Jo Gaz Da 200703 Screen

2007. március
XVII. évfolyam
3. szám
Ára: 20 korona Előfizetőknek: 17 korona

Új módszerek a fűszerpaprika termesztésében Az őszibarack és a nektarin károsítói A sikeres repcetermesztés alapjai 3

GaP−1/03

Tartalom

A TARTALOMBÓL A korai borsó

Tavaszi gyomirtás a gabonafélékben

4

A termő őszibarack metszése 4 Az őszibarackot tavasszal ültessük

5

Új lehetőségek és kihívások előtt

6

Házi kertek vetésterve biodinamikus módon

7

Új módszerek a fűszerpaprika termesztésében 8

27

Az őszibarack és a nektarin károsítói és védekezési terve 16 Növényvédelem márciusban 18 A poszméhek haszna a papri− kában, dinnyében, eperben 20 Az akác jelentősége és fájának hasznosítása Integrált növényvédelem 21 Több mint kétszáz kiállító a budapesti AGRO+MASHEXPO−n

Benedekfű

10 A tápanyag−utánpótlásról

A szép gyep és a gyönyörű Nemzeti kiegészítő virágok megfelelő tápanyagel− támogatások látást igényelnek 11 Milyen gyorsan hat Gyümölcs− és a nitrogénműtrágya? zöldségpiaci reform 12 A tápanyag−gazdálkodás A szeder, a ribizke, a köszméte tervezése és a feketebodza metszése 14 A sikeres repcetermesztés A gyümölcsfák metszése 15 alapjai

28

29

Edénykertészet

30

Díszkertészet márciusban

31

Séta a természetben

32

22 24 24 25 Ne kezeljük le a bőrlevelet! 33 26 A jeneszter

33

A megfelelő szaporítóanyag rendelkezésre áll 34 A belső virágporszedők felépítése és használata

36

Vadászterületek szőrmés kártevői

37

A címlapon Szilvássy László felvétele

Jó Gazda 2007/3

3

Időszerű − Hirdetés

A korai borsó

Március KOS hava III. 21−IV. 20.

KIT KÖSZÖNTSÜNK 1 2 3 4

Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Albin Lujza Kornélia Kázmér

5 6 7 8 9 10 11

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Adorján, Adrián Leonóra Tamás Zoltán Franciska Ildikó Szilárd

Hétfő Gergely Kedd Krisztián Szerda Matild Csütörtök Kristóf Magyar nemzeti ünnep 16 Péntek Henrietta 17 Szombat Gertrúd 18 Vasárnap Sándor, Ede 19 20 21 22 23 24 25

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

József Klaudia Benedek Beáta, Izolda Emőke Gábor Irén, Irisz

26 27 28 29 30 31

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Emánuel Hajnalka Gedeon Auguszta Zalán Árpád

A termő őszibarack metszése A szakszerűen metszett őszibarack fa a kezdő kertész számára siralmas képet nyújt. De ne ijedjünk meg tőle, mert csak az erélyes metszés segít bennünket abban, hogy meg− akadályozzuk a fák felkopaszodását. Először a vázágak csúcsán levő vezérvesszőt vágjuk vissza egyharmadára, úgy, hogy a csúcsrügy külső állású legyen. Az erős vesszőket felvált− va, hosszabb termővesszőnek, illetve rövidebb ugarvesszőnek hagyjuk meg. A vékony, termőrügyben végződő ágakat ne vágjuk vissza, ezek a termés kinevelése után úgyis le− száradnak. A túl sűrűn álló, vagy száraz, betegnek látszó vesszőket tőből távolítsuk el.

FÁTYOLFÓLIA A növénynek és a termelőnek egyaránt biztonság. 4

Jó Gazda 2007/3

leget azonban – különösen ha szárazsággal is párosul – nem bírják. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. A kikelt vetés talaját mielőbb kapáljuk meg, tartós szárazság esetén öntözni kell. A hüvelyek szedését akkor kezdjük, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, kellemes za− matúak. A magasabb növésű fajtákat aján− lott támasz mellett termeszteni. A nálunk legismertebb fajták: Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumír, Mojmír, Superior. (mik)

Méretek (szélesség m−ben) 1,5 3,4 4,0 5,5 6,75

8,5 10,5 12,75 13,6 16,0

Választható hosszúságban! 10,5 m−től erősített szélekkel!

040 01 Košice Staničná 7 tel.: 055/625 3288 mobil: 0905/625 328 0905/221 859

E−mail: [email protected]

GaP−3/03

12 13 14 15

A zöldségfélék közül szabadföldbe a borsó vethető legkorábban, akár már feb− ruár végén, március elején a földbe kerül− het. Az igényesebb vetőborsót kissé ké− sőbb vetjük. A sorok távolsága 12–24 cm, az alacsony növésű fajtákat sűrűbben a ma− gasakat ritkábban vetjük. A vetés mélysége általában 6–8 cm. Vetés után ügyeljünk ar− ra, hogy a talaj felszínén ne maradjanak el− vetetlen magok, mert odavonzzák a mada− rakat, és azok a földből is kiszedik a szeme− ket, így komoly kárt okozhatnak. A borsónak nálunk három típusát kü− lönböztetjük meg: a kifejtőborsó általában rövid tenyészidejű, korai termesztésre al− kalmas, a velőborsó hosszabb tenyészidejű, később érik, éretlen zöld állapotban fo− gyasztjuk, a cukorborsó jellegzetessége, hogy a hüvelye is fogyasztható. A borsó a talajban nem válogat, legin− kább a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Hidegtűrő, már 3−4 oC−on is csírázik. A kikelt növé− nyek a mínusz 4−5 oC fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, később újra kihajtanak és tovább fejlődnek. A nagy me−

Időszerű − Hirdetés

Az őszibarackot tavasszal ültessük az iszaposított pépbe valamilyen fertőt− lenítőszert (Basudin, Orthocid) is kever− hetünk. A tavasszal ültetett fákat rend− szeresen öntözzük. Az őszibarack alanyválasztásánál ve− gyük figyelembe a talaj tulajdonságait. Meszes talajokra a keserűmandula−ala− nyon álló csemeték a legmegfelelőbbek, ahol a talaj mésztartalma átlagos szintű, ott az őszibarck−alanyú oltványok alkal− masak. Kedvezőek a tapasztalatok a szil− vaalanyú oltványokkal is.

A szőlő metszése A szőlő téli és tavaszi metszésének is megvannak az előnyei. A korai metszés előnye, hogy a szőlő tavasszal korábban fakad, így hosszabb tenyészidő áll a ren− delkezésére, viszont erősebb fagyok ese− tén a vesszők fagykárt szenvedhetnek. A gyakorlat szerint télen általában a kevés− bé érzékeny fajtákat ajánlott metszeni (Olaszrizling, Burgundi, Leányka, Szent− lőrinci), az érzékenyebb fajták metszését (Ezerjó, Müller) inkább később végezzük. A termőkaron hagyott rügyek száma a tőke terhelését jelenti, ez függ az alany− tól, a tőke erősségétől, a termesztés cél− jától. Ha minőségre törekszünk, akkor kisebb a terhelés, ha nagyobb hozamot szeretnénk elérni, akkor több rügyet ha− gyunk meg. Arra viszont ügyelni kell, nehogy rendszeresen túlterheljük a tő− két, mert az legyengüléséz és pusztulásá− hoz vezet. A háztáji szőlőben négyzet− méterenként 10−18 rügyes terhelést al− kalmaznak, a nagy fürtű bőtermő fajták− nál 10−14 rügyet, az apróbb fürtöknél 14−18 rügyet hagynak meg. (miklós)


Minőségi szőlőoltványok és gyümölcsfák eladók Muzslán. Tel.: 0905 962608, 0903 683359 Ga−1/1−3


Nyolchetes piros Isabrown tojójércék megrendelhetők. 70 Sk/db, áprilistól bárhová ingye− nesen házhoz szállítom. Ga−2/2−3 Tel.: 0905 909 503.
Megrendelhetők nagytestű 7 hetes brojlerpulykák májusra és júniusra. Ingyenes házhoz szállí− tással. Tel.: 0905/286 397 Ga− 3/3−4
Nagyvirágú krizantémpalánta és szabadföldi paprikapalánta megrendelhető. Cím: Pontyos István, Cserhát 7, tel.: 0902/302 742, 0914/224 677, Ga−4/3−6 035/7782 108

A heti műsoridő jelenleg 56 óra. Minden nap 12 órától 20 óráig köz− vetít, középhullámon Pozsonyban az 1017−es, Nyugat−Szlovákiában egy új, az 1098−as, Rimaszombat körzetében az 567−es frekvencián. Kelet−Szlovákiában a 702−es és a 927−es középhullámú frekvencián, illetve az adás az interneten is hall− ható: www.radiopatria.sk címen.

GaP−4/03

A gyümölcsfacsemeték kiültetése ál− talában az őszi hónapokban ajánlott − ki− véve az őszibarackot és a diót. Ezt első− sorban az őszibarack biológiája indokol− ja. Az őszibarackfák ugyanis a vegetáci− ós időszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak, ezért ha ősszel ültetjük őket, akkor a gyökérsebeik a tél folyamán (már 8 foknál alacsonyabb hő− mérsékleten) nem megfelelően gyógyul− nak be, keményebb tél után megtörtén− het, hogy a fa tavasszal ki sem hajt. A tavaszi ültetést is csak a fagyok el− múltával, a föld kiszáradása után, de még a rügyfakadás előtt ajánlott elvégez− ni. Az ültetés előtt, a gyökereket meg kell metszeni, de a vékony hajszál− gyökerteket egyáltalán ne vágjuk vissza. Az ültetőgödör mélysége legalább 60 cm legyen. Ügyeljünk a pépesítésre is,

Apróhirdetés

Jó Gazda 2007/3

5

Interjú

Új lehetőségek és kihívások előtt Márciusi lapszámunk megjelenésének időpontjában, február végén tartja Nyitrán a Szlovákiai Zöldségtermelők Uniója hagyományos évadnyitó rendezvényét, amelyen a szervezeti élet időszerű kérdé− seinek megvitatása mellett szakmai ismeretterjesztő előadások is elhangzanak ismert hazai és külföldi szakemberektől. Horváth Pé− tert, a Szlovákiai Zöldségtermelők Uniójának elnökét ennek kap− csán a hazai ágazat előtt álló lehetőségekről és a kihasználásuk módozatairól kérdeztük.
Az előző néhány évben a szlo− vákiai zöldségtermesztés meglehe− tősen mostoha viszonyok között próbálta meg felvenni a versenyt a szabaddá tett zöldségpiac kihívása− ival, a nagy nyomás szinte megtize− delte a hazai zöldségtermesztők so− rait. Az idei év elején közzétett új információk alapján azonban ko− moly változások várhatók az ága− zatban, az unión belül a zöldségpi− ac szabályozási rendszerének meg− változtatására készülnek, a hazai támogatási rendszerben szintén lé− nyeges módosításokat terveznek a zöldségtermesztők javára… − Tény és való, hogy a hazai zöldség− termesztésben az előző időszakban meg− lehetősen kedvezőtlen kiindulási és támo− gatási feltételek között kellett állni a ver− senyt nemcsak a belső piacon, hanem immár az uniós versenytársakkal szem− ben is. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elkö− vetkező időszakra nézve már vannak bi− zonyos kedvező jelek, amiket természete− sen a termelőknek a lehető legnagyobb mértékben ki kell majd használniuk. Gondolok itt elsősorban a hazai támoga− tási rendszerben a zöldségtermelőknek szánt kiegészítő támogatásra, ami az elő− készületben levő vidékfejlesztési tervben szerepel, ehhez azonban már most fel kell készülni megfelelő projektekkel, az integrált termesztési módszerek beveze− tésével, a termelői−értékesítő szervezetek tevékenységének felfuttatásával. A lehe− tőségekről és pályázatokra való felkészü− lésről a tagjainkat is részletesen tájékoz− tatni fogjuk. Úgy tűnik, hogy a szaktárca vezetése is elfogad bennünket partner− nek, kikérik a véleményünket egyes kér− désekben, reméljük az együttműködést továbbra is kamatoztatni tudjuk majd az egész ágazat érdekében.
Milyen konkrét lépéseket ter− veznek a zöldségtermesztés feltét− eleinek javítása érdekében? − A hazai termelők egyik nagy problé− mája a megtermelt zöldség elfogadható áron történő értékesítése. Tudatosítjuk, hogy az üzletláncok megszorító üzletpo− litikája ellen csak összefogva lehet ered− ményesen harcolni, ugyanakkor azt is szorgalmazzuk, hogy az állami minőség−

6

Jó Gazda 2007/3

ellenőrző szervek fokozottabban ügyelje− nek az üzletekben megjelenő zöldség mi− nőségére is. Meggyőződésem, hogy ha a pultokról sikerül hatékony ellenőrzések− kel kiszorítani a máshonnan behozott ol− csó és gyenge, sokszor elfogadhatatlan minőségű árut, akkor a mi termékeink előtt is megnyílhat az út, persze csak ak− kor, ha azok is megfelelő minőségűek lesznek. Bízom benne, hogy a mi terme− lőink fognak tudni élni a lehetőségekkel, s ezért nagyobb figyelmet kell majd szen− telni a saját termékeink piaci bevezetésé− nek, az eredetvédelemnek, hogy igazolni tudjuk, itthoni, megbízható termesztési és környezeti feltételek között létreho− zott termékeket kínálunk.
A zöldségtermesztés gazdasá− gossága még mindig nagyban függ a kézi munkaerőtől. Újabban egyre több a hír arról, hogy már a mi tér− ségünkben sincs elegendő munka− erő erre a tevékenységre… – Ezt a problémát a nagyobb zöldség− termelők már most érzékelik. Egyszerűen gond megfelelő létszámú munkacsopor− tot kialakítani, és azt megtartani, mivel a munkaerőpiacon kialakult helyzet nyo− mán annak, aki dolgozni akar, ma már több választási lehetősége van. És valljuk be, a kinti, földeken végzett munka nem tartozik kifejezetten a közkedvelt munka− végzések közé. Ez várhatóan magával vonja majd a fizetések további emelését, sőt, a nagyobb termelők úgy tűnik, kény− telenek lesznek vendégmunkásokat is al− kalmazni. Ehhez ma már szálláshelyek ki− alakítására is szükség lesz, ami tovább drágítja majd a termelést. Úgy vélem, ezeknek a tényezőknek a jövőben meg kell majd jelenniük a zöldség árában is. Másik kérdés az alkalmi munkaerő alkal− mazásának jogi szabályozása. Ezt a kér− dést már régebben feszegetjük, reméljük sikerül elfogadható megoldást kínálnunk a kormányzat számára is.
Az ágazati termelők számára ugyancsak fontos kérdés a megfe− lelő termesztési feltételek, s ennek keretében az öntözés lehetőségé− nek biztosítása. Az előző időszak− hoz viszonyítva a tárcavezetés most újabb koncepcióval állt elő…

(Archív felvétel)

– Nyilvánvaló, hogy az országban ki− épített mintegy 300 ezer hektárnyi öntö− zőhálózat további működtetése, illetve a működtetés jogi és anyagi feltételeinek megteremtése a termelők elemi érdeke. A helyzet most úgy áll, hogy a miniszté− rium javaslata alapján a termelők vagy a működtetők 1 korona szimbolikus bérleti díjért bérbe vehetik a területükön levő öntözőberendezéseket, miközben a fenntartás és a működtetés költségeit maguknak kell majd állniuk. A szerződé− sek 15 évre szólnak, a tárcavezetés elv− ben megígérte, hogy a berendezések tu− lajdonjogi rendezése is elfogadható lesz a számára. A most zajló tárgyalásokon azt is szeretnénk elérni, hogy azok akik vállalják a feltételeket, bérbe veszik és működtetni fogják ezeket a berendezése− ket, az induláshoz ún. üzemeltetési cso− magban kapjanak valamilyen segítséget, támogatást.
Mire összpontosít a zöldségter− mesztők érdekvédelmi szervezete az elkövetkező időszakban? − Szeretnénk elérni, hogy az ígéretesen alakuló kapcsolattartás a szakminisztéri− ummal továbbra is folyamatos maradjon, ugyanakkor egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a regionális kamarákkal va− ló együttműködésnek is. A külföldi ta− pasztalatok és vélemények cseréjének úgyszintén teret adunk, ugyanakkor tag− jaink pontos, naprakész tájékoztatása és szakmai információkkal való ellátása ér− dekében szeretnénk elérni, hogy szerve− zetünk nyitrai központja információs centrumként is működjön, ahol a szakfő− iskola és az érsekújvári növénytermeszté− si kutatóintézet szakembereivel együtt− működve adnánk válaszokat a termelők által felvetett időszerű kérdésekre. Köszönöm a tájékoztatást. (szilvássy)

Kertészet − hirdetés

Házi kertek vetésterve biodinamikus módon Napjainkban sokan hirdetik a természetszerű gazdálkodás, kertészkedés előnyeit, sőt sür− gősségét. A biokertekben nem a vegyszerek feltétlen száműze− téséről van szó, csupán arról, hogy ne éljünk fölösleges mér− gekkel és ajzószerekkel. Ennek érdekében készítsük el házi ker− tünk vetéstervét ún. „biodinamikus“ módon. Jó, ha feljegyezzük házi kertünk el− múlt két−három évének termelési ta− pasztalatait. Így tudni fogjuk azt, hogy miből mennyi termett ágyásainkban. Vannak növények, melyek igen jól tű− rik a "monokultúrát", ilyen pl. a cseme− gekukorica, a paradicsom. Más növé− nyek, mint pl. a borsó, bokorbab, a cékla, a petrezselyem és a legtöbb ká− posztaféle gyenge és beteg lesz, ha az egymás utáni években többször ugyan− arra a helyre kerül. Szakemberek ezt az állapotot "talajuntság" néven emle− getik, mely ellen jól átgondolt vetés− tervvel védekezhetünk. Érdemes megnézni azt, hogy mi te−

lel át kertünkben. Az ágyásokban to− vábbra is ott lehet hagyni a téli sarja− dékhagymát, a petrezselymet, a kel− bimbót, a fodroskelt, a spenótot és az őszi salátát. Ezeket ajánlatos még ta− vasszal meghagyni, növekedjenek to− vább egy−két hónapig. Utánuk még bátran vethetünk késői növényeket, tököt, babot, de palántázhatunk papri− kát és paradicsomot is. Jó, ha ismerjük az elmúlt évi tapasz− talatok alapján azt, hogy mennyi és mi− lyen termésekre számíthatunk. Mivel a beállított biodinamikus kertekben sem− milyen vegyszert nem alkalmazunk, fontos, hogy olyan zöldségeket ves− sünk, amelyek az adott kertben jól dísz− lenek és szépen fejlődnek. Néhány év múlva kialakul az a növényegyüttes, amely az adott viszonyok között a leg− biztonságosabban termeszthető. Jó gyakorlattá vált, ha veteményes− kertünket szakaszokra osztjuk, így job− ban áttekinthető. Lehetőleg a vetési naptár szerint ültessünk, ezáltal az egy− szerre művelhető növények kerülnek egy szakaszba. Így lesz pl. egy "levél" szakaszunk, melyben megtalálható a spenót, a saláta, a káposztafélék, de ide sorolható a karalábé is, melynek

megvastagodott szárát fogyasztjuk. Lesz egy "termés" szakaszunk is, melybe a bab, a borsó, a tök, az ubor− ka, a paradicsom, a paprika, stb. ke− rül. Végül tervezzünk egy "gyökér" sza− kaszt, ahová a sárgarépát, retket, cék− lát és a petrezselymet tesszük. Ahol a család számára burgonyát is termeszte− nek, ott vegyük nagyobbra ezt a terüle− tet. Újabban hallani már "négyes" sza− kaszról is, ahol elsősorban egy éves vá− góvirágok termesztését végzik, de nem ritka a mézelő facélia, sőt a karfiol vagy akár a brokkoli sem. A szakaszok váltásával növényeink tápanyagfelvéte− le – fejlődése is – kedvezőbbre fordul. A biodinamikus kertekben minden évben használjunk komposztot. Az ágyások szélére egyéves fűszernövé− nyekből szegélyt is készíthetünk. Meg− figyeléseink szerint az erős illatú virá− gok, védelmet jelentenek a különböző szívó−rágó kártevők ellen. Így a sokat emlegetett jelmondat, hogy „vissza a természethez“ nem a ci− vilizáció vívmányainak a felrúgását je− lenti. Éppen ellenkezőleg, tudjuk−e, akarjuk−e okosan felhasználni az e té− ren elért tudományos eredményeket. Dr. László László

GaP−14/3

Jó Gazda 2007/3

7

Zöldségtermesztés 1. kép

Új módszerek a fűszerpaprika termesztésében A fűszerpaprika Magyarországon és a kör− nyező országokban, így Szlovákiában is fontos gazdasági növény, sok család meg− élhetési forrását jelenti. Táplálkozásban be− töltött szerepénél fogva a magyaros kony− ha nélkülözhetetlen fűszere. Az elmúlt években és évtizedekben méltán vált híres− sé, hiszen a Kárpát−medence száraz konti− nentális klímája, sajátos ökológiai viszonyai között – talaj, mikroklíma – a fűszerpaprika minősége és a belőle készült őrlemény a vi− lágon a legjobb. A fűszerpaprika őrlemény az illatok, ízek, aromák együttese, gazdag vitaminforrás, az illóolajok, cukrok, ásványi anyagok tárháza. Nincs más fűszer a vilá− gon, amely az emberi szervezet számára igen fontos bioaktív anyagokat együttesen magában hordozza, csak a fűszerpaprika. A termelés és fogyasztás az utóbbi 10− 15 évben jelentős átalakuláson ment ke− resztül Európában. A nemzetközi és hazai piacokon bekövetkezett kedvezőtlen ár− helyzet a fűszerpaprika számára − mely ko− rábban kedvező nemzetközi árpozíciót ví− vott ki − nem várt helyzetet teremtett. Ez tovább romlott az állami szerepvállalás (tá− mogatás) csökkenésével, valamint az im− port paprika behozatalával összefüggő élel− miszerbiztonsági problémákkal is. A fenn− álló helyzet a termelő és feldolgozó kap− csolatrendszerben feszültséget idézett elő, melyhez hozzájárultak az évjárat valamint az agrotechnikai hiányosságok által bekö− vetkezett termésingadozás miatti piaci ke− reslet−kínálati viszonyok, a kialakult szélső− séges áringadozások is. A termőterület nagysága soha nem látott mélypontra csökkent.

8

Jó Gazda 2007/3

Az ágazatra jellemző a termesztési költ− ségek növekedése, az átvételi árak folya− matos csökkenése vagy szinten tartása. A feldolgozó nem tudja a termelők által el− várt, részükre a tisztes eredmény elérését biztosító árat fizetni, melyet végterméké− ben nem tud érvényesíteni. A termelő a bi− ológiai alapokban rejlő genetikai potenciált csak részben vagy alacsony szinten tudja realizálni, tőke és infrastrukturális feltétel− rendszer hiányában. Jobb minőséget kell produkálni új fajták, technológiák beveze− tésével és élni kell az utóérlelés, valamint feldolgozás minőségjavító módszereivel. A Fűszerpaprika Kutató−Fejlesztő Kht. fennállása óta mindenkor meghatározó szerepet töltött be a fűszerpaprika ágazat fejlesztésében. A kalocsai székhelyű társa− ság, mely ma is a világon egyedülállóan csak fűszerpaprika kutatás−fejlesztéssel fog− lalkozik a kalocsai és szegedi kutatóhelye− ken, eredményeivel hozzájárult a fűszer− paprika hazai és nemzetközi elismertségé− hez. Eddig mintegy 24 államilag minősített fajtát állított elő az intézmény, melyből 12− 15 fajta képviseli a magyarországi fűszer− paprika termőterületet. Ez jelzi a termelők és feldolgozók bizalmát e fajtákkal szem− ben, egyben a kutatómunka eredményes− ségét is bizonyítja. A Fűszerpaprika Kht. a biológiai alapok, valamint a technológiai fejlesztés eredményeivel közvetlenül a ter− melés hatékonyságnövelését segíti, azon− ban közvetetten a feldolgozás és fogyasztás érdekeit is szolgálja. A széles fajtaválaszték a korszerű bioló− giai alapok a termelői, feldolgozó igénye− ket magas szinten elégítik ki. Az elmúlt év−

tizedben rezisztencianemesítési program keretében előállított baktériummal szembe− ni rezisztenciával rendelkező fajták a ter− méshozam, termésbiztonság és termésmi− nőség, a hatékony termesztés, környezet− védelem és élelmiszerbiztonság növelés, összességében a termelés−fejlesztés fontos tényezői. E fajták legfőbb értéke, hogy baktérium− mal szemben tünetmentesek, a lombozat és a virág egészséges marad, ezáltal a leg− első virágokból képződő termések korai érésűek és jó minőségűek lesznek. A jó mi− nőség biztosítása mellett kedvező hatással vannak a terméshozamra és a termésbiz− tonságra is. Az érzékeny fajtáknál a fertő− zés következtében a lombozat és a virág je− lentős mértékben sérül, a növények rege− nerálódása 1−2 hetes tenyészidő kitolódást, késői érést okoz, ezáltal minőségcsökkenés áll elő. Tapasztalataink szerint a növényvé− delem elhagyásával vagy minimalizálásával a termelési költség mintegy 10−15 %−kal csökkenthető, mellyel jelentős költségmeg− takarítás, gazdaságos és környezetbarát termesztés valósítható meg. Az intézet által előállított fajták közül több fajta bizonyította kiváló termesztési és beltartalmi értékét a szlovákiai termesztő körzetekben is, ahol sikeres termesztést va− lósítottak meg. A Fűszerpaprika Kht. ezen fajták termesztéséhez magas vigorértékű vetőmagot állított elő és forgalmaz széles fajtaválasztékban zsákos és színes tasakos kiszerelésben kalocsai központi telephe− lyén. A fajták leírása az intézmény honlap− ján www.fuszerpaprika.axelero.net megte− kinthető. Az egyes fajták vetőmagja a cég

Zöldségtermesztés− hirdetés kalocsai központjában is megrendelhető. A fajtákban de különösen az új nemesí− tésű hibrid fajtákban rejlő genetikai poten− ciált a jelenlegi hagyományos termesztési színvonalon a termelők csak részben hasz− nálják ki. Korszerű, intenzív termesztés− technológiával a hozamok a minőség egy− idejű megtartása mellett jelentős mérték− ben növelhetők, ezáltal a termesztés haté− konysága javul. A termesztés korszerűsíté− se érdekében az utóbbi években felmerült az igény és szükségessé vált a termesztési színvonal növelése céljából magas termés− hozamot és kiváló termésminőséget bizto− sító hibrid fűszerpaprika fajták előállítása és termesztésbe vonása. A nemesítői mun− ka eredményeként bejelentésre kerültek a Kalocsán nemesített intenzív szántóföldi termesztésre alkalmas baktérium rezisztens fűszerpaprika hibridek (KDE 05−4 F1 csíp− mentes felálló, KFC 04−01 F1 csípős csün− gő) és Szegeden nemesített intenzív fólia alatti termesztésre alkalmas fűszerpaprika hibridek (Délibáb, Picador). Az intenzív szántóföldi és fólia alatti termesztés−technológia lényege, hogy az étkezési paprikánál jól bevált módszerek adaptálásával fűszerpaprikánál is növelhe− tő a termésbiztonság, a terméshozam, és a termésminőség. A növények életfeltételeit a hagyományos szántóföldi termesztéshez viszonyítva közel optimális szinten, szabá− lyozottan és folyamatosan biztosítani tud− juk. A szántóföldi termesztésben tápoldatos csepegtető öntözéssel kombinált fóliataka− rásos, ikersoros növényelrendezéssel kb.

80 ezer növény/hektár állománysűrűség− gel termesztjük a fűszerpaprikát. A ter− mesztésben jól fejlett és edzett 8 lombleve− les szórt vetésű vagy szivarpalántát haszná− lunk május 15−20 közötti időszakban törté− nő kiültetéssel. A tenyészidőszakban a nö− vények számára egyes fenofázisaiban igény szerinti hatóanyagú oldott műtrágyát juttatunk csepegtető öntözéssel az ikersor közepén elhelyezett vezetéken keresztül. E módszerrel a növények fejlődésére a te− nyészidőszakban zavartalan, intenzív virág− zás, terméskötés és termésfejlődés, korai érés jellemző, magas terméshozammal, és jó termésminőséggel. (1. kép) A fólia alatti termesztés lényege, hogy a fűszerpaprika életfeltételeit fűtetlen vagy fűtött fólia alatt védett és szabályozott kö− rülmények között közel optimális szinten biztosíthatjuk áprilistól októberig. A ter− mesztéshez jól fejlett, edzett 8 lombleveles palántát neveljünk fel, melyet fűtött fólia házban március közepén−végén, fűtetlen fóliaházba április közepén ültetünk ki iker− soros elrendezésben 5−6 növény/m2 állo− mánysűrűségben. Az alaptápanyag ellátást talajba dolgozott istállótrágyával, a kiegé− szítő tápanyagellátást a tenyészidőszakban tápoldatos csepegtető öntözéssel biztosít− juk. A növényeket kordon mellett vagy zsi− nórral felfuttatva neveljük az étkezési pap− rikánál is alkalmazott metszéssel és fito− technikai munkákkal. E termesztési mód− szerrel korai, folyamatos virágzás és ter− méskötés, intenzív termésfejlődés és korai érés, magas terméshozam és igen jó minő− ség érhető el. A módszer előnye, hogy a

2. kép fűszerpaprika tenyészideje a szántóföldi termesztéshez viszonyítva meghosszabbít− ható, a betakarítást késő októberig folya− matosan végezhető. (2. kép) E két korszerű termesztési módszer – ahol a termesztési körülményrendszerek le− hetővé teszik – kiegészítő termesztési mód− ként alternatívát jelenthetnek a jó minősé− gű fűszerpaprika termésalapanyag előállí− tásában a hagyományos szántóföldi fűszer− paprika−termesztés mellett. Kapitány József, Timár Zoltán

GaP−5/3

Jó Gazda 2007/3

9

Gyógynövénytermesztés−Hirdetés A BENEDEKFŰ (Cnicus benedictus L.) a fészekvirágzatúak családjába tartozó egy− éves növény. Mediterrán származású, de Kisázsiában is őshonos. Gyökere karószerű, 0,10−0,15 m hosszú. Szára talajtól elágazó, felálló, 0,20−0,80 m magas, ötszögletű, alul serteszőrös, fent eny− vesen mirigyes és pókhálósan szőrös. Leve− lei 0,05−0,3 m hosszúak, lándzsásak, öblö− sen karéjosak, szúrós árhegyű fogakkal, pók− hálószerűen gyapjasszőrösek. Fészekvirágza− ta végálló tojásdad, szúrós gallérozó levelek veszik körül. Virágai világossárgák, hímnős csöves virágok. Kaszattermése 10 mm hosz− szú, hengeres, kissé görbült, tetején 5−10 mm hosszú serteszőrű bóbitával. Az egész növény kellemetlenül szúrós. A növény minden része szárítva és zölden egyaránt rendkívül irritálóan keserű. E tulaj− donságát az egész növényben, de különösen a levelekben felhalmozódott szeszkviter− pén–keserűanyag, a knicin okozza. A föld fe− letti részek knicintartalma átlagosan 0,2 %, ezenkívül mintegy 5–10 % nyálkaanyagot, 8 % körüli mennyiségben cseranyagokat s mintegy 0,3 % illóolajat tartalmaz. A benedekfű magja kedvező körülmé− nyek között 8–10 nap alatt csírázik. A ke− lés után először tőlevélrózsa képződik, majd a növények gyors növekedésnek in− dulnak, s virágot fejlesztenek. A keléstől az első virágok megjelenéséig mindössze 60–70 nap szükséges, így herbanyerésre másodnövényként is vethető. A tavaszi ve− tésű növények júliustól szeptemberig folya− matosan virágoznak. Termései a virágzás− nak megfelelően szintén folyamatosan, au− gusztus közepétől érnek.

Talaj iránt különösképpen nem igényes, tápanyagban szegényebb talajokon is meg− terem. Gazdaságos termesztésre azonban a mélyebb fekvésű, tápanyaggal jól ellátott, középkötött vagy barna homoktalajok a legmegfelelőbbek. A hosszan tartó szá− razság kedvezőtlenül hat növekedésére, ez által a terméshozamára is.

M. Valšíková felvétele

Benedekfű A benedekfű rövid tenyészideje miatt szinte minden növény után vethető. Cél− szerű trágyázott növény után vetni, a jó tápanyag−ellátottságot nagy hozammal há− lálja meg. Jó elővetemény is, mert nagyfo− kú talajárnyékolása következtében jó gyomirtó. Gyors növekedésű, a júniusban lekerülő növények után, másodvetéssel is termeszthető. A benedekfű szinte az egész évben vet− hető. Nálunk tavasszal, március második felében, de legkésőbb április elején vetik ál− landó helyre, 0,45–0,50 m sortávolságra,

10 mm mélyre. Vetés után az időjárástól függően 8−14 nap múlva sorol az állo− mány. Sűrű kelés esetén ritkítani kell. Kez− detben géppel sorközkapálást és kézi sor− kapálást kell végezni. Később márt nincs szükség a kapálásra, mert a növények má− jusra már teljesen elborítják a talajt. A benedekfűnek a leveles szára a drog. Az első virágok megjelenésekor, június kö− zepén vágják először. A vágást kis terüle− ten kézzel, védőkesztyűben végzik. Na− gyobb felületen kaszálva rakodógéppel vágják, s azonnal műszárítóba szállítják. A 0,08−0,10 m−es tarlóra vágott növények az első vágás után új hajtásokat fejlesztenek, s még egyszer vághatók. A második vágást az elsővel azonos módon, augusztus máso− dik felében végzik. A levágott növényt azonnal szárítani kell úgy, hogy a drog vilá− goszöld maradjon. Gyógyászatban a drogot emésztést elő− segítő és étvágyjavító hatása miatt régóta használják. A középkorban a gyomor és belek daganatos megbetegedései ellen használták. Jelenleg keserű teakeverékek, tinktúrák alkotórésze, az emésztőrendszer és a légzőszervek bizonyos betegségeit gyógyítja. A drogot a likőripar is hasznosít− ja, aperitif italok készítésére, s más italok fűszerezésére. Magot, vetőmagot az első vágás elha− gyásával, az első növedékről érdemes elő− állítani. A betakarítás ugyanúgy történik, mint herbanyeréskor, csak a levágott anya− got néhány napig renden érlelik s ezt köve− tően csépelik. Fülöp Andrea, Zöldségterm. Kutatóintézet, Érsekújvár

Mobil: 0905 524 191 (non−stop), Tel.: 043/532 0831 (8.00−tól 16.00−ig) Fax: 043/532 0832, Internet: www.obtulowicz.sk, e−mail: [email protected]

10

Jó Gazda 2007/3

GaP−8/03

Tápanyagellátás− hirdetés

A szép gyep és a gyönyörű virágok megfelelő tápanyagellátást igényelnek Mennyei táj a szemnek, balzsam a lélek− nek, sóhajtunk fel, ha egy szépen rende− zett kertben találjuk magunkat, ahol friss és tömör a gyep, különleges fák és szín− pompás virágágyások vannak. Ki ne szeretne ilyen gyönyörűséget? A növények tápanyagellátása azon− ban nem egyszerű feladat. Ahogyan az emberek, úgy a növények is fokozato− san megbetegszenek, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táp− lálékot. Ha nem jutnak elegendő és ki− egyensúlyozott összetételű tápanyag− hoz, megsárgulnak, nem virágoznak, és a betegségek és a kártevők is gyakrab− ban támadják őket. A nitrogén − N, a foszfor − P és a káli− um − K alapvető tápanyagok, amelyekre a növényeknek kivétel nélkül szükségük van a növekedéshez és a fejlődéshez. Az egyes növényeknek azonban a vegetáció időszakában különböző igényeik vannak az alapvető tápanyagokkal szemben. A gyep például igényes a nitrogénnel szemben, ősszel azonban több káliumra van szüksége, hogy jól átteleljen. A hagymafélék pedig hálásak a foszforada− gért, a bőséges virágzáshoz pedig a káli− umra van szükségük. A tápanyagellátás− ban ugyanilyen fontos szerepe van a kü− lönböző mikroelemeknek is (pl. kén − S, vas − Fe, bór − B, réz − Cu, magnézium − Mn, molibdén − Mo, cink − Zn). Noha csak minimális mennyiségben van rájuk szükség, a növények nélkülük nem képe− sek élni. Fontos az is, hogy az egyes táp− anyagok hogyan viselkednek a talajban, milyen vegyi formában vannak jelen, ho− gyan kötődnek a talajrészecskékhez és az is, hogy milyen gyorsan mosódnak ki a talajból. Ezeket az ismereteket az egy− szerű emberek közül nem mindenki is− meri tökéletesen, a modern tudományok és a technológiák alkalmazása azonban lehetővé teszik, hogy a növények táp− anyagellátásában feltárt ismereteket és tapasztalatokat a gyakorlatban az egy− szerű emberek közül azok is alkalmazni tudják, akik nem rendelkeznek kifejezet− ten ilyen szakmai ismeretekkel. A piacon rendkívül sokféle növényi tápanyag van forgalomban. Ezek zöme összetételében nagyon jól alkalmazkodik a növények tápanyagokkal szembeni igényeihez. Gyakorlatilag a termelőtől függ, hogy melyiket választja közülük, folyékony, por alakú, granulált vagy víz− ben oldódó formában alkalmazza őket. A tápanyagellátásban azonban vannak közös vonások: a trágyázást kis adagok− ban, rövid intervallumokban kell végez− ni. A tápanyagellátás ugyanis nem fo− lyamatos és egyenletes. Közvetlenül a trágyázás után a növények "luxus"−ellá− táshoz jutnak a tápanyagokból, később azonban már egyre kisebbednek a felve− hető adagok, a növények "éheznek", míg sor nem kerül a következő táp− anyagpótlásra.

Jóval kisebb a csoportja azoknak a készítményeknek, amelyek ún. meg− hosszabbított hatástartammal rendelkez− nek, s gyakorlatilag 1–2 adaggal való trágyázásra minimalizálják a tápanyagel− látást, miközben a tápanyagfelvétel a növények igényei szerint történik. A gyártástechnológia szerint ezek a táp− anyagok valójában granulált trágyák, amelyekben a granulátum magjában koncentrált, egy vagy több hatóanyagú tápanyag található vízben oldódó (hidro− fób) csomagolással. Ez a borítás (csoma− golás) nem engedi, hogy a tápanyagok könnyen és gyorsan felszívódjanak a ta− lajoldatba, és még azelőtt eltűnjenek, mielőtt a növények felvehetnék és ki− használhatnák őket. A granulátumból a tápanyag kioldása nem a víztől, hanem a talaj hőmérsék− letéttől függ. Magasabb hőmérséklet esetén több a fény is, így a növények gyorsabban növekednek, több tápanya− got is igényelnek. Alacsonyabb hőmér− séklet esetén fordított a dolog. A tápanyag eme kiszerelési formája, noha drágábbnak tűnik, mégis gazdasá− gos. A virágok termesztése esetén pél− dául elég, ha a virágföldhöz hozzákever− jük az ajánlott tápanyagmennyiséget, és a vegetáció ideje alatt 5−6 hónapig már nincs szükség további tápanyagpótlásra. Hasonló a helyzet a díszfák edénybe vagy a szabadföldbe való kiültetésekor. Külön figyelmet érdemel a gyep, a fű hosszú távú tápanyagellátására alkalmas granulált tápanyag. A fű nagy mennyi− ségű zöldanyagot képez, ezért sok táp− anyagot, főleg nitrogént igényel. Tud− juk, hogy a nitrogén az egyik legmobilisabb elem a tápanyagok kö− zött, nagyon gyorsan kimosódik, ezért nem lehet készletező trágyázást végezni vele. A hagyományos módon való trá− gyázáskor gyakori tápanyagpótlásra van szükség, ennek ellenére a fű vagy a gyep mégsem tűnik ideálisnak. A hosszú hatástartamú gyeptrágya meg− oldhatja a trágyázással kapcsolatos problémákat. Egy évben háromszor adagoljuk, kora tavasszal, nyáron és ősszel. A tápanyag mennyiségét minden adagban a fű igényei alapján állították össze. Mivel az alapvető tápanyagok mellett mikroelemeket is tartalmaz, így a vele kezelt gyep szép üde zöld színű és jó minőségű lesz. A granulált trágya fi− nom szerkezetű, apró méretű, hogy a szemek könnyen a fű levelei alá jussa− nak, és ne kerüljenek begyűjtésre a leka− szált fűvel. Egyszerűen kis műtrágyaszó− ró kocsival vagy géppel kijuttatható. A termesztésben néha nem az a fontos, hogy mindent tudjunk egy adott problémakörről, célszerűbb, ha ki tudjuk választani a legmegfelelőbb megoldást. Érvényes ez virágok, dísznövények és díszfák tápanyagellátására szánt mű− trágyák vásárlásakor is. (sed.) GaP−7/03

Jó Gazda 2007/3

11

EU−hírek − Hirdetés

EU−HÍREK

Kertészek és viszonteladók!

Gyümölcs− és zöldségpiaci reform


Agrofóliák – UV stabil: 6 m szélességben, 0,17 mm; 0,10 mm és 0,07 mm vastagságban.
Szezonfóliák: 6 m; 2,40 m; 2 m szélességben; 0,05 mm vastagságban.
Talajfóliák (mulcs): átlátszó és fekete 75; 80; 100 cm szélességben, 0,03; 0,04 mm vastagságban.
Vetőmagok: Görögdinnye, sárga−cukordinnye, salátauborka, paradicsom, paprika, káposztafélék hajtatási és szabadföldi, csemegekukorica, stb. legjobb fajtái.
Tőzegkeverékek: Pindstrup 300 l vetésre, Pindstrup Plus Orange 300 l univerzális, Agro CSi
Műtrágyák: NPK −Extra; Ammóniumnitrát (Liadok amon.); UREA (Močovina); palántaneveléshez használja az AGROLEAF − OSMOCOTE START műtrágyákat.
Fátyolfóliák: 3,40 m − 4 − 5,50 − 6,75 − 8,50 − 10,50 − 12,75 − 13,60 − 16 m szélességben.

Szőcs Zoltán, Tel.: 031/ 7794 033, mobil: 0905 905 218

Új!

GaP−17/03

925 84 VLČANY 910 – 411

T−TAKÁCS, s.r.o. Agrártermékek













Tőzeg (savanyú, neutrális) Szubsztrátok Talajtakaró mulcs fakéreg Virágcserepek Fóliák − mulcs, agrofóliák Fátyolfóliák Öntözési rendszerek Csepegtető önt. rendszerek PE−csövek, idomok Palántanevelő tálcák Műtrágyák Permetszerek 900 27 NOVÁ DEDINKA Hlavná 151 Tel.:/fax: 02/45 91 46 05 mobil:0907 600 167 www.takacs.sk e−mail: [email protected]

12

Jó Gazda 2007/3

GaP−6/03

Raktár:

Az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatot a gyümölcs− és zöldségágazat reformjára, amelynek keretében a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának növelése a cél. A Bizottság által elfogadott reform fő célja, hogy a Közös Agrárpolitika kereté− ben már megreformált ágazatokkal összehangolja a gyümölcs− és zöldségágazatot. A reform céljai:
Az ágazat piacorientáltságának és versenyképességének növelése
Gazdálkodók számára a jövedelemingadozás mérséklése
A gyümölcs− és zöldségágazatra vonatkozó kiegyensúlyo− zottabb élelmiszerlánc kialakítása
Az ágazat sokszínűségének fokozottabb figyelembevétele
A mezőgazdasági termelők válságkezelési képességének javítása
Környezetterhelés csökkentése: Minden egyes operációs program esetén a kiadás minimum 20%−át környezetvédelmi intézkedésekre kívánják előirányozni (szabadföldön és termesz− tő−berendezés alatt folytatott termesztés esetén is)
Minden egyes operációs program esetén 60%−os közös− ségi társfinanszírozást biztosítása az ökológiai termesztés szá− mára
Gyümölcs− és zöldségfogyasztás ösztönzése
A WTO−előírásokkal, a fejlesztési és a szomszédsági poli− tikával való összhang megteremtése
Az állami kiadások tervezhetőségének és ellenőrzésének a fokozása
Exporttámogatás megszüntetése
Szabályozás egyszerűsítése 2003−2005 között a világon mintegy 1,314 millió tonna (EU− 27 108 millió tonna) gyümölcsöt, ill. zöldséget termesztettek, melyből a gyümölcs részesedése 440 millió tonna (EU27 36,3 millió tonna), a zöldség részesedése pedig 874 millió tonna (EU27 72 millió tonna) volt. A világ legnagyobb termelői: Kína (35%), India (10%), EU25 (8,3%) és az Egyesült Államok (5%). A gyümölcs− és zöldségágazat az EU mezőgazdaságának teljes termelési értékhez 17%−ban járul hozzá. Az EU25−ök gyümölcs− és zöldségágazatának teljes termelési értéke 2005− ben elérte a 44967,8 millió −t, melyhez Spanyolország és Olaszország több, mint 50%−ban járult hozzá. Őket Franciaor− szág, Görögország, Hollandia, Németország és Lengyelország követi. Az EU25 kereskedelmi mérlege a nagymértékű gyümölcs− és zöldségimport következtében negatív. A legfőbb import ter− mékek közé tartozik az alma (kb. 900 000 tonna), a narancs (kb. 800 000 tonna), a körte (300 000 tonna felett) és a cit− rom (200 000 tonna felett). Az Egészségügyi Világszervezet napi 400 gramm gyümölcs, ill. zöldség fogyasztását javasolja. Az átlagos napi fogyasztás az EU tagállamiban igen eltérő. Míg az Egyesült Királyságban és Svédországban ez az érték alig haladja meg a 200 grammot, addig Görögországban 500 gramm körül mozog. A gyümölcs− és zöldségtermesztők versenyképességéhez a termelői szervezetek is nagymértékben hozzájárulnak. 2004− ben a termékek közel 34%−a termelői szervezeteken keresztül került a piacra. Az új közös piaci szervezet célja az előbbi szá− zalékos érték jelentős mértékű növelése, továbbá a termelők piaci erejének a fokozása. A termelői szervezeteken keresztül forgalomba kerülő termékek aránya országonként jelentősen eltér. Míg Lengyelországban a termelési értéket tekintve a ter− mékek kevesebb, mint 10%−a kerül termelői szervezeteken ke− resztül forgalomba, addig Belgiumban, Írországban és Hollan− diában ez az arány a 80%−ot is meghaladja. A gazdálkodóknak átlagosan mintegy 33,7%−a tagja valamely termelői szervezet− nek. A Bizottság 2013−ra 60%−os tagsági arányt irányoz elő. Az egységes minőségi előírások alkalmazása is jövedelmezőb− bé teheti a gyümölcs− és zöldségágazatot. (eu−info)

GaP−18/03

Gyümölcstermesztés

A szeder, a ribizke, a köszméte és a feketebodza metszése Roncsolásmentes, gyorsan beforradó metszőfelületeket csak megfelelő, jól ki− élezett szerszámokkal lehet végezni. A jó minőségű vágóeszközök természetesen drágábbak, de behozzák az árukat. A legfontosabb metszőszerszámok közé tartozik a kézi olló és a keretnélküli fű− rész. Annak a kertészkedő gazdának, akinek minden évben sok metszenivalója van, annak mindenképpen ajánlott a 60–80 cm nyélhosszúságú „ágvágó olló“ is. Nagyon megkönnyíti a metsző mun− káját, típustól függően 3–4 cm gallyak is vághatók ezekkel az ollókkal. A sebszé− lek lesimítására használt kacort is a met− szőeszközök közé soroljuk. De ezt a munkát más éles késsel, vagy akár a metszőollóval is elvégezhetjük. Új olló vásárlása esetén részesítsük előnyben a rozsda− mentes acélból ké− szülteket, mert az alkoholos, vagy a hipós fertőtlenítés után nem rozsdá− sodik meg a pen− géjük. A metszés bal− esetveszélyes mun− ka, ezért mindig le− gyen a közelünk− ben megfelelően feltöltött mentődo− boz.

kell metszeni 1,5–1,7 m−re, illetve a támberendezés legfelső huzalja felett 15− 20 cm−re. A visszametszés azért szüksé− ges, mert egyrészt a csúcsi részek rügyei fejletlenek, másrészt pedig, hogy kezel− hető legyen a növény. A meghagyott vesszőket a huzalok közé kell igazítani, majd a felső huzalhoz rögzítjük őket. Bokor vagy karós művelésnél − az elő− zőekhez képest − nincs lényeges eltérés, egy négyzetméterre számolva a 8–10 termősarjat kell meghagyni. A SZEDER METSZÉSE A szeder metszése teljesen más, mint a málnáé. Gyökérsarjakat nem képez, tő− sarjai évente 3–4 métert is nőhetnek, rendszerint elágaznak. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy− egy tövön 3–5 tősarjnál többet nem ér−

14

Jó Gazda 2007/3

A RIBIZKE METSZÉSE A piros és a fekete ribizke metszése − an− nak ellenére, hogy más típusúak − na− gyon hasonló. A piros ribiszke termései virágrügyekből, míg a fekete színűé a ve− gyes rügyekből képződnek. Mindkét faj a 2–3 éves gallyak termő− részein adja a legszebb termést, a 4−5 évesek fürtjeiben rendszerint apró és ke− vesebb a bogyó. A metszést azzal kezd− jük, hogy a földön fekvő, vagy később esetleg lehajló idős gallyakat tőből eltá− volítjuk, illetve visszametszük fiatalabb feltörő elágazásra. Ezután a bokrokat úgy ritkítsuk meg, hogy mindegyik korú bokorelemből – ki− véve a 4–5 éves gallyakat – 3–4 darab maradjon. A négyéves gallyakból legfel− jebb 1–2 maradhat. A törzses ribizkék metszése a bokor− formájúaktól annyiban tér el, hogy csak 4–5 termőgallyat hagyhatunk bokron− ként, valamint a metszés során nem a ritkítást, hanem a visszametszést része− sítjük előnyben. A KÖSZMÉTE METSZÉSE A több éve metszés és növényvéde− lem nélküli köszmétebokrok – a ribisz− kékhez hasonlóan – hamar elöregednek. A termés a korona szélére szorul, nem ritka az erős „pajzstetűfertőzés“ sem. A bokor−köszméte metszése meg− egyezik a fekete ribiszkénél leírtakkal. A törzse formája egy kicsit más, de nagyon egyszerű. Az idős gallyakat úgy kell meg− ritkítani, hogy öklünk a bokor minden részébe kényelmesen beférjen. Ha van− nak olyan vesszők, amelyek földig leér− nek, akkor ezeket kurtítsuk vissza.

A MÁLNA METSZÉSE A málna télvégi metszése viszony− lag egyszerű, bár ezt a munkát érde− mesebb még az előző év augusztu− sában elvégezni. Amennyiben sövényművelésű a málna, úgy méteren− ként általában 8–10, míg a jó erőben lé− vő ültetvényben 12 db termősarjat lehet meghagyni. Természetesen a meghagy− ható sarjak száma függ a fajtától, fejlett− ségüktől, egészségi állapotuktól stb. A kiválogatott sarjak lehetőleg a következő tulajdonságokkal rendelkezzenek: jól be− érett, egészséges, kártevőktől és kóroko− zóktól mentes, vastagságuk legalább 1 cm, hosszúságuk pedig 1,5 m legyen. A felesleges és a letermett − elszáradt − sarjakat tőből kell eltávolítani. A metszés során ügyeljünk arra, hogy a málnasor szélessége ne legyen több 40–45 cm− nél. A meghagyott sarjak végét vissza

sarjakat természetesen a támberen− dezéshez kell a gazdának rögzíteni.

demes meghagyni, mert a növény na− gyon sűrű lesz, a szürkepenészes rotha− dásra pedig hajlamosabbá válik. Termő− sarjnak a legszebbeket hagyjuk meg, a többit az elszáradt letermettekkel együtt tőből távolítsuk el. Az oldalvesszők közül az alsókat 40–50 cm magasságig távolít− suk el, ezek termése ugyanis lelógna a földre, illetve akadályozná a talajműve− lést. A többi oldalvesszőt 40–50 cm−re, illetve addig ajánlott visszametszeni, ameddig a vessző vastagsága a csúcs fe− lől mérve eléri az 1 cm−t. A visszamet− szésre azért van szükség, mert enélkül a bokor túlságosan elsűrűsödne. A termő−

A FEKETEBODZA METSZÉSE A törzses feketebodzán 10–15 db leg− alább 1,5 m hosszú, 1,5–2 cm vastag vesszőt hagyjunk meg, a többit tőből tá− volítsuk el. A vesszőket ne metsszük visz− sza, csak akkor, amikor majd a termés és a lomb súlya alatt esetleg a földig le− hajolnának, és akadályoznák a talajmű− velést. A termővesszők válogatása során azokat részesítsük előnyben, amelyek a vázkarok aljához vannak közelebb, és ferdén állnak. A vastag és meredeken felálló vesszők gyakran nem hajolnak ki a koronából, és emiatt a betakarításhoz szedőemelvényt kell használnunk. −ll−

Gyümölcstermesztés

A gyümölcsfák metszése A metszés megkezdése előtt végezzük el a törzs és a vasta− gabb vázágak tisztítását kéregkaparóval és drógkefével. Ez a kissé fáradságos munka komoly haszonnal jár, főleg a pajzstetvekkel fertőzött növények esetében. Ajánlatos a fák alját műanyag fóliával letakarni a lehulló kéregrészek össze− gyűjtésére. A hulladékot ne komposztáljuk, lehetőleg azon− nal égessük el. A beteg, törött koronarészeket minden esetben távolítsuk el. A fertőzött ré− szeket ne hagyjuk a földön, ezeket mindig össze kell gyűjteni, és minél gyorsabban elégetni. A tőből való eltávolítás − ritkító met− szés − sohasem okoz olyan erős kihaj− tást, mint a „visszametszés“. Az erős

visszametszés hatása: elsűrűsödik a ko− rona, ennek következtében fokozot− tabb a fertőzésveszély, fényszegény a koronabelső, hiányos a termőrész− képződés, és kevesebb, rosszabbul tá− rolható a gyümölcs. Gyakorlati tapasztalatok alapján a metszést mindig a vastagabb koronaré−

szek eltávolításával kezdjük, utána tér− jünk át a vékonyabb koronaelemek metszésére. Hagyományos koronaformákban egy−egy ágcsoportban 4 vázágnál töb− bet nem érdemes meghagyni. A máso− dik−harmadik emeleten már csak hár− mat hagyjunk meg. Ügyeljünk arra, hogy a vázágak között 50–60 cm (dió− nál 80–100 cm) távolságnak kell len− nie. Ezért ajánlatos a fa metszését − esetenként − vázágritkítással kezdeni. A túl magasra nőtt fáknál sokkal jobban bevált a vázágak visszakurtítása alsóbb termőgallyakra, vagy akár a su− dár egy részének, esetleg az egésznek a kivágása. Az így megmetszett fák jól felújulnak, a belső részek is új növek− ményekkel rakódnak be. A metszésnél ajánlatos a vázágak tövétől indulni és elágazásonként vé− gigmetszeni az ágat, majd a követke− zővel ugyanígy folytatni. Ha szélesíteni akarjuk a koronát akkor az adott váz− ágakon, gallyakon ritkító metszést vé− gezzünk. Ha viszont „karcsúsítás“ a szándékunk, akkor visszametszést. A nagyobb − fűrésszel és ágvágó ollóval ejtett − sebek széleit vágjuk körbe és kenjük be sebkezelő anyaggal. A gyü− mölcsfákat pusztító gombás− és bakté− riumos betegségek a metszőeszközök− kel is terjednek, ezért minden fa után fertőtlenítsük a szerszámokat. Megéri elvégezni! Gyakori hiba, hogy amíg a metsző egyén a földön állva dolgozik, min− dent „leborotvál“ ami a keze ügyébe esik. Nem az a jó fa, amelyik csak a korona külső részén terem, hanem az, amelyik a vázág tövétől a hegyéig be van rakodva termőrészekkel. Álta− lános szabályként elfogadható, hogy a gyümölcsfákon a vázágakon egy− mástól 30–40 cm távolságra hagy− junk termőgallyakat, azokon pedig – az őszibarack kivételével – 10–15 cm− re ritkítsuk ki a termőrészeket. A ritkí− táskor ügyeljünk arra, hogy a megma− radó termőgallyak a vázágakon jobb− ra−balra álljanak, a halszálkához ha− sonlóan. Szeretnénk egy gyakorlati megfi− gyelésre felhívni a gyümölcstermesztők figyelmét. A termőrészeket kevésbé is− merők szerint a felfelé törő és az egy− mást keresztező vesszőket tőből ki kell metszeni. A szabály csak azokra a vesszőkre vonatkozik, amelyek túl erő− sek (ún. „fattyúvesszők“), vagy nem termőrészek! A termővesszők a termés súlya alatt kihajolnak a koronából, te− hát ezeket nem kell eltávolítani, eset− leg csak ritkítani, ha túl sűrűn állnak. Gondos odafigyeléssel a metszést szak− szerűen elvégezhetjük. −lász− Jó Gazda 2007/3

15

Gyümölcstermesztés

Az őszibarack és a nektarin károsítói

Levélfodrosodás korai erős fertőzése 2006 ban A legfontosabb ágelhalást oko− zó betegségek, a baktériumos Pseudomonas syringae és a gombás eredetű Cytospora cincta az őszibarackon és a kaj− szin sokkal nagyobb károkat okoznak, mint a cseresznyében és a meggynél. Mind a két kór− okozó egész évben képes a fás sebeken át fertőzni. Kivéve egy rövid időszakot, márciusban és áprilisban, így ezekre a hetekre kell a metszéseket időzíteni. Mindkét betegségnél rákos sebek keletkeznek, látható a mézgafolyás, amelyek évről év− re növekednek. Egyre kisebb lesz az egészséges keresztmet− szet, ahol a víz és a tápanyagok szállítása végbemegy. A folya− mat vége, hogy a sebek felett a fatörzsön, ágakon hirtelen el− halás ill. teljes fapusztulás − gu− taütés következik be.

Csonthéjasok leggyakoribb virusbetegsége a himlő

16

Jó Gazda 2007/3

A tafrinás levélfodrosodás az őszibarack és a nektarin na− gyon veszélyes betegsége. A gomba kifejezetten hidegkedve− lő. Akkor a legerősebb a fertő− zés, ha tavasszal a fakadási idő− szaktól hideg 2–6 oC közötti a hőmérséklet, gyakori a csapa− dék (ez sokszor hó, vagy havas eső), magas a levegő páratar− talma.

A védelmet megelőzésszerű− en kell megszervezni, mert az első tünetek megjelenése után − vöröses folt a leveleken – már a folyamat visszafordíthatatlan. Később bekövetkezik a hajtá− sok, levelek deformálódása, a tömeges levél− és terméshullás. Vannak olyan évjáratok is, amikor a jelenlétéről nem is szerzünk tudomást. A lisztharmat – főleg a nektarinok és a késői érésű őszibarackfajták betegsége, ami a leveleken, hajtásokon és a termésen jelentkezik fehéres bevonattal. Súlyos megbetege− dés esetén a hajtások felkopa− szodnak, korai lombhullás ala− kulhat ki, ami negatívan hat a következő év termésképződésé− re. A fertőzött fiatal gyümöl− csök lehullnak, a már érettek fogyasztásra alkalmatlanok. Nemcsak a tavaszi, hanem a nyári védekezésekre is szükség van az arra érzékeny fajtáknál. Levéllyukacsosság − az őszi− barack−nektarin telepítésen két gombás kórokozó, a sztigminás és ventúriás betegség is veszé− lyezteti a levelek és a hajtások egészségét. Az 1–2 mm átmé− rőjű kör vagy ovális alakú, vö− röses, lilás szegélyű foltok köze− pe kiesik, később gyakori a ko− rai levélhullás. Tavasszal más gombabetegségek elleni véde−

kezésekkel a kórokozók jól fé− ken tarthatók. A védekezések elhanyagolá− sa esetén azonban a termést is megtámadják, mint például 2006−ban. Levéltetvek közül mind az őszibarack−, mind a nektarin−ül− tetvényekben érzékeny kárt okozhatnak a zöld, a hamvas és a fekete−őszibarack valamint az iszalag− levéltetűk. Közülük a zöld őszibarack levéltetű a leg− veszélyesebb, mert nemcsak azzal károsít, hogy a levelek fo− nákjuk felé besodródnak, és sárgára színeződve az asszimi− lációjuk erősen lecsökken, ha− nem azzal is, hogy a legveszé− lyesebb vírusbetegséget, az őszibarack sarka himlőt is ter− jeszti . Minden levéltetű faj gyengíti a fa kondícióját, szennyezi a gyümölcsöt, fontosak a rend− szeres védekezések a tenyész− idő alatt is. A pajzstetvek közül három faj is károsíthat ebben a kultú− rában. Az elhanyagolt területe− ken a kagylós kaliforniai pajzs− tetűvel állandóan számolha− tunk. A teknős szilvapajzstetű ritkábban fordul elő, de a déli területről származó kagylós eperpajzstetűvel lehetséges, hogy a globális felmelegedés következtében hamarosan

és védekezési terve

Levélfodrosodás közelről ugyancsak meggyűlik a bajunk. Csak nagyon pontos, fegyelme− zett védekezésekkel van remé− nyünk ezt a kártevőt féken tar− tani. A felszaporodása gyors, az ágrendszerek elpusztítása egyenlő a kaliforniai pajzstetűé− vel. A sűrű fehér, krétaszínű vi− aszos telepeiről már távolról fel− ismerhető. A barackmoly a fák vesszejé− be rágott kamrákban telel át hernyó alakban, majd a rügy− pattanástól aktivizálódik, a rü− gyeket odvasítja, hajtásokba rág, azok hervadását okozza. Jól időzített tavaszi lemosó per− metezéssel, valamint a többi kártevő elleni védekezésekkel könnyen a károsítási szint alatt lehet tartani. A keleti gyümölcsmoly lárvái a zsenge hajtásokban járatokat készítenek, melyek elhervad− nak, a kifúrások helyén mézga−

folyás látható. A keleti gyü− mölcsmoly kártétele hasonló, mint a barackmolyé, csak ké− sőbb, májusban károsít, amikor a hajtások már 8–10 cm hosz− szúak. A későbbi hernyók már a gyümölcsbe fúrva károsíta− nak. Feromon csapdával jól jelez− hető a rajzásuk, ellene növe− kedésgátló, valamint gázosodó készítmények nyújtanak biztos hatást. Atkakártevők − az őszibarac− kot bizonyos években súlyos at− katámadások érhetik. A piros gyümölcsfa takácsatka mellett a csonthéjasok levélatkája is tö− megesen felszaporodhat. Már tavasszal, a lemosó permetezé− sekkel gyéríthetjük, később a többi inszekticid is segít őket kordába tartani. Csekes Zoltán, növényvédelmi szaktanácsadó

GaP−23a/03

Feromon csapda a Keleti gyümölcsmoly rajzásának követésére

Növényvédelem

Növényvédelem márciusban A mérsékelt téli időjárás hatására a károsítók korábbi megjelenésével számolhatunk. Ezért készüljünk fel a korábbi és intenzívebb növényvé− delmi beavatkozásokra. A márciusi növényvédelem legfontosabb teen− dői közé tartozik az őszibarackfák tafrinás levélfodrosodása és a kaj− szi moniliás hajtás− és virágpusztu− lásása elleni megelőző kezelések, valamint a gyümölcsfák tavaszi le− mosó permetezése az áttelelt kár− tevők ellen. 1. kép 3. kép Őszibarack A tavalyi erős fertőzés után bizonyára senki sem mulasztja el az őszibarackfák tafrinás levélfodrosodás (kučeravosť listov broskýň − 3. kép) elleni kezelését. Mint tudjuk, az első kezelést rügyfakadás− kor, a másodikat legkésőbb virágzás előtt (4. kép) kell elvégezni. Az első kezelésre réz− vagy kéntartalmú készítményeket használunk, a rügyfakadás utáni kezelésre (a perzselés veszélye miatt) már csak szer− ves gombaölő szerek használhatók.

GYÜMÖLCSFÁK Már márciusban időszerű lehet a koráb− ban fakadó gyümölcsfajok (ribiszke, kösz− méte, őszibarack) tavaszi lemosó per− metezése a rajtuk áttelelt kártevők (pl. le− véltetvek − 1. kép, pajzstetvek, takácsatkák) ellen. Az engedélyezett készítményeket (Aliekol, Oleoekol) lehetőleg szélcsendes időben és 15 C fok fölött alkalmazzuk. Leghamarabb rügyfakadás után (2. kép), legkésőbb pedig virágzás előtt permetezhe− tünk. Már most gon− doljunk a veszé− lyeztetett gyü− mölcsfák és a szőlő kezelésére a vashi− ány okozta levél− sárgulás (chloróza) ellen. Kora tavasz− szal a vaskelát ha− tóanyagú szereket (pl. Ferrovit, Flo− rasin Lignovit Fe) a talajba dolgozzuk, május és június fo− lyamán viszont lombtrágyaként, permetezés formá− jában juttatjuk ki 2. kép őket.

18

Jó Gazda 2007/3

4. kép RÉZTARTALMÚ KÉSZÍTMÉNYEK: Cuprocaffaro, Cuproxat SC, Fun− guran, Champion 50 WP, Kuprikol 50, Kuprotix 20 DKV. KÉNTARTAL− MÚ KÉSZÍTMÉNY: Sulka. SZERVES GOMBAÖLŐ SZEREK: Delan SC 750, Dithane Neo−Tec, Efuzin 500 SC, Novozir MN 80, Syllit 65. Kajszibarack Ha a kajszi virágzása alatt csapadékos időjárás uralkodik, akkor erős moniliás hajtás− és virágpusztulással (moníliové odumieranie kvetov a výhonkov marhúľ) számolhatunk. Ilyen esetben két megelőző kezelést kell végeznünk. Először a virágzás

5. kép kezdetén, másodszor sziromhulláskor (5. kép) permetezünk mindig más készít− ménnyel. A vegyszeres kezelés mellett na− gyon fontos a gyümölcsmúmiák rügyfaka− dás előtti eltávolítása nemcsak a kajszifákról, de a kertben termesztett többi csonthéjas gyümölcsfáról is. KÉSZÍTMÉNYEK: Baycor 25 WP, Horizon 250 EW, Ornament 250 EW, Rovral Flo, Signum, Sporgon 50 WP. A felsorolt készítmények közül a Horizon és az Ornament azonos ható− anyagot tartalmaznak. Köszméte Márciusban fel kell készülnünk az érzé− keny köszmétefajták kezelésére is az ame− rikai lisztharmat (americká múčnatka egreša − 6. kép) ellen. Mivel a kórokozó a hajtásvégeken telel, a tavaszi metszéskor a beteg részeket eltávolítjuk. Az első kezelést legkésőbb virágzás előtt, a másodikat köz− vetlenül a növények elvirágzása után, a harmadikat pedig két héttel később végez− zük el. KÉSZÍTMÉNYEK: Discus, Kara− thane LC, Rubigan 12 EC. A felso− rolt készítmények közül a Discust legké− sőbb 14 nappal, a Karathane−t 28 nappal a szüret előtt lehet használni. A Rubigan csak virágzás előtt vagy szüret után hasz− nálható. 6. kép

Növényvédelem

7. kép Őszi fokhagyma Már a februári számban figyelmeztettük olvasóinkat az ősszel ültetett fokhagyma kezelésére a fokhagymalégy (fúzavka cesnaková) ellen. A kártevő legyei ugyanis nagyon korán elhagyják búvóhelyüket és lerakják tojásaikat a fejlődő növényekre. Ezért az ültetvényeket már az első felmele− gedés után permetezzük és a kezelést két hét múlva megismételjük. A permetlébe ta− padást fokozó szert (pl. Silwet) is keverünk. KÉSZÍTMÉNYEK: Karate Zeon 5 CS, Reldan 40 EC. Tavaszi fokhagyma A tavaszi fokhagyma ültetőanyagát (7. kép) közvetlenül az ültetés előtt a fonál− férgek és a gombabetegségek ellen csá− vázzuk. Mivel a fonálférgek ellen engedé− lyezett Sulkát nem szabad más gombaölő szerrel (Rovral Flo) keverni, az ültetőanyagot előszőr a Sulkában csáváz− zuk. A Sulka oldatában 6−12 óráig, a Rovraléban viszont csak 30 percig áztatjuk az ültetőanyagot. ZÖLDSÉG− ÉS DÍSZNÖVÉNYPALÁNTÁK Ha a csírázó zöldség− és dísznövény− kéknek nem tudunk az egyes növényfajok

GaP−12/03

igényeinek megfelelő feltételeket biztosíta− ni, a palántadőlés (padanie vzchád− zajúcich rastlín − 8. kép) tüneteivel talál− kozhatunk. A megbetegedést okozó talajla− kó gombák ellen vetéskor gombaölő vegy− szereket (Merpan 80 WDG, Previcur 607 SL) vagy parazita gombákat tartalmazó ké− szítményeket (pl. Polyversum) használha− tunk beöntözés formájában.

8. kép Díszcserjék A gyümölcsfákhoz hasonlóan a lombhul− lató díszcserjéket is permetezhetjük az átte− lelő kártevők ellen (Aliekol, Oleoekol). Raj− tuk is különböző levéltetű fajok telelnek. Nagyon gyakran találkozunk pl. a fekete répa−levéltetű (voška maková) kolóniái− val a labdarózsa (Viburnum opulus, kalina) és az áljázmin (Philadelphus, pajazmín − 9. kép) hajtásvégein. Fenyőfák A lucfenyő (Abies, smrek) legismertebb kártevője, a lucfenyő−gubacstetű (Sacchi− phantes abietis, kôrovnica smreková − 10. kép) ellen is csak tavasszal tudunk eredményesen harcolni. A kártevő lárvái ugyanis a lucfenyő hajtásvégein és a rü−

9. kép

gyek tövében telelnek, ezért kora tavasszal, még mielőtt a fiatal hajtásokon szívogatni kezdenek, könnyen elpusztíthatjuk őket bármelyik, levéltetvek ellen engedélyezett készítménnyel (pl. Diazol 50 EW, Bi 58 EC − Nové, Karate Zeon 5 CS, Pirimor 50 WG, Reldan 40 EC). 10. kép

Kép és szöveg: Matlák György

Jó Gazda 2007/3

19

Biológiai növényvédelem

A poszméhek haszna a paprikában, dinnyében, eperben Ismeretes, hogy a hajtatott paprikafajták között, bizonyos időszakokban különbsé− gek mutatkoznak a kötésbiztonság tekinte− tében. Általánosságban elmondható, hogy a téli hónapokban a hegyes erős fajták ter− mései kötődnek jobban, ezen belül is a ha− gyományos típusú fajták. Az újabban tért hódító nagytestű hegyes−erős paprikák kö− tődése borús rövidnappalos időszakban ne− hézkesebb, több a kiesés. Hasonló körülmények között a fehér faj− ták közül a kúpos típusok általában jobban kötnek a blocky fajtáknál, de az ekkor kötő− dött paprikák minősége sok esetben nem kielégítő. A gyenge fényviszonyok követ− keztében nem képződik megfelelő mennyi− ségű pollen a virágokban a biztonságos ön− termékenyüléshez, melynek következtében a paprikák vállátmérője elmarad a várako− zástól. Mérete, alakja nem tükrözi a fajtára jellemző paramétereket és így az áru csak másodosztályú, és kisebb árfekvésben tud− juk a termést értékesíteni. Ennek fő oka, hogy nem termékenyül megfelelő számú mag a termésben, ugyanis a paprikában ta− lálható magmennyiség és a vállátmérő kö− zött szoros összefüggés van. Természete− sen ehhez a jó tápanyag−ellátás, illetve a tápanyag felvehetősége is fontos. A folya− mat biztosítható néhány hyperparazita gombával (pl: Polyversum, Trifender). A poszméhekkel és az azok nélkül kőtődött termés jól megkülönböztethető. A poszméhek a virág meglátogatásakor a bibére juttatják a virágport, s így megy végbe a termékenyülés. Több mag keletke− zik, és korábban megindul a termésképző− dés folyamata. A különböző termesztési időszakokban és fajtatípusok esetén a poszméhek mun− kájának jelentősége a következőképpen ér− tékelhető

bírnak a terméstömegre és a szabályos for− mára. A blocky típusoknál lényegesen javít− ható a három − és a négyeres paprikák ará− nya a formás négyeres termések javára. Emellett a húsvastagságra és a jobb kötő− désre is kihatással vannak a poszméhek. A poszméhek előnyei hajtatott papri− kában: – Fényhiányra érzékeny fajtáknál jobb kötődés = terméstöbblet – Nagyobb vállátmérő = minőségjavulás – Vastagabb termésfal = nagyobb tö− meg súly – A fajtára jellemző szabályos termés− forma = könnyebb osztályozhatóság A poszméhek gazdaságossága papri− kában A poszméhek munkájának eredménye paprikában nehezebben kifejezhető mint a paradicsomban, a fajtatípusok és a termesz− tési időszakok nagy változatossága miatt. Általánosságban elmondható, hogy fű− tött termesztésben négyzetméterenként +2 db feljebb osztályozható paprika ártöbblete fedezi a kaptár költségét.

xxx: növelhető a termésmennyiség és jelentősen javítható a minőség xx: jelentős minőségjavulás érhető el x: minőségjavítás érdekében javasolt az alkalmazásuk −: használatuk gazdaságossága megkérdőjelezhető (az Árpád tsz.hu nyomán) A poszméhek betelepítésével a hagyo− mányos hegyes−erős típusoknál darabosabb paprikákat kapunk. Nagytestű fajtáknál je− lentős befolyással vannak a termés szabá− lyos formájára, méretére, a korai időszak− ban a kötésbiztonságra. A töltenivaló fehér fajtáknál elsősorban vállátmérő növelő ha− tásuk emelhető ki, de jelentős befolyással

20

Jó Gazda 2007/3

A beporzás döntő szerepet játszik az eper és a dinnye minőségében, sza− bályos alakra fejlődésében is. A háziméhek hosszú időn át végezték ezt a munkát, me− lyet most a poszméhekkel sokkal hatéko− nyabban is el tudunk végeztetni. Az eper vi− rágjában a termők hamarabb érnek, mint a porzók. Ez a proto−genezis jelensége. A ke−

resztbe−porzásnak tehát döntő jelentősége van. A virágról−virágra szálló rovarok végzik (entomogámia), ilyenek a háziméh, a posz− méh, különböző legyek, amelyek a nektárt vagy a virágport gyűjtik. E rovarok biztosít− ják az önbeporzás és a keresztbe−porzás megvalósulását. Itt kell nagyon odafigyelni a veszélyes vegyszerek használatával! Ma már kaphatók kíméletes bio szerek (pl: Vektafid, NeemAzal) a tetvek, atkák, tripszek ellen. A sok és egyöntetűen szép alakú gyü− mölcs csak jó beporzással jön létre. A gyümölcs csak akkor fejlődik szabá− lyos alakúra, ha minden termő megtermé− kenyül a virágban. A petesejt megtermékenyülése indítja meg a növekedési hormon (auxin) termelé− sét, amely az alatta levő szövetek növeke− déséért felelős. Ha nem termékenyül meg minden petesejt, akkor a gyümölcs torz alakú lesz. Mikor vessük be a poszméheket? Általában az első virágok a legnagyob− bak, és azokban van a legtöbb termő. Ha jól beporzódnak, ezekből lesznek a legna− gyobb gyümölcsök. Gazdasági szempontból tehát ezek be− porzása különösen fontos. A gyakorlatban a kaptárakat az első vi− rágok kinyílása után 4–5 nappal helyezik ki, és addig maradnak, míg a bimbók 5–10 %−a kinyílik. Be kell számítani a környezet megszokásához szükséges időt, amely 2–3 nap a nagyteljesítményű időszak előtt. Ezért a beszerzett kaptárakat gyorsan a he− lyükre kell tenni, és ki kell nyitni. A kaptárakat egyenletesen el kell osztani az üvegház területén, az utakhoz közel, hogy könnyen megközelíthetők legyenek. Sem− miféle gondoskodásra nincs szükség, a sa− ját maguk által gyűjtött táplálék elegendő. Különböző poszméhkaptárak léteznek: Natupol S − 500–1000 m2−re való kap− tár, 4−6 hetes megporzási időszakra Natupol XS − kaptár 3 hetes megporzá− si időszakra És végül néhány jótanács! Vigyáz− zunk, hogy a kaptár mindig 50−60 cm ma− gasan legyen a föld felett! Mivel az édes illat odacsalogatja a hangyákat, pockokat, is− merjük el, ha ezekkel harcolnak, nemigen fognak a beporzással foglalkozni. Kora ta− vasszal szabadföldön dinnyében, eperben ez úgy oldható meg, hogy gödröt ásunk a terü− leten melybe vizet öntünk és egypár téglára a víz közepén kihelyezzük a kaptárat, ez biztosítja a védelmet. Ha a tomboló nyár kö− zepén, a legnagyobb melegben poroztatunk (ráadásul fóliában), akkor ugyanez a mód− szer biztosítja a megfelelő páratartalmat is, de a polisztirol habbal körülvett doboz is ki− váló védelmet nyújt a hideg és a meleg el− len, illetve megakadályozza a kondenzációt a fészek belsejében. (tam)

Biológiai növényvédelem − Hirdetés

Hogyan lehet hatékonyabb és olcsóbb a növényvédelem?

Integrált növényvédelem Az olcsóbb mezőgazdasági termelés a lét− fenntartás egyik követelménye az ágazat számára. Felmerül azonban a kérdés, ha csökkentjük a növényvédelmi teendőket, nem lesz−e éppen ez a végzetünk? Ugyan− akkor az EU−nak is az az egyik legfonto− sabb követelménye, hogy kevesebb szer− maradvány legyen az élelmiszerekben (s ez egyre szigorodik). Jogos tehát a felvetés, vajon elkerülhetjük−e a mérgező vegysze− rek használatát, vagy csökkenthetjük−e a környezetre és az emberek egészségére gyakorolt káros hatásukat? A válasz egyértelmű: sok esetben egy átgondolt, kártevők elleni program beveze− tésével 50−90 százalékkal csökkenthetjük a peszticidek felhasználását anélkül, hogy romlana a terméshozam, vagy új betegsé− gek jelennének meg. Néhány módszer aránylag egyszerű és pénzt takarít meg, miközben elfogadható szinten tartja a be− tegségeket, s ugyanolyan minőségű és mennyiségű termést biztosít, mint a jelen− leg alkalmazott hagyományos növényvé− delmi módszerek. Ez a biológiai növényvé− delem és a vegyszeres növényvédelem kombinációja, azaz az integrált növényvé− delem (IP) alkalmazása. Ehhez nagy segít− séget nyújtanak a színcsapdák, amelyek se− gítségével időben észrevehetők és kifogha− tók a kártevők. A növényvédelem sikere gyakran azon

múlik, hogy a kártevők jelenlétét a lehető legkorábban vegyük észre, nehogy túlsza− porodjanak. Az alkalmazott módszer arra az elvre épül, hogy már jópár évtizeddel ezelőtt rájöttek, hogy a kártevők többségét a sárga és kék szín vonzza. A kék színcsapdák nagy mennyiségben kifogják a tripszeket, amik nemcsak szívo− gatják a növényeket, de a vírusos betegsé− gek hordozói is. Ez azt jelenti, hogy a pap− rika−, az uborka−, illetve a dísznövény−ter− melők nélkülözhetetlen segédeszköze szer− te a világon. Termelői tapasztalatok mutatják, hogy a sárga ragadós színcsapda nemcsak kimu− tatja az első kártevők jelenlétét, hanem ki is fogja az üvegházi lisztecskéket, tetveket

és az aknázó legyeket. Ha sikeres és ol− csóbb növényvédelmet szeretnénk, akkor a sárga ragadós színcsapdákat már kora ta− vasszal, a palánták helyreültetésénél ki kell helyezni a paradicsom, az uborka, a papri− ka, illetve dísznövények fölé. Ha a ragadós lapokat csak szignalizá− cióra szeretnénk használni, akkor az ajánlott mennyiség 1 darab 100 m2−re. Eredményesebben fogja a kártevőket, ha minden 2−4 m2−re felváltva teszünk 1 kék és 1 sárga színcsapdát, 10cm−re a növé− nyek fölé. A színcsapdák 20x15 cm−es műanyag lapok, amelyek speciális nem száradó ra− gasztóval vannak bekenve. Így kerülnek forgalomba itt nálunk, Szlovákiában is. Ha a ragadós színcsapdákat hasznos élő szervezetekkel (predátorokkal) kombinál− juk, tökéletes biológiai védelmet hozhatunk létre az üvegházban vagy a fóliasátorban. Tamasek Zoltán

Biológiai növényvédelem A károsítók elleni védelmet keresse a természetben Ragadozó atkák a takácsatkák és a tripszek ellen Fürkészek a tetvek és a liszteskék ellen Trichogrammák a kukoricamoly ellen Ragadós színcsapdák: – sárga: a liszteskék, tetvek és káposztabolhák ellen – kék: a tripszek ellen – fehér: az alma−, a szilva− és a káposztalégy ellen – Szférikus sárga: a cseresznyelégy ellen

k: sá go n o d Új

Vektafid A– a vírushordozók ellen Nemaslug – parazitáló fonálférgek a meztelen csigák ellen  Novodor – az almabimbó−likasztó bogár és a burgonyabogár ellen  Biobit – a szőlőben, a gyümölcsösben és a − káposztafélékben károsító hernyók ellen  Polyversum – a növények növekedését segíti és megkönnyíti a gombás betegségek elleni védekezést

– biológiai növényvédelem 941 36 Rúban 23 − tel.fax: 035/640 77 40

GaP−9/03

Jó Gazda 2007/3

21

Növénytermesztés

Piros árvacsalán

Bársonyos árvacsalá

A tápanyag−utánpótlásról A helyes gazdálkodási gyakorlat alapján minden termelőnek kötelessége nyilvántartást vezetni a trágyák használatáról, az általa használt területen parcellák szerinti tápanyag−mérlegről. Sok gazdál− kodóban ez nemtetszést váltott ki, és fölösleges időpocsékolásnak tartja. Azok, akik a növényter− mesztéssel komolyan akarnak foglalkozni, és a ta− lajt nem csak zsarolni akarják, de szeretnének be− lőle megélni, a tápanyag−nyilvántartásból igen ko− moly információhoz jutnak. Ha a nyilvántartás− hoz valós adatokat fognak felhasználni, minden év végén egyértelmű lesz, mi került vissza a talaj− ba, és mit vont ki belőle a termés. A tápanyag−utánpótlásban négy szintet ismerünk: a legalacso− nyabb a minimális, utána a környezetkímélő, a harmadik a mérlegszemléletű, a negyedik a maximális szintű pótlás. A mérlegszintű tápanyag−visszapótlásnál annyi tápanyagot jutta− tunk vissza a talajba, amennyit a terméssel onnét elvettünk. Sajnos, sok termelő nincs olyan helyzetben, hogy minden év− ben minden kultúráját ilyen szinten tudja trágyázni. Nagyon fontos ezért igénybe venni a talajelemzés lehetőségét, ez ad ugyanis csak pontos képet arról, milyen is tulajdonképpen az egyes parcellák tápanyagszintje. Csak ezeknek az adatoknak a tükrében lehet a trágyákat a leggazdaságosabban felhasználni. Ott, ahol az egyik tápelem (foszfor, vagy a kálium) szintje na− gyon alacsony, fel kell tölteni, mivel ha hiányzik, a másik elem sem tud a termésképzésben érvényesülni. Az egyes növénycsoportoknak más−más a tápanyagigénye. A kapások magas káliumszintet igényelnek, és ha ezt megad− juk alájuk, egy jó vetésforgóban az utána következő növénynek elegendő kálium marad vissza. Ugyanez a helyzet a gabonák− kal is, ha kijuttatjuk alájuk a foszfort az igényük szerint, a visz− szamaradt mennyiség elég az utána következő kapásnak. A napraforgó a talaj tápanyagkészletét veszi legjobban igénybe. Kísérletek bebizonyították, hogy a kukorica önmaga után lé− nyegesen több termést ad, mint a napraforgó után. A

22

Jó Gazda 2007/3

napraforgótermesztés gazdaságosságának kiszámításakor ezt a tényt okvetlen figyelembe kell venni. A tápanyag−utánpótlás alapja a foszfor− és a káliumműtrá− gyák őszi, mélyszántással történő bedolgozása. Ezek a táp− anyagok jól kötődnek a talajrészecskékhez, nem mosódnak, nem lúgozódnak ki. Az őszi mélyszántással lekerülnek a baráz− da aljára, ami előnyös, hisz a növények erősebb, hosszabb gyökérrendszer fejlesztésére vannak kényszerítve. Szárazság esetén a talajban, a mélyben található víz idáig fölszivárogva le− hetővé teszi ezeknek a tápanyagoknak a felvételét. Tavasszal és nyár folyamán nitrogéntrágyák, folyékony levéltrágyák, mikroelemek alkalmazása az indokolt. A nitrogén a talajban főleg szerves anyagokban van jelen, a növények számára csak akkor válik felvehetővé, ha szervetlen sókra lebomlik. Ezek vi− szont a talajrészecskékhez nem kötődnek, a talajvízzel mozog− nak. Az őszi, téli csapadékkal szinte teljesen kimosódnak a ta− lajból, így a kora tavaszi időszakban nagy a talajban a nitrogén− hiány. Az első tavaszi nitrogénnel történő trágyázást hívjuk re− generációs trágyázásnak, ez az őszi vetemények gyors tavaszi fejlődését, megerősödését szolgálja. A feladata főleg az, hogy a vegetáció megindulásakor a növényzetnek mindjárt rendel− kezésre álljon a tápanyag. Az első kora tavaszi trágyázásnál azonban több szempontot is figyelembe kell venni. Nem ajánlott hóra szórni a műtrágyát, mivel a hó elolvadásakor a hólével elfolyhat, főleg lejtős tala− jon, de vastagabb hóréteg esetén sík vidéken is. Másik fontos Repkény veronika

szempont a tiszta nitrogén mennyisége. Az ajánlott mennyiség 30 kg/ha, maxi− málisan 40 kg/ha. Gyenge, kevésbé fejlett növényzetre és könnyű talajokra csak a minimális mennyiséget szór− juk, mivel a növényzet úgy sem képes felvenni a kiszórt tápanyagot. Ráadásul egy ki− adósabb tavaszi eső az egész mennyiséget kimoshatja a talajból. Szintén ez a helyzet a könnyű, homoktalajokkal is, ahol, ha magasan van a talajvíz, ez is kimoshatja a tápanyagot az alsóbb szin− tekre. Az első, regenerációs trágyázásra a legalkalmasabb műtrágyák a nitrát tartalmú trágyák, ezek nálunk a mészsalét− rom (liadok vápenatý 15 % N), ammóniumnitrát (liadok ammóny s vápencom 27% N – LAV) Kevésbé javasolt a hugyany (močovina 45% N), mivel ebben a nitrogén a növény számára nem azonnal felvehető formában van. A gabonafélék és a repce a legtöbb nitrogént a leg− intenzívebb növekedési stádiumban igényli. Ajánlott ezért ilyenkor végezni egy második, ún. produkciós trágyázást. A gabonaféléknél a sikértartalom növelésére és minőségének ja− vítására szolgáló fejtrágyázást a kalászoláskor, virágzás előtt, vagy virágzás után kell elvégezni. A tavasziak alá vigyázni kell a nitrogén talajba való bedolgo− zásával. Ilyenkor ajánlott a kénsavas ammónia (síran ammónny 20% N ), vagy a hugyany (močovina 45% N), mi− vel az ammóniumnitrátban a nitrátsók károsíthatják a csírázó növényeket. A nitrogéntrágyáknál az egy hektárra kijutatott optimális mennyiségnek a 140 kg−ot javasolják. Ennek kör− nyezetvédelmi jelentősége van, ennél nagyobb adagok már kimosódva az alsóbb talajrétegekbe kerülnek. A nitrogénre igényes növényeknél nagyon fontos az adagot osztott formá− ban többszöri alkalomal kijuttatni. Növénytermesztésben a tavaszi nitratáció az első munkák egyike. Megtalálni a legalkalmasabb időpontot a munka el− végzésére az idén igencsak nehéz lesz. Az ősztől szinte egy− folytában tavasz van, ami azt jelenti, hogy a gyomok igencsak megerősödtek. Egy gyomosabb parcellán ez azt jelenti, hogy a kiszórandó műtrágya nagy részét ezek a gyomok fogják hasznosítani. Egy boronálás az ilyen területeken nagyon hasz− nos lehet, sok gyomot kitép, és a talajt megszellőzteti, ami a mikrobiális tevékenység meggyorsításával a nitrogénsók ke− letkezését is beindítja. A tyúkhúr, veronika−, és árvacsalánfa− jok veszélyessége éppen abban rejlik, hogy nagyon agresszí− vak, erős, fejlett gyökérzetükkel felveszik az összes tápanya− got. A kultúrnövény nem képes velük konkurálni, sem a táp− anyagért, sem a vízért folyó harcban. Sedliakné, György Ilona növényvédelmi szaktanácsadó

Tyúkhúr

( A szerző felvételei) GaP−23b/03

n

Agrárhírek

Nemzeti kiegészítő támogatások A földművelésügyi tárca által előkészített kormányrendeletet, amely 2007. április 1−től lép majd érvénybe a növénytermesztés− be irányuló közvetlen nemzeti kiegészítő kifizetésekre vonatkozó mezőgazdasági támogatások feltételeit szabályozza. Ennek alapján a növénytermesztésbe irányuló közvetlen nemzeti kiegészítő támo− gatásokat azon személyeknek folyósítják, akik az SZK területén mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és teljesítik az egységes területalapú kifizetésekre (SAPS) vonatkozó feltételeket. A növénytermesztésbe irányuló nemzeti kiegészítő támogatásokat a következő formában folyósítják: – szántóföldi növényekre vo− natkozó kifizetések (POP) − A kifi− zetéseket az 1. sz. mellékletben meg− határozott növényekre folyósítják, amelyeket legalább 0,3 ha területen az adott naptári év május 31−ig elvetet− tek. (1. sz. melléklet: őszi búza, tavaszi búza, durum (kemény) búza, tavaszi ár− pa, őszi árpa, rozs, zab, kukorica, triticale, pohánka, köles, cirok, egyéb gabonafélék, borsó, bab, olajrepce, napraforgó, szója, fonó len, olajlen, hüvelyes−gabonaféle−keverék, olajnövény−gabonaféle−keverék, hüvelyes−olajnövény−keverék)

– komlóra vonatkozó kifizetés − annak a kérvényezőnek folyósítják, akinek a termőtalajblokk−nyilvántartás− ban 2006. december 31−ig legalább 0,3 ha−tól − max. 305,13 ha−ig nagy− ságú komlóültetvénye van bejegyezve. – kiválasztott dohányfajtákra vonatkozó kifizetések − a kifizetés an− nak jár, aki 2005. december 31−ig do− hánykvótával rendelkezett, mégpedig a kiválasztott dohányfajta ténylegesen leadott mennyisége után járó kifizetés 40 százaléka, vagy a kiválasztott do− hányfajta ténylegesen leadott mennyi− sége után járó kifizetés 60 százaléka. A kérvényt a naptári év május 15−ig az egységes területalapú kifizetésre vo− natkozó kérvénnyel együtt kell benyúj− tani a PPA−hoz.

Az energianövények termeszté− sére vonatkozó mezőgazdasági támogatások feltételeit szintén új kormányrendelet szabályozza majd. A kifizetést az energianövények ter− mőterülete alapján folyósítják, ame− lyeknek minimális területe 0,3 ha egy termőtalaj−blokkban. Energianövény− nek számítanak azok a növények, amelyeket energetikai célú felhaszná− lásra termesztenek, s erre a célra a kérvényező szerződést kötött az ener− gianövények első felhasználójával, vagy felvásárlójával, illetve írásos nyi− latkozatban jelenti ki, hogy az energia− növényeket saját maga dolgozza fel. A cukorra folyósított külön ki− fizetések feltételeit is kormányrende− let alapján határozzák meg. A cukorra folyósított külön kifizetés mindazon kérvényezőknek jár, akik teljesítik az egységes területalapú kifizetésekre (SAPS) vonatkozó feltételeket, és fel− mutatják a cukorrépa eladásáról szóló 2005/2006−os gazdasági évre vonat− kozó szerződést. A kérvényeket a PPA−hoz május 15−ig kell benyújtani. (sz)

A nitrogén felvétele függetlenül a műtrágyázás során kijuttatott N−formától − elsősorban nitrátként történik

Milyen gyorsan hat a nitrogénműtrágya? A téli kultúrák növekedése a hőmér− séklet emelkedésével kora tavasszal hamar elkezdődhet. Gyakran a táp− anyagok ebben az időszakban a növé− nyek számára még nincsenek felvehe− tő formában. Ez azt jelenti, hogy haté− kony műtrágyázással kell támogatni a növekedés kezdetét. Nitrogénműtrágyáknak a növény számára gyorsan felvehető tápanyagai alapvetően a N−formában különböz− nek: karbamid (C2N−CO−NH2), ammó− nium (NH4+) vagy nitrát (NO3−) formá− ban találhatók meg. Az N−formák felvétele A karbamid a növények számára szántóföldi körülmények között nehe− zen felvehető. Az ammónium csak korlátozott százalékban vehető fel, mert a talajszemcsékhez kötődik és a növény gyökérzete nagy energia árán jut el a növekedés során a felvehető tápanyaghoz. A nitrát ellenben a talajvízben oldott formában található meg és így a vízzel

24

Jó Gazda 2007/3

egyszerre kerül felvételre. Ebből adódóan a karbamidnak és az ammóniumnak a talajban nitráttá kell átalakulnia, hogy felvehető le− gyen. A nitrogén felvétele tehát – füg− getlenül a műtrágyázás során kijutta− tott N−formától – elsősorban nitrát− ként történik. A nitrogén átalakulása a hőmér− séklet függvénye A nitrogén jó felvehetőségéhez szük− séges átalakulás (karbamid−ammó− nium−nitrát) a hőmérséklettől függ. Eb− ből adódóan alacsony hőmérséklet ese− tén, 10°C alatt karbamid esetében 6 hétnél tovább, ammónium műtrágyák− nál 6 hétig tarthat, amíg az összes nit− rogén 50%−a nitráttá átalakul. Hatékony nitrogéntartalmú műtrá− gyák, mint például a mészammon− salétrom nitrogéntartalmának 50%−a eleve nitrát formában található meg. Kizárólag karbamiddal, ill. ammóni− umtartalmú műtrágyák használata ese− tén alacsony talajhőmérsékletnél számí−

tani lehet a növények rossz tápanyag−el− látottságára. Ehhez még hozzátartozik, hogy az át− alakulás folyamata során talajtól és idő− járástól függően a gázalakú nitrogén− veszteség a 40 százalékot is elérheti. A kora tavaszi, magas nitráttarta− lommal rendelkező nitrogénműtrágya felhasználása előnyökkel jár.
garantálja a növények gyors táp− anyagellátását
hatékony alacsony talajhőmér− séklet esetében is
lehetővé teszi a növények célzott tápanyagellátását
elkerülhető a nitrogénveszteség. A nitráttartalmú műtrágyák, mint például a mészammon−salétrom, illet− ve a különböző NPK−műtrágyákban és kéntartalmú nitrogénműtrágyákban a hatóanyag ammóniumként és nitrát− ként fele−fele arányban van jelen. A nitrát a növekedés megindulásakor gyorsan hat, az ammónium pedig hosszabb távon biztosítja a növény tápanyag−ellátottságát. (agn)

A növény fajlagos tápanyagigényét hozzuk összhangba a talaj természetes tápanyag−szolgáltató képességével

Az uniós követelményeknek megfelelő helyes gazdálkodá− si gyakorlat alkalmazásában a trágyázási terv egyik fontos eleme az adott növény táp− anyag−gazdálkodási terve. Ez azt jelenti, hogy a trágyázásra tervezett hatóanyagok fel− használásánál a termeszteni kívánt növény fajlagos táp− anyagigényét összhangba hozzuk a talaj természetes tápanyag−szolgáltató képes− ségével. A kiszámolt trágya− igény megfelelő feltöltése esetén optimális feltételeket teremt a termeszteni kívánt növény tápanyag−ellátottsá− gához. Ezt a tervet az agronómu− sok megfelelő adatok és táb− lázatok ismeretében maguk is elkészíthetik, ha ezek a ren− delkezésre állnak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a több évtizedes mérőszámok az előző rendszer tervgazdál− kodási gyakorlatát és közgaz− dasági viszonyait tükrözik. Akkoriban például lényege− sen alacsonyabbak voltak az energiaárak, és ezek a feltöltő trágyázáshoz kialakított szor− zószámok a mezőgazdaság je− lenlegi viszonyai között nem érvényesíthetők. Az újabban ajánlott helyszí− ni mérésekre alapozott gyors− tesztek megfelelnek arra, hogy a talaj aktuális helyzeté− ről tájékozódjunk, arra azon− ban a helyszíni mérések pon− tatlanságából adódóan nem alkalmasak, hogy stratégiai döntéseket alapozzunk rájuk. Nyilvánvaló, hogy a leg− modernebb, legdrágább trá− gyaszámítási metódusok sem érnek sokat, ha azok a la− boreredmények, amelyek a számítás alapját képezik, nem megfelelően gyűjtött (a területet jól reprezentáló) át− lagmintákból származnak, vagy ha a laborvizsgálatokat nem megfelelően végezték el. Ezért ha valaki a mintavé− telt nem tudja megfelelően, szabályszerűen elvégezni, ajánlatosabb egy erre szako− sodott céget megbízni ezek− nek a munkálatoknak az el− végzésével. A növények tápanyagellá− tásának kiszámításában a leg− nehezebb − legelmélyültebb

talajtani és agrokémiai isme− reteket igénylő munka az adott talaj termőhelyi kategó− riába való besorolása. Hat kategóriát különböztetünk meg, és ezek óriási jelentősé− gűek, hiszen e nélkül nem le− het pontosan megállapítani az ellátottsági kategóriákat, ami a számítás alapját képezi. Ugyanaz a humusz−, felvehe− tő foszfor−, káliumtartalom különböző termőhelyi kate− góriák esetében − az eltérő ta− lajfizikai és kémiai tulajdonsá− gokból adódó változatos táp− anyag−dinamika miatt − egé− szen más ellátottsági értéke− ket ad. Ahhoz, hogy a termő− helyi besorolást megfelelően el tudjuk végezni, legalább a főbb talajtípusok ismerete el− engedhetetlen. Ehhez azon− ban nem elegendő, ha utána− nézünk, hogy adott település határa mely talajtípusba tar− tozik, hanem mindenképp helyszíni meghatározásra van szükség, hiszen még egyes határrészek között is jelentős különbség lehet a talajtípusok vonatkozásában. A követke− ző lépés az ellátottsági kate− góriák meghatározása a hu− musz, a foszfor és a kálium esetében, ehhez elengedhe− tetlen a laboratóriumi ered− mények ismerete is. Miután kiszámítottuk a hektáronkénti tápanyag−szük− ségletet ezeket a hatóanyag− mennyiségeket műtrágyaféle− ségekre kell átszámítani. El kell dönteni, hogy egy ható− anyagú vagy komplex műtrá− gyát alkalmazunk−e, hogy szi− lárd műtrágyával vagy esetleg szuszpenziókkal végezzük−e a tápanyag−utánpótlást. Mind− egyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az egy hatóanyagú műtrágyák eseté− ben például a kijuttatást több menetben kell végezni, vagy külön kell keverni a műtrá− gyaféleségeket, a komplexek egy menetben kijuttathatóak, viszont a tápanyag−gazdálko− dási tervbe nehezebben il− leszthetők be. A szuszpenziók már oldott állapotban tartal− mazzák a hatóanyagokat, ezért gyorsabb feltáródást eredményeznek, kijuttatásuk− hoz viszont speciális gépekre van szükség. (red.)

GaP−23c/03

A tápanyag−gazdálkodás tervezése

Növényvédelem

A sikeres repcetermesztés alapjai A legújabb repcefajták és hibri− dek egyre magasabb olajtarta− lomra és egyre nagyobb termés− hozamra képesek, ehhez azon− ban a kedvező időjárás mellett az intenzív termesztéstech− nológia minden elemére szükség van. A repcét jó néhány kórokozó károsít− ja. Legfontosabb kórokozója a Phoma lingam gyökérnyak− és szár− rothadást, levélfoltosodást, szárdő− lést, szártörést, korai érést is okoz. A Phoma lingam mellett még a fehér− penészes rothadás, a cilindrospó− riumos levélfoltosság és az alternáriás becőrontó betegség károsítja a rep− cét. A kórokozók az asszimilációs fe− lület csökkentésével nem− csak a termés mennyisé− gét, hanem annak olajtar− talmát is lerontva duplán okoznak kárt. A Horizon 250 EW lassan másfél évtizede en− gedélyezett készítmény a repce kezelésére. Ezalatt az idő alatt rengeteg ered− mény gyűlt össze a termék− kel kapcsolatosan. A beve− zető évek kedvező tapasz− talatai után a Horizon 250 EW a repcetermesztés alapkészítményévé vált, s ma már nehéz lenne olyan termesztőt találni, aki ezt a terméket ne ismerné. A Horizon kétféle mó− don fejti ki hatását: egy− részt mint gombaölőszer, másrészt mint növekedésszabályozó ké− szítmény. A Horizon hatóanyaga a tebu− konazol jól ismert, széles hatásspekt− rumú fungicid hatóanyag, amely ki− váló eredménnyel alkalmazható szán− tóföldi és kertészeti növények külön− féle betegségei ellen. Rendkívül szé− les hatásspektruma és számos elő− nyös tulajdonsága mellett rendelkezik néhány jól megfigyelhető, de kevés− bé közismert sajátossággal is. Neve− zetesen, a Horizon őszi kijuttatása esetén erősíti a gyökérképződést, s ezáltal az áttelelést. Tavaszi alkalma− zása hatékonyan védi a szárat, a leve− leket és a becőket. Kitavaszodáskor, különösen a fej− trágyázás után a repce robbanásszerű fejlődésnek indul. A kora nyári sze−

26

Jó Gazda 2007/3

les, csapadékos időjárás hatására gyakori a repce betakarítás előtti megdőlése és kipergése. A Horizon a repce növekedését ekkor is kedve− zően szabályozza. Tavaszi alkalmazásnál – szárbain− dulástól a virágzás kezdetéig 0,75− 1,0 l/ha dózisban hatásos a fellépő betegségek ellen, növeli a szárszilárd− ságot, serkenti az oldalhajtások kép− ződését és segíti az egyöntetű virág− zást. Az oldalhajtások mélyebbről in− dulnak és erőteljesebben fejlődnek, így serkenti a becővel rakott oldalhaj− tások képződését, jobb lesz a becőbe− rakódás, mindezek növelik a termés− potenciált. Az ipari növények közül a repcé− nek van a legtöbb rovarkártevője és

fennáll a méhek átrepülésének lehe− tősége a védendő kultúra felett. Így van ez a repce esetében is. A nö− vényvédelmi munkákat a hasznos be− porzó rovarokat, háziméheket kímél− ve kell végezni. Olyan növényvédő szereket vagy olyan növényvédelmi eljárásokat kell alkalmazni, amelyek− kel ez biztosítható. Ezek közé, a méhekre nem veszé− lyes készítmények közé tartozik a kloronikotinilek második generációs képviselője, a Calypso 480 SC, mely a kártevők igen széles skálája el− len hatékony. A káros rovarok elleni hatékonyság ugyanakkor egy rendkí− vül előnyös kedvező tulajdonsággal párosul: a növények megporzásában szerepet játszó rovarokra (pl. méhek, poszméhek), valamint más hasznos rovarokra, mint például a ragadozóatkákra is veszélytelen. A Calypso fénystabilitása és esőállósága igen jó, nö− vényi szövetekbe való fo− lyamatos bejutása gondos− kodik a kiváló hatásról és a hosszú hatástartamról. A Calypso kedvező toxikoló− giai és ökotoxikológiai tu− lajdonságokkal rendelkezik és nagyon felhasználóba− rát. Hatékonyságát magas biológiai aktivitás és ala− csony dózis jellemzi. A hatóanyagot a rovarok (Szilvássy László a kezelt felülettel érintkez− felvétele) ve, illetve a táplálkozásuk során veszik fel. Hatására a ezek nagy része közvetlenül a virágo− kártevő nem táplálkozik tovább, kat és a termést károsítja. mozgása lelassul és rövidesen elpusz− A tavaszi rovarkártevők elleni vé− tul. A hatóanyag hosszú ideig, egyen− dekezést három fő csoportra letesen oszlik el a levelekben, ezért a öszpontosítva kell végrehajtani: Calypso a hatását sokáig megőrzi. – szárbaindulás kezdetén a repce− A készítmény a kezelés után a levélen szárormányos, és a fás részeken keresztül gyorsan – zöldbimbós állapot végén – virág− felszívódik és a nedvkeringéssel eljut zás kezdetén a repcefénybogár, a növény minden részébe. A repcé− – terméskötődés kezdetén a becő− ben a védekezést a repceszáror− kártevők ellen. mányos ellen 0,2 l/ha, s a repce− A kártevők elhúzódó betelepedése fénybogár ellen 0,1 l/ha dózisban és rajzása miatt akár 2–3 védekezésre javasolt elvégezni. A kezelést elhúzó− is szükség lehet. A kezelések pontos dó betelepedés esetén célszerű meg− időzítése érdekében célszerű folyama− ismételni. tosan figyelemmel kísérni a repce táb− A Horizont és a Calypsot a lákat, mivel a késlekedő beavatkozás mai szakirodalom a repceter− súlyos veszteségeket okozhat. mesztés nélkülözhetetlen segéd− A károsítók elleni védekezés sok− eszközeiként tartja számon. szor elkerülhetetlen virágzó kultúrák− ban, ezek szomszédságában, vagy ha Máté Károly, Bayer CropScience

Növényvédelem − hirdetés

Tavaszi gyomirtás a gabonafélékben A tavaszi gyomirtásra azért kell különösen odafigyelni, mivel a gyo− mok nemcsak a kultúrnövény elnyomásával okoznak kárt. Rengeteg tápanyagot, vizet vonnak el a gabonától. A szakemberek gyakran fel− hívják a figyelmet arra, hogy egy átlagosnál jobban elgyomosodott búzatáblán az első tavaszi nitrátadagból (nitratációból) a búza szinte semmit sem vesz fel, mivel az ősszel kikelt gyomok − ragadós galaj, tyúkhúr, veronikafajok, árvácskák, árvacsalán fajok, pásztortáska stb. − erősebb gyökérrendszerükkel még a búza megindulása előtt elszív− ják az összes tápanyagot. A gyomos sűrű növényzetben a gombabe− tegségek is sokkal hamarabb megtelepednek, nagyobb károkat okoz− nak. A betegség terjedéséhez jobb mikroklíma alakul ki, és a gomba− ölő szer (fungicid) sem éri el mindig a gabona szárának alját. A gyomirtás tervezésénél vegyük figyelembe azt is, hogy a ga− bonafélék a talajt tisztító kultúrák közé tartoznak. Az őszi repcében például nehéz, vagy szinte lehetetlen irtani a sebforrasztó zsombort és a pipacsféléket, napraforgóban az ivát és a tüskét. Mivel ezek a növények szinte mindig a gabona után következnek a vetésforgó− ban, használjuk ki a lehetőséget, és már itt kezdjük el irtani ezeket a gyomokat. A költségek csökkentése érdekében sok termelő a szántás nélkü− li agrotechnikát választja, és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a főleg évelő gyomok által (acat, mezei csorbóka, fekete üröm, ta− rackbúza) elgyomosodott területeken ez az agrotechnika nem alkal− mazható eredményesen. A kalászos (sűrűn vetett) gabonafélékben legveszélyesebb gyo− mok a következők: Nagy széltippan − ősztől egész tavaszig kel, 40−120 cm magasra nő, magja nagyon apró, egy növény 45 000 magot is hoz, ezek élettartama a talajban 20 év is lehet. Ragadós galaj − 150 cm hosszú szárat is fejleszt, ami gyenge, de a gabonára támaszkodik. Nagyon kis számban 1,5 db/m2 is kimutatha− tó kárt okoz, ősszel és tavasszal is kel. Egy növény átlagosan 1 100 magot érlel, amelyek a talajban 10 évig is életképesek maradnak. Parlagi pipitér és az ebszikfű − szinte mindenhol előforduló gyo− mok, ősszel és tavasszal kelnek. A gabonafélékben 85−95%−ban előfordulnak. Vadzab − 60−150 cm magas fű, tavasszal csírázik, eléggé elter− jedt, irtására speciális gyomirtók szükségesek, amelyeket keverni kell más szerekkel, hogy a többi gyomokat is kiirtsuk. Mezei acat − évelő gyom erős gyökérrendszerrel. 20−150 cm ma− gas, szinte minden kultúrában gondot okoz. A gabonatáblák 50−70%− án jelen van. Maggal és föld alatti gyökértörzs−részekkel szaporodik. Az utóbbi években, főleg a talajművelés minimalizálása miatt nagyon terjed. Eredményes irtásához a vegyszeres és mechanikai gyomirtást együttesen szükséges, és ezt több éven keresztül alkalmazni kell. A gyomirtásban hormon hatóanyagú készítmények az áruk mi− att a legelterjedtebbek. A magról kelő és évelő kétszikű (széleslevelű) gyomokat jól irtják, nem hatékonyak azonban a galaj, a szikfű és pipitér fajok, a füstike, a zsombor, az árvacsalán, a vero− nika fajok és a fűféle gyomok ellen. Ide tartoznak az MCPA, MCPD, dikamba és a 2,4 D hatóanyagú készítmények. Az utóbbi− ak hatása nagyon jó a mezei acatra, mezei csorbókára és a szulák− félékre. Használatuk esetén fontos tudni, hogy nem használhatók éjszakai fagyok esetén, de 25 oC−nál melegebb időben sem, és na− gyon kell vigyázni a szomszédos területekre, mert minden kétszikű kultúrában (főleg gyümölcsösökben, szőlőben, zöldségfélékben) nagy kárt okozhat. Sörárpában szintén nem ajánlott alkalmazni, mert növeli a mag fehérjetartalmát. A gyártó cégek a jobb hatás el− érése érdekében több hatóanyagú gyomirtó készítményeket dob− nak a piacra, kiszélesítve ezzel a lehetőséget a hatékony növényvé− delemre. Szlovákiában a gabonafélékre kb. 50 a nyilvántartásba vett gyomirtó készítmények száma, a használati utasításra mindig fel van tüntetve a keverhetőségi lehetőség más szerekkel. Az idei enyhe tél kedvezett a gyomok fejlődésének. Ezért várha− tó, hogy tavasszal az ellenük való védekezésben a vegyszerszükség− let is magasabb lesz. (sedl.) GaP−20/3

Jó Gazda 2007/3

27

Növényvédelem

Hagyományos módon létesített akácos − vágás előtt

Energetikai célú akáckultúrák

Az akác jelentősége és fájának hasznosítása Az akác a világban termesztett fafajok közül az Eucalyptus és a nemesnyárak után a legjobban elterjedt fafaj. A nemzetség Észak− Amerikában és Mexikóban őshonos mintegy 20 faja közül csak a fe− hérakácnak (Robinia pseudoacacia L.) a továbbiakban egyszerűen az akácnak – van erdőgazdasági jelentősége. Amerikában, az Appalac− he−hegységben terjedt el leginkább, a 34−43 szélességi fokok között nem kevesebb mintegy 1000 kilométeres vonulatával, ahol 1400 méteres tengerszint feletti magasságig megy fel. Az utóbbi időkben az amerikai földrészen visszavonulóban van, míg Európában és Ázsi− ában fokozatos terjedése a jellemző. Európában az első akácfát Robin párizsi botanikus ültette el botanikus kertjében, s őróla kapta az akác a Robinia tudomá− nyos elnevezést. Vadas Jenő egykori sel− mecbányai professzor szerint az egykori Magyarország s egyszersmind a jelenlegi Szlovákia területén erdőtelepítésre az akácot a katonai kincstár alkalmazta elő− ször 1750−ben a Komárom−harkályi erő− dítmény körül, majd pedig elterjedését is ez a 290 hektárnyi sikeres telepítés indí− totta el. Olyannyira, hogy Magyarország Európában jelenleg akácnagyhatalom− nak számít. A XX. század második felé− ben megbízható adatok szerint Európa összes államának nem volt annyi akácer− deje, mint Magyarországnak. Az akáccal borított erdők területe jelenleg Magya− rországon nem kevesebb, mint 414 900 hektárt tesz ki, ami az ottani összes er− dők területének 22,6 százaléka. Ugyan− akkor Szlovákia területén az akácosok csupán 33200 hektáron léteznek, ami az összes szlovákiai erdők területének

28

Jó Gazda 2007/3

alig 1,67 százalékát képviseli. Ezen túl− menően Magyarországon az új erdősíté− seknél is a leginkább alkalmazott fafaj. A gyors elterjedését több kitűnő tulaj− donságának köszönheti. Figyelemre− méltó mindenekelőtt az, hogy fiatal ko− rában rendkívül gyorsan növekszik, s így aránylag rövid vágásforduló mel− lett magas fahozammal rendelkezik. Nagy fahozamának köszönhetően sok szénhidrátot képes beépíteni testébe, és nagy mennyiségű széndioxidot képes lekötni. Egyidejűleg ezen fiziológiai fo− lyamatok eredményeként sok oxigént bocsát a levegőbe. Az említetteken túl− menően a gyökerein élő szimbióta bak− tériumok segítségével a talajt megköti, és olyan nitrogénnel gyarapítja, melyet ha mesterséges úton kívánnánk odajut− tatni, nagy mértékben elszennyeznénk környezetünket. Az akácnak szinte felbecsülhetetlen talaj− védő, környezetvédő és környezetfejlesztő funkciója van. Rendkívül alkalmas mező−

Intenzív, vegyes ültetvényszerű akácosok

védő erdősávok telepítésére, valamint más jellegű fásításokra. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az akác a mezővédő er− dősávokkal nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdasági terméshozamok növelé− séhez. Ugyancsak rendkívül kedvező ha− tással rendelkeznek az akácfa sorok a köz− utak, vasutak és egyéb építmények, szél− től, hótól és egyéb káros tényezőktől való védelménél. A kisebb−nagyobb akácfa−cso− portok, melyeket a községek, ipari üze− mek környékén telepítettek, úgyszólván felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a la− kosság egészségi helyzetének szempontjá− ból is. Végezetül rendkívül kedvező hatást gyakorol az akác a parkok, ligetek díszíté− sénél is, főként virágzás idején. Talán szükségtelen hangsúlyozni az akác méhészeti jelentőségét. Az akác ne− mesítésénél sikerült olyan klónokat nyer− ni, amelyek magas nektárhozammal ren− delkeznek. Az ilyen klónokból létesített 1 hektár akácállományból mintegy 400 kg kitűnő minőségű méz nyerhető. Az akác aránylag termőhelyi kedvezőtlen feltéte− lek mellett is megfelelő mennyiségű és minőségű faanyagot képes bebiztosítani, amire más fafajok képtelenek. Ezen túl− menően a talajvíz és tápanyagkészlet szempontjából kedvezőtlen futóhomok− ok megkötése is legtöbb esetben elsősor− ban az akácnak köszönhető. Mivel gyö− kérzete segítségével nitrogénnel képes a talajt gazdagítani, a mezőgazdaságilag eredményesen nem hasznosítható terü− letek nagy része éppen akácosok telepí− tése által válhat gazdaságossá. Kohán István, erdőmérnök

Több mint kétszáz kiállító a budapesti

AGRO+MASHEXPO−n

GaP−22/03

Február utolsó napjaiban immár 25. al− kalommal rendezték meg Budapesten az AGRO+MASHEXPO nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítást. Az idei se− regszemlén, amely négy napon át a Hungexpo fedett kiállítási csarnokai− ban 15.500 négyzetméteren zajlott, több mint kétszáz (212) kiállító cég vo− nultatta fel a termékeit. Köztük 24 kül− földi cég is felsorakoztatta kínálatát, amelynek legnagyobb részét a mező− gazdasági gépek ésberendezések tették ki. A szántóföldi növénytermesztés gé− pei idén is meghatározók voltak, hi− szen a teljes kiállítási területből mintegy 13 ezer négyzetmétert ezek foglaltak el. A seregszemlén jelen voltak az eu− rópai piacon meghatározó legnagyobb erőgépek, talajművelő berendezések, betakarító gépek képviselői. Jelentős arányt képviseltek az állattartási technológiákkal foglalkozó vállal− kozások, külön említésre méltó volt a terményszárítók kínálata. A kerti gépek, a telepítés és fenntartás eszközei, s az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások a „Díszpark és kert“ témakörre összpontosítva az „F“ pavilon− ban sorakoztak fel. A kiállítson számtalan újdonsággal is megismerkedhettek a látogatók. A zöldségtermesztők számára például érdekes megoldást kínált a Pit Pot nevű termesztőközeg, amely szivacsszerű szerkezete révén jól tartja a vizet, nem törékeny és könnyen mozgatható. Zöldségpalánták és dísznövények palántai− nak termesztéséhez ajánlják. A kertészkedők szintén meglehetősen széles vá− lasztékból válogathattak. A kiállításon jelentős szerepet kaptak a különböző energiatakarékos és alternatív felhasználású gépek, amelyek szőlővenyige, szalma, vagy egyéb zúzalékok energiacélú kihasználásra készültek. A seregszemlén szakmai konferenciák is zajlottak. Az „e−farmer közép−eu− rópai konferencia“ keretében az agrártámogatások internetes intézésének le− hetőségeiről cseréltek eszmét a térség szakemberei. Ugyancsak érdekes és ér− tékes információk hangzottak el a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett Agrármarketing és Média Napon, amelyen az európai és a magyarországi szaklappiac összehasonlítása és lehetőségei mellett az internet ágazaton belüli kihasználásáról is részletes tájékoztatást kaptak a résztvevők. (szil)

Edénykertészet edénykertészet kifejezés aránylag új keletű a kertészek szó− tárában. A tisztelt olvasó joggal felteheti a kérdést: mit is je− lent ez az összetett szó? Bár a kifejezés új, de amit takar, az talán az emberi civilizáció kezdetéig nyúlik vissza. Nem jelent mást, mint a növények edényekben való termesztését. Ebben az értelmezés− ben az edények nem azokat a cserepeket jelenti, melyekben a szo− banövényeket termesztjük, hanem nagy méretű tartóedényeket.

Az

Az edénykertészet sikere főleg abban rej− lik, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek elkülönítve jól fejlődnek, és megelégednek korlátozott mennyiségű termesztőközeggel. Azok a növények, melyek gyorsan kinövik edényeiket, a földben lévő tápanyagokat hamar el− használják rövidesen sárgulnak, hervad− nak, és még kellő gondozás mellett is el− pusztulnak. Mindenképpen érdemes mi− nél nagyobb edényt választanunk, mert így a talaj nem merül ki olyan gyorsan, nem kell gyakran átültetni a benne elhe− lyezett növényeket. Hiszen az edényker− tészet célja, hogy egy edénybe beültetett növények ebben maradjanak több éven keresztül. Fontos szempont az is, hogy az edények beültetésük után is könnyen mozgathatók legyenek. A méteres edények készülhetnek ége− tett agyagból, műanyagból, fából és be− tonból. Minden anyagnak megvan a ma− ga előnye és hátránya is. A kerámia edé− nyek talán a legszebbek, de könnyen tör− nek, a fagyot kevésbé bírják, repedeznek. Ezekben a növények több vizet igényel− nek, mivel az agyag pórusain keresztül

30

Jó Gazda 2007/3

sok víz elpárolog. A műanyagból készült edények nem annyira mutatósak, de az áruk nagyságrenddel kisebb, mint a kerá− miai edényeké. A fagyokat jól tűrik, törékenységi mutatójuk messzemenőleg jobb, mint az előbbi csoporté, azonkívül könnyen tisztíthatók. Az ezekbe beültetett

Juniperus

növények öntözését gondosan kell elvé− geznünk, mivel talajuk könnyen eliszaposodhat, és ennek következtében a gyökerek elpusztulhatnak. A fából ké− szült edények szellősek, aránylag olcsók. Az öntözővíz kevésbé párolog el belőlük, mint a kerémia edényekből. Az eliszapo− sodás pedig kevésbé jelent problémát, a műanyag edényekkel összehasonlítva. A fa természeténél fogva azonban köny− nyen bomlásnak indul, így ezeknek az edényeknek az élettartama aránylag rö− vid. A betonból készült edényeket főleg a köztéri díszítésnél használjuk, ahol több éven keresztül ugyanazon a helyen ma− radnak. Előnyük, hogy hosszú élettarta− múak, fagyállók. Hátrányuk közé tartozik, hogy nehéz az áthelyezésük, a vízellátást kellő figyelemmel kell elvégezni, nem le− het sem túl sok, de sem túl kevés. Bármilyen anyagból is választunk ma− gunknak termesztőedényt, mindenkép− pen készítsünk az aljára kifolyónyílást. Ha pedig olyen edényt vásároltunk, melynek kifolyónyílása nagy, akkor érde− mes ezt egy nagyobb kaviccsal vagy cse− répdarabbal eltakarni. Ezáltal megakadá− lyozzuk a föld kimosódását. Az edény al− jára tegyünk kb. öt centiméter vastagon kavicsot, összetört cserépdarabokat, és csak ezután kezdjük el feltölteni földdel. A drénréteg fontos feladata a fölösleges öntözővíz elvezetése. Ezután kezdődhet az edény táptalajjal való feltöltése. A táp− talaj összetételét, minőségét azokhoz a növényekhez kell igazítanunk, melye− ket az edénybe szeretnénk ültetni. A leg− több növénynek megfelel az átlagos ker− tészeti talaj, melyet a kereskedelem for− galmaz. Néhány növény esetében speci− ális talajkeverékeket kell használnunk, pl. a rododendronoknál, a citrusféléknél stb. Ezeket a földkeverékeket ma már prob− léma nélkül megvásárolhatjuk. Az edény− kertészetben ne használjunk kerti földet. Ez ugyanis tele van gyommagvakkal, bomlásnak induló szerves anyagokkal, kórokozókkal és kártevőkkel. Az előkészületi munkák után kezdhet− jük a növények beültetését. Egy−egy edénybe ültethetünk egy nö− vényt, de ültethetünk többet is. Az utóbbit jól gondoljuk át, hi− szen a különféle fajoknak más− más a fény−, víz− és tápanyagigé− nyük. Ha mégiscsak a csoportos kiültetésnél maradunk, akkor vá− lasszunk ki egy vezérnövényt a látvány központjául, a többi faj pedig a „töltelék“ szerepét töltse be. Az edénykertészetben a ter− mesztési mód szerint háromféle növénycsoportot különböztethe− tünk meg. Az első csoportba azok a növények tartoznak, me− lyek télen−nyáron a szabadban maradnak, ilyenek pl. a tűlevelű− ek, rododendronok, különböző díszbokrok stb. A második cso− port növényei nyáron a szabad−

Virágtermesztés

Phormium tenax

ban vannak, télen pedig védett helyen nyernek elhelyezést, ilyenek pl. a citrusfé− lék, az angyalkürt, a pálmák, stb. A har− madik csoport növényeit pedig télen−nyá− ron védett helyen tartjuk, ilyenek pl. a kü− lönböző méretes fikuszok, a trópusi pál− mák, stb. Teljesen külön csoportot alkot− nak a méretes edénybe kiültetett egynyári virágok, virághagymák és virággumók. De méretes edényben a balkonon termeszthe− tünk akár fűszernövényeket is, sőt kiültet− hetünk néhány zöldségfélét is. Csak meg− jegyezzük, hogy néhány esetben igen ne− héz meghúzni a határt a dísznövények, a fűszernövények és a zöldségfélék között.

Az edénykertészetben használatos növények Juniperus fajok – borókafélék – méretes edényekbe a borókafélék törpe fajtáit ültes− sük, ezek a fajok igénytelenek, talajuk le− gyen tápanyagokban szegény, melybe 20–25%−ban homokot keverünk. Fontos feladat fagymentes napokon a téli öntözés; Poncirus trifoliata – poncirusz – ez az egyetlen citrusféle, mely nálunk is kitelel, gyümölcse a citroméhoz hasonló, de ke− vesebb lét tartalmaz, és egy−egy termés−

ben akár 25–30 mag is található. Méretes edénybe ültetve jobb, ha télen telelőbe visszük. Lombhullató, tavasszal nyílnak citromillatú virágai, talajába keverjünk ho− mokot. Eucaliptus globulus – eukaliptusz – a nyári teraszok növénye, jellegzetes illa− tú, talajába 50%−ban keverjünk tőzeget, kedveli a napos fekvést és a bő öntözést. Télen vigyük telelőbe. Datura candida – angyalkürt – Közép− Amerika növénye. Vigyázat mérgező! Mindenképpen a legfeltűnőbb növények közé tartozik, szabadba csak a fagyok után szabad elhelyezni védett helyre. A szél és az erős napsütés is kárt okozhat bennük. Phormium tenax – atraktív egzotikus növények, a talajjal szemben igénytele− nek. Leveleinek hosszúsága elérheti akár a 3 métert is, különböző színes levelű faj− tái vannak. Laurus nobilis – babér – levele ismert fűszer, fénykedvelő. Téli hőmérsékletigé− nye maximum 15 oC, áprilistól augusztu− sig bőséges öntözést kíván, talaja legyen tápanyagokban gazdag. Buxus sempervirens – puszpáng – gyö− kere kisebb mennyiségű földdel is beéri, ezért kimondottan megfelel az edényker− tészet elvárásainak. A vágást kitűnően tű− ri, különböző alakzatokat nevelhetünk be− lőle, félárnyék és árnyékkedvelő. Ficus carica – füge – méretes cserép− ben is bőségesen terem, tápanyagokban gazdag talajt kíván, napfénykedvelő. Mint edényes növényt télen tartsuk olyan he− lyen, ahol a hőmérséklet nem csökken 0 o C alá. Humuszban gazdag talajt kíván, melyeknek jó vízáteresztőnek kell lennie. Actinidia chinensis – kivi – nagymére− tű, kúszó növény, emiatt főleg télikertekbe való, mivel az áthelyezésük nehézkes. Is− mert gyümölcsnövény, szabadban 15 oC hideg alatt visszafagy, talaja legyen vízát− eresztő, tápanyagokban bőséges. Farsangné Menyhárt Erika kertészmérnök

DÍSZKERTÉSZET MÁRCIUSBAN A március a türelmetlen kertészke− dő hónapja. Naponta kijár a kertbe, és figyeli, hogy mi az, amit már el lehet végezni. Ez így helyes, ugyan− is ha néhány napot kihagy, nem biztos, hogy a következő látogatá− sakor a kertjét megismeri. A növénykék egyre−másra bújnak ki a talajból, de nemcsak az általunk odatelepítettek, hanem a gyomok is. ÉVELŐK Most már végérvényesen távolít− suk el a téli takarót, még az igé− nyesebbekről is. Ezzel a munkával egyidejűleg távolítsuk el az elhalt növényi részeket, az évelő ágyra ráhullott leveleket. Ezeket tehetjük komposztba, de csak ha egészsé− gesek, a betegségektől megtáma− dott növénymaradványokat jobb ha elégetjük. A kisebb termetű évelőket (főleg a sziklakertiek kö− zött találhatunk ilyeneket), melye− ket a fagy a földből kihúzott, óva− tosan ültessük vissza. DÍSZFÁK Folyamatosan telepíthetjük a dísz− fákat és bokrokat. Szükség szerint a nyáron virágzó bokrokat metsz− hetjük. A tűlevelűek és az örökzöl− dek ebben az időszakban kissé több vizet igényelnek, szárazság esetén ezt pótoljuk. A hónap vé− gén a rózsákról távolítsuk el a téli takarást, majd műtrágyázzuk őket. A rózsákat akkor metsszük, ami− kor a rügyeik már szép rózsaszínű− ek, többnyire 3−5 szemre vágjuk őket vissza. GYEP ÉS PÁZSIT

Datura candida

Ha a pázsit talaja kellőképpen megszáradt, kezdhetjük a mohák eltávolítását, melyet erre a célra gyártott vasgereblyével végzünk el. Jobb, ha a talajt egyúttal szellőztet− jük is. Ma már erre a célra kitűnő gépek állnak rendelkezésünkre. A munkák elvégzése után műtrágyáz− zunk. EGYNYÁRIAK Márciusban már melegágyba is vethetünk. Ide vetjük a következő egynyáriakat: a tátogót, az ősziró− zsát, a kínai szegfűt, a gazániát, a cíniát. A hónap végén szabadföld− be vetjük a tatárvirágot, az egynyá− ri szarkalábat, a szagosbükkönyt, stb. −fme− Jó Gazda 2007/3

31

Virágtermesztés

Nőszirom

Séta a természetben Ébred a természet… Ha nincs időnk egész napos erdei kirán− dulásra, elég elsétálnunk egy közeli parkba, hogy megérez− zük: végérvényesen itt a tavasz, ébred a természet. Az orgonabokrok is felkészültek a nap− sütésre, rügyeikből nemsokára levelek bontakoznak ki. Április végére, május elejére lesz teljes az orgonavirág−bemuta− tó; ekkorra nyílnak ki a különböző virág− színű változatok virágai. A közönséges orgona (Syringa vulgaris) a Balkánon őshonos, nálunk a török uralom alatt terjedt el. A törökfürdőknek nélkülözhe− tetlen növénye volt. Török nevéből (leilak) származik lila szavunk. A Kínában őshonos aranyfa (Forsythia x intermedia ) – melyet meg− tévesztésül aranyesőnek is szoktak ne− vezni − már felhívta magára a figyelmet Jázmin

sárga virágaival. Több fajtája létezik; a különbség mindig a virágok megjelené− sében vagy színében a legszembetűnőbb. Közepes igényű cserje, akár a félárnyé− kot is elviseli, ráadásul a földre lelógó vesszői könnyen meggyökeresednek, így szaporítása is egyszerű. A fűzfa (Salix sp.) akár már unalmas− nak is tűnhetne egy kertben, de vannak olyan fajtái mely igazán egzotikusak. A szomorúfűz most barkáival díszít, később földig lelógó sárga vesszőivel. A spirálfű− zet dugóhúzószerűen csavarodott hajtá− sok és ágak jellemzik. Aranyspirál válto− zatának vesszői télen aranysárga színűek. Van olyan nőszirom (Iris sp.) is, amely nagyon korán virágzik. Ez a faj a Kaukázusból származik és rendkívül kis méretű, kb. 20 cm magas. Több változa− ta létezik, virágszíne a halványkéktől a bíborliláig változhat. A jázmin nemzetség többsége trópu− si−szubtrópusi cserje. Nálunk most a Kí−

Orgona

nából származó téli jázmin (Jasminum nudiflorum) sárga virágai nyílnak. Vesz− szői feltűnően zöldek, a földig hajolva meggyökeresednek, nem csoda éppen ezért rendkívül sűrű és kacifántos bokrot nevel. Napos időben nagyon hamar ki− nyílnak a virágai, sokszor már december− ben próbálkozik, ilyenkor ezek a virágok rendszerint elfagynak.

Fűzfa

Aranyfa

32

Jó Gazda 2007/3

Virágtermesztés

Kora tavasszal a céklavörös szárakon mutatós rózsaszín, bíbor vagy fehér vi− rágfürtök szökkennek fel a levelek fölé. Vágott virágnak is jó, de sokkal haszno− sabbak a levelek a virágkötészetben. Mindegy, hogy naposabb vagy árnyé− kosabb helyre ültetjük. Homokos, agya− gos, meszes vagy savanyú talajba, min− denütt megél. Egyedül a forrón tűző na− pot és a hosszan tartó szárazságot viseli nehezen. A bőrlevél, néhány kivételtől eltekintve általában jól tűri a keményebb fagyokat. A csigákon kívül ritkán támad− ja meg kártevő vagy betegség.

Ne kezeljük le a bőrlevelet! Levelei bőrszerűen vastagok, fényesek, a kissé elfásodott gyö− kértörzsből nőnek ki. Ez a bergenia, a bőrle− vél, amely szívós évelő növény. Örökzöld levele mi− att nélkülözhetetlen a kertben, különösen ha− tásos fűszerű levelek szomszédságában. Szegőszőnyegként is jó szolgálatot tesz. Az év minden hónapjában természetes módon lá− gyítja a kövezett utak merevségét, a vo− nalvezetést és a kő ridegségét is. Töme− gesen ültetve első osztályú talajtakaró.

BEMUTATJUK

A jeneszter

Hogyan szaporítható? Magról is kikel, de a hibrideket csak vegetatív módon szaporíthatjuk. Szeren− csére a gyökeret eresztett hajtáscsúcso− kat könnyű leválasztani. Ha csak néhány példányra van szükségünk, akkor ez jó

módszer. Sokkal gyorsabban megy vi− szont a következő módon: szedjünk fel néhány gyökértörzset, és távolítsunk el róla minden levélmaradé− kot. Szeleteljük fel né− hány centiméteres dara− bokra úgy, hogy mind− egyiken legyen egy−egy szem. Töltsünk meg mé− lyebb vetőtálat félig cse− répfölddel, helyezzük rá a felvagdalt darabokat, majd fedjük le homokkal. Öntözzük meg, és tegyük meleg helyre. Két hét múlva megjelennek az új hajtások. Ha jól meggyö− keresedett, ültessük szét őket, és addig neveljük cserepekben, amíg kiül− tethetők a kertbe.

JÓ TUDNI

Cserepek, ládák tisztítása A kiürült virágcserepek, akasztós edények és balkonládák tisztítása fontos feladat. Jó, ha már a ráérős időszakban elvégezzük, hogy a tavaszi ültetéskor már ne legyen rá gond. A megbúvó, esetleg áttelelő kártevőket és kórokozókat is elpusztítjuk ezzel a mosással. Az erős vízsugárral eltávolított makacs szennyeződések után a meleg, mosószeres vízzel való alapos mosás jó hatású.

Jellegzetes, seprőszerűen felálló, merev, hengeres, finoman hornyolt vesszői fiatalon zöldek, a levelekből átveszik a fotoszintetizálás szerepét. Az idősebb ágak barnásszürkék. Lándzsás, egyszerű, ülő, csaknem kopasz, kékeszöld, 1–2 cm−es leve− lei korán lehullnak. Kellemes illatú, aranysárga virágai végálló, laza für− tökben nyílnak késő tavasztól, má− justól augusztusig. A nagy, magá− nyosan vagy párosával álló pillan− gós virágok nagy vitorlája visszahaj− ló, az evezők rövidebbek, mint a be− felé hajló csónak. 5–8 cm hosszú, feketésbarna, több magvú hüvely− termései selymes szőrűek, majd éretten kopaszodók. Mediterrán cserje, Portugáliától Kis−Ázsiáig, a sziklás, száraz, napos lejtőkön, útszéleken, főleg mészkö− vön él. Csak közepesen télálló, de védett helyen, nálunk is ültetik. Kivá− lóan társítható más mediterrán cser− jékkel, például zsályákkal, zanótok− kal, valamint korán virágzó fűfélék− kel. Teltvirágú fajtái is kedvelt dísznö− vények. Ősszel vagy tavasszal, jó vízgazdál− kodású talajba ültessük. Kifejezetten a napos fekvést, és a száraz, laza, meszes talajt kedveli A téli fagy ellen hajtásait ajánlatos összekötve, szal− mával, náddal befedni. Ha megfagy− na, tőből újra kihajt. A langyos víz− ben áztatott magvakat tavasszal, márciusban, áprilisban hidegágyba vessük. A kis növényeket gyéren el− ágazó karógyökerük miatt, a kiülteté− sig cserépben neveljük, és évente ül− tessük át, majd a második év szep− tembere, októbere folyamán telepít− sük ki végleges helyükre, a kertbe.

Az oldalt összeállította: −ki− Jó Gazda 2007/3

33

Állattartás

Genetikai módszerekkel a sertésállomány termelőképességének és haszonértékének növeléséért

A megfelelő szaporítóanyag rende

A legújabb eszközök közül említésre érdemes a szaporaságot javító, méhen belüli megtermékenyítés gyakorlati eszköze, a forradalminak nevezhető Absolute™ katéter (A szerző felvételei) Ismeretes, hogy a hazai gazdasági állatállomány az elmúlt másfél évti− zedben jelentős mértékű leépülésen ment át, s mára gyakorlatilag az állatoknak szinte csak a fele maradt meg a 80 − 90−es években szá− mon tartott létszámokból. Ez főleg a sertésállományokra érvényes. Az okok bonyolultak és szerteágazók, az azonban kétségtelen, hogy a szabaddá tett piaci verseny és a hatékonyság kényszerítő ereje mel− lett az ágazati politika is nagyban hozzájárult a fent említett állapot kialakulásához. A sertéstenyésztésben rendszeresen tapasztalható hullámszerű fejlődés iránya nálunk folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Mi több, a felvásárlási árak alakulása sem kecsegtet túl sok jó− val a termelők számára. A gazdasági nyomás a hatékonyság fokozá− sának irányába egyre jelentősebb, a versenyben várhatóan csak a ha− tékony, jól szervezett minőségi állományoknak lesz esélyük. Fülöp László, az ógyallai Pigservis Kft., az ország legnagyobb mesterséges ser− tésmegtermékenyítő vállalat ügyvezető igazgatója statisztikai adatokkal is alátá− masztja a fent említetteket: Szlovákiá− ban az anyakoca−állomány létszáma az utóbbi öt esztendőben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Míg 2000− ben a létszám meghaladta a 131 ezret, 2005−ben már csak 79529 anyasertést tartottak nyilván a statisztikák, amely továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a hasznossági mutatók te− rén csak minimális előrelépés történt. Az átlagos napi súlygyarapodás 516 g− ról 567 g−ra emelkedett. Az egy anyára jutó választott malacok évi statisztikai átlagszáma az ezredfordulón 15,09 da− rab volt, öt év múlva 16,56 db−ot mu− tattak a kimutatások. Ez azonban meg− lehetősen messze van a fejlett uniós or− szágokban kimutatott 21−22−es átlag−

34

Jó Gazda 2007/3

tól. Fülöp László ugyanakkor állítja, a hazai állomány genetikai adottságai alapján szintén képes lenne a joggal igényelt magasabb teljesítményre, hi− szen a mesterséges megtermékenyítő állomások ma már a legjobb minőségű szaporítóanyagot is képesek bebiztosí− tani s ellátni a nemesítö, szaporító és árutermelő gazdaságokat. Ezt garantál− ja a központilag és szakmailag is fel− ügyelt tenyészállat−minősítő és nemesítö rendszer, amelyben a szapo− rító− és törzstenyészetek rendszerében szigorú feltételek alapján teszteli, sze− lektálja és tartja nyilván a tenyészállato− kat. Ugyanakkor a legtöbbet ezért a gazdák tehetnek azáltal, hogy az állo− mányaikat a kitűzött termelési cél el− érése érdekében megfelelő fajtatulaj− donságokkal rendelkező egyedekből ál− lítják össze, egyúttal az állományok szá− mára biztosítják azokat a feltételeket,

amelyekkel a megfelelő termelékenysé− gi és szaporasági mutatók terén is je− lentős javulást tudnak elérni. − A statisztikai adatok, tapasztalatok és a prognózis is azt mutatják, hogy az árutermelő gazdaságok számára az egyetlen lehetséges út a versenyképes állományok kialakítása, amely ma már elképzelhetetlen célirányosan kidolgo− zott és megvalósított genetikai prog− ram nélkül − állítja Fülöp László. A ter− melőnek tudnia kell, hogy mit szeretne, illetve az adott termelési és tartási kö− rülményeket figyelembe véve mit lehet elérni, és ezek alapján megválasztani a legmegfelelöbb eszközöket. A stabil és jól szervezett termelési körülményeket és feltételeket biztosítani képes termelő ezt a piacon immár nálunk is meglévő komplex programok beindítása révén is érheti, amellyel a tenyészsüldőtől kezdve a szakmai tanácsadáson keresz− tül a takarmányajánlatig mindent egy csomagban megkaphat, és csak az álla− tok tartásáról kell gondoskodnia, vagy pedig a kissé rögösebb, lassabb, de alapjában véve célratörőbb, úgyszintén megfelelő eredményt nyújtó egyéni programot választja, s eldönti, mely irányba és hogyan szeretné az adott körülményeket figyelembe véve alakíta− ni az állományát. A Pigservis Kft. ezen a területen komplex szolgáltatást kínál partnerei− nek, amelybe a különböző fajtájú és vérvonalú szaporítóanyagoktól kezdve, ehhez az ógyallai telepen levő 80 és az ekecsi megtermékenyítő állomáson tar− tott 54 tenyészkan biztosít megfelelő szaporító anyagot, a mesterséges meg− termékenyítéshez szükséges eszközö− kön át a szakmai tanácsadás és mester− séges megtermékenyítés végrehajtásá− hoz szükséges továbbképzés is hozzá tartozik. Fülöp László szerint ebben a szorító gazdaságilag kiélezett versenyben a gaz− dáknak különösen fontos, hogy minél hatékonyabban és gazdaságosabban tudják a sertéshúst kitermelni úgy, hogy az előállítás önköltsége ne haladja meg az únios országok árait, amelyeknek a jövöben is meghatározó szerepe lesz a sertésárak piaci alakulásában. A háztáji− ban nevelt "kevert" típusú disznó is ugyanannyit eszik, és ugyanolyan gon− doskodást igényel, mint a fajtatiszta tár− sa, de a szaporodási potenciál, a takar− mányhasznosítás és az értékesíthetőség terén már össze sem lehet őket hasonlí− tani. Tudvalévő, hogy a vágósertést az

Állattartás − hirdetés

lkezésre áll ún. európai értékszabvány (EUROP) szerinti besorolás alapján értékelik, s az elvárás az hogy az állat elérje az U osz− tálynak megfelelő legkevesebb 50% színhús arányt, vagy ami még ennél is kedvezőbb, az E osztályban megkövetelt legkevesebb 55%−ot. A felvásárlási árak alakulása alapján ma még sajnos úgy tű− nik, hogy azok nincsenek teljesen össz− hangban a vágósertések minőségi beso− rolásával. A világpiaci követelmények adottak, és a jövőben várhatóan a minő− ség lesz a meghatározó. A Pigservis ekecsi és ógyallai mes− terséges megtermékenyítő állomásain nagy választékban állnak rendelkezés− re a mesterséges megtermékenyítés− hez alkalmas kiváló teljesítményű anyai fajták (nagyfehér, lapály stb), va− lamint végtermék előállítására szolgáló apai fajták, mint pl. Yorksire (YO), Pietrain (PN), Duroc (D), Hamshire (HA), és ezen fajták keresztezéséböl ki− nemesített még magasabb hasznos− sággal bíró HAxPN, YOxPN, hyb− ridkanok, valamint a PIC és Seghers külföldi programok komponens hyb− ridvonalai. Hízékonysági és húsminő− ségi genetikai adottságaik megfelelnek a legmagasabb követelményeknek. Napi súlygyarapodásuk tesztációs kö− rülmények között fajtától függően több mint 800–900g, takarmányfogyasztá− suk egy kg súlygyarapodásra számítva kevesebb, mint 2,8−2,9kg, a színhús százalékaránya az élőállatokon mérve magassan meghaladja a 60−65% −t. Ugyanakkor egy fedeztetés ára nem haladja meg az ún. "feketekananos" zú− gatás árát, nem beszélve arról, hogy el− marad az anya kanhoz szállításának költsége, valamint a fertőző betegsé− gek terjedésének veszélye is, a geneti− kai minőségi különbségekről már nem is beszélve. A cég kínálatából nem hiá− nyoznak a mesterséges megterméke− nyítéshez, az állatok jelöléséhez és nyil− vántartásához, a korai vemhesség megállapításához, a sperma tárolásá− hoz stb. szükséges eszközök sem. A fi− gyelmes gazda a kocák zúgási tünetei− nek kiértékelése alapján határozza meg a megtermékenyítés optimális idő− pontját, melynek meghatározó szerepe van az alomszám és a vemhesülés vár− ható mértékének alakulásában. Ehhez a termelőknek ma már pontosan kidol− gozott és ellenőrizhető módszerek áll− nak rendelkezésükre, hogy a zúgás tü− netei alapján pontosan meghatároz− hassák a megtermékenyítés megfelelő

időpontját, és így tegyék hatékonnyá a szaporítást. A legújabb eszközök közül említésre érdemes a szaporaságot javí− tó, méhen belüli megtermékenyítés gyakorlati eszköze a forradalminak ne− vezhető Absolute™ katéter. (A mester− séges megtermékenyítés megfelelő időpontjának megállapításához szüksé− ges tüneteket egy külön cikkben ismer− tetjük − szerk. megj.) Fülöp László véleménye szerint egy− egy tenyészkocától feltehetően nálunk is születik annyi malac, mint bármely únios országban, más kérdés, hogy mennyi marad meg belőlük a termelési ciklus végéig. A szaporasági mutatók ugyan megfelelő nemesítési program− mal szintén befolyásolhatók, de az egyéb termelési mutatókhoz képest ezen a területen jóval nagyobb szerepe van a környezeti feltételeknek. Míg az állatok hízékonysági, takarmányhasz− nosítási és egyéb képességeit akár több, mint 50 százalékban is befolyá−

solni lehet az örökletes tulajdonságok átörökítésével, a szaporasági mutatók öröklődési rátája csak 10−15 százalé− kos közvetlen hatást mutat. A fennma− radó 85 százalékot a termelőnek meg− felelő feltételekkel lehet és kell befolyá− solnia. Partnereiknek azonban ezen a téren is tudnak új, hatékony megoldá− sokat kínálni. A Pigservis egy hosszú távú projekt keretében 2006−tól újra importálta Franciaországból olyan nagyfehér és lapály típusú tenyészállat− ok szaporítóanyagát, amelyek kifeje− zetten az anyai szaporodási típust és hajlamot valamint a szaporasági muta− tókat figyelembe véve lettek kinemesít− ve. Ezeknek az állatoknak például a csecsszáma 8/8, míg a hazai követel− mény 7/7, ami eleve feltétele a magas alomszám biztonságos felnevelésének. A szaporasági és termelékenységi mu− tatóik alapján ezek az állatok és utóda− ik is egyértelműen az élvonalba sorol− hatók. (szilvássy)

A TÓSNYÁRASDI (TOPOĽNICA) BAROMFIFARM KÍNÁLATA 7–14 napos kiskacsák, tömni való nagy kacsák

6–8 hetes BIG−6 pulykák

7 fajta, 6–10 hetes minőségi tojójércék

Kontaktus: 031/7811 563, 0905 450 432; 0905 551 499 Megrendelhetők ezeken a telefonszámokon. GaP−16/03

Jó Gazda 2007/3

35

Méhészet A jól üzemelő alsó virág− porszedőkből probléma− mentes a termék begyűjté− se a nap bármelyik idő− pontjában. A gyűjtőfiókok méhmentesek.

A szerző felvételei

ségében csak nagy bosszúság. Az áthullórács ugyanolyan lyukbőségű rostaszövet, vagy pálcás rács, mint a külső szedőknél. A különbség az, hogy a tulajdonképpeni szedőké− szülék alsó részét legalább olyan fe− lületen beborítja, mint amekkora felületet a szedőrács jelent. Ettől nagyobb lehet (max. 3,2 mm), de kisebb nem, mert a méhek járását és a lesodort virágpor áthullását is akadályozná. A méhek ugyanis az egymással párhuzamos szedőrács illetve áthullórács között közleked− nek, de nem csak a virágporgyűjtő méhek járnak ott, hanem a méh− család összes kijáró egyede. A belső tervezéskor megoldandó probléma a röpnyílás kialakítása. Erre azért kell külön gondot fordíta− ni, hogy a virágporszedőt a kaptár különösebb megváltoztatása nélkül lehessen "virágporgyűjtő" vagy "szabadon repülő" helyzetbe állíta− ni. Régebben ezt a feladatot víz− szintes tengelyen elhelyezett V−betű formájú, le−fel mozgatható csapóaj− tóval oldották meg. Nem bizonyult a legszerencsésebb megoldásnak, ugyanis a csapóajtó nem képes

A belső virágporszedők felépítése és használata A belső virágporszedőket valószí− nűleg az az igény hozta létre, hogy ne kelljen a készülék külön esővé− delméről gondoskodni, tartósan a kaptáron lehessen, és ne változtas− sa a kaptár röpképét. Sokan a bel− ső szedő helyett az alsó virágpor− szedő kifejezést használják, jelezve ezzel, hogy a rakodókaptáron alul, a kaptárfenék és az első kaptárfiók között helyezkedik el. Szerkezeti felépítésükre alapjában véve az a jellemző, hogy hossz−, és szélességi méretük tekintetében az adott kap− tártípus fiókjával azonos méretűek, de mélységi méretük attól kisebb. Vannak olyan típusok, amelyeknek saját fenékdeszkájuk van és vannak olyanok is, amelyeknek saját fenék− deszkájuk nincs, hanem a kaptár aljdeszkájára helyezik őket. Egyes típusoknál az aljdeszkát hosszanti irányban 180 fokkal megfordítjuk. Az előbbi típusnál a hátsó oldalán képeznek ki egy kis ajtót a virág− porgyűjtő tálca ki−be húzására, az utóbbinál pedig a korábbi röpnyílás szolgál ugyanerre a célra. Külső kinézet tekintetében a bel− ső virágporszedők olyanok, mint egy kis kaptárfiók, amelynek nem alsó, hanem felső, vagy alsó−felső röpnyílása van. A kis fiók oldalai képezik az alsó virágporszedő kere−

36

Jó Gazda 2007/3

tét, amelybe felülről belesüllyesztik, illetve belerögzítik az egyes szerke− zeti elemeket. Legfontosabb szer− kezeti elem ezúttal is a szedőrács, az áthullórács és a gyűjtőtálca vagy gyűjtőfiók. A külső szedőkhöz ké− pest az a különbség, hogy az alsó szedők esetében (legalábbis a legis− mertebb típusoknál) a szedőrács és az áthullórács vízszintes elrendezé− sű és párhuzamos egymással. A szedőrácsok méretezését tekintve különbség nincs, pontosabban a fu− ratméret és anyagvastagság tekin− tetében nincs. Minthogy itt a ki− használható felület nagy, a szedőrá− csokat nagyobbra, sokszor jóval na− gyobbra méretezik, mint a külső szedőkét. Ez jelentős előny, mert a kaptár jó szellőzése itt is nagyon fontos. A szedőrácsot célszerű köz− pontosan elhelyezni, amin azt ért− jük, hogy a készülék mindegyik ol− dalfalától kellő távolságra vannak a furatok. Ennek a megszorításnak abban van jelentősége, hogy az ol− dalfalakhoz közeli furatokból köny− nyen a fal mellé hullik a virágpor. Az így lehullott virágporszemek nem jutnak a gyűjtőtálcába, a relatí− ve zárt szedőkészülékben észrevét− lenek maradnak, és rövid időn belül megpenészednek. Ez veszteség, a takarítás pluszmunka is, és összes−

fényzáró módon illeszkedni még új korában sem. Később, amikor ten− gelyét, széleit illetve bármely részét a méhek propolisszal bekenik, vagy esetleg zugépítményeket építenek rá, a csapóajtó teljesen mozdítha− tatlanná válik, beszorul és végképp nem lesz fényzáró. Ennek az lesz a következménye, hogy a "fals fényt" érzékelő méhek a kezdetben ap− rócska nyílásokat kirágják és ott közlekednek, ahol nem akarjuk. Az új típusoknál mellőzik a mozgó al− katrészeket, és inkább egymással párhuzamosan két külön−külön zár− ható/nyitható röpnyílást képeznek ki. Az alsó röpnyílást az áthulló és a gyűjtőrács között, a felsőt pedig közvetlenül a szedőrács felső lapja és az első kaptárfiók között alakít− ják ki. Ez a követelmény úgy oldha− tó meg, hogy a tulajdonképpeni szedőkészüléket a befoglaló keret felső élével párhuzamosan, de attól mintegy 1,5–5 cm−rel mélyebben helyezik el. Így a tulajdonképpeni szedőkészülék olyan, mintha a kap− tár fenékdeszkája volna. Ha ezek után a felső röpnyílást lezárjuk, úgy a méhek kénytelenek lesznek az al− só röpnyíláson, azaz a szedőkészü− léken keresztül járni. Ekkor a ké− szülék gyűjtőhelyzetben lesz. Ha az alsó röpnyílást zárjuk és a felsőt

megnyitjuk, úgy a méhek szabadon járhatnak ki−be, mintha a virágpor− szedő ott sem lenne. A röpnyílások ilyetén válogatása a kaptár röpképét nem változtatja meg, ezért a méhcsaládnak tájolási prob− lémát nem okoz. A hereszöktető leggyakrabban egy 10–12 mm átmérőjű, 3–4 cm hosszú cső, amelyet a szedőrács keretében kialakított furatba kell il− leszteni olymódon, hogy a cső az alsó kijáró felé álljon ki. A munkás− méhek és herék több−kevesebb ke− resgéléssel megtalálják, és ezen ke− resztül ki tudnak menni. Jó kialakí− tás esetén kevés méh találja meg visszafelé jövet. A belső virágporszedő alkatré− szei közül lényeges fontosságú a gyűjtőtálca, amelybe a méhek lábá− ról lesodort virágpor hullik. Az a szerencsés, ha a tálca nem sokkal kisebb, mint a kaptárfiók belső mé− rete. A tálca feneke műanyag szita− szövetből készüljön. A tálca alsó távtartókon támaszkodjon, nem ér− het a fenékdeszkához. Mindhárom ismérv hasznosságát indokolni le− het. A nagyságot azzal, hogy ilyen méretezés mellett a tálca bizonyo− san nagyobb felületű, mint a fedő− rács, így minden leszedett virágpor− szem belehullik, s ennek megfelelő− en nem kell szétszóródástól, pené− szesedésről stb. tartani. A műanyag szitaszövet feneket s ezzel együtt az alsó távtartót egyrészt a jobb szellő− zés indokolja, másrészt a műanyag szitaszövetre esetleg rápenészedő virágport le lehet mosni, a gyűjtő− tálca fertőtleníthető. A fából, vagy farostlemezből készült fenék nem szellőzik, és a penész sem távolítha− tó el belőle semmilyen módon. A jobb szellőzésre elsősorban a na− gyobb nedvességtartalmú virágpor− ok gyűjtésénél van szükség. A jobb szellőzés némi nedvességtartalmat von el (előszikkasztás) s ezzel csök− ken a porladás, csomósodás, vagy az összetömörödés veszélye a fris− sen szedett virágporban. Az alsó virágporszedőket ajtóval kell ellátni, hogy a készülékbe álla− tok (idegen méhek, darázs, egér, csiga, béka, stb.) be ne hatolhassa− nak. Itt emlékeztetünk ismételten arra, hogy a belső virágporszedők nem igényelnek külön eső elleni vé− delmet. Az esővédő maga a kaptár− test. Előfordulhat, hogy a kaptár nem áll vízszintesen, vagy hogy eredetileg úgy állt, de megsüllyedt, s így a víz szivároghat bele egy na− gyobb eső alkalmával. Ha a gyűjtő− tálca alján rajta van a távtartó, a vi− rágpor még így is védett marad a nedvességtől. A napi hozam összegyűjtése a belső szedőknél soha nem okoz gondot. A készülék ürítése ugyanis a kaptár hátsó, röpnyílással ellen− tétes oldalán történik. Ez iránt semmi érdeklődést nem tanúsíta− nak a méhek, úgyhogy bármilyen időjárási helyzet mellett megoldha− tó a virágpor begyűjtése. A gyűjtő− tálcák ritkán kenődnek virágpor− ral, de ezért számolni kell ezzel is, ezért egy bizonyos mennyiségű tartalék tálcának készenlétben kell lennie.

Vadászat

MÉHÉSZKALENDÁRIUM Egy termelőév kezdetén állunk. Mi változott és mi a régi az elmúlt esz− tendőhöz viszonyítva? Határozottan új gazdasági té− nyezők: – a szlovák korona árfolyamá− nak emelkedése az euróval szem− ben. Középtávú kilátások szerint a 2007−es év végén elérheti a 33 Sk/euró szintet. Ez a tényező a mézexportunk szempontjából nem jó hír. Az unió régi országai majd onnan hoznak be mézet, ahonnan olcsóbban jön (Románia, ázsiai országok, Moldávia és Ukrajna, egy harmadik országon keresztül). – Tovább bővül az unió két kele− ti "szegény" országgal. Mézterme− lés és mézkivitel szempontjából fő− leg Románia keverheti meg a je− lenlegi laposztás sorrendjét, ami a Nyugat Európa irányába történő mézexportot illeti. Törlődik a vám, így a romániai virágméz még érde− kesebbé válhat a gazdag nyugat− európai országok részére. A vi− szonylag technikailag kevésbé fej− lett, alacsony kemizációs mező− gazdasággal működő román me− zőgazdasági vidék egészséges, eu− rópai jellegű méz termelésére ké− pes. Mézkereskedőink szerint vi− szont a mai napig még egy hordó− val sem sikerült behozni belőle or− szágunk területére. Jelenleg már viszont − sajnos − nyitott az út. Ro− mánia méztermelése nagyrészt vi− rágmézből, vegyes− és erdei méz− ből tevődik össze. A kitermelt akácméz kevés. Az évi mennyiség eléri a 8–10 ezer tonnát. Sok vidé− ki család megélhetési jövedelmét jelenti a méhészkedés. Háromezer kilométert is képesek vándorolni a kerekes traktorral vontatott pavilo− nokkal − így nevezik a fedett, guru− ló méheseket. Nagyméretűek, mi− vel 80–100 méhcsaládot is "bele− pakolnak". Részük egy "lakószo− ba", melyben a méhész a szezon idején lakik a családjával − elkísér− ve a méheit útjukon. A méhészet jövedelmezősége szempontjából sok más komoly té− nyező is kockán forog. Argentína és Brazília 2006−os mézkitermelé− se most összegeződik. A virágmé− zek világpiaci árát − nem felejtve Kínát sem − a 2007−es termelő− A jó kialakítású belső szedő előnyei: – Időjárástól jól védett. Nem ázik be. – Jól szellőzik. – Többet termelhet. – A virágport méhmentesen, za− varásmentesen lehet elszedni hátul− ról. – Kisebb, ill. nincs forgalomtorló− dás. – Állandóan a kaptár alatt lehet, nem kell leszedni vándorláskor. – Könnyen szállítható, tárolható. – Könnyű átállítani szedésre vagy közvetlen bejáratra. – A tájolást nem zavarja. – Több napi termelt virágpor benne lehet.

idényre ők határozzák meg. Az esetben, ha az időjárási viszonyok az elmúlt esztendő kilengési kere− tein belül alakulnak − sajnos, a vi− rágmézek kilónkénti ára az erősö− dő korona mellett negyven korona körül fog mozogni. Az akácmézről nem merek prognosztizálni, mert még jelenleg sincs rá igény. Ha el− fogyna az akác (amit természete− sen nem kívánok), a Kárpát−me− dencében az ára rögtön száz koro− na fölé emelkedne. Közeledik a tavasz − remélhető− leg. A méhész a méhekre, a jó ta− vaszi fejlődésre, a méz, a virágpor és más méhtermék kitermelésére összpontosít majd, mert az élteti a méhészetet, nem a szép álmok. De a legfontosabb a legvégére: A 2007−es esztendőben – rá kell, hogy kapcsolódjon országunk az EU−s méhészdotációkra. Nagyon lényeges − stratégiai fontosságú koncepcióról van szó, amely döntő mértékben meghatá− rozza országunk fejlődését a mé− hészet terén az elkövetkező 5−10 éves időszakban. Összerakva a háttérinformációkat – a nemzeti költségvetések segítségével (az arány 1:1) – ezzel a támogatás− rendszerrel hajlandó az EU kom− penzálni az ország méhészeinek a globalizáció, a világpiac nyitottsá− ga okozta veszteségeket. Sajnos, a nemzeti méhészprog− ramunk nem volt megfelelő szin− ten, mivel az ágazaton belül kevés a jól képzett, sokoldalú szakember. A készpénzben fizető támogatások ideje azonban véget ért. Csupán gyógyszer, méhészeszköz, konkrét projektumok (a nagyméhészek esetében) költségei lehetnek meg− térítve – utólag. Viszont a néhány családdal rendelkező kisméhész esetében is 8–10 EURO−t hozhat méhcsaládonként évente. Több pénz kell ehhez a központnak, hogy belevaló szakembereket tud− jon szerződtetni, mert a folyama− tot naponta nyomon kell követni. Sajnos, a kisméhész gondolkodási módszerét – sokat kapni és keve− set adni – szinte lehetetlen megvál− toztatni. Így az adott lehetőségek mellett nem biztos az átállás. J.T.

– Más célra is használható: pl. at− kafigyelés, alsó szellőző, telelő fe− nék. – A virágpor jól szikkad benne. A belső szedő hátrányai: – Drágább. – Molyosodik, szemétzugok kelet− kezhetnek (rossz kialakításnál). – A virágpor illetve, a szedő fene− ke könnyebben penészedik (rossz ki− alakításnál). – Szemetes: belehullik a kaptár− szemét, meszes múmiák, viaszmor− zsa, törmelék, méhhulla (rossz kiala− kításnál)

Vadászterületek szőrmés kártevői Síkon, vagy hegyes dombos vidé− ken, erdőkben, mezőgazdasági ré− szeken vagy a nádasokban, vizek mellett több−kevesebb számban előfordul a legtöbbet emlegetett ra− gadozónk, a róka. Területekben nemigen válogat. Tartózkodási he− lyeit a táplálékszerzés lehetősége szerint változtatja. Nem riad vissza az emberlakta helyek közvetlen kö− zelségétől sem. Látása, hallása és szaglása egyaránt kiváló. Agyafúrt vadunk, mely sokszor próbára teszi a vadász ügyességét. Januárban kezdődő és a tél végéig kihúzódó párzása (koslatása), majd a kölyke− zés idején gyakran találjuk föld alá készített tanyáján, a kotorékban, ahová különben legfeljebb csak az időjárás viszontagságai elől húzódik be. Szántóföldeken, szőlőkben, ré− ten egyaránt rátalálhatunk kotoréká− ra, leginkább azonban az erdők vé− delmében, sziklás oldalakban vagy vízmosásokban tanyázik Rőzseraká− sokban, kőrakások között, sőt, kaz− lakba ásott lyukakba is nemegyszer tanyát üt. Télen előszeretettel tar− tózkodik a nádasokban, mivel az oda húzódó apróvad aránylag köny− nyű zsákmánya. Tavasz végén, nyá− ron a mezőgazdasági termények kö− zött bújik meg szívesen. A csendereseket, remízeket, lombos sűrűket rendszeresen felkeresi. A róka jelentős károkat okoz a vadállományban. Nem válogatós. Szívesen fogyasztja a kígyót, békát, bogarat, egeret is, Kedvenc táplálé− ka azonban mégiscsak az apróvad és főként azok könnyen hozzáférhe− tő szaporulata. Élelemszerző útjait leginkább éjjel járja, de a csendes zavartalan területrészeken nappal is elvadászgat. A feltárt kotorékok cá− folhatatlanul bizonyítják a róka je− lentős kártevéseit. A legnagyobb károkat az apróvadas területeken okozza, de az erdőkben a fiatal őzgi− dák sincsenek tőle biztonságban. Károsítása főként fiainak nevelése idején emelkedik aggasztó szintre. Tehát éppen akkor, amikor az apró− vad még gyámoltalan, zsenge sza− porulata a legkönnyebben hozzáfér− hető zsákmány. Apróvadnak, egérnek, pocoknak egyaránt kegyetlen ellensége a tojás rablásával is érzékeny károkat oko− zó görény. Nálunk két faja ismere− tes. Síkon, hegyvidéken, erdőn, me− zőn egyaránt előfordul a sötétbarna színű házi görény, mely leginkább az emberlakta helyek közelében tar− tózkodik. Zsákmányszerző, véreng− zős útjait mindig a sötétség leple alatt járja, amikor az elérhető apró− vadban, fészekaljban, vadfiókban érzékenyen pusztítást visz végbe. Rokona a mezei vagy molnárgörény jóval világosabb alapszínű. Ez legin− kább a mezőn erőszakkal kisajátított és méreteire átalakított ürge vagy

pocoklyukakban él. Egérpusztításai− val ugyan hasznot hajt, de az apró− vadban, főként annak szaporulatá− ban okozott kártétele többszörösen meghaladja egérpusztításának hasznát. A mezei görény szelídített válfaja az üregi nyúl vadászatához jó eredménnyel használt krémszínű, tenyésztett vadászgörény. Legkarcsúbb, de egyben legvé− rengzőbb, apróragadozónk a me− nyét. Karcsúsága folytán a legszű− kebb egérlyukakba is befér. Erdőn, mezőn egyaránt előfordul. Kártétele főleg a fácános, foglyos területeken igen jelentős. Élelemszerző útjait fő− leg a sötétség védelmében járja. Napközben előszeretettel húzódik meg a csenderesek, sűrűk, gazos árkok védelmében. Gyakran a föld− be ásott, illetve a rágcsálóktól elbi− torolt lyukakba üt tanyát. A síkon lévő ártéri erdőktől kezd− ve a magashegységek nagyobb er− dejéig szórványosan majdnem min− denütt megtalálható a nyuszt. Fő− ként az öreg erdők odvas fáiban ta− nyázik, és esténként innen indul éle− lemszerző útjára. Tápláléka vegye− sen állati és növényi. Az apróvad, de főként a fészekaljak és a zsenge szaporulat pusztításával károsít a vadállományban. A nyest nagysága a nyuszttal egyezik, de színe szürkésebb. Több− nyire erdőlakó. Táplálkozása, élet− módja, nagyjában megegyezik a nyusztéval, de azzal ellentétben el− hagyott épületek padlásain, üres présházakban, górék tetején, istál− lókban is elég gyakran tanyázik Zsákmányszerző utjait a nyest is éj− jel, illetve esthajnal szürkület védel− mében járja. Bár a felsorolt ragadozók jelentős kárt okoznak a vadállományban, rit− ka előfordulásuk miatt a világ szá− mos országában állandó védettsé− get élveznek. Kivételt képez a róka, ami egész évben vadászható. Alaksza János, erdőmérnök

Kalendárium Márciusban Szlová− kia területén a kö− vetkező vadfajok vadászhatók: róka, nyestkutya, szürke varjú, fekete varjú, szajkó és a szarka. Márci− us 16−tól vadászható a szalonka.

A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI Holdtölte Utolsó negyed Újhold Első negyed

március március március március

04. 12. 19. 27.

Jókay Tibor, méhész, Zselíz Jó Gazda 2007/3

37

Rejtvény

Rejtvényünkben Seneca római filozófus egyik gondolatát rejtettük el. A Jó Gazda 2007 januári számában közölt kereszt− rejtvény helyes megfejtése: „.Akkor is eljön a hajnal, ha nem kukorékol a kakas.” Sorsolással a következők nyertek jutalmat: Marci Alica, Dobóruszka Biacsko Ágnes, Szolnocska Fóthy Zoltán, Zselíz A nyerteseknek gratulálunk, az aján− A rejtvényt készítette: Lőrincz László

AZ AGRÁRVÁLLALKOZÓK LAPJA
Főszerkesztő:T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ
Szerkesztőség: Devätinová 54, 825 52 Bratislava, tel./fax: 02/45 25 99 67, e−mail: [email protected], Honlap: www.jogazda.sk
Kiadja a MADÁCH−POSONIUM Kft.
Nyomdai előkészítés: Bici−Data, Galánta
Nyomja a Komáromi Nyomda Kft.
Terjeszti a PONS a.s., a D. A. CZVEDLER Kft., a JUGARIS−KG és más terjesztők.
Megrendelhető a szerkesztőségben, minden postán, a kézbesítőknél és a következő cí− meken: Slovenská pošta, stredisko predplatného tlače, nám. Slobody 27, 810 05 Bratislava 15.
Mediaprint−Kapa Pressegrosso, a.s., oddelenie inej formy predaja, Vajnorska 137, P.O.BOX 183, 830 00 Bratislava, tel: 02/4444 2773, 44458821,44458816, zöldszám: 0800/188 826, fax: 02/44458819, email: [email protected]
Előfizetési díj 1 év− re 204 korona.
Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben: Devätinová 54, 825 52 Bratislava, tel./fax: 02/45 25 99 67.
Kéz− iratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
INDEX: 49 270, ISSN 1336−6335, Példányszám: ABC SR. MEGRENDELÉS SMS ÁLTAL: Küldjön SMS−t „OBJ“ szöveggel a 0907/680680−as telefonszámra, töltse ki az ennek alapján küldött megrendelőlapot, és küldje vissza ugyanerre a számra. Az előfizetések kódjai: évi – 52021, félévi – 52022, negyedévi – 52024
A lap megjelenését támogatja: az SZK Kulturális Minisztériuma (Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR)

38

Jó Gazda 2007/3

KÖNYVAJÁNLATUNK

410 ,−

?? ,−

590 ,−

120 ,−

80 ,−

560 ,−

1090 ,−

80 ,−

290 ,−

A könyvek megvásárolhatók és megrendelhetők a következő címen:

Tompa Mihály Könyvesbolt Hlavné námestie 17., 979 01 Rimavská Sobota, Telefon: 047/562 68 23, 0903 302 416

GaP−2/03