André Kostolany - A pénz és a tőzsde csodavilága

ANDRÉ KOSTOLANY

A PÉNZ ÉS A TİZSDE CSODAVILÁGA

KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 1990

Az eredeti mő címe: Kostolany's Wunderland von Geld und Börse. Ullstcin Sachbuch

TARTALOM

( Verlag Busse + Seewald GmbH, Herford A szerzı magántulajdonú képeivel illusztrálva Fordította: Kerényi László A fordítást az eredetivel egybevetette és Szakmailag ellenırizte: Sulyok-Pap Márta (

Kei c-n vi László, Budapest, 1990 Hungárián iranslation

l;lıszó

15

TİZSDEI KISKÁTÉM A tızsde az életem Az ördög mőve: homo ludens

23

Hajózás a vagyon és csıd

között

Esı és napsütés

JO ...és az Izabella

tájfun - „Ma bika vagyok, kedvesem" A tızsde: a világ nagyjainak csodaszere ISBN 963 222 291 1 Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó A kiadásért felel: Dalos Vilmos igazgató zedte a Fényszedı Központ Kft. (900839/10) Nyomás, kötészet : Zenemőnyomda, Budapest 90/430 54 Felelıs vezetı: Skodnitz Ferenc

Í7 A

Bibliától máig - Nimbuszomnak következményei vannak A tızsde szeszélyes logikája

44

A kereslet és kínálat posztuláluma Hogyan keletkezik egy tızsdeárfolyam? T(endencia) = P(énz) + pszichológia) Tıke rövid idın belül Állami befolyások ,,A matematika törte ki Franeiaország nyakát" A fanta/i.i is hozzátartozik

K r >752 ■ Budapest, 1990

A szerkesztéséri felel: Losonci Nándorné Mőszaki vezetı: dr. Martonné Vágó Magdolna Mőszaki szerkesztı: Várszegi Zoltánné A borítógrafika: Németh János munkája Formátum: Fr/5 ■ Terjedelem: l l < . 4 A/5 ív Betőtípus: Apolló

A kamatláb és a kormánydöntések befolyása Infláció és köt ven v piar Infláció és tızsde pénzpolitika hatása

64 Az adó és a

A 70-es évek eseményei 5

61

A tızsdei c i k l i k u s mozgás fázisai

71

A fázisokban történı helyes spekulációról Tapasztalatok „reszketı" és „sokat tapasztalt kezőekkel"

A TİZSDE TÖRTÉNETE... EGYBEN AZ ÉN TÖRTÉNETEM IS Amerika fog fizetni... Az 1557-es katasztrófa

Ut a sikerhez: anticiklikus cselekvés

127 A

„Grand Parti" összeomlása

78

Hittételcin 2 x 2 = 5 — 1- Rugalmas maradni Az elvhőség kifizetıdik l '. nb . ij l)r. Jekill és Mr. Hyde között

Tulipánkatasztrófa a 17. században

IU

Valaki felsikított: Tőz! És mindenki kirohant „Aki «i kicsit túlbecsüli, az a nagyot nem érdemli" A spekuláns: stratéga hosszú távon 9 3

90 Az elsı modern tızsde: Amszterdam

Ágyúdörgésnél vásárolni, hárfaszónál eladni Szakértık és csodarabbik

A Kelet-indiai Társaság: állam az államban Hajótörés a Jóreménység fokánál „A zőrzavarok zőrzavara"

99

Az eleni/o gondolkodik a tızsde irányít - Nem tudomány, hanem mővészet

tönkrement ? A beteg Tannenbaum úr - Tévedés következmények n é l k ü l : az „Oceanic"

Az árfolyamtrendek (Charts): a részvény lázgörbéje

A londoni tızsde: egy végtelen birodalom idegközpontja 141 A Royal Exchange kezdete „Fekete elefántcsont" „A spekulálás ma divat, ezt teszi a miniszter, a hazafi"

Mennyire 1 értékesek az „elsı" kézbıl származó információk? 10 5 Informált

1 1"5

111

A nyerés elıfordulhat, de a vesztes szükségszerő Az árfolyamtrend szabályai Megszállottak és sarlatánok

A 18. század Bernié Cornleldje: John Law

149

„Adjátok nekünk pénzeteket és mi gazdaggá teszünk benneteket!" - Pánik a Rue Quincampoix n A párizsi tızsde a 19. században Úton az elsı ipari forradalom felé

1^4

Szirének dalai a drágakövekrıl és értékes leniekrıl A spekuláció: az ipari fejlıdés motorja Tızsdeszenvedély, avagy a haladásért tenni

„Információ be, információ ki": a tızsdei számítógépekrıl 118 Számítógép-párbeszéd A túl sok tudás gyakran káros Tanácsom így hangzik: Think! Gondolkozz!

Fekete péntek 1869: tızsdekatasztrófa New Yorkban

159

A tızsde Pearl Harbourja

Boom és krach: szétválaszthatatlan fogat

122 Visszapillantás a 19. századba: gründolási l á z

6

7

163

A tızsde „hısei"

Sába királynıjének kincseskamrája ? A fuvallat elfújta az álmol A Pedera] Keserve System alapítása

miniszterelnök

SAULUSTÓL PAULUSIG

A szerencsés bessz-játékos 182 l l )2 ( ). október 22-e: a történelem Legnagyobb pénzügyi katasztrófája Reménytelenség egy féktelen mámor után Roosevelt, a megmenti") A/, amerikai tragédia kihatása Európára „Rendkívül fatális - jegyezte meg Schlich" Nevetni, amikor mások sírnak? 194 A vártnál tragikusabb Í g y besszre spekuláló megtérése korszak

Új

„Tı/.sdés és ráadásul zenész is" 202 „A pénz múlandó - a mővészet örök" 204 A Wildenstein saga A győjtık köreiben TİZSDE ÉS SZENVEDÉLY

Mona l.isa a tızsdén

229 A

A bankár Rosenberg

A PÉNZ ÉS A TİZSDE CSODAORSZÁGÁ BA N

A nyugati v i l á g nyugtalan 20-as évei 171 Amerika: a prosperitás paradicsoma Európa: a „honey moon" évei „J'ti deux amours, naon pays et Paris" - Az elsı napom .) ,,templomban"

Múló szerelem...

N i k i t a király

Átmenet a mába: párizsi tızsdekaland I9W/40

A párizsiak tızsdepatriotizmusa „Istenem, mekkora tévedés!" Egy világ dılt bennem össze Viharfelhık a csodáttrszág felett

I. hisztéria: infláció - II. hisztéria: régiségek Túl lehet-e járni az infláció eszén? - Infláció: a demokrácia ára - Megtakarítók pokla az adósok paradicsoma — III. hisztéria: arany Gondolatok az aranystandard-rend szerrıl A valuta: bőneink és erényeink tükörképe 257 Spekuláció a vagyon megırzéséért 260 A vagyon növelésének mővészete Amivel spekulálni lehet - Befektetések: részvények, ingatlanok Befektetések: áruk, nyersanyagok Befektetési érték: képek Befektetések: régi bútorok, porcelánok Befektetések : ékszerek, gyémántok - Befektetések: régi pénzek, bélyegek Végül egy jótanács

Amerikai bankok

27?

Európai bankok

,,Most sertésoldalast kell vásárolni!" Ki kit véd meg, és kitıl?

Bulvárkomédia és áruhiány elbővölı volt és kaeér...

245

Ha a bankokból újra kávéházak lesznek...

215

239

222 A hölgy

számozott számlák

278 A svájci

Bankindiszkréció Amerikában

A gyızelmet elfújta a szél! „Adóoázisok" - Eldorádók

Mit kell tudniuk a nıknek a tızsdérıl? A férfi szivet könnyen megnyerjük...

226

Szerencsétlen adóáldozat, mi kell még? csinálni

283

Fekete pénzbıl fehéret

A „látó" kereskedıkrıl: Úristen, mennyi fáradság!

286

Út a „minikapitalistává" váláshoz: befektetési alapban való érdekeltség 289 A tıke cs a munka movctségC Multinacionális vállalatok: Európa mőhelyei

Szabad világ: a devizaprofik játékkaszinója „..., de sajnos nagyon szorgalmasak is" piacgazdálkodásban

321

Veszély a szabad

„Dávid" Kostolany a „Góliát" Dresdner Bank ellen Ha a befektetési alap menedzsere nevet, akkor az ügyfelek sírnak 293 „Vagy úgy s/olt a bróker , az sem rossz!" - A varázsszó: „teljesítmény"

Az aranymanipulációban vezet a Dresdner Bank Dr. Friderichs elsápadt - „Hallgatni ezüst, Schreiber pedig arany" „Marx mama csodálná az amerikaiakat" Amit az európaiaknak tanácsolok tőnik..."

Tızsdei csalás vegyes konszernekkel 297 Vakmerı konstrukciók A kártyavár összedıl

ií2

Mint hajdanában Franciaországban A dollár a mélypontról Hogyan tovább? Nehogy megfeledkezzetek Amerikáról!

Ahogy a közönséget becsapják 308 A vérszívó módszer HedfiC (fedezeti) tranzakciók tızsde esik, akkor is lehet keresni!" leírási társaságok Ki kit ejt á t ?

Madc in Germany

„És ha a

313

Miért hallgat a szövetségi kancellár?

Quousque tandem, Catilina, abutere... 315 Egészen ,,meghízható" : árutızsde-lebujok Csalás az NSZK-ban

Bőnrészesség tudatlanságból 318 Helmut Schx&idt és OttO 1.ambsdorff szavai - Mindenkit elcsábítanak Védjük a kártól a piacgazdaságot! 10

328

„Papíron minden jónak

„Ez csak az elsı csapás volt..." Oftshore alapok, made for Germany 302 Az új Midasz király: Bernié Cornfeld - Tızsdét és részvényeket, igen! Offshore alapokat, nem!

324

336

Nem paradicsom életmővészek számára „...csak kommunista ne legyen!" Egy biztonsági paradicsom Túléli-e a csodaország?

ÍV)

Külsı és belsı veszélyek „A politikában minden lehetséges, és mindennek az ellenkezıje is" Miért vagyok mégis optimista? AZ „ÉN" BIRODALMAM, AHOL - REMÉLHM SOHA NEM MEGY LE A NAP A tızsde mint passzió 347 A gonosz tızsde... 349 Tızsdelátogatókról és napi spekulánsokról Tızsde-barométerem 11

351

A tızsde potyalcsıi

„Nem tanítok, mesélek.

353 Hogy

nézne ki .) világ bolondok nélkül?

MICHEL DE MONTAIGNE

Szivem gyöngyszeme: a párizsi tızsde

356

linlékezés Daumier-r\\ és Zolára - „Itt vannak a zsandárok" ...és mosl IVaiH'ois Mitterrand A két táborra szakadt nép lilvilej>: reménység A nem európai tızsdék A tokiói tızsde

363

A sydneyi tızsde A dél-amerikai tızsdék A tel-avivi tızsde

Barbara Silbiger: Magyarország jósnıje

367

Misztikus jelek Budapestrıl

Az utolsó mohikánok kis kıre

370

Az elmúlt idık nem érdekelnek A tızsde: egy birodalom, ahol - remélem - a nap sohasem nyugszik le 373 FÜGGELÉK

Mindig lelni, de sohasem megijedni: André Kostolany kis tızsdei egyszeregye $77 Tíz parancsolat 383 Tíz tiltás 384

ELOSZO

Arisztotelésztıl Marxon keresztül II. János Fáiig e világ gondolkodói újra és újra szenvedélycsen fejtegettek egy kérdést: Erkölcsileg indokolt-e a pénz birtoklása, az utána való vágyakozás, vagy sem? Objektív ítéletet kimondani lehetetlen, az egyes emberek filozófiai beállítottságától fü ggEgy bizonyos: Az élvezet, a pénzkeresés vagy a pénz utáni vágyakozás nem mindig kifogástalan erkölcsileg, de a gazdasági elımenetel szempontjából mindkettı nélkülözhetetlen. Az elmúlt 60 év tapasztalata ezt eléggé bebizonyította. Mindenesetre a „pénzkeresés" adta lehetıség nem azonos azzal az élvezettel, amit a „pénz birtoklása" nyújt. A motivációk teljesen különbözıek. Természetes, hogy az ember pénz birtokosa akar lenni, hiszen ez hozzásegíthet a függetlenséghez, a kényelem he/., kisebb örömökhöz és gyakran a/ egészséghez. Az emberek többsége számára a pénzkeresés a hétköznapok kényszerősége, másoknak szórakozás, és nem csupán a pénz miatt. Azért, mert ez a szó autentikus értelemben „megérdemelt". (Csak a német nyelv nevezi a pénzjövedelmet megérdemeltnek. A franciák „nyerik", az angolok „aratják", az amerikaiak „csinálják", és a szegény magyarok „keresik".) A pénzkeresés élvezetté válik, ha a pénzt olyan tevékenységért kapják, ami nem kényszerő. A tızsdespekuláns igazi gyönyört él át, ha nyereséget vág zsebre olyan ötletekkel, amelyek minden más véleménnyel ellentétben helyesnek bizonyultak. Az az elégtétel, hogy igaza volt, még nagyobb öröm, mint maga a pénz. 15

Sokan örömöt lelnek abban, hogy gyorsan pénzt költsenek, így aztán állandó kényszert éreznek, hogy egyre többet is keressenek. A rulettjátékos ellenben élvezi a nyerést. De már a második legnagyobb élvezet számára a vesztés, mert neki a hátborzongató izgalom a szórakozása, nem a pénz. Ezért találhatók a milliomosok között szenvedélyes szerencsejátékosok is, mindegy, hogy mekkora összeggel teszik próbára szerencséjüket. Az ı szórakozásuk a sors kihívása. Ismerek valakit, akinek annyi pénze van, mint a pelyva, mégsem érvényesíti soha a menetjegyét a villamoson. Nem a megspórolt márka, hanem a kockázat izgatja, hogy az „ingyenes" utazást büntetés nélkül megússza-e. Furcsa módon, ha rájuk mosolyog a szerencse, a játékosok a legnagyobb pöHcszkedık és hazudozók. A nyeréssel heneegnek, a vesztést elhallgatják. Minden egyes sikeres fogás után olyan diadalmasan néznek körül, mintha ık lennének a legnagyobb zsenik. A/ Intellektuelek és a mővészek a gyakorlati elınyök mellett örömöt lelnek a pénzkeresésben, mert az sikerük hivatalos igazolása. Vannak persze olyan festık, írók, zenészek, akik gazdagnak születtek. Legnagyobb dolog számukra mégis az, ha képeikért, könyveikért vagy kompozíciójukért magas honoráriumot kapnak. Egyik régi barátom strómanokkal vásároltatta felesége képeit, mert a hölgy abban lelte örömet, hogy mővészetével pénzt kereshetett. A leggazdagabb és legszebb nı is élvezettel veszi fel a honoráriumot a modellfotózásért, hiszen ez mégiscsak a legjobb bizonyíték arra, hogy 8 valóban szép és kívánatos. Kétségtelenül igaz, hogy honoráriumot kapni sokkal nagyobb öröm, mint pénzt keresni. Én magam is tapasztaltam ezt. Amikor évekkel ezelıtt kiadtam egy könyvet, ami nagyon keresettnek bizonyult, nem az a tíz százalék írói honorárium okozta az örömömet, hanem a tízszeres összeg, amit az olvasók hajlandóak voltak a gondolataimért áldozni. 16

Végül is tanácsaimat éveken keresztül a világ legkülönbözıbb kávéházaiban ingyen osztogattam az érdeklıdıknek. Remélhetıleg ez a könyv hasonló örömet fog okozni. Természetesen vannak olyan emberek is, akik lemondanak az erkölcsi sikerrıl és az elismerésrıl, akik csak pénzük gyarapításában lelik örömüket, hogy milyen okból és milyen eszközökkel, az számukra mindegy. A keresık e fajtája számára a pénz olyan, mint szomjas embernek a tengervíz. Minél többet iszik a sós folyadékból, annál szomjasabb, mint ahogyan ezt már Schopenhauer is mondta, de a végén milliomosok lehetnek. A milliomos szó definíciója azonban nagyon kényes, mert minden relatív. İ egy „gazdag milliomos" mondták egykor a bécsiek, „legalább 100 000 guldcnje van". f i z abban a/ idıben még paradox sem volt, mert a milliomos szó nem feltétlenül azt jelentette, hogy az illetınek ténylegesen egymilliója van. „Milliomosnak" hívták és meg mindig annak hívják azt a gazdag embert, akinek a/ i l l ı tisztelet kijár, mint ahogy ıt „Rothschildnak" vagy „KrİZUSnak" hávják. A milliomos New Yorkban nem ugyanazt a fogalmat jelenti, mint a mai Budapesten. Ott is vannak milliomosok, csak nem dollárjuk, hanem forintjuk van. Végül is úgy vetıdik fel a kérdés: Kendelke/.ik-e az illetı egymilliós tökével vagy olyan járadékkal, ami egy jelentıs tıke hozamának felel meg? Aki a 19. szazadban Franciaországban vagy Angliában egy embert milliomosnak nevezett, nem azt mondta, hogy mekkora a tıkéje, hanem hogy mennyi jövedelme van. Ha az ember már egy bizonyos jövedelem vagy tıke felett rendelkezik, újabb kérdés vetıdik fel: mekkorák a kötelezettségei, terhei és igényei? Ezért az én definícióm: Milliomos az, aki tıkéjének vagy jövedelmének köszönhetıen mindenkitıl függetlenül ki tudja elégíteni igényeit. Akinek nem kell dolgoznia, sem fınöke, sem ügyfelei elıtt hajlongania, és aki mindenkinek, aki nincs ínyére, Goethe Götzét idézheti. Hz jelenti a legna17

gyobb luxust az életben. Az az ember, aki ilyen szuverén módon tud élni, az az Lgsuri milliomos. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb olvasóm a milliomosnak ezzel