Az Idő Urai 2012 Borítóval

Az Id Urai Id gazdálkodás Mesterfokon Rendhagyó önszervezési kalauz krónikus id hiányban szenved knek

Kerner Tibor 2012

Tartalom Bevezet – Az önz óriás…..…………………………….……...……...4 I. Id gazdálkodás: kulcs az álmainkhoz………..………..…………...6 1.1 A hetedik f

n ……..........……………..……………............7

1.2 Négy generáció …………….……………………...….....…..12 1.3 Értékek, célok, prioritások ……………………….......…….15 1.4 Zéróalapú gondolkodás ……………..………..….…..…….19 II. Az id gazdálkodás tíz alaptörvénye ……………….............……22 2.1 A Pareto-elv ………………..………………...…..…………..23 2.2 Az Id megmaradás törvénye ………..…………………….24 2.3 A Felkészülés törvénye …….…………………............…….27 2.4 A Papír törvénye ……..….…………………..…….….…..…29 2.5 A Dugó törvénye ………………………….………..……….31 2.6 Az Elefánt törvénye ……..…………………….….…………35 2.7 A Béka törvénye ………………..…………...…..…………..36 2.8 A Második Kvadráns törvénye ……………..………..……37 2.9 A Növekv Hatékonyság törvénye …….…………...…….39 2.10 A Szokás törvénye …………………..……….…………….40 III. Hogyan legyél id milliomos …………………..………………..42 3.1 Önmenedzselési kérd ív …....………….….…………….....43 3.2 A varázskód……………………….………………..………..51 3.3 Id rablók rács mögött………………………….………....…55 3.4 A halasztgatás halála…………….…..….….……………….63 3.5 Mágikus rendszerek ………………..……………………….67 2

IV. Életmin séged radikális javítása ………………..….....………...70 4.1 Marslakó a villamoson …………..……………………….....71 4.2 A stressz kezelése ………….…………….….……..….…….75 4.3 A boldogság titka: célok és egyensúly …….……..…….....78 Zárszó – Gazdag ember, szegény ember……………….....................81 1. Melléklet – Id gazdálkodási tippözön……..…………...................82 2. Melléklet – Stressz-szint kérd ív…………....…………..................89

3

Bevezet _____________________________

Az önz óriás „Az id repül, és TE ülsz az irányítótoronyban.” Robert Orben Az önz óriás Oscar Wilde egyik gyönyör meséje, amelyben az óriás hét évi távollét után hazatér birtokára. Dühösen fedezi fel, hogy a környékbeli gyerekek iskola után minden nap bejárnak játszani kastélyának csodálatos kertjébe. - Ez az én kertem, ide ne járjon senki! – mondja az önz óriás, és magas falat húz a kert köré, a bejáratnál táblával: „A kertbe lépni szigorúan tilos!”A gyerekek ezután kénytelenek az országút porában játszani. Egy nap eljön a tavasz. Rügyek fakadnak, virágok nyílnak, a fákra visszatérnek a madarak. Csak az önz óriás kertjében marad a tél. A madarak nem énekelnek, mert nem találják a gyerekeket, akiket a fák is annyira megsajnálnak, hogy virágozni is elfelejtenek. Süvít a jeges szél, és hó takar mindent az egykor oly pompás kertben. Az óriás nagyon szomorú. Mindennap várja a tavaszt, de az csak nem akar eljönni. Mígnem egy reggelen arra ébred, hogy odakint a kertben dalolnak a madarak. Az ablakon kitekintve selymes zöld füvet és rózsás virágdíszbe öltözött barackfákat lát. A tavasz visszatért. A fákon a gyerekek ülnek, akik a fal egy hasadékán át bemásztak, és újra birtokba vették a kertet. A virágok kivirulnak örömükben, a fák boldogan lengetik ágaikat, a madarak vidáman csicseregnek. 4

Az óriás ekkor megérti, hogy miért nem akart eljönni a tavasz. Eldönti, hogy amíg

él, a gyerekek mindig játszhatnak a kertben, ahol

„sok szép virág van, de közöttük a legszebbik mégiscsak a gyermek.” ******************************************************************************* Van elég id d? A legtöbb ember erre határozott nemmel felel. Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Azt tapasztaltam, hogy a legtöbben úgy akarják megoldani id gazdálkodási problémáikat, hogy összes teend jüket megpróbálják begyömöszölni a nap 24 órájába. Olyan ez, mint amikor egy érettségiz öltönyt akarunk felvenni húsz évvel kés bb. Nem fog menni. Az óriásnak rá kellett döbbennie arra, hogy az annyira vágyott tavaszhoz a gyerekek jelenlétének az elfogadására – másképpen: paradigmaváltásra - van szükség. Hasonlóképpen nekünk is el kell jutnunk arra a pontra, amikor ráébredünk: ahhoz, hogy urai legyünk az id nknek, nem a meglev feladatainkat kell hatékonyan menedzselnünk, hanem a SAJÁT ÉLETÜNKET kell élnünk és a SAJÁT CÉLJAINKAT kell megvalósítanunk. Az Id Urai program ebben nyújt Neked segítséget. Megtanulod újratervezni az életedet, hogy mindenre legyen id d, és tökéletesen megvalósítsd igazi önmagad, a tavasz pedig végleg visszatérjen életed kertjébe. Sok sikert kívánok hozzá!

5

I. RÉSZ

ID GAZDÁLKODÁS: KULCS AZ ÁLMAINKHOZ

6

ELS

FEJEZET

A HETEDIK F

N „Szereted az életet? Akkor ne tékozold el az id det, mert ebb l áll az élet szövete.” Benjamin Franklin

Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember számára a boldogság a „legf bb jó”; mindenki ennek elérésére törekszik. A nagy görög filozófus mutatott rá arra is, hogy mindannyian célkövet lények vagyunk, és CSAK akkor lehetünk egyensúlyban, ha folyamatosan haladunk kit zött céljaink felé. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló id alatt elérjük ezeket a célokat, a kulcsot az id gazdálkodás jelenti. Ma – sokkal inkább, mint bármikor korábban – az eredményekért „fizetnek”. Id nk hatékony felhasználása ezért szó szerint létfontosságú. Az ember „gyárilag”, vagyis genetikailag lusta. A hetedik f

n

nem véletlenül a restség; amikor valaki engedi magán elhatalmasodni a tétlen, er feszítés nélküli életet, számolnia kell a „henye” életmód súlyos, nem kívánt következményeivel. A lustaság azonban nem feltétlenül negatív jellemvonás. A megfelel csatornákba terelve mindig is ez volt az emberiség fejl désének egyik f motorja; kreatív ötletek, invenciózus találmányok és az életet könnyebbé tev újítások el mozdítója.

7

Az ember mindig is arra vágyott, hogy kevesebb munkával többet teljesítsen, vagyis a felhasználható id

l minél több eredményt

„sajtoljon ki”. Hogyan lehet ezt elérni? Javítani kell a hatékonyságot. A hatékonyság növelésének f bb módszerei a következ k: 1. Hosszabb munkaid . Ha többet akarunk teljesíteni, ez a legnyilvánvalóbb és egyben a legalacsonyabb hatékonyságú eszköz. A legtöbb ember alkalmazottként, havi bérért dolgozik. Mivel ezt szokta meg, amikor többet szeretne keresni, az els gondolata automatikusan az, hogy ezért többet kellene dolgoznia. A heti 50-60-70 órás munkahét egy ideig kétségtelenül hozza az eredményeket, s t átmenetileg akár indokolt is lehet. Hosszabb távon azonban a hátrányok nyilvánvalóak: a „gyertyát két végén éget ” embernek nincsen szabadideje, megromlik az egészsége, és el bb-utóbb tönkremennek a családi kapcsolatai. **************************************************************************** Hány órát dolgozol hetente? Ha többet, mint 40 órát, mi ennek az oka? Átmeneti helyzet, vagy már régóta így van? Ha régóta, akkor miért? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

8

2. Tempósabb munkavégzés. Ha gyorsabban végzünk el egy adott tevékenységet, az növeli hatékonyságunkat. A gyakorlatban ez sokféleképpen megvalósítható, például feladatok csoportosításával és ismétlésével, vagy összetett feladatok leegyszer sítésével. A nagyobb munkatempó jó stratégia, de az elérhet eredmény itt is korlátos. Legfeljebb duplázni tudjuk teljesítményünket, a többszörözés kizárt. Ráadásul nem is célszer folyamatosan „csúcsra járatni” magunkat, mert annak kimerültség és kiégés a vége. **************************************************************************** Milyen a munkatempód? Tízes skálán, ahol tíz a maximum, osztályozd magad! Mekkora tartalékaid vannak ezen a területen? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

3. Prioritások alkalmazása. Ha azokkal a tevékenységekkel foglalkozunk, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá eredményeinkhez, akkor ugyanannyi id alatt nagyságrenddel többet tudunk elvégezni. A Pareto-elv szerint tevékenységeink 20%-a hozza az eredmény 80%-át. Ez négyszeres hatékonyság-áttétet jelent, szemben azzal a 80%-kal, ami 20%-ot hoz, vagyis egynegyedes áttétet eredményez. A különbség tehát összesen tizenhatszoros. **************************************************************************** 9

Jellemz en magas prioritású tevékenységekkel foglalkozol, vagy válogatás nélkül mindent igyekszel elvégezni, ami adódik a nap során? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

4. Team munka. A harmóniában, összehangoltan végzett csapatmunka nagyságrenddel több eredményt hoz, mint az egyének munkájának egyszer

összege. Az ok nyilvánvaló és egyszer : mindenki saját

er sségei területén tud tevékenykedni. Külön-külön az „1 + 1 = 2”, csapatban azonban az „1 + 1 = 11” képlet az érvényes. Ennek els dleges oka, hogy a csapattagoknak lehet ségük nyílik egymás tudását, pénzét, idejét, energiáját, sikereit, kudarcait, ötleteit és kapcsolatait hasznosítani. Ha a csapatmunkát kombináljuk a prioritások alapján végzett tevékenységekkel, az eredmények világra szólóak lesznek, mert létrehoztuk a Napoleon Hill-féle Mesterelmét. **************************************************************************** Életed mely területein - munkahely, vállalkozás, család, sport, hobbi, vagy bármilyen más szervezet - vagy tagja „1+1=11” típusú csapatnak? Ha egy ilyen van, vagy egy sem, mi ennek az oka? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

10

5. Id többszörözés. Hatékonyságunk növelésének ez a legjobb módszere. Lényege, hogy csak egyszer „tesszük bele” a rendszerbe az id nket, a kimeneti oldalon mégis többszörös lesz a végeredmény. Az id többszörözés véglegesen felszabadítja az id nket. Három alaptípusa létezik: Befektetések. Ha ezek – részvények, ingatlanok, stb. - volumene elég nagy, a passzív jövedelem egy ponton lefedi költségeinket. Jogdíjas termék létrehozása. Olyan terméket – könyvet, zenét, szoftvert, infóterméket – hozunk létre, ami folyamatosan termeli a bevételt. Saját vállalkozás. Felépítünk egy olyan vállalkozást, amelyben egy ponton túl már nem kell aktív munkával részt vennünk. Ilyen például egy jól összerakott MLM hálózat, vagy egy cég, amelynek az üzletmenetét az alkalmazottak bonyolítják. **************************************************************************** Milyen id többszöröz lehet ségen dolgozol jelenleg? Ha egyen sem, akkor miért nem? Milyen stratégiai terved van arra az id szakra, amikor az id det már nem tudod, vagy nem akarod munkára fordítani? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

11

MÁSODIK FEJEZET

NÉGY GENERÁCIÓ „Id nk legrosszabb felhasználása, amikor nagyon jól végzünk el valamit, aminek elvégzésére nem is lenne szükség.” Brian Tracy Milyen alapszisztémák közül választhatunk, ha a cél id nk minél hatékonyabb felhasználása? Stephen R. Covey, a téma nemzetközi hír szakért je szerint alapveen négyféle rendszer létezik, az

megfogalmazásában „az órától az

irányt ig”. A négy generáció a következ : 1. Cetli menedzsment Egyfajta „úszunk az árral” filozófia. A szisztémát használók – nálunk kb. az emberek 60%-a - úgy gondolkodik, hogy tervezni nem kell, hiszen az élet feladatai adottak. Körülményeinket nem mi teremtjük, legfeljebb csak alkalmazkodni tudunk hozzájuk. Tervezni ezért felesleges, legfeljebb az id „józan paraszti ész” alapján történ beosztásáról lehet szó. Ha képes vagy „lekezelni” napi teend idet, akkor már sikeresnek tekintheted magad. A „cetlis”embernek a papír csak a végs mentsvár - szükséges rossznak tekinti -, és igyekszik inkább mindent fejben tartani. Mivel aktív életet él ember számára ma ez gyakorlatilag lehetetlen, a helyzet feloldására rendszerint kétféle „megoldás” születik. Az egyik, hogy visszafogja az aktivitását, és életét a komfortzóna rutinjában és vélt biztonságában éli. Napi 2-3 teend t valóban 12

fejben lehet tartani. A másik a káosz, amire a folytonos t zoltás, a szanaszét hever cetlik, és a naponta többször felhangzó „jaj, elfelejtettem” típusú felkiáltások a jellemz ek. 2. Határid napló Az emberek mintegy 25-30%-a naptárt használ id tervezésre. Számukra is a meglev

események hatékony lekövetése a cél.

A teend lista belekerül a naptárba, és minél többet pipálunk ki bel le, annál eredményesebbek vagyunk. A

határid naplós

rendszernek

két

Achilles-sarka

is

van.

Az egyik, hogy a prioritások különösebb mérlegelése nélkül mindent el akarunk végezni a listáról. A másik gyenge pont, hogy a naptár használata öncélúvá válhat. Aki beleesik ebbe a hibába, annak az élete teljesen a határid napló köré szervez dik, és egyedül az elvégzett feladatok számát fogja élete értékmér jének tekinteni. 3. Tervezési rendszer A tudatosan tervez ember úgy gondolkodik, hogy

tartja kéz-

ben az életét. Tudja, hogy mit akar, ezért el ször meghatározza céljait, majd prioritás szerint rendezi ket, és csak ezután határozza meg napi teend it. A célok és prioritások alapján történ id gazdálkodást nálunk az emberek 8-10%-a használja, ami magyarázatként szolgálhat arra, hogy miért érik el olyan kevesen a céljaikat.

13

4. Értékrendre épül id tervezés Ez a legmagasabb szint id gazdálkodási rendszer. Nem a meglev célokat menedzseli, hanem a személyes értékrendb l kiindulva teljesen újratervezi az életcélokat. A következ

fejezet

részletesen tárgyalja ezt a tervezési szisztémát. Az id gazdálkodás ilyen megközelítése magas tudatossági szintet feltételez, mert komplett életfilozófiát kell kialakítanunk. Másrészr l azonban ez a rendszer – melyet becslésem szerint az embereknek csupán 2-3%-a használ - rendkívüli módon leegyszer síti az életünket, mert komplex döntési helyzetekben értékrendünk irányt ként szolgál számunkra az eligazodáshoz. ****************************************************************************** A TE id gazdálkodásod hányadik generációs? A fentiekben vázolt négy rendszerb l melyiket használod? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ A rendszer, amit használsz, mennyire tölti be a funkcióját? Írd le, hogy mivel vagy elégedett, és azt is, amiben nem igazán m ködik jól, és nem hozza a kívánt eredményeket! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ________________________________________________________

14

HARMADIK FEJEZET

ÉRTÉKEK, CÉLOK, PRIORITÁSOK „Minden gyermek küldetéssel érkezik erre a Földre.” Wayne Dyer Id nk hatékony menedzselése nem azzal kezd dik, hogy beírjuk teend inket a naptárunkba, és még csak nem is céljaink kit zésével. Életünk megszervezése ÉRTÉKRENDÜNK letisztázásával indul. EZ az id gazdálkodás ALAPJA. Ahogy láttuk az el

fejezetben, az emberek 97-98%-a nem így ter-

vezi az idejét. A többség számára az id gazdálkodás a meglev feladatok hatékony menedzselését jelenti. Ez azonban téves elgondolás, és minél hamarabb jut el valaki ennek felismeréséhez, annál hamarabb indul el a kiteljesedett élet felé vezet úton. A fentiek értelmében tehát életutunk „összerakásának” helyes sorrendje a következ : a) Értékrend meghatározása. Mindenekel tt azt kell meghatározni, hogy mi a fontos számunkra az életben. Mivel ez mindenkinek más és más, a domináns 4-5 érték is szinte mindig eltér . (Az 1. táblázatban a választás megkönnyítésére a 100 legfontosabb, felmérésekben is legtöbbször választott emberi érték található.) Ha életünket értékrendünk köré szervezzük, soha nem fogunk utat téveszteni. Ha ezt a központi helyet másvalami veszi át – munka, pénz, vallás, párkapcsolat, vagy akár mindent kizáróan a család -, az könnyen tévutakra vezethet. 15

1. táblázat 100 emberi érték Pontosság

Szépség

Együttérzés

Tör dés

Kreativitás

Alkalmazkodóképesség

Ambíció

Kaland

Kiválóság

Együttm ködés

Bátorság

Karrier

Tág látókör

Egyensúly

Hozzáértés

Hit

Teljesítmény

Fels bbrend ség

Pénz

Jó küls

Szabadság

Vakmer ség

Tudatosság

Alkotás

Nyugodtság

Emberi kapcsolatok

Odafigyelés

Szeretet

Profizmus

Természetesség

Energia

Jó humor

Lelkesedés

Világos gondolkodás

Boldogság

Remény

Szorgalom

Önbizalom

Barátság

Képzelet

Kötetlenség

Mások segítése

Jó attit d

Siker

Jó er nlét

Önmegvalósítás

Eredetiség

Béke

Fegyelem

Az élet élvezete

Önfejlesztés

Hála

Dinamizmus

Rugalmasság

Egészség

Lazaság

veltség

Kemény munka

szinteség

Szex

Diploma

Harmonikus család

Gazdagság

Becsület

Hatékonyság

Megbocsátás

Min ség

Élvezet

Lojalitás

Nagylelk ség

Szerénység

Türelem

Integritás

Lelki béke

Szimpátia

Életer

Akarater

Anyagi függetlenség

Optimizmus

Hatalom

Bölcsesség

Érettség

Szervezettség

Utazás

Gondoskodás

Pragmatizmus

Empátia

Tisztelet

Megbízhatóság

Határozottság

Szellemesség

Presztízs

Önkontroll

Kiegyensúlyozottság

Tolerancia

Kitartás

Gy zelem

Biztonság

Csapatmunka

Tudás

16

Mi az 5 legfontosabb értéked, amire életcéljaidat építed? Az 1. táblázatból válaszd ki ezeket, majd rendezd ket sorrendbe prioritás szerint! Érték #1 __________________________________ Érték #2 __________________________________ Érték #3 ___________________________________ Érték #4 ___________________________________ Érték #5 ___________________________________

b) Határid s célok kit zése. Életünk hét területén – család, pénz, munka, egészség, emberi kapcsolatok, tanulás és lelki fejl dés – meg kell határoznunk, hogy konkrétan mit akarunk. Kulcsfontosságú, hogy az így meghatározott célok összhangban legyenek értékrendünkkel. Az egyik legrosszabb dolog, ami megtörténhet az emberrel, ha évekig, évtizedekig mászik fel egy olyan létrán, amir l csak a végén derül ki, hogy rossz falhoz támasztotta.

17

A problémát az okozza, hogy lentr l a létra teteje ködbe vész, ezért nem lehetséges, hogy minden egyes létrafokot el re lássunk. Elég azonban, ha már lent kristálytisztán látjuk azt a panorámát, ami majd fent fog a szemünk elé tárulni. Más szavakkal: nem szükséges részleteiben látni az elején a teljes utat. Csak az számít, hogy már az elején lássuk a végs célt. Az odavezet

részletes utat csak menet közben fogjuk

megismerni. Azaz: ha megvan a MIT és a MIÉRT, akkor a HOGYAN a legtöbb esetben magától megoldódik. c) A célok közötti prioritás meghatározása. Prioritások - ez a szó a hatékony id gazdálkodás talán legnagyobb titka. Minden döntésünkben a céljaink által diktált prioritásnak kell meghatározónak lennie. Tudnunk kell, hogy egy adott pillanatban mi jelenti számunkra a leghatékonyabb id felhasználást, ezért ki kell alakítanunk a prioritásokban gondolkodás SZOKÁSÁT. A prioritásokra épül élettervezés részletes módszertanával az Éld az Álmod! oktatóanyagunk foglalkozik. d) Napi tevékenységek listája. Amikor megtörtént az els három lépés, akkor már képesek leszünk a hatékony napi tervezésre. Fontos, hogy napi tevékenységeink összhangban legyenek céljainkkal, mert CSAK így tudjuk elérni, hogy MI alakítsuk a körülöttünk lev világot, ahelyett, hogy a világ alakítson kényére-kedvére BENNÜNKET. 18

NEGYEDIK FEJEZET

ZÉRÓALAPÚ GONDOLKODÁS „A gyakorlat jó iskola; csak túl magas a tandíj.” Heinrich Heine Értékrendünk a zéróalapú gondolkodással karöltve az egyik leghatékonyabb eszköz életünk újratervezésére. Bármikor „bevethe”, leginkább azonban akkor érdemes alkalmazni, amikor nagy változások zajlanak az életünkben, vagy életszakaszok közötti váltásban vagyunk (ez utóbbi jellemz en a 17-22, a 40-45, illetve a 60-65 közötti életévekben zajlik). A zéróalapú gondolkodás alapelve rendkívül egyszer . A körülöttünk lev embereket és dolgokat értékrendünk szempontjából vizsgáljuk meg, más szavakkal: ha nem lennének, akkor törekednénk-e arra, hogy életünk részévé tegyük ket. Életkörülményeink még feln ttként sem kizárólag tudatos döntéseink eredményeként jönnek létre. Sokszor csak sodródunk az eseményekkel – kényszerb l vagy kényelmességb l -, és a végeredmény nem mindig az, amit eredetileg elterveztünk. A gyermekkor után – 18-20 évesen – még nincsen stabil értékrendünk, ami irányítson, és amikor 30-40 éves korunk körül ez kialakul, akkor már olyan életkörülmények vesznek körül bennünket, amelyek gyakran ellentmondásban vannak legf bb értékeinkkel. Ezen a ponton sokan megrekednek, mert a status quo-t, vagyis a fennálló élethelyzetet fixnek, változtathatatlannak tekintik. A követ-

19

kezmény: nem is gondolkodnak a megváltoztatásán; maradnak, és kényszer , léleköl kompromisszumok árán megtanulnak együtt élni a frusztráló élethelyzettel. A megoldás: minden évben tervezd újra az életedet! Zéróalapú gondolkodással nézd át, hogy ahol most tartasz, ott akarsz-e tartani igazán! Évente egyszer tarts teljes leltárt az életedben! Tudatosítsd magadban, hogy az id gazdálkodás célja nem egy adott élethelyzet menedzselése, hanem hogy azzá váljunk, akivé igazából válni szeretnénk. Képzeld azt, hogy újra megszülettél! Mi lennél, mibe fognál bele, mit szeretnél elérni ebben az „új” földi életedben? ****************************************************************************** Az alábbi kérdéseket mintaként használva és értékrendedet szem el tt tartva tervezd újra zéróalapú gondolkodással az életedet! Ha most keresnél állást, választanád-e a jelenlegi munkahelyedet? Ha lakásvásárlást terveznél, a jelenlegi lakhelyedre költöznél? Ha most kezdenél iskolába járni, azt a szakmát választanád, amiben jelenleg is dolgozol? Ha nem lennél házas, kit választanál? Ha nem lenne autód, megvennéd azt, amivel most jársz? Ha most kellene kialakítanod a baráti körödet, ugyanazokat az embereket választanád?

20

DIÓHÉJBAN ID GAZDÁLKODÁS: KULCS AZ ÁLMAINKHOZ

A hatékonyság növelésének f bb módszerei: Hosszabb munkaid . Tempósabb munkavégzés. Prioritások alkalmazása. Team munka. Id többszörözés. Az id gazdálkodási rendszerek négy generációja: Cetli menedzsment. Határid napló. Prioritások alapján történ tervezés. Értékrendre épül tervezés. Életünk megszervezésének helyes sorrendje: Értékrend meghatározása. Határid s célok kit zése. Célok közötti prioritás meghatározása. Napi tervezés. Értékrended alapján minden évben tervezd újra az életedet a zéróalapú gondolkodás segítségével!

21

II. RÉSZ

AZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ ALAPTÖRVÉNYE

22

ELS

FEJEZET

A PARETO-ELV „Semmi nem ad nagyobb er t a kezedbe, mint ha energiáidat néhány jól kiválasztott célterületre fókuszálod.” Nido Qubein Az id saját logikája szerint m ködik. Az alapvet törvényszer ségek megértése nélkül nem képzelhet el hatékony id gazdálkodás. A következ kben a tíz legfontosabb törvényt tekintjük át. A Pareto-elv felfedez jér l, Vilfredo Pareto olasz közgazdászról kapta a nevét, és az élet egyik alaptörvényének számít, bármilyen területr l is legyen szó. A világ népességének 20%-a birtokolja a vagyon 80%-át; a betegségek 20%-a okozza a halálozások 80%-át; a vek 20%-a hozza a bevétel 80%-át; és még sorolhatnánk. A Pareto-elv id gazdálkodási variánsa így hangzik: tevékenységeink 20%-a hozza eredményeink 80%-át. Egyedül ennek az egyszer összefüggésnek a tudatos alkalmazásával nagyságrendi hatékonyság növekedést érhetünk el. Annyi csak a teend nk, hogy id nk 80%-ban kizárólag azzal a 20%kal foglalkozzunk, ami az eredményeket hozza. Ha elég fegyelmezettek vagyunk ebben, akkor a siker nem marad el. Alkalmazod a Pareto-elvet a mindennapokban? Tudod, hogy feladataid melyik 20%-a fontos igazán? Id d nagy részében valóban ezekkel foglalkozol? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

23

MÁSODIK FEJEZET

AZ ID MEGMARADÁS TÖRVÉNYE „Kevésbé tehetséges emberek is képesek kimagasló eredményekre, ha fáradhatatlanul egy dologra összpontosítják energiáikat.” Samuel Smiles Ez a törvény kimondja: mindenre soha nincsen id , de a legfontosabb dolgokra mindig van. Eredményes stratégiákra van szükségünk tehát, hogy megszabaduljunk tevékenységeink haszontalan és értelmetlen 80%-ától. Az id megmaradás törvényének gyakorlati alkalmazása: 1. Gyakorold a kreatív halogatás szokását! A haszontalan 80%-ot addig húzzad-halasszad, ameddig csak lehetséges! CSAK az igazán fontos dolgokkal foglalkozzál! Az átlagember ezt pontosan fordítva csinálja: a fontos – általában nehéz – dolgokat halogatja, és idejét a lényegtelen – legtöbbször könny vagy szórakoztató – teend kre fordítja. Sikertelenségének éppen ez az egyik f oka. *************************************************************************** Rád melyik jellemz ? A fontos vagy a lényegtelen dolgokat halogatod? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

24

2. Takarítsd el a káoszt az életedb l! Rendezd el minden függ ügyedet! Bármi, amivel „saras” vagy: évek óta kikölcsönzött könyvek visszavitele, lakásrezsi elmaradások, autó szervizelés, adótartozások, hitelek és adósságok visszafizetése, befejezetlen iskolák, elvarratlan emberi kapcsolatok; a lista gyakorlatilag végtelen. Látszatra ezek az elmaradt feladatok is a kreatív halogatás kategóriájába tartoznak, valójában azonban ez nincs így. Rendezd el ket, mert mentális ballasztként fogják vissza az életedet! *************************************************************************** Mi az, amit régóta halogatsz? Írj le mindent, ami „függ ügy” az életedben, és tudod, hogy már réges-rég el kellett volna intézned! __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

3. Dobj ki mindent, amire nincsen szükséged! Amire nincsen szükséged, az foglalja a helyet, mentálisan leköt és elviszi az id det. A gy jtögetés a mókusoknak való. Csinálj helyet az új dolgoknak! Azt a ruhát, amit egy éve nem vettél fel, add oda a Máltai Szeretetszolgálatnak! Csinálj otthon teljes lomtalanítást! Dobj ki, vagy ajándékozz el minden felesleges holmit!

25

Nézz körül otthon! Mit lehetne kidobni vagy elajándékozni? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

4. Hagyj el felesleges, saját magad által id rablóvá tett dolgokat! Ilyen például a TV-nézés, vagy az addiktív internetezés. Tudjuk, hogy nagyrészt kidobott id , mégis csináljuk. Milyen – értelmetlen vagy felesleges – tevékenységeket lehetne elhagyni az életedb l? Írj össze mindent! Legyél brutálisan szinte magadhoz! __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

26

HARMADIK FEJEZET

A FELKÉSZÜLÉS TÖRVÉNYE „A tervezés nélküli cselekvés minden kudarc els dleges oka.” Alec MacKenzie Ez a törvény kimondja, hogy az el készület színvonala határozza meg a végeredmény min ségét. Id gazdálkodásunk hatékonysága nagy részben az el zetes tervezést l függ. Ha ez nem volt elég átgondolt, azért id nkkel fizetünk. Három ok, ami miatt a tervezésre fordított id b ségesen – sokszor ötszörös-tízszeres szorzóval - megtérül: 1. Nem felejtünk ki semmit. A teljes munkafolyamat – sokszor csak pár perces - végiggondolásával megel zhet , hogy kimaradjon egy fontos lépés, amit a kés bbiekben költséges vagy id igényes lenne bepótolni. 2. Kisebb valószín séggel hozunk rossz döntéseket. Végzetesnek bizonyulhat, ha döntési pontoknál rossz irányba indulunk el. A tervezés során gyorsan fény derülhet az elgondolás gyenge pontjaira, és id ben lehet korrigálni azokat. 3. Optimalizálással id t takaríthatunk meg. Feladataink optimális sorrendjének meghatározása jelent s id megtakarítást eredményezhet. A vállalati világban ezt projekttervezésnek hívják; segítségével számottev id - és költségcsökkenés érhet el.

27

A felkészülés törvényének két legfontosabb alaptechnikája: 1. Mindig feladatlistával dolgozz! Miel tt egy feladaton elkezdesz dolgozni, mindig gondold végig és gy jtsd össze el tte papíron a teend ket! Soha ne ugorj bele egy munkába gondolkodás és tervezés nélkül! **************************************************************************** Mi jellemz rád: tervezel vagy inkább az ösztöneidre hallgatsz, és azonnal a dolgok közepébe vágsz? __________________________________________________________ __________________________________________________________ 2. Minden napot tervezz meg el

este papíron!

Miel tt lefekszel, kivétel nélkül minden nap írd össze a követkenapi feladataidat! A listában azok a teend k kapnak helyet, amelyeket a következ napon valamikor – bármikor - el kellene intézni. Ezután határozd meg a teend k ABCDE prioritásait! Az ABCDE jelentése: „A": meg kell csinálni. „B" : meg kellene csinálni. „C": jó lenne megcsinálni. „D”: delegálható. „E”: elhagyható. *************************************************************************** Vizsgáld meg az elmúlt hetedet! Hány olyan nap volt, amikor az ABCDE - vagy hasonló - módszerrel tervezted meg a következ napot? __________________________________________________________ __________________________________________________________ 28

NEGYEDIK FEJEZET

A PAPÍR TÖRVÉNYE „A siker az a folyamat, melynek során az egyén az összes er forrását egy konkrét irányba fókuszálja.” James Allen A papír törvénye szerint, ha megtanulsz papíron gondolkodni, akkor hatékonyságod legalább EGY nagyságrenddel fog növekedni. A papíron gondolkozás szokásának el nyei a következ k: o Rákényszerít az összpontosított figyelemre. Gondolataink csaponganak, az írás mederbe tereli ket. o „A szó elszáll, az írás megmarad.” Amit leírunk, azt nem fogjuk elfelejteni. o Vizuális csatornán is érkezik inger az agyba. Ha látunk valamit, az er sebben stimulálja az agyat. o Leköti a tudatos elmét. Az írás mechanikus, monoton tevékenysége megnyugtat, ellazít, így a tudatalatti zavartalanul tud közben dolgozni. Alkalmazás a gyakorlatban: 1. Mindig listából dolgozz! Angol nyelvterületen az élet szinte minden területén – egy eskümegszervezését l a repülésig - használják a „checklist”, vagyis ellen rz lista kifejezést. Az adott terület szakemberei sok ezer munkaórát töltenek a lista tökéletesítésével, amit ezért aztán az átlagember is rendkívül hatékonyan tud használni.

29

Ugyanezt a módszert kell követnünk privát életünkben is. A mi ellen rz listánk a Mesterlista, ami napi id tervezésünk kiindulópontjaként szolgál. Mindig ezt kell el ször elkészíteni. 2. Alkalmazd a húszválaszos ötletrohamot! Papírhoz köt dik a problémamegoldás egyik zseniális technikája is: az Earl Nightingale-féle húszválaszos ötletroham. Amikor nehéz problémával találkozol, tegyél magad elé egy üres papírlapot! Írd fel a tetejére a NAGY kérdést! Például: „Hogyan tudnék havi plusz háromszázezret keresni?” Alatta megszámozol 20 sort, és odaírod a válaszokat, amik eszedbe jutnak. Addig csináld, amíg megvan a húsz! Ismételd meg a gyakorlatot egy teljes héten keresztül minden nap! Soha ne nézd meg az el

nap ötleteit! Egy hét után lesz 140 válaszod, és

közöttük ott lesz a megoldás! ******************************************************************************

Mennyire jellemz

rád a papíron gondolkozás és a listaírás szokása?

Osztályozd magad egy tízes skálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi az oka? Hogyan tudnál ezen javítani? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

30

ÖTÖDIK FEJEZET

A DUGÓ TÖRVÉNYE „Eddig el nem ért célokhoz eddig meg nem szerzett jártasságok kellenek.” Brian Tracy Ha még nem értük el kit zött célunkat, annak mindig van EGY f oka; van EGY sz k keresztmetszet, ami miatt ez még nem sikerült. Amíg ezt a „dugót” nem húzzuk ki, addig nem jutunk el re. A jó hír, hogy a korlátozó tényez k 80%-a bennünk van: képességeinkkel, szakértelmünkkel, és szokásainkkal kapcsolatos. A körülményeket nem mindig tudjuk változtatni, de önmagunk fejlesztése kizárólag csak t lünk függ. Id nk egy részét mindig a „balta élezésére” kell fordítanunk. A dugó „kihúzása” érdekében tedd a következ ket: 1. Tágítsd a komfortzónádat! A komfortzóna életünk azon része, amelyen belül kényelmesen, stressz nélkül tudjuk elvégezni napi feladatainkat. Ha a világ lassan változik körülöttünk, ez nem is jelent gondot, mert van id nk biztonságot adó napi rutin kialakítására, amelynek segítségével szinte er feszítés nélkül tudjuk élni életünket. Egy gyorsan változó világban azonban a komfortzóna a fejl dés legnagyobb ellensége. Ha megragadunk benne, egy id skövületté” válunk, és a világ elvágtat mellettünk.

31

után

Ha „beleragadtál” a komfortzónádba, és emiatt halogatsz azon kívül es dolgokat, tedd a következ ket: Mondd magadnak: „Meg tudom csinálni!” A bels beszéd a legjobb önbizalom-er sít eszköz. Gyakran képzeld el a céljaidat! A komfortzónából való kitörés legbiztosabb módja, ha újra meg újra emlékeztetjük magunkat álmainkra, mert ez megadja a szükséges ösztönzést és motivációt. *************************************************************************** Vizsgáld meg jelenlegi élethelyzetedet! A komfortzóna rabja vagy, vagy keresed a kihívásokat, és folyamatosan törekszel a fejl désre? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ 2. Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett! Olvass el hetente LEGALÁBB EGY könyvet! A könyvek inspirációt, tudást és új gondolatokat adnak, ezért nélkülözhetetlenek a fejl déshez. Ha valaki nem olvas, akkor gyakorlatilag ugyanolyan, mintha analfabéta lenne. Olvass gondosan kiválasztott szakmai és személyiségfejleszkönyveket, vagy életrajzokat! Akárhová mész, mindig legyen veled egy könyv! Este TV-nézés helyett olvass! Tanulj meg egy 200 oldalas könyvet 4-5 óra alatt feldolgozni! 32

Nézz inspiráló filmeket! Ilyen például a Gladiátor, a La Mancha lovagja, a Gran Torino, a Bakancslista, Az élet csodaszép, vagy A muzsika hangja. Egy jól kiválasztott film ugyanazt a hatást képes kiváltani, mint egy könyv, csak jóval intenzívebb formában: ötleteket ad, motivál, inspirál, feltölt és elgondolkoztat. SOHA ne nézz CSAK azért meg egy filmet, mert éppen az megy a tévében! Vagy ajánlás alapján válassz, vagy pedig valamelyik megbízható filmértékel honlap értékelése alapján! Ilyenek például: magyarul a www.port.hu, vagy angolul a www.rottentomatoes.com. Járj rendszeresen képzésekre és tanfolyamokra! Legalább negyedévente, de ideális esetben havonta egyszer vegyél részt valamilyen egynapos vagy félnapos konferencián vagy szemináriumon! Már egyetlen „dugóhúzó” ötlet miatt is megéri elmenni, mert a hozam a belép díj sokszorosa lesz. Hallgass a kocsidban oktató és motiváló audióanyagokat! Az átlagember napi 1-2 órát tölt közlekedéssel. Az egyik leghasznosabb szokás, hogy utazás közben hanganyagokat hallgatsz, és a kocsidat guruló egyetemmé alakítod. Keresd profik társaságát! A környezetünkben lev emberek vagy felemelnek, vagy lehúznak minket. Igyekezz olyan emberekkel tölteni az id det, akik jobbak nálad valamiben, vagy magasabb tudatossági szinten vannak!

33

Mennyire vagy elkötelezett az egész életen át tartó tanulás mellett? Vizsgáld meg a tényeket! Hány könyvet olvastál el az elmúlt hónapban? Hány jó filmet láttál? Hány tanfolyamon voltál az elmúlt évben? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

34

HATODIK FEJEZET

AZ ELEFÁNT TÖRVÉNYE „Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezd dik.” Konfucius A klasszikus találós kérdés szerint: – Hogyan lehet megenni egy elefántot? Válasz: – Falatonként! A „falatonként” stratégiát kiválóan tudjuk hasznosítani id gazdálkodásunkban. T njék bármennyire is nyomasztóan nagynak és megoldhatatlannak egy feladat a munka elején, hogyha feldaraboljuk kisebb, áttekinthet bb részfeladatokra, akkor sokkal könnyebben kezelhet vé válik. Amikor már belevágtál a munkába, mindig csak a következ lépésre fókuszálj! Ahogy a kínaiak mondják: „Csak ha már odaértél a hídhoz, akkor gondolkodj azon, hogyan mész át rajta!” ****************************************************************************** Gondolj a két legnagyobb munkára vagy feladatra, amin most dolgozol, vagy amit a közeljöv ben kell elkezdened! Gondold végig, hogy milyen kisebb, könnyebben kezelhet részfeladatokra tudnád felbontani! 1. feladat: __________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 2. feladat: __________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 35

HETEDIK FEJEZET

A BÉKA TÖRVÉNYE „A sikeres ember szokássá változtatja azt, amit a sikertelen ember nem szeret csinálni. A sikeres sem szereti ezeket, de megcsinálja, mert tudja, hogy ez az ára a sikernek.” Herbert Gray A NAGY BÉKA – Brian Tracy hasonlatával élve – nem más, mint a legfontosabb feladat, amit leginkább hajlamosak vagyunk halogatni! Ez tipikusan nagy, „A” kategóriás teend , amelynek elvégzése rendszerint leginkább el re visz bennünket céljaink irányában. A béka törvényének lényege, hogy a munkanap során el ször ezt a békát nyeld le – vagyis minden napot a legfontosabb feladattal kezdj -, és tudni fogod, hogy a legkellemetlenebb dolgon túl vagy, a nap többi része biztosan élvezetesebb lesz! Van valami varázslatos abban, ha tudjuk, hogy bár a napnak még csak a harmada telt el, a legfontosabb dologgal már végeztünk. Az „ez is megvan, mégsincs este” típusú érzés jelent sen képes csökkenteni például a halogatásra való hajlamot is. ****************************************************************************** Mennyire vált szokásoddá, hogy minden napot a legfontosabb feladattal kezdj? Lenyeled a békát, vagy a lényegtelen feladatokra megy el az id d? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

36

NYOLCADIK FEJEZET

A MÁSODIK KVADRÁNS TÖRVÉNYE „A szabadság egyet jelent a felel sséggel. Ezért retteg t le a legtöbb ember.” G. B. Shaw Minden egyes feladatunk négy kategóriába sorolható (1. ábra): a) Sürg s és fontos (1. kvadráns) Ilyen egy fontos jelentés, amit határid re le kell adnunk, vagy egy akut válsághelyzet, ami azonnali megoldást követel. b) Fontos, de nem sürg s (2. kvadráns) Ezek azok a tevékenységek, amelyek fontosak, de szinte bármeddig lehet

ket halogatni: testedzés, hosszú távú tervezés,

családunkkal töltött id , szabadid s tevékenységek, és minden, ami lazítás, kikapcsolódás. c) Sürg s, de nem fontos (3. kvadráns) Ilyenek a bejöv telefonhívások, vagy az e-mailek jelent s része, illetve a „bees ” kollégák, ismer sök részér l jelentkez , csevegésre invitáló félbeszakítás. d) Nem fontos és nem sürg s (4. kvadráns) Szörfözgetés a neten, vagy az e-mailek és bejöv hívások egy része. A „kellemesnek”tekintett id töltések nagy százalékban ebbe a kategóriába tartoznak, mint például a TV-nézés, vagy egy grillparti, sörözgetés a barátokkal, stb. A legtöbb ember káoszmenedzsmentet folytatva éli az életét. Idejének 90%-át az els kvadránsban tölti fontos és sürg s feladatokkal,

37

egyik t zoltásból rohanva a következ re. Ebben annyira elfárad, hogy a maradék 10%-ban már csak haszontalan, nem sürg s és nem fontos dolgokra (negyedik kvadráns) marad energiája. 1. ábra A fontos – sürg s négyszög 1. kvadráns

2. kvadráns

Fontos és sürg s

Fontos, nem sürg s

3. kvadráns

4. kvadráns

Sürg s, nem fontos

Nem sürg s és nem fontos

A második kvadráns törvénye kimondja, hogy életünk sikerének kulcsa a kettes kvadránsban rejlik. Az igazán fontos dolgok ritkán sürg sek, a sürg s dolgok pedig ritkán fontosak, ezért a fontos – nem sürg s feladatok jelentik az igazi prioritást. Tevékenységeid nagy része a kettes kvadránsba essen: legyen rohanás nélküli, ütemezett alkotó tevékenység, regenerálódás, tervezés, családi kapcsolatok ápolása, vagy testi kondíciód meg rzése! ****************************************************************************** Végezz id elemzést egy teljes héten keresztül! Félórás id közönként írd fel, hogy mikor mit csinálsz! Egy hét elteltével nézd meg, hogy feladataid hány százaléka esik az egyes kvadránsokba! Ideális esetben teend id 80-90%-a fontos, de nem sürg s! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 38

KILENCEDIK FEJEZET

A NÖVEKV

HATÉKONYSÁG TÖRVÉNYE

„Amit akkor tanulsz, amikor már mindent tudsz, az számít igazán.” John Wooden Régi megfigyelés – a futószalag melletti munka is erre épül -, hogy ha sokszor ismételünk egy feladatot, akkor egyre jobbá válunk benne, és emiatt a munka elvégzéséhez szükséges id a töredékére csökken. Egy feladat elvégzési idejét akár 80%-kal is tudjuk csökkenteni ezzel az egyszer módszerrel. A növekv hatékonyság törvényének alkalmazása: Csoportosítsd egybe a hasonló jelleg feladatokat! Például: ügyintézés, háztartási munka, telefonálás, adminisztráció, vásárlás, tervezés. Ha több, hasonló jelleg feladatot végzel egymás után, akkor az ismétlésb l adódó gyorsított tanulási folyamat miatt rövidebb id alatt fogsz végezni a teend iddel. Nagy - 60-90 perces - id blokkokban végezd feladataidat! A felkészülés, a ráhangolódás és aztán a munka végén az összepakolás relatíve nagyon sok id t elvihet. Ha legy zted a kezdeti tehetetlenséget, mozgásban maradni már jóval könnyebb. Ne csapongj a feladataid között; ha belekezdesz valamibe, csináld huzamosabb ideig, és ezzel rengeteg id t tudsz megtakarítani! ****************************************************************************** Gondold végig egy tipikus hetedet! Milyen – hasonló jelleg tevékenységeket tudnál összecsoportosítva elvégezni?

–

____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 39

TIZEDIK FEJEZET

A SZOKÁS TÖRVÉNYE „Semmi sem igényli úgy a változtatást, mint mások szokásai.” Mark Twain A szokás törvénye kimondja: sikerünket - vagy sikertelenségünket - legalább 95%-ban szokásaink határozzák meg. Jó szokásokat nehéz kialakítani, de könny velük együtt élni, rossz szokásokat könny kialakítani, de nehéz velük együtt élni. Id gazdálkodásunk hatékonysága is végs soron szokásaink min ségét l függ. Talán a leghasznosabb szokás, amit kifejleszthetünk megunkban, a cselekvés-orientált attit d. Itt válnak szét a sikeresek és a sikertelenek. Aki szokásává teszi az azonnali cselekvést, sikeresebb lesz, mint a nála tehetségesebb, de kevésbé tettorientált ember, egyszer en csak azért, mert többször fog próbálkozni, és így a maga oldalára állítja a nagy számok törvényét! ****************************************************************************** Írd össze 20 legjellemz bb szokásodat! Gondold végig ehhez életed egyes területeit: munkádat, napirendedet, családi kapcsolataidat, kommunikációdat, viselkedésedet, az egészséggel, pénzzel, tanulással, stb. kapcsolatos szokásaidat! Ha ránézel a listára, a jó vagy a rossz szokások dominálnak? Miben kellene változnod és változtatnod? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

40

DIÓHÉJBAN AZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ ALAPTÖRVÉNYE Tevékenységeid 20%-a hozza eredményeid 80%-át. Soha nincsen id mindenre, de mindig van id a legfontosabb dolgokra. Szabadulj meg tevékenységeid haszontalan 80%-ától! Az el készület színvonalától függ a végeredmény min sége. A papíron gondolkozás nagyságrenddel növeli a hatékonyságot. Minden napot tervezz meg el

este papíron!

Mindig van EGY DUGÓ, ami miatt még nem érted el a célodat. Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett! Komplex feladatokat darabolj fel kisebb, áttekinthet bb részfeladatokra! Minden napot a legfontosabb feladattal kezdj! Teend id zöme a fontos – nem sürg s kvadránsban legyen! Ismétléssel egy feladat elvégzésének idejét akár 80%-kal is csökkentheted. Sikeredet vagy kudarcodat 95%-ban szokásaid határozzák meg.

41

III. RÉSZ

HOGYAN LEGYÉL ID MILLIOMOS

42

ELS

FEJEZET

ÖNMENEDZSELÉSI KÉRD ÍV „Általában jobban meggy znek minket azok az érvek, amiket mi magunk fedezünk fel, mint azok, amiket másoktól kapunk.” Blaise Pascal A következ lépés: a törvények és az alapelvek felhasználásával kialakítani hatékonyan m köd id gazdálkodási rendszerünket. Az alábbi tíz kérdés ebben nyújt segítséget: 1. Mi a 10 legfontosabb célom az idei évre? Életbevágó az adott év tíz legfontosabb céljának ismerete. Az id gazdálkodás boszorkánykonyhájában az értékrend, a célok és a prioritások nélkülözhetetlen hozzávalók; nélkülük értelmetlenné válik az egész folyamat. **************************************************************************** Most, ebben a pillanatban – legfeljebb 1 perc gondolkodási id után - el tudnád mondani az idei éved tíz f célját? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

2. Miért nem értem el még a célomat? Mi a f akadály? Láttuk a DUGÓ törvényénél, hogy mindig van EGY f oka annak, ha nem vagyunk képesek valamely célunk elérésére. Tudod minden célodnál, hogy neked mi ez a „dugó”? 43

Amennyiben sikerül meghatároznod az okot, akkor a lézerhez hasonlóan rá tudsz fókuszálni a megoldásra. Felmérések szerint már az is jelent sen javítja a helyzetet, ha egy probléma okát egyértelm en beazonosítjuk és tudatosítjuk magunkban. ****************************************************************************

Az el

pontban már meghatároztad 10 legnagyobb célodat az idei évre.

Most írd oda mindegyik mellé a f akadályt – a dugót -, ami miatt még nem sikerült elérni! 1. cél: _____________________

Dugó: _______________________

2. cél: _____________________

Dugó: _______________________

3. cél: _____________________

Dugó: _______________________

4. cél: _____________________

Dugó: _______________________

5. cél: _____________________

Dugó: _______________________

6. cél: _____________________

Dugó: _______________________

7. cél: _____________________

Dugó: _______________________

8. cél: _____________________

Dugó: _______________________

9. cél: _____________________

Dugó: _______________________

10. cél: ____________________

Dugó: _______________________

44

3. Mi az els számú célom idén? Ez a cél az idei év f „motívuma”. Ha úgy éled az életedet, hogy minden évednek megvan a központi célkit zése, akkor fantasztikus dolgokat fogsz „kihozni” földi pályafutásodból. Aki nem sajátította el ennek a sikerelvnek az alkalmazását, azt az igazán nagy eredmények elkerülik, mert energiáit nem képes egyetlen, pontosan meghatározott irányba fókuszálni. ****************************************************************************

Mi az idei évre a legfontosabb célod? Ha nincsen ilyen, miért nincs? __________________________________________________________ __________________________________________________________

4. Mik a kulcsfeladataim? Láttuk a Pareto-elvnél, hogy teend ink 20%-a határozza meg eredményeink 80%-át. Ez a 20% a kulcsfeladatok köre. Tudnunk, kell, hogy életünk egyes területein melyek ezek, és id nk nagy részében ezekre kell fókuszálnunk. Eközben a többi teend nket – a 80%-ot - limitáljuk, delegáljuk, halogassuk a kreatív halogatás segítségével, vagy egész egyszeen húzzuk ki a feladatlistánkról! ****************************************************************************

45

Életed egyes területein melyek a kulcsfeladataid, amelyek az eredményeid 80%-át hozzák? Írd le ket! MUNKA: ________________________________________________ __________________________________________________________ CSALÁD: ________________________________________________ __________________________________________________________ PÉNZÜGYEK: ____________________________________________ __________________________________________________________ EGÉSZSÉG: ______________________________________________ __________________________________________________________ EMBERI KAPCSOLATOK: _________________________________ __________________________________________________________ TANULÁS: ______________________________________________ __________________________________________________________ SPIRITUALITÁS: _________________________________________ __________________________________________________________

5. Mennyire vagyok jó a kulcsfeladataimban? Kulcsfeladatainkban Mesterré kell válnunk, mert a leggyengébb kulcsfeladat határozza meg a célelérés sebességét. Nagyon fontos ezért az egész életen át történ tanulás és a folyamatos fejl dés. 46

Ha kulcsfeladataid lefedik személyes er sségeid területét, akkor sikerre vagy ítélve. Fejl dj ezekben, és válj kiemelked vé bennük! Munkád többi feladatát delegáld a megfelel embereknek, akiknek az a részterület az er ssége! Az el

pontban fellistáztad a kulcsfeladataidat. Most minden kulcsfel-

adatnál osztályozd magadat egy tízes skálán, hogy az adott feladat mennyire tartozik az er sségeid közé! Ahol nyolcas alatti az érték, az a terület kritikusnak számít, mert lassítja a céljaid elérését. __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ 6. Mi az a képesség, amelynek elsajátítása kiemelked hatással lenne eredményeimre? Egy adott élethelyzetben mindig létezik egy olyan jártasság vagy képesség, amelynek megtanulásával ugrásszer en javulnának eredményeink. Ez bármi lehet: vezetési képességeink fejlesztése, online marketing módszerek elsajátítása, kommunikációnk javítása, angoltudásunk elmélyítése, vagy magánéleti hátterünk, párkapcsolatunk rendezése. Tisztában vagy vele, hogy jelen pillanatban mi az az EGY dolog, aminek a megtanulása a leginkább el re vinné az életedet? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

47

7. Mekkora hasznom származik abból, ha elvégzem ezt a feladatot? Ha tempósan akarunk haladni céljaink felé, akkor a legtöbbet kell kihoznunk a rendelkezésre álló id

l. Mindenre soha nincsen

id , tehát pontosan kell tudnunk a prioritásainkat, hogy a legnagyobb hasznú tevékenységet tudjuk választani. A haszon itt mindazt az eredményt jelenti, ami céljaink megvalósulásához kapcsolódik. Lehet természetesen pénz is, de jelenthet harmonikusabb családi kapcsolatokat, jobb egészséget, tartalmasabb munkát, vagy lelki békét, attól függ en, hogy abban a pillanatban éppen mi élvez számunkra prioritást. **************************************************************************** Lapozd fel a határid naplódat, és gondold végig az elmúlt hetedet! Mindig azt a tevékenységet választottad, ami számodra a legtöbb haszonnal járt? Amikor nem, akkor miért nem? Mi a legjellemz bb ok? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

8. Hogyan tudnám a rendelkezésre álló id t MOST a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban felhasználni a céljaim érdekében? Mennyire vált szokásoddá, hogy rendszeresen feltedd magadnak ezt a kérdést? A válasz megadja id -tudatosságod mértékét. Aki

48

hagyja szétfolyni az idejét, az ritkán ér el nagy sikereket, mert nem képes arra, hogy er forrásait egy irányba koncentrálja. Az id túlzott el térbe helyezése ugyanúgy problémát jelenthet. Az ”A” típusú személyiség egyik f

ismertet jegye a sietség-

betegség, ami f oka e típus gyakori szívbetegségének. Alakíts ki egy egészséges középutat, ami kiküszöböli a két széls séget! **************************************************************************** Mennyire jellemz rád az id -tudatosság? Osztályozd magad egy tízes skálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi ennek az oka? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

9. Melyik kvadránsban található napi tevékenységeim nagy része? Ha ez a fontos – nem sürg s kvadráns, akkor jó úton jársz. Ha nem, akkor dolgozz ki stratégiát, hogyan juthatnál át oda! **************************************************************************** Az el részben meghatároztad, hogy az elmúlt heti tevékenységeidnek mekkora százaléka esik az egyes kvadránsokba. Most írj le legalább öt megoldást, amivel a fontos – nem sürg s teend k arányát növelheted! __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

49

10. Elegend az energiám az eredményes id gazdálkodáshoz? Id nk hatékony menedzseléséhez magas energiaszint szükséges. Ha ez nincsen meg, akkor elkerülhetetlen az életmód átalakítása. **************************************************************************** Tízes skálán értékeld az energiaszintedet! Ha kevesebb, mint nyolcas, mi az oka? Hogyan tudnád javítani? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________

50

MÁSODIK FEJEZET

A VARÁZSKÓD „Minden ember olyan mértékben vált sikeressé, amilyen mértékben képes volt energiáit EGY pontosan meghatározott irányba fókuszálni.” Orison Swett Marden A felkészülés törvényénél már esett szó a feladatok közötti prioritás meghatározására használt ABCDE módszerr l. Most vizsgáljuk meg részleteiben, hogy miért is annyira varázslatos ez a technika, és miért képes ez az öt bet megoldani id gazdálkodási problémáidat! Az id gazdálkodás klasszikus problémája, hogy sokkal több feladatunk van, mint amennyi a rendelkezésre álló id be beleférne. Ennek a problémának nincsen feloldása; felesleges tehát azon kísérletezni, hogy több id t találjunk, vagy a feladatok számát lecsökkentsük. Egyik sem reális elképzelés. A megoldás a varázskód: ABCDE. A módszer lényege a következ : A. Els lépésként összeírunk minden elintézésre váró teend nket. Ez a Mesterlista. „Húzós” id szakokban ez akár 40-50 feladat is lehet; nem csoda, hogy túlterheltnek és frusztráltnak érezzünk magunkat ilyenkor. B. A második lépés a feladatok prioritás szerinti rangsorolása az ABCDE szisztéma segítségével. „A": meg kell csinálni. „B" : meg kellene csinálni. „C": jó lenne megcsinálni. „D”: delegálható. „E”: elhagyható. 51

Nézzünk egy gyakorlati példát! A listán 50 teend sorakozik, miután a Mesterlistával elkészültünk. A sokk túlélése után elkészítjük a rangsorolást. A feladatok 10%-áról jobban átgondolva kiderül, hogy nem is lényegesek, vagyis „E” kategóriásak.

ket kihúzzuk.

A feladatok 20%-a delegálható; csak annyi munka van velük kapcsolatban, hogy a célszeméllyel - családtaggal, beosztottal, munkatárssal – meg kell beszélni a pontos teend ket. A megmaradt 35 teend

l a Pareto-elv szerint 6-8 feladat – 20% -

lesz „A” kategóriás. Ugyanennyi - 6-8 - kerül a „C” csoportba, a fennmaradó rész - 20-22 feladat - pedig a „B” kategóriába. Ezután átvezetjük a naptárunkba a listát: az „A” feladatokat beírjuk másnapra (6-8 teend már kezelhet ), a „B”-ket a következ hét napra, a „C”-kkel pedig egész egyszer en nem foglalkozunk.

A nap során így kezeld a három kategóriát: „A”: csak ezekkel foglalkozz, amíg el nem készülsz velük! „B”: lehet leg csak azokkal foglalkozz, ami halaszthatatlanná vált, vagy pár perc alatt megvan! „C”: kreatívan halogasd, ameddig csak tudod! A 2. táblázat egy 20 tételb l álló ABCDE Mesterlistát mutat (az „E” – elhagyható, eliminálható – tételek nélkül). Ez alapján készítsd el a holnapi napod ABCDE Mesterlistáját!

52

2. táblázat ABCDE prioritásba rendezett feladatlista Fontosság

Feladat

Id igény (perc)

1

A

Szerdára készletjelentést megírni

120

2

A

Tankolás

30

3

A

Dodót szülinapján felköszönteni

5

4

A

Fogorvoshoz id pont egyeztetés telefon

10

5

B

Megrendelt könyvért elmenni

30

6

B

Gázóraállást lejelenteni

5

7

B

30 perc szobabiciklizés + zuhanyozás

60

8

B

Nyaraláshoz horvátországi szálláskeresés

180

9

B

Könyvel nek felmondani + anyagok elhozni

60

10

B

USB kábelt venni az új nyomtatóhoz

30

11

B

Nyári gumi felrakáshoz id pont telefon

5

14

C

Névjegyet csináltatni

40

15

C

Áramszámla reklamálás telefon

10

16

C

Lincoln élettörténetét megnézni Wikipédián

20

17

C

Kocsiba ablakmosót tölteni

10

18

D

Ajánlott levél átvétel postán (párom elmegy)

20

19

D

nyírás (fiam megcsinálja, ha szépen kérem)

60

20

D

Bevásárlás szombati partira (párom posta után)

53

60

ID NYOMÁS KEZELÉSE „Id nyomás” alatt azt a szituációt értjük, amikor egységnyi id alatt tízegységnyi feladatot kellene elvégeznünk, ráadásul ezek mindegyike halaszthatatlanul sürg snek t nik. Mit tudunk tenni ilyenkor? Az ABCDE módszer ekkor is segít. Mindenekel tt higgadj le! Az amygdala ilyenkor „küzdj vagy menekülj” helyzetet érzékel, és hormonokkal árasztja el a szervezetet. Ez azonban téves riasztás: megküzdeni nincs kivel, elmenekülni pedig nem lehet. Úgyhogy nyugalom! Egy ilyen szituációban csak az „A” – meg kell csinálni – kategóriájú teend kkel szabad foglalkozni. Els lépésként írj egy olyan listát, amin CSAK a sürg s, vagy sürg s ÉS fontos „A” feladatok szerepelnek (ami fontos, de nem sürg s, az nem)! Utána húzd ki azokat a teend ket, amelyeknek a határidejét különösebb következmény nélkül ki tudod tolni! A harmadik és egyben utolsó lépés, hogy a megmaradt feladatokat rangsorold aszerint, hogy mekkora probléma lenne bel lük, ha nem csinálnád meg

ket AZONNAL! Használj tízes skálát, mert így

könnyebb ket összehasonlítani! Csak a kilencesre és tízesre rangsorolt feladatokkal foglalkozzál! Ezek száma általában nem több mint 3-4; velük már viszonylag könnyedén megbirkózol.

54

HARMADIK FEJEZET

ID RABLÓK RÁCS MÖGÖTT „Ha kölcsönadsz egymilliót a negatív sógorodnak, és soha többet nem látod, az egy jó befektetésnek számít.” Anonymus Amikor már rutinosan alkalmazzuk a törvényeket, és begyakoroltuk a tervezési módszereket is, a következ lépés a hatékony id gazdálkodást gátló tényez k – az id rablók – eltávolítása az életünkb l. Tökéletesen ez soha nem fog sikerülni, de ezen a területen kis javulás is drámai hatékonyság növekedést eredményezhet. A tíz leggyakoribb id rabló: 1. Tervezés nélküli cselekvés. Az emberek többsége nem szereti a tervezést, mert id kidobásnak tartja. Láttuk, hogy ennek pontosan az ellenkez je az igaz. Váljon szokásoddá, hogy amikor id beosztásról van szó, els gondolatként automatikusan el veszel egy papírlapot, és írsz egy Mesterlistát! Mindig tartsd szem el tt, hogy minden tervezésre fordított perc tízszeresen térül vissza! 2. Prioritások hiánya. Ha minden elénk kerül feladatot válogatás nélkül igyekszünk elvégezni, az biztosan az id gazdálkodásunk halálát fogja jelenteni. Mégis a legtöbb ember így kezeli az idejét. Mindig az ABCDE szisztéma szerint gondolkozz! Kényszerítsd rá magad, hogy kizárólag az „A” kategóriás feladataiddal fog-

55

lalkozz! A többi feladatot kreatívan halogasd! Ha már nem lehet tovább halogatni, akkor „A” lesz, és arról úgyis fogsz tudni. 3. Halogatás. Ez az id rabló annyira fontos, hogy az egész következ fejezet a halasztgatás leküzdésér l szól. 4. Konformitás. A konformitás a körülöttünk lev

társadalmi közeghez, szoká-

sokhoz történ elvtelen alkalmazkodást jelenti. Feladjuk a saját értékrendünket, és olyan dolgokat teszünk, amit a többség is tesz, hogy ezzel szerezzük meg elismerésüket és elfogadásukat. Miért id rabló a konformitás? Azért mert nem a saját céljainkat és értékrendünket követjük, hanem másoknak akarunk megfelelni. Rossz falnak támasztjuk a létrát, rossz irányba haladunk. Igyekezz függetleníteni magad a közvélemény hatásától! Minden esetben egyénileg mérlegeld a helyzetet, és TE hozd meg a saját döntésedet, függetlenül mások véleményét l! A konformitás egyik legmegdöbbent bb megnyilvánulása, amikor birkaként követjük – sokszor öntudatlanul – mások cselekedeteit. Ha a szomszédunk füvet vág, mi is füvet vágunk, ha a kollégáink okostelefont vesznek, nekünk is az kell, ha egy társaságban a kormányt szidják, lelkesen mi is beállunk a sorba, és így tovább. Ha rád ez nem igaz, nagyszer , de az emberek többsége sajnos így viselkedik.

56

Tanulj meg ellenállni a tömeg nyomásának! Id gazdálkodási szempontból kulcsfontosságú, hogy fizikai értelemben is mindig a tömeggel ellentétesen mozogj! Ahol sokan vannak, ott minden lassabban megy. Ha kikapcsolódni mész a tömegbe, rendben, de ha drága az id d, ez nem bölcs döntés. Néhány gyakorlati példa: Karácsonyi ajándékaidat még a szezon el tt, nyáron vagy sszel vedd meg! Nyaralni az el - vagy az utószezonban menj! Bevásárlásaidat a „normál”munkaid

alatt – nyolctól ötig -

bonyolítsd, vagy este tíz után, és semmi esetre sem pénteken vagy szombaton! Május 1-én és augusztus 20-án maradj otthon! Amit csak lehet, a neten vásárolj házhozszállítással! Nyáron menj síelni, télen menj nyaralni! 5. Megzavarások. A két legnagyobb megzavaró tényez az életünkben a) a munkánkat félbeszakító emberek, illetve b) a bejöv telefonhívások. Tanuld meg ezeket határozottan kezelni, mert ha újra meg újra kizökkentenek a munkaritmusodból, akkor ugyanannak a feladatnak az elvégzése akár dupla annyi ideig is eltarthat.

57

Ha kollégák, ismer sök, vagy családtagok szakítanak félbe, akkor beszélgess egy keveset, ha belefér az id dbe! Ha azonban nem fér bele, csak annyit mondj: „Most sajnos nem alkalmas, mert éppen benne vagyok valamiben. Meg tudnánk ezt beszélni egy kicsit kés bb?” Ez általában elegend . Tanulj meg nemet mondani! Ha kapsz egy ajánlatot, amivel nem akarsz élni, vagy egy kérést, amit nem akarsz teljesíteni, csak mondd: köszönöm, NEM! Mosolyogva, udvariasan. Ha továbbra is nehézséget okoznak a problémás emberek, akkor segíthet a Sikergyilkosok (Nehéz emberek kezelése) oktatóanyagunk, ami teljes egészében ezzel a témával foglalkozik. A másik gyakori megzavaró tényez

a bejöv

telefonhívások.

Ezek kezelése jóval egyszer bb. Csupán azt kell tudatosítanod magadban, ha megszólal a telefonod, nem szentírás, hogy feltétlenül fel kell venned! A hívó fél küldhet sms-t, hangüzenetet, vissza is hívhat, vagy te hívod vissza egy kés bbi id pontban. Mérlegeld, hogy a tevékenységed elbírja-e a félbeszakítást! Gy jts össze minden bejöv telefont, és egy menetben bonyolítsd le az összes visszahívást! 6. Papírmunka. Ha nem kezeljük hatékonyan a papírokat, akár háromszornégyszer több id t visznek el, mint amennyi feltétlenül indokolt lenne. Tanuld meg ezért a hatékony papírmunka fortélyait!

58

Tedd szokásoddá, hogy minden bejöv papírt ugyanarra a helyre teszel! Egy papírgy jt tálca, vagy egy „papucs” az íróasztalon tökéletesen megfelel erre a célra. Amikor id d engedi – ideális esetben naponta -, dolgozd fel a papírhalmot! Az alapszabály ez: minden kezedbe kerül dokumentummal csak egyetlen egyszer foglalkozz! Amikor leteszed, akkor az a papírdarab kerüljön a végs helyére. A fentiek értelmében minden papírt sorolj be a következ négy kategória (ILDI) valamelyikébe: A. INTÉZ Ezek azok a dokumentumok, amelyek intézkedést igényelnek. Miután a feladatot elvégezted - vagy eldöntötted, mikor fogod elvégezni -, a papírt lef zöd a megfelel dossziéba. B. LEF Z Bizonyos papírokkal semmilyen teend nincsen, de célszer ket meg rizni egy ideig. C. DELEGÁL Ha bizonyos feladatokat delegálni tudunk, azzal rendkívül sok id takarítható meg. Kinek delegáljunk? Lehet családtagnak – megbeszélt munkamegosztás alapján -, fizetett alkalmazottnak, egy szolgáltató cégnek, vagy éppen egy ismer snek, aki szívességb l megcsinálja az adott feladatot. D. „IKTAT” Esetünkben a szó a szemétkosárba juttatás fed neve. Vannak bizonyos papírok, amelyekkel az égvilágon semmilyen teend nincsen. Ezeket dobd ki minden szívfájdalom nélkül! 59

7. Közlekedés. A közlekedés akár napi több órát is elvihet. Hosszabb távon megoldást jelenthet a passzív jövedelem, és az otthonról végezhemunka. Amíg azonban ide eljutsz, a kulcs a közlekedéssel töltött id

hatékony felhasználása. Hogyan lehet ezt megtenni?

Egyszer : töltsd TANULÁSSAL! A két alapszabály: A. Soha ne menj el otthonról könyv nélkül! B. Mindig legyen veled oktató vagy motiváló hanganyag! Utazás közben olvass, vagy hallgass CD-t (de ne csak zenét)! Ha ezt minden nap megteszed, tudásod néhány év alatt rendkívüli mértékben fog növekedni versenytársaidhoz képest a kiválasztott területeken, és rövidesen a gyorsítósávra kerülsz! 8. Feledékenység. Rendkívül sok id t vihet el, ha nehezen találjuk meg a napi tevékenységeinkhez szükséges dolgokat, vagy egyszer en elfelejtjük azt, hogy mit is kéne tennünk. A megoldás egy szó: RENDSZEREK. Ha van egy jó szisztémád, akkor nincs szükséged kiváló memóriára, a rendszerek (tárgyalásukra az ötödik fejezetben kerül sor) leveszik a válladról ezt a terhet. Használd ket és csodákat fogsz látni! 9. Csigatempó. Mindent lehet lassan, id igényesen, és gyorsan, id takarékosan is csinálni. Tedd szokásoddá, hogy mindent gyors tempóban csinálsz, illetve folyamatosan keresed azokat a megoldásokat, amelyek id t takarítanak meg számodra! 60

Néhány példa ezekre: Interneten keresztül fizesd a csekkjeidet és a számláidat! Miért mennél be ezért a postára? Ma már - az internetes bankolás korában - ez teljességgel felesleges. Webáruházból vásárolj, ingyenes házhozszállítással! Ügyintézéskor egy „csomagban” bonyolítsd le a teend ket! Menj oda, ahol minden egy helyen van! Ilyen például egy bevásárlóközpont. Kerüld ki a csúcsforgalmat! Emlékszel: mindig a tömeggel szemben! Bármibe fogsz, el tte a neten szerezz meg minden információt! Nyitvatartás, termékkör, cím, telefonszám, illetékesek, akciók, helyettesít termékek, céginformáció; a lista végtelen. 10. Emberi konfliktusok. Talán az el

kilenc pont egyike sem okoz akkora id vesztesé-

get, mint az, ha egy – elvileg – együttm köd csapatból elt nik a harmónia. Mivel az ilyen típusú veszteség az „elmaradt haszon” kategóriájába tartozik, az id gazdálkodással foglalkozó könyvek ezzel a kérdéssel általában nem foglalkoznak. Ahogy John Donne írja: „senki sem külön sziget”, tehát sikerünket nagymértékben befolyásolja emberi kapcsolataink min sége. A legfontosabb ezek közül a párkapcsolat, ami a legkisebb „létszámmal” m ködtethet MESTERELME szövetség. Napoleon Hillt l tudjuk, hogy a Mesterelme csak akkor m ködik kifogástalanul, ha tagjai tökéletes harmóniában képesek együtt-

61

ködni egymással. Ehhez zökken mentes kommunikációra van szükség. Tartsatok a pároddal heti egy-két alkalommal id tervezési megbeszélést! Ha házasságban élsz, valamilyen módszerrel mindenképpen koordinálni kell a család életét. Ennek legegyszer bb módja, ha hetente 1-2 alkalommal leültök naptárral a kézben, és megbeszélitek a következ hetek menetrendjét. A megbeszélések id tartama 20-40 perc. Átnézitek a következ hét eseményeit, feladatait, megbeszélitek a kérdéseket és problémákat. Ez a módszer folyamatossá és gördülékennyé teszi a kommunikációt. Mindenki tudja a dolgát, olajozottan m ködnek a dolgok, és meger södik a család egysége. *******************************************************************************

A Pareto-elv az id rablókra is vonatkozik. A tízes listából melyik az a 2-3, amelyik NEKED a legtöbb problémát okozza! Írd le a fentiek alapján, hogy milyen megoldásokat látsz a kritikus területeken! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

62

NEGYEDIK FEJEZET

A HALASZTGATÁS HALÁLA „Nincs a világon elég mankó az összes béna kifogás számára.” Mark Stroup A feladatok elvégzésének halogatása a legveszélyesebb id rabló, ezért külön fejezetet érdemel. Azért annyira veszélyes, mert kezelése során saját magunk irracionális viselkedésével kell megküzdenünk. Tudjuk, hogy mit kellene tennünk, mégsem tesszük. Mit lehet ilyenkor tenni? Íme, a 10 leghatékonyabb ellenszer: 1. Gondolj arra, hogy a halogatás megöli az önbizalmat! Minden egyes alkalommal, amikor valamilyen feladatunkat elnapoljuk, sérül az önbizalmunk és az önbecsülésünk. Mivel az önbizalmunk abból származik, amiben kiválóak vagyunk, ezért ha valamit halasztgatunk, az direkt üzenet a tudatalattinak: „Azért nem meri elkezdeni, mert lehet, hogy nem is képes rá!” 2. Soha nincs ideális id pont egy feladat elkezdésére! Döntéseinkhez

soha

nem

tudjuk

az

összes

szükséges

információt összegy jteni; egyrészt mert a világ végtelenül komplex, másrészt mert akkor nem jutna id a cselekvésre. A körülmények soha nem lesznek tökéletesek. Egysze en csak kezdd el csinálni, a többi pedig majd kialakul! Ahogy Zorba mondja: „Táncolni kell Uram! A zene majd csak megjön valahonnan!”

63

3. Ne törekedj a tökéletességre! Bizonyos személyiségtípusoknál a halogatás egyik jellemz oka a tökéletességre törekvés. Az ilyen ember azt mondja magának: „Ha nem tudom megcsinálni tökéletesen, akkor inkább el sem kezdem!” A realitás azonban az, hogy az életben nincsen semmi, ami tökéletes lenne. Általában, ha valami 80%-osan funkcionál, az a mindennapokban elegend nek bizonyul. 4. Ne „agyalj”; csak állj neki és csináld! A halogatás leküzdésének praktikus módszere, ha minden különösebb érzelmi ballaszt nélkül egyszer en csak nekiállunk a feladat elvégzésének. Mindig az elkezdés a legnehezebb. Ha már csinálod, tizedannyi energiát igényel a folytatás. Nincs kedved elmosogatni? Csak nyisd meg a vizet, vegyél a kezedbe egy tányért, és kezdd el mechanikusan csinálni! Ha telefonálnod kell, vedd fel a telefont, és üsd be a számot! Csináld MOST, minden perccel csak nehezebb lesz! 5. Ne félj tévedni vagy hibázni! A hiba a célelérés folyamatának természetes mellékterméke. A

belénk

épített

automatikus

célkövet

mechanizmus

folyamatosan céljaink irányában tart bennünket. Ha letérünk a helyes útról – köznapi nyelven ezt hívják kudarcnak -, akkor korrekciókat hajt végre, akárcsak egy h követ rakéta. A hiba tehát elengedhetetlen visszajelzés. Szabadulj meg attól a gondolattól, hogy ha tévedsz, akkor kudarcot vallottál! Akkor vallottál kudarcot, ha nem is próbálkozol! 64

6. Konkrét id tartamot határozz meg a feladatra! Amikor egy különösen utálatos feladattal kell szembenéznünk, ugyanakkor tudjuk, hogy mindenképpen meg kell csinálni, akkor a limitált id technikája kiválóan m ködik. Tegyük fel, hogy üzleti telefonokat kell lebonyolítanod, de a „hátad közepére kívánod” a telefonálást! Határozd meg 30 percben a telefonálásra szánt id t! Amikor lejárt a félóra, azonnal hagyd abba! Ez a módszer kiváló

a kezdeti ellenállás

leküzdéséhez. 7. Tartsd magad el tt a feladatot emlékeztet nek! Ha egy munkát hajlamosak vagyunk különösen halogatni, akkor célszer azt állandóan szem el tt tartani. Ha például le kellene festeni a kerítést, de már hetek óta halogatod, akkor vedd meg a festéket és tedd a nappaliban a dohányzóasztalra! Ha csekket kell feladni, hagyd az íróasztalodon! Ha a takarítást halogatod, hagyd el l a vödröt és a felmosórongyot! Garantáltan annyira fog irritálni a dolog, hogy hamarosan eljön a pillanat, amikor egyszer csak úgy érzed, itt az id , és nekiállsz. 8. Amikor kedvet érzel hozzá, rögtön kezdd el! Érzelmeink jönnek-mennek; ilyen a természetük. Néha el fordul, hogy minden különösebb ok nélkül egyszer csak kedvet érzünk egy feladat elvégzéséhez. Ha kedved van hozzá, ne habozz, vágj bele! Ne feledd: mindig elkezdeni a legnehezebb!

65

9. Szabadulj meg a kifogásaidtól! Amikor halasztgatunk dolgokat, legtöbbször magunknak is „megmagyarázzuk”, hogy miért teszünk így, és racionális okokkal is alátámasztjuk az irracionális viselkedést. Amikor halogatáson kapod magad, gondold végig, hogy milyen kifogás – attit d, elvárás, vagy más gondolati sz

– áll a

háttérben! A választék óriási: „Túl öreg vagyok már ehhez!”, „Úgysem fog sikerülni!”, „Ehhez diplomásnak kéne lenni!”, stb. A halasztgatás következmény; el ször a kifogást kezeld! 10. Mindent készíts el , hogy másnap reggel csak neki kelljen állni! Egy munkát mindig elkezdeni a legnehezebb. Egyrészt le kell gy zni az érzelmi gátakat, másrészt mindent össze kell szedni a hatékony munkavégzéshez. Az el készületek sok id t elvisznek. Ha tudod, hogy mi a másnapi „békád” – legyen az telefonálás, levélírás, polcfelrakás, bármi -, mindent készíts el , hogy a megfelel id ben egy pillanat alatt el tudd kezdeni a feladatot! *******************************************************************************

Gondolj két feladatra, amit már halogatsz egy ideje! Nézd végig a fenti ötleteket, és gondold végig, hogy melyiket tudnád alkalmazni a halogatás kiküszöbölésére! Írd le mindegyik teend mellé a megoldást! 1. feladat: _________________________________________________ ____________________________________________________________ 2. feladat: _________________________________________________ ___________________________________________________________

66

ÖTÖDIK FEJEZET

MÁGIKUS RENDSZEREK „A bajnokok nem azért nyernek, mert más dolgokat csinálnak, hanem azért, mert másként csinálják ugyanazt.” Anonymus Akik professzionális szintre fejlesztették id gazdálkodásukat, ehhez kivétel nélkül mindannyian rendszereket használtak. Mi a rendszer? El re kigondolt és megtervezett feladatkezelési technika, ami attól m ködik annyira jól, hogy nem kell minden egyes alkalommal újra kitalálni a folyamatot. Egy id után rutinná válik, ami lecsökkenti az elvégzéséhez szükséges id tartamot. Gyakorlatilag minden ismétl

tevékenységre érdemes rendszert

kialakítani. Rendszerek kifejlesztése kezdetben meglehet sen munkaigényes feladat (ezért teszik meg olyan kevesen), kés bb azonban busásan megtérül a befektetett id és energia. Rendszerek alkalmazásának f bb el nyei a következ k: Automatikussá válik a folyamat. Nem felejtjük el a kérdéses teend t. Sokkal rövidebb id alatt végzünk a feladattal. Magasabb min ség lesz az elvégzett munka. Nem halogatjuk az elvégzését. Kisebb a hibázás lehet sége. Kevesebb energiát igényel. 67

Néhány példa rendszerekre: Id tervez rendszer. Naptár, határid napló, vagy elektronikus eszköz, amivel a feladatainkat követni és rendszerezni tudjuk. Dossziérendszer. Ahol mindennek pontos helye van. Egy dokumentum pár másodperc alatt lef zhet , és ugyanilyen gyorsan el kereshet . Tervezési rendszer. Havi célértékelés és a következ hónap megtervezése. Családi költségvetés. Pénzmozgások követése speciális programmal vagy Excellel. Internet Bank utalások. Számlák utalása lista alapján internetbankkal a hónap egy bizonyos napján. Önfejleszt program. Személyiségfejleszt CD-k és könyvek feldolgozása el re meghatározott éves program szerint. Bevásárlási lista. Termékekkel és referenciaárakkal. Ha elakadtál valamiben, fejlessz ki egy rendszert, és segítségével jóval könnyebb lesz a feladat elvégzése! A kialakított rendszert évente vizsgáld felül, és végezd el a szükséges módosításokat!

68

DIÓHÉJBAN HOGYAN LEGYÉL ID MILLIOMOS Rendszeresen tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket! Mi az els számú célom az idei évre? Mik a kulcsfeladataim és mennyire vagyok jó bennük? Mekkora a hasznom abból, ha elvégzem ezt a feladatot? Hogyan tudnám a rendelkezésre álló id t MOST a leghatékonyabban felhasználni a céljaim érdekében? Tedd szokásoddá az ABCDE tervezési módszer használatát! Szabadulj meg a legsúlyosabb id rablóktól: Tervezés nélküli cselekvés. Prioritások hiánya. Halogatás. Megzavarások. Papírmunka. Feledékenység. Szüntesd meg a halogatást ezekkel a módszerekkel: Ne törekedj a tökéletességre! Szabadulj meg a kifogásaidtól! Csak állj neki és csináld! Ne félj tévedni vagy hibázni! Konkrét id tartamot határozz meg a feladatra! Amikor kedvet érzel hozzá, rögtön kezdd el! Használj minél több területen rendszereket! 69

IV. RÉSZ

ÉLETMIN SÉGED RADIKÁLIS JAVÍTÁSA

70

ELS

FEJEZET

MARSLAKÓ A VILLAMOSON „Egy sír felett a legkeser bb könnyeket azokért a szavakért ejtjük, amiket nem mondtunk el, és azokért a tettekért, amiket nem cselekedtünk meg.” Anonymus Az els

három részben áttekintettük a hatékony id gazdálkodás

ESZKÖZEIT. Nem szabad azonban szem el l téveszteni, hogy az igazi problémát ezzel még nem oldottuk meg. Az id gazdálkodás végs célja ugyanis nem más, mint életmin ségünk javítása. A klasszikus történet jól érzékelteti a lényeget. A marslakó megérkezik a földre, és el ször egy villamoson munkába zötyköl

em-

bert pillant meg: – Hát te hova mész? – Munkába! – Mi az a munka? – Amivel a napunkat töltjük itt a Földön, hogy pénzt keressünk. – És minek a pénz? – Hogy ennivalót tudjunk venni! – És minek kell az ennivaló? – Hogy legyen energiánk! – És miért kell az energia? – Hogyhogy minek? Hát hogy másnap megint be tudjunk menni dolgozni!

71

Ebben a történetben az a vicc, hogy nem vicc. Tömegek élnek így, és közben elmegy mellettük az igazi ÉLET. Ez a fejezet – és a következ kett – megmutatja, hogy a felszabaduló id t hogyan tudod életmin séged javítására fordítani. A kulcs a MAI NAP. A múlt elmúlt, a jöv pedig még nem jött el, ezért teljes er nkkel a jelenre kell fókuszálnunk. Ez azt jelentené, hogy soha ne gondoljunk a múltra és a jöv re? Természetesen nem. A

dönt

különbség

a

következ :

a

jelenben

éljünk

FOLYAMATOSAN, a nap minden percében, a múlttal és a jöv vel pedig csak az ÉRTÉKELÉSI ID SZAKOKBAN foglalkozzunk. Az értékelés havonta egyszer történjen, például a hónap els napján! Ekkor 1. Értékeld ki az elmúlt id szakot, tanulj bel le és lépj tovább! 2. A történtek tapasztalatait felhasználva készíts új tervet a jöv re! Az értékelési perióduson kívül csakis és kizárólag a jelenben élj, és arra fókuszálj minden energiáddal! ******************************************************************************* A nap 24 óráját úgy lehet a legjobban kihasználni, hogy a hatékony id gazdálkodás segítségével felszabaduló id t életmin ségünk javítására fordítjuk. Tudatosan törekedj ezért arra, hogy életed hét területén minden napodon helyt kapjanak az alábbi – kivétel nélkül a kettes kvadránshoz tartozó, fontos – nem sürg s - tevékenységek: 1. Családi harmónia ápolása. Szánj id t minden nap arra, hogy a számodra legfontosabb embereknek elmondd, mennyire szereted ket! 72

Ne múljon el nap úgy, hogy nem beszélgettetek egymással! Legközelebbi családtagjaiddal folyamatosan egyeztessétek az id beosztásotokat! 2. Emberi kapcsolatok. Ne téveszd szem el l: felmérések szerint boldogságunk 85%ban emberi kapcsolatainktól függ! Ne rohanj mindig! Amikor – bárhol – emberekkel kerülsz kapcsolatba, legalább néhány mondat erejéig lassíts le! A számodra legfontosabb néhány barátoddal folyamatosan tartsd életben – mobilon, mailen, Facebookon, bárhogy – a kommunikációt! 3. Hatékony munkavégzés. Az egyensúly legfontosabb alapelve: min ségi id a munkában és mennyiségi id a családdal. Minden nap haladj egy kicsit a passzív jövedelem felé! Minden egyes forintot, amit úgy kerestél, hogy nem kellett ráfordítanod id t, személyes diadalként értékelj! 4. Pénzkezelés. Minden pillanatban tudjad – legalább nagyságrendileg -, hogy a pénzügyeid és a számláid hogyan állnak! Kövesd le minden nap a pénzmozgásaidat! Tudjál a világban zajló minden olyan eseményr l, ami hatással lehet a privát pénzügyeidre! 5. Egészség és er nlét meg rzése. Viseld gondját a testednek, mert a földi pályafutásodra cseregarancia nélkül - csak egyet kapsz használatra! 73

Minden napra tervezd meg a min ségi étkezéseket! Éberen figyelj minden jelre, ami az egészségi állapotod megrendülésére utalhat! Az els jelre menj orvoshoz! 6. Gondolkodás fejlesztése. Ne múljon el nap, hogy nem dolgoztál az önfejlesztéseden! Minden nap olvass könyvet, és hallgass önfejleszt CD-ket! Minden reggel írd le a tíz legfontosabb célodat! Folyamatosan dolgozz az attit dödön! Minden nappal növeld jó szokásaid számát! Minden percben éles kontúrokkal lásd a prioritásaidat! Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj! 7. Spiritualitás. Tölts egy kevés id t minden nap magányban, életed fontos kérdésein meditálva! Minden nappal igazíts egy kicsit az értékrendeden! Er sítsd a hited! Gondolj azokra a dolgokra, amelyekért hálás lehetsz! A nap végén mindig gondold végig, hogy azon a napon mennyit fejl dtél lelkiekben! ******************************************************************************* Osztályozd magad tízes skálán a fenti hét területen! Miben vagy jó, és miben kellene fejl dnöd? Az élet a fejl désr l szól; ha tehát nem vagy jó valamiben, ne ítéld el magad, fogd fel inkább továbblépési lehet ségként! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 74

MÁSODIK FEJEZET

A STRESSZ KEZELÉSE „Ami az egyik embernek serd , az a másiknak vidámpark.” Anonymus Az ember célkövet lény. Akkor érezzük magunkat jól, amikor fontos és méltó célok elérésén munkálkodunk. Ha jó irányban haladunk, és közben az id nkkel is jól gazdálkodunk, akkor életünk korábban soha nem tapasztalt magaslataira juthatunk fel. Az ár, amit ezért fizetünk, a magasabb stressz. A stressz az a bels feszültség, amit a célelérés során jelentkez nehézségek megoldása közben érzünk. Kellemetlen érzés, amit szeretnénk elkerülni. Az elkerülés azonban nem megoldás; a hatékony id gazdálkodásnak a megnövekedett stresszt is kezelnie kell. Az alábbi ötletek ebben nyújtanak segítséget. Rendszeres id közönként lazíts és meditálj! Létezik valahol egy fels bb hatalom - Isten,

ser , Teremt ,

Természet, Végtelen Intelligencia, Tudatfeletti -, melynek létét az emberiség minden nagy gondolkodója elfogadta. Akik kapcsolatba tudnak lépni ezzel a fels bb hatalommal, képesek megsokszorozni energiájukat. A kapcsolatfelvétel leghatékonyabb módja a magányban, háborítatlanul töltött id . Lehet ez imádság, meditáció, elmélkedés, filozofálás, lazítás, relaxáció – egyetlen közös jellemz jük a befelé fordulás -, ami egyrészt feltölti az embert, másrészt „szállítja” a válaszokat,

75

amelyek fentr l intuíció és megérzés formájában érkeznek gondolatainkra és kínzó kérdéseinkre.. Aludd ki magad, legyél TELJESEN kipihent! A kialvatlanság teljesítmény csökkenést okoz, hosszabb távon pedig megbetegít. A realitás az, hogy ha pörg s életet élünk, akkor lesznek napjaink, amikor nem tudjuk kialudni magunkat. Ha azonban az ilyen napok vannak többségben, akkor ez rendkívüli módon megnöveli a stresszt. Energiaszinted magasan tartása érdekében törekedj arra, hogy egy héten legalább 3-4 alkalommal teljesen aludd ki magad! A krónikus fáradtságot és alváshiányt azonban ezzel nem lehet rendbe tenni; id nként hosszabb id re el kell mennünk szabadságra, hogy a kiégést elkerüljük. Határozd meg a hozzád legjobban ill életritmust! A legtöbb ember bagoly vagy pacsirta. A bagoly könnyen fennmarad éjjel, de reggel alig tud kikelni az ágyból. A pacsirtának reggel kipattan a szeme, de este korán le is csukódik. Határozd meg, hogy melyek a csúcsid szakaid, és akkor végezd teljes fókuszt igényl feladataidat! A végs cél az legyen, hogy olyan életmódot tudj kialakítani, ami tökéletesen megfelel természetes életritmusodnak! Ne zsúfold tele a teljes napod teend kkel! Van egy határ, hogy mennyi fér egy napba. Ne tervezz többet! Amit nem lehet, azt nem lehet. Ha tudat alatt azt érezzük, hogy túl sok aznapra a teend , annak halasztgatás és kiégés lesz a 76

vége. Ilyenkor tedd át egy másik napra a „B” és a „C” feladatokat, aznap csak az „A”-kkal foglalkozzál! Heti egy napod teljesen munkamentes legyen! Folyamatosan senki nem képes dolgozni végtelen hosszú ideig. Id nként pihenésre van szükségünk. Akár vallási, akár praktikus okokból él valaki a heti egy pihen nappal, mindenképpen hasznos szokásról van szó. Amikor hetente egy napig nem munkával

foglalkozunk,

az

segít

a

megújulásban

és

a

munkakedv fenntartásában. Ha elvégeztél egy feladatot, jutalmazd meg magad! Amikor a teend listánkról kipipálunk egy tételt, az sikerélményt jelent. Egy feladat befejezésekor spontán módon endorfin szabadul fel a szervezetben, ami örömérzést okoz. Ha elvégeztünk egy teend t, jutalmazzuk meg magunkat valamivel! A jutalom mértéke álljon egyenes arányban a feladat nagyságával! Ha tudjuk, hogy jutalom vár, csökken a stresszszintünk, és szívesebben csináljuk meg az adott munkát. ******************************************************************************* Rendszeresen mérd a stressz-szintedet! A 2. melléklet egy szakemberek által összeállított tesztet tartalmaz, amit legalább félévente tölts ki! Milyen módszereket tudnál alkalmazni, amelyekkel csökkenthetnéd a mindennapi stresszt? Írj le mindent, ami NEKED m ködik! ____________________________________________________________ ___________________________________________________________ ____________________________________________________________

77

HARMADIK FEJEZET

A BOLDOGSÁG TITKA: CÉLOK ÉS EGYENSÚLY „Aki kifelé néz, álmodik; aki befelé, felébred.” Carl Jung A boldogságot mindenki másképpen definiálja. Az én meghatározásom a következ :

„Haladj a céljaid felé, és közben maradj egyensúlyban!” Ha ez a két dolog teljesül, akkor boldog leszel, tehát az id gazdálkodásnak is ezek megvalósítását kell szolgálnia. A boldogság kérdését az utóbbi néhány évtizedben a tudomány is egyre intenzívebben kutatja. A kutatók szerint a következ ket kell szem el tt tartanunk: 1. Boldogságunk mértékét dönt en emberi kapcsolataink határozzák meg. Minden más csak másodlagos, beleértve a pénzt is. 2. Nemcsak fiatalon lehetünk boldogok. A boldogság mértéke negyvenes éveink közepe táján a legalacsonyabb, kamaszkorban és öregkorban a legmagasabb. 3. A boldogság „melléktermék”. Amikor keresed, elszökik el led. Ha azon kell törnöd a fejed, hogy boldog vagy-e, vagy sem, akkor nem vagy az. Ha azonban álmaid elérésén munkálkodsz, és nem gondolsz rá, a KÉK MADÁR egyszer csak a válladra száll.

78

4. A boldogság nem egyenl az élvezetekkel. Az érzéki öröm nem azonos a boldogsággal. Az élvezetek mérték nélküli habzsolása csömörhöz vezet; boldogok akkor leszünk, ha megtanulunk mértékkel élni. 5. A boldogság mentális állapot. Boldogságunkat újra meg újra küls

feltételekhez kötjük.

Az igazság azonban az, hogy semmilyen küls körülmény nem tudja az embert tartósan boldoggá tenni. Gondolkodásmódunkat kell els sorban megváltoztatnunk. 6. A boldogságnak nincsen köze a pénzhez. A kutatások meger sítették, hogy a pénz egy bizonyos mennyisége szükséges a jólét érzéséhez, de a vagyon nagysága és a boldogság mértéke között nincsen közvetlen összefüggés. A legtöbb embernek évtizedekbe telik, amíg erre rájön — ha rájön egyáltalán. 7. A boldogság bennünk van. Életutunk során azzal követhetjük el a legtragikusabb hibát, ha valamilyen küls dologban véljük megtalálni a boldogságunkat. Ismerd meg önmagad, és megismered sorsodat! - a delphoi jósda papje által 2500 éve megfogalmazott örökérvény

törvény azóta

sem változott. A boldogság valóban bennünk van. ******************************************************************************* zd ki a saját értékrended alapján a saját céljaidat, és menj végig a saját utadon! Ez a boldogság igazi titka, és a mindennapi id gazdálkodásnak is ezt a célt kell szolgálnia.

79

DIÓHÉJBAN ÉLETMIN SÉGED RADIKÁLIS JAVÍTÁSA

A hatékony id gazdálkodással felszabadult id t életmin séged javítására fordítsd! Szakíts id t minden nap az alábbi dolgokra: Családi harmónia ápolása. Emberi kapcsolatok javítása. Pénzmozgások követése. Egészség és er nlét meg rzése. Gondolkodás fejlesztése. Spiritualitás. Rendszeresen mérd a stressz-szintedet! Csökkentsd a stresszt ezekkel a módszerekkel: Lazíts és meditálj! Mindig aludd ki magad! Élj a hozzád ill életritmus szerint! Ne zsúfold tele teend kkel a napod minden percét! Tarts heti egy munkaszüneti napot! Haladj a céljaid felé, és közben maradj egyensúlyban!

80

Zárszó _____________________________________________________________________

Gazdag ember, szegény ember A gazdag ember délid ben lemegy sétálni a tengerpartra. Meglátja ott a szegény halászt, aki a csónakja mellett hever, és békésen pipázva szemlél dik. Megkérdi t le: – Mondd, jóember, miért nem vagy ilyen szép id ben a tengeren halat fogni? – A mai napra már elég a zsákmány! De a gazdag ember csak er sködik: – Ha mindennap egy kicsivel többet lennél kint, sokkal több halat foghatnál. Ebb l vehetnél egy motort a csónakodra, és a mélyebb vizekre is eljuthatnál, ahol nyüzsögnek a halak. Egy id után talán halászhajóra is telne saját legénységgel, akik helyetted dolgoznának és neked termelnék a hasznot. Gazdag ember lehetnél, mint én. A halász felkönyököl, és érdekl dve kérdezi: – És az miért lenne jó? – Azért, mert akkor igazán tudnád élvezni az életet! – Miért, mit gondol, most éppen mit csinálok? ****************************************************************************** Úgy t nhet, hogy az id gazdálkodás lényege a hatékonyság növelése, hiszen általa id t takaríthatunk meg. Az igazi cél azonban mindig az kell legyen, hogy a felszabaduló id vel javítsunk életünk min ségén. Ahogy egy régi bölcs mondta: „A pénz és az id lehetnek az élet legnagyobb terhei. A legboldogtalanabbak azok, akiknek több van ezekb l, mint amennyit fel tudnak használni.” 81

1. MELLÉKLET ____________________________________________________________________________________________

Id gazdálkodási tippözön – 100 ötlet TERVEZÉS 1. Ha problémád van az id vel, els lépésként készíts leltárt; két hétig jegyezd fel félórás id közökben minden tevékenységedet! 2. Miel tt belevágsz valamibe, el tte mindig alaposan készülj fel! 3. Minden napot tervezz meg el

este papíron!

4. Minden nap ürítsd ki a „teend s” papírdobozodat! 5. Összetett feladatokat rajzolj le folyamatábrán! 6. Válaszd a hozzád leginkább ill id tervez rendszert! 7. A nap elején NE az apró intéznivalókkal kezdj el foglalkozni, hanem a legnagyobb, „A” kategóriás feladatokkal! 8. Mindent a naptáradba írjál, ne cetlikre! 9. Legyen 5-10 perces feladatlistád; a nap során kialakuló id lyukakban csináld meg ezeket a teend ket! 10. Mindenhova egyeztetett id pontban menj! 11. Id pontokat el tte mindig er sítsd meg telefonon! 12. Mindig legyen veled a határid naplód! 13. Életed minden területén alakíts ki rendszereket! 14. Ismerd pontosan a legközelebbi családtagjaid id beosztását! 15. Mindig tartalékolj id t a bees , váratlan dolgokra! 82

16. Id nyomás alatt egy másik napra írjál át minden olyan feladatot, ami nem halaszthatatlanul sürg s! 17. Ha problémát jelent a késés, állítsd el re 5-10 perccel az órádat! 18. Tegyél fel a falra otthon az étkez ben és a dolgozószobában nagyméret - 0,5-1m x 1-2m - éves naptárakat! CSELEKVÉS 19. Alakítsd szokássá az azonnali cselekvést! 20. Ha lendületben vagy, ne állj le! 21. Érd el, hogy csak azzal kelljen foglalkoznod, amit szeretsz! 22. Mindig az elkezdésre fókuszálj jobban, mint a befejezésre; a befejezés – így vagy úgy – mindenképpen megtörténik! 23. Mindig olvasd el a használati utasítást! 24. Ne legyél perfekcionista; 80% elég! 25. Mindent gyorsabb tempóban csinálj! 26. Ha 5 percnél kevesebb id kell hozzá, akkor csináld meg most! 27. A csúcsid szakaidban végezd az energiaigényes feladatokat! 28. Ne a munka mennyiségére, hanem az eredményekre fókuszálj! 29. Egy id után lelassul a gondolkodásunk, ezért munka közben tarts óránként 5-10 perc szünetet, sétálj, és igyál egy pohár vizet! 30. Ha nehéz elkezdeni az elején, kezdd el a közepén! 31. Kreatív és adminisztratív feladataidat külön végezd!

83

PÉNZÜGYEK 32. Havonta egyszer, egy id blokkban utald el internet bankon keresztül az összes csekkedet és számládat! 33. Legyen bevásárló listád! 34. Ugyanazokra a helyekre járj vásárolni; a boltban az egyes árucikkek keresgélésével nem fogsz id t veszíteni! 35. Bevásárláskor mindenb l háromszor annyit vegyél – ha eltartható -, mint amennyire szükséged van most! 36. A kocsidban mindig legyen egy marék apró! KÖZLEKEDÉS ÉS UTAZÁS 37. Az utazással töltött id t használd ki produktívan! 38. Ha kigyullad a sárga, azonnal tankolj! 39. Ne tankolj autópálya mellett; az üzemanyag ott sokkal drágább! 40. Amikor elmész otthonról, mindig vigyél magaddal 1-2 szendvicset és 2-3 félliteres palackban vizet! 41. A parkolási díjat mobilon fizesd, ha van rá lehet ség! 42. Amikor több helyre mész kocsival, optimalizáld az útvonalat! 43. Ha több napos az út, legyen utazási ellen rz listád! 44. Amikor nem vagy biztos az útvonalban, használj GPS-t! 45. Minden igénybe vett szolgáltatás – boltok, posta, ATM, gyógyszertár, stb. - a szokásos közlekedési útvonalaid mellett legyen! 46. Ne mosd magad az autód; olyan autómosóban mosasd, ami mellett amúgy is eljársz! 84

TELEFONÁLÁS 47. Amit csak lehet, telefonon vagy elektronikusan intézz! 48. Mindig legyen egy „felhívni” listád! 49. A telefonjaidat egy id blokkban bonyolítsd! 50. Privát mobilodon ismeretlen számot els re ne vegyél fel; ha tényleg fontos neki, úgyis újra hív! 51. Állva telefonálj; gyorsabban fogod befejezni! 52. Ha sokat telefonálsz, használj fejmikrofont! 53. Mobilodat tedd a tölt re, amikor félig van a töltöttségjelz ! 54. Otthoni számítógépedet szinkronizáld az okostelefonoddal! LAKÁS 55. A lakásban mindennek legyen meg a helye; használat után a dolgaidat tedd vissza a helyére! 56. Úgy pakolj, hogy ha a fiókokat és a szekrényeket becsukott szemmel nyitod ki, akkor is azonnal megtalálj mindent! 57. Használd a falat tárolásra; tizedannyi id alatt megtalálsz mindent, mintha fiókban és szekrényben lenne! 58. Évente – nyáron vagy év végén - nézd át a lakást és dobd ki, vagy ajándékozd el a felesleges dolgokat! 59. A ruhát, amit egy évig nem vettél fel, könyörtelenül dobd ki vagy ajándékozd el! 60. A lakás h mérsékletét – f téssel és klímával - mindig tartsd 22 fokon; hidegben és melegben lelassul az ember gondolkozása! 85

61. Mindig tartsd tisztán az íróasztalodat! 62. A gyógyszeres dobozt évente nézd át, és dobd ki a lejárt szavatosságú gyógyszereket! 63. A segélyhívószámok legyenek kitéve otthon a falra! 64. Legyen otthon palackos t zoltókészülék a lakásban! PAPÍROK 65. Ha papírt látsz, ez legyen az els gondolatod: „Ki lehet dobni?” 66. Ha egy papír egy évig nem volt a kezedben, 99,9%, hogy soha nem lesz szükség rá; könyörtelenül dobd ki! 67. Legyen egy kristálytiszta struktúrájú mapparendszered! 68. A leggyakrabban használt mappáid legyenek olyan nyitott polcon, amit a kinyújtott kezeddel elérsz! 69. Névjegytartóban tartsd a begy jtött névjegyeket! ÖNFEJLESZTÉS 70. Amiben jó vagy, azt fejleszd fel, és legyél benne egészen kiváló! 71. Ne legyél profi felesleges dolgokban! 72. Olvass el heti 1 könyvet! 73. Tanulj meg gyorsan olvasni! 74. Mindig kihúzóval olvass! 75. Mindig 4-5 könyvet olvass egyszerre, mert így biztosan lesz mindig olyan, ami a pillanatnyi hangulatodnak megfelel! 76. Legyen listád azokról a könyvekr l, amiket el fogsz olvasni! 86

77. Amikor elmész otthonról, mindig vigyél magaddal egy vékony ideális esetben rövid fejezetekb l álló - könyvet! 78. A kocsiban mindig legyen ott az egyik könyv, amit épp olvasol! 79. Amikor beindítod az autót, egy CD mindig kapcsolódjon be automatikusan! 80. Tömegközlekedési eszközön mindig legyen veled könyv és mp3! EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, KIKAPCSOLÓDÁS 81. Legyen egy nyugalmas sarok otthon, ahol lazíthatsz! 82. Étkezz egészségesen, aludj eleget, végezz heti háromszori testedzést; ha magas az energiaszinted, akkor minden teend d feleannyi ideig fog tartani! 83. Ha túlterheltnek és fáradtnak érzed magad, a naptáradban minden teend det – amit lehet - írj át egy másik napra; ez leveszi rólad a mentális terhet! 84. Minden napra tervezz be egy kevés id t csendes elmélkedésre; ha mindig „zizeg” valami odabenn, nem hallod meg a lényeget! SZÁMÍTÓGÉP 85. Technikai mütyüröket és bizgenty ket csak akkor vegyél meg, ha egyszer bbé teszik az életedet, és nem komplikáltabbá! 86. Személyes találkozó helyett tíz esetb l kilencben jó a Skype! 87. Legyen egy külön jelszó-listád papíron vagy Excelben! 88. Gyakorold be a leggyakrabban használd szoftverek alapfunkcióit, hogy ritkán kelljen a menüfunkciók között keresgélned! 87

89.Tanulj meg két kézzel, vakon gépelni! 90.Ne nézd folyton az emailjeidet; naponta kétszer elég! 91. Ha egy hírlevelet háromszor egymás után nem olvasol el, iratkozz le róla! KOMMUNIKÁCIÓ 92. Mondj nemet mindenre, ami ellentmond az értékrendednek és a prioritásaidnak! 93. Ha megkérdezik, hogy „Van egy perced?” és nincsen, akkor mondd ezt: „Nincs!” Esetleg: „Sajnálom, nincsen!” 94. Amikor mondanak neked valamit, mindig értsd meg teljesen, miel tt elkezdesz bólogatni és – f leg - cselekedni! 95. Csak akkor vegyél részt értekezleten, ha semmilyen módon nem tudsz kibújni alóla; ami téged érint, azt úgyis meg fogod tudni! 96. Dönts ott helyben, ha megvan minden információ! 97. Ne oldd meg más emberek helyett a problémáikat! 98. Ne tölts id t olyan emberekkel, akik érzelmileg kibillentenek, mert túl sok id t és energiát visz el a stabilizálódás! 99. Kontrolláld az érzelmeidet; az id pazarlás zöme érzelmi instabilitásból adódik! 100. Ne terheld az agyadat adatok memorizálásával; az agy dolga a döntéshozatal és a kreativitás!

88

2. MELLÉKLET ____________________________________________________

Stressz-szint kérd ív Kitöltési útmutató a) Nézd meg, hogy az elmúlt 12 hónapban melyik esemény következett be az életedben! b) Írd be a hozzá tartozó pontértéket az „érték” oszlopba! (Például, ha 8 hónappal ezel tt változott a munkaköröd, akkor a 24. sorban 29 pont fog szerepelni.) c) Összegezd a kapott értékeket! Az összeg megadja, hogy milyen valószín séggel fogsz stresszel kapcsolatos betegséget kapni. d) Ha túl magas ez a szám, változtass az életmódodon!

Stressz forrása

Pont

1 Házastárs halála

100

2 Válás

75

3 Klimax

65

4 Különélés házastárstól

65

5 Börtönbüntetés

63

6 Közeli családtag halála

63

7 Komoly baleset vagy betegség

53

8 Házasság vagy élettársi kapcsolat létesítése

50

9 Munkahely elvesztése

47

10 Partnerkapcsolatban kibékülés (szakítás után)

45

89

Érték

11 Nyugdíjba vonulás

45

12 Közeli családtag betegsége

44

13 Heti 40 óránál hosszabb munkaid

40

14 Terhesség vagy apává válás

40

15 Nemi élet nehézségei

39

16 Gyermek születése

39

17 Munkahelyi pozíció változása

39

18 Pénzügyi helyzetben változás

38

19 Közeli barát halála

37

20 Több veszekedés házastárssal

36

21 Nagyobb hitel felvétele

31

22 Hitel visszafizetése

30

23 Napi 8 óránál kevesebb alvás

30

24 Munkakör változása

29

25 Problémák apóssal-anyóssal vagy gyerekekkel

29

26 Kiemelked személyes teljesítmény

28

27 Házastárs dolgozni kezd vagy befejezi a munkát

26

28 Tanulmányok elkezdése vagy befejezése

26

29 Lakással kapcsolatos változások (felújítás, stb.)

25

30 Változás személyes szokásokban (étrend, stb.)

24

31 Krónikus allergia

23

32 Konfliktusok f nökkel

23

33 Munkakörülmények változása

20

90

34 Költözés

19

35 Jelenleg menstruáció el tt (PMS)

19

36 Iskolaváltás

19

37 Változás vallásgyakorlás terén

17

38 Társaságba járási szokások változása

17

39 Kisebb hitel felvétele

17

40 Családi programok gyakoriságának változása

15

41 Vakáció—szabadság—nyaralás

13

42 Jelenleg tartanak a karácsonyi ünnepek

12

43 Kismérv törvényszegés

11

Összesen Összeg < 50: unalom 50 < Összeg < 150: 30% betegség stressz miatt 150 < Összeg