Ökológiai Állattartás 1-2

 

FEN FENNT NTARTHA ARTHATÓSÁG TÓSÁG A MEZŐGA MEZŐGAZDASÁGBAN ZDASÁGBAN  •

•

A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egy ága – élelmiszer és alapanyag előállítás  DE! Agrobiznisz  –

 –

 –

•

ellátó ágazat (műtrágya, növényvédőszer, gépek stb.) nyersanyagtermelés élelmiszeripar, élelmiszerkereskedelem

Termeléshez az adottság versenyelőny – ki kell használni  –

hatékonyság, koncentráció

 

FEN FENNT NTARTHA ARTHATÓSÁG TÓSÁG A MEZŐGA MEZŐGAZDASÁGBAN ZDASÁGBAN  •

A hatékony, versenyképes fenntarthatóság  –

 –

 –

 –

 –

•

•

termelés

alternatívája  – 

értékes, egészséges termék energiatakarékosság környezetterhelés csökkentése a vidéki élet az agrikultúra megőrzése megőrzése   munka, jövedelem sok embernek

Globális – lokális ellentéte DE! Helyi lakosság, helyi élelmiszer – megoldás a BIO  –

nem bio biznisz

 

FEN FENNT NTARTHA ARTHATÓSÁG TÓSÁG A MEZŐGA MEZŐGAZDASÁGBAN ZDASÁGBAN 

•

•

•

•

Amit a környezetbe bocsátunk, nem haladhatja meg a befogadó képességet Amit kitermelünk, nem haladhatja meg az újratermelő  képességet Nem megújuló felhasználása annyi, amennyit helyettesíteni tudunk Közgazdászok vitája  – gazdasági növekedés, gazdasági egyensúly

 

FE FENNT NNTART ARTHA HATÓ TÓ GAZ GAZDÁLK DÁLKODÁS ODÁS •

•

•

Web Jackson – genetikus fogalma, 1978 A jelen generáció igényeinek kielégítése a következő generáció esélyének csökkentése nélkül G. H. Bruntland – 1987  –

 –

 –

•

a jelen szükséglete – a jövő lehetősége  a szükséglet mindenkinél más az alapvető szükséglet – pazarló

ENSZ Brundtland Bizottság (1987)  –

 –

 –

a felszín alatti vizek tisztasága a természet önmegújuló, de működését biztosítani kell  a természet és az emberi emb eri szabadság összehangolása

 

A FFENNT ENNTARTHA ARTHATÓSÁG TÓSÁG FORMÁI FORMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN  •

•

•

A fenntarthatóság fenntarthatóság három pillére: gazdaság, társadalom, környezet A fenntarthatóság formái: erős és gyenge  Gyenge  –

 –

•

a három pillér összege nem változik, de átalakul egymással helyettesíthető (természetpusztítás - gazdasági előny miatt)

Erős   –

 –

 –

fő rendszer a környezet  alrendszer a társadalom a társadalomban a gaz gazdaság daság az igény kielégítésére

 

GYENGE FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN 

Gazdaság

Társadalom

Környezet

 

ERŐS FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN  Környezet Társadalom

Gazdaság

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS LÉTREJÖTTÉNEK OKAI

•

A 20. századig nincs értelme – mind ökológiai volt  –

•

DE! a költségek emelkedése indokolta a változtatás változtatástt

Változások a termelésben  –

 –

 –

 –

 –

 –

mennyiségi szemlélet ipari jelleg erősödése  termőföld racionalizálás  túlzott trágya és növényvédőszer felhasználás monokultúrák fehérje túltáplálás

 

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS FOGALMA •

• • • • •

•

Szintetikus műtrágya,  növényvédőszer nélküli, természetes biológiai ciklusokon ci klusokon alapuló gazdálkodás gazdálkodás Nem ugyanaz, mint a hagyományos Nem kell visszatérni az 50-100 évvel ezelőtti technológiához A hagyományos korszerű alkalmazása Hazai jogszabályban – ökológiai Lehet még: bio, alternatív, reform, natúr, integrált, vegyszermentes, vegysz ermentes, biodinamikus, DEMETER

A jogszabályoknak, rendelkezéseknek, előírásoknak  megfelelő gazdálk gazdálkodási odási gyakorlat

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI •

• •

• •

Főleg helyi forrásra alapozó zárt gazdálkodás  Az input minimalizál minimalizálása ása A veszteség csökkentése Minimális hulladék, szennyeződés, kimosódás  A talaj termékenységének hosszútávú fenntartása  –

 –

 –

•

Az állatok fiziológiai, etológiai igényének kielégítése  –

 –

•

műtrágya növényvédőszer nélkül tudatos vetésforgóval (mélyen gyökerező, talajtakaró, pillangós növények) a talajélet aktivitásának fokozása fokozása takarmányozási előírások – kevés emberi fogyasztásra is alkalmas takarmány felhasználás tenyésztés – tenyésztés  – ellenálló képesség, hasznos élettartam él ettartam

Magas tápértékű élelmiszer előállítás 

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI •

A termelők számára megélhetést biztosít   –

•

•

 jövedelem,, bizto  jövedelem biztonság, nság, helyben helybenmara maradás dás

A vidéki környezet, élőhely megőrzése  A lezárt ciklusok végén a környezet környezet állapota olyan, vagy jobb mint a ciklus elején

 

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS ELŐNYEI 

•

•

•

•

A talaj védelme A felszíni és felszín alatti vizek védelme

Növekvő biodiverzitás Tájvédelmi előnyök 

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELŐNYEI  •

Egészséges – biztonságok termék – fogyaszt fogyasztói ói bizalom  –

•

Energiatakarékos Energiatakarék os felhasználás – megújuló energia  –

•

DE! költséges

Mezőgazdasági kultúra, régi értékek, helyi sajátosságok megőrzése   –

•

DE! termeléscsökkenés

Biodiverzitás megőrzése – kevésbé versenyképes fajták fenntartása  –

•

DE! költséges

Terhelés csökkentés – műtrágya, növényvédőszer   –

•

DE! sok so k kistermelő, a nyereségvágy nyereségvágy,, mi mint nt kockázati tényező tényező 

DE költséges

Munkalehetőség Munkalehet őség – helybenmaradás

 

AZ ÖKOTERMÉK VÁLASZTÁSÁNAK OKAI •

•

•

•

•

•

Egészséges – értékes alkotók, adalékmentes Természetes és környezetbarát környezetbarát GMO mentes Állatjóléti szempont szempont Ízletes Fenntarthatóság

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKOD GAZDÁLKODÁS ÁS FŐ IRÁN IRÁNYZA YZATTAI  Fő képviselője

Kialakulás helye

Kialakulás ideje

Biodinamikus gazdálkodás

Steiner

Németország

1926

Organikus gazdálkodás

Howard

Egyesült Egyesül t Királyság

1940

Lady Balfour

Anglia

1950

Rusch és Müller

Svájc

1950

Lemeire-Boucher Lemeire-Bou cher

Franciaország

1950

Mollison és Holmgreen

Ausztrália

1970

Fukuoka

Japán

1970

Irányzat

Soil Association Szerves biológiai gazdálkodás Szerves biológiai gazdálkodás Permakultúra Fukuoka elmélet

 

BIODINAMIKUS GAZDÁLK GAZDÁLKODÁS ODÁS •

• •

• • •

Első világháború után – minőségromlás, betegségek (növény, állat)  Rudolf Steiner – antropozófia (építészet, gyógyászat, művészet)  erőhatások   Kozmikus erőhatások Waldorf iskolák – itt tanítják a módszert Elv – talaj – növény – állat - ember szerves egysége Német Birodalom  –

 –

•

Biodinamikus preparátumok  –  –

•

permeátumok felhasználása  – bioélelmiszer előállítás előállítás   1935 – 1935 komposztoltó  – cickaf komposztoltó – cickafark, ark, kamilla, csalán stb. permetezőszer – gyomok, rovarok kivonata

Németországi Németorsz ági biodinamikus módszer – DEMETER  –

elfogadott védjegy Magyarországon is

 

BIOLÓGIAI GAZDÁLK SZERVES BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ODÁS •

•

Svájci, német rendszer (Müller házaspár, Peter Rusch) 1946 – biotermékeket forgalmazó kisparaszti szövetkezetek  –

•

•

cél a minőség javítása és értékesítési lehetőség 

Nyugat-európai terjedés 1968 – Müller könyve: „„TTalajtermő képesség” alapmű 

 

SOIL ASSOCIATION •

•

•

•

•

1943 – Lady Balfour – Az élő talaj  Talaj – növény – ember (állat nincs!) Egészséges táplálkozás Kutatások, Kutat ások, információs rendszer kidolgozása Angliában napjaink legfőbb intézménye az ökogazdálkodásban

 

PERMAKULTÚRA •

•

Bill Mollison – Ausztrália „Állandó mezőgazdaság” mezőgazdaság”   –

•

Kölcsönhatások  –

 –

•

integrált, integr ált, az ember számára fontos ökológiai kapcsolatrendszer a talaj és a növények köz között ött a növény és az állatok között

Fontosabb elemei  –

 –

 –

 –

 –

szabad, illetve kötetlen tartás hagyományos baromfitart b aromfitartás ás méhészet hulladékok felhasználása takarmányk takarmányként ént vízi ökoszisztémák felhasználása

 

FUKUOKA ELMÉLET •

•

•

Ne tégy semmit – a természet megteszi a magáét Nincs talajművelés, gyomirtás, műtrágyázás  Csak természetes módszerek  –

 –

 –

szélsőségesen bio az emberi tudás mellőzése  „a szervezett mezőgazdaság emberi egoizmus” 

Masanobu Fukuoka (1913-2008.)

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE A VILÁGBAN •

Összes terület terület 35 millió hektár  –

 –

 –

 –

•

Európai Unió – 7,5 millió hektár Ausztrália, Óceánia – 12,5 millió hektár Észak-Amerika – 2,5 millió hektár Dél-Amerika – 5 millió hektár

Európai Unió - 1989-2009  –

 –

1989 – 5 ezer gazdaság, 2009 – 200 ezer gazdaság 1989 – 125 ezer hektár, 2009 – 7,5 millió hektár

 

ÖKOLÓGIAI MŰVELÉS ALATT ÁLLÓ FÖLDTERÜLETEK FÖLDTERÜLE TEK A VILÁGON Vadon gy gyűjtött

Millió ha

Ökológiai me mezőgazdaság

60 50 40 30 20 10

*

*

*

0 2000 2001 2002 *Nincs adag a vadon gyűjtöttekről  gyűjtöttekről 

2003

2004

2005

2006

 

AZ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ARÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN •

•

Az összes mezőgazdasági termék 2 %-a Kiemelkedő országok az ökotermelésben  –

 –

 –

 –

Ausztria 10 % Dánia 7 % Franciaország Franciaorsz ág 7 % Svédország 5 %

 

AZ ÖKOLÓGIAI TERMŐTERÜLETEK MEGOSZLÁSA AZ EU-BAN •

•

•

•

Rét, legelő Szántó

61 % 25 %

Kertészet Egyéb

8% 6%

 

EURÓPAI AI UNIÓS UNIÓS ORSZÁG NÉHÁNY EURÓP ÖKOTERÜLETE A TELJES MG. TERÜLET %-ÁBAN % 14 12 10 8 6 4 2 0

EU 25 átlag: 3,85

 

AZ ÖK ÖKOLÓGI OLÓGIAI AI GAZDÁLKOD GAZDÁLKODÁS ÁS ARÁNY ARÁNYA A NÉHÁNY EURÓP EURÓPAI AI ORSZÁGBAN •

•

•

•

•

•

•

•

•

Liechtenstein – 30 % Ausztria – 14 % Svájc – 13 % Olaszország – 10 % Észtország – 9 % Görögország – 8 % Portugália – 8 % Svédország – 8 % Lettország – 8 %

 

ÁLLATI TI TERMÉKEK TERMÉKEK ÉS EXPORT EXPORTJUK JUK ÁLLA 2009-BAN (EU) kg 250503

240,000 220,000 200,000 180,000 160,000 140,000 120,000 100,000 80,000 60,000 40,000 20,000 0

245168

96,084

23719

20,196 1543 1344 15814 298    s     á    j    o    T

    é     l    i     f    e     k    r    i    s    C

    l     l    e    m    e     k    r    i    s    c    t    t    o    t    s    z    a    y    g    a

   s     ú     h    a     k    y     l    u    P

   s     é    t    r    e    s    a    c    i     l    a    g    n    a    M

   s     ú     h    y    n     á    r     á    B

16    t    j    a    s     h    u    J

1500     ú    j    p    a    y    G

950    s    a     ú     k    i     b     h     ú    j    e    r     k    o    r    B    ü    z    s    r    a    y    g    a    M

15241 4103    s    s     ú     ú     h     h    a    a     h     h    r    r    a    a    M    m    s    o    t    n    o    s    C

6588

5    i    m     á     l    a    z    S

   j    e    T

   n     í    z    s    j    e    T

   z     é    M

   F  

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS PIACI RÉSZESEDÉSE (%) Ország Ausztria

Tej 35

Hús 4

Gabona 10

Zöldség 45

Dánia Svédország Svédorsz ág Franciaország Franciaorsz ág

35 35 27

5 5 6

32 30 40

23 25 20

Németország Németország Olaszország Olaszorsz ág

16 7

23 8

24 20

28 50

 

TERVEK AZ ÖK ÖKOGAZDÁLK OGAZDÁLKODÁS ODÁS NÖVEKEDÉSÉRE (2020-RA) •

•

•

•

•

Belgium 1,5 % - 10 % Németország 3,2 % - 20 % Hollandia 1,3 % - 10 % Norvégia 2,5 % - 10 % Finnországg 5,5 % - 15 % Finnorszá

 

AZ ÁLLATTARTÁS SZEREPE A BIOGAZDÁLKODÁSBAN BIOGAZDÁLK ODÁSBAN (EU) (EU) •

•

•

Csak a ‘90-es évek végén jelenik meg A biotermelők átlagosan 20 %-a állattartó Magyarország 10 %

 

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az egyes ágazatokban az ökogazdálkodás aránya Húshasznosítású szarvasmarha 1,7 % Sertés 0,4 % •

•

•

•

Baromfi 1,7 % Juh és kecske 2,4 %

Az ökológiai termékek aránya Tej 1,2 % A termelés 1/3-a Marhahús 1,6 % konvencionálisként értékesül Tojás 1,3 % Juh-, kecske-, baromfihús baromfihús 0,6 % •

•

•

•

 

EU RÓPAI AZ EURÓP AI UNIÓ UNIÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZ ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK TÉSÉNEK SZERKEZETE SZÁMOSÁLLATBAN 2010-BEN

Bivaly 2.94%

Ló Kecske Juh 1.79% 1.25% 6.87%

Sertés 6.25%

Szamár 0.19%

Baromfi 2.63%

Szarvasmarha 78.08%

 

NÉHÁNY EURÓP EURÓPAI AI UNIÓS UNIÓS ORSZÁG ÖK ÖKOLÓGIAI OLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA Összes állategység állategység 112 millió – ebből 2,8 millió öko (2,5 %) •

•

•

•

•

Németország – 400 ezer Olaszország – 430 ezer Svédország – 420 ezer Egyesült Királyság – 320 ezer Franciaország – 300 ezer

 

NÉHÁNY EURÓP EURÓPAI AI UNIÓS UNIÓS ORSZÁG ÖK ÖKOLÓGIAI OLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA (TEJTERMELÉS) Összes tejelő 2,5 %-a – csökkenő tendencia  •

•

•

•

•

Németország – 90 ezer Ausztria – 80 ezer Egyesült Királyság – 80 ezer Franciaország – 60 ezer Dánia – 60 ezer

 

AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE NÉHÁNY EURÓP EURÓPAI AI ORSZÁGBAN (EURO/ÉV (EURO/ÉV/FŐ) /FŐ)  •

•

•

•

•

•

•

•

•

Svájc – 110 Svédország – 50 Dánia – 50 Ausztria – 50 Franciaország – 30 Egyesült Királyság – 30 Olaszország – 30 Csehország – 2

Magyarország – 0,3

Meghatározó termékek: - zöldség, - gyümölcs, - tej, tejtermék

 

AZ ÖKOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

Ország

Szuper- és hipermarket 65 80

Közvetlen

Svédország Franciaország Németország

97 50 25

1 10 20

Olaszország

25

20

Ausztria Dánia

10 5

 

A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA (euro) •

Tej  –

 –

•

bio - 1,5-2,2 konvencionális - 0,8-1,2

Tojás bio - 0,3-0,8

Felár a termelőknél 18 %, fogyasztói fogyaszt ói árban 50 %

Felár a termelőknél 32 % 

 –

 –

•

konvencionális - 0,2

Sertés hús bio - 10-20 konvencionális - 6-14  –

 –

Felár a termelőknél 62 %, fogyasztói fogyaszt ói árban 81 %

 

A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA •

A biotermék ára függ  –

 –

 –

 –

•

az előállítók száma – ha kevesen foglalkoznak vele, jobb ár a hazai és import aránya – ha import kell, az drágább az ökopiac mérete – ha kicsi a piac, drágább drágább állandó és alkalmi fogyasztók aránya – aránya  – alkalmi fogyasztóknál  jobb ár

Magyarországon Magyarorsz ágon 30-400 %-os felár  –

a hazai fogyasztó fogyasztó 25-30 %-ot bír el

 

AZ ÖKOGAZDÁLKOD ÖKOGAZDÁLKODÁS ÁS MAGY MAGYARORS ARORSZÁGI ZÁGI TÖRTÉNETE •

•

1983 – Biokultúra Klub 1987 – Biokultúra Egyesület  –

 –

•

•

IFOAM tagság

1995 – Közép-Európából elsőként van lehetőségünk exportálni 1996 – Biokontroll Hungária Kht. (HU-ÖKO-01)  –

•

EGK öko joganyag átvétele

az első független tanúsító, ellenőrző szervezet (80 %)  

1999 – kormán kormányrendelet yrendelet (140/1999.)  –

az ökotermék és -élelmiszer követelményeiről 

 

AZ ÖKOGAZDÁLKOD ÖKOGAZDÁLKODÁS ÁS MAGY MAGYARORS ARORSZÁGI ZÁGI TÖRTÉNETE •

•

2002 – NAKP – támogatás az átállásra 2003 – Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02)  –

•

Teljes agrártámogatásból  –

 – •

a második független tanúsító, ellenőrző szervezet (20 %) 

környezetbarát környez etbarát termékre 1,3 % ökotermékre 0,3 %

2009 – az FVM helyett a felügyeletet felügyeletet az MGSZH veszi át

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Terület (1000 ha) Üzem (db)

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

21 330

53 500

104 1000

133 1600

122 1550

120 1250

120 1200

Terv 2006-ra 300.000 hektár – kormányhatározat 2004-től nincs támogatás! 

 

ÖKOLÓGIAI RENDSZERBE AZ ÖK RENDSZERBEN N MŰVEL MŰVELT FÖLDTERÜLET ÉS GAZDASÁGOK SZÁMA Év

Üzemek száma

Öko-területek nagysága Öko-területek (ha)

1995

108

8 532

1996 2002

127 1 517

12 460 103 700

2003

1 775

116 535

2004

1 842

133 009

2005 2006

1 935 1 974

128 576 122 765

2007

1 283

121 830

2011

3 000

600 000 ?? 

Jelenleg 2,08 %-a az összes mg-i területnek  

ELLENŐRZÖTT ÖKOLÓGIAI TERÜELETEK HASZNOS HASZ NOSÍT ÍTÁSA ÁSA MAGY MAGYARORS ARORSZÁGON ZÁGON ha 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Szántó

Rét, legelő

Ültetvény

Egyéb

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Az összes ökológiai terület •

45 % szántó  –

 –

 –

•

A termelés 95-97 %-a export

gabona 20 % tömegtakarmány 15 % ipari 10 %

46 % rét

Gazdaságok 40 %-a tart állatot •

160szarvasmarha gazdaság – 12 ezer számosállat 8500  –

 –

 –

 –

 –

 –

 juh 2100 sertés 700 baromfi 300 ló 250 szamár 30

 

AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE MAGYARORSZÁGON(EURO/ÉV/FŐ)  •

•

•

•

•

•

•

A fogyasztók 5-6 %-a vesz állandóan, vagy alkalmilag bioterméket

Évente 1 főre kb. 100 Ft értékben  Főleg vidéki nagyváro nagyvárosokban sokban  Elsősorban magasabb jövedelműek  Meghatározó a zöldség, gyümölcs és sütőipari termék   Állati termék alig – elsősorban tej  Az ökológiai terméket fogyasztók fogyasztók gyakran vegetáriánusok

 

AZ ÖKOÁLLATTARTÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON •

•

•

Az ökológiai gazdaságok 40 %-a tart állatot  –  főleg  szarvasmarhát 1 ha ökoterületre ökoterületre 0,1 számosállat – 1-1,5 lenn a jó Az állatlétszám regionális megoszlása  –

 –

 –

Észak-Alföld 45 % Dél-Alföld 15 % egész Dunántúl 25 %

 

ÖKOGAZDÁLK OGAZDÁLKODÁS ODÁS SZERVEZETEI, SZERVEZETEI, AZ ÖK IRÁNYÍTÁSA •

IFOAM – Internation International al Federation Federation of Organic Agriculture Movement  –

 –

•

1972-ben alapítva, 105 ország a tagja Feladata: koordinálás, összefogás, összefogás, információ átadás

FAO – Food and Agriculture Organization  –

 –

ENSZ szervezet 1999-től határozat az ökogazdálkodásra – támogatja és alternatívaként alternatívak ént ajánlja

 

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS PIACI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

•

•

•

•

•

Export Multik bevonása Nagy áruházak bevonása Házhozszállítás Új termékek

 

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN •

2092/1991. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

 –

•

1991/2006. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

•

 –

a 834/2007-es rendelet részletes végrehajtási szabályai

1254/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

 –

•

2009. január 01-jén lépett életbe az előzőket hatályon kívül helyezi  helyezi 

889/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

•

az előző minimális módosítása  módosítása 

834/2007. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

•

a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről  termeléséről  a termékek és élelmiszerek jelöléséről  jelöléséről 

az előzőek minimális módosítása  módosítása  élesztők és tojásszínezékek tojásszínezékek használatáról használatáról 

710/2009. Európai Uniós Tanácsi Rendelet  –

tenyésztett víziállatok és tengeri moszatok

 

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLYI HÁTTE HÁ TTERE RE MAGY MAGYARORS ARORSZÁGON ZÁGON •

140/1990. Kormányrendelet az ökológiai gazdálk gazdálkodásról odásról  –

•

2/2000. FVM-KÖM rendelet a jelölésről   –

 –

 –

 –

 –

•

 –

egyértelmű jelzés  jelzés   jogszabály szerinti szerinti előállítás, fforgalma orgalmazás zás   ionizáló sugárzással nem kezelt géntechnológiával nem módosított az EU 1804/1999-es rendelet alapján ez már az állattenyésztésről is szól  szól 

74/2004. FVM rendelet az ökológiai gazdálkodásról  –

•

állattenyésztésről csak érintőlegesen  érintőlegesen 

82/2002. Kormányr Kormányrendelet endelet  –

•

csak növénytermesztéssel foglalkozik

az előző kettő helyett  helyett 

79/2009. FVM rendelet az ökológiai gazdálk gazdálkodásról odásról  –

a 834/2007. és a 889/2008. EU rendelet alapján

§

illetékes hatóság az MGSZH  

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON •

•

Nemzeti Agrár-k Ag rár-környe örnyezetvé zetvédelmi delmi Program (2002-2003) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004)  –

 –

•

EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap ) EU-s támogatás – 80 %

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007)  –

 –

EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) alapján   az ökogazdálkodás kimarad

 

EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁRKÖRNYEZETGAZD ÖRNYEZETGAZDÁLK ÁLKODÁSI ODÁSI CÉLPROGRAMCSOPORT TERVEZETT KIFIZETÉSEI (FT/EGYED) Magyar szürke szarvasmarha

28438

Magas genetikai értéket képviselő lófajták

29972

ŐSHONOS ÉS MAGAS GENETIKAI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ ÁLLATOK

Mangalica sertés

19622

Őshonos juh

5151

TARTÁSÁNAK TÁMOG ÁMOGA ATÁSA CÉLPROGRAMOK

Őshonos tojótyúk Pecsenyecsirke

173 83

Liba

275

Pulyka

383

ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS CÉLPROGRAMOK

Szarvasmarha

18669

Sertés

14716

Kecske

4708

Tojótyúk

123

Pecsenyecsirke/gyöngytyúk

63

Liba/kacsa Pulyka

195 260

Forrás: Várszegi, 2004  

AZ ÖK ÖKOLÓGIAI OLÓGIAI GAZDÁLKOD GAZDÁLKODÁS ÁS JOGSZABÁL JOGSZABÁLYI YI HÁTTERE HÁTTERE AZ EURÓPAI EURÓP AI UNIÓBAN (A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján) •

Mire terjed ki?  –

 –

 –

 –

elő, vagy feldolgozatlan termék  feldolgozott termék, vagy élelmiszer takarmány

vegetatív szaporítóanyag és vetőmag  DE! vadon élő és halászati termékekre nem 

 

ÁLTALÁNOS CÉLOK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN (A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján)

•

Fenntarthatóság  –

 –

 –

 –

•

•

biológiai sokféleség talaj, víz, növény, állat, emberi egészség felelős energia, erőforrás használat  állatjólét

Kiváló minőségű termékek  A termékek széles skálája

 

ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN •

•

Az állattenyésztés a biológiai gazdálkodás szerves része Az állattenyésztés hozzájárul a talaj szervesanyagforgalmának javításához  –

 –

 –

•

trágya takarmánynövények takarmánynövén yek termesztése legeltetés

Az állattenyésztés a termőföldhöz kapcsolódó tevékenység    –

 –

 –

cél, hogy minimumra csökkentsük a szennyezés forrásait túllegeltetés, erózió veszélye az istállótr istállótrágya ágya szabályok elhelyezése

 

ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN •

•

•

•

Ökológiai rendsz Ökológiai rendszeren eren alapuló biológiai folyamatok tervezése a természeti erőforrások erőforr ások felhasználására  Külső erőforr erőforrások ások korlátozása – ha használjuk, az is ökológiai ökológiai legyen

Kémiai úton előállí előállított tott forr források ások szigorú korlátozása A szabályok az éghajlati regionális

feltételeket figyelembe veszik  

KONKRÉT ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

Növényi, állati eredetű hulladék, melléktermék visszaforgatása  visszaforgatása  Az egészség fenntartása természetes immunitással és szelekcióval Területhez, termőföldhöz igazított állattartás  Állatjólét, a fajspecifikus igén igények yek kielégítése Termék csak olyan állattól származhat, amelyik egész élete folyamán ökológiai tartásban van Etetés csak ökológiai takarmánnyal

Immunrendszert erősítő tartás – terület, jártatás Poliploidizáció nem engedélyezett Akvakultura összhangban az környező vizes és szárazföldi ökoszisztémával Víziszervezetek takarmányozása – takarmányozása – öko öko,, vagy halászati erőforrások

fenntartható kihasználása  

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGHATTÁROZOTT ELŐÍR MEGHA ELŐÍRÁSAI ÁSAI  •

Az ökológiai állattartás fogalma  –

 –

•

A növénytermesztés és állattartás kapcsolata  –

 –

•

helyi erőforrások  erőforrások  természetes természet es folyamatok folyamatok kihasználása állatállomány csak a termő és legelőterület függvényében füg gvényében   170 kg nitrogén/ha/év terhelés

Átállási idő  idő   –

 –

 –  –

 –

 –

 –

célszerű először a takarmánytermő területet átállítani  átállítani  abrakfogyasztók – abrakfogyasztók  – 1 év ló, húsmarha, bivaly – bivaly – 1 év kiskérődző, kiskérődz ő, sertés, tejhasznú szarvasmarha – 6 hónap  – 10 hét húsbaromfi – húsbaromfi  – 6 hét tojóbaromfi – tojóbaromfi terület és állatállomány együttesen együttesen –  – 24 hónap

 

889/2008/EK rendelet IV. melléklet Osztály, vagy faj

Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek megfelelően   megfelelően

Hat hónapnál idősebb lófélék

2

Hízóborjú

5

Egy évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék

5

Egy és két éves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék

3,3

Egy és két éves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék

3,3

Két éves, vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék

2

Tenyészüszők

2,5

Hízóüszők

2,5

Tejelő tehenek

2

 

Osztály, vagy faj Kiselejtezett tejelő tehenek

Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek megfelelően   megfelelően 2

Egyéb tehenek

2,5

Nőivarú tenyésznyulak Juh

100 13,3

Kecske

13,3

Malac

74

Tenyészkoca Hízósertés

6,5 14

Egyéb sertés

14

Broiler csirke

580

Tojótyúk

230