Hegyi Ildikó-Lovári középfokúfeladatok.rtf

Hegyi Ildikó

Lovári/cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára

2

2

S ZERZÕ Hegyi Ildikó fõiskolai adjunktus Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

FEDÕLAP ÉS GRAFIKÁK Gulyás Dénes fõiskolai adjunktus, grafikusmûvész Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

S ZERKESZTÕ Kovács Zsuzsa, Papp János

A NGOL FORDÍTÓ Simon Szabolcs

L EKTOROK Dr. Olasz György Ph.D Debre Istvánné (Daróczi Magdolna) Rostás Csaba

© Hegyi Ildikó 2008 © Dávid Kiadó, Kaposvár 2008

Készült a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásával.

K IADÓ Dávid Kiadó, 7400 Kaposvár, Bláthy Ottó u. 13.

N YOMDAVárosház u. 1. Kapos Color Print, Kaposvár,

3

Minden jog fenntartva. E kiadvány sem egészében, sem részleteiben, semmilyen módon a kiadó elõzetes írásbeli eng edélye nélkül nem másolható, nem rögzíthetõ és nem terjeszthetõ, beleértve a fénymásolást, illetve bármily információtároló- és közvetítõ rendszerben való rögzítést is.

4

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék____________________________________________ ___ 4 Tartalomjegyzék____________________________________________ ___ 5 Elõszó____________________________________________________ ___ 9 Foreword ________ I. Mesék, történetek ________ ________________ 1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and the Little ________ ________________ Boy ______________________________________________________________11 ________ ___________ 11 ________ 2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The Miller’s ________ Lucky Daughter ___________________________________________________12 ___ 10 3. E papiny - A liba - The Goose ____________________________________13

4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs ____14 5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and the Mother of God_____________________________________________________15 6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck _____________16 7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the Pub ___17 8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming _____18 9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt in Paris _________________________________________________________________19 10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse ______20 11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja - The Priest’s Sunday Preaching ___________________________________________21 12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser_______22 13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie _______________________23 14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream ________24 15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The Horse on the Church Steeple_______________________________________________25 16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv kérdésfeltevései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a Linguistic Point of View _____________________________________________26 17. Ursarengi paramicha andaj Craiova - Urszári népmese Craiovából – An Ursari Folk Tale from Craiova _______________________________________27 18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them - Egy turista Németországban - A Tourist in Germany ________________________________________________28

5

19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good at Mathematics ______________________________________________________29 20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor Gypsy’s Luck______________________________________________________30

II. Cigány szöveg fordítása magyarra______________ 1. O posotyari - A zsebtolvaj – The Pickpocket ________________________31 _______________ 31 2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the Fortune Teller ____________________________________________________________32 3. Le duj amala - Két barát - Two Friends____________________________33 4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope ____________________________34 5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - Eulenspiegel mint csodadoktor Eulenspiegel the Miraculous Healer ___________________________________35 6. O Eulenspiegelo ando Kölno - Eulenspiegel Kölnben - Eulenspiegel In Cologne __________________________________________________________36 7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The Magic Forest of Anica ____________________________________________________37 8. Le cherhajengo maripe - A csillagok háborúja - Star Wars ____________38 9. O fimlalo rup - A fényes tallér - The Shining Thaler__________________39 10. Jekh phirkerimo andej murmunci - Séta a temetõben - A Walk in the Cemetery _________________________________________________________40 11. Ando teatro - A színházban - At the Theatre _______________________41 12. Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? - Melyek a cigányok nemzetközi szervezetei? - International Gypsy Organisations______________42 13. Gindipe paj romani shib - andal kavre thema - Gondolatok a cigány nyelvrõl – külföldrõl - Some Thoughts on the Gypsy Language Abroad _____43

III. Magyar szöveg fordítása cigányra (500 n)______________________ 44

1. A francia és a német nyelv _______________________________________44 2. Egy igazi reklám _______________________________________________45 3. A professzor elõadása ___________________________________________46 4. A német Béke-díjas Eszterházy ___________________________________47 5. Jafet feleségei__________________________________________________48 6. A légy ________________________________________________________49

7. Mennyibe kerül a tojás?_________________________________________50 6 9. 8. Olvasási Budapestiszokásaink Állatkert_____________________________________________51 ____________________________________________52

10. A fejfájós kancellár ____________________________________________53 11. Az óra_______________________________________________________54 12. A vizsga _____________________________________________________55

IV. Irányított fogalmazás/levélírás ___________________________ Terjedelem: 17-20 sor_____________________________________________56 ____ 56 A feladat megoldása során – a titkosítás érdekében - ne használja saját adatait! ___________________________________________________________56

V. Levéltémák kidolgozása _____________________ 1. levél _________________________________________________________58 ________________ 58 2. levél _________________________________________________________59 3. levél _________________________________________________________60 4. levél _________________________________________________________61 5. levél _________________________________________________________62 6. levél _________________________________________________________63 7. levél _________________________________________________________64 8. levél _________________________________________________________65 9. levél _________________________________________________________66 10. levél_________________________________________________________67

Megoldások __________ 1. Mesék, történetek ______________________________________________68 __________ 1. O Einstein thaj o cino shavoro (Einstein és a kisfiú- 11. oldal) ________________ __________ 68 2. Le assavareski baxtali rakli (A molnár szerencsés lánya - 12. oldal)____________ __________ 3. E papiny (A liba - 13. oldal)___________________________________________ 68 68 4. O Newton anro kiravel (Newton tojást fõz – 14. oldal) ______________________ _________ 5. O Fardi thaj le Devleski Dej (Fardi és az Isten Anyja – 15. oldal)______________ 68 68

68 6. Le Guncheski baxt (Guncsi szerencséje -16. oldal) _________________________ 7. O Goethe andej kirchima (Goethe a kocsmában - 17. oldal) __________________ 69 69 8. O Brecht khere avel (Brecht hazajön - 18. oldal)___________________________ 9. O Franz Liszt ando Parizho (Liszt Ferenc Párizsban – 19. oldal) ______________ 69 69 10. Anda kasht kerdo grast (A fából készült ló - 20. oldal) _____________________ 12. O sastyardo krusno (A kigyógyított fösvény-22. oldal) _____________________ 69 70 13. La korrako dikhlo (A nyakkendõ - 23. oldal)_____________________________ 14. Le dromaresko suno (Az utazó álma - 24. oldal) __________________________ 70 70 O grast pel khangerako trushul (A ló a templom keresztjén – 25. oldal) ___________ La romana shibaka linguistikake pushimata_________________________________ 70 71 (A cigány nyelv kérdésfeltevései – 26. oldal) _______________________________ 17. Ursarengi paramicha andaj Craiova (Urszári népmese Craiovából – 27. oldal)___ 71 71 18. chorre ’Ekh turishta Nyamcicko Them turista – 28. oldal) _ Andaj Le matematika romeskiando baxt naj lasho (A szegény (Matematikából cigány(Egy szerencséje nem jó - Németországban 29. - 30. oldal) oldal)_______________ ________________ 71 II.71 Cigány szöveg fordítása magyarra________________________________73

7

1. A zsebtolvaj (O posotyari – 31. oldal) ___________________________________ 2. A paraszt és a jós (O prosto thaj o drabari – 32. oldal) ______________________ 73 73 3. A két barát (Le duj amala - 33. oldal) ___________________________________ 74 4. Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen?__________________________________ 74 (Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo? - 34. oldal)___________________________ 5. Eulenspiegel mint csodadoktor (Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - 35. oldal)__ 74 75 6. Eulenspiegel Kölnben (Eulenspiegelo ando Kölno - 36. oldal) ________________ 7. Anica varázslatos erdeje (La Anicako vrazhisardo vesh - 37. oldal) ____________ 75 76 8. A csillagok háborúja (A csillagok háborúja – 38. oldal) _____________________ 9. A fényes tallér (O fimlalo rup - 39. oldal) ________________________________ 76 76 10. Séta a temetõben (Jekh phirkerimo andej murmunci – 40. oldal) _____________ 11. A színházban (Ando teatro - 41. oldal) _________________________________ 77 77 12. Melyek a nemzetközi cigány szervezetek?_______________________________ (Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? – 42. oldal) _________________ 78 78 13.Gondolatok a cig ány nyelvrõl – külföldrõl (Gindipe paj romani shib – andal kavre thema - 45. oldal) ______________ III. Magyar szöveg cigányra fordítása _______________________________80 ______________ 1. O francijako manush thaj e nyamcicko shib (A francia és a német nyelv - 44. ______________ 2. ’Ekh chacho reklamo (Egy igazi reklám - 45. oldal) ________________________ oldal)80 _____________ 3. Le professorosko angladelipe (A professzor elõadása - 46. oldal) ______________ 78 80 4. O nyamcicko Pacha - mitako Eszterházy (A német Béke-díjas Eszterházy– 47. 80 _____________________________________________________________________ oldal) 805. Le Jafeteske romnya (Jáfet feleségei – 48. oldal)___________________________ 80 6. E mach (A légy – 49. oldal) ___________________________________________ 7. Ande sode si o anro? (Mennyibe kerül a tojás? – 50. oldal)___________________ 81 81 8. Budapeshtake Pedongi Bar (Budapesti Állatkert – 51. oldal) _________________ 9. Amaro ginipesko siklyipe (Olvasási szokásaink – 52. oldal) __________________ 81 10. O kancellari, kasko shero dukhal (A fejfájós kancellár – 53. oldal)____________ 81 81 11. O chaso (Az óra – 54. oldal)__________________________________________ 81 12. O egzameno (A vizsga – 55. oldal) ____________________________________ 82

Középfokú nyelvtani teszt Teszt ____________________ meg __________________ 83 oldá Zárszó____________________________________________________ sok_ __ 89 ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ 887

Elõszó Új könyvet kézbe venni mindig öröm. Ha a kiadvány szép és hasznos is – jóérzésünk. hatványozódik E könyvrõl mindkettõ elmondható, de mindemellett a legfontosabb, hogy hiányt pótol, magyarországi egyik cigány csoport anyanyelvébõl szervezett nyelvvizsgához az ITK hisz a ORIGO lovári cigány nyelvvizsgához való felkészülésben segít. Hasonló segédanyag, mely a lovári cigány nyelvvizsgához nyújt kézzel fogható segítséget, a könyvpiacon még nem A könyv az ORIGO-nyelvvizsga általános feladatcsoportjainak megfelelõen található. feladatokat, fordítási gyakorlatokat, irányított fogalmazási témákat és levéltémákat szövegértési mutat be. szerzõ, akiAmaga is évek óta részt vesz a romani nyelvvizsgáztatásban, részletes atájékoztatást vizsga felépítésérõl és menetérõl. A kiadvány feladatai pedig választékos ad segédanyagot, témaötleteket adnak a felkészüléshez, gyakorláshoz. A nyelvtanuló számára óriási jelent, hogy a szerzõ a mintafeladatok megoldásait is közli, így lehetõséget ad a segítséget vizsgára készülõnek arra, hogy teljesítményét mérni tudja, s a megoldásokkal további kész nyelvtani sablonok elsajátításához segíti hozzá a vizsgára készülõt. klisék, A vizsgához való felkészülés során mindegy, hogy a vizsgázó mibõl, milyen szerzi meg a szükséges nyelvtudást. Általánosságban elmondhatjuk, hogy fontos az módszerrel életszerûség, a praktik us, mindennapi tudnivalók ismerete. A felkészülési anyag azonban, hogy tükrözze elengedhetetlen feltételea nyelvet beszélõk kultúráját, gondolkodásmódját. Ez a segédanyag e szempont szerint is állja a próbát, és a lovári cigány nyelvvizsgához felhasználható korszerû tananyagnak számít. praktikus, A könyv tematikailag sokszínû szövegeket tartalmaz. Helyet kapnak benne a fiatalokat problémák érintõ mellett az európai kultúrkörbõl származó humoros történetek, anekdoták, valamint a összefüggõ témák és társadalmi jellegû problémák is. tudománnyal A szövegek szótárhasználatot is igénylõ írásbeli fordításra ill. szövegértésre szánt feladatok, melyek egyénileg és csoportosan is jól használhatóak. Az iskolai munkában ményként és munkafüzetként egyaránt hasznos segítséget adnak a felkészítõ tanár és a szöveggyûjtetanuló számára is. A kötet grafikái szépek, élõvé teszik a könyvet, és mindannyiunk reményei szerint, a téma megjelenítésével a nyelvtanulót kíváncsivá teszik, és szövegek elolvasására ikonszerû A kiadvány használatához jó munkát és sok sikert kívánok minden nyelvtanulónak! serkentik. Pálmainé Dr. Orsós Anna alkalmazott nyelvész

9

Foreword It is always a great pleasure to hold a new book in ou r hands. If the book is nice and -thepractical pleasure is multiplied. Both can be said about this book but above all it can be useful when preparing for the ORIGO language exam in Lovari Gypsy language, the mother tongue of a Gypsy group in No other material in the book market can be so useful and practical for the Hungary. Gypsy language exam. This book meets the requirements of the ORIGO language Lovari exam anda so contains series of reading comprehension exercises, texts for translation, and topics compositions and writing letters. The author who has gained great professional for experience conducting in Romani language exams gives us a detailed outline of the exam and its The book contains several exercises that give a wide choice of topics and ideas for procedures. preparation and practice. Learners will find the key to the sample excercises in the book and so evaluate they can their own development, and learn further grammar cliches and templates when preparing for the exam. It does not in fact matter what books or what methods language learners use to gain the required knowledge when preparing for the exam. In general we can say the point is to be down to earth, to be practical in everyday matters. Examination preparatory materials definetely reflect the culture and mentality of the native speakers. This book meets however should those requirements too, and is a practical and modern preparatory material for the Lovari Language Exam. Gypsy The book deals with a range of topics, including issues for young people, humorous stories from the European cultural community, anecdotes, scientific and social issues. The designed texts are for written translation using a dictionary and reading comprehension exercises be carriedthat out can individually or in groups. Teachers or learners in school can use it either exercise as an book or a textbook. The book is nicely illustrated and to our expectations the topics through these pictures willthe language learners interested and mo tivated to read the texts. make I hope you will enjoy reading this book and I wish all language learners good luck! Dr Anna Orsós Pálmai applied linguist

10

I. Mesék, történetek 1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and the Little Boy O baro professoro, o Einstein, kon ando univerziteto Princeton kerdas zhanglimaski butyi, chi das but pe peste. Leske bal sagda lunzhi sas, thaj chi randelaspe sakko dyes. Jokhar phirkerdas andel univerzitetoski bar, gindisardas pe’kh phari matematikaki problema, pa soste voj tehara trubula te inkrel ’ekh seminariumo. E vrama lashi thaj vojaki sas, o kham shukares peklas, jekh cerra phurdelas e balval, le chiriklya bare glasosa gilyab arde. Voj tele kamlas te beshel pej char. Na pa but dikhlas ekhe cine shavores, kon zurales rutas. O Einstein sigo kothe gelas leste thaj pushlas lestar: – Sostar roves, muro shavoro? O shavoro anglunes chi kamlas avri te phenel pesko bajo. Shukar gada sas pe leste, vuneto kalca thaj parno gad. Vi le papuchi kuch sas. Pala cerra vrama kade vorbindas o cino shavoro: – Xasardem mure lov e, so muri dej dasma, te zhav mure bal tele te shinavav. O professoro lasho manush sas, zurales sunusardas le rutende shavores. Voj las ’ekh anda peski posotyi thaj kamlas kothe te del le cineske, sar daro. Kana o cinoro o dollaro fimlalo rup dikhlas andel professorosko vast, opre vazdas pesko shero, dikhlas pel Einsteneske bare jakhenca p hendas avri peski kritika: lunzhi bal, – Mure raja, o dollaro mukh te ashadyol tute, zha tu ko fodraso, tuke majfontosho-j! Kérdések: 1. Hol dolgozott Einstein és milyen volt a külseje? 2. Hol tartózkodott éppen és miért? 3. Hogyan volt felöltözve a kisfiú? 4. Miért sírt a kisgyermek? 5. Hogyan akart segíteni a professzor, s a gyermek hogyan reagált?

11

2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The Miller’s Lucky Daughter Kaj sas, kaj nas, sas jokhar ’ekh chorro assavari, kon jokh ar andel bare forosko mashkar maladyilas le krajeske manushesa. Voj kamelas te phenel le themeske sherunoske variso fontosho. Voj pa pesko shukar chalado vorbisardas. Kade ashardas peska rakla le krajeske: – Man si jekh shukar rakli, kon andaj suluma zhanel te khuvel somnakaj! Muri rakli zurales godyaver si. O kraj das duma peske manusheske: – Kadi butyi kasavi-j mange, latar me vojako kerdyuvav. An kathe tehara kadala rakla, mukh te dikhavla! Kamav te Vi ingerdine la rakla kaj o kraj. Voj phandadas andre la rakla zumavavla! ande’kh tunyariko soba, thaj le slugi ingerde lake but suluma andaj mal. Le krajeski choxanyi das la raklake e suluma, te khuvella. – Zhi pe detehara te na khuvesa kadal suluma sa somnakajeske …si te meres! Kadalesa kothe muklas la rakla thaj phandadas pe la o vudar. Le assavareski rakli chi zhanglas, so te kerel. Inke ande pesko trajo chi khudas suluma somnakajeske. Andej bari briga maladas te rovel. Atunchi sigo puterdyilas o vudar, haj ’ekh cino shimijako ushtyadas andel raklyaki soba. Duma das kade: – Lashi ratyi cina raklya! – phendas o piko pedo. – Sostar roves? – Sostar te na rovav, kana somnakajeske si te khuvav e suluma, haj me chi zhanav, sar trubuj te kerav. – Me zhanav te zhutij tuke!– phendas o piko. – So desma, te khuvav bityiri e suluma somnakajeske? – Tuke dav muro somnakuno trushul, anda muri korr. Dosta avla? O piko tela phuv ingerdas o kincho haj laspe butyi te kerel. Na pa but, gata kerdyilas e butyi, haj pherdi sas e kaklyi somnakajesa. Kaver dyes detehara avilas o kraj kaj e rakli, te dikhella, so kerdas. Sar chudisardaspe o kraj, kana dikhlas le but somnakaja, haj zurales losshajlas. De inke majbut trubusardinesas leske. Kaver dyes pale avilas o kraj la raklate: – Shukar butyi kerdan mange, sagda barvalo manush avo, ke muri romnyi avesa! Ashadyuv manca, tu avesa muri krajask inya! E chorri rakli darajlas thaj phendas, ke mishto-j. O assavari baro raj avilas, sakko dyes bara rojasa xalas e pulicka. E rakli shukar thaj godyaver krajaskinya kerdyilas, pala lake romesko meripe korkori beshlas andel themesko trono. Kérdések: 1. Kivel találkozott a molnár és hol? 2. Mit mondott a lányáról? 3. Hol és milyen feladatot bízott a lányra a király? 4. Ki segítette a lányt és mit kapott cserébe? 5. Milyen királyné lett a lányból?

2

3. E papiny - A liba - The Goose O nyamcicko feshtévo, o Adolf Menzel zurales zhungalo thaj cino mursh sas. Leske gada sagda melale sas, ke nasles khonik, chi dej thaj chi gazhi. Voj sas sa xolyarnyiko, kana sama las, ke les varikon avri assajvel. Jokhar beshelas and’ekh cino birto, sosko anav so mnakuno guruv sas. Peko guruvnyako mas peke gilchasa xalas th aj tati loli mo l pilas, so voj zurales kamelas. Kade kerlas peski butyi thaj ashunelas le manushen. Jokhar avile andre trin strejine: ’ekh shukares huradi galbenone balengi gazhi thaj lake duj amala, kon po baro muj vorbisarle jekhavrenca thaj vojake sas. Kadal kamle kath e mizmeresko xaben te xan th aj pala kodo variso te pen. O feshtevo dikhlas, ke e barvali gazhi variso phendas le kavre dujenge ando kan, thaj po feshtevo dikhle thaj zurales assanas. Menzeleski musura loli avilas, ba chi phendas khanch i, muto avilas. Bara pachasa angle las pesko papiroshi andaj posotyi thaj lelaspe te rajzo lil. Tela o rajzolashi voj sa kadala gazha dikhlas, chi las tele peske jakha pa late. Vi e g azhi sama las, ke la kodo manush sagda dikhel. Voj kodo shaj gindisarlas, ke o feshtevo la makhel. O Menzel bigindos kerlas peski butyi majdur. Numaj e kirchimarica avilas leste unyivar thaj andas lash i kaverthemeski mol andaj Shpanija, so Menzeleski legmajlashi mol sas. Shaj nachilas bish percura vaj ’ekh dopash chaso thaj la gazhako ’ekh amal leste gelas thaj xolyarnyikes cipisardas: – So gindis, kon mukhlas tuke, amara amalica tele te rajzolis? – Na, kodi si tumari amalica? - pushelas o Menzel le gazhestar, thaj sikadas leske o kipo. – Na xolyajve pe mande! – phendas palpale o gazho. So o baro feshtevo, o Adolf Menzel tele rajzolisardas, sas ’ekh bari, chikenali papiny, porenca. parne Kérdések: 1. Milyen ember volt külsõleg Adolf Menzel? 2. Mi volt a kedvenc étele és vendéglõje? 3. Miért lett dühös Menzel a nõre? 4. Mit mondott az ideg en úr a festõnek? 5. Mit rajzolt le Menzel?

13

4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs O englicko baro fizikushi, matematikushi thaj astronomushi, o Isaac Newton, kon anglunes iskirisardas tele e klassikalni fizika, unyivar bisterdas sogodi, vi o xaben th aj o pipo. Leski gazhi zurales kamelasles thaj daravelas, ke o zhanglimasko jokhar nasvalo avla, vaj varisosko nasul pecisajv el lesa. ’Ekh dyes o Newton pale chi avilas tele kaj pesko chalado deteharako xaben te xal. Leski gazhi xolyajlas pe pesko gazho, ke aba duj dyes chi dikhle jekhavres. O Newton chi kamlas avri te avel anda peski soba, varisoski matematikaki bari butyi kerdas. Atunchi ingerdas leski gazhi ’ekh bari tigaja pherde pajesa thaj anre ande leski butyaki soba, ke voj korkoro te kiravelle. Sas le zhanglimaskes ’ekh cino jagako than, kana avri shil sas, angaresa kerdas tatyipe andre. Leski gazhi xutyildas le Newtonosko chaso , thaj kodo phendas: – Kathe pashlyon le anre thaj tyo chaso! Shuv opre e tigaja pel jagako than thaj kirav panzh minuti! Pala kado avri gelas e gazhi, akanak nashtig uzharelas. Nach ilas ’ekh dopash chaso thaj andre gelas pale andej soba. O Newton and’ekh kalca bigadesko beshlas pashaj meselya, ande pesko stungo vast inkerdas o anro, ando chacho vast sas ’ekh bari ginadyi, anda soste ginadas, thaj andej tigaja – kiradas pesko chaso.

Kérdések: 1. Miért féltette Newtont a felesége? 2. Miért nem akart Newton kijönni a szobájából? 3. Mit vitt be a felesége a szobájába? 4. Mivel fûtötte a szobáját? 5. Hogyan ült Newton az asztal mellett?

14

5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and the Mother of God O Fardi jokhar shindas o kasht pasha o cino len. Atunchi avri xuklas o tover anda lesko vast, thaj andre pelas ando paji. – Oj! – cipindas opre phag erde vastenca. – Sar shaj pecisajlas manca kadi bari bibaxt? Akanak so te kerav? So man del te xav, kodo xasardem. Zhutin mange, Devla, te avel palpale muro tover! ---kade rovelas beshindos. Jokhar le Devleski Dej mukhlas pes tele le cherestar. Kothe tordyilas anglal kashtesko manush, thaj pushelasles, so pecisajlas. – Ahaj, Sunto Dej, muro tover avri xuklas anda muro vast, thaj tele pelas ando paji. Kodolesa xaxadem mura gazha thaj le shavoren but bersh! Le Devleski Dej sunusardas le chorre manushes, thaj tele boladyilas ando paji, avri cirdas kothar ’ekh somnakuno tover. – Dikh, kado tover tyiro-j? – voj kodo phenel, ke naj. Akanak anel opre leske ’ekh – Haj kado na tyiro-j? rupuno. O Fardi avri phendas o chachipo, ke naj. Vi po trito tele gelas pala o tover, thaj akanak sastruno ’ekh cirdas avri. – Kado-j, muro chacho tover! – opre xuklas, thaj chumidas la suntona dako vast, thaj najisardas. E Sunto Dej ashardas le gazheski patyiv, selduj tovera leske das, thaj inke ’ekh gono somnakaj. – Zurales patyivalo san! Zha khere pachasa, baxtyasa! Khere sa sogodi phendas, so pesa pecisajlas. Leski romnyi thaj le shavore zurales baxtale avile. Lenge nyamura kothe gele lende, thaj sas sakofelo pipo thaj xaben. Kethane kerde ’ekh bolta, anda late von shukares trajisarde pe but-but bersha. Kérdések: 1. Mit dolgozott Fardi és hol? 2. Milyen szerencsétlen dolog történt vele? 3. Ki segített neki? 4. Mit kapott ajándékba? 5. Mit tett ezután a megszerzett javakkal?

15

6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck O Gunchi trin bersh slugisardas kaj ’ekh barvalo kraj. Leski butyi nas phari, feri andej bar trubusardas butyi te kerel, pel shukar lu ludya las sama. Jokhar kade das duma peske rajeske: – Raja tyo baripe! Tele nachilas muri vrama, khere kamav te zhav ande muro gav! O kraj zurales kamelas le Gunches, ke voj tromano thaj lashe jileski sluga sas. Vi le krajeski rakli kamelasles, ke shukar thaj lashe truposko romano shavo sas. O kraj chi kamelas, hoj voj te zhaltar len dar. Kodo ph endas le shaveske: – Patyivales kerdan tyi butyi! Me kothe kamav te dav tuke muro dopash krajipe thaj mura shako vast! – Mangesla? – Na xolyajve pe mande, raja tyo baripe, ba sima aba varikon khere, kas me zurales kamav. Late kamav te zhav! – No, atunchi, muro shavo, zha Devlesa, dav tut ’ekh gono somnakaj thaj ’ekh rupuno savo zhanel vi te vorbil, kana ande varisosko bajo peres. xanro, Kadalenca gelas o shavo khere. Kothe rakhlas peska piramnya ekhe kavre romane shejshavesa. darajlasEkathar o Gunchi, thaj lako intrego nipo kothe sas late, sama te len pe late. O x anro anglal phendas aba peske Guncheske, so azhukarelles ando gav. O shavo andre gelas ande peska dako kher, leski chachi dej rovelas, kana dikhlasles. O Gunchi chi azbadas peska dulmutana piramnya. Nasla baxtalo trajo, ke lako rom sa Von gele and’ekh kaver gav, ke e shej lazhajlaspe. O Gunchi chi las kavra romnya, kaj mardasla. peski dej lake zhutisardas ande pesko intrego trajo. ashadyilas, Kérdések: 1. Hány évig szolgált a fiú és mi volt a munkája? 2. Mit kapott fizetségül? 3. Milyen ajánlatot utasított vissza és miért? 4. Hûséges volt-e hozzá a szerelme? 5. Mit tett a fiú?

16

7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the Pub

Jokhar gelas o baro iskiritori, o Wolfgang Goethe and’ekh kirchima ando Nyamcicko Them, kaj voj bute bershenca anglal iskirisardas lesko popularno versho, le dromareska ratyaki gilyi. Ando birto kamlas te xal variso thaj te pel ’ekh cerra lo li mol thaj te serolpe pej dulmutani lyuma. O isk iritori mishto pin zhardas la kichimarica, savi sigo ingerdas lesko legmajfajno xaben: guruvnyako mas pek e gilchasa thaj shuke krastaveci. Pala o xaben o iskiritori ande pesko taxtaj shordas vi jekh cerra paji. O Goethe sagda zhanelas te trajol mishto, kamlas le lashe xabena thaj pipe. Kaj e kaver meselya terne rak le beshnas, save ando univerziteto sityile. Lashi voja sasle zurales thaj chingarde. O iskiritori kade shundas pala lengo akcentushi, ke von anda o Berlino avile. Kadal terne dikhle, mursh ke o kothe kaj e kaver meselya andej mol paji shorel, thaj avri assajle le iskiritores. Varikon pushlas lestar: – Muro amal, sostar keres kado? – pushle lestar le terne rakle. O Goethe kade phendas lenge palpale: – O p aji – korkoro bigodyaver kerel anda o manush. Kado bizonyitin le mashe ando E dilipe kerel anda o manush, kado bizonyitin le terne mursha kaj tumari molpaji. korkori Me chi kamav te avav chi jekh, kade pav e mol pajesa. meselya. Kérdések: 1. Melyik kocsmába tért be Goethe? 2. Mi volt a kedvenc étele és itala? 3. Milyen társaság ült a mellette lévõ asztalnál? 4. Mit mondtak Goethének? 5. Hogyan válaszolt Goethe?

17

8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming Kana o Bertolt Brecht pala dujtona lyumako maripo, ando 1948-to bersh khere shaj avilas andaj Amerika ando Nyamcicko Them, kerde pe lesko honoro ’ekh baro primipe. O Brecht chi trajilas barvales, butivar nasles dosta love, akanak o nyamcicko parlamento potyindas avri lesko dromesko somno. Voj sastruna chiriklyasa hurajlas khere, ba dopash chasosa zebejime reslas kothe. Kade chi azhukardasles o cino gruppo ando aeroporto. Kade voj korkoro trubulas te dromel po primipe. Las ekh taxivo, thaj kodolesa gelastar. But zhene kidinipe kethane and’ekh shukar thaj hiresho hotelo „Continental”, numaj o Brecht nas inkeakharde kothe. manusha xaline thaj piline but, legmajfeder fajlasle peke mashe, kaviaro, Le sendvichura thaj lashe pipe: loli mol, bera, ratyija thaj shampanyo. Varikon jokhar maladas sirma po erecepciovo. Le hotelosko sheruno vazdas opre o telefono. Phenel leske ’ekh bipinzhardo glaso: – Me sim o Brecht, me kothe simas aba, ba o portashi chi mukhlasma andre! O sheruno opre vazdas le portashesko zubuno thaj xolyarnyikes chingerdas ande lesko kan: – Sostar chi mukhlan andre le bare iskiritores? O portashi chi hatyardas khanchi. Numa ekhe murshes bishadas kothar, kas nas lil, akharipesko th aj le gada melale sas. Numa peski butyi kerdas, chi kamlas khanchi nasules. Pala chasura aba kothe sas o baro iskiritori po primipe, thaj but zhene zurales assajle pe d uj kado cino incidenshi. O portashi shaj ashadyilas pe pesko than, thaj xutyildas kathar o iskiritori autogrammo thaj ’ekh kipo. ’ekh Kérdések: 1. Miért utazott Brecht Németországba? 2. Mivel érkezett az író oda, s hogyan utazott a helyszínre? 3. Hol volt a fogadás és mi volt a menü? 4. Miért nem jutott be Brecht a fogadásra? 5. Mit kapo tt a portás a mûvésztõl? 18

9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt in Paris

O Liszt jokhar ando Parizho kamelas te phirkerel pe’kh bulvaro. Shukar dyes sas, po cheri nas nuverura, chi das o brishind, o kham zurales peklas. Terne zhuvlya geline pej vulica th aj o baro komponisto zurales kamelas te dikhel len. Le majsteros lashi voja sas, ’ekh skurto gilyi gilyabelas, tela kadi peske phirkerimaska rovlyasa kheldaspe. Jokhar sama las pej vulica ekhe chorre manushes, kon shiladas e vulica thaj dikhlas avri. Voj lasho dyes das le majsteros thaj ’ekh cerra love manglas lestar. chorrivanes – Naj mande xurde love! – phendas o komponisto brigasa leske. – Numa panzhvardesh frankura si mande! – Me opre paruvav tuke kathar na dur andej bolta! – phendas le mangimasko manush. kadi vrama trubus te les sama pe muri shilava! – Tela – Dema tyi shilava! – phendas o majstero. – Me losarav tuke pe late, pune palpale O chorro manush xasardyilas le lovenca pel vulicako agor. Atunchi kothe gelas aves! varikon kaj o Liszt. – Raja majstera! Sosko interesno muzikalno instrumento arakhlan kathe? – thaj kothe pejdikhlas shilava. O Liszt phendas leske sigo, so pecisajlas. – Me primij, ke kodo chorro manush chikana ch’avel palpale! O Liszt chi kamlas te patyal leske. Na pa but aba kothe tordyilas la vulicako shilavari. – Na, phendem tuke! – cipisardas o majstero. – Akanak tu aves! – phendas le konmanusheske, zurales chudisardaspe. – De kothe akanak le shilavares anda tye love bish thaj panzh frankura, vi me dav leske kattyi! Anda kodi, ke tu chi patyilan andel parizhake shilavarengi patyiv! O manush te deltrubusardas kothe le mangimaske manusheske bish thaj panzh frankura, thaj o Liszt zurales sas pe peste. phutyardo Kérdések: 1. Hol idõzött Liszt és mit csinált éppen? 2. Kiket látott az utcán? 3. Mire kérte a koldus? 4. Mit állított Liszt ismerõse? 5. Milyen jutalmat kapott a koldus?

19

10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse Sas kaj nas, te na pecisardaspe, me chi phendemas, trajilas jokhar ’ekh zurales barvalo thaj godyaver kraj, kasko them kathar o baro paji zhikaj le plajina inkrelas. Kasavo baro sas lesko them, ke o kham chikana chi pashlyilas tele. Sasles sakko felo kincho: somnakaj, bisora, shukar gada, somnakuno tronushi, feri gazhi nasles, ke dulmut mulas. Le krajeski jekh jakh sagda rovelas, e kaver pale assajlas. Sasles ’ekh somnakuni rakli, latar majshukar zhuvlyi nas pej lyuma. Shukar galbeni bal sasla, thaj pharni morchi. Kana assajlas, luludya perle anda lake bal. Kode gindisarde le manusha, ke voj anda kasavi ke laki dej ’ekh bari biuzhi sas, voj sas lengi krajaskinya. Ba e rakli kodishukar, sas zurales korkori hatyardaspe, ke nasla khonik, le krajora chi tromajle te mangen lako vast. Jokhar pala mizmeri, kana e shukar rakli avri phirkerdas andej chudaslo bar, telal kashta, save vorbinas. Atunchi avilas ’ekh turbato efta sherengo sharkanyi, savo opre bar. Pala kodi hurajlas lasa ande leski dyiz, savi tunyariko sas, voj kamlas te lel la xutyildasla andaj rakla. Ekrajeski rakli zurales darajlas kathar o sharkanyi, ba chi phendas khanchi, feri chorri dad phendas, kon kamel te lel la rakla, thaj zhanel te chorrella kathar o sharkanyi, rutas.avri Lako kodo shaj thaj kodoleske kothe del o dopash krajipe. ’Ekh krajoro laspe te zhal kaj o lel la rakla, sharkanyi. Voj keradas ekhe kashtune grastes ekhe meselyarasa, savo andral xivardo sas, thaj andre garadyilas. O sharkanyi dikhlas le chudaslone grastes po piaci thaj opre anadasles le slugenca andej dyiz. E rakli zurales losshajlas le grasteske, thaj kana o krajoro avri avilas anda leste, von duj zhene mudarde le sharkanyes, thaj vi le sharkanyeski dyiz kothe ashilas lenge. Baro bijav kerde, vi le langajle hilpan akharde.

Kérdések: 1. Milyen gazdag volt a király? 2. Milyen volt a lánya? 3. Mi történt a király kertjében? 4. Mit hird etett ki a k irály? 5. Mi történt a sárkány várában?

20

11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja - The Priest’s Sunday Preaching O foro Bad-Schandau ’ekh shukar cino than si ando Nyamcicko Them. Ande kado bersh kerde nyevi khangeri le manusha, but butyi sas lasa, ba gata kerdyilas. Bu t manusha phirde kurkende ande kadi khangeri, te ashunen le nyeve rashajes, kon na dulmut avilas avri anda o seminariumo. O rashaj ’ekh baro, mustacalo mursh sas. Voj ucho thaj zurales sano sas, ba sagda shukar gada phiravelas. Jokhar e khangeri pherdi sas manushenca, shukares gilyabenas le sunci gilya thaj rudyisarde le Devleske. O rashaj laspe te inkrel e predikacija: – Chi zhanen, so keren! Tume gata san, kana samonca dikhen suno, sar panzh vaj tranda vaj deshuduj – thaj nashen kaj o lottozovo, te khelen le numeronca! Le bare pharimosa rodine love avri zhan anda tumare vast! Savorazhene aba but bersha kade keren, thaj ch’aven palpale le love kaj tumare chaladura! Zurales but butyi keren tume pel phuva, ando foro thaj le pedonca! Sostar dan avri kattyi but love pe kadal khancheske dyelura? Chi zhanav te patyav mure jakhenge, ke tume kade keren! Chi gindin pe tumare familiji! Kana gata sas o rashaj peske vorbenca, shukares gelas tele ande peski rezidencija, kaj beshlas. Ande leski rezidencija ’ekh shukar butyaki soba sas, savake felyastri pel forosko mashkar dikhenas. Andej soba ’ekh bari meselya thaj ’ekh rusicko pianinovo, thaj ’ekh trine punrengo skamin tordyonas angla o jagako than. Atunchi ushtyadas leste andre ’ekh phuri gazhi, savi zurales chorrivanes dikhlas avri. ’Ekh lungo kali coxa sas pe late thaj ’ekh skurto jivendesko zubuno, savo nas tato. – Raja, rashaja! Phenesas mange inke jokhar kadal trin numerura, save angla mizmeri andej khangeri telaj predikacija phendan! Kérdések: 1. Hol játszódik a történet? 2. Milyen számokat említ a tiszteletes? 3. Miért ítéli el a lottózást? 4. Hogyan volt öltözve az öregasszony? 5. Mit akart a tiszteletestõl?

21

12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser Ando Shvajco pecisajlas kadi butyi. Sas jokhar ’ekh shukar, cino foro, savo pasha le plajina paslyolas, kaj ’ekh uzhe pajesko zvoro sas. Kathar phirenas le manusha ando Alpoko te hodinisaren. Sas kothe ’ekh kashtuni xajing, anda savi uzho thaj sasto plajesko paji avilas avri. Sunto than sas, kaj le nasvale manusha phirenas andaj intrego lyuma, te sastyarenpe kad ale pajesa. Ande kado foro beshlas ’ekh zurales krusno manush, kasko anav o Schwarzo sas. Kado manush pinzhardo sas pa pesko krusnipe. Voj chi peske shavenge chi kindas khanchi khelimata. Sakon kade zhangline, ke zurales but love sasles, ba chi fajlasles te del avri love anda peske vast. Lesko kheroro pel gavesko agor tordyilas, pasha o gavutno drom. Chi kaj le phirlas, sastyardekana chi nasvalo sas. Kana dukhajlas leske variso, azhukardas, kana maladyilas pej vulica ekhe doktoresa. Voj laspe te vorbil le sastyaresa, thaj sakkofelo phendas leske pa pesko nasvalipe. Pel vorbimasko agor pushlasles, so trubul te kerel, sosko drab te lel andre. O sastyardo xolyajlas po Schwarzo pala kattyi vrama. Kana kaver kurko kethane vulica, gindisardas jekh baro o sastyardo, pherasa te kerel le murshesa. Kana o maladyile pej Schwarzo pale pushlasles, o doktoro tordyilas thaj kodo phendas leske: – Puter avri tyo muj thaj sikav tyi shib! Phandav tye jakha, thaj shuv andre tye naja ande tyete na ashunes khanchi! kan, kade, O doktoro gelastar thaj kothe mukhlas leste ’ekh papiroshi, pa soste kodi iskirisardas: „Zha avri kaj o zvoro, kodo sastyarel tut!” Kade sastyardasles avri o hiresho doktoro anda o krusnipe. Kathar kado dyes pacha dasles o Schwarzo. Kérdések: 1. Hol játszódik a történet? 2. Mirõl volt híres Schwarz úr? 3. Mit tett, amikor egy orvossal találkozott? 4. Az o rvos mit javasolt, mit tegyen? 5. Mit írt az orvos a papírra?

22

13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie And’ekh amerikano bari gadengi bolta sas but shukar korrake dikhle. But manusha phiravenas ando foro kadal korrake dikhle, save ande kadi bolta kindine. Le korrake dikhle anda kado si zurales lashe, ke but manusha but vrama keren butyi pe lende, thaj anda legmajlashi phanri keravenle. Anda o kaver them anaven e kuch phanri. Lenge butyarne si le legmajlashe ando them. But love potyinen le butyarenge palal bidoshake butya. Anda kado zurales fontosho-j, ke lashe reklamura te zhutisaren le sherunen majbut butya te bikinen le manushenge. La boltake sherune gindisarde pe kodo, ke vi o iskiritori Hemingway lende te kinel pesko korrako dikhlo. Anda kado bishade leske ’ekh paketo, ande soste ’ekh shukar korrako dikhlo sas, thaj shute pasha leste ’ekh lil, thaj kadi iskirisarde leske: „Amare korrake dikhle zurales kamen le manusha, fajlasame, te vi tu amende kinesas tye korrake dikhle, thaj pala kado shukar kotor si te bishaves amenge duj dollarura.” Pala unyi dyesa las e bari bolta ’ekh paketo th aj ’ekh lil, ande soste kodi iskirisardas o baro iskiritori: „Mure ginadya zurales kamen te ginaven le manusha. Zurales kamos, te fajlas tumen ginaven muri legmajpaluni ginadyi, savi tumenge ande kado paketo bishavav. Anda te soste si teduj dollarura thaj oxtovardesh centura mange. Zurales but butyi kerav, kana potyinen mure ginadya, thaj me sim akanak o legmajlasho iskiritori andej Amerika. Tumaro getosarav korrako dikh lo duj dollarura si, muri ginadyi duj dollarura thaj oxtovardesh centura, trubun te inke oxtovardesh centura mange.” bishaven Le sherune kade avile barvale, ke ande intrego Amerika le hireshone manushenge kade bikinde le korrake dikhle. Kodi gindisarde, ke vi le iskiritoreske kade zhanena te bikinen pengebutya. Ba sas te dikhen andre, ke o iskiritori majgodyaver si, sar von. bikinemaske bishadas majbut reklamura le iskiritoreske. Khonik chi Kérdések: 1. Milyen reklámfogással élt az amerikai áruház? 2. Miért kellett a reklám? 3. Mennyibe került Hemingway-nek szánt nyakkendõ? 4. Mi állt az író által írott levélben? 5. Mi volt az eset tanulsága az üzlet tulajdonosai számára?

23

14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream And’ekh shvajcesko gavoro, ando Kantono Bern sas ’ekh turishtako centrumo, savo zurales kamenas le manusha. ’Ekh kashtesko kher tordyilas pasha ’ekh baro vesh, kothe shordyolas ’ekh cino zvoro, savesko paji zurales uzho thaj vuneto sas. ’Ekh chorivanes hurado terno gazho avilas ando gav, te hodinisarelpe. Kana opre dikhlas, sama las ’ekh cini feshtila te phabol na dur andel khereski felyastra. Losshajlas kadalake, gindisardas ande peste: „Che mishto t’avlas te denasma pej kadi ratyi ’ekh than, kaj shaj sovav, ke aba duj kurke po drom sim!” Pej kadi laspe te zhal o terno gazho kaj o kher thaj cipisarelas, te avel avri le kheresko sheruno te vorbil lesa. Pe trito-shtarto cipipe avilas avri ’ekh mustacalo ucho manush thaj pushlas kathar o terno gazho, sostar akhardasles avri pel ratyako mashkar. O terno gazho phendas leske, ke so pecisardas, aba duj kurke naj, kaj te sovel. Le kheresko sheruno sunusardasles, ke chorrivanes sas hurado, thaj dulmut chi sutas. Andre ingerdasles and’ek cini soba, ande soste ’ekh phuro gazho pashlyolas po pato. Kado than pala kheresko dumo sas po kolco pej chachi rig. Andej soba sas duj patura, ’ekh meselya, trin skamina thaj ’ekh bov. Le kheresko sheruno phendas leske te beshel tele kaj e meselya po skamin thaj te azhukarel ’ekh cerra, na pa but palpale avel. Andre gelas kaj peski gazhi te phenel lake te kidel avri ’ekh charo xaben thaj te ingrel andre ande cini soba, ke si kothe ’ekh chorro bokhalo gazho. E gazhi vi kade kerdas, sar lako gazho phendas. O terno gazho sidyarindos xalas o xaben, pala kodi najisardas la gazhake, ke andas leske Voj tele kamlas te pashlyol aba ando shukares kerdo pato. Tele shudas pa xamasko. th aj opre las le papuchi thaj zoknivi thaj opre phanglas pe peske punre. Kade vi tele peste o gad, pashlyol. O pushlas lestar, sostar kerel kadi. phuro manush – Anda kadi, te n’avelma khanchi bajo. Ke jokhar ande muro suno andel phagerde glazhi thaj dukhajle mure punrenge talpi. Chi kamav majbut ande muro trajo ushtyadem, sovav! punrangles te Kérdések: 1. Hol található a turistacentrum? 2. Mit mondott a vándor a faház tulajdonosának? 3. Mi található a szobában? 4. Mit tett a vándor lefekvés elõtt? 5. Mivel magyarázta a tettét?

24

15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The Horse on the Church Steeple Kado pecipe vorbil amenge pa o xoxamno barovo, pa o Münchauseno, kon ando Them trajilas ando deshijjato shelto. Voj das duma peske amalenge pala peske Nyamcicko chudasle dromipe. Ando chachipe kado barovo o dromipe chikana chi trajilas perdal, feri xo pinzharde xadas. Sigokerdyile kadal pecipe ande intrego Europa, thaj dine avri ’ekh ginadyi pala leste. barov O o vorbil: „Muro lungo dromipe ando Rusicko Them lemma andel jivendesko mashkar, ke phendem mange: Kana jiv thaj paho si perdal pel shudrimaske plajeske droma, majlashe-j te zhav perdal sar ando brishind thaj praxo. Lashe tate gada sas pe mande, hilpaka morchako zubuno thaj ’ekh bari siberijaki shipka. Muri kalca andal guruvnyaki morchi sas. Mure grastesa gelem pe lunzhi droma, o pedo Cherhaj busholas. And’ekh dyes klisisardem zhikaj durutni ratyi. Khatikaj chi jekh gav chi dicholas. O in trego them tela baro jiv pashlyolas, thaj chi pinzhardem chi le veshesko agor, chi o drom. Khinisardo kathar o lungo klisipe phanglem mure grastes kaj ’ekh kilo, savo avri dicholas anda o jiv. Angle lem mure selduj pushki tela mure p haka thaj pashlyilem tele ando jiv. Na butara sutemtar th aj ’ekh zurales lasho suno dikhlem, thaj avri shordyile mure salya anda muro muj. atunchi ushtyilem opre, kana o kham aba uches phirlas opre po cheri. Khoslem mure Feri jakha, thaj chudisardemma, kana dikhlem, ke pel forosko mashkar anglaj khangeri pashlyilem. grastes, ba chi rakhlemles. Na butara opral pe mande shundem te hirmitil. Opre Rodos mure dikhlem thajkothe sas opral pel khangerako trushul. Sigo zhanglem, so pecisardas. O muro grast tela barogav jiv pashlyolas. E vrama sigo boldaspe, tatyipe kerdyilas. Kana sutem, atunchi intrego o jiv bilyajlas pa jekh po duj thaj tele thaj maj tele gelem. Kothe pashlyilem pej vulica, thaj kaj soste ando tunyariko mure grastes phandadem, sas la khangerako trushul. Pala o kilo, skurto gindipe avri lem muri pushka anda muri posotyi thaj pushkedem o shelo pel grasteski shelo korr. Oshindyilas, thaj o grast avilas baxtales tele pej phuv. Pachasles kerdem muro dromipe majdur.” Kérdések: 1. Hol és mikor élt Münchausen és mi volt a csúfneve? 2. Hol kezdte meg az utazását és miért? 3. Milyen volt a ruházata s hogy hívták a lovát? 4. Hová kötötte a lo vát az éjszaka? 5. Hogyan érkezett le a lova a földre?

25

16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv kérdésfeltevései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a Linguistic View Point of But shiba thaj dialekturi pinzharas, majbut sar shov miji shiba si andej lyuma. Mashkar kadal si ’ekh indoeuropeicki shib e romani. Late legmajpashe le dardonge shiba tordyon, save andej Indija thaj ando Pakistani vorbisaren. Andej romani shib le dulmutane vorbi anda o indo thaj sanskrito shib si, sar kadal: phral, pheny, dad, dej, dand, kan, manush, manushnyi, ro ma thaj but kaver. Kadal si le stabilni vorbi, save sikaven thaj bizonyitin, kathar avilas kado nipo (andaj shudrimasko plaj Indija – vaj kathar Hunza xar anda o Pakistani). Le romane karavanura krujal aba vi phirde e phuv, thaj bute nipon, shiba thaj tradiciji pinzh arde. Kadi si ’ekh nomad no but vorbi thaj grammatika kathar kavre nipura line perdal. Andaj perzhicki shib avile nacija, save perdal kadal anava: zen, vurdon. Ando Grekicko Them – ando Balkano panzh shela bersh rom. Kothe trajisarde le but vorbi line perdal ande peng i shib, kadal si: kokalo, petalo, foro, drom, efta, oxto, ijja, luludyi. Sar gele le romenge karavanura pe pengo drom, chi ashile le gruppura kade avile le but romane dialekturi. E romani shib jekh si – shaj las sama, kana kethane, sityuvas, babasikado si andej lingvistika normalno. Le rom sagda mishto thaj sigo sityile dialekturi, krujalipeski gazhikani shib, kadi avilas o b ilingvizmush. Ando Ungriko Them pengi pinzharas trin romane gruppura: le karpaticko rom, vlashiko rom, thaj le beashi. Le beashi na vorbinen, ke vlashika, andej Moldavija line perdal kadi shib ando nachilo shelto, kana romanes roboslugi sas. Kathar Moldavija avile perdal ando Ungro Them andel cine gruppura, thaj sile mashkarutni akanak ’ekh shkola ando Pecho, e Gandhi Gimnazija. But romane thaj beashe shave shaj geton kothe po univerziteto thaj pej opruni shkola. Kérdések: 1. Hány nyelvet ismernek jelenleg a nyelvészek? 2. Honnan származik a romani nyelv? 3. Soroljon fel ind eredetû szavakat! 4. Hány cigány csoport él ma Magyarországon? 5. Kik a beások és mit tudunk róluk?

26

17. Ursarengi paramicha andaj Craiova - Urszári népmese Craiovából – An Ursari Folk Tale from Craiova Sas kaj nas ’ekh barvalo, phutyardo thagar, kas sas ’ekh sluzhnika, kon kale dyiveski zhungali choxanyi sas. E shukar thaj lashi thagarnyi pej lyuma andas le thagareske duje rakloren. E sluzhnika las le shukare, parne balenge rakles thaj rakla kathar e thagarnyi. Andas duje zhukloren kaj e thagarnyi te pen lake chucha. Le thagareske rakloren andas kaj ’ekh belagari. Kothe, kaj sas le raklore, barile duj phabalina. E sluzhnika so kerdas? Kana avilas o thagar kathar o maripe thaj arakhlas duje zhukloren kaj e thagarnyi, phendas lake, ke kamel te del avri lako drom, ke naj lashi, ke zhukloren rakhadyilas. Ushtyilas o thagar thaj bishadas la ch orra thagarnya peske dadeste. Le zhukloren tele shindine thaj avri shutine andej avlina. Kaver dyes o thagar dikhlas duj phabalina ando balegari. E sluzhnika phendas le thagareske, te shinel avri kadal duj phabalina. Avri shinadasle o thagar, e sluzhnika shutas opre le patrina thaj dasle pej jag. But vrama phabolas e shukar loli jag, thaj kerdyile anda late duj ashkie. Anda kadal ashkie kerdyile duj bakrore. E sluzhnika le shukare cine p edon thaj kamelas te xal pengo kalo buko te sastyarella. Thaj o dilo dikhlas raj tele len. Gelastar ’ekh rakli te thovel le colura kaj o cino zvoro, thaj dikhlas kothe shinadas late cine kokala. Opre lasle thaj khere andasle. E rakli zurales chudisardaspe, kana pasha dikhlas, po kaverke dyes ’ekh cino rakloro thaj ’ekh cini raklori kerdyilas. Voj arakhlasle av ri Selduj zhene somnakune balenge sas, thaj diamanto sas ande lengo kolyin. Avilas o andej shtala. kraj, thajte lel le rakloren la raklyatar. Le raklore zhangle te vorbin aba o kaver dyes. kamlas lendar o thagar: Pushlas – Kathar san tume, mure shave? – Amaro dad si ’ekh thagar, kaski sluzhnika las amen avrithaj shudas ando belagari. O thagar opre pinzhardas len thaj chumidas peske rakloren. E sluzhnika opre beshlas pe peski shilava thaj rodas peske ’ekh kaver than, kaj nas inke. th aj leski familija trajisarde inke but bersh andej pacha, bukurija thaj kamipe. O thagar Kérdések: 1. Milyen szolgálója volt a királynak? 2. A szolgáló mit adott a királynénak? 3. Mit tett a király a királynéval? 4. Mit akart a szolgáló a két báránnyal tenni? 5. Mit tett a szolgáló, amikor a király felismerte a fiait?

27

18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them - Egy turista Németországban - A Tourist in Germany ’Ekh ungro turishta kerdas dromipe peske vurdonesa perdal po Nyamcicko Them. Opre rodas but gava thaj forura. Dikhlas le plajina thaj valya, shukar vesha thaj mala. Pasha o gavutno drom zurales but butyi kerd e le gazhe thaj le prostura. Zurales kamelas te dikhel le vadnone pedon, th aj le grasten, le guruvnyan , le khajnyan thaj le bakren. E vrama lashi sas, o ajero uzho. Sigo avile aba nuverura anda o ushtyimasko plaj. Tela ’ekh dopash chaso avilas ’ekh baro brishind. Fimlajlas, thaj glaso das o cheri. O ungriko raklo sigo andre gelas peske vurdonesa and’ekh gavoro. Aba mizmeri Andre gelas kothe and’ekh birto, savo cino thaj vojako sas. Tele beshlas andej soba sas. pashaj meselya thaj kamlas te xal. Chi vorbindas nyamcicka thaj o birtari ando restoranto chi ungrika. O raklo aba zurales bokhalo sas thaj gindisardas ’ekh baro: las papiroshi thaj hatyardas tele rajzolilas ’ekh buraca, ke kodi kamlas te xal. Sikadas la kirchimaricake, kothe dikhlas, assajlas. Avri gelas andaj soba, thaj ingerdas andre leske – ’ekh brishindalyi. thaj Kérdések: 1. Hol utazott a turista és milyen céllal? 2. Milyen lett az idõ? 3. Hova ment be? 4. Mit akart rendelni? 5. Mit hozott a fogadósné?

28

19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good at Mathematics O Albert Einstein, o baro matematikushi thaj fizikushi, kon anglunes iskirisardas tele relativitasheski teorija, sar le kavre professorura, sa sogodi bisterdas, kana varisoski le zhanglimaski problema gindindas perdal. Jokhar trubusardas te dromel villamoshosa ando Berlino, ke sigo kamlas te zhal andej in stitucija. Ande p esko vast ’ekh ginadyi inkrelas, pala e majbari matematika. Tele zhanglas te ’ekh phuri zhuvlyi, kon sagda leski ginadyi dikhlas. Po professoro baro, beshel pasha jivendesko zubuno sas. E phuri gazhi zurales chudisardaspe, ke atunchi shukar vrama kham tates sas avri, o peklas, nas nuverura po cheri. Nas but zhen e po villamoshi, le manusha majfed ergeline pel vulici. Shukar primavarako dyes sas. phujatar – Dromesko somno! – cipisardas ’ekh glaso pasha leste. O kalauzo baro, mustacalo mursh sas, kon kalo zubuno thaj kalca thaj kali stadyi phiradas. O mursh sigo sama las le professores, kon chi dikhlas opre pe leste, feri ginadas variso majdur. E phuri gazhi phendas leske, ke trubul te potyinel aba, ke o kalauzo avel. O zhanglimasko avri las anda peski posotyi duj lovenge kotora, thaj dasle kothe le kalauzoske. Jekh desh pfennigo thaj ’ekh panzh pfennigo sas ande leski palma. – Lasho manush, kado dromipe bish pfennigura si! – Dema inke love! Tela kadi vrama o Einstein ginadas peski ginadyi majdur, chi dikhlas opre po kalauzo, thaj dasles inke desh pfennigura. Kadi lashi avla! – phendas o zhanglimasko. O kalauzo dikhlas o lovo, thaj pachasa phendas angla peste: „E matematika naj leski zurali rig!” Kérdések: 1. Hol lakott Albert Einstein és hová igyekezett? 2. Milyen vo lt az idõ? 3. Milyen ruha volt a kalauzon? 4. A tudós mennyi pénzt adott elõször a kalauznak? 5. Mennyibe került az út és mit állapított meg a kalauz?

29

20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor Gypsy’s Luck Sas kaj nas, sas jokhar ’ekh cino gavoro. Pel gavesko agor sas ’ekh cini kolyiba. Kothe beshlas ’ekh chorro phivlo ro m, peske trine shejanca kethane. Korkoro barardasle opre, ke leski romnyi dulmut mulas. Kado phuro sako dyes feri brigisardas, ke voj chi jekh kotor manro chi zhanglas te del peske shejange. Jokhar gindisardas ’ekh baro, thaj andre gelas ando tunyariko vrazhisardo vesh, kaj le vrazhisarde pedura trajisarde. O phuro chi darajlas lendar, numaj peske chalado ske kamelas te zhutil. But kasht shindas avri, ando vesh thaj leske asva avri pittyajle kathar e bari briga. Jokhar kas dikhel andej valya? Le Vesheski Dej tordyilas angla leste, ba ch i darajlas latar. – Te aldil tut o Drago Del! – phenel o rom. – Vi tut! – phendas palpale le Vesheski Dej. – So kames kathe, ande muro vesh? Kathe chi le chiriklya chi tromajle te aven. Sostar rodan man opre, phure? – Zhutin mange, Vesheski Dej! Tu san e legmajlashi andej intrego lyuma, mure shave bokhajven. Sa meras ame kathar e bokh. – Mishto-j. Me zhutino tuke. O rom najisardas le Vesheska Dako lashipe, haj pushelas latar, so trubul te k erel. Le Vesheski Dej dasles ’ekh somnakuno tover, sosa sagda sigo zhanglas te shinel avri le kasht. – Dikh, phure! Me tuke dav kodo chudaslo tover, kana butyi kames te keres! Ba trubus te potyines! Mange trubul te des tya majphura sha, voj shaj slugil mange ando vesh thaj chi ashuvav kathe korkori. Kodo avla muro potyin. Kames kado?- pushelas lestar le Vesheski Dej. – Kamav, kamav, bara gazha! Sar tena! Voj gelastar peske khere, thaj ingerdas ando vesh peska majphura sha, la Lina. E Lina lashi butyi xutyildas kathar le Vesheski Dej, e shej baxtales trajisardas ando vesh ande pesko thaj le chorre romes kanakodi sas manro, kolako thaj mas. trajo, Kérdések: 1. Hol lakott a cigány és hány gyereke volt? 2. Hova ment és miért? 3. Hol és kivel találkozott és mit mondott neki a cigány? 4. Mit kapott ajándékba és milyen feltétellel? 5. Elégedett volt-e a szegény cigány és a lánya?

30

II. Cigány szöveg fordítása magyarra 1. O posotyari - A zsebtolvaj – The Pickpocket O nyamco raj, o Hermann, kon galbenone balengo thaj vunetone jakhengo mursh sas, zurales kamlas te pinzharel nyeve thana thaj forura. Ando Berlino beshlas korkoro, nasles chi romnyi, chi shavora, feri jekh zhukel azhukarlas les sagda khere. Zurales kamlas te dromarel ande intrego Europa. Gipuri bikinlas, kadalenca rodas peske love. Jokhar zibanosa dromardas perdal po them, ke rumusajlas lesko vurdon. And’ekh cino foro hulyas tele pashaj austrijaki granyica, ke kothe beshlas lesko legmajlasho amal. Von kethane sityile po univerziteto thaj vi butyi kerde na butaig kethane and’ekh oficija. O raj las avri ’ekh shukar uzhi soba andel foroske mashkaresko hoteli, savo nas dur kathar e gara. Kamlas te maladyol peske amalesa, kas but bersha chi dikhlas aba. Voj lasha vojasa gelas leste. O amal and’ekh barako kher beshlas peska shukara romnyasa. O amal akhardasles ande pesko kher thaj shukar dasles pekimata thaj lashi shpanicki loli mol. Leski gazhi losshajlas leske, ke dulmut chi d jekhavres. E gazhi pushlasles, ke kana kamel te lel aba romnya. O Hermann na butara ikhline palpale sas te zhal kaj o hoteli, ke tunyariko avilas. Le foroske vulici sa tunyariki sas, chi lampi. Voj phares zhanglas te arakhel pesko drom kaj o hoteli. Khonyik nas pel vulici. phabonas Na butara pasura shundas na dur lestar. ’Ekh manush gelas sidyardos pala lesko dumo. Sar pe penge droma, mujaldepe, kana jekhavreste resle, o kaver mursh phendas: zhanas – Na xolyajve pe mande! – thaj gelas majdur. O Hermann tordyilas thaj kamlas te dikhel pe pesko chaso, ke aba dopash ratyi sas. Unzolas ande peski mashkareski posotyi, te lel avri pesko chaso. Chi arakhlas o chaso khatikaj. Sigo gelas pala o manush, xutyildas lesko zubuno thaj cipindas: – Dema sigo o chaso! Lesko glaso zurales murshikano sas thaj o kaver zurales darajlas lestar. Voj dasles o thajchaso, o Hermann losshasa gelas majdur. Ando hoteli sigo ande peski soba gelas thaj oopre villanyi. kerdasAtunchi dikhlas pe peski ratyaki meselya pesko chaso pasha o pato. Unzolas ande peski posotyi, thaj rakhlas le manush esko chaso! – Suntona Devla! Me sim o posotyari, na kado chorro manush! Ratyate chi zhanglas te sovel mishto. Detehara gelas kaj e policija thaj das tele o shingale chaso.rodine Le le kavre manushes, kasko sas o chaso, thaj palpale dine leske.

31

2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the Fortune Teller Sas jokhar ’ekh cino austrijako foro, kaj trajimaske manusha beshnas. Kado foro sas,kasavo ke sakon cinopinzharlas jekhavres. Le vulici uzhe thaj luludyasle sas, le manusha grastenge vurdonenca phirde andel durutne forura te bikinen le fruktura thaj kavre dyelura. Le sherutno korkoro beshlas ande pesko kheroro, savo andel forosko mashkar tordyilas. forosko Leske felyastri pel plajin a dikhle, k aj le manusha sar turisti gele andel vesha. Ande sako bersh sas lende ’ekh forosko dyes, kaj baro piaci kerde, te sikaven andre khereske penge butya. But strajine manusha phiren kathe anda o intrego them, te roden penge Kado baro dyes sagda ando juniushi kerde, kana lenpe le gazhe te shinen tele o dyiv. love. Atunchi avile kathe but biknara, save xamasko bikinen, sar peki goj, kolompira, peke mashe, thaj pekimata. Le mursha shudri bera pile thaj le zhuvlya kaver pipe, thaj dikhle le cine bokolya shavoren, sar khelen lobdasa. Shaj len avri kathe vi rotalyi, te dromen lenca th aj vi te najon jekh cerra andel cino plajinako zvoro. Ande kado bersh kathe avilas jekh chonakosa, drabari, kon zhanglas te phenel le manushenge, so pecisajvel lenca ande lengo trajo. And’ekh cerha beshlas tele pe’kh trine punrengo skamin thaj vorbisardas le manushenca. But zhene gele andre leste, zhuvlya, kon shavoren kamle, gazhe, kon nasvale sas, thaj vi kavre zhene. Jokhar le forosko sheruno gindisardas ande peste, te zhal leste, te ashunel, so avla lesa. Kado gazho zurales thulo thaj sasto sas. Sagda shukares uzhes huradaspe, le manusha kamleles, ke patyiv alo mursh sas. Andre gelas andej cerha ko drabari thaj phendas leske, voj te phenel, so avla lesa. O drabari tele beshadasles po skamin, angle las la kavevako zacco, pala kado sas te sikavel o gazho leski palma. O drabari phendas, ke voj inke ande kado bersh ekha nyeva romnya ingrela khere thaj baxtales butaig. Chi avla barvalo, ba chi trubul te bokhajvel. Oxto shavora avena len. O gazho trajila lasa peske sheresa sikadas, ke chi patyal le drabareske vorbenge. Voj opre tordyilas thaj las pesko thaj lasho dyes das leske. kolopo – Ahaj! – phendas o drabari. – So avla le potyinesa? – Muro amal, phendas leske o gazho: – Tu zhanes sakkofelo, so sas dulmut, so si akanak so avla majthaj palal. – Trubusardanas te zhanes, ke naj mande khanchi love! Kana sakofelo andre avel mange, so phendan, maj atunchi davtu love. Kadalesa gelas thajavri, o drabari bare jakhenca dikhlas pala leste, thaj kerkosajlas.

32

3. Le duj amala - Két barát - Two Friends Saspe kathar naspe, te na avilosaspe chi na phendemas, beshline jokhar and’ekh cino nyamcicko foro duj amala. Von duj zhene vi andej shkola kethane sityile, thaj zidari aba romnyan avile. Line thaj vi cinoro sasle aba. Jokhar gindisarde ’ekh baro, thaj kethane gele andej lyuma te dikhen, soske-j le manusha. Von phende jekhavrenge: kana lenca variso jekhavres chi mukhen kothe, numa zhutin. Kodo phende, ke von andre inkren pengi pecisajvel, vorba, kade ashile. Jokhar ande tunyariko darajlipesko vesh resle, kaj vi e balval phurdelas, vi o delas zurales. Jokhar tele xuklas pa o kasht ’ekh baro rish. Le amala sama line le brishind vadnone pedos. Von zurales darajle lestar. O jekh le dujendar sigo opre xuklas pe jekh pogano kaver hoj le rishestar nashtig zhal majdur, ke pej phuv pashilas tele. Chi kasht. dikhlas, O mishkisajvelas chi le vast thaj chi le pun re, sar mulo t’avlas. O rish zu rales bokhalo sas. Kothe gelas o shavo, thaj sungajlas lesko muj, ke vo j zhuv indo-j vaj nichi. O rish chi xal le pedo kaj omurdalipen, pedo gelas thaj peske palpale ando vesh. O kaver po kasht dikhlas, ke naj sostar te daral, th aj avilas kothe kaj p esko amal. Kodo pushelas lestar, mangav tut, phrala, phen gelas tele mange: – So phendas tuke o rish? – O godyaver rish sityarlas man, phenel o kaver, te na patyav kodolenge, kon pengi duma chi inkren andre!

33

4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt Eulenspiegel akötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope Sas kaj nas, trajilas jokhar ando Nyamcicko Them na dur kathar Braunschweiga ’ekh chorro, ba zurales godyaver shavo. Khonik chi zhanel, ke kado raklo trajilas vaj na pej kadi lyuma, vi mange kade phendas muro papo, kon vi kathar pesko papo shundas – phenel kadi paramicha ’ekh phuro rom le cin e shavorenge po romano telepo, pej vulica ando shanco, tela ’ekh zurales bare thaj phure ak horeske kashteski ushalyin. O Euelenspiegelo chi kamlas te sityol, nas lasho raklo, nasles khanchi butyi. Feri leski chorri dej gelas andel forura, te rodel butyi. Lako shavo feri ando praxo beshlas thaj ’ekh khanchesko shavo sas. Voj feri le articki fajlas te kerel mishto, sar shelesko khelipe. Kado kerdas sakko dyes pe peske kheresko opralunipe. Kana mishto aba po shelo, avri cirdas ’ekh shelo kathar pesk a dako kher opral po folyovo zhikaj le kheldas kavre kheresko horno. Akanak phirkerdas po shelo, thaj but zhene chudisardeles, ke zurales Kana leski dej sama las le shaves, kothe gelas ko shelo thaj tele shindasles. Kade o lasho sas. raklo pa teleo shelo vorta ando paji, thaj kindyilas, ba chi kamlas te phenel khanchi. Sakon pelas assajle thaj kushleles. O Eulenspiegelo gindisardas ande peste, jokhar palpale del lenge avri kadi. Jekh kaver dyes pale kheldas po shelo. ’Ekh bari shipka sas pe lesko shero thaj thaj ’ekh gada, lungo rovlyi sas leste, kadalasa zhutisardas peske opre po shelo, te na perel rangasle tele. Le kon tele kethane kidepe te dikhen, sar khelel o raklo opre po shelo. Shukar manusha, primavarako dyes sas, le chiriklya shukares gilyabenas thaj le manushen lashi voja sas. Mizmeri sas, kana po shelo ushtyadas o Eulenspiegelo anda kodi, te na pekel o kham ande leske Akanak manglas tele pa sakko manushenge chache punre le papuchi. Kana dosta jakha. papuchi leste, po sas shelo phanglas savorazhenenge papuchi. Kana sakon opre dikhlas pe leste, kade cipindas: – Akanak sakon te alosarel avri peske papuchi andal butende! Thaj tele shudas le Sakon kaj le papuchi nashlas, majsigo te rakhel peske. Ba kado dyelo zurales pharo sas papuchi. lenge. Le manusha le nasul papuchi line avri andal but, lepe te marenpe, ke sakon sidyarlas. rodine le papuchi thaj o raklo kothe beshlas opre po shelo thaj zurales avri assajlasle. But vrama Kana leskiavilas andaj butyi, dikhlas le manushen angla pesko kher, sar xanpe. Kana dej khere ke lako shavo pale so kerdas, shilavasa kamlas te marel peske shaves. O raklo majsigo zhanglas, sas, perdal sas pe efta granyici thaj but vrama ch’avilas palpale. – Anda kodo phendem tumenge kadi paramicha, te sityon anda late, te na aven tume kasave tumara dasa!

34

5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - Eulenspiegel mint csodadoktor Eulenspiegel the Miraculous Healer Jokhar avilas o Eulenspiegelo andej Witten berga. But barvale nyamci beshle kothe, bare khera, sasle but sakofelo kincho: somnakaj, gada thaj xamasko. Le gazhe kothe sa andel xanyzhvarde sas: chi kamle te den khanchi le dromarenge. O Eulenspiegelo baro: perasa’ekh kerel lenca. Kothe but nasvale pash ile ando korhazo. gindisardas O Eulenspiegelo kothe gelas le sastyarende thaj phendas lenge: – Me sim ekh pinzhardo doktoro, thaj me zhanav te sastyarav sa tyire nasvalen, anda denama love! kode te Le doktorura losshajle zurales, thaj patyajle leske vorbenge. Atunchi gelas o Eulenspiegelo kaj le nasvale ando korhazo thaj phendas lenge: – Me zhanav te sastyarav tumen, ba trubulma anda kodo ’ekh drab. Si te mudarav varikas anda tumende, anda leste avri te lav o lasho drab, sosa le majbuten te muntuj. Kana me cipisarav, sigo ushtyen opre, thaj aven avri, ke le majpalunes si te mudarav! Le nasvale mishto hatyarde kadal vorbi. O Eulenspiegelo kothe ushtyadas kaj le korhazosko vudar thaj cipisardas: – Kon naj nasvalo, kodo t’avel avri! Atunchi sakon opre ushtyilas, vi kodol, kon dulmut langajle thaj kon desh bersh pashlyonas aba ando pato, ke von zurales darajle. O korhazo sigo shusho kerdyilas, o Eulenspiegelo las peske love anda kadi. Kana las le love ando vast, sigo kliselas ando kaver foro. Pala trin dyes le nasvale palpale avile ando korhazo thaj phende avri pale pengo nasvalipe. Jekhes o dumo dukhajlas, le kavres per vaj oo kalo buko. But zhene sas, kon anglaj operacija azhukarde pengo sastyipe. Le sastyara apal avri zhangline, sar andas avri o Eulenspiegelo le nasvalen anda o korhazo.raklo O aba perdal sas pa efta granyici. And’ekh kaver foro rodas peske butyi buzhanglo pecipe. thaj

35

6. O Eulenspiegelo ando Kölno - Eulenspiegel Kölnben Eulenspiegel In Cologne O buzhanglo manush, o Eulenspiegelo avilas jokhar ando Kölno. Voj dulmut chi xalas khanchi, lungo drom phirdas, anda kode khinyilas, thaj andre gelas and’ekh birto. Kothe but zhene sas andre. O Eulenspiegelo pushlas le birtashes: – Shaj lav kathe variso te xav? – Ova, besh tuke tele, kaj e lungo meselya thaj azhukar! O Eulenspiegelo kerdas, so leske o birtari phendas. Voj butaig azhukardas. Duj-trin zhene aba butarde e vrama, sode azhukarde. – Ch’anen inke o xaben? – pushle le terne manusha. ’Ekh khancheski vorba chi avilas palpale. – Kon chi zhanel te azhukarel, kodoleske si t’avel dosta so si ande leski posotyi!– phendas o birtari. Andel Eulenspiegeleski posotyi sas dujfeliji man re, save vi xalas. Pala kadi gelas leste o birtari. Voj shutas ekha peka papinya pel meselyako mashkar. Kon kaj e meselya beshlas, kattyi shaj xalas, sode kamelas. Sakon las andaj papiny, feri o Eulenspiegelo na. Majanglal anda kodi, ke voj chajilas, thaj vi chi anda kodi, ke xolyajlas po birtari. Kana von sa xale la peka aba papinya, kothethaj love manglas. Sakon sas te potyinel, thaj sa panzhvardesh gelas o birtari kodi manglas love vi kathar o Eulenspiegelo. pfennigura. Pala Voj chi kamlas te potyinel, kodi phendas: – Me chi xalem khanchi, anda kadi chi potyinav khanchi! Ba o birtari feri love kamlas. – Tu manglan avri o xamasko, thaj vi tu kathe beshlan kaj e meselya! – cipindas o birtari. – Sostar chi xalan anda peki papiny? Kadi tyiri do sh si. Si te potyines! Ke o birtari xolyajlas, o Eulenspiegelo angle las andaj posotyi peske fimlale love, thaj pej meselya shudasle. O birtari kamlas te lel le love, ba o Eulenspiegelo majsigo lasle. Voj las palpale peske love thaj phendas le birtasheske: – Me chajilem kathar tya papinyaki sung, tuke t’avel dosta mure lovengo glaso!

36

7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The Magic Forest of Anica Varikana, dulmut, kana le manusha patyajle andel paramichi, trajilas ’ekh shukar, shej. Kadi shej e Anica busholas thaj korkori beshlas ande pesko vesh, savo ramasli vrazhisardo thajmanusha krujinas o vesh, ke darajline le pedondar, save unyivar avile turbato sas. Le oavri vesh thaj dindarde le nasul dyiveske manushen. Le manusha bisterde aba te drabaren anda thaj vi te vrazhisaren. La shukara shaki dej ’ekh bari lashe jileski choxanyi sas. E dej aba but bersh mulas, thaj kade ashilas e shej korkori. Kana assajlas, bisora perle anda lako muj, thaj huladaspe, luludya barile anda lake bal. E shej chi kamlas te ashol korkori ande kado kana las peske vesh, thaj amalen. ’Ekh cino hulyo, savo zhanelas te vorbil, thaj ’ekh godyaver muca avile late ando tunyariko vesh. Ba lako shukaripe pej lyuma pinzhardo sas, thaj le shave kamline romnyake. te len la E chorri shej but nasulipe shundas palal manusha. Von avri shinen le vesha, azban pedon,lemudaren jekhavres, chi den te xan le shavenge. E Anica chi kamlas te trajol lende, majlasho sas lake ando vesh, kaj nas nasulipe, bokh, dar. Le romengo krajesko mashkar shavo butpalal Anicako shukaripe. O shavo phendas jokhar peske dadeske: shundas – Muro dad, chi zhanav te trajuvav bilako! Me andre zhav pala late ando tunyariko vesh! – Na zha, muro shavo! Jekh dyes vaj duj thaj me merav, kon avel pala mande po trono, zhastar? ke tu Kadi shej nashtig avel tyiri! Voj choxanyi-j! Le krajesko shavo gelas andre ando vesh, thaj vi mudarde les le kasht.

37

8. Le cherhajengo maripe - A csillagok háborúja - Star Wars Na dulmut shaj dikhlam andel mozivura ’ekh klassikalno filmosko trilogija, Le cherhajengo maripe. Le paramichango dad, o George Lucas iskirisardas thaj kerdas kadal pecipe. Le majanglal andre sikade filmura sas: Cherhajengo maripe, E imperija shinel palpale, thaj O Jedi palpale. Lengo angluno kotor sas aba Darajvesko ushalyin. Akanak aba le Klonengo avel maripe shaj dikhas ando mozivo. Sigo getosardo avla o trito kotor, pa soste o rezhissero numa vorbil. cerra „Dulmut, and’ekh dur-dur galaxisho” kezdisarelas sako kotor, thaj kadale vrazhitore vorben ca le rajongovura shaj patyan and’ekh durutni, paramichasli lyuma. Vi ame zhanas dikhas, te kana andel galaktikesko placco e lashi zor thaj o nasul dyi bivramako keren maripe. O dujto kotor si ’ekh romantikusho kamimasko pecipe. Anda o Anakino, anda pengo o cino ’ekh zuralo, thaj turbato mursh avilas, kon vi te vrazh il zhanel. Voj, thaj lesk i shavoro princesskinya Amidala tordyon pe kadal historijake mashkaresko than. piramnyi, Angla amare jakha avilas anda o uzho, skumpo cino shavoro ’ekh baro thaj zuralo Jedi chachipesko chempiono. O George Lucas, lestar bisikle modosa, o kamimo shuvel - le ando centrumo. But zhene chi kamen te patyan penge jakhenge, ke o Anakino perdal tunyaripeski tordyola pej rig. Kado pecipe avilas ande amaro shelto o legmajdikhipesko filmo, savo vi le baren thaj cinen vi leando mozivo arakhel, savo sakonenge zhanel te del ’ekh cerra lashimo, godyaveripe thaj moralno zhanglimo. (o rezhissero – rendezõ; o chempiono – bajnok)

38

9. O fimlalo rup - A fényes tallér - The Shining Thaler O baro nyamco matematikushi thaj fizikushi, o Friedrich Gauss – vi le kavre manusha - sasjekh cino shavoro. Lesko dad zidari sas thaj chorrivanes beshle and’ekh cino jokhar foro. O dad sagda patyivales kerdas peski butyi, sigo angluno butyarno kerdyilas. Pe nyamco ratyate, palaj butyi trubusardas te ginavel avri, sode love si te del len avri o sheruno. Le trine rakleske kadal chasura sas o legmajshukar, ke voj opre shaj beshlas pe peske dadeski bershenge chang, thaj kothar shaj dikhlas, so lesko guglo dad sar ginavel avri le butyarnenge le dyesesko O cino raklo zhanelas aba vi te ginavel. Kamlas te dikhel, ke lesko dad sar iskiril opre potyin. le numerura po papiroshi. O cinoro butivar rajzolilas numerura pel khereng e zidura thaj kashtengi rig. Las ’ekh rovlyi thaj lasa kheldaspe thaj ginadas ando kishaj. Le pel numerura sas Jokhar, kana o kham aba dulmut tele pashlyilas, o dad zurales khino leske khelimata. zhanglas sas, chi peske jakha te inkrel, sutastar. O cinoro atunchi inke jokhar perdal ginadas peske dadesko ginadyimo. Jokhar po baro muj cipisardas: – Muro tata! Variso na mishto iskirisardan ande, si te iskiris kathe telal ’ekh ke najpanzhengo, lasho o trinengo! Xolyarnyikes puterdas avri peske jakha o dad thaj inke jokhar dikhlas lesko ginadyimo. Lesko shavoro chachipe phendas! O trine bershengo raklo avri ginadas le duje thaj ande peske dyesengo potyin,dadeski butyi ’ekh dosh arakhlas! Phutyardes dikhlas pe pesko rakloro, thaj dasles ’ekh fimlalo baro rupunesko lovo. O cino chi kindas peske guglipe, ande lesko sagda peste inkrelas le rupunesko lovo, kodo sas lesko angluno matematikushi butyi, trajo thaj phutyardes sikadas sakonenge kado serojipe, ke voj aba trine bershenca zhanglas te ginavel.

39

10. Jekh phirkerimo andej murmunci - Séta a temetõben - A Walk in the Cemetery O nyamco dromari, o Scholz andel Nyamcickone Themeske ushtyimaske plajesko trajilas. kotorNasles chalado, lesko baro kher sagda shushes tordyilas. Jokhar avilas palpale anda ’ekh baro khinyipesko ekonomijako dromipe. Kadal droma trubunas te anen leske but Leski bari trasta pherdi sas ginadyenca thaj ande lesko koffero but papirosha thaj kaver love. fontoshi dyelura sas. Zurales khinyilas, ba akanak losshajlas, ke khere shaj avilas. Tunyariko ratyivulici sas, le lampi chi phabile. Nachilas aba dopash ratyi, shil sas ’ekh cerra, e balval pel thaj pel vulicako agor la khangerako klopoto sikadas e vrama: dopash jekh chaso sas. phurdelas sama las o gazho, ke varikon kothe avel pala leste. Lelas te zhal majsigo, ba o Jokhar bipinzhardo pala Sidyardas, ba o kaver v’atunchi kade kerdas, akanak lelas te daral. leste ashadyilas. „Kon shaj avel kado manush pala mande?” – gindisardas o Scholcz. Kothe sas aba anglalmurmunci. „O cino vudar hajkam puterdo-j.” – gindisardas o gazho. foroski Chachipe sas le gazhes, haj andre ushtyadas. Lokes gelas po cino drom, thaj kothe gelas kaj la murmuncaki bar. Nas khanchi kaver angla leste. O bipinzhardo pale kothe sas, o gazho hatyardas aba, sar lel sufla. O Scholcz tromano sas, kothe gelas kaj o kaver manush. – So kames mandar? – pushlas lestar sigo. – Sostar aves kathe ando tunyariko pasha mande? Kadi traba chi fajma. – Ah, na xolyajve pe mande! – das palpale e vorba o kaver mursh. Me trubuj te dav kothe ’ekh ginadyi mura phenyaka amalicake. – Po sastruno drom pushlem, kaj shaj beshel, pinzharavla thaj chi kadal forosko kotor. ke chi ’Ekh phuri gazh i phendas mange: „Zha sagda feri pala kado manush le bare kofferesa, ke udyankothe beshel, kaj e gazhi, kas rodes!”

40

11. Ando teatro - A színházban - At the Theatre Na dulmut ginadem ’ekh lashi ginadyi kathar o Moliere. Kadi komedija sas o Krusno, so o legmajhiresho Molieresko kotor si. E ginadyi zurales fajlasma, anda kadi gelem andel teatro. Kamlem te dikhav kado assajimasko kotor. forosko Akhardem kothe mure amalen. Vi von kamen le Moliereske butya, thaj vojasa avile manca. O kotor zurales lasho sas haj fajlasame thaj baxtale samas, ke kethane dikhlamles. Ande kado kotor shaj dikhas ekhe kasave manushes, kon majfeder kamel le love, sar le Voj zurales barvalo sas, ke sasles but rupune haj vi khereske pedura. Leski familija chi manushen. kamel so te voj phenel lenge. Leske sheja chi kamen te zhan ando kaver them, haj kade kerel, penge dadeske, hoj voj t’avel inke majbarvalo. O Harpagono kamlas kodo, hoj leski chi zhutin shej te romestezhal ando Italijako Them. Dikh lam vi kodo, hoj leski romnyi ekhe kavre murshes kon nas barvalo, ba e gazhi k amlas, kamlasles. Kadale manushes na le love sas o majfontosho andej lyuma, te na o chacho kamipe. Ande kado kotor but interesni zhanglipe sas pa o trajo. Pala o programo gelam-tar, te xas varisosko bipharo ratyako xaben. Samas ando Parno Cherbo Restorano haj xalam fajni guglimata thaj p ilam lasho pipe. Kado anda o Francijako Them sas, jekh lashi francijaki loli mol. Ando restorano vorbisardam palal teatrosko kotor. Ame khine samas palal ratyako xaben thaj kongodi gele khere, haj but zhene vurdonesa dromarde. Phujatar gelem, ke kamlem te phirkerav pel Peshtake vulici mu ra piramnyasa. Po drom dem lake ’ekh somnakuni angrushtyi, haj manglemla, t’avel muri romnyi. Shajke kamelma, jekh „ova” phendas mange. Anda kadi baxtalo sim, kamav te kerav muro bijav lasa. Ba gindij, hoj ch’avo manush ando krusno, sar o kotor, haj kino sogodi, so trubul pe’kh abav. Pala kadi ratyi butivar kethane gelam ando teatro te dikhas kavre kotora. Amaro majzuralo amalipeavilas. Ba nashtig dikh av le shukare shejan, ke muri romn yi kothe-j manca, haj sama lel pe mande.

41

12. Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? - Melyek a cigányok nemzetközi szervezetei? - International Gypsy Organisations O angluno mashkarthemutno romano kongresso laspe ando Londono (an do 1971 shtarto andej bersh) o Varsava (ando bersh 1990). Mashkar le duj datumura nachile 19 bersha, save dosta but si, ba shukar rezultata shaj dikhas. E angluni „Romani Milajeski Sh ko la” sas ando foro Beograd, e dujto andej Viena thaj eKarjala trito (Finlandia). Le Romane Unijako prezidento sas o dr. Rajko Djuric, kon – andej iskirindas „Le Romane Unijako Informacijako Lil”. Le Romenge Milajeska Shkolaki tika sas kodi, ke sar zhanen te keren e romani shib shtandardo. Sas le romen zhi problemashtandardo alfabeta, savi avri akanak ’ekh dine kathar o IV-to Romano Kongresso andej Varsava, trubusarde te zhan maj anglal andej shtandardizacija thaj e terminologija. Jekh bishtandardona shibaki nacija si jekh b ishkolaki nacija, si jekh xasalyi nacija, th aj le kavre chi zhanen te lenla serioz. Andel Milajeski Shkola sityaren e romani shib, e romani historia, le hindicke shiba – thaj inke grammatikalne cine elementura, so zhanen te sikaven andre o phralipe mashkar e romani shib thaj le Indijake dialekturi. Sas kothe vi le sityardonge prelekcie andaj sociologia, literatura, historia thaj v i shaj dikhlam le romenga nacijako historijako drom. Pala Romano Mashkarthemutno Kongresso, le Romane Unijake studitre kerde ’ekh fundacija: „Romani Baxt”. Avri dine andej Varsava but lila palal romenge dialekturi (romanes thaj para-Romani) thaj palaj kultura (khelipe, sikh lyipe, Kana o Romano Kongresso oficialisardas e alfabeta thaj le bare mashkarthemutne sertartashi). organizacije pinzharde la, le roma te keren lila pala pengi shib, lashi shkola penge th aj e informacija te cirkulisarel andej sako Europa thaj vi majdur andej lyuma. shavenge,

42

13. Gindipe paj romani shib - andal kavre thema - Gondolatok a cigány nyelvrõl – külföldrõl - Some Thoughts on the Gypsy Language Abroad

„Ah, mure kamle roma! Len, akanak zhanen so si e romani shib: kana sako rom azbal pej dialekta, dikhas sar le korre phrala: numaj jekh kotor pinzharas, aba jekh dyes putras amare jakha thaj, dikhas, so e romani shib si jekh. Mure patyivale roma! Len, anda muri godyi: e romani shib si jekh shib. Shaj si, ke puraneder le terne Indijake shibandar. Ame shaj shunas le xoxavne manushen, kadal vakeren, so e romani le chorrengi shib si. O chachipe si kodo, e romani shib si jekh but patyivali, purani, barvali, zurali shib. Ando agor kamav te phenav tumenge, so o rom pinzharel peski shib, na e shib si opre pinzhardi pala o rom. Kodoleske, te na bistren la: kon bistrel la, bistrel pes”. Tumaro chacho phral d ural, la Indijatar, J. S. Path ania (1991, Karjaa – Bucureºti) E romani shib si jekh mashkar neo - indicke shiba. Voj si le dadeski shib desh miliona romenge thaj sintenge. Kadi nacija kothar XV – tone shelibersh zhuvel andej Europa. Pala bute bershende persekucie, racismi thaj diskriminacija, le roma thaj le sinte resle kaj e situacija la te Europako Khetanimaskoro juridikano thaj socialno rakhipe. Le romengi arakhen shib si elementar penge etnikalnone thaj kulturalne identifikacijake. (E rodimaski thaj thaj Sintengi Akciengi Grupa andej Romani Lingvistika; Roma – Paris, 1992) Marcel Cortiade paj romani shib: „Importanto si, ke sakkon te..roden so maj but jekhipe andej shib, te cirkulisarel e informacija andaj e romani shib, te kerel kreacija, te arakhel e shib lako than andel shibakiri orkestra. E shib si sar zhuvindo organismo, zhanel, so te lel, thaj so te mukhel. But shibako andrutno zuralipe. La standardizacijaki sasti procedura arakhlam andej shib, patyav andel ande laki Khanchi chi kerdam amare vastenca, sa arakhlam andel shib ako materiali. struktúra. Vi andro avrutnipe, kadi si shtrategia: but patyav so e romani shib sigo barvalol, thaj te losarenla amare shave thaj lenge shavore.”

43

III. Magyar szöveg fordítása cigányra (500 n) 1. A francia és a német nyelv Wilhelm Grimm, az ismert nyelvész és tudós mesegyûjtéssel is foglalk ozott. Egyszer egy francia diák jött hozzá egy napra látogatóba. Grimm szalonjában találkoztak, ahová a nyelvész sokszor hívott meg vendégeket. Ez a diák már három éve Németországban élt, de még egy szót sem tanult meg németül. Grimm megkérdezte tõle, miért nem tanult meg mostanáig németül. – Professzor úr, ez a nyelv nekem olyan barbár! - mondta a fiatalember. Ez a nyelv a lovaknak való. – Ah, most már értem, miért nem tudják beszélni a szamarak! – válaszolta a professzor.

_____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ 44

2. Egy igazi reklám William Somerset Mau gh am, a nagy angol író fiatal korában írt egy regényt, amit nem tudtak eladni a könyvesboltokban. A könyvkiadó igazgatója nem akart több pénzt a reklámba fektetni. Azért, mert a reklám többe került, mint a könyv maga. Az író a fejébe vette, hogy segít magán. Több londoni napilapban is megjelentetett egy hirdetést. A szöveg a következõ vo lt: „Fiatal milliomos keres magának egy fiatal, szép finom hölgyet feleségnek, aki minden tekintetben W. S. Maugham legújabb regényének hõsnõjére hasonlít.” Hat nap múlva már nem volt több könyv a boltokban. Az író nagy könyvelhetett el magának. honoráriumot _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ 45

3. A professzor elõadása Amikor az elsõ atombombát egy tudóscsoport Amerikában elkészítette, Dr. Robert Oppenheimer, amerikai atomtudós és demokrata elõadást tartott a kongresszusban. A bomba rettenetes hatásait ecsetelte, és felvázolta az utóhatásait. A politik usok nem ak arták elh inni a professzor szavait. Többen feltették neki a kérdést: – Van valamilyen szer, ami a bomba szörnyû hatásaitól megvédhet? – kérdezték többen is. Oppenheimer körbenézett, s azt mondta csendesen: – Igen, a világbéke.

_____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

46

4. A német Béke-díjas Eszterházy Kertész Imre 2002-ben megkapott Nobel-díja után újra büszkélkedhettünk egy rangos díjjal: 2004-ben magyar író, Eszterházy Péter kapta a Béke-díjat. Eszterházy Péter, az új próza egyik megteremtõje, akinek mûveit több mint húsz nyelvre fordították le. Az író nem csak Magyarországot helyezte el újféleképpen Európa közepén, hanem Európát is az irodalom közepén. Az író egy erõszakos világ ellen a humor és az irónia fegyverével próbálja meg felvenni a harcot. Eszterházy figyelmeztet arra is, hogy a világ ma nem a béke felé tart.

_____________________________________________________________________ _______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ 47

5. Jafet feleségei Egy vándorszínész-társulat a múlt század végén a „Jafet 12 felesége” címû darabbal járta az országot. Egy-egy város, vagy falu utolsó elõadása után mindig megszökött néhány olyan szereplõ, aki nem bírta tovább az éhezést. Így aztán a legközelebbi állomáson már úgy hirdették meg a vígjátékot: „Jafet 6 felesége”. Újabb szökés után: „Jafet 3 felesége”, és az utolsó kisvárosban: „Özvegy Jafet”.

_____________________________________________________________________ _______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

48

6. A légy Az adoma szerint báró Podmaniczky Frigyes, Pest és Buda nagy rajongója és legavatottabb ismerõje egyszer három legyet talált a levesében. Jóságos ember lévén odaintette a csak annyit pincért, s jegyzett meg: – „Fiam, honnan gondolja, hogy én három legyet akartam a levesembe? Legközelebb ki külön hozzontányéron egy marékkal, majd én teszek a levesbe annyit, amennyit jónak látok!”

_____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

49

7. Mennyibe kerül a tojás? II. József császár egy alkalommal elutazott egy magyar városba látogatóba. Megtekintette a piaco t is, és ott megkérdezte egy kereskedõtõl: „– Mennyibe kerül a tojás?” „– Darabja egy arany” – volt a válasz. „– Talán ennyire ritka errefelé a to jás? – kérdezte az uralkodó. - Ilyen drágán kell adni?” „– Nem a tojás ritka, felség – felelte a kereskedõ –, hanem a császár”.

_____________________________________________________________________ _______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

50

8. Budapesti Állatkert Magyarországon az Állatkert 18 66-ban nyitotta meg kapuit a fõvárosban. A közönség csaknem ötszáz állatot láthatott a kertben. A legnépszerûbb állat akkor Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak ápolójának volt a kedvence, hanem a látogatóknak is. Ma is szívesen etetik a majomház lakóit a vasárnapi programjukon a gyerekek. A Madárházban a beszélõ papagájok a legérdekesebbek. Az Állatkertet ma is ugyanúgy szeretik a gyerekek, mint a Monarchia idején. Az a cél, hogy a gyerekek megszeressék és jobban megismerhessék az állatokat.

_____________________________________________________________________ ______ _ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

51

9. Olvasási szokásaink Nagyanyáink korában a szerelmes regények voltak népszerûek. Pár évtized múlva krimik a következtek, Agatha Christie és más szerzõk tollából. Ma már Harry Potter a legismertebb regény, a Csillagok háborúja és a Narnia krónikái csak ezután következnek. A könyvek ára állandóan nõ. Így nem mindig engedhetem meg magamnak, hogy mindent megvegyek. A könyveimet egy idõ óta az antikváriumokban veszem meg. Többet járok könyvtárba is.

_____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

52

10. A fejfájós kancellár Otto von Bismarck, a vaskancellár egy idõben gyakran szenvedett fejfájástól. Végül magához hívatott egy orvost, aki azzal kezdte, hogy tövirõl hegyire kifaggatta a beteget, hogy mit eszik, mit iszik, mennyit pihen, mivel szórakozik, mígnem a kancellár, aki híresen goromba volt, megunta a kérdezõsködést és ráförmedt: – Elég a nyaggatásból, azért hívattam, hogy meggyógyítson és nem azért, hogy kikérdezzen! – Ebben az esetben rossz helyre fordult Excellenciád!- hajolt meg az orvos a táskájáért nyúlva. – Olyan orvosokat kellett volna idehívni, akik megszokták, hogy semmit sem kérdeznek a betegeiktõl!” – De hát vannak olyan orvosok, akik így kezelik a betegeiket, hogy semmit sem kérdeznek tõlük? – Hogyne, az állatorvosok! – volt a válasz. _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

53

11. Az óra A nagy német fizikus, Gustav Fechner nagyon pontos ember volt. Az egyik napon az egyetemi elõadása elõtt vette észre, hogy nincs nála az órája. A nadrágja bal zsebében nem találta, pedig ott volt a helye. – Kérem, rohanjon azonnal a feleségemhez – utasította az egyik asszisztensét –, és hozza el az órámat, amit a nappali szobában hagytam, az asztal bal sarkán! Ekkor benyúlt a nadrágja jobb zsebébe, elõvette az óráját, odanézett és azt mondta: – Most kilenc óra van, még elég ideje van az elõadás megkezdéséig, hogy visszaérjen!

_____________________________________________________________________ ______ _ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ 54

12. A vizsga Egyik alkalommal egy nem jól tanuló diák vizsgázott Conrad Röntgenn él. A diák jól ö ltözött városi volt, akinek a tudomány és az egyetem nem jelentett sokat. Már megint nem tudta megválaszolni a professzor kérdéseit. Röntgent az egyetemen a jó szívérõl és nagy tudásáról ismerték. Végül megkérdezte a hallgatótól: „Mondja, uram, ki tartotta Önnek az elõadásokat?” Miután a hallgató nagy nehezen megválaszolta, mondta Röntgen: „Na, látja, mennyit haladt! A legutóbb még ezt a kérdést sem tudta megválaszolni!” _____________________________________________________________________ _______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______ _____________________________________________________________________ ______

55

IV. Irányított fogalmazás/levélírás Terjedelem: 17-20 sor A feladat megoldása során – a titkosítás érdekében ne használja saját adatait! Önt egyetemi sikerei jutalmául külföldi ösztöndíjra küldik Írjon levelet a családjának kinti tapasztalatairól úgy, hogy minden irányítási ki. A levélforma szempontra térjenjellemzõit tartsa be (dátum, megszólítás, üdvözlõ forma, aláírás)! – Elszállásolás a fogadó egyetemi in tézmény kollégiumában. – A havi ösztöndíj mértékérõl tudósítson. – Tapasztalatai az elsõ hónap után az emberekkel – a tanulásban. – Nyelvi nehézségek. – Eltérõ szokások: öltözködésben, étkezésben, üdvözlés során. – A repülõúttól még mindig fél. – Új barátokat is szerzett, akikkel gyakorolja a nyelvet. A pályaválasztás nehézségei Fogalmazza meg gondolatait a következõ témája a levélírás szabályainak megfelelve! Ügyeljen, hogy a fogalmazás egységes szöveget alkosson, az egyes kérdések közötti gondolatokat megfelelõen illessze a szövegbe! átvezetõ – A középiskolás diákok továbbtanulási lehetõségei Magyarországon. – A felvételi rendszer nehézségei. – A nyelvvizsga kérdései a pontszámok megállapításánál. – Milyen EU-ban beszélt nyelveket tanulnak hazánkban a legtöbben? – A vidéki vagy a fõvárosi egyetemek a keresettebbek? – Reális esélyek: nyelvvizsga és különóra nélkül is? – Szülõk anyagi helyzete a továbbtanulásban - milyen ösztöndíjak léteznek? Írjon barátnõjének levelet a tévézési szokásairól! Írjon levelet az alábbi témáról úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki! A fogalmazás egy egységes szöveget alkosson, ezért kérjük, hogy az egyes gondolatok átmenetet áthidaló mondatok beiktatásával biztosítsa! közötti – Mi a véleménye arról, hogy Európában hazánk lakosai néznek legtöbbet tévét? – Milyen egyéb szórakozási lehetõségek adottak a fiatalabb korosztályok számára? – Az Ön napirendjébe hogyan illeszkedik a televízió? – Gyermekének engedi-e a hosszú, több órát tartó tévézést? – Nyomasztja-e Önt a játékfilmekben gyakran látható agresszió? – Mi a véleménye a Való Világ mûsorról? – Javasolná-e, hogy hazánkban kevesebb filmet szinkronizáljanak, inkább feliratozzanak, hogy a nyelvet gyakorlók több nyelvi impulzushoz jussanak? Külföldi nyaralás – írjon barátjának/barátnõjének levelet! Írjon Ön 56 dönti levelet el, hogy az alábbi az egyes témáról kérdéseket úgy, hogy részletesebben minden irányítási fejti-eszempontra ki. térjen ki!

Fontos, hogy a fogalmazás a szövegalkotás szabályaihoz illeszkedjék! (üdvözlõ forma, tés, tárgyalás, befejezés, aláírás, dátum) beveze– Önt az egyik hazai utazási irodába befizetett útra ment el egyedül. – A tíz nap szép volt a tengerparton. – Ön még nem járt külföldön. – Többször volt nyelvi nehézsége, de kézzel-lábbal elboldogult. – Az ételek különlegesek voltak, bár némelyik erõseb, mint otthon. – Kérjen segítséget barátjától/barátnõjétõl, mert az iroda csõdbe ment, nincs pénz, hogy hazahozzák az utasokat. – Ön egy baráti kölcsönt kér, amit hazatérve azonnal rendez. Írjon levelet középiskolai tanárának a hazai média hatásairól! Írjon levelet az alábbi témáról úgy, hogy minden irányítási pontra térjen ki! Fontos, hogy a megfogalmazott mondatok egy egységes szöveget alkossanak! A levélforma jellemzõit tartsa be! (d átum, megszólítás, üdvözlõ forma, aláírás) – Emlékeztessen arra, hogy a tanár úr/tanárnõ az osztály kedvence volt! – Ön ugyan nem tanult túl jól, mégis megszeretett olvasni. – Egyre kevesebb ideje van olvasni, de a napi sajtót ki nem hagyná. – A jelenlegi politikai vezetõk megosztottak: baloldal és jobboldal létezik – a kisember vajon hová állhat? – A híradóból és a napilapokból értesül az újabb hazai és világeseményekrõl – Nehezményezze, hogy az embereket leginkább a valóságshow-ban látottak érdeklik – Utaljon arra, hogy egyre kevesebb szépirodalmat olvasnak az emberek! Írjon házastársának levelet egy szanatóriumból! Írjon levelet az alábbi témában úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki! Fontos, hogy a megfogalmazott szöveg egységes egészet alkosson, a levélforma szabályainak betartása mellett! (üdvözlõ forma, megszólítás, dátum, aláírás) – Jól érzi magát, nem bánja, hogy eljött. – Ez a hat hét gyorsan el fog telni. – Sokat lehet úszni, és kirándulni a hegyekben. – Fitneszterem is van, viszont fizetni kell. – Nehéz megszokni, hogy többször is megmérik a vérnyomást. – Az elsõ napokban a vacsora gyümölcslé volt, ajánlják a vegetariánus étkezést. – Az orvos szerint a 3-5 kg fogyás az ideális, de otthon is folytatni kell.

57

V. Levéltémák kidolgozása 1. levél Ön pár napja jött haza Németországból, ahol 1 hónapot töltött munkája miatt. Az osztrák határon az útlevelét ellenõrizték, Önt még mindig bántja a határon történt esemény, ír a barátjának. ezért levelet – A határõr rendben talált mindent, de nem látja az autópálya matricát. – Sajnos nem tudtad beszerezni az autópálya matricát, mert elfogyott. – Felháborító, hogy bírságot kell olyasmiért fizetn i, amirõl nem tehet az ember. – Változtak a vámrendelkezések, csökkentették a vámmentesen behozható cigaretta és sör mennyiségét. – Én véleményem + kérdezze meg barátja véleményét! Muro drago amal! Kodo dorosarav, ho j muro lil te rakhel tut ando lasho sastyipe. Sar san? Mishto sim, muro mishto-j. Kado dyelo, pa soste iskirij tuke, kurkone nachilas, kana thajchalado vi avilem palpaleThem. Butyi kerdem jekh shon ando kaver them, ando Nyamcicko ando Ungriko papuchengi Them, andelfabrika. Me simas kothe e sherutni, mishto hatyardemma kothe. But love potyinde mange pala muri butyi. Ando hoteli beshlem thaj dinema kothe vi te xan. Kana avilem khere, pel themeski granyica pecindas jekh cino bajo. Kado kamos te phenav tu ke ande muro lil. La granyicaki ketana chi rakhlas dosh, de kodo phendas, hoj chi dikhel la stradaki matrica, so trubul po autovo. Me phendem leske, hoj me kamlem te kinav, de kana avilem, aba nas bolta, ke nachilas. E k etana chi patyajlas mange, thaj me trubundem te potyinav but andej love. Me hoj kado naj shukar dyelo. Kade naj chachipe. kade gindij, Nyevi kris avilas pel themeski granyica. Majcerra thuvalyi thaj bera shaj anel e manushnyi ando them. Me kade gindij, hoj kado lasho-j, ke kade hajkam majcerra thuvalyi thaj Thaj tu so gindis? Iskirin unyi gindura pala kado! Najis tuke tyiro zhutipe. Iskirin bera pen. mange sigo! Pajkerel tyiri amalica: e Tilda Ande Peshta, 2008. július 27.

58

2. levél Ön banki hitelt készül felvenni, és tanácsot kér kollegájától, aki nemrég hasonló helyzetben volt. – Milyen célból kíván hitelt felvenni? Lakásfelújítás, autóvásárlás, külföldi tanulmányút? – Eddigi ismeretei a banki hitelek elõnyeirõl és hátrányairól. – Milyen biztosítékot kért öntõl a bank a hitel fedezeteként? – Mondja el aggodalmait és kérjen tanácsot kollegájátó l a hiteltörlesztéssel k apcsolatban. Muro drago amal! Zurales losshav tuke, hoj na dulmut iskirisardan mange. Mishto sim, najis tuke, but butyi kerav, de o fontosho si, hoj chi sim nasvali. Sima jekh cino bajo. Me kade zhanav, hoj tu na dulmut lan opre bankosko kredito kathar Akanak o OTP-vo. vi me kamos te lav opre bankosko kredito. Kamav te kinav jekh najma vurdon,dosta de love pe kado. O vurdon nyevo-j, jekh Opelo, mange kuch-i. Anda kado gelem ando banko thaj manglem le bankosko kredito. Me trubuj te potyinav palpale zurales but sima love, desh de bersha hoj palpale te potyinav. Le bankoske manusha pushle mandar, hoj sode love rodav ande jekh shon. Anda kodi, muro ke potyin lasho-j, vaj na. Kodo phende, hoj lasho avla muri financijaki situacija lenge.kadi De but papirosha dinema, hoj te iskirij opre sakkofelo data. anda Akanak mangav tyiro zhutipe, kamav te pushav inke unyi dyelura. Maj zho tute thaj vorbinasa pala kado. Zhutin mange, hoj so te kerav, thaj kana shaj zhav te dikhav tut. man opre po telefono! Akhar Azhukarav tyo lil v aj tye telefonosko akharipe! e Gina Ande Peshta, 2008. július 27.

59

3. levél Munkahelyére egy romániai területi képviselõt várnak. Önt kérték meg, hogy írjon let.neki leve– Örül, hogy elvállalta az állást. – Mivel utazik és mikor? Hová érkezik, hogy várhassák? – Munkahelyét mu tassa be! – Tájékoztassa a szállással, közlekedéssel és ellátással kapcsolatban! – Ajánlja fel, hogy az elsõ p ár napot ö nnél töltheti, míg nem talál szállást! Muro drago amal! Me zurales losshav, hoj amende k eresa butyi kathar tehara. Sosa avesa amen de thaj kana? Ke me avri kamos te zhav pej stancija, tut te azhukarav. Malav e sirma, thaj phen mange e vrama, kana avel andre tyo zibano! Te avesa amende, ame kethane shaj dikhas e fabrika. Me sikavo, hoj kaj keresa butyi. Ameoxto zhikaj shov chasura keras butyi. Po mizmeri siame vrama te xas le kathar xaben. mizmeresko Ande amaro foro si jekh baro hoteli thaj majbut cine hotelura, kaj tu shaj soves. Ando denhoteli tuke vi deteharako xaben. Amari fabrika del tuke ’ekh vurdon, sosa shaj zhas andej butyi. E fabrika inke del tuke gadenge love. Zhi kana tu chi rakhes ’ekh lasho hoteli, shaj beshes mande. Unyi dyesa shaj soves Muro amal, kadalesa kamav te phandav muro lil. Sama le pe tute! mande. Pajkerel tut tyiri amalica: e Tara Ande Peshta, 2008. július 27.

60

4. levél Romafesztiválon vesz részt, családjának írjon errõl egy levelet! – Hol volt? – Milyen programok voltak? – Mi tetszett legjobban? – Cigány festõk, zenészek, írók voltak a rendezvényen. – Szeretném, hogy máskor a családom is elkísérne, mert sokat lehet tanulni a másik kultúráról. Muro drago chalado! Xutyildem tumaro lil, bares losshajlem leske. Me kamos, hoj muro lil tumen ando sastyipe lasho te arakhel. Pel nachile kurkesko agor simas andej Pestha, kaj jekh romano festivalo sas dyiz. Butfalura programura sas kothe. Sas ando muzeumo but fotovura andel Budaki khelde pal rom,filmura ando tevevo, ginade andal ginadya, sas ink e angladelipe, bashajipe, khelipe. Kon kerde o festivalo, akharde hireshone romen. Maladyilem iskiritoresa, bashavaresa, thaj feshtevosa, but vorbindem lenca. Von paramicha phende mange, hoj soske sas lengo trajo,shavore kana sas, thaj, hoj soske-j akanak lengo tajo. Mange kodo fajilas legmajfeder, cine avilas jekh romnyi, thaj kiradas romane xabena. Jokhar mukhlas mange, hoj kethane te kana kiravas romano perkelto. Ande romano perkelto shuven vi paradajka thaj vi paprika, me kodo hoj fajno sas muro romano perkelto. Ando kaver bersh kamos, hoj vi tume te aven po gindij, kado programo. Bares fontosho-j, hoj te pinzharas jekhavres, ke trubunas, te zhanas kethane thaj kathe but zhanglem te sityuvav pal rom, thaj lengi kultura. Iskirinen mange sigo, te trajon, azhukarav tumaro lil!

Pajkerel tyiri shej: e Andrea Ande Peshta, 2007. januari 8.

61

5. levél Reklámakcióban autót nyertem, megosztom örömömet a külföldi barátaimmal! – Elújságolom, hogyan nyertem! – Elõzmények – mit, hová küldtem be, hogy sorsolásra kerüljek. – Hittem-e benne, hogy nyerhetek? – Autó fontos jellemzõi – szín, sebesség, extrák. – Ajándékkal kapcsolatos terv – megtartom vagy elajándékozom. Mure dragi amala! Xutyildem tumaro lil, bares losshajlem leske. Me kamos, hoj muro lil tumen ando sastyipe lasho te arakhel. Ande muro trajo anglunes sasma bari baxt. Ginadem jekh zhurnalo, so siklyilem, thaj kodo sas ande leste, hoj te bishavav andre jekh fotovo pala muro man alosarena vurdon, thaj te avri, atunchi xutyilo jekh nyevo vurdon lendar. Pala mure dadeske grastengo vurdon bishadem jekh fotovo andre. Thaj aratyi avilas jekh lil kathar o zhurnalo, hoj kurko po kavanena er mange o nyevo autovo. Chi zhanglem te patyav mure jakhenge, kana ginadem lengo lil, ke chi g indindemas hoj chachipe sas, so ando zhurnalo iskirinde. O vurdon baro -j, shukar-i, thaj inke khonik chi beshlas ande leste, jekh Mercedeso-j. Bares lolo-j, kuch-i, hajkam ande panzh milliovi si. O Mercedeso but benzini xal, ba bares sigako-j. Muro bikino, thajvurdon andal love kero jekh garazho le nyeve vurdoneske. Ando Mercedeso but dulmutano extra leste si. Siradiovo, cedevo, abs-o, ajeroske gone, thaj elektonikushi felyastri. Le ande autovo skaminaandal andoguruvnyaki morchi si. Te phiro autovosa, zho lesa andej butyi, andej shkola, thaj unyivar unzhule do mure nyamonge. Johkar vi tume shaj zumavenles. Iskirinen mange sigo, bares azhukarav tumaro lil! Pajkerel tumari amalica: e Kami Ande Peshta, 2008. október 22.

62

6. levél Meghívás esküvõre – Mikor zajlik a szertartás? – Ismertesse az esküvõi szokásokat! (menyasszonytánc, menü, stb.) – Milyen zene lesz? – Meddig maradhat? Muro drago amal! Xutyildem tyo lil, bares azhukardem aba, thaj losshajlem leske. Kodo dorosarav, hoj lil tut ando lasho sastyipe te arakhel. Ande kado lil shutem jekh akharimasko lil tuke muro pe muro bijav. Kamos, hoj vi tu kathe avesa manca, kana me ando kaver shon, ando marciushi dyes romeste zho. Chi pinzhares kathe khonyikas, anda kadi tu mande sovesa, thaj shaj 24-to pinzhares vi muro chalado. Ando Ungriko Them o bijav jekh intrego dyes inkrel. sheja thaj le le shave shukares opre huravenpe, pala kodi le akharde manusha kethane Detehara kidenpe anglal shako kher, thaj o piramno mangel avri la piramnya. Kana voj xutyilel la sha, gavesko kher zhan, kaj le gavesko sherutno kethane del len. Numa pala kodi zhan le andel terne andejkaj angla o Del colaxaren, hoj chi kana chi mukhentar jekhavren ando trajo. khangeri, colax le akharde manusha ande jekh restauranto zhan, kaj la ratyako xaben thaj baro Palaj bijav avla. Sagda tradicionalni xabena si pel meselyi, pe muro bijav fajno maseski zumi avla, guruvnyako mas, pala kodi bakresk o p erkelto avla halushkasa th aj shuklipesa. But andal kolakura, torta shaj xal kothe o manush. Pel meselyi bera, mol, ratyija thaj mineralno paji avna. Intrego ratyi shaj xas thaj pas, thaj ratyi bashavela jekh romano gruppo, savo shukar tradicionalno bashajipe in trego piramnyako kerela. La khelipe bish thaj sh tare chasongo lelpe, kana sa trubun te khelen la piramnyasa, thaj but love trubun te shuden le ternenge. Pala kado e piramnyi perdal ande jekh kolopo andel romnyake gada thaj o baro dyes zhikaj detehara majdur inkrel. Ba tu atunchi shaj huravelpe zhas tekana numa kames. Kadalesa kamav te phandav muro lil, iskirin mange sigo! soves, Pajkerel tyiri amalica: e Rozi Budapeshta, 2008. februari 9.

63

7. levél Külföldi barátnõjének írja le, hogyan készítik Mag yarországon a pörköltet! – Mibõl készül a pörkölt? – Az egészséges ételekrõl írjon pár gondolatot! – Milyen mûveletekbõl áll az étel elkészítése? – Önök mivel fogyasztják a pörköltet? – Milyen húsból készítenek hazánkban pörköltet? Muri drago amalica! Me zurales losshajlem tyire lileske, kana iskirindan, hoj tu mishto san, aba chi san n asvali.mandar, hoj ame ando Ungriko Them sar kiravas o amenge legmajfajno Pushlan perkelto. xaben, o Le romnyange e majshukar butyi o kiravipe si. Mange, sar jekha romnyake fontosho-j, hoj so xal muro chalado. Sasto xamasko xaxavav lenca, kade sasto, zuralo avla muro Von but fruktura, zelenyimata kamen te xan. Mure shavora zurales kamen le fruktura chalado. thaj zelenyimata: e lubunyica, e makri, e phabaj, o ambrol, e paprika, e paradajka. Von chi kamle o chikenalo xamasko. Amenge fontosho-j, hoj mashkar le xabena kana chi vi mas t'avel. Me siklyilem te kiravav vi zumi, kadi me zurales kamav, ba vi mure shavora trubun te xan, ke von inke but barona. Mashkar le maseske xabena von legmajfeder perk elto. kamen o Ame romnya, butfalo perk elto zhanas te kiravas. Me kade kiravav: Anglunovar trubunas te kinas kathar o masari ’ekh shukar kishlo mas, so zurales Pe frisshno-j. kado legmajlasho mas le b alisheski vaj lutujeski pulpa si. Vi o baluno perkelto perk eltoOinke shaj kiravas andal pujosko mas, andal guruvnyako mas, andal vadnone kamas. balishesko mas thaj andaj buraca. Kana khere resav, thovav mure vast, uzharav o mas thaj le O mas thaj e purum pe xurde kotora shinav opre. Pala kadi angle lav o ulej, andre zelenyimata. shuvavcerra andejtatyarav. Kana o ulej aba lasho tato-j, atunchi shuvav andre la purumake tigaja, Kana e purum aba petyolas, atunchi andej tigaja shuvav e loli paprika thaj pel cine kotora. kotora shindo mas. ’Ekh cerra pekav thaj kethane hamisarav, pala kado shav andre but paji. tatyarel, zhi atunchi shinav opre e paradajka thaj e paprika. Kana o paji aba zurales Pune o paji vrazdel, andre shav selduj. Akanak trubul te shuvav andre vi ’ekh cerra lon. Le but lon naj lasho po Te kodo kamos, hoj lasho t'avel o perkelto, atunchi inke dav leste ’ekh roji sastyipe. vegeta. Chi but lon t'avel andre, ke nasul avla thaj chi xal muro chalado. Te aba tele kamav, hoj vrazdas paji, abaogata si o perkelto. Nas zurales pharo. Sigo, bipharo, fajno xamasko kade etrubul manushnyi. te kerelPune o perkelto kiradem, zhi atunchi vi gilchi tatyolas. Gurvano perkelto thaj vadnone balesko perkelto shaj kerav vi cerra molasa. Shaj xas pasha leste vi shukle shukle shax vajkrastaveci. Ame xas o perkelto halushkasa vaj gilchasa. O piben si pala mizmeresko xaben le shavorenge ’ekh glazhi kola, mure gazheske ’ekh glazha bera thaj vi mange glazha mineralno paji. ’ekh Kadalesa vi gata si le mizmeresko xaben. Lasho appetito! Muri amalica, kadalasa kamavmuro te lil! Zhukarav tyo drago lil! phandav Pajkerel tut, e Ida Ande Peshta, 2008-11-18 64

8. levél Foglalja össze gondolatait a szabadidõs tevékenységekrõl! – Írjon arról barátnõjének, hogy melyik évszak a kedvence! Miért? – Milyen programokat tervez a családjával? – Hívja meg barátnõjét Önökhöz egy idõre! Muri drago amalica! Zurales azhukardem tutar aba lil, ba chi avilas. So pecindas tusa? Me akanak mishto hatyaravma, najma khanchi problema, feri pala tute kamos te shunav variso. Akanak pala muro slobodno vrama kamav te iskirij tuke. Mashkar le sezonura legmajfeder primavara thaj oe milaj kamav. Sostar? Atunchi majfeder-i muri voja thaj majbut vrama sima, slobodno ke zhanes, ke me sityarica sim, thaj atunchi denma avri o slobodipe. Primavarasa krujalipe thajoe natura nyevol, thaj vi me nyevosarav. Te aba lashi-j e vrama, o kham tates pekel, naj nuverura po cheri thaj chi del o brishind, butivar phirkerav. Mure chaladosa pe sako kurkesko agor dromas varikaj. Jokhar Losshako Parkot haj andel Pedongi Bar ande Peshta, te dikhas kothe sakofelo dikhipe, gelam ando thaj vikana ushtyel opre o rish. Kaver dyes dromlam rotalyasa, but kilometeri gelam. kodo, butivar zhas ando mozivo. La paramichake filmura sikhlyilam te dikhas, ke mure Ame shave kadal kamen legmajfeder. Krujal amaro kher si ’ekh cini bar. Primavarasa uzharas e bar Le patra andej bar si te phabaras. Andej phuv but shukar luludyi shas, tele shinas e kathar e mel. char, opree phuv thaj kethane kidas gereblyasa le patra. Mure majbare shavoresa kamav hunavas vi ando muzeumo. Muro majcino raklo chikana chi avel amenca, ke voj chi kamel o te zhav muzeumo. Po koncerto vi ame sikhlyilam te zhas ando kulturo kher. Zurales kamas te shunas o bashajipe, le koncertura. Milaje sa sogodi si kaver. Andel milajeski vakacija le shavore klassikusho pej vakacija si. Akanak shaj zhas pe majbut dyesa varikaj. Ande kado bersh zhasa ame Londono. Ando Londono beshel muri kaver amalica, kon chi zhanel ungrika. Kothe ando dikhasa sakofelo shukaripe, e krajasicki dyiz, o baro chaso, le podura, thaj o shukar len, e sako bersh zhav-tar mure chaladosa ande jekh cino gav andej plajin Börzsöny. Kathe Temze. Ande beshlas dulmut muri phuri mami, kon aba duj bersh mulas. Milaje sagda muri dej avel kathe. kathe ’ekh cino kashtesko kher, kaj shaj hodinisaras. Ande peski slobodno vrama muri Siame dej khereske pedon bararel thaj andej bar luludyi thaj zelenyimata beshavel. Sila papinya, pujura, saven voj sako dyes xaxavel thaj pijavel. Krujal o gav si jekh pogano vesh. raci, Andesikhlyilam kado vesh te phirkeras, thaj kaj la jagako than pekas thulo mas, gilchi thaj kathe khanchi dikhimasko, feri e natura si, savi zurales shukar-i thaj o ajero uzho-j. purum. Naj Kodo kamos, hoj ande kado bersh av amende pe jekh kurko! Ame kerasas tuke lasho zhanesas te dikhes amende vi o foro thaj vi o gav. Ame akharas tut amende! Iskirin programo; mange hoj avessigo, vaj na! Kadalesa phandav muro lil! Ash adyuv ando sastyipe! Tyiri amalica, e Gina Ande Peshta, 2008-11-18

65

9. levél Önt egyetemi sikerei jutalmául külföldi ösztöndíjra küldik. Írjon családjának levelet a kinti tapasztalatairól! – Milyen volt a repülõút? – Elszállásolás a kollégiumban – Tapasztalatai az elsõ idõkben – Szórakozás, kultúra: színház, mozi – Új baráto(ka)t is szerzett, akikkel gyakorolja a nyelvet. Muri drago Dej thaj Dad! Na xolyajven pe mande, ke me butaig chi iskrisardem tumenge, de nasma pe kado vrama. dosta Sar zhanen aba, xutyildem kathar o univerziteto jekh stipendija ando Nyamcicko Them Wittenberga. Jekh dopash bersh shaj sityuvav andej opruni shkola g ermanistika. andej Sastruna chiriklyasa dromlem ando foro. O dromipe duj chasura inkerdas. Me inke shoha chi uralosa, anda kadi darajlem jekh cerra. Po uralo nas nasul, ke lem kathar e hurajlem stwardesskinya xaben thaj pipe.lasho Po aeroporto me feri opre sikadem muro pasporto thaj aba shaj gelem. Ando kollegiumo busosa gelem. Kana kothe reslem, aba zurales khinyilem, de sakofelod icholas mange ando foro. Me jekha raklasa beshav andel kollegiumaki nyevoske andaj Romania avilas. Zurales mishto zhanel nyamcicka, ke lako dad nyamco-j. O soba, kon xaben na zurales fajol, ba trubul te sikhlyuvav. E bera me chi kamav, ba le nyamci feri kodo pen. Sako kamen te dyes sima panzh-shov chasura ando univerziteto, kaj ame e grammatika thaj ovorbisaripe sityuvas. Jekhe raklesa phirav ando mozivo sako ratyi, thaj me but shib thaj lestar e nyamcicko kultura. Pel kurkesko agor simas lesa vi ando teatro; ame sityuvav e odikhlam Bizet ekathar shukar opera, e Carmen. Lasho sasma, hoj sakofelo hatyardem, pa soste sas e Le love na but-i, de dosta si mange. Kodo gindij, pala jekh shon shaj zhav khere, te vorba. dikhav tumen. Vi o foro zurales fajma, le manusha dragi-j, kamen te zhutin mange. E shib dyesestar majfeder zhal, majbut hatyarav andaj kommunikacija. Nasul si mange, hoj dyes tumemanca. chi Avri lem ’ekh rotalyi, thaj vi kadalasa shaj phirav o foro. Kodo gindij, hoj san khere zhav, zhanav te kerav jekh mashkarutno shibako egzameno, savo dosta pharo-j. kana Kadalesa kamav te phandav muro lil. Iskirinen mange sigo! Akharenma opre po interneto Zurales tumendar jekh lil vaj ’ekh telefonosko akharipe. savatoneazhukarav ratyi! Butivar chumidel tumen tumari shej! E Zhuzhka Andej Peshta, 2008-11-19

66

10. levél Írja meg, hogy k ülföldi barátjának/barátnõjének, hogy Magyarországon milyen házassági szokások élnek! Muri drago Amalica! Me kodo dorosarav, hoj muro lil te rakhel tu t ando lasho sastyipe. Anda kodo iskirij akanak tuke, ke kado kamos tuke te phenav, hoj milaje aba romnyi romeste avo; zhav. Mure piramnosko anav si O Peter. Voj si ucho, zuralo, thaj godyaver shavo, thaj ande jekh korhazo. Vi tu maladyilan aba lesa jekhar; kethane samas ando mozivo, te sastyari si dikhas jekh lasho filmo. Me aba dulmut pinzharavles, ame kethane sityilam an do univerziteto Peshta. ande Zurales kamas jekhavres, anda kado kethane kamasas te trajuvas ande jekh gav. Ame chi kamas baro abav, feri cerra zhene avas. O rashaj kerel amaro sertartashi shukar khangeri andej Peshta. Ame selduj zhene katolikushi sam. and’ekh Andej khangeri ame opre cirdas jekhavrenge somnakune angrushtya. Pala kado zhastar ando Gundel restoranto, te xas kethane fajno ratyako xaben. Avla maseski sertartashi zumi, bakresko perkelto shuklipesa thaj gilchasa, peko mas, pherde shax thaj butfalura piben: loli thaj mol, ratyija, limonadevo. La piramnyaki torta o restoranto kerel amenge; pekimata, lengokado. daro avla Dopash ratyate avla la piramnyako khelipe. Le akharde manusha khelen la piramnyasa thajjekh kolopo but love shuden. Le akharde anen penca vi darura thaj unyi zhene vi ande Palal ratyako xaben den kothe. La piramnyake gada shukar lole si, lungi thaj andaj love. phanri Pel si piramnyako shero si jekh shukar parno kolopo thaj fatyoli. Kadal la kerde. uzhipe thaj o kamipe sikaven. piramnyako Muri dej thaj muro dad chi kamen hoj amaro abav andej khangeri te avel, thaj kado hojkamen, pala o abav te trajuvas kethane lenca, kado ame chi kamas. Inke le abaveski pontosho vrama chi zhanav, feri kodo, hoj ando juniushi avla, de lil, iskirij vaj malavav tuke e sirma, hoj bute kamipesa akharav tut amende. Kadalasa kamav te phand av muro lil. Sama le pe tute! Chumidel: e Éva Ande Peshta, ande 2008-to bersh, ande aprilishesko shon, 12- to dyes.

67

Megoldások 1. Mesék, történetek 1. O Einstein thaj o cino shavoro (Einstein és a kisfiú - 11. oldal) 1. A princetoni egyetemen dolgozott. Nem adott sokat magára: a haja mindig hosszú volt, nem borotválkozott minden nap. 2. Az egyetem kertjében sétált, egy nehéz matematikai problémán gondolkozott, amirõl másnap kell majd szemináriumot tartania. 3. Szép ruha volt rajta: kék nadrág és fehér ing. A cipõje is drága volt. 4. Elvesztette a pénzét, amit az anyukája adott neki, hogy menjen el levágatni a haját. 5. Egy egydollárost kivett a zsebébõl, hogy odaadja a kisfiúnak mint ajándékot. 2. Le assavareski baxtali rakli (A molnár szerencsés lánya - 12. oldal) 1. A nagyváros közepén találkozott a király emberével. 2. Van egy szép lányom, aki a szalmából aranyat tud fonni. Az én lányom nagyon okos. 3. A király bezáratta egy sötét szobába, hogy fonja meg a szalmát aranynak. 4. Egy kis egér segített neki, amiért megkapta a lány nyakából az arany keresztet. 5. Szép és okos királyné lett, aki férje halála után egyedül ült az ország trónján. 3.. E papiny (A liba - 13. olda l) 1. Csúnya és kicsi ember volt. A ruhája mindig piszkos volt. 2. Arany Bika volt a neve. Kedvence volt a sült marhahús sült krumplival és a jó forralt vörösbor. 3. Mert kinevették a festõt. 4. Mit gondolsz, ki engedte meg neked, hogy lerajzold a barátnõnk et? 5. Egy nagy zsíros libát fehér tollakkal. 4. O Newton anro kiravel (Newton tojást fõz – 14. oldal) 1. 2. 3. 4. 5.

Amikor dolgozott, elfelejtett enni és inni, már két napja nem látta a férjét. Mert valamilyen nagy matematikai munkán dolgozott. Egy nagy fazekat tele vízzel és tojásokat. A tûzhelyben szénnel fûtött. Egy nadrágban ing nélkül. Bal kezében a tojás volt, jobb kezében egy nagy könyvet tartott. A fazékban fõzte az óráját.

5. O Fardi thaj le Devleski Dej (Fardi és az Isten Anyja – 15. oldal) 1. 2. 3. 4.

Fát vágott a kis folyónál. Kiesett a balta a kezébõl, s beleejtette a vízbe. Isten anyja segített neki. Egy arany-, egy ezüst- és egy vasbaltát (ez volt a sajátja); valamint egy zsák aranyat. 5. Létrehozott a rokonaival egy boltot. 68

6. Le Guncheski baxt (Guncsi szerencséje -16. oldal) 1. Három évig szolgált. Nem volt nehéz munkája: a kertben a virágokra kellett vigyáznia. 2. Egy zsák aranyat és egy beszélõ kardot. 3. A fele királyságot és a királylány kezét utasította vissza, mert otthon már volt valakije. 4. Nem, mást választott, máshoz ment férjhez. 5. Nem bántotta a régi kedvesét. De nem is vett el feleségül más nõt, anyjával maradt, és neki segített egész életében. 7. O Goethe andej kirchima (Goethe a kocsmában - 17. oldal) 1. 2. 3. 4. 5.

Egy német kocsmába, ahol évekkel ezelõtt írta a népszerû versét, a Vándor éji dalát. Marhahús sült krumplival és savanyú uborka, vörös bor vízzel.. Egyetemista fiatalok, akiknek jó kedvük volt és kiabáltak. Barátom, miért csinálod ezt? A víz egyedül butává teszi az embert. Ezt bizonyítják a halak a vízben. A bor magában bolonddá teszi az embert, ezt bizonyítják az urak a ti asztalotoknál. Én nem akarok lenni egyik sem, így a bort vízzel iszom.

8. O Brecht khere avel (Brecht hazajön - 18. oldal) 1. Véget ért a 2. világháború, s hazajöhetett Németországba. Szerveztek a tiszteletére egy nagy fogadást. 2. Repülõgéppel, majd taxival. 3. Egy szép és híres hotelban, a Continentálban. Sült hal, kaviár, és szendvicsek, jó italok: vörösbor, pálinka, sör és pezsgõ. 4. A portás nem engedte be a fogadásra, mert nem volt meghívója, és a ruhája is piszkos volt. 5. A portás a helyén maradhatott, s kapott az írótól egy autogramot és egy fényképet. 9. O Franz Liszt ando Parizho (Liszt Ferenc Párizsban – 19. oldal) 1. 2. 3. 4. 5.

Párizsban egy bulváron sétált. Fiatal nõket látott. Adjon neki egy kis alamizsnát. Hogy az utcaseprõ soha nem jön vissza. Liszt pénzébõl is 25 frankot, meg az ismerõsétõl is ugyanen nyit.

10. Anda kasht kerdo grast (A fából készült ló - 20. oldal) 1. Akinek az országa a tengertõl a hegyekig tartott. Sokféle kin cse volt: arany, gyöngy, szép ruhák, arany trónus. 2. Volt egy aranyos lánya, akinél szebb nem volt a világon. Szép szõke haja volt és fehér bõre. 3. Amikor nevetett, virágok hullottak a hajából. 4. Egy rettenetes hétfejû sárkány felkapta a királylányt, és elrepült vele a sötét várába. 5. Aki el akarja venni a lányt és el tudja lopni a sárkánytól, az elveheti a lányt és annak odaadja a fele királyságát.

69

11. Le rashajeski kurkeski predikacija (A pap vasárnapi prédikációja -21. oldal) 1. Bad –Schandauban, egy kisvárosban Németországban. 2. Öt, harminc, tizenkettõ 3. A nagy nehézséggel megkeresett pénz kimegy a kezükbõl – mindig szaladnak a lottózóba. 4. Szegényesen volt öltözve; egy hosszú fekete szoknya volt rajta és egy rövid télikabát, ami nem volt meleg. 5. Azt a három számot, amit délelõtt az istentisztelet alatt mon do tt. 12. O sastyardo krusno (A kigyógyított fösvény-22. oldal) 1. Svájcban játszódik a történet, egy szép kisvárosban, amelyik a hegyek mellett feküdt, egy tiszta vizû forrás mellett. 2. A fösvénységérõl. 3. Amikor fájt valamije, megvárta, amíg az utcán találkozik egy orvossal, s úgy kért gyógymódot. 4. Nyissa ki a száját, mutassa meg a nyelvét. Csukja be a szemét, s tegye az ujját a fülébe úgy, hogy ne halljon semmit. Eközben az orvos elment, otthagyta Schwarz urat az utcán. 5. Menj ki a forráshoz, majd az meggyógyít! 13. La korrako dikhlo (A nyakkendõ - 23. oldal) 1. 2. 3. 4.

A híres embereknek csomagban küldtek reklámfogást; ez esetben egy nyakkendõt. Hogy még több dolgot tudjanak eladni az embereknek. Két dollárba. Nagyon szeretném, ha tetszene a legutóbbi könyvem, amit ebben a csomagban küldök. Sokat dolgozom, amíg elkészítem a könyveimet, s én vagyok most a legjobb író Amerikában. 5. Ezért nekem jár két dollár nyolcvan cent. Az Önök nyakkendõje két dollár volt, ezért küldjenek nekem még nyolcvan centet. 6. Be kellett, hogy lássák, hogy az író okosabb, mint õk. Senki nem küldött több reklámot az írónak. 14. Le dromaresko suno (Az utazó álma - 24. oldal) 1. Egy svájci falucskában, Bern Kantonban, egy nagy erdõ és kis forrás mellett. 2. De jó lenne, ha adnának nekem erre az éjszakára egy helyet, ahol alhatok, mert már két hete úton vagyok! 3. A szobában volt két ágy, egy asztal, három szék és egy kemence. 4. Ledobta mag áról az inget, s felvette a cipõjét és a zokniját, s felkötötte a lábára. 5. Egyszer álmában üvegcserépbe lépett, s nagyon megfájdult a talpa. Többet nem akart az életében mezítláb aludni! 15. O grast pel khangerako trushul (A ló a templom keresztjén – 25. oldal) 1. Münchausen Németországban élt a 19. században, a csúfneve a „hazudós báró”. 2. Az utazását Oroszországban kezdte meg. Amikor hó és fagy van, az északi tájakon jobb keresztülmenni, mint esõben és porban. 70 4. 3. Egy Jómarhabõrbõl meleg cölöphöz, ruha volt készült. ami rajta, kilátszott rókabõr a hóból. kabát és egy nagy szibériai sapka. A nadrágja

5. Kivette a zsebébõl a pisztolyát és rálõtt a kötélre a ló nyakánál. A kötél elszakadt, s a ló szerencsésen földet ért. 16. La romana shibaka linguistikake pushimata (A cigány nyelv kérdésfeltevései – 26. oldal) 1. Több, mint hatezer nyelvet ismernek a nyelvészek. 2. Indoeurópai nyelv, hozzá legközelebb a dard nyelvek állnak, amelyeket Indiában és Pakisztánban beszélnek. 3. Szanszkrit és ind eredetû szavak: fivér, nõvér, apa, anya, fog, fül, ember, stb.- ezek képezik a stabil szókincset. 4. Három csoport él: rom-ungro, oláh-cigány, beás. 5. A beások nem cigányul beszélnek, hanem archaikus román nyelven, amit Moldáviában vettek át, ahol rabszolgaként éltek. Onnan jöttek át Magyarországra. Ma már van egy középiskolájuk, a Gandhi Gimnázium. Sok fiatal készülhet itt a fõiskolára és az egyetemre. 17. Ursarengi paramicha andaj Craiova (Urszári népmese Craiovából – 27. oldal) 1. 2. 3. 4. 5.

A királynak egy fekete lelkû, csúnya boszorkány szolgálója volt. A királynénak két kutyakölyköt ho zott, a saját gyermekeit meg elvette. A király számûzte a királynét az apjához. A báránykák máját akarta megetetni a királlyal, hogy az így gyógyuljon. Felismerte õket, megcsókolta a fiait. A szolgáló felült a seprûjére és máshová ment, a király pedig boldogan élt a családjával tovább.

18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them (Egy turista Németországban – 28. oldal) 1. Németországban utazott a turista, hogy megtekintse az országot: a hegyeket, patakokat, szép erdõket és mezõket. 2. Elõször szép, majd félóra alatt borulás jött kelet felõl. Nagy esõ volt, mennydörgött, villámlott. 3. A kocsijával bement egy falucskába, ahol betért egy fogadóba. 4. Gombát szeretett volna enni, amit nyelvi nehézségek miatt lerajzolt. 5. A fogadósné esernyõt hozott. 19. Andaj matematika naj lasho (Matematikából nem jó - 29. oldal) 1. 2. 3. 4.

Albert Einstein Berlinben lakott, és az intézetébe utazott. Szépen sütött a nap, az égen nem volt felhõ. A kalauz fekete kabátot, nadrágot és fekete kalapot viselt. A tudós elõször tizenöt pfenniget adott a kalauznak, holott az utazás húsz pfennigbe került. 5. A professzor nem nézett fel a könyvébõl, és még tíz pfenniget adott, ekkor a kalauz megállapította Einsteinrõl, hogy nem erõs oldala a matematika. 20. Le chorre romeski baxt (A szegény cigány szerencséje - 30. oldal) 1. Egy kis falucskában lakott a cigány a három lányával. 2. Az erdõbe ment, mert segítséget akart kérni. 3. Az 4. Egy éhségtõl. Erdõ arany Anyjával fejszét kapott találkozott és azés egyik kérte, lányát hogykellett, segítsen, hogy mert odaadja a gyerekei cserébe. meghalnak az

71

5. A cigánynak mindig volt ezentúl kenyere, kalácsa, húsa. A lány jó munkát kapott, s boldogan élt az erdõben tovább.

72

II. Cigány szöveg fordítása magyarra 1. A zsebtolvaj (O posotyari – 31. oldal) A német úr, Hermann úr, aki szõke hajú és kék szemû férfi volt, nagyon szeretett új helyeket és városokat. Berlinben lakott egyedül, nem volt neki sem felesége, sem megismerni gyereke, csak egy kutya várta mindig haza. Nagyon szeretett utazni egész Európában. Gépeket árult, ezzel kereste a pénzét. Egyszer vonattal utazott át az országon, mert elromlott a kocsija. Egy kis városban szállt le az ausztriai határ mellett, mert ott lakott a legjobb Együtt tanultak az egyetemen és együtt is dolgoztak nem sokáig egy irodában. barátja. Kivett egy szép, világos szobát a város közepén egy hotelben, amely nem volt messze állomástól. Találkozni akart a barátjával, akit sok éve nem látott már. Jó kedvvel ment az el barát hozzá.egy szép kertes házban lakott a csinos feleségével. A barátja meghívta õt a A adott neki házába, és süteményt, és finom spanyol bort. A felesége örült neki, mert régen nem látták egymást. A feleség kérdezte õt, hogy mikor akar már megnõsülni. Hermann nem kellett, hogy menjen a hotelba, mert besötétedett. A város utcái mind sötétek voltak, sokára vissza nem égtek a lámpák. Nehezen tudta megtalálni az útját a hotel felé. Senki nem volt az utcákon. sokára lépéseket hallott nem messze magától. Egy ember ment sietõsen a háta mögött. Nem Ahogy mentek az úton, összeütköztek, amikor egymáshoz értek, a másik férfi azt mondta: – Ne haragudj rám! – majd tovább ment. Hermann megállt, meg akarta nézni az óráját, mert már éjfél körül lehetett. Benyúlt a nyemellézsebébe, hogy kivegye az óráját. Nem találta az órát sehol sem. Hamar a férfi után ment, megragad ta a kabátját és kiabált: – Add nekem hamar az órát! A hangja nagyon férfias volt, és a másik nagyon félt tõle. Odaadta az órát, és Hermann kedvûen jó- ment tovább. A hotelben gyorsan a szobájába men t és felkapcsolta a villanyt. Akkor meglátta az éjjeli szekrényén az óráját az ágy mellett. Benyúlt a zsebébe, és megtalálta óráját! a férfi – Szent Isten! Én vagyok a zsebtolvaj, nem az a szegény ember! Éjjel n em tudott jól aludni. Reggel elment a rendõrségre, és leadta az órát. A rendõrök megkeresték a másik férfit, az óra akiévolt, és visszaadták neki. 2. A paraszt és a jós (O prosto thaj o drabari – 32. oldal) Volt egyszer egy kicsi ausztriai város, ahol nagyon ügyes, életrevaló emberek laktak. A falukicsi volt, hogy mindenki ismerte egymást. Az utcák tiszták és virágosak voltak, olyan emberek lovas kocsikkal jártak a távoli városokba, hogy áruljanak gyümölcsöket és az más házi dolgokat. A polgármester egyedül lakott a házacskájában, amely a város készítésû Az ablakai a hegyekre néztek, ahol az emberek turistaként járták az erdõket. közepén állt. Minden évben volt náluk egy városi nap, amikor nagy vásárt rendeztek, hogy házi készítésû munkáikat. Sok idegen ember járt ide az egész országból, hogy pénzt bemutassák a keressenek maguknak. Ezt a napot mindig júniusban rendezték, amikor elkezdték a parasztok learatni a búzát, akkora jött ide sok árus, akik ételt árultak, vo lt itt sült kolbász, sült hal, pogácsa és férfiak hideg sütemény. A sört ittak, a nõk másféle italt és nézték a kicsi gyerekeket, hogyan játszanak labdával. Ki lehet bérelni biciklit is, hogy menjenek vele, és csónakokat is, hogy egy kicsit a kis hegyi forrásban. csónakázzanak majd Ebben velük azaz évben eljövendõ idejöttéletükben. egy jós, aki Egy meg kicsi tudta sátorban mondani ült az le egy embereknek, háromlábúhogy székre, mi s tetttörténik beszélgeaz emberekkel.

73

Sokan bementek hozzá, nõk, akik gyereket akartak, s férfiak, akik betegek voltak, és is. mások Egyszer a polgármester azt gondolta, hogy õ is bemegy hozzá, hogy meghallgassa, mi lesz majd vele. Ez a férfi nagyon kövér és egészséges volt. Mindig szép tisztán felöltött, az szerették õt, mert becsületes férfi volt. Bement a sátorba a jóshoz, és mondta neki, emberek hogy mi mondja meg, lesz vele. A jós leültette õt a székre, elõvette a kávézaccot, azután meg kellett tenyerét. mutatni aA jós azt mondta, hogy még ebben az évben új asszonyt visz majd haza, és boldog élete lesz vele azután. Nem lesz gazdag, de nem kell éheznie sem. Nyolc gyerekük in gatta a fejét, mert nem hitt a jós szavainak. Felállt, vette a kalapját, majd köszönt. lesz. A férfi – Ahaj! Mondta a jós. Mi lesz a fizetséggel? Barátom, mondta neki a férfi: – Te tudsz sok mindent, hogy mi volt régen, mi van és ezután. Kellett volna tudnod, hogy nincs nálam semmi pénz. mi most, lesz majd Amikor minden valóra válik, amit mondtál, majd akkor adok neked pénzt. Ezzel és a jóskiment, nagyra meresztett szemekkel nézett utána, és elkeseredett. 3. A két barát (Le duj amala - 33. oldal) Hol volt, hol nem volt, ha nem lett volna, nem is mondtam volna, lakott egyszer egy kisvárosban német két barát. Õk ketten együtt tanultak az iskolában, kõmûvesek lettek. Már megnõsültek, és gyerekeik is voltak már. Egyszer gondoltak egy nagyot, és együtt elmentek hogy lássák, világot látni, milyenek az emberek. Megfogadták egymásnak: amikor velük valami történik, egymást nem hagyják cserben, mindig segítenek egymáson. Azt mondták, hogy betartják az ígéretüket, ebben maradtak. minden áron Egyszer egy sötét, félelmetes erõdbe értek, ahol a szél is fújt, az esõ is erõsen esett. leugrott a fáról egy nagy medve. A barátok észrevették a vadállatot. Nagyon féltek Egyszer tõle. Az egyik a kettõ közül hamar felugrott egy hatalmas fára. A másik látta, hogy a medve futhat el, így a földre feküdt. Nem mozgatta sem a kezeit, sem a lábait, min tha halott elõl nem lenne. Anagyon éhes volt. Odament az állat a fiúhoz, és megszagolta a száját, hogy él-e medve vagy sem. A medve nem eszi meg a döghúst, és az állat visszament az erdõbe. A másik még, a fárólhogy már nincs mitõl félni, lemászott a fáról és ott termett a barátjánál. Azt látta, – Kérlek téged, testvérem, mondd meg nekem: mit mondott neked a medve? kérdezte tõle: – Az okos medve megtanított engem arra – mondja a másik –, hogy ne higgyek akik a szavukat nem tartják be. azoknak, 4. Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen? (Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo? - 34. oldal) Hol vo lt, hol nem volt, élt egyszer Németországban nem messze Braunschweigtõl egy gény, sze-de nagyon okos fiú. Senki sem tudja, hogy ez a fiú élt-e, vagy sem ezen a világon, nekema nagyapám, aki az õ nagyapjától hallotta – meséli egy öreg cigány a is úgy mesélte keknek a cigánytelepen, az árokparton, egy nagyon nagy és öreg diófa árnyéka alatt. kisgyereEulenspiegel nem szeretett tanulni, nem volt szorgalmas fiú, és nem volt munkája sem. a szegény Csak anyja ment a városokba, hogy keressen magának munkát. A fia csak a porban ült és fiú volt. A mûvészeteket szerette, mint például a kötéltáncot. Ezt semmirekellõ nap a házuk tetején. Amikor már jól táncolt a kötélen, kihúzott egy kötelet az anyja mûvelte minden házától a egy másik ház kéményéig. Éppen sétált a kötélen, és sokan csodálták is õt, folyó felett nagyon ügyes volt. Amikor az anyja észrevette a fiát, odament a kötélhez, és levágta mert azt. Így a egyenesen a folyóba, és megázott, de nem akart semmit sem mondani. fiú leesett nevette õt és gúnyolták is. Mindenki Eulenspiegel azt gondolta magában, hogy egyszer még visszaadja ezt nekik. Egy õt, megint nála, nek hogyan jóazzal kedve táncolt táncol segítette volt. a kötélen. aDél kötélen. felvolt, magát Nagy amikor Szép a sapka kötélre, tavaszi a kötélre volt hogy nap a fején, lépett volt, ne essen és aEulenspiegel madarak színes le. Azruha, emberek szépen azért, valamint énekeltek lent hogyegy ne hosszú és süssön az napon emberekbot aösszegyûltek nap 74 volt a nézni

szemébe. Azután lekérte minden embernek a jobb lábáról a cipõjét. Amikor elég cipõ avolt kötélre nála,kötötte minden embernek a cipõjét. Amikor mindenki feln ézett rá, így kiáltott: – Most mindenki válassza ki a saját cipõjét a sok közül! Akkor ledobta a cipõket. Mindenki a cipõkhöz rohant, hogy gyorsabban találja meg a ját.sajátDe ez a dolog nagyon nehéz volt számukra. Az emberek a rossz cipõket szedték ki a többielkezdtek verekedni, mert mindenki sietett. Sok ideig keresték a cipõket, a fiú közül, aottkötélen, ült fentés nagyon nevette õket. Amikor az anyja hazaért a munkából, meglátta az embereket a háza elõtt, ahogyan veszekszenek. Amikor megtudta, hogy a fia megint mit mûvelt, akarta ellátni a fia baját. A fiú azonban gyorsabb volt, már hét határon túl volt, és sok seprûvel ideig vissza sem jött. – Azért mondtam nektek ezt a mesét, hogy tanuljatok belõle, és ne legyetek ilyenek az anyáto kkal! 5. Eulenspiegel mint csodadoktor (Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - 35. oldal) Egyszer Eulenspiegel Wittenbergbe érkezett. Sok gazdag német lakott ott nagy voltházakban, nekik sokféle kincsük: arany, ruhák, és étel. Az emberek mind fösvények voltak: nem akartak semmit adni az utazóknak. Eulenspiegel gondolt egy nagyot: megtréfálja õket. beteg feküdt akkor ott a kórházban. Sok Eulenspiegel odament a doktorokhoz, és azt mondta nekik: – Én egy ismert orvos vagyok, és meg tudom gyógyítani a betegeiteket, ha adtok nekem ezért pénzt! Az orvosok nagyon ö rültek, és hittek a szavainak. Akkor Eulenspiegel bement a betegekhez a kórházba, és azt mondta nekik: – Meg tudlak gyógyítani benneteket, de nekem ehhez gyógyszer. kell egy Meg kell öljek valakit közületek, belõle nyerjem ki az orvosságot, amivel a többieket megmentem. Amikor kiáltok, hamar keljetek fel, és gyertek ki, mert a legutolsót A betegek jól megjegyezték ezeket a szavakat. Eulenspiegel odalépett a kórház megölöm! ajtajához, és elkiáltotta magát: – Aki nem beteg, az jöjjön ki! Akkor mindenki felkelt, azok is, akik régóta sántítottak, és azok is, akik tíz éve az ágyban, feküdtekmert már nagyon megijedtek. A kórház hamar kiürült, Eulenspiegel megkapta a pénzét. Amikor megkapta a kezébe a pénzt, gyorsan ellovagolt egy másik városba. Három nap betegek múlva a visszamentek a kórházba, és panaszkodtak a betegségeik miatt. Egyiknek a háta fájt, aa hasa, vagy a mája. Sokan az operáció elõtt várták a gyógyulásukat. másiknak A doktorok pedig megtudták, hogy hogyan csalta ki Eulenspiegel a betegeket a kórházból. ekkor már túl Õ volt hét határon. Egy másik városban keresett magának munkát és kalandot. 6. Eulenspiegel Kölnben (Eulenspiegelo ando Kölno - 36. oldal) A ravasz fickó, Eulenspiegel egyszer Kölnbe érkezett. Már régóta nem evett semmit, hosszú járta utat, a ezért elfáradt, és bement egy fogadóba. Ott sokan voltak már bent. Eulenspiegel megkérdezte a fogadóst: – Kaphatok itt valamit enni? – Igen, ülj le a hosszú asztalhoz és várj! Eulenspiegel azt tette, amit a fogadós mondott. Sokáig várt. Ketten- hárman már tákmegsokallaz idõt, amennyit vártak. – Nem hozzák még az ennivalót?- kérdezték a fiatal emberek. Egy fia szó sem jött vissza. SültEulenspiegel denki megharagudott libát vettnem tett a libából, az aasztal zsebében fogadósra. csak közepére. Eulenspiegel volt Amikor kétAki szelet mind az nem, asztalnál kenyér, megették mert ült, korábban meg aannyit sültislibát, ette. már eh etett, odament Ezután jóllakott, amennyit ment aés azért hozzá csaksem, aés – Aki tud várni, annak legyen elég, ami aazt zsebében van! - mondta afogadós, fogadós. bírt.fogadós. mert kérte Mina

75

pénzét. Mindenkinek ötven pfenniget kellett fizetni. Ezután Eulenspiegeltõl is kérte a nem pénzt.akart Õ fizetni, hanem ezt mondta: – Nem ettem semmit, ezért én nem is fizetek semmit. De a fogadós csak a pénzét akarta. – Te kérted ki az ételt, és te is itt ültél az asztalnál!- kiabálta a fogadós. – Miért nem sültettél libából? Ez a te hibád. Fizetned kell! a Mivel a fogadós megharagudott, Eulenspiegel elõvett a zsebébõl néhány fénylõ és az asztalra tette. pénzdarabot, A fogadós el akarta venni a pénzt, de Eulenspiegel gyorsabb volt. Visszavette a pénzét mondta és azta fogadósnak: – Én jóllaktam a te sült libád illatától, neked legyen elég az én pénzem csörg ése! 7. Anica varázslatos erdeje (La Anicako vrazhisardo vesh - 37. oldal) Valamik or régen, amikor az emberek hittek a mesékben, élt egy szép, csodás lány. Ezt lányt a Anicának hívták, s egyedül lakott az erdejében, amely varázslatos és veszedelmes volt. Az emberek elkerülték az erdõt, mert féltek az állatoktól, melyek néhányszor kijöttek az megharapták erdõbõl, és a rosszlelkû embereket. Az emberek már elfelejtettek jósolni és varázsolni is. Aegy nagyon jószívû boszorkány volt. Már sok éve meghalt, és így a széplány anyja maradt. Amikor nevetett, gyöngyök hullottak a szájából, és amikor fésülködött, lány egyedül virágok nõttek hajából. A lányanem akart egyedül maradni ebben az erdõben és szerzett magának Egy beszélõ barátokat. kis bagoly és egy okos macska jött hozzá a sötét erdõbe. A szépsége a nagyvilágban ismert volt, és a fiúk el akarták venni feleségül. A szegény lány sok rosszat hallott emberekrõl. Kivágják az erdõket, bántják az állatokat, megölik egymást, nem adnak az enni a gyerekeknek. Anica nem akart közöttük élni, jobb volt neki az erdõben, ahol nem volt éhség, félelem. A cigány király fia sokat hallott Anica szépségérõl. Mondta egyszer az rossz, apjának: – Apám, nem tudok élni nélküle! Utána megyek a sötét erdõbe! – Ne menj, fiam! Egy nap vagy kettõ és meghalok, ki jön utánam a trónon, ha te elmész? a lány nem Ez lehet a tiéd! Õ boszorkány! A királyfi bement az erdõbe, és meg is ölték õt a fák. 8. A csillagok háborúja (A csillagok háborúja – 38. oldal) Nemrég láthattunk a mozikban egy klasszikus filmtrilógiát, a Csillagok háborúját. A mesék atyja, George Lucas írta és készítette el ezeket a történeteket. A korábban tottbemutafilmek voltak: Csillagok háborúja, A birodalom visszavág, A Jedi visszatér. Az elsõ rész aárnyak volt. Most már a Klónok támadását láthatjuk a moziban. Gyorsan kész Sötét harmadik rész, amirõl a rendezõ csak keveset beszél. lesz a „Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” kezdõdött minden rész, és ezekkel a to svarázslaszavakkal a rajongók hihetnek egy távoli, mesés világban. Mi is láthatjuk, amikor akus galaktitérben a jó erõ és a gonosz lélek megvívja idõtlen harcát. A második rész egy szerelmi történet. Anakinból, a kisfiúból egy erõs és félelmetes férfi lesz, aki romantikus Õ és menyasszonya, varázsolni is tud. Amidala hercegnõ áll ennek a történetnek a középpontjában. A szemünk elõtt válik a tiszta, kedves kisfiúból egy nagy és erõs Jedi, az igazság bajnoka. George Lucas tõle szokatlan módon a szerelmet helyezi a fókuszba. Sokan nem ni aakarnak szemüknek, hin- hogy Anakin át fog állni a sötét oldalra. Ez a történet századunk legnézettebb filmje lett, amely kicsiket és nagyokat a moziba amely hív, mindenkinek tud adni egy kis jóságot, észt és morális tudást. tesen kisfiú. A végezte Az apja német atallér kõmûves munkáját, matematikus volt, gyorsan szegényen ésrup fizikus, elsõ munkás éltek Friedrich egy lettkis Gauss belõle. német –Estére, mint városban. más munka emberek Azután apja ki is mindig – volt 9. nagy A fényes (O fimlalo - 39. oldal) becsülekellett egyszer 76 szá-

molnia, mennyi pénzt kell, hogy adjon ki nekik a fõnök. A hároméves fiúcskának ezek voltak az óráka legszebbek, mert felülhetett az apja térdére, és onnan nézhette, hogy az édesapja hogyan számolja ki a dolgozók napi fizetését. A kis fiúcska már számolni is tudott. nézni, hogy az apja hogyan írja föl a számokat a papírra. A kicsi sokszor rajzolt Szerette számokat házoldalára. Vett egy botot és azzal játszott, és számolt a homokban. A falára és aafák voltak a játékai. Egyszer, mik or a nap már régen lenyugodott, az apa már n agyon számok fáradttudta volt,nyitva tartani a szemeit, elaludt. A kicsi akkor még egyszer átszámolta az nem számolását. Egyszer nagy hangon kiáltotta: apja – Papa! Valamit nem jól írtál be, itt len t egy ötöst kell írnod, mert nem jó a hármas. Mérgesen nyitotta ki a szemeit az apa, és még egyszer megnézte a számítást. A fia igazatA hároméves fiú kiszámolta két napi bérét, és az apja munkájában egy hibát beszélt! Büszkén nézett a fiacskájára, és adott neki egy fényes, nagy, ezüst pénzérmét. talált! A kicsi nem vett rajta édességet, egész életében magánál tartotta az ezüst érmét, ami az elsõõ matematikusi munkája volt, és büszkén mutatta meg mindenkinek ezt az emléket, hogy már háromévesen tudott számolni. 10. Séta a temetõben (Jekh phirkerimo andej murmunci – 40. oldal) A német utazó, Scholz Németország keleti részén élt. Nem volt családja, a nagy háza üresen állt. Egyszer éppen egy nagyon fárasztó útról tért vissza. Ezek az utak sok pénzt mindig hoztak neki. Az utazótáskája tele volt könyvekkel, és a kofferjében sok papír és más fontos volt. elfáradt, mégis örült, hogy végre hazaérhetett. Sötét este volt, az utcákon dologNagyon is nem égtek a lámpák. Elmú lt éjfél, hideg volt egy kicsit, fújt a szél, s az utca végén a rangja mutatta templom ha- az idõt: fél eg y volt. Egyszer észrevette a férfi, hogy valaki jön mögötte. Meggyorsította a lépteit, de az idegen mögötte maradt. Sietett, de a másik is így tett, most félni. elkezdett „Ki lehet ez az ember mög öttem?”- gondolta Scholz. Ott volt már a városi temetõ kiselõtt. kapu „A talán nyitva van” - gondolta a férfi. Igaza volt, és belépett. Lassan ment a kis úton, ésa temetõkerthez. Nem volt elõtte semmi más. Az ismeretlen megint ott volt, õ odaért azt is érezte, pedig már hogyan vesz levegõt. Scholz bátor volt, s odament az idegenhez. – Mit akarsz tõlem? - kérdezte tõle gyorsan. – Miért jössz itt a sötétben mellettem? – Ez anem tetszik nekem. dolog – Ne h aragudj rám! – szólt vissza a másik férfi. – Oda kell adnom egy könyvet a húgomek. b arátnõjén A vasúton megkérdeztem, hogy hol lakhat, mert nem ismerem sem õt, sem városrészt. Egy idõs nõ azt mondta nekem: ezt a „Menj mindig azután a nagy kofferes férfi után, mert ugyanott lakik, ahol az a nõ, akit sel!” kere11. A színházban (Ando teatro - 41. oldal) Nemrég olvastam egy jó könyvet Moliere-tõl. Ez a komédia a Fösvény volt, ami a leghíresebb Moliere-darab. A könyv nagyon tetszett nekem, ezért elmentem a városi akartam nézni színházba. Mega komédiát. Odahívtam a barátaimat is, õk is szeretik Moliere munkáit, és örömmel jöttek velem. A darab nagyon jó volt, tetszett nekünk, és boldogok voltunk, hogy együtt néztük meg. Ebben a egy olyan embert láthatunk, aki jobban szereti a pénzt, mint az embereket. darabban gazdag volt, mert sok pénze volt, sok háziállata, s családja is. A családja nem akarta azt Nagyon tenni, amit õ mondott nekik. gazdagabb hogy férfinak A lányai a felesége nem legyen. nem a pénz egy akartak Harpagon másik volt külföldi a világon férfit aztszeretett, akarta, országba a legfontosabb, hogy aki menni, nem a lánya így volt hanem Itáliába nem gazdag, az segítenek igaz menjen deszerelem. a nõ azférjhez. mégis apjuknak, Ebben szerette. Láttuk hogy a aztmég Ennek sok darabban is, érdekes a tudás van az életrõl.

77

A program után elmentünk egy könnyû vacsorát enni. A Fehér Szarvas étteremben finom édességet ettünk és jó italt ittunk. Az ital Franciaországból származott, jó francia voltunk, vörösbor volt. Az étteremben beszélgettünk a színházi darabról. Fáradtak voltunk a vacsora mindenki után, és hazament, sokan autóval mentek. Gyalog mentem, mert sétálni akartam Budapest utcáin a menyasszonyommal. Az úton adtam neki egy aranygyûrût, és megkértem, ahogy feleségem. legyen Lehet, hogy szeret engem, de egy igent mondott nekem. Ezért boldog vagyok, vele tervezem az esküvõmet. De úgy gondolom, hogy nem leszek fösvény, ahogy a férfi a s megveszek majd mindent, ami kell az esküvõre. darabban, Ez után az este után sokszor mentünk együtt színházba megnézni más darabokat. A gunk erõsebb lett. De már nem nézhetek szép lányokat, mert ott van velem a barátsáfeleségem, vigyáz rám.és 12. Melyek a nemzetközi cigány szervezetek? (Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? – 42. oldal) Az elsõ nemzetközi cigány kongresszus Londonban kezdõdött (1971-ben), a negyedik Var-(1991 -ben). A két idõpont kö zött eltelt tizenkilenc év, amely elég sok idõ, de sóban ményeket szép ered- láthatunk az eltelt idõszak alatt. Az elsõ „Cigány Nyári Iskola” Belgrádban volt, a második Bécsben, a harmadik pedig országban, Finn- Karjalaban. A Cigány Szövetség hajdani elnöke dr. Rajko Djuriè volt, aki a Cigány Szövetség Információs leveleit fogalmazta meg. A Cigány Nyári Iskola problémája az hogyan volt, lehetne standarddá tenni a cigány nyelvet. Van már a cigányságnak egy megalkotott standard ábécéje, amelyet a IV. Cigány Kongresszus után adtak ki, de tovább kellett standardizációban és a terminológiák megkeresésében is. Egy nép standardizált nyelv lépni a nélkül iskolázatlan marad, elveszett, és nem vehetik komolyan más nemzetek. A Nyári Iskolában tanították a cigány nyelvet, a cigány történelmet, hindi nyelveket és még alapokat is, amelyek be tudják bizonyítani a rokonságot a cigány nyelv és az nyelvtani dialektusok közö tt. Tartottak ott elõadásokat a hallgatóknak szociológiából, indiai irodalomból, történelembõl, és láthattuk a cigány nemzet történelmi útját is. A Cigány Nemzetközi Kongresszus után a Cigány Szövetség létrehozott egy alapítványt a „Cigány Szerencsét”, kiadtak továbbá Varsóban több levelet a cigány dialektusokról és para-romani nyelven) és a cigányság kultúrájáról, szokásairól, szertartásairól. (cigányul Amikor a Cigány Kongresszus hivatalossá tette az ábécét, és a nagy nemzetközi megismerték szervezetekazt, azóta a cigányok összeállítanak anyagokat a nyelvükrõl. A cigányság jó iskolákat szeretne a gyermekeinek, és a róluk szóló információt áramoltatni Európában aésvilágban. szerte 13.Gondolatok a cigány nyelvrõl – külföldrõl (Gindipe paj romani shib – andal kavre thema - 45. oldal) „Á, szeretett testvéreim! Nézzük, most tudjuk, hogy mi a cigány nyelv: amikor minden gány ci-bántja a dialektusokat, látjuk, ahogyan vak testvéreink: csak egy darabot ismerünk, egy nap ésmég nyissuk ki a szemünket és lássuk, hogy a cigány nyelv egy nyelv. Tisztelt im! Vegyük észre: a cigány nyelv egy nyelv. Lehet, hogy régebbi, mint a fiatal indiai testvérenyelvek. Láthatjuk a hazug embereket, akik beszélik, hogy a cigány nyelv szegény. Az igazság aaz,cigány hogy nyelv régi, gazdag, erõs nyelv. A végén azt akarom mondani nektek, hogy a cigány ismeri a nyelvét, nem a nyelvet ismerik fel a cigányról. Azért, hogy ne felejtsék: aki nyelvét, elfelejti aelveszti önmagát.” A ti igaz testvéretek messzirõl, Indiából, J. S. Pathania (1991, Karjala – Bucuresti) szintónak. diszkrimináció európ A cigány ai egEz yüttélés nyelv a után nemzet azjogi aújind cigányok aés XV. nyelvek szociális század és aegyike, szintók hátterét. óta él Európában. selértek A egyben cigány ahhoz anyanyelve és Sok aaz szintó évnyi állomáshoz, isnyelv üldöztetés, 10 millió hogy cigánynak rasszizmus megtalálják nélkülözhetetlen és 78 és az az

etnikai és kulturális identifikációban. (Akció Csoport a cigány nyelvészetben; Roma – 1992) Paris, Marcel Cortiade a cigány nyelvrõl: „Fontos, hogy mindenki keresse azt, ami többi az egyezéseket a nyelvben, hogy eljusson aazcigány nyelvrõl, legyen kreatív, hogy megtalálja a nyelv a helyét a információ ségében. A nyelv...mint élõ szervezet, tudja, hogy mit vegyen fel, és mit hagyjon el. nyelvek közösNagyon hiszek a nyelv belsõ erejében. A standardizációt egészséges folyamatnak találtam a kultúrában. nyelvben, a Semmit nem csináltunk mesterségesen, amit megtaláltunk a nyelv anyagában, arra támaszkodunk. A külsõségben is az a stratégia: nagyon hiszek abban, hogy a cigány nyelv gyorsan fejlõdik, és nem veszítik el a fiaink és az õ gyerekeik sem.”

79

III. Magyar szöveg cigányra fordítása 1. O francijako manush thaj e nyamcicko shib (A francia és a német nyelv - 44. oldal) O Wilhelm Grimm, o pinzhardo shibári thaj zhanglimasko, kon but paramichi kidas kethane. Jekhar avilas leste ’ekh francijako terno manush pe’kh dyes. Von maladyile and’ekh baro salono, kaj butivar akhardas peste o shibari manushen. Kado studento aba trin shukar, bersh ando Them trajisardas, inke chi jekh vorba chi sityilas nyamcicka. O Grimm Nyamcicko lestar, sostar chi sityilas zhi akanak nyamcicka. pushlas – Raja Professora, kadi shib mange kasavi barbaricko-j! – phendas palpale o terno – Kadi shib le grastenge si. manush. – Aba akanak hatyarav, sostar chi zhanenla te vorbin le magara! – phendas o professoro. 2. ’Ekh chacho reklamo (Egy igazi reklám - 45. oldal) O William Somerset Maugham,o baro englicko iskiritori, kon ande peske tern e bersha poezija ’ekh iskirisardas, savi chi zhangline te bikinen andel ginadyengi bolci. O sheruno, kon das eavri poezija, chi kamlas te del majbut love le iskiritoreske. Ande kodo, ke o reklamo love avna, sar e ginadyi. O iskiritori ande peski godyi las, te zhutisarel pe peste. Andel majbut but londoneske nyevipe davadas avri pesko hirdeteshi. O texto kado sas: „Terno barvalo manush rodel peske jekha shukara, terna, fajna romnya, savi pa sakko rig pel William Somerset Maughameski majnyeva poezijaki artistka.” Pala shov mezilpe aba majbut dyesa nas ginadya andel bolci. O iskiritori baro honorariumo shaj iskirisardas peske andre. 3. Le professorosko angladelipe (A professzor elõadása - 46. oldal) Kana e angluni atomoski bomba jekh zhanglimasko gruppo andej Amerika kerdas, o RobertDr. Oppenheimer, kon atomosko zhanglimasko thaj demokrata sas, jokhar angladelipe ando kongressushi. La bo mbako turbato avutno pinzharadas. Le po litikush e chi inkerdas kamle te patyan vorbenge. Majbut zhene opre shute leske o pushipe: - Si varisosko le professoroske kathar la bombako turbato avutno shaj feril amen?– pushle vi majbut zhene. O dyelo, so Oppenheimero krujal dikhlas thaj kodo phendas pachasles: - Ova, la lyumaki pacha. 4. O nyamcicko Pacha - mitako Eszterházy (A német Béke-díjas Eszterházy– 47. oldal) O Kertesz Imre ando bersh 2002 xutyildas peski Nobel – mita; pala kado shaj ekha bara mitasa: phutyaras pale Ando bersh 2004 o ungricko iskiritori, o Eszterházy Péter xutyildas la pachaki mita. O terházy Esz- Péter kerdas e nyevi proza, kaske ginadya pel majbut sar bish shiba bolde aba tele. O na feri Ungricko Them shutas pel Europako mashkar, ba vi e Europa shutas iskiritori literaturako mashkar. O isko ritori kamel te lel opre o maripe la agressivnona lyumasa pel le humoroske thaj la ironijake zhutipesa. O Eszterházy avri phenel vi kodo, hoj e lyuma la pachate akanak na inkrel. 5. Le Jafeteske romnya (Jáfet feleségei – 48. oldal) O nomadicko artickosko gruppo pe nachile sheltosko agor Le Jafeteske deshuduje romnyange kotoresa phirdas o them. Pala jekhe-jekhe forosko, vaj gavesko palutno nashlas unyivar kasavo artisto, savo chi birindas majdur e bokh. Anda kadi po kotor sagda than aba kade busholas o losshalo khelipe, hoj Le Jafeteske shov romnya. Pala legmajpashutno nashipe majnyevo 80 Le Jafeteske trin romnya, thaj ando legmajpalutno foro: Phivlo Jafet.

6. E mach (A légy – 49. oldal) E adoma pala kod i phenel, hoj o baro raj Podmaniczky Frigyes, kon bares kamlas thaj pinzhardas e Peshta thaj e Buda jokhar trine machan arakhlas ande peski zumi. Voj pachaslo manush sas, kothe akharadas le pinceros thaj numa kattyi phendas: Muro shavo! hoj me trine machan kamlem ande muri zumi, legmajpashutnes an avri pe jekh kaver Kothar gindis, tejari jekhe burnyikasle machan, thaj me shuvav andej zumi kattyi, sode me gindij. 7. Ande sode si o anro? (Mennyibe kerül a tojás? – 50. oldal) O Dujto Józhefo, kon austrijako kajzero sas, jokhar dromardas ande jekh ungricko foro vizitacija. andej Dikhlas vi o foro, thaj kothe pushlas kathar jekh biknari: - Ande sode si o anro? – Jekh kotor jekh somnakaj – sas o phenipe. Shaj ke kasavo cerra akorde-j kathe o pushlas o baro raj – hoj kasave kuches trubun te bikinen? – Na o anro akorde-j kathe, anro –, murophendas baro o biknari -, te na o kajzero! raj-, 8. Budapeshtake Pedongi Bar (Budapesti Állatkert – 51. oldal) Po Ungriko Them e angluni Pedongi Bar ando bersh 1866 puterdas avri peske vudara. vizitara Le manusha panzh shela kaverfalura pedon shaj dikhle andej bar. O olegmajpopularno Krishtófo sas, opedo terno barnavo rish, savo na numa peske grizhismaske manusheske legmajkamlo pedo, te na vi le vizitara manushenge. Vi adyes kamen te xaxaven le sas o shavorakurkesko pe pengo programo le majmucange khereske pedon. Andel Chiriklyango Kher papagajura si le legmajinteresni. Le Pedongi Bar vi adyes kade kamen le shavora, sar le telal monarchijaki vrama. O celo kodo-j, hoj le shavora majfeder te kamen thaj te pinzharen pedon. le 9. Amaro ginipesko siklyipe (Olvasási szokásaink – 52. oldal) Ande amare phure dejangi vrama le kamimaske romana sas le o legmajpopularno dyelo. Palal unyi bersha krimivura avile, kathar e Agatha Christie thaj kathar kavre isk iritora. aba o Harry Pottero si o legmajpinzhardo romano; Le Cherhajengo maripe thaj Le Adyes Narnijake Kroniki feri pala kadal aven. Le ginadyengi ahor sagda barol. Kade me sagda shaj mange, te kinav sakkofelo mange. Mure ginadya kathar jekh cerra vrama andel mukhav antikvariumura kinav. Majbut phirav vi andej biblioteka. 10. O kancellari, kasko shero dukhal (A fejfájós kancellár – 53. oldal) O Otto von Bismarcko, o sastruno kancellari ande jekh vrama butivar hatyardas, hoj pesko shero. Jokhar peste akharadas jekhe sastyares, savo kodolesa laspe o sastyaripe, dukhal hoj but pushipe shutas opre le nasvaleske, hoj so xal, so pel, sode hodinilpe, sosa kerel peski ovoja, kancellari, apol savo pinzhardo sas pala pesko sigo xolyaripe , sa rucindasles k adal but pushimata, thaj phendas: – Dosta-j andal pushimata, anda kadi ahkarademtu, hoj te sastyaresma anda kadi, hoj avri te pushesma. – Ande kadi situacija pe nasul than boldan, Dragona thaj na Excelencija, bandyilas o sastyari, thaj kaj peski trasta un zolas. – Kasave sastyaren te akhares kathe, save siklyile pe kado, hoj khanchi chi pushen kathar penge nasvale. – trubundanas Ba si sastyara, save kade sastyaren penge nasvalen, hoj khanchi chi pushen lendar? – kasave o kancellari. Sar te na, le pedonge sastyara! pushlas najO inkerdas leste. baro peski Chi nyamcicko rakhlas vorbisardi ande fizikushi, peska okalcaki Pe’kh Gustavdyes stungo Fechner angla posotyi, pala pesko kado ba angladelipe kothe sas pinzhardo, sas las lesko sama, ke than. sagda ke– 11. O chaso (Az óra – vrama. 54. oldal) pesko Mangav andre chaso tut,

81

sidyar kaj muri romnyi- cipindas pe’kh assistenshi,- thaj inger muro chaso kheral! mukhlem andel dyeseski soba, pel meselyako kolco. Atunchi andre unzolas ande peski Kothe chachi posotyi ande peski kalca, angle las kothar pesko chaso kothe dikhlas thaj phendas: chasura si, akanak situ inke dosta vrama angla o angladelipe palpale te aves! akanak ijja 12. O egzameno (A vizsga – 55. oldal) Jokhar ’ekh sityimasko shavo kerdas egzameno angla o Conrad Röntgeno, kon chi sityilas mishto. O shtudento ’ekh mishto hurado raklo sas anda o foro, kaske o zhanglipe thaj o univerziteto chi phende but. Pale chi zhanglas khanchi te phenel pel professorosko pushipe. Opala pesko lasho jilo thaj baro zhanglipe sas pinzhardo ando univerziteto. Röntgeno agor pushlas kathar o shtudento: Pel vorbako – Mure raja, phen mange, kon inkerdas tuke o angladelipe ando univerziteto? Pala shtudento kado o phendas leske variso pe kado pushipe, o Röntgen kade das duma leske: – Na, dikhes, sode gelantar majanglal! Legmajpalunes chi kado pushipe chi pinzhardan opre!

82

Középfokú nyelvtani teszt készítette: Lakatos Szilvia (Pécsi Tudományegyetem, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) I. Válassza ki a megadott lehetõségek közül a helyes megoldást! 1. Me e Mira …….., thaj tumenca maladyuvav andel forosko kher. a.) sam b.) san c.) si d.) sim 2. Tu……… andej kirchima pel kurkesko agor? a.) sanas b.) samas c.) sas d.) simas 3. Kaj sas …… shej, sava me aratyi ando diskovo pinzhardem ? a.) o b.) le c.) la d.) e 4. …. rom naj khere, ke andej butyi gelas peske vurdonesa inke aratyi. a.) le b.) o c. ) e d.) len 5. Vi ….. cine shavora nasvale-j, thaj ando korhazo gele penga dasa. a.) e b.) o c.) le d.) la 6. Le……… gele ando gav pe jekh kurko, te hodinyisaren. a.) shavo b.) shaven c. ) shave d.) shaves 7. Po Ungro Them le ………cine-j thaj vi chorre-j, thaj but rom beshen ande lende. a.) gava b.) gav c. ) gavendar d.) gaves 8. Le romane …………. baxtale-j, von sagda gilyaben thaj khelen le shavenca. a.) shej b.) shejan c.) sheja d.) sha 9. ………. vurdon terne mursha si, kon khere dromen andal grastesko foro. a.) pej b.) po c.) pel d.) pe 10. But manusha beshen………foro, ke majfeder trajin kothe sar ando gav. a.) ando b.) andej c.) andel d.) anglaj 11. Tu andej shkola ………… detehara tyire shavesa pe muro vurdon. a.) zhala b.) zhasa c.) zhan a d. ) zho 12. Me tehara but love ……..pel grastengo foro, kana bikinav le khuren thaj le grasten. a.) rodo b.) rodela c.) rodena d.) rodesa 13. Mure phralesa ……………. te maladyuvav savatone ratyi. a.) kamlan b.) kamlem c.) kamline d.) kamlam 14. Kindem le kale………….kathar le lashe rom pel grastengo foro. a.) khure b.) khuro c.) khures d.) khurendar 15. Atunchi tu sostar chi ……………, kana voj feri tut zhukarel? a.) lenle b.) lesla c.) lende d.) lendar 16. Tehara zho ando klubo mure ……………….. te khelav shukares. a.) rakhlyanca b.) rakhlyatar c.) rakhlyake d.) rakhlyandar 17. ……………… kamav khere te zhav, ke aba khini sim. a.) tyiro b.) tyire c.) tusa d.) tut 18. ……………….romnyake kines luludya ando foro pe lako anavesko dyes? a.) tyira b.) tyire c.) tyiro d.) tyiri 19. ……………….shaven chi pinzhares ? a.) lengo b.) lenge c.) lengi d.) lenga 20. Le shavora na le …………….. gele, ke inke butyi kerde andej shkola. a.) romnyi b.) romnya c.) romnyande d.) romnyan 21. O godyaver rom peske …………… maj dur dikhel – phenen le phure sagda. a.) nakhestar b.) nakhendar c.) nakheske d.) nakhende 22. ……………… gelas-tar andej bolta, te kinel peske mas thaj manro pe ratyi. a.) amaro c.) amen d.) amendar 23.amara a.) shej Me kamav b.)b.) sha kodola c.) shake kale d.) balenga……………, shatar sava vi tu pinzhares.

83

24. Trubus te zhas aba …………………, ke dopash ratyi si. a.) te soves b.) sovela c.) te sovav d.) sovasa 25. Si le…………………. grast thaj vurdona, ba najles lashi romnyi. a.) dadendar b.) dadestar c.) dad d.) dades 26……………. romnyi butyi kerel andej fabrika, kana o rom andej Peshta dromel. a.) lake b.) leski c.) lesko d.) leske 27. Leske phralesa kames …………………sako ratyi angla o mozivo? a. ) maladyuvav b.) maladyos c.) te maladyos d.) maladyilas 28. E shej terni-j thaj ……………….., ba voj kado chi kamel te patyal khonyikaske. a.) shukar b.) shukar-i c.) shukara d.) shukare 29. E romnyi khere-j, ke …………………, aratyi sas ando korhazo peske romesa. a.) nasvala-j b.) nasvalo-j c.) nasvali-j d.) nasvali 30. Dukhal aba ………… shero, ke adyes zurales nasul vrama si. a.) mura b.) mure c.) muro d.) muri 31. Pel forosko mashkar …………… la gazhako kher, savo etazhosko-j. a.) tordyol b.) tordyuvav c.) tordyos d.) tordyuvas 32. Le guruvnya but char………pej mal, thaj mishto hatyarenpe avral. a.) xalem b.) xan c.) xal d.) xav 33. Me………….. , ke tu chi aves andej shkola, ke gelantar andel forosko kher. a.) zhanglem b.) zhanas c.) zhanes d.) zhanglan 34. Ando zeleno vesh but………………. si, save sagda shukares gilyaben. a.) chiriklyatar b.) chiriklyake c.) chiriklyange d.) ch iriklya 35.) Le terne romane……………sa po trajo si, but zhanen te kinen thaj te bikinen. a.) manush b.) manusheske c.) manusha d.) manushenge 36.) Pinzhares kodola shukara……………., savi inke terni-j thaj chi zhanel te kiravel? a.) romnya b.) romnyi c.) romnyake d.) romnyate 37.) Tehara le kale…………….zho ando teatro, te dikhav le Molieresko kotor. a.) shavo b.) shave c.) shaves d.) shavesa 38.) Si la ……shukar coxa thaj loli vizitka, save po baro dyes sagda opre lel pe peste. a.) gazha b.) gazhandar c.) gazhatar d.) gazhi 39.) Si le …………….. paji thaj vi te xan andej lashi shtala. a.) grast b.) grasten c.) grastendar d.) grastesa 40.) Ratyine ……… kothe mukhlanma ando mozivo, chi na chi dikhlan pe mande. a.) shukar b.) shukare c.) shukares d.) shukara 41.) Le …………………. godyaver thaj shukar shej, kon ando univerziteto phirela. a.) dades si b.) dadeski c.) dadeske d.) dadenge 42.) Le romane …………………… but love, kana but butyi keren. a.) manusheski b.) manushen si c.) manushesko d.) manusheske 43.) Le ……………………. shukar gada, kana zhan ando baldo le shejanca. a.) shaves b.) shaven si c.) shavestar d.) shave 44.) Le …………………thuli, ba somnakuni dej, kon lenge sagda zhutil. a.) rakhlyaki b.) rakhlyake si c.) rakhlyate d.) rakhlyan si 45.) La …………………………lashi sung zurales fajma andej bar. a.) luludyi b.) luludyaki c.) luludya si d.) luludyande 46.) La ……………..phuro dad, kon but paramichi pinzharel. a.) phenya si b.) phenyango c.) ph enyange-j d.) phenyake si 47.) Jivende butivar ………… e shudri balval ando gav, trubul te keras jag ando bov. a.) phurdel b.) phurdav c.) phurdes d.) phurden 48.) Le kale ……………….. shavestar manglem love, kana gelem ando avrutno them. 49.) La parna,b.)shukara………rakhlya te in grav ando restoranto mure a.) romesko romeski c.) romeske kamav d.) romes vurdonesa. 50.) a.) 84 gazhi te Kamav khelav b.)……………adyes gazhaka b.) khelavc.)c.) gazhaki khelel thajd.) d.) te mulatinav gazhake khelas le lashe romenca ando abav.

II. 1. Le …………… zhan te najon po paji thaj te xutyilen penge mashen. a. raci b, raca c, racate, d, racan, 2. Andej butyi le ……………… zhutisaren le majphurenge. a. gazhendar b, gazho c, gazhestar d. gazhe 3.Po krechuno but ……………………………….avile amende te mulatinen. a. nyamo b, nyamura c, nyamonge, d, nyamoste 4. Po cheri but-but ……………si, kana avel o baro brishind kathar shudrimasko plaj. a. nuveresa b, nuverendar c, nuveroske, d, nuverura 5. Le …………………..khere-j, len zhukaren tume, na amen. a. zhuvlya b, zhuvlyi c, zhuvlyake d, zhuvlyatar. 6. Si le ……………….but kokala, so voj majfeder kamel. a. zhukel b, zhukles c, zhuklstar d, zhuklendar 7. Si le ………………… bare , kuch felyastri, ke barvale gazhe beshen andre. a. kheres b, kher, c, khera-j d, khereste 8. Naj le …………….but love, kana chi keren butyi vaj nasvale-j. a. mursh b, mursha c,murshestar d, murshen 9. Si le …………….. kalo dikhlo telaj poman a kaj le rom. a. da b, dejange c, datar d, dejan 10. Si le ……………………dosta paji, andej soba shukar rangasle-j. a. luludyi b, luludyasa c, luludyan d, luludyanca 11. Marcine palpale ingerdem……………..e ginadyi, savi angla jekh kurko danma. a. tuke b. tut c. tu d. tumen 12. O Bajka ……………….anela kodo lasho chaso, savo po krechuno kindem. a. amen b. man c. amenge d. ame 13. La……………………….. terne shave gele butyi te keren ando foro po buso. a. manushnyange b. manushnyi c. manushnya d. manushnyake 14. Akhoralo kolako peken le romnya le…………………….po krechuno. a. shavorra b. shavo c. shavorenge d. shavoro 15. Mure ………peklem le bakresko mas po baro dyes, kana aven amare nyamura. a. dadeske b. dad c. dada d. dades 16. E shej savato ne mukhlas jekh liloro peske ………, ke gelastar andej kaver shkola. a. amal b. amala c. amalenge d. amalenca 17. Ingerdem le …………………kurke pala mizmeri andel Pedongi Bar. a. shej b. shejan c. sheja d. sha 18. Tehara mura romnyake kino shukara………………pe lako rakhadyimasko dyes. a. muca b. muci c. mucan d. mucate 19. Ratyine pinzhardem opre kodole terne……………, kon sagda khelelpe. a. rakhlo b. rakhle c. rakhles d. rakhlendar 20. O gazho peske ………………zhutisardas, kana voj ando baro bajo pelas. a. phral b. phraleske c.phralestar d. phralendar 21. Khere bishalde mure cine……………….., ke phabuvalo sas thaj xasajlas. a. shave b. shaves c. shavenge d. shavo 22. E bar naj dur le ……………………, kaj ame beshlam angla jekh bersh. a. kher b. khera c. kherestar d. kheres 23. La …………………… zho ande Peshta, te kinav mange lashe, nyeve ginadya. a. phuri b. phuratar c. phurake d. phura 24. Mure shaveske gada bikindem kadala chorra ……… aratyi ratyine angla o kher. a. romnyake b. romnyatar c. romnyan d. romnya 25.gazhendar 26. a. les Me b. Zha ……………………. mang len b. c. manro gazhen lestarle d. ………………………., c.leske gazhes sityilem d. gazheste romanes, na bamura shajke, datar. chi den amen.

85

27. Me ………………….xav o makosho xumer po mizmeri andej kinda. a. furka b. furkasa c. furkande d. furki 28. ……………….. dikhav o shukar kipo, savo tu danma kothe angla jekh shon. a. lenca b. len c. leng e d. les 29. Ando zeleno vesh maladyilem …………………., thaj chi darajlem lestar. a. kanralo balo b. kanrale balesa c. kanrale balenca d. kanrale bales 30. Pej vulica le bare, kale………………….phirav, ke me zurales kamav les. a. zhukel b. zhukela c. zhuklesa d. zhukelen 31. Ando kaver them dromarav kadale shukare…………………….. a. vurdon b. vurdonesa c vurdona d. vurdonen 32.Me ……………tehara kuch thud kathar kadi phuri romnyi, kon e Mozol bushol. a. kino b. kinela c. kinasa d. kinesa 33. Tu lole phabaja ……………….. ande tumari bar, na dur kathar e khangeri. a. xalem b. xalan c. xalas d. xalam 34.Von parashtune ratyi tusa …………………te zhan ando Nacionalno Teatro. a. kamen b. kamav c. kamlem d. kamo 35. Me fajno mol ……………marcine andej kirchima mure lashe romane amalenca. a. pilan b. pilam c. pilas d. pilem 36. Voj shtar dyes………………….. ando shukar hoteli thaj chi potyindas khanchi. a. sutem b sutan c. sutas d. sute 37. Le romnya ……………….avile te dikhen mure shaves, kana voj rakhadyilas. a. mande b. man c. ame d. me 38. Le shave, kana sas o abav, ……………………gele penge vurdonenca. a. kher b. kheresa c. khereste d. kherenca 39. La ………sas muri coxa thaj e vizitka, ke voj sudasle mange andej cini fabrika. a. gazhi b. gazhate c. gazhande d. gazha 40. Aba jekhe chasongo e muca……………beshlas thaj pesko xaben manglas tutar. a. kashteste b. kasht c. kashestar d. kashtendar 41. E rakhlyi ……zhal, mishto te hatyarelpe ande tumaro moderno kashtesko kher. a. gav b. gava c. gavenge d. gaveste 42. Pel ……………foro but romane manusha si, save bikinen penge pedon. a. grasta b. grastengo c. grastengi d. grastenge 43. Le…………….rakhlyi tehara zhala butyi te kerel anglunes, thaj daral kathar kado. a. gazheski b. gazhake c. gazhako d. gazhaka 44. Le ………………..baro, shukar kher, kaj vi mure nyamura beshen. a. shaves si b. shavesko c. shaveska d.shaveske 45. ……… romnyi terni-j thaj shukar-i thaj sagda kiravel thaj pekel peske chaladoske. a. leska b. leske c. lesko d. leski 46. ………………..shave mishto sityon andej shkola, ke but zhutil lenge lengo dad. a. murib. mure c. mura d. mu ro 47. Muri kale ………………..shej kethane phirel jekhe shukare shavesa ando mozivo. a. balengi b. balenge c. balenga d. balengo 48. Muri shtare ………………..shejori milajate sas ando baro paji, mure nyamonca. a. bershengo b. bershenga c. bershengi d. bershenge 49. Le phure………………shavesa gelem te khelav ando klubo zhikaj detehara. a. ro meski b. romeske c. romeska d. romesko 50. Me kamav te dikhav la……………..shukara sha, sar kiravel ande peski kinda. a. ro mnyi b. romnya c. romnyaka d. romnyaki 86

Teszt megoldások I. teszt megoldásai:

ABCD ABCD 1. X 26. X 2. X 27. X 3. X 28. X 4. X 29. X 5. X 30. X 6. X 31. X 7. X 32. X 8. X 33. X 9. X 34. X 10. X 35. X 11. X 36. X 12. X 37. X 13. X 38. X 14. X 39. X 15. X 40. X 16. X 41. X 17. X 42. X 18. X 43. X 19. X 44. X 20. X 45. X 21. X 46. X 22. X 47. X 23. X 48. X 24. X 49. X 25. X 50. X

87

II. teszt megoldásai:

AB C D 1. X 2. X 3. X 4. X 5. X 6. X 7. X 8. X 9. X 10. X 11. X 12. X 13. X 14. X 15. X 16. X 17. X 18. X 19. X 20. X 21. X 22. X 23. X 24. X 25. X

88

ABCD 26. X 27. X 28. X 29. X 30. X 31. X 32. X 33. X 34. X 35. X 36. X 37. X 38. X 39. X 40. X 41. X 42. X 43. X 44. X 45. X 46. X 47. X 48. X 49. X 50. X

Zárszó Tisztelt Olvasó! Köszöntöm az Olvasókat, s remélem, hogy élvezettel, egyszersmind haszonnal forgatják majd ezt az új, írásbeli nyelvvizsgára elõkészítõ kötetet lovári cigány nyelvbõl. nyelvbõl jelenleg az Idegen Nyelvi Továbbképzõ Központban lehet nyelvvizsgát tenni, Lovári/cigány minden szinten: alap-, közép – és felsõfokon. Köszönöm lektoraim munkáját, akik nagy türelemmel dolgoztak együtt velem. Külön hálásDebre Magdi kolléganõmnek, akinek az értékes tanácsai nélkül ez a könyv vagyok jelenhetett meg sem volna Voltak más segítõim is: Szalai Zsuzsanna, aki rengeteg energiáját és idejét ajándékozta nekena kis kötetnek. Másik segítségem Molnárné Fösvény Melinda, aki az in terneten keresgélt történeteket, s ezeket vitattuk meg közösen, s így kerülhetett be néhány anyag a valamint sokat segített fordítási ötleteivel is. Hálás vagyok továbbá cigány anyanyelvû könyvbe, barátaimnak is Pettenden és Mindszenten, akik soha nem adták fel a tanításomat: bíztak ennyi alatt sikeres nyelvtanuló válik majd belõlem. abban,év hogy Ezekben a közösségekben szólaltam meg elõször cigány nyelven, ezelõtt két közben történeteteket, meséket gyûjtöttem Réger Zita kutatásaihoz, aztán késõbb a évtizeddel, miszakdolgozatomhoz, ma pedig már a könyvemhez. Név szerint is megemlítem és köszönetemet Faragó Újkígyóson, Mindszenten Csomósnak, Öcsinek, Krisztinek, fejezemSanyinak ki Anikónak és Anicának, akirõl a kötetben egy varázslatos szépségû lányt neveztem el egy modern Guncsi neve szintén megjelenik egy mini mesében, a mindszenti Guncsinak is mesében. köszönök min- Pityu és a gyülekezet nagyon sokat adott nekem emberileg is és dent. Pettenden köszönöm türelmüket. Iboly és Juli, Árpiék és Miskáék, valamint Sanyi és Joli mind szakmailagais: együtt és külön-külön is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kötet megjelenhessen. Külön köszönöm nyelvvizsgáztató kollégáimnak az értékes segítséget, amit az igényes nyelvhasználatról megtanítottak nekem. Sokat köszönhetek Kiss Zoltánnak és akiket felhívhattam telefonon, ha valamiben elakadtam, s megkérdezhettem a szakmai másoknak is, véleményüket. Köszönettel tartozom Galló András tanár úrnak, ak i értékes szakmai segítséget ami-továbblépni. Ha bárki kimaradt volna, attól elnézést kérek, de egy kornyújtott, nem tudom minden cigány barátom és ismerõsöm, aki anyanyelvû, és velem a nyelvet gyakorolta, biztos: hozzájárult ahhoz, hogy a gondolatmorzsákból ez a kis kötet formáló dh asson. Utoljára pedig aköszö családom nö m türelmét, hogy türelemmel viselték el azt az idõt, amíg alkottam. Biztosan nem voltez az idõszak, de közös erõvel átvészeltük. könnyû Joggal merül fel a kérd és, hogy az itt megjelenõ anekdotáknak, humoros történeteknek mi atartalmaznak népmesei szálakat, de a forrásanyag egy része egy forrása. A történetek anekdotákat tartalmazó könyvbõl származik. A kedves Olvasó itt nem pusztán német fordításokat olvashat, hanem tudósokról, zenemûvészekrõl, írókról szóló vidám, szórakoztató amelyek színesebbé tehetik a nyelvtanuló munkáját, a nyelvvizsgára való történeteket, felkészülését. történet is csakTöbb egy eseményváz, amit késõbb bõvítettem, színesítettem, átalakítottam. tö rténetek tehát átdolgozott, feldolgozott, egyénileg komponált verziók. A cél az volt, Ezek a hogy keressük a cigány nyelv kifejezéskincsének határait, illetve, hogy ezáltal is fejlõdjön a Ezek ötletek az egyre szükségesebbé váló nyelvi normának lehetségesen választható nyelv. alternatíváit jelentik. Lehetõség a nyelvben, a nyelvbõl, több mint húsz év alatt megszerzett tudás tapasztalatából. Szükséges elmondani, hogy jelen kötet szerzõjébõl soha nem válik nyelvi anyanyelvû beszélõ, bármilyen jólA beszélje is aterjedelme nyelvet. A800 maximum a változik. Közös Európai beállítva. anekdotát A kidolgozott Acsatoltunk. teszteken feladatok kívül történetek az tartalmazza ITK ORIGÓ-nyelvvizsgarendszer az összes feladattípust. – 1400nyelvtudása leütésAközött követelményszintjére szövegértési A ciakeret értelmében a C1és C2-szint között lehet valahol. Referenfeladathoz szövegek vannak húsz

89

egy része az „Anekdoten Allerlei zum Lesen Zwei Kinder, drei Nüsse, drei Diebe; Kurzgeschichten und Anekdoten” (szerkesztette: dr. Móritz György; Tankönyvkiadó; 1984) címû kötet egyes elemeinek felhasználásával került felhasználásra. A kötet elsõ fejezete: Mesék, történetek; (11-30. oldalon) A 11. oldalon található „O Einstein thaj cino shavo” címû anekdota a fent említett kötet található 20. oldalán „ Professor Einstein und der kleine Junge” címmel szolgál keretként, cigány amit a szövegben variáltam, de a gondolatvázuk azonos. Nem szolgai fordításról van szó, hanem szövegvariánsról. A 3. szöveg az „E papiny” címû történet; ennek magja a fentebbi német kötet 60. oldalán„Die Gans”. Ez a történet sem csupán fordítás. A kötet 13 . oldalán található található: Goethe andej kirchima” címû szöveg a német könyv 23. oldalán található „Goethe im „O Gasthaus” címû szöveg adaptációja. A kötet 14. oldalán található „O Brecht khere történet magja a német kötet 37. oldalán található „Der Heimkehrer” címmel. avel” címû A 11. számú anekdota a „Le rashajeski kurkeski predikacija”; a német kötetben a 207. lonoldaszereplõ „Die fromme Hoffnung” címû anekdotával mutat azonos jegyeket. A 12. anekdota a „O sastyardo krusno”; ami a német könyvben a 182. oldalon található, „Der kurierte címmel. A 13. anekdota címe „La korrako dikhlo”; ami a német kötetben a 218. Geizhals” oldalon találha- címû sztorival mutat néhány azonosságot. A cigány kötet 14. tó „Die Krawatte” „Le dromaresko suno”; ami a fent említett német könyv 221. oldalán található „Der anekdotája a vorsichtige Träumer” címû sztori jeg yeit viseli magán. A 15. sorszámú cigány nyelvû anekdota „ O grast pel khangerako trushul”; ami a német kötet 232. oldalán található „Das Pferd an der Kirchturmspitze” címû anekdota elemeibõl A 18. sorszámmal ellátott cigány nyelvû anekdota „Ekh turishta ando Nyamcicko merít. Them” a német kötetben a 197. oldalon található „Ein Missverständnis” címmel. A 19. számú anekdota címe „Andaj matematika naj lasho” ; ez a történet a német a 19.kötetben oldalon található „Im Rechnen schwach” címmel. A cselekmény felvázolása, az elemek különbözõek, de az eseményváz fontos részei sak.azonoAz elsõ rész népi ihletésû mûmeséket is tartalmaz: A 2. számú „Le assavareski baxtali rakli”; az 5. számú „O Fardi thaj le Devleski Dej”; 10.ésszámú „Anda kasht kerdo grast” ; valamint a 20. számú „Le chorre romeski baxt”. a Az elsõnéhány eleme felfedezhetõ dr. Karsai Ervin tanár úr néhány korábbi szövegén, három megoldás, illetve a tényleges történet eltérõ. „Anda kasht kerdo grast” címû szövege de a dr. Karsai egy szövegével megegyezik, az itt lévõ cselekménysor azonban eltérõ. A „Le chorre baxt” címû történet teljes mértékben a kötet megalkotójának saját szerzeménye. romeski A második nagy tematikus egység a cigány szövegek fordítása magyarra; (31-tõl a 43. oldalig) Ezek a történetek is 1000-1300 leütést tartalmazó elbeszélések, rövid, csattanós sztorik. Az 1. számú történet az „O posotyari”; ami a fentebb említett német kötetben a 184. szerepel, oldalon„Der Taschendieb” címmel. A 2. számú történet az „O prosto thaj o drabari”, ami a kötet 198. oldalán található „Der Bauer und der Taschendieb” címmel. A 3. német duj amala” sztori a „Le; ami a német kötetben a 190. oldalon található, „Der Bärenhaut” címmel. A 4. történet a „Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?” címû anekdota, ami a német oldalon kötetbenszerepel a 225. „Wie Eulenpsiegel auf dem Seil lief?” címmel. Az 5. történet „O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro”, ami a német kötetben a 226. olvasható oldalon„Eulenspiegel als Wunderdoktor” címmel. A hatos számú anekdota „O Eulenspiegelo ando Kölno”; ami a német kötetben a 229. oldalon szerepel: „Eulenspiegel in Köln”. A szöveg ler” 9. „Le számú cherhajengo Aanekdota 10. számú„O maripe” történet fimlalo ; címe ezt rup” a „Jekh szöveget a német phirkerimo kötet Géczi10. József andej oldalán tanítványommal murmunci”; található, „Der ami ablanke 8. Acímmel. közösen tettük német 201. Hel90 oldalán .könyv készítalálható, „Ein unheimlicher Spaziergang”címmel.

A 11. szöveg címe „Ando teatro”; amely Papp János : Sityu romanes (2008) címû is megtalálható kötetében (a 141. oldalon), azonban ott is jelezte a könyv írója, hog y jelen cikk szerzõjétõl kapta a szöveget. Ezt a szöveget Janicsák Zoltán nevû tanítványommal közösen A következõ szövegek Gheorghe Sarãu: Limba româna (Editura Didacticã ºi készítettem. Pedagogicã R.A. – Bucureºti - 1991) címû kötetébõl részben adaptáció, részben önálló Save-j le romengi 38. oldalon; Gindipe paj romani shib 39. oldalon; valamint szövegalkotás: Ursarengi paramicha andaj Craiova a 23. oldalról. A III. részben 500 n terjedelmû magyar szöveget kell cigányra fordítani; (44. oldaltól – oldalig) 55. Az 1. számú „A francia és a német nyelv” címû szöveg a német nyelvû kötetben a 30. lonoldatalálható, „Der Franzose und die deutsche Sprache” címmel. A 2. számú magyar nyelvû szöveg „Egy igazi reklám”; ami a német könyvben „Eine seltsame Reklame” címmel A 3. számú szöveg „A professzor elõadása”; ami a német kötetben a 32. oldalon szerepel. található d„Die Antwort es Physikers” címmel található meg. A 11. számú szöveg címe „Az óra”; németül „Ein zerstreuter Professor” címmel szerepel, ott a 13. oldalon található. A 12. amely szöveg címe „A vizsga”; ami a német kötetben „Im Examen” címmel szerepel, a 15. oldalon. Az internetrõl származik, némi átalakítás után: A 4. számú „A német Béke-díjas”; az 5. a „Jafet feleségei”; a 6. „A légy”; a 7. kerül a tojás? 10. „A fejfájós kancellár”- a fentebbi szövegek Molnárné Fösvény „Mennyibe Melinda segítségével kerülhettek be az anyagba. A IV. rész a levélírást gyakoroltatja. A megadott témakörök különbözõ, a középfokú nyelvvizsga során elvárható nehézségi fokú feladatokat adnak meg. A feladat szerint 17 – 22 megadott soros, a témakörben kell levelet írni, a személyes adatok megadása nélkül. Az V. részben hat kidolgozott levelet mutatok be, kidolgozva, a középfokú nyelvvizsga követelményrendszerének megfelelõen. A cél az volt ezen kis kötettel, hogy hián yt pótoljon a könyvpiacon. Az írásbeli ra felkészítõ anyagokból viszonylag kevés található. A kötetben a középfokú nyelvvizsgányelvvizsga feladat gyakorlására válogathat az Olvasó a feladatok közül. Az a távolabbi cél, hogy a ismertetett anekdotákat CD-re rögzítsük anyanyelvû beszélõk segítségével, s így egy fentebb másik készség mérésére is kapjanak hiteles feladatokat az érdeklõdõk. A hallás utáni értés labor) segítése a következõ kitûzött feladat. (nyelv gyakorlásának i Jó olvasást, fordítást és tanulást kíván minden kedves Olvasónak a kötet szerzõje!

Hegyi Ildikó

91