Dr. David Frawley - Jóga És Ájurvéda

/)

0

A jóga és az ájurvéda együtt az optimális eplZHg, vitalitás és magasabb tudatosság teljes szeml'1et4t adja. A /6ga és ájurvéda e. kötet feltárja a test, a lélegzet, az érzékek, az elme és a csakrák titkos er6it, és ami még fontosabb: olyan átalakító módszereket tár elénk, amikkel az étrenden, a különféle gyógynövényeken, az ászanákon, a pránajámán és a meditáción keresztül dolgozhatunk rajtuk. Err61a két rendkívüli témáról és kapcsolatukról ez az els6 Nyugaton megjelent, átfogó jellegű könyv. Azzal az er6vel rendelkezik, ami megváltoztathatja azok életét, akik olvassák, és a mindennapokban alkalmazzák.

z n

z ő

n,

á-

sz a n-

Dr. David Frawley

r-

út

í

ét en

ok ük

2008 MARC 20.

2008 MÁJ l 9. 11 AU60 5. yát ndlati

ötába

ja a zé-

ény nzi-

k és ll va

Z009i~~ 1 ~.

Dr. David Frawley

Önmegvalósítás és öngyógyítás

FOREVER KIADÓ

Copyrlg hl: ICI David l'rawlcy, 1999 Minden íog fenntartva. Hungaria n editlon: © Forever Kiadó, 2003 Hungarian l ranslation: @Bondy lslván

cr oszo

e...

,1,1

~

Eredeti lulajdonos: Lotus Brads, Inc. dba Lotus Press, P.O. Box 325, Twin Lakes, WI 53181, U.S.A. A fordítás az alábbi kiadás alapíán készült: Yoga & Ayurveda LOTUS PRESS, U.S.A. (első kiadás. 1999) A kiadó elözetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mü, sem annak része semmiféle formában (fotokópia. mikrofilm, elektronikus rögzítés vagy más hordozó) nem sokszorosítható. Borító· és könyvterv, nyomdai előkészítés: © Klél>esz Ferenc/ Firsl·e Kreatív Stúdió

www.first·e.hu Szerkesztö: Bukovils Klára

íl ~ ezdek úgy gondolni David Frawley barátomra, mint nyugati

Kiadja a Forever Kiadó Kft. Felel6s kiadó: Forever Kiadó ügyvezető igazgatója Levelezési cím: 1282 Budapest, Pf. 9. www.foreverkiado.hu E·mail: [email protected] ISBN963 86366 3 7 Nyomtatás:·Healy & Partners Arral>ona Kft. 2003 Felelös vezelö: Havasréli Szabolcs

EetvOS K•roly Megyeí Kön')'Vl6r Veszpr6m

.IJlll~

~testbe költözött hindu tudósra. Ezt jól kifejezi spirituális neve is: Vamadeva Shastri. Szanszkritül sasztrin (alanyesetben: sasztri) egy, a sasztrákban, a tudós tankönyvekben járatos embert jelent. David Frawley egész élete és gondolkodása az indiai kultúra és szellemiség körül forog és valahányszor a jógáról, ájurvédáról, vagy a Védákról kérdezem, tudása (vidzsnána) és bölcsessége (dzsnána) változatlanul frissítő forrásként bugyog elő. Az 1980-as évek eleje óta a nyugati tanulmányozók számára elérhető publikációkon keresztül nyert bepillantást India nagyszerű szellemi és orvosi hagyományaiba. Ez az új könyv kiemeli a jóga és az ájurvéda közötti szoros kapcsolatot. Mindkettő holisztikus tudományág, melyek a szomatikus (testi) és lelki-szellemi egészség fogalmában keresztezik egymást. A jóga az önmagunk túllépésével elérhető szellemi integrációra összpontosít, mely az önmegvalósításban csúcsosodik ki. Az ájurvéda az átfogó egészséggondozáson keresztül a pszichoszomatikus (lelki-testi) integrációra fókuszál, mely az önmagunkon való felülemelkedéshez és az önmegvalósításhoz vezető nyitottságban éri el csúcspontját. A jóga egyik legfontosabb jellemzője az egyensúly, éppen ezért indokolt, hogy ennek az ősi művészetnek és tudománynak a gyakorlói m egfelelő figyelmet szenteljenek a testnek és az elmének. Túlbuzgó jógarajongók a fizikai testtől eltekintve keresik a meditáció és magasabb tudatállapotok művelésének módját, de a test a megvilágosodás elérésének az alapja. Ha nem viseljük gondját a testnek, akkor az előbb-utóbb valószínűleg megadja magát a betegségnek. Ne felejtsük el, hogy mindannyiunknak megvan a maga karmája (leegyszerűsítve értelmezzük így: genetikus program és külső élethelyzetek), amivel megküzdünk! A jógában a betegséget a jógafolyamat sikeres befejezését gátló nkadály nak tekintik. Ha ezt megkérd őjelezzük, akkor próbáljunk fogf1íjósan, vagy gyomru nkba n fájdalmat érezve med itá lni. A koncent-

rációban való megfelelő jártasság esetén ez természetesen megtehető. A testi egyensúlytalanságok könnyen adnak utat a megjelenő elmebeli zavaroknak, és ez fordítva is igaz. Ezért egy erős, egészséges test kifejlesztésének és az elme edzésének kéz a kézben kell haladnia, és mindkét törekvést elvileg az önmegvalósítás iránti vágynak kell sarkallnia. Jelenleg a jóga és az ájurvéda roppant népszerűségnek örvend Nyugaton, azonban mindkét tudományág számottevő torzításnak is ki van téve. David Frawley új könyve nem is jöhetett volna jobbkor. A jóga és ájurvéda közötti kapcsolódási pontok legértékesebb áttekintését kínálja, és megmutatja, hogy a két tudományág mennyire hozzátartoz ik a jelenkori spiritu ális gyakorlathoz. Ez a könyv különösen sok hasznos gyakorlati tanácsot tartalmaz, melyek segítenek majd megérteni az ájurvédikus értelemben vett alkattípusunkat. Ez viszont segíteni fog a meg felelő jógatesttartások vagy meditációs g yakorlatok megválasztásában. A jóga útja belülről fakadóan is kihívást jelent, és bölcs gyakorlói minden olyan információt üdvözölni fognak, melyek számukra a legcsekélyebb módon is a hasznosnak bizonyulhatnak. . Az ájurvéda tipológiai tudása a jóga egyik legjobban őrzött titka. Ha csak kis haladást érünk el a jóga útján, annak talán az az oka, hogy helytelen nyomon járunk. Alkattípusunk megértése nem csak diétánk, vagy egy orvosi kezelés menetének meghatározása miatt fontos, hanem a szellemi gyakorlás elkezdéséhez is. Minden út egyformán jó és használható, de meg kell lennie az adott vágányra illő megfelelő nyomtávnak, hogy simán és biztonságosan, vagy, hogy egyáltalán célhoz érjünk. Ha eljutottunk annak megértéséhez, hogy az élet megvilágosodással, vagy megszabadulással (moksa) véget érő (vagy igazán elkezdődő) zarándoklat, akkor ezt a könyvet nélkülözhetetlen útmutatónak fogjuk találni.

Georg Feuerstein . a Yoga Research Center (Jóga Kutatóközpont) igazgatója a The Shambala Encyclopedia of Yoga, a The Shamballa Guide to Yoga, a Tantra: The Path of Ecstasy stb. művek szerzője

~

1

1

TaJ-Atalom

1

l

5. A jóga ösvényei A rádzsa jóga, a nélkülözhetetlen út A jóga nyolc ága A jóga ösvényei Az ájurvédikus jóga

57 57 58 62 68

MÁSODIK RÉSZ

A jóga és az ájurvéda_energetikája: az önátalakítás titkai

Bevezetés

ELSŐ RÉSZ A jóga és az ájurvéda háttere: a világmindenség és az egyedi emberi lény szerves összetartozásának szemlélete 1. A jóga és az ájurvéda: az önmegvalósítás és az öngyógyítás tudományai A jóga és az ájurvéda A jóga és az ájurvéda Nyugaton 2. A dharma és a tattva: a jóga és ájurvéda egyetemes filozófiája A dharma útja Brahman - a legfőbb valóság Átman - az Egyetemes Valóság Számkhja - a kozmikus tudomány Purusa - a tiszta tudatosság Isten - a kozmikus Úr, Isvara A huszonnégy kozmikus elv (tattva) 3. A három gúna és az elme természete Az őstermészet és a három gúna A gúnák törvényei A három gúna szerinti mentális alkat 4. A dosák tánca: az ájurvédikus alkat és a jóga A három nagy kozmikus erő Aháromdosa A dosák mint alkati tényezők A három gúna és a három dosa

13

17

) 19 19 21 23 23 26 27 28 28 29 30 39 39 40 43 47 47 48 52 54

1 1

6. A lélek testei a) A kauzális test - a lélek mágneses szférája b) A finom- vagy elektromos test c) A fizikai vagy elemi test A lélek három állapota: az ébrenlét, az álom és a mélyalvás 7.Prána, tedzsasz és odzsasz: a jóga alkímia titkai A prána, a tedzsasz és az odzsasz működése A prána, a tedzsasz és az odzsasz építése A prána, a tedzsasz és az odzsasz egyensúlyban· tartása A prána, a tedzsasz, az odzsasz és a betegség 8. Agni jóga: a belső tűz hasznosítása A jóga és az ájurvéda mint tűzszertartások · A hét agni és az öt kosa A kosák öt agnija és a jóga ágai 9. Az öt prána titka Az öt prána Hogyan teremti meg a prána a fizikai testet? A dosák, a tedzsasz és az odzsasz A prána mélyebb szintjei A pránák szellemi aspektusai 10. A kundalini és a csakrák: a finomtest ébredése A hét csakra A kundalini és a csakrák A csakrák kozmikus aspektusai A csakrák, a tapasztalatok és az erők 11. A nádik: az elme és a prána csatornarendszere A csitta nádi: az elme- vagy tudatcsatorna

71

73 74 82 84 85 89 91 95 98 99 103 103

107 108 113

116 120 121 122 123 125 125 129 130 132 137 137

\

A csitta nádi és a többi csatorna A finorntest tizennégy csatornája A tizennégy főbb nádi A nádik elhelyezkedése A tizennégy nádi kezelése

140 141 143 145 146

HARMADIK RÉSZ A jóga és az ájurvéda gyakorlatai: a belső átalakítás techn~ái

12.Az ájurvédikus és jógaétrendek: hasonlóságokés különbségek Nyers és főtt ételek A jóga, a hús és az ahimsza A modern dilemma: a rossz élelem korszaka 13. Szórnakészítés: füvek a jóga gyakorlásához A gyógyfüvek és a szórna A füvek és a prána Füvek a test és a hatha jóga számára Füvek az öt pránához Füvek az elme és a meditáció számára A dosa típusok és a jógagyakorlat Különleges füvek a jógagyakorláshoz Aromás gyógynövények, olajok és füstölők Az olajos masszázs és a jóga A naszja és a neti edény Pancsa karma 14. Ászanák: az egészség és a tudatosság jógapozitúrái Az ászana és a jóga magasabb rendszere Az ászana és az ájurvéda Az ászana célja Az ászana fontossága Az ászana és az alkat Az egyes ászánák leírása 15. A pránajárna módszerei A prána fejlesztésének gyakorlása A pránajáma és az öt prána A pránajáma és a dosák A pránajáma típusai

1~

151 152 155 157 167 168 170 170 171 172 173 174 179 180 180 181 183 183 185 185 188 190 199 213 215 217 21 8 2·19

Az öt pránikus légzés A nádi pránajáma formái A pránajáma hevítő formái A pránajáma hűtő formái Megfontolások a pránajáma gyakorlásához A pránajáma és a dosák A pránajáma és a jóga ösvényei 16. Pratjáhára: a jóga elfelejtett ága Mi a pratjáhára? A pratjáhára és a jóga többi ága A pratjáhára és az ájurvéda A pratjáhára és a betegség 17. Mantra purusa: a hang személye Man~~ruy

221 223 225 226 227 227 228 229 230 236 236 237 239 ~

18. A meditáció és az elme Az elme és a test Az elme és a prána A dosa típusok és az elme szintjei Meditáció az ájurvéda szerint A meditáció háttere A meditáció és az imádság Szarnkalpa: az akaraterő a gyógyításban és az átalakításban A meditáció aspektusai Sajátos meditációs megközelítések A meditáció általános megfontolásai A meditáció ideje Ájurvédikus meditációk Az egyes dosa típusoknak ajánlott meditáció l. FÜGGELÉK: A védikus kapcsolat . 2. FÜGGELÉK: Jegyzetek 3. FÜGGELÉK: Szanszkrit szójegyzék 4. FÜGGELÉK: Szanszkrit kiejtési kulcs

247 247 248 249 250 252 253 254 256 257 258 259 260 261 267 276 279 283

Bibliográfia

284

Bevezetés

~

jóga és az ájurvéda egymással közeli rokonságban levő, védikus hagyományában gyökerező szellemi, vagy szent tudomány. Az ájurvéda a test és az elme védikus gyógyító tudománya. A jóga az önmegvalósítás védikus tudománya, mely a jól működő test és elme függvénye. Mindkét tudományág együtt fejlő­ dött és mindig is együtt voltak használatosak. Ezért mindazok, akik érdeklődnek az egyik iránt, hasznát láthatják a másik tanulmányozásának is. Nyugaton azonban a legtöbb jógáról szóló könyv keveset foglalkozik az ájurvédával. Habár az összes ájurvédikus könyv beszél a jógáról, mindeddig Nyugaton nem jelent meg a jógáról és ájurvédáról is szóló önálló könyv, épen ezért igény van erre a kiadványra. A jóga és az ájurvéda messze többet jelent, mint pusztán fizikai gyakorlást, vagy testileg gyógyító rendszert, aminek manapság hajlamosak vagyunk tekinteni, bármennyire is fontosak lehetnek ezek az aspektusok egyébként. A klasszikus jóga és az ájurvéda is az egész emberi lényt tekinti, mely nem csak test, hanem elme és lélek is. Mindkettő kezeli összes igényünket, a fizikai egészségtől és jóléttől kezdve egészen a magasabb tudatunk feltárásáig. Ezért én ezt a könyvet arra a tágabb szemléletre orientáltam, melyet „integráns jóga" és „integráns ájurvéda" névvel illethetnénk. Hagyományos neve: pancsa kosa jóga és pancsa kosa ájurvéda, mely az öt burok jógáját és ájurvédáját jelenti, ami a fizikai testre, a pránára, az elmére, az értelemre és a lélekre ugyanúgy vonatkozik, mint a magasabb önvalónkra. A három test (fizikai, asztrál és kauzál), vagy a test, az elme és a lélek jógájaként és ájurvédájaként is említik. ~India

Jóga ós ójurvóda

15

A Jóga és ájurvéda egész természetünkhöz, szellemi és kozmikus lényként is létező, teljes életünkhöz szól. Megvizsgálja az ájurvéda tágabb működését, mely nem csak a fizikai egészséget, hanem a mentális egészséget és a szellemi életre való felkészülést is magában foglalja. Hasonlóképpen betekint a jóga teljes területére, a rádzsa jóga tudományára és annak nyolc ágára, az ászanától a meditációig. Ez a könyv az ászana témáját egy fő fejezetben vizsgálja, egy későbbi, az ájurvédáról és az ászanáról szóló külön könyvben tervezem a téma mélyrehatóbb tanulmányozását. Ezt a könyvet azoknak szánom, akik a tudás mélyebb szintjét kívánják feltárni a hasonló témákról általában elérhető, bevezető jellegű könyvekben írtaknál. A könyv sok részletet tárgyal a finom- és kauzáltestről és energetikájukról, sok olyan információt is beleértve, melyek korábban nem jelentek meg nyomtatásban ezen a nyelven. Olyan témákat tartalmaz, mint a hét agni, a prána, tedzsasz és odzsasz három létfontosságú lényege; a nádik és a csakrák ugyanúgy szerepelnek benne, mint az ezeket az energiákat feltáró gyakorlati módszerek. Nagy hangsúlyt helyez az öt pránára, mert a prána (az életerő) a fő kapocs a jóga és az ájurvéda között. Ezt a könyvet az azonos témájú utolsó könyvem - az Ayurveda and the Mind (Az ájurvéda és az elme), mely az ájurvédában és a jógában az elme pszichológiai oldalaival és szemléletével foglalkozik- kiegészítésének terveztem. Az Ayurveda and the Mind fontos információkat tartalmaz a mantráról és a jógagyakorlatokról, ezeket azonban itt nem ismételtem meg, és mindazok számára hasznos lehet, akik ezen a területen még több információhoz szeretnének jutni. A Jóga és ájurvéda csatlakozik a Tantric Yoga and the Wisdom Goddesses: Spiritual Secrets of Ayurveda (Tantrikus jóga és a bölcsesség istennői: az ájurvéda spirituális titkai) című műhöz is, mely további információkat tartalmaz a finomtestről és az istenségimádatról. Az ájurvédáról szóló egyéb könyveim: Ayurvedic Healing (Ájurvédikus gyógyítás) és a Yoga ofHerbs (Gyógyfüvek jógája, dr. Vasant Lad együttműködésével) többet foglalkoznak az ájurvéda külső és fizikai aspektusaival, de helyenként ugyanúgy hivatkoznak a jógára is. A Jóga és ájurvéda három részből áll: 1. Az első rész adja az ájurvéda és a jóga hátterét a vonatkozó kozmológiai elvekkel és világszemlélettel együtt, beleértve a dosák és gúnák értelmezését. 2. A második rész a két rendszer energetikáját vizsgálja meg, hangsúlyozva a finomtestet és a pránát, beleértve a kundalinit, a csakrákat és nádikat. 3. A harmadik a rész a két rendszer közös gyakorlatait mutatja be: a diétától és gyógyfüvektől az ászanáig, a pránajámáig, a montróig

és a meditációig, melyek az előző részekben adott információk alkalmazását teszik lehetővé. Az előző könyveimhez hasonlóan ez a kötet is nagyban Ganapati Muni kiadatlan írásaiból származik, aki Ramana Maharshi fő követője, és hasonlóan hozzá, nagy jógi és ájurvédikus tanító. Ezek a munkák (melyek Ganapati tanítványa, K. Natesan által jutottak el hozzám) felbecsülhetetlennek bizonyultak a Védák jógával kapcsolatos titkainak feltárásában. A könyv nagyban épül Swami Yogeshwarananda munkáira is. Számos fejezet származik az eredetileg a Yoga International című kiváló jógamagazinban kiadott cikkekből, beleértve a pratjáháráról, pránáról, tedzsaszról, odzsaszról és a csakrákról szólókat. Számos embernek szeretnék köszönetet mondani, akik segítettek nekem a könyv megírásánál. Sandra Kozak jelentős szerepet vállalt az ászanáról szóló fejezetben, és tovább dolgozik velem az ászana gyakorlat ájurvédikus értelmezésének kifejlesztésén, melyet egy további kötetben remélünk megjelentetni. Nicholai Bachmann készítette az ábrákat és a függelékben található szanszkrit kiejtési útmutatót. Gary Kraftsow és Marga Gal hasznos javaslatokkal szolgált az ászana és pránajáma vonatkozásában, akárcsak Amadea Morningstar a diétára vonatkozóan. Rudolph Ballantine számos hasznos tanácsot adott a könyv stílusát illetően. Lenny Blank magyarázatai és javaslatai is hasznosak voltak. A könyvet legfőbb ájurvéda- és dharma-tanáromnak ajánlom, aki dr. B. L. Vashta of Mumbai and Pune, India (1919-1997), a nagy ájurvédikus orvos, ájurvédikus termékek kialakítója, író és újságíró, a ki több mint tíz évig vezette munkámat és tanulmányaimat.

14

1998. október

dr. David Frawley (Vamadeva Shastri) Santa Fe, Új-Mexico

,,......,,.....,.....,.,,...,., --~--=-=-:----=----

-~~~~-----=-----.----------- ~---~....,,-,--~--~----~

)

_,

ELSŐ RÉSZ

A

jóga és az

áj~~véda hát+e~e

a vi lá9mindel'\sé9 és az eg}:'edi e mbe,...i lél'\)::' szet'ves összetat'tozásának szemlé le te

~

)

__,

1

3ó9a és ájut'véda: az önmegvalósítás és az öngyógyítás tudományai

f\z élet (áj1-1) a test, az érzékek, az elme és a r e il'\kamálódó lé le k kombil'lációja (szamijó9a). A z áj1-1rvéda az é let legszentebb t1Adomál'\):'C11 a z emberekl'\ek ebbel'\ a világba"' és ezel'\ a világon t~I is hasznára válik. CSARAKA SZAMITA, SZÚTRASZTÁNA, 1.

42-43.

A jóga és az áji,o.,...védo. ~

jóga az emberiség által valaha is felfedezett legrendkívülibb ~zellemi tudományok egyike. Olyan, mint egy sok-sok csiszolattal rendel kező nagy méretű drágakő, melynek fénye életünk egészét tökéletesen megvilágítja. Ötezer évvel visszamenve ez egyike annak a néhány szellemi hagyománynak, melyek töretlen fejlődés­ sel fennmaradtak az emberiség történelmén át. Az emberi lény és n természet világának minden aspektusát összefogva feltárhatja az összes olyan magasabb erőt, melyek belsőleg és külsőleg is elérhetőek st.ámunkra. A jógamódszerek létünk teljes területét lefedik: a fizikai, érzékliZCrvi, érzelmi, elmebeli és szellemitől egészen a legmagasabb önmcgvalósításig. Az emberiség magasabb fejlődésének minden mód/'1:1,crét magában foglalja: a fizikai testtartásokat, az etikai fegyelmet, o légz.éskontrollt, az érzékelési módszereket, a megerősítéseket és az •lképzeléseket (vizualizációkat), az imádságot és a mantrát, valamint t1z összetett meditációs tanokat. A jóga érti a természetet és a fizik ai, a finom és az alaktalan mindenség közötti kapcsolatokat az időn- téren t.úli határtalan végtelennel. Megmutatja nekünk, hogy ezek minden l!Myes emberi egyénen belül is léteznek. A jóga a Himalája-beli bölcsek tanításainak a gyümölcse, egészen nddig az időkig hatol, amit a jógik e világkorszak vagy civilizációs

20

)

Jóga ós ájurvódo

ciklus több tízezer évvel ezelőtti kezdetének tekintenek. Azt mondják, hogy korábbi, szellemileg fejlett tanítások hagyományainak folytatói, mely tanításokat a jelenkori civilizációk már elfeledtek. A jóga a korszakokon át valaha is létezett számtalan bölcs tudásának a párlata, az emberiség szellemi késztetésének az egyes korok és egyes személyek elvárásaihoz alkalmazkodott öröksége. Olyan, mint egy széles és fényűző indiai fügefa, mely erőt és táplálékot adva a mi magasabb lehetőségeink felé terjed. A jógához hasonlóan, mellyel mintegy együtt fejlődött, az ájurvéda sok rétegű, hosszú-hosszú történettel bír, sok változatossággal és folytonos alakulással, ezért bármely ember számára minden időben fontossá válhat. Az ájurvéda a világ egyik legfigyelemreméltóbb holisztikus gyógyító rendszere. Lefedi az egészség valamenynyi aspektusát - fizikailag, érzelmileg, mentálisan és szellemileg egyaránt. Számtalan gyógyítási módszert foglal magába: a diétától kezdve, a gyógyfüveken, a gyakorlatok és az életstílus szigorú rendjén át egészen a jógagyakorlatokig és a meditációig. Az egyéni alkat egyedi felfogásával az ájurvéda olyan felismerésről gondoskodik, hogy az egyes személyek és az egyes kultúrák a természet világával és a magasabb énünkkel is harmóniában levő életmódot hozhassanak létre. A természeti törvények alapos ismeretével minden teremtmény számára optimális egészséget és fejlődést kínál. A már világszerte jelenlévő jóga nyomdokába lépve az ájurvéda az elme és a test orvoslásának egyik legfontosabb globális rendszereként bukkan elő. Megmutatja, hogy hogyan értsük meg a természet, az élet nyelvét úgy, hogy nem csak a magunk, hanem minden teremtmény számára hasznot hozóan fejlődve, harmóniában élhessünk a nagyobb mindenséggel. Az ájurvéda nem csak az egyén gyógyításának titkait tartalmazza, hanem a társadalom, valamennyi teremtmény, és magának a bolygó felemelésének a titkait is. A jóga és az ájurvéda testvértudományok, melyek együtt fejlődtek és a történelem folyamán sokszorosan hatottak egymásra. A védikus tudás nagy rendszerének lényeges ré~~ei, mely rendszer azt állítja, hogy az egész világmindenség Egy Onvaló, és a kozmikus tudás kulcsa saját tulajdon szívünkben és elménkben található. Védikus tudományágakként a jóga és az ájurvéda együttműködnek, hogy nagy hasznukat minden szinten fokozzák. Egy még szélesebb megközelítésért összeilleszthetők az asztrológia, az építészet, a zene és a nyelvek kapcsolódó védikus és jógatudományával.1 A jóga azonban mindenekelőtt az önmegvalósítás tudománya. Főleg a meditáción keresztül végzett szellemi gyakorlatto l fog lnlko-

2'1

zik, hogy a világ szomorúságán és nem-ismerésén túlvigyen minket. Megtanítja, hogyan jussunk el a külső, testileg és az egóhoz kötött azonosságunktól a halhatatlan Énünkig, mely a szívünkben lakik. A jóga gondoskodik a kulcsról minden szellemi fejlődéshez, mely védikus értelemben a mi valódi természetünk időn, téren, halálon és szenvedésen túli, gyarapodó tudása. Az ájurvéda elsődlegesen a test és elme betegségeinek enyhítését célzó öngyógyítás tudománya. Ez nem jelenti azt, hogy az ájurvéda pusztán a terapeuta, vagy orvos segítségét nem igénylő személyes gyógyítás egy módszere. Valójában az ájurvéda azt tanítja, hogy az orvosi gyakorlatot folytatók nélkülözhetetlenek abban, hogy a betegségek összetettségével és az egészség kívánalmainak változatosságával foglalkozzanak. Az ájurvéda mint öngyógyítás azt jelenti, hogy végső céljaként - mely a szellemi gyógyítás - elsősorban az egészség visszaállításával, belső énünkkel törődik. Az ájurvéda mind a testi, mind a mentális betegségek enyhítésével foglalkozik, és előmozdítja a fizikai és a pszichológiai egészséget. A klasszikus ájurvéda végső célja mégis - a klasszikus jógához hasonlóa n - az önmegvalósítás, az öngyógyítás legmagasabb formája. Az ójurvéda megmutatja, hogyan érhetünk el optimális egészséget, de nem csupán a külsődleges élvezet miatt, hanem azért, hogy egészséges alapról és elegendő energiáról gondoskodva tovább haladhassunk u jóga útján. A jóga és az ájurvéda közötti kapocs a prána vagy életenergia. A Jóga a prána nagyobb fejlődési átalakulásokat kereső értelme, míg az óJurvéda annak gyógyító ereje, mely a már kifejlődött életrendszerek megerősítését, megszilárdítását keresi. A jóga és az ájurvéda együtt c.•gy teljes tudományágat adnak, mégpedig olyat, mely létünket lényünk fizikai szintjéről legmélyebb szellemi szintjeire alakíthatja, l'cnd kívüli életerővel és minden szintű alkotóképességgel társítva.

A jóga manapság megszokott kifejezés Nyugaton, ahol szinte minvárosban, vagy a szomszédságában találhatók jógatanfolyamok. A legtöbb ember a fizikai testtartásokkal, vagy ászanákkal azonosítja n jógát, melyek a rendszer legnyilvánvalóbb megnyilvánulását adják. Mlg a jóga-ászanák mintegy alkalmas bejáratot képezhetnek a jóga huta lm as szentélyébe, korántsem olkotják azonban az egész stru ktút k•n

22

Jóga óo ájurvóda

rát, vagy annak központi istenségét. Akik a jógát tanulmányozzák, a legtöbben kapcsolatba kerülnek az olyan szélesebb és szellemibb gyakorlataival is, mint a mantra és a meditáció. Napjainkban az ájurvéda mint a természetes orvoslás egy különleges rendszere vált ismertté Nyugaton. A különböző országokban, a legtöbb városban találhatók ájurvédikus központok. A legtöbb gyógyárút tartó boltban ájurvédikus gyógyfüvek is vannak. Számos népszerű könyv és magazin közölte már az ájurvédikus alkattípusok gondolatát. Az ájurvédikus gyógyítás diétán és füveken keresztüli fizikai oldala azonban csak része a rendszernek. Belső aspektusa - a finomtest és az elme gyógyítása (mely magába foglalja a jógagyakorlatokat és a meditációt is) - adja a rendszer másik és talán fontosabb felét. Számos jógaközpont kínál ájurvédikus terápiát, és a két tudományt általában együtt tanulmányozzák. Azok azonban, akik a fizikai modellből nyertek bevezetést a jógába, nincsenek teljesen tudatában annak, hogy mennyire fontos a jóga ájurvédikus kapcsolata. Közéjük tartozhatnak az olyan jógaoktatók és jógaterapeuták, akiknek maguknak sincs ájurvédikus képzésük. Indiában a jóga hagyományosan az élet szellemi oldalával foglalkozott, amit az önmegvalósítás útjaként mutattunk be. Másrészt az ájurvéda fizikai és mentális betegségekkel ugyanúgy foglalkozott, mint az életstílus szigorú rendjének előírásával. A jógát terápiaként, vagy gyakorlatként hagyományosan ájurvédikus összefüggésben írták elő. A klasszikus jógaterápia elméletben és alkalmazásában is ájurvédikus volt. Ezt a tényt fel kell ismerniük, és szem előtt kell tartaniuk mindazoknak, akik a jógát manapság gyógyító célra használják. Nem hagyhatják figyelmen kívül a jógaterápiához adódó ájurvédikus felismerések lehetséges hasznát. Meg kell tanulniuk megérteni a jógagyakorlatok ájurvédikus hatásait, és nem próbálhatják pusztán a modern orvoslás és a modem pszichológia kifejezéseivel definiálni a jógagyógyítást. A jóga és az ájurvéda összevont-·tanulmányozása mindegyik tudományágra nézve nagy jelentőségű, és segít nekünk megérteni az élet egészét, amit mindkét tudomány ilyen alapvető módon kezel. A test, a szellem és a lélek egységének visszaállítása az, amit mindannyian, egyénileg és közösen is keresünk.

l

2

Dharma és tattva: a jóga és az ájurvéda egyetemes filozófiája

~ ~ Szent szedadá ssa l ma9asztald a Tt.izet, a látnokot, a Dha..-ma i9azsá9át. A halhatat.~an Ttíz a z Jsteneket szol9álja, í9)! az 0..-ök Dharmák nem sét'l1'lészet

Amit az elme és az anyag világmindenségében észlelünk, a mögött egy végső lényeg van, mely mindazokért a tulajdonságokért és energiákért felelős, amiket megfigyelünk. Ennek a legfőbb anyag-, vagy világanyának a neve Prakriti és ez a világmindenség alapvető altalaja, mind zömében, mind finomságában. Prakriti az anyag, vagy tárgyilagosság eredeti formája, mindannak a megnyilvánulatlan lényege, vagy megkülönböztetetlen lehetősége, ami névben, formában és cselekvésben nyerhet kifejezést. Prakriti nem nagyobb értelemben anyag, mint szilárd tárgyiasultság, hanem az elme által megtapasztalható képességként az. Anyag olyan értelemben, mintha a tudatos lény, vagy purusa számára lenne eszköz. Prakriti (ősanyag) érzéketlen (azaz önmagában nem tudatos), szubjektivitástól mentes, pusztán szunnyadó tárgyilagosság, mely a purusa tudatos erejét, vagy saktiját igényli ahhoz, hogy életet leheljen belé. A prakriti létezésére, mely eszmény természetű és termékénél, az elménél finomabb, csak következtethetünk. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy prakriti különbözik Brahmantól, mely nem csak a prakritihez hasonló megnyilvánult világ lényege, hanem Tiszta Tudat is, azaz a purusa. Brahman a purusa és prakriti mögötti lény, mely kettő a benne rejlő tudatosság és tudattalanság ereje. Ennél fogva Brahman-

2 . Mahat - kozmiki..s édele m

Minden megnyilvánulás egy mögöttes, organikus, kozmikus •lmen keresztül történik. A teremtés kezdetén a kozmikus elme 1\lt.:Lrc kel, hogy megteremtse a világot. Magában tartalmazza az öszrw.l's törvényt és elvet, a dharmákat, melyeket a megnyilvánulásnak kl\vctnie kell. A világmindenség először a kozmikus értelem meditá1•löjnként jelenik meg és csak később ölt formát külsőleg. Ezért Mahat, 11 Kozmikus értelem a prakriti megnyilvánult formája, vagy a működő 111•11kriti. A prakriti Isten akaratából mintázódott meg. A mahat szó szerinti jelentése „a nagy", és az élet mögötti nagy lgnzi:;ágra vonatkozik. Mahat birodalma az a képzeletbeli alkotás, nwly túlemelkedik az id őn, mely névleges a jelenségek birodalmával 11i'.L'tnbe állítva. 1~ 1· t

32

)

Jóga és á]urvéda

Mahat az Isteni Elme. Mahaton át jelennek meg a tér, az idő, az isteni Ige és megkülönböztetés csírái. Ő minden teremtés anyaméhe. De még mahat, a kozmikus értelem sem tudatos önmagában, hanem purusa, a tiszta tudat visszavert fényén át működik. Amivé mahat az egyéni lélekben válik az a buddhi, az értelem ereje, melyen keresztül fel tudjuk ismerni, hogy mi igaz és mi hamis, mi helyes és mi helytelen, mi örök és mi múlandó. Buddhi-természetünk kulcsfontosságú alapkészsége, melyen keresztül felfedezhetjük a dolgok valódi természetét, mint a dolgok változó megjelenésétől különvalót. Ó az egyéni lélek intelligenciája. Buddhi az elme része, mely megvilágosulhat és felfedheti a magasabb Önvalót, a magasabb Ént, ha egyszer már leválasztotta azt a külsőleg hozzákapcsolódottaktól. Az egyéni intelligencia (buddhi) hozzáhangolása a kozmikus értelemhez (mahat) a tudás legfőbb védikus útja és a védikus éleslátás alapja. A jóga az önmegvalósítás érdekében hangsúlyozza a buddhi jóga általi művelését a higgadtság kifejlesztéséhez és az elme egyensúlyának megteremtéséhez. Az ájurvéda egy megfelelő buddhi, vagy intelligencia kiművelését hangsúlyozza annak érdekében, hogy megtanuljuk, hogyan működik az elme és a test, hogy helyesen használhassuk mindkettőt. Az ájurvédikus szemléletben a betegség fő oka az egóra befolyással bíró buddhi hibás működése, mely rossz ítéletalkotásban, helytelen értékekben és hamis hiedelmekben nyilvánul meg. A mahat és a buddhi az elme intelligens része. Az „elme" kifejezést ebben az értelemben használva: az elme vagy értelem az eredete mindennek a világmindenségben. 3. ;Ahamkát'o - eg6

Minden megnyilvánulás (megmutatkozás) egy felosztási folyamat, melyen keresztül önálló lények és különböző dolgok kelnek életre. A sokféleség létrejöttének lehetővé tételéhez a kozmikus teremtés különféle különálló entitásokon, vagy egyéni identitásokon keresztül működik, melyek az egó alapját adják. Az ahamkára szó szerinti jelentése az „én-készítés'~ mivel az egó folyamat és nem belülről fakadó valóság, egy sor megosztó gondolat, de nem valódi entitás. A felosztás a természetben benne rejlő szükséges erő, egy fejlődési fok, de nem képviseli a lények alapját képző igazságot, vagy magát a természetet. Lehetővé teszi a léleknek, hogy különböző testekkel azonosuljon, de nem fedi fel valódi énünket (igazi önvalónkat), mely a minden megtestesülésen túli tudatosság.

33

Az egón keresztül az anyagban lappangó energiák (prakriti) és a kozmikus intelligencia (mahat) alapvető törvényei sajátos formákat vesznek fel. Az egó éles fókusza alatt a Természet alaptulajdonságai három ötös csoportra oszlanak: öt érzék, öt cselekvő szerv és öt elem. Ezek az ahamkárából emelkednek ki a szattva, radzsasz és tamasz három gúnáján keresztül. Az egó hozza létre az elmét és az érzékeket, melyek az egyén működését lehetővé tevő eszközök. Ennélfogva az egó az elme kimenő oldalát képviseli, míg a buddhi, vagy értelem a belső aspektusát. A buddhi azonban az egó uralma alatt marad, hacsak nem tanuljuk meg, hogyan meditáljunk. Az egó befolyása alatt a természetből fakad az elágazás, az eltérés l e hetősége. Prakriti, a dolgok természetes állapota vikriti-vé - beteg, zavaros, nem természetes, vagy mesterséges állapottá - válhat. Az cgó által okozott vakság és ragaszkodás a lelki, mentális és fizikai rendellenességek fő oka (kivéve a természettől fogva meglévőket). Az t\j urvéda nagy hangsúlyt fektet az egó és a benne rejlő hajlamok megértésére úgy, hogy megítélésünk kiegyensúlyozott marad, és tetteink n vi lágmindenség javát szolgálják, mely végül ugyanúgy a mi javunk is. Az egó feloldása az összes pszichológiai betegséget és sok fizikait Is gyógyítja. L1.

Manasz - ki.ll ső e lme

A világ megnyilvánulása különféle egyéni mentalitásokon, vagy klí l sőleg irányított elméken keresztül működik. Az egó- ahogy kife1 ~· néz - , automatikusan egy érzékelő elmét vetít ki. Az elme azután \•lfüdézi az öt érzékszervet és az öt motorikus (hajtó) szervet. Maga a !..l'tl ső el me a hatodik érzékszerv, a hatodik motorikus szerv és mind1,l•tlő koordinálását is végzi. Mindezek alapját a figyelem erejének 1,,.11 ndnia, mely lehetővé teszi az érzékszervek és motorikus szervek koordinációját. Ez a manasz szerepe, mely mintegy az érzékek közpon11 1\rn mköri kártyája. A rnanasz a formáló elveket (a man gyökérből, rnl'lynek jelentése: formálni) és az érzelem, érzékelés és képzelet elvét jl•l,•nti. A manaszt az ahamkára általános szattvikus és radzsaszikus l 11 lojdonságai idézik elő. Rendelkezik a szattvával, a megvilágítás erejével, mely az érzékllZL·rvcken át működ ik, de a radzsasszal, a cselekvés képességével is, timcly a mo to rikus szerveken keresztül műkö dik. Ez lehetővé teszi, hogy a manasz az érzé kszerveket és a motorikus szerveket is koo rdi-

34

)

Jóga és ájurvéda

nálja, melyek az ahamkára öt elemen át tükrözött, sajátos szattvikus és radzsaszikus tulajdonságaiból keletkeznek. Prakriti, buddhi, ahamkára és manasz: ez a négy elv képezi a teremtés egyéni oldalát. Mindannyiunk alapját ennek megfelelően a mentális természet, az értelem, az egó és az érzékelő elme adja. Ez a négy elv együttműködik. Hacsak nem tanuljuk meg a meditáció művészetét, nem lehetünk képesek különbséget tenni közöttük. A számkhja szerint az elme önmagában anyagi jellegű. Tárgyként és nem a tudat igazi forrásaként figyelhető meg. Érzékszervi észleléseinket ezért könnyű anyagi dolgoknak látni, de érzelmeinket és gondolatainkat is megfigyelhetjük, ami azt jelenti, hogy ezek ugyancsak kívül esnek igazi önvalónkon. Még az egó is úgy figyelhető, mint amikor büszkeségünkre, vagy félelmünkre tekintünk, és ez azt mutatja, hogy egónk is csak egy dolog és nem igazi önvalónk, nem tiszta tudatosság. A jóga azonban megmutatja, hogyan mozduljunk e} az elmétől és az elme összes vonatkozásától az örökké szabad belső En felé.6 5 - 9. ;Az öt tal'\máfrá - é„zékelési lehetőségek (finome le mek)

A három gúna a teremtés kauzális (oksági) energiái az elme mögött és csak minőségeket, vagy eszményeket tartalmaznak: egyensúlyt (szattva), mozgást (radzsasz) és ellenállás (tamasz). Finomabb szinten az anyagok, formák, benyomások új össszeállítását, összerendeződését idézik elő - a hang, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás gyökérenergiáit. Ezek a tanmátrák, „legfőbb mértékek", és nevüket az adott érzékminőségek után kapták: S. sabda tanmátrá(a hang tanmátrája), eleme azéter, 6. szparsa tanmátrá (a tapintás tanmátrája), eleme alevegő, 7. rupa tanmátrá(a látás tanmátrája), eleme atűz, 8. raza tanmátrá (az ízlelés tanmátrája), eleme a víz, 9. gandha tanmátrá (a szaglás tanmátrája), eleme a föld.

Még a tanmátrák is finomabbak, mint a szokásos fizikai érzékelésünk, mely belőlük származik. A valóság megismerésének öt fő módjaként közvetlenül az elmében tapasztalhatók meg, az öt elem durva dolgokká differenciálódása előtti finomabb formáiként. A tanmátrákat ezért néha „finom elemeknek" is nevezik. A tanmátrák a pránához, az életerőhöz kapcsolódnak, mely az elemek mögötti finomenergia. E tekintetben a tanmátrák az ójurvéda

35

dosáival kapcsolatosak, melyek nem csak a durva, de a finom elemeket Is kifejezik. A tanmátrák megmutatják a kozmosz ötrétű alapszerkezetét. Nem lehetséges hatodik érzék, vagy hatodik elem, hiszen nincs olyan 1nn mát rá, mely lehetővé tenné ennek megjelenését. Atanmátrák elsőd­ leges energiái szükségesek ahhoz, hogy létrejöhessen a koordináció oz érzékszervek és az érzékelhető dolgok között. Érzékszerveinkkel 1-1okféle érzékelhető dolgot észlelhetünk, mert mind a szervek, mind oz érzékelés tárgyai a tanmatrák produktumai, a tanmátrák bocsátják ki azokat. Mialatt a tanmátrák a megnyilvánult világokat azok csíra formáJóban állítják elő - melyben visszaolvadnak a gúnákba -, elkészítik a lnopokig, de akár évekig is.

44

Jóga és ájurvéda

Mentális alkattáblázat Étrend

vegetárius .

kevés hús

nehéz, húsos étrend

Drogok, alkoholés serkentők soha alkalmanként Érzéki benyomások nyugodt, finom vegyes Alvásigény kevés mérsékelt Szexuális aktivitás alacsony mérsékelt Az érzékek mérsékelt irányítása jó csendes, békés Beszéd tompa Tisztaság magas mérsékelt Munka önzetlen személyes célért Harag ritkán néha néha Félelem ritkán kevéssé Vágyakozás némileg Büszkeség szerény némi egó öntelt Depresszió soha néha személyes Szeretet egyetemes

gyakran zavaros magas magas gyenge izgatott alacsony lusta gyakran gyakran sok gyakran hiányzik

Erőszakos

Lelki nyugalom Alkotókészség Szellemi tanulmányok Mantra, ima Meditáció Szolgálat

mindig mindig általában magas

mérsékelt mérsékelt változó többnyire többnyire részben mérsékelt

gyakran nagyon soha soha gyenge gyenge gyenge ritkán ritkán ritkán alacsony

naponta naponta naponta sok

alkalmanként alkalmanként alkalmanként némi

soha soha soha semmi

Összesen:

szattva.„„.

radzsasz......

tamasz.. „ ..

viselkedés Kötődés a pénzhez Elégedettség Megbocsátás Összpontosítás Emlékezet

soha kevéssé általában . könnyedén jó jó

Akaraterő

erős

Szavahihetőség

Őszinteség

néha némileg részben erőfeszítéssel

@J

45

A gúnák megmutatják mentális, vagy spirituális állapotunkat, melyen keresztül lemérhetjük pszichológiai problémák iránti hajlamunkat: A következő teszt jól mutatja ezeket a minőségeket, és azt is, hogy miként működnek életünkben és jellemünkben. A bal oldali vá laszok szattvát, a középsők radzsaszt és a jobb oldaliak tamaszt jeleznek. Gondosan és őszintén végezzük el a tesztet. Miután a kérdőíve t megválaszoltuk, kérjünk meg valakit, aki jól ismer bennünket - házastársat vagy közeli barátot-, hogy ő is végezze el számunkra a tesztet. Figyeljük meg a különbséget aközött, hogy mi hogyan látjuk magunkat, és hogyan lát minket más. Legtöbbünk számára válaszaink általában a középső, radzsaszikus területre esnek, ez ugyanis manapság a fő szellemi állapot cselekvőkész és kifelé tartó kultúránkban. Ezekkel a jellemzőkkel sokféle pszichológiai problémánk lesz, de általában tudunk bánni velük. A szattvikus természet (némi pszichológiai problémával) erős szellemi hajlamra utal. A magas szattvikus természet általában ritka, és egy szentet, igazi bölcset mutat. A tamaszikus személy komoly pszichológiai problémák veszélyével néz szembe, de valószínűtlen, hogy egy ilyen kérdőívet kitöltene, vagy egyáltalán olvasna ilyen könyvet. A bennünk levő tamaszból rodzsaszba, vagy radzsaszból szattvába fejleszthető területek segíteni fognak elménk békéjének elérésében és a szellemi növekedésben. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen természetű vt\ltozásokat elősegítsük.

4

A

dosák táJl\ca:

az ájurvédikus alkat és a jóga .

..

A

.

.

váta, pitta és kafa l'\eve a há„om támasz. 61'\l'\ek a hál"mas csopol"tl'\ak a sze l'\t,

hó.i-om>"é ta OM mal'\tl"a ismel4et éve l lesz felszab adt-\lt a bölcs. BRIHAT YOCI YAJNAVALKYA SMRITI U.

~

25

z egész univerzum az energia, fény és anyag eredeti erőhár­ ~masából származik. A tudomány a külső világot irányító fizikai erőkként ismeri el ezeket, de védikus szempontból ezek magának n tudatnak az erői. Az energiából ered minden erők legerőteljesebbike, · nz életerő. A fény az elme eredete, melyen át láthatunk, ismerhetünk és észlelhetünk. Az anyag a test alapja, melyen keresztül térben és Id őben formánk és lényegünk van. A három erő a három központi elemen keresztül nyilvánul meg. Az energia és az élet a levegő elemen keresztül hat, mely természetében aktív, minden dolgot mozgásra serkent. A levegő (a szél) nem egyszerűen csak egy légköri erő, hanem mindenütt a természetben az (\ rön keresztül keletkező sokféle áramlatként és vonzóerőként létezik. Az űr nem üres, hanem láthatatlan aktív energiákkal telített (például ttzolí.lris szél,7 csillagközi gázok és áramlataik). Az idegerő is egyfajta rtzél a testben, és a lelkierő is úgy terjed, mint a levegő lehelete. A fény és az értelem a világosságot adó tűz elemen keresztül mű1..lkli k. A fénynek sok formája van, a külső világbeli csillagrendszerek1Öl, csillagoktól és bolygóktól kezdve egészen az érzékek fényéig és az •I mc látóképességéig. Az anyagot- különösen biológiai szinten - a víz 1•k•m uralja, mely állandóságról gondoskodik, és fenntartja a testszöve1 •kct. A megtestesített élet vízben keletkezik és az is táplálja. Minden

Jóga és ájurvéda

49

szinten vizes, vagy kohéziós erők biztosítják azt, hogy a dolgok együtt maradjanak. Ez a három erő pránával, életerővel átitatódva hozza létre a három dosát: a vátát, a pittát és a kafát, azaz a levegős, tüzes és vizes testnedveket. A váta energiát, életet, mozgást és kifejezést közvetít, akárcsak a szél. A pitta a tűzhöz hasonlóan hőt és fényt teremt, ezeken keresztül látunk, emésztünk és alakulunk át. A kaja, mint a víz, élő szövetként tartalmazza, támogatja és táplálja a másik két erőt. Az energia végül is Isten ereje, az isteni akaraté, mely minden tevékenységet irányít a világmindenségben, és nem pusztán élettelen, vak erő, hanem a tudat igazi ereje. A fény az isteni értelem, mely a teremtményekben az egyéni lélek (a tudatos önvaló) alapja lesz. Ez az élet és elme testesül meg a világban a víz közegén keresztül; a tapasztalat világai, birodalmai pedig azok, melyekben a lélek megszületik. A szellem valójában alaktalan energia; a lélek fény, melynek az üzemanyagtól függ az alakja, és a víz alkotja magát a testet. Egy, a jógáról szóló korai írás magyarázza mindezt: 8 a levegő az Isten, a szellem, vagy a tiszt.a tudat, az az alaktalan erő és jelenlét, mely áthat mindent. A tűz a megtestesült lélek, a testbe rejtve, mint a fában rejlő tűz. A spirituális út magában foglalja a tűz fényének, a lélek értelmének felébresztését szívünkben és kiemelését a korlátozott testi körből a Szellem határtalan birodalmába, egyéni tűzünk beolvadását a kozmikus levegőbe és űrbe.

válik. Az ájurvéda az embereket - beleértve a testi felépítésüket, érzelmi reakciójukat, egyéni magatartásukat és hajlamaikat- háromféle típusba sorolja: váta, pitta és kaja típusú egyén. A jóga gyakorlatában a dosák mindkét szintje fontos. Először is a dosák megértése lehetővé teszi számunkra a durva- és finomtesten végzett jógagyakorlat hatásainak felmérését. A jóga az anatómia, fiziológia és pszichológia szemléletét eredetileg a dosákra alapozva fogalmazta meg. A prána-jóga perspektívájából a dosák utalnak arra, hogy a test különböző szervei és rendszerei hogyan működnek. Megadják a kulcsot a finomtest nádijainak és csakráinak értelmezéséhez. Ugyancsak a dosák segítenek az elme működésének, valamint a lélekkel való kapcsolatának megértésében, mert a lélek ugyanazokat az energiákat követi, mint a test, de mélyebb szinten. A különféle ájurvédikus alkattípusok megértése segít abban is, hogy a jógagyakorlatokat az egyéni igényeknek megfelelően alkalmazhassuk. Az egyik dosa típusú ember számára megfelelő ászanák, pránajáma és meditáció nem biztos, hogy egy másiknak is hasznosak. Az ájurvéda lehetővé teszi, hogy a jógagyakorlatokat a különböző testi-lelki típusok egyedi energetikájához személyre szabjuk. Ez nem csak azt biztosítja, hogy a jógagyakorlat egészségünk hasznára vó lik, hanem képes aktualizálni egész emberi lehetőségünket. A j6ga gyakorlóinak a gyakorlatok helyes használatához ismerniük kell t~ju rvédikus alkatukat. A jógaoktatóknak éppen ezért ismerniük kell nz ájurvédát, hogy az egyéni szükségleteknek megfelelően ajánlott gyn korlatokat kellően módosíthassák. Az ájurvédikus kezelés a dosákra vonatkozóan két hasonló szinten Wrténik. Az első a betegség kezelése, mely a sajátos egészségügyi panam~o k kal foglalkozva segítségünkre van a gyengélkedésektől kezdve l'gészen az életet fenyegető betegségek orvoslásáig. Ezen a szinten az t\Jurvéda különleges terápiákkal foglalkozik, hogy csökkentse a dosatllbbleteket. Általában ájurvédikus orvos végzi az olyan terápiákat, mint 11 z erőteljes gyógyfüvek előírása. A második szint az életstílus irányítása. Az ájurvéda megmutatja, hogynn éljünk harmóniában alkatunkkal, nem csak a betegség megelőzése inlntt, hanem összes lelki lehetőségünk hasznosítása érdekében. Ezen t1 Hzinten az ájurvéda mindennapi életünkben alkalmazható általános 1~ il' l 1:i tílus-gyakorlatokkal foglalkozik, melyek többnyire saját tulajdon t'l'Öinkben nyugszanak. A jógának az ájurvédikus kezelés mindkét 11zlntjén helye van. A jóga az ájurvéda terápiás eszköze mind a beteglll\~ kezelésében, mind az életstílus irányításában. A jógapozitúrák és 11 pránajáma sokféle könnyebb betegséget kezel, különösen szervezeti

48

A há..-om dosa Biológiai létünk a három dosa, a váta, pitta és kafa tánca. Az élet e minőségek egyensúlyának és kiegyensúlyozatlanságának sokféle játéka, vonzásának és taszításának, eggyé váló és szétváló mozgásának sokszínű kárpitja. Ez a három erő színesíti és határozza meg növekedésünket és öregedésünket, egészséges és beteg állapotainkat. A dosa fogalom tulajdonképpen hibát jelent, és azokat a tényezőket jelzi, amelyek betegséget, hanyatlást idéznek elő. A dosák két elsődleges szinten vannak ránk hatással. Először is, azokat a tényezőket jelentik, melyek a fizikai testet létrehozzák és felelősek annak anyagáért és működéséért. Szöveteink többnyire kafa, vagyis vizes természetűek. Az emésztőrendszerre főleg a pitta, tehát a tűz jelleg hat. Az idegrendszert a váta vagy szél uralja. Másodszor, minden egyénben főként a három dosa egyike érvényesül, és az ille tő sajátos alkatának, vagy testi-lelki típusának alapvető meghatározójává

Jóga és ájurvéda

50

problémákat, vagy az alacsony energiaállapotokat. A jóga pszichológiai és mentális rendellenességek esetén is kiváló a meditáción keresztül az elmére gyakorolt sajátos hatása miatt. A jóga azonban valószínűleg fontosabb az életstílus irányításában, mint a betegségek kezelésében. A jógapozitúrák, a pránajáma és a meditáció a dosákat egyensúlyban tartó legjobb eszközök egyike. Az ájurvédikus könyvek nagy részletességgel tárgyalják a dosák működését és e tekintetben belőlük még több információ nyerhető. Itt csak a jóga gyakorlatához viszonyítva vizsgáljuk a dosákat. Váta dosa

f?@X:~i'véda tanításait felt6>'ták. CHARAK SzAMJTA, SzuTRASZTANA, I. 46-47.

~

z emberi lény nem egyszerűen fizikai test, hanem három

~test együttese, melyek különféle sűrűségű anyagból állnak,

a durva elemektől egészen az elme legfinomabb rétegéig. Ezek mögött o testek mögött tartózkodik igazi önvalónk, mely minden megnyilvá- . nuláson túli, legyen az mentális, vagy fizikai. Ezért a három test nem test a megszokott, hétköznapi értelemben, hanem inkább különböző típusú lélekburok. Amikor a jóga és ájurvéda az emberi lény és szükségletei szolgálutához fog, akkor erre a három test alkotta emberi lényre gondol, és nem pusztán a fizikai énre, mely önmagában alig több, mint hús- és c1mnthalmaz. Nem is a magasabb önvalóval, vagy a minden megtestesülésen t i'1 Ii tiszta tudattal foglalkozik, mert az nem a szenvedés és a tudatln nság tárgya, és ezért nem is szorul segítségre. A jóga és ájurvéda a finom és kauzális test rejtélyének feltárását keresi, mely testek hídként szolgálnak ehhez a magasabb önvalóhoz. l·:zcknek a belső öltözeteknek a fejlesztése nélkül nem lehetséges a bennünk levő isteni elérése, vagy a valódi teljesség megtalálása. Ebben a fejezetben ezzel a három testtel és azok öt burkával foglalkozunk. E könyv legfőbb témája tulajdonképpen a jóga és az 1\ju rvédikus magasabb tudás a három testről és a három test öt burkáról.13 A könyv ezt a lényegi jóga-ájurvédát mutatja be. A tanításaikon

Jóga és ájurvéda

75

keresztül nem csak magát a két nagy rendszert és a különböző szintű kölcsönös kapcsolatukat érthetjük meg, h anem igazi lényünket és működésünket a világmindenségben.

a természet törvényeit. A Föld-lélek tart fenn minden életet a bolygón. Légköri, Nap- és bolygó-lelkek működnek vezető szellemként, avagy deváta-ként a világfolyamatok mögött. A lélek maga olyan fényforrás, mint a Nap. Minden egyes egyén szívében a lénye mögötti lélekerőként ilyen titkos Nap rejtőzik. A lélek elsődlegesen akarat- és motivációs erő, annak a keresése, hogy azt tegyen, vagy azzá váljon, ami visszatükrözi teremtő erejét. A lelken keresztül keletkeznek a különféle vágyak és törekvések, amik karmánkat irányítják. Akaraterőként a lélek mágneses energiával rendelkezik, ami hozzánk vonzza azt, amit a szívükben igazán kívánunk. A léleknek ez a mágnesessége tartja és kapcsolja össze lényünk különböző részeit, és hozza létre a testet és az elmét, és e két különböző rendszer energiát, amelyek képességeik mentén működtetik az egész rendszert. A Világlélek hasonlóképpen tartja össze a világot, a teremtés különféle energiáinak és folyamatainak fenntartásával, az elemi birodalomtól egészen a magasabb elme birodalmaiig. A lélek mágnesessége a felelős nem csak tulajdon lényünk, hanem az összes teremtmény szerves harmóniájáért is. A léleknek ez a kü lönleges mágnesessége a megszokott elmén és érzékelésen túl, a tudat egy mély szintjén létezik, és létezésünket még alvás közben, a halálban is fenntartja.

74

o) A kcu;1zá li s test -

Cl

lé lek má9neses szfé~ájo

A lélek kifejezés mélyebb azonosságunkra vonatkozik az életben, amit a különböző gondolkodók sokféleképpen definiálnak. Védikus értelemben a lélek azt a test és az elme fátyla mögötti reinkarnálódó entitást jelenti, ami a különböző megszületésünkön keresztül fennmarad. Ennek neve a szanszkritban dzsiva, jelentése: az „életerő", vagy dzsivátman (dzsiva-átman, jelentése: az „egyéni önvaló, avagy a megtestesült lélek", szemben a paramátman-nal, a „legfőbb önvalóval", vagy a megnyilvánulás mögötti Istennel). A dzsiva (a lélek) a teremtés alapegysége, monádja. Ez a végső oszthatatlan entitás (vagy atom), a világmindenség építőkockája valamennyi durva- vagy finomanyagi jelenség mögött. Minden teremtés a kozmikus megnyilvánulás mögötti okot képező erőn: a lelken keresztül történik. Saját tulajdon lelkünk maga az isteni teremtő erő, és különféle életeink nem mások, mint ennek a teremtő erőnek az alkotó játékai, álmai, meditációi. A lélek az anyagba süllyedt isteni láng, szikra, mely szerkezeteket, formát és életet teremtve, új világokat alkot. Az istenivel meghitt kapcsolatban maradva tartalmazza valamennyi születésünk közvetlen tudását, miközben szolgálóként dolgozik az Isteni Akarat kibontakoztatásán. A lélek nem korlátozódik pusztán az emberi lényekre. A természetben mindenhol létezik. Nem csak az állatoknak, de a növényeknek is van lelkük, még a sziklákban is rejtőzik lélek. A lélek azonban nem minden teremtményben egyéniesült egyformán. A kevésbé fejlett formákban mintegy alapként tartja fenn a létüket. De alélek az emberiségen túli olyan fejlettebb formákban is létezik, mint amilyenek az istenek, a látnokok és az angyalok. Az olyan sötétebb teremtményekben is létezhet, mint az anti-istenek (aszurák), bár a negatív életformáknak nem mindig van lelkük, és az is lehetséges, hogy képzeletünk koholmányai csupán. A lélek irányít minden tevékenységet a világmindenségben, ahogy a természetes értelem a felelős a teremtés bámulatos rendjéért. A lélek játszik a Föld, a légkör, az ég és a csillagok nagy erői mögött. Az egyetemes lélekerők hatnak az elemeken keresztül, és tartják fenn

A spirituális szív A lélek ott lakik minden teremtmény szívében, mely a valódi érzés és tudás forrása. Ez mégsem a hétköznapi, fi zikai szív, hanem lényünk veleje, m~gja, omit.o fizikai test szívtájékán élünk meg. A lélek

76

s@}

Jóga és ájurvéda

szívünkön át ható mágneses ereje olyan szinten tart minket, ahol nem érhet semmilyen külső zavar. Ez szabályozza a teremtés szívverését. A kauzális test, avagy a lélek szférája a szívben levő aranytojásként létezik.14 A

lélek hál"OW\ el"eje

A lélek három alaperőt birtokol, ezek: az élet (dzsiva), a fény (dzsotí) és a szeretet (prema), melyekből az észlelés, a mozgás és az érzés ered. A lélek akarata háromrétű: a lenni, a látni (tudni) és a boldognak lenni akarata. A lélek mágneses ereje hozza létre az életet, a szeretet és a tudatot. A léleknek ebből a három erejéből van minden teremtménynek három veleszületett vágya: örökké élni, ismerni az abszolút igazságot, és tökéletes boldogságot érezni. Ezeknek a vágyaknak a keletkezése mutatja a bennünk ébredő lelket. A lélek mágnesessége mindenek előtt az élet ereje, olyan mágneses erő, amely összekapcsol minket az élettel, és arra késztet, hogy élőnek érezzük magunkat, lehetővé téve, hogy mozogjunk és lélegezzünk. Az élet energiaáramlás, amit a lélek mágneses ereje hoz létre. Másodszor, a lélek mágnesessége a fény, a belátás, bölcsesség és a megértés ereje. A fény magához vonzza és felmágnesezi elménket pont úgy, ahogy minden teremtmény vonzódik a Naphoz. A lélek a világosság erejével rendelkezik. Természete a tiszta fény. Ez a mi belső Napunk, ami megvilágítja az elmét és az érzékeket. Mágnesességének gravitációs ereje van, pont olyan, mint a Napból érkező gravitációs erő.

Harmadszor, a lélek mágneses ereje a szeretet ereje. Arra kényszerít bennünket, hogy szeressük az életet, és szeressünk minden teremtményt. A szeretet végül is a teremtés legerőteljesebb mágneses ereje, a vonzás igazi ereje. Semmi más nem szolgálja olyan erősen a teremtmények összehozását és egyesítését a középpont, avagy a szív szintjén. Az életnek, a fénynek és a szeretetnek e három ereje által a lélek visszatükrözi a Lény-Tudat-Boldogság-ot (Szat-Csit-Ánanda), a háromrétű Istenséget, azAbszolútumot. Belőlük származik az energia, a fény és az anyag, a fizikai világot alkotó legfőbb erők. Eredői a prána, tedzsasz és odzsasz, azaz a vitalitás, a hősiesség és a fennmaradás három nagy alapvető erejének is. És ezek az erők állnak a három aktív elem (a levegő, a tűz és a víz), valamint a három dosa (a váta, a pitta és a kafa) mögött.

77

A lélek háromrétű rendje:

lény élet prána

tudat fény tedzsasz

levegő

tűz

váta

pitta

A

boldogság szeretet odzsasz víz kaja

szeW\él~es voY"ázs és o jellem eY"eje

Minden egyes lélek a fejlettségi szintjének megfelelő mágneses e rőt vetít ki. A lélek mágnesességét megfigyelhetjük emberi kölcsönhatásainkban. Beszélünk magnetikus személyiségekről, akiknek a többi embert vonzó erejük van. Az ilyen egyének általában erőteljes személyiséggel rendelkeznek. Ez a személyiségi erő azonban nem mindig jön a lélekből, lehet meggyőzés, szex, vagy éppen manipuláció is. A személyes mágnesességnek számos szintje és oldala van. Csak az önmegvalósítás isteni küldetésének tudatában levő, felébredt lélek rendelkezik igazán egészséges, üdvös mágneses erővel. Egy fejletlen lélek erős egoisztikus (önös) energiát hozhat létre, különösen akkor, ha saját mágnesességgel bíró, őt követő tömeget befolyásol. Mindannyian abba az irányba mozdulunk, amihez a lelkünknek affinitása (vonzódása) van. Ez a lélek mágneses természetének kö- . szönhető. Olyan embereket és körülményeket vonzzunk magunkhoz, melyek lelkünkkel és az általa keresett megnyilvánulás típusával összhangban vannak. Ahogy szellemileg fejlődünk, az isteni gyámolítás felmágnesezte lélek már isteni hatásokat vonz magához- istenségeket, tanítókat, vagy ilyen természetű lelki élményeket, megéléseket-, hogy belső kibontakozásában segítsenek neki. Lelkünk mágnesessége (mely a lélek szeretetének ereje) különféle kapcsolatokba visz bennünket, és olyan más lelkekkel kapcsol össze, akik előmozdítják lelki minősé­ günk fejlődését, és növekedni segítenek. A lélek mágnesességének erre az erejére alapozódik a jógában a guru (szellemi tanító) és a szatszanga (a bölccsel eggyé válás) erős hangsúlyozása. A lélek néha mégis olyan embereket, helyzeteket vonz hozzánk, melyek próbára tesznek, és olya n feladat elé állíthatnak, mintha csak egy haladó hegymászó a mászáshoz különösen nehéz emelkedőket keresne. Ezért a társulás, n másokkal való kapcsolódás az a fő tényező, ami magnetizálja a lelket. A jógik a társul ás és a személyes mágnesesség egy egész tudományát ismerik. Az életben a.hozzá nk vonzott emberek l.e lkünk mágne-

Jóga és ájurvéda

79

sességének természetét tükrözik. Természetesen az életben a hozzánk kapcsolódó emberek is mágneses hatásuk alatt tartják a lelkünket, és ez a hatás hipnotikus, vagy megvilágosító lehet. Ebből kifolyólag a jóga a helyes társulást a jógagyakorlat alapelveként hangsúlyozza. Az ájurvéda hasonlóképpen hangsúlyozza a helyes kapcsolatot mint az egészség alapját. Hacsak nem viszünk harmóniát kapcsolatainkba, az egészség és a szellemi növekedés gyökere hiányos marad bennünk. A rossz kapcsolat nem csak érzelmi nyugtalanságot okoz, de a testtel, az elmével és az érzékekkel kapcsolatos helytelen cselekvésekhez is vezet. Minden, amit teszünk, de még az is, amit megeszünk, visszatükrözi azokat a személyeket, akikkel kapcsolatban vagyunk. Ha meg akarjuk érteni lelkünk természetét és fejlettségi szintjét, akkor vizsgáljuk meg a kapcsolatainkat, de ne csak a fizikai kötelékeket, hanem azokat az embereket is, akiket utánzunk, vagy akiket példaképeinknek tekintünk. A lélek nem annyira az által tükröződik, amit tudunk, hanem inkább jellemünk erejében (amit azok az emberek tartanak fenn, akikre felnézünk). A karakter tisztessége, egysége vetíti ki a legmagasabb mágneses erőt, ami nem csak saját tulajdon lényünk beilleszkedését szolgálja, hanem a többi embert is emelkedéshez segíti.

Isteni Sakti, az Isteni Akarat (lsvara szamkalpa), vagy a tudás hatalma (vidja).

78

A

+...dás

és a tv.datlansá9 1->1á9~eses el"eje

A Teremtőből áradó mágneses erő meghatározza az egyetemes megnyilvánulást. Ennek minden mágneses erőhöz hasonlóan kettős természete, polaritása van. Ez a vonzás és taszítás kozmikus ereje. A vonzóerőnek magába építő, átszellemítő hatása van, és felemeli tudatunkat. A taszítóerő külsőleg megnyilvánító, vagy érzékelhetővé tevő hatású, és lesüllyeszti a tudatot. A vonzóerő az egységet támogatja, a gyógyítást és a beilleszkedést. A taszítóerő konfliktusokat, betegséget és darabokra hullást okoz. A taszítás kozmikus ereje irányítja a szellem anyagba süllyedését, és teremti meg a nevek és formák külső világát. A vonzás kozmikus ereje a fejlődés ereje, mely a testet öltött lelkeket visszahúzza isteni önvalójukhoz és eredetükhöz. Ez a két erő ellentétes és egymást kölcsönösen taszítja. A vonzó(vagy szellemi) erő taszítja, visszaveri a taszító- (vagy evilági) erőt. A taszító-, a spiritualitással ellenes erő nem csak visszaveri az istenit, hanem szellemtelen energiákat vonz magához. Ennek az istenit taszító-, és a külső világhoz vonzó erőnek a neve: maja, azaz illúzió, vagy a tudatlanság ereje (avidja). Az isteni vonzás erejének neve: kegy, vagy

A lélek e két irány egyike felé mágnesezhető. Von zható befelé az istenséghez, vagy kifelé, az élvezet külső világába. Lehet az istenit vonzó, vagy az istenit taszító mágneses erő befogadója, a szellem irányába, vagy attól ellentétes irányba mozgó. Az isteni vonzás Isten, vagy az örök igazság keresésére sarkall minket. Az isteni eltaszítása ragaszkodást teremt külsőségekhez, az emberekhez és a dolgokhoz, a valamibe való átmeneti belekerüléshez, bekapcsolódáshoz. Az isteni vonzás ereje felébreszti lelkünket, tudatába kerülünk önmagunknak - mint az isteni egy halhatatlan részének - , mely szellemi növekedést keres az újjászületés fejlődési ciklusában. Az isteni taszítása hozza létre az egót (ahamkára), avagy énünk külső (testi) azonosságának érzését, aminek a külső világban az élvezetek keresése a fő célja. Az isteni taszításának, vagy az evilági vonzásának ereje okozza n lélek testet öltését, és arra készteti, hogy külsőleg keresse a boldogságot. Ez teszi lehetővé a külső formáknak és a világmindenség erőinek a létrejöttét. Ezt követően lép be az isteni vonzás, vagy a világról való leválás ereje, hogy a teremtés ciklusát az által tegye teljessé, hogy a lelket a benne rejlő isteniségéhez visszavonzza. Mindkét mágneses áram kozmikus természetű és roppant erőt képvisel. Olyanok, mint két áradat, melyek energiája ellenállhatatlan. /\melyik felé megnyitjuk magunkat, az fog magával ragadni, mint fadarabot a gyors folyású ár. A lélek szintjén csak egy alapvető választásunk van: az, hogy e két mágnesesség melyikére váljunk befogadóvá. E két áramlat melyikébe lépjünk be? A világegyetemben a tudatosság kibontakozását kereső szellemi lényekként, vagy a külső valóság élvezetét és személyes uralmunkat kereső egókként működjünk? Megfigyelhetjük, hogy milyen fokig mágneseződött fel lelkünk az isteni, vagy az istentelen, a szellemi, vagy az evilági erőkre. Láthatjuk, hogy szeretetünk és figyelmünk vajon természetes módon befelé, a ludatosságra, vagy a formák világára, kifelé irányul-e. Megláthatjuk, hn természetünk belső nyugalmat, vagy külső élvezetet keres, a tudatosság belső kiterjedését, vagy a birtoklás külső kiterjesztését keresi. A jelenlegi emberiség szellemileg nem igazán fejlett volta mellett megfigyelhető, hogy a legtöbbünket a tudatlanság árama kapta el, és csnk pillanatokra vagyunk fogékonyak az isteni kegyre. Művelhetjük nzonban ezt a belső erőt, és rajta keresztül megváltoztathatjuk életünk irányát. A bel ső áram lat l egyőzheti a külsőt, ha megnyitjuk magunkat n kegy á ram lásá ra.

~

Jóga ós ájurvéda

80

A

há,..om 9..

0 ~

1o -~.....0.. ns

bo ns N

(J)

·.e N

ns

ns

ns e ~ ~ ....ns

-~

"'....nsns N

(J)

ns

~ is::: ~ .... ~ -ns ~ 1!l '.t:

>

.s ·ns

.....e:

µ..

..... :t:: .... ...... :o ~ ~ ~ C/)

:o "'.... :o >

U'l

ni'

"'O

'Q)

•o "' ~ .s -~ .....

.....

.E

Q)

Cl.>

•ns ....

·g

•O

e ......"S

j

::s

ns

~

~ •te >

.... ...."' :o

•ta

~ ~

~ E .c

"'0 ~ Sl

e

• QJ

Q)

'Q)

..... ?4 @

..e:

N

~

"O

111

r..tl

e:0

N ~ ~ .l!l

~

•O ~ tQ co

ö

'Q

:~

0

@ @ w :::sµ.. :r: :r: µ..:::S"'

'5b

.~ :o -ns

C/)

z

•Q)

.e:

:o "'

"' ~e :o 0 ..........

i::

•!»

r..tl

1-<

-Q)

N

(J)

-

'

bO

-"' .s •O

"'O

"'O

Cl)

e: ~ :a "'.... ~ :o N

(J)

(IS

~

ns

~

ns

"' 0

Cl

-la ~ (IS

-~..... ~

0

135

ket és a helyes hozzáállást (járnák és nijámák), valamint a megfelelő ájurvédikus életstílus-rendszabályokat hangsúlyozta. Lehet ugyan szokatlan kundalini-, vagy csakra-tapasztalatokhoz jutni, de ezek legtöbbje pránikus vagy mentális zavar. Ha az elme nincs megtisztítva, akkor lehetséges az alsó csakrák fokozott aktivitása megfelelő fizikai és érzelmi késztetésekkel egyetemben. Ebből az okból meg kell kísérelnünk magasabb szempontból, főleg a szív, vagy a harmadik szem álláspontjából dolgoznunk az alsó csakrákon. A hét felső csakrához hozzáadódik a muladhara alatti hét alsó csakra, melyek az alvilághoz, az alsó asztrális birodalomhoz, az aszurák (anti-istenek) birodalmához kapcsolódnak, ezek az erők dolgoznak azon, hogy tudatlanságban és káprázatban tartsanak bennünket. Ha az ember nem vigyáz, akkor ezekbe az alsó csakrákba és az általuk fenntartott különféle negatív megélésekbe (harag, büszkeség, hatalom) hullhat. Ha óvatosan és helyes útmutatással közelítünk a csakrákhoz, akkor nincs félnivalónk, de ezekkel a villámszerű erőkkel dolgozva sohasem lehetünk túlzottan elővigyázatosak, jobb az óvatosság, mint a túlzott merészség. Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy nem a csakrák megnyitása a végcél, ez csupán része az önmegvalósítás folyamatának. A csakrák csak az utat mutatják - bár a mellékutakat is jelzik, ahova le lehet tévedni. Meg kell értenünk a csakrákat, és ugyanakkor a csakrák kozmikus kapcsolatainak magas szempontjait kell követnünk.

11

A

Jt\ádik:

az elme és a prána csatornarendszere .

.

1

'

. ..Amikol" a szív összes csomója kibomlik,

1

akkol" a halal'ldó ha lhatatlal'IV\Ó válik. KATHA UPANISÁD

6.15.

....11. z ájurvéda a testet csatornák gyűjteményének tekinti, kezd~ ve

a gyomor- és béltraktus nagy csatornájától egészen az idegrendszer finom csatomájáig. A jóga hasonlóan tekint a finomtestre (elme-prána mező), mint kölcsönös kapcsolatban levő csatornák (nádik) rendszerére. A fizikai testben levő csatornák a finomtest csatornáival vannak kölcsönösen összekapcsolva. A védikus szemlélet szerint a váju, a kozmikus levegőerő hozza létre ezt az összes csatornát. A vájut szútrátman-nak hívják, a szútra önvalójának vagy átmanjának, ami fonalat, vagy csatornát jelent. A váju által teremtett csatornák- mint zsinór az ékköveket - tartják az összes dolgot az univerzumban. Mint ahogy csatornák vannak a testben, ugyanúgy a külső természet is tele van különféle csatornákkal, a folyóktól és patakoktól kezdve a csillagközi tér sokféle energiaáramlatáig.

A nádik

A

csitta nádi, az elme- vagy tl-\da+csatol"na

Az elmének megvan a saját csatornája, nádija, melynek neve csitta nádi (vagy a tudat csatornája). Az ájurvéda manováha sztrota néven hivatkozik fizikai megfelelőjére, a gondolatvivő csatornára. Mindannyian megtapasztaltuk már az elme hömpölygését, a gondolatok áradását, vagy a tudat áramlását. Ez a csitta nádin át történő áramlás. A csitta nádi a szellemi szívben, a reinkarnálódó (újj ászülető) lélek, az egyéni önvaló, a dzsivátman lakhelyén ered. A szívben tartózkodik kapcsolatunk a Teremtővel, melyből a csitta nádi energiát

1

Jóga és ájurvéda

'139

nyer. A mélyebb elménkből, vagy szívünkből eredő magimpulzusok, a szamszkáráink hajtják a mozgást ezen a nádin keresztül. A csitta nádi szamszkáráinak a külvilágba áradása a szívből a következőképpen történik: először felfelé mozognak a torokba, melyből kifejezésünk származik, és aztán a fejbe, ahol az érzékekkel és külső dolgokkal kerül kapcsolatba. Azt követően a fejből visszaáramlik a torokba, majd vissza a szívbe. Ez a csitta nádi kétrétű áramlása. Elő­ ször kifelé mozog, a külvilág irányába, a szívből fel a fejbe, majd az érzékeken ·keresztül kifelé. Végül az érzékek külvilágából ellentétes mozgással a psziché belvilágába jut, a fejből lefelé, a szívbe.

emberi elmében a csitta nádin keresztüli áramlás korlátozott és zavaros. Elménk eltérített, töredezett, és sokféle irányba mozgó. Mindazonáltal valamennyire még következetes az elmecsatornán keresztüli áramlás, amit mint önazonosságunkat élünk meg. A csitta nádin átfolyó uralkodó gondolat az én-gondolat. Az énnek a testtel való azonosítása hozza létre a csitta nádi külső áramlását. Az önvaló tiszta tudatként való felismerése hozza létre a belső áramlást. Az egó (ahamkára) az a tényező, ami a csitta nádin keresztüli áramlás korlátozását előidézi. Ez a prána negatív mozgása az elmében, míg a lélek, az isteni önvaló érzete a prána pozitív mozgása az elmében. Az egó a rendezetlen, vágy-alapú prána (az elmebeli apána) megnyilvánulása, míg a lélek kiegyensúlyozott, vagy szeretet-alapú pránát tükröz. Amikor a csitta nádit az elkülönült én gondolata blokkolja, akkor a külső elme, az érzelmek és az érzékek csapdájában vagyunk. Ahogy én-érzésünket kiterjesztjük a személyestől az egyetemes felé, úgy fokozódik az áramlás a csitta nádiban. Amikor a csitta nádi szabadon áramlik, akkor befejezi körét, és visszatér a szívbe. A meditáció gyakorlatában az ember ezt a csitta nádin keresztüli gyorsabb, szabadabb és következetesebb áramlásban éli meg. Ha az áramlás egyszer már teljesen felszabadult, akkor visszaolvaszt bennünket a tudatnak a szíven belül lakozó óceánjába; a szabad folyás eggyé válik a csenddel. Az egó a mérgek, tisztátalanságok, vagy súlyos dolgok (mála) felhalmozódását okozza a csitta nádiban, és gátolja annak folyását. Ezek a mérgek a rosszul emésztett ételből, a különféle benyomásokból és társulásokból, a helytelen étrendből, az érzékek negatív használatából és a negatív kapcsolatokból származnak. Így a csitta nádin keresztüli áramlást befolyásolja a test, a prána és az elme állapota. A csitta nádi kapcsolódik a fizikai és finomtestek valamennyi csatornarendszeréhez. Ezzel kapcsolatban a jóga a szívbeli csomókról (hridája granthi) beszél, amiket ki kell bontani, hogy megtörténhessen a felszabadulás, a megvilágosodás. Ezek a csomók valójában szűkü­ leteket képeznek a csitta folyásában, az elmetérben elzáródásokat okoznak a váju, a prána áramlásában. Szamszkáráink, mély vágyaink, vagy impulzusaink gátolják az energia áramlását az önvalótól a csitta nádin keresztül, és különféle korlátozott azonosságokként kivetülnek a külvilágba. Így a szellemi szív és a csitta nádi megnyitása ugyanaz. A csitta nádi mentén megnyílnak a hozzá kapcsolódó külső finom nádik, a boldogság élményét idézve elő ezzel a fizikai testben. Valójában az elm e nem különbözik a saját áramlásától. Az elme rezgése

138

Az elme-csatorna kétrétű áramlása: Fej Egó-azonosság, ahamkára „Én a test" vagyok elképzelés Változatossá tett prána Kifelé tartó áramlás Befelé tartó áramlás Manasz, Buddhi, belső Külső elme értelem Érzékelés Tudás Szív, csitta Önvaló, vagy lélek (dzsivátman) Magelme, szamszkárikus mező Eredeti prána A csitta nádi kifelé tartó áramlása idézi elő a külső elmét, az érzelmeket és az életvágyakat, amiket a számkhja a manasz és a finomtest terének hív. A csitta nádi belső áramlása okozza a belső elmét és az intuíciót, ami a számkhja filozófia szerint a buddhi, a belső értelem.27 A kifelé tartó áramlás a kozmikus taszítóerő, a tudatlanság mozgását követi. A befelé tartó áramlás az isteni vonzás mozgását tükrözi. A csitta nádi kifelé tartó folyása a testbe juttat bennünket, és létrehozza az ébrenlét állapotát, melyet a fejben levő érzékelési aktivitás ural. A csitta nádi belső áramlása saját tudatunkba juttat, és az álom és a mély alvás állapotát hozza létre. Az álmodás a torok régiójában történik, a mély alvás pedig a szív forrásánál. Halál esetén a csitta nádi befelé folyik, mint alváskor, az asztrálsíkra és a menny és pokol világainak álomszerű megéléseibe visz minket. Az emberek halálközeli tapasztalataiban szokásos alagútélmény mutatja ennek a nádinak a m(íködését.A megszokott

140

Jóga és ájurvéda

141

(csitta-szpanda) nem más, mint az elme áramlása (csitta nádi). Amikor az elme a nyugalom és a csend állapotába jut, akkor az elme-csatorna áramlása is békébe olvadón, térbe terjedően nyugodttá válik.

nádin keresztül áramlik. Amikor a csitta nádi akadály nélkül folyik, előfordul a szamádhi állapota. Talán a legjobb módszer a befelé áramlás elősegítésére, ha a gondolatáramlatot visszafelé követjük az én-gondolatban levő kezdetéig a szívben, ami az isteni „vagyok, aki vagyok", a megismerés jógájának lényege. Egy másik út Isten imádása a szívben, bármilyen formában jelenjen is meg nekünk. Mantra, vagy bármi más, ami a magasabb gondolatok folyamatos áramlását létrehozza, segít megnyitni a csitta nádit. Bármi, ami tudatunkat kitágítja, hasonlóképpen szabadabb energiaáramlást okoz. Más szavakkal: az összes jóga, különösen azok magasabb szintű gyakorlása a csitta nádi fejlesztését célozza meg. A dosák között a csitta nádi a váta pránával és az elmével való kapcsolatának köszönhetően a vátával van a legközelebbi kapcsolatban. Az elme, a prána és a váta együtt mozognak. A váta felszaporodása abnormális, zavart áramlást okoz a csitta nádin keresztül. A kaja mint ragaszkodás azonban akadályozhatja az áramlást. A pítta mint harag, hasonlóképpen felkavarhatja áramlását. E három létfontosságú lényegre vonatkoztatva a prána a csitta nádi szabad folyása által keletkezik. A tedzsasz a fény ereje, az odzsasz pedig stabilizálja a csitta nádi áramlását.

A

csitta nádi és a többi csatol"na

A csitta nádi a kauzális test csatornája, a mélyebb elme és a szív mezeje. Belőle fakad a lélek eredeti pránája, és ez minden élet alapja. Ezért a csitta nádi az eredeti pránikus áramlás, ahogy az elme is. Az elme mozgása (csitta-szpanda) mindig tükröződik a prána mozgásában (prána-szpanda). Mint ilyen, a csitta nádi uralkodik az összes csatornaműködés felett. A legmeghittebben kapcsolódik a szusumnához, a finomtest irányító csatornájához és a kundalinihez, a kígyóerőhöz, mely az energia felébredt áramlása a szusumnán keresztül. A csitta nádin keresztüli szabad folyás okozza, hogy a kundalini a szusumnán is átáramoljon. A csitta nádi a szusumnának a szívtől a fejhez tartó felső régiójához kapcsolódik. A csitta nádi nem csak a gondolat áramlását uralja, hanem a belőle származó prána áramlását is. A szusumna - mint a felső pránikus nádi - közeli kapcsolatban van a csitta nádival, az elme csatornájával annak felébredt áramlásában. Amikor a csitta nádi kifelé folyik, a kundalini alvó vagy szunnyadó állapotban marad. Amikor a csitta nádi belül áramlik, akkor a kundalini felébred, és mozogni kezd. A csitta nádi befelé folyása az összes többi nádi tisztításához és energetizálásához vezet, a csakrák és azok lehetőségeinek megnyílásához. Nem minden jógi fogja azonban megtapasztalni az összes csakrát és azok energiáit. Néhányan közvetlenül a szívhez juthatnak, és nem törődnek az élmény egyéb lehetőségeivel. A csitta nádi áramlása vágy-alapú. A vágy a csitta nádit kifelé folyásra készteti. A vágyról való leválás lehetővé teszi, hogy belül folyjon. A nemi vágy a legerősebb vágy, ezen a csatornán annak van a legnagyobb kifelé tartó vonzása. Ahogy a csitta nádi kifelé áramlik, energiánk is a külvilágra irányul, ahol végül is elvész. Ahogy belül áramlik, energiánk is belülre irányul, a belső átalakulás befolyásolva. Jógagyakorlatok a pratjáhára (az érzékek ellenőrzése) révén azon dolgozik, hogy a csitta nádin keresztüli kifelé áramlást gátolja, így kifejlődhet a befelé áramlás. A dhárana a csitta nádiban az energia irányított figyelmen keresztüli összegyűjtése. A meditáció valójában akkor történik meg igazán, amikor az energia folyamatosan a csitta

A finomtest tizenné gy csatol"nája

A finomtest hetvenkétezer nádit tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb tizennégy irányítja az összes elme- és testi funkciót. Közülük három határozza meg az elsődleges energia folyását, és egy tartalmazza a szellemi fejlődés kulcsát. A szusumna. A nádik legfontosabbjának és központjának neve szusumna (asztrális gerinc). A fizikai test gerinccsatornájában helyezkedik el. A rajta lótuszként elhelyezkedő különféle csakrák összes funkcióját szabályozza. A szusumna szattvikus természetű és a felébredt kundalini, a prána sakti indítja be. Energiaáramlása egyébként nagyon korlátozott. Az ida és a píngala. Az ida és pingala a szusumnával együtt a három legfontosabb nádi. Amikor a szusumna még szunnyad, akkor az energia e két csatorna egyikén váltakozva folyik, a két csatorna műkö­ désében kiegészíti egymást. A szusumna bal és jobb oldalán futnak,

142

0

Jóga és ájurvéda

mint két összefont spirál, a gerincalapnál levő kezdetétől egészen a harmadik szem területéig, a bal és jobb orrlyuknál végződve. Az ida a bal oldali nádi. Lunáris, női, hűtő, kafa energiája van és tamaszikus minőségű. Az ida látja el sugalmazással a látást, a beszédet és a képzeletet, emeli vallásos szándékainkat, jóval törődőbbé, szeretetteljesebbé tesz minket. A pingala a jobb oldali nádi. Szoláris, férfi, fűtő, pitta energiája van és radzsaszikus minőségű. A pingala gondoskodik a motivációról, a hajtóe rőről, az elszántságról, és lehetővé teszi, hogy mélyebb tudással és észleléssel foglalkozzunk. Energiánk rendszerint inkább az egyik nádin folyik, mint a másikon. Ezt a tényt meghatározhatjuk annak az orrlyuknak a vizsgálatával, amelyiken keresztül többnyire áramlik a lélegzet. A két nádi a jobb és a bal oldali agyműködéssel kapcsolatos. A bal oldali agyműködés az átellenes, jobb nádihoz tartozik, és racionálissá, függetlenné, agresszívvé tesz bennünket. A jobb oldali agyműködés az átellenes, bal oldali nádihoz tartozik, és érzelmessé, érzékennyé, fogékonnyá (befogadóvá) tesz bennünket. Amikor a légzés többnyire a bal orrlyukon át történik, akkor a jobb oldali agyműködés aktiválódik, amikor pedig a jobb orrlyukon át jár több levegő, az a bal agyféltekét és annak működését segíti elő. Amikor kiegyensúlyozott a prána, az életerő, amikor a szoláris és lunáris nádiban kiegyenlített az energia, akkor felébred a kundalini, és a prána belép a szusumnába. Ez működésbe hozza a finomtestet, és az elme és az érzékelés egy magasabb állapotába visz minket. A finomtest egészségének a kulcsa az ezen a két nádin átáramló energia kiegyensúlyozásában rejlik. (Megjegyezzük, hogy a témáról további információ a pránajámáról szóló fejezetben olvasható.) Ha kiegyensúlyozatlan nádikkal próbáljuk meg a kundalini felébresztését, vagy a csakrák megnyitását, akkor ezzel finom méreganyagokat juttathatunk a szusumnába, illetve az idába és a pingalába. Az idában mozgó kundalini hamis képzeteket és zavart érzéseket, túlzottan passzív elmét fog okozni, valamint tudatvesztés is lehetséges más entitásokhoz süllyedve. A fizikai szinten általában kafa jellegű rendellenességek és túlsúlyosság fog előfordulni. A pingalában mozgó kundalini dühöt, önelégültséget és túlzottan kritikus elmét, önmagát nagyon spirituálisnak képzelő, egoista személyiséget okoz. A fizikai szinten rejtélyes eredetű láz, gyulladás és belső hő fejlődhet.

A

\

J

143

t izenné gy főbb nádi

A három fő nádi mellett további tizenegy fontos, így összesen tizennégy főbb nádi van. Az egyes nádikat az a testi pont (rés) azonosítja, amelyikhez k:p~solódnak.Minden nádi a gyökércsakránál, a gerincalapnál kezdod1k, a szusumna irányát követi és a gerinc mentén bizonyos pontoknál szétágazik. Nyolc nádi az ida és a pingala jobb-bal irányulását követi, hat pedig a hat csakrához kapcsolódik. A jobb oldali nádik (ezek pingala túlsúlyúak): - Pingala: „a vörös", a harmadik szemből ágazik ki, a jobb orrlyukhoz fut, mely a nyílása, és pránával látja el; a jobb orrszakaszt is uralja. - Pusa: „a tápláló", a Napisten alakja, a harmadik szemből ágazik ki, a jobb szemhez megy, mely a nyílása, és pránával látja el. Fő­ leg a prána uralja. Nagyon fontos nádi, mert éber állapotban a lélek (átman) a jobb szemben lakik. A jobb szemben levő Látnokon meditálni - ez az önmegvalósítás egyik fontos megközelítése. - Pajaszvini: „a nedvvel teli", a harmadik szemből ágazik ki, a jobb fülhöz fut, amely a nyílása, és pránával látja el; a jobb Eustach-kürtöt (orrgarat-járat) is uralja. A jobb fülnél halljuk a belső hangokat (náda). - fasaszváti: „a dicsőségben bővelkedő", a gyökércsakrából a köldökcsakrához fut, ahol kiágazik. Pránával látja el jobb lábfejet és a jobb kezet. Energiája a kéz és a lábfej közepén levő központba jut, és onnan sugárzik szét az öt kéz- és lábujjhoz, elsődlegesen a hüvelykujjban és a nagy lábujjban végződik. Nyílásai a hüvelykujj és a nagy lábujj hegye. Erős gyógyító energia áradhat a jobb tenyéren keresztül, amely a jobb szemhez hasonlóan gyakran a lélekkel kapcsolatos. A bal oldali nádik (ezek ida - túlsúlyúak): - Ida: „a sugalmazó",a harmadik szemből ágazik ki, a bal orrlyukhoz megy, mely a nyílása, és pránával látja el; a bal orrszakaszt is uralja, valamint az ihletett, látomásokkal áthatott beszédet. Általa az egész test pránával telítődik. - Sankhini: „a tengeri kagylóhoz hasonló",a harmadik szemből ágazik ki és a bal fülhöz megy, mely nyílása, és pránával látja el; a bal Eustach-kürtöt is uralja. Fogékonnyá tesz bennünket a magasabb hatásokra.

1

1

'I 1

Jóga és ájurvéda

144

- Gandhári: „a hangjegy", a harmadik szemből ágazik ki. A bal szemhez megy, mely nyílása, és pránával látja el. Elősegíti az álmodást és a kreatív látást is. - Hasztidzsiva: „az elefánt nyelve", a gyökércsakrától fut a köldökcsakrához, ahol kiágazik. Pránával látja el a bal lábfejet és a bal kezet. Energiája a kéz és lábfej közepén levő központba jut, és onnan sugárzik ki az öt kéz- és lábujjhoz, elsődlegesen a hüvelykujjban és a nagy lábujjban végződik. Rései a hüvelykujj és a nagy lábujj hegye. A központi nádik: - Alambusa: a korlát, a határ", a gerincalaptól, a gyökércsakra központjától fut vissza a végbél végéhez, és pránával látja el a kiválasztó szerveket. Nyílása a végbélnyílás. A gyökér- vagy földcsakrához kapcsolódik, és az apánához csatlakozik. - Kuhu: a rejtett vagy újhold", a gerincalaptól a szexcsakrához fut és előre a pénisz, vagy a vagina végéig, pránával látja el a nemi szerveket, valamint a hozzájuk kapcsolódó húgyszerveket is. Nyílása a pénisz, vagy a hüvely. A szex- vagy vízcsakrához kapcsolódik, és az apánához csatlakozik. - Viszvodhara: „a minden szállítója", a gerincalaptól a köldökcsakrához és a gyomorhoz fut; pránával látja el az emésztőrendszert. Nyílása a köldök. A köldök- vagy tűzcsakrához kapcsolódik, és a szamánához csatlakozik. - Varuna: az átható", az űr kozmikus óceánját uraló védikus isten. A gerincalaptól a szívcsakrához fut, és általában a légzési, keringési rendszeren keresztül pránával látja el az egész testet. Nyílása a bőr. A szív- vagy levegőcsakrához és a vjánához kapcsolódik. Ez a nádi teszi lehetővé, hogy mélyebb érzések és a szív ismerete megnyilvánuljon. - Szaraszváti: „a beszéd istennője", a torokcsakrából ágazik ki. A nyelv hegyéhez megy, és pránával látja el. Általában a szájat és a torkot is lefedi. A torok- vagy étercsakrához kapcsolódik, és az udánához csatlakozik. Ez a nádi - ahogy a neve is mutatja - adja a beszéd, a bölcsesség és a mantra erejét. - Szusumna: az igazi áldott", a gerincalaptól, a gyökércsakra központjától megy a fejtetőre. A gerincet, az agyat, az idegszöveteket is energetizálja, és a csontszövetet is ellátja. A harmadik szem területén az összes többi, különösen a nyolc jobb-bal túlsúlyú nádi energiáját gyűjti össze. Az öt prána közül a pránához csatlakozik. 11

11

11

11

145

A

nádik elhely ezk e dése

A testnek hét nyílása van a fejben: a jobb és bal orrlyuk, a jobb és bal fül, a jobb és a bal szem és a száj. Ezek a hét isi vagy bölcs, az útmutató készségeink. További nevük: „a ~ét prána", mert a prána különböző formáit uralják, vagy „a hét Nap" (aditják), mert lehetővé teszik a világosság különféle formáit. Olyan isteneknek vagy déváknak is mondják őket, akiknek Brihaszpati (a beszéd) a guruja. Alul két nyílás van, a húgycső és a végbélnyílás. Olyan démonok, illetve aszurák ezek a nyílások, melyeknek a sukra (szaporodás) a guruja. A köldökkel együtt tíz nyílás van. A fejtető pontja a tizenegyedik, és az elméhez, a tudathoz kapcsolódik. Az eddig említett testnyílásokon kívül a lábfej- és kéz-nádiknak a lábfejeken és kezeken át van energianyílásuk a külvilágra. A bőr maga az egész test nyílása. Ezek alkotják a tizennégy nádi maradékát. Mind a tizennégy nádi különböző testnyílásokban végződik, melyeket ellátnak. A gerincalapból fakadnak, csak kettő ered közvetlenül a gyökércsakra központjából, a szusumna és az alambusa. A többi a központ körüli kis háromszögből kel~tkezik. Csak a szellemi felébredés esetén lép be a prána közvetlenül a szusumnába, egyébként a külső tizenkét nádiban marad, és az ida, a pingala, valamint azok bal és jobb oldali túlsúlya uralja. Energiánk a szusurnnán és a szaraszvátin keresztül emelkedik, és az alambusa és a kuhu vezeti lefelé. A tiszta prána a szusumnán át emelkedik; a tisztátalan prána az alambusán keresztül oszlik szét. Ahogy a pingala és az ida spirális módon mozog egymás körül csakráról-csakrára, a jobb és a bal orrlyukhoz szoláris és lunáris erőt szállítva, úgy mozog a pajaszvini és a sankhini a jobb és bal fülhöz, a pusa és a gandhári a jobb és bal szemhez, míg a jasaszváti és a hasztidzsiva a test jobb és bal oldalához mozog. Ez a nyolc csatorna összekapcsolódik, és általában együttmű­ ködik. Amikor a prána a jobb oldalon a pingalán áramlik keresztül, akkor a megfelelő csatornákon át általában a jobb fülbe, jobb szembe és a test jobb oldalába is áramlik. Amikor az idán folyik keresztül, akkor a bal fülbe, bal szembe és a test bal oldalába is eljut. Az öt érzéknek megvan a maga megfelelő csatornája: a hallásé a jobb és bal fülhöz menő (pajaszvini és sankhini); a tapintásé a bőrhöz menő (varuna); a látásé a jobb és bal szemhez jutó (pusa és gandhári); az ízlelésé a nyelvhez menő (szaraszváti); a

Jóga és ájurvéda

147

szaglásé a jobb és bal orrlyukhoz menő (pingala és ida). Az öt cselekvő szervnek (hajtószerv) is megvan a megfelelő csatornája: a beszédhez (szaraszváti), a kezekhez és lábfejekhez (jasaszváti és hasztidzsiva), a vizelő-nemiszervekhez (kuhu) és a végbélnyíláshoz (alambusa).

amelyek az ízületek területére sugárzanak ki b előlük (váll, könyök, csukló és kéz, csípő, térd, boka és lábfej). A kezek és lábfejek, különösen a kéz- és lábujjak masszírozásával kezelhetők, továbbá a végtagok masszázsával, különösen az ízületek területén. Hasznos a lábfej vagy a kéz közepére és az ujjvégekre alkalmazott nyomás. Füvek és olajok alkalmazhatók a tenyérre és a talpon végzett munkánál. A nyelvhez vivő csatorna (szaraszvát1) a nyakra és a torokra alkalmazott füvekkel és olajokkal kezelhető. Különösen jó a kalamusz ghí. A szájpadlásra helyezett nyelv hasznos a szaraszváti és a szusumna összekapcsolásában. Az egész test csatornája (varuna) általános testmasszázzsal, és a bőrre, különösen a szív közeli területen, a háton levő bőrre alkalmazott füvekkel és olajokkal kezelhe tő. A gyomorhoz vivő csatorna (viszvodhara) az alhas köldök körüli masszírozásával, valamint a köldökre alkalmazott füvekkel és (gyömbérpasztához hasonló) olajokkal kezelhető. Egy másik módszer különböző füvek alkalmazása az emésztőrendszer számára. A nemi csatorna (kuhu) a gát masszázsával, illetve a pénisz feletti pont masszírozásával, valamint a húgycsőre (nőknél is) alkalmazott olajjal kezelhető. A bráhmi olaj is jól hat a szexuális működés szabályozására. A kiválasztó csatorna (alambusa) a végbélnyílás masszírozásával, vagy az ezen a helyen alkalmazott füvek kel és olajokkal kezelhető. A szusumna után az alambusa a következő legfontosabb csatorna. Itt a váta kezelhető gyógyhatású beöntésekkel (bászti). A csatornák az őket alkalmazó érzékeken, hajtószerveken, illetve testrendszereken keresztül ugyanúgy kezelhetők, mint a csakrákon, amelyekből kiágaznak. Kiváló módszer, ha elképzeljük (vizualizáljuk) ezeket a csatornákat, és gondolat által átirányítjuk rajtuk a pránaáramlást úgy, hogy a pránát vörös, illetve narancsszínben látjuk. A pránajáma és a pratjáhára fontos módszere a nádik és a rajtuk átáramló energiák vizualizálásának megtanulása. A csatornák pránajámán keresztül is kezelhetők, ahol is vizualizáció útján irányítjuk át rajtuk a pránaáramlást. Ezt figyeljük majd meg a pránajámáról szóló fejezetben.

146

A t izennégy nádi kezelése

A nádik kezelésének legjobb módja fő energiavételi és kilépési helyeik, azaz különböző réseik és nyílásaik kezelése. Ez történhet masszázzsal, hőterápiával (a moxa égetéséhez hasonlóan), vagy füvek és olajok alkalmazásával. A csatornákon keresztül mozgó, a testbe ki-be járó prána hozza létre ezeket a különböző nyílásokat. Ezeknek a csatornáknak a kezelésével az összes pránára és a test és az elme minden energiájára hatással lehetünk. A szusumnát úgy kezelik, hogy nyomást gyakorolnak a fejte tő pontjára, a fejtetőt masszírozzák, illetőleg füveket és olajokat alkalmaznak. A szusumna és a fejközpont kenésére és erősítésére a bráhmi olajat (kókuszolaj alapban előkészített gotu kóla) használnak. A fülhöz vivő csatornák (pajaszvini és sankhinz) a fülcimpa nyomásával, vagy a fül masszírozásával stimulálhatók. A fül nyílásának olajos masszázsával frissíthetők, és a bráhrni olaj is nagyon jót tesz nekik A szemhez vezető csatornák (pusa és gandári) a szem körüli pontok, különösen a központi és a szem fölöttiek nyomkodásával serken thetők. A szemekre alkalmazott olajok és füvek is hasznosak. Erre a célra legjobb a trifalaghí. A szemek a harmadik szemre alkalmazott nyomással, vagy olajokkal, különösen szantálfa-pasztával, vagy szantálfa-olajjal is kiegyensúlyozhatók és serkenthetők. . Az orrhoz vivő csatornák (pingala és ida) a közvetlenül az orrlyukak jobb és bal oldalán levő pontok nyomásával serkenthetők. Váltakozó orrlyuk-légzéssel is kezelhetők és naszja terápiákkal (főleg kalamusszal) ugyanúgy, mint aromaterápiával (olyan fűszerolajokkal, mint a kámfor, a menta vagy fahéj). A kezelésben természetesen ez a két csatorna a legfontosabb, hiszen közvetlenül a légzésen keresztül foglalkozunk velük. A lábfejekhez és kezekhez vezető csatornák (jasaszváti és hasztidzsiva) talán a legfontosabbak kezelés szempontjából, és a legkönnyebb kívülről bánni velük Rajtuk keresztül az egesz testben kiegyensúlyozhatjuk a pránikus áramlást. Ez a két nádi különféle kis vagy másodlagos csakrához, nádi-központhoz kapcsolódik,

HARMADIK RÉSZ

A

jóga és ájuJl"véda

9yako,,...f atai

a belső átalakítás technikái Me9je9)tezz.:1k, ho9)! ez a rész a váta, a pitta és a kafa dosa típL1sokV'a vonatko26 ki1lönféle 9)!akoV'latokat (V'ja le. +-la valaki ezekl'\ek a HpL1soknak a k o mbinációja, akkoV' emlékezzel'\ al'l'a a szabál}:'l'a1

hogy az eg}tensúlyáb6l

ez idő szel"int kibillent dosát kell kezelnie.

12 ~

.

~

Ajt,\~védikt,\s és

jógaé+~e~dek:

É.s ő tudta1 ho9}:' az étel Bl"ahman volt. É.lelemb51 sz!Aletik minde"' lén}:'1 é le lem által, él és éleleW\bel'I tél' vissza. TAIITIRIJA llPANISÁD

3.2

402. rahman számára, aki a Legfőbb Istenség az első szanszkrit Dszó: anna, élelem. Az univerzumban minden élelem. A belső önvaló, az átman eszi meg az ételt, ami minden. Minden, amit látunk, élelem a lélek számára. Lélekként való fejlődésünk attól a képességünktől függ, hogy eszünk és megemésztjük az ételt, ami az életünk. Az élelem az élet alapja: a prána. Az anna az életerőt hordozza, és testünkben fenntartja. Az áltálunk keresett élelem típusa fejlettségünk szintjét tükrözi. Hogy egy ember milyen ételt fogyaszt, az tudatosságának fokát mutatja. A jóga és ájurvéda a tiszta vegetárius, szattvikusnak nevezett étrendet hangsúlyozza, az olyan étrendet, amely a szattva, a béke magasabb minőségeit, a szeretet és tudatosság fejlődését segf ti elő. Az evés az első kölcsönhatásunk környezetünkkel. Ha ez nem alapszik szereteten és könyörületen, akkor minden más tevékenységünk szenvedéshez kötött. Az ájurvéda minden gyógyító kezelés alapjaként a helyes étrendet helyezi előtérbe. Az élelem az orvosság első és legfontosabb formája. Helyes élelem nélkül semmilyen más gyógyító körülmény sem lehet hatékony. Az ájurvéda szattvikus, tiszta élelmet ajánl, mert a szattva egyensúlyt hoz létre, kiküszöböli az ártalmas tényezőket, és minden dosát segít csökkenteni. A szattva alapja az ahimsza (nem ártó) magatartás. Szattvikus étrend mindenekelőtt a vegetárius étrend, minden olyan termék kerü-

Jóga és ájurvéda

153

lése, amihez állatok szenvedése, megölése tapad. A szattvikus étrend hangsúlyozza a természetes élelmet, a természettel harmóniában, jó talajon növekedett, természetesen érlelt, helyes módon és a szeretet természetes hozzáállásával főzött élelmet. Az ilyen étel pránát hordoz és tudatosságot. A jógik étrendjüket illetően a világ legszigorúbb emberei közül valók. Ők nem csupán vegetáriusok, de kerülik a kereskedelmileg készített, sült, rántott ételeket és a gyorsételeket. Ugyanígy tartózkodnak a tojástól és a fokhagymától is. A jógik általában maguk főzik ételüket, vagy saját szakáccsal utaznak, aki ismeri a szattvikus főzés művésze­ tét. Ha egy ilyen igazi jógit hívunk otthonunkba, akkor megmutathatja nekünk, hogyan főzzünk, először valószínűleg a boltba megy velünk, általa biztosan csak helyes élelmiszerhez jutunk, azután olyan csodálatos ételt készít, ami szinte szentség számba megy. A jógaétrendnek azonban más célja van, mint egy ájurvédikus étrendnek, és a kettőt nem lehet egyszerűen azonosnak tekinteni. Ez a két tudományág különböző céljait tükrözi: az ájurvéda célja a fizikai test egyensúlyának és egészségének előidézése, míg a jóga célja az, hogy segítsen felülemelkedni a testtudaton. Amíg az ájurvéda a testi egészség javításán dolgozik, a jóga segít túljutni a testi korlátokon. Ebből kifolyólag a legtöbb hagyományos jógaág aszkétikus természetű: a böjtöt és a könnyű étrendet, a nyers ételeket és a különböző méregtelenítési módszereket, valamint az érzéki nélkülözést, a pránajámát és a meditációt részesíti előnyben. Ezek a tényezők nem csak a fizikai tudat mérséklésére hajlamosítanak, de felszaporítják a vátát is, ami természetünk levegős, vagy nem-fizikai összetevőjét képviseli. Másrészt a hagyományos ájurvéda a főtt ételeket, a tápláló étrendet és az elemektől való védelmünket hangsúlyozza, hogy fizikai erőnk épüljön, és meggátolja a dosák, különösen a váta felgyülemlését.

Az ájurvéda nyers étel diétát általában nem az egészség hosszú távú fenntartásához, hanem csak rövid idejű méregtelenítéshez ajánl. Ez azért van így, mert a nyers ételt nehezebb megemészteni, és nem ad olyan nagy tömegű táplálékot, mint a főtt étel. Az ájurvéda sajátos étrendeket ajánl dosánk fékentartására. Ezek csak kis mennyis égű nyers élelmiszerből állnak, főleg egész gabonaszemeken, babon, gyökérzöldségeken, magokon és dióféléken alapulnak, az ájurvéda ezt · tartja kiegyensúlyozott, tápláló vegetárius diétának. Ez az ájurvédikus szemlélet, hogy a főtt étel jobb, azt a gondolatot váltotta ki némelyekből, hogy a nyers étel rossz ájurvédikus szempontból. Az ájurvéda és a jóga közötti kapcsolat miatt esetleg úgy gondolhatják, hogy a nyers élelem nem illik a jógához. Ha azonban betekintünk a hagyományos jógaszövegekbe, akkor ott a nyers élelem kihangsúlyozását találjuk. A jógaétrendet hagyományosan a gyümölcsök és a gyökerek étrendjének hívják (hala mula), habár vannak benne gabonák és tejtermékek is. A jógik szigorú spirituális előírásaik részeként és a természet erőivel való kapcsolat eszközeként visszatérőben vannak a természetben fellelhető élelmen alapuló, természetes élethez. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyers ételek a testben és az elmében növelik a levegő és éter elemet, ~ váta összetevőit. A főtt ételek jobbak a föld és víz elem, a kafa komponens fokozásában, és a tűz, a pitta tényező növelésében is. Emiatt a főtt ételek könnyebben emészthetőek és jobbak a test építésére, de a nyers ételek jobbak a prána és az elme iránti finom érzékenységünk elősegítésében. Egy jógaétrend a levegő és éter elemek fejlesztését nem csak méregtelenítés miatt, hanem a főleg levegő és éter természetű elme megnyitása miatt is hangsúlyozza. Ebből az okból ugyanúgy ajánlja a nyers ételeket, mint a böjtölést. A test mérséklése lehetővé teszi az elme fejlesztését és kiterjesztését, csökkenti testtudatunkat, és fokozza a függetlenséget. A jógaétrend nem csak a dosák szerepét - ami fontos tényező az ájurvédikus étrendben - tartja szem előtt, hanem a prána szerepét is. A nyers ételek pránában gazdagok, amit a jógi az elme magasabb energiájaként próbál fejleszteni. A nyers étel nem csak a testbe, de az elmébe is pránikus erőt visz. A nyers étel a nádikat, vagy csatornákat tisztító hagyományos jógaétrend része, a tisztítás a prána fokozásán keresztül történik. A hagyomány szerint a nagy jógik képesek pusztán csak levegőn, illetve a benne lévő pránán élni. Mások csak vízen, megint mások csupán kevés gyümölcsön, tejen, ghín élnek.

152

Ny_e l"s és főtt ételek

Sok zavart okoz a nyers ételek szerepe a jógában és az áju rvédában, ahogy a vegetariánizmusban is. Néhányan a vegetárius étrendet csupán a nyers élelemmel azonosítják. Pedig a zöldségek megfőzése még nem teszi hússá azokat! A vegetárius étrend minden nem-hús élelmiszert magába fogla l, még a főtteket is. Sok élelmiszert - mint a rizs és burgonya - meg kell főzni ahhoz, hogy em észthe tővé vá ljanak.

'154

Jóga és ájurvéda

A jóga céljául tűzi ki belső gyakorlatain keresztül az agni (az fokozását az által, hogy a jóga gyakorlásával nem szaporodik fel a váta dosa. A jóga, különösen a pránajáma helyes gyakorlása úgy megnöveli az agnit, hogy képessé tesz a nyers ételek megemésztésére. Magasabb belső hővel nem függünk annyira az élelmünkben levő hőtől, és jobban megfelel egy hűtő étrend is. Egy erősebb emésztő és pránikus tűzzel bíró jógi tudja kezelni a nyers ételeket, a szélsőséges hőmérsékleteket és más, általában betegséget okozó fizikai kiegyensúlyozatlanságot. Az ájurvéd a azonban azokat az átlagos életmódot folytató em bereket kezeli, akik védelmet igényelnek a külső viszontagságoktól és az élet betegségeket is hordozó oldalától. Akik ugyanis csak kezdők a jógában, ritkán komoly aszkéták, és hosszabb időn keresztü l aligha képesek fenntar tani szervezetükben azt az emésztő erőt, ami a nyers élelmiszerek kezeléséhez szükséges. Ez különösen azokra a váta típusúakra igaz, akiknek általában gyenge, változékony az emésztő erejük. Őket emlékeztetni kell a hagyományos jógaétrend váta-felszaporító emésztő tűz)

lehetőségére.

Az alacsony emész tő tűzzel és lassú anyagcserével rendel kező kafa embereket is elgyengítheti azonban a túl sok nyers élelem. Az energia és az életerő hosszú idejű fenntartásához még a pitta emberek is túl könnyűnek találhatják a nyers ételt, különösen akkor, ha kimerítő fiz ikai tevékenységgel foglalkoznak. A méregtelenítési célból időszakosan beállított nyers étrend mégis a legtöbb ember számára hasznos lehet, kü lönösen késő tavasszal, az éghajlattól függően április-május idején, a méreg telenítés természetes évszakában. Étrendü nkben egyébként is szükség van némi nyers élelem re, általában tíz-húsz százalékban, hogy hozzájussunk azokhoz a megfelelő vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és en zimekhez, amiben ezek az ételek bővelkednek. Az étkezésekhez különösen ajánlott nyers élelmiszer az u borka, a retek, a répa, a paradicsom és a kelbimbó, továbbá a koriander és a petrezselyem különféle típusai. · Akik nem csak a fizikai, hanem a finomtestet is tisztíta ni kívánják, a nyers étrendet kombinálhatják az ászanák, a pránajáma, a mantrák és a meditáció gyakorlásával. Alkatától függően egy-három hónapig végezhető ilyen gyakorlat. Akik komolyan bele akarnak merülni a jóga gyakorlatába, azoknak fon tolóra kell venniük az ilyen előzetes méregtelenítést, különösen a pancsa karma ájurvédikus méregtelenítési p rogramjával kiegészítetve. Mivel Nyugaton a legtöbb ember túlsúlyos és sok méreg gyülem lett fel a szervezetükben, gyakran az egészség visszahód ításának

155 el ső

intézkedései ezek a méregtelenítési módszerek. A nyers ételekkel végzett túlzott méregtelenítés veszélyének elkerülésére van egy egyszerű p róba. A nyers étrendnek nem emésztő tüzünk elnyomását kell szolgálnia, hiszen így elveszne egészséges étvágyunk. Próbáljuk meg a nyerskoszt étrend mellett az emésztő tűz fokozására szolgáló előírásokat követni olyan fűszerek használatával, mint a gyömbér, a pepperoni, a fahéj és a bazsalikom, vagy a trikatu nevű ájurvédikus összetétel. Csak an nyi nyers élelmet vegyünk magun khoz, hogy emésztő tüzünk még működőképes maradjon. Mindazonáltal ne felejtsük el a tisztítás céljából magunkhoz vett nyers étel fontosságát. Ahogy valaki a szellemi gyakorlásban előreha­ lad, egyre több nyers élelem kezelésére lesz képes, és egyre kevesebb főtt ételt igényel majd. A haladó jógik természetes módon vonzódnak a nyers élelemhez, a gabonaszemekhez és a tejtermékekhez. Előnyben részesítik a pránikus ételeket a feldolgozott, túlfőzött ételekkel szemben, és végül teljesen feladhatják a főtt ételt. A természetet anyjuknak tekintve, nem kedvelik többé a kereskedelmileg készített, vagy a termesztett élelmet. A szellemi haladás az élelem iránti növekvő érzékenységet tükröz, és fő összetevőjében prán át és szeretet tartalmazó ételt igényel.

A

jó9a1 a ht1s és az a h imsza

A hú5evést a jógata nítványnak csökkentenie vagy teljesen el kellene kerülnie. Ez a vöröshúsokra különösen igaz. Természetesen ennek a fő oka az, hogy a húsevés megsérti az ahimsza, a nem-ártás jógaelvet, ami az első a jógagyakorlat jámái, életstílus-ajánlatai közül, illetve életstílus-tudományágában. Ha jógagyakorlásunk más teremtmények ártalmán alapul, akkor nem ju thatunk messzire. Az emberi test, a fogak és az emésztőrendszer a növényevő állaté. A zöldségélelem idális táplálékot ad emberi érzékelésünk fizikai és kifinomult asztrális testen keresztüli felépítéséhez. Az állati szöveteket azonban nem tudjuk kön nyedén lebontani az emberi szövetek megfelelő összetevőivé. A h ús megemésztése és megfelelő emberi szövetté alakítása helyett állati energiái raktározódnak el az emberi szövetekben. A hús a testben az állati tüzet fokozza, a bennünk levő húsevő állat szamszkárá it, hajlamait hozza működésbe. Ez dü höt, kéjvágyat és más negatív érzelmeket segít elő. A húsos étrend által keltett láng

156

Jóga és ájurvéda

'157

tisztátalan és érzelmi füstöt áraszt, ami zavarja az elmét és az idegrendszert. A húsos étrend a pusztítás energiáját közli a sejtekkel, ami viszont betegségfolyamatokat és hanyatlást idéz elő bennük. Behozza az auratérbe a halál finomenergiáját, ezáltal csökkenti a magasabb pránák áramlását a testben. Az általunk elfogyasztott teremtmények élete negatív érzéseikkel és benyomásaikkal mintegy lehúzza az asztrális testet. A hús nehéz, tamaszikus típusú szövetet termel, ami eltömi a csatornákat, és hajlamos az elme eltompítására. Ez nem azt jelenti, hogy a szellemi gyakorlatok nincsenek hatással egy húsevőre, hanem ha ezek mégis sikeresek - ami kevéssé valószínű - , akkor megvan annak a veszélye, hogy a hús (mint durva formájú fűtőanyag) a szervezetben túlfűtöttséget, vagy bármely magasabb megélést torzító füstöt eredményez. Nem csak az erőszak és a bűnözés volt sokkal megszokottabb a húsevő csoportok között a történelem folyamán, de a vallási türelmetlenség is. Ez nem csak erkölcsi, hanem a test, az elme és a szellem energetikai kérdése is mind egyéni, mind közösségi szinten. Ha ehhez hozzáadjuk azt a károkozást, amit a húsfogyasztás az esőerdők kipusztításán, a föld és a víz szennyezésén és a folyton növekvő emberi népesség hússal való ellátásának fokozódó nehézségén keresztül tett a bolygóval, akkor nem korántsem túlozzuk el ennek a problémának a nagyságát. Fajként nem fejlődhetünk igazán, és nem juthatunk túl a háborún és a bűnözésen, amíg nem hagyunk fel állati testvéreink elfogyasztásával. Manapság sok ember nem szigorú vegetárius, hanem csirkét és halat is eszik. Ez az állati hús ugyan a vöröshúsnál kevésbé ártalmas, mégis egy másik élő és mozgó teremtmény élete. Ezek az élelmiszerek nem csak a jógagyakorlat, hanem a bolygó és a többi teremtmény szempontjából is ártalmasak. Gondoljuk csak el, hogy manapság a nagyüzemi gazdaságokban termelt csirkék mennyisége több milliárdra rúg. Más vegetáriusok tojást esznek, ők az úgynevezett tej-tojás (laktoovo) vegetáriusok. Még az egész tojást nem fogyasztó vegetáriusok is sok tojást megehetnek más élelmiszerekben. A tojás a szokásos alkotórésze a kenyérnek, a cukrászsüteményeknek, a különböző tésztaféléknek, majonéznek és a salátaönteteknek. Nehéz elkerülni a tojást, még ha valaki nem is eszik közvetlenül belőle. Figyelmesen kell tanulmányozni az élelmiszerek címkéit, hogy kiderüljön, tartalmaznak-e tojást. A tojásfogyasztás ugyan kevesebb kárt okoz, mint a hal-, csirke-, vagy vöröshúsevés, a tojás mégis állati hús, és az állati teremtmények

kizsákmányolását okozza. Sok hindu templom nem engedi be belső szentélyeibe azokat, akik tojást esznek. A nagyüzemi gazdálkodás, és a csirkék genetikus tervezésének bonyodalmai további okot adnak a tojás kerülésére. Nyugaton sok jógatanítvány, sőt még jógatanár is húsos étrenden él, néha csirkét és halat szolgálnak fel a csoportos jógatanításkor, vagy meditációs alkalmakkor. Az ahimsza dharmikus hagyományát tekintve nehéz megérteni, hogy tudják ezt semmibe venni, különösen akkor, amikor olyan könnyű vegetárius árucikkekhez hozzájutni.

;A

modeV"n dilemma:

a l"ossz élelem kol'4szaka

A helyes étrend nem csak az étel típusának kérdése, hanem az étel minőségéé is. Kultúránkban általában alacsony az étel minősége, ahogy azt legtöbbünk tudja is. Ha az élelem Isten, akkor a mi Istenünk bizonyára halott, vagy legalábbis alig lett több, mint a maximális haszon érdekében történő üzleti megállapodás! Élelmünk tömegtermelés eredménye, kevés gonddal, figyelemmel, és bizonyára kevés szeretettel, tudatossággal, tömegesen készített és fogyasztott étel. A szegényes élelemminőség a rossz talajokkal, műtrágyával kezdődik és a növények termesztésekor felhasznált rovar- és gyomirtókkal folytatódik, melyeknek hosszú távú hatása még korántsem ismert. A szegényes élelemminőséget súlyosbítja a korai szedés, mesterséges érlelés, a hosszú szállítás és hűtés, ami gyakran még azt a kevés igazi életerőt is kiküszöböli, ami fennmaradt a növényben. Mindennek a tetejébe jön az élelmiszerfeldolgozás, ami magába foglalhatja a besugárzást, a fagyasztást és a konzerválást, nem is szólva a káros adalékokról és tartósítószerekről. És mintha ez még nem lenne elég, főzési eljárásaink mikrohullámú sütőkről, túlfőzésről és az olajok, cukor, só és fűszerek túlzott használatáról szólnak. Az eredmény pedig az, hogy nem annyira mi esszük meg az élelmünket, hanem inkább a mérgek táptalajáról, semmint a táplálékról gondoskodva, az fogyaszt el bennünket. De akármilyen rossz is ez a helyzet, valószínűleg még rosszabbodni fog. A genetikai tervezés baktériumokból, vírusokból, más növényekből és állatokból hozzáad géneket az élelmiszernövényeinkhez. Még a növénytermesztéshez használt magok is genetikailag módosulttá váltak. A szójababban baktérium-, dióféle- és virággének vannak. Hal- és sertésgénckct adnak a paradicsomhoz. Az ilyen vál-

Jóga és ájurvéda

159

toztatások fő oka az, hogy jobbá, tartósabbá tegyék az élelmet, vagy a gyom- és rovarirtó szerekkel szembeni ellenállásukat növeljék, így egyre kevésbé tápláló és tiszta élelmet veszünk magunkhoz. Nem valószínű, hogy az ilyen genetikai változtatásokat megemlítik a címkéken. Már a legtöbb termesztett szójabab genetikusan tervezett, amivel problémát okoznak a vegetáriusoknak, hiszen a legtöbb vegetárius termékben megszokott a szójabab. Természetesen a tiszta jógaétrendet követni kívánók számára az ilyen változtatások lehangolóak. Mivel az evést nem kerülhetjük el, csak csökkenthetjük a fogyasztásra kerülő rossz élelmiszer mennyiségét. Ez a modern élelmiszerekkel kapcsolatos dilemma mindannyiunkat arra kényszerít, hogy étrendünket illető en egyre tudatosabbá váljunk. Meg kell tanulnunk saját élelmünk termesztését, hogy támogassuk a helyi és a szerves kertészetet, és politikailag aktívvá váljunk a környezetre vonatkozó ügyekben. Az élelem az élet szent gyökere. Ha kiegyezünk a jelenlegi állapotokkal, akkor csak saját tulajdon egészségünket és boldogságunkat veszélyeztetjük. Sajnálatosan az elkövetkezendő évszázad nem csak a rossz élelmet fogja örökölni, hanem a rossz vizet és a rossz levegőt is. Esetleg palackozott, jobb minőségű vízhez még hozzájuthatunk, de ettől még az élelem és a levegő kérdése bizonytalanságban marad. Ezért annyira fontos a bolygó megőrzéséhez bármilyen ökológiai stratégia és az élelemmel kapcsolatban megnövelt tudatosság, megkülönböztetés. Egy igazi jóginak az állatok és a Föld védelméért folyó munka élvonalában kell haladnia. Ha máris cselekszünk, jóllehet nem változtatjuk meg alapjában ezeket a negatív állapotokat, de a közvetlen környezetünkön sokat javíthatunk. Az emberi testhez hasonlóan a Földnek magának is temérdek újjáélesztő ereje van, ha megtanuljuk megkönnyíteni ennek a gyógyító erőnek az akadálymentes működé­ sét.

hogy bármely gyanútlan háziasszony által felügyelet nélkül hagyott frissen köpült vajhoz hozzáfért. Az ájurvéda különösen a betegséggel szembeni ellenállás fejlesztésére, valamint a lábadozás és megújulás elősegítésére használja gyógyítólag a tejkészítményeket. Ezek közé tartoznak a tejpárlatok, a gyógyhatású vajak és a ghík (tisztított vaj). A tejtermékek nem csak a fiataloknak ajánlottak, hanem az idősebbeknek is, és bárkinek, aki legyengült, vagy erőre van szüksége. Sok jógi tart hosszú ideig túlnyomóan csak tejdiétát. Kiváló élelemnek tartják a frissen főtt tejet fűszerekkel és nyerscukorral. Azonban a jó tejminőség a tehenektől függ, amelyekkel vagy jól (de többnyire azonban rosszul) bánnak, és megint csak a modern élelmiszerekkel kapcsolatos dilemmánkhoz visz vissza. Ideális tejet ugyanis ritkán kapunk a kereskedelemben. Egyébként a rosszul kezelt tehenektől származó gyengén elkészített tejtermékek növelik a nyálkamennyiséget a szervezetben, és elősegítik az élelmiszer- és arcüregallergiát, valamint a candida elszaporodását. A tejtermékekkel kapcsolatban számos egészségügyi kérdés felvetődik, amiket meg kell értenünk, hogy helyesen hasznosíthassuk ezeket az élelmiszereket. Néhány embernél hiányzik ugyanis a tejtermékek emésztéséhez szükséges enzim, mert etnikai csoportjuk korábban nem vett tejet magához. Azoknak a felnőtteknek is gondjuk lehet vele, akiket gyermekként nem szoptattak. Más problémák nem magukból a tejtermékekből, hanem a helytelen elkészítésükből adódnak. Mint ahogy a teljes kiőrlésű búzaliszt egészen más, mint a fehérített fehérliszt, úgy a természetesen elkészített tejtermékek is teljesen különböznek a szupermarketek megszokott tej termékeitől. Indiában megengedik, hogy a tehén először a borjának adjon a tejéből, csak a megmaradt, még gyakran tetemes mennyi~égű tejet veszik el az emberek. Ha a borjút elválasztják az anyjától, akkor annak teje sokat veszít a tápértékéből. A tejipar eltávolítja a borjakat anyjuktól, és lemészárolja őket. Megöljük az állat borját, és azután megiszszuk a tejét. Hogy érezné magát egy emberi anya ilyen körülmények között? Amikor a tehén borjának hívását hallja, akkor megindul a tejelválasztás. A tehén érzi, hogy borját meg fogják ölni, és a bánata méregkiválasztást indít meg a tejében. Más módon is rosszul bánnak a tehenekkel, beleértve a karámban tartást és a géppel fejést. Ezek már hibrid állatok, melyeket mesterséges megtermékenyítéssel hoztak létre, és genetikailag újraterveztek, hogy messze több tejet adjanak, mint az számukra egészséges lenne.

158

I·

A tejtermékek és a jóga. Az indiai jógahagyomány kiváló élelemnek tekinti a tejtermékeket, különösen a szellemi ösvényen járó egyének számára. Bár nem minden típusnak ajánlott, különösen a kafáknak nem, mégis nem csak az egészség fenntartásában, de a hosszú élet elősegítésében is fontos szerepe van. Az ősi védikus civilizáció a tejet, a tejszínt, a vajat és a joghurtot adó tehén körül nőtt fel. A történelem folyamán ezek az ételek a jógik kedvencei voltak, akik a tejtermékeket nem találták egészségükre ártalmasnak. Gyermekkorában a nagy Krisna avatára (hindu istenség megszemélyesítőj e) hírhedt volt arról,

:160

Jóga és ájurvéda

'161

Hormonokkal, antibiotikumokkal és szervetlen magokkal etetik őket. Vegyszermaradványok szívódnak fel a szöveteikbe és koncentrálódnak a tejükben. A tejtermékek hasznosságát pasztőrözésük, homogenizálásuk és hosszú idejű hűtésük még tovább csökkenti. Az ájurvédikus szövegek nagy részletességgel magyarázzák a különféle tejtermékek tulajdonságait. Azt mondják, hogy a kikötött, bezárt állatok húsának és tejtermékének minősége jóval alacsonyabb, mint azoké, amelyek szabadon legelhetnek. Ezért nem tehetünk egyenlőségjelet a modern nagyüzemi tejtermékek és az ájurvédikus szövegekben említettek között. Világos, hogy meg kellene próbálnunk nyers, szerves tejtermékekhez jutni, illetve egyáltalán óvatosnak lenni a tejtermékek használatában. A tejtermékek közül a tej és a ghí kiváló a jógagyakorlat számára. A tejet legjobb frissen felforralva olyan fűszerekkel fogyasztani, mint a gyömbér, a fahéj és a kardamom. A joghurt jobb, ha vízzel összekeverve italnak van elkészítve (indiai író, lasszz). Máskülönben egy kissé nehéz és nyálkaképző, és korántsem súlycsökkentő élelem. A legtöbb sajt a tehén beleiből kapott tejalvasztóval készül. A szigorú vegetáriusok ezért csak azokat a sajtokat használják, amiket vegetárius enzimekkel készítettek. Ilyen sajtok ma már a legtöbb természetes élelmiszert árusító boltban kaphatók. Nagyon jó a túró, a krémsajt és a gazdasajt (indiai panír) is.

cukor által okozott veszélynek köszönhető. A fehér cukor feldolgozott és finomított élelmiszer, és ezért kerü lendő. Mégis étrendünkben mindannyian igénylünk némi természetes cukrot, mint amilyen a méz, vagy a finomítatlan cukor (dzsaggari). Ez különösen igaz a gyermekekre nézve. Ahogy a kundalini a szellemi gyakorláson keresztül kifejlődik, így is szükség lehet tiszta cukrokra, hogy az anyagcserét egyensúlyban tartsuk. A mérsékelt mennyiségíí természetes édességek a jógaétrend részét képezhetik.

A jóga és afűszerek. Miután a legtöbb indiai főzés erősen fűszeres,

néhányan azt gondolják, hogy a jóga-étrendnek sok fűszert kell tartalmaznia, sok peperónit, chilit is beleértve. Azonban nem ez a helyzet. A fűszeres étrenden felnőtt emberek - mint az Indiában nevelkedettek általában - még jógaétrendben is jobban használnak fűszerféléket. A jógaétrend azonban nem lehet túl fűszeres, mert a legtöbb fűszer radzsaszikus és ingerli az idegeket. Hangsúlyozni kell az olyan édes, szattvikus fűszereket, mint a gyömbér, a fahéj, a kardamom, a bazsalikom és az édeskömény. Különösen éttermekben készül sok fűszeres étel rossz olajokkal. Ha nagyon fűszeres étrendre fogjuk magunkat, akkor biztosnak kell lennünk abban, hogy jó minőségű természetes fűszereket olyan jó minőségű természetes olajokkal használunk együtt, mint amilyen a ghí. Inkább nyers, szerves vajból készült jó ghít kellene használni, nem pedig a szokásos kereskedelmi vajból készültet. A jóga és a cukor. Néhányan azon a véleményen vannak, hogy bármilyen spirituális étrendnek kerülnie kell a cukrot. Ez főleg a fehér

S2attv iki.1s éfre nd

A szattvikus étrend folytatásához meg kell értenünk a hat íz mibenlétét. Az édes az elsődleges szattvikus íz, az elmének és az érzékeknek is tápláló, kiegyensúlyozó és kellemes. Az édes íz alatt azonban az ájurvéda természetes édességeket ért, nem feldolgozott cukrokat, még kevésbé mesterséges édesítőket. Beleérti ebbe a gyümölcsben, a gabonaszemekben, a zöldségekben, a magokban és a diófélékben található cukrokat, keményítőket, szénhidrátokat és olajokat. A csípős, savanyú és sós ízek hajlamosak radzsaszikusak lenni, mert izgató tulajdonságúak. Az emésztés és más gyógyászati minőség javításához alkalmasak de az idegrendszer számára irritálóak lehetnek. A csípős, fűszeres íz forró és kiterjedő természetű, túlzott rnér.t ékben használva kimerülést okoz, mert túlságosan felduzzasztja az energiáinkat. A só ásványi tartalma miatt eltömheti az artériákat és a csatornákat, akárcsak az ólomcsöveket kimaró sók. Az olyan savanyú íz, mint az alkohol, erjedést idéz elő a testben. A kesernyés és keserű ízek hosszú idejű redukáló hatásuk miatt hajlamosak tamaszikussá válni, ami ugyan hasznos a méregtelenítésben és a súlycsökkentésben, de mellékhatásokkal járhat. A hideg és könnyű tulajdonságú kesernyés íz az agnit gyengítő és a vátát felszaporító (idegességet okozó) méregtelenítő hatással bír. Az összehúzó, szűkítő keserű íz a salakanyagok megőrzését eredményezheti, és szintén növeli a vátát. A használattól függően mégis minden egyes íz lehet szattvikus, tamaszikus, vagy radzsaszikus. Arány kérdése az egész. Mind a hat íz helyes egyensúlyára van szükségünk. Ez pedig ízesítőszerként csípős, sós, savanyú ízek használatával és szükség esetén - a méregtelenítéshez - némi kesernyés, keserű íz használatával egy túlnyomóan édes é tre ndből á ll.

162

Jóga és ájurvéda

A hat íz Íz Édes

Sós Savanyú Csípős

Kesernyés Keserű

Elem

föld és víz víz és tűz föld és tűz tűz és levegő levegő és éter föld és levegő

Dosa VP-K+ V-KP+ V-KP+ K-PV+ PK-V+ PK-V+

Gúna szattva radzsasz radzsasz radzsasz tamasz tamasz

A túl sok édes étel - még ha természetes is - tamaszikussá, tompítóvá válik, és eltömítheti a csatornákat. A mesterségesen elkészített édességek erre már a legkisebb mennyiségben is hajlamosítanak. Az olyan édes fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj és a menta szattvikusak, akárcsak a savanyú gyümölcsök, mint amilyen a citrom és a zöldcitrom (lime). Néhány kesernyés fű, mint a gotu kóla szattvikus, mert kesernyés íze a levegő és éter elemével segít kiterjeszteni az elmét. Bármilyen étel túlfogyasztása tamaszikussá válhat, és pangást okoz. Másrészt a túl kevés evés, vagy a túl könnyű, vagy a túl izgató étrend növeli a radzsaszt. Csak a helyes étrend és a megfelelő ételmennyiség szattvikus. A szattvikus étrend kellemes, de ízben egyenlően kiegyensúlyozott, tartalmaz valamennyit mind a hatféle ízből, és a gyomrot csak félig megtöltő mennyiségre korlátozódik. Szattvikt.is éfrend a dosák s2ámál"a

Az ájurvéda szigorú étrendi rendszabályokat ír elő a különböző dosák számára. Ebben a tekintetben három íz fokozza, és három íz csökkenti az egyes dosákat, ahogy az a közölt táblázatból is látható. Számos jó ájurvédikus szakácskönyv íródott azok számára, akiket ez az anyag részletesebben is érdekel. 28 Az ájurvédikus főzési és étrendi megközelítések főleg a fizikai egészséggel foglalkoznak, és nem mindig érintik a szattva kérdését. Ennél fogva tárgyalhatnak bizonyos nem szattvikus természetű élelemtípusokat is. Másrészt a jóga szattvikus étrendet hangsúlyoz, ami viszont tartalmazhat bizonyos dosákat felszaporító ételeket. Optimális étrendi előírásokhoz az embernek a dosájához illő étrendet egy szattvikussal kell kombinálnia. Bőségesen léteznek szattvikus ételek minden alkat számára. Az itt közölt élelmiszerlistát bárki az alkatához illő élelmekhez igazíthatja.

tiJJJ

163

A szattvikus étrend az étkezések időzítésének és az élelmiszerek típusának a kérdése. Reggel, este kerülni kellene a nehéz, nyálkaképző ételeket, miután elég valószínű, hogy ezekben az időkben eltömítik a szervezetet. A reggeli étkezés legyen könnyű és serkentő. A főétke­ zésnek délben, illetve kora este kellene lennie, amit a pihenés, lazítás időszaka követhet. A késő esti táplálkozás némi könnyű étel, a tej és a gyümölcs kivételével más táplálék megterheli a testet és az elmét. Az embernek a jógagyakorlatokon keresztül fellépő bizonyos kiegyensúlyozatlanságokra is számítania kell. Miután a pránajáma és a meditáció jellegű jógagyakorlatok valószínűleg felszaporítják a vátát, ilyenkor hasznosak lehetnek a vátát lecsendesítő ételek. Jegyezzük meg a pránáról, tedzsaszról és az odzsaszról szóló korábbi fejezetben az odzsasszal kapcsolatos információt is. Némelyik jógagyakorlatnál szükségünk lehet az odzsaszt növelő étrendre.

A jógaétrend nem egyszerűen szattvikus, de az elme és a finomtest energetizálásához szükséges életerővel teli pránikus étrend is egyben. A különféle pránák más-más ételeket igényelnek. Az öt pránából a pránához tartozó pránikus ételek főleg zöld, leveles zöldségek és hajtások, amik különösen tavasszal gyorsan nőnek, amikor bőséges a prána. Ezek serkentőek, hűtenek, tisztítanak. A sok klorofillt (levélzöld) tartalmazó ételek és füvek elősegítik a prána növekedését, különösen akkor, ha olyan lágy aromájú fűszerekkel kombinálják, mint amilyen a gyömbér, a koriander vagy a menta. Az apánikus ételek a föld alatt növő élelmiszerek, főleg az olyan gyökérzöldségek, mint a burgonya, a répa és az édesburgonya. Ide tartoznak a földből kinövő gombák. Az ilyen ételek növelik az erőt, az odzsaszt, kitartást adnak, de kissé nehezek lehetnek. Miután a növények lelke, dzsivája a földben lakik, a gyökerek nagy életenergiát tartalmaznak. Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan az apána uralma alá tartozó nemzőrendszert erősítő, frissítő anyagokat tartalmazó erőteljes gyökérfüvek, mint a ginzeng (vagy satavári). A szamána ételek főleg egész gabonaszemek, melyeknek (ha jól tűrik) kiegyensúlyozó hatásuk van, különösen a rizs ilyen. Ezért kellene, hogy az egész gabonaszemek a legtöbb étrend alapját képezzék. A tejtermékek (mint előemésztett ételek) szintén a szamána alá kerülnek, akárcsak a méz és a nyerscukrok. Az ilyen ételek táplálóak, könnyen emészthetőek, de nem nehezek, hacsak élvezetüket nem viszik túlzásba.

1 1

164

Jóga és ájurvéda

'165

A vjána ételek azok, amelyek a talajon teremnek, mint a tök, a dinnye, az eper, a paradicsom és a bab. Felerősítők és serkentők, energiánk kiterjedését segítik. Ezeket általában gabonaszemekkel, illetve szamána természetű ételekkel együtt fogyasztják. Az udána ételek a fákon termő gyümölcsök és diófélék. Többnyire éter elemet tartalmaznak, a mélyebb elmét és a szívet táplálják. Magukban, minden más nélkül fogyaszthatók, nagyon egészségesek, könnyűek és kiegyensúlyozók. A jóga főképp a szattvikus pránával rendelkező ételeket ajánlja. Ezek többnyire az olyan föld felett termő élelmiszerekben találhatók, mint a gyümölcsök és a diófélék. A talajon termő ennivaló, mint a paradicsom és a földieper, hajlamos a radzsasz fokozására. A fokhagymához, hagymához és gombákhoz hasonló talajból kinövő táplálék azonban már tamaszra hajlamos. Ezek azonban másodlagos tényezők. A jógaétrend elsődlegesen udána típusú táplálékot tartalmaz (mint a gyümölcs), hogy a pránánkat növekedéshez segítse, valamint szamána típusúakat (mint a rizs, a tej), hogy egyensúlyban tartson bennünket, de a többi pránához illő élelem is megfelelő. Biztosítsunk élelmet mind az öt pránához és mind a hat ízhez egyaránt. A pránikus élelem fogyasztásakor ügyelni kell arra, hogy a dosa egyensúlyban maradjon. A váta típusoknak az apánát felerősítő tápláló élelemre van szükségük, és így több zöldségfélét, gyökérfüvet igényelnek. Minden dosa típus számára hasznosak az olyan szamána vonatkozású ételek, mint az egész gabonaszemek, amelyek kiegyensúlyozó természetűek. Továbbá az emésztő tűz és a prána tüzének (pranagni) felerősítéséhez szükség lehet fűszerekre, különösen akkor, ha valakinek az étrendje főleg hűtő természetű, amilyenre a pránikus táplálékok hajlamosak. A prána a levegő és éter elemeket uralja, ezek egyensúlyban tartásához szüksége van a tűz melegére, a föld földelésére és a víz nedvesítő tulajdonságára. A jógagyakorlathoz ajánlható táplálékok: - mindenféle, különösen az édes természetű, frissen és egészben fogyasztott gyümölcs, -minden zöldség, a túlzott hagyma- és fokhagyma-fogyasztást kivéve, -mindenféle egész gabonaszem, különösen a rizs, a búza és a zab, - a nem túl nehéz tulajdonságúak (csírás babféle, aduki, szójabab) kivételével mérsékelt mennyiségű bab, - diófélék és magok, mint a nem túlzottan pirított és sózott mandula, kókusz, dió, hikoridió, szezám,

- a természetes növényalapú olaj, mint a szezám-, olíva- és napraforgóolaj, valamint a vaj és a ghí (tisztított vaj), - a jól tartott tehéntől származó tejtermék, különösen a tej, a ghí, a joghurt és a túró, - olyan természetes cukrok, mint a nyerscukor (dzseggeri), a méz, a juharszirup és a melasz, - olyan édes fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj, a kardamom, az édeskömény, a kömény, a koriander, a kurkuma, a menta, a bazsalikom, -gyógyteák, természetes víz, gyümölcslevek (különösen a víz citrommal, vagy zöldcitrommal), -a szeretettel és tudatossággal készített ételek. Csökkentésre, elhagyásra ajánlható táplálékok: -mindenféle hús és hal, a tojást is beleértve, -mindenféle mesterséges, feldolgozott és hulladék élelem, -a konzerv, a természetesen konzervált gyümölcs és paradicsom kivételével, -a rossz minőségű olajok, az állati zsiradékok és a margarin, -anagyüzemi tejtermékek, -afokhagyma, a hagyma és a túlzottan fűszeres ételek, -mindenféle sült étel, -a fehér cukor és a fehérliszt, -a mesterséges édesítők és ízesítők, -bármilyen túlfőzött, régi, állott, vagy újrafőzött étel, -az alkohol, a dohány, vagy más izgatószer, -a csapvíz, vagy bármely mesterséges ital, -a bármilyen besugárzott élelmiszer, a mikrohullámú főzés, -a genetikailag tervezett élelmiszerek, -a zavart környezetben, vagy túl gyorsan fogyasztott étel.

13

" k"eszr"t"es: S zoma füvek a jóga gyakorlásához . .' Növén}:'ek1 kik a Szól'>'\a Kil"ál}:'nő i sokfélék1 százféle jó felfo9ókép essé99el.

A szív vá9}:'át bete ljesítéS legjobbat viszel'>'\ nektek. Az Jsteni At}:'a á lta l te l"el'>'\tett, szet"te a Földön eltel"jedt növén}:'ek1 kik a Sz61'>'\a Kil"ál}:'néSi, lehet1 ho9}:' életel"őt kölcsönöz.tök ennek a f cXnek. R1c VÉDA

~

füvek

erőteljes segítők

X. 97. 18-19

a jóga gyakorlásában. Nemcsak a ~betegségek kezelésében és a megfiatalításban, de minden magasabb készségünk felébresztésében is hasznosak. Minden jógával foglalkozónak fontolóra kellene vennie, hogy rendszeresen hasznos füveket vegyen magához. A jógik általában füveket fogyasztanak, hogy gyakorlásukat segítsék, és serkentsék mind a pránát, mind a magasabb elmét. Sok napjainkban népszerűvé vált keleti élénkítő fű, mint a ginzeng és az asvagandha, kiváló a jóga gyakorlásához, mert fokozzák mélyebb életenergiáinkat (csí, prána). Az ilyen füvek az izmok és az idegek számára általános felerősítő tulajdonságokkal bírnak, különösen hasznosak azoknak a vegetáriusoknak, akiknek magasabb szintű táplálásra lehet szükségük. De még az olyan általában elérhető füvek és fűszerek is értékesek a jóga gyakorlásához, mint a gyömbér, a kurkuma, az édesgyökér. A füvek fontos kiegészítők, amelyek egyébként nehezen alakuló folyamatokat tudnak katalizálni. Mindennapi füveink ugyanolyan fontosak lehetnek, mint mindennapi kenyerünk. A füvek hatása azonban nem közvetlenül nyilvánul meg. Az ételhez hasonlóan a füvek haszna is idővel növekszik, és támogató helyes étrendet, valamint életstílus-előírásokat igényelnek. Emiatt a füveknek megfelelő körülményeket kell biztosítanunk, nem kezelhetők olyan egyszerűen, mint a gyógyszerek.

168

Jóga és ájurvéda

169

Megjegyezzük, hogy ez a fejezet nem foglalkozik az ájurvédikus gyógynövénytermesztés hátterével, a gyógyfüvek elkészítésével, vagy az ehhez kapcsolódó kérdésekkel. Ezeket az ájurvédáról szóló más könyvekben lehet megtalálni.29 Itt csak a jóga gyakorlásához lényeges füvekre fogunk összpontosítani.

Manasa (Dal) tava, a felső Indus Ladakh körül és a Mount Kailas, a Lake Ma nasarovar Tibetben - a legjobbnak tekintett szórna-területek. A nagy magasságok különleges pránát kölcsönöznek a növényeknek, lehetővé téve, hogy olyan kozmikus és asztrális hatásokat gyűjtsenek magukba, amelyek a hegyi területeken jóval elérhetőbbek. Bármely hegyvidéken nőtt növény több számára, életerőnedvre hajlamos, mint a máshol termők. Ez a tény a legtöbb tibeti gyógyító hagyományban jól ismert. A szórna azonban nagyon illékony anyag. Főleg frissen szedett vadnövényekben található. Az ájurvéda úgy véli, hogy a növény friss levének van a legerősebb gyógyító tulajdonsága, mert az tartalmazza a legtöbb szómát. Még a szórna-összetevőket tartalmazó növények is elveszthetik azonban jó tulajdonságaikat,·ha nem frissen fogyasztják. Ez manapság a gyógynövénytermesztés fontos kérdése, mert nehéz vadnövényekhez jutni, és hatékonyságuk megőrzése is nehéz. A szórna szempontjából a füvek minősége különösen fontos. A szómanövények elkészítésénél a nedv kipréselése volt az első. Ezt azután a sokféle különböző, valaha létezett szórna-elkészítési eljárásnak megfelelően tejjel, ghível, joghurttal, árpával, mézzel, vagy cukornád levével keverték, illetve főzték össze, és néha erjesztették. Gyakran olyan fémekkel preparálták, mint az arany, pont úgy, ahogy manapság az ájurvédikus gyógyfüveket Indiában. Az ilyen alkímiai szórnák képezték a későbbi alkímiai és tantrikus orvosságok alapját. A számát arra tervezték, hogy evilági természetünk alapfémét a spiritualitás aranyává alakítsa, és ez nem csupán szimbólum. Az alapfém a fizikai test; az arany a megtisztított finomtest. A számát a finomtest felébresztésére és energetizálására használták. Néhány szórnakészítrnényt szellemi célokra alkalmaztak, némelyeket gyógyító célokra és néhányat mindkettőre. A növények az agni egy sajátos formáját, a növényi tüzet is tartalmazzák, amely lehetővé teszi, hogy fotoszintézisen keresztül megemésszék a fényt. A pránikus teremtmények, a növények agnija a pránagnihoz kapcsolódik, mely az emberi testben a prána melegítő és életerőt serkentő agnija. Általában a fűszeres gyógyfüvek természetből fakadóan forró hatásukkal több agni energiát tartalmaznak, különösen az olyan fű­ szeres, idegre hatók, mint a kálmos, a pippali, vagy a sankha puspi. Az agniban és a számában gazdag gyógyfüvek kombinációja jól hat a belső fej lődésre. Az agni-túlsúlyú füvek segítenek a szómafüvek tisztításában, kivonásában és megemésztésében. Annyi szómafajta van, ahány agnifajta. Minden egyes kosának megvan a maga szómája, nektárja, am i számára a legjobb típusú élc-

A

1

1 1

9yó9yfL..ivek és o. szómo.

A védikus szemlélet szerint a gyógyfüvek életnedve egy bizonyos erőteljes életesszenciát tartalmaz, amelynek neve: száma. A növényekből származó szórna odzsasszal kombinálható, ami a test szómája, életesszenciája, és magasabb tevékenységi szintre emeli azt. A növényeknek ez a gyógyító kivonata reakcióba lép a testben levő plazmával (ráz), és létrehozza a plazmának a többi szövetet tápláló és megfiatalító magasabb formáját. Élénkítő hatása van, ami a gyógyítást és az átalakító folyamatokat minden szinten elősegíti. Néhány botanikus valamilyen eredeti szómanövényt keresett, mintha a szórna csupán egy egyszerű gyógyfű lenne, de tévedtek. A védikus szövegek számos különböző típusú szómanövényt említenek, mert a szórna az összes növény kivonata. A szómát általában a mézzel (madhu) egyenértékűnek tekintik egyenlőnek, ami maga a növények kivonatából virágporukon keresztül képződik. Ezért a szórna sokféle különleges kivonatra vonatkozik (szórna rázák), amelyek inkább néhány növényben találhatók, de léteznek szerte a növénybirodalomban. Az olyan klasszikus ájurvédikus szövegek, mint a Szusruta Szamhita, huszonnégy szómanövényt és tizennyolc szómaszerű növényt említenek. 30 Az Atarva Véda 31 a számát produkáló növények között olyan gabonaszemeket említ, mint a gyöngyárpa, olyan idegre hatóakat, mint a vadkender (bang). A kushta (Szausszurea lappa) egy másik megszokott, a számával együtt emlegetett növény.32 Az efedrát (Ma huang) a szórna helyettesítésére különösen a régi perzsák használták, akik a védikus hindukhoz hasonló vallást gyakoroltak. A szórna általános növényi kivonat és nem egy külön fajta. A szórna-típusú összetevők leginkább a frissítő és idegre ható füvekben közösek. Erre a célra Indiában erős tápláló és idegre ható tulajdonságaik és bőséges nedvük miatt hagyományosan a liliom- és orchideacsaládok különféle fajtá it használták. A szórna alkotórészei leginkább a hegyekben, különösen a patakok és tavak mellett növő növények között vannak tú lsúlyban. Kasmír és

170

Jóga és ájurvéda

17'1

lem. A gyógyfüvek a test és a prána számára szómáról gondoskodnak egy különleges agyváladék kiválasztásával, mely elégedettséget segít elő és a magasabb agyközpontokat táplálja. Ez a váladék a nyál egy bizonyos, a pránajáma folyamán termelődött formájáként tükröződik. A növények szórna-kivonata jobban érvényesül, ha a füveket szertartás, mantra és meditáció mellett készítik, ami a növény asztrális energiája számára közvetítő közeget képez. A mantra az agni egy másik formája, ami a növényekben segíti a szórna-alkotórészek katalizálását.

különösen gyógyhatású szezámolajjal, vagy izzasztó terápiákkal és szaunázással. A fizikai energia és vitalitás fokozására szolgáló füvek. Az odzsaszt erősítik, és rajta keresztül elősegítik a szómát, ami az odzsasz (vagy létfontosságú lényegünk) magasabb formája. Ezek általában erősen tápláló tulajdonságú frissítő és fiatalító hatóanyagok, melyek a szaporodási rendszert is erősítik. Állóképességet és kitartást építenek ki, szilárdságot adnak a jóga-pozitúrákban és a pránajámában. Tipikusan ilyen füvek: asvagandha, amalaki, satavári, bala, vidari, ginzeng, dioszkorea, kapikaccsu, lótusz magok, édesgyökér, törpe fűrészpálma, fo ti. Ezeket általában tejjel, nyerscukorral, ghível és tápláló élelmiszerekkel fogyasztják, hogy erősítő képességüket fokozzák. Jól kombinálhatók nyers (hevítetlen) mézzel, különösen ha az friss (kevesebb, mint hat hónapos). Legjobb tápláló vegetárius étrenddel együtt fogyasztani, anti-váta étrendként. Megemésztésük megsegítésére némi gyömbér, illetve fahéj fűszert kell hozzájuk adni, mivel nehezen emészthetők. A test hűtésére és tisztítására szolgáló füvek. Ezek eltávolítják a mérgeket a vérből, a szövetekből és a belső szervekből. Ízre általában kesernyések, keserűek és nagy mennyiségű klorofilt tartalmazhatnak. Tipikusan ilyen füvek: aloe gél, guducsi, encián, gotu kóla, brámi, útifű, pitypang, komfri levél, csalán, cickafark, sárga lórom. Ezeket a füveket ghível, aloe zselével, mézzel és más sűrítő anyagokkal fogyasztják. Gyakran kombinálják nyerskoszt étrenddel, zöld levekkel és más méregtelenítő intézkedésekkel.

A

fiAve k és a P""ó.na

A füvek főleg a pránajáma kosa, a létfontosságú energia (vagy pránikus test) szintjén hatnak. Hatásuk az élelemnél finomabb, és a mentális, illetve az érzéki behatásoknál durvább szinten jelentkezik. A gyógyfüvek ezért a prána útján összekötik a testet és az elmét. Serkentik a prána-csatornákon és a nádikon keresztüli áramlását. A finomtest maga számos csakrájával olyan, mint egy különféle ágakkal rendelkező fa. A füvek elősegítik az energia mozgását ezen a növényen keresztül. A növekedés és a kiválasztás pránikus folyamatainak katalizálásán dolgoznak. Segítik a pránát az egészséget, az erőt és tudatosságot fenntartó munkájában.

Ft.\vek a test és a hatha jó9a szó.mó.l"a

Minden, a fizikai egészségre ható fűnek van némi lehetséges haszna a jógagyakorlatban. Itt a legfontosabb típusokra fogunk összpontosítani, azokra, amelyek az ászana-gyakorlatokban segítenek.

Hajlékonyságot növelő, keringést elősegítő és az energiamozgást serkentő füvek. Az ilyen füvek az izom-váz működésének és koordin~lásának javításával segítenek az ászanák megfelelő végrehajtásában. Altalában reuma elleni, vagy ízületi gyulladás elleni hatóanyagként osztályozhatók. Főleg a hatha-jóga számára szánt gyógyfüvek. Tipikusan ilyen füvek: guggul, sallaki, mirha, nirgundi, kurkuma, sáfrány, szibériai ginzeng, angyalgyökér, kava kava, dasa mula (ájurvédikus recept). Ezeket hatásuk fokozása miatt általában mézzel és meleg vízzel, vagy olyan fűszeres serkentőkkel fogyasztják, mint a gyömbér és fahéj. Még jobb, ha kiegészülnek olajos masszázzsal,

Fi:.ivek az öt P"'á~ához

A belső szinten történő gyógyítás kulcsa az öt prána megfelelő mozgásban tartása. A gyógyfüvek segítik ezt a folyamatot. A következőkben tipikusan az öt pránát serkentő gyógyfüveket soroljuk fel, némelyik egynél több pránához is megfelelő. Ezek a kategóriák egyszersmind a test és az elme számára szánt füvek is, mert a prána mindkét szinten működik. Prána: fűszeres, diaforetikus gyógyfüvek, melyek fokozzák belégzésünk erejét, megnyitják a fejet és az arcüregeket, serkentik az elmét és az érzékeket, javítják az étvágyat; fa héj, zsálya, kálmos, menta, kakukkfű, tulszi, eukaliptusz, szeg fű szeg.

172

Jóga és ájurvéda

173

Apána: könnyű, hashajtó gyógyfüvek, melyek fokozzák a kiválasztást és tisztítják a lefelé vezető csatornákat, segítenek a prána vastagbélen keresztüli elnyelésében; trifala, haritaki, pszillium, lenmag, ricinusolaj, aloe zselé, aszadkóró gyanta, hingastak. Szamána: az emésztést és a vékonybélen keresztüli felszívódást segítő fűszernövények; kardamom, édeskömény, gyömbér, pepperóni, mustár, kömény, bazsalikom, feketebors, szerecsendió, trikatu. Vjána: fűszeres és kesernyés füvek, amelyek előseg ítik a szíven keresztül a vérkeringést, támogatják az izom- és vázrendszert; fahéj, nirgundi, ardzsuna, guggul, sáfrány, kurkuma, guducsi, szibériai ginzeng, angyalgyökér, kava kava. Udána: főleg fűszeres és keserű füvek, melyek erőteljessé teszik a hangot és megállítják a köhögést, valamint fokozzák az élénkséget és erőkifejtéseinkhez erőt adnak. Sok prána számára szánt fű itt is jól hat, különösen a köhögést megállítók: kálmos, lobélia, tulszi, haritaki, borsmenta, váza, csikóláb, cseresznyekéreg, édesgyökér.

Ezeket a füveket a hozzájuk hasonló, testet frissf tőkhöz hasonlóan általában meleg tejjel, nyerscukorral, nyers mézzel, ghível és más élelmiszerekkel együtt fogyasztják, hogy erősítőképességüket fokozzák. Az elme lecsendesítésére használt füvek. Ezek enyhén nyugtató és fájdalomcsökkentő hatóanyagok, de az elmét is lelassítják a meditációhoz. Kevésbé táplálóak, mint az elmefrissítők, inkább a nyugtalanság és a felizgatott idegek csillapítására jók. Tipikusan ilyen füvek: dzsatamamszi, valériána, szerecsendió, golgotavirág, kava kava, asszonypapucs, sziszifuszmagok. Ezeket a füveket olyan más, nyu gtató anyagokkal együtt szedik, mint a ghí, vagy az aloe gél, hogy nyugtató tulajdonságaikat fokozzák. A dzsatamamszit tekintik a legjobbnak.

FL.\vek az elme és a meditáció számá>"'a

Sok fűnek vannak idegre ható (nervin) és az elmére ható tulajdonságai. Néhány fő kategóriába sorolhatók és a magasabb jóga számára használatosak. Az elmét és az érzékeket serkentő, valamint az észlelést javító füvek. Ezek megnyitják a csatornákat, fokozzák az agyi keringést és eltávolítják a fejből a nyálkát. Fokozzák az érzékelést és a különbségtételt, megkönnyítik a belátás folyamatát és a meditációt. Hasonlóak a pránát mozgató füvekhez. Tipikusan ilyen füvek: kálmos, tulszi, bazsalikom, pippali, babérbogyó, efedra (ma huang), zsálya. Ezeket a füveket meleg vízzel és mézzel (különösen régebbi mézzel, amelyiknek nagyobb szárító hatása van) fogyasztják, hogy hatásukat fokozzák. Ezek a főleg a nászja terápiában használt füvek. A tudatosságot és értelmet fokozó, az elmét erősítő füvek. Az elmét és az idegszövetet sajátosan élénkítő és építő hatóanyagokat tartalmaznak, melyek a testet frissítőekhez hasonlóak. Növelik a szómát az idegrendszerben, segítenek összpontosításhoz, elégedettséghez és örömhöz jutni és legyőzni a fájdalmat. Tipikusan ilyen füvek: sankha puspi, gotu kóla, asvagandha, haritaki, satavári, bala, kapikaccsu, ardzsuna, lótuszmagok, siladzsit.

Váta típusok: a hajlékonyság hiányától, szárazságtól és merevségtől szenvednek, és általában ízületi gyulladás fejlődik ki náluk. A h ajlékonyságot javító gyógynövények a hasznosak számukra, akárcsak a rendszeres szezámolajos masszázs különféle változatai. A váták általában az alacsony energiaszinttől is szenvednek. Hasznosak számukra az energiát fokozó, frissítő füvek, különösen az asvagandha. A váta típusoknak vigyázniuk kell az apána kiegyensúlyozottságára és gyakran olyan enyhe hashajtókat igényelnek, mint a Trifala. Mivel azonban a váta hajlamos a prána megzavarására, ezért az öt prána füvei segíthetnek rajtuk, különösen az olyan pránikus szabályzók, mint a tulszi (szent bazsalikom). A váta emberek könnyen elszakadnak a földtől, és ingataggá válnak. Számukra mindenféle frissítő hasznos,·különösen az idegi hatású élénkítők az olyan elme-lecsendesítőkkel együtt, mint a dzsatamamszi és az asvagandha. Legjobb meleg tejjel, vagy nyers mézzel fogyasztani őket. Pitta típusok: általában belső hőség és mérgezett vér gyötri őket, melyet a gyógyuláshoz a testből el kell távolítani. Hasznosak számukra a hűtő és méregtelenítő gyógynövények, mint az aloe gél, a guducsi zöldfüvekkel és hasonló ételekkel együtt. Egy finom szinten az elme maga a tű z helye. Ennélfogva az elme és az agy könnyen túlhevülhet. A pittáknak hlívösen kell tartaniuk elméjüket és érzelmeiket, kerülniük kell az olyan érzelmeket, mint az elmét túlhevítő düh. Erre legjobbak az olyo n hlítő típusú idegre hotók (nervinek), mint o

174

Jóga és ájurvéda

'175

gotu kóla, a savatári és a dzsatamarnszi. A legjobb tejjel, illetve aloe zselével fogyasztani őket. Kaja típusok: a pangás iránti hajlamuk miatt a kafa típusoknak a keringést javító gyógynövények hasznosak, különösen a guggul, a mirha és a kurkuma, melyek az olyan általános kafa bántalmak elleni szerek, mint a szívbetegség, a cukorbaj, az asztma és az elhízás. Számukra a legjobbak az olyan frissítők, amelyek nem túl nehezek, mint a siladzsit, bár ha energiájuk nagyon alacsony, hasznos lehet az asvagandha, illetve a ginzeng is. A kafa nyálkaként blokkolja a fej és a finomtest csatornáit és nádijait. Számukra az elmét és az érzékeket serkentő gyógynövények hasznosak. Ezért különféle fűszeres füvek ajánlatosak, különösen a kálmos, a gyömbér és a pippali, a neti edény, a naszja terápiákkal együtt. Mivel a pránájukat könnyen leblokkolhatja a nyálka, a kafák számára hasznosak az öt prána füvei, esetleg az apána füveit kivéve. Legjobb meleg vízzel, illetve (hat hónapnál régebbi) mézzel fogyasztani a gyógyfüveket.

az idősebbeknek és bárkinek, akinek többlet e rőre és kitartásra van szüksége. Aloe Vera: kesernyés, keserű, édes-hűtő, édes; PK-V+ Az aloe önmagában felér egy egész gyógyszeres dobozzal. Kiváló a plazma, a bőr, a vér és a máj tisztítására, az összes fő fizikai és pránikus rendszerre. A női nemi szervekre is fiatalító hatása van. Asvagandha (Vithania somnifera): kesernyés, édes-hevítő, édes; VK-P+ Az asvagandha a legjobb ájurvédikus frissítő a test és az elme számára egyaránt. Erősíti és táplálja az izmokat, ínakat, csontokat, idegeket, és az immunrendszert megerősítve építi az odzsaszt és a tedzsaszt. Jó az ízületi és idegfáj~almakra, sajátosan csökkenti a nyugtalanságot. Szembeszáll az álmatlansággal, lecsendesíti az elmét, elő­ segíti az összpontosítást, a meditációt, a mély alvást. Az asvagandha kiváló a sportgyógyászatban, mert fokozza az állóképességet, védi a csontokat és az ízületeket a sérülésektől. Babérbogyó (Myrica nagi): csípős, hevítő, csípős; KV-P+ A babérbogyó kiváló a fej és a torok kafától való megtisztítására, valamint az elme és az érzékek serkentésére. Erősíti a pránát és az udánát, segít szembeszállni a megfázással, az influenzával és a fájó torokkal. A kálmossal, vagy helyette használható a fej és az arcüregek tisztítására. Dzsatamamszi (Nardostachys jatamamsi): kesernyés, keserű, édeshűtő, édes; VPK= A dzsatamamszi a legjobb ájurvédikus nyugtató gyógynövény, az agy és az idegszövet lecsendesítője és erősítője. Asvagandhával kombinálva a váta számára agyélénkítő lehet és gotu kólához hasonló tisztító hatóanyaggal az elme hűtésére alkalmas. Bár a valériánával rokon, nála kiegyensúlyozottabb gyógynövény és könnyebb fogyasztani. Inkább javítja mentális működésünket és kifinomultságunkat mintsem, hogy egyszerűen csak nyugtatná azt. Fillantusz (Phyllanthus niruri): kesernyés, keserű, édes-hűtő, csípős; VPK= A fillantusz frissítő és fiatalító gyógynövény a máj és a vér számára, hasznosnak találták a krónikus és az akut hepatitisz kezelésében is. Jó a szervekbe mélyen bekerült mérgekre, melyek finom szinten hatnak ránk, és krónikus betegségeket okoznak.

Kt..\lövde9es fi.-ivek a jó9a9yako>"láshoz

A továbbiakban különleges, főleg indiai füveket ajánlunk a jógagyakorlás segítésére. Ezek sok gyógynövényes, ájurvédikus boltban beszerezhetők. A füveket ízükkel (ráza), fűtő hatásukkal (virja) és emésztés utáni hatásukkal (vipáka)együtt soroljuk fel. A VPK hatás a vátára, a pittára és a kafára utalva: + fokozó, - csökkentő, = kiegyensúlyozó, illetve semleges. Az adagolásról és az elkészítésről további információkért olvassuk el a Yoga of Herbs (A gyógyfüvek jógája) c. művet. Ardzsuna!Terminália arjuna: keserű, hűtő, csípős; PK- V+ Az ardzsuna frissítő és fiatalító a szív számára, támogatja a vjána vájut és fokozza a pránát. Segít az odaadás fejlesztésében és többlet bátorságot, energiát ad szellemi gyakorlásunkhoz, mint ahogy Ardzsuna képes volt a dharmáért harcolni Krisna isten oldalán. Amaláki (Emblica officinális): sós kivételével minden íz, hűtő, édes; VPK= Az amaláki az összes szövet számára frissítő és fiatalító. Kiegyensúlyozza a dosákat és fokozza az odzsaszt. Csjavan Pras zselé formában fogyasztva kitűnő étel és jó energia fokozó a jógagyakorláshoz. Elsődleges frissítő fiatal gyermekeknek, terhes asszonyoknak,

Ginzeng típusok: A szibériai ginzeng (Eleuthrococcus senticossus): elterjedten használatos az atlétikai teljesítmények növelésére, az ízületek és az inak rugalmasságának e lősegítésére, a gyakorlatok során a sérülések meg-

176

Jóga és ájurvéda

177

akadályozására, és különösen a krónikus és leépülést okozó ízületi gyulladás ellen. Ezek a felhasználások nagyon hasznossá teszik az ászanák gyakorlásához. A koreai ginzeng csít (pránát, vagy a légzés erejét) épít, többlet állóképességet ad, valamint fokozza a test és az elme általános alkalmazkodó képességét. Elősegíti a hosszú életet és segít a fiatalításban. Jó a mélyebb jógagyakorlatokhoz, de néhányan túl serkentőnek találhatják, és ezért elővigyázatosság ajánlatos a használatában. Az amerikai ginzeng előnyösebb lehet a keletinél, mert kevésbé valószínű, hogy túlhevíti a szervezetet. Segít a kiszáradás megakadályozásában és jó fáradékonyság elleni hatóanyag is. A pitta alkatúaknak ajánlatos nyáron szedni. Gotu kóla (bráhmi): kesernyés, édes, keserű-hűtő, édes; PK-V= A bráhmi közeli rokonságban van a gotu kólával és előnyben részesítendő gyógynövény, de a gotu kóla a helyettesítőjeként használható ott, ahol a bráhmi nem elérhető. Nyugtató, izomlazító, a fájdalmat csökkentő hatóanyag. Vizelethajtó, hemosztatikus, tisztítja a mérgezett vért, szembeszáll a fáradtsággal. Segít a düh és a rágaszkodás fékentartásában, az elme hűtésében és lecsendesítésében. Szanszkrit neve (bráhmi), Bráhmán, a kozmikus valóság ismeretét elősegítő hasznosságát tükrözi. A bráhmi és rokonai vadon nőnek sok trópusi vidéken, Indiát és Hawaiit is beleértve. Az aloe levébe a bráhmi nedvét keverve a test és az elme számára kiváló méregtelenítő hatóanyaghoz jutunk. Gyógyhatású ghínek elkészítve kiváló a máj és az idegek számára. Friss bráhmileveleket nyers mézben megőrizve, szómát termelő anyaghoz jutunk. Guducsi, amrit (Tinospora cordifolia): kesernyés, keserű, édes-forró, édes; VPK= A guducsi eltávolítja a hőt és a mérgeket a szövetek és az idegek mélyebb szintjéről. Az elmét is hűti és tisztítja. A pittát megújítja, és a tedzsaszt kiegyensúlyozza. Kiváló élénkítő az immunrendszer számára, különösen fontos krónikus alacsony láz és nehéz fertőzések ellen, az Epstein Barre vírustól az AIDS-ig. Pozitív energiánkat növeli gyengeség, krónikus fáradtság esetén. Guggul (Commíphora mukul): csípős, kesernyés, keserű, édes, hevítő-édes; KV-P= A guggul elősegíti az izmok, az ínszalagok és a csontok hajlékonyságát, az ízületi gyulladás legfőbb orvossága. Erősíti a szívet is, csökkenti a koleszterin szintjét, meggátolja a szívrohamokat. Tisztán tartja a vért, és mivel szattvikus, az összes szövetet élénkíteni tudja.

A guggul szabályozza a vércukrot, szembeszáll a cukorbetegséggel (azoknak a jógiknak a szokásos betegsége, akiknek anyagcseréje szokatlan ingadozásokon mehet át). Jól kombinálható a trifalával, a plazma és a vér kiváló tisztítója. Kálmos (Acorus calamus): csípős, kesernyés-hevítő, csípős; KV-P+ Az édes nősziromként is ismert kálmos serkenti az elmét és az érzékeket. Kitisztítja a nyálkát a fejből, a torokból és a tüdőkből. Javítja az emésztést, de nagy adagokban hánytatóvá válik. Az ájurvédában főleg a finomcsatornák mérgektől, váladéktól és elzáródásoktól való megtisztítására használják. A kálmos erőteljessé teszi a beszédet, az észt, az értelmet, és élesíti a megkülönböztető képességet. Kiváló a rnantrához és a meditációhoz. Segít a szellemi tanulmányokban, és azt mondják, hogy fokozza a magasabb önvaló megismerését. Kapikaccsu (Mucuna pruriens): keserű, édes-hevítő, édes; VK-P+ A kapikaccsu erőteljes frissítő gyógynövény, erősíti az odzsaszt és a tedzsaszt is, valamint a mélyebb idegszöveteket és a nemzőrendszert. Lecsillapítja a vátát, különösen a legyengülés miatti remegéseket. Az L-dopa természetes forrása, hasznos a Parkinson-kór kezelésében. Rizzsel fogyasztva kellemes és erőt adó étel. Kava kava (Píper methysticum): csípős, kesernyés, hevítő-csípős; VK-P+ A kava kava javítja a keringést és csökkenti az izom-, a váz- és az idegrendszeri fájdalmakat. Szembeszáll a vátával, támogatja a vjánát, elősegíti a pihenést, alvást és a mély meditációt. Mind a testben, mind az elmében segít a hajlékonyság és az elkülönülés egy mélyebb szintjének fenntartásában. Mirha (Commiphora myrrha): kesernyés, csípős, keserű, édes-hevítő, édes; KV-P+ A mirha a guggulhoz és a sallakihoz hasonlóan kiváló az izmoknak, az ízületeknek és a csontoknak, a keringés támogatásában, a fájdalom megszüntetésére és a sérülések gyógyításában. Tisztítja a vért és a plazmát is, valamint megkönnyíti a menstruációt, erősíti a női nemzőrendszert.

Nirgundi (Vitex negundo): kesernyés, csípős-hevítő, csípős; VK-P+ A nirgundi kiváló gyógynövény az ájurvédikus masszázsolajokhoz é$ a gőzkezelésekhez, serkenti a vjánát és a vájut. Fellazítja a mérgeket a csontokban és az ízületekben, segít a testből való eltávolításukban, szembeszáll a fájdalommal és a merevséggel, valamint csökkenti a daganatot, duzzanatot. A guggu llal és más füvekkel hasznos a hajlékonyság és a keringés javításába n.

Jóga és ájurvéda

179

Praval (vöröskorall-por): édes, hűtő, édes; PV-K+ Oxidként (bazma), illetve rózsavízzel (pisti) készítik el. Kiváló tulajdonságú a csontok, a fogak, az íny és a haj erősítésében. A pittával szembeszáll, és építi az odzsaszt. Sallaki (Boswellia serrata): kesernyés, édes, keserű-hűtő, csípős; VPK= A sallaki a guggullal és a mirhával rokon gyanta, melyet hasonló céllal a vér tisztítására, az ízületi fájdalom és merevség ellen használnak. Segít a lágyszöveti sérülések gyógyításában is. Hűtő természete miatt különösen jó gyulladt és duzzadt ízületekre, ahol pittáról van szó. Sankha puspi (Evoluvus alsinodes): keserű, meleg, édes; VPK= A sankha puspi kiváló serkentő és frissítő az elme számára. Fejleszti a memóriát, az összpontosítást és az érzékelést, segíti az agy fiatalítását. Magasabb agyi működésünket serkenti, javítja általános értelmünket és alkotókészségünket. Az ezzel a gyógynövénnyel készült szaraszvata csuma port elterjedten használják a figyelemhiányos rendellenességnél, és segít megakadályozni az emlékezetvesztést. Satavári (Asparagus racemosus): édes, kesernyés-hűtő, édes; PV- K+ A satavári lecsendesíti a szívet és fokozza a szeretetet, az odaadást. Az asvagandhához hasonlóan általános használatú fő frissítőszer, de sajátos hatású a női szervezetre is. Magasabb minőségű plazmát termel és véd a kiszáradás ellen. Szembeszáll a lázzal és a savassággal. Siladzsit: keserű, csípős, kesernyés-meleg, csípős; KV- P+ A siladzsit a Himalájából származó ásványi anyag, mely ezeknek a nagy hegyeknek a gyógyító erejét hordozza. Különösen az öregedési folyamatot illetően sok betegség kezelésére használják Fontos fiatalító és frissítő különösen a kafa, a váta és a vesék tekintetében, a régóta cukorbajban és asztmában szenvedő emberek számára. Általános egészségfenntartóként is szedhető, és kitűnő a sok mentális munkát végzők, a jógagyakorlatot folytatók számára. Trifala: sós kivételével minden íz, semleges, édes; VPK= A trifala a jógában sokszor használt ájurvédikus hashajtó recept. Az apána vájut, a lefelé mozgó levegőt felügyeli, és segít a prána vastagbélben történő felszívásában. Az anyagcsere kiegyensúlyozását segíti elő, és táplálékkal látja el a csontokat és az idegeket. A trifala elő­ mozdítja a tiszta prána ételeinkből történő felvételét, így a pránajáma teljesebb gyakorlását, vagy az életerő fejlesztését teszi lehetővé. Tulszi, szent bazsalikom (Ocinum sanctum): csípős, édes-hev ítő, csíp ős; KV-P+

A tulszi a bazsalikom egy formája, amely az elme és az agy tisztításának, a bölcsesség és az odaadás fokozásának fontos gyógynövénye. Elősegíti a magasabb prána kialakulását, kiváló a megfázások, az influenza és az arcüreg-allergiák esetében. Jó, ha egy kis tulszit teszünk az ivóvízbe. A természetes szómaital hozzávalói: - asvagandha, satavári, kapikaccsu, ardzsuna, mindegyikből egy rész, -bráhmi, kálmos, tulszi, édesgyökér, mindegyikből % rész. Főzzünk fel két teáskanálnyi porrá őrölt gyógynövényt két csésze meleg tejben egy teáskanál nyerscukorral és egy teáskanál ghível. Reggel és este fogyasszunk belőle egy csészével egy negyed teáskanál kardamompor kíséretében. Nyers mézben is összekeverhetjük a gyógynövényporokat, és hagyjuk állni egy hétig. Azután reggel és este szedjünk egy fél teáskanálnyit belőle, vagy ahogy az alacsony energiaszinttel és fáradékonysággal szemben szükséges.

178

•

Az aromás gyógynövények erőteljes hatást gyakorolnak az cl mére és a pránára, beindítják a magasabb agyközpontokat. Más aromás füvek az elme lecsendesítésében és a szív megnyitásában segítenek. Az ilyen aromás növények használhatók teák, kivonatolajok, inhalátumok, naszja formájában és füstölőkként. 33 Az olyan fűszeres zamatúak, mint a gyömbér, a menta és a zsálya jobbak az elme serkentésében, a belátás, az észlelés elősegíté­ sében, valamint jók a megismerés vagy a rádzsa jógához. Segítenek a fej és az arcüregek tisztításában is, és serkentik a prána áramlását. Fokozzák a pránagnit, vagy a pránikus burok agniját, ez hasznos a prá najámához. Az olyan virágillatok, mint a jázmin és rózsa kiváló hatásúak a szív odaadás iránti megnyitásában. A virágillatok lecsillapítják a külső elmét és annak érzelmi, érzéki túlterhelését, összekapcsolnak bennünket az érzés mélyebb szintjével. Finom szinten odzsaszt építenek. Fűszeres zamatúak: kámfor, eukaliptusz, borsmenta, zsálya, kakukkfű, fahéj, gyömbér, teafa olaj, télizöld, tulszi. Édes virágillatok: jázmin, rózsa, sáfrány, szantálfa, sampak, írisz, lótusz, frangipáni, lonc.

180

Jóga és ájurvéda

Az o lajos W\asszázs és a jó9a

A gyógyfüvek mellett ne felejtsük el az olajok, különösen a szezámolaj kü lső alkalmazásának értékét, mivel fellazítja az ízületek és izmok merevségét, és táplálja a test mélyebb szöveteit. A különleges füvek szezámolaj alapú főzetével készült ájurvédikus gyógyhatású olajok különösen fontosak ebben a tekintetben. Nemcsak a jógapozitúrákban segítenek, de kezelik a csontok és az idegszövet betegségeit is. Az olajos masszázs lehetővé teheti számunkra olyan ászanák elvégzését, melyekre egyébként képtelenek lennénk. Segíthet a prána földelésében, így pránajáma gyakorlataink nem szárítják ki az idegrendszert. Legtöbbünk, különösen a váta típusúak számára hasznos lehet az életstílus-előírások részeként a rendszeres olajos masszázs. A szezámolajnak váta-közömbösítő tulajdonságai vannak. Segít a pránának a nádikon és a csatornákon keresztül történő áramlásában, és fokozza az odzsaszt. A kókuszolaj pitta-közömbösítő tulajdonságú. Különösen hasznos a túlhevülésre hajlamos fejre alkalmazva. A mustárolaj kafa-közömbösítő tulajdonságú. Különösen hasznos a mellkas és a tüdők területére alkalmazva, ahol felgyűlik a kafa. A ghí szembeszáll a pittával és a vátával. Főleg a hamar kiszáradó, vagy begyulladó természetű bőrre használatos, melyet a másféle - általában hevítő természetű - olajok irritálnak.

A

no.szja és a neti edény

A neti edény egy keskeny kifolyóval ellátott kis edény, arra használják, hogy a hátra döntött fej orrlyukaiba vizet öntsenek belőle. Kis mennyiségű, kb. nyolcad teáskanálnyi sót adnak a langymeleg vízhez. Különleges, fokozott hatás eléréséhez füveket és olajokat is tehetnek a neti edénybe. Közéjük tartoznak a szezámolaj és az olyan idegre ható (nervín) gyógynövények, mint a bráhmi, a kálmos, a tulszi vagy a gyömbér. Az arcüregek tisztítására olyan különféle füvek porát is fel lehet szippantani, mint a gyömbér vagy a kálmos. Olyan ájurvédikus olajokat lehet az orrlyukakba tenni, mint amilyenek a gyógyhatású szezámolajok. Valószínűleg a gyógyhatású olajok a legjobbak. Sok arcüreg-allergiát képesek kigyógyítani, szembeszállnak az arcüregi

'181

fejfájássa l, a szédülésekkel, az agyi kimerültséggel. A jógát tanulóknak nopi rendszerességgel ájurvédikus naszja olajat kellene használniuk. Ezt megtehetik a neti edény használata után, vagy helyette.

Pancsa ka>"W\a

A pancsa karma az öt megtisztító gyakorlatot jelenti. A terápiás behashajtásokból (virecsána), hánytatásokból (vamána), orr-gyógykezelésekből (naszja) és vértisztításból (rakta moksa) áll, hogy a felesleges többlet dosákat eltávolítsák a testből. Ezek a mérgeket fellazító, és az eltávolításukhoz az olajos masszázzsal végzett előkészítő gyakorlatot (sznehána) és a gőzkezelést (szvedána) követik. A hashajtások fokozzák az apánát (lefelé mozgás), hogy csökkentsék a pittát. A hánytatások serkentik az udánát (felfelé mozgás), hogy csökkentsék a kafát. A naszja megnyitja a fejet, hogy elősegítse a pránát. A vértisztítás a vjánán keresztül serkenti a vér áramlását, hogy csökkentse a pittát. A básztik (vagy beöntések) lecsendesítik az apánát, hogy csillapítsák a vátát. Ilyen módon a pancsa karma mind az öt pránára hat. A pancsa karma nem csak a fi zikai testből, de a finomtestből is radikálisan eltávolítja a mérgeket. Erőteljes tisztító és fiatalító h atása van a csontokra, izmokra és idegekre, az érzékekre és az elmére. Ezért a pancsa karma bárki számára, aki a jóga útját járja, hasznos eljárás, nemcsak az ászanák miatt, hanem a pránajáma és a meditáció érdekében is. A pancsa karmát méregtelenítési program részeként is lehet végezni, a gyakorlás mélyebb szintjének elindításaként is, vagy n mérgek felgyülemlésének megakadályozására végzett rendszeres intézkedésként. 34 öntésekből (bászti),

14 ~

Aszanák: az egészség és a tudatosság jógapozitúrái

Az á sza l'\ákból ued a test és az el.-ne állóképessé9e1 a bete9 sé9ektől való fL199etlel'lsé9e és a vé9ta9ok köl'\l'\~edsé9e. HATHA JóGA PRADIPIKA 1.

17

_h jógapozitúrák (vagy ászanák) a fizikai testkultúra valaha ~kigondolt legfontosabb rendszerei. A test működésének bámulatos megértését tükrözik, és különösen azt, hogy a szövetekből, a szervekből és az ízületekből hogyan lehet mély szinten kiengedni a fesz ültséget. Az ászanák a lehető legjobb egészségben tartják a testet. Sajátos helyzetekről és mozgásokról gondoskodnak, melyeket úgy terveztek meg, hogy megerősítsék és feszítsék az izomzatot, miáltal a testet a kisebb fájdalmakból és a betegségekből hatásosan visszaviszik a tökéletes és normális egyensúly állapotába. Finoman megtartják a gerincoszlopot, hogy optimális energiaáramlás jöjjön létre azokon az idegeken keresztül, melyek elerőtlenítik a szerv- és mirigyrendszert. Talán a legfontosabb jó hatása mégis az, hogy elkezdik a szövetek rendszeres tisztítását, ami felkészíti a testet a haladóbb jógagyakorlatokra. Az ászanák annak a szent tudománynak a részei, mely átfogja a tudat minden aspektusát. Nem csak önmagukban lényegesek, hanem a pránajáma és a meditáció előkészítéseként is. Nem csak a test, hanem a prána, az elme és a szellem alapos ismeretét is tükrözik, melyeknek a test pusztán csak külső képe, megnyilvánulása.

Az ászana eredetileg a jóga mélyebb gyakorlásána k része, de gya korlatként, vagy terápia ként is végez he tő. Nyugaton a legtöbb ember gyakorlásképpen végzi az ásza nákat. Számukra az lett a jóga

184

Jóga és ájurvéda

185

értelme, amit a jógapozitúrákkal hoznak összefüggésbe. Míg az ásza na tudományág lehet saját jogán, a gyakorlásként, vagy terápiaként végzett ászanát nem szabad összekeverni az ászana klasszikus jógabeli szerepével. A jógát nem szabadna pusztán az ászanára redukálni, mert az ászanák csak egy nagyobb rendszer töredékét képezik. Az ászana fő szerepe hagyományosan az volt, hogy az elmét zavaró minőséget, a radzsaszt segített csökkenteni (éppen ezért az ászanák túlzottan aktív, illetve asszertív végrehajtása mélyebb jógi szemszögből nézve teljesen célszerűtlen). A prána lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül nem lehet simán előrejutni a pránajámával sem. Az érzékek lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül szinte lehetetlen a prátjáhára, vagy az érzékek ellenőr­ zése. Az elme lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül nagyon nehéz az összpontosítás és a meditáció (dhárana és dhjána). A jóga mélyebb szintjei iránt érdeklődők nem mellőzhetik az ászanát. Hasznukra válhat a fizikai megtisztulás részeként végzett néhány éves ászana gyakorlás intenzív időszaka. Akkor testük nem fogja lehúzni őket, amikor megkísérlik a mélyebb behatolást az elmébe. A jóga valódi célja a mély meditációban nyilvánul meg, amikor a test teljes nyugalomban van, de az ászana maga elhalványul, a fizikai test és annak helyzete teljesen feledésbe merül. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy sok nagy jógi nem is volt nagy ászana-gyakorló. Swami Vivekananda például, aki a múlt század fordulóján nyugatra hozta a jógát, néhány ülőpozitúra kivételével ászanából gyenge volt. Hasonlóképpen sok ászanában jártas ember a mélyebb jóga meditációs gyakorlatokban lehet, hogy nem igazán ügyes. A különböző jógaösvényeket tekintve a megismerés jógája (dzsnána jóga) nem helyez különösebb hangsúlyt az ászanára. Néző­ pontjából a figyelem gyakorlása a fő dolog. Hasonlóképpen az odaadás jógája (bakti jóga) sem ászana-orientált, hanem az isteni szeretetét és a szív magatartását hangsúlyozza. A rádzsa jóga a meditációt hangsúlyozza, és az ászanát csak bevezetésként tartja fontosnak. A hatha jóga az a fő jóga, amelyik az ászanát elsődleges eszközként használja, de még ebben a jógában is fontosabb a prána, mint az ászanák gyakorlása. Sok nagy jógi a tulajdon felébredt pránájából és nem a fizikai gyakorlásból tanulta meg az ászanákat. Valójában nem a puszta emberi utasítások, hanem a prána a jógapozitúrák eredeti tanítója. Az igazi ászana-tanár a tanítvány pránajának felébredésén keresztül végzi oktatói munkáját, és nem egyszerűen csak azt tanítja, hogy a testet hogyan lehet különböző helyzetekbe állítani. Meg kell tanu lnunk a prána erejének haszn álatát, hogy ászana gyakorlatun-

kat alkotó folyamattá téve, belülről tudjuk irányítani. Amikor a párna irányítja az ászanát, az ászanának jóval nagyobb a gyógyító ereje. Amikor a prána áll az ászanák fókuszában és a különböző mozgásokat (ászanákat), mintegy felfűzik a légzés (prána) áramába, mint zsinórra a gyöngyöket, akkor lesz olyan a jóga gyakorlása, amilyennek azt Patandzsáli a jógaszútrákban felvázolta.

Az ászana é s az á jv.l"vé da

Az ájurvéda legfontosabb gyakorlandó életstílus-ajánlásaiként javasolja az ászanákat. Ugyanakkor ászanákat ír elő különféle betegségek kezelésére intézkedéseiként is. Az ájurvédikus kezelés felét képezi az, ami a testbe bekerül, és ez főként az élelem. A másik fele az, am it a test kinyilvánít, kiad magából, és ez főleg a cselekvés. Az ószana ez utóbbival foglalkozik. Ezért az ászana és az élelem a két legfontosabb fizikai kezelési eljárás az ájurvédában. A prána szintjén a füvek adják az élelmet és a pránajáma képezi o cselekvést. Ahhoz, hogy ezek megfelelően működjenek, a helyes pozitúrák és a helyes étrend megalapozása szükséges a fizikai testben. Az ászanák sokféleségének kell foglalkozniuk a cselekvéssel, a kü lönböző egyéni alkatoknak és azok változó egyensúlyhiányainak terápiás igényeivel. Az ászanák segítenek valamennyi betegség kezelésében, de önmagukban ritkán tesznek ki teljes kezelést. Hatásuk ugyanis főleg indirekt az izom-, a váz vagy a felépítési problémákat kivéve. Az ászanák a betegség érintette területek keringésének javításá n dolgoznak, hogy mérgeket szabadítsanak fel, és fokozzák a szövetek gyógyulását, fejlődését. Ez számos szinten meggyorsítja a test gyógyulási folyamatait.

Az ászan a célja

Az ászana a fizikai test kiegyensúlyozásának

legfőbb

eszköze

o jógában. Különféle nyugvó testtartásokból és fizikai mozgásokból

áll, amelyeket a feszültség oldására, a hajlékonyság javítására, az energiaáram lás maximalizálására és a súrlódások megszüntetésére hajtanak végre. Az ászana célja szabad energiaáramlás létrehozása annak érdekében, hogy segítse be l ső figyelmünk irányítását. Ez az

186

Jóga és ájurvéda

187

energiaáramlás azonban gyengeségeinek kezelésére, a testre is összpontosítható. Fizikai testtartásunk hatással van egészségünkre, vitalitásunkra és tudatosságunkra. Az elme-test komplexum különféle kölcsönös kapcsolatban levő csatornákból áll, az élelemszállító csatornáktól kezdve a gondolatokat szállítókig. Ezeket a csatornákat fizikai szinten az izomváz rendszer, a testtartásunk által meghatározott alak tartja össze. A rossz testtartás számos feszültség forrása, a csatornákon keresztül a megfelelő áramlást elrontó, esetleg blokkoló hatású összehúzódásokat okozva. Gátolja, akadályozza az energia és a tápanyagok keringését, miközben lehetővé teszi a mérgek és a salakanyagok felgyülemlését. Az ilyen elzáródások fájdalmat és betegséget hozó kényelmetlenséget és csökkentett működést okoznak. Ahogy az elme és a test összekapcsolódik, a fizikai elzáródások összefonódnak a mentális és érzelmi akadályokkal, és különféle függőségeket, kényszerességeket, ragaszkodásokat tartanak fenn.

tüdőkben, ami vértoluláshoz, fertőzésekhez és allergiákhoz vezet. A gyenge immunműködéssel együtt csökken a levegőben lévő kórokozókkal szembeni ellenállás. Természetesen a hát felső és középső részének testtartása nagyban érinti a tüdőket és a keringést, különösen a vjána vájut. A helytelen testtartás megakadályozza a prána természetes felfelé irányuló erejét (udána váju), ami által egyenesen állunk, boldognak és teljesnek érezzük magunkat, és növekedésre, fejlődésre törekszünk az életben. Az apána, a lefelé tartó energia elnehezedik, megnövekszik, és ezzel depresszió és alacsony energiaszint érzetét kelti az emberben.

:A fizikai

test

A fizikai test (annamája kosa) az emésztő traktusban központosul. Ha testtartásunk rossz, az emésztő traktuson keresztüli mozgás torlaszba ütközik. Ez megzavarja, vagy csökkenti az agnit, az emésztő tüzet, ami viszont különféle kisebb betegségekhez vezetve gyengíti, illetve szétzilálja az emésztést. A mellkas és a hát felső részén levő szűkületek rontják az étvágyat, amit a fejben és a szájban levő prána határoz meg. A hátközép és a középső alhasi terület szűkületei gyengítik az emésztő tüzet a vékonybélben, és ez összepréselődhet a felgyülemlett feszültség miatt, következménye az élelem rossz felszívódása. A hát alsó részén és az alhasban levő szűkület, gyengeség pedig összeszorítja és gyengíti a vastagbelet. Ez a gázképződés, a puffadás, a székrekedés vagy hasmenés, továbbá az apána váju egyéb problémái miatt meggyengíti a kiválasztást. :A

P'°ánik"'s test

A pránikus test (pránamája kosa) főleg a fizikai test légzési és keringési rendszerén keresztül működik. A prána fizikai megfelelőjét adó oxigén a véren keresztül energiával látja el az összes szövetet. Ha testtartásunk rossz, leromlik a tüdők működése. A légzés felületes lesz, csökken az ox igénfelvétel. Nyálka és pangó l e vegő képződik a

:Az

e lme (ide9'"endsze'°)

A mentális test főleg a fejen, az agyon és az idegrendszeren kercsztü I működik. Ha testtartásunk rossz, az idegi impulzusok zavart szenvednek. A nyakban levő feszültség csökkenti a fej vérellátását és o m.c ntális energiát. Ez hozzájárul a fejfájásokhoz és az arcüregi allergiák kialakulásához csakúgy, mint az elme és a pránikus test egyéb problémái hoz is. Az idegrendszer közeli kapcsolatban van a vázrendszerrel, és az t\jurvédikus gondolkodásban az idegszövet a csontszövetből fejlődik

ki. A prá na az idegekben, az apána a csontokban marad fenn. Az · Idegrendszer sajátosan a váta dosához kapcsolódik, a biológiai levegő­ ncd vhez, amely a másik két dosát vezérli. Ezért a helytelen testtartás cl sőd legesen a vátát szaporítja fel, és megzavarja az egész elmetest komplexumot. A váta a csontokban és az ízületekben hidegként és szárazságként ho.lmozódik fel, ami vagy merevséghez és mozgáskorlátozottsághoz, vagy remegésekhez és zavart mozgásokhoz vezet. Ez a feszültség áttcv6dik az idegekhez, ami álmatlansághoz, szorongáshoz és érzelmi kicgyensúlyozatlansághoz vezet. Az idegrendszert a gerinc uralja, így annak minden torzulása Idegfeszültséget és főleg váta természetű idegi problémákat okoz. A jógatesltartásokon keresztül fellazított ízületek által a felgyülemlett váta felszabadul, minden szinten javítva az egészséget és a tudatosságot. Kön nyen megfigyelhető, hogy a félelem és a feszültség (a stressz) a test mcgfeszülését okozza. Az ilyen érzelmek a csontokban tárolódnak, és energ iánk szabad mozgását előbb-utóbb megakadályozzák.

188

Jóga és ájurvéda

Az ászanának sokrétű terápiás hatása van a testre, a pránára és az :lmére, az egész fizikai szerkezetünkre, a létfontosságú energiáinkra es alkotó intelligenciánkra. Sajnálatos módon manapság legtöbbünk elhanyagolja a testtartását, és keveset tesz hajlékonyságának fejlesztéséért. Ami kevés gyakorlást mégis elvégzünk, az általában erőlte­ tett, vagy éppen maga is feszültséget keltő. Az aerobik-gyakorlatok ugyanúgy, mint a futás vagy a súlyemelés további feszültség felgyülemléséhez vezetnek, és legjobb esetben is csak valamilyen egyoldalú fejlődést eredményeznek. Az ülő foglalkozás hajlamosít a rossz testtartásra, különösen a mai számítógépes világban. A csak egyféle fizikai tevékenységet igénylő munkát végzők olyan testtartást vesznek fel, ami munkájuk irányának megfelelő torzulásokhoz vezet. Gyakran a legkényelmesebbnek tűnő pihenőszékeink is eltorzítják testtartásunkat a pihenés vagy a televíziónézés órái alatt. Általában a váta természetű értelmiségi emberek elhanyagolják a testüket, és merev helyzetekben tartják magukat, ami a hajlékonyság csökkenésével jár. Ez azt okozhatja, hogy túlérzékennyé válnak a csontjaikban felgyülemlett váta következtében. Az utazás ugyancsak felszaporítja a vátát azokban, akiknek gyakori repülést, autóvezetést igénylő munkájuk van. Nem biztos, hogy még a napi rendszerességgel ászanát gyakorló emberek is mindig optimálisan végzik a gyakorlataikat. Ha erőltetet­ ten, a célra és nem a folyamatra vagy az útra összpontosítottan végzett ászanák, a testnek néhány, számára nem természetes, testtartásba kényszerítése, feszültséget, sérüléseket okozhatnak. Az elfogulatlanság művelése nélkül végzett ászana, még ha fizikai szinten hasznos is, a test fokozott rögzültségéhez, az elme és az érzelmek merevségéhez vezethet. Ugyancsak nem jó az ászanák túlzott hangsúlyozása. Ez megnövelheti a testtudatot és erősítheti a fizikai egót. Ha valóban a jóga teljes rendszerébe akarunk belemenni, akkor az ászanákkal töltött idő nem helyettesítheti a pránajáma, a mantra és a meditáció mélyebb gyakorlását. Az ászana és az életkor. A kisbabák természetesen hajlékonyak, és olyan mozdulatokra képesek, amire még a nagy hajlékonysággal bíró felnőttek is képtelenek. A gyermekek természetes módon fizikailag tevékenyek, izmosak, és a testi mozgás minden lehetőségét felfedezve

0

189

szeretnek játszani, futkározni. A gyermekkor az élet azon szakasza, amelyben az elkezdett ászanagyakorlás egy életre szólóan megalapozza a helyes testtartást és hajlékonyságot. A hatvanöt éves kor körül kezdődő időskor a váta kora. Csökken a vitalitás, testi folyadékaink fokozatosan kiszáradnak. Az ízületek ízületi gyulladáshoz vezető hajlékonyság vesztéssel, kinél lassabban, kinél gyorsabban, kezdenek elmerevedni. Az ászana az egyik legjobb orvosság az öregedési folyamatok ellen és váta felgyülemlésének megakadályozására. A mozgás-orientált ászanák (vinjászák) főleg azoknak a fiataloknak kedvezőek, akikben a radzsasz, a cselekvés minősége dominál. Nekik a még éretlen testük és elméjük fejlesztésére van szükségük. 'H uszonnégy éves kor után azonban a mozdulatokra koncentráló ászanákat fokozatosan váltsa fel az elme fejlesztését hangsúlyozó, b el sőbb formájú ászana gyakorlása, főképp a szellemi tanítások ta1'\ulmányozása. Negyvennyolc éves kora után, ahogy a fizikai energiák visszahúz.ód nak, az ember abba a korszakba jut, amikor a belső elme fejlődik. Ekkor a meditáció fontosabb lesz az ászanánál. Hetvenkét éves kor után az elme még fejlődik tovább, de a fizikai energia hanyatlani kezd. Ez a korszak lehet a mély meditáció korszaka, és az ászanák is folytatni szükséges az öregedési folyamatok lassítására. Az lenne az ideális, ha az ászana az élet bármely szakaszában életstílusunk szerves részét képezné, még akkor is, amikor számunkra esetleg már megszűnt a jóga fő vonulata lenni. Az ászana és a masszázs. A masszázs fontos eszköz arra, hogy a mérgeket eltávolíthassuk az izom- és vázrendszerünkből. Az olajos rnasszázs fellazítja az ízületeket, táplálja a csontokat és az idegeket. A'/. o.lyan masszázzsal összekapcsolható kezelések, mint a gőzterápi­ ák, szaunák és izzasztókunyhók, javítják a hajlékonyságot, és a bőrön kcresztü 1 eltávolítják a mérgeket. Olajos masszázs után könnyebb végrehajtani az ászanákat. A kombinált olajos masszázs és a gőzkezelések jól segítik az ószanák gyakorlását. Ezeket az eljárásokat a pancsa karmán keresztül haszná ló teljes ájurvédikus méregtelenítési program új szintre helyezheti az ászanák gyakorlását. A masszázs azonban sohasem helyettesítheti az ászanát. A hosszú idejű egészséghez lényeges a rendszeres ászanagyakorlás.

190

Jóga és ájurvéda

1.91

Az ászana különböző módon bár, de minden alkat számára hasznos, és helyesen végezve egyensúlyban tartja az összes dosát. Mindenkinek naponta legalább fél órát kellene ászanát gyakorolnia, hogy megakadályozza a dosa-többletek kialakulását. Leginkább a váta típusúaknak szükséges, akik a testtartásbeli torzulásokra a leghajlamosabbak. Az ülésre, illetve a lassú mozgásra hajlamos kafáknak a gyakorlás aktívabb formái a hasznosak, így a jóval radzsaszikusabb irányultságú ászanák (vínjászák) vagy ugrálások is. A pitta típusúaknak főleg a tüzüket és a koncentrált vérmérsékletüket lehűtő ászanákra van szükségük. Melyik ászanát végezzük, illetvehogyan hajtsuk végre ideálisan az ászanákat? Két megfontolandó tényező van az ászanagyakorlásban. Az első az a mód és viselkedés, amivel az ászanákat végezzük. A második a kiválasztott ászana. Az első tényező a leglényegesebb. Fontosabb, hogy hogyan hajtunk végre egy ászanát, minthogy melyik ászanát végezzük. A helytelenül végrehajtott, de egyébként helyesen megválasztott ászana teljesen haszontalan lesz. Másrészt egy helyes módon és az ászanagyakorlás teljes rendszerének részeként végrehajtott ászana még akkor is hasznos lehet, ha nem felel meg az ember alkati sajátosságainak. Némelyik ájurvédikus könyvből az lehet a benyomásunk, hogy fontosabb az adott ászana, mint a végrehajtás módja. Ezek a könyvek különféle ászanákat sorolnak fel a különböző alkatokhoz, illetve betegségekhez, mintha a javítandó állapothoz pusztán csak a megfelelő ászanát kellene végrehajtanunk. Bár a konkrét alkatokhoz sajátos ászanák tartoznak, de ezeket helyesen is kell végrehajtani ahhoz, hogy hasznukat vehessük. Néha az ájurvédikus könyvek olyan ászanákat ajánlanak, amiket a haladó gyakorlókat leszámítva, az átlagos ember csak nagyon nehezen tud végrehajtani. Éppen ezért soha sem szabad elfelejteni a tanuló szintjét. A kezdő nehézségekkel nézhet szembe az alkatához megfelelőnek feltételezett, de egyébként nehéz testtartás végrehajtásának megkísérlésekor, ha nem elég hajlékony ahhoz, hogy megfelelően végezze a gyakorlatot. A testünknek előkészítésre van szüksége a számunkra még ismeretlen ászanák végrehajtásakor alkalmazott új mozdulatokhoz és izomterhelésekhez. Például az értékes fejenállás

veszélyes lehet, ha helytelenül hajtják végre, vagy ha a test nincs kellőe n el őkészítve rá. Oktalan dolog valakinek ászanákba kényszerítenie magát kellő előgyakorlat nélkül. Az ászana nem egyszerűen csak az alkat dolga. Például a kafáknak általában ajánlott fejenállás egy túlsúlyos és gyenge nyakú ko fa embernek ártalmára lehet. A gyakorláshoz mindig figyelembe kell venni az egyéni testfelépítést és az adott szervezeti sajátosságait. Hasznosabb az egyéni állapotnak megfelelő ászanák előírása és ozoknak ájurvédikus megfontolások szerint bizonyos módosítása, mint fordítva, szigorúan az ájurvédikus alkatra szabni a gyakorlandó ászanát. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy adott dosa alkatú egyén szenvedhet egy másik dosának köszönhető betegségtől. Egy váta ember például lehet a meghűlés kafa állapotában, vagy egy pitta S:lemélyt legyengíthet egy olyan váta állapot, mint a túl sok utazás és túlmunka okozta álmatlanság. Ezekben az esetekben a kezelés inkább oz egyensúlyából kibillent dosát és nem az illető alkattípusára jellemző dosát célozza meg. Fontosabb, hogy egy ászanába hogyan megyünk bele, és hogyan tartjuk fenn az ászanát, mint a technikailag tökéletesen kivitelezett, forrna, amelyet képtelenek vagyunk fenntartani. Az a fontos, hogy az ászanát olyan közvetítő közegként használjuk, amely a pránát a test kívánt részére irányítja. A pránának van ugyanis gyógyító hatása, nem magának az ászanának! Ahhoz, hogy a prána o testtartásba bekerüljön, a légzést össze kell kötni a testtartással, ez általában mozgást igényel a kilégzés alatt. Az ászanába belemozdulás és a testtartás beigazítása a légzésre összpontosítás közben - lényegesen mélyebb gyakorlatot eredményez, mintha egyszerűen csak a testi technikára összpontosítanánk. Ez a pránával való együttmozgást igényli, sokkal inkább az energia szabad áramlására összpontosított figyelmet, mintsem a test erőltetett, egy adott helyzetben tartását.35 Ugyanazok az ászanák különböző dosa típusokhoz igazíthatók. /\ lassan, kitartottan és finoman végrehajtott ászanák általában csökkentik a vátát. A hidegvérrel, az energia szétterjedésével és lazítással végrehajtott ászanák csökkenteni fogják a pittát. A gyorsan, hővel és erőfeszítéssel végrehajtottak csökkentik a kafát. Az ászanákkal együtt a pránajáma különböző formáit alkalmazhatjuk, hogy hatásukat a dosákra - hevítővé, hűtővé, építővé, illetve cs ökkentővé- tovább módosítsuk. Az ászanáknak a különböző dosa típusokhoz viszonyított alkalmazása ezért finom illesztést kíván, és nem egysze n'.ísíthc tő merev szabá lyokra.

Az ászal'la és az a lkat

192

Jóga és ájurvéda

Az ászanákat ritkán végzik egyesével, hanem inkább egy sorozat részeként. Egy ászanasorozat alatt az ember különféle ászanákat hajthat végre a különböző izmok és ízületek gyakorlatoztatása érdekében, még akkor is, ha nem mindegyik végrehajtott ászana ideális alkattípusának. A sorozatnak csökkentenie kell a dosát. Például a · pitták végrehajthatnak néhány hevítő ászanát, még a fejenállást is, de a gyakorlásukat hűtő ászanáknak kellene uralnia és befejeznie. Egy teljes ászanagyakorlat le fogja fedni a testmozgások teljes tartományát és az ászanák minden fő típusát. Az egyes dosa típusok azonban más-más ászana hangsúlyozását igénylik inkább, és ezek mindegyiket úgy kell végezni, hogy az adott dosa csökkenjen. 3ó9atestta„tások a váta alkat számál"a

A váta típusok általában vékony felépítésűek, vékony csontokkal és testalkattal. Fiatalságuk alatt nagyfokú hajlékonysággal és fürgeséggel bírnak, de kevés az energiájuk és a kitartásuk. A korral könnyen elmerevednek és megkeményednek. A váta a csontokat uralja, így a váta típusúak többnyire ízületi gyulladástól szenvednek, különösen ötvenéves koruk után. Megfázásra, száraz bőrre és csonttörésekre, valamint gyenge keringésre hajlamosak. A váta típusok idegesek és félénkek. Általában védekező testtartást vesznek fel felemelt vállakkal és görbe háttal. Hajlamosak a gerincferdülésre is. Az ászana szinte kötelező a váta típusok számára. Nélküle nem valószínű, hogy egészségesek lesznek, vagy a meditációhoz szükséges nyugalommal bírnak. Az ászanákat gyakorlók között a legjobbak és a legrosszabbak is főleg váta típusúak lesznek. Az életük során végzett fizikai tevékenységen keresztül a hajlékonyságukat megtartók lesznek a legjobbak köztük (bár szenvedhetnek is a túlzott hajlékonyságuktól, ami a túlzásba vitt gyakorlástól ingatagságot okozhat). A vátáknak fontos, hogy a gerincüket hajlékonyan tartsák. A testüket elhanyagoló és túlzottan elméjükre összpontosító váta típusok valószínűleg a legrosszabbak lesznek gyakorlatozók közül. A kissé törékeny és túlzott mozgásra hajlamos váták nagy valószínű­ séggel megsérülnek a helytelen gyakorlás és a nekik túl erős ászanák végzése közben. A vátáknak éppen ezért óvatosan kell a gyakorlásba kezdeniük, mert sérülékenyek. A helyes mentális magatartással kezdve úgy kell végrehajtaniuk az ászanákat, hogy a vátát csökkentsék. Soha nem szabad sietniük, kapkodniuk az ászana gyakorlása alatt. Először nyugalomba kell

193

11 lyc.,,nllik elméjüket és érzelmeiket. Mielőtt bármilyen testtartásba fognok, le kell lassulniuk, és légzésüket el kell mélyíteniük. A légzéH!\kct fokozva és ízületeiket ellazítva, fokozatosan fel kell melegíteniOk o testüket. Tartózkodniuk kell azonban a túlzott megerőltetéstől, vugy nltól, hogy bármilyen pozitúrába fogjanak testük előzetes, alapos felkészítése nélkül. Csak a könnyű izzadásig érdemes gyakorolniuk, gondoskodva a gyakorlás alatti megfelelő folyadékbevitelről. A leghnsinosabb számukra a finom tartás és a fokozatosan áramló mozcJulntok. A vá ta típusok a gyakorlat hangsúlyát a medence és a vastagbél torL\letére helyezzék, mert ezek a váta fő tartózkodási helyei. Céljuk a csípőből, a gerinc alsó részéből és a keresztcsont-tájéki ízületekből a fcs1.ültség oldása legyen Ideális ászanáik korlátozott mozgásúak, ezek képesek szembeszállni a váta felszaporodási hajlamával. A túl sok mozgás és feszítés ínszalagjaik túlfeszítéséhez és erő­ vosztéshez vezethet. Amikor azonban a váta merevséghez vezet, akkor nz ószo na gyakorlásnak a merev területeken a mozgás és a pránikus tframlás fokozásán kell tovább dolgoznia, de fokozatos és folyamatos módon. Az ülő testtartások megfelelnek a vátának, különösen az olyan nlsó alhasi részen erő t és nyugalmat létrehozók, mint amilyen a ozltldlu1sznnn (lótuszpóz) és a vadzsrászana. Ezek a testtartások segítenek :nyuga lmat fejleszteni, fokozzák az alaposságot, és ellenőrzik az opt\no vájut. Miután a váta a gerincet merevvé téve hajlamos benne felhal11101.ódni, a vátáknak a minden irányú gerinchajlítás gyakorlásával a gerincoszlop hajlékony megtartására kell összpontosítaniuk. Kiváló az olya n gcrinccsavarás, mint a matszjedrászana, mely eltávolítja a vátát 0:1. Ideg rend szerből. A csavarások mégis csak addig hasznosak, amíg loljcs a légzés. Amikor a légzés lecsökken, akkor az egyik tüdőnek a c1-iuvorós alatti legkisebb lezáródása is gyors ütemben növeli a vátát. A'L. e l őre történő hajlítások a többlet váta azonnali enyhítését odják, nyuga lmat és csendességet idéznek elő. Kiválóak arra, hogy a viHo felszabaduljon a hátból, ahol az merevségként és feszültségként L'f''Ü1 fel. A testből az ízületeken át távolítják el a többlet vátát, de nem ludjá k az összes vátát eltávolítani, hacsak nincsenek hátra hajlításokkal kombinálva. /\ finoman és lassa n végzett hátrahajlítások h atékonyak a váta tr1érséklésérc. A váta általában púposságot és a vá llak elgörbülését okozza. J.-:lo túl agresszíven támadjuk ezt a merevséget, akkor fájdalmot, sérülést okozhat.

194

Jóga és ájurvéda

'195

Az erős hátrahajlítások empatikus serkentést adnak, „egyenletesen eloszló" hatásúak. A mérsékelten és jól megalapozottan végzett hátrahajlítások erősítik a váta központosultság érzetét és melegítő hatásúak, erősítik az apánát és a vastagbelet. A kobrahoz és sáskához hasonló kis hátrahajlítások a legbiztonságosabbak e tekintetben. Teljesebb hátrahajlítások csak akkor végezhetők, ha ezekben már jártasságra tettünk szert. Az erőt, stabilitást és nyugalmat hangsúlyozó álló testtartások nagyon jók a vátára, különösen azok, amelyek a nyugalom és az egyensúly fejlesztését célozzák meg, mint a fapóz (vrkszászana). A vátáknak azonban türelemre és koncentrációra kell törekedniük, annak érdekében, hogy az egyensúlyt elérhessék. A váta emberek a jógában gyengéd eljárásokat igényelnek, amelyek nem merítik ki őket. Csak mérsékelten erőltethetik magukat. Bármely mozgásos ászanát hosszabb idejű ülő testtartásoknak kell követniük. A váta ellenőrzéséhez ezekben a pozitúrákban pránajámát és meditációt kell gyakorolniuk. Az ászana gyakorlása után a vátáknak pihenniük és lazítaniuk kell. Nem fejezhetik be hirtelen a gyakorlásukat, nem kezdhetnek azonnal valamilyen zavaró tevékenységbe. A vátáknak biztos, meleg és nyugodt érzéssel, az alsó alhasi tájékról a feszültség elengedésével kell kijönniük az ászana gyakorlásából. Elméjük békés, érzelmeik szilárdak és alaposak legyenek, hellyel és energiával a meditáció számára.

A pitta emberek gyakran túlzottan törekvőek, ingerlékenyek, túlhojlotto k. A használan~M jógapozitúráknak mind fizikai, mind érzelmi tw.lnten le kellene hűteni őket. Ez segít értelmük befelé irányításában, Onmoguk megértésében. A pittáknak lehűtő, tápláló, kiterjedő és lazító módon kell végrehoj toniuk az ászanákat. Ez pihentető légzést és az erős ászanák között csendes üldögélést igényel, hogy felszabaduljon bármely létrejött feSi'.Ultség. Vigyázniuk kell, hogy gyakorlásukat ne az erős kidolgozás Irá nyába vigyék el, ami a testben többlet hőt, túlzott izzadást termel. Kerülniük kell a vér túlmelegedését, vagy azt, hogy túl sok hőt vigyenek fel a fejbe. Ez nem azt jelenti, hogy semmilyen erős gyakorlatot nem végezhetnek, hanem azt, hogy a lehűtő testtartásokkal és a hűtő pró najá mával biztosan kompenzálják a keletkezett hőt. A jóga értelmezése szerint a test Nap-elve a köldök körül központosul, mert a köldök annak az emésztő tűznek a helye, ami hőt hoz a tcRtbe. A Hold-elv helye a lágy szájpadlás területe, ahol folyamatosan történik a nyálelválasztás, aminek hűtő és nedvesítő hatása van. A köldökben levő Nap felfelé mozgó heve a lágy szájpadlásban levő Hold tovékenységének csökkentésén dolgozik. A test rendszeres vállállásba, illetve ekepózba helyezése védi a l lold-elvet a Nap-elv hőjének kirnerítés étől, és hűvösséget hoz létre. Az Ilyen testtartások egyensúlyt hozva segítenek megfordítani a Nap és a !-fold elhelyezkedését a testben.Ez természetesen hasznos a pittáknak. A ma tjend rászanához hasonló gerinccsavarás szintén hasznos a Hold•l v védelmére, mert nem csökkenti az agnit, az emésztés erejét. A pitta embereknek azok a testtartások hasznosak, amelyek célja a ícszliltség oldása a közép-alhasból, a vékonybélből és a májból, ahol a pilto fe lgyülemlik. Ilyenek az íj-, a kobra-, a csónak- és a hal-póz. Ezek a tcstta rtások lehetővé teszik a többlet, különösen az emésztő rendszeren keresztül lefelé áramló pitta eltávolítását a testből. A fejenállások pittát tcrnielnek, de ha valaki nem tudja, hogy lehet az általuk létrehozott hfü kiegye nsúlyozni, nem ajánlatos a gyakorlásuk. A z el őrehajlítá sok általában hasznosak a pittáknak, mert több cnergiM hoznak a közép-alhasba és ha finoman hajtják végre, hűtő, fll ld c l ő hatásuk van. A hátrahajlítások hajlamosak hevíteni, és ezért c1:1nk mérsékelten végezhetők, illetve hűtő testtartások alkalmazásával. A z ülve tö rtén ő csavarások a pittát rnéregtelenítve segítenek tisztítani o rnójot. A pittáknak hűvös, elégedett és nyugodt érzésekkel, a közép-alhnsból a feszültség elengedésével kell kijönniük az ászana gyakorlá1-1 i\ból. Elméjük legyen tisztn és pihent, érzelmeik legyenek nyugalom-

369atestta>'tások a pitta a lk a t számá>'a

A pitta típusok közepes, illetve átlagos felépítésűek. Nem túl magasak, alacsonyak, és nem túl súlyosak vagy vékonyak. Jó keringésüknek és a pitta ízületeket kenő olajos minőségének köszönhetően általában jó izomzattal és hajlékonysággal rendelkeznek. Az ászanák gyakorlására a pitták kifejezetten alkalmasak, bár bizonyos, a hosszú csontú váták által végrehajtott testtartásokra kevéssé lesznek képesek. Ízületeik túl lazává válhatnak a túlzott gyakorlás következtében, ami ugyanolyan súlyú problémákhoz vezethet, mint a túlzott merevség az ízületekben. Pszichológiailag a pitták agresszívek, és tevékenységükkel szeretnek kitűnni, jeleskedni. Nagy teljesítményű mentalitásukat az ászana gyakorlásába is belevihetik, holott ez nem helyénvaló. Bár ez segíti őket az ászanák technikai részében, de a gyakorlatból elveszthet éppen a gyakorlat szellemi hatása, ami az elme b ékéjé től fü gg.

196

Jóga és ájurvéda

197

ban, ne érezzenek ingerlékenységet, versengésre késztetést. Tudatuk legyen meditatív hangulatban, alig szétszórt, de nem is túlzottan kiélesedett.

1w.lv problémákra és magas koleszterinre hajlamosa k, gondosan kell eljá rni uk, nehogy bármely gya korlattal túlerőltessék a szívüket. A kafa olyan, mint a befagyott folyó. Mozgását a hideg gátolja. Ahogy a gyakorlatokon és a mély légzésen keresztül meleghez jut, a Jég kezd megolvadni. Akkor aztán darabokra törik, és lefelé áramlik. Ahogy az ilyen kafa a pangás területeiről kimozdul, ha túl erőteljesen !Okőd ik ki, akkor a test más részén okozhat problémákat. A kafáknak az olyan gyakorlatok hasznosak, amelyek lehetőleg bőséges izzadásra késztetik, és erőfeszítéseik általuk elképzelt határán ll.'.1llökik őket (hacsak nem komolyan túlsúlyosak, mert akkor fokozott elővigyáza tosság szükséges). A kafákat általában az általuk kedveltnél v1.1Jomivel e rősebb gyakorlásra kell késztetni. Az ül ő-á szanák, valamint a csökkentett mozgás bármely állapota n kofa fokozódását okozzák. A kafák hamar fáradnak, vagy az ébren L\lmodozás állapotába kerülnek, amikor ülő testtartásban vannak. Ahhoz, hogy a meditációhoz szükséges ülő testtartás a hasznukra legyen, n kafáknak me legítő természe tű pránajámát kell gyakorolniuk. Az olyan vinjasza, mint a Napüdvözlés, serkentőleg hat a kafa alkatra. Az álló-testtartások általában hasznosak számukra, külö1"1()sen a kkor, h a mozgással és nyújtózással kombinálódnak. Jó a vlmbndrászann és változatai, különösen a mellkas kitárását célzók, mert lll a kofa felgyülemlik. A hátrahajlások általában jók a kafáknak, mert m •gnyitjá k a mellkast, és a keringést fokozzák a fejhez, ahova a nyálka n:1. érzékeket blokkolva és az elmét eltompítva könnyedén beépül. Az c lőrch ajlások - melyek a mellkas szűkítés ére hajlamosak - , nem anynyl rn ideá lisak, kivéve az érzelmi lehangoltságot, amikor valamilyen rövid i d ejű nyugtató behatásra kell törekedni. A knfa embereknek általában lassú az emésztésük és az anyagcse1·éjl\ k. Az e mész tőképesség serkentésére hasznosak a köldök területére (nhol az agni tartózkodik) ható folyamatok (mint amilyen a nauli). Emiott az íj-póz az egyik leghasznosabb jógapozitúra a számukra. A kafa fel torlódása, illetve pangása ellen kiválóak a pránajámával kombinált helyes jóga testtartások. Ez több keringést hoz a testbe és az elmébe, így n kafák pozitív irányba változtathatják életüket. Az eke-póz az egyik legjobb n kafa számára a tüdők megnyitásához. A kafáknak erőt adó, meleg és világos érzéssel, energiával teli keringéssel, nyitott mellkassal és tüdővel kell kijönniük az ászana gyakorlósából. Elméjük és érzékeik legyenek élesek és tiszták, az érzelmi nehézség feloldva és elfe ledve.

3ó9ate stta..+ások a kafa alkat szó.má>'a

A kafa típusok bár zömök felépítésűek, mégis könnyedén hordják a súlyukat. Az átlagnál alacsonyabbak, de néha lehetnek magasak is. Testalkatuk azonban mindig terjedelmes, testesek, rövid csontokkal, és általában csekély hajlékonysággal. Ezért ne is próbálják magukat olyan helyzetekbe erőltetni, mint a lótuszülés, mert nem megfelelő az ízülettípusaiknak, illetve könnyen megsérülhetnek. Az a legfontosabb, hogy a kafa emberek ne képzeljék magukat magas, sovány jóginak. Az nem az ő testtípusuk, és nem lehetséges számukra annak a testfelépítésnek a fenntartása, még akkor sem, ha ideiglenesen képesek is elérni. A kafa nők fiatalkorukban lehetnek vékonyak, de könnyen elhíznak, amikor idősebbek lesznek, különösen gyermekszülés után. Ez gyakran zavarja és fogyasztó programok követésére készteti őket, a jógapozitúrákat is beleértve, melyekben ritkán sikeresek. Meg kell tanulniuk testalkatuk elfogadását és azt, hogy ne próbálják testüket természetellenes formába kényszeríteni. A kafáknak inkább a túlsúlyosság elkerülésére kell törekedniük, ami egy mérsékelt testsúly megtartását jelenti és nem azt, hogy éhezni kezdjenek. A kafa típusoknál a túlsúlyosság zsír felhalmozódásban jelentkezik, különösen a gyomor és a combok tájékán. Ez görnyedt vállakat és más tartásproblémákat okozva lefelé tolja a gravitációs központot. A kafa a mellkas területén nyálkát is képez, ami aztán lefelé mozogva a test különböző helyeire kerül. Nehéz és tompa minősége által gátolja a csatornákon keresztüli mozgást. Megnöveli a zsírt az ízületek mentén és a test felületén, többlet ízületi nedvként beépül az ízületekbe. Az ilyen többlet kafa duzzadt mirigyekben, jóindulatú cisztákban és csontkinövésekben nyilvánul meg. Sok kafánál a túlsúlyosság, illetve a gyenge keringés szövődmé­ nyeként ízületi gyulladás fejlődik ki. A kafa típusok különösen a gyermekkor után hajlamosak a helyben maradásra, a kevés mozgásra, és ritkán tevékenyek fizikailag, hacsak nem ösztönzik vagy nógatják őket. Aktívabb gyakorlást igényelnek anyagcseréjük serkentésére és keringésük fokozására. A kafák azonban csak lassan és fokozatosan növeljék gyakorlásukat, különösen akkor, ha komoly súlyfeleslesgel rendelkeznek. M ivel

Jóga és ájurvéda

198

A kiAlöl'\böző dosa Hpt-1sokl'\ak ajál'\lott ászal'\ák

,-'.'- követ~ezőkben a

különböző

dosa típusoknak általában meg-

~elelo testtartas~k~t soroljuk fel, de emlékezzünk arra újra, hogy az ~~zana g~ak?rlasaban az egyéni testalkat és a szervezeti állapot kü-

lonlegessege1 fontosabbak, mint a dosa típusa. Váta. Kulcsszavak a gyakorláshoz: nyugodt, lassú, folyamatos, alapos, erősítő és következetes. Ászanák: - Olyan ülő pózok, mint a lótuszülés (sziddhászana), gyémánt-póz (vadzsrászana), oroszlán-póz (virászana). • - A Napüdvözlés lassan és tudatosan. - Az olyan álló-pózok, mint a vrkszászana (fa-póz), trikonászana (háromszög), virabadrászana (harcos-pózok), parigászana (kapupóz) és minden álló előrehajlás. - Az olyan megfordított pózok, mint a fejenállás, viparítakarani (lazító megfordítás). - Kobrák és sáskák (egyszerű hátrahajlások), tudatosan és óvatosan végezve. - Mindenféle előrehajlás, különösen a dzsanu szirszana (fej-térd előrehajlás) és a paszcsimottánanszana (teljes előrehajlás). - Magzati elhelyezkedés, kurmászana (teknős), parivrtta dzsanu szirszana (forduló fej-térd), navászana (csónak-póz), jóga-mudra (jóga-pecsét). - Gerinccsavarások, különösen a fekvő-csavarások, baradvadzsászana II. (bölcs-csavarás), paszászana (hurokcsavarás). - Test-pózok: a vátáknak legalább 20 perces hosszú és kényelmes lazításra van szükségük. Pitta. Kulcsszavak a gyakorláshoz: hűtő, lazító, megadó, megbocsátó, finom, gyengéd, szétszóró. Ászanák: - A jógaülések általában, kivéve az oroszlán-pózt. - A Holdüdvözlés (csandra namaszkar). - Az álló helyzetek, különösen az olyan csípőt nyújtó pózok, mint a fa-póz,trikonászana (háromszög-póz) és az ardha csandraszana (félhold). - Nyitott lábakkal állva előrehajlás, mint a praszarita padottanászana I.(kiterjesztett széttett lábak). - Váll-állás, viparitikarani, csónak-póz, hal-póz, kobra-póz, íj-póz, magzati póz. - Minden ülő-előrehajlás, különösen az u.paviszta konaszana és a

kurmászana

(teknős),

paszcsimottanászana.

'@t

199

- Az olyan csavarások, mint az ardha matszjendrászana II. és a

marikjászana. - Jóga-mudra (jóga-pecsét), test-póz. Kaja. Kulcsszavak a gyakorláshoz: serkentő, mozgó, melegítő, megvilágosító, energizáló, lazító. Ászanák: - Oroszlán-póz, vagy a különböző jógaülések pránajámával. - Napüdvözlés, erős vinjaszák, „ugrálások". - Virabarászana, uttita haszta pdangusztászana (kiterjesztett kézujj), urdva praszarita ekapadászana (kiterjesztett láb felül), ardha csandrászana (félhold). - Lefelé kutya (ado muka szvanászana), felfelé kutya (urdva muka szvanászana). - Olyan teljesen megfordított egyensúlyi helyzetek, mint a kézenállás (ado muka vrkszászana), pinka majurásana (pávatoll-póz). - A fejenállás és a vállonállás változatai. - Eke-póz, minden hátrahajlás, mint a felfelé íj-póz, teve-póz (usztrászana) és sáska-póz (csatara parivartanászana), alligátorcsavarás (marikjászana), amit rövid szavászana követ.

A következő leírásokat főleg azoknak szántuk, akik már ismerik oz ászanákat, hogy segítsük gyakorlásukat az ájurvédikus irányba l:c rclni. Akik az ászanákban járatlanok, azok az ászanák elvégzéséhez szükséges teljesebb leírásért más, jógával foglalkozó könyvekhez, illetve jógatanárhoz forduljanak. Kétség esetén ne próbálkozzanak semmilyen olyan mozgással, ami megerőltetést, feszültséget okozhat.Az ószanák ájurvédikus javallata csupán általános. Annyira függ az ószana végrehajtásának módjától és sorrendjétől, mint amennyire magától az ászana természetétől. Néhány esetben a testtartásnak számos változata van és nem mindegyik egyaránt alkalmas mindenkinek. A felsorolásban nem szerepelnek a nehéz, illetve a haladóknak voló pozitúrák.

A jógában a jógaülések a legfontosabbak. Az összes többi testtartás azért van, hogy arra a pontra juttasson, ahol képesek vagyunk o különböző jógalilések megtartására. A klasszikus jóga, melynek fő

200

Jóga és ájurvéda

201

célja a meditáció, négy ülő ászanára helyezi a hangsúlyt, ezek a lótuszülés, a sziddhászana, a vadzsrászana és az oroszlán-póz. Ezek kiválóak a pránajámához és a meditációhoz. Helyettük azonban bármilyen kényelmes széken, illetve a padlón végezhetünk jógaülést.

Ez a testtartás azoknak ajánlott, akik n em végezhetnek nehezebb jögoü lést. Hasonlóan hasznos a pránajámához és a meditációhoz.

TÖRZS-PÓZ (dandászana) A dandászana az alap jógaülés. Az összes többi ülő helyzet a dandászanával kezdődik, és azzal is ér véget. Előrenyújtott lábakkal ülünk a padlón, gyékényen, szőnyegen. Mindkét oldalon húzzuk hátra a fenekünket úgy, hogy közvetlenül az ülőcsontokon üljünk. Lélegezzünk be, és nyújtózzunk az egyenes lábakon keresztül ki a sarkainkon át, a talppárnákat az arc felé mozgatva. A kezeket (előre néző ujjakkal) a csíp ő h áta mellett tegyük a padlóra, és toljuk lefelé, hogy a mellkas felemelkedjen, és előre. A gerinc egyenes, a hát minden kilégzéskor felemelkedik. A kezek ugyanazon a helyen maradnak, de most vegyük el a súlyt a kezekről, és tartsuk megemelve a törzset, miközben a lábfejek kinyújtva vannak Tartsuk fenn ezt a testtartást, és lélegezzünk kényelmesen. A törzs-póz különösen alkalmas a váta és a pitta lecsendesítéséhez és a kafát is csökkenti. Különösen segít az udána megerősítésében. KÖNNYŰ TESTTARTÁS (szukászana) Előre nyújtott lábakkal üljünk dandászana helyzetbe. Azután hajlítsuk be a lábakat és a jobb lábszárat vessük át a bal felett, h ajtsuk a lábfejeket a lábak alá. Ebben a könnyű „keresztbe tett lábú" helyzetben tartsuk egyen esen a gerincet. A kezeket (különválasztva) nyugtassuk a térdeken, vagy formáljunk belőlük tölcsért és a hüvelykujjakat összérintve nyugtassuk az ölünkben.

l

LÓTUSZÜLÉS (padmászana) Üljünk szukhászanába. Mindkét kezünkkel emeljük meg a jobb lábfejet és bokát, majd gyengéden tegyük a bal comb tetejére a jobb sarokkal a bal ágyékhoz közel. Azután fogjuk a bal lábfejet és bokát, emeljük a jobb láb fölé, gyengéden helyezzük a jobb combra. A talpak felfe lé fordu lnak, ahog y a lábfejek teteje a combokon nyugszik. Tarts u k egyenesen a gerincet és hunyjuk be a szemünket. Tegyük a bal tenyeret a jobb tenyérre, a kezeket a sarkak között összetartva. A Jótuszülés szabályozza a vátát, ellenőrzi az apána vájut, és lehetővé teszi, hogy a prána a szu sumnába jusson. Ez a legjobb testtartás a prónajá mához és a pratjáhárához, valamint meditációhoz is kiváló. SZIDDHÁSZANA Kinyújtott lábakkal üljünk a gyékényen. Hajlítsuk be a jobb térdet·, és tegyük a jobb sarkat a gát alá. Most hajlítsuk be a bal lábat, a ba l sa rkat a jobb sarok fölé és a szeméremcsonttal szembe helyezve. Tnrtsuk egyenesen a fejet, a nyakat és a hátat. Pillantásunkat rögzít8Ük a harmadik szem magasában. Kézfejünk a térdeken nyugszik, és nlakítsuk ki a dzsnána mudrát (a tudás jelét) a hüvelykujjat a mutatóujjal rnegérintve. Tartsuk a másik h árom ujjat egyenesen, a tenyerek felfelé néznek. A sziddhászana talán a legjobb pozitúra a koncentrációhoz és meditációhoz és e lőseg íti a szellemi tud ást. Lecsendesíti a vátát, e lle n őrz i az apán át, és fel fe lé mozgásban tartja a prán át, ug ya nakkor nem szaporítja fel a többi dosát.

Jóga és ájurvéda

202

203

GYÉMÁNT-PÓZ (vadzsrászana)

Térdeljünk le úgy, hogy a lábikrák a combokat érintsék. Tegyük össze a sarkainkat, és aztán üljünk rájuk. A tenyereket a megfelelő térdekre helyezzük. Tartsuk a testet egyenesen, és nézzünk egyenesen előre.

A gyémánt-póz kiváló testhelyzet a prán ajámához, különösen az olyan hevítő típusúhoz, mint a jobborrlyuk-légzés, a basztrika és a kapalabati. Segít a prána és a kundalini felébresztésében, és kiváló a pránagni serkentésében. OROSZLÁN-PÓZ (szimhászana)

Üljünk le a bal lábfejet a jobb csípő alá és a jobb lábfejet a bal csípő alá téve. Terpesszük szét ujjainkat, mint az oroszlán a karmait, és helyezzük a térdeinkre. Húzzuk be a hasat és toljuk előre a mellkast. Nyissuk ki a szánkat és dugjuk ki a nyelvünket annyira, amennyire csak lehetséges. Nyitott szemmel bámuljunk a harmadik szem magasába. Az oroszlán-póz minden szinten fokozza az agnit, pittát, energiával látja el a fejet, a szemeket, a torkot és az emésztőrendszert. Csökkenti a kafát és a vátát, szembeszáll a megfázással és az alacsony energiaszinttel.

3 69aállások

HEGY-PÓZ (tadászana)

A tadászana az alap jógaállás. Ezzel a helyzettel kezdődik és végződik minden álló pozíció. Álljunk egyenesen, a lábfejek csípőtávolságra és párhuzamosan. Mindkét lábfej egyenlően érintse a talajt, és egyenlően egyensúlyozza ki a súlyt a sarkakon és a talppárnákon (a lábujjak lazák maradnak). Erősítsük meg a lábizmokat és húzzuk fel a térdeket. Emeljük el a csípőket a lábaktól. Folytassuk az emelést a gerinc kinyújtásával a farkcsonttól a fejtetőig. A vállak lazán hátra és lefelé állnak. A karok és kezek lazán lógnak kétoldalt. A tadászana földelő póz, kiegyensúlyozza az öszszes dosát, ha megfelelően hajtják végre. A m egfelelő álló testhelyzet beállítja testtartásunk a lapvető tónusát, ki.i lönösen a mozgásokhoz.

1 fÁRO MSZÖG-PÓZ (trikonászana)

Álljunk tadászanába. Mintegy 1-1,20 méter szélességben tegyük siét o lábakat. Fordítsuk 90 fokkal jobbra a jobb lábfejet, térdet és lábot. A ba l lábat egyenesen tartva enyhén fordítsuk be a bal lábfejet. Álljunk a lábfejek külső részére helyezett súllyal, emelt lábboltozattal. Lú'lcgczzi.ink be és a karokat emeljük oldalra, vállmagasságba. Lélegezzünk ki és a gerincet egyenesen tartva, h ajlítsuk jobbra a törzset, a vt\llnk függőleges en a jobb láb felett vannak A mellkas a mennyezet felé nyílik, ahogy a gerinc folytatólagosan jobbra nyúlik. Teljes légzés - a pozíciót tartva. Belégzés, visszaemeljük a testet t\116 helyzetbe, és kilégzéssel visszatérü nk a tadászanába. Ismételjük meg o gya korlatot balra is. /\ trikonászana az összes dosára jó, de különösen a vátára és a

vjl\rióro. H ARCOS II. (v irabadrászana)

Álljunk tadásza nába. Terpesszük szét a lábakat kb. 1,5 méterre. Lélegezzünk be, és emeljük a karokat oldalra, fel vállmagasságba. Kilégzés, és a jobb lábfej, térd és láb 90 fokkal jobbra fordul. A bal láb enyhén befordul a bal csíp ő kifelé mozgásával egyidejűleg. A súlypont o lábfejek kül ső oldalán van, emelt lábboltozattal. Kilégzéssel hajlítsuk be 90 fokka l a jobb térdet, ereszkedjünk a talaj felé előre néző csípővel (amenny ire csak lehetséges, a jobb térdet a jobb sarok felett tartva). A bnl lóbot és térdet ta rtsuk egyenesen, amikor a pózba helyezkedü nk, l~tl n:.-.l fennta rtjuk.

204

Jóga és ájurvéda

205

A hát alsó része lefelé nyújtózik, ahogy a mellkas előre és felfelé nyílik. Nyújtózzunk ki a karokon és kezeken át, míg a vállakat lefelé eltartjuk a fülektől. Tartsuk fenn ezt a helyzetet, mialatt kényelmesen és egyenletesen lélegzünk. Kilégzéskor térjünk vissza a tadászanához. Ismételjük meg a másik oldalra is.

t\llju nk, o súlypontot a lábfej külső részére helyezve. Kilégzéskor hajlíttillk be o bal térdet 90 fokkal, és jussunk a virabadrászana II. pozícióba. 'l'ortsuk nagyon egyenesen a bal lábat és térdet. Nyújtsuk és hajlítsuk a törzset oldalra le jobbra, és a jobb kezet l gy ű k a jobb lábfej mögött a talajra. A törzs jobb oldala egyvonalban von o jobb combbal, és a mellkas a mennyezet felé fordul. Fordítsuk el ti ( jct, és kinyújtott bal karral nézzünk felfelé, előre a bal fül mentén. L \lcgczzünk normálisan, ahogy fenntartjuk ezt a helyzetet, azután belégzés, és visszatérés a virabadrászana 11.-be. Kilégzés, és visszatérés o tnclászanába. Ismételjük meg a másik oldalra is. Föl delő testtartás, a parszvakonászana főleg a vátát és a kafát csökkenti.

A virabadrászan a megnyitja a mellkast és a tüdőket. Megnöveli a pránagnit és a vjánát, csökkenti a kafát. Földeli és stabilizálja a vátát.

KITERJESZTETT SZÖGÁLLÁS (parszvakonászana) Álljunk tadászanába. Terpesszük szét a lábakat, kb. 1,5 méterre. Lélegezzünk be, emeljük és nyújtsuk a karokat oldalra, vállmagasságba. Kilégzés, és a jobb lábat 90 fokkal jobbra fordítjuk. A bal csípő kifelé mozdításával fordítsuk a bal lábat enyhén befelé. Emelt talpboltozattal

LEFELÉ NÉZŐ KUTYA (adho muka szvászana) Kezdés kézen és térden, a kezek a vállak alatt, a térdek pontosan o cs !pő távolságának megfelelően, a csípők alatt széttárva. Belégzés, és ugycncsen tartjuk a karokat. Kilégzés, az ülepet feltoljuk a mennyezet ( 1ló, kiegyenesítjük a lábakat. A talppárnákon állva (sarkak felfelé) a ( •jct cjtsü k le úgy, hogy a lábfejek felé nézzünk. A csuklóktól a farkniontig a test egyenes vonalban van. A farkcsont feltartásával tartsuk nyújtva o korokat és a törzset, ahogy a sarkakat a talajra hagyjuk l't'cszkcdn i. l.élcgczzí.ink kényelmesen, ahogy fenntartjuk ezt a testtartást. Ai'.ulón hajlítsuk be a térdeket, üljünk hátra a sarkakra, tegyük a fejet n tnlnjrn, és pihenjünk magzati pózban. Ez különösen a kafát és földelő vt\tt\t cncrgcti zá lja. Az összes dosát segít egyensúlyban tartani.

206

207

Jóga és ájurvéda

MEGTÁMASZTOTT VÁLLONÁLLÁS (szalamba szarvangászana) Feküdjünk a hátun kra. Hajlítsuk be a térdünket, húzzuk fel a lábunkat a mellün kre, és lendítsük a fejü nk fölé, amíg a törzsü n ket és a lábunkat függőlegesre nem emeltük, mialatt hajlított nyakkal, a vállainkkal és karjainkkal a talajon támaszkodunk. Könyökünket szilárdan nyugtassuk a talajon és mindkét tenyerünkkel támasszuk a hátunkat. Az egész testsúlynak a vállakon és karokon kell nyugodnia. Szükség lehet összehajtogatott takarókra a vállak és a törzs alá, hogy enyhítse a nyak és a fej terhelését miközben a fejet és a nyakat a talajon tartjuk. Tartsuk nyugalomban a testet, és kényelmesen lélegezve tartsuk meg a pozitúrát. A lejövetelhez hajlítsuk be a térdeket, és magu nk mögött a karjainkkal a talajon megtámaszkodva, lassan guruljunk vissza gerinccel a talajra, amíg a h át és a lábak meg nem pihennek a talajon. A vállonállás szabályozza az udána vájut és a kafát a mell területén. A magas pitta ellen hat (hacsak nem tartjuk túl sokáig a pozíciót), és megfordítja az apána vájut. Jó vértisztító és táplálja az agyat, a torkot és a tüdőket. Hasznos a pajzsmirigy alulműkö désre, enyhíti a fejfájást és a székrekedés ellen hat.

ERŐSÍTŐ MEGFORDÍTOTTSÁG (viparitakarani) Tegyünk a falhoz egy vánkost, vagy egy 20-30 cm-es, jól összehajtogatott takaróköteget. Üljünk oldalvást a takarók szélére, egyik ülőcsontunk a takarókon, a másik a falon. Kezünkkel a talajra támaszkodva hajlítsu k és azután lendítsük a lábakat fel a fal ra, ahogy hátunkra fordulva a ta lajra és a takarókra fekszünk. A lába k egyene-

1111n o fo lon. Ta rts uk az ü l őcs ontokat a fa lJal szembe, a csípőket és a ht\ l nlsó részét pedig a takarékon. A vállak, a nyak és a fej a talajon és 11 knrok la zán a fej felett a padlón. 'fortsu k ezt a helyzetet kényelmesen egy ideig, azután hajlítsuk h o térdeket, és gyengéden guruljun k oldalra és le a takarók ról. A viparitakarani jellegzetes lazító póz, nyitva tartja a mellkast és ll\Zlh \ a légzést, ahogy a vér lemegy a fejbe és a vállakba. Csökkenti a Wbblctnyomást az agyban és az elmében . Kivá ló a fejfájás, a migrénes ÓH orcü regek beteg állapotaira, javítja keringést a fejhez. Az összes doso egyens úlyban tartására használható. Hát••a haj lások

KÖN N YŰ KOBRA-PÓZ (budzsangászana) .A rcca l lefelé fe küdjünk a gyékény re. Tartsuk össze a lábainkat, 1w. ore érl ntse a talajt, és a talpak álljanak felfelé. A tenyerek laposan 11 tHlajon a vá llak alatt, a könyökök behajlítva az oldalakhoz közel. Blőtizör lassan emeljük fel a fejet, arccal felfelé mozogva, azután a fej ,1, rnojd o nyakat, a vállakat és a szegycsontot. Engedjük, hogy a test (ü l til~ része kövesse, ahogy a fej hátsó része tovább emelkedik felfelé (1w. l\11 ne nyú ljon előre) . Fz olnlt az i dő a latt ne helyezzük súlypont unkat a kezekre, m ert kll'l.uclbcn a hátizmokat kell erősíteni. Miután egy ideig fenntartottu k tl'l.l u helyzetet, nyújts uk előre a mellkast, hogy a gerinc a kiindulási (1_1kv(~ helyzetbe visszagördüljön. /\ kobrn-póz összhangba hozza a pittát és szabályozza a szamána vAJut, s •rkcnti az ag nit. Lecsendesíti a vátát a vastagbélben és javítja az e mésztőrendsze r klll'l11wS11ét. Serkenti a kunda li nit is, melynek energ iája olyan, mint a l\1 1 lm\~.

208

Jóga és ájurvéda

HAL-PÓZ (matszjászana) A hátunkon fekvésből emeljük fel a törzset az alkarokra, könyökökre és kezekre. A könyökök a törzs mellett vannak és a vállak alatt, az ujjhegyek a csípők alatt. A hát felső részét kidomborítjuk és hátrahajlunk, a testsúlyt hátra, a fejet a talaj felé toljuk. A fej hátsó-felső részét gyengéden a talajra tesszük, míg a súlyt a karokkal és kezekkel támasztjuk. Belégzés, és folytatjuk a hát és a nyak domborítását. Ahogy erőhöz jutunk a hátban és a vállakban, kívánhatjuk a karok könnyítését, lassan mozdítsuk tehát a csípőnk alá. Tartsuk fenn kényelmesen ezt a domborított háthelyzetet néhány pillanatra, azután könnyedén húzzuk ki magunk alól a karokat, és lazuljunk vissza fekvő helyzetbe. A hal-póz fokozza az agnit, és segít kimozdítani a pittát az emésztőrendszerből és a májból. Jó hatású a torokra és a tüdőkre is.

209

TELJ ES ELŐREHAJLÁS (paszcsimotanászana) 0 ljün k dandászanába egyenes gerinccel, kinyújtott lábakkal és 1m rkokko 1. Belégzés, és a gerincet felfelé húzva karnyújtás a mennyezet 1t1h~. Tartsuk meg a'gerinc hosszát, ahogy kilélegzünk, és mozgassuk lt~ t1h1ö olhost a combok felé. Tartsuk hátul a vállakat és nyitva a mellet, l11ly hllmuk a légzést és mozdítsuk a törzset lassan előre, míg a lábakon, 111111v o lribfcjeken meg nem tudjuk tartani. Ahogy belélegzünk, erő1dlHll k l\ lt\bokot és toljuk ki a sarkakon át. Ahogy kilélegzünk, nyújtkit\ H1 rlncet és mozgassuk tovább előre, míg törzsünk végig nem 11y1'tll k n t~ombok mentén (a gerinc és a nyak még mindig egyenes), és 111\'llll K u lt\bszá runkhoz kerül. 'l't1rtHu k ezt a helyzetet légzéssel egy-két percig, és azután térjünk vho1•1.o l:l do nd 1o\ sza nába. A pnszcsimotanászana szabályozza az apána vájut, erősíti az ti 111 1~~~.t é tt l és o fej hűtését. A mell előrehúzására és a kafa csökkenté10\111 lti l111tiznólható. Ahogy a legtöbb előrehajlás, ez is enyhíti a váta ~ h•HYllflHÚlyozatlanságát, és kiváló a pitta csökkentésére.

„ll"

ÜLŐ SZÖG (upabiszta konászana) Egyenesen előre nyújtott lábakkal üljünk dandászanába. Belégzés, és nyissuk szét a lábakat olyan szélesre, ahogy csak tudjuk. Kilégzés, nyújtózás a sarkokon át, a lábak erősítése, és a talppárnák az arc felé mozdulnak el. A térdkalácsok a mennyezet felé néznek és nem fordulnak se be, se ki. A csípők mögött az ujjakat a padlón használva toljuk fel, hogy kiegyenesítsük a gerincet. Tartsuk egyenesen (a nyakat is beleértve) a gerincet, nyújtózzunk a fejtetőn át, ahogy a törzset a talaj felé hozva előremozdulunk.

Lélegezzünk kényelmesen, és tartsunk meg a pozitúrát. Azután lélegezzünk be, ahogy visszamozdulunk a dandászanába. Az ülő szög csökkenti a pittát és a vátát, fokozza a nyuga lmat és a szilárdságot.

(

'1ll \111 1•1foo k

Al,LICÁTOR-CSAVARÁS (dzsathara parivartanászana) 1\1111 •k o kényelmes, könnyű csavarásnak négy formája van. Az lll fltllllhmk o lábfejek és a lábak helyzetének kivételével mindegyikre 111\ ~, w m gcgycznck. Mindegyik helyzet háton fekve kezdődik. 1. lielyzc/': Tn rtsu k össze és egyenesen (középen) a lábfejeket és a li\11111'.u l. Jlcküdjünk a hátunkon. A korokat nyújtsuk ki oldalra, míg 1

210

Jóga és ájurvéda

derékszögbe nem kerülnek a testtel. Belégzés, a sarkakon keresztül tolva kiegyenesítjük a lábakat. Kilégzés, a csípőket és a lábakat jobbra fordítjuk, miközben hagyjuk a fejet balra mozdulni. Maradjunk ebben az elfordított gerincű helyzetben néhány pillanatig, azután belégzés, és visszafordulunk középre. Kilégzés, csípőkkel fordulás balra, hagyjuk a fejet jobbra fordulni. Légzés, miközben néhány pillanatig tartjuk a helyzetet, és aztán belégzéssel vissza középre. 2. helyzet: Az egyik lábat behajlítjuk a kinyújtott másik lábra helyezett lábfejjel. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. 3. helyzet: Mindkét térdet behajlítjuk, és kezdéshez felhúzzuk a *mellkashoz. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. 4. helyzet: A teljes helyzetben mindkét láb egyenes és a levegőben, a törzsre merőlegesen áll. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. Ez az egyszerű csavarási mozgás nagyon hasznos a gerinchez és a nádikhoz vezető keringés javítására, különösen a vjánára, a vátára és a pittára.

211 p1 11lll~ t

nz ujjhcgyekkel, és nyújtsuk felfelé a gerincet. A bal lábfejbe ll l v~ l11111mn fordu ljunk jobbra (a ford ul ást kezdjük a gerincalapból). l 'llHK~k·K •s kézzel és alkarral tegyük a bal kart a jobb térden kívülre. (A Jnhh 11Jjhcgyck még mindig a padlón segítenek emeléssel és egyenM1'ilyni1\1mo 1.) l't•l •mclt bordákkal fordítsuk el az alhasunkat. A póz akkor teljes, hn 11 htt l hónalj hátsó része érintkezésbe kerül a jobb térddel és a bal ~ 11rt ll hr\l unk mögött tartott jobb kar csuklóját megragadva - a jobb 11i1tl11t kOrü !fog va visszamozdítjuk. /\ lllt)ÍCmtosabb, hogy a csavarási helyzetekben teljes és biztos 11111rndJon n légzés. Maradjunk ebben a helyzetben 20-40 másodper1'IK, 11~ 11 l1\ n kilégzéssel engedjük el a karokat és lábakat, és az egészet hont l 110 k meg a másik oldalra is. l ~r. n 'Hovorás erősíti a gerincet, gyógyítja a gerincferdülést, javítja u ~ 11m 1w.tést, és csökkenti a vátát. Segít méregteleníteni a májat, és a plllMl'l'IOkkcntvc eltávolítja a hőt a vékonybélből.

'l~~RZS-PÓZ (szavászana) lll1l..!kljUnk kényelmesen hátra, enyhén széttett és egyenesen ki11 y 1~J t o ll láho kkol. Tartsuk melegen a testet. Húzzuk le a vállakat, és f1111yl' l'l't1I ( •Jr ' lé o padló mentén kinyújtott karokkal gyűrjük magunk nlt\ 111.okut. /\ korokat és a kezeket kissé eltartjuk a törzstől. Nyújtsuk hl 11 nyn knt ~s a fejet. Lélegezzünk be mélyen. Kilégzés, és hagyjuk h ~ 11yt1 lt11l'H cllozulni az egész testet. Módszeresen oldjunk ki minden l11filf,ll ll l'l t' l)d' n test minden részéből. Aztán hagyjuk, hogy az elme a li\li ~ IP'" 111· ét-1 nnnak az egész testen átvonuló mozgására összpontosít111111 , llyon mödon lmw ljunk el teljesen, kb. 20 percig. A 1w.11vt'1Hzanát a legfontosabb ásza nának tekintik. Mindig ez I·tlwtl t\11 Íl'jc;-.1 be az ászanák gyakorlását. Segít az ászanagyakorlás v1\t~1\ n1 fl'lp,yü lcrn lctt váta és a feszültség enyhítésében, és lehűti a pltt t\l 111.

,„

TELJES GERINCCSAVARÁS (ardha matszjendrászana) Üljünk dandászanába. Hajlítsuk be a bal lábat és a láb~~jet helyezzük az ülep alá. Tegyünk összehajtott takarót a lábfej alá. Uljünk a bal sarkunkra úgy, hogy a lábfej teteje lefelé és a bokához derékszögben álljon, így a jobb ülőcsont közvetlenül a talpboltozaton van Qegyezzük meg a gerincre vonatkozó reflexológiai hatást a lábfejen). A bal térd előre néz. Most a jobb lábfejet a bal térd felett kívülről tegyük a padlóra. A jobb térd a mennyezet felé néz. Nyomjuk a

15

A

pJi4ánajáma módszeJi4ei

Az Om szel'lt sz6ta ga, a Pl'-ál'la t"ze,

a z öt Pt'-ál'lával köl'-"lvett Legfőbb Öl'lvaló; e z az egész vilá9mil'ldel'lsé9 tAl'-alkodója. BRIHADJOGt J ADZSNAVALKJA SzMRITI, IX. 10

_A z életben fő tevékenységként mindannyian a pránát hajszol~j u k, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Az emberi K)'ÖI\ytirliség egyedül a prána erején át nyilvánul meg. Egyedül a prána mlt1lt én~ Unk örömet étkezés alatt, a szexben, egy film nézéskor, futás öltUt, síeléskor, ugráláskor, vagy az érzék- és hajtószervek bármilyen maködésckor. Miután azonban nem vagyunk igazán részesei pránánk t!H n~rzésének, pránikus örömet csak külső tényezők folytán érhetünk 1, molyck korlátozottak, és végül is kimerítenek bennünket A jóga megtanít arra, hogyan uraljuk a pránát, és feltárja annak m~ lycbb erejét. A jógi megtanul a prána hullámain lovagolni, így saJ~ t ludotóban élheti át a prána boldogságát. Elméjét nagy sebességű (/1t'rl1rn), végtelen kiterjedésű (vjána), korlátlanul emelkedett (udána), (Ulttndó nyugalom (szamána), vagy töretlen kitartás (apána) állapotba k f')llH hozni. l fo egyszer megtanultuk uralni a pránát, akkor többé már nem I~ ' nycljü k az öröm külső formáit. Hatalmat nyerünk az elme és az érV,Qkok felett. Ugyanezt a pránikus erőt használhatjuk a test és az elme f{YÖRylh\stha is. Egy igazi ájurvédikus orvos egyben pránikus gyógyítö, 1:1kl tudja, hogy tetszés szerint hogyan irányítson pránát a páciens h{1H:t.nt\ro, vnlamint azt is tudja, hogy hogyan alkalmazzon élelmet, ((\vakc t és más gyógyító anyagokat a prána közvetítő közegeként. A Védá k szerint az emberi testen belüli prána a külső világbeli Ntlpnok felel meg. 36 Miként a Nap körbejár az égen, úgy jár körbe a l"t'Ónn o test és az elme csatorna rendszerén át. Ahogy a Nap az időt

1

1

1

Jóga és ájurvéda

215

méri ott kívül, úgy irányítja azt a prána belül. Ezért életünk mozgásának és az időn való túljutásnak a kulcsa abban a képességünkben van, hogy felügyelhetjük a pránánkat. Ahogy a napenergia hasznosításának megtanulása átalakíthatja a külvilágot, úgy a belső átalakulás kulcsa a pránikus energia fejlesztése. A pránajáma a klasszikus jóga nyolc ágából a negyediket jel ző, egyik legközpontibb jógagyakorlat. Az a támasz, amelyen a jóga egész rendszere nyugszik. A prána a magasabb meditációs gyakorlatok számára megtisztítja, és energiával látja el a testet és az elmét. Nélküle nem lennénk képesek a gyakorlatok helyes végrehajtásához szükséges energiának. Már tárgyaltuk a prána és öt altípusának témáját, valamint a prána, a tedzsasz és az odzsasz létfontosságú lényegét. Ebben a fejezetben különleges pránajáma gyakorlatokat fogunk megvizsgálni, beleértve az öt pránához illeszkedőket is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a pránajámát, különösen az erősebb típusokat, tanítótól kell megtanulni. Az itt leírt információk nem hivatottak a személyes utasításokat pótolni. A prána életerőt, az ajáma kiterjedést jelent. Ezért a pránajáma jelentése: „az életerő kiterjesztése". Néhányan a pránajámát úgy határozzák meg, mint „a lélegzet visszatartását". Bár a lélegzet visszatartása, ha helyesen végzik, akkor valószínűleg az életerő kiterjesztésének a leghatékonyabb, de nem az egyetlen módja. Ha helytelenül végzik, akkor beszűkítheti az életerőt, és sok betegséget súlyosbíthat, ahogy a légzés hiányossága ájulásunkat okozza. A pránajámán keresztül az ember lelassul és kiterjeszti lélegzetét, így megnyilvánulhat a belső prána, vagy a magasabb életerő. Ez a meditációt elősegítve segít az elmét lelassítani és lecsillapítani. A pránajáma az ájurvédikus kezelési módszerek és szigorú életstílus-előírások szerves része. Leghatásosabb a légzési, a keringési és az idegrendszeri betegségek kezelésében, melyek működése éppen a prána helyes áramlásától függ, de még a legyengülés, az alacsony energiaszint, a krónikus fáradékonyság, a gyenge immunitás és a lábadozás állapotaira is kiváló. Valószínűleg a legfontosabb olyan tevékenység, amit egészségünk javítása érdekében megtehetünk. A pránajáma nélküli élet a valódi prána nélküli életet jelent. A pránajáma nem csak a tüdők, hanem a belégzés és kilégzés belső masszírozó hatásán át, a testben levő összes szerv gyakorlata. Ez a masszírozó hatás javítja a szervekhez vezető keringést és eloszlatja a mérgeket, a dosákat kiválasztásra az emésztő traktushoz juttatja. Mély és erőteljes szervi ritmust állít be, mely nem csak az egészséget és e rőt, de az elme nyugalmát is fenntartja.

A pránajáma a pszichológiai és érzelmi rendellenességek kev.nlthl \nck fontos eszköze. Kiváló depresszió ellen, oldja a bánatot és 11 l'l\H08zkodást, csökkenti a stresszt és a feszültséget. Jóval hatéko11y11hb w1.ellemünk emelésében, mint bármilyen serkentő vagy drog. A pnhrnjt\ma fokozza az olyan vitalitás javítását szolgáló, frissítő gyógy11 0v~ ny- te rápiák erejét, mint a gin zeng, az asvagandha és a satavári ..

214

/\ pl"ána f ej lesztésének 9 y a ko ... lata

Sokféle módon lehet dolgozni a pránán. A megfelelő táplálkozás fl :'1 1ko l szinten fokozza a pránát. Ez megfelelő kiválasztást is igényel. A'li Aj urvéda szerint a prána az ételből a vastagbélben (mely nem l1p,ytticrlíen csak kiválasztó szerv} szívódik fel, különösen a felső k thnrmodában. A'I. ebben a szervben tartózkodó apána váju a fizikai egészség lt1Hf'ánaj ámában

Az kezelési stratégiák vagy a brimána néven ismert élénkítők és vagy a langána nevű csökkentők és tisztítók. Az élénkítő terápiák növelik a testi erőt és súlyt, és szembeszállnak a legyengítő és emésztő betegségekkel. A csökkentő kezelések a lázakkal és mérgekkel megbirkózva, csökkentik a testsúlyt és kiszűrik a mérgeket. A mély belégzés utáni visszatartás növeli a brimánát, a pránajáma élénkítő hatását. Hasznos a váta lecsillapítására és az odzsasz építésére. A testnek és az elmének erőt adva stabilizáló és földelő hatású. A kilégzés utáni visszatartás növeli a langánát, a pránajáma csökkentő aspektusát. Ez jó a kafa csökkentésére és a prána növelésére, valamint méregtelenítő hatású. Elősegíti az elme étcrikus, (írsze rű építők,

219

természetét, segít a meditációban, de felszaporíthatja a vátát, ha túl sokáig tartjuk vissza a légzést.

A

pY'áV\aj á.m a Hpt.-1sai

A pránajáma gyakorlásához üljünk valamelyik kényelmes O lőhelyzetbe, mint a padmászana (lótuszülés), sziddhászana, szukhószana, vagy üljünk kényelmesen egy székbe, arccal észak, illetve kelet felé. A helység legyen jól kiszellőztetve, de ne legyen kitéve a szél közvetlen hatásának, vagy hőmérséklet-változásnak. A pránajáma gyakorlásához a legjobb a napkelte előtti két-három t'1rás időszak. A n apkelte és a napnyugta is jó, valamint közvetlenül az l'l olvás előtti idő (de ez csak egy könnyebb gyakorlásra).

:A

te rm észe te s lé gzés és a szo' ham p>'á~ajá ma

A pránajáma gyakorlásának megkezdéséhez először egyszerű, tt•r·mészetes légzéssel indítunk. Hagyjuk, hogy légzésünk természetes módon, erőfeszítés nélkül elmélyüljön. Mentálisan ismételjük a szo mrrntrát belégzéskor és a ham mantrát kilégzéskor, melynek értelme 11 11 7. (o tudatos szellem) vagyok én". Szokjuk meg ezt a gyakorlatot, mielőtt a légzés manipulálását nwgk fséreljük. A szo'ham pránajámát az uddzsaji-légzéssel, a torok hl\ tulján képzett hanggal lélegezve hajtjuk végre. Uddzsaji-pránajáma. A pránajáma legtöbb formáját uddzsaji-lég~.éflse l végzik. Az ember mélyen lélegzik, a légzéssel a torok hátuljából l\wucvehető hangot hallat. Az uddzsaji-légzés hevítő hatású. Csökkenti 11 kofát, a vátát és fokozza az agnit, serkenti a pránát a fejben, a torokhn n és a szívben. Nem gyakorolható azonban a váltakozó orrlyuklégzé1-1 közben, melynek az orrlyukakon keresztül történő légzésre kell fü111z pontosítania. Váltakozó orrlyuk-légzés: a prána és az apána kiegyensúlyozása. A prána l~/4 nz a pá na a jobb és bal orrlyukhoz és azok csatornáihoz, az idához 1~H n pinga lához kapcsolódik. A csatornák a két orrlyukon keresztüli 1\rnm lás kiegyensúlyozásával harmonizálhatók. Ez az orrlyukak vállnkozó elzárását igényli a gyakorlat alatt. E l őször tárjuk szét a jobb tenyerünket. Fordítsuk le a mutató és a kHz ~pső ujjunkat. Nyújtsuk ki a másik két ujjat és a hüvelykujjat. Tel)ylik ezeket oz orrlyuknk közötti hídrn a hüvelykujjal a jobb oldalon és

Jóga és ájurvéda

221

a kinyújtottakkal a balon. Használjuk azokat az orrlyukak elzárására, ahogy szükséges. Első formájában, vagy a Nap-légzésben lélegezzünk be a jobb oldali Nap-orrlyukon és lélegezzünk ki a bal oldali Hold-orrlyukon. Fokozatosan növeljük a visszatartás időtartamát, míg izzadni nem kezdünk. A Hold-légzésben a bal orrlyukon keresztül lélegzünk be és a jobbon át ki. Ezt a testhőmérséklet csökkentésére és hűvösség létrehozására kell végezni. A váltakozó orrly uklégzés az ájurvédában alkalmazott legfontosabb pránajáma technika. Az ida és a pingala gondoskodik a test és jobb és baloldali szerveinek fő energiájáról. A törzs jobb oldala tartalmazza az emésztésért felelős főbb szerveket, a májat, az epehólyagot és a jobb vesét, beleértve a máj tájékán található másodlagos Nap-csakrát is. A test jobb oldala, a jobb szemmel, füllel, orrly ukkal, kézzel és lábfejjel együtt, az észlelés kifinomultságáról és cselekvésbeli ügyességről gondoskodva, hevítő energiát' ad át. A táplálkozásért felelős szervek, a szív és a gyomor, valamint a bal vese a törzs bal oldalán helyezkedik el, beleértve a másodlagos Hold-csakrát a gyomor tájékán. A bal szem, fül, orrly uk, kéz és lábfej érzelmi érzékenységről, a táplálék befogadásáról és a pihenésről gondoskodva, hűtő energiát ad át. A nap folyamán a különböző órák alatt váltakozva egy időb en az egyik orrlyuk uralja légzésünket. A hevítő hatású jobborrlyuk-légzés akkor történik, amikor hűvös a környezeti vagy a testi állapot, illetve evés után, amikor a testnek az élelem megemésztéséhez hőt kell termelnie. Amikor a testi és a külső helyzet meleg, akkor főleg a bal orrlyukból történik a légzés, aminek hűtő hatása van, akárcsak akkor, amikor pihenünk és alszünk. Ezért a hideg betegségeitől (elhízás, ödéma, izommerevség, bénulás) szenvedő pácienseknek a jobborrlyuk-légzést kell hangsúlyozniuk. Másrészt a hő betegségeiben (lázak, emésztési bántalmak, bénulás súlyvesztéssel együtt) szenvedő betegeknél a balorrlyuk-légzés lehet hangsúlyosabb. A balorrlyuk-légzés az elme túlzott aktivitásának állapotában is h asznos, beleértve az álmatlanságot, nyugtalanságot és az idegi izgalmat. A jobborrlyuk-légzés az elme olyan alulműködéseit kezeli, mint az álmosság, a tompaság és a fáradékonyság. Egy másik, az ájurvédikus kezelésben használt módszer az egyik orrlyuk teljes lezárása egy d arab vattával. Elinduláskor csak néhány percig végezzük ezt a gyakorlatot. Egy hét alatt lassan növeljük ezt az időt egy-két órára. A váltakozó orrlyuklégzés azonban előnyösebb ennél. A váltakozó orrlyuk-légzésnek megvan az a további haszna is, hogy könnyebb a légzést felügyelni és könnyebben hosszabbíthatjuk,

rövidíthetjük az időta rtamát. Az orrly uk szívószálként használható a levegő lassú beszívásához, ez olyasmi, ami a szabályos orron és szájon 1\t történő légzéssel nem érhető el. A légzés és a csatornák tisztítása r•letti kontrollra nincs jobb módszer a váltakozó orrlyuk-légzésnél. A váltakozó orrlyuk-légzés magukba az orrlyukakba összpontosítjo o légzést, gyakorlatoztatja azok izmait és fokozza a prána felszívását a re)be. Az uddzsaji légzésű pránajáma a levegőt az arcüregek hátuljából 11zlvja be, míg a szájon át történő légzéskor a torokból.

220

Az öt p l"áVlikL\s lé 9zés

A továbbiakban az öt pránát fejlesztő egyszerű gyakorlatok l) l 1m1 e résé ről gondoskodik.

/\ p l"á najám a hevítő fo l"mái

K111mlabati. Ez is a fejben levő orrszakaszok tisztítására szolgáló

1•ljtfrások egyike. Tényleges jelentése: „ami a fejet ragyogásra készteti". fo:l(~ször n rendes légzésnél egy kissé mélyebb, erőteljes kilégzést vég:1.0 nk. Ugyanakkor hirtelen és kis erővel összehúzzuk az e lülső alhasi Izmokat. Azután belégzés nz alhasi izmok egysze rű cllazftásóval.

Jóga és ájurvéda

226

Ebben az eljárásban egyáltalán nincs lélegzet-visszatartás. A kezdő minden egyes körben tizenegy kileheléssel kezdje el a gyakorlást. Minden egyes kilehelés serkenti az alhasi központot és aktiválja a pránát. A kapalabati az emésztést is javítja és fokozza az agnit. Basztrika. Üljünk kényelmes testhelyzetbe. Zárjuk a bal orrlyukat, mint a jobborrlyuk-légzésnél. Bal kezünket tegyük a bal térdre. Megállás nélkül lélegezzünk be és ki a jobb orrlyukon keresztül, legalább tízszer lélegezzünk mélyen és erőteljesen. Belégzés, és ameddig csak lehetséges, tartsuk vissza a lélegzetet, azután a jobb orrlyukat zárva tartva, lélegezzünk ki a bal orrlyukon át. A második körben zárjuk a jobb orrlyukat, és legalább tízszer lélegezzünk mélyen, erőteljesen a bal ori-lyukon át. A basztrika a pránajáma erősen hevítő formája. Kitisztítja a kafát a fejből és a mellkasból, valamint fokozza az agnit és a pránát. Szembeszáll a köhögéssel és a nyálkával, segít a testsúly és a testzsír csökkentésében. Segít a kundalini felébresztésében. Mivel ez erőteljes gyakorlat, különösen gyenge alkatúaknak kell óvatosan végrehajtaniuk, és ügyelni arra, nehogy a pittát felszaporítsa.

~

227

M c 9fontolások a pl"ánajáma 9yak ol"'lás hoz

A kezdők egyenlő mértékű belégzéssel, visszatartással és kih\Hldmicl gyakorolják a pránajámát, hagyják a lélegzetet természetes 1111\ 1Ion hosszabbodni. A kilégzés végül kétszer olyan hosszúra nyújtl1111