Kis Nemet Nyelvtan

3

Erdélyi Margit KIS NÉMET NYELVTAN

Puedlo Kiadó Felelős kiadó a Puedlo Kft. vezetője Copyright: Erdélyi Margit © Borító: Frigya Design ISBN: 978 963 249 123 3 Nyomta és kötötte a debreceni Kinizsi Nyomda Felelős vezető: Bördős János

ELŐSZÓ Kedves Nyelvtanuló! Engedd meg, hogy így ismeretlenül is szeretettel köszöntselek a nyelvtanulók hatalmas, és egyre növekvő táborában. Remélem, nem haragszol a tegezésért, de úgy gondoltam, mivel olvasóim többsége fiatal, nem haragszanak meg a közvetlenségemért. Te most egy ‒ a maga nemében ‒ egyedülálló könyvet tartasz a kezedben, és remélhetőleg gyakran fogod forgatni. A Kis német nyelvtan különlegessége főként abban rejlik, hogy az alapoktól indul, és egészen a felsőfokú nyelvvizsgáig felöleli a szükséges ismereteket. Tehát elég ezt az egyetlen könyvet megvenned, ugyanis a legegyszerűbb ragozástól kezdve, egészen a legbonyolultabb szerkezetekig minden nyelvtani fogódzót megtalálsz benne. Ez azt jelenti, hogy nem kell öt-hat, vagy még több nyelvtankönyvet megvenned, aszerint, hogy éppen milyen szinten állsz, s azt hiszem, hogy ez a mai könyvpiaci árakat tekintve nem elhanyagolható szempont. Az iskolai tankönyvekre persze ugyanúgy szükséged lesz, hiszen azokból tudod bővíteni a szókincsedet, s elsajátítani a beszélgetések menetét. Helyesen viszont csak megalapozott nyelvtani tudással fogsz tudni beszélni. A nyelvtani szabályok leírásánál törekedtem ugyan az érthető, világos megfogalmazásra, azonban tisztában vagyok vele, hogy a nyelvtanulók egy részének nem erőssége még a magyar nyelvtan sem, főleg, ha már néhány éve kijárta az iskolát. Ezt szem előtt tartva arra a következtetésre jutottam, hogy egy idegen nyelv nyelvtanát igazán csak példákon keresztül lehet megérteni és megtanulni. Éppen ezért rengeteg példamondatot találsz a könyvben. Ezek egy részét érdemes akár szó szerint is megtanulni, hiszen életszerűek, bármikor használhatod őket te magad is. Ugyanakkor pedig hasznát veheted az iskolai dolgozatoknál, illetve a nyelvvizsgákon, amikor a szükséges szavakat kicserélve hibátlan mondatokat alkothatsz. Menet közben, feltételezve, hogy esetleg a nulláról indulsz, minden mondat, illetve szó fordítását megtalálod közvetlenül

3

mellette, hogy a nyelvtan tanulmányozását ne kelljen megszakítanod a szótár állandó böngészésével. Úgy vélem, hogy könyvemnek a diákok részéről történő rendszeres használata megkönnyíti a nyelvtanárok munkáját is. Mivel segít, a nehezebb szerkezetek megértésében, a tanulók otthon, egyedül is képesek lesznek a tananyag átismétlésére, begyakorlására, s ezáltal a pedagógusok több időt fordíthatnak a leckékre, a beszédgyakorlatokra. Remélem, hogy könyvemet te is hasznosnak találod majd. Jó tanulást kívánok minden egyes nyelvtanulónak. A szerző

4

ALAKTAN A SZÓFAJOK (DIE WORTARTEN) A német névszóragozásban négy esetet különböztetünk meg: Alanyeset ‒ Nominativ (N) Tárgyeset ‒ Akkusativ (A) Részes eset ‒ Dativ (D) Birtokos eset ‒ Genitiv (G)

A NÉVELŐ (DER ARTIKEL) A németben ‒ csakúgy, mint a magyarban ‒ határozott és határozatlan névelőket használunk. A legfontosabb különbség abban áll, hogy a magyar határozott névelő (a, az) megfelelője a német nyelvben három különböző, hímnemet, nőnemet és semlegesnemet jelölő névelő (der, die, das), melyeket a nyelvtanulás során az adott főnévvel együtt kell megtanulni. Ez nagyon fontos, hiszen ‒ mint a továbbiakban látni fogjuk ‒ a német nyelvben az egész főnévragozás ezekre a névelőkre épül. A határozatlan névelő megfelel a magyar határozatlan névelőnek (egy), de a németben ezt is az utána álló főnév neméhez igazítjuk. A német névelők a főnévvel szoros egységet alkotnak, szinte egy szóként is ejtjük ki őket az utánuk álló főnévvel. A névelő megmutatja, hogy: 1. az adott főnév milyen nemű, 2. határozott vagy határozatlan fogalmat jelöl-e, 3. milyen számban és esetben áll a főnév, vagyis milyen funkciót tölt be a mondatban. Pl.: Ich helfe der Tochter. ‒ Segítek a lányomnak. A der ragozott névelőből megtudok, hogy az utána álló főnév: 1. nőnemű, 2. határozott fogalom, 3. egyes szám, részes esetben áll.

5

Határozott és határozatlan névelők Hímnemű főnév előtt Nőnemű főnév előtt Semlegesnemű főnév előtt Többes számú főnév előtt

Határozott der die das die

Határozatlan ein eine ein -

A német nyelvben sokkal gyakrabban használjuk a névelőket, mint a magyarban, ez főként a határozatlan főnevek esetében igaz. Pl.: Das ist ein Hund. ‒ Ez (egy) kutya. Sokszor akkor is lefordítjuk a határozatlan névelőt, amikor nem kellene, s ez magyartalansághoz (germanizmushoz) vezet. A magyartól eltérően egyes országnevek elé is ki kell tenni a határozott névelőt. Pl.: die Schweiz ‒ Svájc, die Türkei ‒ Törökország stb.

A határozatlan névelő tagadása A németben a határozatlan névelő állító és tagadó alakja különbözik egymástól. Hímnem főnév előtt Nőnemű főnév előtt Semlegesnemű főnév előtt Többes számú főnév előtt

Állító ein eine ein -

Tagadó kein keine kein keine

Ha a tagadás határozatlan névelővel ellátott vagy névelő nélküli főnévre vonatkozik, akkor a tagadó névelőt használjuk. Helytelen a nicht ein tagadás! Pl.: Hier steht ein Tisch. ‒ Itt áll egy asztal. Dort steht kein Tisch. ‒ Ott nem áll asztal. Hier stehen keine Tische. ‒ Itt nem állnak asztalok.

6

A határozott névelő ragozása Egyes szám

Többes szám

Eset

hímnem

nőnem

semlegesnem mindhárom nemben

N

der

die

das

die

A

den

die

das

die

D

dem

der

dem

den+n

G

des+s

der

des+s

der

A határozatlan névelő állító és tagadó alakjainak ragozása Egyes szám

Többes szám

Eset

hímnem

nőnem

N

ein kein

eine keine

ein kein

keine

A

einen

eine

ein

-

keinen

keine

kein

keine

einem

einer

einem

-

keinem

keiner

keinem

eines+s

einer

eines+s

keinen+n -

keines+s

keiner

keines+s

keiner

D G

semlegesnem mindhárom nem

7

A FŐNÉV (DAS NOMEN, DAS SUBSTANTIV) A FŐNÉV NEME A német főnevek, mint már említettem, hímneműek, nőneműek vagy semlegesneműek. A főnevek nemére vonatkozóan nincs általános szabály, azonban a következőkben megemlítek néhány útmutatásként szolgáló támpontot. Példák: Hímneműek 1. Jelentésük szerint: a hímnemű élőlények a hét napjai a hónapok az évszakok a világtájak a csapadékok és szelek az autómárkák 2. Végződésük szerint: -ig -ich -er -ler -ner -lin az idegen eredetű -ar -är -ent -eur -or -ist -ismus képzős főnevek

8

der Mann ‒ a férfi der Montag ‒ a hétfő der Mai ‒ a május der Sommer ‒ a nyár der Osten ‒ a kelet der Regen ‒ az eső der Skoda ‒ a Skoda der Honig ‒ a méz der Teppich ‒ a szőnyeg der Schüler ‒ a tanuló der Künstler ‒ a művész der Schaffner ‒ a kalauz der Säugling ‒ a csecsemő der Kommentar ‒ a kommentár der Sekretär ‒ a titkár der Student ‒ a hallgató der Friseur ‒ a fodrász der Doktor ‒ az orvos der Sozialist ‒ a szocialista der Kapitalismus ‒ kapitalizmus

Nőneműek

1. Jelentésük szerint: a nőnemű élőlények die Mutter ‒ az anya kivétel: das Mädchen ‒ a lány, das Fraulein ‒ a kisasszony Lásd a semlegesneműeknél! sok folyónév die Donau ‒ a Duna die Elbe ‒ az Elba die Theiß ‒ a Tisza kivétel: der Rhein ‒ a Raina. der Main ‒ a Majna, der Po ‒ a Pó, der Nil ‒ a Nílus a számjegyek die Eins ‒ az egyes 2. Végződésük szerint: -in -heit -keit -schaft -ung -ei az idegen eredetű -ie -ik -ion -age -euse -enz -tät -ur képzős főnevek

die Freundin ‒ a barátnő die Ärztin ‒ az orvosnő die Freiheit ‒ a szabadság die Möglichkeit ‒ a lehetőség die Freundschaft. ‒ a barátság die Wohnung ‒ a lakás die Konditorei ‒ a cukrászda die Chemie ‒ a kémia die Politik ‒ a politika die Station ‒ az állomás die Reportage ‒ a riport die Friseuse ‒ a fodrásznő die Intelligenz ‒ az értelem die Universität ‒ az egyetem die Natur ‒ a természet

Semlegesneműek

1. Jelentésük szerint: fiatal élőlények hím és nőnemű élőlények közös neve

das Kind ‒ a gyerek das Kalb ‒ a borjú das Pferd ‒ a ló

das Rind ‒ a szarvasmarha kivétel: der Mensch ‒ az ember

helységnevek

das schöne Budapest ‒ a szép Budapest

9

das wunderbare Ungarn ‒ a csodálatos Magyarország kivétel: der Sudan, die Schweiz az -ei végződésűek: pl. die Mongolei az Union és Republik főnévvel összetettek, pl. die BRD (Bundesrepublik Deutschland ‒ Német Szövetségi Köztársaság) a többes számú országnevek, pl. die Vereinigten Staaten ‒ az Amerikai Egyesült Államok, die Niederlande ‒ Hollandia számos fém és das Gold ‒ az arany, vegyi elem das Nickel ‒ a nikkel minden főnévként használt das Lernen ‒ a tanulás, főnévi igenév das Lesen ‒ az olvasás

országnevek

2. Végződésük szerint: -chen, -lein

das Tischchen ‒ az asztalka das Rehlein ‒ az őzike -nis végű főnevek das Geheimnis ‒ a titok kivétel: die Erlaubnis ‒ az engedély -tum végű főnevek das Eigentum ‒ a tulajdon kivétel: der Irrtum ‒ a tévedés der Reichtum ‒ a gazdagság az idegen eredetű -ett, das Ballett ‒ a balett -ment das Parlament ‒ a parlament -um képzős főnevek das Museum ‒ a múzeum kicsinyítőképzős főnevek

Az összetett főnevek neme mindig az összetétel utolsó tagjának neméhez igazodik. Pl.: das Haus + die Aufgabe = die Hausaufgabe (a házi feladat), die Waren + das Haus = das Warenhaus (az áruház) A rövidítések és betűszók nemét a rövidítés alapjául szolgáló főnév határozza meg. Pl.: die Uni (die Universität)

10

A FŐNEVEK TÖBBES SZÁMA A németben a főnevek többes számát nem egyféleképpen képezzük, mint pl. a magyarban. A többes szám névelője mindig die. A főnév többes számát az egyes számmal együtt kell megtanulni.

A többes szám jelölésének típusai Egyes szám 1. das Fenster 2. der Vater 3. derTisch 4. der Stuhl 5. das Kind 6. das Buch 7. der Junge die Frau 8. das Auto

Többes szám die Fenster die Vater die Tische die Stühle die Kinder die Bücher die Jungen die Frauen die Autos

Rag ---e -e -er -er -n -en -s

Tőhangváltás -¨-¨-¨----

Az -in és -nis képzős főnevek többes számú alakjaiban mindig, az -us végű főnevek többes számában pedig gyakran megkettőződik a szó végi mássalhangzó. Pl.: die Schülerinnen, die Ergibnisse, die Busse. Az -um képzős főneveknél a többes szám jele gyakran a szótőhöz járul. Pl.: das Museum ‒ die Museen. Az idegen eredetű főnevek többes számának jele gyakran -s. Pl.: das Radio ‒ die Radios, das Auto ‒ die Autos. Az -i kicsinyítőképzős német főnevek többes számának jele mindig -s. Pl.: der Vati ‒ die Vatis, die Mutti ‒ die Muttis. A családnevek többes számát is -s végződéssel fejezzük ki. Pl.: Müllers ‒ Müllerék, Fischers ‒ Fischerék. A hím- és semlegesnemű főnévvel jelölt mértékegységeket egynél nagyobb számnevek mellett is egyes számban használjuk. Pl.: drei Glas Wein (három pohár bor), zwei Paar Schuhe (két pár cipő). A nőnemű főnévvel jelölt mértékegységeket egynél nagyobb számnév mellett többes számba tesszük. Pl.: drei Tassen Kaffee.

11

A FŐNÉVRAGOZÁS A németben csak kevés rag van, ezért a főnevek mondatbeli szerepét többnyire a névelő vagy más, a főnév előtt álló ragozott szó (névmás, melléknévi jelző) mutatja meg.

Az erős főnevek ragozása Egyes szám Eset N

A

D

G

hímnem

Többes szám

nőnem

semlegesnem

der ein kein

die Vater eine keine

den einen keinen dem einem keinem

die das Vater eine Mutter ein keine kein der dem Vater einer Mutter einem keiner keinem

des eines keines

das Mutter ein kein

mindhárom nem

die Kind keine

Väter Mütter Kinder

die Kind keine

Väter Mütter Kinder Vätern Müttern Kindern

den Kind keinen

der des der Vaters einer Mutter eines Kindes keiner keiner keines

Väter Mütter Kinder

A legtöbb főnevet a fentiek szerint ragozzuk. Mint látható, általában elég a névelőt ragozni. A hím- és semlegesnemű főnevek azonban az egyes szám birtokos esetben -s, olykor -es ragot kapnak. Általában akkor jön be a segítő -e hang, ha anélkül nehéz lenne kiejteni a szót. Éppen ezért vannak olyan szavak, melyeknél a szótárban zárójelbe téve találjuk az -e hangot, vagyis akár s-sel, akár -es-sel képezhető a birtokos eset, kinek hogy könynyebb az adott szót kiejteni. A többes szám részes esetben a főnév -n ragot kap. Kivételt képeznek azok a főnevek, melyek többes száma alanyesetben -s (pl. die Autos ‒ den Autos), vagy en (pl. die Studentinnen ‒ den Studentinnen), mivel ezeknek már van -n végződésük.

12

A gyenge főnevek ragozása N A D G

Egyes szám der Student den Studenten dem Studenten des Studentin

Többes szám die Studenten die Studenten den Studenten der Studenten

A gyenge ragozású főnevek az egyes szám alanyeset kivételével minden esetben -en vagy (ha a főnév alanyesetben már eleve -ere végződik) -n ragot kapnak. Így ragozódik pl.: der Junge ‒ a fiú, der Kollege ‒ a munkatárs, der Architekt ‒ az építész, der Patient ‒ a páciens, der Mensch ‒ az ember. Vigyázz! Nem minden olyan főnév kap az egyes szám ragozott alakjaiban -en-t, melynek többes száma -en! Pl.: der Professor ‒ des Professors ‒ die Professoren, der Doktor ‒ des Doktors ‒ die Doktoren. A gyenge ragozású főnevek között kivételt képez a der Herr (az úr), mivel ez a szó az egyes számban ragozáskor csak -n végződést kap, a többes számban viszont a többi gyenge főnévhez hasonlóan -en-t. Kivételként kell továbbá megemlítenem azokat a főneveket (szerencsére kevés van belőlük!), melyek ugyan minden ragozott alakjukban megkapják az -(e)n végződést, de egyes szám birtokos esetben ráadásul s-t is kapnak. Pl.: der Name ‒ des Namens (a név). Célszerű a hagyományostól eltérő ragozású főnevek közül a leggyakrabban használtakat megtanulni, de ha elbizonytalanodnánk, nézzünk utána a szótárban, amely ‒ a ragok rövidítésével ‒ útmutatást ad az adott főnév ragozását illetően. Pl.: der Wagen, -s, der Tisch, -es, -e der Architekt, -en, -en der Name, -ns, -n A szótárjelzések sorrendje: egyes szám alanyeset, egyes szám birtokos eset, többes szám alanyeset.

13

A BIRTOKVISZONY KIFEJEZÉSE 1. Birtokos esettel: Míg a magyar nyelvben a birtok ragja jelzi a birtokviszonyt (az apám háza), a németben a birtokost kell birtokos esetbe tennünk: das Haus meines Vaters. Megváltozik a szórend is, hiszen míg a magyarban birtokos-birtok, a németben birtok-birtokos a helyes sorrend. A birtok számát mindkét nyelvben a birtok fejezi ki: az apám házai ‒ die Häuser meines Vaters. A főnév birtokos esetével mind élő, mind élettelen birtokos birtokviszonyát kifejezhetjük. Pl.: die Fenster des Hauses ‒ a ház ablakai. 2. von + részes esettel: Ezt a szerkezetet eredetileg akkor használták, amikor a többes számú főnév névelő nélkül (határozatlan alakban) szerepelt a mondatban, és nem állt előtte olyan szó (névmás, melléknév), mellyel kifejezhették volna a birtokos esetet. Pl.: Das sind Bücher von Kindern. ‒ Ezek gyerekek könyvei. Manapság azonban már nem ilyen szigorúak a szabályok, tehát használhatjuk a von + részes esetet határozott névelős főnév esetén is. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, ha a mondatban több birtokviszony is van. Ilyenkor az egyiket birtokos esettel, a másikat von + részes esettel fejezzük ki. Vigyázz! A von + részes esetet csak élőlény birtokos esetén használhatod! 3. Személynevek birtokos esete: A személyneveknek nincs névelőjük, amit ragozhatnánk, viszont a szóvégi -s ragot megkapják, függetlenül a nemüktől. Ilyenkor a szórend is kétféle lehet: das Buch Peters vagy Peters Buch ‒ Péter könyve das Zimmer Annas vagy Annas Zimmer ‒ Anna szobája die Frau Adys vagy Adys Frau ‒ Ady felesége A Vater, Mutter, Onkel, Tante tulajdonnévként is ragozható, vagyis birtokos esetben nem teszünk ki eléjük névelőt. Pl.: Vaters Haus, Mutters Garten stb. Kereszt- és vezetéknév együttes használata esetén csak a vezetéknevet ragozzuk, a fentieknek megfelelően. Pl.: Sándor Petőfis Leben ‒ Petőfi Sándor élete.

14

Ha a név előtt valamilyen megjelölés, cím áll, azt általában a név részének tekintjük, és nem ragozzuk. Szintén nem ragozzuk ‒ az esetleges elöljárószónak megfelelően ‒ a birtokot sem. Pl.: Ich arbeite in Frau Schneiders Garten. ‒ Schneider aszszony kertjében dolgozom. Kivétel: a Herr szót a tulajdonnév előtt is ragozzuk! Pl.: Das ist Herrn Müllers Haus. ‒ Ez Müller úr háza. A személynevek birtokviszonyát bármikor kifejezhetjük von + részes eset szerkezettel is. Pl.: das Buch von Peter ‒ Péter könyve, die Frau von Ady ‒ Ady felesége, Das ist das Haus von Herrn Müller. ‒ Ez Müller úr háza. A -s, -b, -tz, -x, -z végződésű tulajdonnevek esetében viszont csak a von + részes esettel írhatjuk körül a birtokos esetet. Pl. Wir lernen über das Leben von Babits. ‒ Babits életéről tanulunk.

15

A NÉVMÁS (DAS PRONOMEN) A SZEMÉLYES NÉVMÁS (DAS PERSONALPRONOMEN) Egyes szám

Többes szám

N

ich

du

er, sie, es

wir

ihr

sie (Sie)

A

mich

dich

ihn, sie, es

uns

euch

sie (Sie)

D

mir

dir

ihm, ihr, ihm

uns

euch

ihnen (Ihnen)

Az egyes szám harmadik személyben a három nemnek megfelelően különböznek a személyes névmások. A többes szám első és második személy tárgy- és részes esetű alakjai megegyeznek (Micsoda könnyebbség!). Az önözést a többes szám 3. személyű személyes névmással fejezzük ki, mind egyes, mind többes számban (Újabb könnyebbség a magyarral szemben!). Írásban nagy kezdőbetűvel különböztetjük meg, szóban pedig általában kiderül a szövegkörnyezetből, hogy önözni akarunk, vagy harmadik személyekről beszélünk. A főnév helyettesítése személyes névmással A német 3. személyű személyes névmások, ellentétben a magyarral, nemcsak személyeket, hanem tárgyakat és fogalmakat is jelölnek. Jelentésük ilyenkor az, azok. Persze a legtöbb esetben a magyarban ezeket ki sem tesszük. Pl.: Der Vater arbeitet. Er ist im Büro. ‒ Az apa dolgozik. (Ő) az irodában van. Der Tisch ist klein. Er steht in der Ecke. ‒ Az asztal kicsi. (Az) a sarokban áll. A das általános mutatónévmást csak akkor használhatjuk, ha valakire vagy valamire rámutatunk és megnevezzük a személyt vagy dolgot. A már megnevezett személyre, fogalomra, dologra csak személyes névmással utalhatunk. Pl.: Das ist ein Haus. Es ist sehr schön. ‒ Ez egy ház. (Az) nagyon szép. Az „es” a das Haus személyes névmása.

16

A németben nincs tárgyas igeragozás (szerencsére!), ehelyett viszont gyakrabban tesszük ki a tárgyra utaló személyes névmást. Pl.: Dieser Pullover gefällt mir. Ich kaufe ihn. ‒ Ez a pulóver tetszik nekem. Megveszem (azt). Az „ihn” a der Pullover tárgyesetbe tett személyes névmása. AZ „ES” NÉVMÁS MINT ÁLTALÁNOS ALANY „Es gibt…” Gibt es hier freie Plätze? ‒ Van itt szabad hely? Ja, es gibt noch welche. ‒ Igen, van. Gibt es einen Hund im Garten? ‒ Van kutya a kertben? Nein, es gibt keinen. Sie können ruhig herein. ‒ Nincs, nyugodtan bejöhet. Ilyen típusú mondatokban az „es gibt” jelentése: van, akad, előfordul. Határozatlan névelővel, vagy névelő nélkül álló főnevek előtt használjuk. Amiről azt állítjuk, hogy van (vagy nincs), azt tárgyesetbe tesszük. A mondat alanya az es névmás, az igét (gibt) ezzel egyeztetjük, tehát mindig egyes számban szerepel. „es ist…”, „es war…” Es ist kalt. ‒ Hideg van. Es ist Winter. ‒ Tél van. Es war Morgen, als wir weggefahren sind. ‒ Reggel volt, amikor elutaztunk. Es ist 8 Uhr. ‒ 8 óra van. Az időre, időjárásra vonatkozó mondatokban az es a nyelvtani alany szerepét tölti be. Leggyakrabban jelző vagy időhatározó áll utána. Ha napszak vagy évszak stb., tehát főnév követi, azt alanyesetben hagyjuk. Az es ist…-nek van egy másik, ettől teljesen eltérő jelentése, amelyre a sein zu + Infinitiv tárgyalásánál fogok kitérni.

17

„es geht…” Wie geht es dir? ‒ Hogy vagy? Danke, gut. ‒ Köszönöm, jól. Ha egészségi állapotra vonatkozik az es geht, utána a személyt részes esetbe tesszük. Ist die Aufgabe schwer? ‒ Nehéz a feladat? Es geht. ‒ Nem vészes. (Elmegy.) Az es geht „nem vészes”, „tűrhető”, „elmegy” stb. jelentéssel csak kijelentő mondatokban bír, mindig egy kérdésre adott válasz lehet. A VISSZAHATÓ NÉVMÁS (DAS REFLEXIVPRONOMEN)

A visszaható névmás tárgyesete A német visszaható ige gyakran megfelel a magyar visszaható igének, vagyis a cselekvés eredménye visszahat az alanyra. Gondolatilag ez a magyar magamat, magadat stb. névmásoknak felel meg, bár mi ezeket általában nem tesszük ki. A német visszaható névmást ilyenkor tárgyesetbe tesszük. Pl.: Ich wasche mich. ‒ Mosakszom. (Megmosom magam.) Du ziehst dich an. ‒ Felöltözöl. (Felöltözteted magad.) Sajnos azonban van jó pár ige, amely ugyan nem fejez ki visszahatást, de a visszaható névmás hozzátartozik. Ezeket így, együtt kell megtanulni! Pl.: sich freuen ‒ örülni, sich befinden ‒ valahol lenni A visszaható névmást az ilyen igéknél is mindig tárgyesetbe tesszük. mich (magamat) uns (magunkat) dich (magadat) euch (magatokat) sich (magát) sich (magukat) Ha ezeket az alakokat összevetjük a személyes névmások tárgyesetével, azt látjuk, hogy csak a 3. személyű esetekben van eltérés.

A visszaható névmás részes esete A magyar „magamnak”, magadnak” stb. névmásoknak a németben a visszaható névmások részes esete felel meg. Pl. Ich kaufe mir einen Wagen. ‒ Veszek magamnak egy kocsit.

18

mir (magamnak) uns (magunknak) dir (magadnak) euch (magatoknak) sich (magának) sich (maguknak) Összevetve a személyes névmások ragozásával, ismét azt látjuk, hogy eltérés csak a 3. személyű esetekben van. Valójában tehát csak az egyes és többes szám 3. személyű visszaható alakokat kell külön megtanulnunk, amik megegyeznek, hiszen mindenhol „sich”. (Feltéve persze, hogy már megtanultuk a személyes névmások ragozását!)

A RIRTOKOS SZEMÉLYES NÉVMÁS (DAS POSSESSIVPRONOMEN) A birtokos névmást ugyanúgy ragozzuk, mint az ein, eine, ein, illetve a kein, keine, kein határozatlan névelőt. Mivel jelöli az utána álló főnév nemét, számát és esetét, előtte sohasem állhat névelő. Pl.: Das ist mein Haus. ‒ Ez az én házam. Das sind unsere Kinder. ‒ Ezek a mi gyermekeink.

Egyes számú birtokost jelölő birtokos névmások Eset

hímnem

nőnem

semlegesnem

Többes szám

N

mein Sohn

meine Mutter

mein Buch

meine Kinder

A

meinen Sohn

meine Mutter

mein Buch

meine Kinder

D

meinem Sohn

meiner Mutter

meinem Buch

meinen Kindern

G

meines Sohns

meiner Mutter

meines Buchs

meiner Kinder

Ugyanígy ragozzuk a dein, sein, ihr birtokos névmásokat is. Egyes szám 3. személyben a birtokos neme dönti el, hogy sein (hímnem), ihr (nőnem) vagy sein (semlegesnem) névmást kell-e használnunk. A birtok nemét és számát pedig az adott birtokos névmás ragozásakor jelezzük. Pl.: ihre Tochter (az ő lánya) ‒ nőnemű birtokos, nőnemű birtok; sein Sohn (az ő fia) ‒ hímnemű birtokos, hímnemű birtok;

19

Többes számú birtokost jelölő birtokos névmások Eset

hímnem

nőnem

semlegesnem

többes szám

N

unser Sohn

unsere Mutter

unser Buch

unsere Kinder

A

unseren Sohn

unsere Mutter

unser Buch

unsere Kinder

D

unserem Sohn unserer Mutter

unserem Buch unseren Kindern

G

unseres Sohns unserer Mutter

unseres Buchs

unserer Kinder

Ugyanígy ragozzuk az euer, ihr birtokos névmásokat, az euer ragozott alakjaiban azonban kiesik a tő -e hangzója. Pl.: eure Mutter (a ti édesanyátok), eures Sohns (a ti fiatoké), eure Bücher (a ti könyveitek). Mivel az ihr birtokos névmás több jelentésű (nőnemű övé, övék, öné, önöké), az aktuális jelentés szóban csak a szövegkörnyezetből derül ki (Ha kiderül!). Írásban a nagy kezdőbetűvel különböztetjük meg az önöző alakot. Vigyázz! A menes, deines stb. nem a birtok semlegesnemére utalnak, hanem a birtokos esetet jelölik! Semleges- és hímnem alanyesetben ugyanis a birtokos személynévmások az ein-hez hasonlóan nem kapnak semmilyen végződést! A MUTATÓ NÉVMÁS (DAS DEMONSTRATIVPRONOMEN)

A „der”, „die”, „das” mutató névmások A leggyakrabban használt mutató névmás, a beszélt nyelvben az különbözteti meg a határozott névelőtől, hogy hangsúlyos. Hímnem

Nőnem

N

der

die

das

die

A

den

die

das

die

D

dem

der

dem

denen

G

dessen

deren

dessen

deren, derer

20

Semleges nem Többes szám

Ragozása ugyanaz, mint a határozott névelőé, kivéve az egyes szám G, valamint a többes szám D és G esetét A derer alak előreutal egy olyan személyre, akiről majd a vonatkozó névmással bevezetett mellékmondatban szólunk bővebben. Pl.: Das sind derer Kinder, die voriges Jahr hergezogen sind. ‒ Ezek azoknak a gyerekei, akik tavaly költöztek ide. A „derselbe”, „dieselbe”, „dasselbe” mutató névmások A derselbe, dieselbe, dasselbe mutató névmás azonosságot jelöl. Az összetétel első részénél (der, die, das) a határozott névelők ragozási szabályait, a második résznél pedig (selbe) a gyengén ragozott melléknevek ragozási szabályait alkalmazuk. Pl.: Das ist derselbe Film, den ich vorige Woche schon mal gesehen habe. ‒ Ez ugyanaz a film, amit a múlt héten már láttam. A „derjenige”, „diejenige”, „dasjenige” mutató névmások A derjenige, diejenige, dasjenige mutató névmás csak olyan mondatban állhat, amely után vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat következik. Pl.: Diejenigen, die in der Stadt wohnen, machen gern Ausflüge. ‒ Azok, akik városban élnek, szeretnek kirándulni. A „das” önállóan használt mutató névmás Ezt a mutató névmást ‒, mint már említettem ‒ akkor használjuk, ha valakire vagy valamire rámutatunk, és mibenlétét meghatározzuk. Mind egyes, mind többes számban a das lesz az alany, az állítmányt (a létigét) pedig aszerint tesszük egyes vagy többes számba, hogy a meghatározott személy, dolog vagy fogalom milyen számban áll. Mivel tehát a das egy mondatrész szerepét tölti be, önálló mutató névmás. Pl.: Das ist ein Buch. ‒ Ez egy könyv. Das sind Bücher. ‒ Ezek könyvek. Das ist Thomas. ‒ Ez Tamás. Das sind Thomas und Monika. ‒ Ez Tamás és Mónika.

21

Több tulajdonnév (vagy egyéb főnév) esetén a magyarban a mutató névmás egyes számban marad, de a németben egyeztetni kell, ezért az állítmányt is többes számba kell tennünk! A „dieser”, „disese”, "dieses” és a „jener”, jene", „jenes” mutató névmások Egyes szám nőnem semlegesnem

Többes szám mindhárom nem

Eset

hímnem

N

dieser jener

diese jene

dieses jenes

diese jene

A

diesen jenen

diese jené

dieses jenes

diese jene

D

diesem jenem

dieser jener

diesem jenem

diesen jenen

G

dieses jenes

dieser jener

dieses jenes

dieser jener

A dieser, diese, dieses (ez) mutató névmás közelre, a jener, jene, jenes (az) távolra mutat Ezek a névmások nem önállóak, tehát mindig főnévvel együtt szerepelnek. Ragozásuk, mint láttuk, megegyezik a határozott névelők ragozásával. Pl.: Dieses Haus ist neu, jenes Haus ist alt ‒ Ez a ház új, az a ház régi.

A VONATKOZÓ NÉVMÁS (DAS RELATIVPRONOMEN) A „der”, „die”, „das” vonatkozó névmások A der, die, das alakjai megegyeznek a mutató névmás alakjaival, csak éppen vonatkozó mellékmondatot (Relativsatz) vezetnek be. A névmást egyeztetjük a jelzett szó nemével, és a megfelelő esetbe tesszük. Pl.: Das sind die hübschen Mädchen, denen immer etwas einfiel. ‒ Ezek azok a helyes lányok, akiknek mindig eszükbe jut valami. A vonatkozó névmás prepozícióval is állhat.

22

Pl.: Herr Allwissend war der Lehrer, von dem wir sehr vie gelernt haben. ‒ Mindentudó úr volt az a tanár, akitől nagyon sokat tanultunk. A Genitivben álló vonatkozó névmás után a melléknevet erősen ragozzuk. (Névelőt nem használunk!) Pl.: Das Mädchen, dessen schlanke Figur wir bewunderten, ist die Tochter meines Freundes. ‒ Az a lány, akinek karcsú alakját megcsodáltuk, a barátom lánya. A „welcher”, „welche”, „welches” vonatkozó névmások A welcher, welche, welches a beszélt nyelvben vonatkozó névmásként alig használatos. Az írott nyelvben olyan esetekben alkalmazzák, amikor egyező alakú névmások és névelők halmozódnak, s ezzel akarják elkerülni a félreértést. Pl.: Herr Schulze ist der Lehrer, welcher der Studentin die Regeln erklärt. ‒ Schulze úr az a tanár, aki elmagyarázza a diáklánynak a szabályokat. A „wer” „was” vonatkozó névmások A wer (wen, wem, wessen) vonatkozó névmás olyan személyekre utal, akiket nem határozunk meg közelebbről. Az ilyen vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat általában a főmondat előtt áll, amelyet azután gyakran der (den, dem, dessen) mutató névmás vezet be. Pl.: Wer das Weinen verlernt hat, der lernte es wieder beim Untergang Dresdens. ‒ Aki elfelejtett sírni, Drezda elestekor újra megtanult. A was vonatkozó névmás akkor vezet be vonatkozó mellékmondatot, ha alles, manches, viel, wenig határozatlan névmásokra, felsőfokban álló melléknévre vagy az egész mondat tartalmára vonatkozik. Pl.: Er war sehr krank, was uns allen leid tat. ‒ Nagyon beteg volt, amit mindannyian sajnáltunk. (Lásd még a mellékmondatokról szóló fejezetben!)

23

A KÉRDŐ NÉVMÁS (DAS FRAGE PRONŐMÉN) A „wer? was?” kérdő névmások A wer? kérdő névmás egy vagy több személyre (ki? kik?), a was? kérdő névmás egy vagy több dologra (mi? mik?) kérdez. Ha a mondat alanyának szerepét töltik be, utánuk az állítmányt mindig egyes számba tesszük. Pl.: Wer ist das? ‒ Ki ez? Kik ezek?; Was ist das? ‒ Mi ez? Mik ezek? Ha viszont az összetett állítmány névszói részét képezik, akkor az állítmányt az alannyal egyeztetni kell. Pl.: Wer sind diese Frauen? ‒ Kik ezek a nők?; Was sind diese Dinge? ‒ Mik ezek a holmik? Ragozásuk: Alanyeset Tárgyeset Részes eset Birtokos eset

wer? wen? wem? wessen?

was? was? (wessen?)

A wessen? névmás a birtokosra kérdez, a birtok előtt áll, és nem használhatunk vele együtt semmilyen névelőt. Pl.: Wessen Kinder sind das? ‒ Kinek a gyerekei ezek? Wessen Buch liegt hier? ‒ Kinek a könyve hever itt? A wer? was? névmások elöljárószókkal is szerepelhetnek: a) A wer? névmás elé kitesszük a kívánt prepozíciót, és a kérdő névmást az elöljárószónak megfelelően tárgy, részes, esetleg birtokos esetbe tesszük. Pl.: Mit wem gehst du ins Kino? ‒ Kivel (kikkel) mész moziba? An wen denkst du? ‒ Kire (Kikre) gondolsz? Zu wem geht ihr? ‒ Kihez (Kikhez) mentek? b) Tárgyra, fogalomra vonatkozó kérdést úgy képzünk, hogy az adott prepozíció elé: - ha a prepozíció mássalhangzóval kezdődik, wo-, (pl. Womit fahren wir? ‒ Mivel megyünk?), - ha a prepozíció magánhangzóval kezdődik, wor- szótagot illesztünk (pl. Worüber sprichst du? ‒ Miről beszélsz?).

24

A „welcher? welche? welches?” kérdő névmás Jelentése: melyik? Ragozása megegyezik a határozott névelő, illetve a dieser-jener mutató névmások ragozásával. Általában jelzőként használjuk. Pl.: Welcher Pullover gefällt dir? ‒ Melyik pulóver tetszik neked? Welche Straßenbahn nimmst du? ‒ Melyik villamossal mész? Welches Kind gehört dir? ‒ Melyik gyerek a tiéd? Elöljárószókkal együtt is használhatjuk e névmást, csak arra kell figyelnünk, hogy a prepozíciónak megfelelő ragot a kérdő névmás végén jelöljük. Pl.: In welches Kino geht ihr? ‒ Melyik moziba mentek? Mit welcher Klasse machst du einen Ausflug? ‒ Melyik osztállyal mész kirándulni? A „was für ein?” „was für eine?” „was für ein?” kérdő névmás Ezt a kérdő névmást is jelzőként használjuk. Jelentése: milyen? Ragozása megegyezik a határozatlan névelő ragozásával. Többes számban (a határozatlan névelő hiánya miatt) mindhárom nemben a was für? alakot használjuk. Elöljárószókat az előbbiek szerint tehetünk ki elé. Pl.: Was für einen Wagen hast du? ‒ Milyen kocsid van? Was für eine Bluse hast du an? ‒ Milyen blúz van rajtad? Was für ein Buch liest du? ‒ Milyen könyvet olvasol? Was für Tiere haben Kinder gern? ‒ Milyen állatokat szeretnek a gyerekek? In was für einem Haus wohnen Sie? ‒ Milyen házban lakik Ön?

A HATÁROZATLAN NÉVMÁS (DAS INDEFINITIVPRONOMEN) Az általános alany A német man általános alany a magyarban „az ember” szóval, illetve a többes szám első személlyel kifejezett általános alanynak felel meg, csak személyekre vonatkozik, és nincs neme. A man-t követő ige egyes szám harmadik személyben áll és csak

25

Nominativban fordul elő. A többi esetet az einer határozatlan névmás alakjaival képezzük. Pl.: Man kauft nicht, was einem nicht gefällt. ‒ Az ember nem veszi meg, ami nem tetszik neki. Er stort einen immer. ‒ Mindig zavarja az embert. Man arbeitet hier gern. ‒ Itt szívesen dolgozik az ember. Man kann hier ruhig Platz nehmen. ‒ Itt nyugodtan helyet foglalhatunk. Man muss immer fragen. ‒ Mindig kérdezni kell. A man névmást nem lehet személyes névmással helyettesíteni, birtokát a sein, seine, sein birtokos névmással határozzuk meg. Pl.: Um fünf Uhr nimmt man seinen Mantel und geht nach Hause. ‒ Öt órakor veszi az ember a kabátját, és hazamegy. „jedermann” A jedermann jelentése: mindenki. Csak személyekre vonatkozik, Genitivje a jelzett főnév előtt áll. A többi esetben nem kap ragot. Pl.: Moderne Musik ist nicht jedermanns Geschmack. ‒ A modern zene nem mindenkinek tetszik. „einer”, „eine”, „eines” Az einer, eine, eines jelentése: valaki. A jemand helyett használják, ha ki akarják fejezni a nemet is. Csak egyes száma van, önállóan a hím- és nőnemű alak személyekre vonatkozik, a semlegesnemű pedig dolgokra. Genitivus partitivus szerkezetben személyekre és dolgokra is vonatkozik. Genitivben nem használjuk. Pl.: Vor der Tür steht einer und klingelt. ‒ Valaki áll az ajtó előtt, és csenget. Többes számát a welche névmással fejezzük ki, ez személyekre és dolgokra egyaránt vonatkozik. Csak Nominativban és Akkusativban használjuk. Pl.: An der Haltestelle stehen welche und warten auf den Bus. ‒ A megállóban állnak néhányan, és a buszra várnak.

26

„jemand”, „niemand” A jemnand, niemand jelentése: senki. Csak személyekre vonatkozik, és csak egyes számban állhat. Akkusativban és Dativban végződései követhetik a hímnemű névelő végződéseit. Pl.: Wir haben dort niemand(en) gesehen. ‒ Nem láttunk ott senkit. Ha a személyek azonosítása nehéz, akkor viszont mindig ragozni kell. Pl.: Niemand hörte sie. ‒ Senki nem hallotta (őt). De: Niemanden hörte sie. ‒ Senkit nem hallott (Ő). A Genitivben úgy viselkedik, mint a jedermann névmás. „irgendwer” Az irgendwer jelentése: valaki. Bizonytalanságot fejez ki. Csak személyekre vonatkozik, úgy ragozzuk, mint a wer kérdő névmást. Többes száma azonban (irgendwelche), dolgokra is vonatkozhat. Genitivje nem használatos. Az irgend szócskával egyéb kérdő névmások is alkothatnak szóösszetételt: irgendwas, irgendwann, irgendwo, irgendetwas stb. Pl.: Irgendwer hat dich angerufen. ‒ Valaki felhívott. „einige” Az einige jelentése: néhány. Többes számban álló főnevek (személyek, dolgok) helyett önállóan áll, de általában csak akkor, ha a személyt vagy dolgot az előző mondatokban már megneveztük. Pl.: Einige sind schon da. ‒ Néhányan már megérkeztek. Az einiges csak dolgokra vonatkozik. Pl.: Ich habe schon einiges gekauft. ‒ Már vettem ezt-azt. Ha jelzőként áll (ekkor jelentése néhány), erősen ragozzuk. Pl.: einige schöne Mädchen ‒ néhány szép lány „etliche” Az etliche jelentése: számos, néhány. Az einige szabályai szerint ragozzuk. Pl.: Dort habe ich etliches erfahren. ‒ Tapasztaltam ott néhány dolgot.

27

„jeder”, „jede”, „jedes" - „alle”, „alles” A jeder, jede, jedes = mindegyik, minden egyes, mindenki névmásnak csak egyes száma van. A határozott névelő végződéseit veszi fel, a hím- és nőnemű alak személyekre vonatkozik. Genitivje nincsen, önállóan (főnév helyett) és jelzőként is használatos. Pl.: Jeder muß arbeiten. ‒ Mindenkinek dolgoznia kell. Paul möchte mit Jeder tanzen. ‒ Pál minden lánnyal szeretne táncolni. Nyomatékosíthatjuk a névmást az ein, eine, ein határozatlan névelő megfelelő alakjával. Ilyenkor a jeder, jede, jedes névmást vegyes ragozású melléknévként ragozzuk. Pl.: Ein jeder möchte dir helfen. ‒ Valaki szeretne segíteni neked. Többes számban az alle ‒ az összes, minden, mindnyájan jelentésű névmást használjuk. Mivel többes számú főnevet helyettesít, mellette az ige mindig többes számú. Pl.: Alle wissen, daß diese Aufgabe schwer ist. ‒ Mindenki tudja, hogy ez a feladat nehéz. Az alle névmás gyakran társul a személyes névmáshoz, ilyenkor mindnyájan, mindannyian jelentést fejez ki. Pl.: Jetzt lernen wir alle Deutsch. ‒ Most mindannyian németül tanulunk. Az alles névmás minden, mindent jelentéssel bír. Pl. Alles ist in Ordnung. ‒ Minden rendben. Ich verstehe alles. ‒ Mindent értek. Az aller és az alle hímnemű, ill. nőnemű egyes számú alakok a mai nyelvben nem túl gyakran használatosak. Pl.: Aller Anfang ist schwer. ‒ Minden kezdet nehéz. Alle Welt kennt ihn. ‒ Az egész világ ismeri. Egyes szám N A D G

28

hímnem jeder Mann jeden Mann jedem Mann jedes Mannes

nőnem jede Frau jede Frau jeder Frau jeder Frau

semlegesnem jedes Kind jedes Kind jedem Kind jedes Kindes

Többes szám N A D G

alle Männer, Frauen, Kinder alle Männer, Frauen, Kinder allen Männern, Frauen, Kindern aller Männer, Frauen, Kinder „viel”, „viele”

A viel, viele jelentése: sok. A többes számban álló főnév előtt a viele, egyes számú főnév előtt és határozói értelemben a viel ragozatlan alakot használjuk. Pl.: viele Patienten, die vielen Patienten ‒ sok beteg, a sok beteg viel Zeit ‒ sok idő „mehr”, „mehrere” A mehr fokozott határozatlan névmás. Nincs ragozott alakja, összehasonlításnál használjuk. Jelentése: több, mint… Pl.: Er hat mehr Geld als ich. ‒ Több pénze van, mint nekem. Ich habe mehr Bücher als du. ‒ Több könyvem van, mint neked. A mehrere melléknévnek tekintendő. Az ezt követő melléknevet erősen ragozzuk. Jelentése: több. Pl.: Meine Frau hat mehrere dunkle Kleider. ‒ A feleségemnek több sötét ruhája van. Ich habe mehrere Bücher gekauft. ‒ Több könyvet vettem. Az „einander” kölcsönös névmás Az einander kölcsönös névmás jelentése: egymás. Nem ragozzuk. Pl.: Sie grüßen einander recht herzlich. ‒ Szívélyesen üdvözlik egymást. Gyakran használunk helyette visszaható névmást. Pl.: Sie grüßen sich herzlich. Prepozícióval összetett szót alkothat: voneinander, miteinander stb.

29

A NÉVMÁSI HATÁROZÓSZÓ (DAS PRONOMINALADVERB) Az elöljárószós főneveket, ha személyt jelölnek, névmási határozószókkal helyettesítjük. Pl.: Womit schreiben Sie? ‒ Mivel ír? Mit dem Bleistft? ‒ Ceruzával? Ja, ich schreibe damit. ‒ Igen, azzal írok. Woran denken Sie? ‒ Mire gondol? An die Ferien? ‒ A nyaralásra? Ja, ich denke daran. ‒ Igen, arra gondolok. Ha a prepozíció mássalhangzóval kezdődik, akkor da-, ha magánhangzóval, akkor dar- szótag kerül elé. A legfontosabb névmási határozószók: daran, darauf, daraus, dabei, dadurch, dafür, dagegen, dahinter, darin, damit, danach, daneben, darum, darunter, darüber, davon, davor, dazu, dazwischen. Jelentésük csak szövegösszefüggésekben adható meg, gyakran valamelyik ige vonzataként szerepelnek, és az ige adja meg a jelentésüket. Pl.: Ich beginne damit. ‒ Hozzákezdek. Ich schreibe damit. ‒ Azzal írok. Nem minden prepozícióval képezhetünk névmási határozószót, pl. az ohne, entlang, während, trotz prepozíciókkal sem.

30

AZ ÉRTELMEZŐ (DIE APPOSITION) Az értelmező a jelzett szó értelmét leszűkíti, közelebbről meghatározza. Általában a jelzett szó után áll, és megegyezik a jelzett főnév vagy névmás esetével. A jelzett szó előtt állnak: Nevek: Grete Müller Rokonsági fokok: Tante Emma Foglalkozásnevek: Ingenieur Müller Címek, rangok: Professor Dr. Rothe Gyűjtőnevek: Bezirksstadt Leipzig Mérték- és tömegjelölések: eine Tasse Kaffee Ha e kifejezések előtt nincs névelő, az utánuk következő nevet ragozzuk, ha van (ritkán), azt ragozzuk, a nevet nem. A főnév után álló értelmezőt általában vesszővel választjuk el a jelzett szótól. Ha az értelmezett szó elöljárós kifejezés, az értelmező elé az elöljárószót nem tesszük ki, de az annak megfelelő esetben ragozzuk. Pl.: Dort kommt mein Freund, der berühmte Schriftsteller. ‒ Ott jön a barátom, a híres író. Kennst du meinen Freund, den berühmten Schriflsteller? ‒ Ismered a barátomat, a híres írót? Das ist das Auto meines Freundes, des berühmten Schriftstellers. ‒ Ez a barátomnak, a híres írónak az autója. Wir sprechen von meinem Freund, dem berühmten Schriftsteller. ‒ A barátomról, a híres íróról beszélünk. In unserer Strafle steht ein hohes Haus, das neue Skála Warenhaus. ‒ Az utcánkban áll egy magas ház, az új Skála áruház. Péter möchte den Abend mit unseren jungen Gästen, den drei Deutschen aus Dresden verbringen. ‒ Péter szeretné az estet ifjú vendégeinkkel, a három drezdai némettel tölteni. Megjegyzés: Az uralkodók neve melletti értelmezőt (számozás, ragadványnevek) a következőképpen jelöljük: István der erste (I. István) August der Starke (Erős Ágost) Die Eroberungen Augusts des Starken (Erős Ágost hódításai)

31

A határozott névelőt értelemszerűen, a sorszámnevet ill. melléknevet gyengén ragozzuk. Pl.: Joseph II. (der Zweite) war ein aufgeklärter König. ‒ II. József felvilágosult király volt. In der Schule haben wir über Joseph II. (den Zweiten) gelernt. ‒ Az iskolában II. Józsefről tanultunk. A Kollege, Herr gyenge főneveket mindig ragozzuk. Az értelmező néhány más formája: Az értelmező a) egy módosítószó beiktatásával (namentlich, besonders, nämlich, vielleicht) Pl.: Die Preise der wichtigsten Güter, namentlich der Lebensmittel, wurden überprüft. ‒ Felülvizsgálták a legfontosabb árucikkek, nevezetesen az élelmiszerek árát. Ich werde dich nächste Woche, vielleicht schon Dienstag, besuchen. ‒ Jövő héten, talán már kedden, meglátogatlak. b) a wie és als kötőszók közbeiktatásával kerül a mondatba. Pl.: Ich rate es dir als gutem Freund. ‒ Mint jó barátomnak tanácsolom.(de: Ich rate es dir als guter Freund. ‒ Mint jó barátod tanácsolom.) Mit einem Menschen wie ihm (wie er) kannst du dich verstandigen. ‒ Ilyen emberrel, mint ő, szót tudsz érte ni. Megjegyzés: A több részből álló, névelő nélküli neveknél csak az utolsó tagot ragozzuk. Pl.: die Werke Johann Sebastian Bachs die Kämpfe König Heinrichs (De:) der Vortrag des Lehrers Schulze

32

A MELLÉKNÉV (DAS ADJEKTIV) A melléknév a mondatban lehet: a) az összetett állítmány névszói része A magyartól eltérően a németben nem egyeztetjük az állít mány melléknévi részét az alannyal. (Jaj de jó!) Pl.: Die Antwort ist richtig. ‒ A válasz helyes. Die Antworten sind richtig. ‒ A válaszok helyesek. b) módhatározó A magyartól eltérően a módhatározóként álló melléknév sem kap ragot. (Még mindig jaj de jó!) Pl.: Er antwortete richtig. ‒ Helyesen válaszolt. c) jelző A jelzőként álló melléknevet pedig ‒ ismét eltérően a magyartól ‒ ragozzuk. (És most: milyen kár!) Pl.: Das ist die richtige Antwort. ‒ Ez a helyes válasz A jelzőként álló melléknév ragozásának az a szerepe, hogy a ragokban szegény főnevek mondatbeli szerepét (esetét) segít meghatározni. Ragozása attól függ, hogy határozott névelő (vagy aszerint ragozott névmás), határozatlan névelő (vagy aszerint ragozott névmás) áll-e előtte, illetve a névelő vagy egy névelő jellegű szó teljesen hiányzik-e. Ettől függően háromféle ragozása lehet: 1. erős vagy névelőpótló ragozás 2. gyenge vagy névelőkísérő ragozás 3. vegyes vagy névelő-kiegészítő ragozás

33

A MELLÉKNÉVRAGOZÁS A melléknév erős (névelőpótló) ragozása Egyes szám nőnem semlegesnem

Többes szám mindhárom nemben Freunde alte Städte Bücher

Eset

hímnem

N

guter Freund

schöneStadt

interessantes Buch

A

guten Freund

schöne Stadt

interessanten Buch

alte

Freunde Städte Bücher

D

gutem Freund

schöner Stadt

interessantem Buch

alten

Freunden Städten Büchern

G

guten interessanten schöner Stadt Freundes Buchs

alter

Freunde Städte Bücher

Erősen ragozzuk a melléknevet, ha a jelzős szókapcsolatban a) nem áll előtte névelő vagy névelő jellegű szó b) tőszámnév (drei, fünf stb.) áll előtte. c) határozatlan számnév, pl. einige, viel(e), wenig(e) áll előtte. Az erős ragozás jellemzője, hogy a melléknév átveszi a névelő szerepét, vagyis annak a végződéseit veszi fel. A hím- és semlegesnemű főnevek birtokos esete előtt jelzőként álló melléknév kivételt képez, mert a főnév -(e)s ragja mutatja a birtokos esetet. Ilyenkor a melléknév ragja -en. Számnevek mellett a melléknév (akárcsak a főnév) többes számba kerül. Pl.: einige schöne Tage ‒ néhány szép nap. Alle és beide után azonban a melléknevet gyengén ragozzuk. Pl.: alle guten Freunde ‒ minden jó barát. Az erős ragozású melléknévvel ellátott főnevekre a was für…? kérdő névmással kérdezünk. Pl.: Was für Bücher sind das? ‒ Milyen könyvek ezek? Das sind ungarische Bücher. ‒ Ezek magyar könyvek.

34

A melléknév gyenge (névelőkísérő) ragozása Eset N A D G

hímnem -e -en -en -en

Egyes szám nőnem -e -e -en -en

Többes szám mindhárom nemben -en -en -en -en

semlegesnem -e -e -en -en

Egyes szám Eset

hímnem

nőnem

semlegesnem

N

der gute Schüler

die gute Freundin

das gute Buch

A

den guten Schüler

die gute Freundin

das gute Buch

D

dem guten Schuler

der guten Freundin

dem guten Buch

G

des guten Schülers

der guten Freundin

des guten Buchs

Eset

Többes szám mindhárom nemben

N

die guten

Schüler Freundinnen Bücher

A

die guten

Schüler Freundinnen Bücher

D

den guten

Schülern Freundinnen Büchern

G

der guten

Schüler Freundinnen Bücher

35

Gyengén ragozzuk a melléknevet, ha a jelzős szókapcsolatban előtte a) határozott névelő b) a határozott névelő szerint ragozott névmás (dieser, jener, welcher, jeder, solcher stb.) áll. Mivel a ragozott határozott névelő jelzi a főnév nemét, számát és esetét, a melléknév csak kétféle végződést vesz fel: -e vagy -en. A gyenge ragozású melléknévvel ellátott főnevekre a welcher…? welche…? welches…? kérdő névmással kérdezünk. Pl.: Welchen Pullover kaufst du? ‒ Melyik pulóvert veszed meg? Ich kaufe den roten Pullover. ‒ A piros pulóvert veszem meg. A melléknév vegyes (névelőkiegészíto) ragozása Egyes szám nőnem semlegesnem

Többes szám mindhárom nemben

Eset

hímnem

N

-er

-e

-es

-en

A

-en

-e

-es

-en

D

-en

-en

-en

-en

G

-en

-en

-en

-en

Egyes szám Eset

hímnem

nőnem

semlegesnem

N

ein alter Freund

eine neue Stadt

ein gutes Buch

A

einen alten Freund

eine neue Stadt

ein gutes Buch

D

einem alten Freund

einer neuen Stadt

einem guten Buch

G

eines alten Freundes

einer neuen Stadt

eines guten Buchs

36

Eset N A D G

Többes szám mindhárom nemben meine guten Freunde, Freundinnen, Bücher meine guten Freunde, Freundinnen, Bücher meinen guten Freunden, Freundinnen, Büchern meiner guten Freunden, Freundinnen, Bücher

Vegyesen ragozzuk a melléknevet, ha a jelzős szókapcsolatban előtte a) határozatlan névelő b) kein, keine, kein c) birtokos névmás áll. A határozatlan névelő, a kein és a birtokos névmások a hímnem egyes szám alanyesetében és a semlegesnem egyes szám alany- és tárgyesetében nem jelzik a főnév nemét. Ezért ezekben az esetekben a melléknév erős ragokat kap, a többi esetekben pedig gyengén ragozzuk. A vegyes ragozású melléknévvel ellátott főnevekre a was für ein…? was für eine…? was für ein…?, a többes számban pedig a was für…? kérdő névmással kérdezünk. Pl.: Was für ein Buch ist das? ‒ Milyen könyv ez? Das ist ein altes Buch. ‒ Ez egy régi könyv. Ügyeljünk a dunkel, teuer, hoch melléknevek ragozásánál! Pl.: Ich kaufe ein dunkles Kleid. ‒ Vásárolok egy sötét ruhát. Er kauft einen teuren Wagen. ‒ (Ő) vásárol egy drága kocsit. Sie wohnt in einem hohen Haus. ‒ (Ő) egy magas házban lakik. A helységnevekből képzett „-er” végű melléknevek A helységnevekből er képzővel képzett mellékneveket, pl. Budapester ‒ budapesti, Dresdner ‒ drezdai, Berliner ‒ berlini, Leipziger ‒ lipcsei, Münchner ‒ müncheni, Züricher ‒ zürichi stb. nem ragozzuk, és nagy kezdőbetűvel írjuk. Pl.: Er möchte die Dresdner und die Berliner Museen besichtigen. ‒ Fel szeretné keresni a drezdai és a berlini múzeumokat.

37

A FŐNÉVVÉ VÁLT MELLÉKNÉV A főnévvé vált melléknevek használatának elsajátítása általában sok gondot okoz a németül tanulóknak. Pedig könnyű a használatuk, ha tudatosítjuk magunkban, hogy ezeket a szavakat ugyanúgy ragozzuk, mint a mellékneveket, attól függően, hogy van-e előttük névelő vagy névelő jellegű szó, vagy nincs. Eszerint van gyenge, vegyes és erős ragozásuk. Pl.: Ein Angstellter sitzt im Büro. ‒ Egy alkalmazott ül az irodában. Der Angstellte stellt mir Fragen. ‒ Az alkalmazott kérdéseket tesz fel nekem. Abeiter und Angstellte essen in der Betriebskantine zu Mittag. ‒ Munkások és alkalmazottak ebédelnek az üzemi étkezdében. Egyes fogalmak nevét jelölő melléknevek is válhatnak főnévvé. Az egyes számú semlegesnemű melléknévi alakok elvont fogalmakra vagy dolgokra vonatkoznak. Pl.: Ich wünsche Ihnen alles Gute! ‒ Minden jót kívánok Önnek! Zeigen Sie mir etwas Schönes! ‒ Mutasson nekem valami szépet! Er hat nichts Neues gesagt. ‒ Semmi újat (újdonságot) nem mondott. Hier können Sie viel Interessantes sehen. ‒ Itt sok érdekességet láthatnak. A főnévvé vált melléknevet az alles névmás mellett gyengén, az etwas, nichts névmások mellett erősen, a viel, wenig határozatlan számnevek mellett (ha azok ragozatlanul szerepelnek az alanyeseten kívüli többi esetben is) szintén erősen ragozzuk. Nyelveket jelölő főnévvé vált melléknevek A nemzetiséget és a nyelvi hovatartozást jelölő melléknév főnévvé vált alakja magát a nyelvet jelöli. Pl.: Die deutsche Sprache ist nicht schwer. ‒ A német nyelv nem nehéz. (De nem ám!) Das Deutsche ist nicht schwer. ‒ A német nem nehéz. Ich lerne Deutsch. ‒ Németül tanulok.

38

Ugyanígy használjuk az ungarisch melléknevet, ill. a das Ungarische, Ungarisch főnévvé vált melléknevet is. A nemzetiséget és a nyelvet jelölő melléknevet, ha főnévvé vált és magát a nyelvet jelöli, nagy kezdőbetűvel újuk. Ha viszont módhatározóként használjuk, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: a) Er spricht Deutsch. ‒ (Ő) beszél németül. (Beszéli a német nyelvet.) b) Der Lehrer spricht jetzt deutsch. ‒ A tanár most németül beszél. Ha kétségünk támad a helyesírást illetően, tegyünk fel kérdést a kritikus mondatrészre. a) Welche Sprache spricht er? ‒ Melyik nyelvet beszéli? b) Wie spricht er (jetzt)? ‒ Hogyan beszél (most)? A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA (DIE KOMPARATION DES ADJEKTIVS) A mellékneveknek, akárcsak a magyarban, alap-, közép- és felsőfokuk van. Nem fokozhatók a színek nevei, a helyi hovatartozást kifejező melléknevek, az eredetet kifejező melléknevek. alapfok schön

középfok schöner

felsőfok 1. schönste 2. am schönsten

A középfok képzője -er, a felsőfoké -st, illetve -t és -z tövű melléknév esetén -est. Pl.: am lautesten A fokozott melléknév mondatbeli szerepe ugyanolyan, mint az alapfokú melléknévé. Lehet tehát az állítmány névszói része, módhatározó és jelző. A módhatározóként használt felsőfokú melléknévnek külön alakja van. Pl.: Sie schreibt am schönsten ‒ Ő ír a legszebben. Ez ragozhatatlan alak. A felsőfokú melléknév állítmány-kiegészítőként ‒ jelzői alakban jelenik meg, ha a mondatot hasonlító szerkezetettel egészítjük (vagy egészíthetjük) ki. Pl.: Paul ist der fleißigste unter allen Studenten. ‒ Pál a legszorgalmasabb az összes diák között.

39

-határozói alakban jelenik meg, ha a hasonlító szerkezet elmarad. Pl.: Gestem war es am kaltesten. ‒ Tegnap volt a leghidegebb. A jelzőként használt közép- és felsőfokú melléknevet ugyanúgy ragozzuk, mint az alapfokút. A ragok a képző után következnek. A felsőfokú melléknév jelentésénél fogva általában határozott névelővel áll, tehát gyenge ragozású. A melléknévfokozás néhány sajátossága A fokozás során egyes -a,-o,-u- tövű, többnyire egy szótagú mellékneveknél tőhangzóváltás is megjelenik. Pl.: alt, älter, ältest ‒ öreg, öregebb, legöregebb lang, länger, längst ‒ hosszú, hosszabb, leghosszabb jung, jünger, jüngst ‒ fiatal, fiatalabb, legfiatalabb kurz, kürzer, kürzest ‒ rövid, rövidebb, legrövidebb kalt, kälter, kältest ‒ hideg, hidegebb, leghidegebb schwach, schwächer, ‒ gyenge, gyengébb, leggyengébb schwächst warm, wärmer, wärmst ‒ meleg, melegebb, legmelegebb stark, stärker, stärkst ‒ erős, erősebb, legerősebb dumm, dümmer,dümmst ‒ buta, butább, legbutább klug, klüger, klügst ‒ okos, okosabb, legokosabb ‒ kemény, keményebb, legkeméhart, härter, härtest nyebb Nem lép fel tőhangzóváltozás az -au- tőhangzós, továbbá a bar,-e,-el,-er,-en, -haft,.-ig,-lich képzős és az idegen eredetű melléknevek, valamint a melléknévi igenevek fokozásánál. Az -e,-el végződésű melléknevek mindig, az -er,-en végződésűek legtöbbször elveszítik az utolsó -e-t a középfokban: müde - müder - müdest fáradt - fáradtabb - legfáradtabb dunkel - dunkler - dunkelst sötét - sötétebb - legsötétebb teuer - teu(e)rer - teuerst drága - drágább - legdrágább Rendhagyó fokozású melléknevek: a.) más tőből képezzük a közép- és felsőfokát:

40

viel - mehr - meist gut - besser ■ best b.)h - ch hangváltozással: hoch - höher - höchst nahe - näher - nächst

sok - több - legtöbb jó - jobb - legjobb magas - magasabb legmagasabb közel - közelebb - legközelebb

c.) kétféle közép- és felsőfokú alakja van: - weniger - wenigst wenig kevés - kevesebb - legkevesebb minder - mindest d.) Rendhagyó módon képezi a felsőfokot: groß - größer - größt nagy - nagyobb - legnagyobb Rendhagyó fokozású határozószók:

szívesen - szívesebben - legszívesebben wohl - besser - am besten jól - jobban - legjobban hamar - hamarabb - leghamabald - eher - am ehesten rabb sehr - mehr - am meisten nagyon - inkább - leginkább viel - mehr - am meisten sok(at) – több(et) - legtöbb(et) gyakran - gyakrabban - legoft - öfter - am öftesten gyakrabban gyakran - gyakrabban - leghäufig - häufiger - am häufigsten gyakrabban kevés(et) – kevesebb(et) - legwenig - minder - am mindesten keveseb(et) (A wenig ragozható szabályosan is: wenig - weniger - am wenigsten) Egyes határozószók felsőfoka -ens végződéssel is képezhető. Pl.: bestens, nächstens, spätestens, frühestens, mindestens, meistens, höchstens, erstens Pl.: Er kommt frühestens am Montag wieder. ‒ Legkorábban hétfőn jön újra. gern - lieber - am liebsten

41

HASONLÍTÁS „WIE” ÉS „ALS” KÖTŐSZÓKKAL Azonosság kifejezésénél a wie, különbözőség kifejezésénél az als hasonlító kötőszót használjuk. Magyarra mindkettőt mintnek fordítjuk, a németben azonban nem teszünk eléjük vesszőt. Pl.: Paul ist (eben) so groß wie Peter. ‒ Pál (éppen) olyan magas, mint Péter. Paul ist nicht so groß wie Karl. ‒ Pál nem olyan magas, mint Károly. Paul ist größer als Hans. ‒ Pál magasabb, mint János. Paul ist nicht großer als Peter. - Pál nem magasabb, mint Péter. A „je…, desto…” hasonlító kötőszó használata A magyar minél…, annál kötőszónak felel meg. A je-vel bevezetett mondat mellékmondat; a desto-val bevezetett főmondat után áll a hasonlítást kifejező melléknév vagy határozatlan számnév középfokú alakja, majd a ragozott ige következik. Pl.: Je mehr man lernt, desto besser spricht man Deutsch. ‒ Minél többet tanulunk, annál jobban beszélünk németül.

42

A SZÁMNÉV (DAS NUMERALE) TŐSZÁMNEVEK Kérdőszó: wieviel? wie viele? 0 null 1 eins 2 zwei 3 drei 4 vier 5 fünf 6 sechs 7 sieben 8 acht 9 neun

10 zehn 11 elf 12 zwölf 13 dreizehn 14 vierzehn 15 fünfzehn 16 sechzehn(!) 17 siebzehn(!) 18 achtzehn 19 neunzehn

20 zwanzig 21 einundzwanzig 22 zweiundzwanzig 23 dreiundzwanzig 24 vierundzwanzig 25 fünfundzwanzig 26 sechsundzwanzig 27 siebenundzwanzig 28 achtundzwanzig 29 neunundzwanzig

30 dreißig(!) 40 vierzig 50 fünfzig 60 sechzig(!) 70 siebzig(!) 80 achtzig 90 neunzig

100 (ein) hundert 101 hunderteins 200 zweihundert 300 dreihundert 400 vierhundert 500 fünfhundert 900 neunhundert

1 000 (ein) tausend 1 100 tausendeinhundert 2 000 zweitausend 6 000 sechstausend 7 000 siebentausend 10 000 zehntausend 100 000 hunderttausend

1 000 000 eine Million 2 000 000 zwe i Millionen

1 000 000 000 eine Milliarde 2 000 000 000 zwei Milliarden

A számoknak 1-12-ig külön nevük van, továbbá a száznak és az ezernek is. A milliót, milliárdot, billiót főnevekkel jelöljük, ezeket nagy kezdőbetűvel írjuk, és 1-nél nagyobb számok után többes számban használjuk. Egymillióig a betűvel leírt számneveket általában egybeírjuk. Az eins számnevet csak önállóan használhatjuk. Ha utána főnév következik, akkor az ein, eine, ein számnevet használjuk. Ez a számnév azonban, ellentétben a határozatlan névelővel, hangsúlyos, és tagadó alakja: nicht ein, nicht eine, nicht ein.

43

Pl.: Paul kauft ein Buch, aber ich kaufe nicht ein Buch, sondern zwei Bücher. ‒ Pál egy könyvet vesz, én viszont nem egy könyvet veszek, hanem kettőt. Ha tőszámneveket főnévként használunk, nőneműek lesznek és nagybetűvel írjuk őket, többes számban pedig a sieben kivételével -en végződést kapnak. A következő esetekben használatosak: 1. Villamos- és autóbuszvonalak megjelölésénél. Pl.: Ich steige in die Vier um. ‒ Átszállók a négyesre. 2. Érdemjegyek jelölésére. Pl.: Meine Tochter hat eine Eins bekommen. ‒ A lányom kapott egy egyest. 3. Futballcsapat jelölésére. Pl.: Unsere Elf ist Sieger geworden. ‒ A mi tizenegyünk lett a győztes. 4. Életkor jelölésénél. Pl.: Sie hat die Vierzig längst überschritten. ‒ Rég túllépte a negyvenet. Az osztószámnevek az egész egy részét jelölik. Főnévként használva semlegesneműek. Pl.: das Drittel ‒ a harmad das Zehntel ‒ a tized De! die Hälfte ‒ a fél (a halb számnév főnévi formája, tehát nem tőszámnévböl képeztük) Jelzőként alkalmazva nem ragozzuk a tőszámneveket. Pl.: dreiviertel Kilo ‒ háromnegyed kiló A halb és a ganz melléknevet viszont ragozzuk: ein halbes Jahr ‒ fél év die ganze Welt ‒ az egész világ Ha a halb számnév után következik, egybeírjuk azzal, és nem ragozzuk: Pl.: Dieser Kurs dauert eineinhalb (anderthalb) Jahre. ‒ Ez a tanfolyam másfél évig tart. Ich habe zweieinhalb Kilo Obst gekauft. ‒ Vettem két és fél kiló gyümölcsöt.

44

A mérték-, súly- és pénznem jelölések ragozásával kapcsolatban meg kell tanulni, hogy ezek az 1-nél nagyobb számok után is egyes számban állnak, amennyiben hím-, illetve semlegesneműek. Pl.: 5 Kilo Kartoffeln ‒ öt kiló répa 2 Paar Schuhe ‒ két pár cipő 4 Stück Kuchen ‒ négy darab 30 Mark ‒ harminc márka Ha a fenti fogalmak nőneműek (-er-e végződnek) vagy nem meghonosodott nevű pénznem elnevezések, akkor többes számú végződést kapnak. Pl.: 2 Flaschen Wein ‒ két üveg bor 4 Tonnen Öl ‒ négy tonna olaj 20 Peseten (e Peseta) ‒ húsz pezeta Megjegyzés: A mérték-, súly-, érték-, kor- és időjelölések, tehát az alt, breit, dick, entfernt, hoch, lang, schwer, tief, weit melléknevekkel alkotott szerkezetek Akkusativban álnak. Pl.: einen Finger breit ‒ egy ujjnyi széles

AZ ÓRA-IDŐ KIFEJEZÉSE Pl.: Wieviel Uhr ist es? ‒ Hány óra van? Wie spät ist es? ‒ Mennyi az idő? Es ist sieben Uhr zehn Minuten. ‒ Hét óra tíz perc (van). Az időpont megjelölésekor az Uhr főnév mindig egyes számban, a Minute főnév 1-nél nagyobb számok után többes számban áll. A „Hány órakor?” ‒ „Nyolc órakor” típusú kérdésben és a rá adott válaszban az időpont megjelölése előtt az um prepozíciót használjuk. Pl.: Um wieviel Uhr beginnt der Unterricht? ‒ Hány órakor kezdődik a tanítás? Der Unterricht beginnt um acht Uhr. ‒ A tanítás nyolc órakor kezdődik. Amennyiben nem pontos, csak hozzávetőleges időpont-megjelölésről van szó, úgy a gegen prepozíciót használjuk. Pl.: Gegen fünf Uhr bin ich schon zu Hause. ‒ Öt óra körül már otthon leszek.

45

A SORSZÁMNEVEK Kérdőszó: der, die, das wievielte? - Hányadik? der, die, das erste - az első der, die, das dritte - a harmadik der, die, das achte - a nyolcadik A fenti három kivételtől eltekintve a sorszámnevek képzője: 2-tól 19-ig -te (Pl. zweite, vierte, fünfzehnte, neunzehnte) 20-tól -ste (Pl. zwanzigste, vierzigste, sechzigste) A siebente alak mellett a siebte (hetedik) is használatos. A sorszámneveket ugyanúgy ragozzuk, mint a mellékneveket.

A DÁTUM KIFEJEZÉSE A magyartól eltérően a németben a keltezésnél a sorrend: nap - hónap - év. Pl.: Der wievielte ist heute? ‒ Hányadika van ma? Heute ist der 22. Február 1997. ‒ Ma 1997. február 22-e van. A napot jelölő sorszámnév előtt mindig a hímnemnek megfelelő névelőt használjuk, mivel a der Tag (nap) főnévre vonatkozik a kérdés. Pl.: Wann beginnt der Frühling? ‒ Mikor kezdődik a tavasz? Der Frühling beginnt am 21. März. ‒ A tavasz március 21én kezdődik. Hivatalos keltezésben igen gyakran szerepel a sorszámnév hímnemű tárgyesete a dátum megjelölésére. Pl.: Berlin, den 2. April 1995., a hónap neve helyett pedig állhat arab szám és pont is: den 2. 4. 1995.

A „VIEL-VIELE” HATÁROZATIBAN SZÁMNÉV A viel alakot akkor használjuk, ha utána anyagnév vagy egyes számú elvont fogalom neve következik. Pl.: Er hat viel Zeit (Arbeit, Glück, Geld). ‒ Sok ideje (munkája, szerencséje, pénze) van.

46

áll.

A viele alakot akkor használjuk, ha utána többes számú főnév

Pl.: Ich habe viele Bilder (Bücher, Fragen, Bleistifte). ‒ Sok képem (könyvem, kérdésem, ceruzám) van. Ha a határozatlan számnevet tartalmazó kifejezés melléknévi jelzőt is kap, úgy a melléknevet erősen kell ragozni. viele sok Pl.: Paul hat einige gute Bücher. ‒ Pálnak van néhány jó könyve. mehrere több

GENITIVUSZOS SZERKEZETEK Genitivus partitivus: A határozatlan névmással vagy számnévvel kifejezett utalószó mértéket vagy mennyiséget jelöl, a többes szám Genitiv pedig egy bizonyos körülhatárolt egészet. Képzése: az einer, eine, eines/keiner, keine, keines határozatlan névmás (ragozhatjuk is) + a főnév többes szám birtokos esete - az egyik regény(a regények Pl.: einer der Romane egyike) einen der Romane - az egyik regényt einen der ungarischen - az egyik magyar regényt Romane in einem der ungarischen - az egyik magyar Romane regényben in einem unserer besten - az egyik legjobb regényünkRomane ben einer der auf dem Tisch - az asztalon fekvő regények liegenden Romane egyike in einem der auf dem - az asztalon fekvő regények Tisch liegenden Romane egyikében keiner der Romane - egyik regény sem - két barátom (kettő a zwei meiner Freunde barátaim közül) Megjegyzés: Ez a tartalom von + D szerkezettel is kifejezhető: Pl.: zwei von meinen Freunden

47

Genitivus qualitatis: A Genitiv az utalószóban megnevezett személy vagy dolog tulajdonságát vagy minőségét jelöli. A választékos beszédben használjuk. Pl.: ein Mann mittleren Altere ‒ egy középkorú férfi Megjegyzés: Minőséget, tulajdonságot kifejezünk még különböző prepozíciós szerkezetekkel is. Pl.: ein Mann in mittlerem Alter ein Mädchen mit schwarzem Haar ‒ egy fekete hajú lány

48

AZ IGE (DAS VERB) A németben a következő igeidőket különböztetjük meg: Igeidő

Ragozás szabályos igék

Brechung-os igék

Jelen idő (Präsens) I. múlt (Präteritum) II. múlt (Perfekt)

er geht

er gibt.

er ging

er gab

er ist gegangen

er hat gegeben

Plusquamperfekt

er war gegangen

er hatte gegeben

Futur I.

er wird gehen

er wird geben

Futur II.

er wird gegangen sein

er wird gegeben haben

Az igeragozás szempontjából még kétféle igét különböztetünk meg: Igeidő

Ragozás szabályon igék

Brechung-os igék

Jelen idő (Präsens)

er fährt

er füllt aus

I. múlt(Präteritum)

er fuhr

er füllte aus

II. múlt (Perfekt)

er ist gefahren

er hat ausgeüllt

Plusquamperfekt

er war gefahren

er hatte ausgefüllt

Futur I.

er wird fahren

er wird ausfüllen

Futur II.

er wird gefahren sein

er wird ausgefüllt haben

49

AZ IGE JELEN IDEJE (DAS PRÄSENS) Jelen időt használunk: a) jelen időben folyó cselekvések, történések kifejezésére, b) általános érvényű megállapítások kifejezésére, c) a jövő idő kifejezésére, ha van a mondatban a jövőre utaló határozószó d) és elbeszélésekben a múlt idejű elbeszélés élénkítésére. Példamondatok cselekvő kijelentő módban (Aktiv Indikativban): Hilde lernt Deutsch. ‒ Hilda németül tanul. Ich fahre nach Budapest. ‒ Budapestre utazom. Az ige jelen idejét úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -en képzőjét elhagyjuk (Pl.: lern-/en), és az így kapott igetőhöz a követkekező személyragokat illesztjük: 1. személy 2. személy 3. személy

egyes szám -e

többes szám -en

-st

-t

-t

-en

ich lerne du lernst er sie lernt es

wir lernen ihr lernt sie Sie lernen

A németben az állítmány (ige) mellett mindig használni kell az alanyt. Pl.: Er schreibt. ‒ (Ő) ír. (A magyarban csak hangsúlyos helyzetben tesszük ki a névmási alanyt.) A -t és -d tövű igéknél az egyes szám második személyének személyragja -est, a többes szám második személyé pedig -et. Pl.: du antwortest; du badest; ihr antwortet; ihr badet ‒ válaszolsz; fürdesz; válaszoltok; fürödtök

50

A -ß és -s tövű igéknél az egyes szám második személyben az igető és a személyrag összeolvad, s így formailag gyakran megegyezik a harmadik személyű alakkal. Pl.: du heißt… (er heißt…); du weißt; du liest (er liest) ‒ téged …hívnak (őt… hívják); tudod, olvasol (olvas) Az önözést a németben mind egyes, mind többes számban a többes szám harmadik személlyel fejezzük ki. A Sie (Ön, Önök) névmást ilyenkor nagy kezdőbetűvel írjuk. A „SEIN” LÉTIGE JELEN IDEJE ich bin du bist er sie ist es

wir sind ihr seid sie Sie sind

A magyartól eltérően a németben nincsen egyszerű névszói állítmány. Ezért amikor a magyar mondatban nincs ige (rejtett állítmány van), német megfelelőjében az alanyt mindig a sein (létige) megfelelően ragozott alakja kapcsolja az állítmányhoz. Pl.: Az idő meleg. ‒ Das Wetter ist warm. Péter és Anna tanulók. ‒ Peter und Anna sind Schüler. A sein ige jelen idejű alakjai segédigeként is szerepelnek a Perfekt (összetett múlt) képzésénél. Pl.: Paul ist angekommen. ‒ Pál megérkezett. Wir sind nach London geflogen. ‒ Londonba repültünk. A „HABEN” IGE JELEN IDEJE ich habe du hast er sie hat es

wir haben ihr habt sie Sie haben

51

A birtoklás kifejezésének egyik módja a haben ige használata. Az igét számban és személyben az alannyal egyeztetjük, a birtok Akkusativba (tárgyesetbe) kerül. Pl.: Ich habe eine Frage. ‒ Van egy kérdésem. Meine Tochter hat einen Freund. ‒ A lányomnak van egy barátja. A haben ige jelen idejű alakjai segédigeként is szerepelnek a Perfekt (összetett múlt) képzésénél. Pl.: Ich habe viel gearbeitet. ‒ Sokat dolgoztam. Wir haben uns neue Sachen gekauft. ‒ Vettünk magunknak új holmikat. TŐHANGZÓVÁLTOZÁSOK A JELEN IDŐBEN a) Jónéhány ige egyes szám második és harmadik személyű alakjában a tőhangzó a következőképpen változik (Umlaut-os igék): a > ä, o > ö, au > äu Pl.:

ich fahre

wir fahren

du fährst

ihr fahrt

er fährt

sie fahren

Ebbe a ragozási csoportba tartozik többek között az abfahren, erfahren, halten, enthalten, erhalten, sich unterhalten, gefallen, schlafen, empfangen, waschen, einladen, lassen ige is. b) Egyes igék az egyes szám második és harmadik személyé ben a következő módon változtatják meg tőhangzójukat (Brechung-os igék):

52

1. e > i Pl.:

ich gebe du gibst er gibt

wir geben ihr gebt sie geben

Így ragozzuk a helfen, treffen, werfen, sprechen igéket is. És most lássunk néhány rendhagyó igét, melyek csak némi módosulással sorolhatók ebbe a csoportba: - az essen ige ragozása az egyes szám második és harmadik személyében: du ißt, er ißt (a tőhangváltás megvan, de a két -s átváltozik ß-re, és elmarad a második személyben szokásos st rag, mivel a szótő eleve -s-re végződik) Így ragozzuk a messen és vergessen igéket is. - a nehmen ige alakjai az egyes szám második és harmadik személyében: du nimmst, er nimmt (a tőhangváltás megvan, de módosul a szó írása: kiesik a néma -h és megkettőződik az -m) 2. e > ie Pl.:

ich sehe du siehst er sieht

wir sehen ihr seht sie sehen

- a lesen ige alakjai az egyes szám második és harmadik személyében: du liest, er liest (mivel a szótő eleve -s-re végződik, második személyben nem kapja meg külön a -st ragot, csak a -t-t)

53

AZ IGÉK HÁROM ALAKJA A németben a ragozás szempontjából megkülönböztetünk gyenge, erős és vegyes ragozású igéket. gyenge igék lernen, lernte, hat gelernt ‒ tanul verkaufen, verkaufte, hat verkauft ‒ elad erős igék lesen, las, hat gelesen ‒ olvas fahren, fuhr, ist gefahren ‒ utazik vegyes igék bringen, brachte, hat gebracht ‒ hoz kennen, kannte, hat gekannt ‒ ismer MÚLT IDŐK A német igéknek három múlt idejük van, a Präteritum, a Perfekt, és a Plusquamperfekt. A Präteritum magyar elnevezése: elbeszélő múlt. Ez azt jelenti, hogy elsősorban összefüggő, folyamatos elbeszélés során használjuk. A Perfekt magyar elnevezése: összetett múlt (képzése szerint), illetve befejezett jelen. Utóbbi elnevezés azt igyekszik érzékeltetni, hogy a Perfekt olyan múlt idő, amely a múltban végbement cselekvéseket és történéseket fejez ki, de ezeknek a jelennel is kapcsolatuk van, eredményüket a jelenben érzékelhetjük. A Plusquamperfekt magyar elnevezése: régmúlt. Ez azt jelenti, hogy elsősorban előidejűség kifejezésére használjuk, vagyis ha két múltbeli cselekvés közül az egyik régebben történt, mint a másik. A múlt idők használatának kérdését azonban nem egyszerűsíthetjük le ennyire, mivel ez a németben stilisztikai kérdés. Segíthet még a tájékozódásban, ha tudjuk, hogy a köznyelvben, az élő beszédben gyakrabban találkozunk a Perfekt alakjaival, mint a Präteritum alakjaival. Azonban ez sem általánosítható szabály, mert a múlt idők használata tájegységenként is változik.

54

AZ ELBESZÉLŐ MÚLT (DAS PRÄTERITUM) Példamondatok cselekvő kijelentő módban (Aktív Indikativ-ban): Hilde lernte Deutsch ‒ Hilda németül tanult. Ich fuhr nach Budapest. ‒ Budapestre utaztam. A Präteritumot múlt idejű események elbeszélésére használjuk, ha nem utalunk azok befejezettségére, és a cselekvés nem hat ki a jelenre. A GYENGE IGÉK PRÄTERITUMA A gyenge igék tőhangzója ragozás közben nem változik meg, a Präteritumot a -te végződés jellemzi, amelyet az ige töve és (ha van) a személyrag közé illesztünk. Pl.: du

lern  igető

‒

te

 a Präteritum végződése

‒

st  személyrag

Az egyes szám első és harmadik személyében nincsen személyrag. Pl.:

ich lernte

wir lernten

du lerntest

ihr lerntet

er lernte

sie lernten

A -t, -d tövű gyenge igék -ete végződést kapnak a Präteritum alakjaiban. Pl.: ich antwortete, ich wartete, ich arbeitete, ich badete ‒ feleltem, vártam, dolgoztam, fürödtem Ugyancsak -ete a Präteritum alakjainak végződése olyan -m és -n tövű igék esetében, ahol az -m és -n tövet mássalhangzó előzi meg. (-r és -l kivételével). Pl.: er öffnete, er rechnete ‒ kinyitotta, számolta

55

AZ ERŐS IGÉK PRÄTERITUMA Erős igéknek azokat az igéket nevezzük, amelyeknek ragozás közben tőhangzójuk is megváltozik. Ezek egy része a jelen idő egyes szám második és harmadik személyében is megváltoztatja tőhangzóját. Az erős igék a Präteritumot tőhangzójuk megváltoztatásával képezik. Pl.:

geben fahren

‒ ‒

gab fuhr

bleiben treffen

‒ blieb ‒ traf

A tőbeli magánhangzó változását mássalhangzó-változás is kísérheti ezek a rendhagyó igék. Pl.:

sitzen stehen

‒ ‒

saß stand

gehen tun

‒ ‒

ging tat

Az erős igék Präteritum alakjai az egyes szám első és harma dik személyben szintén nem kapnak személyragot. Pl.: singen ‒ énekelni ich sang wir sangen du sangst

ihr sangt

er sang

sie sangen

Az erős és rendhagyó igék Präteritum alakjait, valamint a Perfekt alakokat a könyv végén szójegyzékben tüntettem fel, a főnévi igenévvel és magyar jelentésükkel együtt. A VEGYES RAGOZÁSÚ IGÉK PRATERITUMA A vegyes ragozású igék Präteritumát a gyenge igék -te időjelével képezzük, ugyanakkor tőhangzójuk is megváltozik. A tőbeli magánhangzó változását mássalhangzó-változás is kísérheti.

56

Pl.: denken ‒ gondolni ich dachte wir dachten du dachtest

ihr dachtet

er dachte

sie dachten

Vegyes ragozású igék még: bringen ‒ brachte verbingen ‒ verbachte rennen ‒ rannte

kennen ‒ kannte wissen ‒ wußte nennen ‒ nannte

A módbeli segédigék közül: müssen ‒ mußte dürfen ‒ durfte können ‒ konnte mögen ‒ mochte A wollen és sollen igék gyenge ragozásúak. A haben ige Präterituma: hatte A sein ige Präterituma: war AZ ÖSSZETETT MÚLT (DAS PERFEKT) A Perfekt használata: a) beszélgetésben, párbeszédben b) ha érzékeltetni akarjuk, hogy a múlt idejű cselekvés hatás sal van a jelenre Példamondatok: Hilde hat Deutsch gelernt. ‒ Hilda németül tanult. Ich bin nach Budapest gefahren. ‒ Budapestre utaztam. Az igék Perfekt alakját a sein vagy haben segédige jelen idejével és a főige befejezett melléknévi igenevével képezzük. A „HABEN” ÉS A „SEIN” SEGÉDIGÉK HASZNÁLATA PERFEKTBEN A Perfektben a haben, illetve sein segédigét a képzett befejezett melléknévi igenév mellett ragozzuk.

57

haben

sein

ich habe gelernt

wir haben gelernt

ich bin gekommen

wir sind gekommen

du hast gelernt

ihr habt gelernt

du bist gekommen

ihr seid gekommen

er hat gelernt

sic haben gelernt

er ist gekommen

sie sind gekommen

Az igék nagy része a haben segédigével képezi a Perfekt alakot. Minden tárgyas ige, minden visszaható ige, továbbá néhány tartós állapotot kifejező ige (pl.: sitzen, stehen, liegen, schlafen) segédigéje haben. Az utóbbi igék délnémet és osztrák nyelvterületen sein segédigével is használatosak. A mozgást és állapotváltozást kifejező igék (pl.: fahren, gehen, fliegen) segédigéje a sein. Ezzel képezi Perfektjét a bleiben, a werden és a sein ige is. Néhány ige használatos mind haben, mind sein segédigével, de jelentésük különbözik. Pl.: Ich bin mit dem Auto gefahren. ‒ Kocsival mentem. (Utas voltam.) Ich habe Herrn Müller zum Bahnhof gefahren. ‒ Kivittem Müller urat kocsival az állomásra. (Én vezettem.) Ha a mondat állítmánya Perfektben van, akkor a ragozott ige helyén a segédige áll, a befejezett melléknévi igenév pedig a mondat végére kerül. Pl.: Ich habe gestern einen guten Film gesehen. ‒ Tegnap láttam egy jó filmet. Sind unsere Gäste schon zum Bahnhof gefahren? ‒ Kimentek már a vendégeink a pályaudvarra? A MÓDBELI SEGÉDIGÉK ÉS A „LASSEN” IGE PERFEKTJE EGY MÁSIK IGE MELLETT Minden módbeli segédige, valamint a lassen ige a haben segédigével képezi Perfektjét. Pl.: Ich habe die Aufgabe machen können. ‒ Meg tudtam csinálni a feladatot. Er hat ins Kino gehen wollen. ‒ El akart menni a moziba.

58

Paul hat sich einen Mantel machen lassen. ‒ Pál csináltatott magának egy kabátot. Tehát: A ragozott ige helyén a haben ige megfelelő alakja áll, a főige és a módbeli segédige, illetve a lassen ige a mondat végére kerül, de nem befejezett melléknévi igenévi, hanem főnévi igenévi alakban. A sorrend: előbb a főige főnévi igeneve, majd a módbeli segédigéé, illetve a lassen igéé. A RÉGMÚLT (DAS PLUSQUAMPERFEKT) Használata: A régmúlttal érzékeltetjük, hogy az egyik múltbeli cselekvés vagy történés előbb zajlott le vagy fejeződött be a másiknál, elsősorban tehát viszonyító. Példamondatok: Hilde hatte Deutsch gelernt. ‒ Hilda németül tanult. Ich war nach Budapest gefahren. ‒ Budapestre utaztam. (A magyar fordításban nem tudunk különbséget tenni a három múlt idő között.) Ezt az igeidőt a haben ill. sein segédige Präteritum alakjából (hatte, war) és a főige Partizip Perfektjéből (befejezett melléknévi igenév) képezzük. Ha a Plusquamperfektet összetett mondatban használjuk, többnyire a nachdem (miután) kötőszó vezeti be. Pl.: Nachdem Hilde die deutsche Sprache gut gelernt hatte, begann sie Englisch zu lernen. ‒ Miután Hilda jól megtanult németül, elkezdett angolul tanulni. (Lásd még a mellékmondati szórendnél!) Fontos! Ha a főige mellett módbeli segédige, valamint a sehen, hören, helfen, lassen ige áll, akkor ezen kapcsolatok Perfektjének ill. Plusquamperfektjének képzésekor a Partizip Perfekt helyett Infinitiv Präsens áll. (Ersatzinfinitiv) Pl.: Die Familie hat nach Oberhof fahren wollen. ‒ A család el akart utazni Oberhofba. Die Familie hatte nach Oberhof fahren wollen. ‒ A család el akart utazni Oberhofba.

59

Grete hat ihrer Mutter helfen wollen. ‒ Greta segíteni akart az anyjának. Grete hatte ihrer Mutter helfen wollen. ‒ Greta segíteni akart az anyjának. A „BRAUCHEN” IGE HASZNÁLATÁRÓL A brauchen ige jelentése: szükséges, kell. Önálló igeként tárgyesetet vonz (etwas benötigen). A kell, tehát a müssen ige jelentésében akkor fordul elő, ha tagadó értelemben (nicht, kein tagadószókkal) vagy korlátozó értelemben (bloß, nur módosítószókkal) használjuk. A brauchen igét követő Infinitiv előtt zu áll. Pl.: Du brauchts nicht zum Arzt zu gehen. ‒ Nem kell elmenned az orvoshoz. Ihr braucht mich nur zu rufen, und ich komme. ‒ Csak hívnotok kell, és jövök. E szerkezet Perfektjének, ill. Plusquamperfektjének képzésekor a Partizip Perfekt helyett Ersatzinfinitiv áll. Pl.: Du hast nur ein Wort zu sagen brauchen. ‒ Csak egy szót kellett szólnod. JÖVŐ IDŐK A németben két jövő időt különböztetünk meg. A Futur I kifejezhet: a) jövő idejű cselekvést, történést Pl.: Hilde wird Deutsch lernen. ‒ Hilda németül fog tanulni. Ich werde nach Budapest fahren. ‒ Budapestre fogok utazni. b) Egyes szám 2. személyű határozott felszólítást Pl.: Jetzt wirst du in deinem Zimmer Ordnung machen! ‒ Most rakj rendet a szobádban! (Most pedig rendet fogsz rakni a szobádban!) c) jelen idejű feltételezést Pl.: Wo ist mein Schirm? Er wird noch in der Garderobe sein. ‒ Hol van az ernyőm? Valószínűleg még a ruhatárban. A Futur I használata nem kötelező a jövő idő kifejezésére. Ha a mondatban van jövő időre utaló időhatározó, éppúgy állhat jelen

60

idő a jövő idő helyett, mint hasonló esetben a magyarban. (Végre még egy hasonlóság!) Pl.: Peter kommt morgen an. ‒ Péter holnap érkezik meg. Az ige Futur alakját a werden ige jelen idejével és a főige főnévi igenevével képezzük. Pl.: fragen ‒ kérdezni ich werde fragen wir werden fragen du wirst fragen ihr werdet fragen er wird fragen sie werden fragen A mondatban a werden ige ragozott alakja áll a ragozott ige helyén, a főige főnévi igeneve pedig a mondat végére kerül. A Futur II (Futur Perfekt) befejezett jövő idő. Kifejezhetünk vele: a) a jövőben befejezett cselekvést Pl.: In ein paar Tagen werden wir das Problem (bestimmt) gelöst haben. ‒ Néhány nap múlva bizonyára megoldjuk a problémát. b) a múltra vonatkoztatott feltevést, vélekedést (Vermutung) Pl.: Hilde wird Deutsch gelernt haben. ‒ Hilda valószínűleg tanult németül. Ich werde nach Budapest gefahren sein. ‒ Valószínűleg Budapestre utaztam. A FELSZÓLÍTÓ MÓD (DER IMPERATIV) A németben a felszólító módnak csak egyes szám 2. és többes szám 2. személye van. A felszólító módot úgy képezzük, hogy az ige tövéhez egyes szám 2. személyben -e, többes szám 2. személyben pedig -(e)t végződést teszünk. Az egyes szám 2. személyének -e végződése igen gyakran el is marad. Pl.: kommen ‒ komm(e)! kommt! machen ‒ mach(e)! macht! antworten ‒ antworte! antwortet!

61

A jelen idő egyes szám 2. és 3. személyében egyes igéknél fellépő a > á, o > ö hangváltozás a felszólító módban nem jelenik meg. Pl.: trag(e)! schlaf(e)! A jelen idő egyes szám 2. és 3. személyében egyes igéknél fellépő e > i, e > ie hangváltozás a felszólító mód egyes szám 2. személyében is jelentkezik. Pl.:

geben sehen lesen

‒ ‒ ‒

gib! gebt! sieh! seht! lies! lest!

Az ilyen típusú igék a felszólító módban soha nem kapnak -e végződést az egyes szám 2. személyben. A sein ige felszólító alakjai: sei! seid! Felszólító módban nem használjuk a du és ihr személyes névmásokat. A többes szám 1. személyhez intézett felszólítást és az önöző felszólítást a kijelentő mód megfelelő alakjaival fejezzük ki, csak megváltoztatjuk a szórendet. A felszólító mondatot az igével kezdjük, utána következik a wir, illetve a Sie személyes névmás. Pl.: Gehen wir nach Hause! ‒ Menjünk haza! Sprechen wir Deutsch! ‒ Beszéljünk németül! Fahren Sie nach Budapest! ‒ Utazzon Budapestre! Unterschreiben Sie bitte das Formular! ‒ írja alá, kérem, a nyomtatványt! A sein igének azonban külön alakja van a többes szám 1. és 3. személyhez intézett felszólításra is. Pl.: Seien wir pünktlich! ‒ Legyünk pontosak! Seien Sie so nett! ‒ Legyen olyan kedves! A wollen módbeli segédigével udvarias felszólítást fejezhetünk ki. Pl.: Wollen Sie bitte draußen warten! ‒ Legyen szíves kint várakozni! A magyarban a felszólító módnak egyes szám 1. személye is van. Pl.: feleljek, írjak stb.

62

A németben az egyes szám 1. személy felszólító módjának igen gyakran használt kérdő alakját a sollen segédigével írjuk körül. Pl.: Warum soll ich schon wieder das Fenster aufmachen? ‒ Miért nyissam ki már megint az ablakot? Wann soll ich dich wecken? ‒ Mikor ébresszelek föl? AZ IGEKÖTŐS IGÉK A magyarban csak olyan igekötők vannak, amelyek elválhatnak az igétől. A németben viszont vannak elváló és nem elváló igekötős igék. Az elváló igekötő mindig hangsúlyos. Az egyszerű igealakokban (jelen idő, Präteritum, felszólító mód) elválik az igétől, és a mondat végére kerül. Mellékmondati szórend esetén az igekötőjével együtt kerül a mondat végére. Befejezett melléknévi igenévi alakban a ge- képző az igekötő és az ige között helyezkedik el. Elváló igekötők: ab-, an-, auf-, aus-, bei-, dar-, ein-, fort-, heim-, her-, hin-, mit-, nach-, nieder-, vor-, weg-, zurück-, zusammen- stb. A nem elváló igekötők hangsúlytalanok. Befejezett melléknévi igenevüket ge- képző nélkül képezzük. A nem elváló igekötők: be-, emp-, ent-, er-, ge-, miß-, ver-, zer-. Ezeket célszerű megtanulni, és akkor (kizárásos alapon) könynyen megállapíthatjuk egy igekötőról, hogy elváló vagy nem elváló. Vannak azonban olyan igekötők is, amelyek lehetnek el válók és nem elválók is, más-más jelentésben. Ezek: durch-, unter-, hinter-, um-, über-, voll-, wieder. A szótárak jelzik, hogy az adott esetben az igekötő elváló-e vagy sem. A MÓDBELI SEGÉDIGÉK Használatuk: 1. jelen és Präteritum: módbeli segédige ragozott alakja és a főige főnévi igeneve

63

Pl.: Die Kinder müssen in der Schule viel lernen. ‒ A gyerekeknek az iskolában sokat kell tanulniuk. Die Kinder mußten in der Schule viel lernen. ‒ A gyerekeknek az iskolában sokat kellett tanulniuk. 2. Perfekt: a haben időbeli segédige ragozott alakja, plusz a főige és a módbeli segédige főnévi igenévi alakja a mondat végén Pl.: Die Kinder haben in der Schule viel lernen müssen. 3. Futur: a werden időbeli segédige ragozott alakja, plusz a főige és a módbeli segédige főnévi igeneve a mondat végén Pl.: Die Kinder werden in der Schule viel lernen müssen. „können” Ragozása: ich kann du kannst er kann

wir können ihr könnt sie können

Jelentése: tud, -hat, -het, képes Önállóan is használható. Pl.: Ich kann Deutsch. ‒ Tudok németül. Kifejezhet: a) képességet Pl.: Norbert kann sehr schnell laufen. ‒ Norbert nagyon gyor san tud futni. b) lehetőséget Pl.: Wir können diesen Sommer auf Urlaub fahren. ‒ Ezen a nyáron szabadságra. c) engedélyt Pl.: Wenn du deine Aufgaben nicht machst, kannst du nicht ins Kino gehen. ‒ Ha nem végzed el a feladataidat, nem mehetsz moziba. d) feltételezést (a können állhat kijelentő vagy feltételes módú alakban is)

64

Pl.: Wolfgang kann vielleicht doch recht haben. ‒ Lehetséges, hogy Wolfgangnak mégis igaza van. vagy: Wolfgang könnte vielleicht doch recht haben. „dürfen” Ragozása: ich darf

wir dürfen

du darfst

ihr dürft

er darf

sie dürfen

Jelentése: szabad, a magyar -hat, -het megfelelője Kifejezhet: a) engedélyt Pl.: In den Pausen dürfen die Kinder das Schulgebaude nicht verlassen. ‒ A szünetekben a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét. b) jogosultságot Pl.: Jeder über achtzehn darf in der Gaststätte Alkohol trinken. ‒ Mindenki, aki elmúlt tizennyolc éves, ihat a vendéglőben alkoholt. c) feltételezést (a dürfen feltételes módú alakban is állhat) Pl.: Du darfst einen guten Deutschlehrer haben. ‒ Jó némettanárod lehet. d) bizonyosságot Pl.: Wir dürfen nicht bezweifeln, daß die Kinder nur das Beste gewollt haben. ‒ Nem vonhatjuk kétségbe, hogy a gyerekek csak a legjobbat akarták.

65

„müssen” Ragozása: ich muß du mußt er muß

wir müssen ihr müßt sie müssen

Jelentése: kell, mellette az alany (a magyartól eltérően) mindig alanyesetben áll Kifejezhet: a) szükségszerűséget, belső késztetést Pl.: Dieser Film war so traurig, daß ich den ganzen einfach durchweinen mußte. ‒ Ez a film olyan szomorú volt, hogy egyszerűen muszáj volt végigsírnom. b) felszólítást, erőteljes parancsot Pl.: Du mußt schon mit dem Lügen aufhören. ‒ Hagyd már abba a hazudozást! c) feltételezést, nagy valószínűséggel Pl.: Angela muß krank sein, sonst wäre sie in die Schule gekommen. ‒ Angéla bizonyára beteg, különben jött volna iskolába. d) azt, hogy nem kell (bár a müssen helyett általában a brauchen zu+ Infinitiv szerkezetet használjuk) Pl.: Du mußt das Buch nicht auswendig lernen. ‒ Nem kell az egész könyvet kívülről megtanulnod, vagy: Du brauchts das Buch nicht auswendig zu lernen. „sollen” Ragozása: ich soll du sollst er soll

66

wir sollen ihr sollt sie sollen

Jelentése: kell, köteles Kifejezhet: a) objektív szükségszerűséget, miközben utal a cselekvés megvalósítására is. Pl.: Sie sollen am Ende der Straße einbiegen, um zur Post zu kommen. ‒ Az utca végén be kell kanyarodnia, hogy elérkezzen a postához. b) felszólítást Pl.: Sie sollen dieses Formular in Blockschrift ausfüllen. ‒ Töltse ki ezt a nyomtatványt nyomtatott betűkkel! c) azt, hogy állítólag (más mondta, objektíven idézzük, amit hallottunk) Pl.: Inge soll im Winter zwei Wochen in den Bergen verbringen. ‒ Inge télen állítólag két hetet tölt a hegyekben. d) tanácsot, ajánlást (a sollen feltételes módú alakban áll) Pl.: Sie sollten sich mehr um Ihre Gesundheit kümmern! ‒ Többet kellene törődnie az egészségével! e) feltételezést, kételkedést (kérdő mondatokban, ha nincs kérdőszó, a sollen mindig feltételes módban áll, ha van kérdőszó, akkor mindkét alak használatos) Pl.: Sollte er mich anlügen? ‒ Talán hazudik nekem? Woher sollte ich denn das wissen? ‒ Ugyan honnan tudhatnám én azt? vagy: Woher soll ich denn das wissen? f) feltételt (a sollen feltételes módú alakban áll) Pl.: Sollte es mit dem Regnen nicht aufhören, so können wir keinen Ausflag machen. ‒ Amennyiben nem áll el az eső, nem tudunk elmenni kirándulni. g) függő beszédben kérést, kívánságot (erélyesebb felszólítást fejez ki, s a sollen Kötőmód jelen idejű alakban áll) Pl.: Der Arzt hat dem Kranken gesagt, er solle nicht so viel rauchen. ‒ Az orvos azt mondta a betegnek, ne dohányozzon olyan sokat.

67

„wollen” Ragozása: ich will du willst er will

wir wollen ihr wollt sie wollen

Jelentése: akar Önállóan is használható. Pl.: Ich will, daß du aus der Disco rechtzeitig nach Hause kommst. ‒ Azt akarom, hogy időben haza gyere a diszkóból. Kifejezhet: a) akaratot, szándékot Pl.: Wir wollen heute nachmittag unsere Verwandten besuchen. ‒ Ma délután meg akarjuk látogatni a rokonainkat. b) állítást (az idézett egyén állít magáról valamit, amit a beszé lő aligha hisz el) Pl.: Unsere Nachbarin will erst zwanzig Jahre alt sein. ‒ A szomszédasszonyunk azt állítja, még csak húsz éves. c) szükségességet (szenvedő mondatokban) Pl.: Dieser Pullover will schon gewaschen werden. ‒ Ezt a pulóvert már ki kell mosni. d) jövő időt (ha az akaratot, a szándékot hangsúlyozzuk) Pl.: Wir wollen uns auch in der Zukunft bemühen, unseren Aufgaben gewissenhaft nachzukommen. ‒ A jövőben is igyekezni fogunk, feladatainkat lelkiismeretesen elvégez ni. e) udvarias felszólítást Pl.: Wollen Sie sich bitte einen Augenblick hinsetzen! ‒ Legyen szíves leülni egy pillanatra!

68

„mögen” Ragozása: ich mag du magst er mag

wir mögen ihr mögt sie mögen

Jelentése: kedvel, szeret (A lieben igét csak erősebb érzelmi tartalom kifejezésére használjuk. Ételekkel, tárgyakkal, stb. kapcsolatban a lieben ige helyett a mögen, gefallen igéket vagy a gern haben kifejezést használjuk.) Önállóan is szerepelhet. Pl.: Ich mag diesen Mann nicht. ‒ Nem kedvelem ezt a fér fit. Kifejezhet: a) kívánságot (a mögen feltételes módú alakban áll) Pl.: Ich möchte diesen Sommer nach Griechenland fahren. ‒ Idén nyáron Görögországba szeretnék utazni. b) feltételezést Pl.: Dein Freund mag eine Mittelschule besuchen/besucht haben. ‒ A barátod valószínűleg középiskolába jár/járt. c) azt, hogy kedve van valamit csinálni Pl.: Alte Leute mögen (gern) abends einen kurzen Spaziergang machen. ‒ Az idős emberek szeretnek esténként egy rövid sétát tenni. d) függő beszédben kérést, kívánságot (udvariasabb kérés, a mögen Kötőmód jelen idejű alakban áll) Pl.: Die Sekretärin hat gesagt, ich möge ein bißchen warten. ‒ A titkárnő azt mondta, várjak egy kicsit. e.) használhatjuk még megengedő mellékmondatokban. Pl.: Auch wenn es regnen mag, laßt er seinen Regenschirm zu Hause. ‒ Még ha esik is, otthon hagyja az esernyőjét.

69

A FELTÉTELEZÉS VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK FOKOZATAI Robert will gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Róbert azt állítja, tegnap meglátogatta a barátnőjét. Robert mag gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Róbert tegnap talán meglátogatta a barátnőjét. Robert könnte gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Lehetséges. hogy Róbert tegnap meglátogatta a barátnőjét. Robert dürfte gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Azt hiszem, Róbert tegnap meglátogatta a barátnőjét. Robert wird gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Róbert tegnap valószínűleg meglátogatta a barátnőjét. Robert soll gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Róbert tegnap állítólag meglátogatta a barátnőjét. Robert muß gestern seine Freundin besucht haben. ‒ Róbert tegnap egészen biztosan meglátogatta a barátnőjét. NÉHÁNY FONTOS IGE HASZNÁLATA „möchte+Főnévi igenév” Ragozása: ich möchte du möchtest er möchte

wir möchten ihr möchtet sie möchten

A mögen ige Konjunktiv II (kötőmód) alakjai a magyar szeretne jelentésének felelnek meg. A beszélt nyelvben a főnévi igenév el is maradhat a mondatból, ha annak értelméből világos, hogy melyik főigéről van szó. Pl.: Ich möchte ein Glas Bier (trinken). ‒ Szeretnék egy üveg sört (inni). Múlt idejét a wollen ige Präteritumával fejezhetjük ki. Pl.: Ich wollte (gern) ins Theater gehen. ‒ Szerettem volna színházba menni.

70

„wissen” Ragozása: ich weiß du weißt er weißf

wir wissen ihr wißt sie wissen

A wissen (wußte, hat gewußt) a magyar tud igének felel meg. Tárgyas ige, ezért önálló igeként névszó tartozik hozzá. Pl.: Weißt du seinen Namen? ‒ Tudod a nevét? Ich weiß ihn nicht. ‒ Nem tudom. Ha a tárgyat másik igével fejezzük ki, az zu+ Infinitivvel kapcsolódik hozzá. Pl.: Er weiß zu schweigen. ‒ Ő tud hallgatni. „kennen” A kennen (kannte, hat gekannt) ige jelentése a magyar ismer igének felel meg. Pl.: Ich kenne ihn gut. ‒ Jól ismerem (őt). „gefallen” Használata megegyezik a magyar tetszik ige használatával, mégis sok hiba forrása lehet. Jegyezzük meg: Akinek tetszik valami = Dativ Ami tetszik = Nominativ A gefallen igét az alannyal kell egyeztetni. Pl.: Nekem tetszik ez a ruha. ‒ Mir gefällt dieses Kleid. „ankommen” Az ankommen ige wo? kérdésre válaszol, ellentétben a magyar megérkezni igével, amely hová? kérdésre válaszol. Pl.: Er ist zu Hause (im Betrieb, am Bahnhof, in der Schule, in Berlin) angekommen. ‒ Megérkezett haza (az üzembe, a pályaudvarra, az iskolába, Berlinbe).

71

„werden” A magyar lesz, valamivé válik jelentésnek felel meg. Pl.: Er wird Arzt. ‒ Orvos lesz. Sie wurde krank. ‒ Megbetegedett. Karl ist Architekt geworden. ‒ Károly építész lett. Segédigeként szerepel a Futur képzésénél. A „legen-liegen”, „stellen-stehen”, „hängen-hängen”, „setzen-sitzen” igepárok Cselekvést fejez ki:

Állapotot fejez ki:

legen (tenni, fektetni) liegen (feküdni), stellen (állítani, helyezni) stehen (állni), hängén (akasztani) hängen (lógni függni), setzen (ültetni) sitzen (ülni) A cselekvést kifejező igék gyenge, az állapotot kifejező igék erős ragozásúak. A hängen és hängen igék főnévi igeneve és jelen ideje azonos, de befejezett melléknévi igenevük és Präteritumuk különböző. A felsorolt igék segédigéje a Perfektben: haben. Ragozásuk: állapot

cselekvés legen, legte, hat gelegt stellen, stellte, hat gestellt hängen, hängte, hat gehängt setzen, setzte, hat gesetzt

liegen, lag, hat gelegen stehen, stand, hat gestanden hängen, hing, hat gehangen sitzen, saß, hat gesessen „lassen” Ragozása:

ich lasse du läßt er läßt

72

wir lassen ihr laßt sie lassen

Főigeként jelentése: hagy, enged. Pl.: Er hat seine Bücher zu Hause gelassen. ‒ Otthon hagyta a könyveit. Lassen Sie kaltes Wasser durch die Nase! ‒ Engedje át a hideg párát az orrán! Segédigeként legfontosabb szerepe a műveltetés kifejezése. (A magyarban: csináltat, hozat, építtet stb.) Pl.: Ich lasse mir ein Paar Schuhe machen. ‒ Csináltatok magamnak egy pár cipőt. A lassen ige néha fordítási problémákat okoz, ha a magyar megfelelőjét keressük. A németben ezek a mondatok ugyanúgy műveltető jelentésű mondatok, de magyarra általában csak a Hadd… vagy az Engedje meg, hogy… kifejezésekkel fordíthatók. Pl.: Lassen Sie sich einen guten Rat geben! ‒ Hadd adjak Önnek egy jó tanácsot! vagy: Engedje meg, hogy adjak Önnek egy jó tanácsot! A lassen ige néha a felszólítás kifejezését is szolgálja. Pl.: Laßt uns sehen! ‒ Lássuk csak! Hadd lássuk! A lassen ige visszaható névmással együtt a magyar -ható, -hető jelentésnek felel meg. Pl.: Dieser Pullover laßt sich gut waschen. ‒ Man kann diesen Pullover gut waschen. ‒ Ez a pulóver jól mosható. (Lásd még a műveltetésnél!) MŰVELTETÉS Műveltető igék (Veranlassungsverben) A németben csak kevés egyszerű műveltető ige van, pl.: fällen (kivág), legen (fektet), säugen (szoptat), stellen (állít), tränken (itat), hängen (akaszt), senken (süllyeszt), setzen (ültet) Pl.: Abends lege ich mein Kind ins Bett. ‒ Esténként lefektetem a gyerekemet. Műveltetés kifejezése a „lassen” igével 1.) Präsensben és Präteritumban: a lassen segédige ragozott alakját + a főige főnévi igenevét használjuk. Pl.: Gerda laßt sich eine Hose nähen. ‒ Gerda varrat magának egy nadrágot.

73

Gerda ließ sich eine Hose nähen. ‒ Gerda varratott magának egy nadrágot. 2.) Perfekt képzése műveltetés kifejezésekor: az időbeli segédige ragozott alakja + a főige és a lassen főnévi igeneve. Pl.: Gerda hat sich eine Hose nähen lassen. ‒ Gerda varratott magának egy nadrágot, 3. ) Módbeli segédigével: a módbeli segédige (Perfektben az időbeli segédige, Futur I.-ben a werden) ragozott alakja + a főige és a lassen (Perfektben és Futur I.-ben a módbeli segédige) főnévi igeneve. Pl.: Gerda kann sich eine Hose nähen lassen. ‒ Gerda varrathat magának egy nadrágot. Gerda konnte sich eine Hose nähen lassen. vagy: Gerda hat sich eine Hose nähen lassen können. ‒ Gerda varrathatott magának egy nadrágot. Gerda wird sich eine Hose nähen lassen können. ‒ Gerda majd varrathat magának egy nadrágot. A SZENVEDŐ SZERKEZET (DAS PASSIV) A cselekvés iránya szerint megkülönböztetünk aktív és passzív szerkezetet. A passzív szerkezet segítségével a cselekvést folyamatként ábrázolhatjuk. Pl.: Man baut das Haus. ‒ Építik a házat. Das Haus wird gebaut. ‒ Épül a ház. Nem képezhetünk szenvedő szerkezetet a) azoktól az igékből, amelyek a Perfektet és Plusquamper-fektet sein segédigével képezik Pl.: Wir fahren mit dem Zug nach Budapest. ‒ Vonattal utazunk Budapestre. b) a módbeli segédigékből Pl.: Ich kann deine Handschrift gut lesen. ‒ Jól el tudom olvasni a kézírásodat. c) a visszaható igékből Pl.: Ich wasche mich morgens mit kaltem Wasser. ‒ Reggelente hideg vízzel mosakszom. d) a személytelen igékből Pl.: Seit Jahren hat es in unserem Land nicht mehr geschneit. ‒ Országunkban már évek óta nem havazott.

74

e) olyan igékből, amelyek mellett egy testrész áll tárgyként Pl.: Ich mache meine Augen zu. / Ich schliebe merne Augen. ‒ Becsukom a szemem. f) a mennyiséget kifejező igékből Pl.: Das Fleisch wiegt 900 Gramm. ‒ A hús 900 grammot nyom. g) a birtoklást kifejező igékből Pl.: Wir hatten in den letzten Wochen sehr viel Arbeit. ‒ Az utóbbi hetekben nagyon sok munkánk volt. h) a kennen, können, wissen igékből, ha a mellettük álló tárgy valami ismeret, gondolat Pl.: Er kennt alle Regein der deutschen Grammatik. ‒ Ismeri a német nyelvtan minden szabályát.(De jó neki!) i) a verlieren igéből Pl.: Du hast in diesem Winter schon das dritte Paar Handschuhe verloren! ‒ Idén télen már a harmadik pár kesztyűt veszítetted el! j) azokból az igékből, amelyek mellett az alany tulajdonképpen nem cselekszik Pl.: Ilse ähnelt ihrer Tante. ‒ Ilse hasonlít a nagynénjére. Erélyes felszólításokban képezhetjük a fenti igék szenvedő alakját is: Pl.: Soldaten! Jetzt wird gerade gestanden! ‒ Katona! Egyenesen áll! Jetzt wird sich hingesetzt! ‒ Azonnal leülni! Hier wird still geblieben! ‒ Itt csöndben marad! A szenvedő szerkezet összetett igealak. A werden segédige megfelelő személyű, számú, idejű alakjával és a főige Partizip Perfektjével fejezzük ki. A cselekvő mondat tárgyából képezzük a szenvedő mondat alanyát. Ha az aktív mondatnak nincs Akkusativval kifejezett tárgya, a szenvedő mondatnak nem lesz alanya. A ragozott igealak egyes szám 3. személyben áll. Pl.: Sonntags wird nicht gearbeitet. ‒ Vasárnaponként senki nem dolgozik. Hier wird getanzt. ‒ Itt táncolnak, vagy: Itt lehet táncolni. Ha az alanytalan szenvedő mondatoknál nem áll más mondatrész a mondat elején, akkor ezt a helyet az es névmás foglalja el. Az es csupán nyelvtani alanya a mondatnak, így csak az első helyen állhat.

75

Pl.: Es wird hier nicht gearbeitet. ‒ Itt nem dolgoznak. vagy: Hier wird nicht gearbeitet. a) cselekvés végrehajtóját nem nevezzük meg Szenvedő főnévi igenév (Passiv Infinitiv) képzése: az ige Partizip Perfekt alakja + werden. Pl.: gemacht werden ‒ megcsinálni angetrieben werden ‒ működtetni A Passiv Perfekt, Plusquamperfekt és Futur Perfekt alakokban a werden segédige Partizip Perfektje: worden (geworden helyett) Most vezessük végig egy példamondaton az összes passzív alakot! A kávét legtöbbször melegen isszák. Man trinkt den Kaffee meistens warm. Der Kaffee wird meistens warm getrunken. Der Kaffe wurde meistens warm Präteritum: getrunken. Der Kaffee ist meistens warm getrunken Perfekt: worden. Der Kaffee war meistens warm getrunkPlusquamperfekt: en worden. Der Kaffee wird meistens warm Futur I.: getrunken werden. Der Kaffee wird meistens warm Futur II: getrunken worden sein. b) megnevezzük a cselekvés végrahajtóját, de nem őt, hanem magát a cselekvést hangsúlyozzuk A cselekvés végrehajtója von + Dativ alakban áll. Pl.: Ezt a regényt egy ismert író fordítja. Diesen Roman übersetzt ein bekannter Aktiv: Schriftsteller. Diesen Roman wird von einem bekannPassiv Präsens: ten Schriftsteller übersetzt. c) megnevezzük a cselekvés okát, eszközét A cselekvés eszközét „durch + Akkusativ” vagy „mit+Dativ” alakban illesztjük a mondatba. Aktiv: Passiv: Präsens:

76

Pl.:

Egy küldönc értesítette a mérnököt a sikerről. (A küldöncöt megbízták.) Ein Bote verständigte den Ingenieur Aktív: über den Erfolg. (Der Bote wurde damit beauftragt.) Passiv Der Ingenieur wurde über den Erfolg Präteritum: durch einen Boten verständigt. A varrógépet lábbal működtetjük. Aktív: Man treibt die Nähmaschine mit dem Fuß an. Passiv Präsens: Die Nähmaschine wird mit dem Fuß angetrieben. d) szenvedő mondatok módbeli segédigével Képzésük: módbeli segédige ragozott alakja + a főige szenvedő főnévi igneve Vigyázat! Perfekt és Plusquamperfekt múlt időkben csak az időbeli segédigét, a haben-t ragozzuk! Pl.: A könyveket egy hónap után vissza kell vinni a könyvtárba. Aktív: Man muß die Bücher nach einem Monat in die Bibliothek zurückbringen. Die Bücher müssen nach einem Monat Passiv Präsens: in die Bibliothek zurückgebracht werden. Die Bücher mußten nach einem Monat Präteritum in die Bibliothek zurückgebracht werden. Perfekt: Die Bücher haben nach einem Monat in die Bibliothek zurückgebracht werden müssen. Plusquamperfekt: Die Bücher hatten nach einem Monat in die Bibliothek zurückgebracht werden müssen. Futur I.: Die Bücher werden nach einem Monat in die Bibliothek zurückgebracht werden müssen. e) szenvedő mondatok mellékmondati szórendben Pl.: Mein Nachbar behauptet, daß sein Haus im Sommer renoviert wird. ‒ A szomszédom azt állítja, hogy a nyáron renoválják a házát.

77

Mein Nachbar behauptet, daß sein Haus im Sommer renoviert worden ist. ‒ A szomszédom azt állítja, hogy a nyáron renoválták a házát. Ich hätte fast vergessen, daß die Bücher nach einem Monat in die Bibliothek zurückgebracht werden müssen/mußten. ‒ Majdnem elfelejtettem, hogy a könyveket egy hónap után vissza kell vinni a könyvtárba. Ich hätte fast vergessen, daß die Bücher nach einem Monat in die Bibliothek haben zurückgebracht werden müssen. ‒ Majdnem elfelejtettem, hogy a könyveket egy hónap után vissza kellett vinni a könyvtárba. Vigyázz! Ilyenkor felborul a KATI szórend! A szenvedő szerkezetet akkor használjuk, ha 1. a cselekvő megjelölése lényegtelen Pl.: Die Ausstellung wird eröffnet. ‒ Megnyitják a kiállítást. 2. a cselekvő ismeretlen Pl.: Das Wohnhaus wurde vor zwei Jahren fertiggestellt. ‒ A lakóházat két éve befejezték. 3. a kijelentés általános érvényű Pl.: Nichts wird so oft versäumt, wie unwiederbringliche Gelegenheiten. ‒ Semmit nem mulasztunk el olyan gyakran, mint a soha vissza nem térő alkalmakat. ÁLLAPOTOT KIFEJEZŐ SZENVEDŐ SZERKEZET (ZUSTANDSPASSIV) A szenvedő szerkezet nemcsak folyamatot, hanem állapotot, eredményt is ábrázolhat. Ilyenkor a sein segédige ragozott alakjához kapcsolódik a Partizip Perfekt. Képzése: a sein időbeli segédige ragozott alakja+ a főige Partizip Perfektje Pl.: Aktív: Passziv: Präsens:

78

Dieter a falra akasztotta a képet. A kép most ott lóg. Dieter hat das Bild an die Wand gehängt. Es hängt jetzt dort. Das Bild ist an die Wand gehängt.

Präteritum: Perfekt: Plusquamperfekt: Futur I: Futur II:

Das Bild war gestern noch nicht an die Wand gehängt. Das Bild ist gestern noch nicht an die Wand gehängt gewesen. Das Bild war gestern noch nicht an die Wand gehängt gewesen. Sei beruhigt, das Bild wird am Abend an die Wand gehängt sein. Sei beruhigt, das Bild wird am Abend an die Wand gehängt gewesen sein.

Ez a szerkezetet ne tévesszétek össze az Aktiv Perfekttel! Figyeljétek meg a folyamat (Vorgangs-) és állapot (Zustandspassiv) közötti különbséget! Pl.: Die Modelle werden gezeichnet. ‒ A modelleket rajzolják. (Most!) Die Modelle sind gezeichnet. ‒ A modellek meg vannak rajzolva. (Már kész vannak!) Das Kleid wird gewaschen. ‒ A ruhát mossák. (Most vagy általában!) Das Kleid ist gewaschen. ‒ A ruha ki van mosva. (Már tiszta!) FÜGGŐ BESZÉD, KÖTŐMÓD (DIE INDIREKTE REDE, DER KONJUKTIV) A Konjunktiv azt fejezi ki, hogy az elbeszélő a cselekvést, létezést, történést nem reálisnak, hanem csak elképzeltnek, más által közöltnek vagy irreálisnak tekinti. A Konjunktiv a legtágabb értelemben jelöli a nem lényegest, tehát a felhívást, kívánságot, bizonytalant, a közvetve tudósított tényt. A Konjunktiv formarendszere a következő: Konjunktiv Präsens Konjunktiv Präteritum Konjunktiv Perfekt Konjunktiv Plusquamperfekt Konjunktiv Futur

79

A Konjunktiv alakjai nemcsak időviszonyok kifejezésére szolgálnak, hanem módbeli jelentésük is eltérő. A fenti alakokat funkciójuk szerint két csoportba oszthatjuk: Konjunktiv I: Konjunktiv Präsens Konjunktiv Perfekt Konjunktiv Futur Konjunktiv II: Konjunktiv Präteritum Konjunktiv Plusquamperfekt A Konjunktiv személyragjai mindkét formánál: -e -en -est -et -e -en A Konjunktiv alakjai táblázatos formában Konjunktiv I Präsens: ich lerne du lernest er lerne wir lernen ihr lernet sie lernen

nehme nehmest nehme nehmen nehmet nehmen

trage tragest trage tragen traget tragen

ich habe du habest er habe wir haben ihr habet sie haben

ich sei du seiest er sei wir seien ihr seiet sie seien

ich werde du werdest er werde wir werden ihr werdet sie werden

ich könne du könnest er könne wir können ihr könnet sie können

müsse müssest müsse müssen müsset müssen

möge mögest möge mögen möget mögen

80

dürfe dürfest dürfe dürfen dürfet dürfen

solle sollest solle sollen sollet sollen

wolle wollest wolle wollen wollet wollen

A Konjunktiv I alakjait a Präsens többes szám 1. személyéből képezzük, Brechnung és Umlaut eltűnik, a sein ige, valamint a módbeli segédigék alakjait pedig az Infinitiv tőből vezetjük le. A Perfekt alakjait a haben, illetve sein Konjunktiv Präsens formája és a főige Partizip Perfektje adja: (Man sagt)

ich habe gelernt du habest gelernt er habe gelernt wir haben gelernt ihr habet gelernt sie haben gelernt

ich sei gekommen du seiest gekommen er sei gekommen wir seien gekommen ihr seiet gekommen sie seien gekommen

A Futur I. a werden Konjuntiv Präsenséből és a főige Infinitivjéből áll: (Man sagt) ich werde kommen du werdest kommen er werde kommen wir werden kommen ihr werdet kommen sie werden kommen Megjegyzés: az egyes szám 1. személy, valamint a többes szám 1. és 3. személyű alakok megegyeznek a kijelentő mód (Indikativ) Präsensének alakjaival! Konjunktiv II Präteritum: ich lernte du lerntest er lernte wir lernten ihr lerntet sie lernten

nähme nähmest nähme nähmen nähmet nähmen

trüge trügest trüge trügen trüget trügen

81

ich hätte du hättest er hätte wir hätten ihr hättet sie hätten ich könnte du könntest er könnte wir könnten ihr könntet sie könnten

wäre wärest wäre wären wäret wären müßte müßtest müßte müßten müßtet müßten

würde würdest würde würden würdet würden möchte möchtest möchte möchten möchtet möchten

dürfte dürftest dürfte dürften dürftet dürften

sollte solltest sollte sollten solltet sollten

wollte wolltest wollte wollten wolltet wollten

A példák alapján megállapítható, hogy a Konjunktiv Präteritum alapját a Präteritum többes szám 1. személy képzi. Az erős igék mély magánhangzós alakjai (a, o, u), valamint a módbeli segédigék a wollen és a sollen kivételével Umlautot kapnak. Megfigyelhetjük, hogy a gyenge igék Konjunktiv Präterituma teljesen megegyezik az Indikativ Präteritummal. Így, ha ezek használata félreérthető, akkor a würde + Infinitiv körülírást alkalmazzuk. Pl.: Ich würde lernen. (Ich lernte helyett) Wir würden euch besuchen. (Wir besuchten euch helyett) Megjegyzés: Néhány erős ige a Konjunktiv Präteritumot rendhagyóan képezi: beginnen — begönne ( ritkán: begänne) heben — hübe stehen — stünde helfen — hülfe befehlen — beföhle empfehlen — empföhle gewinnen — gewönne (ritkán: gewänne) sterben — stürbe A vegyes ragozású igék közül a bringen és a denken a konjunktiv Präteritum képzésekor ugyanúgy viselkedik, mint az erős igék: bringen, brachte — brächte denken, dachte — dachte

82

A többi, ebbe a csoportba tartozó igénél azonban írásban is a magashangzású forma érvényesül. Tehát: kennen, kannte ‒ kennte nennen, nannte ‒ nennte rennen, rannte ‒ rennte brennen, brannte ‒ brennte senden, sandte ‒ sendete A Plusquamperfektet a haben, illetve sein Konjunktiv Präteritum alakja és a főige Partizip Perfektje adja. ich hätte gefragt du hättest gefragt er hätte gefragt wir hätten gefragt ihr hättet gefragt sie hätten gefragt

ich wäre gekommen du wärest gekommen er wäre gekommen wir wären gekommen ihr wäret gekommen sie wären gekommen A Konjunktiv I használata

a) felhívás, teljesíthető kérés, kívánság, lehetőség Pl.: Er lebe hoch! ‒ Éljen! b) bizonytalaságot, vélekedést kifejező igéket tartalmazó főmondat utáni mellékmondatban, a választékos beszédben Pl.: Meinst du, daß er verheiratet sei? ‒ Gondolod, hogy nős? c) függő beszédben (Indirekte Rede) Az Indirekte Rede olyan kifejezési forma, amelyben a beszélő más véleményét közli, olyan véleményt, amelytől bizonyos mértékig elhatárolja magát. A függő beszéd ma már inkább csak az írott nyelvre, itt is elsősorban a sajtónyelvre korlátozódik, valamint az igényes irodalmi stílust jellemzi. Valaki szavait a következő módon idézhetjük: a) szó szerinti idézés Pl.: Gerda behauptete: „Ich kenne ihn nicht.” ‒ Gerda azt állította: „Nem ismerem őt.” b) tartalmi idézés Pl.: Gerda behauptete, ihn nicht zu kennen. (zu+Infinitiv-es szerkezet) ‒ Gerda azt állítja, hogy nem ismeri őt. Nach Gerdas Behauptung / Wie Gerda behauptet, kennt sie ihn nicht. (elöljárós kifejezéssel vagy wie-vel)

83

Gerda will ihn nicht gekannt haben. ‒ Gerda állítólag nem ismeri őt. (módbeli segédigével) Gerda behauptet, daß sie ihn nicht kenne, (függő beszédben kötőszóval) Gerda behauptet, sie kenne ihn nicht. (függő beszédben kötőszó nélkül) Az előzőkben utaltunk arra, hogy a Konjunktiv I (Präsens, Perfekt) alakjai az egyes szám 1. és többes szám 1. és 3. személyében a sein időbeli segédige, valamint a módbeli segédigék egyes számú és többes szám 2. személyű alakjainak kivételével egybeesnek az Indikativ Präsens, ill. Perfekt hasonló alakjaival. Ilyenkor, azért, hogy az Indirekte Rede jellege világos legyen, az azonos alakok helyett ezek Konjunktiv II (Präteritum, Plusquamperfekt) megfelelő személyű és számú alakjait használjuk. Pl.: E.sz. 1. Er behauptet, daß ich Geld hätte. (Konj.II.) 2. Er behauptet, daß du Geld habest. (Konj.I.) 3. Er behauptet, daß sie Geld habe. (Konj.I.) T.sz. 1. Er behauptet, daß wir Geld hätten. (Konj.II.) 2. Er behauptet, daß ihr Geld habet. (Konj.I.) 3. Er behauptet, daß sie Geld hätten. (Konj.II.) Megjegyzés: A függő beszédben az egyes szám és többes szám 3. személyű alakok fordulnak elő leggyakrabban. A felszólító módot (Imperativ) a függő beszédben a sollen, illetve mögen módbeli segédigékkel fejezzük ki. A sollen módbeli segédige kívánságot, parancsot, a mögen módbeli segédige kérést fejez ki. Példák: Egyenes beszéd: Függő beszéd: Die Mutter bat die Kinder, Die Mutter bat die Kinder: sie mögen „ Bitte, wenigstens, eine Stunde wenigstens eine ruhig bleiben!” Stunde ruhig bleiben. vagy: Die Mutter bat die Kinder, daß sie wenigstens eine Stunde ruhig bleiben

84

Egyenes beszéd: Der Oberst befahl dem Soldaten: „Solle gerade stehen!”

Függő beszéd: Der Oberst befahl dem Soldaten, er solle gerade stehen. vagy: Der Oberst befahl dem Soldaten, daß er gerade stehen solle. Ha a függő mondat kijelentő mondat, akkor daß kötőszóval, ha kérdő mondat, akkor ob kötőszóval vagy kérdő névmással, illetve kérdő határozószóval bevezetett mellékmondat. Pl.: Man sagt, daß die Delegationen eingetroffen seien. ‒ Azt mondják, hogy a delegációk megérkeztek. Sie fragt, ob ihr Freund zufrieden sei. ‒ Azt kérdezi, hogy elégedett-e a barátja. Er möchte wissen, wovon das Theaterstück handle. ‒ Tudni szeretné, miről szól a darab. Gyakran, különösen hosszabb mondatoknál vagy mondatsoroknál a függő mondat szórendje is egyenes lesz. (Verkappter Nebensatz) Ilyenkor a daß elmarad. A kérdőmondatoknál ilyen szerkezet nem képezhető. Pl.: Er befahl uns, wir sollten ihm helfen. ‒ Megparancsolta, hogy segítsünk neki. Megjegyzés: A Konjunktiv I alakjai mellett mind az írott, mind pedig a beszélt nyelvben az Indikativ és a Konjunktiv II formái is használatosak (és nemcsak az egyező alakoknál) a függő beszédben. Az egyes alakok használata kapcsolatba hozható a földrajzi helyzettel (a déli német nyelvterületeken a Konj.I., az északiakon a Konj.II. használata gyakoribb), valamint azzal, hogy a beszélő milyen mértékben azonosítja magát a közölt véleménnyel. Pl.: Inge azt mondta, van otthon egy kismacskája. Inge sagte, daß sie zu Hause eine kleine Katze hat. (Indikativot használ, tehát elhiszi a beszélő, amit Inge állít.) Inge sagte, sie habe zu Hause eine kleine Katze. (A Konjunktiv I használatakor a közölt állítással szembeni semlegességet fejez ki a beszélő.) Inge sagte, sie hätte zu Hause eine kleine Katze. (A Konjunktiv II. használatával elhatároljuk magunkat az állítástól, kételkedünk benne.)

85

A Konjunktiv II használata: a) az irrealitás kifejezésére főmondatokban Pl.: Ich bliebe hier gerne. ‒ Szívesen maradnék itt. b) feltételes mellékmondatokban (Konditional-Bedingungssatz) Pl.: Wenn er käme, müßte ich dich anrufen. ‒ Ha megjönne, fel kellene hívjalak. vagy: Käme er, müßte ich dich anrufen. c) Kívánság kifejezésére: (Wunschsatz) Pl.: Könnte ich dich doch/nur sprechen! ‒ Bárcsak beszélhetnék veled! d) irreális hasonlító mondatoknál: (Vergleichssatz) Pl.: Mir ist, als hätte ich das Buch auf den Tisch gelegt. ‒ Úgy rémlik, mintha az asztalra tettem volna a könyvet. (Lásd még a feltételes mellékmondatoknál!) KÖRÜLÍRÁS A WÜRDE+INFINITIVVEL A németben a szabályos Konjunktiv-formák mellett a werden Konjunktiv Präteritumából és a főige Infinitivjéből egy sajátos Konjunktiv-formát képezhetünk. Ez az ún. würde-forma majdnem minden Konjunktiv-formát helyettesíthet. Különösen gyakran helyettesítjük a würde+Infinitivvel a Konjunktiv Präsens, Präteritum és Futur alakokat akkor, ha ezek az Indikativ alakokkal egybeesnek és más nyelvi eszköz nem jelzi a Konjunktiv-funkciót. Pl.: Inge würde Englisch lernen. ‒ Inge angolul tanul(na). És nem: Inge lernte Englisch (Inge angolul tanult), hiszen ez az Indikativ Perfekt jelentéstartalmát fejezi ki. A würde-formát használjuk a függő beszédben, ha a függő mondat kötőszó nélküli főmondat. Pl.: Er hat erklärt, er würde seinen Partner nicht aufsuchen. ‒ Azt mondta, nem keresi fel a társát. Nem: Er hat erklärt, er suchte den Partner nicht auf. Ha bizonyos erős igék Konjunktiv és Indikativ alakjai kiejtésben egybeesnek vagy más hasonló hangzású igétől ilyen formában nehezen különböztethetők meg, akkor szintén a würde-formát használjuk. Pl.: Er würde das Buch lesen. ‒ Elolvasná a könyvet

86

Nem: Er läse das Buch. Ilyen igék esetében elsősorban a beszélt nyelvben használjuk a würde-formát. Ha azonban az említett (gyenge ragozású, hasonló kiejtésű stb.) igéknél a beszédhelyzetből (Wenn-Satz) világosan felismerhető a Konjunktiv-funkció, akkor az írott nyelvben kerüljük a körülírást. Pl.: Er würde sich freuen, wenn wir ihn besuchten. ‒ Örülne, ha meglátogatnánk. A szórend megfordításával vagy módbeli segédige közbeiktatásával is egyértelművé tudjuk tenni a feltételes jelleget. Pl.: Wenn ich rauchte, wäre ich nicht so gesund. ‒ Ha dohányoznék, nem lennék ilyen egészséges, vagy: Würde ich rauchen, wäre ich nicht so gesund. Du müßtest fleißiger arbeiten. ‒ Szorgalmasabban kellene dolgoznod. Megjegyzés: Ha a werden segédige főigeként áll a mondatban, akkor a würde nem helyettesíthető, hanem főforma. Pl.: Wenn ich doch bald gesund würde! ‒ Bárcsak hamar meggyógyulnék! Ugyancsak nem helyettesíthető forma, ha a passzív szerkezet részeként Konjunktivba tesszük. Pl.: Wenn ich gefragt würde, wüßte ich keine Antwort. ‒ Ha engem kérdeznének, nem tudnék válaszolni. A Konjunktiv I jelentéstartalma módbeli segédigékkel is kifejezhető, akár Indikativban, akár Konjunktivban állnak. a) teljesíthető kívánság, egy ténynek a lehetősége Pl.: Er kann ins Kino gehen. ‒ Elmehet a moziba. Es soll einen strengen Winter geben. ‒ Kemény telünk lesz. b) óvatos állítás teljesíthető, de nem teljesített kívánsággal Pl.: Das dürfte richtig sein. ‒ Ez helyes lenne. Du könntest einmal arbeiten. ‒ Egyszer dolgozhatnál is! Az udvarias kérdésben és kérésben is gyakran használjuk a Konjunktiv formát. Pl.: Würden Sie so freundlich sein…? ‒ Lenne olyan kedves…? Könnten Sie mir, bitte, helfen? ‒ Segítene, kérem?

87

A sollen módbeli segédige Konjunktiv Präteritum formájával is bevezethető feltételes mellékmondat. A wenn kötőszó elmarad, ha a főmondat a mellékmondatot követi. Az ilyen mellékmondat tartalma a jövőben lehetséges dolgot fejezi ki. Magyarra fordításnál az ilyen mondatokat a következőképpen kezdjük: amennyiben…, ha… Pl.: Sollte uns etwas Geld übrigbleiben, würde ich einen Kühlschrank kaufen. ‒ Amennyiben maradna némi pénzünk, vennék egy hűtőszekrényt. FŐNÉVI IGENÉV (DER INFINITIV) Mind az aktív, mind a passzív szerkezetben van jelen idejű (folyamatos) és múlt idejű (befejezett) főnévi igenév, azaz Infinitiv Präsens és Infinitiv Perfekt. Tehát: Inf. Präsens Inf. Perfekt

Aktív

Vorgangspassiv

Zustandspassiv

schreiben

geschrieben werden

geschrieben sein

kommen

‒ geschrieben worden sein ‒

‒ geschrieben gewesen sein ‒

geschrieben haben gekommen sein

A főnévi igeneveket használjuk egyszerű formában és prepozicionálisan. Pl.: Ich will arbeiten. ‒ Dolgozni akarok. Ich beginne zu arbeiten. ‒ Dolgozni kezdek. Az egyszerű és prepozicionális Infinitiv használatát illetően a következőket jegyezzük meg: Az Infinitivet zu nélkül (egyszerű infmitiv) a következő esetekben használjuk: a) módbeli segédigék után Pl.: Peter kann tanzen. ‒ Péter tud táncolni. b) mozgást, helyváltoztatást kifejező igék (gehen, fahren, führen, reiten, schicken, spazieren, kommen, legen, bleiben) után Pl.: Der Junge geht schwimmen. ‒ A fiú úszni megy.

88

Der Kranke bleibt im Bett liegen. ‒ A beteg ágyban marad (fekve). Die Mutter legt das Kind schlafen. ‒ Az anya leteszi a gyereket aludni. c) ha az Infinitiv a mondat tárgya, akkor a következő igék után: hören, helfen, sehen, fühlen, heiben, lassen, lehren, lernen Pl.: Ich höre ihn singen. ‒ Hallom őt énekelni.!…, ahogy énekel.) Er sieht mich kommen. ‒ Lát engem jönni.(…, amint jövök.) ZU+INFINITIV A fel nem sorolt igék, valamint melléknevek és főnévi szókapcsolatok után alanyként, tárgyként, jelzőként stb. szereplő Infinitiv elé zu kerül. Pl.: Der Kranke versprach, die Tabletten einzunehmen. ‒ A beteg megígérte, hogy beveszi a tablettákat. Er beginnt bei einer neuen Firma zu arbeiten. ‒ Egy új cégnél kezd dolgozni. Du brauchst nicht zu antworten. ‒ Nem kell válaszolnod. FŐNÉVI IGENEVES SZERKEZET (INFINITIVKONSTRUKTION) Ha a zu+Infinitivvel kifejezett mondatrésznek saját bővítményei vannak, főnévi igeneves szerkezetről (Infinitivkonstruktion) beszélünk. Ilyenkor a főmondat és az Infinitivszerkezet közé általában vesszőt teszünk. Pl.: Ich habe die Möglichkeit, die deutsche Sprache zu üben. ‒ Lehetőségem van gyakorolni a német nyelvet. Főnévi igeneves szerkezetet képezhetünk a) ha a főmondat és a főnévi igeneves szerkezet alanya megegyezik. Pl.: Ich freue mich, dich zu sehen. ‒ Örülök, hogy látlak. (Ich freue mich, daß ich dich sehe.) Er hofft, hier viel besser verdienen zu können. ‒ Reméli, hogy itt sokkal többet tud keresni. (Er hofft, daß er hier viel besser verdienen kann.)

89

b) ha a főmondat igei állítmányának tartalma a főnévi igeneves szerkezet alanyára irányul. Tehát a főmondatban utalás történik Akkusativ vagy Dativ formában a főnévi igeneves szerkezet alanyára. Pl.: Ich habe dich gebeten, in deinem Zimmer Ordnung zu machen. ‒ Megkértelek, hogy rakj rendet a szobádban. A főnévi igeneves szerkezet képzésekor a kötőszó elmarad, kivéve, ha um, ohne vagy anstatt kötőszó vezeti be a szerkezetet. Elmarad a főnévi igeneves szerkezet alanya is, és a mondat végén a személy ragosállítmány helyébe a zu+Infinitiv lép. Ha elváló igekötős ige Infinitivjéből képzőnk zu+infinitivuszos szerkezetet, akkor a zu az igekötő és az ige közé kerül. Pl.: Versäume nicht, dir den neuen Film anzusehen. ‒ El ne mulaszd megnézni az új filmet! Ha a főige tartalmát módbeli segédigével bővítjük, akkor a zu a két Infiniliv közé, a segédige elé kerül. Pl.: Es wäre doch schön, einmal Paris sehen zu können. ‒ De jó is lenne egyszer látni Párizst! Felsorolás estén a zu szócskát annyiszor tesszük ki, ahány Infinitiv van a mondatban. Pl.: Ich verspreche dir, das Buch zu besorgen und abzuschicken. ‒ Megígérem neked, hogy beszerzem és elküldöm a könyvet. A főnévi igeneves szerkezet a mondatban helyettesítheti 1. az alanyt (Subjektsatz) Pl.: Im Sommer Urlaub zu machen ist äußerst angenehm. ‒ Rendkívül kellemes nyáron szabadságra menni. (Es ist angenehm, im Sommer Urlaub zu machen.) 2. a tárgyat (Objektsatz) a) ha a fő- és mellékmondat alanya megegyezik Pl.: Ich hoffe, den Zug nicht zu verpassen. ‒ Remélem, nem késem le a vonatot. (Ich hoffe, daß ich den Zug nicht verpasse.) Peter meint, die Frage beantworten zu können. ‒ Péter úgy véli, meg tudja válaszolni a kérdést. (Peter meint, daß er die Frage beantworten kann.) Ich glaube, die Aufgabe richtig gelöst zu haben. ‒ Azt hiszem, helyesen oldottam meg a feladatot. (Ich glaube, daß ich die Aufgabe richtig gelöst habe.)

90

b) ha a főmondat tárgya és a mellékmondat alanya megegyezik Pl.: Wir bitten Hans, uns ein Glas Wasser zu bringen. ‒ Megkérjük Jánost, hogy hozzon nekünk egy pohár vizet. (Wir bitten Hans, daß er uns ein Glas Wasser bringt.) c) ha a mondat részeshatározója és a szerkezet alanya megegyezik Pl.: Der Arzt rät dem Kranken, nicht so viel zu rauchen. ‒ Az orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy ne dohányozzon olyan sokat. (Der Arzt rät dem Kranken, daß er nicht so viel raucht.) d) szenvedő szerkezetű mellékmondatokban Pl.: Ich hoffe, zur Party eingeladen zu werden. ‒ Remélem, meghívnak a partira. (Ich hoffe, daß ich zur Party eingeladen werde.) Er glaubt, nicht rechtzeitig geweckt worden zu sein. ‒ Azt hiszi, nem ébresztették fel idejében. (Er glaubt, daß er nicht rechtzeitig geweckt worden ist.) 3. jelzőt (Attributsatz) Pl.: Dein Plan, Jutta im August zu besuchen, hat mich überrascht. ‒ A terved, hogy augusztusban meglátogatod Jutkát, meglepett. (Dein Pan, daß du Jutta im August besuchst, hat mich überrascht.) 4. célhatározót (Finalsatz) Pl.: Man braucht nicht ins Ausland zu reisen, um gute Stoffe kaufen zu können. ‒ Nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy az ember jó anyagot vásárolhasson. 5. néhány módhatározót: ohne+zu+Infinitiv Pl.: Viele fahren nach Deutschland, ohne Deutsch zu sprechen. ‒ Sokan utaznak Németországba, anélkül, hogy beszélnének németül. anstatt+zu+Infinitiv Pl.: Klara geht ins Kino, anstatt zu Hause zu bleiben. ‒ Klára moziba megy, ahelyett, hogy otthon maradna. Megjegyzés: Ezek a mondatfajták kifejezhetők damit, ill. ohne daß, anstatt daß kötőszókkal is. Ez utóbbi szerkezeteket kell használni, ha a főmondat és a mellékmondat alanya nem azonos. (Lásd még a mellékmondatoknál!) Bizonyos igék mellett (például: beginnen, fortsetzen, beenden, wünschen) szintén zu+Inffnitvet használunk.

91

Pl.: Im Sommer beginnen wir, Deutsch zu lernen. ‒ Nyáron elkezdünk németül tanulni. Es freut uns, Sie kennengelernt zu haben. ‒ Örülünk, hogy megismerhettük. A SZÜKSÉGESSÉG, LEHETŐSÉG ÉS UTASÍTÁS KIFEJEZÉSE FŐNÉVI IGENEVES SZERKEZETEKKEL A haben+zu+Infinitiv szerkezet kifejezi, hogy a cselekvés szükséges, lehetséges (tehát a sollen, müssen, können módbeli segédigék tartalmát), vagy utasít annak elvégzésére. A mondat alanya a cselekvés végrahajtója, így a cselekvés aktív irányú. a.) lehetőség: Pl.: Was hast du denn dazu zu sagen? ‒ Mit tudsz mondani erre? (Was kannst du denn dazu sagen?) b.) szükségesség: Pl.: Er hat mit dem Hund jeden Tag spazierenzugehen. ‒ Mindennap el kell mennie a kutyával sétálni. (Er muß mit dem Hund jeden Tag spazierengehen.) A sein+zu+Infinitiv hasonló értelmű, itt azonban nem nevezzük meg a cselekvés végrehajtóját. A cselekvés passzív szemléletű. a.) lehetőség: Pl.: Dieser Roman ist nicht so schnell zu lesen. ‒ Ezt a regényt nem lehet olyan gyorsan elolvasni. (Passzívban: Dieser Roman kann nicht so schnell gelesen werden. Aktívban: Man kann diesen Roman nicht so schnell lesen.) b.) szükségesség: Pl.: Der Anmeldeschein ist in Blockschrift auszufüllen. ‒ A nyomtatványt nyomtatott betűkkel kell kitölteni. (Passzívban: Der Anmeldeschein muß in Blockschrift ausgefüllt werden. Aktívban: Man muß den Anmeldeschein in Blockschrift ausfüllen.)

92

„SCHEINEN ZU”+INFINITIV scheinen zu+Infinitiv Präsens; scheinen zu+Infinitiv Perfekt Pl.: Mein Vater scheint jeden Tag viel zu arbeiten. ‒ Úgy tűnik, apám mindennap sokat dolgozik. Mein Vater schien jeden Tag viel zu arbeiten. ‒ Úgy tűnt, apám mindennap sokat dolgozik. Mein Vater scheint jeden Tag viel gearbeitet zu haben. ‒ Úgy tűnik, apám mindennap sokat dolgozott. Mein Vater schien jeden Tag viel gearbeitet zu haben. ‒ Úgy tűnt, apám mindennap sokat dolgozott. scheinen zu+Infmitiv szenvedő mondatokban Pl.: Der Schwerkranke scheint noch heute operiert zu werden. ‒ Úgy tűnik, a súlyos beteget még ma megoperálják. Der Schwerkranke scheint noch nicht operiert worden zu sein. ‒ Úgy tűnik, a súlyos beteget még nem operálták meg. scheinen zu+Infinitiv módbeli segédigék mellett Pl.: Du scheinst diese Aufgaben noch üben zu müssen. ‒ Úgy tűnik, ezeket a feladatokat még gyakorolnod kell. Diese Gebäude scheinen bald abgerissen werden zu müssen. ‒ Úgy tűnik, ezeket az épületeket hamarosan le kell bontani. MELLÉKNÉVI IGENÉV (DAS PARTIZIP) Jelen idejű melléknévi igenév (Partizip Präsens) Egyidejűséget fejez ki. Képzése: A főnévi igenévhez -d végződést teszünk. Használata: a) ragozás nélkül, módhatározóként Pl.: Am Tisch sitzend arbeitet er. ‒ Az asztalnál ülve dolgozik. b) jelzőként, a melléknévragozás szabályai szerint ragozva Pl.: Spielende Kinder sind sehr süß). ‒ A játszadozó gyermekek nagyon aranyosak.

93

c) főnévként Lásd a főnévvé vált mellékneveknél! A zu szócska a Partizip Präsensnek szenvedő jelentést ad. Pl.: das zu bearbeitende Matenal ‒ a megmunkálandó anyag Múlt idejű melléknévi igenév (Partizip Perfekt) Előidejűséget fejez ki. Képzése: a) gyenge igéknél: Az igekötő elé ge- képzőt, a tő után -t vagy -et végződést teszünk. Pl.: ge-frag-t, ge-lern-t, ge-antwort-et, ge-bad-et, ge-öffn-et, gerechn-et stb. b) erős igéknél: Az (esetleges tőhangzóváltozást is mutató) igető elé ge- képzőt, utána -en végződést teszünk. Pl.: ge-geb-en, ge-komm-en, ge-sung-en, ge-blieb-en stb. c) vegyes ragozásé igéknél: A befejezett melléknévi igenév tőhangzóváltozást mutat, ugyanakkor a gyenge igékre jellemző -t végződést veszi fel. Pl.: bringen ‒ gebracht, kennen ‒ gekannt, rennen ‒ gerannt, verbringen ‒ verbracht, wissen ‒ gewußt A módbeli segédigék közül: müssen ‒ gemußt, können ‒ gekonnt, dürfen ‒ gedurft, mögen ‒ gemocht A haben ige befejezett melléknévi igeneve: gehabt. A sein ige befejezett melléknévi igeneve: gewesen. Mindhárom csoportra érvényes: 1. Ha az igének elváló igekötője van, akkor a ge- képző az igekötő és az ige közé kerül. Pl.: aufstehen ‒ aufgestanden, aufmachen ‒ aufgemacht, abfahren ‒ abgefahren 2. Ha az igének el nem váló igekötője van, akkor a ge- képző elmarad. Pl.: besuchen ‒ besucht, verstehen ‒ verstanden, verbringen ‒ verbracht 3. Ha az ige főnévi igenévi alakja -ieren végződésű, akkor a geképző szintén elmarad. Pl.: spazieren ‒ spaziert, diktieren ‒ diktiert

94

Használata: a) módhatározóként, ragozatlanul Pl.: Dort kommt unser Freund gelaufen. ‒ Ott jön futva a barátunk. b) jelzőként, a melléknévragozás szabályai szerint ragozva Pl.: Meine gewaschene Hose ist schön sauber. ‒ A kimosott nadrágom szép tiszta. c) főnévként Lásd a főnévvé vált mellékneveknél! d) az igék Perfektjének képzésénél Lásd: összetett múlt idő (Perfekt)! A Partizip Präsens és a Partizip Perfekt csak abban az esetben fokozható, ha az igei eredete elhomályosult, s közönséges melléknévvé vált. Pl.: das reizendste Mädchen ‒ a legelragadóbb lány der bekannteste Roman ‒ a legismertebb regény A tanult igék Perfekt alakját, melynek segédige nélküli alakja a befejezett melléknévi igenév, könyvünk végén megtaláljátok az ige főnévi igenévi alakja és a Präteritum alak mellett. MELLÉKNÉVI IGENEVES SZERKEZETEK (DIE PARTIZIPIALKONSTRUKTIONEN) A melléknévi igenevek saját mondatrészeikkel melléknévi igeneves szerkezetté bővíthetők. Ez a kibővített melléknévi igenév a főmondatnak ok-, mód-, időhatározója vagy jelzője lehet. Ennek alapján beszélhetünk ok- (kausal), mód- (modal), időhatározói (temporal) vagy jelzői (attributiv) melléknévi igeneves szerkezetről. a) ok (kausale Konstruktion): Pl.: Am Kopf schwer verletzt, mußte der Autofahrer ins Krankenhaus eingeliefert werden. (Warum?) ‒ Súlyos fejsérülése miatt az autóvezetőt be kellett szállítani a kórházba. (Miért?) b) mód (modale Konstruktion): Pl.: Von seinem Recht überzeugt, ließ er sich nicht abraten. (Wie?) ‒ Igazáról meggyőződve nem hagyta magát lebeszélni. (Hogyan?)

95

c) idő (temporale Konstruktion): Pl.: In der Stadt angekommen, haben wir uns eingerichtet. (Wann?) ‒ A városba megérkezve berendezkedtünk. (Mikor?) d) jelző (attributive Konstruktion): Pl.: Das Abendkleid, mit einem goldenen Gürtel geschmückt, war entzückend. (Welches?) ‒ Az arany övvel díszített estélyi ruha elbűvölő volt. (Melyik?) BŐVÍTETT JELZŐS SZERKEZET (DAS ERWEITERTE ATTRIBUT) A bővített jelző rendszerint melléknévi igeneves szerkezet. Pl.: das von Spinnen gewobene Netz ‒ a pókok által font háló, die uns alle befriedigende Lösung ‒ a mindannyiunkat kielégítő megoldás, das schon seit langem verkaufte Auto ‒ a már rég eladott autó

96

HATÁROZÓSZÓK ÉS KÉRDŐSZÓIK (ADVERMEN UND FRAGEWÖRTER) HELYHATÁROZÓSZÓK (LOKALADVERBIEN) Kérdéseik: wo? woher? wohin? Pl.: Das ist meine Wohnung. Vorn ist die Küche, rechts ist mein Schlafzimmer und links liegt das Wohnzimmer. ‒ Ez a lakásom. Elöl van a konyha jobbra a hálószobám és balra a nappali. Ich habe meine Geldtasche überall gesucht, aber nirgends/nirgendwo gefunden. ‒ Mindenhol kerestem a pénztárcámat, de sehol nem találtam. Draußen auf der Straße ist es sehr kalt, aber drinnen im Zimmer ist es angenehm warm. ‒ Kint az utcán nagyon hideg van, de bent a szobában kellemes meleg. „hin”/„her” A hin szócskával a beszélőtől való távolodást, a her-rel a hozzá való közeledést fejezzük ki. Pl.: Geh dorthin! ‒ Menj oda! Komm her! ‒ Gyere ide! A hinauf, herauf herüber, hinaus, heraus, hinein, herein, hinunter, herunter stb. szók igekötőként is szerepelhetnek. Pl.: hinaufgehen ‒ felmenni, heraufkommen ‒ feljönni IDŐHATÁROZÓSZÓK (TEMPORALADVERBIEN) Kérdőszóik: wann? bis wann? seit wann? wie lange? wie oft? Pl.: Im vorigen Sommer war ich das erste Mal/zum ersten Mal im Leben im Ausland. ‒ Tavaly nyáron voltam életemben először külföldön. Seitdem fuhr ich schon mehrmals ins Ausland. ‒ Azóta már többször utaztam külföldre. Napok és napszakok nevével -s képzővel képzünk időhatározószókat. Ezeket kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: Freitag ‒ freitags (péntekenként) Vormittag ‒ vormittags (délelőttönként) Abend ‒ abends (esténként)

97

Az -s képzős időhatározószó általában többszöri alkalomra utal. Jelölhet viszont egyszeri alkalmat is, ha mellette óra-idő megjelölés szerepel. Pl.: Wann bist du angekommen? ‒ Um 8 Uhr abends. Mikor érkeztél meg? ‒ Este 8-kor. Ha a napszak megjelölése a heute, morgen, gestern, vorgestern, übermorgen szavak vagy napok nevei után áll, akkor kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: morgen vormittag ‒ holnap délelőtt, gestern abend ‒ tegnap este „erst” ‒ „nur” nur: mennyiségre (időmennyiségre is) vonatkozik Pl.: Meine Familie verbrachte nur zwei Wochen am Plattensee. ‒ Családom csak két hetet töltött a Balatonon. erst: időpontra vonatkozik, nem előbb, csak akkor jelentésben Pl.: Ich habe viel Arbeit und komme erst gegen 8 Uhr nach Hause. ‒ Sok munkám van és csak este 8 óra körül jövök haza. Meine Schwester ist erst zehn Jahre alt. ‒ A húgom még csak tíz éves. OKHATÁROZÓSZÓK (KAUSALADVERBIEN) Kérdőszóik: warum? weshalb? weswegen? Pl.: Ich bin krank und kann darum/deshalb/deswegen/infolgedessen nicht in die Schule gehen. ‒ Beteg vagyok és ezért/emiatt/ennek következtében nem tudok iskolába menni. MÓD- ÉS ÁLLAPOTHATÁROZÓSZÓK (MODALADVERBIEN) Kérdésük: wie? Pl.: Die Fahrt dauerte fast/nahezu/beinahe/circa dreieinhalb Stunden. ‒ Az utazás csaknem/megközelítően/körülbelül három és fél óráig tartott. Határozószók fokozását lásd a melléknevek fokozásánál!

98

ELÖLJÁRÓSZÓK (DIE PRÄPOSITION) TÁRGYESETTEL ÁLLÓ ELÖLJÁRÓSZÓK bis (-ig-térben és időben), durch (át, keresztül), für (-ért, számára), gegen (körül-időben, ellen), ohne (nélkül), um (körül-térben, -koridőben)+ Akkusativ Akkusativ+entlang (hosszában, mentén) Pl.: Er bleibt bis morgen. ‒ Holnapig marad. Ich fahre bis Wien mit Schiff. ‒ Bécsig hajóval megyek. Ich sehe ihn durch das Fenster. ‒ Látom őt az ablakon keresztül. Er bestellt ein Taxi für mich. ‒ Taxit rendel számomra. Gegen 5 Uhr komme ich zurück. ‒ Öt óra körül visszajövök. Das Auto fuhr gegen einen Baum. ‒ Az autó nekiment egy fának. Ich gehe ohne dich nicht zu ihnen. ‒ Nélküled nem megyek el hozzájuk. Wir sitzen um den Tisch. ‒ Az asztal körül ülünk. Der Briefträger kommt um 11 Uhr. ‒ A postás 11-kor jön. Gehen Sie diese Stalle entlang\ ‒ Menjen végig ezen az utcán! (Ez a mondat mozgást fejez ki.) de: Entlang der Weinstaße gibt es viele Weinkeller. ‒ A Weinstaßén sok borpince van. (Ez a mondat inkább állapotot fejez ki, az entlang a főnév előtt áll, vonzata Dativ.) Fontosabb vonzatos igék tárgyesettel: bitten um+A ‒ kérni valamit danken für+A ‒ megköszönni valamit sich interessien für+A ‒ érdeklődni valami iránt besorgt sein um+A ‒ aggódni valakiért, valamiért warten auf+A ‒ várni valakire, valamire denken an+A ‒ gondolni valakire, valamire verzichten auf+A ‒ lemondani valamiről sorgen für+A ‒ gondoskodni valakiről, valamiről

99

RÉSZES ESETTEL ÁLLÓ ELÖLJÁRÓSZÓK aus (-ból, -ből), bei (-nál,-nél), mit (-val, -vel), nach (után, felé, szerint), seit (óta), von (-tól, -től, -ról, -ről), zu (-hoz, hez, -höz), außer (vmin kívül-nem helyhatározói értelemben), binnen (vmely időn belül), samt (-val, -vel, együtt, -stól, -stől), nahe (közel vmihez)+Dativ Dativ+gegenüber (szemben, átellenben), gemäß (szerint), entgegen (elé) A prepozíciókat egyes esetekben összevonhatjuk a határozott névelővel: bei dem ‒ beim von dem ‒ vom zu dem ‒ zum zu der ‒ zur Pl.: Er holt den Füller aus der Tasche. ‒ Előveszi a zsebéből a töltőtollat. Ich wohne bei meinen Eltern. ‒ Szüleimnél lakom. Die Familie sitzt beim Tisch. ‒ A család az asztalnál ül. Ich gehe mit meinem Mann ins Theater. ‒ Elmegyek a férjemmel színházba. Nach der Stunde gehen wir nach Hause. ‒ Óra után hazamegyünk. Meiner Meinung nach ist es eine gute Idee. ‒ Szerintem ez jó ötlet. (Itt állhatna a nach elöl is, de így használjuk gyakrabban.) Seit einem Jahr habe ich ihn nicht mehr gesehen. ‒ Már egy éve nem láttam. Das Kind hat von seinem Vater ein Buch bekommen. ‒ A gyerek egy könyvet kapott az apjától. Viele von uns waren schon in Spanien. ‒ Közülünk sokan voltak már Spanyolországban. Ich arbeite von 8 bis 4 Uhr. ‒ Nyolctól négyig dolgozom. Wir gehen zum Bahnhof. ‒ A pályaudvarra megyünk. Unserem Haus gegenüber / gegenüber unserem Haus steht ein alter Nußbaum. ‒ A házunkkal szemben áll egy öreg diófa. (A gegenüber állhat a főnév előtt is.)

100

de: Er saß am Tisch mir gegenüber. ‒ Velem szemben ült az asztalnál. (A gegenüber mindig a személyes névmás után áll.) Dem neuen Gesetz gemäß / gemäß dem neuen Gesetz ist es verboten, im Femsehen für Zigaretten zu werben. ‒ Az új törvény szerint tilos a televízióban cigarettát reklámozni. (A gemäß ritkán, de kerülhet a főnév elé is.) Das Kind lief glücklich seinen Eltern entgegen. ‒ A gyerek boldogan futott szülei elé. de: Entgegen seinen ursprünglichen Plänen blieb er doch zu Hause. ‒ Eredeti terveivel ellentétben mégis otthon maradt. Fontosabb vonzatos igék részes esettel: beginnen mit+D hozzáfogni, hozzákezdeni ‒ valamihez fragen nach+D érdeklődni (kérdezősködni) ‒ valamiről, megkérdezni valamit ‒ sterben an+D meghalni valamiben ‒ beszélgetni valakivel sich unterhalten mit+D fordem von+D ‒ követelni valakitől sich trennen von+D einverstanden sein mit+D

‒

elválni valakitől egyetérteni valakivel, ‒ valamivel A von prepozíció fontos szerepet játszik a birtokviszony kifejezésében is. (Lásd az erről szóló részben!) BIRTOKOS ESETTEL ÁLLÓ ELÖLJÁRÓSZÓK statt (helyett), trotz (ellenére), während (alatt-időben), wegen (miatt), unweit (nem messze), laut (szerint, értelmében), außerhalb (vmin kívül-térben és időben), innerhalb (vmin belül térben és időben), oberhalb (vmin felül térben), unterhalb (vmin alul), längs (hosszában, mentében), dank (hála vminek)+Genitiv

101

Pl.: Er ist statt seiner Frau gekommen. ‒ A felesége helyett jött. Trotz des schlechten Wetters machten wir einen Spaziergang. ‒ A rossz idő ellenére sétáltunk egyet. Wir haben ihn während unseres Urlaubs kennengelernt. ‒ A szabadságunk alatt ismerkedtünk meg vele. Wegen seiner Krankheit muß er zu Hause bleiben. ‒ Betegsége miatt otthon kell maradnia. Unser Haus steht unweit der Schule. ‒ Házunk nincs messze az iskolától. Laut des Gesetzes ist es verboten unter Alkoholeinfluß Auto zu fahren. ‒ A törvény értelmében alkoholos befolyásoltság alatt tilos autót vezetni. Außerhalb des Hauses war es zu warm. ‒ A házon kívül túl meleg volt. Innerhalb eines Monats ist unser Haus fertig. ‒ Egy hónapon belül kész lesz a házunk. Wir spazierten langs des Flusses. ‒ A folyó mentén sétáltunk. Dank deiner Hilfe konnte ich die Aufgabe lösen. ‒ Segítségednek hála meg tudtam oldani a feladatot. TÁRGY- ÉS RÉSZES ESETTEL ÁLLÓ ELÖLJÁRÓSZÓK an (-on, -en, -ön; -ra, -re-függőlegesen, közvetlenül mellette, mellé), auf (-on, -en, -ön; -ra, -re-vízszintesen), hinter (mögött; mögé), in (-ban, -ben, -ba, -be; múlva-időben), neben (mellett; mellé), unter (alatt; alá), über (fölött, át, keresztül; fölé), vor (előtt; elé), zwischen (között; közé)+Akkusativ vagy Dativ összevonható alakok: an dem ‒ am an das ‒ ans auf das ‒ aufs

102

in das in dem

‒ ins ‒ im ‒

Ezek az elöljárószók mindkét esetben állhatnak, de különböző jelentésben. A helyhatározó kifejezésekor wohin?(hová?) kérdésre Akkusatiwal, wo?(hol?) kérdésre Dativval állnak. Pl.: Inge hängt ein Bild an die Wand. ‒ Inge egy képet akaszt a falra. Das Bild hängt an der Wand. ‒ A kép a falon függ. Du legst das Buch auf den Tisch. ‒ Az asztalra teszed a könyvet. Das Buch liegt auf dem Tisch. ‒ A könyv az asztalon fekszik. Er stellt den Stuhl hinter den Schreibtisch. ‒ Az íróasztal mögé állítja a széket. Der Stuhl steht hinter dem Schreibtisch. ‒ A szék az íróasztal mögött áll. Stellen Sie das Glas neben den Teller! ‒ Állítsa a poharat a tányér mellé! Das Glas steht neben dem Teller ‒ A pohár a tányér mellett áll. Ich hänge die Lampe über den Tisch. ‒ Az asztal fölé akasztom a lámpát. Die Lampe hängt über dem Tisch. ‒ A lámpa az asztal fölött lóg. Más jelentésben: Sie haben über dreißig Fehler gemacht. ‒ Több, mint harminc hibát ejtett. Ich stelle den Stuhl zwischen den Schrank und die Couch. ‒ A szekrény és a heverő közé állítom a széket. Der Stuhl steht zwischen dem Schrank und der Couch. ‒ A szék a szekrény és a heverő között áll. Vigyázz! Kettőnél több esetében: unter+Dativ! Pl.: Unter uns sitzen hier auch Künstler. ‒ Művészek is ülnek közöttünk. Ezek közül az elöljárószók közül több azonban időhatározó kifejezésére is szolgál. an, in, vor, zwischen+Dativ

103

Pl.: Er kommt am Sonnabend an. ‒ Szombaton érkezik meg. Im Winter fahre ich nach Wien. ‒ Télen Bécsbe utazom. In diesem Jahr war es im Winter nicht kalt. ‒ Az idén nem volt hideg télen. Vor dem Mittagessen muß ich noch arbeiten. ‒ Ebéd előtt még dolgoznom kell. Die Gäste kommen zwischen 6 und 7 Uhr. ‒ A vendégek hat és hét óra között jönnek. Még néhány fontosabb vonzatos ige: schreiben an+A ‒ írni valakinek győzni valaki fölött, legyőzni siegen über+A ‒ vkit, vmit sich freuen auf+A ‒ (előre) örülni valaminek örülni valaminek (már sich freuen über+A ‒ meglévő dolognak) sich kümmern um+A ‒ törődni valakivel sprechen, schreiben, lesen, ‒ beszélni, írni stb. valamiről sich unterhalten über+A Angst haben vor+D ‒ félni valakitől, valamitől teilnehmen an+D ‒ részt venni valamin weinen vor+D ‒ sírni valami miatt zittern vor+D ‒ reszketni valakitől, valamitől sich fürchten vor+D ‒ félni valakitől,valamitől leiden an+D ‒ szenvedni valamiben zweifeln an+D ‒ kételkedni valamiben bestehen auf+D ‒ ragaszkodni valamihez KETTŐS ELÖLJÁRÓSZÓK Egyes elöljárószók egy másik társaságában leszűkítik, erősítik az irány, hely stb. megjelölését. Ilyenek: auf…zu Gehen Sie auf die Zitadelle zu! ‒ Menjen fel a Citadellához! A bis prepozíció időhatározóként általában csak névelő nélküli szavak előtt áll, pl. bis morgen, bis heute abend. Gyakran szerepel azonban helyhatározóként a zu prepozícióval együtt, s ilyenkor Dativval áll.

104

bis zu…

Paul geht bis zur Post. ‒ Pál a postáig megy. Sie fahren bis an die Grenze. ‒ A határig utaznak. Wir waren bis auf die Haut durchnäßt. ‒ Bőrig áztunk. Sie tanzten bis in die Nacht. ‒ Késő éjszakáig táncoltak.

bis an… bis auf… bis in…

von… ab/an

von… aus

Von morgen ab / an studiere ich an der Universität. ‒ Holnaptól egyetemen tanulok. Von hier ab ist die Straße gesperrt. ‒ Az utca innentől le an zárva. Von der Fischerbastei aus hat man eine wunderschöne Aussicht auf Budapest. ‒ A Halászbástyáról csodálatos kilátás nyílik Budapestre.

A KÖTŐSZÓK (DIE KONJUNKTIONEN) MELLÉRENDELŐ KÖTŐSZÓK a) egyenes szórenddel álló kötőszók: und (és), aber (de), doch (azonban), jedoch (mégis), allein (csak, csupán), nur (csak), denn (mert), oder (vagy), sondern (hanem) Egyenes a szórend, ha a sorrend: alany - állítmány - többi mondatrész. Vigyázz! A doch, jedoch, nur után fordított szórendet is használhatunk! Nincs vessző az und és az oder előtt, ha halmozott mondatrészeket kötnek össze, vagy olyan mondatokat, amelyeknek valamelyik mondatrésze megegyezik. Van vessző az ellentétes kötőszók: aber, doch, jedoch, allein előtt. Pl.: Die Gäste möchten plaudern, aber der Gastgeber sieht fern. ‒ A vendégek szeretnének beszélgetni, de a házigazda tévét néz.

105

Die Leute gehen zur Messe, denn es gibt dort viele schöne Waren. ‒ Az emberek azért mennek a vásárba, mert ott sok szép áru van. Mutti möchte sofort nach dem Mittagessen mit Vati in die Stadt gehen, aber/doch/jedoch /allein Vati möchte sich die Fußballübertragung im Fernsehen ansehen. ‒ Anya szeretne apával rögtön ebéd után a városba menni, de apa a futballközvetítést szeretné megnézni a tévében. Nicht Karl hat den Lehrer gefragt, sondern Paul. ‒ Nem Károly kérdezte a tanárt, hanem Pál. b) fordított szórenddel álló kötőszók: dann (azután), trotzdem (mégis), darum (ezért), deshalb (ezért), deswegen (emiatt) inzwischen (eközben), dennoch (mégis), zwar (ugyan) Fordított a szórend, ha a sorrend: kiemelt mondatrész - állítmány - alany - többi mondatrész. E kötőszók elé mindig teszünk vesszőt. Pl.: Die Hausfrau hat kein Mittagessen gekocht, trotzdem riecht es in der Wohnung nach Schweinebraten. ‒ A háziasszony nem főzött ebédet, mégis disznósült illat van a lakásban. Peter möchte Auto fahren lernen, darum muß er an einem Kurs teilnehmen. ‒ Péter szeretne megtanulni autót vezetni, ezért részt kell vennie egy tanfolyamon. PÁROS KÖTŐSZÓK „sowohl”-„als auch”, „sowohl”-„wie auch”, „nicht nur”-„sondem auch”, „weder”-„noch”, „entweder”-„oder” Nincs vessző, ha a páros kötőszók mondatrészeket kötnek össze. Van vessző, ha mondatokat kapcsolnak össze. Pl.: Ich habe sowohl die Burg als auch das Museum besichtigt. ‒ Mind a várat, mind a múzeumot megnéztem.

106

Ich kenne nicht nur seine Frau, sondern auch seine Kinder. ‒ Nemcsak a feleségét ismerem, hanem a gyerekeit is. Ich kann weder ins Kino noch ins Theater gehen. ‒ Sem moziba, sem színházba nem tudok elmenni Entweder wir fahren am Wochenende in die Berge, oder wir bleiben zu Hause. ‒ A hétvégén vagy elutazunk a hegyekbe, vagy otthon maradunk. „bald-bald”, „teils-teils” Pl.: Bald scheint die Sonne, bald regnet es. ‒ Hol süt a nap, hol esik az eső. Er hat die deutsche Sprache teils von seinem Lehrer, teils von seinen deutschen Bekannten gelernt. ‒ Részben a tanárától, részben német ismerőseitől tanult meg németül. ALÁRENDELŐ KÖTŐSZÓK Mindig mellékmondati (KATI) szórenddel állnak. (Lásd a mellékmondati szórendnél!) Ilyenek: daß (hogy), so daß (úgyhogy), weil (mert), da (mivel), wenn (amikor, ha), falls (abban az esetben, ha), ob (vajon, -e), obwohl (habár), W-kötőszók Pl.: Mein Freund hat sich das Bein gebrochen, so daß er nicht in die Diskothek gehen kann. ‒ A barátom eltörte a lábát, úgyhogy nem tud elmenni a diszkóba. Es ist bekannt, daß viele Leute in Ungarn Deutsch lernen. ‒ Köztudott, hogy Magyarországon sokan tanulnak németül. Der Verkaufer wußte nicht, ob das Brot frisch ist. ‒ Az eladó nem tudta, hogy friss-e a kenyér. Obwohl die Eintrittskarten teuer sind, gehen immer viele Leute ins Konzert. ‒ Habár drágák a belépőjegyek, mindig sok ember megy koncertre. Mein Mann hat vergessen, wann und wo er diese Frau kennengelernt hat. ‒ A férjem elfelejtette, hogy mikor és hol ismerte meg ezt az asszonyt.

107

Vigyázz! Ha kérdőszóval (W-kötőszóval) vezetjük be a tárgyi mellékmondatot, a daß kötőszót nem tesszük ki, csak a kérdőszót. A további kötőszókat lásd a megfelelő mellékmondatokról szóló részben!

108

MONDATTAN MONDATFAJTÁK, A MONDAT FELÉPÍTÉSE EGYSZERŰ MONDAT A KIJELENTŐ MONDAT A németben a kijelentő mondat felépítésének legfontosabb szabálya az, hogy az állítmány ragozott része a mondatban a második mondatrész, ami természetesen nem feltétlenül a második szó, hiszen az első mondatrész több szóból is állhat. Összetett állítmány esetén az állítmány igei része a második helyre, az állítmány névszói része vagy az igekötő pedig a mondat végére kerül. Pl.: Pál egy könyvet ajándékozott a feleségének. 1. Paul schenkte seiner Frau ein Buch. ihr gestem ein Buch 2. Paul hat geschenkt. 3. Gestern er es seiner Frau geschenkt. hat 4. Ein Buch schenkte Paul gestern seiner Frau. 5. Seiner Frau schenkte er ein Buch. A németben a mondat hangsúlya általában a mondat végére esik, tehát a lényeges mondanivalóval ritkán kezdünk mondatot. A mondat Akkusativ alakú tárgyával is ritkán kezdünk mondatot. Ha mégis, akkor az említett mondatrész, éppen szokatlan elhelyezkedése miatt, hangsúlyosabbá válik, mint a mondat vége. 4. példamondat: Egy könyvet (és nem mást) ajándékozott Pál a feleségének. Ha a mondat állítmánya több igei részből áll (módbeli segédige+főige, Perfekt, Futur, lassen ige+főige), akkor is mindig csak a ragozott ige foglalhatja el a második mondatrész helyét, a másik igei alkotórész (esetleg részek) a mondat végére kerül (kerülnek).

109

Pl.: Das Kind kann schön sprechen. ‒ A gyerek szépen tud beszélni. Ich habe nicht gut geschlafen. ‒ Nem aludtam jól. Ich habe in der Nacht nicht schlafen können. ‒ Nem tudtam aludni az éjjel. Er wird viel arbeiten. ‒ Sokat fog dolgozni. Sie hat sich ein Paar Schuhe machen lassen. ‒ Csináltatott magának egy pár cipőt. A KÉRDŐ MONDAT A kiegészítendő kérdés A kiegészítendő kérdés felépítése ugyanolyan, mint a kijelentő mondaté, az első mondatrész azonban mindig a kérdőszó. Pl.: Wer Was Wo Wie Mit wem Worüber Wohin

lernt ist sind schreibt gehst spricht will

Deutsch? das? wir? der Arzt? du ins Theater? der Lehrer? Peter fahren?

‒ Ki tanul németül? ‒ Mi az? ‒ Hol vagyunk? ‒ Hogy ír az orvos? ‒ Kivel mész színházba? ‒ Miről beszél a tanár? ‒ Hová akar utazni Péter?

Az eldöntendő kérdés Az eldöntendő kérdést mindig a ragozott igével kezdjük. Utána következik (következnek) az alany(ok), esetleg a főnévi alanyt megelőző névmási tárgy(ak). Pl.: Ist Diktiert Hat Hat

110

der Lehrer schon da? er uns Sätze?

‒ Itt van már a tanár? ‒ Diktál nekünk mondatokat? ‒ Megvette magának Anna sich Anna das Buch gekauft? a könyvet? es ihr die Mutter gekauft? ‒ Az anyja vette meg neki?

A FELSZÓLÍTÓ MONDAT A felszólító mondat szórendje olyan, mint az eldöntendő kérdésé, azzal a különbséggel, hogy a 2. személyhez intézett felszólításban nem szerepel a du és ihr névmás, tehát az ige után rögtön egy másik mondatrész következik. A többes szám 1. és 3. személyben (Önözés) kitesszük a személyes névmást, de fordított szórendet használunk. Pl.: Gib Öffnet de:

Machen Zeigen

mir das Buch! ‒ Add ide a könyvet! das Fenster! ‒ Nyissátok ki az ablakot! wir einen Spaziergang durch den Park! ‒ Sétáljunk át a parkon! Sie mir Ihr Heft! ‒ Mutassa meg a füzetét! ÓHAJTÓ MONDAT

Konjunktiv I-gyel olyan kívánságot fejezünk ki, amelynek teljesedése lehetségesnek látszik. Pl.: Er lebe hoch! ‒ Éljen! Mögest du viel Erfolg haben! ‒ Sok sikert! Az irreális óhajtó mondatban Konjunktiv II-ben vagy feltételes módban áll az ige, és vagy wenn kötőszó vezeti be vagy anélkül áll. Gyakran előfordul benne a doch vagy nur határozószó, esetleg mindkettő. Szórend: wenn+KATI ha a wenn elmarad, fordított szórend Pl.: Wäre ich doch schon zu Hause! / Wenn ich doch schon zu Hause wäre!/Ich wünschte, daß ich zu Hause wäre! / Ich wollte, ich wäre zu Hause! ‒ Bárcsak már otthon lennék! Wäre ich doch zu Hause gewesen! / Wenn ich doch zu Hause gewesen wäre! / Ich wünschte, daß ich zu Hause gewesen wäre! / Ich wollte, ich wäre zu Hause gewesen! ‒ Bárcsak otthon lettem volna!

111

TAGADÁS ÉS IGENLÉS Az egész mondatot nein-nel, az egyes mondatrészeket nicht-tel tagadjuk. Pl.: Lernen die Schüler auch im Park?Nein, sie lernen im Park nicht. ‒ A diákok a parkban is tanulnak? Nem, a parkban nem tanulnak. Az állítmány tagadása (=az egész mondat tagadása) esetén a nicht szó a mondat végére kerül, ha a mondat állítmánya egyszerű igealak. Ha az állítmány több részből áll, akkor a nicht a mondat végén lévő állítmányi rész elé kerül. Pl.: Haben die Schüler gelernt? Nein, sie haben nicht gelernt. ‒ Tanultak a diákok? Nem, nem tanultak. Können Sie antworten? Nein, ich kann nicht antworten. ‒ Tud felelni? Nem, nem tudok felelni. Ha nem az egész mondatot (nem az állítmányt) tagadjuk, hanem a tagadás egy bizonyos mondatrészre vonatkozik, akkor a nicht tagadószó a tagadott mondatrész elé kerül. Pl.: Arbeitet Anna nur zu Hause? Nein, sie arbeitet nicht nur zu Hause. (Sie arbeitet auch in einem Betrieb.) ‒ Anna csak otthon dolgozik? Nem, nem csak otthon dolgozik. (Egy üzemben is dolgozik.) Hat Karl den Lehrer gefragt? Nein, nicht Karl hat den Lehrer gefragt. (Sondern Paul.) ‒ Károly kérdezte a tanárt? Nem, nem Károly kérdezte a tanárt. (Hanem Pál.) A schon (már) tagadása: nicht mehr (már nem) Vigyázz! A schon nicht helytelen! A noch (még) tagadása: noch nicht (még nem) Pl.: Bist du schon fertig? Nein, ich bin noch nicht fertig. ‒ Készen vagy már? Nem, még nem vagyok készen. Arbeitest du noch? Nein, ich arbeite nicht mehr. ‒ Dolgozol még? Nem, már nem dolgozom. Ha a schon határozott névelővel ellátott vagy névelő nélküli főnévhez kapcsolódik, akkor tagadása: kein(e)+főnév+mehr. Pl.: Hast du noch Zeit? Nein, ich habe keine Zeit mehr. ‒ Van még időd? Nem, már nincs (több) időm.

112

A sogar magyar jelentéseként a szótárak általában a sőt szócskát adják meg. Ez azonban többnyire kevés, ha németből magyarra akarjuk fordítani. Pl.: Sogar die Kinder haben uns geholfen. ‒ Még a gyerekek is segítettek nekünk. A sogar-t általában a nicht einmal szóösszetétellel tagadjuk. Ennek magyar megfelelője a még csak nem is, még a… sem. Pl.: Er hat die Aufgabe nicht einmal verstanden. ‒ Még csak nem is értette a feladatot. (Nemhogy meg tudta volna oldani.) Sie haben nicht einmal die Eltern eingeladen. ‒ Még a szülőket sem hívták meg. (Nemhogy másokat is meghívtak volna.) Az állító formájú eldöntendő kérdésre adott igenlő választ javal vezetjük be, írásban vesszőt teszünk utána, és a mondatot a kijelentő mondat szórendi szabályai szerint építjük fel. Pl.: Ist Herr Schulz Arzt? Ja, er ist Arzt. ‒ Schulz úr orvos? Igen, orvos. A tagadó formájú eldöntendő kérdésre adott igenlő választ doch szóval vezetjük be, írásban vesszőt teszünk utána, és a mondatot a kijelentő mondat szórendi szabályai szerint építjük fel. Pl.: Herr Schulz ist kein Arzt? Doch, er ist Arzt. ‒ Schulz úr nem orvos? De igen, orvos. Haben die Studenten nicht Deutsch gelernt? Doch, sie haben Deutsch gelernt. ‒ A tanulók nem németül tanultak? De igen, németül tanultak. EGYÉB MONDATRÉSZEK SORRENDJE Részes esetű és tárgyesetű főnevek a mondatban Ha a mondatba az állítmány ragozott része után és az állítmány esetleges névszói része elé egy tiszta (prepozíció nélküli) részes esetű és egy tiszta tárgyesetű főnév kerül, akkor a részes esetben lévő főnév megelőzi a tárgyesetben lévőt.

113

Pl.: Der Vater hat dem Sohn ein Fahrrad gekauft. ‒ Apa vett a fiának egy biciklit.   Dativ Akkusativ Természetesen másként is alakulhat a lenti mondat szórendje. Pl.: Dem Sohn hat der Vater ein Fahrrad gekauft. Ein Fahrrad hat der Vater dein Sohn gekauft. Az említett szabály csak az állítmány utáni vagy az állítmány két része közötti területre érvényes. Részes esetű és tárgyesetű főnevek és névmások szórendje Ha a mondatban az előző címszó alatt ismertetett helyzetben önálló névmási és főnévi mondatrészek találkoznak, akkor a névmási mondatrészek megelőzik a főnévi mondatrészeket, még a főnévi alanyt is. Pl.: Hat der Vater dem Sohn ein Fahrrad gekauft? 1. Hat er dem Sohn ein Fahrrad gekauft? 2. Hat er es dem Sohn gekauft? 3. Hat er ihm ein Fahrrad gekauft? 4. Hat er es ihm gekauft? 5. Hat es ihm der Vater gekauft? 1. A névmási alany a részes- és tárgyesetű főnevek előtt áll. 2. A névmási tárgy a részes esetű főnév előtt áll. 3. A részes esetű névmás a tárgyesetű főnév előtt áll. 4. A névmásoknál (a főnevekkel ellentétben) a tárgyesetben álló megelőzi a részes esetben állót. 5. A tárgyesetű és részes esetű névmások megelőzik a főnévi alanyt.

114

ÖSSZETETT MONDAT MELLÉRENDELŐ ÖSSZETETT MONDAT Ha a mellérendelő összetétel második tagmondatát aber, denn, und, sondern, oder kötőszó vezeti be, akkor a kötőszó után nem az ige, hanem valamely névszói mondatrész következik. A felsorolt kötőszók ugyanis nem önálló mondatrészek, tehát nem foglalhatják el az első mondatrész helyét a mondatban. Pl.: Ich möchte gern ins Kino gehen, aber ich habe heute sehr wenig Zeit. ‒ Szeretnék moziba menni, de ma nagyon kevés az időm. Paul will seine Mutter besuchen, denn sie ist krank. ‒ Pál meg akarja látogatni az édesanyját, mert beteg. Du gehst ins Theater, und ich bleibe zu Hause. ‒ Te színházba mész, és én otthon maradok. Nicht ich gehe ins Geschäft, sondern du gehst dorthin. ‒ Nem én megyek a boltba, hanem te. Ich schreibe ihm einen Brief, oder ich schicke ihm ein Telegramm. ‒ Írok neki levelet, vagy küldök egy táviratot. Ha a mellérendelő összetétel második tagmondatát nem a fent felsorolt kötőszók, hanem határozószók vezetik be, akkor a határozószó után a ragozott ige következik. A határozószók mondatrészek szerepét töltik be, ezért a mondat első helyét foglalják el, és a második helyre ‒ mint minden kijelentő mondatban ‒ a ragozott ige kerül. Pl.: Jetzt esse ich Mittag, dann mache ich meine Hausaufgabe. ‒ Most megebédelek, azután megcsinálom a házi feladatomat. Ich habe jetzt keine Zeit, so kann ich dich heute nicht besuchen. ‒ Most nincs időm, ezért ma nem tudlak meglátogatni. Paul lernt jetzt in einer Fachmittelschule, später will er an einer Universität studieren. ‒ Pál most középiskolás, később egyetemre akar járni. ELŐIDEJŰSÉG Kötőszavai: nachdem, als, seit, seitdem, sobald, sowie, wenn+KATI szórend

115

Igeidők használata: A mellékmondatban: A főmondatban: Perfekt Präsens Plusquamperfekt Präteritum vagy Perfekt Pl.: Nachdem ich gefrühstückt habe, ziehe ich mich an. ‒ Miután megreggeliztem, felöltözöm. Nachdem ich gefrühstückt hatte, zog ich mich an. ‒ Miután megreggeliztem, felöltöztem. Nachdem die alten Häuser renoviert worden sind, werden die Wohnungen schön eingerichtet. ‒ Miután renoválták a régi házakat, szépen berendezik a lakásokat. Nachdem die alten Häuser renoviert worden waren, wurden die Wohnungen schön eingerichtet. ‒ Miután renoválták a régi házakat, szépen berendezték a lakásokat. Sobald Paul die Prüfung bestanden hat, beginnt er mit der Arbeit in der neuen Firma. ‒ Mihelyt Pál letette a vizsgáját, elkezd dolgozni az új cégnél. Seitdem Joachim die Diplomarbeit eingereicht hatte, kam er nicht dazu, seine Tante zu besuchen. ‒ Mióta Joachim benyújtotta a diplomamunkáját, nem jutott hozzá, hogy meglátogassa a nagynénjét. UTÓIDEJŰSÉG Kötőszavai: bis, bevor, ehe+KATI szórend Igeidők használata: a fő- és mellékmondatban általában azonos igeidőt használunk Pl.: Bevor (=ehe) wir nach Spanien fahren, lassen wir unseren Reisepaß verlängern. ‒ Mielőtt elutazunk Spanyolországba, meghosszabbíttatjuk az útlevelünket. Bevor wir nach Spanien fuhren (gefahren sind), ließen (haben) wir unseren Reisepaß verlängern (verlängern lassen). ‒ Mielőtt elutaztunk Spanyolországba, meghosszabbíttattuk az útlevelünket. EGYIDEJŰSÉG Kötőszavai: während, seitdem, solange, bis, seit, sooft, als, wenn, wie +KATI szórend

116

Igeidők használata: a fő- és mellékmondatban azonos igeidőt használunk 1. während: a fő- és mellékmondat cselekvése egy időben történik seitdem, solange: a fő- és mellékmondat cselekvése egy időben történik, de utalunk a cselekvés végére bis: a mellékmondat cselekvése a főmondat cselekvésének végét jelenti Pl.: Während wir auf Urlaub waren, konnten unsere Freunde unsere Wohnung benutzen. ‒ Mialatt szabadságon voltunk, a barátaink használhatták a lakásunkat. Seitdem du diesen Kurs besuchst, sprichst du viel besser Deutsch. ‒ Mióta erre a tanfolyamra jársz, sokkal jobban beszélsz németül. Solange du bei uns wohnst, mußt du dich uns anpassen. ‒ Amíg nálunk laksz, alkalmazkodnod kell hozzánk. Bis die Stunde beginnt, kann ich noch schnell die Hausaufgabe wiederholen. ‒ Míg elkezdődik az óra, még gyorsan átismételhetem a házi feladatot. 2. als: egyszeri, konkrét múlt idejű cselekvést kifejező mellékmondatot vezet be sooft, wenn: egyszeri vagy többszöri jelen idejű, vagy többszöri múlt idejű cselekvést kifejező mellékmondatot vezet be Pl.: Als Helga geboren wurde, haben wir uns noch nicht gekannt. ‒ Amikor Helga megszületett, még nem ismertük egymást. Sooft ich ihn auf der Straße treffe, bittet er mich um Geld. ‒ Ahányszor csak találkozom vele az utcán, pénzt kér tőlem. Wenn das Märchen zu Ende ist, schalten wir den Fernseher aus. ‒ Amikor (ha) vége a mesének, kikapcsoljuk a televíziót. Wenn Inge Kopfschmerzen hatte, nahm sie immer eine Tablette ein. ‒ Amikor (ha) Ingének fájt a feje, mindig bevett egy tablettát.

117

3. wie: jelen idejű mellékmondatot vezethet be, ill. a köznyelvben múlt idejűt is Pl.: Wie er den Motor anlassen will, fällt ihm ein, daß der Tank leer ist. ‒ Amikor (ahogy) be akarja indítani a motort, eszébe jut, hogy üres a tank. Wie Peter die Arbeit beendete, klingelte es. ‒ Amikor (ahogy) Péter befejezte a munkát, csengettek. ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDAT A mellékmondati (KATI) szórend A mellékmondati szórend fő jellemvonása, hogy a ragozott ige a mondat végére kerül. Pl.: Es ist bekannt,

daß viele Leute in Ungarn Deutsch lernen.     Igei állítmány Kötőszó Alany Többi mondatrész

‒ Köztudott, hogy Magyarországon sokan tanulnak németül.

Az alárendelt mondatok (mellékmondatok) csoportosíthatók egyrészt tartalmuk szerint (alanyi, tárgyi, jelzői stb.) másrészt a bevezető elem szempontjából (kötőszó, vonatkozó névmás, kérdő névmás stb. vezeti-e be a mellékmondatot, vagy kötőszó nélküli a mellékmondat). A következőkben tartalmilag rendszerezzük a mondatokat, de utalunk a bevezető elemre is. ALANYI MELLÉKMONDAT (SUBJEKTSATZ) A vonatkozói névmással bevezetett alanyi mellékmondatot a bevezető elem alapján vonatkozó mellékmondatnak (Relativsatz) nevezzük. A der, die, das; die vonatkozó névmással bevezetett vonatkozó mellékmondat mindig az után a szó után áll, amelyikre vonatkozik, így gyakran beékelődik a mondatba. Pl.: Der Mann, der an der Ecke steht, arbeitet bei unserer Firma. ‒ Az a férfi, aki a sarkon áll, a mi cégünknél dolgozik.

118

Der Mann, dessen Wagen auf der Straße parkt, arbeitet bei unserer Firma. ‒ Az a férfi, akinek a kocsija az utcán parkol, a cégünknél dolgozik. Deine Bekannte, in deren Haus wir uns kennengelernt haben, erzählte mir eine interessante Geschichte. ‒ Az a hölgyismerősöd, akinek a házában megismerkedtünk, érdekes történetet mesélt nekem. Deine Bekannte, der du so ot geholfen hast, erzählte mir eine interessante Geschichte. ‒ Az a hölgyismerősöd, akinek olyan gyakran segítettél, érdekes történetet mesélt nekem. Das Fahrrad, dessen Sattel unbequem ist, ist für eine lange Radtour nicht geeignet. ‒ Az a kerékpár, amelynek kényelmetlen a nyerge, nem alkalmas hosszú biciklitúrára. Das Fahrrad, mit dem mein Freund zum Plattensee gefahren ist, hat achtzehn Gange. ‒ A kerékpár, amivel a barátom a Balatonhoz ment, tizennyolc sebességes. Die Sportler, die nicht regelmaßig trainieren, können diesem Verein nicht beitreten. ‒ Azok a sportolók, akik nem edzenek rendszeresen, nem léphetnek be ebbe az egyesületbe. Die Sportler, denen ich die Fotos gezeigt habe, spielen schon seit Jahren in unserem Verein. ‒ Azok a sportolók, akiknek megmutattam a fényképeket, már évek óta a mi egyesületünkben játszanak. Ha a beékelt vonatkozó mellékmondat után már csak egy Partizip Perfekt vagy Infinitiv alak, esetleg egy igekötő állna, a mellékmondat nem ékelődik be. Pl.: Sie hat im Bett das Buch gelesen, das sie zu Weihnachten bekommen hat. ‒ Az ágyban azt a könyvet olvasta, amit karácsonyra kapott. Vonatkozó mellékmondatot bevezethet még a wer, was vonatkozó névmás. A wer vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat általános értelmű, vagy nincs megnevezve a személy, akire vonatkozik. Pl.: Wer zuletzt lacht, lacht am besten. ‒ Az nevet legjobban, aki utoljára nevet.

119

Az ilyen vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat általában a főmondat előtt áll, amely aztán gyakran a der (den, dem, dessen) mutató névmással folytatódik. Pl.: Wer nicht regelmäßig zum Unterricht kommt, der lernt nichts. ‒ Aki nem jár be rendszeresen a tanítási órákra, az nem tanul semmit. Wem du hilfst, der wird dir immer dankbar sein. ‒ Akinek segítesz, (az) mindig hálás lesz neked. A mutató névmás elmaradhat a tőmondatból, ha azonos esetben áll a mellékmondatot bevezető mutató névmással. Pl.: Wer nicht arbeitet, soll auch nicht essen. ‒ Aki nem dolgozik, ne is egyék. Ellenkező esetben feltétlenül ki kell tenni a mutató névmást. Pl.: Wer dort steht, den kenne ich nicht. ‒ Aki ott áll, azt nem ismerem. Ha a vonatkozó névmású mellékmondat a főmondat után áll, akkor nincs a főmondatban mutató névmás. Pl.: Glücklich lebt, wer sorglos ist. ‒ Boldogan él, aki gondtalan. Er hat zum Geburtstag kein Geschenk bekommen, was ihn ärgerte. ‒ Születésnapjára nem kapott ajándékot, ami bosszantotta. A was vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat irányulhat a) olyan dologra, amit nem nevezünk meg Pl.: Was auf dem Tisch liegt, gehört dir. ‒ Ami az asztalon fekszik, a tiéd. b) alles, manches, viel, wenig határozatlan névmásokra Pl.: Das ist leider alles, was ich für Sie tun kann. ‒ Sajnos ez minden, amit tehetek Önért. Er hat etwas erzählt, was ich nicht verstanden habe. ‒ Mesélt valamit, amit nem értettem. c) felsőfokú melléknévből képzett semleges nemű főnévre Pl.: Das Wichtigste, was wir uns wünschen, ist der Frieden. ‒ A legfontosabb, amit kívánunk, a béke. d) az egész mondat tartalmára Pl.: Er war sehr krank, was uns allen leid tat. ‒ Nagyon beteg volt, amit mindannyian sajnáltunk.

120

A welcher, welche, welches; welche vonatkozó névmás főként akkor vezet be vonatkozó mellékmondatot, ha különben azonos alakú névmások kerülnének egymás mellé. Pl.: Diesen Wagen, (der) welcher der anerkannten Juristin gehört, will der Automechaniker gründlich überprüfen. ‒ Ezt a kocsit, amely az elismert jogásznőé, alaposan át akarja vizsgálni az autószerelő. A was névmás helyett névmást határozószóval vezetjük be a vonatkozó mellékmondatot, ha állítmánya vonzatos ige, s ha a határozószó a főmondatban meg nem nevezett mondatrészt helyettesíti. Pl.: Mein Freund bekam im Wettbewerb den ersten Preis, worüber er sich sehr freute. ‒ A barátom a versenyen megkapta az első díjat, aminek nagyon örült. Kérdőszóval is bevezethetünk vonatkozó mellékmondatot. Pl.: Er möchte dort sterben, wo er geboren ist. ‒ Ott szeretne meghalni, ahol született. Deine Bücher befinden sich bestimmt dort, wo du sie hingelegt hast. ‒ A könyveid bizonyára ott varrnak, ahová raktad őket. TÁRGYI MELLÉKMONDAT (OBJEKTSATZ) Bevezetheti a der, die, das vonatkozó névmás. (Lásd még alanyi mellékmondat, vonatkozó mellékmondatnál!) Pl.: Der Mann, den ich dir vorgestellt habe, arbeitet bei unserer Firma. ‒ Az a férfi, akit bemutattam neked, a cégünknél dolgozik. Das ist das Beste, was ich je gehört habe. ‒ Ez a legjobb, amit valaha is hallottam. A daß kötőszó megfelel a magyarban a tárgyi mellékmondat hogy kötőszavának. Pl.: Ich habe dir gesagt, daß du fleißiger sein solltest. ‒ Mondtam neked, hogy szorgalmasabbnak kellene lenned!

121

Az ob kötőszóval is bevezethetünk tárgyi mellékmondatot, ilyenkor a főmondat negatív vagy kérdő tartalmú, a mellékmondat pedig eldöntendő függő kérdés. Pl.: Ich weiß nicht, ob sie sich noch an mich erinnert. ‒ Nem tudom, emlékszik-e még rám. Der Gast fragt, ob man im Restaurant rauchen darf. ‒ A vendég megkérdezi, szabad-e az étteremben dohányozni. Azok a tárgyi mellékmondatok, amelyek kiegészítendő függő kérdést tartalmaznak, kérdő névmással vagy kérdőszóval kezdődnek. Pl.: Mein Freund fragte mich, wann Mozart lebte. ‒ A barátom megkérdezte tőlem, hogy mikor élt Mozart. Sag mir, wo Paul Meyer wohnt! ‒ Mondd meg, hogy hol lakik Paul Meyer! Der Journalist fragt, wer ihn durch den Betrieb führt. ‒ Az újságíró megkérdezte, hogy ki vezeti végig az üzemen. Herr Müller weiß noch nicht, welche Werkstatt er den Ausländern zeigen soll. ‒ Herr Müller nem tudja, hogy melyik műhelyt mutassa meg a külföldieknek. Megjegyzés: A fenti példák mutatják, hogy ezen mondatok magyarra fordításakor általában a hogy kötőszót is kitesszük, a németre fordításkor ez tilos! JELZŐI MELLÉKMONDAT (ATTRIBUTSATZ) A jelzői mellékmondat a főmondat egyik mondatrészének jelzőjét fejti ki, többnyire vonatkozó mellékmondat, tehát vonatkozó névmás, névmási határozószó vagy kérdő névmás vezeti be. Pl.: Walter stellte das Buch, das er gerade im Laden gekauft hatte, auf das Regal. ‒ Walter azt a könyvet, amit épp most vett a a boltban, a polcra tette. Vigyázz! Ha nem tartjuk be a vonatkozó mellékmondat helyes szórendjét, az félreértést okozhat! Pl.: Walter stellte das Buch auf das Regal, das er gerade im Laden gekauft hatte. (Úgy értelmezhetjük, hogy Walter a polcot vette most a boltban!)

122

IDŐHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT (TEMPORALSATZ) Az időhatározói mellékmondatot bevezető kötőszók jelölhetnek elő-, utó- és egyidejűséget (lásd ott!), valamint ismétlődést. A wo kötőszó is bevezethet időhatározói mellékmondatot, ha a megjelölt időpont általános jellegű. Pl.: Das geschah in den Jahren, wo unsere Kinder noch klein waren. ‒ Ez azokban az években történt, amikor a gyerekeink még kicsik voltak. A mondat időhatározóját nemcsak mellékmondattal, hanem melléknévi igeneves szerkezettel is kifejezhetjük. (Lásd ott!) (Az als és wenn használatára lásd az elő-, utó- és egyidejűségről szóló fejezeteket!) OKHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT (KAUSALSATZ) Az okhatározói mellékmondatot bevezető kötőszók: weil, da A weil kötőszó jelentése megfelel a magyar mert kötőszóénak, utána mellékmondatot használunk (KATI-szórend). Az ugyancsak mert jelentésű denn kötőszó viszont magyarázó főmondatot vezet be, így egyenes szórend követi. Pl.: Die Leute gehen zur Messe, weil es dort viele schöne Waren gibt. Die Leute gehen zur Messe, wenn es gibt dort viele schöne Waren. ‒ Az emberek azért mennek a vásárba, mert ott sok szép áru van. A da és weil használatában fennálló különbség elsősorban az általuk bevezetett mondat mondatrendjére van hatással. A da első helyen álló mondatot, míg a weil többnyire második helyen (a főmondat után) álló mondatot vezet be.

123

Pl.: Ich habe mich erkältet, weil ich noch im Oktober im Müggelsee gebadet habe. ‒ Megfáztam, mert októberben még fürödtem a Müggel tóban. Da ich noch im Oktober im Müggelsee gebadet habe, habe ich mich erkältet. ‒ Mivel októberben még fürödtem a Müggel tóban, megfáztam. A mondat okhatározóját nemcsak mellékmondattal, hanem melléknévi igeneves szerkezettel is kifejezhetjük. (Lásd ott!) MEGENGEDŐ MELLÉKMONDAT (KONZESSIVSATZ) A megengedő mellékmondat ellentétet jelöl a főmondattal kifejezett tartalommal szemben, amely azonban nem elegendő ahhoz, hogy a főmondatban megjelölt tartalmat befolyásolja vagy megakadályozza. Megengedő mellékmondatot a következő kifejezési formákkal képezhetünk: Pl.: Obwohl das Wetter nicht immer schön war, verbrachten wir zwei wunderbare Wochen in den Bergen. ‒ Bár az idő nem volt mindig szép, két csodálatos hetet töltöttünk a hegyekben. Mag das Wetter auch schlecht sein, wir sind fröhlich. ‒ Még ha rossz is az idő, mi boldogok vagyunk. So schlecht das Wetter auch war, wir haben uns in den Bergen am besten gefühlt. ‒ Akármilyen rossz volt is az idő, a lehető legnagyszerűen éreztük magunkat a hegyekben. Megjegyzés: Az utóbbi két változatnál ügyeljünk a szórendre! (A mellékmondatot követő főmondat alannyal kezdődik.) A megengedő mellékmondattal és a hozzá tartozó főmondat tal kifejezett tartalom szerkeszthető mellérendelő mondatösszetétellel is. Ilyenkor mindkét mondatban főmondati szórend van, a két mondat közötti viszonyra a trotzdem határozószó utal, mely a második mondat élén vagy belsejében is állhat.

124

Pl.: Manchmal war das Wetter schlecht, trotzdem haben wir in diesen zwei Wochen viel Schönes erlebt. ‒ Az idő néha rossz volt, ennek ellenére e két hét során sok szép élményben volt részünk. Es war recht kalt, wir haben uns trotzdem wohl gefühlt. ‒ Meglehetősen hideg volt, mi mégis jól éreztük magunkat. Az ilyen mellérendelő összetett mondatok esetében az első mondatban gyakran előfordul a zwar határozószó. Pl.: Es regnete zwar oft, trotzdem war es nicht kalt. ‒ Bár (Ugyan) gyakran esett az eső, mégsem volt hideg. CÉLHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT (FINALSATZ) A célhatározói mellékmondat megjelöli, hogy az alany milyen cél vagy szándék érdekében viselkedik vagy cselekszik a főmondatban megjelölt módon. Kötőszó: damit Pl.: Man muß Waren ausführen, damit der Außenhandel Devisen hat. ‒ Külföldre kell árucikkeket exportálni, hogy a külkereskedelemnek legyen devizája. A magyar célhatározói mellékmondat állítmánya felszólító módban van, a német viszont kijelentő módot (Indikativot) használ. Ha a főmondat és mellékmondat alanya megegyezik, akkor az um+zu+Infinitiv szerkezetet alkalmazzuk. (Lásd az Infinitivről szóló fejezetben!) Pl.: Abkommen werden abgeschlossen, um den Bedarf an Konsumgütern zu decken. ‒ Azért kötnek egyezményeket, hogy fedezzék a fogyasztási javak igényét. A célhatározói mellékmondatoknál és Infinitiv szerkezeteknél a módbeli segédigék (wollen, sollen, mögen) ritkán fordulnak elő célhatározói értelemben. MÓDHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT Az ohne daß kötőszóval bevezetett mellékmondat olyan cselekményre utal, amely nem következik be vagy nem következett be.

125

Pl.: Hilde geht aus dem Haus, ohne daß es ihre Mutter bemerkt. ‒ Hilda kimegy a házból, anélkül, hogy az édesanyja észrevenné. Viola gibt den Brief auf, ohne daß ihn ihre Freundin gelesen hat. ‒ Viola feladja a levelet, anélkül, hogy a barátnője elolvasta volna. Megjegyzés: Az ohne daß kötőszóval bevezetett mellékmondat állítmánya (a magyarral ellentétben) Indikativban áll. Ha a tőmondat és mellékmondat alanya megegyezik, akkor az ohne+zu+Infinitiv szerkezetet használjuk. (Lásd még ott!) Pl.: Viele fahren nach Deutschland, ohne Deutsch zu sprechen. ‒ Sokan utaznak Németországba, anélkül, hogy beszélnének németül. Hans hat den Text übersetzt, ohne das Wörterbuch in die Hand zu nehmen. ‒ János lefordította a szöveget, anélkül, hogy a szótárt a kezébe vette volna. (egyidejűség: Infinitiv Präsens) Franz steigt in den Zug ein, ohne vorher die Fahrkarte gelöst zu haben. ‒ Ferenc beszáll a vonatba, anélkül, hogy előtte jegyet váltott volna. (előidejűség: Infinitiv Perfekt) Az anstatt daß kötőszó olyan tartalmú mellékmondatot vezet be, amelyet az ember a tőmondatban kifejtett tevékenységgel ellentétben vár el. Pl.: Der Vater spielt fortwährend Karten, anstatt daß er sich um seine Kinder kümmert. ‒ Az apa folyton csak kártyázik, ahelyett, hogy a gyerekeivel törődne. Der Onkel will alles allein machen, anstatt daß ihm seine Frau hilft/helfen würde. ‒ A nagybácsi mindent egyedül akar megcsinálni, ahelyett, hogy a felesége segítene neki. Das Kind mußte allein zum Zahnartzt gehen, anstatt daß seine Mutter mitgekommen ist/wäre. ‒ A gyereknek egyedül kellett elmennie a fogorvoshoz, ahelyett, hogy az édesanyja vele ment volna. Megjegyzés: Az anstatt daß kötőszóval bevezetett mellékmondat állítmánya (a magyarral ellentétben) általában Indikativban áll, de állhat feltételes módban is.

126

Ha a mellékmondat és a főmondat alanya megegyezik, akkor az anstatt+zu+Infinitiv szerkezetet használjuk. Pl.: Der Vater spielt fortwährend Karten, anstatt sich um seine Kinder zu kümmern. ‒ Az apa folyton kártyázik, ahelyett, hogy a gyerekeivel törődne. Klara geht ins Kino, anstatt zu Hause zu bleiben. ‒ Klára moziba megy, ahelyett, hogy otthon maradna. Der Förster verließ den Wald, anstatt den Vormittag dort zu verbringen. ‒ Az erdész elhagyta az erdőt, ahelyett, hogy a délelőttöt ott töltötte volna. (egyidejűség: Infinitiv Präsens) Das Kind hat das Obst schmutzig gegessen, anstatt es vorher gewaschen zu haben. ‒ A gyerek piszkosan ette meg a gyümölcsöt, ahelyett, hogy előtte megmosta volna. (előidejűség: Infinitiv Perfekt) FELTÉTELES MELLÉKMONDAT (KONDITIONALSATZ VAGY BEDINGUNGSATZ) Kötőszók: wenn, falls Pl.: Wenn ich die hätte, würde ich sie nutzen. ‒ Ha az enyém lenne, én használnám. Falls man bequem reisen möchte, wählt man unsere Reisegesellschaft. ‒ Ha az ember kényelmesen szeretne utazni, a mi utazási irodánkat választja. Ha a feltételes mellékmondat az összetett mondat első tagja, akkor kötőszó nélkül is állhat. Pl.: Hat man mal einige Mußestunden, liest man ein gutes Buch. ‒ Ha az embernek van néhány szabad órája, elolvas egy jó könyvet. A feltételesség kifejezésére Indikativot használunk, ha a feltétel valóságos (reális) és a mondat Präsens-ben áll. Ha a feltétel irreális, a Konjunktiv II formák használatosak. Pl.: Wenn es regnet, bleibe ich zu Hause. ‒ Ha esik, otthon maradok. Wollte man zu Mittag essen, ginge man in die Gaststatte. ‒ Ha az ember ebédelni akar, elmegy a vendéglőbe.

127

Hätte man Mittag essen wollen, wäre man in die Gaststätte gegangen. ‒ Ha az ember ebédelni akart volna, elment volna a vendéglőbe. Lásd még a Konjunktivnál! Feltételes jelen: würde-forma Bármikor használhatjuk, de különösen indokolt a használata gyenge igéknél a félreérthetőség és erős igéknél a furcsa hangzás elkerülése érdekében. Pl.: Wenn du mehr arbeiten würdest, würdest du mehr verdieren. ‒ Ha többet dolgoznál, többet keresnél. Würden Sie etwas weniger essen, würden Sie bestimmt ein paar Kilo abnehmen. ‒ Ha kevesebbet enne, biztos lefogyna néhány kilót. Konjunktiv Präteritum Pl.: Wenn die Sonne warm schiene, machte Hans einen Ausflug. ‒ Ha melegen sütne a nap, János kirándulni menne. Bekämest du ein Fahrrad, gingest du nicht zu Fuß in die Schule. ‒ Ha kapnál egy kerékpárt, nem gyalog mennél iskolába. Wenn mehr Kerzen im Zimmer brennten, wäre es nicht so dunkel. ‒ Ha több gyertya égne a szobában, nem lenne olyan sötét. Hätten wir ein Wochenendhaus, verbrächten wir den Sommer dort. ‒ Ha lenne hétvégi házunk, ott töltenénk a nyarat. Vigyázz! A módbeli segédigés mondatokban a würde-forma nem alkalmazható! Pl.: Peter müßte viel mehr trainieren, ‒ Péternek sokkal többet kellene edzenie. Wenn du nach Hause fahren wolltest, müßtest du eine Fahrkarte lösen. ‒ Ha haza akarnál utazni, menetjegyet kellene váltanod. Könntest du besser Deutsch, brauchte ich dir nicht alles zu übersetzen. ‒ Ha jobban tudnál németül, nem kellene mindent fordítanom neked.

128

Vigyázzunk a rendhagyóan képzett Konjunktiv Präteritum alakok használatára! Pl.: Wenn du mir hülfest, gewönne ich bestimmt den Wettbewerb. ‒ Ha segítenél nekem, biztos megnyerném a versenyt. Feltételes múlt: Konjunktiv Plusquamperfekt Pl.: Ich hätte dir beim Lernen gern geholfen. ‒ Szívesen segítettem volna neked a tanulásban. Wenn Petra ein Auto gehabt hätte, wäre sie im Sommer nicht zu Hause geblieben. ‒ Ha Petrának lett volna autója, nem maradt volna nyáron otthon. Wäre es gestern nicht so kalt gewesen, hätten wir Ihnen die Innenstadt gezeigt. ‒ Ha tegnap nem lett volna olyan hideg, megmutattuk volna Önnek a belvárost. Emlékeztető: Módbeli segédigés mondatok feltételes múlt idejének képzése: hätte időbeli segédige ragozott alakja+a főige és a módbeli segédige főnévi igeneve Mellékmondati szórendben: a mondat végén áll a ragozott időbeli segédige, majd a főige és a módbeli segédige főnévi igeneve Pl.: Sie hätten nicht so viel Eis essen dürfen. ‒ Nem lett volna szabad olyan sok fagylaltot enniük. Wenn du die Briefe hättest aufgeben wollen, hättest du Briefmarken kaufen müssen. ‒ Ha fel akartad volna adni a leveleket, venned kellett volna bélyegeket. Hätte Klara nicht mitkommen können, hätten wir auch zu Hause bleiben sollen. ‒ Ha Klára nem tudott volna velünk jönni, nekünk is otthon kellett volna maradnunk. HASONLÍTÓ MELLÉKMONDAT (VERGLEICHSSATZ) Ha összehasonlításnál egyenlőtlenséget állapítunk meg, ak kor a két mondatot als, egyezés esetén wie kötőszóval kötjük össze.

129

Pl.: Die Aussicht war schöner, als man erwartet hatte. ‒ Szebb volt a kilátás, mint ahogy vártuk. Der Besuch dauerte so lange, wie ich gehofft hatte. ‒ A látogatás annyi ideig tartott, mint ahogy vártam. Összehasonlító mondatokat je-desto kötőszóval lásd a mellékneveknél! Az irreális hasonlító mondatokat az als, als wenn, als ob kötőszókkal vezetjük be. Az als után főmondati fordított szórend, a két utóbbi után mellékmondati (KATI) szórend áll. Pl.: Er erklärte uns alles so gut, als wenn er ein Fremdenführer wäre. vagy: Er erklärte uns alles so gut, als wäre er ein Fremdenführer. ‒ Olyan jól elmagyarázott nekünk mindent, mintha idegenvezető lenne. (Lásd még a Konjunktiv II használatánál!) Feltételes jelen: Pl.: Tamás mindig olyan fáradt, mintha sokat dolgozna. Thomas ist immer so müde, als wenn er viel arbeiten würde. vagy: Thomas ist immer so müde, als ob er viel arbeiten würde. vagy: Thomas ist immer so müde, als würde er viel arbeiten. Feltételes múlt: Pl.: Tamás ma olyan fáradt, mintha sokat dolgozott volna. Thomas ist heute so müde, als wenn er viel gearbeitet hätte. vagy: Thomas ist heute so müde, als ob er viel gearbeitet hätte. vagy: Thomas ist heute so müde, als hätte er viel gearbeitet.

130

VONZATOK MELLÉKNÉVVONZATOK (REKTIONEN DER ADJEKTIVE) 1. melléknév + Akkusativ (Adjektiv + A) alt, breit, grob, hoch, lang, gewöhnt, wert Pl.: In unserem Dorf ist der Bürgersteig nur einen Meter breit. ‒ A falunkban a járda csak egy méter széles. 2. melléknév + Dativ (Adjektiv + D) ähnlich, behilflich, bekannt, gewaschen, recht, treu, überlegen, zugetan Pl.: Sei deinen Freunden immer treu! ‒ Légy mindig hű a barátaidhoz! Sie ist ihrer Mutter ähnlich. ‒ Hasonlít az édesanyjára. 3. melléknév + Genitiv (Adjektiv + G) eingedenk, gewiß, ledig, schuldig, sicher, verdächtig, würdig Pl.: Er war dessen gewiß, daß er der Auszeichnung nicht würdig ist. ‒ Tudatában volt annak, hogy nem méltó a kitüntetésre. Melléknév + Präpositionalkasus 4a) an + A: gebunden, gewöhnt Pl.: Wir sind schon an dieses Klima gewöhnt. ‒ Mi már hozzászoktunk ehhez a klímához. 4b) an + D: arm, interessiert, reich, schuld Pl.: Ungarn ist reich an Bodenschätzen. ‒ Magyarország gazdag ásványkincsekben. 5a) auf + A: angewiesen, begierig, eifersüchtig, gespannt, neidisch, stolz, wütend Pl.: Oft sind wir auf die Hilfe anderer angewiesen. ‒ Gyakran vagyunk ráutalva mások segítségére. 5b) auf + D: blind, taub Pl.: Er ist blind auf einem Auge. ‒ Fél szemére vak. 6. aus + D: gebürtig Pl.: Der berühmte Dirigent ist aus Leipzig gebürtig. ‒ A híres karmester Lipcséből származik.

131

7. bei + D: behilflich, beliebt, verhaßt Pl.: Er ist beliebt bei Mädchen. ‒ Kedvelik a lányok. 8. für + A: bezeichnend, charakteristisch, empfänglich, geeignet, notwendig,vorteilhaft, zuständig Pl.: Es ist charakteristisch für dich! ‒ Ez jellemző rád! 9. gegen + A: empfindlich, gefühllos, gleichgültig, mißtrauisch, allergisch Pl.: Mein Hund ist mißtrauisch gegen Fremden. ‒ Akutyám bizalmatlan az idegenekkel szemben. 10a) in + A: verliebt Pl.: Ich bin in meinen Mann verliebt. ‒ Szerelmes vagyok a férjembe. 10b) in + D: bewandert, erfahren, geschickt, geübt, wohnhaft Pl.: Ich bin erfahren in Kindererzichung. ‒ Tapasztalt vagyok a gyereknevelésben. 11. mit + D: befreundet, einverstanden, fertig, vergleichbar, verheiratet, zufrieden Pl.: Ich bin zufrieden mit deiner Leistung. ‒ Elégedett vagyok a teljesítményeddel. 12. nach + D: ehrgeizig, gierig Pl.: Meine Tochter ist gierig nach einem Fahrrad. ‒ A lányom sóvárog egy bicikli után. 13. über + A: ärgerlich, beschämt, erfreut, erstaunt, froh, glücklich, traurig Pl.: Ich bin froh über deinen Erfolg. ‒ Örülök a sikerednek. 14. um + A: besorgt Pl.: Die Mutter ist besorgt um ihr krankes Kind. ‒ Az anya aggódik beteg gyermekéért. 15. von + D: abhänging, frei, krank, müde, überzeugt, verschieden, voll Pl.: Wir sind davon überzeugt, daß ihr von Vorurteilen frei seid. ‒ Meg vagyunk győződve arról, hogy előítéletektől mentesek vagytok. 16. vor + D: blaß, sicher, starr, stumm Pl.: Sie ist blaß vor Angst. ‒ Sápadt a félelemtől. 17. zu + D: bereit, fähig, geeignet, geschaffen, grob Pl.: Dieses Fahrrad ist zu einer langen Fahrt nicht geeignet. ‒ Ez a bicikli hosszú utazásra nem alkalmas.

132

FŐNÉVVONZATOK (REKTIONEN DER SUBSTANTIVE) Néhány gyakori vonzatos főnév: 1. Vonzata megegyezik a megfelelő igének vagy melléknévnek a vonzatával: ärgern befähigen befreien sich freuen

ärgerlich fähig frei erfreut

der ärger die Fähigkeit die Befreiung die Freude

über + A zu + D von + D über + A

méreg, bosszúság képesség felszabadítás, felmentés öröm

Pl.: Ihre Freude über die Gäste war riesig. ‒ Borzasztóan örült a vendégeknek.

2. Vonzatuk megegyezik a megfelelő ige vonzatával: sich ängstigen antworten sich bemühen bitten hoffen protestieren zweifeln

die Angst die Antwort die Bemühung die Bitte die Hoffnung der Protest der Zweifel

um + A/vor + A auf + A um + A um + A auf + A gegen + A an + D

félelem válasz fáradozás, fáradság kérés remény tiltakozás kétség, kétely

Pl.: Kinder haben Angst vor Dunkelheit. ‒ A gyerekek félnek a sötétségtől.

3. Vonzatúk megegyezik a megfelelő melléknév vonzatával: arm bekannt gierig verwandt

die Armut die Bekanntschaft die Gier die Verwandtschaft

an + D mit + D nach + D mit + D

szegénység, nélkülözés ismeretség mohó vágy, sóvárgás rokonság

Pl.: Er war stolz auf die Verwandtschaft mit dem berühmten Schauspieler. ‒ Büszke volt arra, hogy az ismert színész a rokona.

133

4. A főnév vonzata elöljárószó, míg a megfelelő ige vonzata tárgyeset: besuchen fragen lieben wünschen

der Besuch die Frage die Liebe der Wunsch

bei + D an + A zu + D nach + D

látogatás kérdés szerelem, szeretet kívánság

Pl.: Seine Liebe zu der berühmten Schauspielerin war größer als er dachte. ‒ A híres színésznő iránti szerelme nagyobb volt, mint gondolta.

5. A főnév vonzata elöljárószó, míg a megfelelő ige vonzata részes eset: begegnen mitteilen schenken

die Begegnung die Mitteilung das Geschenk

mit + D an + A für + A

találkozás közlés ajándék

Pl.: Die Begegnung mit deinen Freunden hat mich erfreut. ‒ A találkozás a barátaiddal örömmel töltött el.

6. A főnév vonzata elöljárószó, míg a megfelelő melléknév vonzata részes eset: nahe treu

die Nähe die Treue

zu + D zu +D

közelség hűség

Pl.: Die Treue des Mannes zu seiner Frau ist bewunderswert. ‒ A férfi hűsége feleségéhez csodálatra méltó.

7. Főnevek, melyeknek sem ige, sem melléknév megfelelőjük nincs, vonzatuk elöljárószó: der Appetit der Kontakt die Voraussetzung

auf + A étvágy mit + D/zu + D kapcsolat, érintkezés zu + D/für + A feltétel

Pl.: Ich habe immer großen Appetit auf Kuchen. ‒ Mindig jó étvággyal eszem sütit.

134

FÜGGELÉK A LEGGYAKORIBB ERŐS ÉS RENDHAGYÓ IGÉK Infinitiv

Präteritum

Perfekt

jelentése

backen (bäckt)

buk/backte

hat gebacken

süt (tésztát)

befehlen beginnen bewegen biegen bieten binden bitten blasen (bläst) bleiben braten (brät) brennen bringen denken dringen

befahl begann bewog bog bot band bat blies blieb briet brannte brachte dachte drang

dürfen (darf) empfangen (empfängt) empfehlen (empfiehlt) erbleichen essen (ißt) fahren (fährt)

durfte empfing empfahl erblich aß fuhr

fallen (fällt) fangen (fängt) fechten (ficht) finden fliegen

fiel fing focht fand flog

fliehen fließen fressen (frißt)

floh floß fraß

hat befohlen hat begonnen hat bewogen hat gebogen hat geboten hat gebunden hat gebeten hat geblasen ist geblieben hat gebraten hat gebrannt hat gebracht hat gedacht ist gedrungen hat gedrungen hat gedurft hat empfangen hat empfohlen ist erblichen hat gegessen ist gefahren hat gefahren ist gefallen hat gefangen hat gefochten hat gefunden ist geflogen hat geflogen ist geflohen ist geflossen hat gefressen

parancsol kezd, kezdődik rábír hajlít nyújt köt kér fúj marad süt (húst) ég hoz gondol áthatol sürget szabad fogad ajánl elsápad eszik utazik vezet esik fog vív talál repül repülőt vezet menekül folyik fal

135

frieren geben (gibt) gehen gelingen gelten (gilt) genießen geschehen (geschicht) gewinnen gießen graben (gräbt) greifen haben (hat) halten (hält) hängen heben heißen helfen (hilft) kennen klingen kommen können(kann) kriechen lassen (läßt) laufen (läuft) leiden leihen lesen (liest) liegen lügen mahlen meiden messen (mißt) mögen (mag) müssen (muß) nehmen (nimmt) nennen pfeifen preisen raten (rät) reiben

136

fror gab ging gelang galt genoß geschah gewann goß grub griff hatte hielt hing hob hieß half kannte klang kam konnte kroch ließ lief litt lieh las lag log mahlte mied maß mochte mußte nahm nannte pfiff pries riet rieb

hat gefroren hat gegeben ist gegangen ist gelungen hat gegolten hat genossen ist geschehen hat gewonnen hat gegossen hat gegraben hat gegriffen hat gehabt hat gehalten hat gehangen hat gehoben hat geheißen hat geholfen hat gekannt hat geklungen ist gekommen hat gekonnt ist gekrochen hat gelassen ist gelaufen hat gelitten hat geliehen hat gelesen hat gelegen hat gelogen hat gemahlen hat gemieden hat gemessen hatgemocht hat gemußt hat genommen hat gennant hat gepfiffen hat gepriesen hat geraten hat gerieben

fagy ad megy sikerül érvényben van élvez történik nyer önt ás megfog van vmije tart függ emel nevez(tetik) segít ismer cseng jön tud, -hat, -het mászik hagy fut szenved kölcsönöz olvas fekszik hazudik őröl kerül mér szeret, kedvel kell elvesz nevez fütyül dicsőít tanácsol dörzsöl

reißen

riß

reiten rennen riechen ringen rinnen rufen salzen schaffen scheiden

ritt rannte roch rang rann rief salzte schuf schied

scheinen schelten (schilt) schießen schieben schlafen (schläft) sehlagen (schlägt) schleichen schließen schmelzen (schmilzt)

schien schalt schoß schob schlief schlug schlich schloß schmolz

schneiden schreiben schreien schreiten schweigen schwellen (schwillt) schwimmen schwinden schwören sehen (sieht) sein (ist) senden singen sinken sinnen sitzen sollen (soll) spalten

schnitt schrieb schrie schritt schwieg schwoll schwamm schwand schwor/schwur sah war sandte/sendete sang sank sann saß sollte spaltete

hat gerissen ist gerissen ist/hat geritten ist gerannt hat gerochen hat gerungen ist geronnen hat gerufen hat gesalzen hat geschaffen hat geschieden ist geschieden hat geschienen hat gescholten hat geschoben hat geschossen hat geschlafen hat geschlagen ist geschlichen hat geschlossen hat geschmolzen ist geschmolzen hat geschnitten hat geschrieben hat geschrie(e)n ist geschritten hat geschwiegen ist geschwollen ist/hat geschwommen

ist geschwunden hat geschworen hat gesehen ist gewesen hat gesandt/gesendet hat gesungen ist gesunken hat gesonnen hat gesessen hat gesollt hat gespalten

tép szakad lovagol rohan szagol viaskodik folyik hív sóz alkot elválaszt elválik látszik szid tol lő alszik üt lopakodik zár olvaszt olvad vág ír kiált lépked hallgat duzzad úszik eltűnik esküszik lát van küld énekel süllyed tűnődik ül kell széthasít

137

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ

3

ALAKTAN A SZÓFAJOK (DIE WORTARTEN)

5

A NÉVELŐ (DER ARTIKEL)

5

A FŐNÉV (DAS NOMEN, DAS SUBSTANTIV) A főnév neme A főnév többes száma A főnévragozás A birtokviszony kifejezése

8 8 9 12 14

A NÉVMÁS (DAS PRONOMEN) A személyes névmás Az „es” névmás.mint általános alany A visszaható névmás A birtokos személyes névmás A mutató névmás A vonatkozó névmás A kérdő névmás Határozatlan és általános névmások A névmási határozószó

16 16 17 18 19 20 22 24 25 30

AZ ÉRTELMEZŐ (DIE APPOSITION) A MELLÉKNÉV (DAS ADJEKTIV) A mel1éknévragozás A főnévvé vált melléknév 38 A melléknévfokozás Hasonlítás „wie” és „als” kötőszókkal

31 33 34

A SZÁMNÉV (DAS NUMERALE) Tőszámnevek Az óra-idő kifejezése Sorszámnevek Dátum kifejezése

43 43 45 46 46

39 42

139

A „viel”, „ viele” határozatlan számnév Genitivuszos szerkezetek

46 47

AZ IGE (DAS VERB) Jelen idő (Präsens) A „sein” ige jelen ideje A „haben” ige jelen ideje Tőhangváltások jelen időben Az igék három alakja Múlt idők Az elbeszélő múlt (Präteritum) A gyenge igék Präterituma Az erős igék Präterituma A vegyes ragozású igék Präterituma Az összetett múlt (Das Perfekt) A „haben” és a „sein” segédigék Perfektje A módbeli segédigék és a „lassen” ige Perfektje A régmúlt (Plusquamperfekt) A „brauchen” ige használatáról Jövő idők Futur I. Futur II. A felszólító mód (Der Imperativ) Az igekötős igék A módbeli segédigék A feltételezés valószínűségének fokozatai Néhány fontos ige használata Műveltetés A szenvedő szerkezet (Das Passiv) Zustandspassiv Függő beszéd, a Konjunktiv „würde”+Infinitiv Főnévi igenév (Der Infinitiv) zu + Infinitiv Infxnitives szerkezet A szükségesség, lehetőség, utasítás kifejezése Infinitivvel „scheinen zu” + Infinitiv Melléknévi igenév (Partizip Präsens és Partizip Perfekt)

49 50 51 51 52 54 54 55 55 56 56 57 57 58 59 60 60 60 61 61 63 63 70 70 73 74 78 79 86 88 89 89 92 93

140

93

Melléknévi igeneves szerkezetek (Die Partizipialkonstruktionen) Bővített jelzős szerkezet

95 96

A HATÁROZÓSZÓK ÉS KÉRDŐSZÓIK (ADVERBIEN UND FRAGEWÖRTER) Helyhatározók Időhatározók Okhatározók Mód- és állapothatározók

97 97 97 98 98

AZ ELÖLJÁRÓSZÓ (DIE PRÄPOSITION) Tárgyesettel álló elöljárószók Részes esettel álló elöljárószók Birtokos esettel álló elöljárószók Tárgy- és részes esettel álló elöljárószók Kettős elöljárók

99 99 100 101 102 104

A KÖTŐSZÓ (DIE KONJUNKTION) Mellérendelő kötőszók Páros kötőszók Alárendelő kötőszók

105 105 106 107

MONDATTAN MONDATFAJTÁK, A MONDAT FELÉPÍTÉSE

109

EGYSZERŰ MONDAT Kijelentő Kérdő Felszólító Óhajtó Tagadás és igenlés Egyéb mondatrészek rendje

109 109 110 111 111 112 113

ÖSSZETETT MONDAT Mellérendelő összetett mondat Előidejűség Utóidejűség Egyidejűség Alárendelő összetett mondat

115 115 115 116 116 118

141

Mellékmondati (Kati) szórend Alanyi mellékmondat Tárgyi mellékmondat Jelzői mellékmondat Időhatározói mellékmondat Okhatározói mellékmondat Megengedő mellékmondat Célhatározói mellékmondat Módhatározói mellékmondat Feltételes mellékmondat Hasonlító mellékmondat

118 118 121 122 123 123 124 125 125 127 127

VONZATOK Melléknévvonzatok Főnévvonzatok

131 133

FÜGGELÉK A LEGGYAKORIBB ERŐS ÉS RENDHAGYÓ IGÉK

135

142