Anderson intelligencia és kognitívfejlődés

Anderson intelligencia és kognitívfejlődés-elmélete

Howard Gardner elméletét több bírálat is éri, abból kiindulva, hogy nem létezik a többitől teljesen elkülönülő specifikus intellektuális képesség. Mike Mike Ande Anders rson on pszi pszich chol ológ ógus us szer szerin intt Gard Gardne nerr ross rosszu zull defi defini niál álja ja a több többré rétű tű intelligenciát, mert „hol viselkedést, hol kognitív folyamatokat, hol pedig valamilyen agyi struktúrát ért alatta”.Így Anderson hozzáfogott saját intelligenciaelmáletének  kidolgoz kidolgozásáh ásához, oz, Thurston Thurstonee és mások mások által által felvett felvett általán általános os int intelli elligenc gencia ia gondolat gondolat kapcsán elindulva (Thurstone- összetett intelligenciaelmélet). (Atkinson, 2005)  Anderson intelligenciaelmélete

Anderson szerint az intelligencia és intellektuális kompetencia közti különbségek az Anderson on az egyénenk egyénenként ént változó változó mechaniz mechanizmuso musokk alkalma alkalmazásá zásából ból adódnak. adódnak. Anders intelligenci intelligencia a egyének egyének közötti közötti különbség különbségeit eit elsősorba elsősorban n az alapvető alapvető feldolgozófolyamatok eltérő sebességéhez kötötte.

(tehát (tehát egy lasssúbb lasssúbb alapvet alapvetőő feldolg feldolgozás ozással sal rendelkező rendelkező embernek, embernek, alacsony alacsony az általános intelligenciája). Anderson Anderson beszél beszél még kognití kognitívv mechani mechanizmuso zmusokról, król, amelyek amelyek eltérőe eltérőenn az alapvet alapvetőő feldolgozófolyamatoktól, nem mutatnak egyéni különbségeket. Pl. Egy Down-szindrómás személy nem tudja mennyi 2+2, viszont felismeri azt, hogy mások is rendelkeznek vélekedéssel és ezt beépíti cselekedeteibe. Az ilyen egyetemes képességekért felelős mechanizmusokat mechanizmusokat „moduloknak” nevezzük. Ezek Ezek a modul modulok ok egymá egymástó stóll függet függetle lenül nül működn működnek, ek, nem befoly befolyaso asolj lják ák őket őket az alapve alapvető tő feldol feldolgoz gozóó mecha mechaniz nizmus musok. ok. Anders Anderson on szerin szerintt az új modulo modulokk beérés beérésee magyarázza a kognitív képességek gyarapodását a fejlődés során. Például a nyelvi modul érése eredményezi a teljes modnatokban való beszéd képességét. Anderson még két további „specifikus képességet” is az intelligenciához köt: -propozicionális gondolkodás(nyelvi, matematikai kifejezések) -vizuális és téri működések. Ezekre Ezekre a képesség képességekre ekre épülő épülő feladato feladatokat kat specifi specifikus kus feldolgo feldolgozók zók (processz (processzorok) orok) végzik, melyekkel kapcsolatban kapcsolatban vannak az alapvető feldolgozómechanizmusok.Te feldolgozómechanizmusok.Tehát hát gyors feldogozómechanizmusok birtokában az egyén gyorsabban tudja használni a specifikus feldolgozóit így több téren is erdeméyesebb lehet.

Tehát Tehát a tudás tudáshoz hoz két két „út” „út” vezet vezet:: az egyik egyik az ismer ismerete etekk megsze megszerzé rzését sét speci speciál ális is feldol feldolgoz gozóko ókonn törté történő nő folyam folyamato atokk által által (ez a gondol gondolkod kodás) ás),, a másik másik a modulo modulok  k  használata által.

Elméletének illuszrálására, egy 21 éves autista fiatalembert vett például, aki felnőttként sem tudott beszélni és a pszichometriai teszteken alacsony pontszámokat ért el, viszont IQ-ja 128 körül mozgott és a prímszámokat matematikusoknál is jobban azonosította. Anderson ezt azzal magyarázta, hogy a fiatalember alapvető feldolgozófolyamatai épek voltak, viszont a nyelvi modulja sérült, ezért nem volt képes a mindennapi tudás és kommunikációs készség elsajátítására. Elmélete jól magyarázza a kiemelkedő képességű egyéneknél mutatkozó intelligencia-struktúrán belüli nagyobb különbségeket.

Készítette: Dima Timea Béni Brigitta Forrásanyag: Atkinson & Hilgard: Pszichológia diszlexia.hu ringmagazin.hu konyvtar.hu