Cato de Agri Cultura A Földművelésről Abbyy

 

GÖRÖG ÉS LATIN ÍRÓK  S C R I P T O R E S G R A E C I ET L A T I N I A M A G YA R

TUD OMÁNYOS AKADÉ MIA

KLASSZIKA-FIL OLÓGI AI

B I Z O T T S Á G ÁN A K

M E G B Í Z ÁS Á B Ó L S Z E R K E S Z T I H A R M A

T T A

J Á IS' 0   S, S,

M O K A V C S I K

G Y Ű L

A,

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY 11.

M . P O R CI CA TO N I S

AGRI CULTURA

iinntjg A K A D É M I A I

K I A D Ó ,

B U D A P E S T

1 9 6 0

 

M. PORCIUS CATO

A FÖL L A T I DMŰVE N U L É S M A GL Y AÉRSR U L ŐL FORDÍTOTTA    ÉS A J E G Y Z E T E K E T Í R T A  

KUN JÓZSEF  A B E V E Z E T Ő T A N U L M Á N Y T Í R T A 

MARÓTIEGON

PTE Egyetemi Könyvtár

*P000463242*

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1966

 

 A latin szöveget gond gondozta ozta  S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S S AMU

Lektorok M A R Ó T Iés E G O N   SZíDECZIY -KAEDOSS

SAMU

 A fordítá fordítást st az ere eredet detive ivell egybevetet egybevetette te  MA RÓ TI E GO N  A kötetet a sze szerke rkesz sztő tő bizott bizottság ság meg megbíz bízásá ásából ból  szerkesztette SZILÁGYI

JÁ NO S

GYÖRGY 

Pécsi Emtiemi ívafílár  ,sz, C M Í Í 3  ©

Akadé Akadémiai miai Kiadó, Bud Budapes apestt 19 1966 66  Printed in Hungary

 

MARÓTI EGON  

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

I* M. Porcius Catónak, a római köztársaság legendás censorának alakját a m odern ku ta tók nem eg egys yszz er egy egymá má snak homlo homlokegye kegye nest ellentmondó felfogásban, a legellentétesebb vonásokkal á brá zo zolj lják ák .1 A t ört énet író írók, k, Mo Momm mm sen óta, jobbá jobbá r a nyakas, szűk látókörű parasztnak, kicsinyes, konzervatív politikusnak tekintik. A gazdaságtörténészek — így Gummerus, Heichelheim  — s zer ze r in t v i s z on t n a g y v on a lú ga zd a s á gi ú jít jí t ó, éle él e lm es s p e k u  láns, valóságos antik kapitalista. Cato kétségkívül az ókor egyik legeredetibb, legszínesebb egyénisége. Sokoldalúságát már az antik szerzők is hangsúlyoz zák; Quintilianus például megállapítja, hogy egy személyben Idváló ha dvez dvezér, ér, bölc bölcs (po poli litiku tiku s) s),, szó szónok, nok, a ((lat lat in n yel yelvű) vű) t ört é netírás megalapítója, a jog és a mezőgazdaság gyakorlott szak értője.2 Ez a sokoldalúság, sokrétű tevékenység azonban nem lehet kielégítő magyarázata az ellentmondásos összképnek, amely inkább a kutatók kiindulópontjának ellentétes irányából, közelítési módjának eltéréseiből adódik. Az ezzel magyarázható egy oldalú ldalú ábr ázo ázoláso lásokk ko korlát rlát aira m ut at rá az a Dru m an n3 óta * A z alábbiak alábbiakat at ld. németül is: Annál. Un Univ. iv. Debrec Debrecen. en. Seet Seet.. His Hist. t. 3,  1964, 3-16. 1Vö. D . Kie Kienast: nast: Cato dér Zensor. Seine PersönlichJceit und seine Zeit.   Heidelberg Heid elberg 1954, 7 — 8. atoo i dem s u mm mmuu s i mper mperat ator or , i dem sa sapi pi ens ens,, i dem or orator ator,,  2 M . i g ü u r C at

idem históriáé conditor, idem iuris, idem rerum rusticarum p&riiissimus    fű  f űit.   Quintilianus 12, 11, 23. vvö. ö. Nepos, Cato 3, 11.. Livi Livius us 39, 40, 4 — 6.   Cicero, Brut. 95. Plinius N. H. 7, 100. 3 Dru ma nn-G roebe : Geschichte jRoms

in seinem Übergange von dér   r epub publili k ani schen schen zűr monar chi chische schenn V er fassung .  V. Leipzig 1919, 158.

 

6

MARÓ TI EGON

megnyilvánuló törekvés, mely Cato felfogásában, tevékenységé  be  b e n k ü l ön b öző öz ő ön e l le lenn t m on d á s ok a t , k öve öv e t k e z e t le n s é ge k e t i g y e k  szik feltárni s valamiképpen feloldani. Az így megállapított ön ellent ellent m on dá sok egy egy része része a zonba zonba n fo for má li lisa sa n n ézve ézve is is csak csak lá t  szólagos, más esetekben pedig Cato hosszú életének, több mint fél évszázad évszázad os közéleti közéleti szerepl szereplésének ésének egym egym á st ól ige igenn t á voli voli m oz zana ta it á llítj llítják ák szembe. szembe. E z a stat ikus szemlé szemléle lett nem szám szám ol teh á t a fej ejlő lődésse déssel. l. Igv azutá n Cat óna k a m aga m ozgalmas zgalmas korához mérten is rendkívül dinamikus egyéniségét sem szem lé léle leti ti szkémák, sem lo logika gika i ellentét ellentét pá r ok közé szoríta szoríta ni n em sike rül. — Nyilvánvaló, hogy a mozgalmas idők sodrában felfogása nem maradt érintetlen különböző ellentétes hatásoktól — s ugyan melyik korban kérhetünk számon gyakorlati politikustól filozofikusan átgondolt, egységes szemléletet tükröző követke zetes állásfoglalást? Cato (i. e. 234—140) abban a korban ólt, melynek kezdetén Róm a életha életha lálhar cát vívta az Itá li liaa földjét földjét dúló pu n seregekke seregekkel, l, majd a Hannibál felett aratott győzelem (202) után nyugat és kelet felé terjeszkedve szívós, kemény harcok s szövevényes diplomáciai fondorlatok nyomán a Földközi-tenger vidékének vezető hatalmává emelkedett; s még megérte, hogy a római lé giók döntő rohamra indultak az egykor rettegett, hatalmában m egtört ell ellenfél enfél,, Ka r t h á gó megsemm megsemm isítésére. isítésére. Szint Szint e még gyerek, gyerek, alig 17 éves, és már maga is részt vesz a harcban: Róma a  Hanniball an  Hanniba ante te portás  rémületében él — s már túl van nyolcvana dik életévén, zömeóig magabiztos helyesléssel censeo-  ha llgat llgat ja m aka cmikor sul h ana gozta gosenatus zta tott , szálló száll igév évéé vált ceterum  já t . Belső politikai és társadalmi ellentétek feszítőerői is próbára teszik e korban a szemben álló felek államgépezetét. Róma job  ba  b a n ú r r á t u d le lenn n i a n e h é zs zség égee k en . G a zda zd a s á gi é le lett e csa cs a k a 2.  pu  p u n h á b or ú t k öve öv e t őe n in d u l i ga zá b a n fe fejlő jlődd é s n e k , t á r s a d a lm i ellentétei csak ekkor kezdenek kiéleződni. — S a tusculumi kis

 

CATO CA TO ÉS A „D E A GUI CULTURA” CUL TURA”

7

 b  bir ir t ok os fiá n a k ,4 a k i e g y p le lebb e iu s n e m ze zett s é g t a gja gj a k é n t m in t homo novus5 — csa lád já ból első elsőnek nek — ha th at ós rokoni tá m oga

tás nélkül került a római politikai élet forgatagába, éberen kellett ügyelnie a különböző senatori csoportok küzdelmére, erőviszonyaik alakulására. S Cato magával hozott életszemléle tének álláspontjáról, a — Fabius Maximus köréhez tartozó —  p á r t fog fogój ójáá h oz oz,, L . Va le lerr iu s F la ccu s h oz fű z őd ő k a p csol cs olaa t á va l összefüggő helyzetét is tekintetbe véve, hevesen reagált minden lényegesnek megítélt közéleti és politikai kérdésre: Cicero még több mint 150 beszédét ismerte. — Hogy egyes megnyilvánulá saiban következe következetlenn tlenn ek m ond ha tó? Kétségtel Kétségtelen. en. De va jon jon ez ez--e a jellemző? S elmondhatjuk-e, hogy alkalmi politikai állásfog lalásainak indítékait minden esetben ismerjük, vagy azt, hogy ezeket mindig a valósághoz hű, elfogulatlan ábrázolásból ismer  jü k ? — Az ók or i t ör t é n e t í r ók n e m is t e k in t e t t é k fe fela la d a t u k n a k a mai értelemben vett hiteles múlt-ábrázolást. Bármennyire is általánosan ismert alapk öve általánosan vetelménynek telménynek m on dja Ci Ciccero az azt, t, h ogy a t ört én et író ne ha misítsa m eg s ne ha llg llgassa el a va lósá got,6 a gyakorlatban ez az igény nem érvényesült. Az antik történet írót sokkal inkább izgatták a maga kora problémái, mint az á br á zo zolt lt időké. Gyak orla t i — pol politika itika i, peda gó gógiai giai — beá llítot t  ságának megfelelően a múltat csak instruktív példatárnak te .História ria m magi agistr straa vita vitae” e” ).  Ilyen szemléletmód mellett kintette ( , .Histó ért het ő, ha az eegy gyes es k orokt ól m egha tá rozo rozott tt össze sszeffügg üggések, ések, rész letek idővel elsi elsikka kka dna k — u t óla óla g so sokk szo szorr má r n em is ért ik őket —, s a tén yl yleg eges es iindítékok, ndítékok, reál reáliis érde érdekek kek öössz sszeütk eütk özésének  4 Bár Ivienast — i. m. 33 — 35. — megállapításai óta másképpen teki tekint nt  jük Cato apján apjának ak anyag anyagii helyze helyzetét, tét, mi mint nt korábban, politikai pály pályája ája   kezdetén mégis az itáliai municipiumok kis- és középbirtokos rétegének  képviselőjét kell látnunk benne. 5 A homo novus   helyzetére a római politikai életben ld. J. Vogt:Homo H omo  novus,   1926. H. Strasburger:Novus Homo,  PW-RE XVII. 1226 sköv. c Nam quis nescit, primam esse históriáé legem, ne quid faisi dicere  audeat? deinde ne quid veri non ciudeat?  de orat. 2,   62.

 

8

MARÓTI EGON

 b  bee m u t a t á s a h e lye ly e t t job jo b b á r a s ze zem m é ly lyii e lle ll e n t é t e k , t ip ik u s jell je llee m e k kerülnek előtérbe. Ez nem tekinthető szándékos történethami sításna sításna k, hisz hiszen en az így kikr istá lyo lyosodo sodott tt típusok, jel jelle lemek mek jobba n

felhasználhatók a történetíró céljaira. A történetszemlélet más. Az egységesen megformált típusok szemléletesebbek, az ellenté tes jell jellemek emek szembe szembeállí állítá tá sa drá ma ibb ibb.. Mi Mindehh ndehh ez hozzáveh hozzáveh etjük még, hogy azok a források, melyek Cato kora, kortársai s a maga tevékenysége megismerésére rendelkezésünkre állanak, héza gosak, jobbára másodlagosak, kései összefoglalások, kivonatok, melyek váltakozva tükröznek egykorú polémiákat a saját korukból visszavetített problémákkal. S akkor nem lepődünk meg azon, hogy ezek a híradások nem az említett senatori cso  p  por or t ok — a F a b iu s M a xim xi m u s ok, ok , S cip ci p iók , C la u d i u s ok 7 — r i v a l i zálásá zál ásá ról ról,, érdek összeüt köz közéséről éséről sz száá mol molna na k be elsőso elsősorba rba n , h a nem ellentétes életfelfogást, világszemléletet képviselő politiku sok és hadvezérek személyes viszálykodásáról. Látni fogjuk, hogy az egyoldalú Cato-kép kialakulását mennyire befolyásolta magának a censornak szónoklataiban és irodalmi műveiben hangoztatott szuggesztív önjellemzése. 1. Az első jelent ős hiva ta li („ („cu cu r u lis” ) m éltósá go gott , a qua est or sá go gott Ca to 204204-ben, ben, ha rm inc éve évess k orá ban t öl öltt i be.8 Meg Megbíz bízat at ása 7A Cato korab korabeli eli se senato natori ri cs csoporto oportokra kra vonatkozóan ld. F F.. Münzer:  Römische Adelsparteien und Adelsfamilien.   Stuttgart 1920, 225 sköv.  W . Sc Schu hur: r: S ci p i o A emi l i a n u s u n d di e B eg egrr ü n du dunn g dér r om. Welth Welther errr schaf sch aft.t.   Leipzig 1927, 105. sköv. H. H. Scullard: R omán P oli tics 220—15 220—1500 B . C .   Oxford 1951. 8 A óan Cato pályafutásának egyes állomásaira állomásair a vonatkozó forrá forrásokat sokat  behatóan behat vizsgálta P. F Fraccaro raccaro több tanulmányában, ezeket össze gyűjtve ld. Opuscula   I. Pavi Pavia a 1956, 139 — 508. Cato alakjá alakjának nak sor sorsár sára  a a római hagyományban ld. F. della Corte: Catone Censore. La vita e la   for  f ortu tunn a.   Torino 1949, 62 — 173. Liviusra vonatkozóan ld. P. Fracca Fraccaro, ro, i. m. 115 — 138. Plutarchosra és forrásaira forrásaira K Kien ienast ast,, i. m . 10 — 25. Cic Cicero ero  sajátos, a maga concordia ordinum  elvét tükröző Cato-képére ld. Trencsé  nyi-Waldapfel I.: Terentius vígjátéka L. Aemilius Paulus temetésén.    Antik  An tik Tanulmá Tan ulmányo nyok k 4, 1957 1957,, 14 sköv. Das Zeitalter dér Scipionen in den   Wer J cen cen von Ci C i ce cerr o.  A ct cta a Sessi Sessionis onis Cicero Ciceroniana nianae. e. Warsza Wa rszawa wa 19 1960, 60, 86 sköv.

 

CATO CA TO ÉS A „DE AG BI CÜLTÜEA ”

9

az, h ogy Szi az, Sziccília ília terü letén letén tá m ogassa a ha dsereg dseregév ével el afri afrikai kai expe dícióra készülő P. Cornelius Scipio consult, a későbbi zamai győ zőt, aki sikerei elismeréséül győzelme színteréről a megtisztelő Africanus melléknevet nyerte. A forráshagj^omány szerint a consu lnak és quaest orá na k vi viszo szonn ya épp éppen en nem vo volt lt har mo monikus. nikus.

 Néé zet  N ze t e lt é r é s eik ei k k é t for r á s b ól fa k a d t a k . A g y e r m e k k or á t ól k e  mény munkában, szolgálatban Cato kifogásolta, hogy vezére nem katonai tartja meg a seregbenedzett a hagyományos fegyel met (disciplina),  szo szoka ka tlan ul bőkezű k a toná iva iva l sz szemben emben .9 E z utóbbit Catónak mint a sereg pénztárosának hivatalból is szóvá kellett kell ett t ennie. De nem k evé evésbé sbé ü tk öz özööt t meg azo azon, n, h ogy a so sors rs dön t ő öössz sszec ecsapá sapá sra készülő ccoonsu lna k arr a is vvaa n ked ve ééss ide ideje je,, h ogy m egs egszemlél zemléljje a gö görr ög sz színházi ínházi elő előad ad ásoka t, az ifj ifjú sá g te st  gyakorlatait a sportpályákon. A modern szakirodalomban is előtérben áll az a hagyományos nézet, a m ely et t ől a sz szic icíl íliai iai ko konn fliktu st ól szám ítja a k ét pol politikus itikus később mindinkább elmérgesedő rossz viszonyát.10 M. Gelzer azonban joggal mutat rá a források közléseinek egyes ellent mondó elemeire.11 Plutarchos Cato-életrajza (3, 6.) szerint Scipio h aza kü ldte gá n csoskodó qu aest orá t, Nep ostól ((1, 1, 4.) 4.) viszo viszonn t tudjuk, hogy Cato is átkelt a sereggel Afrikába; Lívius pedig (29, 25, 10.) késői annalista közlések alapján még részletmozza n a t okr ól is t u dósít .1 .122 P lut a r ch os ffoor rá sa Cat o fell ellépését épését Q. Fa bius Maximus Cunctator, a 2. pun háború másik jól ismert hadvezére 9 E z külö különben nben valóban így volt, ld. I í. Bengt Bengtson: son:  S ci pi o A f r i ca cann u s.    S ein ei n e P ersön er sönll i chk ch k eit ei t u n d lOeltg lOeltgeeschichtli schi chtli che B ed eu tun tu n g .  Hist. Zeitschr.  1943, 503. Scipio egyébként nem csupán ebben előképe a polgárháborúk   kora hadve hadvezérei nek, hanem abban is,elé hogy consullá választását több min mint tíz évvel azéreinek, hagy hagyomá ományo nyoss korhatár elérés résee consu előtt llá sikerült senatusbeli hít  veinek keresztülvinniük. 10 Vö. P. Grimal: Le siécle des Scipiom.   Paris 1953, 112. 11M . P or ciu s Cato Cato Ce Censo nsorr i us,  P W -RE X X I. 109 — 110. 12 A z annalisták rovására írható az a kettőzés is, me mely ly szerint Scipio  ugyanazzal az érvvel utasítja el a senatus által kiküldött vizsgáló bizott ságot (Plut. 3, 5.), mint későbbi perében (Gell. 4., 18., 12.) — azzal ti.,   hogy tetteiről, nem pénzéről tartozik számot adni.

 

10

MARÓTI EGON

öszt önzésén ek t u la jdonít ja (13, (13, 7.) 7.); ennek m egfelel egfelelőően egy Cic Cicer ó ná l13 l13 is olvash olvash a tó vá ltozat ú gy tu dja, h ogy Cato má r jóva jóva l k o rá bban, 214—20 214—209 k özöt zöt t is is ka pcso pcsolatba latba n á llt a F abiu s-kör s-kör ve zéra zé ra lakjával, lakjával, seregéb seregében en sz olgá lt . . . Az események események és indítékok e biz biz ony tá l ans ág a közepett e a lé lényeg nyeges es az, az, h ogy a senatu s t ekin  télyesebb csoportjai s ezek vezető politikusai, hadvezérei közt a legkritikusabb időkben sem csitultak el teljesen az ellentétek. A senatus többsége ekkor már mind féltékenyebben nézte Scipio

sikereit, felemelkedését. Nem helyeselték az afrikai vállalkozás tervét sem — s ennek megfelelően nem is támogatták kellőkép  pe  p e n : n e fel fe l e d jü k a zon b a n , h ogy og y H a n n ib á l e k k or m ég I t á li liaa t e r ü  letén állomásozott veretlen hadseregével. Scipio természetesen nem is a H an nibállal nibállal való megüt közést közést Idvánt a kikerülni, kikerülni, han em Karthágóra kívánt közvetlen csapást mérni. S számítása helyes nek bizon bizon yu lt — nemcsak Ha nn ibál meggyengü meggyengü lt itáliai pozíció pozíció  já n a k , h a n e m a k a r t h á gói á ll llaa m b e ls lsőő h el elyz yzee t é n e k , a z ot t h on i u ra lkodó lkodó körök és a hadvezér nem súr ló lódásm dásm ent es viszo viszonyá nyá na k m egítélésében egítélésében is.1' is.1'3— 3 — Scipio Scipio exped exped íc íció ióján ján a k t aga dh a ta tla nu l volt volt  biz  b izon on y os m a gá n v á ll llaa lk ozá s je jell llee g e .1 .155 S er egén eg én e k z öm é t 7 000 00 0 h is is- pá  p á n ia i v e t e r á n ja a lk ot t a , fe fegg y v e r ze t ü k e t , a z á t k e lé léss t b i zt os osíí t ó h a jóha da t n em állami eszköz eszközöökből, kből, ha nem a középközép-itá itá li liai ai s zövet zövet  séges területek hozzájárulásából állította ki. Scipio tekintélye a 2. pun háború győzelmes befejezésével el a ddig hallatlan ma gaslatr a em elkedet t .1 .166 Azo Azon ba n ann ál szívó szívó-sa bban szervezkedet szervezkedet t, t erebélyesedett el elle lene ne a sena tu si oppozíc oppozíció ió.. E z az ell ellent ent ét n yilat kozot kozot t m eg a bban a Cat Cat o consu lságána k (195 (195)) 13 De sen. 10. vö. Plutarchos, Cato 2, 3. 11 Természe Természetese tesen n csak sze szeren rencsé cséss hely helyzetfe zetfelism lismerésr erésről ől b beszé eszélhetün lhetünk, k,  nem valami gyökeresen új stratégiáról — mint Bengtson tartja, i. li.   493. o. 1. j. Ne feledjük, hogy hasonló vállalkozással már az 1. pun háború   során találkozunk, nevezetesen M. Atilius Regulus eonsul (256) afrikai   expedíciójával, vagy még korábban, Agathoklés 310. évi vállalkozásával. 15 Bengtson, i. h. 494. 16 Ez különben a Seipio-csoport hatalma tetőzésének kezdete; jellemző,   hogy a 2. század első évtizedében a 10 patrícius consuli hely és a két   censorság közül nyolcat Corneliusok töltenek be, ld. Sehur, i. m. 106.

 

CATO ÉS A „DE AG11I CULTURA”

11

vége felé lezajlott epizódban, mely a források tükrében mint a két politikus személyes viszálya jelenik meg. Scipio 194-re a hagyományos tízéves intervallum leteltével másodszor is el nyerte a consulságot. Mellesleg ekkor még mindig csak negyven éves volt, tehát még mindig fiatalabb a consulsághoz hagvománvosan megkívánt negyvenhárom éves kornál. A senatus meghiú sította a zt a sz szán án dékát , h ogy ha dve dvezéri zéri bbaa bérja it Gö Görögo rögorszá rszá g  b  baa n , v a g y e g y k e let le t i h a d já r a t b a n g y a r a p ít s a . S ci cipp i o er r e H i s p á  nia fel feléé fford ord ítja t ekint etét , a hova roko rokonsá nsá ga, apja, s a ma ga sz szá á

mos sikere fűződik. Sürgeti is Catót, hogy idejében hagyja el tar tományát. A senatus egyszerű húzással oldja meg a helyzetet: Hispania két részét praetori tartománnyá minősíti. Ily módon Cato helyébe nem is Scipio Africanus, hanem egyik rokona, P. Scipio Na sic sicaa ker ül. F orr á sa ink egy r észében 17 a k ét szem ély mégis felcserélődik; ehhez a puszta elnézésen túl18 feltehetőleg hozzájárult a föntebb említett dramatizáló tendencia is. Cato a questorságot földije és pártfogója, a patrícius L. Valerius Flaccus támogatásával nyerte el. 198-ban volt praetor M. Marcellus társaságában. Ez annak a M. Claudius Marcellusna k a fia, a kinek ser egében korá bba n — 214214-ben ben — tribunus  militum  minőségben szolgált a szicíliai hadműveletek során. Sardíniai helytartósága után három évvel lett consul, Valerius Flaccusszal együtt — a választásokat volt praetor-társa, M. Marcellus, a 196. év egyik consula vezette. Pusztán ezek a nevek és nyilvánvaló összefüggések is bepillantást engednek a korabeli  p  pol olii t i k a k u l is s za t it k a i b a . 189-ben Cato sikertelen kísérletet tett a censura  elnyerésére. Öt évvel később Valerius Flaccusszal együtt ismét pályázott a censorságra nyolc volt consul — köztük két Scipio: P. Scipio ,7 Plut. Plut. 11 11,, 1 - 3 . Nep Nepos os,, 22,, 2. 18 L . de Regi Regibus bus nem minden elégülts elégültség ég nélkül mu muta tatt rá arra, hogy  Plutarchos megtév megtévesztő esztő előadása néhány mai kutató fig figyelmé yelmétt is el elkerü került lt  ( 11 C ensor nsor e e V A fr i ccmo ccmo.  Genova 1959, 25 o. 14. j.). Beleesett ebbe a hibába    jelen sorok írója is, ld. A n t. Tan. 7, 1960 1960,, 33.

 

12

MARÓT! EGOX 

 N a s ica ic a és L . S cip ci p io As Asia ia ge genn u s — t á r s a s á gá b a n . A S cip ci p ió iókk t e h á t Africanns pozíciójának megrendülése ellenére is erősek voltak. Africanns senatusi ellenzékének sikerült megakadályoznia, hogy a ü l . An t ioc ioch os szí szíriai riai u ra lko lkodó dó el elle leni ni há bo ború rú ban el elnyerje nyerje a hadvezetést; csak öccsének, a lényegesen tehetségtelenebb Luciusnak alvezéreként (legátus) vehetett részt a hadjáratban és a béketárgyalásokon. Mégis őt állította 187-ben a senatus elé elé két, Pet ilius ilius n evű n éptr ibunu s, h og ogyy a djo djonn szá m ot az elő előző ző évi békekötés előtt Antiochostól kapott ötszáz talentumról. A megvesztegetés vádját három évvel később M. Naevius nép

tribunus a concilium plebis  előtt megismételte. Scipio mindkét tribunus esetben önérzetesen és eredményesen hárította el a támadást;  p  pol olit it i k a i t e k in t é ly lyee , h it e le a zo zonn b a n e zz zzee l a k é t e s e t t e l vé g k é p p megingott, visszavonult liternumi birtokára, és hamarosan az élőkk s orá ból is elt á vozott .1 élő .199 A tribunusi támadás éle nyilván elsősorban a két, censorságra  p  páá ly á z ó S cip io e s él élye yein in e k csök cs ökkk e n t é s é r e ir á n y u lt .20 .20 Vilá Vi lá gos a n m u ta t ja ezt az a körülm ény, h ogy a vváá da t C C.. Mi Minu nu cius A Augurinu ugurinu s tr ibunu s Lu cius S cipió ipióra ra is k iter jesztet t e, s el is éért rt e elí elítéltetését téltetését . Ezt a nagy Africanus tekintélye sem tudta megakadályozni; annyit ért csak el, hogy felkérésére a tíztagú tribunus-testület egyetlen tagja, Tib. Sempronius Gracchus közbelépett a letartóz ta tá s el elle len, n, bár k or á bba n rossz viszo viszonn yba n volta k .21 .21 Jellemző a drámai ellentéteket kedvelő antik történelemszem léle léletre, tre, a császárkori ffoorr ás okba n tová bb él élőő an na lista ista mu nk amódszerre: teljesen magától értetődőnek vették, hogy a Publius Scipio elleni támadások mögött Cato áll, ő a tribunusok felbújtó19 A zazegykori n nagy agy ellenfelek halálán halálának ak körü körülményei lményeit, t, az idej idejét ét számon tartja antik hagyomány, s különös érdeklődéssel fordul olyan vélet   len esetek felé, mint Scipióé és Hannibálé, akik ugyanabban az évben,  183-ban 183ban halt haltak ak meg. Ha Hason sonló ló későbbi példa Cice Cicero ro ééss Verres sorsa is. 20 Vö. E. Siena:  A pr opos oposii to d i u n a n u ova i n ter terpr pr etazi ta zi one dell dellee fon f ontiti m l   R iv.. Fi Fii. i. 35 (85), 1957, 88 — 90.  pr ocesso ddeel i ’  A f r i ca cann o.  Riv 21A Tib Tib.. Gracchus in intercessiójával tercessiójával kapcsolatos kronológ kronológiai iai nehézs nehézséé gekre lel. Münzer: PW-RTC TT. A. 1404.

 

CATO CA TO ÉS A „DE AGRI CULTUEA”

13

 ja 22 — b á r er r e s e m m i k özv öz v e t le n t á m p on t n in cs cs,, h a cs csaa k a z n em , hogy az árulással egyértelmű megvesztegetés vádja mellett — ha igaz — szerepeltek még „vel  „v elem em luxuriae crimina Syracusano-  rum hibernorum”    is. (Liv. 38, 51. 1.) Az a sokkal kézenfekvőbb gondolat viszont fel sem merült, hogy Lucius Scipio esetében éppen az aktuális rivalizálás miatt lehet szó Cato szerepéről. Talán azért, mert okult előző kudarcából, s ez alkalommal sze mélyesen nem k ever ede t t olya olya sf sféle éle k onflik onflik t u sba jelöltt jelöltt á r sa ival,23 ival,23 m in t 189-ben 189-ben M. M. Aci Acilius lius G la br ióval?2 ióva l?24 Térjünk még vissza egy pillanatra L. Scipio peréhez. Mi indít hatta Gracchust a közbelépésre? Aligha az, hogy méltánytalan na k t a rt o tt a a népgyűlés népgyűlés ha tá rozat rozat át .25 Nem szám szám ol ha tu nk köz

vetlen csa ládi k a pcsola pcsola t okból fa fa ka dó ind ítékk a l sem.2 sem.266 Sokka Sokka l in ká bb a nobili nobilita ta s össz összeta eta rtá sával. Ahogya Ahogya n m ost Tib. Tib. Gra cchu s fellép Scipio mellett, úgy lépett fel 189-ben bátyja, P. Sempronius Gra cch us az e gyik plebeius pá lyázó, M M.. Acil Acilius ius Glab rio ellen. ellen. S ne feledjük azt sem, hogy a censorságra pályázók közt két Sempronius is volt, Tib. Sempronius Longus és M. Sempronius Tu dita n u s. Közü lü k az első első ped ig éppen L. Scipio Scipio pá rt fogá ogá sá tól rem élte m egvá egvá lasztá sá t.27 t.27 Maga Gra cch us k ésőbb m int censor konzervatív érdekek harcosa, nem veszi figyelembe a tribunusi intercessiót. A nobilitas tehát félreteszi a személyi ellentéteket 22Livius 38, 54, 2. Gellius 4, 8, 7. sköv. Plut. 15, 1. Tit. 18, 2. 23 Sőt Valerius Antias Ant ias (ld. Liv. 28, 2 8, 54 sköv. Plut. 1 5 ,2 .) .),, aki Cato  rovására ugyancsak kiszínezi az esetet, annyira nem gondol erre az össze függésre, hogy Lucius perét a Publius halála utáni időre teszi, amiért   már Gellius (6, 19, 8.) is megrótta. 24 Ld . Gelzer, i. h. 121. — Éppen Ép pen ezért nem gondolnánk, hogy h ogy Tib.   Sempronius Longus elleni beszéde erre az évre esik, mint Münzer tartja,  PW-RE H. A. 1434.   25 Ahog Ah ogy — engedve engefeltételezni: dve az annalisták annalist ákoripatetik patetikus — még  mé g  Maskin is yhajlandó  A z ókor ók i R ómaustörténe törindoklásának ténete. te.  Bp. 1951, 154. 26 Gracchus csak később veszi el Africanus leányát, nyilvánvaló viszont,   hogy ez a gesztusa egyengette a családi kapcsolat létrejöttét. 27 Vö. Vö . Kiena Kie nast, st, i. m. m . 65. A tribunusok szerepére a korabeli politikai  mesterkedésekben ld. J. Bleicken: Das Volkstribunat dér klassischen   Republik.   München 1955, passim, különösen 68 sköv.

 

14

MARÓT! EGOX 

is, ha rendi érdekei külső fenyegetéséről van szó, de nincs tekin tettel a rokoni kapcsolatokra sem, ha tagjai sorából valaki át há gj gjaa oszt oszt á lykorlát lykorlát a it. Ismeretes, h ogy ogy a refor refor m á tor Tib. Gracc Gracchu s  — a s zób zó b a n for g ó t r ib ibuu n u s fi fiaa — b u k á s á t S ci cipp i o N a s ica ic a S e r a p io consu l fell fellépése épése idézte el előő, va lam int az is, is, h ogy ogy Scipio Scipio Aem ilia ilia nu s m il ilyen yen rideg jóvá óvá ha gyássa l vet vet t e tu domá su l sógo sógora ha lálát.28 lálát.28 A forráshagyomány szerint Cato riválisai — L. Valerius Flaccus kivételével — szövetkeztek megválasztásának meghiú sítá sár a.29 a.29 E z a közlés közlés a pá lyá zók zók s zemélyének ism eret e ala pján nagyon is hihető. Arról viszont természetesen szó sincs, mintha az eg egész ész senat senat us oszta oszta tlan rettegéssel rettegéssel tek int ett volna volna megválasz tá sa elé közismer közismer t szigo szigorr a m iat t . S m ikor ikor Ca tót Valerius Valerius F laccu laccu szszal együtt megválasztották, intézkedései elsősorban politikai ellenfeleit sújtották.

A censorok egyik feladata a senatori névjegyzék összeállítása volt. Ennek során Cato törölte a senatus tagjainak sorából a consularis   L. Quinctius Flaminiust, az előző — a maga első  p  páá ly lyáá z á s a a lk a lm á va l vele ve le s zem ze m b en m e g v á la s z t ot t — ce cenn s or f i  vérét. Az indok az volt, hogy consuli hatalmával visszaélve fiú szeret ője mula tt at á sár a kegvet lenk edet t.30 t.30 — összesen h ét senatort zárt ki; jellemző a Manlius volt praetor ellen felhozott kifogása: lánya szemeláttára, fényes nappal megcsókolta fele ségét ! Üt még egyet L. Scipión is: a recognitio equitum  alkalmával el elvesz veszii t őle államk öltségen ltségen t a r t ott lová lová t .31 .31 H a sonló sorsr sorsr a ju t ott a patrícius L. Veturius is sacralis kötelezettségek elmulasztása miatt; s még azt is hibájául rótta fel, hogy túl kövér a lóra. 28 Idézve Idéz ve az Odysseia egyik sor sorát át:: Bárcsak más is ekép pusztulna, ki  így cselekednék cselekednék (I. 47. Devecseri Gábor ford.) ford.).. — M Münzer, ünzer, i. m. 104. ééss  P W - R E I V . 1 4 9 8 . ebben az esetben is pusztán belső családi ellentétekkel   számol. 29 Liv. Li v. 39, 41, 1. Plut. 16, 4. 29, 1. — Kü Különb lönben en lehetsé lehetséges, ges, hogy a vá lasztásokat L. Porcius Licinus consul vezette. 30 Liv. 39 39,, 42, 42, 7 - 1 2 . Pl Plut ut.. Tit. Tit. 19, 1 - 2 . 31 Liv. 39, 44, 1. Plut. 18, 1.

 

CATO ÉS A „DE AGIÍI CULTURA”

15

Másokat — s ez már a földbirtokos mentalitásra jellemző — azért bün bün tet ett , m ert rossz rosszul ul gon gon doztá doztá k lovu lovu k a t,32 t,32 va gy éppen éppen föl öldjü djü k m űvelését h a n yagoltá yagoltá k el el..33 Az időközben elhúnyt pri  prince nceps ps sena senatus, tus,  Scipio Africanus helyére viszont collegáját, régi harcostársát, Valerius Flaccust á ll llítja ítja a sena tori n évjegyzék élére.3 élére.31 Azok, akiket intézkedései sújtottak, az említettek és mások, hacsak szerét ejthették, megkísérelték megtorolni az elszenve dett sérelmeket. Cato egész közéleti, politikai tevékenysége állandó sorozata — censorságát joggal tekinthetjük ebből a viszályok szempontból is pályafutása csúcspontjának. Tudjuk, hogy ellenfelei közel félszáz — pontosan 44 — esetben állították  b  bír ír ósá ós á g elé, elé , a zon zo n b a n m in d e n e gy gyee s a lk a lom m a l s ike ik e r es en k ivá iv á g t a m agá t a ba jból.35 S am ilyen ilyen kem én y szava szava kk al ind okolta okolta meg censori dönt éseit ,3 ,366 olyan erélye erélyesen sen véd te á llá llá spontját , fejtet t e ki a maga módján szinte kérkedve, példaként állítva a többiek

elé a maga életelveit, tetteit. 2. Az egyik egyik ilyen, ilyen, a censorsá gát ért vád as kodá sokra vála szoló szoló  b  bee s zéd zé d é b e n C a t o m a g a foga fog a lm a z za m e g a la p v e t ő é let le t e lve lv e it , m e g   je lölv lö lv e a zok zo k a t a s z e m p on t ok a t , a m e lye ly e k s ze zerr in t a m a ga és m á s ok tetteit megítélte: ego iám a p prin rincip cipio io in p a r s i m o n i a atq atque ue  in d u r i t i a atque i n d u s t r i a om omn nem adules lescen enti tiaam meam  abstinui agro colendo, saxis Sabinis, silicibus repastinandis atque  conserendisP  Cato hasonló nyilatkozataival, mint említettük, 32 Vö. Ge Gell ll.. 6, 22, 1 - 3 . Plut. 9, 66.. 33 V ő. Gell. 4, 12, 1 — 3. Ld. L d. még alá alább bb 139. j. 3Í Liv. 39, 52, 1. Plut. 17, 1. 35 L iv iv.. 39, 44, 9. nob nobii li s ce censur nsur a ffű űit si multati multatiumq umque ue

ple plena na,, quae M .   Porcium, cui acerbitas ea adsignabatur, per omnem vitám exercuerunt.Vö.  

Nepos 2, 2, 4. Pl Plin. in. N. H . 7, 100 100.. Plut Plut.. 15 15,, 4 - 5 . 36 or orati ati ones ace acer bcte cte,,  Liv. 39, 42, 6. 37 De suis suis virtutibus contra contra (L.) Thermum. Oratorum Ro Romano manorum rum  Fragmenta, ed.2 H . Malcovati. Malcovati. Tori Torino no 1955, ffg. g. 128. ( = Fest. p p.. 350, 20) 20)  Cato beszédeinek töredékeit az alábbiakban e kiadás számozása szerint  idézem.

 

16

MARŐTI EGON

döntő mértékben hozzájárult az utókor szemléletének alakítá sához. A köves talajú szabin dombok kisbirtokos parasztjainak ke mény, munkás életmódja különben is századokra szállóigévé vá lt.38 lt.38 H or at ius 6. róm róm ai ódá jába n m eg éppenséggel éppenséggel a pun h á bo rú k férfias férfias nem zedékének összefüggésében sszefüggésében emlegeti a szabin  pa  p a r a s z t ot :  Nee m i l y s z ü l ők t ől l e t t t u n y a n e m zed  N ze d ék öntözte meg pún vérrel a tengerárt!  Nee m i l y fiá  N fi á k v e r t é k le P yr r h u s t , Antiochust s Hannibalt, az ádázt, de munkaedzett, föld rögeit törő harcos parasztok, kik szigorúbb anyák  p  paa r a n css cs s za vá t k é s zek ze k k öve öv e t n i s tűzre való fa után kimennek,

 b  báá r a l k on yu l m á r s t á v ol a n a g y h e gye gy e k árnyéka megnő, és az igára únt  ba  b a r m ot k i fogjá fog já k , m e r t a z es estt e készíti készí ti m ár a n yugalma s ór á t . . ,39 Innen indult, ebből a társadalmi rétegből emelkedett fel, ennek a felfogását, életszemléletét juttatta kifejezésre, mikor faluról Rómába, a hellenisztikus világvárossá alakuló Urbs  for gata gába került. került. E zt ha ngoztat ngoztat ta , vagyon vagyon i helyz helyzetének etének alakulá sától és közéleti súlyának gyarapodásától függetlenül, egyre ink ább programszerűen, programszerűen, t u da tos m egfo egfon tolásból (így (így indokolva, indokolva, 38 V ö. Cic. p. Ligá Ligái1 i1. 11. Vergi Vergilius lius,, Georg. 2, 531 sköv. Ae Aen. n. 9, 603 — 13.  Horatius, epod. 2, 41. 39 Lator L. ford ford.. C. 3, 6, 3 3 - 4 4 .

 

CATO ÉS A „DE AORI CULTURA" 

17

olykor leplez leplezve ve t énylege énylegess po politika litika i indít éka it), első elsőso sorba rba n az arisztokrácia nagy családjai újszerű életmódjának, szemléleté nek támadá sára . E zek az eelv lvek ek azo azok, k, mely melyek ek a ko kortá rtá rsak szám á ra is szembeö szembeötlő tlők, k, megra gadh at ók vo volta lta k, ez ezek ek — s a nekik meg felelő gesztusok, tettek — adtak alapot a későbbi egyoldalú le genda ge nda -képző képződésnek désnek . Talá lko lkozun zun k ez ezekkel ekkel a cat ói jjell ellemvoná emvoná so sokk kk al a k ora bel belii sz szín ín  pa  p a d on is, n e ve veze zett e s e n T e r e n t iu s e g y ik v íg ígjá já t é k á b a n , a z Ad Adee lp h oe (Test vérek ) ccím ím ű d a ra bba n , m elyet ii.. e. 160160-ban ban L. A Aemili emilius us Pa ulus temet ési sz szerta erta rt ása fényének emel emelésé ésére re mu ta tt a k be.4 be.400 A fiihellén Scipio-kör felvilágosult, humánus felfogását propa gáló szerző szerző441 vígj vígjáá t ék á ba n k ét ell ellent étes jel jellemű lemű idősebb t estvér t visz a színpadra, a liberális, derűs, humánus Miciót és a kemény munkában verejtékező, kuporgató, mogorva Demeát. Már a humanisták körében — nevezetesen Melanchthonnál  — fe felm lm e r ü lt a g on d ola ol a t , h og ogyy a k é t t e s t v é r n e ve vell é s i e lv lvee in e k szembeállításával Terentius tulajdonképp Cato és a Scipio-kör fiatalabb nemzedéke életfelfogásának ellentétével kapcsolatban foglalt állást .42 .42 Teljesen m eggyőzővé a zo zonn ba n csa k a kk or vá lt ez

az idők folyamán feledésbe merült gondolat, mikor a modern 10 Ma már nehéz lenne megmon megmondani, dani, hog hogy y azon az általánosabb általán osabb érvényű  célkitűzés célki tűzésen en túl, am amit it Trencsényi-Wald Trencsényi-Waldapfel apfel I. (Ant (Ant.. Tan. 4, 1957, 11  sköv.) megállapított, megállap ított, miféle közvetlen indítéka lehetett Sc Scipio ipio AemilianusAemilianus-  nak és környezetének ahhoz, hogy Terentiust Cato mégoly tapintatosan    tipizáló megtámadására ösztönözze-bátorítsa. Hiszen Cato az öreg   Aemilius  Aemil ius Paulusszal élete végéig igen jjó ó viszony viszonyban ban volt vo lt (ld. Gelzer, i. h.  136.), támogatta macedóniai intézkedéseit, beszédet mondott diadalme nete érd érdekébe ekében, n, fia Aemilius Paulus mellett harcolt, majd végül fele ségül vette leán leányát, yát, Scipio Aemilianus Aemilia nus h húgát. úgát. S az is ism ismeretes eretes,, hogy hog y később, késő bb, 150 őszén (ekkorra teszi Cicero a de senectute  keretét adó látogatást) az   ifjabb Scipio maga fordul Catóhoz, támogassa a baráti köréhez tartozó  Polybios és társai hazatérési kérelmét; erre aligha került volna sor ellen séges viszony esetén. S az öreg censorius, nem mulasztva el egy kis csip kelődést, nem gördített akadályt a javaslat elé, pedig régi harci kedvét  élete végéig megőrizte. 41 Vö Vö.. I. La Lana na:: Terenzio e il movimento filellenico in Roma.   Riv. Fii.   25, 1947, 52 sköv., 159 sköv. 42 Ld. Maróti E.: Terentiana.  Ant. Tan. 7, 1960, 36. 2

Cato: A földművelésről

 

18

MABÓTI EGON

kutatás rámutatott arra, hogy Terentius nemcsak hasonló vo násokkal, hanem hasonló kifejezésekkel is jellemzi, mutatja be a rusztikus Demeát , m int Cat o ma ga ma gát :43 ille contra Tictec  omni om niaa ru ruri ri ar/ere vi vitá tám m: semper p a r c e a c d u r i t e r se  habere  (44 —4 6). Demea alakjának megformálásában a kutatás újabban több célzást fedez fel Cato jellemző tulajdonságaira, gesztusaira, ki fejezésmódjára vonatkozóan. E megfigyelések alapján joggal tekinthetjük korszerű s egyre szélesebb körben elfogadott állás  p  pon on t n a k a zt a fe felfo lfogá gá s t , a m e ly M ic icio io és D e m e a a la k já n a k m e g  form álásá ban, szembeáll szembeállíítá sában egy kora kora beli beli vita t ott kérdés kérdésbe ben, n, nevezetesen a régi és az új, a hagyományos római paraszti, ille tőleg a felvilágosult, liberális, görög ihletésű urbánus nevelés vi t á jába n való t u da t os á ll llásfo ásfogl glaa lást lát .44 Már k or á bba n kerestek pole polem m ikus összefüggést sszefüggést Cat o nézetei nézetei és Terentius Te rentius egy másik dara bj bja, a, a H eaut ont imoru imoru men os (Önma g át  b  büü n t e t ő) cím ű k özöt öz öt t .45 .45 E b b e n a leh le h et s éges ég es ös össs ze zefü fü ggés gg és b e n k í vánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy Terentius címszereplőjé nek, a magát embertelen munkával gyötrő Menedemusnak jel lemzése is utal Catóra, az általános megformáláson túl egv-két kifejezett vonással is. Rá is jellemzők az imént kiemelt tulajdon

ságok. 43 P. Ma MacK cKen endri drick: ck: Demetrius of Phalerum, Cato and íhe Adelphoe.   Riv.. Fii. 32, 1954, 24 sköv. Riv sköv. Trencsényi Tren csényi-Waldapfe -Waldapfell I., i. h. 10 — 11 11..   A szerzők Mieio alakja alakj a mö mögö gött tt elsősorban elsősorban Aemili Aemilius us Paulus vonósait   keresik. 44 Vö. Trencsényi-Waldapfel I.: Terentius.   Bevezető tanulmány Teren tius Phormiójának kétnyelvű kétnyelv ű kiad kiadásához. ásához. Bp Bp.,., 1961, 54 — 55. B. Bilinski:  Gontrastanti ideali di cultura sulla scena di Pacuvio.   Accademia Polacca.  Bibliotec Bibli oteca a di Ro Roma ma.. Confer Conferenze enze fasc. 16, 21 — 22. o. és 33. j. — K Korá orábbi bbi   észrevételünket (Acta. Ant. Hung. 8, 1960, 333.) korrigálva, kiegészítve,   közelebbről megjelölhetjük Catónak azt a többször kifejezett gondolatát,   amit am it az Ad. 758 — 762 felid felidéz: éz: ld. Plut. 18, 2. 2. vö. Poly Polyb. b. 31, 25, 55.. 45 F . della Corte, i. m . 77 — 78. Legutób Leg utóbb b Tre Trencsé ncsényinyi-Wal Waldapfe dapfell I.   ragadott meg e vígjáték — s általában a Terentius-darabok — bemutatá sának háttere, illetve mondanivalójuk célzatossága között egészen meg lepő összefüggéseket, ld. T er entius,  i. h. 40 sköv.

 

CATO CA TO ÉS A „D E A Gitt CULTUK A”

19

Chremes,, a jó Chremes jóindu lat ú , részvevő részvevő,, h umá nus szom szom széd16 m eg  jegg y z é s e r á m u t a t M e n e d e m u s e m b e r t e le  je lenn ü l k e m é n y, vis vi s s za r ia s zt ó életmódjára: ne tua duritia antiqua illa etiam adaucta sit   (435).  parsi rsimo moni niaa17 mibenlétét ellentétével A pa ellentétével megvilágítva megvilágítva k a pjuk : Ve (h (hee Jmens iin n ntramq ntramque ue 'pa 'partém rtém,, Menedeme, eesn snim imis is,, aut larg largitate itate  nimia aut parsimonia  (440—41). A Testvér ek-beli, ek-beli, a n évtelenség á ltal t om pít ott polém polém ia is m ut at ja , h ogy nem egy alka lomh lomh oz kötött , pusztá n személy személyes es  jell  je llee gű n éze éz e t e lt é r é s s e l h a n e m k é t e lle ll e n t é t e s s ze m lé léle lett m ódd ód d a l á l lunk szemben: két társadalmi réteg és két generáció életfelfo gásá na k el elle lent nt étével.' étével.'118 H ogy men nyire így így va va n, ar ra mi sem jel lemzőbb, mint az, hogy a Cato-féle elveket megtaláljuk már idő sebb kortársának, Plautusnak egyik vígjátékában, a különben is Catóra emlékeztető nevelési elvek konklúziójaként: P  P a r s ii--  monia et duritia disciplinae aliis eramP   S hogy a Cato által igazi igazi r égi égi róm róm a i elveknek elveknek felismert, elismert, ilyenek ilyenek kén t pr opa gált —s —s m int  egy önnönmagában megtestesülve szemlélt50 — tulajdonságok men nyire tipiku tipiku s veretet ka pta k az idők idők fo folyam lyam án , azt — éppen az újkeletű, a görögö görögökr kr e jellemzőnek ellemzőnek feltü n tet ett léhá léhá bb voná  sokk so kk a l szem beá llítva llítva — m eggyőző eggyőzőbben bben m u ta tja Cicero Cicero egy iga zán congenialis megfogalmazása: Iám  Iá m verő hominu hominum m ipsorum, 

iudices, disci ea patie patientia, ntia, virtus frugalitasq frugalitasque est, ut proxi proxime me ad nostram discipli plinam nam illám veterem,5 veterem,51 1 non aduehanc, hanest c, , quae nu nunc ncin incr cree-    bruit, videantur accedere\ nihil ceterorum simile Graecorum, nulla

46 A z ő szájából hangzik el a száll szállóigévé óigévé vált nyilatkoz nyila tkozat: at: H omo su m:   humani nihil a me alienuni puto  (77.). 47 A régies régies  pa  parr ci mon monii a   alak jobban felidézi a szó jelentéséi. A pa  parr cus cu s   fogalom Gelliusnál (3, 1, 9.) olvasható etimológiája mesterkélt, de jellemző   a római szemléletre. 48 Vö. Vö . F . Kii Kiing nger: er: Gato C enso nsorr i us und die K r i si s des des r om. Volkes. Volkes.  Die   Antik  An tikéé 10, 1934, 1934 , 247. 49 Most. 154. sor. vö. Maróti E., i. h. 30., 35. 50 Vö. R. Stark: D e lustr lustr i sui fe felili ci ta tate te..  Rh. Mus. 96, 1953, 184. o. 2. j. 1 Cic. I I . Trin. in Verr. Verr . I I . 7. — Cicero Cicero megfogalm megf ogalmazása azása Plautus Plau tus gond gondolatá olatátt  is 5felidézi, 1028-1029.

 

MARÓTI EGON

20

desi de sidi diaa, nu null llaa luxu luxurie ries, s, ccon ontr traa su summ mmus us l a b o r in publici publiciss pri-  vatisque rebus, ssu umma p a r s i m o n i a , summa d i l i g é nt i a. Corneli Co rnelius us Nepos r övi övidd életra jza sze szerint rint Ca tót a so sokol koldalú, dalú,  p  páá r a t la n u l b u z g ó t e vé k e n y s é g je jell llee m zi: zi I  In : n omnibu omnibuss rebu^s singu-  lari la ri fűit in industria?2 dustria?2 — N é zz zzüü k h á t , h og ogyy a p olg olgáá r i és k a t on a i t e v é  kenység — civilis ac militaris industria53 — területén mennyire tett eleget a maga hirdette követelményeknek, mennyiben nem, hogy lássuk, elmondhatjuk-e Ciceróval Cato elveiről és életéről: orationi vita admodum congruens  (de rep. 2, 1, 1,). 3.

Cat o lépt en -n yo yom m on sze szerét rét ej ejtt ett e, h og ogyy n yo yom m a ték osa n

Róma éhangsúlyozza s kel keleti eti h ódítáasaimaga n yo yom msajátos á n a n oéletelveit, bilita bilita s fel felső sőa rét egében egébegörögországi n elura lko lkodó dó fényűzéstől, ,,elpuhult” szokásoktól eltérő életmódját: secus ego  aetatem agerem quum illi egissent  — videtote quanto secus ego   fecerim.5  fecerim .5ii  Már öreg korában, censorsága után, 164-ben mondott „D e su mpt u su o” c. beszé beszédében5 dében555 ra finá ltan a lkalm azott r etori kai fordulatokkal sorolja fel kortársainak mindama vétkét, mu lasztását, visszaélését, melyektől ő maga mentes maradt. Mi után mindezeket részletesen kifejtette, egy már-már Cicerót anticipáló fordulattal zárja le gondolatmenetét: vide sis quo loco  re(s publica ) siet, úti quod quod rei publicae be bene ne fecissem, unde ggrat ratiam iam  capiebam, nunc idem illud memorare non audeo, ne invidiae siet.  ita inductum est male facéré inpoene, bene facéré non inpoene 

licere.5Q

52 3, 1. az ,, industria”  értelmezésére 1. Sehol. Cie. Gron. B. p. 338, 25.   . . . dicant industriam segnitiae contrariam aut quae in persequendo officio 

laboré non deficit.

53 Seneca, de benef. 3, 29, 7. vő. Plin. N. H. 18, 37. 64 Fg Fg.. 25 — 26. a „Di „Dier erum um dicter dicterum um de consulatu suo” e. 191-ben vagy   190-ben mondott beszédéből. 55 Datál Datálására ására ld. Fraeearo, i. m . I. 257 sköv. sköv. — Mond Mondaniva anivalóját lóját külön ben érdekes egybevetni a sardiniai quaestorsága (124) után Rómába   hazatérő C. Graeehus polemikus védekezésével (Gell. lő, 12.). 56 Fg Fg.. 173. vö. fg. 21 21.,., 50 50.,., 93., 203.

 

CATO ÉS A „DE AGRI G'ULTURA”

21

Cato fiatal éveit apja tusculumi birtokán töltötte. Plutarchos életra jza igé igénnbe. ytelen, k emén y,dolgozik, dol dolgo goss élet m ódján ak 57 t öbb von á  sát mutatja Keményen mértékletesen él. (1,6.), szolgáival együtt végzi a mezei munkát, télen durva köpenyben, nyá ron ffél élmeztelenül; meztelenül; u gyan a zt az ételt -ita lt fogyaszt ja, mint szolgái (3, 2 sköv.); életmódja, ruházkodása, lakása egyszerű (4, 2.); mintaképe M! Curiusnak, a Pyrrhos elleni háború diadal mas hadvezérének igénytelen, dolgos élete (2, 1 sköv.). Részben ez az életmódja hívta fel rá Valerius Flaccus figyelmét, ennek révén k erü lt Róm á ba (3, 1 sk öv. öv.)) . . . Lá t juk , m inden m eg egffelel elel Cat o önjel njellemzé lemzésének. sének. E zek ut án nem lep meg, ha az ut olsó n agy római történetírónál, Ammianus Marcellinusnál is felbukkan Catónak ilyen szellemű bemutatása: id enim etiam Tusculanus  Cato prudenter definiens, cui Censorii cognomentum castior vitae,  indidit cultus ’mc ’mcig igna na,, inquit cura cibi, magna virtutis in incu curia ria ’ (16, 5, 2.). Idősebb korában írt nagy jelentőségű mezőgazdasági munká  já b ól, ól , a D e a gr i cu lt u r a u t a s ít á s a ib iból ól a zo zonn b a n e gé géss ze zenn m á s k é p tá ru l eelé lénk nk . Nem is a köv köves, es, sz szikl iklás ás szabin dom bok par a sztjaina k szóll eezz a mű, ha nem Közép-It á lia llegter szó egter m éken yebb vidékei vidékei bir t o kosainak; ezeket akarja rábírni jövedelmező új termelési ágak  b  bev evez ezet et é s é r e, k iok t a t n i a h a gyom gy om á n y os m ű ve velé léss i for m á k g a zd a i

sá go gosa sa bb alka lma zásá ra olya olya n vidéken , ah ol e m ódszerek revén a legna gyo gyobb bb n yereség yereségre re van kilátá s.5 s.58 Itt már nem a gazda irányítja a munkát, hanem a vilicus  (5. 14 142. 2.)), ccsak sak ő vvesz esz részt személyesen a m un ká ba n, a ra bszo bszolgák lgák és alkalmi vagy idénymunkát végző mesteremberek, napszá mosok napi munkájában. A gazda csak vendég a birtokán, s

avTOVQyía nal diaira 2,   3.énérttve t   Í]  Í ] vv    aőrovgyt ovgytav av xa xaii neqié neqi é-   xonr  x onr e rrrr )v nolvr n olvr ék ei av   6, 1.éyxQareía éyxQareía 57 Plut Plut.. 1 ,6 .

58 Az idevágó részletkérdések, mindenekelőtt az árutermelés problémá  jának és a jövedelmező jövedelmezőség ség Cato-fé Cato-féle le elveinek tárgy tárgyalását alását ld. alább, tan tanul ul mányunk II. részében.

I

 

22

MARÓTI EGON

h ogy szív szívesen, esen, gyak r a bba n látogasson el id ide, e, a já nla tos minél minél lak á lyosa lyosa bba n ber endezn i a falusi falusi há zat (c. 4.). 4.). Cicero Cicero elbesz elbeszél élése ése szerint idősebb korában maga Cato is csak szórakoztató időtöl tésnek t ekint ett e a ga zdálkodást .59 It t má r csak a ra bszolg bszolgáá k iszna iszna k óóccska lőrét lőrét (c. (c. 57.) 57.). A birt birt okos okos igyekszik minél jobb minőségű, a piacon versenyképes bort ter melni. — De va jon jon csak eladásr a szán szán ja bor bor á t, csak a jövedelem jövedelem  mel törődik? Nem. Idősebb korában maga is el-elmulatozik,  bor  b or ozg oz g a t b a r á t i k ör b e n (P lu t . 25, 3 — 4 .). Alk a lm a s in t le lehh e t e t t valami alapja a Horatiusnál fellelhető hagyománynak: Catóban is — mondják — gyakorta  bor  b or h e v it e t t e a b á t or é r z é s t .60 .60 De magában a De agri cultura szemléletében és célzatában is megnyilatkozik egy összebékíthetetlen kettősség, ami szintén jól  pé  p é l d á zza zz a , h ogy og y C a t o g on d olk ol k od á s m ód ja m e n n yir yi r e n em t u d ot t a l ka lma zkodn zkodn i a k ora beli beli új jelenségekhez, jelenségekhez, szoká szoká sokh sokh oz és eszmék  hez. Pedig ezeknek Rómában való megjelenése annak a katonai terjeszkedésnek és az ezt követő gazdasági átalakulásnak volt a követk köv etk ezmén ye, melyet önm önm agá ban véve szóba szóba n és és írásban, hadvezéri-politikusi és gazdasági gyakorlatában egyaránt támo gatott. Moralizálása tehát felszínes, mert az átalakulások fe lületén jelentkező tünetek, a mindennapi életre gyakorolt hatá sok ellen folytatott szélmalomharcot, az ezeket kiváltó okokat azonban nem vette észre. Ha valami, ez tekinthető valóságos és lényeges önellentmondásnak Cato szemléletében, tevékenységé  be  b e n . S e n n y ibe ib e n h e lye ly e s a z, a m it m á r M om m s e n m e g á lla ll a p ít ot t : Cato soh soh a k ísérletet sem te tt arra , h ogy a ba jok jok for for rá sait elapassz elapassza, a, s egész egész életében életében csak szim pt ómá k ell ellen h a da k ozot ozot t .6 .611

59 De sen. 1 5 — 16 §. vö. vö . Plut. 21, S. 25, 1. 00 Kardo Ka rdoss L. fordítása, C. 3, 31, 11 — 12:

 saepe  sa epe mer őca call u i ss ssee vi r tus. tu s. 61 J R ömi sche G esch schii cht chtee I . 12 816. 816.

narratur et prisci Catonis  

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

23

A De a gri ccuu ltu r a bevezetése szerint (pr. 2 —3.) 3.) a legna gyo gyobb bb h a gyo gyom m án yo yoss dic dicséret séret , am it egy derék ember ről lehet lehet monda ni az, hogy jó földműves, jó gazda: et virum bonum quom quom Inu Inuda daba ban nt  (se. maiores nostri), ita laudabant: bonum agricolam bonumque 

colo num; amplissim colonum; amplissimee laudari existimabalur qui it itaa lau laudab dabatu atur. r.  — Az Azon on b a n a r a b s zo zolg lgaa -m u n k a e r őr e a l a p oz ozot ot t á r u t er m e lő g a z  daság, am it Cat o a De agri cu ltu ra minden lap já n propagál, éppen annak a kisbirtokos rétegnek a tönkremenetelét siettette, amelynek legalábbis tehetősebb rétegéből maga is származott. S hogy Cato mennyire szorgalmazta a rabszolga-munkaerőnek minél er edm ényesebb kihaszná lását , arr a egyi egyikk jellemző ellemző,, jöve  delmező spekulációja világít rá. Plutarchos szerint (21,10.) rabszolgáinak is adott kölcsönt, hogy ezek fiatal rabszolgagyere keket vásároljanak, kitanítsák őket valamilyen mesterségre, azután, ha már elég gyakorlottak, haszonnal adják tovább őket. Cato a De agri agri cu cu ltu ra pra ef efaa tiój tiójába ába n szembeállí szembeállítja tja eg egymással ymással a különböző pénzszerzési lehetőségeket. A földművelést mint a hagyományosan legmegbecsültebb biztos jövedelmi forrást di cséri, kiem elve a jjell ellem em re gya kor olt jó jótt ék on y h a t á sá t .02 .02 Az uzso rá t az őősök sök példá já ra h ivat kozv kozva, a, kem ény sza vakk al ítéli el.0 el.033 Ugyanakkor tudjuk, hogy idősebb korában maga is foglalkozott uzsoraügyletekkel (Plut. 21, 9.). A kereskedelemmel szemben az az aggálya, hogy az kockázatos vállalkozás (periculosum,  p r . 1. 3. 3.)). A pénzsze pénzszerzésn rzésn ek ez a kü lö lönn ben előnyös m ódja a lkalm as int

maximeque pius quaestus stabüissimusque conscquitur minimequc   invidiosus, minimeque male cogilantes sunt, qui in eo stúdió occupaíi sunt.   62

pr. 4. vö. Cic. de Rosc. Amer. 39. 03 Pr. 1., vö. Cie. de off. of f. 2, 89. — Tu Tudju djuk, k, hogy Sardinián mi mint nt praetor  kemény kézzel kézzel bánt el az uzso uzsorásokkal rásokkal,, Li Liv. v. 32, 27, 3 — 4. Viszont 191-ben  vagy 190-ben beszédet mondott a „lex Iunia de foeneratione” eltörlése  mellett. Ennek indoklásául a kutatók a legellentétesebb magyarázatokat   adják: Scullard (i. m. 257) és Gelzer (i. h. 119) szerint túl enyhének talál hatta, Ivienast (i. m. 35) szerint éppen hogy őt is érintette volna. — Te kintve, hogy sem a törvény tartalmáról, sem Cato érveléséről nincs még    hozzávetőleges hozzávet őleges képünk sem (ld (ld.. fg. 56 — 57 57.), .), helyesebb tartózkodni  

megalapozatlan következtetésektől.

 

24

MAKÖTI EGON

mégse ha gy mégse gyta ta nyugodni, mert a k ocká zat m inimáli inimálisra sra ccsökken sökken té sének egy saját os módszerét gond olt olt a k i.6 i.611 E z a k övetk ező: a d ó saiból hajóstársaságot szervezett, ezek 50 hajóból álló kereske delmi del mi fl flott ott á t sz szerel ereltek tek fel el,, egy egyenlő enlő a rá nyban véve rész résztt a t ér bek  b  bee n ; m a ga C a t o is e g y r é s zt vá lla ll a lt , a zu t á n e g y Q u in t iu s n ev evűű felszabadított rabszolgájával intéztette a kereskedelmi vállalko zást. Ily módon — mint Plutarchos írja — befektetésének csak kis kis rész részét ét tet t e koc kocká ká ra , viszo viszonn t n a gy nyereség nyereségre re t et t s zer t .05 .05 Az eg egész ész váll vállaa lko lkozás zás Quintius n ev evee alat t ffuu t ott , mer t a sena torokna k tör vén y tilt ott a a tengeri keresk edel edelemm emm el va ló foglalk ozá st .66 .66 íg y ez vol voltt a tu lajdonk éppen i vviss isszaél zaélés, és, nem iiss a módszer. — INTein t u dn i, kon n ét m er ít et t e a gon d ola t ot Cat o, a zo zonn ba n — mutatis mutandis  — voltaképp hasonlóan járt el. mint ahogy az itáliai a birtokvásárlásnál. Ismeretes nagyobbgazdák birtokosok jószágai általában nem egyugyanis, tagban, hogy hanema több, különböző jellegű, más éghajlatú vidéken helyezkedtek el. Ennek célja nem utolsó sorban az időjárás szeszélyeiből adódó kockázat mérséklése volt. Világosan kifejezésre juttatja ezt az ifjabb Plinius egyik levelében egy birtokával szomszédos föld darab megvásárlásának tervével kapcsolatban: vereor. ne sit  incautum rém tam magnam isdem tempestatibus, isdem casibus  subdere; tutius vide videtur tur incerta fortu fortunae nae possessio poss essionum num varietatibus varietatibus   experiri.  expe riri. ha habé bétt etia etiam m mú múltú ltúm m iucunditatis soli cael caelique ique ni niut utat atio io  ipsaque illa peregrinatio inter sua.07 .07 64 Egy Egyéb ébké ként nt a de agri cultura tö több bb helye — különösen a birtok helyé nek megválas megválasztásával ztásával és a termények terményeknek nek lábon való eeladásával ladásával kapcso latos javaslatai — arra vallanak, hogy a jövedelem megosztásának elkerü lése érdekében igyekezett kikapcsolni a közvetítő kereskedelmet. 65 21, 9. rH v ő' ovv ovx e í q  ánnv ó xtvdwog, á?.V eig iiéong /uxoöv énl xéo-  

öeai /teyáAoig.

66 A 218. évi lex Claudia megtiltja a senatoroknak, hogy 300 amphora   térfogatúnál nagyobb (kereken 7,5 tonna befogadóképességű) teherszállító  hajót tartsanak, ld. Livius 21, 63. Cic. II. in Verr. V. 45. Dig. 50, 5, 3. 67 Ep Ep.. 3, 1 9 ,4 . — Szádeczky Szádeczky-Kard -Kardoss oss Samu volt szíves emlékez emlékeztetni tetni  arra, arr a, hogy Xenop Xenophon hon (De veet. 4, 30 — 32.) hasonl hasonló ó megoldást ajánl a  laurioni ezüstbányák kockázatmentes kiakn kiaknázásá ázására. ra. — Ennek alap alapján ján

 

CATO CA TO ÉS A „DE A GUI CULTU RA”

25

A földműves életformát Cato nemcsak hagyományos római m m bu sza0 sza088 és sta bil jjöv övedelm edelm ező ezősége sége m iat t dic dicséri, séri, h an em azé azért rt is, mert a földművesekből lesznek a legjobb katonák: cit ex agri-  .69 Viszont  eolis el viripropagált, fortiss fortissimi imirabszolgatartáson et milites slrenuissimi gignuntur az általa alapuló gazdaság a kis bir  b ir t ok vis vi s s za s zor ít á s á va l é p p e n e n n e k a r é t e gn e k föl m or z s ol oló ó dását seg segíti íti elő elő. A Gra cchu so sokk korá na k agrá r pr oblema tiká ja e lő reveti árnyékát. Máig is vitatott kérdés, vajon a Gracchusok a kisbirtokos rétegen önmagáért, vagy a hadsereg megerősítése érdekében kívántak-e segíteni. S a kutatók aszerint hajlanak a moralizáló Plutarchos, vagy az aktuális szempontokhoz igazodó Appianos felfogása felé, ahogy az koncepciójukba jobban bele illik. — Cato nem az államférfi, hanem a vagyonát gyarapítani k ívá n ó ga zd a 70 szem ével nézi a földet öldet , a földm ű vest , s ccsa sa k m ellé kesen a hadvezérével. Pedig ha valakinek, neki aztán tisztában kellett lennie lennie — első elsőso sorba rba n hispaniai ta pa szta lat a i, értesülé értesülései sei alapján - a hadsereg hadsereg,, a h ódító h ad já ra tok kívána lmaival lmaival.. 4. A má so sodik dik század első első ha rm adá ban Hispan ia jelent ett e Ró ma szám szám ár a a llegkomol egkomolyab yab b ka tona i pro problé blémá má t. A 2. pu n há bo ború rú és a Perseus ellen megvívott 3. macedón háború közti jó három évtized so sorá rá n (20 2022 —1 —1771 közt) a k ü lö lönn böző böző fron t okon évent e nem lehetetlen, hogy e fejtegetések is hatottak Catóra, annál is inkább,  mert éppenáltal Xenophon egyikalegkedveltebb görögnevezetesen szerzője, elsősorban az ő művei került volt közelebb görög szellemhez, a spártai  eszményekliez, vö. L. Alfonsi: Galone il Gensore e Vumanesimo romano.  La Parola dél Passato P assato 34, 1954, 163 — 164. 68Vö Vö.. Cie Cie.. de off. 1, 150— 15 0— 151. II. 51 de llos llosc. c. Amer. 50 — 51. Dión.  Hal. 2, 28. Colum. 1. praef. 1. Plin. N. H. 18, 3. 60 Pr. 4. E z a szempo szempont nt ismételten felbukkan a mezőgazdasági mezőgaz dasági és ha had d tudományi irodalomban, vö. Varró, r. r. 2. praef. 1. Colum. 1. praef. 17.  Plin. N. H. 18, 26. Vegetius, epit. de re milit. 1, 3. 70 Gondolkodásmódjára jellemző a rhodosiak érdekében mondott be szédből a következő beismerés: atque nos omnia plura habere volumus   (fg.   167.), vö. Plutarchos jellemzését (20, 1.):  xor  xor^^i ar i or i i g ovt vtcc evy.a .arr acpQÓvr jro jr og 

t

ovb* &g rí jiiy.oöv rj (pav/.ov év naoégyo) fierayeioiaá/tevng rt)v TOtavrrjv imtié-    Xeeinv.  X

 

26

MARÓTI EGON

át lagban 100 000 000 ka toná t kényszerültek kényszerültek fegyverben fegyverben ta rt an i; ezeknek ez eknek ma jdn em fel elee Hispa nia t erü letén á ll llomá omá sozot sozot t .7 .711 It t — a szabadsá gszerető, gszerető, ha rc rcias ias ibér ibér törzsek törzsek ell ellen vívot t csa tá rozá sok során — szenvedték a római seregek a legérzékenyebb vesz teségeket is. is. A h elyzet elyzet kü lön lön ben kés őbb sem sem vá ltozott lé lényeg nyegese esen, n, gonn dolju go dolju n k csak a sorozat sorozat os luzitá n és kelt ibér felkel felkelésekre, ésekre, a ViViriat hu s ellen ellen vív ot t h a rcokr rcokr a ,7 ,722 Man cinu s esetére, esetére, m a jd kés őbb Sertorius fellépésére. Maga Cato is kemény csatákat vívott consuli hadjárata (195) során so rán . A sajátos ter epviszon epviszon yoka yoka t ü gyesen gyesen fel felha ha sználó, sználó, a r óma iak számára szokatlan harcmodort alkalmazó ellenféllel szemben a consul kíméletlen leleménye jól érvényesült. Jellemző eset volt, am ikor egy m eghat ár ozott zott na pon pon az E br ótól északra északra le levő vő összes sszes m egerősí egerősítet tet t helység helységnek nek falá t ler om bolta bolta tt a , oly m ódon, don, hogy előzőleg külön-külön mindenhová a többiek tudta nélkül tit kos ut asítá st jut t a t ott el.73 el.73 0 volt az els elsőő római ha dvezér, dvezér, aki egészen Nimiantia vidékéig eljutott. Joggal említi consulságáról számot adó beszédében energikus intézkedéseit, fáradhatatlan helytá ll lláá sá t.74 t.74 Livius Livius mélta tá sába n pedig min th a ma gát Ca tót hallanánk: séd in consulc ea vis animi atque ingenii fűit, ut omnia   maxima maxi ma minimaque minimaq ue p er se adiret atque atque ageret nec cogitaret mo modo do  imperaretque imperar etque quae in rém essent, essent, séd pleraque ipse ip se per se transtrans-  igeret nec in quemquam quemquam omnium omni um gravius gravi us severiusque quam in se- 

met ipsum imperium exerceret, pársimonia et vigiliis et la 71J. Kr Krom omaye ayer: r: N. Jb. 33, 1914, 153 — 154 154.. 7- Arait a katonai vonatkozásokban ugyancsak járatos Velleius még jó  másfél század távolából is Iriste et contumeliosum bellum-nak.   nevezett,   2, 1, 3. — A b. Hisp. névtelen szerző szerzője je — bár római sszempon zempontból tból elfogultan  fogalmaz foga lmazott, ott, mégis — jellemző szemrehányá szemrehányást st a ad d Caesar szájába szájába:: Fos 

ita pacem semper odistis, ut nullo tempore legiones desitae sint populi   R omani i n ha hacc pr ovin cia ha habber i .  (42, 5.)

73Vő. Polj’b. 19 ,1. Liv. 3 4 ,1 7 ,5 — 11 11.. Appian. Ib Iber. er. 16 167. 7. Frontin. Frontin.  sirat. sir at. 1, 1, 11.. de vi vir. r. illust illustr. r. 47, 2 — 3. P Plut lut.. 10, 3. 74 Vő. fg. 32 — 35. 445., 5., ha hason sonlók lóképp éppen en késő későbbi bbi g görö örögo gorsz rszági ági ssze zere repl plés ésér éről ől  fg. 66.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUKA”

27

boré cum ultimis militum certciret nec quicquam in exercitu suo   praeci  pra ecipu puii praeter hono honorem rem alq alque ue imperium habe haberet ret. 75 Cato consulságát követően is lankadatlan figyelemmel kísérte a két hispaniai tartomány helyzetét, s élénken reagált minden ottani eseményre, a római magistratusok visszaéléseire, balfo gásaira. Ez a megkülönböztetett érdeklődés már az ókori szerzők  O O figyelmét sem kerülte el: 31.  31. Cato Catonem nem illum Sapientem, clarissi-  mum virum et prudentissimum, cum multis cjraves inimicitias  r/essisse accepimus propter Hispanorum, a,pud quos consul fuerat,   iniurias. 76 Vajon milyen érdeke fűződött Rómának ehhez az állandóan forrongó, annyi véráldozatot követelő területhez? Stratégiai  jele  je lenn t ős őséé ge, ge , a r óm a i s e g é d cs csaa p a t ok felt fe lt ölt é s é r e a lka lk a lm a s n a k kínálkozó emberanyaga mellett elsősorban természeti kincsei vonn zot vo zot t á k a fél félszi szige getr tr e a róma i h ódítók a t ,7 ,777 aká rcsak rcsak előtt előtt ük a ka r t h á góiak góiak a t : a r a n y,78 y,78 ezüst ezüst , vas, só st b. Cato mindig és mindent a takarékos jó gazda szemével néz; m int magistra magi stra tu s m integy az állam állam g azdaság vili viliccusá na k tekint tekint i ma gát . Term észet észet es, h ogy ogy figyelmét nem kerü lik lik el a hispaniai vas-, ezüst - és sóbá sóbá n yá ks em . 79 79H a dm ű veletei befej befejezésével ezésével ért he tően igyekezett biztosítani az állami bevételeket (Liv. 34, 7.), s hatalmas zsákmányt is vitt haza Rómába aranyból, ezüstből (34, 46, 2.). Különben igyekezett megtakarítani az államkincs tá rn a k a ha dsereg élel élelmezé mezési si k öltségeit is, ezért hélium se ipsum  álét  jelszóval elszóval ú tjuk ra boc bocsá t ott a a ha dseregsz dseregszállí állítókat tókat (Liv. 34, 12.) 12 .).. 9, Ugyan ez a men ta li litá tá s n yilvá yilvá n u lt meg későbbi későbbi censor75 34, 18, 3 — 5. (vö. 39, 440, 0, 11.). Elb Elbeszélés eszélésee feltehetően Cato — győ győze zell mi jelentésében, vagy történeti munkájában foglalt — megfogalmazására  megy vissza. 76 Cicero, in Caee. 66. 77 Vö. Vö . Bengtson, Bengts on, i. h. 491. J. J. Va Van n Nostra Nostrand nd:: Román Spain   (ESAR III.) 126 sköv. 78 Polybios szerint (Strab. (Strab. IV . 12 12.. p. 208) Hispániában az aranybányák  mellett a folyók hordalékából is nvertek aranyat. 79 Fg. Őrig. Őrig. V . 93. (ed (ed.. H . Peter, H . R R.. F.) = Gell Gell.. 2, 22, 28.

 

28

MARÓTI EGON

kori intézkedésében is, mikor a közmunkák bérletösszegét igen magasan szabta meg a vállalkozókkal szemben.80 Hispániái ha djá djá ra tá val ka pc pcso solatos latos besz beszédei édeiben ben m u ta tja be ma g át Cato a l egso egsoko koldalúbban ldalúbban mint ka tonát , mint hadvez hadvezért ért : ezút l is ha n gsú lyo lyozva zva jól jól ismert jel jellemvoná lemvoná iilletől lletőleg eg ezek nek ta megfelelő viselkedését. Megtudjuk, hogysaait,consul összesen öt r abszo abszolg lgával ával indult ta rt om án yába ;81 út köz közben ben ugyan azt a  bor  b or t i t t a , a m it a h a jós l e g é n y s é g ;82 ;82 h a za t é r őb őbee n o t t h a g y ja h á t a s lovát, hogy az államkincstárnak megtakarítsa a szállítási költ séget.8 ség et.833 A zsák m án ybó ybóll an n yit yit ta rt meg magána k, a men nyi a maga ellátásához szükséges (Plut. 10, 5.). Ezen az alapon tá madja később azt, qui ventrem suum non pro hos hoste te ha habé bét, t, qui    pro re publica, non pr proo sua, obs obsona onatt  . . ,8' Mint Mi nt vezér sz szigo igorr ú fegyelmet t a r t ott seregében.8 seregében.855 Ez a zo zonba nba n sem akkor, semnn azután nem egyedülálló jelenség. Nemcsak lege le gendá ndá s Ci Cinci ncinn at us, Fa brici briciu u s, vváá g} g}77 Cat o min ta képe: Ma! Curius, Curi us, vagy később a para sztivadék M Mar ar ius vo volt lt kem ény kat ona , erélyes erély es kézze kézzell t er em t et t ren det seregéb seregében en Sci Scipio pio Aemili emilian an us is Numantia és Karthágó alatt, hasonlóképpen a becsvágya csinálta hadvezér Crassus a Spartacus sikereitől demoralizált seregében; s Lucullus, — kinek neve rezignált öregkori lakomázásáról, Ínyencségéről közmondásossá vált — a Mithridates elleni hadjáratban valóságos hajósára volt katonáinak: íme egy  pé  p é ld a a C a t óév óé v a l e lle ll e n t é t e s ir á n yú leg le g e n d a k é p z őd ődéé s r e . 80 Vö. Liv. 34, 44, 8. Plut. 19, 1—2. Tit. 19, 2. — Különben a legyőzött  Macedóniával kapcsolatos elgondolásával is az a célja, hogy a politikai  uralmat, az államkincstár jövedelmét minimális költséggel biztosítsa,  vö. Gelzer, i. h. 132-133. 81 Fg Fg.. 51 51.. = Apuleius, ápol. 17, 9. 82 Fg. 53. = Plin. N . H . 14, 91. vö. Plut. 4, 4. ü, 1. Akárcsak Akárcsa k fiatal  korában, a Hannibal Hanniba l elleni háború idején, Plut. Plu t. 1, 13. — ld. még mé g Frontin.  4, 31. Valér. M Max ax.. 44,, 3. 11., ill. fg. 132. 83 Fg Fg.. 54. = Plut. 5, 7. 84 Fg Fg.. 133. Érdekes a folytatás foly tatás is: qui stulte spo spondet, ndet, qui cupi cu pi de ae aedi di fi cat,  vö.. de agr. 33,, 1 . 4., vö 4. , ill. fg. 185. 85 Vö. fg. 82. 101.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

29

Győzelmei után pedig Cato sem kevésbé bőkezűen részeltette ka ton á it a zzsá sá km án ybó yból, l,880 m int általában a tová bbi h advez advezériériközéleti ambícióktól is fűtött kortársai, mint maga Scipio Africanus. E ljár ljár ásá na k indo indoklása klása és a tá rggyal kapcso kapcsolatos latos m egj egjegy egy zései nem nélkülöznek bizonyos polemikus és tömeghatásra szá mító élt: élt: „jobb , h a a róma róma iak köz közül ül sz szám ám osán t érnek ha za ez ezüst üst  tel, mintha kevesen arannyal” (Plut. 10, 5.). Hasonló egy saját megfogalmazásában fennmaradt megjegyzése: numquam ego   praedam  praed am neque quo quod dd dee ho hostib stibus us capt captum um esset ne neque que man manubias ubias inte interr 

 pauculos amicos meo meoss divisi, ut illis eriperem qui cep cepiss issent entP P Már kevésbé egyeztet egyeztet h ető öössze ssze az ősök so soka ka t em leg legetet etet t példá   já v a l a z a z eljá el já r á s , a h og ogyy e g ysze ys zerr H is p á n iá b a n a t ú le r őv ővee l s ze m   b  bee n g y őz őzee l m e t a r a t ot t . S e gít gí t s é gü l h í v ot t e g y s zom s zé zédd os k elt el t ib é r törzset, ez azonban pénzt kívánt a fegyveres támogatásért. Cato körn körn yez yezete ete szég szégye yenletesnek nletesnek t a r t ot t a azt, h ogy a ró róma ma iak bé bért rt fiz izessenek essenek a seg segítségé ítségért rt a ba r bár okn a k — ma gána k a consu lnak nem voltak ilyen aggályai: ha győznek, úgymond, az ellenségé  b  ből ől,, n e m a m a g u k é b ól fo fogg já k m e ga d n i; h a m e g ve verr e s é ge t s ze zenn  vednek, ve dnek, nem mar ad, sem a kik övetel, se sem m a kitől köv követelnek etelnek (Plu t. 10, 2 —3 —3..). — Az eset ér t h et ően kelt et t megü t közést. Sert oriu sr ól olvassuk: a Pireneusok nehezen járható hágóit megszállva tartó ibér hegylakóktól pénzen vásárolta meg az átkelést, hogy Sulla csap at aival sz szemben emben időt nyerjen. S az ő lüvei lüvei is m éltat lan kodv kodvaa fogadták vezérük elhatározását (Plut. Sert. 6.). Pedig ekkor már jóval később (83-ban) járunk, a polgárháborúk minden megszentelt hagyományt felforgató korában. Catót hispaniai sikerei után sem hagyta nyugodni harci becs vágya. Consulsága és diadalmenete után sem restellte, hogy t ribu n u sk én t részt vegyen M’. Ac Acili iliuu s Glabr io II I. An t io iochos chos eell lleni eni görög gö rögoországi ha dj djáá ra tá ban (191 191.) .).. It t egy neve nevezzetes h ad itett et h a jtott vég végre. re. Az éj lepl leplee a latt 2 00 0000 emberével megkerü lte a 86 Li Liv. v. 34, 46, 3. Plu Plut. t. 10, 5. 87 Fg Fg.. 173. ( = fg. 2202.) 02.) vö. fg. 224.

 

30

MARŐTI EGON

thermopvlaei szorost, s a dél felől vonuló hegyeken át a király seregének hátában termett. Váratlan rajtaütésével jelentősen hozzájárult a gyors, csekély veszteséggel járó római győzelem kivívásá h oz.8 z.88 A vá lla lla lko lkozás zás go gonn dolat á t Xer xes Gö Görr ögo gorr szág elleni a görög történetírók által1.). megörökített is mereteshadjáratának epizódja sugallta Catónak (Plut. 13, 5. E zek sz szerint erint Cato ta nu lt volna volna a gö görr ögö ögökk t ől ől?? ő, aki a gör ö gök legádázabb ellenségeként ismeretes? S nem is alaptalanul. Hisz miha szna ééss jjaa víth víth at a tla n fajz fajzaa tn a k8 k899 t a r t ot t a őket ; az vol voltt róluk a véleménye, hogy szavaik szájukból ömlenek, nem a ben sőjükből fakadnak, mint a rómaiaknak (Plut. 12, 8.): tehát csak  b  bee s zé zéln ln e k , s n e m g on d oljá ol já k m eg eg,, m it . M. Ca el eliu iuss id é t le n k e d ő viselkedése visel kedése ell elleni eni kif kifog ogás ás ai k özt szer epelt a z is, h ogy oolyk lyk or görög verseket ve rseket h a jtog jtogaa t ,90 ,90 Postu m ius Albi lbinn u st meg azért rót t a meg meg,, mert gö görr ög nyelv nyelven en írt a m eg tört énet i m ű vét.9 vét.911 S ha csak pusztán gáncsoskodó, csúfondáros megjegyzésekről lenne szó, abban még nem volna semmi egyedülálló. Gondoljuk csak meg, hogy Cicero, az egyik legműveltebb római is milyen csípős, lekicsinylő megállapításokat tesz olykor a görögökről álta lába n, s a kora beli beliekr ekr ől egya r á n t ;92 m ilyen ilyen önérzetes föl ölén én ynvel beszélteti a görögökről Mariust, a másik nagy homo novus-1 Sallustius, Thukvdidés tanítványa (lúg. 85, 32.); s hogy Sulla is csak a holtak kedvéért bocsátott meg az élőknek Athén elfogla   88 Cato a győze győzelem lem s a mag maga a hadi haditette tette hírét személyesen v vitte itte me meg  g  Kómába. Plutarchos előadásának részletessége e hadijelentés felhaszná lására enged következtetni, annál is inkább, mert Cato (kiről joggal  mondta Livius: haud sane de detrac tr actat tatoor laudum laudu m suar su ar um,   34, 15, 9.) bizonyára  felvette az elbeszélést történeti művébe is. 89 nequissimum et indocile genus hominum,   Plin. N. H. 29, 14. 90 interdum Graecos versus ágit,   fg. 114. Ebben is egyezik felfogása    perr g r aecar i   kifejezés megro Plautuséval, akinél a  pe megrovó vó értelemben szere szerepel. pel. 91 Gell. 11, 8, 4. Pl Plut. ut. 12, 6. 92 V ö. p. F Flacc lacc.. 9. 11. 16 p. Liga Ligar. r. 11. p. Cael. 440. 0. p. Ra Rab. b. Post. Pos t. 36.  ad fám. 16. 4, 2. ad Q Quint. uint. 1, 2, 4., de rep. 4, 3. 4, 4. Tusé. 1, 2. 2, 65.  de or. 1, 11. 197. 2, 18. stb.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA

31

lásak or (P (P lut . Su lla lla 14, 8.) 8.); s a H om ér os, Hé siodos siodos ine inegg Th eokrit os művein nevelkedett Vergilius is, bár burkoltan, de mégis félreismerhetetlenül a görögök teljesítményeivel szembeállítva fogal mazta meg a római hivatástudatot az Aeneis ismert soraiban: Tu regere imperio populos, Románé, memento: llne tibi erunt  artes  (6, 851—52). Cato azonban nem érte be ennyivel. Mélységesen meg volt róla győződve, hogy a görög befolyás romboló hatású a hagyo mányos római szokásokra, erkölcsi felfogásra: et  et ho hocc pput utci ci vettem  dixis.se dixi s.se:: quand quandoque oque ista ccjen jenss suas llitteras itteras dob dobit it, omnia conrumpet  — n y i l a t k ozt oz t a t ja k i fiá n a k .9 .933 E z é r t fá r a d h a t a t la n és k é r lelh le lh e  tet len h a rcot rcot folyta t ott a görög befo befolyás lyás , az új esz eszmei mei ár am lat ok, a hagyományostól eltérő ízlés minden megnyilvánulása ellen. Az orgiasztikus rgiasztikus Bacchu Bacchu ss-ku ku ltu sz elle ellenn hozott hozott senat senat usi h a tá  rozatot az erkölcsi és kultikus indítékok mellett kétségtelen poli tikai meggondolásból is támogatta.9'1 Sorozatosan fellépett a görög bölcselet korabeli irányzatainak közvetlen római hatása ellen. 173-ban kiutasították Rómából Alkaios és Philistos epikureista filozófusokat; 155-ben három, követségben járó filozófustól, Karneadéstől, Kritolaostól és Diogenést Dio genést ől m egvon egvon tá k a nyilvá nyilvá n os elő előadás, adás, m a jd a t a rt ózkodá zkodá s  jogg á t ; h a s on ló s or  jo orss r a ju t ot t a k m é g 1 6 1 -be -b e n a g ör ög r é t or ok : m indem e int ézkedések ben Ca tóna k is része része van ,95 ,95 bá r a z is is két  ségtelen, h ogy ezek ben az évt izedek ben egy elég sz szél éles es körű konzervatív, görögellenes irányzat lép fel, ami feltehetőleg 93 Plüi. N. H. 29, 14. 94 A z Itália-sz Itália-szerte erte elterjedt ku kultuszt ltuszt a senatus az államra veszélyesnek  minősítette. A mozgalom társadalmi háttere mai ismereteink szerint csak  hozzávetőlegesen körvonalazható, vö. Maróti E.:  A j ósok r a vona vonatk tk ozó  titilalo lalom m G ato atonál. nál.  Ant. Tan. 3, 1956, 87. 91. 95 Ld Ld.. Gelzer, i. h. 137. Marót Marótii E E.,., i. li. 88. B . B Bilinski ilinski,, i. m m.. 10 — 11.    Azz első esetet, Münzer korá  A korábbi bbi jav javasla aslatát tát követv köv etvee K . La Latte tte (Römische  Religionsgeschichte.   München 19(50, 275. o. 4. j.) legutóbb 154-re tette. —   Cato még arra is kész lett volna, hogy a Fórum talaját éles kőtörmelékkel  ( m u r i x )   szórássá fel, csakhogy ezzel is elvegye a közönség kedvét a filo zófusok meghallgatásától, vö. Plin. N. H. 19, 24.

 

32

MARÓTI EGON

összefügg — és nemcsak Cato esetében — a filhellén Scipio-kör-

rel szem ben i politik politik a i, szem élyi ellen ellenérzéssel.9 érzéssel.900 Jellemző a római közízlésre Anicius esete, aki 167-ben illyriai diadalána k megünneplésére megünneplésére Gö Görögo rögorszá rszá gból gból h ozat ott énekka rt és fu vo volás lás oka t léptet et t fel a Circ Circusban usban . A közönség közönség részéről részéről azo azonba nba n olyan kedvezőtlen fogadtatásra talált a produkció, hogy csak (igy ta lpra esett h úzással tu dt a megment eni a h elyzetet: elyzetet: a fu fu volá volá  sok és a kar között ökölharcot rögtönöztek, ezt aztán tomboló tet széssel széssel fogad t á k a n ézők.9 ézők.977—A görög zenét illet illet ően a zon zon ba n pél dáu l Scipio Scipio Aemilianu emilianu s is ha so sonló nlóan an vélekedet vélekedet t, min t ma ga Ca to.9 to.98 A különben egyre jobban elszaporodó, zavart keltő keleti eredetű csilla silla gjóso gjósokr kr ól és és ván dor pa pokr ól a Scipiók Scipiók n a k is is ha sonló sonló véleménye lehetett, mint Catónak. Scipio Aemilianus Numantia alatt éppúgy elkergeti őket a tábora környékéről, mint ahogy Cato is is m egtiltja a vil vilicusn icusn ak, h ogy ogy ilyeneket ilyeneket m egtű rjön rjön a bir t o k on.99 on.99 Mikor Mik or pe dig 139-ben — má r Ca to ha lála u t á n — első ízben kiutasították a csillagjósokat Róma és Itália területéről, egy Scipio, C. Cornelius Scipio Hispallus, intézkedett mint  praetor peregrinu peregr inuss,100   96 Vö. Vö . K . Latte La tte:: De,r Historiker L. Galpumius Fnigi.   Sitzungsber. d. D. A . d. W . zu Berlin, Berlin, 1960. nr. 7. Bilinski, i.i. m. 10. 97 Ha ezt meggondoljuk, akkor talán nem pusztán Luscius Lanuvinus  áskálódásának fogjuk tulajdonítani Terentius Hecyra-jának kétszeres  kudarcát (Hec. (H ec. 34 — 42. Phorm. 30 — 32.), azt, hogy a nézőket jobban  érdekelték az ökölvívók ( pucjilum ucjilum glóri a),   a gladiátorok. L. Lanuvinus  felfogására Id. I. Lana, i. h. 59. 161. 98 Vö. Bilinski, i. m. 17. 99 Ld. Maróti Maróti E., An t. Tan. 3, 1956 19 56 ,83 sköv.; vö. li. l i. Günther: Günther: D ér  

K lasse lassenchar nchar ákte ák terr dé dérr so sozi ziale alenn U to topi pi e i n de denn letz letzte tenn zzwe weii J ahr hunde hunderr ten ten   >k   u. Z. Sozial-ökonomisc/ie Verháltnisse im Altén Orient und im kiáss.    A  All ter tu m.   Berli Berlin n 1961, 10 0.1 01 — 102. P. Green:The F i r st Si c ili an Slave Slave  War.   Pást and Present 20, 1961, 10 sköv. 100 Maróti E., E. , uo. 88 — 89. vö. Trencsényi-W Trencs ényi-Waldap aldapfel fel I .: D as Jahr-  hunderr t dé hunde dérr S ci pi onen   . . ., 99. — Jellemző Jellemző különben a keleti hatás inten zitására, hogy a mindenféle babona (superstitio)  s a keleti kultikus befo

lyás ellen váltig hadakozó Catónál is találunk ilyen, minden valószínűség    szerint keleti eredetű elemet, nevezetesen az ún. hang-mágiát a ficam   elleni varázsformulában (de agr. 160), vö. C. Wessely, Wien. Stud. 20,   1898, 135 sköv. E. Hauler, Progr. Wien. 1896, 8.

 

CATO ÉS A „ DE A (HU CULTÜK CU LTÜK A”

33

Látjuk tehát, hogy a filhelléneknek, a Scipióknak sem tetszett minden, ami gör gör ög, ög, am i új, m int ah ogy Cat o sem pusztá n ma radi akadékoskodásból hirdette meg a veszélyt, hanem azért, mert a

görögök kulturáltsága elpuhultságuk, ez pedig politikai hatal muk' lehanyatlása okának tűnt előtte, s ezzel a téves felfogásával korában nem állt teljesen egyedül.101 Meggyőződése, állásfoglalásai tehát nem valami eleve elhatá rozott kultúraellenességből, de nem is a kívülálló értetlenségéből erednek. Az a tévh it, h ogy csak csak öreg kor kor ába n t an ult meg görög görögüü l, Cicero szavainak (litteras Graecas senex diclicit,  de sen. 26. acad. 2, 5.) félreértéséből származik. Ahogy senki sem fogja azt gon dolni, hogy csak öreg korában tanulta meg anyanyelvét, azért,  etiam Latinas paene senex  mert Valerius Maximus így ír róla: etiam didiéit  (8. 7, 1.). Nyilván mindkét esetben a behatóbb irodalmi tanulmányokról van szó. Mikor 191-ben Athénban járt, már t u dot t ú gy görögül, görögül, h ogy akár beszédet is is mondh a t ot t voln voln a 102  — d e dó ön éar zven t bdéglá ől s tbóikz onnyelvén y á r a le bbeszélni, ecs ec s üélni, lé léss b ől isk, lat b áinul. r t u d— n a ,Szél ees m h a jlan veen besz csais, Sznéles körű görög irodalmi tájékozottságáról töredékesen ránk maradt műveinek számos helye árulkodik.103 De ismerte a korabeli görr ög életet gö életet is is,, Görögo Görögor szág több h elyé elyénn m egf egfoordu lt, sa já t ta pa sz t ala t ai ra h i va t k oz h a t ot t .10 .101 A maga konzervatív álláspontjáról fáradhatatlanul küzdött a Róma görögországi és keleti terjeszkedése nyomán átalakuló élet felfogás felfogás , új szok á sok ellen ,1 ,1005 kü lönöse n a n obilita s fe felső lső 101 Vö. G. Perl, Acta Ant. Philippopolitana. Stud. Hist. et Phil. Sofia  1963, 267. 272. 102 Gel Gelze zer, r, i. h. 110 110.. 103 Lá Lásd sd újabb új abban an E . V. Marino rale: le : Cato Maiorr   Bari 1949, 142. 152.   F. Bömer: Th ema matik tik und K r i se ddéér r om. Gesc Geschicld hicldss sscchre hreii bung i m 2.J 2.J ahr h.   v. Ghr . História 2, 1953, 193. Kienast, i. m. 103 sköv. R. Hehn: M . P or ci u s   Gato Censorius.  P W -R E X X I . 145 — 46 46.. Tre Trencs ncsénv énvii-Wal Waldap dapfel fel I .: Quercus Mariana.   Philol. Közi. 1958, 724. 101 Vö Vö.. Plin. Plin. N. H H.. 29, 14. Plut. Plu t. 12, 5 sköv. Pol Polyb. yb. 40, 6, 88.. G G.. Per Perl, l,  uo. 267. 105Seneca, epist. 87, 9. belliim cum moribns gessit. 3 Cato: A földművelésről

 

34

MARÚTI EG0X 

rétegének n öv övek ek vő jó jólétéből létéből fa ka dó elpulmltság s az elha elha ra   pód  p ód z ó lu x u s 100 m i n d e n fa jt a m e gn y il ilvá vá n u lá s a el elle lenn . F ell el l épett a lako lakomá má kra m eghív eghívha ha tó vendége vendégekk szám szám át korlát ozó lex Orchia  eltörlése ellen.107 Plutarchos egész sor csípősen meg fogalm a zott m on dá sá t kö közl zlii min t felf elfog ogáá sá ra jellemző ellemzőket ket , eze ezekk

közül nem egy az ínyen c, elhízo elhízott tt , t ék ozl ozlóó-dőzsölő dőzsölő em berek ell ellen irá nyu l ölteni (c. 8 —az 9. 9.)). ínyencség, H ogy a t ehet sek köré ben m il ilyen yen m éret eket kezdett az őasztal örömeinek hódolás, arra  jell  je llee m z ő e g y b i z on y os L e p id u s es et e, a k i k é t s za k á csá cs á n a k s z ob obrr ot em eltet ett (fg. 96 96.) .) — ter mészetes, h ogy nem k erü lte eell Cat o t á m a  dását . Meg Megbo botr tr án koz kozás ás át fej fejezte ezte ki am iatt is is,, hogy a gö görr ög t em plo mokból elhurcolt szobrok magánszemélyek villáit, kertjét díszí tik (fg. 98.). Fellépett az építkezés és a lakberendezés terén megnyilvánuló fényűzés ellen (fg. 185.). Nem hagyta szó nélkül a drága szobrok, festmények halmozását sem,108 nem kevésbé azt, hogy a tartományokban nőknek szobrot állítanak (fg. 95.). Kü lön lön ben is a nő nőii erk ölcsök lcsök iigen gen sz szig igoor ú bír á já n a k bizo bizonn yu lt — a hagyományos római patriarkális szemlélet jut kifejezésre nem egy nyilatkozatában (fg. 221—222). Az öltözködés terén tapasz ta lha tó paza rlás ell ellen1 en1009 is beszédet m ond ott , s nyoma té kosa n támogatta a nők örökösödési jogának korlátozását célzó lex  Voconia-t  is (fg. 156 — 15 159). 9). 6. Cat o a politika i ell ellenfelei enfeleivel vel és erk öl ölccsi felf elfog ogáá sá va l ellent é tes nézetek képviselőivel vívott szüntelen hadakozásai során a

f or tun tu n as secun secu n da dass n eg l eg en ti am pr end ender eree ssol oler er e:  §we úti pr ohi bi bitum tum i r em, quod uod i n me esset, sset, meo meo lábo lábor i non non par si ;   vö. Nepos 100

F g . 122. 12 2.  sc  scii o

2, 3. — Az annalisták váltig ismételt megállapítását, amely szerint szerint a római erkölcsök megromlása Manlius keleti hadjáratának eredménye,   T. Frank (Romcm Imperialism,   191.) Cato hatására vezeti vissza. vissza. —  Azz erkölcsi han  A hanyatl yatlás ás jelszavána jelsza vának k politikai politik ai aspektusaira ld. F. Hamp Ha mpll szellemes cikkét: Bömische Politik in d. republ. Zeit u. dcis Problem d. „Sittenverfalls” . Hist Hi st Zeitschr. Zeitschr. 188, 1959, 497 sköv. 107 Fg. 1 3 9 -1 4 2 . vö. Macrob. Sat. Sat. 3, 17, 2. 108 De vestitu vestit u et vehiculis, fg. XV XV11 111. 1. vö. Li Liv. v. 39, 44, 2. Plut P lut.. 18, 2. 109 De signis et tabulis, fg. X I X .

 

CATO ÉS A ,.DE AGBI CULTUBA”

35

római szónoklat egyik megteremtője lett. Cicero (Brut. 65.) m ég t öbb min t 150 beszédét beszédét olvasta olvasta , m i eze ezekn kn ek má i’ csak m int  egy feléből ismerünk — többnyire alig néhány mondatnyi — töredékeket. De ezeknek, valamint a beszédeit felhasználó ké sőbbi szerzők nyilatkozatainak alapján is megállapíthatjuk róla u gyan a zt, am it Quint ilian ilian us ír t Caesar ról: ol olyan yan erő, erő, szell szellemesség emesség,,

lendület van szavaiban, amelyből kitűnik, hogy ugyanolyan energikusan szónokolt, mint ahogyan harcolt.310 Amint Gellius  — C a t o e g v b e s zé d é r ől T i r o v é le m é n y é v e l v it á z v a — öss ös s zege ze gezőe zőenn meg is állapítja: mindezt talán el lehetett volna választékosab  b  baa n és r i t m izá iz á lt a b b a n m on d a n i , d e e r őt e lj ljee s e b b e n és é l é n k e b   be  b e n a ligh li gh a (6, 3, 5 3 ,) ,).1 .1111 Cato szónoki tevékenysége tehát elválaszthatatlanul összefügg  p oli ol i t i k a i —k özé le t i t e vé k e n y s é gé v e l . Tör T ör t é n e t i m u n k á ja , a z Oriqi-  nes,  szintén nem öncélú irodalmi alkotás, bár mint ilyen is jelen tős, már csak azért is, mert az első latin nyelvű, prózában írt történeti munka. S ha ma már nem is csodáljuk Cato teljesít ményét olyan fenntartás mint Niebuhr nem zedéke,11 zedéke,1 12 ha a t ört énetnélküli i kr itikalelkesedéssel, sok t ekin t etb en elvita t t a is eredetiségé eredetisé gét, t, ú jdonsá gát —m ar a dan dó érdeme, h ogy bevezett bevezett e a latin nyelvet a történetírásban, ugyanakkor szakított a szűk Rom a -vá r osi szem lélet t el;11 el;113 említés em lítés t ér dem el az is is,, h ogy felis mer te az iroda iroda lom lom ideoló ideológiai giai jelent jelent őségét, tá rsa dalmi fu n k ci ció ó  já t . — A m ű b ől cse cs e k é ly s zá m ú — n em e gés gé s zen ze n m á s fél s záz zá z — rövid töredék maradt fenn. Eredetileg 7 könyvből állt, ezek kö zül a zl. a kirá lyo lyok k orá t t ár gyalta gyalta , a I I —III. a t öbbi itáliai itáliai vár vár os 110 10, 1, 114.

tanta in eo vis est, id acumen, ea concilatio, ut illum eodem 

111 Cato műve műveinek n nyelvér yelvére, e, stílusára lásd E Ed. d. Nord Norden: en: Dic antiké  animo dixisse, quoinek bellavit, appareat. Leipzig g 1898, 164 — 169 169.. F F.. O. Weise: Char akte Kunstyyrosa  I. Leipzi akterr i sti sti k dé dérr lat. lat.   S pr ach e4. Leipzig—Berlin 1909, 54 sköv. Borzsák I.:  A l ati at i n n yel yelvv szell szelleeme me..  Bp. 1942, 49 — 51. R . Till: Die Sprache Gatos.  Phüol. Phü ol. Suppl. - Bd Bd.. 28.   1935 2 112 V ö. R . H el elm m , i. h h.. 157. 113 F . Bö Böme mer, r, i. li. 197 — 198. 3*

 

MARÓTI EGON

t ör tén et én ek kezdet eit: ez gyö gyöker esen ú j volt. volt. Tu lajdonk épp en eezz az első rész felelt meg a címnek, mert a következő könyvek a későbbi római történetet tárgyalták kronológiai rendben. A IV. könyv az 1. pun háborút, az V. a 2. pun háborút ismertette, a V I —V VI I I . a maga korabeli hispaniai és görögországi eseményeket m utatta be. Feltűnő a m un ká ban a földrajzi, ldrajzi, népra nép ra jzi, zi, kultú rt ört éneti sa j á tniai ossá gok go k irán ti nemcsak érdek lő lődés dés és a gyak orszépségüket, lat ias szemlélet: szemlélhanem et: a hispa folyóknál nagyságukat, hal-

 bős  b őséé g i ik e t is m e gem ge m lí lítt i (fg. (fg . 97. 1 10.); 10 .); n e m fel fe l e d k e zik zi k el a b á n y á k  ról sem (fg. 93.). Jellemző a szerzőre, hogy mit tart említésre méltónak a gallokról: Pleraque  Pleraque Gallia allia cl clu uas rés industriosis industriosissime sime   persequitur, rém militarem et argute loqui  (fg. 34.). Tudjuk, hogy egy egész sor beszédét beillesztette munkájába. Ez — a latin n yelv ha szná szná lata mellett mellett — arr a mut at , h ogy míg  görög  gör ög   nyelven író történetíró elődei a külföld számára propagál ták Róma jelentőségét, addig Cato honfitársainak akarta be mutatni Róma és Itália múltját s a maga mozgalmas, átalakuló  ba  b a n le v ő k or á t — a h ogy og y ő lá t t a . S ze m b e t ű n ő, h ogy og y a t ör e d é k e k   benn e g y e t l e n s z e m é l y n é v s em olv  be ol v a s h a t ó. E z n e m véle vé lett len le n . Pliniustól tudjuk, hogy míg Hannibal legbátrabb harci elefánt  já n a k n e v é t (Su r u s ) m e g ör ök í t e t t e , a z e l b e s zélé zé léss é b e n s zer ze r e p lő ha dvezérek dvezérek n evét viszont nem t ü n t et t e ffel.1 el.1114 H a m eggon eggon dolj dolju k, hány Scipio nevét, a nobilitas hány tagját kellett volna felsorol nia, megörökítenie, menten megértjük, miért járt el így. E gyetlen ma is egész egészébe ébenn olv lvaa sh at ó m ű ve egyben a róma róma i irodalom irodalo m el első ső fenn ma ra dt prózai alkotá alkotá sa a De agr    De agrii cul cultur turaa  már címében utal gyakorlati rendeltetésére. Sokat vitáztak a munka szerkezetén, felépítésén. Van, aki teljesen érthetetlennek ta rt ja elrend ezését ezését ,1 ,1115 m ás ok szám ár a az a n yag világo világosa sa n t a goló goló 114 imperalorum nomina annalibvs 2ü9. 115 R. Helm,. i. h. 14S sköv.

detraxerit , S. 11. vö. G. Perl, no. 

 

CATO CA TO ÉS A „D E AGR I CULTURA”

37

dik s néhány egyszerű alapelvre visszavezethető.nü A mii kelet kezését, hagyományozását illetően egészen bonyolult, mester kélt elgondolások is napvilágot láttak.117 Egyes filológusok úgy véli vé lik, k, hogy a szö szöveg veg később későbben en á td olgo olgozo zott tt form áb a n áll el előőtt ün k, nyelve ugyanis nem olyan archaikus, mint Cato beszédeinek s az Originesnek a töredékeié. Ne felejtsük el azonban, hogy ezeket a részleteket jórészt Gollius és későbbi grammatikusok őrizték meg éppen a bennük található régies, magyarázatot igénylő ki fejezések, fogalmak, fordulatok és grammatikai alakok miatt.  — M in k e t n e m e zek ze k a for m á li liss s z e m p on t ok fog fogla la lk oz oztt a t n a k ,1 ,1118

ha nem a mű célzat élzat a , a sz szerző erző szán déka , m onda n ivalój ivalójaa : ez ez pedig, pedig, m int a lább látn i fogj ogjuu k , teljesen teljesen vi világo lágos, s, á t gond olt olt és következetes. Cato a De agri cultura-  bá b á n s a já t t a p a s z t a la t a it , s zom zo m s zéd zé d és ismerős gazdák eredményeit összegezte, de felhasználta a célul kitűzött művelési módszerekről tájékoztató görög szakirodalmat is. Ahol haszonnal teheti, nem szégyell tanulni az ellenfé ell enféltől ltől sem, a h og ogyan yan a vesz veszély élyesnek esnek ítél ítéltt nézetek t erjedésével is görög irodalmi olvasmányain csiszolt fegyverekkel száll szem  b  bee . E t e k in t e t b e n is k öv övee t k e z e t e s . H is z in t e lm é b e n fi fiáá t is csa cs a k a görög irodalomban való öncélú elmélyedéstől tiltotta el, nem vitatta el a görög művekkel való megismerkedés hasznát:  Dicam . . . quod bonum sit illorum litteras inspicere, non perdi-   scere  (Plin. 29, 14.).  N a g y m ű ve veii r e jell je llee m ző ző,, h og ogyy a z ir od odaa lm i ig igéé n n ye yell k id olg ol g oz ozot ot t , széles olvasóközönségnek szánt munkákat egv-egv házi haszná 118 M . E. E . Szergejenko, Szergejenk o, V. V . 13. I . 1952, 195 2, IV . 41. “ 'Péld ául J. Hörle Hörle:: C atos atos H ausbüche ausbücherr .  Paderboni 1929. — A külön féle nézetekre ld. Helm, i. h. 148 sköv. A. Mazzarino: Introduzione ál De  agr i cultur cultur a di C atone atone..  Roma 1952, 11 sköv. A De agri cultura ó- és közép kori ismeretére, felhasználására ld. Mazzarino új kritikai szövegkiadásá nak (Lips (Lipsiae iae 1902) 1902) bevezetés bevezetését, ét, I X —X X . pp. 118 Különbe Külö nben n Mazzarino Mazzari no újabb kutatásai kutatása i a De agri cultura geneziséi   új megvilágításba helyezték; áttekinthető rendet, világosságot teremtve   egyúttal Cato korábbi, csalt néhány töredékből ismert művei körében,  s a De agri cultura ezekhez való viszonyának kérdésében is, ld. Introduzione  . . . 22. 20. 28. 33. 41-42. 40-48. 52-53. 57. 58.

 

38

MARÓT! EGOX 

latra készült, merőben gyakorlati célzatú írás előzte meg. A De  agri cultura  előtt írt egy Commentarius  címen ismert feljegyzést, amelyben egyebek közt recepteket közölt fia és háza népe gyó gyítá gyí tá sá ra , ét ren djére vona t k ozó ozóla la g.1 g.1119 Nem le lehet het etlen, h ogy a 93)) olvas h a t ó, in k á bb  De agri agri cultura cultura  m á sodik rés zében (c. 74 —93 szak á csk ön yvbe illő illő receptek inn ét szárm azna k; a nnál iiss inká bb, m er t m in d m egelőző egelőzően en (c. 70 — 73) 73),, m in d k és őbb (c. (c. 96 96,, 103) a rabszolgák, illetőleg az állatállomány gyógyításával foglalkozó fejezeteket Ezt követően készültek életbölcsességet el fia számára összeállított találunk. intelmei —(Praecepta),   gyakorlati k ifejező ifejező sze szenn te nciák , t a n á csok.1 csok.1220 Az Origines-t  megelőzően írt egy történeti munkát az ősök

l

tetteiről, erkölcseiről, saját kezével, nagy betűkkel, fia számára: ezen tanította írni, olvasni. Cato ugyanis a patriarkális nevelés híve volt — ahogyan a congenialis Sarsinai megfogalmazta:

 Primumdum parentes fabri liber liberoru orum m sun sunt: t:   ei fundam fundamentum entum sub substru struont ont liberoru liberorum. m.  —   Expoliunt,  Expoliu nt, do docen centt lit littera teras, s, iura, leges leges  sumptu suo et laboré  . . ,121 S valóban ő maga tanította fiát írni, olvasni, úszni, tornászni, lovagolni, fegyverforgatásra stb. Nem utolsó sorban, mert nem akarta, hogy egy pedagógus rabszolga pirongassa, vagy fülét cibálja, ha nehézkesebben tanul. Azt pedig szentségtörőnek tar totta, aki gyerekére vagy feleségére kezet emel. P lut ar ch os sok rossz rosszat at elmo elmond nd Catóró Catóról, l, egyet azonban díc dícsérősérőleg eli elismer smer : jó ap a volt .1 .1222 S öreg kor á ba n m eg kellett érn ie a leg

meedeatur deatur ffii li o ser ser vi s fam famű űiar i bus,  Plin. N. H. 29, 15. vö. Plut.  119 quo m 23, 7 sköv. lene ne,, ve verr ba se seque quentu nturr ; or aí aíoor est, M ar ce f űi , vi r bo bonus, nus,   120 Ilyen Ily enek ek p l. l.;; r ém le

di dice cendi ndi per i tu tus;s; vi r bonus, M Mar ar ce fűi fűi , cole colendi ndi pe per i tus, cui us fe ferr r am ameenta   spll endeni  sp enden i ,  vö. v ö. de ae;r. e;r. pr. 1, 2. ld. még alább 45. 45 . o. 138. j. 121 Pl Plau aut. t. Most Most.. 1 2 0 -1 2 1 . 1 2 6 -1 2 7 . 122 c. 20, 1. r éyo éyovv e őé yy.ai .ai nar n ar ^Q áya á yaű űóg óg..

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUBA”

39

szörnyűbbet, amit apa megérhet: saját fia halálát. M. Porcius Cato Licinianus 152-ben mint praetor design designatus atus  váratlanul el hunyt. Cato ekkor 82 éves volt. S ez a szenvedélyes ember — ha h inni lehet lehet a h a gyom gyom á n yn a k12 k123 — ném a m egnyugvássa l fo gadta a sors rendelését. Cato, miután hosszú ideje volt már özvegy, néhány évvel ezt megelőzően másodszor megnősült, s ekkortájt született második házasságából származó fia, M. Porcius Cato Salonianus. Az Ő unokája volt a kései köztársaság közmondásos hősévé vált Cato Uticensis.

123 Cic. de sen. 08. 84. amié. 9. Tusc. 3, 70. ad fám. 4, 6, 1. Plut. 24, 6

 

A m últ száza d má sodi sodikk felébe elébenn sz szél éles es k örű vita ala ku lt ki közgazdászok, ókortörténészek és jogászok között az antik gazdaság általános jellegének megítéléséről. Hamarosan két ellent étes á ll ellent lláá spont kerü lt egy egym m ássa l sze szembe. mbe. Az elő előszó szói'i' K. Rod be  b e r t u s n é m e t k öz özgg a zd á s z á lt a l k ör v on a l a z ot t fel fe l fog fogáá s s zer ze r in t a z a nt ik — görög és róm a i — —tt ört én elem ffol olya ya m á n ún . házi ((„„oik os” ) gazdálkodás folyt. Azaz a gazda és birtoka belső szükségleteinek kielégítésére irányult a termelés, alapelve az önállóság, önellátás („autarkia”) volt. K. Bücher ehhez csatlakozó elmélete szerint is az ókori gazdasági élet megrekedt a naturális sziikségleti gaz

dálkodás szí dálkodás színvo nvona na lán; tehá t nem hágta át a sz szerző erző által konstr u  ált há rom ffej ejlő lődési dési fo fokk köz közül ül a le legal galsó só ((„„H a u swir t scha ft ” ) ker e teit. Ezek a nézetek elvitatják az ókori gazdaságtól a munkamegosztás, az árucsere, a kereskedők mint önálló közvetítő réteg meglétét. Az irodalmi források s az egvre bővülő leletanyag (feliratok,  pa  p a p ir u s zok , a p én ze zekk , b or - és ola ol a js jszá zá l lí lítt ó t a r t á ly lyok ok e lt e r jed je d é s e stb.)) alapj stb. alapján án a tö történész rténészek ek mi mind nd nyo nyoma ma téko tékosabban sabban m ut at tak rá arra a tényre, hogy az említett spekulatív konstrukciók nem felelnek meg a források tanúságának. Az elsősorban az ókori kereskedelem és pénzügy jellege körül koncentrálódó vitában mindinkább előtérbe kerültek a modernizáló tendenciák, s ezek a korábbival ellenkező felfogás végletei felé vezettek. S bár még századunk húszas(J.éveiben is felelevenedtek a korábbi primitivizáló törekvések Hasebroek), a polgári ókorkutatásban egyre inkább elmosódtak az ókor és a későbbi társadalmi formációk termelési módja közti specifikus különbségek. A századforduló

 

CATO ÉS A „D E AGK-I C ÜLT UK A”

41

tájától a modern kapitalizmusnak mind több jellemvonását vélték felfedezni a görög és a római történelem fejlettebi) kor szak sz ak aiban. Része Része volt volt ezen ezen irá irá nyzat megerősö megerősödésébe désébenn a h an yatló szakaszához érkező kapitalizmus eszményítésére irányuló igye kezetnek is: a kapitalizmust mint a mindenkori gazdasági és kulturális virágzás formáját, mint mindenkor meglevő, tehát örökkévalóságra hivatott gazdasági-társadalmi rendet tüntették fel. A legmesszebb ment ebben az irányban, s valóságos iskolát teremtett velejében elhibázott történeti koncepciójával (hullámelmélet ), m oder n izáló m egá llap ítá sa ival E d. Mever. 124 Mindkét irányzat alapjában elhibázott volt abban, hogy a különböző termelési módok jellemzésénél nem a termelési fo lyam a t össz összessé ességé gét, t, ha nem an na k csak egy részle részletét tét , a kész készáru áru forga lmá t vet t ék tek int etbe — azt is is kon kon cepció epcióju kn a k m egfe egfe lelően torzítva; a termékek előállításának módja, a termelési viszonn yok viszo yok , a term előm előm u n ká t végző rétegek vizsg vizsgáá lata elsikk a dt .12 .125 E z u t óbbi tek int et ében is Ed . Mever fel felffogása, volt volt az iirá rá n yad ó,

aki közös nevezőre hozta a modern kapitalizmus bérmunkását az antik rabszolgával, s ennek megfelelően igyekezett a rab szolgamunka jelentőségét is kisebbíteni. Különösen ebben a vo natkozásban, az antik gazdaság és társadalom rabszolgatartó  jell legé  je le génn e k vit vi t a t á s á b a n t a lá l m a is k öve öv e t ők r e a p olgá olg á r i k u t a t ók körében. kö rében. A m ai pol polgári t u dom á n y általán os ten den ciája iája az óko ókori ri történelem jelenségeinek modernizálása, az antik társadalom 124 Die

wirtschaftliche Entwicklung des Altertums   ésDie Sklciverei im   A  All tér t mn  c. írásai (ld. aK lei lei ne Sc Schr hr i ft fteenTL .- c. kötetben, 1924.). — Elősegí

tették ennek a sze szemléi mléidne dnek k a kialakul kialakulását ását olyan szerzők is (mint W .   Drmnann, 11. Pölilmann, U. Kahrstedt), akik a kapitalizmus időszakának   s/.ociális problémáit, terminológáját vetítették vissza az ókorba. 125 Az oikos-elmélet bírálatát adja alapos forrásvizsgálat alapján, kissé  modernizáló álláspontról Ti. Gummerus: Dér rom. Gutsbetrieb als wirt-   schaf  sch aftltlii cher O r g an i sm smuu s  . . . Leipzi Leipzig g 190G 190G (Kl (Klio io,, Beih Beiheft eft 5.) 5.),, 1 — 14 14.;.;  a vulgáris materializmus szemszögéből J. Salvioli: Stuttgart 1912, 1 sköv.: mindkét, elsősorban a modernizáló  A  Al l ter tu m.   Dér Kapitalismus im   irányzat marxista kritikáját ld. legutóbb J. A. Leneman, V. U. I. 1953,   ITT. 40 sköv.

I

 

42

-M -MAK AKÓT ÓTII EGON

rabszolgatartó jellegének tagadása, a rabszolgák termelés szem  pon  p on t já b ól a l a p v e t ő jele je lenn t ősé ős é g é n e k vi vitt a t á s a , a r a b s zo zolg lgáá k h e l y  zetének, élet- és munkakörülményeinek idealizálása, szépítgetése, a rabszolgák osztályharcának elhallgatása, tagadása.126 — Egyes polgári kutatók ez irányú túlzásai még saját táborukon  be  b e lü l is e l len le n t m on d á s t , r oss os s za llá ll á s t vá lt a n a k k i. í g y p l. J . Vo Vogg t keményen megrója W. L. Westermannt, mert lebecsüli ,,a rab szolgáknak mint a termelési viszonyok egyik elemének” a  jele  je le n t ős őséé gé gétt , n e m ism is m er i fe fell a z e gye gy e s á l la m ok p ol olit it ik a i-t á r s a d a lmi rendjének összefüggését a rabszolgatartó rend mindenkori fá zisáva l s t b.1 b.1--7 P ed ig m aga Vogt is eelég lég messz messzire ire m egy pl. a rabszolgák osztályharca jelentőségének, tudatosságának elvita tásában; tanítványai és követői, így mindenekelőtt F. Bömer és S. Lauffer munkáiban még gátlástalanabbá érvényesül ez a tendencia az antik rabszolgaság gazdasági-politikai jelentőségé nek kisebbí kisebbítésére, tésére, a m egtéve egtévesztő sztő tém aválasztá s m elle ellett tt mu ta tós tós,, mégis nemegyszer önkényes forrásfelhasználás és értelmezés révén is.1 is.1228 A m a rxist a á llá llá spont szerint az ókori gazda sá gi él élet et megismerése szempontjából alapvető jelentősége van a termelés

színvonalára és jellegére vonatkozó vizsgálatnak, tehát az áru ter melés megléte, sa ját ossága i ééss szerepe tis ztá zás á n a k.1 k.1229

126 Vö Vö.. a V. D. I. (195 (1959, 9, I. 141 141 skö sköv.) v.) szerkesztőségi szerkesztőségi cikkét:  A

ma mai i  

 polgg á r i ókor  pol ók ortör történetí ténetírr ás n éhá éhánn y jjeel ler nvom nv omíí sár ól.   127 Die antiké Sklaverei als Forschungsproblem.   Gymn. 69, 1962, 274 —

275. — Jellemző különben, hogy Vogt az antik rabszolgaság történetével  foglalkozó korábbi munkák létrejötténél, szemléletük, célzatosságuk  megállapításánál igen tanulságos megállapításokat tesz a szerzők (Wallon,  Ciccotti) társadalmi-politikai hovatartozásának, világnézetének össze függéseiről — ellenben az 1. világháború után megjelent munkák esetében  nem vesz tudomást ilyen tényekről. 128 Vö. J. Vogt:  S tr u k tur tu r d. an ant.t. S k l avenk av enk r i eg e.  1957. F. Bömer:TJnter-   such  su chuu n g en über di e R eli g i on dér dér S k l a ven i n G r i ech cheenlan nl andd u n d R om om..   I—IV     Akad  Ak ad.. d. W iss. is s. u. Literatur in Mainz, Ab Abh. h. d. Geistes- u. Sozialwiss. Sozialwiss.  K I., I. , Jg. 1957, 7; 1960, 1; 1; 1961, 1961, 4; 1963, 1963, 110. 0. S. Lauffer Lauf fer:.:. Die Sklaverei   in dér griech.-römischen Welt.   X I e Congré Congréss Intern Internat. at. des Scienc Sciences es His  toriques. toriq ues. Ra Rapports pports II. II . 1960, 71 — 97. zükk ség ségll eti   129 Vö Vö.. a V. D. I. 1953, IIII I . számának számán ak szerkesztős szerkesztőségi égi cikkét:  S zü  g  gazdá azdálk lk odás és ár u ter terme melés lés a r abszolg abszolg atar tó tár sa sadal dalom omban ban,,  3 — 4. o. — A z alábbiakat alábbiak at vö. Aeta Ae ta Ant. An t. Hung. Hun g. 11, 1963, 215 — 234.

 

CATO ÉS A „DE AGJtI CULTÜRA”

43

Az ókori árutermelés meglétének feltételeként Marx és Engels a következő' tényezőket jelölték meg: 1. A társadalmi munkamegosztás;130 2. a pénzgazdaság,131 tehát az ércpénz, pénztőke, kamat és uzsora; 3. a kereskedők osztálya mint közvetítő a ter m elő és fogyas zt ó k özt; 4. földm öldm a gán t u lajdon és és jelzálog; jelzálog; 5.  a ra bszolgam bszolgam u n ka m int u r a lkodó ter melési fo forr m a .13 .132 — E szem   p  pon on t ok n a k , v a l a m i n t a z á r u t e r m e lé léss r ől L e n in á lt a l a d ot t m e g  ha tá r ozásn ak 133 szem előt előt t t a rt á sá val az ötven es évek elejétől kezdve a Vesztnyik Drevnyej Isztorii hasábjain egy sor, beható vizsgálódásról tanúskodó tanulmány látott napvilágot az ókori árutermelés tárgyköréből. Ebből a szempontból má r edd ig is kérdéseinek jele jelent nt ős er edményekre veze vezetet tet t, s t ovább i ta nu lsá gokat ígér  De a agri cult cultura ura  vizsgálata. A gyakorlott, széles látó körű gazdától származó munka az első terjedelmes leírás az itáliai mezőgazdaságról, s egyben — mint látni fogjuk — éppen a kialaku kial aku ló ló,, ra bszo bszolga-mu lga-mu nk aer őre ala pozo pozott ár ut ermelő gazdaság  p  prr ogr og r a m já t a d ja . A m u n k a a 2. és 3. p u n h á bor bo r ú k özöt öz öt t i k or b a vezet. Ebben az időben lendül fel, differenciálódik az itáliai gaz dasági élet, bonyolódnak a pénzügyietek, fokozódik a földbirtok magántulajdon térhódítása — az ciger publicus  és a kisbirtok rovására —, tesz szert mind nagyobb jelentőségre a rabszolga

munkaerő alkalmazása a termelésben. — Catóról pedig Plutarchostól (21, 11.) tudjuk, hogy az örökölt vagyon gyarapítását ta rt ott a derék, deré k, férf férfii as t ett nek. íg y hát n em lep lep meg, meg, hanem csak csak fokozza várakozásunkat az a tény, hogy  De a D e agri cult   cultura ura  első mondata is a vagyon gyarapításával (rém quaerere)  s ennek módjával, lehetőségeivel foglalkozik. Annak a megvizsgálása, hogy milyen eszközökkel, milyen elvek szerint kívánja Cato a nyereséget biztosítani, jellemző a korabeli gazdaságra, áruter130 Marx:  A tők e  I. 4 Bp. 1961 1961,, 49 — 50. 131 Mar Marx, x, no. no. I I.4 1 1 3 -1 1 4 .   132 Engels:  A csal Marx x — Engels család, magán ántu tul292. l aj don és az áll ál l am er ede dete te..  Mar  Válog  Vá logato atott tt Művek Műv ek II. IIád, . Bap.mag 1963, 133 A z ú g yne yn eveze vezetttt pi ack ér désr ől .  Lenin Művei I. Bp. 1963, 81.

 

44

.MAKÓT1 EGON'

melésre,szempontjából ugyanakkor Cato felfogásának, tevékenységének meg ítélése is elsőrendű tanulsággal szolgál. 1. Ca t o a De  De agri cultu cultura ra  2. fejezetében áttekinti a birtokára ellenőrző látogatásra érkező gazda legfontosabb tennivalóit. A mindvégig katonásan pattogó, a régi római törvények fogal mazására emlékeztető utasítások a birtokon fellelhető minden nemű értékesíthető holmi eladására vonatkozó intelemmel zá rulnak. Mintegy végkövetkeztetésként ez a megállapítás olvas ható: patrem famil familias ias vend vendacem acem,, non ema emacem cem esse. oportet .131 Ez a szerzőre mind tartalmában, mind megfogalmazásában egyaránt jellemző tétel a mű mottójának, vezérmotívumának. Cato gazdasági koncepciója alapelvének tekinthető. Ez a kettős célkitűzés — a birtok terményei előnyös értékesítésének, illetve a takarékos gazdálkodásnak a szándéka — végigvonul az egész művön. Gazdasági vonatkozásban ez a kettős elv  parsim a  parsimonia onia   industria  megfelelőjének tekinthető. A két szempont szempont na k egy egymá má s melle mellett tt való ha ngsúlyo ngsúlyozása, zása, össze össze kapcsolása annyira nem tévesztette el célját, hogy nemcsak a mezőgazdasági íróknál, hanem Plutarchos életrajzában is Cato gazdálkodói tevékenységével kapcsolatban egyfelől a haszon, a nyereség biztosításának célzatát (őiá vr\v %geíav)  emeli ki, más felől ugyancsak jelentős jövedelmi forrásnak ismeri el a taka

rékosságot {(peu5a>).135 Látjuk, hogy  De a agri cultura  alapvető célkitűzése a maximá lis jövedelem biztosításának elősegítése. Ennek egyik' fő eszköze tehá t a tak ar éko ékosság. sság. J oggal á llítja llítja Pli Plinius nius azt, hogy Cato a lleg eg kisebb r áfo áfordítá rdítá ssal elért elért jövedelm et ért ékelte a legt öbbre .1 .1336 134 2, 7. vö. Plin. N N.. H . 18, 30. Nepo N epos, s, Att A tt.. 13, 1. 135 Vö. már Cicerónál, de off. 2, 87.: R és aute autem m fami li ár i s

quaer quaer i eleh lehet   i i s r ebus, a qui qui bus ab abest tur püu püudo do,, co conscrvar nscrvar i aute autem m dili di li g enti a eett par si mo moni ni a,   eisdem etiam rebus augeri.  s  suu mma mmminumo a omn om n i u m i n hoc spectan spectando do fűi t,esset. ut f r u ctu ctus s i s30. m maavö. x u mepr oba obarrI.etur etu53.; r ,  .; qui 136 quam inpendio const'.tturus 18, Varró 53

Colum. 4, 3, 3.; 1. még alább 50. o.

 

CATO ÉS A ..DE AGR1 CULTURA" 

45

 N y il ilvv á n os z t ot t a a zt a r égi n é zet ze t e t , h ogy og y m ih a s zn a g a z d a a z, aki olyat vesz, ami birtokán is megteremne.137 Hiszen az volt a véleménye, hogy nem azt kell megvenni, ami szükséges, hanem ami nélkülözhetetlen; ami meg nem szükséges, az egy /ts-ért  is' dr á ga .13 .138 Ez nem jelent jelent i a zt, h ogy feltét lenü l min den t a b ir t okon bel belül, ül, sa já t eszk özökből özökből k íván íván t elő előállí állíta ta n i, ha nem csak azt, ami az állandó munkaerőállománnyal (rabszolgák) olcsób  b  baa n v é g e z h e t ő el. H a b é r m u n k á s ok igé ig é n y b e v é t e le le,, ip a r os s ze zerr  ződtetése vagy éppen a készáru vásárlása volt kifizetődőbb, ezt a megoldást választotta. — Különben a minden vonatko zásban érvényesülő takarékosság mutatja, hogy Catót sok szál fűzi a régi gazdálkodási módszerekhez, a haszon biztosítására nem r endelkezi endelkezikk korlát lan a nya gi eszközö eszközökk kk el. Nem te k int  hető tehát olyan egyértelmű újítónak, mint egyesek vélik ahogy viszont egész közéleti-politikai tevékenysége sem olyan maradi, mint általában tartják. Ellentétes tendenciák érvénye sülnek pályafutása során, a dolog természetének megfelelően a két terü leten leten (poli politika tika , gazdaság) eltérő eltérő a rá n yokba yokba n . Azon Azon ba n az idők és Cato életkora előrehaladtával, a maga szólamaitól is  b  bee fo foll y á s olt ol t for r á s ok t íp u s a lk ot ó t e n d e n ci ciáá ja el elle lenn ér e é s z r e v e  hető felfogásának alakulása. Jellemző módon Cato a falusi jószágára érkező gazda köteles ségévé teszi, hogy ha csak lehetséges, még aznap járja be birto kát, győződjék meg saját szemével ültetvényei állapotáról., az elvégzett munkákról, lemaradásról. Azután nyomban szólítsa

számadásra a vilicust, a gazdaság irányítóját, hogyan használta fel a rá bízott rabszolgákat — a birtok állandó munkaerő-állo m án yát —, hogyan hogyan osztott a be az időt, időt, mit végzett, végzett, hogyan hogyan tudja igazolni, hogyan szándékozik pótolni az esetleges lemara 137 Plin. Pli n. N . H . 18, 40.

 pr aesta aestarr e ei f u n du s poss posset. et.

nequam agricolum esse quisquis emeret quod  

138 sinon   Seneca, epist. epi vö.necesse Plut. Plu t. e4,st.( >. Quod cu cutt opus i l l a Cest a tonasse i a n acarum : ’E m aest.’ s n on quod opu opus s st. est, 94, séd27. quod

 

46

ilARÓTI EGOX 

dást, mi termett a gazda távollétében, milyen készletek vannak terményben, pénzben, mit vett be érte stb. (2, mit 16.). adott el (bort, olajat elsősorban), Kü lön lön ben m ár ma g a az a tény, h ogy a gazda nem ta rt ózkodik zkodik állandóan birtokán, hanem csak alkalomszerűen látogat el oda, m u ta tja, h ogy szó si sinc ncss arr ól, min th a puszt á n a ma ga és és család család ja megélhetésének kö  közv zvetlen etlen  biztosítására rendezkedett volna be. Ellenkezőleg, a birtok rendeltetése az, hogy termékeinek elő nyös értékesítéséből befolyó jövedelméből megalapozza az év nagy részét Rómában töltő tulajdonos gondtalan politikai-köz életi tevékenységét. 2. A jövedel jövedelm m ezőségnek ezőségnek , a t erm ények piacon piacon való ért ékesítésé ékesítésé nek szempontja minden összefüggésben érvényesül — legelőször a birtok vásárlására, a birtok helyének megválasztására vonat kozó ta n ácsokban , mond h a t n án k előírá előírá sokba sokba n (c. 1.). E zt a dolgott n em szaba dolgo szaba d könn yelmű yelmű en elh a m a r k odn i! Ellenk Ellenk ező ezőleg, leg, semmi fáradság sem sok, hogy a leendő gazda megbizonyosodjék arról, vajon a vásárlásra kiszemelt földdarab elég termékenv-e, fekvése, a vidék éghajlata kedvező-e, jómódúak-e a környék  be  b e lie li e k , r a g a s zk odn od n a k -e a jó jóss z á g u k h oz s t b . Min Mi n d e z m é g t e lje lj e s e n magától értetődő, így gondolkozik a paraszt, a földbirtokos m inden id őben .1 .1339 Találu n k a zon zon ba n it t n éhá ny, Ca to ga ga zdasá gi célkitűzéseire sajátosan jellemző szempontot, megállapítást. F igyelmet igyelmet fordít Cato arra, h ogy a birt ok n em igénveligénvel-e költsége költségess gazdasági felszereléseket.140 Ugyanis a föld, akár az ember,141

139 L d . mé még g ism ismétel ételtt inte intelme lmeit it a terra cariosa   kerülésére, 5, 6. 34,  11.. 3 7 ,1 . — Columellá Columellának nak Catóhoz Catóhoz kapcso kapcsolódó lódó megjegyzé megjegyzése se ( 1 ,3 , 1 — 2.)  mutatja, hogy a régi római felfogás a gondatlan, pazarló gazdát bolond nak, gyámság alá tartozónak tekintette, vö. Varró 1, 2, 8. Gell. 4, 12, 1. S valóban, már a tizenkét táblás törvény így rendelkezett, ld. Dig. 27,  10, 1. praef. és 27, 12, 2. 110 instrumenti ne magni siet   . . viclelo v. iclelo quam minimi instrumenti    sumpt  su mptuu osu osusqu squee ag ageer n e si et,  1, 5. vö. Varró 1, 53. 141 Nyilván a birtok állandó munkaerő-állománya, a rabszolgák eltar tásának költségére gondol.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

47

 b  báá r m il ilyy jöv jö v e d e lm e z ő, h a s ok k ia d á s s a l já r , n e m s ok h a s zn ot  b  bii z t os í t .14 .142 — F igye ig ye le m r e m é lt ó s z e m p on t a z is is:: t a lá lh a t ó-e a körn yéken kellő szám ú na pszá m os.1 os.143 Ca t o ugyan is eleve szá szá m ol a különféle különféle alkalmi és idénym idénym un ká kk al, am elye elyekk megha ladják ladják a  b  bii r t ok á ll llaa n d ó m u n k á s á llom ll om á n yá n a k m u n k a k é p e s s é g é t , i l le t ő leg nem egyszer képzettségét, hozzáértését, s ezért kifizetődőbb megoldás kisegítő munkáskezek igénybe vétele. Még lényegesebb célkitűzés azonban a kiszemelt birtok helyé nek megválasztásánál, környékének megítélésénél, hogy felvevőképes piaccal rendelkező város szomszédságában, vagy tenger  p  paa r t , h a józ jó z h a t ó fo foll y ó k öze öz e léb lé b e n legy le gyee n , d e le legg a lá b b is n e es essé sékk mess ze jó m inőségű, forga lma s ú t t ól.14 ól.144 E z a m eggond olás nyilván birtokos gyors, csekély tá si költ kölat séget igénterményeinek ylő ér ték esítését ,14 ,145előnyös, va lam int a birszállí t okon szükséges anyagok és eszközök hasonlóan jutányos beszerzé s é t 140 céloz cé lozza za . Első pillantásra meglepetésként hat a nem egyszer kötekedő nek, összeférhetetlennek mutatkozó Cato szájából a következő vicin inis is bonus eessto to\ \ familia fami liam m ne siveris pecca peccare re  (,,a szom tanács: vic szédokh szédo kh oz légy jóind jóind u lat ú , ne tű rd el, el, hogy a há znép vét kezzék ” ). A folytatás147 azonban meggyőz arról, hogy e barátságos tanács mögött is csak a vagyonának gyarapításán fáradozó, jövedelme növelését latolgató, a piac felé tekingető, számító gazdával állunk szemben: ,,ha a szomszédságod szívesen lát, könnyebben

u-scito idein agrum quod hominem, quamvis quaestuosus siet, si sump-   tuosus tuo sus éérr i t, r eli nqui nnoon múltúm,   1, 6. vö. alább 62. o. 198. j. 143 operariorum copia siet,  1, 3. 144 1, 3. vö. Varró, Varr ó, 1, 16, 1. 3. 6. Colum. 1, 2, 3. Plin. N . H . 18, 28. 

Gell. 10, 20, 8. 8. 145 Vö. Polyb. 2, 15, 1. az útszegény Pó-vidék alacsony gabona- és bor árairól a század közepén. 146 Ld Ld.. Columella értékelését, 1, 3, 3. —Esetle —E setleg g szállítási nehézségekkel nehézségekkel  magyarázhatók a De agri c. 147. 148, 2. megszorításai. 147 s  sii te l i be benn ter vi ci n i ta tass vi debi debit,t, j a ci l i u s tua tu a vendes, oper a [ s] f aci ac i l i u s  locabis, operarios fcicilius conduces; ele.  c. 4. vö. Plin. N. H. 19, 44.

 

48

MAKÓT MAKÓTII EGOX 

adod el áruidat, könnyebben adod ki a munkákat, s könnyebben fog ogaa dsz m u n ká soka t st b.” 118 3. Lássuk tehá t, mi m inden került eladá eladá sra, pia cra a Ca t oo-fféle, közepes nagyságú árutermelő birtok termékeiből. A legtöbbször a nagyban előállítható és értékesíthető bor és olaj eladásának említésével találkozunk. Ennek megfelelően Cato a legrészle tesebben az olaj- és szőlőültetvény gondozásával, az olaj és a  bor  b or e lőá llít ll ít á s á va l fog la l k oz ozik ik .14 .140 É r d e k lő lődd é s é n e k e lő lőtt e r é b e n — a város környéki arbustum  (c. 7.) 7.) mellet t —a s zőlős-és zőlős-és az ola jfa jfa  kert (c. 10. 11.) áll. — A szőlő- és olajültetvények jövedelmező ségét, a bor és olaj piacát kívánta biztosítani később a földbirto kosokból koso kból ál álló ló róma i sz szenát enát usna k az a ha tá ro rozata, zata, a melyb melyben en m eg tiltották a galliai olajfa- és szőlőtelepítést.150 Piacra Piac ra ter m elt még a Ca to-f to-féle birt ok gyü m öl ölcsö csöt, t, főz őzelé elékfél kfélét, ét, s t en yészt et t a pr ójószágot ójószágot , ba r om fi fitt (11 116. 6. 11 1199 — 126.) 126.);; eladt ak tűzifát, kosárfonásra való fűzfavesszőt (2, 7. 7, 1. 9. 38. 4.), égetett meszet, faszenet (38.), állati bőrt, gyapjút (2, 7. 150.); eladásra szán tá k még a fe fele lesl sleg eges es gaboná t, m inden felesl elesleg eges es lim lom lom ot, a kiöregedet t , bet eg, m u nk ak épt elen ra bszo bszolgát lgát (2, (2, 7.) 7.).1 .1551 A jó minősé minőségű gű és n a gy men nyiségű nyiségű ter m ék elő előáá llítá llítá sát , a m a xi mális jövedelem biztosítását Cato gondos módszerek alkalmazá148 2 ,5 . 1 4 6 -1 4 8 119 A szől szőlőt őtel elep epít ítés ésre re ld. ld. 6 ,4 ., ol oltá tásr sra, a, go gond ndoz ozás ásra ra 4 1 .43 .4 3 — 45 .49 .,   aletekre sajtolóberendezésekre 12. a13, 1. 18. 20 —ízesíté 135 135., ., szüreti előkészü 23, 1. vö. 26, 1. 3,31,2. 1., fanyar fanya r bor í22. zesítésére sére ld. 109 109., ., a bor  rossz ros sz szagának eltüntetésére ld. 110. — A római-kori szőlőtermelés m ód  jainak, módszereinek ismertetésér ismertetéséree ld. L. Da Dalma lmasso sso:: La viticultura ai   tetnp te tnpii delV delV I mper mper o R omano.  Roma 1940, 24 sköv.; az olaj- és bortermelés   technikájára ld. újabban R. J. Forbes:  S tu di es i n an ancici ent technolog techn ology. y.  Leiden Leid en 1955, 1955 , IH . 10 1011 skö sköv.; v.; az olaj- és boros borospinc pincee felépítés felépítésének ének és fel szerelésének szerelé sének szemléletes leírását ld. legutób legu tóbb: b: E . Jíingst —P —P.. Thielscher: 

öatos K eltem und Ko K oller ller g ánge áng e. E i n B ei tr ag zűr Gesc Gescli. li. vo vonn öl un d Wei Wei n.   Bonn. Jhb. 154, 1954, 32-93. ver ői ustissi mi 150 Cic. de rep. 3, 16. N os ver

homine homines, s, qni Tr ansalpin as géngén-  tes tes ole oleam am et et vi tem tem se serr er e non si ni mus, mu s, quo plu pl u r i s si nt nnoostr a oli oli veta veta nostrae nostraeque que 

vineae: quod cum faciamus, prudenter facéré dicimur, inste non dic.imnr. 151 A fenteb f entebbiek biekre re ld. még m ég a kö köv. v. (4.) p pont ontot. ot.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

49

sával kívánja elérni. Nagy figyelmet fordít a talajjavításra, földm u n ká kr a s különösen különösen a tr á gyázásr a .1 .1552 Különösen aprólékosak, minden részletre kiterjednek az olaj  bog  b og y ó s zed ze d é s év évee l, fe feld ld olgo ol gozá zá s á va l, a z ol olaa j s a jt ol oláá s á va l és k e zelé ze lé  sével kapcsolatos utasításai. A cél a több és jobb minőségű, jó áron értékesíthető, versenyképes áru előállítása. Negatív taná csai arra vallanak, hogy javítani kíván a korabeli helytelen gya korlaton, be akarja bizonyítani, hogy érdemes alapos munkát végezni, jó felszerelést tartani (3, 2.), ezért beszél olyan részlete sen a sajtoló- és pinceberendezésről, a szükséges eszközökről; a sa jtolójtoló- és és t á r olóedén lóedén yek leg legyenek yenek tisztá k, h ogy az olaj n e k a pjon szagot (66, 1. 67, 1.); idejében készítsék elő a felszerelést, ne le gyen fennakadás a munkában (3, 3.); fő a gyorsaság: éretten kell szedni az olajbogyót, mielőtt hullani kezd, mert különben megposhad (64, 1.); gyorsan kell feldolgozni, akkor lesz sok és  jó  j ó m in ős őséé gű , á t t e t s z ő a z ol olaa j (64, (64 , 2 .) .);1 ;1553 h a s ok á i g á ll a z ol olaa jb og y ó, megposhad, kevesebb és zavaros olajat ad (3, 2. 4. 64, 1. 2.); gondosan szűrjék, merjék, töltsék át többször, hogy megszaba duljon az üledéktől (64, 2. 66, 2.; 67, 2.). Igen fontos, hogy gon dosan megtisztítsák az olajat vizenyős habjától, az ún. amurcat ói,1 ói,1551 m ert ez kü lön lön ösen r on t ja a m inőséget inőséget . J ellemző, h ogy Cat o nem éri be ennyivel, hanem igyekszik hasznosítani ezt az erede tileg káros mellékterméket, s egy egész sor felhasználási módját em líti meg, a m elye elyeket ket m ég Plin ius is érd emesn ek t a r t felsorolni.15 elsorolni.155 Valóságos univerzális csodaszert ismerünk meg az amurcában. 162Vö Vö.. 5, 8. 7, 4. 8, 1. 29. 33, 4. 36. 37, 2. 48, 2. tov tovább ábbá á 214. j. 50, 50,11   61, 1. stb. st b.,, ill. Cicero, de sen. 54. — N agy ag y nyom nyomatékk atékkai ai kerül elő később  Columellánál Columel lánál eezz a szempont (vö. 2, 11,, 7. 7. 2, 13, 4.). Ez mu mutatja tatja,, hogy a  szerző a korabeli költséget, gondot sajnáló felfogástól eltérően elsősorban   a gondos megmunkálástól várja az eredményt. 153V ö. Varró, Var ró, 1, 55, 6. Colu Colum. m. 12, 50. Plin. N . H . 15, 114. 4. 154 64, 2. 2.,, 66, 2. vö. vö . Colu Colum. m. 12, 52, 44.. 165 N . H . 15, 33 sköv. 17, 263 sköv. 18, 295 295.. H Haszno asznosságá sságátt Varró is ki emeli, 1, 55, 7. — úgy látszik, nem ment át eléggé a köztudatba. Ld. még    Philon, Mechanica VIII. 6.

4 Cato: A földművelésről földművelésről

 

50

MARÓTI EGOX 

Megóvja a gabonát a zsizsiktől, egértől (92.), sterilizálja a szérű döngölt pa dlój dlójáá t (91 91.. 12 129. 9.)), m egv egvédi édi a sző szőlő lőtt a ká r tevő rova r ok tól (95.), a juhokat a rühtol (96.); alkalmas molvirtónak (98.), a kocsitengely, szíjak, bőrholmik megkenésére (97.), fa- és fém tárgyak fényezésére (98, 2.); javítja az olajfa, a füge termésho za m á t (93 —94. 94.)), a gya pjú , a t ű zif zifaa min őségét (96. il ill. l. 130 130.) .),, az ökrök étvágyát (103.); alkalmas trágyának (36.), a hordók, faedénvek belső falának impregnálására (69, 1. 100.) stb. Az olaj előállításával kapcsolatban Cato felhívja a figyelmet a szüretelők (leguli)150 kényelmességére (64, 1.), a sajtolok (fac-  tores)  tunyaságára (64, 1.), a lopások veszélyére (67, 2. 145, 2.).  Nem  N em u t ols ol s ó s or b a n a z e b b ől e r e d ő k á r ok m eg egel előzé őzéss e, á t h á r ít á s a érdek ében szí szíve vesen sen a dja el C Cat at o a ter m ést még beé beérés rés előtt ,— ,—ol olaa   ja t , b or t , e gy gyaa r á n t (14 (146, 6, 14 1477 .).1 .).1557 Minthogy az egész gazdaság a nyereség biztosítására irányul, Cato érthetően igyekszik a termékekért minél jobb árat kapni, ezért ez ért a dja ez eztt az utasítá st: vendat oleum, si pretium habeat  (2, 7.). A jó gazda azonban nem bízza magát a véletlenre, számításba veszi az áringadozást is, ezért érdemes jól felszerelnie a falusi  jós z á g ot , e zé zérr t vá lik li k ja vá r a , h a jó ola ol a jos -, b or osp os p in cé cétt , s ok h or d ót  patrem  tart, hogy kedve szerint várhassa be az áremelkedést: patrem  familiae vil villám lám rus rustic ticam am be bene ne aedifi aedificatam catam ha habe bere re expedit, ce cellá llám m oleole-  ariam, vinariam, dolia múlta, úti lubeat cáritatem expectare  (3, 2.). A szőlőgazdaságban öt év termésének befogadására elegendő tárolótartályok beszerzését javasolja (11, 1.). Hogy az ilyen ta ná csna k is m egv egvoolt a fogan at ja , arr a az ásat áso ásokk nyo nyomá má n előker elő ker ült leleta n yag a bizonysá g.1 g.1558 Azt m a m ár ba jo joss lenne el-

130 A z olajsze olajszedést dést (14 (144.) 4.) és sajt sajtolá olást st (31, 2. 145.) többn többnyire yire szerződ szerződéses éses  bérmunkások végzik. 157 Cato adás-vételi, bérleti és munkáltatói szerződésformuláinak jel lemzését ld. legutóbb U. von Lübtow alapos tanulmányában, Gálos leges  venditioni et locationi dictae.  Eos 48, 195G, különösen 254 sköv. 158V ö. M . E . Szerge Sze rgejen jenko: ko: Pompeji.   Bp. 1960, 259.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

51

dönteni, hogy a görög zamatú (24. 105.), vagy éppenséggel kós-i159bor készítésére vonatkozó receptek ugyancsak a speku lációval láció val fü ggtek össze, ssze, va gy csup á n a gazda sa já t fogyas z tá sánoak célkellett ját szolg szoazzal, lgáltá áltá k.h ogy Bizon Bizoazn yos azo n , hvizezik ogyezik a vevőn vevő n ek szám lniacélját elad óazonba k nba olykor viz a bor t: ezért ismerteti Cato azt a módszert, amivel az ilyen mester kedés leleplezhető (111.). 4. Az ár u ter m elő m ezőgazda ezőgazda sá g Ca to-f to-féle progra m ján a k m eg ítéllés íté ésee szemp on tjából ige igenn jelent elent ős a birt okt ípusokna k az a ská  lája, amellyel a birtokvásárlásra vonatkozó tanácsait lezárja:  praedium quo quod d primum siet, si me rog rogab abis, is, sic di dicam cam:: de omnibus  agris optimoque loco ingerei100 agri centum, vinea est príma, vei  si vino multo est; secundo kortus kortus irriguus; tertio salictum; quarto  oletum; quinto pratum; sexto campus frumentarius; septimo silva   caedua; octavo arbustum; nono glandaria silva  (1, 7.). A legtöbb fejtörésre, vitára évtizedeken át az a kétségkívül szembetűnő jelenség adott alapot a kutatók körében, hogy a ga bon bon a földet, t ehá t a gabona ter m elést — az itáliai mezőgazdas mezőgazdas á g hagyományosan tisztelt, alapvető ágát — Cato a maga listáján csak a hatodik helyen szerepelteti. Az uralkodó felfogás ezt a problémát azzal magyarázza, hogy Hannibál hadjáratainak pusztításai s az azt követő tengerentúli római hódítások hatására a gabonatermesztésre alapozott itáliai kisbirtok rohamosan átadta helyét a jövedelmezőbb termelési á gak n ak — m ind en ek előt előt t a szőlő szőlő-- és olajter m esztéssel fogla ogla lkozó közép- és nagybirtoknak,101 illetve különösen Dél-Itáliában, az 153 112. vö. Plin. N. H. 14, 79.   160 160 A „ingem”  (és nem„iugeris”)  olvasat igazolására és értelmezésére ld. A. Salvatore: Maia 3, 1955, 233. 161 E d. Meyer, i. m. m . 142. 155. M. W eber eb er:: Die röm. Agrargeschichte.   Stuttgar Stut tgartt 1891 18 91 ,22 6 sköv. Orth, Orth, P W -R E X I I . 647 —648. —648. 668 —670 s. v.  Lcmdicirischaft.  M. Rostowzew, PW-RE VII. 128. s. v.Frumentum. 4*

 

52

MARÓTI EGON

á ll llaa tt en yésztő la la tifun dium n a k.16 k.162 Róm a lakosságát lakosságát , a róma róma i hadsereget ettől fogva lényegében a tengerentúlról behozott gabonával látják el. — Először J. Kromaver mutatta ki,103 hogy a gabonatermelő kisbirtok tönkremenetele távolról sem tekint hető olyan általánosnak, Itália minden vidékére kiterjedőnek, mint korábban vélték s általában azóta is vélik. Újabban külö nösenn M. E . Szergej nöse Szergejenk enk o h a n gozta gozta tja, h ogy ogy az itá itá liai liai gazda sá g a lapja a pu n há bo ború rú ka t k övetően is a gabona föld, s h ogy a ga bo natermeléssel Itáliában később, még a principatus korában sem hagytak fel.164 — A maguk szempontjából mindkét felfogás kép viselőinek igazuk van, de mind a két egymással szemben álló nézet egyoldalú. Amennyire egyoldalú szemléletre vall ugyanis a 2. 2. pun pun há bo ború rú u tá n bek övetk ező — dönt ő mért ékben ra bszo bszolgalgamunkaerőre alapozott — árutermelő, ültetvényes gazdálkodásra való áttérésből a gabonatermelés teljes  megszűnésére következ tetni, épp olyan egyoldalúságra és a catói koncepció meg nem értésére vall az Itália terméketlenebb s ezért gazdaságilag el maradottabb, az áruforgalomtól távol eső vidékein tovább eg zisztáló, zártabb gabonatermelő kisbirtok meglétét érvként szembeszegezni Cato jövedelmezőségi elveivel. Az a körülmény, hogy a kisbirtok — nyilván elsősorban költ ségesebb sége sebb beruh á zásokra elég elégség séges es an yagi eszközö eszközökk h ián yába n — t ováb br a is főkén főkén t gabonat erm eléssel eléssel foglalkozik, glalkozik, az itá itá liai liai piaci értékesítési lehetőségek csökkenésére vezet. Ez a tény a viszony lag különben sem magas gabonaárak és az előnytelen szállítási

102 A latifvuidiumok latifvuidiumok elterjedtségére vonatkoz vona tkozó ó felfogás kritiká krit ikáját ját ld.   V.. I. Kuziscs  V Kuzi scsin, in, V . D . I. 1957, 195 7, I. 64 sköv. A z itáliai birtoktípusokra, birtoktípus okra,   méreteikre ld. legutóbb J. Öeska, B. C. O. 5, 1960, 271 — 72. 163 D i e wir tscha haft ftlic liche he E ntivicklung ntivicklung I talie taliens ns im I I . und I . J ah ahrr h. vv..  Ghr.  N. Jb. 1914, 145-169. 164 Ld. pl. a Közép-Itália i. e. 2. századi mezőgazdasági életének jellemző   vonásai von ásairól ról írt írt tanulmányában V. D. I. 1952, IV . 39 — 40. Pompeji  e.   e. köny vé vébe ben, n, 3350 50.. tov to v ábbá az Onep OnepKH KH no eejib eejibC CKOMy xo3*n xo3*n1cT 1cTB By /jpeBHe /jpeBHefi fi  HTaJii iiiu iu.. Moszk Mos zkva va — Leningrád Lenin grád 1958, 1958 , I I . fejezetében fejez etében..

 

CATO CA TO ÉS A „DE AGR I CULTURA”

53

feltételek m ellett ellett nem t esz ind okoltt okoltt á a jö jövedelmezőség szemp on t  já b ól öss ös s ze á ll llít ít ot t s k á lá n e lők lő k e lőb lő b b h e lye ly e t . A d ön t ő k ér d és a z, hogy a kisbirtok a maga belső szükségletein felül mit tudott  p  pia ia cr a d obn ob n i, egyá eg yá lt a lá n s z á m ot t e v ő m é r t é k b e n t u d ot t -e h ozz oz z á   já r u ln i a z e gyr gy r e job jo b b a n fe feld ld u zza zz a d ó, e llá ll á t a t la n r óm a i p le b s és a m in d n épes ebb ha dser eg szük ségletein ek k ielégítés éh ez?16 ez?165 Az utóbbi szükségletek jellemzésére elég annyit megemlíteni, hogy az i. e. század első harmadában csak Massinissa numida király négy alkalommal összesen kb. három millió modius160 gabonát kü ld Róm Róm á ba , illetve illetve a Görögo Görögors rs zágban és Macedó Macedónn iába n ha rcoló rcoló római seregek élelmezésére. Ha az itáliai kisbirtokon termelt gabona akár csak a római szük ségletek ségletek fedezésére edezésére elégség elégséges es lett volna volna , aligha aligha va llot llot t a volna volna maga Cato is azt a Polybiostól (28,2.) Cicerón át167 a principatus koráig168 hagyományos Róma rájának tekintette: Catonézetet, Sapiensamely cellámSzicíliát penariam rei éléskam publicae  nostrae, nutricem plébis llomanae Siciliam nominabat,169 Mindenesetre tény az, hogy Cato birtokán gabonát csak belső szükségletre termelnek, legfeljebb a fennmaradó felesleg eladá sáról lehet szó (2, 7.). A gabonatermelés háttérbe szorulására következtethetünk közvetett úton egy ugyancsak hangsúlyozott Cato-féle szem 105 A helyi piacok szükségleteinek szükségleteinek ellátásán túl Itá Itália lia nem termelt  gabonát; Rómába, a hadsereg számára a provinciák s a tengerentúli  kereskedelem szállítottak, vö. Rostowzew, i. h. 128. 141. Polybios szerint  (3, 91, 1.) a campaniai kikötők mindenekelőtt gabonát vesz vesznek nek át a  tengerentúlról. 1 c g  Mai mértékeg mértékegysé ységben gben = kb. 250 000 hl = kb. 150 15000 vagonrako vagonrako tháá g ó u tols tolsóó száza százada. da.   mánnyal. Részletesen ld. N . A  A.. Maski Maskin: n:  A p u n K ar th  V. D. I . 1949, I I. 49 — 50. Összevetés céljából megem megemlítjü lítjük, k, hogy hog y Ath Athén én   a IV . század században ban évi 400 000 hl gabonát iimportált mportált (Dem. 20, 31), Ci Cice cero ro  korában a szicíliai adó (decuma)   évi 250 000 hl. 107 In Ver Verr. r. II/ II/II II L l l .I I / I I . 5. pr pro o leg legee Mami. 34. 108 Liv. 26, 40, 40, 1 5 - 6 . 33 33,, 442. 2. 27, 27, 5, 3 - 5 . 1C9 Cice Cicero ro in Verr. II I I /I I . 5. — Hauler Ha uler,, i. m. 4., joggal hivatko hivatkozik zik rá, hogy Cato a nyári munkákat, a gabonatermelés szempontjából legfonto sabb időszaki munkákat, alig említi.

 

54

-MARÓTI EGOX 

 p on t a la p já n , s ez a fá s ít á s .1 .1770 G a b on á t fők é n t ot t t e r m e ln e k , ahol nincs fa (vö. 6, 1.). A fásítási tendencia mellett ez a terület viszont szükségképpen egyre inkább összezsugorodott, s csak a feltétlenül szükségesre terjedt ki. Tény ugyanis, hogy a Catoféle mintabirtokon is foglalkoznak gabonatermeléssel, és Cato elméleti tanácsokat is ad a termelés technológiai színvonalának emelésére. Mindez azonban teljesen összhangban van Cato jöve delmezőségi alapelveivel s azzal a régi igénnyel, hogy a gazda ne adjon ld pénzt azért, amit a birtokon is meg lehet termelni. A racionális művelésre vonatkozó tanácsai viszont a birtokon  b  bee lü li e lőá ll llít ít á s k if ifiz izee t őd ő v olt ol t á t ig igye ye k e zn e k e lő lőm m oz ozdd ít a n i, s eg e gy  b  bee n a zt is is,, h og ogyy m in é l k is e b b t e r ü let le t e n m e g le lehh es s en t e r m e ln i a szükséges mennyiséget. Ezek szeri szerint nt Catónál a k ü lö lönn bö böző ző birt okt ípusok ffel elso sorol rolásá ásá na k egymá egy má sut án jába n értékren di foko okozat zat oka t, a ha sz szno nosság sság szemp on t  já b ól mgi e gkérdésekkel á ll llaa p ít ot t s kfogl á lá at lkozó k e ll róma lá t n uinszerző k ? rzők —k A é s őb őbb m e z ő- gazdasá fogla sze áltaklába nb i,m inden esetre így értelmezték, amint az a Cato-féle lista idézésének   módjából kiviláglik. Varrónál (1, 7, 9.): Cato  . .  gradatim . gradatim prae-   ponenss alium alio agru  ponen agrum m meliorem dicit esse in novem discriminidiscri mini-   bus, quod sit primus ubi vineae possint esse bono vino et multo . . .  (vö. 1, 7, 10.) — Még nyomatékosabban Idfejezi Cato indítékait, felfogását Plinius összegezése171: ille in agro quaestuosissimam  iudicat vitem  . . . proxim  pro ximee hor hortos tos irriguos  . . . T ová bb i ér vn ek tekinthető ebben a vonatkozásban Columella egy megjegyzése (3, 3.). A különböző birtoktípusok, termelési ágak jövedelmező ségéről folyó vitáról írva Cato és Varró korára hivatkozik mint olyanra, amelyben vitán felüli volt a szőlő elsőrangú jövedelme

ző 3, 1 .6 , 3. vö. vö. Varr Varró ó 1 ,2 3 ,7 . Pl Plin in.. N. H . 18 ,31. Colu Colum. m. 1 ,4 ,8 .   17118, 29. vö. 16, 176. tertium locum ei   [se.  sa  s a l i ci ] i n ae aest stii mat atii one r ur i s  Cato adtribuit prioremque quarn olivetis quamque jrumenli aut j>rati-s.   Ld. Ld  . még 176. j.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

55

zősége: uberrimum esse reditum vinearum.  E zt ig igyekszik yekszik ő is ki m u t at n i a m aga k orá n ak lehetőség lehetőségeit eit il illetően letően .1 .1772 Természetesen, ha meg akarjuk érteni Cato állásfoglalását, értékelését, akkor mindig a tiszta és nem a bruttó jövedelemre kell gondolnunk, s mindig tekintettel kell lennünk az egyes termelési ágakhoz szükséges beruházásokra is. — A birtok-skála mögött rejlő elgondolás megértését megnehezítette az, hogy a szöveg szö vegöösszef sszefüü ggést ggést ől elvo elvonn a t kozta t va , a közvet közvet len előzm előzm én yek től elszakítva szemlélték. A felsorolását közvetlenül megelőző  pon  p on t ok b a n (1, 5 —6.) —6 .) C a t o a k ölt s é ges ge s ga zd a s á g i fe fels lsze zerr el elés és,, a t e r  meléshez szükséges magas beruházások ellen hadakozik, a maga alapvető hasznossági szempontjai alapján. Ebben az összefüggés  bee n n y om b a n é r t h e t őv  b ővéé lesz les z a g a b on a t er m e s zt é s é r t ék el elés ésee m e l  lett a másik sarkalatos probléma is, nevezetesen a különben n agy nyom nyom at ékka i, részl részletes etesen en tá rgyalt olaj ült etvénynek , t ehát az a negyedik helyre Hiszen ez aolajtermelésnek term el elési ési ág igényű — a ren dk ívül go gvaló on dosbesorolása. mu n ka mellett — a legköltségesebb beruházást. Gondoljunk csak az olajpince, az olajsajtoló felszerelés árára, szállítási költségeire.173 Láttuk, hogy az olajszüret, olajsajtolás igen kényes, gondot, hozzáértést igénylő munka, amit ezért Cato a lehetőség szerint igyekszik el kerülni, s a kockázatot a vásárlóra, vállalkozóra áthárítani. A Catónál olvasható előírások mutatják, hogy különösen sokat árthatott az olaj minőségének a munkások hanyagsága, gondat lan, lassú munkája. Márpedig az olaj tisztasága, frisseségének  bgyors  biz iztt osít os ítelvégzésétől. á s a s z e m p on El t já blehet ól ig igen en s ok fü g ghogy a m ua nsajtolóberendezés k a fol folyy a m a t k e ll llőő képzelni, szánd sz ánd éko ékoss megro megrongálása ngálása m ic icso soda da kár t okozha tott . Az ilye ilyesmivel smivel 172 íd genus agricólationis maximé rei jamiliari conducere,  állapítja   meg alapos mérlegelés, számítgatás eredményeképpen. Vö. még 3, 1, 3. 3, 2, 3. 173 22, 3. vö. Gummerus, i. m. 47. Industrie Ind ustrie und Hande Ha ndel, l, P W -R E   IX. 1453.

 

5G

MARÓ TI EGOX 

 pe  p e d i g Ca t o k or á b a n m á r s zá m oln i k e ll llee t t : e zé zérr t k é n yt el elee n k ü  lönböző szerszámokból, alkatrészekből tartalékkészletet besze rezni (3, 5.), ami magában is növeli az önköltséget, csökkenti a hasznot. Az olaj tárolása is kockázatos volt; nem úgy a boré, amelynek minősége, értéke évről évre emelkedik.174 Ha ehhez még hozzávesszük, hogy azonos méretek mellett a szőlő az olajültetvénnyel legalábbis egyenlő jövedelmet biztosit egy-egy szüret alkalmával,175 akkor menten érthetővé válik a szőlőnek az ola ola jült et vén y elé elé sorol sorolása ása a Cat o-féle listán. listán. Tám ogat n i lá lá tszik felfog elfogás ás un ka t a z a körü lmén y is, hogy Plinius szint szint én a tak a rékos  be  b e r u h á zá s t fig fi g y e le m b e v é v e lá t ja i n d ok ol oltt n a k C a t o é r t é k e lé léss é t : ille in agro quaestuosissimam iuclicat vitem, non frustra, quoniam  ante omnia de impensa ratione cavit  . . .17C Tagadhatatlan, hogy Cato előírásai, ismertetései részleteseb  be  b e n , b e h a t ób b a n fogla fog la lk ozn oz n a k a z ola j t er m e s zt és s el el,, -fe ld ol olgg ozá oz á s  sal, mint a szőlőműveléssel, a bor kezelésével. Ennek alapján,  pu  p u s zt á n a t e r je jedd e lm e t v é v e a la p u l, a zt le lehh e t n e g on d ol olnn i, h ogy og y az előbbinek nagyobb jelentőséget is tulajdonít, s a két terme lési ág rangsorolása következetlennek tűnhetnék. Az olajterme léssel kapcsolatos fejtegetések alapossága azonban azzal ma gyarázható, hogy ez a művelési ág abban az időben a római gazdák körében még viszonylag új jövedelmi forrásnak számí t ot t ,1 ,1777 sok pr oblém á t ok ozott ; épp ezek leküzdéséh ez és a fok fok ozot ozot t

i n   pii iijQ jQ.. X . h . 15, 77..Vetustas oleo taedium adfert, non item ut vino  . .  . quin immo invitat ad servandum blanda inveterati caries.

175 J. Hö Hörl rle, e, i. m m.. 204 204.. sz számí ámítás tásai ai szerint szerint.. 170 N. H. 18, 29. S nyomban a következő (30.) pontban szerepel Cato  gazdálkodási gazdálko dási alapelvének összegezés összegezése, e, 1. fentebb 44. o. 136. j.^ 177 Vö Vö.. Ortli. i. h. 648. D Dalm almasso asso,, i. m. 9. S Szergejenko zergejenko (V. D D.. I. 1952. IV. 41.) döntő jelentőséget tulajdonít a közép-itáliai olajtermelés fellen dülésében a 2. sz. első negyedétől megnyíló Gallia Cisalpina-beli piacnak.   Meglátásai, az itáliai belső piac életszínvonalemelkedés állal előidézett   igényeinek megnövekedésére hivatkozó T. Frankkel szemben, alapjában  véve helyesek. Kérdés Kér dés azonban, hogy nem kell-e még széles szélesebb ebb összef összefüggé üggé sekkel számolni, mint azt Rostovtzeff (C. A. H. VED. 644.) teszi Délos  szigetén talált feliratok és itáliai eredetű bélyeges olajos- és boroshordó-  töredékek alapján.

 

CATO ÉS A „DE AG1U CULTUBA”

57

nyereség biztosítá biztosítá sá h oz k íván t Cat o segítsége segítségett adni. A szőlészetszőlészet-

hez borászathoz viszont régóta jól értettek Itália szerte,178 s Cato nem akar olvasói előtt jól ismert, maguktól értetődő dol gokat részletezni. Innét van leírásainak, utasításainak hézagos sága, egyenetlensége: ott beszél részletesebben, ahol újat tud mondan i akár a mu nk a techn ológiája, lógiája, aká r a jöv jövedelem edelem biztosítá biztosítá  sá na k egyéb módszerei módszerei t er én .17 .179 E zek et a ta ná csa it, tét eleit eleit viszo viszonn t kita rt óan ha ngoztat ngoztat ja. Részben Részben ez ma gyar gyar ázza a mű  vében fellelhető gyakori önismétléseket. Az öntözéses konyhákért, gyümölcskertészet második helyre sorolása ugyancsak nem igényel hosszas magyarázatot. Cato a  b  bii r t ok h e ly lyéé n ek m e gvá gv á la s z t á s a k or , a d ot t s á ga in a k m é r lege le gell é sekor eleve gondolhatott erre a jövedelmi forrásra. Hiszen a városközelség, a jó közlekedés lehetősége,180 a jó vízellátottság181 különösen indokolt a szedés után gyors értékesítést igénylő zöldsé zö ldsé g- és és fő főzelék zelék félék s gyü m ölcsök ölcsök (8,2.) 8,2.) eset ében. A gyü m ölcs, ölcs, a zöldség- és főzelékfélék termesztése fejlődésének távlatairól, differenciálódási lehetőségeiről képet kapunk a későbbi mezőgazdasági írók műveiből. Nem is szükséges a különben igen kézenfekvő, modern analógiákra hivatkozni. Problematikus a füzes előkelő besorolása, bár az a birtok sok rétű belső szükségleteinek kielégítését biztosította és sokoldalú  jöv e d e lm i for r á s v o l t , 182 eze ez e n k ív ívüü l r os osss z id ő e s e t én is l e h e t ővé őv é 178 Éppígy az i. sz. 1. században, amikor meg a szőlészet van hanyatló ban, Columella az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti teljes részle tességgel; jellemző, hogy terjedelmes fejtegetést szentel egy Cato korában  kiválóan termő szőlőfajta (aminnium)   felújításának (3,7.), melyet   Cato (6, 4. 7, még 1. 10G, — nyilv nyilván 2.). án min mintt közismertet közismerte t — csak egy egyszerű szerűen en megemlít  179 Vö Vö.. Szergejenko, uo. 1952, I V . 38 — 39. Jüngst-Thielseher, Jüngst-T hielseher, i. h. 34.  Különben Catót igen érdekelte ez a kérdés, jellemző rá, hogy még az   Originesben is kit kitért ért egyes vidékek leírásánál azok borhozamára, ld.  fg. I. 43. = Varró Varró 1, 2, 7. 7. 180 V ö . Var Varró ró,, 1, 2, 10. 1, 16, 3. 1811, 3. bonum aquarium,   vö. Plin. N. H. 19, 60. 182 L d. 6, 4. 9. 23, 1. 26. 31 31,, 1. 33, 5. 68. vö. Varró, Varr ó, 1, 24, 4. 1, 25. 1, 31,  1. Colum. de arb. 29, 1. 33, 5.

 

68

MARÓTI EGOX 

tette a házi munkaerő foglalkoztatását. Ezt a besorolást még azzal sem magyarázhatjuk meg kielégítően, hogy telepítésére minden, egyéb célra használhatatlan, vizes, ingoványos terület

is alkalmas volt, és szinte minden gondozás, munkabefektetés és  b  bee r u h á zá s n é lk ü l s z olg ol g á lt a t t a a le gk ü lö lönn félé fé lé b b n y e r s a n y a g ok a t . Forrásainkban ugyanis nem találunk bizonyítékot arra vonat kozólag, hogyvo valaki -típusú gazdaságra salictum ren dezkedett volna lna be. kizárólagosan Mo Modern dern an aló alógi giák ák a lapj lapján án azonba azonba n joggal joggal feltételezhetjük, hogy a füzes telepítése és kitermelése nem csu  p  páá n igé ig é n yt e len le n , h a n em r op p a n t jöv jö v e d e l m e z ő m ű ve velé léss i á g is v ol oltt . Cato tehát ebben az esetben is következetesen, jövedelmezőségi elveinek megfelelően foglalt állást.— A gyakorlatban túlnyomórészt a két-három fő terményfajta előállítására koncentrált bir toktípus volt az uralkodó. Kiderül ez a De agri cultura egyes elejtett megjegyzéseiből, továbbá a régészeti leletekből is. Külö nösképpen érvényes ez a megállapítás az arbustum  jellegű jó szágra vonatkozóan, mint azt pl. a Nápoly környéki Boscoreale mellett kiásott villa rustica  is is m u t a t ja .18 .183 Feltehetően a salictum  esetéhez hasonló szempontoknak kö szönheti előkelő helyét  p  pr a raty/ ty/m is.  is. Leg Legalá alá bbi bbiss erre lehet k övet  keztetni Columella indoklásából. Szerinte a régi rómaiak azért  b  bee cs csüü l t é k m in d e n e k fe fell e t t a r é t e t , m e r t n é lk ü l özh öz h e t e t le n t a k a r  mányt, szénát biztosít, szinte magától terem, alig kíván valami munkát (2, 16, 1.). Cato is kiemelte, hogy a rét nincs úgy kitéve az időjárás szeszélyeinek, mint a többi művelési ág; csekély rá ford ítá st igényel, s egész egész éven á t h a sznot h a jt.1 jt.1881 Teh á t csu pa ismerős szemponttal, gondolattal találkozunk. S ha visszagon dolunk Plinius közlésére, hogy Cato a csekély befektetéssel el 183Szergejenko; Pompeji,  249 — 254. vö vö.. már Ortli, i. li. G48 48.. 657. 184  M a r cu s qui dem P or ci u s et i l la commemor commemor avi av i t, quod n ec tempe tempesta statiti bus  

adfli gerr etur ut aliae par tes adflige tes r ur i s mi mini ni meque meque sumptus ege gens ns pe perr or nnis annos   pr aebe aeberr et r edi tum tu m n eque qu e eum si mpl mplii cem, cum cu m eti am i n pa pabu bull o n on mi n u s   redderet quam in faeno, 2, 16, 2. — A takarmány biztosítására Cato külön ben igen gondosan ügyel, vö. 5, 8. 6, 3. 29. 30. 53. 54. 60. stb.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

59

ér t ha sznot sznot becsü becsü lte a legtöbbre, legtöbbre, a kk or m egért egért jü k, h ogy ilyennek ilyennek tekintette  prc a prcU is.185   Uum  h ozad ék á t is.18 A silva caedua  — m in t n eve is m u t a t ja 186 — elsőso elsősorb rb a n fa k i ter m elésre elésre szolgált szolgált m int szerszám szerszám -, ép ü let- és tü zelőf zelőfa , va lam int k ü lö lönn böző gazda sá gi kellékek n yer sa n ya ga .18 .187 Az er dőből ki

t er m elt18 elt188 fa a n ya g felha felha sználásá na k számos m ódja szerepel szerepel Cat ónál, így a házépítésnél (14, 3.), gazdasági épületek elkészítésénél (15. 21, 5. 31, 1.), mészégetésre (16.), szőlőkarónak (37, 3.); a fölös tűzifát eladták, vagy faszénégetésre használták fel (7,1. 38, 4. vö. 55.). Az ókori Itáliában különben a mainál lényegesen nagyobb kiterjedésű erdők voltak. Ez jelentősen kihatott a félsziget állat in. vadá ll lloom á n yán ak összetételé sszetételére re és és méreteire, méreteire, továb bá a ma inál hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kialakulására. A Catónál — rendeltetésüknek megfelelően —  glandar  glan daria ia silv silvaa  néven szereplő tölgyerdők elsősorban a háziállatok — sertések, ökr ök — ta ka rm á n yozásá yozásá t szolgáltá szolgáltá k,18 k,180 s ebből a szem pont ból kerü ltek el elbí bírálásra rálásra . A li listán stán igen igen alant as szerepet ját szana k. Ennek nyilván az a magyarázata, hogy az állattenyésztés első sorban a latifundiális méretű legelőgazdaságban volt jelentős és  jövv e d e l m e z ő. C a t o v is z on t e n n é l jóv  jö jó v a l k is e b b t e r jed je d e lm ű , in t e n  zív gazdá lkodás t folyta t ó b irt okt ípu st t a rt sz szem em előtt (c (c. 10 10, 1. 1. 11 , 1 -). 5. Lá th a tt u k má r az eddig kifej kifejtet tet tek so sorá rá n is, h ogy a Catoféle birtoktípus nem csupán annyiban töri át az ún. oi&os-gazda185 Colum. 2, 2, 6. . . .

Cato  . . .maximé reditum pralorum ceteris ante- 

 ponebat.  ponebat . Plin. epist. 3, 19, 5. Palladius, agrie. 12, lő 186 V ö. lő.. De matéria cae- 

denda. 187 Különben az idősebb Pliniusnál Cato a szerszámfa szempontjából   mint mi nt elsőrang elsőrangú ú szaktekintély szerepel, ld. 16, 193. 188 A faki fakitermel termelés és idej idejére ére ld. 17, 1. 31, 31 , 2. 189 Az ökrök takarmányozására évi 240 modiust ( = kb. 22 hl hl)) számít,   c. 60. vö. Colum. 6, 3. 11, 99.

 

60

MA R Ó TIE G O X 

ság — tehát a szükségleti gazdálkodás — kereteit, h o g y alap vető célkitűzésének megfelelően piacra termel, hanem annyiban is, hogy ugyanakkor piacra is szorul. Szükségletei elsősorban különféle kézművesipari készítmények (szerszámok, gazdasági felszerelések, berendezési tárgyak), nyersanyagok.190 Ezeknek sokféleség sokf éleségee k ü lö lönn ösen a zo zokba kba n a „fejezetek ben figyelhe t ő meg, amelyek az olajültetvény és a szőlőgazdaság felszerelését ismer

t et ik .1 .1991 — Segí Segíts ts égére si siet et Ca to a k ezdő birt okosn a k t a n ácsa ival ar ra vona t k oz ozóan óan is, is, h ogy ogy mit hol sze szerezhet rezhet be a leg legccélszerű élszerű bben.  N e m s zá m ít v a m ost os t a z e b b e n a z i d őbe őb e n m á r ga zd a s á gi s ze m   p on t b ól is e g y h elle el lenn is zt ik u s n a g y v á r os s zín zí n v on a lá n á lló ll ó R óm á t  — a m e ly k ü lö lönn b e n r u h á za t i cik k e k k e l, b r on zá r u v a l (k (kuu lcs , zá r ) ééss kerámia-készítményekkel, valamint hordókkal, kádakkal, ekék kel szerepel —, Cato listáján a következő javaslatokat találjuk a beszerzési beszerzési ffoorr á so sokr kr a n ézve: Cal Cales es,, Mi Minn tu rn ae: r uh á zati cikkek, mezőgazdasági felszerelések; Venafrum: mezőgazdasági felszere lések, tetőcserép, kötéláruk; Suessa: mezőgazdasági felszerelések (csép, borona , sz szeker eker ek), ola ola jsa jt oló bere n dezés; Ca pu a : érctá rgva k, --edén edén yek, ola jsa jt oló beren dezések s t b.1 b.1992 A birt ok szükségletei szükségletei elő előnn yö yöss besz beszerzési erzési forr á saina k m egjelö egjelö lésé éséve vell C Cat at o a m un ka m egj egjaa ví vítá tá sát , a ggazda azda ság jjöövedel vedelm m ező ezőségét ségét kívánja előmozdítani. Figyelme mindenre kiterjed. Jellemző m ódon az ek efa jtá k 193 m egválaszt ás án ál nem feledk ezik m eg a talaj minőségéből adódó követelményekről sem. A felsorolt szükségletek, illetőleg a beszerzésre adott tanácsok  190 Ezek közül az egyik legjelentősebb rendszeres kiadás volt a boros tartályok eldugaszolásának rögzítésére, tömítésére használt szurok be szerzése, ld. Gummerus, Klio, i. h. 34. 1192 91 Í gAz y elsősorba elsősorban n a (13, 10 — 18 — 23. fejez fejezetek. etek. ( .   .  fi eredeti hely 5,13. 2) szövegromlásának  f. i sci n ae G a mpa mp a n i -  cae f eam ea m e u ti l es sun su n t ■■■)   javítása szempontjából megszívlelendőnek  látszik C. Brakman javaslata: ,, eame  reliquiae sunt adverbii fortasse   npprime”  (Mnemos. 5, 1937, 318.). 193 16 161, 1, 4. vö vö.. V Var arró, ró, 1 , 3 1, 5 . Co Colu lum. m. 2 , 2 , 1 3 . 2 3 . Pa Pali liad ad.. 3 , 2 5, 1 4 .   illetve Cic. de sen. 53. Plut. Aem. Paul. 14. — A különféle ekefajtákra ld.  Szergejenko: OnepKIi . . ., 40 sköv.

 

CATO ÉS A „DE AGKI CULTURA”

61

egyaránt amellett tanúskodnak, hogy a Cato-féle gazdaság élénk kapcsolatban állt a városi iparosműhelyekkel. Látni való, hogy az ipar ost evékenység már elv elváá lt a há zi ziipar ipar tól tól,, e téren is kialaku lt az egyszerű árútermelés, differenciálódtak az egyes kézműves mesterségek, sőt a mezőgazdasághoz szükséges eszközök előállí tá sába n bizonyos helyi spec specializ ializáá ló lódá dá ssa l is szám olni lehet Lat ium és Cam pan ia vá rosa iban .1 .1994 It t t ehát a ké kézműve zművesmun smun kána k már n em ooly lyan an — külö különben nben Catónál ugyancsak szereplő — kezdetleges formájáról van szó,

mikor az iparos a m egr egr endelő há zában, birt oká n, anna k n yers a n yagá bó bóll — esetleg részben an na k szerszá szerszá ma iv ival al — végez  b  béé r m u n k á t v a g y s ze zerr ződ ződés és es m u n k á t . A lis li s t á n fe fels ls or olt ol t h e ly lyss é  gek term elő előinek ese esetébe tébenn már saját mű hely helyben, ben, saját an yag  b  ból ól e lő lőáá llít ll ít ot t r a k t á r k é s zle zl e t e k k ia la k ít á s á r ól, k és z t e r m ék e k ár uba bo boccsá tá sá ról van szó. szó.1195 Adva van t ehá t a mu nk am ego egosz sz tá sna k, az á ru kész készle lett létr ej ejöttén öttén ek olyan foka , a m el elyy az egy szerű sze rű ár ut erm elé eléss felt ét ele.1 ele.1996 Lá t h a t ó teh á t, h ogy a m ező ezőgaz gaz dasági és a kézműves munka differenciálódása és az áruterme lés kialakulása kölcsönhatásban van egymással, hasonlóképpen a mezőgazdasági és az ipari árutermelés is kölcsönösen feltéte lezi és támogatja egymás fejlődését. Az egyik oldal meglétének kimut at ása ily ily m ódon egy egyút út ta l a másik ki kialakulása alakulása mell mellett ett is szól. Az iparcikkek készletének felhalmozása állandó, rendszeres keresletr e szám ít — a m ező ezőgazda gazda sá g ez eztt csak b iztos jö jövedelem vedelem , racionális árutermelés mellett képes biztosítani. 6. A birt ok mu nk aer ő-gazdá lko lkodá dá sa is minden ben megf megfel elel el Cato jövedelmezőségi elveinek. Az idény- és alkalmi munkák  194Hasonló következtelések vonhatók le a Plautusnál szereplő kézmű vesek ves ek lis listájából tájából iis, s, vö. Gumme Gummerus, rus, P W -R E I X . 114 11466 — 47. 195 Ld Ld.. Gumme Gummerus, rus, uo. 1147 — 48 48.,., ill. 1152 — 53. 190 An Annál nál is inká inkább, bb, mert a mezőgazdaság korlátozódha korlátozódhatik tik arra, hogy   csak feleslegé feleslegétt viszi piacra, a kézműv kézműves es azonban csaknem kizárólag    eladásra termel, vö. Lencman V. D. I. 1953,111. 52.

 

62

MARÓTI EGON

elvé elvégz gzésé ésére re Cat o gyak gyak ra n vesz esz igénybe na pszám osoka soka t, szerződé szerződé ses munkásokat, egyénileg és csoportosan egyaránt.197 Állandó iparost tartam a birtokon nem kifizetődő. Irányelv: ahogyan olcsóbb és eredményesebb a munkavégzés, azt a megoldást kell választani.— A takarékosság szempontja nyilatkozik meg abban az előírásban, hogy a szerződtetett iparost, napszámost, földmunkást egy nappal se tartsák, tehát fizessék tovább a kel leténél: cliutius eundem ne habeat die  (5, 4.). A Cato-féle gazdaság állandó munkaerő-állományát a rab szolgák alkotják. A mezőgazdasági árutermelés tehát a rabszol gák m un ka erejének k iz izsá sá km án yolásá yolásá n a lapu l. l.1198 A kizsák m á n yo yo

lás kíméletlenségére következtethetünk már a rabszolgáknak a birtok nagyságához viszonyítva feltűnően alacsony számából is. A 240 240 jugeru m ( = 60 hektár ) kiterjedésű kiterjedésű olivetum  m egmű egmű ve ve  lésére lésére Cat o 13 13 főt főt ir á n yoz yoz elő, elő, a 100 ju ju geru m ( = 25 hekt ár ) méretű vinia  céljaira elégnek tart 16 rabszolgát. A rabszolgákkal, a gazdaság állandó munkásaival szemben a nyereség nyereség bizto biztosítása sítása a következetesen következetesen érvényesítet érvényesítet t kett ős alap elvnek el vnek megfel megf elelő elően enazegyrészt egeltartásukra yrészt mu n kaszolgáló erejük m költségek inél t eljesebb eljesebb kiha sz nálása, másrészt lehetséges mérséklése révén érhető el. Ez a kettős célkitűzés egy egész sor nyilatkozatban, előírásban kifejezésre jut. Az egyik megfogal mazás emlékeztet a birt birt okvásá rlássa l ka pcsolat pcsolat os m eggo eggon dolásr dolásr a : cogitato, si nihil fiet, nihilo minus sumpius futurum, futurum ,199 E n n e k megfelelően, mikor a rabszolga beteg, kevesebb élelmet kap: cum servi aegrotarint, cibaria tanta dari non oportuisse  (2, 4.). A rabszolgatartó morálból fakadó igény ebben a tételben foglalható össze: a rabszolga vagy dolgozzék, vagy aludjon. Ez az elgondolás szűrhető le Cato előírásaiból, s így összegezi 197 1, 3. 4. 5, 4. 14. 34, 2. 144. 145. stb. 198 M. Webe Weber, r, i. m m.. 236. Orth, ii.. h. 650. Gummerus, K lio lio,, i. h. 24.  Westermann, PW-RE Suppl. VI. 693—694. s. v. Sklaverei. 199 39, 2. vö. fön föntebb tebb 46— 46 — 47. o. 140 — 142. j.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUKA”

63

felfogását Plutarchos is: vEdéi de fj Tigárreiv t i  t c o v  ávayy.aícov   óbtoi röv őovÁov rj xa&evőeiv.200  Ha alaposan megdolgoztatták őket, nem törik rosszban a fejüket.201 Gondosan ügyel arra, hogy a rabszolgák soha ne töltsék dologtalanul, tehát — a gazda szempontjából — haszontalanul az időt. Utasításokat ad rossz idő, esőzés alkalmára is (2. 3. 39, 1. 3.).  N e m leh le h e t fen fe n n a k a d á s a k e d v e ző zőtt le n i d őjá r á s m ia t t a s zü r e t i előkészületek terén sem (23, l.).202  Nem  N em s zü n e t el a m u n k a a C a t o-féle o-fé le b i r t ok on a h os osss zú , s öt é t téli napokon, estéken sem (37, 3.). Az árutermelő gazdaság munkatempójától mi sem áll távo labb tehát, mint a pásztorregény idillikus nyugalma. Cato rab

szolgáá i e lőtt ismer et len a L ongos (3, szolg (3, 4. 4.)) föl öldm dm ű vesei, p á szt ora i számára oly kedves téli pihenés. A duritia  itt már csak a rab szolgák élet- és munkakörülményeire jellemző, a gazdára nem vonatkozik. Itt nem Catónak valami sajátos egyéni felfogásával állunk szemben, hanem a rabszolgatartók körében magától értetődő, elterjedt szemlélettel. Bizonyság erre, hogy hasonló előírásokkal találkozunk a szelíd lelkű Vergilius mezőgazdasági tan- (vagy inkább propaganda) költeményében is.203 A fentiek után már nem lep meg az sem, hogy a kultikus hagyományok tisztaságát, a formális előírások betartását külön  be  b e n oly ol y félt fé lt é k e n y go gonn d d a l, éb e r cen ce n s or i s zi zigor gor r a l v i g y á z ó és h ir  200 Pl Plut ut.. 21, 3. vö. Colu Colum. m. 1, 8, 11. 201 5, 2. opere bene exerceat: jacilius malo et magái’a a vilicusra:  si  s i hoc j aci et, mi n u s li bebi bebitt

et dormibit libentius.

álieno jjrohibebit.   vö. 5, 5.   ambu ambull ar e et val valeebit bi t r ecti us  

202 Problematikus az eredeti szövegben a ,, quo quom m pl pluu et”  elhelyezése, az,  hogy pont vagy vessző álljon-e előtte. Ti. értelemszerűen vonatkoztatható      az is, joggal ld. do 1.). dolililehet a pi pice centur ntur do dolimint li a plumbo vi vinci ncito to  (39, Erreelőzményekre legalább annyi hivatkozni, amit Mazzarino említ (2, 3. dolia lavato)   szövegkiadásában (Lipsiae 1962, ad 1. e.). Viszont pl.   a sózott hal beszerzése rossz idő esetén nem történt volna meg? 203 Ge Georg org.. 1, 29 9 sköv. Vö. Mai Mai’óti ’óti E ., An Ant. t. Tan 11, 19 64, 64 , 266 26 6 sköv.

 

.MARÓTI EGON (34=

dető Catónál ilyen jellegű — a gazda szemével nézve olykor há tr án yo yoss — elő előírások meg megkerülés kerülésére ére is ta lálunk ú tm ut at ás oka t, illetőleg a gazdasági érdekekkel, a hasznossági szemponttal való egyeztetésre irányuló igyekezetet. Az ünnepnapok sem jelente nek teljes mentesítést a munka alól, csak annyiban, hogy a napi r obot ot „k ön n ye bb ” t evéken ység vált ja ffel el ((2,4. 2,4.)).2 .2004 Varró a rabszolgát beszélő szerszámnak: instrumentum vocale  nevezi neve zi,, megkü lönböz lönböztet tet ésül a csak értelmetl értelmetlen, en, ta go golatla latla n ha ngo ngott hallató igavonó baromtól (instrumentum semivocale) ,205 Catónál ilyen jellegű elvont általánosításokkal nem találkozunk, kétség telen azonban, hogy hasonló szemlélet hatotta át őt is. Erre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az idézett, rabszolgákra, tehát emberekre vonatkozó előírása lényegében mit sem különbözik az ökrök, lovak és szamarak ellátásával kapcsolatos utasításai t ól (138.). 138.).2206 Ugya n ez a r ideg ra cio iona na liz lizm m us n yilat kozik meg

a rabszolgák élelemmel, ruházattal való ellátásában is. Láttuk, hogy a rabszolgáknak, mikor betegek, tehát nem dolgoznak, kevesebb élelmet kíván adni, mint különben. Hasonlóképpen az ökrök, mikor nem dolgoznak, nem kapnak takarmányt, inkább legelje legel jenn ek,2 ek,2007 míg a neh ezebb t a vas zi sz szán án tá s idején a legjobb minőségű szénát kapják (53.). Hasonló megkötésekkel találkozunk  fami   a familia lia,,  — különben is elég szűkös — élelmiszer- és boradagjának megállapításánál is az évsz évszakn akn ak, a vég végzett zett mu nká na k ééss a mu nk akörülményeknek akörülményeknek m egf egfelelően elelően (56 —58. —58.)). A born a k alig n evezh et ő ecetes lőre lőre2208 m el lett lett nem bőkezű a rabszo rabszolg lgák ák hoz az oolajf lajfejada ejada g megáll megállapítá apítá sán ál 1:01V 1Vö. ö. V Verg. erg. Georg. 1, 276 sköv. ld. még Colum. 2, 22, 3. Plin. N. H .  18, 40. 205 1, 1, 17. vö. vö . 2, 1, 11. Aristoteles, Aristotele s, Et Eth. h. Nicom Nic om.. 8, 13. Polit. Poli t. 1 , 4 . 200 V ö. Colum. 2, 21 , 5. 207 . . .  s  sii n on la labo bor21, r abn abnni ni , pasc pa scan an tur tu r sa satiti u s ,  54, 1. possu ssunt nt i ur e di ci vi na quae G r ae aeci ci de deute uterr i a app appeellant, CCato ato et   208 N on po

nos lor nos lor am, mace macerr atis aqua aqua vvii nace naceii s, sé sédd tamen tamen i nte nterr vi na oper per ar i a nu nume merr an-   tnr,  Plin. N. H. 14, 86. vö. Cato c. 104.

 

CATO CA TO ÉS A „D E A OKI CULTUKA” CULTU KA”

(5 (555

• sem: a lehu lehu llott llott , éret len, kevés olajt olajt a r t a lm ú bogyó ju t ot t nek ik.20 ik.209  parsimonia   szempontja a rabszolgák Ugyancsak érvényesül a parsimonia ruhaneművel való ellátásában: kaptak évente egy tunicát, két évenként egy köpenyt és egy pár fapapucsot. A régi inget és k öpen yt vissza vissza k ellett ellett adni, r ongy(pokr óc) óc) lett belőle. belőle. H ogy másra nem is lehetett már alkalmas, az bizonyos olyan körülmények között, ahol a gyomlálás, a tövisbokrok nyesése, a tüske irtása (2, 4.) ünnepi munkának számított. S tudjuk, hogy voltak rabszolgatartók, akik még ezeket a kiadásokat is igyekeztek megtakarítani. Elég, ha az első szicíliai rabszolgafelkelés kitörésének előzményeire utalunk.210 Az ilyen ilyen ta paszt ala tok vezett vezett ek a zokh zokh oz a részl részletes u ta sítás ok hoz, melyek révén Columella biztosítani akarja, hogy a vilicus gondoskodjék megfelelően a rabszolgák ellátásáról, ne rövidítse meg őket a maga hasznára (1, 8, 12. 18.), bánjon velük körül t ek in t ően, ne k egvet len k ed jék feleslegesen eleslegesen (1, 8, 16 — 17. 17.)), m er t a kegyetlenség és kapzsiság okozta sérelem félelmetesebbé teszi

őket: saevitia et avaritia laesi magis timendi sunt  (1, 8, 17.). Catónál e tekintetben még csak igen kurta, általános rendel kezéseket találunk: familiae  famil iae ma male le ne sit, ne alg algea eal, l, ne esuria esuriatt  (5, 1. vö. 142.);  pro noxa bon bonoo mod modoo vindicet  (5, 1.). Cato maga is tudatában volt annak, hogy a rabszolgák nagyon nehezen vise lik el az igazságtalanságot.211 Pedig előtte még nem álltak vesze delmes példák, az ő korában lezajlott itáliai rabszolga-megmoz dulások, felkelések212 még kisebb méretűek, helyi jelentőségűek voltak. Az óvatosság azonban nem lehetett felesleges. Erre mutat az, hogy Plutarchos szerint (21,6) Cato igyekezett egve20Uoleae caducae . . . óleas tempestivas (unde minimum ölei fieri pol-   eril).   . . 210 Ld. Diód. Sic. 34, 2, 10. 34. 38. vö. Maróti E., Ant. Tan. 3, 1956, 90.   8, 1961, 180. 211 ser vi i n i u r i a s n i m i s aer aer j r e fer f eruu n t,   or. fg. 58. 212 19S-ban Setiában és Praenestében, Liv. 32, 26. 196-ban Etruriában,   Liv. 33, 36. 185185-ben ben Apuliában, Liv. 39, 29, 8. 5 Cato:

A f ö ld ld m ű v e l é s r ő l

 

66

MARÓTI EGO>T

netlenséget sz netlenséget szítani ítani ra bsz bszoolg lgái ái között között , egyetért egyetért ésük et gy gyaa n ak  vással és aggodalommal figyelte.213  N y i l v á n e n n ek a z e gy gyee t é r t é s n e k , a fa n a t ik u s ös össs zet ze t a r t á s kialakulásának megelőzése, megakadályozása érdekében tiltotta ki a birtokról a keleti eredetű csillagjósokat, álomfejtőket és más vándor prófétákat. A későbbi szicíliai felkelések példája mutatja, milyen veszedelmes befolyásra tehettek szert azok a javarészt szintén keleti származású rabszolgák körében.21'1 A rabszolgák osztályharcának azonban nem a szervezett fel kelés, a fegyveres harc volt az egyetlen Komoly kárt okozhatott a rabszolgatartóknak hanyag formája. munkájuk, a termés megdézsmálása is: neyleyentia servi vei rapacitas  (Colum. 1, 7, 5.). S hogy a munka elvégzése nem ment éppen a Cato által meg kívánt ütemben, arra a vilicusnak adott utasítások számos  p on t ja a la p já n k öve öv e t k e z t e t h e t ü n k (p (pl.l. 2, 5. 5, 2 .). A n a g y i g y e  quaeque que facfac -  kezet ellenére ellenére is adódt a k h ián yo yossá ssá go gok, k, lema ra dások: quae ta infectaque sient  (2, 1 .); si ei opus non apparet  (2, 2.) stb. Hát rá l ta tt a a m un ká t a ra bsz bszoolgák lgák ki kimerülts merültség égee (servos non valuisse)  

is, valamint a rossz időjárás — erre hivatkozva mentegeti a vilicus a lemaradást (2, 2.). Feltehetően a rabszolgák igyekez tek is kihasználni minden lehetőséget, hogy könnyítsenek hely zetükön. — A munkaeszközök kopása, rongálódása által okozott mu nk akiesést akiesést Ca to pó póta ta lkatr ész észek ek besz beszerz erzésé éséve vell iigyekezett gyekezett m eg előzni, elkerülni. Erre alighanem gyakran szükség lehetett, hisz a ra bszo bszolg lgák ák na k nem fű ződött érdekü k a szerszámok szerszámok kímél kímélésé ésé hez, éppen ellenkezőleg, akkor számíthattak egy kis rendkívüli  p  pih ih e n őr e , h a a m u n k a il ilyy e n ok ok b ól s zü n e t e lt (v (vö. ö. C olu m . 1, 8, 8.).  N y il ilvv á n v a ló lóaa n ig igyy e k e z t e k h oz ozzz á p ót oln ol n i s zű k ös, ös , e gy gyhh a n g ú é le lel l m isz iszer-el er-ellát lát m á n yukh oz is. E rr e mu ta tn ak az óóvatossági vatossági el előőírások, 213 Vö. 21, 7. Cato, 5, 4.  sci bi bitt i n men men te f omi l i a e 214 Vö. Vö . Maróti E ., An t. Tan. 3, 1956, 86 sköv.

qui d si t.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

67

 p  péé ld á u l a z ola j őr z é s é v e l k a p cs ol olaa t osa os a n (66 (66,, 1. 67, 2. 145, 2.). A kenyérellátásnak a füge beérésétol számított módosítása is  b  bii z on y á r a h a s on ló m e g g on d ol oláá s b ól e r e d (56 (5 6 .). — A n e m m e g  felelő munkavégzéssel, az élelmiszer-dézsmálással kell magya ráznunk a büntetések, fenyítések gyakori emlegetését. Állandó témája ez a kortárs Plautus vígjátékainak is. Jellemző, hogy a már jóval rafináltabb módszereket ismertető, ill. mérlegelő Varró szintén csak abban az esetben kíván eltekinteni a rab szolgák ütlegelésétől, ha jó szóval is megfelelő eredményt lehet elérni (2, 17, 5.). Ám ami a leglényegesebb, számolnia kell Catónak a rabszol gák elkeseredésének radikálisabb megnyilvánulásával is, a szö késsel: servos aufugisse  (2, 2.) ! A term elő mu nk a zavar ta lansá gát, jö jövedelmező vedelmezőségét ségét a késő későbbi bbi mezőgazdasági írók (Varró, Columella) különféle kedvezmé nyekkel, enyhítésekkel igyekeztek elősegíteni. Ezek a módsze rek (pl (pl.. a t öbb gy gyerm erm ekes ra bnők fe felsz lszabadítá abadítá sa) fel eltá tá rt ák a ra b szolgatartó rend belső ellentmondásait, s a rabszolgatartás ke ret einek fellazí ellazítá tá sá ra vezett ek. Az iily lyenfél enfélee ren dszabá lyo lyokk alka l ma zását sür ge gett tt e a ra bsz bszoolg lgák ák számá na k ccsö sökkenése kkenése is a hódí hódító tó háborúk elakadásával, a köztársaság korának végétől kezdve.

Teh á t ha dás zat i okok, gazdas ági m eggo eggonn dolások — s nem egy egyes es filo ilozó zóffiai irá nyza tok, va gy éppen a keresztén ység ha tá sa — idéz ték elő a rabszolgákra vonatkozó szemlélet, a velük szemben alkalmazott bánásmód megváltozását. Mindezek az ideológiai tényezők maguk is csak tünetei, következményei a rabszolga tartó rend, a rabszolgatartáson alapuló római állam elmélyülő válságának. Cato kora azonban a rabszolgatartó gazdaság kibontakozásá nak, fellendülésének ideje. Ilyen meggondolások ekkor még nem merülnek fel, nem mutatkozik ok a kíméletre. A háborúk szinte korlátlan bőségben ontották az olcsó rabszolga-munkaerőt Itália és a gazdasági tekintetben nagy jelentőségű Szicília tartomány 6*

 

.MARÓTI EGON

68

számára. Jellemző — bár — példa L. Aemilius Paulus macedóniai hadjárata (i.e.ritka 168.). A koraerre egyik leghumánusabb római politikusaként ismert hadvezér, aki állítólag csak Perseus könyvtárát tartotta meg a hadizsákmányból a maga számára (P lut lu t . Aem il. P a u l. 82, 7 —8. comp comp . 6.), 6.), a m olossu sok 70 t elepü ele pü  lését rabolta ki, dúlta fel, s 150 000 foglyot adott el rabszolgá nak.215 Látjuk tehát, hogy a húmanitas  eszméje, amely a római rabszolgatartók szűk felső rétegének belső ügye volt, jól megfért a természettől rabszolgaságra születetteknek tekintett „barbá rokkal”216 szembeni legbrutálisabb bánásmóddal is.

-

-

*

A hazai Cato-irodalom a század elején Szautner Zsigmondnak ,,M. Porcius Cato beszédeiről” szóló tanulmányával indult (E P h K 26, 26, 1902 1902,, 849 —861). 861). A szerző kísér letet lete t t et t Cat Ca t o szónoki szónok i fejlődésének rekonstruálására. A beszédek nyelvének, stílusának  jell  je llee m zé zéss é r e n é h á n y t a lá ló m e gá ll llaa p ít á s s a l s zolgá zol gá l, a cen ce n s or b a n mint politikusban szűk látókörű akadékoskodót lát. — Cato alakjáról, írói egyéniségéről, illetőleg műveinek nyelvi, stiláris sajátságairól később Borzsák István adott plasztikus jellemzést ké t színesen színesen m egírt, egírt, összefo sszefogl glaa ló mu nk ájába n (A róma róma i ir ir oda lom. lom.

A világirodalom története I. 1944, 257 259. ill. A latin nyelv szelle szel leme. me. Pa r t h en on t a n u lmá n yok 3. 3. 1942 1942,, 49 —51.). 51.). — A De agri agri cultura-ból magyar nyelven mindeddig csak szemelvények lát tak napvilágot, Szilágyi János György fordításában: Világiro da lmi An t ológ iá i. 1952 1952,, 496 —500. 500. (vö. vö. Tör Tör tén elmi olvas ókön yv I. 1961, 181-82.). Cato gazdasági nézeteit, tevékenységét a római mezőgazdaság fejlődés ejlődés én ek összefüggésében összefüggésében k ét — egym á st ól ig igen elt érő felf felfogáogá-

Die Massenversklavungeti dér Eimoohner erober-  Mainz 27 —odás. 28.   Ant. Tan. 9, ler 2Stadte in déri Ehellenisl.-röm. Zeit.  g api 16 V ö. Marót Maróti .:  A délosi r abszol abszolg ac és1961, a k al alózk ózkodás.   215 Vö. H. Volksmann:

1962, 5.

 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUBA”

69

sú és értékű — áttekintés is tárgyalja. Szász Bélának „A római földkérdés tört énet e I .” (Buda pest 1935) c. mun ká ja volta kép   pe  p e n csa li a fa s is zt a n é m e t t ör t é n e t s ze zem m lé léle lett z s á k u t cá já b a t or k ol olll ó irán yzat yzat án ak n egat egat ív ta nulsága miat t érdemel érdemel el elma ma rasztaló említést. Annál nagyobb elismeréssel kell szólani Tornász Jenő nek — a Parthenon tanulmányok 7. köteteként — ,.A római földkérdés (A köztársaság)” címmel 1943-ban megjelent igényes, lebilinc lebi lincselő selő összefo sszefoglalásá ról. A mű a kora beli t u dom á n yos yos ir o dalom legjavára támaszkodva, bár bizonyos modernizáló törek véstől nem mentesen, de egészséges, őszintén demokratikus szemlélettel tekinti át a római mezőgazdaság fejlődését, a kis  bir  b ir t ok os osz os z t á l y s ors or s á n a k a la k u lá s á t , a r a b s zolga zol ga -m u n k a e r őr e alapozott közép- és nagybirtok, valamint a latifundiális legelőgazdálkodás térhódítását. Különösen figyelmet érdemel szem  pon  p on t u n k b ól a z, a m it a C a t o á lt a l e lk é p zelt ze lt b ir t ok os osrr ól ír (27. (27 . 1.): 1.): ,,a föld föld neki nem jelen jelen t ot ot t h ont , . . . ha nem kizár ólag a ter melés egyik tényezőjét látja benne”. Újabba n TrencsényiTrencsényi-Waldapf Waldapfel el Imr e t ö bb t an ulmá nyában vizsgálta Catónak a Scipio-kör művelődési, nevelési eszményei hez, valamint a görög irodalomhoz való viszonyát (1. föntebb 8. és 103. j.). — A jelen sorok írója a szicíliai rabszolgafelkelések misztiku s ideoló misztiku ideológiai giai ind ind ítéka it k íván ta közelebbről megvi megvilágí lágíta ta ni Catónak a jósokra vonatkozó tilalma alapján 1. föntebb 94. j.), s adalékokka adalékokka l szo szolgált lgált a ter ent iusi Adelph Adelph oe k or(abeli r(abeli a ktu alitásá 

nak kérdéséhez (vö. 42. j.).

 

ME GJ E GY GYZ Z É SE K A LATIN SZ SZÖV ÖVEGH EGH EZ

Cato földművelésről szóló munkájából tartalmilag (vagy rit ká bba n szó sz szerint) erint) t öbb an tik író idéz (m inden ekelő ekelőtt tt Var r ó, Plinius Pli nius és Co Columell lumella); a); eeze zeknek knek az au ctoro torokn kn ak a tan úsá gai it t -ott segg í tség se tséget et n yújtha tn ak a ccat at ói mű sz szööv eg egének ének a reko rekonstr nstr uá l ásá hoz; ugyanígy a humanizmus kora óta szerzőnket gondosan tanulmányozó filológusok coniecturái is. Ám az ókori testimoniumok s az újkori szövegjavítások mind csak másod-harmad rendű jelentőségűek Cato „De agri cultura”-jának a kiadásánál; az elsőrendű feladat ama régi kézirat textusának mentői hite lesebb helyreállítása, amely egyedül tartotta fenn a Cato-féle művet a maga egészében a könyvnyomtatás koráig. Ezt a kódexet (F =   F loren tinu s [Marci Marcian an us] deperditus), amelynek a margójára és sorközeibe két régi kéziratból származó varia leclio-'k  is kerültek, valaha a firenzei Szent Márk könyvtár őrizte. Közvetlenül vagy közvetve több kéziratos másolat elő képéül szolgált (apograp (apographa: ha: A =   P ar isi isinn us 68 6842 42 A saec saec.. X I I —XI I I ; a = Lo Londinen ndinen sis M Mus. us. B Brit. rit. addit. 19 19..355 sae saecc. XV; c = Cae Caese senas nas Bibli Bibliooth ec ecaa e Mal Malat at estianae 24 24,,2 saec. saec. XV; d = Va tic ticaa na e Bibl Biblio ioth th ec ecae ae Ur bina s Lat . 1328 sae saecc. XV; f = F lo loren ren  tinu s Lau ren tian us 551, 1,11 saec saec.. XV; m — F lo loren ren tin u s Lau ren tian us 30,1 30 ,100 saec saec.. XI V; n = Nea po poli litt a n u s Bibi. Nat . IV A 8 saec saec.. XV XV). ). A kódex eltér eltér ő olvasa t a it 148 14822-ben ben A Angelus ngelus P oli litt ian u s a „„S S crip t ores rei rusticae” editio princeps-ének (ed. Georgius Merula,

Venetiis apud Nicolaum Jensonum, 1472) egy példányába  jegg y e z t e b e (a m e ly „R é s S. 4 3 9 ” k ön y v t á r i s zá m m a l a p á r is i  je Bibliothéque Nationale tulajdona ma). Legutoljára Petrus Vieto ietorr ius t et t m ég köz közzé zé a firen zei „„liber liber a n tiquissimu s etf etfideli idelississim us ” -ból t öbb olv olvaa sa tot a ma ga Ca t o— o—V Va rr o-féle „„D D e re ru st ica ica ”

 

72

MEGJEGYZÉSEK A LATIN SZÖVEGHEZ

kiadásának (Lugduni apud Sebastianum Gryphium, 1541; „Explicationes” 1542) a jegyzetanyagában. Azóta a kéziratnak nyoma veszett. — Ott, ahol Politianus és Victorius ill. Politianus és az apogra apogra ph onok m ind va gy többségü többségü kben egya egya zon zon olvasa lvasa tr ól tanúskodnak, biztosra vehető, hogy ez állott a Florentinus Marcianusban is. Azon a néhány helyen, ahol a kezünkben levő kú t fők vallom vallom ás a n a gyj gyjáá ból egyenlő egyenlő súllyal súllyal osz oszli likk meg kü lön lön böző böző lectio-k között, az eredeti olvasat biztonsággal nem, legfeljebb  b  biz izon on y os va lós zín zí n ű s é gge gg e l r e k on s t r u á lh a t ó. Cato ,,De agri cultura”-jának legkorszerűbb kiadása nemrégi  b  ben en je jele le n t m e g A. M a zza zz a r in o g on d ozá oz á s á b a n (Lip (L ip s ia e 19G2). 19G2). Ennek lelkiismeretes szövegmegállapítását vettük a jelen kötet  b  bee n l e n y om t a t ot t és l e for d ít ot t la t in t e x t u s a la p já u l . Azok Az ok on a helyeken, ahol a fordító egy-egv indokolt esetben Mazzarino szöveg szö vegéve évell nem egyez egyezőő olva lva sa tot ültetet t át ma gyar gyar ra , ter  mészetesen ez az olva sa t áll a lat in szövegben, szövegben, de szöveg szövegkr kr itika i a ppar át usu nk jelz jelzii egyfelő egyfelőll azt, h ogy honn honn an szárm azik a ké r dé se sess eltér ő lect lect io. io. m ásfelő ásfelől azt, h ogy mi áll az a dot t pon t on Ma zza rino kiadásában, valamint a codex Florentinus Marcianusban. Cato „De agri cültüra”-ja a ránk maradt hosszabb latin pró zai szövege szövegekk legrégebbi legrégebbike. ke. E m ellett ellett tá rgyán á l fogva fogva nem irodalmi irodalmi alkotá alko tá s, hanem prakt ikus igényt igényt kielégí kielégítő tő szakm un ka . így a filo filo lógusok egy része a se codex Florentinus-nak a megszokott ságg sággal al sem miképpen sem m összeegyeztet sszeegy eztet h ető szóalak ja it és nlatinyelv tani konstrukcióit is hajlandó hitelesnek tekinteni: kimondva vagy kimondatlanul régies ill. szaknyelvi sajátosságokat lát azokban. Cato jeles olasz kiadója nem áll messze ettől az irány zattól (amelynek más kiváló kutatók mellett J. Svennung a kép viselője: Annotationes criticae in Catonem: Eranos 32 [1934]

1 —29; U nt ersuchu'ngen ersuchu'ngen zu P allad ius un d zűr lateinischen F a ch  und Volkssprache, Uppsala 1935). A Cato-kutatók egy másik csoportja ezzel szemben rendesen elfogadhatóbbnak találja az olyan szövegmegállapítást, amely a kézirati hagyomány egészen

 

MEGJEGYZÉSEK A LATIN SZÖVEGHEZ

7:i

szokatlan alakjait és szerkezeteit emendációval küszöböli ki; ennek az irányzatnak a fő képviselői H. Keil (M. Porci Catonis de agri cultura liber, M. Terenti Varronis rerum rusticarum libri trés ex reeensione Henrici Keilii, vol. I fasc. 1, vol. II. fasc. 1, Lipsiae 1882, 1894; M. Porci Catonis de agri cultura liber, recognovit Henricus Keil, Lipsiae 1895) és G. Goetz (M. Porci Catonis de agri cultura liber, post Henricum Keil iterum edidit Georgius Goetz, Lipsiae 1922). Az itteni kritikai apparátus ugyanakkor amidőn elsődleges célkitűzését, a legkorszerűbb (s így mérvadó) szövegkiadástól való eltérések regisztrálását meg valósítja, egyben más irányú hasznos tájékoztatással is szolgál: az olvasó figyelmét felhívja azoknak a passzusoknak egy jó ré szére, sz ére, romlatlan a m elyekn elyekn él vita tá rgya , vaCato jon jon atextusát. firenzei kódex r omlott vagy formában adja-e Mazzarino-nak az elveszett firenzei kézirat mentői hitelesebb rekonstruálására irányuló vizsgálódásai megmutatták, hogy a ,,De agri cultura” élén álló és szövegébe ékelt fejezetcímek a kézira kézira ti h a gyom gyom án y öörökségei rökségei lehetn ek a z editio prin ceps-ben eps-ben ; e címeket tehát indokolatlan elhagyni a nyomtatott kiadások  b  baa n . Csa Cs a k a feje fe jezz e t e k s zá m ozá s a a z, a m in ek n in cs k é zi zirr a t i a l a p ja ; itt viszont a szövegkiadás kezelhetőségének praktikus szem  p on t ja s zól a h a g y om á n y os ca p u t s z á m oz ozáá s ok m e gt a r t á s a m e lle ll e t t . Sz.-K.S.

 

SIGLA

IN ANNOTATIONIBUS CRITICIS USITATA 

 F

=   codex Florentinus Marcianus deperditus G  = G oe t z  H =   Hörle l a   = I u ccuu n dduu s  K =   Keil  M =   Mazzarino  Merr =   Merula  Me  P =   P ont ede edera ra V =  Victorius

 

MARCI

P OR CI

CATO NI S

D E A G R I C U L TU TU R A L I B E R MARCUS

PORCIU S

C AT O

 A F Ö L D M Ű V E L É S R Ő L

 

Capita. I. Quo m odo agrum emi par á rique Capita. oporteat. H. Patris familiae officia. HE. Auctionem úti faciat. IV. Príma adolescentia agrum conser ere oport er e. V. Villám illám ru st ic icaa m út i a edif edific icaa t am ha beat. VI. Bubilia Bubilia út i bene aedificata habeas. VII. Viliéi officia. VIII. Agrum quibus loc locis ccoonseras. IX . De fu n do su bur ban o. X. F ico icoss q u o loc locoo seras. seras. XI . Sa lic lictt a lo locis a quosis. XII . Quo m odo oole letu tu m agri iug. iug. CCXL instru ere oport opo rt eat . XII I. Qu o modouin ea e iug. iug. C instituere oporteat. XIV. Quo modo uasa torcula cjuinque iuga instruere oporteat. XV. Quo modo torcularium et cellám oleariam parare oporteat. XVI. In cella ella ole lear ar ia quae opus sunt . XVII . Vill illám ám a edific edificaa n da m si loc loca bis. XV I I I . De maceriis aedificandis. XIX. Calcem partiario locandam. XX. Materies quid anni tempestiua est. X X I . To Torr cu lar ium si aed if ific icaa re uoles. uoles. XXI I . In uasa ui uinaria naria stipi stipites tes.. XXII I. Trapetum quo modo concinnari oporteat. XXIV. Cupam quo modo aedifices. XXV. Trapetum quo modo aedifices. XXVI. Ad uindemiam quae opus sint ut parent ur . XXVI I . Vinum Graec Graecum um quo m odo fiat. XXVI II . Vua co c ta ut seruetur. seruetur. XX I X. Vindemia facta ut uasa torcula subligentur. X X X . Sementim ut fac acias. ias. X X X I . Ole leas as et reliqua semina cum seres quo modo seras. XX XI I . Sterc Stercus us ut diuid diuidas. as. XX XI I I . Bubus

 

Fejezetek: I. Hogyan kell birtokot vásárolni és szerezni. II. A liáz urának tennivalói. III. Tartson kiárusítást. IV. Kora ifjúságától kell a földet beültetnie. V. Legyenek  jóll k ié p ít e t t ga zd a s á gi é p ü let  jó le t e i. VI . L e g y e n e k jó l k ié p ít e t t marhaistállóid. VII. A felügyelő' tennivalói. VIII. Hol, mivel vesd be a földet. IX. A városhoz közel fekvő birtok ról. X. Hol ültess fügét. XI. A füzest vizenyős helyre. XII. Hogyan kell egy 240 iugerumos olajfaültetvényt fel szerelni. XIII. Hogyan kell 100 iugerumos szőlőültetvényt létesíteni. XIV. öt teljes XV. H ogyan kellHogyan sa jt olóh lóhkell elyiséget elyiséget és ola olsajtolót a jpincétfelszerelni. létesíten i. XVI. Mire van szükség az olajpincében. XVII. Ha ki aka r od adn i a birt okon az építkezést. XVII XVII I. A falkerítések épí téséről. XIX. A mészégetés kiadása részes bérlőnek. XX. Melyi Mel yikk fá t az év melyik melyik szaká ban kell kell kivágni. kivágni. X XL Ha sajtolóhelyiséget akarsz építeni. XXII. Tartófák a  bor  b or s a jt óh oz. oz . X X I I I . H og ogyy a n k el elll a z ol olaa jz jzúú z ó m a lm ot  be  b e á ll llít ít a n i. X X I V . H og ogyy a n s ze zerr k e ss z t e n g e lyt ly t . X X V . H o  gyan építs olajzúzó malmot. XXVI. Mit szükséges besze rezni a szürethez. XXVII. Hogyan kell görög bort készí teni. XXVIII. Hogyan kell az érett szőlőt eltenni. XXIX. A szüret végeztével a sajtókat helyükre kell akasztani.. XX X . H ogyan v es akasztani ess. s. XX XI . A Amikor mikor az ola ola j fá t ééss a többi csemet ét ülteted, hogy hogyan an ültesd. ültesd. XX XI I . H o gyan oszd szét a trágyát. XXXIII. Lombot az ökröknek.

 

CATO

CAVITA 

frondem. XXXIV. Ad oleam cogendam quae  p  paa r e s . X X X V . Vin e a e a r b or e s q u e u t m a t u r e  p  puu t e n t u r . X X X V I . Vi Vinn e a u t cu curr e t u r . X X X V I I . Salictum ut suo tempore caedatur. XXXVIII. De sementi facienda enda X X I siligine X. D Dee a gro r u bric brico oso. XL. De faci faba et. X uicia hordeo ubi serantur. XLI. Quae segetem stercorent. XLII. Quae mala in segete sint. XLIII. De uinea et arboribus putatis. XLIV. De fornace calcaria. XLV. Si ligna et uirgas non poteris uendere. XLVI. Vbi tempestates malae erunt quid fieri  p  pos osss it . XLV LVJJ Ll. P e r u er q u a e fia fi a n t . XLV1LL. Insitio uitis et aliarum rerum. XLIX. Ficos et oleas alio m odo. L . Su lc lcoos qu o m odo fo fodia dia s. Ll.Vitibus sulcos propaginesque. LII. Olea quo tempore putetur. Lili. De taleis oleagineis. LIV. Seminarium quo modo fiat. LV. Harundo quo modo seratur. LVI. Pomarium seminarium. LVH . De u inea u et eter ere. e. LVJU JUL LL. P r a t a qu o m odo stercoorent ur . L IX. Vbi daps pr ofan at a éri sterc éritt quid fiat. L X. Pr opa gat io ol eae po pomoru moru mqu e. L XI. Quae diligentius propagari uoles. LXII. De foenisiccia. L XII I. B u bu spa bu lum . L XIV. De lig nisi lignis domini. do mini. LXV. Fa mili miliae ae cib ibar ar ia qu an ta dentu r. L XVI. Vinum ffamil amilii ae quant um de detu tu r. L XVII. P ulmen ta rium famil amiliae. iae. LXVIII . Vestimen ta familiae. LXIX. Bubus cibaria. LXX. Quo modo ager colatur. LXXI. Quotplostra habere opo port rt eat . L XXI I . Fu nem quam l ongum es se oport eat . L XXI I I . De ole leaa collig lligenda enda . L XXIV . Oleum Ol eum uiride qu o m odo fia t . L XXV . Custodi Custodiss et capu latoris offic icia. ia. L XXVI . It em cust odis qui in t orcula r io éérit rit officia. icia. L XX V ll . Vasa

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVELÉ ŰV ELÉSRŐ SRŐL L

79

XXXIV. Mit kell az olajbogyó-szedéshez előkészítened. X X XV . A szőlőt szőlőt és a szőlő szőlősk sk ert ben levő fá fá ka t idejében k ell ell nyesni. XXXVT. A szőlőskertet gondozni kell. XXXVII. A füzest idejében kell nyesni. XXXVIII. A vetésről. XXXIX. A vörösagyagos földről. XL. Arról, hogy hol kell babot, bükkönyt, fajbúzát és árpát vetni. XLI. Mi tr á gyázza a földet. XL IL Mi gyengíti gyengíti a gabon gabon afö aföldet. ldet. XL II I. A sző szőlő lőről ről és és a fut t a t ott szőlő szőlőss fá kr ól. XLI V. A m ész ész égető kemen céről. éről. XLV. H a nem tu dod eladn eladn i a fá t és a rozsét. XLVI. Mit lehet csinálni, mikor rossz az idő. XLVH . Mi t ört én jék t ava sszal. X I V I I1. I1. A szőlő szőlő és más egyéb oltása. XLIX. A fügét és olajfát más módon. L. Hogyan csinálj levezető barázdákat. LI. Barázdák és  b u jt v á n y a s z őlő ől ő s zá m á r a . L H . M ik or k e ll n y e s n i a z ola ol a jfa jf a  ültetvényt. LHL Az olajfacsemetékről. LIV. Hogyan készüljön a faisko készüljö faiskola. la. LV. LV. Hogyan kell kell n ád at vetni. LVL LVL Gyü  mölcsfaiskola. LVTL A régi szőlőről. LVHI. Hogyan kell a rétet trágyázni. LIX. Mi történjék ételáldozat bemuta tása után. LX. Az olajfa és a gyümölcsfák szaporítása. LXI. Aminek a szaporítását még gondosabban akarod végezni. LXn. A szénakaszálásról. LXni. T a k a r m á n y az ökröknek. LXIV. A gazda tűzifájáról. LXV. Mennyi élelmet adjunk a háznépnek. LXVL Mennyi bort adjunk a háznépnek. LXVH. Mellékételek a háznépnek. XLVIH. A háznép ruhaellátása. LXIX. Az ökrök takarmánya. LXX. kell a LXXII. földet művelni. LXXI. Hány sze kérre Hogyan van szükség. Milyen hosszúaknak kell a k öteleknek le lenn nn iük. L XXH I . Az ola jbogyó jbogyó sz szedé edésérő séről. l. LXXIV. Hogyan készül a zöld olaj. LXXV. A felvigyázó és a m eregető ten nivalói. nivalói. L XXVI . Asajtolóhelyiségben Asajtolóhelyiségben lev levőő felvigyázó további tennivalói. LXXVTI. Az olaj- és bor-

 

CATO

CA 1‘ 1‘ ITA  IT A 

uina ria et olear lear ia extoll extollere. ere. LXXV1I I. Dolia Dolia qu o m odo imbua imbua nt ur . L XXI X. Bubus m edic edicam entu m. L XX X. Bős si aegrota aegrota re coeperit. L XX XI . 05 Boues ne pedes subt era nt . L XX XI I . Quo m odo  bu  b u b u s m e d ica ic a m e n t u m d e t u r . L X X X I I I . P a n e m depst icium icium sic sic fa cito. L XXXJ V. Libu m hoc m odo fa fa cito. L XX XV . P lacent a m sic fa cito. L XXX VI . Spiram Spiram sic sic fa fa cito. ito. L XXXV I I. ScriScri70 plita m sic facit o. L XX XV I I I . G lobu lobu los los sic fa ci citt o. L XX XI X. En c ytu m sic sic fa fa cito. ito. X C. Ern eum sic si c fa cito. XCI. Spaer itam sic fa ci citt o. XCII . Votu m  pr  p r o b u b u s . X C I I I . S a u illu il lu m s ic fa ci citt o. XC I V . Pultem punicam sic facito. XCY. Graneam tri75 t ic icea ea m sic fa fa cito. XCVI . Amu lum lu m sic fa fa cito. XC V n . Salem Sa lem ccaa n didu did u m sic facit o. XC XCVJLII. JLII. Gallina set anseres Gallina anseres sic sic far cito. XCI XCI X.P X.P a lu m bu m recentem sic farcito. C. Aream sic facito. Cl. F ru m en tő n e cur cu lio lio nocea nocea t. CII. Ole Oleaa si 80 fru ct u m n on fért . CD I. F ici ici út i grosso grossoss ten ean t. CIV. Conu Conu olu olu olus in uin ea ne sit. CV. CV. Oues ne sc scabr abr ae fian t. CVI. CVI. Amu r ca axem un guito. guito. C Vn . Vestiment Vestiment a ne tiniae ta ngan t. CVJ ll. ll. Fici Fici aridae ut integrae sint. CIX. Oleum siin metre85 ta ni ad des. CX. Virga s mu rt eas út i seru es: item aliud ali ud genus. genus. CXI. Si bouem bouem au t a liam quad ru pedem serpens serpens momorderit. CXII. Bou Bou es ú ti ualeant. CXIIT. Vinuin familiac per hiemem qui uta tur. CXIV. CX IV. Qui Qui agera m a ri aberi ab erit, t, ibi ibiuu i n um 90 gra ecum sic fa cito. C XV. Aqu a e m a rin a e con con cinn a tio. tio. C XVI. Quo labra dolio dolioru ru m circumlinas circumlinas ut bene odora ta sint. CXVII. Vin Vin u m si si u óíe íess experiri duraturum sit necne. CXVIII. Vinum, asperum quod érit, lene et suaue si uoles facéré,

 

 A FÖLD FÖ LDMŰ MŰVEL VELÉSB ÉSBŐL ŐL

81

sajtó elrakás elrakása, a, L X X V m . H ogy gyan an kel ke ll a hordó ho rdóka ka t fel el avatni. LXXIX. Orvosság ökröknek. LXXX. Ha vala melyikk ökör megbetegedett . L X XX I . H ogy az ökr ök lába ü5 melyi el ne kopjék. kopjék. L XX XH . H ogyan kell kell az ökr ökn ek or vos vos ságott adni. ságo adni. L X X X m . Dagaszto Dagasztott tt kenyeret kenyeret így csi sinálj nálj.. LXXXIV. Áldozati kalácsot így csinálj. LXXXV. így csinálj. LXXXVI. Fonott süteményt így Lepényt csinálj. L X X X V n . Scriblita Scriblita -tort át így így csinálj sinálj.. L XXXV H I. Gö Göm m bsüteményt így csinálj. LXXXIX. ömlesztett süteményt így csiná lj. lj. XC. XC. Ka n csós csós sü t em én yt így csiná lj. XCI. Gömbt ort á t így csi csiná ná lj. lj. XCH . Fogadalom Fogadalom ökr ökért . XCH I. Édes felfú elfú jta t így csiná csiná lj. lj. XCI V. P u n kásá t így csinálj csinálj.. XCV. Bú zaká sá t így csiná lj. lj. XCVI. Kem én yít őt így csiná lj lj.. XCVH . Sót így feh érít s. XCV JULI. T yú k ot és libát így t öm j. XC I X. F iat a l gala m bot bot így t ömj. C. C. Szérű Szérű t így csinálj. sinálj. Cl. A ga bo nának ne ártson a zsizsik. CH. Ha az olajfa nem hoz ter mést. Cin. Afüg efá n r a jta m a r a djon djon a gyüm öl ölcs. cs. CIV. CIV. A szőlobén ne legyen hernyó. CV. A juhok ne legyenek rühesek. CVL Olajhabbal kend be a kocsitengelyt. CVTJ. A ruhát ne bá n t sa a m oly. CV CVULI. H ogy a z asza lt fü fü ge épségben m a r a djon djon . C IX. H a az ola ola jat m etr étésbe teszed. CX. H ogy tegyél el mirtuszágat és más ehhez hasonlót. CXI. Ha ökröt vagy más négylábú állatot kígyó csípett meg. CXH. Hogy az ökrök egészségesek legyenek. CXIH. A háznép télen ezt a bort igya. CXIV. Olyan birtokon, amely a ten ger t ől t á vol esik, esik, gör gör ög bor t így k ell csiná lni. CXV. „Tengervíz” Mivel  be k en n i, h ogy og ykészítése. j ó illa il la t ú aCXVI. k legy le gyen en ek . Ckell X V na. hordók H a k i a szélét k a r od  p  prr óbá ób á ln i a b or t , h ogy og y elá el á ll-e, ll -e, v a g y s em . C X V i l l . M it t e gy gyéé l, ha a fanyar borból enyhét és édeset akarsz csinálni.

6 Cato: A földművelésről

 

82

CATO

CAPITA 

95 q. a. m. facias. C XI X. Vt odorem m a lu m exim a s

70

75

80

85

90

100

105

110

115

120

de uino quid facéré debeas. CXX. Si uoles scire uinum aquam habeat necne quid facéré debeas. C XXI . V Vinu inu m co couu m si uol uoles es ffacéré acéré q. a. m. facias. CXXIX. Vinum concinnare ut aluum bo bonn a m faci acias as . C XXI I I . In uin u m mu st um ueratri atri manipulum coicias ut bonam aluom faci acias. as. C XXIV. Vinum a d aluum mouenda m quo modo facias. CXXV. Si lentim seruare uis quid facéré debeas. CXXVI. Oleae albae quo modo condia n t u r. C XXVI I . Ole Oleam am alba m s ec ecun un du m uin dem iam si ú t i uis q. a. m. cond ias. CXXVII I. Epitvrum album nigrum uarium q. a. m. ex oliuis facias. CXXIX. Mustum si uoles totum annum habere quid facias. CXXX. Mustacios quem ad m odu m faci facias as . C XX XI . Vinu m con con  cinn ar e a d lo lott ium si diff diffic icile ile em itt it uissic uissica. a. CXXXII. Vinum ad ischiacos concinnare. CXXXIII. Vt canes interdiu conclusos habeas ita ut n oct u ac acrio riores res si sint nt . C XXXIV . V Vinu inu m mu r t eu m q. a. m. ffaa cér é debea s. C XX XV . Ad tormina et si aluos non consistet: si taeniae et lumbrici molesti erunt: quid facéré debeas. C XXXVI . Ad dvsp dvspepsi epsiam am et stranguriam. CXXXVÜ. Si habitationem delutare uis. C XXXV I I I . Ar ea m qu o m odo ffaci acias as . C XX XI X.

Vt ligna amurca spargantur. CXL. Piro florenti ut dapem pro bubus facias. CXLI. Dapem quo modo facias. CXLII. Propagatio pomorum. CXLIII. Ante quam messem incipias ut porcam 125 pr a ec ecida ida n ea m fac facias. ias. C XLI V. Quem a d modu m tunicas ceterasque rés et ubi emas. CXLV. Politionem quo pacto redemptori dare debeas.

 

 A FÖ FÖLD LDMŰ MŰVE VELÉS LÉSE E ÖL

83

C XI X. Mit kel kelll ten n ed, h ogy a rossz rossz szagot eltá vol volítsd ítsd a borb borb ól. ól. C XX. H a meg a ka rod tu dni, va n -e ví vízz a borban ,

95

vagy sem. CXXI. Ha kós i bort akarsz csinálni, hogyan csináld. CXXII. Bor készítése, amely a gyomrot tisztítja. C XXI I I. A mu stba d obj egy ma rék feket e hu n yo yort rt , hogy 100 a gyom r ot rendbe ho hozz zza. a. C XXIV. H og ogya ya n cs csinál ináljj ha sh ajtó nak való bort. CXXV. Mit kell ha lencsételtenni. akarsz eltenni. CXXVI. Hogyan kellcsinálnod, zöld olajbogyót C XXVI I. Zö Zöld ld olajbogyót , ha szüret u tá n ak a rod fogva ogva sztani, hogyan tégy el. CXXVIII. Olajbogyó-befőttet zöld, fekete, tarka olajbogyókból így csinálj. CXXIX. Mit tégy, ha egész éven át elálló mustot akarsz. CXXX. Hogyan csiná lj mu st osk a lá csot. C XX XI . Bor készítése vizelet kihajtásá kihaj tásá ra, ha a hól hólyag yag nehez nehezen en boc bocsá sá tja ki ki.. C XXXI I. Bor készz í tése derékz kés derékzsábáso sábásokk számára. C XXXI II . Na ppal ta rtsd zárva a kutyákat, hogy azután éjjel vadabbak legyenek. C XXX I V. H ogyan kell m irt u szbort ccsi siná ná lni. C XXX V. Mit kell csinálnod hascsikarásra, hasmenéskor, a bélférgek, a giliszták által okozott bántalmak ellen. CXXXVI. Rossz emésztésre és nehéz vizelésre. CXXXVII. Ha a lakást ki a ka rod ta pa szta ni. C XXXV I I I . H ogyan készü lj ljön ön a szérű szérű CXXXIX. A tűzifát olajhabbal kell bepermetezni. CXL. Körtefavirá gzásk or mut ass be ételá ldo ldozat zat ot aazz ökr ökér t. CXLI. H o gyan mut ass be ételáldozatot ételáldozatot CXLII. A gyü gy ü m öl ölccs fák szaporítása. CXLIII. Az aratás megkezdése előtt előzetes elő zetes á ldoza t k én t diszn ót á ldozz ldozz.. C XLI V. H ogya n és hol vásárolj tunica-t és egyéb dolgokat. CXLV. Hogyan kell kiadnod vállalkozónak a művelést. CXLVI. Hogyan

6*

 

84

CATO

OAPITA 

CXLVI. Vinea m red em pt ori pa rt iario xi xit des. des. CXLVn. Vt boues feriis iungere tibi liceat. 130 CXL VIÜ . Quem a d m odum lucum conlucar e debeas. CXLIX. Si fodere uoles altero piaculo quid facéré debeas. CL. Si agrum lustrare uis

105

110

115

120

125

qu id fa cér é debea deb eas. s. CLI. Vilici Vilici offi officia. cia. CLIL Vilic ilica e of offi ficia. cia. CLI II. Le x oleae legun legun da e. 135 CL CLIV. IV. Lex Le x olea olea e fa fa ciun da e. CLV. L ex oleae  pe  p e n d e n t is . C L VI. VI . L e x u iiii ii ii p e n d e n t is . C L VI VIII . Lex uin o in dolii doliis. s. CLVHL Lex p a bu lo loc loca n do. CLIX. De fructibus ouium uendundis. CLX. Cupressum quo modo seras. CLXI. De scopis 140 uirgeis. CLXIL De uino faecato. CLXIII.  Vinum emptoribus quo modo metiaris. CLXIV. Per hiemem aquam de agro depellere. CLXV. Brassicaa qu ot medica Brassic medica men ta in se h abeat. CLXVI. Aluum si uoles deicere quid facéré 145 debea s. C L XVIL Int In t er t rigin i si si u ia ibis ibis rem edium. CLXVin. Luxum ut excantes. CLXIX.  Asparagus quo modo seratur. CLXX. De salsura ofellae puteolanae.

/

 

 A FÖLDM FÖL DMŰV ŰVELÉ ELÉSR SRŐL ŐL

85

adj ki szőlőültetvényt vállalkozó részes bérlőnek. CXLVH. A z ökrö ökröket ket ün nepna po ponn iiss be sz szabad abad ffoo gno gnod. d. C XL Vm . H ogya ogya n kel kelll ligetet ligetet r itk ítn od. C XL IX. H a fá t akar sz 11330 kiásni, m it kell t enn ed a má si sikk engesz engesztelő telő áldoz áldozaa tt al. CL. Mi Mitt kel kelll t enn ed, ha a szá n tóf tófööldet tiszt ító á ldo ldozat zat  tal akarod körüljárni. CLI. A felügyelő tennivalói. CLII. A felügvelőné tennivalói. CLUL Megállapodás olajbogyó

szedésér e. CLI V. M Megá egá llap odá s ola olajüt jüt ésr e. CLV. M Megálla egálla - 133  p  pod od á s a fá n l e v ő ola ol a jb ogy og y ór a . C L VL M e gá lla ll a p od odáá s a t ők é n levő szőlőre. CLVII. Megállapodás hordóban levő borra. C L Vm . Meg Megállapo állapodás dás téli lege legelő lő kiadásár a. CL IX. A juh ok haszonbérbe adásáról. CLX. Hogyan ültess ciprusfát. C L XI. A vesszősepr vesszősepr ű kr ől. CL XII . A sep r őbő őbőll készü lt bor - 140 ról. CLXIH. Hogyan mérd ki a bort a vevőknek. CLXIV. A víz víz lev leveze ezetése tése t élen a fföl öldek dek r ől. CL XV XV.. H á n yf yféle éle gyógyító ha tása van a ká po posztán sztán ak . CLXV CLXVL L Mit tégy, ha a gyo gyom m rot ki a ka rod t isztít an i. C L XVII . F eldörzs öl ölődés ődés ell ellen en va ló 11445 orvosság utazáskor.CLXIX. CLXVTH. Hogyan fica mot ráolvasással. Hogyan kellgyógyítsd spárgát avetni. CLXX. A puteoli-i módra eltett hús besózásáról.

 

praes tare mercatur mercatur i s Praef. E st i nterdu m praestare rém quaerere, nisi tam periculosum sit, et item

fenerari, si tamethonestum sit. maiores nostri sic habuerunt ita in legibus posiuerunt: fur em du pli condemn ar i, fenera fenera torem quadr upli. upli. qua n to peio peiorem rem ciuem existima existima rint fenera fenera torem quam furem, hinc licet existimare. 2. et uirum  b  bon on u m q u om la u d a b a n t , it a la u d a b a n t : b on u m agricolam bonumque colonum; 3. amplissime laudari existimabatur qui ita laudabatur. mercatorem autem strenuum studiosumque rei quaerenda e existimo, existimo, ueru m, ut supr a dixi, dixi,  p  pe icu ic u los lofortissimi s u m e t caetla m it osu os u mstrenuissimi . 4 . a t e x agignungr icol icolis is ete ruiri milites tur, maximeque pius quaestus stabilissimusque consequitur minimeque inuidiosus, minimeque male cogitantes sunt qui in eo stúdió occupati sunt. nunc, ut ad rém redeam, quod promisi institutum principium hoc érit.

I. Quo modo agrum emi par ar ique oport oport ea t 1. P ra edium qu om par ar e cogita bis, sic sic in animo habeto: úti ne cupide emas neue opera tua parcas uisere et ne satis habeas semel circumire; quotiens ibis, totiens magis piacebit quod bonum érit. 2. uicini quo pacto niteant,

 

Előszó. 1   N éh a e l őn y ös e b b v oln ol n a k er e s k ed és ú t já n va gyon t sz szerez erezni, ni, ha csak an nyi veszéll veszéllyel yel nem jár na , és ugyanúgy uzsoráskodni is, ha ez valamennyire is tisztes ségges sé vo volna lna ,. Ehlődeink lő deink azt t a rtkétsz ott ákeres, éss, törvén yei yeikben kben ú gy rög rögzí zítet tet ték ogy a t olvajt kétszere az u zso zs orá st n2égy

szere szeress bírsággal kell kell sújta ni. E bb ől meg lehet lehet ítélni, ítélni, m en n yi vel rosszabb polgárnak tartották az uzsorást, mint a tol vajt. 2. Amikor pedig egy  eg y   derék embert dicsértek, így di csért ék : dderék erék fö földm ldm ű ves, derék gazda .3 3. Ú gy ta r tott á k, hogy ez a legnagyobb dicséret annak, akit így dicsértek. A ker esked őt szo szorgalm rgalm asn ak és a vagyons vagyons zerzésben serén y nek tartom ugyan, de az — mint már említettem — ve szélyes és kockázatos. 4. Viszont a földművesek közül kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a leg kitartóbb katonák, övék a legtisztesebb, legállandóbb, a legkevésbé irigyelt fogla ogla lkozás , s a legkevésbé helytelen gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást űzik. Most  p  pee d i g, h og ogyy r á t é r jek je k t á r gy gyaa m r a , e z leg le g ye yenn a be ve veze zett é s e annak, aminek aminek elő előadásá t ter vbe vett vett em.

I. Hogyan kell birtokot vásárolni és szerezni 1.

Amik or bir t ok sz szerzé erzésére sére go gond nd olsz, ezeket ezeket ta rt sd

eszedben: ne légy mohó aésvásárlásban, sajnáld a fárad ságot a megtekintésére, ne elégedj nemeg azzal, hogy egyszer körüljárod; ahányszor odamégv, egyre jobban tetszik az, ami jó. 2. Figyeld meg, milyen módban élnek 

 

88

CATO

1.

id aiiimum aduertito: in bona régióné bene nitere oportebit. et úti eo introeas et circumspicias, úti inde exire possis. úti bonum caelum habeat; ne calamitosum siet; solo bono, sua 10 uirt u te ua leat. 3. si po pott eris, sub r a dic dicee mont is siet, in ineridiem spectet, loco salubri; operariorum copia siet, bonumque aquarium, oppidum ualidum prope siet aut maré aut arnnis, qua naues ambulant, aut uia bona celebrisque. 15 4. siet in his agris, qui n on sa epe dom in os mutant: qui in his agris praedia uendiderint, eos pigeatuendidisse. úti bene aedificatum siet.

caueto alienam disciplinam temere contemnas. de domino bono coloiio bonoque aedificatore 20 melius emet u r. a d uillam uillam cu m u enies, u idet o uasa torcula et dolia multane sient: 5. ubi non erunt, scito pro ratione fructum esse. instrumenti ne magni siet, loco bono siet. uideto quam minimi instruinenti sum ptu osusque age agerr 25 n e siet. 6. scito iidein dein agr u m qu od homin em , quamuis quaestuosus siet, si sumptuosus érit, relinqui rel inqui non mú ltú m. 7. pra edi edium um qu od pprimu rimu m siet, si me rogabis, sic dicam: de omnibus agris optimoque loco iugera agri centum, uinea est 30 pr ima , ssii uin o bon o et m u lt o est ; secun do loc locoo hortus irriguus; tertio salictum; quarto oletum; quint o pra tu m ; sex sexto to ccam am pus ffru ru men ta rius; septimo silua caedua; octauo arbustum; nono glandaria silua. 1 I S  aut maréI u : si aut maréF M 17 eos   Gronovius: G ronovius:  quos F M 30  si uino bono et multo G :  uel si   uino multo F M

9>

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰ VEL VELÉSRŐ ÉSRŐ L

89

a szomszédok: jó vidéken jó módban kell lenniük; s úgy lépj be és úgy nézz körül, hogy azután ki is tudj jönni onnét. Legyen kedvező az éghajlata, ne fenyegesse elemi csapás, legyen jó talaja, saját jó tulajdonságai tegyék értékessé. 3. Lehetőleg hegy lábánál feküdjék, délnek nézzen, egészséges vidéken; munkás bőségesen legyen, meg  j jóó v í z t á r oló; ol ó; le gye gy e n a k öze öz e lb e n n a g y ob b vá r os os,, t e n ger ge r v a g y folyó, amelyen hajók közlekednek, vagy forgalmas jó út. 4. Olyan Olyan földek k özöt özöt t t er ü lj ljön ön el, m elyek elyek r itká n cserélnek serélnek gazdát: aki ilyen helyen eladja birtokát, fájó szívvel adja el. Legyen jól ellátva épületekkel, óvakodj oktalanul lenézni a más tapasztalatát. Az olyan birtokostól, aki jó gazda és jó építkező, jobb a vétel. vétel. Am ikor odaérsz odaérsz a ga zda  sá ghoz, ghoz, n ézd meg, va n -e sok sok s a jtoló és h ord ó, ó,11 5. mert

ah ol nin cs, ta rt sd eszedben, eszedben, h ogy enn ek megfel megfelelő elő a term és is. Ne kívánjon nagy felszerelést, jó helyen feküdjék. Vizsgá Vi zsgá ld meg, hogy a lehet ő legkisebb felsz felszerelést erelést igényelje, igényelje, és ne legyen költséges. 6. Jegyezd meg, hogy a föld olyan, min t a z em ber: bá r ha sznot sznot h ajt, de ha költséges, költséges, nem sok ma ra d belő belőle. le. 7. 7. H a azt k érded tőlem tőlem , m elyik elyik a legjobb legjobb  bi  b i r t ok , í g y fe fele lele lekk : 100 iu ger ge r u m , a m e ly lyee n m in d e n fa jt a föld föld van , s a legjobb helyen fekszik; első a szőlő szőlő,, ha jó bor t és sok sok b ort t erem , m ás odik a z önt önt özéses zéses k on yha ker t, harmadik a füzes, negyedik az olajfaültetvény, ötödik a rét, h a todik a ga bona föld, öld, het edik a lom lom ba dó erd ő,2 nyolcadik a futtatott szőlős erdő, kilencedik a makkos erdő.3

 

C’ATO

90

II. Patris familiae officia

2.

Páter familias, ubi ad uillam uenit, ubi larem familiarem salutauit, fundum eodem die, si potest, circum ea t; si non eodem die, at postridie. ubi cognouit, quo modo fundus cultus siet, 5 opera opera que qu ae fa fa cta infecta infecta qu e sient, sient, postr postr idie eius diei uilicum uocet, roget quid operis siet factum, quid restet, satisne temperi opera sient confecta, possitne quae reliqua sient confic onficere, ere, et quid fa fa ct u m uini, fru m en ti aliaru m10 que rer um omn ium . 2. u bi ea cognouit cognouit , ra tionem inire oportet operarum, dierum. si ei opus non apparet, dicit uilicus sedulo se fecisse, seruos non ualuisse, tempestates malas fuisse, seruos au fugisse, opu s pu blic blicuu m ef effe feccisse. u bi eas

15 aliasqu e cau cau sas m u lta s dixit , a d ra tionem operum operarumque uilicum reuoca. 3. cum tempestates pluuiae fuerint, quae opera per imbrem fieri potuerint: dolia lauari, picari, uillam purgari, frumentum transferri, stercus 20 foras efferri, stercilinum fieri, semen purgari, funes sarciri, nouos fieri, centones, cuculiones familiam oportuisse sibi sarcire; 4. per ferias  pot  p ot u i s s e foss fos s a s u e t er es t e r ger ge r i, u ia m p u b lica li ca m muniri, uepres recidi, hortum fodiri, pratum 25 pu r gar i, uir gas uinciri, spina s ru n car i, expinsi expin si far, munditias fieri; cum serui aegrotarint, cibaria tanta dari non oportuisse. 5. ubi ea cognita aequo animo sint quae reliqua opera sint, curare úti perficiantur. rationes putare 2 5 operaque quae ubi ea K :  ubiF M

l u :  opera quaequeF M 27  

 

 A FÖLDM FÖ LDMŰV ŰVEL ELÉS ÉSRŐ RŐL L

 

91

II. A ház urának tennivalói 2. Mihely Mihelytt a ház ur a1 a gazdaságba érkezett és ü d vö zölte zö lte a h ázi ist en t ,2 járja, körü l a bir t okot még a znap — ha lehe ehet, t, ha nem aznap, hát m ásnap. A Am m int m egtu egtu dta , h ogyan gyan művelték meg a birtokot, mely munkákat végeztek el és m elyeket elyeket nem, a következő na pon pon h ívja ívja m agáh oz a felügye lőt, kérdezze ki, mit fejeztek be, mi van hátra, idejében elvégez elvé gezték ték -e a m un ká lat oka t, be lehet-e fej ejezni ezni a m ég há tr a levőt, mennyi bort, gabonát és más egyebet termeltek. 2. Hogyha ezt is megtudta, vegye számba a végzett mun ká ka t ééss m u nk an ap oka t.3 H a nem lát lát elé elégg mu nk át , és és azt mondja a felügyelő, hogy ő igyekezett, a rabszolgák  bee t e g e k v olt  b ol t a k , r oss osszz v ol t a z id őjá r á s , a r a b s zolgá zol gá k e l s zök zö k  tek, közmunkát végeztek, s miután ilyeneket és még sok más mentséget is előadott, megint szólítsd fel őt elszámo lásra a munkákról és munkanapokról. 3. Amikor rossz idő volt, esett az eső, olyan munkát végezhettek volna,

amit esős időben is lehet: hordót mosni, kátrányozni, a gazdaságo gazdaságott kitakarítani, a gabo gaboná ná t á tönteni,1 tönteni, 1 tr ágyát kihordan kiho rdan i, t rá gyadom bot bot rakn i, vető vetőm m a go gott tisztítan tisztítan i, köte let javítani, újat fonni, rongyrunát, csuklyát kellett volna a háznépnek foltoznia, 4. Ünnepnapokon is lehetett volna a régi árkokat tisztítani, közutat építeni, tövisbokrot vágni, felásni a kertet, a rétet tisztogatni, venyigét össze kötöznn i, tövi kötöz tövist st irta ni, tönk ölydar á t 5 őrölni, rölni, ta ka rítá st csi nálni. Amikor a rabszolgák betegek voltak, nem kellett volna nekik ugyanannyi ennivalót adni. 5. Miután mind ezeket ez eket n yugodta n megvi megvizzsgálta, gon gon doskodjék doskodjék róla, róla, h ogy a még hátralevő munkákat elvégezzék: vegye számba

 

CATO

argentariam, frumentariam, pabuli causa quae  pa  p a r a t a s u n t ; r a t ion e m u in a r ia m , ole oleaa r ia m quid uenierit, quid exactum siet, quid reliquum si siet, et, qu id sie siett qu od uen eat ; quae sat is a ccipiunda sint, satis accipiantur; 6. reliqua quae sint, úti compareant. si quid desit in annum, úti  pa  p a r e t u r ; qu a e s u p e r s in t , u t u e n e a n t ; qu a e op opuu s sint locato, locentur; quae opera fieri uelit et quae locari uelit, úti imperet et ea scripta relinquat. pecus consideret. III. Auctionem úti faciat 7. au ctio tionem nem út i ffaa ciat : u en da t oleum leum , si  pr  p r e t iu m lia li a b e a t ; u in u m , fr u m e n t u m q u od supersit, uendat; boues uetulos, armenta delicula, oues deliculas, lanam, pelles, plostrum uetus, ferramenta uetera, seruum senem, seruurn morbosum, et si quid aliut supersit, uenda t. pat rem fam ilias ilias uen dacem, no nonn emac emacem em

esse oportet. IV. Príma adolescentia agrum conserere oportet 3. Pr ima adu lesc lescent ent ia pat rem fam ili ilia e ag agrum rum conser ere stu dere oport et ; aedif aedific icaa re diu cog ogiita re oport oport et , conserere cogita gita re n on oport et , séd facéré oport et . ubi aetas acc accessit essit ad ann os XX XV I , tű m aedif aedific icar ar e opo oport rt et, si ag agrum rum consitum habeas. ita aedifices, ne uilla fundum quaerat neue fundus uillam. 3 7   quaerat neue fundus uillaml u :  quaeratF

M

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐ RŐL L

93

a készpénzt, gabonát, azt, hogy mennyi takarmányt sze reztek be; bo bort rt , oolajat lajat m enn yit yit adt ak el el,, mennyi a bev bevétel, étel, mi maradt meg, mit kell még eladni; vegye át zálognak azt, am it kell kell;; 6. a még há tr a lev levőő többi d ol olgot got iiss tisz tisztá tá zz zzaa . Ha valami hiányzik az évi szükségletből, szerezze be; ami felesleges, adja el; ami munkát ld kell adni, adja ki;  je l ölje öl je k i és ír á s ba n is h a g y ja m e g, h og y m e ly m u n k á k a t akarja elvégeztetni és melyeket kiadni. Szemlélje meg a z állatállományt.

ü l. Tart so sonn k iiáru áru sí sítást tást 7. Tartson kiárusítást: adja el az olajat, ha jó ára van; adja el a bor- és gabonafelesleget; adja el a kivénhedt ökröt, hibás barmot, hibás juhokat, a gyapjút, a bőröket, az ócska szekeret, a régi vasszerszámokat, az öreg rabszol gát, a beteges rabszolgát és a többi netán felesleges dolgot. A ház ura eladásra hajló, ne pedig vásárlós legyen.

IV. Kora ifjúságától kell a földet beültetnie

3.

Kora ifjúságától fogva törekedjék a ház ura a birtok  b  bee ü l t e t é s é r e . Az é p ít k e zé s t h os osss za s a n m e g k e ll fon t ol olnn ia , a beültetést ne fontolgassa, hanem hajtsa végre. 36 éves korban kell építkezned, ha jól be van ültetve a birtokod. Ügy építkezzél, hogy se az épületek ne igényeljenek még nagyobb birtokot, se a birtok ne kívánjon még több épü letet.1

 

CATO

3.

V. Villám rusticam úti aedificatam habeat 2. patrem familiae uillam rusticam bene aedifi ca ta m h abere expedit expedit , cel cellám lám olear olear iam, uina riam , dolia múlta, úti lubeat caritatem expectare: et re reii et u irtu ti et gló lóriáé riáé érit. t orcularia bona habere oporr t et , u t opus opo opus bene effic efficii possit. possit. olea ubi lect lect a si siet, et, oleum fia fia t con t inu o, ne cor ru m pa t ur . cogitato quot annis tempestates mágnás uenire et oleam deicer deicer e soler solere: e: 3. si cito sust uleris et ua sa  pa  p a r a t a er u n t , d a m n i n ih il ér it e x t e m p e s t a t e et oleum uir idius idius et melius fiet. 4. si in ter r a et tabulato olea nimium diu érit, putescet, oleum foetidum fiet; ex quauis olea oleum uiridius et  bon  b on u m fi fiee r i p ot e s t , si t e m p e r i fa cies cie s . 5 . in iu ger ge r a olet olet i CXX CXX ua sa bin a esse esse opor opor t et , si oletu m bo bonu m  be  b e n e q u e fr e q u e n s cu l t u m q u e é r i t ; t r a p e t os b on os  pr  p r iu os im p a r e s es esse se op or t e t , si or b e s con t r it i sient, ut commutare possis; funes loreos priuos, uectes senos, fibulas duodenas, medipontos  pr  p r i u os lor e os os,, t r och i le leaa s gr a ec ecaa n ica s b in a s . fu n i bu  b u s s p a r t e is d u ca n t u r : 6. or b icu lis li s s u p e r ior ibu ib u s

oct ona r iis, inferio oct infer iorr ibus senar iis. citiu s d u ces, si rotas uoles facéré; ita tardius ducetur, séd minőre laboré.

 26-29  2629   trochileas graecanicas binas. funibus sparteis  

duca ntur: orbiculis super ducantur: superioribus ioribus octonariis, octonariis, inferioribus  senariis. citius duces, si rotas uoles facéré; ita tardius    graecanicas binisinferioribus funibus sparteis Horbiculis :   trochileas superioribus octonis, senisducant: citius  duces; si rotas uoles facéré, tardius F M

 

 A FÖ FÖLD LDMŰ MŰVE VELÉ LÉSR SRŐL ŐL

95

V. Legyenek jól kiépített gazdasági épületei 2. Előnyös, ha a ház urának vannak jól kiépített gazdasági épületei, jó olaj- és borpincéje, sok hordója, hogy kivár hassa a drágaságot: ez hasznára, becsületére, dicséretére válik. Legyenek jó sajtolok, hogy a munkát jól el lehessen végezni. Mihelyt az olajbogyó szedése megtörtént, azonnal sajtold ki az olajat, hogy meg ne romoljék. Gondolj arra, hogy minden évben jönnek a nagy viharok, és leverik a bogyót. 3. Ha gyorsan felszeded, a sajtolok készen állnak, semmi károd nem lesz a vihar miatt, az olaj pedig zöldeb b2 és jobb zöldeb jobb lesz lesz.. 4. Ha a bogyó t ú l soká soká ma ra d a föl dön vagy a padlón, megrothad, az olaj büdös lesz. Bár milyen bogyóból zöldebb és jobb minőségű olaj lehet, ha idejében idej ében k isajt olo olod. 5. E gy 120 iugerum os olajf olajfaa ü ltet vén yre 2 sajtoló szükséges, ha az ültetvény jó, sűrűn ültetett és  jóll g on d ozot  jó oz ot t . J ó z ú z óm a lm ok k e lle ll e n e k a s a jt olók ol ók h oz külön-külön, különböző nagyságban, ha a malomkövek elkopnak, tudd őket cserélni; kellenek külön-külön kötelek szíjból, 6 emelőrúd, 12 kapocs, külön szíjból való tartó köte lek. K ell 2 görög ren dszerű csigasor,3 ezeket sás ból ból font kötelek segítségével hozd mozgásba: 6. a felső kerekek átmérője 8 ujj, az alsóké 6 ujj legyen. Ha hengerkerekeket akarsz csinálni, ezekkel gyorsabban forgatod; így lassab

 b  baa n , d e k e v e s e b b fá r a d s á gga gg a l.

 

VI. Bubilia úti bene aedificata habeas 4. Bu bili biliaa bo bona na , bo bonn as pra esepi esepiss falisc aliscas as clatratas: clatros interesse oportet pede: si ita feceris, pabulum boues non eicient. uillam urbanam pro copia aedificato. in bono praedio si bene aedificaueris bene posiueris, ruri si recte habitaueris, libentius et saepius uenies, fundus meliorr érit, m inu s pecc melio peccaa bitu r, fr u cti pl plus us eapi eapies es.. frons occipitio prior est. uicinis bonus esto: familiam ne siueris peecare. si te libenter uicinitas uidebit, facilius tua uendes, opera facilius locabis, operarios facilius conduces; siaedifica bis  b is,, op opee r is is,, iu m e n t i s , m a t e r ie a d iu u a b u n t ; si quid bona salute usus uenerit, benigne defendent.

VII. Viliéi officia 5. H a ec eru nt uili uilicci of offi fici ciaa : disc discipl iplina ina bona utatur. feriae seruentur. alieno mamiin abstineat, sua seruet diligenter. litibus família supersedeat: si quis quid deliquerit, pro noxa  bon  b on o m od o u in d ice ic e t . 2.~-jkm 2.~-jkmi]ia i]iae_jnn e_jnn,le-~n ,le-~nee s it , .pejilgea .pejil gea t , n e esuriat:_ esuriat:_npere npere bene^ ex exerc erceat eat : faci

lius malo et^jdj^no-pii)hibebit. uilicus, si nolet male facéré, non faciet; si passus érit, dominus impun e ne si sina na t esse esse^^ jiro iro^^ jDenef Deneflc lcio io ^ r a t ia n i creferat, t*t aliis recte facereJÜLheat- uüicuajiejsit íunbu lator; so so^^ tíu £siet semye semyer^ r^ ad ce cena na mjj mjjeepj eepjoo eat . fa m ili iliaa n iexerceat : cons i^pr et gimp dnmi dnmirms rms impera uer it fi an t. ne pl plus us censeat sapere se

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐ RŐL L

97

VI. Legyenek jól kiépített marhaistállóid 4. Legyenek Legyenek jó ma rh aistá lló llók, jó fa liszk1 liszk1 m int á jú, rácsokkal ellátott jászlak; a rácsok egymástól egy láb távolságra legyenek. Ha így jársz el, az ökrök nem szór  já k k i a z a b r a k ot . A v á r osi os i t íp u s ú la k os z t á lyt ly t 2 a n ya g i lehetőségeidhez mérten építsd ki. Ha a jó birtokon jól építk eztél, jól ren dezkedt él be, ha a falun falun megfelel megfelelőő módon laksz, akkor szívesebben és gyakrabban jössz ki: birtokod  jobb b á lla  jo ll a p ot b a n le lesz sz,, k e ve s e b b a k á r t e v é s és t öb b a h a s z nod. Nagyobb szükség van itt a homlokodra, mint a tar k ódr a .3 A szom szom szédokhoz légy jói jóinn du lat ú : ne t ű rd el, hogy a háznép vétkezzék. Ha a szomszédság szívesen lát, könnyebben adod el áruidat, könnyebben adod ki a mun kákat, s könnyebben fogadsz munkásokat; ha építkezel, munkaerővel, fogattal, építőanyaggal fognak támogatni; ha a jólét közepette valamiben szükség köszönt be, szíve sen segítenek majd.

VII. A felügyelő tennivalói 5. A felü gyelő1 gyelő1 ten n ivalói ivalói a k övetk ezők: ta rt son alapos alapos fegyelmet, tartsa meg az ünnepeket. Máséra kezet ne emeljen, a magáéra éberen vigyázzon. Bírálja el a háznép vitáit. Ha valaki hibázott, vétkéhez képest illően bün tesse m eg. 2. 2. Ne legyen a. há znépnpk ro rossz ssz sora sora , ne fá fá zzék , TTfv^ h fízz fíz z é lc,---^f^n^m lc,---^f^n ^m7!ta^ 7!ta^ssn, prőspsn m mu u a k á v » l,

í g y ~a bűntőT*

és a másétól is könnyebben távol tartja. Ha a felügyelő nenT ne nT a ka rja a r osszat, a h áznép sem t eszi. eszi. Ha pedig m eg tűri, ura ne hagyja büntetlenül. A jótettért hálával fizes sen, hogy mások is szívesen tegyék a jót. A felügyelő ne~ legyen lézengő; legyen mindig józan, lakomára sehová 7 Cato: A  A földműve földművelésrő lésrőll

 

CATO

quam dominum. 3. amicos domini, eos habeat sibi amicos. cui iussus siet, auscultet. rém diuinam nisi Compitalibus in compito aut in foco ne faciat. iniussu domini credat nemini: quod dominus credidentr-e-xigat. satui semen, cibaria, far, uinum, oléum mutuum dederit nemini. duas aut trés familias habeat, unde utenda roget et quibus det, praeterea nemini. rationem cum domino crebro putet. 4. operarium mercenarium politorem diutius eundem ne habeat die. ne quid emisse uelit insciente domino, neu quid dominum celauisse uelit.  p  paa r a s it u m n e qu em h a b ea t . h a r u s p ice icem m , a u gu rem, hariolum, chaldaeum ne quem consuluisse uelit. segetem ne defrudet: nam id infelix est. opus rusticum omne curet úti sciat facéré, et id faciat saepe, dum ne lassus fiat: 5. si fecerit, scibit in mente familiae quid sit, et illi animo aequiore facient. si hoc faciet, minus libebit ambulare et ualebit rectius et dormibit libentius. primus cubitu surgat, postremus cubitum eat : prius uill uillam am uidea t clausa út i si siet et et út i suo quisque loco cubet et úti iumenta pabulum habeant. 6. Boues maxima diligentia curatos habeto.  buu bu lc  b lcis is op opss e q u i t o p a r t i m , q u o li libe benn t iu s b ou e s curent. aratra uomeresque facito úti bonos habeas. terram cariosam caue ne ares, neue  pla  p la u s t r u m n eu e p e cu s im p e ll llaa s : si it a n on caueris, quo impuleris, tr ienn ienn ii fr u ct u m am ittes.

7. pecori et bubus diligenter substernatur, ungulae curentur; scabiem pecori et iumentis caueto: id ex fame et si impluit fieri sólet.

 

 A FÖL FÖLDMŰ DMŰ VELÉSRŐ VEL ÉSRŐL L

99

el ne menjen. Do Dolg lgoozta ssa a h áznépet, áznépet, ügyel ügyeljjen u ra pa ra n csainak végrehajtására. 3. Ne tartsa magát okosabbnak uránál. Ura aki barátait sajátkötelezve barátainak Fogadjon szót annak, iránt erre van. vegye. Áldozatot csakis a Compitalia ünnepen, a keresztúton vagy a tűzhelyen mutasson be. Urának meghagyása nélkül senkinek ne adjon kölcsön semmit; amit ura kölcsön adott, azt hajtsa  b  be. e. Ve t őm a g ot , é le lelm lm e t , t ön k öly öl y t , b or t , ola ol a ja t n e a d jon kölcsön senkinek. Csak 2—3 olyan ház legyen, ahonnan szükséges dolgokat kér és amelynek ad — senki több. 4. Gyakran számoljon el urával. Ugyanazt a napszámost,  bérr e s t , vá lla  bé ll a lk oz ozót ót n e t a r t s a e g y n a p p a l s em t ov ováá b b , t n in intt kell. Urának tudta nélkül ne vásároljon semmit, előtte semmit el ne titkoljon. Ingyenélőt ne tartson. Béljóstól, madárjóstól, álomfejtőtől, csillagjóstól tanácsot ne kér  je n .2 N e d é zs m á lja lj a m e g a ve t é s t , m er t a n n a k r oss os s z vé vége ge lesz. Legyen gondja rá, hogy minden mezei munkát meg tanuljon, legtöbbször maga is végezze, amíg csak ki nem fárad. 5. Ha dolgozik, megtudja, hogyan gondolkodik a háznép, sőt ezek is jobb kedvvel dolgoznak. Ha így cselekszik, kevésbé lesz kedve a lézengéshez, egészsége sebb lesz, jobban alszik majd. Elsőként keljen fel, és utolsóként feküdjék le. Előbb azonban gondoskodjék róla, hogy a gazdaság zárva legyen, mindenki a maga helyén feküdjék, és a jószágok előtt legyen abrak. 6. A legn a gyo gyobb bb llelkii elkiismer smer etességg etességgel el gond ozd az ökr öket . A hajtóknak járj külön is a kedvében, hogy annál szíveseb  b  bee n g on d oz ozzz á k ők e t . Az on lé légy gy,, h og ogyy le legy gyen en e k jó e k é k , • ek ekeevasak. Fe lázot t 3 fö földet ldet ne szánts, n e ha jts d rá se sem m a kocsit, sem a jószágot. Ha nem vigyázol, három év ter mését veszíted el ott, ahol ráhajtottad. 7. A jószágok, az ökrök alá gondosan almolj, fordíts gondot patáikra. Óvd

a barmot és igásjószágot a rühességtől: ez az éhségtől és

 

CATO

100

 

(5 .

opera omnia mature conficias face; nam rcs rustica sic est: si unam rém sero feceris, omiiia opera sero faci acies. es. stra men ta si deerun t, ffrond rond em 50 iligneam legito: eam substernito ouibus bubusque. 8. stercilinum magnum stude ut habeas; stercus sedulo conserua: cum exportabis, purgato et comminuito: per autumnum euehito. circum oleas autumnitate ablaqueato et stercus 55 a ddit o. fr ondem populn eam , ulmea m, qquer uer nea m ca edito per tem pu s: eam co conn dito non peraridam,  p  paa b u lu m ou ib ibuu s . it e m fen fe n u m cor d u m , s ici icili li-menta de prato, ea arida condito. post imbrem aut umnu m, rapi rapinam nam , ppabulum abulum l upinumque 60 serito. VIII. Agrum quibus locis conseras 6. Agr Agr u m qu ibus lo loccis conser as, sic obseru ar i oportet. ubi ager crassus et laetus est sine arboribus, eum agrum frumentarium esse opor tet. idem ager, si nebulosus est, rapa, raphanos, 5 milium milium , pa n icu icu m , iidd m a ximé se seri ri oport et . iinn agro crasso et caldo oleam conditiuam, rádium maiorem, sallentinam, orcitem, poseam, sergianam, colminianam, albicerem: quam earum in iis locis optimam dicent esse, eam maximé 10 serito. hoc genus oleae oleae in X X V a u t in X X X  p  pee d e s con s e r it o. 2. a ge gerr ole ol e t o con s e r u n d o, q u i in uentum fauonium spectabit et soli ostentus érit: alius bonus nullus érit. qui ager frigidior et macrior érit, ibi oleam licinianam seri opor15 t ét ; si sinn in lo loco co cra sso au t calid o seueris, hostu s

 

 A FÖLDM FÖ LDMŰV ŰVEL ELÉSR ÉSRŐL ŐL

 

101

megázástól szokott bekövetkezni. Azon légy, hogy minden mu nk át idejében idejében végezz végezz el el,, mer t a mezei mu n ka oly lyan an , hogy ha későn végzed az egyiket, későn végzed az összeset. Ha nincs alom, tölgyfalombot, azt terítsd a juhok és ökrök alá. 8 szedj Törekedj arra, hogy snagy trágyadombod legyen. A trágyát gondosan őrizd; amikor kihordod, tisz t ít sd m eg és és zúzd össze: ki vinn ed őszidőben kel kell. l. Az ola j fá k kö körü rü l őssze ősszell ásd fel fel a fö földet ldet és tr á gyázd meg. A nyárfa, szilfa, tölgyfa lombját időben vágd le, s amíg nem nagyon száraz, tedd félre takarmányul a juhoknak. Ugyanúgy vágd le a réten a késői szénát, sarjút, és miután kiszáradt, raktározd el. Őszi eső után vess répát, takarmánynövénye ket, csillagfürtöt.

.

V1JLL JLL. Hol, H ol, m ivel ves d be a föld e t 6. Azz zzaa l ka pcso pcsolat lat ba n , h ogy a földet földet hol, hol, mivel kell  be  b e v e t n i ill. il l. b e ü l t e t n i, e zt t a r t s d s zem ze m e l őt t : a h ol a t a la j kövér, bőtermő, fák nincsenek, gabonaföld legyen. Ha ugyanez a föld ködjárta, főleg répát, retket, kölest, kása kölest kell bele vetni. Zsíros, meleg éghajlatú földbe ültess elsőso első sorba rba n el elten ten ni va ló ola ola jbogyó jbogyótt , n a gyobb gyobb „p „p á lcik lcik á t ” , sallentinát, orcist, posiát, Sergius-bogvót, colminiana bog  b og v ót , „feh „fe h é r h a m v á t ” :1 eze ez e k k öz özüü l a zt , a m e ly lyik ik k özt öz t u  domás szerint azon a helyen a legjobb. Ezt a fajta olajfát egymá st ól 25 —30 láb t á vo volsá lsá gr a ült esd. 2. Olaj fa ült et vén v létesítésére semmi más föld nem jó, csak az, amely ki van téve a nyugati szélnek és a napsütésnek. A hűvösebb, sován so ván yabb földbe ültess Lic Liciniu iniu s-o s-olajf lajfáá t; ha azonban azonban kövér kövér vagy meleg földbe ülteted, az olaj hitvány lesz, a fát

 

CATO

1.02

7.

nequam érit et feru feru ndo ar bor bor per ibit ibit et m uscus uscus ruber molestus érit. 3. circum coronas et circum uias ulmos serito et partim populos, úti frondem ouibus et bubus habeas, et matéria, 20 si quo opus sit, parata érit. sicubi in iis locis ripae aut locus umectus érit, ibi cacumina  pop  p op u lor lo r u m s er it o e t h a r u n d in et u m . i d h oc m od o serito: bipalio uortito; ibi oculos arundinis  pe  p e d e s t e r n os a liu li u m a b a lio s e r i t o; ib i b i cor r u d a m 25 serito, un de a spar gi fia n t . 4. n am con con u en it harundinetum cum corruda, eo quia foditur et incenditur et umbram per tempus habét, salicem graecam graecam circum ircum ha run dinetum serito serito,, úti siet qui uineam alliges. uineam quo in agro 30 conseri oportet, sic obseruato: qui locus uino opt imu s dicetu dicetu r esse esse et ostent ostent us so soli li,, a minnium minusculum et geminum, eugeneum, heluolum minusculum conserito; qui locus crassus érit aut nebulosior, ibi aminnium maius aut murgenti35 nu m, a picium picium , lucan u m s er ito; ceter ceter ae uit es, miscellae maximé, in quemuis agrum conueniunt.

IX. De fundo suburbano

7.

Fundum s uburbanum arbus tum maximé conu en it habere: et ligna ligna et uirgae uenire pospossunt, et dom dom ino érit qui ut at ur. in eodem eodem fu ndo suum quidquid conseri oportet: uitium genera 7 4 —5 uitium genera compluriaK : uitem cöpulariaF :  uitem compluariam  M

 

 A FÖLD FÖ LDMŰ MŰVE VELÉ LÉSR SRŐL ŐL

103

kimeríti a termés felnevelése, és a vörös moha is ártalmára lesz. 3. A szegélyeken és az utak mentén ültess részben szilfát, részben nyárfát, hogy legyen lomb a juhoknak és ökröknek, s a szerszámfa is kéznél legyen, ha kell. 20 valahol hHa ely ezen van , aodaterületen n yár fá t és ná dastfolyópart, 2 telepí telepíts. ts. Evagy zt ígyvizenyős ü ltesd: két á sónvom m élyen3 for gas d meg a földet , s ült esd el el a nádszemeket három láb távolságra egymástól. Vess vad spá rgá t , s ebb ől leg legyen yen m a jd kert ispár ga is. is. 4. Tu dn i- 25 illik a nádas és a vadspárga jól illik egymáshoz, mert a földet felássák nekik, fel is égetik, árnyék is van éppen a megfelelő időben. A nádas körül ültess görögfűzet, hogy legyen legy en m ivel szőlőt k ötözni. Ar r ól, ól, h ogy a szőlőt4 szőlőt4 milyen föl öldb db e kel kelll ült etn i, ezt jjegyezd egyezd m eg. eg. Oly Olyaa n t a lajba , am elyet elyet 3,1  bor  b or t e r m e l é s r e k ü l ön ös ösee n a lk a lm a s n a k t a r t a n a k , és j ó l ér érii a na psütés, apr ó és ,,dup la” szemű szemű am inaeait, nemes aminaeait, apró szemű aranysárgát ültess. A zsírosabb vagy párásabb földbe ültess nagy szemű aminaeait vagy m ur gent iait , ,,mé h ” -szőlő -szőlőtt , luc lucaa nia i szőlőt szőlőt . A t öbb i szőlő. szőlő. 35 különösen a ,,vegyes” fajta, bármilyen földbe megfelel,

IX. A városhoz közel fekvő birtokról

7.

A városhoz közel fekvő birtokon legjobb a futtatott szőlő: el lehet adni mind a fát, mind a venyigét, és a birto kosna ko sna k is van m it fel elha ha szná szná lni lnia. a. A Azz il ilyen yen birt okon min dent ültetni kell, ami csak alkalmas: különböző szőlőfajtákat,

 

CATO

104

5 eo eom m plur ia, am inniu m m inuscultim et ma ius eett apicium: 2. uuae in olla in uineaceis conduntur: eadem in sapa, in mu sto, iinn ló lóra ra r ec ecte te con du nt ur . quas suspendas dur ac acinas inas am inneas ma iores uel ad fabrum 10 serua nt ur . 3.ferrarium po pom m a , mpro ala passis st ru t ea, eae cot orecte n ea , scantiana, quiriniana, item alia conditiua, mala mustea et punica (eo lotium suillum aut stercus ad radicem addere oportet, úti pabulum malorum fiat), 4. pira uolaema, aniciana et 15 sem ent iua (ha ec con dit iua in sapa bon a er un t), tarentina, mustea, cucurbitiua, item alia genera quam plurima poteris serito aut inserito. oleas orchites, posias: eae optime conduntur uel uirides in muria uel in lentisco contusae; uel 20 or ch ites, u bi nigra e eerr un t et s ic iccca e, sale confria to dies V: postea salem excutito, in sole ponito  bi  b i d u u m , u e l s in e s a le in d e fr u t u m con d i t o. sorba in sapa condere uel siccare: arida facias; item pira facias.

X. Ficos quo loco seras . 8 serito;

ficos mariscas in loco cretoso et aperto africanas et herculaneas, sacontinas, hibernas, tellanas atras pediculo longo: eas in loco crassiore aut stercorato serito. pratum si 5 irr igiuu igiuu m h a bebis, si non ér it sic siccum cum , n e fenu m desiet, summittito. 2. sub űrbe hortum omne 5 minuseulum G :   minuseuluni uinoF M 6 uuaeK :  eae F M 9  eae eae F : ea F M 14  fiatGesner:   fiant   F M 23  sorba unum ex apographis:   sorua F M

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉ LÉSRŐ SRŐL L

10 5

a pró sze szemű mű , n a gy sze szemű mű a mina eait, ,, ,,m m éh” -szől szőlőőt: 2. a fü r- 5 töket fazékban törkölybe téve szokták eltenni: jól eltehe t ők sz őlő őlőízbe ízbe n ,1 m u st ba n , lőré lőré ben 2 is is.. Az Az oolya lya n s zől zőlőt, őt, a m elyet elyet ffel el szokt szokt ak aggatn aggatn i, mint a vvast ast ag h éjú éjú t és a na gy szemű aminaeait, leghelyesebb a kovácsműhelyben őrizni m a zso zsolaszől laszőlőőne k. 3. Gyü m ölcsö ölcsött , „„ve ve r éb ” -birsa lmá t ,3 cydo- 10 niai, Scantius-, curesi birsalmát, továbbá egyéb eltenni való fajtákat, mustalmát, gránátalmát (sertéshúgyot vagy trágyát kell a gyökérhez tenni, hogy az alma táplálékot ka pjo pjonn belől belőlü k), 4. „m „m a r ok” -kört ét, Anici niciuu ss-kört kört ét és vet é sit (ezek szőlő szőlőízben jól elte h et ők) ők),, ta re n tu m it, m u st k ör t ét , 15 tök-körtét, ugyanúgy egyéb fajtákat is minél többet vess vagy ültess. Olajfából ültess orcist, posiát: ezeket lehet eltenni a legjobban, akár zölden sós lében, akár szétzúzva m a szt ix-ol ix-olaa jban , va gy pe dig az or cist cist , am iko ikorr má r ffeket eket e 20 és száraz, öt napra szórd be sóval, majd távolítsd el róla a sót, két napig tedd ki a napra, esetleg só nélkül tedd el mu stpá rlatban .'1 A berken yét sző szőlő lőíz ízben ben tedd el el,, va va gy aszald meg: teljesen száraz legyen. Ugyanígy tégy a körté vel is.

X. Hol ültess fügét

8.

A „fér fi” -fü gét a gy gyagos agos,, n yílt yílt a bb fekvésű föl öldbe dbe ültesd: az af afrika rika it, her culan eum it, sagu n t u m it,1 a tél télii fügét, hosszú Ha szárú fekete tellana-t zsírosabb vagy trá 5 gyázotta földbe. öntözéses réted van, s ha nem szárad ki, várj a kaszálással, hogy a szénának ne légy híjával.

 

CATO

106

9 —   1 0 .

 

genus, coronamenta omne genus, bulbos megaricos, murtum coniugulum et album et nigrum, loream delphicam et cypream et siluaticam, 10 n uces ca lua s, a bellanas bellan as,, pr a enest en est ina s, gra eca eca s: haec facito úti serantur. fundum suburbanum, et qui eum fundum solum habebit, ita paret itaque conserat, úti quam sollertissimum ha  be  b e a t .

XI. Salicta locis aquosis

9 .  Sa h cta

locis locis a quosis, um ectis, ectis, um brosis,  pr  p r op t e r a m n es , ib ibii s er i op or t e t : e t i d u id e t o ú t i aut domino opus siet aut ut uendere possit.  pr  p r a t a ir r ig igiu iu a , si a q u a m h a b e b is, is , id p ot is s i m u m 5 facit o; si a qu a m n on ha bebis, bebis, sicca sicca qua m  plu  p lu r i m a fa ci citt o. h oc e s t p r a e d iu m q u od, od , u b i u is, is , expedit facéré.

XII. Quo modo oletum agri iugera CCXL instruere oporteat

10 . 

Quo modo oletum agri iugera CCXL instruere oporteat. uilicum, uilicam, operarios quinque, bubulcos III, asinarium I, subulcum I, opilionem I: summa h. XIII, boues trinos, 5 asinos orn a t os clitell clitellar ar io ios, s, qu i st ercus uecten t , tris, asinum molarium I, oues C. 2. uasa olearia

7-8 7- 8   megaricosK :  magaricosF M 11  suburbanum  I u :  urbanum F M 9   3   domino K :   domum F :   domu  M 8

 

 A FÖL FÖLDM DMŰV ŰVELÉ ELÉSRŐ SRŐ L

 

10 7

2. A városhoz közel ültess mindenféle kerti növényt, minden féle koszo koszorr ú ba vvaa ló vi virr á got,2 megara i h a gymá t, es kü vő vőii fehér, feket e mirt uszt, delphidelphi-i, i, cipru si, eerdei rdei babért , m ogyor ogyor ót, abell abellai, ai, pr a enest ei3 és görög dió diótt . A vár oshoz közel köz el fek vő bir t okot — kü lönösen lönösen ak kor, ha ccsak sak az az egy van — úgy kell felszerelni és beültetni, hogy a lehető leg  jövv e d e l m e z őb b le  jö legy gyee n .

XI. A füzest vizenyős helyre

9.

Füzest nedves, vizenyős, árnyékos helyre, folyók mellé telepíts; azt is nézd, hogy vagy a gazdának legyen rá szüksége, vagy el tudja adni. Ha van elegendő víz, elsősor  b  baa n ön t özé s e s r é t e t lé létt e s ít s ; h a n in cs v íz íz,, a k k or m in él több szárazat. Ez az a birtok, amelynek létrehozása bár mely vidéken előnyös.

XII. Hogyan kell egy 240 iugerumos olajfaültetvényt felszerelni1

10.

Egy 240 iugerumos olajfaültetvényt így kell fel szerelni: kell a felügyelő, a felesége, 5 munkás,2 3 ökör 1 szamaras, 1n kanász, juhász, 3hajtó, pár ökör, 3 száll szállító ítón yerges t r1á gyah ordóösszesen sz szam am ár ,13 1 member; a lom lom  vonó szamár, 100 juh; 2. 5 páros olajsajtoló edény, egy

 

1 08

CATO

10.

instructa iuga quinque, ahenum quod capiat q. XXX, operculum aheni, uncos ferreos III,

urceos aquarios III, infidibula II, ahenum quod 10 ca pia t q. V, u n cos II I, labellum po pollulu llulu m I , amphoras olearias II, urnám quinquagenariam unam, trullas tris, situlum aquarium I, peluim I, ma tell tellio ionem nem , tr ulli ullium um , sc scut ut riscum riscum , ma tell tellam am , nassiternam, trullam, candelabrum, sextarium 15 plo plost st ra ma iora iora II I, ar at ra cum uomer ibus VI, i uga cum l oris orn at a III , orn am enta bubus VI; 3. irpiceml, crates stercerarias Ilii, sirpeas stercerarias III, semuncias trés, instrata asinis II I; fferra erra men ta : fferreas erreas VIII, sar cula V il i, palas 20 TTTT, r u t r a V, r a st r os qu a dr iden t es II , falces fenarias Vili. stramentarias V, arborarias V. securis III, cuneos III, fistulam farrariam 1, forpicis duas, rutabulum I, foculos II; 4. dolia olearia C, labra XII, dolia quo uinacios condat 25 X X,, am ur car ia X X,, uinar ia X, ffrr um ent ar ia XX, lupinarium I, serias X, labrum eluacrum unum, solium I, labra aquaria II, opercula doliis seriis  p  prr iu a ; m ola s a si sinn a r ia s u n a s e t t r u s a t ilis il is u n a s , hispaniensis unas, molilia III, abacum I, orbes 30 ah eneo eneoss II , mensas II, sca sca mn a ma gna I II , scamnum in cubiculo 1, scabilla III, sellas Ilii, solia duó, 5. lectum in cubiculo I, lectos loris su bt en t os I. I.II II11telam et lec lecttogalem t os HE; I,pilam lign I, fullonicam I, pilas lig II,n eam pilum 35 fa ba r ium I, fa rr ear ium 1, 1, semina r ium I, qui nu cl e os s u c c er n a t l, modi modium um unu m, semo semodium dium unum, 10 17 irpieem Beroaldus:  urpicemF :   sirpicem M 21   VII I I , sti'amentarias apographon unum  N . III, stra  V stra mentarias F :   f . N .I l íf , st stra rame ment ntar aria iass M  M

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVELÉS ŰVE LÉSRŐ RŐL L

109

30 quadrantalos üst fedővel, 3 vashorog, 3 vizeskorsó, 2 tölcsér, egy 5 quadrantalos üst, 3 kampó, egy kisebb kád, 2 olajos amphora, egy 50 heminát befogadó urna,

3 merőkanál, 1 vizesvödör, 1 tál, vizesbögre, tálka, tálca, csöbör, öntözőkanna, merőkanál, lámpatartó, mérő-sextarius; 3 nagyobb szekér, 6 eke vasakkal, 3 járom szíjakkal felszerelve, 6 ökörszerszám; 3. 1 borona, 4 trágyahordó fonadék, 3 kákából font trágyahordó kosár, 3 teherhordó nyereg, 3 sza m á r pokr óc; óc; vasszerszám ok: 8 vaslapá t, 8k apa , 4 ásó, 5 szórólapát, 2 négyfogú borona, 8 szénavágó kasza, 5 sarló, 5 fanyeső kés, 3 balta, 3 ék, 1 mozsár a tönkölvnek, 2 fo fogó, gó, 1 piszka vas, 2 h or dozha t ó t ű zh ely; 4.1 00 olajos olajos hordó, 12 kád, 10 hordó a szőlőtörkölynek, 10 az olajhab na k, 10 a born born a k, 20 a ga bon bon á n a k, 1 a csill csillagfür agfür tn ek, 10 kis hordó, 1 öblítőkád, 1 medence, 2 víztároló kád, fedők kü lö lönn m inden kisebb és és n a gyobb hordóra ; 1 sz szama ama ras m a lom,3 1 k ézim a lo lom m , 1 h ispa nia i m a lom lom , 3 m a lom lom hoz va ló á t t ét el,4 1 da gaszt óa szt al, 2 ker ek réztá l, 2 aszta l, 3 nagyobb pad, 1 pad a hálószobába, 3 zsámoly, 3 szék, 2 kar osszék, 5. 1 á gy a h á lószobába lószobába , 4 szíja szíja kk a l kifeszítet kifeszítet t ágyhá ló ló,, 3 á gy; 1 mozsár mozsár fá ból,5 ból,5 1 gya pjú vá n yoló yoló m ozsá ozsá r ,0 1 t ogas zövőszék zövőszék , 2 m ozsár , 1 m ozsá ozsá r t örő ba bn a k, 1 m ozsá r  törő tönk ölynek, 1 pedig vetőm vetőm a gna k a tisztításá tisztításá ra , a ma g elvá la szt á sá r a ,7 1 m ér őmodius , 1 félm odius m érésr e; 8

 

110

CATO

 

11.

culcitas VIII, instragula octo, puluinos XVI, operimenta X, mappas III, centones pueris VI.

XI I I . Qu o moc moclo lo u iniae iu g. C

instituere oporteat

11.

Quo m odo u ini iniae ae iug. C inst itu ere opor  teat. uilicum, uilicam, operarios X, bubulcum I, asinarium I, salictarium I. subulcum I: summa homines XVI. boues II, asinos plostra5 rio rioss II, a sinum sinum m olar ium I. ua sa t orcu la instr ucta II I, dolia, dolia, u bi quin que uindem iae es esse se po possint ssint culleum DCCC, dolia, ubi uinaceos condat, XX, 2. frumentaria XX, opercula doliorum et tectaria priua, urnas sparteas sex, amphoras 10 spar tea s I l i i , infidibula II , cola u itil itilia ia II I, cola qui florem demant III, urceos mustarios X;  pl  p l ost os t r a I I , a r a t r a I I , iu gu m p l os ostt r a r iu m I , iugum uinarium I, iugum asinarium I, orbem aheneum I, molile I; aheneum quod capiat 15 culleu m I, oper culu m ah eni I, u n co coss ffer errr eos ü l , ah enum co cocculu m quod ccapea apea t cull ulleum, eum, 3. urceos aquarios II, nassiternam I, peluim I, matellionem I, trulleum I, situlum aquarium I, scut scut risc riscum um , tr ullam, can delabrum , mat ellam, ellam, 20 lec lectt os I li i, sc scaa mn u m I, mensas II , a bacum I, arcam uestiariam I, armarium promptarium I, scamna longa VI, rotam aquariam I, modium  pr  p r a e fe ferr r a t u m I , s e m od odii u m I , la b r u m e lu a cru cr u m I, solium I, labrum lupinarium I, serias X; 4. 11 I S   uinarium F I K :  soliumF M

: cruce rucem ad adppinxi t M

24  solium 

 

A FÖLDMŰVELÉSBŐL

11L

m a tr a c, 8 ta ka ró, 16 párn a , 10 ágy ter ítő, 3 törü lköző, lköző, 6 rabszolgának való rongyruha.

XIII. Hogyan kell 100 iugerumos szőlőültetvényt  b  bee r e n d e z n i1

. 100 iugerumos szőlőültetvényt így kell berendezni: 11 kell a felügyelő, a felesége, 10 munkás, 1 ökörhajtó, 1 sza-

maras, 1 őr a füzesbe, 1 kanász, összesen 16 ember; 1 pár ökör, 1 pár koc kocsihúzó sihúzó sz szamár, amár, 1 ma l om vonó vonó sz szamá amá r; 3 t elj eljes es felszerel elszerelésű ésű sa jtoló jtoló,, hord ók 800 800 culle ulleus us űr ta rt alm at kitevő mennyiségben, amelyekben 5 szüret termését lehet elhelyezni, elhely ezni, 20 h ordó a törk öl ölyn yn ek , 2. 2200 hordó a ga ga bo bonn án ak , minden h ord ór a k ü lön lön fedők és védőf védőfedelek, edelek, 6 sáss sással al bef befont ont urna, 4 sással befont amphora, 2 tölcsér, 3 vesszőből font szűrő,2 3 szűrő a borvirág kimérésére, 10 korsó a mustnak; 2ha szekér, járom,1 kerek 1 szőlőskertben sználat o2s eke, já rom1, szekérhez 1 szama szama ravaló s jár om, bronztá l, 1 m a lom lom h oz va ló á t t ét el; 1 culle ulleus us m éretű r ézüst fed fed ővel ővel,, 3 vashorog, egy culleus méretű főzőüst, 3. 2 vizeskorsó, 1 öntözőkanna, 1 tál, 1 vizesbögre, 1 tálka, 1 vizesvödör, t á lca, lca, m erőka n ál, lám pa t a rt ó, csö csöbör, bör, 4 ágy, 1 pa d, 2 aszta l, 1 da gas ztóaszt a l, 1 ru há sszekrén y, 1 ra kodószekr én y, 6 hossz hosszúú lóca, lóca, 1 k ú t h a jtó kerék , 1 va sa br oncc onccsa sa l bevon t m ér őmodiu s, 1 félm odiu s mérésr e, 1 öblít őká d , 1 m eden ce. 1 k á d a csillagfür csillagfür tn ek ek,, 10 kis hor dó; 4. 2 ökörr e va ló szer-

 

CATO

12.

orn am enta bubus II, orna menta asini asiniss instra instra ta III, semuncias III, sportas faecarias III, molas asinarias III, molas unas trusatilis; ferramenta: falces sirpiculas V, falces siluaticas VI, arborarias III, secures V, cuneos Ilii, uomeres II, ferreas X, palas VI, rutra Ilii, rastros quadridentes II, crates stercorarias 1III, sirpiam ster cora riam I, falculas alculas uiniat ic icas as X l , falculas alculas rust arias X, 5. foculos II, forpic forpices es II, ru ta bulum ;

corbulas amerinas XX, quala sataria uel alueos XL, palas ligneas XL, luntris II, culcitas Ilii, instragula Ilii, puluinos VI, operimenta VI, mappas III, centones pueris VI.

XIV. Quo modo uasa torcula V iuga instruere oporteat

12.

In torcularium quae opus sunt uasis quinis: prela temperata V, superuacanea III, suculas V, superuacaneam I, funes loreos V, subductarios V, melipontis V, trochlias X, capistra V, assercula ubi prela sita sient V, se serias rias II I, u ectes ectes XL , fibula fibula s XL co const ibili ibiliss ligneas, qui arbores comprimat si dishiascent, et cuneos VI, trapetos V, cupas minusculas X, alueos X, palas ligneas X, rutra ferrea quinque.

 25  bubus IIP :   bubus F M 29  uomeres II P :  uomeres F M 32  falculasTurnebus:   faculasF M

 

A FÖLDMŰVELÉSRŐL

113 11 3

szám, 3 szamárra való szerszám pokróccal, 3 teherhordó nyereg, 3 vesszőkosár a seprőnek. 3 szamaras malom, 1 kézim a lom lom ; va va sszerszá m ok: 5 sá svágó sarló, sarló, 6 lo lom m b vá gó sarló, 3 fanyeső kés, 5 balta, 4 ék, 2 ekevas, 10 vaslapát, 6 ásó, ásó, 4 lapá t , 2 n égyfogú égyfogú borona , 4 t r á gya h ordó fona dék , 1 kákából font trágyahordó kosár, 40 szüretelő kés, 10 gyomirtó kés, 5. 2 hordozható tűzhely, 2 fogó, piszkavas; 20 kisebb am eriai3 kosár, 40 kosár va gy t ekn ő ültet éshez, 40 fa lap á t ,4 2 t ek n ő, 4 m at ra c, 4 ta ka ró, 6 pár na , 6 á gvterítő, 3 törülköző, 6 rabszolgának való rongvruha.

XIV. H ogyan kell öt t eljes eljes sa jt ol ót fel elsz szerel erelni ni . A sajtolóhelyiségbe ezek kellenek: 5 préshez való 12 m egfelel egfelelőő sa jt ológeren lógeren da , 3 u gya gya n ilyen ilyen ta rt alékn a k, 5 von ó

henger, 1 tartaléknak, 5 szíjkötél, 5 felvonókötél, 5 kötél a kosarak átkötésére,1 10 csiga, 5 emelőkötél,2 5 kis alátétrúd a sajtológerendákhoz. 3 kis hordó, 40 emelőrúd, 40 összetartó fakapocs a tartófák összeszorítására, ha szét nyílnának; 6 ék, 5 zúzómalom, 10 kis tengely, 10 teknő, 10 falapát, 5 vaslapát.

8 Cato: A földművelésről

 

CATO

1)4

13—14.

XV. Quo m odo t orcula r ium ' et cellám oleariam parare oporteat

13.  In

torc torcular ular ium in usu quod opus est: ur ceum , ah enum I qu od ccaa piat q. V, u nco ncoss ferreos III, orbem aheneum I, molas, cribrum I, incerniculum I, securim I, scamnum I, seriam 5 uina riam I, cclauem lauem t orcular i I, lec lectu tu m str at um ubi cubent fiscinas (tertius nouas, seruus una duó cum custodes factoribusliberi úti cubet), ueteres, epidromu epidromu m, pulu inum , luc lucernás, ernás, co coriu riu m I, craticulas duas, carnarium I, scalas unas.

XVI. In cella olearia quae opus sint 10 2. In cellám ol olea ea ria m h a ec opus ssuu n t : dolia olearia, opercula, labra olearia XIIII, concas maioris II et minoris II. trullas aheneas tris, amphoras olearias II, urceum aquarium I, urnám quinquagenariam I, sextarium olearium 15 I, la bellum I, in fidibu la II, spongea s II , u r ceo eoss fictiles II, urnales II, trullas ligneas II, claues cum clostr lostr is iinn ccel ellás lás II, tr ut ina m I, cent u m pondium incertum I et pondera cetera. XVII. Villám aedificandam si locabis

14.  Villám illám

aed ific ifican an da m si lloocabis noua m ab solo, faber haec faciat oportet: parietes omnes, úti iussitur, calce et caementis, pilas ex lapide 13

18  incertumF :   ineretum M

 

 A FÖLD FÖ LDMŰ MŰ VE VELÉ LÉSR SRŐL ŐL

115

XV. Hogyan kell sajtolóhelyiséget' és olajpincét létesíteni

13.

A sajtolóhelyiségbe munka közben kell: vizeskorsó, egy 5 qu a dr a n ta los los üst, 3 va sh orog, 1 ker ek rézt á l,1 k ézi malom, 1 szita, ez alá 1 tálka, 1 fejsze, 1 pad, 1 kis hordó  bor  b or n a k , 1 k u lcs a s a jt olóh ol óh e lyis ly is é g h e z , 1 á g y á g y n e m ű v e l, amelyen két szabad felvigyázó alszik (a harmadik, egy ra bszolg bszolgaa , a sa j t olóm lóm u n ká sokk a l fekü djön), régi és ú j kosarak, csiga, vánkos, lámpák; 1 bőrdarab, 2 fonott r ost ély, 1 h ú sk a m pó,2 1 létr a .

XVI. Mire van szükség az olajpincében 2. Az ol olaa jpincébe ezek ezek kellenek: kellenek: olajosh olajosh ordók, fedők a hor dókra, 14 olajoskád, 2 nagyobb és 2 kisebb merítőkagyló, 3 réz mer őka n á l, 2 ola ola jos-am jos-am ph ora , 1 vizeskorsó, 1 ötve n h eminá s ur n a, 1 olajos-se olajos-sext xt a r iu s, 1 kis ká d, 2 t ölcsér lcsér , 2 szivacs, 2 agyagkorsó, 2 mérőurna, 2 merőkanál fából, 2 ku lc lcss zár zár ra l egy ü t t 2 pincére, 1 mérleg, 1 körü lbelül szá zf zfont ont os sú ly3 és más sú lyok. lyok.

XVII. Ha ki akarod adni a birtokon az építkezést

14.

Ha ki akarod adni az új birtokon az építkezést egé

szen szen az ala pozást pozást ól kezdve, a m ester em ber1 a követk ezőket tartozik elvégezni: a falakat mind, ahogy előírják a szá-

 

CATO

14. 14.

angulari, tigna omnia quae opus sunt, limina,  p  pos ostt e s , iu gu m e n t a , a ss sser er es, es , fu lm e n t a s , p r a e s e p  pis is b u b u s h ibe ib e r n a s a es t iu a s fa lis li s ca s , 2. e qu ile il e , cellás familiae, carnaria III. orbem, ahenea II, haras X, focum, ianuam maximam et alteram quam uolet dominus, fenestras, clatros in fenestras maioris bipedalis X, luminaria VI, scamna III, sellas V. telas togalis duas, paullulam pilam ubi triticum pinsat I, fulloniam I, antepagmenta, II. 3. praebebit hae rei materiem et quaeuasa opustorcula sunt dominus et ad opus dabit: serram I, lineam I (materiam dumtaxat succidet dolabit secabit facietque conductor), lapidem, calcem, harenam, aquam,  p  paa lea le a s , t er r a m u n d e lu t u m fi fiaa t . si d e ca e lo uilla tacta siet, de ea re u. b. a. úti fiat. huic

operi pretium ab domino bono, qui bene prae b  bee a t q u a e opu op u s s u n t e t n u m m os fi fidd e b on a soluat in tegulas singulas II. 4. id tectum sic numerabitur: tegula integra quae érit; quae non érit, unde quarta pars aberit, duae pro una; conliciares quae erunt, pro binis putabuntur; uallus quot erunt, in singulas quaternae numerabuntur. Villa lapide calce: fundamenta supra terram  p  pee d e ; cet ce t e r os p a r iet ie t e s e x la t e r e ; iu gu m e n t a e t antepagmenta, quae opus erunt, indito. 5. cetera lex úti uilla ex calce caementis. pretium in tegulas singulas: n. s. loco salubri bono domino haec quae supra pretia posita sunt; 1 4 10-11  bipeda bipedalis lis X , lumi luminari naria a V I, scamna III, II I, sella sellas  s  V, telas togalis duas .KVlumina .KVlumina sex bipedalis X , scamna   III, sellas V, telas togalis duas, luminaria VI F M

 

A FÖLDMŰVELÉSBŐL

117

már a, m észk őbő őbőll ééss szabá lyta lan k övekb ől, ől,22 az ooszlopo szlopo kat szögletes kőből, valamennyi szükséges fagerendát, kü szö szöbö böt, t, a jtóf tófélf élfáá ka t, szemöl szemöldökf dökfáá t, gyám fá t, tá m asztórudat, az ökröknek téli és nyári, faliszk mintájú jászlakat, 2. lóistá lóistá lló llót, t, laká so soka ka t a sz szoolgan lgan épn ek, 3 hú st á rol rolóó fog ogaa st , kerek asztalt, 2 üstöt, 10 disznóólát, tűzhelyet, főbejárati ajtót, és egy másikat, amilyet a tulajdonos kíván, ablako kat, a nagyobb ablakokra 2 lábnvi rácsokat, 6 ablakre d őn yt , 3 pa dot , 5 széket, 2 t og ogaa szövő szövőszék szék et , 1 kisebb  b  búú z a őr l ő m ozs a r a t , 1 v á n y olók ol ók á d a t , a jt ók e r e t e k e t , 2 p r é s t . 3. Ehhez az anyagot és mindazt, ami szükséges, a tulaj donos adja, a mu n ká h oz pedig a djo djonn 1 fűr észt, 1 m ér őón t (a szerszámfát a vállalkozó vágja ki, faragja meg, dara  b  bol ol ja el és m u n k á l ja m e g), k öv övee t , m e s ze zett , h om ok ot , v ize iz e t ,  p  pee l y v á t , t a p a s z t óa n v a g n a k v a ló föld föl d e t . H a a g a z d a s á g b a villám csapna be, egy feddhetetlen jellemű ember döntése szerint kell eljárni. Ennek a munkának az ára egy becsüle tes birtokos részéről, aki rendesen megadja, ami jár, és

lelkiismeretesen megfizeti a pénzt, cserepenként 2 sestertius. 4. A te t őt 3 így szám ítják : m egszám oljá ljá k a z ép ccsere sere  p  pee k e t , a h i b á s a k b ól, ól , h a a n e g y e d e h iá n yz yzii k , k e t t őt ve vess zn e k egynek, a vízlevezet vízlevezet ő ccser ser epeket k et t őn ek vesz veszik, ik, a kifolyó kifolyó cserepek mindegyikét négynek. Kővel, mészkővel építkező gazdaságban az alap egy lábn yi a föld sz színe íne felett , a t öbbi ffaa l tégláb ól legy legyen en ; rak ass be olyan szemöldökfákat és ajtókereteket, amilyenek kelle nek. 5. E gyebek ben a szab á ly ugyana z, m int a méssz mésszel el ééss zúzott kaviccsal építkező gazdaság esetében. A cserepek ára egyenként egy sestertius. Egészséges helyen becsületes  b  bir ir t ok os s zá m á r a a fe fenn t e b b m on d ot t á r a k é r v é n y e s e k ;

 

CATO

15—17 15— 17..

ex signo manipretium érit. loco pestilenti, ubi aestate fieri non potest, bono domino pars quarta preti accedat.

 XV  X V i n . De maceriis aedificandis

15.  Macerias

ex calce caementis silice. úti dominus omnia ad opus praebeat, altam p. V et columen p. I, crassam p. I S, longam p. XIV, et úti sublinat locari oportet. parietes uillae si locet in p. C (id est p. X quoquouersum), libellis in ped. V et perticam I p. uic. n. X. sesquipedalem parietem dominus fundamenta faciat et ad opus praebeat: calcis in p. singulos in longitudinem modium unum, arenae modios duos. XIX. Calcem partiario locandam

16.  Calcem

partiario coquendam qui dánt,

ita tu r: per ficit icit et etco coqu qu it et ex fornadace ccaa l cemdaeximit calcarius ligna conficit furnacem; dominus lapidem, ligna ad fornacem, quod opus siet, praebet. XX. Materies quid anni tempestiua sit

17. Robus

materies, item ridica, ubi solstitium fuerit, ad brumam semper tempestiua est; 15 9  in longitudinem K :   longitudinem opus est  

F M

 

 A FÖ FÖLDM LDMŰVE ŰVELÉ LÉSRŐ SRŐL L

119

a munkabér így szembetűnő. Járványos vidéken, ahol nyáron nem lehet dolgozni, a becsületes birtokos a munka  bé  b é r t m é g e g y n e g y e d é v e l t e t é z z e m eg eg.. X V m . A falkerítése alkerítésekk építésé építéséről ről11

15.  Falkerítést

mészkőből, zúzott kavicsból, kovakőből csinálj. A tulajdonos adjon meg a munkához mindent, a fal magassága 5 láb, oromzata 1 láb, vastagsága másfél láb, legyen, a bevakolást is a vállalkozónak kell hossza kiadni. 14 Ha láb a tulajdonos a birtok falkerítését 100 lábnyi egység egységekben ekben a dja ki ((vagyi vagyiss 10 lábn yit szám olva lva m ind egyik irá n yban ), írás szerint öt lá bnyir a 2 és egy lábn yi m ér őbo őbott t a l, az ára 10 Vict Vict oria t u s.3 A más fél láb vas ta g falhoz a tulajdonos építsen alapot, a munkához adjon minden egyes láb falhosszra 1 modius meszet, 2 modius homokot. XIX. A mészégetés kiadása részes bérlőnek 

16.  Aki

a mészégetést részes bérlőre bízza, így intézze: a mészkövet megmunkálja, kiégeti, a kemencéből kiszedi

a mészégető és a fát is odakészíti a kemencéhez. A tulaj donos adja a követ, a fát a kemencéhez, és amire általában szükség van. XX. Melyik fát az év melyik szakában kell kivágni

17.  Tölgyfát

szerszámfának és szőlőkarót vágni mindig

a téli napforduló táján időszerű. A többi fát, amelyeknek 

 

CATO

120

18 18..

cetera materies habét, cum maturum habét,quae tűmsemen tempestiua est; semen quae 5 ma teries semen non ha bét, ccum um glubebit , tűm tem pestiua est. * eo quia se semen men uiri uiride de et m at u ru m ha bét (id semen de ccupr upr esso esso,, de pino qu iduis anni legere possis), item quiduis anni matúra est et tempestiua. 2. ibidem sunt nuces bimae 10 (ind e semen excidet ) et a nn ic icuu lae: eae, u bi  p  prr i m u m in cip ci p iu n t h ia s cer e, t ű m lé légi gi op or t e t ;  p  per er s e m e n t im p r im u m in ci cipp iu n t m a t u r a e es esse se,,  p  pos ostt e a u s q u e a d e o s u n t p lu s m e n s es V i l i , hornotinae nuces uirides sunt. ulmus, cum fólia 15 cadu nt , tű m iterum tem pestiua est.

XXI. Torcularium si aedificare uoles

18.

Torcularium si aedificare uoles quadrinis uasiss úti ccoon t ra óra sient, ad hu nc mo uasi modum dum uasa componito: arbores crassas p. II, altas p. VIIII cum car dinibus; ffoor am ina lo longa nga p. II I S, 5  p exc excu solo prtimu  p. . Iu Slpt ; ain tdigit. e r a r bVI; ore or e s2. eab t pso a rlo ie iett efora s pm . Ien I ; in er m TI

arbores p. I; arbores ad stipitem primum derectas p. XVI (stipites crassi p. II, alti cum car dinibus p. X); su culam pra eter cardines 10 p. V il i i ; pr elum elum lo longu ngu m p. XX V ; iinn ibi li lingulam ngulam  p  p.. H S. p a u i m en t u m b in is u a si siss cu m ca cann a li libb u s duobus p. X X X , IL ILII II tr apet ib ibus us loc locum dextra sinistra sini stra pau iment um p. X X ; inter bi bino noss stip stipites ites uectibu s lo loccu m p. X XI I ; 3. alteris uasi uasiss ex exadu adu erderectas l i iF : m xx18 xxxn, xn,  S  ii K :   dereetosF M 12  X X X , I li

 

A FÖLDMŰVELÉSRŐL

121 12 1

magjuk van, akkor kell vágni, amikor a mag megérett. Amelyiknek nincs magja, akkor alkalmas a vágásra, ami kor a kérge hámlik. Az a fa, amelynek zöld magja is, érett magja is van (ilyen magot szedhetsz bármely évszakban a ciprusról és a fenyőről), akármelyik évszakban vágható. 2. Ilyen fán vannak kétéves tobozok, ezekből kihull a mag, továbbá egyévesek, amelyeket akkor kell szedni, amikor kezdenek kezde nek felnyíl elnyílnn i; éérésük résük vetés idej idején én kezdő kezdődik, dik, m a jd több mint 8 h ón a pon át t a r t. Az egy egyéves éves tobozok zö zöldek. ldek. A sz szil ilffa másodszor akkor vágható, amikor a levelei hullanak.

XX I . Ha sa jt oló hely helyis iség éget et akarsz épí építeni teni

18.

Ha a sajtolóhelviséget 4 préssel akarod megépíteni ú gy, h ogy a prések egymás sal szembe nézze nézzenek, nek, így helye helyezd zd el a préseket: a há tsó t a rt ófá k vast agsága 2 lláb, áb, magassága a csapokkal együtt 9 láb, a nyílások hosszúsága 3 és fél láb, lábnyira  p  pa a d l szélessége óza óz a t t ól, ól , a h6áujj; t s ó t2.a raz t ófáelső k ésnyílás a fala fa lamásfél k k öz özöt öt t a t á vvan ol olss á ag 2 láb, 2 ta r t óf ófaa k özö özött t 1 láb, a há tsó ta r t óf ófáá k és a llege egelülső lülső tartófa között egyenes irányban 16 láb, az elülső tartófák

vastagsága 2 láb, magassága a csapokkal együtt 10 láb, a csiga a csapok nélkül 9 láb, a sajtológerenda hossza 25 láb, rajta a nyelv 2 és fél láb hosszú. Az emelvény 2 prés számára 2 csatornával 30 láb, 4 prés számára az emelvény  jobb b r ól  jo ól-b -b a l r ól 20 lá b ; 2 —2 el elüü ls ő t a r t ófa óf a k özöt öz öt t a h e ly a z emelőru emelő ru dak szám szám ár a 22 láb; 3. sze szemben mben a másik két prés

 

CATO

18. 18.

sum a stipite extremo ad parietem qui pone arbores est p. XX. summa torculario uasis quadrinis: latitudine p. LXVI, longitudine p. LII. inter parietes, arbores ubi statues, fundamen t a bon a fa cit cit o alt a p. V : inibi lapides si sili licces; totum fórum longum ped. V, latum p. II S, crassum p. I S: 4. ibi foramen pedicinis duobus facito, ibi arbores pedicino in lapide statuito. inter duas arbores quod loci supererit, robore expleto: eo plumbum infundito. superiorem  p  paa r t é m a r b or u m d ig igit it os V I a lt a m fa ci citt o s ie iett : eo capitulum robustum indito, úti siet stipites ubi stent. 5. fundamenta p. V facito: ibi silicem longum p. II S, latum p. II S, crassum p. I S,  p  pla la n u m s t a t u it o; ib ibii s t ip it e s s t a t u it o, it e m alterum stipitem statuito. insuper arbores stipitesque trabem planam imponito, latam p. II, crassam p .I, lloon gam p. XXX VI I : uel dupli duplicces indito, si solidas non habebis. sub eas trabes, inter canalis et parietes extremos, ubi trapeti stent, trabeculam pedum XXIII S imponito sesquipedalem aut binas pro singulis eo sup p on it o. 6 . in iis t r a b e cu culi liss t r a be bess , qu a e in s u p e r arbores stipites stant, collocato; in iis tignis  p  paa r ie iett es e x t r u i t o iu n git gi t oq oquu e m a t e r ia e, ú t i oneris sat is habea t. ar am u bi ffaa cies, pedes V fundamenta alta facito, lata p. VI; aram et

can alem rut un dam fa cito llata ata m p. II II S; 7. ceterum pauimentum totum fundamenta p. II faci acito. to. ffun un dam enta pr imu m festu cat o; po postea stea caementis minutis et calce harenato semipedem   X i n apographa:   X im F M  X  35 X

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰVEL VELÉSRŐ ÉSRŐL L

123

számá ra a legsz legszél élső ső el elülső ülső t a r t ófá ófá t ól a hát só ta rt ófá ófá k m ögött gött i falig 20 láb. Összegezve, a négy préssel dolgozó sajtolóhelyiség szélessége 66 láb, hossza 52 láb. A falak közé, ahova a hátsó tartófákat állítod, csinálj 5 láb mély jó ala  poz  p ozáá s t , r a k d k i k ova ov a k őve őv e l ; a z e gés gé s z a la p za t h os osss zú s á ga 5 láb, szélessége 2 és fél láb, vastagsága másfél láb. 4. Ugyanott csinálj nyílást 2 hátsó tartófa végének, a tartófák végét állítsd bele a kőbe. Azt a helyet, amely a két tartófa között marad, töltsd ki tölgyfával és öntsd be ólommal. A hátsó tartófák felső része 6 ujjnyi magas legyen, tégy rájuk tölgyfából keresztgerendát, hogy legyen hely az elülső tartófáknak. 5. Csinálj 5 lábnyi alapzatokat, kovakövet rakj le bennük — a hossza 2 és fél láb, szélessége 2 és fél láb, vastagsága másfél láb —, simítsd le, s állítsd oda az elülső tartófákat. A második elülső tartófát is ugyanúgy helyezd el, mint az elsőt. Az elülső és hátsó tartófákra tégy sima gerendát, amelynek szélessége 2 láb, vastagsága 1 láb, hosszúsága 37 láb, vagy dupla gerendát, ha elég erős gerenda nincs kéznél. A gerendák alá, a csa tornák és a legkülső falak közé, ahol a zúzómalmoknak kell állniuk, tégy egy ldsebb gerendát, a hossza 23 és fél láb, a magassága másfél láb; egy helyett akár kettőt is elhelye elhelyezhetsz. zhetsz. 6. E zekre a kis gerendá kr a h elyezd elyezd a zoka zoka t a gerendákat, amelyek a hátsó és elülső tartófákon nyug szanak. Ezekre a gerendákra építs falakat, kösd össze őket az épület többi részével, hogy együtt elegendő súlyt adja nak. Ott, ahova a rakodóemelvényt csinálod, az alap legyen 5 láb mély, 6 láb széles, a rakódóemelvény és az

azt körülvevő csatorna 4 és fél láb széles; 7. a burkolat összes sszes többi részének részének a z ala pját 2 lábn yira csiná siná ld. Előszö Előszörr döngöld le az alját, majd rakd ki zúzott kaviccsal és homokkal kevert mésszel, felváltva, minden egyes réteg

 

CATO

124

 

1».

unumquodque corium struito. pauimenta ad hunc modum facito: ubi libraueris, de glarea et calce harenato primum corium facito: id  p  pili iliss s u b ig it o; id e m a lt e r u m cor iu m fa cit ci t o: eo 50 ca lc lcem em cribr o su bcret a m ind it o alt é digit os du ó, ibi ibi de test a arida pauimen tu m stru ito ito:: ubi structum érit, pauito fricatoque, úti pauimen tum bonum siet. 8. arbores stipites robustas facito aut pineas. si trabes minores facéré uoles, 55 cana lis lis extr a co colu lu m n a m e xp olit o: si ita fec feceris, eris, trabes p. XXII longae opus erunt. 9. orbem ole learium arium latum p. I l i i punic punican an is coagment is facito: crassum digitos VI facito, subscudes iligneas adindito: eas ubi confixeris, clauis ü0 cor neis oc occlu clu dit o. in eum orbem t ris ca t ena s indito: eas catenas cum orbi clauis ferreis corrigito. orbem ex ulmo aut ex corvlo facito: si utrumque habebis, alternas indito.

XXII. In uasa uinaria stipites .

Inesuasa stipites boresque binis nis  p  pee d19 ib ibuu s a lt ior fa cit ci tuo.inar s u piar astipi for ates m inara bo a rresque b or oruu m , bi  p  pee d e m q u a e q u e ú t i a bs ie iett , u n a e fi fibb u la e locu m facito semipedem quoquo uersum. in suculam 5 sena ffoor am ina ind ito: ffoora m en, q u od primu m facies, semipedem ab cardine facito: cetera diuidito quam rectissime. 2. porculum in média

sucula facito. inter arbores médium quod érit, id ad médiám conlibrato, ubi porculum figere

49  idem /•  /• ' :  item M

 

 A FÖL FÖLDM DMŰV ŰVELÉ ELÉSR SRŐL ŐL

125

fél lábnyi legyen. Magát a burkolatot így készítsd el: miután elegyengetted a helyet, az első réteget kavicsból és homokkal kevert mészkőből csináld, ezt sulykolóval döngöldd le, döngöl le, u gyan ú gy a m ásodik ásodik ré teget is: is: szi szitá lj rá szitá szitá  val 2 ujjnyi magasan meszet, száraz cseréppel burkold be: amint beburkoltad, veregesd be és csiszold simára, hogy a bu rk olat jó legye legyen. n. 8. A há tsó és és elülső elülső ta rt ófá ka t t ölgy vagy fenyőfából készítsd. Ha rövidebb gerendákat akarsz csinálni, a csatornákat a tartóoszlopon túl építsd meg. Ha így teszel, 22 láb hosszú gerendákra van szükség. 9. Az olajbogyóra való kerek lapot 4 láb szélesre csináld karthágói módra, vastagságát 6 ujjnyira, szerelj rá tölgyfa p  pee ck e k e t . M iu t á n öss ös s ze k a p csolt cs olt a d , s om fa s ze gek ge k k e l s ze  gezd össze. Erre a lapra szerelj 3 keresztfát. A kereszt fákat vasszegekkel erősítsd rá a lapra. A kerek lapot szilfá  b  ból ól v a g y m ogy og y or ófá b ól csi cs i n á ld : h a m in d k e t t őve őv e l r e n d e lk e  zel, felváltva használd.

XXII. Tartófák a borsajtóhoz

19.

Borsajtóhoz az elülső és hátsó tartófákat 2 lábbal

magasabbra csináld. Az egymástól 1 láb távolságra elhe lyezkedő hátsó tartófákon levő nyílások felett csinálj fél lábnyi helyet minden irányban egy fakapocs számára. Mindegyik csigába vágj 6 nyílást. Az első nyílást a forgócsaptól fél láb távolságra készítsd, a többieket lehetőleg  p  pon on t osa os a n e g y for m a k özök öz ök b e n osz os z d el el.. 2. A cs csig igaa k öze p é r e csinálj egy kampót. A hátsó tartófák közötti távolság középpontja essen egvbe a csiga középpontjával, ahova

 

CATO

20—21.

10 oport ebit , út i in in m edio pre lum r ecte situ situ m siet. siet. lingulam cum facies, de medio prelo conlibrato, ut inter arbores bene conueniat: digituin pollicem laxamenti facito. uectes longissimos p. XIIX, secundos ped. XVI, tertios p. XV, 15 rem issar ios ios p. XI I , a lter os p. X , t er t ios ios p. vm .

XXLIl.

Tra petu m quo m odo concinn ncinn ar e oporteat

20.  Tra petu m

quo m odo co concinn ncinn ar e opor

teat. columellam ferream, quae in miliario stat, eam rectam stare oport et in medio ad perpendicuu lum ; cun dic cun eis salignis salignis circu m figi oport et b ene; 5 eo plu m bu m ef efffu n der e. ca ca ue a t ni la la bet colucolumella: si mouebitur, eximito; denuo eodem modo facito, ne se inoueat. 2. modiolos in orbis oleagineos ex orcite olea facito; eos circumplumbato; caueto ne laxi sient; in cupam 10 eos eos indit in dit o. cu cu n ica ica s solidas solidas , lat as digit u m p ollicem facito; labeam bifariam faciat habeant, quas figat clauis duplicibus, ne cadant.

XXIV. Cupam quo modo aedifices

21.  Cupam

facito p. X, tani crassam quam modioli postulabunt, médiám (inter orbis quae conueniat) crassam quam columella ferrea érit. eam médiám pertundito, úti in columellam 5 ind ind ere possis; possis; eo fistu lam ferr eam ind ito, qua e

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉ LÉSR SRŐL ŐL

127

a kampót rögzíteni kell, hogy a sajtológerenda pontosan a közepén legyen. Amikor a nyelvet csinálod, a sajtológerenda közepétől számítva mérd ki, hogy a hátsó tartófák között szabályosan a középen álljon; hagyj a számára egy hüvelyknvi mozgásteret. Az emelőrudak hossza: a leghoszsza bb 18 láb, a m á sodi sodikk 16 láb, a ha rm ad ik 1155 láb, a csúsztatható emelőrudaké 12 láb, a másodrendűeké 10 láb, a harmadrendűeké 8 láb.

XXIII. Hogyan kell az olajzúzó malmot összeszerelni1

20.

Az oolajzúzó lajzúzó m a lmot így ke kell ll beáll beállítan ítan i: an nak a vas 

csapnak, amely a tartóoszlopon van, egyenesen, függőle gesen kel gesen kelll állnia pont osan a kö középen zépen ; kö körü rü l jól rögzí rögzítsd tsd meg fűzfából készült ékekkel, öntsd be ólommal, de vi gyázz, hogy a csap ne mozduljon el. Ha mozog, vedd ki; csináld meg még egyszer ugyanúgy, hogy ne mozogjon. 2. A malomkövekre csinálj hüvelyeket abból az olajfából, amelynek orcis  a neve, öntsd körül ólommal, hogy ne állja nak lazán. Erősítsd oda őket a tengelyhez. Készíts egy hüvelyk széles erős betéteket, mindkét oldalukon legyen szegély; kettős szegekkel kell átszegezni, hogy ki ne esse nek. XXIV. Hogyan szerkessz tengelyt

21.

Csinálj 10 láb hosszú tengelyt; olyan vastag legyen, amilyent a hüvelyek megkívánnak; középső részét, amely a malomkövek között megy, olyan vastagra készítsd, amilyen a vascsap; közepét fúrd át, hogy ráhelyezhesd a csapra. Ide helyezz egy vascsövet, amely a csapra is

 

CATO

21.

in columellam conueniat et in cupam. 2. inter cupa m dextr a si sinis nistra tra pert un dito l até digi di gito toss  pr  p r i m or is I l i i , a lt é d ig igit it os p r im or is I I I ; s u b cérit, upa pertusam ta bulam bul am ferre ffigito, erream amquae lata lata in m columellam quam cupa conue média média niat. dextra sinistra, foramina ubi feceris, lamnis circumplectito; replicato in inferiorem par tém cupae omnis quattuor lamminas; 3. dextra sinistra, foramina utrimque secus, lamminas sub lamminas pollulas minutas supponito: eas inter sese configito, ne foramina maiora fiant, quo cupulae minusculae indentur. cupa qua fini in modiolos érit, utrimque secus imbricibus ferreis quattuor de suo sibi utrimque secus facito qui figas. imbrices médiás clauulis figito; supra imbrices imbrices extr extr insecus insecus cu pa m p ert u n  dito, qua clauus eat qui orbem orbem cluda t. 4. insuper insuper foramen librarium ferreum digitos sex latum indito, pertu sum u t rim que sec secus, qua clauu s eat. haec omnia eius rei causa fiunt, úti ne cupa in lapide lapi de co cont era tu r. a rmill rmillas I l i i fa cito, qquas uas circu ircu m orbem indas, ne cup cup a et clauus cont era ntur intrinsecus. 5. cupam matéria ulmea aut faginea facito. ferrum factum, quod opus érit, u tiidem f a ber fi gat: 35-LX opus sunt.plumbi in cupa m emito emi to I li i. cupam qui qui concinn ncinn et et m o diolo dio loss qui qui indá t et plu m bet, operas fa bri du m ta xat, # VIII: i dem tra petum oportet o portet acco accom modet. de t. summa sumpti # L XXI I praeter adiuto adiutores res..

21  30  plumbiK :  cum plumbiF :   tcumfplumbi M  M    34   sumpti I n :  sumptui F :   sumptuis M

 

 A FÖ FÖLDM LDM ŰV ŰVEL ELÉSR ÉSR ŐL

129

és a tengelyre is ráillik. 2. A tengely középső részén fúrj jobbról-balról 4 ujjhegynyi széles, 3 ujjhegynyi magas lyu lyu ka ka t, a t en gel gelyy alá szeg szegez ezzz egy vasle vaslemezt, mezt, a mely oly olyan an szél sz éles es,, m int a ten gely gely középső középső része, része, tovább á át van fú rva és a csa ph oz oda oda illi illik. k. A ten gelyt jobbr jobbr ólól-ba lról, ah ol a lyu k a  kat csináltad, borítsd be vaslemezekkel. A tengely alsó részére hajlítsd vissza mind a négy lemezt; 3. a nyílások mindkét oldalán jobbról-balról rakj fel egymás alá kis vékony lemezeket, erősítsd össze őket egymással, hogy a lyukak, amelyekbe majd apró fogantyúk kerülnek, meg ne n a gyobbodj gyobbodjaa n a k. Azt a részt, részt, a hol a ten gely gely vége vége belé belépp a hüvelybe, mindkét oldalon szegezd be 4 cserép formájú vaslemezzel belátásod szerint. A lemezeket középen kis szegekkel erősítsd meg. A lemezek felett kívülről fúrd át a ten gelyt, gel yt, itt 4. m enjen keresztü keresz l a csapsz csapszeg , a mely a ma lom lom  követ rögzíti. A lyuk fölé tüszerelj fel eg, egy 6 ujjnyi széles vaskarmantyút, amely át van fúrva mindkét oldalon; arra men jen á t a csapsze csapszeg. g. E z m in d a bból a célbó célbóll tört tört énik, h ogy a tengely a kövön el ne kopjon. Csinálj 4 tömítőgyűrűt a malomkő köré, hogy a csapszeg és a tengely belülről el ne kopjon. 5. A tengelyt szil- vagy bükkfából készítsd. A szükséges vasalkatrészeket ugyanaz a kovács szerelje fel: erre 60 60 sestert ius kell. kell. Ólm ot a t en gelyre 4 sester tiu sért végy. Annak a mesterembernek, aki a tengelyt beállítja, a hüvelyeket felszereli és beönti ólommal, legalább 8 sestertius jár: ő állítsa be az olajzúzó malmot is. Az egész költség össze összesen sen 72 72 sest ert iust t esz ki, ki, nem szá m ítva a segédsegédkezők bérét.

9 Cato:

A f ö l d m ű v e l é s rő rő l

 

CATO

XXV. Trapetum quo modo aedifices 22. Tra petu m hoc m odo acco accom m oda re oportet: librator úti statuatur pariter ab labris; dig digitum itum minimum orbem abesse abessene oport et ab solo solo mortari. orbes cauere oportet quid mortarium terant. inter orbem et miliarium unum digitum interesse oportet; si plus intererit at que orbes nimium aberu nt , fu ni circumligat ircumligat o miliarium arte crebro, úti expleas quod nimium interest. 2. si orbes altiores erunt atque nimium mortarium deorsom teret, orbiculos ligneos  p  per er t u s os in m il ilia ia r iu m in colu m e ll llaa s u p p on it o: eo altitudinem temperato. eodem modo latitudinem orbiculis ligneis aut armillis ferreis tem perat o, usque dum rec recte te tempera bi bitu tu r. 3. Tr a petu s empt us est in Suessano ff CCCC et öle leii p. L; com po postu stu r ae ff L X; uect uect ur a bou bou m , opera s VI ho homines mines VI cum bubu lc lcis is ff C L XXI I ; cup am orn orn at am ff L XX I I ; pr o oleo ff X X V : s. s. 4f D C C XXV n n . Pompeis Po mpeis emptus ornat ornat us ff CC CXX CXXCI CI III ; uec uectu tu ra m ff CC XXC; XXC; do dom m i melius melius concinnatur et accommodatur, eo sumpti opus est ff ff L X: ss.. s. ff D C C XXII II . 4. si orbes orbes in ueteres t r a pet os ppar ar a bi bis, s, medio medioss cra ssos ssos p .I digit digit os III. altos p. I. foramen semipedem quoquo uorsum. eos cum aduexeris. ex trapeto temperato. ii em un t u r ad Ru fr i ma cerias --R R- C XXC , t em perantur ff XXX: tantidem Pompeis emitur.

22  22   S. S.apographon

unum:  S.F M

 

 A FÖLD FÖ LDMŰ MŰVE VELÉS LÉSRŐ RŐL L

131

XX V. H ogyan építs építs olajzú lajzú zó ma lmot

22.

Az olajzú olajzú zó ma lmot így kell kell beállíta n i: a sza bá lyozó lyozó ék a szélektől egyenlő távolságra álljon. A malomkő egy kisujjnyi távolságra legyen a. serpenyő fenekétől. Ügyelni kell arra, hogy a malomkövek ne dörzsöljék a serpenyőt. A m a lom lom kő és és a t a rt óoszlo óoszlopp k özöt özöt t egy u jjn jjn yi térk öz 5 maradjon. Ha ennél több marad és a malomkövek túlsá gosan távol esnek tőle, kötözd körül szorosan kötéllel a tartóoszlopot, hogy így kitölthesd a felesleges térközt. 2. Ha a malomkövek mélyebben helyezkednek el, és túl erősen erő sen dörzsöl dörzsölik ik a serpen yő a ljá ljá t, á tfú r t fa fa kor ongoka t szesze- K> reljj a t a rt óoszlo rel oszlopon pon a csapra csapra , s ezekkel ezekkel szabá lyozd lyozd a ma gas ságot. Ugyanilyen módon végezd a szélesség beállítását kis fakorongokkal vagy vasgyűrűkkel, amíg csak pontosan  be  b e n e m s z a b á lyoz ly ozod od . 3. A Su essa1 kör zet ében vá sá r olt olt zú zóma lom lom á ra 400 400 sesses- 15 tertius és 50 font olaj, az összeszerelés 60 sestertius; az elszáll elszállítása ítása ök ök rökk el, 6 na pra va ló na pszám, 6 személy m u n  ka bére az ökörh ökörh a j t okéval együt t 172 sestertius; a ha sz sz nálatra felszerelt tengely 72 sestertius; a kenőolaj 25 ses tertius: az egész költség 729 sestertius. Pompeiiben az egész berendezés 384 sestertiusért vásárolható meg; a szál lítási lítá si köl k öltt sé ségg 280 sest er t ius; előn yöseb b ot t h on össze- 20: illeszteni és beállítani, ezért 60 sestertiust kell fizetni: az egész költség 724 sestertius. 4. Ha régebbi malmokra vásár olsz m a lom lom k öveke t, ezek ezek va va sta gsága középen középen 1 láb 3 u jj, jj, m agassága 1 láb, a lyuk lyuk r a jt u k fél fél lábn yi m indegyik irá n yban . Am Am int h a zaszá llíto llított ta d őke őke t, a kk or fa fa ra gd ki 25 végle vég leges gesen en a m alomn a k m egfelel egfelelőően. A ru friu m i1 falakn ál ezek 120 sestertiusba kerülnek, a végleges kifaragásuk 30 sestertius. Ugyanennyi az ára Pompeiiben is.-

9*

f  

132

CATO CATO

23—24. 23—24.

XXVI. Ad uindemiam quae opus sunt ut parentur  23. Fac ad uindemiam quae opus sunt ut  pa  p a r e n t u r . u a s a la u e n t u r ; cor b u l a e s a r cia n t u r ,  pic  p icee n t u r ; d olia ol ia , q u a e op opuu s s u n t , p icen ice n t u r . quom pluet, quala parentur, sarciantur; far  5 m olat ur ; ma enae eman tu r, oleaeca leaeca du ca esa ll llian ian tur. 2. uuas miscellas, uinum praeliganeum quod operarii bibant, ubi tempus érit, legito. siccum puriter omnium dierum pariter in dolia diuidito.. si oopus diuidito pus éri érit, t, def defrr ut u m indito in mu stu m 10 de m us to lix lixiuo iuo co coct ct u m : pa rt ém qua dr agesimam addito defriti uel salis sesquilibram in culleum. 3. m a rm or si indes, in culleum li libra bra m in dit o: id indito in urnám, misceto cum musto: id indito in doleum. resinam si indes, in culleum musti 15 p. I I I ben e comm comm inu ito, in dit o in fisc fiscellam ellam et fa cito úti in doleo doleo mu sti pendea t: eam quassat o crebro, úti resina condeliquescat. 4. ubi indideris defrutum aut marmor aut resinam, dies XX permisceto crebro, tribulato cotidie. tor20 tiu u m m ust um circu ircu m cidan eum suo cu cu ique dolio diuidito additoque pariter.

XXVII. Vinum graecum quo modo fiat 24. Vinum graecum hoc modo fieri oportet: uuas apicias percoctas bene legito; ubi delegeris, in eius musti culleum aquae marinae ueteris q. 23

 

17-IS   ubi indiderisK :  indiderisF M

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰVEL VELÉSR ÉSRŐL ŐL

133

XXVI. Mit szükséges beszerezni a szürethez1 2 3 . Gond osk odj a sz szür ür ethez szüksége szükségess kel kellé lékek kek beszer zésérő zé séről. l. Mo Mossák ssák ki a sajt olóka lóka t, ja vítsá k meg ééss ká tr á nyozzák be a ko kosar sar aka t, ká tr án yozz yozzák ák be a hordó hordóka ka t, a mely melyeket eket kell; amikor esik az eső, fonott kosarakat vásároljanak,  ja v ít s a n a k ; t ön k öly öl y t őr ölje öl je n e k ; s óz ózot ot t h a la t vá s á r olja olj a n a k , sózzák be a lehullott olajbogyót. 2. Mihelyt lesz rá idő, szedd meg a „vegyes” szőlőt, hogy a munkások ebből ihassanak korai bort. A mustot naponta tisztán kezelve egyenlő eg yenlően en ooszd szd szét szét a hordókba . Ha kel kell, l, ön ts a mu stba m u st pá rla tot, m ely az előszö előszörr k icsur icsur gó m u st ból ból22 készült, adj hoz hozzá zá minden culle culleush ush oz negvvenedr negvvenedr ész m us tpá rlat ot vagy másfél font sót. 3. Ha márványlisztet teszel bele, egy fontot tégy egy culleusba: a márványlisztet öntsd urnába, keverd össze musttal, ezt öntsd a hordóba. Ha mézgát teszel bele, három fontot végy egy culleus mustra,  jó l m or z s old s zé  jól zétt , t e d d k osá os á r b a és a k a s zd fel a m u s t os os-hordóban: gyakran rázogasd meg, hogy a mézga elolvad  jonn . 4. Miu  jo Mi u t á n b e le t e t t e d a m u s t p á r l a t ot , m á r vá n y lis li s z t e t vagy mézgát, húsz napon át gyakran kevergesd meg, saj told ki a szőlőt naponta, az utolsó „vágott” sajtolásból kapott mustot oszd szét az ugyanezen mustot tartalmazó hordókba, egyenlően adagold.

XXVI I. H ogyan kel kelll gö görög rög bort 1 készíte készíteni ni 2 4 . Görög Görög bo borr t így ke kell ll kész készíteni: íteni: sze szedj dj jól jól ééret ret t „m éh ” szőlőt. Miután kiválogattad a legjavát, ennek egy culleusnvi mustjába tégy 2 quadrantal állott tengervizet vagy

 

II ind ito u el sal salis is pur i m odium : eum in ffisc iscell ellaa

suspendito sinitoque cum musto distabescat. si heluiolum uinum facéré uoles, dimidium heluioli, dimidium apicii indito, defruti ueteris  p  paa r t é m t r i ce cess im a m a d d i t o. q u id q u id u in i d e frutabis, partém tricesimam defruti addito.

XXVIII. Vina cocta ut seruentur 

25 .  Quom

uinum coctum érit et quom legetu r, facito út i se seru ru etur fam iliae iliae prim um suisq suisque, ue, facitoque studeas bene percoctum siccumque lege legere, re, ne u inum n om en per da t. u ina ceos eos ccoot idie recentis succernito lecto restibus subtento uel cribrum, illi rei parato; eos conculcato in dolia  p  pii ca t a u e l in la cu m u in a r iu m p i ca t u m ; id b e n e iubeto oblini, quod des bubus per hiemem; indidem, si uoles, lauito paulatim: érit lorea familiae quod bibat.

XXIX. Vindemia facta ut uasa torcula subligentur 

26.  Vindemia

facta, uasa torcula, corbulas,

fisc iscinas, inas, funis, pat ibula, fibula fibula s iubet o suo qu id quid loco condi. dolia cum uino bis in die fac exter ex ter geant ur , priua sque sc scoopula s in dolia dolia ffaa cito habeas illi rei, qui labra doliorum circumfrices. ubi érit lectum dies triginta, si bene deacinata 24 4  indito uelK :  uelF

M

 5 labraF 26  

:  latéra M  M

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVE LÉSRŐL LÉS RŐL

135

egy modius tiszta sót: a sót akaszd fel benne egy kosárká  ba n és h a g yd , h ogy og y a m u s t b a n e l ol olvv a d jo jonn . H a a r a n ys ysáá r ga

 bor  b or t a k a r s z cs csin in á ln i, v e d d fele fel e r és zbe zb e n a r a n ys ysáá r ga , fe fele lerr és z  be  b e n ,,,,m m éh ” -sző -s zőlő lőnn e k a m u s t já t , a d j h ozzá ozz á h a r m in ca cadd r é s z ó-mustpárlatot. Bármilyen bort ízesítel mustpárlattal, harmincadrész mustpárlatot adj hozzá.

XXVHI. Hogyan kell az érett szőlőt eltenni

25.

Amikor a szőlő szőlő megérett és sz szedni edni ak ar od, a legjob  b a t h a g y d m eg a cs csaa lá d n a k és a h ozz oz z á t a r t ozók oz ók n a k ; jó jóll m egérve és szár szár a zon3 zon3 szedd le le, neh ogy a bor bor elvesz elveszítse ítse  jó h ír ét . A t ör k öl y t n a p on t a fris fr isss e n r os ostt á ld k i k öt el elee k e n kifeszítet t á gy há ló segítségév segítségével, el, va gy k észíts észíts er re a cél élra ra külön rostát. Taposd bele kátrányozott hordókba vagy kátrányozott boroskádba. Jól tapasztasd be, és ezt add az ökröknek a tél folyamán. Ha úgy tetszik, vizezz meg  be  b e lőle lő le e g y k e ves ve s e t , le less z m a jd lőr e a h á zn é p n ek , s e z t ig igya ya .

XX I X. A szür szür et végeztéve végeztévell a sajtókat a helyükre kell akasztani

26.

A szüret végeztével a sajtókat, kosárkákat, kosa rakat, köteleket, tartófákat, kapcsokat, mindent a maga helyére tétess vissza. A boroshordókat naponta kétszer le kell súrolni, erre a célra készíts a hordókhoz külön seprüt, ezzel súrold körül a hordó nyakát. A szedés után harminc napra a hordókat, ha a szőlőhéjat jól kitakarítot-

 

136

CATO

27— 28.

erunt, dolia oblinito. si uoles de faece demere uinum, tűm érit ei rei optimum tempus.

XXX. Sementim ut facias Sementim facito, ocinum, uiciam, fenum fabam, eruum, pabulum bubus; alteram et tertiam pabuli sationem facito; deinde alias fruges serito. scrobis in ueruacto oleis, 5 u lmis, uit ibus , ffici icis: s: simu l cu m s emin e serito. ser ito. si érit locus siccus, tűm oleas per sementim serito, et quae ante satae erunt, teneras tűm supputato et arbores ablaqueato. . 27 graecum,

X X X I . Ol Oleas eas et r eli eliqua qua semin a cum seres seres,, quo modo seras

28.

Oleas, ulmos, ficos, poma, uites, pinos, cu| >re ress ssoos ccum um seres seres,, ben e ccum um r a dicibus exim it o cum terra sua quam plurima circumligatoque, úti ferre possis: in alueo aut in corbula ferri 5 iubet o. ca uet o, cum uent us siet siet a ut imber, effodias aut feras: nam id maximé cauendum est. 2. in scrobe quom pones, summám terram subdito; postea operito terra radicibus fini, deinde calcato pedibus bene, deinde festucis 10 u ec ectt ibus qu e ccaa lca lca t o qquu am optim e pot pot er is: id érit ei rei primum. arbores crassiores digitis quinque quae erunt, eas praecisas serito oblinitoque fimo summas et foliis alligato.

 

 A FÖL FÖLDM DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐL RŐL

137

tad belőlük, pecsételd le. Ha a seprőből is akarsz bort készíteni, annak is ekkor van a legjobb ideje.

XXX. Hogyan vess

27.

Taka rm án yul az ökr ökn ek vegye vegyess tak a rm á nyt , 1 bük  könyt, görögszénát, babot, csicseriborsót vess. Takar mánynövényeket másod- és harmadvetésben is kell vet ned. Ezután vesd el a többi gabonaféléket. Az olajfának, szilfának, szőlőnek, fügefának ugarban áss gödröt: vetés idején ültesd ki. Ha a talaj száraz, az olajfát akkor ültesd ki vetés vetés idej idején, én, u tá na a m ár régebben kiültetet t fiat fiat al fák fák at alul nyesd meg, és a fákat ásd körül.

XXXI. Amikor azhogyan olajfát ültesd és a többi csemetét ülteted,

28.

Amikor az olaj-, szil- és fügefát, gyümölcsfákat, szőlőt, fenyőt, ciprust ki akarod ültetni, gondosan emeld ki gyökerével együtt, lehetőleg minél több földdel, kötözd1 körül, hogy könnyebben vihesd: teknőben vagy kosárban vitesd ki. Vigyá Vigyá zz, h ogy ne akk or ásd fel fel va gy vidd ki, ki, amikor fúj a szél, vagy esik az eső: mert épp ettől kell a legjobban óvakodni. 2. Amikor a gödörbe belehelyezed, felülről elülről vet t földet földet t égy a lája: m a jd ta ka rd be földd öldd el végig a. gyökereket, utána jól taposd körül, ezt követően  bot  b ot t a l és h u s á n gga gg a l d ön g öld öl d le, le , a m e n n y ir e cs csaa k b í r od : ez itt a legfontosabb követelmény. Az öt ujjnyinál vasta gabb fákat előbb nyesd meg, azután ültesd ki, felső részü ket kend be trágyával és kösd körül levelekkel.

 

CATO

29—31.

 X X X I I . Stercus Stercus ut diuid diuidas as

29.  Stercus

diuidito sic: partém dimidiam in segetem, ubi pabulum seras, inuehito et, si ibi olea érit, simul ablaqueato stercusque addito:  p  pos ostt e a p a b u lu m s e r it o. p a r t é m q u a r t a m cir cu m oleas ablaqueatas, quom maximé opus érit, ad

dito quartam  p  pa a r t éterraque m in p r astercus t u m r esoperito; e r u a t o idalteram q u e , cu m m a xi mé opus érit, ubi fauonius fiabit, euehito luna si lent i. XXXIII. Bubus frondem

30 .  Bubu s

frondem ulmeam, po populn puln eam , querneam, ficulnam, usque dum habebis, dato. ouibus frondem uiridem, usque dum habebis,  p  prr a e b e t o. u b i s e m e n t im fa ct u r u s eris er is,, ib i oues ou es deleccta to: et ffrondem dele rondem usque ad pa bula mat úra,  p  paa b u lu m a r idu id u m , q u od con d id e r is in h iem ie m em , quam maximé conseruato cogitatoque hiemis qnam longa siet. XXXIV. Ad oleam cogendam quae pares. oleam cogendam et efficiendam locato

31.  Ad

oole leam am cogenda m quae oopus pus erun t  p  paa r e n t u r . u im in a m a t ú r a , s a lix li x p e r t e m p u s legatur, úti sit unde corbulae fiant et ueteres sarciantur. fibulae unde fiant: aridae iligneae, 31 4  aridaeF :  scidae M  M

 

 A FÖ FÖLDM LDMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐL RŐL

139

XXXII. Hogyan oszd szét a trágyát1

29 .  A

t rá gyát így ooszd szd szét: fel elét ét ar ra a földda ra bra h o rd d ki ki,, ah ova a ta ka rm án yt aka rod ve vetn tn i, s h a ol olajf ajfaa is van ott, ugyanakkor ásd körül és tégy köréje trágyát: ezután vesd el a takarmányt. A trágya negyedrészét teregesd el a már körülásott olajfák szomszédságában akkor, amikor leginkább szükséges, a trágyát pedig takard  b e fföl öl d d e l . M á s ik n e g y e d é t a rréé t s z á m á r a t a r t s d vi viss s za , s a m i kor a legnagyobb szükség van rá, amikor a nyugati szél

fúj, akkor vidd ki újhold idején. XXXIII. Lombot az ökröknek 

30.  Az

ökröket szilfa, nyárfa, tölgyfa, fügefa lombjával etesd addig, amíg csak van belőle. A juhoknak is, amíg lehet, zöld lombot adj. Ahol éppen vetni készülsz, ott legeltesd a juhokat: lombot kapjanak a takarmány beéréséig. A télire eltett száraz takarmányt a legnagyobb gond dal őrizd, s gondolj arra, hogy milyen hosszú a tél.

XX XI V . Mit kel kelll az olaj bogy bogyóó-szedés h ez előkész előkészíten íten i. Az olajbogyó szedését és feldolgozását add ki bérbe

31.

Ké szít sd elő az ola jbogy ó szedéséh ez1 szükséges kellékeket. Idejében szedd meg a beérő venyigét, fűzfa vesszőt, hogy tudj miből új kosarakat készíteni, a régieket  p  pee d ig leg le g ye n m ib iből ől k ija ij a v ít a n i . H og y k a p csok cs ok a t k észít és zít h e s s ,

 

140 14 0

CATO

32

5 ulm eae, n uceae, fic ficuu lnea e fa fa c in in st ercus a ut in aquam coniciantur: inde, ubi opus érit, fibulas facito. uectes iligneos. acrufolios, laureos. ulmeos facito úti sient parati. 2. prelum ex carpino atra potissimum facito. ulmeara, pi10 nea m, n uceam , ha n c a t qu e aliam m at eriem omnem cum effodies, luna decrescente eximito  pos  p ostt m e r i d i e s in e u e n t o a u s t r o: t ű m é r i t t e m  pe  pcauetoque e s t iu a , cuper m rorem s em en trahas s u u m aut m a tdoles. u r u m quae ér it , ]5 ma ter ies semen n on h a bebit, cu m glubet ,

tempestiua érit. uento austro caueto ne quam materiem neue uinum tracte? nisi necessario.

XXXV.Vin XXX V.Vin ea e arboresq arboresque ue ut matu re putentu r  32. Vineas a rboresque rboresque ma tu re face incipi incipias as  pu  p u t a r e . u it e s p r opa op a ge s in s u lcos : s u s u m u or orss u m , quod eius facéré poteris, uitis facito úti ducas. arbores hoc modo putentur: rami úti diuaricen5 tú r, qu os relinques, relinques, et út i recte recte ca ca edan tu r et ne nimium crebri relinqu relinqu an tu r. 2. uites bene nodentu r: per oomn mn es ram os dilig diligent ent er ca ca uet o ne uitem  pr  p r a ecip eci p it e s e t n e n im iu m p r a e s t r in ga s . a r bor e s facito úti bene maritae sint uitesque úti satis 10 mu lta e adser an tu r et, sicu sicu bi opu s érit, de ar bore bore deiciantur, úti in terram deprimantur, et  bie  b ie n n io p os t p r a e ci cidd it o u e t er es .

32  2  in sulcosl u :  sulcosF :   sub sulcos  M M

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰ VELÉSR VEL ÉSRŐL ŐL

14!

tégy trágyába vagy vízbe száraz tölgy-, szil-, dió- vagy fügefát: ebből csinálj kapcsokat, ha kell. Emelőrudakat tölgy-, magyal-, babér- vagy szilfából készíts, hogy kéznél legyenek. 2. Sajtológerendát főleg fekete gyertyánfából kell csinálni. Amikor szilfát, fenyőfát, diófát, vagy bár milyen másfajta szerszámfát akarsz kiásni, holdfogytakor, délután emeld ki, amikor nem fúj a déli szél. A magja érésekor van ennek az ideje. Vigyázz, ne harmatban vidd haza, vagy faragd ki. A mag nélküli szerszámfa kivágásá kiv ágásá na k ak kor jjön ön meg az iidej deje, e, a miko mikorr a kérge hámli hámlik. k. Ha a déli szél2 fú j, m ind a szer szá m fá val,3 m ind a bo borr rr al csak végszükség esetén foglalkozz.

XXXV. A szőlőt és a szőlőskertben levő fákat idejében kell nyesni 32. A szől szőlőő és a sző szőlő lősk sk er tben levő fá k nyesését idej idejében ében kezdd el. el. A szől szőlőv ővess ess ző zőtt ba r á zdá kba n s zaporítsd. A vessz vesszőőt vezesd annyira felfelé, amennyire csak tudod. A fákat úgy kell nyesni, hogy azok az ágak, amelyeket meghagysz, különböző irányban haladjanak; egyenesen vágd őket, ne ma ra djan djan ak meg tú l sűrű n. 2 .A sző szőlő lő vessző vesszőtt jól „bü t vk özd” fel.1 Minden ágn ál go gonn dosa n ü gyelj ar ra , h ogy a sz őlővessző ne h a joljo joljonn lef lefelé elé,, ne k ötözd fel t ú l szo szorosan rosan . A fák a t  jóll „h á z a s í t s d ” ,2 ü lt e s s m e llé  jó ll é jü k j ó s ok s z ől őlőt őt , d e h a s zü k  séges, tépd le a fáról, s helyezd a földbe; a régi vesszőket két év múlva vágd vissza.

 

CATO

33.

XXXVI. Vinia ut curetur  33. Viniam sic fa cit o ú t i cu r etu r : uitern uitern bene nodatam deligato recte, flexuosa úti ne sit, susum u orsu m sem per du cito, qu od eius eius poter poter is. uinarios custodesque recte relinquito. quam altissimam uiniam facito alligatoque recte, dum ne nimium constringas. hoc modo eam curato: capita uitium per sementim ablaqueato; 2. uineam putatam circumfodito, arare incipito; ultro citroque sulcos perpetuos ducito. uites teneras quam primum propagato, sic occato, ueteres quam minimum castrato; potius, si opus érit, deicito biennioque post praecidito. uitem nouellam resicari tűm érit tempus, ubi

ualebit. 3. si uinea a uite calua érit, sulcos interponito ibique uiue radicem serito. umbram ab sulcis remoueto crebroque fodito. in uinea uetere serito ocinum, si macra érit. quod granu m cpaleas, apia t neuinaceas, serito serito,, et circ caliquid ircum um cahorum, pita addquo ito stercus, rectius ualeat. 4. ubi uinea frondere coeperit,  pa  p a m p in a t o. u in e a s n oue ou e ll llaa s a l liga li ga t o cr e b r o, n e caules aules pra efrin efrin gant ur ; et quae iám in in pert icam icam ibit, eius pampinos teneros alligato leuiter corrigitoque, úti recte spectent. ubi uua uaria fieri coeperit, uites subligato, pampinato, uuasque expellito, circum capita sarito.

X X X V n . Salictum ut suo tempore caedatur  5. Salictum suo tempore caedito, glubito arteque alligato. librum conseruato, cum opus érit

 

 A FÖLD FÖLDMŰ MŰVEL VELÉSR ÉSRŐL ŐL

XXXVI. A szőlőskertet gondozni kell 33. A szőlő szőlősk sk ert et így gond ozd: a szőlő szőlővesszőt vesszőt , ha jó sok bütyök van rajta, egyenesen kösd fel, nehogy lekonyul  jonn ; ir á n y í t s d m in d i g a n n yir  jo yi r a fe felfe lfelé lé,, a m e n n yir yi r e csa k t u dod. H a gyj vissza vissza rendesen ter m o vesszőt vesszőt és ta rt alék vesszőt. Nevelj minél magasabb szőlőt, kötözd fel egyene sen, ne na gyon gyon szo szorosan rosan . Ápolni Ápolni így kell: vetés idején a tőkét ásd körül. 2. A megmetszett tőke körül ásd fel a földet, kezdd el a szántást, mindkét oldalon húzz össze függő barázdákat. A fiatal vesszőkről minél hamarabb szaporíts, m a jd bo borr oná ld meg a szőlő szőlősk sk ert et ; a régi régi vessző vesszőtt a lehető legritkábban kell metszeni, ha szükséges, inkább tépdesd le és két év múlva vágd vissza. A fiatal vessző metszésének akkor jön el az ideje, amikor megerősödött. 3. Ha a szőlőskertben valahol üres hely van, ott húzz  b  baa r á z d á k a t , ü lt ess es s gyök gy ök e r e s v e s s z őt ; a b a r á z d á k fe fell e t t n e

legyen árnyék, a földet gyakran ásd fel. Régi telepítésű szőlőskertbe vess vegyes takarmányt, ha a föld sovány. Maghozó Magho zó n övén övén yt ne vess, vess, a t őkék köré köré tégy tr á gyát ,  p  peenleykv.á t ,4 .t örAm k öly öli nytt és ffé ogy og ylezn job jo m old e gde r ős öd.  je  jen a m s záőlő őls őe ffélé k elét z dt , hle leve vele znbi,b a kna cs csol m eg eg. A fiatal vesszőket gyakran kötözd fel, nehogy az indájuk letöredezzék; annak a vesszőnek a fiatal hajtásait pedig, amelyik már éppen kúszik fel a keresztfára, könnyedén kösd fel, és úgy rendezd el, hogy egyenesen haladjanak. Mihelyt a fürt kezd színesedni, a vesszőt alul kötözd fel, ka csold sold meg, meg, a für töket ha jts d kijjebb, kijjebb, a tőkék körü körü l kapáld meg a földet. XXXVII. A füzest idejében kell nyesni 5. A füzest idejében nyesd meg, a vesszőt hántold le, és szorosan szo rosan kösd össze össze köt egekbe . A kér get Őriz Őrizdd meg; a m ikor  ikor 

 

CATO

144

34—35.

30 in uinea: ex eo in aquam coicito, alligato. nimina, unde corbulae fiant, conseruato.

XXXVIII. De sementi facienda

34.

Red eo ad sem ent im. ubi quisque lo loccus frigidissimus aquosissimusque érit, ibi primum serito.. in caldiss serito aldissimi imiss lo loccis semen tim po post st r emu m fieri oportet. terram caue cariosam tractes.

XXXIX. De agro rubricoso 5 2. ager ru brico bricosu su s et ter ra pulla, ma terina , rudecta, harenosa, item quae aquosa non érit, ibi ibi lupinu m bo bonu nu m fiet. in creta et u ligi ligine ne et ru bric bricaa et age agerr qu i aquo aquosus sus érit, se semen men a do doreum reum  p  pot ot is s im u m s e r i t o. q u a e l oc ocaa s i cca e t n on

10 her bo bosa sa erun t, a pert a ab um bra , ib ibii tr itic iticuu m serito. XL. De ffaa ba et uic uicia ia si sili ligi gine ne h ord eo ubi se sera ra nt ur 

35.

Fabam in locis ualidis non calamitosis serito. uiciam et fenum graecum quam minimé herbosis locis serito. siliginem, triticum in loco aperto celso, ubi sol quam diutissime siet, seri 5 opo oporr t et . lent im in r u dect o et r u br ico icoso lo locco, qui non aut siet,quiserito. 2. hordeum, qui locusherbosus nouus érit, restibilis fieri poterit, serito. trimestre, quo in loco sementim matu-

\  

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐL RŐL

145

szükség lesz rá a szőlőben, áztass belőle vízbe, s ezzel k ötözd fel a szőlőt. szőlőt. Tégy félre félre kosár kötésh ez va ló vesszőt is. is.

 X X X V n i . A vetésről

34.

Visszatérek a vetésre. Először a leghidegebb éghaj latú és legvizenyosebb földbe vess, a legmelegebb talajba utoljára. Felázott földet ne művelj.

XXXIX. A vörösagyagos földről 2. Vörösagyagos, sötét színű, kemény, sovány, homokos, nem nagyon nedves földbe jó a csillagfürt. Fehéragyagos, nyirkos, vöröses, vizenyős talajba leginkább tönkölyt vess. Száraz, fűben szegény, árnyéktól mentes helyre vess őszi búzát.

XL. H ol kel kell babot, bü kk ön yt, fa j búzát és árp át vetn vetn i

35.

Erős, elemi csapásoktól védett talajon vess babot. Bükkönyt és görögszénát fűben igen szegény helyre kell vetni. Fajbúzát, őszibúzát nyílt, magasabb fekvésű, minél tartósabb napsütésnek kitett helyen vess, lencsét pedig sovány, vörösagyagos, fűben szegény földbe. 2. Árpát szűzföldbe vess, vagj^ olyanba, amely megszakítás nélkül művelés alatt maradhat. Háromhónapos tavaszi búzát 10 Cato: A földművelésről

 

CATO

14 0

30—37.

facéré locus 10 ram cra cra ssitu dine non fi fieri eripotueris poter it, et seriquioport et . restibilis ra pina m et coles rapicii unde fiant et raphanum in loco stercorato bene aut in loco crasso serito.

XLI. Quae segetem stercorent

36.  Quae

segetem stercorant. stercus colum b  bin in u m s p a r ge gerr e op or t e t in já járr a t ú m u e l in h or tum uel in segetem; caprinum, ouillum, bubulum, item ceterum stercus omnesedulo conser5 u a to. am ur cam spárgás uel irriges irriges ad ar bo bores: res: circum capita maiora amphoras, ad minora urnas cum a quae dimidio a ddit o: ablaqu eat o prius non alté.

XLII. Quae mala in segete sint

37.  Quae

mala in segete sint. si cariosam terram tractes, cicer, quod uellitur et quod

salsum est, eo malum est; hordeum, fenum graecum, eruum, haec omnia segetem exsugunt 5 et om om n ia qua e uellun tu r. nu cleo leoss iinn seg segetem etem ne indideris. 2. Quae seg segetem etem st erco ercoren ren t fru ges: lupinum , faba, uicia. Stercus unde facias: stramenta, lupinum paleas, ffaba aba lia, lia, ac acus, us, ffrr on dem ilig iligneam neam , 10 quer nea m. ex sege segeti ti u elli ellitt o ebulum , cic icuu t a m et circum salicta herbam altam uluamque: eam subster nito oouibus uibus bubusqu e. fr ond em pu tidam .  p  paa r t é m d e n u cle cleis is s u cce ccerr n it o et in la cu m co coii cit ci t o:

 

 A FÖ FÖLD LDMŰ MŰVE VELÉ LÉSR SRŐL ŐL

14 7

ott kell kell vetn vetn ed, a hol a vetést n em t u dt a d idejében idejében elvég elvégez ezni, ni, a ta laj viszon viszon t kövérsége mia tt á lla lla nd óan mű velés velés ala tt 10 tartható. Répát, répaféléket, retket jól trágyázott vagy zsíros talajba vess.

XLI. Mi trágyázza a vetést

36.

A vetést ezek trágyázzák: a galambtrágyát rétre, ker tbe, gabona földre hintsd szét. A kecskekecske-,, juh - és és ma rh a trágyát, ugyanúgy az összes többi trágyát is gondosan őrizd meg. Olaj h abba l perm etezd meg, va gy ön t özd m eg 5 a fákat: a nagyobb gyökerűekre egy amphorát, a kiseb  be  b e k r e e g y u r n á t s zá m ít s — fé féli ligg víz ví z z e l k e v e r v e , e l őbb őb b a z on   ba  b a n k is m é lys ly s é gbe gb e n á s d k ör ü l ők e t .

X L n . Mi gyengí gyengíti ti a ga ga bona bona földet

37.

A gabonaföldet ezek gyengítik: először az, ha fel ázott földet művelsz, a csicseri borsó pedig azért rossz, m ert tép ik és só va n benn e. Az ár pa, görö görögszé gszénn a, keserű keserű  bü  b ü k k ön y m in d k is z ívja ív ja a fö föll d e t és m in d e n oly ol y a n , a m it

tépn i szokt szokt ak . Olajfa Olajfa -m a got got gabon a földbe ne ültess. ültess. 5 2. A földet ezek a növények trágyázzák: csillagfürt, bab,  bü  b ü k k ön y . T r á g y á t 1 ily il y e n e k b ől csin cs in á lj: lj : s za lm a , cs csii lla ll a g fü r t indája, törek, babszalma, polyva, magyal- és tölgyfalomb. Tép d ki a földb földb ől a vad bodzá t , bü rk öt, a füzes füzes körül a ma - 10 gas fü fü vet és sást. sást. E zt t erítsd a juh ok és és ökr ökr ök a lá, t ovább á fo n n ya dt J orn bot. bot. Szitáld Sz itáld ki az olajbogyó olajbogyó ma gján gján ak egy részét, szórd kádba, önts rá vizet, lapáttal jól keverd 10*

 

CATO

148 14 8

3 8.

eo aquam addito, permisceto rutro bene. inde 15 lut u m circu circu item m ole oleas as abla qu ta s a si dd ito: nu cérit, leos leos combustos addito. 3.eauitis macra sarm enta sna con con c idito idi to m inu te et ibidem ibidem i na ra to aut infodito. P er hie hiemem mem lu lu cu bra tione haec fa cit cit o: ridica ridica s 20 et pálos, quos pridie in tecto posueris, siccos dolato, faculas facito, stercus egerito. 4. nisi intermestri lunaque dimidiata tűm ne tangas materiem: quam effodies aut praecides abs terra, diebus VII proximis, quibus luna plena 25 fu er it, opt im e eximet u r . omn in o ca ca u et o ne quam materiam doles neu caedas neu tangas, si potes, nisi siccam neu gelidam neu rorulentam. 5. frumenta face bis sarias runcesque anenamque destringas.

 XL  X L in in.. De uinea et arboribus putatis 30 de uinea et arboribus put at is sar men ta degere et fascinam facéré et uitis et ligna in caminum ficulna et codicillos domino in aceruum com pon  p on e . XLIV. De fornace calcaria

38. F orn a cem calcar alcar iam pedes latam X fa ci ci to, altam pedes XX, usque ad ped. trés sum mám latam redigito. si unó praefurnio coques, lacuna m int us m agna m facito, facito, úti satis satis siet ubi 5 ciner em con con ci cipia pia t , n e fora fora s sit educen du s, fornacemque bene struito: facito fortax totam fornacem infimam complectatur. 2. si duobus

 

 A FÖLDM FÖ LDMŰV ŰVEL ELÉSB ÉSB ŐL

149

össze: ezt az iszapot tedd a már körülásott olajfák köré, az elége elégetet tet t m agvak ha m uját ugv ugvau au csak ted d köréj köréj ük. 3. Ha a szőlőtő keveset terem, a venyigéjét vágd össze apróra, és ugyanott szántsd alá vagy ásd el. Télen fá fá k lya világn világn ál ezt csin á ld: a négyszö négyszögle glett es és kerek karónak való rudakat, miután előző nap fedél alá vitted és így megszárítottad, faragd ki, készíts fáklyákat, hordd ki a t rá gyát . 4. S Sze zerr számfához ccsak sak új holdkor holdkor va gy u tolsó tolsó negyedben nyúlj. Ha fát akarsz kiásni vagy kivágni a földből, legjobban teszed, ha a holdtölte után következő hét nap alatt vágod ki. Általában ügyelj arra, hacsak lehet, hogy ne faragj, ne vágj, ne érints olyan fát, amely nem szára sz ára z, fagyo fagyoss vagy h ar ma tos 5. A gaboná t kétszer kapá ld és gyomláld; tépd ki a vadzabot.2

XLHI. A szőlőről és a futtatott szőlős fákról A szőlőről és a futtatott szőlős fákról lenyesett venyigét hordd össze, kösd kötegbe, a szőlővesszőt és a fügefa gallyat gyújtsd össze a tűzhely számára, a tuskókat pedig rakd össze egy halomba a tulajdonos részére. XLEV. A mészégető kemencéről

38.

A mészégető kemence 10 láb széles, 20 láb magas legyen, tetejének teljes szélességét 3 lábra szűkítsd. Ha

egy nyílással égetsz, bent a kemencében áss nagyobb göd röt, hogy legyen elég hely a hamu befogadására, ne kelljen kihordani. A kemencét jól építsd meg. A tartóalapzat vegye körül egészen az alját. 2. Ha két nyílással égetsz,

 

15 1500

CATO

39.

 pr  p r a efu r n is coqu coq u e s , la cu n a n ih il opu op u s é r it ; cum cu m cinere eruto opus érit, altero praefurnio eruito, 10 in a ltero ignis ignis érit. ign ign em ca u eto ne int erm itt a s quin semper siet, neue noctu neue ullo tempore intermittatur caueto. lapidem bonum in fornacem quam candidissimum, quam minimé uarium indito. 3. cum fornacem facies, fauces 15 pr a ecipit ecipit es deorsu d eorsu m fa cit o; ubi ub i sat is foder is, tűm fornaci locum facito, úti quam altissima et quam minimé uentosa siet. si parum altam fornacem habebis ubi facias, latere summám statuito aut caementis cum luto summamque 20 ext secus oblin it o. 4. cu mper ignem igneorbem m su bdider is, si quarinflamma exibit nisi summum, luto obhnito. uentus ad praefurnium caueto ne accedat: inibi austrum caueto maximé, hoc signi érit, ubi calx cocta érit: summos lapides 25 coct coct os esse esse opor t eb it : it it em in fim i lapides coct coct i cadent et flamma minus fumosa exibit. XLV. Si ligna et uirgas non poteris uendere Si ligna ligna et uirgas non poter poter is uender e neque lapidem habebis unde calcem coquas, de lignis carbones coquito; uirgas et sarmenta, quae tibi 30 u sioni sioni sup erer u nt , in segete com com bu r ito: ubi eas combússeris, ibi papuaer serito. XLVI. Vbi tempestates malae erunt,

quid fieri possit

39.

Vbi tempesta tes malae erunt , cum opus fieri non poterit, stercus in stercilinum egerito:

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉ LÉSRŐ SRŐ L

151

gödörre nincs szükség. Amikor ki kell kaparni a hamut, csak az egyik nyíláson át kapard, a másikban égjen a tűz. A éjszaka, tüzet ki se ne máskor oltsd, ne sőt hagyd ellenkezőleg, állandóan; se kialudni. égesd A kemencébe jó minőségű követ hozz, amely a lehető legfehérebb és a leg kevésbé színezett. 3. Amikor a kemencét rakod, a nyíláso kat meredeken lefelé lejtve képezd ki. Miután elég nagy gödröt ástál, csináld meg a kemence helyét; minél mélyeb  be  b e n le legg ye n , és m in é l k e v é s b é é r je a s zél. zé l. H a n in cs h e lye ly e d el elég ég m ély kem encét csi csiná ná lni, lni, a t et ejét téglá ból va gy zúzot zúzot t kavicsból építsd, kívülről tapaszd be agyaggal. 4. Amikor meggyújtod a tüzet, és a láng még máshol is kicsap, nem csak a felső kerek nyíláson, azt a helyet agyaggal tapaszd  be  b e . S zé zéll n e ér h e s s e a n y ílá íl á s t ; k ü l ön öse ös e n a r r a v i g y á z z , h ogy og y a déli szél ne érje. Amikor a mész kiégett, annak az a jele, hogy a felső köveknek átégett állapotban kell lenniük: továbbá az is, hogy az alsó kövek kiégett állapotban lees nek, és a láng kevésbé füstölve jön ki.

XLV. Ha nem tudod eladni a fát és a rozsét Ha nem tudod eladni a fát és a rozsét, s égetni való mészköved sincs, a fából égess szenet, a megmaradt feles leg leges ven yigét és rozsét a ga bona földön öldön égesd égesd el. el. Az égetés helyére vess mákot.

XLVI. Mit lehet csinálni, amikor rossz az idő

39. Rossz Rossz időben időben , am ikor ikor kin t dolgo dolgozni zni nem lehet, lehet, h ordd ki a trá gyát a tr ágyadombr a. Az ököri ököristá stá lló llót, bi birk rk a-

 

CATO

40.

 b  buu b il ilee , ou ouil ile, e, coh or t e m , u il illa la m b e n e p u r g a t o; dolia plumbö uincito uel materie quernea uirisicca alligato. si bene sarseris aut bene alligaueris et in rimas medicamentum indideris  b  bee n e q u e p ica u e r is, is , q u od oduu is d oliu ol iu m u in a r iu m facéré poteris. medicamentum in dolium hoc modo facito: cerae p. I, resinae p. I, sulpuris p. C’ C\ 2. ha ec om n ia in calic calicem em nouu m ind ito: eo addito gypsum contritum, úti crassitudo fiat quasi empla str um : eo doli doliaa s ar cito. ubi sarseris, sarseris, qui colorem eundem facias, cretae crudae partes duas, calcis tertiam commisceto: inde laterculos facito, coquito Í7i fornace, eum conterito idque inducito. P er imbrem in uil uilla la qua erito quid ffieripossit. ieripossit. ne cessetur, munditias facito. cogitato, si nihil fiet, nihilo minus sumptum futurum.

XLVn. Per uer quae fiant

40 .

Per uer haec fieri oportet: sulcos et scrobes fieri; seminariis, uitiariis locum uerti; u ites pr opa ga ri. in lo loccis ccra ra ssis et u mectis u lmos, ficos, poma, oleas seri oportet: fiCos, oleas, mala, pira, uites inseri oportet luna silenti post meridiem sine uento austro. oleas, ficos, pira, mala hoc modo inserito: 2. quem ramum insiturus eris, praecidito, inclinato aliquantum, ut aqua defluat; cum praecides, caueto ne librum

10 C\ C\ editores priores:   \J F M 15  fornace  K :   fornacemF M 17    villaeditio B asil ..aa .1521 :   vil lám F M 39

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVEL ŰV ELÉS ÉSBŐL BŐL

153 15 3

ólat, udvart, az épületeket alaposan takarítsd ki. A hordó kat pántold körül ólommal vagy teljesen száraz tölgyfa abroncsokkal. Ha gondosan megjavítod, vagy jól bepán lod, d,e ly a réseke réseket t ól beta paossztod alaposan alapo yo yozo  bt oálo  bá rm h or d ób b or h or d ótés cs csin in á lhsan a t s z. beká T a p atrsán zt óa nzod, v d, agot a h ordór a így kész készíts: íts: végv 1 fon fon t viaszt, 1 fon fon t mézgát , 2/100 font ként. 2. Mindezt tedd új kehelybe. Adj hozzá t ört gipszet, h ogy olyan vast ag legy legyen, en, m int egy ta pasz, ezze ezzell folt fo lt oz ozdd be a hordót. H ogy a ja ja vítás ut án ugyan ugyan az a szín szín maradjon a hordón, keverj össze két rész nyers agyagot, egy rész meszet: ebből csinálj téglácskákat, égesd ki kemencében, törd meg s mázold fel a tapaszra. Es ős idő időben ben a há zban keress keress va lam i mun kát . Takar íttass, n ehog ehogyy a mun ka szünet elj eljen. Gond old meg, meg, h ogy ha a mu n ka áll, semmivel sem lesz kevesebb a kiadásod.

 XL  X L V n . Mi történjék tavasszal

40.

Tavasszal ez legyen a tennivalód: barázdákat, göd r öket áss; a ffaa - ééss sz szől őlőőisk ola szám ár a for for gasd meg a földet , szőlőő vesszőt s zaporít s. A zsíros szől zsíros és vizenyős t a la jba szilf szilfát át , fü gef gefáá t , gyü m öl ölcscs- és és ola ola jfá jfá t ültess. A ffüü gefá gefá t , ola jf jfáá t , alma- és körtefát, szőlőt újholdkor a délutáni időszakban kell oltani, amikor nem fúj a déli szél. Olaj-, füge-, körteés alma fa oltá sa 1 így tört én jék: 2. Azt Azt az ágat, am ely elyet et be akarsz oltani, vágd le; kissé ferdén vágd, hogy a víz lefoly  jékk r óla  jé ól a ; a m ik or v á g od , v ig igyy á zz, zz , h ogy og y a k é r get ge t le n e t é p d .

 

CATO

 

41.

conuellas. sumito tibi surculum durum, eum  p  prr a e a cu it o, s a li lice cem m g r a e ca m d is ci cinn d it o: a r gilla gil lam m uel cretam coaddito, harenae paululum et fimum bubulum: haec una bene condepsito, quam maximé úti lentum fiat. capito tibi scissam salicem: ea stirpem praecisum circumligat ligat o, n e liber liber ffra ra nga tu r. 3. u bi iidd fec feceris, eris, sur cu lum praeacutum inter librum et stirpem artito  p  prr im or is d ig igit it os I I ; p ost os t e a ca p it o t ib i s u r cu culu lu m , quod genus inserere uoles: eum primorem  p  prr a e a cu it o obli ob licu cu m p r im or is d ig igit it os I I . s u r cu  lum aridum, quem artiueris, eximito: eo artito sur culum , qu em inse inserere rere uo uole les. s. llib ibru ru m ad libru libru m uorsum facito, artito usque adeo quo praeacueris. item alterum surculum, tertium, quartum facito: quot genera uoles, tót indito. 4. salicem graecam am pl plius ius ci circum rcum ligat ligat o: lu to depst o stir  p  pee m ob obli linn it o d ig igit it os cra cr a s s u m t r é s. in s u p e r li linn gu a  b  buu b u la ob obtt e g it o, si p lu a t , n e a q u a in li libb r u m  p  pee r m a n e t : e a m li linn gu a m in s u p e r li libb r u m a ll llig igaa t o, ne cadat. postea stramentis circumdato alligatoque, ne gelus noceat.

XLVni. Insitio uitis aliarumque rerum

41.

Vitis insitio una est per uer, altéra est cum uua flórét: ea optuma est. pirorum ac malorum insitio per uer et per solstitium dies L et per uindemiam. oleae et ficorum insitio est per uer. 2. u item sic inser ito: pr a ecidit ecidit o quam inseres, eam médiám diffindito per medullam: eo surculos praeacutos artito: quos

 

 A FÖLDM FÖ LDMŰV ŰVELÉ ELÉSÉ SÉÜL ÜL

155 15 5

Egy erős ágat végv, hegyezd ld, s hasíts szét egy görög fű zf zfaa -vesszőt. Keve r j össze vörös vörös va gy fehér fehér a gyagot, kevés homokot és marhatrágyát: mindezt jól gyúrd össze, hogy a lehető legjobban ragadjon. Fogd a széthasított görögfűzfa-vesszőt, kötözd körül vele a levágott hajtást, hogy a kérge le ne töredezzék. 3. Amint ez kész, a kihegye zett oltógallyat 2 ujjnyi mélyen told be a kéreg és a törzs közé kö zé.. E zut án végv oltó oltógallv gallvaa t az át oltan dó ffaa jtá ról, ról, 2 u jj nyi hosszan ferdén hegyezd ki. Utána húzd ki a száraz oltógallyat, amelyet az előbb betoltál, a helyére dugd be a beoltásra kerülő oltógallyat. Kérget kéreghez illessz; egészen addig told, ameddig kihegyezted. Ugyanezt csi náld a második, harmadik, negyedik oltógallyal: ahány fajtát akarsz, annyi ágat tolj be. 4. A görögfűzfa-vesszővel szélesen kötözd körül, a törzset kend be összegyúrt agyag gal 3 ujjnyi vastagon. Felül takard be ökörnyelvfűvel, hogy a víz ne szivárogjon be a kéreg alá, ha esik az eső. A ,.nyelvet” kötözd rá hánccsal, hogy le ne essék. Utána rakd körül szalmával, s kötözd is rá, hogy a fagy ne ártson neki.

XL V in . A szőlő szőlő és más egyéb egyéb oltá oltá sa

41.

A szőlő szőlő oltá sá n a k1 egyik egyik időszak a t a vasszal van , a másik akkor, amikor virágzik, az előbbi a jobb. A körteés almafa oltása lehet tavasszal, a nyári napforduló körül 50 n a pon á t és szür et idején. idején. Az olajfa olajfa és a fü gefa oltás oltás án a k ideje tavasszal van. 2. A szőlőt így kell oltani: azt a veszszot, amelyet be akarsz oltani, vágd le, közepén a bélen át ha sítsd sítsd be: a ha sítékba told be a kih egyezett egyezett oltógally oltógallyaa ka t:

 

15(5

CATO

42— 43.

inseres, medullam cum medulla componito. altéra insitio est: si uitis uitem continget, 10 ut riusqu e uitem ten era m pr a ea cu ito, obliquo obliquo inter sese sese medullam cum medu lla lla libro co collig lligaa to. ebra , qua nsere  pe  p3.e r t u ter n d ittiao, insitio e o d uest: os ster u r culos cu los uitem u i t igin ig in e os os,,m qinseres, u od s, genus esse uoles, insectos obliquos artito ad 15 m edu llam : fa fa cito iis iis m edu llam cum m edu lla coniungas ar titoque ea qua terebraueris alteru alteru m ex altéra parte. 4. eos surculos facito sint longi  pe  p e d es b in os, os , e os in t e r r a m d e m i t t it o r e p lica li ca toque ad uitis caput, médiás uitis uinclis in 20 ter ra m d efigit efigit o ter r aq ue oper ito. liaec om n ia luto depsto oblinito alligato integitoque ad eundem modum tamquam oleas.

XLIX. Ficos et oleas alio modo 42. Ficos et oleas altero modo. quod genus aut ficum aut oleam esse uoles, inde librum scalpro eximito, alterum librum cum gemma de eo fico, quod genus esse uoles. eximito, 5 a pp onit o in in eum locum locum un de exica exica uer is in in alterum genus facitoque úti conueniat. librum longum facito digitos III S, latum digitos III: ad eundem modum oblinito, integito, úti cetera.

L. Sulcos quo modo facias 4 3 . Su lco lcos, si loc locu s a qu osu s érit, alu eat os esse oportet: latos summos pedes trés, altos

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰVE VELÉ LÉSRŐ SRŐL L

 

157

 be  b e olt ol t á s k or a b e lü k e t il ille less zd e g y m á s h oz. oz . A m á s ik olt á s i mód ez: ha a két vessző egymással érintkezik, mindkét vesszőnn hegyezz vessző hegyezz ki egv-egy fiat fiat a l ága cská t, a ferdén ferdén elvá  gott gallyakat háncs segítségével kösd össze egymással. 3. A ha rm adik ol oltt á sm ód:2 a beolta beolta n dó vesszőt vesszőt fú fú r óval fúrd ki, tolj bele két oltógallyat az átoltandó fajtából, fer dén vágva egészen a bélig: belet béllel tégy össze, mindkét olda lon lon du gd be ők et ott , ah ol a fúr ást végez végezted ted . 4. E zek a gallyak két láb hosszúak legyenek, bocsásd le őket a földbe, hajlítsd vissza a venyige teteje felé, a venyigének közéjük eső részét nyomd le a földre, és takard be földdel. Mindegy Mi ndegyik ik esetben u gyan ú gy kend be összegy összegyúr úr t a gyaggal, gyaggal, ugyanúgy kötözd fel és takard be, mint az olajfát.

XL1X. A fügefát és az olajfát más módon1 42. A fügefát és az olajfát másik módon így olthatod: amilyen fajta füge- vagy olajfát be akarsz oltani, metszőkéssel vágj le róla egy darab kérget, egy másikat pedig rüggyel együtt arról a fügefáról, amilyen fajtát bele aka rsz oltan oltan i, s ezt ted d a rra a helyre helyre a má sik sik fán fán , ah onn an amazt kivágtad; úgy csináld, hogy pontosan odaillő legyen. 3 és fél ujj hosszú, 3 ujj széles kérget készíts. Ugyanúgy kend be és takard be, mint az előzőket.

L. Hogyan csinálj levezető barázdákat 43. Ha a talaj vizenyős, a levezető barázdákat teknő formájúra kell kiásni, tetejük 3 láb széles, 4 láb magas,

 

CATO

158

44—45

 p  pee d e s q u a t t u or , in fi fim m u m la t u m p e d e m I et  p  paa lm u m . e os la p id e con s t e r n it o: si la p is n on 5 érit , per t icis icis salig saligneis neis uiridibu s cont cont r oue rs u s conlatis consternito; si pertica non érit, sarmentis conligat is. post ea scrobes fa cito a ltos p. II I S, latos p. H U , et facito de scrobe aqu a in sulcum defluat: ita oleas serito. LI. Vitibus sulcos propagationesque 10 2. uit ibus sulco sulcoss et pr opa gines ne rainus p. I I S quoquouersus facito. si uoles uinea cito crescat et olea, quam seueris, semel in mense sulcos et circum capita oleaginea quot mensibus, usque donec trimae erunt, fodere oportet. eodem modo ceteras arbores procurato. LII. Olea quo tempore putetur 

44 .  Oliuetum

diebus XV ante aequinoctium uernum incipito putare: ex eo die dies XLV recte putabis. id hoc modo putato: qua locus recte ferax érit, quae arida erunt et si quid 5 uen tu s int erfrege erfregerr it, ea omn ia exim ito; qui loc locus fer a x n on érit, id plus concidit o a ra toque.  b  bee n e e n od a t o s t ir p e s q u e leu le u is fa ci citt o. LIII. De taliis oleagineis

45.  Taleas

oole leagineas, agineas, qu as iinn sc scrr obe satur us eris, eri s, triped tripedan an eas deci decidito dito dil dilig igent ent erque t ra cta to, ne liber laborét, cum dolabis aut secabis; quas

 

 A FÖL FÖLDM DMŰV ŰVEL ELÉSR ÉSRŐL ŐL

159

159

fen ek ü k 1 láb és 1 ara sz szél szélesség ességűű legy legyen en . Ra k d ki őke őke t kövekkel; ha kő nincs, egymással szembe fordított, friss zöld zö ld ffűű zfá zfá ból készült készült ru da kk al; h a rú d sincs, sincs, össz összekötözö ekötözött tt rőzsekötegekkel. Majd áss 3 és fél láb mély, 4 láb széles gödröket, a gödörből vezess vizet a barázdákba: így ültesd el az olajfákat.

LI. Barázdák és bujtvánv a szőlő számára 2. A szőlő szőlő sz szám ám ára a bar ázdá ka t ééss a bu jtvá n yt ne ccsináld sináld kisebbre minden irányban 2 és fél lábnál. Ha azt akarod, h ogy ogy a sző szőlő lő és az oolajf lajfaa , a m ely elyet et elültett él, gyors gyors a n n öve kedjék, a barázdákban és az olajfacsemeték körül egészen hároméves korukig minden hónapban egyszer fel kell ásni a földet. Hasonló módon ápold a többi fákat is. LII. Mikor kell nyesni az olajfaültetvényt

44.  Az

olajfaültetvény nyesését a tavaszi napéjegyen lőség előtt 15 nappal kezdd el. Ettől számítva 45 nap a sza bá lyo lyoss nyesési idő. A nyesést így végezd : azo azonn a részen, részen, a hol éppen term és vá r h a t ó, ó,11 az elszára elszára dt és a szél szél által le letört tört fá ka t egyt ől egyig egyig vágd ki; azt a t erü  letet, ahol termés nem lesz, jobban nyesd meg, és szántsd fel. el. J ól tisztog tisztogasd asd meg a ffáá ka t a bogo bogokt kt ól, és a törzsük et kapard le simára. LIH. Az olajfacsemetékről

45 .  Azokat

az olajfacsemetéket, amelyeket ki akarsz ültetni a gödörbe, 3 láb hosszúra vágd, és gondosan bánj velük, hogy a kéreg meg ne sérüljön, amikor faragod vagy

 

160

CATO

■ iti.

in seminario saturus eris, pedalis facito. eas sic

5 inser ito: loc locu s bipa lio su ba ctu s siet benequ e terra tenera siet beneque glittus siet. 2. cum taleam demittes, pede taleam opprimito: si  p  paa r u m d e s cen ce n d e t , m a lle ll e o a u t m a t e ol olaa a d igit ig it o cauetoque ne librum scindas, cum adiges. palo 10 pr ius loc locuu m ne ffec eceris, eris, qu o ta leam dem itt as . si ita seueris, úti stet, talea melius uiuet. 3. taleae, ubi trimae sunt, tűm denique maturae sunt, ubi liber sese uertet. si in scrobibus aut in sulcis seres, ternas taleas ponito easque 15 diua ric ricaa to: supra terr am n e plus m i dig digito itoss transuorsos emineant: uel oculos serito. LIV. Seminarium quo modo fiat Seminarium ad liunc modum facito: quam optimum et apertissimum et stercorosissimum poteris et quam simillimum genus terrae eae, ubi semina positurus eris, et 5 út i ne nimis lo lonn ge semina ex semina rio fera nt ur , eum locum bipalio uertito, delapidato circumque saepito bene et in ordine serito. in sesqui p  pee d e m q u oq oquu ou or s u m t a lea le a m d e m i t t i t o op oppp r imitoque pede: 2. si parum deprimere poteris, 10 ma lleo lleo au t m a t iola iola a digi digitt o. d igi igitt u m supr a . 46 locum

terram facito semina emineant fimoqueaput bubulo summám taleam oblinito signumque ta4 l eam apponito ccrebr rebr oque sarito sarito,, s i uo uoll es cito semina cresc crescaa nt . ad eundem m odu m a lia lia se semina mina 15 serito. 45 8  malleo K :  maleolo utusstet F :   fu  fus u t st s^et  M

F M

11  úti stetK :  

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVE LÉSRŐ LÉS RŐL L

161 16 1

vágod. Azoka vágod. Azoka t a csemetéket, csemetéket, am el elyeket yeket a faiskolába faiskolába akarsz kiültetni, 1 láb hosszúra vágd, és így ültesd el: a talajt

2 ásónyom mélyen ásd fel, maga a föld legyen puha és  j jóó p or h a n y ós . 2 . Am i k or a cse cs e m e t é t l e b ocs á t od , lá b a d d a l támogasd. Ha nehezen megy le, sulykolóval vagy verő kossal nyomd, de vigyázz, nyomás közben a kérget be ne szakítsd. Karóval a csemetének előre ne csinálj helyet. Ha úgy ülteted el, hogy szilárdan álljon, jobban megél majd ott. 3. Mihelyt a csemeték háromévesek lesz nek, megérnek a végleges átültetésre, amikor változik a kérgük. H a gö gödr dr ökbe va gy bar ázdá kba ültet ed, 3 — 3 ccse se m etét helyezz helyezz el el,, ford ít sd őket má s-má s-má s irá nyba , a földből öldből 4 ujjnyinál magasabbra ne álljanak ki; ültethetsz akár szemeket is. LIV. Hogyan létesüljön a faiskola

46

F aisk olát ilyen m ódon csiná csiná lj: lj: a lehet ő legjobb, legjobb, leg nyíltabb fekvésű, legjobban trágyázott helyen legyen; földje lehetőleg teljesen ugyanolyan fajta legyen mint az, ahova majd a csemetéket kiülteted, s ne kelljen a cseme téket túlságosan messze vinni a faiskolától. Ezt a talajt 2 á sónyom sónyom mélyen for for gasd meg, tisztogasd m eg a k övek  től, jól kerítsd körül, és sorok szerint ültesd be. A cseme téket egymástól minden irányban másfél láb távolságra ültesd el, lábbal nyomd bele a földbe. 2. Ha lassan megy, sulykolóval vagy verőkossal segíts rajta. A csemeték egy u jjnyir a álljana álljana k ld a földből földből,, fel elül ül ken d be ma rh at rá gyá gyá val, helyezz helyezz el mellett mellett ü k vala m il ilyen yen ism ert ető jelet; gya k  ran kapáld meg a földet, ha azt akarod, hogy gyorsan nőjenek. Ugyanígy ültesd a többi csemetéket is. .

1 1 Cato: A földművelésrő földművelésrőll

 

362 36 2

CATO

47—48.

LV. Harundo quo modo seratur  47. Harundinem sic serito: ternos pedes oculos disponito. Vitt iar ium eo Vi eodem dem m odo fa ci citt o serit oque. ubi

uitis bimaerit, resicato; ubi trima érit, eximito. 5 si pec pecus us pa sc scetu etu r, u bi uitem serere uole uoles, s, tér  pr  p r iu s r e s i ca t o q u a m a d a r b or oree m p on a s ; u b i V nodos ueteres habebit, tűm ad arborem ponito. quotannis porrinam serito, quotannis habebis qu od ex eximás. imás. LVT. Pomarium seminarium 48. Pomarium seminarium ad eundem mo dum atque oleagineum facito: suum quidquid genus talearum serito. Semen cupr essi ubi sere seres, s, bipa li lioo u er t ito: uere 5 pr im o ser ito. 2. porca s pedes qquu inos lat a s facit o: eo sterc stercus us minu tu m a ddit o, ccoonsa rito ggle lebasque basque comminuito. porcain pianam facito paulum concau am : tűm seme semenn se serito rito crebrum ta mqua m linu linu m; eo terr am cribro inc incern ern itö al alta ta m digitum 10 tr a nsu ersu m; eam terr am t a bula au t pedi pedibus bus complanato; furcas circum offigito, eo perticas intendito, eo sarmenta aut cratis ficarias imponito, quae frigus defendant et solem. úti subtus homo ambulare possit facito. crebro 15 ru n cat o; simu l her bae ccoeper oeper int n a sci, sci, exim it o: nam si lierbam duram uelles, cupressos simul euelles. 3. Ad eundem modum semen pirorum, malorum serito tegitoque. nuces pineas ad eun dem modum nisi tamquam alium serito.

 

 A FÖL DM DMŰV ŰVEL ELÉS ÉSRŐL RŐL

1 63

LV. Hogyan kell nádat vetni 4 7 . A ná da t így vesd el el:: h elyezd elyezd eell a szemeket 3 —3 láb távolságra. Ugyanilyen módon csináld meg és ültesd be a szőlő iskolát isko lát is. is. A ven yigét kétéves korába n vá gd vi vissz ssza; a; h á rom

éves korá ban ültesd ki. H a a zo zonn a ter ületen ,1 a h ova a sző szőlő lőtt telepít en i aka rod, jjószágok ószágok legelnek, legelnek, há romszor vá gd vi viszsz- 5 sza, mielőtt a fa mellé kiülteted. Amikor 5 öreg bütyök lesz rajta, akkor ültesd ki. Póréhagymát évenként vess, így évenként lesz mit kiültetned. LVI. Gyümölcsfaiskola1 48. Gyüm ölcsf lcsfaa iskol iskoláá t u gyan ú gy lé létesí tesíts, ts, mint olajf lajfaa iskolát. Mindegyik fajtából ültess. Azt a helyet, ahova a ciprusmagot veted, két ásónvom mélyen forgasd meg. Kora tavasszal vesd el. 2. 5 láb szél sz éles es á gvásoka t kés készí zíts, ts, sz szóórj bel beléj éjüü k apr óra tört t rá gyát, 5 ka pá ld m eg, ééss a r ögö ögökk et zúzd össz össze. e. A Azz á gvás legy legyen en lapos és egy kevéssé homorú. Ezután vesd el a magot ugyan olyan sűrűn, mint ahogy a lent szokták; egy ujjnyi magas sá gban szitá lj rá fö földet ldet . E zt deszk á val va gy a lába dda l 10 egyenn gesd el; körös-k egye körös-k örü l erős erősíts íts le vi vill llák ák a t, t égy rá ju k rudakat, a rudakra erősíts fel rozsét vagy fügefavesszőfonadékot, ez védje a hidegtől és a naptól. Ügy csináld meg, hogy alatta járni lehessen. Gyakran gyomláld, s ami k or agyomot gyo gyom m kezd m egj egjele elennkiszakítanád ni, tép d ki, mvele ert haegyütt a m egerő egerősö sö-- 15 dött tépnéd ki, magát a ciprust is. 3. Ugyanígy vesd el és takard be a körte- és almafajták magját; ugyanígy a fenyődiót is, vagy pedig úgy, mintha fokhagymát vetnél. 11*

 

CATO

49—50.

LVIL De uinea uetere 4 9 .   Vinea m uet erem, si in alium alium lo loccum transferre uoles, dumtaxat brachium crassam licebit. primum deputato, binas gemmas ne amplius relinquito. 2. ex radicibus bene exfodito, usque radices persequito et caueto ne

radices saucies. ita úti fuerit, ponito in scrobe aut in sulco operitoque et bene occulcato: eodemque modo uineam statuito, alligato flexatoque, úti fuerit, crebroque fodito.

LVHI. Prata quo modo stercorentur  5 0 .   Prata primo uere stercerato luna silenti: quae inrigiua non erunt, ubi fauonius flare coeperit. cum prata defendes, depurgato her b  baa s q u e m a la s om n is r a d i cit u s e ffod ffo d it o. 2. Vbi uineam deputau eris, eris, aceruu aceruu m li ligno gnoru ru m uirgarumque facito. ficos interputato et in uinea ficos subradito alté, ne eas uitis scandat. semina ria facito et uet era resa rcito. rcito. liaec fa cito, ante quam uiniam fodere incipias.

LIX. Vbi daps profanata érit quid fiat Vbi daps pr ofa n a ta co com esta que érit, érit, uern o arare incipito. ea loca primum arató, quae siccissima erunt; et quae crassissima et aquosissima erunt, ea postremum arató, dum ne prius obdurescant.

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVE LÉSRŐ LÉ SRŐL L

165

LVII. A régi szőlőről 49. H a régi szőlőt szőlőt akar sz á tt elepíteni, elepíteni, csakis a ka r vastagságúról lehet szó. Először is metsszed meg, két-két rügynél többet ne hagyj rajta. 2. Gondosan ásd ki gyöke restül. Mindenütt a gyökereket kövesd, vigyázz, hogy meg ne sértsd őket. Ugyanúgy helyezd el a gödörbe vagy a bará zdába, mint ah ogy eredeti eredetile legg volt, volt, t ak ar d be földdel földdel és jól taposd le. Éppen úgy állítsd le, kösd a karóhoz,

hajlítsd vissza, amint volt, továbbá gyakran ásd fel körü lötte a földet.

LVHI. Hogyan kell a rétet trágyázni 50. A rétet kora ta vasszal vasszal új h oldkor ldkor tr á gyázd gyázd meg; meg; azt a rétet pedig, amelyet nem akarsz öntözni, akkor, amikor a nyugati szél kezd fújni. Mialatt a rétet „kíméled”, tisz togasd meg, az összes kártékony füveket tövestül irtsd ki. 2. Miután a szőlőt megmetszetted, a fát és a venyigét gyú jtsd össze ssze egy ha lom lom ba. N yesd meg a fü gefák gefák a t , a szőlő szőlő  be  b e n l e v ő fü g e fá k a t p e d i g a lu l j ó m a ga s a n k a p a r d le le,, h og ogyy a szőlő ne fus fus son fel rá ju k. Állít Állít s fel fel új faiskolák a t, a régie ket frissítsd fel. Mindezt végezd el, mielőtt a szőlőskert felásását megkezdenéd.

LIX. Mi történjék ételáldozat bemutatása után Tavasszal, ételáldozatot be az istenek nek, kezdd elmiután a szántást. Először mutattál a legszárazabb földet szántsd meg, a legzsírosabb és legnedvesebb talajt leg utoljára,- nehogy idő előtt megkeményedjék.

 

166

CATO

 

51— 52.

LX. Propagatio oleae pomorumque 5 1 .   Propagatio pomorum, aliarum arborum. ab arbore abs terra pulii qui nascentur, eos in terr am depr imito extollitoque extollitoque primő primőréin réin part ém úti radicem capiat: inde biennio post effodito 5 ser itoque. fi ficum cum , oleam , ma lum pu n ic icuu m , cotoneu m a liaque liaque mala omn omn ia, laur laur um, m yrtu m , nuces praenestinas, platanum, haec omnia a capite propagari eximique serique eodem modo oportet.

LXI. Quae diligentius propagari uoles 5 2 .   quae dilig diligent ent ius pr opa gar i uoles, uoles, in aullas aut in qualos pertusos propagari oportet et cum iis in scrobem deferri oportet. in arbori b  buu s , ú t i r a d ices ice s ca p i a n t , ca lice li cem m p e r t u n d i t o:

5 per fun du m au t qualum ram um , quem quem ra dicem dicem capere uoles, traicito: eum qualum aut calicem terra impleto calcatoque bene, in arbore relinquito. ubi bimum fuerit, ramum sub qualo  p  prr a e cid ci d i t o. 2. q u a lu m i n ci cidd i t o e x im a p a r t e 10 per pet u u m : siue siue ca ca lix érit, co conn qu a ss a t o; cum eo qualo aut calice in scrobem ponito. eodem modo uitem facito: eam anno post praecidito seritoque cum qualo. hoc modo quod genus uis  p  prr opa op a g a b is .

52 7  arbore   arboreK :  arboremF

M 8  bimumK :  itaF M

 

 A FÖLDM FÖL DMŰV ŰVELÉ ELÉSRŐ SRŐ L

167

LX. Az olajfa és a gyümölcsfák szaporítása A gjó gjóim im ölc ölcsfák és má sfajta sfajta fák szapo szaporítá rítá sa: a ffán án ak 51. azokat a hajtásait, amelyek lent a földön nőnek, nyomd  be  b e l e a fö föll d b e , d e fe fels ls ő r é s zü k e t h ú zd k i, h og ogyy í g y g y ök e r e t eresszenek: két év múlva ásd ki és ültesd el őket. A ftígeés olajfát, gránátalmát, a cvdoniai birsalmát, valamint az összes többi almafajtát, babért, mirtuszt, praenestei diót, platánt ugyanígy kell a tetejéről szaporítani, kiásni és elültetni.

LXI. Aminek a szaporítását még gondosabban akarod végezni

Aminek a szaporítását még gondosabban akarod 52. végezni, azt tedd kifúrt fazékba vagy kosárba, és vele együtt helyezd a gödörbe. A fazekat azért fúrd ki, hogy a fák tudjanak gyökeret ereszteni. Azt az ágat, amelyet gyökérnek akarsz, húzd át a fazék fenekén vagy a kosár fonatán, a kosarat vagy fazekat töltsd meg földdel, jól taposd le, s hagyd rajta a fán. Mihelyt a fa kétéves lett, az ágnak a kosár alatt levő részét vágd le. 2. A kosarat a fenekén végig fűrészeld el; ha fazék volna, törd szét. A fát ezzel a kosárral vagy fazékkal együtt helyezd a gö dörbe. Hasonló módon járj el a szőlővel is: a vesszőt egy év múlva vágd vissza, és ültesd el a kosárral. Mindenféle szaporítást így végezz.

 

CATO

53—54.

1G8

LXÜ. De fenisicia 5 3 .   Fenum, ubi tempus érit, secato cauetoque ne sero seces. prius quam semen maturum siet, secato, et, quod optimum fenum érit, seorsum condito: per uer, cum arabunt, ante 5 quam oci ocinu m des, quod edint edint bo boues.

L X m . B u bu bu s pa p a bu b u lu lu m 5 4 .   Bubus pabulum hoc m odo para ri dar iq ique ue oportet. ubi sementim patraueris, glandem  pa  p a r a r i le giqu gi qu e op or t e t e t in a q u a m con i ci ci.. inde sem odios dios singulis singulis bu bu s in dies dies da ri opor opor t et

5 et, si non labora bu n t, pa sca sca nt ur sat ius érit, aut modium uinaceorum, quos in dolium condideris. interdiu pascito: noctu feni p. XXV uni  bou  b ou i d a t o; 2. si fe fenn u m n on ér it , fr on d e m il ilig ig-neam et hederaciam dato. paleas triticeas et 10 hord eaceas , a cus fa fa ba ginu m , de u ic icia ia uel de lupino, item de ceteris frugibus omnia condito. cum stra ment a condes, qua e herbosi herbosissi ssima ma eru nt in tecto condito et sale spargito: deinde ea pro fenő dato. 3. ubi uerno dare coeperis, modium 15 glan glan dis au t u ina ceoru eoru m da t o, au t m odium lupini macerati et feni p. XV. ubi ocinum tem pes  p es t iu u m ér it , d a t o p r im u m : m a n ib ibuu s ca r p it o, id renascetur: quod falcula secueris, non renascetur. 4. usque ocinum dato, donec arescat: ita 20 t emp era to. post post ea uiciam uiciam d a t o; postea pan ic icuu m

ő edint boues K :   edint F :   edint, bubus  M M  54 10  de uiciaK :  uiciaF M 53

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVE LÉSRŐ LÉS RŐL L

16 1699

LXÜ. A szénakaszálásról 53. A lással el ne tedd félre; takarmányt

szénát idejében vágd le, vigyázz, hogy a kaszá késs. Magérés előtt kaszálj, a legjobb szénát a tavaszi szántás alatt, mielőtt még vegyes adhatnál nekik, az ökrök ezt egyék.

LXIII. Takarmány az ökröknél? 54. Az ökröknek a takarmányt így kell előkészíteni és adagolni: mihelyt a vetéssel végeztél, szedj makkot és tedd vízbe. Naponta fél modiusszal adj belőle minden ökörnek; ha pedig nem dolgoznak, elég, hogyha kimennek a legelőre, vagy a hordóban eltett törkölyből adj nekik egy modiusszal. Napközben legeljenek, éjjelre kapjon

m indegyik indegyik 25 font széná széná t. 2. Ha nincs széna, széna, tölgyfa tölgyfa lo lom m bot és bor bor ost yá n levelet levelet a dj. Tedd el a búza - és és á r pa pelyvá t ,1 a bab, bükköny, csillagfürt és más növények törekjét mind. Amikor szalmát akarsz eltenni, azt, amelyik közt a legtöbb fű van , vidd fedél alá, szór szór d be sóval, sóval, m a jd széna széna helyett ezt etesd. 3. Mihelyt a tavaszi takarmányozást megkezdted, egy m odius m ak kot va gy t ör k öl ölyt, yt, vagy egy modius áztatott csillagfürtöt és 15 font szénát adagolj. Amikor a vegyes vegyes ta ka rm á ny érik, érik, el első sőso sorban rban ezt ka pják. Kitépned kézzel kell: újra kinő; amit sarlóval vágsz le, nem hajt ki újra. 4. Egészen addig etesd a lóherét, amíg száradni nem kezd: ezt a rendet tartsd be. Utána bük-

 

170

CATO

55—57.

da to; se seccun dum panic panicum um fr ondem ulme ulmeam am da to: si populneam habebis, admisceto, ut ulmeae satis siet: ubi ulmeam non habebis, querneam et ficulneam dato. 5. nihil est quod magis 25 expediat, quam boues bene curare. boues, nisi  p  pee r h ie iem m e m (cu m n on a r a b u n t ), p a s ci n on oportet: nam uiride cum edunt, semper id expectant, et fiscellas habere oportet, ne her ba m s e ct e n t u r , cu m a r a b u n t .

LXIV. Be lignis domini 5 5 .   Lig Lignn a domino in t a bula to con dit o; codicillos oleagineos, radices in aceruo sub dió: metas facito.

LXV. Familiae cibaria quanta dentur 

5 6 .   Familiae cibaria. qui opus facient: per hiemem t r itici m odio dioss m i ,  pe  p e r a e s t a t e m m od odio ioss IIIIS; uilico, uilicae, epistatae, opilioni: modios Eli; compeditis: per hiemem panis p. HU, ubi 5 uin ea m ffodere odere co coeper eper in t pan is p. V, us que a deo dum ficos esse coeperint: deinde ad p. IIII redito.

LXVL Vinum familiae quantum detur  5 7 .   bibant Vinum menses famihae.trés; ubi mense uindemia factahemiérit, loram quarto: nas in dies, id est in mense congios II S; mense

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVELÉ ŰVE LÉSRŐ SRŐL L

171

könyt, majd mohart, a mohar után szilfalombot etess. Ha van nyárfalomb is, keverd össze a szillel, hogy a szilfalomb elég legyen. Ha szilfalomb nem volna, tölgy- és füge falombot etess. 5. Semmi sem válik inkább hasznodra, mint az ökrök jóltartása. Csakis télen legeltesd őket, ami kor nem szántanak; mert amikor zöldet esznek, mindig azt várják, és szájkosár legyen rajtuk, nehogy szántás közben a fű után kapkodjanak.

LXIV. A gazda tűzifájáról 5 5 .   A tűzifát a gazda számára a padláson tárold, az olajfatuskókat, gyökereket kúp alakú halomban a szabad ég alatt helyezd el.

LXV. Mennyi élelmet adjunk a háznépnek 

5 6 .   A háznép élelemadagja: azoknak, akik kint dolgoz

nak, télen négy modius, nyáron 4 és fél modius búza; a felügyelőnek és feleségének, a munkafelvigyázónak, a juh juh ászna k 3 modius modius búza ; a m egbili egbilincsel ncseltt ra bszo bszolgákn ak télen 4 fo fonn t k en yér; a mint megk ezdik ezdik a szőlő szőlőske ske rt fel felásá ásá sát , 5 fon t ken yér egész egészen en a fü fü ge éréséi éréséig, g, m a jd térj vissza vissza ismét a 4 fontra. LXVI. Mennyi bort adjunk a háznépnek  5 7 .   A há znép borfeja borfeja da gja gja : szüret ut án 3 hóna pig

a lő l őrét igyá k : a negyedik negyedik h óna pban egy hemina hemina jár na ponta ponta , ami egész hónapra 2 és fél congiust tesz ki; az ötödikben,

 

172

CATO

58—59.

qu int o, sexto, sept imo, octa octa u o: in in dies sexta rios, rios, 5 id est in in men se congios qu in qu e; n ono, decimo, undecimo, duodecimo: in dies heminas ternas, id est in mense amphoram; hoc amplius Saturna hbu s et Comp ita libus: in singulo singuloss h omines congios III S. summa uini in homines singulos 10 int er an nu m q. VII . comp comp edit is, út i quidqu id operis facient, pro portioné addito: eos non est nimium in annos singulos uini q. X ebibere.

LXVII. Pulmentarium familiae quant um det ur   liae. oleae leae cad ucae 5 8 .   Pu lment ar ium fam iliae. quam plurimum condito; postea oleas tempestiuas, unde minimum ölei fieri poterit, eas condito: parcito úti quam diutissime durent. 5 u bi ole oleae ae com com esae eru nt , h allecem allecem et a cetu m da t o. oleum oleum da t o in menses u nicuique S. I ; sali salis unicuique in anno modium satis est.

LXVni. Vestimenta familiae 5 9 .   Vestimenta familiae. tunicam p. III S, saga alternis annis. quotiens cuique tunicam aut sagum dabis, prius ueterem accipito, unde centones fiant. sculponias bonas alternis annis 5 da re opor opor t et . 57 6  undecimo duodecimoI u :  undecimoF M 7   in mense amphoram K : amphoramF M 9  congios  III S K :  congiosF M cum 10 q. VIIK :  ruceem  adposuit M   586  Sduó apographa: SF M ' F : cruc

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰVE VELÉ LÉSRŐ SRŐL L

173

hatodikban, egy sextarius, ez 5 congiushetedikben, havonta; a nyolcadikban kilencedikben,napi tizedikben, tizen egyedikben, tizenkettedikben napi 3 hemina; ez havi egy a m ph orá val egyenlő; egyenlő; ezenkívül a Satu rn alia alia és Comp Comp italia ünnepén mindenki kapjon 3 és fél congiust: az egy főre jár ó eg egész évi borfeja da g 7 qua dr an ta l. A m egbili egbilincselt ncselt rabszolgáknak aszerint mérd, hogy mit dolgoznak: ha mindegyik megiszik évente 10 quadrantalt, az még nem is olyan sok.

LXVII. Mennyit adjunk a mellékételekből a háznépnek  5 8 .   A háznép mellékételei: a lehullott olajbogyót minél n a gyobb gyobb men nyiség nyi ségben ben ta rt alékold. alékold. Majd Majd t edd el a tú lérett lérett  b og y ók a t is is,, a m e ly lyee k ig igee n k e vé s ol olaa ja t a d n a k ; t a k a r é k osa os a n  bá  b á n j v e le le,, h og y m in él t ov á b b t a r t s on . Am i n t a b og y ó elfogyott, hallevest és ecetet adj. Olajból havonta egy sexta sex ta riust adj minden kinek; sóból sóból fejen ejen kén t egy modius modius elég évente.

LXVIÜ. A háznép ruhaellátása

LXVIÜ. A háznép ruhaellátása hosszúú 5 9 .   A há znép ru h aellátá sa: há rom és fél láb hossz tunica és egy köpeny minden második évben. Ahányszor csak tunicát vagy köpenyt adsz valakinek, előbb vedd vissza a régit, lesz belőle rongyholmi. Minden második évben jó fapapucsokat kell kiadni.

 

174

CATO

60—62.

LXIX. Bubus cibaria 6 0 .   Bubus cibaria annua. in iuga singula: lupini modios centum uiginti aut glandis modios CCXL, feni pondo DXX, ocini * fabae* XX, uiciae * XXX. praeterea granatui uideto, 5 út i sat is u ic iciae iae seras. pa bu lum cu m seres seres,, mu lta s sationes facito.

LXX. Quo modo ager colatur  6 1 .   Quid est agrum bene colere? bene arare; quid secundum? arare; tertio? stercorare. qui oletum saepissime et altissime miscebit, is ten uissi uissima ma s ra dic dices es exa r a bit; si ma le ar abit, 5 ra dic dices es susum a bibu n t , crassio crassiorr es fien t , et iinn ra dic dices es uire uiress oole leae ae a bib bibun un t. agrum ffru ru m enta rium cum ares, bene et tempestiuo ares, sulco uario ne ares. 2. cetera cultura est múltúm serere et

diligenter eximere semina et per tempus radices 10 qua m p lur ima s cum t err a fferr err e. ubi r ad ic ices es  be  b e n e op oper er u e r is , ca lca r e b e n e , n e a q u a n oce oceaa t .

si quis quaeret, quod tempus oleae serendae siet: a gro sicc siccoo per semen t im, agr o laet o per u er.

LXXI. Quot plostra habere oporteat 6 2 .   Quot iuga bouerum, mulorum, asinorum

habebis, totidem plostra esse oportet. 60  3  I ) X XK :  I ) X X )

 s  stat tatuu i t S el mei meider  der 

F M / pos t     ocini lacunam 

 

 A FÖLDMŰ FÖL DMŰVEL VELÉSR ÉSRŐL ŐL

1 75

LXIX. Az ökrök takarmánya1 60. Az ökrök egész évi takarmányát illetően minden  pá  p á r já r m os ök ör n e k k e ll 120 m od odiu iu s cs csil illa la g fü r t v a g y 24 2400 modius m ak k, 52 5200 fon t 2 széna , llóóher e, 20 m odiu s ba b, 30 modius bükköny. Ezenkívül vetőmagnak is vess elegendő  bü  b ü k k ön y t . Am ik or a t a k a r m á n y n öv övéé n ye k e t ve t e d , s ok a t vess belőlük.

LXX. Hogyan kell a földet művelni 61. Mit jelen jelen t a fföl öldet det jól jól m egmű veln veln i? J ól szán ta ni.1 És másodszor? Szántani. Hát harmadszor? Trágyázni. Aki az olajfaültetvényt túlságosan gyakran és túlságosan mé lyen szántja, kiszánthatja a legvékonyabb gyökereket. Ha rosszul szánt, a gyökerek felfelé fordulnak, megvastagszanak és elmegy rájuk a fa életereje. Amikor a gabonaföldet szántod, alaposan és a maga idejében szántsd, ne húzz változó mélységű barázdákat. 2. Egyébként a jó földművelés lényege a nagyarányú fásítás, a csemeték gon doss kieme do kiemelé lése se és idejében idejében t ör t én ő kiültetése minél t öbb

gy gyö ökér zett ééss földdel; miut án ahogy gyö gyöker ker jól jól tegyen betak arkárt ta d földdel, jólel taposd körül őket, a eket víz ne  be  b e n n ü k . H a va la k i a zt k é r d ez ezi,i, m ik or k e ll ol olaa jfá t ü lt e t n i, a felelet: száraz földbe vetés idején, bőtermő földbe tavasz-

szak 

LXXI. Hány szekérre van szükség 62. Ahány ökör-, öszvér-, szamárfogatod van, ugyan annyi szekérre van szükség.

 

1 76

CATO

63—05 .

L XXI L Funem quam lo longam ngam ess ssee opo port rt eat 6 3 .   Funem torculum esse ojiortet extentum  pe  p e d e s L V; fu n e m lor e u m in p la u s t r u m p . L X , lóra retinacula longa p. XXVI, subiugia in  plo  p loss t r u m p . X I I X , fu n icu ic u lu m p . X V ; in a r a t r u m 5 su biugia ló lórr a p. XVI XVI,, ffuu n iculu m p. VOT OT..

L XXI H . De oolea lea ccooll llig igend end a 6 4 .   Olea, ubi matúra érit, quam primum cogi oportet, quam minimum in terra et in tabulato esse oportet: in terra et in tabulato  pu  p u t e s cit ci t . legu le gu li u olu ol u n t ú t i olea ole a ca d u ca qu a m 5 plur ima sit, qu o plus legat u r; fa fa ct or es, ut in tabulato diu sit, ut fracida sit, quo facilius efficiant. nolito credere oleum in tabulato posse crescere: 2. quam citissime conficies, tam maximé expediet, et totidem modiis collecta 10 et plus ölei efficiet et melius. olea, quae diu fuerit in terra aut in tabulato, inde ölei minus fiet et deter ius. oleum , si po pote te ris, bis in die depleto: nam oleum quam diutissime in amurca et in fracibus érit, tam deterrimum érit.

LXXIV. Oleum uiride quo modo fiat

6 5 .   Ol Oleum eum uir ide si sicc ffaa cito: ol olea ea m qua m  pr  p r im u m e x t e r r a t oll ol l i t o: si in q u in a t a é r it , 64 5 quo apographa   qua FF:   M modis 9 - 1 0   modiis collecta et K :   quaedam: modis collectae collecta  M

 

 A FÖLDM FÖL DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐL RŐL

177

L X X n . Mi Mily lyen en hoss hosszúaknak zúaknak kell kell a kötele kötelekn kn ek lenniük  lenniük  63. Kell 60 láb láb hosszú gyeplőszárak, zsineg, 16 láb

sajtolókötél, amety kinyújtva 55 láb hosszú; szíjb ól va ló köté l a szekér r e,1 26 láb hossz hosszúú 18 láb hosszú járomszíjak, 15 láb hosszú hosszú járomszíj ekére, 8 láb hosszú zsineg.

LXXIII. Az olajbogyó szedéséről 64.

Amint az olajbogyó megérett, minél előbb le kell

szedni. Mi Minél nél r a djo djonnmegrothad. a fföldön öldön 1 vaAgyszedők a pad ló lón n. A földön és akevesebb padlón am abogyó azt nézik, hogy a hullott bogyó minél több legyen, hogy an nál t öbbet szedhessenek; a sa jtol jtolok ok pedig azt, h ogy soká soká ig álljon a padlón, hogy megpuhuljon és annál könnyebben sajtolják ki. Ne hidd, hogy több lesz az olaj, ha a deszkán áll. 2. Minél gyorsabban sajtolod, annál többet nyersz be lőle, és ugyanannyi modius is több és jobb olajat ad. Abból a bogyóból, amely soká állt a földön vagy a padlón, keve sebb és silányabb minőségű olaj lesz. Az olajat, hacsak le het, naponta kétszer merd ki, mert minél tovább marad a seprőben vagy a törkölyben, annál rosszabb minőségű lesz.

LXXIV. Hogyan készül a zöld olaj 65.

Zöld olajat így készíts: a bogyót a lehető leghama

r a bb szedd fel a fö földr ldr ől. ől. H a piszkos, mosd meg. a levelekt levelekt ől

12

C a t o : A f ö ld ld m ű v e l é s r ő l

 

CATO

CG

lauito, a foliis et stercore purgato; postridie aut post diem tertium, quam lecta érit, facito. olea ubi nigra érit, stringito. quam acerbissima olea oleum facies, tam oleum optimum érit: 2. domino de matúra olea oleum fieri maximé exped iet. si geli geliccidia er un t, cu m olea olea m co coges, ges, t riduum atque quatriduum post oleum facito: eam oleam , si uole uoles, s, sale spa rgit o. qu a m ca lidi lidississimum torcularium et cellám habeto.

LXXY. Custodis et capulatoris officia

66.

Custodis et capulatoris officia. seruet diligenter cellám et torcularium: caueat quam minimum in t orcularium et iinn cel elllám intr oeat ur . quam mundissime purissimeque fiat. uaso ah eneo neque n uc ucle leis is ad oole leum um ne uta tu r: nam, si utetur, oleum male sápiét, cortinam plum b  bee a m in la cu m p on it o, q u o ole oleuu m flu a t . u b i factores uectibus prement, continuo capulator concha oleum, quam diligentissime poterit, tollat ne cesset: amurcam caueat ne tollat. 2. oleum leum in labrum primu m ind ito ito,, inde inde in alterum dolium indito: de iis labris fraces amurcamque semper subtraliito. cum oleum sustuleris de cortina, amurcam dehorito.

65 10  saleapographa nonnulla:  sáléF :  salem M   66   22  caveat  M er :   cabet F :   cavet M

 

 A FÖLDM FÖ LDM ŰVEL ŰV ELÉSR ÉSR ŐL

179

és a trágyától tisztítsd meg. A szedés után másnap vagy harmadnap sajtold ki belőle az olajat. Amikor megfeke te det t, a kk or szedd le le.. Minél Minél kora ibb a bogyó, ann ál jobb 5 lesz az olaj. 2. A tulajdonos számára érett bogyóból a legelőnyösebb olajat csinálni. Ha a bogyó szedésekor fagyok vannak, az olajat 3—4 nap múlva sajtold ki. A b ogyót be is is sózha t od. A sa jtolóh jtolóh elyiség és a pince 10 a lehető legmelegebb legyen.

LXXV. A felvigyázó és a meregető tennivalói A 66 . ismeretesen

felvigyázó és a meregető tennivalói: őrizze lelkia pincét és a sajtolóhelyiséget. Vigyázzon arra, hogy minél kevesebben járjanak a sajtóiéba és a pincébe. A sajtolás a lehető legnagyobb tisztaságban és rendben történjék. Rézedényt ne használjon, ne használja fel a magvakat sem az olajhoz, mert ha felhasználja, az 5 olaj rossz ízű lesz. Állítson a kádba egy ólomüstöt, ebbe folyjék az olaj. Mialatt a munkások az emelőrudakkal a sajtolást végzik, a meregető a lehető legnagyobb igye kezettel állandóan merje az olajat a merítőkagvlóval, meg ne lljo n . t Vigyá Vaz igyá zzon, n eh ogy olajh m erjen. 10 2. Aázll olaja ojon laja el első ső k á dba önt sd, az inn inn en egya bból másik másikiiss hordóba. Ezekből a kádakból mindig távolítsd el a törkölyt és az olaj h a bot. bot. Am int az ola ola jat kivet ted az üst ből, ből, a seprőt merd ki belőle.

12*

 

CATO

180

67—69.

LXXVI. Item custodis qui in torculario érit officia 6 7 .   Item custodis officia. qui in torculario erunt uasa púra habeant curentque úti olea  b  bee n e p e r fi fici ciaa t u r b e n e q u e s icce icc e t u r . li lign gn a in t or  culario ne caedant. oleum frequenter capiant. 5 fa ctoribu s d et in sin gulo guloss fa fa ctu s öl ölei ei sexta rios et in lucernám quod opus siet. 2. fraces cotidie reiciat. amurcam commutet, usque adeo donec in lacum lacum , qu i in ccell ellaa est, po postr str em um peru enerit. fiscinas spongia effingat. cotidie oleo locum 10 co com m m u t et , d onec in d ol olium ium peru en erit . in

torculario et in cella caueat diligenter ne quid ölei subripiatur.

L XX Vn . Vasa Vasa olearia learia et uinaria uinaria extol extolle lere re

68. Vbi

uindemia et oletas facta érit, prela extollito; funes torculos, melipontos, subductarios in carnario aut in prelo suspendito; orbes, fibulas, uectes, scutulas, fiscinas, corbulas, 5 qua la, scalas scalas , pa t ibu la, omn omn ia, qu is usu s éérit, rit, in suo quidque loco reponito.

LXXVIIl. Dolia quo modo imbuantur  6 9 .   Dolia olearia noua sic imbuito: amurca inpleto dies VII; facito ut amurcam cotidie 67  5  in

singulos

I n :   in F M

 

 A FÖL FÖLDM DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐ RŐL L

181

L XXV L A sa jtóiéba jtóiéba n levő levő ffelvi elvigyázó gyázó t ová ová bbi tenn ivaló ivalóii 67.

A felvigyá elvigyá zó t ová ová bbi ten nivalói: nivalói: a sa jtoló jtolóba n d ol

gozó munkások tartsák tisztán aéssajtolókat, vigyázzanak arra, hogy a bogyót jól kezeljék jól szárítsák. A sajtoló  b  baa n fá t n e v á g ja n a k . Az ola ol a ja t g y a k r a n ön t s é k á t . A m u n  kás okn ak a djon djon minden sajtolásr sajtolásr a1 egy sex sexta ta rius olajat és még ann y it, a mennyi a lám pába kell. kell. 2. A törk ö lyt n aponta merje ki. Az olajhabot mindaddig öntse át, amíg az olaj a pincében levő utolsó kádig el nem jut. A sajtolóban és a pincében gondosan vigyázzon arra, hogy olajat ne lop  ja n a k .

LXXVn. Az olaj- és borsajtó elrakása

68.Mihelyt

a szőlő- és az olajbogyó-szüret véget ért, rakd el a sajtolórudakat; a sajtolóköteleket, kosártartó szíjakat, emelőköteleket akaszd fel egy kampóra vagy a sajtológerendára; a malomköveket, kapcsokat, emelőrudakat, csigákat, kosarakat, kosárkákat, fonott kosara kat, létrákat, mindent, amire szükség lesz, a maga helyéretartófákat, tégy vissza.

LXXVIII. Hogyan kell a hordókat felavatni 69. Űj olajoshordót így avass fel: töltsd meg 7 napra olajha bbal, a ha bot bot n ap on ta t öltsd fel fel.. Ezut án az olajha bot bot

 

182

CATO

70— 71.

suppleas. postea amurcam eximito et arfacito: 2. ubi arebit, cummim pridie in aquam infun5 dit o, eam postr idie diluit o. post ea dolium dolium calfacito minus quam si picare uelis: tepeat satis est: lenibus lignis facito calescat; ubi tem p  pee r a t e t e p e b i t , t ű m cu m m im in d i t o, p ost os t e a linito. si recte leueris, in dolium quinquagena10 rium cum m im p. IU I sat is érit. érit. LXXIX. Bubus medicamentum 70. Bubus medicamentum. si morbum metues, sanis dato salis micas trés, fólia laurea II I, porr porr i fibra fibra s II I, ulpici ulpici spicas spicas H l, alii alii spic spicas gra garatrnaia,tr ia, herbae herbae s abinae pIIl antas trés, trés 5 ür utl, ateuris fóli fólia uitis a lbaesabi cau caunae les pl I, fabu los los, albos in, carbones uiuos in, uini s. IH: haec omnia sublimiter légi téri darique oportet. 2. ieiunus ieiunus siet siet qui dabit. t ér tr iduu m de eeaa potione potione un icuique icuique boui da to. ita diuidito, diuidito, cu m tér 10 u n icu icu ique dederis, dederis, om n em absu ma s: bosqu e ipsus et qui dabit facito ut uterque sublimiter stent. uase ligneo dato. LXXX. Bős si aegrotare coeperit 71. Bős, si aegrotare coeperit, dato continuo ei unum ouum gallinaceum crudum: integrum facito deuoret. postridie caput ulpici conterito cum hemina uini facitoque ebibat: sublimiter  5 t era t et u a so ligneo ligneo det , bosque ipsus et qui dabit sublimiter stet: ieiunus ieiuno boui dato. 69  5  diluito M e r :  deluifcoF

 

M

 A FÖLDM FÖ LDMŰVE ŰVELÉS LÉSBŐL BŐL

183 18 3

öntsd ld belőle, és szárítsd ki. 2. Amint kiszáradt, egy nap  pa  p a l e l őb b ön t s v í z b e m é z gá t , s m á s n a p r a ol olvv a s z d fel fel.. Utána a hordót melegítsd fel, de ne annyira, mint amikor k á tr án yo yozni zni ak a rod, eelé lég, g, ha lan gyo gyos: s: llassú assú t ű zö zönn meleg melegítsd. ítsd. Mihelyt mérsékelten langyos,jólöntsd beleegy a mézgát, majd kend be vele. Ha a bekenést végzed, 50 amphorás hordóra 4 font mézga elegendő. LXXIX. Orvosság ökröknek1 7 0 . Az ökr ök orvo orvossá ssá ga ez:2 ha b etegségt ől félsz, élsz, a még egészséges ökröknek adj 3 csipet sót, 3 babérlevelet, 3 sz;ál  pór  p ór é h a g y m á t , 3 g e r e z d u l p i cu m -h a g y m á t , 3 g e r e z d fo fokk  hagymát, 3 szem tömjént, 3 szál szabinfüvet, 3 rutalevelet, fehérszőlő-indát, 3 szem afehérbabot, szemkell parazsat, 33 sextarius bort. Mindezt magasban 3állva össze gyűjteni, szétmorzsolni és beadni. 2. Az, aki beadja, előtte ne egyék. Három napon át háromszor adj ebből az italból minden egyes ökörnek. Úgy oszd be, hogy amikor harmad szor adtál mindegyiknek, akkor fogyjon el az egész; ma ga az öökör kör és az, aki beadja, a ma gasban állj álljoon. F a edén y  be  b e n a d ja b e . LXXX. Ha valamelyik ökör megbetegedett 7 1 . H a valam elyi el yikk ökö ökörr m eg egbeteg betegedett, edett, rög rögtön tön adj neki egy nyers tyúktojást: egészben nyelje le. Másnap egy fej ulpicum-hagymát dörzsölj szét egy hemina borban, és ezt igya meg. A magasban állva kell szétdörzsölni, és faedény  be  b e n k e ll b e a d n i ; m a ga a z ök ör és a z, a k i b e a d ja , a m ga s b a n álljon. Éhgyomorral adja be, az ökörnek is éhgyomorra.

 

18 4

CATO CATO

72—75 72—75..

LXXXI. Boues ne pedes subterant 72. J3oues, ne pedes subterant, prius quam in uiam quoquam ages, pice liquida cornua infima unguito.

LXXXII. Quo modo bubus medicamentum detur  73. Vbi uuae uariae coeperint fieri, bubus medicamentum dato quotannis, úti ualeant.  p  pee lle ll e m a n gu in a m u b i u ide id e r is, is , t olli ol litt o e t con d it o: ne quaeras cum opus siet. eam pellem et far  5 et sale salem m et serpu llum llum , haec om nia un a ccoon te r ito cum uino, dato bubus bibant omnibus. per aestatem boues aquam bonam et liquidam  b  bib ib a n t s e m p e r cu r a t o: u t u a lea le a n t r efe eferr t .

LXXXIII. Panem depsticium sic facito 74.P a n em depsti depsticcium si sicc ffaa cito: manus mo morrtariumque bene lauato. farinam in mortarium indito, aquae paulatim addito subigitoque  p  puu lch r e: u b i b e n e s u bege be gerr is, is , d e fin fi n g it o coq u i t o5 que sub tes tű .

LXXXIV. Libum hoc modo facito 7 5 . Libu m hoc m odo facito: ccasei asei p. II  b  ben en e d is t er a t in m or t a r io: io : u b i b en e d ist is t r iu er it ,

 

 A FÖ FÖLD LDMŰ MŰVE VELÉ LÉSR SRŐL ŐL

185

LXXXI. Hogy az ökrök lába el ne kopjék  72. H ogy az ökr ök lába el ne kopjék, m iel ielőőtt vala h ova hajtod őket, a patájukat alul kend be folyékony kát ránnyal.

LXXXII. Hogyan kell az ökröknek orvosságot adni 73. Mihelyt a szőlő kezd színesedni, add az ökröknek minden évben a következő orvosságot, hogy egészségesek m ar a dj djaa na k: h a valah ol k ígyó ígyóbőr bőr t látsz, vedd ffel el és tedd el el,, h ogy ne kellj kelljen en k ere eresni, sni, a m iko korr sz szükség ükség le lesz rá . E zt a bőrt m orzsol rzsoldd bel belee borb a t ön köll köllyel, yel, só sóval, val, ka ku kk fűvel, s vala  mennyi ökör ezt igya. Mindig ügyelj arra, hogy nyáron az ökr ök jó és tiszta viz vizet et igy igyaa n a k; fon t os, h ogy egész egész ségesek legyenek.

LXXXI1I. Dagasztott kenyeret így csinálj 74. Dagasztott kenyeret így csinálj: moss kezet, és ala  pos  p os a n m os osdd k i a m ozs a r a t is. is . Ö n t s d a lis li s z t e t a m ozs á r b a , fokozatosan adj hozzá vizet, és finoman gyúrd meg. Mihelyt jól meggyúrtad, formáld ki, és cserépfedő alatt süsd meg.

LXXXIV. Áldozati kalácsot így csinálj 7 5 . Ál Áldozat dozat i k a lácso lácsott így csin á lj: m ozsár ba n jól jól m orzsol rzsoljj szét 2 font túrót. Mikor jól szétmorzsoltad, tégy hozzá

 

CATO

 

70.

farinae siligineae libram aut, si uoles tenerius esse, selibram similaginis eodem indito permiscetoque cum caseo bene; ouum unum addito et una permisceto bene. inde panem facito, fólia subdito, in foco caldo sub testű coquito leniter. LXXXV. Placentam sic facito 76. P lacent am sic fa cito: far inae si sili ligi gineae neae L. II, unde solum facias; in tracta farinae l .   Ilii et alicae primae l. II. alicam in aquam infundito: ubi bene mollis érit, in mortarium  p  puu r u m in d it o s ic icca ca t oqu oq u e b e n e ; d e in d e m a n ibu ib u s depsito: ubi bene subactum érit, farinae l .   HIT HI T pau latim a ddito. ddito. id utr um que tr acta facit facit o; in qualo, ubi arescant, componito: ubi arebunt, com co m pon ito puriter . 2. cum cum facies acies singula singula tr a ct a, ubi depsueris, panno oleo uncto tangito et circumtergeto unguitoque; ubi tracta erunt, focum, ubi cocas, calfacito bene et testűm,  p  pos ostt e a fa farr in a e L . II conspargito condepsitoque; inde facit o solum solum ten ue. casei ouilli p. XI1 II ne aciduin et bene recens in aquam indito: ibi macerato, aquam tér mutató, inde eximito siccca toqu e ben sic ben e paula tim ma nibus: sicc siccu m bene in mortarium imponito. 3. ubi omne caseum  be n e s icca u e r is  ben is,, in m ort or t a r iu m p u r u m m a n ibu ib u s cond epsito ccoom m inu itoque itoque quam ma xi ximé, mé, dein de cribrum farinarium purum sumito caseumque per cribrum facito transeat in mortarium. 75 4  similaginisK :  similaginis solumF singula K :   in singulaF M

M   769 

 

 A FÖL FÖLDM DMŰVE ŰVELÉS LÉSRŐL RŐL

187

egy font búzalisztet, vagy ha finomabbat akarsz, fél font finomlisztet, és jól keverd össze a túróval. Üss bele egy

tojást, és keverd jól hozzá. Ezután formáld ki kenyérré, tégy alá babérlevelet, forró tűzön cserépfedő alatt lassan süsd ki.

LXXXV. Lepényt így csinálj 76. Lep én yt így csiná lj: lj: végy 2 font fa jbúzá ból való lisz lisz tet, ebből legyen az alsó tésztalap; a tésztalapoknak végy 4 font lisztet, 2 font elsőrendű tönkölydarát. A darát öntsd vízbe. Amint jól megpuhult, öntsd tiszta mozsárba, és jól szárítsd meg. Ezután kézzel dagaszd meg. Miután  jóll m e g d olg  jó ol g oz oztt a d , la s s a n a d j h oz ozzá zá 4 fo fonn t lis li s zt e t . F or m á ld ki belőle a kétféle tésztalapokat; tedd kosárba, hogy meg száradjanak. Mihelyt megszáradtak, tisztán állítsd össze őket. 2. Amikor az egyes lapokat kiformálod, miután meggyúrtad, olajjal átitatott ronggyal simítsd le, dörzsöld körül és kend be őket. Amint a rétegek készen vannak, a tűzhelyet és a cserépfedőt, amelyen sütöd, jól fűtsd be. Utána szórj ki 2 font lisztet, és gyúrd össze. Ebből csinálj vékony alsó lapot. Tégy vízbe 14 font nem savanyú és egészen friss juhtúrót; áztasd meg benne, közben a vizet háromszor cseréld; majd vedd ki belőle, kezedben lassan szárogasd meg, jó szárazon tedd a mozsárba. 3. Azután, h aongyk éaz egész jól megszároga  b  ba zze zz eeg l gész y ú rtdú rmóteg, egjó , gl ymegszárog ú r d s zé zétt a aletthad, e t ő aletiszta g v é k on m yaobzsár b r a . Ezt követően végy elő egy tiszta lisztszitát és a túrót a szitán keresztül törd át mozsárba. Tégy rá 4 és fél font

 

188

CATO

 pos  p ostt e a i n d it o m el ellis lis b on i p . Í I I I S : id u n a b e n e comm iscet iscet o cu m caseo caseo.. postea in in ta bula púra , 25 qua e pa t ea t p. I, ibi ibi ba lteu m pon ito: fól fólia ia llau au rea

uncta supponito, placentam fingito. 4. tracta singula in totum solum primum ponito; deinde de mortario tracta linito, tracta addito singuomne 30 latim, caseumitem cum linito, melle usque abusus adeo eris. donec in summum tracta singula indito, postea solum contrahito ornatoque, focum deuerrito temperatoque, tunc  pla  p la ce cenn t a m im p on it o: t e s t o ca ld o op e r it o, p r u n a insuper et circum operito. uideto ut bene et 33 otiose pe r coqu coqu a s: a per ito, du m inspicia inspicia s, bis bis au t tér. u bi cocta cocta érit, érit, exim ito et melle melle u n guito: liaec érit placenta semodialis. LXXXVT. Spiram sic facito 7 7 . Spiram Spiram si sicc fa fa cito: qua n tu m uol uoles pro ra tione, tione, ita út i placent placent a fit, fit, eadem om nia facito, facito, nisi alio modo fingito. in solo tracta cum melle oblinito bene. inde, tamquam restim tractes, 5 fa cito: ita im ponit o in in solo solo,, simpli simpliccibus com com  ple  p le t o b e n e a r t e. ce cett e r a om n ia , q u a s i p la ce cenn t a m facias, facito coquitoque. LXXXVII. Scriblitam sic facito 78. Scriblitam sic facito: in balteo, tractis, caseo ad eundem modum facito úti placentam, sine melle, coquitoque.

 26  tracta M  M er :   traetanF :   tracta in M 31  tracta   M er :   ti’acla anF :  tracta in M 32   deuerrito H :  de ue primo F : cr cr uc uceem aadp dpii ngi t M

 

 A FÖLDM FÖ LDMŰV ŰVELÉ ELÉSR SRŐL ŐL

189

 j jóó m in ős őséé g ű m é z e t ; jó jóll k e v e r d ös össs ze a t ú r óva óv a l . E z u t á n egy láb szél széles es deszka deszka lapr a h elyezd elyezd rá az „öv é t ” ,1 a lája lája tégy olajjal megkent babérlevelet, s kezdd el a lepény kiformálását. 4. Először rakd fel a rétegeket egyenként az alsó réteg szélességében, majd a mozsárból kend be őket, a rétegeket egyenként tedd fel, és kend be egészen