Kőműves Szakmai Ismeretek I. (2007)...
Kőműves szakmai ismeretek I.
Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó
Kőműves szakmai ismeretek I.
Pécs, 2007.
A tankönyv használatát a szociális és munkaügyi miniszter a 20318-8/2007 SzMMszám alatt engedélyezte. Alkotó szerkesztők: Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó
A rajzokat, grafikákat készítette: Bársony István
Lektorálta: Molnárné Danku Mária építészmérnök, mérnöktanár
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel . elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.
• Kiadja a Szega Books Kft. .7621 Pécs, Felsőmalom u. 25. (tel\fax: 06-72-212-943). • http://www.szega.hu; e-mail:
[email protected] • • Kiadói jel: SE • Kiadvány kódja: GS 1-01 • • Terjedelem: 25,38 A5 ív. Tömege: 477g • • A kiadásért felel Szerényi István. A nyomdai előkészítő munkákat a Szega Books Kft. végezte, tördelés Szerényi Attila. • Nyomta és kötötte a pécsi Bocz Nyomda. 7630 Pécs, Mohácsi út 18.• • Ügyvezető igazgató: Bocz Emil • © Szerényi István, Szerényi Attila, Gazsó Anikó 2007. © Szega Books Kft. 2007. A könyvben megjelentetett csomópontok és iránymutatások nem helyettesítik a kellő részletességű kiviteli terveket, és nem mentesíthetik a tervezőt és kivitelezőt a konkrét épületre vonatkozó felelősség alól. A közreadott információkkal a szerző és a kiadó semmilyen felelősséget nem vállal az elkészült épületszerkezetekre. ISBN 963 867 920-4
1. AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az építő tevékenység az emberiség fejlődésének egyik fő jellemzője. Kezdetben a tevékenység nagyon fejletlen volt. Csak arra irányult, hogy az embert
megvédje
az időjárás viszontagságaitól
és
védelmet nyújtson a vadállatok ellen. Az igényeket először a természet adta búvóhelyek, a barlangok elégítették ki. Később az egyszerű sátrak, földből, kőből, fából készült építmények nyújtotta k védelmet (1.1. ábra). Átalakításukkal és bővítésükkel lassan tudatos építőtevékenység kezdett kialakulni. Hosszú évezredek után, az építés szaktevékenységgé, illetve művészetté vált. Megjelent a környezet és a tér tudatos alakításának emberi igénye és ez mozgatójává vált a társadalmi-gazdasági fejlődésnek is. A felhasználható építőanyagok ismerete folyamatosan bővült, fejlődtek a munkaeszközök, kialakultak a különböző építőszerszémok. Napjainkban is megfigyelhetjük, hogy egy-egy földrészen, országban vagy tájegységen élők elsősorban a környezetükben megtalálható anyagokat használják fel. A fában gazdag területeken (pl. Skandináv országokban) előszeretettel alkalmazzák a feldolgozott fát, míg más területeken az esetleges hiány miatt szinte teljesen nélkülözni kell a felhasználását (1.2. ábra). A fejlődés során építési korszakok, illetve építészeti stílusok jöttek létre. A különböző építési korszakokra a felhasznált építőanyagokon kívül a kor technikai fejlettségét tükröző épületszerkezetek váltak fő jellemzővé. A kő és az agyagtégla felhasználásával súlyos, nagy vastagságú falak és boltozatok épültek, nem volt ritka a méteres vagy még ennél is vastagabb szerkezet. Az épületszerkezetek könnyítésére való törekvés a fejlődés során állandó követelményként jelentkezett, a teherhordó szerkezetek tömege egyre kisebb lett. A fémek építőipari
alkalmazása
A gyors elterjedés elsősorban méretezhetőségből adódott.
és a vasbeton
1.1. Ábra: Kezdetleges lakóhelyek: barlang és fakunyhó
1.2. Ábra: Rönkfából kialakított {alszerkezet
megjelenése
robbanásszerű
a kialakítható szerkezetek sokféle lehetőségéből,
változást
okozott.
illetve a pontos
l. FEJEZET
AZ ÉpíTŐ TEVÉKENYSÉG A XX. sz. első feléig az épületeket az alaptól a tetőszerkezetig a kőművesek építették, hagyományos, elsősorban kézműves jellegű módszerekkel. Ennek megfelelően kézi munkát és kézi szerszámokat, illetve viszonylag kicsi, könnyen mozgatható építőelemeket alkalmaztak. A második világháború pusztítása után az újjáépítés megnövekedett épitési igényeket támasztott, amelyet kézrnű-
ves jellegű építési módokkal már nem lehetett kielégíteni. Gyors, gazdaságos 1.3. Ábra: Vázas szerkeztű ipari épület és olcsó építési módok kidolgozása vált szükségessé (1.3. ábra). Ezzel egyidőben az építőanyagok tudományos megismerése téstechnológiák módszeres elemzését, tervezését tette lehetővé.
az épí-
Az új technológiák elsősorban a kézi munka kiváltására szolgáló gépekre/gépesítésre támaszkodnak. A speciális gépekkel, az üzemszerű előregyártással az egész építőipar megváltozott. Az idény jelleg részben megszűnt, a kivitelező cégek nagy feladatok gyors megoldására rendezkedtek be. Az új építési rendszerek elterjedése nem jelenti azonban a hagyományos építési módokkal kapcsolatos ismeretek elavulását, azokra továbbra is szükség van, sőt egyes szakmák "újraélesztése"
is fontossá vált.
1.1 AZ ÉPÍTŐiPAR TEVÉKENYSÉGEI,
FELADATA
Az építőipar feladatai közé a következő munkák tartoznak: új épületek
építése;
meglévő
létesítmények
épületek
tatarozása;
épületek
átalakítása,
épületek
bontása.
karbantartása; rekonstrukciója;
Az új épületek építése, illetve új létesítmények létrehozása az építőipar legfontosabb tevékenysége. Egy működő társadalom folyamatos fejlődéséhez szükség van az épületállomány folyamatos
növelésére.
A meglévő létesítmények karbantartását a rendeltetésszerű használat miatt végezzük, hiszen az kopással, illetve rongálódással jár. Rendszeres karbantartással az épület használati ideje jelentősen meghosszabbodhat, illetve a benne eltöltött idő sokkal kellemesebb lehet. A folyamatos karbantartás általában kisebb költségekkel jár, mint egy tatarozás. Tatarozási munkákat a régebben épített épületeken kell végezni. A sérült, vagy megkopott épületrészeket ki kell cserélni, illetve fel kell újítani. Ilyenkor az épület, vagy épületrész újszerű állapotba kerül. A tatarozási munkákat 20-30 évenként kell elvégezni.
6
l. FEJEZET
AZ
ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
Az épületek átalakítására akkor van szükség, amikor az már nem felel meg a társadalmi igényeknek, vagy rendeltetése, funkciója megváltozik. A rekonstrukció régi városrészek felújításánál fordul elő, ilyenkor egy-egy épületet úgy újítanak fel, hogy az visszanyeri eredeti formáját, illetve funkcióját. Az épületek bontására akkor kerül sor, amikor azt már nem lehet, vagy nem érdemes felújítani. Ilyenkor a bontott épület helyére új létesítmény t építenek úgy, hogy az nagyságában, funkciójában, megjelenésében pótolja a régit. 1.2 AZ ÉPÍTŐiPAR FELOSZTÁSA Az emberiség fejlődése során nagyon sokféle építményt hozott létre. Először lakóépületeket építettek, később megjelentek a közösségi épületek; a kereskedelmi, ipari, közlekedési stb. létesítmények. A különböző épületeket, illetve létesítményeket az építőipar kúlőnbőző ágazatai építik meg. Az építmény helyétől és jellegétől függően megkülönböztetünk magasépítő és mélyépítő tevékenységeket. Az építési feladatokat a magas- és mélyépítő ipar gyakran közösen oldja meg. A magasépítő ipart úgy jellemezhetjük, hogy az általában a föld felszíne feletti létesítményeket építi meg (1.4. ábra). Az építmények rendeltetésüktől függően lehetnek lakóépületek, középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények. Az épület külsó megjelenése általában tükrözi az épület rendeltetését. (Gondoljunk például egy pályaudvarra. egy sportcsarnokra, vagy egy templomra!)
1.4. Ábra: Föld [elszine feletti építmény
A mélyépítő ipar a föld felszíne alatti (1.5. ábra) létesítményeket építi, illetve az úgynevezett rnérnöki létesítmények megvalósításával foglalkozik. Ide tartoznak az alapozási munkák, a hídépítő és csatornaépítő kivitelezési tevékenységek. Külön mélyépítő ipari részleg foglalkozik az út és vasúthálózatok építésével.
meg1.5. Ábra: Föld felszíne alatti építmény: metroalagút
AZ ÉPÍTŐ
TEVÉKENYSÉG
1.3. AZ ÉPÜlETSZERKEZETEK Az épületszerkezetek körülhatárolják a tér egy részét, ezáltal együttesen alkotják a funkciónak megfelelő építményt (1.6. ábra). Az épületek használhatósága nagymértékben függ a jól megválasztott és megépített épületszerkezetektől. Az épületszerkezeteket osztályozhat juk: helyzetük; rendeltetésük; 1.6. Ábra: Családi ház
kiterjedés;
épületszerkezetei
elkészítés szerint.
. Helyzetük alapján az épületszerkezetek lehetnek térelhatároló vagy térelválasztó szerkezetek. A térelhatároló szerkezetek elhatárolják egymástól a külső és belső tereket. Ide tartoznak a külső főfalak, a födémek és a tetőszerkezetek. Az egy helyiségből álló teret osztatlan térnek nevezzük. A térelválasztó szerkezetek a már meglévő teret további részekre osztják. A függőleges térosztó szerkezetek az egymás melletti helyiségeket, a vízszintes térosztók (közbenső födémek) az egymás feletti helyiségeket választják el. Vannak olyan épületszerkezetek is. amelyek nem sorolhatók sem a térelhatároló, sem a térelválasztó szerkezetek közé. Az épületszerkezetek teherhordóak.
rendeltetésük
alapján
lehetnek
teherhordóak
A teherhordó szerkezetek a saját súlyukon kívül más szerkezetek továbbít ják. Ilyenek például az alaptestek, a főfalak, stb.
és nem
terheit is viselik, illetve
A nem teherhordó szerkezetek csak a saját súlyukat képesek hordani, tehát ezekre a szerkezetekre más szerkezetek nem adnak át terheket. Ilyenek pl. a nyílászárók, a válaszfalak, a padló- és falburkolatok, a szigetelő szerkezetek stb. Az épületszerkezetek kiterjedés szerinti csoportosításánál, megkülönböztethelünk rúd- és felülelszerkezeteket. A rúdszerkezetekre keresztmetszeti
méretei
jellemző, jelentősen
hogy azok eltérnek
a
hosszúsági méretektől. Függőleges, vízszintes, vagy ferde helyzetben alkothatnak épületszerkezeteket. Jellemző rúdszerkezet például a téglából, kőből vagy vasbetonból készülő pillér (1.7. ábra), amely az alátámasztó falazatokat 8
1.7. Ábra: Rúdszerkezet (pillér)
l. FEJEZET
AZ
ÉPíTO TEVÉKENYSÉG
helyettesíti. A födémszerkezeteknél jellemző rúdszerkezet a vízszintesen beépített födémgerenda. A felületszerkezetek összefüggő szerkezetek. tereket határainak el és nagy felületű kiterjedés magas- és lapos tetőket ton héjszerkezeteket (pl. ton lemezszerkezeteket
nagy kiterjedésű, Jellemző, hogy nagy a rájuk jutó terheket viseli. Ide sorolj uk a (1.8. ábra), a vasbevíztornyok), a vasbe-
és a falszerkezeteket.
Az épületszerkezetek elkészítésénél megkülönböztethetünk végleges és ideiglenes szerkezeteket.
1.8. Ábra:
Fe/ü/etszerkezet
(/apostető)
A végleges épületszerkezetek az elkészítendő épület részévé válnak és annak fennállásáig funkcionálnak. Ezek anyagait úgy kell megválasztani, hogy azok élettartama lehetőleg egyezzen az építmény élettartamával. Az ideiglenes jellegű szerkezetek nem vállnak az épületek részévé, de a végleges szerkezetek elkészítése nélkülük nem lehetséges. A monolitikus szerkezetek zsaluzataira például csak addig van szükség amíg a beton idővel eléri a szükséges szilárdságát. Az állványok, a földmunkáknál alkalmazott dúcolatok szintén ideiglenesen összeszerelt szerkezetek, mert a munkálatok elvégzése után nincs szükség rájuk, elbontásra kerülnek. 1.4, AZ ÉPÍTMÉNYEKET ÉRŐ TERHEK Az előző fejezetrészben foglalkoztunk a teherhordó, nem teherhordó szerkezetekkel. A következőkben bernutatjuk az építményeket érő legjellemzőbb terheket és hatásokat (1.9, ábra). A terhek a szerkezetre gyakorolt hatásuk várható időtartama alapján állandóak, vagy esetlegesek lehetnek. Az állandó terhek az épületszerkezetet addig terhelik, amíg az tönkre nern megy. Az állandó terhek a következők lehetnek: a teherhordó
szerkezet önsúlya;
a teherhordó szerkezetet terhelő egyéb terhek (ide tartoznak a nem teherhordó szerkezetek önsúlyai); 9
AZ ÉPÍTO TEVÉKENYSÉG
1. FEJEZET
a talajellenállás, a földnyomás; a víznyomás. Az 1.9. ábrán egy magastetős lakóépület látható. Felülről lefelé haladva láthatjuk, hogy a legfelső födémet a tetőszerkezet saját súlya, a fedés súlya, a hó és a szél terheli. Ezeket a terheket a fófalak saját súlyukkal, a födémek súlyával, továbbá a födémekre eső rendeltetés szerinti hasznos teherrel együtt közvetítik az alapokra. Az alapok ezt a terhet saját súlyukkal megnövelve a talajnak adják át. Az esetleges terhek nem állandó jellegűek, részben vagy egészben, tartósan vagy rövid ideig fejtik ki hatásukat. Okozhatnak rázkódást, rezgéseket vagy lengéseket. Lehetnek esetleg rendkívüli terhek, amelyek csak rendkívüli események következményeként működnek (földrengés, háború). Az esetleges terhek lehetnek: hasznos terhek; meteorológiai terhek; rendkívüli terhek. Hasznos tehernek nevezzük azokat az erőhatásokat, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során keletkeznek (emberek, berendezések terhei). A meteorológiai terhekhez soroljuk a hó és a szél hatásait. A szél nyomást gyakorol az építményekre az egyik oldalon és szívóhatást vált ki a másik oldalon. A nyomás nagysága függ a szél irányától és annak erősségétől, illetve a terep adottságaitól. A hó az épületek tetőszerkezetét terheli, a terhelés nagysága a tető meredekségétől függ. A rendkívüli terhek között olyan hatásokat találunk, amelyek csak rendkívüli esemény bekövetkezésekor terhelik az építményt. Ilyen a földrengés, robbantás, stb. A járulékos hatások szintén igénybe veszik az épületszerkezeteket és alakváltozásokat okoznak. Ilyen hatás például a hőtágulás, a zsugorodás, a lassú alakváltozás, amely a tartós terhelés hatására jön létre. Az alakváltozások mérése, illetve nyomon követése nehéz feladat, hiszen az alakváltozások mértékét milliméterekben lehet csak mérni. Általában a szerkezetek szemmel látható alakváltozása felületi repedések formájában jelenik meg a vakolaton vagy a szerkezetek egyéb felületein. A szerkezeti megoldások kialakításánál ezért mindig gondolni kell a mozgási hézagok kialakítására. 1.5. AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az építményekkel szemben támasztott fő követelményeinket három fő csoportba sorolhatjuk. Ezek az elvárások tulajdonképpen megegyeznek minden épületnél, építménynél. Az első csoportba a műszaki követelmények tartoznak, ilyenek:
a kellő teherbírás; • jó vízzáróság; • jó hőszigetelő-képesség; kellő szilárdság; 10
megfelelő állékonyság; vízhatlanság; jó hótárolás: kis önsúly.
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
1. FEJEZET
Az épületeinket a műszaki követelmények figyelembevételével kell megtervezni, a szükséges anyagokat pedig úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az elvárásainknak. Meg kell jegyeznünk azt a rendkívül fontos tényt, hogya tervezés és az anyagok kiválasztásának műszaki helyessége döntően fontos az építmény későbbi sorsának szempontjából. A rosszul megtervezett épületrészek, kiválasztott anyagok a későbbiekben megbosszulják az építő vagy építtető hanyagságát. A második csoportba a gazdasági követelmények tartoznak, ilyenek: célszerű anyagok alkalmazása; gyors felépíthetőség; optimális karbantartási igény; minimális üzemeltetési költségek; energiatakarékos anyagok és eljárások kiválasztása; kellő kihasználtság. Ezeket az elvárásokat mindig az igények figyelembevételével kell (optimálisan) megválasztani! A mai beruházások során a gazdasági, gazdaságossági követelmények sokszor befolyásolják, meghatározzák a műszaki tartalmat. A harmadik csoportba az esztétikai követelmények tartoznak. Esztétikus megjelenést adnak az épületnek: a jól megválasztott, arányos formai megoldások; a jól alkalmazott színek; a változatos burkolatok. Rendkívül fontos, hogy az épület fennállásának idején az épületet használók jól érezzék magukat a belső terekben. 1.6. AZ ÉPÍTŐiPARI KIVITELEZÉSBEN
RÉSZTVEVŐ
SZEMÉLYEK
Az épület megvalósulásában különböző személyek, illetve csoportok vesznek részt, amelyek mindegyikének megvan a saját szerepe. A tervezők az építmény koncepcióját, formáját, jellegét megadva készítik el a terveket. Tervezőnek azt az intézetet, magántársaság ot, magánszemély t, szövetkezetet, stb. nevezzük, amely az építtető megbízása alapján, az építkezés megvalósulásához szükséges műszaki terveket, költségvetéseket, műszaki leírásokat, egyéb mellékleteket készíti el, az érvényes jogszabályok, hatósági előírások, szabványok alapján és azt az érdekelt szervekkel és a kivitelezővei egyezteti, valamint az építtetővel jóváhagyat ja. A folyamat során a tervező rendszeresen konzultál a beruházóval, aki tulajdonképpen építteti az épületet. A beruházó lehet magánszemély (pl. családi ház esetén), építési vállalkozó, pénzintézet (pl. társasház) és lehet az állam is (pl. autópályák).
11
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
1. FEJEZET
A beruházó a munkát megtervezteti és a tervekben foglaltak végrehajtását ellenőrzi, az elkészült építményt üzemelteti vagy más üzemeltetőnek átadja és az építkezést fizeti. A beruházót gyakran megrendelőnek, vagy építtetőnek szoktuk nevezni. Beruházónak azt az intézményt, költségvetési szervet, magántársaságot,
magánszemély t stb. nevezzük, amely megbízást, megrendelést ad új létesítmények létrehozására, meg lévő építmények megsemmisítésére, részleges vagy teljes újraépítésére, építmények korszerűsítésére, átalakítására.
A terveket a szakhatóságok ellenőrzik és megfelelés esetén engedélyezik. Ezt követően kezdődik a kivitelezés, amelyet általában egy generálkivitelező vállalat végez. A munkák egy részét, amelyre a generálkivitelező nincs például berendezkedve, vagy létszámhiány miatt nem tudja elvégezni, rendszerint alvállalkozók vállalják el. Kivitelezőnek nevezzük azt a magántársaságot, magánszemély t, szövetkezetet, kisiparost, stb. amely a tervekben foglalt építési-szerelési munkát elvégzi. A kivitelezőt gyakran vállalkozó nak nevezzük.
Az építési folyamatot megfelelő végzettséggel rendelkező műszaki ellenőrnek kell rendszeresen vizsgálnia. Az építés utolsó fázisa a különböző szakhatóságok által végzett ellenőrzés (pl. gázművek, stb.), illetve a műszaki átadás. Az épületet a használatbavételi engedéllyel lehet az adott funkcióval elfoglalni. 1.7. AZ ORGANIZÁCIÓS
TERVEZÉS
Minden nagyobb jelentőségű építési-szerelési munkát organizációs (szervezési) tervezés előz meg. Az organizációs tervezés célja és feladata megteremteni az építési-szerelési munkák elvégzésének összes feltételét.
Az organizációs tervek tartalmazzák az építési terület terep-, talaj- és talajvízviszonyait, a szállítási-, rakodási-, közlekedési-, valamint a víz-, csatorna- és energiaadottságokat, az építőés technológiai anyagok helyszükségletét, segédüzemek, gépek elhelyezését, ideiglenes és végleges építmények (egészségügyi, szociális, kulturális célú építmények, szállások, irodák, stb.) telepítését, ütemterveket (munkamenetterv, munkaerőterv, anyagszükségleti terv, gépszükségleti terv, szállítási terv, stb.), kiviteli részletterveket (ácstelep, vastelep, betonüzem terve, dúcolási, állványozási terv, stb.), általános metszetet az építményről, organizációs költségvetést, stb. Az organizációs terveket a tervező készíti el a beruházóval, hatóságokkal, közművállalatokkal (víz, csatorna, gáz, elektromos áram) és akivitelezővel egyeztetve.
1.8. AZ ELŐKÉSZÍTÉSI
TEVÉKENYSÉG
Az építkezés megkezdése előtt számos szervezési feladatot kell megoldani. A helyszíni bejárásra az előkésztés folyamán kerül sor. 12
I.FEJEZET
AZ
ÉpíTŐ TEVÉKENYSÉG
A tervező hívja össze az érintett személyeket az építkezés helyszínére, az organizációs tervek, valamint a teljes kiviteli tervdokumentáció elkésztéséhez szükséges adatok véglegesítésére. A helyszíni bejárásra meg kell hívni a kivitelezőn és a beruházón kívül az építési munka során érdekelt hatóságok, közművállalatok, esetleg egyéb érintett vállalatok képviselőit is. A helyszíni bejárást a tervező, vagy a kivitelező távolléte esetén meg kell ismételni. A helyszíni bejárásról jegyzőkönyv készül, amelynek alapján készíti el a tervező a kiviteli tervdokumentáelót.
A kiviteli tervdokumentációt (építész-, statikus-, gépész tervek, melléklétesítmények tervei, költségvetések, műszaki leírások, organizációs tervek, egyéb mellékletek) a kivitelező felülvizsgálja. A tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeit a beruházónak (tervezőnek) jóváhagyásra megküldi. Fontos, hogy az anyagminőségekért, a megépült szerkezetekért a kivitelezőt is felelősség terheli! Az építési szerződés megkötésére a jóváhagyott tervek alapján kerül sor. Az építési szerződést a beruházó és a kivitelező vállalat köti meg a jóváhagyott költségvetés összeg ére. Az építkezés az építési szerződésben foglaltak szerint valósul meg. Az építkezés előkészítése során még meg kell kérni az építésügyi hatóságtól az építési (bontási) engedélyt. Közterületen végzett munka esetén a burkolatbontási valamint közterület-foglalási engedélyt. A munka megkezdésének időpontját a kivitelező vállalat köteles az érintett vállalatoknak, hatóságoknak, stb. bejelenteni. Az építkezés megkezdése előtt a kivitelező nek át kell vennie a munkaterületet az építési terület birtokosától. A munkaterület átadás-átvételéről a kivitelező, a beruházó, a terület gazdája, a tervező és a hatóság jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkaterület hivatalos átvétele után az ott történtekért a továbbiakban a kivitelező felel. 1.9. A KIVITELEZÉSI MUNKÁK SORRENDJE, A RÉSZTVEVŐ SZAKMÁK Az építési munkák sorrendiségének megállapítása rendkívül fontos. Lehetőleg időrend szerint kell felsorolnunk azokat a munkákat, szakmákat és szakterületeket, amelyek segítségével elkészül egy épület. A metszeten (1.10. ábra) jól látszik, hogy a teljes építményhez sokféle szerkezetet kell megépíteni. A szerkezetek különböző anyagokból és technológiával készülnek, így természetesen különböző szakemberek szükségesek.
1.10. Ábra: Az épületekjellemző szerkezetei 13
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
l. FEJEZET
A szakmunkák helyes egymásutánisága technológiai szempontból is fontos. Meg kell említenünk, hogy az építkezés ütemezésének gazdaságossági következményei is vannak. Az építési munkák sorrendjének megtárgyalása előtt nézzük meg azt, hogy milyen szakmák vesznek részt a kivitelezési folyamatban! A kivitelezői munka nagyon összetett, sok szakma vesz részt benne. Az alábbiakban felsoroljuk a legjellemzőbb szakmákat a hozzájuk tartozó tevékenységi körökkel együtt. Kőműves: az építős munkák közül a szerkezetépítéssel foglalkozik, legjobban neki kell átlátnia az egész építési folyamatot. Ács-állványozó: a tetőszerkezetek ácsmunkáit készíti el, zsaluzatokat és állványokat épít. Tetőfedő: a kész ácsszerkezetre elkészíti a héjazatot. Vasbeton- és műkőkészítő: a vasbetonhoz szükséges vasalatokat szereli össze, illetve az
épület műkő szerkezeteit készíti el. Épületszigetelő: az épület nedvesség elleni szigeteléseit készíti el. Épületburkoló: elkészíti a hidegburkolatokat (fal- és padlóburkolatok). Fapadlózó és burkoló: faburkolatokat készíti el a padlón (parketta) és az oldalfalakon,
PVCés szőnyegpadlókat készít. Szobafestő- mázoló és tapétázó: a külső és belső térben elvégzi a falak és nyílászárók
festés ét illetve mázolását, valamint elkészíti a tapéta burkolatokat. •
Asztalos: az épületben lévő nyílászáró szerkezeteket készíti el és építi be. Vízvezeték és központifűtés szerelő: kiépíti az épület üzemeltetéséhez szükséges vízve-
zetékeket és a fűtési rendszer. Gázvezeték és készülékszerelő: feladata az épület gázellátását biztosító vezetékhálózat
kiépítése és a gázkészülékek szerelése. Villanyszerelő: kiépíti az épületben a villamos hálózatot. Kőfaragó: a terméskövet munkálja meg, az épület kő díszítő elemeit készíti el. Épületszobrász: a gipsz szobrász munkákat készíti el. Cserépkályha és kandallóépítő: az épület egyedi fűtőszerkezetét építi meg. Bádogos és épületbádogos: a fémlemez szerkezeteket gyártja le (pl. szegélyek stb.). Üvegező: elvégzi az összes üveggel kapcsolatos munkát az épületeken. Redőny-, reluxakészítő, -javító: a nyílászárók árnyékoló szerkezeteit szereli.
A felsorolás 20 jellemző szakmát tartalmaz, elsősorban azokat, amelyek nélkül nem valósulhat meg az építmény, illetve használhatósága nem lesz megfelelő. Az előzőekben már említettük, hogya tervezés során nemcsak a műszaki terveket kell összeállítani, hanem az építési folyamathoz felvonultatott szakmák alapján az építkezés teljes ütemezését is. Tulajdonképpen azt kell megtervezni, hogy milyen szervezési lépések betartásávallehet az épületet a legrövidebb idő alatt befejezni. A korszerű, elsősorban számítógépes alapú tervezés segítségével az élőmunkától kezdve az utolsó csavarig előre kiszámítható minden, amire az építkezés során szükség lesz. Köny14
l. FEJEZET
AZ
ÉpíTŐ TEVÉKENYSÉG
nyebb a tervezés fázisában megváltoztatni egy szerkezetet, vagy kicserélni egyanyagot, mint ugyanezt megtenni kint az építkezésen. Mivel a teljes építési költség arányait tekintve mindig a kivitelezési folyamat a drágább, érdemes alaposabban kidolgozott terveket készíteni az építményről, hogyaköltségeket előre lehessen kalkulálni. A megvalósítás során is itt van szükség a takarékosságra. A tervezésnél tehát mindig a lehetséges optimumot kell megkeresni. Az építési
munkákat
az előzőek
alapján
először két részre oszthatjuk:
tervezési és előkészítési munkák; kivitelezési munkák. A tervezési és előkészítési munkák során az építtető (a tulajdonos) először tájékozódik a lehetőségekről. Ez annyit jelent, hogy fel kell mérnie a szükséges munka-műveleteket, az építkezés lehetséges helyszíneit, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, és tisztáznia kell az építőanyagokkal kapcsolatos kérdéseket is. Amikor véglegesen kialakultak az építtető igényei és elképzelései, akkor megkezdődhet a konkrét tervezési folyamat. Ez nagyon sok egyeztetést igényel, hiszen a lehetséges variációk közül kell kiválasztani azt a megoldást, amelyik legjobban megfelel az építtető igényeinek, valamint a lehetőségeknek. Ezután a tervező elkészíti a végleges tervrajzokat, és beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket. Ilyenkor kell az építési munkák anyag- és élőmunka szükségletéből meghatározni az építmény teljes bekerülési költség ét, valamint az elvégzendő munkák sorrendjét. Az építési (kivitelezési) nagy csoportra oszthatjuk:
munkákat
három
1.11. Ábra: Alépítményi munka: munkaárok dúcoLattal
1.12. Ábra:
Felépítményi
munka
alépítményi munkák: ide tartoznak földmunkák és az alapozási (1.11. ábra) munkák: felépítményi munkák: a tulajdonképpeni szerkezetépítés (1.12. ábra) tartozik ide a tető fedés elkészültéig (a csapadék már nem tehet kárt az épület belső terében); befejező munkák: az összes, épületet komfortossá tevő szakipari munka (1.13. ábra) ide tartozik.
1.13. Ábra:
Be{l;jező mukálat:
gipszkartonozás 15
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
l. FEJEZET
A kivitelezési munkák áttekintéséhez nézzünk meg egy olyan táblázatot (1.1. táblázat), amely összefoglalja az elvégzendő munkákat. A százalékos értékek természetesen tájékoztató jellegűek, de nagyságrendileg bemutatják az arányokat. 1.1. TÁBLÁZAT
Munka
A teljes építési költség részaránya (%)
Az anyagköltség (%)
A szak- és segédmunka díja (%)
földkiemelés
1
-
100
alapok
1
40
60
padlólemez
2
60
40
kőműves munkák
20
50
50
beton és vasbeton munkák
13
50
50
tetőszerkezet
5
35
65
tetőfedés
5
45
55
47
-
-
szennyvfz ép.
1
30
70
víz és eü. berendezések
5
60
40
fűtés
8
60
40
villanyszerelés
3
40
60
ablakok és ajtók
9
90
10
szigetelési munkák
4
35
65
vakolások
7
30
70
esztrich
3
25
75
csempe burkolatok
4
50
50
faburkolatok
2
35
65
festési és tapétázó munkák
4
25
75
padló
3
75
25
Belső munkák
53
-
100
-
-
Összesen
A nyers épület
-
A különböző építkezéseken a felsorolt arányok eltérőek lehetnek. Az építési anyagok árai is változnak, ami különösen a hosszabb időtartamú építkezéseknél okozhat eltéréseket. Sokszor beépítés közben derül ki egyanyagról, hogy alkalmatlan az adott szerkezet elkészítésére. Ilyenkor másik, megfelelő tulajdonságú anyagot kell keresni. Az építési munkák ütemezés e közben is történhetnek csúszás ok, például az időjárás kedvezőtlen hatása, vagyanyaghiány miatt. Az építési mód és a gépesítettség függvényében is lehetnek eltérések a feltűntetett értékektől. illetve arányoktól. 16
1. FEJEZET
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
A táblázat első oszlopában a szakmunka szerinti felsorolás, míg a második oszlopban a teljes építési költséghez viszonyított százalékos nagyságrend található. A nyers, tető alá hozott épület százalékos nagyságrendjét olvashatjuk le a tetőfedés utáni sorban. Ez az érték 47%-05 nagyságrendet mutat, tehát az építési költségek majdnem felét. A belső munkák nagyságrendje 53%. A harmadik és negyedik oszlop az anyagköltség és a szak-, illetve segédmunka arányát mutatja be. A két oszlop összege mindig 100%-ot ad ki. A sorrend szerint először a földkiemelést kell elvégezni. Ez nemcsak az alapárok kiemelését jelenti, hanem a megelőző földmunkákat is, a humusz leszedéssel együtt. A munkavégzés kézi erővel vagy gépekkel végezhető. Az alapozás gyakorlatilag nagy tömegű betonozási munkát jelent a szükséges ács munkákkal együtt. Az alapozás után a kőműves munkák következnek, melyek az építkezés leglátványosabb részét jelentik, hiszen a nedvesség elleni szigetelés után a falszerkezetek gyorsan elérik a kívánt magasságot. A kőműves munkák részeként elkészülnek az áthidalások, és sor kerül az épület vízszintes térlefedésére, a födémszerkezet megépítésére is. A tető típusától függően vagy az ácsmunkák és a tetőfedés, vagy pedig a szigetelési (lapos tetőnél) munkák következnek. Az épület védetté válása (eső elleni) esetén megkezdődhetnek a belső munkálatok. A belső munkálatok a belső térosztással, a válaszfalak elkészítésével, az aljzat szigetelésével, és az ezzel kapcsolatos hőszigetelés i munkákkal folytatódnak. Amennyiben a falazás közben nem építették be a nyílászáró szerkezeteket, úgy ezután ez következik. Az épület belső terében el kell készíteni a gépészeti berendezések alapvezetékeit. Ez azt jelenti, hogy a villany, a víz, a fűtés, a szennyvíz stb. számára ki kell építeni azt a hálózatot, amelyen keresztül az épület kiszolgálása megtörténhet. A nyomáspróbák után elkezdődhet a belső terek vakolása. Ez a munkafolyamat nehéz és hosszadalmas; sok türelmet igénylő munkát jelent. A vakolatok és a burkolatok látszó felületek lesznek, ezért ezekre a munkákra nagy figyelmet kell fordítani. A sima falfelületű és megfelelő aljzattal rendelkező helyiségekben megkezdődhetnek a vakolás után a burkoló munkák. A burkolás során a hidegpadlókat és a csempézést kell elkészíteni. A sima falfelületeken és a nyílászáró szerkezeteken el lehet kezdeni a festést és a mázolást (a falon a tapéta burkolatokat). A késznek látszó belső térben használhatóvá kell tenni a gépészeti berendezéseket, azaz el kell végezni a szerelvényezést. Ilyenkor kerülnek helyükre a radiátorok és a csaptelepek, felszerelik a villanykapcsolókat és a gázüzemű berendezéseket. A parkettázás és más faanyagú burkolatok készítése csak a belső szakipari munkák után következhetnek. Megfelelő időjárás esetén be lehet vakoini kívülről az épületet, el lehet készíteni a járdákat és a szükséges tereprendezést is. Az utolsó munkafázis mindig a takarítás és az esetleges hiánypótlás, amellyel véglegesen alkalmassá tehetjük az építményt emberi tartózkodásra. 1.10. AZ ÉPÍTÉSI HELYSZÍN
Az építési munkák sajátosságainak megfelelően az építőipar legtöbb termelő helye ideiglenes. Ez azt jelenti, hogy az építkezés befejezése után a teljes kivitelező egység elvonul az új létesítmény színhelyére. Ebből adódóan az építő tevékenység nem állít elő sorozattermékeket, 17
AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
I.FEJEZET
az építmény értékesítési módja is eltér a sorozattermékekre jellemzőktől, hiszen az építmények többsége megrendelésre készül. Az építéshez szükséges alapanyagokat mindig máshonnan (mivel minden épület más jellegű, ezért mindig más anyagokra is van szükség) kell a helyszínre szállítani. Az új építési munkahelyen olyan körülményeket kell teremteni, hogy ott a munkavégzés zavartalan legyen. A létesítmény nagyságának megfelelően természetesen változhat az építési helyszín kialakítása, hiszen egy ipari épület felépítéséhez más feltételekre van szükség, mint egy társasház megépítéséhez. Az építésszervezés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló amelyekkel a gazdaságos építést térben és időben megszervezik.
neve,
A következő felsorolás azokat a kötelező körülményeket sorolja fel, amelyek megteremtése feltétlenül szükséges: munkaerő (felvonulási épületek); gépek (telepítés, tároló területek); anyagok (depóniák, raktárak); zavartalan anyagmozgatás (közlekedési útvonalak); az építési helyszín ellátása a szükséges közművekkel (víz,elektromos energia, gáz, szennyvíz, telefon stb.). A fentieken kívül, ha az építkezés nagyságrendje ezt megköveteli, segédüzemeket is be kell rendezni. A segédüzem a helyszínről azzal segíti az építési folyamatot, hogya lehetséges előkészítési munkákat itt végzik el. Ilyenek lehetnek: ácstelep; betonacél előkészítő telep; betonkeverő telep; habarcskeverő telep, stb. A felvonulás költségei megtalálhatók a költségvetésben, ezért mindig törekedni kell a gazdaságos és műszakilag megfontolt helyszín kialakítására. Az építési helyszín (1.14. ábra) megtervezésénél nemcsak a térbeli elhelyezést kell figyelembe venni, hanem időben is meg kell gondolni azt, hogya különböző kiszolgáló egységek hogyan következnek egymás után. Ehhez szükség van az építési munkák pontos sorrendjének és időbeni terjedelmének az ismeretére. Az építés ütemezéséhez ütemterveket készítenek. Az ütemtervek (1.15. ábra) alapja mindig az elvégzendő munka mennyisége, illetve igényessége. A normatívák segítségével a technológiai folyamat munkaerő igényét és idejét, valamint a felhasználásra kerülő anyagok mennyíségét is pontosan meg lehet határozni. Ezekkel a különböző szakterületek egymásutánisága is meghatározható. Az ütemtervek tarthatóságához alaposan végiggondolt tervezői munka, valamint jól előkészített munkaterület szükséges. A sávos ütemterv vonalak (sávok) formájában foglalja magában a munka ütemezését a kezdéstől a befejezésig, a költségvetési termelési értéket, a munkafolyamatokhoz szükséges létszámot (szakmánkénti bontásban), valamint a szükséges anyagokat és gépeket. Ajó építési helyszín berendezéséhez nézzünk meg egy néhány alapelvet! Minden gép és berendezés, felvonulási épület a programnak megfelelően üzemképes állapotban álljon rendelkezésre! 18
AZ
l. FEJEZET
ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG
közterület
t.PÜLÓ
VASBETON (-1
+5
VAZAS
E'PÜLET
szint)
betonkeverö
DD
hoboreskeverő
VASTELEP
1.14. Ábra: Az építési helyszín
Mindig
az építési
munkamódszernek
megfelelően
válasszuk
ki a szükséges
gépi
berendezéseket! Kerülni kell a túlzottan felesleges Figyelembe évszaktól
nagy munkahely
a felesleges
anyagmozgatást,
a
kell venni a terep
adta
adottságokat,
az építkezés
nagyságrendjét
az
való függést!
Figyelni kell az esetleges Be kell tartani Igazodni
kialakítását,
gépáthelyezéseket!
határidő
a környezetvédelmi
kell a mindenkori
módosítások
kihatásait!
előírásokat!
munkaerő
ellátottsághoz!
A fentiek mellett természetesen szükség van a jó szakemberekre is. A szakszerűen elvégzett munka megkönnyíti a további teendőket, például a pontosan rakott fal könnyen vakolható, vagy a simára dolgozott aljzatbetonon könnyebben lehet elkészíteni a szigetelést stb. A szakszerűség egyben anyagtakarékosságot is jelenthet, hiszen az anyagok mennyisége csak akkor lehet elégséges, ha nincs szükség pluszban rádolgozott rétegekre, illetve centiméterekre. 19
N
o
Sávos ütemterv
Ifj. Sor Munka
Létszám Epip.m. Szakm. 5 O 3 5
27 27 27
27 27
9
01at bontás 10 Földvis$zat6/fés 11 Tömörítés 12 Burko/atala fehér Burkolat fekete 13 Atadás, levonulás
-
NM'"
'"
.
~
~t"'''.''.' T~f_
7.57/a. Ábra:
200
Nútféderes
falazóelem
falidomkölései
250
7. FEJEZET
A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK
7.57/b. Ábra: Nútféderes falazóelemek falidomkötései Válaszfalak falazásánál (7.58. ábra) a téglasorok felrakásánál az előzetesen megnedvesített téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. A vízszintes habarcshézag kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogya téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A válaszfaltéglákat is kötésben kell falazni. A téglákat úgy kell kiosztani, hogyafalvégre mindig gyártott szélű egész, illetve fűrészelt szélű feles elem kerüljön. A merevítő lágyvas huzalt két soronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és két tég lánként rögzíteni. A legfelső sort a födémhez téglánként téglaékkel kell kiékelni. Az épületgépészeti vezetékeket, csak megfelelő vastagságú válaszfalban szabad kialakítani, horonymaró segítségével. Az áttöréseket fúróval, lyukfűrésszel lehet kialakítani. A vízszintes fuga vastagsága mindenhol egységesen 1,2 cm legyen. Derékszögtől eltérő falsarok, vagy a méretrendtől eltérő falak esetében az elemek fűrésszel egyedileg szabhatóak. 201
A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK
lágyvas vágott
7. FEJEZET
huzal
váloszfal
vágott
elem
vólaszfal
elem vágott
vágott
7.58. Ábra:
202
válaszfal
válaszfal
elem
elem
Válaszfal/apak
falidamkötései
7. FEJEZET
A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK
7.7,10. A PÓRUSBETON FALAZÓELEMEK
FALAZÁS I SZABÁLYAI
A falazási munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Kézi alakítással a pórusbeton elemekből bármilyen idom könnyen megformálható, de az elemeket nem .faraqní", hanem fűrészelni kell. A falazás során a 12,5 cm-es minimális eltolást tartsuk be (7.59. ábra)! A javasolt vízszintes fugaméret hagyományos falazóhabarccsal 10 mrn, hőszigetelő falazóhabarccsal 5 mm, vékonyágyazatú falazóhabarccsal 2-3 mm. A normál pórusbeton falazóelemeknél készítünk függőleges habarcsolást, míg a nútféderes megfogóhornyos elerneknél nem. Ezeket a méreteket válaszfalak esetén is tartani kell, továbbá kétsoronként huzalozást kell elhelyezni. (A huzalt a sor két végén rögzíteni kell.) A nagyobb ablakok alatt a mellvédfalba falazáskor a könyöklő alatti első fugában 2 szál Cl8-as betonacélt kell vezetni 80-80 cm-es túlnyújtással. Az elkészült falszerkezet tetején (falegyen) a födém szerelése előtt végezzünk ismét méretellenőrzést és szükség esetén falazó habarccsal állítsuk be a kívánt pontosságú födémfogadó síkot.
7.59. Ábra: Pórusbeton falazóelemek falidomkötései 203
7. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Egészítse ki a mondatokat! A falak
helyzetű,
kiterjedésű .
Feladatuk a .........
szerkezetek.
, ezen kívül a belső tér megfelelő biztosítása.
2. Mi a különbség
.
a térelválasztó és a térelhatároló falszerkezetek között?
3.
Milyen falszerkezetet nevezünk teherhordónak, és milyen esoportokra oszthatjuk a teherhordó falszerkezeteket?
Teherhordó falszerkezetek:
.
a./ b./
. .
e./
.
4. Az alábbi két ábrán a belső teherhordó falak kétféle alaprajzi elrendezése látható. Írja az ábrák alá a ~ ~
mn~ iiii!i
\
5.
~
alaprajzi elrendezés megnevezését!
főfalas
b
D
8
LJ
17
i
f\
LJ
f\
t7 f
Egészítse ki az alábbi hiányos fogalmakat!
Oszlopoknak nevezzük a vagy keresztmetszetű . falszerkezeteket. A pillérek olyan kis szélességű keresztmetszetű faltestek, ameIyeknek szélessége a háromszorosánál, illetve 1,30 m-nél nem nagyobb. 204
KÉRDÉSEK
ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ
6. A teherhordó
falak kialakítják az épület szerkezeti rendszerét is. Így a teherhordó szerkezeti elrendezés szerint kialakíthatók: tömörfalas, vázas és félvázas épületek. Értelmezze ezeket a rendszerű épületeket! a.1 Tömörfalas: . b./ Vázas:
.
c./ Félvázas:
.
7. A különböző falszerkezetek építésére, természetes és mesterséges anyagokat használnak fel. Egészítse ki az alábbi táblázatot, a falazat készítési módjának függvényében! Természetes anyagok
Mesterséges anyagok
Elemekből épülő falak
Öntött falak
8. A kő az egyik legrégebbi, sokoldalúan felhasználható építőanyag. A kőelemek alak, és a beépítéshez szükséges megdolgoz ás alapján három csoportba sorolhatók. Sorolja fel, hogy melyek ezek a csoportok és mik a jellemzőik! a.1
.
Jellemzői:
.
b./
.
Jellemzői:
.
c.]
.
Jellemzői:
9. Sorolja fel a vályog tégla
.
alapanyagait!
a./ b./
. .
c.1
.
205
KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ
10. Mi a szerepe a vályog tégla készítéséhez felhasznált, rostos adalékanyagnak? Fejezze be az alábbi gondolatmeneteket! a./ Növelje a fal
.
b./ Csökkentse a
.
11. A legnagyobb múltú mesterséges építőelem az égetett agyagtégla. Ismertessen olyan előnyös tulajdonságokat, amelyek indokolttá teszik széleskörű alkalmazásuk elterjedését!
12. Sorolja fel a hazánkban forgalomban lévő, égetett agyagból készült falazóelemeket!
13. Egy falszakasz hosszát a következőképpen számíthatjuk ki: n x a + (n - 1) x v, ahol: n-
.
a-
.
V-
.
Értelmezzük a fenti jelöléseket!
14. Milyen kedvező tulajdonságokkal jellemezné a pórusbeton (YTONG) falazóelemeket? a./
.
b./
.
e./
.
15. Mi az előnye és a hátránya az öntött beton és vasbeton falaknak? Előnye:
.
Hátránya:
.
206
KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ
16. Írja a táblázat megfelelő oszlopába a felsorolt szerszámokat, kiegészítő eszközöket! habarcsterítő, talicska, rosta, ácsceruza, lapát, függőón, csöves vízmérték, falazó zsinór, habarcsos láda, habarcskeverő, kőműves serpenyő, kőműves kanál, köteles csiga, sorvezető léc, derékszög, vízmérték, csörlő, falazó léc, vödör A falazás kézi szerszámai
A falazás kiegészítő eszközei
17. Ismertesse a falszerkezetek kivitelezésénél betartandó legfontosabb szabályokat! a./
.
b./
.
c./
.
18. Sorolja fel a falazás megkezdése előtt elvégzendő előmunkálatokat!
19. Ismertesse a falazás általános szabályait! 1./ 2,/ 3./
. .
4./ 5./ 6./ 7./
.
8./ 9./
.
207
KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK
20.
Rakja helyes sorrendbe
aj
afalak helyének kitűzése
bj
irány téglák elhelyezése
A 7.
FEJEZETHEZ
a felmenő falak készítésének
menetét!
c.1 falazózsinór beállítása és rögzítése dj
a megfelelő mennyiségű
ej
téglák elhelyezése
habarcs és falazóelem előkészítése
f./
habarcs
gj
felesleges habarcs eltávolítása
elterítése
h./
téglák elhelyezése, a műveletek ismétlése
i./
zsinór levétele és áthelyezése
j./
következő sor centrumának
kj
habarcsterítés
Helyes sorrend betűjelei:
21.
kirakása
a következő réteg alá. .
Nevezze meg az alábbi ábrán bejelölt habarcshézagokat!
22.
A falazatok építéséhez különböző formájú, illetve alaprajzú faltesteket kell építeni. Így a falazás során különböző falidomok jönnek létre. Sorolja fel ezeket a falidomokat!
23.
Az alábbi ábrán a kismére-
tű téglát és az abból faragható darabtégla
elemek
rajzát látja.
Írja az elemek alá azok megnevezését,
majd a méretvonalakra
az elemek
208
méreteit!
KÉRDÉSEK
24.
ÉS GYAKORLÓ
Egészítse ki a fa!idom kötésre vonatkozó téglakötési
A falvégeken
annyi
kell elhelyezni,
................ falazunk, ha a szélességi A falvégekkel Falsaroknak
méret megengedi
lezárt falazatok
akkor közéjük
a falkáva. A falkávák kötése kötésének
szabályai
bezáró falak találkozásának
egyik fal sem folytatódik
tovább.
réteget visszük a
A kötés
, amelyikben
átvezetett sort, mint
a
szerint történik.
nevezzük az egymással
amikor
szembeforgatott
téglát is befalazhatunk.
............................................................
esetét,
ahány a falazat
elfér. A következő sorban a falvégre egymással
.......................................................
7. FEJEZETHEZ
szabályokat'
futótéglát
...................................................
FELADATOKA
kialakításánál
váltakozva
több a futósor. Egyébként
kezelünk és
azt az azt a minden
.
téglákkal zárunk le. A falcsatlakozásnál rékszögben
a csatlakozó
kapcsolődő
kai . A
fal sorait
..
falkereszteződések
.........................
fal rétegeit
kötésének
kialakításánál
arra
kell
ügyelni,
a keletkező zugban a szempontjából
faltesteknek .
25.
szabályait!
a falazott kémény téglakötési
hogya
26. Az alábbi ábrákon, a falazott kémények téglakötéseire rákba szaggatott vonallal a második réteget!
két
fal
eltolás meglegyen.
olyan
amelyeket minden oldalról Ismertesse
téglák-
zárjuk le a fal külső síkjában.
..
A pilléreket téglakötés
vezetjük be a de-
falazatba. A csatlakoző
tekintjük,
... kell lezárni.
lát példákat.
Rajzolja az adott áb-
209
KÉRDÉSEK
ÉS GYAKORLÓ
FELADATOK
27.
A 7. FEJEZETHEZ
Oldja meg az alábbi falidom kötési feladatokat a méretvonalakra ségéve!! (A kisméretű tégla 4 egység hosszú és 2 egység széles).
t
210
írt téglaméretek
segít-
KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ
28. Hasonlítsa össze a kisméretű téglából és a falazóblokkokból készült falak előnyös és hátrányos tulajdonságait! Falazat megnevezése
Előnyös tulajdonság
Hátrányos tulajdonság
Kisméretű tégla
Falazóblokk
29. Ismertesse a korszerű habarcstáskás és nútféderes falazóelemek falidomkötésénél betartandó legfontosabb szabályokat! Habarcstáskás:
Nútféderes:
0000
o
00
o o ooo
o o o o o o o o
00
o o o o ooo
o o
00
00
o
00
00
00
o
00
00
o o
o o
00
00
00
o o o ooo
00
o o
00
o o ooo
00
00
o o o o o o o o o o
00
o o
00
00
00
00
o o
00
00
00
00
o o o o o o
00
o o
00
00
o
00
00
00
00
00
00
o o
00
o o
00
00
00
ooo
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
00
o o o o
o o
00
00
o o o o
00
o o o o
00
o
00
00
00
o o o
00
o ooo
00
o o
00
o
00
00
00
00
00
o
00
30. Írja le a pórusbeton falazóelemek falazási szabályait!
211
8. KÉMÉNYEK ÉS SZELLÓZÓK 8.1. A KÉMÉNYEK MŰKÖDÉSE A kémények füstcsatornák, és biztosítják mesterséges
A elvezető
(8.1. ábra) olyan falazatban, vagy szabadon amelyek elvezetik az égés során keletkező az égés hez szükséges friss levegőt. áramlású
berendezéssel
állóan kiképzett égéstermékeket
égéstermék-
rendelkező
gázkészü-
lékeket teljesítményüktől és telepítési helyüktől függetlenül önálló égéstermékelvezető berendezésbe (kéménybe) kell kötni, amelybe más,
még
hasonló
rendszerű
tüzelőberen-
dezés sem köthető. A kéménybe csak egy darab tüzelőberendezés csatlakoztatható. Kivételt képeznek a zárt, függőleges gyűjtő rendszerű
égéstermék
elvezető
berendezések
(pl. Schiedel Quadro és Multi). A kémény működése a füstgázok és a külső levegő hőmérsékletének különbségén alapszik, ugyanis az ismert fizikai tétel alapján a meleg levegő mindig felfelé áramlik. Ennek következtében a kémény járatban füstáramlás keletkezik. A füstgáz a felmelegedés hatására kitágul. sűrűsége lecsökken. Ez okozza a gázáramlást.
Az áramlás keresztmetszete
sebessége, közösen
és
a
határozza
kémény meg
azt
a füst mennyiséget, amely a kéményen képes átáramlani. A kéményben tehát szívóhatás keletkezik, amelynek hatására a friss levegőt átszívja a tűztéren. Így kerülhet megfelelő mennyiségű
oxigén a tűztérbe.
Ezt levegőcse-
rének vagy huzatnak is nevezhetjük. mértékét befolyásolja:
A huzat
a füstcsatorna
magassága;
a füstcsatorna
belső súrlódási ellenállása;
a külső levegő és a füstgáz hőmérsékletkülönbsége; a külső lég mozgás; a mindenkori 212
légnyomás.
8.1. Ábra: A kémények részei
8. FEJEZET
KÉMÉNYEK
ÉS SZELLOZOK
A magasabb kéményeknek jobb a huzata. Ez azért van így, mert a magasabb füstgázoszlopnak nagyobb a felhajtó ereje. Megjegyezzük azt is, hogya legfelső kályhabekötési szinttől olyan magasságú kéménykürtőre van még szükség, amely a biztonságos áramlást ott is megindítja. A füstcsatorna belső kialakítása meghatározó a huzat szempontjából. A füstgázok ugyanis spirális mozgást végeznek és a kéménykürtő oldalához húzódnak. Az érdes felület, a kiálló habarcsdarabok rontják a huzat ot, mert így nagyobb a kémény belső súrlódási ellenállása. Ennek a csókkentését úgy oldhat juk meg, hogyakéménykürtő belső felületét simára kenjük ki. A kéménykürtő belső keresztmetszete kör, téglalap, vagy négyzet alakú lehet. Ezek közül a kör keresztmetszetű a legkedvezőbb, a spirális füstgáz áramlás miatt. A négyszög keresztmetszetű kémények sarkaiban álló hidegebb levegő a füstgázok áramlását lassítja, ezért a korom itt könnyebben lerakódik, eltávolítása pedig nehezebb. Téglalap keresztmetszet esetén a kürtők oldalaránya legfeljebb 1:1,5 lehet. Kizárólag a tüzelőberendezés gépkönyve szerinti vagy méretezett keresztmetszetet lehet alkalmazni. A szabad keresztmetszet 100 cm2-ig kör alakú legyen. A belső átmérő 60 mm-nél kisebb nem lehet. A teljes nyomvonalon állandó keresztmetszet szükséges. A külső levegő és a keletkező füstgáz hőfokkülönbsége is jelentősen befolyásolja a huzat erősségét. Minél nagyobb ugyanis a hőfokkülönbség, annál gyorsabban távozik a füstgáz. Ez tehát nagyobb szívóhatást, jobb huzatot jelent. A nyári időszakban is üzemeltetett kéményeknél gyakran előfordul, hogya kémény feletti levegő hőmérséklete meleg ebb, mint a kürtő levegője. Ezért a tüzelőberendezésben a tüzelés megindítása problémát okoz, hiszen a megfelelő huzat nehezen jön létre. Ilyenkor a kívánt huzatot csak gyors felfűtéssellehet elérni. A külső légmozgások közül a vízszintes felfelé áramló széljárat fokozza, míg a vízszintes lefelé irányuló szélmozgás rontja a kémény huzatát, A kémény környezetében kialakuló légörvény szintén rontja a huzatot. A kéményeket célszerű a tetőgerinc közelében kivezetni, lehetőleg a gerinc feletti magasságban. A tetőgerinc magassága alatt maradó kéményeknél a lefelé áramló széljárás fojtó hatást okozhat. A huzat növelésére különböző kialakítású kéménytoldatokat lehet használni. A kéménytoldatba belépő vízszintes
irányú
levegőmozgás
szinte
megemeli a füstgázoszlopot (8.2. ábra). A légnyomásváltozások közül a növekedés nehezíti, a csökkenés pedig könnyíti a füstgázok kiáramlását. A fentieken kívül a pernyelerakódás, a kéménycsatorna szűkülése, vagy a kialakuló hamis füstgáz áramlás ronthatják a kémény működését.
8.2. Ábra: Kémény toldalékok, huzatnövelők 213
KÉMÉNYEK
ÉS SZELL6z6K
8.2. A KÉMÉNYEK
8. FEJEZET
CSOPORTOSÍTÁSA
A kémény épülhet habarcsba rakott, tömörre égetett agyagtéglából, könnyűbeton, vagy szilikátalapú elemekből (falazott), illetve szerelőipari technológiával csőelemekből (szereit). Rendeltetés
alapján (eszerint foglalkozunk
részletesen
a kéményekkel)
lehet:
egyedi kémény; gyűjtőkémény; központi
kémény;
gyárkémény. A felhasznált tüzelőanyag szerint lehet vegyes használatú kémény (különféle halmazállapotú és égési tulajdonságú anyagokkal) és egyféle használatú kémény. 8.3. EGYEDI FALAZOTT KÉMÉNYEK Az egyedi fűtőkészülékekhez, valamint használati meleg vizet előállító . rendezésekhez, gáz-vízmelegítő khöz hagyományosan egyedi falazott ményeket alkalmazhatunk.
beké-
A kéménykürtő falazásához I. osztályú, kisméretű, tömör téglát kell felhasználni, soklyukú, kevéslyukú vagy üreges tégláből kémény t építeni tilos. Ügyelni kell arra, hogya habarcs a hézagokat teljesen töltse ki.
J1
Falazással négyszög és kör keresztmetszetű kémények alakíthatók ki. A kémény szelvényméretének pontos biztosítására falazó dugó (8.3. ábra) alkalmazható. A kör keresztmetszetű kémények építése a négyszög keresztmetszetűével azonos módon, a falazással egy időben készülhet. A kürtő sarkai javított habarccsal tölthetők ki, így ez a falazási mód drágább és munkaigényesebb, mint a szögletes kéményé. A sarokkitöltő anyag kilazulás esetén kihullhat, ami erősen fokozhat ja a koromképződést és ronthatja a huzatot. A kör keresztmetszetű falazott kéményben áramló füstgázok lehúlési és áramlási viszonyai kedvezőbbek a négyszögletes szelvényűekénél, ezért mindenképpen ezek építését javasoljuk, béléscső alkalmazásával. A kéménykürtő keresztmetszetének (8.4. ábra) igazodnak.
alakja
~
8.3. Ábra: Kéményfalazó és méretei
a kisméretű
dugó
tömör
téglához
A legkisebb kéményméret 14x14 cm (régi építésű épületekben 15x15 cm). A kéményben áramló füstgáz erős lehűlésének elkerülése fontos követelmény elsősorban azért, hogya füstgáz huzatát ne rontsuk, a hatásfokot javítsuk, a sav- és vízpára kondenzációját megakadályozzuk. Ez a jelenség a kémény- és füst járatok gyors tönkremeneteléhez vezethet.
214
KÉMÉNYEK
8. FEJEZET Már az épület tervezésekor ügyelni kell arra, hogya kémény ne kerüljön külső főfalba. A külső falban ugyanis a felülete hamar lehűl, ami rontja a huzatviszonyokat. A falazott kémények falvastagsága külső kémény esetén legalább 38 cm; a tűzfali kéményeké, vagy amelyek fütetlen belső helyiségben húzód nak át, legalább 25 cm legyen. A legkisebb kémény falvastagság 12 cm, amelyet véséssel, fúrással, vezeték horonnyal stb. gyengíteni nem szabad. A nem kémény céljára szolgáló kürtők és a kéménykürtők között legalább 25 cm falvastagságot kell biztosítani.
,. 14~ 14
2.
sor
~ 1.
sor
~
~ 14~20 2.
sor
~ 1. sor
A falazott egyedi kémények általában külön alapozásre épülnek. Födémre kémény csak a megfelelő statikai tervezés után kerülhet.
A koromzsák a kéménykürtőhöz csatlakozó falhüvely alatti kémény szakasza. Ebbe a kürtőszakaszba kell beépíteni a koromzsák ajtót. Ez a szerkezet kettős záródású, anyaga normál, vagy szulfátálló cementtel készített tömör beton. A kürtő koromzsák ajtaját a jó üríthetőség miatt legalább a padló felett 40 cm-re kell tenni. A koromzsák és akoromzsák ajtó más lakásban nem helyezhető el, csak abban, amelynek a kéményéhez tartozik.
I I II ~
~
A falazott négyszögletes szeivényű kéménykürtök egyedi fűtőkészülékekhez alkalmazható szelvény kialakításait a 8.5. ábra mutatja be.
A kémény kürtő nélküli alsó részének falazását apadlóvonaltól 40 cm magasságig kell elkészíteni. A tömör rész után kezdődik a kéménykürtő falazása. Ezt a munkát lehetőleg kéményfalazó dugó segítségével végezzük. A falazással egyidejűleg a kéménydugót a fogantyúk segítségével felfelé kell húzni. így biztosítható a kémény járat pontos mérete, és belső felületének simasága. A kéményfalazó dugó készülhet fémből, műanyagból, vagy fából. A kürtő függőleges, és egyenes vonalvezetését falazás közben folyamatosan ellenőrizni kell.
ÉS SZELLÖZÖK
~
~ 20'20
2.
, , ,
sor
,
,
~
8.4. Ábra: Egykűrtős. falazott kémények méretei
~~J
~~~J
tftj ~1 tillHJ ~1 ..(12-1 14 ~ 12
,
~.'..'.' .'.'.'.'...'.•' .'.'.:.!'.'.'.' .. ,
~
14 ~ 12
I !.'.i!·!·ttl·····!······················ ..·..
.
••
'
••
I .,'"
iI .".
~
8.5. Ábra: Többkűrtős kémények téglakötéseí 215
KÉMÉNYEK
ÉS SZELLOZOK
A füstgáz bevezetésére
8. FEJEZET
a kéménykürtő
A füstcső és a kéménykürtő nyílásba légmentesen beépített
falában bekötőnyílást
csatlakozásához szükséges és rögzített falhüvely.
kell kiképezni. szerkezeti
elem a bekötő-
Cserépkályha bekötéséhez samottal kevert. agyagból formázott, égetett karmantyús toldó esövet kell beépíteni a bekötőnyílásba. Ha a falhüvelyhez nem csatlakozik füstcső, akkor a bekötőnyílást szabványos falidugóval kell lezárni. A falazott kémény test tetőtéren belüli szakaszát Hvb 8-me jelű belső vakoló cernéntes mészhabarccsal durván be kell vakolni. A tetőn kívüli szakaszt Hvh lO-me jelű, külső vakoló cementes mészhabarccsal kell vakolni, illetve látszó klinker felület esetén a hézagokat kitölteni.
Kéményfejnek (8.6. ábra) nevezzük a kémény test tető feletti szakaszát. Építésére a fokozott igénybevétel miatt, külön technológiai és anyagminőségi
előírások
vonatkoznak.
1,5 m magasság felett kihajlásra méretezni, illetve rögzíteni (kikötni) kell. A kéményfej falvastagsága általában nagyobb, mint az épületen belüli rész, a jobb hőszigetelés és nagyobb statikai igénybevétel, valamint a vÍzlevezetés megoldása miatt.
f12-~
14 ~'2,,'4
f'2~
6
8.6. Ábra: Kéményf'!i és kémény{edkövek
A kémény tetón kívüli végződését előregyártott, vagy helyszíni beton, műkő fedkóvel kell ellátni, olyan kialakítással, hogy a
kéménykürtő
keresztmetszetét
ne
csök-
kentse. Vastagsága 6-10 cm lehet, szélei felé pedig 1-l,5%-os lejtést kell kialakítani a vízelvezetés miatt. A fedkő külső peremén vízorrt kell készíteni, hogyacsapadékvíz ne folyjon a kémény falára. A kitorkolást módosító szerkezetek, a csapadék kéménybe jutását, továbbá a szél zavaró hatását csökkentik, és a füstgázok kiáramlását segítik elő. Ha a kémény a kitorkolláson keresztül nem tisztítható, akkor a kémény testben és a kürtőben a fedkőtőllegfeljebb 5,00 m
105
8. Z
Ábra: Hagyományos kéménylisztitó ajtó
távolságra kémény tisztító nyílást (8.7. ábra) kell kialakítani. A kémény tisztító ajtót állandóan lezárt állapotban kell tartani, és megbontás után újra helyre kell állítani. A kémény-tisztító ajtót lapostetős épületen a tető feletti kéményszakaszon, míg magastetős épületen a padlástérben lehet elhelyezni. A padlástéri tisztítóajtó 60 cm-es körzetében a kémény körüli padozatot nem éghető anyagból kell készíteni. Az egyedi falazott kémény t lehetőleg az épület belső főfalaiban kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a szabadba nyíló kémény t külön hőszigeteléssel kell ellátni. 216
8. FEJEZET
KÉMÉNYEK
Kéménykürtő azonban falcsatlakozásba, negyed tégla távolságra kell kiképezni.
kereszteződésbe
nem kerülhet,
ÉS SZELLOZOK
attól legalább
Megjegyezzük, hogy az "A" (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) és a "B" (tűz- és robbanásveszélyes) osztályba sorolt helyiségekben és határoló falaiban kémény nem létesíthető, és ezeken füstcső sem vezethető keresztül. Ilyen helyiségek pl., ahol tűzveszélyes folyadékot, (festéket, benzint, olajat stb.) vagy oldószert tárolnak. vagy ahol a keletkező por a levegővel robbanókeveréket alkothat. A kémény test és a füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, kamrával. A falazott kéménypillérek a nagy pórustérfogatú, fokozott hőszigetelő képességű falazóelemekből készülő falazatokkal ill. polisztirolhab lemezbetétes THERMOTON falazattal nem építhetők össze. Egyéb égetett agyag falazóelemekből készülő falazatok és falazott kéménypillérek összeépíthetőségének feltétele az, hogy az elemek vízszintes faragása nélkül, az elemkötési szabályok betartásával megvalósítható legyen. Abban az esetben, ha a kéménypillér a teherhordó falazattai nem építhető össze, különálló, födémszintenként rögzített megtámasztású falazott vagyemeletmagas előregyártott könnyűbeton elemekből készített (esetleg utólag válaszfaltégla körülfalazással) kémény t kell alkalmazni. Magastetős épületeken kéményseprő járdát kell építeni, ha kéményenként tetőkibúvó nem létesíthető, vagy a tetőhéjazat hajlásszöge, anyaga veszélyt jelenthet, továbbá ha két szintnél magasabb az épület. A járda teherbíró, csúszásmentes anyagból kell készüljön és legalább l m magas merev korláttal kell ellátni. A kéménykitorkollás magasságára A fő szempontok az alábbiak:
vonatkozó
követelményeket
a 8.8. ábrán mutatjuk be.
A kémény kitorkollása -az ipari kémény kivételével- legalább olyan magas legyen, hogya kéményfej fölé, a kürtő tengelyére -oldalirányú kitorkollás esetén a kitorkollás alsó éléreilleszkedő, függőleges tengelyű és lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60°_ os félnyílású kúpot a tengelyétől mért 15 rn-es távolságon belül semmilyen --------légtorló építmény, építményrész, beren13 cm 1,00 m-ként dezés függőleges irányban 0,80 rn-nél I jobban ne közelítse meg.
.__
A kéményfej magassága azonban magastető felett 0,80 m-néllejtésmentes és enyhe hajlású tető felett 1,20 mnél kisebb nem lehet. Új létesítmények építésével és átalakításával a szomszédos épületek kéményeinek működése nem gátolható, ill. gondoskodni kell a szomszédos épületek füstgázelvezetésének vagy fűtési rendszerének megfelelő átalakításáról.
~>~3"O",o,--",--_.;, -
