Kvantumgyogyitas-Deepak Chopra PDF

 

DEEPAK CHOPRA

KVANTUMGYÓGYÍTÁS A test és az elme közötti egyensúly helyreállítása 

 

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Deepak Chopra / Quantum Healing: Exploring the Frontiers of Mind/Body Medicine Bantam Books, a division of  Bantam Doubleday Dell Publishing Group, Inc. Fordította Lovasi Gábor Szerkesztette Szerkeszte tte Bozay Gergely A könyvben szereplő betegek nevét és körülményeit megváltoztattuk megváltoztattuk személyiségi  jogaik védelme érdekében érdekében Copyright © Deepak Chopra, 1989 Hungarian translation © Lovasi Gábor, 2005 Hungarian edition © Sweetwater Publisher Establishme Establishment, nt, 2005 Cover design © Sweetwater Publisher Establishment, 2005

***

Szívem legmélyebb hálájával ajánlom e könyvet Maharishi Mahesh jóginak 

– 2 –

 

Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás............................................4 Személyes előszó...............................................4 I. rész – A rejtett fiziológia..................................10 1. A csodát követően..........................................10 2. A testnek is megvan megvan a maga elméje.................. elméje.......................... ........20 20 3. A szobor vagy a folyó?.....................................36 4. A belső tér hírvivői.......................................52 5. Az emlékezet kísértetei....................................70 6. A kvantummechanikus emberi test............................87 7. Sehol és mindenhol........................................106 8. Csendes megfigyelő........................................121 9. A gondolatok közötti rés rejtélye.........................139 II. rész Az üdvösség teste.....................................153 10. A risik világában........................................153 11. A betegségek születése...................................173 12. „Amit látsz, azzá válsz”.................................190 13. Az üdvösség teste........................................209 14. A háború vége............................................229 Bibliográfia.................................................244

– 3 –

 

Köszönetnyilvánítás Ezúton sze Ezúton szeret retnék nék köszön köszönete etett mondan mondanii Gauta Gautamán mának, ak, Maliik Maliikána ának k és Ritána Ritának k feltétel nélküli szeretetüké szeretetükért rt és elfogadásukért; elfogadásukért; Carla Lintonnak, amiért egy jobb világ megteremtésének szentelte az életét; Muriel Nellisnek, aki már a kezdet kezdetétől táplálta írói önbizalmamat;  Toni Burbanknek, mert szerkesztői szerkesztői munkája segített tisztán gondolkodnom, és sokat javított e könyv minden egyes fejezetén; és különösképpen Huntley Dentnek – mély barátságunk, közös meglátásaink és irodalmi útmutatásai egytől egyig fontos tapasztalásokat jelentettek számomra a fejlődés felé vezető úton.

Személyes előszó  – Van itt nálunk egy, az orrgaratrák végső stádiumában lévő, kínai beteg: az arca ar ca má márr szin szinte te a fe felis lisme merhe rhete tetl tlen ensé ségig gig elto eltorz rzul ult, t, és fo folya lyama mato tosa san n ko komo moly ly fájdalmai vannak. Az úr azonban egyben orvos is, és úgy gondolom, ezt neki is hallania kell. Bólintottam az asztal túlsó oldalán ülő japán kollégám felé. 1987 októberének végé vé gétt írtu írtuk, k, és azér azértt láto látoga gatt ttam am el To Toki kiób óba, a, mert mert azt azt re remé mélt ltem em,, it ittt eset esetle legg segítséget kaphatok az orvostudomány egyik legnagyobb rejtélyére, a gyógyulási folyamatra vonatkozó új elmélettel kapcsolatban. Bár akkoriban még nem leltem rá a „k „kva vant ntum umgy gyóg ógyí yítá tás” s” né névr vre, e, az el elmú múlt lt egy egy ór óráb ában an lény lényeg egéb ében en errő errőll a  jelenségről beszélgettünk. beszélgettünk. Felá Fe láll lltu tunk nk,, és el elin indu dult ltun unk k a kó kórt rter erme mek k fe felé lé.. Mene Menett közb közben en vete vetett ttem em egy egy pillan pil lantás tástt az ép épüle ületek tek között között elt elterü erülő, lő, gon gondo dosan san ápo ápolt lt zen zen kerte kertekre kre.. A közeli közeli kórteremben gyermekek aludtak, ezért egy darabig csendben folytattuk utunkat. Aztán Azt án ve vendé ndéglá glátóm tóm meg megáll álltt a kül különs önszob zobákn áknál, ál, me megke gkeres reste te a meg megfel felelő elő ajtót, ajtót, bekopogott, és maga elé engedett.  – Dr. Liang, lenne számunkra néhány perce? – kérdezte a félhomályos szobába lépve az ágyon fekvő, velem körülbelül egyidős, a negyvenes éveiben járó férfitól, aki elcsigázottan fordította felénk a fejét. Volt Vo lt néhá néhány ny kö közö zöss vo voná násu sunk nk:: mi mind ndhá hárm rman an Kele Keletr tről ől szár szárma mazt ztun unk, k, és mindannyian elhagytuk az otthonunkat, hogy a fejlett nyugati orvostudományt tanulmányozzuk. Összesen már mintegy ötven éve dolgoztunk a szakterületeinken. – 4 –

 

Az ágyb ágyban an fekvő fekvő férfi férfi egy egyval valami amibe ben n azo azonba nban n kül különb önbözö özött tt tőlünk tőlünk:: neki neki már egye eg yetl tlen en hóna hónapj pja a se sem m vo volt lt hátr hátra a az él élet etéb éből ől.. A ta tajv jvan anii kard kardio ioló lógu gusn snál ál ne nem m egészen egy évvel korábban diagnosztizálták az orrgaratrákot, és mostanra szinte az egész arcát kötések takarták, csak a szemét hagyva szabadon. Nehéz pillanat volt: amikor üdvözöltük egymást, én nem sütöttem le a tekintetemet, ő viszont igen.  – Szeretnénk néhány néhány szót váltani Önnel – mormolta a japán orv orvos. os. – Ha nem túl fáradt... Az ágyban fekvő férfi egy udvarias gesztussal hellyel kínált minket, mi pedig közelebb húztunk két széket, majd elkezdtem nagy vonalakban felvázolni neki azok az okat at az elké elképz pzel elés ések eket et,, amel amelye yeke kett vend vendég églát látóm ómma mall má márr me mego gosz szto tott ttam am.. Lényegében azt vázoltam neki, hogy véleményem szerint a gyógyulás elsősorban nem fizikai, hanem mentális folyamat. Orvosként arra kondicionáltak minket, hogy ho gy a cson ontt ttör öréések összefo zeforr rrás ásak akor or vagy agy a ro rossszin ind dul ula atú daga dagan nat atok ok felszívód fels zívódásak ásakor or csak és kizá kizárólag rólag a fizik fizikai ai mechanizm mechanizmusok usokra ra konc koncentr entráljunk áljunk.. Ezek a mechanizmusok azonban pusztán egyfajta spanyolfal szerepét töltik be, mondtam, és valami sokkal elvontabb dolog rejlik mögöttük: az intelligencia, a „hozzáértés” egy láthatatlan, megfoghatatlan formája. Ennek ellenére meg voltam győződve, hogy ez a hozzáértés – bár nem tudjuk befo be foly lyás ásol olni ni – hata hatalm lmas as er erőt őt re rejt jt magá magába ban. n. A gyóg gyógyu yulá láss élő, élő, össz összet etet ettt és holisztikus folyamat, mi azonban saját, korlátozott módunkon kezeljük azt, és úgy tűnik, a folyamat igazodik is ezekhez az általunk felállított korlátokhoz. Ám ha valami különös dolog történik, például ha egy előrehaladott állapotban lévő rákos rák os da dagan ganat at vár váratl atlanu anull és rejté rejtélye lyess módon módon fe felsz lszívó ívódik dik,, orvosi orvosi elméle elmélete teink ink összezavarodnak – és ekkor ezek a korlátok hirtelen roppant mesterségesnek tűnnek. Saját orvosi orvosi gyako gyakorlato rlatomban mban több gyógyí gyógyíthata thatatlann tlannak ak nyilv nyilváníto ánított tt beteget beteget is láttam már teljesen felépülni, olyan embereket, akiknek már csak hónapokat  jósoltak. Nem gondoltam, hogy csoda történt, hanem úgy gondoltam, ezek az esetek bizonyítják, hogy az elme képes elég mélyre hatolni ahhoz, hogy a testet meghatározó, alapvető mintákat is megváltoztassa. Úgymond képes eltávolítani a hibáka hib ákatt a tervra tervrajzr jzról, ól, és elpusz elpusztít títani ani bár bármel mely, y, a vázlat vázlatot ot eltorz eltorzító ító beteg betegsé séget get,, le leggyen szó akár rákról, akár cukorbetegségről, akár szívkoszorúérmegbetegedésekről.

– 5 –

 

Zaklatottan beszéltem, mivel csak nemrégiben volt részem eddigi pályafutásom legink leg inkább ább figyel figyelemr emree méltó méltó tap tapasz asztal talásá ásában ban.. Néhán Néhányy hétte héttell korább korábban, an, indiai indiai látogatásom alkalmával, korunk egyik legnagyobb bölcse átadott nekem néhány olyan, oly an, több több ezer ezer év éves es múltra múltra vis vissza szate tekin kintő tő techni technikát kát,, amely amely állítá állítása sa sze szerin rintt visszaállítja az elme gyógyító képességeit. Maharishi Mahesh jógiról beszélek, akit a nyugati világban leginkább a Transzcendens Meditáció, a TM megalapítójaként is ism merne rnek. Jóm óma aga gam m ekkor már köze zell nyo yolc lc éve me med dit itál álta tam, m, és orv rvos osii gyakorlatom során rendszeresen „írtam fel” a TM-et a pácienseimnek is. (Ironikus módon mód on nem Ind Indiáb iában an tan tanult ultam am medit meditáln álni, i, hanem hanem Bos Boston tonban ban,, egy ameri amerikai kai mestertől.) Az egyik délután együtt üldögéltem Maharishivel a Maharishi Nagar nevű, ÚjDelh De lhit itől ől kö körü rülb lbel elül ül ny nyol olcv cvan an kilo kilomé méte terr rree fe fekv kvő, ő, ki kics csin iny, y, de egyre egyre növe növekv kvőő településen. Egyedül voltunk a jógi szerény házában, amelyet az épülőfélben lévő kórház- és iskolaépületek vettek körül. Ez a hely egyike az általam valóban „india „in diaina inak” k” tar tartot tott, t, rit ritka ka he helye lyekne knek, k, aho aholl az embe emberr még még érzi érzi az ősi kultúr kultúra a emelkedettségét és óriási bölcsességét. Maharishinek köszönhetően a védikus bölc bö lcse sek k itt itt ne nem m év évez ezre rede dekk kkel el ezel ezelőt őttt le letű tűnt nt koro korok k hőse hősein inek ek,, hane hanem m való valós, s, hozzzá ho zánk nk köz özeel álló álló sze zemé mély lyeekne nek k tű tűnt nteek. Maga Maga a te tele lep pül üléés azo azon hely sz szom omsz széd édsá ságá gába ban n fe feks kszi zik, k, ahol ahol – a Bhagavad-gíta   tan tanúsá úsága ga sze szerin rintt – maga maga Krisna oktatta egy éjszakán keresztül a megvilágosodás titkaira Ardzsunát, a nagy harcost. Maharishi egyszer csak minden előzetes bevezető nélkül így szólt hozzám:  – Szeretnék négyszemközt beszélni veled. Meg tudnál látogatni a szobámban, közvetlenül a reggeli meditációd után? Bár nagyon meglepődtem, mégsem zúdítottam rá kérdéseim áradatát. Másnap reggel reg gel azt aztán án be bekop kopogt ogtam am az ajtaján ajtaján.. Mah Maharis arishi hi lót lótusz uszülé ülésbe sben n ücs ücsörg örgött ött egy selyembevonatú szófán. Intett, hogy lépjek be, és egy darabig csak csendben ültünk egymással szemben. Aztán egyszerűen így szólt:  – Régóta vártam már, hogy végre megoszthassak megoszthassak az emberekk emberekkel el néhány különleges technikát, mert úgy hiszem, ezek jelentik majd a jövő orvos orv ostud tudomá ományá nyát. t. E techni technikák kák már a táv távoli oli múl múltba tban n is ism ismert ertek ek volta voltak, k, ám elvesztek az idők forgatagában – és most azt szeretném, ha megtanulnád őket. Hadd magyarázzam el egyértelmű, tudományos módon, hogyan is működnek. Az ezt ezt kö köve vető tő pá párr óra óra so sorá rán n Ma Maha hari rish shii át átad adot ottt neke nekem m néhá néhány ny ment mentál ális is technikát, köztük az általa „őshang-technikának” nevezett gyakorlatsort is. E – 6 –

 

gyakorlat gyakor latok ok szo szoros ros kapcs kapcsola olatb tban an állnak állnak mag magáva ávall a me medit ditáci ációv óval, al, és komoly komoly eredmények érhetők el általuk bizonyos, a nyugati világban gyógyíthatatlannak tartott betegségek (például a rák) gyógyításában. A jógi egyértelműen a tudtomra adta, hogy ezek voltak az ősi ind india iaii gyógyászati módszer, az ájurvéda  leghatékonyabb technikái. Roppant egyszerű formában adta át nekem ezeket a gyakorlatokat, és nem okozott semmiféle nehézséget számomra, hogy megértsem, mit kell mit kell ma majd jd te tenn nnem em,, ha ha haza zaté tére rek k a pá páci cien ense seim imhe hez. z. Ugya Ugyana nakk kkor or ar arra ra is ráébredtem, hogy arra kér engem, jócskán haladjam meg a nyugaton elfogadott orvosi szerepkört. Miree vé Mir végez geztün tünk, k, már töb több b old oldalt alt me megtö gtöltö ltötte ttek k az ins instru trukc kciói ióival val kap kapcs csola olatos tos  jegyzeteim. Maharishi ekkor elmosolyodott, és mosolyában újra megjelent az a mindent átható kedvesség és együttérzés, amely mindig elsőként jut eszembe, ha felidézem magam előtt az arcát.  – Ez a tu tudá dáss külö különl nleg eges esen en er erőt őtel elje jess – ismé isméte telt ltee meg. meg. – E te tech chni niká kákk kkal al összehasonlítva, az általatok használt gyógyszerek és sebészeti eljárások roppant durvák és ke durvák kezde zdetle tleges gesek ek,, és – bár ehhe ehhezz még el kell kell telnie telnie némi időne időnek k  – az emberek fel fogják ismerni ezt. Aztá Az tán n elfo elford rdult ult tő tőle lem, m, hogy hogy fo foga gadj dja a tö több bbii láto látoga gató tójá ját, t, akik akik a Maha Maharis rishi hi Nagarban Naga rban található található isko iskolába lába beíratott beíratott gyerm gyermeke ekekkel kkel kapcsolat kapcsolatos os ügyek miatt keresték fel. Néhány perccel később már kint álltam a verandán, egymagamban bámulva a sivatag kietlen, vörös látképét. Olyan helyen voltunk, amelynek a legtöbb nyugati ember még a létezéséről sem tud. Vajon elhinnék-e nekem, hogy e helyütt vette kezdetét az orvostudomány egyik legjelentősebb változása? Számos kutatóorvost ismertem, és nevetnem kellett, ha belegondoltam, hogyan reagálnának erre a hí hírre rre.. Mest Mester ersé ségü günk nk re rend ndkí kívü vüll szilá szilárd rd és – az or orvo voso sok k szám számár ára a – ro ropp ppan antt meggyőző természettudományos alapokon nyugszik. Kollégáim viszont pont ilyen erősen kételkednek az elme hatalmában. Az igazat megvallva, ekkor szinte még a kétség árnyéka sem merült fel bennem. Ahogy a poros ösvényen a szállásom felé sétáltam, miközben nyakamat égette a perz pe rzse selő lő,, indi indiai ai na nap, p, hi hihe hete tetl tlen enül ül fe felv lvil illa lany nyoz ozot ottn tnak ak ér érez ezte tem m maga magam. m. Ne Nem m önteltséget éreztem, sokkal inkább egyfajta elfojthatatlan és szinte személytelen örömöt. Nem tudtam, miért, de hatalmas titok tárult fel előttem, és úgy éreztem, mintha a fellegek közt járnék. Megtanulhattam, hogyan hatoljak az anyag álarca mögé, és abban a percben mit sem jelentett számomra a hőség, a por vagy az – 7 –

 

egyéb egyé b an anya yagi gi te term rmés észe zetű tű kö kötö tött ttsé sége gek. k. Mé Mégg sajá sajátt szke szkept ptic iciz izmu muso somm mmal al sem sem törődtem, bár tudtam, nemsokára szembe kell néznem a kétségeimmel. Nehéz döntések előtt álltam: ki kellett találnom, hogyan tegyem hitelessé e technikákat. Az em ember berek ek es esetl etleg eg elv elvet etik ik maj majd d ők őket, et, min mintt a hiten hiten ala alapul pulóó gyógyí gyógyítás tás újabb újabb fajtáját; és lesznek olyanok is, akik azzal vádolnak majd, hogy hamis reményeket árulok. Meg kelle Meg kellett tt mut mutatn atnom, om, hog hogyy e módsz módszere erek k igenis igenis tud tudomá ományo nyosak sak.. De vajon vajon hogyan fogjak hozzá? Majd kialakul. Az indiai gondolkodás alapját mindig is az a meggyőződés képezte, képezte, hogy a szatja, az igazság önmagában is győzedelmeskedik.  – Az igazság egyszerű – bátorított Maharishi. – Nyilatkoztasd ki, hagyd, hadd álljon helyt magáért, és vigyázz, nehogy túlbonyolítsd a dolgot. Az ájurvéda  név   név több mint négyezer éves: szanszkrit nyelven ez a szó annyit tesz: ’az élet tudománya’. Ám az, hogy valaki – hozzám hasonlóan – Indiában nő fel, még nem jelenti, hogy sokat tudna erről az ősi tudományról. Nagyanyám gyerme gye rmekk kkoro oromba mban n min mindig dig kurkum kurkumáva ávall dörzsö dörzsölte lte be a rov rovarc arcsíp sípés ésein einke ket, t, és figyelmeztetett, hogy soha ne igyunk tejet a savanyú gyümölcsök mellé. A mi házukban ezt jelentette az ájurvéda. Ezt a tradíció iótt szinte teljes jesen el elho homá mály lyos osít ítot otta ta a nyug nyugat atii vi vilá lágg orvo orvost stud udom omán ánya ya,, és a ha hala ladá dáss még még sajá sajátt születési helyükről is kiszorította az ősi módszereket. India, Tibet, Nepál és Srí Lan ank ka egy gym máss ással ös össszefü zefügg ggőő kult ultúr úrk köré örén kívül ívül az áju jurv rvééda telj ljeesen ismeretlennek számít, bár maradandó nyomokat hagyott maga után: a Nyugaton is gyö gyöke kere rett ve vert rt,, néps népsze zerű, rű, ke kele leti ti gyóg gyógyá yász szat atii móds módsze zere rek k (p (pél éldá dául ul a kí kína naii akupun aku punkt ktúra úra)) év évezr ezred edekk ekkel el ezelőt ezelőttt sz szint intén én az áju ájurvé rvédik dikus us alape alapelve lvek k szerin szerintt születtek meg. Az áju ájurvé rvéda da eredet eredetii tudása tudása azonba azonban n szé széts tszór zóródo ódott tt az évszá évszázad zadok ok során. során. A főként vidéken élő, hagyományos értékeket valló indiaiak továbbra is igyekeznek köve kö vetn tnii az ájur ájurvé védi diku kuss gy gyak akor orla lato tot, t, ám elté eltérő rő módo módon n érte értelm lmez ezik ik an anna nak k techni tec hnikái káit, t, és ezen ezen értelm értelmez ezés ések ek legtöb legtöbbje bje kifeje kifejezet zette ten n elfogu elfogult, lt, sőt gyako gyakorta rta kisszerű is. A vaidja,  az azaz az az áj ájur urvé védi diku kuss or orvo voss mi mind ndig ig az ájur ájurvé véda da ősi ősi mestereire, például Csaraka és Szusrutára hivatkozik szaktekintélyként, ám ez korántsem jelenti azt, hogy az általa előírt ájurvédikus kezelés megegyezne a szomszéd faluban alkalmazott módszerekk módszerekkel. el. Számos ájurvédikus technikának teljes egészében nyoma veszett, és sajnálatos módon pontosan azok a technikák jutottak erre a sorsra, amelyek a leginkább hozzájárulhatnának a modern orvostudományhoz. Az ősi indiai orvosok egyben – 8 –

 

neves bölc nev lcssek is volt lta ak, és az aztt az ala lap pvető hit iteet vallo allott tták ák,, hogy hogy a test tudatosságból áll. A nagy jógik és szvámik is ugyanebben hittek. Következésképpen Következés képpen ők a tudatosságot gyógyították, és a betegségek kezelése során a test anyagánál mélyebbre, egészen az elme lényegéig hatoltak. Ha az em embe berr vet vet eg egyy pilla pillant ntás ástt az ájur ájurvé védi diku kuss anat anatóm ómia iaii áb ábrá rákr kra, a, ne nem m a modern mod ern anatóm anatómiak iaköny önyvek vekben ben tal találh álható ató,, ismerő ismerőss sze szerve rveke kett látja, látja, hanem hanem egy rejtett diagramot, amely azt ábrázolja, merre áramlik az elme a test megteremtése közb kö zben en.. Az ájur ájurvé véda da ezek ezeket et az áram áramla lato toka katt keze kezeli li – azaz azaz inká inkább bb keze kezelt lte. e. Maharishivel való találkozásom előtt azt hittem, az ájurvéda egy népi gyógymód, mivel csakis ezt az oldalát ismertem: a gyógynövényeket, a különböző étrendeket és a mindennapi élet azon hihetetlenül bonyolult szabályait, amelyeket az ember mintegy „az anyatejjel szív magába”, ha Indiában nő fel. Maharishi érdeklődésének középpontjában azonban az elveszett ájurvédikus tudás állt, és az ájurvéda azon képessége, hogy nem anyagi természetű eszközök által képes meggyógyítani a betegeket. Most pedig, hogy átadta nekem ezeket az es eszkö zközök zöket et,, azt is elvárt elvárta a tő tőlem lem,, hog hogyy ma magya gyaráz rázzam zam el az em ember berek eknek nek azok azok működési módját. Ezért ébredt fel bennem a vágy, hogy találkozzam más, a módszer iránt érdeklődő orvosokkal is, és ezért kerestem fel tokiói kollégámat. Most pedig egy olyan embernek meséltem el mindezt, aki az otthonától több ezer kilométerre haldoklott egy kórházi ágyon, és tudta, milyen messzire került spirituális örökségétől. Szavaim lassan elvesztek a félhomályos szoba csendjében. csendjében. Nyilvánvaló volt, hogy dr. Liang nagyon kimerült. Egyetlen szót sem szólt, de amikor távozáshoz készülődtünk, megérintette a karomat.  – Reméljük, hogy igaza van – mondta. mondta. – És köszönöm. köszönöm. Ahogy visszafelé haladtunk a kórtermeken keresztül, az ablakon át vetettem egy újabb pillantást a kicsiny zen kertekre. A falmélyedésekben megbúvó, egy-egy kórházi szobánál nem sokkal nagyobb alapterületű kertecskék mindegyike az odaadó gondoskodás iskolapéldája volt. A precízen metszett tiszafák gyönyörűek voltak a meleg, októberi fényben. Kisétáltunk a parkolóba, és az autómnál a  japán doktor melegen megszorította a kezemet. Elmondtam neki, hogy először az Egyesült Államokban fogok majd hozzá az új technikák gyakorlati teszteléséhez, de rendszeresen értesítem majd őt a folyamatról. Miközben belvárosi szállodám felé hajtottam, „lefirkantottam” magamnak egy mentális emlékeztetőt, nehogy elfelejtsem levélben elküldeni neki Maharishi azon

– 9 –

 

mondatait, amelyeket a vaidják, az ájurvédikus orvosok életével kapcsolatban mondott nekem:  – A vaidja legyőzhetetlen harcos, mivel a halál lényege ellen harcol. A vaidja mindig ad: életet ad, ezért a természet nagyra becsüli őt. E szavak arra utalnak, hogy az orvosnak egyfajta belső utazásra kell indulnia, megértésével túlhaladva a fizikai test korlátait, hogy egészen egy mélyebb valóság lé lény nyeg egéi éigg ha hato tolj ljon on.. Az orvo orvoss kö köte tele less sség égee az, az, hogy hogy mego megold ldja ja az élet élet és ha halá láll rejt rejtél élyé yét. t. A me mego gold ldás ás pe pedi digg ab abba ban n re rejl jlik ik,, ho hogy gy az ősi ősi bölc bölcse seke kett is moti motivá váló ló késztetéssel és örömmel derítse fel az új horizontokat. Az ősi, védikus bölcsesség túlélt túl éltee az emb emberi eriség séget et elá eláras rasztó ztó pus pusztí ztítás tás hullám hullámait ait,, és újr újra a mél mélyen yenszá szántó ntó egyszerűséggel szól hozzánk: a természet tökéletes tervében semmi sem hal meg. Az emberi lények éppoly maradandóak, akár a csillagok, hisz éppúgy ott ragyog bennük az igazság szikrája. Minden áldott nap érzem, mennyire fontos ez a belső utazás. Úgy hiszem, még csak az első lépéseknél tartok, de szeretném, ha e könyv által mások is nyomon követhetnék ezt az utat. Orvosi munkám új reménnyel telt meg. Nem azért volt szükségem az ájurvéda bölcsességére, hogy megtudjam: az orvosok a halál ellen küzdenek, hanem hogy rájöjjek: meg is nyerjük majd ezt a csatát.

I. rész – A rejtett fiziológia A téren és időn túl rejlő, mélyebb valóságban mindannyian egyetlen test részei  vagyunk.  – SIR JAMES JEANS

1. A csodát követően Orvosi pályafutásom során többször is részem volt abban a kiváltságban, hogy úgynevezett „csodálatos gyógyulások” tanúja lehessek. A legutóbbi ilyen eset az elmúlt évben vette kezdetét, amikor Boston melletti rendelőmben felkeresett egy harminckét éves indiai asszony. Csendben ült velem kék selyemszárijában, és hogy megőrizze a nyugalmát, az ölében pihentette szorosan összekulcsolt kezeit. Chitrának hívják, mondta, és a férjével, Ramannal együtt egy kis vegyeskereskedést üzemeltetnek New York Cityben. Chit Ch itra ra néhá néhány ny hóna hónapp ppal al ko korá rább bban an fe felf lfed edez ezet ettt a bal bal mellé mellébe ben n egy egy apró apró,, tapintásra érzékeny kis csomót. Hogy eltávolíttassa, műtétnek vetette alá magát, – 10 –

 

ám sajnos kiderült, hogy rosszindulatú daganatról van szó. A további vizsgálatok sorá so rán n pe pedi digg az is me megá gáll llap apít ítás ástt nyer nyert, t, ho hogy gy a rá rák k már már Chit Chitra ra tü tüde dejé jétt is megtámadta. Chitra orvosa a bal mell és az azt körülvevő szövetek nagy részének eltávolítása után elvégezte az első sugárkezelést, sugárkezelést, majd sugárkezelést és intenzív kemoterápiát írt elő számára  – a mellrák esetén ez a bevett eljárás, és sok ember köszönheti az élet életét ét enne ennek k a ke keze zelé lési si fo form rmán ának ak.. A tü tüdő dőrá rák k gyóg gyógyí yítá tása sa az azon onba ban n sokk sokkal al nehezebb, és mindenki számára nyilvánvaló volt, milyen bizonytalan helyzetben van Chitra. Amikor megvizsgáltam az asszonyt, észrevettem, mennyire szorong, ám amikor meg akartam nyugtatni, az alábbi, megindító kijelentéssel lepett meg:  – Magam miatt nem is aggódom, de tudom, hogy a férjem nagyon magányos lenne nélkülem. nélkülem. Néha úgy teszek, teszek, minth mintha a aludn aludnék, ék, de csak virrasztok virrasztok mellett mellettee egész éjszaka, és azon gondolkodom, vajon mi lesz vele, ha meghalok. Tudom, hogy Raman szeret engem, de azt is tudom, hogy miután meghalok, mindenféle amerik amer ikai ai lány lányok okka kall fog fog ma majd jd ta talá lálk lkoz ozgat gatni ni.. És képt képtel elen en vagy vagyok ok elvi elvise seln lnii a gondol gon dolato atot, t, hogy.. hogy.... – itt szü szünet netet et tar tartot tott, t, és tis tisztá ztán n láttam láttam a sze szeméb mébee kiülő kiülő sz szen enve vedé dést st.. – Tudo Tudom, m, ho hogy gy nem nem le lenn nnee sz szab abad ad ilye ilyene neke kett mond mondan anom om,, de az aztt hiszem, maga megért engem. Az ember soha nem képes hozzászokni a rák okozta végtelen szomorúsághoz, de most még a szokásosnál is erősebb sajnálat öntött el, mert tudtam, hogy Chitra valójában az idő ellen küzd. Az adott pillanatban még egészségesnek tűnt. Mégg a ro Mé roko kona naii el elől ől is si sike kerü rült lt el elti titk tkol olni nia a a bete betegs gség égét ét,, mive mivell re rett tteg eget ettt a gondolattól, hogy ha tudomást szereznek róla, folyton azt figyelik majd, mennyi ideje lehet még hátra. Mindketten tudtuk, hogy nehéz hónapok várnak rá. Senki sem állíthatja, hogy ismeri a mellrák gyógymódját, és Chitra már mindent megkapott, amit csak a hagyományos kezelési módok nyújtani tudtak számára. Mivel a betegsége már áttétes volt, a statisztikák szerint a legintenzívebb, még biztonságosnak számító kemoterápia mellett is csak nem egészen tíz százalék esélye volt arra, hogy túlélje az elkövetkező öt évet, ezért arra kértem, hogy kezdjen bele egy új, az ájurvédikus módszerek által előírt gyógykezelésbe. Hozzám hasonlóan Chitra is Indiában nőtt fel, ám szinte fogalma nem volt arról, mi is az az ájurvéda. Gondolom, a nagyszülei nemzedéke volt az utolsó gen ge nerá rácció ió,, ame mely ly még még hit ittt ebben a gy gyóg ógym ymód ódb ban; an; mana manap pság mind mindeen nagyvárosban élő, haladó gondolkodású indiai inkább a nyugati orvostudományt – 11 –

 

válasz vála sztj tja a – má márr ha anya anyagil gilag ag mege megeng nged edhe heti ti magá magána nak. k. Hogy Hogy megé megért rtes esse sem m Chitrával, miért akarom, hogy „hátat fordítson” a haladásnak, elmondtam neki, hogy a rák nem pusztán fizikai, hanem holisztikus betegség. Az egész teste tudta, hogy Chitra rákos, és a test minden része szenvedett is ettől a kórtól, bár míg a tüdejéből vett szövetmintában kimutathatók voltak a ross rosszi zind ndul ulat atú ú se sejt jtek ek,, addi addigg pé péld ldáu áull a májá májábó bóll vett vett szöv szövet etmi mint nták ák nega negatí tívv eredményt mutattak volna. Ám a máján ugyanaz a vér áramlott keresztül, mint a tüdején, következésképpen ez a szerv is érzékelte a betegségnek a tüdőből érkező  jeleit, és ez kihatással kihatással volt a működésére. működésére. Hasonlóképpen, ha fájdalmat érzett a mellkasában, vagy le kellett ülnie, mert légszomj tört rá, ezek az agyából kiinduló és oda visszaérkező jelek az egész testén végigszáguldottak. Agya pedig érzékelte a fájdalmat, így reagálnia is kellett rá. Chitra állandó fáradtsága, depressziója és szorongása fizikai következményekkel járó agyi reakciók voltak, így hát hiba lett volna azt gondolni, hogyy pus hog pusztá ztán n egy elszig elszigete etelt, lt, megse megsemmi mmisít sítend endőő dagana daganatta ttall állunk állunk szembe szemben. n. Chitra egy holisztikus betegségben szenvedett, így hát holisztikus gyógymódra is volt szüksége. Az „ort „ortod odox ox”” or orvo voso soka katt gyak gyakor orta ta megb megbot otrá ránk nkoz ozta tató tó holisztikus   kifejezés egyszerűen egy, a testet és az elmét egyaránt magában foglaló megközelítést  jelent. Hiszek abban, hogy az ájurvéda bármely egyéb gyógymódnál holisztikusabb, még ha ez első pillantásra talán nem is teljesen nyilvánvaló. Valójá Val ójában ban szá számos mos,, nag nagyy public publicitá itásn snak ak örvend örvendő, ő, a test test és az elme elme egy együtt üttes es kezelését célzó módszer – például a hipnózis vagy az úgynevezett biofeedback –  sokkal sokk al felületes felületesebb ebb az ájurv ájurvédán édánál. ál. Ha Chitra Chitra otthon, otthon, Bombaybe Bombayben n bete betegede gedett tt volna vol na meg meg,, a nag nagyan yanyja yja különl különlege egess ét étele eleket ket készí készítet tettt volna volna számá számára, ra, barna barna papí pa pírz rzac acsskókb ókban gyóg gyógyn ynöv övéénye nyeke kett hozo hozottt vol olna na nek neki egy áju ájurv rvéédik ikus us gyógyszertárból, és ragaszkodott volna ahhoz, hogy az unokája ágyban maradjon. Különb Kül önböző öző hashaj hashajtók tókat at adott adott volna volna be nek neki, i, és mas maszsz zszázs ázsola olajok jokkal kal dörzsö dörzsölte lte volna be a testét, hogy megtisztítsa azt a rák által kiváltott méreganyagoktól. Ha a cs csalá aládba dban n élt vol volna na valami valamilye lyen n spirit spirituál uális is hag hagyom yomány ány,, Chitra Chitra med meditá itálni lni is kezdett volna. Lényegében én ugyanezen kezelést kívántam alkalmazni, néhány kiegészítéssel. Mind ez idáig semmiféle tudományos magyarázattal nem tudunk szolgálni arra nézvést, miért kellene e kezelésnek hatnia – attól eltekintve, hogy a tapas tap aszta ztalat lat ez eztt iga igazol zolja. ja. Az ájurvé ájurvéda da val valami amilye lyen n mélyen mélyen ter termé mésze szetes tes dologr dologra a bukkant rá. Az ájurvédikus tudás nem a technológián, hanem a bölcsességen – 12 –

 

alapul, és ezt a bölcsességet én az emberi szervezetről alkotott, évszázadok során felhalmozódott megértéseként megértéseként határoznám meg.  – Szeretném, ha egy-két egy-két hétre befeküdne befeküdne egy speciális, speciális, Boston melletti klinik klinikára ára  – mondtam Chitrának. – Lehet, hogy roppant szokatlannak talál majd néhány dolgo gott, ami ott történik. Ön ahhoz szokott hozzá, hogy a kórházak légzőkészülékekkel és infúziós állványokkal telezsúfolt épületek, ahol az ember vérátömlesztést és sugárkezelést kap. E szerint a mérce szerint mi semmit sem teszünk majd Önért ezen a klinikán; alapvetően csak azt szeretnénk, ha a teste eljutna a pihenés egy mély állapotába. Chitra bizakodó ember volt, így hát beleegyezett a dologba – bár ebben részben persze az is közrejátszott, hogy nem nagyon volt más választása. A modern orvost orv ostudo udomán mányy meg megtet tettt érte érte min minde dent, nt, ami amitt csak csak a rák ellen ellen intéz intézett ett fizika fizikaii támadás eszközeivel megtehetett. Az efféle támadás kezdeti előnye abban rejlik, hogy a páciens bízik abban, hogy a kezelés a lehető leghamarabb megsemmisíti a daganatot. Hatalmas hátrányt jelent azonban, hogy a test egy része ellen intézett támadás során az egész test károsodik. A kemoterápia esetében fennáll az a nagyon is valós veszély, hogy az immunrendszer annyira legyengül, hogy mintegy utat enged a későbbiekben kifejlődő, további daganatok számára. Mindazonáltal a kezeletlen emlőrákot halálos betegségnek tartják, és a modern orvostudomány műtéti beavatkozással rövid távon valóban képes hatékonyan kezelni azt. Mivel nézeteinket áthatja a félelem, az emberek szívesebben vállalják a kezelés, mint a betegség kockázatát. Beutaltam hát Chitrát a Lancesterben található Ayurveda Health Center nevű klin klinik ikán ánkr kra, a, ah ahol ol egy egy hete hetett tö tölt ltöt öttt el, el, és a keze kezelé léss me mell llet ettt elsa elsajá játí títo tott tt egy egy  járóbeteg-programott is. A program egy speciális étrendből, néhány ájurvédikus  járóbeteg-programo gyóg gy ógyn ynöv övén ényb yből ől,, ille illetv tvee egy egy egys egysze zerű rű jógajóga- és Tr Tran ansz szce cend nden enss Medi Meditá táci ciós ós technikák tech nikákat at tart tartalmaz almazóó gyako gyakorlats rlatsorból orból állt. Ezek az inté intézked zkedése ések k felületes felületesen en szemlélve nagyban eltérnek ugyan egymástól, ám valójában mindegyikük arra irányu irá nyult, lt, hog hogyy Chi Chitra tra éle életét tét szi szilár lárd d és nyu nyugod godtt alapok alapokra ra helye helyezzü zzük, k, így téve téve lehetővé a gyógyulást. Az ájurvédikus gyógyászatban a tökéletes, mély ellazulás állapotát tekintjük minden gyógyulás legfontosabb előfeltételének, mivel abból indulunk ki, hogy a betegségektől meg nem támadott emberi test tudja, hogyan őrizzee meg sajá őrizz sajátt egye egyensúly nsúlyii állapotát állapotát.. Köve Következ tkezéské ésképpen ppen,, ha az ember ember viss vissza za akarja állítani a test saját gyógyulási képességét, mindent meg kell tennie, hogy újra újra egye egyens nsúly úlyba ba ke kerü rüljö ljön. n. Ez a ropp roppan antt eg egys ysze zerű rű elmé elméle lett ig igen en mély mélyre reha ható tó – 13 –

 

következményekkel jár. A fentieken kívül átadtam még Chitrának két speciális, közvetlenül a betegsége forrását kezelő mentális technikát is (e technikákról a későbbiekben későbbiekb en még bővebben is szót fogok ejteni). Chitra Chit ra hű hűsé sége gese sen n be beta tart rtot otta ta az el előí őírá ráso soka kat, t, és ha hath thet eten enké ként nt új újra ra eljö eljött tt a rende ren delőm lőmbe. be. Emell Emellett ett fol folyta ytatta tta az ott otthon honii orv orvos osa a ált által al előírt előírt kemot kemoterá erápiá piátt is. Amikor erre a kezelésre terelődött a szó, a következőket mondtam neki:  – Ha határozottan állíthatnám, hogy csakis az ájurvédára van szüksége, azt mondanám, hagyja abba a kemoterápiát, mivel így jóval kisebb fizikai károsodást szenvedne a teste. Ön azonban nagybetegen keresett fel engem, és tudjuk, hogy a kemoterápia külső megközelítési módja szintén eredményes lehet. Kombináljuk hát a külső és a belső gyógymódokat, és reméljük, hogy együtt valódi gyógyuláshoz vezetnek. Majd’ egy éven át követtem figyelemmel Chitra állapotát. Mindig bizakodva hall ha llga gattta a sza zavvaim aimat, ám mind mindeen egye gyes lát látoga ogatás tása alk alkalm almával ával egy gyre re egy gyéért rteelm lműb űbbé bé vált, ált, hogy hogy nem nem ja javvul az áll llap apot ota. a. A tüde üdejérő jérőll készít íteett röntgenfelvételek továbbra sem voltak biztatóak, egyre súlyosbodtak a légzési nehézség nehé zségei, ei, a betegsé betegségg előrehalad előrehaladtával tával egyre gyengébbne gyengébbnek k és csüggedt csüggedtebb ebbnek nek tűnt, és a hangja is mind rémültebben csengett. Végül aztán elérkezett a nap, amikor nem jelent meg a találkozónkon. Egy hétig vártam, aztán feltárcsáztam az otthoni számát. A férje, Raman vette fel a kagylót, és meglehetősen rossz hírekkel szolgált: elmondta, hogy Chitra váratlanul komolyan belázasodott, és a hétvégén kórházba kellett szállítani. A tüdejéből egy ideig folyadék szivárgott a mellkasüregébe, és az orvosa úgy vélte, valamiféle fertőzés alakulhatott ki nála. A prognózist figyelembe véve, még arra sem volt túl sok remény, hogy Chitra valaha is elhagyhatja a kórházat. Aztán Azt án valami valami rop roppan pantt kül különö önöss dol dolog og történ történt. t. Néhány Néhány napos napos antibi antibioti otikum kumos os kezelés után Chitra negyvenfokos láza magától elmúlt. A kezelőorvosát teljesen össz ös szez ezav avar arta ta a do dolo log, g, tudn tudnii iilli llik k me megl gleh ehet etős ősen en szok szokat atla lan, n, hogy hogy egy egy súlyo súlyoss betegségben betegségbe n szenvedő páciensnél fellépő, fertőzés okozta, magas láz ilyen gyorsan elmúljon. Vagy lehetséges, hogy nem csupán egy egyszerű fertőzésről volt szó? Az orvos orv os úgy dön döntöt tött, t, ké készí szítte ttett még néh néhány ány rön röntge tgenfe nfelvé lvétel telt, t, és ami amikor kor Raman Raman másnap felhívott, a hangja egysz yszerre árulkodott izgatottságról és zavarodottságról. – 14 –

 

 – Elmúlt a rákja! – kiabálta kiabálta örvendezve a k kagylóba. agylóba.  – Hogy érti ezt? – kérdeztem kérdeztem meghök meghökkenve. kenve.  – Egyetlenegy rákos sejtet sem találtak nála. Egyáltalán semmit! – Raman alig volt képes uralkodni az érzelmein. – Chitra onkológusa először azt hitte, nem a megfelelő beteget vizsgálták meg, és újabb röntgenfelvételeket készíttetett, de most már ő is meg van győződve a dologról. A végtelenül boldog és megkönnyebbült férfi képtelen volt megmagyarázni e hirtelen megváltást, így csodaként kezelte felesége váratlan gyógyulását. Amikor felhívtam Chitrát a kórházban, azt zokogta a telefonba:  – Megcsinálta, Deepak! Deepak! Magának sikerült!  – Nem, Chitra, nem – feleltem. feleltem. – Magának  sikerült.  sikerült. Ilyen hirtelen gyógyulást soha nem vártam az alkalmazott hagyományos, illetve ájurvé áju rvédik dikus us gyógym gyógymódo ódokt któl. ól. Mos Mostt vissza visszate tekin kintv tvee már látom, látom, hogy hogy a Chitra Chitra esetében fellépő, magas láz mintegy a haldokló rák utolsó fellángolása volt, az orvosok által tumorelhalás néven ismert jelenség. Ám azt még az orvosok sem tudják megmagyarázni, pontosan mi is történik ilyenkor. Ha létezik egyáltalán csodálatos gyógyulás, ez az volt. Néhány hét elteltével azonban kezdett alábbhagyni közös örömünk – Chitra „csodája” nem bizonyult tartósnak. Először a hite ingott meg: nem volt képes továbbra tová bbra is bízni megmagyará megmagyarázhata zhatatlan tlan felé felépülés pülésében ében,, kétségei kétségei táma támadtak dtak,, és aggódni kezdett, hogy kiújul a betegsége. Így hát felhívott, hogy megkérdezze,  járjon-e továbbra is a kemoterápiára. kemoterápiára.  – A daganat már két hónapja elmúlt, nem? – mondtam. – Vagy azóta újabb rákos sejteket találtak az orvosok?  – Nem, nem találtak egyet sem – ismerte be Chitra. – De az orvosom úgy gondolja, a kemoterápia gyógyított meg, ezért továbbra is folytatnom kellene. Kezdett úrrá lenni rajtam a csalódottság. Akárcsak Chitra kezelőorvosa, én is tudtam tud tam,, hogy hogy az alk alkalm almazo azott tt kemot kemoterá erápia pia nem eredmé eredménye nyezhe zhett efféle efféle teljes teljes gyógyulást, különösen nem akkor, ha a daganat már a test egyéb részeire is átter  jedt. Ráadásul az is kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy Chitra lassan eléri tűrőképessége végső határát. A kemoterápia szinte állandó émelygést okozott, és a haj haja a is ije ijeszt sztőő mé mérté rtékb kben en ke kezde zdett tt hullan hullani, i, ez pedig pedig csak csak tovább tovább fokozt fokozta a a mellműtétje által kiváltott szégyenérzetét. E tényezők veszélyeztették az általunk kipróbált ájurvédikus kezelés sikerességét. Ha Chitra még több sugárkezelést

– 15 –

 

kap, még levertebbé válik, nagyobb eséllyel lépnek fel nála különféle fertőzések, és minden értelemben csak egyre gyengébb lesz. Ugyanakkor nem volt kellőképpen nyomós érvem amellett, hogy megkérjem, hagyjon fel a kemoterápiával. Hiszen mi van akkor, ha a daganat kiújul, ő pedig hat hónapon belül életét veszti.  – Nos, akkor járjon továbbra is kemoterápiára, de ne hagyja abba a mi progra prog ramu munk nkat at sem, sem, rend rendbe ben? n? – java javaso solt ltam am ne neki ki,, ő pedi pedigg megf megfog ogad adta ta a tanácsomat. Az elkövetkező néhány hónapban Chitránál nem jelentkeztek a betegségre utaló újabb jelek, ám zavarodottsága nem múlt el. Úgy tűnt, a betegségét könnyebb voltt legyőz vol legyőzni, ni, mint mint az éle életé tébe be újra újra vissza visszalop lopako akodó dó kéts kétsége éget, t, amely amely minteg mintegyy megtagadta tőle a gyógyulást. Valójá Val ójában ban pontos pontosan an ez a kín kínzó zó dil dilem emma ma szo szolgá lgáll e könyv könyv kiindu kiindulóp lópont ontjáu jául. l. Ahhoz, hogy Chitra egészséges lehessen, valamiféle magyarázatra volt szüksége. Vajon mi történt vele? Vajon a gyógyulása csoda volt-e, ahogyan azt kezdetben hitte, vagy akkor volt igaza, amikor rettegni kezdett, hogy csak elhalasztották halálos ítéletének végrehajtását? Hiszek abban, hogy ha mélyebbre hatolunk a test és az elme közt fennálló kapcsolat rejtelmeibe, megtalálhatjuk a választ e kérdésre. Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban a rák spontán gyógyulásával kapcs kap csola olatba tban n vé végze gzett tt kut kutatá atások sok azt mut mutatj atják, ák, hog hogyy a gyógyu gyógyulás lástt megelő megelőzőe zően n szinte minden beteg drámai változást tapasztal a tudatosságában. A páciens tudja, hogy meg fog gyógyulni, és úgy érzi, ezt egy benne élő, ám őt meghaladó erő okozza – egy olyan, az egész természetben megtalálható erő, amely jóval túlmutat a fizikai test határain. Hirtelen úgy érzi, lénye nem ér véget fizikai teste határainál, és minden őt körülvevő dolog része annak. Ebben a pillanatban a beteg bet eg nyi nyilvá lvánva nvalóa lóan n a tudato tudatoss sság ág oly olyan an magasa magasabb bb szint szintjér jéree „ug „ugrik rik”, ”, amely amely mintegy megtiltja a rákos r ákos daganat létezését. A beteg sejtek pedig vagy eltűnnek  – némely esetben szó szerint egyik napról a másikra –, vagy legalábbis abbamarad a fejlődésük, és nem károsítják tovább a testet. Úgy tűnik, a rejtély kulcsát ez a tudatosságbeli ugrás jelenti; ám ez a változás nem egyik pillanatról a másikra következik be. Chitra az ájurvédikus technikák segítségével, fokozatosan jutott el erre a szintre, így hát az a képessége, hogy tov továb ábbr bra a is me megm gma ara rad djon jon a tu tud datos atossság e mag aga asab abb b szint zintjé jén n, szoro zoross – 16 –

 

kapcsola kapcs olatba tban n volt volt a lelkiá lelkiálla llapot potáva ával. l. Val Valaho ahogy gy képes képes vol voltt előse elősegít gíten eni, i, hogy hogy a testéből eltűnjenek a rákos sejtek, ám a betegség ugyanilyen könnyedén ki is újulhatott. (Jómagam úgy szoktam gondolni erre a jelenségre, mintha a test egy hegedűhúr lenne, és az általa kiadott hang attól függően változna, hogy hol fogja le az ember ezt a húrt.) Ha egy természettudós ilyen hirtelen változásokkal találkozik talál kozik,, azon azonnal nal a kvantum  szó   szó jut eszébe. Ez a kifejezés egy adott működési sz szin intr tről ől eg egyy ma maga gasa sabb bb szin szintr tree tö tört rtén énő, ő, absz absztr trak aktt ugrás ugrásra ra,, az úg úgyn ynev evez ezet ettt kvantumugrásra utal. A kvan kvantu tum m em emel elle lett tt egy egy – va vala laha ha kizá kizáró róla lagg a fi fizi ziku kuso sok k álta általl isme ismert rt,, ám manaps man apság ág egy egyre re széles széleseb ebb b kör körbe ben n has haszná znált lt – szakk szakkife ifejez jezés és is. A kiváló kiváló brit brit fi fizi ziku kus, s, St Step ephe hen n Hawk Hawkin ingg me megh ghat atár ároz ozás ása a alap alapjá ján n a kv kvan antu tum m „a hull hullám ámok ok kiáradásának vagy elnyelődésének láthatatlan egysége”. Köznapi nyelven szólva a kvantum egy építőelem. A fény fotonokból, az elektromosság elektronokból, a gravitáció gravitonokból (ezekből a feltételezett, ám a természetben még fel nem lelt alkotóelemekből) áll, és így van ez az energia minden egyéb megnyilvánulási formájának esetében is – mindegyikük egy adott kvantumon alapul, és semmiféle energiát sem lehet a kvantumnál kisebb egységekre lebontani. Úgy tűnik, mindkét (a magasabb szintre történő, absztrakt ugrásra, illetve az adott erő kisebb egységekre már nem bontható szintjére utaló) meghatározás alkalm alk almazh azható ató a Chi Chitrá tráého éhozz hasonl hasonlóó es esete etekb kben. en. Köv Követk etkezé ezéské sképpe ppen n e helyüt helyüttt sz szer eret etné ném m be beve veze zetn tnii a kvantumgyógyulás   kife kifejezés jezést, t, hogy ennek ennek segítség segítségével ével írjam le, mi is történt Chitrával. Mindig is voltak olyan betegek, akik „nem tartot tar tották ták be be”” a gyó gyógyu gyulás lás megszo megszoko kott tt meneté menetét. t. Létez Létezik ik pél példáu dáull egy elenyé elenyésző sző kisebbség, akik nem gyengülnek le a rák következtében, mások esetében pedig csak cs ak a st stat atis iszt ztik ikák ák álta általl előr előree je jelz lzet ettt üt ütem emné néll jó jóva vall lass lassab abba ban n növe növeks kszi zik k a daga da gana nat. t. Sz Szám ámos os rejt rejtél élye yess gyóg gyógyu yulá láss (pél (példá dául ul a hitt hittel el való való gyóg gyógyí yítá tás, s, az úgynevezett spontán gyógyulás vagy spontán visszafejlődés, illetve a placebók hatékony alkalmazása) szintén egyfajta kvantumugrás bekövetkeztére utal. Hogy miért? mié rt? Mert Mert úgy tűn tűnik, ik, ezekb ezekben en az es esete etekb kben en a belső belső tud tudato atoss sság ág képes képesség ségee drámai változást, kvantumugrást eredményezett a gyógyulási folyamatban. A legtöbben alábecsüljük a tudatosság erejét. Általában nem fordítunk kellő figyelmet belső tudatosságunkra, és még a legnagyobb krízisek alkalmával sem hasz ha szno nosí sítj tjuk uk an anna nak k való valódi di er erej ejét ét.. Talá Talán n ezér ezértt van van az az,, hogy hogy álta általá lába ban n a megilletődés, a hitetlenség és a tisztelet keverékével reagálunk az úgynevezett „cso „csodá dála lato tos” s” gyóg gyógyu yulá láso sokr kra. a. Azon Azonba ban n mi mind ndan anny nyia ian n re rend ndel elke kezü zünk nk ezze ezzell a – 17 –

 

tudatoss tudato sságg ággal, al, és me megle glehet het,, e cs csodá odák k tal talán án csak csak megsz megszoko okott tt képe képessé sségei geink nk magasabb rendű megnyilvánulásai. Vajon miért nem tekintjük csodának azt, ha a te test st megg meggyó yógy gyít ít egy egy cson csontt ttör örés ést? t? Ez a gy gyóg ógyu yulá lási si fo foly lyam amat at nyilv nyilván ánva való lóan an roppan rop pantt öss össze zetet tett; t; sok sokkal kal öss összet zetett etteb ebb b ann annál, ál, hogy hogy az orvost orvostudo udomán mányy ké képes pes legyen leg yen „le „lemás másoln olni”. i”. Hih Hihete etetle tlenül nül sok sok,, egy egymás mással sal tök tökéle életes tes összha összhangb ngban an lévő lévő folyamat játszódik le ilyenkor, amelyek közül az orvostudomány mindössze a legfontosabbakat ismeri, ráadásul azokat is csak töredékesen. legfontosabbakat Az ok, amiért a rák gyógyulása csodának számít, egy törött kar összeforrása viszont nem, a test és az elme közötti kapcsolatban keresendő. A törött kar látszólag fizikai úton, az elme közreműködése nélkül forr össze, a közhiedelem sz szer erin intt a rá rák k sp spon ontá tán n gy gyóg ógyu yulá lásá sátt az azon onba ban n az elme elme va vala lame mely ly kü külö lönl nleg eges es képessége, egyfajta mélyen gyökeredző élni akarás, már-már hősiesen pozitív hozzáállás vagy valamilyen egyéb, ritka képesség váltja ki. Ez pedig arra utal, hogy kétféle gyógyulás létezik: az úgynevezett „normális”, illetve a „rendellenes”, vagy legalábbis rendkívüli. Véleményem szerint tévedés különbséget tenni e kétféle gyógyulás között. A törött kar azért forr össze, mert a tudatosság összeforrasztja azt, és ugyanez igaz akko ak korr is, is, ha vala valaki ki spon spontá tán n mó módo don n fe felg lgyó yógyu gyull egy egy rá ráko koss megb megbet eteg eged edés ésbő ből, l, meglepően sokáig él együtt az AIDS-szel, a hite által nyer gyógyulást, sőt még olyankor is, ha valaki feltűnően magas kort ér meg anélkül, hogy különféle betegségek áldozatává válna. És csak azért nem tudjuk mindannyian a végsőkig kiaknázni kiak názni a gyógyulásra gyógyulásra való képessé képességünke günket, t, mert sokan csak kismértékbe kismértékben n tudják alkalmazni azt. Eztt ab Ez abbó bóll is láth láthat atju juk, k, ah ahog ogyy a külö különb nböz özőő embe embere rek k re reagá agáln lnak ak az eg egye yess betegségekre. Az úgynevezett gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő emberek egy elenyészően kis hányada (kevesebb, mint 1 százalékuk) képes meggyógyítani önmagát. Létezik egy nagyobb hányaduk (ám még ők is csupán kevesebb, mint 5 százalékot tesznek ki), akik az átlagosnál jóval tovább élnek e betegségekkel – az AIDS-betegek esetében ez az arány például 2 százalék: ők akár nyolc évnél is tovább élhetnek ezzel a betegséggel, míg a döntő többségnek legfeljebb két év adat ad atik ik meg. meg. Ez Ezek ek a megá megáll llap apít ítás ások ok azon azonba ban n ne nem m csak csak a gyóg gyógyít yítha hata tatl tlan an bete be tegs gség égek ek eset esetén én ig igaz azak ak:: a ku kuta tatá táso sok k az aztt muta mutatt tták ák,, hogy hogy a súly súlyos os,, de gyóg gy ógyí yíth that atóó bete betegs gség égek ekbe ben n sz szen enve vedő dő páci pácien ense sekn knek ek csak csak 20 száz százal alék ékán ánál ál tapasztalható a teljes felépülésre való képesség, ez pedig azt jelenti, hogy marad 80 százalék, akik csak részlegesen, vagy egyáltalán nem épülnek fel. Vajon miért – 18 –

 

van az, hogy a betegek ilyen nagy hányadánál vall kudarcot a gyógyulás? Mi az, ami ezekből az emberekből hiányzik, a „túlélőkben” azonban megvan? A sikeres betegek szemmel láthatóan megtanulták, hogyan motiválják a saját gyógyulásukat, a legsikeresebbek pedig még ennél is tovább mentek: ők ráleltek a kvantumgyógyulás titkára. Ők a test és az elme közötti kapcsolat géniuszai. A modern orvostudomány még csak utánozni sem képes a sikereiket sikereiket,, mert egyetlen, gyógyszeres kezelésen vagy sebészeti beavatkozáson alapuló gyógymód időzítése sem se m ol olya yan n tö töké kéle lete tes, s, ne nem m ol olya yan n gy gyön önyö yörű rűen en ös össz szeh ehan ango golt lt,, ol olya yan n szel szelíd íd,, mellékhatásoktól és erőfeszítésektől olyannyira mentes, mint az ő gyógyulásuk. Ez a gyógyulási képesség a lehető legmélyebb szintről származik. Ha tudnánk, hogyan hog yan mo motiv tiválj álja a agy agyuk uk a testük testüket, et, meg megism ismerh erhet etnén nénk k a gyógyu gyógyulás lásii folyam folyamat at alapvető alkotóelemét. Az orvostudomány jelenleg még nem hajtotta végre ezt a kvantumugrást, és a kvantum   szót szót sem alkalmazza a klinikai gyakorlatban. Mivel a kvantumfizikusok óriási teljesítményű részecskegyorsítókkal dolgoznak, az ember azt hihetné, hogy a kvantumgyógyítás radioaktív izotópok vagy röntgensugarak segítségével zajlik. Ám ez a fajta gyógymód pontosan a dolog ellenkezőjét jelenti. A kvantumgyógyítás nem a fejlett technológiát használó, külsődleges módszerekre, hanem a test és az elme közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Ez az a pont, ahol a gyógyulás kezdetét veszi. Hogy eljuthassunk ide, és megtanuljuk, hogyan segítsük elő ezt a gyóg gy ógyu yulá lást st,, ke kere resz sztü tüll ke kell ll ha hato tolu lunk nk a te test st sűrű sűrűbb bb szin szintj tjei ein n – a se sejt jtek eken en,, a szöveteken, a szerveken és a különféle „rendszereken” hogy végül elérkezzünk az elme és az anyag találkozási pontjára; arra a pontra, ahol a tudatosság valójában elkezdi kifejteni a hatását. E könyv első része magáról a kvantumról, annak mibenlétéről és viselkedéséről szól, a második részben a kvantum fogalma találkozik az ájurvédikus tradícióval, két kul kultúr túra a házass házassága ága által által próbál próbálván ván fellel fellelni ni egyetl egyetlen en vál válasz aszt. t. Az ősi indiai indiai bölcsek látásmódját meglepő módon a nyugati világ tudományos álláspontja is alátámasztja. Közös utazásunk ledönti majd a szokásos gátakat, és megtagad minden kulturális korlátot. Nekem kötelességem volt végigjárni ezt az utat. Chitra kért meg erre, így hát ezt a könyvet neki és a hozzá hasonló embereknek írtam –  mert me rt am amíg íg ők vá vála lasz szra ra nem nem le leln lnek ek,, to tová vább bbra ra is bi bizo zony nyta tala lans nság ágba ban n élik élik az életüket.

– 19 –

 

2. A testnek is megvan a maga elméje Amikor Amik or az aztt állí állíto tott ttam am,, se senk nkii ne nem m je jele lent nthe heti ti ki ki,, hogy hogy isme ismern rnéé az emlő emlőrá rák k gyóg gy ógym ymód ódjá ját, t, csak csak fé féli ligg mond mondta tam m ig igaz azat at.. Ha a bete betege gek k képe képese sek k lenn lennén ének ek el elős őseg egít íten enii a be belü lülr lről ől fa faka kadó dó gy gyóg ógyu yulá lási si fo folya lyama mato tot, t, az lenn lennee a rá rák k való valódi di gyógymódja. A Chitráéhoz hasonló gyógyulások akkor mennek végbe, amikor a bete be tegb gben en ra radi diká káli lis, s, a bete betegs gség éget et a fé féle lele lemm mmel el és a ké kéts tség égge gell eg egyi yide dejű jűle legg megszüntető változás következik be. Azonban a kérdés, hogy pontosan hol is megy végbe ez a változás, óriási rejtélyeket nyit meg előttünk. Az orvostudomány bölcsessége még arra az alapvető kérdésre sem képes választ adni, hogy ez a változás vajon a testben, az elmében vagy mindkét helyen egyszerre zajlik-e le. Hogy Ho gy ezt ezt ki kide derí ríts tse, e, a nyug nyugat atii orvo orvosl slás ás az ut utób óbbi bi id időb őben en az or orvo vosi si gyak gyakor orla latt alappillérét képező gyógyszeres kezelések és sebészeti sebészeti beavatkozások helyett egyre inkább a homályosan „test-elme gyógyászatnak” nevezett, bizonytalan és sokszor zava za varb rba a ejtő ejtő te terü rüle lett fe felé lé fo ford rdít ítja ja a fi figy gyel elmé mét. t. Az or orvo voso sok k szin szinte te rá is volt voltak ak kényszerítve erre, mert a régi, csakis a fizikai testre alapozó megközelítés kezdett összeomlani. A test-elme gyógyászat kérdése sok orvost kellemetlenül érint. Ők úgy érzik, ez a fajta orvoslás sokkal inkább csak egyfajta elmélet, nem pedig egy konkrét orvosi terület. Ha egy orvosnak választania kell egy új ötlet és egy jól ismert gyógyszer közö kö zött tt,, az utób utóbbi biba ban n fo fogg bízn bíznii – a pe peni nici cill llin in,, az aszp aszpir irin in va vagy gy a váli válium um haté ha téko kony nysá sága ga ne nem m azon azon mú múli lik, k, hogy hogy a páci pácien enss (i (ill llet etve ve az or orvo vos) s) képe képess-ee megváltoz megv áltoztatni tatni a gondolkod gondolkodásmód ásmódját. ját. A prob probléma léma akkor jelentke jelentkezik, zik, amikor a gyóg gy ógys ysze zere rek k nem nem bizo bizony nyuln ulnak ak ha haté téko kony nyna nak. k. A legu legutó tóbb bbi, i, Angli Angliáb ában an és az Egye Eg yesü sült lt Áll Állam amok okba ban n vé végz gzet ettt kuta kutatá táso sok k er ered edmé mény nyei ei szer szerin intt a bete betege gek k 80 százaléka úgy érzi, hogy a panaszaik mögött rejlő, alapvető problémájuk a kezelés során nem oldódott meg. A második világháború után a Yale Medical School Hosp Ho spit ital alba ban n lefo lefoly lyta tato tott tt,, mára mára má márr klas klassz szik ikus usna nak k szám számít ítóó vizs vizsgá gála lato tok k azt azt mutatták, hogy a páciensek általában betegebben hagyták el a kórházat, mint ahogyan befeküdtek. (Hasonló eredményre vezettek azok a kutatások is, amelyek megállapították, hogy a pszichiátriai problémákkal küszködő emberek állapota többet javult az alatt az idő alatt, amíg várólistán voltak, mint a tényleges kezelés során – azaz a probléma nem oldható meg azzal, ha orvosunkat egyszerűen egy elmeorvosra cseréljük.)  Tehát a csodálatos gyógyulások egyszerűen csak felhívják a figyelmünket arra, mily mi lyen en fo font ntos os,, hogy hogy újra újrago gond ndol olju juk k az or orvo vost stud udom omán ányy bi bizo zony nyos os,, alap alapve vető tő – 20 –

 

elképzel elkép zelés éseit eit.. Az orv orvosl oslás ás jelenl jelenlegi egi logiká logikája ja talán talán meggyő meggyőző ző vagy vagy legalá legalábbi bbiss elégséges ugyan, ha arról van szó, hogy penicillinnel kezeljük a fertőzéseket, a természet logikája azonban egyenesen tiszteletet keltő. Számos orvos döbbenten ál álll a Chit Chitrá ráéh éhoz oz haso hasonl nlóó es eset etek ekke kell sz szem embe ben, n, és fo foga galm lmuk uk sinc sincs, s, mive mivell magyarázhatnák az efféle gyógyulásokat; az ilyenkor alkalmazott, kényelmes és elkoptatott spontán gyógyulás  kifejezés   kifejezés valójában semmit sem jelent azon kívül, hogy ho gy a be bete tegg sa sajá játt magá magátó tóll gyóg gyógyu yult lt me meg. g. Ezek Ezek a spon spontá tán n gyóg gyógyu yulá láso sok k meglehetősen ritkák: bár biztos adatokkal senki sem tud szolgálni, egy 1985-ben végz vé gzet ettt fe felm lmér érés és sz szer erin intt cs csak ak mi mind nden en hú húsz szez ezre redi dik k di diag agno nosz szti tizá zált lt ráko rákoss megbetegedés esetén fordulnak elő, néhány szakorvos szerint pedig még ennél is ritkábban (szerintük ez az arány nem egészen tíz az egymillióhoz). Nemré Ne mrégib giben en egy együtt ütt töl töltöt töttem tem egy es esté tétt egy elism elismert ert,, az Egyes Egyesült ült Államo Államok k közép köz épnyu nyugat gatii rés részér zéről ől szárma származó zó onk onkoló ológus gussal sal,, aki minde minden n évbe évben n több több ezer ezer beteget kezel, és megkérdeztem tőle, vajon orvosi gyakorlata során találkozott-e már a spontán gyógyulás esetével. Ő megvonta a vállát, és így felelt:  – Nem igazán szeretem ezt a kifejezést, de igen, láttam már példát arra, hogy egy daganat teljesen visszafejlődött. Nagyon ritka az ilyen, de előfordul. Vajon előfordul-e néha, hogy ez a visszafejlődés teljesen magától megy végbe? A szak akeemb mbeer beis ism merte rte, ho hogy gy ig igeen, erre rre is van péld lda a. Aztá Aztán n egy perc rcre re elgondolkodott, majd megemlítette, hogy a melanoma – egy különösen halálos és gyors lefolyású bőrrák – bizonyos fajtáiról köztudott, hogy mindenféle kezelés nélkül, teljesen önmaguktól is elmúlhatnak. A jelenség okára azonban nem tudott magyarázatot adni.  – Állandóan ezeken a ritka alkalmakon jár az eszem – mondta. – A rák kezelése egyfajta statisztika: a számok alapján dolgozunk. A páciensek döntő többsége jól reagál bizonyos kezelésekre, és egyszerűen nincs időnk arra, hogy utánajárjunk anna an nak k az elen elenyé yész szőe ően n ke kevé véss eset esetne nek, k, amik amikor or a bete betegg vala valami milye lyen n álta általu lunk nk is isme mere retl tlen en okbó okbóll kifo kifoly lyól ólag ag gy gyóg ógyu yull me meg. g. Rá Ráad adás ásul ul a ta tapa pasz szta tala lata tain ink k az aztt mutatják, hogy számos ilyen gyógyulás csak átmeneti jellegű. Aztán Aztá n megkérde megkérdeztem ztem,, hogy véle véleménye ménye szer szerint int vajon vajon a töké tökélete letess gyógyuláso gyógyulások k aránya kisebb-e, mint egy az egymillióhoz, ő pedig azt felelte, hogy szerinte ennél azért gyakrabban fordul elő a dolog.  – Akkor hát – kérdeztem –, Ön mint tudós nem akarja-e megismerni az efféle gyógyulások hátterében rejlő folyamatokat, még akkor is, ha az efféle gyógyulások esélye pusztán egy az egy- vagy tízmillióhoz? – 21 –

 

Az onkológus újra csak megvonta a vállát.  – Nyilvánvalóan van valamiféle mechanizmus a háttérben – ismerte el az én praxisom azonban nem alkalmas e folyamatok vizsgálatára. Hadd említsek egy péld pé ldát át:: ny nyol olcc év évve vell ez ezel előt őttt fe felk lker eres eset ettt a re rend ndel előm őmbe ben n egy egy heve heveny ny me mell llka kasi si fájdalommal járó köhögésre panaszkodó férfi, és a röntgenfelvételekből kiderült, hogy hatalmas daganat található a két tüdőlebenye között. Beutaltuk a kórházba, szöv szövet etmi mint ntát át ve vett ttün ünk k tő tőle le,, és a pa pato toló lógi gia a megá megáll llap apít ítot otta ta,, hogy hogy eg egyf yfaj ajta ta karcinómáról, egy különösen halálos, gyorsan növekvő, rosszindulatú daganatról van szó. Közöltem a beteggel, hogy azonnali sebészi beavatkozásra van szükség, hogy ho gy csök ökk kent ntssük a tumor umor ált ltal al okozo kozottt nyomá yomásst, ezt köve övető tően en ped pedig sugárkezelésre kell járnia. Őt azonban meglehetősen nyugtalanították a kezelés mellékhatásai, ezért elutasította azt, és távozott, én pedig többé nem hallottam fe felő lőle le.. Aztá Aztán n ne nemr mrég égib iben en fe felk lker eres eset ettt egy egy páci pácien ens, s, arra arra pana panasz szko kodv dva, a, ho hogy gy megduzzadtak a nyaki nyirokcsomói. Szövetmintát vettem tőle, és kiderült, hogy egy újabb karcinómával van dolgunk – és arra is i s rájöttem, hogy a beteg nem más, mint a nyolc évvel ezelőtti páciensem.  – Amikor megröntgeneztük a mellkasát, nyomát sem találtuk a korábbi daganatnak – folytatta az onkológus. – Mondhatjuk, hogy az efféle daganatok esetében a kezeletlen betegek 99 százaléka hat hónapon belül elhalálozik, és 90 száz százal alék ékuk uk még még a le legi gint nten enzí zíve vebb bb ke keze zelé léss mell mellet ettt sem sem él öt évné évnéll to tová vább bb.. Megkérdeztem a férfit, hogyan kezeltette a korábbi daganatát, ő pedig azt felelte: sehogyan – egyszerűen csak úgy döntött, nem hagyja, hogy rákban haljon meg. És meglehet, hogy második alkalommal is visszautasítja a kezelést. Az orvostudomány – mivel tudomány – kiszámítható eredményekkel dolgozik, az efféle spontán gyógyulások azonban mégis tökéletesen kiszámíthatatlanok. Beköve Bek övetk tkezh ezhetn etnek ek min minde denfé nféle le kezel kezelés és nélkül nélkül,, vagy vagy a hagyom hagyomány ányos os kezel kezelés ésii módo mó dok k mell mellet ettt is is.. Az Egye Egyesü sült lt Álla Államo mokb kban an ma mana naps pság ág a rá rák k keze kezelé lésé sére re alkalmazott több ezer alternatív megközelítési mód talán eltérő eredményeket tud felmutatni, ám egyikükről sem bizonyosodott be, hogy képesek a hagyományos kemo ke mote terá rápi pián ánál ál jo jobb bban an el elős őseg egít íten enii a spon spontá tán n javu javulá láso soka kat, t, sem sem az, az, hogy hogy nyilv ny ilván ánva való lóan an ro ross ssza zabb bbak ak le lenn nnén ének ek an anná nál. l. Sőt Sőt az se sem m szám számít ít,, menn mennyir yiree előrehaladott állapotban van a megbetegedés. Az egészen apró daganatok éppúgy eltűnhetnek, szó szerint egyik napról a másikra, mint az áttétes rák. A spontán gyógyu gyó gyulás lások okból ból,, ritka ritka és vé vélet letlen lensze szerű rű miv mivolt oltuk uk miatt, miatt, csak csak nag nagyon yon keve kevese sett

– 22 –

 

tudhatunk tudhat unk meg a rákos rákos megbe megbeteg teged edés ések ek oka okairó iróll vagy vagy arról, arról, hogyan hogyan me menne nnek k végbe az efféle „lehetetlen” felépülések. felépülések. Ésszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a test folyamatosan harcol a rák ellen, és a csaták nagy többségét gét meg is nyeri. Különféle toxikus anyagok (karcinogének), zsíros étrend, radioaktív sugárzás, nagyfokú stressz, vírusok és egyéb módszerek segítségével számos rákfajta mesterségesen is előidézhető, akár kémcsőben, akár a kísérleti állatok szervezetében. Mivel hatalmas mennyiségben vagyunk kitéve e káros hatásoknak, azok nyilvánvalóan valamiféle károsodást okoznak bennünk. Tudjuk, hogy a DNS felbomlik az efféle extrém körülmények között; közöt t; ugyana ugyanakkor kkor általáb általában an tudj tudja, a, hogyan hozza helyre önmagát, önmagát, vagy hogyan lokalizálja, és selejtezze ki a sérült részeket. Ez azt jelenti, hogy a korai, stádiumban lévő rákos megbetegedést a szervezet valószínűleg rendszeresen felderíti, és le is küzdi. A spontán gyógyulás „csodája” akkor megy végbe, ha az ember megnöveli e folyamat intenzitását. i ntenzitását. Valójában nem vala va lami mifé féle le csod csodár áról ól va van n sz szó, ó, ha hane nem m egy egy mi mind ndmá máig ig megm megmag agya yará ráza zatl tlan an,, ám term terméészete zetess foly folyam amat atró ról; l; his iszzen ha nem nem ism ismern rnéénk a betegsé gsége gek k és a bakté bak tériu riumok mok között közöttii öss össze zefüg függés géseke eket, t, azt is csod csodána ának k tek tekint inthet hetnén nénk, k, hogy hogy penicillinnel gyógyítható a tüdőgyulladás. A lényeg az, hogy a csodás gyógyulások mögö mö gött tt re rejl jlőő fo foly lyam amat atok ok ne nem m misz miszti tiku kusa sak k és ne nem m is véle véletl tlen ensz szer erűe űek k – és megérdemlik, hogy alaposabban utánuk járjunk. A bevett gyakorlatban, ha a csoda véget ér, az orvos visszatér megszokott napi munkájához és megszokott fogalmaihoz. Néha azonban még ezek az általánosan elfoga elf ogadot dottt elméle elméletek tek is téves tévesnek nek bizony bizonyulh ulhatn atnak. ak. Hogy Hogy csak csak egy egyet etlen len pé példá ldátt említs eml ítsek ek:: mió mióta ta cs csak ak rac racion ionális ális tud tudom omány ányter terüle ületké tként nt kezde kezdett tt működn működni, i, az orvoslás természetes természetes jelenségnek fogadja el azt, hogy az idős emberek agyfunkciói leromlanak. Ezt a leromlást „súlyos tényekkel” támasztották alá, és pontosan dokumentálták: ahogy öregszünk, agyunk összezsugorodik, könnyebbé válik, és minden egyes évben neuronok millióit veszíti el. Kétéves korunkra már kialakul az összes idegsejtünk, harmincéves korban csökkenni kezd a számuk, és – mivel a neuronok nem termelődnek újra – minden egyes agysejt elvesztése maradandó veszteséget jelent. Erre a jól ismert tényre alapozva, tudományosan hitelesnek tűnik az agy „leromlásának” elmélete – szomorú, de tény, hogy az öregedés memóriaproblémákkal, csökkent gondolkodási és intellektuális képességgel és más hasonló tünetekkel jár együtt.

– 23 –

 

Mára az Mára azon onba ban n kimu kimuta tatt tták ák,, ho hogy gy ez az ősré ősrégi gi fe felt ltét étel elez ezés és té téve vess volt volt.. Az egészséges, nem pedig a kutatások megszokott alanyaiul szolgáló, kórházban fekvő és beteg idős emberek körében végzett felmérések napvilágra tárták, hogy az egészséges, pszichológiai zavaroktól (például magánytól, depressziótól vagy ingersz inge rszegé egénys nységt égtől) ől) men mentes tes egy egyes esült ült államo államokb kbeli eli ember emberek ek 80 száza százalék lékána ának k esetébe ese tében n nem következ következik ik be számotte számottevő vő memó memóriave riaveszte szteség ség idős időskorb korban. an. Az új információk tárolására való képességük esetleg gyengül (ezért van az, hogy az idős emberek elfelejtik a telefonszámokat, a neveket, vagy hogy miért is mentek be egy adott szobába), ám a múltbeli eseményekre való emlékezéshez szükséges, hosszú távú memóriájuk valójában fejlődik. (A gerontológia egyik szaktekintélye Cicerót idézte ezzel kapcsolatban, mondván: „Még soha nem hallottam olyasmit, hogy egy idős ember elfeledte volna, hová rejtette a pénzét.”) Bizonyos, Bizo nyos, hetven-, hetven-, illet illetve ve húsz húszéve évess résztve résztvevők vők bevonásáv bevonásával al elvégzett elvégzett tesztek tesztek során kiderült, hogy a hosszú távú memória használatát igénylő feladatokban az idősebb emberek általában jobb eredményeket érnek el fiatalabb társaiknál. Sőt miután napi néhány percen át rendszeresen végeztek bizonyos, az úgynevezett rövid távú memóriát fejlesztő gyakorlatokat, az idősek minden területen szinte azonosan teljesítettek a fiatalabb, mentális működésük virágkorát élő alanyokkal. Nos, talán ki kellene tolni valahogyan ezt a „virágkort”. A titok – akárcsak szinte az összes, az öregkorral „természetes módon” együtt járó hanyatlás esetében – az elmee szo elm szokás kásaib aiban an rej rejlik lik,, nem pe pedig dig az idegre idegrends ndszer zer „kapcs „kapcsolá olási si rajzáb rajzában” an”.. Amed Am eddi digg az em embe berr me ment ntál ális isan an aktí aktívv mara marad, d, képe képess me megő gőri rizn znii fi fiat atal al-, -, ille illetv tvee középkorában birtokolt intellektuális képességeit. Ugyan élete során továbbra is tö több bb mill milliá iárd rd ideg idegse sejt jtet et ve vesz szít ít el (átl (átlag agos osan an év évii ti tize zenn nnyo yolc lcmi mill llió iót) t),, ám az úgynevezett dendritek, a kis ágacskákhoz hasonlító rostok rendszere pótolja ezt a veszteséget, vesztesé get, egymáshoz kapcsolva az egyes idegsejteket. Az ide idegse gsejte jtek k formáj formájuka ukatt te tekin kintve tve megleh meglehető etőse sen n egyed egyediek iek,, ám ren rends dszer zerint int rendelkeznek egy hagymához hasonló központi résszel, amelyből vékony karok nyúlnak ki sugárirányban, egy poliphoz téve hasonlatossá a neuronokat. Ezek a nyúlványok, az axonok vékony rostocskák erezetében végződnek, amelyeket a korai anatómusok faszerű képződményeknek láttak – ezért adták nekik a görög ’f ’fa’ a’ je jele lent ntéésű szó ut után án a dendrit   nevet. nevet. Száms Számszer zerű ű eloszl eloszlásu ásukat kat tekint tekintve ve a sejt jteenké nkénti nti kevese esebb, mi mint nt egy tuca ucattó ttól egés gészen zen a sejt jteenk nkéént ntii ezre ress nagyságrendben előforduló dendritek egyfajta kapcsolódási pontként szolgálnak, lehetővé téve, hogy az idegsejtek jeleket küldhessenek szomszédaiknak. – 24 –

 

Az ideg idegse sejt jtek ek új dend dendrit ritek ek nö növe vesz szté tésé séve vell a ko komm mmun unik ikác áció ió új újab abb b és új újab abb b csatornáit képesek megnyitni minden irányban, akár egy folyton új vonalakat „növesztő” kapcsolótábla. Nem tudjuk, valójában hogyan jön létre egy-egy gondolat az agysejtek között, és azt sem, hogy milyen kapcsolatban áll egymással az elképesztően nagyszámú kapcsolódási pont – a test főbb kapcsolódási pontjain (például a solar plexusnál) több millió dendrit csatlakozik egymáshoz, nem is említve a magában az agyban lévőő töb lév több b milliá milliárd rd de dendr ndrite itet. t. A kís kísérl érlete etek k azo azonba nban n azt mutatj mutatják, ák, hogy hogy egész egész életünk során – azaz öregkorunkban is – folyamatosan növeszthetünk új és új dendriteket. A jelenlegi álláspont szerint ezek az újonnan növesztett dendritek könnyűsze könny űszerrel rrel biztosítj biztosítják ák szám számunkra unkra a válto változatla zatlan n agyműködé agyműködéshez shez szük szüksége ségess fizikai szerkezetet. Sőt az is meglehet, hogy a dendritek megsokszorozódása rejlik az időskori bölcsesség hátterében, abban a jelenségben, amikor az ember az élet egyr eg yree tö több bb ré rész szle leté tétt látj látja a a ma maga ga te telj ljes essé ségé gébe ben, n, másk máskén éntt fo foga galm lmaz azva va:: tö több bb kapc ka pcso soló lódá dási si po pont ntot ot fe fede dezz fe fell – ah ahog ogyy az id ideg egse sejt jtek ek is eg egyr yree tö több bb pont ponton on kapcsolódnak egymáshoz a dendritek révén. E példa jól jelzi, milyen alapvetően tévesek lehetnek az orvostudomány azon hiedelmei, amelyek az anyag hatalmát hirdetik az elme felett. Lehetséges, hogy igaz az állítás, miszerint a gondolatokat az idegsejtek hozzák létre, de könnyen előfordulhat az is, hogy pont fordítva működik a dolog. Az új dendritek esetében a gondolkodás, az emlékezés és a mentális aktivitás szokása teremti meg az új szöve szö vetet tet.. És nem nem pusztá pusztán n valami valamifé féle le elszig elszigete etelt lt jelens jelenségr égről ől van szó szó.. Érdeke Érdekess módon amint az orvosok elfogadták az „új időskor” fogalmát, számos, a hanyatlás különb kül önböző öző me megny gnyilv ilvánu ánulás lásii formái formáiva vall kapcs kapcsola olatos tos állásp álláspont ontunk unk is elkezd elkezdett ett megváltozni. Például amíg az ember edzi a testét, nem kezd elsorvadni az izomzata, és élete végéig végé ig megő megőrzi rzi az erejét, erejét, jóllehet jóllehet az állóképe állóképesség sség teré terén n mutatkoz mutatkozhat hat bizonyos bizonyos lassú las sú han hanyat yatlás lás.. Akár Akár hat hatvan vanöt öt év éves esen en is készü készülhe lhetün tünk k a marato maratoni ni futásr futásra, a, feltév fel téve, e, hog hogyy jó egészs egészségi égi állapo állapotba tban n vagyun vagyunk, k, és ért értelm elmes es,, átgond átgondolt olt módon módon edzünk edz ünk.. Has Hasonl onlóké óképpe ppen, n, bár az emb ember er sz szíve íve idő időss korban korban megvál megváltoz tozik, ik, veszí veszítt rugalmasságából, és kevesebb vért pumpál ütésenként, ma már úgy gondoljuk, hogy a helyes étrend és életmód által elkerülhetőek a néhány évtizeddel korábban még teljesen normálisnak tartott szívbetegségek és az artériák megszilárdulása. A magas vérnyomás hatékonyabb kezelésének és a zsírban szegényebb étrendnek köszönhetően az elmúlt időben 40 százalékkal csökkent a korábban szintén az – 25 –

 

időskor természetes velejárójának tartott agyvérzések száma. Az „elkerülhetetlen” aggkori szenilitá itás tüneteinek nagy részéről szint intén kiderült lt,, hogy visszavezethetőek a vitaminhiányra, a nem kielégítő étrendre és a dehidratációra. E felfedezések eredményeképpen a tudósok alaposan átgondolták az idős korról al alko koto tott tt né néze zete teik iket et.. Ez Ezen enkí kívü vüll arra arra a kevé kevésb sbéé nyil nyilvá vánv nval alóó er ered edmé mény nyre re is el elju juth that atun unk, k, hogy hogy él élet etün ünk k bá bárm rmel elyy fá fázi zisá sába ban n „újr „újrag agon ondo dolh lhat atju juk” k” az eg egés észz testünket. Az orvostudomány minden területén azt tapasztalhatjuk, hogy az egészséges test sokkal sokk al rugalmasab rugalmasabbnak bnak és sokkal sokkal inkább inkább alkalm alkalmazkod azkodókép óképesne esnek k mutatkozi mutatkozik, k, mint azt idáig gondoltuk. Míg az orvosi iskolák azt tanítják, hogy az A baktérium a B betegséget okozza, és ezt a C gyógyszerrel kezelhetjük, úgy tűnik, a természet úgy érzi, ez csak egy a számtalan lehetőség közül. A rák gyógyításának mentális megközelítési módja például egy évtizeddel ezelőtt még nevetség tárgya lett volna, ma azonban igenis úgy tűnik, az emberek képesek arra, hogy gondolataik által aktívan közreműködjenek a saját kezelésükben, sőt akár irányítsák a betegség lefolyását. Dr. O. Carl Simonton, a texasi egyetem radiológusa feljegyzett egy 1971-b 197 1-ben en tör történ téntt es eset etet, et, ame amely ly egy hatvan hatvanegy egy éves éves,, a torokr torokrák ák előreh előrehala alado dott tt stádiumában lévő férfival történt meg: a beteg ekkor szinte már nyelni sem volt képes, és mindössze alig negyvennégy kilót nyomott. Nemcsak a kilátásai voltak rosszak (az orvosok csak 5 százalék esélyt adtak arra, hogy megéri a következő öt évet), de a beteg addigra már annyira legyengült, hogyy val hog valósz ószínű ínűtle tlenne nnek k tűnt, tűnt, hog hogyy jól fog rea reagál gálni ni a hasonl hasonlóó állapo állapotba tban n lévő lévő pácienseknél hagyományosan alkalmazott sugárkezelésre. Kétségbeesésében – és mivel kíváncsi volt, vajon hatékony lehet-e egy pszichológiai megközelítés – dr. Simonton azt javasolta a betegnek, próbálja meg vizualizáció segítségével fokozni a kemoterápia hatását. Megtanította a férfinak, hogyan képzelje maga elé a lehető legélénkebben a rákos daganatot, majd arra kérte, hogy a számára megfelelő képek segítségével vizualizálja, amint az immunrendszer fehérvérsejtjei támadást intéznek ellenük, és kisöprik a rákos sejteket a testéből, csakis az egészséges sejteket kímélve meg. A férfi elmondása szerint apró, fehér részecskék hóviharának vizualizálta az immunsejtjeit, és látta, hogyan lepik el a daganatot, akár a hó egy fekete sziklát, dr. Simonton pedig arra kérte őt, hogy naponta többször is végezze el ezt a gyakorlatot. A beteg beleegyezett, és a daganat hamarosan zsugorodni kezdett: – 26 –

 

néhány hét múlva már nyilvánvalóvá vált, hogy a tumor jelentős mértékben visszafejlődött, az alkalmazott kemoterápia pedig szinte semmiféle mellékhatással mellékhatással nem járt – és két hónap múlva a daganat teljesen eltűnt. Dr. Simontont természetesen módfelett meglepte és megdöbbentette az eset, bár fellelkesítette a tény, hogy ilyen hatékonynak bizonyult ez a pszichológiai megközelítés. Vajon hogyan tudta a gondolat ereje legyőzni a rákos sejteket? A dolog dolog mec mechan hanizm izmusa usa teljes teljesen en ismere ismeretle tlen n vo volt; lt; sőt figyel figyelem embe be véve véve,, mil milyen yen pokolian összetett az e folyamatban nyilvánvalóan fontos szerepet játszó immun-, illetve idegrendszer, elképzelhető, hogy e mechanizmust soha nem ismerhetjük meg. Ami a pácienst illeti, ő nem lepődött meg különösebben. Később felvetette a doktornak, hogy a lábában lévő ízületi gyulladás miatt csak ritkábban tud eljárni horg ho rgás ászn zni, i, mi mint nt sz szer eret etne ne,, de mo most st,, ho hogy gy a da daga gana nata ta elmú elmúlt lt,, miér miértt is ne próbálkozna meg a vizualizációval az arthritis esetében is? Így is tett, és néhány héten belül az ízületi gyulladása is elmúlt – és az elkövetkező hat évben egyik probléma sem jelentkezett újra. Ez a már ára a már híre híresssé vált ált eset a testt-eelm lmee gyóg gyógyá yász szat at egyik gyik fonto ontoss mérf mé rföl öldk dköv övét ét jele jelent ntet ette te – de sa sajn jnos os ezze ezzell még még nem nem ér vége végett a tö tört rtén énet et.. Dr. Dr. Si Simo mont nton on vizu vizual aliz izác áció ióss ke keze zelé lése se (ame (amely ly ké késő sőbb bb szél széles es körű körű „t „tes estt-el elme me prog pr ogra ramm mmá” á” fe fejl jlőd ődöt ött) t) nem nem bizo bizony nyul ultt megb megbíz ízha ható tó gyóg gyógym ymód ódna nak k a rá ráko koss megb me gbet eteg eged edés ések ek es eset etéb ében en.. Az eg egyi yik k páci pácien ense sem m ugyan ugyan sike sikerr rrel el alka alkalm lmaz azta ta emlőrá eml őrákjá kjának nak kezelé kezelésé sére, re, bár orvosi orvosi felügye felügyelet let nélkül nélkül,, egyed egyedül ül gyakor gyakorolt olta a a technikát, a hosszú távú statisztikák alapján azonban vitatható, hogy az efféle keze ke zelé léss ha hatá tásá sára ra muta mutatk tkoz ozóó ered eredmé mény nyek ek jo jobb bbak ak lenn lennén ének ek a hagy hagyom omán ányo yoss gyógymódokénál. A hagyományos terápia jelenleg komoly előnyt élvez: ha például egyy as eg assz szon onyy mé mégg az emlő emlőrá rák k ko kora rai, i, ne nem m át átté téte tess st stád ádiu iumá mába ban n fe felf lfed edez ezii a bete be tegs gség éget et,, a ha hagy gyom omán ányo yoss keze kezelé léss mell mellet ettt tö több bb mint mint 90 száz százal alék ékos osak ak a gyógyulási esélyei (gyógyulás alatt azt értve, hogy a kezelés után legalább három évig nem alakul ki nála újabb daganat). A spontán gyógyulás esélye ugyanakkor még a legnagyvonalúbb becslések szerint is jóval 0,1 százalék alatt van. Amíg a mentális vagy egyéb alternatív terápiák nem múlják felül hatékonyságukban a besugárzást és a kemoterápiát, nem válhatnak elsődleges megoldássá. És bár a betegek talán vágynak az efféle megközelítési módokra, a legtöbb orvos továbbra is fél azoktól, és bizalmatlan velük szemben. Mégg ha dr Mé dr.. Simo Simont nton on be bete tegé géne nek k es eset etee egye egyedi di volt volt is, is, ahho ahhozz eleg elegen endő dőne nek k bizo bizony nyul ult, t, hogy hogy megk megkér érdő dője jele lezz zzee a te test st ön öngy gyóg ógyí yítá tási si képe képess sség égér éről ől alkot alkotot ottt – 27 –

 

elméleteinket, mivel itt a természetnek olyan módon sikerült legyőznie a halált, amelyet még soha, egyetlen orvos sem próbált ki. Ez az eset egyben azt a gyászos lehetőséget is felvetette, hogy az orvosok cselekedetei néha talán nem segítik a természett munkáját, hanem éppenséggel akadályozzák azt. természe Az elmú elmúlt lt év évti tize zed d sorá során n sz szám ámos os kívá kívánc ncsi si és vá váll llal alko kozó zó szel szelle lemű mű or orvo voss kísérl kís érlet eteze ezett tt a különf különféle éle,, tes test-e t-elme lme gyógyá gyógyásza szati ti újítás újítások ok alkalm alkalmazá azásáv sával, al, a biofeedbecktől és a hipnotizálástól kezdve egészen a vizualizációs technikákig és a vise viselk lked edés ésmó módo dosí sítá tási sig. g. Az így elér elértt er ered edmé mény nyek ek azon azonba ban n megl megleh ehet etős ősen en zavarosak, és nehezen értelmezhetőek. Michael Lerner pszichológus három évet tö tölt ltöt öttt azza azzal, l, hogy hogy mély mélyre reha ható tó ta tanu nulm lmán ányt yt kész készít ítse sen n negy negyve ven, n, a ráko rákoss megbe meg beteg teged edés éseke ekett altern alternatí atívv módsze módszerek rekke kell gyógyí gyógyítan tanii igyekv igyekvőő klinik klinikán án elé elért rt eredmé ere dménye nyekrő krőll – e mód módsze szerek rek között között sze szerep repelt elt többe többek k közt közt a gyógynö gyógynövé vénye nyek k al alka kalm lmaz azás ása, a, a makr makrob obio ioti tiku kuss ét étre rend nd,, il ille letv tvee a pozi pozití tívv vizu vizual aliz izác áció ió is. is.  Tanulmányában kimutatta, hogy ezeket a „kiegészítő kezelést nyújtó” központokat általában az iskolázott és jómódú betegek keresik fel, és bár az itt dol olgo gozó zó or orvvos osok ok szin zinté tén n ro rop ppan antt kom omooly lyan an és jó szánd zándéékúan úan álln állnak ak a munkájukhoz, egyetlen általa meglátogatott helyen sem találta semmi nyomát ann an nak, ak, ho hogy gy ak akár ár csak egye gyetle tlen esetbe tben is sik ikeer kor oron oná ázt zta a vol olna na az erőfeszítéseiket. A páciensekkel készített interjúi során kiderült, hogy a betegek meglehetősen nagy hányada (40 százalékuk) úgy ítélte meg, hogy legalább átmeneti javulás állt be az életminőségükben, és további 40 százalék számolt be arról, hogy valódi, néhány naptól akár több évig is eltartó javulást tapasztalt. A betegek körülbelül 10 százaléka a skála két végén helyezkedett el: az egyik csoport azt állította, hogy a kezelés semmiféle haszonnal nem járt rájuk nézve, a másik csoport úgy vélte, hogy ho gy ré rész szle lege gese sen, n, va vagy gy ak akár ár te telje ljese sen n fe felg lgyó yógyu gyult lt a bete betegs gség égéb éből ől.. Az ef effé féle le altern alt ernatí atívv meg megköz közelí elítés tésii mód módok ok legnag legnagyob yobb b ere eredm dmény ényee ált általá alában ban véve véve abb abban an rejlik, hogy kényelmesebbé teszik a páciensek életét, és enyhülést nyújtanak sz szám ámuk ukra ra,, ám kiáb kiábrá ránd ndít ítóó módo módon n az íg ígyy hozo hozott tt enyh enyhül ülés és ne nem m kü külö lönb nböz özik ik számottevően számottevőe n a hagyományos terápia által kínálttól. A problémát azonban nem csupán az eredmények következetlensége jelenti: a test-elme gyógyászatra negatívan hat, hogy az e területen tevékenykedő emberek képtelenek precíz módon bizonyítani az alapvető tételt, miszerint az elme képes mind mi nd po pozi zití tív, v, mind mind ne nega gatí tívv módo módon n befo befolyá lyáso solni lni a te test st egés egészs zség égii álla állapo potá tát. t.  Tökéletesen  Tökéletese n nyilvánvalónak tűnik, hogy a beteg, illetve egészséges emberek – 28 –

 

te telje ljese sen n elté eltérő rő le lelk lkii ál álla lapo potb tban an va vann nnak ak,, ám a lelk lelkii és fi fizi zika kaii álla állapo pott közö között ttii kapcsolat továbbra sem kézzelfogható. A pennsylvaniai egyetem által 1985-ben az emlőrákkal kapcsolatban lefolytatott, kiterjedt kutatás egyetlen összefüggést sem muta mu tato tott tt ki a bete betege gek k ment mentál ális is hozz hozzáá ááll llás ása a és a túlé túlélé lési si esél esélye yeik ik közö között tt.. A tek tekin inté tély lyees Ne New w En Engl glan and d Jo Jour urna nall of Me Medi dici cine  ne -ben - ben me megj gjel elen ent, t, a kuta kutatá tást st összefoglaló cikk pedig egyenesen csalásnak bélyegzi az elképzelést, miszerint az érzelmeink befolyással bírnának a rákos megbetegedésekre. „Abbéli hitünk, hogy a betegségekben közvetlen módon tükröződik a lelkiállapotunk, nem más, mint egyszerű néphiedelem”, jelenti ki a szerző. A lap szerkesztőségét ezután valósággal elárasztották a válaszlevelek, amelyek legtöbbjét különböző pszichológusok írták, hogy indulatosan kifejtsék, mennyire nem értenek egyet a cikkben levont következtetésekkel. Valóban ésszerűtlennek tűnik azt állítani, hogy mentális hozzáállásunk semmiféle szerepet nem játszik a betegségek kialakulásában és lefolyásában, vagy esetleg egyenesen babonának minősí min ősíten tenii ez eztt a nézet nézetet. et. Minde Minden n gyak gyakorl orlóó pszic pszichiá hiáter ter tudja, tudja, hogy hogy a pácien pácienss gyógyulásra irányuló szándéka lényegi szerepet játszik a kezelésben. A legtöbb orvos, bármilyen szilárdan elkötelezte is magát a gyógyszeres kezelés mellett, képtelen egyetérteni azzal az állásponttal, hogy a páciens hozzáállása, hite és érze érzelm lmei ei semm semmif ifél élee sz szer erep epet et ne nem m játs játsza zana nak k a gyóg gyógyu yulá lási si fo foly lyam amat atba ban. n. Hippokratész már a nyugati orvostudomány hajnalán kijelentette, hogy „még a halálos betegek is meggyógyulhatnak, ha hisznek az orvos hozzáértésében”. Ezt az állítást számos modern kori felmérés is megerősítette, kimutatva, hogy azok az embere emb erek, k, aki akik k bíznak bíznak az orv orvosu osukb kban, an, és aláve alávetik tik maguka magukatt az ált általa ala jav javaso asolt lt keze ke zelé lésn snek ek,, nagyo nagyobb bb esél esélly lyel el épül épülne nek k fe fel, l, mint mint azok azok,, akik akik bi biza zalm lmat atla lanu nul, l, félelemmel eltelve és ellenségesen viszonyulnak az orvostudományhoz. A cikk nyomán fellángoltak az indulatok, és a szakemberek különböző pártokra szakadtak, ám maga a kérdés csak egyre zavarosabbá vált. A nyolcvanas évek közepén három, az emlőrák túlélési arányával foglalkozó kutatás is napvilágot látot lát ott, t, és min mindhá dhárom rom tel teljes jesen en elt eltérő érő ere eredmé dménye nyeket ket közölt közölt.. Az egyik egyik fel felmér mérés és szerint az erős pozitív hozzáállással rendelkező nők általában tovább éltek, mint a negatív szemléletű páciensek, függetlenül betegségük előrehaladottságától. Úgy tűnt, a pozitív attitűd segítségével a betegek még az előrehaladott, áttétes rákból is felépülhetnek, a negatív hozzáállású páciensek esetében azonban a viszonylag korai stádiumban felismert, apró daganatok is halált okozhatnak.

– 29 –

 

Egy másik tanulmány ugyanakkor arra az eredményre jutott, hogy a nyíltan kimu kimuta tato tott tt ér érze zelm lmek ek – fü függ gget etle lenü nüll at attó tól, l, ho hogy gy pozi pozití tíva vak k vagy vagy nega negatí tíva vak k –  segíthetnek túlélni e halálos kórt. És ha az első megállapítás – azaz, hogy a pozitív hozzáállás jobb a negativitásnál – alátámasztani látszott a józan észt, ugyanez elmondható a másodikra is, hiszen ez végeredményben azt mondja ki, hogy jobb harcolni, mint feladni a küzdelmet. Napvilágot látott az úgynevezett „rákos személyiség” elmélete: az ilyen ember elfojtja az érzelmeit, és valamilyen módon rosszindulatú sejtekké alakítja át azokat. E személyiség ellentétét az erős élni akarással rendelkező emberek képezik, és e csoport tagjai szintén egyaránt lehetnek pozitív és negatív beállítottságúak is. A fenti megállapításokban mind fellelhetők bizonyos közös vonások; ez alól csak a New England Journal of Medicine -ben -ben megjelent cikk, illetve az azt alátámasztó felmé fel mérés rések ek képez képeznek nek kiv kivéte ételt, lt, miv mivel el a felmér felmérés ések ek sem semmi mifé féle le öss összefüg zefüggést gést nem mutattak ki az érzelmi minták és az emlőrákosok túlélési esélyei között. Bár egyre növekedett a test-elme gyógyászat elméletének népszerűsége, sőt mondhatni a Salk-v Salk -vak akci cina na fe felf lfed edez ezés ésee óta óta ez szám számít ítot ottt a legn legnag agyo yobb bb ör öröm ömme mell fo foga gado dott tt újdonságnak, maga a fogalom továbbra is zavaros volt. Folytatódott a megszokott minta: a nagyközönséget először egy lelkesítő áttörésről értesítették, ezt pedig kiábrá kiá brándí ndító, tó, főként főként cs csak ak szű szűk, k, orv orvosi osi körökb körökben en ism ismert ert klinik klinikai ai eredmé eredménye nyek k követték. Klasszikus példa e mintára a szívrohamot szenvedett betegek esete. E csoport tagjai tag jaitt – aki akikne knek k töb több b min mintt háromn háromnegy egyede ede közép középkor korú ú férfi férfi – két két kateg kategóri óriába ába oszt os ztot ottá ták: k: az úgyn úgynev evez ezet ettt maga magass vesz veszél élye yezt ztet etet etts tség égű ű A, és az alac alacso sony ny ve veszé szélye lyezte ztete tetts ttségű égű B kateg kategóri óriába ába.. Az A kategó kategóriá riába ba tartoz tartoznak nak a kemé keménye nyen n dolgozó, társaikkal kényszeresen versengő személyek, akik folyamatosan versenyt futn futna ak az id időővel, hogy ogy beta tart rth hass assák a hatá határi rid dőke őket, és te tesstük te tele le van stresszhormonokkal; a B kategóriát pedig a nyugodt, türelmes, kiegyensúlyozott embe em bere rek k al alko kotj tják ák.. Az úg úgyn ynev evez ezet ettt A típu típusú sú embe embere rek k „roh „rohan anás ásbe bete tegs gség égtő től” l” szenvednek, így logikusnak tűnt, hogy szívük előbb-utóbb fellázad majd, és ez szívkoszorúér-problémákhoz szívkoszorúé r-problémákhoz vezet. A felmérések azonban azt mutatták, hogy mégsem olyan találó ez a széles körben körb en elfo elfogadot gadottt kate kategoriz gorizálás. álás. Kide Kiderült, rült, hogy a legtöbb legtöbb embernek embernek egyaránt vann va nnak ak az A, ille illetv tvee a B csop csopor ortr tra a je jell llem emző ző tula tulajd jdon onsá ságai gai,, és st stre ress sszt ztűr űrőő képességükben is hatalmas eltérések mutatkoznak; egyes személyek kifejezetten azt állították, hogy őket a feszültség élteti. Végül aztán egy 1988-ban lefolytatott – 30 –

 

vizsgálat vizsgá lat kimuta kimutatta tta,, hogy hogy tén tényle yleges ges szí szívro vroham ham eseté esetén n az A csop csoport ortba ba tartoz tartozóó személyek túlélési esélyei nagyobbak a B csoportba tartozókénál, mivel a siker iránti vágyuk ez esetben előnyükre szolgál. A test test és az el elme me kö közt ztii ka kapc pcso sola latt rejt rejtel elme meit it nem nem lehe lehete tett tt egyk egykön önny nyen en megold meg oldani ani.. Ha felten feltennén nénk k a ké kérdé rdést, st, miért miért is hoz hozhat hatóó kapcs kapcsola olatba tba a pozití pozitívv beál be állít lítot otts tság ág a jó eg egés észs zség égii álla állapo pott ttal al (már (márpe pedi digg ez láts látszó zóla lagg egyi egyike ke az élet élet leginkább nyilvánvaló tényeinek), a válasz elsősorban nyilván attól függene, mit is értünk „elme” alatt. Ez nem filozofikus, hanem nagyon is gyakorlati kérdés. Egy rákos beteg mentális állapotát például annak alapján ítéljük-e meg, ahogy a diagnózis napján érzi magát, vagy az azt megelőző, esetleg az azt követő napok hangulatát vegyük figyelembe? Az ötvenes években megjelent, az érzelmeket a rákos rák os megbe megbeteg tegedé edések sekke kell előszö előszörr kap kapcs csola olatba tba hozó hozó tanulm tanulmány ányok ok szerző szerzője, je, Lawrence LeShan egészen a páciens gyermekkoráig ment vissza, hogy fellelje azt a gyászos élményt, amely megfertőzte a beteg lelkivilágát, és azt feltételezte, hogy ez a gócpont akár éveken át is ott lapulhat az ember tudatalattijában, mielőtt kiváltaná a kórt. Orvosi gyakorlatom során egyszer találkoztam egy tüdőrákos beteggel, aki öt éven át élt minden probléma nélkül, miközben egy érme nagyságú daganat volt a tüde tü dejé jébe ben. n. Még Még csak csak nem nem is gyan gyanít ítot otta ta,, ho hogy gy rá ráko koss lenn lenne, e, és mi mive vell már már a hatvan hat vanas as év éveib eiben en járt, járt, a dagana daganatt cs csak ak las lassan san növ növeke ekedet dett. t. Amikor Amikor azonb azonban an közöltem vele, hogy tüdőrákja van, rettenetesen felzaklatta a hír: egy hónapon belül elkezdett vért köhögni, és három hónap múlva már nem volt az élők sorába sor ában. n. Ha a lel lelkiá kiálla llapot pota a közre közreját játszo szott tt ebbe ebben n a szeren szerencs csétl étlen en sie sietsé tségbe gben, n, nyilvánvalóan roppant gyors változást eredményezett. Ez a beteg a daganattal képes volt ugyan együtt élni, a diagnózissal azonban nem. Mégg en Mé enné néll is alap alapve vető tőbb bb a kérd kérdés és,, va vajo jon n az or orvo voss a páci pácien enss álta általá láno noss személyiségképére, tudatalattijára, magatartására, legmélyebb hiedelmeire vagy valami más, eddig még meg nem értett és a pszichológia által meg nem határozott dologra gondol-e, amikor az „elméről” beszél? Az is lehetséges, hogy az elme azon része, amely az egészségi állapotunkért felel, még csak nem is kifejezetten emberi. Az 19701970-es es év évek ekben ben az ohiói ohiói egy egyet eteme emen n a szívb szívbete etegsé gségek gekke kell kapcso kapcsolat latban ban lefolytatott tanulmány során a kísérlet alanyaiul szolgáló nyulakat meglehetősen mérg mé rgez ező, ő, maga magass kole kolesz szte teri rint ntar arta talm lmú ú ét étel elek ekke kell et etet etté ték, k, hogy hogy elzá elzárj rják ák az artériáikat, és így modellezzék az efféle étrendnek az emberi artériákra gyakorolt hatásá hat ását. t. Egy kivéte kivételév lével el az össze összess vizsgá vizsgált lt csopo csoportn rtnál ál has hasonl onlóó eredm eredmény ények ek – 31 –

 

mutatkoztak, ám e csoport tagjainál különös módon csupán az általános tünetek 40 százaléka volt tapasztalható. Semmiféle élettani jellemző nem indokolta, miért il ilye yen n elle ellená náll llók ók ez ezek ek a nyula nyulak k az ad adot ottt ét étre rend ndde dell szem szembe ben, n, mígn mígnem em az aztá tán n véletlenül kiderült, hogy az e csoport etetésév etetésével el megbízott diák szerette becézgetni és simogatni az állatokat. Etetés előtt minden egyes nyulat a kezébe vett néhány percre, és elképesztő módon úgy tűnt, hogy önmagában ez a szeretetteli gesztus is elég volt ahhoz, hogy az állatok legyőzzék a mérgező anyagokat. A tudósok többször is megismételték a kísérletet, sőt „fordítva” is lefolytatták azt (azaz úgy, hogy csupán a nyulak egyetlen csoportja „nem kapott szeretetet”), és mindig hasonló eredményre jutottak. Az immunitásért felelős mechanizmust ezúttal sem is isme merj rjük ük – elké elképe pesz sztő tő még még csak csak bele belego gond ndol olni ni is, is, hogy hogy a te term rmés észe zett mint minteg egyy beépített a nyulak elméjébe egy olyan immunválaszt, amely az emberi érintés hatására lép működésb működésbe. e. Számos orvos szerint még az a lehetőség is fennáll, hogy orvosi értelemben véve az elme nem több puszta fikciónál. Amikor az elme betegségeiről beszélünk, valójában az agyban jelentkeznek különböző problémák. E szerint a logika szerint a mentális zavarok – a depresszió, a skizofrénia, az elmebetegség – valójában az agyban fellépő rendellenességek. E logikának nyilvánvalóan megvannak a maga hiányosságai: olyan ez, mintha magukat az autókat okolnánk az autó au tóba bale lese sete teké kért rt.. Ám az orvo orvost stud udom omán ányy szám számár ára a az agy, agy, ez a lemé lemérh rhet ető, ő, fe felb lbon onco colh lhat atóó szer szervv sokk sokkal al nagy nagyob obb b bizt bizton onsá ságé gérz rzet etet et nyúj nyújt, t, mint mint az elme elme,, amelyn ame lynek ek mibenl mibenlét étét ét az öne önelem lemzés zés és analíz analízis is évszá évszázad zadai ai során során sem sem sik sikerü erült lt pontosan meghatározni. Az orvosokat meglehetősen boldoggá teszi a tudat, hogy nem kell egyben filozófusoknak is lenniük. A mai pszichotróp, elmebefolyásoló gyógyszerek sokkal nagyobb lehetőségeket kínálnak a mentális zavarok (például a depresszió, a mániás-depresszió vagy a hallucináci halluc inációk) ók) főbb tüneteine tüneteinek k keze kezelésé lésére, re, mint bárme bármely ly múltbéli múltbéli gyógyászat gyógyászatii eljárás. Valószínűleg a korunk orvosi forradalmaként számon tartott gyógyszeres pszi ps zich chiá iátr tria ia válh válhat at a te test st-e -elm lmee gy gyóg ógyá yász szat at legf legfőb őbb b veté vetélyt lytár ársá sává vá,, bár bár e két két irányz irá nyzat at tökéle tökéletes tesen en ellent ellentéte étess egymá egymáss ssal. al. E ke kezel zelés és haték hatékony onyság ságát át számos számos klinikai eredmény is alátámasztja, amelyek közül jó néhány azt jelzi, hogy az agyban fellépő kémiai zavarok közvetlen kapcsolatban állnak a különféle mentális zavarokkal. Semmi sem tűnhet annyira kiterjedt és mindent magában fogl gla aló elmezavarnak, mint egy krónikusan skizofrén személy kifejlett őrülete. Az ilyen – 32 –

 

betegek hallucinációktól és vízióktól szenvednek, eltorzul a gondolkodásuk, és gyakran teljes mentális és fizikai dezorientáció is fellép náluk. Ha például azt kérde kér dezzü zzük k egy skizo skizofré frén n szemé személyt lytől, ől, mil milyen yen nap van ma, azzal azzal aká akárr zav zavart art,, idegrángásos rémületet is kiválthatunk belőle. Azonban a normális és a skizofrén el elme meál álla lapo pott kö közt ztii kü külö lönb nbsé sége gett eg egye yetl tlen en ve vegy gyüle ületr tre, e, név név szer szerin intt az ag agyy álta általl kivá kivála lasz szto tott tt dopamin ra ra veze vezeth thet etjü jük k vi viss ssza za.. A tö több bb mint mint két két évti évtize zede de isme ismert rt dopa do pami mink nkap apcs csol olat at be bebi bizo zony nyít ítot otta ta,, ho hogy gy a skiz skizof ofré rén n szem személ élye yek k eset esetéb ében en túlt tú lter erme melé léss áll áll fe fent nt ebbő ebbőll a mi mind nd az érze érzelm lmek eket et,, mind mind pedi pedigg az ér érzé zéke kelé lést st befolyásoló vegyületből – azaz elképzelhető, hogy a hallucinációk tulajdonképpen a külvilág érzékeléséből származó, az agy kémiai kódolása által összezavarodott képek. Ez a hipotézis tovább egyszerűsödött, amikor 1984-ben az iowai egyetem egyik pszzic ps ich hiá iáte tere re,, dr. Rafiq afiq Wazir azirii felü lülv lviz izssgá gállta a skiz izoofr frééniás niás szemé zemély lyeek agyműködé agymű ködésérő sérőll rend rendelke elkezésü zésünkre nkre álló inform információk ációkat, at, és tová tovább bb szűkítet szűkítette te a probléma okát egy még kisebb molekulára, az úgynevezett szerin rree, erre a legtöbb fehérjetartalmú ételben megtalálható aminosavra. Bár a folyamat pontos menete továbbra sem ismert, úgy tűnik, mivel a skizofrén személyek agya nem képes megfelelő módon feldolgozni a szerint, túlzott mennyiségű dopamint termel, így próbálván pótolni a hiányt. Vajon elképzelhető lenne, hogy a legbizarrabb és legösszetettebb mentális zavarnak tartott, kifejlett skizofréniát egyszerűen a nem kielégítő anyagcsere váltja ki? A M.I.T. korábbi kutatásai azt mutatták, hogy az agyb ag yban an lejá lejáts tszó zódó dó kémi kémiai ai fo folya lyama mato tok k olya olyann nnyi yira ra vált változ ozék ékon onya yak, k, hogy hogy akár akár egyetlen egyszerű étel is megváltoztathatja őket. Elméletének Elméleténe k alátámasztására dr. Waziri régóta skizofréniában szenvedő betegek egyy cs eg csop opor ortj tján ának ak glicin t írt elő táplálé táplálékk kkieg iegész észítő ítőkén ként, t, mivel mivel a feltét feltétele elezés zések ek szerint ez a vegyi anyag szintén része a dopaminfolyamatnak. Dr. Waziri úgy érve érvelt lt,, ho hogy gy a me megn gnöv övek eked edet ettt gl glic icin inbe bevi vite tell seml semleg eges esít ítii ma majd jd a szer szerin inne nell kapc ka pcso sola lato toss prob problé lémá máka kat, t, és hely helyre reál állít lítja ja a páci pácien ense sek k dopa dopami mins nszi zint ntjé jét. t. A tesztcsoport néhány tagja kifejezetten látványos módon reagált a kezelésre, és akkor sem lépett fel náluk semmiféle pszichotikus reakció, amikor leálltak az addig rendszeresen fogyasztott gyógyszerek szedésével. Évek óta ez volt az első olya ol yan n al alka kalo lom m az él élet etük ükbe ben, n, amik amikor or gond gondol olko kodá dásu suk k ment mentes es volt volt mi mind nd a betegségük, mind pedig a bódító hatású gyógyszerek hatásától. A mentális betegségek étrendi változtatásokkal való kezelése sokkal szelídebb móds mó dsze zerr lenn lennee a je jele lenl nleg eg alka alkalm lmaz azot ottt te terá rápi piák ákná nál. l. Ráad Ráadás ásul ul szív szívfá fájd jdít ítóó a – 33 –

 

lehetőség, hogy további kapcsolatokat fedezhetünk fel az étrend és a mentális zava za varo rok k közö között tt.. Na Napv pvil ilág ágot ot láto látott tt pé péld ldáu áull egy egy nagy nagy sike sikerű rű köny könyv, v, amel amelyy részletesen felsorolta az úgynevezett „boldog”, illetve „szomorú ételeket”, arra az elméle elm életre tre alapoz alapozva va érvelé érvelésé sét, t, hogy hogy az eze ezen n ételek ételekben ben fellel fellelhet hetőő aminos aminosava avak k közv kö zvet etle lenü nüll az ag agyb yba a jutn jutnak ak,, és ott ott kü külö lönf nfél élee pozi pozití tívv vagy vagy nega negatí tívv érze érzelm lmii állapotokat kiváltó anyagokká alakulnak. A boldog ételek között szerepel a tej, a csirkehús, a banán, a leveles zöldségek, mivel ezek stimulálják a dopamin és még két másik, szintén „pozitív” vegyi anyag termelődését az agyban; a cukros és zsíros ételek viszont tipikusan „szomorúak”, mert az acetil-kolin nevű, „negatív” anyag termelődését segítik elő. A kritikusok erre – eléggé el nem ítélhető módon –  azzal reagáltak, hogy az agy vegyi folyamatai korántsem ilyen egyszerűek, hisz vaj ajoon nev nevezh zheetjü jükk-ee egy gyéért rteelműe lműen n poz ozit itív ívna nak k a skiz izoofr fréén szem zemély lyeek dopami dop aminte nterme rmelés lését? ét? Ráa Ráadás dásul ul úgy tűnik, tűnik, a sze szerve rvezet zetbe be bevit bevittt aminos aminosava avak k összetételének megváltoztatása nem gyakorol közvetlen hatást a megkívánt vegyi anya an yagg term termel elés ésér ére, e, éppú éppúgy gy,, ah ahog ogyy ét étre rend ndün ünk k kole kolesz szte teri rint ntar arta talm lma a sem sem befolyásolja közvetlen módon a vér koleszterinszintjé koleszterinszintjét. t. Ha az em embe berr eg egys ysze zerű rűen en az ét étke kezé zési si szok szokás ásai aina nak k megv megvál álto tozt ztat atás ásáv ával al egészségessé válhat, még zavarosabbá válnak a test-elme gyógyászat alapvető kérdései. Vajon bízhatunk-e abban, hogy elménk képes elmulasztani az ízületi gyulladást, miközben azt állítjuk, hogy a csokoládéevéstől depres depressziósak sziósak leszünk? Ez egyfajta ellentmondásra vezetne, nevezetesen arra, hogy szervezetünkben az elme uralja az anyagot – kivéve olyankor, amikor az anyag uralja az elmét. A  jelenlegi, nehezen értelmezhető felfedezések felfedezések tükrében mindkét, ellentétes álláspont – azaz a testnek az elme által, illetve az elmének a test által történő gyógyítása – egyaránt elfogadhatónak tűnik a közvélemény számára. E zav zavaro aross kérdé kérdése sek k egyiké egyikétt se sem m sik sikerü erült lt még még kielég kielégítő ítő módon módon tisztá tisztázni zni,, és ennek enn ek köszö köszönhe nhetőe tően n az elm elmee szubje szubjektí ktívv vil világa ága tov tovább ábbra ra is oly olyan an csaló csalóka ka erő maradt, marad t, amel amelynek ynek gyógyító gyógyító és „me „megbet gbetegítő egítő”” képessé képességei gei egyar egyaránt ánt kéts kétséges égesek. ek. Materi Mat eriali alista sta előíté előítélet letei ei miatt miatt sz számo ámoss orvos orvos boldo boldogan gan áll állíta ítaná, ná, hogy hogy minde minden n mentális és fizikai rejtélyre a különféle vegyi anyagok jelentik a megoldást.  Jómagam nem értek egyet ezzel az állásponttal. Az agyat befolyásoló első vegyü ve gyüle lete teke ket, t, az en endo dokr krin in ho horm rmon onok okat at po pont ntos osan an az én szak szakte terü rüle lete tem, m, az endokrinológia kutatói fedezték fel. Nap mint nap találkozom olyan betegekkel, akikről elmondható, hogy az általuk mutatott tünetek visszavezethetők felborult hormon hor monház háztar tartás tásukr ukra a – lát látom om a cukorb cukorbete etegek gek eltorz eltorzult ult gondo gondolko lkodás dásmód módját ját,, – 34 –

 

amelyé amel yért rt péld példáu áull az al alac acso sony ny vérc vércuk ukor orsz szin intt fe fele lelő lős; s; a mens menstr truá uáci ciós ós cikl ciklus us bizonyos szakaszaiban fellépő hangulatváltozásokat; vagy akár a bizonyos rákos megb me gbet eteg eged edés ések ek el első ső tü tüne nete teik ikén éntt je jele lent ntke kező ző de depr pres essz szió iótt (a hasn hasnyá yálm lmir irigy igy-dagana dag anatok tok kor korai ai st stádi ádiumu umukba kban n pé példá ldául ul sokszo sokszorr még még túl kicsik kicsik ahhoz, ahhoz, hogy hogy diagnosztizálhassuk őket, ám kortizolt és egyéb „stresszhormonokat” juttatva a véráramba, már ekkor is levertté tehetik a pácienst). Ennek Enne k ellenére ellenére túlzottan túlzottan sok tévedé tévedést st vélek vélek felfedezn felfedeznii abba abban n az érvelésb érvelésben, en, miszerint nem kell mást tennünk, mint elmélyítenünk a test kémiai folyamatairól alkotott tudásunkat. Testünkben túl sok (szó szerint több ezer) különféle vegyület ta talál lálha ható tó,, rá ráad adás ásul ul ez ezen en anya anyago gok k za zava varb rba a ejtő ejtően en össz összet etet ettt mint minták ák alap alapjá ján n termelődnek, és nagyon gyorsan, sokszor a másodperc törtrésze alatt képesek megváltozni. Vajon mi irányítja ezt a szakadatlan változást? A test és az elme kapcsolatából nem hagyhatjuk ki teljes egészében az elmét. Ha kijelentenénk, hogy a test pusztán e vegyületek által gyógyítja önmagát, az olyan lenne, mint ha azt állí állítan tanánk ánk,, hog hogyy az aut autóó pus pusztá ztán n a sebe sebessé sségvá gváltó ltó által által kapcs kapcsol ol egyes egyesből ből kettesbe, holott nyilvánvaló, hogy ehhez szükség van egy hozzáértő sofőrre is. Bár kettesbe, az orv orvos ostud tudomá omány ny év évszá század zadoko okon n ke keres resztü ztüll igyek igyekeze ezett tt ragasz ragaszkod kodni ni ahhoz ahhoz az elképzeléshez, hogy testünk egyfajta önirányító gépezetként működik, nyilván itt is szükség van valamiféle „sofőrre”, mivel ellenkező esetben pusztán összevissza áramló molekulák kusza halmaza lenne, nem pedig egy hihetetlenül rendezett és precíz gépezet, holott szemmel láthatóan erről van szó. Egy korábbi, naivabb korszakban úgy hittük, ez a „sofőr” egy apró emberke, az úgynevezett homunculus, aki ott ücsörög a szívünkben, és végrehajtja a test működtetéséhez működtetés éhez szükséges „sebességváltásokat”. „sebességváltásokat”. A reneszánsz idején aztán lejárt e kis ember ideje, mivel az atomisták ekkor kezdtek először holttesteket boncolni, hogy megállapítsák, valójában mi lakozik a testünkben. A tudósok sem a lelket, sem a homunculust nem lelték fel az emberi szívben, és ezáltal hatalmas és sz szem embe besz szök ökőő szak szakad adék ék ke kele letk tkez ezet ettt a te test st és az elme elme közö között tt.. Azót Azóta a soka sokan n próbálták az aggyal betölteni ezt az űrt, azt állítván, hogy ez hivatott irányítani az összes többi élettani funkciót, ám ez az érvelés egyértelműen téves, mivel az agy maga is csupán egy gépezet. Azaz továbbra is szükség van egy „sofőrre”. Én azt mondanám, ez a sofőr létezik is, ám jóval elvontabb akár a homunculusnál, akár az agynál – a sofőr mintegy be van építve a minket az életre, mozgásra és gondolkodásra ösztönző, intelligens erőbe.

– 35 –

 

Vajon biz Vajon bizony onyíth ítható ató-e -e ez a vé vélem lemény ény?? A követk következ ezőő lépés lépés so során rán ala alapos posabb abban an megismerjük majd a test intelligenciáját, hogy kideríthessük, mi motiválja azt. A te test st-e -elm lmee gy gyóg ógyás yásza zatt te terül rület etén én ninc nincse sene nek k mere merev, v, rö rögz gzül ültt szab szabál ályo yok, k, és ezt ezt kifejezetten szerencsés helyzetnek tekinthetjük. Az orvostudomány már évtizedek óta óta tisz tisztá tába ban n va van n azza azzal, l, hogy hogy sz szám ámos os be bete tegs gség égne nek k léte létezn znek ek úgyn úgynev evez ezet ettt pszich psz ichosz oszoma omatik tikus us ös össze szetev tevői ői is, ám ha csaki csakiss e kompon komponens enssel sel pró próbál bálnán nánk k foglal fog lalkoz kozni, ni, az olyan olyan len lenne ne,, min mintha tha a szelet szelet igyek igyekezn eznénk énk igá igába ba fog fogni. ni. Valaho Valaholl bennünk nyilvánvalóan létezik egy „gondolkodó”, az elme parancsaira reagáló „test”. A kérdés már csak az, hogy hol lehet, és miből állhat?

3. A szobor vagy a folyó? Az emberi testben lévő sejteket semmivel sem lenne könnyebb összeszámolni, mint meghatározni, hogy pontosan hány ember is él a Földön, az elfogadott becs be cslé lése sek k szer szerin intt azon azonba ban n körü körülb lbel elül ül ötve ötvenb nbil illió lióra ra te tehe hető tő ez az ér érté ték k – ez megközelítőleg megközelí tőleg a Föld népe népesség sségének ének tíze tízezers zerszere zerese. se. Elszigete Elszigetelten lten,, mikroszkó mikroszkóp p al alat attt szem szemlé lélv lve, e, a kü külö lönf nfél élee – a szív szívbő ből, l, a má májb jból ól,, az ag agyb yból ól,, a vesé vesébő bőll st stb. b. sz szár árma mazó zó – sejt sejtek ek me megl gleh ehet etős ősen en egyf egyfor ormá mána nak k tűnn tűnnek ek a gyak gyakor orla latl tlan an szem szem számára. Minden sejt alapvetően egyfajta zsák: a külső membrán, a sejtfal keretei közéé zár köz zártt víz és a be benne nne örvény örvénylő lő ve vegyi gyi anyago anyagok k keve keverék réke. e. A vörös vörösvé vérse rsejte jtek k kivét kiv ételé eléve vell min minde den n se sejt jt közep közepén én me megta gtalálh lálható ató a DNS szoros szorosan an összec összecsav savart art spiráljait őrző sejtmag. Ha az ember az ujja hegyére helyezné a májból származó szövetminta egy kis darabkáját, akár borjúmájnak is hihetné, és csak nehezen tudná megállapítani, vajon emberi sejtekről van-e szó. Még a képzett genetikus genetikusok ok is mindössze kétszázaléknyi eltérést látnak az ember és egy gorilla DNS-e között. Ráadásul egy efféle „vizsgálat” során semmiféle képet nem kaphatnánk a májból származó sejtek számos funkciójáról (a legutóbbi számítások szerint több mint ötezer ilyen funkció létezik). Bármilyen bizonytalanná vált is a test-elme gyógyászat tárgyköre, egy dolog vitathatatlan: az emberi sejteknek valahogyan sikerült eljutniuk az intelligencia magas fokára. Testünkben bármely tetszőleges időpillanatban szinte szó szerint végt vé gtel elen en szám számú, ú, eg egym ymás ássa sall össz összeh ehan ango golt lt te tevé véke keny nysé ségg za zajl jlik ik.. Úgy Úgy tűni tűnik, k, fiziol fiz iológi ógiánk ánk a Föld Föld ökosz ökoszisz isztém témájá ájához hoz hasonl hasonlóan óan különá különálló lló részek részek egé egésze szeké ként nt műkö mű ködi dik, k, ám e ré rész szek ek való valójá jába ban n láth láthat atat atla lan n módo módon n kapc kapcso sola latb tban an álln állnak ak egymással : eszünk, lélegzünk, beszélünk, gondolkodunk, emésztünk, harcolunk – 36 –

 

a fe fert rtőz őzés ések ek elle ellen, n, me megt gtis iszt ztít ítju juk k vérü vérünk nket et a benne benne lévő lévő mére méregan ganya yago gokt któl ól,, megújítjuk a sejtjeinket, kiválasztjuk a salakanyagokat, elmegyünk szavazni és így tovább. E tevékenységek mindegyike kapcsolatban van az egész szövedékével. (Ökológiánk sokkal jobban hasonlít a bolygó ökológiájához, mint azt a legtöbben hinnénk: a mi „felszínünkön” is kószálnak különféle teremtmények, akik éppoly kevéssé vannak tudatában a mi hatalma lmasságun unk knak, mint mi az ő kicsinységüknek.. Szempilláinkon például atkák egész kolóniái élik le az életüket.) kicsinységüknek A test hatalmas alakulatában található minden egyes sejt funkciói – például az agy gyba ban n lé lévvő tize tizenö nöttbil illi lióó ne neur uron on egyik gyikéének funk unkció ióii – önma önmagguk ukb ban is megt me gtöl ölte tené néne nek k egy egy te teki kint ntél élye yess mére méretű tű orvo orvosi si köny könyve vet. t. A te test stün ünk k egyegy-eg egyy rendszerének rendszeréne k – mondjuk az immun- vagy az idegrendszer – szentelt kötetek pedig több polcot is elfoglalnának az orvosi könyvtárakban. A gyógyító mechanizmus itt rejlik valahol ebben a végtelen komplexitásban, pontos helyét azonban képtelenség lenne meghatározni. A gyógyításnak nincs külön szerve. De akkor vajon honnan tudja a test, mit kell tennie, ha megsérül? Az orvostudomány nem képes egyszerű választ adni erre a kérdésre. Még egy felszíni sérülés begyógyításának egyes részfolyamatai – például a véralvadás – is hihetetlenül összetettek, olyannyira, hogy ha az adott folyamat nem jár sikerrel (ahogy az például a vérzékeny személyek esetében történik), még a legfejlettebb gyógyszerek sem képesek lemásolni azt. Az orvosok felírhatnak ugyan a vérből hi hián ányz yzó, ó, a véra véralv lvad adás ástt elős előseg egít ítőő fa fakt ktor ortt pó pótl tlóó gyógys gyógysze zere reke ket, t, ám ezek ezek csak csak id idől őleg eges es me mego gold ldás ástt je jele lent ntőő és sz szám ámos os nem nem kí kívá vánt nt mell mellék ékha hatá táss ssal al járó járó,, mesterséges szerek. A test tökéletes időzítését nem vagyunk képesek utánozni, ráadás ráa dásul ul nem tudjuk tudjuk ke kellők llőkép éppen pen öss összeh zehang angoln olnii a többtu többtucat catnyi nyi kapcs kapcsolód olódóó folyamatot sem. Hogy egy példával éljek, az ember által készített gyógyszer olyan a testünkben, mint egy idegen egy olyan vidéken, ahol csakis vérrokonok élnek: soh oha a ne nem m osztoz ztozha hatt ab abb ban a tu tud dásb ásban an,, ame amely min ind denki nki más ásna nak k már már születésekor születések or megadatott. El kell hát ismernünk, hogy a testnek megvan a maga elméje. Ha megértjük al alap apve vető tő te term rmés észe zetü tünk nk e re rejt jtél élye yess aspe aspekt ktus usát át,, tö több bbéé nem nem te teki kint ntjü jük k majd majd csod cs odán ának ak a rá rák k spon spontá tán n gy gyóg ógyul yulás ását át.. Mind Minden en embe emberi ri te test st tudj tudja, a, hogy hogyan an gyógyítson be egy vágást, ám szemmel láthatóan csak kevesen rendelkeznek olyan testtel, amely azt is tudja, hogyan kezelje a rákot.

– 37 –

 

Minden Mind en or orvo voss tu tudj dja, a, hogy hogy való valójá jába ban n ma maga ga a te term rmés észe zett gy gyóg ógyí yítj tja a meg meg a betegségeket – ezt az állítást először Hippokratész vetette papírra kétezer évvel ezelőtt. Akkor vajon mi különbség van a természet megszokott gyógyításai és a szokat szo katlan lan,, „csod „csodála álatos tos”” gyó gyógyu gyulás lások ok köz között ött?? Elkép Elképzel zelhet hető, ő, hogy hogy csupá csupán n egy roppant kicsiny, és talán csak a mi fejünkben létező különbségről van szó. Ha krumplihámozás közben megcsúszik a késünk, és elvágjuk az ujjunkat, a seb magától begyógyul, és nyilvánvalóan nem tartjuk majd csodának a dolgot, mivel a gyógyulási folyamatot – a seb bezáródását elősegítő véralvadást, a varasodást és a bő bőr, r, ille illetv tvee a vé vére redé dény nyek ek megú megúju julá lásá sátt – te telj ljes es egés egészé zébe ben n no norm rmál ális isna nak k érezzük. Ám tudatában kell lennünk annak, hogy ez az érzés nem jelenti azt, hogy tudnánk, mi is ez a gyógyulás, vagy hogyan játszódik le maga a folyamat. Kijózanító belegondolni, hogy az orvosi könyvekben foglalt tudás mekkora részét szenteltük a halálnak, ahelyett hogy az élettel foglalkoznánk. Az orvostudomány tudá tu dásá sána nak k na nagy gy rész részér éree bo bonc ncol olás ások ok,, sz szöv övet etek ek mikr mikros oszk zkóp óp alat alattt tö tört rtén énőő vizsgálata, valamint a vér, a vizelet, illetve a test egyé gyéb elsziget getelt melléktermékeinek vizsgálata révén tett szert. Igaz ugyan, hogy a betegeket még „élő „élő áll állapo apotuk tukban ban”” viz vizsgá sgáljá lják k me meg, g, és testük testük számos számos elszig elszigete etelt lt funkc funkciój iójáva ávall kapcsolatban végeznek különféle teszteket, ám az így megszerzett tudás roppant kezdetlegesnek tűnik a halálnak szentelt, végtelenül kifinomult könyvek halmai mell me llet ett. t. Ahog Ahogyy az aztt Word Wordsw swor orth th egy egy em emlé léke keze zete tese sen n ve velő lőss sora sora mond mondja ja:: „Gyilkolunk, hogy boncolhassunk.” Ennél igazabb módon talán soha senki nem fogalmazta még meg, milyen behatároltak is az orvosi kutatások. A labora laboratór tórium iumokb okban an elő előszö szörr a te teste stett összet összetart artóó intell intellige igenci ncia a fin finom om hál hálójá ójátt adják halálra. egy vérsejt a sérülés siet,Valójában hogy ott legalább vérrögöt formáljon, nemAmikor véletlenszerűen választja meghelyszínére az útirányát. olyan jól tudja, hová kell mennie, és mit kell tennie, ha odaért, akár egy orvos –  sőt job jobban ban,, miv mivel el tel teljes jesen en sp spont ontán án módon, módon, és minde mindenfé nféle le tal találg álgatá atáss nél nélkül kül cselekszik. Ezt az intelligenciát még akkor sem lelhetjük fel, ha tudását egyre kise kisebb bb és ki kise sebb bb eg egys ység égek ekre re bont bontju juk k le le,, va vala lami mifé féle le apró apró horm hormon onba ban n va vagy gy üzenetközvetítő enzimben keresve a titkot, mivel soha nem találunk semmiféle, „intelligencia” névre hallgató fehérjefonatot – az azonban nem kétséges, hogy intelligens tevékenységgel állunk szemben. Ezen Ez en inte intell llige igenc ncia ia eg egyy ré rész szee a gyóg gyógyí yítá tásn snak ak szen szente teli li magá magát, t, és úgy tűni tűnik, k, roppant hatékony erővel van dolgunk. Nem csupán a ráknak, de minden halálos – 38 –

 

betegségnek vannak rejtélyes túlélői. Bár nem tudok arról, hogy bárki spontán módon felgyógyult volna az AIDS-ből, a betegséget hosszú távon – azaz öt évnél tovább – túlélő emberek immunrendszere valahogy képes megvédeni magát egy hagyományos körülmények között abszolút megsemmisítő kór ellen. A kutatók hajlamosak az efféle különleges szervezeteket szervezeteket a természet biokémiai szeszélyeinek tekinteni. A molekulabiológusok azt remélik, hogy az ilyen emberek vérmintáit vizsgá viz sgálva lva,, és az immuns immunsejt ejtek ekbe ben n találh található ató,, minde minden n szokat szokatlan lan alkotó alkotóele elemet met elk lkül ülön önít ítvve, felf felfeedezhe zhetik tik az aztt az is ism mere retl tleen öss összete zetevvőt, ame amely lyne nek k az immunitásukat köszönhetik. Ha sikerül teljesíteniük ezt a hihetetlenül unalmas és – az immunrendsze immunrendszerr végtelen összetettségét összetettségét tekintve – roppant nehéz feladatot, akkor a kutatásra szánt évek és dollármilliók után talán megszülethet egy új, az emberiség egészének egészének nagy hasznára váló gyógyszer. Valójában azonban inkább arra lenne szükség, hogy mindannyian képesek legyünk előállítani ezt a csodaszert, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt az első túlélő tette, és ezt a képességet nem lehet szintetikus úton előállítani. De miért is mondom ezt? Vajon nem épp olyan jó, ha megvásárolhatjuk ezt a gyógyszert, mint ha mi magunk állítjuk elő a szervezetünkben? Hosszú távon nem. A testünk által előállított, eredeti vegyi anyagokkal összehasonlítva az ember által készített gyóg gy ógys ysze zere rek k úgyn úgynev evez ezet ettt aktí aktívv komp kompon onen ense seii ro ropp ppan antt kevé kevéss ho hozz zzáé áért rtés éstt tartalmaznak. E gyógyszereket sokkal inkább nevezhetnénk tehetetlen, tudatlan összetevőknek. E jelenség okát a sejtek szintjén kell keresnünk. A sejtek külső membránján, a sejtfalon számos úgynevezett receptor található. Maga a sejtfal sima, ám ezek a recep rec eptor torok ok úgy úgymon mond d „ra „ragad gadós ósak” ak”:: ös össze szetet tett, t, nyitot nyitottt végű végű molek molekula ulalán láncok cokból ból állnak, és e láncok csak molekulával. arra várnak, Másként hogy kapcsolatot létesíthessenek a környezetükbe kerülő fogalmazva, a receptorokvalamely, olyanok, mintt a kulcs min kulcslyuk lyukak, ak, amelye amelyekb kbee cs csak ak biz bizony onyos, os, roppan roppantt sajáts sajátságo ágoss kulcs kulcsok ok illenek. Egy gyógyszer – legyen szó akár a morfinról, a váliumról vagy szinte bárm bá rmii másr másról ól – csak csak akko akkorr fe fejt jthe heti ti ki ha hatá tásá sát, t, ha a se sejt jtfa falo lon n elhe elhely lyez ezke kedő dő kivá ki vála lasz szto tott tt rece recept ptor orho hozz il illő lő,, se seho hova va másh máshov ova a ne nem m pa pass sszo zoló ló kulc kulcsk skén éntt funkcionál. A hor hormon monok, ok, az en enzim zimek ek és az egy egyéb éb,, a testün testünk k által által előállí előállítot tottt biokém biokémiai iai anyagok pontosan tudják, melyik receptorhoz kell illeszkedniük. Gyakorlatilag úgy tűnik, maguk a molekulák képesek választani az egyes receptorok között –  ha az ember elektronmikroszkóp segítségével nyomon követi, hogyan tartanak – 39 –

 

nyílegyenesen arra a helyre, ahol szükség van rájuk, kifejezetten nyugtalanító látványban lesz része. Testünk ráadásul képes arra, hogy egyidejűleg akár több sz száz áz kü külö lönb nböz özőő vegy vegyül ület etet et szab szabad adít ítso son n fel, fel, és az eg egés észr zree való való te teki kint ntet ette tell összehangolja a működésüket. működésüket. Ha az ember például hirtelen meghallja egy „felspécizett” autó utógyújtásának robbanását az utcán, és felpattan a székéből, egy összetett belső eseménynek köszön kös zönhe heti ti ezt az azo azonna nnali li reakc reakciót iót.. E rea reakc kciót iót a mellék mellékve vesé séből ből fe felsz lszaba abadul dulóó adrenalinlöket váltja ki. Az adrenalin bejut a véráramba, és reakcióra készteti a sz szív ívet et,, am amel elyy gy gyor orsa sabb bban an kezd kezdii pu pump mpál álni ni a vért vért;; a vére véredé dénye nyeke ket, t, amel amelye yek k összehúzó össz ehúzódnak dnak,, és így megemelk megemelkedik edik a vérn vérnyomás yomás;; a hasnyálmiri hasnyálmirigyet, gyet, amely inzulint választ ki, hogy több glükózt dolgozhassunk fel; és a gyomrot, illetve a beleket, amelyek leállnak az emésztéssel, hogy több energia jusson az egyéb feladatok végrehajtására. Ezeket a hihetetlen iramban végbemenő, a test egészében jelentős hatásokkal  járó tevékenysé tevékenységeket geket az agy koordinálja, az agyalapi mirigy segítségével segítségével irányítva a fen fentt leírt leírt hor hormon monjel jelek eket, et, hogy hogy a neuro neuronok nokon on keres keresztü ztülár láraml amlóó egyéb egyéb kémia kémiaii  jeleket már ne is említsük, amelyek által egy hasonló helyzetben a látásunkat fókuszáljuk, hegyezni kezdjük a fülünket, megfeszítjük a hátizmainkat, és éberen körbeforgatjuk a fejüket. Ahhoz, hogy e reakciók lejátszódjanak, majd elcsendesüljenek (mivel a test, az ember által készített gyógyszerekkel ellentétben tudja, hogyan fordítsa vissza e folyamatokat éppoly ügyesen, ahogy beindította őket), mindenütt a már említett „kulcs és zár” mechanizmusra van szükség. Az egész megtévesztően egyszerűnek tűnik, ám ha megpróbáljuk ezt az eseményt egy gyógyszer segítségével lemásolni, azönyö így kap kapott eredmé ere dménye nyek kak.kor koránt ántse sem lesznek kménye ilyen ilye nk precíz pre cízek ek, , rende ren zettek tek és gy gyön yörű rűen enottös össz szeh ehan ango golt ltak . Az ilye ilm yen nleszne er ered edmé nyek való va lójá jába ban n dezet ki kife feje jeze zett tten en kaotikusak. Ha egymástól függetlenül adrenalint, inzulint vagy glükózt juttatunk a véráramba, az olyan, mintha durván „pofon vágnánk” a testet. E vegyi anyagok az agy mindenféle koordinációja nélkül, azonnal eljutnak az összes receptorhoz. Ahelyett, hogy „beszélgetést kezdeményeznének” a testtel, makacs követelésekkel rontanak rá. Bár az adrenalin kémiai összetétele nem függ attól, hogy honnan származik a vegyület, az intelligencia lényegi összetevőjének jelenléte nélkül a gyógyszer hatása csupán az eredeti anyag hatásának megcsúfolása. Az alábbi példa jól szemlélteti, milyen összetett eredmé eredményekkel nyekkel jár egy látszólag egyszerűnek tűnő gyógyszer beadása. A hipertóniás betegeknek általában azt – 40 –

 

ta taná nács csol oljá ják k orvo orvosa saik ik,, ho hogy gy vize vizele leth thaj ajtó tók k se segí gíts tség égév ével el csök csökke kent ntsé sék k maga magass vérnyomásukat, azaz szedjenek olyan gyógyszereket, amelyek elvonják a vizet a sejtekből, és a vizelés által kiürítik azt a szervezetből. A vesék is pontosan ezt teszik, mialatt érzékenyen figyelik vérünk kémiai összetételét, hogy pontosan fenntartsák a víz, a salakanyagok és a létfontosságú ásványi sók, más néven elektrolitek egyensúlyát. A vízhajtók azonban csakis egy dolgot tartanak szem elő lőtt tt:: ah ahog ogyy kere ressztül ztülsszágul águld dan ana ak a tes testü tünk nköön, csak azt azt hajt hajtog ogat atjá ják k megszállottan: „Vizet! Vizet!”, elvonván azt minden egyes útjukba kerülő sejttől. Ennek eredményeképpen csökken a véredényekben található folyadék nyomása, és bár az orvos pontosan ezt akarta, ezzel egy időben testünk folyadékszintje is megváltozik. Az agy így esetleg arra kényszerül, hogy lemondjon vízkészlete egy részéről (holott ezt normál körülmények közt csak végszükség esetén teszi meg), a páci pácien enss pedi pedigg sz széd édül ülni ni kezd kezd,, és kábá kábává vá vá váli lik. k. A legt legtöb öbb b eset esetbe ben n nem nem  jelentkeznek ennél súlyosabb következmények, következmények, de néha – különösen az idősebb betegeknél – a dolog egyéb agyfunkciókra is kihatással lehet: ha a beteg netán akár cs akár csak ak kis mennyi mennyisé ségű gű alkoho alkoholt lt is fogyas fogyaszt, zt, olyan olyan zavart zavarttá tá válhat válhat,, hogy hogy megf me gfel eled edke kezi zik k arró arról, l, hogy hogy el eleg egen endő dő menn mennyi yisé ségű gű vize vizett és tá tápl plál álék ékot ot vegy vegyen en magához, ez pedig súlyos kiszáradással járó, elégtelen táplálkozáshoz vezethet. Bizonyos endokrinológusok véleménye szerint az Egyesült Államokban az idős embere emb erek k halálo halálozás zásii okaina okainak k lis listáj táját át az alk alkoho oholl vagy vagy nyugta nyugtatók tók fogyas fogyasztá ztása sa mellett szedett vízhajtók által kiváltott dehidratáció vezeti. Ezen enyhe vagy súlyos következményeket nevezik általában a vízhajtók nem kívá kívánt nt „mel „mellé lékh khat atás ásai aina nak” k”,, ez az elne elneve vezé zéss az azon onba ban n korá koránt ntse sem m po pont ntos os.. E  jelenségek ugyanis egyszerűen a vízhajtók hatásai – a jó és rossz hatások szükségszerűen együtt járnak egymással. ezáltal A vízhajtók úgy működnek, hogy rácsatlakoznak a nátriumatomokra, a testáltalában megszabadul a felesleges sómennyiségtől, és így lecsökken a szövetekben lévő víz mennyisége, mivel a víz testünkben éppúgy a sóhoz kötődik, akár a tengerben. A vízhajtók nem tehetnek arról, ha túl sok só ürül ki a szervezetből, miközben vízre továbbra is szükség le lenn nne. e. Mi Mive vell a káliu kálium m at atom omsz szer erke keze zete te köze közell áll áll a ná nátr triu iumé mého hoz, z, a vízh vízhaj ajtó tók k következtében nátriumhiány is felléphet, ez pedig gyengeséget, kimerültséget és lá lábr brem emeg egés éstt vált vált ki. ki. (A ke kevé vésb sbéé árta ártalm lmas as ha hatá táso soka katt álta általá lába ban n az egyé egyéb b nyomelemek, például a cink vagy a magnézium kiürülése okozza.) A káliumhiány e közismert jelei mellett további szövődmények is jelentkezhetnek: a szívverés erősítésére is széles körben használt vízhajtók még mérgezőbbé válhatnak, ha a – 41 –

 

szervezet káliumhiányban szenved. A káliumhiányt manapság ironikus módon a magas vérnyomás egyik kiváltó okának tartják, azaz könnyen meglehet, hogy pontosan a hipertónia kezelésére felírt vízhajtók váltják ki. Ami az egészségügyi kutatásokat illeti, az a kiábrándító valóság, hogy már régóta tudjuk, a valaha kigondolt legjobb gyógyszertár maga az élő szervezet.  Testünk előállít vízhajtókat, fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat, altatókat, antibiotikumokat, sőt mindent, amit csak a gyógyszeripar gyártani képes, csak sokkal, de sokkal jobb minőségben. Ezen vegyületeket a test mindig megfelelő mennyisé menn yiségben gben és megf megfelelő elelő időben időben adagolja, adagolja, mellékhat mellékhatásaik ásaik elhanyagolh elhanyagolhatók atók,, vagyy egy vag egyált általá alán n nin nincs csene enek, k, és a haszná használat latii utasít utasítás ás a be beép építe ített tt intell intellige igenci ncia a részeként benne foglaltatik magában a „gyógyszerben”. Amikor elgondolkodtam e jól ismert tényeken, három következtetésre jutottam. Először is, az intelligencia mindenütt jelen van a testünkben. Másodszor, saját belső intelligenciánk sokkal magasabb rendű, mint bármilyen külső dolog, amivel helyettesíteni próbáljuk azt. Harmadszor pedig az intelligencia sokkal fontosabb, mintt a tes min teste tett alk alkotó otó any anyag, ag, mivel mivel intell intellige igenci ncia a né nélkü lküll az any anyag ag irányí irányítat tatlan lan,, alaktalan és kaotikus lenne. Az intelligencia jelenti a különbséget egy építész által tervezett ház és egy halom tégla között. Pillanatnyilag igyekezzünk a lehető legegyszerűbb és legpraktikusabb módon meghatározni az intelligencia  szó  szó jelentését. Ahelyett, hogy a zseni szertelennek és absztr abs ztrakt aktnak nak tűnő tűnő int intell ellige igenc nciájá iájáról ról be beszé szélné lnék, k, egysze egyszerűe rűen n „hozzá „hozzáér értés téskén ként” t” határozom meg ezt a fogalmat. Bárhogy is definiáljuk az elvont értelemben vett intelligenciát, az kétségtelen, hogy testünk hatalmas mennyiségű hozzáértéssel rendelkezik. A te test st be bels lsőő inte intell llige igenc nciá iája ja olya olyan n ha haté téko kony ny,, hogy hogy ha ro ross sszz út útra ra té téve ved, d, az orvosn orv osnak ak val valóba óban n félelm félelmete etess ell ellens enségg éggel el kell kell szembe szembené nézni znie. e. Te Testü stünk nk minde minden n sejtjének programozásáért a DNS felelős; ez határozza meg például, hogy milyen sebességgel osztódjanak a sejtek, az anyasejt kettéhasadásával hozva létre az új sejteket. Akárcsak az összes többi, belső intelligenciánk által szabályozott dolog, ez sem egy pusztán mechanikus folyamat. A sejtosztódás az adott sejt saját belső igényére, valamint az őt körülvevő sejtek, az agysejtek és a vele vegyi üzenetek útján kommunikáló, távoli szervek „üzeneteire” adott válaszképpen zajlik le. A sejtosztódást mindig egy alaposan átgondolt döntés előzi meg – kivéve a rákos sejtek esetében. – 42 –

 

A rá rák k egy egy vad, vad, an anti tisz szoc ociá iáli liss vise viselk lked edés ésii fo form rma, a, am amel elyn ynek ek so sorá rán n egy egy sejt sejt mindenféle ellenőrzés nélkül reprodukálja magát, és látszólag csakis a saját, tébolyodott DNS-éből érkező jeleket veszi figyelembe. A jelenség okát senki sem isme ismeri ri.. Test Testün ünk k na nagy gy va való lósz szín ínűs űség égge gell tudj tudja, a, hogy hogyan an fo ford rdít ítsa sa viss vissza za ezt ezt a fo foly lyam amat atot ot,, azon azonba ban n va vala lame mely ly,, a tu tudo domá mány ny álta általl szin szinté tén n isme ismere reti tien en okbó okbóll kifolyólag nem mindig jár sikerrel. Ha kezdetét vette a dolog, csakis idő kérdése, mikor semmisítik meg a rákos sejtek egy létfontosságú szervünket, kiszorítva annak normális sejtjeit, és így halált okozva. A végső kríziskor aztán a rákos sejt se jtek ek a te test st tö több bbii ré rész szév ével el eg együ yütt tt elpu elpusz sztu tuln lnak ak,, azaz azaz sa sajá játt növe növeke kedé désü sükr kree irányuló, ellenőrizetlen vágyuk ítéli halálra őket. Az orvost orvostudo udomán mányy minde mindedd ddig ig még nem találta találta meg a mód módját ját annak, annak, hogy hogy miként küldhetne időben üzenetet a rákos sejteknek, hogy figyelmeztesse őket az általu ált aluk k elő előidé idézet zettt tragéd tragédiár iára. a. Az orvos orvosok ok ren rende delke lkezés zésére ére áll állóó gyógys gyógyszer zerek ek az intelligencia szintjén nem bírnak hatással. A rák egyfajta őrült zsenialitással van megáldva, a gyógyszerek pedig meglehetősen együgyűek. Ezért az onkológusok egy sokkal egyszerűbb megközelítési módot alkalmaznak, mintegy megmérgezni igyekezvén e sejteket. Ez a rákellenes gyógyszer a test egészére nézvést mérgező, azonba azo nban n mivel mivel a rák rákos os se sejte jtek k a nor normál mális is sejte sejtekné knéll sokkal sokkal nagyob nagyobb b ütembe ütemben n növekednek, több mérget vesznek magukhoz, és így ők pusztulnak el először. Az egés eg észz ke keze zelé léss a gond gondos osan an kalk kalkul ulál áltt ko kock ckáz ázat atró róll szól szól:: a páci pácien ensn snek ek nagy nagy szerencsére van szüksége, az orvosnak pedig különösen jól kell adagolnia és időzítenie a kemoterápia dózisait, mivel e két tényező valóban létfontosságú. A rák így legyőzhető, a beteg pedig újabb hasznos éveket nyerhet. A kezelés ironikus módon pontosan azért vallhat kudarcot, mert megfosztja a te test stet et at attó tóll az inte intelli llige genc nciá iátó tól, l, am amel elyy no norm rmál ális is eset esetbe ben n távo távoll ta tart rtja ja tő tőle le a bete be tegs gség égek eket et.. Sz Szám ámos os rá ráke kell llen enes es gyóg gyógys ysze zerr nagy nagymé mért rték ékbe ben n káro károsí sítj tja a az immu im munr nren ends dsze zert rt:: kö közv zvet etle len n módo módon n el elny nyom omja ja a fe fehé hérv rvér érse sejt jtek eket et előá előáll llít ítóó csontvelőt, ily módon csökkentve a vérben található fehérvérsejtek számát. A kemoterápia előrehaladtával aztán a pácienst egyre jobban fenyegetik a rák egyéb formái, és bizonyos százalékban – ez a szám az emlőrák esetén akár a 30 százalékot is elérheti – újabb rákos megbetegedések jelennek meg nála, amelyek végül a beteg halálát okozzák. Ráadásul néha statisztikailag sem lehet minden ro ross sszi zind ndul ulat atú ú se sejt jtet et el elpu pusz sztí títa tani ni.. A be becs cslé lése sek k szer szerin intt egy egy át átla lago goss rá ráko koss megbetegedésben szenvedő páciens testében tízbillió rákos sejt található: ha a

– 43 –

 

kemoterápia 99,99 százalékban hatékony, még mindig marad egymillió „túlélő”, és ez több mint elég ahhoz, hogy a betegség kiújuljon. A rákos sejtek nem egyformák: némelyikük szívósabb a többinél, és ezeket nehezebb is elpusztítani. Az is előfordulhat, hogy a gyengébb sejtek elpusztítása egyfaj egy fajta ta darwin darwinii kiv kivála álasz sztód tódás áskén kéntt hat, hat, azaz azaz csak csak a leg legerő erőse sebbe bbek k élik élik túl a folyamatot. Ebben az esetben a kemoterápia gyakorlatilag pontosan egy új, a legy legyőz őzöt öttt be bete tegs gség égné néll viru virule lens nseb ebb b kór kór kial kialak akul ulás ását át segí segíti ti elő. elő. (Ugy (Ugyan anígy így a betegeket a kórházakban megfertőző, makacs Staphylococcus is gyakran teljesen ellenálló az antibiotikumokkal szemben, mivel csakis a leginkább rosszindulatú baktériumok képesek túlélni a műtők steril környezetét, és csakis ezek tudnak ellenállni ellen állni a peni penicilli cillininjek ninjekciók ciók folyam folyamatos atos támad támadásain ásainak.) ak.) Nem nehéz nehéz felfogni felfogni egyfaj egy fajta, ta, a kezel kezelés éssel sel szembe szemben n legink leginkább ább ell ellená enálló lló egy-ké egy-kétt sejtb sejtből ől kialak kialakuló uló „szuperrák” képzetét. Mindenesetre mára már kijózanodtunk az ötvenes években szárnyra kapott hiedelem mámorából, amely azzal kecsegtette, hogy a kemoterápia még a mi nemzed nemz edék ékün ünk k idej idejéb ében en tö töké kéle lete tese sen n le lesz szám ámol ol ma majd jd a rá rákk kkal al.. Néhá Néhány ny rá ráko koss megbetegedést, megbeteged ést, például a gyermekek körében fellépő, a nyiroksejteket megtámadó leuké leu kémiá miátt va vagy gy a Hodgki Hodgkin-f n-féle éle nyi nyirok rokmir mirigy igy-da -dagan ganato atott sikerü sikerült lt legyőz legyőznün nünk, k, azonban más gyilkos kórok (például a tüdőrák vagy az agytumor) esetében a kemoterápia gyakorlatilag tehetetlen. Az eddig a test hozzáértéséről elmondott dolgok nem csupán feltételezéseken al alap apul ulna nak. k. Az orvo orvoso sok k és a laik laikus usok ok eg egya yará ránt nt tudj tudják ák,, mily milyen en elké elképe pesz sztő tően en bony bo nyol olul ultt az em embe beri ri te test st,, mégis mégis raga ragasz szko kodu dunk nk ahho ahhoz, z, hogy hogy elav elavul ultt módo módon, n, al alap apve vető tően en an anya yagi gi te term rmés észe zetű tű,, eg egyf yfaj ajta ta „bel „belső ső te tech chni niku kus” s” álta általl irá irány nyít ítot ottt gépezetnek tartsuk azt. Ezt a technikust valaha léleknek nevezték; mára ugyan lefokoztuk „a gépben lakozó szellem” szintjére, ám a hangsúlyt továbbra is a test működésének mechanikus jellegére helyezzük. Mivel testünket képesek vagyunk látni és megérinteni, folyamatosan magunkkal hordozzuk a súlyát, és ha nem fi figy gyel elün ünk, k, be bele leüt ütkö közü zünk nk ve vele le az ajtó ajtókb kba, a, te tehá hátt a vilá világu gunk nkba ban n ural uralko kodó dó látásmódn látás módnak ak köszönhe köszönhetően tően a tes testt valósága valósága elsősorb elsősorban an anyagi természe természetűne tűnek k tűnik számunkra. Ebbe Eb ben n a látá látásm smód ódba ban n azon azonba ban n hata hatalm lmas as hibá hibák k re rejle jlene nek. k. Bár Bár a tudó tudóso sok k készségesen elismerik a test hozzáértésének elsöprő felsőbbrendűségét, csupán elenyé ele nyész szőő időt időt és pénzt pénzt fordít fordítana anak k arra, arra, hogy hogy egysé egységes ges egé egészk szkén éntt próbál próbálják ják – 44 –

 

megérteni az élő testet – és jó okuk van erre. Ahogy azt Hérakleitosz, a görög filozófus mondta: „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”, hiszen a folyó a beléje ömlő új vizek hatására minden pillanatban megváltozik. Ugyanez igaz az emberi testre is: mindannyian sokkal inkább hasonlítunk egy folyóra, mint bármi egyé eg yéb, b, az idő idő és a té térr ke kere rete teii közé közé bö bört rtön önzö zött tt,, egye egyetl tlen en pi pill llan anat atba ba derm dermed edtt dologra. Ha va való lójá jába ban n láth láthat atná nánk nk az embe emberi ri te test stet et,, soha soha ne nem m látn látnán ánk k azt azt kéts kétsze zerr ugyanolyannak. Testünk atomjainak 98 százaléka egy évvel korábban még nem is létezett. Látszólag oly szilárd csontvázunk három hónappal korábban még nem léteze lét ezett tt a ma maii formáj formájába ában. n. A cs csont ontok okat at alkotó alkotó sejte sejtek k szerke szerkezet zetee valame valamelye lyest st állandó ugyan, a sejtfalakon keresztül azonban folyamatosan áramlanak odavi viss ssza za a kü külö lönf nfél élee at atom omok ok,, íg ígyy lé lény nyeg egéb ében en mind minden en ha harm rmad adik ik hó hóna napb pban an új csontvázra teszünk szert. Bőrünk minden hónapban megújul. A gyomor belseje négynaponta újjáalakul, az elfogy elfogyasz asztot tottt ét étell ellel el kapcs kapcsola olatba tba lépő, lépő, fel felszí színi ni sejte sejtek k pedig pedig öt ötpe perce rcenké nként nt újulnak meg. Bár a máj sejtjei csak roppant lassan változnak meg, folyamatosan új atomok áramlanak keresztül rajtuk, akár a víz a folyómeder egy adott pontján, és ezek az atomok hathetente egy új májat hoznak létre. Ugyan az agysejtek nem újulnak meg, ám agyunk mai szén-, nitrogén- és oxigéntartalma egyáltalán nem emlékeztet az egy évvel ezelőtti állapotokra. Olya Ol yan n ez, ez, mi mint ntha ha a lakh lakhel elyü yünk nkül ül sz szol olgá gáló ló épül épület et té tégl glái áitt mind minden en év évbe ben n módszeresen lecserélnék. Ha ezt mindig az eredeti tervrajzok alapján teszik meg, a ház ház to tová vább bbra ra is ug ugya yano noly lyan anna nak k tűni tűnik, k, va való lójá jába ban n mégs mégsem em ugya ugyana narr rról ól az épületről van szó. Az emberi test szintén nagyjából ugyanolyannak tűnik minden nap, azonban a légzés, az emésztés, a kiválasztódás és a hasonló folyamatok során állandó „árucserét” folytat az őt körülvevő világgal. Bizonyos atomok – a szén-, az oxigén-, a hidrogén- és a nitrogénatomok –  roppant gyorsan áramlanak keresztül testünkön, lévén, hogy ezek alkotják az általunk leggyorsabban felhasznált dolgokat, azaz az ételeket, a levegőt és a vizet. Ha testünk csakis e négy elemből állna, szó szerint minden egyes hónapban új testet tes tet ter terem emte tenén nénk k mag magunk unknak nak.. A me megúj gújulá uláss folyam folyamatá atátt azonba azonban n lelass lelassítj ítják ák bizo bizony nyos os eg egyé yéb, b, lass lassab abba ban n cs cser erél élőd ődőő elem elemek ek.. A cson csontj tjai aink nkba ban n megk megköt ötöt öttt kalciumnak egy teljes évre, sőt bizonyos szaktekintélyek szerint akár több évre is szüks szü ksége ége van ahh ahhoz, oz, hog hogyy teljes teljesen en lecse lecserél rélődj ődjön. ön. A vörösv vörösvérs érsejt ejteke ekett vörös vörössé sé

– 45 –

 

sz szín ínez ezőő va vass is megl megleh ehet etős ősen en „rag „ragas aszk zkod odó” ó” anya anyag: g: java javaré rész sztt csak csak az elha elhalt lt hámsejtek leválásával vagy a vérveszteséggel távozik szervezetünkből. Bárr a válto Bá változás zás üte üteme me az egy egyes es anyago anyagokat kat te tekin kintve tve elt eltérő érő,, maga maga a vál változ tozás ás álland áll andó. ó. E válto változás zástt az ált általa alam m „in „intel tellig ligenc encián iának” ak” neveze nevezett tt dolog dolog irányí irányítja tja,, és ennek köszönhető, hogy testünk épülete nem válik puszta téglarakássá. Ez az él élet etta tan n eg egyi yik k legn legnyi yilv lván ánva való lóbb bb té tény nye, e, az inte intelli llige genc ncia ia az azon onba ban n ol olya yann nnyi yira ra vált vá ltoz ozék ékon onyy (más (máské ként nt fo foga galm lmaz azva va,, ol olya yann nnyi yira ra élő) dol olog og,, hogy hogy az or orvvosi osi tankönyvek szinte egyetlen oldalt sem szentelnek e ténynek. Hogyy ké Hog képe pett kap kaphas hassun sunk k arr arról, ól, milyen milyen kor korlát látozo ozott tt is a jel jelenl enlegi egi tud tudásu ásunk, nk, vegyük szemügyre az idegsejtek szerkezetét. Az agyat és a központi idegrendszert alkotó neuronok az úgynevezett szinaptikus réseken keresztül kommunikálnak egymással. E rések választják el egymástól az egyes idegsejtek végén található, apró ágacskákhoz hasonlító rostokat, a dendriteket. Mindannyian több milliárd, az agyban, illetve a központi idegrendszerben található idegsejttel rendelkezünk, és mint azt már tudjuk, minden egyes idegsejtünk több tucat vagy akár több száz dendritet is képes növeszteni (a dendritek becsült száma 1014), ami annyit tesz, hogy az egy adott pillanatban az agy szinaptikus résein „átugró” információk lehe lehets tség éges es ko komb mbin inác áció ióin inak ak szám száma a megh meghal alad adja ja az isme ismert rt vilá világe gegye gyete temb mben en található atomok számát. Ezek a jelek ráadásul villámgyorsan kommunikálnak egymással: e mondat elolvasása során az agynak például mindössze néhány másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy precíz mintába rendezze a jelek milliót, csak hogy aztán azonnal feloldja őket, és pontosan ugyanezt a mintát soha többé ne hozza létre. Az orvosi egyetemen megtanították nekünk az idegsejtek kommunikációjának egy egyszerű modelljét, amely szerint a szinaptikus rés egyik oldalán elektromos töltés jön létre, és ha ez a töltés elég nagy, szikrához hasonlóan átugrik a résen, így így jutt juttat atva va el a je jele lett a má mási sik k ideg idegse sejt jthe hez. z. Felt Feltét étel elez ezve ve,, hogy hogy való valóba ban n ez a mechanizmus játszódik le (bár ez nem így van), kijelenthetjük, hogy az általam 1966-ban a tankönyvekből megtanult modell szinte semmit sem árul el arról, hogyan viselkednek valójában a neuronok; a könyvben vázolt modell pusztán egyetlen, elszigetelt, egy adott pillanatba dermedt és a környezetétől megfosztott idegse ide gsejtr jtree érvény érvényes es.. Az idegre idegrends ndszer zer rés réseib eiben en lejáts lejátszód zódóó folyam folyamato atok k sokk sokkal al inká inkább bb haso hasonl nlít ítan anak ak eg egyy mikr mikrok okoz ozmi miku kuss mére méretr tree leki lekics csiny inyít ítet ett, t, kozm kozmik ikus us számítógép munkafolyamataira. E csodálatos számítógép folyamatosan működik, egyszerre több ezer programot is futtat, minden másodpercben az információ sok – 46 –

 

milliárd „bájtját” kezeli, ráadásul – és az egészben ez a legcsodálatosabb – tudja, hogyan működtesse önmagát. A hiba elsősorban nem az orvosi képzésünkben volt. Hiszen hogyan is írhatná le bármil bármilyen yen tankön tankönyv yv ezt a fol folyam yamato atott a maga maga te telje ljess sségé égében ben?? Gondol Gondolkod kodni ni annyit tesz, mint olyan belső mintákat létrehozni önmagunkban, amelyek éppoly össz ös szet etet ette tek, k, mula muland ndóa óak k és végt végtel elen enül ül sokf sokfél élék ék,, akár akár ma maga ga a va való lósá ság. g. A gondolkodás nem más, mint a világ letükrözése. A tudomány egyszerűen nem rendelkezik megfelelő eszközökkel egy ilyen, egyszerre örökkévaló és mulandó  jelenség vizsgálatához. Az élő test soha nem „tart szünetet”, hogy megviz meg vizsgá sgálha lhass ssuk uk – leg legalá alább bbis is egysé egységes ges egészk egészként ént soha. soha. Így hát, hát, amikor amikor az emberi test valamely cselekedete – például a rák spontán gyógyulása – sokkolja a tudományos világot, az orvostudomány egyszerűen megakad, mivel összezavarja, hogy az élet nem viselkedik olyan „rendesen”, mint a laboratóriumi modellek. 1986 19 86-ba -ban n is be beköv követk etkeze ezett tt egy ef effél félee megráz megrázkód kódtat tatás, ás, ame amely ly a feje feje tet tetejé ejére re állíto áll ította tta az egész egész agy agykut kutatá atást st:: egy mex mexikó ikóii idegse idegsebés bész, z, dr. Ignaci Ignacioo Madraz Madrazoo sikeresen ültetett be egészséges, új idegsejteket egy Parkinson-kórban szenvedő betege agyába. Ráadá Rá adásul sul nemcs nemcsak ak hog hogyy vé végre grehaj hajtot totta ta ez eztt a korább korábban an lehet lehetetl etlenn ennek ek tartot tartottt műtétet, de a páciensnél elképesztő javulás állt be: a beteg agyműködése 85 sz száz ázal alék ékba ban n viss vissza zaté tért rt a no norm rmál ális is sz szin intr tre. e. Az oper operác áció ió előt előttt a páci pácien ens, s, eg egyy harmin har mincas cas év évein einek ek a vé végén gén jár járó, ó, mex mexikó ikóii far farmer mer gyako gyakorla rlatil tilag ag már már teljes teljesen en magatehetetlen volt. A Parkinson-kór az ötven év feletti emberek körülbelül 1 százalékát sújtja, és a tünetek kezdetben izomremegés, végtagmerevség, illetve egyr eg yree lass lassuló uló mo mozg zgás ás fo form rmáj ájáb ában an je jele lent ntke kezn znek ek.. A tüne tünete tek k közv közvet etle len n oka oka a dopaminhiány – ha még emlékszünk, ez az a vegyület, amely túltermelés esetén skizofréniát válthat ki. A dopaminhiányt az okozza, hogy eleddig ismeretlen okból kifolyólag kifol yólag az agytörzs agytörzs substantia nigrá nak nak nevezett részében található, dopamint termelő idegsejtek elkezdenek elhalni. Elegendő dopamin nélkül pedig károsodik, majd egy idő után teljesen megszűnik az agynak az izommozgások irányítására való képessége. Az idő előrehaladtával a Parkinson-k -kóór fent említett tünetei egyre súlyosbodnak, míg végül a páciens teljesen cselekvőképtelenné válik. A híres színműíró, Eugene O’Neill például az ötvenedik életéve felé esett e kór áldozatául, és ahogy telt az idő, egyre nehezebbé vált számára az írás, mivel egyre súlyosabb izomre izo mremeg megés ések ek léptek léptek fel nála. nála. Egy négy négy színmű színműből ből álló álló soroza sorozatta ttall terve tervezte zte – 47 –

 

megkoronázni a munkásságát, a betegség azonban keresztülhúzta a terveit: elég egyetlen pillantást vetnünk a fennmaradt kéziratokra, hogy lássuk, O’Neill alig tudta megformálni a görcsös, szarkalábas, megrendítően olvashatatlan betűket. Hősies kitartással valahogy sikerült ugyan papírra vetni a szavait, ám senki nem volt képes kiolvasni belőlük a mondanivalóját. Bár dr. Madrazo mexikói páciense lényegesen fiatalabb volt a Parkinson-kór legtöb leg több b áldoza áldozatán tánál, ál, mégis mégis ágyhoz ágyhoz kötött kötötten en élte élte az életét életét,, mivel mivel folyam folyamato atos, s, ritmikus izomremegései egy idő után annyira súlyossá váltak, hogy egyedül már  járni is képtelen volt. A beavatkozás után azonban újra tudott járni, futni, egye eg yedü düll en enni ni,, ke kert rtés észk zked edni ni és – amin amintt az aztt egy egy ró róla la ké kész szít ítet ettt fi film lmfe felv lvét étel el is tanúsítja – a karjába venni kisgyermekeit. Dr. Madrazo operációja megnyitotta az utat a többi Parkinson-kórban szenvedő beteg számára is – és tudnunk kell, hogy csak az Egyesült Államokban több mint egym eg ymil illi lióó em embe berr vá vált lt e kó kórr áldo áldoza zatá tává vá.. 1987 1987 végé végére re már már kéts kétszá zázz haso hasonl nlóó beavatkozást végeztek el szerte a világon, ezek közül további húszat dr. Madrazo hajtott végre, és operációi mind számottevő javulást hoztak betegeinek. (Az efféle beavatkozásra tett korábbi kísérletek rendre meghiúsultak, és azóta is jó néhány il ilye yen n mű műté tétt va vall llot ottt ku kuda darc rcot ot.. Ma Maga ga dr. dr. Ma Madr draz azoo úgy úgy véli véli,, sike sikere re anna annak k köszönhető, hogy az új idegsejteket az agy egy bizonyos részébe ültette be.) A műtétek hosszú távú következményein azonban még csak mostanában kezdenek alapos ala posabb abban an elg elgond ondolk olkodn odnii a tudóso tudósok: k: az idegku idegkutat tatók óknak nak hir hirtel telen en és szi szinte nte minden figyelmeztetés nélkül szembe kell nézniük az „agyátültetés” tudományosfantasztikus lehetőségéve lehetőségével. l. A sikeres agyszövet-beültetések azért okoztak ilyen nagy megdöbbenést, mert az orvostudomány mindig is úgy hitte, az agy nem képes meggyógyítani önmagát  – pontosan ezért tartottak visszafordíthata visszafordíthatatlannak tlannak szinte minden, baleset vagy betegség okozta agysé ysérülést. Azt is csak 1969-ben bizonyí yíttotta be elektronm elek tronmikros ikroszkóp zkóp segít segítségé ségével vel egy camb cambridge ridge-i -i kutat kutató, ó, név szerint szerint Godfrey Godfrey Raisman, hogy a sérült idegsejtek képesek új nyúlványokat növeszteni. Most pedi pe digg dr. dr. Madr Madraz azoo megm megmut utat atta ta,, hogy hogy az ag agyy nem nem csup csupán án arra arra ké képe pes, s, hogy hogy meggyó meg gyógyí gyítsa tsa önm önmagá agát, t, de arra arra is, hogy hogy más szerve szervekbő kbőll szárma származó zó szöve szövetek teket et fo foga gadj djon on be. be. A beül beülte tete tett tt sz szöv övet etek ek ug ugya yani niss a do dopa pami mint nt szin szinté tén n előá előáll llít ítóó mellékveséből származtak; az eljárás azonban egy másik személyből, sőt akár magz ma gzat atii stád stádiu iumb mban an lé lévő vő sert sertés ések ekbő bőll ve vett tt agys agyszö zöve vett fe felh lhas aszn znál álás ásáv ával al is kivitelezhető. – 48 –

 

Az idegkutatók manapság már úgy gondolják, hogy az agy rendelkezik egy néhányy évvel néhán évvel ezel ezelőtt őtt még tökélete tökéletesen sen isme ismeretle retlen, n, összetet összetett, t, kémiai kémiai öngyó öngyógyító gyító rend rendsz szer erre rel. l. Egy Egy sv svéd éd ku kuta tató tócs csop opor ortt me megá gáll llap apít ítot otta ta,, hogy hogy a pa patk tkán ányo yokn knál ál bekö be köve vetk tkez ezőő me memó móri riav aves eszt ztes eség ég vi viss ssza zafo ford rdít ítha ható tó,, ha az agy agy egyi egyik k fő „jav „javít ítóó vegyületét”, az NGF nevű proteint injekciózzák a szervezetükbe. E kísérlet arra utal, uta l, hog hogyy a szi szinté ntén n mem memóri óriave aveszt sztés éstt okozó okozó Alzhei Alzheimer mer-kó -kórr talán talán ugy ugyanc ancsak sak gyógyítható e módszerrel. A svéd kísérletnek még az a nagy előnye is megvan az agyszövet-beültetéssel szemben, hogy ez a módszer nem használ élő szöveteket, és nem igényel sebészi beavatkozást beavatkozást sem. Mana Ma naps pság ág a tu tudó dóso sok k eg egym ymás ás után után fo foga galm lmaz azzá zák k új újra ra vagy vagy módo módosí sítj tják ák drasztikusan az agy fiziológiájával kapcsolatos, alapvető tételeket. És még koránt sin inccs vége a forr forrad adal alm mi átt áttöré öréseknek: nek: egy másik ásik svéd kuta utató tóccsopo oport megállapította, hogy akár a retinahártyába is beültethetünk idegsejteket, mivel annak ann ak külső külső felüle felülete te cs csupá upán n a lát látóid óideg eg meghos meghossza szabb bbítá ítása sa és kit kiterj erjes eszté ztése se.. Beültetés után az idegsejtek új ágakat kezdenek növeszteni, megerősítve azt az el elmé méle lete tet, t, mi misz szer erin intt az ag agyy re rege gene nerá ráci ciój ója a nemc nemcsa sak k lehe lehets tség éges es,, de te telj ljes esen en normális folyamat. Ugyan az ezt bizonyító kísérleteket szintén állatokon végezték el, a vak emberek emberek gyógyításá gyógyításának nak területén területén kínálkozó alka alkalmazá lmazási si lehe lehetősé tőségei gei kézenfekvőek; a hasonló jellegű beültetések pedig talán nagy hasznára válhatnak a baleseti eredetű agykárosodást és agyvérzést szenvedett, vagy az agy egyéb rendellenességeitől rendellenessé geitől szenvedő embereken. Szeret Sze retném ném kih kihang angsúl súlyoz yozni, ni, hog hogyy e hal haladá adáss nem követk következh ezhete etett tt volna volna be a tudo tu domá mány nyos os vilá világg sz szem emlé léle letm tmód ódvá vált ltás ása a nélk nélkül ül.. Zava Zavaró ró bele belego gond ndol olni ni,, hogy hogy ugyana ugy anazok zok az orv orvoso osok, k, akik akik ma (19 (1989 89-be -ben) n) bizako bizakodóa dóan n nyilat nyilatko kozna znak k az agy gyóg gy ógyí yítá tásá sáró ról, l, né négy gy évve évvell ezel ezelőt őttt éppo éppoly ly maga magabi bizt ztos osan an állí állíto tott tták ák,, hogy hogy az agykároso agykár osodás dások ok gyó gyógyí gyítha thatat tatlan lanok. ok. Az agy agysz szöve övetek tek beült beülteté etése se val valójá ójában ban már 1912-ben kezdetét vette, amikor a Rockefeller Intézet egyik kutatója, Elizabeth Dunn sikeresen implantált idegsejteket egy egér agyába. Eredményeit azonban tökéletes közöny fogadta. (Az embernek erről óhatatlanul is eszébe jut, hogy mielőtt Alexander Fleming „felfedezte” volna a penicillin baktériumölő hatását, már több mint száznegyven alkalommal megfigyelték, sőt dokumentálták is ezt a  jelenséget. Korábban azonban az összes kutató bosszankodott, hogy gondosan növe nö vesz szte tett tt labo labora rató tóri rium umii bakt baktér ériu iumk mkul ultú túrá ráik ikat at tö tönk nkre rete tett ttee a zöld zöld pené penész sz támadása. Először maga Fleming is a szemétbe hajította a penész által ellepett

– 49 –

 

baktériumkultúrákat, és csak később ismerte fel, miféle „csodagyógyszer” került a kezébe.) A Rochester Egyetem egyik jelenlegi munkatársát, Don M. Gasht pályafutása kezde kez detén tén az orvosi orvosi kar egy egyik ik idő időse sebb bb tag tagja ja kif kifeje ejezet zette ten n igyeke igyekezet zettt lebes lebeszél zélni ni agyszövet-beültetésekkel kapcsolatos kutatásainak folytatásáról, mondván: „Dr. Gash, ön még fiatal, ígéretes karrier előtt álló szakember. Ne vesztegesse hát az idejét egy ilyen ostoba és nyilvánvalóan téves elgondolásra.” Az or orvo voso sok k má márr ma magá gára ra az ötle ötletr tree is he heve veny ny szke szkept ptic iciz izmu muss ssal al re reag agál álta tak, k, misz mi szer erin intt lehe lehets tség éges es új szöv szövet etek eket et beül beülte tetn tnii az ag agyb yba. a. A dr. dr. Madr Madraz azoo álta általl alkalmazott eljárás kritikusai azzal érveltek, hogy a páciensek lábadozási ideje, amely néhány héttel az agysejtek beültetése után vette kezdetét, túlzottan gyors ahhoz, hogy az új szövet „beépülhessen”. Valószínűleg inkább arról van szó, mondták, hogy maga az agy gyógyította meg önmagát, és a megfelelő vegyületek inkább a sebészi beavatkozás során ejtett sebre adott reakció részeként kerültek kibocs kib ocsátá átásra sra (valah (valahogy ogy úgy úgy,, ahogy ahogy az osztri osztriga ga vál válasz asztja tja ki a gyöngy gyöngyház házat at a kagylójába került homokszemcsére adott válaszul), nem pedig az új sejtekből származtak. Ezek az új felfedezések talán nem annyira arra buzdítanak bennünket, hogy még tö több bb ha haso sonl nlóó át átül ülte teté tést st hajt hajtsu sunk nk vé végr gre, e, hane hanem m hogy hogy fe fede dezz zzük ük fe fell az élő, élő, dinamikus szervnek tekintett agyunkban rejlő, új lehetőségeket. Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány olyannyira felmagasztalta, a múltban az agy volt a szoborsze szob orszerűen rűen mozdulatla mozdulatlan n test testmode modell ll legin leginkább kább mozdulatl mozdulatlanság anságba ba dermedt dermedt része, mivel nem volt képes meggyógyítani önmagát. Jobban megvizsgálva, ez az állítás meglehetősen gyanúsnak tűnik. Testünk minden sejtje, legyen szó akár a hajhag haj hagymá ymákró król, l, az ide idegse gsejte jtekrő krőll vag vagyy a szív szív sejtj sejtjeir eiről, ől, a DNS egyet egyetlen len dupla dupla fo fona nalá lábó bóll nő nőtt tt ki a fo foga gant ntat atás ás pill pillan anat atáb ában an.. Mind Minden en te tevé véke keny nysé ségü günk nk – a gondolkodás, a beszéd, a futás, a hegedűjáték vagy az ország kormányzása – az ebbe eb be az er ered edet etii mo mole leku kulá lába ba pr prog ogra ramo mozo zott tt képe képess sség égek ekne nek k kösz köszön önhe hető tő.. Következésképpen, Következ ésképpen, ha azt állítjuk, hogy az idegsejtek nem képesek meggyógyítani önmagukat, azzal azt mondjuk, hogy a DNS-ük megnyomorodott. Vajon ésszerű feltételezéss ez? Az adott DNS nyilvánvalóan feltételezé nyil vánvalóan úgy döntött, hogy agysejtté válik (nem pedig, mondjuk, szívünk egyik sejtjévé), és ez azzal jár, hogy bizonyos lehetőségeit kinyilvánítja, más részüket pedig elnyomja.

– 50 –

 

Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a DNS bármely képessége elveszett volna. vol na. A DNS DNS-b -ből ől se semmi mmi se sem m vé vész sz el. Fo Fogan gantat tatásu ásunk nk pil pillan lanatá atától tól egész egészen en a halálu hal álunk nk percé percéig ig tes testün tünk k min minde den n egyes egyes se sejtj jtjee rende rendelke lkezik zik a DNS valame valamenny nnyii képességével. Ezen állítást bizonyítja a klónozás is: elméletileg lehetséges, hogy megf me gfel elel előő kö körü rülm lmén énye yek k kö közö zött tt,, mond mondju juk, k, egye egyetl tlen en ar arcs csej ejtb tből ől létr létreh ehoz ozzu zuk k önmagunk önma gunk tets tetszőleg zőleges es számú, számú, az „eredeti „eredeti példánnyal példánnyal”” töké tökélete letesen sen megegyező megegyező másolatát. A természet zsenialitása abban nyilvánul meg, hogy nem elégszik meg effé fféle töké tökéle lettese sen n azono zonoss kió ióno nok k „elő lőál állí líttásáv ásával al”. ”. Va Való lójá jáb ban csak akis is a legalacsonyabb rendű organizmusok állnak egyforma sejtekből, ráadásul ezen orga organi nizm zmus usok ok tö több bbsé sége ge egys egysej ejtű tű lé lény ny (ilye (ilyen n péld példáu áull az am amőb őba) a).. Bizo Bizony nyos os értelemben azonban a DNS szintjén egy amőba és egy emberi lény között nincs semm se mmif ifél élee kü külö lönb nbsé ség: g: az am amőb őba a te telj ljes es va való lója ja ot ottt re rejl jlik ik DN DNSS-én ének ek ki kics csin inyy csomagjában, mint ahogy a mi lényegünk is ott rejlik a mi DNS-ünkben. Nem kellene tehát meglepődnünk azon, hogy az idegsejtek (bizonyos, általunk nem teljesen értett körülmények között) képesek úgy dönteni, hogy felrúgják saját szabályaikat, és „megjavítják” önmagukat. Azaz a DNS-ük tökéletesen ép. Az igazság az, hogy agyunk túl összetett ahhoz, hogy modellezni lehessen, a tudomány pedig – már csak definíciója alapján is – mindig modellekkel dolgozik, és e mod modell ellek ek haszno hasznosak sak lehet lehetnek nek ugy ugyan, an, de kivéte kivétell nélkül nélkül minde mindegyik gyikükn üknek ek megv me gvan anna nak k a va vakf kfol oltj tjai aik. k. Ha nem nem eg egyy mode modell ll segí segíts tség égév ével el vizs vizsgá gáln lnán ánk k a működését (vagy a test bármely egyéb funkcióit), agyunkat roppant elvont és látsz lát szóla ólagg ell ellent entmon mondás dásos os dol dologn ognak ak lát látnán nánk, k, mivel mivel ér érzék zékeln elnénk énk a dinami dinamikus kus változás közepette is érintetlen változatlanságát. Vált Vá ltoz ozat atla lan n mo mode dell llké ként nt érte értelm lmez ezve ve,, te test stün ünk k szil szilár árd d és álla álland ndó, ó, akár akár egy egy mozdulatlanságba dermedt szobor; változóként azonban mozgó és áradó, akár egy folyó. A Newton által reánk hagyományozott, tudományos világkép alapján szinte lehetetlen egyszerre látni e két aspektust. Emlékszem, egy fizikus egyszer azt mondta, Newton számára a természet olyan volt, akár egy biliárdjátszma, azazz a kla aza klass sszik zikus us fizika fizika szi szilár lárd d tár tárgya gyak k – „biliá „biliárdg rdgolyó olyók” k” – egyene egyeness vonal vonalak ak ment me ntén én mo mozg zgó, ó, a mo mozg zgás ás álla álland ndóó tö törv rvén énye yeii álta általl mozg mozgat atot ottt csop csopor ortj tjai aitt tanu tanulm lmán ányo yozz zza. a. A já játé ték k arró arróll sz szól ól,, ho hogy gy a bi bili liár árdo dozó zó ango angoll úrie úriemb mber erhe hezz hasonlóan kiszámoljuk e tárgyak haladási irányát, sebességét, lendületét és így tovább. A számítások elvégzéséhez azonban le kell állítanunk a játszmát, és fel kell vázolnunk annak modelljét, kiegészítve azt a megfelelő szögekre, haladási irányokra stb. vonatkozó képletekk képletekkel. el. – 51 –

 

A tudomány alapvetően egy mozdulatlanságba dermedt, geometrikus modellel térké tér képe pezi zi fel az any anyagi agi vil világ ág törté történés néseit eit,, így hát te termé rmésze szetes tes,, hogy hogy a szobor szobor képzetét előnyben részesíti a folyóéval szemben. A folyó azonban egy pillanatra sem áll meg azért, hogy a tudomány kedvére tegyen – és az emberi test szépsége épp abban abban rejlik rejlik,, hog hogyy min minde den n má másod sodpe percb rcben en meg megújí újítja tja önmagá önmagát. t. Ám vajon vajon hogyan is készíthetnénk minden egyes másodpercben új „térképet” a testünkről? Ez a következő feloldásra váró dilemma. Ha ezt a kérdést sikerül megoldanunk, sokkal közelebb kerülünk ahhoz, amire valójában vágyunk, azaz hogy ne újabb, könyvekbe zárható tudásra, hanem kozmikus számítógépünkbe programozható, új képességekre tegyünk szert.

4. A belső tér hírvivői Feljut Felj utni ni a Mach Machu u Picc Picchu huho hoz, z, az inká inkák k ős ősii er erőd ődít ítmé mény nyvá váro rosá sáho hoz, z, hata hatalm lmas as feladat. Az embernek egy majd’ ötezer méter magasban, az Andokban haladó ösvényt kell követnie, ahol már a ritka levegőtől is folyamatosan szédül, majd amikor megpillantja a várost a felhők felett, további háromezer kőlépcsőt kell megmásznia, hogy a falakhoz érjen. Ez volt az inkák utolsó, Pizarro által 1532ben meghódított erődítménye. Elképesztő belegondolni, hogy a Machu Picchut gyalogos futárok kötötték össze a háromezer-kétszáz kilométer hosszan elnyúló Inka Ink a Bir Biroda odalom lom min minde den n apr apróó fal falváv vával. al. Eze Ezek k az emb embere erek k gyors gyors járású járású,, szint szintee emberfeletti állóképességgel rendelkező hírvivők voltak, akik mezítlábasan futva, hatalmas távolságokat tettek meg mindennap – sokszor a maratoni táv két-, háromszorosát is teljesítették huszonnégy óra leforgása alatt. Az általuk használt ösvények némelyike a Sziklás-hegység csúcsainak magasságában kezdődött, és több mint ezerötszáz méteres mélységbe ereszkedett ereszkedett alá. Nyilván ezek a futárok, Atahualpa császár szemei és fülei voltak azok, akik figyelmezt figyel meztetté ették k az uralk uralkodót odót a span spanyolok yolok köze közeledé ledésére sére.. Árulása Árulása révé révén n Pizar Pizarro ro aztán hatalmas vagyont szerzett, amikor elrabolta (és később megölte) a császárt; az embe emberr cs csak ak re remé méln lnii tu tudj dja, a, hogy hogy ig igaz azak ak a lege legend ndák ák,, amel amelye yek k szer szerin intt az inká inkákn knak ak mé mégg időb időben en si sike kerü rült lt el elre rejt jten eniük iük legb legbec ecse sese sebb bb ar aran anyk ykin incs csei eike ket. t. (Melle (Me llesle slegg a még még a konkv konkvisz isztád tádoro orok k között között is különö különöse sen n kapzs kapzsina inak k számít számítóó Pizarro maga is féltékeny riválisai kezei által lelte halálát 1541-ben.) Ha az emberi agyat a Machu Picchu erődítményéhez hasonlítjuk, nyilván e szer szervü vünk nkne nek k is rend rendel elke kezn znie ie kell kell a maga maga hírv hírviv ivői őive vel, l, akik akik a „b „bir irod odal alom om”” – 52 –

 

legtávolabbi részeibe – jelen esetben mondjuk, a nagylábujjunkba – is elviszik a parancsait. A hírvivők által használt utak egyértelműen kirajzolódnak a szemünk előtt: a központi idegrendszer a gerincoszlop mentén végighaladva, minden egyes csigolyánál szétágazik mindkét irányba, majd ezek a fő idegpályák további millió kisebb ösvénnyé ágaznak el, így kommunikálva a test minden egyes részével. A fő idegpályákat az első anatómusok már a tizenhatodik században felfedezték, az idegrendszer azonban megőrizte titkait. Vajon kik hát azok a hírvivők, akik az agyból kiinduló és oda visszaérkező üzeneteket üzeneteket szállítják? Számos ember még ma is azt hiszi, hogy az idegek elektromos úton, egyfajta távírórendszerhez hasonlóan működnek, mivel az orvosi tankönyvek még tizenöt évvel ezelőtt is ezt tanították. A hetvenes években azonban a tudomány fontos fe felf lfed edez ezés ésre re juto jutott tt a ne neur urot otra rans nszm zmit itte tere rekn knek ek ne neve veze zett tt,, apró apró vegyü vegyüle lete tekk kkel el kapcsolatban. Mint azt a nevük is jelzi, ezek az anyagok továbbítják az idegi impulzusokat, egyfajta „kommunikátormolekulákként” működve testünkben, és az ag agyb yban an ta talá lálh lhat atóó ideg idegse sejt jtek ek álta általu luk k ké képe pese sek k komm kommun unik ikál álni ni a te test st tö több bbii részével. A ne neuro urotra transz nszmit mitter terek ek az agy agyból ból kii kiind nduló uló hírviv hírvivők, ők, üzenet üzenetkö közve zvetít títők, ők, akik akik mind mi nden en szer szervü vünk nkke kell tu tuda datj tják ák ak aktu tuál ális is ér érze zelm lmii álla állapo potu tunk nkat at,, vágy vágyai aink nkat at,, emlékeinket, megérzéseinket és álmainkat. Ezen események egyike sem kizárólag az agyban agyban játsz játszódi ódik k le, és egy egyikü ikük k se sem m pusztá pusztán n mentá mentális lis termés természet zetű, ű, mivel mivel minde min degyik gyikük ük lef leford ordíth ítható ató ké kémia miaii üzene üzenetek tek for formáj májára ára.. A neurot neurotran ranszm szmitt ittere erek k mind mi nden en eg egye yess se sejt jt él élet etér éree ha hatá tást st gyak gyakor orol olna nak. k. Bárh Bárhov ová á is ak akar ar elju eljutn tnii egy egy gondolat, e vegyületeknek is el kell jutniuk oda, és egyetlen gondolat sem létezhet nélkülük. nélkü lük. Gondo Gondolkodn lkodnii annyi, mint elvé elvégezni gezni bizonyos, bizonyos, az agyban lejátszó lejátszódó, dó, kémiai kémi ai fo folya lyama mato toka kat, t, amel amelye yek k aztá aztán n vála válasz szok ok egés egészz zu zuha hata tagá gátt vált váltjá ják k ki te test stün ünkb kben en.. Korá Korább bban an már már láth láthat attu tuk, k, ho hogy gy a hozz hozzáé áért rtés éské ként nt ér érte telm lmez ezet ettt intelligencia egész szervezetünket áthatja – és most már azt is tudjuk, milyen anyagi alapon működik. Ezzel fény derült hát arra, hogy miről is szól majd ez a fejezet, de továbbra sem tudj tu djuk uk,, mily milyen en kö köve vetk tkez ezmé ménye nyekk kkel el járt jártak ak az im imén éntt emlí említe tett tt fe felf lfed edez ezés ések ek.. Valójában ez volt a modern orvoslás legforradalmibb eseménye ye.. A neurotranszmitterek színre lépése sokkal mozgékonyabbá és áramlóbbá tette az elme és az anyag közti kölcsönhatást, mint amilyennek azt valaha is hittük, és sokkal sokk al közelebb közelebb kerül kerültünk tünk a folyóm folyómodel odellhez. lhez. A neurotrans neurotranszmit zmittere terek k ráadásul ráadásul segít se gíten enek ek ki kitö tölt lten enii az el elmé métt a te test sttő tőll el elvá vála lasz sztó tó űrt űrt is, is, amel amelyy a legn legnag agyo yobb bb – 53 –

 

re rejt jtél élye yek k egyi egyike ke volt volt azót azóta, a, hogy hogy az embe emberr elős előszö zörr elgo elgond ndol olko kodo dott tt sajá sajátt mibenlétén. Kezdetben, valamikor 1973 körül úgy tűnt, csupán két neurotranszmitterre van szüks szü kség: ég: az egyikr egyikree azé azért, rt, hog hogyy működé működésb sbee hozzon hozzon bizony bizonyos os táv távoli oli sejte sejteke kett (például az izomsejteket), a másikra pedig, hogy lelassítsa e sejtek aktivitását. E feladatra elegendő két vegyi anyag, az acetil-kolin és a norepinefrin: az egyik az idegrendszer „Indulás!”, a másik pedig a „Lassíts!” jelét közvetíti. Felfedezésük akkoriban forradalmi újdonságnak számított, mivel létük bebizonyította, hogy az egyes idegsejtek közti impulzusok alapvetően nem elektromos, hanem kémiai természetűek, és így egyszeriben elavulttá vált a neuronról neuronra ugráló, apró sz szik ikrá rák k elmé elméle lete te.. Ám ez az új, új, ké kémi miai ai mode modell ll kezd kezdet etbe ben n to tová vább bbra ra is arra arra a feltevésre épült, hogy csupán két ilyen jelre van szükség. Az ember által készített számítógépek a bináris kapcsolat ezen elve alapján működnek, és a tudósok akkortájt úgy hitték, az agy esetében sincs ez másképp. Aztán ahogy a molekulabiológusok a világ minden táján elkezdték alaposabban megvizsgálni a kérdést, számos új neurotranszmitter létezésére derült fény, és e vegyületek mindegyike eltérő molekulaszerkezettel rendelkezett, és nyilvánvalóan más-más üzenetet közvetített. Szerkezetükre nézvést sokuk jelentős hasonlóságot mutatott egymással: peptidekből s a minden egyes sejtet (köztük az agysejteket is) alkotó komplex aminosavláncokból álltak. Ahogy e felfedezések napvilágot láttak, számos rejtély kezdett közvetlen vagy közvetett módon megoldódni. Ha az ember például eltávolít egy kis mennyiségű gerincfolyadékot egy alvó macskából, majd egy ébren lévő macskába fecskendezi azt, a második macska is azonnal álomba merül. Ennek az az oka, hogy a macsk mac ska a agya agya a maga maga belső belső „altat „altatósz ószeré eréve vel” l” kémia kémiaii úton úton azonna azonnall elalta elaltatja tja az állatot – ha pedig azt akarjuk, hogy a kísérleti állat újra felébredjen, az ellenkező hatású anyagot, egyfajta „ébresztője „ébresztőjelet” let” kell a gerincoszlopába fecskendeznünk. fecskendeznünk. A hasonló kémiai mechanizmusokkal működő emberek esetén a test reggel nem valamiféle nyers belső riadó, hanem időzített jelek sorozata által ébred fel: e  jelek kezdetben kifejezetten enyhék, majd fokozatosan egyre erősebbé válnak, így emelve ki bennünket fokról fokra a mély alvás állapotából. Az egész folyamat tulajdonképpen az alvás biokémiai állapotából az ébrenlét biokémiai állapotába történ tör ténő, ő, négy-ö négy-ött fázisb fázisban an lejáts lejátszód zódó, ó, fokoza fokozatos tos átalak átalakulás ulás.. Ha a folyam folyamato atott megsz meg szakí akítja tja val valami ami,, nem vál válunk unk te telje ljese sen n éberr éberré, é, mivel mivel öss összek zekeve evered redik ik két, két, – 54 –

 

egymástól távol eső fázis biokémiai állapota – ezért van az például, hogy az újszülöttek szülei, akiknek éjszaka többször is fel kell kelniük, soha nem érzik magukat teljesen ébernek nappal. Az ébresztőórák szintén kizökkentenek minket term termés észe zete tess éb ébre redé dési si mint mintán ánkb kból ól,, és íg ígyy eset esetle legg mind mindad addi digg álom álomit itta tasa sak k maradunk, amíg az alvás és ébrenlét következő ciklusa során helyre nem áll elménk és testünk biokémiai állapota. Íme, egy másik példa a neurotranszmitterek működésére: köztudott, hogy a tevék roppant magas fájdalomtűrő képességgel rendelkeznek – képesek békésen rágcsálni egy tövisbokrot, miközben feldühödött hajcsárjuk bottal ütlegeli őket. Amikor a kíváncsi tudósok megvizsgálták a tevék agysejtjeit, azt találták, hogy e sejtek hatalmas mennyiségű olyan vegyi anyagot termelnek, amely más állatokba fecske fec skende ndezv zvee szi szinté ntén n mag magas as fáj fájdal dalom omtűr tűrőő képes képessé séget get eredmé eredménye nyez. z. Most Most már tudjuk tehát, hogy az alvás és a fájdalomtűrés egyaránt bizonyos, az agyban termelődő hírvivőktől függ. Lépésről lépésre számtalan más, korábban a „fejben lakozónak” hitt funkcióról kiderült, kiderü lt, hog hogyy biz bizony onyos os sajáto sajátoss neurot neurotran ranszm szmitt ittere erekke kkell áll kap kapcs csola olatba tban. n. A hallucináci halluc inációktó óktóll és pszichoti pszichotikus kus gondo gondolatok latoktól tól szenvedő szenvedő skizofré skizofrén n személye személyek k állapo áll apota ta pél példáu dáull jel jelent entős ősen en jav javulh ulhat, at, ha dialíz dialízisg isgép épre re teszik teszik őke őket, t, mivel mivel ez a szerkezet kiszűri a vérükből a szennyező anyagokat. Mint tudjuk, az agykutatók megállapították, hogy a skizofrén személyek szervezetében abnormálisan nagy mennyiségben van jelen a dopamin nevű neurotranszmitter. Az e rendellenesség keze ke zelé lésé sére re alka alkalm lmaz azot ott, t, je jele lenl nleg egii el eljá járá ráso sok k sorá során n a dopa dopami mint nt elny elnyom omóó pszichoaktív gyógyszereket használnak, lehetséges azonban, hogy a dialízisgép gyakorlatilag eltávolítja a véráramból a dopamint vagy annak melléktermékeit. Alig tíz évvel az első áttörés után, a nyolcvanas évek közepén már több mint ötven ilye ötven ilyen n neu neurot rotran ranszm szmitt ittert ert és neu neurop ropept eptide idett ismert ismertünk ünk.. E vegyi vegyi anyago anyagok k mindegyike létrejöhet az idegsejtek közötti szinaptikus rés bármely oldalán, és miután miutá n áts átszelté zelték k a neuronoka neuronokatt egymá egymástól stól elválaszt elválasztóó távolságot távolságot,, mindegyik mindegyikük ük képes kapcsolódni a másik oldalon található receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy az egyes sejtek hihetetlenül rugalmas módon képesek kommunikálni egymással. Az idegsejtek így tehát olyan, hírvivőket előállító organizmusok, amelyek – a számítógépekkel ellentétben – nem csupán „igen” vagy „nem” üzeneteket képesek eljuttatni egymáshoz. Az agy szókincse sokkal nagyobb ennél: az egyes jelek többezernyi kombinációját tartalmazza, és a lehetséges kombinációk számát még

– 55 –

 

csak fel sem tudjuk mérni, mivel a tudomány ma is gyors ütemben fedezi fel az újabb és újabb neurotranszmittereket. De vajo vajon n mi mifé féle le üzen üzenet etek eket et vált váltan anak ak egym egymás ássa sall az id ideg egse sejt jtek ek?? A vála válasz sz megrendítő, mert úgy tűnik, kémiai szókincsünk egy része éppoly sajátságos, akár ak árcs csak ak ma maga ga a be besz szél éltt nyel nyelv, v, má máss „v „veg egyi yi szav szavak ak”” azon azonba ban n ki kife feje jeze zett tten en félreé fél reérth rthető etőek ek.. Fáj Fájdal dalom omtűr tűrőő ké képe pess sségü égünk nk – akárc akárcsak sak a tevék tevék eseté esetébe ben n – a hetvenes években felfedezett, endorfin, illetve encefalin névre keresztelt, a test termé ter mésze szetes tes fáj fájdal dalomc omcsil sillap lapító ítóiké iként nt műk működő ödő bio bioké kémia miaii any anyago agokt któl ól függ. függ. Az endorf end orfin in szó jelenté jelentése se ’belső ’belső morfin morfin’,’, az encefalin   pedig annyit tesz, ’az agyon belül’. És pontosan erről is van szó: ezek az anyagok a morfium agy által előállított megfelelőiként hatnak. Az agy korábban ismeretlen, a belső ópiátok előállítására irányuló képessége roppant izgalmas dolog. Korábban is gyanítottuk, hogy a test valamiféleképpen képe ké pess szab szabál ályo yozn znii a fá fájd jdal alom omér érze zete tet. t. Mé Mégg a ma maka kacs cs fájd fájdal alma mak k sem sem mi mind ndig ig  jelentkeznek a tudatunkban: az erős érzelmek például képesek elnyomni a testi fájdalom jeleit – ez történik például olyankor, amikor egy anya az égő házból menti ki gyermekét, vagy amikor a sebesült katonák tovább harcolnak, ügyet se sem m ve vetv tvee a sérül sérülés ésük ük oko okozta zta fáj fájdal dalomr omra. a. Hagyom Hagyomány ányos os körülm körülmén ények yek között között bizony biz onyos os mérté mértékb kben en min mindan dannyi nyian an képe képesek sek vagyun vagyunk k elvonn elvonnii figyel figyelmün münke kett a kise kisebb bb fá fájd jdal alma makr król ól – pé péld ldáu áull ha egy egy ér érde dekl klőd ődés ésün ünke kett fe felk lkel eltő tő szem személ élly lyel el beszélgetünk,, nem érzékeljük a torokfájásunkat. beszélgetünk Bár a fájdalomküszöb eltolódásának ténye régóta közismert, korábban nem tudtuk, milyen mechanizmusoknak köszönhető. A belső fájdalomcsillapítók, az összes idegsejt által akaratlagosan előállítani képes endorfinok és encefalinok segí se gíts tség égév ével el az orvo orvost stud udom omán ányy ma má márr ké képe pess magy magyar aráz ázat atta tall szol szolgá gáln lnii e  jelenségre. A közvélemé közvélemény ny hamarosan értesült arról, hogy agyunk bármely, az utcákon kapható kábítószernél kétszázszor erősebb narkotikumokat állít elő –  ráadás ráa dásul ul saját saját fáj fájdal dalomc omcsil sillap lapító ítóink inknak nak megvan megvan az az elő előnyü nyük k is, hog hogyy nem okoznak függőséget. Elképzelhető, hogy a jövőben az orvosok a páciens agyának bizonyos részeit stimulálják majd a beteg érzéstelenítésé érzéstelenítésének nek érdekében, a nyugati orvostudományt a kínai akupunktúrához téve ily módon hasonlatossá. A mo morf rfiu ium m és az en endo dorf rfin in egyar egyarán ántt az id ideg egse sejt jtek ek bi bizo zony nyos os re rece cept ptor orai aina nak k le lekö köté tése se álta általl bl blok okko kolj lja a a fá fájd jdal alma mat, t, mega megaka kadá dály lyoz ozva va íg ígyy a fájd fájdal alom omér érze zete tett közvetítő egyéb vegyületek beérkezését. Így még a legerősebb fizikai inger sem válthat ki fájdalomérzetet. E modell alapján az endorfinra valóban kifejezetten – 56 –

 

illik a  fájdalomcs  fájdalomcsillapító  illapító  szó:   szó: nem nehéz elképzelni, hogy amikor a  fájdalom   szó felk felkeelt ltii az agy figy figyeelmé lmét, an anna nak k le lehe hető tősé sége ge van  fájdalomcsi  fájdalomcsillapítót llapítót küldeni válaszul. Sajnos azonban a későbbi kutatások bebizonyították, hogy a folyamat korántsem ennyire egyszerű. Az úgyn úgynev evez ezet ettt plac placeb ebók ók se segí gíts tség égév ével el ki kimu muta tatt tták ák ug ugya yani nis, s, hogy hogy a te test st endo en dorf rfin insz szin intj tjee ne nem m áll áll ilye ilyen n kö közv zvet etle len n megf megfel elel elte teté tésb sben en az álta általu lunk nk ér érze zett tt fájdalommal. A fájdalomtól szenvedő páciensek gyakran már placebók (általában egyszerű cukordrazsék) bevétele után is megkönnyebbültek, ha úgy tudták, hogy erő rőss fá fájd jdal alom omccsil illa lap pít ítót ót kapt aptak ak.. Bár ne nem m mind mindeenki nki re reag agál áltt íg ígyy err rree a „gyógyszerre”, általában a betegek 30-60 százaléka a fájdalom csillapodásáról vagy elmúlásáról számolt be. Ez az úgynevezett placebohatás már évszázadok óta ismert, az efféle eljárás eredménye azonban szinte teljesen kiszámíthatatlan: az orvosok nem képesek előre megmondani, vajon a páciensnél bekövetkezik-e ez a hatás, és ha igen, akkor milyen mértékben. Először is az a kérdés merül fel, vajon miért mulasztja el a tökéletesen tökéletesen semleges cukordrazsé még a gyomorfekély vagy a súlyos sérülések által okozott, komoly fájdalmat is? A kutatók felfedezték, hogy a választ az endorfin rejti magában. Létezik egy Naloxon nevű gyógyszer, amely mintegy a morfium ellenségeként működi műk ödik, k, miv mivel el ké képe pess elt eltáv ávolít olítani ani ann annak ak mol molek ekulá uláit it a recep receptor torokr okról. ól. Ha egy fájdal fáj dalomc omcsil sillap lapító ítókk kkal al kez kezelt elt beteg betegnek nek Nalox Naloxont ont adunk adunk,, a fájdal fájdalom om azonna azonnall visszatér. Mint kiderült, ugyanez történik a placebo esetében is: azok a betegek, akik a cukordrazsé „sikeres alkalmazása” után Naloxont kaptak, mind a fájdalom visszatértéről számoltak be. Ez arra enged következtetni, hogy az endorfin és a morfium alapvetőn egy és ugyanaz a „gyógyszer”, és csak annyi a különbség köztük, hogy az egyiket saját testünk állítja elő, a másikat pedig a mák. Ám ez az eredmény is csak a betegek bizonyos hányadánál mutatkozott. Egyes páciensek esetében a Naloxon hatására teljes egészében visszatért a fájdalom, másoknál a placebo továbbra is tökéletesen működött, és olyanok is akadtak, akik csupán a fájdalom részleges kiújulásáról számoltak be. A kutatók újra összez öss zezava avarod rodtak tak,, és zavaro zavarodot dottsá tságuk guk min mind d a mai napig napig tar tart. t. Az endorf endorfinok inok nyilvánvalóan egyfajta belső fájdalomcsillapítók, ám e molekulák felfedezése még nem jelentett teljes választ a kérdésre. A fájdalommal kapcsolatos kutatások során kiderült, hogy kémiai szerkezetét tekintve a morfium nem egyezik meg pontosan az endorfinokkal, illetve hogy az endorfinok sokkal összetettebb módon hatnak, mint a különböző narkotikumok, – 57 –

 

és a fájdalomcsillapítás minden módszere – a morfiummal, az endorfinnal, az akupunktúrával vagy a hipnózissal történő érzéstelenítés – nagymértékben eltérő hatékonyságúnak bizonyulhat az egyes esetekben. A kutatók azt is felfedezték, hogy ho gy az en endo dorf rfin inok ok ne nem m vá válh lhat atna nak k kiel kielég égít ítőő gyóg gyógys ysze zere rekk kké, é, mive mivell be bels lsőő fá fájd jdalo alomc mcsi sill llap apít ítói óink nk inje injekc kció ió fo form rmáj ájáb ában an bead beadva va ép éppo poly ly addi addikt ktív ívak ak,, mint mint mondjuk a heroin. Hamarosan az összes többi neurotranszmitterrel kapcsolatban is jelentkeztek azok a kiábrándító komplikációk, amelyekkel a tudósok az endorfinok, illetve az encefalinok esetében szembesültek. Kiderült, hogy az idegsejtek nem egyszerűen csak felveszik, és érintetlenül továbbadják a szomszédjaik által továbbított jeleket a következő szinaptikus résen keresztül – ez csak az egyik lehetőség. Bár senki sem tudná pontosan leírni, hogyan is veszik fel kémiai üzeneteiket a neuronok, vagy hogyan továbbítják azokat az axonjaik, más néven törzseik által, azt tudjuk, hogyy e fol hog folyam yamatn atnak ak nagyon nagyon rug rugalm almasn asnak ak kell kell len lennie nie.. Az idegse idegsejte jtek k képe képesek sek útközben megváltoztatni az üzeneteket, az A pontból érkezett vegyi anyagot B pontba pont ban n má márr eg egyy má mási sik k an anya yagg ggá á al alak akít ítva va át át.. Az id ideg egse sejt jtek ek végé végén n ta talá lálh lhat atóó receptorok szintén képesek módosítani önmagukat, hogy másféle üzeneteket is fogadhass fogad hassanak, anak, és a szin szinaptik aptikus us rés túloldalá túloldalán n található található adóállomá adóállomáss szin szintén tén hasonlóképpen rugalmas. A mi célja céljain ink k sz szem empo pont ntjá jábó bóll va való lójá jába ban n ki kife feje jeze zett tten en öszt ösztön önző zőle legg hat hat ez a „fejetlenség”, mivel azt bizonyítja, hogy az emberi testet nem lehet megérteni az intelligencia összetevője nélkül. Az endorfinok és az egyéb neurotranszmitterek fizikai felépítése korántsem olyan fontos, mint a hozzáértésük, azaz hogy hogyan választjá ják k ki a receptoraikat, mi indítja be a működésüket, hogya gyan kommunikálnak tökéletes összhangban a test többi részével és így tovább. Az elme még e valódi kémiai forradalom közepette is felsőbbrendű, mint az anyag. Valójában mára már úgy tűnik, a neurotranszmitterek molekuláris szerkezete puszt pus ztán án más másodl odlago agoss szerep szerepet et játsz játszik ik az agynak agynak az alkalm alkalmazá azásuk sukra ra irányu irányuló ló képessége képessé ge mellett. A sejt sejtbi biol ológ ógus usok okat at hata hatalm lmas as me megl glep epet etés éské ként nt érte érte a té tény ny,, hogy hogy – ami ami a molekuláikat illeti – a neurotranszmitterek semmiben sem különböznek az egyéb vegyületektől. Az emberi testben lévő összes fehérje a húsz alapvető aminosav alkotta láncolatokból épül fel, amely láncokat további hosszabb, peptideknek nevezett szálakba lehet rendezni. A neuropeptidek neuropeptideknek nek megvan a maguk tervrajza, amely megkülönbözteti őket a testben található többi peptidlánctól, ám ezeket is – 58 –

 

ugyanaz a gyár, a DNS állítja elő. A DNS-ből származik az összes protein, amely helyreállítja a meglévő sejteket, új sejteket épít, újrarendezi a hiányzó vagy hibás genetikai kódot, begyógyítja a sebeket és a zúzódásokat és így tovább. Ahelyett, hogy a vegyi anyagok egy új osztályának kiagyalásával bajlódna, a DNS DN S me megt gtal alál álta ta e jól jól is isme mert rt alap alapan anya yago gok k (az (az amin aminók ók,, az amin aminos osav avak ak és a peptid pep tidek ek)) has haszno znosít sításá ásának nak új módját módját.. Ism Ismétl étlem, em, csaki csakiss az eze ezen n „te „termé rméke kek” k” előá előáll llít ítás ásán ának ak képessége   fo font ntos os.. Ma Maguk gukba ban n a mole moleku kulá lákb kban an ni ninc ncss se semm mmii különleges, még ha a molekulabiológusok által történt felfedezésük különleges eseményt is jelent a tudomány számára. De vajon honnan ered a neurotranszmitterek előállítására irányuló képesség? Hogy megválaszolhassuk ezt a kérdést, valószínűleg az elme közreműködését kellene alaposabban megvizsgálnunk. Végül is valójában nem az endorf end orfinm inmole olekul kulák ák ké készt szteti etik k az any anyát át arr arra, a, hog hogyy kimen kimentse tse gye gyerme rmeké kétt az égő házból, hanem a szeretet; és nem ezek a molekulák, hanem célratörő elszántsága óvják meg attól, hogy érezze a perzselő hőséget. Egyszerűen annyi történik, hogy elméjének ezen alapvető tulajdonságai megtalálják azt a kémiai utat, amelyen az elme kommunikálhat a testtel. Ezzel elérkeztünk a dolog lényegéhez. Az elme egyetlen meghatározás szerint se sem m any anyagi agi ter termé mésze szetű, tű, mégis mégis kit kitalá alálta lta,, hog hogyan yan műk működh ödhet et együtt együtt ezekk ezekkel el az összetett kommunikátormolekulákkal. És – mint láttuk – ez a kapcsolat olyan szoros, hogy az elme nem vetítheti ki önmagát a testre e vegyületek nélkül. Ugyanakkor ezek az anyagok nem azonosak az elmével – vagy mégis? Sir John Eccles, a kiváló, Nobel-díjas neurológus roppant szellemesen foglalta össze ezt az egész paradox helyzetet, amikor a nyolcvanas években felkérték, hogy tartson egy előadást egy parapszichológus-konferencián, ahol a résztvevők az ESP (az érzékeken túli érzékelés), a telepátia és a fizikai tárgyaknak pusztán az elme ereje által történő mozgatása, azaz a pszichokinézis szokásos témaköreit tárgyalták. „Ha valódi pszichokinézist akarnak látni – szólt a hallgatósághoz –, csak vegyék szemügyre az elmének az anyag felett aratott, az agyban lejátszódó győzel győ zelme meit. it. Kifeje Kifejezet zetten ten lenyűgö lenyűgöző, ző, hogy hogy elménk elménknek nek minde minden n egyes egyes gon gondol dolat at esetében sikerül mozgásba hoznia a hidrogén, az oxigén és az agyban található egyéb anyagok molekuláit, holott úgy tűnik, semmi sem áll távolabb egy anyagi valósággal nem rendelkező gondolattól, mint az agy szilárd, szürke anyaga. Az egész trükk valahogy mindenféle kézzelfogható kapcsolat nélkül megy végbe.”

– 59 –

 

A biológia egyre összetettebb, a fiziológia egyre finomabb szintjein ható kémiai struktúrák felé haladó tudománya nem képes megmagyarázni az elmének az anyaggal szemben mutatkozó felsőbbrendűségét. Továbbra is nyilvánvaló, hogy soha senki nem fog olyan oly an részecskét találni, amelyet a természet az „intelligencia” címkével látott el. Ez az állítás még kétségtelenebbé válik, ha felismerjük, hogy a testün tes tünkb kben en tal találh álható ató összes   anyag, méretétől függetlenül rendelkezik egyfajta beép be épít ítet ettt inte intell llig igen enci ciáv ával al.. Még Még ma maga ga a te test st ir irán ányí yító tójá jána nak k elis elisme mert rt DNS DNS is alapvetően ugyanazon építőelemekből építőelemekből áll, mint az általa előállított és szabályozott neurotranszmitterek. (Neumann János, a nagy magyar matematikus, aki nem pusztán a modern számítógépek atyja volt, de komoly érdeklődést tanúsított a robotgépek minden fajtája iránt is, elméletben egyszer megalkotott egy valóban elmés elm és gép gépet, et, ame amely ly képes képes volt volt önm önmagá agával val megeg megegyez yezőő autom automatá atákat kat ép építe íteni ni –  másként fogalmazva egy önmagát szaporító robotot. DNS-ünk ugyanezt a dolgot sokkal nagyobb méretekben is képes véghezvinni, mivel az emberi test nem más, mint a DNS által megalkotott DNS-ek különböző változatainak gyűjteménye.) Nem neh Nem nehéz éz a DNS DNS-t -t a mag maga a mil milliá liárdn rdnyi yi geneti genetikai kai bitjév bitjével el egyete egyetemb mben en egy intelligens molekulának elképzelni; az legalábbis nyilvánvaló, hogy okosabbnak kell lennie, mondjuk, egy egyszerű cukormolekulánál. Mert vajon milyen okos is lehet a cukor? Azonban a DNS valójában nem más, mint cukor, aminók és egyéb egyszerű alkotóelemek láncolata. És ha ezek az alkotóelemek önmagukban nem „okosak”, akkor a DNS sem válhat intelligenssé pusztán azáltal, hogy több ilyen alkotóelemet épít egymás mellé. Ezt az érvelést folytatva felmerül a kérdés, vajon miért nem intelligensek a cukorban található szén- és hidrogénatomok? Nos, lehet, hogy azok. Mint azt látni fogjuk, ha az intelligencia megtalálható az emberi tes testb tbeen, an ann nak szár zárma mazn zniia kell valah alahon onna nan n – és ez a „val „valah ahool” ak akár ár a „mindenhol” is lehet. A neurotranszmitterek történetének következő fejezeténél a bonyodalmak újabb kvantumugrásával találjuk szembe magunkat, ám meglepő módon mintha egyre tisztábban látnánk az elme és az anyag közötti kapcsolat kérdését. kérdését. Agyunknak az érz rzeelm lmeek köz özvvetít títéséért fe fele lelő lőss rés részeir zeiről ől – az „agy agy agy gyak akéént nt”” is isme ismert rt hipota hip otalam lamusz uszról ról és az ami amigda gdalár láról ól – megáll megállapí apítot tották ták,, hogy hogy különö különöse sen n sok, sok, a neurotranszmitterek csoportjába tartozó anyag található bennük. Ez pedig arra utal, hogy azok azokon on a helyeken, helyeken, ahol sok gondolk gondolkodás odásii folyamat folyamat játszódik játszódik le (azaz sok neuron rendeződik szoros fürtökbe), magas a gondolkodással társított vegyi – 60 –

 

anyagok aránya is. E megállapítás előtt a tudósok továbbra is egyértelműen elkülönítették egymástól az agysejtek közti réseken átugró, illetve az agyból a test testbe be a vé vérá rára ramm mmal al be beke kerü rülő lő ve vegy gyül ület etek eket et.. (Saj (Saját át szak szakte terü rüle lete teme men, n, az endokrinológiában a hormonok egyik meghatározó tulajdonságának tekintjük, hogy az adott hormon a vérárammal „utazik-e”, mivel ez a folyamat jóval lassabb az idegsejtek nagyjából háromszázhatvan kilométer per órás sebességénél – ami aztt jele az jelent nti, i, hogy hogy ily módo módon n az ag agyb yból ól ér érke kező ző jele jelek k ne nem m eg egés észe zen n ké kéts tszá záza zad d másodperc alatt jutnak el a lábujjakhoz.) Ám amikor a tudomány már épp azt hitte volna, hogy sikerült elkülöníteni egym eg ymás ástó tóll az agyb agyban an te term rmel előd ődőő eg egye yess vegy vegyül ület etek eket et,, és megh meghat atár ároz ozni ni azok azok hatóte hat óterül rületé etét, t, a te test st hirtel hirtelen en egy úja újabb bb bon bonyod yodalo alomma mmall szolgá szolgált: lt: a Natio National nal Inst Instit itut utee fo forr Me Ment ntal al He Heal alth th munk munkat atár ársa saii az agyo agyon n kí kívü vüll eső eső te terül rület etek eken en is hasonló arányban fedeztek fel bizonyos receptorokat. A nyolcvanas évek elején neurotranszmitter, illetve neuropeptid receptorokat találtak az immunrendszer monocitáknak nevezett sejtjein. „Agyi” receptorok a fehérvérsejteken? E felfedezés fontosság fontos ságát át nem leh lehet et elé eléggé ggé han hangsú gsúlyo lyozni zni.. Korább Korábban an a tud tudóso ósok k azt hitték hitték,, cs csaki akiss a közpo központi nti ide idegre grends ndszer zer kül küld d üze üzenet netek eket et a testne testnek, k, egyfaj egyfajta ta bonyol bonyolult ult telefonos rendszerként kapcsolva össze egymással az agyat és az elérni kívánt szerveket. Ebben a rendszerben az idegsejtek töltötték be az agy jeleit közvetítő telefonvonalak szerepét – ez volt az egyetlen funkciójuk, és e funkciót egyetlen más szerv sem láthatta el. Most pedig kiderült, hogy agyunk nem pusztán a neuron- törzsek, az axonok egyene egy eness vonal vonalain ain kül küld d impulz impulzuso usokat kat,, de az embe emberi ri te test st tel teljes jes belső belső ter teréb ében en szabadon cirkuláltatja az intelligenciát. Az idegrendszerben meghatározott helyet elfoglaló neuronokk elfoglaló neuronokkal al ellentét ellentétben ben az immu immunrend nrendszer szer monocitái monocitái a véráramm vérárammal al bejárj bej árják ák az egé egész sz testet testet,, és sza szabad badon on hozzáf hozzáférh érhetn etnek ek tes testün tünk k összes összes töb többi bi sejtjéhe sejt jéhez. z. Az ideg idegrends rendszer zer össz összetet etettség tségét ét viss visszaadn zaadnii képes képes szók szókincc inccsel sel ellát ellátott ott immu im munr nren ends dsze zerr nyilv nyilván ánva való lóan an ép éppo poly ly soks sokszí zínű nű üzen üzenet etek eket et küld küld és fo foga gad. d. Valójában, ha a boldogság, a szomorúság, az aggodalom, az izgatottság vagy bárm bá rmeely egy gyééb érze rzele lem m me megk gköv öveeteli li,, hog ogyy külö külön nféle féle ne neur uroopep peptid ideek és neurotranszmitterek termelődjenek az agysejtjeinkben, akkor az immunsejtjeinknek is ugyanúgy boldogoknak, szomorúaknak, aggodalmasoknak vagy izgatottaknak kell lenniük – azaz e sejteknek is képesnek kell lenniük a neuronok által közvetített „szavak” teljes skálájának kifejezésére. A monocitákat, hatásukat tekintve kezelhetjük egyfajta cirkuláló idegsejtekk idegsejtekként ént is. – 61 –

 

Ez ált által al az egy egyetl etlen en fel felfed fedezé ezéss által által imm immár ár me megal galapo apozot zottt valósá valósággá ggá vál váltt az intelligens sejtek elmélete. A lokalizált intelligencia egyik fajtáját, név szerint a DNS által birtokolt, minden egyes sejtben jelen lévő intelligenciát ekkorra már jól ismertük. Amióta az ötvenes évek elején Watson és Crick feltérképezték a DNS strukt str uktúrá úráját ját,, a kut kutatá atások sok be bebiz bizony onyíto ítottá tták, k, hog hogyy ez a fig figyel yelemr emree mél méltó, tó, szinte szinte végtelenül összetett molekula kódolja az összes, az emberi élet létrehozásához és fenntartás fennt artásához ához szüksége szükségess információt információt.. Ezt az intelligen intelligenciát ciát azonban azonban ered eredetile etilegg helyhez kötöttnek tartottuk, mivel maga a DNS a legstabilabb kémiai anyag az emberi embe ri szer szervez vezetbe etben, n, és pontosan pontosan e stab stabilitás ilitásnak nak kösz köszönhe önhetően tően örökölhet örökölhetjük jük szüleink genetikai jellemzőit (például a kék szemet, a göndör hajat vagy az egyes arcvonásokat), és adhatjuk azokat tovább érintetlenül gyermekeinknek. A neurotrans neurotranszmit zmittere terek k és neuropept neuropeptidek idek által hordozott hordozott hozzáérté hozzáértéss azonban azonban valami egészen más dolgot képviselt: az elme szárnyaló, múlékony és érzékeny intelligenciáját. A csodálatos az, hogy ezeket az „intelligens” vegyi anyagokat nem pusz pu sztá tán n a go gond ndol olko kodá dásé sért rt fe fele lelő lőss agy agy állít állítja ja elő, elő, de az im immu munr nren ends dsze zerr is, is, amelynek elsődleges feladata az, hogy megóvjon minket a különféle betegségektől. Az üzenetközvetítő molekulák e hirtelen megszaporodása tovább bonyolította az agyy bi ag biok okém émiá iájá játt vi vizs zsgá gáló ló vegy vegyés észe zek k munk munkáj áját át,, szám számun unkr kra a az „ára „áraml mló” ó” intelligencia felfedezése azonban megerősítette a folyóhoz hasonlatos emberi test képé ké pét. t. Így Így vé végr gree sz szer ertt te tett ttün ünk k a szük szüksé sége gess an anya yagi gi te term rmés észe zetű tű alap alapok okra ra,, és kijelenthettük, az intelligencia mindenütt ott áramlik a testünkben. testünkben. Bárki Bá rki könnyű könnyűsze szerre rrell felis felisme merhe rheti, ti, hog hogyy az agy a benyo benyomás mások ok zavarb zavarba a ejtő ejtő áradatával van tele, és ezek a benyomások túlzottan homályosak ahhoz, hogy egyé eg yért rtel elmű műen en megh meghat atár ároz ozha hass ssuk uk őket őket.. Hogy Hogy leír leírha hass ssa a ezt ezt az „ára „árada dato tot” t”,, a pszichológia szintén hasonlóan homályos kifejezéseket alkalmaz – elég, ha csak a híres a tudato tudatossá sság g áraml áramlása  ása   kife kifeje jezé zést st em emlí líte tem. m. Mana Manaps pság ág,, amik amikor or ezt ezt az ár árad adat atot ot ke kezd zdjü jük k me megt gtöl ölte teni ni va való lóba ban n láth láthat atóó és ké kézz zzel elfo fogh ghat atóó vízz vízzel el,, az agykut agy kutatá atáss ssal al fog foglal lalkoz kozóó szakem szakembe berek rek az agyban agyban ké képző pződő dő vegyü vegyület letek ek egé egész sz zuhatagát fedezik fel. Ám a folyóktól eltérően ennek a zuhatagnak nincsenek part pa rtja jai: i: e „viz „vizek ek”” sz szab abad adon on áram áramla lana nak k mi mind nden enüt ütt, t, és ár árad adás ásuk uk soha soha,, a másodperc egyetlen törtrészére sem szakad meg. Az emberi agyat kutató tudósok gyakorlatilag megállítják az időt, hogy megvizsgálhassák egy-egy ilyen „zuhatag” összet öss zetev evőit őit.. Rop Roppan pantt apró apró ve vegyi gyi anyago anyagokat kat igyek igyekezn eznek ek megta megtalál lálni ni – példá például ul ahho ah hoz, z, ho hogy gy ak akár ár cs csak ak egye egyetl tlen en milli milligr gram ammo mott is kapj kapjun unk k a pajz pajzsm smir irig igye yett stimuláló anyagból, háromszázezer birka agyára lenne szükségünk. Ráadásul a – 62 –

 

sejtek receptorait sem könnyű analizálni. E receptorok folyamatos táncot járnak a sejtfal felszínén, és állandóan változtatják az alakjukat, hogy új üzeneteket fogadhassanak; bármely sejten több száz, sőt akár több ezer ily lyeen receptorhelyszínt is találhatunk, és ezek közül egyszerre legfeljebb egyet-kettőt lehet elemezni. A tudomány többet tanult az agy biokémiájáról az elmúlt tizenöt évben, mint eddigi története során összesen, de még mindig olyan helyzetben vagyun vag yunk, k, mintha mintha az utcán utcán tal talált ált pap papírd írdara arabok bok fe felira liratai tai alapjá alapján n igyek igyekezn eznénk énk elsajátítani egy nyelvet. Mind ez idáig még senki sem volt képes megérteni, hogyan rendezi mintákba magá ma gátt a vegyi vegyi an anya yago gok k e zuha zuhata taga ga,, hogy hogy képe képess legye legyen n mind mindaz azon on dolg dolgok okra ra,, ameely am lyeekre az elm lmee képes. Az emlé lék kezés és,, az álmo álmod dás és az elm lmee tö töb bbi, mind mi nden enna napo poss cs csel elek eked edet etén ének ek fi fizi zika kaii mech mechan aniz izmu musa saii to tová vább bbra ra is re rejt jtél élyt yt  jelentenek számunkra. Azt azonban már tudjuk, hogy az elme és a test olyan, akár két párhuzamos világegyetem: bármi történjék is a mentális univerzumban, annak nyomot kell hagynia a fizikaiban is. Az agykutatással foglalkozó tudósok nemrégiben rábukkantak egy módszerre, amelyn ame lynek ek se segít gítsé ségév gével el hologr holograms amszer zerű, ű, hár háromd omdime imenzi nziós ós fotót fotót készí készíthe thetne tnek k a gondolatok útjáról. A PÉT (pozitronemissziós tomográfia) néven ismert eljárás során sor án rad radioi ioizot zotópo ópokk kkal al meg megjel jelölt ölt szé szénmo nmolek lekuláj ulájú ú glükóz glükóztt fecsk fecskend endezn eznek ek a vérá vé rára ramb mba. a. A glük glükóz óz ne nem m má más, s, mint mint az ag agyy egye egyetl tlen en tápa tápany nyag aga, a, am amel elye yett e szervü sze rvünk nk bármel bármelyy más szö szöve vetné tnéll gyo gyorsa rsabba bban n haszná használl el. Követk Következé ezésk sképp éppen, en, amik am ikor or a befe befecs cske kend ndez ezet ettt gl glük ükóz óz el elju jutt az agyb agyba, a, fe feli lism smer erhe hetj tjük ük,, hogy hogyan an hasznosítja agyunk a megjelölt szénmolekulákat, és ezt három dimenzióban meg is jeleníthetjük egy monitoron, nagyjából úgy, ahogy az úgynevezett CAT- képek es eseté etében ben szokás szokás.. Amikor Amikor a tudóso tudósok k meg megfig figyel yelté ték, k, hogyan hogyan mozogn mozognak ak eze ezek k a molek mole kulák ulák a go gond ndol olk kod odás ásii foly folyam amat at közb özben, azt lát látták, ák, hogy hogy az elme lme univerzumában lejátszódó, különféle események – például a fájdalomérzet vagy egy erős emlék felszínre kerülése – nem csupán az agy egyetlen pontján váltanak ki új kémiai mintákat. A kapott kép minden egyes gondolat esetén eltérő, és ha életnagyságúra nagyíthatnánk, kétségkívül azt látnánk, hogy a neurotranszmitterek és a hozzájuk kapcsolódó többi üzenetközvetítő molekula áradatának köszönhetően egyidejűleg az egész test megváltozik. Mint azt láthatjuk, testünk nem más, mint gondolkodásunk háromdimenziós képe. Ez a figyelemre méltó tény azonban több okból kifolyólag is elkerüli a figyelmünket, és ezen okok egyike nem más, mint hogy az emberi test fizikai – 63 –

 

körvonalai nem változnak meg drasztikusan az új gondolatok hatására. Ám még így is meglehetősen nyilvánvaló, hogy gondolataink egész testünkre kivetülnek. Az arckif arckifeje ejezés zések ek folyam folyamato atoss ját játék éka a alapjá alapján n szó sze szerin rintt olvash olvashatu atunk nk mások mások gond go ndol olat atai aiba ban, n, és ön öntu tuda datl tlan anul ul érzé érzéke keljü ljük k a te test stbe besz széd éd hang hangul ulat atok okat at és szán szándé déko koka katt je jelz lző, ő, ez ezer erfé féle le gesz gesztu tusá sátt is. is. Az alvá alvásk skut utat atás ássa sall fo fogl glal alko kozó zó laboratóriumokban készített készített filmek azt tanúsítják, hogy az éjszaka során legalább tucatnyi alkalommal változtatunk testhelyzetet, agyunk tudatosan fel nem ismert parancsainak engedelmeskedve. engedelmeskedve. Ezenkívü Ezen kívüll azért azért nem kive kivetítet títettt gondo gondolatok latokként ként érzékelj érzékeljük ük a testünke testünket, t, mert számos szá mos,, a gondol gondolkod kodási ási fol folyam yamat at által által kiv kivált áltott ott fizika fizikaii változ változás ás egysze egyszerűe rűen n észrevehetetlen. észrevehe tetlen. E változások a sejtkémia, a testhőmérséklet, az elektromos töltés vagy va gy a vé vérn rnyo yomá máss egés egésze zen n ap apró ró,, a fi figy gyel elmü münk nket et elke elkerü rülő lő módo módosu sulá lása saib iban an nyilv ny ilván ánul ulna nak k meg. meg. Azon Azonba ban n bizt biztos osak ak le lehe hetü tünk nk abba abban, n, hogy hogy te test stün ünk k elég elég ruga ru galm lmas as ahho ahhoz, z, ho hogy gy képe képess le legy gyen en vi viss ssza zatü tükr kröz özni ni mind minden en egye egyess ment mentál ális is eseményt. Még a legapróbb változás is kihatással van testünk egészére. A neurobiológia legújabb felfedezései még erősebb alapokra helyezték az elme és a test egymással párhuzamos univerzumainak képzetét. Amikor a kutatók az id ideg eg-- és az immu immunr nren ends dsze zern rnél él tá távo vola labb bbra ra vete vetett tték ék a pi pill llan antá tásu suka kat, t, más más szervekben, szervekbe n, például a belekben, a vesében, a gyomorban és a szívben is elkezdték felfedezni ugyanezeket a neuropeptideket és a hozzájuk tartozó receptorokat, és a  jövőben előreláthatólag a test összes többi pontján is rájuk bukkannak majd. Ez pedi pe digg az aztt jele jelent nti, i, ho hogy gy a vesé vesénk nk képe képess gond gondol olko kodn dnii – lega legalá lább bbis is ab abba ban n az ér érte tele lemb mben en,, ho hogy gy ugya ugyanú núgy gy képe képess előá előállí llíta tani ni a korá korább bban an az ag agyb yban an ta talá lált lt neuropep neurop eptid tideke eket, t, recep receptor torai ai pedig pedig nem pusztá pusztán n ragadó ragadóss kis pac pacák. ák. A kémia kémiaii univ un iver erzu zum m nyel nyelvé véne nek k to tová vább bbii kérd kérdés ései ei vá váln lnak ak me megv gvál álas aszo zolá lásr sra. a. Ropp Roppan antt valószínű, hogy ha nem csupán néhány papírfecni állna a rendelkezésünkre, hanem az egész szótár, arra a következtetésre jutnánk, hogy minden egyes sejt éppoly folyékonyan képes „beszélni”, mint mi magunk. Szerve Sze rvezet zetünk ünkön ön belül belül áll álland andóan óan zaj zajlik lik a kérdé kérdése sek k és vál válas aszok zok folyam folyamata ata.. Bármely mirigyünknek rengeteg mondanivalója van: a pajzsmirigy például oly sokat kommunikál az aggyal, társával, az endokrin miriggyel és rajtuk keresztül az eg egés észz test testte tel, l, hogy hogy a be besz szél élge geté tése seik ik tu tuca catn tnyi yi létf létfon onto toss sság ágú ú fu funk nkci ciór óra a gyak gy akor orol olna nak k hatá hatást st,, kö közt ztük ük a nö növe veke kedé désr sre, e, az an anya yagc gcse seré rére re és íg ígyy to tová vább bb.. Részben a pajzsmirigyünk határozza meg például azt is, hogy milyen gyorsan – 64 –

 

gondolkod gondol kodunk unk,, mil milyen yen magas magasak ak vag vagyun yunk, k, va vagy gy mekk mekkora ora a szemü szemünk. nk. Telje Teljess bizonyossággal kijelenthetjük tehát, hogy nem létezik olyan „takaros” felosztás, amely pusztán a kényelem kedvéért az agyra korlátozná az elmét. Az elme belső terünk minden egyes részére kivetül. Ahogy arra dr. Candace Pert, az agy biokémiájának egyik legmesszebbre legmesszebbre tekintő és leggyakorlottabb kutatója, a National Institute of Mental Health biokémiai részlegének igazgatója rámutatott, meglehetősen meglehetősen önkényes dolog azt állítani, hogy a DNS-hez vagy a neurotranszmitterekhez hasonló biokémiai vegyületek inkább tartoznak a testhez, mint az elméhez. Dr. Pert „információs hálózatként” beszél a test és elme rendszeréről, az anyag durva szintjéről inkább a tudás finomabb szintjére helyezve a hangsúlyt. Vajon van-e egyáltalán bármi okunk arra, hogy elkülönítsük egymástól a testet és az elmét? Írásaiban dr. Pert szívesebben alkalmaz egyetlen kifejezést e két dologra, testelmének   nevezve őket. Márpedig ha e kifejez jezés találó, az egy gyéért rteelm lműe űen n az aztt je jelz lzi, i, hog ogyy le led dől őltt egy fal. fal. Min ind den egye gyes na nap ppal egy gyre re nyilván nyilv ánva való lóbb bbá á vá válik lik,, ho hogy gy az el elme me és a te test st megd megdöb öbbe bent ntőő módo módon n haso hasonl nlít ít egymásra. Ma már tudjuk, hogy agyunk szintén képes előállítani az inzulint, ezt a mindi mindigg is a hasny hasnyálmiri álmiriggyel ggyel társít társított ott hormont, ugyanakkor ugyanakkor pedig a gyomor gyomor is termel bizonyos „agyi” vegyületeket (például a transzferont vagy a CCK-t). Ez azt mutatja, hogy a test idegr greendszerre re,, endokrin rendszerre, emésztőrendszerre és más rendszerekre történő felosztása csak részben helyes, és hamaro hamarosan san ide idejét jétmúl múlttá ttá válik. válik. Már Mára a már bebiz bebizony onyoso osodot dott, t, hogy hogy az egész egész testelmé test elmétt ugyanazon ugyanazon neuro neurokemi kemikáliá káliák k befo befolyáso lyásolják. lják. A neuropep neuropeptide tidek k szintjén szintjén minden kapcsolatban áll mindennel, következésképpen e területek különválasztása valójában tudományos tévedés tévedés.. A „gondolkodni” képes test nagymértékben eltér az orvostudomány által ma kezelt testtől. Először is, ez a test nem csupán az agy, de minden egyes, az üzenetkö üzen etközvet zvetítő ítő mole molekulák kulákat at felv felvenni enni képes képes receptoro receptorokat kat tart tartalmaz almazóó terül területe, ete, aza az az min inde den n egy gyees sejt jtje je ált által tud tudja ja,, mi tör örté tén nik vele. le. Ez sok mind mindeent megmagyaráz a különböző gyógyszerekkel és mellékhatásaikkal kapcsolatban. Néhány gyógyszernek elképesztően sok mellékhatása van. Ha felütném az orvosi kézikönyvemet, kézikönyveme t, amely felsorol minden egyes, az orvosok által felírható gyógyszert, sz szám ámos os olda oldalo lon n ke kere resz sztü tüll olva olvash shat atná nám m az úg úgyn ynev evez ezet ettt kort kortik ikos oszt zter eroi oido dok k részle rés zlete tezés zését. ét. A leg legink inkább ább ism ismert ert korti kortikos koszte zteroi roid d (vagy (vagy egysze egyszerűb rűbbe ben n csak csak szteroid) a kortizon, ám e család összes tagját széles körben alkalmazzák az égési – 65 –

 

sebek, az allergia, az ízületi gyulladás, a posztoperatív gyulladások és még vagy tucatnyi egyéb probléma kezelésére. Ha az ember nem tudna a receptorterületek létezéséről, roppant különleges dolognak tartaná a szteroidokat. Mondjuk például, hogy szteroidokat írok fel egy súlyos arthritisben szenvedő asszonynak. E szerek drámai módon csökkentik az ízületi gyulladást, ám ezután temérdek furcsa dolog történhet. Lehet, hogy a beteg bet eg elk elkezd ezd fár fáradt adtság ságra ra és levert levertsé ségre gre pan panasz aszko kodni dni,, lehet lehet,, hogy hogy abnorm abnormális ális zsírlerakódások jelennek meg a bőre alatt, és az is előfordulhat, hogy a véredényei olyan törékennyé válnak, hogy a legkisebb fizikai kontaktusra is hatalmas, lassan gyógyuló zúzódások jelennek meg a testén. De vajon mi kapcsolja össze ezeket a tökéletesen tökéletese n eltérő tüneteket? A válaszra a receptorok szintjén lelhetünk rá. A szteroidok a mellékvesekéreg, azaz a mellékvese tetején található, sárgás réteg bizonyos váladékainak helyére lépnek, ugyanakkor akadályozzák a mellékvese egyéb hormonjainak, valamint az agyban elhelyezkedő agyalapi mirigy váladékainak a termelődését is. Beadásuk után e szteroidok elárasztják a testben található összes, egy bizonyos üzenetre „fig „figye yelő lő”” re rece cept ptor ortt – és az egye egyess re rece cept ptor orok ok te telí lítő tődé dése se ro ropp ppan antt össz összet etet ettt fo foly lyam amat atok okat at von von ma maga ga ut után án.. A se sejt jtek ek so sokf kfél élek ekép éppe pen n ér érte telm lmez ezhe heti tik k ezt ezt az üzenetet, attól függően, hogy mennyi ideig betöltött az adott receptor, és jelen esetben ez az állapot akár a végtelenségig is fennállhat. (A tény, hogy így más üzenetek sem jutnak el az adott sejtekhez, éppoly fontos, mint az egyéb belső elválasztású mirigyekkel fennálló, számos kapcsolat megszűnése.) megszűnése.) A sejtek extrém módon reagálhatnak az adott receptor telítődésére. Hogy egy példával éljek, olyan ez, mint amikor egy molylepke függ alá egy nyári éjszakán az eresz ere szről ről.. A hím molyle molylepk pkee feje feje te tetej tején én tal találh álható ató bolyho bolyhoss antenn antenna a val valójá ójában ban egyfajta testen kívüli receptorterület. Amikor leszáll az est, a hím egy közelben tartózkodó nősténytől érkező jelre vár, aki egy speciális, feromonnak nevezett molekulát bocsát ki a testéből. A molylepkék parányi lények, és feromonjaik száma szá ma ele elenyé nyésző sző a levegő levegő tel teljes jes te terje rjede delmé lméhez hez és a be benne nne kerin keringő gő hatalm hatalmas as tömegű pollenhez, porhoz, vízhez és más élőlények (többek között az ember) által kibocsátott feromonokhoz képest. Nehezen hihetnénk hát, hogy két molylepke  jelentősebb távolságból távolságból is képes kommunikálni kommunikálni egymással. Ám ha csak csak egye egyetl tlen en me megf gfel elel előő fe fero romo monm nmol olek ekul ula a is land landol ol a hím hím lepk lepkee antenn ant ennájá áján, n, azonna azonnall meg megvál változ tozik ik az áll állat at viselk viselked edés ése. e. Molyle Molylepk pkénk énk sietős sietősen en odar od arep epül ül a nő nőst stén ényh yhez ez,, és bo bony nyol olult ult udva udvarl rlás ásii ri ritu tuál áléb éba a kezd kezd a leve levegő gőbe ben, n, – 66 –

 

amelyet aztán a párosodás aktusával folytat – és biológiai értelemben véve ezt a bonyolult viselkedésformát mindössze egyetlenegy  molekula  molekula váltja ki. Ha szte sztero roid idok okat at írok írok fe fell eg egyy ízüle ízületi ti gyul gyulla ladá dásb sban an szen szenve vedő dő bete betegn gnek ek,, az milliárdnyi molekulára és receptorterületre gyakorol hatást. Ezért van az, hogy a véredények, a bőr, az agy vagy a zsírsejtek a maguk módján mind reagálnak erre a gyógyszerre. A kézikönyv szerint a szteroidok folyamatos adagolása hosszú távon okozhat cukorbajt, csontritkulást, az immunrendszer elfojtását (amely által a páciens sebezhetőbbé válik a fertőzésekkel szemben, és nagyobb eséllyel alakul ki ná nála la rák rákos dagan aganat at), ), gyo gyomorf morfeekély lyt, t, belső lső vérz rzéést, mege megeme melk lked edeett koleszterinszintet és számos egyéb problémát is. E mellékhatások egyike akár a bete be tegg ha halá lálá láho hozz is ve veze zeth thet et,, mive mivell a szte sztero roid idok ok hoss hosszú zú távú távú fo fogy gyas aszt ztás ása a a mellékvesekéreg összezsugorodását is okozhatja (jó példája ez annak, hogyan sorvad el egy használaton kívül helyezett szerv). Ráadásul ha túl hamar vonjuk meg a szteroidokat, a mellékvesének nincs ideje regenerálódni, és a pácienst semmi sem védi majd a stressz ellen, amelynek káros hatását a mellékvese által termelt hormonok segítenek csökkenteni. Ha mondjuk a beteg ezután elmegy a fo fogo gorv rvos osáh ához oz,, ho hogy gy el eltá távo volí lítt ttas assa sa a bölc bölcse sess sség égfo fogá gát, t, ez a hagy hagyom omán ányo yoss körülmények között bőven a normális határokon belül lévő stressz e hormonok hiányában sokkos reakciót is kiválthat nála – azaz akár bele is halhat egy foghúzásba. Ha egymás mellé rakjuk ezeket a részleteket, azt látjuk, hogy a szteroidok szó szerint bármilyen reakciót  kiválthatnak.  kiválthatnak. Lehetnek az adott reakció közvetlen okai vag agyy csak az els lsőő dom omin inók ók a sorb orban – a pácie áciens ns szám zámár ára a vajm ajmi kevés  jelentőséggel bír e különbség. Számára nincs különbség a szteroidok által okozott és a „valódi” csontritkulás között, és ugyanez igaz a depresszióra, a cukorbajra vagy akár a halálra is. Mindezen dolgokat akár egyetlen hírvivő is okozhatja. Való Va lójá jába ban n ne nem m is lé léte tezi zik k ol olya yasm smi, i, ho hogy gy egye egyetl tlen en hírv hírviv ivő, ő, mive mivell mi mind nden en üzenetközvetítőnk egy-egy szál a test intelligenciaszövetében, és ha az egyiküket megérintjük, abba az egész háló beleremeg.  Tisztában vagyok azzal, hogy ezen okfejtés hatására sokkal veszélyesebbnek veszélyesebbnek tűnnek a gyógyszerek, mint azt korábban gondoltuk, még akkor is, ha olyan korban élünk, amikor az emberek az orvosi katasztrófák megszállottjaivá váltak. Eddig sokkal korlátozottabb fogalmaink voltak a mellékhatásokról – azt hittük, a mellékhatá mellé khatáss egy kis kese keserű rű íz az édes édes mellett, mellett, olyan, mint a rózsával rózsával együtt járó tövis vagy a bor okozta másnaposság. Azonban a mellékhatások a test által – 67 –

 

kigondoln kigond olnii képe képess bármil bármilyen yen jelens jelensége égek k formáj formájába ában n megny megnyilv ilvánu ánulha lhatna tnak. k. A komolyabb komol yabb károsodás károsodásokkal okkal szem szemben ben által általában ában véd védetts ettséget éget élvezünk élvezünk,, mivel mivel az emberi test bizonyos korlátozott keretek között reagál az őt ért hatásokra, azaz ha valaki például aszpirint vesz be, annak esetleg bevérzik kissé a gyomra, de nem fo fogg szív szívro roha hamo mott kapn kapni. i. Az Azon onba ban n te test stün ünk k mind minden en eg egye yess sejt sejtje je ha hata talm lmas as mozgásszabadsággal bír, mert minden sejtünk tudatos lény, és pontosan érti a körülö kör ülötte tte lévő lévő világo világot, t, a ké kézik ziköny önyve vem m pe pedig dig csupá csupán n az ed eddig dig megtap megtapasz asztal taltt mellékhatásokat taglalja. Nemrégiben olvastam egy belgyógyász történetét, akit teljességgel összezavart, amikor az egyik, a hetvenes évei vége felé járó férfi betege hirtelen elkezdett paranoiás módon viselkedni. A férfit megszállta a gondolat, hogy be fognak törni a házába, ezért vásárolt egy pisztolyt, és a párnája alá rejtette. Az egyik éjjel aztán halálra rémítette a feleségét, amikor hajnali háromkor egyszer csak kipattant az ágyból, fegyverrel a kezében lerohant a lépcsőn, és vadul keresni kezdte a szerinte minde min den n sz szék ék mö mögöt göttt ott rej rejtőz tőzőő betör betörőke őket. t. Miv Mivel el az ass asszon zonyy felism felismert erte, e, hogy hogy férjének veszélyes hallucinációi vannak, azonnal elvitte őt az orvosukhoz. A beteg korá ko rább bban an semm semmif ifél élee ment mentál ális is za zava varb rban an nem nem szen szenve vede dett tt,, és ki kizá záró róla lagg a szívritmusa szabályozására szedett gyógyszereket, így életkorát figyelembe véve, szintee elkerülhe szint elkerülhetetle tetlennek nnek tűnt, hogy az orvos AlzheimerAlzheimer-kórt kórt diagnoszt diagnosztizáljo izáljon n nála. A belgyógyász azonban felkért egy neurológust, hogy tekintse meg a beteg CTvizsgálatának eredményét. A felvételen semmiféle abnormális dolog nem látszott, az ideggyógyász azonban fogadni mert volna, hogy a férfi a gyógyszerek miatt hallucinál. A belgyógyász bár harmincéves, többek között tanárként folytatott praxis prax isa a al alat attt ha hall llot ottt má márr arró arról, l, ho hogy gy az álta általa la fe felí lírt rt gyóg gyógys ysze zere rek k akár akár ilye ilyen n mellékhatásokkal is járhatnak, még soha nem találkozott ezzel a jelenséggel. Ennek ellenére csökkentette a digitálisz adagját, és a páciens viselkedése tíz napon belül normalizálódott. Meglehetősen rémisztőnek tűnik, hogy egy ennyire spec sp ecif ifik ikus us szív szívgyó gyógys gysze zerr el elme meba bajt jt okoz okozha hat. t. Ha ugya ugyane nezz a jele jelens nség ég né néhá hány ny évti év tize zedd ddel el ko korá rább bban an köve követk tkez ezet ettt voln volna a be, be, amik amikor or a kézi kézikö köny nyve vek k még még nem nem említették az efféle bizarr mellékhatásokat, egyetlen orvos sem gondolta volna, hogy a gyógyszerek váltják ki a hallucinációkat; és az adott belgyógyász még így is csak azután hitte el a dolgot, hogy átfogó vizsgálatok segítségével minden más lehetőséget kizárt.

– 68 –

 

Ez az eset megtanít bennünket arra, hogy az ember soha nem tudhatja, hogyan és hol gondolkodik a test. Teljesen elképzelhető, hogy a beteg szíve megőrült –  értve ez alatt azt, hogy „felborította az első dominót”, és paranoiás rohamokat váltott ki. Az agyban és a szívben számos ugyanolyan receptorterület található, és ami még ennél is fontosabb, azonos a DNS-ük, ami azt jelenti, hogy a szív sejtjei viselkedhetnek úgy, mint az agy, a máj vagy bármely egyéb szerv sejtjei. Néha előfordul, hogy nyitott szívműtétek után a páciensek pszichotikus rohamoktól sz szen enve vedn dnek ek,, és hall halluc ucin inál álni ni ke kezd zden enek ek.. Me Mege gesi sik, k, hogy hogy az aztt hisz hiszik ik,, ki kiss zöld zöld emberkék masíroznak fel-alá a lepedőn, és mindezt az okozza, hogy az agyban fellépő oxigénhiánytól kábán fekszenek az intenzív osztály üres sterilitásában –  legalábbis ez a jelenség hivatalos orvosi magyarázata. Vagy talán előfordulhat, hogy ilyenkor maga a szív hallucinál? Pusztán a műtét által kiváltott trauma is arra késztetheti a szívet, hogy azt higgye, felborult a valóság, és ezt az információt az agyba is eljuttassa. A neur neurot otra rans nszm zmit itte tere rek, k, a ne neur urop opep epti tide dek k és a kü külö lönf nfél élee hí hírv rviv ivőő mo mole leku kulá lák k felfedezése nagymértékben kitágította az intelligenciáról alkotott képünket. Ha azonban minden egyes sejt végtelen számú üzenetet küldhet és fogadhat, akkor az is egyértelmű, hogy egyszerre mindig csupán egy kis hányaduk aktiválódik. De vajon ki vagy mi ellenőrzi ezeket az üzeneteket? Ez bizony veszélyes kérdésnek tűnik. tűn ik. Egy ké kémia miaii lab labora oratór tórium iumban ban a kís kísérl érlete etek k kezde kezdetek tekor or automa automatik tikusa usan n bekövetkeznek az adott reakciók; itt minden csak a vegyszerek összekeverésén múl úlik ik.. Va Vallak akin ineek azon azonb ban elő lősszö zörr le is kell vennie nnie a pol olccró róll ezeket ket a vegyszereket... Az orvostudomány rendszerint szívesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ugyanez igaz az emberi test esetében is. Most már látjuk, hogy a rendelkezésükre ál álló ló tö több bb ezer ezer bi biok okém émia iaii an anya yagg birt birtok okáb ában an a sejt sejtek ekne nek k nem nem csup csupán án ki kell kell vála vá lasz szta tani niuk uk,, és össz összee kell kell ke keve vern rniü iük k kö közü zülü lük k néhá néhány nyat at,, majd majd elem elemez ezni ni az eredményeket – először is elő kell állítaniuk az adott vegyületeket, és ezernyi új módot kell találniuk arra, hogy új molekulákat alkossanak meg a maroknyi alapvető elemből, a szénből, a hidrogénből, az oxigénből és a nitrogénből. Ehhez pedig az elme közreműködés közreműködésére ére van szükség. Tehát a neuropeptidek történetének következő fejezetével végre elérkeztünk a világlátásunkban bekövetkező drámai változáshoz. Az elme, a tudomány történetének során most először, végre kapott egy jól látható emelvényt, amelyre felléphet. Korábban a tudomány azt állította, – 69 –

 

hogy fi hogy fizi zika kaii te term rmés észe zetű tű gé gépe peze zete tek k va vagy gyun unk, k, akik akik vala valaho hogy gy megt megtan anul ultu tunk nk gondolkodni, mára azonban kezd világossá válni, hogy alapvetően gondolatok vagyunk, amelyek megtanulták, hogyan hozzanak létre egy fizikai természetű gépezetet.

5. Az emlékezet kísértetei Bostoni irodámban nemrégiben felkeresett egy fiatal, a húszas évei végén járó nő, akii tö ak több bbek ek kö közö zött tt mo mode dellk llkén éntt kere keresi si a ke keny nyer erét ét.. Miut Miután án év évek eken en kere keresz sztü tüll igyek igy ekeze ezett tt titokb titokban an tartan tartanii a tén tényt, yt, hogy hogy súl súlyos yos étkezé étkezési si ren rende delle llenes nessé ségbe gben n szenved, a családjának végül sikerült rávennie, hogy kérjen segítséget. A lány kamaszkora óta saját alakjának megszállottja volt, és az idők során aggodalma egyre egy re abn abnorm ormális álisabb abb mé mérté rtéke kett öltött öltött,, míg végül végül aztán aztán anorex anorexia ia nervo nervosáv sává á és bulimiává fejlődött. Ahogy elnéztem ezt a vonzó és okos, látszólag teljesen normálisnak tűnő fiatal nőt, egy percig sem ringattam magam abba a hitbe, hogy egyszerűen megoldjuk majd maj d a problé problémáj máját. át. Az elm elmúlt últ év évek ekbe ben n lef lefoly olytat tatot ottt kiterj kiterjed edtt kutat kutatáso ások k és a témának szentelt publicitás ellenére mind az anorexia, mind a bulimia továbbra is meglehetősen rejtélyes kór maradt. Vajon miért van az, hogy számos fiatal nő, akik ak ik kö közü züll soka sokan n is isko koláz lázot otta tak k és jó anya anyagi gi hátt háttér érre rell re rend ndel elke kező ző csal család ádbó bóll származnak, ilyen ellenőrizhetetlen, irányíthatatlan megszállottságot alakítanak ki az ét étke kezé zéss ssel el és a te test stsú súly lyuk ukka kall kapc kapcso sola latb tban an?? Az an anor orex exiá iáso sok k re rett tteg egni ni kezdenek az ételektől és az étkezéstől, és merev, rituális viselkedési mintákat kénysz kén yszerí eríte tenek nek önmagu önmagukra kra,, ami aminek nek köve követke tkezté ztében ben önk önkén éntes tes éhe éhezés zésre re íté ítélik lik magukat, letagadván, hogy már így is túl vékonyak – és ez akár a halálukat is eredményezheti. A másik betegség, a bulimia az anorexiától függetlenül, de akár azzal együtt is  jelentkezhet – ahogyan az az említett hölgy esetében is történt. A bulimia esetén az ét étel elek ektő tőll va való ló fé féle lele lem m biza bizarr rr fo ford rdul ulat atot ot vesz vesz,, és dő dőzs zsöl ölés ésbe be csap csap át át.. A buli bu limi miás ások ok gy gyak akra ran n ha hata talm lmas as menn mennyi yisé ségű gű ét étel eltt fo fogy gyas aszt ztan anak ak el ti titk tkos os „tivornyái „tiv ornyáikon” kon” – ez által általában ában kétezertő kétezertőll ötveneze ötvenezerig rig terjedő terjedő kalóriamen kalóriamennyisé nyiségg bevitelét jelenti egyetlen étkezés alkalmával. (Tájékoztatásul: kétezer kalóriányi étel egy egész napra elegendő egy életerős, hetven kilogramm súlyú embernek.) Aztá Az tán n ki kihá hány nyjá ják k ez eztt a reng renget eteg eg ét étel elt, t, re rett tten enet etes esen en megt megter erhe helv lvee ezze ezzell az emésztőrendszerüket emésztőrend szerüket és testük egészét is. – 70 –

 

A szób szóban an fo forgó rgó hölg hölgyy be bete tegs gség égee má márr olya olyan n mére mérete teke kett öl öltö tött tt,, hogy hogy a lány lány minde min denna nnap p hán hányt, yt, hog hogyy megőr megőrizz izzee a munkáj munkájáho áhozz szüks szüksége égess „no „normá rmális lis”, ”, bár továbbra is meglehetősen alacsony testsúlyát. Mint elmondta, már az édességek puszta látványára is kiverte a hideg veríték, és vadul kalapálni kezdett a szíve. Mivel különlegesen intelligens teremtés volt, figyelmesen végighallgatott, amikor elmo elmond ndta tam m neki neki,, ho hogy gy bete betegs gség égee a hibá hibáss énké énképé pébe ben n gyök gyöker erez ezik ik.. Mive Mivell társadalmunk a karcsúság megszállottja, számos nő igyekszik idomulni egy olyan külső énképhez, amely egyszerűen nem felel meg fizikai felépítésének. Az adott esetben azonban nem arról volt szó, hogy a lány azt mondta volna magának: „karcsúnak kell lennem” – ő azt mondogatta: „soha nem leszek elég karcsú”. Hogy megérthessük e paradox betegséget, sutba kell hajítanunk az elmét és a testet különálló dolgokként kezelő szemléletmódot, és egyetlen rendszerben, a „teste „te stelmé lmében ben”” kell kell gon gondo dolko lkodnu dnunk. nk. Az étk étkezé ezési si rende rendelle llenes nessé ségek gek holisz holisztik tikus us betegségek,, azaz pontosan a holisztikus egészség kegyetlen ellentétei. Az anorexia betegségek esetén a torz gondolat, miszerint „karcsúbbá kell válnom”, egyfajta rosszindulatú, megfoghatatlan kísértetként hatalmasodik el a testelmén. Egy egészséges embernek keményen kellene küzdenie, hogy éheztesse önmagát –  miut mi után án a te test st tú túlj ljut ut egy egy bizo bizony nyos os pont ponton on,, az éhsé éhségé gérz rzet et jele jeleii mind minden en más más üzenettel szemben elsőbbséget élveznek a testelmé lmében, míg végü güll ellená ell enállh llhata atatla tlanná nná ne nem m vál válik ik az éte étell iránti iránti vágy. vágy. Az ano anorex rexiás iásokn oknál ál azo azonba nban n pontosan a dolog ellenkezője történik: az étkezés elkerülésére irányuló kényszer válik ellenállhatatlanná. Ahogy elmondtam ezt, a fiatal nő szomorúan rám nézett, és azt suttogta:  – Szóval tényleg léteznek léteznek kísértet kísértetek, ek, igaz? Egy pillanatra mélységesen megdöbbentem, de aztán azt válaszoltam:  – Igen, léteznek, léteznek, de el is lehet űzni azokat. Valójában az emlékezet egy kísértetéről beszéltünk, azaz egy, a páciens testében elraktározódott emlékről. Az emlékezet roppant elvont dolognak tűnik, az ételek el elle lenb nben en nagy nagyon on is konk konkré réta tak. k. Je Jele len n eset esetbe ben n azon azonba ban n az ad adot ottt emlé emléke keze zett kifeje kif ejezet zetten ten valósá valóságos gos volt. volt. Az, hogy hogy val valaki aki ké kénys nyszer zeres esen en sov sovány ány vag vagyy éppen éppen kényszeresen kövér, elsősorban nem azon múlik, mennyi ételt fogyaszt – és ez az anor an orex exiá iáná náll kevé kevésb sbéé biza bizarr rr es eset etek ekbe ben n is ig igaz az.. Az elhí elhízá zást st évsz évszáz ázad adok ok ót óta a  jellemhibának tartják: a vallásos korszakokban ezt nevezték a falánkság bűné bű néne nek. k. E me megn gnev evez ezés és arra arra utal utalt, t, ho hogy gy ha a kö kövé vérr embe embere rek k elég elég er erős ősek ek

– 71 –

 

lennének, némi önfegyelemmel éppoly karcsúak lehetnének, mint a többi ember –  egyszerűen csak kevesebbet kellene enniük. Ma már általánosan elfogadott az a tény, hogy a krónikus elhízás esetén a diéta nem oldja meg a problémát (éppúgy, ahogy az ellenkező véglet esetén sem jelent megoldást az, ha az anorexiás személyt teletömjük étellel), mivel a kövér emberek agya erővel és ragaszkodik a túlzásba vitt étkezéshez. Hogy gyakorlatilag mi váltja ki ellenállhatatlan az ilyen üzeneteket, hogyan fordítsuk vissza őket, nem tudjuk. Ha nem sajátítanak el egyfajta roppant mélyen gyökerező önkontrollt, az el elhí hízo zott tt embe embere rek k akár akár egés egészz él élet etük ük so sorá rán n igyek igyekez ezhe hetn tnek ek di diét étár ára a szor szorít ítan anii magukat, ám ezáltal az önpusztító taktika által csak tovább súlyosbítják mentális zavaraikat. Agyuk például egy öt kilogrammos súlyveszteséget már éhségként érzékel, és az ezt követő étkezések alkalmával mindaddig küldi az étel felvételére késztető üzeneteket, amíg az illető legalább hét és fél kilót fel nem szed, két és fél kilós kil ós bizton biztonság ságii tar tartal talék ékot ot ké képe pezve zve a köv követk etkező ező „éhíns „éhínség” ég” idejér idejére. e. Az elhízo elhízott tt embe em bere rek k akár akár az azon on diét diéták ák alat alattt is hízh hízhat atna nak, k, amel amelye yek k sorá során n az alap alapve vető tő anyagcsere fenntartásához éppen elegendő kalóriamennyiségen túl semmit sem vesz ve szne nek k ma magu gukh khoz oz,, mert mert ag agyu yuk k gy gyak akor orla lati tila lagg képe képess úgy úgy megv megvál álto tozt ztat atni ni a metabo met aboliz lizmus musuka ukat, t, hogy hogy a kalóri kalóriák ák zs zsírk írként ént raktár raktározó ozódja djanak nak el testük testükben ben,, ahelyett hogy üzemanyagként elégetné őket. Senki nem tudja, miért van az, hogy az intelligencia ennyire tehetetlen, és nem képes megváltoztatni ezt az eltorzult énképet. Ez a kísértet annál erősebbé válik, minél keményebben küzdünk ellene. Bár az anorexiás személyek állhatatosan tagadják, hogy bármilyen problémájuk lenne, ha az orvos egyértelműen rámutat a betegségükre, mély szakadék keletkezik testelméjükben: a rendszer egyik fele azért küzd, hogy megőrizze az ésszerűsé ésszerűségét, gét, a másik fele azonban tovább folytatja e vadul irracionális jelek kibocsátását. Egyszer egy egész órát töltöttem azzal, hogy igyekeztem tanácsot adni egy, a harmincas éveiben járó anorexiás asszonynak, aki alig volt harmincöt kiló, és miután ezzel a súllyal életet adott gyermekének, rohamos fizikai hanyatlásnak indult (az anorexiás személyek 10 százaléka lassan éhen hal, vagy a hiányos táplálkozás egyéb következményei által veszti életét). Az ő esete különösképpen groteszk volt, mivel páciensem kedvenc foglalatossága az volt, hogy hatalmas, olas olaszz cs csal alád ádjá jára ra fő főzö zött tt,, re rend ndsz szer eres esen en le lega galá lább bb egy egy tuca tucatn tnyi yi fi fivé vére re,, nővé nővére re,, unokatestvére, unokatestvé re, nagynénje és nagybátyja számára készítve a pastát.

– 72 –

 

Beszélgetésünk mindaddig hátborzongatóan ésszerű mederben folyt, míg az asszony hirtelen fel nem csattant:  – Tényleg azt hiszi, hogy ezzel a dumával majd rávesz, hogy többet egyek?  Tökéletesen  Tökéletese n értem, miről van szó, de ez átkozottul semmit sem segített rajtam. Hagyjon engem békén, érti, nekem egyszerűen így kell étkeznem, és kész. Leplezetlen ellenségességgel meredtgyógyított rám.  –Leplezetle Mondjan ellenségessé csak, hányggel embert ki a dohányzásból azzal, hogy beszélgetett beszélgete tt velük? Ezek az emberek pontosan tudják, mit tesz velük a nikotin, és ismerik a tüdőrák meg a hasonló dolgok veszélyét. Semmit sem segít rajtuk, ha csak beszél nekik, és ezzel nekem sem fog segíteni. Éreztem a szavaiból áradó kétségbeesés és gyűlölet hideg, majd forró hullámait. Milyen borzalmas is lehet e két érzelem groteszk, mérgező hálójában vergődve élni!  – A valódi kérdés nem az, hogy képes vagyok-e segíteni Önön, nemde? –  mutattam rá, miután lecsillapodott a dühe.  – A kérdés az, vajon Ön képes-e segíteni segíteni önmagán. Az asszony kezdett némileg megenyhülni, én pedig szelíden hozzátettem:  – Tudja, nem engem bánt azzal, hogy nem eszik. Valójában senkit nem bánt ezzel, csak egy Önben élő képet. És pontosan emiatt olyan nehéz a dolog, mind Önnek, mind nekem mint orvosnak. A történet nem ért azonnali boldog véget. A páciensnek nyilvánvalóan igaza volt, amikor úgy vélte, tökéletesen felesleges a betegségéről beszélnünk. Továbbra is roppant ellenséges és zavarodott maradt, és csak remélni tudtam, hogy talán segíthet rajta, ha csatlakozik egy anorexiásokból és bulimiásokból álló terápiás csoporthoz. Hogy képes legyen elűzni emlékezete kísértetét, el kell jutnia arra a szintre, ahol ez a kísértet lakozik. Míg a kísértet nem távozik, a hozzá hasonló pácie ien nsek nem érzik úgy, hogy betegek lennének – mivel azonosak   a betegségükkel. Ez utóbbi mondatot szó szerint értem. Hiszen vajon mi is történik az emberrel, ha mondjuk, megpillant egy kígyót, és félreugrik az újából? A rémült gondolat: „Vigyázz, kígyó!”, pontosan ugyanabban a pillanatban jut el az elméjébe, amikor az adrenalin ugrásra készteti. Általában olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz a gondolat és a cselekvés, hogy a tudatos gondolatnak még csak arra sincs ideje, hogy kimondja ezeket a szavakat – az ember csak meglátja a kígyót, és már ugrik is. Azaz nem áll rendelkezésünkre olyan terület, ahol éket verhetnénk a gondolat – 73 –

 

és a cselekvés közé. Az anorexiás személyek esetében már maga az étel látványa kiváltja az undor hullámát. Lehetséges, hogy egy friss cipó látványa és szaga azt a gondolatot váltja ki: „Fuj, ezt képtelen vagyok megenni”, miközben felfordul a gyomruk, kiszáradnak a nyálmirigyeik, és az egész emésztőrendszer megtagadja a működést. természetesen egy torzéket adott gondolattal egyidejűleg köEz köve vetk tkez ezik ik be, be, le lehe hete tetl tlen en ékreakció, et vern verniiáma mivel kett kettőőazközé kö zé.. Az ilye il yen n eset esetek ekbe ben n az úgynevezett „intelligencia-impulzus” lép működésbe, azaz az adott gondolat és a hozzá tartozó molekula oly szorosan kapcsolódik egymáshoz, akár egy érme két oldala. Ha ez az impulzus egyszer elindult, már nem fordítható vissza a folyamat. A gond gondol olat at egy egy a mole moleku kulá láva val, l, a mo mole leku kula la pe pedi digg egy egy a gond gondol olat atta tal. l. Amik Amikor or működésbe lép, ez az impulzus képezi a páciens teljes belső valóságát. Amikor az anorexiás személyek undorodnak az ételtől, csakis ez a reakció van jelen bennük (legalábbis az adott pillanatban), azaz ők maguk válnak a saját betegségükké. Ugyanez elmondható az ételt visszautasítani igyekvő, elhízott személyekről személyekről vagy a következő cigarettának ellenállni próbáló dohányosokról és így tovább. Ha már megszületett bennünk egy gondolat lat, képtelen lenek vagyu gyunk megv me gvál álto tozt ztat atni ni az aztt – a pá páci cien enss egés egészz be bels lsőő küzd küzdel elme me tö töké kéle lete tese sen n hiba hibava való ló.. Azonban az intelligencia-impulzusnak a gondolaton és az adott molekulán kívül van még egy harmadik összetevője is, ez pedig nem más, mint az úgynevezett láthatatlan komponens: a csend. A többi emberhez hasonlóan az anorexiások gondolatai is egy, a gondolat síkjánál mélyebben található területről származnak; és ez az a hely, ahol rálelhetnek a gyógyulásra. Az anorexiában szenvedő személyek rettegett felismerése, miszerint „Én magam vagyok a saját betegségem”, talán igaz ugyan, ám mégsem ez a végső igazság. Ha a páciens képes túlhaladni és kívülálló módjára szemlélni a kényszereit, elmúlik a be beteg tegsé sége. ge. Ha cs csend endes es meg megfig figyel yelővé ővé válik, válik, megsz megszaba abadul dulhat hat a kísért kísérteté etétől től.. Arkhimédész azt mondta, ha lenne egy elég hosszú emelője, és egy fix pontja, kimozdíthatná tengelyéből a Földet – és feltételezhetően arra gondolt, hogy ennek a fix pontnak valahol a külső világűrben kellene lennie. Az anorexiás embereknek szintén egy hasonló helyre van szükségük, az emberi lények azonban a saját bels be lsőő terü terük kre vanna annak k korlá orláto tozv zva. a. Se Sen nki sem re rend ndeelk lkeezik zik egy ta tart rtal aléék idegrendszerrel arra az esetre, ha az elsőbe különös gondolatok fészkelnék be magukat. Szomorú, de így van: nem áll rendelkezésünkre rendelkezésünkre semmiféle külső tér.

– 74 –

 

Bár általában nem vagyunk tudatában, erősen alapozunk arra a feltételezésre, hogy gondolataink a megfelelő kémiai reakciókat indítják be testünkben; elménk és üze üzenet netkö közve zvetít títőő molek molekulá uláii automa automatik tikus us és tök tökéle életes tes kapcs kapcsola olatba tban n állnak állnak egymással. Ám ez a folyamat meg is hibásodhat, és az így fellépő „üzemzavar” olya olyan, n, mint mintha ha egys egysze zerr rree két, két, eg egym ymás ásna nak k elle ellent ntmo mond ndóó prog progra ram m fu futn tna a egy egy számítógépen: ha a bemenő adat zavaros, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a vé véger gered edmén mény, y, azaz azaz a te testü stünk nk is károso károsodás dástt szenve szenved. d. Jó példa példa err erree az egy egyik ik legkétesebb legkéteseb b gyógyszer, a válium esete. A válium a benzo-diazepin nevű, nyugtatóként és altatóként egyaránt használt ve vegyül gyülete etek k cs csalá aládjá djába ba tar tartoz tozik. ik. A mag maguk uk idejéb idejében en e vegyü vegyület letek eket et forrad forradalm almii újdo újdons nság ágok okké ként nt üd üdvö vözö zölt lték ék,, mive mivell előd elődei eikn knek ek,, a barb barbit itur urát átok okna nak k szám számos os árnyoldaluk volt: függőséget okoztak; mivel blokkolták az úgynevezett REM-fázist (azaz az alvás álmodással járó szakaszát), fogyasztóiknak csak rossz minőségű alvásban volt részük; túladagolásuk pedig végzetes következményekkel járhatott. A vá váliu lium m és ro roko kona naii ug ugya yana nakk kkor or jobb jobb alvá alvást st és enyh enyhéb ébb b „más „másna napo poss sság ágot ot”” eredményeztek, sokkal nehezebb volt túladagolni őket, és kezdetben úgy tűnt, függőséget függős éget sem okozhatna okozhatnak. k. Hihe Hihetetle tetlen n népszerűs népszerűségéne égének k csúc csúcsán sán állító állítólag lag az Egyesült Államokban felírt gyógyszerek egynegyedét a válium tette ki. Ma már tudjuk, hogy a válium addiktív, alvászavarokat okoz (mivel zavarja a mély, álom nélküli alvás harmadik, illetve negyedik fázisát), és a túl sokáig tartó használat után súlyos megvonási tünetek léphetnek fel. Ha az ember szemügyre veszi a sejtfalakon található receptorokat, receptorokat, semmi meglepőt nem talál ebben, mivel a válium a test saját neuronvegyületeinek kiszorítása és az adott receptorok telítése által fejti ki hatását. Ez a beavatkozás talán még előnyös is lehetne, ha pusztán a szorongásért felelős neuropeptideket, az úgynevezett oktádneuro oktád neuropep peptide tideket ket szorítaná szorítaná ki, ám e gyógyszerne gyógyszernek k nem csupán csupán nyugtató nyugtató hatása van: a válium az egész idegrendszer működését megzavarja. Ráadásul nemrégiben felfedezték, hogy ez a szer az immunrendszer monocitáit is vonzza. Azaz miközben az orvos egy általa altatónak vagy nyugtatónak tartott gyógyszert ír fel a betegének, azzal ugyanakkor befolyásolja a páciens immunrendszerét is, további, a receptorok szintjén jelentkező zavarokat idézve elő. Senk Se nkii ne nem m tu tudj dja, a, vajo vajon n ez a gy gyóg ógys ysze zerr okoz okozot ottt-ee bárm bármil ilye yen n ilye ilyen n jell jelleg egű ű károsodást, javarészt azért, mert az immunrendszerrel kapcsolatos felfedezések még túl frissek. Minden valószínűség szerint fel fogjuk ismerni, hogy a természet már ellátta testünket a válium pontos belső megfelelőjével, ami azt jelenti, hogy – 75 –

 

cs csak ak ügyetl ügyetlenü enüll igy igyek ekezt eztünk ünk lét létreh rehozn oznii valami valamit, t, ami már amúgy amúgy is lét létezi ezik k –  ráadásul szinte tökéletes formában. Ha felteszem magamnak a kérdést, vajon tets tetszi zik k-e nek nekem az öt ötle let, t, ho hogy gy ug ugyyane anezt a vegy gyül üleete tett jutta uttasssam be az immunsejtjeimbe mindennap, ráadásul olyan meggondolatlan módon, ahogy a válium vál iumot ot osz osztog togatt atták ák har harmin mincc év éven en ke keres resztü ztüll beteg betegek ek millió millióina inak k (első (elsősor sorban ban nőknek), nem kell sokáig törnöm a fejem a válaszon. Az im immu muns nsej ejte tek k mi mind nden en egye egyess rece recept ptor ora a jó okka okkall léte létezi zik: k: a sejt sejtek ek ar arra ra használják haszn álják őket, őket, hogy prec precízen ízen gondo gondolkod lkodjanak janak,, cseleke cselekedjene djenek k és reagáljana reagáljanak k általuk bizonyos történésekre. Mi, emberek ugyanazzal a két szemünkkel látjuk az egész világot, a sejtek viszont úgymond minden egyes szükséges dolgot más és más szemmel látnak. Másként fogalmazva, ha egy adott receptor folyamatosan be van va n tö tölt ltve ve,, az bizo bizony nyos os dolg dolgok okra ra va vakk kká á te tesz szii a sejt sejtek eket et.. Amik Amikor or a rá ráko koss megbeteg megb etegedés edések ek (külö (különöse nösen n az emlőrák) emlőrák) gyako gyakoriság risága a egyre nő, meglehető meglehetősen sen veszélyes dolognak tűnik ismeretlen üzeneteket küldeni az immunrendszernek. A ment mentál ális is za zava varo rok k ke keze zelé lésé sébe ben n na napj pjai aink nkba ban n zajl zajlóó „k „kém émia iaii fo forr rrad adal alom om”” ugyanolyan csodálatos dolognak tűnik, amilyennek a válium tűnt harminc évvel ezelőt eze lőtt. t. Az orv orvoso osok k sz széle éless körbe körben n adn adnak ak pác pácien iensei seikne knek k az elm elmét ét be befol folyás yásoló oló,, úgynevezett pszichotrop gyógyszereket, hogy megszüntes megszüntessék sék betegségük szemmel látható tüneteit, főleg a depressziót, a mániás szakaszokat és a hallucinációkat. E tünetek gyakran enyhülnek is, sőt néha egészen drámai javulás tapasztalható a betegek állapotában, bár sok páciens képtelen elviselni a gyakori mellékhatá mellé khatáské sként nt fellé fellépő, pő, mentális mentális tompaság tompaságot ot és kime kimerülts rültséget éget (bár nemcsak nemcsak ilyen ilye n egy egysze szerű rű me mellé llékh khatá atások sok jel jelent entke kezhe zhetne tnek: k: bizony bizonyos os antide antidepre press sszán zánsok sok hatására hatásá ra a de depre press sszió zió az els elsőő he hetek tekbe ben n kif kifeje ejeze zette tten n súlyos súlyosbod bodhat hat,, vagy vagy vad, vad, mániás fázisba csaphat át). Az elmezavarok gyógyszeres kezelésének ellenzői „kémiai lobotómiának” nevezik ezen ezen eljá eljárá ráso soka kat, t, és azt azt a vá váda datt ho hozz zzák ák fe fell elle ellenü nük, k, hogy hogy megf megfos oszt ztjá ják k a pácienseket emberi méltóságuktól. Kétségtelen tény, hogy jó néhány gyógyászati intézményben (különösen a nagy, ámde nem kielégítő személyzettel rendelkező közkórházakban) helytelen módon alkalmazzák e gyógyszereket. A pszichotropikus szerek helyes dózisának megállapítása, a beteg „behangolása” roppant körültekintő vizsgálatokat igényel, és számos rémtörténetet hallani olyan betegekről, akik annyira rosszul reagáltak a nekik felírt gyógyszerekre, hogy a kezel ke zelés és fol folyta ytatás tása a he helye lyett tt inkább inkább öng öngyilk yilkoss osságo ágott követt követtek ek el. Az e téren téren elé elért rt – 76 –

 

sikerek azonban azt jelzik, hogy a gyógyszeres kezelés mind a skizofrénia, mind a depre de pressz sszió ió gyó gyógyí gyítás tására ára alk alkalm almazh azható ató – vag vagyy legalá legalábbi bbiss valami valamikor kor a jövőbe jövőben n alkalmazható lesz. Egyelőre azonban még egyetlen skizofrén személy sem gyógyult meg kizárólag kémiai eszközök által. Azért van ez így, mert a normalitás még nem egyenlő azzal, hogy val hogy valaki akinek nek nin nincs csene enek k hal halluc luciná ináció ciói. i. Ha elnyom elnyomjuk juk egy skizo skizofré frén n személ személyy bizarr vízióit, vagy elnémítjuk a fejében felhangzó, különös hangokat, nem egy norm no rmál ális is embe emberr rrel el,, hane hanem m egy egy ür üres es kagy kagyló lóhé héjja jjall állu állunk nk majd majd szem szembe ben. n. A dopaminszint megváltoztatása – még ha a jövőben ezt a jelenleg alkalmazottaknál százszor jobb módszerek segítségével is tesszük – még nem vezet gyógyuláshoz. Ennek okát abban a leckében kell keresnünk, amelyet maguk a neurotranszmitterek tanítottak meg nekünk: hiszen minden egyes kémiai áttörés esetében esetébe n szembe kell néznünk egy kémiai korláttal is. A jó hír a neurotranszmitterekkel kapcsolatban az, hogy anyagi természetűek. Egyy go Eg gond ndol olat atot ot,, le legy gyen en ak akár ár épel épelmé méjű jű,, ak akár ár té tébo boly lyod odot ott, t, ro ropp ppan antt nehé nehézz megragadni, mivel olyannyira nehezen megfogható; a gondolatokat nem lehet lá látn tnii va vagy gy megé megéri rint nten eni. i. A neur neurot otra rans nszm zmit itte tere rek k azon azonba ban n nyil nyilvá vánv nval alóa óan n kézz ké zzel elfo fogh ghat atóa óak, k, még még ha ropp roppan antt pa pará rány nyia iak k és gyak gyakra ran n rö rövi vid d élet életűe űek k is. is. A neurotrans neuro transzmitt zmitterek erek felad feladata ata az, hogy megfelelje megfeleljenek nek a gondolata gondolatainkna inknak, k, erre pedig ped ig cs csaki akiss akk akkor or ké képe pesek sek,, ha mol molek ekulá uláik ik éppol éppolyy rugalm rugalmasa asak, k, muland mulandóak óak,, megfog meg foghat hatatl atlano anok, k, változ változék ékony onyak ak és neheze nehezen n érz érzéke ékelhe lhetőe tőek, k, akár akár maguk maguk a gondolatok. Az eff efféle éle rugalm rugalmass asság ág egy egyfaj fajta ta csoda, csoda, de ugy ugyana anakk kkor or átok átok is, miv mivel el szi szinte nte áthághatatlan akadályokat emel elénk. Egyetlen ember által készített gyógyszer sem képes utánozni ezt a rugalmasságot, és ez belátható időn belül nem is lesz másképp. Egyetlen gyógyszer sem alkalmazkodik a gondolatainkhoz. Elég csak egyetlen pillantást vetnünk a receptorok szerkezetére, hogy nyilvánvaló váljék számun szá munkra kra ez a té tény. ny. A recep receptor torok ok nincs nincsene enek k hel helyhe yhezz köt kötve ve:: megle meglehe hetős tősen en pont po ntos os ké képe pett kapu kapunk nk róluk róluk,, ha ap apró ró,, a se sejt jt mélyé mélyébő bőll a fe fels lszí zínr nree bukk bukkan anóó taviró tav irózsa zsalev levele elek k formáj formájába ában n képze képzeljük ljük el őket. őket. A taviró tavirózsá zsához hoz hasonl hasonlóan óan a receptorok gyökerei is a mélybe nyúlnak, egészen a DNS-t rejtő sejtmagig. A DNS rengeteg, sőt valószínűleg végtelen számú különféle üzenetet küld a test többi részébe, következésképpen következésképpen folyamatosan új receptorokat növeszt, és indít útnak a sejtfal felé. A receptoroknak nincs meghatározott számuk vagy meghatározott helyük a sejtfalon, és valószínűleg bármilyen üzenet vételére behangolódhatnak. – 77 –

 

Előfordulhat, hogy a sejtfalon éppoly kevés ilyen tavirózsalevelet találunk, akár egy befagyott tavon, de az is megtörténhet, hogy úgy dúskál bennük, mintha éppen június közepét írnánk. A re rece cept ptor orok okka kall ka kapc pcso sola latb tban an csak csak eg egye yetl tlen en do dolo logg álla álland ndó, ó, mégp mégped edig ig a kisz kiszám ámít ítha hata tatl tlan ansá ságu guk. k. A tu tudó dóso sok k pé péld ldáu áull ne nemr mrég égib iben en fe felf lfed edez ezté ték, k, hogy hogy a depresszióban szenvedő személyek agyában abnormális mennyiségben termelődik depresszióban az imipra imipramin min nev nevű ű neu neurot rotran ransz szmit mitter ter.. Amikor Amikor megviz megvizsgá sgáltá lták k az imipra imipramin min rece recept ptor orok ok elos eloszl zlás ását át,, megd megdöb öbbe benv nvee ta tapa pasz szta talt lták ák,, hogy hogy az azok ok nem nem cs csak ak az agysejteken, de a bőrsejteken is megtalálhatóak. Vajon miért állít elő egy bőrsejt egy „mentális molekulához” illő receptorokat? És mi közük van e receptoroknak a depresszióhoz? E kérdésre elfogadhatónak tűnik az a válasz, hogy a depressziós személyek testük minden egyes részében depressziósak; úgymond szomorú az agyuk, a bőrük, a májuk és így tovább. (Hasonló ez ahhoz, mint amikor a nyugtalanságra panasz pan aszkod kodóó pác pácien iensek seken en vé végze gzett tt viz vizsgá sgálat latok ok azt mut mutatt atták ák ki, hogy hogy az ilyen ilyen bete be tege gek k agyá agyába ban n és mell mellék ékve vesé séjé jébe ben n szok szokat atla lanu null maga magass az epin epinef efri rin n és a norepinefrin koncentrációja, és ugyanez elmondható volt az illetők vérlemezkéire is – azaz a páciensek pácienseknek nek még a trombocitáik is nyugtalanok voltak.) Roppant kiábrándító lehetett az orvosok számára, amikor felismerték, mennyire össz ös szet etet etté té kezd kezd váln válnii ez az eg egés észz dolo dolog. g. A skiz skizof ofré réni nia, a, a depr depres essz szió ió,, az al alko koho holi lizm zmus us,, a ká kábí bító tósz szer er-f -füg üggő gősé ségg és egyé egyéb b re rend ndel elle lene ness sség égek ek gyor gyorss meggyó yóggyításába vetett reményeik a hetvenes évek közepére mind szertefoszlottak – és mindez alig néhány évvel azután történt, hogy 1973-ban először sikerült izolálniuk az eredeti endorfinvegyületet. Ma, amikor már kezdjük sejteni, milyen rugalmasak is valójában az üzenetközvetítő molekulák, úgy tűnik, nagyobb akadály tornyosul elénk, mint valaha. Ha elgo elgond ndol olko kodo dom m ez ezen en a pr prob oblé lémá mán, n, fe fell kell kell te tenn nnem em magam magamna nak k egy egy jó jóva vall mély mé lyeb ebb b ké kérd rdés éstt is is:: va vajo jon n ké képe pese sekk-ee a gy gyóg ógys ysze zere rek k elűz elűzni ni az emlé emléke keze zett kísé kísért rtet etei eit? t? Sa Sajá játt ta tapa pasz szta tala lato tom m az aztt mo mond ndat atja ja ve vele lem, m, hogy hogy nem: nem: túl túl sok, sok, gyógys gyó gyszer zerek ekkel kel „m „megg eggyóg yógyít yított ott”” de depre press ssziós ziós beteg beteget et lát láttam tam,, akik akik tovább továbbra ra is egyf eg yfaj ajta ta to tomp mpa, a, be bete tege gess ér érzé zést st áras áraszt ztot otta tak k ma magu gukb kból ól.. Ahel Ahelye yett tt,, hogy hogy a gyógyszerekben bíznánk, először is azt kell kiderítenünk, hogyan kerültek ezek a beteg emlékek a páciens kémiai rendszerébe. Hiszen e nem anyagi természetű – 78 –

 

emlékek jelenléte emlékek jelenléte telje teljesen sen nyilv nyilvánval ánvaló; ó; lehe lehet, t, hogy éppen éppen egy adott adott molekulát molekulát lovagolnak meg, de a létük nem ettől függ. Jó példa erre a következő eset. Walter a hatvanas évek Bostonjának utcáin nőtt fel, így alaposan kijutott neki az akk kkoori rib ban a körny örnyéékre költö öltözző fe feke kettéket fo foga gad dó gyűl gyűlöl öleetb tbőől. Ho Hogy gy elmeneküljön a gyűlölet és az őt egész életében üldöző nincstelensé nincstelenségg elől, belépett a seregbe, és hat hónap múlva már Vietnamban találta magát. Harcolt, és túlélte a hábo háború rút, t, ám am amik ikor or két két év évve vell késő később bb lesz leszer erel elt, t, már már a hero heroin in fo fogs gság ágáb ában an vergődött – ezt a szert számos katona használta, hogy elviselhetőbbé tegye a háborút. Jó néhány katonával ellentétben Walternek a leszerelése után sem volt semm se mmii ok oka a ar arra ra,, hogy hogy fe felh lhagy agyjo jon n a kábí kábító tósz szer er-f -fog ogya yasz sztá táss ssal al,, mí mígg végü végüll a rendőrség elkapta, a bíróság pedig kórházi elvonókúrára ítélte. Ilyen körülmények között ismertem meg őt. Az elsődleges célunk az volt, hogy méregtelenítsük Walter szervezetét. A dolgok bevett rendje az lett volna, hogy ezután egyszerűen kilép az ajtón, és visszatér az utcára utc ára,, ám kó kórhá rházi zi tartóz tartózko kodás dása a ala alatt tt egyre egyre gyakra gyakrabb bban an keres kerestem tem fe fell őt, és egy gyéértelművé vált számomra, ra, hogy kivételes les emberrel van dolgom. Kétségbeesettsége ellenére is úgy tűnt, hogy még nem emésztette fel teljesen a belsejében tomboló erőszak, és bátran harcolt rossz szokása ellen. Barátságot kötöttünk, és örömmel láttam az előrehaladását: egy évvel a kúra után továbbra is fix állása volt, és boldogan mesélt nekem normális életéről, amire mindig is vágyott, és amit olyannyira szeretett. Aztán valami egészen különös dolog történt. Egy nap Walter autója elromlott, így hónapok óta először kénytelen volt metróval munkába menni. Felszállt a dorchesteri járatra, ahol öreg, zörgő és sivító vonatok közlekednek. Egyszerűen gyűlölte ezt a zajt, de képtelen volt figyelmen kívül hagyni a zörejeket, ráadásul  július volt, és a ventilátor sem működött. Csak néhány percet töltött el a forró, fojtogató levegőjű kocsiban, de máris elviselhetetlennek találta a dolgot. Először csak kellemetlenül érezte magát, aztán egyre zaklatottabb lett, és mire leszállt, valami egészen vad és irracionális érzés lett úrrá rajta, amely ellen semmit sem tudott tenni. Amikor két nappal később találkoztunk, Walter már újra a heroin rabja volt, és ez alkalommal szinte semmi hajlandóságot nem mutatott feladni szenvedélyét. Vajon mi történt ezzel az emberrel? Erre a „metróbalesetre” egyszerűen nem létezik léte zik kielégítő kielégítő kémiai kémiai magyaráza magyarázat. t. Elké Elképzel pzeltem, tem, amint amint ott állt hajs hajszálcs zálcsíkos íkos öltönyében, magabiztosan élve az új életét, ám aztán fel kell szállnia ugyanarra a – 79 –

 

metróra, metrór a, ame amelye lyen n még zavaro zavaros, s, drogfü drogfüggő ggő koráb korában an utazot utazott. t. Múltja Múltja hirtel hirtelen en viss vissza zaté tért rt az em emlé léke keze zett va vala lame mely ly álno álnok k ke kerü rülő lőút útjá ján, n, és ma magá gáva vall ho hozt zta a a heroinéhséget is. De vajon hol rejtőzött ez a vágy az elmúlt egy évben? Úgy tűnik, valami val amilye lyen, n, az orv orvost ostudo udomán mányy ált által al még még csak csak mostan mostanába ában n vizsgá vizsgált lt módon módon a sejtek emlékei túlélhetik magukat a sejteket. Egy ado adott tt ponto ponton n a tes testel telmé mében ben val valaho ahogy gy össze összeáll áll ké kétt dolog: dolog: egy darabk darabka a információ és egy darabka anyag. Az információ élettartama meghaladja a vele tá társ rsul ulóó an anya yagé gét, t, és ahog ahogyy a szén szén-, -, ox oxigé igénn-,, hi hidr drog ogén én-- és nitr nitrog ogén énat atom omok ok vándormadarakként keresztülörvénylenek a DNS-ünkön, csak azért pihenve meg egyeg y-eg egyy pe perc rcre re,, ho hogy gy aztá aztán n újra újra to tová vább bbál állj ljan anak ak,, az an anya yagg megv megvál álto tozi zik, k, ám valahogyan megmarad egyfajta szerkezet, amely csak a következő atomokra vár. A DNS valójában soha egy milliméter ezredrészével sem mozdul el a maga precíz struktúrájában, mivel mind a hárommillió genom – azaz a DNS-ben található információegység – emlékszik arra, minek hol van a helye. E tény alapján fel kell ismernünk, hogy az emlékezet nyilvánvalóan állandóbb az anyagnál. Akkor hát mi is vajon egy sejt? Nem más, mint egy emlék, amely némi anyagot épített maga köré, egy sajátságos mintát hozva létre ezáltal. Testünk csupán az a hely, amelyet az emlékezet az otthonának nevez. Bár a kémiai intelligenciáról jelenleg ismert információk fényében nehéz vitába szál szálln lnii e ko konk nklú lúzi zióv óval al,, az orvo orvost stud udom omán ányy mégi mégiss maka makacs csul ul taga tagadj dja a ezt ezt a következtetést. Például általánosan elterjedt az a hit, miszerint az alkohol, a dohányzás vagy a kábítószerek rabságában szenvedő emberek egyfajta „kémiai függős füg gőségb égben en”” sze szenve nvedne dnek, k, aza azazz a se sejtj jtjeik eik „rá „rákap kaptak tak”” az ado adott tt anyago anyagokra kra.. Ha azonban megvizsgáljuk a test biokémiai folyamatait, azt tapasztaljuk, hogy a heroin vagy a nikotin pontosan ugyanolyan receptorokat tölt be a sejtfalakon, amil am ilye yene nekk kkel el mind mindan anny nyia ian n rend rendel elke kezü zünk nk,, azaz azaz a szen szenve vedé dély lybe bete tege gekn knek ek nincsenek abnormális „éhséget” tanúsító receptoraik. Hasonlóképpen, az elhízott emberek gyomorfala sem rabja az ételnek, hanem egyszerűen csak elfogadja azt. Úgy tűnik, az igazság az, hogy valójában a sejtek addiktív anyagokkal kapcsolatos emlékezete válik szenvedélybeteggé, szenvedélybeteggé, és állítja elő az újab újabb b és újab újabb b el elto torz rzul ult, t, a sajá sajátt gyen gyenge gesé ségé gétt tükr tükröz özőő sejt sejtek eket et.. Csak Csakis is materialista látásmódunk miatt van az, hogy mindig kizárólag magukat a sejteket vizsgáljuk. (Ezek a káros emlékek akár öröklődhetnek is, hiszen az addikció gyakran egész családokra jellemző, ám még ha létezik is egyfajta sajátságos „függőségi gén”, akkor is a DNS-t az adott gén megnyilvánítására késztető, nem – 80 –