Dr. Dezső Zsigmondné - A gyorsolvasás programozott tankönyve

Dr. Dezső Zsigmondné

A gyorsolvasás programozott tankönyve

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1974

Irta: DR. DEZSŐ Z S IG M O N D N É

Illusztrálta: S A J D IK F E R E N C

© Dr. Dezső Zsigmondné, Budapest 1974

ISBN 963 220 026 8

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ .................................................................................................... 1. NAP

LÁSSUNK HÁT MUNKÁHOZ ! Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Néhány gon­ dolat a gyorsolvasás körüli félreértések rő l............................... 2. NAP

SZEMMŰKÖDÉS Ritmikus szemmozgásgyakorlat. — Látószögnövelő gyakor­ lat. — Olvasási gyakorlat: A csomagolásból eredő szemét prob­ lémája az USA-ban ................................................................ .. 3. NAP

KONCENTRÁLT FIGYELEM Jelkeresés. — Kombinált gyakorlatok: Fogalom válogatás. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Szomszédságmozgalmak, lakótelepek. . . .

4. NAP

AKTÍV OLVASÁS Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban . . ................................................................ *................... 5. NAP

FIGYELMES OLVASÁS, UTASÍTÁSOK KÖVETÉSE Ismétlődő számcsoportok. — Fogalom válogatás. — Jelkere­ sés. — Olvasási gyakorlat: Az osztrák idegenforgalom piac­ problémái ......................................................................................... 6. NAP

SZÓKINCS Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hivatásszerű munka hatása az idős em­ berek emlékezetének állapotára ............................................ 7. NAP

EGY KIS SZÁMVETÉS Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnö­ velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A gyorsolvasás elsajátí­ tásának szükségessége ............................... ................................... 8. NAP

A LÉNYEG FELISMERÉSE Fogalom válogatás. — Szóképzés. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A világítás kérdése . . .

9. NAP

Szókincs teszt. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A szemétégetés füstgázai.............................. ........................ ........................ .. 107 10. NAP

REGRESSZIÓ Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A jövő alakíthatósága és szétrombolhatósága ..................................... 115

11. NAP

GYAKOROLJUK AZ EDDIG TANULTAKAT Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Regressziót gátló gyakor­ lat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Irodai berendezések méretei ........................................................ 125

12. NAP

HANGOS OLVASÁS Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hőerőművek telepítése és a környezet ......................................................................................... 133

13. NAP

KÉSZÜLJÜNK A HOLNAPI SZÁMVETÉSRE Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Hibakeresés. — Olvasási gyakorlat: Zajártalm ak és e lh á rítá su k .................. 143 7

14. NAP

PROGRAMUNK FEL É H E Z ÉRK EZTÜ N K Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Cél szerinti o lv a s á s ..................................... 152 15. NAP

SKIPPING Olvasási gyakorlat (skipping): Kadmium a környezetünkben. — Szókeresés. — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gya­ korlat ................................................................................................. 164 16. NAP

SKIMMING Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat .......... ................................................................ 172 17. NAP

Jelkeresés. — Szóképzés. — Regressziót gátló gyakorlat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Fordítástechnika ............................................................................................. 184 18. NAP

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping) ........................................................ 191 19. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A francia oktatás fejlődése és reformja . ................. 202 8

20. NAP

Skipping gyakorlat — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gyakorlat. — Regressziót gátló gyakorlat. — Olvasási gyakor­ lat: A klimatizálás .................................................................• • • 213 21. NAP

PROGRAMUNK VÉGÉHEZ KÖZELEDÜNK Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A cél: az olvasottak rögzítése és felidézése 222

22. NAP

FOLYTASSUK A GYAKORLÁST! Szóképzés. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — 233 Olvasási gyakorlat: Lakás és k ö rn y e z e t............................... .. 23. NAP

Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping). — Olvasási gyakorlat: Megfelelő akusztikai viszonyok ............................................................ .. 242 24. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnö­ velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat.......................................... 254 25. NAP

Szókincsteszt. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Egy új divatos szakkifejezés, az im a g e ............................................................................................. 264

26. NAP

GYAKOROLNI, GYAKOROLNI . . . Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: U tasítás és gondolat k ö v e té se ................... 276 27. NAP

MÁR NEM SOK VAN HÁTRA! Szókeresés. — Jelkeresés. — Fogalom válogatás. — Látó­ szögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Követelmények a városépítészettel és a várostervezéssel szemben...................... 287 28. NAP

MÉG EGY UTOLSÓ NEKIRUGASZKODÁS Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Még néhány szó a gyorsolva­ sásról ................................................................................................. ..295 PROGRAMUNK VÉGÉHEZ ÉR TÜ N K

........................................306

FÜGGELÉK ................................. .......................... ........................ ........307 Táblázatok ................................. ..................................................... .307 Feloldás . ........................................................................................... .312 IRODALOMJEGYZÉK

345

Előszó

El akarja sajátítani az olvasmányok tartalm ának optimális meg­ közelítési módját, a hatékony olvasás módszerét, a korszerű olvasás mesterségét? Elhatározta már, hogy megtanul „gyorsolvasni” ? Bizo­ nyára azért, m ert nem akar megrekedni a fejlődés már elért szintjén, hanem tovább akar haladni, többet látni, tanulni, több és jobb m unkát végezni és ehhez keresi a megfelelő eszközöket, módszereket. Akkor ez a könyv Önnek készült. Vagy egyelőre még csak céltalanul lapozgat, ismerkedik a gyors­ olvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmával? Vagyis érdeklődő ember, akinek felkelti figyelmét az új, az ismeretlen? Akkor kérem la­ pozgasson még egy kicsit, ismerkedjék tovább a könyvvel és tárgyával, hátha kedvet kap a tanuláshoz. Higgye el, segítségére lehet abban, hogy sokirányú érdeklődését kielégítse, többet olvashasson és így jobban megismerje a világ fontos, hasznos és érdekes dolgait. Vagy talán csak a szükség kényszerítő hatására keres valami meg­ oldást, m ert már nem tu d megbirkózni a napi munkája során feldol­ gozandó olvasmányok hatalmas tömegével ? Akkor semmi esetre se tekintse ezt a könyvet újabb tehertételnek, még egy darabnak az el­ olvasandó könyvek amúgyis nyomasztó halmazában és ne mondja, hogy nincs már ideje további feladatok vállalására. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy segítse m unkájában, módot adjon jelenlegi ol­ vasási készsége fejlesztésére, a gyorsabb, de egyúttal eredményesebb 11

olvasás elsajátítására, felhívja figyelmét néhány gyakorlati fogásra és megismertesse új módszerekkel vagy — ha már eddig is alkalmazta volna őket — tudatosabbá tegye használatukat. Lehet, hogy most felteszi a kérdést: hogyan beszélhetünk egyálta­ lában módszerekről, gyakorlati fogásokról az olvasással kapcsolatban? Hiszen eddig úgy tudtuk, hogy az olvasás: az olvasás — és kész. Hogyan lehetne azt többféleképpen csinálni? Pedig az olvasás még művészet is lehet — ezt az irodalmárok jól tudják —, de ugyancsak kevesen gondol­ nak arra, hogy valamiféle mesterségnek tekintsék. Holott, ma már, amikor az olvasás a kutató munkában, a termelésben, az ügyintézésben a munkanapnak egyre jelentősebb hányadát teszi ki, és mind fontosabbá válik a műhelyekben, a munkapadok mellett is, akkor már szinte külön folyam atnak tekinthetjük. A szakirodalom és a hivatalos iratok nagyrésze munkaeszközzé válik. Nem is szólva a tanulásról, amelynek ugyan­ csak munkaeszköze a könyv, a jegyzet. Az köztudomású, hogy nincs az az egyszerű munka, amelynek ne lenne valamiféle módszere, technikája, amelyet ne lehetne jobban vagy rosszabbul, szervezetlenül vagy racio­ nálisan végezni, hogyne lehetne akkor módszere és technikája egy olyan sokrétűen összetett, bonyolult munkafolyamatnak, mint az olvasás. De minden további magyarázat helyett vegyünk inkább egy kis ízelítőt magából a könyvből, és lássuk közelebbről az egyik olvasási módszert. Hiszen még nem is döntötte el talán, hogy valóban akar-e tovább is foglalkozni a könyvvel. Mielőtt végleg határozna, ismerked­ jen vele még egy kicsit. Kérem lapozzon még előre a 16. napra és olvassa el a skimming módszerére vonatkozó szakaszt.

Most — akár előszöri, akár csak másodszori nekifutásra — megis­ m erkedett már közelebbről is könyvünkkel. Ugyanakkor, anélkül, hogy erre előre készült volna, már meg is tanulta a gyorsolvasás egyik lényeges módszerét, sőt a gyakorlatban is elvégzett egy feladatot. Ugye nem is került nagy fáradságába? Most pedig — kivételesen és természetesen a nyilvánvaló, konkrét adatok felesleges ismételgetése nélkül — nem a feloldásban, hanem itt 12

következnek rövid összefoglalásként a helyes válaszok: a könyv be­ m utatása, úgy érzem, elsődlegesen a szerző feladata. Amint az alcímből és a tartalomjegyzékből is kitűnik: ismereteket, tényeket, tudnivalókat csak a legszükségesebb mértékben közlő, első­ sorban elvégzendő gyakorlatokat tartalm azó tankönyvről van szó, mely nem arra szolgál, hogy elolvassák, hanem hogy dolgozzanak vele. De tapasztalhatta, milyen egyszerű és szinte köznapi dologról esik m ajd szó. És ha nem is lesz mindig minden feladat ennyire könnyű, egy kis igyekezettel úrrá lehet a felmerülő kisebb-nagyobb nehézségeken is. Ez a könyv a gyorsolvasás programozott tankönyve, teljesen önálló mű — nem újabb kiadása és nem is folytatása régebben megjelent m un­ káknak, még a szerző korábban megjelent módszertani útm utatójának sem. Önmagában, minden ismeret nélkül használható. A felhasznált irodalom felsorolásából kitűnik, hogy a könyv számos külföldi forrás felhasználásával készült. Ez érthető, hiszen hazai ta ­ pasztalatok jóformán egyáltalában nem, vagy csak alig állnak rendel­ kezésre, ezért a neves külföldi gyorsolvasó iskolák széles körű gyakorlati tapasztalatai alapján összeállított tankönyvekre kellett támaszkodni. A magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével át-, illetve ki­ dolgozott gyakorlatok kipróbálását azonban lehetővé tette néhány ön­ kéntes vállalkozó lelkes segítőkészsége. Tanácsaikért, javaslataikért, megjegyzéseikért ezúton mondok köszönetét. Akiknek a könyv átlapozása során nem tű n t volna szembe a gya­ korlatokkal kapcsolatos tipográfiai sajátosság: a különböző tárgykö­ rökből válogatott olvasási gyakorlatokat más betűtípussal szedtük, hogy — esetleges félreértések elkerülése végett — megkülönböztessük azokat a könyvnek a gyorsolvasásra vonatkozó mondanivalójától. A gyorsolvasással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló olvasmányok­ tól eltekintve, valamennyi olvasási gyakorlat az Országos Műszaki K önyvtár és Dokumentációs Központ kiadványaiból, nevezetesen a Műszaki Információ — „Korszerű munkafeltételek” és a „Környezetvédelem”, valam int a Műszaki Gazdasági Információ „Trendek, prog­ nózisok” és „Nemzetközi m arketing” c. sorozatainak 1971. és 1972. évfolyamaiból való. És ezzel végére is értünk a könyvvel való ismerkedésnek. Most m ár csak az elhatározás van h á tra : holnaptól kezdve rendszeresen elvégzi a kijelölt feladatokat, mindennap szorgalmasan gyakorol, és mindent elkövet, hogy önmagával versenyezve egyre jobb eredményeket érjen el. Holnaptól k e z d v e .....................Vagy van még egy kis ideje, nem is fáradt és máris el akarja kezdeni? Kérem, tessék!

Lássunk hát munkához!

Először is nézzük, milyen eszközökre lesz szüksége: # #

jegyzetekhez, válaszok leírásához: néhány ív papírra és valami­ lyen írószerre (toll vagy ceruza); időméréshez: másodpercmutatós órára.

H a netán stopperóra is rendelkezésére áll, annál jobb, az időmérésben és ellenőrzésben időnként segítségére lehetnek barátok, családtagok is. Hosszabb időszakaszok mérésénél ügyes megoldás az e célra előre el­ készített hangszalag. Amikor a felvételnél az időmérést megkezdi, egyet kopog vagy bemondja az „indul” szót. Ezután egy, két illetve három koppantással jelzi a 15., a 30., illetve a 45. másodpercet, a teljes percek szám át pedig egyszerűen bemondja. 10—15 perces felvételnél hosszabbra általában nem lesz szüksége. A jelzések persze lehetnek szükség szerint sűrűbbek (10 másodperc) vagy ritkábbak (1 —1 perc). Így a gyakorlatok közben a hangszalagra felvett időjelzéseket vissza­ játszva nem kell az órát figyelnie: a magnetofon figyelmezteti a kiszabott idő lejártára, illetve így tu d h atja meg mennyi időt fordított egy-egy gyakorlat elvégzésére. Sem a stopperóra, sem a magnetofon nem nélkülözhetetlen kellék, és a könyvből teljesen egyedül, minden baráti segítség nélkül is tanulhat. Van viszont valami, ami nélkül nem érhet célt és ami a jó

eredmény alapvető feltétele: kedv a munkához, a tanuláshoz. Bebizo­ nyított tény, hogy m ár az akarat, az elhatározás is hoz némi eredményt. Szüksége lesz még sok szorgalomra, türelemre, k itartásra is. Nem ígérhetünk könnyű m unkát és gyors sikert, sőt lehet, hogy eleinte némi visszaesés is m utatkozik teljesítményében — ez azonban természetes jelenség, nem szabad, hogy elcsüggedjen. Ha következetesen és rendsze­ resen elvégzi a gyakorlatokat, az eredmény sem m aradhat el. Amire most vállalkozik, az komoly munka —aszerint kell végeznie. H a a könyvet este fáradtan csak elalvás előtt forgatja, nézegeti, az vajmi keveset használ. Lehetőleg a napnak mindig ugyanazon m eghatározott szakában dolgozzon, olyankor, amikor még valóban képes tanulni, gyakorol­ ni. A 28 napos beosztástól szükség esetén némiképp eltérhet, azaz, ha néha — persze csak ritkán és ha valóban nem ju t rá ideje — egy-egy napra kim arad a gyakorlás, vagy az egy napra kiszabott anyagot sok­ nak találja és azt két nap alatt végzi el, nem olyan nagy baj. Kisebb hiba, ha megosztja, több lépésben veszi á t az anyagot, m intha túl sokat markol egyszerre. Inkább végezzen hosszabb idő alatt, de a rendszeres­ séghez feltétlenül ragaszkodnia kell. Semmi esetre se akarjon hosszabb kihagyásokat úgy pótolni, hogy több napi feladatot egy ültő helyében egyszerre elvégez, m ert annak nem lesz sok eredménye. Legyen sport­ szerű — tartsa be a játékszabályokat! A könyv pontosan megmondja, mit kell tennie, kövesse az előírásokat. Most már ismeri a könyv szer­ kezetét, felépítését, nincs többé szükség arra, hogy céltalanul lapozgas­ son és előre beleolvasson az egyes gyakorlatokba. H a pedig a feloldáso­ k at nézegeti meg előre, célját téveszti az egész tanulás. A gyakorlatok az előrehaladással válnak mind nehezebbekké és bonyolultabbakká. Az első napok minden nehézség nélkül megoldható feladatai amellett, hogy már az elérendő célt szolgálják, segítenek abban, hogy hozzá­ szokjon ezekhez az első látásra talán itt-o tt túlságosan egyszerűnek tűnő, de többnyire nem is olyan könnyű gyakorlatokhoz — teh át ne lapozza á t ezeket sem! E nnyit elöljáróban a legszükségesebb tudnivalókról, vagyis hogy a tanuláshoz feltétlenül szüksége lesz 1}......................... é s ......................... és 2>.........................................H a megoldható, jó ha kéznél van, de nem nélkülözhetetlen kellék egy 3 ) .......................és 4) .................... .... . ., időn­ ként pedig segítségére lehetnek 5 ) ................................................... is. A legfontosabb azonban, ami nélkül nem érhet el eredm ényt6 )............... .............................és 7 ) ..............................................................................a fel­ kell végeznie. adatokat pedig 8) 16

Ez most csak egy kis próba volt. Ki tudja tölteni a kipontozott soro­ kat anélkül, hogy újra vissza kellene lapoznia a szövegben? Ha nem, ez azt jelenti, hogy nem olvasott elég figyelmesen. A jövőben mindig arra kell törekednie, hogy egyszeri olvasás után is fel tudja idézni az olvasott szöveg leglényegesebb pontjait. Ezzel a . . . . jellel még gyakran fog a könyvben találkozni és ide először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül próbálja a hiányzó fogalmat, kifejezést, gondolatot beírni. H a nem megy, min­ dig lapozzon vissza és az egész szövegrészből keresse meg a megoldást. A következő páros oldalon m egadott feloldás csak ellenőrzésül szolgál. Most pedig lépjünk egy lépéssel tovább, és tisztázzuk, mit is akarunk elérni, mi az, amire törekszünk? Olvasási készségünket szeretnénk továbbfejleszteni — de mi is az olvasás ? Ennek meghatározását kezdjük egy kis fejtöréssel. Tegyük fel, hogy egy fiatal mérnöknek technikatörténeti kutatásai közben egy gót betűkkel írott, régi, német szövegrészlet kerül a kezébe. Bár kitűnően beszél németül, a gót betűket sohasem tanulta, azokat egyáltalában nem ismeri. Rövid töprengés után eszébe jut, hogy gra­ fikus barátja a különböző betűtípusok, formák tanulmányozása során különös figyelmet szentelt a gót betűknek, azok megfejtése tehát semmi problémát nem jelenthet számára. A mérnök el is szalad barátjához, aki szívesen vállalkozik a segítségre. A bökkenő csak az, hogy ő viszont egy szót sem tud németül. Nyilvánvalóan csak egy megoldás kínálko­ zik : a grafikus felolvassa a szövegrészletet — melyből azonban egy szót sem ért — a mérnök pedig — aki viszont az írást nem tudja kibetűzni — végighallgatja és megérti a szöveget. Mit gondol, tulajdonképpen melyikük olvasott? Karikázza be a helyesnek ta rto tt választ: a) a mérnök b) a grafikus c) egyik sem d) mind a kettő Ha eldöntötte a kérdést, megpróbálná megindokolni a választ?

17

1) papírra és írószerre • 2) másodpercmutatós órára # 8) stopperóra # 4) mag­ netofon • 5) barátok, családtagok # 6) kedv a tanuláshoz o 7) szorgalom, türe­ lem, kitartás • 8) rendszeresen

A helyes válasz c, azaz egyik sem. A mérnök és a grafikus különkülön végezték el az olvasás folyamán együttesen ható két funkciót, a felismerést és a felfogást. Az olvasás ugyanis bonyolultan összetett művelet, melyben szemünk és agyunk egyformán részt vesz. A Magyar értelmező kéziszótár szerint — az egyéb forrásokban található meg­ határozásokhoz hasonlóan — aki olvas, az „írásjelek során szemével végighaladva a szöveg értelmét felfogja”. Ebből pedig számunkra az a tanulság, hogy jelenlegi olvasási készségünk fizikai és szellemi tényezőit egyformán fejleszteni kell, a kettő elválaszthatatlan egymástól. E zt a tényt soha nem szabad szem elől téveszteni, még akkor sem, ha céljainkat és előttünk álló feladatainkat világosabb körvonalazásuk érdekében megpróbáljuk valamiképpen rendszerezni. így csoportosítá­ sunk szerint az, am it jelenlegi készségünkkel, szokásainkkal kapcsolat­ ban meg kell változtatni: # # #

az olvasás technikája, m agatartásunk, az olvasmány megközelítésének módja,

úgyszólván minden, ahogy és am it jelenleg olvasás közben teszünk. Régi szokásokon változtatni nem könnyű, ebben lesznek segítsé­ gére a különböző elvégzendő gyakorlatok, melyek legtöbbje ugyancsak több célt szolgál egyszerre, és az olvasási készség több tényezőjére is hat. Az egyes napok feladatainak módszeres felépítése érdekében azonban valamilyen megkülönböztetést mégis kellett tennünk aszerint, hogy első­ sorban mi a gyakorlat célja. Például a szemműködést, a koncentrált figyelmet, a szókincset fejleszti-e; valamelyik rossz szokás leküzdését segíti-e, vagy pedig az olvasás egyes módszereinek begyakorlását céloz­ za-e leginkább. Hogy az olvasó is tudja, mire kell legfőképpen figyelem­ mel lennie az egyes gyakorlatok elvégzésénél, azok célját —a szükséges magyarázatokon túlmenően — megfelelő jelekkel is feltüntetjük. Ezek a következők:

18



Vw\

szemgyakorlat (létoszögnöveló és ritm ikus)

reg resszió

olvasási gyakorlat koncentráció

&

o

skipping

skimming

lényeg megragadás

szó kin cs

V

feloldás pontosan nem adható meg

Most pedig szóljunk még néhány szót m egváltoztatandó olvasási készségünknek az előbbi csoportosításban elsőként em lített tényező­ jéről, az ........................... Ide tartozik a megfelelő szemműködés kialakítása. Szemünk m ű­ ködéséről olvasás közben részletesebben holnap lesz szó, most egyelőre csak a látószögnövelő gyakorlatokkal, illetve végzésük módjával kell megismerkednie. Ez a gyakorlat nagyon fontos a gyorsolvasás techniká­ jának elsajátításában, ezért — még ha néha kényelmetlennek vagy unalmasnak tűnik is — soha ne mulassza el. Ahhoz, hogy valóban jól végezze a gyakorlatokat, megfelelő eszközök hiányában némi kézügyes­ ségre van szüksége, először teh át a kézmozdulatot kell begyakorolnia. A következőkben három oszlopban számokkal, betűkkel, szavakkal találkozik. Minden egyes oszlopon külön-külön kell függőleges irányban végighaladnia. Tulajdonképpen minden egyes — egyelőre 3 tagú — szám- vagy betűcsoport egy-egy külön feladat. Lényege, hogy az értel­ metlen szám- vagy betűkombinációkat, illetve értelmes szavakat egyet19 2*

olvasás technikájáról

4

5 1 4 3 3 1 4 3 2 3 1 2 1 3 3 1 4 2 2 1 8 5 3 8 0 7 6 9 2

20

7 l1 9 4: 2 (i 8 ] 0 í> 8 *> 9 l► 8 6 l* 8 ' 5 (- 8 í 6 íí 9 (► 6 í> 8 " 3 íi 9 ■ 4 (i 9 4: 8 ‘; 8 í► 5 fl S d^ © 2^ £ © p m

,o

M

3

p q

Regressziót gátló gyakorlat

:p

oc PU fi CÖ

OQ

m ö



QQ

^^

^CŐ 4^ •r—» 'S í

>> S ©

£©

> ESJ OQ

fl cö

£*•

o

bD

kH

cö

fl

Szí

4->

©

£>

OQ (M

CO

lO

I d ő ; ..............................................................................................................

bJD

o m

Hibakeresés NNM8Í NNM8Í

VWun3 VWunS

OCn75 OCn75

FT3nR FT3nR

seNH6 seNNö

SOÜv4 SOUv4

7aK4q 7aK4q

bMc55 bMc55

AB3lk AB3lk

VX6uY VX6nY

acl7B aol7B

Vgk8e Vgk8s

LM6vT LM6vT

34scG 34seG

KL55a KE55a

XToef XToef

fth5M ftnSM

K H td6 K H td9

COSnl COSnl

PPnm4 PPnm4

3oeNH 3oeNH

LKzx4 LKzz4

PPR d8 PPR d8

VeWSz VeWSz

6tfvV 9tfvV

ijH F r ijN Fr

MnN5c MnN5c

PPo3e PPo3e

érs6T ére6T

vzw2S vzv2S

VHKn2 VNKn2

FTDn8 DTDn8

PPl2c PPl2c

cn5KH cnSKH

sCOP8 sCOP8

wvUVe wvOVc

Idő: . . . .

Felfedezett hi ák száma:

M EG V A N M IND A 16? N A G Y S Z E R Ű ! V A G Y MÉGSEM? NEM A V ILÁ G ÍT Á S B A N V A N A HIBA?

Szókeresés táska

— eb

— híd

— mese

— erdő

vonat — újság — mező — Hba — táj — erdő — ég körömlakk — táska — vásár — ház — kép — ág — tű sín — nyári — fáj — oszlop — ham utartó — eb — le füst — érem — táska — indóház — vár — áll — kér ülés — béke — kendő — tárgy — híd — állás — boci irodaház — csizma — szaklap — mese — kutya — ásó kalyiba — nyár — konyha — táska — megbeszélés — lap jácint — eb — állomás — még — állás — fűtés — fagy híd — konty — élelem — opera — hő — illem — tér barna — kő — szótár — mese — haza — regény — ló örök — mese — folyóirat — könyvtár — nyelv — szirt ember — nyaralás — táska — macska — futás — nád fakó — cigaretta — rózsa — gyöngy — dallam — mese tojás — asztal — gyümölcsös — bakó — villám — vég kapocs — táska — ülőke — kert — eb — pallós — év harc — tető — szekrény — villa — báb — szürke — fa park — erdő — fű — eb — szem — csomag — manó bélyeg — nagyító — táska — fal — sejt — ital — sör Idő: .........................

g r

t

e

w

d

f

t

z

w

e

i

u

z

y

X

d

f

u

f

r

t

q y

P 1

i

w r

t

z

i

o

e

y

s

k

1

q

r

z

i

c

p b

V

m

ü

X

m

r

y

u

p s

z

t

n

o

z

a

t

n

g w

h i

á

k

h

e

i

h

j s

m

V

i

r

i

o

s

a

f

b

V

e

t

f

ü

r

d

s

q

j i

h

u

r

f

d

w

q

k

o

j w

k

o

u

X

y

d

s

q

i

d

h

u

i

X

g c

V

b

k

o

k

1

m

e

j r

k

i

o

1

f

t

k

1

s

w

r

t

a

a

e

o

z

f

5 4 3 6 5 3 10 7 7 4 7 4 55 3 2 08 6 4 4 2 1 1 6 13 5 6 33 4 6 1 5 6 7 7 2 3 4 2 88 9 9 3 22 5 8 7 39 90• 1 2 6 24 6 8 7 24 4 1 7 3 8 01 7 6 8 3 3 2 8 6 1 0 4 456 1 4 86 5 3 5 3 4 9 77 76 3 1 8 4 75 3 4 43 22 7 23 4 7 4 7 6 45 1 77 02! 3 4 6 800 01 5 5 9 568 1 6 8 7 11 5

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

Olvasási gyakorlat A jövő alakíthotósága és szétrombolhatósoga A z emberi élet a legmagasabb rendű, mivel csak az ember van tisztában potenciális lehetőségeivel. Freud szerint mindig kettős szerepe volt; alkotott és rombolt. Ha életét és környezetét meg akarjuk óvni, akkor ebbe nem nyugodhatunk bele. A z ember „képességei” már olyan fejlettek, hogy képes az élet és önmaga elpusztítására is. Egyes kultúrák kihalása a történelem során visszatérő jelenség egyes tö r­ ténelemfilozófusok írásában. Most azonban szembe kell nézni az emberi kultúra kihalásának lehetőségé­ vel, annak a globális keretnek a pusztulásával, amelyben ma még emberek külön­ böző életmód szerint élnek. Bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult. Okozója maga az em ­ ber, s nem valamiféle emberfeletti hatalom, ahogy azt régebben hitték. A z emberi civilizáció pusztulásának, az ember öngyilkosságának folyamata elkezdődött, és ma még alig mondható meg, hogy ez a folyamat feltartóztatható-e. Úgy tűnik, indokolt az a vélemény, hogy ma még választhatunk a jövő szétrombolása és kialakítása között. A z ember öngyilkosságának előkészítése kollek­ tiven folyik és a folyamatban az egyének nem tudatosan vesznek részt, de ettől a részvétel nem válik veszélytelenebbé. Mindez a társadalmi és egyéni negatív hozzáállásból ered. A z élet elpusztításán három különböző módon cselekszünk. 1. az em berek közötti erőszak útján; 2. a természetes környezet elleni emberi erőszak útján; 3. az ember saját szervezete és pszichéje elleni erőszak útján. Mindhárom az emberi létezés iránti érdektelenség megnyilvánulása. A z önrombolási formák egyes szimptómáit a következőkben részletezzük. Megdöbbentő, hogy milyen keveset tanultunk a két világháború előzm é­ nyeiből, következményeiből, az egész katasztrófából. A háborút kiváltó ténye­ zők egyike sincs még kiküszöbölve. így pl. nem sokat tettünk még egy nemzetekfeletti rend kialakításáért. Sőt a nacionalizmus és a fajüldözés elérte a fejlődő o r­ szágokat és a „harm adik” világot is. Összehasonlíthatatlanul intenzívebb ma a nacionalizmus és militarizmus, mint korábban, pedig valamennyi régebbi nagy­ hatalom — az ozmán, az orosz, cári, a Habsburg és a brit — megszűnt. Feltűnő az aránytalanság a fegyverkezésre és a szociális célokra fordított pénzösszegek között. így pl. 1970-ben a Földünkön 200 milliárd dollárt költöt­

122

tek fegyverkezésre, s csak kereken 7 milliárd dollárt adott az összes ipari ország a fejlődő országok támogatására. A pusztítás eszközeinek előállítása, alkalmazása és a humanitás összeegyez­ tetése egyre nagyobb gondot jelent. A fokozódó bűnözési hullám, az erőszak alkalmazása társadalmi ellentétek esetében ennek egyenes következménye. A túlélés lehetősége még mindig veszélyben van, m ert az erőszak még nin­ csen kiküszöbölve. A z em ber — úgy tűnik — még nem ismerte fel, hogy a vitás ügyek erőszakmentesen is megoldhatók. A visszaélés az emberi élettel kiterjed a környezet egyensúlyának megbon­ tására is. Gyakori még ma is, hogy a gyengén fejlett országokban olyan gazdálko­ dást folytatnak, ami a talaj pusztulásához vezet. Rablógazdálkodás folyik gyakran gazdaságilag fejlett országokban is. A környezetrombolás forrásai: #

a lakosság robbanásszerű növekedése;

•

az em ber életterének kiterjedése. A z emberiség az elmúlt évszázadban megkétszereződött. Ismételt két­

szereződéséhez már csupán 66 évre volt szükség. A z évszázad végére várható újabb megkétszereződés. Ezzel az utolsó kétszáz év alatt 836 millióról 7500 millió­ ra szaporodik. Fokozódik az em berek városokba összpontosulása. Ezek lakos­ sága az évszázad végére megháromszorozódik. 1800-ban egy em bernek napi 10 liter vízre volt szüksége, 1970-ben a vízszükséglet már 500 literre növekedett. A gépjárművek száma Svájcban 1950 óta megtízszereződött. Számuk évente annyival nő, amennyi gépkocsi 20 évvel ezelőtt volt. Fokozódik szükségleteink elhanyagolása. Helytelen a táplálkozásunk, olyan városokban és házakban lakunk, amelyekben nem érezzük otthonosan magun­ kat. A fokozódó zaj, a szennyezett levegő, a mérgezett vizen túl biztonságunk sincs meg. Ezért sokan kábítószereket fogyasztanak. Vagyis a vegyipar és a tech­ nika nyújtotta lehetőségekkel visszaélünk. A z N SZK-ban a 10— 23 éves fiatalok­ nak kereken 10%-a a kábítószerek rabja. Számuk a jelek szerint növekszik, ami az elmúlt századokhoz képest visszafejlődést jelent. A z em berek városokba törekvése menekülést jelent a kis településektől, ahol a tradíciók irányították az életet, ahol mindenki mindenkit ismer. Most egyre több ember közt élünk, de egyre kevesebbel van kapcsolatunk. Állandó küzdelem folyik az életfontosságú javakért, amelyek egyre csök­ kennek, mint például a hely, az idő, a levegő és a fény. A korszerű munka- és életforma sematikussá, személytelenné vált. A csa­ lád nemcsak kisebb lett — hiszen csak a szülők és a még nem felnőtt gyerekek tartoznak hozzá — , de egyben gyengült az összetartozás érzése is.

123

Városaink elsiváródnak, az egykor vidékies környezet egyhangú iroda- és lakótelepekké válik, ahol az egyre magasabb házakban a lakóknak sem egymás­ sal, sem a term észettel nincs kapcsolatuk. Fokozódik a zaj, nem teszünk semmit sem a munkazaj, sem a „zenének** mondott elektronikus zaj ellen. Ha időben nem figyelünk a rendellenességekre, mindezekkel saját pusztu­ lásunkat okozhatjuk.

Idő: ........ .. Sebesség: ...............

Szavak száma: 700 Felfogás m értéke: ...............

1. Mi teszi ma már az embert képessé az élet és saját maga elpusztítá­ sára ? 2. Milyen emberfeletti hatalom okozza, hogy bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult? 3. Az olvasmány szerint feltartóztatható-e az ember öngyilkosságának, az emberi civilizáció pusztulásának folyamata? Mi az ezzel kapcso­ latos vélemény ? 4. Az élet elpusztításának módjait hogyan csoportosítja a cikk? 5. A fejlődő országok tám ogatására az ipari országok által adott összegnek kb. hányszorosát fordították Földünkön fegyverkezésre 1970-ben? a) több m int tízszeresét b) húszszorosát c) csaknem harmincszorosát d) mintegy ötvenszeresét 6. Mi idézi elő a környezet egyensúlyának megbontását, a természetes környezet pusztítását? 7. Milyen két példát említ az olvasmány a biológiai szükséglet, illetve az élettér megnövekedésére? 8. Az ember önmaga elleni vétségéről elég sokat hallhatunk. Próbálja meg az olvasmány ezzel kapcsolatos gondolatait olyan kulcsszavak­ kal kifejezni, illetve összefoglalni, melyek részben korábbi ismeretei­ re is épülnek és nem feltétlenül az olvasmányban is szereplő ki­ fejezések. 9. Mi volt a szerző célja a közlemény megírásával? a) előrejelzés, prognózis b) figyelmeztetés c) oktatás d) ténymegállapítás 10. A közlemény háromszor írja le alapgondolatát. Mi ez az alapgondo­ lat és hol, milyen formában — mivel kapcsolatban — fordul elő?

-

V- %

., - . - ^ . . ,>, 5

v *c% *,•»'-

A -

* -• V á s ^ g & s u } ? ; m ,:Ví. ‘ V 3- V / , v l ^ |> t r

Gyakoroljuk az eddig tanultakat

Szókincsteszt Negyedik szókincstesztünk köznyelvi szavakból áll, akad köztük azonban egy-két — ha még nem is elavult — de régies kifejezés is. Kétségtelen, hogy azok, akik vidéken élnek vagy éltek, ennél a tesztnél jobb eredményt fognak elérni. I t t ismét csak egyetlen kifejezést kell megtalálnia, eredménye csak egy-egy betűjel lesz. Egyébként a szókincs­ teszteknél szokásos módon kell eljárnia. 1. ABRAK

A ) szemes takarm ány — B ) fejadag — G) legelő — D) lovak etetésére szol­ gáló tarisznya

2. ÜSZŐ

A ) ivartalanított bika — B) fiatal háziállatok általában — G) nőstény borjú — D) gombás növénybetegség

3. ZSIZSIK

A ) bogár — B ) borsófajta — G) gyom­ növény — D) kistestű énekesmadár

4. VACKOR

A ) állat alvóhelye, tanyája — B) vad­ körte — G) növényi szárrész — D) medvebocs

5. TÖ REK

A ) a szőlő kisajtolása után visszama­ rad t szilárd növényi anyag — B) valamely egésznek letört, leszakadt 125

elenyészően kis része — C) cséplési melléktermék, apró szalma és levél­ részek — D) pálinkafőzésre alkalmas hulladékgyümölcs 6. KÉRÉSZ

A ) apró édesvízi hal — B) egyetlen éjszakára életrekelő mesealak — G) ha­ lászszerszám — D) szárnyas rovar

7. DÜRBINCS

A ) apró hal — B) énekes m adár — G) gyomnövény — D) mezőgazdasági szerszám

8. KÍGYÓSZISZ

A ) gyomnövény — B) a kígyó méreg­ fogán átszivárgó folyadék — G) a kígyó hangja — D) rosszindulatú pletyka, rágalom

9. DÁMVAD

A ) erdei nagyvadak (főleg őz- és szarvasfélék) — B) a szarvasnál ki­ sebb, az őznél nagyobb kérődző — G) különösen fejlett agancsú öreg szarvas­ bika — D) hegyvidéki kecskefajta

10. CSERMELY

A ) az érnél nagyobb, a pataknál k i­ sebb folyóvíz — B) csikósok, gulyások, vesszővel körülkerített tanyája — G) a földből feltörő forrás — D) pataknak kanyar vagy esés következtében cso­ bogva folyó területe

11. KASZAT

A ) kaszakő tartására szolgáló tok — B) értéktelen holmi, lim-lom — G) zsibárus áruja — D) egyes növények száraz, zárt termése

12. CSALIT

A ) a vad léprecsalására használt m a­ dár — B) cserjével bokrokkal sűrűn és rendetlenül benőtt hely — G) gyom­ növény — D) erdős, fásított liget

13. KÁRÓKATONA

A ) nagytestű kártékony rovar — B) kártyafigura — G) fekete halászó m adár — D) madárijesztő

126

14. BŐREGÉR

A ) a háziegérnél kisebb, hegyes fogú rovarevő állat — B) bőrbetegség — 0 ) denevér — néphitben élő, éjszaka kísértő vérszívó szörny

15. HARIS

A ) bokrokkal, bozóttal sűrűn, rendet­ lenül benőtt terület — B) költöző m adár — G) fehér, durvaszálú posztó — D) cirpelő hangot adó szárnyas rovar

16. CSŰR

A ) gabonatároló gazdasági épület — B) baromfiól — G) szerszámkamra — D) vesszőből font, nyitott, fületlen tartóeszköz

17. HASZONÁLLAT

AJ igavonó — B) húsáért vagy más term ékéért ta rto tt állat — G) kilőtt, fogyasztásra szánt vad — D) adó fejében a földesúrnak, királynak be­ szolgáltatott állat

18. GÖDÖLYE

A ) kisbárány — B) tésztaféle — C) fiatal háziállat, általában (borjú, csikó, bárány stb.) — D) fiatal, növendék kecske

19. ICCE

A ) 2,5 cm-nyi hosszmérték — B) fedeles, füles kancsó — G) kb. 8dl-nyi űrm érték — D) bor kimérésére szolgáló edény

20. FERTÁLY

A ) fél, valaminek a fele — B) negyed, valaminek a negyedrésze — G) vá­ sárokon árult sülthús — D) külső városrész

Jelkeresés Visszalapozva a 3. napon közölt táblázatra, most azt keresse meg, hányszor fordul elő a betűk sorában a kr betűcsoport.

CÖ

-4-3 nO 'S ^

'CÖ fi

cö

>

OQ

cö

N N

©

m

üi :Q

O

.f i OQ

Q

___ ,

vcö

go

3

CÖ

^

© ?H

'© GO

.2

tS)

v© Ül

*3 'O

5h

©

v©

4^

©

>

fi v©

tdj

v©

v©

üi ?h ©

í>

Ül

128

a 13 p2

Sh '©

Ül

vcö

© ÍH *0

o

CÖ t>> bC cö a cö Fh H

o í^> fi o

N

fi J5P ^ O s a

fH

V |-| p—“1

v©

ÍH ©

4->

Ül

V© 4->

v© 4^>

fi

pH

:fi

r— i © fi V©

4-3

:0 4-3 4^ ©

P h © fi fi

4=> ©

£S3 ül v©

l> *2

a©

Ö

© ~

rÜ © sS r©

© U) ©

o

a

fi

© 4^

:fi V©

b©O

bJD cö fi

I d ő : ...........................................................................................................................................

Regressziót gátló gyakorlat

©

rftg h

a

eedfr

vb h

w s x fr

d

w qasd

d

g h jiu

e

cxybu

e

vbnm o

a

fghio

X

u o ö lm

d

r

f

e

d

i

t

cv

e fr

kj

t

j ki

é

a

q

rft

a

f

se

a

e

X

s

ff

i

w 1

bd

k

e

q

c

i

X

w

d

X

f

f

vi

jd fe v

V

y x d re

t

w q d rf

q

X

assdc

r

t

jk lm b

mn

p rtz a

V

fg b h i

cdf

w e d rf

j

hubbd

xc

p lk m h

g

k léoa

c

v h fz u

éái

e d frt

d

w e d rf

vu

gj

g

w eő

efg

f

e

X

ui

f

yz z b

f

1

o

m

ti e f f

f

i

lk jh u

w

m bnxe

vm

vbhzt

db

g

d frtg v

wqu q

k

ji

m

ii

k

e

lm k

w k

el ii

t

r

j

h g

z

t

t

r

ü t

k

j

f

1

i

b

o

e

u

i

u j

i

jk o

jli

1 o

dj

sw q r jk w

X

e

P

ki

yo tg 1

j

a m P

h e o

m h f b

gh ki

r

eá cs w h j

o

e

1

e

qy f

f c

ji

y w

hj

fi

u

g w

k

d h

j hj r

P é m

é

w eo h g

t

k

j 1

q p g s b i yn w rt i 1 q d

y z

k li

h

s

b

q f

e rf

d

qwedf

r

j se

d c

ie fvg

x c fre

f

f

m gh i

t m

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

129

fűszerpaprika déligyümölcse közművelődési anyagbeszerző alkatrészgyár segédmunkások nyomdaüzemébe olajtüzeléses technológiája statisztikája ratifikálását hangversenyen Csehszlovákia helytörténeti tizennégyéves szemináriumra fűvészkertnek virágoskerten személyiségek idegesítőbben szocializmust tradicionális szifonpatront menettértivel közreműködése helyreállítás gondoskodását állampolgárok nemzetvédelem összehangolás

vezéregyéniség háromszorosára háromnegyednyi sziklanövények információkban kéményseprőnek m agyarázgatták szinorgiájából megszüntethető székesegyházat ügyfélforgalom személyenkénti konyhakötényke mérlegkészítés költségvetését letartóztatták búcsúztatására visszacsatolás frontátvonulás műemlékvédelem megjelenéséből szórakoztatóak szükségállapot rádióalkatrész gépkocsivezető meghamisította odaa j ándékozta árengedménnyel telefonállomás előadássorozat

H ibátlanul felfogott szavak száma:

gyógynövényeink külügyminiszter gépkereskedelmi villanyszerelőt csapatbaj nokság külkereskedelem ifjúságpolitika visszapillantás ízlésfejlesztés szerszámgépipar versenyképesség termékcsoportja visszavághatunk tapasztalatokat programbeszédet vitamindúsabban könyvesboltokat telefonkagylóba személyfelvonók tangazdaságában szakközépiskola tankönyveinkben szervezettebben minőségellenőri filmfelvételeit motorversenyzés nyilatkozatában mérkőzéssorozat balszerencséjét teker csfilmj éré

Olvasási gyakorlat Bár a tömör és gördülékeny stílusnak megvannak a maga szabá­ lyai, sok szerző — gyakran éppen az eredményeit, tapasztalatait írásba foglaló szakember — vagy nem is ismeri azokat, vagy pedig egyáltalá­ ban nem is törődik a világos, tiszta kifejezésmóddal, nem is törekszik arra. Ilyenkor az olvasónak kell a kusza mondatok szövevényéből a lényeget kihámoznia. A jó olvasó azonban ilyen szöveggel is megbirkó­ zik, és akkor sem esik kétségbe, ha netán egy olyan olvasmány kerül a kezébe, melynek egyszerű megértéséhez ismernie kellene annak eset­ leges előzményeit. A jó olvasó teh át megtalálja a lényeget, a keresett információt akkor is, ha az az olvasmányban konkrétan megfogalmazva, kimondva nem is található. Mivel ez is csak gyakorlat dolga, lássunk hozzá. A következő néhány bekezdés csak kiragadott szövegrészlet egy, az üzemi és irodai ülőbútorok ergonómiai követelményeit tárgyaló cikkből. Kérem, állapítsa meg ebből a részletből, hogy milyen négy kö­ vetelményre, szempontra kell figyelemmel lenni az íróasztalok és székek megfelelő kialakításánál. Az időt mérnie most nem kell, de azért igyekezzék a feladatot minél gyorsabban elvégezni. Ha pedig sikerül első olvasásra megállapí­ tani a külön ki nem emelt, szövegben rejtőző követelményeket, büszke lehet eredményére, m ert valóban jó érzéke van a lényeg meglátására.

Irodai berendezések méretei Irodánkban a kéz munkaterülete az íróasztal magasságával azonos szinten vagy valamivel felette van. A z íróasztalok magasságát tehát a könyökmagasság­ nak megfelelően kell tervezni. A megfelelő méret kialakításához figyelembe kell még venni a törzs bizonyos dőlését és a felső kar enyhe megemelkedését, fő­ képpen pedig a férfi és női testm éretek különbözőségét. A 72— 76 cm közötti íróasztal-magasság gyakorlatilag mindenkinek megfelelő. A viszonylag magas íróasztal mellett érvelő szerzők elsősorban a magas em berek és a férfiak m éreteire vannak tekintettel. A z alacsonyabb testalkatúaknak szerintük lábtámaszt kell használniuk. Azoknak a szerzőknek viszont, akik a lábtámasz használatának elkerülése céljából alacsonyabb asztalokat javasolnak, gondolniuk kell arra, hogy az íróasztalok alatti szabad té r („lábtér” ) az igen magas em berek részére is kielégítő legyen. A különböző megközelítési módok ellenére csak néhány centim éter különbség van azok között a javaslatok között,

131

am elyeket a szerzők két csoportja az ülés és az íróasztal magassága közötti füg­ gőleges távolságra vonatkozóan tesz. A 69 cm-nél nem magasabb asztalok általában nem okoznak problémát a hosszú lábúak részére sem, feltéve, hogy az asztal lap nem túlságosan vastag, tehát a láb részére szabadon maradó té r legfeljebb csak 2— 5 cm-rel kisebb, mint az asztallap magassága. Kisebb term etűek, különösen nők részére a 75 cm-es vagy azt meghaladó magasságú asztalok túlságosan magasak. Ilyenkor az alacso­ nyabb term etűek, hogy a m unkaterület szintjéhez képest megfelelő testhelyze­ tet foglaljanak el, magasabb széket vesznek igénybe. Ez viszont azzal a következ­ ménnyel jár, hogy nem tudják szilárdan a padlóra helyezni a lábukat, és nem tud­ ják megfelelően használni a háttámaszt. A z ilyen esetekben segíthetne a jól meg­ szerkesztett lábtámasz, de az nem mindig áll rendelkezésre.

A helyes eredményt a feloldásban megtalálja.

Hangos olvasás

Az egyes olvasási szokások ismertetésének lassan végére érünk. Meg kell azonban említenünk még a hangos olvasást is, mint rossz szo­ kást, mely nagy mértékben gátolja az olvasás sebességének fokozását. Persze itt nem kell okvetlenül valóban „hangos” olvasásra gondol­ nia. Ezzel a jelenséggel állunk szemben akkor is, ha nem fennhangon, hanem csak gondolatban mondja ki a szerzővel együtt az egyes szava­ kat. Ez az ún. szubvokalizáció már alig érzékelhető, éppen ezért nehezen felismerhető és leküzdhető beidegződés. Hogy hozzászoktunk az csaknem természetes: az iskolában a gye­ rekeket hangosan tanítják meg olvasni, később pedig a legtöbb diák hangosan tanul. De ezt most már el kell hagyni, m ert erősen gátolja az olvasás sebességét, hiszen sokkal lassabban beszélünk, m int ahogy olva­ sunk, illetve amilyen sebességet el akarunk sajátítani. De a hangos olva­ sás azt is jelzi, hogy túlságosan kötődünk az olvasmány szavaihoz, ez pedig fékezi a gondolatok, a lényeg megragadását. I t t ismét segít a tudatos gyakorlás, melynek módszere az, hogy egyegy szakasz után az olvasottakat saját szavainkkal összefoglaljuk, vagy azzal kapcsolatban — akár csak egy rövid „igen”-nel vagy „nem ”-mel — állástfoglalunk. De ha sikerül elérni a 300 szó/perc olvasási sebességet, a hiba magá­ tól is megszűnik.

133

Regressziót gátló gyakorlat Következő gyakorlatunk célja a függőleges irányú regresszióról való leszoktatás. Lényege ennek is az, hogy egyszeri elolvasással végezze el a feladatot. Semmiképpen sem szabad visszatérnie a már elolvasott szövegre és úgy keresni a megoldást, azaz eldönteni, hogy az egyes sza­ kaszok után következő, a —e betűkkel jelzett 5 kifejezés közül melyik illik a felette álló szöveg kipontozott helyére. I t t is egy-egy számozott m ondat vagy szakasz — egy napra összesen 10 — e g y - e g y külön feladat. Kérem, most vegyen elő két papírt. Az egyikkel a lap alját tak arja le, vagyis azokat a gyakorlatokat, melyek még nem kerültek sorra. A másik lappal — azt fentről lefelé húzva — gátolja meg, hogy szeme ön­ kéntelenül visszaugorjon a már olvasott szövegre. Az 5 kifejezést, me­ lyekből a megfelelőt kiválasztja, letakarni nem kell. Mérje az időt és igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredm é­ nyét ellenőrizze a feloldásban! 1. Pista olyan jól elhelyezkedett az almafa egyik ágán és annyira bele­ m erült az ízes .......................élvezetébe, hogy semmiképpen nem akart lejönni, bármennyire is hívta édesanyja. a) gyümölcs b) bogyók c) napsütés d) fürtök e) lombok 2. Tervezőink úgy érzik, többre képesek, mint am it ma igényelnek tőlük. Az eddigi tervezői gyakorlatot felülvizsgálva vállalják, hogy a korábbinál minden szempontból .......... terveket készítenek. a j takarékosabb b) jobb c) nagyobb d) bővebb ej szebb 3. Nem csupán a kocogómozgalom híveinek ajánljuk, hogy a ............... elkerülve gyalog menjenek fel a vállalati ebédlőbe: a lépcsőház falaira rögzített fényképek szemlélésre, megállásra késztetnek. a j villamost b) autóbuszt c) liftet d) főbejáratot ej gépkocsit 4. Különösen o tt kell a gondos m unkára fokozottan ügyelni, ahol a hangsúly elsősorban a .................kivitelezésre tevődik át. a j gyors b) olcsó c) pontos d) tetszetős e) színes 5. A vállalat még e hónapban kiállítja azokat a termékeket, amelyek gyártását a jövő évre tervezi. A . . . . . ideje alatt már tárgyalásokat folytat kül- és belkereskedelmi partnereivel a jövő évi szállításokról. a) gyártás b) kiállítás c) tervezés d) tárgyalások e) üzletkötések 134

6. A társadalmi ellenőrök a főváros és 8 vidéki város számos árusító­ helyén végeztek ellenőrzést. A vizsgálatok sajnálatos módon iga­ zolták a vásárlókat, akiknek panaszai csaknem minden esetben .....................voltak. a) túlzottak b) indokolatlanok e) elhamarkodottak

c) indokoltak

d) súlyosak

7. Néhány hónap múlva felépül a hegyvidéki üdülőhely legkorszerűbb szállodája. Kell is a fejlesztés, hiszen az idén már több m int egy m illió ............ fordult meg itt, a nyári hónapokban mind többen jöttek külföldről is. a) dolgozó b) szállodaipari szakmunkás c) vendég d) tú ra vezető e) sportoló 8. Olasz példák alapján kezdték meg a kertészetben az ún. „sövényalm a” termesztési kísérleteit. Mintegy 20 hektárnyi területet ü ltet­ tek be a hazai talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó almafajtákkal. A kísérleti telepen a napokban befejeződött szüret igazolta a kezde­ ményezést, ................. nevelve 50 —60%-kal több alma term ett. a) sövényen b) fán c) melegházban d) szabadban e) kertben 9. Sok helyen a választók nemcsak kezdeményezői, h a n e m ................... is voltak lakóhelyük fejlesztésének, amennyiben a társadalmi m un­ kából ténylegesen kivették részüket. a) választói b) tervezői c) javaslói d) építői e) megvalósítói 10. A vállalat exportjáról az igazgató elmondta, hogy az idei tervben sok millió fo rin to s ............ szerepel, de a tervezett összeget előre­ láthatóan magasan túlszárnyalják. a) behozatal b) kivitel e) devizahitel Idő:

c) árutermelés

d) tervelőirányzat

Helyes döntések száma:

Szóképzés A most következő gyakorlat elvégzésének m ódját m ár ismeri. Ha nem emlékszik pontosan, lapozzon vissza a 8. napra. 1.

kurta

tartalom

2.

tőkés

polgár

3.

fa

4.

ócska

kalap

5.

kabát

kés

6.

szerencse

7. 8.

korom borotva

9.

fehér

ünnepély

10. 11. 12.

ezüst drót beteg

illat hágcsó melegítő

áru

meghajtás fuvar kávé

Látószögnövelő gyakorlat Tekintettel ennek a gyakorlatfajtának m ár em lített fontosságára, ebből tegnaptól kezdve most m ár csaknem mindennap többet kell végeznie. Eközben néhány új fajta gyakorlattal is találkozik majd, mint amilyen mai második gyakolatunk. Ennél a következő a feladata: a fixációs pontnak — azaz szeme pillantásának — a két szám, illetve betű közé, a vonal közepére (illetve saját szemműködésétől függően ettől kicsit jobbra vagy balra) kell esnie. Vigyázzon, hogy szeme ettől a ponttól egyik irányba se térjen el. így — szinte a szeme sarkából — próbálja meglátni a vonal két végén álló számot vagy betűt. Ezek a jelek egy-egy sorban rendszerint egyfor­ mák, némelyiknél azonban „hiba” van, vagyis a két szám vagy betű eltér egymástól. Ezeket az eltéréseket kell egyetlen fixációval észrevennie anélkül, hogy a szokásos balról jobbra haladó szemmozgással „olvasná” el a sorokat. Ez egyelőre nem lesz könnyű, de a gyakorlat nem időre megy. 136

F D A R É W S G C E T S S

R T E T 0 Q W B Gr

F I W R s W Q J X C s W ü U D G J G G J D V W F c D w D B N M G V N X C X D

T Z F M Ö P Q J J G E Q T Q K N M Á N K K B G E G V N C F F

D H G B Z I K K K J D Ü P K L B C

B I I S T 0 L L W H S ó 0 L M J 0 V I A S I K T L L

M Ö D D J T R I M Y Gr I J V Y G B

SDFRT FRTBI IDFGV DVBMK WEFVD YXCVB MNBVC ASDFG ÉLKJH QWERT POIUZ WDFVB POKJN RGTZH OKJUZ YXDER MJZTR QRZPO PLKUI SLDKF GHFJD RTZIU A lSÉD SLDKF XMCNV WDOIU BNGHT TJFKJ ILIIJ LSDKF

F D C K R D F F D X D

R R D M F F B G F C D C M z T D F S F L K A É D J S D T U J L T Z P L B N B U WJ D G M J Y G QW

E T F D G G V I B B G V R Gr Gr

H I G L I D J K J I G Y H Y F

Z Z S 0 Gr 0 B I U Ü z Ü I A u J K 0 V L J I G K L É I 0 H I I 0 J H 0 I J G R E H G K 0 N V K Ü 0 Y H I K U Z T N C B H

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

137

5

5

a

a

T>

D

4

4

c

o

A

A

1

7

f

f

E

E

3

3

d

d

G

G

2

2

g

g

T

T

4

4

a

a

C

0

8

3

w

w

E

F

2

2

V

V

K

K

6

6

n

h

L

L

5

5

s

s

M

M

6

9

k

k

V

Y

1

1

m

m

D

D

7

7

n

n

S

S

3

3

X

X

E

E

7

7

i

R

R

6

6

j r

r

N

N

8

8

o

o

0

6

6

P

P

Q H

H

9

9

t

t

C

G

2

0

y

V

A

A

3

8

f

f

U

U

5

5

s

s

B

B

7

7

u

u

M

M

3

3

w

w

P

P

2

2

d

b

Z

Z

Felfedezett hibák száma:

138

Hasonló gyakorlatokkal találkozik majd a 15. a 20. és a 22. napon is. Megjegyezzük, hogy a „hibák” száma valamennyi gyakorlatnál (mind a négy napon mindhárom oszlopban) egyforma, a jelek távolsága azon­ ban fokozatosan nő. Ennek alapján könnyen ellenőrizheti fejlődését. H a eredményével nem lenne megelégedve, a gyakorlatokra néhány nap múlva visszatérhet, azokat legalább egyszer feltétlenül megismétel­ heti anélkül, hogy a „hibák” már ismerőssé válnának.

Olvasási gyakorlat Ugye nem felejtkezett el eddig sem az olvasás megkezdése előtti „előre gondolkodás”-ról? Következő olvasmányunk címe: „A hőerő­ művek telepítése és a környezet”. Nos, van-e ezzel kapcsolatban v a­ lamiféle elképzelése? H a csak szakmailag nem áll Önhöz közel ez a kérdés, nyilván nem sokat foglalkozott eddig a hőerőművekkel. Azt persze tudja, hogy az lényegében üzem, ahol a hőenergiát villamos energiává alakítják át. D e hogyan függ ez össze a környezettel? Mit kell figyelembe venni a telepítésnél? Miért okoz az erőmű jelenléte problém át a környezet szá­ mára? stb. stb.

Nos, összegezte ezzel kapcsolatos gondolatait? Akkor kérem mérje az időt és kezdje az olvasást.

A hőerőművek telepítése és a környezet A korszerű erőmű számos hűtőtornyával gondos tervezés ellenére is rá­ nyomja bélyegét a tájra, és a környezet egyensúlyát megbonthatja. A z erőmű típusától függően a kibocsátott káros anyagokkal (emissziókkal) is foglalkozni kell: ezek szilárd, cseppfolyós és légnemű, esetleg radioaktív hulladékanyagok, am elyeket minden előírás pontos betartásával ki kell küszöbölni. A z Egyesült Királyságban 1957-ben fektette le a villamossági törvény a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, beleértve az erőműtelepítési szempontokat. Hollandiában már 1875 óta van a nagyobb ipari üzemek építésé­ vel kapcsolatban környezetvédelmi törvény. A z NSZK-ban számos törvény

139

vonatkozik a beépítésre, területkihasználásra, a levegő és víz tisztántartására, zajvédelemre stb. Optikai szempontból egyes országokban minden tájat, másutt csak bizo­ nyos tájakat védenek. Itt érdekes megjegyezni, hogy két nyugat-berlini régi erőmű homlokzata mint látványosság, maga is műemlékvédelem tárgya. A növény- és állatvilág védelme mindenütt másként értendő. Belgium csak annyit ír elő, hogy nem szabad erőműépítés miatt fákat kivágni, erdőt ir­ tani. Svédországban bizonyos állat- és növényfajták védelmére egész területeket lezárhatnak. A z ipari üzemek túlzott zajkibocsátása ellen külön törvények e pillanatban csak az NSZK-ban és Svédországban vannak. Nagy-Britannia polgári jogának több törvénye vonatkozik zajvédelemre. A z erőm űvek zajának korlátozására önkéntes rendszabályokat foganatosítanak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. A „Szilárd hulladék kezelésével” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezen az egyes országokban a kéményből kibocsátott porrészecskéket értik. Általában nincsenek a hamu kiküszöbölésére irányuló előírások. Ahol a cseppfolyós hulladékra vonatkozó előírások érvényben vannak, ott a betartást rendszerint a vízügyi hatóságok ellenőrzik. A z utóbbi években az új erőm űvek építésekor jelentős fejlődés észlelhető. Jól illeszkednek a tájba, sőt az összképet kiegészítik. Lehetetlen a hatalmas épüíettömegeket úgy kialakítani, hogy ne legyenek feltűnőek. Ezért meg kell fon­ tolni az épületek elrendezését, a színeket, a kontúrt és a fásítást. Ausztriában gyakran használnak term éskövet és sötét hullámos azbeszt­ lemezeket, hogy az erőm űépületek a háttérrel összhangban legyenek. Belgiumban külön „Esztétikai bizottság** foglalkozik az erőműépítés opti­ kai szempontjaival. A nagyfeszültségű hálózat oszlopait zöldre mázolják; sokféle kápolnaszerű trafóállomásokat építenek. Franciaországban Vitry-ben az 1140 MW-os erőmű központi szállítótornya nyersbeton tömegét alumíniumborítás lazítja fel, a szállítószalagok fémcsövek­ ben helyezkednek el. A z eloxált alumínium-felületeket kék poliésztersávok élénkítik. Porcheville B-ben, 40 km-re Párizstól, egy Szajna menti 2400 MW-os olajtüzelésű erőmű épületének főszíne a világos rózsaszín, ami a Porcheville A sötét­ pirosával jó kontrasztot képez. A kémények világos színű betonja eleget tesz a légiközlekedés előírásainak, amelyek szerint az ilyen magas építményeknek el­ ütő színűeknek kell lenniük. A z NSZK-ban a geesthachti 120 MW-os szivattyús energiatározómű az Elba szép, erdős partján fekszik. A környezetre való tekintettel a turbinaház max. magassága 3 m, úgyhogy nem zavarja a tájat.

140

W edelben egy 614 MW-os erőmű lakótelep közelébe került, s ez befolyá­ solta az épület alaprajzát. A szénraktár a lakóházaktól legmesszebb fekszik. A z erőm űépületek vasbetonvázas szerkezetűek; az Elba felől látható gépházfalak rézsútosak, erősen fű résztagol ás úa k, világos műkő burkolatúak. A z Egyesült Királyságban díjjal tüntették ki a Nottinghamshire-i 2000 MWos W est-Burton szénerőművet, amely nem hogy ártana az optikai képnek: a T ren t völgy számos helyéről, sok mérföld távolából optikailag vonzóan hat. A 8 hűtő­ toronyból álló szimm etrikus csoportot fellazítja néhány torony színesbeton anyaga. Gondos tájtervezés révén a fő útvonalak felől méltó keretbe foglalták az épületcsoportot. Term észetesen ez a megoldás többletköltséget jelent. Korszerű épületek­ nél mindegyre visszatérő tém a: mibe kerül a környezetvédelem? Mindenütt, ahol erőmű épül, megkísérlik a helyi növény- és állatvilág vé­ delmét. Franciaországban az ED F megvizsgálta a felmelegedett folyóvíz hatását a vízinövényekre és állatokra. A munkát főleg a 750 MW-os Montereau-i erőmű hajtotta végre mesterséges ivómedence és kísérleti csatorna segítségével. Sike­ resen telepítettek vízinövényeket (Myriophylla, Ceratophylla stb.) az ivóme­ dencébe, és megfigyelték a halak szaporodását. A z ED F együttműködésben a francia Mezőgazdasági Minisztériummal, a Pasteur Intézettel és a Term észettudományi Múzeummal folytatja kutatásait. A z NSZK-ban sikeresen rekultiváltáka400 MW-os Schwandorf-i barnaszén­ tüzelésű erőmű környékét az erőműi hamu felhasználásával. A kim erült külszíni bányák üregeit hamuval feltöltötték, és a táj jellegnek megfelelő növényekkel ültették be. Ezenkívül megfelelő parti növényzetű tavakat létesítettek, amelyek különösen jól illeszkedtek a tájba. A norfeldi külszíni bányát, bár még üzemben van, részben újra fedték, és pontyostavat létesítettek. Ezt a tájvédelmi munkát 1968-ban az „Ipar a tájban” országos versenyben aranyéremmel tüntették ki. Lengyelország laksűrűsége kisebb, mint Nyugat-Európáé, és az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás a nyugat-európai átlagnak csak kb. a fele: a len­ gyelek mégis már 1949 óta nagy gondot fordítanak az ország számos vidékének term észetvédelm ére. Törvényt hoztak az erdők, vizek, talaj, növények és állatok védelmére, valamint az ipari szennyezések ellen. Anglia és W ales partvidékének 6 0 % -a, egész területük több mint 4 0 % -a törvényes vagy egyéb védelem alatt áll. E védett területeken általában nem épülhet erőmű, bár kivételek akadnak (pl. a W ales-i nemzeti park üzemeltetése érdekében). A bradwelli és trawsfynyddi erőmű építése előtt hosszabb vizs­ gálatokat végeztek, hogy tisztázzák a hűtővíz visszaengedésének hatását a vízháztartásra. A Dungeness A és B (550, illetve 1200 MW-os) atomerőmű világhírű madár­ védelmi terület, egy obszervatórium, melyet madarak és rovarok Európa és az

141

Egyesült Királyság közti vándorútja közelében létesítettek. A biztonsági kerítést építették meg legelőször, hogy az építkezés közben minél kevésbé zavarják a madarakat. Megfigyelték, hogy bizonyos rovarok és molyok előszeretettel lak­ nak régi kerítésekben. Mikor az utakat megépítették, arra is ügyeltek, hogy minél több régi kerítést megtartsanak, illetve az ideiglenesen eltávolított kerí­ téseket azután újra felállítsák. Derbyshire-ben, a Drakelow szénerőmű építésekor

érdekes

megoldás

született egy tanulóközponttal kapcsolatban. A z út egyik oldalát parkosították, míg a tanítók kérésére az iskolához vezető út másik oldalát természetes állapo­ tában hagyták meg. A két sáv növényvilágának összehasonlítása igen érdekes tanítási lehetőséget kínál. Más erőm űvek építésekor is hasonló eljárást fognak követni. Svájc első jelentős hőerőművének építésénél főleg a levegőszennyezéssel kapcsolatban jelentős ellenállásba ütköztek a tervezők. Elhatározták, hogy a Rhőne völgye fölött kb. 460 m magas fennsíkra telepítik, ahol a helyi növényés állatvilágnak a legkevesebb kárt okozhatja.

Id ő : ................................. Sebesség: ........ ..

Szavak szám a: 900 Felfogás mértéke ........ ..................

1. Hogyan bontják meg a hőerőművek a környezet egyensúlyát? (Mi­ vel okoznak ártalm akat?) 2. Létezik-e kifejezetten az erőműtelepítésre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatban a környezetvédelem minden szempontjára kiterjedő törvény, ha igen, hol? 3. Mire terjednek ki a törvények ? (Mi szorul az erőművekkel kapcsolat­ ban védelemre?) 4. Ezek közül az olvasmány mivel foglalkozik részletesebben? 5. Miért okoz az erőművek optikai beleilleszkedése a tájba nagyobb problémát, m int általában más ipari létesítményeké? 6. Mi az egyetlen hátránya a tájba esztétikusán beleilleszkedő gondos táj tervezéssel történő erőműtelepítésnek ? 7. Milyen eszközökkel érhető el az esztétikailag megfelelő hatás az erőmű építésénél? (Milyen megoldásokat említ az olvasmány?) 8. Miképpen veszélyeztetik az erőművek a halakat? 9. Megemlíti-e az olvasmány az emlős állatok védelmét az erőműépítés­ sel kapcsolatban, és ha igen, mit mond erről?

Készüljünk a holnapi számvetésre

Szókincsteszt A mai napra előírt szókincs-tesztünk — m int azt m ár em lítettük — némi olvasottságot is kíván. Könnyítésül annyit, hogy általában egyet­ len megfelelő kifejezést kell találnia, kivéve egy szót, melynek három jelentése is van. 1. TARA

A ) gyomnövény — B) áru csomagolá­ sának, burkolatának súlya — 0 ) szál­ lításnál, tárolásnál megengedett súly­ veszteség — D) a meghatározott mér­ téken felüli súly, túlsúly

2. AGYAGGALAMB

A ) felrepíthető korong, amelyre célbalőnek — B) postagalambfajta — C) rendszerint kertekben felállított szo­ bor — D) vadászatnál alkalm azott csalogató madár

3. BESZÉDlRÁS

A ) írás tollbamondásra — B) gyors­ írás legfelsőbb fokú változata — C) megbeszélések, tárgyalások jegyző­ könyvének vezetése — D) betűírás

4. SZELINDEK

A ) mérges gyomnövény — B) nagy teatű, erős kutya — G) a kutyával 143

rokon, dögevő ragadozó — D) beépí­ te tt padlástér 5. FEDELESSZÁRNYŰ

A ) kettős szárnyú rovar — B ) díszes tollú sarki m adár — G) hegyesszögben záródó fedél — D) gerendával alátá­ masztott, lemezekkel fedett tető

6. MELLÉKHAJÓ

A ) mentőcsónak — B) a templom fő­ hajójától oszlopsorokkal leválasztott kisebb hajó — C) a mellékoltár elhe­ lyezésére szolgáló beugró — D) kisebb hajóhadat fedezés céljából kísérő hajó

7. BORKORCSOLYA

A ) népi tánc — B ) borból főzött, éde­ sített, fűszerezett, melegen fogyasz­ tandó ital — C) olyan fűszeres, zsíros étel, melyre ízlik, csúszik a bor — D) a must erjedésekor a hordó aljára le­ rakodó síkos, nyálkás anyag

8. KERENGŐ

A ) népi tánc — B) fedett körfolyosó, árkádsoros folyosó — C) körhinta — D) fából készült, forgatásra csattogó hangot adó eszköz

9. UKÁZ

A ) önkényeskedő, szigorú parancs, rendelkezés — B) halálos ítélet — G) népcsoport — D) hír, üzenet

10. KIRÁLYVÍZ

A ) ásványvíz, gyógyvíz — B ) bor­ fajta — C) sav — D) bor és szódavíz keveréke

11. ZSINÓRPADLÁS

A ) a padlás szárításra használt tere — B ) a színpad fölötti tér — G) mennye­ zetre erősíthető ruhaszárító berendezés — D) a padlástér gerendás szerkezete

12. VÁJTFÜLÜ

A ) pletykás, pletykára éhes — 23^ fej­ lődési rendellenességben szenvedő — G) nyelvi, zenei, irodalmi finomságok­ ra fogékony — D) körmönfont, ra ­ vasz

144

13. CSÖRTE

A ) m adár — B) vívásban a mérkőzés egy menete — G ) olyan emlős, amely­ nek állkapcsai a m adarak csőrének módjára megnyúltak — D) középkori harci fegyver

14. IGRIC

A ) kistestű m adár — B) középkori énekmondó — G ) udvari bolond — D) kölyök, fickó

15. HANGÍRÁS

A ) zenei hangok lejegyzése — B) betű­ írás — G ) szavak, szótagok jelölésére szolgáló fejletlen írásrendszer — D) hangszalagra rögzítés

16. BÁRD

A) középkori harci eszköz — B) népi énekes, dalnok — G ) a testet elfedő, karra köthető domború védőfegyver — D) vágószerszám

17. KÁMEA

A ) nagyvirágú üvegházi dísznövény — B ) vésett drágakő — G ) melltű — D) növényi illóolaj

18. KIRAKATPOLITIKA

A ) dicsekvés, hencegés — B) látszateredményekre való törekvés — G ) a kirakatok berendezésének módszere — D) választási hadjárat, illetve mód­ szere

19. HORDÓSZÓNOK

A ) képzetlen, a kérdéshez nem értő előadó — B) handabandázó, részeg — G ) felelőtlen, nepámító, demagóg szó­ nok — D) a választási hadjáratokon a jelölt mellett kisebb beszédeket tartó szónok

20. ÍROTT MALASZT

A ) kötelező érvényű — B) be nem tel­ jesülő, puszta ígéret, üres szó — G ) rajzokkal díszített, hímesre festett, aprólékos megmunkálással vésett (dísz­ tárgy) — D) illetéktelen személy által készített, érvénytelen, j ogosulatlan írás 145

E A C D E T E F G Z RG C VG I X D F 0 J D E RT E F V BH S D H F L E F K HU W F E D J E Q X Cl J Y D II C N M J L B EF 0 J VB D W Q G E R FT E 0 XCF W V BV E L C D ER F T A ÁÉ K L W GH I XC BY T HK UE É Á P ÖÜ J H W RT H I L K J G F E RT V 0 N MB K SD FT JL R T Z I SDRF

b v d 4 5 3 s w f V

6

e 5 9 5 9 4 5 3 7 4 d 3 w d 3 3 2 7 r

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

1 f 5 7 j f 5 3 8 7 7 4 t i 6 d 5 g e h f 4 e 3 4 e e w z 6

h 6 g f u 8 f d g 8 P r 6 8 h 8 g 6 5 8 5 f d d f f 5 4 g 7

2 9 8 V

8 j 7 5 8 9 ö 5 g h u s h j f j g 5 5 5 5 6 f r 6 f

3 j 8 h k 8 j 6 9 k ü t 7 7 9 a 7 2 g i 6 g 4 6 g 5 6 r 5 9

fg77r f6g7h 8u7z5 2we34 23ert 2edc5 f5r6t d4r56 t6z7u t7z8u 7t6r5 55tz7 4r5t6 f89gh fh7g6 v7g87 llu h 6 o7fur u8z6r f7g7h 3e4r5 r5t6z 3e4rb cpröt 39g7h j6k8c 5t6h8 5th7j 8v7b6 7g6m8

Magyar Hírlap nemzeti ünnep e tekintetben nem véletlen helyi tanács ötéves tervet nagy az ínség jövő héten is esti főműsort nem nagy híve nehéz emberek nem időszerű nem zártad be már bent volt nézz be hozzá még nincs meg nem oda Buda! már zárva van kis éji zenét nem ér célhoz attól is függ ez mit jelent szedd a lábad a négy évszak a nap melegét görög stílusú ritmikus tánc sok szó esik ez gyors járat majd megkövet

felezési ideje így nem teljes sokkal jobb ez már célnál van jövő kedden is a kör kerülete szürke és csúf a 16. században népek meséiből a táj ábrázolás magas hegyeken úgy kell tenni ünnepelt költő keskeny nyílás atyai pártfogó a polgárháború a nap híreiből több ideje van itt az alkalom tudomásul vesz a közeljövőben az utóbbi évek de ez nem való lassú fejlődés ez itt kimarad jó lenne tudni ezen nem múlik bár az is igaz egyenlő részek a vitának vége

H ibátlanul felfogott szócsoportok száma:

kietlen tájakon kölcsönös érdek nem illik hozzá semmi esetre se nem az a fontos bő választékban közösségi érzés jelentős összeg csak így tovább nincs már szava ez nem is olcsó ez is benne van ez itt a lényeg minden méretben nem is öreg még hófödte csúcsok szerencsés szám el kell osztani nagy festő volt jó oka van erre összeállt a kép hiba így ítélni nem hálás dolog Akadémiai Kiadó kívánt szöveget politikai fórum más körülmények te m it csinálsz hogy is mondjam megcsípte a dér

Hibakeresés 132746 132746

927564 927564

231017 231017

389453 389458

134576 134576

495793 465793

458931 458631

653876 653876

298876 298376

233557 233557

171465 171465

998336 998339

337895 337893

663838 663833

987227 987227

641771 641771

646557 646557

389883 386883

746746 746749

634436 634496

833863 833863

756756 756736

244536 244536

546658 546678

456789 456789

345678 345678

123456 123456

678958 678658

876548 876543

998833 998833

387123 387123

987654 987684

354657 354637

233546 233546

685734 685734

874398 874388

Idő:

Felfedezett hibák száma:

O f t f e fjo iv q p i s /tY e fir s z K .

dSertPer RetfPer a /f a

148

W

k sr c íl

^

Olvasási gyakorlat Az előre gondolkodással ma valószínűleg könnyebb dolga lesz, hiszen a zajártalm akról manapság elég sok szó esik. összegezze az ezzel kapcso­ latos gondolatait, fogalmazzon meg néhány kérdést, melyre az olvas­ mányból vár választ. U tána pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást. Zajártalmak és elhárításuk A környezeti ártalm ak közül a zajártalom definiálható a legnehezebben. A levegő és a vizek szennyezettségének m értékét könnyű fizikai és kémiai m éré­ sekkel megállapítani, de ugyanaz a zaj nem egyformán hat a különböző em berek­ re. A zajártalom elég szubjektív fogalom, m ert az ember különbözőképpen reagál a zajokra otthon, az utcán vagy a munkahelyén. A zaj iránti érzékenységet még az érzelm ek (féltékenység, harag) is befolyásolják. A fáradtság és az idegesség is érzékennyé teheti az em bert a zajokra. így könnyen érthető, hogy a zajártalom megállapítására végzett társadalmi felm érések sok szubjektív tényezőtől függ­ nek, és szinte minden tudományos alapot nélkülöznek. A z emberi fül nem egyformán érzékeny a különböző rezgésszámú hangok­ ra. A nagy erősségű, de kis rezgésszámú hangokat nem találja az ember túl zajos­ nak. A 20 000 Hz-es rezgésszám feletti hangokat az ember nem képes érzékelni, de egyes állatok (pl. kutya) az ilyen zajokra is reagálnak. Mivel a decibelben ki­ fejezett hangerősség csak egy adott frekvencián jellemzi a zaj erősségét, újabban elterjedőben van a fonban és a szonban kifejezett hangerősség is. A hangerősség függ a zajforrástól való távolságtól, ennek négyzetével for­ dítottan arányos. Pl. kétszeres távolság esetén a hangerősség egynegyedére csökken. A társadalmi felm érések során megállapították, hogy mekkora az el­ viselhető zajerősség egyes helyeken: kereskedelmi negyedekben kb. 60 dB (70 dB), kórházakban 35— 45 dB (de maximum 55 dB), lakásokban 45— 55 dB (70 dB), gyárakban kb. 65 dB (80 dB). Mozikban, színházakban és TV-nézés köz­ ben a 30 dB feletti zajok már zavaróak. Sok ember panaszkodik arra, hogy nagy zajban nem tud elaludni, vagy az erős zajoktól felébred. Ez függ az egyes emberektől is, m ert nem egyforma mélyen alszanak, így nem egyformán viselik el az éjszakai zajokat. A folyamatos alvás hiánya nagyon káros fiziológiai hatással van az em berre. Ha a külső zajok csökkentése nem lehetséges, akkor hangszigeteléssel lehet ellenük védekezni. Ma már számos ilyen megoldás ismeretes, kivitelezésük sem túl költséges. A z erős zaj fordított hatással van az ember hallóképességére. A zajos munkahelyen

149

dolgozók hamar hallási károsodást szenvednek, ez ellen fülvédővel lehet a leg­ könnyebben védekezni. 55 dB-es zajszint felett az em berek közötti érintkezés (társalgás, távbeszélés) nehézzé válik, ezért a lakásokban és a hivatalokban ezt a zajszintet nem szabad túllépni. Egyes embereknél az erős zaj fizikai és lelki fáradt­ ságot okoz, de ezt nehéz kísérletekkel alátámasztani. Sok em bert kis zajok (óra­ ketyegés, halk beszéd) zavarnak munkavégzés közben, ezekben az esetekben azonban a hiba inkábba koncentrálóképességben van, mint a zaj fizikai vagy fizio­ lógiai hatásában. Egyes emberek kis alapzaj mellett jobban tudnak összponto­ sítani, mint teljes csendben. Nagy zajban nehezebb összpontosítani, és több hi­ bát is követ el az ember, mint kis zajszintnél. A közúti forgalom erős zajjal jár, ennek számtalan forrása van. A m otorok és áttételek zaja erősen függ a tervezéstől és a karosszériának a mozgó részek­ hez való rögzítésétől. A lengéscsillapítás és a hangszigetelés sok problémát meg­ oldhat ebben az esetben. A m otorok kipufogó zajának csökkentése nem okoz különösebb nehézséget, de minél hatékonyabb a zaj csökkentése, annál drágább a megoldás. Nagy-Britanniában szigorú intézkedéseket léptettek életbe az ilyen zajok csökkentésére, de ezek megítélése erősen szubjektív, bár egyes helyeken már használnak zajszintmérőket. A gépkocsik ajtajának zárása különösen éjjel kellemetlen. Ezt a kérdést csak akkor lehet kiküszöbölni, ha már az új gépkocsitípusok tervezésekor figyelembe veszik. Egyes kocsik már el vannak látva zaj­ talanul csukódó ajtókkal. A járm űvek általánosan fel vannak szerelve kürtökkel, ezek használata egyes országokban teljesen visszaszorult, mivel a fényjelzés al­ kalmasabb a veszély jelzésére. A járm űvek közül a luxuskocsik és a kis személyautók okozzák a legkisebb zajt, a legzajosabbak a sportkocsik és a m otorkerékpárok. Eszerint egy sp ort­ kocsi 15-szörösen zajosabb a személyautónál, de még nála is kétszer zajosabb a m otorkerékpár. A közutak zajártalmát nemcsak a járm űvek egyedi zajának csök­ kentésével lehet elkerülni, hanem a helyes elhelyezéssel, töltésekkel, fákkal és bokrokkal is. A repülőgépek által okozott zajártalom, különösen a nemzetközi repülő­ terek közelében, egyre több nehézséget okoz. A léglökéses repülőgépek e lte r­ jedése csak növeli a problémákat, m ert sokkal zajosabbak a légcsavaros gépeknél. A zajt a kiáramló gázok okozzák, am ikor a levegővel keverednek, ez a felszállás­ kor a legerősebb. A leszálláskor a légsűrítő és a turbinalapátok okozzák a zajt. A föld felszínéhez közel haladó repülőgépek zaja is elviselhetetlen lehet. A su­ gárhajtású gépeket ezért hangtompítóval látják el, bár ez növeli a repülőgép súlyát és üzemanyag-felhasználását. A z új típusú sugárhajtású gépekben a gáz­ sugár kiáramlási sebessége kisebb, ezért 12 dB-lel csöndesebbek, mint a régi típusok. Amíg a technikai fejlődés nem teszi lehetővé a repülőgépek zajának hathatósabb csökkentését, a zaj ellen egyrészt a fel- és leszállási, valamint a

ISO

lakott területek fölötti repülési technika javításával, másrészt a repülőtereknek a lakott területektől távolra telepítésével és a repülőterek közelében levő épü­ letek gondos hangszigetelésével lehet védekezni. A hangsebességet meghaladó repülőgépek hangrobbanást okozhatnak, amely 100 dB erősségű is lehet és 80 km-re is elhallatszik. A hangrobbanások épületekben nem okoznak károkat, de az em berre és a háziállatokra ártalmasak. A z épületek, utak, hidak építése mindig nagy zajjal jár. A légkalapácsok, légsűrítők, betonkeverők és egyéb munkagépek zajosan üzemelnek, a környező épületek általában csak fokozzák a zajt. A légfúrók megfelelő hangszigetelésével ez a zaj felére vagy negyedére csökkenthető. Egyes esetekben a környezetbe bejutó zaj árnyékolással és szigeteléssel csökkenthető, de kórházak közelében célszerű a légkalapács helyett kevésbé zajos berendezéseket használni. A javas­ latok szerint az építkezések 70— 75 dB zajszintet okozhatnak, így egyrétegű ab­ lakkal a zajszint 50— 55 dB-re csökkenthető, és ezt már hosszabb ideig is el lehet viselni.

Idő: . . . Sebesség:

Szavak száma: 730 Felfogás mértéke:

1. Hogyan, azaz hányféle módon lehet a zajártalm ak ellen védekezni? 2. Ossza az olvasmányt két fejezetre és adjon m indkét fejezetnek különkülön címet! 3. A tárgyalt zajforrások hány nagy csoportra oszthatók és melyek ezek? 4. Milyen összefüggés van a különböző zajók és az ember koncentrációs képessége, munkavégzése között? 5. A környezeti ártalm ak közül miért definiálható a zajártalom a leg­ nehezebben ? 6. Hogyan aránylik a hangerősség a zajforrástól való távolságokhoz? 7. Hol nagyobb az elviselhető zaj erőssége, a kórházakban vagy a mo­ zikban, színházakban? 8. Kb. hányszor zajosabb a motorkerékpár a személykocsiknál? a) tizenötször b) harmincszor c) hétszer d) kétszer

•'

" ,* -!r s; --X-t\t ' f

. "

4*. % >%.. .*•

ki~X' :. *

-v ■...>* • *\** ,':í-a •-. - - - s

-rI #’

*' ' >

Programunk feléhez érkeztünk

Ism ét mérföldkőhöz, immár az előírt program feléhez érkeztünk, ideje, hogy újabb kis számvetést végezzünk. Elméleti ismeretei tovább bővültek: felhívtuk figyelmét néhány újabb olvasási szokásra. Most már ügyel arra, hogy mindig az olvas­ mány egészének m agját, velejét ragadja ki, az egyes gondolatok kö­ zötti összefüggéseket lássa meg, azaz1* ..................................... ismerje fel. Ehhez segítik hozzá a tárgyra vonatkozó kérdéseken kívül2>........ ................................. ............. a legfontosabb segédeszköz azonban a jegy­ zetelés, azaz annak két leegyszerűsített változata,3 ) ............................... ............ és a4 ................................................................ Tudja azt is, milyen nagy mértékben gátolja az olvasást a már elolvasott részekre való állandó visszatérés, azaz a 5 )........................... Éppen ezért nyilván igyekszik leküzdeni és gépi berendezés hiányában ennek megakadályozására gyakorlásul 6 )....................................... .. ................................................................................. . ....................... .. napi olvasmányai során is. A rendszeres és szorgalmas gyakorlás következtében most már némi eredmény is mutatkozik mind a gyakorlatok végzésénél, mind olvasása sebességének fokozásánál és az olvasott szöveg felfogásának mértékénél. A nagyobb, szemmel látható fejlődésnek azonban csak ezután — de most már rövidesen — kell jelentkeznie. A gyorsolvasási tanfolyamokon

152

a teljesítmény jelentős növekedésére általában csak a program felének elvégzése után számítanak. Előkerültek azonban a 3., illetve a 7. napon írt feljegyzései is. Először a hatékony olvasáshoz szükséges külső és belső körülmények megteremtésével kapcsolatban te tt megállapításait és elhatározásait vegye figyelmesen sorra. Nos, mit sikerült ezekből megvalósítani, m u tat­ kozik-e már valahol konkrét eredmény? H a igen, azt okvetlenül jelölje meg; pipálja ki azt a tételt — nyilván valamelyik könnyen átrendez­ hető külső körülményt —, melyet sikerült elintézni. Tegyen -f jelet ahhoz a tételhez, melynek megteremtése, megszokása érdekében m ár eredményes lépéseket te tt, — jelet ahhoz, mellyel még semmiképpen nem boldogul: azaz, amellyel a következő napokban még feltétlenül foglalkoznia kell. H a tudomásul vette a saját feljegyzéseiből kapott figyelmeztetést, magát a papírt tegye most a 21. nap gyakorlataihoz. A 7. napon készített felsorolással több időt kell eltöltenie. Tartson alapos lelkiismeretvizsgálatot: nagyobb gondot fordított-e azokra a gyakorlatokra, melyekkel nehézségei voltak? B eváltotta-e saját magá­ nak te tt ígéreteit? Valóban felhasználta napi m unkája során azokat a módszereket, melyek alkalmazását elhatározta? Melyik az a terület, melynél m ár határozott eredményt ért el, és hol van még fokozottabb erőfeszítésekre szükség ? Remélhetőleg itt is lesznek tételek, melyeket m ár kipipálhat, és itt is tehet -f- jeleket előrehaladása bizonyságául. A jegyzék azonban minden bizonnyal még kiegészítésre szorul: az elmúlt 7 nap alatt újabb módszerekkel, gyakorlatfajtákkal ismerkedett meg, ezeket is jegyezze fel a megfelelő rovatba, illetve lássa el a szükséges jelekkel. H a elkészült, tegye ezt a papírt is a 21. nap feladataihoz. Ne felejtse el, hogy — saját megállapításai szerint — mire kell a következő napok­ ban különösen ügyelnie! Kövessen el mindent, hogy a következő alka­ lommal minél több pozitív bejegyzést tehessen, kipipálhassa a legyőzött akadályokat és felsorolhassa az elért eredményeket! Ennek érdekében máris lásson neki a gyakorlatoknak!

Jelkeresés Kérem, lapozza fel a 3. napon található táb lát és számolja meg, hogy a betűk sorában hányszor fordul elő az abl betűcsoport. I d ő : ..................................... 15S

1) a lényeget • 2) a legegyszerűbb kérdőszavaink • 8) a kulcsszavak kiemelése • 4) vázlatkészítés • 5) regresszió • 6) egy darab papírt csúsztat a már elolvasott szövegre

Szókincsteszt Ism ét szókincsteszt következik, melynél megint csak egyetlen meg­ felelő kifejezést kell megtalálnia, azaz eredménye csak egy-egy betűjel lesz. 1. PERGOLA

A ) belső udvar — B ) lehúzható vászontető — C) kerti oszlopsor — D) délvidéki tánc

2. AUTENTIKUS

A ) parancsuralmi — B) hiteles, illeté­ kes — G) önálló — D) tekintélyes, tiszteletet parancsoló

3. DEKADENS

A ) kipusztulásra ítélt, elavult — B) romlott, züllött — C) szellemileg, erkölcsileg hanyatló, beteges — D) tú l­ finomult

4. AKKLIM ATIZÁL

A ) éghajlati viszonyokat k u ta t — B) hőingadozásokat hűtéssel, fűtéssel kiegyenlít — C) külső körülményekhez alkalmazkodik — D) más (éghajlati) viszonyokhoz hozzászoktat s így meg­ honosít

5. LETARGIA

A ) csüggedt fásultság, levertség, kö­ zöny — B) istentiszteletek rendje — C) teljes összeomlás — D) rémült bizonytalanság, kétségbeesés

6. EMOCIONÁLIS

A ) hangsúlyos, nyomatékos — B ) jó­ kedvű, vidám — C) érzelmi, érzelmek­ kel kapcsolatos — D) indulatos, han­ gosan kitörő

154

7. BUTÉLIA

8. GRANULÁLT

A ) nemes borfajta íze, zam ata — B) bor tartására használatos karcsú, hosszúnyakú, címkés palack — G ) n a ­ gyobb öblös, fonott üveg — D) nemes borok minőségi fokának mértéke A) G)

9. KAOLIN

szemcsézett — B) kevert — fokozatos — D) növelt, tá g íto tt

A ) fehér, laza, földszerű kőzet — B) gyapjú zsiradekanyaga — G ) p ré ­ selhető műanyag — D) m űtrágya

10. ODALISZK

A ) magas, fölfelé keskenyedő, négyszögletes kő, emlékoszlop — ^ é p ü l e t ­ elemenként alkalmazott, női alakot ábrázoló szobor — G ) hárem úrnőjé­ nek szolgálóleánya, esetleg az úr ágyasa — D) indiai táncosnő

11. AGNOSZKÁL

A ) vizsgál, elemez — B) (holttestet) felismer, kilétét megállapítja — G ) h a l­ doklik — D) boncol

12. HEURÉKA

A ) előre — B) megvan, megtaláltam — G ) átkozott — D) nagyszerű, éljen

13. KANYON

A ) vízben szegény, sziklás, kopár hegy­ ség — B) szélesen áradó folyam — G) meredek falú folyóvölgy — D) er­ dős, bokros, dúsan termő völgy

14. MARONI

A ) gesztenye — B) beteges — G ) idős nő — D) tésztaféle

15. METRONÓM

A ) időtartam mérésére szolgáló inga, főleg a zeneművek tempójának, gyor­ saságának jelzésére — B) az időm érté­ kes verselés elmélete — G ) főleg a tengeri hajózásban használt nagyon pontos óra — D) fővárosi, csak a fő­ városi életet szerető, ahhoz ragaszkodó 155

16. AUGUR

A ) felséges, magasztos — B ) keleti fő­ pap — G) ókori madárjós — DJ bolgár­ török nyelvű pusztai népcsoport

17. IDIÓMA

A ) elvet, tapasztalati igazságot, élet­ bölcsességet kifejező szólás-mondás — B ) alapigazság, tétel, mely nem igazol­ ható, de nem is szorul bizonyításra — C) ismert eredetű közkeletű idézet, mondás, kifejezés — DJ nyelvi sajátos­ ság, valamely nyelvet jellemző sajá­ tos, idegen nyelvre szó szerint lefordít­ hatatlan kifejezésmód, fordulat

18. GENETIKUS

A ) általános, alapvető — B ) szárma­ zást, fejlődést feltüntető, eredetében bem utató — C) nemzedéki — D) faji

19. IGLU

A ) cölöpökön álló, afrikai bennszülött kunyhó — B) tüskés hátú, kis testű rovarevő emlős — C) ausztráliai magas futóm adár — DJ az eszkimók félgömb alakú hókunyhója

20. SZTENTORI HANG

A ) hatalmasan dörgő, harsogó — B ) rikácsolóan magas — G) vész jel — DJ a lelkiismeret hangja

Látószögnövelő gyakorlat Ennek a gyakorlatfajtának ismét újabb változatához érkeztünk. Mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál, itt is az a cél, hogy egyegy sort egyetlen fixációval fogjon fel. Feladata az, hogy pillantását a sor közepére szegezve lássa meg, ne pedig balról-jobbra haladva „olvassa el” a két szélső szót. Tekintettel arra, hogy értelmetlen jelekből álló gyakorlataink egyre bonyolultabbakká válnak, most már célszerűbb, ha írja az egy-egy sor­ ban felfogott jeleket, így sokkal könnyebben ellenőrizheti eredményét is. 156

a 2 b 1 3 v 22 s b 3 k 51 o h s 77 v c d 3 s q y3 6 p 1 i 4 4 51 v8 j 6 á d 4 k9 s r t 32 ő c 8 k lt x w 73 a üi 4 6 ő n 8j m 3 bd 88 ó z 6 el 1 qr 5 k f 8i f 4 é g h 3 j6 k 29 8 h n h d 77 h kő 2 2 7 4 d j 6 8 i7 2 p ki 5 3j 66 z 2 8 d 7 hn b 5 jy 7 m 3á2 9 á 34 1 5 t

a 5 T H 6 r H 1 1 0 C B I X z U j g

d q

f U 5 k 1 z j c Á 7 o k 5 9 8 j 7 7 7 P 8 D d 4 8 c

H 4 J 7 B 5 6 7 V t 5 i Ó y o K K 6 a Ö J 3 f

4 d m i D L 6 k 5 T í 7 j 0 Á 6 L M K X

g b r 8 ő M e E r b 4 J á 7 s o 2 V

k K K 7 2 J 5 1 V

6 h H H Q g f G d 4 G 8 é Á c 8 G j 8 y g i H G 4 2 P t 8 z V

V

2 8

5 1 F G é K Á 8 6 É U Ö M o P y a V 8 6 F C

j 8 3 k 8 7 a K 6 K 7 A b 5 3 Y 4 7 9 K 8 8 J g a s 4 Ö F g S 7 8 9 4 g w s

G b n 8 9 N 7 s K 8 d 7 5 F 2 7 s g

f L G j 6 V

F J 4 h k 9 Z 7 r z 2 s V G I f D 6 V

m k 8 V 6 ü á 8 D z Z E 1 8 J 7 F

8 4 m 9 M s u i É 3 0 3 5 ü H

Q u F 5 9 9 w 9 5 3 V 6 j Ő

q

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

157

ez ................... .. megy így ............................. ta rt nincs .......................semmi i t t ................................. már hogy ........ .................. azok az ........ .......................... cél i t t ........ ...................... vége van .......... .................. jobb ők .................................. elő az ................................... új sőt ................................. így de ............................... van fog ..................................ide ú g y ............................. mint is ő ............................... .. ne ......................................ő jó ................................... itt ez ..................... jel v a g y ............................... te m á r ............................... sok b a l ........ ......................... ez s o k ................................. cél fő ................................... ok az ....................... .. idő t ű z ....................... víz e z t ................................. ne erő .............. ................ van m á r ............................. kap kéz ............................... láb van .......... .. ész H ibátlanul felfogott sorok szám a:

158

nem ............................. fog j ó ........................... .. . .eset é s ................................. lát v a g y .........................vagy ő .......... ...................... jön ami ........................... lesz d e ............................. még most ............................ ne így ................................ jó ez ............................... cél lát .............................. már jó ............................... jel f o g ............................... fáj s ő t ............................. még víz ............................. láp e s t ............ .................... jő ú j ................................. ok ő k ................................. ne k a p ............................. mit tűz ............................. van sok . ............................. nép ő ..................................... te már .............................. néz m é z ............................. lesz k é z ............................... ujj j ö n ............................... elő d e ............................... úgy é n ................................. aki e r ő ............................... ész te . . ................................ őt

Olvasási gyakorlat Cél szerinti olvasás A gyorsolvasás egyik alapszabálya, hogy mindig a célnak megfelelően ol­ vasunk. Hogy az olvasásnak mennyire különböző céljai lehetnek, és hogy ezekhez igazodva ■ — ha nem is mindig tudatosan — már eddig is különböző sebességgel és módszerekkel fogtunk az olvasáshoz, erre elég bizonyíték, ha az újságolvasásra gondolunk. Más és más a célunk a vezércikkel, a kül- és belpolitikai hírekkel, a tárcákkal, hum oreszkekkel, hasznos tanácsokkal, műsorism ertetésekkel és apróhirdetésekkel. Gondolatokat, szempontokat keresünk, tájékozódni akarunk, szórakoztatást, útbaigazítást várunk, meghatározott céllal egyetlen (színházi előadásra, lakásra, eladó kiskutyára vonatkozó) adatra vagyunk kíváncsiak, ennek megfelelően pedig lassabban követjük a gondolatokat, a nagybetűs cím ek alapján csak részleteket nézünk át, aprólékos gonddal olvasunk, vagy olvasás helyett csupán átfutunk hosszú hasábokat. De a válogatástól a vizsgára való felkészülésig ugyanígy számtalan célunk lehet a gyakorlati próza valamennyi olvasmányfajtá­ jával. Most azonban az egyszerűség kedvéért osszuk ezeket a célokat két nagy csoportra: 1. tájékozódás, válogatás, ismerkedés, 2. bevésés, megőrzés. Általában úgy véljük, olvasni azért szoktunk, hogy ism ereteket szerezzünk, melyeket azután meg is akarunk őrizni. Ez mindig így is volt, ma azonban a hely­ zet annyiban módosult, amennyiben a korábban már em lített kommunikációs akadályok egyre inkább előtérbe helyezik az előzetes tájékozódás, válogatás fontosságát is. Ez a válogatás mint cél nemcsak azért elsődleges, mert segítségé­ vel biztosabban jutunk a valóban szükséges információkhoz, hanem azért is, m ert a számunkra felesleges információk kiszűrése erősen meggyorsítja és hatéko­ nyabbá teszi olvasásunkat. A tájékozódást, válogatást mint célt ismét két csoportra oszthatjuk: 1. válogatás a dokumentumok között, 2. válogatás az információk között. A z első esetben a cél a böngészés, az elolvasandó dokumentumok kiválasz­ tása, vagy az ismerkedés az olvasmánnyal. Módszere az ún. skim m ing. Ez a több jelentésű angol szó a felületes olvasáson kívül valaminek a felszínén idegen anyag képződését, annak lefölözését vagy a felszín futó érintését is jelenti. Ezeknek a

159

jelentéseknek egy közös jellem zőjük van: mindig a felszínen, az érintőlegesen van a hangsúly, a szóval kapcsolatos jelenség vagy tevékenység soha nem tartal­ maz mélyebbre, a dolgok belsejébe, lényegébe hatolást. Ugyanez vonatkozik a skimmingre mint a gyorsolvasás egyik fontos módszerére is. Lényegének meg­ világítására nézzünk egy példát. A jó turista, mielőtt — akár egészen határozottan és pontosan, akár csak nagy vonalakban — meghatározná úticélját, előveszi a térképet és tájékozódik. Először mint összefüggő egészet tekinti át a terepet, majd ha szükségesnek látja, közelebbről szemügyre veszi és kijelöl egyes részleteket: a különösen szép ki­ látást nyújtó magaslatokat, a megtekintendő műemlékeket, az alkalmasnak ígér­ kező pihenőhelyeket, az esetleges erősebb kapaszkodókat vagy meredekebb lejtőket stb. Jól tudja, hogy az előzetes tájékozódás után nemcsak kitűzött célját éri el biztosabban, hanem a rá váró akadályokra előre felkészülve jobban be­ oszthatja erőit is, és nyugodt lehet abban, hogy nem mulaszt el semmit az út­ közben adódó szépségekből. Nem szükséges, hogy ez a felkészülés sokáig tartson, a gyakorlott térképolvasónak elég néhány pillantás, de ha ezt elmulasztva vágna neki túrájának, a valóságban is előfordulhatna vele, hogy „nem látja meg a fáktól az erd ő t” . Nos, hasonlóan cselekszik a gyakorlott jó olvasó is, mert ha minden előzetes tájékozódás nélkül, azonnal nekilát az első oldalnak, vele is megtörténhet, hogy nem látja a betűktől a gondolatokat, az egyes szavaktól az olvasmány egészét. Előbb neki is tájékozódnia kell, egyetlen összefüggő egészként kell tekinteni az olvasmányt, hogy: # alapgondolatáról, #

képet kapjon az olvasmány általános mondanivalójáról, megismerkedjen szerkezetével, felépítésével, a részletek

arányával és a formai megoldásokkal, # tisztában legyen mind a külső formai, vagyis a nyomdai megoldásoktól függő, mind pedig a belső, azaz a stílusból, kifejezésmódból adódó olvashatósággal és #

itt-ott felcsippentsen valamit a

részletekből, adatokból is. Ez az előzetes tájékozódás keretet ad az olvasónak, melybe később a teljes átolvasásnál behelyezheti a részleteket, segíti a nagyobb sebesség elérésében és rávilágít a számára fontos, kiemelkedő részletekre, illetve a már ismert, felesleges vagy érdektelen, tehát kihagyandó szakaszokra, első­ sorban azonban arra ad választ, hogy az olvasmánnyal érdemes-e egyáltalán tovább foglalkoznia. Tulajdonképpen ismét egy új szokással találkozunk: le kell szoknunk arról, hogy azonnal nekilássunk az olvasmány legelejének azzal a szándékkal, hogy azt az első betűtől az utolsóig lelkiismeretesen végigolvassuk. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy előbb ism erkedjünk az olvasmánnyal! Ezt — az olvasás átlagos sebességéhez viszonyítva igen gyors — ismerkedést persze semmiképpen sem nevezhetjük olvasásnak, és ha utána úgy döntünk, hogy az olvasmány nem is érdekel tovább, semmiképpen sem tehetjük félre

160

azzal, hogy „elolvastuk” , mert akkor azoknak, akik felületességgel vádolnak, valóban igazuk lehetne. A skimming — bár a gyorsolvasás módszerei közé ta r­ tozik — nem azonos az olvasással, mint ahogy nem azonos a válogatásnak a másik formája, a skipping sem, mely egy dokumentumon belül az egyes adatok, információk közötti válogatást jelenti. A skandináv eredetű skipping eredetileg szökdécselést, kisebb-nagyobb kihagyásokkal történő ugrándozást, „bliccelést” jelent. Célja általában válasz­ keresés egy adott kérdésre, meghatározott adat, információ kiragadása. Legköz­ napibb példája a telefonkönyvből egy telefonszámnak vagy a műsorfüzetből egy előadás helyének, időpontjának kikeresése. A skipping viszonylag egyszerűbb akkor, ha ismerjük a kikeresendő szó képét (a telefonkönyvben Kovács János), nehezebb, ha nem tudjuk az olvasmány melyik részén és milyen formában buk­ kanhatunk a válaszra (m iért vezettek be egy bizonyos módszert). A skippingnek sajnos nincsenek leírható, elmagyarázható, pontokba foglal­ ható szabályai. Tulajdonképpen mindenki által ismert és naponta végzett szimpla tevékenység, ennek ellenére állíthatjuk, hogy egyike a legnehezebb m ódszerek­ nek, mert a legerősebb koncentrációt igényli. Em ellett csak akkor hatékony, ha valóban nagy sebességgel végezzük, hiszen egy-egy adatot adott szövegkör­ nyezetből lassan kibogarászni a leggyengébb olvasónak sem okoz nehézséget. A skippinghez tudatunkból minden mást ki kell kapcsolni, ahogyan azt pl. az erős dohányos teszi, akinek elfogyott a cigarettája és kétségbeesetten keres egy trafikot. Csak erre koncentrál, nem is tudja, milyen egyéb üzletek mellett halad el és ha végre közeledik az áhított trafik felé, az szinte kiugrik számára azon boltok sorából, melyeket meg sem lát. Ez persze egyszerű eset, hiszen a legerősebb motiváló hatás, az érdeklődés vezérli, és szeme előtt ott van a keresett kirakat, de legalábbis körvonalainak, feliratának képe. Nem ilyen egyszerű már a helyzet, ha példának egy kiállítás látogatóját vesszük, aki csak néhány meghatározott árut akar megnézni. Ha csak céltalanul lődörög ide-oda és szinte várja, hogy a váratlan szerencse vezesse útjába a kívánt pavillonokat, nemcsak rengeteg időt pocsékol el, hanem valószínűleg a felét sem fogja látni annak, amit akart, viszont megnéz egy sor felesleges dolgot, ami vélet­ lenül, váratlanul felkeltette pillanatnyi figyelmét. A kiállítás látogatása csak akkor hatékony, ha arra példabeli látogatónk előre felkészül. Pontosan tudja, mit akar megnézni, és tájékozódik arról, hogy mindaz a kiállítás melyik részén található. Ugyanígy vannak olvasók, akik ha valamit keresnek, céltalanul kapkodva lapozgatnak előre-hátra, itt-ott belekapnak valamibe, egész szakaszokat olvasnak végig, mert megakadt azokon a pillantásuk, végül kénytelenek elölről kezdeni az egészet, közben pedig értékes percek vagy akár félórák telnek el — semmivel.

161

Itt is csak az segít, ha tudjuk mit is keresünk, és csak arra koncentrálunk, nem hagyjuk semmi más érdekes részlettől eltéríttetni figyelmünket. Hosszabb o l­ vasmánynál pedig ismerni kell annak szerkezetét, felépítését, hogy tudjuk, me­ lyik részében található a keresett információ. És ez megint csak megszokás ké r­ dése, aminek beidegzése gyakorlással elérhető. Gondoljunk pl. csak a korrekto­ ro k ra: az átlag olvasó a megszokott szóképeket felismeri akkor is, ha abban betű­ hiba van, éppen ezért a hibát rendszerint nem is veszi észre, míg az a ko rrekto r­ nak azonnal szemébe ötlik, mert arra koncentrál, azt gyakorolta be.

I d ő : .........................

Szavak száma: 1100

Sebesség: ........ ................

Felfogás m értéke: . .

1.

Az újságnak a következőkben felsorolt részei közül az egyik nem szerepelt az olvasmányban; melyik volt az? vezércikkek kül- és belpolitikai hírek tárcák, humoreszkek

hasznos tanácsok szenzációk műsorismertetések, apróhirdetések

2.

Milyen módszert ajánl az olvasmány a bevésés, megőrzés céljá­ ból történő olvasásra?

3.

Emlékszik-e még hol, mikor tö rtén t említés a kommunikáció akadályairól és fel tudná-e azokat sorolni?

4.

Mi a különbség a válogatás két módszere között (tárgyában, cél­ jában, módszerében, elnevezésében)?

5.

A skimmingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

6.

A skippingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

7.

Milyen példákat hoz fel az olvasmány és melyiket minek a bizo­ nyítására ?

8.

H a a két válogatási módszert fényképfelvételekhez hasonlítaná, mi jellemezné ezeket? Mit és hogyan ábrázolnának?

162

9.

Készítse el az olvasmány vázlatát (de most m ár anélkül, hogy még egyszer visszalapozna; a feladatot az előző kérdések, illetve az azokra adandó válaszok már némileg megkönnyítik).

Most pedig ismét az olvasási gyakorlatoknál szokásos módon járjon el; a feloldásnál m egadott jelölések alapján tegye jeleit a kockába is. 1 lényeg megragadása

A

figyelmes olvasás

B

emlékezés részletekre, adatokra

C

2

3

ippipjaíg7.V '■ y ü k f l

;% !• » ,:

?-‘4i'-.'fe5 ^'.«>í í.'T', -;.

Skipping

Tegnap ismét hallott a gyorsolvasás néhány új módszeréről, szoká­ sáról, az egyikkel, a skippinggel pedig részletesebben is megismerkedett. E zt a módszert akkor alkalmazzuk, ha egy-egy dokumentumból (könyv­ ből, folyóiratcikkből) a k a r u n k ............ .. ............................... ...................... Az olvasmány a telefonszám kikeresését hozta fel legegyszerűbb példaként, de a módszerre elég gyakran van egyébként is szükségünk. Próbáljon meg erre néhány példát mondani.

Hogy ezekben az esetekben gyorsabban és könnyebben tudjon dol­ gozni, ki kell fejlesztenie a skipping készségét is. Ennek érdekében az első lépéseket m ár korábban megtette, amikor a koncentrációs gyakor­ latokat végezte —a kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. További lépésként azonban eddigi gyakorlatainkat újabbakkal is kiegészítjük. Van kedve egy ilyet máris kipróbálni?

164

Olvasási gyakorlat (skipping) Ism ét rendhagyó olvasási gyakorlat következik: a közleményt ugyanis egyáltalában nem kell elolvasnia. Feladata, hogy a feltett kér­ désekre a válaszokat — soha nem egyszerre, hanem csak egymás után — igyekezzék minél gyorsabban — másodpercek alatt —kiragadni. A megtalált adatokat esetleg ceruzával megjelölheti, de ez sem szüksé­ ges, ha egy keresett adatot felfedezett, máris térjen á t a következő kérdésre. Most pedig kérem, kezdje — figyelje az órát! # # # #

Mi a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyeződés mértéke ? A növények hányszor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiumot ? H ány milliomod rész kadm iumot köt lq a bab ? Hogyan kerül a kadmium az élőlények szervezetébe?

Kadmium a környezetünkben Míg a környezet ólomszennyezettségét állandó megfigyelés alatt tartják, sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a kadmiumnak. A kadmium élőlényekre gyakorolt hatását alig tanulmányozták, mégis újabban egyre nagyobb veszélyt tulajdonítanak neki. A Japánban észlelt itai-itai betegség vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatok csont- és vesekárosodását a vízben felgyülemlett kadmium, ólom, cink és más nehézfémek okozzák. Széles körű vizsgálatok szerint nagyobb kadmium-légszennyeződéskor a magas vérnyomás miatt bekövetkező halálesetek száma megnövekszik, a vízben és a táplálékokban felhalmozódó kadmium pedig meggyorsítja az öregedési folyamatokat. A kadmium viszonylag kevéssé mérgező, csak elég nagy adag okoz halált. A megfigyelések szerint a kadmium felhalmozódik egyes algákban, ezek a halak táplálékai, így végül a táplálékon keresztül az élőlények szervezetébe jut. A szervezetbe kerülő kadmiöm egy fehérjéhez kötődik. Mihelyt megnő a kadmium mennyisége, fokozódik a sejtek által készített fehérjeterm elés. Való­ színűleg ezzel a védőmechanizmussal köti le a kadmiuifaot a szervezet. A feltételezések szerint a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyezés m értéke 50 mg/m3/óra. B rit adatok szerint a küszöbhatár 0,1 mg/m3. A kadmium ilyen mennyiségekben ritkán fordul elő, sokkal veszélyesebbnek látszik a folytonos szennyezettség és a korral való felhalmozódás a szervezetben. Svéd adatok szerint naponta 75— 100 [ig kadmium kerül a szervezetbe a

165

egy-egy konkrét adatot, információt kiragadni

Adattárból, lexikonból, kézikönyvből keresünk ki egy meghatározott adatot; könyv­ ben, folyóiratban akarunk visszatérni egy már korábban olvasott szakaszra; több­ nyelvű vagy értelmező szótárban nézünk utána egy kifejezés jelentésének; vaskos monográfiából kell egyetlen kérdésünkre a néhány soros választ megkeresni stb. ..

táplálékkal. Kanadában pl. kimutatták, hogy a saláta 87 milliomod rész kadmiumot képes abszorbeálni, más növények azonban sokkal kevesebbet kötnek meg : paradicsom 4,5, káposzta 3,7, bab 1,4 és répa 2,5. A megengedett kadmiumszenynyezés szintje a táplálékokban 0,5 milliomod, az ivóvízben 0,1 milliárdod rész. A növények 10— 100-szor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiumot. Egyes vélemények szerint Észak-Amerikában nem lehet olyan zöldség- vagy főzelékfélét vásárolni, amely ne tartalmazna kadmiumot. A kadmium kibővítette az eddig ismert mérgező nyomelemek számát.

Idő: Nos, könnyen és gyorsan rábukkant a keresett adatra? H a szüksé­ gét érzi, fussa á t újra a szöveget és ellenőrizze, hogy valóban a helyes válaszokat találta-e m eg; a nyilvánvaló válaszok ugyanis a feloldásban külön nem szerepelnek.

CjNNeP&rüfC , p B ie r

Szókeresés Az előzőekhez hasonló gyakorlat következik, azzal a különbséggel, hogy most azt kell megállapítania, melyek azok a szavak, amelyek több­ ször is ismétlődnek (hogy hányszor, azt nem kell megszámolnia). Ne feledje, hogy a szövegben jelzéseket nem tehet! kapa — tűz — hely — autó — vonat — jácint japán — kakas — öröm — fű — telek — rét csizma — köntös — kézállás — gyűrű — gyepu zsebkendő — pénz — pipere — ibolya — gomb utca — jácint — sínpár — állomás — kürtszó harsona — gyepű — szivar — pocsolya — üstdob rét — kendő — láb — gyep — repülőtér — út jácint — juhászkutya — galamb — csirke — rét öröm — szorgalom — jeles — könyvtár — domb egyetem — puli — szinusz — csat — lány — hó gyepű — oszlop — kocsonya — beton — fa — hű kéményseprő — bicikli — m otorsport — rét — tű kabát — gondnok — folyosó — kék — égszínkék barna — árok — fülemüle — jácint — fűzfavessző görbe — piros — lobogó — polc — uszoda — ti korcsolya — öt ven — öröm — jegenyefenyő — sál Id ő : ............................................

167

Fogalomválogatás Ism ert gyakorlat következik annyi módosítással, hogy több foga­ lomból kell kiválasztania az egyetlen megfelelőt. Öt fogalom tehát meg­ határozás nélkül marad! 1. A kialakult társadalm i formák, az elfogadott nézetek semmibe­ vevése, minden emberi cselekedetben önző egyéni érdek meg­ nyilvánulását kereső, hit és eszmények nélküli és keserűen bántó kiábrándultsággal gúnyolódó m agatartás a ......................... 2. A .................csak a maga hasznával törődő, önző, nyereségre vágyó, nyerészkedő. 3. M agatartásában, cselekedeteiben aggályokat nem ismerő, azoktól nem korlátozott, illetve feladatát, m unkáját kellő gondosság nél­ kül, hanyagul, felületesen v é g z ő ............................. személy. 4. A kegyetlenségig, embertelenségig erőszakos és kíméletlenül, oly­ kor állatiasan durva, a z a z ........................... 5. A ......................... személyt vagy ügyet fizetségért, meggyőző­ dés és önérzet nélkül, egyéniségét feladva, szolgai módon kiszolgáló személy. 6. Hatalmaskodásra, parancsolgatásra a hatalom adta lehetőségek önkényeskedő s nagyzoló kiélésére, élvezésére irányuló beteges hajlam a ............................... . azaz nagyzási hóbort. 7. A ............ .. a hatalomban fölérendelt személy vagy csoport iránt túlzott buzgalommal minden őszinteség nélkül megalázkodik, önzésből, szolgalelkűségből hízeleg, azért, hogy előnyökhöz jusson, helyzetét biztosítsa, érvényesülését segítse. 8. Aki mások helyzetét, álláspontját, meggyőződését tiszteletben tartja, a z a z ........................... 9. Meggyőződését, nézeteit elvtelenül változtató, mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodó, állhatatlan ember a ................................ 168

10. Enyhén csípős gúny, rosszmájúság, rossznyelvűség a ................. 11. Ellentétes álláspontok között, színt nem vallva, óvatosan igyek­ szik középutat találn i; ................................. . kétkulacsoskodik, ta k ­ tikázik 12. Előnyös anyagi és társadalmi helyzete tudatában m ást lenéző, megvető, bántóan öntelt, felfuvalkodottan kevély, visszatetszően gőgös m agatartás a ......................... 13. Bábszínházban zsinórral mozgatható bábu a ......................... ; de gyengeségből vagy valamely külső előny reményében m agát vala­ mely külső irányításnak alávető személy, csoport is l l . Jóindulat, megértés, emberi érzés nélkül való; szívtelen, gonosz, k e g y e tle n ,....................... 15. Mások személyét, meggyőződését tiszteletben tartó, a tisztesség, sportszerűség szabályaihoz ragaszkodó, az erőszakos fellépéstől, tisztességtelen eszközöktől tartózkodó. Mások, különösen nők irá n t előzékeny, udvarias, a gyengébbekhez k ím életes,................................ A B C D E F 0 H J K

L M N 0 P R 8 T V Z

— lelketlen . — kufár — lakáj — lavíroz — milícia — brutális — m arionett — cinizmus — joviális — rosszakaró

I d ő : ..........

*

— — — — — — — — — —

talpnyalé lojális lelkiismeretlen kujon cezarománia kaméleon lovagias intrikus malícia dölyf

Helyesen kiválasztott fogalmak s z á m a :.. .

169

a 1 as F Dv A 3 5 á é 66 i m 1 mv 2 F f G

D 2 6 3

5 1 2s 9 m 5k

db S2 C 3 tH V áÉ 3 0 54 A 5 s Q 8 gj 87 c 13 S gb Qu b 6 V ÉL x 7 S P 5 i8 s 33 G V j 3k c P a s3 d 5 Hu 02 s 5 6 Hj a F rZ 2 9 5v ó N b GT 4 Ew 5 H 50 r 1T fd X 7g 9 C f 8 á g7 H V fG 4 5 R 5 t6 g

C d 1 a F 67 5 D f 3 5 t 5 r 5 6 h f B fi 5 f GY 5 2 i Gh s 4 3 5 6 Sa 9 4 jk XI f8 T 3 3 Y n 5 5 U 4 3 77 H j F t 7 W j 3 T d 3 U8 Z 2s u SE hg Db 34 á d5 3 5V 6 d t7 F G 7 Zh 5 c 4 H D 342 S 5H j H F 56

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

170

6 G j 3 m 18 2 q iJ w m K Ik H db e 3u X

B H 4 5 s

5 4 s j f f o

s 6 f 4 k 3 d b3 m s w G 2 i 5 VB 8 3 6 H 6 6 z t 34 f j Y n 43 u Á 5z 3 R G é 4 2 k 5 6 nB 3 h j V 3 2 z 32 S 0 F 3 t i B a e 66 U Tz 4k M Ü 5 3 g j i K 3f 9 H 32 K 1 r4 S 5 L h z 2s 0 4J Df 8 K3 j 5 m h6 b X N h 9 C8 j M 4 W éá L 5 6 m V Y M 6 xy X 7 E f3 K 45 jH ő áé 8 H

2

2

a

a

w

W

3

3

X

X

E

E

5

5

r

r

Z

Z

2

2

c

o

T

T

4

1

d

d

U

U

6

6

m

m

V

Y

8

3

i

i

s

S

4

4

n

h

G-

G

6

6

Á

7

j z

á

7

j z

i

I

9

9

É

4

q o

L

4

q o

M

M

5

5

u

V

V

Y

9

9

b

d

R

R

3

3

s

s

C

0

2

2

X

X

H

H

4

7

e

e

C

G

5

5

r

r

K

K

1

1

t

t

P

P

2

2

á

á

F

E

4

4

ö

ö

N

N

3

5

a

á

Ő

Ö

6

9

i

i

J

J

7

7

s

e

s

s

8

8

w

w

B

B

Felfedezett hibák száma:

Skimming

H a a rendszeres tanulás során ju to tt el idáig, akkor m ár tudja, mi a skimming lényege és célja, ha viszont csak az előszó útm utatására la­ pozott ide, akkor valószínűleg még soha nem hallotta ezt a kifejezést. Az azonban csaknem bizonyos, hogy akár ismeri a fogalmat, akár nem, m agát a módszert a gyakorlatban sokszor alkalmazza. E zt teszi ugyanis, amikor kézbe vesz egy olvasmányt és mielőtt belefogna, előbb ismerke­ dik vele, nézegeti, ízlelgeti — talán azért, hogy eldöntse, megkapja-e majd belőle azt az ismeretanyagot, információt vagy akár szépséget, esztétikai élvezetet, am it vár, vagy talán csak azért, hogy megállapítsa, m it és hogyan érdemes abból elolvasnia. Nos csupán ennyi az egész, a sokat sejtető cím mindössze ennyit takar. De vajon mindig olyan tudatosan és figyelmesen végzi ezt az is­ merkedést az olvasmánnyal, m int amennyire az az ad o tt célnak meg­ felel? H a az előszóról lapozott ide, akkor máris tehetünk egy próbát: nézzük, mennyire ju to tt a kezébe levő könyvvel, m it nézett át, mivel ismerkedett, mielőtt az előszó olvasásába fogott. (Ha a rendszeres tanulás közben ért el idáig, akkor azért ismétlésül fussa á t a következő sorokat. A kérdésekre válaszolnia persze nem kell, hanem térjen á t a mai gyakorlatokra.) Vegyük sorra a skimming módszerének egyes részleteit és közben — anélkül, hogy most bárminek utánanézne — válaszoljon az egyes kérdésekre.

A skimming mindig a cím figyelmes elolvasásával kezdődik, igyekeznie kell megtudni belőle minél többet a mű tárgyáról. Mi ennek a könyvnek a pontos címe, illetve alcíme? ................... Többnyire a kiadó neve is mond számunkra valamit. Magyarországon — akár csak a többi szocialista államban — a kiadó elnevezése már nagyjából jelzi a tárgykört és a szintet. Némelyik ismert, jó hírére sokat adó nyugati kiadó megjelölése mintegy fémjelzi a művet, ugyan­ akkor akad persze olyan is, melyről előre tudjuk, kiadványai csak kellő kritikával vehetők kézbe. Ez a könyv melyik kiadónál jelent m e g ? ............................................ Sok esetben — elsősorban műszaki könyveknél, tudományos mű­ veknél — lényeges adat a megjelenés éve is. Esetleg elég egy pillantás az évszámra, hogy megállapítsa, a mű még nem tartalm azhatja azokat a legújabb eredményeket, felfedezéseket, melyekről éppen tájékozódni akar, a könyvel tehát kár tovább foglalkoznia. Bár jelen esetben ez nem olyan lényeges, de meg tudná-e mondani, ez a könyv mikor jelent meg? ............................................................ A kiadás adatai közül fontos még annak megállapítása, hányadik kiadás van a kezünkben. A többszöri kiadás — ha nem is jelzi feltétle­ nül a mű értékét — mindenesetre arról tanúskodik, hogy keresett, nép­ szerű könyvről van szó. Régebbi könyvek esetében, amennyire ez lehet­ séges, célszerű annak megállapítása, nem jelent-e meg ugyanennek a mű­ nek újabb, esetleg javított, bővített kiadása, mely több, jobb informá­ ciót szolgáltathatna számunkra. Megnézte, ennek a könyvnek első vagy későbbi kiadását tartja-e a kezében? ......................................... ................ ............................................. Nem szabad elfeledkezni persze annak megállapításáról sem, ön­ álló műről van-e szó, vagy egy munka valamelyik részéről, első vagy további kötetéről. Hogy ennek elmulasztása milyen kellemetlen meg­ lepetésekkel szolgálhat, az nyilvánvaló. Ez a könyv önálló mű, illetve folytatása, vagy előzménye valami­ nek? ..................................................... Következik a könyvvel való ismerkedés legfontosabb útm utatója, a tartalomjegyzék. A gondosan összeállított tartalomjegyzékből megismer­ hetjük a mű szerkezetét, felépítését, gondolatmenetét, kibontakozik az egész mű mondanivalója, a feltárás mélysége, a határterületek, az egyes részletek aránya. Megnézte már ennek a könyvnek a tartalomjegyzéket? H a igen, mit állapított meg belőle? 173

Milyen a könyv szerkezete (hogyan, mi szerint, illetve hány részre tagolódik)? ................................................................................................... Mi képezi a könyv legnagyobb r é s z é t? .............................................. Nagyjából milyen a szöveges ismeretanyag és a gyakorlatok ará­ nya? ............ ......................... ............................................................................ Megjegyzett netán néhányat a tartalomjegyzékben felsorolt gya­ korlatfajták közül? ......................................................................................... Ujabb lépcsőfok a könyv megismeréséhez az előszó, melyben a szer­ ző mintegy bemutatkozásként megismertet céljával, elmondja, kinek szól a könyv, szükség esetén ecseteli az írás közben felmerült nehézsége­ ket, vagy magyarázatot ad esetleges hiányosságokra. Nos, ha a könyv­ vel való ismerkedés során ju to tt el idáig, akkor Ön nyilván általában nem követi el az olvasónak azt a gyakori hibáját, hogy egyszerűen á t­ lapozza az előszót. Akkor pedig már sokat megtudott a könyvről, pél­ dául azt, hogy a könyv c é lja ..................................... ............. .................... Kinek készült a könyv? ...................... . . ........................ .................. Milyen jellegű könyvről van szó ? ............................. ........................ .. Érdemes külön figyelmet szentelni a könyv befejezésének is : ad-e a szerző valamiféle összegezést — ha igen, annak átfutása ugyan­ csak betekintést n y ú jt a könyv egészébe. Célszerű megállapítani, hogy a könyv gerincét alkotó szövegrészen kívül akár szerves tartozékként akár függelékként m it ad még: indexet, idegen nyelvű összefoglalót, irodalomjegyzéket stb. Ennek a könyvnek a végén milyen szerves tartozékokkal találkoz­ h at még? ..................... ...................... ................................................................ Nem elhanyagolható a megadott irodalom, a felhasznált források felsorolása sem. Ezek egyrészt az állítások, adatok hitelességét igazol­ ják, másrészt számot adnak arról, mennyire ismeri a szerző a vonatkozó szakirodalmat, ennek összegyűjtésében mennyire volt alapos, és meny­ nyire támaszkodott más szerzők műveire. Ugyanakkor ezek az irodalmi adatok útm utatást is adnak a tárgykörben megjelent egyéb művek esetleges további felhasználásához. Megnézte már ennek a könyvnek az irodalomjegyzékét? Milyen következtetésekre ju to tt belőle? ..................... .................... ...................... Következik a könyv átlapozása. Ez a skimmingnek az a szakasza, amikor itt-o tt felcsippentünk egy-egy részletet, helyenként beleolvasva a szövegbe. Ugyanakkor figyelemmel kísérjük mindazokat a tipográfiai sajátosságokat is, melyeket szerző, szerkesztő és nyomdász az olvasó m unkájának megkönnyítésére oly nagy gonddal dolgozott ki és melyek­ 174

re rendszerint vajmi kevés ügyet vetünk. Hogy milyen részleteket raga­ d o tt ki, azt nehéz ellenőrizni, de a tipográfiai sajátosságok közül volt-e valami, ami különösen szemébe ö t l ö t t ? .................................................. Nos, mennyire tu d o tt pontos válaszokat adni a saját, régi módszeré­ vel, eddigi szokásai szerint végzett skimming alapján? H a úgy gondolja, hogy mindenre pontosan megfelelt, akkor máris térjen vissza az elő­ szóhoz, de ha nem tu d o tt a kérdésekre helyes és megfelelő válaszokat adni, akkor — most már az előbbi útm u tatást követve — lapozza át a könyvet, keresse, illetve állapítsa meg a helyes feleleteket és csak azután térjen vissza az előszó megszakított szakaszához.

Szókincsteszt Ism ét olyan szókincsteszthez érkeztünk, melyben az 1 —13. szavak­ nak csupán egy, a 14—20. kifejezéseknek viszont két, sőt egyetlen eset­ ben három értelme is van, eredménye ennek megfelelően egy, két illetve három betűjel lesz. 1. METAFORA

A ) körülírás — B ) árváltozás, általakulás — G) versmérték — D) hasonló­ ságra épülő szókép, képes beszéd

2. ORÁLIS

A ) tojás alakú — B ) óránkénti — G) szóbeli — D) közönséges

3. MENTOR

A ) tanácsadó, nevelő — B ) ajándé­ kozó, fenntartó — G) tapasztalt aggas­ tyán — D) emlékeztető

4. HIPOTÉZIS

A ) tudományos megállapítás, tapasz­ talati tény — B ) feltétel — 0 ) fel­ tevés — D) kiindulás, kezdő lépés

5. FÉTIS

A ) régi egyiptomi istenség — B ) va­ rázslat, bűbáj — G) babonás tilalom, illetve tilto tt tárgy — D) babonás tisz­ teletben, im ádatban részesített tárgy

6. VALLON

A ) angol űrmérték — B) gömb — C) textília - fajta — D) népcsoport

7. ABSZINT

A ) alagsor — B) nemesborfajta — G) növényi méreg — D) pálinka 175

8. BALNEOLÓGIA

A ) lövedékek pályájával foglalkozó műszaki tudom ányág — B) tengeri emlősök kutatásával foglalkozó tu ­ domány — G ) fürdőtan — D ) vízi­ növények kutatásával foglalkozó tudo­ mány

9. DODONAI

A ) homályos, kétértelmű — B ) előre­ látó, jövőbe m utató — C) dagályos, fellengzős — D) sugalló, sejtető, kü­ lönös képzeteket keltő

10. EMFÁZIS

A ) érzelemgazdagság — B) szépítés, enyhítés, körülírás — G ) összhang — D) nyomaték, érzelmi hangsúly

11. INVENCIÓ

A ) leleményesség, találékonyság — B) ösztönös megérzés, a dolgok mé­ lyére látás — G ) kezdeményezőkész­ ség — D) ösztönzés, buzdítás

12. BÜ KÉ

A ) nemes borfajtának illata és zam ata — B ) virágcsokor — C) alko­ holtartalom — D) finom bor tárolá­ sára szolgáló hosszúnyakú palack

13. ELÉGIKUS

A ) siránkozó, jajgató, panaszos — B ) bánatos, borongós — G ) szerelmes, epekedő — D) fennkölt, magasröptű

14. KLAUZULA

A ) záradék, utóirat, befejező rész — B) utólagos feltétel — G ) kolostorok, zárdák szigorúan elzárt része — D) zárlat, bizonyos területen való ta r­ tózkodás kényszere

15. DROMEDÁR

A ) hatalmas term etű, m ár kihalt ős­ lény — B ) egypúpú teve — G ) tú l­ zottan nagy, idomtalan, nehézkes, moz­ gású — D) nagytestű, vastag bőrű, gyér szőrzetű állat, orrán szaruból való tülök van

176

16. MEDÚZA

AJ kőből faragott női fej — B) m ito­ lógiai ijesztő külsejű nőalak — G) ko­ csonyás testű, kezdetleges szervezetű tengeri állat — D) kísérteties vér­ szopó szörny

17. INTERVALLUM

A ) térköz — B) időköz — C) hangköz — D) közbejött váratlan esemény

18. HIBERNÁCIÓ

A ) élelmiszerek tartósítása fagyasz­ tással — B ) állatok téli álma — C) ér­ zéstelenítés altatással — D) beteges aluszékonyság

19. HABITUS

A ) régimódi bő, galléros köpeny — B ) lelkialkat, m agatartás, viselkedésmód — C) külső megjelenés, jellegze­ tes alaki jegyek összessége — D) mo­ dorossá vált sajátosság, mesterkéltség, keresettség

20. ATAVISZTIKUS

A ) távoli ősöktől örökölt és rájuk visszaütő (vonás) — B) titokzatos, rejtélyes — G) az emberiség őskorából származó — D) ósdi, maradi

Hibakeresés A hibakeresés módja mától némileg módosul. A látószögnövelő gyakorlatokhoz hasonlóan takarja le, majd egy másodperc töredékére villantsa fel az egyes jelcsoportokat. Azt a két jelet, amely nem szerepel mind az alsó, mind a felső sorban, írja le a jelcsoport mellé húzott vonal­ ra. Az eredményt a feloldásban nem találja meg, de a feladat elvégzése után gondosan saját maga ellenőrizze, a gyakorlat ugyanis a későbbiek­ ben bonyolultabbá válik!

177

fldröj fldröj

ghhklm ghhklm

Isaokp lsackp

scuirl scuirl

ttfhlk ttfblk

mnuvzs mnnvzs

kolmnj kolmuj

mnuivz mnuivz

ertgfk ertgtk

ojiuco öjiüco

kléápy kléágy

snmiut snmiot

fldthp flbthp

dbnhkl ddnhkl

qponuö qpouuö

sacouv saouuv

escilt esoilt

wvnmui wvnmui

thgflk thgflk

khniot khuiot

pqevzu pqevzu

hgjklm hgjklm

ertdvb ertbvb

bdvthr bdvthr

erbnhj erbnbj

ghjtzu ghjtzu

dfrtzn dtrtzn

fbghjk fdghjk

fbtzre fbtzre

enmbfr enmbfr

Idő: 178

i

Felfedezett hibák száma:

1

a F V 5 H bd 5 8 R 02 T G 8 á 87 e U L D 4 H 3 i 24 C W M V Ö H

2 s 5 3 5 d 4f :3 D fg n6H 66 7Z g F r 5 df e G 11 e f8 u HJ g ui o la o7r n 9á 5e 7z 9 Fv 5 2H 3 4 fG 7 T 8 Fg x7 F 4t s o8J 8i k u 8j á7

1 K D V 9 F e 8 32 C n b 9 Z 0 G T 11 ő o J f M h Y 5 á E H 1L

A 34 f S 9 Ff Ö G D 3 1 5 78 6 H S co T M o2 s 5 K K V z Q 7 5 a

8 B 34 V r f5 Gj ö 8j Gr 66 3 3 i7 J 2 :3R 3 f Q v6 V H f4 z e Ti 7 6 h J F jH 9 W Zj V a 34 iG 8t 7J 6 G M 5 6 o7 d 6 H3 f m o H2 J V m g 7u 8 s e2 4 3 J fU 7 8s I g r7f J 3h 4 d H i g? 8i8 S

s

3

f

G 4

k D f 5 6 5 T 3 4f 5 6 F g5 D 32 5 J T 34 G f J s G32 4 4 5 f S 5 G 6 fT C 5 6 f6 3F d b T n el 1 Z T mG 56 e VY 45 B 3 rtg 5J u Ó R tz L 8i Uj6 9 6 M 5e6 a Z 87 é N 8 z 8i H s 6 o7 S 8 M hU g 7D 8 ou IÜ 0J 7 o D f8 H D3 o 97 R 3 G iü H t 3 4 G 9 6H á B n t8 99

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

179

3

5

6

7

8

9

4

3

5

8

6

4

9

6

5

2

1

7

5

7

8

1

0

4

6

7

2

7

4

5

7

9

1

2

6

8

8

6

5

4

7

3

6

7

2

4

6

7

5

8

2

7

4

6

1

0

5

0

1

7

7

5

8

2

9

6

7

5

9

8

3

4

8

5

7

2

8

6

1

7

5

9

0

1

7

8

4

3

8

6

8

6

3

2

6

9

3

8

4

1

7

4

5

6

8

7

6

9

5

6

2

3

5

4

2

0

5

6

7

9

6

7

5

5

6

4

9

0

5

6

0

7

2

6

3

7

5

1

4

7

9

5

8

2

5

1

0

6

0

9

H ibátlanul felfogott sorok száma:

180

Olvasási gyakorlat Következő olvasási gyakorlatunknál — a 8. napon végzett feladat­ hoz hasonlóan — azt kell eldöntenie, hogy a nagybetűkkel jelzett mon­ datok közül melyik adja vissza pontosan a számokkal jelzett m ondat lényegét. A feladat megoldásánál nem kell időt mérnie. 1. Az elm életi tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletek látszanak igazolni. A) A z elméleti tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletekkel egészí­ tik ki. B) Gyakorlati kísérletekkel bizonyítják az elméleti tudományos jövendölé­ sek helyességét. C) A gyakorlati kísérletek eredménye szerint az elméleti tudományos jöven­ dölések valószínűleg helyesek. D) A gyakorlati kísérletek szerint az elméleti tudományos jövendölések csak látszólag helyesek. 2. H o zzájáru lt a visszaeséshez, hogy az eddigi szabályozómódosítások negatívan érintették a sz ő lő t A) A visszaesés egyik oka az volt, hogy a szabályozómódosítások a szőlőre nem vonatkoztak. B) Fokozta a hanyatlást, hogy eddig nem szabályozták a szőlőtermelést. C) A visszaesést még fokozták a szőlőre hátrányos korábbi szabályozómódo­ sítások. D) A visszaesés egyik oka az volt, hogy az eddigi szabályozómódosítások visszafejlesztették a szőlőtermelést. 3. A költők annak a z Európának a legkülönbözőbb tájairól érkezn ek, mely előtt tör­ ténelme során először rajzolódik ki a békés együttélés és biztonság reális lehetősége. A) A költők a békéért harcoló, különböző szocialista országokból érkeznek. B) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyekben a tö r­ ténelem során először van lehetőség békés együttélésre és biztonságra. C) A költők Európa legkülönbözőbb országaiból érkeznek; ebben az Eu ró ­ pában a történelemben először van valóban remény a békés együttélésre és biztonságra. D) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyek utat mutat­ nak a békés együttélés és biztonság reális lehetőségei felé.

181

4. Jelenleg nem m utatkoznak nehézségek ezeknek a főként folyékony állapotban tárolt hulladékoknak a biztonságos elhelyezésénél, de a jövő évtizedekben szám olni kell velük. A ) A folyékony hulladékoknak jelenleg még biztonságos elhelyezésénél a jövőben valószínűleg már nehézségek fognak mutatkozni. B) A hulladékokat jelenleg még főleg folyékony állapotban tárolják, de a jövőben ez valószínűleg nem lesz elég biztonságos. C) A jövőben számolni kell nagyobb mennyiségű folyékony hulladékok biz­ tonságos elhelyezésével, melyeknél azonban a következő évtizedekben nehézségek fognak fellépni. D) A jövőben számolni kell azzal, hogy a folyékony hulladékokat főleg folyé­ kony állapotban lehet majd biztonságosan, de nagyobb nehézségek árán elhelyezni. 5. M egállapítható tény — és ezt kísérleti tapasztalatok is bizonyítják — , hogy a z előadásos ism eretközlési form a rendkívül alacsony hatásfokú, és miután ugyanakkor ez a legelterjedtebb ism eretközlési mód, a m egállapítás sajnálatosan j e l ­ lem zi az ism eretközlés helyzetének mai állapotát. A) Sajnálatosan jellemző megállapítás, hogy az előadás a legelterjedtebb ismeretközlési forma, melynek rendkívül alacsony hatásfokát kísérletekkel igazolták, ami az ismeretközlés egész mai állapotára is vonatkozik. B) Sajnálatosan jellemzi az ismeretközlés egész mai helyzetét is az a megálla­ pítás, mely szerint legelterjedtebb formája, az előadás, rendkívül alacsony hatásfokú. C) Megállapították és kísérletekkel is igazolták, hogy a legelterjedtebb ism e­ retközlési mód rendkívül alacsony hatásfokú, ez pedig sajnálatosan jellem ­ ző az ismeretközlés egész mai állapotára. D) Kísérletek is igazolták azt a megállapítást, mely szerint a legelterjedtebb ismeretközlési forma az előadás, de rendkívül alacsony hatásfoka sajnála­ tosan jellemzi az ismeretközlés helyzetének egész mai állapotát. 6. A központi bérem elési keret elosztásának elveit és m ódszereit, a d ifferen ciá lá s konkrét rendszerét még döntés előtt különböző tanácskozásokon megvitatták a z érintett munkás-művezetői kollektívákkal, s a felosztásról — a kollektívák helyes és reális javaslatait figyelem be véve — a gazdasági vezetők a helyi sz a k sze rv e ze ti szervekkel egyetértésben gondoskodtak. A) A központi béremelési keret elosztásáról a munkás-művezetői kollektívák, a gazdasági vezetők és a helyi szakszervezeti szervek együttesen döntöttek.

182

B) A központi béremelési keret elosztásának elveit, módszereit és a differen­ ciálás konkrét rendszerét különböző tanácskozásokon megvitatták, és arról a reális javaslatok figyelem bevételével a helyi szakszervezeti szervek és a munkás-művezetői kollektívák döntöttek. C) A gazdasági vezetők figyelembe vették mindazokat a helyes és reális javas­ latokat, melyeket a munkás-művezetői kollektívák a központi béremelési keret elosztásának helyi elveivel és módszereivel, a differenciálás konkrét rendszerével kapcsolatban még a döntés előtt megvitattak. D) A központi béremelési keret elosztásáról a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben intézkedtek, tekintetbe véve a munkás-művezetői javaslatait is.

kollektíváknak előzetes tanácskozásokon

kialakult

A gyorsolvasásra vonatkozó ismereteket az eddigiekben már rö­ viden összefoglaltuk, az új fogalmakat sorra tisztáztuk. Most már csak a gyakorlás van hátra, további új ismeretanyaggal tehát már nem talál­ kozik könyvünkben. Ezeket a m agyarázatokat eddig is igyekeztünk a legszükségesebbre korlátozni, hiszen célunk az volt, hogy a gyorsolvasás készségét gyakorolja be és semmiképpen sem az, hogy minél több elmé­ letet, ismeretanyagot tanuljon meg. Az eddigi magyarázatok azonban mind nélkülözhetetlenek voltak nemcsak azért, hogy a gyakorlatokat a megfelelő módon végezze, hanem azért is, hogy tudja, miért kell azo­ kat végeznie, mire kell gyakorlás közben ügyelnie. Ebből pedig az kö­ vetkezik, hogy ezeket a m agyarázatokat figyelmesen kellett olvasnia és ha nem is kell „kívülről” megtanulni, de elfelejteni sem szabad azokat Lássuk hát, mire emlékszik belőlük — egy kis ismétlés sohasem árt! Kérem, írja össze, a gyorsolvasás mely részfeladataival kapcsolat­ ban adott magyarázatot a könyv. Elég ha csak a címeket, kulcsszavakat sorolja fel úgy, ahogy az a tartalomjegyzékben található. No persze nem annak segítségével, hanem kizárólag emlékezetére támaszkodva. A tartalom jegyzéket csak a végén, ellenőrzésre használja fel.

184

Jelkeresés Ism ét a 3. napon található táblázathoz lapozzon vissza. Kérem, most azt számolja meg, a betűk sorában hányszor szerepel az okle betűcsoport. Idő: ...............................

Szóképzés 1.

haszon

helyzet

2.

légi

munkás

3.

cigány

4.

állam

5.

jó

6.

búza

7.

kvarc

8.

erő

9.

szalma

ész

10.

babér

tá r

11. 12.

kocsi császár

13.

koca

14.

fa

15.

Laci

NEM F E L E D K E Z E T T MEG A RITM IKU S S Z EM M O Z G Á S G Y A K O R L Á S Á R Ó L ?

színvonal uralom toll harm at láz kocka

elágazás morzsa kutya tanú nyelv

i- h

186

cq

co

10

co

00

05

o

r-H

(M

Regressziót gátló gyakorlat

I d ő : ..........................................................................................................

CO

Helyes dö

9 4 9 7 2 3 2 7 3 7 9 8 8 4

2 3 4 4

8

4 3 4 8 8

8

8 4 1 8 4 2

1 0 8 4 8 8

7 5 5 5 6 2

3 8 5 0 8 7 3 2 5 7 3 8 5 8 7 4 7 5 4 7 7 3 7 4 7 5 4 7 3 9 3 9 7 5 2 3 3 0 2 0 4 8 4 7 5 9 6 4 5 4 3 8 4 7 4 4 5 8 4 5

9 4 6 3

9 9

7 2 3 7 1 5 9 8 2 6 1 2 2 9 1 1 0 4 2 4 5 9 2 1

8

8

9 3 3 4 0

2 1 1 3 0

6 4 5 5 3 1 7 6 8 8 2 7 4 4 3 3 9 0 4

7 5 6 7 5 7 5 6 4

0 8 8 3 7 8 4 3 4 7 4 9 5 1 1

5 7 4 4 7 4 8 4 3 7 3 8 3 3 4 4 0 4 3 4 4 4 8 9 5 3 5 3 6 4

8 8 7 8 9 9 4 8 8 3 9 3 0 7 9 8 2 9 2 9 2 8 3 3 3 0 9 5 9 7

3 2 8 9 7 2 0 2 5 4 7 9 2

1 6 6 1 3 7 2 3

2 0 4 1 3 4 1 8 8 8 8 8 3 8 3 2 7 1 3 3 5 2 8 4 7 4 2 2 7 7

3 8 8 8 7 8 8 7 3 7 7 7 7 3 8 2 8 1 8 5 8 7 8 8 8 9 8 5 5 8

4 7 5 4 4 7 4 3 2 6 3 2 4 7 4 8 3 7 8 7 3 2 3 3 7 3 3 6 4 2

5 5 7 8 8 5 7 9 9 3 7 3 8 4 9 3 9 2 4 8 4 3 4 4 5 8 7 3 8 4

6 1 3 2 9 1 3 2 4 9 4 4 9 9 1 2 3 9 5 3 5 6 5 5 6 4 4 4 9 9

4 4 2 3 1 0 2 2 7 2 2 8 9 4 7 4 2 2 9 9 2 4 6 0 9 3 7 6 1 2

H i b á t l a n u l f el fogot t sor ok s z á ma :

187

Olvasási gyakorlat Következő olvasási gyakorlatunknál — a feladat újraszerüségére való tekintettel — kivételesen nem kell időt mérnie, ráér a tartalom jegyzéket nyugodtan tanulmányozni. H a úgy gondolja, hogy annak alapján elég sokat m egtudott már magáról a könyvről, térjen á t a kér­ désekre, de a válaszokat már a szövegre való újabb visszatérés nélkül adja meg. „Ford ítástech n i ka* ’* TA RTA LO M Oldal BEVEZETÉS

15

1.

FO R D ÍT Á S EL M ÉL ET D IÓ H ÉJBA N

19

1.1

Fordítási viszonylatok

1.2

Kétnyelvűség

1.3

Interferencia és kontrasztivitás

1.4

A z áthallás .................................................................................................................26

1.5

A tükrözés

1.6

A fordítási e g y sé g e k ...............................................................................................33

................................................................ ..........................19

..........................................................................................................21 .................................................................... ....23

.......................................................................................................... ....30

1.7

Egyenértékűség és egyezőség

1.8

Valóságszemlélet, valóságháttér, szövegháttér

....................................................................... ....35

1.9

A fordítási művelet fő munkaszakaszai

1.10

Mikor jó egy fordítás? ........... ..................................... ..................................... ... 42

2.

A FO R D ÍTÁ S K U L C S K É R D É S E : A JELEN T ÉS

2.1

Jelentéselméleti tájékozódás

2.2

Fogalom, jelentés, nyelvi kiegészülés

2.3

Főjelentés, mellékjelentés, konkrét jelentés ............................................ .... 54

2.4

A szómező és a jelentésmező

........................................ ... 37

..................................................... ....40

45

......................................................................... .... 45 .............................................................. 48

...........................................................................57

2.5

Polivalencia és poliszémia ............................................ .......................................60

2.6

A tran szp o n álás.................................................................................. .....................65

2.7

Modulálás és adaptálás

2.8

A kompenzálás

.................................................................................... ....68

2.9

Nyelvtani explicitálás és implicitálás

2.10

Tartalmi explicitálás és implicitálás

........................................................................................................72 ..............................................................75 ............................................................ ....80

* Dr. Tarnóczi Lóránt: Fordítástechnika. Bp., 1972. OMKDK 228 p. (A tudom á­ nyos tájékoztatás elmélete és gyakorlata 20. sz.) e. mű tartalomjegyzéke.

188

82

3.

K Ü L Ö N L E G E S N Y ELV I N E H É Z S É G E K

3.1

A tájnyelvekről

..................................................................................................

82

3.2

Analitikus és szintetikus n y e lv e k ...................................................................

86

3.3

A gyakoribb értelmezési hibák

3.4

Absztrakt és konkrét, gyűjtő- és egyedi szavak ......................................

3.5

Igét, illetve főnevet kedvelő nyelvek

3.6

A kifejezésmód

3.7

Homonimák és sz in o n im á k ................................................... ....................... . 109

................................................................ . .

90 96

............................. ......................... . 100

.................................................................................................... 103

3.8

Metonímia és metafora

3.9

Idegen szó, kölcsönszó, saját nyelvi szó ..................................... . . . . . . .

....................................................................................

113

3.10

Egyéb helyesírási, szó- és mondattani p ro b lé m ák .............................

123

4.

K Ü L Ö N L E G E S SZA K M A I N E H É Z S É G E K

130

4.1

A szaknyelvekről

4.2

A szakfordítók felelősségéről .........................................................................

4.3

Nyelvi szabványosítás ......................................................................................... 135

116

............................. .................................................. ............. 130

........................................ ..

133

4.4

Köznyelvi szavak szaknyelvi használatban

4.5

A rövidítésekről ........................................ ............................ ............... ..

140

4.6

A tulajdonnevek, tudományos cím ek és rangok f o r d ít á s a ................ 147

4.7

A pénz- és m értékrendszerek fordítása ..................................................... 154

4.8

Jogi szövegek fo rd ítá sa ....................................................................................... 158

4.9

Gazdasági szövegek fordítása ........................................ ................................

4.10

Műszaki szövegek fo rd ítá sa .............................................................................. 165

5.

FO R D ÍTÁ SI G Y A K O R L A T O K

142

161

167

5.1

Fordíthatóság és fordíthatatlanság................................................................. 167

5.2

Magyar nyelvhelyesség és stílus ..................................................................... 169

5.3

A kiindulónyelvi szöveg le b o n tá sa................................................................

173

5.4

A z átváltás ............................................................................................................

176

5.5

A cél nyelvi szöveg felépítése

.......................................... ..............................

182

5.6

Fordítás németből m a g y a rra ...........................................................................

185

5.7

Fordítás franciából magyarra

.................. ....................................................... 188

5.8

Fordítás angolból m ag yarra.............................................................................. 192

5.9

Annotációk, kivonatok, töm örítések

5.10

Zárószó

.......................................................... 194

............................................................................................................ .... 196

189

JEG Y Z E T EK

.....................................................................................................................

199

A JÁ N LO T T S Z A K IR O D A L O M ...................................................................................206 ID EG EN N Y ELV Ű Ö S S Z E F O G L A L Ó K

................................................................ 208

A Z O R O S Z N Y E LV Ű M Ű S Z A K I-G A Z D A S Á G I S Z Ö V E G E K FO R D ÍTÁ S A 1.

217

Bemelegítő g y a k o rla to k .................................................................................. 217

2.

Fordítási nehézségek az orosz nyelvű műszaki szövegekben ..............219

3.

A referátumok fordítása .................................................................................. 224

4.

A szabványok fordítása

5.

Átírási szabályzat

..................................................................................

225

............................................................................................... 228

1. Milyen jellegű szöveg fordítási problémáiról van szó? 2. Az egyes fejezetek milyen arányban oszlanak meg? Van-e köztük olyan, melynek terjedelme lényegesen nagyobb a többinél? 3. A könyv az egyes részletkérdéseket behatóan, teljes mélységükben elemzi-e vagy inkább csak rávilágít azokra? Válaszát mivel indo­ kolja ? 4. Inkább elméleti vagy gyakorlati jellegű könyvről van-e szó? 5. A fordításokkal kapcsolatos nehézségeket milyen csoportokra osztva tárgyalj a ? 6. A fejezetekre osztott főrészen kívül mit tartalm az még a könyv? 7. Elsősorban a magyarra vagy az idegenre történő fordítás problémáit tárgyalja-e ? 8. Milyen nyelvekkel foglalkozik és kb. milyen arányban?

Tegnap megpróbált visszaemlékezni arra, mi mindenről is esett szó az eddigiek folyamán. Most pedig sorban próbálja meg felidézni az egyes kérdésekkel kapcsolatban m ondottak részleteit is. Nézzük ma el­ sőnek a szemműködést. Válaszoljon — ismét kizárólag emlékezetből, anélkül, hogy visszalapozna — a következő kérdésekre: Mit nevezünk fixációnak? ............ .............................................................. Mihez akarjuk szemünket és agyunkat egyszerre hozzászoktatni? . . . . Miért van erre szükség ? Hogyan hat a gyorsabb, egyenletesebb szemműködés a szellemi tevé­ kenységre ? ........................................................................................... ............ H ány féle gyakorlatot is végzünk a helyes szemműködés kialakítására? Ezek közül melyik a mechanikus művelet ? .............................................. Mitől függ egy-egy fixációs egység nagysága? ......................................... Nos, mennyire emlékezett még mindig? Kérem, most lapozzon vissza a 2. napra. Ha úgy érzi, könnyen, gyorsan és pontosan sikerült válaszolnia, akkor csak futólag ellenőrizze válaszait (kitűnő alkalom a skipping gya­ korlására: csak a megfelelő sorokat ragadja ki). H a azonban úgy találja, 191

hogy csak nehezen tu d ta felidézni a válaszokat, kérem, olvassa újra gondosan végig a szemműködésre vonatkozó teljes szöveget. Most pedig térjen át a mai gyakorlatokra.

Szókincsteszt Ism ét szókincsteszt következik. A m egadott szavak közül 15-nek csak egyetlen értelme van, míg 5-nek két megfelelőjét kell megtalálni. 1. SZTALAKTIT

A ) féldrágakő — B) jégcsaphoz ha­ sonló, lefelé függő cseppkő — G) jég­ képződés a felhőben — D) a szilárd földkéreg mélyebb rétege

2. TENNO

A ) hármas találat — B ) keleti fő­ pap — G) napisten — D) a japán császár címe

3. VAPITI

A ) szarvasféle — B) óriáskígyó — G) indián sátor — D) néger kunyhó

4. TIRÁDA

A ) siralomének — B) gúnyirat — C) hosszú (rendszerint cikornyás) be­ széd — D) vádbeszéd, szidalom

5. KATAKOMBA

A ) őskeresztények földalatti temetkezőhelye — B) középkori templom — G) földalatti üreg, helyiség — D) egyiptomi sziklasír

6. U KU LELE

A ) indián csatakiáltás — B ) gitár­ féle, pengetős hangszer — G) afrikai madárfaj — D) néger harcosok fafúvós hangszere

7. LABIÁLIS

A ) ajakhang — JSJ bizonytalan, nem szilárdan m egtám asztott — G) meg­ bízhatatlan, ingadozó, akaratgyenge — D) valamely nyelv magánhangzói

8. KATAFALK

A ) oszlopszerű állvány korongszerű tállal a világító vagy füstölő eszköz elhelyezésére — B ) síremlék — G ) m a­ gas, díszes ravatal — D) főleg katonai díszszemlék alkalmából emelt díszemel­ vény

9. HELÓTA

A ) leigázott őslakókból lett rabszolga —' B ) szolgalelkű, gyáva — G ) keleti uralkodó — D) napisten

10. FOSSZÍLIA

A ) délszaki növény — B) a földtör­ téneti m últban keletkezett kövület — G ) kihalt állatfajok maradványai, csontjai, — D) töredék

11. PIKARESZK

A ) burkoltan erotikus, sikamlós írás­ mű — B ) napilapok rendszerint kaland­ történeteket közlő, bőven illusztrált, illetve néhány rajzból álló folytatásos sorozata — G ) stilizált levelekből, növényi indákból álló díszítőelem — D) a kalandregényeknek a 16. szá­ zadban keletkezett, rendszerint rea­ lisztikus, gunyoros, keserű életszem­ léletű, kezdeti formája

12. CEZÚRA

A ) írásművek, filmek stb. ellenőrzése — B ) megszakítás, szünet —G ) versláb szóvéggel való kettévágása — D) írásjel

13. ELEKTOR

A ) választáson megbízói nevében vá­ lasztó személy — B) választásokon szavazatszedőként vagy a szavazat számlálásával kapcsolatos más tiszt­ ségben közreműködő személy — G ) elektronok áram lását előidéző készü­ lék — D) mérőeszköz 193

14. FAKSZIMILE

A ) valamely kép, írás hasonmása — B ) utánzat — G) régi íro tt emlék — D) fénymásolat

15. HEKATOMBA

A ) ókeresztény földalatti templom B ) ókori áldozati ünnepség — G) el­ esettek holttestéből álló halom — D) régi görög síremlék

16. SZEXTÁNS

A ) szögfüggvény — B) hat zenészből, énekesből álló együttes — G) helymeghatározó mérőeszköz — D) vala­ mely párt vagy nézet elvakult, egy­ oldalú, türelmetlen híve

17. HÜGENOTTA

A ) istentagadó — B) francia főúri rang — G) francia református — D) félvér

18. SZARKOFÁG

A ) díszesen faragott kőko porsó — B) emelvény — C) nagyméretű, többkarú gyertyatartó — D) síremlék

19. ALBÍNÓ

A ) különösen fehérbőrű, szőkehajú észak-ázsiai népcsoport — B ) festék­ hiány m iatt fehéres bőrű (szőrzetű, tollú), vöröses szemű ember vagy állat — G) vérszegény, fehérvérűség­ ben szenvedő — D) észak-sarkvidéki, fehérszőrű, nagytestű emlős

20. FANFÁR

A ) rövid, harsány zenei részlet, ünne­ pélyes jellegű kürtjel, harsonaszó — B ) rézfúvós hangszer, illetve zenekar — G) fafúvós hangszer — D) ütőhang­ szer

194

Hibakeresés nmJK83 nmJK88

veo3UO vcc3U0

tfRT6i tfRTöi

zwrTFg zwrTFg

JH5gil JHögil

bdf6gJ ddf6gJ

4hjgKL 4hjgKL

écsd2H éosd2H

osc83D oso83D

93gZHk 93gZNk

plköTi plköTi

ploiR5 plciRő

sdFg7J sdFg7J

Lo8Ung Lo8Ung

HmiK8u HmjK8v

reT7Hg reT7Hg

Lni92k Lni92k

Hgfk98 Hgtk98

wvG7Ft wvG7Ft

uNMi8r uHMi8r

WVciöT WVciöT

djHo9U djHc9U

nmiV2S nmlV2S

ak67Vg ak67Yg

K18MV4 K18MU4

6Lm4h7 6Lm4n7

bd4kI0 bd4kI0

POöklv P06klu

ndfTR7 ndtTR7

lku08k lkn08k

Idő:

! |

Felfedezett hibák száma:

576843 457321 347280 475869 374858 576843 857462 756481 576843 857432 857439 867543 109846 348576 928374 384756 768543 768542 768543 928371 576840 675842 234951 283754 760115 758433 758424 984665 576843 758432

8 5 7 4 3 2 57 4 8 5 7 68 9 45 3 7 2 5 8 44 7 7 3 420 5 8 7 6 3 2 8 66 3 2 1 7 9 45 2 3 56> 3 23 1 5 8 3 3 8 8 4 88 4 3 2 32 77r 77 134 7 87 9 6 6 55 3 9 5 67 3 9 845 4 3 1 7 4 33 1 8 2 9 054 7 5 7 65 4 5 23 31 9 7 75► 43 2 1 7 7 45 63 7 98 32 7 8 6 23 L1 723 7 4 6 7 54 6 3 2 23 0 7 5 4 8 6 64 2 3 7 9 45 3 2 3 2 1 9 76

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

196

7 4 3 2 5 1 75 4 8 4 2 5 7 4 7 11 5 8 3 2 3 3 5 8 99 3 6 9 7 54 3 2 1 14 32 7 8 8 45 3 2 8 9 7 3 21 7 77 3 2 0 8 7 6 5 31 6 7 5 6 3 0 8 92 11 8 8 7 65 3 4 7 8 45 56 9 7 11 0 1 7 9 7 7 6 9 8 8 6 7 ;55 7 6 4 5 3 2 7 65 3 2 1 8 6 33 2 1 5 7 22 1 1 8 8 99 3 2 9 67 3 2 6 8 546 2 1 7 7 7 7 7 5 7 65 4 3 2 7 6 45 3 2 7 45 3 10 7 645 3 1

erre nincsen szó a körzeti orvost a 100. évforduló nincs erre példa a vonat elindult kis fehér házikó a budai járásban reciprok értékek jön a déli gyors olimpiai játékok várható időjárás szakmunkásképzés ebben az ütemben igen jó eredmény sok még a teendő műszaki könyvtár tartalm i kivonat már nem véletlen számot kell adni ő tegnap megjött hatalmas munka ez műszaki param éter kézműipari termék határidő-módosítás a budai várnegyed felszabadulás óta politikai napilap a középső szinten a pármai kolostor ő vendégként jö tt

az ülés kényelmes egy esti újságban az isaszegi csata kérdés és felelet ez nem lehetséges gazdaságpolitikai tegnapi látogatás a harmadik emelet csak azért fontos táncdal fesztivál a vándor énekmondó mesterséges holdak füstköd szállt alá közokirat-hamisítás ez itt nemdohányzó a jövőnk terveiben sikerre kell vinni holnapután érkezik közokirat-hamisítás megszakítás nélkül lázas munka folyik az őszi hónapokban olvasási gyakorlat ki kopog, mi kopog a folyó két p artja ma aláírásra kerül az év végéig eléri fizetési mérlegünk igen keresett cikk így nem lehetséges

H ibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

197

Olvasási gyakorlat (skipping) Ism ét a skippinget, az adatok, információk gyors kikeresését gya­ koroljuk. Következik 8 kérdés és 8 rövid hír. A válaszok a hírekben megtalál­ hatók, de a kérdések és a válaszokat tartalm azó hírek sorrendje term é­ szetesen nem azonos. Ne olvassa el a híreket, csak fussa á t őket, sőt próbálja meg csak a válaszokat meglátni; mérje közben az időt és vi­ gyázzon, nehogy valamelyik érdekesnek tűnő hír, keresés helyett olva­ sásra — jelen esetben teh át elkalandozásra — csábítsa! 1. Mennyire becsülik Amerikában az évi higanyemissziót? 2. Hogyan vonják ki a vasat a hizlalásra és trágyázásra felhasználandó hulladékból? 3. Mit akarnak a világűrbe ju tta to tt, de újra felhasználható hulladék­ kal tenni? 4. Mióta ósökkent az emberi testben levő radioaktivitás mértéke ? 5. A környezetszennyeződéssel kapcsolatos telefonpanaszok hány szá­ zaléka vonatkozott a zajártalm akra? 6. Milyen hulladékot dolgoznak fel aránylag alacsony hőfokon történő olvasztással, füstmentes üzemben és az az átalakítás után mire lesz használható? 7. Az NSZK vegyipara mennyit költött szivattyúállomásokra? 8. Az NSZK levegőjének szennyezettségére vonatkozó becslések meré­ szek vagy óvatosak?

„Szemétdomb” a világűrben — Rakétahajtású kuka Ezt a kérdést főleg a földkörüli űrállomások létesítése tette fel. A föld körül néhány évig keringő űrállomás esetében a felhalmozódó hulladék eltávo­ lítására rakétahajtású kukákat rendszeresítenének, amelyeket nap körüli pályá­ ra irányítanának. Olyan elképzelések is vannak, hogy az űrállomások hulladékát a légkörbe irányítva elégetnék. A z olyan hulladékokat, amelyek újból felhasz­ nálhatók, ún. „kozm ikus szemétkocsi val” újból a földre juttatnák. Olyan javaslatokat is vizsgálnak, amelyek a radioaktív hulladékok eltávolí­ tását úgy kívánják megoldani, hogy tartályokba zárva rakétákkal a napba irá­ nyítják.

198

Vésztelefon környezetügyben Ötletesen oldották meg az N SZK-ban a környezetszennyezéssel kapcsola­ tos információk beszerzését. „Vésztelefont”

rendszeresítettek a környezetszennyezéssel kapcsolatos

panaszok bejelentésére. A term észetvédők ezzel az ötletes módszerrel 130 nap alatt 5000 panaszt regisztráltak. A panaszok 32%-a zajártalmakra, 26%-a levegőszennyezésre, 4% -a engedély nélküli építkezésre, 3% -a pedig a klasszikus te r­ mészetvédelemre vonatkozott. Panasztétel esetén az iroda a panaszt és a tény­ állást az illetékes hatóságok felé közvetíti. A z ötlet nálunk is hasznosítható lenne.

Műanyaghulladékból építőanyag A japán „Niigata Engineering C o ” üzemet létesített, amelyben műa lyaghulladékból és iszapból építőanyagot készítenek. Bár a term ék puhább a vas­ betonnál, az üreges betontömböknél valamivel szilárdabb. A z üzem teljesen füstmentes, mivel a műanyagokat nem égetik, hanem aránylag alacsony hőfokon olvasztják és így egyszerre többfajta műanyag dolgozható fel. A term ék mérgező nehézfémek burkolására is alkalmas.

Malachizlalás és trágyázás hulladékkomposztálással Hulladékból készített tápszert és trágyát az Ulm melletti Blaubeuren hul­ ladékkomposztáló üzem. A hulladékból mágnessel eltávolítják a vashulladékot, majd a maradékot szétmorzsolják és kb. 30% víztelenített szennyvíziszappal dúsítják. Azután megkezdik a komposztálási műveletet. Mikroorganizmusok közben nagy mértékben lebontják a szerves vegyületeket. Antibiotikumos ha­ tású gátlószerek, amelyek ilyen magas hőmérsékleteken végbemenő bomlási folyamatokban

a

mikroorganizmusok

anyagcseretermékeként

keletkeznek,

megsemmisítik az esetleges betegségcsírákat. Tizennégy napi pihentetés után a komposztot szitálják és a szabadban utóérésnek vetik alá. A komposztot talajjavítás, trágyázás és az antibiotikum ok miatt egészségesebb malactenyésztés cél­ jára is alkalmazzák.

Környezetvédelemi kiadások A z N S Z K vegyipara 1970— 74-ig környezetvédelmi kiadásokra 4,2 milliárd DM-et, tervezett. Több

mint egymilliárdot költöttek környezetvédelemre

1950 óta a berlini lecsapolási vállalatok. További 630 millió DM-et irányoztak elő a következő öt évre. Évente 20— 25 millió DM-et derítőm űvekre, 20 millió DM-et szivattyúállomásokra és 75 millió DM-et szenny- és esővízlevezető csa­ tornára költenek. A Bodeni tó partján fekvő országok félmilliárd DM-et fordítottak szenny­ víztisztításra. Ebből az N S Z K területére 65% , Svájc területére 2 6 % és Ausztria területére 9 % jutott. 1980-ig környezetvédelem re további 900 millió DM-et irányoztak elő.

Évi 7000 t ólom az NSZK levegőjében A z NSZK-ban a napi kéndioxid-kibocsátás 3,39 millió t. Lényeges részét ennek a hőerőművek, a háztartások tüzelőberendezése és a kisipar adja. Ezen felül még 4,5 millió t szénmonoxid terheli a levegőt. Ez80% -ban a közlekedésre, 10%-ban pedig a háztartási tüzelőberendezésekre vezethető vissza. Ezen becslések — amelyeket egy szakértőcsoport a szövetségi tudományos minisztérium megbízásából dolgozott ki — igen óvatosak. A sajtóban több mint a kétszeresét közölték az em lített adatoknak. E források szerint ehhez még 7000 t ólom, 1,2 millió t szénhidrogén és 0,9 millió t nitrogénoxid is hozzászá­ mítható.

Napi 2,5 kg higany az USA légkörében Higany a szénben igen kis mennyiségben fordul elő (0,012— 0,33 ppm, 1 ppm = 1:1 000 000). A z erőm űvek nagy szénfogyasztása révén azonban tete­ mes higanymennyiség kerül a levegőbe. A higany kereken 9 0 % -a füstgázokon át kerül a légkörbe, a többi a hamuból marad. A z USA-ban egy erőmű 700 MW-os blokkjából, amelyben 0,3 ppm higany­ tartalmú szénfajtát tüzelnek el, naponta 2,5 kg higany kerül a levegőbe. A z évi higanyemissziót az USA-ban évi 1000 t-ra becsülik. A z emissziók biológiai hatása egyelőre ismeretlen.

200

Csökkenő radioaktivitás Mióta az U SA, Nagy-Britannia és a S Z U közös megegyezéssel megszüntet­ ték felszíni atom kísérleteiket, lényegesen csökkent a víz, a levegő, a talaj és a növények radioaktív szennyezése. Úgyszintén állandóan csökkent az emberi testben levő radioaktivitás értéke is.

I d ő : . . . ................. A szövegből nyilvánvalóan adódó válaszokat a feloldásban nem találja meg, de eredményét a hírek gondos átolvasásával utólag ellen­ őrizheti.

:%h i**kx . y&4^>1 Z€ sM^jkém^ ^Miit

Mai ismétlésünk során arra kérem, gondolkodjék el egy kissé a regresszióról mondottakon. Ismeri tapasztalatból is ezt a rossz szo­ kást ? Akkor bizonyára elhatározta, hogy erről sürgősen leszokik. Miért is van erre szükség ? ............................... ....................................................... Mindig indokolt a már elolvasott sorokra való visszatérés ? ................... Melyik az a két módszer, melynek segítségével leküzdheti ezt a hibát ? A gyakorláson kívül mitől várható még a regresszióra való hajlam csök­ kenése? ............................................................... .. . . .................................... Nos, mielőtt rátérne a mai regressziót gátló gyakorlat elvégzésére, a tegnapihoz hasonló módon előbb ellenőrizze válaszait, illetve szükség esetén olvassa át gondosan a 10. napon közölt magyarázatot.

202

Regressziót gátló gyakorlat 1. Űj otthont kapott a megyei úttörőház. A több millió forintos k ö lt­ séggel készült épületben 34 szakkör és klub működik. Ezeket, vala­ m int a könyvtárat és a különböző rendezvényeket naponta több s z á z ...................látogatja. a) gyermek b) szülő c) pedagógus d) szakvezető e) olvasó 2. A . ............... jellegű dokumentumműsorok közül kiemelkedett az amerikai elnökválasztásról készített összeállítás, amelyet a m agyar alkotógárda legjobbjai készítettek. a) belpolitikai b) külpolitikai c) kulturális d) földrajzi e) szórakoztató 3. 20 órakor, azaz a ......................... m utatja be a tv azt a legújabb, 20 részből álló krimisorozatot, melynek valószínűleg hazánkban is nagy sikere lesz. a) esti mesében b) esti krónikában c) tévé híradóban d) kísérleti második adásban e) esti főműsorban 4. A vadrózsa termését, a csipkebogyót szüretelik. Idén jó termés volt. J u t belőle a gyógynövényszaküzletekbe, a közértekbe és egy kevés a ...............is, ahol csipkelekvárt főznek belőle. A piros bogyókból azonban a legjelentősebb tételt szörpként látjuk viszont. a) gyógyszergyáraknak b) gyógynövény boltoknak c) külke­ reskedelmi vállalatoknak d) konzervgyáraknak e) közérteknek 5. Egy ország olajkincsével kapcsolatban általában két fogalomról szoktunk beszélni: az egyik a földtani készlet, mely alatt a föld mé­ lyén levő összes . . ................. értjük, a másik az ipari készlet. a) olajat b) vasércet c) szenet d) aranyat e) fúrótornyot 6. Választ kaptunk arra is, miért ta rtjá k fontosnak, hogy a ............... számára is készítsenek terv ek et: a hazaitól eltérő körülmények itthon felhasználható ismeretekre, tapasztalatok szerzésére is lehe­ tőséget nyújtanak. a) vidék ^ fő v á ro s c) hazai tájak d) külföld e) határvidék 203

7. A fővárosban nagy sikerrel vetítették egy politikai gyilkosság teljes hitelességgel ábrázolt történetét. Az alkotók nem monográfiát akartak nyújtani a munkásmozgalom hajdani mártírjairól, hanem figyelmeztetni kívánnak a politikai brutalitás veszélyeire. így a .......... meglehetősen sötét tónusú. a j regény b) színmű c) rádiójáték d) könyv ej film 8. Európa első mezőgazdasági főiskolájának, a keszthelyi Georgikonnak szentelt műsor nemcsak hagyományokat idézett fel, hanem a kedves Balaton menti üdülőváros jelenét is felvillantó képek mellett, mellékesen még a ............ tudom ányokat is közel hozta a nézőhöz. a) műszaki b) természettudományi c) jogi d) mezőgazdasági eJ állatorvosi 9. Az irodai dolgozókat az ülőmunka ártalm aitól 50 percenként vég­ zett f r is s ítő ............ igyekeznek megóvni. A mozgáskényszer nél­ küli ülőmunka ugyanis különféle egészségi károsodással járhat az izomzatra, a szívre és az anyagcserére. a) italokkal b) tornával c) zenével d) futással e) sétával 10. Az ENSZ közgyűlésen a felszólalók többsége érintette a leszerelés kérdését. Ez érthető, hiszen az emberiséget bár sok probléma fog­ lalkoztatja, ezek közül az egyik legfontosabb a ..................... a j rák leküzdése b) a békés egymás mellett élés c) környezetvédelem d) osztály harc kiéleződése e) túlnépesedés I d ő :...............

204

Helyes döntések szám a:. .................

Hibakeresés 12349643 12346643

65378962 65378962

23765478 23765478

66448763 66448793

22345694 22343694

24569876 24566876

54326789 54326189

23344568 23344568

98768765 98768765

26374859 26274859

35465869 25465899

98877665 98877665

39846527 39846327

23875968 23873968

46098762 46098762

38296547 38296747

98765432 98765482

23456789 23456789

46573982 46573982

98679832 98979832

27659838 27659858

32987649 32937649

43567892 43567892

99857749 99857749

66889974 66887674

65789692 65789692

47569237 47369237

23678954 23679854

56738495 66738495

24895743 24395743

Idő:

Felfedezett hibák szám a:

Ismétlődő számcsoportok 9416

1754

8234

9416

5234

7362

1723

4876

1649

1956

1694

1649

8769

3456

4961

6549

1234

1342

1143

1234

4312

3145

2856

3018

6548

6584

4567

6548

3245

1789

5763

8795

4884

4813

4887

6784

4884

3876

5789

4838

1234

3421

3421

4563

1234

3421

1954

2371

3456

3457

6543

6546

3456

8754

9546

3462

3176

1763

3178

3761

3176

6734

8945

1876

8765

8756

7856

8765

5678

9873

3678

4563

2783

9873

2378

2783

2983

2764

3875

3478

6452

6458

6583

4653

5673

6452

8943

5632

4928

2897

3849

9843

3856

4928

9453

8792

8556

8957

6759

8767

8556

9385

5586

9128

9823

8734

2984

9823

4532

7645

2784

9873

7654

7865

5437

7654

5429

3845

7623

5431

8364

8437

8364

6843

3476

8923

4186

4173

4831

8754

3986

4838

4831

4193

1345

3491

2659

2986

3785

5964

2659

3476

2196

4976

1775

9875

7645

1675

1775

9831

4757

7957

3565

2767

3565

7698

3542

7654

9867

7865

Idő:

Látószögnövelő gyakorlat A mai második látószögnövelő gyakorlatnál két oszlopban háromjegyö számokkal találkozik. Ezeket ismét úgy kell elolvasnia, hogy pil­ lantása a fixációs pontról — azaz a középső számjegyről — nem mozdul­ hat el, a két szélső számjegyet „szeme sarkából” kell meglátnia. A feladattal sietnie nem kell. 206

a w ü x á h v s d t v c ő j f n q s f h a y d o k ó d d g q

r f p r ö h h f é l n b f c b j f r i h s r v b o p l k v b v b w r n d k j u z á s p x r f u i r k a ü f u i h t r y x

t g e e á ő j t z d r i o z r v u p x z h k z u c x q d r z y n l u j i r g x d s a g t e x k i t b n k r k r o q r d s é d l o c j t j z s s y o á g ö s u h g c g u z f z h k j h

s y r e a d h u f a e g l g ő i k j k f t z v p v e n r r d

l m d r w r j i r o r r k h ü j r l l u z r n n y r b o d f

d x f t e f n o g é a p j f h d t k c g r w b 1 y u u f f t

k o i c j i g v u z u i d r f t g u b i o j g f i u z l k h i k l l é á h d f j d a t m n f t r b n i e y a v n y t y g u e i i h w g j z 1 p e g e s j j h z t r g u i t e i u i ö

frtguh nbhftg drftuh nmbvcg easdrf ouijkw qhunkm edcvfg dfrtgu íjj^gd wertzu plkmbv cxyngd oiégnb reftgh cdrfte awsedt plkmjg aswedr bnvmcx ghfjdk tzruew sldkfj fhfzen easiug wedrft bhgftu erftgd tzgubc drftga

H ibátlanul felfogott jelsorok száma:

207

4 2 2 1 3 5 5 3 3 1 6 2 3 5 6 7 5 8 9 2 7 2 6 5 2 7 8 5 9 3

7 8 9 0 9 7 7 8 6 0 7 0 6 6 1 2 8 1 5 0 1 3 4 7 2 7 8 7 5 9

.

8 1 4 6 4 6 9 4 9 1 5 9 7 7 1 9 1 8 4 2 5 4 2 6 9 5 9 3 0 1

Hibátlanul felfogott sorok szám a:

208

7 7 6 5 7 8 2 4 5 5 7 3 7 8 5 3 6 6 6 7 8 9 8 6 3 3 5 1 7 1

5 6 8 6 5 3 4 7 1 7 4 8 7 5 4 8 4 0 7 8 6 8 6 8 8 2 7 3 4 6

9 3 2 3 6 6 2 5 7 2 8 6 5 3 3 5 2 4 3 8 9 7 4 7 3 1 1 0 2 7

Olvasási gyakorlat A francia oktatás fejlődése és reformja Ú j elgondolások 1950 óta a francia oktatási intézményekbe beiratkozott tanulók, illetve hallgatók száma megkétszereződött. Ennek következtében a kisebb létszámra méretezett pedagógiai intézmények, elm életek és módszerek időszerűtlenné váltak. A pedagógiai problémák tárgyalásakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy demográfiailag Franciaország gyökeresen átalakult. A z évszázad kezdete óta első alkalommal volt tapasztalható, hogy Franciaországban az ifjú korosztá­ lyok vannak túlsúlyban. Nem lehet az iskola feladata az, hogy az ifjúságot a régi társadalom szoká­ saira oktassa és nevelje, hanem olyan képzést kell biztosítani, amely lehetővé teszi a modern élet valódi és sürgető problémáinak közvetlen megoldását. Más országokhoz hasonlóan Franciaországban is egyre csökken a mezőgaz­ dasági lakosság lélekszáma, és egyre erőteljesebb a faluból a városba özönlés. Ennek következtében át kell rendezni a rendelkezésre álló oktatási intézmények elosztását, és az oktatás lehetőségeit változatosabbá kell tenni. A z iparosodás, valamint a szolgáltatások fejlődése megteremtette a mű­ szaki kérdésekkel fokozottabb mértékben foglalkozó közép- és felsőfokú okta­ tás igényét. A női egyenjogúság érvényesülése következtében megszűnt a fiúk és lányok hagyományos iskolai elkülönítése. A demokratikus és az egyenlőségre irányuló törekvések a társadalomnak talán egyetlen szektorában sem érvényesülnek annyira, mint az oktatásban. A z iskola vált azzá a hellyé, ahol meg kell vizsgálni és ki kell elégíteni a gyakran egymásnak ellentmondó társadalmi törekvéseket.

Az oktatási rendszer korszerűsítése

A francia oktatási rendszer korszerűsítéséhez a következő, egymáshoz bi­ zonyos mértékig kapcsolódó rendszabályokra van szükség: — a berendezések felújítása és szaporítása; — a pszichológiai, szociológiai és rokon területeken végzett kutatásokat hasznosító új pedagógiai módszerek kísérleti bevezetése;

209

— az oktató személyzet kiképzésének differenciálása a szükségletnek meg­ felelően; — olyan oktatási rendszer kidolgozása, amely inkább kielégíti az újítási törekvéseket, mint a régi elgondolások védelmét és átadását. A korszerű társadalom igényeit kielégítő oktatásnak olyan általános kép­ zettséget kell szolgáltatnia az egyén számára, amely lehetővé teszi a munka fo­ lyamán az elmélyültebb ismeretek megszerzését és az új követelményeknek megfelelő körülm ényekhez való alkalmazkodást. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy új értékszem lélet alapján a műszaki tanulmányokat az őket megillető szintre emelje és lehetővé tegye valamennyi tanuló számára a technológiai környezet kellő időben való alapvető megisme­ rését. A tudományos és műszaki jellegű társadalom ezen túlmenően megköveteli az oktatás nemzetközivé tételének fokozását is. Mind morális, mind filozófiai, mind művészeti, mind pedig anyagi területen egyre nemzetközibb jellegűvé válik a korszerű társadalom kultúrája. Ezt az utazásokb a kommunikáció, a mozi, a rádió és a televízió okozzák. A z oktatási tervek kidolgozásakor többé már nem lehet abból a feltevés­ ből kiindulni, hogy a társadalom szükségletei viszonylag állandóak. A gyors fej­ lődés talán időszerűtlenné teszi a francia oktatási rendszer hagyományos centra­ lizációját, mivel megnehezíti a gyors alkalmazkodást. Megfelelő rendelkezésekkel meg kell szervezni a kutatást és a fejlesztést. A kutatási és fejlesztési munka azonban mindenekelőtt magában az oktatásban igényel nagy erőfeszítéseket. Amennyiben az oktatás hatékonyságát biztosítani akarjuk, a folyamatos oktatás elvének a megvalósítására kell törekednünk. A z oktatásnak többé nem kizárólag az ifjúság szükségleteit kell kielégítenie. A modern társadalomban csak az az ember tekinthető kulturáltnak, aki egész élete folyamán akarja és képes önmaga képzését folytatni.

Az oktatás „ stílu sa ” A francia oktatási rendszerbe lassanként egészen új elgondolások hatolnak be, amelyek fokozatosan meg is valósulnak. A középfokú oktatási rendszerben megvalósították az ún. megfigyelési és irányítási mechanizmust, hogy ezáltal lehetővé tegyék a hallgatók számára a ta­ gozat megváltoztatását. Ugyanez vonatkozik az egyetemi tanulmányok első év­ folyamaira is. Ezzel kívánják elkerülni a negatív szelekciót, ami abban mutatko­

210

zik, hogy — különösen a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor — igen nagy a bukások százaléka. Mind a hallgatók, mind pedig a szülők számára nagy könnyebbséget jelent az oktatási és szakmai információs központ, amely nemcsak az oktatási irányok meghatározásához járulhat hozzá, hanem magukat a középiskolákat és a főisko­ lákat is újabb tagozatok létesítésére, illetve a meglevők tökéletesítésére ösz­ tönzi. Fejlődtek az oktatási módszerek is. A régebbi középiskolai osztályok, illetve az egyetemi előadások helyett a csoporttevékenységre té rtek át. A z 1968. évi reform után az új oktatási intézmények inkább a kisebb csoportokban vagy egyénileg végzett tanulást elősegítő formákat kezdték alkalmazni. A tanulók által elért haladás megfigyelése alapján a régebbinél jobban lehet figyelembe venni az egyéni tanulási ütemet. A középfokú oktatási intézmények tanárai számára megadták a jogot, hogy az oktatási programban módosításokat eszközöljenek. Megnövekedik a tanuló által készített jegyzetek fontossága. Ez különösen az érettséginél jelentős, mivel a pillanatnyi indiszpozíciót esetleg kompenzál­ hatja. A fontos módosítások közé tartozik az állami doktorátusi tézisekre vonat­ kozó könnyítés, mivel azt dolgozatokkal is lehet helyettesíteni. Lehetőség van ugyanakkor kollektív tézisek kidolgozására is. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a külvilággal való kapcsolatoknak. A z oktatási intézm ények tanácsaiban részt vesznek a tanulók és a hallgatók küldöt­ tei, és képviseltetik magukat a szülők, valamint a helyi hatóságok is. Általánosságban arra törekednek, hogy a hatékonyság biztosítása érdeké­ ben a felsőfokú oktatási intézmények ne legyenek túlzsúfoltak. A z oktató személyzettel a szerződéseket lényegesen hosszabb határidőre kötik. Ezáltal mind a francia állampolgárok, mind a külföldiek számára megkönynyítették a szakmai területükön történő oktatást, nincs szükség az egyetemi tanári státust régebben megkötő „ku rzu sok” elvégzésére. A felsőfokú intézményekben érvényesült elsősorban az a törekvés, hogy az oktatást nyitottabbá, a környezethez szorosabban kapcsolódóvá tegyék. A humán fakultásokon, az alaptudományok fakultásain és a jogi karokon úgy m ódosították a tanrendeket, hogy lehetővé tegyék a szakmai tevékenysé­ get folytató hallgatók tanulását is. A felsőfokú oktatást hozzáférhetőbbé tették az érettségivel nem rendel­ kező tanulók számára.

211

A továbbképzést az aktív tevékenységet folytató és már állásban levő sze­ mélyek szándékainak megfelelően alakítják ki.

Id ő : ....................... Sebesség.....................

Szavak szám a: 800 Felfogás mértéke: .........................

1. Milyen okok tették szükségessé a francia oktatási rendszer megre­ formálását? 2. Mit kell megváltoztatni? (Milyen rendszabályokat kell hozni?) 3. Mit kell a megreformált oktatásnak nyújtania? 4. Mi az új oktatási rendszer legjellemzőbb tulajdonsága? Miből követ­ keztet erre? 5. Mennyiben veszi figyelembe az új rendszer az egyént, illetve hajla­ mait? 6. Mit jelent az a kitétel, hogy meg kell valósítani a folyamatos oktatás elvét ? 7. Milyen reformokat hoztak ennek érdekében?

Könyvünk elején foglalkoztunk a koncentrált figyelemmel és a f i ­ gyelmes olvasással is. Az ehhez szükséges külső és belső körülményekre, illetve megteremtésük fontosságára nyilván jól emlékszik, hiszen azok­ kal állandóan foglalkozik: holnap ismét előkerül majd a cédula is, melyre ezekkel kapcsolatos elhatározásait írta. Most arra kérem, tartso n egy kis önvizsgálatot, gondolkodjék el egy kicsit: általában mennyire figyel arra, amivel foglalkozik? Igyekszik-e a későbbi felidézés érdekében pontosan megfigyelni mindent ? Olvasásnál, beszélgetésnél, előadások hallgatásánál nincs-e túlságosan elfoglalva saját gondolataival ahhoz, hogy valóban odafigyeljen arra, am it a szerző, a beszélgető partner vagy az előadó mond? Többnyire érdekli-e am it olvas vagy hallgat, és ha nem, igyekszik-e ér­ deklődését felkelteni? Van-e határozott célja az olvasással (előadás meghallgatásával)? Valóban meg is akarja őrizni emlékezetében am it olvasott, láto tt vagy hallott? Elég erős-e ezzel kapcsolatos szándéka? Most pedig térjünk át a mai gyakorlatokra. 213

Skipping gyakorlat Most már pontosan ismeri a skipping lényegét és gyakorlásának módját. Ma saját olvasmányaiban válogatva kell azt gyakorolnia. Most lehet segítségére rokon vagy jóbarát. H a megoldható, kérjen meg vala­ kit, jelöljön ki az Ön számára előbb kisebb feladatokat: egyszerű adatok kikeresését a lexikonból, kiemelt részleteket az újságból; később nehe­ zebbeket: gondolatokat, teljes válaszokat adott kérdésekre; többszörös utalásokkal elérhető adatokat stb. Közben mérje is a feladatok elvég­ zésének idejét. De ha nincs segítsége az sem baj, kijelölheti saját feladatait is. Gondolatok, információk, meghatározott kérdésekre adandó válaszok kikereséséhez legjobb, ha már ismert olvasmányban lapoz vissza részle­ tekre, melyekre csak homályosan emlékszik. H a van kéznél lexikon, keressen pl. választ arra, hány bagolyfajta él a földön? Norvégia halá­ szata a világon hányadik helyen áll ? A föld különféle területein milyen állatokat tenyésztenek? stb. Újságban egyes hírek, közlemények címe alapján tegyen fel olyan kérdéseket, melyekre a válasz — egy-egy adat, információ — a közleményben minden bizonnyal megtalálható. Ne higgye, hogy ez mindig egyszerű feladat, melyhez bőven elég az ábécé ismerete. Az utolsó kérdésre pl. hol keresné a választ?

Az a mezőgazdaság címszó alatt található. Az ügyesen megválasz­ to tt kérdés teh át m ár logikus gondolkodást is igényel, ami viszont összefügg a lényeg felismerésével, vagyis a gyorsolvasás másik alapvető tényezőjével is. A többszörös közvetítéssel, utalások útvesztőjén át elérhető válasz, azaz az adatok keresésének ez a módja jó gyakorlat nemcsak a könyvek és indexeik használatához, hanem — meg tudná esetleg mondani, mi­ lyen jártassághoz vezethet még?

Az utóbbi jártasság módszeres megszerzéséről ebben a könyvben már nincs szó. Lényegében azonban szorosan hozzátartozik még a haté­ kony olvasás mesterségéhez, ezért minden gyakorlás, mely ehhez is kö­ zelebb visz, többszörösen hasznára válik. H a pedig a lexikonban keres, az egyben koncentrációs gyakorlatnak is számít: mennyi önfegyelem kell ahhoz, hogy lapozás közben a csábítás ellenére el ne kalandozzék, figyelmét el ne térítsék az érdekes címszavak, képek, adatok! 214

De tegyen máris egy próbát, jelölje ki feladatait (az elsőknél még kap egy kis segítséget), majd az időt mérve — egyenként — hajtsa végre azokat.

1. Keresendő adat: (Mi a hivatalos nyelve Monacónak?) (ki? mi? hol? mikor? mennyi? mekkora? . . .) I d ő :........................... Keresendő adat : (Ki volt az Északi-sarkvidék (Arktisz) megismeré­ sére indított legelső expedíció vezetője?) I d ő :........................... Keresendő a d a t:

— — — — — -

— —

Keresendő adat:

I d ő :........................... — — — — — — — —

Keresendő a d a t:

I d ő : . . . . . . ............... —

. Id ő : .............. ............ 6. F eltett kérdés: (Hatással van-e a Golf-áram Magyarország éghaj­ latára?) (hogyan? mi módon? mivel? miért? lehetséges-e?) Idő: ................... F eltett kérdés: (Milyen tulajdonságai m iatt használható fel az ipar­ ban olyan sokrétűen a parafa ?) Id ő :. . ....................... F eltett kérdés:

— — — — — I d ő : . . . . ........ ..........

F eltett kérdés: I d ő :............ .............. F eltett kérdés

— Idő: 215

Elsősorban a könyvtárakban, tájékoztató szolgáltatásokban, a különböző indexek­ ben, információs rendszerekben való jártassághoz

Fogalomválogatás 1. Aki valamilyen (rendszerint nem kívánatos) dolgot lépésről lépésre, fokozatosan csökkent, kisebbít, enyhít, illetve megszüntet, az 2. A .......................külföldi állam ügynökei vagy felbérelt belső ellen­ séges elemek által végrehajtott, politikai indítékokból eredő, fel­ forgató, romboló, aknam unkát, káros tevékenységet végző, abban részt vevő személy. 3. A dolgoknak, helyzeteknek, viszonyoknak alacsony szempontú, kicsinyes megítélése, szűk látókör, röviden......................... 4. A ..................... olyan helyzet, amelyet megtévesztő szándékkal valakinek a vesztére, rászedésére agyaltak ki. 5. Olyan vád, sértés, amely végeredményben nem annak árt, aki ellen irányul, hanem annak, akitől származik, a ..................... 6. A .....................az ókori görög és római színjátszásban a tragikus szerepet játszó színész m agasított talpú és sarkú, csizmaszerű láb­ belije. 7. Általában olyan személy, akit felfogása a többséggel szembeállít, s aki ezért valamely közösségből kilép; nemzete közösségéből ki­ válik, hazáját elhagyja, külföldre távozik a z ....................... 8. Valamilyen (bánásmód, kijelentés, váratlan fordulat) bizonyos ideig lesújtó, megdöbbentő, megszégyenítő hatást tesz valakire, ilyen érzést idéz elő valakiben, v a g y is ........................... 9. Egy közös pontból különböző irányokba haladó, széttartó, szét­ hajtó; azonos előzményekből kiinduló, de egymástól egyre jobban távolodó, a z a z ......................... 10...........................ha valaki a maga szűk, egyéni világába zárkózva, szűk látókörűvé válik, elparlagiasodik, elszakad a fejlődéstől. 11. Járm űcsoport vagy csapat nem indul(hat), ú tjá t nem folytat(hat)ja, valahol maradni kényszerül, tartózkodási helyéről nem mozdulhat, a z a z .............................

216

12. Rendszerint fehér gyapjúból készült bő, ujjatlan, csuklyás köpeny* felső ruha, a pusztai arabok viselete a ................. 13. Valamilyen körülmény gátolja, megszakítja ügyét, előbbre jutását, boldogulását,.............. azaz olyan helyzetbe, amelyből nehéz vagy lehetetlen kikerülnie, előbbre jutni. 14. Az ókori szabad római polgároknak olykor festett, olykor festetlen gyapjúszövetből készült, vállon átvethető, lepelszerű felsőruhája a 15. A ...................szárított és finom porrá Őrölt dohány; a 18—19. szban az orrba felszívva élvezték, s nagyokat tüsszentettek tőle. az események menetében beálló kényelmetlen, 16. A ................... kellemetlen helyzet, amelyből csak nagy nehezen vagy sohasem lehet szabadulni. tóga harakiri bumeráng disszidens burnót diverzáns kaftán betokosodás békaperspektíva K - elefántcsonttorony L - divergens

A B C D E F 6 H J

-

Id ő : .....................

— koturnus — vesztegel - leállít — lefarag — kelepce — burnusz — leforráz — m adártávlat V — kutyaszorító z — kátyúba ju t M N 0 P R S T U

Helyesen kiválasztott fogalmak szám a:

Látószögnövelő gyakorlat Míg tegnap széthúzott számokat, ma széthúzott szócsoportokat talál a gyakorlatban. Ezekkel is ugyanúgy kell eljárnia, mint a számok­ kal: úgy kell azokat elolvasnia, hogy pillantása a fixációs pontról, azaz a középső szóról ne mozduljon el. A szócsoportokat tehát most is — mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál — egyetlen fixációval kell megragadnia. 217

nem tedd ha úgy friss a ezt ő jöjj még ő de az van itt mert így már van ez ez el kék kéz ég ez ma új hull itt

lesz le ez a a hű és már el nem mit itt volt rá az az nem nem itt vagy nem is az és a nem rád meg a vagy

jó már kell jó máj eb azt kap ma fog ír? van rég ír est jó kell új ész te cél jön ég láb tűz áll vár új hó már?

H ibátlanul felfogott sorok szám a:

218

szem jaj jó szép száll nincs így még fut fagy vár sőt csak dél rég ez sok szép tűz ő ezt de ez orr ez áll hó nem ezt te

orr de lesz a a rá meg ne a már a ma most van volt így jel ez és is így ő már és itt a és jó ne is

száj kár már táj dal szó úgy írj ló kint lány varr ne már szép van van így? víz jó kell nem megy áll Pál bál jég még vedd jössz

w

W

J

J

F

E

K

K

Z T

Z T

M

M

R

R

S

S

C

0

V

V

M

M

H

A

P

P

B

B

X

X

ü

0

D

D

T

T

É

É

V

Y

F

F

I

I

G

C

c

C

H

H

R

R

C

C

N ,

N

J

J

L

L

P

F

A

A

B

B

S

S

W

W

Ó

Ó

Ö

Ö

M

M

B

D

E

E

H

H

K

K

L

L

R

R

0

0

D

0

B

Ö

Ö

C

B 0

Felfedezett hibák szám a :

219

Helyes dö ©

$

TN3

*0 nö fi

NJ fi O fi cö áío :0 :fifi © CÖ ns 'O r^> 'fi C Ö 4^ le J© rO © 'O Q Q U N Ph .O 'ü 'CÖ

.f f

*

>

:fi fi Ti fi be 5:0 r2 "© © fi > 4^ 4^ cö :Q CÖ cö rX í> '© £ © dl fi

m

O 4^> N

©

'O nö N '© 4^>

fi

í>> fi V©

'oö T5 cö

>

a TJ ©

V(—)

'© 00 co vcö p— II

OQ

M v©

N

OQ v©

fi N

OQ

*4

0Q

©

©

4=»

CO 'CÖ

,'CÖ

*o

cö bO O

ÍH 'C Ö

N— .

&

•S

cö

üN

fi ©

tSJ OQ

S-l

fi © N .a *0 3 íS •© i— & *ri !-pö CÖ bO 43 f— H O rO

Vi—I

© 3 bO P-. © 'O 44 *0 N 4^> 4^ fi H 44 ©

vO

'S

'CÖ

m

:f i

bO 'cö

.f i

OQ

'4C-3 Ö cS >> fi cö 4* cö o -d © CÖ cö o fi £ 43 *o cö 4^ ,oa 'Cö ríj ©KJ N 'CÖ cö 4* fi 44 cö nd vcö fi 2 s © m cö © 43

©

N fi

OQ

OQ

v©

V© OQ

OQ

v©

OQ

© fi

O 5h CÖ

cö

nd o bO o co o fi 4©=>

3

f—H

'O

V|— I

V©

fi >cő A V© 4^ •fi < 4-1 © 44 © fi > r* O fi V© bO ÍH fi :fi 44 © N bJD 4O ^> 44 fi © OQ

O cö

OQ