Bibliai Alapismeretek I. (Ószövetség)

Bibliai alapismeretek I. (Ószövetség) Szeptember 15.

I. Általános bevezető 1. Az Ószövetség keletkezéstörténete: Biblia: Könyvek, Könyvek Könyve, Könyvgyűjtemény Egy a választott nép, Isten népének irodalmi alkotása. Ó- és Újszövetség - Istennek az emberrel szövetséget kötött. Az ember hűtlen, de Isten sosem hűtlen az emberhez. Életet biztosít számára, melynek soha nincs vége, ezért a Biblia örök életről beszél. Izrael története ezt a hűtlenséget mutatja be. Isten azért fordult az ember felé, hogy felszabadítsa, mert senkit sem akar elveszíteni. Az Újszövetség Isten végső tervét mutatja be. 2. Az Ószövetség könyveinek csoportosítása: a. Zsidó csoportosítás: 1. A törvény 2. A próféták 3. Az írások 1. A törvény: Tóra -Pentatheukhusz 2. A próféták - korábbiak és későbbiek: - Józsue, Bírák, Sámuel, Királyok könyve - Izajás, Jeremiás, Ezekiel - 12 kis próféta 3. Az írások - ketubin: Zsoltárok, Énekek éneke, Dániel könyve Josephus Flavius említi meg. 22 ótestamentumi könyvet tartanak számon - a héber ABC mássalhangzóinak száma (kabbala számmisztika). b. Keresztény csoportosítás - 7 könyv: Tóbiás, Judit, Makkabeus, Bölcsesség, Sirák fia... - Történeti könyvek- első öt - Tanítói könyvek - Énekek éneke, Jób, Zsoltárok, Bölcsesség - Prófétai könyvek - Négy nagy próféta: Izajás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel 12 kis próféta 45 ószövetségi iratról beszélünk.

3. Az ószövetségi irodalom keletkezéstörténete: - Kr. e. VI-V. századig keletkezett a Tóra - Prófétai: VIII-IV. századig - Történeti: XIII-I. századig - Bölcsesség: V. századtól Történelmi szakaszok: Első 13 évszázad a. Kezdetektől Salamon koráig - (1851-932): - Pátriárkák kora - Szájhagyomány - Salamon: Jeruzsálemi templom Salamontól kezdődik a szó szerinti bibliai irodalom A királyi udvarban, békeidőben írástudókat, írnokokat alkalmazva írták le. Jahvista hagyomány: Történelmi, egzisztenciális felfogás. Külön történetteológiai felfogása van. Legősibb bibliai hagyomány. Évkönyvek és jegyzőkönyvek tartoznak ide. Megszületik a bölcsességi irodalom. Dávid trónutódlása b. Királyság korszaka (932-586): - Salamon halála, dávidi politikai egység - Megszülteik Izrael: Északi rész - Izrael Déli rész - Júdea - Királyok két könyve - Elohista hagyomány - Vallási eszmény jellemző Asszír fenyegetés éri Izraelt, elfoglalják az északi részt, mely megszűnik. Délre, Júdeába menekülnek. A Második törvénykönyvet magukkal viszik. Széleskörű irodalmi tevékenység zajlik. Deutoronómium, deuteronómista iskola megszületik. c. Számkivetés kora (586-538): - 537 - Nabukodonozor elpusztítja Júdeát - babiloni fogság - A fogság alatt papi körök írása - A mózesi könyvek végső formát öltenek d. Fogság utáni kor (538-50): Jób, Zsoltárok, Énekek éneke, Tóbiás könyve - 300-ig lassú visszaszivárgás - 300 - 50-ig hellenisztikus kor

- 333 - Palesztina, Júdea elfoglalása Nagy Sándor által Bölcsesség tanítók, apokaliptikusok, reformátorok Apokaliptika - a jövő eszményeit vetíti ki. Az angyalok által kibontott jövő. Az I. századra az Ószövetség végére pont kerül. Szeptember 22. Az Ószövetség kánontörténete: Kánon és kánoniság Kánon - görög szó, héber kaneh (nád) - Az ókorban a kőművesek és ácsok (mérőegysége) mérővesszője - Szabály, zsinórmérték majd: szabályzómérték, norma, törvény Kr. u. II. század - (kereszténység) a kánon a hitbeli, erkölcsi felfogás szabályát jelenti. A Szentírás normájává, mércéjévé vált. Ezért kezdték a Bibliát kánonnak hívni. Másik jelentés: jegyzék, gyűjtemény A Biblia azoknak az isteni sugalmazottságú könyveknek a gyűjteménye, amelyek a zsidóságban az Ószövetséggel, a kereszténységben az Újszövetséggel egyenlő. Mércéi a hitigazságnak, alapjai az Istentiszteleteknek, normái a tanításnak. A Könyveket Istentől sugalmazottnak fogadjuk el. A kanonikus minősítés a Szentírásban aktív, amennyiben a Biblia hit és erkölcs mércéje. Továbbá passzív abban az értelmezésben, hogy az egyház hivatalosan átvette és elismerte. Kanonikus - Istentől ihletett, sugalmazott, ha az egyház elfogadja annak. Karizmatikus befolyás alatt lévő emberek tévedésmentesen fejezik ki Isten igéjét. A mi üdvösségünkért történt, ezért akarta Isten ezeket az igazságokat leiratni, tudtunkra hozni. - Ezek az igazságok az eredeti apostoli igehirdetésen alapuló egyház tanításait tartalmazzák. - A tekintélyre szükség van, hogy konnaturalitásban maradjunk az egyház tanítóhivatalával a Szentlélekben. - Az egyház újra és újra kezébe veszi a Szentírást, hogy ahhoz mérje magát. Csakígy tud eredeti maradni, ami sugalmazottságának jele. - Az egyházban egyetlen kánon van: Jézus Krisztus, aki két irányban bontakozott ki (Ószöv. és Újszöv.). Deuterokanonikus könyvek és apokrifek: Deuterokanonikus könyvek: Másodlagos kánoni könyvek. Voltak olyan könyvek, amelyeket sugalmazottnak fogadtak el, de sokáig vita tárgyát képezték (pl. János könyve - szóhasználata miatt). Idő kell, amíg protokanonikus lesz. Apokrif: Elrejtett, titkos iratok. Vannak részek, amiket csak a beavatottak érthetnek meg. Deuterokanonikus iratok, szintén vallási és erkölcsi eszményről adnak képet. Az Ószövetség deuterokanonikus könyveit a protestánsok apokrifnek nevezik. A római latin egyház 46 ószövetségi könyvet fogad el kanonikusnak, a protestánsok és zsidók 3939 könyvet. A zsidók 39 könyve két kánonra vezethető vissza: - Palesztinai kánon: rövidebb, szószerinti fordítás - Alexandriai kánon (70-es) kánon: hosszabb, görög nyelven íródott Az ószövetségi kánon kialakulása:

Az egyház a tridenti zsinaton (1546) meghatározta ünnepélyesen a 46 ószövetségi könyvet, mint kánoni Bibliát - Vulgata: Szent Jeromos latin fordítása. Ezt az első vatikáni zsinat (1870) teljes egészében átvette. Dogma kérdésében a Biblia lezárt a római katolikusok számára.

Szeptember 29. Az Ószövetség szövegtörténete: 1. A Biblia nyelvei: A Kr. e. II. századtól kezdik az izraeliták nyelvét hébernek nevezni. Jeremiás: zsidó nyelv, 8. század - kánaáni nyelv. Nyelv eredete: A föníciai pun eredetre vezet vissza ez a nyelv. Mint semita nyelvet a sémi nyelvcsoport ny-i ágához soroljuk. arámi, kánaáni, észak-arab A hébert az ószövetség őrizte meg. Biblián kívüli héber nyelvemlék nagyon kevés van. Óhéber, újhéber - Kre. e. II. századtól Arám nyelv: a palesztinai héber törzsek anyanyelve. Újszövetség: görög, koiné - a hellenizmus nyelve. 70-es fordítás: a görögül tudó zsidó írástudók írták. Sémi hatás alatt áll az összes bibliai nyelv, kivéve Lukács evangéliumának bevezetője. Bibliai paleográfia: Melyik írásrendszert használták az első szöveges rögzítéstől kezdve? Kr. e. IV. évezred - Mezopotámia, Egyiptom Érzékelhető cselekvést kifejező szavak megjelenítése. Szóképek: felismerik a szó tagolásának lehetőségét - szótagírás, ékírás Kr. e. 3200 - Sumer - az ékírás meghatározzaa keleti kultúrát. Lassan megjelenik a betűírás - föníciaiak 22 betűs kanaáni írásrendszer Görög, etruszk, latin (gót) Kr. u. 9. század: Nagybetűs írás - görög Kurzív: mindennapi élet Minuszküla: kódexek Agyagtábla: Gilgames-eposz Osztrakon: agyagtábla, égetés után írták Kőtábla Papirusz: Kr. e. 3000 körül terjed el Pergamen: Pergamonból származik Papír: Kína - Kr. u. 700 Héber kéziratok: Tóra - törvény Talmud - törvénygyűjtemény, kommentárból, misnából áll. Misna - kommentárgyűjtemény (Kr. u. 200-50)

Kr. u. 100-200 körül rögződik a Biblia mássalhangzó állaga - 22 mássalhangzó. Beszélünk maszórál - a Talmud íróinak utódai. Maszoréták - a Bibliát kritikai jegyzetekkel látták el. Ószövetségi kéziratok: - Penthatheukusz - 10. század - Kódex - 895-ből - A korai és későbbi prófétákat tartalmazza - Pétervári kódex - 916 - Kumráni - 1947-1952, nagy részük bibliai, kultikus eredetű. Eredeti és megbízható héber nyelvű szöveg. 100 évvel régebbiek 900 kézirattöredék, Kr.e. 150-Kr. u. 70-ből valók. Október 6. Fordítások: - Csak eredeti nyelvet lehet. - Mindig szükség van hermeneutikára. - A diaszpórában élő zsidók már nem értették, ezért le kellett fordítani - Közvetlen fordítás - görög, héber, arámi - Közvetett fordítás - az összes többi nyelv 1. Görög fordítás: 70-es fordítás, Septuaginta (LXX) - Kr. e. II. század folyamán, Alexandriában a zsidó könyveket is le akarták fordítani. Minden törzsből 6 fordító, összesen 72. A 70-es fordítás direkt, héberből görög. A zsidók a zsidó olvasók részére készítették. A kisbetűs kéziratok száma több mint 1500. Legfontosabb nagybetűs kódexei: 1. Vatikáni (B 03) 2. Sínai (S 01) 3. Alexandriai (A 02) 4. Béza (D) Origenész Kr. u. 250, szövegkritikai felülvizsgálat, az összes addigi változatból egyet akart csinálni. Párhuzamba állított 6 olyan szöveget, melyet a héber és görög textusok adtak, ebből egyet csinált. Akrilla fordítás (117-138), zsidó prozelita fordítása Teodoszion - Kr. u. 2. század, görög betűvel írta át a héber szöveget 2. Szemita fordítás: Arám, targum fordítás Szír, pessitta (egyszerű) fordítás - az Ószövetség legjobb fordítása, Szíriában most is ezt használják. 3. Egyéb keleti fordítások: Közvetettek A szír Biblia alapján: - Kopt - Kr. u. I. század - Egyiptomban elterjedt népnyelvű fordítás, amely 4 dialektust is tartalmaz. - Etióp - Semita eredetű, Abbeszínia. A IV. században változik kereszténnyé, az V. században már teljes Bibliájuk van. - Gót - 380-ban kapják meg, a Fekete-tenger északi vidékén élnek. A germán nyelv- és

irodalom alapköve lett. Egy töredék maradt ránk a VI. századból. - Örmény - III. század - Megvilágosító Szent Gergely. 431-ben a teljes Szentírás fordítást kapják meg. Moszkvai kódex - 887-ből. - Georgiai - Grúzok fordítása, az örményből készült. - Ószláv - Szent Cirill és Metód készítette 870 körül. 4. Latin Biblia: Az első században görögül beszélnek, és a liturgia nyelve is görög volt. Kr. u. III. század - első latin fordítások. Vertus Latina - görög alapján készült latin fordítás (régi latin). Kr. u. 366-380 körül - első revíziók a Biblia-fordítás területén. Szent Jeromos - Vulgata, alapja az összes fordításnak. A Vulgata az általánosan elfogadott (16.század). 1450-ben nyomtatják ki az elsőt. A Vulgata-fordítások fő vonása a keresztény latinság. Október 20. A bibliai hermeneutika: 1. Hermeneutika: A hermeneia görög szóból ered, értelmezést jelent. Hermész Isten - Istenekés az ember közti postás. Arisztotelésznél - meg kell találni egy dolog jelentését, mely mindenre érvényes. Több sík helyett egy. A hermeneutika a filozófiában jelenik meg először a XIX. század második felében. Dilthey - szét kell választani a természettudományokat a szellemi tudományoktól. A történelmet megértjük, az ad azámunkra értést. Az igazi filozófia az élet. Életfilozófusok - belső folyamatok leírása és megértése. Az ember a tudat külső, belső értelmezéseiben érti meg a dolgokat. A külsővel a pszichológia, a belsővel a filozófia foglalkozik. 3 összetevője van: - Megélés - hogyan függ össze a tudat saját belső tartalmaival? - Kifejezés - a belső tudati formák külső lecsapódása - Megélés - öneszmélés Az ember a megértést visszahelyezi a maga szellemi elevenségébe. Dilthey-jal megkezdődik a hermeneutika útja. 2. A modern gondolkodás és a hermeneutika: Az ember keresi az eredeti helyzetet. A mítoszban tudunk megtalálni eredeti, konkrét szituációkat. A mitológiai gondolkodást nem lehet szembeállítani a logikával. Az allegorikus értelmezés elemzése: Folyamatos metafora. A tulajdonképpeni gondolat kifejezése. Az érzékelhető képben valóábrázolás. A jelképes kifejezés nem ugyanazt jelenti, mint a XX. század előtt. Az embert automatikusan emelte át egy metafizikai valóságba. Vissza kell vezetni a második naivitásba. XX. századi ember mítosz és szimbólumkapcsolatának milyensége. A mitológikus szimbólum lehetővé teszi, hogy az embert szembesítse a szenttel. Mit üzen számunkra a szimbólum? - A szimbólum gondolkodni enged. Egzegézis - a szövegértelmezés konkrét elvégzése, melyet szóval fejez ki. A hermeneutika - magyarázathoz érteni tudás, az értelmezés módszereiben való jártasság. Szentírási értelmezéstan:

3 részre oszlik fel: - Szemantika - a jelentésről és az értelemről szóló tan. - Heurisztikus értelmezés - keresem az értelmezést, és megállapítom az értelmet. - Profonisztika - az értelem előadásának módja. Kommentár - prédikáció. A bibliai hermeneutika története: Az ókorban jelen volt: Philón allegórikusan magyarázta a Bibliát. Az allegorizálás perdöntő. Középkor és az egyházatyák: Az allegorizálás hermeneutizálásnak minősül. 4 féle bibliai értelmezés: - Senzus literalis - szó szerinti, lexikális, tárgyi ismeret - Senzus allegorikus - átvitt értelemben, a hit szerinti figyelmes értelem - Analógikus (egzisztenciális) - az eszkatelógikus jövőbe tekintő, célirányos értelem - Senzus moralis - erkölcsi gondolkodásba vágó értelmezés

Az Ószövetségnél a szemita kinyilatkoztatásra ráépül egy görög logikai rendszer. Alexandriai iskola (Kr. u. 5. sz.), Antióchiai iskola - a szó szerintiértelmezésre teszi a hangsúlyt. Hitvallás - szimbólum. Újkor: A humanista mozgalom elutasítja az allegorikus értelmezést. A szöveg önmagáért beszél. Hitélmény A Biblia kritikai korszaka (1700-1800) - 3 jelentős szakasz: - Irodalomkritikai - Formatörténeti - Redukciótörténeti Legújabb kor: A Biblia egzisztenciális értelmezésére helyezi a hangsúlyt.Új hermeneutikai rendszer - Mit fejez ki a Biblia? - krisztológiai felfogás. Október 27. A Szentírás értelmei: 4 féle alapvető értelemről beszélünk: a. Betű szerinti b. Betűn túli vagy teljesebb értelem c. Tipikus értelem d. Belémagyarázott értelem a. Filológiai: A fogalmaknak érzelmi, akarati tartalmuknak a kibontását jelenti. Megtudjuk, ki a szöveg szerzője és mit kívánt kifejezni. b. Teljesebb értelem: A Biblia üzenet számomra mindig üdvtörténeti kérdés. A biblia a megváltás tényére utal. Az Ó- és Újszövetség egészét krisztológiai értelemben kell vizsgálni.

c. Tipológikus értelem: A szöveg üzenetét értjük, hogy a szöveg milyen szimbólumokat kíván számunkra közvetíteni. d. Belémagyarázott értelem: Mindig egyfajta belelátott értelemről van szó - lelki értelmezés. Teológiai következtetés alkalmazott értelmet lát bele. A Biblia-kritika: Magát a tudományos egzegézist jelenti, a tartalomról van szó. A szöveg közvetlenül, mit üzen számunkra? 4 módszer segít: - Szövegkritika - Irodalomkritika - Formakritika - Szerkesztéskritika

1. Szövegkritika: Az autentikusértelmet jelenti. Amit úgy ítélünk meg, hogy a legjobban megközelíti az eredetit. - Kéziratok összehasonlítása - Szövegtan segítségül hívása - Mintaszöveg - Olvasásmódokösszehasonlítása - Íráshibák megállapítása - Szöveg helyreállítása A szövegkritika elvei: Alapvető elve, hogy biztosítsa a dogmatikus épséget. 2. Irodalomkritika: Célja a szövegrészlet szerzőjének megállapítása. Minden szerző meghatározott sajátsággal rendelkezik. Módszerei: - Nyelvszokás megfigyelése Isten-nevek használata - A stílusváltás figyelembevétele - Az irodalmi összetettség felismerése 4 forrása az Ószövetségben: a. Jahvista b. Elohista c. Papi d.Deuteronómium A szerzők kora: Történelmi datálás az irodalmi műből. Lehetővé teszi, hogy eldöntsük az író autentikus mivoltát. A könyvek keletkezéstörténetét írhatjuk meg. Megtudjuk a szerző mondanivalóját, és ki is bontjuk. A szerző visszahelyezése a saját korába: A szerzőt a saját történelmi menetébe kell visszaállítani. A

szöveggel dialógusba kell lépni. 3. Formakritika: Feladata a nyelvi forma és alapintenció meghatározása. A szóbeli áthagyományozás és annak jelentősége, hogyan jelenik meg írásban? Elvezet bennünket a beszéd lelkéig. Felismerjük a beszéd mondanivalóját, célját, alapintencióját. A Természetfeletti, milyen formában jelenik meg? - Meghívás - Hírüladás Sitz im Leben - Milyen életkörülmények közt született meg? - Egy bibliai szöveg életbe ágyazottsága. Ki szólt kinek? Milyen hatást vált ki a szöveg? A Sitz im Leben 4 vonása: a. A szöveg személyiségének egyénisége b. A beszédforma kialakítása c. A történeti megbízhatóság mértéke d. Ma nem jelentkezik olyan súllyal, mint annak idején Bibliai formák és műfajok sokasága Soroljon fel két szájhagyományból fennmaradt... - Monda (történeti magva van) - Novella (mindig tanítást ad) - Eposz (Mindig a visszaemlékezést teszi lehetővé) - Legenda (nincs történelmi magva) 4. Hagyomány- és szerkesztéskritika: Milyen áthagyományozás van? Szerkesztéskritikai feladatok - a végső rögzített szöveget keressük. Ez segít, hogy eljussunk a Biblia sugalmazottságához. A sugalmazó Szentlélek akciójáról beszél. Lehetővé válik, hogy a történeti lefolyás hűséges közvetítéséhez jussunk. II. Vatikáni zsinat - a tanító egyház ennek a szövegnek alárendeli magát. November 10. 7. óra Nyelvi analízis: 1. lépés: Szintaktikus stilisztikai analízis - mondatfajokra való lebontás. A szöveg funkcióját tudjuk meghatározni. A mondattani funkciók meghatározása. 2. lépés: A mondattani funkciók kiértékelése: A szövegkapcsolat milyensége (igeidők). 3. lépés: Szemantikai elemzés (jelentéstan): Az összekapcsolásra utal. Egyes szavak jelentésoldalának kibontása. 4. lépés: Struktúra-elemzés: A szövegelemek elrendezése és helye. Külső és belső struktúra, kifejező oldal, jelentésoldal. Teológiai kritika: Dialógus szükségessége - magában hordozza a megértés szükségességét. Megértési horizont Isten nevének hermeneutikai elemzése: Ábrahám, Izsák, Jákob Istene JHVH - JAHVE 6820 alkalommal fordul elő Sion hegye

Edomita eredetű név. Preizraeli ősteofánia megnevezése. Tetragramaton - az Isten négyes nevének meghatározása "Vagyok, aki vagyok" Különböző jelentésárnyalatokkal bír. Még mindig nem tudjuk, ki az Isten. Titokőrzés: Mágiára felhasználhatom, ha ismerem. Tehát a JHVH nem mágikus név. Magát az Istent, nem a nevét kell hívni. Izrael népe nyomorúságban szenved. Az én és te kapcsolatban merül fel. Isten a nevével új szituációt teremt. A névnek vallási funkciója van. Ez a név dinamikát hordoz. "Mutakozom, akinek mutatkozom", "Bizonyulok, akinek bizonyulok", " Vagyok, akinek mutatkozom majd". 70-es fordítás - görög: a névnek fogalmat adott. A név egyediséget meghatározottságot jelent. Isten közösséget vállalt az emberrel. Mikor Isten neve belép az életünkbe: - Felismerés - Dicsőítés Az én-te kapcsolatban nincs harmadik személy. "Vagyok, aki vagyok" - a történelembe kell belehelyezni ezt az Istent. November 17. Exodus 3,14 Tejjel mézzel folyó ország - evilági élet boldog paradicsomiállapota. A választott nép nem ott kereste Istent, ahol Ő van.

Iszlám 2005. augusztus 20. - XVI. Benedek - Erkölcsi alapértékek mind a muszlimok, mind a keresztények részéről - Személyi méltóság - a lelkiismeret által - Barátság hídjainak építése - Meg kell ismerni a másik vallását A Katolikus Egyház nyit az iszlám felé - II. Vatikáni zsinat 1. Hit, vallás, iszlám Az iszlám mint vallás odaadatik a hívőknek. Islam - Istenre hagyatkozni, egész énemet neki adom. Önmagunk odaadásának aktusa egyenlő az iszlámmal. Jelenti a híveketés az emberi társadalmat is. Muszlim - az iszlám tovább derivált alakja. Az utolsó ítéletnél dől el, ki mennyire hisz. Hitét megtagadó muszlim nincs. Ez halálbüntetéssel járna. Közösséghez való tartozás: Földi haza, A "hívők állama". Vallás: Din, religio - személyi elkötelezettség Arab vallás - ítélet

Keleti ember számára: Az ember tartozik az Istennek. A vallásban az ember az Isten alá rendelei magát. Számára ez boldogságot, üdvösséget jelent. Hűség a Koránhoz és a tradíciókhoz. A Korán a törvények teljesítéséhez szükséges előírásokat tartalmazza. A törvény alá rendelődés elsődleges, addig nincs szó politikai, gazdasági kérdésről. Hit: - Imán Valakire rábízom magam, valakiben megbízom. Olyan bizalmi aktus, mely magabiztosságot jelent. A keresztény tanúságot tesz a Természetfelettiről a másik felé. Imán - az Istenről teszek tanúságot. "Én vagyok az Isten, nincs más Isten csak én" (Korán). A mondat kimondásával a teremtett hívő részesedik a teremtetlen Istenből. Az ember sárból és vérből teremtetett. Ádám veséjéből - Éva. A muszlim a szívével gondolkodik. Átérzi, hogy a másik, mit érez. Hitvallás: - Sahadat Nincs más istenség, mint Isten. Ezt már Ábrahám is vallotta. Mohamed az ő prófétája. A hitvallás nem más, mint tanúság az Istenről. Két hitvallás - a személyiségét adja meg, a szív és a nyelv egyet alkot. (Keresztény hitvallás: szimbólum - görög, Credo - latin.) Aki nem vallja, Isten súlyosan megbünteti. Az iszlámban nem élő hit nincs. A Korán üzeni, a tradíció adja. A muszlim nem kérdőjelezi meg a tradíciót és a hitvallást. Hallás és szív elválaszthatatlan. Aki nem szívvel godolkodik, nem hall. Gyakorlat és elmélet egysége. Teszem, vagy nem teszem. Megértés és akarat - az önmegismerés nem belülről történik, hanem mások által, a hozzá intézett szóból, ígéretből. Hogyan válaszol a megszólításra? "Nyitva van a füle". A muszlim hitvallás 5 alapcikkelye: 1. Isten, egy 2. Korán, mint kinyilatkoztatott könyv 3. Angyalok 4. Feltámadás és utolsó ítélet 5. Isten parancsai November 24. Iszlám: 1. Korán: Az iszlám szent könyve, Isten szava. 114 szurából (fejezet) áll, 6226 verssor. Mohamed a Koránt hallás alapján írta le. Allah diktálta - hallomásból eredő isteni kinyilatkoztatás. Megegyezik az ószövetségi hallás utáni kinyilatkoztatással. A keleti ember számára a szív és a hallás elsődleges. Hallás és bölcsesség egymástól elválaszthatatlan. Ha az ember hall valamit megváltozik a környezete. Ha Isten szól az emberhez, az óriási lehetőség, mert tudunk válaszolni. Mit jelent a keleti ember számára a hallás? Hogy látják a muszlimok az Ó- és Újszövetséget? Nem fogadják el egyiket sem, mert bár Isten szava, de az ember manipulálta azt. Szerintük a Korán teljesíti be mindkettőt. Ők birtokolják a legtökéletesebb vallást.

Az arabok és a zsidók ősatyja is Ábrahám Ábrahám + Sára = Izsák, a zsidók atyja, aki Jeruzsálemet kapta. Ábrahám + Hágár = Izmael, az arabok ősatyja, Mekkát kapta. Ez az ősmonoteizmus arab "változata". A Korán prédikáció, figyelmeztetés - szüntelenül emlékezetben kell tartani. Mit kell hinni és tenni? A Korán határozza meg a törvényt - Isten törvénye, ami a Koránban van lefektetve. Megkülönböztetés jó és rossz közt. Mit jelent számukra a Korán? A Korán a földi élet alkotmánya. 4 alapszabály: - Hit kérdései - Kultusz előírásai - Erkölcsi kötelességek - Az emberek közti társadalmi kapcsolatok rendszere Legrégebbi szövege: A 96-os szurát első versei. A Koránt hordozó emberek, a Koránt a szívükben hordozzák. 2. Tradíció, hagyomány: A tradíció a prófétától mai napig érkezik a hívőkhöz. Isten szokása, ami változatlanul jutott el a mai napig a muszlimokhoz. Két csoport: - Síták - Szunniták Egészen a prófétákig vezetik vissza magukat. 3. A próféta személye: Mohamed, eredeti neve: Abul Kaszim Mohamed Ibn Abdallah Kr. u. 570 k. június 8-án született Mekkában, és halála napja is június 8-ára esett. Június 8. ma is ünnepnap az iszlám világban. 14 évig él Khadidzsával. 40 éves kora körül böjtölni, imádkozni kezd. Látomása: Gábriel arkangyal egy selyemkendőt ad neki, amin az írást kell elolvasnia, de nem tud olvasni. Ezért Gábriel felolvassa, és ő hallgatja. (Másik változat szerint csoda történik, és el tudja olvasni az írást.) Ez tartalmazza az isteni kinyilatkoztatást. Mohamed előtt pogány politeizmus volt Mekkában. Elutasították őt és tanítását. Allah (Isten arabul) és 3 alistennő van az iszlámban. 622. július 6-án érkezik Medinába - az iszlám időszámítás kezdete. Államfővé válik, bírói hatalmúvá teszi a Koránt. Teokratikus állam alakul ki. 4. Vallás-és politikatörténet: 632 (Mohamed halála) - 1000-ig: Ki lesz az utód? Nincs utód, a prófétának nem lehet utóda. Kalifa - a próféta helyettese: 1. Ababek kalifa 2. Omán kalifa 3. Oszmán kalifa

732: Az iszlám elterjed - Kárthágó, Pireneusok, Dél-Franciaország. Martell Károly fékezi meg őket. Bagdadban rendezkednek be 1258-ig. Kína határáig jutnak el. Az elfoglalt területeken fejadó fejében át kellett térni az iszlám hitre. Foglalja össze 3 mondatban az iszlám történetét 632-1000-ig! 1000-1500: Az iszlám tovább hódít. Bizáncot megdöntik, és Konstantinápoly lesz az új székhely. Újabb hódítási területek: India, Kína, Szudán. Fényes korszak. Két nagy ház: - Iszlám háza - Háború háza Az iszlám képtelen a vallást és a tudást közös alapra hozni. Arisztotelész munkáit lefordítják (aritmetika, matematika, logika stb.). Az iszlám megáll a középkori fejlettségi színvonalon. 1500-napjainkig: Kasztíliai Izabella, Magyarország kiűzi az arabokat. Európában megáll a terjeszkedés, Dél-Afrikába, Ausztráliába terjeszkedik tovább az iszlám. 19. század - Hogyan tovább? Forradalom - az iszlám maga akar megújulni vallásához viszonyítva. Ám a modernizáció nem sikerül. Az I. világháború az Oszmán-birodalom végét jelenti. Irak, Palesztina angol fennhatóság alá kerül. Jordániát felosztják Cisz- és Transzjordániára. Szíria francia kézre jut. felosztják Szíriára és Libanonra. Ez frusztrációt vált ki. 1930-tól az olajkitermelés önbizalmat adott az iszlám országoknak, ami újabb hódítási kedvet jelentett. December 1. 1. Az iszlám hitvallás cikkelyei 2. Az iszlám oszlopai 1. Az iszlám hitvallás cikkelyei: a. Monoteizmus b. Korán c. Angyalok d. Feltámadás és utolsó ítélet e. Isten parancsai a. Fatiha - monoteizmus: A hatalmat, teremtést és ítéletet hordozza. Ő az egyetelen Isten. Nem született és nem teremtett. Sem megosztottság, sem keveredés nincs benne (nincs pl. Szentháromság). Kegyelmes és irgalmas mindenek fölött. A muszlim alá van rendelve az Istennek. Megmondta, mit kell gondolni, cselekedni. Nagy természet. Az ember értelme lehetővé teszi felfogni, miért az Isten rabszolgája. Az Isten nevei közvetítenek számunkra információt, 99 neve van, a 100-dikat a paradicsomban ismeri meg az ember. Látás, hallás, szó - a Koránból kapja. b. A Korán mint hitcikkely: A figyelmeztetés könyve. A próféta hozza el egyenesen Istentől. A próféta Isten küldötte. A muszlimok 5 prófétát ismernek el: - Noé - Ábrahám (az egyistenhit első képviselője)

- Izmael (aki újjáépít a vízözön után) - Mózes - Jézus (aki Ádám képe) - Mohamed (ő zárja be az idő ciklusát) c. Angyalok: Malak, a hatalom birtokosai. Ők őrzik az égben a Koránt. Gábriel és Mihály - arkangyalok. 2 angyal őrzi minden ember életét, jobb és baloldalról - mit teszünk és mit nem? Lélek - Nafs, héber Nefes. Az ember a szenvedélyeiben nyilvánul meg. A fejével érez. Iblisz - a rossz, a sátán megtestesítője, ő is egy angyal. A helye a pokolban van, ő őrzi azt. Allah a sátánt az ember alá rendelte, aki ennek nem engedelmeskedett, ezért a pokolba száműzte. Dzsinn - tündér, az angyal mesés formája. d. Feltámadás és az ítélet: 300 helyen kapcsolódik ehhez a Korán. Az ítélet két mozzanata: meghirdetése, azéletre való szólítás. - Az ítélet a koporsóban kezdődik meg. Az ember a kezébe kapja a cselekedeteit (mérése Mizár). Újra megjelenítik azokat - Sirát - út, híd olyan vékony, mint egy hajszál és olyan éles, mint egy penge. Ezen kell végigmenni - Próféta medencéje e. Isten parancsai: Az arab alkotmányok ezeken nyugszanak. Parancsok - isten idekrétumok. - Az első négy ugyanaz, mint a Tízparancsolatban - 5. Ne ölj! - Ám amennyiben joga van rá, megteheti. Oka lehet. Igazságos háború, vérbosszú - Ne lopj! - Simán kézlevágás jár érte - Ne paráználkodj! - 8. Hazugság - Amit mondtam, igazságos-e a másikra nézve? - 9-10.-re nem terjed ki a Korán 2. Az iszlám oszlopai: 5 oszlop határozza meg a hívőt: 1. Sahada - hitvallás: Nincs más Istenség, mint Isten. 2. Salat - ima. 5-ször naponta, az arab világ napszakainak megfelelően. Hajnal (fekete és fekete közt megjelenik az első "csík"), délelőtt, napnyugta, este... . Tiszta, rendes ruhában kell imádkozni, szent helyet kell létrehozni, Mekka felé kell fordítani a fejünk. A pénteki ima a legfontosabb (a péntek Izsák feláldozásának napja). Különösen a Rahmadan (böjt jan.-febr.) péntekei fontosak. A Rahmadannal fel lehet váltani a napi imákat. 3. Böjt - a test által a lélek megregulázása. Sem enni, inni, sem szexuális kapcsolatot nem lehet létesíteni napközben. A Rahmadan alól csak halálos betegek és szülő nők kapnak felmentést. Azt ünneplik, hogy a Korán leszállt a Földre. 4. Adományok - a mecseteket a hívők adományaiból építik és tartják fenn. Ez nem egyezik az adóval. 5. Mekkai zarándoklat - minden hívőnek egyszer életében el kell zarándokolnia Mekkába. 100 kmrel Mekka előtt egy pár papucsban és fehér ruhában. 7-szer körbe kell futni a Kába kövét, és meg kell csókolni. Ekkor Hágárra emlékeznek. A Kába-kő 12 m hosszú, 9 m széles, 15 m magas.

Kis zarándoklat Nagy zarádoklat - az Arafat-hegy előtt egy napig kell állni, ahol Ábrahámnak megjelent Isten. Dzsihád - szent háború, meg kell védeni az Iszlám házát. Ekkor a Korán feljogosít az öngyilkos merényletre, bár az öngyilkosság önmagában véve bűn. Tiltott tovább a disznóhús és alkohol fogyasztása, valamint az arabok körülmetéltetik magukat. December 8.

Judaizmus XVI. Benedek pápa beszéde: "Kölcsönösen meg kell becsülnünk egymást." 1. Történeti keret - A zsidó nép kivonulása Egyiptomból - Kr. e. 1850-932 Megkapja a törvénykönyvet, és meghódítja az ígéret földjét. - 932-586 - Fellendülés és kettészakítottság Felépül a Templom, és megindul a kettészakadás - Juda és Izrael - 586-538 - Elpusztul a Templom, és elhurcolják őket Babilonba - 538-530 - Felépül az új Templom - Kr. u. 70 - Újból lerombolják a Templomot - Titus császár - 70. után: Új szakrális forma - nincs templomi áldozat, napi 3-szori ima, rabbi intézet alakul a politika fölött állnak, 1948-ig felelősek a világon élő zsidók vallási összetartásáért. - 1948 - Izrael állam megalakul Rabbik szellemi anyaga: (Kr. u. 70-1948-ig) a. Tóra - zsidó vallási törvénykönyv (a héber tanítás szóból ered), 24 kánoni könyv b. Misna - interpretáció (héber ismételni szóból), arám nyelven íródott c. Talmud - amit meg kell tanulni, ennek segítségével tanulmányozza a zsidó a Tórát Minden Talmud két részből áll: - A Misnából felolvassák a Tórát - A Talmud magyarázatul szolgál - A Kr. e. 500-ban lezárt Tórát használják - Midras: beszélt Tóra - Haggada: tanítások gyűjtemény, de nem törvénykönyv - Halaka: a zsidók erkölcsi életének gyűjteménye, szabályai Kr. u. 500-ra lezárják a Tórát írásos formában. A zsidó vallás összetartja a világ összes zsidó népét. Kr. u. 500-570. körül: Mohamed kijelenti, hogy a Korán az idő pecsétje - a zsidók rájönnek a történelmi változásokra, már nem jó a Kr. e. 500 körüli Talmud. 700-800 körül nagy hatással van a zsidó vallásra a falasso - görög-arab eredetű műveltség A hatás következménye: Kabbala (hagyomány) - saját helyét, válaszokat keres benne, egyfajta menekülés Két könyv: - 1170 - Kitörő fény könyve - 1270 - Ragyogás könyve Dél-Spanyolországban virágzik a kabbala.

Amszterdam: Észak Jeruzsáleme 1620: Cromwell engedje meg, hogy a zsidók letelepedjenek Angliában Realitással tompítani a kabbalisztikát - hogy lehet a természetfelettit megváltoztatni, ha magunkat nem tudjuk? Fontos az önismeret - miért zsidó valaki? 1700-as években új irányzatok: - Vallási megújulás - Történelmi zsidóság Modernkor: Megalakul a zsidóság tudománya - judaisztika 2. A zsidó hitvallás 3 pontja 1. Teremtés 2. A csoda 3. A Tóra mint az élet értelme Zsidó hitvallás: Evidens tény a Biblia Istene - nem filozófiai Isten, de metafizikai lényeggel, jelleggel és akarattal is bír. Az Isten mindent tud és lát. Minden jót jutalmaz és minden bűnt büntet. Alapvetően hisz a gondviselésben és igazságosságban. A rossz - történelmi távlat: - Kétszer lerobolják a Templomot - Diaszpóra Személyi: pl. Jób könyve Fontos kérdés a rossz eredete és mivolta. Csak Istenhez való viszonyban lehet a rosszat értelmezni. Teremtés: Radikális különbség, mégis szoros kapcsolat az élet, a Teremtő és teremtett között. A zsidó szerint Isten csak a jóságát nyilvánítja ki az ember felé. A csoda: A csoda akkor születik, amikor Isten felfüggeszti a teremtett rendjét egy pillanatra, és megnyilvánul az Ő ereje. Két alapvető csoda: - Ábrahám, akinek fia születik - Szodoma és Gomorra megbüntetése A Tóra: A Tóra az élet értelme. Fontos az ahhoz való érzelmi kötődés, egészen a fizikai határig megy a ragaszkodás. A könyv szent. 7 szabálya van. A keresztény számára az írásoknak spirituális üzenete van, a zsidónak betű szerinti. 3. Ki az ember a zsidó vallásban? Teremtményi mivoltában létezik. A Tízparancsolat (Dekalógus) betartása a legfontosabb, ami biztosítja az életet. A zsidók szerint két része van a zsidóságnak: - Írástudók - Föld népe (ők nem hordják a zsidó imaszíjat)

Jövő: - Eljövendő világ: teljes békesség a Földön - Holtak feltámadása, ami az eljövendő időkígérete, de szerintük nem következett be - Messiási idők: nincs különbség az Isteni és az emberi világ között. Az egyistenhit teljes győzelme. Az ünnepben nyilvánul meg: pl. Sabbat - Istenhez való tartozást ünneplik December 15. Van-e dogma, mikor judaizmusról beszélünk? Nincsen. A bűnhődés, ítélet, messiási eljövetel, feltámadás és a Tízparancsolat hasonlóak a dogmákhoz. Az emberen csak az Isten tud segíteni. A zsidóságban nincs szent és profán, de beszél szent és civil közösségről. A zsidóság a Tóraés a Szentföldhöz való kapcsolat nélkül elképzelhetetlen. Ki a zsidó (a zsidók szerint)? A zsidó származás anyai ágon öröklődik. A zsidóságba való áttérés komoly feladat. Zsidó az, aki megtartja a Sabbatot és betartja a Dekalógust. Nevelés: Kötelező a vallásba bevezetni a gyereket. Héberül kell tanulni, és héberül tudni a Tórát. Civil és vallási ünnepek vannak. Kóser étel fogyasztása kötelező. Pénteken a Talmudból, szombaton a Tórából olvasnak fel. Az amerikai zsidó közösségekbe könnyű bekerülni, de a párizsiba és az izraelibe nehéz. Két központ Európában: Párizs és Németorzságban, Mannheim. 1948 után Izrael lett a központ. Aki felvételét kéri a zsidó közösségbe, annak hosszú, több éves folyamaton kell átesnie (körülmetélés, Sabbat megtartása, étkezési szokások elsajátítása). Házasság: A nemzsidó házasfélnek zsidónak kell mondania magát. Válás esetén a vallástól is elválik az illető. Ima: Központi helyen van. Kr. u. 70-ig a Templom volt a színhely. Annak lerombolásával az áldozat bemutatása megszűnt. Zsoltárok, Jákob, Salamon könyvei. Az imádság a tanulást és a tanítást is jelenti. A zsinagóga imaház, de a tanulás háza is. A tekercset egy szekrényen tartották a sarokban. Minden reggel véres áldozatot mutattak be. Az áldozat bemutatásán nők nem vehettek részt. Saharit - reggeli ima Mina - délutáni ima Muszaf- kora esti ima Marir - esti ima