Matray Magdolna - A Vert Csipke Iskolaja

Sárosi Bella: A csipke múltja és jelene (1909) „ Van a nõi ruházatnak egy dísze, melynek uralma jelenleg szinte korlátlannak mondható. Oly dísz, amelynél jobban mi sem felel meg a nő egyéniségének. Minden nõ számára a legelõnyösebb viselet kerül belõle, akár az ifjúság virágkorát éli, akár hófehér hajjal ott áll már az élet túlsó küszöbén. Viseljük is -e díszt, szinte pazar kézzel öltjük ruhánkra és mégis mily sokan ismeretlenül állunk vele szemben. Az utóbbi idõben szállóigévé vált a mûérzék fejlesztése; az ízlés minden téren finomodott. Csak éppen mintha a csipke képezne kivételt e tekintetben. Az értéktelen gépcsipke tömegében pompázó alakok mellett nagyon kevés az olyan nõ, aki valódi csipkét visel... ... Pedig a valódi csipke épp olyan, mint az ékszer, értéke mindig megmarad, sõt évróI-évre fokozódik.. ... Mondhatjuk, hogy nem mindenkinek telik valódi csipkére. Igaz. De hiszen magunk is elkészíthetjük. És nincs ennél kecsesebb foglalkozás, mintha egyes egyedül rózsás nõi ujjacskák foglalkozásául volna megteremtve... ... Egykor minden elõkelõ nõ foglalkozott a csipkekészítéssel ... összejöttek az uraság házánálés -az úrnő maga oktatta őket a lenge díszek készítésére. Az egyház díszei többnyire a kolostorok csöndes czelláiban készültek, szóval általános volt e szép és becsés kézimunka. Az úri nők izlésükkel irányitották; a nép leányai sajátos egyéniségüket vitték bele. Ma pedig, a csipkedivat valóságos lázában ott tartunk, hogy sok nõ alig tudja az egyes csipkenemeket egymástól megkülönböztetni. Pedig oly gyönyörűség a bájos ismeretlennel megismerkedni, amelynek története ott kezdõdik a távol múlt homályában és tele van fénnyel, pompával, olykor egy-egy asszonysors véres könnyeivel. Ha megakarjuk libbenteni a titokzatosság fátyolát és bele akarunk nézni a csipke múltjába, az eredetéhez vezetõ utat elzárja elõlünk egy nagy kérdõjel. Egy csodaszép világ rejlik ott, oly világ, amelyben ma is üdülni menekülnek az álmodozók és a szépség fanatikusai... ... Véssük mélyen emlékezetünkbe, hogy a legművészibb szövésű gépcsipke sem pótolhatja a selyembe, és czérnába öltött költeményeket. Szeressük és szívünk egész melégével ségitsük diadálra a csodatevõ Hamupipõkét, a magyar csipkeipart! " Ezekkel az 1909-ben leírt és ma is érvényes mondatokkal indítom az elsõ vertcsipkérõl írt tankönyvemet.

II.2. VERTCSIPKE KÉSZÍTÉS TECHNIKÁJA II 2.1. Eszközök: A vertcsipke készítéshez sajátos eszközök szükségesek: Csipkeverõpárna, tartótalppal verõkék (orsó, verõfa, batyikó, kölönc) mintalap, mintakiszúró tû gombostû, nagytû, tûkiszedõ, horgolótû fonal, olló, fonalfeltekerõ egyéb eszközök: lefogó gumipánt, táska, takarókendõ, verõkedoboz. a, Csipkeverőpárna talppal: A párna alakja igen változatos; lehet lapos és hengeres alakú. A párna formájához igazodik a tartótalp is. (42., 43., 44., 45., 46., 47. kép) Hazánkban a hengeres párna és az egyszerű talp terjedt el. Tanulóknak is ajánlom az alábbi méretû párna elkészítését:

1. rajz: csipkevergpárna méretei Elkészítés menete: - a párna alapját a fent megadott méretek szerint anginból varrjuk meg. - Átszitált fûrészporral, döngöléssel nagyon keményre tömjük. A keménysége akkor jó, ha újunkkal nem tudjuk benyomni. - A párna két oldalát papírkoronggal befedjük és a huzatba varrt pertlivel szorosan bekötjük.

2. rajz: papír korongok elhelyezése -

A párnára egyszínû kartonanyagból huzatot varrunk, melynek felhúzásával a párna kész.

Fontos: - Száraz és átszitált legyen a fûrészpor! - Az alapanyag és a huzat olyan anyagból készüljön, amelybe a tû könnyen beszúrható. - A párna felsõ huzata egyszínû és a szemnek pihentetõ legyen. Olyan színt válasszunk, melyen a fehér és az ekrû színû cérna jól látszik. - A párna idõnként megpuhul, olyankor utántöltéssel ismét keménnyé kell tömni. A laza párnában nem maradnak meg a tûk. A talp fő feladata: Munka közben biztosan tartsa a párnát. A párna aljára kis gumidarabot ragasztunk, hogy ne csúszkáljon a munkaasztalon. És hogy a párna se csúszkáljon a talpban, belsõ felületét szintén gumidarabbal ragasztjuk le.

3. rajz: párnatartó talp - Ideális ha a talp anyaga fa, de készülhet vesszõbõl, vagy háncsból is.

- A talp mérete és alakja minden esetben igazodjék a párna méretéhez és alakjához! b, Verőkék : az ország különbözõ tájain más és más névvel ismerik. Pl.: verõfa, orsó, batyikó, kölönc. A munkához használt fonalat meghatározott irány szerint rátekerve a verõkére könnyítjük a csipkeverést, egyben függésével feszessé teszi a fonalat ezáltal a munka egyenletessé válik. Több féle forma terjedt el hazánkban és Európában is. Hosszú évszázadokon át a díszesen megfaragott verõkék jegyajándékként is szerepeltek. Magyarország falvaiban, városaiban a verõkéket fából faragták vagy esztergályozták; de egy hagyatéki leírásban csontból készült csipkeverõ orsót is találtak. Általánosános a faverõke. Ma már mûanyag verõkékkel is dolgoznak. (Véleményem szerint emberközelibb a fából készült verõke.) Két fõ típust különböztetünk meg: - hüvelyes vagy szoknyás verõkét, - hüvely nélküli verõkét.

4. rajz: Kétféle verdfa Néhány díszesre faragott verõke bemutatásával érzékeltetem a jegyajándékok szépségét. Ezeknek a verókéknek a gyûjtését Bátki Zsigmond végezte.

5. rajz: Dfszesre faragott verdfák Verõkék elõkészítése a munkához: - A verõkékre meghatározott irányban tekerjük fel a fonalat. Ha szemben felállítjuk a verõkét, akkor a fonal a verõke felénk esõ felületén balról jobbra halad.

6. rajz: Fonal feltekerési iránya

- A fonal feltekerése után a verõke feje alá úgynevezett félhurkot teszünk, amivel megakadályozzuk, hogy a fonal munka közben letekeredjen.

7. rajz: „ Félhurok " Gyakorlati tanácsok: - a hüvelyes szoknyás orsó elõnye, hogy a fonal a hüvely alá van feltekerve, így védi a piszkolódástól munka közben. - Csipkeverõ munkásságunk alatt különféle fonalakat használunk. Felesleges pazar lás a megmaradt fonalat letekerni, kidobni. Javaslom, hogy azonos fonallal elõkészített verõkéket más-más dobozban tároljuk, mellé téve a maradék gombolyag fonalat is. - A verõkéket egy-egy nagyobb munka után enyhén langyos, szappanos vízben át mossuk, áttöröljük és egyenesen fektetve megszárítjuk. - Ha sokat dolgozunk, verõkéink kezünkhöz alakulnak, azokat egyenként is megismerjük, megszokjuk, megszeretjük. Orsóinkat kezeljük nagy gondossággal és rendszeretettel. Az igazi csipkeverõ több száz verõkével rendelkezik, néhány esetben ennyivel is dólgozik, tehát igazán fontos megbecsülésük. c, Mintalap: Elõre megtervezett és megrajzolt mintát használunk. A tervezés szabályait késõbbi tananyagban ismertetem. A mintát rendszerint pauszpapírra rajzoljuk és másoljnk, majd prespánlemezre ragasztjuk. Ezzel biztosítjuk tartósságát A mintarajzon a tűzéspontokat és a fonal irányát, valamint az alkalmazott technikai lépések egyezményes ábráit jelöljük!

Tűzéspont

Fonás pikóval

Vászonverés

„Rózsaverés"

Levél v. virágszirom

„Pók"

Egészverés

Félverés

8. rajz: Egyezményes jelek Gyakorlati tanácsok: - A mintarajzot filctollal vagy tusironnal rajzoljuk meg mert a ceruzás, golyóstollas rajz összefogja a fonalat munka közben - A mintarajzot a párnára gondosán helyezzük fel. Ha gallért vagy terítõt készítünk minden esetben megfelelõ méretû párnát válasszunk, hogy , a rajz elférjen rajta. - Amikor szél-, vagy betétcsipkét készítunk és a minta már körbeöleli a parnát fontos hogy a két vége pontosan találkozzon. Csak így biztosíthatjuk a folyamatosságot. - A minta feltûzésénél elõször a párna anyagába tûzünk, majd azt megemelve, visszafelé szúrunk a prespán-lemezbe, hogy a minta kiszakadását elkerüljük.

9. rajz: Mitalap feltűzése - A feltûzésre a minta szélénél hagyjunk elengendõ helyet. - A minta tûzéspontjait elõre is kiszúrhatjuk, speciális kiszúróval, hogy munka közben könnyen haladhassunk. Ha a karton ill. prespánlemez keményebb, akkor a gombostût nem tudjuk beszúrni, az eltörhet, és sérülést okozhat. d, Gombostû: Legfontosabb kritériumai, hogy hegyes, vékony és rozsdamentes legyen. Több száz ill. ezer darabra is szükségünk lehet, így a teljes készlethez a tûtartó párna, vagy tûtartó doboz is hozzátartozik. - A gombostû legyen hegyes , mert a mintaszerinti fonalkeresztezéseket rögzítendõ, be kell szúrni a mintalapba és a párnába. Többnyire elõre kilyuggatott mintát használunk, de akkor is fontos, hogy pontosan és könnyen szúródjon. - Legyen vékony, mert a fonalak keresztezésénél nem a tûzéspont a dísz; tehát a fonalaknak egymáshoz kell simulnia, amikor eltávolítjuk a tût. - Legyen rozsdamentes. A rossz gombostû okozta kiszedhetetlen rozsdafoltok, több száz órás munkánkat tehetik tönkre. Régen ezüst, ezüstözött, vagy rézgombostût használtak a csipkeveréshez, amelyek igen drágák voltak. Ez hatással volt a mintaszerkesztésre, hiszen a parasztasszonyok nem tudtak sok ezüst gombostût vásárolni, ezért olyan mintát találtak ki, melyben az egymás után történõ fonalkeresztezõdések önmagukat rögzítették Ezért ezek a szél és betétcsipkék tömött, erõteljes motivumáikkal sajátos stílust képviselnek. Valószínûleg ez is oka, hogy Magyarországon a hálós alapú vertcsipkék készítése nem teriedt el. A háló készítéséhez igen tűzéspont tartozik és sok gombostû kell ezek rögzítéséhez. Fõúri viseleteken a gazdagság kifejezéseként bõven alkalmaztak vertcsipkét, sõt hálós alapú vertcsipkét. Ezek nem hazai készítésûek voltak, hanem külföldrõl vásárolták. - Csipkeverést tanulóknak ajánlom az üvegfejû (gyöngyfejû) gombostût, melynek tû része nem rozsdásodik és a feje kíméli kezünket. - Ebben a fejezetben mutatom be a gombostû kiszedõ eszközt, mely kettõs célt szolgál. Villás végét használva megkönnyíti a gombostûk kiszedését; homorú vége a beszúrást segíti.

Tűkihúzó “villás” segédeszköz

Tű-benyomó, homorú eszközvég

10. rajz: Tűkiszedõ - Munka közben több száz gombostûre van szükségünk, melyeket készítsünk elõ: - tûpárnába tûzve a csipkeverõ párna mellé, - beletûzve a csipkeverõ párnába, - dobozba tárolva. - Megemlítem még a különféle nagy tûket, melyek rendszerint díszesek. Részben a mintalapok rögzítésére használjuk, részben a verõke párok félretevésére. A több tíz párral keszülõ csipkéknél a mintát szakaszosan készítjük - és a szakaszokhoz tartozó párokat hosszább - rövidebb időre ezekkel a nagy tűkkel félretesszük.

e, Horgolótû -

A vertcsipke készítés egyik technikája az úgynevezett bekötés, melyet horgolótûvel tudunk könnyen elkészíteni. Lényege, hogy a már letûzött fonalkeresztezésbe, az összekapcsolandó mintarész szálát áthúzzuk és ebbe a hurokba a szálat rögzítjük. Lépései: az elõzõleg tûzött keresztezõdésbõl kihúzzuk a gombostût. A tűzésponton áthúzzuk a szálat horgolótûvel. Ebbe a hurokba húzzuk át a szálat tartó verõkét.

11. rajz: Horgolótûs bekötés f, Fonal: A bevezetõben már írtam, hogy a vertcsipke klasszikus fonala a finom len volt. Szívesen és sokszor használtak fém- (arany, ezüst) selyem- és gyapjú szálat. Ma többnyire pamutszálból készül a vert csipke. A növekvő cérnaszám a finomság, vékonyság jellemzője. Tanuló időszakban elsősorban ideális „ 60 "-as horgolócérna használata. Színe: a történelmi korszakokban is elsõsorban fehér volt a csipke, amelyet a kikészített természetes lenfonal színe adott. A magyar paraszti csipkék az utóbbi néhány száz évben pamutszálból készültek, melyekben elvétve ugyan, de használtak pirosra. zöldre, kékre festett szálakat is. A gyapjúból készített vertcsipkék lehettek pirosak, kékek vagy feketék (torockó), de minden esetben egyszínűek. Soóváron együtt használták a színesre festett pamutszálat az arany és ezüst szállal. Zoborvidéken az erõteljesebb kenderfonallal készítették a vertcsipkét, melyet fehér pamutfonallal és piros-zöld . pamutszáltál is díszitettek a_ hosszú- és rövid ingek ujjaszélen. Az elszakadt, vagy hosszabítandó fonalvégeket takács-csomóval kötjük össze.

12. rajz: Takács-csomó

g, Egyéb eszközök: 0lló: A takács-csomóval összekötött végeket igen rövidre vághatjuk éles ollóval. Így a kis csomó nem is látszik meg munkánkban. A szép, egyenletes munkánál ez nagyon fontos! A csipkedarab elkészítése után a lefonott szálakat az ollóval végzett takács-csomóval vágjuk le, így a párok együttmaradnak.

13. rajz: Párok levágása Lefogó gumipánt A készülõ csipkét (verõkékkel együtt) néha szállítanunk kell. A szállítás alatt a készülõ munka verõkékre tekert szálai komolyan összetekeredhetnek, melynek kibontása hasznos órákat vonhat el munkánktól és fogyasztja türelmünket. Ezt megelõzendõ, széles gumipánttal a párnához szorítjuk a verõkéket. Táska, letakaró kendõ: Ha csipkeverõ eszközeinkkel többször utaznunk kell, érdemes speciális táskát készíteni, amelyben minden elfér és óvja, védi a készülõ csipkét.

14. rajz: Táska nyitott és zárt állapotban A készülõ csipkét munkavégeztével mindig takarjuk le, hogy a por ne lepje, ne koszolódjon. Verőtartó doboz: A feltekert fonal színe és minõsége szerint csoportosítva is tárolhatjuk verõkéinket. Ideális ha dobozban tartjuk, mert így kevésbé deformálódnak. Ha a doboz teteje átlátszó, a tárolás áttekinthetõbb. Fonalfeltekerõ: Elõkészítõ munkánk nagy segítõje. Igen hosszadalmas és unalmas több tíz, esetleg száz verõke feltekerése a mintához megválasztott fonallal. Asztalhoz erõsített kerékáttételekkel mûködõ orsózók külföldön készen kaphatók, de megcsináltathatjuk ügyes asztalos-, vagy faesztergályos mesterrel is.

15. rajz: Fonalfeltekerő II.2.2 TECHNIKAI LÉPÉSEK a, Egészverés, félverés, vászonverés:

Egészverés Alapállás: I.

II.

pár. Balkézben tartjuk. pár. Jobbkézben tartjuk.

Ráhajtás: Mindkét párnál a ráhajtás jobbról-balra! történik.

Csere: - A két pár két belsõ orsóját megcseréljük. - Jobbkézbõl alulra (4.sz. verõke) ballkézbõl felülre (l.sz. verõke) tesszük.

16. rajz: Lépések (Egészverés I.)

Ráhajtás: Mindkét kezünkben ismét jobbról-balra!

Csere: A két pár két belsõ orsóját megcseréljük. Jobbkézbõl alulra (3.sz. verõke) balkézbõl felülre (2.sz. verõke) tesszük.

4

3

2

1

17. rajz: Lépések ( Egészverés II.) Tehát az egészverés 4 lépésből áll: ráhajtás, csere, ráhajtás, csere. Félverés:

Ráhajtás: Mindkét kezünkben jobbról-balra!

Csere: A két pár két belsõ orsóját cseréljük.

18. rajz: Lépések (Félverés) Tehát a félverés 2 lépcsõből áll: ráhajtás, csere.

Vászonverés: Csere: Két belsõ verõfát cseréljük

Ráhajtás: jobbról-balra

Csere: Két belsõ verõfát cseréljük

19. rajz: Lépések (Vászonverés) Tehát a vászonverés 3 lépésbõl áll: csere, ráhajtás, csere. Táblázatba foglalva a három alapverést:

Fontos: - Ha az alapveréseket folyamatosan végezzük, akkor az utolsó „ráhajtás" megfelel az elsõ „ ráhajtás "-nak. Tehát szálainkon nem lehet két ráhajtás! - A ráhajtás mindig jobbról-balra történik! - A cserénél a jobb kezunkben lévõ verõfa kerül alulra, a bal kezünkben lévõ verõfa kerül felülre! - Két kezünk és tíz ujjunk önállóan dolgozik, egyik nem segít a másiknak. A vertcsipke két kezes, tíz ujjas munka! A három alapverést 10 pár verõfával gyakoroljuk: Mintarajz: 0111111111

- kezdõ tûzéspontok, a ráhelyezett verõ-párok száma.

- a cikk-cakk vonal a dolgozó pár útját jelöli.

- a mintarajzot olyan hosszan rajzoljuk meg, amennyi a párnát körbeöleli.

20. rajz: Mintarajz az alapverések begyakorlására Munkamenet:

21. rajz: Verófák kezdó elhelyezése - Balkézbe vesszük az 1. párt, ami egyben a dolgozó pár lesz. Jobbkézbe vesszük a 2. párt, és a két párral egész verést végzünk. A balkézben lévõ párt az egészverés után lerakjuk, a jobbkézbõl áttesszük a balba. A jobbkezünkbe felvesszük a 3. párt és ismét egész verést végzünk. Ezeket a lépéseket folytatjuk, amíg a 10. párral is elvégeztük az egészverést, ekkor értünk a sor végére, ahol az utolsó egészverést megtûzzük gombostûvel. A tûzés után ismét egészverést végzünk, ami azt is jelenti, hogy „ becsukta a tû után ". A becsukás után indulunk visszafelé. A jobbkézbõl letesszük a párat, átvesszük a baloldali verõkepárat és felvesszük a 9. jelût és egészveréssel haladunk tovább a sor végéig. Eredmény az egészveréses háló, melynek látványa a kép szerinti:

22. rajz: Egészveréses alapháló Ha begyakoroltuk az egészverést, folytassuk a munkát félveréssel, úgy hogy a két szélen egészveréssel fejezzük be a sort, majd tûzés után is egészveréssel csukunk be. Eredmény:

23. rajz: Félveréses alapháló A félverések begyakorlása után a vászonveréssel folytathatjuk tanuló munkánkat. A két szélén egészveréssel dolgozunk.

24. rajz: Vászonveréses alapháló

25. rajz: Szélmegoldás az „ azsúros " szél, amely az egészverésbõl adódik.

Az alapverések begyakorlására alkalmas az egyszerû betétcsipke. Mintarajz:

26. rajz: Egyszerű betétcsipke minta- és műhelyrajza - Jobb és baloldalon is 1-1 dolgozó pár van. - „ A " és „ B " munkaoldal van, a betétcsipke két szakaszban készül. - „ A " oldal: Bal szélrõl indulunk dolgozópár + 2. pár egészverés dolgozópár + 3. pár vászonverés azsúrral dolgozópár + 4. pár vászonverés dolgozópár + 5. pár vászonverés - „ B " oldal: Jobbszélrõl indul dolgozópár + 9. pár egészverés dolgozópár + 8. pár vászonverés azsúrral dolgozópár + 7. pár vászonverés dolgozópár + 6. pár vászonverés - Középen a két dolgozó párt összevetjük Módja: félverés - tûzés - félverés - Ezúton indulunk vissza a két széle felé. Elõször az „ A " oldalon, majd a „ B " oldalon. - A minta változtatható: 1, Az „ A " és „ B " oldalon a párok számát növeljük. 2, Vászonverések helyett egészveréseket végzünk. 3, A két szélén vastagabb fonalat alkalmazunk, vagy arany, ezüst szálat.

Pl.: fehér horgolócérna + ezüst a két szélen. ekrû horgolócérna + arany a két szélen. b, Fonás, pikó, hármas-, négyes átvetés - Fonás: Félverések sorozata. A félverések között meg-meghúzzuk a párokat, hogy egyenletesen feszes legyen. A fonás hosszát a megfonandó mintaszakasz hossza határozza meg. Több száz évvel ezelõtt az elsõ vertcsipkék fonott technikával készültek, ezzel utánozva a varrott csipkék reticella mintáit. - Pikó: díszítõ technika, amivel rendszerint a fonásos szakaszokat ékesítik. Technikai kivitelezése: csavart kitûzés.

27. rajz: Pikó kitûzése A kitûzés után folytatjuk a fonást. - Hármas átvetés (Holland tûzés). Három párral készül. Rendszerint a csipke szélén, vagy fonás dolgozópárral történõ összedolgozásnál alkalmazzuk.

28. rajz: Hármas átvetés menete A hármas átvetés technikai menete: 1 + 2 párral egészverés, tûzés, de utána nem csukunk be. 2 + 3 párral egészverés, és után csukunk be egészveréssel. Munka közben elõfordul, hogy nem a baloldalon van a két pár, amit bevonunk a hármas átvetésbe, hanem a jobboldalon, akkor is érvényes a szabály: tûzés után a tû mögötti párokkal dolgozunk és csak utána csukunk be a tû után. Négyes átvetés: - Gyakran adódik, hogy jobbról is balról is 2-2 párral kell dolgoznunk. Ilyenkor az 1-1 pár úgy viselkedik mintha 1-1 szál lenne, így végzünk vele egész-, fél-, vagy vászonverést. - Négyes átvetéskor jobb és balkezünkben 2-2 pár van, melyekkel a vetéseket elvégezni komoly ügyességgel lehet. Javaslom a szép munka érdekében, hogy az átvetést következõképpen végezzék: félverés, tûzés, félverés. Ebben a fejezetben bemutatott technikai lépéseket fonásos csipkén gyakorolhatják. Fonásos szélcsipke (9 párral készül)

0 = hármas átvetés š = négyes átvetés „ A " oldal a széleminta: 1 + 2 párral egészverés dolgozópár + 3 párral vászonverés, azsúrral dolgozópár + 4 pár vászonverés dolgozópár + 5 pár egészverés „ B " oldal fonásos mintarész 6-7 párral fonás dolgozó pár + 6,7-es párral a fonás hármas átvetés majd folytatjuk a fonást a tûzéspontig. 8 + 9 párral fonás, majd pikó, és a fonás a négyes átvetésig. Négyes átvetést a 2-2 fonáspárral végezzük, majd jobbra is és balra is folytathatjuk a fonást. Közben az „ A " oldalon is befejezzük a szélemintát a hármas átvetésig, ahol az elõzõekben leírtak szerint folytatjuk a mintát. c, Segédtús - fordulás, dfszftó hosszúláb, horgol6tús bekötés.

30. rajz: Hullámvonalas szélcsipke š Horgolótûs bekötés (bemutatva elõzõ fejezetben) O Segédtû helye △ Díszítõ hosszúláb

Hullámvonalas szélcsipke.(12 párral készül) 7. pár (mint dolgozópár) + 8 pár egészverés dolgozópár + 9. pár azsúros vászonverés dolgozópár + 10. pár vászonverés dolgozó pár + 11 pár vászonverés dolgozó pár + 12 pár egészverés, tûzés, egészverés, visszamegyünk. dolgozó pár + 11 pár azsúros vászonverés dolgozó pár + 10 pár vászonverés dolgozó pár + 9 pár vászonverés, tûzés, vászonverés; ez a tûzéspont a segédtû, ami körül a vászonveréses hullámvonal megfordul. Eközben a 8 párral nem dolgozunk mivel csak a vászonveréssel fordulunk. A 8 párba horgolótûs bekötéssel rögzítjük a dolgozópárat mikor a jobboldali azsúros párral az utolsó tûzésponthoz értünk. (rajz szerint) Értelemszerûen a 12 pár pihen amíg a baloldali körív fordulását végezzük. A fordulás szintén segédtûvel történik, vászonveréssel. A hosszú láb: díszítõ technika, dolgozó pár többszöri sodrásával.

31. rajz: „ Hosszú láb" kitûzése A hullámvonalas csipke széle készülhet a szokásos technikával: két szélén egészverés, közte három vászonverés. d, Levél vagy virágszirom készítése Készítésének lényege, hogy 2 párral 4 szálával külön-külön dolgozunk, 3 szállal befonjuk átszõjük.

32. rajz: Levél A tanulás idején érdemes a 4 szálat bejelölni, hogy mindig azzal fonjuk be a másik 3 szálat, amennyiben a szélszálakkal felcseréljük, összehúzódik a levél. Készítési szabályok: - A 4 szál váltakozva alul, felül haladva a többi szál között. - A befonás közben a két szélsõ szálat tartjuk feszesen, ezzel megadva a levélformát.

Levélgyakorláshoz ajánlom az alábbi leveles betétcsipkét (12 párral készül)

34. rajz: Leveles betétcsipke

Alkalmazott technikák:

- A két szélminta: egészverés - vászonverés - egészveréssel végezzük. - A két pikós fonás helyett levélkéket is tehetünk, így levélfûzér hatása lesz a csipkénknek. e, Pók technika:

35. rajz: „ Pók " nagyított rajza Készítés menete: jobbról 1.2 pár balról 3.4 pár 3 +1 pár vászonverés, 4 +1 pár vászonverés, 2 +3 pár vászonverés, 2 +4 pár vászonverés, 4 +2 pár vászonverés 4 +1 pár vászonveres 3 +2 pár vászonverés 3 +1 pár vászonverés

melyet ráhajtással kezdünk. 4 páron ráhajtás 2 páron ráhajtás TÛZÉS a kijövõ „ pók lábak ráhajtással folytatódnak a mintába.

A pókot több párral is készíthetjük, de természetesen jobb és baloldalon azonos számúval.

Legye zős, pókos szélcsipke (10 párral készül)

36. rajz: Legyezős - pókos szélcsipke A készítés menete a nagyított rajzról leolvasható. A legyezõk között a pók 2-2 párral készül. A legyezõkben vászonverést készítünk, aminek a szélén az Fontos - a terítõ szélére minden esetben sarkosított szélcsipkét tervezzünk és készítsünk. Ezt a szélcsipkét megsarkosítva adom közre mintául, mely több párral készül, mivel a pók 33 páras.

37. rajz: Legyezõs - pókos sarkositott szélcsipke f, Alaphálók: - A magyar vertcsipkére jellemzõ szalagszerû kacskaringós mintákat különféle alaphálók egészítik ki. Így a technikai lépések utolsó fejezetében különféle alaphálókkal ismerkedünk meg. - Természetesen az alaphálók nem önmagukban készülnek, hanem mindig egyéb technikájú csipkemintákkal. - Alapháló elsõ három formáját (egészverés, félverés, vászonveréses) már bemutattam az alapveréseknél, így csak megemlítem ebben a fejezetben.

38. rajz: Alaphálók

39. rajz: Alaphálók

41. rajz: Betétcsipkék

Legyezõs szélcsipke (13 párral készül)

42. rajz: Legyezõs szélcsipke Fonala: „ Piroska " I. szakasz: Legyezõ minta 7 párral készül Alkalmazott technika: vászonverés a szélen egészverés („ A " tûzéspontban) „ B " tûzéspont: egészverés - tûzés - egészverés II. szakasz: Széle minta 6 párral készül Alkalmazott technika: - két szélen egészverés - közte 3 párral vászonverés

Egyszerû szélcsipke (9 párral készül) Fonala: „ 60 "-as vagy „ 80 "-as horgolócérna

43. rajz: Egyszerû szélcsipke I. szakasz: 6 párral indulva félveréssel készítjük. Minden sor végén 1 párat félreteszünk, összesen 3 párat. A cakk legkeskenyebb pontján (A szak.) 3 + 1 párral félveréssel fejezzük be az I. szakaszt, mely során nem teszünk félre, és nem veszünk be párokat. II. szakasz: Hármas átvetéssel (Holland tûzés) készül a széle, majd a cakkból kitett párokkal elkészítjük a „ lyukakat " félverés - tûzés - félveréssel, a mûhelyrajz irányrajza szerint.

Négyzettel bõvített szélcsipke (14 párral készül) (JÓ) Fonala: „ 80 "-as horgolócérna.

44. rajz: Bővített szélcsipke Elõzõ csipkéhez hasonlóan több szakaszban készül a csipke. I. szakasz: Félveréssel készül, soronként 1-1 párat félreteszünk, összesen 4 párat. II. szakasz: Vászonveréssel készítjük a kisnégyzetet, soronként bevéve 3 + 3 párat, majd soronként kidobva. Ezután a négyzet alatti félveréses sort is leverjük. III. szakasz: Szél Holland tûzéssel készül. A „ lyukak " szakaszát félverés - tûzés félverés technikával készül.

Gránátos szélcsipke (6 párral készül)

Fonala: „ 80 "-as horgolócérna Alkalmazott technika: - két végén egészverés - közte 3 vászonverés - A vászonverés szalagsorokat hosszúlábbal kapcsoljuk össze. - a gránátalmák közepén „ levél " - díszítõ motívum.

Karikázó szélcsi p ke (12 párral készül 2X6 pár (JÓ) Fonala: „ 80 "-as horgolócérna

46. rajz: Karikázó szélcsipke Leveles szélcsipke (14 pá rral készül) Fonala: „ 80 "as horgolócérna

47. rajz: Leveles szélcsipke I. szakasz: Vászonveréssel készül szélén azsúrral. A levél két párját bevéve ki is dobjuk. Kidobjuk továbbá a fonás két párját és a következõ sorban a sodrás egy párját. A II. szakasz elkészítése után visszavesszük ezeket a párokat soronként. II. szakasz: Levél és félveréses háló váltakozva készül, bekapcsolódva a III. és az I. szakasz mintáiba. III. szakasz: Széle minta Hollandtûzéssel és vászonveréssel készül.

Leveles betétcsipke fo násos dísszel (20 párral készül) Fonala: „ 80 "-as horgolócérna Ezüstszínû fonal

48. rajz: Leveles betétcsipke fonásos dísszel I. szakasz: - jobb és bal oldalról kapott 2-2 párral, valamint a középsõ 2 párral levelet készítünk, amiket a két oldalsó dolgozó párral fogunk egybe. - A pikós fonással körbe fogjuk a leveles belsõt. II. szakasz: - Jobb és baloldal egyformán készül: 2-2 vászonverés és Hollandtûzések.

Kiemelt leveles betétcsipke (19 párral készül)

49. rajz: Kiemelt leveles betétcsipke Fonala: „ 60 "-as vagy „ 80 "-as horgolócérna I. szakasz: Félveréses téglalapok, szélen egészveréssel. 4. sorban a két középsõ párat kitesszük, és folytatjuk a félverést 6 soron keresztül. A két párral a levelet elkészítjük és ismét bevesszük, folytatva a félveréseket. II. szakasz: Két szélen egyformán Hollandtûzés és 2-2 pár vászonverés.

Rózsaveréses betétcsipke (28 párral készül) Fonala: „ 60 "-as horgolócérna .. Egszer.û rózsaverés

Egyszerű rózsaverés

50. rajz: Rózsaveréses betétcsipke

I. szakasz: 2 féle rózsaverés megoldást alkalmazhatunk: egyszerû rózsaverést dupla rózsaverést II. szakasz: vászonverés két szélén egyforma III. szakasz: két szélén Hollandtûzés és 2-2 pár vászonverés

Rózsaveréses szélcsipke sarkosítva (25 párral készül) Fonala: „ 60 "-as horgolócérna

51. rajz: Rózsaveréses szélcsipke

„ Hópehely " mintás szélcsipke (I1 párral készül_) (JÓ) Fonala: „ 80 "-as horgolócérna 1 pár „ Piroska " fonal

52. rajz: „ Hópehely " minta I. szakasz: Egészverés - tûzés - egészverés vagy félverés - tûzés - félverés II. szakasz: Félveréses alapháló, melybe bekapcsolódik a „ hópehely " mintába ill. mintából kijövõ 5 pár. III. szakasz: Egészveréses szél és 2 pár vászonverés.

Úi - stílusú vertcsi p ke teritõ Fonala: „ 80 "-as vagy „ 100 "-as horgolócérna

53. rajz: Hópelyhes kis terítá (Méretarányos rajz) A csipketerítõ két szakaszban készül. I. szakasz: félveréses alapháló „ kiemelt levél "-lel. Középen pikós fonás dísszel II. szakasz: félveréses, kiemelt levelû körök, melybõl ki és belépnek a hópelyhes szélminta párjai, baloldalon. Jobb oldalon 2-2 pár fonással kapcsolódik a középsõ mintához.

Gallér ( 8 párral készül) Fonala: „ 80 "-as horgolócérna

A hullámvonal kétoldalt azsúros vászonveréssel készül. A dupla szirmú virágok mindig a szélsõ azsúrpárral és a dolgozó párral készülnek. A 2x8 szirom az utolsó szirom után fonással kapcsolódik körívben össze.

II. 4. VERTCSIPKE TERVEZÉS ÉS FELHASZNÁLÁS ALAPSZABÁLYAI

Vertcsipke minták tervezésének alapszabályai: a. - A tradiciónális minták újratervezése csak eredeti minta szerint történhet, tehát már áttervezett motívumot újra áttervezni nem szabad! -Ügyeljünk arra, hogy a stiláris jegyek áttervezés és felhasználás után is tükrözzék az eredeti jellegzetességeket. b.- A tervezendõ vertcsipke belsõ harmóniát tartalmazzon a motívum, a szín, a fonal vastagság és a díszítendõ textil között! Pl.: Vékony lenalapanyagú textil szélére vékony lenfonalú vertcsipkét, finom mintával tervezzünk. - A magyar .hagyományok szerint a vertcsipke jellemzõ színe a fehér és az ekrû, de szívesen használtak aran - és ezüst szálat is. Néhány tájegység csak, ahol különbözõ színekkel készítettek vertcsipkét. Uj vertcsi-pke tervezésnél ezeket a hagyományokat követni kell! Pl.: Fehérrel hímzett textil szélére fehér csipkét tervezzünk. Színessel hímzett vagy szõtt textil széléré az alapanyag szálából verjünk csipkét - esetleg hímzés jeIIemzõ színébõl 1 szállal díszíthetjük vértcsipkénket. Fontos a szerkezeti harmónia, egyensúly szabályainak betartása is! A magyar vertcsipkék függõleges és vízszintes tengelyre szimmetrikusak, valamint ritmikusan ismétlõdnek. -Mintaváltakozás során egy vagy két minta ismétlõdhet -ritmikusan, több nem! A vertcsipke központi motívuma és a szele mintája szélességben technikában egységet alkosson. A vertcsipke összhatása ne legyen „ léha " ! Pl.: A túl széles széleminta elviszi a fõmotívumtól a hangsúlyt. A túl keskeny széleminta hatása olyan mintha a fõmotívum „ levegõben lógna "! c.- A díszített textilek szélére tervezett vertcsipkék visszatükrözhetik a hímzett vagy szövött motívumokat, ha azok a stiláris jegyeknek is megfelelnek. Pl. Hullámvonalú hímzés alkalmazásánál a terítõ szélére tervezhetünk hullámvonalú csipkét. - A terítõk sarkán, mindig szerkesztéssel megsarkosított szél- vagy betétcsipke legyen. - Nagy felületû terítõre karéjos, széles vertcsipkét tervezzünk, természetesen harmonikus arányban. Ezeknél a motívumoknál ideális a vászonveréses „ szalag "motívum. d.- Blúzra vékony, finom mintájú vertcsipkéket tervezzünk, amely a szabásvonallal, alapanyaggal harmonizál. Gallér tervezését szabásminta alapján végezzük. Elõször:gondoljuk végig és rajzoljuk le a fõmotívumot a gallér felére. A fõmotivumot technikailag is hangsúlyozzuk, ügyeliünk arra, hogy az alapra mindig merõleges legyen, és egyenlõ távolságban. (55. rajz)'

55. rajz Továbbiakban tervezzük meg a kapcsolódó mellékmotívumokat és a díszes bekötéseket. Ezután csak az átmásolás a feladat. Amennyiben textil belsejû gallért készítünk ügyeljünk a szélcsipke körívesen kövesse a gallér ívét. Minden tervezésnél ügyelni kell, hogy nagy üres lyukak ne keletkezzenek mintánkban, minden bekötési .. és tûzéspontot jelöljünk be!

Vertcsipkék felhasználásának alapszabályai: Magyarországi hagyomány szerint vertcsipkét textil díszítésre használtak. Az utóbbi 100-150 évben terjedt el a csipketerítõk készítese, ezért ezeket „ új stílusú "-aknak nevezzük. Az előzőekbõl következik, hogy szél- és betétcsipkéket alkalmazzunk elsõsorban. Vertcsipkével díszítjük: a. ötlözetet b. lakástextileket. a.

b.

-

Öltözeti darabokra felhasznált vertcsipkék fonala, motívuma, nagysága és színe harmonizáljanak. Blúzok: ujjába hosszában szép a betétcsipke és az ujj szélén, a betécsipke mintájával keszített szélcsipke. -blúz-gallér szélére, szélcsipkét vagy önálló gallért is, tervezhetünk, készíthetünk. Szoknya: aljára a szoknya anyagával harmonizáló alapanyagból készíthetünk szélcsipkét. Lakástextilek díszítésére alkalmazott vertcsipkéknél is fontos, hogy fonala, motívuma, nagysága és színe harmonizáljon a textillel és annak hímzett vagy szövött díszítményével. - Betétcsipkével összefoghatjuk a textil két szélét, majd mintájával készített szélcsipkével körben díszítjük. (56. rajz) A vertcsipkét azsúros szélre öltsük rá, a visszahajtást a széle minta takarja.

Irodalom jegyzék 1.

Aino Linnove: Suomalaisen Pitsinnyplayksen Kenitysvaineita (PORVOO-Helsinki, 1947)

2. Az új idõk kézimunka könyve (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.T. Budapest) 3. Bogdán István: Kézmûvesek mestersége (Gondolat Budapest, 1989.) 4. Boross Marietta: A Balatonendrédi csipke története (Siótúr 1981.) 5. Ferencz Kornélia: Subrikálásszerû csipkeverõ technika (Etnographya) 6. F. Halay Hajnal: A torockói csipke és alkalmazása (folyóirat) 7. Jokai Mária, Lujachovics Józsefné, Szabó Kálmánné: Zobor vidéki nõi ingek (Debrecen VIVIIVIK) 8. László Emõke: Textil (Mûvészet és Mesterség, Múzsák Közmûvelõdési 11irad6 1989.) 9. Magyar Néprajzi Lexikon (Bp. 1977-81. Akadémia) 10. Malonyay Dezsõ: A magyar nép mûvészete (Franklin Társulat .1912.) 11. N. Nudson Moore: The lace book (Tudor Publizhing Campany 1937.) 12. Ónódi Szabó Sándorné: A,, Hunnia " csipke története (kézirat) é.n. 13. Palotay Gertrud, Ferencz Kornélia: Magyar adatok a fonással készült fõkötõkhöz (Néprajzi Értesítõ) 14. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. (Helikon 1986.) 15. Régiségek könyve: (Gondolat Kiadó 1983.) 16. Sárosi Bella: A csipke múltja és jelene... (O.M. Iparmûvészeti Múzeum ismeretterjesztõ elõadásai, Budapest 1990.) 17. Tarczai György: A soóvári csipke (Különnyomat) 18. Tolnai Új Világlexikon 19. V. Ember Mária: Régi textiliák (Magyar Helikon Corvina Kiadó 1980.) 20. Veronika Gecova - Kompozska: Slovenszka ludova palickovana cipka (1988.) 21. Vezetõ a Múzeum gyûjteményeiben: Csipkemûvészet (O.M. Iparmûvészeti Múzeum, Budapest 1932.)