Dolgozatgyujtemeny 3. osztály.1

,il[j|!lltltililltl|[]ttl

Diószeginé Nanszák Tímea

DoLGozATGvŰurEMÉtvv 3. osztá|y MATEMATIKA,

renruÉSzETlsMERET, MAGYAR NYELv És|RoDALoM

T.ltr.ltr

TórH KoruwrERESKEDÉs ÉsKnoó Krr. Felelős vezető: Tóth Csaba Fedélterv: Alexa Rita Tördelés, tipográfia: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

lsBN 978 963 5961 16 Munkaszám: 0746

0

Cím: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4034 Debrecen, Huszár Gál u. 31-33. Telefon: 06 (52) 450-861, 06 (52) 450-862, 06 (30) 93s8-569 E-mail: [email protected] . Honlap: www.tkk.hu Rendelésfelvétel: Telefon: 06 (52) 472-067,06 (52) 471-179 Fax: 06 (52) 472-066 . E-mail: [email protected]

MATEMATIKA Éve|eji tudásom (r(MerytKazaszam: I )

.

---

-

3 egyesből és 6 tizesből á|l?

-

8 tizesből és 12 egyesbő| á||?

-

98 kisebbik egyes számszomszédja?

_ 97 nagyobb tízes számszomszédja?

Me|yik az

a kétjegyű párat|an szám, amelyiknek számjegyeinek össze.

ge 5? Me|yik a legnagyobb kétjegyű páros szám?

Gtnneryik számra gondo|tam? 27 és 3 szorzata: 27 és 3 hányadosa:

-

62 és 28 összege:

-

62 és 28 különbsége: 12 négyszerese: 12 neovede:

Me|yik számná| több a 88 ötvenne|?

Melyik számnak hétszerese a 49?

E"l

Q

= számírássa|! 83 =

írd |e arab számírássa|! írd le római

XLIX

LXIV 29

=

=

MnrErumxa

@(vegezd

e| a mÍive|eteket!

a)84+13=27+48=

b)89-34=58-18=

c)9.$=

19+58= d)48= ' 8

70-26=

0.9=

81

0

e)39= '

5-= 53=

=

7

_=g

6

g)13.5-

h)4

=24

48=-.6 .5=45

3.20=5.17=

49 =7

7-42

28_

42=

9.8=

I i) 27+9'8-74= 81

(64+36):5= 81

17.3o.30301 1

év 18

|

4kgSdkg>4509

n n n

20l=261

1kg-1009 1 ora = 100 perc

n n n

Q(nniryen tutajdonságú szám |esz az eredményül kapott szám? íri igaz állításokat (5-öt) az eredm ényrő||

233+84+356-25.9=

a) b)

c) d) e)

ے.gv

szám hiányzik, me|yik az? Miért? |ndokotd válaszod!

Osszesen:

TERMÉszrrlsMERET A |akóhe|y ismerete Q(rigye|d azábrátl A te|epÜ|és o|yan he|y, aho]

emberek

és

TeIepü|éstípusok:

@(m"lyik te|epüIéstípusra iellem ző? írd me||él

-.

a/ Több ezer lakosa van.

b)

.|

vagy 2 család lakja.

c) Főiskolája,

egyeteme Van.

d,) Villamos és autóbusz közlekedik útjain.

el

Fö|dutak vannak.

0

Vezetékes víz és gáz van.

9/ Néhány ezer |akosa van. h) Postahivatala van.

i) j)

Autóbusszal, vonattal megköze|íthető.

Nincs isko|ája

Gtmivel Íogtalkoznak az emberek a/ síkságon: b) dombvidéken:

c) hegyvidéken:

a küIönböző

te|színű településeken?

A mxóHeLY

@n

17

|SMERETE

felsorolt járművek közÉil húzd a|á a tömegköztekedési eszközöket!

autóbusz, személyautó, hajó, repÜlő, kerékpár, villamos, komp,

trolibusz,

vonat

Q(Hrizd alá a megÍe|e|ő kifejezést! a) Az úttest a közútnakaz a része, aho| gya|ogosok

b) Ajárda

köz|ekednek

járművek köz|ekednek

részére

járművek részére

út a

gyalogosok

G-tpotold a hiányző szavakat! A terme|és olyan munkavégzés,me||ye| az ember a

készterméketá||ít elő.

A mezőgazdaság két Íő

es az

ága a A gépek a|kalmazásáva| a munka

es

a lakosság szÜkség|eteit k!e|égítő gazdaságl tevékenység.

@(Í'o a vona|ra, mi hiányzik nyersanyag ------)

a |áncbó|!

----+

késztermék

TEnuÉszET|sMERET

18

@(na'osítsd a nyersanyagokat

a be|őlük készítettkésztermékekke|!

bőr

szék

ta

sajt

tej

zsömIe

hús

cipő

búza gyümölcs

ecset szalámi

szőr

citrom|é

G-tmiryen céllat készítik?A betűk segítségévetcsoportosítsd! fogyasztásra: mezőgazdaság i f e haszná|ás ra: I

ipari feIhaszná|ásra: a,)

f)

cséplőgép r/ kombájn

tejőgép

g)

túzet

c) h)

@(í,i 3 intézményt,hivatalto mely

papucs

d)

b|úz

te|evízló i) szövőgép

e) varrógép 1) Íutósza|ag

megta|á|ható lakóhelyeden!

@(''

szennyezheti környezetedet? íri rá 3 pé|dát!

@i'i

két te|epü|ésnevet, mely |akóhelyed közelében van!

osszesen: f--T

60

ti

Hazánk F(nol

található Magyaro rszág?

@(=nuszítsd ki a mondatokat!

ésa

Budapest a

két partján terü| e|. A Budapest nevet először

említette meg.

FÍnniryen központ Budapest? íri e peloatt

@í*' Magyarország @(ir

ál|amÍor máia?

egy-egy példát! Miről nevezetes:

a/ Debrecen:

bl

Miskolc:

c) Szeged: d/ Nagykanizsa: e,) Pécs:

€Ííl.o

|e

minisztere|nöktink

nevét!

írd le köztársasági e|nökünk nevétl

ta|álkozásáná|, a

20

TEnvÉszETlSMERET

oTnany

megyéje van országunknak?

Mi me|yik megyében é|ünk? Mi ennek a megyének a megyeszékhelye?

Mennyi a lakossága? kb.

Íő

G-tpoto|d a hiányzó szavakat! Hazánkfővárosa A

várost

,

lakossága kb.

.ban három részbő|:

-ből és dapesten a

.ból,

-ból egyesítették.Bu-

fo|yó Íolyik keresztÜl.

járműveken utazhatunk Budapesten? Q(nniryen tömegkozlekedési

@(soro|j fet négy minisztériumot!

@(sorolj

Íe| 5

fő.

Budapesten ta|á|ható híres épületet, teret vagy hidat!

HnzÁrur

@fsoro|j

21

Íel 5 lakóhelyeden talá|ható híres épÜ|etet, intézményt vagy teret!

i tömeg közI ekedés i eszközze| utazh atu n k |akóhe|yede @(nn ven

filÍxosd össze

a megÍe|e|őket vona||al!

Petőfi-szobor

műemlék

Batthyány-örökmécses

Fertődi kasté|y Vajdahunyad vára

Kossuth-szobor

emIéklzely

Szabadság.szobor

Osszesen:

n

?

Kö|csönhatások

Q(u ror beszéI ünk i

@(nrnd

ta

kö|csön

hatásról?

a|á azokat az anYagokat, ameIyek ruga|mat|anul ütközhetnek!

agyag

műanyag

homok

gumi

üveg

T-Tep--1 @(.let lemezd az ütközéseket! rugalmas: rugalmatlan:

€(n'i

két rugalmas titközésen alapu|ó játékot!

@(szinezd ki a mágneseket! a) Vonuák egymást:

b) Taszítiák egymást

Kot-csoxHRrÁsox

23

Gl(n'.i 2 pé|dát, me|y tárgyak lépnek kö|csönhatásba

CTlgazvagy hamis

a mágnesset!

(l vagy H)?

elo|vad. fe|oldódik.

A cukor a teában

A csoki a kezedben feloldódik.

Levesben a só

A zsír a serpenyőben e|o|vad.

Gl(*'

szükséges az otvadáshoz?

Mi szÜkséges az oldódáshoz?

Egészítsdki az egyen|őséget a megÍele|ő kiÍejezésekkel! = oldat

+

€(.noszítsd

ki a hiányos mondatokat!

Az égéshez szÜkséges. Az égéskor

es

és

ésa

az égéskísérőjelenségeia

(ioíHio"g és me|e gvízkölcsönhatásakor a me|eg víz |eg

víz hőmérséklete

keletkezik.

a hideg víz

osszeöntés után a hideg és a me-

24

TrnuÉszET|sMERET

@(iri esy-esy

pé|dát tüzelőanyagokral

szi|árd:

|égnemű:

Íolyékony:

Gzfuit nevezünk al energiának?

b/ energiaforrásnak?

c/ energiafelhasználónak?

@(so,o|d fet, hogy

a víznek milyen |ehetséges ha|mazá||apota van!

@(nniryen fényÍorrásokat ismers z? íri rá egy.egy pé|dát!

Osszesen:

Tájékozódás C]'geszítsd ki a mondatokat! Az iránytű va|ójában egy kis körÜl e|fordu|hat,

mely

Az iránytű mindig

mutat. A tárgyak he|yét az

irányba

ésa

megadásáva| lehet pontosan meghatározni. A tárgyak he|ye

GTtvtilyen vi|ágtájakat je|ö|nek a nyilak?

GTÉrte|mezd a következő mértékszámotl 1 :50

Gtnnive| ábrázolja a térképa magasságot?

ے"onyan

tudjuk a tantermet lerajzolni?

GTnnivel mérünk távo|ságot a térképen Mérd meg a távolságát! Budapest_Pécs: Debrecen-Szolnok:

Osszesen:

ldőjárás Q(so.otd

Íet azidőiárás elemeit!

napot képze|i el! a/ Mennyi volt a regge| mért hőmérsékletek közü| a leg.

€(*vari

alacsonyabb?

Jelold a hőmérő rajzán is piros színnel!

b/ Mennyi vo|t a délben mért hőmérsék|etek közÜl a legmagasabb? Jelöld a hőmérőn zold színnel!

@(í'o a képek alán

mit je|entenek a raizok!

@í,i négy csapadékfajtátl

27

IofuÁnÁs

6tpoto|d

a hiányző szavakat! t tartalmaz. A meleg

A víz páro|og, ezért a |evegő |evegővel ez is

,

a magasban felhővé alakul és

formájában visszahulI a felszínre'

Eíro |e, hogyan ke|etkezik a szé|!

frTcsoportosítsd

a csapadék és a szél je||emzőit előfordulásuk szerint!

hó, szé|csend, zúzmara, viharos szél, köd, jegeseső,

tornádó, dér, orkán, sze|lő, jég

Csapadék

harmat,

Szél

Gtmiryen az időjárás, ha eá a közlést hallod? A tegje||emzőbb kifejezés. sel vá|aszolj!

a) Ferihegy nem indított és nem fogadott gépeket! b) A vonatok pontosan közlekednek!

28

TEnvÉszET|sMERET

Q(valaszolj röviden! Mi a szél?

Honnak kerÜl avízpára a |evegőbe? Mi ke|etkezik a magasban a vízcseppek sokaságábő]?

a körökbel Nyí||al is je|ö|d a víz körforgását! 1. párolog 2. Íe|szá|| 3' |ehű|, |ecsapódik 4. csapadék formájában visszahull a földre

@(íro a számokat

dW 'i;lu"i

-=**

az a|ábbi csapadékfajtákat! 2. eső 3. 4, jégeső 5. harmat

@(n"ndezd

hó 8. hódara 1.

dér

9.

ónos eső

köd 10.jégdara 11. zápor 6.

7. zúzmara 12. jégvirág

loŐ.lÁnÁs

@,l

29

Ho| hutt több csapadék? HÚzd a|á!

hegyvidéken

síkságon

dombvidéken

Miért? l ndokold válaszod!

b/ Hogyan hatnak a hegyek a szé|re?

@(szamítsd ki a napi középhőmérsékletet! uÓNep, NAP reggel dé|ben

este

ilt.6.

tv. 9.

v. 30.

VI. 29,

vil.

8.

tx. 3.

7"C

110C

14" C

18" C

19"

c

12'C

C

19" C

25" C

29"

32' C

21" C

C

12. C

17" C

110

90c

120

c

19"

c

10'

c

középhőmérsék|et

osszesen: |---TZ7E

Fö|drajzi környezet

G'l

Soro|d Íet a fetszíni formákat! 1.

3.

2.

b) Nevezd meg a hegy részeit! 1.

3.

2.

4.

c) Milyen a hegy oldala? 1.

2.

€(=geszítsd ki a mondatokat! Lakóhelyünk feIszíne

.

nevezzÜk. A medence:

mas neven körülvett tágabb

Két hegy Vagy domb között húzódó mé|yedés a

Gl(i,i szavakat aszerint, hogyan alakítja a folyóvíz a felszínt! hegyvidéken:

síkságon:

természetben? írd a Íoga|mak me||él @(nnit okozhat a sok csapadék: gyors fo|yású folyók:

A fe|színt

31

FÖlonn.lzt xonruvezrr

viharos erejű szelek:

lassan kanyargó folyók:

víz páro|gása: sok napsÜtés:

hamis @(lgaz vagy

(l vagY H)?

Ahegyvidékkevésbésűrűnlakott,mintasíkság. A patak tÖbb folyó egyesü|ésébő| ke|etkezik' Budapest síkságon terü| el.

-

Hazánklegnagyobb tava a Ba|aton és forrás a|ak. A csapadék egy része beszivárog a talajba, ott összegyű|ik jában fe|tör.

nevezzÜk. A nagyobb mé|yedésbenösszegyű|t ál|óvizet szigetnek az emberek. A síkság an mezőgazdasággal foglalkoznak

-

-

A sok csapadék lehűti a levegőt.

-

foglalkozását. A földrajzi környezet befolyáso|ja az emberek A nagy me|eg szárazságot, aszá|yt

@(mit nevezünk folyónak? szigetnek? halomnak?

okoz.

rToFl

32

TenuÉszET|sMERET

fironsd

ki a táblázatot!

FELSZÍNl FoRMA

MAGASsÁG

szítv

síkság 200 m-500 m barna

t_T6p

I

@(s'a*ozássa| tedd növekvő sorrendbe! folyam

er

foIyó

patak

csermely

[-TsEl @(ruevezd meg Magyaro rszág a) két nagy fo|yóját: ö/ legnagyobb tavát:

@(na;zo|d le a jelét! csatorna:

Karikázd be a he|yes vá|aszt! @(n'lit nevezünk közigazgatási térképnek? a) Magy arország térképét

b)

Ate|epÜ|éseket, megyéket, fontosabb útvona|akat ábrázo|ő térképet. c/ TelepÜ|ések térképét,me|yen a főváros is rajta van.

Osszesen:

Testunk működése C(.geszítsd ki a mondatokat! A táp|álékok építika adnak a mozgáshoz,

Wgazvagy

a testet.

r-reFl

hamis? (l vagy H)

A gyomor apró részecskérebontja az éte|t. A gyomor továbbítja a pépes éte|t a vékonybé|be.

A gyomor különleges nedveket termel, pépesítiaz ételt. A szájüreg a tápcsatorna utolsó szakasza A vastagbé|be kerül a hasznavehetetlen anyag.

Gtszamozd

-

t--T be a tápláIék útiát!

gyomor

-

vastagbél

GÍnu=d alá a megÍe|elő

-

szót,

szájüreg

-

vékonybé|

orron

a) A |evegőt a(z)

tÜdőmön

keresztÜl szívom be.

|égcsövemen

alsó

b) A gége a légutak középső részébenta|á|ható. felső

c)

légcső

^

s p-l

gége a mellkasban

két hörgőre osz|ik.

tÜdő

hörgőkbő| d) A tüdő|ebeny |evegőve| telt hólyagocskábó| épü| fe|. vérből

nyelőcső

- T_-l= o l

Az é|ő természet Q(sorold

@'n

Íe| a

felszínt a|akító tényezőket!

nyújt a talai az é|ő|ényeknek?

növelik E(nniven anyagok

G_(nn"vek

a ta|ai termőképességét?

a csírázás fe|téte|ei?

@í*' fejlődik

ki

a rügyecskéből: a gyököcskéből:

az állatok a növényeket? €(nnin"n segítik a) b)

c)

TenuÉszET|sMERET

GlÍnaizolj nyilakat az ábrába| EMBERT ruÖvÉruy Mit je|entl ka |e röviden!

€(íro

le a virág részeit!

jellemzi

€('.

a hínár növényeket:

a zö|d

@(i,i

színii moszatokat:

egy táplátékláncot!

ALLAT

TrnnltÉszETlsMERET

34

igaz? Húzd alá és indoko|d meg miért! @(nn"ryik mond ás Azérteszünk, hogy

é|jÜnk'

Azért élÜnk, hogy együnk.

napi étrendeto mely az egészségestáplálkozást biztosítja! be a kiválasztott éte|eket!

6(reszíts egy

-K","tezd

reggetI

tízórai:

ebéd:

vaj, dzsem, gabonapehe|y, zsíroskenyér,tej, tea túrórudi, alma, hamburger paca|pörkö|t burgonyával, túrós palacsinta, sÜlt csirke zöldséges

rizzsel

uzsonna; hot-dog, narancs, szalonnás tojásrántotta, vajas kif|i Vacsora: gabonapehely tejjel, májkrémes kenyér kakaóval, turmix, nyers zö|dség

f-Tsp-l Osszesen:

f-Tt4

pl

Az Étő renuÉszgr

37

(iTÍnnelyik növényi résznek a Íeladatai a következők?

a)A növény ezze| kapaszkodik a ta|ajba: b)A benne |evő magga| tud a növény tovább

szaporodni:

c) Szállítja a felszívott anyagot a levelekhez:

@(t.tevezd meg a szitakötő testtájait!

fií(t.tevezz meg vízparti fákat, virágos növényeket és ál|atokat a vízben! Fák:

Virágos növények: Allatok:

@(íri egy-egy

példát!

a) Mi készíthető nádbó|? b) Mi készíthető gyékényből?

TenuÉszET|SMERET

@(tg"'-hamis állítások (| vagy

H).

A mocsári gó|yahír virágában méreg terme|ődik. A hínárnövények között mind színes sziromlevelű. A gyékényvirágzata a buzogány.

A nád |evelei szÜrkészöldek. A nyárfák kérge á|ta|ában sötét színű.

Az enyves éger |eve!ei, hajtásai ragadósak.

felületén é|ő virágosnövény. -

A fehérfű z kérgéből gyógyszert á!lítanak e|ő. A taviróz sa az állóvizek

osszesen: f-T6-o

Pl

NYELVTAN Éve|eji tudásom t lÍraso|d mondatokra az a|ábbi szöveget! Javítsd a mondatkezdő nagybetűket! Póto|d a mondatvégi írásje|eket!

már az á||omásró| láttuk az új házakat sokféle színben pompáznak csodá|atossá vá|t

Wa

a város szeretnél te is itt

|akni

Álló vonalkákka| tago|d szavakra a mondatot! Tavassza lvisszajötte

ka mad a rak.

f-Tdp

t

I

T5-p l

b),|rd ki a mondatbó| a rövid magánhangzót tarta|mazó szavakat!

Q

írd ki a mondatbó| a hosszú mássa|hangzót tarta|mazó szavakat!

f-Tzp @("l

Póto|d a mondat végi írásje|eketl

b) |rd a mondatok után, me|yik milyen mondatÍajta!

f-Ts

p

I

I

Bárcsak gazdag |ennék-

mondat

Látod-e ott azt a repÜ|őt-

mondat

Arra szeretnék felÜlni-

mondat

Vigyázz, el ne

ess-

Jaj, már meg is történt-

mondat mondat

40

Nyelvtan

GTtvlelyik szó metyiknek a rokona? Kösd össze a hason|ó je|entésűeket! slr

ven

öreg

zokog

gyönyörű

csodá|atos

@(egeszítsd ki a mondatokat a dőlt szavak e|lentétes je|entésű párjáva|! Az egér kicsi, de a patkány Sári

, de

Jutka vidám.

A hercegnő szép, de a boszorka

r^-

[!JA

kérdésekrevá|aszolva írd ki a toldatékos szavakat az a|ábbi vers.

rész|etbő!! (Ténagy Sándor: Bolondos mondóka)

leltem, tettem,

Hétfőn egy szem makkot

Mikor?

Kedden dé|ben földbe

Hová?

Szerdán vödröt CsÜtörtökön

vettem.

Mft?

megöntöztem

Mikor?

@(noto|d az alábbi mondatokban a hiányzó to|da|ékokatl

hibátlansan berakja a táskájáPéter mindig

@(s'a.ozássat

fe|adatá . Könyvei. Az isko|á-8 órakor érkezik. készítie| a

*

tedd a szavakat betíírendbel

Sanyi

Géza

Vera

ponto.

Gyuri

Klári

f-TBp

I

Ev

elg..lt

41

ruoÁsovt

jelöld áltó vona|kákkal! Q(szotagold az a|ábbi szavakat, aze|választást Zsigmondnak hal|játok aranyos tea

írd le szótagolva: Káro||ya|

@('geszítsd ki a mondatokat

a kérdéseka|apján!

Aház tetején fészket rakott a

gó|ya.

(milyen?)

e|ment a könyvtárba és

(ki?)

Eladta a piacon a

(mit csinált?)

(mit?)

osszesen: f--Tsad

Fé|évitudásom

W,t

Húzd a|á a mondatokban a főneveket!

Az

erdő szé|éná|l egy fatuskó, azon egy háziró. Á|latok taknak benne. Gézáéke|mentek az erdőbe gombát szedni, virágot, rőzsét gyűjteni. Út. juk során megpillantották aházlkót. Nem akármilyenház ez!

b) csoportosítsd! To|da|ékos Íőnév:

@(csoportosítsd a következő főneveket!

fiú toll

szerenyseg egészség

Te||

Vilmos séta táska

vá||fa

ibolya

a) é|ő|ény: b/ élettelen tárgy:

c) gondolati

Gtrosd

dolog:

össze azokat a tu|ajdonneveket és közneveket, ame|yek össze.

tartoznak! Nemzeti Múzeum

foIyó

Magyar Hírlap

tó

ZsóÍi

újság

Cicus

intézmény

Dráva

leány

Balaton

á||at

43

FÉlÉvtruoÁsotu

A köznevek mel|é írj tu|ajdonneveket!

arszág:

zeneszerző:

hegy:

|ány:

folyó:

Iakóhe|yed:

Gtnneryik szó nem il|ik a sorba? Huzd

a|á|

a) e|eség, ennivaIó, e|adó, élelem b) vonat, kerékpár, repülő, utca c/ jégeső, eső, kabát, zápor,

zivaIar

@Í'a |e azellentétes páriátl

- reggel

csend

r-F

p-l

-

_

nappa|

sötétség

_

fiú

bánat

-

-

r_TdFt @(i'i

két.kétösszetett Íőnevet az a|ábbi szavak Íe|használásáva|!

papír: asztal:

f-T4

pl

@(o'alábbi szavak közül csak a to|dalékos főneveket húzd a|á| képet, képez, újságo|t, újságot, írt, írót, futókat, zongorázott, zongorát, vil|anyt,

vil|ant

r-T6_p-l

húzd alá! €l(o'alábbi szavak közüt csak a többes számú főneveket |akk, hordók, játék, torok, fo|yók, írók, írok, mesék,

-fák, hordok, ék, rétek, retek,

lángok

f-T-p] Összesen:

Ev végi tudásom Pótold a mondat végi írásje|eketl Wab) |rd a mondatok után, hogy mi|yen lnkább többször

mondatfajta!

egyé| keveset-

mondat

A|ljatok me||ém-

mondat

Jaj, de meleg van

mondat

Kinek a nevéhez Ítjződik a történet

mondat

_

Bárcsak én is ott lehetnék

Wa

mondat

[-T5El

Húzd a|á aza|ábbi szövegb en azösszes főnevet!

1992-ben kétezer tanu|ó jártaz isko|ába. A két új igazgatóhelyettes min. denkit ismert. lzga|mas foci meccseket rendezett a fe|ső tagozat. Az aIsósok a kéziIabdában jeIeskedtek.

t-Tsp t-Tdp

b) Karikázd be a főnevek to|dalékát! c) Ír; ri a szövegbő|:

I I

3 me||éknevet: 3 számnevet:

4 igét:

@(n'

alábbi szavak közü| csak a többes számú főneveket húzd alá!

kerék, fo|yók, fo|yik, ikrek, teríték,terek, Íalok, fa|vak, varjak

@(eotoId a hiányzó toldalékokat! Szeretem a jó

zenék- , ezért veszek sok |emez-.

vehetem, ami |egjobban érdekel. A mert

hangulatom_

megfelel.

A

polcok-

komo|yzenék- nagyon

|e.

kedvelem,

Ev vÉot ruoÁsoul

45

Eí,.o |e aza|ábbi

E/1.

igéket egyes és többes szám 3. szemé|yben!

Els.

T13.

viszek írok

alszom

@"l

Húzd a|á a versrész|etben az igéket!

ibolya réten, este a tÜcsökzenében.

lbolya, virítsz már a gyönyörködsz víg

Tücsökzene ringat este e|alvásra, hajna|ban megfürdesz az ég harmatába'. (Zelk Zoltán)

b) |rd |e mú|t és jövő időben aza|áhuzott igéket! Az ige száma és személye ne változzon| mú|t idő:

jövő idő:

cl Karikázdbe

l--TBpl

az igekötőket!

f-T1

@(íl.o |e a mel|éknevek rokon értetmű párját! díszes:

szép:

színes:

káros:

sovány:

komoly:

@(i'i

e||entétes jelentésű me|lékneveket az a|ábbi szavakhoz!

Íagyos:

alacsony:

bő:

p

I

NvElwnru

€Íror

ozd a következő

mel|ékneveket!

ALAPFoK xozÉprox

FELSOFOK

rémes

meresz

*

@"l Q

Húzd a|á a mondatokban a számneveket! írd met|é a számnév fajtáját! Többet beszél, mint amennyit

r-Tm-l

ke||.

A póknak nyoIc lába van.

Összesen:

r]EoE

Helyesírás, féIévitudásom @(szavak to|lbamondása

@(szoveg to||bamondása

@(Javítsd a hibákat! írd le he|yesen!

jukasztó Vas Megye Ady endre papagáj Dörmögő DömötÖr balaton Sas utca Fa|u Magyar ország madách színház Kele

bakony

budapest

NYrlvrnru

@(Javítsd ki piros ceruzával a hibákat, majd másold

|e a

szöveget he|ye.

sen!

Áltat<

aszekér elöt, tátott szátlyaI bámézkodtak. EIőugrot a nyÚl a bokorból.

Az öz |asú IéptekeI kőze|edet.

osszesen: f-Tso

Pl

He|yesírás, év végi tudásom Físzavak to|tbamondása

a szójegyzékbő|

@(szoveg to||bamondása

Fírele|j a következő Hányadik osztá|yba Mi a mai dátum?

kérdésekreszámokkal!

jársz?

Hány éve jársz isko|ába?

G-twla"old

|e írott betÍikke| a következő

mondatot:

FELÉPÜLT A NEMZETI SZíNHÁz, EZÉRT SoK BUDAPESTI ÉSBUDA. PEST xonxYÉK MEGY EL MAGYARoRSZÁG eoY|K LEGSZEBB KULTURÁLIs INTÉzMÉNYÉBE.

@(n hibás szavakat

írd |e helyesen!

Lasu viz partot moss. Ajándék |onak nenézd a fogátt!

Osszesen:

Helyesíró verseny Ct

Íroró -

Hogyan írjuk?

X

2

1

kert-ig

ke-rtig

2. bod-za

bo-dza

bodz-dza

3. jegygyűrű

Jegyuru

Jeggyuru

1.

ker-tig

4.

Debrecen Város

Debrecen.város

Debrecen város

5.

Bocskay lstván

Bocskai István

Á|ta|ános Iskota

Botskai lsfuán Álftalános Iskola

Álta|ános lsko|a

6.

Nyugati Pá|yaudvar

Nyugati pá|yaudvar

Nyugati.páIyaudvar

7.

e|szeretné vinni

el szeretnévinni

el szeretné vinni

8.

Nemzeti Dal

Nemzeti dal

Nemzeti-dal

9.

orvosi egyetem

Orvosi egyetem

Orvosi Egyetem

10.

márc 29.én

márc. 29-én

márc. 29..én

11.

megvan tiltva

meg van tiltva

megvantiltva

Ge||érthegy

Ge|lért hegy

12. GeIlért-hegy 13.

BaIaton.tó

Ba|aton Tó

Ba|aton tó

+1

hadjátok

haggyátok

hagyjátok

tipp

NvEr-wRN

Q(nnasold

|e a

szöveget írott betűve|l

nÁcsl A MAGYAR NEMZET cívlÚ Ú.lsÁoor oLVASTA. MELLETTE A NÉN|KEZÉBEN A RóMAI REGÉKÉsMoNDÁK cívŰ xotrtYv VoLT. ARRÁBB EGY KISF|Ú MESEKoNYVET sZoRoN-

A VtLLAMoSoN EGY |DŐs

GAToTT, MESEVoNAT

€Í.y vagy j? baoo biva- , só-om, @(ct"k

cívturl.

[-Fopl hé a. papaoá ma-om, any-a, ba-usz

bé gyű

eo. t,

var-ú, szabá-, T-TT2

pl

a hibás szavakat írd le javítva!

László Király nagy harcott vívott egykor Erdé|yben a Kunok e||en. Egyszer torda mel|ett nagy veresség érte. Futott a Magyar sereg, menekűlt maga a Magyar Kirá|y is. ott vágtatak a torda feletti hegyé|en a Magyarok, nyomuk. ban a Kunokkal.

Osszesen:

Nye|vtan tanu|mányi verseny alá a mese Íőneveit! lnTnuzd 3.

A szarvas, mikor egy tiszta forrásban megnézte magát, és látta, hogy,mi|yen .'"pár. aZ agancsai, kezdte homlokának és agancsának szépségétdicséregy,,vadá'1,,?n ni, viszont vékony lábait ócsárolta. Miközben így elmélkedett, oda. A SZaÍVáS gyorsan elÍutott, utána az ebek, amikor a sűrűbe erdőbe jutott, az ágakban megakadtak szép agancsai, és az ebek prédája lett.

A szöveg értelménekmegÍe|elően egészítsdki a to|da|ékokka| a Íőne. veket!

! A zsír- és a liszt- és a só Vaj- finoman morzsold össze a liszt- ! Kés segítségé-gyorsan Liszt- be. keverd össze avíz-! A tésztá kéz-gyúrdössze! ! A pogácsaszagszórt nyújtóde szká-kb. 3 cm.re nyújtsd a tésztá gató- vágj ki belő|e nagy körök- ! A maradék- szúrj egy kis kupak- körök-, és formá|j be|ő|ük szív- ! Finoman nyomkodd lekbe|e a kizsíroz'ott tepsi- ! Tegyél mindegyikre egy kávéskanálnyi vár-, és a szív- tedd a tetejük- ! Előme|egített sÜtő- kb. 15 perc- sÜsd! r--Izs_p]

Egy nagy

G1nuzd

tál-

keverd össze a

a|á a mese igéit!

_ Milyen szép vagyl - mondta a disznóparéj a rózsának. - Pompádda| és illatoddal az |sten és azemberek gyönyörűségére szoIgálsz. _ i, disznóparéj _ Íe|e|te a rőzsa-, én csak néhány napig é|ek, ha senki Íiatal maradsz! sem szed le, e|száradok. Te pedig mindig virágzol, és örökké

Nveuvrnru

54

@(ntross

a je|en idejű

igékbő! mú|t és jövő idejű alakokat a minta szerint!

idő

jovő idő

múlt idő

jelen

tánco|t

táncol

táncolni fog

elköszöntem

e|köszönök

el fogok köszönni

énekelünk tombolnak megered

visszajön

G-(n.i=d alá a szöveg igekötős igéit! Tóbiás mester most is úgy be|emerÜlt az olvasásba a ga|agonyabokrok a|att, hogy egy szót sem ha||ott a kirá|y beszédébő|. _, - Neked szó|tam, mester! _ kiáltott rá Mátyás Van.e kedved bojtár. kodni?

Tóbiás mester akkora igent bó|intott, hogy az orrára csúszott a hegyes

bársonysÜveg. _ Van, királyom, Van. A lovak elo|vasgatnak ebben a szép könyvben, én meg el|ege|getek ebben a szép zöld mezőben. Az urak elnevették magukat, aztán szétszéledtek a|udni. Tóbiás mester pedig meg nem értette, hogy mit nevetnek most rajta. Nagy mérgesen bújt vissza a könyvébe, s ki se gubódzott be|őle, míg napá|dozat táján Íöl nem ébredt és össze nem kÜrtö|te az urakat. (Móra Ferenc nyomán)

osszesen: f-Tm

Pl

Tanu|mányi Verseny Válaszolj a kérdésekre! 1

.

T--Tz-p-l

Mikor vo|t a honfog|alás?

2. Soro|d fel a hét vezért!

t--l=zp

I

T-Ttp l t--*Fpl

3. Ki vezette a népet az új hazába?

4. Ho| vo|t az e|ső országgyűIés?

f-TrFl

5' Ki volt az e|ső koronázott klrá|y?

i-T2 pl f-Ttp-l

6. Mikor uralkodott? 7. Kit nevezünk második honalapítónak? 8. írd |e, miért!

r-Tí-pl t-T2 pl t-Tz p l

9. Mikor volt a muhi csata? 10. Mikor volt a nándorfehérvári diada|?

T-Tzp f--Tap

11. Kinek a nevéhezÍűződik? 12. Mit rendelt el a pápa?

I

l

f-Ttp-l

13. Mikor ura|kodott Mátyás kirá|y?

[-Trpl

14. Mi volt a seregének neve?

f-Tzp t-T4p

15. Mit je|ent a Corvina szó? 16. Kik vo|tak Mátyás szülei?

I I

t-Tzp-l

17. Mi történt abátyjával?

l-Ttil

18. Kiket büntetett?

osszesen:

f-Ts'z

Pl

IRODALOM Félévitudásom Az ember és a tűz Régen az élő|ényeknagyon fé|tek a tŰztő||. A||atok és emberősok egyaránt menekÜ|tek, ha valaho| |ángot láttak Vagy fÜstszagot éreztek. Ekkor a tÜzet vulkánok és vi||ámcsapások okozták. Az ősember ismerkedett a tŰzze|. Ha lángot |átott, a hamu alól kikapkodta a parazsat, s tanakodott, mit csiná|jon vele. Mikor megégette a kezét, e|dobta és ordítva szaladt a tíiztő|. Később megtanu|ták, hogy a tŰz, a |áng veszé|yes |ehet, de ugyanakkor me|eget is ad a hűvös napokon. Kezdetben a fe|hevült hamuba dugták a ta|ált magvakat. Megtapaszta|ták, hogy a hamuba dugott é|e|em íze jobb, és könyebben rágható' Az ősember megtanulta, hogy mi az, amit beletehetnek a tűzbe, és rni az, amit nem. Rájöttek' mikor éget a |áng és mikor nem. Egy idő után már a bar. |angjukban őrizték a tüzet, s ott készítettékel a zsákmányolt á||atokat is. A tÜzet vi|ágításra is tudták hasznosítanivörös fénye miatt. Hosszú időbe te|t' míg a tűztő| fé|ő emberből tüzet használó ember vált.

ffin

következő mondatokban egy.egy szó hibás. HÚzd át és írd fölé a he. |yes szót!

Régen az emberek nem féltek a tíjztő|. Az ősember játszott a Iűzze|, Megtapaszta|ták, hogy a hamuba dugott élelem íze füstös' Egy idő után házukban őrizték a tÜzet.

@nu,d

miatt!

alá a szövegben, mire használta az ősember a tüzet vörös

fénye

FÉlÉvtruoÁsona

57

Gttgaz vagy hamis?

írd a mondatok eté (| vagy H)!

Áltatok és emberek egyaránt menekÜ|tek, ha |ángokat |áttak.

Akkoriban a fe|előtlenség okozott tüzet.

Az ősember a |áng a|ól kikapta a parazsat. Az ősember zsákmányát atŰzbe rakta. Az ősember tÜzet használó emberré vá|t'

@Í'"n'élcsillagot

a he|yes válasze|él

a) Mi okozta régen a túzet? Az emberek

Íe|e|őtlensége. Eldobott

cigaretta.

VuIkánok, vil|ámcsapások.

b/ Mit tett a |áng a|ól kikapott parázzsal az ősember?

vete.

Yízbe tette. Újaoo tÜzet rakott Eldobta, mert megégette a kezét.

G-Tfeiezd be a mondatokatl Az ősember megtanulta, hogy a láng, atijz lehet, de ugyanakkor

Kezdetben a

a hűvös napokon' hamuba dugták a talá|t

A hamuba dugott é|elem könnyebben

osszesen: [-Tm

Pl

Fé|évitudásom A róka meg a pacsirta Vo|t egyszer egy pacsirta meg egy róka. A pacsirtának nem volt fö|dje, de vo|t a rókának. oda rakott fészket a pacsirta, ott élt a fiacskáival. Egyszer odamegy a róka a pacsirtához, s mondja neki: - Hal|od.e, te pacsirta, ajd nekem egy kis pacsirtát, mert kÜlönben felszántom a földet! Megijedt a szegény pacsirta, mi lesz vele, ha a róka Íelszántja a földet? Hová rakja a Íészkét?

Majd megszakadt a szíve, de mégis odaadta az egyik fiacskáját. Másnap megint odamegy a róka, s mondja: _ Adj nekem egy kis pacsirtát, mert kü|önben felszántom a fö|det! Búsult a szegény pacsirta, majd megszakadt a szíve, de mit tudott vo|na csiná|ni, odaadta a másik fiát is. Akkor Íelszállt egy kóróra' s e|kezdett sírni keser.

vesen.

odament egy kis kutyácska, s kérdi tő|e: _ Miért sírsz o|yan keservesen, kis pacsirta? _ Hogyne sírnék,kis kutyácska, mikor a rőka megette két fiamat. _ No, hallod-e, e|ég bo|ond voltá|, hogy odaadtad! Ha még egyszer eljön, s azzalfenyeget, hogy felszántja a fö|det, mondjad neki: ,,Hát csak szántsad, ha van ekéd!'' Jött a róRa megint, s mondta: _ Hamar, adj egy kis pacsirtát, mert mindjárt fe|szántom a földet! _ Nem adok biz én! Szántsd fel, ha van ekéd! _ Hiszen várj csak, mindjárt felszántom! - mondogatta a róka. Azzal nekiállt a fö|dnek, a négy lábáva| kapargá|ta, s közben kiabált: - Gyíte, gyí! Gyíte, gyí! Megha|lotta ezt a kis kutyácska, szalad a fö|dre, hogy megfogja a rókát, de a róka észrevette a kis kutyát, s uccu neki, i||a berek, szaladt árkon.bokron át, mintha a szemét kivették vo|na, meg sem á|lt, míg egy |yukhoz nem ért. Abba hirte|en besza|adt, így menekült meg a kis kutyácskától. Bent a lyukban e|kezdett áradozni a róka: - ó, két szép szemem vi|ága, milyen jo| tudtál vigyázni, hogy meg|áttad a lyukat!

Akkor a két e|ső |ábának szó|t:

59

FÉlÉvtruoÁsorvt

|ábam, de jól tudtá| rugaszkodni, kapaszkodni, bezzeg nem is ért uto| a kis kutyácska! Most meg a hátu|só lábaihoz Íordu|t, azokat kezdte dicsérni: * ó, édes két hátu|só |ábam, de jól rúgtad a port, hogy ne |áthasson úgy a kis

- ó, édes két első

kutyácska!

Hanem bezzeg a farkáva| nem volt megelégedve! - No, te hitvány, lompos farkam, te mindig hátrafelé húztá|, szinte uto|ért miattad a kis kutyácska. De nem is lesz helyed itt a |yukban, kilódít|ak innen! Azza| e|kezdte to|ni a farkát kifelé. Hiszen ez éppen jó volt, mert ott leskelődött a kutyácska a lyuk me|lett, hamm! megkapta aÍarkát, anná| Íogva kihúzta a lyukbó|, s a róka komát úgy szerte. szaggatta, hogy nem evett több pacsirtát.

(l1soro|d

fe| a szerep|őket!

a kérdésekre! @(valaszo|j röviden

Miért a roka fö|djén rakott fészket a pacsirta?

Ki segített a pacsirtának? Miért nem szántotta föl a Íö|det a róka? Miért dugta ki a farkát a róka?

Hány fiókát adott a pacsirta a rókának?

@(c=oportosítsd a

szavakat a számok alapján!

félénk 4. ravasz 7. gYenge B. gYors 9' gYenge 6. buta 1

.

segítőkész 2. bátor

pacsÍrta:

3'

kutyácska:

róka:

5. okos

60

lRoontou

@(ooi

új címet a mesének!

@(noto|d a hiányző szavakat! Azzal

tolni a

Hallod-e te

egy kis pacsirtát.

, adj

Hiszen

, mindjárt

Oda rakott

G-Ísontsd fel

klfelé.

a

, ott élt a

3 részre a mesét! Aid címet a váz|atpontoknak!

1.

2.

3.

f-Fp-l @(ulilyennek ismerted meg a pacsirtát? Jellemezd 3 szóva|!

@(*. mondja, kinek?

Íra a mondatok után!

Gyí te, gyí te' gyí! Miért sírsz o|yan keseruesen?

Adj nekem egy kis pacsirtát!

FÉlÉvtruoÁsovt

61

@(re;ezd ki másképpen! kóró: kapargá|ta:

@íra ki a je|zős

@re

szószerkezeteket! (P|. kis kutyácska)

hogyan Íejezted vo|na be a mesét? írd le!

osszesen: f-Tae-P-l

Évvégi tudásom Petőfi Sándor Kö|tő, lírikus, a magyar po|gári áta|aku|ás egyik sze||emi e|őkészítője. 1823. január 1-jén szÜ|etett Kiskőrösön. Anyja, HrÚz Mária cse|éd|ány vo|t. Apja, Petrovics |stván mészárszék-, kocsma. és fö|dbér|ő volt. PetőÍi gyermekkorát KiskunÍé|egyházán tö|tötte' lsko|áit több helyen végezte, pé|dáu|: azaszodi evangélikus gimnáziumban, a selmeci |íceumban, a pápai református gimnáziumban. Tanulmányait elhanyagolva megszökött isko|ájából és vándorszínésznek állt. Apja időközben tönkrement és kitagadta a fiát. 1839.ben katonának állt, de .|841.ben e|bocsátották, mive| orvosi|ag a|kal. matlan volt. 1842.ben je|ent meg első verse, a Borozó. 184344 te|ét Debrecenben töltötte. onnan gyalog Pestre ment, és a Pesti Divatlapná| segédszerkesztőként do|gozott. Egyre több Verse jelent meg' 1846.ban megszervezte a Tizek Társaságát, mely fiata| írókból á||t. 1847.ben Íe|eségtil vette Szendrey Júliát, egy urada|mi jószágigazgató |ányát. 1848.ban a márciusi ifjúság vezéregyéniségévé vá|t. Március 15.én a szabad sajtó e|ső írása vo|t a Nernzeti dal' 1849-ben Bem csapatába ál|t. 1849. jú|ius 31.én a Segesvár me||etti fehéregyházi csatatéren halt meg.

Q(val"szo|j

a kérdésekre!

Mikor szü|etett? Ho| szü|etett?

Ki vo|t az édesapja? Ho| végezte az iskoláit?

Ki vo|t a felesége? Mi vo|t már:cius 15.én a szabad sajtó első írása?

Ev vÉotruoÁsovt

63

QÍnuzd a|áa szövegbő|!

Mit tudsz a katonaságáró|?

@Í=neszítsdki a mondatokat! Gyermekkorát iskolájából és töltötte.

állt.

184H4

lánya'

be a he|yes válasz betűje|ét!

Anyja neve: a/ Szendrey

JÚlia

b) Hrúz Mária

Apja miután tönkrement: a,) elhagyta az országot b) Első versének címe:

a)

te|ét

1846-ban megszervezte a

Szendrey Jú|ia egy

WKarikázd

Megszökött

töltötte.

Boroző

megha|t

b/ FÜstbe ment

1849.ben beá||t: al Napóleon csapatába b/ Bem 1849. jú|ius 31.én ha|t meg:

a) Segesvár

mel|ett

G-tírd ki a szövegből

b) Eger

terv

c) Szabó Emília c) kitagadta

c)

a Íiát

Nemzeti da|

csapatába c) Bornemisszacsapatába

mel|ett

c) Pozsonyban

ki vo|t Petőfi Sándor!

Osszesen:

t-Tzspl

Ev végi tudásom A Mohos tulkai Sűrű erdő borította hajdan a Mohos-hegyet Gomörben' Hanem egyszer arra vetődött egy szegény ember, akinek egy fejsze vott minden gazdagsága, s ad. dig vágta, irtotta az erdőI, mígnem a Mohos-hegy megkopaszodott. Csak itt.ott hagyott egy.egy fát, bokrot, hogy ha kifárad a munkában, tegyen, aminek árnyékában megpihenjen. A vidékbeli emberek csóválgatták a fejöket: ugyan mit akarhat az a szegény ember? Az pedig nem szólt, csak mosolygott magában, s fe|szántott egy jó darab he|yet a Mohos lankásán. A fe|szántott helyet bevetette piros szemű búzáva|, s esztendőre o|yan szép vetése vo|t, hogy csudájára jártak. _ Lám-|ám, ki hitte vo|na! _ mondogatták az emberek. A szegény ember minden esztendővel nagyobb.nagyobb darabot szántott föl, s egyszerre csak nem vo|t szántat|an he|y a Mohos tetején, olda|án: búza. vetés hullámzott a tetőn, sző|ő moso|ygott a napos olda|án. Közben a szegény ember megházasodott, s |sten megá|dotta sok gyermekke|. De a szegény ember nem búsult azon, hogy mit adjon a gyermekeinek: az aszta|fiábó| a kenyér soha ki nem fogyott. Ahogy szaporodtak a gyermekek, úgy szaporodott a gaz. dagsága. Számát sem tudta ökrének, lovának, juhának. Ésnőttek, nevelkedtek sorban |egények, leányok: azok megházasodtak, ezektérjhez mentek, de egy sem hagyta e| az apaiházat. Ahányan vo|tak, mind egy kézre dolgoztak, s így sokka| többre mentek. - Lássátok _ mondotta az öreg _, ha én behunyom a szememet, akkor is maradjatok egyÜtt, a birtokot el ne osszátok. Sokan vagytok, egyre kicsi esnék, de ha egyÜtt maradtok, egymást támogatjátok, soha ki nem fogy a kenyér az aszta|fiából. Nem is merték em|egetni az osztozkodást az öreg életében,de amint a sze. mét behunyta, ez is, az is mondogatni kezdte: mégiscsak jobb |esz, hogy osz. szák e| a birtokot. A fö|det, a pénzt, a |ábasjószágot s mindent. De mintha |sten sem akarta vo|na, hogy megosztozkodjan ak, százszor is elszakadt a mérő|ánc, amint húzták keresztü|.kasu| a szántóföldeken. S amlkor nagy Üggyel.bajja| megcsiná|ták az osztást, egy sem vo|t azzal e|égedett. Az egyik többet kapott, de rosszabbat. A másik jobbat, de kevesebbet, de volt olyan is, aki amiatt békét. lenkedett, hogy kevesebbet kapott s rosszabbat is.

Ev vÉot ruoÁsovt

65

került a sor. De még csak itt gyűlt meg a bajuk iga. zán! Mert ment, ahogy ment az osztás addig, amíg egyforma számmal jutott va|amennyire Ökör, |ó, tehén, tu|ok, juh, de megmaradt hat pár tulok, a legszebb, s mert tizenketten vo|tak osztozó testvérek, egyre csak egy jutott, párja né|kÜl. Azám, de mind párosával szerette volna! No, mit csiná|janak, hogy tegyenek igazságot? AzI határoztáR, hogy kieresztik a pajtából a hat pár tulkot, hadd menjenek szabadon, s amelyiknek a Íöldjén megállapodnak, legyen azé. Kieresztik a tulkokat, s ím egy szempil|antásra úgy e|tűnnek a hegy tetején, hogy csak csengőjök szava ha||atszott, az is a|ig, Hej, vajon ho| á||apodnak meg! Mind abban reménykedett, hogy az övén. Nosza, szaladtak a tetőre, hadd |ássák a tulkokat. Azám, nem |átták seho|. Mennek erre, mennek arra, keresik mindenfelé, s hát egyszerre csak megál|anak mind, mintha Íö|dbe gyökeredzett volna a lábuk. ott, ahol |egkeményebb vo|t a föld, íme, most süppedős sem|yék, ha|á| fia, aki rá|ép. Éskiha||ik a fö|dnek gyomrából a tulkok szomorú bőgése..' _ ó, drága szép tulkaim! _ kiáltottak fel a testvérek egyszerre, s sírva borul. tak egymás nyakába. _ |stennek ujja ez _ mondta a |egöregebb testvér. _ Nem ha||gattunk édes. apánk szavára, íme, az |sten megmutatta, hogy mit tegyÜnk. Visszamentek mind az apai házba, s többet egy sem gondolt az osztásra: egyÜtt é|tek, együtt dolgoztak. Hanem a süppedős sem|yék megmaradt a Mohos tetején, s éjjelenkéntmintha kihallanék a tuIkok bőgése. _ Ha|ljátok _ mondják ilyenkor a környékbeli népek _, bőgnek a Mohos tulkai. Bizonyosan osztozkodnak valahol.. AzÍán a |ábasjószágokra

.

'.J_tsoro|d

fe| a szerep|őket!

l2tttevezd meg

a történet he|yszínét!

[--f1

p-l

.,FÍnniryennek ismerted meg a szerep|őket? Je|temezd 2.2 tu|a jdonsággal! apa:

gyerekek:

66

lnoonlont

GTKarlkázd be a he|yes vá|asz betűje|ét! Mi vo|t a szegény ember gazdagsága?

a)

pénze

b)

háza

Mivel vetette be a hegy o|dalát?

a)

sző|őve|

b)

btizáva|

Hány gyermeke vo|t a szegény embernek?

a)3

b)7

c) teiszéje c) kukoricával

c)12

Mive| gyű|t meg a bajuk a gyerekeknek az osztozkodáskor? a/ lábasjószágga| b) c/ fö|ddel

pénzze|

@(valaszolj röviden!

Miért hagyott meg a szegény ember egy.egy fát, bokrot?

Mi|yen á|latok vo|tak a lábasjószágok? Soro|d fel!

Hány tulok vo|t, amin osztozkodni akartak? Mi történt a tulkokkal?

@(nu'

d a|áa szövegben! Mit mondott az apa gyermekeinek, mie|őtt meg.

halt volna?

@(mit je|ent a következő kiteiezés? írd le másképpen! behunyom a szememet: Ho| á||apodnak meg?

Ev vÉot ruoÁsoHlt

67

@(*, mondta? írd a mondatok

me||é!

Lám.|ám, ki hitte vo|na? '.. a birtokot e| ne osszátok!

o, drága szép tu|kaim!

@íegeszítsdki

a v áz|atot!

1.

2.

3. Az osztozkodás 4.

5. |smét az apai házban

@re

hogyan fejezted vo|na be a történetet? írd |e!

@Íooi új címet!

.

(*.

a történet műfaja? Keretezd be!

verses mese

mese

monda

osszesen: t--Tm

P

I

Tartalom MATEMATIKA Ev e|eji tudásom Félévitudásom

3 EV Vegr TUOaSOm

Tanulmányi verseny l. Tanu|mányi verseny ||.

3 6

I

12 14

TERMESZETISMERET A |akóhe|y ismerete

Hazánk

16 19

Kölcsönhatások Tájékozódás ldőjárás Fö|drajzi környezet Testünk működése Az élő természet

22 25 26 30 33 35

NYELVTAN Éve|eji tudásom Fé|évitudásom. 3 trv vegr tuoasom He|yesírás fé|évitudásom He|yesírás év végi tudásom Helyesíró Verseny Nyelvtan tanu|mányi verseny IRODALOM Félévitudásom Félévitudásom Évvégi tudásom 3 EV Vegr tuoasom

39 42 44 47 49 51

53

56 58 62 64