,il[j|!lltltililltl|[]ttl
Diószeginé Nanszák Tímea
DoLGozATGvŰurEMÉtvv 3. osztá|y MATEMATIKA,
renruÉSzETlsMERET, MAGYAR NYELv És|RoDALoM
T.ltr.ltr
TórH KoruwrERESKEDÉs ÉsKnoó Krr. Felelős vezető: Tóth Csaba Fedélterv: Alexa Rita Tördelés, tipográfia: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
lsBN 978 963 5961 16 Munkaszám: 0746
0
Cím: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4034 Debrecen, Huszár Gál u. 31-33. Telefon: 06 (52) 450-861, 06 (52) 450-862, 06 (30) 93s8-569 E-mail:
[email protected] . Honlap: www.tkk.hu Rendelésfelvétel: Telefon: 06 (52) 472-067,06 (52) 471-179 Fax: 06 (52) 472-066 . E-mail:
[email protected]
MATEMATIKA Éve|eji tudásom (r(MerytKazaszam: I )
.
---
-
3 egyesből és 6 tizesből á|l?
-
8 tizesből és 12 egyesbő| á||?
-
98 kisebbik egyes számszomszédja?
_ 97 nagyobb tízes számszomszédja?
Me|yik az
a kétjegyű párat|an szám, amelyiknek számjegyeinek össze.
ge 5? Me|yik a legnagyobb kétjegyű páros szám?
Gtnneryik számra gondo|tam? 27 és 3 szorzata: 27 és 3 hányadosa:
-
62 és 28 összege:
-
62 és 28 különbsége: 12 négyszerese: 12 neovede:
Me|yik számná| több a 88 ötvenne|?
Melyik számnak hétszerese a 49?
E"l
Q
= számírássa|! 83 =
írd |e arab számírássa|! írd le római
XLIX
LXIV 29
=
=
MnrErumxa
@(vegezd
e| a mÍive|eteket!
a)84+13=27+48=
b)89-34=58-18=
c)9.$=
19+58= d)48= ' 8
70-26=
0.9=
81
0
e)39= '
5-= 53=
=
7
_=g
6
g)13.5-
h)4
=24
48=-.6 .5=45
3.20=5.17=
49 =7
7-42
28_
42=
9.8=
I i) 27+9'8-74= 81
(64+36):5= 81
17.3o.30301 1
év 18
|
4kgSdkg>4509
n n n
20l=261
1kg-1009 1 ora = 100 perc
n n n
Q(nniryen tutajdonságú szám |esz az eredményül kapott szám? íri igaz állításokat (5-öt) az eredm ényrő||
233+84+356-25.9=
a) b)
c) d) e)
ے.gv
szám hiányzik, me|yik az? Miért? |ndokotd válaszod!
Osszesen:
TERMÉszrrlsMERET A |akóhe|y ismerete Q(rigye|d azábrátl A te|epÜ|és o|yan he|y, aho]
emberek
és
TeIepü|éstípusok:
@(m"lyik te|epüIéstípusra iellem ző? írd me||él
-.
a/ Több ezer lakosa van.
b)
.|
vagy 2 család lakja.
c) Főiskolája,
egyeteme Van.
d,) Villamos és autóbusz közlekedik útjain.
el
Fö|dutak vannak.
0
Vezetékes víz és gáz van.
9/ Néhány ezer |akosa van. h) Postahivatala van.
i) j)
Autóbusszal, vonattal megköze|íthető.
Nincs isko|ája
Gtmivel Íogtalkoznak az emberek a/ síkságon: b) dombvidéken:
c) hegyvidéken:
a küIönböző
te|színű településeken?
A mxóHeLY
@n
17
|SMERETE
felsorolt járművek közÉil húzd a|á a tömegköztekedési eszközöket!
autóbusz, személyautó, hajó, repÜlő, kerékpár, villamos, komp,
trolibusz,
vonat
Q(Hrizd alá a megÍe|e|ő kifejezést! a) Az úttest a közútnakaz a része, aho| gya|ogosok
b) Ajárda
köz|ekednek
járművek köz|ekednek
részére
járművek részére
út a
gyalogosok
G-tpotold a hiányző szavakat! A terme|és olyan munkavégzés,me||ye| az ember a
készterméketá||ít elő.
A mezőgazdaság két Íő
es az
ága a A gépek a|kalmazásáva| a munka
es
a lakosság szÜkség|eteit k!e|égítő gazdaságl tevékenység.
@(Í'o a vona|ra, mi hiányzik nyersanyag ------)
a |áncbó|!
----+
késztermék
TEnuÉszET|sMERET
18
@(na'osítsd a nyersanyagokat
a be|őlük készítettkésztermékekke|!
bőr
szék
ta
sajt
tej
zsömIe
hús
cipő
búza gyümölcs
ecset szalámi
szőr
citrom|é
G-tmiryen céllat készítik?A betűk segítségévetcsoportosítsd! fogyasztásra: mezőgazdaság i f e haszná|ás ra: I
ipari feIhaszná|ásra: a,)
f)
cséplőgép r/ kombájn
tejőgép
g)
túzet
c) h)
@(í,i 3 intézményt,hivatalto mely
papucs
d)
b|úz
te|evízló i) szövőgép
e) varrógép 1) Íutósza|ag
megta|á|ható lakóhelyeden!
@(''
szennyezheti környezetedet? íri rá 3 pé|dát!
@i'i
két te|epü|ésnevet, mely |akóhelyed közelében van!
osszesen: f--T
60
ti
Hazánk F(nol
található Magyaro rszág?
@(=nuszítsd ki a mondatokat!
ésa
Budapest a
két partján terü| e|. A Budapest nevet először
említette meg.
FÍnniryen központ Budapest? íri e peloatt
@í*' Magyarország @(ir
ál|amÍor máia?
egy-egy példát! Miről nevezetes:
a/ Debrecen:
bl
Miskolc:
c) Szeged: d/ Nagykanizsa: e,) Pécs:
€Ííl.o
|e
minisztere|nöktink
nevét!
írd le köztársasági e|nökünk nevétl
ta|álkozásáná|, a
20
TEnvÉszETlSMERET
oTnany
megyéje van országunknak?
Mi me|yik megyében é|ünk? Mi ennek a megyének a megyeszékhelye?
Mennyi a lakossága? kb.
Íő
G-tpoto|d a hiányzó szavakat! Hazánkfővárosa A
várost
,
lakossága kb.
.ban három részbő|:
-ből és dapesten a
.ból,
-ból egyesítették.Bu-
fo|yó Íolyik keresztÜl.
járműveken utazhatunk Budapesten? Q(nniryen tömegkozlekedési
@(soro|j fet négy minisztériumot!
@(sorolj
Íe| 5
fő.
Budapesten ta|á|ható híres épületet, teret vagy hidat!
HnzÁrur
@fsoro|j
21
Íel 5 lakóhelyeden talá|ható híres épÜ|etet, intézményt vagy teret!
i tömeg közI ekedés i eszközze| utazh atu n k |akóhe|yede @(nn ven
filÍxosd össze
a megÍe|e|őket vona||al!
Petőfi-szobor
műemlék
Batthyány-örökmécses
Fertődi kasté|y Vajdahunyad vára
Kossuth-szobor
emIéklzely
Szabadság.szobor
Osszesen:
n
?
Kö|csönhatások
Q(u ror beszéI ünk i
@(nrnd
ta
kö|csön
hatásról?
a|á azokat az anYagokat, ameIyek ruga|mat|anul ütközhetnek!
agyag
műanyag
homok
gumi
üveg
T-Tep--1 @(.let lemezd az ütközéseket! rugalmas: rugalmatlan:
€(n'i
két rugalmas titközésen alapu|ó játékot!
@(szinezd ki a mágneseket! a) Vonuák egymást:
b) Taszítiák egymást
Kot-csoxHRrÁsox
23
Gl(n'.i 2 pé|dát, me|y tárgyak lépnek kö|csönhatásba
CTlgazvagy hamis
a mágnesset!
(l vagy H)?
elo|vad. fe|oldódik.
A cukor a teában
A csoki a kezedben feloldódik.
Levesben a só
A zsír a serpenyőben e|o|vad.
Gl(*'
szükséges az otvadáshoz?
Mi szÜkséges az oldódáshoz?
Egészítsdki az egyen|őséget a megÍele|ő kiÍejezésekkel! = oldat
+
€(.noszítsd
ki a hiányos mondatokat!
Az égéshez szÜkséges. Az égéskor
es
és
ésa
az égéskísérőjelenségeia
(ioíHio"g és me|e gvízkölcsönhatásakor a me|eg víz |eg
víz hőmérséklete
keletkezik.
a hideg víz
osszeöntés után a hideg és a me-
24
TrnuÉszET|sMERET
@(iri esy-esy
pé|dát tüzelőanyagokral
szi|árd:
|égnemű:
Íolyékony:
Gzfuit nevezünk al energiának?
b/ energiaforrásnak?
c/ energiafelhasználónak?
@(so,o|d fet, hogy
a víznek milyen |ehetséges ha|mazá||apota van!
@(nniryen fényÍorrásokat ismers z? íri rá egy.egy pé|dát!
Osszesen:
Tájékozódás C]'geszítsd ki a mondatokat! Az iránytű va|ójában egy kis körÜl e|fordu|hat,
mely
Az iránytű mindig
mutat. A tárgyak he|yét az
irányba
ésa
megadásáva| lehet pontosan meghatározni. A tárgyak he|ye
GTtvtilyen vi|ágtájakat je|ö|nek a nyilak?
GTÉrte|mezd a következő mértékszámotl 1 :50
Gtnnive| ábrázolja a térképa magasságot?
ے"onyan
tudjuk a tantermet lerajzolni?
GTnnivel mérünk távo|ságot a térképen Mérd meg a távolságát! Budapest_Pécs: Debrecen-Szolnok:
Osszesen:
ldőjárás Q(so.otd
Íet azidőiárás elemeit!
napot képze|i el! a/ Mennyi volt a regge| mért hőmérsékletek közü| a leg.
€(*vari
alacsonyabb?
Jelold a hőmérő rajzán is piros színnel!
b/ Mennyi vo|t a délben mért hőmérsék|etek közÜl a legmagasabb? Jelöld a hőmérőn zold színnel!
@(í'o a képek alán
mit je|entenek a raizok!
@í,i négy csapadékfajtátl
27
IofuÁnÁs
6tpoto|d
a hiányző szavakat! t tartalmaz. A meleg
A víz páro|og, ezért a |evegő |evegővel ez is
,
a magasban felhővé alakul és
formájában visszahulI a felszínre'
Eíro |e, hogyan ke|etkezik a szé|!
frTcsoportosítsd
a csapadék és a szél je||emzőit előfordulásuk szerint!
hó, szé|csend, zúzmara, viharos szél, köd, jegeseső,
tornádó, dér, orkán, sze|lő, jég
Csapadék
harmat,
Szél
Gtmiryen az időjárás, ha eá a közlést hallod? A tegje||emzőbb kifejezés. sel vá|aszolj!
a) Ferihegy nem indított és nem fogadott gépeket! b) A vonatok pontosan közlekednek!
28
TEnvÉszET|sMERET
Q(valaszolj röviden! Mi a szél?
Honnak kerÜl avízpára a |evegőbe? Mi ke|etkezik a magasban a vízcseppek sokaságábő]?
a körökbel Nyí||al is je|ö|d a víz körforgását! 1. párolog 2. Íe|szá|| 3' |ehű|, |ecsapódik 4. csapadék formájában visszahull a földre
@(íro a számokat
dW 'i;lu"i
-=**
az a|ábbi csapadékfajtákat! 2. eső 3. 4, jégeső 5. harmat
@(n"ndezd
hó 8. hódara 1.
dér
9.
ónos eső
köd 10.jégdara 11. zápor 6.
7. zúzmara 12. jégvirág
loŐ.lÁnÁs
@,l
29
Ho| hutt több csapadék? HÚzd a|á!
hegyvidéken
síkságon
dombvidéken
Miért? l ndokold válaszod!
b/ Hogyan hatnak a hegyek a szé|re?
@(szamítsd ki a napi középhőmérsékletet! uÓNep, NAP reggel dé|ben
este
ilt.6.
tv. 9.
v. 30.
VI. 29,
vil.
8.
tx. 3.
7"C
110C
14" C
18" C
19"
c
12'C
C
19" C
25" C
29"
32' C
21" C
C
12. C
17" C
110
90c
120
c
19"
c
10'
c
középhőmérsék|et
osszesen: |---TZ7E
Fö|drajzi környezet
G'l
Soro|d Íet a fetszíni formákat! 1.
3.
2.
b) Nevezd meg a hegy részeit! 1.
3.
2.
4.
c) Milyen a hegy oldala? 1.
2.
€(=geszítsd ki a mondatokat! Lakóhelyünk feIszíne
.
nevezzÜk. A medence:
mas neven körülvett tágabb
Két hegy Vagy domb között húzódó mé|yedés a
Gl(i,i szavakat aszerint, hogyan alakítja a folyóvíz a felszínt! hegyvidéken:
síkságon:
természetben? írd a Íoga|mak me||él @(nnit okozhat a sok csapadék: gyors fo|yású folyók:
A fe|színt
31
FÖlonn.lzt xonruvezrr
viharos erejű szelek:
lassan kanyargó folyók:
víz páro|gása: sok napsÜtés:
hamis @(lgaz vagy
(l vagY H)?
Ahegyvidékkevésbésűrűnlakott,mintasíkság. A patak tÖbb folyó egyesü|ésébő| ke|etkezik' Budapest síkságon terü| el.
-
Hazánklegnagyobb tava a Ba|aton és forrás a|ak. A csapadék egy része beszivárog a talajba, ott összegyű|ik jában fe|tör.
nevezzÜk. A nagyobb mé|yedésbenösszegyű|t ál|óvizet szigetnek az emberek. A síkság an mezőgazdasággal foglalkoznak
-
-
A sok csapadék lehűti a levegőt.
-
foglalkozását. A földrajzi környezet befolyáso|ja az emberek A nagy me|eg szárazságot, aszá|yt
@(mit nevezünk folyónak? szigetnek? halomnak?
okoz.
rToFl
32
TenuÉszET|sMERET
fironsd
ki a táblázatot!
FELSZÍNl FoRMA
MAGASsÁG
szítv
síkság 200 m-500 m barna
t_T6p
I
@(s'a*ozássa| tedd növekvő sorrendbe! folyam
er
foIyó
patak
csermely
[-TsEl @(ruevezd meg Magyaro rszág a) két nagy fo|yóját: ö/ legnagyobb tavát:
@(na;zo|d le a jelét! csatorna:
Karikázd be a he|yes vá|aszt! @(n'lit nevezünk közigazgatási térképnek? a) Magy arország térképét
b)
Ate|epÜ|éseket, megyéket, fontosabb útvona|akat ábrázo|ő térképet. c/ TelepÜ|ések térképét,me|yen a főváros is rajta van.
Osszesen:
Testunk működése C(.geszítsd ki a mondatokat! A táp|álékok építika adnak a mozgáshoz,
Wgazvagy
a testet.
r-reFl
hamis? (l vagy H)
A gyomor apró részecskérebontja az éte|t. A gyomor továbbítja a pépes éte|t a vékonybé|be.
A gyomor különleges nedveket termel, pépesítiaz ételt. A szájüreg a tápcsatorna utolsó szakasza A vastagbé|be kerül a hasznavehetetlen anyag.
Gtszamozd
-
t--T be a tápláIék útiát!
gyomor
-
vastagbél
GÍnu=d alá a megÍe|elő
-
szót,
szájüreg
-
vékonybé|
orron
a) A |evegőt a(z)
tÜdőmön
keresztÜl szívom be.
|égcsövemen
alsó
b) A gége a légutak középső részébenta|á|ható. felső
c)
légcső
^
s p-l
gége a mellkasban
két hörgőre osz|ik.
tÜdő
hörgőkbő| d) A tüdő|ebeny |evegőve| telt hólyagocskábó| épü| fe|. vérből
nyelőcső
- T_-l= o l
Az é|ő természet Q(sorold
@'n
Íe| a
felszínt a|akító tényezőket!
nyújt a talai az é|ő|ényeknek?
növelik E(nniven anyagok
G_(nn"vek
a ta|ai termőképességét?
a csírázás fe|téte|ei?
@í*' fejlődik
ki
a rügyecskéből: a gyököcskéből:
az állatok a növényeket? €(nnin"n segítik a) b)
c)
TenuÉszET|sMERET
GlÍnaizolj nyilakat az ábrába| EMBERT ruÖvÉruy Mit je|entl ka |e röviden!
€(íro
le a virág részeit!
jellemzi
€('.
a hínár növényeket:
a zö|d
@(i,i
színii moszatokat:
egy táplátékláncot!
ALLAT
TrnnltÉszETlsMERET
34
igaz? Húzd alá és indoko|d meg miért! @(nn"ryik mond ás Azérteszünk, hogy
é|jÜnk'
Azért élÜnk, hogy együnk.
napi étrendeto mely az egészségestáplálkozást biztosítja! be a kiválasztott éte|eket!
6(reszíts egy
-K","tezd
reggetI
tízórai:
ebéd:
vaj, dzsem, gabonapehe|y, zsíroskenyér,tej, tea túrórudi, alma, hamburger paca|pörkö|t burgonyával, túrós palacsinta, sÜlt csirke zöldséges
rizzsel
uzsonna; hot-dog, narancs, szalonnás tojásrántotta, vajas kif|i Vacsora: gabonapehely tejjel, májkrémes kenyér kakaóval, turmix, nyers zö|dség
f-Tsp-l Osszesen:
f-Tt4
pl
Az Étő renuÉszgr
37
(iTÍnnelyik növényi résznek a Íeladatai a következők?
a)A növény ezze| kapaszkodik a ta|ajba: b)A benne |evő magga| tud a növény tovább
szaporodni:
c) Szállítja a felszívott anyagot a levelekhez:
@(t.tevezd meg a szitakötő testtájait!
fií(t.tevezz meg vízparti fákat, virágos növényeket és ál|atokat a vízben! Fák:
Virágos növények: Allatok:
@(íri egy-egy
példát!
a) Mi készíthető nádbó|? b) Mi készíthető gyékényből?
TenuÉszET|SMERET
@(tg"'-hamis állítások (| vagy
H).
A mocsári gó|yahír virágában méreg terme|ődik. A hínárnövények között mind színes sziromlevelű. A gyékényvirágzata a buzogány.
A nád |evelei szÜrkészöldek. A nyárfák kérge á|ta|ában sötét színű.
Az enyves éger |eve!ei, hajtásai ragadósak.
felületén é|ő virágosnövény. -
A fehérfű z kérgéből gyógyszert á!lítanak e|ő. A taviróz sa az állóvizek
osszesen: f-T6-o
Pl
NYELVTAN Éve|eji tudásom t lÍraso|d mondatokra az a|ábbi szöveget! Javítsd a mondatkezdő nagybetűket! Póto|d a mondatvégi írásje|eket!
már az á||omásró| láttuk az új házakat sokféle színben pompáznak csodá|atossá vá|t
Wa
a város szeretnél te is itt
|akni
Álló vonalkákka| tago|d szavakra a mondatot! Tavassza lvisszajötte
ka mad a rak.
f-Tdp
t
I
T5-p l
b),|rd ki a mondatbó| a rövid magánhangzót tarta|mazó szavakat!
Q
írd ki a mondatbó| a hosszú mássa|hangzót tarta|mazó szavakat!
f-Tzp @("l
Póto|d a mondat végi írásje|eketl
b) |rd a mondatok után, me|yik milyen mondatÍajta!
f-Ts
p
I
I
Bárcsak gazdag |ennék-
mondat
Látod-e ott azt a repÜ|őt-
mondat
Arra szeretnék felÜlni-
mondat
Vigyázz, el ne
ess-
Jaj, már meg is történt-
mondat mondat
40
Nyelvtan
GTtvlelyik szó metyiknek a rokona? Kösd össze a hason|ó je|entésűeket! slr
ven
öreg
zokog
gyönyörű
csodá|atos
@(egeszítsd ki a mondatokat a dőlt szavak e|lentétes je|entésű párjáva|! Az egér kicsi, de a patkány Sári
, de
Jutka vidám.
A hercegnő szép, de a boszorka
r^-
[!JA
kérdésekrevá|aszolva írd ki a toldatékos szavakat az a|ábbi vers.
rész|etbő!! (Ténagy Sándor: Bolondos mondóka)
leltem, tettem,
Hétfőn egy szem makkot
Mikor?
Kedden dé|ben földbe
Hová?
Szerdán vödröt CsÜtörtökön
vettem.
Mft?
megöntöztem
Mikor?
@(noto|d az alábbi mondatokban a hiányzó to|da|ékokatl
hibátlansan berakja a táskájáPéter mindig
@(s'a.ozássat
fe|adatá . Könyvei. Az isko|á-8 órakor érkezik. készítie| a
*
tedd a szavakat betíírendbel
Sanyi
Géza
Vera
ponto.
Gyuri
Klári
f-TBp
I
Ev
elg..lt
41
ruoÁsovt
jelöld áltó vona|kákkal! Q(szotagold az a|ábbi szavakat, aze|választást Zsigmondnak hal|játok aranyos tea
írd le szótagolva: Káro||ya|
@('geszítsd ki a mondatokat
a kérdéseka|apján!
Aház tetején fészket rakott a
gó|ya.
(milyen?)
e|ment a könyvtárba és
(ki?)
Eladta a piacon a
(mit csinált?)
(mit?)
osszesen: f--Tsad
Fé|évitudásom
W,t
Húzd a|á a mondatokban a főneveket!
Az
erdő szé|éná|l egy fatuskó, azon egy háziró. Á|latok taknak benne. Gézáéke|mentek az erdőbe gombát szedni, virágot, rőzsét gyűjteni. Út. juk során megpillantották aházlkót. Nem akármilyenház ez!
b) csoportosítsd! To|da|ékos Íőnév:
@(csoportosítsd a következő főneveket!
fiú toll
szerenyseg egészség
Te||
Vilmos séta táska
vá||fa
ibolya
a) é|ő|ény: b/ élettelen tárgy:
c) gondolati
Gtrosd
dolog:
össze azokat a tu|ajdonneveket és közneveket, ame|yek össze.
tartoznak! Nemzeti Múzeum
foIyó
Magyar Hírlap
tó
ZsóÍi
újság
Cicus
intézmény
Dráva
leány
Balaton
á||at
43
FÉlÉvtruoÁsotu
A köznevek mel|é írj tu|ajdonneveket!
arszág:
zeneszerző:
hegy:
|ány:
folyó:
Iakóhe|yed:
Gtnneryik szó nem il|ik a sorba? Huzd
a|á|
a) e|eség, ennivaIó, e|adó, élelem b) vonat, kerékpár, repülő, utca c/ jégeső, eső, kabát, zápor,
zivaIar
@Í'a |e azellentétes páriátl
- reggel
csend
r-F
p-l
-
_
nappa|
sötétség
_
fiú
bánat
-
-
r_TdFt @(i'i
két.kétösszetett Íőnevet az a|ábbi szavak Íe|használásáva|!
papír: asztal:
f-T4
pl
@(o'alábbi szavak közül csak a to|dalékos főneveket húzd a|á| képet, képez, újságo|t, újságot, írt, írót, futókat, zongorázott, zongorát, vil|anyt,
vil|ant
r-T6_p-l
húzd alá! €l(o'alábbi szavak közüt csak a többes számú főneveket |akk, hordók, játék, torok, fo|yók, írók, írok, mesék,
-fák, hordok, ék, rétek, retek,
lángok
f-T-p] Összesen:
Ev végi tudásom Pótold a mondat végi írásje|eketl Wab) |rd a mondatok után, hogy mi|yen lnkább többször
mondatfajta!
egyé| keveset-
mondat
A|ljatok me||ém-
mondat
Jaj, de meleg van
mondat
Kinek a nevéhez Ítjződik a történet
mondat
_
Bárcsak én is ott lehetnék
Wa
mondat
[-T5El
Húzd a|á aza|ábbi szövegb en azösszes főnevet!
1992-ben kétezer tanu|ó jártaz isko|ába. A két új igazgatóhelyettes min. denkit ismert. lzga|mas foci meccseket rendezett a fe|ső tagozat. Az aIsósok a kéziIabdában jeIeskedtek.
t-Tsp t-Tdp
b) Karikázd be a főnevek to|dalékát! c) Ír; ri a szövegbő|:
I I
3 me||éknevet: 3 számnevet:
4 igét:
@(n'
alábbi szavak közü| csak a többes számú főneveket húzd alá!
kerék, fo|yók, fo|yik, ikrek, teríték,terek, Íalok, fa|vak, varjak
@(eotoId a hiányzó toldalékokat! Szeretem a jó
zenék- , ezért veszek sok |emez-.
vehetem, ami |egjobban érdekel. A mert
hangulatom_
megfelel.
A
polcok-
komo|yzenék- nagyon
|e.
kedvelem,
Ev vÉot ruoÁsoul
45
Eí,.o |e aza|ábbi
E/1.
igéket egyes és többes szám 3. szemé|yben!
Els.
T13.
viszek írok
alszom
@"l
Húzd a|á a versrész|etben az igéket!
ibolya réten, este a tÜcsökzenében.
lbolya, virítsz már a gyönyörködsz víg
Tücsökzene ringat este e|alvásra, hajna|ban megfürdesz az ég harmatába'. (Zelk Zoltán)
b) |rd |e mú|t és jövő időben aza|áhuzott igéket! Az ige száma és személye ne változzon| mú|t idő:
jövő idő:
cl Karikázdbe
l--TBpl
az igekötőket!
f-T1
@(íl.o |e a mel|éknevek rokon értetmű párját! díszes:
szép:
színes:
káros:
sovány:
komoly:
@(i'i
e||entétes jelentésű me|lékneveket az a|ábbi szavakhoz!
Íagyos:
alacsony:
bő:
p
I
NvElwnru
€Íror
ozd a következő
mel|ékneveket!
ALAPFoK xozÉprox
FELSOFOK
rémes
meresz
*
@"l Q
Húzd a|á a mondatokban a számneveket! írd met|é a számnév fajtáját! Többet beszél, mint amennyit
r-Tm-l
ke||.
A póknak nyoIc lába van.
Összesen:
r]EoE
Helyesírás, féIévitudásom @(szavak to|lbamondása
@(szoveg to||bamondása
@(Javítsd a hibákat! írd le he|yesen!
jukasztó Vas Megye Ady endre papagáj Dörmögő DömötÖr balaton Sas utca Fa|u Magyar ország madách színház Kele
bakony
budapest
NYrlvrnru
@(Javítsd ki piros ceruzával a hibákat, majd másold
|e a
szöveget he|ye.
sen!
Áltat<
aszekér elöt, tátott szátlyaI bámézkodtak. EIőugrot a nyÚl a bokorból.
Az öz |asú IéptekeI kőze|edet.
osszesen: f-Tso
Pl
He|yesírás, év végi tudásom Físzavak to|tbamondása
a szójegyzékbő|
@(szoveg to||bamondása
Fírele|j a következő Hányadik osztá|yba Mi a mai dátum?
kérdésekreszámokkal!
jársz?
Hány éve jársz isko|ába?
G-twla"old
|e írott betÍikke| a következő
mondatot:
FELÉPÜLT A NEMZETI SZíNHÁz, EZÉRT SoK BUDAPESTI ÉSBUDA. PEST xonxYÉK MEGY EL MAGYARoRSZÁG eoY|K LEGSZEBB KULTURÁLIs INTÉzMÉNYÉBE.
@(n hibás szavakat
írd |e helyesen!
Lasu viz partot moss. Ajándék |onak nenézd a fogátt!
Osszesen:
Helyesíró verseny Ct
Íroró -
Hogyan írjuk?
X
2
1
kert-ig
ke-rtig
2. bod-za
bo-dza
bodz-dza
3. jegygyűrű
Jegyuru
Jeggyuru
1.
ker-tig
4.
Debrecen Város
Debrecen.város
Debrecen város
5.
Bocskay lstván
Bocskai István
Á|ta|ános Iskota
Botskai lsfuán Álftalános Iskola
Álta|ános lsko|a
6.
Nyugati Pá|yaudvar
Nyugati pá|yaudvar
Nyugati.páIyaudvar
7.
e|szeretné vinni
el szeretnévinni
el szeretné vinni
8.
Nemzeti Dal
Nemzeti dal
Nemzeti-dal
9.
orvosi egyetem
Orvosi egyetem
Orvosi Egyetem
10.
márc 29.én
márc. 29-én
márc. 29..én
11.
megvan tiltva
meg van tiltva
megvantiltva
Ge||érthegy
Ge|lért hegy
12. GeIlért-hegy 13.
BaIaton.tó
Ba|aton Tó
Ba|aton tó
+1
hadjátok
haggyátok
hagyjátok
tipp
NvEr-wRN
Q(nnasold
|e a
szöveget írott betűve|l
nÁcsl A MAGYAR NEMZET cívlÚ Ú.lsÁoor oLVASTA. MELLETTE A NÉN|KEZÉBEN A RóMAI REGÉKÉsMoNDÁK cívŰ xotrtYv VoLT. ARRÁBB EGY KISF|Ú MESEKoNYVET sZoRoN-
A VtLLAMoSoN EGY |DŐs
GAToTT, MESEVoNAT
€Í.y vagy j? baoo biva- , só-om, @(ct"k
cívturl.
[-Fopl hé a. papaoá ma-om, any-a, ba-usz
bé gyű
eo. t,
var-ú, szabá-, T-TT2
pl
a hibás szavakat írd le javítva!
László Király nagy harcott vívott egykor Erdé|yben a Kunok e||en. Egyszer torda mel|ett nagy veresség érte. Futott a Magyar sereg, menekűlt maga a Magyar Kirá|y is. ott vágtatak a torda feletti hegyé|en a Magyarok, nyomuk. ban a Kunokkal.
Osszesen:
Nye|vtan tanu|mányi verseny alá a mese Íőneveit! lnTnuzd 3.
A szarvas, mikor egy tiszta forrásban megnézte magát, és látta, hogy,mi|yen .'"pár. aZ agancsai, kezdte homlokának és agancsának szépségétdicséregy,,vadá'1,,?n ni, viszont vékony lábait ócsárolta. Miközben így elmélkedett, oda. A SZaÍVáS gyorsan elÍutott, utána az ebek, amikor a sűrűbe erdőbe jutott, az ágakban megakadtak szép agancsai, és az ebek prédája lett.
A szöveg értelménekmegÍe|elően egészítsdki a to|da|ékokka| a Íőne. veket!
! A zsír- és a liszt- és a só Vaj- finoman morzsold össze a liszt- ! Kés segítségé-gyorsan Liszt- be. keverd össze avíz-! A tésztá kéz-gyúrdössze! ! A pogácsaszagszórt nyújtóde szká-kb. 3 cm.re nyújtsd a tésztá gató- vágj ki belő|e nagy körök- ! A maradék- szúrj egy kis kupak- körök-, és formá|j be|ő|ük szív- ! Finoman nyomkodd lekbe|e a kizsíroz'ott tepsi- ! Tegyél mindegyikre egy kávéskanálnyi vár-, és a szív- tedd a tetejük- ! Előme|egített sÜtő- kb. 15 perc- sÜsd! r--Izs_p]
Egy nagy
G1nuzd
tál-
keverd össze a
a|á a mese igéit!
_ Milyen szép vagyl - mondta a disznóparéj a rózsának. - Pompádda| és illatoddal az |sten és azemberek gyönyörűségére szoIgálsz. _ i, disznóparéj _ Íe|e|te a rőzsa-, én csak néhány napig é|ek, ha senki Íiatal maradsz! sem szed le, e|száradok. Te pedig mindig virágzol, és örökké
Nveuvrnru
54
@(ntross
a je|en idejű
igékbő! mú|t és jövő idejű alakokat a minta szerint!
idő
jovő idő
múlt idő
jelen
tánco|t
táncol
táncolni fog
elköszöntem
e|köszönök
el fogok köszönni
énekelünk tombolnak megered
visszajön
G-(n.i=d alá a szöveg igekötős igéit! Tóbiás mester most is úgy be|emerÜlt az olvasásba a ga|agonyabokrok a|att, hogy egy szót sem ha||ott a kirá|y beszédébő|. _, - Neked szó|tam, mester! _ kiáltott rá Mátyás Van.e kedved bojtár. kodni?
Tóbiás mester akkora igent bó|intott, hogy az orrára csúszott a hegyes
bársonysÜveg. _ Van, királyom, Van. A lovak elo|vasgatnak ebben a szép könyvben, én meg el|ege|getek ebben a szép zöld mezőben. Az urak elnevették magukat, aztán szétszéledtek a|udni. Tóbiás mester pedig meg nem értette, hogy mit nevetnek most rajta. Nagy mérgesen bújt vissza a könyvébe, s ki se gubódzott be|őle, míg napá|dozat táján Íöl nem ébredt és össze nem kÜrtö|te az urakat. (Móra Ferenc nyomán)
osszesen: f-Tm
Pl
Tanu|mányi Verseny Válaszolj a kérdésekre! 1
.
T--Tz-p-l
Mikor vo|t a honfog|alás?
2. Soro|d fel a hét vezért!
t--l=zp
I
T-Ttp l t--*Fpl
3. Ki vezette a népet az új hazába?
4. Ho| vo|t az e|ső országgyűIés?
f-TrFl
5' Ki volt az e|ső koronázott klrá|y?
i-T2 pl f-Ttp-l
6. Mikor uralkodott? 7. Kit nevezünk második honalapítónak? 8. írd |e, miért!
r-Tí-pl t-T2 pl t-Tz p l
9. Mikor volt a muhi csata? 10. Mikor volt a nándorfehérvári diada|?
T-Tzp f--Tap
11. Kinek a nevéhezÍűződik? 12. Mit rendelt el a pápa?
I
l
f-Ttp-l
13. Mikor ura|kodott Mátyás kirá|y?
[-Trpl
14. Mi volt a seregének neve?
f-Tzp t-T4p
15. Mit je|ent a Corvina szó? 16. Kik vo|tak Mátyás szülei?
I I
t-Tzp-l
17. Mi történt abátyjával?
l-Ttil
18. Kiket büntetett?
osszesen:
f-Ts'z
Pl
IRODALOM Félévitudásom Az ember és a tűz Régen az élő|ényeknagyon fé|tek a tŰztő||. A||atok és emberősok egyaránt menekÜ|tek, ha valaho| |ángot láttak Vagy fÜstszagot éreztek. Ekkor a tÜzet vulkánok és vi||ámcsapások okozták. Az ősember ismerkedett a tŰzze|. Ha lángot |átott, a hamu alól kikapkodta a parazsat, s tanakodott, mit csiná|jon vele. Mikor megégette a kezét, e|dobta és ordítva szaladt a tíiztő|. Később megtanu|ták, hogy a tŰz, a |áng veszé|yes |ehet, de ugyanakkor me|eget is ad a hűvös napokon. Kezdetben a fe|hevült hamuba dugták a ta|ált magvakat. Megtapaszta|ták, hogy a hamuba dugott é|e|em íze jobb, és könyebben rágható' Az ősember megtanulta, hogy mi az, amit beletehetnek a tűzbe, és rni az, amit nem. Rájöttek' mikor éget a |áng és mikor nem. Egy idő után már a bar. |angjukban őrizték a tüzet, s ott készítettékel a zsákmányolt á||atokat is. A tÜzet vi|ágításra is tudták hasznosítanivörös fénye miatt. Hosszú időbe te|t' míg a tűztő| fé|ő emberből tüzet használó ember vált.
ffin
következő mondatokban egy.egy szó hibás. HÚzd át és írd fölé a he. |yes szót!
Régen az emberek nem féltek a tíjztő|. Az ősember játszott a Iűzze|, Megtapaszta|ták, hogy a hamuba dugott élelem íze füstös' Egy idő után házukban őrizték a tÜzet.
@nu,d
miatt!
alá a szövegben, mire használta az ősember a tüzet vörös
fénye
FÉlÉvtruoÁsona
57
Gttgaz vagy hamis?
írd a mondatok eté (| vagy H)!
Áltatok és emberek egyaránt menekÜ|tek, ha |ángokat |áttak.
Akkoriban a fe|előtlenség okozott tüzet.
Az ősember a |áng a|ól kikapta a parazsat. Az ősember zsákmányát atŰzbe rakta. Az ősember tÜzet használó emberré vá|t'
@Í'"n'élcsillagot
a he|yes válasze|él
a) Mi okozta régen a túzet? Az emberek
Íe|e|őtlensége. Eldobott
cigaretta.
VuIkánok, vil|ámcsapások.
b/ Mit tett a |áng a|ól kikapott parázzsal az ősember?
vete.
Yízbe tette. Újaoo tÜzet rakott Eldobta, mert megégette a kezét.
G-Tfeiezd be a mondatokatl Az ősember megtanulta, hogy a láng, atijz lehet, de ugyanakkor
Kezdetben a
a hűvös napokon' hamuba dugták a talá|t
A hamuba dugott é|elem könnyebben
osszesen: [-Tm
Pl
Fé|évitudásom A róka meg a pacsirta Vo|t egyszer egy pacsirta meg egy róka. A pacsirtának nem volt fö|dje, de vo|t a rókának. oda rakott fészket a pacsirta, ott élt a fiacskáival. Egyszer odamegy a róka a pacsirtához, s mondja neki: - Hal|od.e, te pacsirta, ajd nekem egy kis pacsirtát, mert kÜlönben felszántom a földet! Megijedt a szegény pacsirta, mi lesz vele, ha a róka Íelszántja a földet? Hová rakja a Íészkét?
Majd megszakadt a szíve, de mégis odaadta az egyik fiacskáját. Másnap megint odamegy a róka, s mondja: _ Adj nekem egy kis pacsirtát, mert kü|önben felszántom a fö|det! Búsult a szegény pacsirta, majd megszakadt a szíve, de mit tudott vo|na csiná|ni, odaadta a másik fiát is. Akkor Íelszállt egy kóróra' s e|kezdett sírni keser.
vesen.
odament egy kis kutyácska, s kérdi tő|e: _ Miért sírsz o|yan keservesen, kis pacsirta? _ Hogyne sírnék,kis kutyácska, mikor a rőka megette két fiamat. _ No, hallod-e, e|ég bo|ond voltá|, hogy odaadtad! Ha még egyszer eljön, s azzalfenyeget, hogy felszántja a fö|det, mondjad neki: ,,Hát csak szántsad, ha van ekéd!'' Jött a róRa megint, s mondta: _ Hamar, adj egy kis pacsirtát, mert mindjárt fe|szántom a földet! _ Nem adok biz én! Szántsd fel, ha van ekéd! _ Hiszen várj csak, mindjárt felszántom! - mondogatta a róka. Azzal nekiállt a fö|dnek, a négy lábáva| kapargá|ta, s közben kiabált: - Gyíte, gyí! Gyíte, gyí! Megha|lotta ezt a kis kutyácska, szalad a fö|dre, hogy megfogja a rókát, de a róka észrevette a kis kutyát, s uccu neki, i||a berek, szaladt árkon.bokron át, mintha a szemét kivették vo|na, meg sem á|lt, míg egy |yukhoz nem ért. Abba hirte|en besza|adt, így menekült meg a kis kutyácskától. Bent a lyukban e|kezdett áradozni a róka: - ó, két szép szemem vi|ága, milyen jo| tudtál vigyázni, hogy meg|áttad a lyukat!
Akkor a két e|ső |ábának szó|t:
59
FÉlÉvtruoÁsorvt
|ábam, de jól tudtá| rugaszkodni, kapaszkodni, bezzeg nem is ért uto| a kis kutyácska! Most meg a hátu|só lábaihoz Íordu|t, azokat kezdte dicsérni: * ó, édes két hátu|só |ábam, de jól rúgtad a port, hogy ne |áthasson úgy a kis
- ó, édes két első
kutyácska!
Hanem bezzeg a farkáva| nem volt megelégedve! - No, te hitvány, lompos farkam, te mindig hátrafelé húztá|, szinte uto|ért miattad a kis kutyácska. De nem is lesz helyed itt a |yukban, kilódít|ak innen! Azza| e|kezdte to|ni a farkát kifelé. Hiszen ez éppen jó volt, mert ott leskelődött a kutyácska a lyuk me|lett, hamm! megkapta aÍarkát, anná| Íogva kihúzta a lyukbó|, s a róka komát úgy szerte. szaggatta, hogy nem evett több pacsirtát.
(l1soro|d
fe| a szerep|őket!
a kérdésekre! @(valaszo|j röviden
Miért a roka fö|djén rakott fészket a pacsirta?
Ki segített a pacsirtának? Miért nem szántotta föl a Íö|det a róka? Miért dugta ki a farkát a róka?
Hány fiókát adott a pacsirta a rókának?
@(c=oportosítsd a
szavakat a számok alapján!
félénk 4. ravasz 7. gYenge B. gYors 9' gYenge 6. buta 1
.
segítőkész 2. bátor
pacsÍrta:
3'
kutyácska:
róka:
5. okos
60
lRoontou
@(ooi
új címet a mesének!
@(noto|d a hiányző szavakat! Azzal
tolni a
Hallod-e te
egy kis pacsirtát.
, adj
Hiszen
, mindjárt
Oda rakott
G-Ísontsd fel
klfelé.
a
, ott élt a
3 részre a mesét! Aid címet a váz|atpontoknak!
1.
2.
3.
f-Fp-l @(ulilyennek ismerted meg a pacsirtát? Jellemezd 3 szóva|!
@(*. mondja, kinek?
Íra a mondatok után!
Gyí te, gyí te' gyí! Miért sírsz o|yan keseruesen?
Adj nekem egy kis pacsirtát!
FÉlÉvtruoÁsovt
61
@(re;ezd ki másképpen! kóró: kapargá|ta:
@íra ki a je|zős
@re
szószerkezeteket! (P|. kis kutyácska)
hogyan Íejezted vo|na be a mesét? írd le!
osszesen: f-Tae-P-l
Évvégi tudásom Petőfi Sándor Kö|tő, lírikus, a magyar po|gári áta|aku|ás egyik sze||emi e|őkészítője. 1823. január 1-jén szÜ|etett Kiskőrösön. Anyja, HrÚz Mária cse|éd|ány vo|t. Apja, Petrovics |stván mészárszék-, kocsma. és fö|dbér|ő volt. PetőÍi gyermekkorát KiskunÍé|egyházán tö|tötte' lsko|áit több helyen végezte, pé|dáu|: azaszodi evangélikus gimnáziumban, a selmeci |íceumban, a pápai református gimnáziumban. Tanulmányait elhanyagolva megszökött isko|ájából és vándorszínésznek állt. Apja időközben tönkrement és kitagadta a fiát. 1839.ben katonának állt, de .|841.ben e|bocsátották, mive| orvosi|ag a|kal. matlan volt. 1842.ben je|ent meg első verse, a Borozó. 184344 te|ét Debrecenben töltötte. onnan gyalog Pestre ment, és a Pesti Divatlapná| segédszerkesztőként do|gozott. Egyre több Verse jelent meg' 1846.ban megszervezte a Tizek Társaságát, mely fiata| írókból á||t. 1847.ben Íe|eségtil vette Szendrey Júliát, egy urada|mi jószágigazgató |ányát. 1848.ban a márciusi ifjúság vezéregyéniségévé vá|t. Március 15.én a szabad sajtó e|ső írása vo|t a Nernzeti dal' 1849-ben Bem csapatába ál|t. 1849. jú|ius 31.én a Segesvár me||etti fehéregyházi csatatéren halt meg.
Q(val"szo|j
a kérdésekre!
Mikor szü|etett? Ho| szü|etett?
Ki vo|t az édesapja? Ho| végezte az iskoláit?
Ki vo|t a felesége? Mi vo|t már:cius 15.én a szabad sajtó első írása?
Ev vÉotruoÁsovt
63
QÍnuzd a|áa szövegbő|!
Mit tudsz a katonaságáró|?
@Í=neszítsdki a mondatokat! Gyermekkorát iskolájából és töltötte.
állt.
184H4
lánya'
be a he|yes válasz betűje|ét!
Anyja neve: a/ Szendrey
JÚlia
b) Hrúz Mária
Apja miután tönkrement: a,) elhagyta az országot b) Első versének címe:
a)
te|ét
1846-ban megszervezte a
Szendrey Jú|ia egy
WKarikázd
Megszökött
töltötte.
Boroző
megha|t
b/ FÜstbe ment
1849.ben beá||t: al Napóleon csapatába b/ Bem 1849. jú|ius 31.én ha|t meg:
a) Segesvár
mel|ett
G-tírd ki a szövegből
b) Eger
terv
c) Szabó Emília c) kitagadta
c)
a Íiát
Nemzeti da|
csapatába c) Bornemisszacsapatába
mel|ett
c) Pozsonyban
ki vo|t Petőfi Sándor!
Osszesen:
t-Tzspl
Ev végi tudásom A Mohos tulkai Sűrű erdő borította hajdan a Mohos-hegyet Gomörben' Hanem egyszer arra vetődött egy szegény ember, akinek egy fejsze vott minden gazdagsága, s ad. dig vágta, irtotta az erdőI, mígnem a Mohos-hegy megkopaszodott. Csak itt.ott hagyott egy.egy fát, bokrot, hogy ha kifárad a munkában, tegyen, aminek árnyékában megpihenjen. A vidékbeli emberek csóválgatták a fejöket: ugyan mit akarhat az a szegény ember? Az pedig nem szólt, csak mosolygott magában, s fe|szántott egy jó darab he|yet a Mohos lankásán. A fe|szántott helyet bevetette piros szemű búzáva|, s esztendőre o|yan szép vetése vo|t, hogy csudájára jártak. _ Lám-|ám, ki hitte vo|na! _ mondogatták az emberek. A szegény ember minden esztendővel nagyobb.nagyobb darabot szántott föl, s egyszerre csak nem vo|t szántat|an he|y a Mohos tetején, olda|án: búza. vetés hullámzott a tetőn, sző|ő moso|ygott a napos olda|án. Közben a szegény ember megházasodott, s |sten megá|dotta sok gyermekke|. De a szegény ember nem búsult azon, hogy mit adjon a gyermekeinek: az aszta|fiábó| a kenyér soha ki nem fogyott. Ahogy szaporodtak a gyermekek, úgy szaporodott a gaz. dagsága. Számát sem tudta ökrének, lovának, juhának. Ésnőttek, nevelkedtek sorban |egények, leányok: azok megházasodtak, ezektérjhez mentek, de egy sem hagyta e| az apaiházat. Ahányan vo|tak, mind egy kézre dolgoztak, s így sokka| többre mentek. - Lássátok _ mondotta az öreg _, ha én behunyom a szememet, akkor is maradjatok egyÜtt, a birtokot el ne osszátok. Sokan vagytok, egyre kicsi esnék, de ha egyÜtt maradtok, egymást támogatjátok, soha ki nem fogy a kenyér az aszta|fiából. Nem is merték em|egetni az osztozkodást az öreg életében,de amint a sze. mét behunyta, ez is, az is mondogatni kezdte: mégiscsak jobb |esz, hogy osz. szák e| a birtokot. A fö|det, a pénzt, a |ábasjószágot s mindent. De mintha |sten sem akarta vo|na, hogy megosztozkodjan ak, százszor is elszakadt a mérő|ánc, amint húzták keresztü|.kasu| a szántóföldeken. S amlkor nagy Üggyel.bajja| megcsiná|ták az osztást, egy sem vo|t azzal e|égedett. Az egyik többet kapott, de rosszabbat. A másik jobbat, de kevesebbet, de volt olyan is, aki amiatt békét. lenkedett, hogy kevesebbet kapott s rosszabbat is.
Ev vÉot ruoÁsovt
65
került a sor. De még csak itt gyűlt meg a bajuk iga. zán! Mert ment, ahogy ment az osztás addig, amíg egyforma számmal jutott va|amennyire Ökör, |ó, tehén, tu|ok, juh, de megmaradt hat pár tulok, a legszebb, s mert tizenketten vo|tak osztozó testvérek, egyre csak egy jutott, párja né|kÜl. Azám, de mind párosával szerette volna! No, mit csiná|janak, hogy tegyenek igazságot? AzI határoztáR, hogy kieresztik a pajtából a hat pár tulkot, hadd menjenek szabadon, s amelyiknek a Íöldjén megállapodnak, legyen azé. Kieresztik a tulkokat, s ím egy szempil|antásra úgy e|tűnnek a hegy tetején, hogy csak csengőjök szava ha||atszott, az is a|ig, Hej, vajon ho| á||apodnak meg! Mind abban reménykedett, hogy az övén. Nosza, szaladtak a tetőre, hadd |ássák a tulkokat. Azám, nem |átták seho|. Mennek erre, mennek arra, keresik mindenfelé, s hát egyszerre csak megál|anak mind, mintha Íö|dbe gyökeredzett volna a lábuk. ott, ahol |egkeményebb vo|t a föld, íme, most süppedős sem|yék, ha|á| fia, aki rá|ép. Éskiha||ik a fö|dnek gyomrából a tulkok szomorú bőgése..' _ ó, drága szép tulkaim! _ kiáltottak fel a testvérek egyszerre, s sírva borul. tak egymás nyakába. _ |stennek ujja ez _ mondta a |egöregebb testvér. _ Nem ha||gattunk édes. apánk szavára, íme, az |sten megmutatta, hogy mit tegyÜnk. Visszamentek mind az apai házba, s többet egy sem gondolt az osztásra: egyÜtt é|tek, együtt dolgoztak. Hanem a süppedős sem|yék megmaradt a Mohos tetején, s éjjelenkéntmintha kihallanék a tuIkok bőgése. _ Ha|ljátok _ mondják ilyenkor a környékbeli népek _, bőgnek a Mohos tulkai. Bizonyosan osztozkodnak valahol.. AzÍán a |ábasjószágokra
.
'.J_tsoro|d
fe| a szerep|őket!
l2tttevezd meg
a történet he|yszínét!
[--f1
p-l
.,FÍnniryennek ismerted meg a szerep|őket? Je|temezd 2.2 tu|a jdonsággal! apa:
gyerekek:
66
lnoonlont
GTKarlkázd be a he|yes vá|asz betűje|ét! Mi vo|t a szegény ember gazdagsága?
a)
pénze
b)
háza
Mivel vetette be a hegy o|dalát?
a)
sző|őve|
b)
btizáva|
Hány gyermeke vo|t a szegény embernek?
a)3
b)7
c) teiszéje c) kukoricával
c)12
Mive| gyű|t meg a bajuk a gyerekeknek az osztozkodáskor? a/ lábasjószágga| b) c/ fö|ddel
pénzze|
@(valaszolj röviden!
Miért hagyott meg a szegény ember egy.egy fát, bokrot?
Mi|yen á|latok vo|tak a lábasjószágok? Soro|d fel!
Hány tulok vo|t, amin osztozkodni akartak? Mi történt a tulkokkal?
@(nu'
d a|áa szövegben! Mit mondott az apa gyermekeinek, mie|őtt meg.
halt volna?
@(mit je|ent a következő kiteiezés? írd le másképpen! behunyom a szememet: Ho| á||apodnak meg?
Ev vÉot ruoÁsoHlt
67
@(*, mondta? írd a mondatok
me||é!
Lám.|ám, ki hitte vo|na? '.. a birtokot e| ne osszátok!
o, drága szép tu|kaim!
@íegeszítsdki
a v áz|atot!
1.
2.
3. Az osztozkodás 4.
5. |smét az apai házban
@re
hogyan fejezted vo|na be a történetet? írd |e!
@Íooi új címet!
.
(*.
a történet műfaja? Keretezd be!
verses mese
mese
monda
osszesen: t--Tm
P
I
Tartalom MATEMATIKA Ev e|eji tudásom Félévitudásom
3 EV Vegr TUOaSOm
Tanulmányi verseny l. Tanu|mányi verseny ||.
3 6
I
12 14
TERMESZETISMERET A |akóhe|y ismerete
Hazánk
16 19
Kölcsönhatások Tájékozódás ldőjárás Fö|drajzi környezet Testünk működése Az élő természet
22 25 26 30 33 35
NYELVTAN Éve|eji tudásom Fé|évitudásom. 3 trv vegr tuoasom He|yesírás fé|évitudásom He|yesírás év végi tudásom Helyesíró Verseny Nyelvtan tanu|mányi verseny IRODALOM Félévitudásom Félévitudásom Évvégi tudásom 3 EV Vegr tuoasom
39 42 44 47 49 51
53
56 58 62 64
