Konrad Halbig - Karin Schnellbach: Lélegezz helyesen!

Tartalom Előszó Bevezető A lélegzés hatása és működése Levegő nélkül nincsen élet A légzési ciklus Tudattalan légzés Tudatos lélegzés Hasi vagy mellkasi légzés? Teljes légzés

Légzés és mozgás Nagy levegő Szabad teljes légzés Gyakorlatok a helyes lélegzéshez

A hang a lélegzet szárnyán száll Hangterjedelem A hang hatása Hangszínek A hang csengése a hangulatról árulkodik Éneklés Hangrezgés Hangfeszültség

9 11 13 13 14 17 18 20 23 23 24 25 25 27 27 27 28 29 30 31 33

A lélegzés érzelmi aspektusa A lélegzet: az érzelmek tükre Többé ne féljünk a félelemtől! A félelem szertartása A félelem megbénítja a testet A félelem formái A félelem kezeléséről

Stressz és kiégettség Hogyan keletkezik a stressz? Kiégettség Kortünet a stressz és a kiégettség? A stressz veszélyforrásai Szükségünk van stresszre? A stressz kezeléséről Az érzékiség értelme Mi az a tantra? A tantra és a tudatos lélegzés Szexuális lélegzés

Rebirthing – egy teljes körű légzésterápia Hogyan fedezte fel Leonard Orr a hatékony légzésmódot? A rebirthing felfedezése

Mi az a rebirthing? Hatás minden területen A sürgető kényszer Az öt gátló tényező A gondolatok ereje Affirmációkkal történő támogatás Az affirmációk használata Segítséget jelentő vezérgondolatok

35 35 39 40 43 46 49 54 54 56 58 60 62 63 66 67 68 69 71 71 72 76 77 78 79 92 94 101 110

Éves cél Az életcél Hogyan zajlik egy rebirthing-ülés? Előkészületek Az ülés menete Hiperventiláció De mi megy végbe a testben? A belső blokádok A víz A rebirthing és a víz Hideg vizes rebirthing Meleg vizes rebirthing Meleg és hideg vizes rebirthing

113 117 123 123 125 127 128 129 131 132 136 138 140

A tibeti szerzetesek és a NASA Az érzelmek kezelése

141 141 143 144 146 149 149 154 157 157 159

Egy rövid utószó – és hogyan tovább?

163

Légzés és spiritualitás Meditáció és légzés A meditáció fajtái Hogyan meditálunk? Néhány téma, amelyen érdemes meditálni

A prána és az életerő esszenciája Pránajáma A kundalini-erő

Tibeti légzéstechnikák

Előszó

Előszó Amikor 1992-ben első légzéstechnika-könyvem megjelent, egy könyvesboltban dolgoztam kisegítőként, kisebb-nagyobb rendszerességgel. Emlékszem, mindig kalapálni kezdett a szívem, amikor valaki az én könyvemet emelte le a polcról, és beleolvasott. Némelyek hamar visszatették a helyére, mert alighanem úgy vélekedtek: persze-persze, fontos a légzés, de engem most jobban érdekelne olyasmi, ami azzal foglalkozik, hogy mikor és hogyan találom meg a nagy szerelmet, hogyan lesz új munkahelyem, új lakásom, vagy miként oldom meg az anyagi gondjaimat, hogyan tudom könnyen és alaposan kipihenni magamat, és miből meríthetnék erőt… később aztán majd a légzéssel is foglalkozom. Garantálom olvasóimnak, hogy ha a könyvben bemutatott gyakorlatokat kipróbálják, ezeket a célokat is hamarabb elérik majd! Lehet, hogy nem hisznek nekem. Erre mindössze annyit mondhatok, hogy én mindegyikkel kísérletet tettem. Helyes légzéssel az ember kiegyensúlyozottabbá válik, visszatér az életereje, öngyógyító erői újjáélednek, idegzete megerősödik. Testében gyorsabban regenerálódnak az ideg- és egyéb sejtek. Vérébe friss oxigén kerül, szervezetéből kiürülnek a mérgek. A légzés felfrissíti és megfiatalítja a bőrt. A helyes légzés nagy segítséget jelent szülés közben, növeli a betegségekkel szembeni immunitást és ellenállóerőt. Egyszóval: a helyes légzés nagyban hozzájárul az egészség megőrzéséhez, s emellett erőt ad, növeli a teljesítőképességet és az ember élettartamát.

9

Előszó Aki még ennek ellenére is kételkedne, az tartsa vissza egyszer öt percig a lélegzetét, és meglátja, milyen fontos a lélegzés. Ám erre, hogy a lélegzés létfontosságú lehet, egyetlen tanár sem hívja fel figyelmünket az iskolában. Lélegezzünk, hogy egészségesek legyünk, lélegezzünk, hogy felszabaduljunk, hiszen természet adta jogunk, hogy élvezzük az életet. Ehhez segítenek hozzá a könyvben található gyakorlatok. Jó szórakozást hozzá!

10

Bevezető

Bevezető A lélegzet a szanszkrit nyelvben a „lélek” szóval rokon, amelynek megtestesítője a hindu vallásban Atman, az „osztatlan én”, avagy a „bennünk ható isteni erő”. Erejében a levegővel együtt belélegzett egyetemes életerő, a csi révén az egész világon minden részesül. A tao és a buddhizmus spirituális hagyományában a helyes lélegzés oktatása hosszú múltra tekint vissza. A légzést magas szinten művelő jógik a be- és kilélegzés között ezerig is el tudnak számolni, és a lélegzést olyan csendben és összpontosítással művelik, hogy a szájuk és orruk közé tartott tollpehely meg sem rezdül. A hatvanas évek folyamán a napsütötte Kaliforniában elkezdett kialakulni egy újfajta szemléletmód: kezdetét vette az újabb kezelési módok és a hagyományos keleti gyógymódok összeolvadása. A jóga, az akupunktúra és a hasonló eljárások ma már nálunk sem számítanak egzotikus hókuszpókusznak. Ugyanezen az úton jutott el Európába a rebirthing légzéstechnika is. A kaliforniai Leonard Orr a keleti légzéstechnikákból rendkívül hatékony nyugati gyógymódot fejlesztett ki. A lélegzés testileg, érzelmileg és szellemileg egyaránt hat. Ebben rejlik a titka. Aki jót akar magának, az a tu-

11

Bevezető datos légzéssel kezdheti. Ez nem jelenti azt, hogy minden panaszra a helyes levegővétel az egyetlen gyógyír. A lélegzés inkább afféle ősrégi házi szer, amely szerencsére mindig kéznél van. Ha tudatában vagyunk a lélegzésnek, észrevehetjük, hogy egész életünkben elkísér, akár egy jó barát, akire minden pillanatban számíthatunk. Aki megbarátkozik a lélegzéssel, látni fogja, hogy egész életének ritmusa, minősége megváltozik. A be- és kilélegzett levegő földünk minden élőlényével összeköt bennünket. Szervezetünk számára a tudatos lélegzés éppolyan fontos, mint a tudatos táplálkozás. Ha tudatosan lélegzünk, megtanulunk kapcsolatot ápolni magunkkal.

12

A lélegzés hatása és működése

A lélegzés hatása és működése LEVEGŐ NÉLKÜL NINCS ÉLET Ha nem venné körül bolygónkat oltalmazón az oxigénnel teli atmoszféra, nem volna élet a Földön. A levegő a másik három elemhez, a tűzhöz, a vízhez és a földhöz hasonlóan létfontosságú. Tűz nélkül nincsen világosság és meleg, föld és víz nélkül nincsen táplálék, levegő nélkül pedig nincsen lélegzetvétel. Oxigén hiányában az érzékeny agysejtek már három percen belül visszafordíthatatlan károsodást szenvednek. De nemcsak nekünk, embereknek van szükségünk levegőre a lélegzéshez, hanem a többi élőlénynek, az állatoknak és a növényeknek is. Néhány évtizeddel ezelőtt még senki sem aggódott a tiszta levegő miatt, hiszen az egyszerűen ott volt, létezett. Mégis alig száz esztendő móresre tanított bennünket. A belső égésű motorok feltalálásával, továbbá az autók és repülőgépek elterjedésével ugyanis drámaian megváltozott a helyzet. Városainkban régóta nehézfémek és gázok szennyezik a levegőt. A „jó levegő” ritka kinccsé vált.

13

Oxigén hiányában az érzékeny agysejtek már három percen belül visszafordíthatatlan károsodást szenvednek

A lélegzés hatása és működése

A légzési ciklus Minden lélegzetvétellel nagyjából fél liter levegő áramlik garatunkon keresztül a légcsőbe. A légcső alsó része a két fő hörgőbe ágazik el. A tüdőben mindkét fő hörgő kisebb hörgőkre, majd egyre kisebb, mikroszkopikus méretű ágacskákra oszlik. Olyan, akár egy fa, ágakkal és gallyakkal, ezért hörgőfának is nevezik. Egy egészséges ember mindkét tüdőlebenyében több mint 200 millió léghólyagocska található, amelyek összfelülete mintegy 100 négyzetmétert tesz ki. A hörgők végét – azaz a legvékonyabb ágacskákat – képező, levegővel telt kamrácskákat a legfinomabb hajszálerek szövik át. Ezekben a hajszálerekben megy végbe a gázcsere: a levegő oxigénje leadódik a vérbe, ahol vörös vértestek szállítják tovább a test szöveteibe. A vérkeringés még a test legeldugottabb sejtjébe is eljuttatja az oxigént. A sejtekben égési folyamat játszódik le, ez az úgynevezett anyagcsere: a táplálék energiává alakul át. Oxigén nélkül semmi sem égne el. Oxigén hiányában kialszik a tűz. A lélegzet úgyszólván a tüzelőanyagunk. Az égés melléktermékeként szén-dioxid keletkezik, amelyet az immár visszafelé áramló, sötétebb színű vér vesz fel és szállít vissza a léghólyagocskák hajszálereibe. Ott ismét lezajlik a gázcsere, és a felesleges „hulladékot” szén-dioxid és vízpára formájában kilélegezzük.

Száj- vagy orrlégzés Az ember normális esetben az orrán keresztül lélegzik. Aki folyamatosan a száján keresztül veszi a levegőt, annak valószínűleg légúti problémái vannak.

14

A lélegzés hatása és működése A levegőt már belélegzéskor megszűrjük. A finom szennyezőanyagok lecsapódnak a nyálkahártyán, a nagyobb részecskék az orrszőrökön akadnak fenn. A nyálkahártya nedvesebbé teszi a beáramló levegőt. A párásításban az orr egy vékony járatában haladó könnyfolyadék is részt vesz. A belélegzett levegőnek melegnek és nedvesnek kell lennie. Mielőtt beáramlana a tüdőszövetbe, fel kell oldani vízben. Az orrüregben találhatók a szaglómezők, amelyek ellenőrzik a levegő szagát. Ezért akarunk például ösztönösen ablakot nyitni, ha rossznak érezzük a levegőt.

orr garat

száj gége

légcső

tüdő

A tüdő egyszerű anatómiai ábrázolása

15

A lélegzés hatása és működése Megjegyzés Aki beszéd közben feltűnő gyakorisággal nyúl a vizespohárhoz, az minden valószínűséggel a száján keresztül lélegzik. Annak, aki az orrán keresztül szívja be a levegőt, nem szárad ki a gégéje.

Az orr anatómiai ábrázolása

Az orr feladata és működése Az orr kívülről látható része lényegesen kisebb, mint a belső rész, amely a szájpadlás felett helyezkedik el. Az orr külső része jobb és bal oldali orrüregből áll, amelyet az orrsövény választ el. Az orrkagylók mindkét orrüreget három járatra: felső, középső és alsó orrjáratra osztják. Jóllehet ez a három orrjárat a szájpadlás mögött

16

A lélegzés hatása és működése ismét összetalálkozik, a levegő örvénylő áramlásának hatására már itt eldől, hogy a belélegzett levegő a tüdő melyik részébe kerül majd. Mindenki volt már náthás, tehát mindenki tudja, milyen kellemetlen hatással van az orr eldugulása az egész közérzetünkre. Ha az orrunkon keresztül nem tudunk elegendő levegőt beszívni, gyakran nincs más választásunk, mint hogy a szájunkon keresztül lélegezzünk. De ha olyan helyzet adódik – például testedzésből vagy munkából adódó fizikai erőfeszítés vagy lelki feszültség –, amikor a szervezetnek nagyon sok oxigénre van szüksége, sokszor érdemes szájon át is lélegezni, hogy így nagyobb mennyiségű levegőt használhassunk fel.

Tudattalan légzés A légzőközpont az úgynevezett autonóm idegrendszerhez tartozik, amely a szervezet összes tudattalan folyamatát szabályozza, ideértve a szívverést és az emésztést is. Ez a légzőközpont sok különálló idegsejtből áll, és az agytörzs részét képező nyúltagyban helyezkedik el. Ezeknek a sejteknek az ingerlése a légzőizomzat összehúzódását és elernyedését váltja ki. A légzőközpontra ható ingerek gyakorisága többek között a vér pH-értékétől, a hőmérséklettől és az érzékszervi ingerektől függ. Hidegben gyorsabban lélegzünk, hogy több energiát termeljünk; egy jóleső, meleg fürdő ellenben lelassítja a légzést, ezért megnyugtatóan hat. Izgalmi állapotban gyorsabban lélegzünk, ijedtünkben viszont eláll a lélegzetünk.

17

A lélegzés hatása és működése

Az elsőtől az utolsó lélegzetvételig

Az ember nyugalma és érettsége lélegzésének módjából is megállapítható

Egy felnőtt normális körülmények között percenként 12–16 lélegzetet vesz, ez naponta nagyjából 20 ezer lélegzetvételt jelent. Az Indiából származó hatha-jóga szerint minden élőlénynek egy bizonyos mennyiségű lélegzetvétel áll rendelkezésére, és ha ezt elhasználja, vége az életének. Ezért tanítják a légzésiskolák a lassú lélegzést. Ez az állítás természetesen nem nyert igazolást, mégis elképzelhető, hogy a mély, lassú lélegzetvételek – a felületes, kapkodó lélegzés helyett – meghosszabbíthatják az életet. Az ember nyugalma és érettsége lélegzésének módjából is megállapítható. A lélegzetvétel lehet rövid és izgatott, mohó vagy elhamarkodottan kapkodó, ráadásul nyitott szájon át történő, vagy hosszú hullámokban áramló, a tenger hullámzásának erejéhez hasonlatos. A szellem formálja meg a testet és a lélegzetet, írja Werner Zimmermann Kräfte des Atems (A lélegzet erői) című könyvében.

Tudatos lélegzés A légzésben az a különleges, hogy akaratlagosan és akaratlanul is működhet. Alvás közben vagy kómás állapotban automatikusan lélegzünk. De akaratunk erejével bármikor visszatarthatjuk egy időre a lélegzetünket, illetve mélyebben, gyorsabban vagy egyszerűen másképpen lélegezhetünk. Már az ókorban rájöttek arra, hogy a tudatos lélegzésre való képességet kihasználhatják. Felismerték, hogy a lélegzés a testi, szellemi és lelki fejlődés eszköze is lehet.

18

A lélegzés hatása és működése A keleti légzésiskolák vagy légzésterápiák ismerői és művelői között ma is csak elvétve találni olyat, akinek gondjai volnának a lélegzéssel. Ellenkezőleg: a különféle légzéstechnikákat gyakorlók nagyon is ügyelnek szellemi és testi egészségükre, lelki gyarapodásukra. Különösen modern iparosodott társadalmunkban a rossz szokások gyakran közvetlen kapcsolatban állnak a légzésmóddal. Ugyanis éppen a nyugati világban tapasztalható gyakran főként a rossz testtartásból, illetve helytelen táplálkozásból eredő felületes és elégtelen légzés. A rossz szokásokban mégis az a jó, hogy felhagyhatunk velünk, ha erre valóban rászánjuk magunkat.

Megjegyzés Mély légzéssel fokozzuk az oxigénfelvételt és a légzés közben keletkező „melléktermékek” leadását. Testünk méregtelenítése 70 százalékban a kilégzéssel történik, 20 százalékban a bőrünkön keresztül, ám a mérgeknek csupán 7 százaléka távozik a vizelettel, és 3 százaléka a széklettel.

A légzőizmok Milyen izommozgásokkal szabályozhatjuk a lélegzetünket? A legfontosabb légzőizom a rekeszizom, ez a szélesen ívelt izomlemez, amely a mellüreg felé boltosul. A rekeszizom a mellkas három legalsó bordájához tapad, és elválasztja egymástól a has- és a mellüreget. A rekeszizmon kisebb nyílások vannak, amelyeken erek és idegek haladnak át. A rekeszizom lélegzés közben fel-le mozog, akár egy membránpumpa. Amikor lefe-

19

A lélegzés hatása és működése lé mozdul, megnő a mellüreg térfogata, miáltal levegő áramlik a tüdőbe. Vagyis korántsem aktívan szívjuk be a levegőt, hanem izommozgással növeljük vagy csökkentjük tüdőnk térfogatát. A légzésben részt vevő további izmok a bordaközi izmok. Ezek összehúzódásukkal oldalirányban növelik meg a mellüreg térfogatát.

Hasi vagy mellkasi légzés? A kisbabák még teljes légzéskapacitásukat kihasználják. Az évek folyamán azonban légzésünk egyre felületesebbé és egyoldalúbbá válik. Ehhez a nevelés („Szedd össze magad!”), az iskolában üléssel szerzett rossz testtartás és a mozgáshiány mind hozzájárul. A légzésnek két fő fajtáját különböztetjük meg: a mellkasi és a hasi légzést. Ezzel szemben kevésbé ismert a bordaközi légzés – amelyet valahol a hasi és mellkasi légzés között képzelhetünk el –, valamint a hátlégzés. Azt mondjuk, hogy az ember testből, szellemből és lélekből áll. Ebben a hármasságban a szellemet gondolkodó, tervező és elemző erőnek, a testet pedig kivitelező szervnek tekintik. Ám a testet és a szellemet összekötő lélek nélkül egyik sem volna képes működni. Mégis mi köze ennek a lélegzéshez? A válasz nagyon egyszerű. A tüdőnek három területét különböztetjük meg: a felsőt, a középsőt és az alsót, és ennek megfelelően létezik mellkasi, bordaközi és hasi légzés is. A materialista, aki két lábbal áll a földön, túlnyomórészt a hasából lélegzik. A hasi légzést folytatók között kirívóan sok a férfi. Az inkább szellemi beállítottságú

20

A lélegzés hatása és működése emberek, de a félősek is, főként mellkasból lélegeznek. A bordaközi légzést, amelynek ezt a kettőt kellene összekapcsolnia egymással, gyakran elhanyagolják.

Megjegyzés A szűk ruházat akadályozza az egészséges lélegzést. A derékszíj, a szoros nadrág- és szoknyaderék elszorítja a hasat, amelynek lélegzéskor akadálytalanul kellene tágulnia. Ezáltal a test úgyszólván két félre oszlik, ez pedig rendkívüli mértékben megnehezíti a légterek egyesítését. A következő gyakorlat segít értelmezni az egyes légterek fogalmát:

Az egyes légterek a) Hasi légzés Feküdjünk hanyatt az ágyra, vagy ami még jobb, egy takaróra a padlón. Nyakszirtünket támasszuk alá egy kispárnával, hogy nyakunk ne hajoljon meg túlságosan, térdhajlatunk alá pedig annyi párnát tegyünk, hogy hátunk teljes hosszában az aljzathoz simuljon. Mindkét kezünket helyezzük nyitott tenyérrel köldökünk magasságában a hasunkra, és lélegezzünk úgy, hogy belégzéskor hasunk előredomborodjon, kilégzéskor pedig visszasüllyedjen. Csak az orrunkon keresztül lélegzünk. Kilégzés után várjuk meg, amíg testünk magától belélegez.

b) Mellkasi légzés Jobb kezünket helyezzük a mellkasunkra, és lélegezzünk úgy, hogy mellkasunk a jobb kezünk alatt emelkedjen

21

Lélegzés közben ügyeljünk arra, hogy se a vállunkat, se a medencénket ne húzzuk fel

A lélegzés hatása és működése és süllyedjen. A hasunkon pihenő bal kezünknek most nem szabad megmozdulnia. Jobb kezünket helyezzük más pontra is a mellkasunkon. Akár mellkasunk legfelső részéből, a kulcscsont magasságából is lélegezhetünk.

c) Bordaközi légzés Kezünket jobbról-balról támasszuk az oldalunknak, valamivel a derekunk fölött. Ujjaink lefelé mutassanak, tenyerünk legyen a bordákon. Most lélegezzünk úgy, hogy mellkasunk a két kezünk alatt oldalirányban táguljon. Ha nem sikerül, próbáljuk meg álló helyzetben, előredöntött törzzsel. Ebben a testtartásban sokkal könnyebben fog menni, mert hasunk és mellünk ebben a helyzetben kevésbé tud mozogni.

d) Ágyéki vagy hátlégzés Ehhez a gyakorlathoz feküdjünk hasra, fejünket fordítsuk oldalirányba. Egyik kezünket tegyük a hátunkra, kevéssel a farkcsont fölé. Belégzéskor ügyeljünk arra, hogy se a vállunkat, se a medencénket ne húzzuk fel. Az ágyékban és a hátban kisebb a légtér, ennek ellenére kezünkkel jól kivehetően éreznünk kell a légzőmozgást. A gyakorlatok elvégzése után már jobban tudatában leszünk testünk légtereinek és a hozzájuk tartozó izommozgásoknak. Talán arra is ráérzünk, hogy a légzés melyik fajtája megy könnyebben, és melyiket kellene még gyakorolnunk.

22

A lélegzés hatása és működése

Teljes légzés Ha megtanultuk könnyedén mozgatni az egyes légtereket, a teljes légzés is sikerülni fog. Minden lélegzetvételnél a teljes légzés a cél, még ha nem gondolunk is rá.

LÉGZÉS ÉS MOZGÁS Szervezetünk minden fokozott mozgás során, például testedzés közben eleve mélyebb lélegzést igényel, hogy elegendő mennyiségű oxigén jusson a vérbe. Civilizált világunkban normális körülmények között általában minimális a mozgásunk. Ez kényelmes ugyan, de rendkívül egészségtelen. A felületes, azaz helytelen lélegzés mifelénk manapság egyfajta civilizációs betegséggé vált. Ezért ma is meg kellene szívlelnünk a régi alapszabályt, amely kimondja, hogy mindennap legalább egyszer anynyit kellene mozognunk, hogy igazán lihegjünk és kiizzadjunk. Erre sort keríthetünk akár egy tornateremben, akár a mindennapi házimunka során, akár lépcsőmászással.

Mi történik mozgás közben a testben? Mozgás hatására felgyorsul a vénás vér visszaszállítása, mivel a mozgáskor történő izom-összehúzódások révén kipréselődnek az izmok között elhelyezkedő vénák. Ezenkívül a testi erőfeszítés a szívet és a tüdőt is edzi. Egy felnőtt ember oxigénfelhasználása nyugalmi helyzetben nagyjából negyed liter percenként, de kiemelkedő sportteljesítmény esetén elérheti akár a percenként húsz litert is. Ezt a mennyiséget a megnövekedett tüdőventiláció,

23

A lélegzés hatása és működése mélyebb be- és kilégzés, a tüdő hajszálereinek kitágulása és a véráramlás felgyorsulása teszi lehetővé. Az egészséges ember elegendő tartalékkal rendelkezik tüdejében ahhoz, hogy még komoly testi erőfeszítés esetén se fogyhasson ki az oxigénből.

Nagy levegő A rendszeres sporttevékenység jelentősen megnövelheti a tüdő oxigénfelvevő képességét

Rendszeres sporttevékenység esetén a tüdő oxigénfelvevő képessége jelentősen megnövekedhet. Aki nem sportol, az csupán a belélegzett levegőben található oxigén 3 százalékát hasznosítja, míg egy élsportoló 8 százaléknyi oxigént használ fel. Tehát ha rendszeresen sportolunk, szervezetünk teljesítőképessége megnövekszik, és felkészültebbé válik azokra a helyzetekre, amikor rövid ideig több oxigénre van szükségünk, például izgalmi állapotban vagy erőkifejtés esetén. A „nagy levegő” kifejezés eredetileg erre a képességre vonatkozott. Egy sportolónak a szíve is gazdaságosabban működik, mivel egy dobbanással nagyobb mennyiségű vért pumpál keresztül az érrendszeren, és ezáltal lassabban kell vernie.

A levegő visszatartása A rendszeres testedzés segít megőrizni a szervezet teljesítőképességét

Csupán néhány sportágban van szükség a levegő viszszatartására, mint például az íjászatban, ahol a lövés pillanatában az íjász visszatartja a lélegzetét, hogy teste tökéletesen nyugodt maradjon, vagy a súlyemelésnél, ahol a lélegzet visszatartásával a rekeszizmot is erőkifejtésre használják. Az viszont rendszerint csupán rossz szokás, hogy testi erőkifejtéskor visszatartjuk a lélegzetünket, például amikor valami nehezet emelünk fel.

24

A lélegzés hatása és működése

Szabad teljes légzés A mély teljes légzés legtermészetesebb kivitelezési módja a sporttevékenység, a mozgás és a szex. Csodálatos érzés fizikai erőfeszítés után a földön heverni, és érezni, ahogyan a belélegzett levegő szinte átmossa az egész testünket. Régen az ilyen fizikai igénybevétel még a mindennapok része volt. Jelenkori életünk azonban túlnyomórészt klimatizált helyiségekben zajlik. Szoros ruházatot hordunk (szűk nadrágot, nyakkendőt és egyebeket), túlságosan sokat ülünk, a kelleténél többször utazunk gépjárművel, és kipufogógázokat, valamint nagy mennyiségű ózont lélegzünk be. De azok sincsenek szerencsésebb helyzetben, akik nem irodákban ülnek, hanem kétkezi munkát végeznek. Rájuk nézve nem csupán a rossz testtartásban végzett egyoldalú mozgássorok jelentenek veszélyt, hanem gyakran vegyi anyagoknak is ki vannak téve, vagy egészségre ártalmas gázokat kell belélegezniük.

Gyakorlatok a helyes lélegzéshez Annak érdekében, hogy a jelen viszonyaink közepette már-már elkerülhetetlenné váló helytelen, felületes légzésnek valamelyest ellene tegyünk, érdemes kétóránként olyan gyakorlatot végeznünk, amely kissé felélénkíti légzésünket.

Gyakorlatok autóban ülők számára Ha autózás közben egy kis szünetet tartunk, rögtön kedvünk támad egy kicsit kinyújtózkodni. De még jobb, ha

25