Dr. Betty Edwards: Az új jobb agyféltekés rajzolás munkafüzet

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page v

Tartalom

Előszó Amire szükség lesz

VII

IX

Szószedet

X

Gyakorlatok

1

I. rész

1. gyakorlat

Tanulás előtti önarckép

2

A szélek

2. gyakorlat

Tanulás előtti kéztanulmány

4

észlelése

3. gyakorlat

Tanulás előtti rajz a szoba egyik sarkáról

6

4. gyakorlat

Bemelegítés és szabad rajzolás

9

5. gyakorlat

„Váza vagy arcok”

13

6. gyakorlat

Megfordított rajzolás

17

7. gyakorlat

Tiszta kontúrrajzolás

27

8. gyakorlat

A kéz rajzolása műanyag képsík segítségével

30

9. gyakorlat

A kép alapozása

33

10. gyakorlat

A kézről készített rajz átmásolása a képsíkról a papírra

36

11. gyakorlat

Tárgyat tartó kéz rajza

39

12. gyakorlat

Rajz egy virágról

43

13. gyakorlat

Rajz egy narancsról

46

II. rész

14. gyakorlat

Levélrajzolás negatív terek segítségével

49

A terek észlelése

15. gyakorlat

Székrajzolás negatív terek segítségével

52

16. gyakorlat

Rajz egy háztartási tárgyról

56

17. gyakorlat

Sporttémájú fénykép másolata: rajz negatív terekkel

59

18. gyakorlat

Egy valódi szék rajza negatív terekkel

62

19. gyakorlat

Mesterrajz másolása – Vincent Van Gogh: Bibliát olvasó ember

66

V

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page vi

III. rész

20. gyakorlat

Egy nyitott ajtó képe (pásztázás)

70

Az arányok

21. gyakorlat

A szoba egyik sarka (pásztázás)

75

észlelése

22. gyakorlat

Rajz a térdről / lábfejről

78

23. gyakorlat

Csendélet: Könyvek az asztalon (pásztázás)

81

24. gyakorlat

Csendélet ellipszisekkel

84

25. gyakorlat

Arányok pásztázása emberi alak rajzolásánál

87

26. gyakorlat

A profilban levő fej arányai

93

27. gyakorlat

Oldalnézeti portrét ábrázoló mesterrajz másolása

96

28. gyakorlat

Oldalnézeti portré rajzolása

100

29. gyakorlat

Csendélet amerikai zászlóval

103

IV. rész

30. gyakorlat

Rajz egy felülről megvilágított tojásról

106

A fények

31. gyakorlat

Charlie Chaplin: fények és árnyékok

109

és árnyékok

32. gyakorlat

A fej arányai szemből nézve

112

észlelése

33. gyakorlat

Szembenézeti portré másolata

116

34. gyakorlat

Fény-árnyék önarckép készítése

120

V. rész

35. gyakorlat

Tus és ecset használata

127

A teljesség (gestalt)

36. gyakorlat

Városi tájkép rajzolása

130

észlelése

37. gyakorlat

Keresztvonalkázás és satírozás

133

38. gyakorlat

Emberi alak rajzolása keresztvonalkázással

136

39. gyakorlat

Fantáziarajz Leonardo da Vinci tanácsa alapján

140

40. gyakorlat

Rajzolás 10 x 10 cm-es formátumban

143

Néhány tipp a további rajztanuláshoz

146

VI

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page vii

Előszó

Ezt a munkafüzetet azért készítettem, hogy kiegészítse Jobb agyféltekés rajzolás című könyvemet. Célja az, hogy átfogóan és hatékonyan segítse a rajzolás öt alapvető készségének elsajátítását. A munkafüzet gyakorlatai között vannak ismerős módszerek (például a megfordított rajzolás), de az egyes rajzkészségeknél sok új téma is megjelenik. Az olvasó kényelmét szolgálja az is, hogy a munkafüzet mellékleteként kap egy nélkülözhetetlen rajzeszközt, egy műanyag képsíkot/keresőt, amellyel térhatású rajzokat lehet készíteni. A munkafüzet strapabíró, hordozható kivitelezése lehetővé teszi, hogy ott és akkor gyakorolj, ahol és amikor időd engedi, akár a fogorvosi váróteremben vagy a repülőtéren. Ha elvégzed a gyakorlatokat a füzet erre a célra kihagyott üres lapjain, akkor a végén a kezedben lesz a bizonyíték arról, hogyan fejlődött a rajztudásod. A rajztanulás sokban hasonlít valamilyen sportág vagy hangszeres játék elsajátításához. Ha már tudjuk az alapokat, a fejlődés csakis a gyakorláson, gyakorláson és még több gyakorláson múlik. A munkafüzetben olyan technikákba és rajzeszközökbe is belekóstolhatsz, amelyek a Jobb agyféltekés rajzolásból kimaradtak. A munkafüzet gyakorlatai azon az öt alapvető rajzkészségen alapulnak, amelyet a Jobb agyféltekés rajzolásban már kimerítően ismertettem. A rajzolás lényege mindig ugyanaz, mindig ugyanazt az öt részkészséget kell alkalmazni, amelyek majd a sok gyakorlás következtében „integrálódnak”, és a teljes folyamat, a rajzolás szerves elemét jelentik. A téma és a rajzeszköz az, ami változik. Ha ezt az állítást igaznak vesszük, akkor valóban teljesen mindegy, hogy mit rajzolunk – minden téma sikerülni fog bármilyen technikával. Ez nem is meglepő: minden képesség részkészségekből áll, melyek a képesség alkalmazásakor automatikusan aktiválódnak; gondoljunk csak az autóvezetésre vagy a teniszre. Nekem mégis az a tapasztalatom, hogy sok tanítványom elsajátította ugyan az alapvető készségeket, de nehezükre esik témát választani. Megvan bennük a késztetés arra, hogy lerajzoljanak valamit, ami megragadja őket, mégis vonakodnak: félnek attól, hogy a téma túl bonyolult, vagy hogy nem lesz idejük befejezni. A munkafüzet úgy igyekszik orvosolni ezt a problémát, hogy minden készség gyakorlásához megfelelő témát ajánl, melyekhez rövid

VII

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

Képaláírások, lapszéli jegyzetek: Figyelem! A rajzolás és az agy kapcsolatáról és a kreativitásról bővebben a Jobb agyféltekés rajzolás című könyvemben olvashat.

VIII

16:42

Page viii

instrukciókat írtam. Jeleztem a rajz elkészítéséhez szükséges időt (utóbbi természetesen az egyén saját tempójától is nagyban függ), a munkafüzetben megtalálható a rajzlap az előre elkészített képformátummal, és a rajz elrendezését segítő irányadó szálkereszttel. A legtöbb gyakorlatnál a rajzolás befejezése után is vannak megjegyzéseim, további információk, javaslatok, hasznos tanácsok. Valószínűnek tartom, hogy a munkafüzet gyakorlatainak elvégzése során a legkeményebb feladat az lesz, hogy időt találj minderre. Nem szokott működni az a módszer, ha valaki elhatározza: napi egy órát rajzolással tölt; olykor a heti egy óra sem sikerül. Ez a kötelezettség túl nagy megterhelést jelenthet sokaknak. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy agyunk bal oldali, szóbeli-elemző módja egyáltalán nem akarja, hogy rajzoljunk, ugyanis rajzolás közben a bal agyfélteke „parlagon hever”. A verbális mód remekül tud mindenféle okokat felsorolni annak érdekében, hogy ne rajzoljunk: be kell fizetni a csekkeket, fel kell hívni anyukát, az üzlettel kell foglalkozni, stb. Ha azonban mégis nekilátunk a rajzolásnak, csak úgy repül az idő. Ezért azt javaslom mindenkinek, ami nálam is bevált: a fizikoterapeuták szokták alkalmazni a „kétperces csoda” nevű technikát, melynek révén az emberek akkor is elvégzik a gyakorlatokat, ha nem akarják. Meg kell tanítani velük a következőt: „Most nincs időm sétálni, de két percig sétálni fogok.” Ha már sétálnak, akkor természetesen elfelejtik az ellenérveket, és nem hagyják abba két perc múltán sem. Ez pedig az én kétperces csodám. A munkafüzetet a ceruzákkal és a radírral együtt egy alkalmas helyen kell tartani. Ülj le egy pillanatra, vedd kézbe a füzetet és mondd ezt: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak éppen megnézem, mi a következő feladat.” Ekkor jöhet a következő lépés: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak felveszem a ceruzát, és húzok néhány vonalat.” Utána: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak elkészítem a téma körvonalait”… és így tovább. A rajz készen lesz anélkül, hogy tisztában lennél az idő múlásával. Tudom, hogy ez elég bután hangzik, ám a módszer mégis működik. Komoly műveket alkottam meg ezzel a technikával, mellyel (nézzünk szembe a tényekkel) becsapjuk a bal agyféltekét annak érdekében, hogy kreatív tevékenységet végezhessünk. Nehéz lehet elhinni, de a tanulók, sőt a művészek számára is nagyon nehéz alkotni, folyamatos küzdelmet kell folytatni a verbális gondolkodásmóddal, amely azt szajkózza: „ne most”. A legszélsőségesebb megnyilvánulási mód az, amikor az író vagy képzőművész egyszerűen leblokkol; szelídebb változat a halogatás. A rajzgyakorlatokat úgy terveztem meg, hogy minden lépés sikeres legyen. Biztos vagyok benne, hogy a folyamatot élvezni fogod.

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page ix

Amire szükség lesz

A munkafüzet gyakorlataihoz szükséges anyagok és eszközök bármelyik szaküzletben beszerezhetők. Gyakran postai úton vagy az interneten is megrendelhetők; a világhálón a „rajzeszközök” kifejezésre érdemes rákeresni. Ceruzák

HB-s keménységű radíros végű íróceruza 4B-s rajzceruza (Turquoise, Faber Castell vagy más hasonló márka)

Radír

Fehér műanyag radír (pl. Staedtler)

Ceruzahegyező Grafitrúd

4B keménységű

Rajzszén

6 rúd természetes rajzszén 2 rúd szintetikus rajzszén (CharKole vagy más hasonló márka) 4B-s szénceruza

Pasztellkréta

1 fekete 1 vörös

Kréta

1 világosszürke

Lemosható filctoll

1 fekete (Crayola, Sharpie vagy más hasonló márka)

Tus

1 kis üveg fekete tus 1 kis üveg barna írótus

Ecset

7-es vagy 8-as vízfestékhez való ecset

Ébresztőóra vagy konyhai óra Papírtörlők vagy papír zsebkendők Fehér géppapír

6 db

Könnyű rajztábla

1 db 20 x 25 cm-es, ami a képsík/keresőt keretezi.

IX

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page x

Szójegyzék

A fény logikája. A művészetben a fényforrás által okozott hatást nevezzük így. A fénysugarak egyenes vonalban terjednek, így a tárgyon csúcsfényt, vetett árnyékot, visszavert fényt és gerincárnyékot figyelhetünk meg. Agyműködés módja. Olyan szellemi állapot, amely az agy egy adott képességére helyezi a hangsúlyt, például a nyelvi folyamatokra vagy a vizualitásra, térérzékelésre. Alapegység. Az a kezdő forma vagy kezdeti egység, amit a kompozícióból választunk ki annak érdekében, hogy a rajzon a méretek aránya helyes maradjon. Az alapegységet mindig Egynek tekintjük, és egy arány egyik eleme lesz, pl. 1:2. Bal agyfélteke. Az agykéreg bal fele. A legtöbb jobbkezes és a balkezesek elég jelentős része számára a verbális funkciók a bal agyféltekében helyezkednek el. Balkezesség. A népesség körülbelül tíz százaléka a kézzel végzett tevékenységekhez (írás, rajzolás, stb.) szívesebben használja a bal kezét. Az agyfunkciók elhelyezkedése a jobb- és balkezeseknél egyaránt változó.

X

Jobb agyfélteke

B-mód. Az információfeldolgozás lineáris, verbális, elemző és logikus módja. Ceruzakeménység. A rajzceruzákon olvasható érték a grafit keménységét vagy puhaságát jelzi. A „H” a kemény (hard), a „B” a puha (black, azaz fekete). A „HB” a kettő közti átmenet, vagyis: 8H (a legkeményebb), 6H, 4H, 2H, HB, 2B, 4B, 6B, 8B (a legpuhább). A #2-vel jelölt sárga íróceruza megegyezik a HB-s, vagy gyakrabban a 2B-s rajzceruzával. Elvont rajzolás. Egy valódi tárgy vagy élmény rajzban való kifejezése. Általában elkülöníti, hangsúlyozza vagy felnagyítja a művész által érzékelt valóság néhány nézőpontját.

Bal agyfélteke

Érték. A művészetben a színek tónusainak sötétsége vagy világossága. A fehér a legvilágosabb vagy legmagasabb értékű, míg a fekete a legsötétebb, legalacsonyabb értékű szín. Érzékelőmód-váltás. Egy szellemi állapot átváltozása egy másikba, például verbális, elemző módból vizuális, térbeli módba és vissza. Formátum. A rajz- vagy festőfelület adott alakja, négyszögletes, kör alakú, háromszögletes, stb.; a felület aránya, azaz négyszögletes felület esetén a hossz és a szélesség viszonya. Jelképrendszer. A rajzolásban egy sor jelkép a rajzon, amelyeket együtt arra használnak, hogy egy képet, például

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

egy emberi alakot megjelenítsenek. A szimbólumokat általában adott sorrendben használják, az egyik felbukkan, és előhívja a következőt, hasonlóan ahhoz, mint amikor ismert szót írunk le, és a betűk egymást követik. A rajzolás jelképrendszerei főleg gyerekkorban alakulnak ki, és gyakran felnőttkorban is megmaradnak, hacsak új rajzolási módok nem módosítják. J-mód. Az információfeldolgozás szimultán, holisztikus, térbeli és viszonyító módja. Jobb agyfélteke. Az agykéreg jobb (a személy jobb oldala felé eső) fele. A legtöbb jobbkezes számára a térbeli, viszonyító funkciók a jobb agyféltekében vannak. Kép. Kép a retinán; egy külső tárgy optikai képe, amit a vizuális rendszer felfog, az agy pedig értelmez. Képsík. Egy keretes ablakra emlékeztető képzeletbeli átlátszó sík, amely mindig párhuzamos a művész arcának függőleges síkjával. A művész azt rajzolja le a papírra, ami a sík mögött van, de úgy, mintha a síkon kilapult volna. A fotográfia feltalálói ezt az elméletet alkalmazták az első fényképezőgépek megalkotásakor. Képzelet. A múltbeli tapasztalatokból eredő mentális képek új minta szerinti elrendezése. Kereső. Művészek által használt eszköz, amely keretbe foglalja a látványt, így kijelöli a kompozíció határait; ugyan-

Page xi

így nevezik a fényképezőgép kis ablakát, amely megmutatja, hogy mi lesz az elkészült képen. Keresztvonalkázás. Egymást metsző párhuzamos vonalak sorozatai, amivel a rajzon árnyékot vagy értéket jelzünk. „Satírozásnak” is nevezik. Kompozíció. A műalkotás részei vagy elemei közötti rendezett kapcsolat. Rajzolásban a formák és terek elrendezése a formátumon belül. Körvonal, kontúr. Rajzolásban az a vonal, amely egy forma, formacsoport vagy formák és terek közös széle. Leképezés. Az a folyamat, melynek során az elméből előhívunk egy olyan dolog mentális másolatát, amit nem érzékelünk; másként fogalmazva a „lelki szemekkel” látni. Negatív terek. A pozitív formák közötti területek, melyek széle közös a formákéval. A negatív tereket a formátum külső széle határolja. „Belső” negatív terek pozitív formák részei is lehetnek. Ösztönös megérzés. Közvetlen és látszólag közvetlen ismeret; vélemény, jelentés, ötlet, ami mindenféle ismert folyamat vagy megfontolt gondolkodás nélkül születik. A vélemény születése gyakran egészen jelentéktelen kulcsok eredménye, és látszólag olyan, mintha „a semmiből érkezett volna”.

nyújtott kézben levő ceruza hosszával); egy rész helyének meghatározása egy másik részhez képest. A szögek függőlegessel és vízszintessel való összehasonlítását is így nevezzük. Realisztikus rajzolás. Gondosan megfigyelt tárgyak, formák, alakok objektív ábrázolása. „Naturalizmusnak” is nevezik. Rövidülés. Egy ábrázolásmód, mely a kétdimenziós felületen olyan hatást kelt, mintha a sík felületre rajzolt forma kinyúlna vagy besüppedne a térbe. Szél. A rajzon az a hely, ahol két dolog találkozik (például az ég a földdel); két forma vagy egy forma és egy tér közötti elválasztó vonal (körvonal vagy kontúr). Szemmagasság. Portrérajzolásban az az arányvonal, amely vízszintesen kettéosztja a fejet; a szem vonala a fej felezőpontján helyezkedik el. Tudatosság. Az a tény, hogy egy tárgyat, személyt vagy körülményt „számításba vettünk”. Lehetséges szinonimák a látás vagy érzékelés. Viszonyok. A művészetben arra utal, hogy a műalkotás hogyan épül fel, elemei között milyen kapcsolat van. Ilyen viszony a perspektíva és az arány; előbbi a szögek viszonya a függőlegeshez és vízszinteshez, utóbbi a méretek viszonya egymáshoz.

Pásztázás. Rajzolásban a viszonylagos méretek összehasonlítása az alapmértékkel (a kiXI

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 1

Gyakorlatok

1

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 2

1. gyakorlat Tanulás előtti önarckép

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

Eszközök:

A gyakorlat célja:

falitükör,

A tanulás előtti rajzok megmutatják a pillanatnyi rajzkészséget, és a tanulás későbbi szakaszában jól dokumentálják a fejlődést.

ragasztószalag,

Amit tenned kell:

HB-s keménységű íróceruza,

1. Az „1. tanulás előtti rajz – Önarckép” című művet a munkafüzet 3. oldalára készítsd el.

ceruzahegyező, szék.

2. Helyezz el egy széket a falitükör előtt. (Ha szükséges, erősíts fel egy kicsi, mondjuk 15 cm x 20 cm-es tükröt a falra.)

Szükséges idő:

3. Ülj le a tükörtől karnyújtásnyira, a munkafüzetet támaszd a falnak, a füzet alja legyen a térdeiden.

Körülbelül 30 perc, ha szükséges, több.

4. Rajzold meg az önarcképet legjobb tudásod szerint. 5. Ha készen vagy, szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot. Gyakorlat utáni megjegyzések: Az emberek gyakran nagyon kritikusan viszonyulnak a tanulás előtti önarcképhez. Ám ha alaposan megszemléled a rajzot, fogsz találni olyan részleteket, ahol valóban a megfigyeléseidet ábrázoltad, mondjuk ilyen lehet a szemhéjak íve, a fül alakja, vagy a gallér vonala. A rajz minősége esetleg meglepő lesz. Ha azonban a kész mű láttán csak annyit tudsz mondani, hogy „Juj!”, akkor is legyél türelmes. A rajzolás olyan képesség, amely tanulható és tanítható; nem varázslat, nem a szerencsén vagy a géneken múlik.

2

1. GYAKORLAT

TANULÁS ELőTTI ÖNARCKÉP

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 4

2. gyakorlat Tanulás előtti kéztanulmány

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

Eszközök:

Amit tenned kell:

HB-s keménységű íróceruza,

1. A munkafüzet 5. oldalán készítsd el „2. tanulás előtti rajz – A kezem” című rajzodat

ceruzahegyező.

2. Ülj le egy asztalhoz, a munkafüzetet helyezd el kényelmes szögben. 3. Játssz a ceruzát nem fogó kezeddel (ha jobbkezes vagy, akkor a ballal, ha balkezes, a jobbal), keress olyan kéztartást, amit le akarsz rajzolni.

Szükséges idő: Körülbelül 15 perc, ha szükséges, több.

4. Tartsd a kézfejed mozdulatlanul, és rajzold le. 5. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

4

2. GYAKORLAT

TANULÁS ELőTTI KÉZTANULMÁNY

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 6

3. gyakorlat Tanulás előtti rajz a szoba egyik sarkáról

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

Eszközök:

Amit tenned kell:

HB-s keménységű íróceruza,

1. A „3. tanulás előtti rajz – A szoba egyik sarka” című rajzot a munkafüzet 7. oldalára készítsd el.

ceruzahegyező.

2. Nézz körül abban a szobában, ahol dolgozol, válaszd ki az egyik sarkot. Egyaránt lehet egyszerű, üres, zsúfoltan berendezett vagy nagyon bonyolult sarok.

Szükséges idő: Körülbelül 20 perc, ha szükséges, több.

3. Ülj le egy székbe, a munkafüzetet tartsd az öledben. 4. Rajzold le a szoba sarkát a legjobb tudásod szerint. 5. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

6

3. GYAKORLAT

TANULÁS ELőTTI RAJZ A SZOBA EGYIK SARKÁRÓL

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

16:42

Page 9

4. gyakorlat Bemelegítés és szabad rajzolás

Eszközök:

A gyakorlat célja:

filctoll vagy 4B-s rajzceruza,

A gyakorlat célja az, hogy érezd, mennyire személyes kifejezőeszközöd lehet a ceruzavonal. Ki fogod próbálni a festészet mestereinek vonalstílusát, majd kísérletezhetsz saját gyors és lassú vonalaiddal. A munkafüzet gyakorlatai során ki fog alakulni saját stílusod. A stílus a múltadból, testi adottságaidból, személyiségedből, kulturális hátteredből, és általában mindabból ered, amitől te vagy. A stílusodat nem tervezheted meg, nem jósolhatod meg előre, de nyomon követheted a születését. A 10. oldalon figyeld meg az egyes stílusok közötti különbséget.

ceruzahegyező. Szükséges idő: Körülbelül 10 perc.

Amit tenned kell: 1. Lapozz a munkafüzet 11. oldalára, a „Vonalstílusokhoz”. 2. Az 1. formátumba rajzolj nagyon gyors „Matisse”-vonalakat (lásd az a példát). 3. A 2. formátumba rajzolj közepesen gyors „Delacroix”-vonalakat (lásd a b példát). 4. A 3. formátumba rajzolj közepesen lassú „Van Gogh”-vonalakat (lásd a c példát). 5. A 4. formátumba rajzolj nagyon lassú „Ben Shahn”-vonalakat (lásd a d példát). 6. Az 5. formátumba rajzolj saját vonalakat, gyorsat is, lassút is. 7. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

4. GYAKORLAT

BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

9

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 10

Henri Matisse: Álló akt, 1901-1903. Ecset és tus, 26 x 20 cm. A New York-i The Museum of Modern Art gyűjteményében, Edward Steichen adománya.

Matisse vonalstílusa

Vincent Van Gogh: Ciprusliget, 1899. Rajz: nádtoll és tinta, 62 x 46 cm. Robert Allenson adománya. Köszönet a The Art Institute of Chicagónak.

Van Gogh vonalstílusa

Eugene Delacroix (1798-1863): Etudes de Bras et de James. Toll és szépia sárgás papíron, 21,7 x 35 cm. A Worchester Sketch Fund tulajdona. Köszönet a The Art Institute of Chicagónak.

Delacroix vonalstílusa

Ben Shahn (1898-1969, oroszamerikai): Dr. J. Robert Oppenheimer, 1954. Ecset és tus, 49,5 x 31 cm. A New York-i The Museum of Modern Art gyűjteményében látható.

Ben Shahn vonalstílusa

10

4. GYAKORLAT

BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

workbook_HUN:workbook

Vonalstílusok.

2009.07.30.

16:42

Page 11

4. GYAKORLAT

BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

11

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:42

Page 12

Heather Allen; a szerző rajza.

Heather Allen; Brian Bomeisler rajza.

Grace Kennedy; a szerző rajza.

Grace Kennedy; Brian Bomeisler rajza.

Ezeket a bemutató rajzokat Brian Bomeisler és én készítettük. Ugyanazon modell két oldalán foglaltunk helyet, ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi ideig dolgoztunk. A rajzok stílusa mégis igen eltérő: az én rajzaimon a vonalak hangsúlyosak, míg Brianén a formák.

12

4. GYAKORLAT

BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

16:42

Page 13

5. gyakorlat „Váza vagy arcok”

Eszközök:

A gyakorlat célja:

HB-s keménységű íróceruza és radír,

A gyakorlat célja annak a lehetséges konfliktusnak a bemutatása, ami az agy nyelvközpontú, általam „B-módnak” nevezett gondolkodásmódja, és a vizuális-érzékelő „J-mód” között kialakulhat. A „Váza vagy arcok” egy optikai csalódás, amelyet lehet úgy látni, mint két, egymással szembenéző arcot, de lehet egy középen szimmetrikus váza is. Megkapod a rajz egyik felét, és meg kell rajzolnod a másik arcélt: azaz befejezni a szimmetrikus vázát.

ceruzahegyező.

Szükséges idő: Körülbelül 5 perc.

Amit tenned kell: 1. Lapozz a 15. oldalra, a „Váza vagy arcok” rajzhoz, illetve a 14. oldalra, ha balkezes vagy. 2. Erősítsd meg a már ott levő profilt. Miközben a ceruzával az arcélen dolgozol, nevezd meg az egyes részeket: „Homlok… orr… felső ajak… alsó ajak… áll… nyak”. 3. Most rajzold le a hiányzó profilt, amely kiegészíti a „vázát”. 4. Amikor a rajzod a lent bemutatott szakaszba ér, esetleg kialakul benned valamilyen zavar vagy belső konfliktus. Figyeld magad rajzolás közben, legyél tudatában annak, hogyan oldottad meg a problémát.

5. GYAKORLAT

„VÁZA VAGY ARCOK”

13

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:43

Page 14

Balkezeseknek

14

5. GYAKORLAT

„VÁZA VAGY ARCOK”

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:43

Page 15

Jobbkezeseknek

5. GYAKORLAT

„VÁZA VAGY ARCOK”

15

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

16:43

Page 16

Gyakorlat utáni megjegyzések: Elképzelhető, hogy a zavar vagy konfliktus kezdetekor megállsz, és utasításokat adsz magadnak a problémamegoldása érdekében: „Ne törődj a testrészek nevével. Rajzold inkább a vázát.” Más lehetőségek is vannak. Egyes tanítványok alulról felfele haladva rajzolják le a profilt. Mások szálkeresztet illesztenek a képre, és úgy ellenőrzik a profil ívelésének helyes irányát. Az egész zavar oka az, hogy megkértelek: nevezd nevén a már megrajzolt arcél részeit akkor, amikor ceruzával megerősíted a vonalat, ezzel pedig aktiválod az agy nyelvi funkcióját. Ezután olyan feladatot adtam (a hiányzó, ellentétes irányba néző arcél megrajzolása), amelyet csakis akkor lehet végrehajtani, ha az agy átkapcsol a vizuális, észlelő, viszonyító J-módba. A legtöbb embernél ezt a váltást kíséri egyfajta zavarodottság.

16

5. GYAKORLAT

„VÁZA VAGY ARCOK”

workbook_HUN:workbook

2009.07.30.

I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

16:43

Page 17

6. gyakorlat Megfordított rajzolás

Eszközök:

A gyakorlat célja:

Picasso 1920-as, Sztravinszkijról készített portréja a 18. oldalon; egyéb lehetőségek:

A gyakorlat célja lecsökkenteni azt a konfliktust, ami a kétféle gondolkodásmód között kialakul. Ennek az a módja, hogy a verbális módot kizárjuk a feladatból. A nyelvi mód gyaníthatóan összezavarodik, nem tud mit kezdeni az általad rajzolt ismeretlen, megfordított képpel, hiszen nem tudja szokása szerint az egyes részleteket elnevezni és hozzárendelni a begyakorolt szimbólumokat. A gyakorlatban a B-mód azt mondja: „Ez nekem nem megy” és kikapcsol, hagyja, hogy a J-mód lépjen működésbe. Ezt a gyakorlatot a J-mód tudja elvégezni.

Rövidülésben ábrázolt ló (20. oldal); Ló és lovasa, ismeretlen német művész rajza (22. oldal); Egon Schiele osztrák művész rajza (24. oldal); HB-s keménységű íróceruza, ceruzahegyező és radír. Szükséges idő: 30-40 perc.

Amit tenned kell: 1. Az általad kiválasztott rajz (Picasso Sztravinszkij-portréja, ló elölnézetben, a Ló és lovasa, vagy Egon Schiele műve) fejjel lefelé van nyomtatva. A másolatot szintén fejjel lefelé készítsd el, a rajzzal szemközti üres oldalra. A rajz másolását bárhol elkezdheted (a legtöbben a bal felső saroktól indulnak el). Figyelem: nem javaslom, hogy először a teljes kontúrt megrajzold. Ha a körvonal nem tökéletes, a részek nem illeszkednek össze. Ez az egyes részek viszonyát alaposan megfigyelő J-módnak nagyon zavaró. 2. Vonalról vonalra haladva illeszd össze az egyes részeket. Ne nevezd néven az általad éppen rajzold elemeket. Rajzold a vonalakat olyannak, amilyennek látod őket, és ne gondolkodj azon, hogy az adott vonal mi lehet. Amikor olyan részeket másolsz, amelyeket felismersz (fej, kezek, stb.), és a nevek megjelennek a fejedben, próbálj arra koncentrálni, hogy névtelen formákat rajzolsz. 3. A rajz befejezése után fordítsd meg a művet. Azt hiszem, csodálkozni fogsz és igen elégedett leszel. Soha ne fordítsd meg a rajzot addig, amíg teljesen kész nem vagy! 4. Lásd el a rajzott szignóval és dátummal. Mindig jelöld meg a másolt művet: „Picasso nyomán” „Ismeretlen szerző nyomán” (a német rajz vagy a ló elölnézeti képe esetén) illetve „Schiele nyomán”. 5. Ha időd engedi, nagyon hasznos további egy-két megfordított rajzot készíteni, ekkor természetesen ne rajzold le újra azt a művet, amelyiket először választottál. 6. GYAKORLAT

MEGFORDÍTOTT RAJZOLÁS

17