Ferdinand Soder-Feichtenschlager - Maresi Weiglhofer - Gyogyito Talpmasszazs- Uj Kor Klub

Tartalom

Bevezetés

7

Első fejezet Nem csak járunk lábainkon

9

I.

II.

III.

Az egészség mint szerves egész

10

1. 2.

Mi az egészség? Hogyan működik testünk energiaháztartása?

10 11

3.

Zavaró tényezők és azok hatásai

15

4.

Gyógyítás - Van-értelme a betegségnek?

24

Tudnivalók a lábról

31

1.

Az emberi láb: felépítése, működése, rendellenességei

2.

A helyes lábbeli - „Mutassátok a lábatokat, mutassátok a cipőtöket..."

33

3. 4. 5.

Lábápolás Lábtorna A láb gyógykezelése

34 35 38

31

A talpmasszázs

41

1.

A talpmasszázs kialakulása és fejlődése

41

2.

A talpmasszázs lényege és hatása

42

3. 4.

A talpmasszázs felhasználási területe és korlátai A „természetes" talpmasszázs

48 50

Második fejezet Amit a talpmasszázsról tudni kell. Elméleti alapok .. 55 I.

Mire kell figyelni a talpmasszázsnál?

56

1.

Elhelyezkedés az ön- és párkezelésnél

56

2.

A helyes előkészítés

57

3.

A fogások

59

4.

A masszírozáshoz használatos krémek és olajok

67

5.

Segédeszközök

68

6.

A reakciók

71

7.

A kezelés gyakorisága és időtartama

73 5

II.

III.

Hogyan igazodhatunk el a lábon?

77

1.

A lábfej homunkulusza

78

2.

A vonatkoztatási zónák

81

3.

A reflexzónák

83

4.

A szervzónák

85

5.

A zónák: ábrák és leírások

86

6.

A funkcionális egységek

Miről árulkodnak a lábak?

108 110

1. Barázdák

110

2. Bőrelváltozások

112

3. Megkeményedések 4. Duzzanatok

115 115

5. Behúzódások

116

6. Tyúkszemek 7. Szemölcsök

117 118

8. Hőmérséklet 9. Körömelváltozások

119 120

10. A láb elváltozásai 11. Fájdalmas és néma zónák

121 122

Harmadik fejezet Gyakorlással sajátítjuk el a fogásokat és értjük meg az összefüggéseket 125 I.

Tanuljuk meg az alapprogramot

126

II.

í g y ápoljuk egészségünket

133

III.

Alakítsuk ki saját programunkat

136

Negyedik fejezet Hogyan kezeljük az egyes betegségeket?

141

Jelmagyarázat

141

Mindennapos panaszok és tünetek A-Z-ig

143

A hatékony talpmasszázs-kezelés technikája

144

6

Bevezetés

Kedves Olvasó! Könyvünk lényegében használati utasítás. Szemléletesen magyarázza meg az összefüggéseket, és megmutatja, hogyan használjuk „esz­ közként" kezünket és lábunkat. Az egészség- és a szépségápolás, az elsősegélynyújtás eszközeként, esetenként az orvos vagy a termé­ szetgyógyász kezelésének támogatására használhatjuk. Egységes szemlélet keretében mutatjuk be a talpmasszázs lényegét és hatását, gyakorlati hasznát a szöveg mellett képekkel is érzékel­ tetjük. A könyv mottója ez lehetne: „A gyakorlat során elsajátítjuk a fogásokat és megértjük az összefüggéseket - így ébredünk igazán tudatunkra." Fogjuk meg a lábunkat, fogjuk meg a párunkét, a gyerekeinkét, a barátainkét - ragadjuk meg a lehetőséget és örüljünk, hogy megadatott az egészség ápolásának, a segítségnyújtásnak a képessége. Igyekez­ zünk megérteni a betegségek kialakulásának és elmúlásának törvény­ szerűségeit. A megvilágosodás egész életútunkat befolyásolja. Könyvünket az önmagukért felelősséget érző laikusok és érdeklő­ dők éppúgy haszonnal forgathatják, mint az orvosok és természet­ gyógyászok.

Első fejezet Nem csak járunk lábainkon

I. Az egészség mint szerves egész

I. Mi az egészség?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség

testi,

lelki és szociális jólét. A Nemzetközi Munkaügyi

Hivatal

(IAA)

javaslatára

ez t a meghatározást a szakmai jóléttel egészítették ki.

A W H O szerint tehát az egészség a testi, lelki és szociális jóléttel egyenlő. A mi egységes, természetgyógyászati, ezoterikus szemléletünk sze­ rint az EGÉSZSÉG az embernek az az állapota, amikor a test, a lélek és az elme összes egymásra ható életműködése zavartalanul folyik. Ez a test, a lélek és a szellem teljes épségét feltételezi. Hogy az életműködések mitől optimálisak vagy mitől támad zavar bennük, a kérdés szempontjából másodrendű. Az ideális állapotot elérni és fenn­ tartani nagyon nehéz; ezt mindenki tudja. Már egy banális bosszúság elegendő, hogy egészségünket kibillentse egyensúlyi helyzetéből. Az abszolút egészség csak rövid időre elérhető és fenntartható álla­ pot, ezért sok ember fáradozik azon éjjel-nappal, hogy a ránk ható ártalmaknak (amelyeket betegségeknek is neveznek) útját állja és/vagy megszüntesse azokat (egészségügy). Az „IAA"-nak sikerült a WHO meghatározását kiegészítenie; az egészség fogalmába a szakmai szempontból vett „jólétet" is belefog­ lalták. Az egészség szempontjából a mi egységes, természetgyógyászati, ezoterikus szemléletünk szerint is döntő faktor a szakmai elégedettség avagy elégedetlenség, illetve a különféle tevékenységekből származó jövedelem. (Gondoljunk csak arra, hogy azok az emberek, akik elvesz­ tik az állásukat - ahogy a köznyelv fogalmaz -, egyszerűen „bediliznek"; vagy gondoljunk az úgynevezett „nyugdíj-sokkra"). A teljes épség megint csak olyan kívánalom, amelynek szinte senki (vagy csak nagyon kevesen) felelnek meg. Elég, ha a fogainkra gondo­ ló

lünk (kinek épek egytől egyig?), vagy az egyébként apró-cseprőnek tűnő sérülésekre: és már oda is az épség! Aki veszi a fáradságot, hogy a legkisebb sebet, minden karcolást, szúrást és vágást, minden betegsé­ get felírjon és egy, a testet ábrázoló rajzon bejelöljön, igencsak meg­ lepve látja majd, mennyi támadás éri életünk során az egészség ideális állapotát. Vigasztalásul: aki tudatában van „karcolásainak", forradásainak vagy betegségeinek és alkalmazkodik ehhez az állapothoz, még egy kicsit „összekarcolt" egészséggel is jól élhet. Ha tudjuk, hogy az ideá­ lis, teljes egészségi állapot alig-alig érhető el és tartható fenn, és hogy a test, a lélek és a szellem betegségei ellenére is élhetünk jól (ha a betegséget értelmes, szükséges történésként fogjuk fel), akkor könynyebb elfogadnunk a nehézségeket és a hiányos egészséget.

2. Hogyan működik testünk energiaháztartása?

Ahhoz, hogy az ember megőrizze egészségét, illetve leginkább meg­ közelítse (és meg is tartsa) az ideális állapotot, mindenekelőtt rende­ zett energiaháztartásra van szüksége. Vajon mit is jelent az energia ebben az összefüggésben? - kérdez­ hetné valaki. Mostanában sokat hallunk az energiáról; az energiapazar­ lásról és -takarékosságról csakúgy, mint az alternatív energiaforrások felkutatásáról. Testünket a biológiai energia tartja életben, ami táplálékunkból, a belélegzett levegőből, környezetünk és a világegyetem sugárzásából származik. Azon túl, hogy a szükséges energiamennyiség rendelkezésünkre áll, képesnek kell lennünk azt felvenni, hasznosítani.

Honnan nyeri az ember az energiáját? Lényegében két forrás áll rendelkezésünkre: a) Testi, anyagi: Táplálékfelvétel: emésztés - anyagcsere - kiválasztás. Légvétel: légzés - oxidáció - polarízalas. 11

b) Sugárzási energia: A légzésből és táplálkozásból is származhat, de a környezet sugár­ zásából és erőteréből is felvehető. Saját energiánk frekvenciáját a ránk ható erőterek befolyásolják. Az ember nemcsak kenyérrel él, ez bizonyos. De a kenyér sem csak a test felépítéséhez szükséges alkotóelemekkel szolgál, mivel egy része sugárzássá alakul. Ezek közül a legismertebb a hősugárzás (gondol­ junk a testhőmérsékletre). Az elhasznált energiát újra és újra pótolnunk kell. Nemcsak az ener­ gia mennyisége fontos, hanem az energiahordozók minősége is. A táplálék és a levegő mellett az embernek a környezet (a természet, az élőlények) és a világegyetem sugárzási energiájára is szüksége van. Megfelelő sugárzási energia nélkül nincs élet. Mindannyian tudjuk, milyen nagy szükségünk van egy kis napfényre. Éppen a napsugárzás az (részben hullám-, részben részecsketermészetű), amely döntő befo­ lyással van energiaháztartásunkra. A pozitív, szükséges sugárzások mellett negatív, sőt részben káros sugárzások is émek bennünket. Ez mindig is így volt. A fejlődés során az ember képessé vált arra, hogy kivédje ezek hatását. A káros su­ gárzások akkor lettek végzetessé, amikor az ember maga kezdett a természetben korábban nem létező sugárzásokat előállítani. Az ilyen sugárzások veszélyét csak bizonyos „balesetek" (Curie, Csernobil, Hi­ rosima) után vallották be, és ismerték el, hogy ezek egyúttal támadást jelentenek az Élet ellen. Vegyünk csak egy példát, amely megvilágítja, milyen fontos a táp­ lálékok béltartalma, belső értéke mint energiaforrás, energiahordozó. Az élelmiszerek energiatartalmát általában fűtőértékük alapján mé­ rik; ma joule-ban fejezik ki (régi mértékegysége a kalória). Ez az állatok táplálékára is érvényes. Ám ha a legelő jószágok esetében csak a füvek fűtőértékét vennék figyelembe, akkor az állatok aligha találná­ nak a legelőn annyi élelmet, amennyire e számítás szerint szükségük volna. A füveknek nemcsak a fűtőértéke magasabb a számítottnál, hanem a sugárzása is - mégpedig a természetüknél fogva, s nemcsak Csernobil „jóvoltából"! A legelő jószágok a magasabb környezeti sugárzás és a táplálék magasabb sugárzása formájában energiát vesznek fel és hasz­ nosítanak. A táplálék energiahiányos volta és a ránk ható sugárzások elégtelen­ sége is egész lényünkben változásokat okoz. Ha a minket érő rezgések 12

nincsenek összhangban saját rezgéseinkkel, akkor rosszul érezzük ma­ gunkat, vagy betegek leszünk, ha nem tudjuk elhagyni az adott (példá­ ul sajáios földsugárzású) területet, vagy nem tudunk alkalmazkodni az adottságokhoz. Ám ha már egészségünkben zavarok támadtak, az em­ lített hatásokra az életenergiának (a lélek rezgéseinek) további rezgés­ változásai jönnek létre, amelyek betegséget és/vagy halált okoznak. A szakadatlan felépítés és energiafelhasználás a polaritás, a pozitív és negatív pólusok közti feszültség állandó változásához vezet: az élet lüktet. Itt szeretnénk néhány megjegyzést tenni a vízfolyásokkal kapcsolat­ ban. Nem okoznak eredendően vagy természetüknél fogva betegséget, mint azt gyakran állítják. Ez az, amiben sok (ingával és varázsvessző­ vel dolgozó) radiesztéta téved tehát! Tudjuk, hogy a Földnek különböző kisugárzásai vannak. Az erő helyei pozitív, a pusztulás helyei negatív energianyalábokat bocsáta­ nak ki. Míg utóbbiak rombolóan, bomlasztóan hatnak, a pozitív kisugárzás épülést eredményez. Hajdanán, amikor az ember még érzékenyebb volt élete eseményeire, a házakat túlnyomórészt semleges területekre vagy az erő (a pozitív kisugárzás) helyeire építették. Sok jelentős épít­ mény pozitív erőtérben áll; különösen a templomokat tervezték és tá­ jolták úgy, hogy az oltár az energia centrumába kerüljön. Innen osztogatták a Föld sugárzásaira érzékeny és gyógyító képességű papok a gyógyulást hozó (szó szerint) áldást a „hívő népnek". A zarándokhelyek is az energiaközpontokban keletkeztek. Az a tény, hogy a korábban nagyra becsült szent helyeket, de a városokat és a falvakat is elkerülik a látogatók, az ott lakók pedig elhagyják őket, azt bizonyítja, hogy az erőterek változhatnak. A sugárzás csökkenése vagy erősödése miatt (földsugárzás változása; erősödő napsugárzás lásd a Sahel-övezetet) ezek a helyek többé már nem lakóhelyek vagy gyógyhelyek az ember számára. A varázsvessző használatának egyre szélesebb körben való elterje­ désével megtalálhatjuk a betegséget okozó helyeket! A vízfolyásokat mindig betegséget okozó dolognak tartották. Hosszú ideje az érzéken túli észlelésekkel és az ismeretien teljes palet­ tájával foglalkoztam, soha nem hallottam, hogy az ember is árthatna a vízfolyásoknak! Pedig valójában mégis ártanak a vizeknek. Mindene­ kelőtt azok az emberek, akik negatív gondolatokon kívül mást nem hordoznak magukban. így egy erőtér kisugárzása némely ember szá­ mára elviselhetetlenné válhat, mivel nem tudja felvenni az adott frék13

venciájú energiát. Szétszórja, mert nem tanulta meg a föld negatív polarizációja kisugárzását (emanációját) felvenni és a maga számára hasznosítani. Nincs meg az a képessége sem, hogy a hatósugarából kiszakadjon! Az energiák és frekvenciájuk nagy változásai csökkenthetik vagy akár megszüntethetik az „entalchia életelvének" (Arisztotelész szerint a „célratörően hatékony rész az elevenekben", az, amit mi léleknek nevezünk) hatását. Mindaddig azonban, amíg ez a szükséges, és meg­ felelő frekvenciával ellátott „hatékony rész" az őt körülvevő anyagra hatással van és azt „éltetni" tudja, az ember egészséges marad. Ha viszont egy vagy több egymásra ható ok - akár belsőleg, akár külsőleg - megzavarja az életenergia frekvenciáját, akkor az érintett ember megbetegszik. Ha a zavar nem szűnik meg, az érintett egyén meg is halhat. Az, hogy az adott esetben végül milyen betegség vezetett a halálhoz, a történés szempontjából másodrendű. Akik idős korban, vé­ gelgyengülésben halnak meg, azoknál az energia csökkenése, a szük­ séges frekvencia „többé nem építeni akaró" volta vezet a természetes halálhoz. Régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek és minden anyagnak van energiasugárzása. Minden mozgásban van, minden sugárzik. A test sugárzási képéből, amelyet a Kirlian-fotográfiával lehet láthatóvá ten­ ni, kiolvasható az egyén egészségi állapota. Ez a felfedezés is azt bizonyítja, hogy a betegségeket helyesen a frekvenciazavar megnyil­ vánulási pontja szerint kell szemlélni. De a homeopátia, a patak-virág terápia, az akupunktúra és a neurálterápia is igénybe veszi az ember energiatestét a gyógyító anyagok és azok rezgéseinek közvetítéséhez. Az akupresszúra, a talpmasszázs és egyebek alkalmazásakor bizonyos pontok és zónák megnyitásakor vagy érintésekor energia szabadul fel, illetve közvetítődik, míg a szellemgyógyászatban és a gyógymagnetizmusban csak a sugárzó testre hatnak. Gyakran kérdezik, mi történik az energiatesttel műtét közben. A kérdés jogos, és a következőképpen lehet rá válaszolni: Ha (beteg) szerveket vagy testrészeket távolítanak el, az érintett nem képes többé a testében a teljes harmonikus életfrekvenciát elérni vagy elviselni! így - panaszaiból kigyógyulva - alapjában véve csak látszólag egészséges. Minden, műtéti úton mégoly jól „helyreállított" embernek foglalkoznia kellene hiányzó részeivel és azokat szellemileg működésben kellene tartania. A sugárzó testben még megvannak az eltávolított részek (lásd: fantomfájdalom). 14

3. Zavaró tényezők és azok hatásai

Az előzőekben az ideális egészségi állapotról és az energiaháztartásról szóltunk. Sajnos, a mindennapi életben egész sereg zavaró tényező hat abba az irányba, hogy ezt az ideális képet eltorzítsa. Ezek az apró vagy nagyobbacska „kisördögök", akik aláássák egészségünket, oly sokan vannak, hogy lehetetlen valamennyit felso­ rolni. Sokukról nem is szerzünk tudomást, pedig jelen vannak közvet­ len környezetünkben, és csak egyik-másik betegség során ismerjük fel, hogy viselkedésünkkel mi magunk „szerződtettük" őket. Néhány jelentős zavaró tényező: a) (esti: táplálkozási hibák, nem megfelelő összetételű élelmiszerek, légszennyeződés, kevés vagy nem megfelelő mozgás, túl sok mun­ ka és általános túlterheltség, zaj, már meglévő betegségek. b) lelki: stressz, aggodalom, bánat, félelem, kedvetlenség, nem opti­ mális párkapcsolat, nem megfelelő viszonyulás a környezethez és a tennivalókhoz, az élet, az evés élvezetének hiánya, féltékenység, szerelmi bánat, honvágy stb. c) szellemi: negatív, destruktív gondolatok, harag, kötekedő hajlam, akaratoskodás, irigység, mohóság, hiúság, de a már kialakult szel­ lemi károsodások is.

Testi

terhelések

Sajnálatos módon (kivétel nélkül, szinte mindannyian) olyan hanyagok vagyunk, hogy a banálisnak tűnő, visszatérő terheléseket - amilyen a „taknyos orr", a nátha, a köhögés vagy kisebb emésztési panaszok -, csupán apró bosszúságnak tekintjük, s nem az egészségünkben támadt zavarnak. Általában csak komolyabb bajok esetén érezzük magunkat betegnek. Vizsgáljuk meg közelebbről a fenn említett zavarokat. Bár mindenki tisztában van vele, milyen fontos a tiszta levegő, mégis maga az ember szennyezi be oly mértékben, hogy az egészségre ártalmas tényezővé válik (szmog, ózon, füst...). 15

Táplálkozás Ugyanígy tönkretesszük az élelmiszereket is: nemcsak az befolyásolja az egészségünket, hogy nem helyben előállított, hanem messziről jött termékeket fogyasztunk (például déli gyümölcsöket), hanem a jó élel­ miszereket is rosszkor fogyasztjuk (például karácsonykor epret). Ezen­ kívül az érett terményeket az élelmiszeripar denaturálja és ezzel kirabolja a természetet, majd a terméket „magasabb értékű" élelmiszer gyanánt adja el. Egy terméket csak akkor nevezünk éltető tápláléknak, ha az „élet" még megtartott benne. Tehát a baromfiudvarból származó, kakas által megtermékenyített tojás, táplálék - a baromfigyárak ketreceiből szár­ mazó tojás viszont csak ennivaló. A jobb kezelhetőség kedvéért manapság sok terményt biológiai éré­ se előtt leszüretelnek, ezek így már nem teljes értékűek. Ha például valaki bármely okból szemes gabona fogyasztására tér át, gyakran már rövid idő múlva javul a közérzete, egészségi állapota. Ez egyrészt az egész gabonaszemek teljesértéküségének köszönhető, de még inkább annak a ténynek, hogy a gabona teljesen érett. Ebből a megközelítésből szemléljük a számos, táplálkozással foglal­ kozó próféta közti folytonos vitát a hús értékes vagy értéktelen, illetve káros voltáról is. Ha olyan állatok húsát fogyasztjuk, amelyeket a bio­ lógiai adottságaiknak megfelelő módon tartottak és etettek, amelyek kellően fejlettek és ivarérettek, akkor a megevett húsban benne vannak az élethez szükséges alkotórészek. Az ilyen hús tehát táplálék! Ha éretlen terményeket fogyasztunk - amint az manapság általános szokás -, még ha az elfogyasztott étel tápláló is, akkor sem tartalmazza a teljes életet, ahogy egy fiatal, gyorsan felhizlalt állat húsa, vagy egy éretlen alma sem. Már önmagában ez a körülmény is egészségre ártal­ mas tényező lehet. (Az almát itt példaként minden kereskedelmi vagy raktározási célból túl korán leszüretelt termény szinonimájaként hasz­ náljuk.) Elmélkedéseinkben lépjünk most egy kicsit vissza, hogy megvilágít­ suk, mit is értünk az évszaknak nem megfelelő táplálkozás egész­ ségkárosító hatásán. Az evolúciós fejlődés során az évszakok ciklikus változásai az emberben is nyomot hagytak. Testünk alkalmazkodott az évszakonként növekvő és csökkenő napsugárzáshoz és az ezzel egy­ idejűleg váltakozó táplálékkínálathoz. A nomád népek ma is abból élnek, amit az adott időszakban aktuális tartózkodási helyük nyújt. Ezzel az életbölcsességgel szemmel látható16

lag szerencsésen túlélték az évezredeket. Ha a természettel való össze­ fonódásukat megzavarják, egész létük veszélybe kerül. Mindez nem jelenti - és nem is jelentheti - azt, hogy vissza akarjuk forgatni az idó kerekét Sokkal inkább arra szeretnénk rámutatni: ah­ hoz a „biológiai alkalmazkodáshoz", amelynek során az emberiség megszabadul az évszakos ritmustól való, egyelőre még meglévő füg­ gőségétől hosszú időre van szükség (kérdés, előny-e egyátalán, ha ne­ tán megszabadul?!). Ha az élelmiszereket nem megfelelő időben fogyasztjuk, a legérté­ kesebb táplálék is károsan hathat az egészségünkre, mivel az adott évszakban nem áll rendelkezésre a megfelelő sugárzás. Kivételt képez­ nek a természetes úton (szárítás, fagyasztás, erjesztés) tartósított ter­ mékek és azok az élelmiszerek, amelyek természetüknél fogva hosszabb ideig eltarthatok (télálló gyümölcsök, zöldségek, burgonya, hüvelyesek és gabonafélék). Az élelmiszerek a tartósítás (gyakran denaturálás) során nemcsak biológiai érteküket, hanem a helyi és adott évszakban nyert sugárzásu­ kat is elveszítik. Paradox módon az energiaközvetítés szempontjából az egészségre kevésbé káros a télen az üvegből elfogyasztott málnabe­ főtt, mint az ugyanekkor messzi tájakról hozott nyers málna (termé­ szetesen ugyanez érvényes más gyümölcsökre, illetve más termé­ nyekre is). Ha nem megfelelő időben étkezünk, ha figyelmen kívül hagyjuk a napi ritmust, az ugyancsak megterhelheti szervezetünket. íme, egy pél­ da a sok közül, saját tapasztalataimból: a megrögzött, szigorú vegetári­ ánusoknál, akik korán reggel teletömik a hasukat müzlivel és édes gyümölcsökkel (szénhidrátokkal), gyakoriak a májpanaszok. őszinte felháborodással szidják az orvost, aki a rossz májleletek láttán azt kérdezi: „Sokat iszik?" Fájdalmas ez a kérdés, mert az ember azt hinné, hogy a müzlivel, a teljesőrlésű gabonatermékekkel és gyümölcsökkel az illető a lehető legjobbat teszi egészsége érdekében. A vegetáriánus étrendben nincs is semmi kivetnivaló, de mindent a megfelelő napszakban kell fogyasztani. Napkeltekor a májban túlnyomórészt a zsír, a fehérje és a só haszno­ sítása folyik, ezzel szemben este (napnyugtakor, fényhatás) a szénhid­ rát-anyagcsere áll előtérben. A reggeli szénhidrát-túlkínálatot (mézes vagy lekváros zsemlét) a máj nem tudja rendesen feldolgozni és átépí­ teni, így amilalkoholok képződnek, amelyek oly mértékben károsíthat­ ják a májat, hogy az orvos kérdése - sok alkoholt iszik-e az illető tökéletesen érthető. 17

Ha összhangban akarunk lenni testünk emésztési ciklusával, akkor reggel és délben túlnyomórészt fehérjét és zsírt kell fogyasztanunk, délután és este pedig szénhidrátokat. (Tejet, sajtot, tojást, sonkát vagy szalonnát reggelire; húst, halat, zöldséget ebédre; gyümölcsöt uzsonná­ ra; burgonyát, gabonatermékeket, édességeket vacsorára.) Néhány szó még a helynek megfelelő étkezésről. Elsősorban a ven­ déglátóipar által támogatott rossz szokás, hogy például a hegyek közt, a legmélyebb erdőben homárt és más rákot, kagylót és nyelvhalat, mindenféle tengeri herkentyűket kínálnak, illetve esznek, a helynek megfelelő szarvas, őz vagy borjú, gombás marhahús, vörös áfonya, galuska vagy burgonya helyett. Minden helynek saját környezeti sugárzása van! Nyaralni a tenger­ hez, tavakhoz, a hegyekbe vagy síkságra utazunk, mert ösztönösen ezeket a sugárzó területeket keressük. Mégpedig azért, mert általános jólétünkhöz szükségünk van kisugárzásukra. A városi környezeti rez­ gések gyakran olyan diszharmonikusan hatnak a testünkre, hogy egy­ szerűen a szabad természetbe kell menekülnünk. Szétzilált testünk hálásan veszi fel az erdőben a környezeti sugárzást. Az újjászülető harmóniát ugyanakkor megzavarhatja a helyhez nem illő táplálkozás: az ember pedig semmit nem tehet kezelése érdekében, mert már régen elveszítette sajátos érzékelőképességét, amely ösztönösen eligazítaná, másrészről viszont fogalma sincs róla, milyen hibákat követ el önma­ ga, a szervezete ellen. Még teljesen biologikus táplálkozás és életmód mellett sem mene­ külhetünk el bizonyos károsító tényezők elől. A bőrünkön keresztül, a levegőből, de még a táplálékunkból is (a leginkább biologikusabbakból is) ártalmas anyagok és velük együtt nem megfelelő sugárzások és frekvenciák jutnak a szervezetünkbe. Ezt felismerve, mindent meg kell tennünk, hogy kiküszöböljük a lehetséges károsító tényezőket. Gondolkodjunk el azon, hogyan ido­ míthatnánk környezetünkbe kerülő táplálékainkat és egyéb közszük­ ségleti cikkeinket a sugárzás szempontjából állandó tartózkodási helyünkhöz. Az alábbi példa segít megvilágítani ezt. Sokak által ismert, hogy a borszakértők a különböző helyekről ho­ zatott borokat hosszú ideig a pincéjükben tárolják és kezelik. A tárolás közben a bor lassan, fokozatosan felveszi a környezet sugárzását és az uralkodó frekvenciákat. így idomulhat a bor a helyhez. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy ha az Olaszországban vagy Dél-Franciaor­ szágban elfogyasztott csodás helyi borokból egy-egy palacknyit haza­ viszünk és azon mód megisszuk, sehogy sem ízlik. A bornak ugyanis 18

először zásokat legyen. ebből a

meg kell nyugodnia. Higgyük el: át kell vennie a helyi sugár­ és frekvenciákat, hogy a helyhez idomult borként élvezhető A gyümölcsök és téli zöldségek korábban szokásos tárolása szempontból optimális volt.

A helytelen táplálkozásnak egészségügyi következményei lehetnek, de hasonlóképp van ez más területeken is. A túl sok sugárzás éppoly káros lehet, mint az elégtelen mennyiségű. Egészségünk számos, álta­ lában lényegtelennek tartott tényezőtől függ. Ezeket a tényezőket a környezet természetes adottságának vesszük, ugyanakkor részletkér­ désnek, apróságnak tekintjük valamennyit, és úgy véljük, nem kell törődnünk ezekkel az erőkkel. Csakhogy ez egyáltalán nincs így! Régen például nagyon vigyáztak rá, hogy ne építkezzenek vízfolyá­ sok vagy sugárzási kereszteződések közelében, ma viszont habozás nélkül beépítik ezeket a helyeket. Csak kevés építkező és építtető veszi igénybe az ingások és varázsvesszősök segítségét házának elhelyezé­ séhez és betájolásához. A szeles időben jelentkező fejfájások vagy a nedves időben kiújuló reumatikus fájdalmak is bizonyítják, hogy a környezetünknek és az időjárásnak komoly hatása van jó közérzetünkre. A fenti körülménye­ ket még a televízió és a rádió biometeorológiai jelentése is figyelembe veszi. Ma már mindenki tudja, hogy lelki és szellemi hatások is okozhat­ nak zavarokat egészségünkben. Különösen a negatív, destruktív gon­ dolatok képesek teljesen aláásni az ember egészségét. A ragaszkodás a „tegnaphoz", vagy a harag a mindennapos vetélytársak ellen - amely a territoriális harcok maradványa -, de a saját magunk felé irányuló negatív gondolatok is aláássák szilárdnak hitt egészségünket.

Kevés és nem megfelelő mozgás Az emberi test a természeténél fogva alkalmas bizonyos mozgásokra. Régebben, alig loo éve, a civilizált ember még igencsak a lábaira volt utalva; önállóan mozgó lény volt tehát, míg manapság szinte csak passzívan mozgunk. Lábon járó lényből utazó lénnyé alacsonyodtunk le! Az autó, a vas­ út, a hajó és a repülőgép az erőtakarékos helyváltoztatás révén egyfelől örömet okoznak, másrészt mégiscsak elősegítik vészes testi elsatnyulásunkat 19

Az egészség szempontjából kétszeresen is hátrányos a mozgáshiány. Izmaink edzetlenek (illetve nem kellő mértékben edzettek) lesznek, emellett nem jönnek létre a testben a változatos terepen való mozgás képességéhez élettanilag szükséges feszülések, csavarások, rázkódások és lökések. A mozgáshiány másik káros következménye, hogy elvesznek a tal­ pakon keresztül ható reflexek. A talpmasszázsból tudjuk: ezek a refle­ xek nagyon fontosak. Az evolúciós fejlődés során megtanultunk felegyenesedve járni. Ezfeltételezi, hogy járáskor, futáskor és ugráskor bizonyos nyomás nehezedik a talpakra és ingerületeket vált ki, ame­ lyek reflexesen hatnak a testre (a mezítláb járás jelentőségét lásd az 51. oldalon). A nem megfelelő mozgás rovatába sok mindent beírhatunk, amit a nap vagy a hét során kényszerűségből vagy hirtelen támadt szeszélyből teszünk. Egészségügyi szempontból a legnagyobb ostobaság, hogy egész héten az íróasztal alatt lóbázzuk a lábunkat, a hétvégén pedig ugyanezekkel az edzetlen lábakkal megerőltető sportokat űzünk. A hiányos vagy nem kielégítő mozgás mind testileg, mind lelkileg és szellemileg előnytelen. Tulajdonképp senki sem fogadja el, ha hi­ ányzó szellemi mozgékonysága miatt megszólják (testileg sokkal in­ kább elfogadott), mégis csak nagyon kevesen tesznek valamit azért, hogy szellemileg mozgékonnyá váljanak és azok is maradjanak! A testi-lelki-szellemi edzésben nagyon sokat segít a talpmasszázs. Nemcsak a járást utánzó, talpat érő nyomás és az ebből eredő reflexha­ tások révén, hanem a lelket és szellemet tisztító hatásával is (frekven­ cia növelésével).

Túlfeszített

munka,

túlhajszoltság

A lázas szakmai élet ugyanúgy túlhajszoltsághoz vezethet, mint a szakmai és privát igények túlzott összekuszálása. Ezenkívül egy bizo­ nyos munka ellátása vagy feladat elvégzése jó egészségi állapotban könnyebb és kevésbé megterhelő, más esetben viszont - például bete­ gen - ugyanez a munka szinte leküzdhetetlen akadályt jelent. Különbségek mutatkoznak az élet egyes szakaszaiban is. Egy élete­ rős fiatal ember a napi munkája mellett kellő szívóssággal és kitartás­ sal képes felépíteni a házát egészségkárosodás nélkül, míg a másik ember már a gondolatra is agyonhajszolná válik. A szembeállítás talán éles egy kicsit, de jól szemlélteti, hogy a túlhajszoltság mindenkori 20

mértéke nagyon egyéni. Ha ösztönösen ráérzünk erre a belső tudá­ sunkra, akkor jobban fogunk figyelni a zavaró tényezőkre, és jobban kézben tudjuk azokat tartani. Sokat beszélnek manapság a munkahelyi stresszről. Sokan szenved­ nek tőle és valóban túlhajszoltak. Nem szabad ugyanakkor elfelejte­ nünk, hogy egy bizonyos fokú stresszre normális életműködéseinkhez szükségünk van. Az iskolás gyerekek számára nagy igénybevételt jelent a növekedés és az iskolába járás, amihez hozzájárul még az óriási ingeráradat is. (A 141. oldalon megtudhatjuk, hogyan segíthetünk talpmasszázzsal gyakran betegeskedő gyermekünkön.)

A zaj Az ingeráradatot már említettük. Nemcsak az iskolás gyermekek, ha­ nem a felnőttek is szenvednek tőle. A zaj mindenekelőtt kellemetlen számunkra. Különösen akkor, ha nem mi hozzuk létre, vagy mi magunk személyesen nem veszünk részt benne. Ha búcsúba, népünnepélyre vagy autóversenyre megyünk, számí­ tunk a zajra, akárcsak a diszkóban, koncerten és más rendezvényeken. A hangrezgéseket (a zajt) ilyenkor szükségesnek és kellemesnek talál­ juk. Kellemes, ha ezekre a hangokra ráhangolódunk vagy részt ve­ szünk a létrejöttükben! „A zenét gyakran zavarónak érezzük, mert a zajhoz kötődik..." mondja Wilhelm Busch. Ezek a szavak nagyon sok mindent elárulnak. Ebbe a kategóriába tartozik az emberi hang is. Az egyik ember számá­ ra zavaró, egészségre ártalmas lehet, a másik számára erősítő és gyó­ gyító hatású. Akárcsak a balzsam! (Függetlenül annak tartalmától.) A civilizált ember hozzászokott és erősen kötődik a zajos környeze­ téhez; ezt bizonyítja az a tény, hogy sok városi ember nem tudja hosszú ideig elviselni egy hegyi kunyhó mély, átható csendjét (amit a természet zajai ellenére így él meg). Vegyünk egy példát, milyen érzékenyen reagálhat az ember a zajra! Nem mindig a gyárcsamok, a búgó repülőgép vagy az autópálya monoton zúgása a zavaró zajforrás. Gyakran egészen mindennapos dolgok okoznak zajt. Ilyen helyzet például az, amikor a jól végzett munka után le szeret­ nénk pihenni. Alighogy elhelyezkedünk, úgy véljük, minden nyugodt, 21

amikor egyszer csak azt halljuk: Blubb... blubb, blibb... blubb, blibb... csöpög a vízcsap! Blubb, blubb... blibb, blibb... Lehetetlen ebben a zajban aludni! A kedves olvasó talán azt kérdezi most: ugyan mire valók az effajta történetek egy talpmasszázsról szóló kézikönyvben? Pedig ezek a tör­ ténetek segítenek megvilágítani az összefüggéseket. Azt, hogy a leg­ apróbb események is hatással vannak ránk. Ha alaposan megfigyeljük magunkat, még a zavaró tényezők útját is végigkövethetjük szerveze­ tünkben! A lábainkban pedig fájdalomként, duzzanatként vagy lerakó­ dásként találkozhatunk velük.

A

már kialakult betegségek

Egyre közelebb jutunk a lényeghez. Eddig a mindennapi világunktól távolabb álló dolgokkal foglalkoztunk. Hallottuk, hogy ezek sem ke­ vésbé fontosak, de azért a már meglévő betegségek mégiscsak kézzel­ foghatóbbak és általában kínzóbbak is. „Ha elvágod az ujjad, nemcsak azt az ujjad sérted meg, hanem az egész tested sérül és szenved!" Próbáljuk meg eszünkbe vésni, hogy bármi történjék is, akár belül, akár kívül, még a legkisebb karcolás esetén is az egész testünk össze­ karcolódik. Istennek hála, a szervezet elég szilárd ahhoz, hogy ezeken a jelentéktelen sérüléseken felülkerekedjen. Általában! (Képzeljük csak el, mi lenne, ha a testünk olyan sérülékeny lenne, mint egy lég­ gömb. Egy tűszúrás és pfff... kész.) Nem feltétlen a legsúlyosabb betegségek ássák alá egészségünket. Egy gennyes fog, nem múló mandulagyulladás, gyulladt vakbél vagy egy visszatérő gyomorhurut elég ahhoz, hogy legyengüljünk. Rengeteg betegség létezik, nehéz tehát egyet kiragadni közülük a szemléltetés céljára. A talpmasszázs leírásában azonban az esetismer­ tetések során megemlítünk majd néhányat. (Lásd: negyedik fejezet)

A

levegőszennyezés

Az ember első és legfontosabb tápanyaga a levegő. Ha nincs elég levegőnk, már rövid idő múltán oxigénhiány lép fel, aminek következ­ tében először az agy, majd a többi szerv is károsodik. 22

Ha nem áll rendelkezésre ennivaló, nagyobb időtartam is átvészel­ hető, levegő nélkül azonban néhány perc alatt megfullad az ember. Légzéskor levegőt, egy sajátos gázkeveréket juttatunk a tüdőkbe, és a gázcsere után újra meg újra kilélegezzük. A levegőből oxigént ve­ szünk fel, és széndioxidot adunk le. Egészen leegyszerűsítve nagyjából így zajlik a légzés folyamata. A dohányosoknál már valamivel bonyolultabb a helyzet, és ha a dohányosokat szmog veszi körül, a légzésük nemegyszer katasztrofá­ lissá válik. Hogyan is válasszák ki ebből az összevisszaságból a léghólyagocskák az egyetlen használható anyagot? Sajnos, nincsenek szolgálatkész szellemek, akik segíthetnének: a jókat ide, a rosszakat meg oda... Végső soron a káros részecskéket jól-rosszul, többé-kevésbé mégis kiküszöböljük. A szervezet felveszi és kiválasztja ezeket az anyagokat, de hosszú idő alatt belebetegszik ebbe a megerőltető munkába. Mivel a levegőt nem tudjuk elraktározni (mint ahogy zsírt raktáro­ zunk az ínséges időkre), sokkal kevésbé tudunk védekezni a levegő­ szennyeződés, mint a táplálék szennyeződései ellen. Ha valaki hosszú időt tölt nagyon szennyezett levegőn (például a bányászok, akiket sok­ féle kór fenyeget, többek között az ún. portüdő, pneumoconiosis), ak­ kor három lehetőség közül választhat: 1. elhagyja a károsító területet (elmenekül a szmogból, ózonból, abba­ hagyja a dohányzást, munkát változtat), 2. belélegzi a szennyezett levegőt és beletörődik a betegségbe, 3. vagy visszatartja a lélegzetét, nem vesz többé levegőt... és meghal! Talán morbidnak tűnhet a levegőszennyeződést ilyen kíméletlenül ábrázolni, de nem szabad behunyni a szemünket a valóság előtt. Hogy mit tehetünk a tüdőnk érdekében, azt megtudhatjuk a könyv második részében, a talpmasszázs megtanulásakor.

A lelki és szellemi terhelések A lelki és szellemi megterhelések éppúgy hatással vannak egész­ ségünkre, mint a testiek. Gyakran nem is lehet megállapítani, elkülöní­ teni, hogy adott esetben melyik tényező hatása a döntő. 23

Az egészségkárosító behatások feltárása és elkülönítése alapvető fontosságú az egészség visszaszerzése érdekében. Ám ha ez nem is sikerül mindjárt tökéletesen, első lépésként a leglényegesebb, hogy az egészségkárosodásokat lehetőleg még a betegségek teljes kifejlődése előtt kiküszöbölhessük. Ebben segít a talpmasszázs. A talpmasszázs az egész test általános ellazításával, elernyesztésével a lelki működéseket is befolyásolni tudja. A jó fizikai közérzet olyan felszabadító erejű, olyan nagy hatású lehet, hogy lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbakká válunk. Sokan megerősítették, hogy a megfelelő talpmasszázs-kezelés érzelmeiket és gondolataikat is kedvező irányba terelte. Manapság már senki sem vitatja, hogy a lelki folyamatok hatással vannak testünkre. Valójában a betegségek nagy része, amelyekkel éle­ tünkben szembekerülünk, alapvetően lelki történések testi megjele­ nése. A gazt, a dudvát mindig gyökerestül kell kiirtani! Ennek megfelelő­ en az egészséget érintő dolgokban is mindig a gyökerekhez kell viszszanyúlnunk. Még mielőtt valamelyik testrészünk, szervünk megbetegszik, már jeleznek a talp reflexzónái. Tehát aki elég érzékeny, az egy kis fájdalmat, duzzanatot vagy keményedést is megérezhet a lábfején. A talpmasszázs ismeretében ezek a változások és fájdalmak könynyen visszavezethetők lelki okokra (stresszre, bosszúságra, bizonyos gondokra stb.), míg a reflexzónák ismerete és masszírozása meg­ akadályozza a betegségek kialakulását.

A már kialakult betegségek esetén a kezelésekkel párhuzamosan kutat­ nunk kell a lelki történések után is. Ha sikerül megtalálnunk a lelki okokat, a betegségek is gyorsabban és biztosabban meggyógyíthatok.

4. Gyógyítás - Van-e értelme a betegségnek?

Ha gyógyításról, gyógyulásról és egészségessé válásról beszélünk, ak­ kor feltételezzük az egészségtelen állapotot. Az előbbiekben már lát­ hattuk, hogy egészségünket állandó külső és belső támadások érik. 24

Némely kór hirtelen tör ránk. Más bajok lassan fejlődnek ki. Mindez az emberi egészségre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a hirtelen támadt bajok ellen csak korlátozottan lehet védekezni, a lassan kialakulókat azonban meg lehet előzni. És éppen a megelőzésben van nagy jelentő­ sége a talpmasszázsnak. Nézzük meg közelebbről azt a kérdést, hogy mit is jelent a gyógyí­ tás, mit tehetünk mi magunk érte? „Gyógyultan távozott" - olvashatjuk a kórházi zárójelentésben, ha megszabadultunk a betegségünktől. De valóban gyógyultnak érezzüke magunkat? Mitől gyógyultunk meg? A műtét, a gyógyszer, az orvos, a nővér segített? Nos, mindezek hozzájárulhattak gyógyulásunkhoz, de valójában egyikük sem tud meggyógyítani. Mert saját magunkon kívül senki más nem képes meggyógyítani bennünket. Ez talán meglepően hangzik. Mégis, minden gyógyszer, minden beavatkozás, minden terápiás mód­ szer (a talpmasszázs is) csak segédeszköz. Csak saját magunk gyógyíthatjuk meg önmagunkat! Messzire vezetne, ha a testi, szellemi és lelki szférában végbemenő folyamatokat részletesen ismertetnénk. Ahhoz, hogy az egységes szemléletű gyógyítás lényegét megérthessük, a következőket kell tud­ nunk.

a) A gyógyítás - orvosi szemszögből Minden próbálkozás, hogy leírjuk a gyógyászati eljárások hatásmecha­ nizmusát, illetve az egészség és betegség folyamatait, szükségszerűen megfelel a jelenlegi ismereteknek vagy éppen az ismeretek hiányának. Ha az orvostudomány történetén végigtekintünk, láthatjuk, hogy a mai orvoslás nagyon sokat tud az emberről és belső szerveiről, és talán még többet a külső segédeszközökről és azok alkalmazásáról. A tudományos fejlődésnek megfelelően az orvostudományt elsősor­ ban a szerteágazó fizikai-kémiai tematika szerint osztják fel. A modern orvostudomány - a túlságosan csak a testre irányuló, ízekre boncoló felfogás bűvöletében - elfeledkezik az egységes egészről, az emberről. Thorwald Dethlefsen „A sors mint esély" című könyvében azt írja, hogy az orvostudomány Hippokratész óta (i.e. 400) csak a felhalmo­ zott tudás mennyisége tekintetében változott. Az összegyűlt tudást az­ óta is a betegség (és nem az egészség - A ford. megj.) funkcionális vizsgálatára alkalmazzák. Ha a tudomány egész tárháza és a sokféle 25

segédeszköz bevetése ellenére sem sikerül a betegséget kiismerni, a kórral elbánni, akkor a beteg részt kikanyarítják a szervezetből, és büszkén döngetik a mellüket. A legmélyebb meggyőződéssel dicsérik a végrehajtott „gyógyítást", és a dicsőségből bőven kijut a mindenkori operatőrnek is. A szervezetről mint egységről való gondolkodást az orvosi társada­ lom habozik elfogadni; a modern gyógyászat azonban lassacsakán mégis megváltozik. Míg a 19. században és a 20. század elején az egyoldalú, csak a szervekre irányuló gondolkodásmód és kezelés ural­ kodott, ma, a szellemtudományok fokozódó előretörésével mindinkább az egész ember kerül előtérbe. Lassan ugyan, de azért mégiscsak! Biztosan része van ebben a folyamatban a természetgyógyászatnak, a kívülállóknak (a nem szakembereknek), a bio-hullámnak stb. A pszi­ chológia fejlődése - még ha munkamódszerei túlhaladottak is -, vala­ mint a szellemtudományok szintén elősegítik e változást. A 17. században az egészség és betegség folyamataiban még nagy szerepet tulajdonítottak a kémiának. Mindent tisztán kémiai folyamat­ nak tekintettek, és ezzel a korábbi hippokratészi tanok a testnedvekről háttérbe szorultak. A négy fő folyadék a vér, a nyál. a fehér és a fekete epe jelképezte az életfolyamatokért és betegségekért felelős anyagokat és erőket. Mindenekelőtt Paracelsus volt az, aki a korábbi négy fő testnevet három kémiai anyaggal helyettesítette; ezek: a só, a higany és a kén. Az orvoslás történetében mint nyitott könyvben olvashatunk. Az orvosok gondolkodásmódjába beépültek más tudományterületek ku­ tatási eredményei, az empirikus gyógyászat (népi gyógyászat) és a tudományos, orvosi kutatások eredményei. Ezek segítségével felállí­ tották az életfolyamatok, illetve a betegségek keletkezésének az elmé­ leteit. (A folyamat természetesen ma is zajlik. Az általános érdeklődés folytán bővülnek a természetgyógyászati ismeretek, és ezek alkalma­ zása egyre inkább tért hódít az orvosi gyakorlatban.) A gyógyászatra évszázadokon át rányomta a bélyegét az alkímia, az asztrológia, a testnedvek tana, a demokritoszi atomelmélet, a közép­ korban pedig az a nézet, hogy az egészségért és betegségért finom fonalak megfeszülése, illetve elernyedése a felelős. Az általános tudásszint növekedésével megváltozott a gyógyászat. Ám egy-egy tudományos irányzat képviselője tekintélyétői függően tudja a különféle gyógyászokat befolyásolni. így a jó dolgokat gyakran elhanyagolják, elfelejtik, a tévedések pedig hosszú ideig tartják ma­ gukat. 26

A technika vívmányainak segítségével új módszereket (és készülé­ keket) fejlesztettek ki, hogy a testünk és szerveink működését vizsgál­ hassák (funkcionális diagnosztika). A klasszikus, természettudomá­ nyos orvoslás a gyógyászati eszközök továbbfejlesztésével nagy sike­ reket érhet el. Könnyebbé és pontosabbá vált a diagnosztika. (A com­ putertomográfia segítségével testünk különben hozzáférhetetlen részein is feltérképezhetők a legapróbb kóros elváltozások is.) A siker boldoggá tesz - és fellengzőssé, néha konokká és makaccsá! Az önkényesség és elbizakodottság pedig sokkal inkább káros, mint az kívánatos lenne. A kizárólagosságot, a csalhatatlanságot egyre kevésbé fogadja el bárki. A klasszikus orvoslásnak a kedvezőbb, törvényes, anyagi és műszaki feltételekből adódó sikerei ellenére sem kellene elutasítania az alternatív gyógymódokat, ahogyan azt ma teszi. A ter­ mészetgyógyászat, az egyéb módszerek, valamint a hagyományos gyó­ gyászat közös eredete szolgálhatna az együttműködés alapjául. És talán segítségünkre lesz napjaink pluralista, szabadságot hirdető szelle­ me is. Kereken 100 évvel ezelőtt Sigmund Freud ismét szóba hozta az em­ beri „lelket". A pszichoszomatikai megközelítés (számos fizikai beteg­ ség keletkezését lelki okokra visszavezető orvosi szemlélet) elterjedé­ sének eredményeképpen megváltozott az addig kizárólag természet­ tudományos szemléletmód. A test, a lélek és a szellem együttes hatása a betegségek keletkezésében ma már elfogadott nézet. Sőt éppen ez a szemlélet nyitott lehetőséget a modern gyógyászat fejlődése előtt. A további, elsősorban genetikai kutatások is hozzájárultak, hogy az embert egységes, de mindig szubjektív jegyekkel rendelkező lénynek tekintsék. A gyógyszerek, gyógyászati eszközök és a természet­ gyógyászat felhasználásával individuális, az adott ember (és genetikai adottságai) által egyre inkább befolyásolható kezelési mód fejlődött ki. Ma már egyre több fiatal orvos és orvostanhallgató sajátítja el ezt a gondolkodásmódot. Nagyrészt rajtunk múlik, milyen képzettek lesznek a leendő orvo­ sok Az egyetemeket a hivatalos tanrend és a klasszikus módszerek uralják, de rendelkezésünkre áll az ezekkel mindig szemben álló, ám szükséges ellenpólus, a népi gyógyászat. De maradjunk csak a genetikánál. Nem igaz - mint a genetikusuk állítják -, hogy a gének uralnak bennünket, és azzá válunk, amit azok meghatároznak. Ez egyszerűen nem állja meg a helyét. A gének csak az információk hordozói. Csakúgy, mint ahogy a korsó befogadja a bort, amely felüdít, jókedvre derít és elkótyagosít. 27

Az információkat magunk választjuk ki. Ezek az információk csak tervezetet nyújtanak a földi élet céljának eléréséhez. Egy bizonyos férfiból, az apánkból, és egy bizonyos a nőben, az anyánkban jött létre földi életünk. Azért választottuk ki éppen ezt a két embert egy másik életdimenzióból, mert az életcélunkat az apánk és az anyánk informá­ cióival tudjuk legjobban megvalósítani. És mert megfelelő volt az időpont! A génállomány testi dolog, amelyet teljes információtartalmával át­ veszünk a szüléinktől és kiegészítjük az életcélunkkal. Az életünk fo­ lyamán hozott döntéseink és elhatározásaink mind rögzítettek. És ez a rögzítettség az, ami számít. Az úgynevezett genetikusan öröklött információk éppenséggel csak segédeszközök. Segítenek a tervet teljesíteni. Ha megtanultuk a terve­ zet egy részét, az rögzül a testben, és az információ az utánunk követ­ kezők rendelkezésére áll. Számunkra ez azt jelenti, hogy amit megtanultunk, az egy kicsit közelebb visz a célunkhoz: a lehető legegészségesebb állapothoz! A cél szempontjából közömbös, hogy ezen az úton vagy a betegsé­ gekből nyert keserves tapasztalatok útján jutunk-e közelebb a célhoz. Ahogy évszázadok alatt megváltoztak a gyógymódok és szemléletek, ugyanúgy változik a gyógyulás fogalmáról és folyamatáról alkotott vélemény. A modem gyógyászat sokat tud a gyógyítás folyamatáról és fizikai történéseiről, de csak keveset a kórt okozó tényezőkről.

b)

A gyógyítás - egységes, természetgyógyászati szempontból.

Bár a természetgyógyászatban is a különböző gyógymódokra és a min­ denkori legteljesebb gyógyításra irányul minden gondolat és törekvés, a gyógyulás lényegéről és lefolyásáról nem igazán beszélünk. A páci­ ens és gyógyítója fáradozásainak célja az egészség legteljesebb helyre­ állítása. Ha a gyógyítási folyamatról beszélünk, nem a fizikai mechanizmust értjük rajta. Orvosilag is, természetgyógyászatilag is régóta tudjuk pél­ dául, hogyan zár össze testünk egy sebet. De vajon miért zajlik ez a folyamat egyszer nagyon gyorsan, máskor pedig lassan, illetve olykor miért várunk rá hiába? Miért nem zár össze a testünk néha egészen jelentéktelennek látszó sebeket sem? Sokan, főleg idősebb emberek hónapokon, éveken át küszködnek nyílt lábszársebekkel. Alig múlik el az egyik, már felnyílik egy újabb! 28

Nem tudunk semmiféle csodamódszert vagy csodaszert ajánlani a fekélyeikre, de talán sikerül egy teljesen járható utat mutatnunk. Ha már arra törekszünk, hogy megszabaduljunk az elmúlt évszáza­ dok babonáitól, meg kell változtatnunk, illetve pontosítanunk kell a gyógyászatról vallott elképzeléseinket is. Sokan abban a meggyőződésben élnek, azt remélik, hogy a gyógyu­ lás kívülről érkezik majd. Az orvoslás és a természetgyógyászat leg­ jobb módszerei után kutatnak, és ha semmi sem segít, akkor előkerítik (akár a föld a!51 is) a lehető leghatékonyabb „természetgyógyászt". (Hogy milyen módszereket alkalmaz, az mindegy.) A szerző maga is „természetgyógyász", ezért saját tapasztalataiból idéz: „A gyógyulás tudati folyamat, és még mielőtt a test elkezdene például sarjszövetet képezni, hogy bezárja a sebet, már azelőtt ki kell adni rá a parancsot." Tudat alatt ez automatikusan így is történik; ez megadatott szá­ munkra. Ha a viselkedésünkkel nem zavarjuk meg a folyamatot, akkor valóban megtörténi k. Ami annyit jelent, hogy bár a gyógyulási készség és folyamat rögzített bennünk, felléphetnek olyan körülmények, ame­ lyek feledtetik velünk az okokat. Nem panaszkodhatunk, ha valamely részünk újra és újra megbetegszik, ha nem kapcsoljuk be ezt a mecha­ nizmust. Ha például a szervezetnek egy csonttörést kell meggyógyítania, nor­ mál esetben hat, illetve tizenkét hétre van szükség, hogy a csont újra valamennyire terhelhető legyen, és kereken egy fél évnek kell eltelnie, hogy a gyógyulás teljesen befejeződjön. A gyógyulási folyamatba a sok egyéb összetevő mellett belépett az idő-tényező is. Mindez a zavartalan biológiai folyamatokra igaz. Ha azonban tudat alatt vagy tudatosan nincs meg a gyógyulni akarás és az egyértelmű utasítás a gyógyulásra, akkor csak lassan vagy egyáltalán nem fogunk meggyógyulni. Ebben a fejezetben már olvastuk egyszer mi vagyunk az egyet­ lenek, akik meggyógyíthatjuk saját magunkat. Magyarán szólva, a gyógyuláshoz snükséges akaratot és utasítást a belsőnkből kell nyer­ nünk, megteremtenünk. Ha túl gyengék vagyunk, hogy a folyamatot aktiváljuk, külső segít­ séget keresünk. Helyesen. Mindegy, ki az, orvos vagy más, gyógyítás­ sal foglalkozó személy (szellemgyógyász, pap vagy guru), mindegy, hogy milyen módszerrel vagy milyen eszközzel, a fontos csak az, hogy felébresszék az akaratot és kiadják az utasítást a gyógyulásra (anélkül, 29

hogy a kezelés közben ártanának a páciensnek, például erős gyógysze­ rekkel, amint az a modem gyógyászatban manapság szokás). Sajnos, ősidők óta külső gyógyító személyhez kötjük a gyógyulást. Ennek az elgondolásnak a továbbfejlesztése, terjesztése és kiépítése vezetett a jelenlegi egészségügyhöz. Kimarad az öngyógyítás és együttérző segítség, támogatás. Kanyarodjunk vissza újra az idő-tényezőhöz. Egy betegség gyógyu­ lása természetes körülmények között bizonyos időt vesz igénybe. Bi­ zonyos körülmények között a gyógyuláshoz szükséges idő lényegesen megnyúlik, máskor viszont megrövidül vagy akár elhanyagolhatóvá válik (spontán gyógyulás). Számos feltétel szükséges ahhoz, hogy megfelelhessünk az utasítá­ soknak. Mindaddig, amíg az embert nem rázzák meg, nem őrlik fel a szenvedései, nem ébred fel benne a vágy, hogy egészségessé váljon és a gyógyulásba vetett hit, addig nem fogan meg egy ilyen „utasítás"; a szuggesztív hatások döntenek, vagy az ember átesik a betegségen ak­ kor is, ha tönkremegy benne. Ehhez a belső összhanghoz nem „erőre" van szükség, mint azt álta­ lában hangoztatják. Nem a gyengeség akadályoz, hogy egészségessé váljunk, hanem az öngyógyító képességünkbe vetett hit hiánya. Azért is dicsérjük annyira a talpmasszázst, mert a szó szoros értel­ mében olyan lehetőséget ad a kezünkbe, amely képes beindítani és befolyásolni a gyógyulási folyamatot. Ez a terápia nemcsak a tesben lévő reflexzónákat érinti; elősegíti az analógiák felismerését is. A betegségnek értelme van! Hozzátartozik az élethez, annak fontos része. Betegség nélkül a gyógyulás és egészség szeretete és vágya nem gyökerezne ilyen mélyen bennünk. A betegség nem kötődik sorsszerű­ én hozzánk. Ha választott életmenetünkre tudatosan felkészülünk és felhasználjuk hozzá e rendelkezésre álló analógiákat, akkor nem lesz szükség a betegségre. Ha azonban nem ezt tesszük, ott terem a beteg­ ség, hogy tanulásra kényszerítsen bennünket. Ez a betegség értelme!

30

II. Tudnivalók a lábról

1. Az emberi láb: felépítése, működése, rendellenességei

A kéz és láb funkciója a fejlődés során elkülönült egymástól: a kéz a fogásra, a tárgyak megragadásra specializálódott, a láb pedig mai for­ májában tisztán támasztó szervvé alakult. A láb alapvető felépítési elve a boltozatos szerkezet. így válik a támasztó láb rugalmassá és alkalmazkodóképessé. A lábtő- és lábkö­ zépcsontok különleges elrendeződése alakítja ki a lábboltozatot, ame­ lyet erős szalagok tartanak össze. Az első lábközépcsont feje és a sarok között a láb belső élét boltosítja a hosszanti lábboltozat. A lábtő ékcsontjai (os cuneiforme, 3 da­ rab) hozzák létre a harántboltozatot, amely a láb elülső részében, az első és ötödik lábközépcsont feje között húzódik. Ha a láb izmai és szalagjai meglazulnak, a boltozatok lesüllyednek és lábdeformitások alakulnak ki. A boltozatok a lábat rugalmassá, az ízületek és izmok mozgékonnyá teszik. Viszonylag jobban mozgathatók a lábujjízületek és a sarokízületek. A felső sarokízületben (articulatio talocruralis) az ugrócsont (talus) és a lábszárcsontok között a fel-le mozgások, az alsó sarokízü­ letben (articulatio talocalcaneonavicularis) a sarokcsont (calcaneus) és a?, ugrócsont (talus} között a láb kí-be billentései jönnek létre. Minden ízületet szalagok tartanak. A lábközép területén ezek olyan feszesek, hogy a csontok közti összeköttetések ugyan biztosítanak bi­ zonyos fokú rugalmasságot, de nem mozgathatók. A rövid lábizmok mozgatják a lábat a lábujjaknál, a lábháton és a talpon, a hosszú lábizmok pedig az alsó lábszárnál. Számos lábdeformitást az edzetlen lábizmok okoznak; ilyenkor ortopédiai kezelésre van szükség. A leggyakoribb rendellenesség a bokasüllyedés (gacsos láb - pes vaígus), a lúdtalp (pes planus) és a terpeszláb (pes transversoplanus). Majdnem mindig ezek kombinációi fordulnak elő.

31

A sarok kifelé vagy befelé irányuló, x alakú tengelyeltérését boka­ süllyedésnek nevezzük. A tengelyeltérés kisgyermekeknél még normá­ lis, iskolás korúaknái azonban már nem. A lapos láb az izomzat és a szalagok gyengesége következtében alakul ki. A hosszanti boltozat íveltsége csökkent. Ha teljesen hiányzik, akkor lúdtalpról beszélünk. A terpeszláb a haránt-lábboltozat süllyedésekor jön létre; okozhat­ ják genetikai tényezők, az izomzat és a szalagok gyengesége, a túl szúk és hegyes cipő, valamint a mozgáshiány. A talp területén lévő izmok, inak és szalagok fokozott megfeszülése - és ezáltal megrövidülésük - boltíves lábat eredményez.

2. A helyes lábbeli „Mutassátok a lábatokat, mutassátok a c i p ő t ö k e t . . . "

A láb egészsége szempontjából nagy jelentősége van a lábbelinek. Az ember már a nagyon korai időktől fogva megpróbálta megvédeni a lábát a sérülésektől, a portól, piszoktól és a fagyástól. Kezdetben puha anyagból, legtöbbször bőrből készült leplekkel burkolták be a lábat; ha az éghajlat lehetővé tette, a talpra felkötözött szandált viseltek, amely engedte, hogy a láb szabadon mozogjon, és nem akadályozta a bőr kipárolgását sem. A történelem folyamán a lábbeli minden elképzelhető formát felvett már; a láb számára a legrosszabb a csőrös cipő volt. Megszámlálhatat­ lanul sok láb esett áldozatul a változó divatnak; ám a nem megfelelő lábbeli károsító hatását az emberek többsége sajnálatos módon ma sem veszi figyelembe. A következmények pedig rendkívül kellemetlenek: lábizzadás, vérellátási zavarok, lábgomba, az izomzat gyengülése és mozgáskorlátozottság; bőrkeményedések, tyúkszemek, elnyomorodott lábujjak; rendellenességek és lábdeformitások. Szomorú mérleg! A fogyasztónak manapság „egészséges" és esztétikailag is megfele­ lő felnőtt- és gyermekcipők, csizmák állnak a rendelkezésére. Vásár­ láskor gondoljunk arra, hogy a láb leginkább estefelé duzzad meg, ezért mindig zokniban, és ne vékony harisnyában próbáljunk cipőt, mert az új cipők különben túl szűkek lesznek! Soha ne vásároljunk olyan cipőt, amelyet az első pillanattól kezdve nem érzünk kényelmesnek; még akkor se, ha ez az egyetlen cipő az óhajtott fazonban vagy színben!

33

Ha lehetséges, pamut-, valódi selyem vagy gyapjúzoknit, harisnyát és harinyanadrágot viseljünk. Minden műszál zavarja a bőrlégzést; a láb nedves és hideg lesz. A legmegfelelőbbek a 60°C-on mosható pa­ mutzoknik és -harisnyák.

3. Lábápolás

Mi a közös a lábban és az autóban? Mindkettő fontos „jármű". És mi a különbség? A lábak nem cserélhetők! Nap mint nap sokat követe­ lünk lábainktól. A nehéz szolgálat ellenére gyakran elhanyagoljuk őket. Még olyan emberek is sokszor mostohán bánnak a lábukkal, akik gondosan ápolják a kezüket, arcukat és a testüket. A nagy megterhelés és az ápolás hiánya észrevehető következmé­ nyekkel jár. A lábizzadás, a bőrkernényedések, a tyúkszemek, az ér­ des, repedezett bőr és még számos más, kisebb-nagyobb lábbaj bizony nem teszi kellemesebbé az életet. Ha egy efféle elhanyagolt lábat még ráadásul egész napra csodaszép, bár kissé szűk cipőbe kényszerítünk, akkor felvillan egy - magunk választotta - kínzókamra képe. Mennyi ideig akarunk még élni? Hány évig kell még lábainknak elviselnie, hordania minket? Mi jót szándékozunk cserében a lábaink­ kal tenni? Néhány javaslat: Gyermekek és felnőttek számára egyaránt magától értetődőnek kell lennie a napi alapos lábtisztításnak. Használjunk semleges kémhatású vagy enyhén savas szereket; a lúgos kémhatású szappanok felpuhítják a cipő- és zokniviseléstől amúgy is meggyötört bőrt. Mindig gondosan töröljük szárazra a lábunkat, a lábujjak között is. Ha nagyon száraz a bőrünk, naponta dörzsöljük be a lábunkat és a lábszárunkat zsíros krémmel vagy növényi olajjal (pl. búzacsíraolaj és olívaolaj 1:3 arányú keverékével), főleg a sarkak területén. Az elszarusodott bőr berepedé­ sei nagyon nehezen gyógyulnak és gyakran újra felszakadnak. Ilyen­ kor puhítani kell a bőrt. Vegyünk a gyógyszertárban tiszta kenő­ szappant, tegyünk belőle egy evőkanállal a napi forró lábfürdőbe. Vé­ gül kenjük be lábunkat szarvasfaggyú kenőccsel, és húzzunk rá jól mosható pamutzoknit. A napi lábápolás mellett ne sajnáljunk a lábunktól hetente egyszer egy speciális kefefürdőt. A víz - egy megfelelő méretű edényben legfeljebb a lábszár közepéig érjen. Tegyünk hozzá két evőkanál gyü34

mölcsecetet: az megóvja a bőr savas védőburkát. Lógassuk lábunkat a meleg vízbe, mozgassuk meg, nyissuk szét, csavargassuk a lábujjain­ kat, is álljunk bele a vízbe néhány percre. Azután fogjunk egy puha kefét, felfelé irányuló mozdulatokkal dörzsölgessük végig a lábunkat a lábujjaktól kezdve egészen térdig; majd a talpunkat és a lábikránkat is. Néhány percig kefélgessük a lábunkat és a vádunkat; szükség esetén dörzsöljük le a vastag bőrkeményedéseket egy reszelővel vagy horzsakővel. Végezetül 15-30 másodpercre tegyük lábunkat hidegvizes edénybe, vagy hideg vízzel zuhanyozzuk le a lábszárunkat és a lábfe­ jet. Alaposan törülközzünk meg. A meleg fürdőtől körülbelül fél óráig izzadni fog a lábunk, úgyhogy csak később krémezzük be. A körmeink ilyenkor puhák, le lehet vágni anélkül, hogy berepedné­ nek. Lábkörmeinket mindig egyenesre vágjuk, és ne túl rövidre! Főleg a nagylábujj körmének sarkait ne vágjuk le, mert azok könnyen bele­ nőnek a körömágyba és fájdalmas gyulladásokat idéznek elő. Megfi­ gyelték, hogy a benőtt körmök és a fejfájás szinte mindig együtt fordul elő! A benőtt vagy gennyes körmöket nem szabad otthon kezelni, bízzuk orvosra vagy pediMrösre.

4. Lábtorna

A mindenre kiterjedő lábápoláshoz a redszeres lábtorna is hozzátar­ tozik. A láb kielégítő mozgását és edzését az nem garantálja, ha valaki sokat van talpon. A lábtorna viszont mozgékonyan tartja a lábakat, erősíti a lábizmokat, megelőzi, illetve segít leküzdeni a lábproblémá­ kat. A lábunk általában a nap kétharmadát cipőben tölti; mozgáslehető­ ségei így nagyon korlátozottak. Minden alkalmat használjunk ki, hogy levegyük a cipőnket; otthon viseljünk nyitott papucsot vagy zoknit, és gyakran tornáztassuk lábunkat (mezítláb)! Néhány hasznos gyakorlat: 1. Álljunk a földre, emelkedjünk lábujjra, majd lassan ereszkedjünk vissza a sarkunkra. Gyorsan emelkedjünk és lassan ereszkedjünk vissza. Ötször ismételjük, (lábikraizomzat) 35

2. Magasan a lábujjakra emelkedve (lábujjhegyen) menjünk át több­ ször a szobán. 3. „Hernyójárás". Álljunk egyenesen a földön, két lábunk legyen pár­ huzamosan egymás mellett. Felváltva mozgassuk őket, mint egy hernyó, „feszüljenek meg". Először a lábfej elülső részét tehermentesítsük, és nyújtsuk messzi­ re előre. Most tehermentesítsük a sarkunkat, helyezzük a testsú­ lyunkat a lábujjainkra. Lábujjaink egyidejű behajlításával húzzuk sarkunkat előre a lábujjak felé. Anélkül, hogy a talajjal való össze­ köttetésünket elvesztenénk, felváltva végezzük a mozgást a jobb, illetve a bal lábunkkal, és így menjünk néhány métert előre, majd hátra, (rövid lábizmok) Akinek ez a gyakorlat nem sikerül rögtön, próbálja meg először ülve. 4. Fogjunk meg és emeljünk fel apró tárgyakat a földről (papírzseb­ kendőt, ceruzát stb.). (lábujjhajlító izmok) 5. Álljunk vagy üljünk: terítsünk egy vékony törülközőt a földre és álljunk a szélére. Próbáljuk meg a törülközőt a lábujjaink behajlítgatásával fokozatosan a talpunk alá juttatni. 6. Fordított mozgással húzzuk a törülközőt ismét elő. (lábujjnyújtó izmok) 7. Üljünk le és nyújtsuk ki a lábunkat; a láb elülső részét és a lábujja­ inkat erőteljesen húzzuk felfelé, rövid ideig tartsuk meg, azután messzire nyújtsuk le. Többször ismételjük, (felső sarokízület) 8. Húzzuk magasra a lábfejek belső élét, a talpak nézzenek egymás felé. Azután húzzuk a külső élét magasra, a sarok területén is! Többször ismételjük, (alsó sarokízület) 9. Kombináljuk a 7. és 8. gyakorlatot: körözzünk a lábfejünkkel: emeljük magasra a belső élét, a láb elülső részét, majd a külső élét és a az elülső részt nyomjuk erőteljesen lefelé. Ezalatt a lábujjak egy nagy kört írjanak le; többször ismételjük, ellenkező irányban is gyakoroljuk. 36

10. Erőteljesen hajlítsuk be, majd terpesszük szét lábujjainkat (lábujjizomzat). Néhányszor ismételjük. Ha a gyakorlat nem sikerül első­ re, akkor kicsit segíthetünk kézzel is. A szűk cipő miatt sok láb már elfelejtette ezt a mozgást. Gyakorlással azonban fokozható a mozgékonysága és a mozgathatósága; az edzett láb ujjait a kéz ujjaihoz hasonlóan szét tudjuk terpeszteni! 11. Mindkét lábon egyszerre hajlítsuk be, majd terpesszük szét a láb­ ujjainkat. Azután próbáljuk meg ezt váltakozva is. (koordinációs gyakorlat) 12. Üljünk le. Jobb nagylábujjunkat a bal sípcsont mentén húzzuk fel­ felé, lehetőleg egészen a térdünkig; azután a bal nagylábujjunkat a jobb sípcsonton. Próbáljuk meg ugyanezt sarokkal is, közben egyenesen üljünk, (lábfej- és lábkoordináció) 13. A lábfej csavarása, „tik-tak". Helyezzük mindkét lábunkat szilár­ dan és egyenesen a földre. Rögzített sarkakkal próbáljuk meg a lábfej elülső részét befelé és felfelé húzni, úgy, hogy a külső éle a földet érintse. Nyomjuk a földre a lábujjpárnákat is; a lábfej belső éle maradjon magasan és homorítva. A másik lábbal ugyanígy. Próbáljuk meg többször. 14. Tartsuk sarkainkat egyenesen és feszesen a földön, a lábfej külső élét húzzuk magasra, belső éle maradjon a földön. A másik lábbal ugyanígy. A lábak álljanak egyenesen, ne csináljunk x lábakat! 15. Váltogassuk a 13. és 14. gyakorlatot. A sarkunk maradjon egy hely­ ben, a lábfej elülső részét billentsük felváltva a belső, illetve a külső élre. Tik-tak, tik-tak; többször ismételjük, először jobbal, azután ballal, majd mindkét lábat egy irányba, majd ellenkező irányba mozgatva. Lábunkat és testünket közben tartsuk egyene­ sen és mozdulatlanul; ne homorítsunk, ne púposítsunk, ne csinál­ junk x lábakat, (rövid és hosszú lábizmok, koordináció) Ha nehezen vagy nem sikerül a láb elülső részének billentése a sarokkal szemben, akkor eleinte kézzel segíthetjük és vezethetjük ezt a mozgást. Üljünk le hozzá: a lábak feszesen a földön, és hajoljunk előre. Először külön-külön gyakoroljuk a két oldalt Az egyik kezünkkel rögzítsük a sarkunkat, a másikkal pedig segítsük 37

a lábfej elülső részének ki-be mozgását. Eleinte segítsünk, később csak vezessük a mozgást. 16. Helyezzünk egy kötelet vagy egy vékony, összecsavart sálat a földre. Lábaink körülbelül 15 cetiméterre legyenek egymástól. Lábujjainkkal ragadjuk meg és tartsuk meg a kötelet. 17. Ugyanezt a gyakorlatot ülve végezzük. Fogjuk meg a kötelet, húz­ zuk fel a lábainkat, a lábfejeket emeljük el a földtől és a kötelet feszítsük meg. Rövid ideig tartsuk így, többször ismételve a gya­ korlatot. 18. Üljünk le, a láb elülső részét tartsuk a földön, a sarkunkat emeljük magasra. A láb elülső része és a térdeink mozdulatlanok, a sarka­ inkat felváltva felfelé, befelé, illetve felfelé, kifelé húzzuk. Először egy lábbal, azután mind a kettővel, majd ellentétes lábakkal végez­ zük a gyakorlatot, (rövid és hosszú lábizmok) 19. Oldalazás. Egyenesen álljunk, testsúlyunkat helyezzük a sarkunk­ ra. Mindkét lábfejünk elülső részét emeljük fel és fordítsuk jobbra, tegyük le. Most helyezzük a testsúlyunkat a lábfej elülső részére, és sarkainkat fordítsuk jobbra. Fel a spicceket, jobbra, fel a sarkakat, jobbra. Oldalazzunk így néhány métert, azután vissza balra, közben tartsuk egyenesen ma­ gunkat. 20. Végezetül még egyszer járjunk körbe lábujjhegyen a szobában. Zenére könnyebb!

5. A láb gyógykezelése

Az emberek régebben - a kevés orvos és a drága gyógyszerek miatt háziszerekkel gyógyították magukat. E háziszerek némelyikét ma is érdemes újra elővenni! Itt most elsősorban azok érdekelnek bennünket, amelyekhez a test és a láb kölcsönhatása szükséges. A leggyakoribb és legfontosabb eljá­ rások: lábfej- és lábszárpakolás; pancsolás, ecetes zokni; le- és felszál38

ló lábfürdők, váltakozó (hideg-meleg) fürdők, kefe-fürdők, víztaposás; Kneipp-kúra (hidegvíz-kúra), szárazkefe-kúra, gyógyfüves lábpakolás; mezítláb járás, kötéljárás, lábtorna; különböző lábmasszázsok. a) A pakolás A lábfej- és lábszárpakolást mindenkinek ismernie kellene. Egyszerű és hatásos eljárás. Szükséges eszközök: egy-egy belső kendő (például egy pelenka), két-két külső kendő (vagy két molton - egyik vagy mindkét oldalán bolyhozott pamut- vagy gyapjúszövet - vagy egy kendő és egy gyap­ jútakaró), egy vödör és hideg víz. Előkészítés. Hajtsuk össze széltében a gyapjútakarót és tegyük az ágyba. Tegyük rá egymás mellé a két moltonkendőt. A páciens feküd­ jön az ágyba, csupasz lábait tegye a moltonkendőkre. Felsőtestét takar­ juk be, és készítsük oda a hidegvizes vödröt és a belső kendőket. Ha hőt akarunk elvonni (láz csökkentésekor), mártsuk a belső kendőket nagyon hideg vízbe, és csak annyira nyomjuk ki, hogy ne csöpögjenek, de maradjanak jó vizesek. Felnőtteknek hosszában, gyermekeknek négyrét hajtsuk a pelenkát. Emeltessük fel a lábat, tegyünk egy nedves kendőt az egyik külső kendőre, fektettessük rá a lábat. A belső kendőt lehetőleg redőmentesen csavarjuk az alsó lábszár és a lábfej köré. Azonnal tegyük rá a külső kendőt és szorosan csavarjuk be ezt a lábat a gyapjútakaró felével. Ugyanígy járjunk el a másik lábbal. Jól takar­ juk be a pácienst. Mihelyt a göngyöleg melegedni kezd (tapogassuk!), ki kell cserélni. Magas láz esetén ez már öt perc múlva szükséges lehet! A következő váltások általában 10, 15 és 30 perc múlva szükségesek. A borogatás cseréje. Állítsuk a vizes vödröt az ágy mellé. A láb végén hajtsuk fel a takarót, csomagoljuk ki a lábat. Tegyük a belső kendőt a hideg vízbe, többször nyomkodjuk át, könnyedén csavarjuk ki és redőmentesen helyezzük fel. A külső kendőt és a takarót az ismert módon tegyük rá. A másik lábat ugyanígy. Gyorsan dolgoz­ zunk! Ha a lázas beteg fázik vagy hidegek a lábai, csak az alsó lábszárra tegyük a borogatást; a lábfejeket belső kendő nélkül takarjuk be. Ennek a borogatásnak melegítő és izzasztó hatása van, ha a hideg vizes belső kendőt nagyon alaposan kicsavarjuk. A nedves belső ken­ dőket a korábbiakhoz hasonlóan redőmentesen helyezzük fel a lábfejre 39

és a lábszárra, és hagyjuk rajta fél-két óra hosszat; ha a páciens elal­ szik, akkor tovább. Ha a beteg fázik vagy nagyon hidegnek érzi a borogatást, a külső kendőre a talpakhoz tegyünk egy forró palackot és csavarjuk be a gyapjútakaróval. Jó melegen takarjuk be! Körülbelül 10-45 percig tart, míg fellép az izzasztó hatás. Gőzölögtessük a testet. Azután testrészről testrészre haladva, először az arcot, az egyik kart, a másik kart, az egyik lábat stb. egy nedves ruhával dörgöljük le és alaposan töröljük meg. A test többi része maradjon betakarva. Tiszta ruhába öltöztetjük, betakarjuk és legalább egy órát pihentetjük! Ezt a borogatást naponta legfeljebb kétszer, összesen négy órán át szabad alkalmazni, mert különben túlságosan megterheli a ke­ ringést. b) A fürdők Nem lenne szabad alábecsülni a lábfürdők hatását. - A csökkenő hőmérsékletű lábfürdő melegelvonó, hűtő hatású. Ve­ gyünk hozzá egy elég nagy edényt, hogy két lábunk elférjen egymás mellett, és a víz lábszárközépig érjen. Meleggel kezdjük, aztán las­ san engedjük fel hideg vízzel. Testünk többi részén jól öltözzünk fel, nehogy megfázzunk közben! - Melegítő hatású a felszálló (emelkedő hőmérsékletű) lábfürdő. Lan­ gyos vízzel kezdjük, fokozatosan engedjük fel forró vízzel, egészen a még elviselhető hőmérsékletig. Időtartam: 10-15 perc. Ez a fürdő nagyon hasznos lehet a fagyos lábak miatt elalvási ne­ hézségekkel küzdőknek! - A váltófürdő serkenti a vérkeringést. Készítsünk elő hozzá egy me­ leg és egy hideg vizes edényt. A meleggel kezdjük (2-3 percig), majd a hideggel folytassuk (15-30 másodpercig). Háromszor-ötször váltogassuk, mindig hideggel fejezzük be. Jól töröljük meg vagy ne töröljük meg a lábakat, hanem rögtön húzzunk rá egy pamut- vagy gyapjúzoknit, és bújjunk ágyba, hogy „gőzöltessük"! c) A masszázs Az egész testre ható leghatásosabb lábmasszázs és a lábak közvetítette leghatásosabb gyógymód a talpmasszázs! 40

III. A talpmasszázs

1. A talpmasszázs kialakulása és fejlődése

Az embereket mindig is gyötörte betegség és fájdalom. Megpróbáltak védekezni ellene; ellenszereket kerestek. A primitív törzsekben ugyan­ úgy próbálkoztak azzal, hogy segítsenek embertársaikon, mint a fejlett kultúrákban. A legfontosabb cél mindig a fájdalom leküzdése volt, és az maradt ma is. Az erős fájdalom mindent elnyom, minden más eltörpül mellette. Fontos, hogy megszabaduljunk a tőle. A régi kultúrákban is találunk utalásokat arra, hogy a fájdalmat a kéz és a láb, vagy az egész test bizonyos pontjainak nyomásával eny­ hítették. E módszemek a kínaiak már régen nagy ismerői. A meridián­ masszázs és az akupunktúra alapelvei ma is érvényesek. De más kultúrákban is használták ezeket a nyomási pontokat; például az inkák vagy Európában a rómaiak. A nép körében jól ismerték ezt a módszert, és a családokban apáról fiúra szállt. Sok indián törzsben a jó orvos, varázsló kelléktárához hozzátarto­ zott a nyomási pontok masszírozása. A reflexzónák kínálta lehetőségek és a módszer hatékonyságának felismerése tehát népi eredetű. Ez persze a mai optimalizált módsze­ rektől távol áll. Századunk elején fejlesztette ki Amerikában dr. Fitzgerald a „zónaterápiát": a testet hosszanti zónákra osztotta, és az ezeken a területeken elhelyezkedő szerveket a kéz és láb bizonyos területeivel hozta össze­ függésbe. Sokat köszönhetünk e téren dr. Rileynek és a feleségének. Néhány évig velük dolgozott Eunice D. Ingham (meghalt 1974-ben), aki a talpmasszázsról szóló könyvével („A gyógyító lábmasszázs, avagy tör­ ténetek, amelyeket a lábak beszélnek el". Rochester, N. Y., magánkia­ dás. 1938, ill. 1963.) szakmai körökben fogalommá vált. Hanne Marquardt német masszőrnő Eunice Inghamtól tanulta a talpmasszázst, és saját ismereteivel kibővítve elterjesztette Európában. Azóta egyre többen - orvosok, terapeuták, érdeklődő laikusok foglalkoznak ezzel típusú masszírozással. A különböző iskolák termé41

szetesen nem egyformák: eltérőek a fogások, különbözőképp magya­ rázzák a hatásmechanizmusokat. A fejlődést semmiképp sem tekinthetjük lezártnak. Bárki, aki inten­ zíven foglalkozik a témával, mindig találhat valami újat a saját vagy más lábán. Egyik-másik szerv speciális elhelyezkedésének, minden ideg pontos lokalizációjának és egyéb finomságoknak csak a tapasztalt szakem­ berek számára van jelentősége.

2. A talpmasszázs lényege és hatása

Ahhoz, hogy a talpmasszázs hatását és összefüggéseit megérthessük, egy kicsit mélyebbre kell hatolnunk. A bőr nagy és fontos szervünk. Összeköt és el is választ a külvilág­ tól. Mindenki számára ismeretes a bőr sokoldalú működése, a véde­ lem, a hőszabályozás, a fájdalom- és hőérzékelés. A mi szempontunkból az a legérdekesebb, hogy a bőrön és az egész testfelületen a szerveknek, illetve a szervrendszereknek megfelelő és rájuk hatást gyakorló területek találhatók! Viszonylag egyszerű megérteni, ha figyelembe vesszük az úgyneve­ zett szegmentális reflexzónákat. Ezek olyan részei a testnek, amelynek a belső szerveit és a kültakaróját ugyanaz a gerincvelői szelvény látja el. Egy szegmentális reflexzóna meleg- vagy hidegkezelése, vagy masszírozása javítja a megfelelő szervek vérellátását. Ezen a felisme­ résen elismert kezelési módszerek alapulnak: ilyen például a „Kohlrausch-féle masszázs", a „kötőszövetmasszázs", a „Cornelius-féle idegmasszázs" stb. Ide tartoznak a Head-zónák is. A hatás idegi-reflektorikus úton jön létre. Sokkal nehezebb megérteni az akupunktúrát, a meridiánmasszázst és a talpmasszázst. Alapjaiban mindhárom nagyon régi módszer. Haté­ konyságuk vitathataüan. Mégsem tudjuk megmagyarázni, hogyan jön­ nek létre sokrétű és jól irányítható hatásaik. Ezért a tapasztalati gyógymódok közé soroljuk őket. Bár időközben a bőrellenállás méréseivel (és egyebekkel) meghatá­ rozták a meridiánok, az akupunktúrás pontok és reflexzónák pontos helyzetét, mindmáig nem sikerült „tudományosan" bebizonyítani léte42

zésüket. Nem bizonyított, hogyan jönnek létre a sokszor zavarba ejtő hatások, milyen pályákon futnak a kiváltott ingerületek. Máig nem tudtak semmiféle anyagot izolálni, nem találtak semmit! Az a tény, hogy az akupunktúrás pontok, a meridiánok lefutása és a reflexzónák nem láthatók (csak a különleges képességekkel megáldot­ tak láthatják), de a pontok is, a zónák is „érzékelhetők" és mérhetők, megerősítik azt a feltételezést, hogy a hatás az energiamezőkön és -pályákon alapul. Ezek csak élő testben léteznek; a halottak boncolása­ kor már nem találhatók meg. Talán nem is csak a technikai lehetőségeket, lényeget és hatást kell ábrázolnunk és szemléltetnünk. A konkrét esetben induljunk ki abból, hogy a talpmasszázs által kiváltott ingerületek nem közvetlenül anyagi testünkben, hanem az „energiatestünkben" jönnek létre. A Biblia is említi ennek létezését; bizonyos emberek láthatják az élőlények energiatestét, amire a Kirlianfotográfia szolgáltatja a bizonyítékot. A lelki, szellemi és testi betegsé­ gek - a megváltozott frekvencia miatt - egyaránt megváltoztatják a képet. Ha a megfelelő kezelés hatására újra normalizálódik a túl alacsony vagy túl magas frekvencia, tehát az ember újra egészségessé válik, akkor az energiaképe is újra megváltozik. A talpmasszázs nagyon hasznos eszköz a testfrekvenciák harmoni­ zálására és stabilizálására. Hasonlítsuk az energiatestet a földhöz, az ember energiaháztartását bolygónk vízháztartásához. Az első élet a vízből ered, minden további élet a megfelelő mennyi­ ségű és állapotú víztől (gőz, víz, jég) függ. Képzeljük magunk elé a Föld összes vizét, a forrástól a tengerig, az esőerdőtől a sarkvidékig, a mocsártól a sivatagig, a föld alatti vízfolyá­ sokat és a párát a levegőben. Jussanak eszünkbe az aszályról és árvíz­ ről szóló hírek. A víz egyszer életet ad, máskor halált hoz. Ugyanígy viselkedik testünkben a „finom" energia: életet ad, alakít­ ja és táplálja. Ha viszont nem megfelelően folyik - „zavar támad az eloszlásában" -, aszályok és árvizek jönnek létre, amely egész­ ségünkben kisebb-nagyobb katasztrófákhoz vezet. Ez a „finom" energia (biomagnetikus energia, plazmaenergia, dele­ jes erő, más néven od), illetve ennek az energiának a szervekhez kötött része hozza létre a Kirlian-fotók sötétedéseit. Felismerhetők azok a 43

területek, amelyek frekvenciája különbözik a test többi részének frek­ venciájától; ezek tehát olyan területek, amelyekben másfajta energiae­ loszlás uralkodik. A keleti orvostudomány szerint ezek a területek a telítettség vagy az üresség állapotában vannak, és ezeket „jin vagy jang energiának" nevezné vagy adott esetben az érintett területből (szervből) vezetné le. A talpmasszázzsal nagyon jól befolyásolható a mindenkori energia­ állapot.

1. Az egészséges e m b e r - Harmónia A bioelektromos és a biomagnetikus energia ideálisan minden szervben meghatározott feszültségi állapotot hoz létre, mely a szer­ vezet, a szervek optimális működéséhez szükséges.

44

2. Z a v a r ó hatás, betegség (Például: h a r a g - epegörcs) A zavaró tényezők a test, a szerv optimális működéséhez szüksé­ gestől eltérő feszültségű erőterek és a frekvenciák kisebb-nagyobb helyi változásait hozzák létre. Az érintett testrészekhez tartozó te­ rületek és a reflexzónák is károsodnak. Nincs „ f o r m á b a n " az e m b e r ! A megváltozott energiaállapot feszültségeltolódást (pangást vagy túlfeszültséget) hoz létre, és ennek következtében zavar t á m a d a szervezet sav-bázis egyensúlyában. Megváltozik a testfolyadékok telítettsége és áramlási sebessége, s amit a teljesítőképesség csökke­ nése miatt nem tud magával sodorni, azt - ha csak átmenetileg is deponálja, mint a hivatalnok az a k t á k a t szabadsága alatt az író­ asztalfiókban. Ilyenek a kristályos és kocsonyás lerakódások, a ko­ leszterin, a mész s t b . a legkülönbözőbb testrészekben, a láb reflexzónáiban is. Ha megfelelő inger éri a láb reflexzónáját, a k k o r az a következő­ képp hat:

45

3. A kezelés a) A keringés serkentése Főként nyomással váltunk ki idegi reflexeket. Ezáltal növekszik a véráramlás a lábban és másodlagosan javul az egész test véráram­ lása. Emellett az érintés és még inkább a fájdalom érzékelése a folya­ matokhoz való tudatos és tudatalatti odafordulást hoz. b) A feszültség és frekvencia befolyásolása A többek közt dörzsöléssel kiváltott energetikai reflexek a reflex­ zónában egy energetikai lökéshez, egyfajta „minisokkhoz" vezet­ nek. Ingerületet váltanak ki, ami befolyásolja a reflexzónához tartozó testrész energiaállapotát. A reflexzóna ingerlése tehát feszültség növekedést vagy csökke­ nést indukál a vonatkozó területen és befolyásolja a frekvenciáját. c) Az energia vezetése Az erősen negatív töltésű lábak (lásd az 1. rajzot) közvetlenül tud­ nak energiát felvenni a pozitív töltésű környezetből, például a föld­ ből. Ha a lábakhoz képest a kezek pozitív (jobb) és negatív (bal) töltésüek, akkor a talpmasszázs során töltéseket adnak le a lábak­ nak, és ezáltal az egész test energiaáramlását mozgásba hozzák. Ha a lábak kezelését más végzi, akkor ez a hatás egy kicsit erőseb­ ben érvényesül, mint ha mi magunk végezzük. A masszázs felszabadítja a reflexzóna lerakódásaiban lekötött és gátolt energiát és az újra rendelkezésre áll. d) A „fehér folt" A talpmasszázs lényegéről és hatásáról szóló fejtegetések szintje ma még a tudás és nem tudás határán mozog. A fizikális-orvosi kutatásra még sok megoldandó feladat vár.

46

Az energetikai reflex feszültséget indukál a célszervben és befolyásolja a frekvenciát; túlnyomórészt az adott testfélben zajlik.

y

A kezelő kéz új energiát ad át, és felszabadítja a test lekötött energiáit.

Az idegingerület eléri a gerincvelőt és az agyat, fokozott véráramlást hoz létre, tudatosítja a folyamatot. Az idegingerületek nagy része oldalt vált!

Fehér folt: minden, amit még nem tudunk a talpmasszázs hatásmechanizmusáról!

47

3. A talpmasszázs felhasználási területe és korlátai

A talpmasszázs-kezelés előtt mindenekelőtt tudnunk kell, mit akarunk elérni: - egy konkrét terület frekvenciáját akarjuk-e növelni (tonizálás, akti­ válás), - a frekvenciát kívánjuk-e célzottan csökkenteni (szedálás, nyugtatás) - vagy egy önmagában egészséges testben a harmonizálást szeretnénk elősegíteni.

Ehhez semmiképp sem elegendő csupán a zónák ismerete. Először egységében kell megérteni az ember létállapotát ahhoz, hogy az­ után óvatosan, megfelelő, testre szabott eszközökkel a test harmo­ nikus, magas energiaszintű egyensúlyi állapotához közelíthessünk.

Az egyensúlyt könnyen megérthetjük, ha magunk elé képzelünk egy mérleget. Ha a mérleg mindkét serpenyőjébe ugyanakkora súlyt helye­ zünk, akkor a két serpenyő egyensúlyban van. Eltolódik az egyensúly, ha az egyikhez valamit hozzáteszünk vagy elveszünk belőle. Ha az egyik serpenyőben lévő súlyhoz valamit hozzáteszünk, akkor az egyenlőtlenséget logikusan csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a hoz­ zátett dolgot újra eltávolítjuk. Az emberre vonatkoztatva mindez a következőket jelenti: ha például influenzavírusok támadnak meg és hatolnak be a szervezetünkbe, ak­ kor megbetegszünk. Testünk, mint zavaró tényezőket, felismeri a víru­ sokat és megpróbál megszabadulni tőlük. Belázasodunk, és a láz megöli a vírusokat. A test a tőle telhető leggyorsabb úton igyekszik megszabadulni a „feleslegtől". Az ember gyakran másképp gondolkodik, mint a teste. Úgy próbálja megszüntetni az egyenlőtlenséget, hogy a másik serpenyőhöz is hozzá­ tesz valamit. A fenti példát folytatva: ez leggyakrabban egy gyógyszer, amely lenyomja a lázat, és az influenzát egyáltalán nem engedi kitörni.

48

Látszólag ugyan egyensúlyt hoz létre az egyik „felesleg" kompenzá­ lása egy másik „felesleggel" a másik serpenyőben, de a mérleg (és az ember) nem bírja sokáig! A túlterhelés összeomláshoz vezet. Egy másik példa. Egy hosszú, megerőltető nap után a mérleg egyik serpenyője lesüllyed: a stressz, a fáradtság és az éhség kiszívták belő­ lünk az erőt, testünk joggal követeli az evést és az alvást. De az ember azt gondolja: ma nincs időm kipihenni magam. „Megfelelő" mennyisé­ gű kávé és cigaretta elveszi az éhség és fáradság érzetét; az egyensúly látszólag helyreállt. De csak látszólag, mivel most mindkét serpenyő könnyebb. Ez a súlycsökkenés sokáig nem okoz látható panaszokat; mindaddig míg a teherbíróképességünk teljesen ki nem merül. És akkor azután mindenki csodálkozik: hogy lehet ez, hiszen mindig egészséges volt? Jó lenne, ha megszívlelnénk! Jó lenne, ha soha nem elégednénk meg a látszólagos egyensúllyal! Tekintsük testünket segédeszköznek, amely földi tartózkodásunk idejére rendelkezésünkre áll! Energiahasz­ nosítás, mozgás, kommunikáció - egyetlen más élőlénynek sincsenek hasonlóan kedvező feltételei a fejlődéséhez! A szellem és a lélek a test által hódítják meg a világot. A szellem­ nek és a léleknek elég figyelmesnek és okosnak kellene lennie ahhoz, hogy gondosan ápolja a testet. A mérleg példája mutatja, hogy minden gondoskodás és gyógyítás csak akkor jelent igazi segítséget, ha a jó oldalon, a megfelelőt teszi hozzá vagy veszi el. Mindenki számára világos, hogy egy laikus nem tudja elsőre eldönteni, mi az, ami szükséges. Betegségek esetén ez az orvos vagy más gyógyító személy dolga. De mindenkinek azon kell fáradoznia, hogy megismerje az össze­ függéseket, és arra kell törekednie, hogy egy magas szintű energiával telt egyensúlyi állapotot hozzon létre, tartson fenn.

Figyelem: Az ön- és párgyógyítás korlátai Bármily hasznos is a talpmasszázs, bizonyos esetekben nem szabad alkalmazni: 1. Lábbajok esetén: kiütések, súlyos lábgombásodás, gyulladások, köszvényes duzzanatok, nyílt sérülések, égések, heveny lábfájdal­ mak stb.

4V

2. Bármely fertőző betegség esetén.

Nagy tapasztalat és tudás szükséges: 1. minden súlyos megbetegedés esetén, 2. terheseknél, 3. nagyon kis gyermekeknél és nagyon idős embereknél.

4. A „természetes" talpmasszázs

A mezítláb járás (dicsőítő ének a lábakról) A lábfej, különösen a talp az élet „érintkező helye". A lábakkal nem­ csak a talajjal, a földdel, a közvetlen hellyel való érintkezés lehetséges, a távolabbi környezettel is felvehetjük a kontaktust. Mi haszna lenne, hogy a szemünkkel a messzi távolba látunk, a fülünkkel távolról hallunk; mi haszna lenne a kezünknek és az ujjainknak, amivel mindezt meg akarjuk fogni, ha nem lennének lábaink, hogy odavigyenek hozzájuk. A lábunk adja a szabadságot, hogy elme­ nekülhessünk a veszélyből, a lábunk teszi biztonságossá életünket. A lábaink nagymértékben hozzájárulnak, hogy örömmel, boldogan éljük meg és járjuk be a világot, a Földünket. De a lábak közvetítők is. Csakúgy, mint ahogy minden széphez elvezetnek, a belső állapotokat is a lábak, lábfejek és talpak közvetítik a külvilág felé. A legtermészetesebb talpmasszázs a mezítláb járás. Az evolúciós fejlődés során az ember felegyenesedett és két lábon kezdett járni: ez nagyon fontos a mai ember további fejlődése szempontjából. A lábak egykori jelentőségét az élet biztosításában, a környezet fel­ fedezésében, az életterek meghódításában ma már csak a természeti népek életmódja alapján sejthetjük. Bár a korai embernek sem kerék, sem ló, sem autó nem állt a rendelkezésére, mégis - gyalogosan benépesítette az egész világot. Mezítláb indult útnak Közép-Afrikából, hogy benépesítse a Földet (Lucy ősanya). 50

A majmokon kívül egyik „nemzetségnek" sincsenek hasonló kezei és lábai, mint az embernek. A két lábra való felegyenesedés az agy fejlődésének kezdete. A talpakon keresztül hirtelen az egész testsúly a földre nehezedett, és a reflexzónákat is jobban ingerelte, mint különben. A mezítláb járó (elő)ember, anélkül, hogy tudta volna, fokozottabban ingerelte az agyát és gyorsabban kezdett fejlődni. Ettől kezdve tanult meg az ember tudatalattija a lábak földdel való érintkezésekor létrejövő különböző érzésekre odafigyelni. Reparációs rendszerek fejlődtek ki, és kifejlődtek a mezítláb járás közben létrejö­ vő hatások lehetséges hasznosítására irányuló működések is. Reflexte­ rületek épültek ki, a szervezet a reflexeket felismerte, a hasznosakat megfelelően kódolta és beépítette a tudatalatti életbe. A szükségtelen, visszatérő ingereket fájdalomként raktározta el. így tudunk az ilyen hatásokra reagálni. Még nem távolodtunk el eléggé a naponta mezítláb járó léttől. Tes­ tünk még nem felejtette el a járás közben a talpakkal szemben az evolúció során támasztott követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a tu­ datalattink azt várja, hogy járás közben egyik-másik hegyes vagy ke­ mény tárgy a talpunkba nyomódjon. És azt is várja, hogy a nyomás reflexesen érintse az ide tartozó testrészeket is. (Ebből következően, „kitanultuk", hogy a „túlságosan hegyes kövekre" figyeljünk.) Ahogy „fejlődtek" a lábbelik, úgy távolodott el a lábunk a termé­ szetestől. A cipő manapság, főleg a nyugati civilizációkban, a mindennapi öltözékünkhöz tartozik, és csak nagyon keveset járunk mezítláb. Mivel a lábunk cipőben van, járás közben a tudatalatti „elvárásai" nem telje­ sülhetnek. Tudjuk, milyen fájdalmasak a beteljesületlen elvárások! A lelkünkig hatolnak. A mai cipők belső felülete - az úgynevezett talpbetét - teljesen sima, lapos és egész nap ugyanazt a lapos felületet biztosítja a lábnak. A természet azonban úgy informálta (kódolta) a lábat, hogy a talaj nem egyenletes (dombok és völgyek, hullámos és sík részek váltogat­ ják egymást). A nem megfelelő cipőbe úgy van beleszorítva a láb, hogy negatív reflexek alakulnak ki: hiányzik a tudatalatti elvárásának kielégítése, és zavar támad a működésében. Mindez lelki konfliktusok­ hoz és testi betegségekhez vezethet. A talpmasszázzsal utánozhatjuk a mezítláb járást. A láb ugyanis (a testtel és a tudatalattival) nem érzékeli a „csalást": a masszázs által 51

kiváltott érzeteket - az elvárást kielégítve - a mezítláb járáshoz hason­ lóként továbbítja. A legtermészetesebb talpmasszázs tehát a mezítláb járás. Ezt jól jegyezzük meg, és amikor csak lehet, járjunk mezítláb! Azt javaslom, kocogjon mezítláb homokos partokon! Minél inkább távolodunk a nyártól, előbb a hűvös őszbe, majd a hideg télbe, egyre vastagabb zoknikba és gyakran rosszul szellőző cipőkbe bújtatjuk a lábunkat. Akinek izzad a lába, tudja, milyen nyirkosnak és kellemetlennek érzi a meleg lábbeli ellenére - vagy épp amiatt. Nem lenne szabad rosszul szellőző cipőket viselnünk. Sok embernek nem izzad, inkább mindig jéghideg a lába. Alig van olyan „gyógymód", amely meg tudná változtatni ezt az állapotot. Bi­ zonyos ideig segít a forró fürdő, a séta, torna vagy a munka közbeni mozgás. A jelenségnek biztosan nagyon sok oka van. De nem mindig betegség okozza - mint például a lábak vérellátási zavarai vagy általá­ nos keringési zavarok. Tartósan ",'ideg lábak esetén tanácsos orvoshoz fordulni. Jéghideg lábakat okozhat az egész napos meleg öltözet is. A talp ugyanis nem érintkezik a talajjal, s ilyenkor szükséges terhelése annyi­ ra lecsökken, hogy az egyszerű járás során nem éri megfelelő idegin­ gerületet kiváltó nyomás. Tudjuk, milyen jól elérhető talpmasszázzsal a test bármely területe. Ez a lábakra is érvényes: a talpmasszázs elernyeszti és felmelegíti őket. Amíg az ember nem tudja maga elvégezni a talpmasszázst - és egy terapeuta sem áll a rendelkezésére - addig a legkülönbözőbb eszkö­ zökkel segíthet magán. Ezek használatáról és hatásukról később szó­ lunk. Hogy lábaikat télen melegen tartsuk, a következőt javasoljuk: Szerezzünk be egy körülbelül 50-60 centiméter széles, 80-100 cen­ timéter hosszú és 15 centiméter magas ládát. Ha ügyesek vagyunk, összeépíthetjük a ládát a padlóval. Durva homok és különböző nagyságú kavicsok (patakhordalék) jól átmosott keverékét tegyük bele. Esetleg egy nagyobb, szegletes, éles követ is. Mindezt jól mossuk át és szárítsuk meg. A lakás egy lehetőleg meleg helyén vagy a fürdőszobában vagy közvetlenül az ágy mellett állítsuk fel, és mindig rendelkezésünkre áll ez a „homokos part". 52

Amilyen gyakran csak megtehetjük, tegyünk a ládánkban egy „par­ ti" sétát. Természetesen mezítláb! Hamarosan tapasztalni fogjuk, mi­ lyen jótékony hatásúnak érezzük a kövek néha akár fájdalmas nyomását is. A lábaink felmelegednek és könnyűek lesznek. A na­ gyobb, éles követ használjuk a láb keményebb részeinek megdolgozá­ sához. Idősebbek tartsanak egy széket vagy asztalt a láda közelében, amelyre támaszkodhatnak, így könnyebben sikerül megtartani az egyensúlyukat. Könnyebben tehermentesíthetik a lábukat, ha egy pon­ ton nagyon fájdalmas lenne. Ugyanilyen fontos egy ilyen láda a gyerekek számára az egész­ ségük, tanulásuk és növekedésük érdekében.

53

Második fejezet Amit a talpmasszázsról tudni kell Elméleti alapok

I. Mire kell figyelni a talpmasszázsnál?

1. Elhelyezkedés az ön- és a párkezelésnél

A talpmasszázs egyik legfontosabb mozzanata, hogy a páciensnek olyan testhelyzetet találjunk, amely a legkellemesebb neki (és a keze­ lőjének). Fabatkát sem ér akár a legjobb masszírozás, ha görcsös helyzetben végzik. Az önkezelésnél mindenkinek magának kell megtapasztalnia, me­ lyik helyzet a legmegfelelőbb a számára. Ritka az olyan sovány és hajlékony ember, aki bármely helyzetben tud dolgozni. (Lényegesen könnyebb a helyzet párkezelésnél.) Az önkezelésnél bizonyos reflexzónák masszírozásánál kevesebb gondot okoz a megfelelő testhelyzet elérése, ha a talpunkat egy szeglethez vagy sarokhoz nyomva masszí­ rozzuk. A cél szempontjából mindegy, hogy fekve a falnak, vagy ülve vagy állva nyomjuk valamilyen tárgynak a talpunkat. Mind az önkezelésnél, mind a párkezelésnél mi magunk választhat­ juk ki a megfelelő helyet és alátétet. Tőlünk függ, hogy az irodában, a stúdióban vagy otthon végezzük-e a talpmasszázst, és ágyat, széket vagy fürdőkádat használunk-e hozzá. Kedvező feltételek mellett a leggyümölcsözőbb a munka! Tekintsük át a gyakorlatban jól bevált testhelyzeteket:

a) Ülve

Önkezelés esetén

- behajlított lábbal, a lábfejet a másik combra helyezve - felhúzott lábbal, a lábfejet az ülőkén nyugtatva - szabóülésben - a lábfejet az ülőkére helyezve - az adott lábon ülve, a lábfej a fenék alatt fekszik, a test mellett elérhető - kinyújtott vagy gyengén behúzott lábbal, úgy, hogy egy pe­ remhez vagy sarokhoz nyomjuk a talpunkat

Állva

- kinyújtott vagy enyhén megemelt lábbal, úgy, hogy egy szeglethez vagy sarokhoz nyomjuk a talpunkat, létrán állva (bordásfalon)

56

Fekve - kinyújtott vagy enyhén behajlított lábbal, úgy, hogy egy szeglethez, sarokhoz vagy a falhoz nyomjuk a lábunkat Az ön- és párkezelésben egyaránt bevált a félig fekvő, félig ülő helyzet egy díványon vagy fotelben.

b) Ülve

Párkezelés esetén

- kinyújtott vagy enyhén behajlított lábbal, a lábfej a szemben ülő partner combján nyugszik. (Tanácsos egy törülközőt alá­ teríteni, főleg, ha olajjal dolgozunk.)

Fekve - kinyújtott lábbal. Ha úgy kényelmesebb, a nem kezelt lábat behajlíthatjuk. A kezelés alatt álló láb valami puhább aláté­ ten (párnán) nyugszik. A lábfej túlér rajta, hogy a kezelő megfoghassa. A kezelő kényelmesen ülhet a láb végénél. A kezelés alatt levő láb a combján fekszik. Mindenki jól jegyezze meg: az elhelyezkedésben a legfontosabb a kényelem és az ellazulás. Az önkezelésnél ezt néha nehéz megvalósí­ tani, mert a lábak felhúzása, a munka közbeni erőfeszítés és a közben fellépő fájdalom ellentétben áll az ellazulással. De ha a kiváltott érze­ teket tudatosan pozitív eseménynek, „fájdalmas gyógyírnak" tekintjük, tapasztalni fogjuk, milyen jól boldogulunk a munkánkkal. Merüljünk el teljesen a gyógyító folyamatban.

2. A helyes előkészítés

Összpontosítsunk, hangolódjunk rá a talpmasszázsra Mielőtt hozzáfogunk a talpmasszázshoz, rá kell hangolódnunk. Egy feladatot csak akkor hajthatjuk végre sikerrel, ha felkészültünk rá. A kezelésre a kezelendő személynek is fel kell készülnie; vonatko­ zik ez arra a bizonyos órára, de a hosszabb időtartamra is. Összhang­ nak kell lenni akkor is, ha csak egy gyerekről vagy más családtagról van szó. Ha a családban már szokássá vált a talpmasszázs, nem kell újra felkészülni rá: már követeljük, főleg ha fáj valamink vagy nem 57

érezzük jól magunkat. Ilyenkor gyorsabban odafekszünk a saját vagy más gyógyító keze alá. (Azért nagyon előnyös, ha egy családban érte­ nek a talpmasszázshoz, mert a kezelés olyankor történhet, amikor a leginkább ráhangolódtunk - vagy a legnagyobb szükségünk van rá. Még a saját kezelésünkre sem vagyunk mindig felkészülve. Gyakran megesik, hogy elátkozzuk vagy akár el is mulasztjuk a terapeuta egyik-másik időpontját, mert egyszerűen nincs kedvünk hozzá; nem vagyunk ráhangolódva!)

Az időbeosztás Megközelítően pontos időbeosztás szerint kell dolgoznunk; az időin­ tervallumok ne legyenek túl rendszertelenek. Kivételt csak az olyan apró rosszullétek kimasszírozása jelenthet, amelyek egy-két kezeléssel leküzdhetők. Súlyosabb bajok és rövid ideje tartó alkalmazás esetén legyen a kezelés rendszeres.

A

zavaró

tényezők kiküszöbölése

Az előkészületek során bizonyosodjunk meg róla, hogy az alatt a rövid idő alatt, amíg a talpmasszázs tart (naponta 15 perc, lásd: 134.0.), valóban semmi ne zavarhasson meg. Magunk is, de különösen a gyerekeink menjenek előtte WC-re. Erre a rövid időre senkinek se legyünk elérhetők, még telefonon sem! Ezzel szemben a könnyű zene kedvezően hat. Oldja a feszültséget és eltereli, főleg a gyerekek, fi­ gyelmét. Különösen kezdetben előnyös, amíg a család rááll a talp­ masszázsra, mert a kezelő munkájának figyelése is zavaróan hat. A testszag is zavaró lehet, főleg a kezelő számára. Egy kellemesen meleg lábfürdő előnyösen hat, de - ellazító hatása miatt - mindenféle más fürdő is ajánlott a talpmasszázs előtt. - A lábak vizsgálata: Figyeljük meg alaposan a lábunkat és a családtagjainkét is. Betegsé­ gek alatt jelentősen megváltozhat a lábak alakja, színe és egyéb adottságai. Jegyezzük fel a benyomásainkat, hogy jobban emlékez­ zünk a változásokra. Sokszor a lábak előbb reagálnak, mint ahogy a test többi részén megjelennek az elváltozások. Ilyenkor gyorsabban és célzottabban tudunk beavatkozni. 58

- Jó gondolatok: Gondoljunk jó érzéssel a lábainkra. Összekötnek a környezettel, biz­ tosítják állóképességünket és a betegség és egészság információit is hordozzák.(A talpmasszázs kiépíti ezt a képességet a lábakban.) - Érintéssel teremtsünk közvetlen kapcsolatot: Mindezek után azonban ne kezdjünk rögtön hozzá a talpmasszázs­ hoz. Előbb - óvatosan és szeretettel - vegyük kézbe rövid időre a lábunkat, egyiket a másik után. Simítsuk őket végig, forgassuk és mozgassuk meg egy kicsit. (Jegyezzük meg a fájdalmas vagy más különös helyeket, hogy később beépíthessük a kezelésbe.) A talpmasszázs ezen, főleg az önkezelésre vonatkozó előkészületei, bizonyos módosításokkal a családtagok kezelésére is érvényesek. Úgy tűnhet, hogy természetes és magától értetődő dolgokat fejtegetünk itt hosszasan, de éppen ezeket az apróságokat szokták mindig megkérdez­ ni. Tapasztalatból tudjuk, hogy csak kevesen gondolnak a lábukra, és még kevesebben arra, hogyan teremtsenek kapcsolatot vele.

3. A fogások

Ha elolvassuk ezt a fejezetet, megértjük: egyáltalán nem mindegy, hogyan masszírozzuk a lábat! Minden, jól alkalmazott fogásnak specifikus hatása van. Alaposan meg kell tanulnunk és be kell gyakorolnunk a fogásokat, hogy célzot­ tan alkalmazhassuk őket! Először a saját combunkon vagy karunkon gyakoroljuk a fogásokat, soha ne a lábfejeken próbálkozzunk először! Súlyos bántalmakat és túlfokozott reakciókat válthatunk ki! Csak ha már minden fogást elsa­ játítottunk és elméletileg is ismerjük a hatását, akkor masszírozzuk a lábfejet. Eleinte mindig az alapprogram szerint dolgozzunk (lásd: 126.0.).

Néhány szó a kézkörmökről Semmiképp ne vágjuk túl rövidre a körmöket, de túl hosszúak se le­ gyenek. A körmök akkor megfelelő hosszúságúak, ha az ujjbegyek felől (tenyér felől) nézve széleik még éppen láthatók. Legyen inkább 59

kicsit hosszabb a köröm, mint rövidebb; így nem fájdulnak meg anynyira az ujjbegyeink.

A kezek elfáradása Gyakorlásaink kezdetén csodálkozni fogunk, milyen hamar elfárad a kezünk és a karunk a szokatlan munkában. Hogy a masszírozás kevés­ bé legyen megerőltető, a következőket tartsuk szem előtt: - Ne csak a hüvelykujjunkkal dolgozzunk, használjuk a többi ujjúnkat is. - Felváltva használjuk a kezeinket. - Mindig gondoskodjunk az ujjaink, illetve a kezünk megtámasztásá­ ról; ez vezeti a mozgást és megkönnyíti az erőátvitelt. így célzottabban lehet masszírozni, mint ha ujjaink a levegőben „lebegnek". Leginkább a másik kezünkkel, olykor az ujjainkkal támasszuk alá. - Nagyobb nyomáshoz használhatjuk, az ujjperceinket is: így erőfe­ szítés nélkül lehet nagy nyomást gyakorolni, mert az egész kar fejti ki az erőt. Könnyebb stabilizálni az alapízületben enyhén meghajlított ujjún­ kat, mint a kinyújtott hüvelykujjat. Váltogassuk ujjainkat! - Adott esetben használjunk segédeszközöket (lásd: a 69.o.). Főleg az önkezelésnél gyakran lehetetlen az ujjakkal és a kézzel megfelelő ideig kifejteni a szükséges nyomást, különösen, ha az fájdalmat okoz (lásd a heveny betegségek kezelését). Nem olyan könnyű ma­ gunknak fájdalmat okozni! Elkerüljük a kéz reflexes görcsét, ha a testsúlyunkat, illetve testsúlyunk erejét és segédeszközöket is fel­ használunk.

A

talpmasszázs közbeni érzések

A lábak érintésekor jól ismert érzések jönnek létre. Sokan nagyon csiklandósak. Emiatt az érzékenység miatt sokan visszariadnak a talp­ masszázstól. 60

A csiklandós érzést általában az egészen finom érintés váltja ki. Ezért, különösen eleinte, mindkét kézzel keményen kell megfogni a lábaka:. (Lásd: A helyes bevezetés 58.o.). A kezelést a talpmasszázs során létrejövő érzések - főleg a fájdalom - irányítják. Tudjuk már, hogy a reflexzónák - az egészségünkben támadt zavarok miatt - fájdalmasakká válhatnak. Mivel a talpmaszszázs-kezelés közben ezek a területek fájdalmasabbak, „felvilágosítást adnak" a hozzájuk tartozó testrész lehetséges betegségéről. Ilyenkor a masszírozás fájdalmas, de ez a fájdalom pozitív, mert elősegíti a gyó­ gyítást. (De magával a talpmasszázzsal nem szabad a másiknak fájdal­ mat okozni, mint az, sajnos, sok kezdőnél tapasztalható!) A gyakorlott talpmasszőr munkáját a fájdalommal szabályozza. Mi­ előtt másokat kezelnénk, magunkon tapasztaljuk ki (és próbáljuk meg „kézbeií tartani") a fájdalmat és a többi érzést. így sokkal jobb helyzet­ ből indulhatunk. Bizonyos javallatok esetén a kézkörmök alkalmazása is ajánlott. Rövid, erőteljes nyomással (fájdalmas „lövéssel") gyakran sikerül a szervekben lekötött energiát felszabadítani. (Lásd: A talpmasszázs lé­ nyege és hatása).

Fogások a talpmasszázsban (Soder-Feichtensehlager/Weiglhofer

után)

61

1. Könnyű szaggatott érintés (átlapoló simítások)

4"

H: Megnyitó; az első lágy kapcsolatteremtés, „behízelgés" a test­ be, bizalomkeltés. F: Frekvencianövelő E: - a talpmasszázs kezdetén és végén; - főként pszichikai, lelki megnyugtatás, a talpmasszázs alatt többször meg kell ismételni (mindenekelőtt a kézháttal). T: Lágyan a kéz- és ujjhátakkal és az ujjhegyekkel. Könnyű simítással (5 centiméter vagy hosszabb) megszakítani és felemelni, átlapolva újra elkezdeni, és ugyanebben az irány­ ban tovább simogatni, eltolódva ismételni. I: Például - túlfokozott reaciók esetén megnyugtatásra - a masszírozás alatti általános megnyugtatásra - pszichoszomatikus megbetegedések esetén 2. Könnyed folyamatos érintés Simogatás

•>

H: Tonizáló, felépítő, izgató, erotikusán is. F: Frekvenciaemelő E: - gyengeség, energiahiány, bénulásos jelenségek, fáradtság - szomorúság, szenvedés - legyengült általános állapot, lábadozás - a masszázs alatti megnyugtatás T: Az ujjhegyek vagy az egész kéz dolgozik. Hosszú húzások, majdnem, mint a simogatás, mindig egy iránypa haladva (soha nem oda-vissza!), helyben vagy eltolva ismételni. I: Például -

étvágygerjesztésre

- keringésserkentésre

62

3. Húzás (vagy tolás) a) Húzás stopnyomással

4*

húzni vagy tolni anélkül, hogy elemelkedne, nyomással meg­ megszakítani H: lágyan aktiváló, feloldó, stabilizáló, harmonizáló F: frekvenciaemelő E: - pangás: nyirokpangás, vízpangás stb. - gyengeség: gyenge keringés, gyenge emésztés - nehézkes, lassú, gyenge állapot - nagyon fájdalmas helyek előkészítése T: Ujjhegyekkel, főként a hüvelykujjheggyel. Húzás, széles, felü­ letes mozgás nélküli nyomás, továbbhúzni vagy tolni anélkül, hogy a bőrtől elemelkedne; újra nyomás, továbbhúzni. Mint egy folyamatos húzás (vagy tolás), amelyet kis, pontszerű „stopnyo­ mások" szakítanak meg. I: Például - az isiászkezelés előkészítésére - reumatikus állapotok - testtartási hibák (a torna támogatására!) b) Húzás stoppal (megállással)

X

a nyomás csak jelképes alapjában véve ugyanaz, mint a 3a) H: lágyan felépítő, „energiagyűjtés" F: jelentős frekvencianövelő E: Ezt a fogást túlnyomórészt idegi és energetikai területek befo­ lyásolására használják. T: A vonás ugyanúgy megy, a stop egy kicsit tovább tart, és nem olyan mély. I: Például - félelem - sírós alaphangulat - nagy általános gyengeség

4.

Álló nyomás Közvetlenül a reflexzóna, a szervek és a hozzátartozó testrészek energiaállapotára hat (akárcsak az akupunktúra). a) puha, álló nyomás Lágyan és szélesen

O

H: - túlnyomórészt tonizáló, felépítő - az energiákat harmonizáló - helyileg fájdalomcsillapító F: frekvencianövelő E: - néma területek aktivizálása - idült betegségek kezelésének előkészítése - rendkívül fájdalmas zónákkal bíró heveny esetek előkészítése - az agy és az idegek reflexzónáihoz (gyengeség, bénulások) - a gerinc és az izmok reflexzónáihoz - és sok más egyéb T: Az ujjbegyekkel dolgozunk, több is dolgozhat egyszerre, (nagy felületen) - közvetlenül a csomókon, keményedéseken, hegeken stb. vagy egy fájdalmas ponton vagy a központi szerv ponton - puhán, szélesen, folyamatos nyomással körülbelül hat másod­ percig megtartani három másodperc szünetet tartani hat másodpercig nyomni stb. háromszor- ötször ismételni I: Például - aranyerek, bélbetegségek, isiászos panaszok b) közepes, álló nyomás



is lehet!). A külső és belső boka alatti zónákat finom, álló vagy mozgó nyo­ mással, nagy felületen masszírozzuk át, közben újra meg újra a boka körül és az Achilles-ín irányában simítsuk végig, két kézzel, az ujjainkkal dolgozzunk.

Hólyag, és vese

húgyvezeték A „hólyag" reflexzónáját a láb belső ol­ dalán erőteljesen, mozgó nyomással

((•))

pontról pontra masszírozzuk végig, az­ után tovahaladó, erős nyomással haránt-

*

irányban menjünk fel a „vese" reflex­ zónájához, a vese zónáját erőteljes, álló

•

nyomással dolgozzuk át, azután finom, tovahaladó nyomással a húgyvezeték

*

mentén menjünk vissza lefelé a hólyag­ hoz.

130

4.

A téstfolyadékok áramlásának irányítása:

Most azokat a területeket masszírozzuk, amelyek az emésztést és kivá­ lasztást, tehát az anyagcserét és a mirigytevékenységet befolyásolják. A megfelelő belső szerveket a talp felől érhetjük el a legjobban. A IV. lest szelvényben: Vastag- és vékonybél A bal sarok külső oldalán kezdjük és a vas­ tagbél lefutását úgymond „alulról felfelé" követjük mindkét talpon. A jó hüvelykujj­ nyi szélességű sávot kemény, tovahaladó húzással, illetve nyomással masszírozzuk, «$•

először bal oldalt felfelé (leszálló vastag­ bél), majd harántirányban a talp közepén

((Or)) _ ((#)) •» ((

: könnyed megszakított érintés

+

: könnyed tovahaladó érintés

*

: húzás stopnyomással

U

: húzás stoppal

O - O - •

: puha/közepes/erős álló nyomás

(0)-(

: lágy végigsimítás

"*

: testes végigsimítás

Több egyforma jelzés változatlan fogással végzett tovahaladó masszírozást jelent az érintett zónán belül (lásd: Fogások 60. o.).

3. Egyéb jelzések

A kiegészítések a szövegben találhatók!

142

Mindennapos panaszok és tünetek A- Z-ig

Ejtsünk még néhány szót a javallatokról. Magától értetődik, hogy mindenki a „saját betegségeit" szeretné a talp­ masszázs segítségével meggyógyítani, és ezeket a betegségek szinte végtelen halmazából kell kiválasztania. Ezért első megközelítésben a gyakran előforduló betegségeket so­ roljuk fel, azt is figyelembe véve, mennyire lehet azokat a talpmaszszázzsal kezelni, lévén, hogy ennek a módszernek is megvannak a maga korlátai. Ahol lehetséges volt, nem különítettük el egy adott szerv különböző betegségeit, mivel a talpmasszázst adott szerv esetén ugyanúgy végez­ zük, legfeljebb kis változtatásokat teszünk. Például egy vesebetegség esetén: az, hogy vesegyulladásról, -kőről vagy görcsről van szó, csak részleteiben befolyásolja a kezelést (tehát csak a masszírozás erőssé­ gét, időtartamát, gyakoriságát stb.), a masszírozandó zónák azonban mindig ugyanazok. Az alapprogram tulajdonképpen olyan előkészítést jelent, hogy utá­ na már csak a speciális zónákat kell ellátni. Ne felejtsük el a talpmasszázs-kezelést az orvossal vagy a terapeutával megbeszélni. Az összeválogatás természetesen nem volt könnyű. Kínálkozott azonban egy olyan módszer, amely viszonylag sok javallat megemlíté­ sét lehetővé tette: a rövid gyakorlati leírások és szemléletes rajzocskák alapján gyorsan tájékozódhatunk, mit, mikor, hol és hogyan masszíroz­ zunk és kezeljünk a talpmasszázzsal. Ahol azonban a jobb megértéshez bővebb magyarázatra volt szük­ ség, ott azt hosszabban fejtettük ki.

143

A hatékony talpmasszázs-kezelés technikája

Ágybavizelés: AP: TSZ-V • a, oldalt, •» b, j+ba • = > > - ; LM = egy-két óra múlva fokozott vízleadás. A bevizelés általában vérszegény, ideges gyerekeknél fordul elő. A le­ hetőség szerint fűszertelen étrend és a természetes (főleg növényi) B-vitamin ellátás előnyben részesítésével és megfelelő gyógyszerekkel jól úrrá lehetünk a bajon. Gyakran előfordul, hogy a már régóta szobatiszta gyerekek kezde­ nek olykor-olykor, néha naponta, újra bepisilni. Húgyhólyagbetegsé­ gek és más megfázásos betegségek okozhatják. De még gyakrabban lelki tényezők állnak a háttérben. Félelem, féltékenység, lelkiismeretfurdalás (amelyek a legapróbb dolgokból táplálkoznak) okozzák tudat alatt az ágybavizelést. De okozhatják az ágyéki gerinc csigolyarendellenességei is, ame­ lyek a gyerekek gyakori esései és ugrándozásuk alkalmával meghú­ zódhatnak, sőt a nehéz iskolatáska által okozott nagy megterhelés is felelős lehet érte. Nagyon jó hatású lehet a talpmasszázs késő délután vagy kora este. A masszírozást a megadott séma szerint végezzük. Az előforduló mellékhatások miatt a kezelés első napjaiban foko­ zottan figyeljünk rá, hogy a gyermek eleget pisiljen lefekvés előtt. Figyeljünk arra is, engedelmeskedik-e az ingernek vagy egész nap visszatartja a vizeletét.

Angolkór: AP; TSZ-I és minden olyan terület, ami a csontnövekedést elősegíti. Ügyeljünk a helyes táplálkozásra és ásványi só felvételre. Sokat le­ gyünk napon és friss levegőn. Forduljunk orvoshoz.

Aranyeres csomók: AP; TSZ-V • b, j+ba 0 - < r => nagyon fájdalmas. A saroktól az Achilles-ín és a lábszárcsont közötti területet egészen a lábszárig felfe144

lé irányuló mozdulatokkal alaposan masszírozzuk meg K =>. LM = spontán vérzések, végbélnedvedzés, égő érzés, le!

Arcidegzsába: AP; TSZ-II • f+a, j+ba K =>

főleg a lábujjakat oldalt és alul is

O-fc =>. Gondoljunk a nyakcsigolyákra és a fogakra. Kerüljük a hideg szelet és a huzatot. Vigyázzunk autóvezetés közben.

Artrózis (nem gyulladásos eredetű ízületi betegség) (lásd ízületi betegségek): AP; Ugyanúgy, mint minden ízületi betegség esetén, az összes érintett testszelvényt és zónát megmasszírozzuk.

Asztma (rohamokban jelentkező nehézlégzés): Különbséget teszünk az asthma bronchiale (hörgői asztma, tüdőaszt­ ma) és az asthma cardiale (szívasztma, szívelégtelenség okozta, főleg éjjel jelentkező asztma) között. A tüdőasztma gyakran görcsös légszomjban nyilvánul meg, amelyet a hörgőágakban kialakuló görcsös összehúzódások okoznak. Ehhez járul még a tüdőasztmában a nyálkahártya gyulladása, amelyet a hör­ gőmirigyek nyúlós nyálkaelválasztása kísér. A szívasztma esetén a szívbetegség okozza a nehézlégzést. Leggya­ koribb formája: angina pectoris = szívszorítás (szívtáji fájdalom he­ veny koszorúér-elégtelenségben). E két forma mellett még egy sereg megbetegedés okozhat asztma­ szerű tüneteket. Magas rekeszállás ugyanúgy kiválthat nehézlégzést, mint az allergiás állapotok. Hirtelen kialakuló nehézlégzés és asztma­ szerű tünetek esetén forduljunk orvoshoz. AP; TSZ-II+III, a lábakat alaposan, testes simítással a lábujjak irá­ nyába simítsuk végig. • j+ba, f+a =>, főleg az első és második lábujj között a+f, ba+j O O O >- tovahaladva álló nyomással masszírozzuk a kis csomókat és megkeményedéseket. A csont felé nyomjuk. Alaposan simítsuk végig K

Gyakran nagyon fájdalmas. A gyomor- és vese­

zónát is vonjuk be. Itt lágyan és megnyugtatólag dolgozzunk. A keze­ lés végén az orr és a garat nyálkahártyáját ingereljük. Különösen az 145

orrnak tesz jót, ha a mutatóujj harmadik percén az oldalsó és felső rész átmenetét a másik kéz hüvelykujjával (vagy körömmel) alaposan meg­ masszírozzuk. Ennek az akupunktúrás pontnak az ingerlésével orrfo­ lyást lehet előidézni.

Atrófia (sorvadás): Főleg sérüléseket, agyvérzést, harántsérülést követő izomsorvadás. Más betegségek során is felléphet az izomzat, az inak vagy a bőr sorvadása, például lateralsclerosis (gerincvelő oldalkötegeinek keményedése) vagy fertőzések, például gyermekbénulás során. Kiegészítő módszerként jó eredménnyel használható a talpmasszázs, elsősorban a sérüléses sorvadásoknál. Az egyéb módon keletkezett ká­ rosodások ugyan talpmasszázzsal nem szüntethetők meg, mégis meg­ éri a munkát. A károsodott terület sorvadását főleg agyvérzésnél lehet hatékonyan megakadályozni. AP; Kiegészítőként elsősorban azokban a TSZ-ben, amelyekben a sor­ vadás található. Főleg ionizálva, könnyedén dolgozzunk, simítsuk végig , egyszerre ne túl sokáig, inkább gyakrabban, naponta többször végezzünk egy rövid kezelést.

Basedow-kór: (pajzsmirigy-túltengéses tünetcsoport) AP; TSZ-I+II • előrefelé a, j+ba ( ( • ) ) - • - * ^ A pajzsmirigybeteg­ séget hosszabb időn át kell kezelnünk, az orvossal is beszéljük meg; mindig csak rövid ideig masszírozzunk, hogy a túlfokozott reakciókat elkerüljük. LM = szédülés, remegéses gyengeség-érzés, farkaséhség; a meleg he­ lyiségek elviselhetetlenné válnak, ktd!

Bélbetegségek: (lásd: Has, hasmenés, székrekedés, rák) AP; TSZ^IV+V • előrefelé a, j+ba ((O)) * LM = hasmenés, bűzös szélgázok, le!

146

Berepedések: AP gyakran ismételjük, az anyagcserén és a mirigyeken keresztül ser­ kentsük a bőrtevékenységet, a táplálkozást változtassuk meg, a sóház­ tartást ellenőriztessük.

Bosszúság, düh (lásd: Kedélybetegségek): Itt a sok embert jellemző mérges alaphangulatra gondolunk. A bosszús emberek mindig nagyon negatív kisugárzást gyakorolnak embertársa­ ikra. Ezen a kedvetlenségen talpmasszázzsal jól segíthetünk. Nemcsak egészségünket, hanem barátainkat is visszaszerezhetjük. Próbáljunk meg pozitív gondolatokra hangolódni. AP; TSZ-III+IV • előrefelé a, j+ba ((•)) főleg • • - a hasnyál­ mirigy és a vesezónát testes nyomással masszírozzuk végig; a plexus solarist hasonlóképp. - Sok embernél (anélkül, hogy tudna róla vagy elismerné) a bosszús alaphangulat a nemi szervek területével van összefüggésben. A túl sok és a túl kevés hormon, energia is rontja a kedélyállapotot. (Ré­ gebben a harapós és mogorva szüzek számára a mekkabalzsamot ajánlották: ez egy foltos bürök-készítmény (Conium maculatum mérgező növény), amely hatással van a nemi szervekre és a bosszús alaphangulatra is. Vigyázat! Foltos bürköt csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzunk!

Cukorbetegség:

(kiegészítésként)

AP; + TSZ-IV felső része = hasnyálmirigy szervzónája • a, ba+j ( ( 0 ) ) - 0 * haránt irányban a talpon; + fej; LM = megváltozott vércukorérték; ellenőriztessük.

Csípőízületi megbetegedések: AP; TSZ-V • a, ba+j, • • • egész sarkat + •» k, ba+j K => >. Figyeljünk a gerincre és a hólyagra, valamint az alhasi betegségekre.

147

Dühroham: AP; TSZ-III, főleg a plexus solarist • j+ba, a. • - ( ( • ) )

Jól gyúr­

juk át a lábat, gondoljunk a férgekre, a májműködést és a vércukor­ szintet ellenőriztessük. Ügyeljünk a köszvényre.

Dülmirigy-panaszok: AP; TSZ-V

b, j+ba, + egész sarkat • • • - ( ( • ) ) masszírozzuk

végig. Ügyeljünk a hólyagra. Kiegészítésként a nagylábujj és a máso­ dik lábujj közti rés meghosszabbításában található szöveti megvastagodásokat masszírozzuk ki alaposan. • j+ba, f, • • • - • * >-, olykor fájdalmas lehet.

Égés: (belső) AP; A talpmasszázst főleg ott alkalmazzuk, ahol az égést tapasztaljuk ((O)) 0 - 6 - # és végül nagy felületű =>.

Éhség: (hiányzó) AP; TSZ-III • a. j+ba, O O O ->-től * =>-ig, főleg a gyomorzónát. Kiegészítésként a sípcsontot finoman masszírozzuk. A közepes ke­ ménységű kefével végzett alulról felfelé, a térd irányába haladó könnyed simítás is serkenti az étvágyat. (fokozott) farkaséhség AP; TSZ-III fentihez hasonlóan (kivéve a sípcsontot), de testesebben, keményebben masszírozzunk. Kiegészítésként a lábhátat •» j+ba, ((O)) 4» masszírozzuk végig. A második lábujjat a lábszár kezdetével összekötő vonal mentén keres­ sük meg a megkeményedéseket az izmokban és inakban. Álló nyomás­ sal masszírozzuk végig. Szondával vagy körömmel. • • • * >-. Csak rövid ideig alkalmazzuk. Elveszi az éhséget.

Elhízás: - (anyagcsere eredetű): AP; TSZ-V, • a, j+ba, az egész sarkat körbe-körbe, erőteljesen 148

masszírozzuk. Használjunk szondát, körmöt vagy peremet, mm-ről mm-re, • • • > csaknem naponta, hosszabb ideig; felfelé simítsuk végig *; TSZ-IV belet ingereljük; TSZ-III pajzsmirigyet ingereljük. • a, j+ba • - ((O)) LM= hasmenés, remegés, émelygés, ktd! - (hipofízis /agyalapi mirigy/ eredetű): fentihez hasonló eljárás + nagylábujjpárnát • a, j+ba • • •, naponta többször erőteljes nyomást gyakoroljunk a lábujjpárnákra. Önkezelés esetén: tegyük egy sarokra (kiszögellésre) a lábujjunkat, a másik láb sarkával gyakoroljunk nyomást rá, engedjük fel, újra nyomást! - (hormonális eredetű): fentihez hasonló eljárás + TSZ-V alhasi zónák • a, j+ba + •* b. j+ba O O O K Ellenőriztessük a hormonháztartásunkat. LM = merevség a medencében és a lábikrában, ktd!

Émelygés: (tartós) AP; TSZ-III • j+ba, főleg a. O-ft eleinte könnyedén, később testesen masszírozzuk meg. Ügyeljünk a gyomorra, vakbélre, májra, szívre.

Emlékezőképesség gyengülés: AP; TSZ-I+II • f+a, j+ba +-«51 * =>-ig esetleg O O O-ig; ügyeljünk a gyomorra, mivel a gyomorpanaszoknak komoly hatása van elsősor­ ban a névmemóriára.

Epebántalmak: AP; TSZr-III • a+f, j+ba « - ( ( 0 ) ) + • •» + TSZ-IV részei (főleg a jobb, vakbélzóna ((O))). LM = kő eltávozása, átmeneti émelygés, hasmenés, le!

Érbetegségek: AP; ügyeljünk rá, hogy milyen betegségről van szó. Vénagyulladás lásd: ott; visszerek - lásd: ott; elmeszesedés esetén az általános anyag149

cserét leli serkenteni, és emellett ügyeljünk a májra, köszvényre és a reumára (lásd: ott).

Étvágytalanság: (lásd: Éhség) AP; TSZ-III • a. j+ba. A gyomorzónát lágyan masszírozzuk át; JC =>. Figyeljünk a többi tünetre. Étvágytalanságot más betegségek is okoz­ hatnak. Ezeket is vonjuk be a kezelésbe. Az orvossal tisztáztassuk. Adjunk teákat. Étvágytalanság esetén jó szolgálatot tesz a homeopátia.

Fejfájás: (lásd: Migrén) AP; TS2VI+II • f+a, j+ba • - ( ( • ) ) , főleg a lábujjbegyek és lábujj­ hegyek. Bár a fejfájást a legkülönbözőbb okok előidézhetik, a kezelésben mégsem szükséges különbséget tennünk. Az a fontos, hogy újra meg újra alaposan masszírozzuk végig az alapprogramot és lazítsuk el a fejzónákat. Végezetül forró lábfürdővel egészítsük ki a talpmasszázst, a víz lábszárig érjen. Ha a fejfájás más betegségek (fertőzések, hormo­ nális zavarok stb.) kísérőjelenségeként lép fel, az alapbetegséggel együtt kezeljük.

Fejzúgás: AP; TSZ-I+II+IV • f+a, j+ba • - ( ( • ) ) nagy felületen. A különböző zajokat, sípolásokat és fütyüléseket utánzó fejzúgásért általában az iz­ mok és erek görcse felelős. De a vékonybél görcsei is okozhatják a fej­ és fülzúgást. Ezért a TSZ-IV is masszírozzuk alaposan át. Gondoljunk a csigolya-rendellenességekre! Ügyeljünk a köszvényre! Vérnyomás! Kerüljük a huzatot.

Felböfögés: (lásd: Gyomor) AP; TSZ-III • a+f, ba+j ((•)) • ^. Alaposan masszírozzuk át ezt a testszelvényt, hogy a gyomrot, hasnyálmirigyet, de a májat is inge­ reljük. Különös figyelemmel legyünk a láb belső oldala és a lábhát közti átmenet első lábközépcsonton fekvő területére. Itt érhetjük el a gyomrot ellátó idegeket, amelyeket • + •» • ((•)) •» módon ingerel150

hetünk. Gyúrjuk át a lábakat a kezünk között. A gyomorégést és felböfögést nagyon gyakran a helytelen táplálkozás okozza, de még gyak­ rabban lelki tényezők felelősek érte.

Félelem: Ennek - az érintett számára akár katasztrofális következményekkel járó állapotnak - számos oka lehet. A félelem éppúgy származhat az agy és a gerincvelő izgalmi állapotából, mint a megfázásos és/vagy fertőzéses eredetű feji vérstátusból. De a hormonális kiegyensúlyozat­ lanság és gyengeség is szerepet játszhat a félelem kialakulásában. Félelmet válthatnak ki a csigolyarendellenességek! Figyeljünk a vérnyomásra, emésztésre, köszvényre! Továbbá figyelembe kell ven­ nünk a (kívülről jövő) lélekre ható (napi) eseményeket, a bánatot, gon­ dot, szenvedést, részvétet, ijedtséget. AP; TSZ-I+II+III. Különös alapossággal masszírozzuk át a központi testszelvényt (TSZ-I), a lábhát felé testesen dolgozzunk (idegek). •» ba+j, b, a+f K - ((O)) =>, TSZ—II+III • a, j+ba, testesen simítsuk végig, főleg a lábujjaktól, a nagylábujjtól az alapízületekig haladva a pajzsmirigyzónát erőteljesebben masszírozzuk át ((•)). A szívre, plexus-solarisra és a rekeszizomra mély, álló nyomást gyakoroljunk •, hasonlóképp a vesezónára • j+ba, a, =>. LM = fáradtság, hagyjuk aludni, le! - A testi és lelki feszültségek oldása gyakran az egész testet megre­ megtető, heves síráshoz vezet. Ezek ugyan nem kívánatos reakciók, de ha mégis fellépnek, nem negatív hatásúak, inkább csak kellemet­ lenek. Hagyjuk őket kifejlődni! Megnyugtatólag hassunk rá, míg egy idő után a tünetek lecsengenek és megnyugszunk (illetve a ke­ zelés alatt álló páciens megnyugszik). Jótékony hatású a citromfűtea vagy valami finom zene. Orvos vagy más terapeuta tisztázza a fél­ elem okát.

Fertőzéses betegségek: A fertőzéses betegségek közveüen kezelésében a talpmasszázs szerepe csak korlátozott lehet. Az orvos és/vagy természetgyógyász munkáját azonban támogathatja. Elsősorban a régóta ágyban fekvő betegeknél vált be a talpmasszázs kiegészítő kezelésként. A javallatok közül ke151

ressük ki azt, amelyik minket vagy családtagjainkat érinti, és alkal­ mazzuk az ott leírtakat. Minden károsító hatás nélkül tehetjük, mert ez a terápia természeténél fogva nagyon összetett, szabályozó hatású.

Ficam: (ízületek, hát) AP; + azokat a reflexzónákat, amelyek a kificamodott testrésszel kap­ csolatban vannak. O O O X. Könnyű szaggatott vagy tovahaladó nyo­ mással. Közben a kezünkkel könnyedén rezegtessük meg úgy, hogy az ízületbe hatoljunk. Közben az ízületet és a környező szöveteket alapo­ san simítsuk végig, =>, nagy felületen, az egész kezünkkel.

Fogak: AP; TSZ-II • j+ba, f+a, minden lábujjat, főleg a lábujjhegyeket és oldalakat, egészen az alapízületekig. • • • « • > • , nagyon fájdalmas! Munka közben figyeljünk a legkisebb megkeményedésekre és cso­ mókra is a szövetekben és • - ( ( • ) ) masszírozzuk meg. A megkemé­ nyedett helyeken rövid, álló nyomáshoz használjunk szondát vagy a körmeinket. Óvatosan dolgozzunk, mert a szövetek itt általában na­ gyon vékonyak. Sérülés veszély! A fogak idült betegségei esetén a láb­ ujjakon tyúkszem vagy bőrkeményedés alakulhat ki. A lábujjak gyulladásos megduzzadása is gyakran a fogakra vezethető vissza. LM = idült gócok aktiválása fogfájást okozhat. Ha a fájdalom az arcba és a nyakba is kisugárzik, akkor kutassunk az alsó állkapocs megna­ gyobbodott, fájdalmas nyirokcsomói után, és • - ( ( • ) ) >• újra meg újra masszírozzuk meg. Az arcot a nyakon át simítsuk végig •> - A fogakra a kézujjakon keresztül is lehet hatást gyakorolni. A fog­ orvosi kezelés közben jobban elviselhető a fájdalom, ha az egyik kezünk két körmével állandó, mély nyomást gyakorolunk a másik kéz adott körömágyának mindkét oldalára. Az ezáltal keletkezett energiablokád miatt nem érezzük a fájdalmat a fogunkban.

Fogínybetegségek: AP; TSZ-I+II • j+ba, f+a, * - ( ( • ) ) => >• Mivel az ínybetegségek gyakran az egész emésztőcsatorna megbetegedésére utalnak, elsődle-

152

gesen ezeket kell kezelnünk. Ügyeljünk az ásványisó- és vitaminhi­ ányra. Az esetleges gombásodást (Candida) beszéljük meg az orvossal.

Folyadékgyülem: (lásd: szív, vese, keringés) AP; TSZ-II • j+ba, f+a * • ) - = > serkentsük a keringést. Orvos! LM = görcsös vizelési inger, heves szívdobogás.

Folyás: (lásd: Női betegségek) AP; TSZ-II+V • a, b, j+ba ( ( • ) ) - • >• -» + •» b, j+ba X => > + a saroktól a lábikra felé felfelé masszírozzunk. Nagyon testesen és zár­ tan masszírozzunk, + külső boka alatti és körüli területet (herék), és a rüszt körüli területet testesen masszírozzuk meg. •» k, j+ba •* >• LM= átmenetileg bőségesebb folyás, égés, merevség a medencében és hátban, ktd!

Fulladásos r o h a m : Azonnali intézkedésként (amíg az orvos meg nem érkezik) álló nyo­ más • • • • a, j+ba, plexus solaris és • a, szívkoszorús erek és hörgők központi szervzónája • - 4» >- =>, keressünk egy peremet, nyomjuk! Megnyugtatólag dolgozzunk!

Fülek: (nagyothallás, lásd még középfülgyulladás) AP; TSZ-II • j+ba, f+a • • • — >, főleg a negyedik és ötödik lábujjat. Ezen a területen mélyen hatoljunk a lábba és alaposan simít­ suk végig. Főleg a megkeményedésekre ügyeljünk. Mivel a nagyothal­ lás a vékonybél csökkent működésével is összefüggésben lehet, ezt a területet is masszírozzuk meg.

Gégegyulladás:

(lásd: nyakbetegségek, rekedtség)

AP; TSZ-II • f+a, j+ba O-O és ((•))

főleg az első és második

lábujj között az alapízületek területén. A legkisebb keményedésekre és csomócskákra is ügyeljünk. Szondával vagy körömmel dolgozzunk.

153

Az ujjcsont is megfelel. Óvatosan dolgozzunk, mert a láb idetartozó területe gyakran nagyon törékeny

Gerincvelő: A gerincvelő megbetegedései vagy sérülései mindig súlyosak. Gyak­ ran bénulásokkal járnak (harántsérüléses bénulás). Sem a klasszikus orvostudomány, sem a természetgyógyászat nem képes ezeket a követ­ kezményeket meggyógyítani. A gerincvelői sérülések, főleg a haránt­ sérülések esetén a talpmasszázs segíti a tehermentesítést és ellazítást. Naponta (lehetőleg többször) az alapprogram szeint kell a lábat meg­ masszíroznunk, különös figyelmet fordítva a TSZ-I (lásd: I. TSZ leírá­ sa). • j+ba, főleg a. * - ((•)) - Mivel a lebénult személy nem tudja a talpait terhelni, a test nem tud megfelelni az evolúciósan rögzült elvárásnak, (lásd: Első rész 20. o.). Nagy jót teszünk a beteggel, ha a légzés ritmusát követve, öklünk­ kel felváltva a jobb, illetve bal sarokra ütünk. A beteg közben a hasán feküdjön és az ütésekkel egyszerre lélegezzen. Ha a kezelő személy és a páciens közben gondolatban és szóban egy kicsit „ko­ cognak" is, sík területen könnyebb, az elképzelt emelkedőknél pedig szaporább légzéssel, akkor a páciens ezzel az „edzéssel" hamarosan sokkal jobban fogja érezni magát.

Golyva:

(lásd: pajzsmirigybetegségek, nyak)

AP; TSZ-III pajzsmirigyzóna • j+ba, főleg a. O-*, = > - • * > • , ügyeljünk a megkeményedésekre és a kocsonyás lerakódásokra, lassan dolgozzunk, egyszerre ne túl sokat. A pajzsmirigykezelést mindig ter­ jesszük ki a szív- és vesezónákra is. LM = remegés, nyugtalanság, álmatlanság.

Gondok: AP; próbáljuk meg talpmasszázzsal elhárítani örökösen mardosó gondjainkat és belőlük eredő panaszainkat, úgy, hogy a TSZ-II+III területén alaposan végigsimítjuk a lábat. Puhán * O és simogatva

154

masszírozzunk. • j+ba, f+a plexus solaris, gyomor, máj. LM = fáradtság, síráskényszer.

Görcsök: (lásd: kólika) AP; TSZ-I-IV • előrefelé a, j+ba • - ((•))

Mivel a szervezetben,

legkülönbözőbb okokból alakulhatnak ki görcsök, az egész lábat szük­ séges masszírozni. Ügyeljünk a csigolya-rendellenességekre, a sóház­ tartás zavaraira és a lelki működésekre (lásd: has)! Megnyugtatólag dolgozzunk.

Görcsös köhögés: (lásd: köhögés, szívbetegségek) AP; TSZ-III • f+a, j+ba ( ( • ) ) - • ^. Főleg a plexus solaris területén és a talppárna belső szélén gyakoroljunk álló nyomást a megkeményedésekre és görcsös összehúzódásokra mindaddig, amíg megkönnyeb­ bülést nem érünk el. Közben tartsunk szünetet! A pajzsmirigyzónát finoman masszírozzuk meg. Ügyeljünk a szívre és a vesére!

Gyomorbetegségek: AP; TSZ-I+III+IV. Az I. testszelvényben főleg a nagylábujj alapízü­ lete és a láb belső élének nagyjából a közepe közti területen a háti gerincszakaszt masszírozzuk. Ezáltal a gerincből kiinduló és az idegi alapon kialakuló gyomorpanaszokat tudjuk kezelni. • j+ba, ( ( • ) ) - • A már kialakult gyomorbetegségeket a TSZ-IV kezeljük. • j+ba, a. • • • ((•)) * mélyen és testesen dolgozzunk. Közben peremet is alkalmazhatunk. LM = gyomorégés, görcs, émelygés.

Gyomorégés: AP; TSZ-III+IV • j+ba, f+a, gyomorzónát * - ((O)) •», közepes nyomással, főleg az első és második lábujj között, testesen simítsuk végig. LM = nyomásérzés a gyomorban, ktd!

155

H a n g : (érdes, hangszalaggyulladás) AP; TSZr-I+II • j+ba, f+a * - ((O)) =>. A kezelés a gégegyulladá­ séval majdnem megegyezik.

Has: AP; TSZ-III • előrefelé a. j+ba, plexus solaris X =>, a lábhátat alapo­ san simítsuk végig; LM = fáradtság, elalvás, hasmenés, ktd! - A hasfájás, haspuffadás vagy behúzódás, hascsikarás nagyon jól be­ folyásolhatók a talpmaszázzsal, ha a megfelelő testszelvényt hoszszabb ideig - naponta - lágyan masszírozzuk. (Ne felejtsük el, hogy a has reflexzónáját a szokásos járás közben nem éri nagyobb meg­ terhelés. Az adott területeket ezért csak finoman masszírozzuk.)* Főleg a hascsikarás és a görcsök esetén dolgozzunk nagy felületen és figyeljünk a megkeményedett helyekre. Ezekre erősebb, álló nyomást gyakoroljunk, hogy a gátlás alatt lévő energiákat felszaba­ dítsuk. A panaszok általában az adott reflexterületen lévő keményedésekből (hegekből, összenövésekből) indulnak ki. Hasfájás esetén gondoljunk a vakbélgyulladásra, gyomorbetegségre, epehólyagbetegségre és a húgy-ivar rendszer zavaraira. Vakbélgyul­ ladás esetén forduljunk orvoshoz. A felnőttek, de főleg a gyerekek gyakran a bosszúságra, bánatra, haragra, de a „jövőtől való félel­ mükre" is hasi görcsökkel és fájdalmakkal reagálnak. A következő esetleírás azt bizonyítja, hogy a talpmasszázst gyakran más módszerekkel kell kombinálni.

* Megjegyzés: sokszor tapasztalt talpmasszázs-terapeuták is hibásan gondolkodnak. Ha alaposan áttanulmányozzuk a homunkulusz ábráját, láthatjuk, hogy a has reflexzónája a lábháton található (TSZ III—IV). Ha a talpat masszírozzuk, akkor a hasi reflexeket az ágyéki területen keresztül váltjuk ki. (Úgymond a hát felól hatolunk be a hasba.)

156

Esetleírás: Egy ismert tiroli szállodatulajdonos heteken át elviselhetetlen has­ fájás miatt jajgatott. Néhány napra ugyan enyhült a fájdalma, majd újra egy hirtelen görcs rántotta „gombócba" a gyomrát, ahonnan az egész testére kiterjedő fájdalom sugárzott ki. Mindent megpróbált: orvost, kórházat, természetgyógyászt, de állapota csak átmenetileg javult. Végül a naponta végzett talpmasszázs ho­ zott némi eredményt: hosszabbak lettek a fájdalom- és görcsroha­ mok közti szünetek, és maga a fájdalom sem volt már olyan kegyetlen. Egy nap együtt ültünk barátaival a szállodában; étkezés után a szállodatulajdonos is csatlakozott hozzánk, „Néhány napja olyan jól éreztem magam - mondta nekem -, hogy azt hittem, teljesen elmúlt az egész! De most lenn voltam a konyhában, és találkoztam azzal a perszónával; erre megint itt a gombóc a gyomromban." (A „perszóna" egy munkatársnője volt, aki szerinte mindig min­ dent rosszul csinált.) Azt javasoltam neki, menjen a konyhába, vegyen három kamilla­ virágot - de tényleg csak hármat -, tegye egy csészébe és öntse le forró vízzel, majd a virágokat azonnal vegye ki belőle! (A kamilla­ teának - különösen az ilyen esetekben - nagyon világosnak kell lennie.) A lehetőségekhez képest forrón, kortyonként kell meg­ inni. .. Kis idő múlva sugárzó arccal, felszabadultan jött vissza. A has­ fájás, akár egy kísértet, nyomtalanul eltűnt. A későbbiekben a talp­ masszázzsal és a kamillateával teljesen megszabadult a testi szenvedést okozó „harag-görcstől". Könnyebben elviselte azt a perszónát, és nemsokára saját maga számára is megnyugtató „megoldást" talált neki.

Hasmenés: AP; TSZ-IV elsősorban a gyomrot, hasnyálmirigyet, belet nyugtassuk meg, • a, j+ba O - X =>, ingereljük az epét ((O)) X.

157

Hányás: AP; TS2%III-IV • f+a, j+ba • •

figyeljünk a vakbélre, ((O)) •

•» lassan, megnyugtatólag, de mélyre hatolva dolgozzunk. LM = hasmenés.

Hát: Nagyon sokan szenvednek hátfájdalmakban. Elsősorban a hát alsó ré­ sze érintett. Nagyon sok oka lehet: az egyik legfontosabb a csigolyák rendellenes helyzete. A csigolya elcsúszhat egy hirtelen rossz mozdu­ lat következtében is, de a csigolyák helyzeti rendellenességei legtöbb­ ször hosszú évek alatt alakulnak ki. Tartós hátfájdalmat okozhatnak a medence és keresztcsont eltolódásai is. Ha egyoldalú nagy megterhelés éri a gerincet vagy a kopások miatt károsodik a porckorong, akkor nem kerülhető el a műtét. A talp­ masszázzsal lehet enyhíteni a fájdalmat, ha a megfelelő lábzónákat megmasszírozzuk, főleg TSZ-I. •» + • j+ba, b, • • • - • - ((•)) =>. De jól masszírozzuk meg a bél- és alhasi zónákat is, mert ezeknek a területeknek a betegségei is gyakran okoznak hátfájdalmakat.

Hidegérzés: (fagyás, borzongás, éltető meleg hiánya) Hidegérzés és borzongás esetén többször végig kell csinálnunk az AP. Az egészségápolás alapprogramjával az egész testhez hozzáférhetünk. Ügyeljünk közben a májra, szívre és a vesékre. Alaposan kezeljük ezeket a zónákat. Tartós hasmenés esetén is kialakulhat hidegérzés, főleg a lábakban és lábfejekben. Masszírozzuk a has- és bélzónát. Gyakran előfordul ásványi sók hiánya. Az orvossal tisztáztassuk. (Ügyeljünk a pajzsmirigyre!) Ellenőriztessük a keringést.

Hólyagpanaszok: AP; TSZ-V; • a, ba+j; X

+

ba+j; a húgyvezetéket és a veséket

könnyedén masszírozzuk meg. Tartsuk melegen a lábakat. Óvjuk a nedvességtől. Ne tegyük hideg alátétre. A húgyúti fertőzéseket orvos tisztázza. LM = vizelés közben égő érzés, ktd!

158

Hörghurut: AP; TSZ-II+III • ba+j, f+a, • • • •»

tüdő-, hörgőzónák és láb­

ujjak; LM = fokozott köpetürítés, fáradtság, köhögés.ktd!

Idegbetegségek: AP; gyengeségtől és fájdalomtól kezdve a már kialakult idegbetegsé­ gekig sokféle zavar előfordulhat az idegek területén. A legtöbb panasz azonban más betegségekhez kötődik és azok kezelésével befolyásolha­ tó; a kifejezett idegbetegségeket kivéve, mint például a sclerosis mul­ tiplex (az idegrendszer legkülönbözőbb helyein körülírt gócokban jelentkező, a velőshüvely elvesztésével járó kórfolyamat). Idegfájdal­ mak esetén a gerincre is ügyeljünk.

Impotencia: (lásd: nemi ösztön, vágy) AP; TSZ-V • a. ba+j O - -«• ba+j, b+k O-O * «•. Kiegészítésül a „G"-pontot a talpon a sarok kezdeténél, haránt irány­ ban megközelítőleg középen. Ügyeljünk erre a pontra és a környező, a sarok elülső részének belső széléig terjedő területre, különösen gyere­ keinknél. Ennek a területnek a nagyon korán kezdett masszírozása jelentősen hozzájárul a nemi szervek fejlődéséhez. Ha például egy fiúnak nem, vagy későn száll le a heréje, talpmasszázs sokat segíthet ezen a területen (SZZ). Felnőtt, ivarérett férfiaknak érdemes többször egy sarokhoz nyomni a „G"-pontot, ez serkenti a nemzőképességet és a nemi vágyat.

Influenza: AP; + TSZ-III+IV • a, j+ba * = > - * , kiváltképp a belet és vesét, hogy a káros anyagokat kimossuk. Influenzás fertőzések esetén a masszírozás előtt és után vegyünk 10-15 perces forró lábfürdőt. Végezetül bújjunk ágyba. Ellenőrizzük a lázunkat, szedjük az előírt orvosságokat vagy végezzük a természetgyógyászati kúrákat. A talp­ masszázst gyakran ismételjük.

159

Isiász (ülőidegzsába): (lásd: lumbágó, idegek, hát, porckorongok) AP; TSZ-IV+V • a. ba+j. ((O)) • •» hasat lazítsuk el, a feszültsége­ ket a boltíves lábon fokozódó nyomással O P • masszírozzuk ki. A porckorong-károsodásokra (csigolyaelcsúszásra) ügyeljünk. A ge­ rincoszlop zónája mentén a TSZ-I mély, testes, tovahaladó nyomással masszírozzunk • •»>-. Szükség esetén használjunk szondát vagy az ujjcsontunkat, iktassunk be rövid pihenőket, miközben a páciensünk egy kicsit megmozgathatja tagjait. Ismételjük a kezelést mindaddig, amíg megkönnyebbülést nem érez. Kiegészítésül masszírozzuk meg az ülőideg zónáját, amely a talpon harántirányban, közvetlenül a sarok előtt található. Ülőideggyulladás esetén óvatosan és finoman végezzük ezt a munkát. Különben LM = a gyulladás fokozódik, le! Nagyon hatásos, ha lábat egy peremnek nyomjuk • a+oldalt •* ba+j, közvetlenül a hólyagzóna előtt. Járjunk köveken!!!! Alaposan masszírozzuk meg vagy rázzuk az alhasat. Átmenetileg egész szoros alsóneműt hordjunk, ezáltal a lefelé lógó has nem terheli meg annyira a gerincet.

Izom -gyengeség, -láz, -fájdalom: AP; TSZ-I+III, főleg a plexus solaris, j+ba, f+a. A lábszárizomzat tartós fájdalma esetén alaposan masszírozzuk meg a hasat és ügyeljünk a gerincoszlopra. Köszvény vagy reuma is okoz­ hat izomfájdalmakat. Izomláz esetén az egész sarkat masszírozzuk meg, és a lábikraizomzatot jól lazítsuk el. - Ha izmokról hallunk, általában a kar-, láb-, mell- vagy hátizmokra gondolunk. De tudomásul kell vennünk, hogy nagyon sok fontos izom a testünk belsejében van. A szívben, a hólyagban, mindenütt izmok működnek, hogy teljesítsék az idegi parancsot. És a talp­ masszázs által kiváltott ingerületek egy részét is átveszik. Ebben a könyvben már többször javasoltunk ellazítást, relaxációt. Jegyezzük meg, hogy egy izom csak akkor tud teljesíteni, ha a munkához szük­ séges úthossz rendelkezésére áll. Ha az izom görcsben van, lehető­ ségeinek csak egy része áll rendelkezésére. Az izom működő része túlterhelődik (izomláz), a gátolt résznek pedig az ellátása csökken. A talpmasszázzsal a görcsök jelentős részét oldani tudjuk, de még egyéb beavatkozásokra is szükség lehet. A bénulásokhoz hasonlóan itt is alaposan meg kell maszírozni a gerincet. Az agy- és gerincvelő sérüléseinél gyakran fellépő idegkiesések és görcsök néha nagyon 160

jól befolyásolhatók talpmasszázzsal: szükség van azonban az orvos­ sal való egyedi megbeszélésre, és a masszírozást egy megfelelően képzett terapeutának kell végeznie. Ne feledjük: az izmok akkor működnek a legjobban, ha megfelelő módon edzzük (dolgoztatjuk) őket és ezáltal megszabadulnak a salakanyagoktól.

ízületi betegségek: ízületi betegségek (mint például artrózis, ízületi gyulladás, Heberdencsomó [kézujjak utolsó percén keletkező, néha fájdalmas csomók], köszvény, reuma stb.) esetén: AP különös figyelemmel az érintett testzóná(k)ra. Az anyagcserét és a nyirokáramlást serkentsük. • f+a, j+ba * = > - • ) - - • > . - A talpmasszázs beteg ízületek esetén: Az ízületek bármely életkorban megbetegedhetnek. Gyakran már születéskor károsodnak vagy nem fejlődnek ki teljesen (példa erre az újszülötteknél előforduló csípőízületi betegségek). A reumatikus ízületi betegségeknél mindig gondos előkezelésre van szükség (lásd: reuma). Az a fontos, hogy az egész testet bevonjuk a kezelésbe. Az alapprogram szerint masszírozzuk többször végig a testet, hogy serkentsük az anyagcserét. Kedvezőbb hatású, ha na­ ponta többször 10-15 percig masszírozunk, mintha csak hébe-hóba hosszabb ideig. Fokozottan ügyeljünk a gerinczónára. Az ízületekkel együtt persze a csontok is érintettek. Az ízületek képezik ugyanis a csontok közötti összeköttetéseket és teszik lehető­ vé a mozgást. Éppen ez a mozgathatóság kerül veszélybe, ha meg­ betegszenek az ízületeink (és csontjaink). Ezért fontos, hogy kikü­ szöböljük a feszüléseket és görcsöket, amelyek végső soron az ízü­ leti felszínek összenyomódását (deformálódását) okozzák. A talp­ masszázs ehhez kedvező lehetőséget biztosít. Ön- és párkezeléseink során minden ízület jól elérhető, így a talpmasszázzsal segíthetjük az orvosi kezelést.

ízületi gyulladás: AP; Gyulladásos betegségeknél mindig újra meg újra végezzük el ezt a programot, de puhábban és egyenletesebben masszírozzunk, nehogy a gyulladás fellángoljon. 161

Kedélybetegségek: (levertség, bánat, gondterheltség, sírás, öngyilkossági gondolatok stb.) AP: TSZ-I1+III • f+a. j+ba * + =>. O O O is. Fokozottan ügyeljünk a szív-, plexus solaris- és a pajzsmirigyzónára. Finom átérzéssel dol­ gozzunk, lassan, megnyugtatólag, felépítőleg. LM = remegés, fáradtság, ásítás, sírás; ne zavarjuk meg a pácienst hagyjuk tovább sírni, amíg magától abba nem hagyja. Tartsuk meg­ figyelés alatt, ne hagyjuk magára. - Több ember szenved úgynevezett kedélybetegségekben, mint gon­ dolnánk. A természetgyógyászat is arra törekszik, hogy ezeket a zavarokat kiküszöbölje. Minden jó homeopatának van egy sereg hatásosnál hatásosabb szere a kedélybetegségek ellen. Ezek a beteg­ ségek általában a psziché (lélek) mélyén gyökereznek. De tisztán testi bajoknak is lehet ilyen hatásuk. Főleg a változás korában lévő nőkben okoz a hormonális változás gyakran depressziós hangulatot, de ugyanez fiatal emberekben is előfordul a pubertás idején. Teljesen mindegy, mi az ok (az orvos milyen diagnózist mond), a talpmasszázzsal minden kezelési módszer sikerét elősegíthetjük.

Kellemetlen szag (bűz): (test): AP; TSZ-III+IV • f+a, j+ba ((O)) •

főleg a máj, bél, nyirok.

Kellemetlen testszagot okozhat az emésztőrendszerben lévő baktéri­ umflóra nem megfelelő minősége. Beszéljük meg orvossal! (száj, lehelet): AP; TSZ-I+II • f+a, j+ba •-((O)) + • főleg a nagylábujjtól a gyomorzónáig. A tüdőzónát alaposan aktiváljuk, részben >. Keserű gyógyteák egy csipetnyi árnikavirággal megszüntetik a szájszagot.

Kimerülés: (lásd: Gyengeség) AP gyakrabban, de mindig csak rövid ideig, finoman masszírozzunk, alaposan simítsuk végig a lábakat plexus solarist O O 0.

162

+

TSZ-III ingereljük a

Klimax: (Változás kora) AP; TSZV1II+V • f+a, j+ba O O O - X =>. (A változás korával járó panaszok a talpmasszázs számára nagyon jól hozzáférhetők, ha nem is terjednek ki mindenre. A homeopátia is jó szolgálatot tesz.) Ügyeljünk a pajzsmirigyre.

Kólika: (hascsikarás, görcsös hasi fájdalom) AP; TSZ-I+1V • a. ba+j + •» •-((©>)• Hascsikarás és görcsök esetén az első teendő, hogy a talp szélén, TSZ-I belül található pontra álló, kemény nyomást gyakoroljunk. Ez a nyomás elsősorban az epe- és vesekőkólikát oldja, de jó hatású más hasi görcsök esetén is. Masszí­ rozzuk meg alaposan ezen kívül a megfelelő testszelvényt is. Kiegészí­ tő kezelésként pedig gyakoroljunk mély nyomást C a hátra a 12. borda környékén, főleg a borda és gerincoszlop szögletére, és masszírozzuk meg az itt található feszüléseket (Kolipont).

Köhögés: (lásd: rckedtség, nyak) AP; TSZ-III • ba+j, a+f lábujjak irányába simítsuk jól végig főleg a rekeszizmot masszírozzuk alaposan meg, a hörgő- és tüdőzónát • ba+j f+a • az első és második lábujj közti vonal mentén is. A pajzsmirigyzónát ne ingereljük túl erősen. Makacs torokkaparás ese­ tén lásd rekedtség. LM = fokozott mennyiségű nyálkás köpet, le!

Köpet: AP; TSZ-II+III • a+f, ba+j, főleg az 1. + 2. lábujj között X =j» > (hörgőzónák), de a lábhátat is alaposan simítsuk végig, különösen a láb külső oldala fontos. Ezen a reflexzónán keresztül a mellkast, a mell­ hártyát (bordák felé eső oldalát) és az alsó tüdőlebenyeket érhetjük el. • f+a, j+ba ((•)) *

bizonyos helyeken nagyon fájdalmas lehet.

LM = átmenetileg a nyálka feloldódása és felhígulása miatt megnöve­ kedik a köpetürítés, ktd!

163

Köszvény: AP; + lábakat testesen, alaposan masszírozzuk meg • • • * - a lábujjak irányában. TSZ-IV • a, j+ba ((O)) •

Ingereljük a veséket,

ügyeljünk a keringésre. Víztelenítésre (dehidrálásra) köszvény-teát igyunk. Forduljunk orvoshoz. - Köszvény: Jól működő anyagcsere esetén a karbamid (fehérje­ anyagcsere végterméke) a vesén keresztül választódik ki. Köszvény esetén ez az anyagcseretermék már korábbi lépésekben, a szövetek­ ben rakódik le (húgysavas diatézis). Gyakran örökletes hajlamról van szó. Ha az ilyen adottságokkal rendelkező ember viselkedésé­ ben és életmódjában engedelmeskedik ennek a hajlamnak, akkor mindig olyasmit fog csinálni, ami a köszvényét elősegíti. Ez azon­ ban még nem jelenti azt, hogy sorsa elválaszthatalanul összefonódik a köszvénnyel. Sokkal inkább a lélek által meghatározott életprogra­ mon múlik. Ha az életprogramunkban szerepel a köszvény, akkor meg kell ismernünk a savak elvét. Az, hogy ezt hogyan valósítjuk meg - az élet különböző területein végzett céltudatos tanulással vagy a beteg­ ség által - az életprogram szempontjából nem fontos. Választhatunk a tanulás kényszere és a kialakult köszvény fájdalmas jelenségei között. Az úgynevezett táplálkozástani próféták a köszvénnyel kapcsolat­ ban mindig bizonyos táplálékok káros hatását emlegetik. De nem ez a lényeg. A köszvény - sok más betegséghez hasonlóan - eredendően a megzavart lelki egyensúly következménye. (A fent említett örökle­ tes köszvényes hajlam tulajdonképpen a savanyúság, a harag, a bosszúság, az agresszivitás stb. programja.) Ha valaki egész nap mérgelődik, minden apróságon felbosszantja magát, nincs miért cso­ dálkoznia, ha a legártalmatlanabb étrend ellenére is az egekig szök­ nek a köszvényt jellemző értékei. Mindaddig savakat fog termelni, amíg meg nem tanul bánni vele. Vagyis amíg meg nem tanulja, hogy a) egyáltalán ne termeljen, b) hogyan kösse meg és alakítsa át a savakat. Ha köszvényben (vagy köszvényes-reumás állapotban) szenvedünk, akkor mától kezdve, sőt mostantól kezdve igyekezzünk derűsen és boldogan tekinteni a munkánkra, a környezetünkre és mindenre, ami körülvesz bennün­ ket. Ezáltal a testünkben bázisokat képezünk, amelyek megkötik a felesleges savakat. 164

Ne csináljunk túl nagy gondot abból, mit ne együnk, mivel nem gerjesztjük tovább a köszvényünket. A köszvény a természetgyógyászat által jól megfogható betegség. A talpmasszázs is kedvező hatású, de az alapvető gyógymód a lelki viselkedés megváltoztatása. Kerüljük a civakodást, gyűlöletet, hara­ got, bosszúságot, az szükségtelen stresszt, és törekedjünk rá, hogy legalább naponta egyszer tiszta szívből nevessünk.

Középfülgyulladás AP; TS2%II főleg 4.+5. lábujj • ba+j, f+a, • - ( ( • ) ) •*. Testesen a TSZ-III masszírozzunk. A lábujjak és lábcsontok mentén kutassunk a gyakran nagyon mélyen fekvő megkeményedések után. Mindkét lábat masszírozzuk, de a beteg oldalt részesítsük előnyben. Kiegészítésként gyakoroljunk egy nyomást a beteg fül mögötti csontra (processus mastoideus = csecsnyúlvány), és könnyű simításokkal masszírozzuk lefelé a nyak oldalsó részét LM = átmeneti lázemelkedés, fokozott fülfolyás.

Lábikragörcs: (lásd: görcs) AP újra ineg újra csináljuk végig. Lábikragörcs esetén, ha a lábunkat egy sarokhoz vagy peremhez nyomjuk, gyors enyhülést érünk el. Köz­ ben a gerincoszlop zónája (TSZ-I) mentén haladjunk a nyomkodással. Végül egy határozott, álló nyomást • • • gyakoroljunk nagyjából a lábboltozat közepére (vékonybél-reflexzóna). • a. j+ba. A sóház­ tartást ellenőriztessük. Gondoljunk a férgekre. Fogyasszunk több fo­ lyadékot.

Lábszárfekély: Sokan küszködnek a láb „nyílt sebeivel" (elsősorban a nők). Anélkül, hogy részletesebben foglalkoznánk a lábszárfekély okaival, azt taná­ csoljuk: masszírozzuk végig a lábakat az AP szerint és egészen a tér­ dig a lábszárakat is alaposan dolgozzuk meg (de a visszércsomókat ne!). Lassan és óvatosan haladjunk. Az fontos, hogy az ezeken a terü­ leteken általában pangó nyirkot áramlásba hozzuk.

165

A fekély közvetlen környéke általában kemény és érzékeny. A seb körüli álló nyomással nagy megkönnyebbülést érhetünk el. Figyeljünk a pszichés tényezőkre!

Esetleírás: Egy benzinkutas jött el egyszer hozzám. A bal lábszára belső olda­ lán, közvetlenül a boka fölött volt egy fekélye. Egyébként is rosszul nézett ki az egész lábszára és a lábfeje is: duzzadt, kemény, barnás színű, tele kék visszerekkel. Ötven körül járt és erősen túlsúlyos volt. Egészében azonban tevékeny és dolgos ember benyomását tette. Arról panaszkodott, nem kapnak segítséget, s mennyit kell dolgoznia nap mint nap neki és a feleségének is ( annyit

kell

és annyit, de

dolgoznunk...").

Hosszasan hagytam így beszélni, és csak mikor már sokadszor ismételte, hogy „dolgoznia kell", akkor javítottam ki: „Nem kell dolgoznia, kedves uram, hanem szabad!" Többször félbeszakítottam már így, amikor reagált: „Mit jelent­ sen az - mondta szinte ingerülten -, hogy >szabad