Hidasi Judit Interkulturális kommunikáció

Hidasi Judit Interkulturális kommunikáció Nem verbális Kommunikáció A kommunikáláshoz egy közös nyelvre van szükség, ez egyfajta kód amely lehet verbális és nem verbális. A verbális nyelv informatív míg a nem verbális nyelv metakommunikásiós funkciót tölt be. A kettő külőn de akár egyszerre is érvényesülhet a kommunikáció során. Sokszor a beszéd folyamán folyamodunk kisérő mozdulatokhoz, hogy jobban megértessük mondanivalónkat, ugyanakkor gyakran használunk a beszéd során megerősítő szavakat amelyek hatásosabbá teszik mondanivalónkat, helyetesítéssel akkor élünk, amikor nem tudunk valamit és megpróbáljuk elmutatni, pl. Idegen nyelv esetében. Felülíró kommunikációról beszélünk amikor ellentétes tartalmú verbális és nem verbális kommunikációt alkalmazunk azaz egyett mondunk, de más arckifejezéssel használjuk, mint maga a tartalom vagy testünk tartása árúlja el az ellentétet. Sokszor közeli ismerőseinkel nem is kell beszélnünk ahoz, hogy megértsük egymást elég egy egy gesztus arra, hogy rájöjjünk. A fejlődéspszihológiai kutatások gyakran foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy hogyan is sajátítunk el az anyanyelvet. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek előszőr környezetével kommunikál elsajátítja a mintát majd erre építi a nyelvet, míg a felnőtt ember egyből a nyelvet szeretné megtanulni de nincs alap amire építsen. A nem verbális kommunikáció egyik példája Mr Bean aki világszerte ismert testbeszédének köszönhetően. Ugyanakorr az elóadóművészetek közül a balett és a pantomim a legismertebb ilyen téren. A nem verbális kommunikáció a mindennapokban is megtalálható, van amikor szándékosan használjuk vagy kényszer által és van amikor a verbális kommunikáció megerősítésére. A mennyiségi és minőségi viszony értelmében a kutatók arra jutottak, hogy a verbálisnál sokkal nagyobb arányban győz mennyiségileg a nem verbális kommunikáció. Míg a minőségi értelmezésben szükséges megvizsgálni a nem nyelvi kommunikáció funkcióit. Számszerint a szakirodalom öt ilyen funkció különíthető el amelyek, nem egyszerre érvényesülnek: a társas helyzet kezelése, az énkép megjelenítése, az érzelmi állapot közlése, az attitűdjelzése, és az interakció vezérlése. A társas helyzet: általában nem verbális kommunikációval kezdődik, szemkontaktus gesztusok, kultúrától függően az ember inkább válaszol (angolszászok), vagy inkább egy harmadik személy által közvetített bemutatásra vár (japánok). Ugyanakkor a verbális kommunikációt heves gesztusok követík amelyek általában a beszélgetés menetét tartamát és időtartalmát is jelzik. Énkép megjelenítése: Külső tulajdonságok esetén az énkép a státusszimbólumok szegítségével igen jól kimutatható, míg eddig a mennyiség volt mérvadó európai téren most inkább a minőségre tevődik a hangsúly. Ami a belső tulajdonságokat illeti, ezek kimutatását szabályozzák különböző kultúrális normák, pl. a nő iránti udvarlás sem mindenhol egyforma, ugyanakkora belső tulakdonságainkat szakértelemszerően hozhatjuk felszínre, amely amennyiben közös a szinpátiaplatformját teremtheti meg. Érzelmi állapot közlése: Darwin munkája „ Az állatok és emberek érzelemvilágának megfigyelése” itt a mosoly, a sírás, a rémület, stb nagy szerepet tölt be hiszen ezzel

érzelmeink kifejezhetők non verbális uton. Korunk kutatói megfogalmazták, hogy az arckifejezések egyetemes jellegűek. Legismertebb közülük a mosoly amelyet nem csak örömünkben használunk, hanem topítani kívánjuk mosoly által a verbális beszédben az esetleges károk illetve elveszítéseket. Ugyanakkor a szemek és arc az a pálya amelyen kereztül a legtöbb non verbális információ érkezik. A haragunkat bánatunkat örömünket, leginkább így tudjuk tudatára adatni partnerünknek beszéden kívül. A tömegpszihózis olyan jelenség amely képes több embert egy azon érzelem kifejezésére mégha képtelennek is érzi magát arra. Attitűd jelzése: Az attitűd a hozzáállásunkat tükrözi, ha érdekfeszítő a téma aktív résztvevői vagyunk a beszélgetésnek, ha személyesen nem érint, akkor tompul az érdeklősésünk. Attitűd szempontjából a nem verbális kódot hatásosabbnak tarják, többet kifejezhetünk vele a verbális beszédnél. Interakció vezérlése: Az interakciót két féle képpen érvényesítjük: alátámasztunk egy kódó más kóddal, illetve nem verbális kóddal jelezzük interakciónkat. Fontos észlelni, hogy más más kultúrák miként viszonyulnak a beszédhez a szünettartás esetén, míg az európai kultúrában kimért szünetekkel nem vágva egymás szavában, zajlik a beszélgetés addig a japán kultúrkör beszélői hosszabb szüneteket tartva szintén nem vágva egymás szavába beszélgetnek, nem úgy a meditterán kultúrkör közvetítői akik kevés szünettel egymás szavába vágva kommunikálnak.

Nem verbális kód fajtái Többféle nem verbális kódról beszélhetünk, ezeket a következőkben kissé részletesebben vázolom. I. Környezeti kód: a környezeti kód általában két tényezőre hívja fel a figyelmünket, a birtokos minősítésére, illetve sztátuszára énképére próbál utalni. Ez természetesen akkor helyesen leolvasható, ha ismerjuk az adott kultúrkört, hiszen a státusszimbólumok és viselkedésformák kultúráról kultúrára változik. A környezeti értékelés melett a tárgyi világi is fontos meghatározója az énkép kialakításában, pl. egy kifinomult öltönyben úriember modjára viselkedik az illető akarata ellenére is, ugyanakkor környezete is eképpen kezeli. II. Személyhez kötött kódok: Ebben a csoporban említjük a paralingvális kódokat illetve a hangi jelzéseket. Az emberi hang sokmindent elárúl gazdája érzelmi állapotáról, ugyanakkor a beszélgetés folyamán is jelezhetünk hangunkal erőteljesebben, artikuláltabban fogalmazunk olykor, amikor ki szeretnénk emelni valamit, gyengébben amikor valakit megszeretnénk nyugtatni vagy kedveskedni valakinek.Ugyanebben a kategóriában tartozik a testnyelv , a mimika, a gesztusok, tekintet, kinézis. Ezek olyan kódok amelyek öt kategóriában nyilvánulnak meg: 1. Emblémák : helyetesíti a verbális kódót, ez természetesen kultúrától változo pl. a 2ujj magyarban kettőt jelent míg kínai nyelven nyolcat. 2. Illusztrátorok ezek kiegészítik a verbális kommunikációt, 3. Szabályzók ezek olyan típusú jelzések amelyek szabályozák az interakciók menetét. 4. Hatásjelzők ezek az érzelmek intenzívitását fejezik ki, míg az 5. Egyéni jelzők megnyilvánulások a saját gesztuskonfigurácionkat tartalmazza. Ugyanebben a csoportban az érintést is több helyzetben alkalmazzuk így elkülönítünk: Hivatalos szakmai-,társasági-,baráti bizalmas-, szerelmi intim illetve szexuális érintkezést, mindegyiknek megvan a maga funkciója az adott helyzetben amely a kommunikáció elősegítésére szolgál. A személyhez kötött kódók utolsó kategóriája az érzékek üzenetei amelyeket az érzékszerveinkel érzékelünk így elkülönítünk: hallás-,

ízlelés-, szaglás-, alapú érzelmi üzenetet. Ezek az üzenetek az érzékszerveinkel receptált kódokat tartalmazza melyekkel minősíteni tudjuk beszélgetőpartnerünket. III. Térkezelés : a tér felosztásáról több elmélet is született, ilyenek: Burgoon és Saine elmélete miszerint létezik nyilvános tér, társas interakció terei, az otthon a magánéleti szfér terei illetve a személyes tér, ezeket a tereket Hall számarányban így határozza meg : intim zóna 0-60 cm, baráti érintkezési zóna 60-120 cm, társas érintkezési zóna 120-330 cm, illetve nyilvános zónaként 330 cm-nél többet tulajdonít. Ezeknek megvan a etikett ályal tartalmazott viszonyulási lehetősége amelyek elősegítik a beszélőt kellő képppen közeledni. IV. Időkezelés : az időkezelés során is elkülönítünk 1. Biológiai időt ez világszerte azonos, 2. Fiziológiai időt amely az emberi viselkedésmintát befolyásolja. 3. Preceptuális idő ez azt fedi, hogy egy kultúra miként kezeli az ismeretszerzést, 4. Konceptuális idő, ez a kultúrák idő és térkezelésére vonatkozik, ugyanakkor beszélhetünk 5. Pszihológiai időről, amely az emlékezetet illetve az agyi tevékenységeket célozza meg. 6. Szociális időről, akkor beszélünk, amikor az idővel való gazdálkodást mérjük. 7. A kulturális idő az adott kultúra eseményeit ünnepeit jelzi. A non verbális kommunikáció életünk alapja amely nélkül sok ember képtelen lenne beszélni a kódok és rendszerek a verbális beszéd elősegítésére szolgálnak és arra hogy könnyebben tudjunk kommunikálni.