Beszélgetések az önellátásról

Beszélgetések az önellátásról

A biogazdálkodás és az ökologikus életmód alapjai

Öko-völgy Alapítvány

ÖKO-VÖLGY KÖNYVEK

Beszélgetések az önellátásról A biogazdálkodás és az ökologikus életmód alapjai

Öko-völgy Alapítvány, Sonnogyvánnos,2012

Szerkesztette: Kun András A szerkesztő beszélgetőtársai: Barsi Attila Kósa Antal Németh Péter Pőcze Vilmos Rév Szilvia

Illusztráció: Kiss Maja, Mérei Anita A borítón szereplő festmény Kóra Judit munkája.

Fényképek: Vilmos, Rév Szilvia, Kun András, Kun László, Antal Balázs, Krisna-völgy fotóarchívum. A 27. oldalon szereplő fényképet a Sóstói Múzeumfalu bocsátotta rendelkezésünkre. Pőcze

Nyomdai előkészítés: Jakab Sándor Nyomdai munkálatok: Azaza Media Kft.

A kiadvány megjelenését a Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány és az Ö ko-völgy Könyvalap anyagi támogatása tette lehetövé.

© Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos, 2012

Második kiadás. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

ISBN 978-963-08-3542-8

Előszó

A környezetünk állapotáért érzett aggodalom már a 18-19. században megfogalmazódott, és számos nagyhatású író, költő és filozófus (mint például William Blake, William Wordsworth, David Thoreau, John Ruskin, Edward Carpenter vagy William Morris) értekezett a környezetrombolás negatív hatásairóL A 20. század második felében ez az aggodalom tovább erősödött, a környezeti problémák hatására kialakuló helyzeteket már nem csak lokális esetekkén t, hanem globális krízisként értelmezzük, és immáron nem csak egy szűk csoportban, hanem szélesebb rétegekben tudatosodnak ezek a problémák. A megoldási lehetőségek és törekvések között a 19. és 20. században mindvégig ott szerepelt az önfenntartó közössé gek létrehozásának kísérlete. Az 1960-as évektől pedig egyre szaporadtak azok a közösségek, melyek akkor még nem tudatosan, hanem csupán vallásuk tanításait, spirituális nézeteiket követve kezdtek környezettudatosan élni, és később az ökoközösségek, így a nemzetközi ökofalu-mozgalom mintáivá váltak (Findhorn, Auroville stb.). Az ő tevékenységük ma már akár bevált előérzetnek, jóslatnak is tekinthető, és szoros kapcsolatot mutat a 21. század legégetőbb problémájával, a fenntarthatóság kérdésével. A fenntarthatóság kérdése a globalizációs folyamatok, a kapitalista gazdaságitársadalmi berendezkedés negatív hatásai felismerésének, a környezetünkért való aggodalomnak egyenes következménye. A fenntartható közösség-kisérletek egyfajta választ, reakciót jelentenek a fenti problémákra. Ez a reakció azonban nem marad meg a protestálás szintjén, és nem is csak megoldási javaslatokat fogalmaz meg, hanem javaslatait kisérlet tárgyává teszi, azaz: a gyakorlatban is ellenőrzi megvalósítási lehetőségeit, és folyamatosan finomítja, alakítja a valóság adta körülményekhez, eredményeit pedig felkínálja szélesebb körű megvalósításra. Ennek a kínálatnak egy szeletét tartja most kezében az olvasó. Az utóbbi években, az ökofalvakban végzett néprajzi-antropológiai kutatásaim során, egyre több olyan útkeresővel találkoztam, akik az ökológiai elvekre alapozó, vidéki, természetközeli életmód megvalósítását tűzték ki célul. Többségük esetében

-

radikális életmódváltásról van szó, amelyhez a meglévő tudásuk mellé rengeteg új tapasztalatra és képességre van szükség. Ennek a tudásnak az összeszedegetése igen hosszadalmas és fáradtságos feladat, éppen ezért a "tudás-gyűjtögető" életmódot folytatók igyekeznek olyan helyeken tanulni és tapasztalatokat szerezni, ahol többékevésbé minden együtt van, ami az önellátó életmódhoz szükséges. Ilyen helyek az ökofalvak, és ilyen tudástár a kezünkben tartott könyv. A szerkesztő és beszélgetőtársai maguk is abból a tapasztalatukból indulnak ki - ahogyan az első beszélgetésben el is hangzik -, hogy: "hónapról hónapra nő az önellátó, földközeli életmód iránt őszintén érdeklődök száma, akik a vidékre költözést önszántukból, örömmel szeretnék meglép ni:' A könyvet nekik szánják, de nem árulnak zsákbamacskát, nem áHítják, hogy az önellátás egyszerű. Ugyanakkor megmutatják, hogy nem is megvalósíthatatlan dolog. úgy vélik, hogy a kiköltözést és az új életformát megvalósítani szándékozóknálleginkább a kellő nagyságú földdarab, a közösséghez tartozás és a szakértelem hiányzik. És bár a szakértelem csak a gyakorlattal párban vezet eredményre, egyetérthetünk a szerkesztővel abban, hogy "messzire ellehet jutni, ha valaki a gyakorlat művelése közben folyamatosan képzi magát:' Márpedig a Beszélgetések az önellátásról komoly szakértelemmel bíró, elhivatott emberek hosszú (18 évnyi), kitartó kísérletezéssel összegyűjtött gyakorlati tapasztalatait mutatja be. Kipróbált technikákkal, adatokkal támasztja alá a leírtakat, de ettől még nem veszi el a kísérletezés, a saját tapasztalat szerzésének örömét, a beszéigetök egyszerűen csak elmondják, hogy ők hogyan csinálják és mire jutottak ezzel. Fentebb azt írtam, hogy a tudás egy szeletét kínálja, de pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: az összegyűjtött és saját tapasztalattal alátámasztott tudás összegzését nyújtja át nekünk ez a munka. Kutatásaim során gyakran talátkoztam olyan csoportokkal, akik nem egyszerűen csak biogazdálkodási vagy építészeti praktikákat gyűjtöttek, hanem egy ökológiai elveknek megfelelő en működő közösség létrehozását is tervezték. Az ökologikus életmód alapelve, az önellátás valójában nem egyéni vállalkozás, ahogyan egy ökofaluban élő ismerősöm megfogalmazta: "ha valaki kimondja azt a szót, hogy önellátás, az máris csak a közösségi önellátást jelentheti, hiszen más nincs is:' A Beszélgetések az önellátásról egy szaros kooperációban, fenntartható módon élő magyarországi ökofalu, Krisna-völgy lakóinak tapasztalatait nyújtja át az olvasónak Egyediségét az adja, hogy komplex rendszert vázol fel, egy közösség működtetésének egyik lehetséges - és működőképességét már bizonyított - képletét kínálja modellként más (tervezés alatt álló) közösségek számára. Ugyanakkor olyanok is haszonnal forgathatják a könyvet, akik egy részben önellátó családi gazdaságot terveznek, vagy éppen egy kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket.

E//is::ó

7

A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit "Ez éppen elegendő kezdésnek:' - olvashatjuk az első beszélgetésben, és én hozzáteszem: éppen elegendő ahhoz is, hogy az olvasók majd nagyon várják a folytatást.

Dr. Farkas Judit, néprajzkutató Pécs, 2012. április 28.

Előzetes

monológ

Évek óta zajló párbeszéd-sorozat néhány részletét tartalmazza ez a kötet. A beszélgetésekben a somogyvámosi ökofaluban, Krisna-völgyben felhalmozott, amindennapokban is alkalmazott tudásanyagat igyekeztünk összefoglalni. Az 1993-as alapítás óta eltelt közel két évtizedben számos helyről gyűjtik itt az önellátásra vonatkozó ismereteket, és amit erre érdemesnek tartanak, mielőbb ki is próbálják. Krisna-völgy ezért ma már az önellátó életmóddal kapcsolatos ismeretek tárháza, egyúttal a hazai ökofalvak egyik legsikeresebb tagja. A fenntartható életmód kutatásával és oktatásával, környezeti szemléletformálással foglalkozó Öko-völgy Alapítványnál végzett munkánk során záporoznak ránk az ország minden részéből az önellátással kapcsolatos kérdések. Annak tulajdonítjuk ezt, hogy a főként az utolsó évtizedben fokozódó gazdasági-társadalmi nehézségek mind többünket ösztönöznek arra, hogy elgondolkodjunk a folytatás módjairól. Ezen érdeklődés hatására döntöttünk úgy 2011 decemberében, hogy Krisna-völgyi szakemberekkel közösen hozzálátunk az összegyűlt tudás rendszerezett leírásához, és azt mielőbb mások számára is elérhetővé tesszük. Szerencsére sokan járnak előttünk az útkeresésben. Magyarországon és világszerteszámos ökofalu-közösség létezik, ahol komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az önellátó életmód alapjait elsajátítsák, a még fellelhető tudást összegyűjtsék. Számos helyen pedig a mai napig élnek olyan közösségek, ahol az önellátással kapcsolatos részletes ismeretek egyszerre részei a hagyománynak és mindennapi életnek is. Sokan vagyunk olyanok, akiknek már nagyszülei, szülei eltávolodtak a több ezer év alatt kipróbált életmódtól, a földrajzi-éghajlati adottságoknak megfelelő gazdálkodási formáktól. Sokan gondoljuk úgy, hogy ez a nem régóta - régiótól függően mindössze 80-100 éve - általánossá vált távoladási folyamat, amelyet főként a természeti környezettől való függetlenedés vágya és a mohóság hajt, sokáig nem tartható fenn. Vagy önként, tudatosan és felkészülten felvállaljuk a részleges, esetleg teljes visszafordulást, vagy ezt kényszerből kell majd megtennünk Sokan vagyunk olyanok is, akik úgy véljük, nem érdemes tovább várni arra, hogy valaki,

-

10

Bes::élgetések a:: iincllátásról

vagy valakik megoldják helyettünk az élet - és életmód problémáinkat Számukra állítottuk össze ezt a könyvet, őket hívjuk beszélgetésre, és esetleg - ha ők is úgy akarják - közös cselekvésre. Nemcsak az életmódnak, hanem a tanításnak és a tanulásnak is létezik tradicionális és igen egyszerű módja: a tanítvány kérdez, a tanító válaszol. Így adódhat át a tudás személyesen és hiánytalanul. Reményünk szerint kötetünk láncszem lehet a tanulás folyamatában. Ahol beszélgetőtársaimmal nem találtunk választ a kérdéseinkre, mert már nem ismerjük a gyakorlatban is kipróbált módszereket, ott kénytelenek voltunk más könyvekhez, a leírt szavakhoz fordulni. Az ilyen irodalmi hivatkozásokat és megjegyzéseinket lábjegyzetekben adtuk meg, az érdeklődő a részletes irodalomjegyzéket a kötet végén találja. Könyvünk egy tervezett sorozat első darabja. Ahogyan már az első dialógusból kiderül, az önellátás témaköre hatalmas, egyetlen kis könyvben még a leglényegesebb pontokat sem lehet mind érinteni. Kezdésként az élelmiszer- és víz önellátásról, a ruházkodásról, a fűtésről és világításról, valamint az ezekhez kapcsolódó területekről, illetve a természetvédelemről beszélgettünk. A következő kötetek témái közül néhány: lakás és épített környezet, oktatás, egészségmegőrzés és gyógyászat, védelem, társadalmi élet, pénzügyi gazdálkodás, az ezekhez kapcsolódó témakörök, valamint a jelen kötetből kimaradt, az önellátó gazdálkodáshoz tartozó részek, például a méhészet és az ökrészet. A beszélgetések tanulmányozását mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik az önellátás gyakorlati és elméleti kérdései iránt. Elsődleges szempontunk az volt, hogy a megbeszélt témakörökben minél több támpontot jelöljünk ki, konkrét ismeretet adjunk át azoknak, akik el szeretnék kezdeni a biokertészkedést, a gazdálkodás egyéb területeit, esetleg önellátó gazdaságot akarnak kiépíteni. Számukra különösen tanulságosak lehetnek a beszélgetésekben felmerülő, és reményeink szerint meg is válaszolt kérdések. A dialógusokban az általános elvek tisztázása után a lehető leghamarabb rátértünk a gyakorlati kérdésekre. A szövegben keretes olvasmányokat helyeztünk el, ahol még több konkrét gyakorlati tanácsot foglaltunk össze. A dialógus ősi, ám mégis örökifjú műfaj. A leíró-monologizáló könyvek olvasásába, az előadások személytelenségébe belefáradt elménknek felüdülést jelentenek az olyan szövegek, ahol egy "élő" beszélgetésbe "hallgathatunk" bele. E sorok írója számára feledhetetlen olvasmányt jelentenek például Rényi Alfréd és Juhász-Nagy Pál beszélgetős könyvei. Ezek a szerzők a matematika és az ökológia legfontosabb kérdéseiről írtak a platóni dialógusok hangulatát idéző mesterműveket. Újraolvasásuk mindig eleven élménnyel, sőt, újabb felismerésekkel ajándékozza meg az olvasót Ezen tapasztalatok hatására döntöttem úgy, hogy az önellátásról szóló könyvünk műfaja a beszélgetés, a dialógus legyen. Szerzőtársaimmal együtt remélem, hogy a most közreadott tizenöt beszélgetés mindegyike érdekes olvasmányt kínál, és új ismeretekkel ajándékozza meg a

El/í::etes mono/ág

ll

beszélgetések harmadik résztvevőjét, Önt, Kedves Olvasó. Szándékunk szerint a beszélgetések gondolati szövevényében kalandozva mindenki találhat olyan részeket, amelyekhez szívesen visszatér, amelyekben elmélyül majd. Beszélgetőtársaim nevében az önellátás elméleti és gyakorlati aspektusainak élvezetes olvasását-felfedezését, és az új ismeretek eredményes gyakorlását kívánom! Végezetül hálás szívvel mondok köszönetet tanítómesteremnek, Prof. Fekete Gábor ökológusnak, az MTA rendes tagjának, akitől húsz éve tanulom a pannon vegetáció ismeretét, és aki atyai biztatása, szeretetteljes érdeklődése révén folyamatosan ösztönzött e kötet megírására. Köszön öm a könyv lektorainak, Dr. Farkas Judit néprajzkutatónak, Dr. Szigetvári Csaba biológusnak, Rév Erzsébet szociálpedagógusnak a teljes kötet-, Kun László közgazdásznak (első dialógus) és Kun Róbert egyetemi hallgatónak (első és második dialógus) egyes fejezetek gondos átolvasását, értékes észrevételeiket, tanácsaikat Feleségemnek, Rév Szilviának a szöveg gondozásában és a nyomdai előkészítésben nyújtott folyamatos és áldozatkész segítségét köszönöm. Hálával gondolok Zólyomi Bálint professzorra, aki emlékezetes beszélgetéseink során a szintetikus-holisztikus látásmód tudományos alkalmazására tanított, és akitől éveken át személyes tanítást kaptam arról, hogy milyen csodálatos lehetősé­ geket rejt egy színvonalas szakmai vita. A szerkesztő

ELSŐ

DIALÓGUS

Az önellátásról és az önfenntartásról Az első beszélgetést a könyv bevezetőjének szántuk Rév Szilvia biológussal. Az elmúlt négy esztendőben, az Öko-völgy Alapítványnál végzett munkánk során összegyűlt tapasztalatainkat vitattuk meg. A beszélgetés elején igyekeztünk tisztázni a Jő fogalma kat, a pénz és az árucsere szerepét az önellátás szempontjából. Röviden kitértünk a magyar vidék egykori és jelenlegi helyzetére. Összefoglaltuk mindazt, amit arról a mind népesebb csoportról megtudtunk, akiket kiköltözőknek neveztünk el. Beszéltünk az ember alapvető szükségleteiről, és ezzel összefüggésben igyekeztünk meghatároz ni, hogy melyek a legfőbb teen dők az önellátás megvalósítása felé vezető úton. Végül megállapodtunk abban, hogy a természet védelme is megvalósul, hogyha a tájban gazdálkodó ember tartós önellátásra törekszik, mert ha másért nem, legalább a saját érdekében gondoskodó gazdája lesz a területének.

14

Els/i dialógus

"Önfenntartó az a közösség, amely hozzá tud jutni ahhoz, amire szüksége van. Önellátó az, amely saját maga számára megtermeli, előállítja azt, amire szüksége van ..." Sölétormos

Jenő

(Gaura Sakti dász) Krisna-völgy elnöke

Kun András [K.A.]: Az ökofalvakat járva, az ott élőkkel beszélgetve gyakran felmerül az önellátás témaköre, és az a tapasztalatom, hogy szinte mindig előkerül az önfenntartás fogalma is. A kettőt általában egymás szinonimájaként használják. Mi viszont egy korábbi, Krisna-völgy elnökével folytatott beszélgetésben arra jutottunk, hogy érdemes határozottan megkülönböztetni ezt a két dolgot. Rév Szilvia [R.SZ.]: Ahogy én megértettem, a teljes önellátás az önfenntartás egy esete, amikor minden szükségletünket magunknak állítjuk elő. Tehát, ha valaki elmegy a gyárba, boltba, irodába, pénzt keres a munkájával, és ebből vásárol, akkor önfenntartó, de nem önellátó. Ha pedig valaki segélyből kénytelen élni, akkor még önfenntartónak sem lehet mondani. Az ökofalu-közösségek legtöbbje például önfenntartó, de csak részlegesen önellátó, mert részben pénz vagy csere, és részben önellátás révén szerzik meg a szükséges dolgokat. [K.A.] Akkor viszont érdemes azt is leszögezni, hogy beszélhetünk az önellátásról úgy, mint egy olyan jellemzőről, ami 5-l O-20 vagy több százalékban valósul meg. Kellően pontos felmérés alapján ki lehet mutatni, hogy egy közösség hányad részben önellátó. [R.SZ.] Szeriotem az önellátás-önfenntartás kérdésével kapcsolatban azt is vizsgálni kell, hogy milyen arányban szükséges pénz az ellátórendszer működéséhez, milyen távolról jut az áru a felhasználó hoz, illetve, hogy az önellátás szempontjából vizsgált közösség mit és mennyit kényszerül külső forrásból beszerezni. Ami a pénzt illeti, egyetértesz-e azzal, hogy a pénzben realizált hasznot hajszoló gazdálkodás, és a pénzügyi mutatókra alapozott döntéshozatallehet a legfőbb akadálya egy önellátó közösségi rendszer kialakulásának? [K.A.] Alapvetően egyetértek, ha a mai állapotokat nézzük. De remélem, nem akarod te is a pénzt kikiáltani a legfőbb bűnösnek! Rendre elfeledkezünk róla, hogy a pénz, ez az évezredek során kicsiszolódott praktikus segédeszköz mire való. Megkértem László öcsémet, aki közgazdász, hogy írja le gondolatait a pénz és az önellátás viszonyáról, oszlassa el a homályt. Sokat okultam az írásából (ld. a következő keretes részben). Világossá tette, hogy a pénz, vagy pénzhelyettesítő eszköz miként kapcsolódik a nagyobb- és kisebb közösségek gazdaságához. Különösen fontos

15 ~ ~ 1

_ _ A= önellátásról és az_ önfenntartásról -

pontot érint, amikor az áruc eréről és a helyi pénzről ír. Mostanában mind többször hallom azt i , hogy a helyi valuták a tapasztalatok szerint elősegítik az önellátó gazdálkodási rendszerek kiépítését. 1 Az önellátást teljesen nélkülöző élet teljes kiszolgáltatott ágot jelent. A városi vagy városias életmódot folytató ember kiszolgáltatottságának oka, hogy közvetett módon jut hozzá a szükségleteit ki elégítő dolgok többségéhez. Ebben a kapcsolatban a fő közvetítő zerepét a pénz játssza. Szabó Zoltán híres faluszociológiai könyvének2 a bevezetőjében olvastam: "A városi ember furcsán feszengett ebben a szigeti légkörben: őt százak szolgálják ki, tehát százaknak van kiszolgáltatva:' Tény, hogy a kiszolgáltatottságból mostanában mind többeknek van elegük, és valami mást keresnek, egyértelműbb, és ezért stabilabb élethelyzetet 3

1

Jó példa erre a oproni kékfrank, amely 2009-es bevezetése óta felélénkítette Sopron és környéke gazdaságát. A kékfrankot 2011 -ben közel 500 helyen fogadták el a városban é környékén, a kere kedők 5-15%-os kedvezményt adnak annak, aki ezzel fizet. A helyiek szerint az új pénz erősítőleg hatott a gazdaságra. Ezen a példán felbuzdulva más régiók is tervezik a helyi pénz bevezetését. Születőben van többek között a Rábaközi tallér, a Pécsi-, és a Balatoni korona, a Debreceni fantallér és a Kiskörösi pengő. A helyi pénz bevezetése körültekinté t, a lokális vezetéstől egyértelmű irányítá t, a piaci résztvevőktől pedig fegyelmet kíván. Ha egy helyi pénz népszerűvé válik (ami megtörténik, ugyanis például émetországban 16 féle helyi pénz van állandó forgalomban, közülük nem egy igencsak sikeres), akkor például a spekulációval, hamisítással is számolni kell. A helyi pénznek éppen az önellátás, főként egy kiterjedtebb közös ég önellátása e etén lehet nagy jelentő ége: helyben marad a pénz, ott történnek a beruházások, a gazdálkodás lokálisan fejlődik, és az ott élők igényeit fogja kiszolgálni, nem pedig valami kitalált "globális átlagemberét': 2 Szabó Z. 1937. 3 Ez a dezurbanizáció, a városból való kiköltözés egyik fő oka. Magyarországon az 1990-es évektől figyelték meg először számottevő arányban.

16

Els/i dialógus

Az önellátás gazdasági környezete A pénz különleges jószág, alakját, megjelenési formáját amindennapok igényei szerint mindig változtatta a történelem folyamán, de a lényege ugyanaz maradt. Tulajdonképpen bármilyen általánosan elfogadott közvetítő tárgy, eszköz, anyag, információ stb. lehet pénz, ami teljesíti az öt pénzügyi-tankönyvi funkció t: értékmérő, felhalmozási eszköz, fizetésiilletve forgalmi eszköz, és ugyanezek nemzetközi szinten (világpénz funkció). A pénzre leginkább közvetítő szerepe miatt van szükségünk. Kis méretekben működhet a gazdaság pénz nélkül is: egy kis piac, ahol néhányan árulják a termékeiket, ismerik egymást és közvetlenül meg tudnak alkudni az átváltási arányokról (pl. l kg burgonyáért menynyi paradicsomot lehet kapni a szomszéd kofánál és hány szem almát ér egy szép kancsó a fazekasnál). Ha viszont a termékek köre ennél szélesebb, akkor nagyon hatékony, ha van valami, amire minden átváltható, amiben minden mérhető, akárhogyan is hívják: sónak, aranynak, dollárnak vagy forintnak Az is elképzelhető ez alapján, hogy kisebb közösségek saját, helyi elszámolási eszközöket vezessenek be, ami lehet akár pénz formájú is. A történelemben erre sok példa volt, és most is léteznek ilyenek, például a manapság bevezetett helyi pénzek, a Soproni kékfrank és társai. Ma valódi pénzt az általános gyakorlat szerint a nemzeti bank bocsáthat ki. A helyi

elszámolási eszköz ezért legtöbbször nem pénznek, hanem pénzhelyettesítőnek, utalványnak számít, amivel sok helyen lehet fizetni, sokmindenre használható, de elfogadottsága jellemzően elmarad a valódi pénztőL Így az ilyen pénzhelyettesítőket, utalványokat leginkább a helyi kereskedelem, gazdaság, egyes termékek termelésének ösztönzésére szokták használni. A pénz lényege tehát a közvetítő szerep és az elfogadottság. Ha a pénznek már nincsen konkrét fizikai megjelenési formája (pl. érme), hanem például a bankkártyámmal a világon mindenhol tudok fizetni, (mert a számítógépen tárolt nyilvántartás szerint erre van fedezet a számlám on a nemzeti bankok, államok, nemzetközi szervezetek által garantált módon), akkor ez ugyanúgy pénz, mintha fémdarabok csörögnének a zsebemben. A széleskörű kommunikációs és szállítási feltételek miatt a globalizáció következtében egyre több terület kapcsolódhat a világpiachoz. A termékek, szolgáltatások és más, a piacon eladható és vehető javak egyre nagyobb része válik bárhol hozzáférhetővé. Mindenki látja, hogy távol-keleti rádiót árusítanak a piacon, dél-amerikai avokádót a boltban, és Kínában termelt, Hollandián keresztül szállított, Magyarországon csomagolt fokhagymát a helyi áruházban. A mai viszonyok között bármely külső kapcsolatokkal rendelkező gazdasági

A::: iincllátásnil és lldományi KóO

egység (család, termelő, vállalkozás stb.) automatikusan érintett lesz a nagyobb méretű piacok szabályaival, törvényszerűségeivel, a mechanizmusok többékevésbé érvényesek lesznek rá. Az árutermelők azzal szembesülnek, hogy a világ különböző részeiről származó termékekkel kell versenyezniük, és azzal is, hogy ezek a termékek egyre olcsóbban, egyre nagyobb tömegben jutnak el a piacokra, legyen az a piac bárhol és bármilyen méretű is. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók, vásárlók is mobilabbak lettek, egyre többen hajlandóak messze utazni bizonyos termékekért, ha ezzel jobban járnak, a bevásárló-turizmus tömegessé vált. A mai viszonyok között ezért nem könnyű bármilyen piacot elszigetelni a szélesebb környezetétől. Aki ma valamilyen árut, szolgáltatást vagy egyebet a piacra visz, az terméke

_

jellegétől függően

többé-kevésbé szembetalálja magát a jelenlegi gazdaságra jellemző - az ökologikus, környezetkímélő, hosszú távú fenntarthatóságot legtöbbször figyelmen kívül hagyó -, a termelést és nyereséget maximalizálni kívánó viszonyokkaL Ha olyan formában kívánunk gazdálkodni, hogy a káros hatásokat minimalizáljuk és függetlenítsük magunkat a világgazdaság jellemzőitől, akkor kénytelenek vagyunk a lehető legnagyobb mértékben elszakadni a külső gazdasági feltételektőL Arra kell törekednünk, hogy minél inkább megteremtsük a saját termelés, az önellátó gazdálkodás alapfeltételeit (akár kisközösségi léptékben), vagyis a kívülről érkező nyersanyagokra, erőforrásokra minél kevésbé szoruló gazdasági, termelési rendszert hozzunk létre. l Ku n László]

[R. SZ.] Nem vitás, így van. Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk még, hogy az árucserét hová számítsuk. Tegyük fel, hogy a vizsgált közösség gazdáikadását pontosan adminisztrálják, és ebből tudjuk, hogy a használt termékek 20%-át cserével szerzik be. Akkor ez 20%-ban növeli-e az önellátás mértékét, vagy a nem önellátás alapú önfenntartás kategóriájába számít? [K.A.] Szerintem megáliapadhatunk abban, hogy az árucserének az a formája, amikor saját termelésű árut cserélünk el olyan árura, amit saját önellátásunkban használunk fel, mindenestül az önellátáshoz tartozik. Kívánesi lennék arra, hogy szerinted miért került az önellátás, önfenntartás témaköre mostanában ennyire a fókuszba? Vajon miért beszélnek, kérdeznek nap mint nap erről? [R.SZ.] történt

Egyértelmű rémisztő

az összefüggés a gazdasági-pénzügyi rendszer közelmúltban megreccsenéséveL A következmények olyan erőteljesek, hogy

18

Els() dialógus

sokakban kétség merül fel a szolgáltató rendszer stabilitásával, megbízhatóságával kapcsolatban. A városi emberek érzik leginkább a kiszolgáltatottságukat, pontosan azt, amit az előbb a Szabó Zoltántól idézett mondattal illusztráltáL [K.A.] Tovább tetézi a problémát, hogy az önellátás szempontjából a magyar vidék manapság egyáltalán nem olyan, mint mondjuk a IL világháború utánig volt. Például nagyanyám családja Jászladányon lakott, és a háború után rendszeresen jártak fel Budapestre eladni az otthon termelt élelmet: tejfölt, lisztet, gyümölcsöket, babot... Ha valamiért egyszer csak nincs nagyüzem, akkor nem tudom, hogy ma hány vidéki kistermelő tudna alapélelmiszereket vinni a közel 7 millió városban élő honfitársunknak a piacokra ... 4 Magunk is sokat járjuk az országot, és két éve falun élünk. Látjuk, hogy az önellátás még élelmiszerből is csak elenyésző mértékű a magyar vidéken. Most, ezekben az évtizedekben halki-ha egyáltalán még megvan-egy csomó szakma, kismesterség, száll sírba az öregekkel az a szaktudás, ami a mi égtájunkon szükséges volt az önellátáshoz. Az eredmény: függés a szolgáltatóktól, az ellátó rendszerektől, magyarul a teljes kiszolgáltatottság. Ha megtörténne a gazdasági összeomlás, és/ vagy nem áramlana a külföldi kőolaj az országba, akkor mi magyarok még csakcsak elkertészkednénk valahogy (kérdés, hányan értenek hozzá ténylegesen?), ám tiszta vizünk legtöbb helyen már nem lenne (elszennyeztük a talajvizet, kutakat), nem lenne elég tűzifánk, tej ünk, mézünk, gyümölcsünk .. nem sorolom tovább.

l R. SZ.] Másrészt, amíg nem kerülnek közvetlenül veszélybe a központi szolgáltató rendszerek, addig az emberek tömege legfeljebb elméletben foglalkozik az önellátássaL Több évtizedes megszokások táplálják az illúziót, hogy a városi lét (akár a ma falun is általános városias életforma) a jelenlegi formájában fenntartható, ezért mozdulunk olyan nehezen. Aki a mostani kényelmes életét tekinti az egyetlen lehetséges életmódnak, annak számára túlságosan mellbevágó, sokkoló hír, hogy mindez egyik hétről a másikra eltűnhet Másképp fogalmazva: miért adnánk fel a biztosan működő jelenlegi helyzetet egy olyan pesszimista jövő-forgatókönyv miatt, aminek bekövetkezése még- ismerjük el- bizonytalan? Emellett sokan gondolják, hogy a technikai fejlődésnek köszönhető en a tudomány megold majd minden problémát. [K.A.] Amiről most beszéltél, az egyértelműen kapcsolódik az öngondoskodás kérdéséhez is. Ha a pénzügyi rendszer válságba kerül, akkor az eddig megszakottak 4

1994-ben Magyarország lakosságának 63 %-a városban, vagy városias környezetben élt (ide számítva az 5000 lakosnál nagyobb településeket), a községek lakóinak aránya 37% volt. 2006-ra kissé tovább növekedett a városiak száma, arányuk ekkor már 67%. Csomós Gy. 2009. l. oldal.

-_ö,_?(_'l _ú tc_ís_n 51_é s_a ~_ö nf_e nt_l _a rt_á ~'_·ú_l ~~

____________________________"_4__

____ l9

helyett az öngondoskodás más formái kerülnek előtérbe, és az egyik éppen az önellátás lehetőségének a megteremtése. Legelőször is a szükséges tudás, majd a tapasztalatok megszerzése ... [R. SZ.] Többször eszembe jutott mostanában, hogyazöngondoskodás szempontjából vajon miképpen fognak reagálni az emberek a pénzügyi válság új abb jeleire. Eddig jól működött az a viszonylag egyszerűnek látszó rendszer, hogy befizeted a nyugdíjjárulékot, ha lehet, még némi plusz pénzmagot is felhalmozol a bankban, nyugodtan élsz, a pénz kamatozik, és ha idős vagy beteg leszel, akkor fenn tartanak, ellátnak az állami intézmények. Ez az egyszerű képlet felbomlóban van. Kevesen mondják, de sokan sejtik, hogy a ma középkorúaknak már szinte biztosan nem lesz elegendő nyugdíjuk. A pénzromlás miatt pedig nem érdemes bankban tárolni a pénzt. Amerikai ismerőseim több évtizeden át halmozott nyugdíj-megtakarításainak jelentős része- többmillió társukéhoz hasonlóan- 2008-ban napok alatt megtizedelődött. Miért hisszük, hogy ez nálunk nem történik meg? [K.A.] Ha pedig van némi pénzed, akkor eszeveszett költekezés vagy kockázatos pénzügyi befektetés helyett érdemes legalább részben befektetni tudásba, plusz, szerintem venni egy darab földet, és mielőbb ültetni néhány gyümölcsfát, hadd kezdjenek el növekedni. .. Szerinted lehetne úgy fogalmazni, hogy a függetlenség létére-nemlétére való érzékenység mértéke határozza meg, hogy ki-ki mit lép, vagy nem lép? [R.SZ.] Ez azért ennél összetettebb: nemcsak érzékenység, hanem pszichés alkat és világszemlélet, meg neveltetés és több más tényező kérdése is. Az Öko-völgy Alapítványnál végzett munkánk kapcsán te is tapasztalod, hogy egyelőre főleg azok mozdulnak, akikben amúgy is van kedv az önellátó élethez. Sőt, továbbmenve, sokszor éppen azok kezdenek hozzá, akiknek van pénzük, lehetőségük, esetleg a munkájuk lehetövé teszi, hogy elkezdjenek az önellátással is foglalkozni. Egyelőre tehát inkább a kedv és a lehetőségek szabják meg, hogy elindul-e valaki. [K.A.] Szeretnélek emlékeztetni, hogy egyre többen keresnek meg minket, és egyre többen kopogtatnak az ökofalvak kapuján is. Tanácsokat, gyakorlatot, közösségi légkört keresnek. Magunk között őket hívjuk "kiköltözőknek''. Bár valójában még nem sokan költöztek ki közülük a városból, és/vagy léptek ki a városias életmódból, de abba az irányba haladnak. Ha erősödnek a gazdasági problémák, akkor a kiköltözés tömegmozgalommá is kinőheti magát. De mondd csak, hogy látod, mifélék-kifélék ezekami "kiköltözőink''?

20

Első

dialógus

[R.SZ.] Szívesen összefoglalom, de indulnék. Különböznek az emberek abban, hogy mennyit hajlandóak a jelenlegi életükön változtatni, vagy milyen mértékben haj landóak gyakorlati lépéseket tenni, felkészülni az önellátásuk fokozására. Akik komolyan készülnek erre, azok csoportját is tovább lehet osztani. Vannak közöttük, akik baj esetén a falusi rokonok menedékére számitanak Mások aktíva bbak, é már most tesznek lé pé eket. Öket szintén két fő Ism erkedés az ökrös talajmű velö eszközökkel egy kategóriába lehet beosztani. Krisna-völgyi bemutatón Vannak, akik "csak" pár hetes ellátási problémákra készülnek. A legfontosabbnak tartott dolgokból készleteket halmoznak fel, biztosítják maguknak az ivóvizet, óvóhelyet, a védelmet, de egy viszonylag rövid időszakra. Az ebbe a csoportba tartozók még nem tervezik, hogy önként átalakítják az életüket, nem terveznek egy másik, alternatív utat, ami évekig működőképe lenne. Akik pedig elhúzódó bb, éves, vagy akár évtizedes krízisekkel számolnak, azok tartós önellátási programot terveznek. Szűkebb értelemben őket neveztük el " kiköltözők­ nek': Bár, ahogy mondtad, még inkább csak tervezgetnek, de mármost is sok energiát fektetnek be a hasonló gondolkodásúakkal való kapc olatépítésbe, a tanulásba. messzebbről

[K.A.] Eszerint azokat nevezzük "kiköltözőknek': akik az önellátás kérdésének a megoldását több évre, évtizedre tervezik. Szerinted ez a "kiköltözé " kell-e, hogy valóban helyváltoztatást jelentsen, vagy lehet érdemben fokozni az önellátást városban is? Sokan éppen ebben reménykednek .. .

[R. SZ.] Hát ez jó kérdés, ésszerintem te nálam jobban tudod a választ. A városban maradás lehetősége erősen függ attól, hogy példáullesz-e benzin, és mivel tud az illető fűteni és főzni (sok helyen már kéménylyuk sincsen a faJban), ha van kályha, akkor van-e tüzelő stb. Még ha például kertes házban lakik valaki, jó esetben akkor sem vágja ki a gyümölcsfákat tüzelőn ek, mert akkor nem lesz gyümölcse. Egyébként, a "kiköltözők" fogalom inkább ott sántít, hogy ma a falusiak többsége is városias életmódot él. Nekik annyiban egyszerűbb lenne elkezdeni az önellátást, hogy nem földvásárlással, költözködéssel, mai életterük teljes cseréjével kell elindulni uk, sőt, gyakran meglévő jó alapokra tudnak építkezni (például a veteményes méretének növelése, a kút újra-ásása, a gondozatlan gyümölcsfák terrnőre metszése stb.) Na, de halljuk inkább a te verziódat!

Az önellátó ról és a= önfe nntartá ról

21 ~

-------------------------------------------- -------------

[K.A.j A rövid válasz: ha valódi belvárosi környezetről beszélünk, akkor természetesen nem lehet szó érdemi önellátá ról. Az erkélyládák, tetőkertek, hidrokultúrás edények5 i inkább csak kiegészítésnek jók, vagy annak sem. A mostanában több zör idézett kubai példa6 - a parkban termelő lakótelepek népe - nekem i követhető mintának tűnik, de Magyarországra vagy általában a mérsékelt égövre vetítve van egy kiküszöbölhetetlen hibája. Az, hogy nagyon sok ember van összezsúfolva ki területen, és- tudtommaJ - önellátásuk csak az élelmiszerre koncentrál. Ez nem kevés, de nem is elég. Amikor még csak az áru zállítá zünetel -és mér ékelt égövön a téli éJelmiszertárolást sikerül megoldani (!)-akkor a városi közkert elketyeg valahogy. De ha például víz sincs, vagy gáz és villany inc , akkor hogyan fog működni ott az élet? Havannában nem kell fű ten i, de főzni kell, szóval valamilyen alternatív - a köldökz inórokon nem függő - vízmelegítési formára egy zer nekik is zükségük lehet. Hát mégami éghajlatunkon, ahol killső energiaszolgáltatókra van bízva többségünk fű tése és főzése, meleg víz ellátá a. A kiszolgáló rend zereket érintő válság esetén kőkori állapotok következhetnek Ráadásul nem hi zem, hogy az a bizonyos, gyakran emlegetett "sok jó ember" tényleg kis helyen is elférne, ha nincs vizük, vagy nem tudnak tüzet rakni. ..

[R. Z. j ... akkor - nem törődve a törvényekkel, szabályokkal - kimennek fáért a környező erdőkbe, legalábbis azok, akiknél még megvan a kémény, a kályha . .. [K.A.j Ez em ilyen egyszerű. Tűzifa­ témában figyelemre méltó a Budaihegység erdőinek példája. Azon a

5

Zöldség ágyások az egyik havannai közkertben

A növény kavicsban vagy kőzetgyapotban gyökerezik, és tápoldattaJ táplálj ák. Kontrasztként a kubai mellé vegyük ide az észak-koreai példát is. A történet röviden az, hogy amikor az ole 6 zovjet kőolaj többé nem áramlott tovább Kubába é É zak-Koreába, akkor Kubában az emberek ökröket vettek, hogy tudják művelni a földet, é még a városok za bad zöldfelületein is elkezdtek gazdálkodni. Az eredmény: jelenleg 300.000 ökör dolgozik a földeken, Havanna körül 200 db organiponico nevű kijelölt terület van, ahol évente 4 millió (!) tonna zöld éget és gyümölcsöt termelnek, ezzel 90%-ban önellátóak zöld égből é gyümölc ből (vö. http://new .bbc.co.uk/2/hi/america /82 1361 7. tm). Ezzel szemben Észak-Koreában ugyanebben az időben, az önellátást elutasító politika következtében 2,8-3,5 millió ember halt meg alultápláltság következtében. Hosszú Z. 20 ll. 9- 10. oldal.

6

22

El ö dialógus

A z ökrök a kubaiak fő segítői a d ízeimentes velésben és szállításban

talajmű ­

környéken a IL világháború idején sokkal kevesebb ember élt, töredéke a mainak, mégis a háború néhány éve alatt szinte az egész hegységben letarolták a fákat. Többek között (nem számítva a modern erdé zet tarvágásos ügyködését) ezért van az, hogy a Budai-hegységben ritkaságszámba megy az 50-60 évesnél idősebb erdő . .. Néhány év, és nem lenne fa Budapest környékén.

[R. SZ.] Városi környezetben az is nehezebb, hogy kevés valós közösség van, és szinte elérhetetJenek a természeti erőforrások a közvetlen környéken. Elhúzódó eUátá i válság idején pedig pont ez a két dolog, ami segíthet: közö ség, amihez tartozni lehet, és hogy a szükséges természeti erőforrások elérhető közelségben - mondjuk fél napi járófoldön belül - rendelkezésre álljanak. Legfőképpen ivóvíz, tűzifa, gabona. [K.A.] Az önellátás melyik területeivel nem tud boldogulni egy-egy család, amivel a közösség igen? Mondanál példákat? [R.SZ.] Családi szinten néhány dolog nehezen működik. Ilyen például a tűzifa ­ de még jobb példa a gabonatermelés, és általában minden zántóföldi növénytermesztés. Ezeket sokkal gazdaságosabb összefogá ban, közösen végezni, mint külön-külön apró parcellákon.

előállítás,

[K.A.] Meg persze ide tartozikszinte minden kismesterség, amelyek eszközeinek, alapanyagainak előállítása, a szükséges szakértelem hagyományosan sem korlátozóclott egy-egy családra, hanem a falun belül, vagy akár több falu között oszlott meg. Az alföldi folyószakaszokon az őskortól kezdve kialakított fok-rendszer, amellyel őseink óriási területek vízjárását tudták a természettel együttműködő módon szabályozni, talán a legmarkánsabb példája annak, amikor a kisebb-nagyobb közösségek együttműködve törekedtek az önellátásra. [R.SZ.] Általában is fontos megjegyezni, hogy minél telje ebbé válik az önellátás, annál inkább szükségessé válik a munkamegosztás. Ez pedig együttműködést, több családot magában foglaló - lazább vagy szarosabb - közös éget igényel.

A_~ o_·n_e lfc_ít_á s,_·ó_l ~_ az

_______________________ _______

__ ön_f_e_nn_t_a_rt_á_st_·o_'l___2_3

l~

[K.A.] Ha már szóba került az ipar, a kézműipar, nyilván vannak olyan termékek, amiket az önellátás körülményei között is az iparnak, valamilyen kisiparnak kell előállítania. Érdekes módon, amikor az önellátásról kezdünk beszélgetni szinte bárkivel, majdnem kizárólag a mezőgazdaságról, élelmiszertermelésről van szó. Szerinted hol húzódhat a határvonal a szükségtelen és a szükséges iparosítás között? [R.SZ.] Így hirtelenjében nem tudnám meghúzni a határt, de az biztos, hogy az önellátás körülményei között is szükség van cipőre, ruhára, patkóra, pláne kerti szerszámokra, és rengeteg más dologra. [K.A.] Nyilvánvaló, hogy először a legégetőbb, minden nap jelentkező alapszükségleteinket kell ki elégíteni, utána következik a többi alapszükséglet, majd az olyan szükségletek, amelyek nem létfontosságúak Mielőtt ennek a könyvnek az írását, az első beszélgetéseket elkezdtem volna, belenéztem az ezzel kapcsolatos irodalomba, és találtam is egy olyan rendszert, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy az önellátás sokszínű világát, útjait-módjait bemutassuk. Elmondhatom röviden, hogy mi mindent olvastam? [R.SZ.] Persze, ez érdekesen hangzik. [K.A.] Valamikor az 1990-es években írta le Ted Jaffe (Krisna-tudatos lelki nevén Tédzsijasz dász) azt a rendszert, ami szerintem kellő részletességgel mutatja be azokat a témákat, amiket az önellátás ról, az önellátó kisközösségekről gondolkozva mindenképp sorra kell vennünk. 7 Rendszerének elemei: 1.) élelmiszer és víz, 2.) lakás, 3.) ruházkodás, 4.) oktatás, 5.) egészségmegőrzés és gyógyászat, 6.) fűtés és világítás, 7.) szállítás, 8.) kézműves­ ség és művészet (esztétikai igények kielégítése). Érdemes a sort még kiegészíteni valamivel, és ez a 9.) védelem.

7

Jaffe, Ted: Niceties and necessities for living the good life. Kézirat. A szerző lelki vezetőjé­ Sríla Prabhupádától- a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) alapítójától - kapta a feladatot, hogy világszerte segítse az önellátó kisközösségek létrejöttét, legyen a tanácsadójuk, kövesse nyomon fejlődésüket. Jaffe az utasítást követve a hetvenes évek óta járja a világot, tanít, kutat, ír. tőL

24

Első

dialógus

Élelmiszer

Lakás

Ruházkodás

Oktatás

Gyógyászat

Fűtés

SzálUtás

Kézművesség

[R. Z.] Ebben a rendszerben világosan le van irva valahol, hogy mi az, ami valóban szükséges, például, hogy hol húzódik a szükséges és szükségtelen ipar határvonala? [K.A.] Ted Jaffe modellje azért fontos most nekünk, mert farmközö ségekben szerzett rengeteg gyakorlati tapasztalat alapján mutat rá a csomópontokra, ahonnan tovább indulhatunk, ha önellátó közösséget vagy akár "csak" valamennyire önellátó családi gazdaságot tervezünk. A létrehozás és a mííködtetés feladatait szem előtt tartva veszi sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit. Ami ebben benne van, az mindenképp szükséges. Ja, és még az is lényeges, hogy ez a rendszer nem hierarchikus: nem fogalmazza meg "kényszerfel tételként" az egyik pont kielégítését, mintha az egy másik kötelező előzménye lenne, mint ahogy például Maslow ábrázolta a közismert szükséglet-piramisában.

Az önellátásról és az önfenntartásról

25~

--------------------------------------------- --------------

[R.SZ.] Valóban átfogó rendszernek tűnik. Első hallásra még egy kicsit ijesztő is, hogy mennyi mindent kell előteremteni, megszervezni ahhoz, hogy működjön az életünk. Ráadásul ez a kilenc pont nyilván csak egy elnagyolt vázlat, ami rendszerezi a fő szükségleteket, de vajon mond -e valamit a mikéntről: arról, hogy például társadalmi léptékben miképpen lehet megvalósítani akár csak töredékét is mindennek? [K.A.] Megértem a kétségeidet A felsorolás tényleg nem tartalmaz például olyan részeket, amik rávezetnének minket arra, hogyan kell a gazdálkodási rendszert pontról-pontra felépíteni, a társadalmi kérdéseket, problémákat kezelni stb. Nyilván minden fő pontnak számosalpontja van, de ezekre az elemekre, a szervezés elveire, a feladatok megfelelő sorrendjére stb. később térjünk vissza. [R.SZ.] A felsorolt kilenc pontból melyek kerülnek bele a mostani könyvbe? Mindegyik biztosan nem fér bele, hihetetlenül hosszúszöveg lenne! [K.A.] Nem is terveztem, hogy minden beleférjen. Maradjon téma a következő kötetekre is. Most az élelmiszer és víz, a fűtés és világítás, meg a ruházkodás témaköreirőllesz szó. Ez éppen elegendő kezdésnek [R.SZ.] Az előbb felötlött bennem, hogy az alapvető szükségletek listáját erősen befolyásolhatják a szokások, a tanultak, és a megszakott gyakorlat is. Például, ha valaki úgy éli meg, hogy számára alapszükséglet a városias lét, az autóval járás, hogy elérhető közelségben rendelkezésére álljanak a bőséges kinálatú üzletek, ahova szinte bármikor elmehet nézelődni-vásárolni, kikapcsolódási és tanulási lehetősé­ gek, kávéházak, télen hó- és jégmentesített utak, vagy egyáltalán, magához a városi nyüzsgő közeghez és az ottani "szükséges mértékű" személytelenséghez kötődik, akkor hatalmas frusztrációt fog érezni, ha ezeket nem teheti, nem élheti. Ezen kívül, sokan szimplán a megszokotthoz kötődnek, bármi legyen is az. El tudom képzelni, hogy pszichésen összetörnén ek, és talán lenne, aki bele is halna, ha a körülmények változása megakadályozná a szokásos életének folytatását. [K.A. J Ezt én is el tudom képzelni, de kényszerítő erejű változás esetén valószínűleg többen lennének képesek változtatni, mint gondoljuk. Egyébként a szükségletek meghatározása első körben nyilván kellően lecsupaszított modell kell, hogy legyen. Vannak alapvető szükségletek, amik tényszerűen léteznek- például biológiai és szociális igények, és ezen nem változtat az, ha valaki nem tud lemondani a televízióróL Ha nem lenne áram és víz, és megkérdeznénk, hogy melyikből kér inkább, akkor valószínűleg a vizet választaná. Van egyébként extrém ellenpélda: Faludy György költő egyik rabtársa a recski munkatáborban rendszeresen cigarettára cserélte a soványkanapi fej adagját. .. inkább éhezett, de odaadta az ételét, hogy füstölhess en.

26

E/s(J dialógus

[R.SZ.] Tudjuk, hogy a vágyak végtelenek Ha sokat, vagy még többet kielégítünk belőlük, egyre több és több lesz. Ebben a mókuskerékben van benne a modern civilizáció. Aki pedig ahhoz szakott hozzá- márpedig itt Európában a legtöbben így vagyunk-, hogy nem az alapszükségleteinek a kielégítése, annak előteremtése tölti ki az idejét, hanem az extra szükségletekre koncentrálhat, annak nehéz, de lehet, hogy lehetetlen a váltás. Aki egy nyugodt, nagyjából kiegyensúlyozott életet él most egy nagyvárosban, az nem biztos, hogy tudna, vagy akarna önellátó módon élni. [K.A.] Ha ez így van, márpedig minden bizonnyal így van, akkor lehet, hogy ebből származik az a megfigyelés, miszerint többnyire azok az öko falvak lettek sikeresek, ahol van valamilyen filozófiai, vagy spirituális-vallási meghatározottság is a tekintetben, hogy lemondjunk bizonyos kényelmi eszközökről, és igyekezzünk egyszerűbben élni. Arra gondolok, hogy mivel- egyelőre még- nincsen elviselhetetlenül erős materiális kényszer, ami miatt le kellene mondani a civilizáció vívmányairól, ezért erre csak azok képesek, és azok motiváltak, akiknek valami magasabb rendű céljuk van. Mit gondolsz erről? [R. SZ.] Ez jórészt így van, de biztos, hogy nem ilyen egyszerű. Az ö ko falvakat járva te is láthattad, hogy egyáltalán nem homogének ebből a szempontból sem. Vannak, akik elsősorban környezetvédelmi meggyőződésből költöznek öko faluba, másoknál szerepet játszik a vallási meggyőződés is, és ők szintén sokfélék. [K.A.] Olyanok is vannak, akik -lehet, hogy vallásosak, lehet, hogy nem- elsőd­ legesen azért költöztek ki, mert valamiért vonzódnak a vidéki léthez, a rurális élethez, a földhöz, az önellátással járó és a társadalmi kötöttségektől való részleges függetlenséghez, a természetességhez ... [R. SZ.] Igen, sokak esetében egyszerűen erről van szó: vonzódnak ahhoz az életformához, ahol nem kell bizonyos társadalmi elvárásoknak megfelelni, és természetes, földközeli életet lehet élni. [K.A.] Ha jól sejtem, épp az imént határoztuk meg a két fő paraméterét azoknak, akik ma, amikor még nincs közvetlen kényszer, kiköltöznek. Egy: vonzódás egy olyan filozófiához/világnézethez, ami egyszerűséget hirdet. Kettő: vonzódás a rurális, függetlenebb élethez. De nyilván lehet egyszerre mindkettő is. [R.SZ.] Igen, igen. Viszontszeretnék valamit hozzátenni a beszélgetésünkhöz, amit úgy látszik mindketten elfelejtettünk Azt, hogy még ma is sokfelé vannak Magyarországon olyan tanyák, néhol falvakban családok, ahol ebből-abból, például tűzifából, ivóvízből, gyümölcsből, esetleg zöldségből - kényszerből vagy tudatos

A_=_ör_Je_l_w_tas__'v·_t_é_s_m_~_ö_'if_-a~

___®)__~-®--

62

Harmadik dialrigus

[KA.] Mekkora a tárolható zöldségek aránya? [P. V] A tárolható nagyjából a terület kétharmadát teszi ki. Amikor ezt mondom, akkor ide számítom azokat a zöldségeket is, amiket frissen is fogyasztunk, de megtartunk belőle eitevésre is. Ilyen például a zöldborsó és a zöldbab. Kisebbik zöldségesünk mérete az üvegházakkal együtt nem éri el a 2500 négyzetmétert. Ezen a kis területen nagy diverzitással dolgozunk és váltott kultúrákkal. Itt előállítjuk a friss fogyasztásúak nagy részét, kivéve a kabakosokat, mert azok eléggé helyigényesek A kabakosok (tökfélék) között van friss fogyasztás ú is, mint a cukkini, uborka és a főzőtök, és van tárolható is, mint a sütőtök. Házikertben bátran próbálkozzunk a ritkább zöldségnövények termesztésével is. Egyéves kultúráról van szó, vagyis nincs jelentős kockázata, ha nem sikerül a kísérlet. Mi például most vizsgáljuk az édesburgonya (Ipomoea bata tas) használhatóságát, ami szép virágú kúszó dísznövény is, ősszel pedig betakaríthatjuk a földben termő édeskés-lisztes gumóit. Érdemes vetni ligetszépét (kétéves Oenothera fajok), mert az első éves növények gyökerei - ősszel vagy kora tavasszal felszedve - a feketegyökérrel azonos módon használhaták Bevált nálunk a kövér porcsin kultúrváltozata (amit mi török salátának nevezünk, Portulaca oleracea ev. sativa), nyáron nagyon jó ízű, hűsítő hatású zöldsalátát lehet készíteni belőle. Óriási a választék a még kipróbálható fajokból.

Magszalag készítése Visnyeszéplaki barátaimtól tanultam a magszalag készítését. Ezzel a módszerrel takarékoskodhatunk a maggal, és takarékoskodhatunk az időnkkel is. Télen, amikor leginkább ráérünk, összeülhet a család magszalagat készíteni. Szükséges hozzá egy papírcsík, némi esiriz (lisztből és vízből készült ragasztó), egy hosszú vonalzó, vagy pálca, és a vetőmag.

A vonalzó mellé fektetjük a papírcsíkot, és a kívánt tőtávolságra egy-egy csirizcseppet pöttyentünk Utána a

magvakat egyesével a csirizbe nyomkodjuk Ha megszáradt a csiriz, akkor a kész magszalagat óvatosan feltekerjük vagy hajtogatj uk. Kipróbáltuk, és nálunk egy 10 méter hosszú magcsík 20 perc alatt készült el. Amikor vetésre kerül a sor, akkor a vető­ barázdába - néhány cm mélyre - fektetjük a magszalagot, betakarjuk földdel és beöntözzük. A papír a nedves földben néhány nap alatt szétmállik, és a csíranövények akadálytalanul növekedésnek indulhatnak. [Kósa Antal]

_________________A_=ö~_s~_~ke_n_~ l~ (K.A.] A veté idejét milyen rend zerint választjátok ki? Milyen módon történik a palántanevelés Krisna-völgyben?

[P. V.] A vetésnél, kiültetésnél, talajmunkáknál és betakarításnál egyaránt a holdnaptár ajánlá ait ve zük figyelembe. A biodinamikusak által szerkesztett, és évente kiadott holdnaptárat használjuk, é a tapa ztalataink nagyon jók vele. 29 A holdnaptár ajánlásai mellett az időjárási tényezőket vesszük még figyelembe. A magvakat szabadfold i- és palántázáshoz való vetés előtt egyaránt áztatni szoktuk, illetve a több éve tárolt magokból előzetes próbaveté t végzünk a csíraképesség megállapítására. Palántanevelé hez érett, szitált komposztba vetjük el a magvakat. Érdemes a vető ­ közegbe egyharmad-, vagy ha tömörebb, akkor fele részben homokot i keverni. A vetés helye nálunk fűtött mélyágy, de ugyanígy lehet fűtött fóliába, üvegházba, vagy akár a zoba ablakában, egy ládában is palántát nevelni. Mintegy 6-8 hetes nevelé után ültetjük ki a palántákat. A paradic omot 4 leveles, a paprikát 4-6 leveles korban ültetjük ki. A növények többségét egy zer tűzdeljük30 , a tököt és az uborkát kette ével vetjük c erépbe, és tűzde­ lés nélkül neveljük. Újabban bevált nálunk, hogy a metélőpetrezselymet is palántázzuk, így sokkal egé zségesebb, dúsabb petrezselyemzöldet lehet előállítani. A palánták kiültetésekor nagyon fontos a megfelelő indítás, illetve a begyökerezé feltételeinek a megteremtése. Ezért - ha később nem is történik - ilyenkor mindenképpen érdeme egy csalánleve beöntözé t adni. Ez - nitrogéntartalmánál fogva - megfelelő indítást jelent a fiatal Kiültetésre váró paradicsompalánták növényeknek. Krisna -völgy kertészelében Az üvegházi palántanevelésnél gyakran fellépnek a palántadőlé t okozó gombák. Megelőzésként zóba jöhet a közeg fertőtleníté e {házi méretekben a ütőben rövid ideig 80 fok körül tartva sterilizálható a magveté re zánt kompo zt, de ez a talajéletre káros hatással is bír), majd 29

Az adott évre érvénye verziót minden évben kiadja a Biodinamiku Közhaszn ú Egye ül et, 1061 Budape t, Anker köz 2-4. 30 A fiatal növénykék ziklevele - vagy néhány lombleveles korban történő szétültetése palántanevelés céljából.

64

Harmadik dialógus

igyekezzünk keveset öntözni. úgy öntözzünk, hogy a növényekre lehetőleg ne kerüljön víz (ha cserépbe, tejfölös pohárba vetettünk, akkor alulról zívassuk fel a talajt vízzel). A palántadőlést okozó gombák ellen a csalán és fokhagymalé használható, de jól bevált a mezei zsurló főzete is. Ha erős a fertőzés, akkor használhatunk Bordói levet (rézgálic é mésztej). Enyhe fertőzés esetén ajánlják még a vékony rétegben a föld felszínére szitált fahamut is. Ha ezt használjuk, akkor figyelnünk kell arra, hogy lúgosítja a talajt, és ezt nem minden csínnövény viseli el.

Magvak áztatása vetés előtt Krisna -völgyben a kertészek vetés előtt langyos gyógyfü -teában, tejben vagy savóban áztatják a magokat. Az áztatás segíti a csírázást, egyúttal megelőző növényvédelem is, mert pusztítja a maghéj felszínén l évő káros mikroorganizmu okat. A főzet készítéséhez a következő gyógynövényeket használják: cickafark, kamilla, kakukkfű, körömvirág, fekete nadálytő, macskagyökér, tölgyfakéreg, csalán.

Egy jól bevált Krisna-völgyi recept: A következő növényeket egyforma mennyi égben keverjük össze szárazon: körömvirág, mac kagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, c alán. Forraljunk fel l liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből l evőkanállaL Zárjuk le a lángot és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szürjük le, majd a még langyo teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztah1i. Ezzel az áztató teával a írázá 1-2 héttel megrövidíthető, valamint a növények i ellenállóbbak lesznek. A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni. [P. V.]

[K.A.] A közelmúltban Keszthelyről, a Georgikonról érkezett oktatókkal é hallgatókkal a Krisna-völgyi zöldségeskert talaját is megvizsgál tuk, és kiemelkedően jó talajállapotot találtunk. Azt a visszajelzést kaptuk tőlük, hogy kiválóan van művelve, trágyázva a talaj. [P. V.] Nagyon fontos visszajelzés, köszönöml Az előbb említett talajelőkészítési, módok együttes alkalmazásának az eredménye lehet, hogy

talajerő - utánpótlási

_________________A-_~ö~_s~_ke_rt_~ l ~ Krisna-völgyben sehol másutt nem tapa ztalunk olyan terméseredményeket, mint ott. [K.A.] Mi a megfelelő trágyázási gyakoriság?

[P.V.] Ideális esetben a zöldségeskertet minden évben trágyázni kellene, kivéve a gyökérzöldségek sorait, vagy ágyásait A levélzöldségeknek, káposztaféléknek, de még a hüvelyeseknek is jót tesz a gazdagabb talaj . Viszont olyan tapasztalatunk is van, hogy a jó eredményhez nem kell minden esetben állati trágya, megteszi a növényi komposzt is. Ha a növények nem fejlődnek megfelelően, satnyák maradnak, akkor valószínű, hogy kevés a nitrogén a talajban. Ebben az esetben érdemes csalánleve kezelést alkalmazni. Ha pedig hamu is kerül a komposztba, attól erőteljesek, tömör szövetűek lesznek a növényeink, főként a kálium hatására. A mértékletesen adagolt fahamu különösen a káposztaféléknél jó hatású. Az öntözés i mód i lényeges az eredmény szempontjábóL Korábban szórófejes öntözőrend zerünk volt, az esőztető öntözé azonban tömörítette a talaj fel ő rétegét. A szórófejes öntözés másik hátránya, hogy elősegíti a gombabetegségek terjedését. Amikor áttértünk a csepegtető öntözésre, a talaj szerkezete is sokkal jobb lett. A megfelelően előkészített talaj, a rendszeres komposzt-kijuttatás, a A csepegtető és szivárogtató öntözés kíméli a talajt, csepegtető öntözés, a megfelelő fajták használata, illetve az ágyások mulcso- takarékos, és a növények számára is optimális vízelzása együttesen a legjobb eredn1ényt látást biztosít adja. [K.A.] Az önellátás körülményeit tekintve a csepegtető öntözé szerioted fenntartható? Hi zen kell hozzá zivattyú, csővezeték, sokféle zerelvény.. . [P. V.] Ami kertészeti rendszerünkben valóban a csepegtető öntözés az egyetlen, ami esetleg nem tűnik fenntarthatónak. 31 A csepegtető öntözés működtetését viszont meg lehet oldani gravitációs módon. Már l bar nyomás elegendő ahhoz, hogy

31

Egy műanyag utáni korban leginkább az árkos és árasztásos öntözés, illetve az agyagcsövek segítségével végzett'szivárogtató öntözés jöhet majd szóba.

66

Harmadik dialógu.

működjön . Az l bar nyomáshoz 10 méteres magasságkülönbségre van szükség. Ha l bar nyomás van a csőben, akkor ez a nyomás 20-25 méteres csőhos zú ágban tud optimálisan csepegtető öntözést biztosítani. (2,5 bar nyomásnál már 100 méteres csőhosszon. Összehasonlításul, a hálózati víz általában 2-4 bar nyomású attól függően, hogy milyen távol vagyunk a víztoronytól.) Sokat jelenthet az is, ha lejtős területünk van. A gravitációs rendszernél figyelembe kell venni, hogy mivel alacsony a nyomás, nem egyenletesen lép ki a csőből az öntözővíz. A cső távolabbi vége felé jelentősen több víz csepeg ki, mint a tartályhoz közelebbi részeken. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy több helyen illesztünk kanyarokat a vezetékekbe, illetve több, párhuzamosan kapcsolt tárolóedényt alkalmazunk. A lényeg, hogy ne legyenek túl hosszú egyenes csőszakaszok.

[K.A.] Kri na-völgyben mindenki fával fűt. A kályhákban keletkező hamut hogyan használjátok fel a komposztálás során? Különbözik-e például ebből a szempontból az akác hamuja mondjuk a tölgyek, vagy más hazai fafajok hamuj ától?

[P.V.] Az akác hamuja kevésbé lúgos, mint más fafajoké, de a növényekre gyakorolt hatás tekintetében nem találtunk eltérést a különböző hamuk között. A hamut gödörben gyüjtjük, és több hónapig tároljuk, mielőtt a kertészetben ha ználnánk. A saját kertemben készítettem a komposzttárolóhoz egy olyan részt, ahol a hamut külön gyűjtöm. Egyszerre csak nagyon keveset zabada komposztba keverni. Amikor a komposztot forgatom, akkor hintek rá - de csak mint a süteményre a porcukrot -, és azt keverern bele. Ahogy már említettem, a hamu nagyon jó káliumforrás a növényeknek, de vigyázni kell vele, mert erő­ sen lúgo , maró hatású.

A komposztot időnként át kell forgatni. Ilyenkor keverhetünk bele kevés fahamut is

~o_"ld_s,_gc_'s_ke_rt l ~~

_________________ __________________ A

___ 67

Röviden a komposzt készítéséről Ami a komposztra kerülhet: - Fűnyesedék, kaszálék -levelekkel, feldarabolt ágakkal és kevés földdel érdemes keverni, mert különben befülled. - Gallyak, nyesedék - maximum 15 cm-es darabokra kell aprítani. - Konyhai hulladék- a déligyümölcsök héj át és az ételmaradékokat kivéve. - Levelek - ne tegyünk egyszerre túl sokat a komposztra, ha sok keletkezik, nedvesítsük meg, és külön halomban előkomposztáljuk Néhány hét alatt megindul a bomlás, és ekkor már a komposzthoz keverhető. - Gyomok- az évelő gyomok gyöktörzseit, a felmagzott gyomokat külön halomban gyűjtsük, és ha már felmelegedett a komposzt halom belseje, akkor keverjük a közepébe. A komposzt belsejében nyáron 70-80 fok is lehet, az elpusztítja a gyomok szaporítószerveit. Vannak olyan veszélyes gyomok, mint a tarack és az apró szulák, amikkel ne kísérletezzünk, mert csak szaporítjuk őket. Ezeket égessük el, vagy szórjuk szét olyan helyen, ahol nem jelentenek gondot - mondjuk a fatermelő ültetvényünkben. - Haszonnövények vetemények maradékai - kiválóarr komposztálhatók, de a szívósabbakat, például a paradicsomszárat alaposan aprítsuk fel. Ami nem kerülhet a komposztba: - Fertőzött, beteg növényi részek- ezzel visszafertőzhetjük a kerti növényeket.

- Ételmaradékok - vonzzák a kutyákat, patkányokat, rókákat. - Déligyümölcsök héja - veszedelmes vegyszermaradványokat tartalmazhatnak, nehezen is bomlanak. - Nem érdemes a vásárolt vágott virágokat sem a komposztha tenni, mert többnyire mérgező vegyszerekkel kezelik őket a kertészetekben. - Műanyagok - sosem bomlanak le telj esen, viszont mérgező anyagok oldódnak ki belőlük. Ugyanez vonatkozik a színes festékekkel nyomott papírokra. -Nem bomló anyagok- fém, üveg, tégla stb. Ideális esetben a komposzthalomban két-három rész zöld anyagra jut egy rész száraz összetevő. A komposztra célszerű időnként néhány lapát termőföldet is rádobni, vagy a növényi részek közé rétegezni, hogy a talajélet birtokba vehesse a halmot, gyorsabb legyen a lebomlás. Nyáron, melegebb időszakban egy-két hónap alatt is elkészülhet a komposzt, de az átlagos érési idő fél év. Az érés feltétele, hogy ne száradjon ki a halom, ezért célszerű a komposzt helyéül félárnyékos helyet választani, és szárazság idején hetente meglocsolni. A komposztot célszerű az érlelés idején legalább egyszer átforgatni. Akkor jön el a forgatás ideje, amikor az első felhevülés után lehűl a halom. A keveréssei átlevegőztetjük a komposztot, ezért ezt követően újra intenzív bomlás indul

68

Harmadik dialógus

meg, és az érés hamarabb befejeződik. Forgatáskor keverhetünk bele kevés fahamut is (káliumforrás). Az érett komposzt földszerű, sötét laza állagú, jellegzetesen földszagú anyag. A még elbomlatlan részeket különválasztjuk, és újra komposztáljuk A komposztot nem érdemes a zöldségeskert talajába beásni, érdemesebb a színű,

beforgatást a gilisztákra bízni. Ezáltal is serkentjük a talajélet beindulását. Az első vetések előtt 2-3 hónappal terítsük szét az ágyásokon a komposztot, és mire vetésre kerül a sor, már tökéletes, laza kerti földünk lesz. Fagyos talajra viszont nem érdemes kiszórni, mert a nitrogéntartalom nagy része elillan, mire a giliszták elkezdenék beforgatni. [K. A.]

[K.A.] Ezek szerint nem jó az az országszerte látható gyakorlat, hogy a kályhából a hamut a veteményesbe kiviszik, és ott rendszeresen szétszórják? [P. V. J Ez így túl tömény, túl lúgos, megváltoztatja a talaj kémhatását A sok kálium ot sem szereti minden növény, sőt, van olyan faj, amelyiknélleblokkolja a növekedést. Ezért inkább a mértékletes adagolást javaslom. A tiszta, szennyezéstől mentes fahamut lehet használni a növényvédelemben is. Például a burgonya növényre hintve jó burgonyabogár ellen. Ha a káposztapatánták köré szórjuk, akkor véd a káposztalégy ellen, a növényre szitálva pedig a káposztalepke hernyóit is távol tartja. Eredményesen lehet használni az ágyások körbeszórására - mert távol tartja a meztelen csigákat. Ha pedig már ameztelen csigáknál tartunk, ellenük a legjobb bio-védekezés, hogyha egy korhadó fát vagy deszkadarabot teszünk ki a veteményesbe. Az aláhúzódó csigákat könnyen össze lehet gyűjteni. [K.A. J Ha a hamut rászórod a káposztára, akkor nem mosódik be a fejesedő káposzta levelei közé? Nem lesz szennyezett a fej? [P.V.] Az eső lemossa a levelekrőL De igazad van, a hamut a fejesedés kezdete előtt lehet alkalmazni, vagyis a káposztalepke első nemzedéke ellen. Amikor már fejesedni kezd - és ekkor támad a káposztalepke veszélyesebb 2. nemzedéke -, már nem ajánlatos használni. [K.A.] Nemrég olvastam egy doktori disszertáció ban, hogy a bálványfa (Ailanthus altissima, mindenütt előforduló, gyakori gyomfa) gyökerének kivonata jól használható a burgonyabogár elleni védekezésben. Ott azt írták, hogy elsősorban az

Az_üw_s~t-"skc_rr_69~~

__________________

alkoholos kivonat a hatásos, más szakirodalom szerint a vizes kivonást is érdemes megpróbálni.

[P. V.] Ezt még nem hallottam, érdemes lenne kipróbálni, hogyvalójában mennyire hatásos. Én azt olvastam, hogy- hasonlóan a bálványfához-a nyugati tuja (Thuja aceidenta/is) főzetc is hatásos a burgonyabogár ellen. A burgonyabogár az egyik legnehezebben kezelhető - rendkívül gyorsan terjedő és szaporodó - kártevő a biokertészetben. Nálunkalárvái ellenbevált a Novodor nevű, biokultúrában is engedélyezett szer (baktérium-készítmény, a Bacillus thuringiensis toxinját tartalmazza).

Növényvédelem áztatott növényi levekkel Nemcsak a tápanyagutánpótlásban, de a növényvédelemben is eredményesen használhatunk növényi leveket Számos recept közül most a leggyakrabban használtakat, jól beváltakat emeltem ki. Itt is érdemes nedvesítőszereket használni (l O literhez 10 dkg kenőszappan, vagy egy pohár tej), hogy a szer megtapadjon a növényeken. l. Csalánlé ( Urtica dioica) gombák (rozsdák, penészek) és rovarkártevők (levéltetvek, sárgarépalégy) ellen. Receptúra: l kg csalánlevelet 10 liter vízben, lefedett tartályban áztatunk 3 napon át. Leszűrjük és hetente egy alkalommal kipermetezzük 2. Bodzalé (Sambucus nigra) rovarkártevők (molyok, hernyók, levéltetű, sárgarépalégy) ellen. Receptúra: 150 gramm vágott bodzalevelet és virágot Sliter forrásban lévő vízbe dobunk. Levesszük a tűzről, lefedjük, 30 percig állni hagyjuk. Leszűrjük, és miután kihűlt permetezhetjük a növényekre. 3. Mentalé rovarok (burgonyabogár és hangyák) ellen. Recept és kijuttatás

azonos a bodzalénél írtakkaL 4. Muskátlilé rovarok (káposztalepke, kukoricamoly) ellen. Ezt is a bodzalével azonos módon készítjük, használjuk. 5. Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) erjesztett leve gombabetegségek (varasodás és a lisztharmat) ellen, riasztja a hangyákat, legyeket, molyokat, atkákat is. Ugyanúgy készítjük, mint a csalánlevet, zöldséges- és gyümölcsöskertben is használják. Bár nem növényi levek, de a biokertészetben is engedélyezett, jól alkalmazható hagyományos gomba- és baktériumölő szerek a Bordói lé (rézgálicoldat és mésztej), illetve a Mészkénlé (Tiosol). Fontos tudni, hogy a Bordói lé nem hatásos a lisztharmatok ellen, míg a Mészkénlé igen. Használatuk: Fertőzések ellen vegetációs időszakban 1-1,5 %-os vizes oldatot kell a növényekre juttatni. A gyümölcsösben rügypattanáskor 3-5, tavaszi lemosó permetezéskor 8-l 0%-os oldatot kell használni a törzsek- és ágak permetezésére. [P.V., K.A.)

70

Harmadik dia/águs

[K.A.] A

bevezető

beszélgetésben említetted, hogy Krisna-völgy megalapítását az önellátó rendszer kiépítése során volt idő, amikor a gabona mellé vad növényeket is gyűjtöttek a táplálék kiegészítéseként Korábban én is foglalkoztam azzal, hogy a természetben, körülöttünk mindenfelé megtalálható vad növények közül melyeket lehet étkezési célra is felhasználni. Ha ismerjük ezeket a faj okat, és értjük a módját, hogy mikor melyik részeiket kell begyűjteni, akkor a segítségükkel meglepően gazdag étrendet tudunk összeállítani. A leggyakoribb, étkezésre is alkalmas vad növényeket táblázatba rendeztem, hogy ezeket a nagyon fontos ismereteket minél többen használhassák. követően,

Étkezési célra gyűjthető vad növényeink32 Első hallásra meglepő lehet, hogy a leggyakoribb, sokak által jól ismert növények, gyomok között is milyen sok ehető akad. Őseink is gyakran fogyasztották ezeket az elmúlt évezredekben. Érdemes megismerni őket, és nem csupán éhségtáplálékként, mert sokuk kiváló ízű és egészséges eledellehet bőség idején is. A felsorolt fajok nagy része egyúttal gyógynövény is, ebben a táblázatban gyógyhatásukat nem tüntettük fel. Rendkívül fontos, hogy mielőtt vad növények gyűjtésébe, fogyasztásába

Növényfaj

Fogyasztható része

Gyűjtési

Aszat, halovány (Cirsium oleraceum)

fiatallevelek

III-VII.

főzelék

Aszat, halovány (Cirsium oleraceum)

nem teljesen kifejlett virágzatok

VI-IX.

főzelék, csőben

Bakszakáll, közönséges(Tragopogon orienta/is)

fiatal levelek, hajtá- virágzás előtt sok, bimbók

'

32

kezdünk, jól ismerjük meg a gyűjteni kívánt faj okat, ugyanis ezekhez hasonló mérgező fajok is élnek hazánkban. Például a gyakori és ehető tyúkhúrhoz (Stellaria media) hasonló tikszem (Anagallis) fajok mérgezőek, de mérgező az ehető salátaboglárkához (Picaria verna) hasonló mocsári gólyahír (Caltha palustris) is. Az egyes fajoknál felsorolt felhasználási területek tetszésszerint bővíthetők, csupán az egyéni kreativitás szabhat határt a vad növények receptekbe illesztésének

~

ideje

felhasználása

főzelék,

sütve, párolva

leves, spárgaként

,_

A táblázat fő forrásai: Radics L. 1999. Rápóti J.- Romváry V 1980.

A_~ö_ld_sé_gc_'sh_e,_·r l ~~

________________________________

Növényfaj

Fogyasztható része

Gyűjtési

Bakszakáll, közön-

gyökerek

ősszel

virágzatok

VI-VII.

ideje

___ 71

Felhasználása spárgaként, saláta

séges(Tragopogon orientalis)

Bodza, fekete (Sambucus nigra)

Bodza, fekete

bogyók

VIII-IX.

lekvár (magtalanítva, almával,

fiatal levelek,

III-VI.

főzelék,

III-V.

saláta (télire hajtatható, ha

(Sambucus nigra)

Csalán, nagy (Urtica

szörp, szirup, tésztában sült virág birssel, szilvával stb. keverve)

dioica)

hajtások

Gyermekláncfű

fiatallevelek és

(pitypang,

bimbók

leves

gyökereit ősszel felszed jük), a

Taraxacum

bimbók kapribogyóként sava-

officina/e)

nyíthatók, vagy kelbimbószerűen

Gyermekláncfű

ősszel

gyökér

készíthetök el

pótkávé (megszárítva, fino-

(pitypang,

man megpörkölve)

Taraxacum officina/e)

Katáng, mezei

ősszel

gyökér

pótkávé (megszárítva, fino-

(Cichorium intybus)

Katáng, mezei

man megpörkölve), leves fiatallevelek

(Cichorium intybus)

tavaszi kihajtás

főzelék,

saláta

után fiatal hajtáscsúcsok

IV.

főzelék,

spárgaként, saláta,

levelek

VI-IX.

főzelék,

saláta

Libatop, fehér és

hajtáscsúcsok,

az első

leves,

paraj (Chenopodium

levelek

fagyokig

Komló (Humulus lupulus)

Laboda, kerti (Atriplex hortensisJ

főzelék,

saláta

album, Ch. bonus-henricus)

Libatop, fehér

az első

magvak

(Chenopodium

megőrölve

lisztpótló

fagyoktól

album)

Ligetszépe, parlagi

elsőéves

(Oenothera biennis)

gyökere

növény

ősszel

és tavasz-

szal (amíg a levelek a földre tapadnak)

leves, spárgaként,

főzelék

72

1/armadik dia/águs

Növényfaj

Fogyasztható része

Gyűjtési

Mályva, erdei (Ma/va

fiatal levelek,

IV-VI.

saláta,

VI-IX.

teák színezésére

sylvestris)

hajtások

Mályva, erdei (Ma/va

virágok

ideje

Felhasználása főzelék

sylvestris)

Martilapu (Tussilago

fiatal hajtások, fia-

III-VI. (amíg

főzelék,

farfara)

tal levelek, bimbók

a levelek

göngyölve)

töltike (töltelékkel

fonákanern lesz filcszerűen szőrös) főzelék,

IV-X.

leves,

fiatal hajtások

tavasszal

spárgaként, salátákba

fiatallevelek

egész nyáron

párolva,

Pasztinák (Pastinaca

fiatal levelek,

tavasszal-nyá-

levesbe ízesítőként

sativa)

hajtások

ron

Medvetalp

fiatallevelek és

(Heracleum

levélnyelek

saláta

sphondylium) Nadálytő,

fekete

(Symphytum officina/e) Nadálytő,

fekete

főzelék

(Symphytum officina/e)

Pasztinák (Pastinaca

elsőéves

sativa)

gyökere

növény

első

fagyok

ugyanúgy használható, mint a sárgarépa

után

fc

(főzelék,

leves,

saláta) Pásztortáska

fiatallevelek

egész évben

főzelék,

leves, saláta, vagy

vegyes fűszerkeverékben

( Capsella bursa-pastoris)

Porcsin, kövér

levelek, szárak

(Portulaca oleracea)

Repkény, kerek

levelek, fiatal

(Glechoma

hajtások

egész nyáron,

fűszerként,

virágzás előtt

Savanyítva télire is

virágzás

előtt

levesbe, saláta. eitehető

leves, körözött, bundázva, tepsis burgonya feltétjeként

hederacea)

Salátaboglárka

levelek, bimbók

Sóska, mezei (Rumex

tavasszal, virágzás

(Ficaria verna)

III-X.

levelek

előtt

főzelék,

leves. A bimbók kap-

ribogyóként savanyíthatók főzelék,

'

leves, saláta

acetosa) '"

."

A_~ó_"ld_v~_es_ke,_·t l~~

_________________________

Növényfaj

Fogyasztható része

Gyűjtési

Sóskaborbolya

termés

VIII-IX.

ideje

(Berberis vulgaris) Százszorszép (Bellis perenn is)

__ D

Felhasználása szörpök, befőttek, lekvárok adaléka

fiatal levelek,

egész évben

bimbók

főzelék,

leves, saláta, szend-

vicsbe téve. A bimbók kapribogyóként savanyíthatók

Turbolya, zama-

zsenge hajtás

kora tavasz

levesek, szószok,

főzelékek,

tos (Anthriscus

mártások és saláták fontos

cerefolium)

adaléka

Tyúkhúr (Stellaria

fiatal és virágzó

media)

növény

Útifű, nagy

(Plantago fiatallevelek

egész évben IV-VI.

saláta (fiatalon

főzelék,

leves, palacsintatész-

tában kisütve

Vadrózsa (Rosa canina)

termések

Vízitorma

fiatal hajtás, levelek tavasztól őszig

officina/e)

főzelék,

íze a babhoz hasonló)

major)

(Nasturtium

leves,

kimagozott

VIII. végétől

lekvá~szósz,

tea, szörp

leves, szendvics, saláta

NEGYEDIK DIALÓGUS

Gyümölcsészet Hagyományos fajták, tájfajták: változatosság és más előnyök, tapasztalatok. Gyümölcsfák oltása. A gyümölcsös mérete, a gyümölcsfák térigénye. Metszés és sebkezelés. Növényvédelmi technológiák téltől őszig. Krisna-völgyi tapasztalatok különböző gyümölcsfajokkaL Kertészkedés a holdnaptár alapján.

76

Ncgl'cdik dio/rigus

Kun András [K.A.]: Rapaics klasszikus művéből, és Andrásfalvy számos írásábóP 3 megtudhatj uk, hogy a magyar gyümölcskultúra az egész Kárpát-medencére kiterjedt a honfoglalástól a 19. századig. Főként a dombvidékeken és a folyóink árterén virágzott. Áldás volt a sok gyümölcs, embereknek, állatoknak biztonságos megélhetést, táplálékot adott. Mára viszont szinte nyomtalanul eltűntek a régi gyümölcsösök, helyüket nagyüzemi módszerekkel művelt ültetvények foglalták el. A régi gyümölcsösök töredékein, kertekben még megtalálhatók a hagyományos fajták képviselői, azonban már ezek is pusztulóban, eltűnőben vannak. 34 Az önellátás körülményei között viszont újra nagy szerepet kell kapnia az organikus gyümölcstermelésnek Tudok róla, hogy Ti is nagy hangsúlyt fektettek a gyümölcsészetre, a somogyi tájegységben honos gyümölcsfajtákat is elkezdtétek már felmérni, gyűjteni. Ha rátérhetünk most a gyümölcstermesztésre, az az első kérdésem, hogy mekkora területen, milyen elvek alapján termelitek a gyümölcsöket? Pőcze

Vilmos [P. V]: Két gyümölcsösünk összterülete mintegy két hektár. Az alkalmazott elvek a vegyszermentesség és az extenzív technológiák tekintetében ugyanazok, mint amiket az előbb, a zöldségeskert kapcsán már megbeszéltünk, de itt is külön kiemelném a megfelelő változatosság szükségességének szempontját Ez nemcsak a fajtákra értendő, hanem a termőhelyekre is. Néhány év kísérletezésután végül arra jutottunk, hogy a hagyományos tájfajtákat érdemes előnyben részesítenünk a modern fajtákkal szemben. Ha valaki most kezdi a gyümölcstermelést, akkor neki is mindenképpen ezt ajánljuk. A régi magyar fajták lényegesen nagyobb tűrőképességűek, mint a mai tömegfajták Gyakran a betegségekkel szemben is ellenállóbbak, de ez nem mindig van így, viszont a megújuló képességükkel biztosan kitűnnek. Ennek pedig a biogazdálkodásban rendkívüli a jelentősége. Ha a régi fajtájú gyümölcsfáid átesnek egy hernyórágáson vagy

33

Rapaics R. 1940, Andrásfalvy B. 2001, 2007 Pedig a hazai tudósok az 1970-es évektől-még a politika által támogatott nagyüzemek virágzása idején is - jelezték, hogy ez pótolhatatlan veszteség: A tájfajták " ... egy adott genetikai örökséget hordoztak magukban, s valamilyen vonatkozásban kitűntek, hiszen azért is termesztették őket generációkon át. A huzamos termesztés során kialakult az adott hely klímájának megfelelő növényállomány, az ún. táj fajta. Az országban a múltban sok-sok tájfajtát termesztettek, s így igen változatos tájfajta-anyagot tartottak fenn. A növénytermesztök a nagyüzemi keretek között ezeket a tájfajtákat ... nem termesztették már. Így, a volt kisüzemek tulajdonosai, mivel a nagyüzemek dolgozói lettek, a régi fajtákat már nem termesztették ... az elveszett tájfajtával csökkent a hajdani alakgazdagság ... Az alapanyag elvesztése azonban megfoszt bennünket a felújítás vagy a felhasználás lehetőségétől. Nem szabad tehát veszendőbe hagyni ezeket a tájfajtákat!" Mándy Gy. 1972. 220-221. oldal 34

gombafertőzé

en, a következő évben ennek nyoma inc . Általában jobb a szárazság- vagy éppen a nedve ségtűrésük is. Mivel a tájban honos fajták szórványosan még megtalálhatók a Kárpát-medencében, a legkülönbözőbb igények szerint lehet közülük a kertünkbe válogatni. Lehet például olyan éré i ort ö szeállítani, ami a legkorábbitól a legkésőbbi időpontig ad termé t, vagy tárolhatóság, esetleg a felhasználá szempontjából nyújt változato ságot.

Régi almafajtánk, a "Fahéj alma" Krisna -völgyben

Érési sor a Krisna-völgyben telepített hagyományos almafaj tákból A fajtákat a betakarítás ideje szerint csoporto ítottuk (zárójelben tüntettük fel, hogy a megfelelő módon tárolt gyümölcs általában meddig fogyasztható). - Augusztu eleje-közepe: Egri piros (novemberig), yári fontos (októberig) - Augu ztu végétől szeptember végéig: Téli arany parmen (februárig) - Szeptember közepe-vége: Parker pepi n (márciusig), Szatmárcsekei jonathan (januárig), Téli fehér kálvil (ápriHsig)

- Szeptember végétől október közepéig: Fertődi téli (februárig), Batul (áprili ig), Téli banánalma (áprilisig) - Október eleje-közepe: Hú véti rozmaring (áprilisig), Csillagos piro renet (januárig) - Október közepe-vége: Londoni pepi n (áprilisig), Téli piros pogác a (márciu ig) - ovember: Török Bálint (márciu ig)

[P. V.]

[K.A.] Szaporítjátok is a régi fajtákat?

[P.V.] Az elmúlt években mintegy 300 fát oltottunk a hagyományos fajtákbóL Kertészünk az oltá t Kovács Gyulától tanulta Pórszombaton. Az oltás egyszerű páro ítá al történt, és nagyon nagy százalékban megeredt. Kovács Gyula módszerét követve mi i konténerben neveljük elő az oltványokat akiülteté ig. Amikor valaki még csak tervezi a gyümölcsfák helyét, akkor érdeme alaposan felmérnie a területét, mert a különböző adottságú részekre meg lehet találni a megfelelő igényű ~agyományos fajtákat.

78

egyedik dialógu

Ahogy a bevezető be zélgetésben említettem, kipróbáltuk az intenzív gyümölc termesztést is, modern fajták.kal, de ezt az ültetvényt mostanában átalakítjuk extenzív gyümölcsössé. A modern fajtákat foko zatosan lecseréljük a tájban honos fajták.kal, az új telepítéseknél növeljük a sor- és tőtávol ágokat, c ökkentjük a metszés intenzitá át. Még ninc ho zú távú tapasztalatunk, de már látjuk, hogy nálunk is Virágba borult a Krisna -völgyi gyümölcsös nagyon jól érzik magukat az erdő szegélyekbe, mezőgazda ági területek szélére telepített gyümölcsfák. Ilyen helyekre csak tájfajtákat telepítünk A megelőző századokban általános volt, hogy a tájban m indenfelé voltak gyümölc fák, az utak mellé, a szántó szélére ültetett fákról ettek a földeken dolgozó parasztok, napszámosok, utazák A tájfajták általában lassabban fordulnak termőre, és gyakran nagyobbra nőnek, mint a modern fajták- azért is, mert ezeket gyakran vad alanyra oltják, szemzik - , de a változatosság és a termelés biztonsága miatt érdemes őket előnyben részesíteni. A gyümölcsfák oltásának néhány egyszerű fogása 35 zárnos oltási- és szemzési mód ismerete , a cél mindegyiknél az alany és a nemes összenövesztése. A legegyszerűbb oltási mód a párosítás, saját célra ez tökéletesen megfelel. A párosítás feltétele, hogy az alany és a nemes oltóvessző azonos vastagságú legyen. Ezt az oltási módot akkor végezzük, amikor az alany és a neme is nyugalomban van: február végétől március végéig. Össze! - lombhullás előtt, szepremberben - is lehet ilyen módon oltani, de ezek az oltások többnyire tönkremennek a téli fagyban.

35

Ré zletek: Jeszenszky Á. 1978. 18- 23. oldal.

Az oltóvessző megszedése, tárolása: A zaporítandó neme fáról az oltóveszzöket lombhullá után kell megszedni, legkésöbb februárban, fagymentes időben. A kiválasztott fa egészséges, lehetőleg középkorú egyed legyen. Olyan vesszöket válasszunk oltóveszszönek, amelyeken főleg hajtőrügyek vannak (általában a korona szélein és a vezérágakon találhatunk ilyeneket). Az oltóvesszöket sötét, hűvös helyen kell tárolni. A pince gyakran túl meleg és párás, ezért célszerűbb a vesszőket egy épület északi fala mentén a hegyükig

beásni a földbe. Ha az oltóvessző rügyei megpattannak, akkor már hasznáthatatlan. Vigyázni kell arra is, hogy az oltóvesszők nehogy kiszáradjanak (Az alma, körte, szilva, cseresznye és kajszi vessző­ ket nem szükséges tárolni, hogyha közvetlenül oltás előtt tudjuk beszerezni. Az őszibaracknál ez a szemzésre vonatkozik, mivel ez a faj az oltást nem szereti.)

a.

~ b

c

c

1. O.bro... Az oltás menete: Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük Azután ugyanezt tesszük az oltóvesszőveL (l. ábra) Mindezt úgy végezzük, hogy a kést a vesszővel párhuzamosan fektetjük, a metszést a kés pengéjének a tövénél kezdjük, és a penge hegyénél fejezzük be. A vágást egyetlen mozdulattal kell elvégezni. Nagyon fontos, hogy a késünk borotvaéles legyen, hogy tökéletesen sima, és egyenes sebet ejtsen. A metszlapokat soha nem szabad megérinteni, mert ez az oltás biztos sikertelenségéhez vezetne. Előbb az alanyt metsszük el, utána vágjuk meg a nemes metszlapját. A metszlapok körülbelül háromszor olyan hosszúak legyenek, mint a vessző átmérője. Lényeges az is, hogy a két összeillesztendő metszlap hossza és szélessége azonos legyen. Így tökéletes lesz az illeszkedés. Ha a metszlapok elkészültek, akkor az oltóvesszőt két rügy felett visszavágjuk, majd a sebeket összeillesztjük, és rafiával összekötözzük Ha az összeillesztett metszlapok között át lehet látni, akkor hibás volt a metszés, és

nem fog megeredni az oltás. Ne próbáljuk a kötöző anyaggal összehúzni az alanyt és nemest, hanem próbálkozzunk újra, készítsünk új metszlapot. A bekötözés után az oltást kenjük be vékonyan oltóviasszal (méhviaszból készíthető), a lényeg az, hogy az oltás helyén a viasz teljesen zárjon, víz és levegő ne hatoljon be. A párosítás szilárdabban rögzíthető változata a nyelves párosítás. Ekkor mindkét metszési lapot a felső harmadánál kissé bevágjuk (2. ábra) Így a nemesen és az alanyon is 2-2 nyelv keletkezik, amiket egymásba tolhatunk A nyelvek egymásba szorulnak, és így szilárdabban áll az oltás, mint a közönséges párosításnáL Az oltás lehetőlegminél közelebb legyen az alany gyökérnyakához. Az ilyen oltást a viaszolás elvégzése után földdel felhantoljuk, feltöltjük úgy, hogy csak a nemes felső rügye látsszon ki. Ilyen módon megóvjuk az oltást a kiszáradástóL Melléje jelölőfát tűzünk Az oltványok nevelése: Kora tavaszi oltásnál körülbelül három hét elteltével már biztosan

80

NegJ•edik dialógus

megállapítható, hogy az oltás megeredt-e. Ha az oltóvessző beszáradt, akkor nem sikerűlt. A sikeres oltások nemes hajtásait célszerű júniusban viszszacsípni, hogy elágazzanak, ezzel gyorsítjuk az oltási sebzések ekkor még zajló gyógyulását is. Fontos feladat az alanyból előtörő vadhajtások eltávolítása. Ha az alanyt konténerben neveljük, akkor lehetőség van az oltás után párás, meleg helyen tovább nevelni - például

fólia alatt. Ezáltal nagyobb eredési arány érhető el. A hagyományos alanynevelési mód az volt, hogy a szaporítandó gyümölcsfajból helyben vetettek, neveltek néhány magoncot, közülük a legerősebbet kiválasztották, és azt beoltották Így az alany nem került átültetésre, karágyökere mélyre nyúlt, szilárdan tartotta a fát, és jobban el tudta látni vízzel a nemes koronát. l K.A. J

[K.A.] Azt hiszem, hogy nagyon sokakat érdekel, hogy miként lehet hozzájutni a tájfajtákhoz.

[P. V.] Ma már sok helyen kaphatók. Az előfalvakban, a Gyümölcsész Hálózat tagjainál, gyűjtőknél, 36 de sokszor a nagyobb faiskolákban is. Mivel divatja van a régi fajtáknak, és sokan keresik őket, számos faiskola elkezdte a szaporításukat Ma már sokszor a környező országokból származó régi fajtákkal is lehet találkozni, esetenként keveredés is van közöttük Gyümölcsfajta-katatás Somogyvámoson és környékén Tény, hogy egy évszázad leforgása alatt tizedére csökkent a mezőgazdaságban használt növényfajták száma. Ez hihetetlen mértékű genetikai erózió! A viszszaszorult fajták nagy része már eltűnt, ami még megmaradt, azt közös örökségünkként óvnunk kell. Krisna-völgy kertészeiként a közelmúltban - kapcsolódva az országos gyümölcsészeti mozgalomhoz - összefogtunk a Somogyvámos környékét jól

ismerő

falubeliekkel, hozzákezdtünk a faluban és környékén még fellelhető hagyományos gyümölcsfajták felkutatásához. Több idős gyümölcsfát találtunk a faluban, a környék elhagyott tanyaudvarain, mezsgyéken, szőlők és gyümölcsösök maradványfoltjain. Többségük a tájban honos régi gyümölcsfajta. Az elmúlt évben megtalált értékes fajtájú egyedekről folyamatosan gyűjtjük be az oltóvesszőket, és elkez-

Az elsők között említendő Kovács Gyula, aki pórszombati kertjében több mint félezer fajtából álló élőgyűjteményt hozott létre a Kárpát-medence minden részéből származó régi tájfajtákból. 36

Gyiimölcsés=et

a vad alanyra törté n ő átoltásuk. néhány a megtalált fajtákból: Batul (több változata), Téli piros pogácsa, Fahéjalma, Sárga szilva (sárszilva), előkerült négyféle téli körte is, ponto meghatározásuk folyamatban van. Ha a aját környékünkön gyümölc fa dődött

fzelítőül

81

kutatásba szeretnénk kezdeni, akkor megfelelő időben, lehetőleg gyümölcsérés idején kell bejárnunk a környéket. A nyári fajtákat július-augusztusban, a téli fajtákat szeptember-októberben érdemes keresnünk. [P.V]

[K.A.] Hogyan lehet számolni a gyümölcsfa-önellátásban? Mondjuk egy négytagú család számára hány gyümölcsfát kell ültetni? [P. V] Erre nehéz általánosságban felelni, de ha téli és nyári körte és almafajtákat egyaránt zeretnének, és a csonthéjasokból is több fajtát telepítenek, akkor minimum l 0-15 darab gyümölcsfa kell ahhoz, hogy önellátóak legyenek. Alapvető, hogy igyekezzünk minél több fajt ültetni, mert amonokultúra nagyon kedvez a betegségeknek, a kártevők elszaporodásának. Ha gyümölcsfákat telep ítünk, ne feledkezzünk meg a szelidgesztenyéről, bir ről, naspolyáról, fehér- és fekete eperfáról (fagyérzékeny), házi berkenyéről sem. Ezek hagyományosan is hozzátartoztak a házikert gyümölcstermő növényeihez. Vidékről vidékre másképpen kell megválasztan i, hogy melyik fajokat ültessük. Az utóbbi években újabb, kiváló választékbővítő fajok is megjelentek a faiskolákban. Krisna-völgyben kipróbáltuk például a kanadai fanyarkát (Amelanchier canadensis) és az ernyős ezüstfát (Elaeagnus umbellata). Termés ük nyersen is finom, de nagyon jó ízű lekvárt lehet főzni belőlük például birssei keverve. Érdeme a kertészetet, és nagyon szeles vidéken még a gyümölcsöst is körülvenni gyorsan növő fajokból ültetett élősövénnyeL 8-l O méter magas sövény vagy fa or

A kanadai Janyarkának fzletes a termése, és virágai is szépek ·

Az ernyős ezüsifa készíthető

terméseiből

kiváló lekvár

82

Negyedik dialógus

már tökéletesen megfelelő. Krisna-völgyben jól bevált a gyertyán, mert magasra nő, jól nyírható, sűrű ágszerkezetűre nevelhető, és ami különösen fontos, hogy télen is véd, ugyanis az elszáradt lomb jó része a fán marad. Hasonlóan jól használható például a csertölgy. Ha a sövénybe tövises cserjéket is telepítünk, akkor a hívatlan vendégeket is távol tarthatjuk

A gyümölcsfák térigénye37 Érdemes nagy figyelmet fordítani a gyümölcsösünk, gyümölcsfáink helyének a megválasztására. Amikor fát ültetünk, több évtizedre szóló döntést hozunk. Ha a fákat túl közel ültetjük egymáshoz, akkor zavarni fogják egymás növekedését, a beárnyékolás miatt a termések nehezebben érnek be, és mivel kevésbé jár a levegő a fák között, több lesz a megbetegedés is. Ha pedig túl távolra Gyümülcsfaj Alma

Türzs magasság (cm)

Koronaforma

120-160

természetes

Tőtávolság

Tenyészteriilet

( m)

(m')

10

100

Alma

60

termőkaros

5

25

Körte

120-160

természetes

8

64

Körte

40

termőkaros

5

25

bokor

5

25

Szilva

80-120

természetes

7

49

Kajszi

80-120

természetes

7

49

Birs

Kajszi

60-80

természetes

5

25

Úszibarack

60

katlan

4

16

Cseresznye

120-160

természetes

8

64

Meggy

120-160

természetes

6

36

Dió

100-120

természetes

12

144

Mandula

80-120

természetes

5

25

bokor

3

9

Mogyoró

37

kerülnek a fák, akkor a helyet pazaroljuk. A választott telepítési távolság többnyire azért nem megfelelő, mert nem számolnak a fa végleges méretével. Ezért érdemes figyelembe venni a következő táblázatot. Esetenként természetesen ellehet térni ezektől az értékektől, de túlságosan nagy eltérés nem célszerű.

Bálint Gy. 1991. 130. oldal.

Gyümölc és:::et

83

[K.A.] Hogyan végzitek a gyümölcsösben a növényápolást, a metszést, és a növényvédelmi munkákat? [P.V.] A gyümölcsö t úgy trágyázzuk, hogy a fák töve körül kialakított tányérba három-négy évente forga tunk be trágyát, vagy csak a fák alá elterítjük és Jem ul c ozzuk. Egyébként az a legjobb, ha a fák tányérjai mindig mulcc al vannak takarva. A metszé t holdnaptár alapján idő ­ zítjük. Van saját sebkezelő zerünk, amivel az l cm-nél nagyobb vágásfelületeket azonnal kezeljük. A nyugalmi idő zakban (fagymentes A gyümölcsfák töve köré érdemes mulcsot teríteni időben) végzett metszést követően egy alkalommal végzünk téli lemosó permetezést, és csak végső esetben, erős gombafertőzésnél használunk réztartalmú zereket. Főként a körténél szaporodnak el időnként a gyümölcsfa-levélbarkók, tizenkét év alatt több erős gradáció is volt. Két-három esetben volt nagymértékü hernyórágás, a hernyókellen olajtartalmú szerekkel védekezünk A levéltetvek is gyakran okoznak gondot, elsősorban a szilváknál, cseresznyéknél. Csere znyébőllehet olyan fajtasorozatot összeállítani, amelyek előbb érnek, mint ahogy a tetvek nagyon elszaporodnának.

A Krisna-völgyi

fasebkezelő

balzsam receptje

A fákon ejtett 1-1,5 cm-nél nagyobb átmérőjű ebeket mindenképpen, és lehetőleg azonnaile kell fedni, hogy a lehetséges fertőzé ek kapuit elzárj uk. Kri na-völgy gyümölcskerté zei fej lesztették ki a következő fa ebkenőcs receptet: l rész növényi olaj, l rész agyago fold, 0,5 ré z friss tehéntrágya, 0,5 ré z tehénvizelet. A tehén trágya- é vizelet különleges fungicid (gombaölő) és baktericid

(baktériumölő)

hatással bír. Ha még hatásosabbá akarjuk tenni a fasebkenő ­ csöt, é hozzá tudunk jutni, akkor hozzákeverhetünk 0,1 rész Vegesol eReS-t is (réz, kén és olajtartalmú, ökológiai gazdálkodásban engedélyezett zer). Ez a fa ebkezelő zer 3-5 évig eláll, fel használható. Ha megszikkadna, kevés tehénvizelettel vagy vízzel tes zük kenhető állagúvá. [P.V.]

84

Negyedik dialógus

[K.A.] Fasebkezelésre alkalmasak a fémmentes olaj festékek, mint például a Standolit festékek is. Ezek lenolajjal hígíthatók, tökéletes fedést adnak, és sokkal olcsóbbak, mint a speciális fasebkezelő anyagok. A Standolitha is érdemes keverni gombaés baktériumölőszert, például a biokertészetben is használható Vegesol eReS-t. A metszőollót a metszés közben is érdemes fertőtleníteni amikor egyik fáról átmegyünk a másikra, hogy a fertőzéseket ne vigyük át (főként a csonthéjasoknál ajánlott, de a kajszinál és őszibaracknál kötelező!). Nekembevált a hamulúgos fertőtlenítés - amikor végzek egy fa metszésével, az olló élét hamulúgos vízbe mártom. Krisna-völgyben mivel védekeztek a levéltetvek ellen? [P. V.] Bevált az olajos permetezés - például jó erre a célra a repceolaj. Szintén eredményesen ritkítja a tetveket a töményen kipermetezett kakukkfű tea, vagy a kakukkfű- illóolajos permetezés. [K.A.] Ha jól emlékszem, a korai cseresznyefajtákat nem károsítja olyan mértékben a cseresznyelégy, mint a későbbieket (a cseresznyében lévő "kukac" valójában légynyű, a cseresznyelégy lárvája). [P. V.] Igen így van, ez egy jó megelőző módszer a cseresznyelégy kártétele ellen. Azt tapasztaltuk, hogy a középérésű cseresznyék a leginkább kukacmentesek. A koraiakat nálunk mindig megeszik a seregélyek ... [K.A.] Milyen tapasztalataitok vannak a többi gyümölcsfajjal? Mire kell figyelni az önellátásban a többi csonthéjas, illetve az alma és körte termesztésénél? [P. V.] Az almánál az altemanciára (vagyis az évek közötti jelentős mértékű termésingadozásra), a varasodásra és az almarnoly kártételére, ősszel pedig a gombák kártételére kell a leginkább odafigyelni. Az alternaueia ellen úgy lehet védekezni, hogy a metszésnél megfelelőerr állítjuk be a termőrészek arányát, és a terméskötés után - amikor már látszik a termés várható mennyisége - termésritkítást végzünk. Eddig nem beszéltem a varasodás elleni védekezésrőL Hatásos ellene a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) erjesztett leve (ugyanúgy készül, mint a csalánlé), kipermetezve a varasodás és a lisztharmat ellen is hatásos. A körte számos kártevője (levélbolha, levéldarázs, barkó) és rozsdagombái ellen a már felsorolt szerek, módszerek használhatók. A cseresznye és meggy eddig nem említett betegségei - a levéllyukacsosodás és monília- ellen sokat tehetünk azzal, hogy nem engedjük elsűrűsödni, illetve megnyitjuk a koronát, és nem ültetjük túl sűrűn a fákat. Meggyből jól bevált moníliaellenálló fajták vannak, így például a Csengődi fürtös, az Érdi jubileum és a Feketics. A szilva esetében a legfőbb problémát a Sharka vírus jelenti, ami torzulásokat,

Gyiimölc és=et

85

termé hullá t okoz. Van már reziszten fajta - a Jojó (holland eredetű), egyébként c ak azzallehet ellene védekezni, ha vírusmentes szaporítóanyagat vásárolunk. A szilvának általában sok kórokozója é kártevője van (a gombák ellen a csalán-fokhagyma lé, a tetvek ellen az olajos permet segít), de megfigyeltem, hogy a Krisna-völgyben található ősöreg Zöld ringlófa (egykori tanyahelyen) emmilyen káro ítá t nem zenved. A kajszit szinte nem lehet kigyó gyítani, ha már megfertőzték a moníliá és gutaütéses elhalások. Megelőzésképpen nagyon fontos a szerszámok rend zeres fertőtlení ­ tése (hamulúgo oldattal meg lehet gátolni, hogy egyik fáról a másikra vigyük a fertőzést). A Pannónia nevű fajta eléggé későn virágzik, így általában kevésbé károsítják a tavaszi fagyok, mint a többi kaj zi fajtánkat Az őszibaracknál a legfőbb gondot a Taphrina okozta levéltorzulá - Zöldringlók Krisna-völgyből. Húsuk lágy és enyhén és elhalás jelenti. A beteg levele- vanília ízű ket, hajtásvégeket el kell távolítani. Emlékszem, hogy gyerekkoromban a Győr környéki zőlőkben és gyümölcsösökben hatalma "parasztbarackok" nőttek, és- bár tény, olyan szőrösek voltak, hogy borotválni lehetett volna őket - csodálatos ízük volt, semmiféle betegség, vagy rovarkártétel nem volt rajtuk.

A Krisna-völgyi gyümölcsös növényvédelmi technológiai vázlata A növényvédelmi munkák már a tél folyamán, februártól elkezdödnek A télen, fagymentes időben végzett metzé t követően, február végétől április végéig végezzük a tava zi lemosó permetezés t Bordói lé + kénnel, vagy Vegesol eReS-el, vagy Mészkénlé+olajjal. A permetezé t legkésöbb rügypattaná ig, a kaj zinál é ö zibaracknál róz aszín bimbó tádiumig el kell végezni.

A tavaszi idöszaktól kezdve nagy szerepet kap a kártevők el zaporodásának, raj zá ának megfigyelé e, előrejelzé e. A zínes ragadós lapokkal ( árga é kék) eredményesen ritkíthatók a tetvek, levélbogarak és a tripszek, illetve elszaporodá uk e etén a permetezés ideje meghatározható. Ha a cseresznyelégy ritkitására használjuk, akkor a cseresznye termések zöld állapotában függesztjük ki a sárga

86

egyedik dialógus

lapokat. A gyümölcsdarazsak ellen fehér ragadós lapokat lehet használni. A nem záradó ragasztóval, illetve hatóanyaggal bevont hernyóövek (ragadós szalagok) a fák törzsén körültekerve - a hernyók, hangyák és levéltetvek ellen nyújtanak védelmet. A levéltetvek nagy étvágyú pu ztítói a fi.ilbemászók. Fölfordftott, fagyapottal, szénával megtömött virágcseréppel (legjobb a fára felfüggesztve) c a logathatjuk a gyümölcsösbe.

Használunk feromoncsapdát is- ez mintegy 10 féle rovarkártevő egyedeit ritkítja. A fel o ro lt kártevők ellen olajo permetezé el (tetvek, tripszek), vagy Dipellel (hernyók) védekezünk. Utóbbi zer a hernyók ellen hatásos baktérium-

38

Be

zerezhető

készítmény (a termé zetben i gyakori

Bacillus thuringiensis méreganyagát tartalmazza).38 Nálunk többnyire máju tól kezdi meg kártételét az almamoly, júniu tól pedig a zilvamoly. Ellenük az említett Dipellel, vagy olajos permetezé el, e etleg csalánlé+kamilla teávallehet védekezni. Az őszibaracknál érdeme az el ő ös zesodródott levelek megjelené étől kezdve folyamatosan figyelni, mert ha rend zere en eltávolítjuk a torzuló leveleket, a Taphrina nem tud erőtelje en el zaporodni. A nyári zöldmct zé orán leginkább a szilvánál é kaj zinál - i lehetőség van a fertőzött, beteg ré zek levágására, eltávolítá ára. Kiváló megelőző - kondicionáló a kompo ztlé, csalánlé és fekete nadálytő lé kipermetezé e. A tenyé zidő zakban 2-3- zor jutta uk ki ezeket levélpermetként A szi.iret előtti két hétben már ne alkalmazzuk. 6 zi növényvédelmi munka a fák törzsének me zel é e, a törzs festés. Ha a mcszet agyaggal keverjük, akkor erő ebben tapad a fa kérgére. A mé z fertőtlenít, pusztítja a kártevőket, illetve vi zaveri a téli napfényt, és így meggátolja a fagykár kialakulá át ( ökkenti a törzs felmelegedé ét, a nedvkeringé korai megindulását). agy szerepet játszik a növényvédelemben a fajtavála ztás. Például a Batu!, a Hú véti rozmaring, a Parker pepin almafajták va tag héja önmagában hatékony védelmet ad a gyümölc kártevők ellen.

[P. V:]

a Biocont Magyarország Kft-nél: www.biocont.hu

Gyümölcsé zel

87

[K.A.] Korábbi be zélgetéseink orán többször említetted, hogy a vetések, ülteté ek, fatelepíté ek, agrotechnikai munkák, de még a szüret és az eltevés művele­ teinél is figyelembe ve zitek a holdnaptár ajánlásait Nemrégiben olvastam, hogy Magyarországon régen szintén a Hold szerint kertészkedtek (talajművelés, metszés), és például a növények gyógyításában, sebkezelésében ugyanúgy használtak tehén trágyát, ahogyan itt, Krisna-völgyben i teszitek. Lippai Jáno 1667-ben megjelent gyümölc ö könyvében például részletes leírás van arról, hogy a nem megfelelő időben, kedvezőtlen holdállásnál végzett met zé után nagyobb e éllyel le znek betegek a fák, míg a megfelelő napon met zve egé z ége ek maradnak. 39

[P.V.] Mivel közvetlen kapc olatuk volt a fólddel, a kerttel, megfigyel ték, hogy például teliholdnál má hogyan viselkednek a növények, mint fogyó Keleten és nyugaton is régóta ismert, hogy a Hold hold nál. Rájöttek, hogy a term é zet erőteljes hatással van a növények fejlődésére önmegújító képe ségét, a föld és a növények termelé i potenciálját ezek figyelembe vételévellehet növelni. A termelésben, főleg a vegy zermente kerté zkedé ben így sokkal hatékonyabbak lehetünk. őt, egy zerűbb i le z a termelés, mert kevesebb gondot csinálunk magunknak. A védiku kultúrában ehhez ha onlóan azt tartják, hogy a Hold erőtelje ebb befolyással van a növények életciklusaira, mint a Nap. Ha a holdciklu okhoz időzítjük a növények ápolá i munkáit, akkor ezek előnyö hatá ai i jobban érvénye ülnek. Például, amikor a Hold le zálló ágban van (ez nem azono a fogyó Holddal!), akkor a növényi nedvek a gyökérzet felé áramlanak, é az ekkor végzett metszés keve ebb kárt okoz a növény életében, mint fel zál ló Hold nál. Ugyanígy, az ülteté nél, veté nél, betakarításnál i figyelembe vehetjük a megfelelő holdállásokat, és tapasztalatból mondom, így i kere ebb le z a kerté zeti munkánk.

39

"El öben az mit holdtöltére vetettek, azokat megént holdtöltére két nappal előbb, mikor jó jelek vannak, az mint oda fel, által ültetni:' (Lippai J. 1664, CXXIV.) "Egy zóval, zent Márton naptul fogva böjtig, mind vagdalhatni, mikor még a gyökérben van a nedve ég, csakhogy ebben is megtart ák a holdnak forgását. A közkerté zek azt jovallják, hogy holdfogytára, mikor a hold a vége felé siet, légyen a vagdalá ." (Lippai J. 1667, CLXXV.) "Legjobb volna mindenik ebet oltóvia zaJ békenni, vagy tehénganéjjal elegyített agyaggal békötni:' (Lippai J. 1'067, CCLXXVI.) In: urányi D. 1987.

88

Negredik dialógus

A növények kezelésénél elsősorban azt kell figyelni, hogy az állatövi jegyek szerint a Hold leszálló vagy felszálló fázisban van-e. A Hold fogyó és telő hatása másodlagos, bár ráerősít a fel- illetve leszálló fázis hatására. Az általunk használt Mária Thun-féle vetési naptárban 40 részletes utasítások vannak arra vonatkozólag, hogy melyik növényt melyik napokon érdemes vetni, ültetni (a termesztés fő célját jelentő növényi szerv alapján). A metszésre általában igaz, hogy a Hold leszálló fázisa idején érdemes végezni, mert az ilyenkor okozott sebzés gyógyul a legkönnyebben. Téli nyugalom idején is érdemes erre figyelni, mert a nedvek ilyenkor is áramlanak a növényekben. Az oltóvesszőket viszont éppen felszálló ágban kell megszedni, mert ebben az esetben az erős, nedvekkel teli oltóvessző az értékesebb számunkra. A tehéntrágyával kapcsolatban a védikus szentírások elmondják, hogy tisztító hatású és annak ellenére, hogy egy állat ürüléke, a növények, sőt, az ember gyógyításában is felhasználható. Az európai paraszti kultúra tapasztalatok alapján különbözteti meg más állatok ürülékétőL Mi is ezek miatt alkalmazzuk - mert a hagyomány is ajánlja, és a tapasztalatok is jók vele.

40

Minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület: 1061 Budapest, Anker köz 2-4.

ÖTÖDIK DIALÓGUS

Zöldségek és gyümölcsök betakarítás a, tartósítása, tárolása A tárolás a szedésnél kezdődik. Gyümölcsök és zöldségek tárolási módjai - Krisna-völgyi tapasztalatok. Az egész éves önellátás tervezése: hazai idénygyümölcsök és zöldségek. Verem épltése. Befőzési módszerek régen és ma. Négy fő eitevési mód Krisna-völgyben. Almaecet és savanyú káposzta házilag. Aszalás hagyományos módon, fa tüzelés ű - és nap kollektoros aszaló kkal.

90

Ötödik dialógzt

Kun András [K.A.] : Ami égövünkön a tárolás az egyik legfontosabb stratégiai kérdés az önellátásban. Fűtött üvegház nélkül az évnek nagyjából6-7 hónapjában tudunk termelni, a többi 5-6 hónapban a tárolt, különféle módokon tartósított élelmiszereket kell fogyasztanunk Krisna-völgyben milyen módon oldjátok meg a betakarítást és a tárolást? Pőcze Vilmo [P. V.]: A tárolás a szüretnél, szedésnél kezdődik. Nagyon fontos az idő ­ zítés, ezért ezeknél a munkáknál is figyeljük a holdnaptár ajánlásai t. Például felszálló ágban lévő Holdnál kell szedni a gyümölcsöket (termésnapon), friss fogyasztású és szárításra szánt zöldségeket (hasznosítandó részek szerint virág-, levél- vagy termésnapon), gyógynövényeket, de még az oltógallyakat, szemzőhajtásokat is. Leszálló Holdnál takarítjuk be a gyökérzöldségeket - lehetőleg gyökérnapon. A tárolás helyszínei a pince és a vermek. Lehet padJáson is tárolni, é hagyományosan beváltak a vastag vályogfal ú, szellős almatároló házak. Nagyon fontos, hogy jó legyen a szellőzés .

[K.A.] A padJáson lehetnek fagyok is, mínusz pár fok nem számít?

[P. V.] Az almánál nem, mínusz három fokos fagyban az almának semmi baja nem le z. Nálam például a Téli banánalma gyümölcsei mo t i a fatároló tetejében vannak, és ma reggel kint mínusz nyolc fok volt. .. már nem először az idei télen, é semmi baja az almáknak [K.A.] Korábban sokat olva tam a népi gyakorlatban általános tárolási mód szerekről, köztük olyanokról, amit már csak nagyon kevesen alkalmaznak. Az egyik legegyszerűbb mód az volt, hogy a kiválogatott, egészséges gyümölcsöket (almát, körtét) a szabad ég alatt prizmába (halomba) rakták, leszalmázták, folddel takarták be. Lippai János a vermelésről azt írta (1664-ben), hogymintegy méteres mélységű gödröt ásnak, alul kibélelik szalmával, sással, oldalát náddal rakják ki, telehordják almával, majd ássa!, náddal lefedik, hogy ne szivárogjon be a nedvesség. Húsvétkor bontották ki a vermet, és egészséges almák voltak benne. fgy vermelték a burgonyát is. A teteje megfagyott, de alatta a termény nagy része friss maradt. Ti használjátok a régi módszerek valamelyikét?

Felszálló ágban gyümölcsöket

lévő

Holdnál érdemes szedni a

/Ji!dl'(;gek

Ó'

91

griimi!lcsiik hetakarítása, tarrásítúsa, híro/ása

[PV.] Kinti "tárolást" csak annyiban, hogy a brokkolit és a kelbimbót kint hagyjuk, és szedjük, amíg lehet - többnyire az első kemény fagyokig kibírják A többi zöldséget, és a gyümölcsök mindegyikét pincében, padláso n és veremben tároljuk Hazai idénygyümölcsök és idényzöldségek41 palántázunk Az érési idő és a tárolhatóság több esetben elsősorban nem a fajtól, hanem a fajtától függően változik.

A táblázatban feltüntetett szedési és tárolási időpontok néhány kivételtől eltekintve akkor érvényesek, ha megfelelő érésidejű fajtákat válogatunk össze, illetve a zöldségnövények esetében az év során több alkalommal vetünk, l.

Il.

Ill.

IV.

Alma, téli

o

o

o

o

Birs

o

o

o

V.

x - frissen tárolható VI.

Alma, nyári

Cseresznye

x

x

VIII.

IX.

x

x

o

o

x

x

x

x x

Kajszi

x

x

Körte, nyári

x

x

Málna

x

x

Meggy

x

x

Naspolya

o

o

x

x x

x

Sárgadinnye Szamóca

o

o

x

x

o

x

x

x

x

o

x

x

o

x

o

o

x

x

x

x

x x

x

Szilva

x

x

x

Szőlő

x

x

x

KönczeyR.- S. Nagy A.l997.164-165. oldal.

x

x

x

Szeder

41

XII.

x

x

x

XI.

x

o

Úszibarack Ribiszke

X.

egyszerűen

x

x

o

o -

VII.

Füge Görögdinnye

Körte, téli

szedhető;

92

Ötödik dialógus

I.

Il.

III.

IV.

v.

VI.

VII.

VIII.

IX.

x.

XI.

XII.

Burgonya

o

o

o

o

x

x

x

x

x

o

o

o

Cékla

o

o

o

x

x

x

x

x

o

o

x

x

x

o

x

x

x

o

o

x

x

x

o

x

x

o

o

x

x

x

x

x

x

o

x

x

x

x

x

o

x

Cukkini Fejes káposzta

o

o

o

Fejes saláta

x x

Karalábé

o

Karfiol

o

Kelbimbó

o

Kelkáposzta

o

o

o

o

x

x

x

x

x

x x

x

o

Kínaikel Padlizsán

x

Paprika

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

o

o

x

x

x

x

x

o

x

x

x

x

x

o

o

x

x

x

x

x

o

o

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

o

Paradicsom Pasztinák

o

o

Petrezselyem gyökér (fehérrépa)

o

o

o

Retekfélék

o

o

o

Sárgarépa

o

o

o

Sóska

x

Spenót

x

x

x

x

x

x

Tök Uborka Vöröshagyma

o

o

Zeller

o

o

o

o

o

Zöldbab Zöldborsó

x

x

x

x

x

x

x

o

x

x

x

o

o

o

x

x

x

x

x

o

x

x

x

x x

x

x

x

[K.A.] A verem építése hogyan zajlott Krisna-völgyben? [P.V.] A verem gödrének kiásása kézi módszerrel, ásóval is megoldható. Néhány ember kiás pár nap alatt egy veremnek való gödröt. Mi 2,5 méter mély, 3 x 5 méteres oldalú gödröt ástunk. A földet két oldalra felkupacoltuk. A tartó gerendákat leástuk, és egy egyszerű, gyalulatlan anyagból készült tetőszerkezetet építettünk rá.

Zöldségekés gyümölcsök betakarítása, tartó. ítása, tárolása

93

Ezt fóüával szigeteltük, deszkával fedtük, és arra is került egy réteg fólia, majd fél méternyi földet rétegeztünk rá. Hagyományosan a vermeket vagy téglaboltívvel készítették, vagy ha fából készült a födém, akkor kátránnyal, vagy kátránypapírral szigetelték. Nagyon fontos a verem megfelelő szellőztetése is, ezt szellőzőcső beépítésével kell megoldani. [K.A.) A földben nem korhadt el a faanyag? [P. V.] A korhadás megelőzése érdekében fontos az alapos tetőszigetelés . Ezt időnként meg is kell új taní. Mi lekérgezett, kezeletlen akácfa rönkökkel dolgoztunk, de eddig - az építés éve, 1999 óta eltelt 12 évben - nem tapasztaltunk korhadást. Fontos, hogy a verem tető zerkezete legalább egy métere távolságra túlnyúljon az oldalfalakon, é oldalra elvezesse a vizet. Nálunk a verem oldala földes, de van olyan megoldás is, amikor a verem oldalát téglával kirakják, ez a falazat akár szárazon rakott is lehet. [K.A.] Hogyan váltak be nálatok a vermek a tárolásban? Azért is kérdezem, mert mostanában egy verem építésének tervét forgatom a fejemben. [P.V.) Az építésnél nagy előnye a gyorsaság és az olcsóság. Hátránya, hogy télen hidegebb, nyáron sokkal melegebb van benne, mint a pincében, és a rágcsáJók is könnyebben be tudnak jutni. Uyen formában inkább átmeneti tárolásra alkalmas. okkal rágc áló-állóbb veremhez jutsz, ha ki rakod téglával a falát. Érdemes a padlót is kirakni, vagy legalább erő en ledöngölni, és stabilizálni tehén trágyával, mert az megkeményíti a felületet. A hőszige telés és a rágcsálók kizárása miatt lényeges, hogy az ajtó jól zárjon. Hőszigetelésként nálunk bevált, hogy mínusz 10 fok alatt zalmabálákat hordtunk a verem elé. Amikor így csináltuk, majdnem teljesen elmaradt a fagykár. Mínusz 20 foknál már voltak zöldségek, amik megfagytak, de azok is csak az ajtó közelében, attól pár méterrel beljebb semmi nem fagyott meg. A burgonyát érdemes minél beljebb tárolni, mert már piu z 2-3 fok alatt megédesedik. [K.A.) Időközben megépült egy tága közö égi pince i . Továbbra is használjátok tárolásra a vermeket? Mit érdemes pincében, és mit veremben tárolni? [P.V.) A pince segít égével jelenleg megoldjuk a gyö~érzö ld ségek és a

Mérsékelt égövön a pince és a verem az önellátás nélkülözhetetlen kellékei. A képen Krisna -völgy háromhajós téglapincéje

94

Ötödik dialógus

feldolgozott termények, befőttek tárolását. Ezek tárolására a pince tökéletesen alkalmas. Különösen a gyümölcsöknél kell ügyelni arra, hogy csak a legjobb minő­ séget vigyük le a pincébe. Az almánál azt is tapa ztaljuk, hogy sokkal erősebben szaporodnak a gombakárosítók a pincében, mint egy hűvös, de szellősebb tárolóban. Ezért az almát és a körtét, illetve átmenetileg a sütőtököt is érdeme ebb a veremben tárolni. Az alma idén is sokkal szebb maradt a veremben, mint a pincében, a körte pedig csak a veremben állt el a tél közepéig. Alapelv, hogy a gyümölcsök és a zöld égek, valamint a befőttek külön helyi égben legyenek eltéve. A gyümölcsök- főként az alma- etiléngázt bocsátanak ki, amitől a zöldségek megromlanak: a sárgarépa kesernyés ízű lesz, a burgonya pedig könnyen rothadásnak indul. Az almánál és körténél hagyományos eljárás volt a vályogból épült tárolóházakban, széles polcokon való tárolás. Szalmás szigetelést használtak. Itt az a lényeges, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen mínusz 3 fok alá. Az almát gyakran a padlá on, búza közé téve tárolták. A gyökérzöldségeket - cékla, zeller, répa, torma - földnedves homokba kell rétegezni, 60%-os relatív páratartalom mellett jól elállnak tavaszig. A burgonya legjobban szövetzsákokban tárolható. A paprikát is lehet homokba rétegezni (a homok száraz legyen!), nálunk így januárig eláll. A káposztaféléket gyökeresen szedtük fel, és eredményesen tároltuk a pincében gyökérrel felfelé lógatva. [K.A.] Milyen eitevési módokat használtok a befőtteknél? Meddig állnak el, tekintve hogy nem ha ználtok tartósítószereket, és cukrot is alig? [P.V.] Négy fő eitevési módot alkalmazunk. A natúr befőtteket csak hőkezeljük, nem adunk a gyümölcshöz emmit. Nedve dun ztot használunk, és a lényeg, hogy a hőkezelés­ nél a maghőmér éklet (az üveg belsejében) elérje a 83 fokot. Ez a kisebb üvegeknél 7-8 percet vesz igénybe Homokprizmába rétegzett gyökérzöldségek és zsákos a forrástól számítva, a nagyobb, 5 burgonya a Krisna-völgyi pincében literes üvegeknél 20 percet fgy lehet eltenni például magozott meggyet, szilvát, ribizlit, reszelt almát. Vannak a pincében négy éve natúr almapüréink is, és semmi bajuk nincs. A zöldségek eltevésénél enyhén sós, citromsava felöntőlevet használunk, ezt

Zöldvégek és gyiimölcsök hetakarítá a, tartósítása, táro/á a

95

nedves dunsztban sterilizáljuk. Leginkább zöldbabot tettünk így el, de kipróbáltuk például a karelát (Momordica charantia, különleges indiai zöld ég, ke ernyés ízű, uborkához ha onlít), é az is nagyon jól sikerül t. Készítünk hagyományos kompótokat cukro felöntőlével, valamint lekvárokat i . A lekvárok cukortartalmának legalább 30%-osnak kell lennie ahhoz, hogy bizton ággal eltarthatók legyenek, kivéve a szilvát, amihez A karela bizarr termései nem kell cukor. Ezen a módon tettünk el sütőtökpürét i . A tartósítá módja kizárólag hőkezelé , ami nagyon jó eredményt ad - alig van romlás a befőttek között. Ehhez vi zont az kell, hogy a tető tökéletesen zárjon. [K.A.] Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden évben érdemes új

tetőket

vásárolni?

[P. V.] fgy van. Ha ki zámolod, hogy mondjuk egy 5 literes zöldbab befőtt elkészítése mennyi munkával jár (a mag elvetésétől kezdve), akkor egyértelmű, hogy a tető beszerzé én nem érdeme takarékoskodni. Ha ugyanis rossz a tető gumibetétje, könnyen kárba mehet az egész munkánk. Persze, ha nem lenne ipar, nagy távolságú kere kedelem, akkor kénytelenek lennénk a régi tetőkkel vagy tető nélkül is boldogulni, amíg azonban az új tető hozzáférhető, úgy érezzük, ennyi kompromi zum belefér. Tény, hogy kevésbé környezetbarát, de az élelmi zer önellátás biztonságát hihetetlenül megnöveli.

Bőtermésű

években eladásra is jut a finom Krisna-völgyi sütőtök- és gyümölcslevekből

96

Ötödik dialógus

Eltevés tartósítószer nélkül Néhány egyszerű és egészséges befő ­ zési alaprecept Krisna -völgybőL Ezek a receptek, a leírt elvek és főbb technológiai fogások figyelembe vételével szabadon variálhatók, sokféle zöldség és gyümölcs eltevésére alkalmazhatók. Bodzaszörp Feldolgozásra csak a bokorról szedett, friss bodzavirágzat használható. Keverjünk össze 2 liter vizet, 15-20 bodzavirágzatot (ha szép tiszta a virágzali tányér, akkor nem is kell megmosni), 2 db szeletekre vágott citromo t. 2 napig hagyjuk állni hűvös helyen, vékony anyaggal letakarva, hogy tudjon szell őzni. Közben többször kevergessük meg, végül sűrű szitán szűrjük le. Ezután főzzük össze 2 kg cukorral, és 50 g citromsavval, majd töltsük üvegekbe, é jól zárjuk le. Zöldbab tartósítása Szálkamen tes, fiatalon szedett hüvelyeket használjunk. A zöldbabot megmossuk, a hüvelyek végeit levágjuk, és ha szükséges, újra megmossuk. A hüvelyeket forrásban lévő vízbe tesszük, és 2-3 percig előfőzzük (akkor kell kivenni, amikor a zöldség már rugalmas tapintású, tehát nem kemény, de nem is puha), majd lecsurgatjuk. (A babot nem vagdaljuk össze, legfeljebb félbevágj uk, mert a sok vágási felület jelentő en növeli a tápanyag-, és vitaminveszteséget.) A főzőléből citromos, sós levet ké zitünk. 3 liter Iéhez l evőkanál sót é

1/3 evőkanál citromsavat adunk, majd felforraljuk. Közben a babot üvegekbe töltjük, kb. az üvegek háromnegyedéig, majd a langyosra hűlt felöntőlevet ráöntjük, és lezárjuk Figyeljünk arra, hogy az üvegek szája tiszta legyen, miután beletöltöttük a zöldséget és a felöntőlevet Az üvegek száját letörölhetjük meleg vizbe mártott és kicsavart törlőkendőveL A hőkezeléshez nagyméretű edényt használunk, amelynek aljára tiszta konyharuhát vagy vastagabb papírt teszünk. Ez azért szükséges, hogy az üvegek ne koccanjanak az edény aljához, illetve ne érintkezzenek közvetlenül a forró felü letteL Miután az üvegeket elhelyeztük, megtöltjük az edényt meleg vízzel (kétujjnyira lepje el az üvegeket), majd lefedjük, és a vizet lassan, gyöngyöző forrásig melegítjük. Ezt a hőmérsékletet 20 percig tartjuk. A melegítés befejeztével az üvegeket a vízben hagyjuk, az edényt fedővel letakarjuk, és akkor szedjük ki őket, amikor a víz már kihűlt.

7iihúégck

L;.\.

griimö/csök hctakarítása, lartósítúw, tárolása

Uborka tartósítása A zöldbabhoz hasonlóan készül. A válogatott, 6-9 cm-es uborkákat megmossuk, majd leforrázzuk. A forrázó levet megsózzuk, savanyítjuk: liiter Iéhez 2 dkg sót és késhegynyí citromsavat számolunk. A kimosott, fertőtlenített üvegekbe berakjuk az uborkát, az üveg aljára és az uborka közé teszünk a következő fűszerekből (ízlés szerint választhatunk): meggylevél, tormadarabok, szőlőkacs, egész bors, babérlevél, fehér mustármag, kapor. Ráöntjük a forró felöntőlevet, majd az üveget gondosan lezárjuk. Az uborka így tavaszig eláll, a fűszerektől kiváló ízt kap.

97

Meggy befőzése cukor nélkül Csak hibátlan gyümölcsöt használjunk. Ha szükséges, válogassuk át a meggyet, majd alaposan mossuk meg, szedjük le a szárát, magozzuk ki, majd töltsük a kiforrázott üvegekbe. Az üvegeket ezután jól lezárjuk, 10 percig hőkezeljük, majd a víz kihűlése után kivesszük. Hasonlóan lehet befőzni az epret, az egrest, a sárgabarackot, a ribiszkét, a szilvát és a hámozott paradicsoroot is (ha a paradicsoroot rövid időre forrásban lévő vízbe tesszük, a héját könnyen lehúzhatjuk). [P. V., Boros Eliza]

[K.A.] Vajon hagyományosan hogyan tették el a befőtteket? A gumibetétes fémtető nem régóta létezik, de még a celofán sem ... [P. V.] Régen nem is készítettek ilyen sokféle befőttet. Az almát, körtét meg a szőlőt el tudták rakni gyümölcs formájában. A befőtteket igyekeztek minél inkább besűríteni, a lekvárok megbőrösödött tetejére pedig homokot szórtak. Hordókban káposztát és más zöldségeket savanyítottak ecetsavas, tejsavas erjesztésset A maihoz hasonló üveges befőttkészítés pár száz éve egyáltalán nem volt. Nemigen volt mibe elrakni, nem volt még üvegipar, a paraszti kultúrában maximum a lekvárokat tették el csuprokban. Jó esetben mázas edénybe, de többnyire az sem volt, csak mázatlan. A szilvalekvárt fából készült dobozban tárolták Cukorhoz sem igen jutottak, úgyhogy szinte csak a cukor nélkül eitehető gyümölcsökből készült lekvárok léteztek. Száz éves múltra visszatekintve már sokkal gazdagabb a kínálat üvegekben, cukorban, egyszerű vegyszerekben. Kétségtelen azonban, hogy a kiszolgáltatottságot csökkentő legbiztosabb módszer, és egyben fenntartható, ha minél több olyan terményt állítunk elő, amely feldolgozás nélkül is tárolható. Gondolj mondjuk a Húsvéti rozmaring almára.

[K.A.] Itt merül fel az, amire korábban utaltál, hogy a fenntartható gazdálkodásban léteznek olyan elvárások a gyümölcsökkel szemben, amik a modern fajtákkal szemben nincsenek. Például, hogy a gyümölcs jól aszalható legyen, sokáig lehessen

98

Otödik dialógus

tárolni, olyan legyen a beltartalmi értéke, hogy kevés cukorral vagy cukor nélkül is be lehessen főzni. [P.V] Pontosan. Főleg almából vannak hosszú ideig tárolható fajtáink, a körtét és a szőlőt is általában csak december vége-januárig lehet "frissen" fogyasztani. Az almát viszont szinte a következő évi alma éréséig ellehet tárolni. [K.A.] Hogyha nem jutunk hozzá gyári készítésű ecetsavhoz, vagy nincs citrom, akkor hogyan lehet savanyú felöntőleveket, pikán zószokat készíteni, vagy akár kicsapatni a tejet házisajt-készítéshez? [P. V] A citromlevet tökéletesen lehet helyettesíteni verjus-vel (verzsüvel), és sikerült otthon gyógyászati célra ecetsavat is készítenem almalébőL [K.A.] Mi az a verjus (verz ü), hogyan ké zül? Hogyan csináltál ecetet? Kellett hozzá ecetágy? [P.V.] A verjus az éretlen szőlő kipréselt leve. Ósidők óta használták, mostanában yugat-Európában, ahol egészen a citrusfélék térhódításáig az egyik legfontosabb savanyitó étel-alapanyag volt. Alapvető alkotórésze például a dijoni mustároknak, sokféle salátának, de a belőle készült limonádé is nagyon finom . Otthon is tudsz almaecetet csinálni, nem kell hozzá ecetágy. A drávafoki élőfalu vezetőjétőL Lantos Tamástól tanultam egy egészen egyszerű módszert. A recept a következő: egy Slitere üveget egyharmad részig töltesz reszelt almával, egy kevés cukrot vagy mézet keversz hozzá, majd háromszoros mennyiségű vízzel felöntöd. Tüllhálóvallefeded, hogy ne menjenek bele a rovarok. Pár napig 20 fokos helyen tartod, és amikor elkezd ecetesedni, hűvös, sötét helyre teszed (padlás vagy pince, év zaktól függően). Nyolc hét után lesz ké z, addig magára kell hagyni. Ekkor vagy merőkanállal kimered, de még jobb, ha egy csövet dugsz bele - mert felül úszik az ecetágy - , é a letisztult középső részéből le tudod szívni az ecetet. Hagyományo an sajtárokban készítették, aminek fedele is volt, rajta nyílás al. Ha nem kap elég levegőt, akkor nem ecetes, hanem alkoholos Az almaecetet a legkülönfélébb fűszerekkel lehet erjedés megy végbe. ízesíteni - rozmaringgal, bazsalikom mal, paprikával főleg

Ziildi'L;gek és gyümölcsök hetakarítása, tartósítása, tárolása

99

[KA,] Csodálatos, hogy ennyire egyszerű! Hamarosan kipróbálom! Az ecet nemcsak a háztartásban - főzés, tartósítás, tisztítás -, de a népi gyógyászatban is csodaszerként szerepelt. Kovács Gyula írja a Göcsej népi gyümölcsészetéről szóló munkájában 42 , hogy ha 2-3%-os almaecetet használnánk, akkor a betegségeknek legalább a harmadát elfelejthetnénk Persze ehhez kellene legyen tiszta (nem szintetikus gyári) gyümölcsecetünk, és tudnunk kellene megfelelően használni. Most tőled megtanultam, hogyan lehet elkészíteni. De úgy tudom, Krisna-völgyben csak gyógyászati céllal alkalmazzák az ecetet. [PV.] Valóban, mi élelmiszerként nem fogyasztjuk Ha csak tisztán almából csinálod, akkor viszont gyógyászati célra megengedhető. Az Áyurveda nemigen ajánlja az ecetet, mert erjesztéssei készül, emiatt nem kedvező a testnek és a tudatnak. Ez különösen akkor van így, ha alkoholos erjedés után készül az ecet. Ha közvetlenül ecetsavas erjedés történik, akkor nem annyira kedvezőtlen. Mivel helyettesíthető más növényi gyógyszerekkel, ezért mind az ecet, mind a hagyma fogyasztása elkerülhető, de ritkán ezek a szerek lehetnek egyes betegségek gyógyítóL Az almaecet borogatásnak, például a rovarcsípésekre használható - jól fertőtlenít és segíti a regenerációt. A népi hagyomány szerint a nőknél a meddőséget is gyógyítja. Amit most az ecetről elmondtunk, az nem vonatkozik a boltban kapható l Oés 20%os ecetekre. Ezek ipari melléktermékek, nincs semmilyen gyógyító hatásuk, sőt, az egészségre károsak 4 3 A tömény ipari eceteket legfeljebb takarításhoz, tisztításhoz lehet használni.

Savanyú káposzta Az egyik legegyszerűbb savanyítási mód segítségével egész télen át fogyaszthatunk rostokban és vitaminokban dús savanyú káposztát. Készíthetjük hagyományos módon sóval, de készülhet só nélkül is.

42

Káposzta savanyítása sóval Jól beérett, kemény fejeket válasszunk, szedjük le a külső leveleiket, majd a torzsa, és a torzsához közeli vastag erek kivételével gyaluljuk le, vagy vágjuk vékony szeletekre a fejeket. A gyalult káposztát ízlés szerint lehet fűszerezni

Kovács Gy. 2010. Bizonyos országokban törvények írják elő, hogy étkezési célra kizárólag természetes eredetű ecetet szabad használni. A természetes erjesztési módszerrel készült ecet jelenleg csak a világtermelés 10 százalékát teszi ki, a többi 90 százalékot iparilag, túlnyomórészt metanolból és szén-·monoxidból készítik. 43

100

Ötödik dialÓKliS

birsalma szeletekkel, tormával, csöves paprikával, egész borssal vagy köménynyel. A gyalult, fűszerezett káposztát hordóba rakjuk, 20-30 cm-es rétegenként megsózzuk és erősen ledöngöljük. Egy kilogramm káposztához 1,5-2 dkg sót számoljunk. A rétegek közé kisebb egész fejeket is tehetünk. Így rétegezzük a káposztát, míg a hordó a pereme alatt l Ocm -es magasságig megtelik A sózott, döngölt káposzta levet ereszt, és végül a saját sós leve ellepi. Ekkor tiszta vászonnalletakarj uk, deszkával és kővel lenyomatjuk Szabahőmérsékleten érleljük mintegy 3 hétig. Eközben 3 naponként leszedjük a tetején képződő fehér habot, valamint kimossuk a vászonruhát és a deszkalapot is, majd visszatesszük, lenyomjuk. Három hét alatt a káposzta megsavanyodik, ekkor a hordót levisszük a pincébe, vagy más hűvös helyre. Így jól eláll, egész télen fogyasztható. Készíthetünk savanyú káposztát erre a

célra gyártott fedeles műanyag vödörben, vagy peremes agyagedényben, de akár nagyméretű befőttes üvegben is. Káposzta savanyítása só nélkül Az edény aljára tiszta káposztaleveleket rétegezünk Ezután szorosan rágyömöszöljük a gyalult, fűszerezett káposztát. Tetejét újra káposztalevelekkel takarjuk be. Deszkalappal és kőnehezékkel alaposan lenyomatjuk Még aznap felöntjük felforralt, majd 40 fokosra hűlt vízzel, úgy, hogy teljesen ellepje a káposztát. Másnap nézzük meg, és ha szükséges, töltsünk még rá vizet. Az erjedés után a káposztaleveleket vegyük le a tetejéről, tegyünk rá tiszta vászondarabot, és újra nyomassuk le. A forrás befejeződése után jól záró tetővel fedjük le az edényt. A lé mindig fedje a káposztát, és minél kevesebbet érintkezzen a levegővel. A só nélkül készült savanyú káposzta könnyen romlik, ezért csak tiszta, hibátlan edényt, tiszta kendőt használjunk! l K.A. j

[K.A.] A hagyományos tartósítási módok közül az egyik legfontosabb az aszalás. Tökéletesen megőrzi a gyümölcsök eredeti összetételét, és az önellátásban a méz mellett jobbára az egyetlen édesítőszer az aszalt gyümölcs. Az aszalt szilva, mazsola, meggy és társaik nemcsak csodálatos ízűek, de valósággal gyógyszerekis a vitaminszegény téli időszakban. úgy tudom, hogy Krisna-völgyben korábban rendszeresen aszaltatok gyümölcsöket, sőt, zöldségeket is. Milyen eszközzel? [P.V] Krisna-völgyben fatüzeléses aszalót használtunk Működési elve azonos a falvakban még ma is sok helyen megtalálható aszalóházakhoz. A tűztérben felmelegedett levegő (ami természetesen nem érintkezik a füsttel) kanyarogva száll fel a cserények (hálóval vagy vesszőfonattal kitöltött léckeretek) között, és megszárítja a terményeket Lényeges, hogy a levegő hőmérséklete nagyobb legyen 30 foknái, de ne haladja meg a 60 fokot. Ezekben az aszalókban a gyümölcs méretétől függően l naptól l hétig terjedő idő alatt aszalódik meg.

7.ii!dl

1,8

- 0,9

33%

Magyarország

3,6

>

2,8

- 0,8

22%

Krisna-völgy

1,6

<

2,3

+ 0,7

nincs

*Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy a vizsgált személy, illetve a vizsgált közösség egy tagja elméletileg hány hektár biológiailag termékeny földterületet (és tengert) igényel ahhoz, hogy élete során folyamatosan megtermelhető legyen minden, amit felhasznál (élelmiszer-, nyersanyag-, és energia), és semlegesíthető legyen az a hulladék, szennyeződés,

8

ami eközben (például az előállítás, szállítás, felhasználás során) keletkezik. Itt tehát a valós átlagos fogyasztással számolunk. **A biológiai kapacitás megmutatja, hogy egy konkrét területböll hektárnyi elvileg hány személy fenntartására lenne alkalmas fenntartható módon, vagy megfordítva: l személy az adott terület

° Krisna-völgy ökológiai lábnyomszámítását 2009-ben

Lánczi Dániel Csaba (ELTE), 2011-ben Tasnádi Marina (Debreceni Egyetem) szakdolgozóink végezték el.

Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány

természeti adottságait figyelembe véve hány hektárt venne igénybe, ha csak a tényleges szükségleteit elégítené ki. Ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás, akkor az adott terület lakói nem élnek fenntartható módon.

227

*** A túllövés mértéke arra utal, hogy az adott terület egy-egy lakója mennyivel használ nagyobb területet, mint amenynyi számára fenntartható módon jutna. A fenntarthatatlanság mértékét jelzi a negatív egyenleg, és a túllövés nagysága.

AZ ÖKO-VÖLGY PROGRAM keretében példát és gyakorlati mintát kívánunk bemutatni napjaink környezeti- és társadalmi problémáinak megoldására, segíteni szeretnénk a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok cseréjét, és tudományos megalapozását. Kutatási programjainkmellett ezért fontos cél az eredmények, tapasztalatok átadása, oktatása, a fenntartható életmód népszerűsítése, a módszerek bemutatása a nagyközönségnek. Az Öko-völgy Alapítvány munkájában számos felsőoktatási- és kutatási intézmény, civil szervezet, cég, szellemi műhely és magánszemély vesz részt. EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZÖDÉSEKET

írtunk alá a Kaposvári Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetem egyik tanszékével, a gödöllői Szent István Egyetemmel, a Szalnaki Főiskolával, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolával, a Corvinus Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskolával. További felsőoktatási intézményekkel folyamatban van az együttműködések elindítása. 2008-2012-BEN ÖSSZESEN 62 HALLGATÓ KEZDTE MEG NÁLUNK SZAKDOLGOZATA ELKÉSZÍTÉSÉT, és közülük 24-en már be is fejezték, meg is védték a szakdolgozatukat Az előbb felsorolt intézmények mellett további 12 egyetemről, főiskoláról érkeztek hozzánk szakdolgozók. Felsőoktatási együttműködéseink része a szakdolgozók és Demján-ösztöndíjasok fogadása, a szakmai gyakorlati félév eitöltésének lehetövé tétele Krisna-völgy biogazdaságában, valamint előadások, klubfoglalkozások tartása a partner felső­ oktatási intézményekben, illetve hallgatói csoportok képzése Krisna-völgy területén. A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDRÓL összegyűlt tapasztalatok továbbadását, mások eredményeinek megismerését is kiemelten fontosnak tartjuk. Mintaterületünkön- 2012 őszén immár ötödik alkalommal- fenntarthatósági témájú konferenciákat szervezünk, a júliusi Krisna-völgyi Búcsúkan pedig a "Gondolat-kiállítás" sátorban tartunk bemutatókat, nyilvános

228

Beszélgetések az önellátásról

beszélgetéseket Számos helyre kapunk meghívást - belföldön és külföldön egyaránt - előadások tartására, amelyeknek örömmel teszünk eleget. Tanfolyamok és Fenntarthatósági Nyílt Napok szervezésével is bővítjük a kapcsolódási, tanulási lehetőségeket. Levelező listát ("Ökologika") és honlapot (www.okovolgy.hu) működtetünk. Kiadványainkkal is segítjük a fenntartható életmód népszerűsítését. A somogyvámosi ökofaluban lehetőséget biztosítunk önkéntesek fogadására, akik közvetlenül, a mindennapi gyakorlatban sajátíthatják el a biokertészet és az ökologikus állattartás fortélyait Rendszeresen megjelenünk a hazai (helyi és országos) médiumokban. SZÍVESEN ADUNK ÉS VÁRUNK TÁJÉKOZTATÁST a fenntarthatóság gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, akár személyesen, akár a www.okovolgy.hu címen elérhető honlapunkon. Alapítványunk nyitott az együttműködésre intézményekkel, cégekkel és magánszemélyekkel egyaránt. Kérjük, amennyiben felkeltettük érdeklődését, keressen minket az [email protected] e-mail címen!

Irodalomjegyzék

Andrásfalvy B. (2001): Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács A. (főszerk.): Magyar Néprajz IL Gazdálkodás. Budapest. 493-527. oldal. Andrásfalvy B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kiadó, Budapest. Balázs D. (1993): A Húsvét-sziget fogságában. Szerzői kiadás, Érd. Bálint Gy. (1991): Gyümölcsöskert. Planétás Kiadó, Budapest. Bartha D. (2003): Történeti erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány 2003/12. 1566-1577. Batta G. (2011): Organikus (bio-) élelmiszerek aflatoxin-tartalmának felmérése szakirodalmi és kísérleti módszerekkel. Diplomamunka. Budapesti Corvinus Egyetem, Alkalmazott Kémia Tanszék. Bellon T. (2003): A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Timp Kiadó, Budapest. Bócsó R.- Juhász A. (2010): Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái. In: Lázár P. (szerk.) Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-nyomda, Keszthely. 131-146. oldal. Csomós Gy. (2009): A megyei jogú városok súlyának meghatározása és a regionális centrumok azonosítása Magyarország településhálózatában. PhD értekezés. Debreceni Egyetem. Darázsi Zs. (2010): Madárbarát gyümölcsös. ln: Lázár P. (szerk.) Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-nyomda, Keszthely. 97 -l 03. oldal. Enyedi Gy. (2003): Városi világ - Városfejlődés a globalizáció korában. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar, Pécs. Farkas J. (2003): "Krisna egyik kertje" Hitorientált életmód és környezetátalakítás Somogyvámoson. ln: Andrásfalvy B.- Vargyas G. (szerk.) Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. PTE Néprajz-Kulturális Antropológiai Tanszék, LHarmattan, Budapest. 331-346. oldal.

230 Fertő

Beszélgetc;sek az önellátásról

L (1999): Az agrárpolitika modelljei. Osiris Kiadó, Budapest. Franck, G. (1987): Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Gyulai F. (1999): Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest. Gyulai F. (2001): Archaeobotanika. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Hosszú Z. (2011): Kihalás szélén a legveszélyeztetettebb faj: Homo agrarius (vidéki gazdálkodó ember). Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely. 9-10. oldal. Jaffe, T.: Niceties and necessities for living the good life. Kézirat. Jeszenszky Á. (1978): Oltás, szemzés, dugványozás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Juhász-Nagy P. (1984): Beszélgetések az ökológiáról. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Kovács Gy. (2010): A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya. ln: Lázár P. (szerk.) Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Zieglernyomda, Keszthely. 77-96. oldal. Könczey R. - S. Nagy A. (1997): Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány. Budapest. Környezetbarát technológiák az építkezésben és praktikus megoldások a ház körül. (Szerző feltűntetése nélkül.) Ökológiai Intézet a Fenntartható fejlődésért Alapítvány. Miskolc, 20 ll. Kunkovács L. (2000): Ósépítmények. Kós Károly Alapítvány, Örökség Könyvműhely. Mándy Gy. (1972): Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Margóczi K. (1998): Természetvédelmi biológia. Jate Press, Szeged. Mikuska T.- Mikuska J. (2005): A gyümölcsösök fontossága a madarak számára. In: Lantos T. (szerk.): Dráva menti gyümölcsészet. Ormánság Alapítvány. Drávafok. 175-184. oldal. Németh P. (1983): A szabolcsi földvár kutatásánakhét éve. In: Szombathy V. (szerk.): Régészeti harangalások Magyarországon. Panoráma, Budapest. 234-257. oldal. Rapaics R. (1940): A magyar gyümölcs. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. Radics L. (1999): Takarékos gazdaasszony. A természet éléstára. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Rápóti J.- Romváry V. (1980): Gyógyító növények. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Roberts, P. (2004): The End of Oil: On the Edge of a Perilo us New World. Houghton Miffiin Company, New York. Roszík P. (2009): Biokert a ház körül. Magyar Biokultúra Szövetség. Sárközy P. - Haraszti N. (2001): Növénytársítások. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, Budapest. Seifert, A. (1981): Kertészkedés "mérgek" nélkül. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Irodalomjegyzék

231

Soós F. (2002): Gabanák dicsérete. Öri Alapítvány, Öriszentpéter. Surányi D. (1987): Magyar biokertek a XVII. században. Natura, Budapest. Szabó Z. (1937): A tardi helyzet. Cserépfalvi kiadása, Budapest. Tófalvi Z. (1993): Taplófeldolgozás a Sóvidéken. Hazanéző, 1993/1. szám. Végh L.- Szám D.- Hetesi Zs. (2008): Utolsó kísérlet. Híradás a Föld állapotáról. Kairosz Kiadó, Budapest. Visnyovszky T. ( 1997): Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségéveL Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Miskolc.

Tartalom

Előszó Előzetes

5

monológ

9

Az önellátásról és az önfenntartásról

13

Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról

39

A zöldségeskert

51

Gyümölcsészet

75

Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása

89

Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás

105

Ivóvíz önrendelkezés

125

Tóépítés- és fenntartás, az

esővíz gyűjtése

133

Szennyvízkezelés- és tisztítás

145

Tisztító- és tisztálkodó szerek

157

Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés

167

fával

Világítás

183

Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata

191

Ruházkodás

199

Természetvédelem

213

A beszélgetések résztvevőinek bemutatása

221

Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány

225

Irodalomjegyzék

229

A keretes részek jegyzéke

Az önellátás gazdasági környezete

16

Kiköltözők,

34

avagy vissza a földhöz

Krisna-völgy létrehozásának története

40

A Krisna-völgyi kertészetben termelt fontosabb zöldség- és fűszernövények termésmennyiségei 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben

49

Fontosabb adatok a gyakori zöldségnövények magtermesztéséhez

53

Kertészkedés műtrágyák nélkül

56

Tápanyag utánpótlás növényi levek alkalmazásával

58

Növénytársítások és vetésváltások a biokertben

59

Magszalag készítése

62

Magvak áztatása vetés előtt

64

Röviden a komposzt készítéséről

67

Növényvédelem áztatott növényi levekkel

69

Étkezési célra gyűjthető vad növényeink

70

Érési sor a Krisna-völgyben telepített hagyományos almafajtákból

77

A gyümölcsfák oltásának néhány egyszerű fogása

78

Gyümölcsfajta-kutatás Somogyvámoson és környékén

80

A gyümölcsfák térigénye

82

A Krisna-völgyi

fasebkezelő

balzsam receptje

A Krisna-völgyi gyümölcsös növényvédelmi technológiai vázlata

83 85

-

Hazai idénygyümölcsök és idényzöldségek

91

Eltevés tartósítószer nélkül

96

Savanyú káposzta

99

Az aszalás hagyományos módjai

102

A gabanák és a lucerna kézi vetése

108

Járgány

110

Tönkölybúza

lll

Az amaránt és a csicseriborsó termesztése

113

A Krisna-völgyben termesztett fontosabb szántóföldi és kapás növények fő termesztési adatai

117

Gabonatárolási módok

118

Szénatermesztés- és begyűjtés a Krisna-völgyi csorda számára

121

Elfelejtett gabonanövényünk

124

"Kék csecsemők''- A nitrátos víz fogyasztásának egészségügyi kockázata

128

Hazánk lakóinak vízfogyasztása 2009-ben

131

A kerti tó építésének főbb elvei és fogásai

135

A kerti tóba telepíthető hazai növényfajok

139

Mikroorganizmus- tenyészetek a szennyvíztisztítás hatásfokának növelésére

151

A fahamu sokoldalú tisztítószer

159

Szódabikarbóna és a mosószóda - két mindenes a háztartásban

162

Tiszta ruha az önellátásban

164

Sütemény a cserépkályhából

171

Tűzifa

179

és fenntarthatóság

Napfűtéses vízmelegítő

(napkollektor)

180

Olajnövények termesztése Krisna-völgyben

185

Az olajütésről

187

Gyertyakészítés méhviaszból

188

A taplógomba feldolgozása és használata

207

A keretes rc;s:'.ckjcgl'::ékc

237

A nemezelés technikája

209

A madarak hasznáról, a madárbarát kertről

217

Patakpartunk története

219

Krisna-völgy, Magyarország és a világ összes országa lakóinak ökológiai lábnyoma és e területek biológiai kapacitása

226

AZ ÖKO-VÖLGY ALAPÍTVÁNY MINTATERÜLETE: KRISNA-VÖLGY ÖKOFALU 1993 óta • 270 hektáron • 135 fő

LÁTOGASSON EL HOZZÁNK! • Cseréljünk tapasztalatokat! • Vegyen részt a Krisna-völgyi Búcsún és fenntarthatósági konferenciáinkon! • Legyen biokertészetünk önkéntese! • Csatlakozzon Ökologika levelezőlistánkhoz!

Öko-völgy Alapítvány, 8699 Somogyvámos, Fő u. 38. [email protected]

Szeretettel várjuk Önt is az év minden napján! Nyitva tartás: minden nap 10.00- 17.00

www.okovolgy.hu www.krisnavolgy.hu www. bucsu.krisnavolgy.hu

Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm, 8699 Somogyvámos, Fő u. 38. Tel./Fax: (85) 540-002 Turisztikai szervező: (30) 641-2309 [email protected] www.facebook.com/krisnavolgy

fUi

!fil\

Lengyeltóti

Ö"91.J Somogyvár

"A Beszélgetések az önellátásról egy fenntartható módon működő magyarországi ökofalu, Krisnavölgy tapasztalatait nyújtja át az olvasónak Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit:' Dr. Farkas Judit néprajzkutató

l

DEENK Kenézy tlettudoményi Könyvtérs

o

111111111111111111111111

000001 740844

-