Aikido Konyv

Aikidó kiskönyv Sándor Zsolt 2004. október 4.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

11

2. Találkozásom az Aikidóval 12 2.1. Az els˝o alkalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3. Az AIKIDO 3.1. Mi az Aikidó? . . . 3.2. Az Ai-ki-dó kanjik DÓ . . . . . . . . . AI . . . . . . . . . KI . . . . . . . . . AIKI . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

13 13 13 14 14 14 15

4. Budoka - Mit jelent budokának lenni? 16 4.1. Ki a budoka? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 5. Útmutató új tanulóknak 5.1. Öltözködés, etikett . 5.2. Az edzés menete . . A ceremónia . . . . . A bemelegítés . . . . Gyakorlat bemutatása Az edzés vége . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

6. Etikett: viselkedés a dojoban 6.1. Az etikett szerepe . . . . . . 6.2. Mi a dojo? . . . . . . . . . . 6.3. Kamiza . . . . . . . . . . . 6.4. Általános viselkedési formák 6.5. Az edzés kezdete . . . . . . 6.6. A leborulás . . . . . . . . . 6.7. A fegyveres etikett . . . . . 6.8. A szabályok . . . . . . . . . 6.9. Kapcsolatok az Aikidóban . 6.10. Uke-tori kapcsolat . . . . . . 6.11. Sempai-kohai kapcsolat . . . 6.12. Sensei-tanítványok kapcsolat

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

1

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . .

18 18 18 18 19 19 20

. . . . . . . . . . . .

21 21 21 22 22 22 22 23 23 24 24 24 25

TARTALOMJEGYZÉK 7. Az Aikidó gyakorlása 7.1. A tori és az uke, mint egység 7.2. Az uke feladata . . . . . . . 7.3. A tori feladata . . . . . . . . 7.4. A céllal történ˝o edzés . . . . 7.5. A szeretet m˝uvészete . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

26 26 27 27 27 27

8. Ruházat és eszközök 8.1. Edz˝oruha (keikogi) . . . 8.2. A fels˝orész . . . . . . . A nadrág . . . . . . . . . 8.3. Az öv (obi) . . . . . . . 8.4. Nadrágszoknya (hakama) 8.5. Papucs (zori) . . . . . . 8.6. Törölköz˝o (tenugui) . . 8.7. Fa kés (tanto) . . . . . . 8.8. Fa kard (boken) . . . . . 8.9. Bot (jo) . . . . . . . . . 8.10. Véd˝ofelszerelések . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

29 29 29 29 29 29 30 30 30 30 31 31

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

9. Gondolatok az Aikidó oktatásról 32 9.1. A tanulás sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 9.2. Az érzés átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 10. A tudat 36 10.1. A támadó irányításának szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 11. A félelem 39 11.1. Mi a félelem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 11.2. A probléma oka az ego és a félelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 12. Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol 12.1. A hüll˝o agy . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . A Triune elmélet . . . . . . . . . . . Agy és viselkedés . . . . . . . . . . . 12.2. Hogyan kezeljük a hüll˝oket . . . . . . 12.3. Az érzelmi hullámvasút . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . Stressz . . . . . . . . . . . . . . . . . Félelem - a pszichológiai magyarázat . Félelem - a négy elem kombinációja .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

43 43 43 44 45 46 47 47 49 49 51

13. Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban 13.1. Mi a modell? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. Az energiamodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3. A kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.4. A válaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi az energia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

55 55 55 56 56 56

2

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

TARTALOMJEGYZÉK A hétköznapok során hol találkozunk az energiával? Miért jó, ha van energiánk? . . . . . . . . . . . . . . Hogyan áramlik a testben az energia? . . . . . . . . Honnan lehet energiát gy˝ujteni? . . . . . . . . . . . Az energiaközpont . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni? . . Milyen törvények érvényesülnek? . . . . . . . . . . Betegségek kialalkulása . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Jelképek az aikidóban 14.1. A négyzet, kör, háromszög 14.2. A tükör . . . . . . . . . . 14.3. Vízszer˝uség . . . . . . . . 14.4. A feny˝o története . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

56 57 57 57 58 58 58 58

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

59 59 60 61 61

15. A természet és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata 62 15.1. A természeti jelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 15.2. Az állatok viselkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 16. Az öt állat elmélete 16.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . 16.2. Els˝o fejezet: az állatok sorrendje . . . A Sárkány . . . . . . . . . . . . . . . A Tigris . . . . . . . . . . . . . . . . A Daru . . . . . . . . . . . . . . . . A Kígyó . . . . . . . . . . . . . . . . A Leopárd . . . . . . . . . . . . . . . 16.3. Összefoglaló . . . . . . . . . . . . . 16.4. Második fejezet: Az Elemek sorrendje A T˝uz létrehozza a Földet . . . . . . . A Föld létrehozza a Fémet . . . . . . A Fém létrehozza a Vizet . . . . . . . A Víz létrehozza a Fát . . . . . . . . A Fa létrehozza a Tüzet . . . . . . . . 16.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . 16.6. Befejezés . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

64 64 64 64 65 65 66 67 68 68 68 69 69 69 69 69 70

17. A térdel˝o ülés (seiza), és a meditáció (muksó) 71 17.1. A meditáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 17.2. Mire jó a seiza gyakorlása a mai világban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 17.3. Van ennek valami köze a Zen gyakorlatokhoz? . . . . . . . . . . . . . . . . 72 18. Suwari-waza

73

19. Alapelvek az Aikidó gyakorlása során 19.1. Melyek az alapelvek? . . . . . . . Ma is tanulok valamit... . . . . . A lélegzés . . . . . . . . . . . . . A lazítás . . . . . . . . . . . . . .

79 79 80 80 80

. . . . 3

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

TARTALOMJEGYZÉK A kopogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . A süllyesztés . . . . . . . . . . . . . . . . A kilépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kapcsolat felvétele . . . . . . . . . . . . . Egyensúlyvesztésbe hozás . . . . . . . . . Kiterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . A támadó vezetése . . . . . . . . . . . . . Központba tartás . . . . . . . . . . . . . . Megfelel˝o mozgás-megfelel˝o sebességgel . A háromszögpontok . . . . . . . . . . . . . Belépés a dobásba . . . . . . . . . . . . . . Karok és test együtt mozgása . . . . . . . . A súlypont áthelyezése . . . . . . . . . . . A csukló fordítása . . . . . . . . . . . . . . A nagy (dai) mozgás . . . . . . . . . . . . Furi kaburi, kiri-oroshi . . . . . . . . . . . A hátsó kéz dolgozik . . . . . . . . . . . . Kamae-váltás . . . . . . . . . . . . . . . . A megfelel˝o távolság (ma-ai) . . . . . . . A tekintet, avagy hova nézzünk . . . . . . A tér legjobb kitöltése . . . . . . . . . . . A megfelel˝o irányítás . . . . . . . . . . . . Védekezés támadó szemlélettel (pro-aktív)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

80 81 81 81 81 81 81 81 82 82 82 82 82 82 82 83 83 83 83 83 83 84 84

20. Az érintés használata az aikidóban 20.1. 1. kisérlet: Óvatos érintés (aware touch) . . 20.2. 2. kisérlet: Az érzelmi állapot fizikai hatása 20.3. 3. kisérlet: Teljes érintés . . . . . . . . . . 20.4. 4. kisérlet: Kiterjeszett gondolatok . . . . . 20.5. 5. kisérlet: Az alkalmazás . . . . . . . . . . 20.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

85 85 86 86 87 88 89

21. Távolságok az Aikidóban 90 21.1. A pusztakezes távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 21.2. A fegyveres távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 21.3. A távolságok váltása, kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 22. Állás, kéztartás 22.1. A három gyakorlási helyzet 22.2. Állások . . . . . . . . . . A shizen-tai . . . . . . . . A kamae . . . . . . . . . . Tegatana - a kardkéz . . . A kokyu kéztartás . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

23. A szabad mozgás

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

91 91 91 91 92 92 93 94

4

TARTALOMJEGYZÉK 24. A központ és a mozgások kapcsolata 24.1. A támadás vonala . . . . . . . . 24.2. A lépések, elmozdulások . . . . Irimi lépés . . . . . . . . . . . Tenkai fordulás . . . . . . . . . Tenkan fordulás . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

25. Bemelegítés 25.1. A bemelegítés célja . . . . . . . . . . . . . . . 25.2. Légz˝o gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . A gyakorlatok célja . . . . . . . . . . . . . . . A leveg˝ovétel módja . . . . . . . . . . . . . . Nyújtózkodó gyakorlat . . . . . . . . . . . . . Nyújtózkodó-kézkeresztez˝o . . . . . . . . . . . 25.3. Átmozgató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . A gyakorlatok célja . . . . . . . . . . . . . . . Ugrálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fejkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karhajlítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csukló körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . Derék körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törzs körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajlás el˝ore-hátra . . . . . . . . . . . . . . . . Testfordítás balra-jobbra . . . . . . . . . . . . Testfordítás hátra . . . . . . . . . . . . . . . . Hát kiropogtatása . . . . . . . . . . . . . . . . Térd rugózás egyik lábról a másikra . . . . . . Térd körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Boka körzés, bemelegítés ülve . . . . . . . . . Gurulás rávezetés, vissza ülésbe . . . . . . . . Gurulás rávezetés, féltérd . . . . . . . . . . . Gurulás rávezetés, állás . . . . . . . . . . . . 25.4. Nyújtó gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . A gyakorlatok célja . . . . . . . . . . . . . . . Láb nyújtás 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . Láb nyújtás 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . Láb nyújtás 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . A derék nyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . 25.5. Az Aikidó technikákra épül˝o nyújtás-melegítés A gyakorlatok leirása . . . . . . . . . . . . . . Kotegaeshi nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . Nikkyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . Sankyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . Yonkyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.6. Er˝ofejleszt˝o gyakorlatok . . . . . . . . . . . . Er˝ofejleszt˝o gyakorlatok leirása . . . . . . . . Eszköz nélküli gyakorlatok . . . . . . . . . . . 5

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

95 95 96 96 96 96

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97 97 98 98 98 98 99 99 99 99 99 99 99 99 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 101 101 101 101 101 101 101 101 101 101 101 102 102 102 102

TARTALOMJEGYZÉK 25.7. Eszközös gyakorlatok . . . . . . . Maroker˝osít˝o . . . . . . . . . . . Medicinlabdás gyakorlatok . . . . 25.8. Érzékenység fejleszt˝o gyakorlatok A gyakorlatok célja . . . . . . . . Tapadó gyakorlatok . . . . . . . . Kiterjesztés fejleszt˝o gyakorlatok . 25.9. Rávezet˝o gyakorlatok . . . . . . . A gyakorlatok célja . . . . . . . . A gyakorlatok leirása . . . . . . . Kontra technikák . . . . . . . . . 26. Gurulások és esések 26.1. Gurulások fajtái . . . . . . . . . . El˝ore gurulás (mae-ukemi) . . . . Hátra gurulás (ushiro-ukemi) . . . Oldalra gurulás (yoko-ukemi) . . . 26.2. Gurulás rávezet˝o gyakorlatok . . . Csoportos el˝oregurulás gyakorlás Hátragurulás gyakorlás . . . . . . 26.3. Esések . . . . . . . . . . . . . . . Esés rávezet˝o gyakorlatok . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

102 102 102 102 102 102 102 103 103 103 103

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

104 104 104 104 104 105 105 105 105 105

27. Támadások az Aikidóban 27.1. Fogások . . . . . . . . . . . . . . . . Ai-hanmi katate dori . . . . . . . . . A gyakorlat értelme . . . . . . . . . . Gyaku-hanmi katate dori . . . . . . . Kata-dori . . . . . . . . . . . . . . . Hiji-dori . . . . . . . . . . . . . . . . Eri-dori . . . . . . . . . . . . . . . . Ryote-dori . . . . . . . . . . . . . . . Katate-ryote-dori . . . . . . . . . . . Ushiro-dori . . . . . . . . . . . . . . Ushiro-Kakae-dori, Ushiro-Haga-jime Muna-dori . . . . . . . . . . . . . . . 27.2. Ütések . . . . . . . . . . . . . . . . . Tsuki . . . . . . . . . . . . . . . . . Uchi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27.3. Rugások . . . . . . . . . . . . . . . . Mae-geri . . . . . . . . . . . . . . . . Mae-geri-keage . . . . . . . . . . . . Mae-geri-keakomi . . . . . . . . . . . Yoko-geri . . . . . . . . . . . . . . . Mawashi-geri . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

107 107 107 107 108 108 108 108 108 108 108 108 109 109 109 110 110 110 110 110 110 110

. . . . . . . . .

6

TARTALOMJEGYZÉK 28. Technikák - általános leirás 28.1. A vizualizáció . . . . . . . . . 28.2. Alaptechnikák - Osae Waza . Ikkyo osae (ude osae) . . . . . Nikkyo (kote mawashi) . . . . Sankyo (kote hineri) . . . . . Yonkyo (tekubi osae) . . . . . Gokkyo (ude no bashi) . . . . 28.3. Dobás és feszítés technikák . . Hijikime-osae (udekime osae) Kokyu nage . . . . . . . . . . Shiho nage . . . . . . . . . . Udekime nage . . . . . . . . Kote gaeshi . . . . . . . . . . Irimi nage . . . . . . . . . . . Uchi kaiten nage . . . . . . . Soto kaiten nage . . . . . . . . Tenchi nage . . . . . . . . . . Koshi nage . . . . . . . . . . Aiki otoshi . . . . . . . . . . Sumi otoshi . . . . . . . . . . Kiri otoshi . . . . . . . . . . . Juji garami . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

111 111 111 112 112 112 112 112 112 112 113 113 113 113 113 113 113 113 113 113 113 113 113

29. Fegyveres edzés 29.1. A gyakorlatok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.2. A fegyveres edzés célja . . . . . . . . . . . . . . . . 29.3. Igazi vagy sem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.4. Fegyver használata az aikidóban . . . . . . . . . . . 29.5. A fegyverek fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tantó fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bóken fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jó fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyitás jelent˝osége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.6. Alapgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapgyakorlatok tantóval . . . . . . . . . . . . . . . Alapgyakorlatok bokennel . . . . . . . . . . . . . . Alapgyakorlatok jóval . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.7. Páros gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tantós párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . Bókenes párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . Összetapadás gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . 29.8. Jo-s párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . 29.9. Formagyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 lépéses jo formagyakorlat . . . . . . . . . . . . . 29.10.Pusztakéz fegyver ellen . . . . . . . . . . . . . . . . 29.11.Gyakori félreértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fegyver a vége jodan kamae esetén merre nézzen ?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

114 114 114 115 115 116 116 116 116 116 116 116 116 116 117 117 117 117 118 118 118 118 119 119

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TARTALOMJEGYZÉK Vágást honnan indítsunk? . . . Bele kell süllyeszteni a vágásba ? Yokomen vágás célja hol van? . Láb mozgása-test mozgása . . . 30. Vizsgák 30.1. Fokozatok . . . . . . . . 30.2. Miért fontos a vizsgázás? 30.3. 5. kyu . . . . . . . . . . 30.4. 4. kyu . . . . . . . . . . 30.5. 3. kyu . . . . . . . . . . 30.6. 2. kyu . . . . . . . . . . 30.7. 1. kyu . . . . . . . . . . 30.8. 1. dan . . . . . . . . . . 30.9. 2. dan . . . . . . . . . . 30.10.3. dan . . . . . . . . . . 30.11.4. dan . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

31. Gyakorlási módok az aikidóban 31.1. Edzésmódszerek és alkalmazásuk Statikus gyakorlás . . . . . . . . . Go-tai . . . . . . . . . . . . . . . Ju-tai . . . . . . . . . . . . . . . Aiki-tai . . . . . . . . . . . . . . Nini-tori . . . . . . . . . . . . . . Ju-waza . . . . . . . . . . . . . . Henka-waza . . . . . . . . . . . . Kaeshi-waza . . . . . . . . . . . . Randori . . . . . . . . . . . . . . Slow motion . . . . . . . . . . . . Partner segítése . . . . . . . . . . Edzés a szabadban . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . .

119 119 119 120

. . . . . . . . . . .

121 121 121 122 122 122 122 122 122 122 122 122

. . . . . . . . . . . . .

123 123 124 124 124 124 124 124 125 125 125 125 125 125

32. Mennyiség vagy min˝oség? 126 32.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 33. A Stratégia 128 33.1. Mi a Stratégia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 34. Atemi waza 129 34.1. Az atemi szó jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 34.2. Az atemi pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 35. Sérülések az Aikidóban 35.1. Sérülések okai . . . . . . . . . . . . . . . . Rossz edzéskörülmények . . . . . . . . . . . Figyelem hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . Fáradtságból adódóan . . . . . . . . . . . . Felesleges versengés, nem megfelel˝o kontrák 8

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

133 133 133 133 134 134

TARTALOMJEGYZÉK Képzetlenség, képességek nem megfelel˝o felmérése Véletlen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35.2. Tipikus sérülések . . . . . . . . . . . . . . . . . . Boka, lábfej sérülés . . . . . . . . . . . . . . . . . Térd sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kéz, karizületek rándulása . . . . . . . . . . . . . Arc sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ficamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

134 134 134 135 135 135 135 135 135

36. Doka - az út versei 36.1. Okui - The Secrets . . . . . . . . . . . . . . Masakatsu Agatsu . . . . . . . . . . . . . . Izu and Mizu . . . . . . . . . . . . . . . . . "The Way of the Mountain Echo" . . . . . . The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai)

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

137 137 146 146 147 147

37. Bemutatózás 37.1. Miért csinálunk bemutatókat? 37.2. A jó bemutató . . . . . . . . . 37.3. Amit kerülni kellene . . . . . 37.4. Egyebek . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

148 148 148 149 149

. . . . . .

150 150 152 152 152 153 154

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

38. Harcmuvészet ˝ - Önvédelem 38.1. Harcm˝uvészet-küzd˝osport-önvédelem 38.2. Az önvédelemr˝ol . . . . . . . . . . . 38.3. Hogyan? . . . . . . . . . . . . . . . 38.4. Az elkerülés . . . . . . . . . . . . . . 38.5. Az irányítás . . . . . . . . . . . . . . 38.6. A megzavarás . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . .

. . . .

. . . . . .

. . . .

. . . . . .

. . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

39. Történet a rendkívüli macskáról 155 39.1. Történet a rendkívüli macskáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 40. Egy történet Tadashi Aber˝ol

158

41. Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata 41.1. A boksz története (a változások követése) . . . . . . 41.2. A kezek sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41.3. A harcm˝uvészetek átvették az ökölvívók gyakorlatait 41.4. Biztonság és a pereskedés . . . . . . . . . . . . . . . 41.5. Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41.6. A küzd˝osport ütések gyengeségei . . . . . . . . . . .

160 161 162 163 164 165 166

42. Rövid mese aikidokák számára

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

168

9

TARTALOMJEGYZÉK 43. A szabadküzdelem és a kickbox csapda 43.1. A kickboksz csapda - bevezet˝o . . . . . . . . . . . . . . . 43.2. 1. csapda: Megpróbálni nem veszíteni . . . . . . . . . . . A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43.3. 2. csapda: Gyorsabban próbálunk mozogni, mint a támadó A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43.4. 3. csapda: A céltalan gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43.5. Konklúzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

171 171 171 171 172 172 172 173 174 174 174 175

44. Egyéb hasznos képek 44.1. Az öv megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44.2. Hakama szabásminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44.3. Hakama megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

176 176 176 176

45. Szótár

180

10

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

1. fejezet Bevezetés Kedves Olvasó!

E

zen könyv sok évi aikidózás, és egy teljes nyár eredménye. Azért készítettem el ezt a könyvet, mert úgy éreztem, hogy ma, Magyarországon, nagyon kevés információ jelenik meg az Aikidóval kapcsolatban. Ez egy elektronikus könyv, megpróbálom mindig frissíteni, ahogy lesz rá id˝om, illetve ahogy haladok el˝ore az Aikidó m˝uvészetében. Minden, ami ebben a könyvben megjelenik, a saját véleményem, és a valóságnak csak egy kis része. Egyetlen könyv sem lehet teljes, nem is akarok teljességre törekedni, ezért javaslom, hogy tanuljatok és gyakoroljatok együtt, egymást segítve.

Nem gondoltam volna, hogy így fogok haladni ezzel a könyvvel. Arra számítottam, hogy ha elérem a 100. oldalt, akkor már mindent leírtam, ami csak eszembe jutott. Hát, nem. Most, hogy a 200. oldalt is túlhaladtam, kezdek rájönni, hogy a harcm˝uvészetekben milyen rengeteg információ halmozódott fel. Feladatomnak érzem, hogy ezeket kibányásszam, összefoglaljam, és a többi gyakorló elé tárjam. Remélem, hogy a könyv gondolatébreszt˝o lesz, és megindul az általam annyira várt fejl˝odés, szabad információcsere az aikidós társadalmon belül. Ez a dokumentum olyan mozgássorokat tartalmaz, amelyeket csak szakszer˝u felügyelet mellett szabad gyakorolni! A könyv szerz˝oje, szerz˝oi nem vállalnak felel˝osséget semmilyen sérülésért!

11

2. fejezet Találkozásom az Aikidóval 2.1. Az els˝o alkalom Sosem felejtem el az els˝o alkalmat, amikor beléptem az Aikidó dojo-ba. Egy barátom vitt le edzésre, hogy nézzem meg, biztos tetszeni fog. Mint minden fiút, kiskoromban engem is leny˝ugöztek a harcm˝uvészeti filmek, Bruce Lee-n, és Chuck Norris-on n˝ottem fel, de a harcm˝uvészetekr˝ol nem sokat tudtam. Gondoltam, ez is valami japán sport, ahol fehér ruhába öltözött bácsik bírkóznak, meg csépelik egymást. Ahogy beléptem a terembe, megcsapott a tatami illata. Fantasztikus volt, mint a filmekben. Tényleg egy csomó fehér ruhás ember dobálta egymást, és csavargatta egymás kezét. Azonnal megtetszett. Hamarosan a gyakorlók között találtam magam, böngésztem az internetet, könyveket olvastam, hogy minél többet megtudjak err˝ol a m˝uvészetr˝ol, a m˝uvészetekr˝ol. A harcm˝uvészetek gyakorlása számomra egy utazás. Ahogy gyakorlunk, megismerkedünk saját testünk m˝uködésével, a fizikai, biomechanikai elvekkel, és lehet˝oséget kapunk arra, hogy saját magunkat is jobban megismerjük. A harcm˝uvészetek, az Aikidó gyakorlása ˝ az o˝ szinteségen alapul. Oszintének lenni saját magunkhoz és másokhoz, mind a dojon belül, mind azon kívül, nagyon nehéz feladat. Fontos tehát az egymással szembeni tolerancia, odafigyelés, hiszen a dojo egy nagy csapat. Mindenki szivét-lelkét beleadva azon dolgozik, hogy fejl˝odjünk. Ehhez pedig szükség van partnerre, aki segít, csiszol, és cserébe mi is segítjük, csiszoljuk o˝ t. A harcm˝uvészetek legnagyobb erényét abban látom, hogy egy tükröt tesz elénk, melyben minden jó, és rossz tulajdonságunk o˝ szintén megjelenik. Az életben a legértékesebb tanítások azok, melyeket els˝o kézb˝ol tapasztalunk, a harcm˝uvészetek pedig pont ezt adják. A harcm˝uvészetek tanítása, az Aikidó tanítása Igazság, melyet lehet˝oségünk van els˝o kézb˝ol, saját b˝orünkön tapasztalni. Becsüljük meg hát ezeket az értékeket! Az általam látott egyik legjobb harcm˝uvészeti film a Tökéletes Fegyver (Perfect Weapon) Jeff Speakman f˝oszereplésével. A történetben a mester azt magyarázza, hogy a Tigris1 gyors, és er˝os, de nem gondolkodik. A Sárkány is er˝os, de a Sárkánynak mindig van választása, a Tigrisnek soha. Ezért ha útra kel a srác, keresse a Sárkányokat. Erre megkérdezte a srác, hogy akkor lesz o˝ is Sárkány? Nem, akkor leszel ember. - válaszolta a Mester.

1

Az öt állat elméletér˝ol kés˝obb olvashattok

12

3. fejezet Az AIKIDO 3.1. Mi az Aikidó? Az Aikidó egy távolkeleti, japán harcm˝uvészet, melyet Morihei Ueshiba alapította. Az Aikidó, mely egy gendai budó - tehát a 20. században jött létre - több stílus szintézise: többek között jujutsu(Daito-ryu aikijitsu), kenjutsu (Shinkage ryu kenjitsu), lándzsavívás, bajonettvívás, japán masszázs (Shiatsu). Filozófiai terén az Omoto-kyo és a japán vallásokból (f˝oleg Shinto) merített. Az Alapító (akit aikidós körökben O-Sensei-nek szoktak hívni) ezekb˝ol a stílusokból, rendszerekb˝ol átvett dolgokat, és beépítette a saját harcm˝uvészetébe. Az Aikidót gyakran a Béke M˝uvészetének, illetve a Harmónia M˝uvészetének is nevezik, a célja, hogy békét teremtsen mind a gyakorlókban, mind pedig a világban, megállítva a felesleges, értelmetlen harcokat. Ezt a magasztos célt a kemény, szakadatlan edzéssel (keiko) próbáljuk elérni. Technikailag az Aikidó az ellenfél erejét használja fel, a támadás lendületét átvéve földreviszi vagy megdobja az támadót. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy aikidós passzívan várja, míg az ellenfele támad. Az Aikidó egyik legfontosabb része a megfelel˝o érzékenység kifejlesztése, és a támadóval történ˝o folyamatos kapcsolat fenntartása, ezt különböz˝o képességfejleszt˝o gyakorlatokkal lehet elérni.

3.2. Az Ai-ki-dó kanjik Japánban három írásfajtát használnak, ezek a Hiragana, Katakana, és a Kanji. Minden Hiragana és a Katakana megfelel egy-egy szótagnak, például ai, chi, te, stb... A Kanjik egyegy szónak felelnek meg.

13

Az AIKIDO Az Aikidó kanji három részb˝ol áll :

– Ai - harmónia – Ki - energia – DO - út A DO szó jelenti az utat, az AI szó jelenti harmóniát, a KI pedig az energiát. El˝oször megvizsgáljuk az egyes szavak jelentését külön-külön, majd pedig együtt.

DÓ Ezen szavak közül a DO (Út) szót viszonylag legegyszer˝ubb megmagyarázni. Ez egyszer˝uen csak annyit jelent, hogy haladunk egy úton, lépéseket teszünk egy cél felé. Ezen lépések összessége pedig maga az út, mi pedig egy, az aiki felé mutató utat próbálunk járni. Itt azonban nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy nekünk az egyedüli utunk az aiki-dó. Nekünk, mint emberi lényeknek megvan a saját utunk, a saját céljaink, és megvan a helyzetünk, amit ezen célok elérésében jelenleg elfoglalunk. Ennek az útnak egy része az aiki-dó. Keleten úgy gondolják, hogy minden út egy irányba mutat. Ez egy érdekes gondolat, érdemes elgondolkodni rajta.

AI Az AI szó harmóniát jelent. A harmónia pedig feltételez egyfajta kapcsolatot. Harmóniában lenni egy másik emberrel, azt jelenti, hogy kapcsolatban vagyunk vele, érezzük minden rezdülését.

KI Az ázsiai kultúrában ki-nek neveznek minden energiaáramlást, legyen az mérhet˝o (pl. mozgási) vagy nem mérhet˝o(˝ur, szeretet, vagy például az életenergia). Jelen tudások szerint a KI-nek nevezett energia valóban létezik, de mi csak az áramlásának hatását tudjuk megfigyelni, magát az energiát nem. A hatása pedig h˝oérzet formájában jelenik meg. Ez olyan, mint amikor a vezetéket melegíti a benne folyó áram. Tipikusan ilyen az információ is: megfogni nem lehet, vagy hullám vagy anyag formában található. Tudjuk,

14

Az AIKIDO hogy van, mégis nagyon megfoghatatlan dolog. Az energia szó a mi, nyugati szóhasználatunkban is eléggé homályos. Mert mi is az energia? Fizikából azt tanultuk, hogy a testek munkavégz˝o képessége. Ez így igaz, ez a definíciója, de azért mondanék ehhez kapcsolódóan néhány érdekességet, illetve felvetnék néhány, számomra még megválaszolatlan kérdést is: Azt mondjuk valakire hogy energikus. Tele van energiával. Mir˝ol is beszélünk ? ! Vagy, azt ugye tudjuk, hogy az ember a hitéb˝ol hihetetlen er˝oket tud meríteni. Nem a vallásából, a hitéb˝ol. Mi ez az energia, hogyan kell használni, tudunk-e másnak is adni bel˝ole ? (Rei-ki, chi-kung) Lehet-e irányítani? Van egy könyv, a címe a Mennyei Prófécia. Ebben a könyvben egy energia-modellr˝ol ír az író, melyben röviden összefogalva arról van szó, hogy az emberek az energiáért harcolnak, amit egymástól szereznek. Különböz˝o magatartásformákat követnek, melyek nem öncéluak, a cél a többi ember energiájának elszívása, ezáltal saját magukat magasabb energiaszintre tudják juttatni. Több felismerésen keresztül eljut a könyv f˝oszerepl˝oje ahhoz a szinthez, hogy tudatosan figyeli ezen reakcióit, és inkább a természetb˝ol vesz energiát. Szerintem az Aikidó is egy hasonló energiaszerzési forma, ahol a csoport együtt dolgozik, és együtt emeljük az energia szintünket. Pontosabban, lehet, hogy csak az energia rezgésszintjét emeljük. Ez a rész is további tanulmányozásra szorul, lehet-e az ember energiaszintjét emelni, vagy rezgésszintet, igazából mi a rezgésszint? Amikor úgy megy ki az ember az edzésr˝ol, hogy feltölt˝odött, akkor err˝ol van szó. Minden egyes m˝uvészet gyakorlása egyben energiaszerzési mód, amit nem egymástól elvéve, hanem egymást magasabb szintre emelve érhetünk el. Ugyanígy a hitb˝ol is lehet energiát szerezni. Hogy ennek Istenhez mennyi köze van, az is egy jó kérdés !

AIKI Eljutottunk oda, hogy AIKI. Az AIKI a partner energiájával való harmonikus kapcsolat létrehozást jelenti, és ezt próbáljuk elérni, ezt az utat próbáljuk gyakorolni, hogy ez a képességünk - az érzékelésünk és kontrollunk - minél jobb legyen. A másik támadásával, szellemi nyomásával, röviden, energiájával való kapcsolat felvétele, és ennek az irányításának a célja a másik felett aratott gy˝ozelem útja volt régen. Ez az aiki-jitsu. Érezni az ellenség minden rezdülését, és a megfelel˝o id˝oben lecsapni rá, összetörni és megölni. Ueshiba sensei ezt a módszert fejlesztette tovább, mely használatával nem szükséges összetörni a támadót, lehet˝oség van arra is, hogy földrevigyük, vagy sérülés nélkül megdobjuk, rádöbbentve ezzel a tettei értelmetlenségére.

15

4. fejezet Budoka - Mit jelent budokának lenni ? Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy ki a budoka, és mit is jelent budokának lenni?

4.1. Ki a budoka? A budoka egy olyan személy, aki japán harcm˝uvészetet gyakorol. Nem számít, hogy Aikidót, karate-dót, kendót, judót, iaidót gyakorlunk, a lényeg a megfelel˝o hozzáállás. Ha vakon követjük a tanítónkat, akkor nem fogunk igazán fejl˝odni. Egy budoka feladata nem csak az, hogy lejárjon edzéskre, és ellesse az önvédelmi technikákat, hanem az is, hogy megértse a tanítást, amit edzésen kap, b˝ovítse a tudását, minden lehetséges forrásból. A budó gyakorlása nem azonos a technikák gyakorlásával, az csak egy kis része a m˝uvészeteknek. A budó gyakorlásához hozzá tartozik a történelem megismerése, de nem holmi könyvtári történész hozzáállással,hanem abból a célból, hogy jobban megértsük, mit is próbáltak a régi tanítók átadni a tanítványaiknak. Ismeritek a mondást: Nem a mestert kell követni, hanem amit o˝ követ. Milyen igaz. A történelmet, a régi történeteket olvasva könnyen belemerülünk az érdekességekbe, a mesékbe, de nem ez a cél. A cél az, hogy felismerjük azokat a módszereket, elgondolásokat, röviden: a stratégiát, amit megpróbáltak átadni. Egy harcm˝uvészet nem attól lesz él˝o, hogy ugyanazokat a technikákat gyakoroljuk, amiket annó nekünk mutattak. A harcm˝uvészetek gyakorlása állandó útkeresés, betartva az alapelveket. Ne ragadjunk le egy alacsonyabb, csak a technikával foglalkozó szinten, hiszen annyi irányba el lehet menni, annyiféle dolgot ki lehet próbálni. Érdemes tanulni más harcm˝uvészetekb˝ol, filozófiai rendszerekb˝ol is, ezeket nyugodtan be is építhetjük a mindennapi edzéseink közé. A „tiszta” Aikidó gyakorlása csupán egy kelet európai mítosz ! Nem létezik tiszta Aikidó ! Nincs is értelme ennek. Ha azt mondanánk, hogy tiszta Aikidó, az a halott Aikidó lenne ! Az él˝o Aikidó, vagy akár egy él˝o vallás nem statikus, hanem dinamikus. Folyamatosan változik, alakul, fejl˝odik, ahogy egyre több dolgot megértünk, megfigyelünk, tapasztalunk. Ezt azonban nem lehet máshogy elérni, mint a szakadatlan gyakorlással és odafigyeléssel. Az igazi, él˝o Aikidó a bátorságból, az újításból ered. Abból, hogy kipróbálunk másfajta edzésmódszereket. Megfigyeljük mások megoldásait, ezek alapelveit átvesszük, és beépítjük. Ezzel nem fog elveszni az Aikidó, csak gazdagodik. Persze, kérdezhetnénk, hogy ez régen miért nem volt ennyire látványos. Több száz évvel ezel˝ott az információ nagyon nehezen terjedt az emberek között, be voltak zárva a saját országukba, így a módszereket nehezen cserélték egymás között, ráadásul nem is akarták megmutatni a technikáikat, nehogy mások ellopják. Ez valahol érthet˝o is, hiszen ha már kitaláltunk néhány piszkos trükköt, és mások ezt megfigyelik,

16

Budoka - Mit jelent budokának lenni? akkor könnyen csinálnak rá valamilyen ellentechnikát. A jujitsu és a judó az 1900-as években bekerült Amerikába illetve Európába. Itt fejl˝odésnek indult, átalakult, keveredett az akkori ökölvívással, a szabadfogású bírkózással, a savateval. Ezek a mesterek folyamatosan tanultak egymástól, csiszolták a tudásukat, cikkeket írtak. A stílusuk él˝o volt. Sajnos a legtöbb ilyen rendszer nem tudott elterjedni, és a kitalálójukkal együtt elhalt, viszont újjá lehetett éleszteni, hiszen volt írásos anyag, amib˝ol építkezni lehetett. TODO: ide egy kép kerül Ha megvizsgáljuk, az Aikidó is rengeteg gyökérb˝ol merített: daito-ryu aiki-jitsu, katorishinto ryu, jujutsu, shinkage ryu, a kínai chi-kung rendszerekb˝ol, a yojitsuból, a shinkage ryuból, és sok más rendszerb˝ol. Végig megtartva az alapelveket, hogy az Aikidó több támadó elleni védekezési mód, akik fegyvert is hordhatnak maguknál, nem puszta er˝ovel, hanem magas szint˝u érzékelés, id˝ozítési képességgel dolgozik, lehet˝oséget biztosítva arra, hogy ne kelljen megölni, vagy súlyosan megsebesíteni a támadót. Persze nem lehet technikákat egy-az-egyben átvenni más rendszerekb˝ol, el˝obb a saját képünkre, a saját rendszerünkbe kell formálni. Utána egy páros lábfelszedés is lehet aikidós technika, megfelel˝oen el˝oadva.

17

5. fejezet Útmutató új tanulóknak Amikor új tanulóként bekerül valaki egy Aikidó dojoba, akkor nem tudja, hogyan zajlik egy edzés, miket kell mondani, mit-miért kell tenni! Ebben a fejezetben err˝ol lesz szó.

5.1. Öltözködés, etikett Edzésen nem viselünk zoknit, sem cip˝ot.(kivétel egészségügyi okok) A teljesen kezd˝oknek megfelel a melegít˝onadrágot és a fehér póló, de pár hónap múlva, ha már elhatároztad, hogy járni fogsz, érdemes egy git (edz˝oruhát) venni. A judos git tudnám ajánlani, mert a karatésnak a fels˝o része nem valami er˝os, és hamar el fog szakadni. Nem érdemes els˝ore drága ruhát venni. Ékszereket, fülbevalót, karköt˝ot, egyéb díszit˝oelemeket kéretik az öltöz˝oben hagyni, mert ha edzés közben valaki véletlenül beleakad, akkor komoly sérüléseket okozhat. Körmöt tessék levágni a lábról és a kézr˝ol. (Lányoknál is ellenjavallt a hosszú köröm, pláne a m˝uköröm) Hosszú hajat összefogni. Fiúk általában nem húznak a gi fels˝o alá pólót, a lányoknál viszont mondhatni kötelez˝o. (Persze ha nem zavar:) ) Szemüveg viselése ellenjavalt, helyette vagy kontaklencse, vagy akár nyugodtan le is lehet venni, nem árt, ha javul az embernek a térlátása. (Én -6, -6 és nem hordok szemüveget edzésen) Érdemes térdgumit, illetve bokagumit, csuklógumit használni, ha valakinek problémás a lába vagy a keze. Ha fáj a kezünk, akkor valahogy próbáljuk jelezni, hogy az sérült, pl. egy csuklógumival, hogy láthassa az edz˝opartner. Nem árt papucsot vinni edzésre, hogy az öltöz˝ob˝ol kifele és befele menet ne mezitláb kelljen menni.

5.2. Az edzés menete A ceremónia Amikor belépsz az edz˝oterembe (dojoba), meg kell hajolni. Meghajolni úgy kell, hogy derékból egy kicsit el˝ored˝olsz, majd vissza. Nem kell kimérten, csak természetesen. Aztán bemész az öltöz˝obe, átveszed az utcai ruhádat az edz˝oruhára. Ha fellépsz a sz˝onyegre, meghajlás, ha lelépsz róla, meghajlás. Ha elkezd˝odik az edzés, akkor sorba állunk. Legel˝ol a legmagasabb fokozatú, a sor végén a teljesen kezd˝ok. A sorrend : hakamások, fehér gi-sek, tréningruhások. Csak hogy jól nézzen ki:) Leülünk térdel˝o ülésbe (seiza, ezt mondja is). Utána azt mondja, hogy mokuso (mukkszó). Ez azt jelenti, hogy meditáció. Becsukjuk a szemünket, a két kezünket összerakjuk magunk el˝ott, és kihúzzuk magunkat. A meditációról majd 18

Útmutató új tanulóknak kés˝obb. Ezután azt mondja, hogy "mukkszó jame", tehát vége a meditációnak. Megfordul az alapító képe felé, kétszer tapsol, ezután meghajlás következik, amivel kifejezzük az alapító iránti hálánkat, hogy létrehozta ezt a m˝uvészetet, majd egymás felé meghajlunk, kétszer. Taps helyt˝ol és edzésvezet˝ot˝ol függ˝oen elmaradhat. Van, amikor az edzésvezet˝o mondja is, hogy mit kell csinálni : O-Sensei ni rei: O-Senseinek köszönés , Otaga ni rei: edz˝otársaknak köszönés, sensei/sempai ni rei : mesternek, edzésvezet˝onek köszönés. Ha egy dojo lát vendégül egy mestert, akkor el˝obb a dojo vezet˝oje és a vendég üdvözlik egymást meghajlással, és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestert. Ha több instruktor tart tábort, akkor a rangid˝os mester foglal helyet a gyakorlókkal szemben, és a másik mester a sor elejéhez ül oldalt, és a tisztelgés után el˝obb egymást köszöntik meghajlással és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestereket. Aztán felállás, majd a bemelegítés következik.

A bemelegítés Gyakorlat bemutatása A bemelegítés után gurulás, esés, és egyéb gyakorlatok, majd a technikák bemutatása. Technikák bemutatása közben ülhetsz térdel˝o ülésben (seiza), vagy törökülésben. Ne támaszkodj az edz˝oterem falának, ne nyújtsd ki a lábad a bemutató tér felé, nehogy véletlenül rádessenek. A technikák gyakorlásánál párokba álltok, meghajoltok egy más felé, majd megcsináljátok a technikát mindkét oldalra (bal illetve jobb oldalra), 4-szer. Ezután cseréltek. Kezd˝oként próbálj mindent lemásolni, és LASSAN gyakorolni, nehogy megsérülj. Kerüld a hírtelen mozdulatokat. Edzés közben ne beszélgess, ne zavard a többi gyakorlót, ha megsérülsz, azonnal jelezd az edzésvezet˝onek. Ha elfáradtál, és leülsz, akkor ezt úgy tedd, hogy nehogy véletlenül rádessenek, tehát ne a terem közepén. A földr˝ol kelj fel minél gyorsabban. Együtt kell dolgozni a partnerrel, nem szabad "betartani" neki, csak akkor, ha ez volt a feladat. A legfontosabb dolog, hogy ha fáj, akkor kopogj. A kopogás azt jelenti, hogy valamely szabad végtagoddal többször jól hallhatóan ráütsz a testedre, vagy a földre, ezzel jelezve, hogy a partner hagyja abba a feszítést. Ha a partnered kopog, akkor azonnal engedd el. Ne feledd, ezek a szabályok azért vannak, hogy elkerüljük a felesleges sérüléseket! Ha az edzésvezet˝o leállítja a gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gyakorlást (meghajlással, illetve arigato gozaimasu szavakkal) és gyorsan elhelyezkednek a sz˝onyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehet törökülésben is ülni) úgy, hogy elegend˝o hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból lehet féltérden, vagy állva is figyelni a bemutatást. Az edzésvezet˝onek nem szabad hátat fordítani, mert lehet, hogy éppen veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edzésvezet˝o hosszasan magyaráz, akkor az ukénak ezalatt féltérden kell várakoznia. Az MKDE dojoiban (és a többi Kobayashi Dojoban is) a bemutatás végén az uke is megcsinálja párszor a gyakorlatot az edzésvezet˝on (az MKDE-n kívül is el˝ofordul néhány helyen). Ha gyakorlás közben az edzésvezet˝o külön megmutat valamit valakinek, akkor az illet˝onek szintén seizában kell végignézni a bemutatást. Ezt mások is megnézhetik, szintén seizában.

19

Útmutató új tanulóknak

Az edzés vége Az edzés végén rövid levezet˝o gyakorlatok (légz˝ogyakorlatok és/vagy sótörés (ez a kihúzás? !), suwari waza kokyuho) után újból sorba leülnek az aikidokák, rövid meditáció után el˝obb a kamiza, majd pedig egymás felé meghajolva búcsúznak az aikidokák és az edzésvezet˝o (több oktató esetén szintén el˝obb egymástól búcsúznak az edzésvezet˝ok). Néhány helyen a gyakorlók még megvárják amíg az edzésvezet˝o lemegy a sz˝onyegr˝ol, és csak utána állnak fel o˝ k is (Suga Sensei szerint ez fura szokás, mert lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a hakamát...), vagy feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidokák és az edzésvezet˝o egymás felé. Hazánkban több dojoban miután az edzésvezet˝o feláll, lemegy a sz˝onyegr˝ol, és meghajol a sz˝onyeg szélén, a sz˝onyegen maradt rangid˝os aikidoka hangos rei kiáltással jelez, ekkor az aikidokák újból meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojoban, de pl. Franciaországban sem). Néhány dojoban az edzés után az aikidokák végigjárják azokat, akikkel az edzés folyamán gyakoroltak, és meghajlás kíséretében újra megköszönik a közös munkát egymásnak.

20

6. fejezet Etikett: viselkedés a dojoban 6.1. Az etikett szerepe Az etikett, tehát a megfelel˝o viselkedési formák összessége, fontos része mindennapi életünknek. A különböz˝o kultúrákban más-és-más viselkedési formát tartottak kívánatosnak, gondoljunk csak arra, hogy a hagyományos japán etikettben nem fognak kezet, hanem meghajolnak egymás felé. Vagy gondolt-e már valaki arra, hogy miért kell a mester bal oldalán menni? A válasz egyszer˝u : mivel a legtöbben jobbkezesek, ezért ha támadás ér minket, akkor a mellettünk lév˝onek szabad a jobb oldala, tud védekezni, ki tudja húzni a kardját, míg mi játsszuk a pajzs szerepét. Habár ezek az írott és íratlan szabályok elég jelent˝os változásokon estek át, mégis, a tradicionális budóban alapvet˝o fontosságú a megfelel˝o viselkedés betartása. Nem azért, mert máshol is így csinálják, hanem a megfelel˝o viselkedési rend biztosítja a sérülésmentes gyakorlást, és fejleszti a többiekre való figyelés képességét.

6.2. Mi a dojo? Japánul az edz˝oterem - dojo. Itt mindjárt felvet˝odik a kérdés, hogy a dojo az a hely, ahol edzünk, vagy pedig egy olyan hely, ahol csak budo edzések folynak. Magyarra fordítva a kérdést: a tornaterem dojo? A válasz: igen is, meg nem is. Sz˝ukebb értelembe véve a válasz nem, abban az értelemben, hogy a tornaterem nem egy klasszikus dojo, tehát nincs tatami fixen lerakva, nincs kamiza(oltár), nem csak budo edzés folyik ott. Tágabb értelemben viszont bármely helyet, ahol edzünk, tekinthetjük dojonak, akár a természetet is. Ez hasonló, mint ha megpróbálnánk meghatározni, hogy mi egy templom? A templom egy olyan hely, ahol vallásos tevékenység folyik. Ha azonban mondjuk renoválják a templomot, akkor a hívek összegy˝ulnek a tornateremben, és az egyházi vezet˝o ott vezeti le a szertartást. Templomban van a hív˝o ? Igen, hiszen a vallási tevékenység ott valósul meg, viszont a templom-e a tornaterem kérdésre a válasz nyílvánvalóan nem. Visszatérve a dojora: nyugodtan mondjuk azt, hogy a dojoban vagyunk, akkor is, ha tornateremben edzünk.

21

Etikett: viselkedés a dojoban

6.3. Kamiza A kamiza az a hely, ahol O-Sensei képét, vagy az Aikidó kalligráfiát elhelyezzük.

6.4. Általános viselkedési formák Ha egy budoka belép a dojo-ba, akkor meghajol, ha fellép a tatamira, akkor is, ha kimegy, ugyancsak. Az edzést elhagyni csak azután szabad, ha el˝otte szólsz az edzésvezet˝onek. Erre azért van szükség, hogy tudja, hogy nincs-e esetleg valami bajod, nem kell-e esetleg kórházba vinni, ha történt valami. Ha valami baleset történik, akkor fontos, hogy ne álljuk körül a szenved˝o félt, mert nem fog rendesen leveg˝ot kapni. Azonnal jelezni kell az edzésvezet˝onek, ha valaki megsérül, o˝ majd intézkedik a további teend˝okr˝ol. Ha elkezdtek egy gyakorlatot, akkor meghajlás egymás felé, ha vége, akkor is. Gyakorlat közben, amikor támadó-véd˝o szerepet cseréltek, akkor nem kell feltétlen hajlongani, bár több helyen is ez a megszokott. Itt két csoportba lehet osztani a véleményeket, az egyik az, hogy egy keretben foglaljuk a gyakorlást, a másik vélemény pedig az, hogy ezzel igazából csak feleslegesen megy az id˝o, már köszöntünk egymásnak, amikor párt választottunk. Igazából nincsenek nagyon szigorú szabályok, annyit kell csak betartani, hogy ha valamit kérdezni szeretnél valamely haladótól vagy az edzésvezet˝ot˝ol, akkor odamész, meghajolsz, és aztán megkérdezed. Ha valamit bemutat a mester, akkor féltérdre ereszkedünk, vagy leülünk seizába. Ezzel védjük is magunkat, mert a fejmagasságban szálló kardok és botok nem fognak eltalálni.

6.5. Az edzés kezdete Amikor elkezd˝odik az edzés, akkor meghajolunk O-Sensei képe el˝ott. Nagyon fontos, hogy ennek semmi köze nincs a vallási leboruláshoz, egy háromszöget képezünk a kezünkkel, és meghajlunk, de nem a képnek, hanem így köszönjük meg, hogy ez a gyönyör˝u m˝uvészet létrejött, és ezzel fejezzük ki a hálánkat. Téves tehát az az elképzelés, amikor valaki azt mondja, hogy neki vallási okokból nem szabad leborulni egy kép el˝ott. Mert ha belegondolunk, arról volt ott is szó, hogy egy szobrot vagy képet imádtak, ami, lássuk be, teljesen értelmetlen, és haszontalan dolog. Itt nem leborulunk, hanem meghajlunk, és nem imádjuk a képet. Persze, szoktunk viccelni azzal, hogy O-Sensei-nek nem ülünk háttal, meg "vigyázzatok szegény öregre", meg hasonlók, de ezt nem kell komolyan venni.

6.6. A leborulás A leborulás egy más dolog. Amikor leborulunk egy templomban, egy mecsetben, vagy otthon, akkor elfogadjuk, hogy mi Isten egy apró része vagyunk. Elfogadjuk, elismerjük halandóságunkat, jelentéktelenségünket, megtisztítja a lelkünket. Ha nem o˝ szinte a leborulás, akkor viszont semmi értelme sincs. A leborulásnak szívb˝ol kell jönnie.

22

Etikett: viselkedés a dojoban

6.7. A fegyveres etikett A fegyverek használatának, a fegyverek biztonságos kezelésének is megvannak a maga szabályai. Ezek is azért alakultak ki, hogy védjék az edz˝otársakat, és a gyakorlót a sérülésekt˝ol. Fontos, hogy úgy kezeld a fegyvereket, mintha igaziak lennének. Ebb˝ol következik, hogy nem szabad átlépni, rálépni (mert pl. eltörik, és a tulajdonosa nem lesz valami boldog), nem hadonászunk vele. Amikor leülünk, akkor a kardot a jobb oldalra rakjuk. Ennek az az oka, hogy a kardot BAL oldalt hordták, és ha valaki támadni akart, akkor ha bal oldalt volt, akkor könnyedén kihúzta, és vágott. Ha jobb oldalt volt a kard, akkor ezzel is jelezte, hogy nem akar támadni. Persze, biztos volt arra példa, hogy valaki balkezes volt, és habár jobbosan használta a kardot, nem okozott gondot a jobb oldalról való vágás... Mindenesetre jobb oldalra kell pakolni a kardot, így nem lesz gond. Ha gyakorlás közben odajön a mester vagy egy haladó, akkor engedjük le a kardot alsó tartásba, vagy fogjuk a bal kezünkkel, éllel hátrafele, mintha a tokba visszatettük volna. Bot esetén a bal kézbe fogjuk, alkarhoz csapva. Kést (tanto) az övbe dugjuk, vagy a kezünkbe tartjuk, de semmiképp se támadó fogásban. Ha gurulni vagy esni kell, akkor viszont ne az övünkbe dugjuk, mert még megsérülünk. Ekkor rakjuk a tatami szélére úgy, hogy senki se tudjon még véletlenül se ráesni.

6.8. A szabályok Léteznek bizonyos általános szabályok, melyeket melyeket O-Sensei és Kisshomaru sensei írt le, sok évvel ezel˝ott. Ezeket a szabályokat két részre szedhetjük, mint régi (O-Sensei) és új (Kisshomaru). Ha jobban megfigyeljük, a szabályok között lényegi különbség nincs, inkább csak modernizálták azokat. Az els˝o hat irányelvet O-Sensei írta le, íme : – Az Aikidó életr˝ol és halálról dönt egyetlen ütésben, ezért a tanítványoknak gondosan követniük kell az instruktor útmutatásait, és nem szabad versengeniük egymással. – Az Aikidó egyszerre több irányból jöv˝o támadás hárítását tanítja. A tanítványoknak gyakorolniuk kell, hogy képesek legyenek észlelni olyan támadásokat, amelyek oldalról vagy hátulról jönnek. – Az edzéseknek mindig kellemes és örömteli légkörben kell folyniuk. – A tanár a m˝uvészetnek csupán egy kicsiny részét, mozaikját tanítja : Ennek sokoldalú alkalmazását mindegyik tanítványnak saját magának kell felfedeznie szakadatlan edzés és gyakorlás révén. – A napi gyakorlás a test átmozgatásával kezd˝odjön, azután folytatódjon az intenzívebb gyakorlatokkal! Soha ne er˝oltessünk semmit természetellenesen vagy ok nélkül! Ha ezt a szabályt követjük, még id˝osebb emberek esetében sem fog a mozgás sérülést okozni, és a gyakorlás egy kellemes, örömteli légkörben fog zajlani. – Az Aikidó célja a szellem és a test fejlesztése, valamint o˝ szinte, felel˝osségteljes emberek nevelése. Mivel minden technikát személyt˝ol személyig kell átadni, ne fedjétek fel felel˝otlenül másoknak, mert ez oda vezethet, hogy rossz célra is felhasználhatják. 23

Etikett: viselkedés a dojoban Ezen szabályoknak egy kés˝obbi változata : – Az Aikidó csak akkor sajátítható el megfelel˝oen, ha szigorúan követjük a tanár utasításait. – Az Aikidó mint harcm˝uvészet azáltal is tökéletesíthet˝o, hogy m˝uvel˝oje minden irányban éber a körülötte zajló dolgok iránt, és nem hagy sebezhet˝o rést (suki). – A gyakorlás kellemessé és örömtelivé válik, ha az ember eleget gyakorolt már ahhoz, hogy ne okozzon fájdalmat a gyakorlás. – Ne elégedjél meg azzal, amit a dojóban tanítottak számodra! Folyamatosan elmélkedj felette, kísérletezz vele és fejleszd tovább azt, amit tanultál! – Sohasem szabad természetellenesen és ésszer˝utlenül er˝oltetni a dolgokat az edzés során. Úgy kell gyakorolni, hogy az megfeleljen a test fizikai adottságainak és az életkornak. – Az Aikidó célja a valóban humánus személyiség kialakítása. Nem szabad öncélúan használni.

6.9. Kapcsolatok az Aikidóban Az aikidóban, mint minden csoportosan gyakorolt tevékenységben, létezik egyfajta hierarchia, illetve kapcsolati rendszer, ami magától kialakult. Ilyen például a mester és a tanítványok, a támadó és a véd˝o, az id˝osebb és a fiatalabb közötti kapcsolat.

6.10. Uke-tori kapcsolat Az tori az a személy, aki csinálják a technikát, az uke pedig az, akin csinálják. A tori-uke kapcsolat jelent˝oségér˝ol, a megfelel˝o támadás és védekezésr˝ol egy másik fejezetben olvashattok.

6.11. Sempai-kohai kapcsolat A sempai-kohai rendszer régen élt. Manapság már nem. Legalábbi abban az értelemben, ahogy Japánban volt. Mivel ez egy nem él˝o dolog, nem is kell úgy csinálni, mintha az 1920as években lennénk, azok az id˝ok már elmúltak. Mit jelent MA a sempai-kohai viszony? Az alapjelentés nem változott, sempai az a személy, aki el˝obb kezdte az edzést. Ha Józsika egy nappal el˝obb kezdte az aikidózást, mint Pistike, akkor Józsika a sempai a Józsika-Pistike kapcsolatban. Ez mindösszesen annyit jelent , hogy o˝ el˝obb kezdett edzeni. Ha tegyük fel, Gézu Józsika el˝ott 2 héttel kezdte az edzést, akkor Gézu Józsinak is, és Pistikének is a sempai˝ pedig a kohai-ok. Régen ez a függ˝oség sokkal több dolgot jelentett, a kohai a sempaija. Ok ok szolgálója volt. Olvastam anno egy cikket arról, hogy Japánban minden egyetemi diákot egy-egy professzorhoz rendelnek, és a diák feladata, hogy a tanár kéréseit kiszolgálja, és így hihetetlen mértékben függ t˝ole.

24

Etikett: viselkedés a dojoban

6.12. Sensei-tanítványok kapcsolat ˝ az, aki tanítja a diákokat, kb. Azért A sensei szabad fordításban azt jelenti, hogy mester. O kb., mert el˝ofordul, hogy vannak kvázi segédedz˝ok is, akik a mester tanítványai, de már olyan szintre jutottak, hogy o˝ k is segítenek az edzésvezetésben. De o˝ k edzést vezetnek, míg a mester tanít. Remélem ez érthet˝o. Ami nagyon nagy hibalehet˝oség a távolkeleti harcm˝uvészeteknél és küzd˝osportoknál, hogy a diákok nagyon könnyen sztárolni kezdhetik az edzést vezet˝ot. F˝oleg, ha o˝ nem csak edzést tart, hanem okítani is próbálja a diákokat. Nem szabad elfelejte˝ is hibázik, néha rossz napja van. Ez benne van a pakliban. ni, hogy a mester is csak ember. O ˝ De mi úgy szeretjük Ot, amilyen. Emberként. Ne gondoljuk azt, hogy a mester nem fejl˝odik, csak azért, mert nem jár valamilyen nálánál magasabb fokozatú egyénhez. Ha az ember eljut egy szintre, akkor már magától is tud fejl˝odni. Vesz egy érdekes témát, mint mondjuk a kés használata Aikidó technikák közben, vagy hogyan lehet fejleszteni az érzékenységet, hogy lehet jobban kontrollálni a másikat, hogyan tudunk dinamikusabban mozogni, és elkezdi beleásni magát. Van úgy, hogy az ember akkor jön rá a dolgok mélyebb értelmére, miközben magyaráz. Ezután pedig az így nyert tudását építi tovább. A tanítványoknak is nagyon fontos szerepük van, hiszen minél több haladó ember dolgozik együtt, annál gyorsabban lehet fejl˝odni, tudják egymást felfele húzni a tudás spirálján, sokkalta gyorsabban, mint ha egyedül próbálnák az utat járni. Érdemes kipróbálni új dolgokat, szokatlan dolgokat, mindent, ami csak eszünkbe jut, hiszen az út elég széles, nagyon hosszú, tele mindenféle érdekes leágazóval, ami lehet, hogy rövidít, lehet, hogy nem, de mindenképp érdekes és tanulságos tapasztalatokkal szolgál.

25

7. fejezet Az Aikidó gyakorlása, útmutató tanulóknak és tanítóknak Aikidó edzés során fontos megérteni a tatamin való viselkedés, a korrekt munka, a másik fél partnernak való tekintésének jelent˝oségét. A haladóbbak feladata, hogy ne csak a partnerjukra figyeljenek, hanem mindenki másra is az edzés során. Nagyon rossz látni kezd˝oket, akik egyedül ácsorognak, mert senki nem megy oda hozzájuk, és veszi be o˝ ket harmadiknak. Ez biztos rosszul esik a kezd˝onek, és egy néhány edzés óta járó tanítványtól nem lehet elvárni, hogy bátran becsatlakozzon valahova (Aikidós szóval élve beoszoljon [be-osu-ljon ]). Aki kezd˝o, és épp itt tart a könyvben, annak azt tanácsolnám, hogy bátran merjen szólni. Fontos megérteni, hogy nem egyedül gyakorlunk. Ha csak egyedül vagyunk, akkor formagyakorlatot csinálhatunk, de ha már ketten, akkor érdemes együtt dolgozni. Ha két vagy több ember együtt dolgozik, sokkal jobban tudnak fejl˝odni, mintha saját magukban próbálnának. Ez az energia modellben úgy néz ki, hogy együtt húzzák felfele egymás energiaszintjét. Amikor úgy érezzük, hogy "hú, milyen sokat fejl˝odtünk együtt", akkor err˝ol van szó. Persze, itt felmerül a kérdés, hogy miért vannak más harcm˝uvészetekben formagyakorlatok (katák). Ezek olyan gyakorlatok, amiket akkor érdemes csinálni, amikor egyedül vagyunk, hiszen bennük az adott harcm˝uvészeti ág teljes mozgásanyaga megtalálható. Ha azonban már többen vagyunk, akkor sokkal jobban lehet fejl˝odni a közös munka segítségével! Egy ideig jártam karatézni, és ott sok formagyakorlat, és leveg˝o csépelés volt. Amikor párosan próbáltak gyakorolni, akkor nagyon hamar el˝ojött, hogy a lényeges, küzdelemben használható képességek hiányoznak: a távolság érzékelése, az id˝ozítés, a szabad mozgás, a partnerral való kapcsolat fenntartása, a partner érzékelése, a periférikus látás használata, a helyes légzés, a megfelel˝o er˝o beleadása egy támadásba a megfelel˝o id˝oben. Ezeket a képességeket csak és kizárólag páros gyakorlás segítségével lehet kifejleszteni, felfejleszteni. A edz˝opartnert társnak kell tekinteni, mind a tori, mind az uke oldalról.

7.1. A tori és az uke, mint egység Az uke feladata az, hogy o˝ szintén támadjon, a tori feladata pedig az, hogy végrehajtsa a technikát úgy, hogy ne okozzon sérülést a partnernak. Aikidó edzésen nem ellenségek vagy ellenfelek dolgoznak, hanem partnerek. Ez egy kölcsönös megállapodáson alapuló viszony.

26

Az Aikidó gyakorlása

7.2. Az uke feladata Az uke feladata az, hogy o˝ szintén, de nem bután támadjon, a tori képességeinek megfelel˝oen, mozogjon, ha vezetik, és essen bele a dobásba. A módszer az, hogy csak akkora er˝ovel/lendülettel támadunk, hogy a tori meg tudja csinálni a technikát. Ahogy fejl˝odik, úgy lehet egyre er˝oteljesebben edzeni, de semmi értelme nincs egy kezd˝ot jól megfogni, aztán csináljon valamit, ha tud. Ez flusztrációt fog benne okozni, és elmegy a kedve az egészt˝ol. Próbáljunk erre egy kicsit figyelni. Az uke szerepe kezd˝o szinten sem egy áldozati bárány, aki miután megtette a feladatát (pl. megfogta a tori kezét), csak áll, és várja, hogy csináljanak vele valamit. Az uke feladata, hogy egy folyamatos nyomás alatt tartsa a torit, de csak annyira, amennyire az el tudja ezt viselni. Az uke önvédelme az esésben van, fontos, hogy tudjunk gyorsan, nagyot esni. Ha az uke kap egy atemi-t, akkor szükség van arra, hogy gyorsan tudjon esni, így kerülve el az ütés általi sérülést. Jogosan felmerül a kérdés, hogy ilyenkor az uke saját magát dobja a leveg˝obe? A válasz igen, mert ez az o˝ védekezése, belekapcsolódott a támadó akciójába, és semlegesítette azt az esés segítségével. Az uke feladata az is, hogy nem hagy felesleges réseket a védelmén (szuki), felrakja a kezét, ha arcon akarják vágni, illetve a támadás után ne álljon meg, hanem mozogjon tovább. A fogásokat ne szemb˝ol, hanem oldalról indítsa, így o˝ is jobb helyzetben van, és a tori is könnyebben tud dolgozni.

7.3. A tori feladata A tori feladata az, hogy kontrollálja az uke-t, végig érezze a kapcsolatot, vezesse, majd vigye a földre, illetve dobja meg azt. Mivel az uke felkinálja saját magát, ezért tilos ráncigálni, rángatni, összetörni. Figyelje a nyitásokat, és figyelmeztesse erre az ukét a megfelel˝o módon.

7.4. A céllal történ˝o edzés Fontos, hogy amikor gyakorlunk egy technikát, a támadásnak és a védekezésnek is legyen célja. Vagy, a másik oldalról nézve: akkor cél nélküli az edzés, ha egy technikának nincs világos célja, és nincs tisztázva, hogy a támadó és a védekez˝o mit szeretne elérni. A támadó célja lehet például az, hogy meghúzza, vagy megtolja a tori kezét, így szerezve ellen˝orzést felette. Fontos a folyamatos kapcsolat fenntartás, mind az uke, mind a tori részér˝ol. Az uke folyamatosan keresi a lehet˝oséget a következ˝o támadás indítására, míg a tori végig kontroll és kiterjesztés alatt próbálja tartani, megakadályozva a próbálkozásokat. Egy gyakori hiba, amit nagyon sok harcm˝uvészeti edzésen meg lehet figyelni, a rögzített támadási forma. Itt most nem arra gondolok, hogy megadott támadással kell támadni, hanem arra, hogy a támadó megcsinálja a maga mozdulatát, majd megáll, és otthagyja a kezét. Ez nagyon látványos tud lenni a késes támadásoknál, amikor a támadó a szúrás után otthagyja a kezét. Jól néz ki, csak éppen a folyamatos áramlás elvének, és a józan ész szavának mond ellent. A különböz˝o edzésmódszerekr˝ol a Gyakorlási módok az aikidóban fejezetben lesz szó.

7.5. A szeretet muvészete ˝ Az Aikidót hívják a szeretet, illetve a béke m˝uvészetének is. Miért? Én egy filmb˝ol értettem meg ezt : egy fickó mesélte, hogy összekaptak a testvérével valamin, aki részeg volt,

27

Az Aikidó gyakorlása és megpróbálta megütni o˝ t. Erre o˝ nagyon szorosan átölelte a testvérét - aki így nem tudta megütni -, és megvárta, míg az megnyugszik. Ezért is tanítják az Aikidóban, hogy közel kell kerülni a támadóhoz, kontrollálni kell (˝o itt átölelte), rögzíteni (ott tartotta, nem engedte el), és meg kell várni, amíg lenyugszik. Azért a béke m˝uvészete, hogy megállítsuk az emberek közötti küzdelmet, rávilágítsunk arra, hogy semmi értelme sincs a saját egónk túltengése miatt másokat bántani, másokra ráer˝oszakolni magunkat.

28

8. fejezet Ruházat és eszközök Edzésen különböz˝o öltözékeket viselünk, illetve különböz˝o eszközöket használunk. Ezekr˝ol következik egy rövid leirás.

8.1. Edz˝oruha (keikogi) Az edz˝oruha azért jó, mert magába szívja a nedvességet, nem úgy, mint egy póló, tehát egy óra nyári edzés után sem fog ragadni, illetve úgy van megvarrva, hogy bírja a fogásokat, húzásokat, és ne szakadjon szét. Az edz˝oruha három részb˝ol áll, egy fels˝o kabát részb˝ol, egy alsó nadrág részb˝ol, és egy övb˝ol.

8.2. A fels˝orész Érdemes judós, vagy aikidós fels˝ot venni, mert a karatés nagyon hamar szétszakad. Legtöbben levágatják a fels˝orész kezét úgy, hogy csak az alkar közepéig érjen, mert az Aikidóban használt fogásoknál nem lesz zavaró, és nem kell állandóan t˝urögetni.

A nadrág A nadrág legyen jó anyagú, fehér szín˝u. A térdnél legyen meger˝osítve, mert könnyen kikopik. Nyáron, hakama alá érdemes félhosszú nadrágot húzni. A nadrágból érdemes gumis derekút venni, mert az nem vág az oldalunkba.

8.3. Az öv (obi) Az öv színe az Aikidóban hagyományosan fehér a tanuló fokozatoknál, illetve fekete az 1.dantól kezdve. Van olyan hely, ahol használnak szines öveket, f˝oleg gyerekeknél. Ezek sorban: fehér, citromsárga, narancssárga, zöld, kék, barna, fekete. Van, ahol még csíkokat is raknak rá.

8.4. Nadrágszoknya (hakama) A hakama egy nadrágszoknya, amit az edz˝onadrág fölé húzunk. Hogy miért alakult ki ez a ruhadarab, arra rengeteg magyarázat van, a legvalószín˝ubb, hogy egy lovasruházat volt, 29

Ruházat és eszközök és azért hordták, hogy a nadrág ne dörzsöl˝odjön ki. Érdemes megfigyelni, hogy az alföldi csikósok is hasonló ruhát hordanak, bár a megkötése egy kicsit más, a kultúrális okokból adódóan. Hakamát persze nem csak lovagláshoz hordtak, hanem a mindennapokban is, volt olyan hakama, amit csak bizonyos ünnepekkor vettek fel, ezek nagyon jó min˝oség˝u anyagokból készültek, drágák voltak, ezért nagyon vigyáztak rájuk. Volt persze olyan hakama is, amit a hétköznapokban használtak, amit lehetett ny˝uni. Aikidóban is hakamát használunk, szövetségt˝ol függ, hogy ki hordhat. Nálunk (MAKSZ) 2. kyutól lehet hakamát hordani, van ahol mindenki hord, van hely, ahol csak dan vizsgától, van, ahol csak a haladók, és a lányok, tehát az, hogy valakinek van egy hakamája, nem jelent túl sokat. Egy értelmes magyarázat arra, hogy miért jó a hakama: mivel Aikidó gyakorlása során sokszor dolgozunk a térdeken, rengeteg esés-kelés csinálunk, ha hakamát hordunk, akkor a fehér nadrágunk nem lesz olyan hamar koszos. Szebb is lesz t˝ole a mozgás. Mivel általában nem használunk szines öveket, az edz˝o gyorsan felmérheti, hogy hány haladó van az edzésen, és ennek megfelel˝o tart edzést. Magyarországon általában fekete vagy sötétkék színû hakamát használnak (esetleg barnát), de tulajdonképpen színre és mintára nincs megkötés (a minta lehet festett vagy beleszôtt). O-Sensei fehér szín˝u hakamát használt sok alkalommal (shinto szertartásokon is ilyet hordanak), Kisshomaru Doshu szürkében edzett, de vannak akik indigó, bíbor, illetve rózsaszín(!) hakamát hordanak. az európaiak hosszabb hakamát hordanak, a japánok inkább akkorát ami éppen eléri a bokacsontjukat (nem is esnek benne hasra...). Arra vigyázni kell, hogy ne lógjon ki alóla a nadrág.

8.5. Papucs (zori) Hogy tiszta lábbal érkezzünk a szônyeghez. Tilos bármiféle lábbelivel felmenni a tatamira.

8.6. Törölköz˝o (tenugui) Egy egészen kis méretû törölközôt szoktak összehajtogatva a dogiben az öv fölött tartani, hogy az izzadságot letöröljék vele edzés közben. Eredetileg tradicionális pamut törölközô, amit a munkások a homlokuk köré tekertek, hogy felszívja az izzadságot, illetve háziasszonyok használták a konyhában, vagy teaszertartásnál volt mindig kéznél, hogy használják, ha kilöttyent a tea, stb... Gyakori a hagyományos szövött kivitelezés (pl. a kék és fehér egy régi hagyományos színkombináció). Nálunk nem annyira elterjedt a használata, pedig (fôleg nyári hôségben) nagyon praktikus.

8.7. Fa kés (tanto) Egy fából készült kés utánzat. Jó, ha megközelít˝oleg akkora, mint egy igazi kés, és kell˝oen könny˝u.

8.8. Fa kard (boken) Egy fából készült kard utánzat. Az Aikidóban nem használunk hozzá kézvéd˝ot.(tsubát) Nem árt, ha van súlya, mert tovább kibírja. 30

Ruházat és eszközök

8.9. Bot (jo) Egy szegycsontig ér˝o fa bot. Ha bemész a gazdaboltba, akkor egy gereblyenyelet kell kérni, mert az hengeres. Aztán méretre kell vágni, a nekünk megfelel˝o méretet úgy kapjuk meg, hogy a bot a földt˝ol a szegycsontunkig érjen, óvatosan átkenni friss növényi étolajjal (olivát még nem próbáltam, valaki?), majd ki kell rakni néhány órára a napra száradni. Ezután még végig lehet dörzsölni valami papírral. Kész :) A lakkozott jól néz ki, viszont nem használható, mert nem csúszik a kézben.

8.10. Véd˝ofelszerelések Aikidó gyakorlása során általában nem használunk egyéb véd˝ofelszerelést, bár edzés során, akiknek valamilyen izületi problémájuk van, gyakran használnak boka, térd, könyök, csuklógumit, illetve edzés végén gyakorolhatjuk az ütéseket, ebben segít a seikenvéd˝o.

31

9. fejezet Gondolatok az Aikidó oktatásról 9.1. A tanulás sorrendje Az Aikidóban, ellentétben például a judóval, nem alakult ki egy általánosan elfogadott oktatási rendszer. Persze, itt is megvan az a fajta fokozatosság, mint például el˝oször a lépések, majd a gurulások, és az esések tanulása történik, utána alapelvek, majd technikák. Ez nagyon fontos, van egy mondás, miszerint „El˝obb tanulj meg ülni, utána járni!” A lényeg a fokozatosság, bármit is gyakoroljunk.Az Aikidó egy út, ahol megyünk el˝ore, kipróbálunk új edzésmódszereket, különböz˝o érdekes gyakorlatokat,amit eddig még soha nem tettünk. Fejlesztjük saját magunkat. Nem a következ˝o versenyre, nem a biztos-ami-tuti technikákat . Van id˝onk kipróbálni mindenfélét. Az út a lényeg. Itt szeretnék egy érdekes dolgot megemlíteni. Van egy könyv, Dr. Újváry Miklós írta, és a régi japán kardvívókról szólt. Ebben olyan mesterekr˝ol olvashattunk, akik mindenféle érdekes gyakorlattal elvitték a tanítványokat a képességeik határához. Pl. naponta 10000-et szúrni egy dobozra, vagy 100 ember ellen küzdeni, ˝ a legtöbbet akarták kihozni a tanítványokból, hogy és egyéb képességfejleszt˝o módszerek. Ok képesek legyenek átbillenni, egy magasabb szintre érni, és megérezni azt a hatalmas er˝ot, ami bennünk van.

9.2. Az érzés átadása Fontos megérteni, hogy gyakorlás során az edz˝otársak egy-egy érzést próbálnak átadni nekünk, ezért nem lehet a harcm˝uvészeteket centiméterekben és fokokban leírni. Ezt nagyon fontosnak tartom. Hiszen egy technikát, miközben végrehajtjuk, folyamatosan érezni kell. Ha nem érezzük, nem lesz jó a technikánk. Ezen érzés átadása pedig nagyon nehéz. Amikor azt mondják, hogy érezd, ahogy áramlik az energia, vagy úgy tartsd az kezed, mintha egy labda lenne benne, vagy amikor nyomás alatt kell tartani a társunkat, akkor egy érzés átadásáról van szó. Ez a személyes tanítás. Figyeljük meg tehát az elveket, a mozgásokat, és próbáljuk meg utánozni. Az Aikidó oktatása során az edzésvezet˝o megmutatja a technikát, amit a tanítványok megpróbálnak minél jobban lemásolni, megérteni. Ez a fajta mozgás els˝o ránézésre bonyolult, de valójában nagyon egyszer˝u, és épp ezért olyan nehéz. Az évek során rengeteg felesleges mozgásformát átvesz az ember, és ezeket le kell csiszolni, hogy egyszer˝uen, hatékonyan tudjon mozogni. Minden technika sok apró mozdulatból áll, amely végrehajtásának a feltétele, hogy urai legyünk a testünknek, tudjuk tudatosan irányítani, azért, hogy az egyes technikákat felesleges mozgások nélkül végre tudjuk hajtani. Senki 32

Gondolatok az Aikidó oktatásról ne gondolja, hogy ez egy könny˝u feladat, a gyakorlónak össze kell hangolnia a lábak, a test, a karok, az ízületek, a súlypont mozgását, éreznie kell a partnert, folyamatos kapcsolatot kell tartania, eközben pedig mozognia, úgy, hogy a kapcsolat nem szakadhat meg, és o˝ nem billenhet ki. Amikor még kezd˝o voltam, nagyon zavart, hogy annyit bénázok. Ez persze most is így van, de már nem zavar annyira:) Zavarja az embert, hogy nem tudja, hova lépjen, hogyan forduljon, zavarja az, hogy két keze van, amivel jobb esetben két különböz˝o dolgot kell csinálnia, közben pedig lépnie, fordulnia kell, úgy hogy ne essen hasra. Ahhoz, hogy valaki jó sportoló, jó Aikidós lehessen, meg kell tanulni uralnia a testét. Szerencsére az Aikidó gyakorlatok minden irányba megmozgatják a karunkat, a törzsünket, a csíp˝onket. Ahhoz, hogy valaki tudatosan tudja mozgatni a testét, fontos, hogy értse a saját teste m˝uködését, tapasztalatból tudja, hogy melyik ízülete milyen irányba csavarodik, milyen pozícióból hogyan tud er˝ot kifejteni, hogyan tudja egy pontra koncentrálni az erejét, hogyan tudja áthelyezni a testtömegét, hogyan tud egyenes vonalú, körkörös, illetve spirál formájú mozgást létrehozni. Ezt nevezik testtudatosságnak. Nyilvánvaló, hogy ennek megtanulása nem egyszer˝u feladat, soksok évbe telik. Elmesélek egy történetet : egy id˝oben járt hozzánk egy srác, aki biztonsági o˝ r volt, és közben gyúrt is. Látszott rajta, hogy nagy súlyokkal dolgozik. A feladat egy kétkezes hátsó lefogás (ushiro-ryote-dori), és ebb˝ol való szabadulás volt. A srác megfogott, de könnyedén szabadultam. Utána szóltam neki, hogy fogjon er˝osebben, de megint könnyen kiszabadultam. Aztán én fogtam le, de nem tudott mozdulni. Nem értette, hogy csináltam. A helyzet az volt, hogy éreztem, hogy a srác er˝osen próbál fogni, de a fogása szétszóródott a tér minden irányába, megfeszült az egész teste, nem koncentrálódott az er˝o egy pontra, a kezeimre. Er˝os volt, de mégis gyenge, így könnyen ki tudtam szabadulni, kiterjesztés nélkül is. Nem baj az, ha valaki er˝os. De ez nem cél. A cél az, hogy amink van, a lehet˝o leghatékonyabban tudjuk kihasználni, és fejleszteni, aminek pedig híján vagyunk, azt megszerezzük, majd felfejlesszük. Ahhoz, hogy oktatni, tanulni lehessen az Aikidót, meg kell érteni, hogy is alakult ki, hogyan terjedt el Magyarországon, milyen más stílusok befolyásolták. Az Aikidó egy nagy hátránnyal indult itt, Magyarországon. A gond pedig az, hogy nem volt anno japán mester, aki ideköltözött volna hozzánk, hogy oktassa ezt a m˝uvészetet. Így nagyjából csak edz˝otáborokból lehetett tanulni. Ma, Magyarországra, több különböz˝o irányzatból is járnak, több tanítótól is tanulunk. Ezen tanítások pedig összekeverednek a fejekben. Ha valakit magunk felé helyezünk, és o˝ t mesterünknek nevezzük, akkor megvan az esélye annak, hogy nem fogunk saját magunktól fejl˝odni. Ez fokozottan igaz, ha a mesterünkkel nem tudunk nap-mint-nap találkozni. Ráadásul, nem tudom, miért, de kialakult az a helyzet, hogy kevesen mernek kérdezni, és akik kérdeznek, nem kapnak válaszokat. Nehéz azt mondani, hogy A kérdésedre nem tudom a választ.. Japánban állítólag csak olyat szabad kérdezni egy professzortól, amire tudjuk, hogy tudja a választ. Nehogy elveszítse az arcát. De mi Európában vagyunk. Ha a kérdés o˝ szinte, a válasznak is annak kell lennie. Mondhatjuk bátran, hogy nem tudom. De utánanézhetünk, megkérdezhetünk másokat, elküldhetjük a kérdez˝ot olyanhoz, aki tudja. A nemtudás nem szégyen. A szégyen az, ha nem vagyunk o˝ szinték. Idejön egy mester, és azt mondja, hogy úgy gyakorlunk, mint 20 évvel ezel˝ott. Félreértés ne essék, ez nem dicséret! A legszomorúbb pedig az, hogy teljesen igaza van. Idejött, 33

Gondolatok az Aikidó oktatásról ˝ annak a mutatott valamit, mi lemásoltuk, de anélkül, hogy elgondolkodtunk volna rajta. O szintnek oktatta ezt, ami 20 éve volt, nem pedig a mostaninak ! Mi megfogtuk, lebetonoztuk, k˝obe véstük ezeket a dolgokat, technikákat. Persze, ha tudtuk volna, hogy ez csak egy képességfejleszt˝o gyakorlat, nagyon alapszinten, akkor talán más lett volna a hozzáállás. Mondok erre egy nagyon egyszer˝u példát, ai-hamni-katate-dori ikkyo. A legels˝o technika, amit minden kezd˝onek megtanítanak. Régebben úgy csináltuk, hogy megbillent, földre visz, majd megpróbáltuk elhúzni a földön. Ez ugye nem megy, csak akkor, ha er˝osebb vagyok. A következ˝o lépés az volt, hogy behúztuk a csíp˝ohöz, és úgy húztuk el, a test teljes súlyával. Ez egy hasznos gyakorlat arra, hogy megtanuljuk használni a testünk súlyát. De ez még nem az ikkyo technika, hiszen ez is csak akkor m˝uködik, ha nincs jelent˝osebb súlykülönbség. Ez csak egy testsúly használat fejleszt˝o gyakorlat, nem ikkyo. Ekkor már zavart, hogy mindig azt tanítják, hogy körívesen kell mozogni, de amit tanultunk, és amit tapasztaltam, az nem fedte egymást, inkonzisztens volt a rendszer. Ez a probléma pedig nem csak ennél a technikánál jött el˝o. Azután Ogi megmutatta, hogy ha köríven mozgatom a kezet, és befele tolom, akkor ezáltal a támadó vállán keresztül hatást gyakorlok az egyensúlyára, így könnyedén, er˝olködés, és ami számomra a legfontosabb, fájdalom okozása nélkül földre tudom vinni. Valóban létezik egy egyszer˝u lehúzós módszer, de ez csak akkor megy, ha a könyöknél lefele, a csuklónál felfele feszítem a támadó kezét, ami nagy fájdalmat okoz, és ha valaki nem elég er˝os, akkor ez nem is fog m˝uködni. A másik probléma, hogy kevertük a statikus és a dinamikus gyakorlást. Be kell látni, hogy másként kell mozogni, ha valaki megragadja a kezünket, és ha valaki felénk üt. Egy edz˝otáborban Rudi azt mutatta meg, hogy a legtöbb haladó mozgása teljesen szétesik, ha dinamikusan kell mozogni, nem pedig statikusan. Miért ? Mert nem gyakorolták! Hamis elképzelés, hogy mozgásból ugyanúgy kell dolgozni, mint állásból. Ez NEM IGAZ. Mozgás esetén van egy plusz er˝ovektor, rosszabb esetben nem is vektor, hanem egy bonyolult, összetett er˝ohatás. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor olyan, mintha a fejünket a homokba dugnánk. Sajnos a kelet-ázsiai harcm˝uvészetekr˝ol elterjedt egy hamis kép. Sokan elhiszik (én is beleestem ebbe a hibába), hogy o˝ k szamurájok, nindzsák, és mindenféle fura szerzet. Azt gondolják, hogy azért, mert harcm˝uvészeti technikákat tanulnak, azáltal megtanulják az utcai bunyót, önvédelmet, stb. Egy id˝o után úgy érzik, hogy mekkora májerek, milyen ügyesek. Ekkor jön az els˝o pofon. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy hiányzik valami. Az, hogy ne csak „ügyesek” legyünk. Hogy belelássunk a harcm˝uvészetek mélyébe. Valami több, mélyebb. Miért van az, hogy amit a rendszerünk filozófiája, az különbözik attól, amit edzésen gyakorlunk? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, le kell rombolnunk a mítoszokat, amit mi építettünk magunknak. Ezután rájövünk arra, hogy amit eddig tanulásnak gondoltunk, az nem volt más, csak ismerkedés. Eddig a rosszabb esetben csak a testnek szenteltünk figyelmet, jobb esetben a szellemnek is, de csak külön-külön. Itt az id˝o, hogy összekapcsoljuk a kett˝ot. Amikor rátaláltam a Systemara egy honlapon, az ott olvasott cikkek kijózanítóan hatottak. ˝ azt csinálják, amit O-Sensei követett, arra tanítanak, hogy légy szabad, mozogj szabadon, Ok ne ragaszkodj. Az Aikidóban, legalábbis amit tapasztaltam, általában erre tanítanak, de nem ezt gyakorolják. Vegyük a technikákat. Az az elképzelés, hogy a tanult technikákkal mindent meg lehet 34

Gondolatok az Aikidó oktatásról oldani. De ez nem igaz. Technikával egy adott típusú támadást lehet megoldani. Ez csak egy doboz. Ha több technikád van, akkor nagyobb a dobozod. De akkor is csak egy nagyobb dobozod. Ami azon kívül van, arra nem jó. Ha megkérdezed, egy taekwondostól, hogy mit csinál, ha valaki késsel jön, azt mondja, hogy kirúgja a kezéb˝ol. Ha egy aikidóstól, akkor azt, hogy kicsavarja. De valóságban lehet, hogy nem az a jó megoldás. Systemaban arra tanítanak, hogy minden egyes támadásban benne van a rá adható legjobb védekezés is. És ha belegondolunk, ahogy a Tadashi Abe-s történetben is olvashatjuk, az Aikidó nem merül ki a karok csavargatásában, mert nem ez a végcél. Az edz˝ok, a mesterek feladata, hogy megmutassák a tanítványoknak az Aikidót teljes valójában.

35

10. fejezet A tudat Ebben a fejezetben az elmér˝ol, ennek a rögzülésér˝ol, a gondolatokról, és a partner irányításáról lesz szó.

10.1. A támadó irányításának szintjei Az Aikidóban a célunk az, hogy irányítsuk a támadónkat. Hogy lehet ezt megtenni? A legjobb az lenne, ha a támadó követné a mozdulatainkat, nem pedig harcolna ellene, így a dobás, vagy a földrevitelt könnyedén menne. Az irányítás legalacsonyabb szintje, amikor megragadjuk a másikat, és er˝ovel abba az irányba vonszoljuk, amerre mi szeretnénk, hogy menjen, felkapjuk, és ledobjuk a földre. Mindenki számára világos, hogy ez a módszer csak akkor m˝uködik, ha elég er˝osek vagyunk. Egy magasabb szintje a dolognak az, hogyha megindítunk egy hamis mozgást, ezt a másik fél lereagálja, és az így kialakult helyzetet használjuk ki. Azonban ez az elképzelés versengéshez vezet, az gy˝oz, aki ügyesebb trükksorozatot tud kitalálni. Ezzel viszont az a gond, hogy a nem sportszer˝u körülmények között nem lesz id˝o arra, hogy mindenféle trükkös taktikát kitaláljunk, másod, vagy harmadszándékból csináljunk technikát. Van azonban egy harmadik lehet˝oség. Ekkor a támadó gondolatait kell irányítanunk, el kell érni, hogy o˝ pontosan azt tegye, amit mi szeretnénk. Az egyik legfontosabb kulcsa a dolognak az ütközésmentesség. Ha megrántom valakinek a kezét, akkor o˝ automatikusan megpróbálja visszarántani. Ha viszont fokozatosan húzom, anélkül, hogy hirtelen mozdulatot tennék, akkor a dolog könnyedén megy. Ezt úgy is szokták mondani, hogy elveszem a rugalmasságát. Ha meglökök valakit, akkor o˝ visszaugrik, visszapattan az eredeti helyére. Ha óvatosan megtolom, és fenntartom ezt a tolást, akkor oda tudom tolni, ahova csak szeretném. Ha valaki elkap hátulról egy fojtással, és én arre gondolok, hogy jajj, elkapott, akkor szépen meg is fojt. Ha azonban el˝ore koncentrálok, és továbbmegyek, akkor könnyedén elhúzom, úgy, hogy nem fog tudni lefojtani. Sok könyvben olvashatjuk, hogy a Tudat és a Test EGY. Mit is jelent ez, hogyan kell ezt értelmezni? Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy kicsit át kell érezni a keletiek gondolkodásmódját, bár nem hiszem, hogy létezne olyan, hogy keleti, vagy nyugati gondolkodásmód. Egyszer˝uen vannak emberek, akik a szellemi tanulmányaikban nálunk el˝orébb járnak, így o˝ k

36

A tudat egy magasabb szintr˝ol próbálnak oktatni minket. Tehát, ha vesszük a testet, az egy anyagi dolog, míg a tudat egy szellemi. Ha úgy gondolkodunk, hogy van külön a testünk, és van külön a tudatunk, akkor ez egy dualisztikus gondolat. Például megtolnak, mi reagál, a test vagy a tudat ? A válaszom az, hogy mindkett˝o. A dualisztikus gondolkodás felszámolása nem azt jelenti, hogy ne fogadnánk el az érme két oldalát, hanem azt, hogy egy magasabb szintr˝ol tudjuk szemlélni a dolgokat. Tehát, a Tudat és a Test EGY valóban azt jelenti, hogy a kett˝o egységet alkot, egymáshoz kapcsolódik. Persze, a Test test, a Tudat pedig tudat, a kett˝o nem egyenl˝o egymással, de együtt alkotnak egy embert. Minden érzelmünk, gondolatunk befolyásolja a testünk m˝uködését. Nagyon durván! Nemrég olvastam egy pszichológiai könyvet, melyben arról írnak, hogy manapság már bizonyítottnak kell tekinteni, hogy minden egyes betegség kialakulásának van lelki része is. TODO: ide jön egy idézet Aki egész nap boldog, az sokkal nehezebben fog elkapni egy betegséget, míg aki lehangolt, depressziós, az sokkalta könnyebben. S˝ot, az emberi tudat magától is képes létrehozni a testben betegségeket. Így jelez nekünk, hogy Hé, figyelj már oda magadra!. Ezzel együtt a gyógyításnak új, komplex módjai alakulnak ki, melyek nem csak a testet, mint a beteg anyagot, hanem a lelket, mint a probléma gyökerét is gyógyítani fogják. Láthatjuk, hogy semmi ördöng˝osség nincs a Test és a Tudat egységében. Az elme az a hely, ahol a gondolatok keletkeznek. Az összes DO-ban azt tanítják, hogy az elme rögzítettségét, a ragaszkodást kell megszüntetni. Ezt úgy lehet elérni, hogy nem ragaszkodunk egy gondolathoz sem, hagyjuk, hogy megjelenjenek, és elt˝unjenek. A félelemmel kapcsolatos fejezetben pont err˝ol volt szó, úgy lehet megszabadulni a rögzítettségeinkt˝ol, hogy a jelenben tesszük a dolgunkat, nem gondolkodunk a múlton (h˝u de jól elhajoltam az ütés el˝ol), sem a jöv˝on(Most mit fog csinálni?) További példák az elme rögzülésére, amikor beszélgetünk valakivel, és egyszercsak észrevesszük, hogy ugyanahhoz a gondolathoz értünk vissza úgy, hogy nem is akartunk, vagy amikor egy balesetet szenvedett ember gondolatai újra-meg-újra visszatérnek a balesethez. Ez eddig nagyon szép, és jó, de hogyan használhatjuk fel ezt a tudásunkat a harcm˝uvészetek gyakorlása során? Ha harcm˝uvészeteket gyakorlunk, és ragaszkodunk egy adott technikához, mint bármit csinál, majd ikkyoval válaszolok , akkor az nem fog m˝uködni. Nyugodtan próbáljátok ki, hamar rájöttök. Nem fog m˝uködni, hiszen minden egyes támadásban benne van a rá adható legjobb védekezés, és mi elhatározzuk magunkat egy adott fajta védekezés mellett, még akkor is, ha az adott helyzetben teljesen rossz. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell gyakorolni a technikákat minden egyes támadási irányra: erre azért van szükség, hogy automatikusan jöjjön el˝o egy válasz, ha az elménk rátalál a megoldásra. Aikidóban a szabad válaszadást a juwazaban gyakoroljuk. Ekkor egy adott támadásra kell szabadon reagálni. De miért kell megszabadulni a rögzítettségeinkt˝ol? Azért, hogy szabadok legyünk. Szabadok, alaktalanok, rögzítettségt˝ol mentesek. Mint a víz. Ennek egy apró szelete az id˝o. Ha mindenféle felesleges gondolatok foglalkoztatnak, az id˝ot vesz el a helyes reakciótól. Az ember hajlamos azt gondolni egy ütésre, hogy á, ezt így is védhetem, meg így is, meg amúgy is, és a végén leveszi arccal, mert túl sokat gondolkozott. 37

A tudat

Amit megtanultunk, az, hogy az tudat és a test között létezik egy oda-vissza kapcsolat. Ha változtatom az elmét, a gondolatokat, akkor megváltozik a test, ha mozgatom a testet, az változást okoz az elmében. Kérdés, hogy az elme rögzítettségét hogyan lehet felhasználni az Aikidó gyakorlása során? Ha a támadó oldaláról vizsgáljuk, ha elérjük, hogy egy adott dologra koncentráljon, tehát rögzítettséget hozunk benne létre, akkor tudjuk irányítani. Ha például megfogja a kezünket, és mi a fogásnak nem állunk ellen, továbbmozgatjuk úgy, hogy nem próbáljuk kirántani a ke˝ arra gondol, hogy zünket, akkor könnyedén meg tudjuk mozgatni, belevezetni a mozgásba. O megfogja a kezünket, de mi finoman, fenntartva a kapcsolatot, továbbvezetjük a mozgását. Ha megpróbáljuk elrántani a kezünket, akkor nem fogja folytatni a mozgást, visszarántja a kezét, vagy utána kap. Ha felénk üt. mi pedig megfordulunk, és tovább engedjük az ütését, akkor az ütését könnyedén tudjuk hárítani. Nagyon sok ilyen gyakorlat van, ezeket összekapcsolva a partner érzékelésének fejlesztésével, ki-teszteknek hívjuk. Ide jön egy rész a ki tesztekr˝ol!

38

11. fejezet A félelem 11.1. Mi a félelem ? A félelem az élet része. A félelem egy érzés, ami segít túlélni. Nekünk, akik budót gyakorolnak, a félelem kezelése egy komoly feladat. A félelem úgy lemerevíthet, hogy mindent elfelejtesz, amit addig tanultál. Túl kell lépni a félelmeinek, le kell gy˝ozni azokat. A legjobban attól félünk, amit nem ismerünk. Mi van, ha megtámadnak? Mi lesz, ha elveszítem a küzdelmet? Mi lesz, ha meghalok? Ezekkel a gondolatokkal rögzül az elme, és ez a rögzülés visszahat a testre, szétesik a mozgás, vagy nem is leszel képes mozogni. Más stílusokban szabadküzdelmet használnak a félelem legy˝ozésére, ahol kontrollált körülmények között ismerheted meg saját magad. Ha félelmet érzel, gondolj arra, hogy ez csak egy jelzés számodra, hogy jobban figyelj. Lazítsd el a tested, mozogj, és mosolyogj. Egy jó gyakorlási forma, ha edzés közben mindig mosolyogsz. Ha ezt teszed, és bajba kerülsz, akkor csak elmosolyodsz, és már át is kerülsz az edz˝otermi mentális állapotba. Mint a Pavlov kutyája.:)

11.2. A probléma oka az ego és a félelem Tehát ezt kell valahogy megoldani, feloldani. Hogyan szabadulhatunk meg a félelmünkt˝ol? A válasz egyszer˝u, valahogy túlontúl is az. Mit˝ol félünk ? Az ismeretlent˝ol. Att˝ol, hogy a dolgok nem kiszámíthatóak. Attól, hogy úgy fog valaki támadni, amire nem vagyunk felkészülve. Attól, hogy bántani fognak. El kell fogadni a dolgokat úgy, ahogy jönnek, abban a pillanatban, amikor megtörténnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy hagyjuk magunkat laposra verni, hanem hogy ne foglalkozzunk a múlttal (de hát rámordított) sem a jöv˝ovel (na, vajon mit fog csinálni), csak a jelennel. Itt egy fordítást közlök az AikidoJournal cím˝u internetes újságban megjelent cikk, ami a Systemaról szól: A Systema rendszer, amit Mikhail és Valdimir oktat, egy elfogadás-alapú rendszer. A rendszer magja az a folyamat, ahogy a gyakorló feladja az ego alapú személyes er˝ot, és elfogadja, a dolgok úgy zajlanak, ahogy kell. Mikhail azt tanítja, hogy a félelem természetellenes mozgásokat hoz létre. Egyedül a dolgok elfogadásával - tudva, hogy a dolgok úgy zajlanak, ahogy kell - tudunk megszabadulni a félelemt˝ol, és természetesen mozogni. A végzet azon a tényen alapul, hogy minden, amire szükségünk van a létezéshez, megadatott. A legtöbb dologra, ami szükséges a létezésünkhöz, nem is gondolunk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy tudatosság nélkül lélegezzünk, akkor is, ha az oxigén bevitel a legfontosabb dolog, ami a testünket érinti. Ez az energiabevitel alapja, ezáltal lesz minden más lehetséeges. 39

A félelem Ahogy Mikhail mondja: Belélegzel, amikor megszületsz, kilélegzel, amikor meghalsz, és e kett˝o között van az egész életed. A gravitáció tart a földön minket és az atmoszférát, ami az oxigént tartalmazza, amire szükség van az élethez. Az elektromágnesesség segítségével jön létre az alak és a forma. Mindezek, és még több nem látható er˝o is a mi javunkra dolgozik, mégis ezek mind ajándékok, és nincs dolgunk azzal, hogy meghatározzuk o˝ ket. Kegyelemb˝ol élünk, amin érdemes elgondolkodni. Ha jobban érdekelnek ezek a dolgok, kutass utánuk. Amit mi szilárdnak és valóságosnak látunk, nem tart sokáig. Azok az energiák, amelyek lehet˝ové teszik számunkra az életet, amit nem láthatunk, sokkal valóságosabbak, mint azok a szilárd testek, amelyek mind elt˝unnek egyszer. Az egyik gyakorlat, amit használok, hogy megtartsam a jelent, és elfogadjam a dolgokat, az, hogy rajta kapom magam, amikor másokat bírálok, vagy híján vagyok a megbocsátásnak. Az elme ezen állapotai nem a végzetb˝ol jönnek, ezek a félelemb˝ol származnak. Úgy fogod találni, hogy te folyamatosan ítélkezel, és ez nem csak a negatív ítélkezésekre vonatkozik. Elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, éppoly felszabadító, mint amilyen nehéz. A valóság az, hogy a dolgok minden pillanatban pontosan olyanok, amilyennek lenniük kell, mert az egyetemes törvényre válaszolnak. A tény az, amikor azt gondoljuk, hogy nekik másmilyennek "kellene" lenniük, azt jelenti, hogy nem fogadjuk el, ami van, elutasítjuk a valóságot. Kérdezhetnéd, hogy ezt a gondolatmenetet hogy lehet egy harcm˝uvészetre átvetíteni? Azáltal, hogy hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak, megszabadít minket a harctól és a versengést˝ol. Egy kulcs elem a Systemában az, hogy nem versengünk a térért, vagy a területfoglalásért. Megtanulni azt, hogy belehajoljunk, és áramoljunk a támadó hatással, ezt egy kivételes szintre emeljük. Ez a jelen pillanatban tart minket, megszabadít a múlt és a jöv˝o határaitól. A tudatos elme, az egó elme, folyamatosan mozog a múlt , és a jöv˝o között (eddig mi történt, mi fog történni). Egyik állapot sem valós, és mindegyik korlátozza vagy meggátolja a képességünket, hogy érzékeljük a most pillanatát. Az id˝onk nagy részét ezekben a nem valóságos elmeállapotokban töltjük. Azok a pillanatok a lényegesek, amikor valójában a jelenben élünk, mint amikor amikor valamilyen nagyon veszélyes dolgot csináltunk, ami megoldására szükség volt minden képességünkre, és amikor befejeztük, akkor leszünk az abszolut jelenben.

We arrive at the understanding that living the will of God is the passport to the endless possibility of infinity itself. Urantia A térért való versengés egy félelem alapú válasza az embereknek. Gyakran beszélünk arról, hogy emberek betörnek a terünkbe, mintha birtokolnák azt. A tény az, hogy valakinek az ökle és az arcom egy ponton való találkozása a tér-id˝o szerkezetben egy megállapodás. Hogy is mondhatnád, hogy valaki ilyen megállapodást akar kötni. Ezek a megállapodások, hogy küzdjünk és teret védjünk, a félelem, és a bizonytalanságérzet szülöttei. A megijedési reflex, amikor élesen lélegzünk, és remeg a test, amikor meglep˝odünk, vagy félünk valamit˝ol, egy csodálatos példa erre a válaszra. Ez a válasz félelem alapú, és ártalmas számunkra. Az egyik ok, hogy a részegek olyan jól megússzák a veszélyes helyzeteket az, hogy nincs meg ez a válaszuk, nem elég éberek ahhoz, hogy féljenek, hogy harcoljanak a mozgási energiával, és hogy megsebesítsék saját magukat.

40

A félelem És itt a valódi igazság, saját magunkat sebesítjük meg. Olyan sok módon, hogy, itt van egy egyszer˝u példa, hogy könnyebben megértsük. Az, hogy a feszültség ellenáll a mozgási energiának, azt jelenti, hogy valakinek engedni kell. Mivel a mozgási energiát nem lehet létrehozni, sem megsemmisíteni, találd ki, ki fog veszteni. A természetes, elfogadás-alapú válasz, hogy egyszer˝uen ne legyünk az er˝o vektorban. A valóságban nincs semmi, amit védeni kellene. A tér, amiben az adott pillanatban vagyunk, nem tartozik hozzánk, ezért miért nem mondunk le róla, ha valaki más akar ott lenni. Van egy japán mondás: Masakatsu Agatsu avagy A legnagyobb gy˝ozelem az önmagunk fölött aratott gy˝ozelem El˝oször meg kell tanulnunk saját magunkat kontrollálni, és csak utána lehet másokat is kontrollálni. Ha mentálisan nem vagy egyensúlyban, az visszahat a testedre, egyensúly problémáid lesznek, nekimész másoknak véletlenül, nem állsz stabilan. A lábaid elnehezednek, nem tudsz lazán mozogni. Úgy érzed, mintha részeg lennél, aki nem tud a lábán állni. Ahogy megoldod ezeket a lelki problémáidat, újra stabilnak és er˝osnek érzed magad. Amikor Aikidót gyakorlunk, akkor jobb érzékelést, és kontrollt akarunk kifejleszteni. A kontrollt nem csak egy fizikai értelemben kell venni, hanem mentálisan is. Amikor az utcán sétálsz, könny˝u megérzeni az emberi agresszivitást. Nézd csak meg azokat a srácokat, akik épp a diszkóból lépnek ki, fel vannak pörögve, és azt gondolják, hogy o˝ k a királyok. Bunyózni akarnak, meg akarják mutatni, hogy milyen men˝ok. De nem akarnak igazi harcot, vért, törött kezeket, lábakat, szétvert arcot. Azt gondolják, ez csak egy játék. De nem az! Ugyanez a helyzet azokkal az emberekkel, akik tudják, hogy Te valamilyen harcm˝uvészetet gyakorolsz, és megpróbálnak provokálni, vagy megfogni. Azt gondolják, hogy ha megütnek, akkor majd jól megönvéded magad, de úgy, hogy o˝ k nem sérülnek meg. Micsoda bolondság. Senki sem garantálhatja, hogy a támadó nem fog megsérülni. Ha nem is miattad, hanem csak megcsúszik, elesik, beveri a fejét. És mit lehet velük kezdeni? Nem lehetsz durva, mert o˝ k a "barátaid". Ki kell zárni egy csomó technikát, nehogy megsérüljenek. Azt kell ,hogy mondjam, nyugodtan adj nekik egy barátságos fülest, vagy rúgást a hasba, vidd a földre, szorítsd le, aztán beszélgess velük:) Nem szabad elfelejteni: csak azért, mert jobban birod a fájdalmat, az ütéseket, az emberi hülyeséget, még nem vagy egy boxzsák. Ha valaki arra próbál használni, akkor szólj neki, hogy vegyen egy zsákot, és azt ütögesse. Röviden összefoglalnám a lényeget: a félelem egy érzés. Az érzés oka az ismeretlent˝ol való rettegés, hiszen az kiszámíthatatlan, és nincs semmi, amit jobban utálunk, mint a véletlen, kiszámíthatatlan eseményeket. A félelem lehet jó dolog, hiszen segítségével életbe lép a test természetes önvédelmi reakciója, megemelkedik az adrenalin szint, er˝osebbek, gyorsabbak leszünk, viszont van úgy, hogy teljesen megbénítja az embert, leviszi a tudatot egy alacsonyabb, állati ösztönös szintre, így lecsökken az ember ítél˝oképessége, izomfeszültségek keletkeznek, ezáltal nem tud a test természetes lazasággal mozogni. Ez nagyjából olyan, mint ha védekezésként felvennénk egy teljes lovagi páncélt, ami ugyan véd, de sem érzékelni, sem mozogni nem lehet benne. A félelem egy mentális, pszichikai dolog, ezért fizikai úton nem lehet semmit sem kezdeni vele, a megoldás a tudat, a gondolatok más néz˝opontra helyezése, ami által meg tudunk szabadulni a félelmeinkt˝ol. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha nem tör˝odünk sem a múlttal, sem a jöv˝ovel, csak a jelennel, a most-tal. Nem számít, hogy valaki ránkordított, nem számít, hogy majd mi fog történni, a lényeg a most-on van. Azt, hogy ebbe a tudatállapotba kerüljünk, illetve ezt fenntartsuk, el kell fogadni, hogy mi a világ egy apró kis része vagyunk, el kell fogadni a történéseket úgy, ahogy jönnek. A valóság az, hogy a 41

A félelem dolgok minden pillanatban pontosan olyanok, amilyennek lenniük kell, mert az egyetemes törvényre válaszolnak, így nincs is okunk félni. A támadó el akar venni t˝oled egy darab területet, te pedig hagyod, had tegye. Így majd automatikusan megtalálod a támadásra adható legjobb védekezést, hiszen minden egyes támadás magában hordozza a rá legmegfelel˝obb védekezési formát.

42

12. fejezet Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol Ronnie Gamble kidobóemberként dolgozott hosszú éveken keresztül. Egy nagyon jó honlapja van, ahol sok mindenr˝ol szó esik. Az emberi viselkedésr˝ol szóló részt nagyon érdekesnek, és tanulságosnak találtam, err˝ol a részr˝ol lehet a következ˝okben olvasni. DS = Door Supervisor, kidobóember

12.1. A hüll˝o agy Bevezetés Éjszakánként a kidobóembereknek megfigyelhetik az emberi viselkedés teljes spektrumát. Ezek a viselkedési minták a világos és fényest˝ol egészen a sötét és veszélyesig tartanak. Ez a fejezet azért készült, hogy az DS-eknek betekintést adjon azon egyének elméjébe, akik úgy t˝unnek, hogy elvesztették az önuralmukat, és antiszociálisan viselkednek. A legtöbb ember társalog, iszik, és drogokat használ azért, hogy lazítson, és élvezze az életet. De, sok esetben, ez a három faktor egy szörnyet eredményez. AZ emberek közötti interakció, az ivás, és az illegális drogok használata mind megváltozott tudatállapothoz vezethet, közvetlen hatásuk van az el˝oagyra. Az agy ezen része felel˝os a tanulásért, az ítél˝oképességért, illetve a viselkedés szabályozásért (Scarf 1976, 87. oldal), valamint a beszéd feletti irányításért. Ha az el˝oagy kikapcsol akár a drogok, az alkoholfogyasztás és egy felfokozott érzelmi állapot okozta hormonok miatt, nagy a valószín˝usége annak, hogy az el˝oagy által biztosított önkontroll elveszik. Enélkül a kontroll nélkül, az agy sokkal primitívebb részei fogják meghatározni az ember viselkedését. Szociális szabályok, empátia, lelkiismeret, és a tanult viselkedésminták elvesznek, és az egyén úgy fog viselkedni, mint egy hüll˝o. A hüll˝oagy elméletet nem bizonyították még, de ennek ellenkez˝ojét sem. Itt úgy használom, mint egy metafórát, az emberi agy egy egyszer˝u, kézenfekv˝o leirására, azon szörny˝u viselkedések leirására, amivel egy DS találkozhat éjszakai munkája során. Ahogy felismered a lentebb található figyelmezet˝o jeleket, melyek arra utalnak, hogy egy személy lesüllyed egy gonosz és veszélyes viselkedési szintre, képes leszel megel˝ozni ezt a viselkedést. Kés˝obb, a jogászok felöltözethetik az ügyfelüket, megfésülhetik a hajukat, és hivatkozhatnak arra, hogy Részeg volt, mint egy szamár, vagy hogy sértegették o˝ t, de amikor

43

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol a gond el˝otted van, egy veszélyes hüll˝ovel kell szembenézned.

A Triune elmélet A gonosz és veszélyes emberi viselkedésnek az egyik lehetséges forrását A hüll˝o agynak nevezik. A fogalmat el˝oszor P.D. McLean használta 1973-ben. Észrevette, hogy az emberi agyat tisztán el lehet választani három részre. Ezt az elképzelést mikrogenezisnek hívják, ahol az emberi agy három szekciója reprezentálja a f˝o evolóciós fejl˝odési állapotokat. Habár ez a három szekció különáll, közöttük neurális, idegkapcsolatok vannak. A hüll˝o agy - a mechanikus viselkedésért felel˝os A hüll˝o agyat primitív, vagy arcipallium agynak is hívják. Nem sokat változott az utóbbi 240 millió éveben. Ez a terület tartalmazza az agytörzset, beleértve a középagyat, pont és medulla-t, éppúgy, mint a cerebellumot. (TODO: magyarra fordítani, ha lehet, esetleg képet berakni) A küls˝o világból érkez˝o információ az agytörzsb˝ol továbbítódik az agy másik két szekciójába. Az agytörzs felel˝os a mechanikus és ösztönös emberi viselkedésért. Ez magában foglalja az életfenntartó reflexeket, a légzést, az alvást, a szívverést, éppúgy, mint az aggressziót, a harcot, a párosodást, és a védekezést. Amikor az agy ezen része irányítja az emberi viselkedés, akkor ez szerelem nélküli szexben - beleértve az er˝oszakot és a gyermekek kihasználását - dühroham, gyilkosság, és családon belüli er˝oszak formájában jelenik meg. Nincs jele annak, hogy az érzelem irányítja az elmét, vagy az elme az érzelmeket, csak esztelen viselkedés van. Habár valószín˝usítik, hogy az agytörzsben egyszer˝u tanult válaszokat tárolunk (Ornstein és Carstensen, 1991. , 96. oldal), az agy ezen része nem képes tanulni a múlt hibáiból. A Limbikus Rendszer - az érzelmekért felel˝os ˝ Eml˝os agyat, amely körülveszi az agytörzset, a A limbikus rendszert, vagy más néven Osi hüll˝oket felváltó eml˝osökr˝ol nevezték el. A limbikus rendszer 60 millió évvel ezel˝ott fejl˝odött ki. Ezen terület feladata, hogy az egész testen felügyelje a homeostasis-t. Ez azt jelenti, hogy szabályozza a testh˝omérsékletet, a vérnyomást, a szívverést, és a vércukorszintet. A homeosztázis ezen folyamatai nélkül az emberi testi hideg és hüll˝oszer˝u maradna. A limbikus renszer irányítja az érzelmi ösztönöket és viselkedéseket, amit a négy F kapcsolatában jelenik meg. Ezek: Étkezés (Feeding),Harc (Fighting),Menekülés (Fleeing), és szexuális együttlét (Finally sexual union). Itt a szív felül tudja bírálni az ésszer˝u elmét. Például az el˝oérzetek, intuíciók, különböz˝o érzések befolyásolják az egyén végs˝o döntését. Egy alapszinten az agy ezen része meghatározza, hogyan érzünk különböz˝o dolgok irán. Ez lehet pozitív vagy negatív, jó és rossz, és végezetül, a fájdalom elkerülése, és az ismétl˝od˝o élvezet. A Neocoetex - a racionális viselkedésért felel˝os A hüll˝o agyat és a limbikus rendszert körbeveszi a Neocortex szürke anyaga, vagy más néven az Új Eml˝os agy. Ez a harmadik rész az utóbbi néhány millió év alatt fejl˝odött ki. Habár minden állatnak van Neocortexe, az embereknél ez sokkal fejlettebb, a teljes agy kb. kétharmadát adja. A feladata az érvelés és a nyelv (Eyesenck H és M 1994 230. oldal) Továbbá

44

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol agy ezen része felel˝os a hüll˝o agy ösztöneinek és reflexeinek irányításáért, illetve a limbikus rendszer érzelmi magatartásainak irányításáért. Az agy ezen harmadik része, evolúciós id˝otartalmban kifejezve, robbanásszer˝uen fejl˝odött ki. (Hunt 1982 28-30. oldal)

Agy és viselkedés Mivel az emberi agy régebbi részei, és az annak megfelel˝o halak, hüll˝ok és korai eml˝osök agya hasonló, ezért valószín˝usítik, hogy a viselkedés mintázat is hasonló. Ezután több különböz˝o véleményt olvashatunk, amelyek nem voltak olyan érdekesek, hanem: Montague (1975) a vélemények ellen érvelt. Azt állítja, hogy azért, mert vannak hasonlóságok az emberi agy és a hüll˝ok agya között, még nem szükségszer˝u, hogy hasonló magatartást kövessen. Amit viszont Montague nem próbált meg kifejteni, az, hogy mi történik, amikor a cortex elveszti az els˝odleges irányítást, és a viselkedésre közvetlenül az o˝ si eml˝os és hüll˝o agy hat. Ez megtörténhet, amikor a személy drogokat nyel le, vagy alkoholt fogyaszt, vagy más módon elveszti az érzelmi kontrollját. Például, amikor nyers félelmet érez, vagy jogi meghatározással élve, A pillanat hevében, hírtelen felindulásból. A most következ˝o táblázatban felsoroltam néhány jelet arra, amikor valaki hüll˝o viselkedést követ, vagy hamarosan verekedésbe kezd. Feltétlenül szükséges, hogy felismerd ezeket a jeleket. Ez a táblázat leegyszer˝usíti a Gyerek Molesztáló, a Feleségver˝o és az Er˝oszakoskodó viselkedési mintáját.Az egyén, akit figyelsz, leereszkedik az elme egy sötét, és veszélyes részére. Készek arra, hogy a szóbeli gyalázkodó fázisról a fizikai fázisra váltsanak. Ha már el˝ore eldöntötték, hogy megtámadnak, csak id˝o kérdése, hogy mikor telik meg a testük adrenalinnal, és indítják meg a támadásukat. A következ˝o információkkal felfegyverkezve lehetséges lesz számodra, hogy visszahúzd o˝ ket, vagy pozitívan tudj reagálni. A hüll˝o agy átveszi az irányítást, ha :

– A mondatok rövidebbek lesznek, talán csak morgások, vagy csend – A test el˝ore görnyed, és bezárkózik, kész a közdelemre – Gyöngyözik a veríték a homlokon – Remeg a test az adrenalin sokktól – A légzés gyors, és kapkodó – Az ujjak ökölbe szorulnak – A b˝ore a düht˝ol vörös lesz, és a verekedésnél fehér – Elfele néznek, majd vissza rád, hogy lássák, sikerült-e megzavarni – Lemerevednek. A testük er˝os, és nem lehet megmozdítani. – Az arcuk halálfélelemmel teli, kifejezéstelen, bámulnak rád, és azon vannak, hogy megtámadjanak.

45

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol Ha egy egyén ebbe a végs˝o fázisokba kerül, akkor egy olyan személlyel kerültél szembe, akinek nincs lelkiismerete, és racionális gondolkodása. A testük bezáródik, lemerevedik. Ebben a helyzetben, lefogás, vagy bármilyen mozgatási próbálkozás nem fog m˝uködni. Úgy fogod érezni, mintha egy szilárd fallal próbálnál dolgozni. Ez a személy úgy fog viselkedni, mint egy pszichopata. Ezen azt értem, hogy lobbanékonyan és vakmer˝oen fognak viselkedni, nem tör˝odve a tetteik következményével. Ez a viselkedési minta történik, amikor megtámad egy részeg, egy bel˝ott, vagy egy felb˝oszített egyén..

12.2. Hogyan kezeljük a hüll˝oket A megel˝oz˝o csapáson kívül két másik fegyvert is használhatsz azért, hogy visszahozd az egyént a hüll˝o viselkedésb˝ol az illedelmesbe. Ezek a Helyezkedés, és a Szóbeli Interakció. Ha bele tudod vinni az egyént egy beszélgetésbe, miközben egy nem támadó helyzetet veszel fel, kicsi a valószín˝usége, hogy teljesen hüll˝o szintre kerüljenek. Például, egy alkalommal úgy állítottam meg egy személyt a verekedést˝ol, hogy mindkét tenyeremet felé mutatva megkérdeztem t˝ole: Mi történt ? Mi a baj ? Azáltal, hogy a kezd˝odi er˝oszakhoz nyugodtan hozzáállással, és egy nem er˝oszakos testhelyzettel álltam hozzá, hatástalanítottam a helyzetet, és a személy egyszer˝uen csak elsétált. A tenyereim nyitva voltak, ez nem volt szembenállást okozó, de100%-ig kész voltam arra, hogy kivédjem a támadását, és leüssem a fickót, ha csak egy kicsit is mozdul. A hüll˝oknek van egy másik típusa, aki a t˝uréspontig próbálja feszegetni a nyugalmadat és jó természetedet. Ezel azok a részegek, akik észreveszik, hogy te a minimális er˝o bevetése elvvel dolgozol, és nem fogod o˝ ket megütni, míg csak részegen dumálnak. Ahogy elviszed o˝ ket az ajtóig, anélkül, hogy verekednél, az érzelmeik a boldog részegb˝ol a pszichopata hüll˝obe gyorsabban átalakulnak, minthogy becsuknád az ajtót a hátad mögött. Rendszerint tárgyakon fogják levezetni a mérgüket, és nem rajtad, amennyiben az ajtót zárva tartod. Figyeljünk meg néhány statisztikát a Health Promotion Agency (NI)(2002), ahol az alkoholt tették felel˝ossé a következ˝o esetekben :

– 45%-ban sérülés, vagy támadás esete – 88%-ban a letartóztatás miatti sérülés A következ˝o valós életbeli történet tartalmazza mindkét százalékos értéket, ahogy a fickó részeg aggresszóból átment hüll˝o módba, adrenalin pörgésbe megközelít˝oleg 10 percen keresztül. Észrevettem, hogy a társam megpróbál fizikai er˝ot használva kivinni egy részeget a találkozóhelyr˝ol, miután nem sikerült beszélnie vele. Az ajtónál átvettem az irányítást, hogy megmeneküljön a társam az ellenséges környezett˝ol. Ez a m˝uvelet általában lenyugtatja a kedélyeket. Ebben az esetben sajnos nem, mert Mr. Anus még zavarodottabb, és flusztráltabb lett, minden igyekezetem ellenére. Azután megpróbálta kiásni a növényeket a bár kertjéb˝ol, és nekem dobni azokat. Ez csak a kezdet volt, majd elég közel jött ahhoz, hogy leköpjön, és a barátai figyelmeztetésének ellenére, megpróbált megrugni. Becsaptam az ajtót, remélve, 46

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol hogy megnyugszik, és eltünik a barátaival együtt. Ez a húzás sem sikerült. Mr. Anus elment az oldalsó ajtóhoz, és annak ellenére, hogy a barátai megpróbálták lefogni, köpött, rugott, és megpróbált lefejelni. Ebben az állapotban, elszakadt a barátaitól, ezért én a falnak nyomtam a Vulcano Death technika egy általam használt változatával. Meg kellett állapítanom, hogy ez a mozdulat használata után az edz˝opartnereim arccal a földön feküdtek, szótlanul, és lekopogták. Boldogan használtam kétszer akkora er˝ot, de Mr. Anus csak vinnyogott, Engedj el, nagy ember! De a fogás legalább megállította a rugásokat, köpködést, és a fejelést. Teljesen egyértelm˝u volt, hogy az adrenalin átvette az irányítást, és a minimális er˝ot használval érzékeny pontok nyomása taktika nem m˝uködik teljesen. Ezt az id˝ot is arra használtam, hogy megkérjem Mr. Anust, hogy ne hagyjon fel az aggresszív viselkedésével. Egy barátja újra beavatkozott, és elsétált vele az ajtótól, amikoris megpróbálta kirúgni a kerti világítást. De nem, még nincs vége. Mr. Anus, és a barátaiból álló csoport szétvált, de ez túl nagy falat volt már neki. Mr. Anus még mindig hüll˝o módban volt, és begy˝ujtött egy féltéglát a környékbeli épületb˝ol, amit bepakolt a hátitáskájába. Ezután bekopogott az ajtón, arra számítva, hogy a fekete ruhás ember kiköszön majd neki. Hál Istennek a CCTV-ért és a bárban lév˝o monitorért. Megvártuk, míg megérkezik a rend˝orség, amikor az megérkezett, Mr. Anus eldobta a fél téglát, mosolygott, és úgy tett, mintha világéletünkben pajtások lettünk volna. Nem m˝uködött. Amikor két óra múlva a rend˝orség visszajött, hogy felvegye a vallomásom a levideózott b˝uncselekményér˝ol és támadásáról, Mr. Anus még mindig azt gondolta, hogy o˝ Elvis, a Király. "God help the beast in me" Johnny Cash, ( by Nick Lowe. Plangent Visions Music Inc) Ezután olyan részek következtek, amelyek az ajtónálló munkájáról, a szórakozóhelyen tartózkodó vendégek viselkedésér˝ol szól, ezt kihagytam.

12.3. Az érzelmi hullámvasút Bevezetés Rövid definíciók

Stressz Reber (1985) állítása szerint, a stressz a „pszichológiai mozgás feszültség” A feszültség pedig a környezeti igények eredménye, melyeket egy adott személlyel szemben támasztanak, amiket az vagy meg tud oldani, vagy nem. Az egyes emberek személyes képességei és tapasztalatai gyakran meghatározzák, hogy a személy hogyan válaszol a stresszorokra.

47

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol Érzelmek Az érzelem (emotion) szó egy latin szóból származik, melynek az eredeti jelentése mozogni, vagy felkavarni. Ezt a szót használjuk arra, hogy leírjuk egy adott személy bels˝o érzéseit, míg stressz alatt van. Ilyen például a fájdalom, düh, méreg, boldogság, öröm, flusztráció, aggodalom és a félelem, ezek mind érzelmi válaszok a stresszre. Ezek az érzelmek befolyásolják a viselkedés. Mivel minden egyes emberi lény egyedi, és különböz˝o, lehetetlen pontosan meghatározni, vagy megmérni az egyes személyek bels˝o érzéseit. Mindenki más és más módon válaszol érzelmileg az egyes szituációkra.

Félelem A félelem egyike az emberi érzelmeknek. A legegyszer˝ubb úgy elfogadni, mint egy szellemi és fizikai vészjelzést egy jellegzetes fenyegetéssel szemben. A vészjelzést az okozza, hogy adott probléma területekre gondolunk, és minden igazi veszélyre. A tudati és fizikai veszély ezután egy pszichológiai feszültéset okoz, egy idegi energiát hoz létre, amit nagyon nehéz, és néha lehetetlen irányítani.

Aggodalom A félelem egy azonnali válasz egy adott veszélyforrásra. Az aggodalom egy érzelmek közül az ijedtség érzése, el˝oérzete annak, hogy valami veszélyes történhet. A válaszod, amit egy félelmetes incidensre adsz az, hogy betegnek fogod érezni magad, kiver a víz, görcsöl a gyomrod, de mindez csak ideiglenes. Az aggodalom érzése esetén ezek az érzések mindíg veled vannak, még akkor is, amikor nincs semmi ésszer˝u ok erre az állapotra. Az aggodalom gyenge formái el˝osegítik az óvatosságot (Kalat 1992) Egy er˝oszakos esetben az érzelmi folyamatok f˝o szerepe az, hogy a semleges állapotból elvigyenek a maximumig, legyen az a küzdelem, a menekülés, vagy a megdermedés állapota. A fenti módok egyike az, amelyik felülírja az ésszer˝u gondolkodásod folyamatát, és úgy reagálsz, mint egy állat. Ez az, amikor káromkodás és öklök indulnak útjukra. Végezetül, ez a folyamat ad rengeteg munkát az ügyvédeknek. (Itt az eredeti szerz˝o kevésbé diplomatikusan az „Armani öltönyös kesely˝uk” szavakat használta) Ha egy veszélyes eseményre az érzelmi válaszod túl er˝os, van egy másik pszichikai és mentális válasz, amely megölhet; ez pedig a megdermedés. Ha elveszted az érzelmi stabilitásodat, az rengeteg problémát fog okozni. Id˝onként nagyon nehéz felügyelni az érzelmeinket. Amennyiben viszont magabiztos, nem vitatkozó, szeméytelen maradsz, lehetséges a jéghideg profi állapotban maradni. Ezekr˝ol a kés˝obbiekben még lesz szó. Minden egyes probléma egy érzelmi csomag. Bizonyosodj meg arról, hogy ezeket a csomagokat nem viszed magaddal, a saját érdekedben. Maradj mindíg olyan semleges, amennyire csak lehetsz.

48

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol

Stressz „Felébredtem reggel, az volt az els˝o tévedésem (Ismeretlen)” Két f˝o formája van a stresszoroknak, az egyik a Mentális, a másik a Fizikai. A mentális stresszorok el˝oször tudati, majd fizikai stresszt okoznak. Fizikai stresszorok el˝oször fizikai stressz, majd pedig mentálist. TABLAZAT

Pozitív és negatív stressz viselkedések Minden egyes stresszor kedvez˝otlenül befolyásolhat, mind fizikai, mind tudati szinten. Éppen ezért, ha felkészíted mind a tested, mind az elmédet, hogyan kezelje a stresszorok négy csoportját, a reakcióid sokkal pozitívabbak lesznek. A stressz felgyorsítja a gondolkodási folyamatod, ez pedig egy jó ok arra, miért nem szabad megsz˝untetni a félelmet. A felgyorsított gondolkodás segítségével a helyes döntést hozhatod egy veszélyes szituációban. Amikor a stressz túl heves, akkor rossz döntéseket fogsz hozni. Ha az alapvet˝o és folyamatos gyakorlásod tartalmaz valóság alapú forgatókönyveket, akkor a válaszaid sokkal nagyobb valószín˝uséggel pozitívak lesznek. Ekkor a helyes folyamtatot fogod követni, meghatározod a fenyegetést, és a legális keretrendszer szerint fogsz rá reagálni. Ha egy olyan rémiszt˝o szituációban találod magad, amire még nem készültél fel, nagy a valószín˝usége annak, hogy negatívan, rosszul fogsz rá válaszolni. Ekkor, vagy túlreagálod a dolgot, vagy pedig nem fogod kezdeményezni azt a viselkedés, mely lecsökkentené a veszélyt. Mindegy, hogy mit és hogyan gyakorolsz, akkor is lesznek esetek, amikor teljesen elveszettnek érzed majd magad. Félelem, bizonytalanság, fizikai és mentális kimerültség esetén rossz döntéseket hozhatsz. TABLAZAT2

Félelem - a pszichológiai magyarázat A félelmet úgy definiáltuk, mint egy személy válaszát egy incidensre, amit o˝ veszélyesnek értékel. A pszichológia tudománya eddig még nem tudta megmagyarázni, hogyan tapasztaljuk a félelmet. Mint mindig, a pszichológia sokkal eredményesebb abban, hogy kategóriákba sorolja, és leírja a veszélyes esetekben történ˝o reakciókat. Nem világos, hogy mi a félelem : – Egy fizikai válasz, gondolkodás nélkül, az el˝otted lév˝o hírtelen veszélyre – A fizikai reakcióidra gondolva az egy érzelmi választ indít az el˝otted lév˝o veszélyre – A kett˝o keveréke 49

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol Azért, hogy le tudjuk írni a félelmet, négy részre osztjuk. (Rosenhan és Seligman 1995). Mivel a félelem egy intenzív személyes érzés, nem lehet el˝ore megjósolni a hatását. Különböz˝o eseményeknek különböz˝o hatásai vannak, s˝ot, egy személy, aki többször ugyanabba a helyzetbe kerül, gyakran másként reagál. TABLAZAT 3

Mentális Valami történik, és arra gondolsz, hogy „Meg fogok sérülni”. az eredményként megjelen˝o félelem sugár arra késztet, hogy egy gyors, pozitív választ adhass. Ha túl sok a félelem, akkor nem leszel képes ésszer˝uen gondolkodni vagy megbénulsz, vagy túlreagálod a dolgokat. Ez az elem aggódás, kételkedést, koncentrációzavart, illetve rosszullét érzetet tartalmaz.

Fizikai A félelem érzése miatt a tested mind kívül, mind belül megváltozik. Néhány esetben ezek a változások olyan gyorsan megtörténnek, hogy nem veszed észre ezt a változást. Ilyen például a remegés, elnehezed˝o lábak, gyors légzés, kiszáradt száj, azonnali vizelési inger, hányinger, izzadás, és gyorsuló szívverés.

Érzelmi Különböz˝o érzéseket tapasztalsz, mint például rettegés, pánik, vagy úgy érzed, hogy összeszorul a gyomrod. Képzeld el a következ˝o esetet: beérsz a munkahelyedre este 8-ra, és a tulajdonos a következ˝oket mondja : „Szia ! Ott van három fickó, akik dél óta folyamatosan isznak. Három hónappal ezel˝ott kitiltottuk o˝ ket, mert verekedtek. Nem akarnak elmenni, dobd ki o˝ ket”

Viselkedésbeli A viselkedés tényez˝oi között szerepel a harc (fight), a menekülés (flight), vagy a lemerevedés (freeze). Talán gyorsan fogsz beszélni, harapdálod az ajkaidat, dobolsz a lábaddal, ásítasz, vagy rángatózol. Van legalább öt különböz˝o viselkedésminta, melyeket követni tudsz, ha bajba kerülsz:

– El˝oször is, megjósolhatod, hogy mi lesz a gond, és leléphetsz, miel˝ott kitör a balhé. – Másodszor, amikor eldurvul a helyzet, leléphetsz. – Harmadszor, megjósolhatod az események végeredményét, és megállíthatod egy jól elhelyezett tenyérütéssel – Negyedszer, akkor válaszolsz a támadásra, amikor az megtörténik, és megvéded magad

50

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol – Ötödször, a félelem olyan lehengerl˝o, hogy lemerevedsz, mind fizikailag, mind szellemileg, és bekapsz egy ütést. Vegyük észre azt a tényt, hogy te egy ajtónálló vagy, aki felel˝os másokért, tehát mely esetek lehetnek hasznosak a számodra ? Csak egy! (a harmadik) A megel˝oz˝o csapást úgy is értelmezhetjük, mint egy támadást, de ez az egyetlen életképes reakció, amikor a személyes biztonságod miatt félsz. A helyszín elhagyása a te esetedben megegyezik a gyávasággal, míg az önvédelem és a lemerevedés passzív dolog, egy olyan állapot, amiben meghalhatsz. Amikor az er˝oszak kezelésér˝ol van szó, a határvonalak gyakran homályosak. A DS feladata, hogy kezelje a veszélyes szituációkat, míg a kórház és a jogrendszer feladata, hogy a következményekkel foglalkozzon. A nap végére a DS-nek ugyanúgy ott kell állnia, lenyelni a szóbeli támadásokat, lebeszélni a vereked˝o feleket, és továbbra is rendíthetetlenül a helyén kell állnia.

Félelem - a négy elem kombinációja A félelem egy azon emberi érzelmek közül, mely a stresszre válaszol. A félelem jó dolog, „elkormányoz a veszélyt˝ol” (Kalat 1992) Könny˝u megérteni, ha úgy tekintjük, mint egy mentális és fizikai bántalmat, melyet egy adott fenyegetésre válaszolunk. Ez a bántalom úgy keletkezik, hogy rágondolunk a lehetséges probléma területekre, és minden valós veszélyre. A fizikai fájdalomtól, a megalázástól, a küzdelem elvesztését˝ol való félelem bálmozgásokat okoz, melyek gyakorisága egyre n˝o. Emellett ideges kacagás, beteges vigyor, gyomorremegés, hányinger, izzadás vagy reszketés jöhet el˝o. Fizikai feszültség Paradox módon, ez az idegi energia egy alapvet˝o segítség az ember túléléséhez. A félelem feletti teljes kontroll se nem szükséges, se nem kívánatos. Az idegi energia, amelyet a félelem hoz létre, felrázza az egész testet, és felkészíti a küzdelemre, vagy a menekülésre. Amikor az emberi test egy kissé feszült, akkor sokkal gyorsabban tud válaszolni, int egy teljesen ellazított test. A fizikai feszültség emellett felkészíti a testet az ellenfél támadásával való találkozásra. Mindezek mellett a félelem megnöveli a személy fájdalomküszöbét, és segít a testnek több traumát elviselni, mint normális esetben. A b˝or fels˝o részében történ˝o vér áramlása is lecsökken, épp ezért, a sebek vérzése is lecsökken. Fókuszált figyelem A félelem nem csak fizikai, hanem mentális feszültséget is okoz. A harcoló felek a probléma forrására koncentrálnak, és besz˝ukül a gondolkodásuk. A figyelmük egyenesen a veszély forrására irányul. Ebben az állapotban nem hallanak, és nem tudnak válaszolni semmilyen küls˝o tanácsra. Ezt az állapotot úgy nevezik, hogy a hallás kizárása. A küzd˝o felek nem képesek a terveiken változtatni, amikor a dolgok rosszul állnak. Emellett, nem látnak semmilyen más dolgot, csak a céljukat. Egy jele ennek a megnövelt és fókuszált figyelemnek az a tény, hogy minden olyan lassan történik. A gyakorlati edzésprogramodnak tartalmaznia kell olyan gyakorlatokat, melyek segítenek megbírkózni a besz˝ukült tudattal, és a fókuszált figyelemmel. Meg kell tanulni kiterjeszteni a tudatot a gyakorlás alatt, azért, hogy többet tudj látni és hallani, és képes legyél arra, hogy megváltoztasd a terveidet, amikor valami váratlannal találod magad szemben. Amikor az 51

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol azonnali veszéllyel kell tör˝odnöd, lehetnek más veszélyek is a figyelmeden kívül, amelyeknek figyelmet kell szentelni.

Az adrenalin csapda Mindegy, hogy a félelem, vagy a harag miatt, de az emberek bekerülnek az adrenalin csapdába. Ez azért történik, mert az adrenalin löket a semleges állapotból a maximumra kapcsol, mindegy, hogy az most harc, menekülés, vagy lemerevedés. Ezen túlél˝o hormonok segítségével az emberek nem képesek összefügg˝o, ésszer˝u gondolkodásra. Ez azért van, mert az agy egy sokkal egyszer˝ubb része, a Hüll˝o Agy, lép m˝uködésbe ezekben az esetekben. Ebben az állapotban, az egyetlen célja az, hogy túléljen. Felkészült arra, hogy leüsse, megrúgja és megölje azt a dolgot, amibe mentálisan fogságban tartja. A humánusság, és az ésszer˝u gondolatok mostanra már elt˝untek a vörös ködben, a totális dühben vagy félelemben. Ezek a jellegzetességek csak a bíróság el˝ott jönnek újra el˝o, és a barátaid ezt fogják kérdezni: „Mi szállt meg?”

A Lemerevedés A „lemerevedés” akkor történik, amikor a személy nem képes kezelni a rémiszt˝o estet, és passzív marad, miközben megtámadják. Például az Írországi terroristák kitalálták, hogy felesleges kérdezni a túszokat, miel˝ott megölik o˝ ket. Ahogy a túsz megtudja, hogy meg fog halni, mentálisan lemerevednek, érzéketlenek lesznek a fájdalomra, és passzívan várják a halált. Lesznek esetek, amikor a támogató embered nem tud jönni segíteni, mert egyszer˝uen lemerevid, mialatt te ütéseket szedsz be. A lemerevedés akkor is megtörténhet, ha túl sok tudást gy˝ujtöttél össze. Amikor nem tudsz választani a sok technika közül egy veszélyes esetben, gyakran egyszer˝uen lemerevedsz, ahelyett, hogy pozitívan tudnál reagálni. Ha csak egy kis gy˝ujteményed van, akkor azokat adaptálni tudod úgy, hogy megfeleljenek az adott szituációra, ekkor sokkal könnyebb alkalmazni azokat, mintha egy adott támadásra egy adott válasszal rendelkeznél. Vannak olyan emberek is, akik olyan jólelk˝uek, hogy teljesen képtelenek kezelni a fizikai er˝oszakot, még akkor is, amikor a saját védelmükben kellene. Amikor er˝oszakos szituációban találják magukat, képtelenek er˝oszakosnak lenni, azért, hogy megvédjék magukat, ehelyett egyszer˝uen lefagynak. A képzésnek tartalmaznia kell olyan feladatokat, amivel ki lehet gyomlálni az olyanokat, akik lemerevednek. Halálosan veszélyes lehet olyasvalakit alkalmazni, aki egy veszélyes esetben nem képes pozitívan reagálni.

A düh vörös köde Nézd meg az agyatlan TV showm˝usorokat, hogyan manipulálják mások érzelmeit, amíg valaki bele nem kerül a vörös ködbe. El˝oször szemt˝ol szembe állítják a csoportokat. Ezután, az egyik embert megszégyenítik. Az érzelmi reakciója erre a megszégyenítésre könnyen megjósolható. Vegyük észre, milyen egyszer˝u elválasztani a küzd˝o feleket a Fókuszát figyelem, és az Adrenalin Csapda miatt. Olyan nagyon egymásra fókuszáltak, hogy biztonságos 52

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol bejönni hátulról vagy oldalról, és elválasztani egymástól o˝ ket. Néhány tragikus kivételt˝ol eltekintve, ez a „vörös köd” szinte azonnal elt˝unik, és a küzd˝o feleket össze lehet újra hozni, hogy ésszer˝u és civilizált módon kezeljék a problémáikat. Egy széles körben ismert taktika, melyet több rend˝or és bárban dolgozó is használ, az, hogy hagyjuk dühöngeni o˝ ket 8 másodpercig. Ezután, az adrenalin löket leesik, és a bárban dolgozók, vagy a rend˝orség átveheti az irányítást. Az értelem visszatér, és az adrenalintól kimerült vereked˝ok a legtöbb esetben örülnek annak, hogy elválasztják o˝ ket egymástól.

A remegés Egy veszélyes helyzetben a test természetes reakciója a harcolj-vagy-menekülj válasz. (Ornstein and Carstensen 1991) Ezt bizonyos hormonok elengedésével éri el, ilyen például az adrenalin. A megnövekedett adrenalin szint az agyban és az izmokban megnövekedett véráramlást okoz. Az események ezen láncolata megnöveli az er˝ot és az energiát. Ez a kirobbanó energia a test különböz˝o részeiben remegést fog okozni. Az ajkakban, a lábban, a hangban, vagy a kezekben. A remegésnek valószín˝uleg három forrása van (Frijda 1989 p. 139 and 153) – El˝oször, a remegés a test megfeszítéséb˝ol történ˝o fáradtság eredménye, amit azért tettünk meg, hogy elnyeljük a fizikai vagy szóbeli sértéseket. – Másodszor, megpróbáljuk irányítani vagy elnyomni azt a fizikai aktivitást, amit az elengedett energia hozott létre – Harmadszor, a puszta energia korlátozottság nélküli elengedéséb˝ol adódhat, amit a harc vagy a menekülés kezdeteként megjelenik. A harmadik esetet Richardson is támogatja, aki szerint a rázkódást egy „gyors önkéntelen izomreakció”. A rázkódás célja pedig az, hogy felmelegítse a testet hogy az kész legyen az akcióra. Minden egyes szituációban az a cél, hogy irányítsd ezt az energiát azért, hogy nehogy elérje a maximumát. Ha ez az energiaszint eléri a maximumát, harc nélkül is, a remegés beáll, és nem leszel képes pozitívan reagálni. A feladatod az is, hogy az ellenfél energiáját is megállítsd, hogy ne kerülhessen az adrenalin csapdába. Ha ezt eléri, akkor érzéketlen lesz a fájdalomra, és nem képes ésszer˝uen viselkedni. A feladatod az, hogy szóban intézd a dolgokat, maradj nem fenyeget˝o, olyan sokáig, amíg csak lehetséges. Érzékeny pontok nyomása Az érzékeny pontok nyomása és a szóbeli kapcsolat felvételét gyakran azért alkalmazzuk, hogy egy minimális er˝ovel állítsuk meg a küzd˝oket. Amikor különböz˝o nyomásokat, vagy lefogásokat alkalmazol, figyelj rá, hogy csak egy rövid ideig alkalmazd. A lefogást csak addíg, amíg nem szerzel irányítást a másik felett. Ha 53

Ronnie Gamble cikke a félelemr˝ol ennél tovább próbálod, akkor az adrenalin löket miatt épp az ellenkez˝ojét fogod észrevenni. Amikor fizikai kapcsolatba kerülsz a fickóval, beszélned is kell hozzá. A fizikai kapcsolat miatt adrenalin löket jön létre. Ha beszélsz hozzá, akkor az inkább félelmet vagy menekülést, mintsem lemerevedést vagy harcot fog okozni. Amikor az életpontok nyomása taktika nem m˝uködik, az annak a jele, hogy az adrenalin irányítja az embert. Ekkor taktikát kell változtatnod. Ekkor vagy hagy abba az er˝o használatát, vagy próbálj más pontokat támadni.

Komplex Motorikus képességek elvesztése A remegés, az adrenalin csapda, és a fókuszált tudat eredménye nem csak az, hogy nem tudunk racionálisan gondolkodni. Ezzel együtt a pontos motorikus képességeink is leállnak. Azok a bonyolult technikák, melyeket a dojoban tanultunk, nem fognak m˝uködni, amikor az agy egy sokkal egyszer˝ubb területe veszi át az irányítást. Ahelyett, hogy három, vagy négy részb˝ol álló mozgásokat gyakorolnánk, egyszer˝u mozgásokat tudsz majd csak csináni, legyen az egy-egy, vagy egy-kett˝o, egy-kett˝o. Például, amikor úgy védesz egy ütést, hogy : védés, csukló elkapása, karfeszítés, dobás A valóságban az egyszer˝u tudatszint csak rövid válaszokat enged meg, egy elhajlást, és egy tenyeres ütést.

Stressz, félelem és aggódás másolása A személyes véleményem és tapasztalatom szerint, három aspektusa van a stressz, a félelem, és az aggódás kezelésének. Ezeket kezelési folyamatnak hívom. El˝oször, nem akarod megsz˝untetni a veszéllyel szemben adott azonnali válaszaidat. Ha valamit szeretnél, az az, hogy kicsiszold az érzékeidet, hogy a potenciális veszélyhelyzeteket felismerd. Egy magasabb fokú éberség megsz˝unteti a félelmet, és segít válaszolni, illetve elszökni a veszélyes helyzetekb˝ol. Másodszor, a tested egyszer˝u, egy lépéses gyakorlatokkal kell edzeni, folyamatosan. Ezeknek a gyakorlatokat azokara a tipikus esetekre kell alapozni, melyekkel a munkád során találkozol. Ebben az esetben, amiko veszélybe kerülsz, nagyobb a valószín˝usége annak, hogy a tanult tudatalatti viselkedések felülírják a nyers testet, és a néha jogilag megengedhetetlen válaszokat. Tudattalan viselkedés? Hajolj le, és kösd ki a cíp˝of˝uz˝od, majd azonnal kösd be. Ezután, kösd ki a cip˝of˝uz˝od újra, majd kösd be úgy, hogy közben gondolj arra, mi lesz a következ˝o fázis. Melyik volt gyorsabb? A technikáknak olyan természetesen kell jönniük a napi gyakorlatban, mint például az autóvezetésnél a kuplung. Harmadszor, meg kell tanulnod megérezni minden egyes veszélyt, amivel a munkád során találkozhatsz. Ha ezen dolgozol a gyakorlásod közben, nem csak a félelem válaszokra fog felkészíteni, hanem beolt a munkád során bekövetkez˝o aggódás ellen is. Talán nincs id˝od annyit gyakorolni, amely segítségével teljesen tudatalatt tudj reagálni, de tény az, hogy minél többsz˝or gyakoroltál egy gyakorlatot, annál biztosabban fog el˝ojönni, vagy alkalmazkodni azért, hogy kezeld a helyzetet.

54

13. fejezet Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban 13.1. Mi a modell? Ahhoz, hogy a következ˝o alfejezeteket megértsük, be kell vezetni a modell, illetve a modellezés fogalmát. A modellezés azt a célt szolgálja, hogy egy bonyolult dolgot egyszer˝ubben láthassunk, csak a lényegre koncentrálva, ezt pedig úgy tehetjük meg, hogy csak a számunkra fontos (reveláns) részeket figyeljük. Ez lesz a mi modellünk. Mondok egy egyszer˝u példát : amikor fizikából azt tanultuk, hogy ha valaki meglök egy téglatestet, akkor hogyan lehet kiszámolni, hogy adott súrlódás mellett mekkora távolságot fog csúszni. Ez egy modell. Eltekintettünk egy csomó tényez˝ot˝ol, például feltettük, hogy az er˝o pontosan mer˝olegesen fogja érni a testet, egyenletes er˝ovel, valamint azt, hogy az egész kisérlet a síkban, nem pedig a térben történik. Ebb˝ol világosan érthet˝o, hogy egyetlen modell sem lehet azonos a valósággal, annak csak egy piciny szelete, metszete. Mind mérnöki, mind harcm˝uvészeti szempontból nézve azért készítünk modelleket-elméleteket, mert úgy gondoljuk, hogy azok hasznosak lesznek a számunkra. Ha egy modell-elmélet csiszolásra, kiegészítésre szorul, akkor azt meg kell tenni, egészen addíg, míg megfelel az igényeinknek. Ha már túl bonyolult lett, akkor új modelltelméletet kell készíteni.

13.2. Az energiamodell A távol keleti rendszerekben egy energia modellr˝ol beszélnek, ami azért jó, mert a segítségével rengeteg dolgot meg lehet magyarázni. A modell, amin dolgozok, igazából sok-sok könyv összegzése. Nagyon valószín˝u, hogy lehet sokkal magasabb szinten is beszélni ezekr˝ol a dolgokról, így inkább csak gondolatébreszt˝oként irok. Tudjuk, hogy több féle energia is van. Minket a ki vagy chi energia, ennek az áramlása érdekel, azért, hogy jobban megérthessük az Aikidó célját, illetve azokat a dolgokat, melyeket O-Sensei, és a többi tanító mondott. A kérdéseink a következ˝ok, melyekre választ várunk a modellt˝ol:

55

Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban

13.3. A kérdések – Mi az energia? – A hétköznapok során hol találkozunk az energiával? – Miért jó, ha van energiánk? – Hogyan áramlik a testben az energia? – Honnan lehet energiát gy˝ujteni? – Az energiaközpont – Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni? – Milyen törvények érvényesülnek?

13.4. A válaszok El˝orebocsátom, hogy több kérdésre sem tudok teljes, vagy akár csak részleges választ sem adni, ezért várom mindenki ötletét, tapasztalatait!

Mi az energia? Mit tanultunk a középiskolában? Az energia egy test munkavégz˝o képessége. A középiskolában megismert meghatározás közel áll e mennyiség köznapi fogalmához: Az energia a rendszerek (testek) munkavégz˝o képessége. Az energiát tekinthetjük úgy, mint a rendszer valamilyen állapotára jellemz˝o (sebesség, helyzetbeli) állapotjelz˝ot. Láthatjuk, hogy ez a definíció még az olyan, nem mérhet˝o energiákra is igaz, mint az életenergia, vagy a szellemi energia. Az energiát nem lehet létrehozni, sem megsemmisíteni. Az fizikában használt modelleirás sajnos nem használható (a jelenlegi tudásom szerint) az általunk használt energiamodellben, ami nem baj, abból a szempontból, hogy bizonyos fizikai törvényeket viszont nagyon jól lehet vele szemléltetni, és a célja pontosan ez, nem pedig a teljesség. Az energia önmagában csak van. Ott van minden egyes atom között, ott van az atomot alkotó proton, neutron, elektron között, ott van ezen apró részecskéket alkotó részecskék között is. Mindenütt.

A hétköznapok során hol találkozunk az energiával? Amikor azt mondjuk valakir˝ol, hogy milyen energikus, pont err˝ol beszélünk. Amikor fel vagyunk dobódva, és úgy érezzük, hogy majd kicsattanunk az energiától, akkor is. Amikor azt mondjuk, hogy valamire nincs energiánk. Láthatjuk, hogy a hétköznapok során is gyakran használjuk ezt a szót. Az energiával van azonban egy apró gond, mégpedig az, hogy szabad szemmel nem lehet látni, csak a hatását tapasztalni. Nem látjuk, hogy egy testnek adtunk valamekkora energiát, hanem azt tapasztaljuk, hogy mozog a test, és ezáltal tudjuk, hogy rendelkezik mozgási energiával. Ugyanez a helyzet az életenergiával is. Látjuk, ha valaki majd kicsattan az energiától, magát az energiát nem, csak azt az állapotot, amit ez a magas energiaszint létrehoz. Ha jobban belegondolunk, az energia, mint információ jelenik meg a

56

Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban számunkra. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos gondolat. Tehát, mire kell rájönnünk ? Arra, hogy az önmagában a másik energiáját nem tudjuk látni, hanem csak tapasztalni, érezni. A kínai elméletben azt mondják, hogy kétfajta energiánk van, az egyik, amelyet úgy örököltünk, és ami folyamatosan fogy, míg meg nem halunk, és egy másik energia, amit lehet gy˝ujteni. TODO: jó lenne, ha valaki tudna err˝ol többet mondani!

Miért jó, ha van energiánk? Ha nincs energiád, akkor nem létezel. Ha sok energiád van, akkor jobban érzed magad. Ha az energiaszint lecsökken a testedben, akkor egyre rosszabbul leszel. Ha megakad a testedben az energia áramlása, illetve ha energiatöbblet vagy energiasz˝ukület jön létre, akkor megbetegszel.

Hogyan áramlik a testben az energia? Nagy vonalakban összefoglalva, az energia a meridiánokon keresztül áramlik, melyeket úgy lehet elképzelni, hogy körkörös csatornák, vezetékek a testben. Van több meridián is, illetve mellékmeridiánok. A mellékmeridiánok szerepe az, hogy ha megakad valahol az energia, akkor is tudjon tovább áramlani. Az energia 1 nap alatt ér körbe a testen, a nap meghatározott részében egy adott szervcsoportnál van, és aztán megy tovább. Itt felmerül jónéhány kérdés : akkor a többi szervnél nincs energia, vagy csak kevés? Mérhet˝o-e ez? A lényeg az, hogy az ember tudjon energiát gy˝ujteni, ezáltal jobb közérzete, egészsége legyen, illetve értse ezeket a folyamatokat.

Honnan lehet energiát gyujteni? ˝ Energiát többféleképpen is lehet gy˝ujteni, a teljesség igénye nélkül: növényekb˝ol, szép tájakból, szép képekb˝ol, más emberekt˝ol, az univerzumból a saját energia központunk segítségével, a hitb˝ol. a közös együtt végzett energiaemelésb˝ol, a harcm˝uvészetekb˝ol. Nyilván itt több probléma is felmerül: szabad-e, etikus-e úgy energiát gy˝ujteni, hogy azzal más él˝olénynek rosszat teszünk. A válaszom erre az, hogy nem. A falun dafa-s chi-kung könyvben volt erre egy jó példa: emberek kint jártak egy ligetben, és ott végeztek energiagy˝ujt˝o gyakorlatokat, a növények id˝ovel elszáradtak. Érdekes párhuzam, hogy ha valaki olvassa a Mennyei Prófécia cím˝u könyvet, akkor ott is írnak növényekt˝ol való energiaszerzésr˝ol, de azzal a feltétellel, hogy vissza kell adni az energiát, amit t˝ole kapunk. Egy érdekes pont lehet a másik emberekt˝ol való energia gy˝ujtés. Meg lehet figyelni, hogy a legtöbb ember ezt teszi. Ezeket hívják hatalmi harcoknak. Az emberek különböz˝o magatartásformákat követnek, mely által próbálnak energiát szerezni. Négy ilyen f˝o magatartásforma van, ezek közül általában egy dominál, de a többi is megjelenhet. Ezek a Megfélemlít˝o Vallató,Zárkózott és a Szegény én. Például a Megfélemlít˝o úgy nyer energiát, hogy legázolja a másik felett, és így a másik rettegéséb˝ol szerzi meg azt. Tudatosan kell figyelni arra, hogy elkerüljük ezeket a magatartásformákat. Még egy érdekes pont lehet a hitb˝ol való energia. Amikor az embert kitölti a hite, megszállja a Szentlélek, találkozik Istennel, Allah-hal, Buddha fénye ragyogja be, akkor arról van szó, hogy a saját hitéb˝ol merít energiát. Ez szerintem a legnagyobb energiaforrás, ahonnan energiát lehet nyerni. A közös, együtt végzet energiaszintemelés ötlete is A Mennyei Prófécia cím˝u könyvb˝ol származik. Egy idézet : Megdöbbent˝o dolgok történhetnek az olyan csoportokban, ahol min57

Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban denkinek az a célja, hogy fölemelje a többieket, és energiát adjon nekik. A közösen végzett munka által ugyanis kölcsönösen emeljük egymást magasabb rezgésszintre. Együtt nagyobb bölcsességhez, és gyógyításhoz jutunk, mint a csoportban részt vev˝o egyének külön-külön. Itt is arról van szó, amikor többen összejönnek Aikidó edzésen, és mindenkinek az a célja, hogy tanuljon, hogy segítse a másikat, akkor hihetetlen módon fognak fejl˝odni.

Az energiaközpont A következ˝o kérdés az lehet, hogy akkor hogy mi a helyzet az ember energiaközpontjával, a tandemmel. A tandem nem csak a test tömegközéppontja, hanem egy energia központ. A megfelel˝o gyakorlatok hatására beindul, és folyamatosan nyom energiával. Ez például a falu dafa chi-kung alapja. Mivel az Aikidóban is nagy szerepe van a központnak, így egy id˝o után itt is beindulhat, vagy jobban mehet ?

Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni? TODO

Milyen törvények érvényesülnek? Betegségek kialalkulása A keleti orvoslásban használnak egy úgynevezett meridián-elméletet, mely lényege nagyon nagy vonalakban, hogy a testben energia áramlik folyamatosan, különböz˝o csatornákon keresztül - ezek a meridiánok. Ezek különböz˝o szervcsoportokat kötnek össze. Illetve vannak a testen pontok, amelyeket ha ingerlünk, pl. t˝uvel, akkor lehet módosítani az energia áramlást. A betegségek azért alakulnak ki ezen elmélet szerint, mert megakad az energia a test egy pontján. Ezt a pontbeli torlódást kell feloldani, és akkor meggyógyul a beteg.

58

14. fejezet Jelképek az aikidóban Az aikidó spirituális részében a magyarázatokhoz többféle jelképet használnak. Ezekr˝ol szeretnék néhány szót ejteni. Jelképeket minden egyes szellemi tanításban használnak. Azért jó, mert sokkal több van benne, mint amennyi látszik. A legtöbb jelkép nagyon egyszer˝u, mint egy kereszt, egy tükör, egy geometriai forma, mégis, nagyon mély jelentéssel bírnak. Habár nem jelkép, de ebbe a fejezetbe tartozik az egyes természeti elemekhez való kapcsolódás, mint a víz, a bambusz, a feny˝ofa. A természetb˝ol rengeteget tanulhatunk, érdemes megfigyelni a természet jelenségeit, nagyon hasznos tud lenni a harcm˝uvészetek gyakorlása során.

14.1. A négyzet, kör, háromszög Biztos már mindenki látta ezt a jelképet: egy négyzeten belül van egy kör, azon belül pedig a háromszög. Miért éppen ezek a formák? Hol jelennek meg ezek a formák az aikidó gyakorlása során ? A háromszög és a kör elve rengeteg harcm˝uvészetnél megjelenik. A háromszöget és a kört használják például a judó sankaku-jime (bjj-ben triangle) technikánál: a másik felet a lábaiddal összekulcsolod, úgy, hogy a lábak egy háromszöget alkotnak, és a csíp˝od körmozgásával elfordítod, felborítod. A háromszöget használják az escrimában is, ott a fej és a két váll, illetve a két váll és a has alkot két háromszöget, ami megadja a megfelel˝o irányokat, és célpontot. Ezek a háromszögek folyamatosan mozognak, ahogy a célpont mozog, de az elv a lényeg: csak a háromszögre kell figyelni. Aikidóban a háromszöget használjuk az állásra, a kéz tartására. Ez a háromszög nagyon er˝os, az er˝o a háromszög csúcspontjában van. Ha a fels˝o és alsó háromszöget egymás felé fordítjuk, tehát a lábunk és a fels˝otestünk egy irányba néz, akkor vagyunk a leger˝osebbek. Ezen er˝o iránya pedig az általunk képzett háromszög csúcsa lesz. Ezt az éket és a körmozgást használjuk arra, hogy a támadót megbillentsük. Amikor azt mondják, hogy úgy lépj be, mint egy ék, pont err˝ol van szó. A kezeink, a háromszögünk beszúr a támadásba.

59

Jelképek az aikidóban A háromszög tartásba persze bent van a kör is. A kezünk alkotta háromszög belülr˝ol egy kör. A kör, illetve a gömb a tér legjobb kihasználására, kitöltésére szolgál. Ezért olyan er˝os a háromszög, mert benne van egy kör. TODO: Kérdés, akkor jó az ábra? A négyzet a kokyu kéztartásnál jelenik meg. Ha kirakjuk a kezünket kokyu kéztartásba, akkor látjuk, hogy a könyökeink, és az ujjhegyünk pont egy négyzetet ad. Ha ryote dori kokyuho-t csinálunk, akkor is ott van a négyszög, csak nagyobb. Régebben arra gondoltam, hogy ezek szabályos alakzatok, de aztán rájöttem, hogy a háromszög sosem lesz szabályos, illetve egyenl˝o szárú, ha az egyik lábam elöl van. De ez nem is gond, mert ezekkel a szimbólumokkal az elveket mutatják meg.

14.2. A tükör A tükör egy buddhista szimbólum. Az elmét jelképezi. Kezdetben a tükör, azaz az elménk nagyon piszkos. Az állandó, szakadatlan gyakorlás, és tanulás során a tükröt, az elmét megtisztítjuk a felesleges gondolatoktól, a ragaszkodástól. A tiszta elme visszatükrözi a támadó gondolatait, és az csak saját magát látja benne. Ne gondolj arra, hogy visszatükrözöl, ez nem lehetséges. Ha visszatükröztél, azt úgyis tudni fogod.

60

Jelképek az aikidóban

14.3. Vízszeruség ˝ A vízszer˝uség, azaz a „légy olyan, mint a víz” a legtöbb harcm˝uvészeti ágban megjelenik. A víz része a mindennapjainknak, szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk. Bár nem szeretek idézgetni, de az egyszer˝uen tökéletes :

Empty your mind. Be formless. Shapeless. Like water. If you put water into a cup, it becomes a cup. If you put water into a bottle, it becomes a bottle. If you put into a teapot, it becomes a teapot. The water can flow, the water can quash. Be water my friend. Here is a natural instinct, and here is controll. You are to combine the two in harmony. If you have one to the extreme, it will be very unscientific, if you have another to the extreme, you will become all a such mechanical men. Bruce Lee

Úgy mozogj, mintha víz lennél. Mit csinál a víz, ha beleütsz ? Felveszi, és elnyeli az ütés alakját. Mit csinál a folyó, ha el˝otte van egy szikla ? Megkerüli, átöleli, beburkolja. Vedd át a támadás erejét, alakját. Sodord el, burkold be. A víz harmóniában van önmagával, és a környezettel. Alkalmazkodik, ha kell; elsodor, ha kell. A víz lehúz, vagy felemel. Hömpölyög, forog, áramlik.

14.4. A feny˝o története Van egy történet arról, hogy egy mester úgy értette meg a lágyságot, hogy egy feny˝oágat figyelt, ahogy ráesik a hó. Ha már túl nehéz volt a hó az ágnak, a feny˝oág meghajolt, és a hó leesett róla, így az nem tört el. Ezt az elvet kell követnie minden egyes lágy irányzatnak. Tartasz, amíg kell, meghajolsz, amikor már nem megy. Ez az igazi lágyság. Ez aikidóban így jelenik meg: „Addig megyünk el˝ore, amíg lehet, ha már nem lehet, akkor fordulunk”

61

15. fejezet A természet és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata Ha harcm˝uvészetekr˝ol beszélünk, akkor gyakran el˝okerül a természettel való kapcsolat. A természet, és a harcm˝uvészetek kapcsolata sokréteg˝u, és nagyon komplex. Nagyjából két f˝o csoportra lehet osztani : az els˝o, a természeti jelenségek, törvények megfigyeléséb˝ol adódó tapasztalatok, a másik, az állatok viselkedésének megfigyeléséb˝ol levont következtetések.

15.1. A természeti jelenségek A természeti jelenségek, törvények, mint például a víz, a villám, a vihar, a gravitációs er˝o, a centrifugális és centripetális er˝o, az egyes növények természettel való kapcsolatának megfigyelése komoly stratégiai részt jelent a harcm˝uvészetek gyakorlása során. Ezek a minták egy tudatállapotot jelképeznek, melyet a harc megnyerése, illetve elkerülése végett használunk. Tekinthetjük ezeket fejlett vizualizációs technikáknak is, például nem csak azt kell elképzelni, hogy olyanok vagyunk, mint a víz, hanem vízzé kell válni. A víz és a harcm˝uvészetek kapcsolatáról egy másik fejezetben, a Jelképek az aikidóban fejezetben irok majd.

15.2. Az állatok viselkedése A másik irány az állatok viselkedésének megfigyeléséb˝ol adódik. Ezeket a megfigyeléseket persze ésszel kell csinálni, mert mint megtudtuk, az általunk használt fegyver, eszköz határozza meg a küzdésünk stílusát. Az állatok más-más stílusban harcolnak, aszerint, hogy nagy karmaik vannak, vagy éles fogunk, esetleg hihetetlenül laza izületünk, vagy er˝os rugásuk. Más lesz a stílusuk, ha növényev˝ok, vagy ha ragadozók. Ha egy állat mozgását próbáljuk lemásolni, akkor ezt adaptálni kell az emberi testre. Ezek a kínai kung-fu stílusok f˝o módszerei, mint például a Tigris, a Daru, a Kígyó, a Majom stílus. Persze, ez nem olyan meglep˝o dolog. Ha megnézzük, az aikidóra, és a júdóra (bjj-re) is fel lehet lelni azokat az állatokat, melyek mentalitásban hasonlítanak. Az aikidóra szerintem leginkább a tapasztalt macska mentalitás a jellemz˝obb. Figyeljetek meg egy macskát, hogy mozog, hogy bírkózik, hogyan vadászik. Nem kapkod, nem rohan. Szép, nyugodt, áramló mozdulatokat tesz. Aztán, ellazítja magát, és lecsap. Nem er˝osködik, puhán mozog. Ha felétámadsz, elhúzza onnan a testét. A macska mozgása a lehet˝o legtisztább

62

A természet és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata aikidó mozgás. Nyugodt, méltóságteljes, de ha kell, akkor már csak azt látjuk, hogy cselekedett. Ha megnézzük, az aikidós esés, és a macska esése is nagyon hasonló. Ezért is mondják, hogy az aikidósok olyan puhán esnek, mint egy macska. Ezzel szemben nézzük meg egy kutyus mozgását. A kutya, ha támad, akkor hátrahúzódik, majd odakaffog. Tépi, marja az áldozatát. Oda, vissza ugrál. És ha egyszer megfogott, akkor többet nem ereszt. Ez a fajta mentalitás teljesen megegyezik a judó, illetve a bjj mentalitással. Mozogj rajta körbe, ugorj be, kapd el, és tépd szét:) Persze ez nem azt jelenti, hogy össze lehetne hasonlítani a két stílust. Ez épp olyan, mint melyik állat a jobb, a kutya, vagy a macska ? Akinek kutyusa van, annak az, akinek macskája, annak az, akinek mind a két állatja, számára mind a kett˝o egyformán kedves.

63

16. fejezet Az öt állat elmélete 16.1. Bevezetés A most következ˝o cikk az Öt Állat elméletr˝ol szól, amely, bár hasonló a Shaolin rendszerbeli Öt Állathoz, mégsem egyezik meg vele teljesen.

16.2. Els˝o fejezet : az állatok sorrendje Az els˝o fejezetben leírt elmélet alapvet˝o tétele az, hogy nincs legjobb formája, módja a küzdelemnek. Az elmélet a harcban használt stratégiákat öt különböz˝o csoportba sorolja, és egy állatot/elemet, mint egy metafórát feleltet meg minden egyes csoportnak. Ez hasonlít a k˝o,papír,olló játékhoz; minden egyes stratégiának, illetve a neki megfelel˝o állatnak megvan a maga er˝ossége egy másik felett, és megvannak a korlátai is, ha egy megfelel˝o stratégiával találja szemben magát. A cél az, hogy az emberek sokoldalúbbak legyenek, vagy legalább ismerjenek meg más küzdelmi stratégiákat, mint amit o˝ k gyakorolnak. A következ˝o fejezetben elmagyarázzuk, hogy mely állat milyen stratégiát jelképez. Ahogy az el˝obb leszögeztük, nincs olyan állat, amely mindegyik felett áll, a felsorolásuk pedig teljesen önkényesen választott sorrendben történik.

A Sárkány – Elem : T˝uz – Er˝os: Tigris ellen – Gyenge: Leopárd ellen – Összefoglaló: Menj az áramlattal, szívd be a támadást, majd köpd ki Stratégia: A Sárkány els˝odlegesen egy védekez˝o állat, és a stratégiája az, hogy belekapcsolódik a támadásba, és visszairányítja a er˝ot. Habár a Sárkány a T˝uz elem kapcsolódik, azon okokból, melyeket majd kés˝obb részletezünk, a Sárkány tulajdonságai hasonlóak a Leveg˝ohöz : elhajlás és megkerülése mindennek, ami átmegy rajta. A Sárkány stratégia legegyszer˝ubb alkalmazása az, hogy elmozgunk az útból, tehát lemozgunk a támadás vonaláról. Sokkal csiszoltabb és veszélyesebb az a stratégia, amikor a Sárkány stratégiát alkalmazó szándékosan 64

Az öt állat elmélete hagy egy nyitást, majd csak annyit mozog, ami épp elég ahhoz, hogy a támadó számára úgy t˝unjön, hogy elérte o˝ t, azt az illúziót keltve, hogy a támadó sikerrel járt, aki ezt érezvén folytatja az elrontott támadását. Ezen akció folytatása teszi lehet˝ové a Sárkány támadó oldalának megjelenését, vagy úgy, hogy visszairányítja az energiát egy másik irányba, vagy hogy feler˝osítve továbbengedi az eredeti úton a támadást, mintegy elrántva azt. Ezt általában nyomással, sodrással, dobással éri el. A sárkány két része olyan, mint a mágnes két ellentétes oldala, az egy oldal energiát szív be, gyakran annál er˝osebben, minél közelebb van valaki hozzál, a másik része pedig visszaveri az energiát, elrepítve a támadót vagy ugyanannyi, vagy nagyobb er˝ovel, mint amekkorát arra használt, hogy közel vonzza magához. Az Aikidó egy példa erre a stílusra. A Sárkány nem önálló, ami azt jelenti, hogy szükség van a támadó részér˝ol egy határozott, elszánt akcióra. A Sárkány legy˝ozi a Tigrist, mert a Tigris célzott támadásait ellene fordítja, de veszít a Leopárd ellen, mivel ott hiányzik ez a fajta elszánt támadás, amire ez a stratégia alapul.

A Tigris – Elem : Fém – Er˝os: Daru ellen – Gyenge: Sárkány ellen – Összefoglaló: Egy találat, egy halott Stratégia: A Sárkánnyal ellentétben a Tigris a támadásról szól, az er˝oteljes támadásról. A Tigris stratégiája a tökéletes, hirtelen történ˝o, nagy elszántsággal végrehajtott támadáson, és a test megfelel˝o felfejlesztésén, illetve a megfelel˝o pozíción alapul. A legegyszer˝ubb formája a kocsmai vereked˝o, aki egy paraszt-leng˝ovel megpróbálja lecsapni a fejed a nyakadról. Fontos megjegyezni, hogy nem minden Tigris ilyen vad, és képzetlen. Egy gyakorlott Tigris félelmetesen célzott er˝ovel tud mozogni, miközben megtartja az egyensúlyát és kontrollálja a testét. A Tigris célja, hogy el˝orerobbanjon az egész testével, és minden egyes csapással a lehet˝o legnagyobb sérülést okozza. A Tigris a tehervonat elméletet használja, miszerint ha az ellenség egyszer megkezdte a hátrálást, akkor már lényegében rajta van a síneken, és addig folytatja a hátrálást, míg valami neki nem megy, vagy o˝ nem megy neki valaminek. A Tigris ezt a lehet˝oséget használja fel arra, hogy legázolja az ellenfelét, és addig fokozza a támadása intenzitását, amíg felül nem kerekedik, és le nem csapja az ellenfelét. A Tigris védekezései és épp ilyen támadó jelleg˝u. Azáltal, hogy el˝otérbe helyezi az er˝o-er˝ovel történ˝o találkozást, a Tigris mottója a következ˝o : „Minden egyes védés egyben támadás” Ha egy köríves ütéssel támadják, akkor a Tigris kilöki a kezét, mint egy Patriot rakétát, azzal a szándékkal, hogy a támadó fegyvert támadja, és használhatatlanná tegye, vagy még inkább kedveli a célzott, elhelyezett ellentámadást, lehet˝oséget biztosítva az ellenfélnek, hogy az egy köríves mozgást válasszon, és ezáltal belefusson az erre a mozgásra kitalált ellentámadásba, mintha egy kinyújtott kardba, vagy lándzsába futna bele. A Tigris legy˝ozi a Darut, mert alapjaiban töri le minden egyes távolságtartásra irányuló próbálkozását, de becsapja a Sárkány megfoghatatlansága.

A Daru – Elem : Fa 65

Az öt állat elmélete – Er˝os : Kígyó ellen – Gyenge: Tigris ellen – Összefoglaló: Próbáld meg távol tartani Stratégia: Ahogy már valószín˝uleg magadtól is kitaláltad, a Daru egy másik védekez˝o állat. A Daru f˝o célja az, hogy megpróbálja tartani, vagy növelni a támadó és a közte lév˝o távolságot, azzal érvelve, hogy ha nem tud megérinteni, akkor bántani sem tud. Az egyik mód arra, hogy ezt elérje, az, hogy teljesen kinyújtja a végtagjait a küzdelem alatt a nagy távolságú támadásra, gyakorlatiasan nézve, a leghosszabb fegyvert, a lábát használja. Ezt úgy éri el, hogy a testet úgy pozicionálja, hogy a védekez˝o fegyver, a láb, olyan messze legyen a céltól, amilyen messze csak lehet, értsd: hátra hajol. Emiatt nagy szüksége van az egyensúlyozás és a rúgás együttes képességére. A Daru válasza a rövidtávú harcra az, hogy rengeteg rövidtávú, de er˝os támadást használt, mint például a könyöklést, és a térdelést. Ezt azért teszi, hogy helyet csináljon a szökésre, miközben ne nyújtsa ki a végtagjait, azért, hogy megel˝ozze a a támadó birkózási szándékát. A Daru két oldala arra emlékeztet, amikor a madár kibontja a szárnyait, hogy megmutassa a szépségét, és a farmer képe, akkor megpróbál elkapni, és megfogni egy csirkét, akinek esze ágában sincs ebédként végezni. A Daru legy˝ozi a Kígyót azáltal, hogy kívül marad a Kígyó tép˝ofogaitól, és távolabb száll, ha az megpróbál rátekeredni. A Daru arra épül, hogy mindig megpróbál egyenesen elmozogni a támadás el˝ol, ezért könny˝u prédája egy Tigrisnek.

A Kígyó – Elem : Föld – Er˝os: Leopárd ellen – Gyenge: Daru ellen – Összefoglaló: Döfd le, és fojtsd meg Stratégia: A Kígyó az Öt Állat Elmélet középs˝o gyermeke, és talán a legváltozatosabb. A Kígyó egyszerre lehet támadó, vagy védekez˝o szándékú, ütést, rúgást, valamint birkózást is használ. Az üt˝o-rugó része, vagyis a vipera része, olyan, mint a Tigrisé, tehát ugyanúgy egyetlen csapással akarja az elérhet˝o legnagyobb sérülést okozni, azzal a különbséggel, hogy a Tigris nyers ereje helyett a Kígyó arra készül, hogy valamilyen létfontosságú, kis területre vigyen be támadást, hogy a lehet˝o legnagyobb legyen a hatékonysága. Ezen okból kifolyólag a támadás gyakran egy egyenes, éles mozdulat, ahol a végtagok el˝ore mozognak, de a test nem. Ez ad lehet˝oséget a Kígyónak arra, hogy gyors és pontos legyen, miközben a lehet˝o legkisebbre csökkenti az ellentámadás veszélyét. Ez természetesen mind a támadásban, mind pedig a védekezésben megjelenik, lehet˝oséget biztosítva egy gyors megel˝oz˝o csapásra, vagy egy hirtelen történ˝o, megsemmisít˝o erej˝u ellentámadásra. A Kígyó stratégia birkózó, vagy összehúzódó része hasonlóan sokoldalú. A Kígyó ezen része egy pozíció által megszerzett irányításról szól, amely lehet˝ové teszi, hogy az ellenfelet összepréselje. Ezt világosan láthatjuk, amikor a gyakorlók a földön hemperegnek, megpróbálva egy kulcsot, egy fogást, vagy egy fojtást csinálni. Folytonos támadó és védekez˝o dinamikát fedezhetünk fel, ahol mindkét 66

Az öt állat elmélete fél megpróbálja végrehajtani a technikáit, mialatt próbálja akadályozni a másikat, hogy az képes legyen megcsinálni a saját technikáját. Ez a dinamika a küzdelem más formáiban is megjelenik, de de a közelség, és a folyamatos kapcsolat elmossa a határvonalat. Ehhez a Kígyónak nagyon fokuszáltnak kell lennie, és nem szabad, hogy az ellenfele meg tudja zavarni, mialatt meg kell maradni az érzékenységének, és tudnia kell, hogy milyen helyzetben van a teste, és éppen mit fog csinálni. A Kígyó összeszükül˝o elvét lehet használni védekezésre, úgy, hogy elkapjuk, és összecsavarjuk a támadó végtagjait, vagy visszairányítjuk a támadó végtagot. A Kígyó legy˝ozi a Leopárdot, vagy úgy, hogy egy végzetes csapást visz be, miel˝ott túl sok sérülést szenvedne, vagy pedig pedig rátapad a Leopárd mozgására, és elveszi a mozgékonyságát. A Kígyó nem hatékony a Daru ellen, mert nem tudja lezárni a közöttük lév˝o távolságot.

A Leopárd – Elem : Víz – Er˝os: Sárkány ellen – Gyenge: Kígyó ellen – Összefoglaló: Repkedj, mint egy pillangó, szúrj, mint 1000 méhecske, vagy a sebesség öl Stratégia: Hasonlóan a Tigrishez, a Leopárd is egy támadó jelleg˝u állat. A Leopárd a sebességet és a szögeket használja, hogy fel˝orölje az ellenfelét a folyamatos támadássorozatával, amely úgy t˝unik, mintha mind egyszerre csapódott volna be, vagy olyan elsöpr˝o, mint egy géppuskat˝uz. A tényt, hogy minden egyes támadás sokkal gyengébb, mintha a Tigris taktikát alkalmazta volna, kiegyensúlyozza azzal, hogy az egy id˝oben kombinált akciók hatásának összege nagyobb, mintha ezen akciókat egymás után vennénk. Az is a Leopárd taktikájába tartozik, ha egy sorozat ütést ütünk, és abból egy nem talál, az nem olyan nagy ügy, mert ott van még további 100. A Leopárd stratégiája nem csak azzal foglalkozik, hogy fizikailag gyors legyen, hanem azzal is, hogy a sebesség relatív. A Leopárd úgy növeli az ellenfél által érzett, tapasztalt sebességet, hogy nagyon sok, különböz˝o, meglep˝o szögb˝ol támad. Így nem csak "A semmib˝ol jött", hanem a "Minden olyan gyorsan történt" érzés is meg fog jelenni az ellenfél fejében. Egy képzett Leopárd harcos mind a kezeit, mind a lábait használja a támadásra, egyszerre több célpontot is támad, mind lineáris, mind köríves irányból, fent, len, balról, jobbról, kifordul, hátraugrik, csak azért, hogy újabb sorozatot küldjön. A várt válasz az, hogy az ellenfél nem képes mindent védeni, és ehelyett csak megfagy, és nem csinál semmit. Ez a Leopárd védekez˝o taktikájának a része, továbbá az, hogy egyhelyben még csak egy szempillantásnyi ideig sem marad, a csúsztató testmozgást és lábmunkát használja, hogy elkerülje az ütéseket, majd hogy egy új támadási hullámba kezdjen. Lényegében, a Leopárd védekezése egy másodlagos mellékterméke a felülkereked˝o, mindig változó támadásának. Mivel a Leopárd nem egyetlen er˝oteljes csapásra készül, a Sárkány nagyon nehezen tudja kezelni. A Leopárd a folyamatos támadássorozata és mozgása miatt áldozatává válik a Kígyó végzetes ütéseinek, és birkózó szándékának.

67

Az öt állat elmélete

16.3. Összefoglaló Amit leírtam, az a harc állati jegyekkel meghatározott irányítási sorrendje. Az egyes állatok elméleti sarkpontok, egyetlen olyan harcm˝uvészet, vagy akciók sincs, ismereteim szerint, mely például 100% Tigris, vagy 100% Kígyó lenne. A legtöbb harcm˝uvészet bevett különböz˝o részeket az egyes állati jegyekb˝ol, hogy az még hatékonyabb legyen. Például, az Amerikai Kempo els˝odlegesen Leopárd stratégiát alkalmaz, némi Kígyó stílusba tartozó életpontokra irányuló támadással együtt, míg az Aikidó a Sárkány mozgását, és a Kígyó folyamatos érzékenységét, rácsavarását keveri. Persze a listát tovább is lehetne folytatni. Nem ritka a harcosok között, hogy a harc menetében változtatják az állati jegyeiket. Akik jól ütnek, gyakran védekez˝o jelleggel kezdenek, vagy legalábbis nem akarnak teljes erej˝u célzott ütésekkel kezdeni a harc elején, ehelyett inkább a gyors, nem célzott technikákra építenek, miközben távolságot próbálnak tartani, és keresik a nyitást. Ez a Daru és a Leopárd keveréke. Megfelel˝o id˝o után, gyakran a jól üt˝ok Tigrisre váltanak. Ez a váltás id˝obe kerül, ezért a jó birkózó stílusok, melyek a Kígyó rátapadását és a Tigris célzott támadásait használják, hogy lezárják a távolságot, el˝onyben vannak ezzel a stratégiával szemben. Ez megjelent a korai UFC meccseknél, ahol Royce Gracie uralta a mez˝onyt. Még a legegyszer˝ubb akciókat is le lehet bontani különböz˝o állatkomponensekre. Például egy ütés félrecsapása, és az ellenfél erejének felhasználása az egyidej˝u ellentámadásra a Sárkány védekezése, és a Tigris támadásának kombinációja.

16.4. Második fejezet: Az Elemek sorrendje Az Öt Állat Küzdelmi Elmélet második fejezete azzal foglalkozik, hogyan használjuk az irányítási (állati) jegyeket, mint sorrendet a küzdelemben. Ezt kreatív, vagy elemi sorrendnek nevezzük. Miközben az egyes elemek (Fa, Fém, T˝uz, Víz, Föld) sorrendje, melyek a nekik megfelel˝o állathoz tartoznak, megfelelnek az irányítási sorrendnek (A Fém kivágja a Fát, a Víz eloltja a Tüzet, a Föld megakasztja a Vizet, stb.), az elemi sorrendb˝ol következik, hogy ha megsz˝unik egy elem, tehát ha nem m˝uködik egy stratégia, az lehet˝oséget biztosít arra, hogy egy másikat válasszunk. Az alapelv az, hogy csak arra van lehet˝oséged, hogy irányítsd az akcióidat, nem építhetsz arra, hogy az ellenfeled kevésbé képzett, mint Te magad. Ezért, alkalmazkodnod kell. Ezen feltevésekb˝ol következik, hogy ha csinálsz valamit, és az nem m˝uködik, akkor stratégiát kell váltanod, ehhez pedig az elemi sorrend kínál segítséget. Figyelmeztetlek, hogy a most következ˝o elvek nem tudományos igényességgel készültek, csak azért vannak, hogy könnyebben tudj emlékezni az elvekre.

A Tuz ˝ létrehozza a Földet Analógia: Ahogy a t˝uz ég, hamut hoz létre, tehát földet. Példa: Hogyha Sárkány stratégiát használsz, de megsérülsz, próbálkozz a Kígyóval.

68

Az öt állat elmélete

A Föld létrehozza a Fémet Analógia: Ha a földet bányásszuk, akkor fémet fogunk kapni. Példa: Ha megpróbálsz birkózni, de nem tudsz közel kerülni, mert az ellenfél mindig elfut(Daru), akkor cserkészd be(Tigris).

A Fém létrehozza a Vizet Analógia: Ha tudományosan gondolkodunk, akkor ezt a legnehezebb elképzelni. A történet az, hogy a régi emberek az egészet a másik oldalról fogták meg, mely szerint a víz rozsdásítja a fémet. Példa: Ha állandóan elveszted az egyensúlyodat, mert a fickót egy csapással akarod leütni (Tigris), válts gyorsabb, kevésbé célzott támadásra (Leopárd)

A Víz létrehozza a Fát Analógia: Ez elég könny˝u, ha meglocsoljuk a fát, akkor az n˝oni fog. Példa: Ha a gyors mozgásod nem tud érvényesülni(Leopárd), mert összekapaszkodtak veled, törj ki, és hozz létre távolságot (Daru).

A Fa létrehozza a Tüzet Analógia: A következ˝o egyszer˝u. Az emberek azt gondolták, hogy a t˝uz a fa belsejébe van, és a t˝uz el˝ougrik a fából. Példa: Amikor egyenesen hátra visszavonulsz (Daru), de az ellenfél gyorsan feléd tart, térj le a vonalról, lépj mellé, és hagyd, hogy túlfusson rajtad (Sárkány), bele valamibe:)

16.5. Összefoglalás Az állatok sorrendje leírja, hogy a küzdelem során mi ellen mi m˝uködik. Csak a stratégiáról szól, és feltételezi, hogy minden más képesség, fizikai tulajdonságok, és a szerencse azonos szinten van. Egy magasan képzett, er˝os testalkatú Daru minden bizonnyal könnyedén legy˝oz egy öreg, fogatlan Tigrist. Lehet˝oség van arra, hogy ne a sorrendet alkalmazzuk, például a Leopárd stratégiát alkalmazhatjuk Tigris vagy Daru ellen, de ezekben az esetekben egyik stílusnak sincs stratégiai el˝onye a másikkal szemben. Egy gyors összefoglalás az állati sorrendr˝ol: A Sárkány legy˝ozi a Tigrist, A Tigris legy˝ozi a Darut, A Daru legy˝ozi a Kígyót, A Kígyó legy˝ozi a Leopárdot A Leopárd legy˝ozi a Sárkányt Az elemi sorrend lehet˝oséget ad arra, hogy a megfelel˝o stratégiát használd a küzdelemben, tehát akkor, amikor megpróbálnak leverni. Ha az a stratégia, amit használsz, jól m˝uködik, nincs arra okod, hogy változtass. De ha az ellenfeled a saját játékodban ver meg, tehát olyan stratégiát használ, mely gy˝ozedelmes a tiéd felett, az elemi sorrend lehet˝oséget ad arra, hogy változtass. I 69

Az öt állat elmélete A T˝uz létrehozza a Földet A Föld létrehozza a Fémet A Fém létrehozza a Vizet A Víz létrehozza a Fát A Fa létrehozza a Tüzet

16.6. Befejezés Az Öt Állat Elmélete nem más, mint egy elmélet. Ez nem egy hideg, kemény tény, ha nem segít rendezni a gondolataid, ne használd. A kereszttréning el˝onyei széles körben ismertek, és elfogadottak, gyakorlatilag lehetetlen, hogy mindenben jó legyél, és már sokan leirták, hogy minél több különböz˝o területen próbálsz jó lenni, annál inkább elveszted a lehet˝oséged, hogy egy stílusban igazán jó legyél.

70

17. fejezet A térdel˝o ülés (seiza), és a meditáció (muksó) A seiza a térdeken való ülést jelenti, a suwari-vaza pedig az ebb˝ol az ülésb˝ol való dolgozást, technikák végrehajtását jelenti. Arra szolgál, hogy meger˝osítse a lábakat, a csip˝ot. Fontos, hogy jól üljünk seiza-ban. Ha fáj, akkor nem jó:) Fontos, hogy egyenes legyen a hátunk, és az ül˝ocsontainkon üljünk. Az egyenes hát esetén a gerinc a test súlyát természetes módon vezeti le a földbe, a csigolyák csak a megfelel˝o irányba terhel˝odnek. A lábujjak fedik egymást, van, akinek segít, ha kinyomja a pocakját. A fej el˝ore néz, térdek között két ökölnyi távolság. A fejünket úgy tartsuk, mintha a fejünk búbjánál egy kis madzag húzna felfele. (Lányoknál?) Kezek vagy a combon, vagy pedig egymáson. Ez utóbbi esetben bal kezünket lerakjuk az ölünkbe úgy, hogy a tenyér felénk nézzen, majd belehelyezzük a jobb tenyerünket.

17.1. A meditáció A meditációról rengeteg tévhit és babona terjedt el. A meditáció nem kapcsolódik kizárólagosan a vallásokhoz, mégis, valamilyen formában minden vallás része. Nem a küls˝osége a lényeg, hanem a gyakorlás értelme, ezért nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy egy adott vallást gyakorlónak nem szabad meditálni, mert ördöggel, démonokkal, és ki tudja még, milyen lényekkel találkoznak. Akik ilyeneket mondanak, azoknak nem sok fogalmuk van a meditációról. A meditáció nagyon egyszer˝u dolog : csak ülni kell, becsukni a szemünket, és figyelni a légzésünket. Ennyi. Nem kell hozzá füstöl˝o, tam-tam dob, semmi ilyesmi. Ha valami eszünkbe jut, hagyni kell, hogy olyan könnyedén t˝unjön el, ahogy megjelent. Megint egy más kérdés, hogy valaki úgymond meditatív állapotba kerül. Ilyen hatás alá kerülnek a sámánok, a táncoló arab szerzetesek (dervisek), a különböz˝o kábító anyagokat fogyasztók. Nekik lehetnek különböz˝o látomásaik, de ennek semmi köze a meditációhoz, ez inkább egy felfokozott tudatállapothoz, tehát nem meditatív az állapotuk, hanem ennek épp ellenkez˝oje.

17.2. Mire jó a seiza gyakorlása a mai világban? A kérdés teljesen jogos. A 21. században milyen jelent˝osége van a seiza ülésnek, amikor mi otthon nem ülünk így, tehát a dojon kívül nem sok értelme van. A seiza ülés meger˝osíti az alhasi részeket és a combot, valamint hozzászoktat, hogy egyenes háttal üljünk. Sajnos hozzászoktunk azokhoz a székekhez, amelyekbe ki lehet nyúlni, ez azonban nem tesz jót a 71

A térdel˝o ülés (seiza), és a meditáció (muksó) gerincnek. A suwari vaza (térdelésb˝ol való gyakorlás) esetén azt gyakoroljuk, hogyan lehet kis helyen, szinte csak a fels˝otest mozgatásával technikákat végrehajtani. Ez a gyakorlási mód nagy segítséget jelent, hiszen vannak olyanok, akik kerekesszékbe kényszerültek, de így o˝ k is tudnak gyakorolni. Amikor meditálunk, akkor is a seiza ülést használjuk. Ha sok edzésen veszünk részt, akkor megszokjuk az ülést, és az ezzel elérhet˝o nyugodt tudatállapotot, ezért ha bármi problémánk van az életben, akkor ahhoz, hogy megnyugodjunk, elég, ha leülünk ebbe az ülésbe, becsukjuk a szemünket, és figyeljük a lélegzésünket. Pár perc, és elcsendesedik a tudatunk.

17.3. Van ennek valami köze a Zen gyakorlatokhoz? Els˝o ránézésre csak hasonló, hiszen soto zen esetén egy párnán ülsz, és keresztberakod a lábaidat, míg az aikidóban használt meditációs ülés esetén nincsenek meg a kéz-láb általi körök, és a kezek a combon, vagy egymáson vannak. A lényeg azonban ugyanaz : a tudatállapot, amit a meditációval elérhetünk. Aikidóban csak néhány percet töltünk a seiza ülésben, soto zen esetén azért használnak párnát, hogy ki lehessen bírni hosszabb id˝ot is.

72

18. fejezet Suwari-waza Aikidó gyakorlása során létezik egy gyakorlásmód, amit suwari-waza-nak nevezünk. Ekkor mind a támadó, mind a védekez˝o fél térdelésben van, és onnan próbálnak technikát végrehajtani. Ez egy hagyományosnak mondható gyakorlásmód, mivel ebben az ülésben ültek régen otthon a japánok. Suwari waza gyakorlása meger˝osíti a csíp˝ot, és a bels˝o szerveket, megtanít a jó kontrollra. A suwari-waza nem azonos a földharccal. Aikidóban nem engedhet˝o meg a judóban megszokott földharc, mivel több támadó ellen készülünk, ahol nem lehet cél, hogy a földre kerüljünk, és ott bírkózzuk le a támadót, miközben a többi épp a fejünket rúgdossa. A suwari waza helyzet kialakulhat például akkor, amikor féltérdre kerültünk. A gyakorlás során megtanuljuk, hogy ez nem feltétlenül egy vesztett helyzet, és ebb˝ol a pozícióból is lehet gyorsan mozogni, anélkül, hogy felállnánk. Ehhez persze arra van szükség, hogy elsajátítsuk a shikkó-t, a térden való mozgást, csúszkálást. Viszont minden egyes technika végrehajtása során fel KELL állni a shikkóból, ha a technika ezt lehet˝ové teszi. Ez persze csak saját vélemény, de a földön, shikkóban történ˝o kardozásnak nem sok értelmét látom. Ha kard van a kezemben, akkor megpróbálok a lehet˝o leggyorsabban felállni, féltérdre kerülni. Azok a iaidó kata-kban, amiket láttam, az els˝o lépés mindíg az, hogy kirántjuk a kardunkat, és közben féltérdre állunk. Féltérden, illetve állva sokkal gyorsabban tudunk mozogni, mint shikkóban. Az aikidojournal.com-on publikáltak egy cikksorozatot a suwari-waza kialakulásáról, az els˝o cikket sajnos már nem találtam meg, de azért így is érdekes lehet: A legrégebbi, Japánban még mindíg létez˝o közelharci bírkózó iskolák a Takenouchi-ryu és az Araki-ryu. Ahogy az Old School cikkemben írtam, ezek közeli rokonságban vannak. Ezekben az iskolákban, habár már konszolidálódtak, mégis egy elég pontos megfigyelhetjük, hogyan is fejl˝odtek ki, és hogyan gyakorolták az iidori technikákat, évszázadokkal Takeda Sokaku Daito-ryu alapítása el˝ott. Ez a két közelharci iskola rengeteg fegyverrel gyakorol - a lándzsától és a naginatától kezdve a kardon és a kodachin keresztül, egészen a láncos fegyverekig. Ezek magja az, ami kés˝obb jujitsu lett, még miel˝ott ez a szó elterjedt volna. A bírkózó technikákat a harctéren használták, és éppen ezért, a legtöbb esetben, a shidachi (aki csinálja a technikát) fel volt fegyverezve. A kivételek az izületekre-ható módszerek voltak, melyek segítségével foglyokat lehett megbénítani, és el lehetett hárítani fegyveres támadásokat - els˝odlegesen közeli távolságból, amikor az ellenség késsel vagy kodachi-val támadt. Az utóbbi esetre azért készültek, 73

Suwari-waza mert bár soha nem szabadna ennek a helyzetnek el˝oállnia, a valóságban mégis el˝ofordulhat. Elejted a fegyvered, az eltörik, fegyvertelen vagy, de te hirtelen, NAGYON közeli távolságban, egy fegyveres ellenféllel kerültél szembe. Ezeket a technikákat, és a hasonló iskolák megszámlálhatatlan technikáit, iidoriban csinálták, tehát a térdeken. Téves az a koryu iskolák között fentartott vélemény, hogy iidorit els˝odlegesen azért fejlesztették ki , hogy formális helyzetekben, a palotán belül használják. Ezt azon fegyverek miatt gondolom, melyeket a legrégebbi bírkózó rendszerekben használnak, mint például a hosszú kardot, amelyeket nem viseltek bels˝o terekben, és azon összefüggés miatt, hogy ezeket a módszereket eredetileg harcok által edzett katonák használták, akik ezeket explicit a harcmez˝okre csinálták. Két fenntartással: ezeket a technikákat LEHETETT használni bels˝o terekben, és voltak SPECIFIKUS módszerek arra, hogyan kezeljük a házon belül az ellenségeket. Mind a Takenouchi-ryu és az Araki-ryu tartalmaz formákat arra, hogy például valaki teát vagy sakét szolgál fél, és kihasználja a figyelmetlenséget, meggyilkolja az ellenséget. Mind a technikát, mind a megfelel˝o hozzállást gyakorolták: az egyénnek kezdeményez˝onek kell lennie, mintsem reakcióra épül˝o önvédelemnek. A japánok soha nem használtak realisztikus forgatókönyvekre épül˝o gyakorlást, amiben, mondjuk úgy kezdünk, hogy hempergünk a földön, valahogy el˝okerül egy kés, és ezután az adott formát végigjátsszák. Ehelyett, a katák - még a bírkózó katákat is - segítségével az alapelveket gyakorolták be. [Tehát, modellezték a helyzetet, általánosítottak, megkeresték azokat az elveket, amelyeket használni kell, és aztán csak az elveket gyakorolták] Iidori amikor a földön ülünk - annak a szimulációja, hogy két fickó a fölre kerül. Az eredeti haza handachiban az a személy, aki talpon maradt, nyert, nem pedig veszett. Az Araki-ryuban, rengeteg formagyakorlatot gyakorolnak, melyek lényege az, hogyan maradjunk a lábunkon, és öljük meg a térdel˝o felet, nem pedig fordítva. Mivel Japán évszázadokon keresztül lényegében békés volt, az Edo kori ryuk, köztük a jujutsuval, inkrementális, nem pedig drasztikus változásokon ment keresztül. Gyakorolták az atemit, biztos, ami biztos alapon, de csak néhány iskola fejlesztett ki valóban hatékony ütés és rugás módszereket, erre nem volt nagyon szükség, mivel az embereknél általában volt fegyver. Ami kifejl˝od˝ott, az, hogyan válaszoljuk egy támadásra fegyverrel. Az Edo kori jujutsu feler˝osítette a régi bírkózó stílusok egyik részét: a "simatta"-t, avagy a "Jajj, ne"-t [Itt arra gondolhatott a szerz˝o, hogy megtámadnak minket, és mi megijedünk, védünk, félreugrunk, majd például leszúrjuk a támadót]. A támadásokra választ adva, mint hasznos kontra technikákat, a régi ryukbeli technikákat kib˝ovítették és gondosan kidolgozták, mint önvédelmi technikákat. Az érdekesség kedvéért, egy gyönyör˝u példa erre a Tenshin Sinyo-ryu. Természetesen, b˝ovült a fegyvertelen válasz/atemi, de nem volt elég eset a harcok olvasztótégelyében, hogy a kempo igazán kifejl˝odhessen. (Tanusítja ezeket a hatalmas el˝onyöket a harci bírkózás és az ütéstechnikák jelenléte az úgynevezett ketrecharc versenyeken, a 10-20 évvel ezel˝otti Garcie módszerek ma már antiknak tetszenek) Éppen ezért, az atemijutusu a jujutsuban azzal kezd˝odött, amijük volt, todomewazaval. (Ütés technikák, melyek segítségével teljesen harcképtelenné lehet tenni egy földre került ellenfelet) Fogták a todomewazát, és átírták álláshelyzetbe. De a tesztelés hiányából adódóan, a legtöbben nem tudják, hogy milyen nehéz sérülést okozni, vagy kiütni egy mozgó ellenfelet azokkal a technikákkal, melyeket egy leszorított esetére dolgoztak ki. Ezek a tesztek pedig nem történtek meg, az igazi kéz-és-láb küzdelmek gya74

Suwari-waza korlott ellenfelek között (kivétel a sumo) ritkák voltak, és távol egymástól. A jujutsu iskolák közötti ilyen tesztek valóban, bizonyíthatóan megtörténtek a kés˝o Edo, és a korai Meiji korban, mikor a közemberek, akik nem használhattak fegyvert, még akkor sem, ha birtokolták azokat, voltak a jujutsu gyakorlók. Röviden, a harctéri bírkózást átalakították a civil életbeni önvédelemre, azáltal, hogy átvettek, átírtak már létez˝o technikákat, anélkül, hogy megvizsgálták volna, illetve tesztelték volna azokat. Az ötlet, hogy a yokomen és a shomen egy szimulációja a fegyveres támadásokanak nagyon látványos, mivel ezeket a támadások voltak szabályosak, kivétel nélkül minden egyes jujutsu iskolában. Mivel nem volt semmi valós ok arra, hogy megváltoztassák - hiszen nem volt küls˝o hatás - feltételezték, hogy ez az egyetlen módja, ahogy harcolni lehet. Karate és az ökölvívás sokként hatott a Meiji korabeli harcm˝uvészeteket gyakorlók számára, akik sosem gondolták, hogy így is lehet ütni. Ehhez hasonlóan, van egy angolról egy történet, mely szerint úgy lett a Fiji sziget királya, hogy a Fiji harcosok mindíg alulról felfelé próbálták leütni a cápafogas bunkóikkal. A hajótörött angol hajós mindig lehajolt, és leütötte a fogadott törzse ellenségeit. Habár ismerték az új harci stílusát, a harcosok meg úgy voltak nevelve, hogy az alulról felfele történ˝o ütés az egyetlen módszer. Tudjuk, hogy Takeda Sokaku egy hihetetlen képességekkel rendelkez˝o ember volt, aki több stílust is gyakorolt, és a kortársai szerint sem volt senki hozzá mérhet˝o. A családja beszámolója szerint, egyszer találkozott, és küzdött egy karatéssal, és azon az estén, az összecsapás el˝ott, meglep˝odött az ember sebességén, de rájött, hogy az o˝ sebessége a karddal még mindíg gyorsabb, és ezt alkalmazta a harchoz : gy˝ozött. A beszámolóban sehol sem említi Takeda Tokimune, hogy az apja Daito-ryu-t használt volna. És, mint egy konzervatív japán, nem próbálta meg beolvasztani a karatét, egyszer˝uen csak, a kiváló képességei segítségével, a saját tudásbázisát tette hatékonyabbá. (Jogos kérdés lehet, hogy vajon ezt mások is meg tudnák-e tenni?) Számomra egyre inkább magától érthet˝od˝o, hogy vette a jujitsu technikákat, amiket tudott (melyek, definíció szerint, tartalmaztak egy csomó iidori és hanza handachi technikát), és erre a sablonra ültette át a kardozás és aiki tudását. Takeda vehetettt bármilyen kata-t, és ezt képes volt beépíteni a tudástárába. Az mondhatja persze valaki, hogy mivel o˝ Ono-ha Itto-ryu-t gyakrol, és a shomen és a yokomen úgy néz ki, mint egy kard technika, ezért kell lennie ilyen szimulációknak - habár sosem találtam még olyan fegyverre épül˝o küzd˝om˝uvészetet, ahol olyan sok id˝ot töltenél a fegyveres támadás szimulációjával, amikor ott vannak a kezünk ügyében, és gyakorolhatunk velük. Ugyanis - nem túl okos dolog shoment vágni valakinek a fejére egy kodachi segítségével - ez a hiba okozta az egész Chushingura történetet - Asano olyan ostoba volt, hogy megvágta Kira fejét egy shomen-girivel, amivel csak megsebesítette, ahelyett, hogy megragadta volna, és leszúrta volna. Ez esetben a csatlósainak nem kellett volna feláldozni magukat a bosszú miatt. Az, hogy egy használhatatlan technikát alkalmazott, okozta a hozzá lojális 47 rónin halálát. Épp ezért, o˝ nemcsak azért felel˝os a halálukért, mert elvesztette a nyugalmát, hanem azért is, mert nem volt képes megölni Kira-t.. 75

Suwari-waza

Tehát az az állítás, hogy a Daito-ryu hasonló, pusztakezes, fentr˝ol lefele történ˝o vágásokat tartalmaz tanóval vagy kodachival, nem egy lelkesít˝o bizonyítéka a fegyveres képességeknek. Újra meg kell említeni, hogy mindezek azt eredményezik, hogy van egy örökölt konzervatívizmus a Daito-ryuban, éppúgy, mint az aikidóban - bizonyos technikákat, módszereket nem használnak, pedig azok nagyon értékesek lennének: ilyen például a csíp˝o meger˝osítése - még akkor is, ha ez az alapítóknak nem volt egy tudatos gondolata. Éppen ezért, a Daito-ryuban, az iidori a régmúltoz tartozik, de a konzervatívizmus miatt még mindig jelen van. ... First of all, in response to one lengthly post which suggested that I have been applying my imagination to the subject, to some extent, I’m sure this this is true. But what I think that some are not fully aware, Japanese koryu provide living history - we have access to both written and extant practices which show training procedures at each level the development of Japanese martial practices. Thus, how do I know how 16th century jujutsuka trained ? How 17th or 18th century jujutsuka trained ? Because we still have the training procedures - and I have trained in them. One may not know about the (possible) previous generations of DR - but we do know a lot about previous generations of jujutsu - as much as we know about classical music. We have the scores, the composer’s notes, and the same instruments to play. To sum up, in linear fashion, what I believe is the development - and I base this on practicing the actual ryu, cross-training against a member of other ryu, and many years of observation of various ryu, including consultation with their head instructors : 1) Sengoku koryu - Takenouchi-ryu, Araki-ryu, would be examples. Iidori and hanzahandachi are both practiced. Most kata have both individuals armed, some have the standing person killing/subduing the person on his knees, and we see the first rudiments of jujutsu, with counters against armed opponents. What are very rare are kata where both individuals are unarmed. There are kicks and strikes, but most are of the todome variety - finishing off a downed enemy or classic atemi - disruption of postural integrity so as to effect a killing method. 2) Edo-koryu - examples would be Sekiguchi-ryu, Kiraku-ryu, or Tenshin Shin’yo-ryu. There are far more counter techniques to attacks, with weapons. There is a gradual development of "wrestling" - unarmed grappling. We see more and more methods of atemi - kicks and strikes on the feet. Significantly, there is no boxing, per se. The strikes are often conversions of todome moves in a vertical plane (even though they may not work nearly so well if the opponent is not pinned.) Also, the strikes often imitate sword or kodachi moves. OFTEN. Why? They used the movements and techniques that they knew. Developing pugilism would be a creative leap. Converting weapon movements to empty handed is easy. We use what we know. An example of this was when Anthony Drexel-Biddle was asked to create knife fighting for the US Marines before WWII. He was a fencer, not a knifer, and so he adapted fencing footwork and stances to knife-fighting. (Even though this is definitely not the best way to fight with a knife, he drew on what he knew). 76

Suwari-waza

Similarly, I am suggesting from the evidence available that jujutsu-ryu used what they knew well - the cutting motions and footwork with weaponry to develop their pugilistic skills. They didn’t know that much about fighting with their hands and feet - underline FIGHTING rather than using atemi in battlefield melee - so they permutated what they knew. 3) Modern ryu. Judo took the increasingly common component of free-style grappling, isolated it out and made it into a brilliant form in its own right. DR - I am suggesting (OPINION ! !!!) that Takeda Sokaku took the movements and footwork of swordwork and superimposed them on what he knew of jujutsu. In formalizing these, as much as he did, it still looks a lot like jujutsu, though, I am aware, he added, at the higher levels, something remarkable. Naturally, basing his movements on the sword, they can easily return, with some adjustment to swordwork, as several of the posters have claimed. But in general, he did what was done in most all Edo jujutsu ryu - conversion of sword movements to empty hand. Given he was of nearly transcendent skill, there is no doubt that he developed empty handed methods of superlative skill - but the template was the imitation of weaponry. Where I disagree with some of the partisans of DR is that the empty handed movements are merely a covert practice of fighting with weapons. As for Ono-ha Itto-ryu, it was that it was not really associated with DR uconsciousntil modern times - AFTER Takeda Sokaku. So although they may be the king and queen of a matched suit in some modern groups, but they weren’t in the old days. Ono-ha Itto-ryu is specific to DR descended through Tokimune, and please correct me if I am wrong, but he did not learn much of his DR from his father - he learned from his mother, Sue, and from others, if I have read my AJ correctly. One writer, trying to disprove my point, cites the vast number of weapons disarms in DR, but these are, in fact, very common in any pre-modern grappling system of Japan. Weapon in hand in attack - there are innumerable schools of this nature as well. My statement, in essence, underlining the unique nature of DR, is this - I know of no other system in which there is so much time devoted to empty-handed practice that is REALLY about weapons. I’m aware that this is the claim of some lines of DR - I simply don’t believe that it is supported historically, even though it is quite fair to point out that the empty hand methods can easily be reconverted to weapons techniques. If nothing else, if this is the method by which DR honed their weapons skills (one claim of a writer) it is truly unique in this method among extant koryu. ALSO, it may be true of some lines of DR NOW, but that does not necessarily prove that it is so even a generation ago. An instructor can reintegrate the focus on weapons, so to speak, putting the weapon back in the hands of the jujutsuka, either in metaphor or fact, where it was taken out generations ago in the development of empty-hand methods. But there is also a conflicting claim, that they were empty handed methods for the palace, where weapons were forbidden. THIS can be historically proven or disproven, and I would encourage the avid researcher to do so. Some final notes: This claim that DR was the otome-ryu of the hatamoto is, frankly, quite 77

Suwari-waza dubious. The otome-ryu of the higher class samurai were the best documented of any ryu in a han. They were not "secret," like CIA spycraft - they were restricted. But otome-ryu were well known - the records of almost every han lists the ryu, often the membership, and very commonly, local temples have boards on them where the elite otome-ryu offered a honno embu to the god. Everyone’s name is listed on the temple. The existence of an otome-ryu, practiced by the elite bushi of a han, that is not listed anywhere among the ryu practiced by Aizu hanshi, is unbelievable to me.

78

19. fejezet Alapelvek az Aikidó gyakorlása során TODO: ezt a fejezetet átszervezni tudati, illetve biomechanikai részre, illetve teljesen, mert így nincs benne koncepció

19.1. Melyek az alapelvek? Ahhoz, hogy egy Aikidó technikát jól végre tudjunk hajtani, fontos látni, és érteni, és begyakorolni az alapelveket. Most csak néhány alapelvet írok le, ennél biztosan több van. Ahhoz, hogy sikeresen végre tudjunk hajtani egy jó Aikidó technikát, vagy bármilyen küzd˝osport technikát, rengeteg dolognak teljesülnie kell. A technika sikerét nagy mértékben meghatározza a végrehajtó tudatállapota. A mechanikai alapelveket folyamatosan, rogyásig kell gyakorolni, hogy automatikusan menjenek. A tudati technikák, elvek használata ezután, illetve ezen elvek gyakorlása során fognak bejönni. A gond az, hogy sajnos nem lehet 100 százalékosan szétválasztani, és külön-külön gyakorolni a fizikai, és a tudati gyakorlatokat. Azért nem, mert a tudat, és a test egy, mint már láttuk, tehát kölcsönösen kapcsolatban vannak egymással. Ráadásul van egy olyan sejtésem, hogy minden-mindennel összefügg, vagy kapcsolódik. Ezt a szép nagy összekapcsolódó gráfot kellene valahogy ügyesen szétszedni, hogy külön-külön, illetve egyben is lehessen gyakorolni. Erre várom az ötleteket. Egy kezd˝onek els˝oként a saját teste m˝uködésével kell megismerkednie. Ez a test anatómiai, biomechanikai m˝uködésének megismerésével kezd˝odik, mint például merre csavarodik a kar, csukó, hogy lehet a két kezet külön-külön, illetve együtt használni, hogyan lehet a súlypont áthelyezésével mozgást, er˝ot generálni, hogyan kell süllyeszteni, a test, nem pedig csak a kar erejével dolgozni. Utána a test önvédelmi felhasználásával, a gurulások, esések, lépések begyakorlása következik. Ezen gyakorlás során felfedezi, kitágítja saját teste korlátait, képes lesz az Aikidó gyakorlásához szükséges lazaság kifejlesztésére. Utána a technikák jönnek, és rájön, hogy a technikája nem m˝uködik. Nem m˝uködik, mert nem nincsenek meg az alapelvek, ezért visszatér, és tovább gyúrja az alapelveket. Hát igen, senki nem mondta, hogy könny˝u lesz. Minden egyes edzés képességfejlesztésr˝ol kell, hogy szóljon. Ha elkezdesz futni, el˝oször mondjuk csak 1 km-et tudsz futni. Aztán egyre többet, és többet, egyre jobban, könnyebben. Ez a fejl˝odés. Ugyanennek a fejl˝odésnek kell megjelennie Aikidó gyakorlása során. Amikor már ismeri a technikákat, tudja azokat használni, akkor rájön, hogy a tudat befolyásolja a testet, ezáltal az egész Aikidója megváltozik, magasabb szintre ér. És innen

79

Alapelvek az Aikidó gyakorlása során látszik, hogy még sokkal-de-sokkal magasabb szintek is vannak. Ennyi bevezet˝o után lássunk néhány alapelvet:

Ma is tanulok valamit... Úgy vettem észre, hogy ez egy nagyon hatékony hozzáállás, megakadályozza, hogy soksok edzésen át csak stagnáljunk. Ha úgy megyek be edzésre, hogy Nézzük, ma mit fogok tanulni? akkor biztosan tanulok valamit. Így sikerül felvenni a kezd˝ok szellemiségét. Nem is olyan nehéz, ugye?

A lélegzés Fontos, hogy folyamatosan lélegezzünk a technikák végrehajtása során. Amikor két ember szabadküzdelmet, vagy földharcot gyakorol, könnyen el˝ofordul, hogy annyira koncentrálnak, hogy elfelejtenek leveg˝ot venni, ezért nagyon hamar kifáradnak. Ha megfognak, nem szabad megakasztani a lélegzést, vagy ha meg is akad, tudatosan, mély légzéssel kell folytatni. Ezáltal ellazul a test, és könnyen, szabadon tud reagálni, megsz˝unik az izomfeszültség. Hogyan lélegezzünk? Én a chi-kung légzést tudom javasolni, mert úgy vettem észre, hogy ez mind futás közben, mind pedig aikidózás közben használható. Azért jó, hogy futás közben is lehet alkalmazni, mert így jobban lehet ellen˝orizni, hogy jól csináljuk-e? A teszt pedig az, hogy kb. 20-40 percen keresztül futsz. Amikor azt veszed észre, hogy kevés a leveg˝o, csináld a következ˝ot: leveg˝o belégzése úgy, hogy közben érzed a gerinced, majd a leveg˝o kifujása, hogy a alhasadra koncentrálsz. Próbáld a leveg˝ot majdnem teljesen kifújni, de amikor már majdnem elfogyott, akkor kezd el beszívni, és amikor már majdnem tele vagy, akkor kezd kifújni. Így megmarad a légzés körkörössége, folyamatossága. Mindezt kombináld azzal, hogy a hátad végig egyenesen tartod, és el˝ore néz a tekinteted, nem pedig a földet figyeli. Ez a tartás a hosszútávfutókra jellemz˝o, ahol folyamatosan, sokáig kell lélegezni. Mivel az edzés is sokáig tart, ezért ezt a gyakorlást is be lehet vezetni az Aikidó gyakorlatok közé.

A lazítás Fontos, hogy képesek legyünk arra, hogy ellazítsuk a testünket. A legtöbb feszítés esetén nem szabad er˝olködni, feszíteni, hanem el kell lazítani a testet, így nem fáj annyira, több id˝onk marad reagálni.

A kopogás Ez egy fontos dolog, ha nem is elv: ha fáj, akkor kopogj. Ez azt jelenti, hogy a tenyereddel jól hallhatóan többször a földre, vagy valamely testrészedre ütsz. Ekkor tudja a partner, hogy nem szabad tovább feszítenie. Cselgáncsosoknál megfigyeltem, hogy ha kopogsz, akkor is még néhány másodpercig fognak. Ez nagyon veszélyes, hiszen Aikidóban azért jelzel, mert nem birod tovább, és ha tovább folytatják a feszítést, vagy fojtást, az alatt a két másodperc alatt kiugorhat a könyököd, elájulhatsz, vagy még rosszabbul járhatsz.

80

Alapelvek az Aikidó gyakorlása során

A süllyesztés Fontos, hogy a súlypontunk a támadó súlypontja alá kerüljön. TODO: miért, hogyan !!

A kilépés A támadás vonalából mindig ki kell lépni. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen így nem ütközünk neki a támadónak, hanem el tudjuk kapni valamelyik oldalról. Így nem egy bírkózás fog kialakulni, ahol az gy˝oz, aki er˝osebb.

Kapcsolat felvétele A kapcsolat felvétele azt jelenti, hogy hozzáérintjük magunkat a támadóhoz. Minél nagyon felületen érintkezünk, annál jobban érezzük, hogy merre akar mozogni, így tudjuk irányítani. Ezt a kapcsolatot a dobás befejezéséig fent kell tartani!

Egyensúlyvesztésbe hozás Miután belekapcsolódtunk a támadó mozgásába, valahogy elérjük, hogy elveszítse az egyensúlyát, így meg tudjuk dobni. Aikidóban nincsenek er˝o dobások, amik csak akkor m˝uködnek, ha er˝osebbek vagyunk, hanem a támadó mozgásába belekapcsolódunk, és a saját lendületét fordítjuk ellene.

Kiterjesztés A kiterjesztés során egy apró kis tolást végzünk a kezünkkel, ett˝ol fog kibillenni a támadó, ezután könnyedén megdobhatjuk. A kiterjesztés az Aikidó egyik nagyon fontos elve, nélküle a technikánk nem fog m˝uködni. A kiterjesztés gyakorlása persze nem egy lépésben, hanem fokozatosan zajlik. El˝oször átalakul a test, a befele és a kifele görbül˝o testhelyzetb˝ol egy egyenes testhelyzet lesz, a test kiterjed, kihasználja a legnagyobb teret, amire csak képes, mint egy felfújt lufi. Azután, a kezünk segítségével még nagyobb teret tudunk kihasználni, és ekkor tudjuk irányítani a partnert. Mintha az általunk elfoglalt tér egy nagy gömb lenne. Ezzel együtt az elme is átalakul, megnyugszik. A gondolkodásunk nem reaktív, hanem proaktív lesz, a folyamatos kiterjesztés gyakorlása miatt. Gyakorlatilag ez a kiterjesztés az, amit tudati szinten mint nyomásként jelenik meg. Gyakran lehet látni sokdanos mestereket, akik azzal játszanak, hogy megcsinálják a kiterjesztést, és az uke pedig nem tud mit tenni, és ezzel együtt simán kontráznak. Na, itt is err˝ol van szó.

A támadó vezetése A támadást elvezetjük úgy, hogy végig kibillentett állapotban legyen az uke.

Központba tartás Miközben vezetjük a támadót, végig magunk el˝ott tartjuk, és úgy kontrolláljuk.

81

Alapelvek az Aikidó gyakorlása során

Megfelel˝o mozgás-megfelel˝o sebességgel Gyakran úgy gondolják, hogy minél gyorsabb egy mozgás, annál jobb. Ez nem igaz. Ha túl gyorsan próbálok valakin egy dobást csinálni, akkor a kibillentett test tehetetlensége miatt nem úgy fog reagálni, ahogy szeretnénk. A túl gyors mozgás esetén könnyen elmosódnak az egyes technikai apróságok, és ez könnyen odáig fajulhat, hogy nem fog m˝uködni egy technika. Minden egyes technikának megvan a maga sebessége, üteme, tanulmányozzuk ezt.

A háromszögpontok Akárhogy is állunk, mindig lesz két pont, ahova ha elhúzzuk a testet, akkor az kibillen. Ezek a pontok az els˝o háromszög pont (hívják irimi pontnak is), illetve a hátsó háromszög pont. Egy technika végrehajtása során az ukét ezekbe a pontokba mozgatjuk.

Belépés a dobásba Megkeressük a támadó háromszögpontját, és úgy dobjuk el, hogy ebbe a pontba belépünk. Ehhez felhasználjuk a karok és a test együtt mozgatását, illetve a súlypont áthelyezését.

Karok és test együtt mozgása Ahhoz, hogy valakit meg tudjunk dobni, nem elég, ha csak a karunkkal húzzuk, ha csak a fels˝otestünket forgatjuk, hanem az egész testünket használjuk. A fegyveres gyakorlatok segítenek ezen mozgás megtanulására, begyakorlására.

A súlypont áthelyezése Fontos, hogy a dobásokba, a mozgatásokban, az ütések létrehozásához ne csak az izomer˝onket, hanem testünk teljes súlyát is bele tudjuk helyezni. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a súlypontunkat áthelyezzük egyik lábunkról a másikra. Miután a test tömegközéppontja a körülbelül az alhasnál található, ezért a súlypont áthelyezést, a lábakra nehezed˝o súly arányát úgy tudjuk szabályozni, hogy el˝oretoljuk, illetve hátrahúzzuk a csíp˝onket. A mozgás által egy plusz er˝ohatást tudunk létrehozni, amit a dobásokhoz, a partner mozgatásához tudunk felhasználni.

A csukló fordítása Nem csak a testet mozgatjuk, hanem a csuklót is forgatjuk, azért, hogy egy spirális er˝ot tudjunk létrehozni.

A nagy (dai) mozgás A nagy mozgás azt jelenti, hogy a test teljes mozgástartományát kihasználjuk a mozgáshoz, nem sz˝ukítjük be a mozgásunkat. A nagy mozgás megtanulása a feltétele annak, hogy könnyen tudjuk irányítani a másikat, illetve kés˝obb majd kisebb mozgásokkal is dolgozni tudjunk.

82

Alapelvek az Aikidó gyakorlása során

Furi kaburi, kiri-oroshi Kard emelés, végs˝o vágás. Úgy dolgozunk a megfogott kézzel, mintha egy kardot fognánk, felemeljük, majd levágunk vele.

A hátsó kéz dolgozik A hátsó kéz dolgozik alapelv a kardvívásból ered, aholis a hátsó kezünk a bal kezünk, az els˝o a jobb, az els˝o kéz csak irányít, míg a hátsó adja az er˝ot. Minden egyes technika végrehajtása során érdemes ezt az érzést figyelni.

Kamae-váltás A kamae során az egyik kezünk mindíg elöl van. Kamae váltás során megcseréljük az állásunkat, anélkül, hogy feladnánk a kiterjesztésünket.

A megfelel˝o távolság (ma-ai) A megfelel˝o távolság megtartása nagyon fontos. TODO: még írni

A tekintet, avagy hova nézzünk A lényeg, hogy ne a támadó kezeit nézzük, mert az nagyon gyors lehet, és nem tudjuk követni. A legjobb, ha az úgynevezett hegy-nézést használjuk, amikor úgy nézünk, mintha a partner mögött lév˝o nagy hegyet néznénk. Ez gyakorlatilag megegyezik azzal, mint amikor azt mondják, hogy használjuk a periférikus látásunkat, tehát ne csak azt nézzük, ami el˝ottünk van, hanem azt is, ami mellettünk, azaz ne legyen cs˝olátásunk. Cs˝olátás gyakran kialakul rövidlátóknál, akik megszokják, hogy csak a szemüveg üvegén keresztül látnak jól, ezért pedig nem is figyelnek a szemüveg keretén kívül lév˝o dolgokra. A másik probléma, ami ugyancsak a szemüvegesekre jellemz˝o, hogy a földet nézik. Ennek pedig az az oka, hogy addig jól látnak, ezért néznek lefele. Meg kell szokni, hogy el˝ore nézzünk, hiszen nem a földön történik az edzés, illetve a támadás, valamint azt, hogy használjuk a periférikus látásunkat. Nem kell elkeseredni, én is rövidlátó vagyok, és szemüveg nélkül edzek, úgyhogy másnak is menni fog.:) Bíztatásként annyit mondanék, hogy a bemelegít˝o gyakorlatok közé leirok néhány szem-torna gyakorlatot, ami javítja a látást. Ezeket érdemes minden edzésen gyakorolni, csak néhány percet vesznek igénybe.

A tér legjobb kitöltése A testünkkel próbáljunk olyan testhelyzetet felvenni, amivel a teret legjobban kitöltjük. Ha valaki fél, akkor megpróbálja minél kisebbre összehúzni magát, ezáltal kisebb célpontot nyújtson, kevésbé legyen feltün˝o. Ennek a reakciónak azonban van egy hatalmas hátránya: mivel összehúzódik, nem lesz mozgékony. Egyáltalán nem fog tudni mozogni. Amit el akarunk érni, az, hogy minden helyzetben szabadon tudjunk mozogni. Ezt pedig nem lehet egy összehúzott testtel. Ezért próbáljuk meg minden helyzetbe kihúzni magunkat, és elérni, hogy a legnagyobb teret tudjuk kitölteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tér a miénk lenne, csak azt, hogy amiben éppen vagyunk, azt a legjobban használjuk ki.

83

Alapelvek az Aikidó gyakorlása során

A megfelel˝o irányítás Ha nem tudod irányítani a partnert, mozgás közben nem fognak m˝uködni a technikáid. Ezért, egy folyamatos kapcsolat segítségével, be kell csapni a támadót. Ha megpróbálja megfogni a kezem, egy kicsit mozdulok, úgy hogy még ne érjen el, de ne is rántsam el a kezem. Ha elrántom, megváltozik a fókusza, és vált. Ha hagyom, hogy megfogjon, úgy, hogy én állok, akkor megint vált a fókusza, tudata, és jön az ütés, rugás, fejelés. Ehelyett, egy kicsit ellépek, a kezemmel pedig csalogatom. Ha hozzám is ér, akkor is folyamatosan mozgatom a kezem, de úgy, hogy fenntartsam a kapcsolatot. Ezáltal irányítom a tudatát, és ezzel együtt a testét.

Védekezés támadó szemlélettel (pro-aktív) Ha úgy próbálsz egy védekez˝o technikát végrehajtani, hogy azt védekez˝o szemlélettel csinálod, azon veszed észre magad, hogy nem tudsz közel kerülni a támadóhoz, hanem folyamatosan menekülsz el˝ole. Láthatjuk, hogy ez nem megy. Ez egy re-aktív szemlélet, történik valami, és mi erre reagálunk. A kérdés az, hogy akkor hol maradt az érzékelésünk? Amit hasznosnak találtam, az a pro-aktív szemlélet, tehát mindíg támadó szemlélettel próbálom végrehajtani az önvédelmi technikákat. Az egy hamis elképzelés, hogy az Aikidó védekez˝o stílusú. Ez nem igaz. Az Aikidó igenis támadó szemlélet˝u. Onnantól kezdve, hogy felveszem a kapcsolatot, lelépek a vonalról, máris támadom a központját. Megint egy más kérdés, hogy nem célom az, hogy súlyosan megsérüljön, vagy meghaljon a támadó. De elveszem a lehet˝oségét, hogy bárkit is bántani tudjon a támadó. Úgy viszem földre, vagy dobom meg, hogy végig kontrolláljam, és ne essen baja, ha nem akarom. Tehát, az Aikidó lehet˝oséget biztosít arra, hogy sérülés nélkül földre vigyük a támadót, úgy, hogy ne legyen képes tovább folytatni a támadását. De ezt nem lehet védekez˝o szemlélettel elérni! Lásd még : folyamatos áramlás

84

20. fejezet Az érintés használata az aikidóban THE USE OF TOUCH IN AIKIDO PRACTICE By Paul Linden Aikido of Columbus www.being-in-movement.com Az Aikidó gyakorlatok során az id˝o nagy részét azzal töltjük, hogy az ukéval közvetlen fizikai kapcsolatban vagyunk. Rendszerint közvetlen kapcsolatban vagyunk az ukéval a támadás elvezetése, befogadása, visszairányítása, és a dobás vagy földrevitel végrehajtásának teljes id˝otartama alatt. Ez a hosszú id˝otartam lehet˝oséget nyújt számunkra, hogy érezzük és tanulmányozzuk az uke mozgását, és hogy megtanuljuk, hogyan lehet még hatékonyabb irányítást gyakorolni az uke felett. Az ukéval való közvetlen kapcsolat érintést jelent. Ebben a cikkben, a hatékony érintést, mint a hatékony Aikidózás egy elemét szeretném megvizsgálni. A hatékony érintés témája az aikidó témák között nem gyakori. Talán túl egyértelm˝u, és talán magától érthet˝od˝onek tetszik, de úgy gondolom, hogy nagyon hasznos lehet, ha megvizsgáljuk magát az érintést. Ez, mindenekel˝ott, a kommunikáció közvetít˝oje uke és nage között.

20.1. 1. kisérlet: Óvatos érintés (aware touch) Ahelyett, hogy csak beszélnénk az érintésr˝ol, azt tanácsolom, hogy végezzünk el néhány gyakorlati kisérletet, amivel felfedezhetjük az érintés erejét. Az els˝o kisérletben, ülj a partner mellé. Most nyúlj oda, fogd meg a társad csuklóját, emeld fe a kezét, majd engedd le. Egyszer˝u, ugye? Talán egyszer˝unek t˝unik, de sokat lehet tanulni bel˝ole. Kezdetnek, mint emeltél fel? Ez az, mind GONDOLSZ, mint emeltél fel? A társad kezét, vagy a társad a kezén keresztül? Azt próbálom itt magyarázni, hogy fontos különbség van aközött, hogy felemesz egy kézszer˝u dolgot, mint egy tárgyat, vagy felemelsz egy személyt (egy tudattal rendelkez˝o lényt). Ismételd meg a mozgást újra két különböz˝o módon. El˝oször, gondolj arra, hogy egy tárgyat emelsz fel, másodjára, érezd, hogy ez egy óvatos, gondolkodó, érz˝o lény, akihez kapcsolódsz, és megpróbálod mozgatni. A gondolataid különbséget váltanak ki? A kar megfogása és mozgatása különbözik-e, ha figyelmet szentelsz a társad emberiességének? Ha igen, akkor hogyan? Sok ember azt tapasztalja, hogy a cselekvése sokkal puhább, érzékenyebb, valahogy teljesebb lesz, és egész lényét átjárja egy magasabb rend˝u, humánus érzés. Kérdezd meg a társad, hogy mit érzett, amikor a két különböz˝o mozgást végezted. A legtöbb személy idegennek érzi, hogy ha úgy kezelik, mint egy tárgyat, és ez az idegenségérzés elvezet ahhoz, hogy nem akarnak veled mozogni, vagy ellenállnak a mozgásnak. Viszont, az emberek gyakran úgy érzik, hogy vigyáznak rájuk, ha igazán érzik o˝ ket, és ellazulnak, és a

85

Az érintés használata az aikidóban mozgással mennek. Hogyan hat ez az önvédelmi technikák min˝oségére?

20.2. 2. kisérlet: Az érzelmi állapot fizikai hatása Ássunk mélyebbre a fogás folyamatába. Újra fogd meg a partner kezét, két különböz˝o módon. El˝oször, gondolj arra, illetve érezd úgy, hogy a társad gonosz, és undorító, valaki, aki iránt haragot érzel. Másodszor, próbáld úgy érezni, hogy a társad valaki olyan, aki nagyon kedvesen és nagylelk˝uen viselkedett veled szemben, és te hálát és tiszteletet érzel iránta. Vedd észre a nyelvi leirást, amit használtam, hogy leírjam a két különböz˝o hozzáállást. Egy érzelmi nyelvezetet használtam: undorító haragos nagylelk˝u hála. Ez az, ahogy a mindennapokban megjelennek az érzéseink. Azonban a nyelvi szint alatt ott van egy sokkal érzékenyebb, test-alapú folyamat. Amikor utálod a társad, mit érzel a TESTEDEN BELÜL? Hogy jelenik meg ez a légzésben, az izommunkában, a testhelyzetben, a mozgás folyamatában ? A legtöbb ember egyfajta összehúzódást, vagy csavarodást érez a testében. Hogy jelenik meg a hálaérzet a testben ? A legtöbben egyfajta nyitottságot, szabadságot, lágyságot, és kiegyensúlyozottságot éreznek. Vedd észre, hogy mit érzel/teszel a testeddel. Amikor megfogod a partner kezét, hogyan befolyásolja a negatív érzelmi állapotod a fizikai érintésed hatását? Hogyan befolyásolja a partner kezének tartását és mozgatását? Hogyan befolyásolja a pozitív érzelmi/fizikai állapot a partner kezével való kapcsolatot, és a kéz mozgatását? A legtöbben úgy érzik, hogy a negatív állapot egyfajta durvaságot okoz az érintésben, és elvezet ahhoz az érzéshez, hogy elkülönülünk, idegennek érezzük a társunkat. [Tehát nem lesz meg a kapcsolat közöttünk] A pozitív érzelmi állapot esetén a másik iránti figyelem és együvétartozás jelentkezik, egyfajta kölcsönösség, és együttm˝uködés. Az els˝o kísérletben egy érzés alapú nyelvet használtunk, míg ebben a kisérletben egy test-alapú nyelvet. Van különbség abban, hogy mennyire figyelünk az ilyen interakciós állapotok - mint az idegenérzet, illetve a harmónia - fizikai hatásaira ? Legtöbben úgy találják, hogy amikor figyelmet szentelnek az érzelmeik fizikai hatásaira, akkor új információkat, és új néz˝opontokat nyernek. Ha az érzelmeket úgy látjuk, mint fizikai hatásokat, akkor jobban figyelhetünk saját magunkra és másokra, lehet˝oséget kapunk a változásra, a fejl˝odésre.

20.3. 3. kisérlet: Teljes érintés Ebben a kisérletben ülj le a folyosóra, majd a társad feküdjön eléd a földre, hanyatt. Tedd a tenyered a vállára, és kezdj egy ringató, ide-oda toló mozgásba. Próbáld megtalálni a partnered testének természetes ritmusát.Ha gyorsabban, vagy lassabban próbálod mozgatni, mint a természetes ritmus, a mozgása ragadós, nehézkes lesz, de ha megtalálod a helyes ritmust,

86

Az érintés használata az aikidóban akkor a test könnyen fog mozogni. Mindezek közben, figyeld meg az érintésed ritmusát és min˝oségét. Mekkora nyomást gyakoroltál a partner vállára. Keményen vagy lágyan nyomtad? Nagy, kemény, tompa érintést használtál, vagy meglágyítottad, és idomultál a társad testéhez? Csak az érintési ponton nyomtad, vagy érezted a társad egész testét? Most hagyjuk egy kicsit a társunkat. Most egy kicsit dolgozni fogunk a kezünk segítségével, amit eddíg az érintéshez használtunk. Az egyszer˝uség kedvéért a következ˝o utasítások a jobb kézre fognak vonatkozni, de ha te balkezes vagy, akkor egyszer˝uen csak cseréld fel az irányokat. Ülj kényelmesen, seizában, ha ez könnyen megy, vagy egy székbe, és tedd a jobb kezed az öledbe. Fogd meg a jobb hüvelykujjadat a bal hüvelykujjaddal, és a többi ujjaddal, majd a bal kezedet használva kezd el mozgatni a jobb hüvelykujjadat, és ezzel együtt a jobb karodat. A jobb hüvelykujjadnak olyan passzívnak és ellazultnak kell lennie, amennyire csak lehet. Forgasd el óvatosan, mozgasd el˝ore és hátra, hajlítsd be, és nyújtsd ki. Ezeket a mozdulatokat lassan és óvatosan csináld, kb. egy percig. Ezután tedd meg ugyanezt a jobbkezed többi ujjaira is. Miután megmozgattad az összes ujjadat, használd a bal kezed, és forgasd a jobb kezed el˝ore és hátra a combodon. Hagyd, hogy a jobb kezed, a csuklód és a felkarod lágy legyen, és idomuljon a mozgáshoz. Miután ellágyítottad a jobb kezed, visszatérhetünk az aktív mozgásokhoz, de ezeket olyan er˝olködés nélkül kell végrehajtani, olyan lágyan, ahogy csak lehetséges. Kezd el mozgatni a kezed körbe. Mozgasd az ujjaidat. Fordítsd a tenyered fel és le. Hajlítsd be, majd nyújtsd ki a csuklód. Csináld ezeket a mozgásokat folyamatos, lassú, finom mozgással. Minden egyes mozgásra haggy legalább egy percet. Figyeld a légzésed, ahogy az egyre finomabb és szelidebb lesz. Most menj vissza a társadhoz. Tedd vissza a kezed a vállára, és próbáld megtartani azt a lágyságot, amit eddíg elértél. Úgy érintsd meg, ahogy egy szeret˝o szül˝o tartja a gyermekét. Idomítsd a kezed a vállához. Kezd el újra a ringató mozgást. Hagyd, hogy a nyomás a központodból jöjjön, ne csak a karodból. Figyelj rá, hogy nem legyél kemény, ahogy nyomást fejtesz ki a vállra. Maradj puha. Milyen érzés ? Miyen érzés a partnernek ? A legtöbben úgy érzik, hogy az érintésük teljesebb lesz, jobban kapcsolódik, harmónikusabb, amikor ellazítják a testünket, és hagyják, hogy az érintésük idomuljon a társukhoz.

20.4. 4. kisérlet: Kiterjeszett gondolatok Vegyük fel a 3. kisérlet kiinduló helyzetét. Tegyük újra a kezünket a társunk vállára, és kezdjük el újra nyomni, és ringatni. Mit csinálsz, amikor nyomsz? Amikor megvizsgálod a mozgás bels˝o szándékot vagy célját, tényleg csak azt érzed hogy a vállat nyomod? Vagy azt érzed, hogy a váll belsejébe, és azon keresztül a test valamely részébe hatsz ? Talán nem világos, hogy mit jelent a bels˝obe nyomás, és az átnyomás.Ülj le, úgy hogy megérinted a társad jobb vállát. Érezd az érintés pontját, ezzel együtt pedig fordítsd a figyelmed a társad bal Anterior Superior csíp˝ocsontja felét. (A csíp˝o felé) Nyomd átlós vonalon a fels˝otesten keresztül a csíp˝o felé, és próbáld mozgatni. Tudod mozgatni a az ASIS-t a váll ringatásával? Most, tedd át a figyelmed és a célodat a jobb térdhez. Tudod el˝ore-hátra ringatni? A testen keresztüli célzás ezen folyamata magában foglalja azt, hogy célzott figyelmet küldünk a testbe. Próbáld 87

Az érintés használata az aikidóban meg a társad vállát ringatni úgy, hogy egyszer˝uen csak megnyomod a vállat, majd próbáld úgy, hogy átnyomsz az egész testen, majd vedd észre a különbséget, hogy mennyit mozog a test, ahogy nyomod. Vedd észre a ritmus és min˝oségbeli különségeket. Kérdezd meg a társad, hogy hogy a nyomás, és az ebb˝ol ered˝o mozgás milyen érzéseket váltott ki benne. A legtöbb esetben azt vesszük észre, amikor a nyomást kifejt˝onek az a szándéka, hogy együtt mozgassa a testet, és szándékot küld a testen keresztül valamely pontja felé, akkor a mozgás sokkal természetesebb és folyékonyabb lesz. Továbbá, a társ úgy érzi, hogy az a mozgás, melyet a nyomás hoz létre, sokkal tisztább és megkülönböztet˝o, kedvesebb és kényelmesebb, amikor a nyomást kifejt˝ojét a fenti célok vezérlik.

20.5. 5. kisérlet: Az alkalmazás A fent említett kisérletek célja, hogy megtanuljuk ezt a fajta érintést, és ezt alkalmazni tudjuk az önvédelmi technikák során. A legegyszer˝ubb technika, amivel gyakorolhatunk, a katadori ikkyo. Állj bal hanmiban (bal láb el˝ol), és hagyd, hogy az uke megfogja a bal vállad a jobb kezével. Csináljuk azt a verziót, amikor úgy kezded, hogy átlósan balra hátrafele lépsz a bal lábaddal. Ezután, fogd meg az uke jobb kezét a jobb kezeddel. Állj meg egy pillanatra. Milyen érzés? Milyen érzés az ukenak? Az uke csuklójának csak a küls˝o felét fogod, úgy, mintha egy vasrudat tartanál ? Vagy úgy fogsz, hogy a csukló belsejébe hatsz, puhán és er˝osen, érezve az uke személyiségét? Úgy fogod, mintha egy harcias kiskutyát fognál, óvatosan és vigyázva, hogy ne sérüljön meg, de mégse tudjon megszökni? Lazán lélegzel-e, hagyod hogy a hasad relaxáljon, ezáltal a teljes testsúlyod vízszintesen a földbe vezet˝odik a lábaidon keresztül, ezáltal ezáltal a gerincoszlopod és a fejed szabadon mozoghat? Most pedig, a technika következ˝o része azzal kezd˝odik, hogy a bal kezed az uke jobb könyöke alá teszed. Ez az ikkyo megfelel˝o kezdése. Ahogy el˝ore-fel nyomod a könyököt azért, hogy elmozgasd az uke kezét, hogyan érinted meg? Lágyan és udvariasan, vagy kemény és agresszív éllel ? Amikor elkezded mozgatni az uke kezét, csak a kezet nyomod, vagy pedig az egész testet mozgatod, és érzed? Ha udvarias figyelemmel burkolod be az ukét, fokozottan figyelve a testén történ˝o áthatással, az uke sokkal inkább lágyan és alkalmazkodóan fog mozogni az irányításod szerint.

88

Az érintés használata az aikidóban Sokkal tisztábban, ütközésmentesebban irányíthatod az uke mozgását. Minden technikában fontos, hogy átcélozzunk az uke testén, és destabilizáljuk medencéjét, a gerincoszlopát, és a lábait. Ha bele tudsz kapcsolódni az uke központjába, sokkal tisztábban fogod tudni érezni, hogyan is mozog. Sokkal jobb fogod érezni, hogyan lehet destabilizálni az állását, majd megdobni. Ráadásul sokkal jobban tudod majd érzékelni azon gondolatait, melyek a technikád megkontrázására irányulnak.

20.6. Összefoglalás A szelíd és átható érintés sokkal hatékonyabb és harmónikusabb technikákhoz vezet. Ráadásul, az uke iránti nagyobb érzékenység segíteni fog, hogy csökkentsük a gyakorlás során bekövetkez˝o sérüléseket. Az Aiki filozófiáját nem csak a nagy számú önvédelmi technikákra kell kiterjeszteni, hanem a légzés, testhelyzet és érintés elemeire is. Az aiki érintés gyakorlása egy olyan dolog, amit a sz˝onyegen tanulunk, de a mindannapi életben is használhatjuk, amikor érintkezésbe lépünk másokkal, legyen ez fizikai vagy mentális kapcsolat. Most már megvan a lehet˝oségünk arra, hogy tanulmányozzuk és csiszoljuk az érintésünket, amikor megérintjük az ukénket, és ez újabb mélységekkel gazdagítja az Aikidó gyakorlásunkat.

89

21. fejezet Távolságok az Aikidóban 21.1. A pusztakezes távolságok A pusztakezes küzdelemben több különböz˝o távolságot különböztetünk meg, ezek : nagy távolság, ahol csak lábbal érjük el a másikat, közepes távolság, ahol az ütések, közeli rugások élnek, a belharc, ahol már a könyök is szerephez juthat, a bírkózó távolság, ahol át tudjuk karolni a támadót, és a földharc. Ezek a távolságok átfedik egymást, és a küzd˝o felek mozgásától, képzettségét˝ol függenek. Az Aikidóban a távolság a ma-ai, az a távolság, ami számunkra megfelel˝o. Ezt általában úgy mérhetjük le, hogy összeakasztjuk a kardkézben kinyújtott csuklónkat. Akkor jó a távolság, ha az uke az els˝o kezes ütésével semmiképp nem tud elérni, anélkül, hogy lépne. Az Aikidóban az a cél, hogy ezen a távolságon belülre a támadó már csak kibillent helyzetben kerülhet. Az ütések miatt nem engedhetjük meg, hogy egyensúlyi állapotban ezen a körön belül kerüljön, mert akkor megüt, megkönyököl, lefejel.

21.2. A fegyveres távolságok A kés távolsága nagyobb, mint ameddig a puszta kéz elér, és mégegy okból nagyon veszélyes : egy késnél elég, ha csak hozzádér, már meg is sebesülsz. A kard távolsága még nagyobb, ott a helyes távolság az, hogyha a kardok hegye keresztezi egymást néhány ujjnyira. A bot távolsága még a kard távolságánál is nagyobb.

21.3. A távolságok váltása, kihasználása Mind a fegyveres, mind a pusztakezes küzdelemben arra törekednek a küzd˝ok, hogy a távolságot a lehet˝o legjobban kihasználják, és abban a távolságban harcoljanak, mely a számukra a legkedvez˝obb, ami a legjobban fekszik nekik. Ha valaki rá tudja er˝oltetni a másikra a saját stílusát, akkor könnyedén fog gy˝ozelmet aratni. Ezt láthatjuk, amikor UFC versenyeken a bírkózó stílusú harcos belép, megragadja a másikat, és lerántja, ledobja a földre. Ezután elkezdenek bírkózni, ahol az esetek igen nagy részében a bírkózó stílusú fog gy˝ozelmet aratni. Mi tehát a megoldás: meg kell akadályozni, hogy a támadó a távolságunkon belül kerüljön, és kihasználja azt, illetve azt is, hogy nagy távolságot tartson, és onnan próbáljon beszúrkálni. Innen kezd˝odik a Stratégia.

90

22. fejezet Állás, kéztartás Az Aikidó gyakorlása során el˝oször meg kell tanulni állni, majd lépni, majd szabadon mozogni. Azt gondolnánk, hogy már tudunk, állni, pedig nem feltétlenül. A helyes állás lényege, hogy a minimális er˝o befektetéssel tudjunk állni, teljesen laza testtel. Ha nincsenek feleslegesen megfeszített izmok, akkor nincs felesleges energia fogyasztás, hiszen az izmok megfeszített formában használnak csak energiát, ellazult formában nem (vagy jóval kevesebbet).

22.1. A három gyakorlási helyzet Aikidót három helyzetb˝ol szoktunk gyakorolni. Az els˝o a suwari-waza, ekkor a tori és az uke is a földön van, és térdel˝o állásból dolgozik, a második a hamni-handachi waza, ekkor a tori suwariban van, míg az uke áll, illetve az tachi waza, ekkor mind a ketten állnak. A suwari-waza gyakorlás során meger˝osítjük a csíp˝onket, és megtanuljuk, hogy mindíg csíp˝ob˝ol kell mozogni. A hamni-handachi waza gyakorlásának van egy olyan magyarázata, hogy így lehet megtanulni, hogyan kell gyakorolni, ha nagy a magasságkülönbség. Van egy másik magyarázat is : ha az uke megpróbálja kikapni a lábunkat, akkor természetes, hogy eltérdelünk hátrafelé, illetve hogy lerakjuk mind a két térdünket. Így már el˝o is állt a hamni-handachi helyzet. Lehet egy olyan magyarázat, hogy jobban meg lehet érezni a kiterjesztés fontosságát hamnihandachi helyzetben. Vajon milyen más edzésmódot lehet kitalálni a hamni-handachihoz ? A kérdés megválaszolását az olvasóra bízom.

22.2. Állások A shizen-tai A shizen-tai a természetes állás, mint amikor valakivel beszélgetünk. Két lábfej párhuzamos, a talpak teljes felületükkel érintkeznek a talajjal, térd kicsit berogyasztva, hát egyenes, karok lazán a test mellett lógnak, fej el˝ore néz. A farkcsontunkat húzzuk magunk alá! Itt is segít, ha elképzeljük, hogy a fejünk búbjánál fogva egy kis madzag húz minket felfele. Nyújtsuk ki a kezünket felfele az égnek, majd hagyjuk lazán leesni. Ezt a gyakorlatot szoktuk bemelegítésnél csinálni, az értelme az, hogy segít megtalálni a helyes tartást. Fontos, hogy a testsúlyt - hasonlóan az ülésnél - a gerincoszlop vezesse le a földbe, ehhez pedig az kell, hogy egyenes háttal álljunk. Ha egyenes a hátunk, akkor nem kell a hátizmoknak feleslegesen 91

Állás, kéztartás megfeszülnie, így nem használ fel energiát, ezáltal kényelmesebben, hátfájás nélkül tudunk állni. Ez els˝ore talán egy kicsit furcsa érzés lesz, de id˝ovel megszokja az ember.

A kamae A kamae szó állást, testhelyzetet, testtartást jelent, ilyen például a kardvívó állás, az ökölvívó állás, a teniszez˝o állása, és igen, az Aikidóban is használunk egyfajta állást. Ez általában a fizikai helyzetre utal, de az Aikidóban jelent˝os párhuzam van a fizikai és a lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez, a test és az elme kapcsolatáról b˝ovebben egy másik fejezetben lehet olvasni. Az Aikidóban használt állás egy módosított kardvívó állást. A lábunk, illetve a karunk egy-egy háromszöget képez. Ha természetesen járunk, akkor is ezt az állást veszi fel a testünk (most eltekintünk a karok tartásától.)Lépjünk el˝ore a bal lábunkkal (ekkor egy bal oldalas állás fog kialakulni) a hátsó láb (a jobb) természetes módon elfordul egy kicsit, hogy stabilan álljunk. Rugózzunk egy kicsit, érezzük, hogy a testünk súlyát az állásunk a földbe vezeti. Egy kicsit fordítsuk el a csip˝onket, és nyújtsuk ki a két kezünket, mint a fényképen. Az els˝o kéz védi a bal és fels˝o szekciót, a hátsó kéz a jobb és alsót. Ha ökölbe zárjuk a kezünket, akkor úgy néz ki, mint egy 1920-as évekbeli ökölvívó állás. Ha egy kicsit el˝ore nyújtjuk a bal kezünket és a testünket, akkor meg úgy, mint egy régi muay-thai boxoló állás. Ha egy picit forgatunk az els˝o kezünkön, úgy, hogy a tenyerünk legyen felül, akkor úgy néz ki, mint egy wing-chun kéztartás. A hátsó lábat meg lehet feszíteni, de ha belegondolunk, hogy mozogni szeretnénk ebb˝ol az állásból, akkor ez nagyon nehézkessé teszi az íveken való mozgást. Kendóban persze ez így jó, hiszen segít a gyors el˝orehaladásban, de Aikidóban oldalra kitérünk, fordulunk, köríveken mozgunk úgy, hogy a csip˝onket elrántjuk valamely irányba. Miért használjuk ezt a kéztartást, miért nem egy ökölvívó kéztartását? A válasz egyszer˝u, b˝ovebben az ökölvívás és a harcm˝uvészetek kapcsolata cím˝u részben olvashattok. Ökölvívásnál, ahol keszty˝uben küzdesz, felrakhatod a kezed kett˝os fedezékbe, a keszty˝uket pedig úgy használhatod, mint egy pajzsot. Ha azonban nincs rajtad keszty˝u, az egész alsó részed nyitott lesz, és nem lesz id˝od a fels˝o kezes védekezésb˝ol az alsó részt védeni, ráadásul egy ököl nagyon könnyen áthatol ezen a passzív védelmen. Azon kéztartásnál, melyet például az Aikidóban is használunk, a kezek védik a középvonalat, és lehet˝oséget biztosítanak arra, hogy hozzá tudjunk tapadni a támadáshoz, ezáltal kapcsolatot felvenni, kiterjeszteni, irányítani, kibillenteni.

Tegatana - a kardkéz Aikidó gyakorlása során általában kétfajta kéztartással dolgozunk, az egyik a tegatana, a másik a kokyu kéztartás. A tegatana kard-kezet jelent, úgy tartjuk a kezünket, mintha kardot fognánk. Ez egy nagyon er˝os kéztartás, nehéz benyomni, ez egy megállító kéztartás. Valószín˝uleg úgy alakult ki, hogy akik kardvívást tanultak, de szükség volt pusztakezes technikákra is, fogták a kardmozgásokat, kéztartást, és ezt lemásolva, felhasználták a pusztakezes gyakorlatokhoz, így nem kellett új mozgásformákat megtanulni. Kardkezet használunk gurulásoknál is, azon kezünket, amin átgurulunk, kardkéz formában tartjuk.

92

Állás, kéztartás

A kokyu kéztartás A kokyu kéztartás a másik f˝o kéztartás, amit használunk. Itt a könyökünk lent van, a tenyerünk felfele néz, és kiterjesztjük a kezünket. Kokyu nage végrehajtásához általában szimmetrikusan tartjuk, hogy jobb legyen a test stabilitása. A két kéztartást együtt használjuk az Aikidóban, igazából nincs dualisztikusság, a kett˝o egy, egymás variációi. Ha el akarom vezetni a támadót egy vágással, akkor kardkezet használok, ha vissza akarom pattintani, akkor a kardkéz átmegy kokyu kéztartásba, így könnyen megvan a kapcsolat. Ha kirakjuk magunk elé a kokyu kéztartást, befordítjuk a kezünket, hogy a tenyerünk lefele nézzen, akkor pont egy olyan kéztartást kapunk, amit guruláshoz használunk, mind a két kéz kardkéz lesz. A kéztartásoknak nem szabad merevnek lenniük, ezt hívják halott kéznek. Amikor megpróbálják megfogni a kezünket, akkor ha egy merev kardkezet használunk, azt könnyedén eltolják. Miért is lehet ezt megtenni? Az ok egyszer˝u : magunk el˝ott egy körben próbálunk dolgozni, és nincs egy el˝oremutató er˝ovektorunk, csak egy oldalirányba mutató van. Így ha valaki felénk nyomja a kezünket, akkor megbillenünk. Miért lehet megtenni? Ennek pusztán anatómiai, és fizikai oka van: a testünk alapvet˝oen jól kezeli az egy irányba ható er˝oket, mint a tolás és a húzás, ennek könnyen ellen tudunk állni, de a köríves forgómozgásokat, illetve a spirális mozgásokkal nem tud mit kezdeni, azoknak nem tudunk ellenállni. Hogyan jön létre egy spirális er˝ohatás ? A válasz egyszer˝u, két er˝ohatás összegeként. A két er˝ohatás pedig egy vonalon történ˝o mozgás, illetve egy köríven történ˝o mozgás. Ha ezt a két mozgást egyszerre csináljuk, akkor egy spirális mozgást tudunk létrehozni. Ahhoz, hogy ezt a mozgást létrehozzuk, a testünket fogjuk használni. A helyzet tehát adott: valaki megfogja a kezünket , mi pedig a fogó kézre, illetve a fogó kezen keresztül a támadó könyökére, vállára, ezáltal pedig az egész testére akarunk egy spirális mozgatással hatni, így akarjuk kibillenteni. Ezt a spirális mozgást akarjuk egy körmozgás, és egy egyenes irányú mozgás együttes alkalmazásával létrehozni. A lehet˝o leger˝osebb egyenes irányú mozgást úgy érhetjük el, hogy az egész testünket mozgatjuk, tehát el˝ore helyezzük, mozgatjuk a súlypontunkat, azaz a csip˝o erejét használjuk fel. A körmozgást a csuklónk elforgatása fogja adni. Tehát ha sikerül a két mozgást összehangolni, akkor létrehoztunk egy nagyon er˝os, spirális mozgást, amely segítségével meg tudjuk mozgatni a partnerünket, az er˝o továbbterjed a támadó fogó kezén, a könyökén, a vállán, a testén, kibillentve azt.

93

23. fejezet A szabad mozgás El is érkeztünk a mozgásokhoz. Amit személy szerint kényelmesnek és hatékonynak éreztem, az a csip˝ob˝ol való kényelmes mozgás. Ez úgy történik, hogy nem csak lépünk valamely irányba, hanem a lépéssel egyid˝oben a csíp˝onket is toljuk, amely mozdulat segítségével sokkal gyorsabban és kevesebb energiabefektetéssel lehet haladni, könnyedén. Itt nagyon fontos, hogy a térdeink ne legyenek merevek, hanem be legyenek egy kicsit hajlítva, hogy kényelmesen tudjunk mozogni. Ezt a sétálási formát minden nap lehet gyakorolni az utcán, boltba, iskolába menet. A különböz˝o fordulásokat már könnyedén lehet ebb˝ol a mozgásból felépíteni, csak el kell rántani a csip˝onek valamilyen irányba.

94

24. fejezet A központ és a mozgások kapcsolata A csip˝o rántásához szükség van egy új fogalom megértéséhez, ez pedig a központ. Amikor aikidóban központról beszélünk, akkor egy fizikai és egy energiapontról van szó, ami a köldök alatt pár cm-mel helyezkedik el. Ez a pont a test tömegközéppontja, illetve egy energia termel˝o központ is. Az aikidó gyakorlása során cél lenne az, hogy fejlesszük a központunkat, ezáltal egy stabilabb álláshoz, ami által pedig egy er˝os mentális hozzáálláshoz jussunk, melyre szükség is van az élet minden területén. Ezáltal pedig az energiaközpontunk is er˝osödik, energikusabbakká válunk, nehezebben fogunk megbetegedni, tehát az aikidó egy egészségfejleszt˝o módszer is egyben. Ha elképzeljük, hogy a középpontunkból kimegy egy végtelen vonal, akkor világossá válik, hogy ez a vonal határozza meg azt az irányt, amerre dolgozni tudunk. Ez a támadásunk vonala. Ha egy kardot fogunk a kezünkbe, akkor könnyen érezni lehet, hogy ha kivisszük a kezünket ebb˝ol a vonalból valamilyen irányba, akkor az egyik karunk jobban megfeszül, és már nem érezzük magunkat olyan er˝osnek. Létezik egy középvonalnak nevezett fogalom is, ha összekötjük az orrunkat a köldökünkkel, akkor ezen a függ˝oleges vonalon, illetve a vonal közelében helyezkednek el a létfontosságú, és könnyen megsebezhet˝o testrészeink (szem, orr,torok, szívgödör, gyomor, ágyék, stb.) Minden harcm˝uvészetben a cél az, hogy ezt a vonalat védjük. Ezen a vonalon van rajta nyílván a központunk, csak míg a középvonal egy fizikailag jól meghatározott része a testünknek, addíg a központból kimen˝o vonal egy elképzelt segítség.

24.1. A támadás vonala A támadás vonala az a vonal, amit a támadó központja meghatároz. Kezd˝o szinten tekinthetjük úgy, hogy az az irány, amerre a támadó központja mozog. Ha ezen a vonalon jön egy támadás, és mi lelépünk róla, akkor nem fog eltalálni minket. Ha hátrafele lépünk, akkor lehet, hogy az els˝o támadás nem fog elérni, de ott a lehet˝oség a következ˝ore. Ha oldalirányba kilépünk, akkor a támadás elzúg mellettünk, így lehet˝oséget kapunk a visszatámadásra. Ha lefordulunk a támadás vonaláról, akkor pedig bele csatlakozhatunk a támadásba, így tudjuk majd vezetni. Haladó szinten a dolog sokkal komplexebb: adott a háromszögünk, amit gyakorlatilag a kamae-ünk határoz meg. Ezen háromszöget ha mozgatjuk, egy gömböt kapunk. Ez a hatásgömbünk, ennek a középs˝o részén vagyunk a leger˝osebbek. Azt kell elérni, hogy a háromszögünkkel széttörjük a támadó támadását, háromszögét. Gyakorlatilag a mi háromszögünk fog belecsatlakozni a támadó háromszögébe. Kérdés, mi történik, ha a támadó elnyomja a kiterjesztésünket? Ekkor sincs semmi gond, a mi feladatunk az, hogy visszavegyük a kezünket, tehát lelépünk oldalra, míg újra nyújtva nem lesz a kezünk, és így visszavettük a

95

A központ és a mozgások kapcsolata háromszögünket.

24.2. A lépések, elmozdulások A lépések és a fordulások is ebb˝ol a kényelmes mozgásból erednek.

Irimi lépés Az els˝o lépés az irimi lépés. Ekkor lelépünk a vonalról úgy, hogy a támadóval ne frontálisan találkozzunk, és a támadás er˝ovonalával ne ütközzünk, hanem lehet˝oségünk legyen csatlakozni.

Tenkai fordulás Tenkai fordulásnál csak a testünket fordítjuk meg, a csíp˝o elfordításával. Ezt általában egy irimi lépéssel kezdjük.

Tenkan fordulás A tenkan lépés az elfordulás, itt is egy irimivel kezdünk, (hívják gyakran irimi-tenkannak) majd pedig elfordítjuk a testünket, és a lábunkat hátra húzzuk. Így az egyenes vonalú mozgást egy spirális körmozgással gy˝ozzük le. Ehhez viszont kell egy kis er˝ot adni a mozgásba, ez lesz majd a kiterjesztés egyik felhasználási célja.

96

25. fejezet Bemelegítés Az Aikidóban a bemelegít˝o gyakorlatok fokozatosan kerültek be a mindennapi edzésekbe, ráadásul folyamatosan átalakultak, változtak, az oktatók felfogása, képzettsége szerint. Több könyvben lehet olvasni, hogy régen Japánban, amikor elkezd˝odtek az aikidó edzések, akkor nem voltak bemelegítések, a mester bejött, és elkezdte dobálni a tanítványokat. Valószin˝uleg túl sok volt a sérülés, és ezért több testátmozgató gyakorlatot, rendszert bevettek az Aikidó gyakorlatai közé, ezek átalakultak, illetve átalakították o˝ ket, de sajnálatos módon bizonyos gyakorlatok már csak halvány másolatai az eredetieknek, és elvesztették a céljaikat. Az Aikidó bemelegít˝o gyakorlatok a Shiatsu nev˝u japán masszázsrendszerb˝ol kerültek át, annak is a Do-In gyakorlatoknak nevezett részéb˝ol, melyek a test átmozgatására szolgálnak. Érdemes tanulmányozni ezt a rendszert, sok gyakorlat értelmet kaphat, illetve újra be lehet venni jó néhány gyakorlatot, különösen az arc masszázs gyakorlatokat. További gyakorlatok kerültek át a kínai chi-kung rendszerb˝ol, sajnos ezek is csak részleteiben, magyarázatok nélkül. Az Aikidóban használt technikák mozgásai is bekerültek a bemelegítések közé, ezek a kote-gaeshi, nikkyo, sanyo, yonkyo nyújtás gyakorlatok, az evezés gyakorlat, és sok más egyéb gyakorlat, valamint az aikidó technikák a bemelegít˝o, aiki taiso gyakorlatokra is hatottak, és átalakították azokat. Vannak úgynevezett „ki fejleszt˝o” gyakorlatok. Annak, hogy ki fejleszt˝o , ebben a formában semmi értelme sincs. Ki-t nem lehet fejleszteni. A ki, az csak energia. Lehet formába önteni, lehet érzékelni, de fejleszteni nem lehet, ez így értelmetlen. Ezek a gyakorlatok nem ki fejleszt˝o, hanem aiki fejleszt˝o gyakorlatok, tehát az érzékelést fejlesztik!

25.1. A bemelegítés célja A bemelegítés célja az, hogy bemelegítsük az egyes izomcsoportokat, megmozgassuk a testet, hogy gyakorlás során minimálisra csökkentsük a rándulás, húzódás, ficam, azaz a sérülés valószín˝uségét. Edzés el˝ott mindig alaposan melegíts be ! A bemelegítés szót mint átfogó fogalmat használom a továbbiakban, beleértve több gyakorlatcsoportot is: – Légz˝o gyakorlatok – Átmozgató gyakorlatok – Nyújtó gyakorlatok – Lépés-mozgás gyakorlatok 97

Bemelegítés – Érzékenység fejleszt˝o gyakorlatok – Egyensúly gyakorlatok – Rávezet˝o gyakorlatok – Er˝ofejleszt˝o gyakorlatok A gyakorlatokat sorba egymás után írtam, ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlen mindegyiket kell csinálni egy bemelegítés során, de az ajánlott gyakorlatoknál ezt odaírtam.

25.2. Légz˝o gyakorlatok A gyakorlatok célja A légz˝o gyakorlatok célja, hogy kifejlesszünk egy tudatos, mély légzést, amit folyamatosan fent tudunk tartani, és stresszhelyzetben is tudatosan tudjuk szabályozni a légzésünket, nem blokkolunk le. Stressz helyzetben el˝ofordul, gyorsan kifáradunk, mert egyszer˝uen elfogy a leveg˝o, és ezt nem pótoljuk. A légz˝ogyakorlatoknál általában az alhasi légzést használjuk.

A leveg˝ovétel módja Leveg˝ot az orrunkon keresztül szívjuk be, és a szánkon keresztül fújjuk ki. Leveg˝ovétel után tartsunk egy kis szünetet. A legkönnyebben úgy tudunk leveg˝ot venni, ha megpróbáljuk az orrunk hegyével venni a leveg˝ot. Az alapelvek fejezetben err˝ol további információkat lehet találni, az ott leírtakat röviden összefoglalnám: Leveg˝ot úgy kell belélegezni, hogy közben érzed a gerinced, majd a leveg˝o kifujása, hogy a alhasadra koncentrálsz. Próbáld a leveg˝ot majdnem teljesen kifújni, de amikor már majdnem elfogyott, akkor kezd el beszívni, és amikor már majdnem tele vagy, akkor kezd kifújni. Így megmarad a légzés körkörössége, folyamatossága.

Nyújtózkodó gyakorlat Álljunk párhuzamos lábbal. Nyújtsuk fel mind a két kezünket az égbe, a fejünk felé, nyújtózzunk, amíg lábujjhegyen nem állunk, és közben folyamatosan szívjuk be a leveg˝ot. Pár másodperc szünet (ekkor nincs se leveg˝o beszívás, se kifújás), majd fújjuk ki, és közben lassan engedjük le a kezünket magunk mellé. A gyakorlat célja A gyakorlat során felfrissülünk a mély leveg˝ovételt˝ol, illetve a testünk súlya a kinyújtózás után egyenletesen fog eloszlani. Ide jön egy képsorozat, illetve videó a gyakorlatról A gyakorlat magasabb szinten egy chi-kung gyakorlat, ahol azt kell elképzelni, hogy a kezünkben egy energiagömböt tartunk, és ahogy lefele mozgatjuk, úgy toljuk ki a rossz ki-t a testünkb˝ol.

98

Bemelegítés

Nyújtózkodó-kézkeresztez˝o

25.3. Átmozgató gyakorlatok A gyakorlatok célja Az átmozgató gyakorlatok célja, hogy elvégezzük a testünk minden egyes részének bemelegítését a nyújtásokhoz, illetve a gyakorlás megkezdéséhez. A legtöbb gyakorlat a shiatsuból a reikib˝ol és a chi-kungból származik. A shiatsu japán masszázs, amelynek van egy do-in nev˝u része, ez az egyszemélyes testátmozgató gyakorlatokat foglalja magában, míg a többi gyakorlat páros gyakorlat: a masszázst végz˝o nyomogatja-csavargatja a pácienst. A reiki illetve a chi-kung gyakorlatok, illetve ezek módosításai az energia visszaadásával, megérzésével foglalkoznak. Illetve vannak speciális gyakorlatok, melyek kifejezetten az Aikidó gyakorlása során használt mozgásokra épülnek. Fontos, hogy a gyakorlatok dinamikusan kapcsolódjanak egymáshoz, ez nem katonai kiképzés, és nem testnevelés óra. Cél, hogy a gyakorló a bemelegít˝o mozgásokat egyedül is fejben tudja tartani, ezért célszer˝u valamilyen fix sorrendben haladni, amit könnyen megjegyzünk, és nem marad ki egyetlen testrész sem, pl: fej, karok, törzs, láb, lábfej. A bemelegítés során minden gyakorlatot legalább négyszer-ötször csináljuk meg mindkét irányba. Ha tudjuk, hogy egy testrészünket jobban be kell melegíteni (ilyen például a sérült térd), akkor azt csináljuk többször. Nem kell 100%-ban a bemelegítést mutató gyakorlataival lépést tartani, hiszen a cél az, hogy minden gyakorló bemelegedjen, és ne legyen sérülés. Ezt a célt pedig nem lehet robotikusan, "mindent 5* csinálunk, aztán kész" elvvel megoldani. A bemelegítést tartó feladata, hogy figyelje a többieket, és csak akkor kezdjen új gyakorlatba, ha mindenki befejezte. Ha kezd˝o is van a csoportban, akkor egy haladó álljon mellé, és miközben csináljuk a bemelegítést, mutassa a mozdulatokat.

Ugrálás Ugrálhatunk párhuzamos lábbal, egyik láb el˝ol, lábcserével. Figyeljünk arra, hogy puhán érkezzünk a földre.

Fejkörzés Balra-jobbra billentsünk, el˝oször csak kicsiket, majd egyre jobban, próbáljuk meg elérni a vállunkat. Ezután próbáljunk meg a lehet˝o legnagyobb körben körözni, balra is jobbra is.

Karhajlítás Karkörzés Karkörzést csinálhatunk páros kézzel el˝ore, hátra, egyik kéz el˝ore, a másik hátra. fontos, hogy a lehet˝o legnagyobb körön próbáljunk dolgozni, mert így tudjuk legjobban megmozgatni a vállunkat.

Csukló körzés Összefogjuk a két tenyerünket, és körbe megmozgatjuk.

99

Bemelegítés

Derék körzés Törzs körzés Törzs körzése mindkét oldalra. Lehet csíp˝ore tett kézzel, vagy kinyújtott kézzel. Próbáljuk meg a teljes mozgástartományt kihasználni.

Hajlás el˝ore-hátra El˝ore és hátrahajlásnál nyújtsuk ki a kezünket, amennyire csak tudjuk.

Testfordítás balra-jobbra Kokyu kéztartással forduljunk el, mind balra, mind jobbra, a lehet˝o legjobban. Ez a gyakorlat megmozgatja a hátizmokat.

Testfordítás hátra Hát kiropogtatása Bal kezünkkel próbáljuk elérni a bal vádlinkat, majd a jobb kezünkkel a jobb vádlinkat.

Térd rugózás egyik lábról a másikra Térd körzés Boka körzés, bemelegítés állva

Boka körzés, bemelegítés ülve Bal láb kinyújtva, jobb láb a bal lábunkon, a kezünkkel megmasszírozzuk a lábunkat, majd megforgatjuk balra, illetve jobbra. Ezután lerázzuk.

Gurulás rávezetés, vissza ülésbe Hátragördülünk, a váll hátsó részénél a holtponton megcseréljük a lábunkat, majd visszagurulunk a kezdeti helyzetbe. Figyeljünk arra, hogy a gerinc egyik oldalán guruljunk hátra, a másik oldalán vissza, mindezt finoman tegyük meg, így ez egy masszázsként is funkcionál.

Gurulás rávezetés, féltérd Ugyanaz, mint el˝obb, csak féltérdre érkezünk, nem pedig ülésbe. Ha el˝orenyomjuk a csíp˝onket, akkor ez könnyedén fog menni.

Gurulás rávezetés, állás Ugyanúgy hátragurulunk, majd el˝ore, és felállunk. Úgy tudsz könnyen, a kéz használata nélkül felállni, ha megvárod, hogy a csip˝od alád kerüljön, és függ˝olegesen felfele mozogsz.

100

Bemelegítés

25.4. Nyújtó gyakorlatok A gyakorlatok célja A gyakorlatok célja, hogy megnyújtsuk az izmainkat, így azok lazábbak lesznek, könnyebben tudunk majd mozogni. A nyújtó gyakorlatoknál - és minden egyéb gyakorlatnál - fontos, hogy fokozatosan és lassan nyújtsunk, egy hírtelen mozdulat esetén könnyedén megsérülhetünk. Az is fontos, hogy bemelegítés nélkül NE nyújtsunk! Amikor az Aikidó kéz nyújtó átmozgató gyakorlatokat csináljuk, akkor nem kell er˝osen nyomkodni a kezünket, hogy fájjon, csak finoman, de határozottan. íd˝ovel egyre lazább lesz a kezünk, akkor menni fog jobban is!

Láb nyújtás 1 Láb nyújtás 2 Láb nyújtás 3 A derék nyújtása

25.5. Az Aikidó technikákra épül˝o nyújtás-melegítés A gyakorlatok leirása Kotegaeshi nyújtás Megfogjuk a kezünket kote-gaeshi tartásban, és a tenyerünk fele csavarjuk, miközben lefele mozgatjuk.

Nikkyo nyújtás Kifordítjuk a kezünket nikkyo tartásba, és átfogjuk a másik kezünkkel, és magunk felé húzzuk, majd visszaengedjük.

Sankyo nyújtás Megfogjuk a kezünket sankyo fogásban, és csavarva, hátra felfele nyújtjuk.

101

Bemelegítés

Yonkyo nyújtás

25.6. Er˝ofejleszt˝o gyakorlatok Er˝ofejleszt˝o gyakorlatok leirása Eszköz nélküli gyakorlatok Fekv˝otámasz Fekv˝otámasz esetén próbáljunk meg szabályos fekv˝otámaszokat nyomni, ne nyújtsuk egyenesig a kezünket, és ne is hagyjuk teljesen behajolni. Gyerekek esetén TILOS öklön fekv˝otámaszt csináltatni, pláne parkettán vagy egyéb kemény felületen, mert a csontok eldeformálódhatnak! Az ököl felkeményítését NEM gyerekkorban kell csinálni! Feln˝ottek esetén is inkább valami félpuha felületen csináljuk. Itt is a legf˝obb a fokozatosság. Felülés

25.7. Eszközös gyakorlatok Maroker˝osít˝o Medicinlabdás gyakorlatok

25.8. Érzékenység fejleszt˝o gyakorlatok A gyakorlatok célja Az érzékenység fejleszt˝o gyakorlatok feladata, hogy megtanuljuk jobban érzékelni a partner reakcióit, fent tudjuk tartani a partnerrel a kapcsolatot.

Tapadó gyakorlatok Lök˝o kezek gyakorlat A lök˝o kezek gyakorlat a kínai tai-chib˝ol ered. A gyakorlat lényege, hogy sikeresen fent tudjuk tartani a kapcsolatot a partnerral, érezzük, ahogy mozgat minket, átvegyük, és visszairányítsuk a mozgását. Ezt csak a megfelel˝o csíp˝omozgással, és laza kéztartással lehet elérni. Tapadó kezek gyakorlat A tapadó kezek gyakorlat is a kapcsolat fenntartását segíti. A feladat, hogy érintsük össze a kezünket, érezzük, ahogy a partner mozgatja, és próbáljuk meg fenntartani ezt a kapcsolatot, anélkül, hogy elszakadnánk t˝ole.

Kiterjesztés fejleszt˝o gyakorlatok A kiterjesztés fejleszt˝o gyakorlatokkal a kiterjesztést lehet jobban begyakorolni, megérezni.

102

Bemelegítés Gyaku-hamni, kokyu,irimi Gyaku-hamni, kokyu, tenkan Ai-hamni, shiho-kezdés Gyaku-hamni, oldalra kilépés, billentéssel

25.9. Rávezet˝o gyakorlatok A gyakorlatok célja A rávezet˝o gyakorlatok a különböz˝o technikákra, dobásokra vezetnek rá.

A gyakorlatok leirása Kontra technikák A kontra technikák segítségével rávezetjük a testünket a technikákhoz szükséges mozgásokra. A kontra technikák nem tartalmaznak dobást, vagy rögzítést. Folyamatosan, megállás nélkül lehet gyakorolni o˝ ket. Ikkyo-kontra Kotegaeshi-kontra Irimi-kontra

103

26. fejezet Gurulások és esések A gurulások és eséseknek tanulásának a célja, hogy ne sérüljünk meg, ha megbotlunk, vagy elesünk. Ez egy, a mindennapokban is használható dolog, ezért érdemes nagyon jól megtanulni, illetve az aikidó gyakorlása során csak úgy tudunk igazán fejl˝odni, ha megszerezzük a jó gurulás és esés képességét. Amikor el˝oször lát valaki aikidóst esni, akkor azt mondja, hogy úgy esik, mint egy macska. Sokáig nem értettem ezt, aztán láttam egy macskát esni, és hírtelen világossá vált: a macska teste esés közben elcsavarodik, hogy a legjobb pozícióban tudjon a földre érkezni, és puhán landol. Gurulás és esés gyakorlásánál is ezt a puha érkezést szeretnénk begyakorolni, hogy a becsapódás ne egy pontba történjen, hanem fokozatosan.

26.1. Gurulások fajtái Ahhoz, hogy megtanuljunk esni, el˝oször meg kell tanulni gurulni, hiszen Aikidóban az esés a gurulás egy speciális - gyorsabb, kevesebb érintkezési felülettel rendelkez˝o - fajtája. Gurulni lassan kell megtanulni, majd utána lehet gyorsítani.

El˝ore gurulás (mae-ukemi) Lényeg, hogy el˝oször az alkarunkat rakjuk le, majd gördüljünk végig a vállunkon, úgy, hogy a gerincünk nem érinti a talajt. Fontos, hogy a karunkat ne hajlítsuk be. Végig próbáljunk meg el˝ore nézni, és csak az utolsó pillanatban fordítsuk el a fejünket.

Hátra gurulás (ushiro-ukemi) Hátra gurulás esetén üljünk le, rakjuk ki valamelyik kezünket oldalra, majd tegyük át a lábunkat a kinyújtott kezünk felett.

Oldalra gurulás (yoko-ukemi) Oldalra gurulást akkor alkalmazunk, amikor nincs id˝o arra, hogy el˝oregurulást csináljunk, mint például a kaiten-nage dobásnál. Ekkor a kifeszített alkarunk, felkarunk, vállöv, másik kéz felkar, másik kéz alkaron gurulunk végig. Fontos, hogy a feszítés (kiterjesztés) végig megmaradjon.

104

Gurulások és esések

26.2. Gurulás rávezet˝o gyakorlatok Csoportos el˝oregurulás gyakorlás Egy gyakorló a földön ül seiza-ban, míg egyik oldalról jönnek a többiek. Ha bal oldalról jönnek, akkor az ül˝o tori a bal kezét nyújtja, ezt megfogja az els˝o uke, és elgurul el˝ore a bal kezén. Ezután jön a következ˝o, és o˝ t is átgurítja. Ezután mindannyian a jobb oldalon lesznek. Ekkor a tori a jobb kezét nyújtja, amit az uke a jobb kezével fog meg, és ezen fog átgurulni.

Hátragurulás gyakorlás Egyvalaki összekuporodik a földön. A gyakorlók háttal megközelítik, és megpróbálnak úgy hátragurulni, hogy átguruljanak a földön összekuporodott társuk fölött.

26.3. Esések Az esések adják azt a képességet, hogyha az ember talajt veszít, akkor is biztonságban tudjon földre érkezni. Aikidóban a legtöbb dobásnál befordul az uke a dobás irányába, így lehet˝osége van megnézni, hogy hova dobják, tudja az esését kontrollálni, illetve elkerüli, hogy beverje a fejét esés közben, illetve lehet˝oséget ad magának a dobás utáni gyors felkelésre, és újboli támadásra. Az esések a gurulások speciális fajtái, ugyanaz történik, mint gurulásnál, csak esés végén tompítunk. Ez azt jelenti, hogy az esés pillanatában lecsapjuk a kezünket, lábunkat a földre, hogy az esés energiája minél jobban eloszolhasson. Haladók ezt a tompítást tovább is vihetik, és az esés illetve a tompítás révén szerzett mozgási energiát használják arra, hogy gyorsan fel tudjanak kelni. Miközben esünk, fújjuk ki a leveg˝ot, így az nem fog belénk szorulni. A kezünket lökjük ki oldalra, nehogy ráessünk.

Esés rávezet˝o gyakorlatok Hullámozás El˝ore ugorva egy hullámmozgással megpróbáljuk elnyelni az esés energiáját Honbu-ukemi Aki látta a mátrixot, az tudja, mir˝ol van szó, hátra hajolunk, egyik karunkat kinyújtjuk, és földet érünk. Társon át esés el˝ore A társunk összekuporodik a földön, vagy négykézláb áll, mi ráfogunk a testére és átesünk rajta Társon át esés hátra A társunk összekuporodik a földön, vagy négykézláb áll, mi ráülünk, és hátra esünk.

105

Gurulások és esések Szabadesés Egy lendületvétel után a leveg˝obe ugrunk, és átfordulunk.

106

27. fejezet Támadások az Aikidóban Aikidó gyakorlása során többféle támadásból dolgozunk, amik lehetnek ütések, csapások, rúgások, lefogások, fojtások. A tanulók el˝oször fogásokból gyakorolnak, hiszen ezzel lehet legegyszer˝ubben megtanulni a helyes állást, távolságot, technikai alapelemeket. Fontos: mindig az a láb van elöl, amelyik kéz !

27.1. Fogások Ai-hanmi katate dori Ai azt jelenti, azonos, hanmi azt jelenti, állás. Kata a kéz (váll), katate : egykezes, dori pedig a fogás. Így könnyen meg lehet tanulni az egyes fogásokat, hiszen csak az alap szavakat kell ismerni, és abból össze lehet rakni. Tehát azonos állásban megfogjuk a partner csuklóját (A csuklófogást szokták tekubi-dori-nak is hívni). Az azonos állás azt jelenti, hogy mindkét gyakorlónak azonos (bal-bal illetve jobbjobb) lába van elöl. Az elöl lév˝o kézzel megfogjuk a partner csuklóját, tehát bal kéz fog bal csuklót, jobb kéz fog jobb csuklót.

A gyakorlat értelme Mind az ai-hanmi, mind a gyaku-hanmi fogás több szint˝u tanítást hordoz magában, hasonlóan minden, az Aikidóban oktatott dologhoz. Attól függ˝oen, hogy milyen szinten áll a gyakorló, több dolgot is fejleszt, illetve tanít : egy egyszer˝u fogást, ami egy nagyon könny˝u mozdulat. Utána a megfelel˝o távolság és a testpozíció begyakorlását jelenti, hiszen ebb˝ol a távolságból az uke nem tudja megütni torit a másik kezével anélkül, hogy el˝orelépne, illetve, ha szemben áll az uke a torival, akkor az könnyen meg tudja ütni, tehát egy kicsit oldalról kell támadni. Egy er˝ohatást is jelenthet, ahogy a támadó megfogja a véd˝o kezét, egy er˝ohatást fejt ki. Azután egy gondolatot is jelenthet, azt a szándékot, hogy az uke el akarja foglalni azt a teret. Még egy olyan apró dolog, mint valakinek a kezének a megfogása, rengeteg tanítást hordozhat magában!

107

Támadások az Aikidóban

Gyaku-hanmi katate dori Gyaku azt jelenti, hogy fordított. Tehát fordított állásban csukló fogás, azaz az egyik gyakorlónak a bal lába van elöl, a másiknak a jobb, és bal kéz fog jobb kezet, vagy éppen fordítva. Minden egykezes fogásnál van értelme az ai-hanmi, illetve a gyaku-hanmi megjelöléseknek.

Kata-dori Váll fogás

Hiji-dori Könyök fogás

Eri-dori Gallér fogása

Ryote-dori Két kézzel (ryo-te) fogjuk a partner kezeit, vállát, könyökét. Eszerint Ryote-katate-dori, Ryote-kata-dori, Ryote-hiji-dori.

Katate-ryote-dori Egy kezet fogunk két kézzel.

Ushiro-dori Hátulról történ˝o lefogás. Ez általában két kézzel történik, megfogjuk hátulról két kézzel a partner vállait, könyökeit, csuklóit, gallérját. Eszerint ushiro-kata-dori. Ushiro-hiji-dori, ushiro-katate-dori, ushiro-eri-dori. Illetve van egy olyan támadás, ahol hátulról lefogjuk a partner egyik kezét, és közben átkaroljuk a nyakát, ez az ushiro-kubi-shime. Hogyan dolgozzunk ushiro támadásból? Ushiro támadás esetén az alap mindig ugyanaz. Kirakjuk az egyik kezünket. A támadó megpróbálja megfogni, de kiterjesztünk, ezért csak körbe tud jönni. Ahogy megfogja mindkét kezünket, behúzzuk magunk elé, majd a központban emeljük. Ezt a központban történ˝o emelést gyakorolhatjuk el˝oször bókennel is. Ekkor a partner megfogja hátulról a két kezünket, miközben mi egy bókent fogunk, és megemeljük a karunkat.

Ushiro-Kakae-dori, Ushiro-Haga-jime A támadó hátulról átkarol.

108

Támadások az Aikidóban

Muna-dori Hajtóka fogás szemb˝ol

27.2. Ütések Az Aikidóban az ütések gyakorlása során nem ütésfajtákat tanulunk, hanem er˝o irányokat. A tsuki az egy el˝ore hat˝o er˝o, a shomen-uchi az egy fentr˝ol lefele ható, míg egy yokomen egy oldalról jöv˝o er˝o. Ha veszünk két különböz˝o edz˝ot, akkor o˝ k általában különböz˝oképpen mutatják meg, hogyan gyakoroljuk az ütést. Van, aki egy karatés csíp˝o beforgatós tsukit mutat, van, aki körívesebb ütést, van olyan is, aki lentr˝ol üt felfele. Megvan az a veszélye, hogy becsapjuk magunkat. Hogyan? Megtanulunk egy, úgymond jó ütést, és arra az ütésre gyakorlunk védekez˝o technikát. És lám, milyen jól fog menni. Aztán jön valaki, aki máshogy üt, és nem, vagy csak nehezen fog menni. Erre akkor jöttem rá, amikor a barátn˝om felémütött, én meg próbáltam hárítani. Meg kell jegyeznem, hogy az ütése valami igen hülye szögb˝ol jött, és persze, hogy betalált. Na, ekkor esett le, hogy miért gyakorolnak a Systema-sok úgy, ahogy. Mert csak így lehet. Azaz : abból a helyzetb˝ol üss, amiben éppen vagy, úgy, ahogy jólesik, teljesen szabadon. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem ereszthetsz meg egy karatés, vagy bokszoló ütést, csak azt, légy szabad. Így majd elveket fogsz gyakorolni, nem pedig a technikára koncentrálni. Aki már ütött meg puszta kézzel valakit, tudja, hogy a kéz milyen sérülékeny. Hiába van feledzve a kéz, ha valakit arcon vágsz, és megvágja a foga a kezed, akkor könnyen elfert˝oz˝odhet a seb. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen sebek gyógyulásához sok-sok id˝ore van szükség.

Tsuki Ez egy egyenes ütés. Becsapódáskor se legyen kinyújtott a könyök, mert megsérülhet. Próbáljunk meg nem teljesen egyenes vonalban ütni, hanem kis köríven, így folyamatosan lehet további ütéseket indítani. Chudan-Tsuki Ütés fels˝otestre, szegycsontra. Jodan-Tsuki Ütés fejre, állcsúcsra. Gedan-Tsuki Ütés alsó testrészre, gyomorra.

109

Támadások az Aikidóban

Uchi Az uchi-k vágások, csapások, melyeket a tenyér élével adunk le. Shomen-uchi Ez egy vágás fentr˝ol lefele, célja a fejtet˝o. Yokomen-uchi Ez egy oldalsó vágás kézéllel, cél a nagyszirt,halánték. Yokomen uchira mindig shomenuchival válaszolunk. Ha yokomennel válaszolnánk, akkor azonos helyzet alakulna ki, tehát pontosan ott lennénk, ahol kezdtük.

27.3. Rugások Az itt felsoroltakon kívül sok más rúgásfajtára is gyakorolhatunk. Érdemes el˝otte jól begyakorolni a rúgásokat, ha van karatés, kungfus, thai-boxos gyakorló, vagy ismer˝osünk, akkor kérjük meg, hogy tanítson különböz˝o rúgásokat. Rugások ellen is úgy kell dolgozni, hogy kilépünk a támadás irányából. Ha csak védeni akarunk, akkor megakad a mozgásunk ! Köríves rúgások esetén be kell lépni a központba, majd belekapcsolódni a forgó lábba, és meghúzni. Ett˝ol az uke elszáll. :)

Mae-geri Egyenes rúgás

Mae-geri-keage Rúgott egyenes rúgás

Mae-geri-keakomi Tolt egyenes rúgás

Yoko-geri Egyenes rúgás lábéllel

Mawashi-geri Köríves rúgás

110

28. fejezet Technikák - általános leirás Elérkeztünk ahhoz a fejezethez, amit mindenki nagyon várt. (remélem:)) Ebben a fejezetben egy általános leirást olvashatunk az egyes technikákról, illetve ide irom le az elveket, melyekre az egyes technikák megtanítanak. Ez a fejezet teljesen biztos, hogy rengeteget fog változni az id˝ok folyamán. Fontos megérteni, hogy a technika: semmi. Semmit sem ér, önmagában véve egy halott dolog. Akkor meg minek tanuljuk ? Azért, mert az egyes technikákban benne vannak azok az alapelvek, koncepciók, amelyek megértése után él˝ové válnak, m˝uködni fognak. Amíg nem érted, hogy és miért m˝uködik egy technika, hogyan várhatod el, hogy használni is tudjad. Ezért elég rossz szó az, hogy technika, inkább alapgyakorlatoknak kellene hívni. A technikák ismerete egy alacsony szint˝u tudás, de ez a tudás szükséges ahhoz, hogy kés˝obb tovább tudj fejl˝odni, egy sokkal jobb, min˝oségileg magasabb szinten tudj Aikidózni. A technikák csak útjelz˝ok, koncepciók, olyanok mint egy térkép, de a térkép nem azonos a valósággal, csak, egy útmutató. Ha megérted a technikák mögött húzódó alapelvet, akkor más stílusok mozgásait nagyon gyorsan meg fogod tudni tanulni, hiszen érted az elveket, és azokat azonnal meglátod.

28.1. A vizualizáció A technikák vizualizációjával, tehát elképzelésével is fejleszteni lehet a tanulási képességet. Amikor egy képsorozatot nézünk, akkor próbáljuk meg elképzelni, hogy az egyik helyzetb˝ol hogyan jutott át a másikba. Amikor Aikidózni kezdtem, letöltöttem egy csomó videót az internetr˝ol, de csak azt láttam, hogy két bácsi dobálja egymást. Néhány év után viszont már láttam a mozgásokat, az egyes technikákat. Ez nem ördöng˝osség, bárki meg tudja tanulni, csak sokat kell vizualizálni.

28.2. Alaptechnikák - Osae Waza Az osae waza (leszorítás gyakorlatok) az ikkyo, nikkyo, sankyo, yonkyo, gokyo technikákat foglalja magában. Az omote és az ura a két irányt jelöli a technika végrehajtása során. Ebben a gyakorlatban a kilépést, a kiterjesztést, a támadás támadását tanuljuk meg.

111

Technikák - általános leirás

Ikkyo osae (ude osae) Az ikkyo az els˝o leszorítási technika. Az ikkyo technika során a támadó könyökét kontrollálva, egy köríven földrevisszük. Az ikkyo leszorítás, rögzítés esetén a könyököt lefele nyomjuk, a kart pedig felfele húzzuk. Az ikkyo segítségével megtanuljuk, hogy nagy mozdulattal dolgozzunk, a vállnál fordítsuk meg a támadót a kiterjesztésünk segítségével, úgy álljunk mellé, hogy ne tudja kiszedni a lábunkat, és hogy végig köríven kell mozogni. Ikkyo segítségével összekapcsoljuk a karok mozgását a láb mozgásával, és a csip˝o megfelel˝o id˝oben történ˝o fordításával. Nem szabad el˝obb lefordulni, miel˝ott billen a támadó, mert akkor csak leejti a vállát, és nem tudjuk földrevinni.

Nikkyo (kote mawashi) Csukó-alkar csavarása. Az csuklót a természetes forgásiránnyal ellentétes irányba csavarjuk, rögzítjük, majd a testsúlyunk segítségével letörjük a könyököt, ett˝ol pedig a támadó elénk esik. Ebben a gyakorlatban a testsúly áthelyezését, a kéz rögzítésének szerepét tanuljuk meg. A technika rögzítése során a támadó hason van, két térdünk közé szorítjuk a támadó kezét, a tenyerét a könyökhajlatunkba szorítjuk, majd oldal és fej felöli irányba fordítjuk.

Sankyo (kote hineri) Csukló, könyök csavarása. A támadó könyöke a csavarás során felfele néz, és a természetes iránnyal ellentétesen csavarjuk, majd levágunk. A leszorítása hasonló, mint a nikkyo, de itt a mellkhasunkhoz szorítjuk a kezét. A sankyonál figyeljünk arra, hogy a könyöke magasabban legyen, mint a válla, és könyökén keresztül hassunk a vállára, ott billentsük meg, majd vágjunk le a karral, mint egy karddal.

Yonkyo (tekubi osae) Csukló feszítés. A hüvelyk és mutatóujjunk közötti csont segítségével nyomjuk a támadó alkarján lév˝o idegpontot, vágunk, majd szúrunk a kézzel. Leszorításnál beletérdelünk a könyökhajlatba, és felfele feszítjük.

Gokkyo (ude no bashi) Hasonlóan, mint ikkyo, de kívülr˝ol leforgatjuk. Gokkyot vágás támadás esetén használjuk. A leszorításnál könyöknél felfele húzzuk, csuklónál befele nyomjuk, ezáltal kinyílik a kéz. Ezután elvehetjük a kézben lév˝o fegyvert.

28.3. Dobás és feszítés technikák Hijikime-osae (udekime osae) Könyök feszítése karral, vállal.

112

Technikák - általános leirás

Kokyu nage Dobás a légzés erejével, a támadó mozgásának kihasználásával. Viccesen szólva, ha egy technikának nem tudjuk a nevét, akkor az a kokyu.

Shiho nage Négyirányú dobás. A könyökét megemeljük, ugyancsak nagy mozgás segítségével, majd az így képzett teren átbújunk, átfordulunk, és levágunk. Fontos, hogy shiho nage esetén meg kell léptetni a támadót, mert különben nem lesz hely, ahová lépni tudunk. Ha átlépünk el˝otte, akkor felrúg.

Udekime nage Könyökfeszít˝o dobás. Egy shiho nage-t csinálunk, de lecsúszik a könyökhöz közeli kezünk, ezért azt az alkar végéhez rakjuk, majd fordítjuk a tengelye körül, ezáltal az a támadó könyökét feszíti felfele. A csuklót lefele húzzuk, és természetesen belépünk a dobásba.

Kote gaeshi Alkar csavaró dobás. A kiterjesztés segítségével mozgatjuk a támadót, úgy, hogy végig kibillentett állapotban legyen, és a forgatás után, miel˝ott leteszi a lábát, földre dobjuk, úgy, hogy belépünk. A kezet többféleképpen is lehet fogni, ezekr˝ol képeket mutatok.

Irimi nage Uchi kaiten nage Soto kaiten nage Tenchi nage Koshi nage Aiki otoshi Sumi otoshi Kiri otoshi Juji garami

113

29. fejezet Fegyveres edzés 29.1. A gyakorlatok fajtái Aikidó edzésen több fajta fegyveres edzési módszert használunk, ezek lehetnek : – Alap gyakorlatok – Páros gyakorlatok – Formagyakorlatok Az alap gyakorlatok esetén a fegyveres alapmozgásokat, szúrásokat, vágásokat gyakoroljuk egyedül. Lényeg, hogy folyamatosan, laza testtel, és megfelel˝o fogással dolgozzunk. A páros gyakorlatok esetén vagy mind a két félnél fegyver van, és el˝ore megbeszélt támadástvédekezést gyakorolnak, vagy az egyik feladata elvenni a másiktól a fegyvert, illetve van olyan gyakorlás is, amikor a fegyver elvételt kell megakadályozni. Formagyakorlatok esetén a fegyveres alapmozgásokból összeállított gyakorlatsort csinálunk, számolásra.

29.2. A fegyveres edzés célja A fegyveres edzés célja els˝osorban nem az, hogy megtanuljunk jól harcolni a fegyverekkel, hanem az, hogy megérezzük a fegyverek által nyújtott különböz˝o távolságokat, fejlesszük az érzékenységünket. A fegyverek segítségével három távolsági osztályt határozunk meg, ezek: – Közeli távolság - tantó – Közepes távolság - bóken – Nagy távolság - jo Habár arra gondolhatnánk, hogy a mai világban senki nem használ kardot, sem botot, nagyon könnyen elképzelhet˝o, hogy valaki baltával, vagy gerebjével, vasvillával, esetleg egy partvissal támad ránk, vagy éppen felmosás közben zavar meg. Esetleg éppen sétálunk haza, és egy eserny˝o van a kezünkben. Ekkor, a tanult mozgásokat alkalmazva, el tudjuk hárítani a támadást. Itt is érvényes az az elv, hogy el˝oször megtanuljuk használni a fegyvereket, aztán, miután már tudja a testünk, hogy milyen mozgásokat lehet egy fegyverrel tenni, megtanuljuk elhárítani ezeket a támadásokat. Mindig szem el˝ott kell tartani, hogy a fegyveres támadás a legveszélyesebb, hiszen ilyenkor közvetlen életveszélyben vagyunk. Egy kés, vagy egy balta

114

Fegyveres edzés lenullázza a testsúlykülönbségekb˝ol, fizikai er˝ob˝ol adódó el˝onyöket. Késes támadó esetén nagyon fontos, hogy megszerezzük az irányítást a kést tartó kéz felett, és minél el˝obb elszedjük a támadótól a fegyverét. Nem okos dolog belharcba, netán földharcba keveredni vele, mert ez kétesélyes. Meg kell próbálni valahogy megzavarni a támadót, gyorsan kiverni a kezéb˝ol a kést, rádobni a kést tartó kézre valamit, vagy a támadó arcába vágni egy kulccsomót. Err˝ol kés˝obb külön rész, az önvédelmi szekció fog szólni.

29.3. Igazi vagy sem? Sok félreértés adódhat a fegyverek használatából, hiszen még egy egyszer˝u shomen uchi-t (fej vágást) is láthattunk már többféle bemutatásmódban. Elöször is fontos megérteni, hogy milyen fegyverrel gyakorlunk, és azt milyen célból. A iaidó-val kezdeném a magyarázatot, hiszen sokan gyakorolnak aikidó mellett iaidó-t is. Iaidóban több lépésben gyakorolunk, el˝oször csak bókennel (fakard), majd iaitó-val, ami egy általában nem élezett gyakorlókard, majd végül katana-val, ami egy igazi, vágásra készített kard. Az iaitó nem igazi kard, hiszen ez a kard gyakorlásra van készítve, például jól lehet hallani a suhogást, ahogy vágunk, így egy visszajelzés történik a gyakorló felé, hogy jó volt-e a vágása. Ott lesz a leger˝osebb a suhogás, ahol a leggyorsabb volt a kard, ennek pedig a célpontnál kell lennie, hogy a fegyver maximális er˝ovel tudjon becsapódni. Iaidó tanulása során a bókent úgy kell kezelni, mint ha igazi kard lenne, hiszen a cél az, hogy a gyakorló ugyanazt a mozgást tanulja meg, amit majd a katana-nál használnia kell. Az igazság az, hogy az aikidóban nem nagyon kidolgozott a kard használata, így nagyon sok tanító más stílusok fegyveres gyakorlatait kezdte beépíteni. Ezzel nincs is semmi gond, de fontos, hogy értsük, mit miért csinálunk. Egy fakardot többféleképp is lehet használni. Használhatjuk úgy, mint egy igazi, éles kardot, vagy úgy, mint egy párbajfegyvert. Utóbbi esetben a vágások inkább csapások lesznek, hiszen egy fakarddal nem lehet vágni, viszont lehet jó er˝oseket csapni. Ebben az esetben a támadó kardot meg is szabad fogni, hiszen egy fakard nem vágja el a kezünket, egy közeli vízszintes keresztvágás nem okoz problémát, hiszen nincs, ami megvágjon. Jó (fabot) használata esetén nincs ilyen probléma, hiszen akár úgy használjuk, mint egy lándzsát, akár úgy, mint egy botot, a szúrás így-is-úgy-is fájdalmas. Tantó esetén az egyetlen ésszer˝u dolog, ha úgy használjuk, mintha egy igazi kés lenne. Fontos megérteni, hogy egyik gyakorlási forma se jobb, vagy rosszabb, mint a másik, hiszen manapság már senki sem járkál éles karddal az oldalán. A legjobb, ha mind a két formát gyakoroljuk, de el˝otte meg kell mondani a tanítványoknak, hogy most hogyan kezeljék a fegyvert, mint éles eszközt, vagy mint egy er˝os fadarabot.

29.4. Fegyver használata az aikidóban Az aikidóban a fegyver használata arra szolgál, hogy különböz˝o képességeket fejlesszen, és ezáltal jobban meg tudjuk érteni a pusztakezes technikákat, a bennük rejl˝o elveket. A fegyverrel való gyakorlás során megtanuljuk a távolság jelent˝oségét, a nyitás keresését, a partner érzékelését, a két kéz közös munkáját.

115

Fegyveres edzés

29.5. A fegyverek fogása A tantó fogása A tantót ugyanúgy fogjuk, mintha egy konyhakést tartanánk a kezünkben. A lényeg, hogy er˝osen, de lazán tartsuk, hiszen a késes támadás esetén elengedhetetlen a csukló lazasága, ami segítségével változtatni lehet a támadás szögén, irányán.

A bóken fogása A kardot úgy fogjuk, hogy a két kezünk között legyen egy tenyérnyi hely. Mindíg a jobb kéz van felül, és a bal alul, balkezesek esetén is. A kéz nem mer˝oleges a kardra, egy kis szöget zár be vele. A kard el˝ottünk van, hanmi-ban, a kezünket kardkézben tartjuk, a kard hegyét egy kicsit el˝ore toljuk, kiterjesztünk vele.

A jó fogása Jó használata esetén akár a jobb, akár a bal kezünk is elöl lehet, mivel a jó használatát mindkét oldalra gyakoroljuk. Az egyik kezünk mindenképp a jó végét fogja, tehát nem középen fogjuk meg, mint például a kungfusok, hanem a végén. Mivel ez egy hosszabb fegyver, a kezek között is nagyobb távolságot kell hagyni, ezt úgy ellen˝orizhetjük, ha a fels˝o kéz olyan messze van a bot végét˝ol, mint az alkarunk hossza.

A nyitás jelent˝osége Amikor páros gyakorlatokat csinálunk, akkor az egyik félnek nyitnia kell. Ez azt jelenti, hogy a kamae-ból leengedi a kezét, ezáltal egy célpontot mutat a támadónak, ahová az vágni, vagy szúrni fog.

29.6. Alapgyakorlatok Alapgyakorlatok tantóval Tsuki Shomen-uchi Yokomen-uchi Gyaku-yokomen uchi Yoko-tsuki

Alapgyakorlatok bokennel Tsuki Shomen uchi Yokomen uchi Gyaku-yokomen uchi Kesa-giri Yoko-giri

Alapgyakorlatok jóval Tsuki Gyaku tsuki Shomen uchi Yokomen uchi Gyaku-yokomen uchi köríves csapás boka csapás térd csapás halánték csapás hasso védés felfelé védés lefelé

116

Fegyveres edzés Kezd˝o gyakorlatsor – Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak el˝orelépéssel – Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel – Gyaku-Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak el˝orelépéssel – Gyaku-Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel – Shomen-uchi, balra- és jobbra 10-szer, csak el˝orelépéssel – Shomen-uchi, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel – Yokomen-uchi, gyaku yokomen uchi, balra- és jobbra 10-szer – Shomen-uchi, kifele pörgetett shomen uchi, balra- és jobbra 10-szer – Ushiro-tsuki – Ushiro-tsuki, gedan-barai

29.7. Páros gyakorlatok Tantós párosgyakorlatok Bókenes párosgyakorlatok Összetapadás gyakorlása 1. gyakorlat Uke vág shomennel, tori jobbra lelép a vonalról, és rávág az uke kardjára. Uke megpróbálja felemelni, tori közben nem hagyja, fentr˝ol kontrollálja. Tori nyomja a kardot az uke felé, így az uke fel tudja emelni a kardot, és feltolják a kardjaikat, közben forognak. Egy pillanatra rögzítik a kardokat, majd: 2. gyakorlat A tori egy kicsit süllyeszt, felfele tolja az uke kardját, ezzel kibillenti, majd átnyúl, befog egy kézzel az uke két keze közé, és eldobja egy kokyu-nage-val. 3. gyakorlat Mint az el˝obb, csak a tori a kardja markolatát átrakja az uke egyik keze fölött, ezután megfogja a kardját, és egy shoment vág az uke fejére, így a földre kíséri. 4. gyakorlat A tori elengedi az ukét úgy, hogy egy pillanatra csinál egy egykezes védést a karddal, az uke elszáll el˝otte, befogja a fejét, majd irimi nage-val földre dobja. 5. gyakorlat A tori elengedi az ukét, de közben tenkant lép, és egy kote-gaeshival eldobja.

117

Fegyveres edzés 6. gyakorlat Ez elég veszélyes, a tori egy süllyesztéssel és egy kaszáló mozdulattal kisöri az uke lábát.

29.8. Jo-s párosgyakorlatok 29.9. Formagyakorlatok 21 lépéses jo formagyakorlat A vicces képsor után most következzen a botos formagyakorlat leirása : – tsuki – véd – tsuki – véd – yokomen – gyaku-yokomen – testtel 180 fokos fordulás – lepörgetés, jo hátul lesz a végén – alulról felfelé vágás, állig – yokomen – ushiro-tsuki – láb-fej – csere – láb-fej – lábat ved – tsuki – yokomen – hátra es leguggol – felpörget – shomen

29.10. Pusztakéz fegyver ellen A pusztakezes gyakorlás fegyver ellen nagyon nehéz, hiszen ha valaki jól tartja a távolságot a fegyverrel, akkor nagyon nehéz belépni a fegyver hatókörén belülre. Így inkább a belépés, az id˝ozítés fejlesztésére szolgálnak ezek a gyakorlatok. Fegyvert elvenni akkor lehet a támadótól, ha az megfontolás nélkül, trükközés nélkül, o˝ szintén támad. Miért is kellene trükköznie, hiszen nála egy fegyver van, amivel egycsapással leteríti a védekez˝ot. Ezért nem is szurkál, csapkod, hanem egyenesen megpróbálja legázolni a pusztakezes partnert. Ezt a 118

Fegyveres edzés pillanatot lehet felhasználni arra, hogy lelépünk a támadás vonalából, be, a partner központja felé, és elvesszük t˝ole a fegyvert. Késsel való támadás esetén fontos, hogy értelmesen gyakoroljunk. A támadó nem állhat meg, mint aki jól végezte a dolgát, hanem folyamatosan mozog, támad, ha megfogják, akkor a torival együtt mozogva megpróbálja megvágni, megszúrni azt. Így a gyakorlás sokkal érdekesebb lesz. Fontos, hogy ezt a fajta gyakorlást inkább csak fél vagy negyed sebességgel végezzük, így nem lesz sérülés, illetve hogy a tori ne gondolkodjon a technikán, hanem csinálja azt, amire automatikusan rátalál. Késsel próbáljunk meg inkább szúrni, mint vágni, hiszen az sokkal veszélyesebb támadási forma !

29.11. Gyakori félreértések Gondolkodtam azon, hogy elég az, ha csak leirom az alapelveket, és ebb˝ol mindenki meg tudja állapítani, hogy ahogy o˝ gyakorol, az jó-e ? Itt a biztonság kedvéért azért felsorolnék néhány gyakori félreértést.

A fegyver a vége jodan kamae esetén merre nézzen ? A helyzet adott, a fegyver (legyen az kard, vagy bot) a fejünk felett van, vágásra készen, kérdés az, hogy a fegyver vége (tehát a hegye) nézhet-e lefele ? A válasz attól függ, hogy mit csinálunk. Ha a vágást úgy kezeljük, mint egy bemelegítési, megmozgatási gyakorlatot, akkor akár a fenekünket is érintheti, s˝ot, a vágás végén akár bele is süllyeszthetünk. Így az egész testünket megmozgatjuk. Ha páros gyakorlatokat csinálunk, akkor viszont a fegyver végének felfele kell néznie, mint egy áramszed˝o, hiszen ha hátrább lenne, akkor el˝oször el kellene mozgatni a vágás ívén felfele, míg a fejünk tetejéhez ér, majd onnan tudunk csak lefele vágni, tehát feleslegesen mozogtunk, nem is említve azt, hogy így a testünk ki van szolgáltatva egy szúrásra.

Vágást honnan indítsunk ? Vágást több pozícióból is indíthatunk. Lehet úgy is, hogy a fülünk mellett van a kard. Ezt az állást akkor használták, amikor egy olyan helységben voltak, ahol túl alacsonyan volt a plafon, és jodan kamae-t nem lehetett alkalmazni, vagy az egyik oldalukkal például egy falhoz lapultak, és onnan vágtak. Ezt is lehet gyakorolni, de általában a fej fölül indítjuk a vágást.

Bele kell süllyeszteni a vágásba? A kérdésre megint csak több választ lehet adni. A süllyesztéssel egy plusz lefele irányuló er˝ot adunk a vágásba. Így ha shoment vágunk, akkor segíthet, ha belesüllyesztünk, ha yokoment, akkor nem kell feltétlenül.

Yokomen vágás célja hol van? A fegyver használattól függ. Lehet a halánték, vagy a nyakszírt. Ha sisak volt az ellenségen, akkor valószín˝uleg inkább a nyakat próbálták, mert a sisak szarvaiban elakadhatott a

119

Fegyveres edzés vágás. Nyakszirtre biztonságosabb a vágás, mert ha véletlenül bemegy, attól nagy valószín˝uséggel csak letaglózódik a partner, de ha a halántékra megy, akkor komolyabb sérülései is lehetnek.

Láb mozgása-test mozgása Kard használata esetén mindig el˝ottünk legyen a kard. El˝oször a vágás indul, majd csak utána lépünk el˝ore.

120

30. fejezet Vizsgák 30.1. Fokozatok Az Aikidóban, mint a legtöbb távolkeleti harcm˝uvészetben, különböz˝o övfokozatokkal reprezentálják a tanuló tudását. Azok, akik még nem vizsgáztak, mukyu-sak, azaz fokozat nélküliek. Aikidóban általában 6 kyu (tanuló), és 10 dan (mester) fokozat van. Az els˝o fokozat, amire vizsgázni kell, a 6. kyu, majd az 5.kyura, egészen az 1. kyuig. Az 1.kyu után következik az 1. dan (shodan), majd a 2., 3., és így tovább. A kyu fokozatok száma, és az, hogy hány danig lehet vizsgázni, országonként és szövetségenként változik. A mi szövetségünkben - Aikikai - 4. danig minden fokozatra vizsgázni kell, utána pedig inkább csak adományozzák. A vizsgán meg kell mutatnia a tanulónak, hogy milyen szinten sikerült elsajátítania az Aikidó m˝uvészetét. Az els˝o vizsgáknál nem kell komoly dologra gondolni, a mester arra kíváncsi, hogy tudsz-e gurulni, ismered-e a lépéseket, ismered-e a technikákat, valamilyen szinten. Ahogy megyünk feljebb (5,4,3,2 majd 1 kyu), úgy más és más dolgot fognak figyelni. Dan vizsgát a japán mester el˝ott kell tenni. Ha valaki levizsgázik 2 kyura, akkortól már hivatalosan - edz˝otáborokban - is viselhet hakamát. Fontos megjegyezni, hogy a dan fokozatok, úgy mint a kyu fokozatok nem összemérhet˝ok más irányzatok tanuló illetve mesterfokozataival. Ezért nem mond semmit, hogy valaki 1 danos. Mert lehet, hogy már soksok éve edz, csak most volt ideje-pénze levizsgázni. Vagy az adott sportágban az els˝o dan-t gyorsan odaadják, aztán kés˝obb sokkal-de-sokkal nehezebben adják a további fokozatokat. Inkább azt érdemes kérdezni, hogy az illet˝o mennyi ideje edz. Attól, hogy valaki danos, még nem jelenti azt, hogy mester. Aikidóban az els˝o dant mondják az els˝o igazi tanuló fokozatnak. Addig csak edzeget az ember , onnantól kezdve viszont elkezdheti a tényleg komoly edzést, hiszen az els˝o dan eléréséig az Aikidó már valószín˝uleg az élete részévé vált, és ezután már sokkal komolyabban fog vele foglalkozni. Mesterré nem kinevezik, hanem válik az ember !

30.2. Miért fontos a vizsgázás ? Aikidóban nincsen verseny, viszont valahogy meg kell állapítani, hogy ki hol tart a tanulmányaiban. Ezért vizsgákat tartunk, ahol a tanulók bemutatják, hol tartanak az Aikidó m˝uvészetében. Kérdés lehet, hogy akkor minek kell vizsgázni? Vizsgázni nemcsak saját magunk, hanem mások miatt is szükséges. Ha nem vizsgázol, sohasem leszel hakamás, edzésvezet˝o, így nem tudod majd átadni a tudást, amivel rendelkezel. Ez egy Japán magyarázat. A kezd˝ok helye a hátsó sorokban van, és ha nem vizsgázol, sosem tudod megmutatni a nálad kés˝obb 121

Vizsgák kezdetteknek, hogyan is kell csinálni. Ezáltal pedig nem csak magadnak ártasz, hanem az egész csoportnak is. Úgy kell felfogni a vizsgázást, mint egy adományt a csoport felé. TODO: ide jön a vizsgaanyag, 2 oszlopos táblázatban, illetve egy nagy táblázatban.

30.3. 5. kyu 30.4. 4. kyu 30.5. 3. kyu 30.6. 2. kyu 30.7. 1. kyu 30.8. 1. dan 30.9. 2. dan 30.10. 3. dan 30.11. 4. dan

122

31. fejezet Gyakorlási módok az aikidóban Ebben a fejezetben a különböz˝o gyakorlási módokról próbálok írni, melyik módszernek mi az értelme, célja. Nagyon fontosnak tartom, hogy megértsük, hogy egy adott gyakorlási formát mikor, miért, és hogyan kell alkalmazni.

31.1. Edzésmódszerek és alkalmazásuk Az edzés során többféle edzésmódszert lehet és érdemes alkalmazni. A gyakorló fokozatosan halad a statikus gyakorlástól a dinamikus felé, majd, ahogy jobban megérti ezen gyakorlási módok jelentését, újra visszatér a statikus irányába, és így tovább, mindezt egy folyamatosan emelked˝o, spirális alakban a legegyszer˝ubb elképzelni. Ha úgy érezzünk, hogy mi, vagy a többi tanítvány megakadt a fejl˝odésben, ha nagyon unalmasak az edzések, akkor érdemes egy kicsit módosítani az edzésmódszeren. Fontos, hogy minden edzésnek legyen célja, és hogy a tanítvány tudja, hogy mit gyakorlunk, és miért úgy gyakorlunk, és az adott gyakorlattal mely képességeket fejlesztjük. A képességfejlesztés egy nagyon fontos része lenne az aikidónak, hiszen hiába ismer valaki 100 technikát, ha éppen a megfelel˝o képességek, mint távolság érzékelése, id˝ozítés, partner érzékelése, kiterjesztés, stb. hiányzik, akkor nem fog m˝uködni a technikája. Úgy is mondhatnánk, hogy ha megvannak ezek a képességek, akkor a technikák maguktól létrejönnek. A céllal történ˝o edzés nagyon fontos. Cél lehet az, hogy a támadó megpróbálja kivenni a pénztárcánkat a kezünkb˝ol. Hogy megpróbálja leszakítani a nyakláncunkat a nyakunkból. Hogy megpróbálja megfogni a vállunkat, és hasbatérdelni. Ha ezzel az elgondolással edzünk, akkor nem lesz olyan, hogy az uke csak megfogja a kezünk, és megáll, illetve ha elmozgatjuk a kezünket, akkor nem fogja követni. Ha próbáltatok már szabadon edzeni, akkor rájöhettetek: nem lehet úgy technikát csinálni, hogy kitalálom el˝ore, hogy például most egy ikkyo-t fogok csinálni. Ez nem m˝uködik, csak akkor, ha a támadó is tudja ezt, és lemozogja. Minden egyes támadásban ott van a rá adható legjobb védekezés, és ezt próbáljuk megtalálni. Az aikidó technikák úgy vannak kitalálva, hogy a támadó teste, keze tetsz˝olegesen állhat, mindíg tudunk rá valamilyen technikát alkalmazni. Ezek a technikák fogaskerékszer˝uen kapcsolódnak egymáshoz, de err˝ol majd a technikák leirásánál olvashattok b˝ovebben.

123

Gyakorlási módok az aikidóban

Statikus gyakorlás Statikus gyakorlási forma az, amikor nem mozgásból, hanem állásból dolgozunk. Ilyen a go-tai, illetve néha a Nini-tori is. Statikusan gyakorlunk akkor is, amikor egy adott technikát megpróbálunk alapjaira lebontani, és kielemezni. Ekkor viszont nem kell gotai-ból fogni.

Go-tai A go szó azt jelenti, hogy kemény, a ju szó pedig azt, hogy test. Tehát a go-tai azt jelenti, hogy kemény testtel gyakorlunk. Ez a gyakorlásban úgy jelenik meg, hogy az uke tiszta izomból megfogja a torit. A tori dolga, hogy megpróbálja megmozgatni az uke-t. Be kell látni, hogy ez komoly er˝okülönbség esetén szinte lehetetlen, ha egy 50 kilós lányt megfog egy 100 kilós férfi. Ez a gyakorlási mód semmiképp sem az aikidó végcélja, de hasznos lehet, mert azonos súly esetén meg lehet tanulni az er˝os fogást, azt, hogy a teljes testet kell mozogni, süllyeszteni kell, illetve kilépni a támadó er˝ovonalából. Ez a fajta gyakorlás valóban meger˝osíti a testet, viszont rászoktat a statikus gyakorláshoz, ami az aikidó csak egy nagyon kis részét képezi.

Ju-tai A Ju-tai a leggyakoribb gyakorlási forma. A tori állva várja a támadót, amint az uke elkezd mozogni, a tori is. A lényeg, hogy a támadó valamilyen irányba nyomja, húzza, üti, r˝ugja a védekez˝ot, aki az adott technikával védi a támadást, és földre viszi, vagy eldobja a támadót. Mindezt folyamatosan, megszakítás nélkül.

Aiki-tai Ezen gyakorlási formánál az a cél, hogy megtanuljuk érezni a másikat. Ezt lehet statikusan, vagy dinamikusan. Ahhoz hogy érezzük a partnert, el˝oször statikus módon lehet a kiterjesztés segítségével megtalálni azt az érzést, amikor kibillentjük, és mozgatni tudjuk. Magasabb szinten már érezni kell tudni a támadót, hogy mi a szándéka, és megel˝ozni azt. Ez már nem védekez˝o, hanem megel˝oz˝o jelleg˝u gyakorlás, az intuíció fejlesztését szolgálja.

Nini-tori Nini-tori esetén egy tori van, és két uke. A két uke megfogja valahogy a tori-t, például egyik az egyik kezét, a másikuk pedig a másik kezét, majd a tori megpróbálja eldobni o˝ ket. Három támadó esetén kett˝o az egyik illetve a másik kezet fogja, míg a harmadik hátulról átkarolja, vagy megpróbálja fojtani.

Ju-waza Ju-waza esetén a tori-t folyamatosan támadja az uke, egy adott támadással, és a torinak lazán, spontán kell reagálni a támadásokra a tanult technikák segítségével.

124

Gyakorlási módok az aikidóban

Henka-waza A technika végrehajtása során valamilyen váltást végzünk, például egy shiho-nage-val kezdünk, és ebb˝ol udekime-nage lesz, vagy egy shiho-nagéval ledobjuk az ukét a földre, aki fölkel, ezután egy kote-gaeshival eldobjuk.

Kaeshi-waza Az uke kihasznál egy technikai hibát, és azt megkontrázza egy másik technikával. Ez az érzékenységet fejleszti, ezért TILOS er˝ovel kontrázni. Ilyenre példa az ikkyo, kontra-ikkyo. Ikkyo, rossz láb belépése esetén lábkikapás, és hasonlók.

Randori Randorinak két változata van, az els˝o, amit a legtöbb helyen gyakorolnak, hogy a tori-t körbeveszik az ukék, ryote-dori-t, vagy hiji-dorit támadnak, o˝ pedig megpróbálja eldobálni o˝ ket úgy, hogy egymást akadályozzák. Ez egy egyszer˝u gyakorlási mód, viszont megtanít arra, hogy több támadó esetén mozogni kell, hogy úgy kell o˝ ket mozgatni, hogy egy csomagban legyenek, és a hozzánk legközelebb es˝o útban legyen a többinek. A másik gyakorlási mód, amikor az ukék teljes vagy fél sebességgel, tetsz˝oleges támadással támadják a torit.

Slow motion Ez eredetileg egy Systemás edzésmódszer, de egyszer˝u, és jól integrálódik az aikidó edzések közé: a lényeg, hogy mind a tori, mind az uke folyamatosan, de lassan mozog. Minden egyes mozgásnak úgy kell kinéznie, mintha teljes sebességgel mozognának, tehát nem lehet hirtelen irányt váltani, hiszen ezt teljes sebességgel se tudnánk megtenni. Az ukénak nem szabad megállnia, ha a tori nem vezeti, akkor tovább kell mozogni, és támadni, viszont tilos visszarántani a kezét.

Partner segítése Ezt az edzésmódszert is Systemából lestem, a feladat az, hogy van egy barátunk, akit elkapott valaki, egy kézfogással, testátkulcsolással, fojtással. A barátunk nem tud semmilyen önvédelmi fogást, viszont a támadó csak vele foglalkozik. Nekünk kell kiszabadítani o˝ t a támadó fogságából. Nagyon érdekes gyakorlási mód, javítja a kreativitást.

Edzés a szabadban A szabadban megtanulja a diák, hogy bizony a föld az nagyon kemény, f˝oleg ha valaki jó lendületesen esik rá.:) Itt a nyár, a jó id˝o, menjünk ki a szabadba, a friss leveg˝ore, és gyakoroljunk. Ha dobásokat gyakorlunk, akkor azokból csak lassan, minél mélyebbr˝ol próbáljunk esni. Bár erre néhány esés után mindenki rájön magától is :) TODO: ide még egyéb gyakorlási módokat írni

125

32. fejezet Mennyiség vagy min˝oség? 32.1. Bevezetés Már biztos sokan voltak olyan állapotban, amikor úgy érezték, hogy hiába gyakorolnak, nem fejl˝odnek tovább. Ebben az esetben azt találom használhatónak, ha a problémát megvizsgáljuk egy magasabb szintr˝ol, így nem veszünk el a részletekben, és sokkal inkább a lényegre tudunk koncentrálni. A probléma egyetlen megoldása az,ha – Felismerjük, hogy miért nem fejl˝odünk – Megtesszük a szükséges változtatásokat Az els˝o eset az egyszer˝ubb, valahol gond van. Ez a fejezet a min˝oség és a mennyiség kapcsolatáról szól, tehát a gond itt lesz, a probléma pedig, mint mindig, a dolgok alacsony szint˝u megértéséb˝ol fakad. Emlékezzünk vissza, hogyan jártunk iskolába. El˝oször általános iskolában tanulunk, itt megszerzünk sok gyakorlás árán bizonyos tudást. Ezután középiskolába kerülünk, ahol az addíg megtanult tudásra alapozva, egy min˝oségileg más oktatásban részesülünk. A középiskola után pedig a f˝oiskolán vagy egyetemen tanulunk, ahol az esetek többségében egy, a középiskolainál is sokkal magasabb szint˝u gondolkodásmódot teszünk magunkévá. A lényeg, amit próbáltam kiemelni, az a min˝oségi változás. Egy középiskolás nem abban tud többet egy általános iskolástól matematikából, hogy jobban tudja összeadni a 2+2-t, hanem hogy más, magasabb szint˝u számolásokat is el tud végezni, mint például másodfokú egyenleteket megoldani. Nincs olyan szül˝o, vagy diák, aki azt kérné, hogy hadd maradhasson az általános iskolában, és gyakorolja tovább a számolást. Ezt addigra már készség szintre kellett fejleszeni. Ez hogy kapcsolódik az aikidó gyakorlásához? Ott, hogy a technikák, amiket tanulunk, nem mások, mint képességfejleszt˝o gyakorlatok. Segítenek különböz˝o, általunk hasznosnak tartott képességek kifejlesztéséhez, mint például rugalmasság, hajlékonyság, kapcsolattartás, id˝ozítés, könnyed mozgás, biztonságos eséstechnika elsajátítása. Ha ezeket megtanultuk, akkor átléphetünk, át kell lépni egy magasabb szintre. Az oktató és a tanuló együttes feladata ezt felismerni. Ekkor változtatni kell a gyakorlatokon. Már nem a technika a lényeg, azt már készség szinten ismeri a tanuló. A feladat az, hogy min˝oségileg javuljanak a technikái, új, eddig 126

Mennyiség vagy min˝oség ? számára ismeretlen elveket tanulmányozzon, melyeket bár nem ismert fel, de tapasztalta a hatásukat. (Ez a „De jól sikerült’ érzés’) Ilyenkor a tanuló a középiskolába jutott. Minden, amit ezután tanulunk, természetesen visszahat a korábban tanultakra, min˝oségileg változtatva azokon. Ilyen gyakorlat, gyakorlási mód például a folyamatos kiterjesztés gyakorlása, mely használatával a dobásaink érezhet˝oen er˝osödnek, és a kontrollunk is javul. Most újra az alapozásnál tartunk, de már magasabb szinten, és a fejl˝odés újra érezhet˝o. A min˝oség és a mennyiség tehát nem ellentétjei egymásnak, hanem egymásra épülve, folyamatosan segítik fejl˝odésünket.

127

33. fejezet A Stratégia 33.1. Mi a Stratégia? A Stratégia, mint kulcsszó gyakran megjelenik a japán és a kínai klasszikusokban. A Stratégia az a módszer, vagy módszerek sorozata, mellyel gy˝ozelmet arathatunk. Sokan írtak a stratégia m˝uvészetér˝ol, a két legismertebb író Sun Tzu : A háború m˝uvészete, és Musashi: Az Öt Gy˝ur˝u Könyve. A legtöbb Stratégiáról szóló

128

34. fejezet Atemi waza Ebben a fejezetben az atemir˝ol, annak eredetér˝ol, és céljáról lesz szó.

34.1. Az atemi szó jelentése Az atemi szó életpontok megütését jelenti. Az életpontok a testen olyan pontok, melyek küls˝o ingerlése (nyomása, ütése) bénulást, ájulást, vagy akár komolyabb bels˝o sérülést is okozhat. Ezek az életpontok tehát a testünk gyenge pontjai, amelyeket védeni kell a támadások el˝ol. Minden átlagember ismer egy csomó ilyen pontot: állcsúcs, fült˝o, halánték, tarkó, szem, torok, here, gyomor, vagy például a könyöknél lév˝o küls˝o idegvégz˝odést, ha beverjük a könyökünket, és nem érezzük a kezünket, akkor megtaláltuk. Egy átlagos utcai járókel˝o egy verekedés során nem keresi tudatosan ezeket a pontokat, ezért is tarthat két képzetlen ember közötti verekedés sokáig, illetve ezért kapaszkodnak össze, bírkózni. Aikidóban is használjuk ezeket a pontokat, azért, hogy megzavarjuk a támadót, és egy technikával ártalmatlanná tegyük. Fontos, hogy tudjuk, mekkora egy ilyen pont, ahova az er˝ohatást, fogást, csípést koncentrálni kell, hiszen például bokszkeszty˝uvel a kezünkön, ökölvívószabályok között nagyon lecsökken a támadható életpontok száma. Utcán nincs rajtunk keszty˝u, tehát érdemes minél több ilyen technikát begyakorolni, persze szigorúan csak haladók felügyeletével, és az igazán veszélyes pontok el˝ott meg *KELL* állni. Állítólag ezeket a pontokat f˝oleg judansa (fekete öves) szinten oktatják, de ez szvsz csak mendemonda. A valóság inkább az, hogy szinte sehol sem oktatják, még az ütni tanuló stílusoknál sem. Sose felejtem el, amikor a japán karatemester edz˝otábort tartott, és azt mondta, hogy a karatésok nem keresik ezeket a pontokat, csak össze-vissza ütnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy az aikidósok keresik, mert általában o˝ k sem. Tehát itt az ideje, hogy megismerkedjünk ezekkel a pontokkal, a pontokra mért ütések, rugások, csapások hatásával. Gondolkodtam azon, hogy szabad-e, etikus-e ilyen dokumentációt közzétenni. Arra a véleményre jutottam, hogy ha az amerikai hadsereg publikálja ezeket a pontokat, akkor egy átlagember is megteheti ezt.

34.2. Az atemi pontok Lássuk tehát ezeket a pontokat, és a hozzájuk kapcsolódó támadási formákat. 129

Atemi waza A fenti ábrákon kétfajta pontot különböztetnek meg, ezek az életpontok, illetve az idegcsomópontok. Ha egy idegcsomópontot támadunk, akkor a hozzá kapcsolódó szervek is felmondhatják egy id˝ore a szolgálatot. Ezt tapasztalhatta bárki, aki már kapott egy jól elhelyezett combrugást. A testet három részre oszthatjuk: fels˝o, középs˝o és alsó szekcióra. Ezután már csak angol nyelven folytatom a feljegyzéseket, vélemény!! ! FORDíTSUK ? (1) The skull is weak where the frontal cranial bones join. A forceful strike causes trauma to the cranial cavity, resulting in unconsciousness and hemorrhage. A severe strike can result in death. (2) Forehead. A forceful blow can cause whiplash ; a severe blow can cause cerebral hemorrhage and death. (3) Temple. The bones of the skull are weak at the temple, and an artery and large nerve lie close to the skin. A powerful strike can cause unconsciousness and brain concussion. If the artery is severed, the resulting massive hemorrhage compresses the brain, causing coma and or death. (4) Eyes. A slight jab in the eyes causes uncontrollable watering and blurred vision. A forceful jab or poke can cause temporary blindness, or the eyes can be gouged out. Death can result if the fingers penetrate through the thin bone behind the eyes and into the brain. (5) Ears. A strike to the ear with cupped hands can rupture the eardrum and may cause a brain concussion. (6) Nose. Any blow can easily break the thin bones of the nose, causing extreme pain and eye watering. (7) Under the nose. A blow to the nerve center, which is close to the surface under the nose, can cause great pain and watery eyes. (8) Jaw. A blow to the jaw can break or dislocate it. If the facial nerve is pinched against the lower jaw, one side of the face will be paralyzed. (9) Chin. A blow to the chin can cause paralysis, mild concussion, and unconsciousness. The jawbone acts as a lever that can transmit the force of a blow to the back of the brain where the cardiac and respiratory mechanisms are controlled. (10) Back of ears and base of skull. A moderate blow to the back of the ears or the base of the skull can cause unconsciousness by the jarring effect on the back of the brain. However, a powerful blow can cause a concussion or brain hemorrhage and death. (11) Throat. A powerful blow to the front of the throat can cause death by crushing the windpipe. A forceful blow causes extreme pain and gagging or vomiting. (12) Side of neck. A sharp blow to the side of the neck causes unconsciousness by shock to the carotid artery, jugular vein, and vagus nerve. For maximum effect, the blow should be focused below and slightly in front of the ear. A less powerful blow causes involuntary muscle spasms and intense pain. The side of the neck is one of the best targets to use to drop an opponent immediately or to disable him temporarily to finish him later. (13) Back of neck. A powerful blow to the back of one s neck can cause whiplash, concussion, or even a broken neck and death. b. Middle Section. The middle section extends from the shoulders to the area just above the hips. Most blows to vital points in this region are not fatal but can have serious, long-term complications that range from trauma to internal organs to spinal cord injuries. (1) Front of shoulder muscle. A large bundle of nerves passes in front of the shoulder joint. A forceful blow causes extreme pain and can make the whole arm ineffective if the 130

Atemi waza nerves are struck just right. (2) Collarbone. A blow to the collarbone can fracture it, causing intense pain and rendering the arm on the side of the fracture ineffective. The fracture can also sever the brachial nerve or subclavian artery. (3) Armpit. A large nerve lies close to the skin in each armpit. A blow to this nerve causes severe pain and partial paralysis. A knife inserted into the armpit is fatal as it severs a major artery leading from the heart. (4) Spine. A blow to the spinal column can sever the spinal cord, resulting in paralysis or in death. (5) Nipples. A large network of nerves passes near the skin at the nipples. A blow here can cause extreme pain and hemorrhage to the many blood vessels beneath. (6) Heart. A jolting blow to the heart can stun the opponent and allow time for follow-up or finishing techniques. (7) Solar plexus. The solar plexus is a center for nerves that control the cardiorespiratory system. A blow to this location is painful and can take the breath from the opponent. A powerful blow causes unconsciousness by shock to the nerve center. A penetrating blow can also damage internal organs. (8) Diaphragm. A blow to the lower front of the ribs can cause the diaphragm and the other muscles that control breathing to relax. This causes loss of breath and can result in unconsciousness due to respiratory failure. (9) Floating ribs. A blow to the floating ribs can easily fracture them because they are not attached to the rib cage. Fractured ribs on the right side can cause internal injury to the liver; fractured ribs on either side can possibly puncture or collapse a lung. (10) Kidneys. A powerful blow to the kidneys can induce shock and can possibly cause internal injury to these organs. A stab to the kidneys induces instant shock and can cause death from severe internal bleeding. (11) Abdomen below navel. A powerful blow to the area below the navel and above the groin can cause shock, unconsciousness, and internal bleeding. (12) Biceps. A strike to the biceps is most painful and renders the arm ineffective. The biceps is an especially good target when an opponent holds a weapon. (13) Forearm muscle. The radial nerve, which controls much of the movement in the hand, passes over the forearm bone just below the elbow. A strike to the radial nerve renders the hand and arm ineffective. An opponent can be disarmed by a strike to the forearm; if the strike is powerful enough, he can be knocked unconscious. (14) Back of hand. The backs of the hands are sensitive. Since the nerves pass over the bones in the hand, a strike to this area is intensely painful. The small bones on the back of the hand are easily broken and such a strike can also render the hand ineffective. c. Low Section. The low section of the body includes everything from the groin area to the feet. Strikes to these areas are seldom fatal, but they can be incapacitating. (1) Groin. A moderate blow to the groin can incapacitate an opponent and cause intense pain. A powerful blow can result in unconsciousness and shock. (2) Outside of thigh. A large nerve passes near the surface on the outside of the thigh about four finger-widths above the knee. A powerful strike to this region can render the entire leg ineffective, causing an opponent to drop. This target is especially suitable for knee strikes and shin kicks. (3) Inside of thigh. A large nerve passes over the bone about in the middle of the inner thigh. A blow to this area also incapacitates the leg and can cause the opponent to drop. Knee strikes and heel kicks are the weapons of choice for this target. 131

Atemi waza (4) Hamstring. A severe strike to the hamstring can cause muscle spasms and inhibit mobility. If the hamstring is cut, the leg is useless. (5) Knee. Because the knee is a major supporting structure of the body, damage to this joint is especially detrimental to an opponent. The knee is easily dislocated when struck at an opposing angle to the joint s normal range of motion, especially when it is bearing the opponent s weight. The knee can be dislocated or hyperextended by kicks and strikes with the entire body. (6) Calf. A powerful blow to the top of the calf causes painful muscle spasms and also inhibits mobility. (7) Shin. A moderate blow to the shin produces great pain, especially a blow with a hard object. A powerful blow can possibly fracture the bone that supports most of the body weight. (8) Achilles tendon. A powerful strike to the Achilles tendon on the back of the heel can cause ankle sprain and dislocation of the foot. If the tendon is torn, the opponent is incapacitated. The Achilles tendon is a good target to cut with a knife. (9) Ankle. A blow to the ankle causes pain; if a forceful blow is delivered, the ankle can be sprained or broken. (10) Instep. The small bones on the top of the foot are easily broken. A strike here will hinder the opponent s mobility.

132

35. fejezet Sérülések az Aikidóban Az Aikidó egy harcm˝uvészeti ágazat, itt is a testünkkel dolgozunk, ezért hasonlóan más sportágakhoz, az Aikidóban is el˝ofordulnak sérülések. A cél persze az, hogy az sérülések mennyiségét és súlyosságát a lehet˝o legkisebbre csökkentsük. Mivel véd˝ofelszereléseket, úgymint: keszty˝ut, sisakot, lábszárvéd˝ot, sípcsontvéd˝ot,stb. nem használunk, ezért a sérüléseket a megfelel˝o eséstechnika, érzékelés, és odafigyelés által lehet elkerülni. Kérdés, hogy a sérülések mib˝ol fakadhatnak? A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhányat: – Rossz edzéskörülményekb˝ol adódó – Figyelem hiányából adódóan – Fáradtságból adódóan – Felesleges versengés, nem megfelel˝o kontrákból adódóan – Képzetlenség, képességek nem megfelel˝o felméréséb˝ol adódóan – Véletlen miatt

35.1. Sérülések okai Rossz edzéskörülmények Ide tartozik minden olyan sérülés, ami a rossz edzéskörülmények miatt történik. Ilyenek a túl sok ember kis helyen történ˝o összezsúfolódása, és az emiatt bekövetkez˝o egymásraesések valószín˝uségének növekedése, illetve a kis hely - nagy tömeg miatti leveg˝ohiány, amit még tetéz, ha túl meleg is van. Egy másik ilyen, ha a tatamik nincsenek jól összerakva, hiszen közéjük könnyen befordulhat az ember ujja, illetve beletompíthat egy lyukba. Itt megoldás lehet, ha a tatamik alja csúszásgátló anyaggal van ellátva, vagy ha nem kell pakolni a tatamikat, és be lehet azokat rögzíteni egy keretbe. Persze ez utóbbi a tornatermek esetén nem megoldható.

Figyelem hiánya Ide tartozik minden olyan sérülés, ami a nem megfelel˝o odafigyelésb˝ol, kontrollból adódik, tipikusan amikor egymásra dobáljuk az ukékat.

133

Sérülések az Aikidóban

Fáradtságból adódóan Ha nem fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetet a terheléshez, akkor a szervezet nem bírja a nagy terhelést, ezért kifáradunk. Ez a túlzott fáradtság persze ugyanúgy visszahat a koncentráció, mozgásképességünkre. Ha ehhez még monotonitást˝urés is kapcsolódik, akkor nagyon megn˝o a sérülés valószín˝usége. Van egy táblázat, ahol felsorolnak haláleseteket, melyek Aikidó edzések során következtek be. Nagy részük abból adódott, hogy egy nem kell˝oen felkészített gyakorló mondjuk két órán keresztül nagy tempóban ugyanazt a technikát gyakorolta, és egyszer˝uen annyira kifáradt, hogy nem bírt tompítani, és beverte a fejét, vagy egyéb keringési problémája lett. TODO: ide beszúrni a táblázatot

Felesleges versengés, nem megfelel˝o kontrák F˝oleg kezd˝oknél jellemz˝o, hogy úgy próbálják megakadályozni egy technika végrehajtását, hogy befeszítik az adott végtagjukat, gondolván, hogy ezzel meg lehet kontrázni a technikát. A baj ezzel az, hogy a legtöbb feszítés technika az izületek nyomásával, csavarásával hat, az eredmény, a biztos sérülés, tehát meglesz, f˝oleg ha a másik kezd˝o, és hírtelen nagy er˝ot ad a feszítésbe. Megoldás: lazítani kell, kerülni a hírtelen mozdulatokat, inkább áramló mozdulatokkal dolgozni (lásd vízszer˝uség), és megtanulni a helyes kontrákat. A helyes kontra nem az, hogy a fizikai er˝ommel próbálom legy˝ozni a másikat, mert ez önbecsapás. Ugyanaz, mintha a sebesség növelésével próbálnék technikát végrehajtani. Lehet, hogy az adott partnernél gyorsabb, vagy er˝osebb vagyok, de lehet, hogy o˝ csak ezzel a sebességgel támadott. Ha technikával, rugalmassággal, id˝ozítéssel, érzékeléssel oldod meg a helyzetet, az a helyes. A helyes kontra pedig éppenhogy nem az ellenállás, hanem a partner mozdulatainak átvétele, és ellene fordítása. Az Aikidó technikák nem olyanok, mint a judó technikák, melyeket úgy építettek fel, hogy ne okozzanak sérülést. Egy izületfeszítés, csavarás sérülésveszélyes, tehát ne versengjünk.

Képzetlenség, képességek nem megfelel˝o felmérése A tipikus helyzet : nem mérjük fel a jelenlegi képességeinket, és olyan dolgokat er˝oltetünk, amire még nem vagyunk képesek. A másik oldalról, amikor egy kezd˝ot, aki még nem tud esni, tompítani, belevágnak a földbe.

Véletlen Ez persze nem jó szó, de minden olyan eset, amit nem lehetett volna értelmesen kivédeni. Ilyenek a véletlen megcsúszás, a félrelépés.

35.2. Tipikus sérülések Aikidó edzésen f˝oleg húzódások, rándulások a f˝o sérülések, néha el˝ofordul kulccsonttörés egy-egy rossz esés következtében, de ez nem túl gyakori. El˝ofordulnak még rosszul sikerült esések következtében történ˝o bokasérülés, vagy fiúknál pillanatnyi pihen˝o beiktatása. A térdproblémák f˝o oka pedig a nem megfelel˝o fordulásból adódnak. Ájulás a földharctechnikák, és a fojtások hiánya miatt nagyon ritkák. Néha el˝ofordul még rosszullét, a túl sok, túl kemény esés miatt, esetleg szemöldök felrepedése egy-egy becsúszott ütés miatt, bár ez is nagyon ritka. 134

Sérülések az Aikidóban Ha megsérültünk, AZONNAL szóljunk az edzésvezet˝onek!

Boka, lábfej sérülés Tipikusan a tatamiban való fennakadás, vagy egy rossz tompítás miatt. A rossz tompítás esetén az egyik lábra rácsapódik a másik, és gyakorlatilag a saját lábunkat, lábujjunkat sértjük meg. Megoldása: Eséstechnikák megfelel˝o begyakorlása, odafigyelés. Ha megtörténik a baj, és zúzódott a lábunk, lábujjunk, érdemes elmenni orvoshoz, az majd bekötözi, mást nem tudnak vele kezdeni. Ha nem olyan súlyos, akkor krémek, ken˝ocsök használata, melyek segítik a gyógyulást, ilyen például az árnikakrém. A lábat pihentetni kell, súlyosabb zúzódás nekem kb. 1 hónap alatt meggyógyult, akkor persze nem jártam edzésre.

Térd sérülése Térd beugorhat, meghúzódhat, keresztszalagok megnyúlhatnak. Megoldás: be kell melegíteni minden edzés el˝ott a térdet, egyénileg is. Ez segít. Térdgumit kell viselni, ami összefogja a térdet, illetve figyelni kell arra, hogy tenkan fordulás esetén ne ragadjon le a láb. TODO: ide egy képet

Kéz, karizületek rándulása Túlzottan er˝os, vagy túl hírtelen csavarás esetén történnek ezek a sérülések. Ha csak kicsit fáj: bekötözni, krémezni, pihentetni. Ha komolyabban, akkor orvoshoz kell menni. Utána könyökvéd˝o, csuklóvéd˝o gumi használata. Megel˝ozend˝oen jól be kell melegíteni.

Arc sérülése Becsúszott egy ütés, felrepedt a száj. Általában nem az ütést˝ol szokott, hanem a saját fogunk vágja meg. Ha nem vészes, akkor pihentetni, jegelni, ha kicsit repedt, akkor patikában kell kérni fert˝otlenít˝ot öblögetéshez, ha vérzik, akkor irány az orvos, majd összevarják. Szemöldök felrepedése esetén irány az orvos.

Ficamok Kiugrott kart, lábat a lehet˝o leggyorsabban vissza kell tenni, mert megdagad, és akkor sokkal fájdalmasabb lesz. Ha van orvos végzettség˝u, vagy olyan, aki ért ezekhez, az csinálja. Ha nincs, akkor nagyon gyorsan orvost hívni.

Törések Törések esetén hívjunk orvost, telefonon el˝otte kérdezzük meg, hogy mi a teend˝o addíg, amíg megérkezik.

135

Sérülések az Aikidóban Aikidó a mindennapi életben Hogyan használhatjuk, gyakorolhatjuk azt, amit edzésen tanultunk a mindennapok során? Egyvalami biztos: mások kezének csavargatását nem nagyon lehet a mindennapokban használni, hacsak nem ez a munkánk. :) Az els˝o, és legfontosabb, amit felhasználhatunk, az esések tudománya. Ha tudunk esni, az nagyon hasznos tud lenni, amennyiben leesünk a biciklir˝ol, vagy ha rálépünk egy alattomos jégtáblára. A következ˝o, amit gyakorolhatunk, és fejleszhetünk, a szabad mozgás. Ezt f˝oleg nagyvárosokban lehet gyakorolni, használd az Aikidóban tanult mozgásokat, lépéseket. Csak könnyedén, ha görcsös vagy, az igen hülyén tud kinézni, viszont ha könnyedén, lazán mozogsz, akkor nagyon gyorsan tudsz az emberek között haladni. Aki Pesten él, az hamar megtanulja ezt a fajta mozgást, van, amikor egyenesen bele kell menni a tömegbe, és ha határozottan mész, akkor a tömeg szétnyílik el˝otted, de van, amikor lazán kerülgetni kell az embereket. Ezt persze a dojoban is lehet gyakorolni, ekkor meg kell kérni az embereket, hogy álljanak egy körbe, és induljanak el átellenbe. A csíp˝o forgását, laza testtartást is gyakorolni lehet, ezt úgy tudod legjobban, ha beszállsz valamely tömegközlekedési eszközbe, mint például a metróba, és nem kapaszkodsz, csak elfordítod a csíp˝odet, és úgy veszed le a gyorsítást és a lassítást. A vállakat tartsd teljesen lazán, van, amikor a vállak felemelésével és lesüllyesztésével is szabályoznod kell a mozgást. Csak el˝ore szólok: ha megpróbálod megmerevíteni a lábad, akkor úgy fogsz eld˝olni, mint egy fatuskó. Mellesleg jó poén nézni, amikor az emberek elrepkednek melletted egy hirtelen fékezésnél, míg te csak süllyesztesz és fordulsz. Jó kiterjesztés gyakorlás, amikor egy hirtelen fékezésnél szépen elkapkodod és visszapattintod az embereket a kokyu tartással. Ha baltáznod kell, akkor azt használd úgy, mint a bókent, amikor lapátolnod, akkor használd a lapátot úgy, mint a jó-t. Nagyon sokat segít a megfelel˝o lélegzés, az evez˝o gyakorlatnál használt hei-szó a lapátolást nagyban megkönnyíti. (csatornaásási tapasztalatból mondom) Hóban jól lehet gyakorolni az eséseket, és a gurulást, jó puha. Gurulást gyakorolhattok füves terepen is, csak vigyázni kell a kiálló kövekre, földdarabokra. Jó gyakorlására kiválóan alkalmas a felmosó, csak le kell csavarni a tetejét. Ha elmentek billiárdozni, a billiárddákó pont akkora, mint egy jo. Gyakorolhatjátok az Aikidó szellemiségét is. Ha észreveszitek, hogy mikor oldotok meg egy problémát omote, és mikor ura módon, az már maga az Aikidó. Amikor elfogadjátok a másik véleményét, az Aikidó. Ha figyeltek az emberi játszmákra, az energiákra, az is. Végülis, az edzésen tanult alázat, és tolerancia mindíg segíteni fog. A bemelegít˝o gyakorlatok is hasznosak, ha valamilyen megeröltet˝o fizikai munkát végzünk. Ha pedig egész nap csak egy monitort bámulunk, akkor jó tesz, ha kiropogtatjuk a fájós hátunkat, megmozgatjuk fáradt csuklónkat, ujjainkat. TODO: ide még gyakorlatokat írni

136

36. fejezet Doka - az út versei The Secret Significance of Aikido poetic Songs of the Way Edited by Seiseki Abe Under the general supervision of Doshu, Kisshomaru Ueshiba Sensei

36.1. Okui - The Secrets I. Bu, the root of all that is, is the great spirit of the founding of our nation. This bujutsu, as a part of the Imperial Way (kodo), trains us in body and in spirit to achieve the martial spirit (buki) of Yamato-damashii (the Japanese Spirit) by means of AIKI ( a meeting of the Ki) with the multitude of deities (Yorozu no Kami). So we train to unite the truth, happiness and beauty of the sincere sole. Bu builds sincere people who have not the slightest vulnerability or opening since they have completely unified their sole and their mind. Therefor our aim is to mutually cultivate (ourselves) in both the world of appearances and in the world of essences and thus to take charge of this world of the present and bring to project harmony and beauty (our) Yamato-damashii (Japanese spirit). II. In the narrow sense this means that we must perform austere physical training (Shugyo) with our bodies while our Kokoro (spirit/mind) remains ever mindful of what it means to be a "seeker" (shugyo-sha) III. In the broadest sense this means unification with the Great Deity. The most important law of Bu is the need for shugyo that fosters the foundation for expressing the Holy Sole of a Surpassing Love of all that is manifested in this world. An Auspicious Day, December, 1936. (by O Sensei) Bujutsu: The form and the spirit of the gods The parent of Izu and Mizu So precious! Put the active principle (yo) into the right hand Turn the left into the passive (in) And so guide the adversary. By means of the way Call out the misguided enemy Advance and persuade him with words of instruction Through the Sword of Love. 137

Doka - az út versei Enlightenment or delusion? Who is to say which person has which Like the evening moon they appear and fade Not one knows exactly when. The Way of the Gods! Give in to the life of the Universe of Heaven and Earth Thus draw nearer and nearer To a spirit who serves the Godhead To see the true things Harmonize the voice with shouts "Yah" Never be drawn into the rhythm of the enemy. I stand in the mountain stream So pure! The splashing sound of water against the stone Yet where is the person Who with such purity can speak (of the Way). Watch not his flashing blade Nothing can be seen there His fists will reveal where he intends to cut Causing the perverted enemy to attack I must then stand behind his form And so cut the enemy down. It is sincerity! First cultivate sincerity with all your heart So realize this truth The World of Reality and the World of Appearance are One. Whenever I seem to confront Another dead end on my path That precious way of Izu and Mizu I bring to mind once more Should you lose the Way Without a doubt you will enter an "evil path" Give no reign to the spiritual horse. In a forest of the enemy’s spears Surrounded! Then realize that those very spearheads Are your very shield. A person who In any situation Perceives the truth with resignation Would never need to draw his sword in haste Pour your spirit and heart Into daily technical training To approach the many through a single principle This is "The Way of the Fighting Man" 138

Doka - az út versei The enemy comes running in to strike At the instant of the attack Avoid his strike with one step And counter attack in that instant. To see the true things Harmonize with the voice which shouts, "Yah" Never be drawn into the rhythm of the enemy With "Eiii" cut him down! That enemy that lurks within Instruct him with "Yah" Guide him with "Toh" First master the techniques of Aiki The way of the Gods Then no enemy will ever attack His sword raised to the attack The enemy flies at the man he thinks before him But from the very start I was standing behind him "To command the forest of enemy blades arrayed before you Know that the enemy’s spirit/mind is your shield." Rip away from your soul The shabby rags it wears Open the way to Heavens destiny So let it shine! When you assume chudan Move the enemy’s spirit into the midst And grasp the rhythm in the same fist. Even through surrounded by a great number of enemy View them as one person And so fight on! The enemy may assume gedan But stay as you are in chudan Move your blade neither up nor down. If you wish to weaken The enemy’s sword Move first, fly in and cut! Though the enemy’s spears and buts are before you and behind With their very weapons as your shield You must cut in and gain victory. Without the slightest opening Nor the least thought of the enemy And his encircling swords Step in and cut! The rays of the rising sun flow in My mind is clear Going to the window, I run about the Heavens 139

Doka - az út versei Shining like the dawn. Stand with the "First-moving Sword" held in the heavens Close quickly and release your strike Cutting diagonally. Even the most powerful human being has a limited sphere of strength. Draw him outside of that sphere and into your own, and his strength will dissipate. "You must realize this! Aiki cannot be captured with the brush Nor can it be expressed with the mouth And so it is that one must proceed to realization" In Jodan Your every self must become Jodan Then in that way The attacking spear can be crushed Victory will be yours The rays of the rising sun flow in My mind is clear Going to the window, I run about the Heavens Shining like the dawn. Left and Right Cut or parry Discard all thought of them The human spirit must rush instantly in ! Assume gedan and see The spirit of the positive (yo) as in shadow (in) Recognize the cuts and thrusts of the enemy’s blade As merely seigan Mobilize all (your) powers through Aiki Build a beautiful world And a secure peace Though you may train In this sword work or in that What will it mean Unless you do your utmost Speeding down from Heaven The God of Light descends Illuminating all the world Even to the bottom of the seas. Reflecting through the Heavens All darkness is made light Descending, the vastness of the great sea 140

Doka - az út versei Is filled with the voices of Joy. Deep in the glow of Izu Which Shines in the Heavens above There is the reverberating sound Of the King of the Eight Powers Blend with (ki-musubi) the Universe of Heaven and Earth (tenchi) Stand in the center (of all) In your heart take up the stance Of "The Way of the Mountain Echo" The spiritual essence of the Heavens and Earth Congealing becomes the Way of the Cross-Shape + Harmony and Joy make up the Floating Bridge That binds this world together. This world is built up Of living-life (iki-inochi) of the breath of life (iki-inichi) and the saving power of the Universal (iki-inochi) All spinning and flourishing The jewel-like Aiki of the Spirit (tama-no-aiki) Izu! By ritual purify, wash clean the sole. The true form of the All-pervasive Universal Principle cries out (Izu-no-mitama) In the midst of the Light courageously With martial valor does it howl. Shining and echoing is the kotodama An honored form of the Holy Parent That single, spiritual origin (of all that is) Since Ancient days The virtues of training in the Two Ways Both of the Sword and of the Pen Has brought realization in the body and in the sole. The techniques of AIKI Follow the Principles of Kusanaqi Thus they protect the Way of the Buddhas, the (Shinto) gods, And this world of manifestations. The form and beauty that is the world of Heaven and Earth Has become one family. At the beginning of the world There came from the Heavens The Curved Stone, the Mirror and the Sword To build up a nation At the beginning of the time "Bu" came down from the Heavens 141

Doka - az út versei To serve the defense of the land So says the Emperor’s sacred voice. Even when a single enemy has called you out Be on your best guard An entire host of the foe Is on your left, right, in front and behind. Aiki! The root of the power of love A love that must grow ever broader. Aiki cannot be captured with the brush Nor can it be expressed with the mouth And so it is that one must proceed to realization (satori) Aiki! A way so difficult to analyze (But one needs only to) follow The natural rotations of the Heavens. You must realize this! Aiki can not be captured with the brush Nor can it be expressed with the mouth And so it is that one must proceed to realization (satori) In the first half of this publication you have read the poems (known as doka or songs of the way) which were written by the late founder (of Aikido) Morihei Ueshiba Sensei in the period before World War II. The later half presents similar works produced during the post war period. All the poems in each section are simply arranged in the order of the Japanese kana syllabary that expresses the first sound of each poem. In general, the use of the kana and pronunciation of the characters has not been adjusted to coincide with modern standard usage. In hopes of allowing each person the chance to study directly at the Master’s feet, I have avoided making any attempt at interpretation, leaving it to you, reading with both your body and your heart, to take what is in each poem for you. Let me close with O Sensei’s own words: " Since ancient days there have been numerous masters, sages and Budo saints and yet there have been none who have completely accomplished the Great Way (Dai-do). I myself am still immature and yet I have entered onto this Great Way and now I find myself in the middle of the final shugyu (austerities). Everything in the entire world is made by means of the 75 sounds of the kotodama. I as yet do not understand but by mastering the truly necessary things one by one I will go forward with all my strength in the direction that gives birth to the techniques of Takemusu Aiki". I sincerely pray that by heartfully reading these poetic works again and again you may receive some sort of realization (of their meaning) from Aiki News March 15, 1982 by Seiseki Abe Aiki is the power of harmony between all things Polish it ceaselessly You people of the Way The great and honored God Taught us the way to govern the world By creating the 75 sounds ( of the Kotodama). In these teachings listen most 142

Doka - az út versei To the rhythm of the strike and thrust To train in the basics (omote) Is to practice the very secrets of the art. Through the 75 movements of compassion The events of this world Evermore do flourish Oh great and honored Deity! With "Eiiii" cut him down! That enemy that lurks within Instruct him with "Yah" Guide him with "Toh". Blend the Ki within the self (ki-musubi) Stand erect in the very center Polish the spirit/mind (Kokoro) "The Way of the Mountain Echo". In the self-mind standing always In the very center of it I do live The stance (kamae) of Love is " The Way of the Mountain Echo" The Way of our Gods! The clear and those red and white The Way of AIKI is one of the divine techniques To which only a narrow gate does lead. The honored techniques if KI May manifest the spirit of the Great Snake Or that of Bees To make such spirits (tama) appear Is the Way of Takemusu The precious techniques of KI! They, the spirits (tama) does subdue and pacify IN these techniques of misogi purification Please direct us, Oh gods of Heaven and Earth! In a landscape abundant with advanced weaponry The Living soles become one in prayer With the virtue of the workings of the God of Creation (samuhara). The Way of the God! (kannagara) The well-practiced sword Must be made transparent and shining Through the grace of the Divine. The Ki of the Great Origin Is Full and abundant The Heavens and the Earth, all Creation itself From here began The multitudinous worlds of this existing universe All at once are opened. Plum Blossoms! 143

Doka - az út versei The second opening of the Great Stone Door. The structure of the myriad worlds of this universe Is brought to completion by its divine Parent (mi-oya) And so I will leave it be As she left it. Except for blending with the void There is no way to understand The Way of Aiki. The Pine, the Bamboo, and the Plum The make up of Ki that we are training to purify From where do they arise? The Water and Fire of the change in the self. With a mighty roar The encompassing love of the lord Gives birth to the great Universe His holy works thus come into being. The bejeweled spirit-sword of Susanoo Down to the world did come There to shine in the eastern sky. Fully knowing it to be A matter of life and death before us We may chose to withdraw But the enemy will not allow it. The vast Universe! The Way of Aiki to to become The light of all mankind Opening all the world. Takemusu comes to be Through Aiki with fire and Water of the Holy Parent The workings of this union are The superlative beauty of the works of God. Though we may honor it We can never praise enough The godly technique of the Way of Aiki The godly technique of the small gate. The "Cross Of Aiki" (Love-Ki) Of the structure of the Great and Swift God The meritorious deeds (samuhara) of the God of the Eight Powers. With the sakaki and the tuski Purify the spirit The motherly parent of Izu Is here in the workings (samuhara) of god. Always and always Pour yourself into technical training 144

Doka - az út versei To face the multitude as if it were one Is the Way of the Shugo-sha. To the Technique of Tsurugi Neither brush nor word of mouth can render due service Saying nothing you must go fourth And so must you know (satori) The way of Izu has become The Aiki of Heaven Earth and Man Oh, let us keep this Way You Gods of the Universe (ten-chi) Let us bind together Heaven and Earth, God and Man So we may guard and protect This age of ours. Sharply sparkling The spirit/mind of the person of the Way (do-jin) Penetrates through to reveal The evil devil that lurks inside the self The time is now! Make straight the bonds that link Heaven, Fire, Water and Earth Let me stand as your guide. The sun, the moon and the earth All have become Aiki Standing on this bridge The great expanse of the sea is The Way of the Mountain Echo. Stand on the bridge that was built Through the Aiki of fire and the water In the great expanse of the void There is the Mountain Echo. Training everyday I smile again to see The King of the Eight Powers About to give his battle cry. The purification techniques (misogi-waza) I have learned from GOD and Revelation Aiki is built by the god(s) Masakatsu and Agatsu By Aiki with the spirit of the Godly Parent Save and invigorate You own body and soul. Inviting him in he approaches A wind in made to blow Cut it off, retain it and perfect it Through the Aiki (love-Ki) of God. 145

Doka - az út versei For the sake of my heart There appeared a perfect void On the floating bridge. A benefaction of the Lord. Pondering (the state of) this world I fall into a lament Only to be reinvigorated again When the light of the tumbling clouds Builds the "vigorous force" inside me. "Build up the world" This command he did grasp Received from the honored mother of the nation Thus stands Katsuhayabi On the Floating Bridge of the Heavens Looking at this world Only a coward complains of what he sees As for me Let me stand courageously In the face of God’s rage. Though only one enemy calls you out Be on your nest guard To deal with one adversary in the spirit of facing ten thousands Is the Way if the Warrior. Aikido! With links and ties too numberless to be known Is found in the body and souls of the people They who will enlighten the world. Ah, the precious Izu and Mizu Together, the Cross of Aiki Advance with courage In the voice of Mizu

Masakatsu Agatsu Masakatsu Agatsu: Az igazi gy˝ozelem az önmagunk felett aratott gy˝ozelem. Az egyénnek el˝oször meg kell tanulnia kontrollálni saját magát, miel˝ott megpróbál másokkal kapcsolatba kerülni, és irányítani o˝ ket. Jó egyensúly, és önkontroll nélkül, sem egy támadást nem lehet elkerülni, sem hatékony technikát nem lehet másokon alkalmazni. Ezeket az önkontroll segítségével lehet elérni, ami által élvezhetjük a harmónikus életet.

Izu and Mizu These two words are taken from the metaphysical works of the Omoto religion and Shinto and are related to the theory of Kotodama, According to the works of Onisaburo Deguchi as presented in the book "The Founder of Aikido, Morihei Ueshiba" by Doshu, K. Ueshiba Sensei, Izu is the word that indicates the actual Universal, All encompassing Deity or Principle, while Mizu is a word that is used to name the functioning of that Principle of Deity in this 146

Doka - az út versei world for the sake of saving it. The two sounds are associated with the theory of Kotodama and with the concepts of Yang (Jap. Yo) and Yin (Jap. In)

"The Way of the Mountain Echo" This is a difficult image to define clearly, especially since it is rarely used today by the present teachers of Aikido. A mountain echo repeats back to the caller the same thing that was originally shouted. In O Sensei’s "Way of the Mountain Echo" the images seem to be something akin to the concept of AIKI, in the sense of responding to or adapting to whatever it may be that your partner delivers and dealing with each encounter as if it were a completely new and fresh event. Associated with this may be the image of emptiness of the echo before anyone calls out to it, the fact that an echo makes no distinction between different callers and recognizes no difference in languages, or content of the message. It may also involve the idea of purposefulness of the echo’s calling back although it never fails to do so whenever called upon and to do so with all it’s effort. Another possible interpretation or nuance could be the fact that the echo’s answering call always brings pleasure to the caller.

The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai) The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai) are common images used in popular Japanese culture. They are auspicious symbols : The pine is longevity and endurance, since it is evergreen and stays green even in winter, and it lives a long time and grows gnarly and beautifully weathered with age, like people who age well. The bamboo is flexibility and strength, as it bends in the wind or under a weight of snow, but never breaks. The plum is the Japanese plum, which is the first to blossom before the sakura cherry blossoms, so it signifies strong beauty in the face of winter harshness, albeit a fleeting beauty. The plum blossom also matures into the ume fruit, which is salted and pickled and is reputed to be a cure-all; a sort of Japanese chicken soup. Sho chiku bai. That’s the name of a sake (Japanese alcohol) brand, too. The shochikubai is often grouped for New Year’s decorations so that the household will be blessed with those attributes for the coming year. In Japan, we decorated our tea ceremony practice hall with shochikubai decorations for New Year’s, and the doorways of Japanese homes and companies are decorated with kadomatsu (made of various combinations of bamboo, pine and plum)

147

37. fejezet Bemutatózás 37.1. Miért csinálunk bemutatókat? Az Aikidóban nincsenek versenyek, ehelyett vizsgákat, és bemutatókat tartunk. A vizsgázásról egy külön fejezet szól, ez a fejezet a bemutatókról. Bemutatókat sokáig nem tartott az Alapító, mert régen attól féltek a mesterek, hogy ellopják a technikáikat, azonban rájött, hogy egy bemutatóval nagyon jól lehet népszer˝usíteni az Aikidót. Aikidó bemutató során az edzéseken tanultakat mutatjuk be, látványos formában, zenés aláfestésre.

37.2. A jó bemutató Fontos, hogy jó bemutatót tartsunk. Ez jó érzéssel tölti el a néz˝oket, és minket is. Mit˝ol jó egy bemutató? Attól, hogy nem unalmas ! Nincs rosszabb, mint egy olyan bemutató, ahol 10 percen keresztül lassítva mutatják be a technikákat. A másik, amit nem kell er˝oltetni, az a marketing szöveg. Ha néhány szóban elmondjuk, hogy mit látnak majd a néz˝ok, az éppen elég, senki nem kiváncsi rá, hogy ez a stílus milyen jó önvédelemre, mennyire praktikus, és így tovább. Ha ez látszik a bemutatóból, akkor erre semmi szükség. Érdemes el˝ore megnézetni a bemutatót küls˝osökkel, így megtudjuk, mi az, ami nem mutat jól. Érdemes végigjátszani, hogy a dobásokat milyen irányba hajtjuk végre, milyen tempóval dolgozzunk. Jó, ha valamilyen ritmusos zene szól, mert erre be lehet l˝oni a sebességet. Érdekes lehet valamilyen egyszer˝u történetet kitalálni, erre mindenki emlékezni fog. Lehet fegyveres, pusztakezes, fegyver-pusztakéz ellen, illetve több támadós technikákat is bemutatni, viszont mindeképp kerüljük az éles fegyverek használatát. Elég egy rossz mozdulat, és az egész nem ér ennyit. Nagyon jól mutat, ha többen mutatják be ugyanazt, egyszerre. Az is, hogyha egy-egy dobás variációt mutatnak be, egymás után, és akit ledobtak a földre, az lenn marad. Az is, ha látványos, gyors és lassú technikák egymás után váltakoznak. Legyen benne egy kis dinamika, ne 2 dobást az egyik, 2 dobást a másik csinál. A földharc alaptechnikák egyáltalán nem mutatnak jól, látni sem lehet, suwari wazat sem kell er˝oltetni, mert az sem látványos, ráadásul ha nem emelvényen vagyunk, akkor nem sokat fognak bel˝ole látni. Érdemes foglalkozni a bevonulással, kivonulással, ez egy keretbe foglalja a bemutatót. Murphy szerint : Pont az az eszköz nem lesz kéznél, amire éppen szükség van tehát érdemes 148

Bemutatózás mindenfajta fegyvert rakni mindenhova, ha négyszög alakú a bemutatórész, akkor a négyszög minden csúcsába.

37.3. Amit kerülni kellene Eddig arról beszéltünk, hogy milyen egy jó bemutató. Érdemes az ellenpéldákról is beszélni, hogy tudjuk, mi az, amit el kell kerülni. Kerüljük az unalmas bemutatókat. Unalmas, ha egy bemutató lassú, vontatott, feleslegesen mesterkélt. Figyelni kell a zenére. Egy megfelel˝oen megválasztott zene, ha jól jön ki, nagyon nagyot tud emelni a bemutató értékén. Kerüljük el a felesleges felajánlkozást a néz˝ok felé: a Ha valaki nem hiszi el, hogy ez m˝uködik, jöjjön ki! felszólítást. Nincs semmi szükség erre, lehet, hogy levernek, lehet, hogy nem. A néz˝ok számára ez roppant zavaró, az alázat teljes hiányát jelenti. Sokkal hasznosabb, hogy ha azt mondjuk: Ha valakinek megtetszett az Aikidó, és kérdései lennének, akkor a bemutató után sok szeretettel várjuk. Rosszul sülhet el, ha olyan dolgokat mutatunk be, amiben nem vagyunk biztosak. Ha valakir˝ol elmondják, hogy x danos karatemester, meg jitsu mester, és simán leszúrja a támadója egy megbeszélt támadással, az roppant kínos. Ezután biztos, hogy nem fog odamenni senki, s˝ot, elhangzik majd: kókler. Teljesen kezd˝okkel sem szabad bemutatózni, mert egy kezd˝o mozgásában még semmi szép, érdekes vagy látványos nincsen. Nem a kezd˝ok feladata a bemutatón való részvétel ! Az persze megint más, amikor gyerekbemutató van, az egészen másról szól.

37.4. Egyebek Nem kell félni, ha elrontunk valamit, a kívülállók nem látták, tehát nem is számít. Arra gondolni kell, hogy a legtöbb esetben nem pontosan az lesz, amit megbeszélünk. Valószín˝uleg más dobások, földreviteleket is fogunk csinálni, tehát figyeljünk egymásra.

149

38. fejezet Harcmuvészet ˝ - Önvédelem 38.1. Harcmuvészet-küzd˝ ˝ osport-önvédelem Az els˝o kérdés az lehet, hogy mi is az a harcm˝uvészet, van-e különbség a harcm˝uvészet, küzd˝osport, önvédelem között, hogyan kapcsolódik ez a budó, és a bushidó fogalmakhoz, illetve hogyan jelennek meg ezek a dolgok a mindennapi életünkben. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a fogalmakat, tanulmányozni kell a történelmet. Röviden összefoglalva amíg Európában lovagok voltak, addíg Japánban szamurájok, bár a szamurájok egészen a 20. század elejéig fentmaradtak. A szamurájok gondolkodásmód, viselkedésmód fentmaradt a mai napig, habár sokat változott. A szamurájok komplex kiképzést kaptak, különböz˝o fegyverek használata, pusztakezes harc, lovaglás, úszás, taktika, csoportos küzdelem, várvédés, várak bevételének módszere, szent iratok, könyvek ismerete, etikett, és még sok hasonló dolog. A bushidó volt ez az út, amit a szamurájok követtek. A második világháborúban arra használták fel a bushidó-t, hogy növeljék a katonák harci szellemét, politikailag inkorrekten fogalmazva, hogy behülyítsék o˝ ket, mi szerint o˝ k szamurájok, így annál jobb lesz, minél több embert megölnek. A második világháborúból Japán vesztesként jött ki, miután Hiroshimára és Nagaszakira atombombát dobtak. A jitsu-kból do-k lettek. Ennek több oka is lehetett, az egyik, hogy el akarták fogadtatni a nyugati hatalmakkal a saját módszereiket, azt akarták, hogy ezek fennmaradjanak, akár sport formában is, illetve, mint O-Sensei esetén, egy vallási-filózófiai kérdésre adott válasz történt, hogy mi lehet a szerepe a küzdésm˝uvészeteknek a modern korban, miután atombombákat dobtak Japánra? Ezért is gondolhatta O-Sensei, hogy a budonak nem lehet az a célja, hogy embereket elpusztítsunk. A jitsu stílusoknak a célja az volt, hogy minél könnyebben semlegesíteni lehessen az ellenséget, míg a do-k, miután létrejöttek, és sokat merítettek az egykori jitsukból, f˝oleg az egyén és a csoport fejl˝odésére helyezték a hangsúlyt, hogy a tanítványok megértsék, hogy egy ember kezébe milyen hatalmas felel˝osség kerülhet, és könyörülettel tudjanak dönteni, ha erre szükség van. Ezeket a kelet-ázsiai módszereket hívták eredetileg angolul "martial art"-nak, ami szó szerinti fordításban harci-hadi stílus, múvészet. Persze rögtön láthatjuk, hogy ez egy helytelen elnevezés volt, mert nem adja vissza az eredeti jelentést. Ezért olvashattam az egyik angol nyelv˝u honlapon, hogy "martial art" az, amit arra találtak ki, hogy háborúban használják, tehát az Aikidó, mint "martial art", nem állja meg a helyét, hiszen nem a háborúra készít fel. Valóban, ez így is van. Mert nem a technikákat kell alkalmazni, hanem az alapelveket, a stratégiát. Ekkor pedig teljesen mindegy, hogy pusztakézzel, fegyverrel, ágyúkkal, internettel harcol valaki. Az elvek nem változnak, csak az eszközök.

150

Harcmuvészet ˝ - Önvédelem Nézzük tovább az egyes elnevezéseket, mint például harcm˝uvészet, küzd˝osport, önvédelem, illetve katonai közelharc. A harcm˝uvészet és a küzd˝osportnak más a célja. A küzd˝osportban az a cél, hogy sportolókat neveljünk, akik adott versenyszabályok szerint a legjobban szerepelnek. Ilyenek a box, a kickbox, a thai-box, a bírkózás, a cselgáncs, és a többi hasonló versenyorientált sportág. Igen, a brazil jiujitsu is ebbe a kategóriába tartozik. A másik csoport a harcm˝uvészetek. Ilyenek az Aikidó, a karate-dó, az ITF Taekwondo, kyudó, a shinkendó, kung-fu ágak. Itt a cél a gyakorló bels˝o világát, lelkét csiszolni a küzd˝otechnikák segítségével. Ezekben az ágakban kevéssé, vagy egyáltalán nem rendeznek versenyeket, nem cél az, hogy egy adott szabályok szerint megküzdjenek egymással a gyakorlók, nem erre edzünk. A harmadik ág, az önvédelem oktatás. Felmerül a kérdés, hogy alkalmasak-e a küzd˝osportok, harcm˝uvészetek az önvédelemre. Technikailag mindenképpen igen, viszont az önvédelem más gondolkodásmódot, taktiai felkészülést igényel, mint egy sportszer˝u küzdelem. Önvédelmet oktatnak többek között néhány harcm˝uvészeti iskolában, a Krav Maga, Systema oktatás során, illetve több kung-fu ágban. Az utolsó csoport a katonai közelharc, illetve kézitusa. Annak, hogy katonai önvédelem, semmi értelme nincs. Katonai közelharc ill. kézitusa esetén a cél az, hogy a katona teljesíteni tudja a feladatát, ha kell, egy késsel, ha kell, puszta kézzel semlegesítse az ellenséget, csöndben elintézze az o˝ röket, és megoldja a feladatát. A katonának nem magát kell megvédeni, hanem a feladatot teljesíteni. Láthatjuk, hogy az egyes ágaknak teljesen más a célja, ezért nem is lehet o˝ ket összehasonlítani, illetve nem lehet olyan szabályrendszert kialakítani, amiben mindegyik ág összemérhetné a tudását. Egy az egy elleni harcban, amikor tudjuk, hogy a másiknál nincs fegyver, és tatami van alattunk, akkor a leghatékonyabb küzdési mód a földharcos stílus. Ha azonban berakunk több támadót, rejtett fegyvert, üvegcserepek a földre, senki nem akar a földre kerülni. Nem is beszélve az ún. piszkos trükkökr˝ol... Nagyon szeretek ketrecharcot nézni, látványos, izgalmas, és nem sok köze van a harcm˝uvészetekhez, illetve az önvédelemhez. Ez nem azt jelenti, hogy nem jó, nem hatékony, csak nem az én utam. Ha veszünk egy küzd˝osportot, az úgy alakult ki, hogy a küzd˝o felek megállapodtak egy szabályrendszerben, és a szerint küzdöttek. Így alakult át a karate-dó all-style-karatévé, majd kickboksszá. Egy szabályrendszer meghatározza, hogy mi az, ami hatékony az adott körülmények között. Ha keszty˝ut viselsz, akkor nem lehet fogni, tehát a fogásra épül˝o technikákat ki lehet zárni. Ha egy sík sz˝onyegen, vagy páston kell küzdeni, akkor nem kell figyelni arra, hogy véletlenül megbotlasz egy k˝oben, vagy hogy a támadó kihasználja a domborzat adta el˝onyöket. Ha nem igazi kardot használsz, akkor másfajta technikák a hatékonyak, mint például a kendónál a belecsuklózás, amit a shinai kialakítása miatt lehet megtenni. Egy az egy elleni pusztakezes küzdelemben a leghatékonyabb a földharcra, bírkózásra épül˝o stílusok. Ezek a technikák azonban nem használhatóak, ha a másiknál kés, vagy egyéb fegyver van, vagy ha többen vannak. Fontos megérteni, hogy az utcán nem gy˝ozhetsz egy szabályrendszerre való készül˝odéssel. Ha kiállok valaki ellen bírkózó szabályrendszer szerint, akkor o˝ fog gy˝ozni, hiszen o˝ ezt gyakorolja minden edzésen. Ha persze a kezébe adok egy bókent, nem tudja, hogy mit kezdjen vele. Ezt meg mi gyakoroljuk. Ezért nem is lehet a harcm˝uvészeteket, és a küzd˝osportokat összehasonlítani. A japán harcm˝uvészetek egy része átalakult küzd˝osporttá. Ezt el kell fogadni. A gond ott van, ahol a versenyzést, a szabályok szerinti küzdést oktatják, ott háttérbe szorul az igazán hatékony, önvédelmi technikák és taktikák gyakorlása. Ráadásul azt próbálják elmondani, hogy nem küzd˝osportot, hanem harcm˝uvészetet oktatnak. Meg kell csak nézni egy szabadküzdelmet, tanulnak mindenféle védéseket, de egyet sem használnak küzdelem közben. Akkor meg minek ? Ez nem azt jelenti, hogy ezek nem jó védések, de sokan egyszer˝uen nem értik a védések célját, értelmét. S˝ot, továbbmegyek, a legtöbb ilyen 151

Harcmuvészet ˝ - Önvédelem edzésen azt próbálják súlykolni, hogy o˝ k harcm˝uvészetet, mitöbb, önvédelmet oktatnak, de a valóság az, hogy az edzések nagyon kis részén oktatnak önvédelmi technikákat, inkább csak bunyózást.

38.2. Az önvédelemr˝ol Az önvédelem gyakorlása egy komplex dolog. Fontos, hogy megértsük az önvédelemhez az anatómiát, pszichológiát, az önvédelem fázisait, a fegyveres és a pusztakezes önvédelmet, a jogi helyzetet, és még sok minden mást. Több könyvben is lehet látni olyat, hogy önvédelem címén fogásokból szabadulást tanítanak. Hát, ez nem az. A másik példa az, hogy hordok magamnál majd pisztolyt, kést, aztán azzal megoldom majd valahogy a helyzetet. Attól, hogy pisztolyt hordasz, nem vagy jobban felfegyverezve, mint ahogy nem lesz valaki attól zenész, mert van egy gitárja. - Jeff Cooper Az ilyen emberek nem gondolnak bele, hogy majd az adott helyzetben képesek lesznek-e használni a fegyvert? Ha nincs meg a megfelel˝o pszichológia felkészítés, a megfelel˝o gyakorlás, akkor nem lesznek alkalmasak erre. Attól, hogy egy l˝otéren szétlövünk egy csomó táblát, még nem leszünk képesek megvédeni magunkat.

38.3. Hogyan ? Hogyan védjük meg magunkat az utcán? Ezt a képességet több lépésben kell kifejleszteni. El˝oször is meg kell ismerkedni az önvédelmi helyzetek pszichológiájával, miért történik egy támadás, hogyan tudjuk észlelni, mikor van vége egy támadásnak, hogyan tudjuk túlélni azt. Azután meg kell ismerkedni a leggyakoribb támadási módokkal, ezek elhárításával, meg kell ismerkedni a piszkos udvariatlan trükkökkel, amiket majd alkalmaznunk kell, ha olyan helyzetbe kerülünk. Meg kell ismerkedni a jogi helyzettel, mi az, amit megtehetünk, hogyan tegyük meg, hogy a bíróságon is megússzuk.

38.4. Az elkerülés A legegyszer˝ubb, és leghatékonyabb megoldás, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, ahol egyáltalán kialakulhat egy ilyen helyzet. Tehát: nem megyünk veszélyes helyekre, mint például sötét, kivilágítatlan utcák, problémás környék, olyan diszkó, ami híres a botrányairól, kocsmákba, ahova kétes alakok járnak. Kerülni kell a helyeket, ahol részegek, pszichopaták, drogosok tartózkodnak. Ha elmegyünk szórakozni, akkor többen menjünk, és figyeljünk egymásra. Alkoholt csak sz˝uk társaságban fogyasszunk, mert könnyen elvesztheti az ember az ítél˝oképességét, és belefuthat egy kinthagyott késben. Nem valami egészséges. Ha véletlenül be is tévedünk egy problémás utcába, és úgy érezzük, hogy valaki figyel, akkor tegyünk úgy, mintha csak valamit észrevettünk volna, és menjünk onnan. Bízzunk a megérzéseinkben. A mai kultúra sajnos ontja a szemetet, arra tanít, hogy sablonokat kövessünk, nem pedig arra, hogy szabadon reagáljunk. Ha úgy érzed, hogy ugranod kell, ne kérdezd meg, hogy miért? ! ! Ha az utcán sétálsz, figyelj. Ne lógasd az orrod, a földön nincs semmi. Ugyanúgy kell mozogni, mint ahogy edzésen tanították. Fej el˝ore néz, próbáld a perspektívikus látásodat is 152

Harcmuvészet ˝ - Önvédelem használni. Szemüvegeseknél ez nehéz, mert a szemüveg rászoktat arra, hogy cs˝oben láss. Erre tudatosan kell figyelni, a melegít˝o gyakorlatok között találhatsz szemmozgató, perspektívikus látást helyreállító gyakorlatokat.

38.5. Az irányítás A legtöbb konfliktust le lehet rendezni szóban. A fizikai önvédelem a lehet˝o legutolsó lépés, amit használni szeretnénk. Nem gyakran fordul el˝o, hogy valaki simán meg akar ütni. El˝oször megpróbál majd provokálni. De te nyugodt maradsz, mert tudod, mire megy ki a játék. Elmesélek egy helyzetet, hogy jobban érthet˝o legyen: Az egyik barátom beült egyszer egy helyre. Valaki megpróbált belekötni. – Mit nézel? – A barátom válaszolt: Semmit! – A fickó újra próbálkozott: Mit nézel, buzi vagy? – A barátom megint válaszolt: Nem, nem vagyok az. A fickó persze tovább próbálkozott, mert az lett a gondolata, hogy a barátom azért nézi arra, mert meleg, és tetszik neki a fickó. Mit tanulhatunk ebb˝ol? Le kell zárni a fickó gondolatait, például úgy, hogy – Mit nézel? – Elnézést, azt hittem, hogy ismerjük egymást! – Erre majd a fickó: És nem? – Válasz: Nem! Ezzel le is zártuk a gondolatait, nem fog tovább próbálkozni. A szóbeli próbálkozásokkal nem érdemes foglalkozni, viszont ekkor készülni kell arra, hogy a lehet˝o leggyorsabban, legdúrvábban lerendezzük a fickót, ha próbálkozni akar. Erre is tudok egy példát. Egyik nap busszal mentem haza, mert nem ment a metró. Felszálltam a buszra, és a csuklós részében álltam. Ekkor felszállt két lány, meg egy srác. Az egyik lánnyal összeért a kezünk, egymásra néztünk, és elmosolyodtunk. Ekkor szállt fel a srác, miközben rámförmedt, hogy mi olyan vicces, mit mosolygok. Els˝o lépésben próbáltam neki magyarázni, hogy csak összeért a kezünk, aztán inkább ráhagytam, mert nem volt abban az állapotban, hogy megértse, és aztán azt mondtam neki , hogy á, semmi. A srác még próbálkozott, én meg éreztem, hogy megy fel bennem az adrenalin, és az adrenalin sokk miatt elkezdett egy kicsit remegni a testem. Tudtam, hogy ha ebben a pillanatban felém mozdul, akkor szétkönyököltem volna a fejét. Hál Istennek nem próbálkozott. Közben tudatosan figyeltem a légzésemre , hogy megpróbáljak megnyugodni, de csak lassan ment. Ahogy hazaértem, rögtön elkezdtem meditációs technikákat csinálni, hogy lenyugodjak. Fontos, hogy az ember tisztában legyen vele, hogy mi történik a testével, az elméjével, és ennek milyen hatása van. Persze a jó megoldás az lett volna, hogyha szóban sikerült volna leszerelnem. Ahogy egy aggresszió ér minket, a testünk azonnal reagál, felkészít minket a harcra. Ezek nagyon régi, sok millió év alatt kialakult reflexek, tenni ellenük nagyon nehéz. Több ezer évvel ezel˝ott az embert nem érte ennyi küls˝o támadás, így volt ideje megnyugodni. Manapság kénytelenek vagyunk mindenféle légzés és meditációs technikákat alkalmazni, hogy ebb˝ol a felpörgetett állapotból minél gyorsabban felépüljünk. 153

Harcmuvészet ˝ - Önvédelem

38.6. A megzavarás Egy támadó els˝o lépésben majd a megzavarást fogja használja ellenünk. Ilyen a cigaretta kérése, a figyelem elvonása. TODO: befejezni

154

39. fejezet Történet a rendkívüli macskáról 39.1. Történet a rendkívüli macskáról Idézet Dr. Ujvári Miklós: A délkelet-ázsiai harci mûvészetek címû könyvéb˝ol Elég régen történt, Tensó 15. évének 7. hónapjában, hogy Shoken mester dojójában finoman szólva probléma merült fel, ami egy ijeszt˝oen nagy méretû patkány formájában jelentkezett. A patkány fényes nappal szaladgált, ette a rizst a dojo szentélyében, és minden csapdaállítási kísérletet elkerült. A házban lakó macska is hanyatt-homlok menekült félelmében, amikor a patkány nekitámadott. Hasonló volt az eredmény akkor is, amikor Shoken más macskákat hozott a környékr˝ol. A patkány rövid id˝o alatt nehézség nélkül elintézte ezeket is. A mester természetesen dühös lett, és megragadott egy bokkent (fából készült gyakorlókardot), és a patkány után eredt. A patkány el˝obb ide-oda ugrált, majd a fegyver mögé került, és így a mennyezeti tartógeredára menekülhetett. Amikor Shoken ismét használni akarta a fegyverét, az állat félelmetesen vicsorogni kezdett, majd a mester arcába ugorva, szégyenszemre megfutamította. Úgy látszott, a patkány most már véglegesen a dojójában akar letelepedni, ezért Shoken a végs˝o tervéhez folyamodott. Hallott egy macskáról valahol a város másik oldalán, aminek a patkányfogó ügyességér˝ol legendákat meséltek. Sietve elküldte hát a szolgáját a híres macskáért. A mester egy izmos, energikus és vad állatra számított, de amivel a szolga megjelent, az csupán egy sovány, kóbor macskának nézett ki. Amikor letették a dojóban, letargikusan körülnézett, és inkább az alváshoz keresett helyet, semmint vadászni kezdett volna, de amikor a patkány megjelent, és meglátta az ásító macskát, pánik fogta el, és kétségbeesetten menekülni kezdett. Fejvesztetten futkosott ideoda, biztonságos helyet keresve a semmi érdekl˝odést nem mutató macska el˝ol. Aztán mint egy véletlen esetnek tûnve, a macska egy lusta mozdulattal átharapta a patkány torkát. A rágcsáló halálával vége is lehetett volna a történetnek, de akkor éppen Japán belsejében álmosító forróság id˝oszaka kezd˝odött. A párás meleg napról napra jobban levette az embereket a lábukról, és hosszú álmokkal teli alvásokat küldött a szemükre. Shoken mester sem volt mentes a h˝oség következményeit˝ol. A patkány halálát követ˝o éjszaka zaklatott álmai lettek. Látta, amint a pórul járt macskák összegyûlnek a dojóban, és kérlelik sikeres társukat, a 155

Történet a rendkívüli macskáról rendkívüli macskát, magyarázza meg, miért sikerült neki az, amivel o˝ k pórul jártak. Álmáról Shoken így számolt be: Amikor az összes macska összegyûlt, egyikük el˝ore lépett, és a következ˝ot kérte a patkány elpusztítójától. „Te biztosan a legjobb patkányfogó vagy az egész világon. Kérlek, mondd el nekünk, hogy jutottál ilyen képességekhez?” A rendkívüli macska, álmosságot lerázva magáról, csendesen válaszolt. „Egyedüli képességem abban van, hogy az Utat követem.” A többi macska kiábrándulva hallgatta, mert mindegyik úgy gondolta, már érti az „Utat”. Egy nagy fekete macska szólalt meg: „Ismerem az Utat, magamévá téve gyakorlom szünet nélkül a technikáimat. Megtanultam egyetlen csapással ölni, pontosan eltalálni a rágcsáló minden gyenge pontját. Kitûn˝o akrobata lettem, magas falakra mászok, átugrom a tet˝okön, hogy lehet˝oleg sose veszítsem el a zsákmányt. A mûvészetem páratlan, de ez a patkány nem adott lehet˝oséget arra, hogy használhassam. Minden stratégia nélkül támadott, és puszta er˝ovel kellett szembenéznem vele, és o˝ gy˝ozött.” „Nem értetted meg az Utat – válaszolta a rendkívüli macska. - Csak a technikákat tanultad meg. Ezeknek a módszereknek a célja egy terv, amivel jobban felfoghatod az Utat, de te ezekbe belezavarodtál. Megtanulni a technikákat és a megfelel˝o pillanatban alkalmazni o˝ ket, jó dolog a gyakorlásnál. Ez a test célja, és az "Út" fontos részének lehet tekinteni, de te teljesen a technikára hagyatkoztál, amikor a patkánnyal küzdöttél. Igyekeztél kiismerni a taktikáját, de eközben nem tudtál természetes módon reagálni, ezért vereséget szenvedtél.” Most egy tigriscsíkos macska lépett el˝o. „Megértettem a szavaidat a természetes cselekvésre vonatkozóan. Én egész életemben a szellemet ápoltam, így egyetlen mozdulatom sem mesterkélt. A ki-m betölt mindent ég és föld között, és nem volt ellenség, aki ezzel versenyre kelhetett volna. A patkányvadászatnál a módszerem az, hogy a ki-t egyenesen felé küldöm. A szellemi er˝om elkerülhetetlenül szétzúzza a védelmét, és ellenállás nélkül gy˝ozök. Ez a patkány azonban nem vett tudomást az er˝omr˝ol, vadul nekem ugrott, túltéve magát az én ki-m erején.” A rendkívüli macska ismét megrázta a fejét. „A világon sokféle szellemi er˝o van, amit mindenféle trükköknél lehet alkalmazni. Ezek az er˝ok koncentrált energia kitörésének tekinthet˝ok. Néha hasznosak, de gyakrabban szórakozásra jók csupán. Csak egy igazi ki van, és ez olyan, mint a hatalmas folyó, mennyiségében és a folyás erejében soha nem változik. A szellemi er˝o, amit megszereztél, nem az igazi ki, és nem tartozik az Úthoz. A tied inkább hasonlít a hirtelen áradó folyóhoz, megindulva nagy er˝ovel, szabályozatlanul, majd hamarosan önmagát kimerítve. A patkány megvárta, amíg kiadod az energiádat, majd akkor támadott, amikor már nem volt benned semmi.” Ekkor egy id˝os, szürke macska kezdett beszélni. „Szavaid az Útról pontosak. Mint mondtad, ostobaság csupán a technikában vagy csupán a ki-ben bízni a harcban. Ehelyett én úgy hiszem, hogy az igazi Út az id˝ozítéssel való összhangban található. Várni a megfelel˝o pillanatig, könnyed lágysággal elkerülni a támadást, és így er˝ot tudunk adni az ellentámadásba. Ezzel az utánenged˝o magatartással álltam szemben az ellenféllel, mígnem az erejét elvezettem. Lágyan kifordultam a patkány harapásai el˝ol, ügyesen hátráltam a leghevesebb támadások el˝ol, miért volt mégis használhatatlan a módszerem a patkánnyal szemben?” „Mert a te módszered ellentétben áll a természettel, és nem az Út része - felelte a rendkívüli macska. - Te egyfajta válaszreakcióra határoztad el magad, amit a helyzett˝ol függetlenül alkalmaztál. Id˝onként a lágy utánaengedés a szükséges, id˝onként hibás ez a mód. Szerencsét156

Történet a rendkívüli macskáról lenségedre, a patkány ellenedre tudta fordítani egyoldalúságodat, fel˝orölve téged, mint ahogy a sebes folyó koptatja egyre jobban a lágy követ, míg az végül semmivé lesz.” „Megtudtuk, hogy a módszerünk és stratégiánk hibás. Hogy van, hogy a tied olyan tökéletes ?” A kérdés egy fiatal, tudásra éhes macskától jött, aki meglep˝odött, amikor a figyelemre méltó macska nevetni kezdett. „Ellenkez˝oleg. Távolról sem értem a tökéletes Utat. Sok macska jár ebben el˝ottem. Különösen egyre emlékszem jól. Még fiatal macska voltam, olyasmi, mint te, és az Út minden titkát meg akartam tanulni, ezért egy olyan macskához fordultam, akinek ebbéli jártassága elismert volt. Ez a macska többször is belefogott a válaszba, de valahogy mindig elakadt, nem találva szavakat. Hamarosan világossá vált el˝ottem, hogy az o˝ tudatállapota nélkülözött minden tudatosságot. Ezalatt persze nem azt értem, hogy nem volt a dolgok tudatában. Ellenkez˝oleg. Mindenr˝ol tudott, mivel a tudata nem volt megterhelve a technika és a stratégia gondolataival. Soha nem lehetett látni patkányt fogni, de a házban mégsem volt patkány. o˝ volt a példa a mushin-ra (üres tudat) a patkányfogás mûvészetében, egy mûvészetben, amit olyan tökélyre vitt, hogy már nem is kellett gondolnia rá.” „Az emlékeid a legérdekesebbek – szakította félbe türelmetlenül a fiatal macska.- De hogy érjük el ezt a mushin-t ?” A figyelemre méltó macska egy kicsit elid˝ozött a kérdésnél, aztán így válaszolt: „Állandó figyelmet szentelve a szellemnek. Szakadatlan gyakorlással megpróbálva megszabadulni minden tudatot zavaró dologtól és vágytól. Ne foglalkozz a gy˝ozelemmel vagy vereséggel, élettel vagy halállal. Csak arra koncentrálj, hogy életed minden pillanatában képességeid legjavát adjad. Egy homokszem nem nagy dolog, de ha hirtelen a szemedbe kerül, olyan lesz, mint egy szikla. A vágyaink és a félelmeink olyanok, mint a homokszemek. Úgy tûnik, nem hatnak ránk, de ha szellemünket elérik, megnövekednek, és egész magatartásunkat áthatják. Másrészr˝ol viszont, ha a tudat tiszta marad, a mushin-t kezdi tükrözni, és minden tett olyan lesz, ahogy a Ji-king (Változások könyve) megírja: Nincs ebben gondolkodás, cselekvés, abszolút nyugalom, mozdulatlanság hiánya, de ez érz˝odik, és amikor elindul (cselekszik stb.), a világ minden dolgán keresztülárad (folyik).” Shoken álma itt véget ért. Életével példázta, hogy az álmos macska tulajdonságaival maga is rendelkezik.

157

40. fejezet Egy történet Tadashi Aber˝ol Volt egy ember, Tadashi Abe, aki mostanában hunyt el. Az alábbi eset történt meg, amikor meglátogattam az Iwamai dojo-t, hogy köszönjek O-Senseinek, miután visszatértem a háború után Japánba. O-Sensei örült, hogy megtudta, biztonságban megérkeztem, és meleg szívvel köszöntött. Ott maradtam éjszakára. Azon az éjen egy gonosz-kinézet˝u, borotvált fej˝u ember állt meg az ajtóban, és engedélyt kért, hogy bejöhessen. Amikor megadtam az engedélyt, bejött. Az én nevem Tadashi Abe. Sensei, kérdezhetek nyíltan? Azt válaszoltam neki, hogy azt kérdezhet, amit csak akar. Megkérdezte, hogy tényleg komolyan gyakoroltam-e aiki jujitsut? - Ez id˝o tájt a m˝uvészetet még nem hívták aikido-nak - Azt válaszoltam, hogy igen. Erre azt mondta: - Ön tényleg olyan jó? Már régóta hallottam önr˝ol, Sensei. Azt hallottam, hogy önnek vannak harci tapasztalatai. Furcsának találom, hogy egy olyan ember, mint ön, megelégszik egy olyan stílussal, mint az aiki-jujitsu. Amikor megkérdeztem, hogy miért gondolja ezt, azt válaszolta, hogy sem Ueshiba Sensei, sem Morhiro Saito nem maradna állva ellene egy bunyóban még 3 percig sem, mert legy˝ozné o˝ ket egyetlen ütéssel. - Te szeretsz dicsekedni, ugye? - kérdeztem t˝ole - Meg vagy róla gy˝oz˝odve, hogy le tudnád gy˝ozni Ueshiba Sensei-t ? Azt mondta, hogy könnyen megtenné: - Habár már egy jó ideje figyelem Ueshiba Senseit, nem szeretek egy olyan stílust gyakorolni, mint az aiki jujitsu. Biztos vagyok benne, hogy egy box ütéssel legy˝ozném. Úgy hallottam, hogy ön részt vett harcokban. Ez igaz? A válaszom a következ˝o volt: - Sok utcai-harcban részt vettem, de ezeket nem tenném a harc kategóriában. Harcnak inkább azt nevezném, amikor ki kellett húznom a kardomat kellett , és meg kellett rohamoznom az ellenséges tábort. 158

Egy történet Tadashi Aber˝ol Ekkor megkérdezte, hogy az aikido hasznos volt-e a harcban, vagy sem? Amikor azt válaszoltam, hogy az aikido nem csak a harcokban volt hasznos, de háború idején is, azt mondta, hogy a válaszom nem gy˝ozte meg o˝ t. Igy javasoltam, hogy támadjon meg, ahogyan csak akar. Megkért, hogy vegyek fel egy állást. Azt válaszoltam:

- Ne mondj felesleges dolgokat. Nincs mód arra, hogy valaki legy˝ozze az ellenfelét, ha az megmondja, hogy mit tegyen. Támadj úgy, ahogy szeretnél... Abe még mindig morgott: - Sensei, tényleg megüthetlek? Furcsán hangzik, de... tele vagy nyitásokkal mindenütt... Ekkor felvett egy állást, és hirtelen egyenesen felém ütött. Hárítottam a csapást, és megrúgtam. Nyögött egyet, és elesett. Ekkor egy leszorító technikát alkalmaztam, és elkezdtem masszírozni.

- Hogy tudna valaki egy egész harcban kitartani, ha már egy kis rugástól is elájul? kérdeztem. - Sensei, az aikidoban vannak rugások is ? - Te buta! Mi értelme egy ilyen kérdésnek? Használunk rugásokat, vagy bármi mást. Én még tüzérséget is használtam. Harci m˝uvészetek, puskák és tüzérség, ez mind aikido. Mit gondolsz, mi az aikido? Azt gondolod, hogy kimerül kezek csavargatásában? Ez háborút jelent.. Az aikido harc igazi kardokkal. Azért használjuk az aiki szót, mert ezáltal meg tudjuk érezni az ellenség elméjét, aki támadni akar, és így azonnal tudunk válaszolni. Nézd meg a szumo-t. Amikor a kiadják a parancsot, felállnak, és villámgyorsan egymásnak rontanak. Ez ugyanaz, mint az aiki. Ha valaki hírtelen szembekerül az ellenfelével egy olyan szellemi állapotban, amely elképzelésekt˝ol és gondolatoktól mentes, és azonnal tud foglalkozni vele, ezt aiki-nek nevezzük. A régi id˝okben ezt aiki no jutsu-nak hívták. Ezért, a tüzérség vagy bármi más, aiki lehet.

- Ha ez így van .. azt hiszem, megértettem. - Ha még mindig nem érted, gyere újra. De már elege volt, és inkább jó messzir˝ol meghajolt...

159

41. fejezet Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata Szeretném, ha mindenki jobban megértené, hogy miért is nem lehet ész nélkül átvenni mozgásokat, technikákat más küzd˝osportokból, harcm˝uvészetekb˝ol. Ezek, ugyanúgy mint az Aikidó, folyamatosan alakultak, változtak. A régi stílusú boksz, amit még a 19. században m˝uveltek, nem is hasonlít a mai, menetek közé szorított, keszty˝us sporttal. Régen lehetett fejelni, dobni, lábat kikapni, könyökölni, harapni. Nem voltak menetek, illetve ha voltak is, a meccs kiütésig vagy feladásig zajlott. Persze, keszty˝ut sem viseltek. Ez mind meghatározza, hogy milyen mozgásokat, milyen állást, milyen kéztartást, ütést kell alkalmazni. Akik ütöttek már meg valakit puszta kézzel, tudják, hogy milyen könnyen megsérül az emberi kéz. F˝oleg a fej egy nagyon veszélyes célpont, hiszen a megharaphatnak, illetve a fogak nagyon könnyen elvágják az ember kezét, ha lecsúszik az ütés. Van egy nagyon jó internetes oldal, a No Nonsense Self-Defense, ahol találtam egy igen érdekes cikket a bokszról, illetve a boksz és a harcm˝uvészetek kapcsolatáról. Az el˝oz˝o évszázad alatt nagyon nagy változások történek az ütés módjában. De nem a változás a gond. A gond az, hogy az emberek nem veszik észre, hogy ezek a változások megtörténtek. El˝oször felejtünk, aztán elfelejtjük, hogy mit is felejtettünk el. Továbbá, elfelejtették, vagy soha nem is tanulták, hogy miért történtek ezek a változások, milyen specifikus okokból. Így most, ahelyett, hogy azt mondanánk: Ha így ütsz, az erre az egy dologra jó, és csakis erre. És megpróbálják ezt mindenre ráhúzni. Nem csoda, hogy a félreértés és tudatlanság alakult ki. A félreértésért két f˝o b˝unöst lehet okolni. Az els˝o Hollywood, ahol azt mondják : nem kell, hogy valóságos legyen, elég, ha jól néz ki. A második, a nagyobb, az, hogy az emberek ökölvívókat néznek, és megpróbálják másolni o˝ ket, anélkül, hogy értenék, hogy a versenyz˝ok mit is csinálnak, és miért úgy csinálják. Ha az utóbbi 40 évben tanítottak ütni, akkor nagy valószín˝uséggel megpróbálsz egy négyzetet beleer˝oltetni egy lyukba. Amit el akarok mesélni neked, az meg fogja magyarázni, hogy a modern ökölvívóütések honnan származnak. Ami még fontosabb, az, hogy megértsük, mi volt el˝otte, és miért úgy csinálták. Miközben mind a régi, mind az új rendszer m˝uködik, teljesen más körülményekre 160

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata és környezetre tervezték o˝ ket. A különbségek elhanyagolása miatt azonban elveszik az ütések igazi ereje.

41.1. A boksz története (a változások követése) Menjünk vissza száz évet az id˝oben. Ekkor a pusztakezes boksz volt az elterjedt. Ez az, amikor egy olyan fickót látsz, akinek villás bajsza van, kezét kinyújtva tartja maga el˝ott, a könyöke lent. Habár mind az állás, mind a bajusz a mai divat szerint idiótán néz ki , hadd mondjam el, mi is volt a "Londoni szabályok szerinti verkedés". Az a vicc az egészben, hogy olyannyira nem voltak szabályok, hogy az UFC (Ultimate Fighting Championship, ketrecharc) ehhez képest egy Teletubbi show. Nem volt semmilyen gentleman megállapodás: bírkózás, fojtás, szemkinyomás, fejelés, sípcsonton rugás (cip˝ovel megpróbálták eltörni a másik sípcsontját) voltak a gyakran alkalmazott megoldások, még akkor is, ha ezeket technikailag kizárták, 1838-ban, mikor megismertették ezeket a szabályokat. Biztosak lehetünk benne, hogy nagyon durva volt. A tény, hogy ez a "goofy állás" (Igen, a Disney figura) azért alakult ki, hogy meggátolja, hogy lezárjanak, megfogjanak, és hogy ezeket a piszkos megoldásokat alkalmazzák ellenünk. Durvának hangzik? A durva csak most jön. Nem voltak menetek, sem döntés (döntéssel nem lehetett nyerni). A gy˝ozelmet a kiütés jelentette, vagy ha olyan súlyosan megsérült a másik fél, hogy nem tudta folytatni a küzdelmet. Nincsenek pontok, nincs döntés? Képtelenség. Más szavakkal, akkor gy˝oztél, ha a másik fickót laposra verted. És néha nem is ment olyan könnyen, mint ahogy remélted. Ez az, amiért John Sullivan leghosszabb meccse 72 menetig tartott. A legtovább tartott küzdelem 114 menet alatt ment le. Ez, azt jelenti, hogy egész nap bunyóztak. Naplementéig tartott, és végül is döntetlent hirdettek. Látod, miért mondtam, hogy a londoni szabályok sokkal durvábbak voltak, mint az UFC meccsek. Sokan meghaltak ezekben a küzdelmekben. Az ok, amiért megváltozott az ökölvívók ütése, nagyon egyszer˝u. Az ok az ökölvívókeszty˝u. Amikor megjelentek a keszty˝uk, a boksz egy teljesen más evolúciós vonalat követett. Az eredeti oka a keszty˝uknek az volt, hogy védje a résztvev˝oket. (Ez persze nagyon irónikus, hiszen míg nem lehetett fojtogatni, szemet nyomni, vagy fogni a megfelel˝o távolságban, a keszty˝uk extra súlya segítségével nagyobbat lehett ütni, ami által az ütés módja egészen megváltozott ) Ezzel az eszközzel együtt néhány új szabályt is bevezettek, hogy n˝oveljék a versenyz˝ok biztonságát. De a legszebb az volt, hogy megtiltották az összekapaszkodást, és a bírkózást. Nem volt szükséges, hogy távol tartsd a másikat, hiszen a mérközésvezet˝o megteszi ezt helyetted. Ez az egyik f˝o oka annak, hogy a mai modern boksz kéztartás létrejött, közelebb került a testhez, a modern állásba. Nem volt arra szükség, hogy a kinyújtott kéz segítségével visszatartsd a másikat. A másik ok, hogy a kéztartás így alakult, az, hogy ez az állás jobban m˝uködött az ütés új módjával. A nagyon specifikus ütési stílus a keszty˝uk viseléséb˝ol ered. Ha megmozgatod a kezed a leveg˝oben úgy, hogy ez a plusz súly rajta van, valamit nagyon hamar észreveszel. Ez ugyanaz, amit akkor tanulsz meg, amikor egy igazi kardot veszel a kezedbe, nem egy olyan villógó wu-shu játékkardot. És ez az, hogy habár a küzdelem rövidebb ideig tart, a keszty˝uk nehezek lesznek. (könnyebben elfáradsz) 161

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata

A keszty˝uk extra súlya miatt, ami a karod végén van, könnyebb úgy ütni, ha kihasználjuk a csip˝o forgómozgását. Gyakorlatilag meglendíted a megnehezített kezed a tested segítségével. A csip˝o és a fels˝otest vezeti a mozgást a csavarodással. Amikor a karod a test mozgásából mozog, kilököd a kezed. Ez az ötlet, ahonnan a Helyes ütés a csip˝o mozgásából ered ! mondás származik. Ha nem akarod, hogy olyan hamar kifáradj, akkor használd az egész tested, ne csak a kezed. Ez ugyanúgy érvényes mind a keszty˝ure, mind a fegyverekre. Hogy ezt nagyon egyszer˝uen megfogalmazzuk: Mozgasd a segged! A teljes testsúlyoddal üss, ne csak a karod erejével. Ez a helyes ökölvívó ütés. A helyzet az, hogy ez egy köríves akció. Ez azt jelenti, hogy ennek egy közeli, köríves ütésnek kell lennie. Habár van arra mód, hogy egyenes er˝ot generáljunk egy köríves mozgásból, ehhez némi nagyon meghatározott test pozicióra van szükség, amit a bokszolók használnak. Mindenesetre, tudnod kell róla, mivel ha megpróbálod lemásolni azt a fajta ütést a test helyzet megértése nélkül, akkor er˝ot fogsz veszíteni. A keszty˝uvel együtt egy csomó más dolog is szerepet játszott abban, hogy civilizáltabbá válljon a játék, mint a meghatározott számú menetek, és a pontozással döntés. Ez azt jelenti, hogy meg tudtál nyerni egy meccset azzal, hogy többször megütötted a fickót az adott id˝oben, nem kellett szükségszer˝uen ájulásig verni, mint a régi id˝okben. Ezáltal a sebesség fontosabbá vált, mint az er˝o. Ez duplán igaz a nagyon könny˝u keszty˝ukre: minél könnyebb a keszty˝u, annál gyorsabb az ütés. Ezek, és más egyéb változások történtek az ökölvívás tudományában. Igen, ez egy tudomány. Egy harcm˝uvészetet gyakorlónak sem szabad lebecsülnie, amíg nem lép be egy ökölvívó ringbe, és magától rá nem jön, hogy milyen megsemmísít˝o tud lenni az ökölvívás kézmunkája. Azt gondolhatod, hogy jól tudsz ütni, de egy jó ökölvívó meglep˝oeket tud mutatni.

41.2. A kezek sérülése Ha megnézed, ahogy a régiek ütöttek, az ütéseket úgy konstruálták meg , hogy védjék a kezüket. A kezek tényleg eltörtek, de ez nem történt olyan gyakran, mint ahogy gondolnád. Eközben pedig az ellenfél sérülése nagyon gyakori volt. Tehát, ezek a fickók laposra verték egymást 30 vagy 40 menten keresztül, anélkül, hogy megsérült volna a kezük. Ez elmond valamit, hogyan is ütöttek. Gondolkodj el egy kicsit. Hány alkalommal hallottál arról, hogy egy modern bokszoló megütött valakit a ringen kívül, és eltört a keze. És mi a helyzet a harcm˝uvészetet gyakorlókkal?! Ha csak felszinesen vizsgáljuk a dolgokat, könny˝u elintézni azzal, hogy Rosszul ütött. De valami nem stimmel a válasszal. Tehát, ahelyett, hogy elfogadnánk a választ, nézzük meg a problémát, hiszen egy sokkal pontosabb választ is kaphatunk. Az ember természetes ütési stí162

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata lusa megváltozott azáltal, hogy gyakorolt. Az emberek különböz˝oen ütnek. Nézzünk szembe azzal, ahogy az emberek ütésének meg kellett változnia. Komolyan kétlem, hogy egy profi ökölvívó elfelejtett ütni, amit pedig éveken át gyakorolt, csak azért, mert egy kicsit spicces volt. Ugyanúgy kétlem, hogy egy fekete öves elfelejti, hogyan kell ütni. A sérülésnek más forrásból kell származnia, nem abból, hogy valamit rosszul csinált. Ez visszavezet minket a gyakorlás megváltozásához. A modern sport eszközök ára az volt, hogy egy teljesen meghatározott módon kell ütni, és viselni kell a véd˝oeszközt. Próbálj meg valakit megütni ezen két feltétel nélkül, és viola!, egy törött kéz. Nagyon sok ember rájött erre az évek során, miközben keszty˝u nélkül ütötte meg valaki fejét. Az emberek vakon elfogadták a változásokat az ökölvívásban, mintha mindig is ez lett volna a módja az ütésnek, vagy azt állították, hogy az öklözés új módja a jobb. A változások ilyetén figyelmen kívül hagyása különösen jellemz˝o azokra az emberekre, akik nem bokszolnak, mint például a harcm˝uvészetet gyakorlókra. Sok közülük olyan stílust gyakorol, mely már átvette ezeket a változásokat, gyakran abból az okból, hogy biztonságosak legyenek a versenyek. A helyzet az, hogy míg mindenki olyan buzgón foglalkozik az stílus vérvonalával, illetve a tradíciókkal, lassan elfelejtik megemlíteni ezeket a jelentéktelen különbségeket. Ez történik, ha úgy gondolod, hogy az ütési er˝od elvesztése jelentéktelen.

41.3. A harcmuvészetek ˝ átvették az ökölvívók gyakorlatait Ezekben az id˝okben, az emberek gyakran beszélnek a a régi szép id˝okr˝ol, amikor nem volt olyan sok fehér oktató. Arról beszélnek, hogy milyen nehéz is volt a keleti mesterekt˝ol tanulni, és olyan követelményeket kellett kibírni, amiért manapság megbüntetnének. A helyzet az, hogy olyan nehéz volt, Emlékszem, hogy egy fekete öves karatés a 60-as években azt mondta, hogy az egyetlen dolog, amit egy bokszoló ellen tehetsz, az az, hogy hátrálj, és rúgj! Még az els˝o generációs, a keleti harcm˝uvészekt˝ol tanultakat is megverték a bokszolók a kézmunkájukkal. Még úgy is, hogy ez csak egy sport küzdelem volt, a módszer hatékonynak bizonyult. Tehát, mit tettek? Kiálltak rendíthetetlenül a tradíciók mellett, és igazak maradtak a tanítójuk elképzeléséhez? Meghaltak, miel˝ott becstelenség éri a stílusukat? NEM! Átvették a bokszolók kézmunkáját. Ezután pedig a harcm˝uvészetek még egy lépést tettek, elkezdték a sport szabadküzdelmi versenyeket. És tudod mit? A kézmunkájuk teljesen tiszta boksznak nézett ki, és a meccseik úgy néztek ki, mintha bokszmeccseket látnánk vicces ruhákban, annyira, hogy a már nem m˝uköd˝o PKA-nak egy olyan szabályt kellett hoznia, hogy meghatározott számút rúgni kellett egy menetben. Emlékszem, amikorel˝oször hallotam a minden menetben legalább három rugást kell leadni szabályt, nevetésemben majdnem leestem a székr˝ol. 163

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata

Szembesülni kell vele, hogy a legtöbb, ha nem az összes, nyugati harcm˝uvészetet gyakorló ezt a fajta öklözést vette át. Vettek egy boksz ütést, és az oka és a történelem ismerete nélkül egyszer˝uen bevették a sport stílusukba. Hogy a dolgok még rosszabbak legyenek, elvesztették (vagy soha nem is figyelték meg) a részleteit annak, hogy a csíp˝o forgó mozgásából hogyan lehet egyenes irányú er˝ot generálni. Ez egy olyan dolog, amit az ökölvívók nagyon jól ismernek. A másik dolog, amit elfelejtettek észrevenni, az a távolsága ennek a fajta ütésmódnak. Ez egy másik dolog, amit a bokszolók *nagyon* jól tudnak. Továbba, a harcm˝uvészetet gyakorlók átvették a csíp˝ob˝ol történ˝o ütés ötletét, és k˝obe vésték. Jelképesen mondva, elvették az er˝o létrehozást reprezentáló háromszög két oldalát, és a mardékot megváltoztathatatlan konstans vették, még akkor is, amikor nincs itt az ideje használni. Ahelyett, hogy megtanulták volna a különböz˝o ütésekhez szükséges pozíciókat és a távolságokat, a harcm˝uvészetek megpróbálták kiterjeszteni azokat. Ezzel, megnyitották Pandóra szelencéjét, ami elveszi t˝olük az üt˝oer˝ot. Ha nem m˝uködnek az ütéseik, akkor is megpróbálnak keményebben ütni. Mivel azonban a kulcs részek hiányoznak, ez sem m˝uködik. A tény az, hogy most a garantáltan törött kéz területén mozgunk. El kell fogadni, hogy ez a sport stílusú ütés, amit azért fejlesztettek ki, hogy keszty˝uben is lehessen ütni. Nem arra van kitalálva, hogy valakit megüssünk vele a puszta kezünkkel. A legjobb, ha ezt minél el˝obb elfogadjuk. Mert ez fog történni, ha azzal próbálod kompezálni a távolság és a test mechanikájának alacsony szint˝u megértését, hogy er˝osebben próbálsz ütni! Ahol a dolgok a legszörny˝ubbek lesznek, az az önvédelem. Az oktatók kb. 90 százaléka, aki úgy gondolja, hogy o˝ önvédelmet oktat, lényegében egy sporttá átalakult harcm˝uvészetet próbál átadni. Különösen hibás a sport befolyás megértése nélkül, annak korlátai vagy céljai nélkül, mert azt gondolják, hogy majd kidobálják a felesleges részeket, így alkalmas lesz az utcán. A helyzet az, hogy nem. A legtöbb esetben, nem csak a gyereket dobják ki a fürd˝ovízzel együtt, a helyzet ennél sokkal rosszabb. Az ilyen emberek öntudatlanul még az olyan dolgokat is kidobják, ami m˝uködne, és megmarad a szemét, egyszer˝uen azért, mert nem értik a test mechanikáját, az alapelveket, mint például a struktúra, a lendület és a távolság. A legtöbb esetben, mind o˝ k és a tanítványaik az izmokhoz és a csapkodáshoz folyamodnak, és ezt hívják önvédelemnek.

41.4. Biztonság és a pereskedés Ha visszamegyünk a régi id˝okbe, akkor a helyzet az volt, hogy ha elég buta voltál ahhoz, hogy bemenj egy karate iskolába, és betört az orrod edzés alatt, akkor ez nem más hibája volt, 164

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata csakis a tiéd. Nem akart senki sem pereskedni. A helyzet azonban megváltozott. Azért, hogy egy tanár fenntarthasson egy iskolát, biztosításának kell lennie. És a biztosítási cégek diktálják a biztonsági szabályokat, miel˝ott biztosítanának. Tehát mindenki, aki azt gondolja, hogy neki egy tiszta harci stílust oktatnak, jobban teszi, ha elgondolkodik, és elfogadja a valóságot. Amit neki tanítanak, az jelent˝osen felhigult, a biztonság, és a biztosítási szabványok miatt. Az üzleti alapon m˝uködtetett iskoláknak gyakran szabványosítani kell a mozgásaik körét, amelyeket használnak, és amelyek bizonyítottan biztonságosak. Véd˝ofelszerelések és a kontanktust is meghatározzák, hogy a lehet˝o legkisebbre csökkenthessék a sérülés veszélyét. Azért, hogy a lehet˝o legkevesebb biztosítást kellje fizetni, az iskolák meghatározzák a küzdelmi és a gyakorlási módszereiket. Éppen ezért, többfajta mozgást sem alkalmaznak. Talán gyakorolják o˝ ket, de senki sem használja gyakorlás közben, vagy tanítja úgy, hogy már valaha használta. Éppen ezért, a mozgások hatékonysága lényegében spekulatív. Az embereknek el kell fogadni, hogy a mozgás m˝uködni fog. Habár, nem tudják, hogy mik lehetnek ezek a mozgások, vagy nem vesztek-e el az id˝ok során.

41.5. Versenyek Ahhoz, hogy visszakövethessük a küzd˝osportokat, nem szabad lebecsülni a versenyek jelent˝oségét. A stílus, amit gyakorolsz, illetve a szervezet, amihez az iskolád tartozik, vagy az a szervezet, mely támogatja a versenyt, határozza meg a szabályokat. Néhány iskola az érintéses találatokat támogatja, mások a teljes er˝ob˝ol történ˝o találatokat, megint mások ezen kett˝onek a elhajlásait. Néhány versenyen nem engedik meg a fej támadását, mások az ütéseket tiltják, viszont rugást engedélyenek. Némelyek engednek lábsöprést, mások nem. Néhányan figyelmezetenek a dúrva találatok esetén, máshol nem annyira. A felszerelések, megengedett célpontok, és küzd˝oállások kombinációjának a célja az, hogy minimalizálja a sérülés lehet˝oségét. Példának okáért, az el˝ore mutató állás, mint amit a muay Thai bokszolók, és a kickbox-osok használnak, azért van, hogy védje a lábakat, és a térdet a törést˝ol. Fontos, hiszen ezen sportágakban a láb f˝o célpont. Az olyan stílusoknál, ahol a lábak nem célpontok, gyakran egy módosított lovagló állást, vagy "L" állást használnak a küzdelemben. Ez csak egy példa a sok közül, ahogy a versenyek a stílusokra hatnak. Egy éppolyan fontos az a hatás, hogy mozgások cserél˝odnek különböz˝o stílusok és iskolák között. Gyakran megesik, hogy valamely látványos, gyors, azonban harcm˝uvészeti értékkel nem rendelkez˝o mozgás nagyon tetszik a bíróknak, és ezzel forma és küzdelmi versenyeket lehet nyerni. Ezeket a mozgásokat azonnal beveszi mindenki a saját rendszerébe. Ezeket a mozgásokat aztán még többen mutatják be, amiket még többen látnak, akik ugyanúgy beveszik. És így tovább. Egy jó példa erre, hogy mindenféle csavarok, és ruházatok hogy elterjedtek a különböz˝o sokstílusú versenyeken. 165

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata

Néhány generációval kés˝obb, a tanítványok többé nem veszik észre, hogy ezek a mozgások honnan jöttek, és gyakran azt hiszik, hogy ez mindig is bent volt a stílusban, és valódi önvédelmi értékük van. Egy példa erre a Kaliforniai kézhátütés. Ez egy könny˝u, gyors, módosított kézhátütés, mely mögött nincs testsúly, és egy nagyon jó pontszerz˝o mozgás. Azért, mert teljesen váratlan szögekb˝ol és távolságokból lehet indítani, nagyon nehéz védekezni ellene. Ez azonban nem egy er˝os ütés, és nem lehet vele kiütni egy ellenfelet. A változások listája folyamatosan n˝o az évek során. Ha veszünk valakit, aki már több évet lehúzott egy iskolában, az hamar észreveszi, hogy mennyi változás történt, már önmagában az iskolában is. Sajnos, a legtöbb ember elhagyja az iskolát néhány éven belül, tehát nincs senki, akit˝ol meg lehetne kérdezni, hogy mi változott. Azok a személyek, akik több, mint 5 évig maradnak, gyakran az iskola m˝uködtetéséért felel˝osek, és elfogultak a változásokkal szemben. Ez különösen akkor igaz, amikor olyan rendszerben történik a változtatás, amely verseny orientált.

41.6. A küzd˝osport ütések gyengeségei A sport mozgások két f˝o paraméterrel dolgoznak: felszerelés és sebesség. Míg a sebesség az, ami a golyót veszélyessé teszi, lehetetlen olyan gyorsan mozgatni az öklödet. Ezért, a sebesség nem olyan fontos, mint az impulzus átvitele. lendület = tömeg * sebesség (I=m*v). Az igazság az, hogy egy olyan ütés, melybe nem adják bele a test súlyát, nem hatékony máshol, mint a sport versenyen. A versenyen kívül, ezeknek a mozgásoknak kicsiny haszna van. Igen, valóban van kapcsolat, de csak sebességgel. Nagyon kicsi, vagy semmi tömeg sincs használva. Ezért a legtöbb sport ütés nem sokkal több, mint csapkodás. A legtöbb sport ütés, miközben szélsebesek, f˝oleg az izomer˝on múlnak. A probléma az, hogy a kar izületei a mozgásra vannak tervezve. Mialatt az izmok segítségével be lehet o˝ ket fixálni egy adott pozícióba egy könny˝u er˝ovel szemben, minél nagyobb az er˝o, annál valószín˝ubb, hogy meghajlanak, vagy akár megsérülnek. Ez generálja a lökés elnyel˝o er˝ot, mely lecsökkenti az ütés erejét. Sorozatos ütéseknél, a legnagyobb er˝o, amit beleadhatsz, körülbelül 70%-a annak az er˝onek, amire képes vagy. Ez történik, ha minden tökéletes, ha többet próbálsz, az kevesebb lesz. A legnagyobb b˝unös erre a problémára a nagy távolságú, félköríves ütések, mely a legtöbb versenyz˝o által használt ütés. Ez az oka annak, amiért nagyon kritikusnak kell lenned, ha egy mozgást tanítanak, különösen, ha ezt úgy adják el˝o, mint egy hatékony önvédelmi mozgást. Azért, hogy gyorsan, hatékonyan, azaz sikeresen bele tudd adni a testsúlyodat, az ütésnek és a testednek egy irányba kell mozognia. És minden mozgásnak egy id˝oben kell történnie. Ez speciális mozgást, pozíciót és id˝ozítést igényel. Ha ezek az elvek nincsenek jól begyakorolva, az ütéseidnek nem lesz elég erejük ahhoz, hogy megállítsanak egy támadót.

166

Az ökölvívás és a harcmuvészetek ˝ kapcsolata Ezek a részek nem fontosak a sportban, ahol csak annyit kell tenned, hogy megérintsd az ellenfeled. A tény az, hogy ha arra figyelsz, hogy a háromszöged mind a három eleme meglegyen, akkor az gyakran ütközik a pontokért való küzdelemmel. Vannak módszerek arra, hogy gyorsan tudj mozogni, illetve arra, hogy egy olyan állapot jöjjön létre, amely segítségével átviheted a teljes er˝ot. A legtöbb esetben, ezek nem szinonímái egymásnak. A jó hír az, hogy vannak olyan stílusok, ahol az ütések ereje nem veszett el. A boksz is fontos, itt meg lehet tanulni, hogyan tudsz er˝ob˝ol ütni, habár a sport háttérrel. Tudva, hogy milyen változások történtek a bokszban, nagyban segíteni fog, hogy rájöjj arra, hogyan lehet hatékonyan ütni. Fontos, hogy visszamenjünk a gyökerekhez, és megértsük, hogyan alakultak át a harcm˝uvészetek. Amint tudod az eredetit, könnyen láthatod a stílusod változásait.

167

42. fejezet Rövid mese aikidokák számára Rövid mese aikidokák számára azaz ... O-Sensei felismeri az övéit ... Fordította: Varga Beáta Himbude Louis egy este békésen elaludt, mint egyébkor, de szokásától eltérôen egy nagyon élénk és hosszú álmot látott az Ame no Tori Fune Undoval kapcsolatban. Reggel nem ébredt fel. Álmában érte a halál, csendben, fájdalommentesen. Igazán csak akkor értette ezt meg, amikor egy nemes gyülekezet elôtt találta magát, pedig a napokban egy sem volt betervezve. Csak ekkor fogta fel igazán, mert a gyülekezet az Aikido legillusztrisabb nemzeti és nemzetközi alakjaiból állt, akik mind elôtte hunytak el, sôt nem egynek a temetésén még beszédet is mondott. Megértette hát, hogy ô nincs többé, s hirtelen az a kérdés merült fel benne, vajon az ô emlékére ki mondja el a búcsúbeszédet. Remélte, nem az elnök lesz, mert nem igazán kedvelte sem ôt, sem a strómenjét. Talán a Mester, és azon vette észre magát, hogy elképzeli azoknak az arcát, akik soha nem tudnák elviselni, amint végighallgatják poszthumusz dicséretét magától a Mestertôl. De, mire jó már mindez. Inkább a jelenlévôk felé fordította figyelmét, akik közül sokkal személyesen is találkozott életében. Voltak ott pionírok a kezdetekbôl, akik mindig is megtagadták a továbbfejlesztést, és ragaszkodtak az eredeti formához. Személy szerint sajnálta ôket, jóllehet sokszor elkeseredett az elhivatottságukon, hogy az eredeti és igazi Aikido képviselôinek tartották magukat. Tiszteletreméltó koruk dacára, jó néhányszor kedvet érzett arra, hogy feltörölje velük a tatamit. Számos Sempaija is ott volt, okkal. Felismerte köztük azt, aki párszor megszívatta, pedig akkor még csak kezdô volt, vagy azt, aki rendszeresen betartott neki és általában rossz szellemben dolgozott, felismert egy másikat is, aki leszavazta az 5. danjának odaítélését, amiben pedig biztos volt, hiszen a Mester elhívta. S különben is, akkor már több mint 30 éve edzett?! Ott volt az elsô oktatója is, akit faképnél hagyott, amikor úgy ítélte, hogy technikailag túllépett rajta. Egyike azon pioníroknak, akik sohasem értették meg igazán, mi is az Aikido. Voltak ott régi haverjai, akikkel jó pár olyan elbizakodott kezdôt megdolgoztak, akik nem fogták fel ennek a harcmûvészetnek a lényegét. Egyébként sikerül-e nekik valaha? Néhányan barátságosan odaintettek neki, mire ô visszakacsintott. Voltak ott Mesterek a Hombuból, akikkel találkozott edzôtáborokon, vagy egyszerûen csak filmen látta ôket. Egyszóval, egy szép és elôkelô gyülekezet, bár észrevette, hogy OSensei, és még néhány nagy Mester nem volt jelen. De gondolatait félbeszakította egy hang, akinek tulajdonosa szemmel láthatóan elnökölte a gyülekezetet, viszont számára teljesen ismeretlen volt. Így szólt: Halála hírére azért hívtam össze a jelenlevôket, akik közül sokat személyesen is ismer, 168

Rövid mese aikidokák számára mert így volt elrendelve. Arra jutottunk, még némi tanácskozás után is teljes egyetértésben, hogy az Ön érdemeit nem ismerték el kellôképpen odaát. Mivel itt semmi igazságtalanság nem történhet, úgy illendô, hogy az öröklétben megkapja az Önt megilletô helyet. Elôljárói, akiknek gondolom, nem kérdôjelezi meg a kiválóságát, egyhangúan odaítélték Önnek a 9. dant, és a földön annyira vágyott Shihan rangot. Valaki mindjárt a gondjaiba veszi, hogy megmutassa a helyét és a dolgát. Ezzel mind felálltak és kedvesen megtapsolták. Ha nem lett volna már halott, örömében sírva fakad. Végre ... elismerték. Mintha mind gratulálni készülnének : a régiek, a Sempaiok, az oktatója, az Aikikai-beli mesterek, de egyszercsak, mint egy varázsütésre, mind eltûnnek, és helyükön egy kicsi szárnyas lény jelenik meg, aki elôtte repdesve szólítja meg: Mester, ha szíveskedne követni. Mester! Ez a bájos kis lény Mesternek szólította. Milyen csodálatos egy hely is ez. Mindenki az ôt megilletô helyre kerül, és együtt lélegzi be a harmóniát. Egy nagyon ízlésesen berendezett és rendkívül tiszta öltözôbe értek. A zuhanyzó márványból volt, a falak teleaggatva ideogrammákkal és más japán festményekkel, egy alacsony asztalkán egyéb apró figyelmességek között, az elôírásoknak megfelelôen elrendezve egy virágcsokor. Odébb egy fehér padon edzôruhák gondosan elhelyezve: egy makulátlan fehérségû keikogi, egy fehér hakama és egy pár rendkívül jó minôségû zori. A kis szárnyas lény, aki egy pillanatra sem hagyta el, megszólította: Mester, a tanítványai már várják a dojoban. A hely varázsától elragadtatva, és új helyzetének tudatában, eddig fel sem figyelt a nyilvánvalóan a szomszéd helyiségben szorgalmasan gyakorló, de egyelôre láthatatlan aikidokák kiaiára. Amikor átöltözött, a szárnyas kis lény bevezette egy szépséges dojoba, ahol egy tucat erôteljes aikidoka gyakorolt elszántan. Belépésekor megmerevedtek egy pillanatra, majd hátrálva a shimozához igyekeztek, ahol dicséretreméltó seizában foglaltak helyet. Miután kérdô tekintetére kísérôje rábólintott, elôrement a tatamin, – életében elôször – elrendezte zoriját, helyet foglalt a kamizánál a tanítványokkal szemben, és néhány percnyi meditációba kezdett, pedig ezt mindig is feleslegesnek találta. Az az igazság, hogy azelôtt kellemetlen és fájdalmas testtartás volt számára a seiza. De, ebben a pillanatban, ezen a helyen, ezen a tatamin, furcsa módon a térdei egyáltalán nem fájtak. Mivel semmi különös nem volt, amin elmeditálhatott volna, arra használta ezeket a perceket, hogy még jobban beleélje magát új helyzetébe. Ô! Shihan! Egyhangú döntés alapján ! Bizonyára soha nem volt kétséges a rátermettsége, egyedül kortársainak kicsinyessége és irigykedése a magyarázat arra, hogy nem ismerték el még életében. A meghajlás után arra sem volt ideje, hogy végiggondolja az edzés menetét, a kis szárnyas lény máris megkérdezte: Mester, min akar dolgozni? Nem is tudom - válaszolta - tachi waza vagy buki waza? Válasszon egy technikát, Mester! Melyik a legkedvesebb Önnek ? Hát ..., mondjuk ..., esetleg az irimi nage. Milyen támadással, Mester ? Nem is tudom, ahogy tetszik. Az, amelyiket Ön óhajtja Mester. Jó, akkor talán ... shomen uchi. Alighogy befejezte a mondatot, máris szó szerint rávetette magát az egyik tanítvány egy félelmetes shomennel. Épphogy végre tudta hajtani az irimi naget, de olyan könnyedén tette, hogy az uke szinte belepaszírozódott a tatamiba. Nem emlékezett rá, hogy valaha is végrehajtott volna ennyire tökéletes irimi naget, és olyannyira hatásosat, hogy azt hitte az uke fel sem áll többet, bár az keservesen, de feltápászkodott. Milyen kár, hogy senki nem volt ott, hogy megcsodálhassa. De, mi más várható el ezen a helyen egy Shihantól: a tökéletes mozdulat. Ám máris lódult felé a második támadó, szintén fenyegetôen, egy még erôteljesebb 169

Rövid mese aikidokák számára shomennel. Az irimi nage végrehajtása közepette, ha egyáltalán lett volna ideje gondolkodni, azt hitte, hogy itt a vég. Ám az uke elterült, mivel az általa kifejtett energiát megsokszorozódva kapta vissza. Ha elôször fel is merült benne a szerencse gondolata, ez a második eset meggyôzte, hogy a technikája Aiki, hogy ô maga Aiki. Elkalandozó gondolatait ismét félbeszakította egy támadás, s ô ugyanazzal a könnyedséggel hárította. Utána érkezett a negyedik, ötödik, és a többi tanítvány, s kétség sem merülhetett fel technikájának hatékonyságával kapcsolatban. Egészen addig ment ez így, amíg kedvet nem érzett a változtatásra, egyszerûen csak úgy. Mivel nem tudta megszakítani a visszavisszatérô tanítványok támadásainak sorát, a szárnyas kis lényhez fordult: Nem válthatnánk más technikára? Már nem kedveli ezt a technikát, Mester? Nem errôl van szó, csak... Akkor folytassa a mozdulatot, Mester, amit választott. S ô folytatta. Csodálkozott a tanítványok ellenálló képességén, fôleg támadásaik és eséseik hevességét látva, és szenvedett helyettük is. Ôk azonban felálltak, és újra támadtak. Az irimi nage még mindig ugyanolyan tökéletes volt, hiszen már nem volt mit javítani rajta. Ez így ment még egy darabig, amikor ismét kedve támadt a változtatásra. Megint csak a szárnyas kis lényhez fordult : Mondja, nem állíthatnánk meg ôket, hogy pihenjenek egy kicsit, és tudjunk váltani? Ezt a mozdulatot választotta, Mester, akkor pedig folytatnia kell. De, még meddig ? Ez itt az örökkévalóság. De, hisz’ ez maga a Pokol. Pontosan, ... Mester. c 1999, Beáta Varga. Hungarian Translation: Copyright °

170

43. fejezet A szabadküzdelem és a kickbox csapda Most egy fordítást közlök a Arthur Sennott:Free Sparring: Overcoming The Kickboxing Trap cím˝u cikkér˝ol

43.1. A kickboksz csapda - bevezet˝o Ha te kickbokszot gyakorolsz, akkor természetesen nincs semmi gond azzal, ha úgy küzdesz, mint egy kickbokszos, ezt is várják t˝oled. De, ha kung-fu-t, vagy tradicionális karatét gyakorolsz, és a küzdelmed úgy néz ki, mintha kickbokszot gyakorolnál, akkor ez gond. Sajnos a legtöbb kungfus és karatés teljesen úgy mozog szabadküzdelem során, mintha kickbokszolna. Ezt hívjuk a kickboksz csapdának. A következ˝o cikkben elmagyarázom, hogy lehet elkerülni, illetve kimászni ebb˝ol a csapdából, ha már belekerültél. Megengedni az ego-nak, hogy azt érezze : "Nekem nyernem kell", azokhoz a jelenségekhez vezet, melyek elvezetnek a kickboksz csapdához. A tünet, amit kickboksz csapdának nevezek, gyakorlatilag az ego eredménye. Az emberek beleesnek ebbe csapdába, mert nem látják, vagy nem értik, hogy a szabad küzdelem egy tanulási és gyakorlási folyamat, nem pedig verseny. Amikor úgy tekintenek erre, mint egy versenyre, az ego gy˝oz, és a nyerés kezdi o˝ ket foglalkoztatni, úgy érzik, hogy le kell gy˝ozni a másikat, aki így az ellenfelükké válik. Amikor azt érezzük, hogy valakit le kell verni, különböz˝o pszichológiai jelenségek hatnak ránk. Ez több apró csapdához vezet, melyek jelent˝os szerepet játszanak több más dologgal együtt a kickboksz csapda létrejöttében. Most következik ezen csapdák listája, és ami még fontosabb, a megoldásuk.

43.2. 1. csapda: Megpróbálni nem veszíteni A probléma Ha arra vágyunk, hogy ne veszítsünk, akkor a támadásaink ritkábbak, és el˝ovigyázatosabbak lesznek, mondhatnánk azt is, hogy hezitálunk. Ez meggy˝oz˝odés nélküli támadásokhoz vezet, gyakorlatilag csak próbálkozunk. Miközben ez a módszer olyan, mint amit a legtöbb sport események látunk, mint például ökölvívó mérk˝ozésen, homlokegyenest ellentétes azzal, ami egy valós életbeli szituációban történik. Fontos megérteni, hogy a valós életben, ha valaki megtámad, azért teszi, mert bántani akar. Nem érdekelt pontok szerzésében. Nem érdekeli, hogy ne veszítsen. Nem érdekli, hogy kitartson a szabályok adta teljes id˝otartamig. Téged támadnak. Megpróbálnak bántani. Er˝oteljesen, elszántan fognak támadni, miközben 171

A szabadküzdelem és a kickbox csapda nem fogják odaadni magukat. Ha a szabadküzdelmet úgy tekintjük, mint egy hatékony módszert arra, hogy verekedni tanuljunk, akkor ennek ezt kell tükröznie. Ha habozunk a támadások közben, akkor ez csökkenti a partner lehet˝oségeit arra, hogy kontrázzon. Ez megegyezik azzal a kívánságunkkal, hogy ne veszítsünk, azonban nem hasznos egy fejleszt˝o gyakorlatban, sem a partnerünk, sem a mi számunkra. Ha megállunk támadás közben, akkor megakadályozzuk a partnerünknek, hogy valóban meg tudja védeni magát. Ha a védekezés szüksége vagy lehet˝osége nélkül szabadküzdünk, az a legjobb esetben is csak egy egyoldalú gyakorlat. Ha egy habozó támadóvá válunk, akkor ezáltal pszichológiailag manipuláljuk a partnerünket, aki kétfajta lehet˝oség közül választ majd. Az egyik, hogy lemásolja a mi hozzáállásunkat, és ezáltal a gyakorlat teljesen használhatatlan lesz. A másik, hogy túl agresszív lesz, abban a reményben, hogy így talán történni fog valami. Egy túlzottan agresszív támadó létrehozásának ugyan több értelme van, mint egy passzív gyakorlónak, de nem sokkal. Egy túlzottan agresszív támadó megváltoztatja a módszerét, és megfosztja a lehet˝oségt˝ol partnerét, hogy azt gyakorolja, amire szüksége van. Ezáltal ugyancsak egy egyoldalú gyakorlat fog létrejönni. Továbbá, egy agresszív és gondatlan támadást kapunk, amely egy sokkal alacsonyabb szinten van, mint amire a partnered valóban képes lenne, ami által lecsökken a gyakorlat értéke.

A megoldás Tehát, hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet ? Úgy tehetjük, hogy legy˝ozzük az egonkat. Feloldjuk a csapdát, azáltal, hogy a partnerünket megfelel˝o módon támadjuk, ami ellen védekezhet. Nem kell aggódni, ha sikerül neki. Egy olyan atmoszférát kell létrehozni, ahol magától érthet˝od˝o, hogy az emberek felajánlanak ilyen dolgokat. A partner elkezd együttm˝uködni. Ha versengés mentes leszel, akkor nem lesz mi ellen versengenie, ekkor kezd˝odik a gyakorlás. Továbbá, azáltal, hogy megadjuk a lehet˝oséget a partnernek, olyan támadással, ami ellen védekezni tud, megadja a lehet˝oséget arra, hogy kifejlessze az ellentámadás képességét, és a képességet arra, hogy kedvez˝otlen helyzetb˝ol is tudjon dolgozni. Így már van egy gyakorlatunk, ami nem csak a két oldalnak hasznos, hanem sokkal mélyebb szinten is.

43.3. 2. csapda: Gyorsabban próbálunk mozogni, mint a támadó A probléma Azért, hogy pontot szerezzünk, vagy hogy jól nézzen ki, gyakran megpróbálunk gyorsabban mozogni, mint a támadó. Els˝o ránézésre ez el˝onyös és kívánatos, de igazság szerint ez nem igaz. Ha nem vizsgáljuk meg az elképzelést közelebbr˝ol, becsaphat minket az a gondolat, elképzelés, hogy az ellenfél leverése ideális. Azonban, ha közelebbr˝ol is megvizsgáljuk az öt-

172

A szabadküzdelem és a kickbox csapda letet, különösen a szabadküzdelem szempontjából, látni fogjuk, hogy ez nem igaz. Ezt a csapdát két oldalról is tapasztalhatjuk, melyek vagy külön-külön, vagy együtt jelennek meg. A, Ha a támadó a teljes sebességnél lassabban mozog a szabadküzdelem alatt, vagy egy lassabb ellenfél, akivel szembekerültünk az utcán, akkor a technika létrehozása a gyorsaság segítségével egy hamis siker érzést hoz létre. Ha a valós életbeli ellenfél teljes sebességgel mozgott volna, akkor nem m˝uködött volna a technika. Talán többen úgy érvelnének, hogy csak annyi a dolgod, hogy te is felgyorsíts, ez azonban nem igaz, mivel te már teljes sebességgel mozogsz, már nem tudsz gyorsabb lenni. Amikor szabadküzdelmet gyakorolsz, nem szabad gyorsabban mozogni, mint a jelenlegi kapcsolat tempója, ha mégis így teszel, az a képességek rossz felbecsléséhez, hamis sikerérzéshez vezet. Ha egy hamis sikerérzést kapsz : a gyakorlás során hibás visszajelzést kaptál, ami nem jó. Továbbá, a hamis siker érzete aláaknázza az önértékelést, az önbizalmat, és a tiszteletet, amiket a harcm˝uvészeteknek építeni kellene, nem lerombolni. B, Ha egyre közelebb vagyunk az általunk elérhet˝o legnagyobb sebességhez, lecsökken azon képességünk, hogy új dolgokat lássunk, és hogy kikerüljük azokat. A mozgási sebességünk arányos a megfigyelésünk sebességével. Ha lassabban mozgunk, akkor a többi dolog is lassabban fog mozogni. Ha gyorsabban, akkor a többi dolog is gyorsabban fog mozogni. Ha lassabban tudunk mozogni, mint a partnerünk, akkor több nyitást és lehet˝oséget fogunk látni. Nagyobb lehet˝oségünk lesz arra, hogy felfedezzünk, és kipróbáljunk új dolgokat. A kísérletezés lehet˝osége egyike azoknak a dolgoknak, mely lehet˝ové teszi a jó kung-fu gyakorlóknak, hogy alkalmazzák a formagyakorlataikban használt mozdulataikat a szabadküzdelemben, mintsem, hogy a kickboksz csapdába essenek. Továbbá, hogy túl gyorsan gyakorlunk, akkor ez visszavet minket oda, amit már tudunk. Ez meggátol abban, hogy felfedezzünk új dolgokat, amiket még nem ismerünk, például hogyan használjunk megfelel˝o kung-fu technikákat. Továbbá, annak a lecsökkenése, hogy képesek legyünk új lehet˝oségeket látni, mentálisan létrehozza azt az elképzelést, hogy nincs hely, ahová ezeket a technikákat be tudjuk illeszteni. Létrehoztunk egy önbeteljesít˝o próféciát, ami visszavet a kickboksz csapdához. C, Ha megpróbálunk a küzdelem során túl gyorsan mozogni, ez lecsökkenti a testünk feletti mentális és fizikai uralmat, és arra kényszerít, hogy túl sok figyelmet fordítsunk a test irányítására. Ha a figyelem elterel˝odik, akkor ez elveszi azt a képességünket, hogy emlékezzünk arra a szerepre, melyet a gyakorlásnál választottunk, vagy ránk osztottak. Ha elfelejtjük ezt, akkor nem partnerként, hanem ellenfélként fogunk viselkedni. Ez több olyan problémához vezet, amely eredménye a "megpróbálsz nem veszíteni csapda"

A megoldás Két egyszer˝u módon lehet ezt a problémát megoldani. Az els˝o, hogy megkérjük a partnerünket, mozogjon olyan lassan, amire szükségünk van ahhoz, hogy minden lehet˝oségre 173

A szabadküzdelem és a kickbox csapda figyelni tudjunk. A másik, hogy mindig ugyanolyan gyorsan, vagy lassabban mozogjunk, mint a partner, függetlenül attól, hogy mit csinál.

43.4. 3. csapda : A céltalan gyakorlás A probléma A harmadik f˝o ok, ami miatt a szabadküzdelmünk úgy néz ki, mint egy gyenge kickboksz mérk˝ozés, a nem meghatározott célok. Emlékezz, hogy egy valós szituációban, a támadónak van egy célja, különben nem támadna meg. A célja lehet az, hogy bántson, megöljön, meger˝oszakoljon, elraboljon, feltartóztasson, vagy bármi más. Ha célok nélkül küzdesz, akkor újra megakadályozzuk a partnerünket, hogy védekezhessen valami ellen. Néhányan azt mondják, hogy a küzdelem célja a gy˝ozelem. A gy˝ozelem lehet egy verseny célja, de egy megfelel˝o küzdelemnek nem. Mégha a gy˝ozelem egy legitim célja is lenne a gy˝ozelemnek, túlzó lenne azt állítani, hogy ez lehet az egyetlen cél. A nyerés, és a pontszerzés nem határozza meg az elérhet˝o célokat egy harci felkészítésben. Ami pontot ér, vagy eldönti a meccset egy birkózó mérk˝ozésen, gyakran vesztéshez vezet egy judo meccsen, láthatod, hogy a nyerés és a pontok szerzése mennyire helyzett˝ol függ˝o. Amikor egy képességfejleszt˝o szabadküzdelmet gyakorolsz, akkor fontos, hogy jól meghatározott, konkrét céljaid legyenek, melyeket látni, érezni lehet, és meg lehet beszélni; tehát specifikusak. Csak így lehet eredményeket elérni, hogy megfelel˝oen hasznos legyen a partnerünk számára is.

A megoldás Ahhoz, hogy megoldjuk ezt a csapdát, abba kell hagyni a cél nélküli gyakorlás. Hozz létre céllal rendelkez˝o gyakorlatokat, és gyakorold azokat. Hasznos néha, ha van egy bíró, aki titokban célokat ad a gyakorlóknak, ami megakadályozza, hogy az 1. csapdába essünk. Ha úgy nézzük, hogy ez egy zászlószerzéses játék, mindig sokkal érdekesebb, ha a zászló el van rejtve. Bemutatok néhány példát, de meg kell érteni, hogy ez egy limitált lista. Ezek a célok az egyik gyakorló számára vannak kitalálva, gyakran jobban m˝uködik, ha a másik gyakorlónak vagy egy azonos, vagy valamilyen más, de ehhez kapcsolódó célja van. – Megpróbálni egy fejkulcsot létrehozni – Megpróbálni a földre vinni a másikat – Megakadályozni, hogy földre vigyenek – Megakadályozni, hogy a támadó hozzánkérjen, anélkül, hogy elfutnánk – Összefogni, vagy mozgásképtelenné tenni a támadó kezeit – Védekezni, anélkül, hogy elmozdulnánk – Egy adott vonalon elhúzni vagy tolni az ellenfelet 174

A szabadküzdelem és a kickbox csapda – Az ellenfél megpróbál ütni, de nekünk nem szabad visszaütni – Az ellenfél megpróbál lebirkózni, de mi nem használhatunk birkózó technikákat – Megpróbálni az ellenfelet lefegyverezni

43.5. Konklúzió Az alábbi célokat kell fejben tartani: – Inkább tekintsük egymást partnerek, mint ellenfélnek – Beszéljük meg, mire van szükségünk – Mozogjunk olyan lassan, ahogy csak tudunk – Tervezz meg, és gyakorolj célokat a küzdelem során

175

44. fejezet Egyéb hasznos képek 44.1. Az öv megkötése Az ábrán piros nyíllal jelöltem a húzás irányát, míg lila vonallal az öv helyzetét, ahol ez nem volt egyértelm˝u. Az öv megkötése a következ˝o lépésekb˝ol áll: el˝oször középen megfogjuk az övünket, és hozzárakjuk a hasunkhoz. Két oldalt meghúzzuk (3. kép), majd elvisszük a hátunk mögé. A hátunknál az öv keresztezni fogja önmagát (8.kép), ezt meghúzzuk, hogy feszes legyen. Ezután magunk el˝ott vezetjük el az övet, a bal kezünkkel megfogjuk a köldökünknél, míg jobb kezünkben lév˝o övvéget átrakjuk a bal kezünkben lév˝o övvég felett (14.kép) Figyeljük meg, hogy a 15-ös képen az egyik ujammal rögzítem. Ezután áthúzzuk, és a job kézzel az öv alatt, a ruhához benyúlunk. (18-as kép) Itt fogjuk áthúzni az öv egyik szárát. Áttoljuk az öv szárát a bal kezünkkel, majd meghúzzuk felfelé. (21. kép) Ezután az így kihúzott övszárat hagyjuk leesni, majd a másik övszárat is átrajuk felette, és az így keletkez˝o lyukon át áthúzzuk. Ez persze így elég érthetetlen, de a mellékelt videón meg lehet nézni, mozgás közben, ott talán jobban látható lesz a mozgás.

44.2. Hakama szabásminta A hakama szabásmintához még csatolnám az alábbi képeket, melyeken talán jobban látható lesz a hakama eleje, és hátulja. Figyelem: ez egy kendós hakama, és náluk vastagabbak a hakama megköt˝o madzagai, mert nem használnak övet. A kallantyú meg azért van, hogy fel lehessen akasztani a hakamát. Aikidós körökben nem szokás kallantyút varrni a hakamára. A hakama hátsó része belülr˝ol : A hakama hátsó része kívülr˝ol : A hakama els˝o része (1): A hakama els˝o része (2):

44.3. Hakama megkötése A hakamát többféleképpen is meg lehet kötni. A fenti ábrán található megkötési módban az a jó, hogy a hakama háta nem lóg le a földre, amíg az elejét megkötjük. Az 1. lépésben a hakama hátuljának madzagát összekötjük a mellkhasunkkon, hogy ne lógjon le a földre. A 2. lépésben a hakama elejét belet˝urjük az övünkben, és áthúzzuk a köt˝ot az öv alatt. Utána

176

Egyéb hasznos képek

177

Egyéb hasznos képek hátra, ott megkeresztezzük, és elöl visszahúzzuk. Ezután elöl összekötjük, a kilógó madzagokat pedig én be szoktam t˝urni az öv két csíkja közé. A hátsó rész madzagját ugyanúgy áthúzom, mint a képen, és a lelógó övmaradékot is bet˝uröm. Van, akik csinos kis virágot szoktak hajtogatni a hakama elöl megmaradt madzagjából, mint ahogy az ábrán is láthatjuk.

178

Egyéb hasznos képek Számolás 1-t˝ol 100-ig 1ich 2ni 3san 4shi 5go 6rok 7shich 8hach 9kju 10ju 11juich 12juni 13jusan 14jujon 15jugo 16jurok 17jushich 18juhach 19jukju 20niju 21nijuich 32sanjuni 43jonjusan 54gojoyon 65rokjugo 76shichjurok 87hachjushich 98kjujuhach 100hun

179

45. fejezet Szótár A szótár eredetileg az Aikido Primer szótárának (nem teljes) fordításából, Kósa Tibor Gáspár László: Aikido - Út a test és a lélek harmóniájához és Ueshiba Kisshomaru : The Spirit of Aikido cím˝u könyvek szótárai alapján készült. Ezt a verziót Varga Szabolcs kijavítgatta, illetve egységes formára hozta. Az így létrejött szótárat a saját gondolataimmal egészítettem ki. Az alábbiakban mind a nemzetközileg elterjedt Hepburn-átírás némiképpen módosított változatával, mind magyaros átírással megadjuk a japán szavakat, kivéve, ahol a kettô egybeesik. A Hepburn-átírás eredetileg felülvonást használ a hosszú magánhangzók jelölésére. Az alábbi szövegben – a számítógép korlátai miatt – e célra magánhangzó-kettôzést használtunk, emiatt elôfordulhat, hogy néhány angolos írásmóddal megszokott szó – mint maga az aikidó – kissé furcsa alakot ölt. A hagyományos Hepburn-átírás ezenkívül a p, b és m hangok elôtti "n"-szótagot "m"-nek írja át – ezt mi itt nem követtük, ejtésnél úgyis "m"-nek fog hangzani. A magyaros átírással írt szavakat viszonylag bátran ki lehet ejteni magyarul, a következô néhány apróságra vigyázva: – a – a magyar "a" és "á" közötti rövid magánhangzó. – u – a magyar "u" és "ü" közötti rövid magánhangzó. – fu – az "f" nem fog-ajakhang, mint a magyarban, hanem csak ajakhang. Tehát egy kemény "hu"-ra, vagy egy nehéz teher lerakása utáni "fúú"-ra hasonlít. – wa – hasonlóan, nem fog-ajakhang. Kicsit "ua"-szer˝u, de nem kerekített ajakkal. – ni – nagyon lágy n, majdnem "nyi". – ra, ru, stb. – nem pereg az "r". Majdnem "da", "di", stb-nek hangzik.

180

Aikidó szótár A Agatsu - agacu "Ön gy˝ozelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) gy˝ozelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott gy˝ozelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu - "Önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem." ai A kínai írásjegytôl függôen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk. Ai-hanmi Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagenak ugyanaz a lába van elöl. Ai-nuke "Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerüli a sérülést. Ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik bármelyik fél sérülése nélkül. Ai-uchi – ai ucsi "Kölcsönös támadás" (együttes találat vívásban). A japán kardvívásban a védekezésnél sokkal nagyobb fontosságúnak tekintik a támadást. A gyakorlókat arra nevelik, hogy ha összecsapnak valakivel, legalább egy ai ucsi-t elérjenek. (Ami a modern kendóban érvénytelen találatnak is számít, tehát baja nem lehet belôle az embernek.) Régen persze ez leginkább azt jelentette, hogy mindkét ellenfél súlyosan sérült: de úgy gondolták, hogy ha azt az egyetlen célt tartják szem elôtt, hogy az ellenfelet legyôzzék még az életük árán is, akkor ez elôsegíti a gyôzelmet. Ez a céltudatosság figyelhetô meg az ikkjó aikidó-technikában, ahol belépnek a támadó körzetébe, hogy megvalósítsák a technikát. aiki Egyesül˝o ki, azaz az aikidókák megpróbálják összhangba hozni a ki-jüket a partnerükkel és a környezettel. aikidó Az aiki m˝uvészete, egy japán harcm˝uvészet neve aikidooka – aikidóka Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló. Aikijutsu – Aikidzsucu A ki-n alapuló ôsi harcm˝uvészet (->Daitó-iskola). Aikikai Aiki szövetség aite Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb.. ashi – asi Szó szerint "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti. ashi sabaki – asi szabaki Lábmunka. Az aikidóban megfelelô lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt. atemi Életpontok ütése (ilyen például az állcsúcs), aikidóban f˝oleg a támadó megzavarására használják ayumi – ajumi Lépés, járás, járásmód. 181

AIKIDÓ SZÓTÁR

B bokken – bóken Fából készült kard utánzat, aikidóban páros gyakorlatokhoz használják. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten m˝uvelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát. bokutoo - bokutó Lásd bokken. Mind a bokutó, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy "fakard", csak más írásjegy szolgál a "kard" leírására. bu Harci szellem budoo – budó "A harc útja"; harcm˝uvészet; küzdôsport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából. budooka – budóka Budót gyakorló, tanuló egyén. bugei Harci m˝uvészet; a hadviselés m˝uvészete.

C chokusen – csokuszen Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés. chuudan – csúdan Középsô rész. A test középsô része. Csúdan no kamae = középsô tartás. chuushin – csúsin Középpont. Aikidóban fôleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.

D Daitoo ryuu – Daitó rjú Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana. dan Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu). doo – dó Valamilyen szellemi út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlôdéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsôsorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják. doojoo - dódzsó Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörségek) ; a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése. doojoo-choo - dódzsó-csó Dódzsó-vezetô. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó. doomo arigatoo gozaimashita - dómo arigató gozaimasita "Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzônek és azoknak akikkel edztünk. dori (tori) Fogás, valaminek a megfogása 182

AIKIDÓ SZÓTÁR doshu - dosu A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)

F Fudoo myoo-oo – Fudó mjó-ó Acala, az öt buddhista védôistenség egyike, aki az egyik kezében kardot (megsemmisíteni a buddhizmus ellenségeit), a másikban kötelet (megmenteni az érzô lényeket a káprázat szakadékából, vagy más buddhista pokol-állapotokból) hordoz. A bölcsesség (kard) és könyörület (kötél) kétszeres buddhista eszményképét testesíti meg. fudoo no shisei – fudó no siszei Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthetô ki a gyakorlója). fudoo shin – fudó sin "Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rendíthetetlenség állapota. Az elme ebben az állapotban nyugodt és megzavarhatatlan (képletesen "mozdulatlan"). A fudó sin fejlesztéséhez olyan elmét kell fejleszteni, amely a körülmények változásaihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma nélkül. fukushidooin – fukusidóin "Segéd-vezetô, segéd-irányító", tkp. segédedzô. funakogi Evezés (gyakorlat). furi kaburi Kardemelô mozdulat. Megtalálható az ikkjó, irimi nage és siho nage technikákban.

G gaeshi – gaesi Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébôl zöngésült alak). gedan Alsó rész. A test alsó (övtôl lefelé esô) része. Gedan no kamae = alsó tartás. genki Életerô, egészség, energia. gi Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzôruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karategi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen (fekete szatén gi hímzett sárkánnyal nem ajánlott). gokyoo – gokjó Ötödik tanítás. gyaku – gjaku Ellentétes, ellenkezô (oldal). gyaku hanmi – gjaku hanmi Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elôl. Geri Rugás Go Kemény

183

AIKIDÓ SZÓTÁR

H hajime – hadzsime "Kezdés" hakama Szoknyaszer˝u, bô nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nôk is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki. hanmi – hanmi Állás, testtartás, pozíció. hanmi handachi – hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás") A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést. happoo – happó "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)). hara Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja. hassoo no kamae – hasszó no kamae Kardvívó alapállás : hasonlít a dzsódan no kamaéhoz (felsô tartás, fej felett), de a kard nem egyenesen, hanem kb. 45 fokban áll hátrafelé (és felfelé is kb. 45 fokban.) Semmi köze a 8-as számjegyhez (hacsi, ez a közbevetés az Aikido Primer kritikája, amely a hasszó no kamae-t "8-as számjegy" állás-nak fordítja) ; hasszó no kamae annyit jelent, hogy "kezdô-/indítóállás", ebbôl az állásból tudniillik a kard felemelése, egyéb mozgatása nélkül azonnal lehet vágni. A mai kendósok közül talán ha minden huszadik-ötvenedik vív hasszó no kamaében (fordított lábtartással jár ugyanis, és ha nem elég gyors az ember, akkor jól támadható); meglepô módon sok lány. heiki Nyugalom. henka waza – henka vaza Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra. hidari Bal. homa T˝uzszolgálat, buddhista szertartás. Hombu Doojoo – Hombu-dódzsó A japán Aikikai központi épülete, edzôterme.

I iaitó Iaidóban használt gyakorlókard iki Szellem, morál, lelkesedés. ikkyoo – ikkjó Elsô tanítás, az elsô számú leszorításos technika. irimi "Belépô/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku). irimi nage Belépô dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére. irimi-issoku – irimi-isszoku Belépés egy lépéssel. 184

AIKIDÓ SZÓTÁR

J jinja – dzsindzsa Sintó szentély (templom). Építészeti stílusát tekintve nagyon hasonló tud lenni a buddhista templomokhoz ; a biztos megkülönböztetési pont, hogy a sintó szentélyek elôtt ott a torii, egy, a nagy görög pi-hez (fordított U-hoz) hasonló kapu. Japánban Iwamában, Ibaraki prefektúrában van Aiki-szentély. jiyuu waza – dzsijú vaza Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak. joo – dzsó Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az Alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják. joodan – dzsódan Felsô rész; a test felsô (melltôl felfelé lévô) része. Ju lágy, a lágy stílusokra jellemz˝o, hogy kihasználják a támadó mozgását, lendületét juu-jutsu – dzsú-dzsucu (ma sokan dzsiu-dzsicunak is mondják – sajnos) A dzsúdó ôse, övédelmi harc, harcm˝uvészet. juudo – dzsúdó "Lágy út", Kano Jigoro által versenysporttá fejlesztett harcm˝uvészet. juukendoo – dzsúkendó Szó szerint "bajonett-út", azaz bajonettharc-gyakorlás. Japánban minden, kellô lelkiismeretességgel végzett tevékenység/gyakorlás "dó", még a bordélyházba járás is (sikidó, az Edo-korból származó kifejezés).

K Kata formagyakorlat, illetve váll Katate A kar vége: a csukló, más néven tekubi Ki Energia Kokyu Légzés, leveg˝o Kuzushi Kibillentés, a támadó kibillentéséhez használt elv, megoldás kachihayabi – kacsihajabi "Gyôzelem a napfény sebességével." Az Alapító szerint amikor valaki megvalósította a totális önuralmat (->agatsu) és a tökéletes összhangot az univerzumot uraló alaptörvényekkel (különösen az etikai elvekkel), akkor rendelkezésére fog állni az univerzum teljes ereje, nem lesz tovább igazi különbség közte és az univerzum között. A szellemi fejlôdés ezen szintjén a gyôzelem azonnali. Ha a támadónak szándékában áll elkövetni egy erôszakos cselekedetet, megtöri a harmóniát az univerzum alapelveivel, de senki sem versenyezhet sikeresen az ilyen elvekkel. Az emberi életben az univerzum alapelveinek kifejezôdése a szeretet (ai), és az Alapító szerint a szeretetnek nincsenek ellenségei. Ha nincsenek ellenségek, nem kell harcolni, és így mindig gyôztesként kerül ki. (->masakatsu) kaeshi waza – kaesi vaza A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtása közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak. kaiso – kaiszo Alapító, azaz Ueshiba Morihei. Kakare! "Vedd fel a harcot vele!" "Támadd meg!" 185

AIKIDÓ SZÓTÁR kamae Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"nak hívják a különféle irányzatokban – például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentôs párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani. kami Istenség, istenszellem. A sintó sokinstenhit˝u természetvallás (emlegetik néha a kilencmilliárd isten vallásaként), a sintó tanítása szerint szelleme, kamija lehet minden fontosabb természeti tárgynak (hegynek, folyónak, stb.) és jelenségnek (villámlás, esô, nap, stb.), sôt, emberbôl is lehet kami. (Más írásjegyekkel írva a "kami" további jelentései : "haj"; "papír"; "felsô".) kamiza Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó fôhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szônyeget. kan Érzés. kansetsu waza – kanszecu vaza Csuklótechnikák. kata Formagyakorlat. katame waza – katame vaza "Leszorító" technikák. katana Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstôl a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".) katate dori Egy kéz fogása; egykezes fogás. katsu jin ken – kacu dzsin ken "A kard, ami életet véd." Ahogy a buddhizmus (fôleg a zenbuddhizmus) és a taoizmus egyre inkább befolyásolta a japán kardforgatás m˝uvészetét, a gyakorlói annál inkább érdekeltek lettek az etikai alapelvek tudományukba építésében. A kardforgatás m˝uvészetének tökéletes mestere az ilyen gyakorlók szerint nem csak gyilkolásra kell hogy tudja használni a kardot, hanem az élet védelmezésére is. A katsu jin ken megalapoz néhány határozott alkalmazást a technikák fejlesztésében, amelyek inkább a kard nem vágó részeit használják az ellenfél megütésére vagy kontrolálására, mint hogy megöljék. Ezen technikák hatása néhány helyen megfigyelhetô az aikidóban is. Más technikákat úgy fejlesztettek ki, hogy fegyvertelen személy is lefegyverezheti a támadót. Ezeket a technikákat gyakran gyakorolják az aikidóban. (->setsu nin too) keiko Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban. ken Kard. kendoo – kendó "A kard útja"; japán kardvívás. kenjutsu – kendzsucu A kardforgatás m˝uvészete. ki Ôserô, ôsenergia, életerô, a vitális energia, az összpontosított erô energiája. kiai – kiai Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdôsportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem). kihon Alap; alapvetô; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon külöbözô módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése. 186

AIKIDÓ SZÓTÁR kimusubi – kimuszubi (=ki no muszubi) "a ki kapcsolása/kötése"; a partner ki-jével való egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során. A tökéletes kimuszubi tiszta, rugalmas és figyelmes elmét kíván. (->setsuzoku) ko (= kokyuu – kokjú). Légzés, belégzés. Kobukan Az aikidó elsô fellegvára. Kodokan Kano mester judo egyeteme. kokoro Szív; lélek; lelkesedés. kokyuu – kokjú Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idôzítést is. Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik. kokyuu hoo – kokjú hó Légzésmód. kokyuu nage – kokjú nage A kokjún alapuló dobástechnika. koohai – kóhai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késôbb kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember. Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdôbb aikidóka." kote Alkar ; vívókeszty˝u. (Nem "csukló"; az "tekubi".) kotegaeshi Alkarcsavar, alkarfordítás. kotodama "Mágikus szavak/szómágia". Különbözô hangok képzése egyfajta mitikus/transzállapot létrehozására. Az aikidó alapítóját nagymértékben foglalkoztatták a különféle sintó és újsintó misztikus gyakorlatok, és ezek közül néhányat saját aikidó technikáinak is részévé tett. ku "Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetô tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedv˝uség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelybôl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre. (->mokuszó) kumijoo – kumidzsó Páros dzsógyakorlás. kumitachi – kumitacsi Páros kardvívás-gyakorlás. kuzushi – kuzusi A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a puszta fizikai erôre kell támaszkodni. kyuu – kjú Írásjegytôl függôen sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülôk: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.

187

AIKIDÓ SZÓTÁR

M ma ai (ma, aima) Térköz; a küzdô felek (megfelelô) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond – ügyetlen – ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelô küzdôtávolságot.) mae Elöl ; elülsô; elôre. Mae ukemi = esés/gurulás elôre.masakatsu – maszakacu"Igazi/valódi gyôzelem" (->agatsu, ->kachihayabi). men Fejpáncél.men’uchi – men-ucsiVágás/ütés a fejre. migi Jobb(oldal), jobbra irányuló. Misogi – Miszogi A "Megtisztulás Nagy Lehetôsége" (ti. az aikidó gyakorlásával). mokusoo – mokuszó Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó. mudansha – mudansa Szó szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-feketeöves tanulók. mushin – musin Szó szerint "nem-lélek", vagy "nincs-lélek". Egyfajta tudatos készenléti állapot, amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot, amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik/reagál. Nem helyes a musint kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni. Bár kétségkívül része a spontaneitás a musinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a musin állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy a gondolatok irányítanák.

N nagare Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel próbáljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni (folyni), és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen. nage 1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás. nen Figyelem, koncentráció. nikyoo – nikkjó Második tanítás. niningake Küzdelem két ember ellen. ninja – nindzsa Középkori japán kém/orgyilkos. ninjutsu – nindzsucu Nindzsa-technikák : harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasznált eszközök és módszerek.

O Omote El˝ore, olyan technika, amikor kilépünk a támadó el˝ol, és mi fordítjuk meg a támadót o-negai shimasu – o-negai simaszu Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérô formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk. o-negai itashimasu – o-negai itsimaszu ->o-negai shimasu 188

AIKIDÓ SZÓTÁR obi Öv. omote Felszín; homlokzat ; elülsô rész. Oo – Ó Nagy. Oomoto-kyoo – Ómoto-kjó A "Nagy Eredet tana" vallása. A kiotói Deguchi Nao parasztasszony alapította 1895-ben, az Olvasnivalóban található róla egy elég jó cikk (sajnos a két forrás két különbözô dátumot jelöl meg alapítási idôpontnak). Oo-Sensei – Ó-Szenszei Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó (és néhány másik ->koryu) berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy mirôl van szó. A japán aikidósok többsége nem is így, hanem inkább ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egyébként az Ó-Szenszei karakterei megegyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szintén Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran nevezte magát így, Oo-Sensei kyoju dairi-jén is ez olvasható: Takeda Szokaku DaiSensei). osae waza – oszae vaza Leszorításos technikák.

R randori Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható. reigi "Illem, etikett, helyes viselkedés." A helyes viselkedés minden pillanatban (különösen a dódzsóban való helyes viselkedés) legalább olyan fontos, mint a technikák gyakorlása. Az illemszabályok betartása jelzi az ember ôszinte szándékait, tanulnivágyását, illetve mások érdekeinek és jogainak felismerését és megtartását. ryoo kata dori – rjó kata dori (Mind)két váll fogása. ryoote dori – rjóte dori (Mind)két kéz fogása ; kétkezes fogás.

S sake – szake Japán rizsbor. sankakutai – szankakutai Háromszögállás. sankyoo – szankjó Harmadik tanítás. sanningake Küzdelem három ember ellen. seiki – szeiki Szellemi energia. seiza – szeiza Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülô (térdelô) helyzet. senpai – szenpai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idôsebb ember. Az aikidó esetében "idôsebb/haladóbb aikidóka."

189

AIKIDÓ SZÓTÁR sensei – szenszei Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani. seppuku – szeppuku "Hasfelmetszés"; rituális öngyilkosság. Harakiri, bár ez a szó így nem létezik a japánban, külföldiek csinálták, mint a Fudzsijamát ("hara o kiru", "hasat felvágni" van; a Fudzsijamát pedig japánul Fudzsi-szannak hívják). setsuzoku – szecuzoku Kapcsolat, összekötés. Az aikidó technikák általában jóval hatékonyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját/centrumát (hara) a mozgás külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Hasonlóan, a szecuzoku szót használják a technika folyamatosságának jellemzésére is. Pszichológiai értelemben a szecuzoku az ember és partnere közötti hatás-kölcsönhatás-kapcsolatot jelenti, azazhogy az aikidótechnikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén. shidooin – sidóin "Vezetô"; "irányító"; "oktató"; edzô. shihan – sihan "Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója". shihoo nage – sihó nage Négy irányba dobás. shihoo-giri – sihó-giri Négy irányba vágás. shikaku – sikaku Szó szerint "holt szög". Olyan helyzet (relatíve a partnerhez képest), amelyben a partner számára nehéz a támadás (vagy annak folytatása), és ahonnan viszont könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. Az aikidó technikák elsô lépése gyakran a sikaku megvalósítása. shiki – siki Bátorság. shikkoo – sikkó Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat. (Jó példa különben ez a szó arra, hogy miért kell komolyan venni a japán nyelv hosszú magánhangzóit. Szokásos slendrián átírással (bôvebb info a levelesládában!! !) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". És most tessék elképzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy japánnak, hogy a "a shikko nagyon fontos a hara tudatosságának fejlesztésére...") Shingon – Singon "Igaz szó"; az egyik (régi) buddhista szekta Japánban. shinkenshoobu – sinkensóbu Szó szerint "Párbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az aikidó-gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha – bizonyos értelemben – valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy az aikidó-gyakorlás közben az embernek kizárólag az aikidóra szabad gondolnia, mint ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál. shintai – sintai Elôre-hátra mozgás. Shintoo – sintó "Az istenek útja"; animista (sokistenhit˝u) japán természetvallás. Elsôként ezen a néven a buddhizmus Japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal, bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt. A második világháború elôtt – elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására – államvallássá tették, de ezt 1945 után eltörölték. A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól összeférnek a különbözô vallások ceremóniái: míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint. shodan – sodan Elsô fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdô dan"). 190

AIKIDÓ SZÓTÁR shoomen – sómen Elülsô rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti. shoomen uchi – sómen ucsi Egyenes ütés a fejre ; fejbevágás. shugyoo – sugjó Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat. shuugyoo – súgjó 1. munka kezdete 2. tanulás 3. munka befejezése soto – szoto "Külsô", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya (->uchi). suburi – szuburi Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás/ütés szúrás/döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval. suihei uchi – szuihei ucsi Vízszintes vágás. sukashiwaza – szukasivaza Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó megragadhasson bennünket, illetve hogy egyáltalán támadást kezdeményezhessen. Ideális esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) helyzetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végrehajtódhatna. Nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot elérése. suki – szuki Rés, nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika alkalmazható; vagy éppen egy pont, ahol egy technika megtörhetô. A szuki lehet fizikai vagy pszichológiai. A gyakorlás célja, hogy az ember érzékeny legyen a saját szukijaira, illetve hogy a másik mozgásában felfedezze azt. Ideális esetben egy aikidó mester már olyan magas szintre fejlôdött, hogy nincsen neki többé szukija. sumi-kiri – sumi-kiri A test és lélek tisztasága. sumoo – szumó Hagyományos japán birkózás. suwari – szuvari Ülés; ülô ... suwari waza – szuvari vaza Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.

T tachi – tacsi Írásjegy(ek)tôl függôen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás. tachi waza – tacsi vaza Állástechnikák; technikák állásban/-ból. tai no henka A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás ; henka = megváltoztatás). tai sabaki – tai szabaki A test mozgatása(’nak technikája) ; aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon. taijutsu – taidzsucu "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás. taninsuugake – taninszuugake Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen. tantoo – tantó Rövid kard, tôr. Aikidóban a fa kést hívják tanto-nak. tatami Gyékényszônyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzôtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha. te Kéz. 191

AIKIDÓ SZÓTÁR tegatana "Kéz-kard." tekubi Csukló. tenchi nage– tencsi nage "Menny és föld" dobás. tenkan Elforduló mozgás, fôleg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan). tenshin – tensin Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke nyitott oldala felé). tori A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). tori, összetételekben dori Fogás, megfogás. tsugi ashi – cugi asi Követô lépés. tsuki – cuki Egyenes ütés.

U uchi – ucsi "Belül/a belsô." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban. uchideshi – ucsidesi A mesterrel együtt lakó tanítvány. uke A technikát "elszenvedô" fél (aki támad). ukemi Gurulás, esés; a sérülést elkerülô technika. ura Hátoldal ; hátul. mögé, körbe, olyan technika, amikor belépünk a támadó mögé, és megforgatjuk ushiro – usiro Hátul ; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.

W waza – vaza Technika.

Y yame – jame "Fejezd be!" yin és yang – jin és jang Negatív és pozitív, víz és t˝uz, nô és férfi, aktív és passzív, az ôselemek egymásra hatásának jelképe. Kínai kifejezés ! !! A taoista kozmológia alapvetése: A Taóból létrejön a világ mint káosz, majd a káosz kettéoszlik jinre és jangra (a nôies és a férfias princípiumokra). E kettô egybekapcsolódásai nyomán létrejön az öt elem: a fém, fa, víz, t˝uz és a föld. A jin és a jang, valamint az öt elem együtt adják a hetes számot, s ha hozzájuk számítjuk az eget és a földet is, akkor eljutunk a jelenségek világát szimbolizáló kilences számhoz. Az így keletkezett sokszín˝u világ azonban - lévén minden jelenség a Tao megjelenési formája - megint csak egységet alkot. (Lie Ce I.[2.], Lao Ce 42.) yoko – joko Oldal. yokomen – jokomen A fej oldala, oldalsó arcél. 192

AIKIDÓ SZÓTÁR yonkyoo – jonkjó Negyedik tanítás. yuudansha – júdansa Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves, mester. yuuki – júki Bátorság.

Z zanshin – zansin Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megôrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni. zazen Zen-meditáció(s ülés). Zazennek általában a lótuszülésben meditálást hívják, de nincsen különösebb jelentôsége az ülésnek ; aki nem bírja, nyugodtan ülhet törökülésben vagy szeizában. Zen Buddhista vallási irányzat; a kínai csan-buddhizmus (ugyanaz az írásjegy) Japánba bekerülve, némiképpen átalakulva, a mai napig fentmaradt. (Kínában lényegében elt˝unt.)

193