) Szapolyai Jánosé c) Régi: katolikusok Új: evangélikusok/ kálvinisták / unitáriusok d) Erdélyben a vallásüldözés helyett a vallási türelem (tolerancia) mutatkozik meg. (A vallásszabadság szerepeltetését abban az esetben fogadjuk el, ha az egyetemes történet során nem tisztáztuk a vallásszabadság és a vallási tolerancia közötti különbséget.) *e) pl. rendi tagozódás, etnikai sokféleség, a kettő összekapcsolódása, erős fejedelmi hatalom. 4. FELADAT A) Fogalom: hajdúk Évszám: 1606 B) Fogalom: szabad királyválasztás(ról való lemondás)

Évszám: 1687

5. FELADAT a–d)

*e) Az 1708-as hadjárat kimenetele: kuruc vereség Következménye: a szabadságharc hanyatlása / a kuruc haderő bomlása

RE 81532

Megoldások

26

6. FELADAT a) Királyi fennhatóság alá tartozó ügyek pénzügyek hadügy oklevélkiadás / külügy

hivatalok Magyar Kamara főkapitányságok Magyar Kancellária

b) Méltóság: nádor Időpont: 1608 c) Jelölte: a király Megválasztotta: magyar országgyűlés *d) Fogalma: Nem a magyar törvényeknek megfelelő ügyintézési út. Jelentősége: Gyakorlatilag a birodalmi szervek, hivatalok befolyásra tettek szert az ország irányításában. 7. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a XVI–XVII. századi magyarországi gazdasági folyamatokat mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a nagy földrajzi felfedezések hatására jelentősen javultak a magyar agrárexFeladatmegértés port feltételei). *A vizsgázó feltárja, hogy a török hódítás ellenére a gazdasági környezet az ország számára kedvezőre fordult. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T megállapítja, hogy a XVI. században a korábbi a nagy földrajzi felfedezések nyomán megkezdődik a gyarmatosítás és a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése az atlanti térségbe. A XVII. században beköszönt a „kis jégkorszak”.Megemlít néhány pusztító háborút (várháborúk, tizenöt éves Tájékozódás háború, felszabadító háborúk) évszámaikkal együtt. Rögzíti, hogy Matérben és időben gyarország ekkor három részre szakadt (királyi Magyarország, Erdély, hódoltság). *Megemlíti, hogy az Alföld volt a marhatartás központja, beszél a bányavárosok (pl. Körmöcbánya, Besztercebánya stb.) virágzásáról. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (pl. piac, konSzaknyelv junktúra, válság, export, import, munkamegosztás) és alkalmazása *a következő konkrét történelmi fogalmakat (szürkemarha, árforradalom, kis jégkorszak, tőzsér, bányaváros stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Magyarországról jelentős volt a marhaexport, és megállapítja, hogy jelentős volt a magyar agrárexport. Források *T Pl. rögzíti, hogy az ország elsősorban iparcikkeket importált, és megálhasználata lapítja, hogy a Balkán felé fordított volt a helyzet. *T Pl. rögzíti, hogy nőt a gabona ára és termelése Magyarországon, és megállapítja, hogy ez elsősorban az árforradalomnak volt köszönhető. M A vizsgázó elemzi Magyarország alapvető gazdasági folyamatait és ezek mozgatórugóit. Eseményeket alakí- T Pl. rögzíti, hogy a nemesfémbányák elvizesedtek és a termelés csökkent, tó tényezők feltárá- s megállapítja, hogy az árforradalom következtében az ország külkereskedelmi mérlege mégis pozitív maradt. sa

Pont

0–2

0–2

0–4/*6

0–4/*8

0–6/*10

RE 81532

27

Megoldások

T Pl. rögzíti, hogy a XVII. században kibontakozott az ún. kis jégkorszak, és megállapítja, hogy ez a háborúkkal együtt csökkentette a magyar áruk piacait jelentő területeken a népességszámot, ami az agrárexport visszaeséséhez vezetett. *T Pl. rögzíti, hogy a korszak nagy háborúi a népesség, az állatállomány az épületek stb. jelentős pusztulásával jártak együtt, és megállapítja, hogy a gazdasági fellendülés eredményeit a háborúk felemésztették. *T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–2 20/*30 10/*15

RE 81532

Megoldások

28

Középszintű érettségi A feladatlap 1. FELADAT 1. bencés / 2. buddhizmus / 3. megvilágosodott / 4. vágyakról / 5. kereszténység / 6. megváltotta / 7. apostol / 8. levelekkel 2. FELADAT Prága

Chatres

a), b)

folyó – Moldva (f), (b) birodalmi főváros (p), egyetem (g)

c)

pl. városfal, várárok, bástya, városkapu, katedrális, előkelők palotái

folyó (f), egyházi központ – székesegyház (p)

3. FELADAT Forrásrészletek

Eretnek

„Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr.” „…a teuton királyság ama püspökeinek és apátjainak választása, akik a királyság tulajdonához tartoznak, (…) simónia, vagy erőszak nélkül történjék” „Eskü nem mondható halálos bűn elkövetése nélkül.” „A világi hatalmasságokat pedig figyelmeztetni kell és rá is kell venni, sőt: ha szükséges, akár rá is kell kényszeríteni arra (…), hogy akiket az egyház megbélyegez, a legjobb tudásukkal és teljes erejükkel el fogják űzni.” „Alázatosan cselekednek és prédikálnak majd, mezítláb járnak majd, egy fillér vagyon nélkül, s mindenben az apostol példáját fogják követni.” „Tudja meg, hogy az ég királya annyi erőt fog a Szűznek küldeni, hogy minden ellenállás hiába való lenne ő és jó fegyveresei ellen. És az ütközet alkalmával meglátjuk majd, vajon az ég Istene oldalán-e a jog, vagy az önén (…)” „Az egyházban lévő szörnyű zűrzavar gyökere abból ered, hogy a klerikusok félnek Krisztus szegénységétől, és hogy a világ dolgaiba keverednek (…)” „Ő, mivelhogy szám szerint egy, többfelé nem osztható, mert azokat a dolgokat, amik az ő tulajdonai s amikből azt akarta, hogy Őt megismerjük és minden teremtménytől megkülönböztessük, senkivel sem közölte.”

Nem eretnek X

XI–XIV. század X

X

X

X

X X

X

X

X

X X X

XV–XVI. század

X X X

4. FELADAT a) 1. I. (Szent) László 2. IV. Béla 3. Hunyadi János

b) Évszám

Személy

1222

II. András

1443–44

Hunyadi János

1479

Hunyadi Mátyás és Kinizsi Pál

Esemény és jelentősége Az Aranybulla kiadása a Magyar Királyságban. A szerviensek jogainak biztosítása, a királyi hatalom korlátozása. Hunyadi János hosszú hadjárata. Eredménye, hogy Szerbia felszabadul a török uralom alól, és Magyarország déli határait kevesebb török támadás éri. A magyarok Kenyérmezőnél legyőzik az Erdélybe betörő törököket.

RE 81532

Megoldások

29

5. FELADAT

a) Nagy Lajos magyar király b) Mindhárom csoport a kiváltságosok közé tartozik. A bárók országos tisztségeket betöltő nagybirtokosok, az előkelők nagybirtokosok és főpapok, a nemesek pedig a kiváltságokkal rendelkező köz- és kisnemesek. c) Társadalmi réteg köznemesség

Szabadság (jog) adómentesség

Kötelezettség hadba vonulás

A fogalom jelentése

A jogszabály neve

Társadalmi réteg

d)

öröklés (öröklődjenek)

ősiség törvénye

köznemesség

6. FELADAT Meghatározás A) B) C) D) E)

Év/név/fogalom abszolutizmus 1640 IV. (Szép) Fülöp Colbert alkotmányos monarchia

Ország és kor mindkettő / kora újkor Anglia / kora újkor Franciaország / középkor Franciaország / kora újkor Anglia / kora újkor

7. FELADAT Kép A B

C

Név, „foglalkozás” II. Fülöp spanyol király Erzsébet Anglia királynője XIV. Lajos francia király

Öltözet Pl. páncélos viselete Spanyolország katonai hatalmát jelképezi. Pl. reneszánsz viselete egyszerre nőies és tekintélyt parancsoló. Pl. a kor divatjának megfelelően magas sarkú cipőt, harisnyát viselt, fejét paróka díszítette. Vagy: Hatalmát a hermelinszőrmés palást jelképezi. Hivalkodó öltözete egyszerre utal hatalmára és hiúságára.

8. FELADAT Állítás A szultán saját kezelésű földjei a khász birtokok voltak. A királyi Magyarországgal ellentétben a hódoltságban igénybe vették a parasztok munkaerejét a várépítéseknél. A magyar végváriak portyái nem okoztak veszteségeket a magyar parasztoknak. A szpáhik nem örökbirtokként kapták földjeiket a szultántól. A hódoltságból nem üldözték el a magyar földbirtokosokat.

Igaz X

Hamis X X

X X

RE 81532

Megoldások

30

9. FELADAT a) b) c)

10. FELADAT Évszám 732 1389 1453 1571

1618–1648

1704

Az esemény és a helyszín megnevezése A poitiers-i csata – a frankok megállítják az arab előretörést. Rigómezei ütközet (első) – a szerbek veresége a törököktől. Konstantinápolyt beveszik a törökök. A lepantói csata– a keresztény (spanyol–velencei) flotta legyőzi a törököket. Lepanto a jón-tengeri görög partoknál van. A harmincéves háború. Első nagyobb csatája a Prága melletti Fehérhegynél volt, a háborút lezáró békéket Vesztfália két városában kötötték, a háború túlnyomórészt a Német-római Császárság területén zajlott. A höchstädti csata – a császári sereg legyőzi a franciákat. Höchstädt osztrák területen van.

Egy hadvezér vagy uralkodó, akinek köze volt az eseményhez Martell Károly I. Murád, Lázár szerb fejedelem II. Mohamed II. Fülöp, Don Juan d’Austria, Ali tengernagy Wallenstein, II. és III. Ferdinánd, Gusztáv Adolf svéd király, XIII. Lajos francia király Savoyai Jenő, XIV. Lajos, I. Lipót

11. FELADAT

1. inkvizíció / 2. bán / 3. mezőváros / 4. székelyek / 5. familiaritás / 6. bandérium

RE 81532

31

Megoldások

királyi birtokok

királyi birtokállomány csökkenése

gazdasági fejlődés/pénzgazdálkodás kialakulása

12. FELADAT

Szent István regálék III. Béla

adók Hunyadi Mátyás

(Megjegyzés: Mátyásnál elsősorban a rendkívüli hadiadóra kell gondolni. Elfogadható a regálé is, hiszen az adók tulajdonképpen regáléjövedelmek.) 13. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a tatárjárást megelőző belpolitikai viszonyokat (pl. törekvés a királyi birtokok visszaszerzésére, a kunok befogadása) és utal a külpolitikai helyzetre (pl. mongolok előretörése keletről, Kijev elfoglalása). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a tatárjárás 1241-ben kezdődött, április 11én volt a muhi csata és 1242-ben kivonultak a tatárok az országból. Megemlíti a tatártámadás irányait és az uralkodó menekülését Dalmáciába.

Pont 0–2

0–2

Szaknyelv alkalmazása

M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. hódítás, védekezés) és a speciális fogalmakat (pl. könnyűlovasság, bárók, szerviensek, kunok).

0–4

Források használata

M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy IV. Béla arra törekedett, hogy az apja által eladományozott birtokokat visszavegye és megállapítja, hogy ezzel a királyi hatalom erejét kívánta növelni, de inkább ellenségeket szerzett magának. Felismeri, hogy a mongolok (tatárok) könnyűlovas hadsereggel rendelkeztek, és megállapítja, hogy az ellenük való védekezésbe fontos lett volna bevonni a menedéket kérő kunokat, mivel az ő hadrendjük nagyon hasonlított a mongolokéhoz. T Pl. rögzíti, hogy a mongolok vezére Batu kán harc nélkül akarta meghódítani, függő helyzetbe hozni az országot, és megállapítja, hogy IV. Béla elég erősnek érezte Magyarországot, hogy érdemben felvegye a küzdelmet a mongolokkal.

0–4

RE 81532

32

Megoldások

M A vizsgázó felismeri, hogy a belső megosztottság és a kedvezőtlen külpolitikai viszonyok, valamint a muhi csata elhibázott hadrendje is szerepet játszott a mongoloktól való tragikus vereségben. T Pl. rögzíti, hogy a király politikája miatt a magyar előkelők vonakodva vonultak hadba, és megállapítja, hogy a mongolokkal szembeni eredményes harc szükségessé tette volna az ország teljes összefogását és a befogadott kunok hadrendbe állítását is. Eseményeket alakíT Pl. utal arra, hogy a muhi csatavesztésben szerepet játszott a tatátó tényezők feltárárok eredményes taktikája, mellyel megtévesztették az uralkodót, és sa megállapítja, hogy IV. Béla csak nehezen tudott kimenekülni a tatár gyűrűből. Utal arra, hogy IV. Béla segítségért fordult Európa keresztény uralkodóihoz, de mivel őket közvetlenül nem fenyegette veszély, nem nyújtottak segítséget, és megállapítja, hogy az osztrák őrgróf kihasználva IV. Béla szorult helyzetét elvette kincseit és néhány megye átadására kényszerítette. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–6

0–2 20 10

14. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Műveletek, tartalmak A vizsgázó a vármegye kialakulásának és változásainak főbb állomásait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a familiaritás rendszere a XVI. századra lassan eltűnt, így a nemesség szerepe növekedhetett a vármegyékben). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T megállapítja, hogy a vármegyék az ország középső részében alakultak ki Szent István uralkodása idején, és a királyi vármegye a XIII– XIV. századtól lassan adta át helyét a nemesi vármegyének. Elhelyez időben néhány, a vármegye szempontjából fontos dokumentumot (pl. 1232, 1267, 1405, 1486). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja az általános fogalmakat (pl. állam, közigazgatás, országgyűlés) és a konkrét történelmi fogalmakat (királyi vármegye, nemesi vármegye, ispán, alispán, szolgabíró, követ, familiaritás, rendiség stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy XIII. században a bárók hatalmaskodásai elharapództak, és megállapítja, hogy ezzel szemben a szerviensek a királyra támaszkodva együttesen léptek fel (szolgabíró választása) a megyében. T Pl. rögzíti, hogy a XVI. századtól Magyarországon kétkamarás rendi országgyűlés működött, s megállapítja, hogy az alsótáblán a döntő súlyt a nemesi vármegye követei jelentették. T Pl. rögzíti, hogy a XVI. századtól Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, s megállapítja, hogy rendi különállás biztosításában jelentős szerepe volt az erős rendi kiváltságokkal rendelkező nemesi vármegyének.

Pont

0–2

0–4

0–4

0–8

RE 81532

33

Megoldások

M A vizsgázó bemutatja vármegye változásainak és szerepének főbb elemeit. T Pl. rögzíti, hogy a királyi vármegye élén az ispán állt, aki katonai, gazdasági és bírói feladatokat is ellátott, s megállapítja, hogy a királyi vármegye a közigazgatást és a helyi államhatalmat egyaránt jelentette. T Pl. rögzíti, hogy a királyi vármegyék rendszerét Szent István hozta Eseményeket alakílétre, és megállapítja, hogy az ország fejlődésével fokozatosan kitertó tényezők feltárájesztették a rendszert az egész ország területére, ami az államhatalom sa megszilárdulását is jelentette. T Pl. rögzíti, hogy a társadalmi fejlődéssel és a királyi birtokállomány csökkenésével párhuzamosan csökkent a királyi vármegye hatalma, és megállapítja, hogy helyét lassan a nemesi vármegye vette át. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–10

0–2 30 15

RE 81532

Megoldások

34

Középszintű érettségi B feladatlap 1. FELADAT 1. görög / 2. Jordán / 3. Megváltó / 4. Metóddal / 5. liturgiát / 6. ábécét / 7. iszlám / 8. zsidó 2. FELADAT Velence

Avignon

a) b)

a tenger közelsége (f), kereskedelmi központ (g), jól védhető hely (p)

c)

Pl. városfal, várárok, bástya, városkapu, katedrális, előkelők palotái

folyó (f), a pápa székhelye (p)

3. FELADAT Források „Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: Ne nevezzetek senkit atyának a földön, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél: Minden férfi feje Krisztus, ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje, valamint hogy hatalmában áll kötni és oldani, mint ahogy az Szent Péter hatalmában állott.” „Minden igaz ember áldozhat, akár lelkész, akár nem.” „Az Úr Jézus Krisztus szent Nevéért ne legyen soha semmi tulajdonotok a világon.” „Fogd a kereszt jelét, és mindazért, amit töredelmes szívvel meggyónsz, egyszerre csak bűnbocsánatban részesülsz. Az áru olcsó (…) és ha az ember jámboran fizet érte, kétségkívül méltó Isten országára.” „Krisztus egyetlen helytartója sem támaszthat igényt arra, hogy azt állítsa, ő a szent katolikus egyház feje; sőt, hacsak nem kapott valamilyen különös kinyilatkoztatást, még csak nem is szabad mondania, hogy ő tagja ennek az egyháznak.” „(…) Egyébként én megvigasztalódom az igazság más fiaival együtt, akiket ugyanúgy hazugságokkal rágalmaztak és elítéltek, nem azért, mert téves ítéletet alkottak az áldozás titkáról, nem egy vagy két szín alatti áldozásról vallott meggyőződésünkért, még csak nem is azért, hogy a züllött papság ellen prédikáltak, hanem kizárólag azért, mert a római püspök ellen szóltak, vagy cselekedtek, megállapítva a tényt, hogy az rangja szerint teljesen egyforma a többi püspökkel.” „A pápa nem akar elengedni, s nem is engedhet el semmiféle büntetéseket, mint amiket ő saját belátása szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt (…)” „Istennek, az ég királyának akaratából jöttem ide, teljes szívvel és lélekkel avégett, hogy egész Franciaországból kiűzzem önöket.” ”

4. FELADAT a) 1. Szent Gellért 2. II. András 3. I. Károly

Eretnek

Nem eretnek

XI–XIV. század

X

X

X

X

X

X

X

X

X

XV–XVI. század

X

X

X

X

X

X

X

RE 81532

Megoldások

35

b) Évszám

Esemény és jelentősége

Személy

1278

Kun László

Morvamezei csata, melyben Habsburg Rudolf legyőzi a cseh királyt. Ausztria megszerzésével Rudolf megalapozza a Habsburg-dinasztia hatalmát.

1301

III. András

Az Árpád-ház kihalása. A trónviszályok és a kiskirályok hatalmi harcai fölerősödnek.

1456

Hunyadi János

Magyar győzelem Nándorfehérvárnál a törökök felett. A török hosszú ideig nem vezet nagy támadó hadjáratot Magyarország ellen.

5. FELADAT a) kilenced b) a bárók a kilencedet nem szedték be rendszeresen, így el tudták csábítani a jobbágyokat a köznemességtől. c) Személy Dokumentum Kiadás éve II. András Aranybulla 1222 d) egy és ugyanazon nemesség elve e) A köznemesség támogatásának elnyerése. f) Az 1351-es törvények tükrözik a rendi fejlődés állapotát: a nemesi renden belül a bárók (főnemesek) és a (köz)nemesek elkülönülését, illetve a jogilag egységes jobbágyság kialakulását 6. FELADAT Meghatározás

Év/név/fogalom

Ország és kor

A) B) C) D) E)

John Locke 1215 bekerítések rendiség puritánok

Anglia / kora újkor Anglia / középkor Anglia / kora újkor mindkettő / középkor Anglia / kora újkor

7. FELADAT Kép

Név, „foglalkozás”

A

VIII. Henrik angol király

B

Richelieu francia bíboros

C

Oliver Cromwell diktátor (lord protector)

Öltözet Pl. gazdagon díszített reneszánsz viselete tekintélyt parancsol, és viselője pompaszeretetéről és gazdagságáról árulkodik. Pl. főpapi viseletét a kor divatja szerint nagy fehér gallér díszíti, szakáll- és bajuszviselete szintén a kor divatját követi. A viszonylag egyszerű öltözet olyan embert mutat, aki él hatalmával, de nem hivalkodik azzal. Pl. a képen seregének a vasbordájúaknak viseletében mutatkozik.

RE 81532

Megoldások

36

8. FELADAT Állítás A kivitelben az élő állat, a behozatalban a szövött áru volt a legjelentősebb. A magyar külkereskedelmi mérleg ebben az időben negatív volt. Magyarországról kivitt árúk értéke meghaladta a behozott áruk értékét. Az élő állat kivitelét nem hátráltatta jelentősen a háború. A kivitel összetétele Magyarország gazdasági fejlettségére utal.

Igaz X

Hamis X

X X X

9. FELADAT a) b) c)

10. FELADAT Évszám 1066 1278 1337–1453 1410 1588 1642–1649

Egy résztvevő hadvezér megnevezése hastingsi csata, a normannok legyőzik az angolszászokat Hódító Vilmos II. (Přemysl) Ottokár, morvamezei ütközet, II. Ottokár legyőzése Habsburg Rudolf, Kun László A százéves háború Franciaországban. Jeanne d’Arc grünwaldi csata (II.) Jagelló Ulászló Drake kapitány, (MediA spanyol Nagy Armada megsemmisül Anglia partjaina Sidonia), I. Erzsébet, nál. II. Fülöp Oliver Cromwell, angol polgárháború I. Károly Az esemény és helyszín megnevezése

11. FELADAT

1. ereklye / 2. nádor / 3. regálé / 4. szászok / 5. úriszék / 6. uradalom

RE 81532

Megoldások

37

12. FELADAT

XII. század

XIV. század

XVII. század

királyi vármegye, szerviensek, várjobbágyok

kialakuló nemesi megye, választott alispán, familiárisok, bárók, szolgabírák

nemesi vármegye, választott alispán, rendi gyűlésre választott követek, szolgabírák

13. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja I. (Anjou) Károly sikeres reformjait (pl. bányareform, értékálló aranypénz, állami adó bevezetése) és utal arra, hogy a reformok sikerességét a tartományúri hatalom felszámolása, valamint az ország bőséges nemesfém készletei tették lehetővé. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy I. (Anjou) Károly 1308 és 1342 között uralkodott, de közel másfél évtizedig harcol a tartományurakkal (1312, 1321) és utal arra, hogy a korszakban a magyar királyság a térség egyik legjelentősebb hatalma. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. koronázás, trónharcok) és szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. bandériumok, regálé, bányabér, aranyforint, harmincadvám, nemesérc monopólium, kapuadó).

Pont 0–2

0–2

0–4

Források használata

M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy I. (Anjou) Károly a tartományurak elleni küzdelem során híveinek birtokadományt juttatott, és megállapítja, hogy ennek révén új a személyhez hű bárói réteget hozott létre. Felismeri, hogy a felvidéki területeken számos ércbánya üzemelt (pl. Körmöcbánya, Selmecbánya) és megállapítja, hogy a korszakban európai mértékkel mérve is jelentős nemesércbányászat alakult ki.

0–4

Eseményeket alakító tényezők feltárása

M A vizsgázó felismeri, I. (Anjou) Károly sikeres reformjait a tartományúri hatalom felszámolása tette lehetővé, és a reformok célja a regáléjövedelmek növelése volt, amit gazdasági intézkedésekkel ért el. T Pl. utal arra, hogy I. Károly a tartományurak elleni harcban, főleg a főpapságra, a nemességre és néhány város polgárságára támaszkodhatott, és megállapítja, hogy győzelmében az is szerepet játszott, hogy mind többen csatlakoztak hozzá a tartományurak familiárisai közül. T Pl. felismeri, hogy a regálék növelése szempontjából meghatározó volt a nemesfémbányászat fellendítése (melyet az uralkodó úgy ért el, hogy a bányabér harmadát a bányát nyitó földesúrnak juttatta), és megállapítja, hogy a legnagyobb hasznot a királyi nemesfémmonopólium biztosította. T Pl. utal arra, hogy a felvidéki bányavárosok által kitermelt ércekből értékálló aranypénzt veretett, és megállapítja, hogy az emiatt kieső kamara haszna pótlására kivetette a kapuadót, amely állami adó volt.

0–6

RE 81532

38

Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Megoldások

0–2 20 10

14. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a magyar jobbágyság kialakulását és helyzetének változásait mutatja be. Feladatmegértés A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az országba több hullámban érkeztek hospesek, így felgyorsult a nyugati formák, az egységes jogállású jobbágyság kialakulása). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T megállapítja, hogy a jogilag egységes jobbágyság kialakulását leginkább a XIV. század közepén bevezetett kilencedtörvény segíTájékozódás tette. Kitér a jobbágyság helyzetét befolyásoló fontosabb törvényektérben és időben re (pl. 1492, 1504, 1514), és tudja, hogy egyes királyaink intézkedései hogyan hatottak a jobbágyság helyzetére. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (pl. álSzaknyelv lam, jobbágy, szolgáltatások, társadalom stb.) és a következő konkalkalmazása rét történelmi fogalmakat (kilenced, hospes, kóborlók, telek, szabad költözés stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy XI–XIII. század folyamán a magyar társadalom átalakult, és megállapítja, hogy a jobbágyság több társadalmi réteg összeolvadásából jött létre. Források T Pl. rögzíti, hogy a jobbágy elnevezés a századok előrehaladtával használata egyre alacsonyabb társadalmi csoportokat jelentett (a várjobbágyoktól a „klasszikus” jobbágyságig). T Pl. rögzíti, hogy az 1351-es törvények a szabad királyi városokon kívül minden földműves kilenced fizetésére kötelezte, és megállapítja, hogy ez a magyar jobbágyság egységesülését jelentette. M A vizsgázó bemutatja jobbágyság kialakulásának és változásainak főbb elemeit. T Pl. rögzíti, hogy királyi birtokok eladományozása révén nőtt a magánföldesúri birtokok aránya, s megállapítja, hogy a folyamat révén felgyorsult a szabadok alávetésének folyamata. Eseményeket alakí- T Pl. rögzíti, hogy a ritkán lakott országba folyamatosan érkeztek a tó tényezők feltárá- hospesek, és megállapítja, hogy a hospesek magukkal hozott jogszokásai elősegítették az egységes jobbágyság kialakulását. sa T Pl.: rögzíti, hogy a tatárjárás következtében a népesség jelentős része elpusztult, és megállapítja, hogy a belső vándorlás felgyorsította az egységes jobbágyság kialakulásának folyamatát. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Pont

0–2

0–4

0–4

0–8

0–10

0–2 30 15

RE 81532

Megoldások

39

Emelt szintű érettségi A feladatlap 1. FELADAT a) amphiteatrum: körszínház, amely a tömeg szórakoztatására épült (pl. gladiátori játékok, más viadalok). b) Biblia: a kereszténység szent könyve. Két részből áll, a zsidó hagyományokat összefoglaló Ótestamentumból, és a Krisztus életét és tanításait bemutató Újtestamentumból. c) brahmanizmus: Indiában kialakult többistenhívő vallás, amelynek lényege a lélekvándorlás és a kasztrendszer. 2. FELADAT F = Assisi Szent Ferenc; I = Loyolai Szent Ignác A–F / B–I; C–F; D–I 3. FELADAT a) Az allódium a földesúr saját kezelésű földje a kora középkorban. Az uradalomban az a rész, amelyet a jobbágyok robottal műveltek meg, cserében telkük használatáért. b) A hospes latin szó jelentése: vendég. Így nevezték a XI. században a túlnépesedett NyugatEurópából a ritkán lakott Közép-Európába vándorolt parasztokat és polgárokat, akik a letelepedés fejében földet és privilégiumokat /kiváltságokat kaptak. 4. FELADAT a) 1. Imre herceg 2. Vitéz János b) Név

Helyszín

1.

IV. Béla

Muhi

2.

I. Károly

Visegrád

Esemény magyar vereség a tatároktól királytalálkozó

Évszám

Jelentősége

1241-42

Az országot elpusztítják a tatárok.

1335

A cseh, a lengyel és a magyar uralkodók összefogása, új kereskedelmi útvonal. Bécs megkerülésével.

5. FELADAT a) 1. A királyi birtokok mértéktelen eladományozása, amelynek révén a királyi földbirtok területe (a hatalom alapja) erősen csökkent, a királyi vármegyerendszer átalakult. 2. A regáléból származó jövedelmeket akarta növelni (bérbe adta a vámokat, só kereskedelmet) és hasznot húzott a pénzrontásból. 3. Halics, Szentföld. Mert az uralkodónak a földesurak magánhadseregét kellet igénybe venni és az pénzbe vagy birtokba került. 4. Megbízható, mert a korabeli viszonyok jogi szabályozása a célja. b) 1. A szerviensek (serviensek) a király szolgái; kisebb birtokosok, akik fegyveres szolgálattal tartoznak a királynak. 2. A nemesség kialakulását, mert rögzíti az adómentességet. 3. A szabad végrendelkezés jogát. 4. családja vagy rokona 5. Aki nem vonul hadba az ország határain kívül, annak ne kelljen büntetést fizetnie.

RE 81532

Megoldások

40

6. banderiális hadszervezet 7. Mert András az idegen származású királynő (Gertrudis) rokonait magas tisztségekbe emelte. 8. A szervienseket védi, mert ha a király nem adományoz el vármegyéket, akkor a szerviensek nem kerülnek magánföldesúri függésbe. 6. FELADAT királyi birtokok jövedelme pajzspénz monopóliumok adományozása kalózkodás jövedelme a parasztság adói pénzverésből származó bevételek

XIII. század A, F A – – A, F A

XVI. század – – A A A, F A, F

7. FELADAT Állítás A főnemesek személyesen vehetnek részt a törvényhozásban. A nemesség is adózik. A törvényeket a parlament és az uralkodó közösen hozza. A törvényhozásban a kiváltságosok képviselői vesznek részt. A parlament alsóházában a vállalkozó rétegek képviselői vannak többségben.

Betű F F D A C

8. FELADAT a) Az angol modellhez állt közelebb. Indoklás: A magyar rendi gyűlés is két kamarás, mint az angol. b) A magyar országgyűlésen részt vehettek az alábbi módon: katolikus főpapok személyesen főnemesek személyesen nemesség követek útján/választás révén polgárok (csak a szabad királyi városokból) követek útján/választás révén c) rendi dualizmus / rendi monarchia d) A nemesség: hatékonyan képviselhette az érdekeit. Az ország: A rendi jogok védelme egyben az ország függetlenségének a védelmét is szolgálta.

RE 81532

Megoldások

41

9. FELADAT a–d)

e) Stratégiai cél: a török utánpótlás megzavarása / az eszéki híd felégetése. Bizonyítás: a török sebezhető / a török legyőzhető. 10. FELADAT 1.

2.

3.

4.

5.

C

B

E

A

D

A) a francia vallásháború (polgárháború) /az idézet a nantes-i edictumból való (1598) B) német vallásháború / az idézet az augsburgi vallásbékéből való (1555) C) az invesztitúra-küzdelmek (első szakasza) / a wormsi konkordátum (1122) D) harmincéves háború / vesztfáliai (osnabrücki) béke (1648) E) Magyarország három részre szakadása, vagy az Erdélyi Fejedelemség kialakulása /

speyeri szerződésből való (1570)

az idézet a

11. FELADAT Fogalmak 1.

bárók

2.

céh

Meghatározások Tágabb értelemben a magyar főnemességet jelölő fogalom. A XIII–XV. század között az országos méltóságok (nádor, tárnokmester, országbíró, vajda, bánok stb.) betöltőit nevezik így. Az azonos mesterséget űzők érdekvédelmi szervezete. A céhek biztosították a mesterek részvételét a város életében, és a szűk piac miatt korlátozták a versenyt. Meghatározták, ki, mivel, mennyit és mennyiért termelhet.

RE 81532

3.

husziták

4.

kuruc

5.

lovagi kultúra

42

Megoldások

Husz János követői a XV. századi Csehországban. A hivatalos egyház ellen léptek föl: két szín alatti áldozást és anyanyelven történő igehirdetést követeltek. Husz János máglyahalála után mozgalmuk fegyveres felkelésbe torkolt. A mozgalom később kettészakadt: a mérsékeltebb huszitákat kelyheseknek, a radikálisokat táboritáknak nevezik. A XVII. század második felétől a Habsburgokkal szembenálló bujdosók, majd Thököly és Rákóczi katonáinak, illetve híveinek elnevezése. Az érett középkorban (XI–XV. század) a hűbéri társadalom kiváltságos rétegének, a lovagságnak az életmódjához kötődő világi kultúra. Jellemző lovagi értékek: a bátorság, a becsületesség, a hűség, gyengék és a nők védelme. A társadalmi érintkezés sajátos formáit hozta létre és az irodalomban is jelentkezett (szerelmi költészet, harci énekek).

12. FELADAT a) lovagi hadviselés: fegyelmezetlen; önmagukat szerelték fel / zsoldos hadsereg: az alsóbb rétegekből; önmagukat szerelték fel; időlegesen, de bármikor használható / reguláris hadsereg: az alsóbb rétegekből; felszerelést kap; fegyelmezett

b) Az abszolutizmus hozta létre. c) pl. XIV. Lajos Franciaországa, I. Lipót Ausztriája 13. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a Luxemburgi Zsigmond külpolitikáját meghatározó tényezőket (pl. egyházszakadás, oszmán-török támadás) és utal arra, hogy az 0–2 uralkodó a német-római császári címet is birtokolta. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy Luxemburgi Zsigmond 1387 és 1437 között uralkodott és 1410-től a Német–római Birodalom uralkodója is volt. Megállapítja, 0–2 hogy a konstanzi zsinat 1414 és 1418 között ülésezett és 1396-ban Nikápolynál ütközött meg Zsigmond az Oszmán Birodalom seregeivel. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja az általános történelmi fogalmakat (pl. király, császár, 0–6 egyházszakadás, eretnek). T Szakszerűen használja a témához kötődő konkrét történelmi fogalmakat (pl. rendi monarchia, ütközőzóna, telekkatonaság, huszitizmus). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idejére esett a nagy nyugati egyházszakadás (1378–1417), és megállapítja, hogy Luxemburgi Zsigmond ezt a konstanzi zsinaton új pápa választásával felszámolja. T Pl. felismeri, hogy Luxemburgi Zsigmond nagy fontosságot tulajdonított az egyház megreformálásának, ezért is adott menlevelet Husz Jánosnak, és megál- 0–8 lapítja, hogy a konstanzi zsinaton a katolikus egység helyre állt, de a reformok nem kaptak kellő támogatást. T Pl. rögzíti, hogy Luxemburgi Zsigmond 1396-ban jelentős magyar és európai lovagsereggel indított támadást az Oszmán Birodalom ellen, de Nikápolynál a lovagság fegyelmezetlensége miatt nem érvényesülhetett a páncélos hadviselés előnye a könnyűlovas és gyalogos törökökkel szemben.

RE 81532

Eseményeket alakító tényezők feltárása

43

Megoldások

M A vizsgázó felismeri, hogy komoly kihívások érték Luxemburgi Zsigmondnak birodalmát (pl. belső megosztottság és a kedvezőtlen külpolitikai viszonyok), melyeken az uralkodó csak részleges tudott úrrá lenni. T Pl. rögzíti, hogy Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos lányával kötött házasságát követően került a magyar trónra, és megállapítja, hogy a trónharcok során a királyi várak nagy része a bárók örök birtokává vált, így meggyengült a királyi hatalom. T Pl. kifejti, hogy Luxemburgi Zsigmond ellenfelei egy részét erővel kényszerítette meghátrálásra, másokkal szövetséget kötött, és megállapítja, hogy a megerősödő bárókkal szemben igyekezett elősegíteni a nemesség renddé szerveződését. T Pl. megállapítja, hogy Luxemburgi Zsigmond ráébredt az oszmán-török veszély jelentőségére ennek nyomán adta ki rendeletét a telekkatonaság rendszerének bevezetésére, és megállapítja, hogy ez nem valósult meg teljes mértékben, így a déli végvárrendszer kiépítése jelentette az ország védelmét. T Pl. utal arra, hogy Luxemburgi Zsigmond a cseh trónt is megörökölte és így részesévé válik a huszita harcoknak, német-római királlyá választása után (1410) pedig foglalkoznia kellett az egyház problémáival is. Megállapítja, hogy uralkodása során csak részben tudta kezelni országai belső problémáit.

MegszerkeszA kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartettség, talmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–10

0–2 30 15

14. FELADAT

Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása

Források használata

Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az angol és a spanyol fejlődés gazdasági, politikai és állami vonatkozásait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. Spanyolországba a gyarmatokról hatalmas mennyiségű arany áramlott be, de ez a magas árszínt miatt az ország hanyatlásának egyik okává vált). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T megállapítja, hogy Spanyolország a XVI. században hatalmas gyarmatbirodalomra tett szert (pl. Kuba, Dél-Amerika, Fülöp-szigetek stb.), és az angolok is megkezdték a gyarmati előretörést (Pl. Drake útja, Virginia). Szerepelteti a spanyol és az angol fejlődés néhány dátumát (pl. 1479, 1492, 1494, 1534, 1588, 1640, 1649, 1651, 1689). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (pl. abszolutizmus, gyarmat, gyarmatosítás, világkereskedelem, katolicizmus, protestantizmus, vámok) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (árforradalom, kereskedelmi egyensúly, felvásárlási és kiadási rendszer, kereskedelmi társaságok, kalózkodás stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a Spanyolországba a gyarmatokról beáramló nemesfém kiáramlott, és megállapítja, hogy ez az ország gazdasági hanyatlásához vezetett. T Pl. megállapítja, hogy Anglia fejlődését meghatározta az erős központi hatalom, a bekerítések és a kereskedelem fejlődése , amit kereskedő társaságok megalakulása is előmozdított.

Pont

0–8

0–4

0–6

0–10

RE 81532

Eseményeket alakító tényezők feltárása

44

Megoldások

T Pl. rögzíti, hogy a felvásárlási és kiadási rendszerben már tőkés vállalkozók foglalkoztatták a parasztokat, és megállapítja, hogy ez az árak csökkenéséhez és így a piac bővüléséhez vezetett. M A vizsgázó összeveti a spanyol és az angol gazdaság, társadalom és állam alapvető jellemzőit. T Pl. rögzíti, hogy Spanyolországban abszolutizmus, míg Angliában sajátos abszolutizmus alakult ki, amelynek jellemzője, hogy a rendi intézmények jelentősége megmaradt. Megállapítja, hogy a spanyol abszolutizmus adóival jobban megterhelte országát mint az angol állam. T Pl. megállapítja, hogy Angliában a bekerítések révén adva volt a manufaktúrák számára az olcsó munkaerő. T Pl. rögzíti, hogy Spanyolország a Habsburgok világbirodalmának központja volt, és megállapítja, hogy a minden területen lekötött állam pénzéhsége jelentősen hozzájárult Spanyolország hanyatlásához. 0–12 T Pl. rögzíti, hogy a spanyol külkereskedelmi mérleg negatívvá vált, és megállapítja, hogy ennek egyik oka a beáramló nemesfém miatt kialakuló magas spanyol árszint volt. T Pl. rögzíti, hogy az angol állam támogatta a kereskedelmet (monopóliumok kiadása, kereskedőtársaságok) és a kalózkodást, és megállapítja, hogy ezzel jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági fejlődéséhez. T Rögzíti, hogy a bekerítések révén az angol társadalom jelentős mértékben átalakult, és megállapítja, hogy a mezőgazdaságban a fejlődést biztosító tőkés keretek jöttek létre. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

MegszerkeszA kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartettség, nyelvtalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. helyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

0–8 48 24

RE 81532

Megoldások

45

Emelt szintű érettségi B feladatlap 1. FELADAT a) kaszt: zárt társadalmi csoport, amelybe az ember születés révén kerül be és halála után, a lélekvándorlás révén hagyhat el. Az ókori Indiában alakult ki. b) kereszténység: Jézus Krisztus által alapított egyistenhívő vallás. Tanításainak lényege a hit az egyedüli és mindenható Istenben és a feltámadásban. A szeretet, az emberek közötti megértés fontosságát hirdeti. Szent könyve a Biblia. c) mitológia: egy nép mítoszainak az összessége. Az írott történelem előtt az emberiség alapvető kérdéseire (élet eredete, túlvilág stb.) a mitológia történetei adtak választ. 2. FELADAT B = Szent Benedek; D = Szent Domonkos A–D / B–B / C –B / D–D 3. FELADAT a) Az invesztitúra az egyházi méltóságokba történő beiktatás joga. A XI. század végétől a Német– római Birodalomban az invesztitúrajog körüli vita a pápa és a császár között az úgy nevezett invesztitúra-harchoz vezetett, amely kompromisszummal végződött. b) Az egyetem olyan felsőoktatási intézmény, amelyek közül az elsőket Bolognában / Párizsban/ Oxfordban/ Cambridge-ben a XI.–XII. században alapították a pápa jóváhagyásával. Élén a tanárok által választott rektor állt, és a helyi egyházi és világi hatalommal szemben önkormányzattal rendelkeztek. 4. FELADAT a) 1. I. (Nagy) Lajos 2. Vitéz János / esetleg Mátyás b) Név Helyszín

Évszám

Esemény

1.

Zsigmond

Nikápoly

1396

vereség a töröktől

2.

Mátyás

Bécs

1485

Mátyás elfoglalja a várost

Jelentősége A török elleni védelem megerősítése. Fontos lépés a császári cím megszerzéséhez (bár eredményre nem vezetett).

5. FELADAT a) A feladat megoldása a tankönyv 90. oldalán található ábra alapján ellenőrizhető. b) elsődleges forrás, és jogi forrás c) Megbízható forrás, mert a korabeli viszonyok jogi szabályozása a célja, nem pedig valamely esemény bemutatása, értékelése. d) 1. elsődlegesen katonai tevékenységet / A királyi várak fegyveresei, akik az ispán vezetésével vonultak hadba. 2. hospesek 3. Pl. bíróválasztás, papválasztás, együttes adózás, önkormányzat. 4. Mert egyes területeken a papság pénzben szedte be a tizedet, és a korban még fejletlen volt a pénzgazdálkodás, nem volt megfelelő piac, hogy a terményeket pénzzé tegyék. 5. az előkelőket érti alatta (bárók) 6. a szervienseket

RE 81532

46

Megoldások

7. Pl. birtokvesztés, vagy fej és jószágvesztés 8. Az uralkodóval szembeni ellenállásra jogalapot ad. 6. FELADAT a parasztság adói kereskedelmi vámok egyház megadóztatása gyarmatok adói állami hivatalok árusítása monopóliumok árusítása

XIV. század A, F A, F F – – –

XVII. század A, F A, F – A F A

7. FELADAT Állítás A törvényhozás kétkamarás. A választójog alapja a vagyoni cenzus. A törvényhozásban a kiváltságosok képviselői vesznek részt. A parlament akaratát főleg az adómegajánlás jogán keresztül tudja érvényesíteni az uralkodóval szemben. A parlamentben többségben levő újnemesek és vállalkozók támogatásával a király mindig képes volt érvényesíteni akaratát a rendi intézmények működésének korlátozása nélkül is.

F E A A B

8. FELADAT a) Erősebb ellensúly: A magyarországi rendi gyűlés erősebb ellensúlyt jelentett. Indoklás: Az erdélyi országgyűlésen a rendek által választott követekkel szemben túlsúlyban voltak a fejedelem által meghívott személyek. / Az erdélyi rendek megosztottabbak voltak, mint a magyarországiak. / Az erdélyi nemesség kisebb birtokai miatt anyagilag se olyan erős, mint a magyarországi. / Más jó válasz is elfogadható. b) részt vehettek szászok székelyek partiumi nemesség magyar megyék nemessége

Az erdélyi országgyűlésen az alábbi módon: követek útján / választás révén követek útján / választás révén követek útján / választás révén – személyesen / fejedelmi meghívóval követek útján / választás révén – személyesen / fejedelmi meghívóval

c) A szultántól függött, de csak közvetve. Az erdélyi rendekkel szemben erős hatalmi túlsúlya volt.

RE 81532

Megoldások

47

9. FELADAT a) b) c) d) e)

(A ferde csíkozás jelöli az 1699 után is török kézen maradt területeket, a sűrű satírozás a szerb határőrvidéket, a függőleges csíkozás pedig az 1683-s török vazallus államokat.) 10. FELADAT 1.

2.

3.

4.

5.

C

D

E

A

B

A) németalföldi szabadságharc / az idézet az utrechti szerződésből van (1579) B) Rákóczi-szabadságharc / az idézet a szatmári békéből van (1711) C) huszita háborúk / az részlet Aeneas Silvius Piccolomini Csehország története

című művéből való (XV. század) D) Ferdinánd és Szapolyai küzdelme a királyi címért / az idézet a váradi egyezségből való (1538) E) Bocskai-felkelés / az idézet a bécsi békéből való (1606) 11. FELADAT Sorszám

Fogalmak

1.

várnépek

2.

manufaktúra

3.

ereklye

4.

nyomásos gazdálkodás

Meghatározások A királyi vármegye szolgaállapotú lakói. Ők végezték a várbirtokon a mezőgazdasági és a kézműipari munkákat. Töredékük a várjobbágyok közé emelkedett, zömük a későbbi jobbágyságba olvadt. Főként kézműves technikán alapuló, üzemen belüli munkamegosztásra épülő tőkés vállalkozás. Nyugat-Európában XVI. századtól terjedt el, Közép-Európában a XVII. századtól. A szentek földi maradványai vagy azoknak egyes részei. A középkor során ezek a kegyeleti tárgyak a szentek tiszteletének részét képezték. Földművelési mód a középkori Európában, amelynek lényege, hogy a talaj termőképességét a szántott terület egy részének pihentetésével állítják helyre. Két fő formája van: a két - és háromnyomásos gazdálkodás.

RE 81532

5.

Megoldások

48

Művelődéstörténeti korszak és művészeti stílus a XVI. század második felétől a XVIII. század végéig. Terjedése összefügg a katolikus megújulással, az ellenreformációval. Építészetben a monumentalitás, a mozgalmasság, a szín- és formagazdagság, az ünnepélyesség jellemzi. A festészetben előszeretettel él a fény-árnyék játékával.

barokk

12. FELADAT

a)

D F C E

B

A

b) Hiányoznak a források, nincsenek népszámlálási adatok, c)

Növekedés: a mezőgazdaság fejlődése, de elfogadható a gazdasági fejlődés és a bevándorlás is. Csökkenés: a háborúk, de elfogadható a járványok és az éhínség is.

RE 81532

49

Megoldások

13. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja Mátyás belpolitikai helyzete (pl. nem történelmi dinasztia tagja, főúri ellenzéke van, kiskorúként kerül trónra, nincs törFeladatmegértés vényes örököse) és külpolitikája összefüggéseit (pl. védekező politika a török ellen, hódító politika nyugat felé). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy Mátyás 1458 és 1490 között uralkodott, az Tájékozódás térben 1470-es, 1480-as években megszerezte Morvaországot és Sziléziát, valamint elfoglalta Bécs városát, miközben a töröktől visszafoglalta Jajcát és időben (1463), Szabácsot (1476) és 1479-ben visszaverte az Erdélybe betörő oszmánokat (Kenyérmező). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv központi hatalom, hódítás, védekezés, dinasztia). alkalmazása T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. rendi monarchia, fekete sereg, rendkívüli hadiadó, füstpénz). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy Mátyás trónra kerülését a köznemesség támogatása mellett, a bárói ligák közötti kiegyezés tette lehetővé, és megállapítja, hogy ennek révén a királyi hatalom erejét csak a zsoldos hadsereg fenntartása biztosította. T Pl. felismeri, hogy Mátyás jövedelmeinek legnagyobb részét a jobbágyoktól beszedett hadiadó biztosította, és megállapítja, hogy ennek hátteForrások rét az erősödő paraszti árutermelés teremtette meg. használata T Pl. rögzíti, hogy Mátyást először nem a Szent Koronával koronázták meg, mert azt Habsburg Frigyes őrizte, és megállapítja, hogy a korona visszaadását szabályzó szerződés biztosította a Habsburgok örökösödését a magyar trónra, ha Mátyásnak nincs törvényes fiúörököse. T Pl. a térkép alapján megállapítja, hogy Mátyás uralkodása utolsó szakaszában megszerezte Morvaországot és Sziléziát, valamint elfoglalta Bécs városát, miközben a törökkel szemben lényegében védekező politikát folytatott (Jajca, 1463, Szabács, 1476, Kenyérmező, 1479). M A vizsgázó elemzi, hogy milyen eszközökkel biztosította hatalmát Mátyás, és honnét teremtette meg a forrásokat ezekhez az eszközökhöz. T Pl. utal arra, hogy Mátyás uralkodásának második felében korábbi hívei helyére új embereket nevez ki, háttérbe szorította a rendeket és megállapítja, hogy reformjai nem változtatták meg a rendi kormányzás Eseményeket alakí- rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függtek a király személyétől. tó tényezők feltárá- T Pl. felismeri, hogy az állandó zsoldos hadsereg, mely teljes mértékben az uralkodó irányítása alatt állt, hatalmas költséget jelentett és megállasa pítja, hogy fenntartása ugyanakkor elengedhetetlen volt Mátyás hatalmának biztosítása érdekében. T Pl. utal arra, hogy Mátyás uralkodása végén kísérletet tett saját dinasztia megteremtésére és a német-római császári cím megszerzésére is. Megállapítja, hogy mindkét törekvése lénygében kudarccal zárult. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Pont 0–2

0–2

0–6

0–8

0–10

0–2 30 15

RE 81532

50

Megoldások

14. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a XVI–XVII. századi alkotmányos és abszolút rendszereket veti össze. Elsősorban Anglia., Franciaország és Spanyolország államrendszerét elemzi. Feladatmegértés A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a hanyatló Spanyolországban és a fejlődő Franciaországban is abszolutizmus bontakozott ki, ugyanakkor a két állam gazdasági és hatalmi viszonyai egészen másként alakultak). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. Tájékozódás térben T megállapítja, hogy a korszakban melyek voltak az abszolutisztikus (pl. Spanyolország, Franciaország) és az alkotmányos (Anglia, Hollandia, és időben Lengyelország) államok. Utal, és időben elhelyezi a korszak jelentős alkotmányos változásait (pl. 1610, 1640, 1689). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. Szaknyelv alkalT Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (pl. állam, mazása rendi monarchia, alkotmányos monarchia, abszolutizmus, protekcionizmus stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (árforradalom, merkantilizmus, vámok, országgyűlés stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Rotterdami Erasmus a fejdelemet számos jó tulajdonsággal felruházta, és az abszolút uralkodóban a nép jótevőjét látta. T Pl. megállapítja, hogy Franciaországban az abszolutizmus a hazai ipar Források és a kereskedelem fejlesztésére törekedett. használata T Pl. rögzíti, hogy Angliában fennmaradt az alkotmányosság, és megállapítja, hogy az erős királyi hatalom a feltörekvő rétegekre tudott támaszkodni. T Pl. rögzíti, hogy Angliában már vagyoni cenzus alapján kerültek a képviselők az alsóházba, és megállapítja, hogy a szigetországban előrehaladt a polgárosodás. M A vizsgázó bemutatja a különböző abszolutizmusok és az alkotmányos rendszerek gazdasági és társadalmi hátterét. T Pl. rögzíti, hogy Spanyolországban, Franciaországban és Angliában is, ha nem egyenlő mértékben is, az állam fölébe került az egyháznak, s megállapítja, hogy a korszakban mind az abszolút, mind az alkotmányos rendszerekben megerősödött az államhatalom. T Pl. rögzíti, hogy a spanyol abszolutizmus tönkretette a gazdaságot, míg Eseményeket alakí- Franciaországban fejlesztette azt. Megállapítja, hogy a gazdaság fejlődétó tényezők feltárá- sében az államberendezkedés csak másodlagos tényező. T Pl. rögzíti, hogy az angol állam támogatta, míg a francia akadályozta a sa bekerítéseket, és megállapítja, hogy ennek elsősorban társadalmi okai voltak. T Pl. rögzíti, hogy Angliában és Hollandiában a protestantizmus hódított teret, és megállapítja, hogy a kulturális és vallási kötődések szerepet játszottak az alkotmányosság és a polgárosodás menetében. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:

Pont

0–8

0–4

0–6

0–10

0–12

0–8 48 24