Magyar Tetelek

Életművek:

Magyar érettségi tételek Irodalom 1. Petőfi Sándor szerelmi költészete Rövid életrajz 1823. január 1.-jén született Kiskőrösön. Apja Petrovics István kocsma- és mészárszékbérlő volt, anyja Hrúz Mária. Fontosabb iskolái: kecskeméti, sárszentlőrinci, pesti és aszódi EVANGÉLIKUS iskolák, valamint Kiskunfélegyházára és Selmecbányára is járt iskolába, s itt bukott történelemből, ezért apja kitagadta. Megszökött és katonának állt, de vézna testfelépítése miatt, amit nem tudott erősíteni, elküldték. Ez után vándorszínésznek állt. Csapó Etelkába beleszeretett, de a lány meghalt, s erre írta meg a „Cikluslombok Etelka sírjáról” című ciklusát. Ostffyasszonyfán házitanítóskodott, de mivel szerelmes lett Mednyánszky Bertába, ezért kirúgták. 1846 őszén, a nagykárolyi megyebálon megismerkedett Szendrey Júliával, rá egy évre a lány szüleinek ellenkezése dacára feleségül vette őt. A mézesheteket Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. Számos szerelmes versét ebben az időben írta. (pl. Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél… Stb.) 1848-49-ben a szabadságharc katonája volt Bem József tábornok seregében, s 1849. Július 31-én a segesvári vesztes csatát követő meneküléskor tűnt el Fegyverháza mellett.

Szerelmes versei A második költői korszakában írta ezeket a verseket. Ez a romantikus individualizmus, forradalmi látomásköltészet, forradalmár kora. A politika mellett másik ihletforrása a szerelem. A szerelmet a szabadsághoz hasonlóan magasabb rendű létformának, eszményi és eszményített állapotnak érzékelteti. SZABADSÁG, SZERELEM! Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. A szerelemélmény jellemzői: a romantikus személyesség és szenvedélyesség. Petőfi lírája a Felhők-korszak (1846) idején a romantikus személyesség irányába mozdult el. Ennek számos megnyilvánulása fedezhető fel a Júlia-dalokban: a versek szövege életrajzi elemeket hordoz, vagy mélyen átélt lélekállapotot ábrázol. Reszket a bokor, mert… Műfaja dal. Helyzetdal, amely sorsfordító, mert szakító vers. A szeretetre az volt Júlia válasza, hogy Ezerszer! 1. Versszak: Az indító természeti kép párhuzama az érzelmek intenzitását (gyöngédség) közvetíti. 2. Versszak: A lírai én lélekállapotának rajza (heves érzelmek, lobbanékonyság), legfőbb jellemző a kétség (a szöveg centrumában a „Szeretsz, rózsaszálam?” kérdés áll)

1

Életművek: 3. Versszak: emlék és valóság összevetése, a búcsúformula az érzelmek lehiggadását, a megnyugvást közvetíti. Minek nevezzelek? Petőfi a hitvesi költészet megteremtője (Szendrey Júliának írta) A rapszódia (óda) a megnevezés hiábavaló kísérleteivel érzékelteti Júlia eszményi tökéletességét. (Műfaja: romantikus óda, tárgya egy magasztos eszme) Versszervező elem: a refrénben feltett kérdés, az egyes szakaszok a kérdésre adott válasz lehetetlenségét közvetítik. (késleltetés) A nyelv kevés arra, hogy kifejezze az érzéseit. Láncszerű metaforaszerkezet. (képek kapcsolódása, komplex kép. /pl. Szem – csillag – sugara – patak - tenger/) Hiperbolikus, túlzó képekkel jeleníti meg szerelmét. Szeptember végén Műfaja: elégia, a koltói mézeshetekben íródott. Témája a szerelem, a boldogság, illetve az ember mulandósága. A közvetlen tájszemléletből induló ellentétet (völgy↔bérc, virág↔hó, nyár↔tél) gondolja tovább és értelmezi a lírai én. A négy évszak egymás után felvillanó képébe a feltartóztathatatlanul rohanó idő érzete vegyül. („Elhull a virág, eliramlik az élet…”)→ ez a halál gondolatát ébreszti fel a lírai énben. →megrendítő. Az özvegy képének látomása hívja elő a hitvesi hűtlenség gondolatát, amelyre a halálon túl is tartó hűség a válasz. SZEPTEMBER VÉGÉN Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldell a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár, S még benne virít az egész kikelet, De, íme, sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet… Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? Oh, mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könnyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!

2

Életművek: Beszél a fákkal a bús őszi szél… Műfaja rapszódia, szintén a koltói mézeshetek alatt keletkezett. A kompozíció itt is az ellentétre épül, amely a beszélő helyzete és gondolatai között feszül (idill↔látomások). Az idill tökéletességét a szerelmes és szerelmese kettőse teszi teljessé (refrén), a férfi azonban ahelyett, hogy átadná magát ennek a nyugodtságnak, békének, látomásokkal gyötrődik („A jövendő korjelenései…”). A „Szabadság, szerelem…” epigramma kettősége e versben nem eszmeként fogalmazódik meg, hanem a mindennapok szintjén. A költeményben a víziók, látomások és társadalmi problémák metaforikus, expresszív képei váltják egymást. Pátosz, fennköltség, erős érzelmi töltés és gondolatiság jellemzi a szöveget, amelyet a refrén nyugalma ellenpontoz. Megjelenik annak a szerepnek (próféta, vátesz) néhány motívuma, mely politikai költészetében meghatározó (pl. A XIX. Század költői, Az ítélet).

A versekben megjövendölt látomások beteljesedése (életrajzi események) A „Szeptember végén” című versében már a házasság elején, a mézeshetek alatt megjövendöli, hogy halála után Júlia, „elfogja” hagyni, s új férfit fog szeretni. Ez be is teljesül nem több mint egy évvel Petőfi halála után. A „Beszél a fákkal a bús őszi szél…” kezdetű versében a szabadságharcot és küzdését jövendöli meg, ami egy évre, a vers keletkezésére be is következik. A szerelmi költészetet Petőfi teremtette meg, ami később Ady és Radnóti folytattak.

3

Életművek:

2.

Arany János balladái

Irodalmi háttér A ballada népköltészeti és műköltészeti kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz. Általában tragikus témát dolgoz fel, de vannak komikus, vígballadák is. Epikai jellege abból fakad, hogy történetet beszél el, ugyanakkor a cselekménye a szereplők drámai párbeszédeiből vagy lírai monológjaiból bontakozik ki. Cselekménye a lényeg kiemelésével, a fordulatokra való összpontosítással sűrít, elhagyja a mellékes körülményeket. Így az elbeszélés szaggatott, homályos, drámai lesz. A külső történések többnyire jelzésszerűek, a szereplőkben zajló lelki folyamatok, lélekállapot-változások kerülnek előtérbe, ami lírai vonás. A ballada többé-kevésbé folyamatos történetmondásra épülő, elégikus vagy humoros változata a románc, ami önálló műfajnak tekinthető. Jellemző rá a balladai homály, szaggatottság. Goethe: „A ballada az az őstojás, melyből a költészet madara kikel.” Greguss Ágoston: ”A ballada tragédia dalban elbeszélve” „A népballadák a magyar költészet legékesebb virágai.” Thomas Percy indította el a népballadai kutatásokat. Csoportosítások:   



hangulatuk szerint (tragikus /Ágnes asszony/, víg /Pázmány lovag/) tárgya szerint (népies /Ágnes asszony, Hamis tanú/, történelmi /V. László, Zách Klára/) világképük szerint:  Ősi: alapja lehet rege, monda, legenda, mese: egyszerűség. Bonyolult ábrázolások leegyszerűsítése. Fontos a gondviselés, általa a világ rendezetté válik. Hősiesség, bátorság, becsület. (pl. Mátyás anyja, Török Bálint, Pázmány lovag)  Mélylélektani balladák: árnyaltabbak a jellemek, összetettebb. Megjelenik a bűntudat és annak elfojtása. Az elrendezettség felbomlik, de a harmónia visszaszerzéséért küzdelem folyik, s végül a harmónia visszaáll.(pl. Ágnes asszony, V. László, Walesi bárdok, Szondi két apródja) Szerkezeti csoportosítás:  Egyszólamú ballada: Egy cselekményszálon vezeti el, időrendi sorrendben a történetet.  Többszólamú ballada: A cselekmény több szálon fut, nem feltétlenül időrendi sorrendben.  Körkörös ballada: A cselekmény egy szálon fut, s egy esemény keretbe rendezi a balladát.

Arany balladáiban a drámai előadásmód, epikus műfaj, sűrített cselekmény, szaggatott előadásmód, sok drámai párbeszéd, legtöbbször tragikus történet a jellemző.

4

Életművek:

Arany balladái A szabadságharc bukása után kudarc érte, elveszítette lakását és állását. Az 1850-es évek elején Arany János nagy világnézeti és érzelmi válságba került. Rájött, hogy számára a nemzeti költői szerep nagyon fontos (nemzeti öntudat növelése). Áttételesen szólaltatja meg gondolatait. Műveit tárgyiasította, s a cenzúrát elkerülve ebben a műfajban eszmei és politikai hátteret írhat, amikről közvetlenül nem írhatna. Általános jellemzők Arany balladáiban:          

Drámaiság a meghatározó Cselekménye rövid, tömör Balladai homály Szaggatott előadásmód Sok az ismétlődés Szereplők: árnyalt, hatásos jellemrajz Szövegtípusok keverednek egymással (leíró, elbeszélő, párbeszédes)→ indulatokkal teli Képes beszéd (sok költői kép, természeti képek) Tárgya: bűn és bűnhődés kérdése Történelmi balladái: a kor politikai viszonyaira utalnak, a nemzeti öntudat erősítése, a remény volt a célja.

Ágnes asszony Népi ihletésű, lélektani ballada. Háromféle olvasata van:  Jogi olvasat: Ágnes asszony skizofréniás (tartós elmezavar), s gyilkosság felgyújtására lehetne ítélni. Mindenképpen börtönbe kell mennie. Monománia: mindig ismétli tettét élete végéig.  Mítosz szintjén lévő olvasat: Danadiák: 50 lánytestvér megölte ifjú férjeiket nászéjszakáikon. Bűnhődésük: a túlvilágon egy lyukas kancsót kellett cipelniük egy helyre tele vízzel. →Ágnes asszony munkája hiába való munka.  Metafizikai olvasat (túlvilági): Szerető elcsábítása bűn felgyújtásra, hogy megölje férjét →bűn. Egész életén át vezekel, Isten megkegyelmez, s feloldozza a bűnéből. Szerkezete:  1-4. versszak: Ágnes tettének kitudódása. Minden versszak ugyanazzal a sorral fejeződik be. (2 Kor1-1)  5-19. versszak: A börtön magányában elhatalmasodó lelki ismeretfurdalás áll a középpontban. Fény: remény. Fontosak a színek: fehér lepel (tisztaság), fénysugár. Tárgyalás  20-26. versszak: A rögeszmévé vált mosás. Fekete-fehér. Az ábrázolás lélektani irányultságát tükrözi a szerkezet is. →A 2. Rész a legfontosabb: itt van leginkább szó a lelki világról. Ágnes személyiség változása: Először környezetének ítéletétől fél, később saját bűnétől irtózik (megbomlik), belső zavarodottság→ rögeszmés cselekedet. Lelki megtisztulás vágya: a lepel tisztítása. Érződik a részvét, de általában az elbeszélő nem értelmez. Nem csak a bűnét látja, hanem a szenvedést is. Ezt mutatják a strófabezáró sorok: „Ó irgalom atyja ne hagyj

5

Életművek: el!” Gyakran írja: „szegény Ágnes” →Az elbeszélő érzése egyértelmű („Liliomról pergő harmat”, „Hattyú tolláról pergő vízgyöngy” /Ágnes= bárány/ →tisztaság, ártatlanság) Szondi két apródja Versformája: zaklatott menetű, váltakozó ritmusú anapesztusi sorok. 1-2 versszak: a három jelképes erejű színhely leírása (a rommá lőtt vár – a hazaszeretet jelképe, Szondi György sírja a szemközti dombon – a hősi felmagasztalás jelképe, a „völgyben alant” – a győztesek alantas diadalmámorának szimbóluma. A leírást a drámai párbeszéd váltja: a páratlan strófák az apródok énekét, a párosak a török küldött beszédét tartalmazzák →többszólamú ballada. Időkeveredés: Az apródok dala =múlt, a török küldött beszéde =jelen Értékszembesítés: két különböző erkölcsi világ egymásnak ellentmondó értékrend. (köztük nem lehet érintkezés.) (7.-es füzetben megnézni a Walesi bárdok elemzését)!

Kitekintés 1877-1882-es, utolsó írói korszakában írta Arany az Őszikék balladáit. Ezekből a művekből már eltűnik a gondviselés, a harmónia. Jellemző a depresszió. Széttöredezett világkép. Elmarad a történelmi áthallás, fő téma a népi hiedelmek világa, a bűn és bűnhődés, szerkezetileg a többszólamúságot kedveli. Memoriter:

A walesi bárdok

Edward király, angol király, Hogy nézni is tereh; Léptet fakó lován: S mind, amiket e szép sziget Hadd látom, úgymond, mennyit ér Ételt-italt terem; A velszi tartomány. S mind, ami bor pezsegve forr Van-e ott folyó és földje jó? Túl messzi tengeren. Legelőin fű kövér? Ti urak, ti urak! Hát senki sem Használt-e a megöntözés: Koccint értem pohárt? A pártos honfivér? Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek! S a nép, az istenadta nép, Ne éljen Eduárd? Ha oly boldog-e rajt’ Vadat és halat, s mi az ég alatt Mint akarom, s mint a barom, Szem-szájnak kellemes, Melyet igába hajt? Azt látok én: de ördög itt Felség! Valóban koronád Belül minden nemes. Legszebb gyémántja Velsz: Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Földet, folyót, legelni jót, Ne éljen Eduárd? Hegy-völgyet benne lelsz. Hol van, ki zengje tetteim – S a nép, az istenadta nép Elő egy velszi bárd! Oly boldog rajta, Sire! Egymásra néz a sok vitéz, Kunyhói mind hallgatva, mint A vendég velsz urak; Megannyi puszta sir. Orcáikon, mint félelem, Edward király, angol király Sápadt el a harag. Léptet fakó lován: Szó bennszakad, hang fennakad, Körötte csend amerre ment, Lehellet megszegik. – És néma tartomány. Ajtó megől fehér galamb, Montgomery a vár neve, Ősz bárd emelkedik. Hol aznap este szállt: Itt van, király, ki tetteidet Montgomery, a vár ura, Elzengi, mond az agg; Vendégli a királyt. S fegyver csörög, haló hörög Vadat és halat, s mi jó falat Amint húrjába csap. Szem-szájnak ingere, „Fegyver csörög, haló hörög, Sürgő csoport, száz szolga hord, A nap vértóba száll,

6

Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!”

Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden velsz énekest! Szolgái szétszáguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. –

Máglyára! El! Igen kemény – Parancsol Eduárd – S Edward király, angol király Ha! Lágyabb ének kell nekünk; Vágtat fakó lován: S belép egy ifjú bárd. Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. „Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Ötszáz, bizony, dalolva ment Szüzek siralma, özvegyek Lángsírba velszi bárd: Panasza nyög belé. De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!…” Ha, ha! Mi zúg?… mi éji dal S int a király. S elérte még London utcáin ez? A máglyára menőt. Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Áll néma csend; légy szárnya bent, Kobzán a dal magára vall, Se künn, nem hallatik: Ez ige hallatik: „Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.” „Elhullt csatában a derék – No halld meg, Eduárd: Ha, ha! Elő síp, dob, zene! Neved ki diccsel ejtené, Harsogjon harsona: Nem él oly velszi bárd. Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: De túl zenén, túl síp-dobon, Átok fejedre minden dal, Riadó kürtön át: Melyet zeng velszi bárd.” Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. Meglátom én! – S parancsot ád

Életművek:

3. Ady Endre Istenes költészete Általános jellemzők Ady személyisége: prófétaszerű, teljességvágy, szimbólumrendszer, látomásosság egyéni mitológiája, léttitkok, létharc, váteszszerep, büszke öntudat, küldetéses költő, szimbolista. Szecessziós látásmód, szereplíra, önfeltárulkozás. A gondviseléshit megrendüléséből fakadó modern Isten-élmény jellemzi, az Istenkeresés valójában a költői én támaszkereső lelki szükséglete. Isten és ember összetartozása személyes kapcsolatként vagy annak hiányaként jelenik meg a versekben, épp úgy, mint Balassinál. Az Isten és a lírai én viszonya mindig ellentmondásos, mind a beszélő, mind az Isten különféle helyzetekben, lélekállapotokban, reakciókban tűnik fel a szövegekben. A nyelvhasználat sokszor biblikus, régies (archaizáló) vagy épp köznapi, személyes, közvetlen, lefokozott, profán kapcsolat. A gondviselésben való hit megrendül, ezzel viszonya ellentmondásos lesz. A versekben mindenféle emberi érzés megjelenik. Általában a versek előtt a Bibliából vesz idézetet. 1912 után minden kötetében van Istenes versciklusa, az első ilyen Istenes ciklusa az „Illés szekerén” című kötetben volt. Ady Istenképe egy összetett, különös megfoghatatlan jelenség: „Isten van valamiként, minden gondolatnak az alján.”

Versek A Sion-hegy alatt A központi szimbólumban a Sion-hegy van, ami egy helyszínt jelöl meg. Ady a Sínaihegyet – ahol Isten a tízparancsolatot kiadta – kapcsolja össze a Sion-heggyel, ahol a Salamon temploma épült és a frigyládát is itt őrizték. Megjelenik ugyanakkor a hegytoposz is, ami a szilárdságot és az erőt jelképezi. A lírai én találkozni szeretne Istennel, s a találkozás vágya mindkét félben ott van, mégsem jön igazán létre. Az alaphelyzet a Sion-hegy alján játszódik, s az utolsó versszakban Isten felszaladt, de a lírai én lent maradt. Megjelenik a lent, és fent ellentéte. (Lent =emberi szféra, fent =tapasztalaton túli /transzcendens/). A kettő közötti út átjárhatatlan. A vers látomásos balladaszerű történetnek is mondható, melynek két szereplője van: Isten és a lírai én. Groteszk Istenkép, komikus: Isten egy ősz öregemberként jelenik meg, ez egy profán kép, ami azt jelenti, hogy hétköznapi képekkel írja le, mintha a nagyapjáról beszélne. („bús, kopott öregúr.”, „tépedten, fázva”, „fehér szakálla borzolt.”). Isten szerepe: „Rorátéra harangozott”: ez az advent, a várakozás ünnepe. A lírai én kezében lámpás volt, ami a keresés szimbóluma. „Rongyolt, megviselt lelkében a hit”, „eszében régi ifjúság, emlékek”: „tékozló fiú”: hitehagyottan visszatérne az Úrhoz, mert a felnőtt ember elfeledte a gyermeki bizalmat. „Istenszag”: Isten közelsége. Az atmoszférája mitikus: „nyirkos, vad, őszi hajnalon” Megvolt a találkozás, de nem tudott mit mondani Istennek, még egy imát és a nevét sem. Az Isten utáni vágy megvolt benne, de nem tudott vele találkozni. Alapmagatartás: keresés, visszatalálás Istenhez, az a lelki nyugalom, amit gyermekkorában érzett. Az Istenbe vetett hit meghalt (Nietzche). A vers beszédmódja széttartó: egyszerre van jelen a zsoltár, biblikus, archaikus, régies beszédmód és a profán is. Patetikus (fennkölt) és ironikus is. Istenképe szent és hétköznapi. A Sion-hegy alatt kérdésfelvetésének hátterében minden bizonnyal a metafizikus világmagyarázatok válságának, az egészelvűség megrendülésének tapasztalata áll,

7

Életművek: amely azonban nem mond le a teljesség utáni vágyról. Ezt a teljességet azonban már csak a műalkotásban véli újraalkothatónak. Az Úr érkezése Háborúból vagy űzetésből jött, s csak Isten jött oda hozzá és átkarolta. Isten-szeretetét írja le ebben a versben. Ha mindenki elhagyja, Isten még akkor is ott van mellette. Ha az ember észre sem veszi, akkor is ott van mindig mellette, csendesen óvja. Csak akkor szólunk Istenhez, amikor nagy bajban vagyunk, pedig ő mindig ott van. AZ ÚR ÉRKEZÉSE Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborús éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. Krisztus-kereszt az erdőn Egy gyerekkori emléket ír le: ellenkezés, vágy. Bűnbánata van, mert 20 évvel ez előtt nem úgy viszonyult Istenhez, mint ahogy kellett volna. Bosszús, halk virágének Egy zsoltáridézettel kezdődik a vers (71. zsoltár, 9-11. vers). Saját magát Isten virágoskertjében fekete rózsának látja, ahol a virágoskert az egész világot jelenti, s itt mindenki virág, vagy legalább is valamilyen gaz. Mondanivalója: sok ellensége volt Adynak, akik elől védelmet akart, s ily módon fejezte ki magát Isten előtt, még egy zsoltáridézettel a segítségkiáltás biblikus mivoltát mutatja, mégis a virágoskerthasonlat hétköznapivá teszi. Istent, mint egy kertészt mutatja be, aki minden virágra gondot fordít. Köszönöm, köszönöm, köszönöm Mindent megköszön, ami körülötte volt: mindent, amit látott, hallott, érzett, ugyanis érezte, hogy ezekben mindben benne van az Isten. Megköszöni az édesanyját, gyerekkorát és a születését is, s ezzel azt akarta kifejezni, hogy szerinte nem hiába való az élet, és szeret élni. Még a negatív dolgokat is megköszönte: megköszöni bűneit, mert később tanult belőlük, így abban is volt valami jó… Valamint megköszöni a csókot, a hitet, a kétséget és a betegséget is. A vers zárásaként a halált, magát is megköszöni, ezzel pedig azt szerette volna kifejezni, hogy már belenyugodott a halál gondolatába, ő már kész bármikor meghalni. Imádság háború után Ady eme verse az „Illés szekere” című kötetében jelent meg, ami csak Istenes verseket tartalmaz. Mindenben csalódott, s szeretné megtalálni a békét Istenben, de csak úgy tud Istennel kibékülni, ha magával is kibékül. A lelki csonkaságát a testében mutatja meg. Ez az egész úgymond egy háború utáni harc.

8

Életművek: Hiszek hitetlenül Istenben A versben megjelenik a jó utáni vágy és annak az elérhetetlensége. Meg van benne, az Istenben való hit, és annak a vágya, de az Istennel való találkozás hiányos. Bűnbánatot vall e miatt. Ez egy bűnbánó vers. Istenhez hanyatló árnyék A 109. zsoltár idézetével kezdődik a vers. Mondandója: Az egyedüli megnyugvást csak Istenben találhatja meg, s valami mindig visszaviszi Istenhez. Istenes költészetében hasonló volt József Attila.

9

Életművek:

4.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Regényei Kosztolányinak az 1920-as években volt a prózaíró korszaka, ez volt a második alkotói korszaka: 1. Néró a véres költő: művészet kérdései, filozofikus regény. 2. Pacsirta: lélekábrázolás, ösztönén elnyomása. 3. Aranysárkány: egy tanár élete, aki félni kezd a gyerekektől, s nem jó a magánélete, az öngyilkosságba menekül. 4. Édes Anna Kosztolányi ekkor ismerkedik meg Freud tanaival, Ferenczi Sándor munkásságával és a lélekelemzéssel. Unokatestvére, Csáth Géza orvosként is a lélekelemző módszerek híve és terjesztője, s ez is hat Kosztolányira. Ezért van az, hogy a regényeiben a hősök tudata áll a középpontban, és az olvasóra hárul az értelmezés is.

Édes Anna A XIX. Századi regény és a XX. Századi regény különbségei: befelé fordulás, a lélektaniság erősödése, a tudat megjelenítése, a hagyományos cselekménymondás visszaszorítása. A XIX. Századi regény ábrázoló funkciója erős, kívülről láttat, bemutat, jellemez, az író ítélkezik, szereplőit tudatosan mozgatja, míg a XX. Században a lélektaniság erősödése az egyént úgy helyezi központba, hogy ne kívülről láttasson. Különösen erős ez a törekvés Freud tanainak megjelenését követően, a tudattalan fogalmának megismerésével, hiszen a tettek ez által nem mindig okolhatók, a hagyományos logika nem működik. 1919-1920-ban játszódik, a Tanácsköztársaság bukása után. A történelmi háttér keretbe rendezi a regényt. (1922-ben van vége.). Itt a szóbeszéd jut meghatározó szerephez. A szocializmusban a cseléd és az úr problémájaként értelmezték. Kosztolányi viszont a társadalmat okolja Édes Anna viselkedéséért. Egy latin szöveggel, egy imával kezdte a regényt, amivel előre kéri Istentől a feloldozást. Az imát egy katolikus temetési szertartásból vette, amiben az állt, hogy Krisztus kegyelmezzen a bűnösnek. Ezzel előreutal, s próbálja felmenteni Édes Annát, és kéri, hogy az olvasók ne ítélkezzenek. Az alaphelyzetet valójában Édes Anna érkezése teremti meg. A cselekmény meghatározóan zárt térben, Vizyék polgári lakásában játszódik. A regény kevés szereplőt mozgat. A műben az úgynevezett gyakorító elbeszélés uralkodik. Ez az elbeszéléstípus csak egyszer mond el olyan eseményeket, vagy történéseket, amelyek egyébként többször ismétlődnek. →Feszültségkeltés. Édes Anna és Vizyék kapcsolatára épül a regény, a központi kapcsolat Anna és Vizyné között van. Létük behatárolt, nincs sok kapcsolatuk a külvilággal. Anna cselédként él és dolgozik, s látszólag beleszokik új helyzetébe. Anna önkifejezésének egyetlen lehetősége a munkája volt, ami viszont mértéktelenül monoton. Anna idegenérzetét a kommunikációképtelensége is megmutatja, mivel fél attól, hogy nyelvhasználata miatt kinevetik (a városi-polgári nyelvhasználattól eltérő nyelvi kódja van). Az elbeszélő azonban fokozatosan építi tudatalattijába azokat az elemeket, amikből a „robbanás” következhet. Pl. A rossz szagok, a neki nem tetsző nevek, a megalázó szerelmi történet, az alamizsnának tűnő piskóta. Ami a hős számára felfoghatatlan, azt csak az érzékszerveivel (szaglás, látás) tudja felfogni. Anna belső világáról az érzékszervei által kapunk képet, nyelvezete redukált. Kapcsolataiban folyamatos 10

Életművek: tévesztés volt: összekeverte a börtönt az otthonnal. Rövid időre Patikárius Jancsi szabadította föl Édes Annát, ekkor boldog volt. A szeretet (szerelem) kizökkentette az eddigi életéből, de utána visszazökkent, amikor vége, lett a kapcsolatnak. A gyilkosság előjelei:  A mű elején alig evett, az utolsó éjszaka viszont sokat.  Régebben nem szerette levágni a csirkét, az utolsó éjszaka viszont brutálisan lefejezte.  Az elején lassú, nyugodt, precíz, pontos volt, a végén pedig ideoda kapkodott, összetört egy tükröt, felborított egy szekrényt. A gyilkosságot nem tudatosan követi el, a bírósági tárgyalás pontos képet ad ösztönös viselkedéséről. Druma Szilárd koronatanú szerint Anna előre tervelhette ki ezt a gyilkosságot. A tárgyalást Moviszter zárta le, aki az író szócsöve (rezonőr): Ő egy orvos, akinek figyelme mindig a szenvedő egyesre irányul. „Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien.”, „Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel” →gépet csináltak, belőle. Moviszter beszélő név: moveo („megindítva érzem magam.”)+ magister (mester): A tárgyaláson viszont védőszava nem érdekelte senkit.

A mű olvasata A regény olvasati próbálkozásai:  Cseléd ↔Úr. (szocializmusban találták ki)  Társadalombírálat  Pszichológiai olvasat Megjelenik Freud elmélete, ami szerint minden baj és bűn forrása a szeretetlenség, és ez vezeti el az embert a halálhoz. Az ember szétosztott, több rétegből áll, s ebből áll ki személyisége:  Ösztönén: a személyiség legősibb, tudattalan énje, a lázadás, agresszió székhelye→ szexualitás, szeretet elfojtása ↕  Felettes én: erkölcsi normák, társadalmi ideálok  Ego: reális én: az ösztönén és a felettes én harcából alakul ki. A különféle ének megfigyelhetőek Édes Anna életében. Nem mindentudó az elbeszélőmód, mert az ember belső világáról nem kapunk tökéletes képet, mivel az kiismerhetetlen. (E/3). A nyelve kevés az ember kifejezéséhez. (gondolatok, érzelmek). Kosztolányi nem hitt az emberi pszichikum hagyományos művészi megformálhatóságban és kifejezhetőségben. Édes Annát sokszor összehasonlítják Raszkolnyikovval. Édes Anna Nem előre eltervezett gyilkosság. Nem tudja tettének okát. Egyből beismeri tettét

Raszkolnyikov Előre eltervezett gyilkosság. Tudja tettének okát. Nem ismeri el egyből a bűnét.

A mű üzenete: az emberi közömbösség romboló hatása, a részvét és szánalom hiánya.

11

Életművek:

5. Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája Babits pályaképe Irodalomszervező tevékenysége: A Nyugat főszerkesztője, és meghatározó alakja volt. (Halálával megszűnt a Nyugat, ennek utolsó száma Babits-emlékkönyv volt.). Tanárként működött, magyart tanított a folyóirat szerkesztése mellett. 1927-ben a Baumgarten alapítvány kurátora (elnöke) lett. Értékőrző magatartása a háború alatt: Egész életében teljességgel szemben állt a háborúval. A háború hatására a költő feladja a külvilág eseményeivel szemben kialakított távolságtartó magatartását, és a háborús propagandával szemben hitet tesz a felvilágosult emberiség eszménye mellett. Betegsége: 1934-től légzési panaszokkal küzdött, s 1937-ben felfedezték, hogy gégedaganata van, s e miatt sokáig nem tudott beszélni. Szembenézés a halállal: A lét végső kérdései felé fordul: személyesség, elégikus hangnem, irónia és/vagy önirónia.

Jónás könyve (1938) és –imája (1939) A Jónás könyve a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére reflektáló jelleggel értelmezi, illetve írja újra az ószövetségi történetet. Ez a mű egyenes folytatása és lezárása Babits etikus magatartásának; egyszerre: ősi és modern; mítosz és aktuális világtörténelem. Műfaja: elbeszélő költemény: egy régmúlt korban megírt történetet ír át: parafrázis. A bibliai történet parafrázisa (eltérések: a Szentírás prófétája felajánlja a hajósoknak, hogy vessék tengerbe, Babits Jónása megbújik a hajófenéken; az ószövetségi történetben Ninive lakói megtérnek, Babits történetében kigúnyolják a prófétát →a második világháború előestéjén a költő groteszknek, érzi helyzetét.). Amikor ezt írta, már nem tudott beszélni, s kórházban, betegágyon írta. Szerep-vers: a szökött próféta egy önarcképet jelenít meg. Babits összehasonlítja magát Jónással: a küldetése nem ment neki, mert nem hallgattak rá, ezért perlekedett Istennel, majd visszavonult a magányba (a két sors teljességgel összeegyeztethető). A küldetés beteljesítése minden ember feladata. Babits küldetése az irányadás volt. A remény és bizalom hangja van jelen. Rádöbben arra, hogy mindhalálig be kell teljesíteni a küldetését, még felmetszett gégével is. Szenvedés nélkül a lélek önvizsgálata lehetetlen. A költő feladata: iránymutatás, erkölcs vigyázása. Négy részből áll, ugyan úgy, mint a Bibliában. Ezekben a részekben a külső és belső helyszín együtt van jelen. (A másodikban magával, míg a negyedikben Istennel perlekedik.) Drámai szerkezet:   

Jónást hívja az Úr, de Jónás megszökik Az Úr megbünteti, majd megmenti Jónás meggyőződésből hirdeti Ninive pusztulását, de Ninive nem pusztul el.

Példázatként is lehet olvasni: a sorsa ellen menekülő ember példázata. Fő mondandója: Isten irgalma. Ninive a mai emberiséget jeleníti meg, míg Jónás magát a költőt. Bűnök: paráznaság, csalás, tisztességtelenség (árusok, színészek, királyi udvar) Nyelvezete archaizált, patetikus, ironikus.

12

Életművek: Jónás alakja: Méltatlan az igehirdetésre: „rühellve a prófétaságot”, elfut küldetése elől, fogadkozik, kifogásol, kételkedik. Nem ismeri a jövőt, tehát igazából nem is próféta. A bűn következménye a büntetés, vagyis az Úr megleckézteti: Jónás a cethal gyomrában ráébred: „ki nem akar szenvedni, kétszer szenved”; a szenvedés során prófétává válik, vállalja azt, mégis: megszégyenített hős. Kevélysége miatt kudarcot vall. Jónás nemcsak Ninive ellen harcol, az Úr ellen is, sőt legnagyobb harcát önmagával szemben kell megvívnia. Babits nem felmagasztalja Jónást, éppen ellenkezőleg: elmarasztalja. Ennek közei: gúny, öngúny, groteszkség, irónia. Az Úr alakja: Az én-felettes, aki azonos énnel, és aki nem azonos, akivel szembeszegül az én, és akit szolgál. Bölcseleti igény, filozófiai, etikai mondanivaló. Babits belső vívódásának kivetülése: a konfliktus élesebb a bibliainál. Ugyanakkor az Úr, az igazság és a közvetítő (próféta) szorosan egybetartozik. Stílusa: összetett, többrétegű: archaizáló (biblikusság), neologizmusok (oda nem illő szavak) A két pólus egysége szöveg mögötti (az én és az én-felettes viszonya) Jónás

Úr

 „A szó tiéd, Te csak prédikálj, Jónás,

a fegyver az enyém. Én cselekszem”

 Helyesen ismeri fel az emberek vétkeit, De az ítélkezés nem az ő feladata.

Az igazság személytelen, a látomás Fontos, nem a látó

 Eszköz csupán az Úr kezében Pótolható: „Jönnek új Jónások”

Örök: „Van időm, én várhatok.”

 Az apokalipszis (a pusztulás) rémképét Vetíti az emberek elé

Türelem, építés, tevékeny humanizmus (a tök példázata)

 Nem tud megbocsátani – átkot kiált, Megtorlást és bosszút követel.

Megbocsátás, a mindenek fölötti Szeretet, kegyelem

 Ószövetségi erkölcs (Szemet szemért elve)

Újszövetségi erkölcs

 A társadalom morálja

Időtlen, egyetemes parancs

 Babits énjének társadalomkritikai Vetülete

Babits énjének etikai vetülete

 Babits testi-lelki félelmeinek kivetülése (Jónás kudarcának okai: gyáva, kevély, Korlátolt)

Isten igéi Babits meggyőződését formálják tanítássá

 Naturalista, profán; önirónia Gúny, groteszkség

Pátosz

13

Életművek:

Üzenete a mai korra Babits fölismeri, hogy az emberi kultúra és gondolkodástörténet évezredes folyamata – mely akár célelvű, akár körkörös – nem zárulhat le a fölhalmozott értékek pusztulásával. Az ember felelőssége az értékek védelme és megőrzése. A Jónás könyvének, morális hitvallásának ma is érvényes az üzenete. Tanulság: kell próféta, csak máshogy, mint ahogy Babits/Jónás gondolta. Több bölcsességgel, alázattal, kevesebb indulat, düh. Támadni kell mindent, ami rossz, de nem szabad elpusztítani az egészet. Mindenben meg kell találni a jót. A küldetésben akkor is bízni kell, ha kimenetele bizonytalan. „Vétkesek közt cinkos, aki néma” JÓNÁS IMÁJA Hozzám már hűtlen lettek a szavak, Vagy én lettem, mint túláradt patak Oly tétova céltalan parttalan S úgy hordom régi sok hiú szavam Mint a tévelygő ár az elszakadt Sövényt, jelzőkarókat, gátakat. Óh bár adna a Gazda patakom Sodrának medret, biztos utakon Vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rím előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később, mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnök, A régi hangot s, szavaim hibátlan Hadsorba állván, mint Ő súgja, bátran Szólhassak, s mint rossz gégémből telik És ne fáradjak bele estelig Vagy míg az égi és ninivei hatalmak Engedik, hogy beszéljek s meg ne haljak.

14

Életművek:

6. József Attila kései költészete Életrajzi háttér 1936: „Nagyon fáj” című utolsó verseskötete: felerősödik benne a Ferudi pszichoanalízisből átvett szublimáció esztétika: a tudat mélyéről feltörő ösztönös érzelmeket – indulatokat formafegyelemmel írja le. Létválság, szanatóriumok, skizofréniás betegség. Sok ekkor az önmegszólító vers, melyekben a gyermeki énjét szólítja meg. Előjönnek az apa – Isten – gyermek, a bűn és az anya – nő motívumai. Ez a kötet tartalmazza a legtöbb létösszegző verset, valamint a társadalomért érzett felelősége is megjelenik benne. (Például: A Dunánál) Istenes versek Balassinál: Isten partner és egyenrangú fél, így perlekedik Istennel. Követeli Balassi a bűnbocsánatot, de az alázat hangja is nagyon erős. Ady mindegyik versében más Istenkép jelenik meg. A Hitre való törekvés, jellemző rá. József Attila, mint nyugtalan költő mindig Istenben keresi a bizalmat. Nem emel föl A panaszzsoltárok hangulatát idézi a vers. Egy kilátástalan léthelyzet jelenik meg: egyedül megoldhatatlan. Válságba kerül, kiutat, segítséget kér Istentől. „Fogadj fiadnak”, vagyis legyen valaki, akihez tartozhat. A személyiség szétesettsége van benne, mert kéri Istentől, hogy fogja össze. Ő legyen az oltalma a lírai énnek. Olyanokat kér Istentől, amit a gyermek a szüleitől szokott. Benne van a szeretetvágy és a szeretethiány. A mű középpontjában az áll, hogy nem kap szeretetet. Saját magát gyermeki tulajdonságokkal ruházza fel: kíváncsi, árva, gyámolításra szorul. Saját magát Isten fiának akarja. Istenhez való viszonyulása ellentétes: dac és ragaszkodás. A „Négykézláb másztam” című vers erre válaszol, hogy magától is képes felállni, s ezért úgy segített Isten, hogy nem segített. Bukj föl az árból A „Nem emel föl” című vers párverse. Könyörgő zsoltár. A szorongatott lírai én Istenhez fordul egy válságos helyzetben. Szeretetért, oltalomért könyörög. Ugyanakkor bűntudata is van, pedig bűntelennek látja magát. A feloldozást a büntetéstől várná. Létösszegző versek Karóval jöttél… Önmegszólító vers. Téma: a személyiség bezártsága (Hét Torony-metafora) A gyökerekig, a gyermekkorig, az ifjúságig nyúl vissza; gyermekkor és felnőttkor ellentéte; a felnőttkori csalódást rendkívül nehéz elviselni (elemi létfeltételek hiánya). A felnőtt szólítja meg gyermek-önmagát (a remény nélküli a naiv reménykedőt) a romlott világban; a gyerekkor ábrándjai ellentétben állnak a felnőttkor nincstelenségével. (egy egész életen át, tartott, soha nem enyhült, 1937-ben már elviselhetetlenné vált – Balatonszárszó). Gyermeki énjét kérdőre vonja, minősíti, kioktatja. Ezzel saját magával vitatkozik: Kérdései:  Miért akart nagyot, többet magához képest?  Sok dologról „lemaradt”, pedig mindent megtett érte.  Miért ábrándozott annyit?

15

Életművek: Összetett gyermek-motívum: a szeretetre vágyó; korlátozott helyzetű (jelen esetben is az). Önmagát elsirató jelleg: poétikai eszköz a kérdőjel. A jelen kudarcának okait a múlt felől közelítve magyarázza meg. Kirekesztettség, elmagányosodás motívumai: azért lett magányos, mert túl őszinte volt. Ez nagy kitárulkozás volt felőle. Karóval jöttél: ez az egész már a születésénél kezdődött. MEMORITER: (KARÓVAL JÖTTÉL…) Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz,

Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond.

mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz.

Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered.

Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd?

Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet.

Talán eltűnök hirtelen… Számvető, érték- és Időszembesítő vers: a múltat és a jelent szembesíti úgy, hogy a jelen képe mindig magába foglalja a jövőt, az élet folytathatatlanságának a motívumát (erdőmetafora a keret); a jövő képe a halált, mint megoldást sugallja. Mivel a múlt negatív volt, a jelen és a jövő is az: ok – okozat. Csalódottság okai: Nehéz volt a gyerekkora. Vágy a célokért való küzdésért, ami nem sikerülhet. Dacossága az anyjával és oktatójával szemben. Az ifjúságát („zöld vadon”) összehasonlítja a jelennel („száraz ágak”). Bűntudat: nem tudta kiteljesíteni személyiségét; bűnné váló hibája, hogy másmilyennek hitte a létet, mint amilyen. Bravúros technika, zárt szerkezet. Közösségi versek A Dunánál Saját egyéni léte felöl közelít, s az egész közösség nevében szól. A jelen embere csak az ősök tapasztalatát elsajátítva munkálkodhat. Saját sorsát összekapcsolja a közösséggel. A Duna metamorfózisa (átváltozása) figyelhető meg: a Duna az idő és az emlékezet allegóriája. A Dunát azonosítja az anyja ölén játszó kisgyerekkel: az élet és a halál jelképe a víz. A vízbe belelátja a dolgozó ember képét is, azaz az egész társadalmat. A vizet összekapcsolja a társadalommal: különböző képekkel, mert a Duna mindennek a szemtanúja volt. Egy folyóiratban jelent meg, aminek az alcíme a „Mai magyarok régi magyarokról” volt. Saját múltján keresztül írja le, hogy a magyar emberek múltját, történelmét ismerni kell, s csak ez alapján élhet tovább az ember: vátesz költői szerep: a jelen embere a múlt ismeretében munkálkodhat a jövője felé. (A múlt mutathat irányt a jövőbe. Emlékezet= jelent formáló múlt. A vers a Duna-völgyi népek megbékülésének költői programja.

16

Életművek: Műfaja: gondolati óda: Pindarosz szerkezeti formáját megbontotta: 3 részből áll, de József Attila nem írta meg ugyanolyan hosszan az egyes részeket, s a tartalmi feloszlás sem érvényesül. Hazám A népi írók programja lett. Hét részből áll: szonett-ciklus. A nép ellen elkövetett igazságtalanságról szól. József Attila közösségi felelősségvállalásáról szól. A meditáló szemszögből jut el a gondolatokig: gondolati óda. (este történik). 2. Közösség – nemzeti nyomor: betegség, egyke, lelki restség: belenyugvás. A politikusokat okolja ezért. „Szép fajunk”: magyarság. 3. rész: a falurombolásról van szó, hatalom, nincs szabad választás 4. rész: Kivándorlás – 1,5 millió ember kivándorlása. Az Új világ mást jelent a kivándorlóknak és az otthontalanoknak. 5. rész: Nehéz munkássorsról, alacsony munkabér. 6. rész: társadalmi rétegek: paraszt – földesúr viszonya. 7. rész: A költő hűséget fogad hazájának. Megmutatkozik költői szerepvállalása: mindig az igazat mondja. („Az igazat mondd, ne csak a valódit.”) József Attila, mint Ady a Magyarság sorsával azonosul. A közösség nevében szólal meg. MEMORITER: HAZÁM 7 S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve láncon – nekem ezt nem szabad! Költő vagyok – szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót – nekem add meg boldogabb énekem! „Levegőt!” és „Thomas Mann üdvözlése” A téves és veszedelmes eszmék ellen ír József Attila.

17

Portrék:

7. Kölcsey Ferenc – Vörösmarty Mihály: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése Kölcsey Ferenc: Himnusz 1823. január. 22-én íródott, nyomtatásban először 1829-ben jelenik meg az Aurorában; Erkel Ferenc zenésíti meg; válságos korban, I. Ferenc abszolutizmusa idején születik: távlattalanság, reménytelenség. Keretes mű, műfaja óda, azon belül is himnusz. Emelkedett hangvételű mű. Fő címe műfajmegjelölő; alcíme (A magyar nép zivataros századaiból) a megszólalás módjára, a XVI. Század jeremiádjaira, siratóénekeire utal. (oka: a cenzúra, illetve az azonos történelmi sors.) A megszólított egy transzcendens erő: Isten, ő áll a mű középpontjában. Szerkezet:  1. és 8. versszak a keret; az 1. versszakban Istenhez fohászkodva áldást kér a magyar népre; a 8. versszakban módosul: szánalomért könyörög (hangsúlyos, sorkezdő helyen most nem az „Isten” áll, hanem a „szánd”); tragikusabb színezetet nyer a befejezés, megszólal a remény is: ennyi balsors után megérdemli a nemzet a jobb jövőt.  2-3. versszak: érték-gazdag múlt: a magyarok hőskora, dicsősége (honfoglalás, dús vidék, Mátyás).  4-6. versszak: tragikus múlt: váltás; Isten lesújtott ránk; büntetése: tatárok, törökök, belviszály (talán ez utóbbi a büntetés oka?).  7. versszak: sivár jelen: kilátástalanság; nincs a hazatért áldozni kész honfi. MEMORITER: HIMNUSZ A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart S nyögte Mátyás bús hadát Bércre hág és völgyre száll, Jó kedvvel, bőséggel, Bécsnek büszke vára. Bú s kétség mellette, Nyújts feléje védő kart, Vérözön lábainál, Hajh, de bűneink miatt Ha küzd ellenséggel; S lángtenger fölette. Gyúlt harag kebledben, Bal sors akit régen tép, S elsújtád villámidat Vár állott, most kőhalom, Hozz rá víg esztendőt, Dörgő fellegedben, Kedv s öröm röpkedtek, Megbünhődte már e nép Most rabló mongol nyilát Halálhörgés, siralom A multat s jövendőt! Zúgattad felettünk, Zajlik már helyetek. Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára,

Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában,

Vörösmarty Mihály: Szózat

18

S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A multat s jövendőt!

Portrék: 1836-ban íródott. Vörösmarty reformkori költészetének nyitó verse a Szózat. Megírásakor így méltatta Kossuth a művet: „Ha mást soha nem írt volna, ezen egy művével is hervadhatatlan koszorút körített homlokára.” Megírásának körülményei: 1832-1836-os országgyűlésen a haladó hazafiak az egész magyar társadalom átalakítását jelölték ki célul. A Habsburg-udvar ellentámadásba ment át, 1836-ban feloszlatta az országgyűlést, s sokukat letartóztatták, ekkor írta meg Vörösmarty a Szózatot. Eredeti eleje: „Hazádhoz. Mint szemedhez tarts híven, óh magyar.”, de 1837-ben átírta és az Auróra zsebkönyvben jelent meg. A vers címe: Szózat. Jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem (ma), valamint az ünnepélyes, emelkedett hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi. Jelentések: „ápol, s eltakar”: ma megvéd; régen: eltakar= eltemet. A haza, mint történelmileg kialakult közösség ápolhat, gondozhat, nevelhet. „nagyszerű halál”: ma: dicsőséges halál; régen: nemzethalál. „viszály”: ma: belviszály; régen: küzdelem, viszontagság, baj. A versindítás rendkívül erőteljes: a hazához való hűség. Erkölcsi parancsát fogalmazza meg. Nem Istenhez, hanem a néphez, a magyarokhoz szól. A rendületlen hazaszeretetre való felszólítást a felszólító-módú igealakok mutatják, illetve a nagy-ívű ellentétek. (élned-halnod, áldja-verjen, sír-bölcső). A vers romantikus eszközei: túlzás, választás. Idősíkok:  3-5. versszak: a hősi múltat idézi (Árpád, Hunyadi, Kuruc-szabadságharc). A múltat a jelennel az ismétlődő mutató-névmások kötik össze. (itt, ez).  6-7. versszak: jelen képei. Az egész emberiség összetartozása ad erőt a változáshoz.  8-12. versszak: a sorsdöntő jövő lehetőségeit mérlegeli. 2 választási lehetőség van: jobb kor reménye (8-10.), vagy nemzethalál (11-12.). MEMORITER: SZÓZAT Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat,

S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

Himnusz és Szózat szerkezeti hasonlósága: keretes, dicső múlt ↔sivár jelen, nemzethalál vízió. A magyarság nem érdemelne-e jobb jövőt. Mindkettő alapja: Berzsenyi: Magyarokhoz I. II. A Szózat Kölcsey alapgondolatából indul ki.

19

Portrék:

8. Mikszáth Kálmán novellái Alkotói háttér Mikszáth a XIX-XX. Században élt, őt tartják a legnagyobb magyar elbeszélőnek. (Jókait pedig a legnagyobb magyar mesélőnek). Újságíró is volt, valamint regényeket is írt. (pl.: Beszterce ostroma, Fekete város, Szent Péter esernyője, Gavallérok, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság stb.) Írói indulásának első sikerei a két novelláskötete megjelenésekor jött: 1881: Tót atyafiak (Itt a hősök mind magányosak, s a természethez közel érzik magukat.) és 1882: A jó palócok (15 rövidebb, 2-3 oldalas balladaszerű elbeszélés). Ezeket a novellásköteteit több nyelvre is lefordították. A szülőföld világa ihlette őket, a palócföld tájai: a valóság ihlető ereje: Szklabonyán született (Szlovákia területe, felvidéken van). Ezért olyan meghatározó az életrajzi háttér: patrialhális viszonyok, erkölcs, zárt közösség, érték, anekdotázás. (Majd később ez lesz, ami Móricznál megváltozik). A különcök alakjai: a körülötte megforduló emberek, valóságos alakok megidézése, az anekdoták szerepe. Szereplői parasztok: parasztábrázolása nagyon fontos. Fontos a babonákban való hit is. Az emberek egy idillikus, harmonikus világban élnek, amit sokszor a szenvedély bont fel, de a felbomlott erkölcsi rend a végén helyre áll. A természet és az ember az elején még egy közösségben élt, a pénz nem érdekelte őket. Az írói világ jellemzői: A polgárosuló, megromlott erkölcsű világ szembenállása a hegyvidék vagy valamelyik elzárt hely elszigeteltségével. Az emberek a civilizációtól távol élnek. Állandó stílusjegy: romantika, realizmus. (Söfrin Aladár: „Nem volt soha analitikus író Mikszáth.” Művei élőbeszédszerűek, jellemző rá a népnyelv: palóc nyelvjárás. A novellákat a közös szereplők és az állandó táj (Fátra) köti össze, s ezek ciklusba szervezik. (Összefüggő történetek is lehetnek akár.) Érdekes történetek, sokszor morális tartalommal. A falu világa is különösségében érdekes. A táj kitüntetett szerepben van, sokszor mesei elemek is megtalálhatóak benne. Az a fekete folt A Tót atyafiak novelláskötetben jelent meg, amiben 3 másik szintén hosszabb lélegzetű novella kapott helyet: Arany kisasszony, Lapaj, a híres dudás, Jasztrabék pusztulása; mégis ez a novella a leghíresebb. Helyszín: zárt világ: egy völgy, a brezinai birtok. A megjelenítés az idillt erősíti: mesebeli ház, harmónia, az elzártság fizikai értelemben is kézzel fogható, a falu távol van, a nagyvilág kiszorul innen, csak a legendák szintjén él. A szereplők világlátása; a faluhoz, a természethez, az egymáshoz való viszony: a szereplők (Olej Tamás, Anika, Matyi) ebben a világban harmonikusan élnek, egymáshoz fűződő kapcsolatuk a kívülálló szemével idilli, mint ahogy egész világuk is az. A természet megértő közelsége hatja át mindennapjaikat, a világ többi része mesése távolinak tűnik. Ezért fontosak a természeti jelenségek. A főszereplő Olej Tamás: magányos, zord hegyek között élő számadó juhász. Jellemző rá a lelki mélység, a természeti bensőség. Békés személyiség: Istennel, a vármegyével és a herceggel békességben él. Ő az egyetlen szereplő, akinek összetett belső világát: ellentmondásoktól sem mentes személyiségét, lelki mélységeit, gondolatait, vívódásait feltárja az elbeszélő. A többi szereplő alakja jelzésszerű, szerepük Olej Tamás erkölcsilelkiismereti drámájának, belső összeomlásának megformálására korlátozódik.

20

Portrék: A világról vallott nézetek, elképzelések, a történelemhez fűződő viszony: a történelem nem befolyásolja a brezinai völgy életét, az eseményekről pusztán hallanak. Ezért is mondható időtlennek a mű. A harmónia megbomlása, a bűn megjelenése és ennek következményei: Az idill, harmónia felbomlását a külső világ változásai hozzák magukkal. Az első változás az uraság halála s a fiatal földesúr, bár névben ugyanaz, mint a régi (Taláry Pál), erkölcsében teljesen más. Ennyi változás is elegendő ahhoz, hogy az eddigi egyensúlyt felbontsa, és az elszigetelt világot elpusztítsa. Ez csak részben a kívülről jövő erkölcstelensége, ugyanannyira a védettség naivsága is. Taláry Pál megtörve az idillikus állapotot Olej Tamás 16 éves lányát, Anikát el akarja vinni magával. Anika viszont ezzel nincs tisztában, hogy miért is akarja elvinni magával a herceg (nem feleségnek, hanem pusztán nagyúri szeretőnek akarja megszerezni Anikát), így beleegyezik a szöktetésbe. A nyitás és zárás beszédhelyzete: a nyitásban a történet jelenidejében van a beszéd, a zárásban pedig a történetre való visszatekintés (retrospekció) beszédhelyzetének a jelene. A szöveg tehát a történet jelenéből a történet elbeszélésének visszatekintő jelenébe vált. Ezzel megszünteti a történet és a történetmondás egyidejűségét, így kialakítja a történet legendaként való olvashatóságát. Az elbeszélő nem mindentudó, ugyanakkor a mű vége felé haladva Olej Tamás alakja is egyre láthatatlanabbá válik. (Nem tudjuk, hogy mit forgathat a szemében). A tűz motívuma: megtisztulás, erkölcsi fölény. A cím jelentése: Metaforikusan értendő: A felégetett akolról van szó, valamint Olej Tamás lelkiismeret furdalása is egyben: ”Aklot cserélt becsületéért”. A pusztulás jelképe, a lelkiismeret fennmaradó nyoma. „Az”: előremutató, s azt a benyomást kelti, hogy közismert história következik. Kitekintés Jókai a világ romlásáról: alapkérdés, hogy legalább szigetként meg tud-e maradni az ártatlanság? (A „Sziget” romantikus motívum). Ágnes asszonnyal is össze lehet hasonlítani, hiszen olyan Olej Tamásnak az erdő közepén „az a fekete folt”, mint Ágnes asszonynak a lepel: mindketten saját bűnüket látták benne, s ettől akartak megszabadulni.

21

Portrék:

9. Móricz Zsigmond: Barbárok Pályaképe Az ilyen novellái a harmadik pálya szakaszában íródtak, ezeknél letisztultabb, balladisztikusabb népmesei elemek vannak. Újszerű parasztábrázolás. Az 1930-as évek írói terméséből megemlíthetőek a „Rokonok (1932)” című regénye, és a „Barbárok” című elbeszéléskötete. Utolsó jelentős regénye, az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska 1941-ben látott napvilágot. Különösen jelentősek a paraszti világot bemutató művek (Barbárok, A boldog ember, Árvácska). Hiteles, mert ebben a világban nőtt fel. Kapcsolatban állt a népi írókkal. Témája: világháború hatása az emberekre. A művek nagy része tragédiával végződik.

A Barbárok (1931) Balladaszerű novella: nem hagyományos, mert balladai homály van benne és szaggatott. Naturalista: a juhászok életéről beszél. Ez egy híradás a pusztáról, az ott élő emberek zárt világáról, gondolkodásmódjáról, babonás hiedelmeiről. Drámai, riasztó, hihető történet, jelenetezés (3 jelenet, mindben más-más szereplők állnak a középpontban.). A novella egy animisztikus hitben élő, civilizáción kívüli világot mutat be, ahol érvénytelenek a hagyományos erkölcsi kategóriák. Csattanóval zárul, mivel csak 25 botot kap, holott akasztófával fenyegették. A történelmi idő jelöletlen, így nem állapítható meg, mikor játszódik a történet. Ez az elbizonytalanítás egy példázatszerű, általánosító olvasatot is lehetővé tesz. A novella a sűrítés és jelentezés elvére épül. A cím értelmezése: Ez egyben a végszó is, így témamegjelölő és előreutaló. A ridegpásztorok társadalmon kívüli „ember, kultúra alatti”, mozdulatlan zárt világa (nem beszélnek, nincsenek gondolataik, vegetálnak halálukig; az állatokhoz több közük van, mint az emberekhez). Ez a világ termeli ki a rablógyilkosokat, akik félelmetes kegyetlenséggel, lelkifurdalás nélkül ölnek. Barbárok: paraszti világ, gyilkosok, puszta, ősi hagyományok. Az alaptörténet: (detektívregénybe illő) 1. rész: a rablógyilkosság elkövetése (puszta) 2. rész: a nyomozás, igazságkeresés (Bodri juhász özvegye kutat eltűnt férje és gyermeke után), a leleplezés (a kutya kölyke ássa ki a tetemeket). (tágabb puszta) 3. rész: az igazságszolgáltatás (Szegedi tárgyalóterem) Móricznál nem a cselekményen van a hangsúly, a történet hátterében álló világ, a lelkiség foglalkoztatta (hogyan történhetett meg mindez a XX. Századi Magyarországon). Egyénített szereplők:  

Bodri juhász számára fontos a rézzel kivert, gondosan megmunkált bőrszíj, amelyet fiának szán (az animizmus babonája + szépség). Az ember alatti létből emelkedik ki az özvegy alakja; népmesékbe illő kitartással, erőfeszítéssel keresi családtagjait; hűsége, emberi jósága azt igazolja, hogy ebben a világban is léteznek igaz emberi érzések. „Fekete nő fehér ruhában”: fekete: napégette, halál, gyász, fizikai munka; fehér: ártatlanság, hűség, tisztaság.

22

Portrék:  

Veres juhászék (a gyilkosok) világa nem erkölcstelen világ, mert az feltételezi a kanonizált erkölcsi normákat, azok ismeretét, hanem erkölcs nélküli. A babonák és hiedelmek fontosabbak voltak neki, mint a lelkiismerete. A vizsgálóbíró tényszerű és indulat nélküli kijelentése („Barbárok”) az erkölcs hiányának a megfogalmazása; ő érti meg ennek a barbár világnak a „lelkiségét”; mivel tudja, hogy nem tud hatni Veres juhász lelkiismeretére, őskori, babonás riadalmára gyakorol nyomást. A bíró szerint, a parasztság képes ilyenre, akkor barbár! (Ezt a gyilkosokra, emberre, hiedelemre és jellemre mondja). A törvény példaszerűen általánosít: metaforikus cím. Visszautal a címre, és körkörösen lezárttá teszi a novellát.

Központi motívum: a szíj; ez Bodri juhász lelkének tárgyi megfelelője (animizmus). Ez a gyilkosság ürügye, ez sejtet, a beazonosítás célt szolgálja, és a leleplezésnél is fontos szerepe van. Az övnek kabalisztikus jelentése volt: rejtélyes. Babona: Saját maga alkotott tárgyba a saját lelkük kerül, amit nem lehet eladni. Ha a tárgy előkerül a halála után a halott lelke is előkerül. A mű szerkezete: In medias res: dolgok közepébe vágás. A három részre osztás egyszerre felel meg a klasszikus retorika hármas osztásainak és az ősi számmisztikának; a három rész mindegyike három kisebb részre tagolódik: (Klasszikus szerkezetű) 1) Kettős gyilkosság I/1. Bodri juhász a pusztán. I/2. A látogatók. I/3. A gyilkosság. 2) Keresés II/1. Az asszony kijövetele. II/2. A nagy vándorlás. II/3. A felfedezés. 3) Leleplezés III/1. A teljes tagadás. III/2. Az öv. III/3. A teljes beismerés. A részek közös vonása, hogy az alaphelyzetet a népmesékhez hasonlóan mindhárom egységben a hiány (nyáj, férj-gyermek, igazság) billenti ki, megindítva az egyes szerkezeti részek eseménysorát. A szerkezeti egységek között időbeli ritmusváltás van: szaggatottság, feszültségkeltés: I. II. III.

Rész: Néhány óra – a dialógusok uralkodnak, a leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik. Rész: egy esztendő – a legtöbb elbeszélő részt tartalmazza. Rész: alig egy óra – csupa drámai párbeszéd.

Mindhárom rész lassú tempóval indul, és hosszas késleltetés után következik be a tempót felgyorsító drámai történés. Az egyes részek zárlata nem oldja fel a feszültséget, így a tempóváltások a feszültségnek egyre nagyobb fokán indulnak újra. Jelöletlen idő: példázatszerűség (parabola). Sajátos nyelvezet: A népnyelv, tájnyelv („bodászott”. „köszönöm alássan” stb.; É-K, Keleti nyelvjárás.) és az irodalmi nyelv tökéletesen olvad össze. Szaggatott elbeszélőmód, az elbeszélő mindentudó és E/3-as személyű, szólama erősen visszafogott, tárgyszerű. Az elbeszélő nem magyarázza, és nem értelmezi az eseményeket, így a feladat a befogadóra hárul. A kihagyásoknak, ismétléseknek, illetve a szűkszavú, hiányos 23

Portrék: megnyilatkozásoknak a figuraalkotásban van fontos szerepe, az elhallgatások és csöndek pedig fokozzák a feszültséget. A szöveg gyakran hordoz metanyelvi üzeneteket is. Népmeseszerű a novella, tele van népmesei elemekkel. (A népmesékben általában egy fa köré íródik a történet, s itt is egy Körtefánál van Bodri juhász letelepedési helye).

Összegzés, kitekintés Móricz parasztábrázolása újszerű: az első korszak ábrázolásmódjától elbeszélésmódjában tér el, ezek már nem futnak több cselekményszálon. Kitekintés: az irodalmi szociográfiára: Illyés Gyula: Puszták népe, amiben a juhászok, egyszerű emberek életét meséli el.

24

Portrék:

10. Radnóti Miklós – a „bori notesz” A „bori notesz” története Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten zsidó polgári családban. Nehéz sorsú költő, hiszen születésekor meghalt anyja és ikertestvére is, majd 1921-ben apja is meghalt. 1940-től kezdve zsidó származtatása miatt munkaszolgálatra hívták be, utoljára 1944. Május 18-án a szerbiai Bor mellett felállított Lager Heidenauba vitték, ahol rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. Szeptember 17-én a menekülő fasiszták erőltetett menetben indították a munkaszolgálatosokat Magyarországon át nyugat felé. Az elgyötört, fizikailag teljesen leromlott állapotba került költőt huszonkét társával együtt november 9-én Abda határában (Győr mellett) agyonlőtték. 1946-ban az exhumáláskor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz, amit „bori notesznek” hívunk, mivel Bor községnél kezdte el írni. Ez a notesz tartalmazza utolsó verseit. Az első lapján, öt nyelven a következő szöveg állt: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. Egyetemi magántanár címére.” Ortutay Gyula, néprajzkutató a költő jó barátja volt, ő írta meg a „bori notesz” előszavát is, melyben kiemelte Radnóti hazaszeretetét, béke-, méltóság-, tisztaság-akarását, szeretetét, erkölcsi tisztaságát, és fölényét. A versek ritmusa, dallama erkölcsi egy. Vas István szerint e művek diadalmas tiltakozások a mindenfajta fasizmus ellen. Tartalma: 10 verset tartalmaz. Például: Hetedik ecloga, Gyökér, Á la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet és a Razglednicák, Levél a hitveshez. Á la recherche Műfaja: elégia. Intertextualitás: A címe Marcel Proust híres regényciklusát idézi, „Az eltűnt idő nyomában” címűt. Nem kronológiai, hanem fontossági sorrend van a művekben. A regényfolyam a vers ihletője, ahol a múlt és jelen összeolvad, mint egy emlékezés. A mű idill és tragédia kettőssége. Az emlékezésével a múltat idézi meg. Idő és értékszembesítő vers: Múlt Jelen Idill – régi, szelíd este; fiatal feleség; tündöklő asztal tragédia Fürge barátok: az idillt a jelzőkkel fokozza Verssorok úsztak Verstöredékek úsznak Fiatal feleség nők ráncosak Víg, szelíd este nincsen bölcs borozás Barátok ők is elhűltek, meghaltak. A barátok fontosak voltak, de a háború idején megváltoztak. Belerokkantak a háborúba. Szelíd este ↔mocskos éj: erkölcsileg romlott. Sziget, barlang: menedék, béke. Egyes szám első személyű: néma fogoly – Jajjal teli Szerbiában. Utolsó versszak: jövő – a megmaradó dolgoknak új távlatot ad, beárnyékolja a halál, a háború. Ehhez hasonlít Appolinaire-től „A megsebzett galamb és a szökőkút” című verse. Nyolcadik ecloga Ecloga: a szó jelentése szemelvény. Görög pátoszének volt eredetileg. Először Teokritosz, majd Vergiliusz (10-et írt.) és később pedig Radnóti írt ilyeneket. Teokritosz műveiben valóságos pásztorok valóságos környezetben beszélgetnek egymással a természeti idillről, Vergiliusz már a költővel azonosítja a pásztorokat, s a természeti idill egy búvóhely lesz. Ezt eleveníti fel Radnóti. Eredeti jellemzői: párbeszédesség (pásztorok), drámai monológ, hexameterek, nincs benne tragédia, és természet-közeli: pásztori, bukolikus költészet. Vergiliusnál már történelmi és politikai nehézségek is adódnak. Radnótinál már gyakran nincs párbeszéd, nincs mindenhol hexameter, archaizálja a műfajt saját korának. Nehézségei: összeköti az ókori műfajt a saját, modern eszméivel. 25

Portrék: Radnótinak ez az utolsó eclogája. Itt egy költő és egy próféta (Náhum) párbeszédét olvashatjuk. Hexameterekben íródott, de itt nincs meg az idill. Megjelenik Ézsaiás. Intertextualitás: Ninive megjelenése, Babits felidézése. Az antik, ókori irodalmat idézi meg. A vátesz költő Radnóti személye: a romantikus váteszhagyomány tovább folytatódik Radnótinál. Károlyi Biblia: „nagy haragú”, „agg férfi”. A hegyi úton találkoznak, s a próféta haragos: szemedből lobban a villám. A próféta azért jött vissza, mert írása fennmaradt, de nem fogadták meg, ezzel egy társadalombírálatot ír le. Bibliai képeken keresztül mutatja be, hogy az emberiség nem változott expresszionista képekkel. Megjövendöli a világ pusztulását, de előbb visszajön figyelmeztetni a próféta, ezzel felcsillan a remény sugara. A költőnek és a prófétának közös akarata és közös célja van, s ezzel iránymutatást akarnak adni. Hetedik ecloga Idillikus képek: otthon, Fanni (álom: szép, szabadító), kevés van belőlük. Tragikus képek: szögesdrót, burok, megtöredezett test, fogolytábor, homály, rémhírek, fogak, bolhák, fegyveres évszámok stb… Hernyóként araszolgatva. Sok tragikus kép. Erőltetett menet Nibelungizált alexandrinban íródott: 13 szótag (7, 6 tagolás) Először Walter Von Der Wolgerveide írt ilyet. A sorban a sor felénél van a cezúra. Ez egy középkori versforma: aktualitások. A megtöredezett sorok egy országutat jelképeznek, ahol a menetelő foglyok el-elesnek. Razglednicák Szerbül képeslapot jelent. Ezek rövid üzenetversek. Komor, tragikus világot mutat be mind a négy rész, amelyek összefüggnek egymással. 1.Az első 4 sor tájelemeket mutat be (hegygerinc, út, ég): Saját lelkiállapotát mutatja be ezzel, expresszionista képekkel. A második 4 sor feleségét, Gyarmati Fannit állítja szembe a kaotikus világgal. Radnóti itt szemlélődő magatartást mutat. 2.2 részből áll: első 4 sor pusztulás bemutatása, a második 4 sorban pedig az esetleges idillt mutatja be. Esetleges a „még” szócska miatt, mivel itt is hamarosan megjelenik majd a háborús táj. 3.Félelem, iszonyat, rettegés képe felerősödik. Saját sorsuk hasonló az állatok sorsához. Metonímia: század. Megszemélyesítés: század. Alliteráció az utolsó sor. 4.Ez a legdrámaibb, és egyben Radnóti utolsó műve. Itt barátja, Lovasi Miklós, hegedűművész, halálát írja meg. Az igeidőt és az önmegszólítást váltogatja. MEMORITER: RAZGLEDNICÁK: (3) Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. (4) Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. – Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. 26

Látásmódok:

11. Zrínyi Miklós és a barokk – Szigeti veszedelem 1. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk= igazgyöngy, szabálytalan gyöngy. Jellemzője: túldíszítettség, monumentalitás. Az arisztokrácia a hordozója. Kialakulásának társadalmi háttere: ellenreformáció, feudalizmus megerősödése. Célja: gyönyörködtetés, megrendítés, misztikum, diszharmónia. Zrínyi Miklós (1620-1664) Csátornyán született, dédapja Szigetvári hős volt. A családjuk jelmondata: Jó szerencse mindenek felett. Horvát bán volt. (Az Adriai tenger erre utal). Halála egy vadászbaleseten történt. 1645-1648-ig írta, s az Adriai tengernek Syrenaia- ban jelent meg először. Műfaja: eposz  eposzi kellékek:      

dolgok közepébe vágás (in medias res) seregszemle (ennumeráció) (pl.: Farkasics) fohászkodás (Szűz Máriához) (invokáció) témamegjelölés („Fegyvert, s vitézt éneklek”) (peroráció) Isteni közbeavatkozás (pl: az ördög felharagítja a törököket.) Állandó jelzők (pl.: „fene török”)

Néhány dologban, azonban eltér az ókori eposzoktól:  A korabeli magyarokhoz szóló aktuális üzenet  személyes viszonya a tárgyhoz  keresztény világkép  bűn és bűnhődés gondolata  Mártíromság vállalása  1566 versszakból áll  Mitikus hős  ellentéthatás  realitás- irrealitás Forrásai: Vergilius, Homérosz, Tinódi Lantos Sebestyén Históriás énekköltészete: epikus költemény, amely többnyire történeti eseményt dolgoz fel. Balassi Bálint vitézi költészete Az író szándéka és célja az volt, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutasson. Témája az 1566-os évi szigetvári ostrom. A mű gondolatmenete:     

A török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt. A várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. Az erkölcsi győzelem a magyaroké A várvédőkben a legkiválóbb erények jelennek meg, amiket Zrínyi példaként titulál (erkölcsi tisztaság, összefogás, hazaszeretet) Ezek ellenkezője a törökökre jellemző (széthúzás, nincs meg a bajtársiasság)

27

Látásmódok: 

A törököknek ez csak egy hódító háború

Szerkezete: A 15 énekből álló eposz 3 nagy részre tagolódik:  I-VI. Szigetvár ostromának előzményei (2 seregszemleelrettentés) Kisebb csatákban mindig a szigetváriak győznek.  VII-XIV. Maga a vár ostroma  XV. végső ostrom bemutatása: Szulimán halála, Zrínyi kivonulása és halála. A végén isteni igazságszolgáltatás: a katonákat és Zrínyit angyalok viszik fel a mennybe. A cselekmény 3 szálon indul:   

Isten rendelkezése az égben Arszlán budai pasa Szigetvár ellen indul Zrínyi és a várvédők bemutatása

Paradox tételt bizonyít be: a csatát csak erkölcsileg nyertük meg. Epizódok sorozatából áll (önállóan is értelmezhető, a fő cselekményhez szorosan nem kötődő szakasz): Demirhám- Cumilla és Deli Vid- Borbála szerelmei; galambepizód: egy galamb által kér segítséget Zrínyi. Az eposz embereszménye: Zrínyi Miklós (athleta Christi) krisztus katonája, a kereszténység bajnoka. Kiváló erényei: buzdítás, hazaszeretet, Isten követése. „A legkülönb az összes magyarok közt.”. Misztikus hős. A mű mondanivalója: 3 tábor áll szemben egymással (magyar várvédők, törökök, a költő korabeli magyarság). Az író a Szigetváriak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Erkölcsi példa. Nyelvezete: Göcseji nyelvjárásban íródott. Sok török szó, ill. kifejezés található benne. Eufrimisztikus halálleírás (szépítő körülírás). Népi etika elemei is előfordulnak benne (közmondás, szólás). Költői képekben gazdag. Verselése hangsúlyos: 4 ütemű 12-es. Az török áfium ellen való orvosság A török kiűzéséhez összefogás kell. „Ne bántsd a magyart.” 2. Pázmány Péter Zrínyi nevelője volt. A magyar ellenreformáció feje. Megalapította a Nagyszombati egyetemet, ami az ELTE elődje. Magyarul írta meg műveit, velük befolyásolni, meggyőzni és változtatni akart. Körmondatai áttekinthetőek, kedvelte a közmondásokat 3 nagy műfajban alkotott: vitairatok, áhítatossági művek és prédikációk. Prédikációi: tartalma az erkölcsi tanítás. a)

Mint kell keresztyén leányt nevelni: az ország sorsa a nőktől függ, ezért kell, hogy a nők megtanuljanak írni, olvasni vagy értelmes öregasszonyoktól, vagy pedig erkölcsi istenfélő embertől. „Pénznek adják, nem embernek gyermekeket”a lány ahhoz mehessen, akihez akar.

b)

Az isteni igazságra vezérlő kalauz: ez a legfontosabb gyűjteménye.

c)

A nyelvnek vétkeiről 3. Mikes Kelemen 17 éves korától II. Rákóczi Ferenc udvarában szolgált. Hűséges társ volt. 28

Látásmódok: Emlékirata: Törökországi levelek: 207 darab levelet tartalmaz, több évtizeden át írta ezeket. Ezek fiktív levelek: kitalált személynek szóló valós eseményeket ír le (P.E. grófnő, „édes néném”). Élményeit napló-szerűen rögzítette, ezek novellisztikus levelek. Megjelenik benne a számkivetettek magánya és a fejedelem utáni hűséges ragaszkodása. Szerinte a magányban és a bujdosásban is kell a nyelvet művelni. Témái:  A bujdosók mindennapjai (37. Levél: „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont” – Zágon a szülőföldje)  A fejedelem portréja, szokásai  A megismert népek szokásai  Aktuális események  Honvágy 112. levél: A fejedelem halálának leírása. A fejedelem halálával párhuzamot mutat Jézus szenvedéstörténetével, ugyanis a fejedelem nagycsütörtökön kezdett el betegeskedni, s vasárnapra meghalt. Kulcsszava az árvaság. A fiktív levélen kívül létezik még a misszilis levél, ami valós ténylegesen elküldött levelet jelent. 4. A kuruc költészet (1660-1750) a)

Korszakelnevezés

Történelmi, katonai, politikai kategória. 1. korszak: 1660-1703: szabadságharcért 2. korszak: 1703-1711: szabadságharcról 3. korszak: 1711-1750: bujdosásról Műfajai:  Szerelmes dalok  Búcsúztató, sirató énekek  Gyászénekek  Csúfolódó énekek Szerzők: alacsonyabb társadalmi rétegű emberek (mesteremberek, katonák, diákok). Nem sokat tudunk róluk. Kéziratos könyvekben maradtak fenn ezek a versek. A művek folklorizálódtak (népiesedtek). A kurucosság összefonódott az ellenállás, hazafiság, függetlenség gondolatával. Kölcsey, Arany és Ady költészetét megihlette a kurucok felfogásai. Thaly Kálmán a XIX. Században összegyűjtötte a kuruc kori írásokat. b)

Siralomének

Más néven jeremiád: Jeremiás próféta nevéből származó, panaszos, komor hangvételű bibliai eredetű lírai műfaj. A versek központjában a gondolat áll: a csapások Isten büntetései. A szerzők hiteles tudósítók. c)

Táncdal

Szomorú, keserű hangvételű vers, melyben fontos az irónia. Ilyen például a Csínom Palkó: a vers ellentétekre épül (Kuruc  Labanc) „toldott, foldott”. Jellemzői: toborzás, tánc, borének, dicsérő strófák, csúfolódás.

29

Látásmódok: d)

Bujdosó ének

A szabadságharc után keletkeztek. 2 típusa van: 1. Bujdosás gyötrelmeiről szól. 2. Emléket tart a fejedelemnek, a kornak vagy egy hősnek. Például: Rákóczi nóta: himnuszként élt e korban, s ezért nem jelenthetett meg. Benne császárellenességre bíztatták a népet. Erdélyi János adta ki a XIX. században. A múltat a jelennel szembeállító mű. Jellemző rá a szabadság hiánya, az idegen hatalom alatti rabság, önemésztés, önhibáztatás. Tárogató kíséretében adták elő, ami tiltott hangszer volt.

30

Látásmódok:

12. Jókai Mór regényeinek romantikus ábrázolásmódja – Az aranyember A pályakép vonatkozó mozzanatai Komáromban született 1825-ben, amely az ország egyik kereskedelmi központja volt (dunai kikötőváros), az itt töltött gyermek- és ifjúévek élményanyagul szolgálnak. Az arany ember Jókai regényművészetének szemléleti és nyelvi jellemzői: anekdotikusság, romantikus meseszövés, kiélezett helyzetek, váratlan fordulatok, statikus hősök. Az arany ember (1872) realista vonásai: főhőse, Tímár Mihály már nem nemes, egyszerű hétköznapi polgár, hajó-biztos. Nem statikus jellem, sokoldalúan ábrázolt fejlődő, vívódó, majd (a polgári világban) meghasonlott hős. A mű a kiábrándulás regénye, a szerző nem hisz a „tiszta” nemzeti polgárosulásban. Tímár sorsa azt példázza, hogy tisztességes, becsületes úton nem lehet vagyon birtokába jutni (ez hasonlít Balzac pénzről vallott nézeteihez). A cím és ennek értelmezési változatai összekapcsolódnak a főhős felemelkedésével, erkölcsi helyzetét minősítik. Valóság Látszat Belső világa értékrendje, lelkiismerete szerint: a világ megítélése szerint: Becstelen, tolvaj áldják, mint jótevőt Először Kacsuka levelében találkozunk az arany ember megjelöléssel (megvesztegethető). Mikor megtartja Tímea kincsét, úgy érzi, lelkiismeretesen járt el, hiszen e cselekedetével épp a társadalom igazságtalansága ellen lázadt. Ezt mutatja, amikor Brazovics vádja után így okoskodik: „A szegény ember komisz ember. S minő dicső a gazdag ember.” Felmenti magát, hiszen ebben a helyzetben nincs jó döntés: ha lop, ha nem lop, akkor is becstelen játékban vesz részt. Tímárnak tehát tisztessége feláldozásával sikerült meggazdagodnia, elismerést szereznie. A lelepleződéstől való félelme miatt állandóan hazudnia kell, megmérgezi boldogságát, szorong, lázálmokat lát (aranyhegy alatt érzi magát); egyre inkább lelkiismeret-furdalás gyötri (jelképe: a vörös félhold/hold). Az arany zárja el előle az igazi élet lehetőségét, a polgári világ káprázatának rabja megbukott (Krisztyán Tódor leleplező levelei), menekülni szeretne, ennek egyetlen útja az öngyilkosság, azaz így végződne a realista regény. Romantikus fordulatok:  a véletlen szerepeltetése: a helyettes halott motívuma (Krisztyán Tódor hal meg Tímár helyett).  Tímár kiléphet a társadalomból.  A Senki szigete mindenben Komárom, a polgárosodó világ ellenképe.  A névtelenné váló hős („Az én nevem a „Senki””) Noémi mellett megtalálja a boldogságot. Ez azonban utópikus ábránd.  A regény természet-közeli: a Senki szigete, a vaskapu jelenet (a hegyvonulat és a folyó áll a középpontban: látható magasság, láthatatlan mélység; Duna – Latinul Iszter, ami latinos műveltséget mutat; mitológiai ismeret, a lét mitikus színtere jelenik meg.)  Bibliai történetekkel is tarkította művét (édenkert =Senki szigete) Megjelenik a teremtéstörténet is.  A társadalomban Jókai nem lát esélyt a problémák megoldására. Jókai hatása Olvasóközönséget nevelt; regényírói tekintélye meghatározó volt (Mikszáth Kálmán példaképének tartotta.)

31

Látásmódok:

13. Németh László prózája – Iszony Jelentősége Népíró, de Tolsztojhoz hasonlítják, mert úgynevezett „harmadik utas”: elvetette a szocializmust is és a kapitalizmust is. Az államszervezetnek a vidéki értelmiségre kell épülnie. (Tolsztoj is felemelte a vidéki parasztokat). Bartóki modell: A népi zenéből táplálkozott a művészete: csak tiszta forrásból lehet a műveket felépíteni, a népzenéből kell táplálkozni. Lélekábrázoló regényeket írt. Esszégyűjteménye: Minőség forradalma: szociográfiai írások (pl. Kisebbségben) A magyar kultúra képviselőit két nagy csoportra osztotta:  Mély magyarok: A nemzet sorskérdéseiről mélyrehatóan foglalkoztak.  Híg magyarok: csak felszínesek. Programja a „minőség forradalma”: szellemi-erkölcsi- és gazdasági minőség: Az embernek először önmagával kell tisztában lennie, s önmagát kell megreformálnia. Ő találta ki a Kertsziget-Magyarország kifejezést: kultúra-szigetek, kis közösségekben, s ezeket köti össze. Erkölcsnevelő és nemzettudat-formáló volt. „A magyar szellemi erők orginátora” (vezetője). Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel munkásságának folytatója, ők voltak a példaképei. Szépirodalmi művei Sokoldalú alkotó volt: regények, drámák és esszék is születtek keze alatt, ráadásul eredeti foglalkozása orvos.  Esszék: Minőség forradalma  Regények: 10 regényt írt. Pl. Iszony, Gyász, Irgalom stb.  Drámák: történelmi drámái vannak. Középpontjukban vívódó hősök, híres közéleti személyiségek vannak: önmaguk, tehetségük és a világ között vívódnak a hősök: Tragédiák. Pl. VII. Gergely, Villámfénynél, Galilei stb.  Fordításai: Tolsztoj: Anna Karenina (vívódó hős. Aki öngyilkos lett). Mivel kamaszkorában csak az anyja nevelte, valamint csak lány testvérei voltak, ezért jól megismerte a nőket, így születtek a női regényei női főszereplőkkel. Németh László regény-hőseinek jellemzői: hősei kiemelkedő, rendkívüli képességű, önelemző figurák. Egy-egy hős, egy-egy mitológiai alakot példáz (pl. Kárász Nelli Arthemisz). A szereplők lelkiállapota és az őket körülvevő világ között valamilyen feszültség alakul ki. Realista ábrázolásmódúak. Tudatregények (Elődei a tudatregényeknek: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Proust). Iszony (1942-1947) 5 éven keresztül írta a regényt. Először a „Kelet Népe” című folyóiratban jelent meg folytatásokban Móricz Zsigmond felkérésére, majd csak 1947-ben jelent meg teljes egészében, regény formájában. Kárász Nelli mondja el házasságának történetét, ami a férj (Takaró Sanyi) halálával zárul, ezért ezt egy házasságregénynek mondhatjuk (Ilyen még: Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött; Flaubert: Bovaryné). Sanyi halálával az író megadja a megoldást, s Kárász Nelli megnyugszik. Tudatregény: egy monológ formájában írja le a történetet a hősnő szemszögéből visszanézően: retrospektív látásmód. A történet elmesélése közben reflektál, értékeli saját tetteit.

32

Látásmódok: Szerkezete: (Dionüszosszal lehet összekötni: 1. rész Nelli élete, 2. rész a „halála”, 3. Rész feltámadása; ahogy Dionüszosz is évszakonként meghal, és újra feltámad)  1. rész: Az esküvőig tartó főhős világtól való elidegenedése, magány kiszolgáltatottság. Huszárpusztán játszódik. Nincs, aki felkészítse az életre. „Sanyi jött feltartóztathatatlanul az idegeim ellen”. Az anyja vallásos volt, s feszélyeztette, hogy olyasmi felé lökje, mint amilyen a szerelem.  2. rész: A házasság története. Itt teljesedik ki a mű. Kb. 4 évet ölel át. Önvédelmi pajzsa: háziasszony, Cenci nagynénéhez megy, hazudik (pl. nászúton), próbál másfelé vonzódni (Imre), fölény, dac, gőg, pótcselekvéseket végez (kártyázik). A környezete szörnnyé változtatta. „Mintha én valami szörny lennék.” „Rákaptam a veszekedés édességére.” Mások problémája azonban Kárász Nellit önfeláldozásra készteti: pl. Az anyja miatt lép házasságra (pénz miatt). Az érzései ellen tette: megszánja a nászúton a férjét, apósa halála után beköltözik az ellenszenves faluba férje miatt, anyósa halála után megsajnálja Sanyit, s visszaköltözik hozzá. A legnagyobb önfeláldozások mindig valamilyen halálesethez köthetőek: egyre sérülékenyebb lett Nelli, s csak sodródott az árral.  3. rész: epilógus jellegű, tömör, zárófejezet. Nellinek a férje halála utáni állapotáról és sorsáról szól. Nincs bűntudata. Az író megtisztítja hősnője lelkét, s megoldást ad (ellentétben a Bovaryné-vell). Cenc mellett él anyjával, s lányával, Zsuzsikával: „Zsuzsika számomra olyan, mint egy rám bízott darab emberiség.” Élete megváltozott: előtte: „Kószáltam a kóbor kutyákkal”. Most: „A papok erdejében bóklászok boldogan.” A végén az alázatos munka válik a létértelmévé, míg előtte azt mondja, hogy „senkiért nem vállalok semmit.” Kárász Nelli gondolatai: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.” „Az én büntetésem – a természet idegensége – előbb kezdődött, mint a bűnöm, s tart, ameddig élek.” Mások így értékelték Nellit: pap: „Magának nincsenek bűnei, csak természete, mint ennek az erdőnek.” Kárász Nelli tragédiájának oka: 2 végzetesen össze nem illő ember vált házastárssá, s jellemző volt a kommunikáció hiánya. Nelli növényi életű (önmagának is elégsége, nem szorul másokra. Levegőhöz enged jutni másokat: fotoszintetizál. Szemléli a világot, de nem akarja birtokolni. Önálló, belső szabadságát a végletekig védi. Nem erőszakos, nem akar másokat befolyásolni. Tudatos, állandó önkontroll jellemzi, s elemzi magát.); Takaró Sanyi pedig ragadozó életű (nem elégséges önmagának. Utál egyedül lenni, közvetlenebb, természetesebb. Ösztönösen jönnek ki belőle a cselekvések. Nem számítanak neki a külsőségek, szeret uralkodni másokon.). Megoldása: kiszabadulva a rabságból megtisztul, visszanyeri lelke lelki nyugalmát, s irgalommal szolgálja az életet.

33

Kortárs irodalom:

14. Sütő András alkotói munkássága Élete 1927-ben született Pusztakamaráson, ami egy Romániai falucska, ahol csak pár magyar él. Sütő András a határainkon túl élő legszebb magyar ajkú író. Tizenévesen már megjelent az első novellája. A gimnázium után rögtön szerkesztő lett, s Bukarestre vitték, de a román elnyomás miatt 1954-től Marosvásárhelyen él. 1980-1990 között Romániában nem, de Magyarországon megjelenhettek írásai. A Román ellenes magyar összeesküvésben részt vett, s itt bal szemére megvakult. Sütő András jelentősége Legfontosabb témái:  A paraszti, falusi néprétegek, a szegénység életvilága  A nemzeti gondok és sorskérdések  Transzszlávinizmus: „Erdélyiség”: sorsközösség. Trianon után (1920) alakult ki. Regionális eszmeiség, magatartásforma: sorsközösség, összefogás, tolerancia: az együtt élő népek kölcsönös tisztelete, méltányosság, a magyar öntudat erősítése, az igazság és a humánum. (Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Benedek Elek, Reményik Sándor stb.) Korszakos jelentőségű műve az Anyám könnyű álmot ígér (1970), melyben sajátosan keverednek a szociográfia, az önéletrajz, az anekdota, a ballada, a folklór elemei, és hitelesen ábrázolják Sütő vidékének sajátosságait, benne a magyar sorsot. Drámái – az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974); a Csillag a máglyán (1975); a Káin és Ábel (1977); Szuzai menyegző (1980) – tetratrilógiát alkotva a hatalom és az erkölcs viszonyát állítják a drámai küzdelmek középpontjába. Csillag a máglyán (1975) A reformáció korában játszódik. Jellemző a korhűség, hiteles dráma, de dramaturgiai követelmények miatt 1-2 dolgot meg kellett változtatnia. (A 2. felvonás 1553-ban kezdődik). Hitvitázó drámai hagyományok: a reformátorok hitvitázó drámákat írtak (pl. Sztáray Mihály): A cselekményesség háttérbe szorul, az eszmék kerülnek előtérbe. A mű középpontjában az áll, hogy milyen eszmét képviselt Kálvin, és milyet Szervét. Ez egy paraboladrámai példázat: Sütő András saját korában felmerülő hatalom rendszerét példázza (A hatalom és az egyén rendszere). Kérdései:  Van-e a hatalomnak korlátja?  Mit tehet a hatalom?  Szentesíti-e a cél az eszközt a hatalom?  Fontosabb-e az eszme az emberéletnél? (Szervétnél igen, Kálvinnál nem).  Szükség van e erős kezű Kálvinokra? Drámai konfliktus: Kálvin és Szervét konfliktusa. Kálvin: hatalomra kerülés; Szervét: hatalmon kívüliség. A mű végén nincs katarzis: Az olvasónak döntési szabadsága van (Szerintem inkább Szervétnek volt igaza). Kálvin jellemzése: célja a reformáció mindenáron való erősítése. Belső (Szervét az ellenzéke, ilyen volt még Perrin is) és pápai konfliktusokat kellett legyőznie. (A pápának adták Genfet, s a mű is úgy végződik, hogy a pápai zsoldosok ostromolják Genfet). A mű 20 évet ölel át (1533-1555): Kálvin jelleme ez idő alatt megváltozott: kormányzása tekintélyelvű volt, bürokratizálódott. A felesége előre látta, hogy gyilkos lesz („Káint bélyegét látom rajtad”). Kálvin keményen üldözte azokat, akik nem voltak reformátusok, s komoly büntetéseket szabott ki már kisebb hibákért is.

34

Kortárs irodalom: Szervét Mihály jellemzése: célja a szellem, a vélemény és a szólás szabadsága. Szentháromság tagadó. Toleránsabb volt, mint Kálvin. Romantikus rajongó volt: önként rohant a vesztébe: gyermeki naivság. Az eszme fontosabb, mint az élete. Ha visszavonta volna elveit, akkor szabadon elmehetett volna, de inkább önmagát adja fel, s máglya-halált hal. (Kálvin és Szervét eredetileg barátok voltak) Fárel jellemzése: indulatos, skorpió, aki feljelenti Szervétet, s levelét eljuttatja az inkvizícióhoz. La Fontaine: köpönyegforgató, kaméleon. Nincs beszédében érzelemkifejeződés. Idelette: Kálvin felesége. Megbocsátás, tisztaság jellemző rá. Veronika: részvétet érzett Szervét Mihály iránt. Szerinte Szervét jobban tette volna, ha az ellenségei közé menekül. Csillag a máglyán jelentése: A nagy személyiségek tragédiája, a hitben fogant naivitás tragédiája. A hatalom visszaélésével kapcsolatos véleménykülönbségekről van szó, vagyis egész pontosan a Romániában lévő 2. világháború utáni baloldali diktatúráról van szó rejtetten. A mű manapság is érvényes, mert a hatalmak még most is így viselkednek. Így témája, kérdésfelvetése időtlen.

35

Világirodalom:

15. William Shakespeare reneszánsz színháza – Rómeó és Júlia Reneszánsz (1300-1600) Emberközpontú, jelentése újjászületés: eszmecsere: feudális kötöttségek ellen lázadtak. A kultúra elvilágiasodik, a központban a szerelem lesz. Eszmerendszere: humanizmus, reformáció. Képzőművészeti alkotók: Michelangelo, Leonardo Da Vinci, Dürer, Palesztrina, Barkfark Bálink, Machiavelli, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Petrarca, Boccaccio. Ezzel szemben még a Középkor Istenközpontú volt. Az angol reneszánsz színház (Shakespeare-i színház) Előzménye a középkori színjátszás. Hivatásos színtársulatok szerveződnek a szórakoztatás igényének kielégítésére. Színpadtechnikai újítások (hármas tagolás; függöny; színek) Szabad tér- és időkezelés (több helyszín, nagy időtartam). Felvonások helyett a jelenetek tekinthetők alapegységnek (egy jelenet: amíg a cselekmény egy helyszínen zajlik). A cselekmény egységét megbontják a mellékszálak. Sokszor évekig tartó, elhúzódó eseménysor, mégis érthető, pontos elrendezés. Pergő, mozgalmas cselekmény, valódi drámai küzdelem, árnyalt jellemrajz. A színházépület, a játékmód, a színpad. Az antik tragédia szerkezete kötött, kevés szereplőt mozgat, a tér és idő egysége megvalósul. Shakespeare színháza a Globe (földgolyó) volt. Színháza mindenkinek szólt, 3 szintes (pokol, föld, menny). Egész délután játszották a darabokat, szünet nélkül, s a közönség szabadon kifejthette véleményét, mint az ókorban. Shakespeare vígjátékai: Sok hűhó semmiért, Ahogy tetszik, stb.; Tragédiái: Hamlet, Othello, Magbet, Rómeó és Júlia stb. Tragédia: Egy konfliktus-helyzetre épül fel, a hősök rövid ideig boldogok, inkább a boldogtalanságaikat mutatják be: értékpusztulás, katarzis érzés. Valamilyen komoly, minden emberre fontos létállapotot mutat be. Céljuk, hogy a lét teljességét birtokolják, de rádöbbennek, hogy ez lehetetlen, ezért lesz tragédia, s az erkölcsi rend darabokra hull. Rómeó és Júlia Shakespeare színháza a reneszánsz életérzést közvetíti: a kor érzelmi felszabadulása; az egyén szabadsága. Témaválasztását meghatározza a kor divatja (szerelmi tragédia, a végzet- és bosszúdráma elemei), a szerelem beteljesül; megjelenik a szexualitás. Bonyolult cselekmény, egyszerre több konfliktus, változó helyszínek, hosszabb idő (öt nap). A konfliktus: a két család viszálya, ám nem a köztük lévő ellentétre épül a drámai cselekmény, hanem a konfliktusban vétlen, azt akaratukon kívül öröklő és beteljesítő fiatalok sorsára; a sorstragédia beteljesül a következő generációkon, ám a büntetés már elkerülhető lett volna; tragédiájukat az is okozza, hogy áldozatuk felesleges. Az Isteni rend, a harmónia mögöttes tartalmának hiánya, a sors kiszámíthatatlansága, a véletlenek szerepe. Két értékrend, két világ összeütközése: Montagu (Reneszánsz, humanista értékek; árnyalakok vannak Lőrinc barát és Mercutió /Rómeó barátja/ is velük érez együtt) és Capulet világ (erről a családról többet tudunk meg. A középkori értékek képviselőik, kivéve Júliát és a dajkát, aki segítő és gondoskodó; anya: hisztis, apa: parancsoló: a középkornak megfelelő család. Tybalt: gyűlölködő, gyilkos, majd áldozat. Paris gróf: gyakorlatias gondolkozású)

36

Világirodalom: A főszereplők tragédiáját a szerelem kettőssége okozza: felemelő és pusztító érzés: felnőtté válás, beavatódás; önfeláldozás, kitartás, végletesség, érzelmi túlfűtöttség: pl. Júlia alakja saját világot teremtenek; átlépnek a környezeten; segítők szerepe: dajka; női sorsok párhuzama: Júlia, az anyja, a dajka; a tehetetlenség és a véletlennek való kiszolgáltatottság (veszélyek); a házasság kérdése. A női szereplők: Róza, Júlia, Júlia anyja, a dajka: Rózáról azon kívül, hogy Rómeó a darab elején őérte rajong, nem tudunk semmit, mint ahogy Parisról, Júlia hódolójáról sem; közös vonásuk, hogy sem Rómeó, sem Júlia egymás iránti érzéseit nem befolyásolják, szerepük közömbös. Júlia, az anya, és a dajka: generációs sor: dajka-anya- Júlia; a generációk felhalmozott tapasztalatai ütköznek össze alakjukban. A társadalmi helyzet különbségei nem befolyásolják a férfi-nő kapcsolatot: a dajka és férje, Júlia anyja és apja. A dajka alakja mégis könnyedebb, probléma-mentesebb, mint úrnőié: nem volt probléma a párválasztás; felnevelte saját lánya helyett Júliát; gondolkodás nélkül segít, ha kell, de tetteit és tanácsait a pillanat és az érdek vezérli. Az anya és Júlia: lehetnének ugyanannak a női alaphelyzetnek megkettőzött figurái (idős-fiatal); Júlia konfliktusa abból adódik, hogy megtöri a sort, a hagyományt; az anya saját sorsával akar Júlia előtt bizonyságot tenni (ő is szerelem nélkül ment férjhez); Júlia igazát a boldogsághoz való joga támasztja alá. Hangnemek keveredése: erős líraiság; humor. Nyelvi virtuozitás, szójátékok. Műfajok keveredése: tragikus és komikus elemek. A kamaszfigura teljességét 3 alakban mutatja meg: Rómeó (szenvedélyes szerelem), Tybalt (indulat), Mercutió (örök kétkedés). A mű szerkezete: Expozíció (bevezetés: a helyszín megjelölése (Verona), utcai verekedés a két szembenálló család szolgái között. Az alapszituáció: a Capulet és Montague család ősi viszálya, melynek okát már senki sem tudja, de olyan erőteljes a gyűlölködés, hogy még a szolgák is összevesznek (komikus és tragikus is egyben). Rómeó (a Montague család sarja) megjelenése a műben. Bonyodalom: Rómeó és Júlia, a két ellenséges család gyermekei Capuleték bálján kölcsönösen egymásba szeretnek anélkül, hogy tudnák, ki is a másik valójában. Az események gyorsan zajlanak. A cselekmény kibontakozása: (késlelteti a tragédiát) Erkélyjelenet, Rómeó és Júlia kölcsönösen szerelmet vallanak egymásnak, és megegyeznek abban, hogy másnap összeházasodnak (kapcsolatukat szentesíteni akarják, nem lázadók, nem törvénytelenül akarnak együtt élni.). Júlia dajkája és Lőrinc barát segítségével a két fiatal titokban összeházasodik. (Lőrinc barát humánus, reneszánsz ember, azt reméli, a házassággal kibékül a két család.) Tybalt, Júlia unokabátyja megöli Mercutiót, Rómeó barátját, mire Rómeó a bosszúvágytól hajtva megöli Tybaltot. Rómeót száműzik, el kell hagynia Veronát, Mantovába megy, de előtte elbúcsúzik Júliától. Ez az egyetlen közös éjszakájuk. Júlia kezét megkéri Paris gróf, és Júlia apja a lánya engedetlensége miatt még korábbra hozza az esküvő időpontját. Júlia kétségbeesett helyzetében Lőrinc baráthoz fordul segítségért, aki olyan álompórt ad neki, amitől néhány napig tetszhalott lesz. Júliát eltemetik a családi kriptába, Lőrinc barát egy futárt küld Rómeóhoz, de Júlia halálhíre hamarabb jut el Mantovába, így Rómeó nem tudja meg az igazságot. Visszatér Veronába, és miután meglátja Júlia holttestét, öngyilkos lesz (megmérgezi magát). Mire Lőrinc barát megérkezik, Rómeó már halott, Júlia felébred a tetszhalott állapotból, s mivel szerelmét elveszítette, ő is öngyilkos lesz (Rómeó tőrével.) Tetőpont: Rómeó és Júlia halála. Megoldás: A két ellenséges család kibékülése.

37

Világirodalom: Reneszánsz vonások a tragédiában: A régi és az új világ összeütköztetése. A régi középkori világot, a középkori erkölcsiséget képviselő szülők és Páris gróf áll szemben a már új, reneszánsz életszemléletet képviselő Rómeóval, Júliával és Lőrinc baráttal. Nem nemzedéki problémáról van szó, nem arról, hogy a szülők másképpen gondolkodnak, mint a gyerekeik, hanem két különböző világszemlélet ütközik egymással. Páris gróf is fiatal még, de életfelfogásában teljes egészében a régi rendhez tartozik: bár szerelmes Júliába, nem mondja meg személyesen a lánynak, számára nem fontos az, hogy Júlia viszontszereti-e, és a lány kezét is az apjától kéri meg. Lőrinc barát idős ember, mégis a szerelmeseket segíti, ő már az új világ, a reneszánsz embere, aki elítéli az érdekházasságot, számára fontosak az emberi érzelmek. Nemcsak pap, de tudós is, ismeri a természet rejtett titkait (gyógyfüvekkel gyógyít). Kölcsönös szerelmen alapuló házasság áll szemben az érdekházassággal. Lázadás a feudális szokásokkal szemben. Júlia nem akar engedelmeskedni apja akaratának, nem akar férjhez menni Páris grófhoz. (Apja durva szavakkal sértegeti, ki is tagadná. Felhördül a lázadás miatt, mivel erre eddig nem volt példa.). Szenvedélyes érzelmek állnak a mű középpontjában (emberközpontúság): lángoló, mindent elsöprő szerelem, amely még a halált is vállalja. Életvágy, életöröm fejeződik ki a drámában. Rómeó és barátai, akik szenvedélyesen szeretik az életet, annak minden örömét, lehetőségét ki akarják használni (Mercutio). A szerelem, a házasság költői megjelenítése: a szerelmesek versben beszélnek (szóképek, metaforák, hasonlatok). Lírai drámának is nevezik e művet az érzelmek (ezek dominálnak), és a költői nyelv szépsége miatt. A téma modern feldolgozásai: film- és musicalváltozat.

38

Világirodalom:

16. F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés A cím és mű-egész Realista mű. A címe – ahogy a mű-egész is – több vonatkozásban utal a Bibliára. (A bűn következménye a kiűzetés az Édenből; „Ne ölj!” parancsolat; Bűn – bűnhődés – bűnbocsánat: üdvtörténet.) A könyv lélektani beszámoló egy bűncselekményről: bűnügyi történet. Nem a tett vagy a gyilkos leleplezése áll a regény középpontjában, hanem egy elmélet és gyakorlati kivitelezhetőségének, bizonyíthatóságának kérdése. Raszkolnyikov szerint kétféle ember létezik Alsóbbrendű (közönséges) Nyersanyag, ami csak szaporodásra jó Konzervatív, rendszerető, engedelmes

Felsőbbrendű (igazi emberek) Adottság az újításra. Áthágja a törvényt, rombol. Joga van átlépni lelkiismeret-furdalás nélkül bizonyos akadályokon, ha eszméjét másképp nem tudja megvalósítani.

Raszkolnyikov szerint az emberiség jótevői a Szólonok, Mohamedek, Napóleonok, akik törvényszegők: lerombolták a törvényeket, és újakat hoztak létre. A gyilkosság, ennek az elméletének az igazolási kísérlete, hogy a törvényt áthágó nagy emberek nem ismerik a bűn és bűnhődés fogalmát. De 2 gyilkosság utáni lelkiismeretfurdalásával Razskolnyikov nem számol. A gyilkosság lelki összeroppanás. Nem tettét bánja, csak azt, hogy képtelen volt elviselni a bűn súlyát, ezért feladta magát. Eszmeregény A regény középpontjában egy, a hőst foglalkoztató eszme, annak alakulása, változása áll. Ez az eszme a szabadság. A hős kérdései: Mi a szabadság? Meddig terjednek a cselekvés szabadságának határai? Új regénytípus: eszmeregény: a kort és/vagy szerzőt foglalkoztató gondolati kérdést, problémát, eszmét középpontba állító tematikus regénytípus. Különböző álláspontot képviselő hősök történetét beszéli el: ellentétes gondolkodásmódok: különböző életvitelek ütköztetése, ami állásfoglalásra késztet. A szereplők különböző eszmék képviselői: Pozitív eszmék és életértékek képviselői  Razumihin: (razum= ész, értelem) Értelmes cselekvés képviselője Raszkolnyikov testét menti meg.  Szonya (prostituált): A hit vezérelte jóság és szeretet képviselője. Raszkolnyikov lelkéért küzd.  Dunya és az anya: Az önfeláldozó, támogató és elfogadó Szeretet képviselői.

Negatív eszmék és értrékek képviselői Luzsin (luzsa= tócsa) és Lebezjatnyikov (Lebezity= csúszni, mászni): A magánérdekek, az önzés és a képmutatás képviselői. Marmeladov (marmelad= lekvár): A személyiség teljes feladásának képviselője, az alkohol rabja. Szvidrigaljov: az élvhajhászat és A gonoszság képviselője. Bűnös élet: öngyilkosság.

 Raszkolnyikov (raszol= hasadás)  Porfirij: Törvényesség képviselője Méltó vitapartner, Raszkolnyikov Szellemét vizsgálja.

39

Világirodalom: Test, lélek és a szellem Razumihin –test; Szonya – lélek; Porfirij – szellem. Ezek közül a lélek a legmagasabb rendű: erkölcsi megválthatóság. Raszkolnyikovot Szonya szerelme menti meg: istentelen üres világból szeretet jelentés-teli világába kerül. Az emberi szférák közül a lélek a legfontosabb, és a gondviselés-hiten nyugvó szeretet eszméje a legerősebb. Hangsúly a szereplői tudatok bemutatásán van: idő és térvonatkozásai kidolgozatlanok. A regényidő mérhető, de naptárilag alig jelölhető. A befogadó nem kap elbeszélői támpontot a szereplők megítéléséhez, akiknek szólamait egymással egyenrangúnak tapasztalja meg. Polifonikus regény Szerkesztési és elbeszélés-technikai sajátosság. Az egzisztencializmus eszköze. Több szólamú: több véleményt hangoztat egymás mellett, s ütközteti őket. Jellemzőek az önálló, egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága. Egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik össze anélkül, hogy a közöttük húzódó éles határok elmosódnának. Ez egy olyan regényszerkezet megnevezése, melyben nem uralkodik egy, a történeten kívül és felülálló elbeszélői eszmevilág és értékrendszer, hanem több, egymással ellentétes gondolkodású és magatartású figura szólamából: egyenlő súlyú nézeteiből és értékrendjéből alkotja meg regényvilágát. Polifónia (görög): polii, phoné= „sok, hang” eredetileg zenei műszó, a többszólamúság egyik fajtája. A regény a tudatok kölcsönhatásából épül fel: dialogikus viszony az elemek között. (viszonyítás, kölcsönhatás). Az elbeszélő által közvetített tudatok egymással is kölcsönhatásba kerülnek. Szereplők eszméi: értelmezik, átértelmezik, árnyalják egymást. Újabb és újabb megvilágításokba kerülnek. Ez azt mutatja, hogy a személyiség nem ismerhető meg önmagában, csak más személyekhez való viszonyában. Ennek a szerkesztési technikának a kitalálója Bahtyin. A regényt sokan feldolgozzák, operákat írnak róla.

40

Színház- és drámatörténet:

17. Katona József: Bánk bán Katona József 1791-ben Kecskeméten született, kispolgári családban. Jogot tanult Pesten, majd visszatért Kecskemétre, ahol később főügyész lett. Munkája mellett érdekelte a színház (drámaírás, fordítás, statisztálás), rendezett is darabokat. Fő művei: Bánk bán, Ziska, Jeruzsálem pusztulása, István, a magyarok királya. Kedvelt témái voltak a lovagiasság, a nemesek élete, a király elleni felkelés. 1814: az Erdélyi Múzeum pályázatára megírja a Bánk bánt (nem arat vele sikert). 1819: átírja művét, de a cenzúra nem engedi bemutatni, csak nyomtatásban jelent meg. „Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik, és elhallgat.” – Katona József írja saját helyzetéről 1819-ben. Korában a színjátszás fejletlen volt, 1821-ben írt egy értekezést az ország kulturális hiányosságairól, a színház nehéz helyzetéről. 1830-ban munkába menet halt meg Kecskeméten, 39 évesen, nem élte meg a Bánk bán 1833-as színpadi premierjét (Kassa), bár még mindig nem volt sikeres. A mű Műfaja tragédia, 1213-ban játszódik, valós történelmi eseményt dolgoz fel. Átmenetet képez a klasszicizmus és a romantikus dráma között. Témája az idegen hatalom elleni fellázadás; a cselekmény két szálon fut végig: egy érzelmi és egy politikai szálon, amelyek végül összefonódnak (→tetőpont). Nincs meg benne a hármas egység. Szerkezete: előversengésből és öt szakaszból (=felvonás) áll. Politikai-szerelmi tragédia, de a két téma csak együtt értelmezhető a műben. Katona József célja az elnyomott 1200-as évek és saját korának összehasonlítása. Párhuzam: a két kor magyarjainak célja, az idegengyűlölet, az elnyomók és elnyomottak is azonosak voltak. Céljukat mindkét esetben csak vérontás árán sikerült elérniük. Szereplők Bánk: vívódó hős, nagy teherrel a vállán, az ő feladata lenne a fő politikai kérdések (a merániak megfékezése és az elnyomott jobbágyság terheinek csökkentése) megoldása, ráadásul szerelme is veszélybe kerül. Ellentmondásba keveredik: védi a hazát, a nemességet, akár a királyné élete árán is, ezáltal elvész becsülete és a király iránti hűsége is. A törvénynek megfelelően akar eljárni, de a szerelmi szál (Melinda meggyalázása) megakadályozza ebben, elveszti a fejét, és megöli a királynét. Az ítélet rá nézve a legsúlyosabb, egyedül fia köti ehhez a világhoz. Arany János, Barta János, Gyulai Pál is elítéli Bánkot tettei és személyisége miatt. (Saját nézeteim: nem ítélem el Bánkot, hiszen hazáját és családját próbálta megvédeni.) Gertrudis: keménykezű, aljas, férfias, hatalomvágyó, királynő akar lenni, nem királyné. Petur: heves, indulatos, forrófejű, saját jogait hangoztató tipikus magyar nemes, lobbanékony, Bánkkal ellentétben egyből a legszélsőségesebb megoldást választaná (a puccsot). Melinda: érzékeny, naiv, hiszékeny, gyöngéd, sorsába túl könnyen beletörődő személyiség. Férje iránti szerelmét, ragaszkodását, hűségét csak bájitallal tudta Ottó megtörni. Ottó: „Elkényeztetett, gyenge, gyáva kéjenc!” Bíberach: embergyűlölő, cinikus, ravasz, köpönyegforgató, nem ismer erkölcsi korlátokat. Tiborc: szimpatikus, közvetlen, tisztességes, hűséges, becsületes szereplő. II. Endre: Árpád-házi király, vívódó szereplő, népe és hitvese között őrlődik. A végén elismeri Bánk és a pártütők igazát, szánja nádorát és együtt érez vele.

41

Színház- és drámatörténet: A dráma utóélete 1833-ban Kassán bemutatják (kis sikerrel), 1839-től a Nemzeti Színház is játssza. 1848. Március 15-én a Bánk bánnal ünneplik a forradalmat, 1861-ben Erkel Ferenc operát ír belőle. Első méltatói: Arany János, Gyulai Pál, Erdélyi János. 2002-ben megfilmesítik. MEMORITEREK: TIBORC PANASZA „Te szánsz, nagyúr? Ó, a magyar se gondol oly sokat velünk, ha a zsebe tele van-hisz a természet a szegényt maga arra szánta, hagy szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon ésmeghaljon. Úgy van, úgy! Esmérni kell az élhetetlenek sorsát, minekelőtte meg tudhassuk szánni is.” IDÉZETEK Petur: „Csontjaimmal a meráni gyermekek fognak tekézni.” Bíberach: „Ott van a haza, hol a haszon- s miért ne húzzam azt?” Melinda: „A célod nem, de módjaid utálhatom.” Bíberach: „Az ész hibázik, a fejecske kong.” Melinda: „A királyné aludni ment- álmos volt.” Gertrudis: „Meghalni- nem királyi széken - ah!” Bánk: „Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat!” Solom: „Király, a büntetés már ennek irgalom.” II. Endre: „Magyarok! Előbb, mintsem magyar hazánk- előbb esett el méltán a királyné!” Bánk: „Vége! Volt- nincs, de ne tapsolj hazám - ni! Reszket a bosszúálló.”

42

Színház- és drámatörténet:

18. Madách Imre: Az ember tragédiája Eszmék szerepe és változása Madách saját korának uralkodó eszméit és szerepét vizsgálja a műben:  Természettudományos alapú filozófiák (biológiai determinizmus, pozitivizmus determinációtana: eleve elrendelt.)  Hegeli történelemfelfogás: az ellentétből új eszme születik (tézis- antitézisszintézis); a szintézis Madáchnál hiányzik. (A történelmet különféle erők irányítják.  Lételemek (Kierkegaard, Kant)  Frenológia tana: koponyatan. Tudomány eszméje: képzelt jövő.  Antrópia tana: a Nap kihűl.  Utópikus szocializmus tana (Falanszter-szint.)  Szabadság eszme.  Szeretet és testvériség eszméje.  A prágai szín eszmék nélküli. Az eszmék alakulása, változása a történeti színekben zajlik. Az alapkonfliktus: Az Ádám képviselte eszme és a gyakorlatban való megtagadása. Ádám 11 színben álmodja végig az emberiség történelmét; a 4-6. Szín az ókort, a 7-10. szín a középkort, a 11-14. szín Madách korát, valamint az elképzelt jövőt mutatja be. Szabadság-eszme (Ókori színek):  Egyiptomi szín: Ádám célja, hogy a dicsőségét megörökítse, azonban „mondhatatlan űrt” érez magában; elhatározza, hogy szabadságot ad a népnek: Az eszme megszületése. („Enyésszen az egyén, ha él a köz.”)  Athénben: Győzelmes hadvezér; ám a „közlelkű, rideg nép” nem bizonyul méltónak a szabadságra, s elveszejti a hőst, aki érte harcolt: az eszme torzulása. („A kor folyam, mely visz vagy elmerít. Úszója, nem vezére, az egyén.”)  Róma: elpuhult kéjencként, eszményeit vesztve hever társaival a lakomán, s csak a döghalál rémülete rázza fel; a birodalom bukását égő városok fénye vetíti előre; Péter apostol szavai szerint „új eszmét hoznak, a testvériséget”: új eszme születése. Szeretet és testvériség eszméje (középkori és újkori szín)  Konstantinápoly: vallási fanatizmus: a „szent tan” eltorzulása.  Prága: az eszmék nélküli világ; szemlélődő hős; a tudomány nem ad választ: álmában új eszme születik.  Párizs (álomszín): a szabadság, testvériség, egyenlőség eszméjének tökéletlen megvalósulása; Ádám – Danton alakjában – újra cselekvő hős, s mint Athénban, itt is buknia kell.  Prága: Olyan jövendőről álmodozik, mely „szabad szót ád a rejlő gondolatnak” (romantika programja).  London: az új társadalom (szabad versenyes kapitalizmus) is csak magasból szép, „mint a templomének”; a szabadságeszmék történelmi sorsa beteljesült: sorra elbuktak az emberi gyöngeségben (dezillúzió). A tudomány eszménye (a képzelt jövő):  Ádám utolsó lehetőségként a jövő felé fordul; a tudománytól várja az értelmes emberi rend megvalósítását (utópia).  Falanszter-szín: a célszerűség uralkodik; a rideg hasznossági elv nem tűri el az egyéniség érvényesülését; Úr: az emberi élet lényege a küzdés.

43

Színház- és drámatörténet: 

Eszkimó-szín: keserű bizonyság, hogy „a tudomány nem győzött végzetén”; a nap alig fénylő, vörös golyó, az ember erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult; a természet órája lejárt, véget ér Ádám álma. Összegzés: Eszméinek bukása és természettörvények kérlelhetetlensége elkeseredéssel töltik el Ádámot; útját akarja állni az emberiségre váró történelmi és természeti végzetnek; öngyilkosságra készül, de belátja, Éva anyasága új életet teremt. Az élet folytatása erkölcsi parancs számára még akkor is, ha kérdéseire (Mi az ember helye a világban stb.) nem kap egyértelmű választ. Műfaji jellemzők Összetett műfaj: drámai költemény, emberiségdráma, világdráma. A lírai dráma tipikusan romantikus műfaj (a romantika általában minden műfajt lírizált.): ez a romantika legkedveltebb műfaja volt. Kétszintes dráma: föld és menny. (dráma, mert konfliktushelyzetre épül. Tragikus, de a végén katarzis érzés van: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!” Gyökerei visszanyúlnak Dantéig (Isteni színjáték), Miltonig (Elveszett paradicsom). Irodalmi példái: Goethe: Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Ibsen: Perdun. Sajátosságai: az egész európai civilizáció jegyében szólal meg (emberiség-költemény); bölcseleti jelleg, történelmi keret. A mű az emberiség nagy problémáit öleli fel; a filozófia végső kérdéseit boncolgatja (Mi az emberi lét értelme, célja?), a kérdésfeltevés is romantikus, nem csupán a műfaj, illetve a téma kifejtése, a kérdés megválaszolásának kísérlete. A drámai forma csak burok. A mű keletkezéstörténete: Alkotói háttér: a szabadságharc bukása; az ebből fakadó pesszimista világnézet; társadalmi, politikai, magánéleti, alkotói válság. A XIX. Századi természettudományok új tanításai. 1859-1860-ban írta; Arany János segítő támogatásával 1862-ben jelent meg. Szerkezet: A keretszínek (1-3., 15.) biblikus színek: Alapkonfliktusa Lucifer lázadása az Úr ellen. Jellemző: biblikusság; újraértelmezés („Be van fejezve a nagy mű! Igen, a gép forog, az alkotó pihen.”, „Együtt teremténk: osztályrészemet követelem.”). A történeti színek alapkonfliktusa: a nagy eszmék és azok torzulása (fikció: Ádám és Éva álma). Ritmikusan visszatér az ellentétes építkezés: emelkedés – süllyedés; fordulópont: a londoni szín, itt zárul le az ismert világ kora, a következő színek utópiák. Szereplők: A mű kulcsfigurái: Ádám és Lucifer: egymást kiegészítő ellentétek; szimbolikusan egy belső vitát jelenítenek meg. Ádám története lélektörténet is; Éva a szépség jelképe. A dráma színrevitele: első bemutató: 1883 (Nemzeti Színház); emlékezetes előadások: Major Tamás rendezése (1964, Nemzeti Színház); Szikora János rendezése (2002, Nemzeti Színház.) Szereplők jellemzése A hinni akarás (Ádám) és a kétely (Lucifer) megjelenítése. Háttere a kor filozófiai és természettudományos felfogásban keresendő (a természeti végzet elkerülhetetlensége, az akarat szabadságának megkérdőjelezése; a frenológia gondolatisága stb.) Kiútkeresés, vívódás, választás, döntés kényszere. Ádám: A mindig szebbre és jobbra törő ember jelképe; nagy eszmék hevítik, kudarcai ellenére folytatja a küzdelmet. A tragédia Ádám lélektörténete is, az egyes színek általános emberi törekvéseket is illusztrálnak (dicsőség, hedonizmus, a közélettől való elfordulás, a földi-anyagi világból való elvágyódás). Újra emelkedés és süllyedés ritmusa. Fáraóként minden dicsőség az Ádámé, mégsem boldog, sem az uralkodás, sem az érzéki élvezetek nem elégítik ki: a dicsőséget szomjazza. A szabadság-eszme sem valósul meg, a

44

Színház- és drámatörténet: „bűnbarlangba” menekül, de ez az életforma is csömörrel tölti el. Hisz a szeretetben, a testvériségben, majd szemlélőként vizsgálja a tudás hatalmát, illetve döbben rá annak jelentéktelenségére. Párizsban cselekvő hősként harcol, de a forradalom menete itt sem a dicsőség felé tart. A tanítvány-jelenetben (Prága II.) az ifjút szellemi önállóságra buzdítja; az ipari forradalom vívmányai is kétellyel töltik el, a kollektivizmusban sem találja meg az élet értelmét, s a tudomány célszerűsége sem jelent megoldást. („Végtelen a tér, mely munkára hív.”) A térbe menekülni nem lehet, hiszen a Föld fia, s álmában látnia kell, hogy az ember állattá silányul. („Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?” –az űrben) A szabad akaratra hivatkozva vetne véget életének, de ezt nem teheti; az élet folytatása erkölcsi parancsként jelenik meg, egyetlen éltetője a remény lesz. („Van e jutalma a nemes kebelnek?” „Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, emel majd végtelen érzete, s ha ennek elragadna büszkesége, fog korlátozni az arasznyi lét.” „csak az a vég, csak azt tudnám feledni…”) Lucifer: A „holt anyag” képviselője. Gúnnyal tekint mindenre, amiért Ádám lelkesedik. Nincsenek eszményei; nem ismeri el a „nagyság s erény” létezését. Azt hirdeti, hogy mindez csak „babona, előítélet és tudatlanság” szülötte, mely az értelem fényénél semmivé zsugorodik. Drámai szerepének megfelelően végig visszájáról tekinti az emberiség történetét, alakja mégsem negatív; Ádámmal szemben a kételyt képviseli. A történeti színekben intrikusként gáncsolja Ádám nagyra törő terveit, de az Úrral folytatott vitájában komor fenségű lázadó. A világteremtés művében „az összhangzó értelmet” hiányolja. Éles elméjű kritikus: érvei észérvek. Szerepköre az értelmezőé. Éva: Ádám végletes idealizmusával és Lucifer eszménytelenségével szemben ő sokszínű természet; alakja összetettségét a párizsi szín mutatja, ahol egyszerre két ellentétes szerepben is megjelenik. Ádámmal ellentétben színről színre átalakul: hol romlást (Prága, London), hol menekvést, hol felemelkedést (Egyiptom, Athén, Róma, falanszter) jelent Ádám számára. Sajátos szerepköre a nőiségében (a szépségben) rejlik: az Édent idézi (pl. londoni szín). Ádám és Lucifer kettőse csak együtt értelmezhető: a műfajnak megfelelően a lírikus és kettőségét jelképezi. Londoni szín Madách jelene. Szabad versenyes kapitalizmus kora. Az egyéni szabadság valósul meg. Ádám, mint egy élemedett férfiú, egy piacon van, ahol árucsere zajlik: legnagyobb szerepe a pénznek van, mindent az anyagi érdekek irányítanak. Minden, ami értékes az emberi világban, az ebben a jelenetben csődbe jut. („Ádám: Mi verseny az, hol egyik kardosan/ Áll a meztelen ellennek szemében,”) Sok koldus van: hiányzik a szeretet és az erkölcs, az emberek nem boldogok. („Kutyáknak harca ez egy konc felett.”) A szín a haláltánccal zárul, ahol mindenki beleugrik a gödörbe kivéve Évát, aki egy polgárlány: „Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!/ Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:/ A por hull csak belé, e föld szülötte,/ Én glóriával átallépem azt.”

45

Az irodalom határterületei:

19. A megfilmesített irodalom (Örkény István: Tóték)

46

Regionális kultúra:

20. Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen Csokonai kollégiumi diákévei és kicsapatása Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) ízig-vérig debreceni költő. E városban született a család Hatvan utcai házában. 1780-1795 között a Kollégium diákja volt, majd kicsapatása után az országot járva többnyire egykori partikulájában tanári állást kapott, majd 1800-ban visszatért Debrecenbe, s utolsó éveiben édesanyja Darabos utcai házában húzta meg magát. A Hatvan utcai temetőben helyezték örök nyugalomra. Csokonai zseniális elme volt, már gyermekfővel tökéletesen írt és verselt. Kollégiumi évei alatt elsajátította az olasz, francia, német és görög nyelvet. 1790 körül iskolatársaival a kollégiumi tanulókörök, a kollációk (tanulókörök) mintájára nyelvművelőkört alapított, a későbbi önképzőkörök ősét. Poétikai gyakorlatra szánt verseivel egész füzetet írt tele (Zöld kódex). Préceptorai, Fodor Gerzson, Háló Kovács József és Budai Ézsaiás felismerték és értékelték tehetségét, kedvezményekben részesítették: szabadon verselhetett, társainál egy órával később mehetett iskolába, sőt felsőbb tanulóként a teológiai tárgyak alól fel is mentették. Csokonai beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az 1790-es évek első felében már érett műveket alkotott (Az estve, Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Békaegérharc). Kapcsolatba került a verselgető hadházi orvossal, Földi Jánossal, s ő ismertette meg Kazinczy Ferenccel. Az ő hatásukra emelkedett költészete gyorsan a diákköltészet átlaga fölé. Csokonait Szilágyi Gábor professzor javaslatára 1794-ben a poétai osztály köztanítójává nevezték ki. Ő rousseau-i elvek alapján nevelte diákjait; botanizálás ürügyén gyakran a természetben tartotta óráit. Egyik alkalommal diákjai a Nagyerdőn egy gúnydallal megsértették a magánéleti botlása miatt elhíresült Szilágyi Gábor professzort, aki panaszt emelt az iskolai törvényszéknél, a sedesnél. Csokonai fegyelmi ügyét a sedes 1794. December 17-én tárgyalta, miután december 6-án a templomlátogatás elmulasztása és a diákjaival a tanteremben folytatott mulatozás miatt már enyhébb büntetésben részesült. Ugyanezek a vádpontok most is megismétlődtek, megtoldva a nagyerdei incidenssel. Az ülés másnap folytatódott, majd a december 19-én meghozott ítélet Csokonait elmozdította préceptori állásából és tíz legénnyel, lejjebb helyezte a diákok rangsorában. Ezen kívül a sedes felkérte Csokonait, hogy levélben kövesse meg a sértett professzort, aminek Csokonai eleget is tett, elismerve, hogy enyhe büntetést kapott. Abban, hogy az ügy elsimulni látszott, nem kevés szerepe lehetett Csokonai külső támogatóinak. A sedes december 17-19-i ülésein ugyanis az egyháztanács ötfős küldöttséggel képviseltette magát, ami általában csak a legsúlyosabb esetekben esett meg. Csokonai, megszabadulva a köztanítói hivatal napi terheitől, 1795 első hónapjaiban megfeszítve dolgozott. Befejezte Gerzson című bohózatos színdarabját, amelyet diákjai be is mutattak. Ilyen lehetőséget a színjátszástól idegenkedő puritán ízlésű Kollégiumban korábban nem kapott egyetlen diák sem. Úgy tűnik tehát, hogy az iskola gyorsan napirendre tért Csokonai botlása fölött. A tavaszi hónapokban azonban Csokonai alig mutatkozott a Kollégiumban. Kiskunhalasi húsvéti legációjából nem tért vissza Debrecenbe, sőt a pünkösdi legációjából sem. Feltételezések szerint Pesten is megfordult, s a Vármezőn talán végignézte Martinovics Ignác és társai kivégzését. A rábízott legációs pénzzel is csak késve számolt el, s amikor újra megjelent Debrecenben már nem viselte a diákság kötelező viseletét, a tógát, jelezve, hogy nem érzi magát a Kollégium kötelékébe tartozónak. Ügyét a sedes végül távollétében zárta le június 20-án, miután néhány nappal korábban az iskola törvényeivel ellenkező módon, magyar nyelven engedély nélkül tartott búcsúbeszédet az ifjúság előtt. A sedes, melynek ülésén az egyháztanács képviselői már nem vettek részt, Csokonai ügyében a lehető legsúlyosabb határozatot hozta:

47

Regionális kultúra: 1. Mivel a diákságot otthagyta, most már… minden tanulói jogból kizárandó. 2. Most már semmi bizonyítványt vagy ajánlást a Kollégiumtól nem kap. 3. Minthogy félni lehet, hogy nézeteinek szélesebb körben való terjesztésével a fegyelem tekintélye még többek előtt csökken, el kell tiltani a Kollégiumba való belépéstől, s meg kell tiltani a diákoknak minden vele való beszélgetést vagy érintkezést. Ma már tudjuk, hogy Csokonai korában a fenntartó Tiszántúli Egyházkerület hozzájárulása nélkül nem lehetett diákot kicsapni a Kollégiumból. Valami miatt tehát korábbi támogatói (köztük a nagy tekintélyű főbíró, Domokos Lajos is) megvonták Csokonaitól a bizalmat. Hogy az érintettek egyszerűen megelégelték-e sorozatos mulasztásait és a Kollégiummal szemben tanúsított egyre provokatívabb magatartását, vagy mint ahogy egyesek sejtik, valóban kapcsolatban állt a Martinovics-féle összeesküvéssel, s ezért akart tőle megszabadulni az intézmény, ma már nemigen lehet megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy az ügyben Csokonait egészen fölmenteni nem lehet, hiszen sorozatosan megsértette azokat a törvényeket, amelyeknek a felsőbb tanulók sorába lépve az intézmény gyakorlata szerint önként vetette alá magát. Ugyanakkor némileg az is érthetetlen, hogy a Kollégium, amely ismerte és elismerte diákja rendkívüli tehetségét, botlásai ellenére is, miért nem adott neki legalább az elvégzett tanulmányok igazolásáról bizonyítványt, ahogy azt ilyen esetben másokkal általában megtette. Mit köszönhet Csokonai költészete a Kollégiumnak? Az iskolai versírás kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott a Debreceni Kollégiumban. A kollégiumi versíró gyakorlat elsősorban a poétika-oktatás (mai gimnáziumi 9. Osztály) keretében történt. A poétikai osztály préceptorává (köztanítójává) a Kollégium professzorai minden évben az arra legalkalmasabb nagydiákot nevezték ki. Ez a gyakorlat egészen a XIX. Század közepéig élt Debrecenben. Így került ebbe a hivatalba 1794-ben Csokonai Vitéz Mihály is. Hogy a poétikai osztály diákjainak milyen feladatokat kellett megoldaniuk, arról nagy költőnk ránk maradt diákkori zsengéi tanúskodnak. A deákos versgyártás nyomait még Csokonai későbbi nagy versein is megfigyelhetjük. A poétikai feladatok alapvetően két műfaj köré csoportosultak. Az egyik a szentencia, azaz bölcs gondolatok kifejtése egy megadott kérdéssel kapcsolatban. A másik a pictura, azaz valamilyen természeti jelenség, napszak vagy emberi magatartásforma leíró bemutatása. Csokonai érett verseiben is valóban a gondolati és a leíró költészet elemei váltakoznak, az iskolai hagyományoktól tehát érett költőként sem igyekezett megszabadulni. A két elem váltakozó előfordulását Az estve című korai (még a kollégiumi tanulmányok idején született) költeményében figyelhetjük meg. A kéziratos diákköltészet a poétika-oktatás térvesztésével a XIX. Század első felében hanyatlásnak indult, de az ekkor kibontakozó irodalmi önképzőkörök és diákújságok révén nyomokban a XX. Századig továbbélt. Művészi értékeit tekintve nem volt igazán nagy költészet, de helyzetéből következően sajátos hidat alkotott a klasszikus európai és az ösztönös népi ízlés között. Jelentősége nem utolsósorban abban áll, hogy ösztönzéseket adott számos későbbi jeles költőnknek. A versírás kollégiumi gyakorlatát és az alkalmi költészetet Csokonain kívül más debreceni neveltetésű költők is ismerték és gyakorolták, így a XVIII. Században Fazekas Mihály, a XIX. Században pedig Kölcsey Ferenc és Arany János. A debreceni diákköltészet fénykora a XVIII-XIX. Század fordulójára esik. Az iskolai versíró gyakorlat mellett ennek a költészetnek ekkorra egy másik változata is megerősödött, az úgynevezett alkalmi költészet. Az e tárgykörbe tartozó verseket a diákok saját szórakoztatásukra vagy valamilyen jeles alkalomra készítették. Régi hagyomány volt ugyanis Debrecenben, hogy temetésre énekes diákokat hívtak a város polgárai, de szívesen látogattak el esküvőre, keresztelőre, névnapra, disznótorba is egy-egy alkalmi költeménnyel.

48

Regionális kultúra: Szolgálatukért természetesen alamizsnát kaptak. Így jött létre az évszázadok során a sírversek, a névnapi, születésnapi, lakodalmi köszöntők műfaja. Alkalmi verseket Csokonai is szép számmal írt diákkorában, de későbbi költészetén is megfigyelhető hatása. Halála előtt írt utolsó nagy gondolati verse, A lélek halhatatlansága, temetési búcsúztató versként készült. Csokonai-kultusz a Kollégiumban A Debreceni Kollégium Csokonainak nemcsak kitaszító, hanem visszafogadó iskolája is lett. Az intézmény először is nem vette szigorúan a sedes döntését, hiszen tudjuk, hogy a költő Debrecenbe való visszatérése után a Kollégium több diákja is tartott Csokonaival baráti kapcsolatot. Voltak köztük olyanok, akik egyenesen Csokonai miatt jöttek át Csurgóról Debrecenbe tanulni. A rézmetsző diákok saját pénztárukból anyagilag is támogatták az anyagi gondokkal küszködő költőt. Temetését egykori tanítványa és későbbi életrajzírója, a Kollégium éppen hivatalban lévő széniora, Domby Márton intézte, s azon a tiltás ellenére, különösebb következmények nélkül részt vett a diákság jelentős része, sőt a professzorok többsége is. A Debrecenben gyorsan kialakuló Csokonai-kultusznak is a Kollégium lett a melegágya. 1823-ban került az alkotó jóvoltából a Kollégium könyvtárába Ferenczy István márványból készült Csokonai-mellszobra, amely ma az Iskolatörténeti Múzeum egyik ékességi. A szobor alkotója, aki debreceni diák korában a rézmetsző diákoknak is segédkezett, egy légiesen finom, erősen idealizált Csokonai-arcot álmodott bele a fehér kararai márványdarabba. Talán ebben gyökerezik a kicsapott diáknak a következő évtizedekben a romantika jegyében kibontakozó kultusza. A századelő kéziratos diákirodalma nagy számban tartalmaz Csokonai-versmásolatokat vagy –utánzatokat. Az 1830-as években a Csokonai-síremlék felállítására történő közadakozást is a Kollégium diáksága kezdeményezte, s abban élen is járt. S végül a későbbi kollégiumi önképzőkörök és a Kántus is kiemelkedő szerepet vállaltak a Csokonai-hagyomány ápolásában. A Kollégium ifjúsága még ma is évente egyszer elzarándokol a költő sírjához. Nincs még egy magyar költő, akinek szülőhelyén kiteljesedő kultusza máig hatóan olyan erős lenne, mint a Csokonaié.

49

Ember és nyelv:

Nyelvtan 1. A nyelv mint jelrendszer A jel A jel olyan (látható, hallható, tapintható stb.) érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. (Jel lehet az, ha valaki elpirul vagy akár egy természeti jelenség is.) Bármilyen jelenség lehet jel, ha jellé válik, jelként fogják fel. Jelnek csak az a jelenség tekinthető, amely többnyire közmegegyezésen alapul. (zászló, címer) A jelek nem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel. Így egy jel több jelrendszernek lehet tagja. (például: a piros szín =izgalom, láz, szégyen, piros lámpa…) Egy-egy rendszer jelei gyakran kiegészülhetnek más jelrendszerekkel. (például: nyelvi +nem nyelvi jelek). Ezek pontosabbá, hatásosabbá teszik az információáramlást. Jel, jelentés, szójelentés A legkisebb jelentéssel bíró nyelvi jelek szóelemek (morfémák), a szószerkezeteknek és mondatoknak is van jelentésük. Jeltágy

Jel Jelölő Hangsor

Jelölt

Valóság

Fogalom

A nyelvi jel jelölőből és a jelöltből áll. A kommunikációban mindig a valóságra, a konkrét jeltárgyra használjuk az adott nyelvi jelet. A nyelvi jelek rendszere Legkisebb nyelvi jel: szóelem (morféma): A szavak olyan alkotóelemei, melyek már jelentéssel bírnak. Két típus:  Tőmorféma: fogalmi vagy viszonyjelentés (például: szép, asztal, és után)  Toldalék morféma: csak viszonyjelentés (például: -ság, -ség, -k). Nyelvi jelek a szavak (lexémák) is. Morfémát+ lexémák = szószerkezetek (szintagmák), mondatok. A hangokat (fonémákat) nem soroljuk a nyelvi jelek közé, de mivel belőlük épülnek fel a fonémák és a lexémák, ezért jelelemeknek nevezzük őket. Nincs önálló jelentésük, csak megkülönböztető szerepük van. (például: kerek-kerék) A szavakban a hangalak és jelentés kapcsolata megegyezésen vagy hagyományon alapul. A nyelvi jel önkényes. Ezt bizonyítja, hogy ugyanazt a dolgot más-más nyelveken különbözőképpen jelölik meg. A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Kivétel: hangutánzó és hangulatfestő szavak. Ezt bizonyítja, hogy az ilyen típusú szavak hangalakja különböző nyelveken hasonló. (például: kakukk, cuculus, coucou, kokkux). A nyelvi jelekhez több jelentés is fűződhet (azonos alakú, többjelentésű jelek). Egy-egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű fogalmak). A jeleknek 3 nagy csoportja van: ikon (képszerű viszony: tényleges hasonlóság alapján idézi fel a jelöltet), index (kapcsolatban, érintésben van az adott dologgal, jelentéssel. /láb indexe a lábnyom/), szimbólum (társadalmi megállapodás alapján jön létre /pl. lámpa piros színe/).

50

Ember és nyelv:

2. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzői példákkal A nyelvet a társadalom alkotta meg, nélkülözhetetlen része, eszköze az emberek életének, működésének. A nyelvet is, mint a társadalmat és a benne élő emberek életét, állandó változás, fejlődés jellemzi. Ezért minden élő nyelvet kétféleképpen vizsgálhatunk. Leírhatjuk a nyelv mai állapotát, ezt kutatja a leíró nyelvészet. A leíró nyelvészeti kutatások alapja a szinkrónia (a görög syn „együtt” és a chrono „idő” szóból). Másrészt kutathatjuk a nyelv történetét, ezzel foglalkozik a történeti nyelvészet, ennek az alapja a diakrónia (a görög dia „át, keresztül, végig”). Mi az anyanyelvi órákon mind szinkronikus, mind diakronikus módszerrel vizsgáljuk anyanyelvünket, hiszen nemcsak azt elemezzük, mi jellemzi a mai ember nyelvét, hanem azt is, mi ennek az eredete, hogyan változott a magyar nyelv az évezredek során. A történeti nyelvtannál az átívelő változások állnak a középpontban:  Nyelvek eredete (nyelvcsaládok)  Változások a nyelven belül.

51

Kommunikáció:

3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció szó eredete Latin eredetű communicatio szóból származik (jelentése: közzétesz). A kommunikáció célja: információ átadása, kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, tájékoztatás, felhívás, gyönyörködtetés (ennek esztétikai szerepe van), érzelemkifejezés. A kommunikáció létrejöhet más élőlények és gépek között is. Minden folyamatot, amelyben legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával közöl valamit, vagy az egyik a másiknak valamilyen információt ad át, kommunikációnak nevezzük. A kommunikáció tényezői:  résztvevők: feladó és címzett  közös nyelv  közös előismeret, valóság, beszédhelyzet  Csatorna (telefon, levél, tapintás). Mindig a feladó küld üzenetet a címzettnek, majd a címzett értelmezi, és ha módja van rá válaszol. Az üzenet kifejező, összefüggő jeleit kódoknak nevezzük. (Nyelvi és nem nyelvi kódokat is használunk). A kommunikáció értelmező funkciója: Nyelvről a nyelv segítségével beszél. (más néven: metanyelvi funkció). A kommunikáció típusai:  Közvetlen (feladó és címzett egy időben van jelen)  Közvetett (nincs egy idő és egy hely)  Egyirányú (a hallgató nem lesz beszélő)  Kétirányú (beszélgető és hallgató szerepcseréje) KOMMUNIKÁCIÓ KÉTIRÁNYÚ EGYIRÁNYÚ

KÖZVETLEN Két barát beszélget asztalnál. Előadás az iskolában

KÖZVETETT egy Telefonbeszélgetés. Televíziózás

Az emberi kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelekkel történik. A kommunikáció zavarai:  Nem értjük meg egymást  Valaki fáradt  Elbeszélünk egymás füle mellett  Más beszédhelyzet Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában közös néven: zajnak nevezzük. Tömegkommunikáció: a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével. (felhívó szerep: tévé, rádió, számítógép.)

52

Kommunikáció:

4. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, testtartás…) Szóbeli kommunikációban:  Hangjelek. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.  Tekintet. A kommunikáció során a kapcsolattartás egyik fő kifejezője a tekintetünk, az, ahogyan a másik ember szemébe nézünk. Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi.  Arcjáték. A kommunikációban az arcjátéknak (idegen szóval mimikának) is kifejező, közlő szerepe van. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása, az ajakbiggyesztés, a szemöldök felhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit.  Gesztusok. A fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek, idegen szóval gesztusoknak nevezzük. A fejmozdulatok jól elkülöníthető, értelmezhető jelek. A kéz és a kar mozdulatai is különféle jelentéseket hordoznak. A köszönés, üdvözlés kísérő gesztusa a kézfogás. A láb gesztusai a többi taglejtéshez hasonlóan ugyancsak üzeneteket hordozhatnak.  Testtartás. Zavaró, ha valaki úgy áll, mint a cövek, de ugyanolyan rossz, ha hintázik, állandóan izeg-mozog. A testtartás utal érzelmi állapotunkra. A testtartás a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét jelöli.  Térközszabályozás. A kommunikációban részt vevők közötti távolságot nevezzük térköznek.  Ruha, hajviselet, díszek. A külsőnkre jellemző jeleket emblémáknak nevezzük. Ezek mind közölnek rólunk valamit, és szerepük van a kommunikáció folyamatában. A ruha olykor elárulja viselőjének a hovatartozását, a foglalkozását is. A hajnak is lehet jelölő szerepe.  A csend. A csendes kommunikációval, az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket (például szorongásunkat, elbizonytalanodásunkat) vagy a témához és a partnerhez való viszonyunkat (például nem érdekel, amit mond.). Az írásbeli kommunikációban:  Tagolás, elrendezés  Margó  Bekezdés  Sorok  Szótávolság  Betűtípus, szövegkiemelés  Színek  Javítások.

53

A magyar nyelv története:

5. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján A nyelvművelés előzményei A nyelv állandóan változik, fejlődik, ezért szükség van az állandó és tudatos ápolásra és művelésre. Ómagyar nyelv: A magyar nyelv szerkezete a honfoglalástól 1526-ig nem nagyon változott. Nyelvrokonokkal hasonló személyragok, és akkori a tárgyrag kialakulása is. Kódexeket írtak a középkorban: amikor latinról magyarra fordítottak számos új szót alkottak. Közép-magyar nyelv kora: Az 1526-1772 közti évekbe a török hódoltság és az ország három részre szakadása miatt a szórványosan kialakultak a különböző jövevényszavak, amelyeket a latin, német és török nyelvből hoztuk át. A humanisták törekvései sokat segítettek, őket már igazi nyelvművelőknek tartjuk. Megjelent az írásbeliség, átvettük a latin betűket. Úti jegyzetek, naplók, emlékiratok: Syvester János: grammatika magyar szaknyelvének kialakítása; Dévai Bíró Mátyás Ortográphia ungarica (Magyar helyesírás); Szenczi Molnár Albert: „Az új magyar nyelvtan két könyve” című munkája; Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia (1653). Újmagyar nyelv kora: 1772-től a felvilágosodás kezdetétől számolandó. Hatással volt rá az európai reformáció elterjedése a biblia anyanyelvekre történő fordítása. A könyvnyomtatás elterjedése is szükségessé tette a nyelv frissítését.

Nagy nyelvújítóink művelődéstörténeti szerepe, háttere A nyelvújítás mozgalmát 1772-1867 között sok tényező segítette:  A francia felvilágosodás eszméinek elterjedése.  Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája.  II. József német rendelkezései is fokozták. Egyrészről a pozsonyi országgyűlés, ahol hol kedvező, hol kedvezőtlen rendeletek születtek; másrészről 1778-ban Bessenyei György testőríró által, aki a „Magyarság” című röpiratban a következőt írta: „Minden nemzet maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha.” A nyelvművelő mozgalmakhoz egyre többen csatlakoztak, amit Kazinczy Ferenc fáradhatatlan munkával szervezett. Központja Széphalom volt. Közel 10000 új szót alkottak. a A nyelvújítási eredmények a köznyelvben A nyelvújítási szóalkotás többféle módon hozott létre új szavakat:  A szavakat idegen nyelvből szó szerint lefordították. Pl. materia (latin) – anyag, Kellner (német) – pincér.  Tájszavakat emeltek közhasználatú szavakká. Pl. csapat, róna, hullám, betyár.  Kihalt szavakat újítottak fel. Pl. bakó, fegyelem, hős, lomb. Személynevek téves újítása: Géza, Zoltán.  Szóképzéssel. Pl. huzal, dereng, nőies, állítólag.  Elvonással. Pl. cikkely →cikk; kapál →kapa; árnyék →árny.  Szóösszetétellel. Pl. Vérszegény, bérkocsi, pénztár.  Szóösszerántással. Pl. elöl + ülnök = elnök; levegő + ég = lég; könnyű + elméjű = könnyelmű

54

A magyar nyelv története: 

Erőltetett szóalakok is születtek. (tövek és képzők). Pl. csáb; dics; -onc/ önc – tanonc; -ma/ -me – érme.

b Hatásai a társadalomban, példák A kortársírók maguk is nyelvújítók voltak (neológusok), de a nyelvújítást ellenzők, az ortológusok sem voltak kevesen. 1811-ben Kazinczy megírta a Tövisek és virágokat (tudatos megváltozás), erre az ortológusok 1813-ban megírták a „Mondolat” (mond + gondolat)” című röpiratukat, valamint a Debreceni grammatikácskát, amelyben a neológusokat gúnyolták ki. Egy példa: „nyakatekerészeti mellfekvenc”: nyakkendő. A röpirat válaszát Szemere Pál, és Kölcsey Ferenc fogalmazta meg 1815-ben: „Felelet a Mondolatra”. A harcból végül a neológusok kerültek ki győztesen, amit Kazinczy Ferenc: „Az ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél” című röpirata zárt. Később kialakult az egységes irodalmi és köznyelv és lassan az akadémia is elfogadta és rendszerezte ezeket. Helyesírási harc: jottista (Révai: „látja”) – ipszilonista (Verseghy: „láttya”) harc A Magyar Tudományos Akadémia már megindulásakor kiemelt feladatának tekintette a magyar nyelv ápolását. Az Akadémia is nagy hatással volt a nyelvművelésre, s 1832-ben megjelent az első helyesírási szabályzat. 1872-ben Szarvas Gábor vezetésével megjelent a Magyar Nyelvőr első száma. Nyelvi norma (sztandard): már nem tudnánk létezni szótárak nélkül. c

A nyelvhelyességi hibák típusai Helytelen toldalékolás, igekötő-, névutó- és névelőhasználat, egyeztetési hibák, szóhasználati vétségek (idegen szavak használata), mondatszerkesztési hibák, rossz hangzás, „nákolás”, „suksükölés”, „szukszükölés”, terpeszkedő kifejezések; befejezett melléknévi igenév, határozói igenév gyakori használata, vonatkozó névmások helytelen használata, szómagyarosítás, felesleges szóismétlés (pongyola stílus), trágárság, túlszabályozott.

Mai magyar nyelvi hatások, új nyelvújítás A nyelvművelés szerepe, célja: Újítás és őrzés is fontos, ápolni kell a nyelvet: az idegen szavak helyett magyarszót használunk. Kiejtés, mondatalkotás és a grammatika is fontos. A XX. Század első felében megjelentek a nyelvművelők (nyelvészek), akik megjelentették a helyesírási szabályzatokat, elsősorban az idegen hatások ellen harcoltak. A mai nyelvben a toldalékok helyességét az igék ragozását következetesen, szabályszerűen alkalmazzák, rendszerezik. A nyelvművelő munkában fontos szerepet töltenek be a különféle magyar folyóiratok (Édes Anyanyelvünk, Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv), a szótárak (Nyelvművelő kéziszótár), a magyar nyelvészeti és kézikönyvek (Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvi illemtan).

55

A magyar nyelv története:

6.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai

A magyar nyelv évezredei A magyarok az uráli nyelvcsaládba tartoznak a finnugor nyelvterületi ágába. Kr. E. 35003000 körül a finn- és az ugar ág ketté, oszlott. A magyarok az ugar részhez tartoztak a vogul (manysi), osztják (hanti) belső nevű nyelvjárásokkal együtt. A rokonság bizonyítéka a hangmegfelelések, az alapszókincs közös jellege, a rokonszavak jelentésének hasonlósága, a nyelvtani eszközkészlet és az egyéb segédtudományok bizonyítékai. Szabályos hangmegfelelések: fa, pa, pu, finn, fon, pun, pinni stb. (magyar, vogul, zürjén).

Ősmagyar nyelv (a honfoglalásig) Alapszókészlet:  szabályos megfelelések  névmások: magyar: te, zürjén: te, finn: rima, lap: ton.  Egyszerű számok: két, (osztják: kát)  Testrészek: szem (szém)  Rokonságnevek: fiú (poch)  A természet tárgyai és jelenségei: tél (tät)  Állatvilágnevek: lúd (lont)  Növényvilág: fa (pa)  Ásványok: kő, kén  A lakás, az eszközök elnevezései: ház, kü  Táplálkozás: lé (lim)  Helyzet: al, alá  Elemi cselekvések: mén, men, mën  Tulajdonságok, mennyiségek: hosszú, (chora) A rokonszavak megfelelése: jelentésük és megegyezés szerint. Hasonló nyelvtani rendszer, XVIII. Sajnovics János kutatta a nyelv eredetét. Az ősmagyar nyelv 895-896-ig, a honfoglalásig tartott.

Ómagyar nyelv kora (a mohácsi vészig, 1526-ig) A kereszténység felvételével bekerültek a Biblia latinból átvett szavai: apostol, legenda, advent stb. Az ómagyarkor második felét a kódexek korának is nevezik. A latin nyelv miatt változott a toldalék- és hangrendszerünk. Belekerülnek a szláv jellegű szavak is a környező népcsoportokból (berkenye, luc) különböző területeken más és más nyelvjárású szavak és kifejezések voltak fellelhetők. Függetlenül a nemtől, kortól tegezés volt érvényes általában.

Közép magyar nyelv kora (a felvilágosodás koráig, 1772-ig) 1526-tól 1772-ig, a nyelvújításig tartott. A korszak történelmi változásai alapján változott a nyelv is. Megjelentek az éppen uralkodó nációk szavai a magyar nyelvben. Amikor Magyarország három részre szakadt, hatott a nyelvre is. 1590-ben Károli Gáspár lefordította a Bibliát. Ez terjedt el, de a hivatalos nyelv még mindig a latin volt. Hangtani, nyelvtani, szótani változások mentek végbe, de ezek már kisebb, finomabb változást jelentettek.

56

A magyar nyelv története:

Új magyar nyelv kora (1772-től napjainkig) 1772-től, a felvilágosodás korától. Megteremtődött a magyar nyelvi egység. 1832-ig kialakult a helyesírás normarendszere. Vörösmarty Mihály vezetésével elkészült a magyar helyesírási szabályzat. 1844-ben az országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyart és tudományos kutatásokat is végeztek.

A nyelvtörténeti kutatások forrásai A kutatások forrásai:  Szórványemlékek (Bíborbanszületett Konstantin levele 950, Tihanyi apátság alapító levele 1055, Anonymus: Gesta Hungarorum 1200)  Glosszák (Marosvásárhelyi glosszák)  Szójegyzékek (Schlägi -szójegyzék 1405 körül.)  Szövegemlékek, kódexek (Halotti beszéd 1195, Ómagyar Mária-siralom XIII. század, Margit-legenda 1510 stb.)  Egyéb tudományok által bizonyított források.

57

A magyar nyelv története:

7. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvművelés feladata, célja  Újítás és őrzés  Ápolni a nyelvet: az idegen szó helyett magyar szót használjunk, ha lehet!  Kiejtés  Mondatalkotás  Grammatika Nyelvhelyességi hibák  A feltételes mód E/1 „–nék” helyett „–nák”-ot használnak. (például: Olvasnák egy könyvet.) Ezt nevezzük „nákolásnak”.  A felszólító mód kijelentő módra való alkalmazása. (Például: Szeressük ezt a fagyit.) Ezt nevezzük „suksükölésnek”.  Az „szt” végű igéket használják helytelenül. (Például: Kiossza a könyveket.) Ezt nevezzük „szukszükölésnek”.  Névutóállomány bővülése: Például: Könyvleadás tekintetében. (a tekintetében helytelen, s nem kell!)  Terpeszkedő kifejezések: Például: 11 óra magasságában, módosítást eszközöl, elintézést nyert, vizsgálat tárgyává tesz stb.  Befejezett melléknévi igenév, határozói igenév gyakori használata: Például: ez a feladat megoldott, a macska fel van mászva.  A vonatkozó névmások helytelen használata: aki, ami, amely. Például: (az alábbi mondatokban helyesen van alkalmazva): Megérkeztek a könyvek, amelyeket a múlt héten rendeltél. A gyerekek gyakran tesznek olyat, amit maguk is megbánnak. Voltak lapok, amelyek, lehet, hogy jók voltak.  Idegen szavak használata: feeling, happy stb.  Szómagyarosítás: spray: permet; grapefruit: citrancs; hot-dog: pornóka; body bilding: testépítés; solarium: fényfürdő; jet-ski: vizi-robi; surf: szélvitorlás; snack bar: gyors harapó.  Pongyola stílus: Ennek két fajtája van: pleonazmus (szófelesleg) például: menettérti returtn: azért ismétli, mert nem tudja, hogy mit jelent. És a tantológia (felesleges szóismétlés): Például: nem kielégítő és nem elégséges.  Trágárság  Túlszabályozott: (hiperkorrekt) A szótagok kihangsúlyozása. Például: Lát-ja. Valamint az ellensuksükölés: Például hallgatjuk csak!  Névelők helytelen használata: Kell névelő az országrészek, tájegységek, címek, intézmények és a több szóból álló államnevek elé.  Igekötők helytelen használata: kiolvasta (helyesen: olvasta), kihangsúlyoz (helyesen: hangsúlyoz), bepótolni (helyesen: pótolni), leellenőriz (helyesen: ellenőriz.).

58

Nyelv és társadalom:

8. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma Anyanyelvünk egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő nyelvváltozatokban él. Ezeknek a nyelvváltozatoknak az összessége a nemzeti nyelv. Minden magyar anyanyelvű ember ismeri, érti a köznyelv írott és beszélt változatát. Az írásbeli köznyelv választékosabb, igényesebb formáját irodalmi nyelvnek nevezzük. Ezt használják általában a sajtóban, a bemondók a televízióban, a rádióban. A köznyelv területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat. A más-más vidéken élő emberek nyelvhasználatában eltéréseket figyelhetünk meg. A nyelv területi tagozódása szerint megkülönböztetjük a nyelvjárásokat. A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jön létre a regionális köznyelv. A regionális köznyelvek a nyelvjárások és a beszélt köznyelv közötti kiegyenlítődés folyamatában jönnek létre. A csoportnyelvek A nyelv társadalmi tagolódását figyelembe véve csoportnyelveket különböztetünk meg. A csoportnyelvek közé soroljuk az egyes szakmák, mesterségek nyelvét, a szaknyelvet. A hobbinyelveket a különböző szabadidős tevékenységek (kártya, játékok, sport, bélyeggyűjtés stb.) jellemző nyelvhasználata alkotója. A rétegnyelvek a különböző életkorokban használt nyelvváltozatok, közéjük tartozik például a gyermeknyelv, a diáknyelv, az ifjúsági nyelv, a katonai nyelv. A csoportnyelvek általában szókincsükben térnek el a köznyelvi változattól. A sokféle nyelvváltozat hatására minden embernek kialakul saját, csak rá jellemző egyéni nyelvhasználata (idegen szóval idiolektus), illetve az egy-egy kisebb közösségre jellemző családi (familiáris) nyelvváltozat. A nyelvváltozatok között nem húzhatunk éles határvonalat. A gyakorlatban, a mindennapi kommunikációban ezek a nyelvváltozatok összefonódnak, keverednek egymással. Az ifjúsági nyelv Sok új szóalak (neologizmus) keletkezik az ifjúsági nyelvben (doga), s onnan a köznyelvbe terjed tovább. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus; hangvétele időnként nyers és harsány. Az ifjúsági nyelv legfőbb értékei: a nyelvi eredetiség, a szellemes újítások, az ötletes szóalkotásmódok és a nyelvi humor. Az argó és a szleng Vannak csoportok, amelyek szándékosan használnak olyan nyelvváltozatot, melyet a beavatottakon kívül mások nem értenek. Így alakult ki a tolvajnyelv, idegen szóval az argó. A bűnözői csoportok kialakították saját nyelvváltozatukat, melyben nem ritkák az olyan kifejezések, amelyeket a köznyelvet beszélők egyáltalán nem értenek. Az argóra jellemző a durva, trágár kifejezések használata is. Az argó szavak néha ismeretlen eredetűek, máskor köznyelvi szavak eltorzításával keletkeznek. Sok esetben pedig köznyelvi szavakat új jelentéssel ruháznak fel: például a számokat szívesen cserélik fel titkos jelentésű szavakkal. Az argóból kerültek át a szleng nyelvhasználatba a kiló („száz”) és a rongy („ezer”) kifejezések. Az argóból sok kifejezés kerül át a szlengbe vagy a köznyelvbe (buli, cucc, kaja) azáltal, hogy az idő folyamán szalonképessé, elfogadottá válnak. A szleng az argó számos elemét letompítva, szalonképessé téve viszi tovább. A szleng az alacsonyabb igényességű nyelvi stílusban mutatkozik meg, de terjed a beszélt köznyelv bizalmas használatában is (ciki, dumál). Szókészlete gyorsan változik, szüntelenül újratermelődik. A szleng – ellentétben az argóval – nem egyetlen csoport kiváltsága, nyelvváltozata, nem kötődik egyetlen nyelvi réteghez sem. Célja nem a titkosság –mint az argónál –, hanem a köznyelvi stílus variálása, élénkítése, a nyelvhasználat

59

Nyelv és társadalom: egyéniesítése. A szleng manapság már nemcsak a beszélt nyelvben jelenik meg, hanem a feliratokon, a plakátokon, azaz az írott nyelvhasználatban is. A nyelvjárások Az egyes nyelvjárásoknak van jellemző nyelvtani rendszerük, saját hangtanuk, alaktanuk, mondattanuk, szókincsük és frazeológiájuk. A magyar nyelvjárások főleg hangtanukban különböznek; szókészletükben és mondattanukban kevésbé térnek el egymástól. A nyelvjárási szavaknak a köznyelvi megfelelőjüktől való eltérésük alapján több változatuk van. Csak kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól az úgynevezett alaki tájszók (például: csalán – csollán, csikó – csilkó). A valódi tájszók a köznyelvben lévő dolgot, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral jelölik. A valódi tájszók a köznyelvben ismeretlenek (például: burgonya – pityóka, szőlőfürt – biling). A köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata jellemzi a jelentésbeli tájszókat (például: medence – fateknő). A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (például Verseghy Ferenc, Palóci Horváth Ádám). „A magyar nyelvjárások atlasza” című könyv 18 tiszta és 10 keverék nyelvjárástípust különít el:  A nyugati nyelvjárás: Legjellemzőbb alcsoportjai az őrségi, a hetési, a göcseji, a Mura vidéki és a felsőőri. Hangtanára jellemző a zárt ë használata (például: gyerëk).  A dunántúli nyelvjárás: Nincs kettőshangjuk.  A Déli nyelvjárás: Legfőbb ismertetője az ö-zés.  A tiszai nyelvjárás: Jellemző az erős í-zés.  A palóc nyelvjárás: A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek.  Északkeleti nyelvjárás  Mezőségi nyelvjárás: Legjellegzetesebb vonása, hogy az o helyett a-t ejtenek.  A székely és a csángó nyelvjárás

60

Nyelv és társadalom:

9. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái A világon körülbelül 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Területi elterjedtségét tekintve a magyar nyelv a közepes elterjedtségű nyelvek közé tartozik. A határon túl kb. 4 millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén élnek. Összefüggő magyar nyelvterületeken és kisebb nyelvszigeteken, azaz szórványokban él a magyarság Ausztriában Burgenlandban, Szlovákiában és Felvidéken, Ukrajnában, Kárpátalján, Romániában Erdélyben és Jugoszláviában a vajdaságban. A történelmi Magyarországon kívül, a világ más tájain is élnek magyarok, közülük legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Jelentős létszámú magyarlakta települések vannak Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában. Sok magyar európai országokban telepedett le: például Németországban, Franciaországban, Svédországban, NagyBritanniában. A kisebbség fogalma Azokra a népcsoportokra, amelyek nem anyanyelvi területen élnek, a kisebbség szót használjuk. A világnak majdnem minden országában élnek kisebbségek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek arra törekednek, hogy egyenlőségben, békében élhessenek a többséggel, és nyelvüket megtarthassák, kultúrájukat, vallásukat megőrizhessék. Ezt biztosítják a kisebbségi jogok. Mivel az emberek csak közösségben használhatják nyelvüket, nemcsak az egyéni, hanem a közösségi, idegen szóval a kollektív jogok is fontosak. A történelem során számos esetben volt példa kisebbségek szándékos beolvasztására, a többség nyelvét beszélők tömeges beépítésére. A magyar anyanyelvűeknek kb. a harmada él Magyarországon kívül, tehát kisebbségben. Megkülönböztetünk történelmi kisebbséget. Ide tartoznak azok, akik a történelmi Magyarországtól más országokhoz elcsatolt területeken élnek. Ez az őshonos magyar kisebbség eredeti lakóhelyén él évszázadok óta. A határon túli magyar anyanyelvűek másik csoportját a Kárpát-medencén kívül élő magyarok alkotják. Ők gazdasági, politikai vagy egyéb okból hagyták el Magyarországot, közülük sokan az 1956-os forradalom idején. Kisebb-nagyobb tömbökben, a világ különböző országaiban szétszóródva élnek. Őket bevándorló magyaroknak nevezzük. Ennek a csoportnak a legrégebbi ágát a moldvai csángók alkotják. A csángók a XIII. Század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből. A szórványmagyarság fogalma a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben élő magyarok közösségét jelenti. A kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség Általában egyetlenegy ember sem csak azt az egy nyelvet beszéli, amelyet kisgyermekkorában megtanult. Az iskolában megtanuljuk ugyanannak a nyelvnek az irodalmi változatát, illetve megtanulunk más nyelvváltozatokat is. Ennek megfelelően beszélünk kettősnyelvűségről. A kettősnyelvűség azt jelenti tehát, hogy egy nyelvnek két különböző változatát sajátítjuk el, például a nyelvjárást és a köznyelvet. Amikor két különböző nyelvet használ valaki, kétnyelvűségről beszélünk. Megkülönböztetünk egyéni és közösségi (kollektív) kétnyelvűséget. Kétnyelvű lesz az a gyermek, aki olyan családban nő fel, amelyben más-más nyelven szól hozzá az édesanya és az édesapa. Közösségi kétnyelvűség jellemzi a kisebbségi helyzetben lévő népcsoportokat. Ilyen helyzetben élnek a határon túli magyarok. A két különböző (például: magyar –román) nyelv helyzete és használata sohasem egyforma. Az egyik nyelvet általában a családban használják, míg a másikat csak a hivatalokban. Abban az esetben, ha a két nyelv tudásának a szintje nem egyforma, a meghatározó nyelv használata hatással lesz a másik nyelvre. (szókölcsönzés) Van olyan is, hogy már nem állapítható meg, melyik nyelvet használja valaki. Ilyen esetben szoktunk beszélni, kevertnyelvűségről.

61

Nyelv és társadalom:

10.A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei Fogalma A kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközökkel. A médiaműfajok Napjainkban a tömegtájékoztatás a sajtó, a rádió és a televízió segítségével történik. 1. A sajtóműfajok: a médiaműfajok közül a sajtó a legöregebb. Csoportosítása:  Megjelenés rendszeressége szerint: napilapok, kéthetente, havonta megjelenő.  Terjesztés helye szerint: országos, határon túli, helyi regionális, intézményi.  Tartalmuk szerint: politikai- közéleti, szórakoztató, vegyes lapok.  Célzott közönség szerint: életkor, szakmai csoportok, helyi közösségek, művészeti, kritikai, diák, műsorlap.  Nyelvük szerint: egynyelvű, két- vagy több nyelvű. A. A tájékoztató sajtóműfajok  A hír: az újságírás egyik alapműfaja. A hír akkor jó, ha friss, közérdekű, fontos és válaszol az alábbi négy kérdésre: kivel vagy mivel, hol, mikor, mi történt, mi fog történni. Ez a kishír. A kifejtett hír: miért és hogyan kérdésekkel van kiegészítve.  Az információ: alapja a hír. Az információ hírláncok összessége, azaz több kisebb hírre bontható.  A közlemény: valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenete. Szó szerint adják közre.  A tudósítás: a hír rokona. Felelnie kell a ki, mi, hol, mikor, mit, miért és hogyan kérdésekre. Fontos a személyes jelenlét. Tudósítás készülhet kísérletről, kiállítás megnyitásáról, balesetről, szokatlan természeti látványról, mindennapi eseményről. Az újságíró szemlélő és leíró.  A riport: fontos az újságíró személyes jelenléte. Az újságíró elbeszélő, cselekvő résztvevő. A riport a valóságban megtörtént eseményről, cselekményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja. A riport legfontosabb jellemzője, hogy cselekménye van. A jó riportból nem hiányozhat a helyzetrajz, a jellemfestés, a képzelőerő és a személyes hang. Témája: egy esemény, egy táj, egy ember, egy embercsoport, egy szakma bemutatása, valamilyen ok kiderítése… Három szerkezeti egység: bevezetés, leírás, befejezés.  Az interjú: az újságíró kérdései segítségével, párbeszédes formában, a közösség számára érdekes információk hangzanak el egy-egy közérdekű dologgal kapcsolatban. Az újságíró közvetítő szerepet tölt be, kérdez, lehet „faggató” szerepe. B. A véleményközlő sajtóműfajok  A cikk: fogalmán a köznyelv minden olyan írást ért, amely az újságokban megjelenik. A sajtóműfajok körében a cikk azonban egy külön műfajt, méghozzá egy kevert műfajt képvisel. A jó cikkben a tény- és véleményközlő részek egymásra épülnek, és jól kiegészítik egymást.  A kommentár: vagy más néven hírmagyarázat a hírek, információk, megértését segíti elő azzal, hogy hozzájuk háttéranyagot fűz. A hírben előforduló, kevésbé ismert vagy már feledésbe merült eseményt, fogalmat magyarázza meg.

62

Nyelv és társadalom:  A glossza: rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás. Személyes hangvétel, a stíluseszközök alkalmazásával az olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.  A jegyzet: az életből vett, rendszerint valamilyen hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg, rövid, ám stíluseszközökben gazdag írás. Hangvétele: komoly, humoros, lírai, drámai és ironikus.  A nyílt levél: valamilyen közérdekű, nyilvánosságra tartozó témáról levélformában egy ismert vagy fiktív személynek szól.  Az olvasói levél: olvasók véleményét, hozzászólását, tanácskérő sorait tartalmazó írás.  A kritika: vagy műbírálat valamilyen, műalkotásról készült bemutató, értékelő írás. Tárgya lehet: irodalmi, színházi, képzőművészeti, zenei alkotás, tévé-, rádióműsor vagy film. 2. A rádiós műfajok Csoportosítása:  Terjesztés köre szerint: országos, határon túli, regionális vagy helyi.  Fenntartó szerint: közszolgálati, kereskedelmi, társadalmi, civil.  Műsorok témaköre szerint: egyprofilú, többprofilú. Két nagy csoport van: 1) Írott anyagot előadó, megszólaltató (hír, jegyzet, glossza, levél, ismeretterjesztő előadás). 2) Hangos anyagok (interjú, tudósítás, riport, vitaműsor, beszélgetés, játék, telefonos műsor.) 3. A televíziós műfajok Csoportosítása:  Kiterjedtsége szerint: világméretű, országos, határon túli, regionális, helyi.  Működtető szerint: közszolgálati, kereskedelmi.  Műsorok jellege szerint: egyprofilú, többprofilú.

63

Nyelvi szintek:

11.A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A magyar helyesírásban négy helyesírási alapelv van:  Kiejtés elve (nagy, vizek, stb.)  Szóelemzés elve (cseppből, csendességgel)  Egyszerűsítés elve (könnyen)  Hagyomány elve (folyó, folyik) Kiejtés elve Magánhangzók jelölése: általában hosszú az ó, ő, ú, ű, a szavak végén (hó, nő, bú, tű) a) Alakőrző szavak: minden alakjukban megőrzik a magánhangzók hosszúságát. Például: cím-címke, gyűjt- gyűjtő, súly-súlyos. b) Alakváltoztató szavak: egyes származékaiban rövidre változik a magánhangzó. Például: Bízik-bizakodik, bújik-bujkál, gyűlik-gyülekezik A víz, út, tűz, híd, kút, nyíl, nyúl, rúd, úr szavakban általában ugyanúgy változik az i- í, u- ú, ü- ű, mint a kéz szóban az e- é (például: kéz, kezet, tűz, tüzet). A tíz és a húsz számnév a toldalékos szavakban általában hosszú marad. Például: tízes, tízen, húszas, húszat. Megrövidül az i, u az összetett számnevekben (tizenöt, huszonhat), valamint a törtszámnévben és a sorszámnévben: tized, huszadik. Vannak olyan szavak, amelyeknek a kiejtése ingadozik: dicsér, irigy, sima, szolid, ígér, ítél, kímél, kísér, szelíd, tanú, árboc! Mássalhangzók jelölése: Ingadozik kiejtésben a mássalhangzók időtartama a következő szavakban: bakancs, cikázik, csat, háló, köpeny, múlik, szalag, telik, fullánk, guggol, mállik stb. Szóelemzés elve A jottista (Révai: „látja”) – ipszilonista (Verseghy: „láttya”) helyesírási harcban a szóelemzés elvének és a kiejtés elvének a használata volt a téma. Másképpen írjuk, és másképpen ejtjük azokat a szavakat, amelyekben zöngésség szerinti és a képzés helye szerinti részleges hasonulás történik. Például: lökdös, különbözik. Írásban nem mindig jelöljük a teljes hasonulást: község, egészség, anyja, bátyja. Összeolvadás történik a tj, dj, nj, ds, gysz, tsz, dsz, betűkapcsolatok esetében: botja, vetíts, vadság, metszi, adsz, egyszer stb. Kiejtésben mássalhangzó rövidülés történik: otthon, mondd meg. A mássalhangzó kiesést sem jelöljük írásban. Például: mindnyájan. A toldalékok és a szótő módosult változatait írjuk le a „t” végű igékben. Például: márts, fesd, bocsásd. Írásban is jelölt teljes hasonulás történik az „s, sz, z, dz,” végű igékben, ha j-vel kezdődő toldalék járul hozzájuk. Például: mossa, játssza, rázzuk, eddzétek. Hagyomány elve Az ly szavakban a hagyományos írásmód érvényesül. A hagyományos írásmód másik területe a magyar történelmi családnevek hangjelölése (Batthyány, Eötvös) Egyszerűsítés elve Egyszerűsítve írjuk a kettőzött kétjegyű mássalhangzókat (annyi, össze) A többjegyű betűk kettőzött alakját az egyszerű szavakban csonkítottan írjuk: meggy, eddzük, briddzsel. De nem egyszerűsíthetünk az összetett szavak határán: kulcscsörgés, díszszázad. Három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítünk: meggyel, Mariannak. De nem egyszerűsíthetünk az összetett szavak tagjainak a határán, a magyar családnevekben, és az idegen nevekben: sakk-könyv, Kiss-sel, Tallinn-nál, Scotttól.

64

Nyelvi szintek:

12. Az egyszerű mondat felépítése, részei A mondatfajtákat csoportosíthatjuk:   

A kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka szerint (modalitás) Szerkezetük szerint Logikai szempont alapján: állítást vagy tagadást tartalmaz e a mondat: állító, tagadó.

Kommunikációs tartalom és beszélő szándéka szerint:   

 

Kijelentő mondat: Cél: gondolataink közlése a hallgatóval. Tárgyilagos, nyugodt közlést fogalmaz meg. Hangfekvése ereszkedő. Pl. Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen. Felkiáltó mondat: Cél: Érzelmek, indulatok kifejezése. Gyakori a módosítószók (de), indulatszók (ó, jaj) használata. Rendszerint hiányosak, rövid terjedelműek. Hanglejtésük ereszkedő, erősebb érzelmi nyomatékkal. Pl. Ó, ki érti meg! Óhajtó mondat: Cél: érzelmeink, vágyunk, kívánságunk kifejezése. Gyakori a módosítószók (csak, bárcsak), indulatszók (jaj) használata. Jellemző igemódja a feltételes mód. Hanglejtése ereszkedő, nagyobb érzelmi nyomatékkal. Pl. Bárcsak meg tudnám jegyezni! Felszólító mondat: Cél: felhívás. Kifejezhetünk vele: parancsot, tanácsot, kérést. Jellemző igemódja a felszólító mód. Hanglejtése meredekebben eső – ereszkedő. Pl. Ne állj fel a kerékpáron! Kérdő mondat: Cél: felhívás, ábrázolás. Két fő típusa van:  Eldöntendő kérdés: hanglejtése emelkedő – eső. Pl. Ugye látod? Nem látod?  Kiegészítendő kérdés: hanglejtése emelkedő – eső, ereszkedő. Pl. Miért nem látnak?

Szerkezetük szerint EGYSZERŰ MONDAT Tagolt Teljes Tő

bővített

ÖSSZETETT MONDAT

tagolatlan

szerves

szervetlen

hiányos

alárendelő

mellérendelő

tő

- alanyi - állítmányi - tárgyi - határozói -jelzői

- kapcsolatos - ellentétes - választó - magyarázó - következtető

bővített

Az egyszerű mondat Attól függően, hogy felbontható e alany- állítmány szószerkezetre, lehet: tagolt (lehet teljes vagy hiányos) vagy tagolatlan (pl. Köszönésforma, indulatszó, megszólítás /sem alany, sem állítmány nincs benne/) A teljes mondat lehet: tőmondat (Ha csak az alany és az állítmány van benne, pl. Légy jó!), vagy bővített mondat (Ha az alanyon és az állítmányon kívül más mondatrészek is előfordulnak benne. Pl. Légy mindig jó! Valamint vannak alanytalan mondatok is. (Pl. Pirkad!), ezek teljes mondatoknak minősülnek. A hiányos mondatból hiányzik egy olyan mondatrész, amelyet csak a többi mondat alapján tudunk honosítani. (E/3, T/3-as alany, határozott tárgy hiánya) Teljes mondat:

65

Nyelvi szintek: Előtted van még a pálya., (Hová mész?) Moziba megyek. Hiányos mondat: Előtted a pálya. Moziba. (A 7.-es füzetben benne van az összes fajta alany, állítmány tárgy, határozó, jelző elemzése) Szószerkezetek: 



 Szófajok:

Hozzárendelő: (predikativ) alany és állítmány kapcsolata. Alany: határozott, határozatlan, vagy általános (mindenki, valaki, világ, bárki, senki, az ember stb., azaz a gyűjtőfogalmak…) Állítmány: igei (A cica nyávog), névszói (Nehéz feladat, a szó fegyver), vagy névszói-igei (Diákok vagyunk. A szó fegyver legyen.) /névszó: főnév, melléknév, számnév, névmás/. Alárendelő: (Zenét hallgat). Tárgyas, jelzős (minőség, mennyiség, birtokos, értelmező /kérdést, sokat/), határozós (eredmény, eredet, állapot, mód, ok, cél, eszköz, társ, hasonlító, részes, állandó, szám, idő, hely) Mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető.

 Alapszófajok: ige (cselekvő /fizet/, középige /történést, állapotváltozást kifejező szavak: fagy, dobban/, visszaható /mosakodik/, műveltető /olvastat, irat/, szenvedő /olvastatik/, kölcsönös /csókolóznak/, /olvasok: határozatlan, alanyi; olvasom: határozott, tárgyas/). Főnév (konkrét: köznév /egyedi: könyv, gyűjtő: erdő, anyagnév: üveg/, tulajdonnév /személynév, intézménynév, márkanév, földrajzi név, kitüntetések neve, állatnév, csillagnév, cím/; elvont: fogalmak /jóság, egészség/). Melléknév. Határozószó. Számnév (határozott, határozatlan /tő, tört, sor/). Igenév (Főnévi igenév: csinálni, melléknévi igenév: /beálló: készítendő, befejezett: megírt, folyamatos: mosó/, határozói igenév: ülve). Névmás (Csak főnevet helyettesíthet: személyes (én), kölcsönös (egymás), birtokos (enyém), visszaható (magam). Minden mást is helyettesíthet: vonatkozó (aki), kérdő (ki), mutató (ez, az), általános (akármilyen), határozatlan (valaki)).  Viszonyszók: névelő, névutó, segédige (fog, volna), igekötő, kötőszó, szó értékű módosítószók (igen, nem, se)  Mondatszók: mondatértékű módosítószók, indulatszavak, hangulatszavak.

66

Nyelvi szintek:

13.A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok Összetett mondat Szerves Alárendelő

Szervetlen Emese, figyelj ide!  Mellérendelő

Az összetett mondatok között szorosabb tartalmi kapcsolat van. A mellérendelő összetett mondatok Tagmondatai között tartalmi-logikai viszony van, egyenrangúak. Ábrázolásuk: Sokat beszél, de keveset mond. Fajtái:  Kapcsolatos: és, s, is, sőt, is-is, sem-sem, nemcsak-hanem is. Ne csak beszélj, hanem segíts is!  Ellentétes: de, azonban, viszont, ellenben, pedig, ám, csakhogy, mégis, (nem) hanem. Néz, de nem lát.  Választó: vagy, vagy-vagy, akár-akár. Vagy elkészíted a házi feladatod, vagy nem mész sehova!  Magyarázó: mert, mivel, hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, vagyis, úgyis, illetve, mégpedig. Könnyű neki, hisz nincs semmi dolga.  Következtető: ezért, így, tehát, ennélfogva. Barátságos, ezért sokan kedvelik.

67

A szöveg:

14.A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés A szöveg A szöveg mindig teljes, egész üzenetet tartalmaz. A szöveg mondatokból áll. Szöveg azonban lehet egy hang is. („Ó”). A beszéd legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze. Legnagyobb szintje az összefüggő mondatok összessége. A szöveg legkisebb nyelvi egysége a mondat. A szöveg lehet:  Szóbeli: jelentését a mondat- és szövegfonetikai eszközök módosítják: beszélő gesztusai, testtartás, mimika.  Írásbeli közlés: fontosak a nem nyelvi jelek (tagolás, betűtípus, ábra, keret, szín), nyelvi jelek (mondatok). A szövegösszetartó erő (kohézió) A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága, a szövegösszetartó erő vagy kohézió.  Globális kohézió: a szöveg egészére ható összetartó erő. (átfogó, az egészre vonatkozó= globális).  Lineáris kohézió: a szövegegységek láncszerű összekapcsolását jellemzi. (lineáris= vonalas, egyenes vonalú). A szövegösszetartó erő összetevői: a szövegalkotást és a befogadást meghatározó nem nyelvi tényezők, a szöveg jelentésbeli kapcsolata, a szöveg nyelvtani kapcsolata. A nem nyelvi tényezők a legfontosabbak, hiszen minden szöveg a kommunikációs folyamatban születik, hatnak rá a kommunikációs folyamat tényezői. A külső nem nyelvi és a belső nyelvi összetevőkből álló szövegösszefüggést idegen szóval kontextusnak nevezzük. A szöveg és a kommunikáció Különböző emberek ugyanarról a témáról más-más szöveget hoznak létre. A kommunikációs folyamatban az üzenetet a feladó és a címzett, életkora, műveltsége is befolyásolja. A szövegalkotást és szövegértést meghatározza, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezünk. A szövegértéshez szükség van közös előismeretekre: előfelvetés, bennfoglalás. A bennfoglalás megértése függ a beszédhelyzet, a kommunikációs partnerek szokásainak az ismeretétől. A többi kommunikációs tényezőtől függően változik a kommunikáció kódja is. A kód szerepét a szöveg nyelvi és nem nyelvi összetevői töltik ki. A szövegalkotást meghatározza az is, hogy mi a kommunikáció célja: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás… A kommunikációs körülményekre gyakran utalunk a szövegben nyelvi elemekkel. A szöveg nem nyelvi összetevőire vonatkozó nyelvi elemeket rámutatásnak, dixisnek nevezzük. Kifejező eszközei a rámutató szerepű névmások és határozószók. (mert, ma, ide, ez, ő stb.). A szöveg szerkezete A szöveg legkisebb alkotóelemei a mondatok: tételmondat: összefoglalják a teljes szöveg vagy egy bekezdés fő gondolatát. Mondattömb: téma szerint szorosabban összetartozó mondatok bekezdésekre írjuk őket. Tagolás: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mondattömböket és a bekezdést mikroszerkezetbeli egységnek nevezzük. A bevezetést, tárgyalást, befejezést makroszerkezeti egységnek nevezzük. Szövegszerkezet-típusai: lineáris: időrendre épülő, láncszerű szerkezet; párhuzamosság; ellentétezés; keretes; mozaikszerű; képzettársításos.

68

A szöveg:

15.A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, Meghatalmazás, hozzászólás) Az önéletrajz Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve modern, azaz „amerikai” formában. 1. A hagyományos önéletrajz A hagyományos önéletrajz egyik lényeges eleme, hogy írója összefüggő mondatokban tudósít önmagáról. Ilyen típusú önéletrajzot írnak például felvételire is. Tartalmi vázlata:  1. bekezdés: személyi adatok  2. bekezdés: iskolai tanulmányok  3. bekezdés: tanulmányi eredmények  4. bekezdés: nyelvismeret  5. bekezdés: érdeklődési kör  utolsó bekezdés: a cél kiemelése 2. A modern típusú önéletrajz A modern formában megírt önéletrajzot a rövidség, az áttekinthetőség, a tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Nem kell összefüggő mondatokat írni, de az adatokat évszámmal alá kell támasztani. Általában a különböző munkahelyekre kérnek ilyen típusú önéletrajzot. Vázlata:  lap tetején jobb oldalt: fejléc (saját név, lakcím, telefonszám, e-mail cím)  fent középen: önéletrajz, mint cím  ez alatt pontokba szedve: o cél o tanulmányok felsorolásszerűen o eddigi munkahelyek o nyelvismeret o referenciák  személyes rész Önéletrajzot fehér, A/4-es lapra illik írni. A több oldalas önéletrajz lapjait meg kell számozni, és össze kell fűzni. Az életrajzot mindig alá kell írni személyesen is. A keltezés sem maradhat el. 3. A szakmai önéletrajz A szakmai önéletrajz sajátos céllal készül. Az általános típustól annyiban tér el, hogy a személyes rész a legrövidebb, és a pályaképet emeli ki. Részletesen ismerteti az eredményeket. A munkahelyi ranglétrán való előre lépés céljából szoktak ilyen típusú önéletrajzot írni.

Hivatalos levél Története: A XIX. Században terjedt el a levelezés, de nem volt különbség a levéltípusok között, a magázás miatt. Formai jegyei:  A bal felső sarokban a címzett neve és címe (nyomtatott betűkkel), azaz a fejléc.  Megszólítás: középre

69

A szöveg: Üzenet:  Kérés, panasz tárgya.  Indoklás: lényegre törően  Megerősítés, nyomatékosítás  Közvetlenül a baloldalra a keltezés: Debrecen, [dátum].  Elköszönés középre.  Aláírás kézzel  Melléklet leírása a lap aljára Típusai: Kérvény (leggyakoribb) Panaszlevél (Indoklás helyett intézkedés kérése; tárgyilagosságra törekedjünk). Bejelentés Pályázat Gyakran a pályázathoz külön űrlapot kell kitölteni. De célszerű mindig hozzá mellékelni egy levelet. Tartalmi elemei:  A bevezetőben hivatkozzunk a pályázati felhívásra, megemlítjük, hol és mikor olvastuk, hallottuk azt.  Kifejezzük kézségünket, hogy hajlandóak vagyunk a meghirdetett feltételeket teljesíteni. Személyi adatainkból azt közöljük, ami alkalmassá tesz minket a pályázat vagy az állás elnyerésére. Ez el is maradhat, ha a pályázathoz külön életrajzot is mellékelünk.  A záró részben megismételjük kézségünket a feladat teljesítésére.  A levél mellékletében felsoroljuk azokat az iratokat (önéletrajz, bizonyítvány, pályázati anyag, ajánlások, támogatások, költségvetés), amelyeket a pályázathoz csatolunk. Fellebbezés Értesítés, felhívás, felszólítás Meghívó Határozat Rendelkezés Jegyzőkönyv (Szószerinti jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyvkivonat).

70

A retorika alapjai:

16.A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig Az első lépések A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges – címet választanunk Ezzel egy időben történhet a céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Az érvelő szövegeknek gyakran adunk témajelölő címet, mint reklámcímet. Végiggondoljuk a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondjuk vagy írjuk a szöveget. Az anyaggyűjtés előtt hasznos egy elő-vázlatot írni, hogy céltudatosabban gyűjtsük össze a beszédhez szükséges anyagot. Az elő-vázlatot később, az összegyűjtött anyag elrendezése után érdemes végleges formába önteni. Az anyaggyűjtés Az elő-vázlat segítségével gyűjtjük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek:  Mások tapasztalatai (könyv, folyóirat, film, tömegkommunikációs eszközök, Internet, személyes beszélgetés)  Saját ismereteink, tapasztalataink. (megfigyelés, kísérlet, utazás, olvasmány) Az összegyűjtött anyagból következtetéseket kell levonni. Az elrendezés Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat, és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is. Elrendezési elvek:  Egység elve  A haladás és a folyamatosság elve  A mondanivaló logikus elrendezésének az elve  Arányos elrendezés elve  Fokozatosság elve A szöveg kidolgozása A beszéddel kapcsolatos munkálatoknak a legfontosabb része a szöveg Ekkor fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket, szövegmegformáló szerkezeti megoldásokat, jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemeket. nyelvhelyességre, helyesírásra. Megtervezzük az előadásmódot.

kidolgozása. a szöveget. eszközöket, Ügyelünk a

Az emlékezetbe vésés és az előadás Önellenőrzés. Előadás közben törekedjünk a spontánnak tűnő beszédre. Nem szabad csak felolvasni a szöveget!

71

A retorika alapjai:

17.Az érvelés beszédhelyzete és eszközei Jellemzői  Egyenes, nyílt, szabatos fogalmazás.  El kell kerülni a behódolást, a személyeskedést.  Mindig benne kell lennie a saját véleménynek, az egyediségnek.  Tipikus nyelvi fordulatok: állítom; tagadom; cáfolom; bizonyítom; megállapítom; megerősítem; bemutatom; a következőkkel érvelek amellett, hogy; a következőkkel érvelek az ellen, hogy; arra a következtetésre jutok stb.  Ne legyen széttöredezett, az érvek egymásból következzenek.  Racionális érvek kellenek: informatív (legyen benne információ: a szükségest meg kell hagyni, a szükségtelent elvetni.  A címhez kapcsolódjon az érvelés.  El kell kerülni a látszatérvelést: érzelmeket nem szabad belevinni.  Az érvelés ne legyen parttalan: valahonnan valahová jussunk el. Az érv legfontosabb része a tétel, vagyis a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek az előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az összekötő elem. Típusai  Egy fogalomból vezetjük le.  Egyeditől az általánosig. (indukció)  Általánostól az egyediig. (dedukció)  Ellentétezés.  Párhuzam. (összehasonlítás)  Ok-okozati összefüggésből származó érv.  Körülményekből levezetett érv.  Valószínűségen alapuló érv.  Bizonyítékokból származtatott érv. Az érvelő szöveg felépítése:  Bevezetés (jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, téma megjelölése, megértés előkészítése, a kifejtés menetének a vázlata.)  Elbeszélés (tétel megfogalmazása).  Részletezés (példák, kitérők)  Bizonyítás.  Cáfolás.  Befejezés (összegzés, kitekintés, érzelmi zárás). Érdemes az érveknél kiválogatni az erős és a gyenge érveket, s e szerint elrendezni, hogy minél hatásosabb és meggyőzőbb legyen érvelésünk.

72

Stílus és jelentés:

18.A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján Hangutánzó, hangulatfestő szavak Ezeknek a szavaknak a hangzása megjeleníti a tartalom valamely lényeges elemét: hangját vagy valamilyen tulajdonságát. Hangutánzó szavak:  állathangok: csiripel, nyerít  Természeti jelenségek: dörög, süvít  Tárgyak hangjai: kattog, zörög  Emberi hangok: füttyent, suttog. Hangulatfestő szavak: különböző cselekvések, tulajdonságok hangulatát mutatja be. Például: otromba, bandukol. Egyjelentésű és többjelentésű szavak Egyjelentésű: elsősorban összetett szavak és szakszavak. Például: esőcsatorna, adóhivatal. Jele: H–J Többjelentésű: A többjelentésű szavak hangalakjához kapcsolódó jelentések összefüggenek. Például: fül. Jele: H – J2 J3 Azonos alakú szavak A hangalaknak több jelentése van, de ezek nem függenek össze. Jele: H – J J A szavak szótári alakjának azonosalakúsága: csap, dob, ég, vár. Toldalékos szóalakok azonosalakúsága: sírt (főnév) – sírt (ige). Hasonló alakú szavak Olyan szavak, melyeknek hangzása hasonló, de ha jelentésük között van is kapcsolat, mégsem egyeznek meg. Alakváltozatok: Hangalakjuk hasonló, jelentésük megegyezik. Például: vödör-veder, sörser. Jele: Alakpárok: Hangalakjuk hasonló, de jelentésük különböző. Például: egyenlőre-egyelőre. Jele: Ellentétes jelentésű szavak Például: jó-rossz. Jele: H – J ↕ H–J Rokon értelmű szavak Jele:

Azonos jelentésű, de különböző hangalakú szavak. Például: eb-kutya. Hasonló jelentésű szavak. Például: kiabál, ordít, üvölt. Ezek intenzitást fejeznek ki.

73

Stílus és jelentés:

19.

A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése

Az alakzatok, mint stíluseszközök (A képek, mint szavak, szóképek) A nyelvben a stílus vizsgálatakor érzéseket közölnek a szavak, szóképek, hangok, szövegtípusi alakzatok. Hiszen nyelvünk érthetetlen lenne, ha a csupaszon sántáló mondatok halmaza szolgálná a kommunikációnkat. A hangalakok értelmet nyernek, többjelentésű szavak használatakor. „Minden ember legyen ember.” Azonos alakú szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak: fekete – fehér, bűn – erény. A szókincs stílusjellemző lehet a különböző területi és szokási különbségekre, stílusjelekként szolgálnak. Különböző rétegei: gyere bé, dinamó, archeikus –verő. A költők, írók szövegét a szövegkörnyezet teszi lehetővé az érthetőségre. (neologizmus). A szófajok hatása: névszói (nominális stílus), igei (verbális stílus), szófaji átcsapások („Jegesmedve s rozmár hidegek”), tulajdonnevek melléknévként (Mikka-makka, Dömdödöm), szólások, közmondások (Szidja, mint a bokrot).

A képszerűség stíluseszközei   

Komplex kép Szóképek Stílusképek, mint eszközök

Stílusteremtő lehetőségek a szó- és kifejezések szintjén: többjelentésű-, azonos alakú-, rokon értelmű- és ellentétes jelentésű szavak. Tájnyelvi, csoportnyelvi szavak különféle szófajú szavak, tulajdonnevek az állandósult szókapcsolatok használata. A szóalakok és a mondatformák is alaki elemei a stílusoknak. A különféle nyelvtani formáknak is stílusuk lehet a szövegben. A szóalaknak, a szószerkezeti megoldásoknak, a szórendnek, a mondatformáknak, a mondatfajtáknak és a mondatnak is. Az alakzatok formái leggyakrabban előforduló fajtái az: ismétlés, párhuzamosság, ellentétezés, felsorolás, részletezés, halmozás, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetőek: „fehér hattyúkezedet” – költői kép, „Játszik a szél” – népies kép, „Bogaram! Nyulacskám!” – köznyelvi kép. A szóképek névátvitellel, idegen szóval metafora, vagy névcserével (metonímia) keletkezik. A képszerűség stíluseszközei a szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, szimbólum. Metonímia és a szinekdoché. Metafora: „Báránykák vonulnak fenn az égen.” Tömörített hasonlat. Két típusa van: teljes (mindkét tag jelen van) és hiányos (hiányzik az azonosító vagy az azonosított). A metafora kifejezőereje annál nagyobb, minél nagyobb a tartalmi távolság a két tag között. Metaforával nem csak az irodalom él, hanem a hétköznapi életben is találkozhatunk vele, valamint a tudományos nyelv is él vele, s népköltészetben is igen gyakori (virágmetaforák.). Megszemélyesítés: „A nap felkel és lenyugszik.” Antropomorf= emberarcú. Az élettelen természet, vagy a tárgyi világ élő tulajdonságokkal való felruházása. Allegória: Arany Toldijában lévő álom-allegória, Berzsenyi „Magyarokhoz” című versében a tölgy-allegória. Olyan metafora vagy megszemélyesítés, mely a mű több strófáján, hosszabb gondolatsoron húzódik végig. Másik jelentés: elsősorban középkori festményeken és irodalmi alkotásokban vannak. Allegorikus személyek, állatok jelennek meg. Ezek a figurák személyesítettek meg jelképeket. A legismertebb a Halál alakja, akit leginkább csontvázként kaszával a kezében ábrázolták.

74

Stílus és jelentés: Szinesztézia: „A nap hallgat.” (sötét van). Az 5 érzékszervet kapcsolja össze egymással. A metafora egy formája, ami az 5 érzékszervvel való szokatlan társításokat jelenti. A XX. Században nagyon jelentős. Az avantgárd egyik kedvenc szóképe volt. Szimbólum (jelkép): „Kard és lánc” (leginkább Petőfinél). Jelképnek nevezünk minden olyan dolgot, amiben valamilyen eszme, gondolat vagy érzelem nyilvánul meg. Alapja: egy egyszerű tárgy, amihez többlet jelentéstartamot fűzünk. Pl. Noé – galamb – zöld ág – szárazföld. (A galambot és a békét összekötötték: békegalamb). A felbukkanó szárazföld az Úr megbékélésének jele is egyben. Szimbólum: eredetileg olyan ismertetőjel volt, aminek az egyik felét az egyik, a másik felét a másik viselte (párok). Metonímia: „alszik a ház”, „századok munkája alkotta”, „egy vasam sincs”. A metonímia esetében a kapcsolat a kép elemei között valóságos érintkezésen alapul: ilyenkor az érintkező felek egyikének nevét átvisszük a másikra. (térbeli érintkezés, időbeli érintkezés, anyagnév felcserélődése, ok okozati viszony felcserélődése. Szinekdoché: A metonímia alfaja, a szó fogalmi terjedelmének megváltoztatásán alapszik. Stílushatása mindig a rész-egész viszony felcseréléséből fakad. Jellegzetes eszköz még a hasonlat, a körülírás, szépítő kifejezés (eufemizmus) is. Ha több kép és alakzat egymásba fonódik a szövegben, akkor komplex kép jön létre.

Stílusárnyalatok A szöveg egészét nézve különböző stílusárnyalatokat ismerhetünk fel.

75

Stílus és jelentés:

20.A közélet színterei, közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei Közéleti írásbeliség A hivatalos stílus. Ez a stílusréteg a törvények, rendeletek, közlemények, a hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja. Színterei:  politikai  társadalmi  gazdasági  kulturális A közéleti stílus jellemzői A közéleti szövegek közé soroljuk többek között a szónoki beszédet, az előadást, a felszólalást és a hozzászólást. Fontos itt a felhívás, a meggyőző érvelés. Szóhasználatát az igényesség, választékosság jellemzi, gyakran ünnepélyesség sugárzik a szövegből. A szöveg nyelvezete világos, szemléletes, közérthetőségre törekszik. A szöveg felépítése is áttekinthető, általában meghatározott rend szerint kapcsolódnak egymáshoz a szónoki beszéd egyes részeit. A hivatalos stílus jellemzői  Általában a szöveg írója nem magánszemély, hanem egy állami szerv, hatóság.  Leginkább a jogtudományi szaknyelv jelenik meg, de az igényesebb szintű megnyilatkozásokban az irodalmi nyelvi is elvárható, azaz több nyelvi stílusra épül.  Leginkább felhívó és tájékoztató kommunikációi szerep.  Szerkezeti és stiláris kötöttség.  Pontosság, egyértelműség.  Szakszavak használata.  Kizárja az érzelmi és hangulati elemeket.  Gyakori az ismétlés, az előre és visszautalás, a hivatkozás.  Tömören fogalmazza meg mondandóját: világos, egyértelmű mondat és szövegszerkesztés Kötőszavak, utalószók pontos használata. Mivel a hivatalos stílus alapja a latin és német nyelv alapján épült, ezért sok benne az idegenszerűség. Jellemzőek a terjedelmes jelzős kapcsolatok. Hibái: homályos, bonyolult, gyakori a személytelenség használata.

76