Dr. Király Rudolf - Spanyol nyelvkönyv

Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll:

ejlsd:

a á

b bé

c ?é

eh csé

d dé

e

«

»

é

¿fé

hé

h desé

f i

}

II élje

m érné

n éné

ñ ényé

o ó

p pé

q kii

t té

u u

V

w be dobié dóblé bé

ejtsd:

ftdtá

k 1 ká . élé

ejtsd:

r éré

rr érré

ejtsd:

s észé

be

y jé, i grjégá

X

ékisz

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni. 4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó] *»

szamár, desván [dkzbán] padlás, las madres [lázm¿WrészJ az anyák, dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ, helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita, loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak, dos reglas [dórr¿» suya. „ „ „ suyo. „ „ „ az övé (öné). „ „ „ nuestro. „ „ „ a mienk. »> nuestra. „ „ „ vuestro. „ „ „ a tietek. >» vuestra. „ az övék. „ „ », suyo. „ „ »» suya. j>

Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » ,,

míos. Estas plumas son tuyos. „ »» suyos. »» „ >» nuestros. „ „ vuestros. „ „ »> suyos. „ »»

mías. tuyas. suyas. nuestras, vuestras, suyas.

Ezek a könyvek (tollak)

az enyéim. a tieid. az övéi. a mieink. a tieitek. az övéik.

I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. Es soltero todavía y vive con sus padres. En su cuarto, Carlos ahora está de pie ante el espejo. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. No quiero llegar tarde a la oficina. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. 75

— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. — Ya voy, madre mía, — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero, el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1), mi pañuelo, mis llaves, mis lápices, mi estilográfica. He aquí también mi cédula personal. Todo está en regla. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. — ¡Buenos días, papá 1 ¡Salud, Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días, hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. Si quieres, te leo los títulos de los artículos. — Te lo ruego. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés, sentándose a la mesa. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. — Entonces, ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. He aquí tu taza para té, y en. ese plato está tu pan y la mantequilla. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla, Inés está hablando con su madre. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María, — dice la madre a su hija. — Debes estar lista para las once. El desayuno está terminado. Padre e hijo se van al trabajo, madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. Es una nueva novela húngara. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí, es mío. Como sabes, mi padre y yo nos compramos muchos libros. — Lo sé. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76

— ¿Esas? No, no son mías. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes. — Señor, ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí, caballero. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. — Lo son en verdad, señor. Si quiere, puede usted leerlas. — Muchas gracias, señor. — No hay de qué, caballero. III El enemigo de las supersticiones , (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. Mañana mismo empiezo a escribirlo. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja.* Cada loco con su tema. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. Vocabulario I. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány, hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni, elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány, mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett, drága, kedves

venir (vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta, la americana kabát, zakó pensar (pienso, pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni, rakni, helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van, ime la cartera pénztárca

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Hasonló a hasonlónak örül. — 2. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája.) 3. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.) 77

el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi, személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve, amikor belép saludar köszönteni, üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo, lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego, rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento, nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér, tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget

para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve, vége van terminar befejezni; végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo, comenzamos) kezdeni (amit: a) ; kezdődni poner en orden rendbehozni, takarítani poner (pongo, pones, pone, ponemos, ponéis, ponen) rakni, tenni, helyezni el orden rend II. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg, bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m), las (f) azokat, őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo, empezamos) kezdeni (amit: a) ; kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema, los temas téma, tárgykör, feladat valer (valgo, vales, vale, valemos, valéis, valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve, röpülő volar (vuelo, volamos) repülni

Gramática

61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. Főnököm nagyon szigorú. Carlos vive con sus padres. Károly a szüleinél lakik. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. 78

62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat, helyette a fenti körülírásokat használjuk. Az udvarias megszólítással (usted, ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted , az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai

63

Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások

¿Es tuyo ese libro? Sí, es mío. A tied az a könyv? Igen, az enyém. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si, son nuestras. A tieitek azok a tollak? Igen, a mieink. b) ha.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos, los tuyos y los suyos. Az én barátaim, a tieid és az övéi. c) kiemelés esetén, amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió, no el tuyo. Ez a könyv az enyém, nem a tied. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío!

64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. Poniéndose la chaqueta, Carlos piensa en su trabajo.

Az ebédlőbe lépve, Károly köszönti szüleit. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját), Károly a munkájára gondol.

A határozói igenevet úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez -ando, az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. Pl. hablar comer vivir

hablando comiendo viviendo

beszélve (miközben beszélek, beszélsz stb.) evés közben (miközben eszem, eszel, eszik stb.) élve (miközben élek, élsz stb.) 79

A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir

diciendo

poder

pudfendo

dormir durmiendo

sentir

sintiendo

ir

yendo

ser

siendo

leer

leyendo

traer

trayendo

oir

oyendo

venir

viniendo

pedir

pidiendo

A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. Öltözködés közben munkámra gondolok. Dándome cien florines, puedes Ha száz forintot adsz nekem, segíthetsz ayudarme. rajtam. .A határozói igenévnek egyetlen, változatlan alakja van. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl, jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso.

Amikor a rádiót hallgatom, pihenek.

Escuchando la radio descansas.

Amikor a rádiót hallgatod, pihensz.

Escuchando la radio descansa.

Amikor a rádiót hallgatja, pihen.

Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk, pihenünk. Escuchando la radío descansáis.

Amikor a rádiót hallgatjátok, pihentek.

Escuchando" la radio descansan.

Amikor a rádiót hallgatják, pihennek.

A határozói igenevet a magyarban a -va, -ve (régiesen: -ván, -vén) képzős igealakkal, vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. (Azzal pihenek, hogy Descanso durmiendo. alszom.) Desayunándonos hablamos. Reggelizés közben beszélgetünk. Hablando no puedes comer. Ha beszélsz, nem tudsz enni. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni, fel­ levantamos. kelünk.

65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. (Éppen) olvasok egy könyvet. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. az angolt: J am reading, he is writing). 80

66

Az igék „vonzata"

¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. Vamos a cenar. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro.

Mire gondolszl Munkámra gondolok. Menjünk vacsorázni. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet.

A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt, amire gondolunk. Az ir, venir, comenzar, empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli.

67

Y helyett E, O helyett U

María e Inés padre e hijo, madre e hija siete u ocho mujer u hombre

Mária és Ágnes apa és fia, anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi

/-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal.

68

Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. Las revistas deben de ser muy interesantes.

Ez a könyv bizonyára azé az úré. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek.

A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára, valószínűleg, nyilván szavakkal fordítjuk. 69

_ Cada Cada oveja con su pareja. Me afeito cada dos días.

Mindegyik juh a maga párjával. (Hasonló a hasonlónak örül.) Minden másnap borotválkozom.

A cada ragozhatatlan szó; utána a főnév egyes számban áll. Ha azonban a főnév előtt számnév is van, akkor a főnév többes számban áll.

70

A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200

= = = =

ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos, doscientas

6 Spanyol nyelvkönyv — 5614

300 = trescientos, trescientas 400 = cuatrocientos, cuatrocientas 500 = quinientos, quinientas 600 == seiscientos, seiscientas 81

700 í= setecientos, setecientas 800 = ochocientos, ochocientas 900 = novecientos, novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve •

10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 =

diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde, en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche, un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. Mondjuk minden személyben a jelzői, ill. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. — Mi estilográfica es buena. — Mi hermano trabaja en una fábrica. — Mi hija está enferma. — Este cuaderno es mío. — Esa cartera es mía. — Mis hermanos están en la escuela. — Mis hijas estudian bien. — Esos lápices son míos. — Aquellas plumas son mías. 3. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. Ez a zsebkendő az enyém. Ez a te személyazonossági igazolványod. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem, ez a kulcs nem az enyém, ez az ő kulcsa. Ez a mi lakásunk. Ez a lakás a mienk. Ez az önök padja. Ez a pad az önöké. Ez az ő padjuk. Az önök könyvei érdekesek. 4. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket; ahol lehet, bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía, Carlos vive con sus padres. — Teniendo sólo quince años, eres muy joven todavía. — Viviendo con mis padres, veo a mi madre cada día. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. — Siendo ya tarde, tenemos que apresurarnos. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. — No viniendo a desayunarte, te quedas hambriento. — Poniéndome la chaqueta, pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. — No teniendo dinero, no podéis compraros los libros nuevos. — Entrando en la oficina, los empleados saludan a su jefe. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. — No teniendo leche, bebemos té. 5. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. — Az asztalnál ülök, és levelet írok. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). — Ha eljössz az iskolába, meghallgathatod a spanyol órát. — Amikor elmegyünk a hivatalba, köszöntjük szüleinket. — Ha sokat beszéltek, nem tudtok tanulni. — Amikor borotválkozom, a tükör előtt állok. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk, a szüléinknél lakunk. — Ha sokat esznek, nem éhesek. — Mivel éhesek, sokat esznek. 6. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. — Hol van János és Józsi? Alusznak. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. 82

v

7. Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy, Éva? — Tizenhatéves vagyok. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. A gyárban dolgozik. — És testvéred, Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. — Nem találom a zsebken­ dőmet. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. — Új az ön töltőtolla? Igen, új ; nagyon jól ír. — Most az ön tollával ír? — Igen, az én tollammaí írok. — Van itt egy sárga ceruza. Kié? Az öné? Nem lehet az öné ; az ön ceruzája nem sárga, hanem barna. — Amikor kimegyünk az osztályból, köszöntjük tanárun­ kat.

10

LECCIÓN

DÉCIMA

DIEZ Személytelen igék és szólásmódok

Llueve.

Esik.

Alborea.

Hajnalodik.

Nieva.

Havazik.

Amaneec.

Nappalodík.

Relampaguea. Truena. Hace frío.

Villámlik. Mennydörög. Hideg van.

Anochece.

Esteledik.

Hace sol. (Hay sol.)

Süt a nap.

Hace calor.

Meleg van.

Hace vieiiío.

Fúj a szél.

El año Como se sabe, el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días, 52 .(cincuenta y dos) semanas, 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. Las partes del día son : la madrugada, que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer; la mañana, que dura hasta el mediodía; la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. De día trabajamos, de noche descansamos. Los días de la semana se llaman : lunes, martes, miércoles, jueves, viernes, sábado, domingo. El domingo es día de descanso. El lunes es el primer día de la semana. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Los martes vamos al teatro. Los miércoles estamos siempre en casa. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas, pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Los doce meses del año son : enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio, julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre y diciembre. El primero de 6»

83

enero es el día de año nuevo, en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. La primavera es la estación de las flores. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan

a cubrirse de hojas. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor, otra vez llueve, hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. El verano es la segunda estación del año. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto, durante la canícula. En verano maduran los frutos y las sementeras. •

A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. En esta estación se vendimia en las viñas. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. Comienza el invierno. El invierno es la cuarta y última estación del año. En invierno duerme la naturaleza. En enero hace mucho frío, nieva a menudo. Los campos están cubiertos de nieve; las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. — ¿Qué día era ayer (anteayer, hace tres días)? — Ayer era miércoles. (Anteayer era martes. Hace tres días era lunes,) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana, en tres días)? — Mañana será viernes. (Pasado mañana será sábado. En tres días será domingo.) 84

— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. ( = Hoy es el primero de febrero.) — Estamos a dos de marzo, a tres de abril, a diez y seis de mayo. — Tenemos el treinta y uno de agosto. — Tenemos el primero de diciembre. — Hoy es el último del mes. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. — .¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino, Porque todo el que pasa Coge un racimo. IV Refranes españoles Año de nieves, año de bienes. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f), la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat, hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés, beesteledés

el sol nap (az égen) I. la estación évszak; állomás' bisiesto szökő- (évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói, -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel, este el lunes, los lunes hétfő cl martes, los martes kedd el miércoles, los miércoles szerda