Henrik Ibsen - Nóra

Henrik Ibsen : Nóra Henrik Ibsen XIX. század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket, Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába, már úgy, mint világhírű író. Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és társadalmi problémákat. Nóra (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors széthullását írja le. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság, (emancipáció) kérdéseit veti fel. Szereplők: - Torvald Helmer – ügyvéd - Nóra – Helmer felesége - Helmer három gyermeke - Rank doktor – a család barátja - Lindéné Krisztina – Nóra barátnője - Krogstas – ügyvéd - Annae Marie – dajka Helmeréknél - Helén – szobalány Helmeréknél - Hordár Az olvasó először Nórával, s a család anyagi helyzetével ismerkedik. Nóra boldogan tér haza vásárlásaiból. Rég látott barátnője érkezik hozzájuk vendégségbe, Lindéné Krisztina. Panaszkodik, hogy régen a családja miatt ment férjhez, de mára már megözvegyült, nincs senkije és semmije. Abban a hitben jött most a városba, hogy munkát találjon, s rendes körülmények közt éljen. Nóra megígéri, hogy segít munkát találni a barátnőjének. 9 éve, hogy nem látták egymást.Hosszasan beszélgetnek, s Nóra elmondja barátnőjének, hogy régen férje beteg lett, pénzre volt szüksége, hogy meggyógyuljon, így Nóra saját maga vett fel hitelt, amit azóta is törleszt, férje tudta nélkül. Újabb vendég érkezik, Rank doktor, aki a család régi barátja. Férjéhez vendég érkezik, Krogstas ügyvéd. Férje azonban nem szeretné alkalmazni az ügyvédet, hiszen olyan előélete van, s rossz hírneve, amit Helmer úr nem néz jó szemmel. Nóra szól férjének, hogy barátnője épp állást keres, s férje, Krogstas helyére a barátnőt, Krisztinát veszi fel. Krogstas másnap meglátogatja Nórát, s közli vele, ha nem intézi el férjénél, hogy ő kapja a munkát, akkor mindent kitálal. Ugyanis, mikor férje beteg volt, s pénz kellett, Nóra Krogstas ügyvédtől kért kölcsön, de ahhoz, hogy megkapja, édesapja aláírására volt szüksége. Nóra édesapja akkoriban halálos beteg volt, s már az utolsó napjai voltak hátra, hát nem terhelte ilyenekkel őt, halála után pár nappal saját maga hamisította oda édesapja aláírását, s így megkapta a hitelt.

Krogstas most úgy van vele, hogy ha Nóra nem segít neki, akkor mindent elmond férjének, Nórát pedig még le is csukhatják okirat hamisításért. Természetesen Nóra nem akar hinni a férfinak, ezért az ügyvéd közli vele, hogy már megírta a levelet Helmer úrnak, amit be is dobott a postaládájába, s ahhoz csak Helmer úrnak van kulcsa. Nóra először Rank doktortól akar segítséget kérni, de a férfi halálos beteg és bevallja Nórának, hogy évek óta szerelmes belé. Ezután Nóra nem fordulhat hozzá segítségül, ezért megkéri barátnőjét, Krisztinát, hogy segítsen neki az ügyvéddel szemben. Krisztina és az ügyvéd jól ismeri egymást korábbról, ugyanis Krogstas régebben Krisztinának udvarolt, aki anyagai okok miatt a gazdagabb kérőt választotta. Kettejük között újra fellángolnak az érzelmek, s mindketten új életet kezdhetnének. Krisztina arra kéri Krogstas ügyvédet, hogy egyelőre még ne adja vissza az adóslevelet, mert szerinte Helmer úrnak joga van megtudni az igazságot,. Krisztina beszél Nórával. Nóra hazatérve a karácsonyi bálról komolyan és őszintén próbál beszélni férjével, s elmondja a teljes igazságot. Valahol belül azt várja, hogy férje megérti, mit miért tett, s majd mellette áll, védelmezni fogja őt, hiszen annyira szereti. Ám csalódnia kell, mivel férje kikel magából, veszélyben érezve magát, s vagyonát, Nórával már nem beszél édesen, kedvesen, hanem elítéli felesége tettét. Csak akkor nyugszik meg, amikor Krogstas visszaküldi az adóslevelet, így ezzel minden el van intézve, nincs veszély, törölve lett az adósság, s Nórát sem fogják lecsukni okirat hamisításért. A veszély elmúltával érdeklődik csak Nóra hogyléte felől, s mintha mi sem történt volna, megint kedves bájjal beszél, udvarol feleségének. Nóra azonban a történtek után otthagyja férjét, mondván hosszú időn keresztül olyan embert szeretett, aki csak egy gyereknek nézte őt, soha nem vette komolyan, önző volt vele szemben. Úgy érzi, hogy idáig egy idegen emberrel élt együtt. Minden kapcsolatot megszakít férjével és Krisztinánál alszik, hiszen ahhoz, hogy együtt maradhassanak, a legnagyobb csodának kéne megtörténnie. A dráma szerkezete: Három felvonásból áll. A dráma a klasszikus szabályokhoz illeszkedik. A hármas egység elve: Tér: egy térben, Helmerék házában játszódik Idő: néhány nap A cselekmény egy szálon fut. A dráma típusa: Analitikus dráma: ez azt jelenti, hogy a bonyodalmat okozó események már a régmúltban megtörténtek, a konfliktust az okozza, hogy ezek a dolgok lassanként kiderülnek. Pl: Kiderül, hogy évekkel ezelőtt - Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását - Hogy Krisztina és Krogstadt között viszony volt - Hogy Rank doktor hosszú ideje szerelmes Nórába

Jellemek: Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és megpróbálja a férjét boldoggá tenni. Ez a szemlélet hirtelen megváltozik, amikor egy nehéz helyzetet magának kell megoldani, és kiderül, hogy ebben nem számíthat a férjére. Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. A mű során mindvégig naiv és felületes nőnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő: Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék: felnőtté válik. Nóra távozása tragikus, de reményt keltő is. Lehetőséget ad mindkettejüknek arra, hogy szembenézzenek eddigi hibáikkal. Helmer első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, szereti a feleségét és a gyermekeit. Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen, és hogy Nóra mindig jókedvű legyen. Nórát azonban gyermekként kezeli. Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott. Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor azt mondja: „El kell tussolni az ügyet, minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos, hanem a látszat.