Faluba Kalman - Spanyol Nyelvtan

FalubaKilmin-Hor6nyi Mityds

SPAN稲 0比

NYEL8A蠍

′ KIAD6′ BUDAPEST

・ ／／ ︺ ′／      ・デ

NEMZETI TANKONY∼

︲

8frtlok: lll6s fen6n6 es SimorAndriis

Anyanyelvi lektor: GilbertoSCnchez Cabezas

A fedelettervezte: KissG. Norbert MarczaliAgnes

1畳 BN 963 19 5503 6 ヽ ど

Bevezet6s A mai spanyol nyelv (/engua espanolavagy lengua castellana)mint a nyelvekdltalSban- hosszrifejlSd6seredm6nyek6ntjotr l6tre. Legkozelebbi6seaz egykoriR6maiBirodalomterulet6nbesz6ltlatin nyelv.A R6maiBirodalomsz6thullSsa utdn (V. sz6zad)a volt Birodalom egyesterrlleteina latin kttlonboz6irdnyokbanfejl6dotttovdbb. A X-Xl. szlvadbanmdr on5ll6 djlatinvagyromdn nyelvekr6l(lenguas neolatin as, lenguasromS.nicasvagy lenguasromances)besz6lhetrlnk. A legfontosabbrijlatin nyelvek - a besz6l6kszdmaszerinti sorrendben - a kovetkez6k:spanyol,portugiil,francia,olasz6s romdn. 6szakir6sz6nfekv6 . A spanyolnyelv eredetilegaz lb6riai-f6lsziget okasztflia (CastillaIa vieja) nyelvjdrdsavolt. A xt. sz6zadt6lkezovea kirdlysdggd szervezSdottKasztilialett a 211t6l Spanyolorszdg nagy r6sz6thatalmukbantart6 arabok elleni.harc vezet6 ereje 6s a f6lsiiget leger6sebbSllama.Fokozatosanmagdbaolvasztottaaz 6szakitertiletekkis Sllamait,6s 1492-reteljesenkiszorftotta spanyolorszdgb6l az arabh6dit6kat.Politikaiterjeszked6s6vel pdrhuzamosvolt nyelv6nek terjed6se:az rljonnanmegh6ditottterriletekhivatalosnyelvea kasztiliailett. Ma spanyolorsz6gban az orszdgosan hivatalosspanyolon kivtil hiirom mds,helyileghivatalosnyelvetbesz6lnek:a katarant az 6szakkeleti terrlleteken(Katal6nia, Valencia6s a Baledr-szigetek) a portugdlhoznagyonkozel 5ll6 gallegot6szak-nyugaton (Calicia)6s a baszkot6szakon,Bilbao korny6k6n.A kataldn6s a gallegorij,|atin nyelvek,a baszkrokonsdgiviszohyaihomdlyosak,de annyi biztos, hogynem [jlatin, m6gcsaknem is indoeur6pai Az 1492-benfelfedezettAmerikajelent6sr6sz6ta spanyol6llam gyarmatositotta,6s igy a spanyolnyelv az ujvililg hatalmasteruletein teriedtel.

鞄

Mintegy400 milli6emberanyanyelve a spanyol.Spanyolorszdgon kivul csaknemvalamennyilatin-amerikai orszdghivatalosnyelve(Argentina, Bolivia, Chile, Costa Rica, Dominikai Koztdrsasdg,Ecuador, Cuatemala,Honduras,Kolumbia,Kuba, Mexik6, Nicaragua,panama, Paraguay, Peru,Salvador,lJruguay,Venezuela,valamintaz EgyesultAllamokhoz tartoz6 PuertoRlco).Jelent6sa spanyol nyelvf lakossdgaz USA-ban,valaminta FLilop-szigeteken. A krllonboz6orszdgokban besz6ltspanyolnyelvalapjaibanegys6ges,de a nagytdvols;igokmiatt kulonbs6gekis vannak,f6leg a kiej(Condoljunkarra,hogy hasonl6kulonbt6sben6s a sz6haszndlatban. s6gekm6g a j6val kisebbteruletenbesz6ltmagyarnyelvbenis el6fordulnak.)A calle (utca)sz6 kiejt6sep6lddul Spanyolorsz6gban k6lje, mig Argentindban6s Uruguaybankdzse.A kubai ember az aut6buszt guagua-naknevezi,ugyaneza sz6 Ecuadorban,perubanvagyChil6ben csecsem6tjelent. ,\z egyez6sek azonbansokkaljelent6sebbek, mint az elt6r6sek:bdrmelyspanyol nyelv( orsz6glakosaimeg6rtik ezer 6s ezer kilom6terreltSvolabb616nyeltestv6reiket,irott nyelvLik pedigteljesenazonos. a Szerz6k

A spanyoliib6cd A spanyolhangokjelol6s6rea kovetkez5bet(k, illetvebet(csopor-

！！！！ 単齢 ■竹ｒｄｅ正 ！ 声！ かねｅｅｅ ． ！ ！ 一 ！ ！ ！！ ！ ！ ｉ， ， ｈ ！！！ 一 ！ 一 ｇ 一卜 一 ｉ 一 ， 一 い 市 語 ！！ ！ ！！ ， 一 ！

・ ひ搬筆 に :う 馨摯譲覇￨￨￨1義 ‐ ■■l a ‐

！ｅ ！！ ！

a

■

ene

in

■

・

R

ene

0

0

‐

‐ ￨￨￨‐ ■‐ ￨‐ ‐ ‐ ￨ ￨ ￨ ￨ ￨ ￨ ￨￨ ￨ ・

￨

￨

P

pell

q

k輩￨‐ ￨ ‐ .￨ ■ ￨ ￨ ‐ ￨ ￨ ￨ ‐ 針 mplllll‐ さFIVasl守 ゃ―

‐ r‐

l・

‐

！

！ ！ｉ ！！ ！！ ︲！ ｉ ！ ！！ ！ さ ｅ ｉ ｅｔ ｍ ｔ

rr

dFreiVaslⅢ Ⅲ「oblⅢ ⅢⅢ

S

ese

t

に

u

u

V

uve

X

y Z

‐ ￨■ ￨￨￨￨■ ■￨ ￨

￨

￨

￨

■ ￨

￨

￨

￨

￨

￨

￨

■ ￨ ￨■￨ ■￨￨￨￨￨￨￨￨￨■ llllllll・

equis■ ■￨‐. ‐ e3a lllll ye yariと Ⅲ zeta var'lda■ ￨￨￨

A betdk nevei n6nem6ek la efe, la hache,Ia equis,la zeta stls.

￨

￨

A maganhangZ6k(と

as Vocale3)

A spanyolban 6t maganhan876 vani a′ e ′i′ o′u.Mindig rbviden eitend6k,az esetlegeskezet ё nem hossz6sagukat′ hanem a hangsもly

heけ も t iebli・ Az l us ё o tttも Se azOnos a me8fele16 magyar h

val′ az a r6vid magyar nak′ a― az e rbvid magyar_nek ё felei me3.

A撫鋭梅angz6kこ s&kett6s rlnaganhatlg乏 6故 as senlivocates y ios diptongos) (止

Akもt iegzと rtabb ma3anhan876′ az F sёaz u gyakran tal占 lkOzik a masik harom maganhangZ6 o/o/o valamelyikё velしgy7 hogy awal egy egysも szё tvユ laszthatattan sz6協 illetve get′ 80t alkot. !lyenkor azル az u a szOkasosnttl is r6videbbenёsttt6dnek′ r tsaguk miatt atme_ zと netet alkotnak a magan-6s a massalhan解 6k k6ztlaz i pl.csaknem i― nek han8Zik)Ezeket az atmeneti hangokat nevezz8k fё lhangz6knak′

a f61han解 6k ls valarnelyik tettes l代 lktt maganhan解 6 kapcsolattt

pedig kett6s rnagarlhan876nak vagy diftongusnak.E16fordul az kombinとci6jab61占 ￨16 kett6shangz6 is.A kett6s maganhantr6 kこ t ele― me szё t v占 l aszthatatian. re/cagと aF― sa′ a― ceF― te′ Jeけ― Ja′rru‐ y,a′ mie― Jo/pr,n― c,― Ja↓ pたらc,u― o,― brO ctri_Jaぅ con― tF― nuo go/2-gua′ pue―

A massalhangz6旅 (と as consOnattte8) 19 spanyoi mと ssathanBz6 van′ e zeket rrasban 24 bet百 ′iHetve be― tttcsoport pviseli.Ezek kё le hangot k6z81 a h a mai nyeivben semmifも Sem ie161′ ″n`ma〃 伶Ora′んablaぅんerreropデ a k csak idegen szavakban f o r d u l e 1 6f 仕 r b m e t /r k。i r o v a。 何 すk , r o g r aり

A spanyol egyeden hosszむ massalhangz6チ a az rr・ 千 rasban e16偽 rdul m ё8 a k6es位 nn“n a づ′e n n e k eSieにa z o n b a n r 6 v i d n . A tovと bbiakban feisOroけ uk azokat a spanyol betttket′ melyeknek

helyes Olvasと sa magyar anyanyelvtteknek neh6zs6get okozhat. 8

B-V Ez a k6t bet( a spanyolbanugyanazta hangotjeloli. K6tf6le,eErymdst6lalig kulonboz6ejt6suklehet. a) Abszolutsz6kezd6helyzetben(szLinetutdn) 6s orrhangf mdssalhangzok(n 6s m) mdgott a magyarb-vel azonosanhangzanak, vagyisaz ajkak teljeszdr6s6al k6pezzLik6ket: bolsillo,hot5n, verde, vida, ambos,enviar, en vez de. b) Egy6bhelyzetbenis a magyarb-hez hasonl6an,k6t ajakkal k6pezznk 6ket,de az ajkakatnem zdrjukossze,csakkozelfqukegymdshoz; a leveg6 kidramldsafolyamatos:recibir,subir, estuve,nueve,pobre, seruir. A magyarv-nek megfelelS,a fels6fogsorral6saz als6ajakkalk6pzett zong6smdssalhangz6 a spanyolbannincs!

c a)

b)

K6rf6leeit6selehet. (a, o, u) vagy m6ssalhangz6 Ha m6ly mag6nhangz6 koveti,ejt6se megfelela magyark-nak: casa,cosa,cuento, crecer,clase. (e, i) koveti,ejt6sea spanyolorszdgi Ha magasmagdnhangz6 irodalmi nyelvbenaz sz-nekegy vSltozata, amelyeta fogakkoz6 helyezettnyelvheggyelejtLink:hacer,cero, ciento,cima. Amerikdban ilyenkoregyszerIsz-etejtenek. CH

A magyarcs-nekfelel meg: leche,mucho, charlar,chico. A r6gebbi spanyolsz6t6rak 6s lexikonoknagyr6szekrll6nbet(nektekinti,amely a c utdn kovetkezik.Elvdlasztani term6szetesen nem lehet:mu-cho /eche. D K6tf6le,egymdst6lalig ktllonboz6ejt6sevan. a) A magyard-vel azonosanhangzikabszol6tsz6kezd6helyzetben (szLlnetutdn),valamint | 6s n mogott: detrds,don, caldo, mandar. b) Egy6bhelyzetbenis a magyard-hez hasonl6,de a nyelv hegye nem 6rinti a fogakat,a leveg6ki6raml6sa folyamatos:cada,hablado, padre, verdad.A sz6 v6g6nalig vagyegySltal5nnem ejtik: ciudad, bondad, Valladolid. 9

G Alapvet5enk6tf6leejt6sevan: (e, i) kovetik,torokbanejtetth-nakhanga) Ha magasmagdnhangz6k zik: general,gitano, inteligente,fingir. (a, o, u) vagy mdssalhangz6k b,tHa m6ly magdnhangz6k kovetik,ejt6seg. A magyarg-velteljesenmegegyezik, ha abszollt sz6kezd6 helyzetben(szLinet utdn)iill, valamintn mogott: guante,gobierno, ganar/ tento, ninguno. Egy6bhelyzetbena hangk6pz6szervek(a nyelvtove 6s a szdlpadlSs torok fe16lir6sze)nem 6rintik egym6st, csakkozelednekegymdshoz, a leveg6kidramliisa folyamatos:/ago el gato, agradecer. Ha a gu hangkapcsolatot e vagyI koveti,az u n6ma,a g betf ejt6se pedig magyarg: guerra,guiar. Ha az u is ejtend6, ezt a fol6le helyezettk6t pont jeloli; vergrienza,cigilena,pingiiino. Nem magyarr-i16lvan tehdt sz6! H Nem ejtjLik,,,n6.ma": hacia,huerto,humor.

J Torokban ejtett, er6s h: junto, lejos, dejar. A reloj sz6ban egyes szdmbann6ma. tL A magyar lj hangkapcsolathoz lehet hasonlitani(pl. 6ljen), de egyetlen,elemeire nem bonthat6 mdssalhangz6: llevar,llamar, calle, ellos. Sz6tagoldskor bdrmilyenmds miissalhangz6hoz hasonl6anviselkedik:ca-lle,Cas-tiJla. A r6gebbispanyolsz5t6rak,lexikonok krtlonbetfnek tekintik,az I utiin tdrgyaljdkaz ll-vel kezd6d6szavakat. N A magyarny-nekfelel meg: mafiana,pequefio,nifio.

10

a fordul el6, amelyekejt6seke, Csaka que, qui betffcsoportokban ki: querer, quien, aqui, izquierda. ,

R

5z6 elej6n,valamintn, l, s mogotter6sen(pergetetten) ejtjuk:rosa, recien,honrado, Israel.Asz6kezd6 r er6s ejt6sea spanyolegyik legjellegzetesebb tulajdonsdga. frdsbanis megjelenik,ha az r-rel kezd6d6 sz6 egy osszetettsz6 miisodik eleme: revoluci6nlcontrarrevolucion, Puerto RicoIportorriqueno. RR Magdnhangz6kkozt haszndlatos az erSsenpergetettr jelol6s6re. Elemeiresz6tagoldsban sem bonthat6 perro, burro, correr, sz6tagolva pe-rrol bLt+ro,co-rrer.

s A magyarsz-hezhasonl6,de felfel6 gorbitett nyelvheggyelejtjtlk. Emiatt hangzisa kiss6a magyar s-re is eml6keztet: hasta, seis, semana,los alumnos.Ha zong6smSssalhangz6 koveti,hasonulhozz6, 6s a magyarz 6s zs kozti dtmeneti hanggdalakul: Iosdias, mdslargo, /esvi. Amerikdbana magyarsz-szelazonosejt6s6. V A b-vel egyformdnejt5dik, I6sdott.

x Magdnhangz6k kozt ejt6seksz,pl. examen.Mdssalhangz6 el6ttszsz6 egyszerlsodik: extranjero, explicar. A M6xico, mexicano szavakban a j-vel .vonos m6don ejtj0k. Y Ejt6sej, kiv6veazy (6s)kot6sz6t,ahol i: mayo, ley, yo, yacer.

Z ejtettsz, mint i, e el6tt a c. A fogakkoz6helyezettnyelvheggyel haszndlatos: sz6v6gen el6tt,valarnint Csaka, o, u 6s mdssalhangz6k juzgar, magyar sz-szel teljehaz. Amerikdban a zrJmo, zona/ zapato, sen.zonoseit6s6.

A hangsrily([l acento) A magyarszavakhangsrilydnakhelye kotott, a hangs(lya sz6 els6 sz6tail6ra esik. A spanyolbana hangsdlyszabad: egyes szavakaz utols6,miisokaz utols6el6tti,ism6tm6soka hdtul16la harmadiksz6tagukon vagy esetlegm6g el6r6bb hangsrjlyosak:espa6ol, italiano, hfingaro, quitatelo. El6fordulhat,hogy uyanaz a hangsor mdst 6s mdstjelent aszerint,melyiksz6tagothangstlyozzuk.llyenkora hanglonboztet6 szerepevan: c6lebre hft es, celebre stilynak je lent6smegkri vagy egy eg6szsor els6 ragoz6srt unnepeltem unnepeljen,celebr€ jelen idejii egyessz5mels6 szem6ly( ige, amely pl. a kijelent6m6d kulonboztetimegaz elbesz6l6m0lt alakjdtcsaka hangsdlyeltolSsdval egyesszam harmadik szemilyt alakjdt6l: llamolllam6 hfvoldhivott, cantoI can t6 6nerkeIek/6n ekelt, baiIoI bai/d td ncoIo l