26517631-ReumatolOgia-Jegyzet.pdf

REUMATOLÓGIA jegyzet

2002.

2

REUMATOLÓGIA 1./a.)

A reumatológia fogalma, felosztása

2./a.)

Reumás betegségek kórtana (fogalmak és betegségek felosztása)

3./a.)

Lágyrész-reumatizmus tárgyköre. Heberden syndroma

4./a.)

Myalgiák formái. Dupuytren syndroma

5./a.)

Primer fibromyalgia. Leggyakoribb előfordulási helyek

6./a.)

Az izomspazmus fogalma, kialakulásának okai

7./a.)

Cervicalis gerinc parevertebralis izomspasmussal járó elváltozásai

8./a.)

Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai

9./a.)

Izomgyengeségeket okozó elváltozások

10./a.)

Tenditisek, tendinopathiák

11./a.)

Bursitisek, ganglionok előfordulása, terápiája

12./a.)

Periarthritis humeroscapularis

13./a.)

Epicondykitisek

14./a.)

Panniculosis, Coserman-hernia, lipoma

15./a.)

Alagút syndroma fogalma, leggyakoribb megjelenési formái

16./a.)

Arthrosis fogalma. Primer és secunder arthrosisok

17./a.)

Coxarthrosis diagnózisa és konzervatív terápia

18./a.)

Gonarthrosis diagnózisa és konzervatív terápiája

19/a.)

Spondylosisok, spondylarthrosisok

20./a.)

Discopathiák

21./a.)

Discus-hernia

22./a.)

Cervicobrachialgia, lumboischialgia

23./a)

Osteoporosis és formái

23./b)

Köszvény (arthritisurica)

24./a.)

Arthritis fogalmak. Monarthritis, oligoarthritis, arthritis psoriatica

24./b.)

Spondyloarthritis ankylopoetica (SPA)

25./a.)

Reumatoid arthritis tünettana és kezelése

25./b)

Psychotherapia jelentősége a krónikus mozgásszervi betegek kezelésében és rechabilitációjában Szindrómák

3

REUMATOLÓGIA

1./a.)

A reumatológia fogalma, felosztása

2./a.)

Reumás betegségek kórtana (fogalmak és betegségek felosztása)

3./a.)

Lágyrész-reumatizmus tárgyköre. Heberden syndroma (Csontizületi gyulladás, ált. ujjpercek közötti, több izületet érintő gyulladásos, deformitásos elváltozás  Heberden syndroma)

4./a.)

Myalgiák formái. Dupustren syndroma (Lágyrész fájdalmak. Tenyéri bőnye zsugorodása)

5./a.)

Primer fibromyalgia. Leggyakoribb előfordulási helyek (Izmok, inak, szalagok tapadási, eredési helyeinek fájdalma, nyomásérzékenysége)

6./a.)

Az izomspazmus fogalma, kialakulásának okai (Izomcsomók, izomgörcsök)

7./a.)

Cervicalis gerinc parevertebralis izomspasmussal járó elváltozásai (Nyaki gerinc melletti izmok izomcsomókkal, izomgörcsökkel járó elváltozásai)

8./a.)

Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai (Ágyéki gerinc melletti izmok izomcsomókkal, izomgörcsökkel járó elváltozásai)

9./a.)

Izomgyengeségeket okozó elváltozások

10./a.)

Tenditisek, tendinopathiák (Íngyulladás, in- és inhüvely, valamint szinoviális belhártya gyulladása, minden olyan elváltozás, az inakat, annak közvetlen környezetét érinti)

11./a.)

Bursitisek, ganglionok előfordulása, terápiája (Nyálkatömlő gyulladás, cisztikus jellegű elváltozás)

12./a.)

Periarthritis humeroscapularis PHC (Felkarcsont és lapocka körüli (vállizület körüli) lágyrész gyulladás)

13./a.)

Epicondylitisek (Az izmok tapadási helyeinek gyulladása)

14./a.)

Panniculosis, Coserman-hernia, lipoma (Zsírszövet gyulladása, zsír lerakódás, zsírszövet sérv, bőr alatti zsírcsomó)

15./a.)

Alagút syndroma fogalma, leggyakoribb megjelenési formái (Idegek, erek kompressziója csontos, szalagos alagutakban)

16./a.)

Arthrosis fogalma. Primer és secunder arthrosisok (Izületi porc degenerációja, kóros elfajulása)

17./a.)

Coxarthrosis diagnózisa és konzervatív terápia (Csípőizület degenerációs betegsége)

18./a.)

Gonarthrosis diagnózisa és konzervatív terápiája (Térdizületi degenerációs betegsége)

19/a.)

Spondylosisok, spondyloarthrosisok (Csigolyaizületek merevséggel járó kopásos gyulladása)

4

20./a.)

Discopathiák (Csigolyák közötti porckorong betegség)

21./a.)

Discus-hernia (Porckorong sérv)

22./a.)

Cervicobrachialgia, lumboischialgia (Vállövbe, karba kisugárzó nyaki fájdalom, alsóvégtagba kisugárzó ágyéki fájdalom)

23./a)

Osteoporosis és formái (Csontritkulás)

23./b)

Köszvény (arthritisurica) (Nátrium urát kristályok kicsapódása, larakódása)

24./a.)

Arthritis fogalmak. Monarthritis, oligoarthritis, arthritis psoriatica (Izületi gyulladás. 1; 2-4 izületet érintő izületi gyulladás. Pikkelysömörhöz társuló izületi gyulladás)

24./b.)

Spondyloarthritis ankylopoetica (SPA) (Gerincoszlop izületeinek és kötőszövetének idült gyulladása, mely elcsontosodáshoz vezet (Bechterew kór)).

25./a.)

Reumatoid arthritis (RA) tünettana és kezelése (Több izületet érintő autoimmun kötőszöveti gyulladás PCP (polyarthritis cronica progressiva))

25./b)

Psychotherapia jelentősége a krónikus mozgásszervi betegek kezelésében és rechabilitációjában Szindrómák

5

1./a.) A reumatológia fogalma, felosztása

3

Reumatológia fogalma és felosztása A reumatológia az a klinikai tudományág, ami a mozgásszervek különböző betegségeivel foglalkozik, és azoknak elsősorban a konzervatív gyógyításával. A reumatológiai betegségek a mozgásszerveknek a fájdalommal és funkciózavarával járó megbetegedései (nem organikus), de figyelembe kell venni a többi szerv és szervrendszer hasonló tüneteket okozó elváltozásait és mindig az egész embert vizsgálva kell tevékenykednünk. Betegségek felosztása (A betegségek nemzetközi osztályozásából származik; 1967. évi csoportosítás, 1983-ban átalakítva) 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Diffúz (szórással terjedő) kötőszöveti betegségek Spondilitissel (csigolyagyulladással) járó izületi gyulladások Arthrózisok (nem gyulladásos, degeneratív izületi betegségek) Infekciókhoz (fertőzésekhez) társuló reumatológiai kórképek Anyagcsere és endokrin (belső elválasztású mirigyek) betegségekhez társuló reumatológiai betegségek Daganatok Neurovasculáris (ideg-érrendszeri) kórképek Csont és porc rendellenességek Izületen kívüli betegségek Egyéb betegségek mozgásszervi vonatkozásai

Az aktív és passzív lágyrészek is ide tartoznak. Népbetegség, gyakoriságuk a kor előrehaladtával növekszik, nemtől függetlenül. Európában 1000 járóbeteget vizsgáltak: 40 % lágyrész reumatizmus tárgykörébe tartozott 37 % degeneratív gerincelváltozások 12 % izületi (degeneratív) megbetegedés 11 % gyulladásos megbetegedés Magyarországon a lágyrész betegségeket is degeneratív eltérésként diagnosztizálják. 50-56 % degeneratív elváltozások 18 % gyulladásos betegség 1-2 % lágyrész betegség miatt 31-24 % egyéb

6

2./a.) Reumás betegségek kórtana (fogalmak és betegségek felosztása) A hasonló irányban differenciálódott sejteket az általuk létrehozott sejtközi állománnyal együtt szövetnek nevezzük. Az egy-egy funkció végzésére szerveződött sejtcsoportok szerkezete és működése hasonló. A szövet fajtái: attól függően, hol helyezkednek el lehetnek: • kötő- és támasztószövet, • hámszövet, • idegszövet, • izomszövet; Kötő- és támasztószövetek • Kötőszövet: Erős, gyakran rostos szövet, mely a test különböző részeit összefogja és tartást biztosít. Szinte minden szervben jelen van; a bőr, az inak és az izmok nagy részét ez adja. A kötőszövet jellege és az azt felépítő sejtek változóak, attól függően, hogy a test mely részén találhatók. Legnagyobb mennyiségű szövet, nagy mennyiségű sejt közötti állománnyal. Kitölti a szervek közötti teret, vagyis a szervezet belső közegét adja, és összeköti a szöveteket. • sejtjei: fibroblast  fibrocyta macrophagok (histiocyták) immunsejtek (limfocyták, plazmasejtek) hízósejtek (autoimmun működés) • a kötőszöveti rostok a sejt közötti állományt képezik: • rostok (proteoglikánok) • collagen: ínszövet • elasticus: porcszövet • rácsrost: vérképző szervek, nyirokszövet (RES) • rostközi állomány: vizet tud tárolni (oedema) (laza/tömött rostos kötőszövet) • Támasztószövet A húzási erőn kívül főleg nyomási erőnek kell ellenállnia. Sejtekből és a sejtek által termelt amorf (alaktalan) és rostos sejt közötti állományból állnak. Támasztószövet típusai: • porcszövet (chondroid): üvegporc (hyalin): nyomási terhelésnek kitett helyeken (izületi porc) nyaki porc: egynemű – izületben elasztikus (rugalmas) porc: nagyfokú deformációnak kitett helyeken (fülporc) kollagén rostos porc: nagy nyomó- és csavaró erőhatásoknak kitett területekre jellemző szövettípus (porckorongok, szabálytalan ízfelszínek) • csontszövet (osteoid): csontsejtekből és sejtközi állományból, mely lehet: szerves és szervetlen (keménnyé teszik a csontot) • Izomszövet Izomszövet ingerek hatására megrövidülni képes. Az izomszövet típusai: • simaizomszövet: orsó alakúan megnyúlt sejtek alkotják; nagy erőkifejtésre képes, lassan fáradó izomtónus (pl. belek sima izmai); • harántcsíkolt izomszövet: a vázizmot alkotja, mely akaratunktól függő összehúzódásra képes, szöveti egysége az izomrost, melyben harántirányban mennek a rostok; az izom nagy erőkifejtésre, gyors összehúzódásra képes, hamar fárad.; • szívizomszövet.

7

Idegszövet Ingerületvezetésre differenciálódott szövettípus. Képes környezeti ingerek felfogására, az ingerület létrehozására és elvezetésére. Feladata az ingerekre való reagálás és irányítószerep. A perifériás idegekre jellemző • a terminális (vég) vagy szabadideg végződés • receptor: érzőideg-végződés: a külvilág ingereit közvetítő és a végbemenő változásokat felfogó idegvégződések tartoznak ide, • effektor: végrehajtó - mozgató végződés, az izomszövetekben alapfonatot alkot.

Mozgásrendszer • •

passzív része a csontvázrendszer, aktív része a vázizomzat.

Csontrendszer 206 csontból áll és a testsúly 10 %-át teszi ki. Csontvázrendszer • a csontokból, • a csontok járulékos alkotórészeiből és • a csontok összeköttetéseiből áll. Csontváz (skeleton) feladata: • a test szilárd vázát alkotja, • a mozgás passzív szerve, rajta tapadnak az izmok, • testüregeket fog közre és a bennük lévő életfontosságú szerveket védi, • szivacsos állományában a vöröscsontvelő foglal helyet, ami a vérképzés szerve. Csontok fejlődése A csontok fejlődése a magzati élet második hónapjában kezdődik el. A csontfejlődés • oxigénigényes folyamat, • jó vérellátást igényel és • az erőbehatástól függően hoz létre különböző alakú és szerkezetű képleteket. A csontfejlődésnek három formája van: • Kötőszövetesen előképzett csontosodás: húzóerőnek kitett helyeken alakul ki. A rostok közé erek mennek be és a kezdetben differenciálatlan sejtek csontképző sejtekké (osteoblstokká) alakulnak. • Porcosan előképzett csontosodás: nyomóerőnek kitett helyeken jön létre. A kialakult porcszövetbe nőnek be az erek és indítják meg a csontképződést. Ez a folyamat is csontosodási magok körül jön létre. A hosszú csöves csontokban több csontosodási mag jelenik meg (epiphysis és diaphysis). • Primer angiogén csontosodás: mechanikai behatásoktól mentes területen jön létre. Az erek mentén indul meg, más szövetek képződése nélkül. A csontok hossz és vastagságbeli növekedése • A csontok hossznövekedését a csontvégekhez közeli epiphysis porckorongok biztosítják. A porckorong külső felszínén a porszövet szaporodik, a belső felszíne pedig fokozatosan elcsontosodik.

8

A csontok vastagságbeli növekedését a csontot borító csonthártya (periosteum) biztosítja. Az osteoclastok termelik a csontállományt és a csontok belső felszínén elhelyezkedő csontfaló sejtek az osteoblastok bontják el. •

A csontok szerkezete • tömött, compact állomány: a csontokat kívülről veszi körül, • szivacsos, spongiosa állomány, melynek csontgerendái az erővonalak irányában helyezkednek el, melyek átépülnek az új igénybevételnek az erőbehatás megváltozásakor. • csontvelő: • vörös csontvelő • sárga csontvelő. A csontok alakja • hosszú csöves csontok • rövid csöves csontok • lapos csontok • szabálytalan vagy köbös csontok • légtartalmú csontok. A hosszú csöves csontok • végrésze az epiphysis (proximalis és distalis), • középső része a diaphysis, vagy corpus. A csontok járulékos alkotórészei • csonthártya (periosteum): idegekben és erekben gazdag kötőszöveti hártya, • porc (cartilago): szilárd, szívós, könnyen metszhető szövet, • csontvelő (medulla ossium): • vöröscsontvelő a képzés szerve, (a lapos, apró, szabálytalan csontokban és csöves csontok végrészeiben találhatók meg), • sárgacsontvelő: zsírszövetből áll, hézagtöltő és tápanyagraktár. A csontok összeköttetései • folyamatos összeköttetés (synarthrosis): csontvégek között helyezkednek el, lehet • kötőszövetes: sima, fogazott, pikkelyvarratok, (koponyacsontok), • porcos összeköttetés (csigolyák közötti porckorongok) és • csontos összeköttetések (keresztcsigolyák). • porcos összeköttetés (synchondrosis): ide tartoznak a csigolyák közötti porckorongok, • csontos összeköttetés (synostosis): az eredetileg különálló csontok az élet folyamán összecsontosodnak, • megszakított összeköttetés (izületi összeköttetés) az izületekben a csontvégek között keskeny rés (izületi üreg) van, a csontvégek porccal borítottak - articulationes. Az izületek alkotórészei: • ízesülő felszínek: izületi fej, izületi árok, • a felszínek: egymásnak megfelelnek és üvegporccal borítottak, • izületi tok: légmentesen veszi körül az ízesülő csontvégeket, • az izületi toknak (capsula articularis): • külső rostos (fibrosus) és • belső (synovialis) rétege van, • izületi nedv: megkönnyíti az ízfelszínek elmozdulását, az izületi tok termeli, • izületi porc: az ízesülő csontvégeket borítja,

9

•

izületi szalagok: az izületi tok erősítői.

Az izületeket • az ízesülő felszínek tapadása, • a tok és • az izületi szalagok, • az izmok tónusa, • a környező lágyrészek és • a levegő nyomása tartja egységben. Az izületekben létrejövő mozgások Az ízfelszínek mozgását • az ízfelszín alakja, • az izületi szalagok és • a tok állapota szabja meg. Létrejövő mozgások: • hajlítás: • feszítés: • távolítás: • közelítés: • forgómozgás: • kúppalástszerű:

flexió extenzió abdukció addukció rotáció cirkumdukció

Az izületek felosztása • Ízesülő csontok száma szerint • egyszerű izület: két csont alkotja • összetett izület:több csont alkotja • Ízesülő csontfelszínek alakja szerint: • gömb • henger • nyereg • tojás • csiga • Izületek mechanizmusa alapján • egytengelyű izületek: csulóizület • kéttengelyű izületek: tojás vagy ellipszoid izület, nyeregizület • három vagy sok tengelyű izületek: gömbizület, ill. dióizület • feszes izületek, melyben alig vagy egyáltalán nem jönnek létre mozgások.

Biomechanika Mozgásszervi struktúráknak két fő követelményt kell kielégíteni: • erőbehatásra ne változnak meg túlzott mértékben, • az erőhatás elmúlásával nyerjék vissza eredeti alakjukat. Az erőbehatások elsősorban: • nyomó, • húzó, • nyíró, • csavaró jellegűek lehetnek.

10

A csontszövet nagy nyomóerőt képes elviselni, a többi szövet kisebb mértékűt. Bizonyos határig rugalmas, rugalmasságát szerves alapállománya határozza meg. (Időskorban a csontok rugalmassága csökken). Ásványi sók a csont szilárdságát határozzák meg. Az izületi porc viseli el a legnagyobb nyomóerőt. (Csípőizületre járáskor a testsúly négyszerese nehezedik). Porcra jellemző: a szilárdság, a felületek egyenletessége, az összenyomás elleni ellenállás, a nyíró és csavaró erővel szembeni ellenállás. Izületek súrlódás mentessége és kenése. Az izületi porc súrlódási együtthatója alacsony a kenő funkció miatt. Az életkor előrehaladtával a súrlódás nő. Proteoglikán mennyisége csökken, a molekulák összetétele változik.

Kórtan Immunrendszer anatómiája Az immunrendszernek az a feladata, hogy megvédje a szervezetet az ideiglenes anyagok károsító hatásától. A mikrobákat (baktériumokat vagy más mikroorganizmusokat), rákos sejteket, transzplantált szöveteket és szerveket „nem sajátjaként” kezeli az immunrendszer, amelyek ellen a szervezetet meg kell védenie. Az immunrendszernek saját keringése van. Immunrendszert többféle szerv és szövetféleség képezi. Ezt a keringést a nyirokerek alkotják, melyek az agy kivételével a test minden szervét elérik. A nyirokerekben halvány, sűrű, zsírdús, fehérvérsejteket tartalmazó folyadék található, ez a nyirok. A nyirokerek mentén található néhány különleges állomás – nyirokcsomók, mandulák, csontvelő, lép, máj, tüdők, belek – ahol a limfociták (nyirokszövetekben képződő fehér vérsejtek) összegyűjthetők, és ahol immunválasz alakul ki ellenük. A rendszer célszerű felépítése biztosítja, hogy az immunválasz mindig elérhető és gyorsan mozgósítható legyen.

Nyirokrendszer: védelem a fertőzéssel szemben. A nyirokrendszer nyirokerekkel összekötött nyirokcsomók rendszere. A nyirokcsomók olyan szövethálót tartalmaznak, melyben a limfociták szorosan egymás mellett helyezkednek el. Ez a limfocitaháló kiszűri, megtámadja és elpusztítja azokat a kórokozókat, melyek fertőzést okoznak. A nyirokcsomók gyakran olyan helyeken csoportosulnak, ahol a nyirokerek elágaznak (nyak, hónalj, lágyék). A nyirok fehérvérsejtekben gazdag folyadék, mely a nyirokerekben kering. A nyirokkal a víz, a fehérjék és más anyagok a szövetekből visszajutnak a véráramba. Minden nyirokba kerülő anyag áthalad legalább egy nyirokcsomón és annak szűrő limfocitahálóján. Más, testszerte elhelyezkedő szervek – a csecsemőmirigy, máj, lép, féregnyúlvány, csontvelő és kis nyirokszövet-szaporulatok, mint a torok mandulái vagy a vékonybél Peyer-plakkjai – szintén a nyirokrendszer részei, és segítik a fertőzések leküzdését. A szervezet fertőzés elleni védekezése • természetes védőgátak • nem specifikus védekező mechanizmusok • láz • specifikus védekezési mechanizmusok 11

Ha egy kórokozó átjut a természetes gáton, a nem specifikus és a specifikus mechanizmusok rendszerint elpusztítják mielőtt szaporodni kezdene. Természetes védőgátak bőr • nyálkahártya (légutakat, belek felszínét borítja) • nyálkahártya váladék, • nyákkal borított csillók, • gyomor savtartalma, • hasnyálmirigy enzimek, • epe, • bélnedvek baktériumölő hatása, • hüvelyben található savas közeg, Nem specifikus védekező mechanizmusok Minden sérülés helyén, így a baktériumok behatolásakor is gyulladás keletkezik. A gyulladás részben azt a célt szolgálja, hogy a sérülés vagy fertőzés helyére irányítsa a védekező mechanizmusok egy részét. A gyulladás során az illető terület vérellátása megnő, így a fehérvérsejtek könnyebben el tudják hagyni az érpályát, kiáramolva a szövetek közé. A fehérvérsejtek száma is növekszik, a csontvelőben raktározódó fehérvérsejtek kiáramlanak és megpróbálják bekebelezni a kórokozókat. Specifikus védekezési mechanizmusok Amikor a szervezetet fertőzés éri, az immunrendszer teljes erejével működésbe lép. Számos olyan anyagot termel, amelyek specifikusan a behatoló kórokozót támadják. Az antitestek megtámadják a kórokozót és megakadályozzák a mozgását. Közvetlenül elpusztíthatják a kórokozót.

A beteg vizsgálata Lépései: 1. Anamnézis (kórelőzmény) felvétele • születéskori eseményekre visszakérdezni, • terhesség, szülés körülményei, • koraszülött volt-e, • születési súly, • mozgásfejlődése mikor indult meg és hogyan, • testméretek (súly, magasság), • munka- és szociális körülményei (munkahely, lakhely), • jelenlegi tünetek milyensége: • hogyan kezdődött (előzmény, sérülés), • járt-e hidegrázással, lázzal az adott probléma, • volt-e a családban hasonló probléma, • tünetek jelentkezésének sorrendje, • rá kell kérdezni a fájdalomra: • hol fáj, • hova sugárzik, • milyen jellegű a fájdalom, • nőknél első menses idejét megkérdezni, (a nemi hormon hatására (az pifízis (csöves csontok izületi vége) fugák bezáródnak). 2. Inspekció: megtekintés

12

a beteg lemeztelenítése után (fehérneműig, a szemérmének tiszteletben tartásával), • meg kell tekinteni teljes megjelenését és mozgás összképét, • minden oldalról szemügyre vesszük a beteget, járás, állás közben. Így tájékozódunk a beteg • állapotáról, • tápláltsági állapotáról, • testtartásáról, • alakváltozásról és deformitásról (duzzanatok, sorvadások), • bőrt, annak eltéréseit meg kell nézni, keresni kell a testfelületen a hegeket, a sebeket. 3. Tapintás: palpáció (Reumatológia  mozgásszervek elváltozásának és lágyszervek tapintása; Ortopédia  mozgásszervek elváltozásának tapintása.) Mindigkét oldal összehasonlításával vizsgáljuk a beteget • hőmérséklet eltérés, • tapintásra érez-e a beteg fájdalmat, • szemmel nem látható csomókat, folytonossági hiányokat tapintunk-e. Felületes tapintással • a bőr bőralatti kötőszövet állapotát, • a felületes vénák lefutását, • a felületesebb nyirokcsomókat, • az artériák pulzációját vizsgáljuk. Mély tapintással • az izmok, inak, csontok, izületek és esetleg • a mélyebben futó idegek elváltozásait állapíthatjuk meg. •

További vizsgálat: • képalkotó eljárásokat kell igénybe venni : a csontok, izületek alakváltozásának kimutatásához (röntgen, CT, MRI) • labor A mozgásszervi betegek teljeskörű gyógyítása érdekében több orvos összefogása szükséges.Az ortopédus, a belgyógyász, a reumatológus konzultál. A gyógyító team: • ortopédus • reumatológus • belgyógyász • egyéb orvos • gyógyterapeuta • nővérek • asszisztensek • masszőrök Reumatológia konzervatív kezelés, okokat megszüntetni nem mindig tud. Tünetileg kezel, a fájdalmat csillapítja. Alternatív gyógymódot alkalmaz: gyógytorna, masszázs, úszás. Reumatológiai betegség lehet: • fejlődési rendellenességek következménye, 13

gyulladásos megbetegedések, • immunológiai-, autoimmun• degeneratív• daganatos betegségek. •

3./a)

I. II.

I.

Lágyrész-reumatizmus tárgyköre. Heberden syndroma

Lágyrész-reumatizmus Azok a betegségek és elváltozások tartoznak ide, amelyek a • nyálkatömlők, (bursa  bursitis) • izom- és íntapadások, (epicondylus  epycondylitis) • inak, (tendo  tendinitis) • ínhüvelyek, (tendovagina  tendovaginitis) • szalagok, (ligamentum) • izmok, (musculus  myalgia, spasmus) • bőnyék, (aponeurosis) a bőr alatti kötőszövetek különböző eredetű elváltozásai. Ide tartozik még: • az alagút szindrómák csoportja és • a lipidosis (zsírok kóros raktározásával járó állapot) is.

Az anatómiai viszonyok alapján ezek az elváltozások sokszor kombináltan jelennek meg. (részletezve lásd a további tételekben) Ilyen elváltozások: A pannikulitis, mely a bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása. A pannikulózis, mely nem egységes betegség, nem gyulladásos eredetű elsődlegesen. Mindkét elváltozás általában nőkön – vállon, medenceövön, combokon, térd belső felszínén ún. matracjelenséget produkáló, időnként fájdalmas szövetszaporulat, terime nagyobbodás. Ha a zsírszövet gyulladásba jön, nyirokpangást idéz elő, és a kötőszövet fájdalomérző idegvégződéseit nyomja. • Különleges forma a Dercum szindróma, másnéven lipomatozis dolorosa (fájdalmas kóros zsírlerakódás). Ez jellegzetesen szintén nőkön található, akik neurózisban, depresszióban szenvednek. Ilyenkor test szerte szimmetrikusan fájdalmas zsírcsomók, göbök alakulnak ki. Copeman hernia (sérv) főleg elhízott nők keresztcsont tájékán található. • •

A zsírszövet herniálódik (sérvesedik) a felette lévő fascián (izompólyán) át. Okozhat fájdalmat, extrém esetben érzés és mozgászavarokat. •

Myalgia (izomfájdalom) (lsd. 4/a) Általában az izomzat túlerőltetése vagy lehűlése okozza. Bizonyos pszichés betegségek, állapotok következtében kísérő jelenségeként is megjelenik. Nagyon gyakran jelenik meg másodlagosan, általában degeneratív mozgásszervi betegségek kapcsán. 14

•

Myelogenosisos csomó (myelogenosis = izom eredetű fájdalmas csomó) Fájdalmas elváltozás, általában tartós izomfeszülés, ideggyöki irritáció következtében alakul ki.(Myalgiás csomót szinonimaként használják, mivel nem mindig tudják az elváltozás okát.)

Tendinopathiák Ide tartoznak: az inak és az azt körülvevő részek az összes bántalommal: • tendinitis (az ín gyulladásos eredetű betegsége) leggyakrabban az alkar, ritkábban a lábszár extenzióján alakul ki, • tendovaginitis (az ínhüvely gyulladás) olyan ínon alakul ki, amely ínhüvelyben fut.

Mindkét betegség általában túlerőltetés miatt alakul ki (foglalkozási ártalom). •

Bursitis (nyálkatömlő gyulladás)

A felületesen futó nyálkatömlők gyulladásos betegsége. Általában heveny gyulladás. A gyulladás minden tünetét produkálja. A mélyebben futó bursa gyulladás rendkívül nehezen ismerhető fel. Lehetségesek idült elváltozások is. Lehetnek: • heveny fellángolások és • eleve krónikus gyulladások. Mindkettőnél kialakul a bursitis calcinosis (mészlerakódás). •

Periarthritis (izületi kötőszövet gyulladás) Leggyakoribb a periarthritis humeroscapularis, a vállizület körüli lágyszövetek elváltozása. A csípő és a térdizület körüli lágyrészben is előfordulhat. Ha az izületi tok is érintett, akkor repsulitis elnevezést is használjuk.

Enthesitis (epycondilitis) Általában az inak és a csonthártya érintettségéről van szó. Az ín vagy szalag tapadási helyének gyulladása. Tendoperiostitis (ín körüli csonthártya gyulladás) Általában sarokcsonton (Achilles ín) és az ülőgumón tapadó képletek gyulladása. Sokszor fordul elő immunológiai rendellenességekkel együtt. Pl. tenisz- és golf könyök, epicondylitisek (izomtapadásra szolgáló condylus feletti csontnyúlvány). Alagút szindrómák Ezek olyan kórképek, amelyeket idegek, esetleg erek kompressziója (összenyomódása) okoz. Olyan helyeken, ahol az erek és/vagy idegek az izmok közötti hasadékokban, csontos, szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülnek. Tünetek: • fájdalom, • érzéskiesés, • zsibbadás, • az izomműködés zavara, kiesése,

15

• időszakos vagy állandó mozgáskorlátozottság.

II. Heberden syndroma Ismeretlen eredetű, több izületet érintő elváltozás, ami egy osteoarthritis (csontgyulladásos izületi betegség). Középkorú nőkön gyakoribb. Leggyakrabban distalis interphalangialis (távolabbi ujjpercek közötti) területet betegíti meg. Ha férfiakon alakul ki, főleg trauma okozza. Tünetei: • gyulladásos elváltozások, • társulnak hozzá • érzészavarok, • izületi deformitások és • mozgáskorlátozottság.

A röntgenen tipikus arthritises elváltozások láthatók: • •

seliosteofiták (csontkinövések) megjelenése és felületi egyenetlenségek kialakulása.

Tünete: heveny fellángolás, majd elcsitul. Kezelése: • gyulladáscsökkentés, • fájdalomcsillapítás. Minél régebbi az izületi gyulladás, annál nagyobb a valószínűsége a mozgászavarok és a deformitás kialakulásának.

16

4./a)

I. II.

Myalgiák formái Dupuytren síndroma

Myalgiák formái Myalgia = izomfájdalom

A myalgia lehet: 1. lokális myalgia (ez ritkább). a.) akut myalgia b.) krónikus myalgia 2. generalizált myalgia (általános, diffúz = szétszórt) a.) primer fibromyalgia szindróma (lsd. 5/a.) b.) krónikus fáradtság szindróma c.) regionális myofascialis fájdalom szindróma (testtájékra jellemző izomfájdalom) 1.)

A lokális myalgia okozta fájdalom általában • tompa, • sajgó, • izomláz szerű, • nem körülírt. A lokális myalgia kiváltható: • aktív mozgással, • passzív nyújtással, • izometriás innervációval (izületi mozgás nélkül létrejövő izombeidegzés) • az izom tapintása is fájdalmas. Az izom elernyesztett állapotában érezhetjük az izomban a fájdalmas crepitáló (sercegő) csomót, folytonossági hiányt, izomfeszességet. Megfeszített állapotban az ún. tésztás felpuhultságot.(Antagonisták interakciójával = ellentétesen működő izomcsoportok beidegzésével (kölcsönhatásával érhetjük el).

1/a. Akut myalgia Okai: • sérülés, húzódás • akut túlterhelés • hideghatás, megfázás • vírusfertőzések, egyéb fertőzések • reflexes myalgia, melyet belső szervi vagy mozgásszervi betegségek váltanak ki: ilyenkor az izom spazmusa, fájdalma a megfelelő reflexzónában jelentkezik; • mérgezések, gyógyszerártalmak • keringési betegségek

1/b. Krónikus myalgia Okai: • krónikus túlterhelés (statikai elváltozások, foglalkozás, sport) • izületi betegségekhez, kötőszöveti betegségekhez csatlakozó myalgia • reflexes myalgia, melyet belsőszervi vagy mozgásszervi betegségek váltanak ki; • szorongás, lelki okok.

17

Leggyakrabban az ún. laposizmokban jelentkezik izomfájdalom. • Törzsizmok közül a • m.trapezius, (trapézizom) • m.rhomboideus, (rombuszizom) • m.levator scaulae, (lapockaemelő izom) • m.splenius capitis, (szíjizom) • m.latissimus dorsi, (széles hátizom) • m.erector trunci, (törzsmerevítő izom) • m.pectoralis major. (nagy mellizom) A fájdalmas, jól tapintható izomspazmus mellett gyakori, hogy fájdalmas kemény, crepitáló izomcsomókat, ún. myogenosisokat tapintunk ezekben az izmokban, melyek nyomásérzékenyek, s melyekből távolabbra is kisugárzik a fájdalom. Sportolóknál a fájdalom megjelenésében a túlterheltségen kívül sokszor gyakorlatlanságnak, rossz technikának is szerepe van.

2.)

•

Vállöv leggyakrabban érintett izmai: • m.supraspinatus (lapocka taréj, tövis feletti izom) • m.subscapularis (lapocka alatti izom) • m.biceps brachii (kétfejű karizom)

•

Medenciöv leggyakrabban érintett izmai: • adduktor izomcsoport (közelítő izomcsoport) • m.iliopsoas (horpaszizom) • m.qudriceps (négyfejű combizom) • m.biceps femoris (kétfejű combizom) • m.semimembranosus (félhártyás izom) • u.semitendineus (félinas izom)

Generalizált myalgiát okoz: • vírusfertőzés, • kötőszöveti betegség (vasculitisek), • gyógyszer. Generalizált izomfájdalommal járó kötőszöveti betegségek: • Polymayalgia rheumatica Időskorban jelentkezik. Típusos tünete: a vállöv és medence öv hirtelen jelentkező fájdalma, izomgyengeség nélkül, mozgáskorlátozottsággal. Sokszor kétoldali periarthritis humeroscapularist PHC okozva. Ritkábban perifériás arthritissel jár. • Polymyositis Autoimmun megbetegedés. Izomfájdalom mellett izomgyengeséget, izomatrophiát (izomsorvadás),belszervi tüneteket, polyarthritist (sokizületi gyulladást) is okozhat. Általában daganatos megbetegedésekhez társul.

2/a. Primer fibromyalgia szindróma Az izmok, inak, szalagok eredési, tapadási helyeinek elsődleges (primer) betegsége.

18

A fibromyalgia idiopátiás, generalizált forma. A kór eredete, oka ismeretlen. Jellegzetes szövettani eltérés nincs. Az előzményekben szerepelhet trauma vagy hideghatás. Fiatal- vagy középkorú egészségesnek tűnő nőkben alakul ki. Gyerek- és serdülőkorban is. Depressziósok vagy túlhajszolt életmódot folytatók, szorongó állapotok kapcsán is kialakulhat. Ritkán férfiakban is túlerőltetett munkahelyi vagy sportsérülés kapcsán alakul ki. Ritkán kötőszöveti rendszerbetegség részjelensége lehet. Elősegíthetik kialakulását bizonyos fertőzések, általában vírusfertőzés. Jellegzetes tünetei: • izmokban, enthesiseknél (inak- szalagok tapadási helyeinél) érzett fájdalom, • merevség. • tünetek, hirtelen kezdődnek, és előfordul a nyomásérzékenység, • triggerpontokon (nyomásérzékeny pontok) a legkifejezettebbek, előfordul izomspazmus is. 2/b. Krónikus fáradtság szindróma Eredetét nem ismerjük. Fiatal-középkorú nőkön a leggyakoribb. A betegség fő tünetei: legalább 6 hónapja fennálló fáradságérzet (oka nem bizonyított), hőemelkedés, torokfájdalom, fájdalmas nyirokcsomók, izomgyengeség, izomfájdalmak, arthralgia, alvászavar, pszichés zavarok. 2/c. Regionalis myofascialis fájdalom szindróma A primer fibromyalgia lokalizált formája. Helyi jellegű. Trigger pontokat különböztetünk meg, melyeket megnyomva kisugárzó fájdalom jelentkezik. Pl. m. trapesius felső részének, m.suprascapularisnak a megnyomása  nyakba sugárzó, m. trapesius interscapularis régió megnyomása  nyakba, vállba sugárzó, m. subscapularis laterális részének megnyomása  karba, alkarba,IV-V.ujjba sugárzó, iliolumbalis régió nyomása  az alsóvégtagba sugárzó fájdalmat okoz. A lokális terápia eredményesebb; csak a legfájóbb pontokat kezelhetjük. A masszázs jó hatású.

Dupuytren syndroma Dupuytren kontraktúra Palmaris aponeurosis (tenyéri bőnye) zsugorodása Előfordulás: • 30 éves korban vagy később, férfiakon gyakoribb, • cukorbetegek az átlagnál hajlamosabbak erre, • családi halmozódás lehetséges. Oka: ismeretlen, trauma, túlerőltetés, allergia lehet. Tünetek: • az aponeurosis hipertrofiája (bőnye megvastagodása), zsugorodása a következményes flexiós kontraktúra (hajlított összehúzódás), • leggyakrabban a IV. ujj, majd sorrendben az V: és a III. ujjak érintettek, • sokszor mindkét kézen, szimmetrikusan alakul ki (lefolyása elhúzódó), • az érintett ujjhoz húzódó aponeurosis palmaris vastag, feszül, előemeli a bőrt ( ujjat flexióban tartja). Kezelés: műtéti

19

5./a)

I.

Primer fibromyalgia Leggyakoribb előfordulási helyek

Myalgiák formái Myalgia = izomfájdalom

A myalgia lehet: 1. lokális myalgia (ez ritkább). a.) akut myalgia b.) krónikus myalgia 2. generalizált myalgia (diffúz = szétszórt) a.) primer fibromyalgia szindróma b.) krónikus fáradtság szindróma c.) regionális myofascialis fájdalom szindróma (testtájékra jellemző izomfájdalom) Fibromyalgia A nem izületeket érintő gyakori reumatológiai kórképek csoportja, amelyre az izmok, az inak eredési és tapadási helyei, valamint a szomszédos lágyrész képletek sajgó jellegű fájdalma, nyomásérzékenysége, merevsége jellemző. Fibromuskuláris képletekben fordul elő, ilyen található: • tarkótájon, • nyakon, • végtagokon, • vállon.

2./a

Primer fibromyalgia szindróma Az izmok, inak, szalagok eredési, tapadási helyeinek elsődleges (primer) betegsége. A fibromyalgia idiopátiás, generalizált forma. A kór eredete, oka ismeretlen. Jellegzetes szövettani eltérés nincs. Az előzményekben szerepelhet trauma vagy hideghatás. Fiatal- vagy középkorú egészségesnek tűnő nőkben alakul ki. Gyerek- és serdülőkorban is. Depressziósok vagy túlhajszolt életmódot folytatók, szorongó állapotok kapcsán is kialakulhat. Ritkán férfiakban is túlerőltetett munkahelyi vagy sportsérülés kapcsán alakul ki. Ritkán kötőszöveti rendszerbetegség részjelensége lehet. Elősegíthetik kialakulását bizonyos fertőzések, általában vírusfertőzés. Jellegzetes tünetei: • izmokban, enthesiseknél (inak- szalagok tapadási helyeinél) érzett fájdalom, • merevség. • a tünetek hirtelen kezdődnek, • izmokban tapintható ún. fibromyalgiás csomók, • a szimmetrikusan észlelhető típusos fájdalmak a triggerpontokon (nyomásérzékeny pontokon) a legkifejezettebbek, • előfordul izomspazmus is. 20

13 nyomásérzékeny pont van a testen – triggerpontok - melynek nyomása fájdalmas suboccipitalis izomtapadás 2. m. sternocleidomastoideus 3. m. supraspinatus 4. m. trapezius 5. II. sternocostalis régió 6. könyök laterális felszíne 7. könyök mediális felszíne 8. felső glutealis régió 9. trochanter major femoris 10. térd laterális felszíne 11. térd mediális felszíne 12. boka laterális része 13. boka mediális része 1.

(nyakszirt alatti izmok tapadása) (fejbiccentő izom) (lapockatövis feletti izom) (trapéz izom) (szegycsont és a II. borda területe) (felső fari régió) (nagy tompor)

Kezelés: A betegség spontán gyógyulhat. Krónikussá is válhat. Pszichés faktornak is szerepe van. • • • • • • •

pszichés megnyugtatás, hogy a betegség gyógyítható, enyhe nyugtató, antidepresszáns, pszichoterápia, gyulladás csökkentők, fájdalomcsillapítók adása, érzékeny gócokba helyi érzéstelenítő adása, fizioterápiás kezelés, • hidro- és balneoterápia, • masszázs.

21

6./a) Az izomspasmus fogalma, kialakulásának okai Az izomspazmus, izomfeszesség: tünetcsoport.

Az izomzatnak egy kórosan túlfeszített és tartósan fennálló állapota. Számtalan ok miatt kialakulhat. Ilyen okok lehetnek: • pszichés faktorok (szorongás, lelki okok), • belgyógyászati, mozgásszervi vagy idegrendszeri betegség által kiváltott reflexes myalgiák, • fizikai hatások (mechanikus traumák, hőhatások (meleg, hideg)), • statikai elváltozások okozta túlterhelés (scoliosis, kyphosis, hyperlordosis (púposság), a gerinc fiziológiás görbületének megszűnése, kontraktúra), • kóros izületi mozgathatóság okozta kompenzáció (hypermobilitás, hypomobilitás okozhatja), • kálium, kálcium, magnéziumhiány, és az ionháztartás egyéb zavarai, • idegrendszeri, hormonális betegségek. Mozgásszervi betegségekhez kapcsolódó izomfeszülések • gyulladásos, • degeneratív, • anyagcsere (mozgásszervek metabolizmusa (anyagcseréje)) • egyes daganatos elváltozások. Kialakul • reflexes és • statikai úton.

Egy ill. kétoldali paravertebrális izomspazmussal járó betegségek: Nyaki gerinc szakasz Egyoldali torticollis (ferdenyakúság) - veleszületett fejbiccentő izomrövidülés - megfázás, nyirokcsomógyulladás - pszichés - gyógyszerek okozta antalgia (fájdalom elkerülő tartás) - discus hernia - kisizületi blokk, sublaxatio - distorsió (rándulás), sérülés - spondylitis - csonttumor scoliosis reflexes (belszervi megbetegedés miatt) myofasciális fájdalom szindróma discopathia, spondyloartrosis

Kétoldali akut myalgia SPA DISH blokkcsigolya spondylitis spondyloarthosis discopathia, discus hernia hernia kisizületi blokk Parkinson-kór fibromyalgia pr. reflexes (belszervi megbetegedés miatt)

22

Háti gerincszakasz Egyoldali

Kétoldali

- sérülés - scoliosis - discus hernia - myofasciális fájdalom szindróma - reflexes (belszervi megbetegedés miatt)

SPA DISH Scheuermann-kór osteoporosis reflexes (belszervi megbetegedés miatt)

Ágyéki gerincszakasz Egyoldali scoliosis discus hernia sérülés kisizületi blokk, subluxátió reflexes (belszervi megbetegedés miatt) myofasciális fájdalom szindróma rövidült alsóvégtag egyoldali csípő kontraktúra spondylarthosis, discopathia

Kétoldali SPA DISH spondylolisthesis (csigolyacsúszás) osteoporosis discopathia spondyloarthosis hyperlordosis kétoldali csípő kontraktúra luxáció Stiff-man szindróma

Tapintható még az izmokban: • myositis ossificans: csontosodás az izomzatban, leggyakrabban a csípő körül a gluteusokban, • adduktorizmokban trauma, bevérzés • gyulladásos elváltozás következtében izomsérv, hegszövet, esetleg jó vagy rosszindulatú daganat, ritkán tályog. Az izomfeszesség, izomspazmus Tünetei: • beteg kellemetlen feszülési állapotot érez, ami görcsös, fájdalmas jelenség, • napszakhoz, mozgásformákhoz kötődhet, • ha érintjük az átlagos tónusnál jóval keményebb tapintatú izomköteget érzünk, • az is lehet, hogy a beteg érzi, de nem tapintható. Az izomspazmus • rosszabbodásának okai: • megerőltetés, (fizikai, lelki, szellemi hajszolt életmód, kifáradás) • mozdulatlanság (díszőrség) • éghajlati tényezők (nedves, hideg időszakban) • javulásának okai: • pihenés (élvezze, aktívan vagy passzívan, jól essen neki) 23

• •

termo terápia (meleg vagy hideghatás, ahogy a beteg jónak érzi) masszázs • helyi bedörzsölés illóolajjal, • gyógyszeres borogatás, • gyógytorna (feszítés, nyújtás), hidro- és balneoterápia + egyéb fizioterápiás eljárások, • autogéntréning (reflex technikák) • myalgiás csomók esetén gyógyszeres kezelés, izomlazítók adása Mindig vizsgáljuk az antagonista, szinergista izmokat együtt, mert az izompárok egyensúlyának megváltozásakor, az izompár egyike mindig feszessé válik, s megrövidül, míg a másik meggyengül, megnyúlik. Az izomspaszticitás olyan tónusfokozódás, mely mozgatással végül legyőzhető.

24

7./a) Cervicalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai (7/a. 8/a. és 22/a. tételek szorosan összekapcsolódnak A nyaki- és az ágyékicsigolya közötti izomok feszességével, görcsével járó elváltozások, valamint a nyaki-kari és az ágyéki-csípői fájdalom) A nyaki rész a legmobilisabb és a legsérülékenyebb. A nyakcsigolya teste kicsi, karcsú, a nyílása viszonylag nagy. A gerinccsatornában futó képletek (gerincvelő) biztonságát védik. A harántnyúlványán levő lyukban a gerincverőér (arteria vertebralis) húzódik. Tövisnyúlványa rövid, vége elágazik. A nyakcsigolyák általános felépítésétől lényegesen eltér az I. és II. nyakcsigolya felépítése, mivel e két csigolya a fej tartására és mozgatására módosult. I. nyakcsigolya (atlas): teste nincs, elülső és hátsó ív található rajta; II. nyakcsigolya (axis): testének felső felszínén fogszerű nyúlvány (dens axis) figyelhető meg.

Heveny nyaki fájdalmat okozó kórképek Nagyon sok betegség okozhat nyaki fájdalmat. Magát a paravertebrális izmokban lévő spazmust - mely tünet -, többféle betegség másodlagosan válthat ki. Különböző erősségű • fájdalmakat, • kényszertartásokat (antalgiás tartás), • mozgáskorlátozottságot okoz, • (fájdalom miatt spazmus, de a spasztikus izom fáj is).

Betegségek osztályozása I. Heveny nyaki fájdalmat okozó és izomspazmussal járó elváltozások 1.)

Akut nyaki myalgia (izomfájdalom) Hirtelen, több okból kialakuló izomfájdalom. Leggyakrabban hideg és túlerőltetés hatására. Ilyenkor a nyaki izmok merevek, nyomásérzékenyek. Torticollis (ferde nyak) is kialakulhat. Az izmok aktív mozgására a fájdalom fokozódik. Kezelése: • fájdalom csillapítók • gyulladás csökkentők • izomlazítók • helyileg érzéstelenítő adása • fizioterápiás eljárások • masszázsnak jó a hatása.

2.)

Kisizületi distorsió (rándulás) Nyaki gerinc izületeiben csavarodáshoz hasonló elmozdulás jön létre. Rossz mozdulatra alakul ki (pl. autófékezésnél ostorcsapásszerű nyíró trauma, v. elaludta a nyakát). Ilyenkor a nyak • kényszertartásban van, • nyomásérzékenység lép fel és • mozgásbeszűkülés alakul ki.

25

Gyakran fellép a fájdalom, mely kisugározhat a váll és a felső végtag irányába. A cervikális C4-5 és C5-6 közötti ízesülés elváltozásairól van szó leggyakrabban. Kezelése: • az elcsúszások helyreállítása: manuálterápiával • érzéstelenítők • fájdalom csillapítók • gyulladáscsökkentők • izomlazítók • akut esetben, ha nagy fájdalommal jár, a nyak rögzítése ajánlott (gallérral). • Heveny tünetek mérséklődése után • gyógytorna, • masszázs terápia • elektro terápia 3.)

Discus hernia (porckorong sérv) Diszkusz = kívül rostos gyűrű, belül zselészerű anyag. Ideggyöki nyomásos tünetek Rossz mozdulatra, banális sérülésre alakul ki a már károsodott diszkuszon. Az L4-L5 és az L5-S 1 között a leggyakoribb (részletesen lsd. egyéb tételek) • heves fájdalommal, • mozgáskorlátozottsággal, • kényszertartással jár. Terápia: • nyak nyugalomba helyezése • izomrelaxánsok adása • fájdalom csillapítók • súlyosságtól függően • konzervatívan • műtéti úton. Ha viszonylag nagy ideggyököt nyom, azonnali műtétre van szükség, mert maradandó károsodást okoz. Akut lezajlás után rehabilitáció.

4.)

Csigolyák osteomyelitise (csontvelőgyulladása) Az oszteomielitiszt baktériumok, ritkábban gombák által okozott csontfertőzés. A csontok fertőzése során lágy, belső része (csontvelő) gyakran megduzzad. Mivel a szövetduzzadását a csont merev, külső fala behatárolja, a velőben lévő erek összenyomódnak, és a csont vérellátása csökken vagy megszűnik. Megfelelő vérellátás nélkül a csont egy része elhal. A fertőzés kifelé is terjedhet, és a csont melletti lágyrészekben, pl. az izmokban gennyes tályogokat (abszcesszus) képezhet. A csontokat háromféle módon érthetik kórokozók: • a vérből, • közvetlenül a külvilágból vagy • a szomszédos lágyszövetekből. A vér fertőző kórokozókat szállíthat a csontokba a szervezet más részeiből.

26

A fertőzés általában a felnőtteknél a gerincoszlopban (csigolyákban) alakul ki. A csontokat körülvevő lágyszövetek fertőzése néhány nap vagy hét alatt átterjedhet a csontokra. Tünetek: • •

az első tünet a láz, néhány nap múlva a csont fájni kezd, • a csont feletti terület gyakran érzékeny és duzzadt, • a mozgás fájdalmas; • idült oszteomielitisz esetében genny távozik a bőrfelszínt áttörve sipolyokon keresztül. A csigolyák fertőzése általában • lappangva kezdődik, majd • kitartó hátfájáshoz vezet; • a hátgerinc tapintásra érzékeny; • a fájdalom mozgáskor rosszabb, és • nem segít rajta pihenés, melegítés vagy fájdalomcsillapítók; • a beteg gyakran láztalan. Kezelés: Ha a csontfertőzés nem régi és a vérből ered: • antibiotikummal, (staphylococcus aureus elleni antibiotikummal) • sipoly esetén műtét. 5.)

6.)

Spinoiditisz – pocessus spinosus (tövisnyúlvány) gyulladása Légúti gyulladások után alakul ki. Fájdalom keletkezik a nyak oldalán, nyeléskor kisugárzik a garatba. Diagnózis: röntgen: processzus (nyúlvány) hosszabb, meszes lerakódás alakul ki. Kezelés: alapbetegség gyógyítása.

Schipper szindróma Processus spinosus (tövisnyúlvány) fáradásos törése. Általában az utolsó nyakcsigolyáknál a leggyakoribb. Megerőltető fizikai munka hatására alakul ki. Heves vállba sugárzó fájdalommal és izomspazmussal jár.

II.

Krónikus nyaki fájdalom és izomspazmusok

1.)

Krónikus nyaki myalgia és fibromyalgia (izomrost fájdalom) Általában • megerőltetés, • huzat, hideghatás váltja ki, • bizonyos pszichés elváltozások – depresszió, szorongás, stessz – ill. • a vállövet terhelő foglalkozások hajlamosítanak. Terápia: • relaxáló módszerek • gyógytorna • fizioterápia • gyógyszeresen

27

• • •

2.)

izomlazítók gyulladáscsökkentők fájdalomcsillapítók

Nyaki gerinc degeneratív elváltozásai (diszkopátiák, spondilózisok, kisizületi artrózisok tartoznak ide) discopatia = csigolyák közötti porckorong betegsége spondylosis = csigolyaizületek degeneratív merevséggel járó betegsége arthrosis = nem gyulladásos izületi betegség

3.)

4.)

Hullámzó intenzítású panaszok jellemzők. Panaszmentes szakaszok is lehetnek. A nyak mozgása beszűkül, izületi fájdalom jelentkezik, esetleg krepitáció (izületi recsegés) hallható a nyak mozgásakor. Attól függően, hogy hol van a nyakon az elváltozás, különböző tünetek jelentkeznek: • a felső cervikális C1-2-3 szakaszon: fejfájás, szédülés, látás- és nyelészavar alakulhat ki, • középső cervikális szindrómában C3-4-5 csigolyáknál a nyaki panaszokhoz vállfájdalom, légzészavar, szívdobogásérzés kapcsolódik. • az alsó cervikális szakasz bántalma esetén fő tünete: felső végtagba sugárzó a fájdalom. Mindhárom esetben lehetségesek szimpatikus idegrendszeri tünetek: • izzó-, égő érzés, • különböző érzészavarok és • érzés kiesések. Kezelése: • alapbetegség kezelése, mely nehézkes • természetes módszerek • fizioterápiás kezelések, • masszázs, • gyógytorna (óvatosan, rendszeresen mozgatni kell az adott szakaszt) • gyógyszeres kezelés • izomlazítók • gyulladáscsökkentők • fájdalomcsillapítók Kisizületi arthritis (gyulladásos elváltozás) Kialakulása: Tünetei: • gyulladás • mozgáskorlátozottság • fájdalom Kezelés: alapbetegséget kell kezelni. Különböző tumorok Elhelyezkedésétől és nagyságától függően okoz tüneteket (izomspazmust, merevséget, fájdalmat). Ki kell vizsgálni az okot.

A nyak fájdalommal- vagy kis fájdalommal járó ill. fájdalmatlan merevséget okozó elváltozásai Ide tartozik: • Parkinson kór: az idegrendszer lassan előrehaladó degeneratív betegsége. Jellegzetességei a nyugalmi-, finom hullámú remegés (tremor), a hipokinézis (csökkent mozgás), a renyhe mozgáskezdés és az izommerevség (rigiditás),

28

• tortikollis (ferde nyak) bizonyos formái, • gerincbetegségek: a spondylo arthritis (csigolyaizületek gyulladásos merevséggel járó betegsége) és spondylitis ankylopoetika (gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosishoz) vezethet) végstádiuma.

(Kezdeti stádiumban fájdalmas, végstádiumban fájdalmatlan).

8./a) Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai A gerincoszlop lumboszakrális szakasza: Az ágyékcsigolyák (vertebrae lumbales) a legnagyobbak a csigolyák között. A testük igen nagy, de nyílásuk kicsi. A tövisnyúlvány bárd alakú, egyenesen hátrafelé húzódik. a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér (L2-nél), van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A keresztcsont (os sacrum): az 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodása révén jött létre. Ásó alakú csont, amely lefelé keskenyedik, belső felszíne kissé kivájt. Felső széle enyhén előemelkedik, ez a promontorium. Oldalsó felszínén ízfelszín található, mellyel a kétoldali medencecsont ízesül (articulatio sacroiliaca). Háti felszínén tarajszerű kiemelkedése húzódik (crista sacralis), amelyet az összecsontosodott tövisnyúlványok hoznak létre. A gerinc lumbális szakaszára rendkívül nagy terhelés jut.

A gerincoszlop melletti izomzat elváltozásai és betegségei, melyek izomspazmussal és fájdalommal járnak: Heveny elváltozásokat okozó kórképek 1.)

Belső szervi megbetegedések Vese, húgyutak, belső nem szervek, emésztőszervek betegségei [különös tekintettel a hasnyálmirigy, az epehólyag bántalmaira, appendicitiszre (féregnyúlvány-gyulladás)]

Ezek általában fájdalommal és antalgiás kényszertartással járó elváltozások. 2.) Myalgiák (izomfájdalom) • hideg, túlerőltetés, nehéz fizikai munka váltja ki. • az izomspazmus myalgiával jár. 3.) Akut lumbágó Oka: túlerőltetés, lehűlés, vírusfertőzés, rossz mozdulat, nehéz teher, rossz emelés, hirtelen törzsfordítás. Tünetei: • fájdalom • kényszertartás • mozgáskorlátozottság • általában lumbágó esetében az izomspazmus az egyik oldalon kifejezettebb Okát ki kell deríteni, ki kell vizsgálni a belső szervi elváltozásokat.

29

Krónikus izomspazmust és fájdalmat okozó kórképek 1.)

Belszervi betegségek

Izomspazmust okozhatnak: belszervi elváltozások, főleg a húgyelvezető rendszer, az emésztőrendszer és a női nemi szervek elváltozásai. 2.) Lumbális gerincszakasz degeneratív elváltozásai (mozgásszervi eredetű fájdalom) • • •

Ide tartoznak: • diszkopátiák (csigolyák közötti porckorong betegsége) diszkusz hernia (porckorong sérv) spondilózisok (csigolyaizületek degeneratív merevséggel járó betegsége) spondylo arthrosisok (nem gyulladásos eredetű, kopásos elváltozások)

3.) Lumboszakrális álizület Hemiszakralizált vagy hemilumbalizált csigolya egyik oldala gyakran álizülettel csatlakozik a keresztcsonthoz. Olykor az utolsó lumbalis csigolya egyik vagy mindkét (normálisnál hosszabb) processus costariusa (bordai nyúlványa) a crista iliacaval (csípő taréjjal) alkot álizületet. Az álizületben keletkező gyulladás fájdalmat okozhat, mozgása, nyomása, nyomásra erősödik. 4.) Baastrup kór Tövisnyúlványok közötti álizület ill. az interspinosus ligamentum mechanikai okok dörzsölés, rongálódás) miatt létrejött gyulladása, fájdalma. Az intervertebralis rések lelapulása következtében a tövisnyúlványok közelebb kerülnek egymáshoz és dörzsölődhetnek. A processus spinosusok között állizület, nyálkatömlő alakulhat ki. Jellemző: • a fájdalom, elsősorban retroflexióra (hátrahajlásra) jelentkezik, • kifejezett nyomásérzékenység. Kezelés: • processus spinosusok közé steroid injekció adása, • sebészi. 5.) Posttraumás elváltozások (traumák utáni) 6.) Egyéb típusú betegségek

• • •

a.) Statikus derékfájás Alsó szalagok hosszkülönbsége, egyenlőtlen terhelés, lúdtalp, scoliosis, lumbalis lordosis fokozódása vagy csökkenése. Jellemző: terhelésre fokozódó fájdalom, izomlázszerű fáradtságérzéssel. Fájdalom oka: izmok túlterhelése, szalagok, inak entheritise (tapadási helyeinek gyulladása), intervertebralis és szakrális izület rongálódása. Kezelése: statikai hiba korrekciója, izomlazítás és erősítés, úszás, gyógytorna. b.) Izom eredetű derékfájás

30

Főleg fiatal nőkön fáradékonysággal, fájdalommal jár, (amely álláskor, üléskor, munkavégzéskor fokozódik). Ok: lumbális izmok fokozott fáradékonysága + pszichés fáradtság. Kezelése: izomerősítés, torna, úszás.

c.) Daganatok 7.)

Pszichés eredetű fájdalmak Jellemzője: • nincs szervi ok, • pszichés zavarban szenved a beteg és szakember megerősíti ezt(szorongás, depresszió, stb.) Az a tény, hogy a fájdalom lelki eredetű, nem jelenti azt, hogy nem valódi. A lelki eredetű fájdalmak kezelést igényelnek. Kezelése: •rehabilitáció, •pszichoterápia, •gyógyszeres terápia. Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásainak kezelése: • a kiváltó ok függvénye • az okot, az alapbetegséget kezeljük • természetes módszerekkel: • fizioterápiás eljárások • masszázs • gyógytorna (óvatosan, rendszeresen mozgatni kell az adott szakaszt) • gyógyszeres kezelés • izomlazítók • gyulladáscsökkentők • fájdalomcsillapítók Mind a nyaki-, mind az ágyéki izomspazmus lehet egyoldali és kétoldali. Az érintettség meghatározza az alapok kiderítését.

31

9./a)

Izomgyengeséget okozó elváltozások

Izomerő vizsgálata Általában azonos hatású izmokat együtt vizsgáljuk, 0-5 skálán osztályozzuk az izomerőt. (aktív-passzív mozgások, ellenállás) 5. fokozat: normális izomerő, teljes működést tapasztalunk nagy ellenállással szemben is; 4. fokozat: izomműködés kis ellenállással szemben; 3. fokozat: az izomműködés a gravitációval szemben; 2. fokozat: izomműködés csak a gravitáció kikapcsolásával érhető el; 1. fokozat: izomrángások és fibrillációk (remegés) észlelhető; 0. fokozat: teljesen bénult izom. Elektromiográfiával (EMG) lehet az izmot vizsgálni.

Izomgyengeségeket okozó elváltozások 1.)

Izombetegségek a.) b.) c.) d.)

2.) 3.) 4.) 5.) 1.)

Izom fejlődési rendellenességei Gyulladásos eredetű izombetegségek Izomdisztrófiák Izomatrophia

Csont és izületi betegségek Neurológiai zavarok Inaktivitás Egyéb okok

Izom betegségek a.) Izom fejlődési rendellenességei Nem vagy csökevényesen kifejlődött izmok, bárhol előfordulhat a testen, az adott testrész sajátosságának megfelelő tünet. b.) Gyulladásos eredetű izombetegségek Ismert vagy ismeretlen eredetű gyulladás. Polymyositis (általános izomgyengeség)

Ismeretlen eredetű. Lányokon kisgyermekkorban jelentkezik. Az izomtüneteken túl bőr- és kollagénrendszer is érintett. Két formája van: • akut: általában bőr és nyálkahártya gyulladás a vezető tünet, az érintett területen fájdalom, merevség és kontraktúrák kialakulása a jellemző. • subakut (kettő között) vagy krónikus: az izomgyengeség jellemző a vállra, a medencére és a törzsre, a lépcsőnjárás nehéz, nincsenek bőrtünetek; általában szteroidokkal gyógyítják mindkét formát. c.) Izomdisztrófiák (izomzat szerkezete kóros) Ide tartoznak: a genetikusan meghatározott kórállapotok, az elváltozás az izomállományban van és a vázizom progresszív gyengülését okozzák. Ide tartozik: a Duchanne-kór.

32

d.) Izomatrophia (izomsorvadás)

Az izomerő fogyatkozás, sorvadás izomerő csökkenéshez vezet. Az izom tömege legtöbbször láthatóan is megkevesbedik. Sokszor nem csak egy izomra, hanem egy-egy izület körüli, egész izomcsoportra kiterjed. Okai: • inaktivitás (sérülés, gipszrögzítés stb.) • izületi gyulladás, megváltozott statika stb. • idegrendszeri okok, • lokális gyulladáscsökkentő injekció mellékhatása. Generalizált izomatropiát észlelünk: • időskorban • éhezéskor • daganatos, szeptikus megbetegedésekben • kötőszöveti betegségek izomtüneteként • hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), egyéb belgyógyászati betegségek tüneteként • idegrendszeri megbetegedés tüneteként pl. anorexia nervosa. 2.)

Csont és izületi betegségek

3.)

Neurológiai zavarok • myastenia gravis (vészes izomgyengeség) • sclerosis multiplex (foltos keményedés) • Heine Medin kór (járványos gyermekbénulás, neurológiai betegség, de fertőzéses) • beidegzési zavarok

4.)

Inaktivitás (Ha valamilyen ok miatt tartósan nem terheljük/használjuk az izomzatot sem aktívan, sem passzívan)

5.)

Egyéb okok Minden, ami bénuláshoz vezet az izomgyengeséget okoz. • elsődleges: nem tudjuk az okot, • másodlagos: következményesen kialakuló elváltozás. Kezelése: Ahol van ok, meg kell találni, mely testrészen, milyen súlyos. Különböző eszközökkel mozgásra kell bírni az izmokat: • passzívan, aktívan, stimulálni elektromos készülékkel, fizioterápiás módszerekkel.

33

10./a)

Tendinitisek, tendinopathiák

Tendinopathia minden olyan elváltozás, mely különböző okok miatt az inakat, annak közvetlen környezetét érinti. Tendinitis  íngyulladás Tendovaginitis  ín + ínhüvelyt bélelő synoviális réteg gyulladása Tenorinovitis Az ín és ínhüvelygyulladás együtt fordul elő. A gyulladás maga, általában a szinoviális membránnal bélelt ínhüvelyben a leghevesebb. Okai: Kialakulását elősegítheti: • túlerőltetés, • sérülés, • legtöbbször középkorú vagy annál idősebb embereken alakul ki; ilyenkor az erezettsége csökken, kevésbé táplált, • az ismétlődő mikrotraumák növelik a károsodást. Leggyakrabban • a vállizület tokja és a környező inak érintettek rotátor köpeny (lásd: vállbetegségek) • m.flexor carpi radialis és ulnaris (kéztőhajlító izmok) • flexor digitorum inai (ujjhajlító izmok inai) • csípőizület tokja • térd hajlítók inai • Achilles ín érintettek • m.abduktor pollicis longus ín (nagyujj hosszú távolító izom ina) • m. extensor pollicis brevis ina (nagyujj rövid feszítő izom ina) (kéznél) Tünetek: Bizonyos mozgásokra fájdalom jelentkezik. Keletkezhet folyadékgyülem. A folyadékgyülem és a gyulladás egy duzzanatot fog eredményezni, a károsodott ínhüvelyben áthaladó ín súrlódó hangot ad. A bőrpír előfordul.

Biceps tendinitis A bicepsz hosszú fejét övező vállizület tokját átfúró képleteknek van szerepe. A bicepsz hosszú fejével összeköttetésben lévő ín és ínhüvelye érintett. Ilyenkor a fájdalom az alkar ellenállással szembeni flexiójakor és szupinációjakor (hajlításakor és kifelé fordításakor) fokozódik .

Bursitis trochanterica Trauma vagy gyulladás hatására alakul ki, és a trochanter major oldalsó kiemelkedése felett jelentkezik. Nemcsak a bursa, hanem a környezetében lévő inak, ínhüvelyek gyulladásával is együtt jár.

Tünete Bizonyos mozgásokra fájdalom jelentkezik. Keletkezhet folyadékgyülem. A folyadékgyülem és a gyulladás egy duzzanatot fog eredményezni, a károsodott ínhüvelyben áthaladó ín súrlódó hangot ad. A bőrpír előfordul. 34

De Quervain tendosynovitis (dövezsán) Ez a hüvelykujj abduktor és extensor inait érinti. Tünete: • nyomásérzékenység • fájdalom • extensio kiesés Tendilitisek kezelése: • Az érintett testrész nyugalomba helyezése • sínezés, gipszelés • akut esetben hűteni • krónikus esetben melegíteni • akut stádiumban nem masszírozzuk • kezelés attól függ, milyen kórképekkel van összefüggésben • fájdalom és gyulladás csökkentők használata. • az adott területre adott helyi szteroid készítmény adása. • ha az akut folyamat lezajlott, fokozatosan lehet terhelni.

35

11./a)

I.

I. II.

Bursitisek, ganglionok előfordulása, terápiája

Bursák akut és krónikus gyulladása

Bursák olyan tömlőszerű üregek, amelyek izületi folyadékot tartalmaznak. A szövetek súrlódásnak kitett helyein találhatók: izmok, inak, kiugró csontrészek mentén. Gyulladásos megbetegedésük a bursitis. Feladatuk: a súrlódás csökkentése és az élettani mozgás elősegítése. Bursitis: nyálkatömlő-gyulladás. Oka: • trauma • tartós túlerőltetés • gyulladásos folyamatok (kórokozó vagy más miatt) Leggyakrabban: • a válltájékon, • a könyök tájon (bányász könyök), • térdkörül (apácatérd) fordul elő.

Panaszok, tünetek Bursitisek formái Akut • Körülírt nyomásérzékenység, • Fájdalom, panaszok. • Mozgáskorlátozottság • Bőrpír • Duzzanat • A bursa fala savós folyadékot termel, ami feszít.

Krónikus Ismétlődő gyulladásos epizódok, hetekig, hónapokig fennállnak a Bursa fala megvastagodik, szinoviális hártya burjánzás megindul. Heges, meszes lerakódások keletkeznek. Fájdalom, Nyomásérzékenység, Mozgáskorlátozottság, Izomsorvadás előfordul az érintett területen.

Leggyakoribb: • bursitis subdeltoidea (a deltaizom alatti nyálkatömlő-gyulladás) • bursitis subacromialis (vállcsúcs alatti nyálkatömlő-gyulladás) Válltájékon okoz fájdalmat, nyomásérzékenységet, főleg felső végtag abdukciójakor, 50-130 fokos szeletben.

36

Kezelés: • gyulladás csökkentés, • fájdalom csökkentés, • ha az akut szakasz lezajlott, fokozatosan lehet terhelni, fizioterápiás kezelést alkalmazni.

II.

Ganglionok (ganglion cysták)

A ganglionok cisztikus szerkezetű elváltozások, melyeket az izületi tok és az ínhüvely környezetében találjuk.

A cysta fala változó vastagságú, sima fibrozus (rostos elfajulás). Folyadékot tartalmaz, ami általában tiszta zselé szerű ragacsos vagy mucinózus (nyálkás). Az esetek 65 %-ában a kéztőcsontok táján találhatók. A csukló dorsalis (kézháti) felszínén jelentkeznek cystosus duzzanatok. A betegség gyakran társul egyéb reumatológiai kórképekkel. Oka nem tisztázott. Általában 20-50 éves kor között alakul ki, spontán. Nőkben 3x gyakoribb.

Kezelése Sokszor magától visszafejlődik, ritkán igényel kezelést. Punkcióval, a folyadék eltávolításával lehet kezelni. Folyadék helyére adhatunk szteroidot. Ha hatástalan, sebészileg el kell távolítani. A betegség 10-50 %-ban kiújul.

37

12./a)

Periarthritis humeroscapularis

Vállizület körüli lágyrészek sérülés, gyulladás, vagy degeneratív elváltozás következtében kialakuló jellegzetes tünetegyüttes. Fő jellemzői: vállizület lassan, fokozatosan kialakuló fájdalmas mozgáskorlátozottsága, elsősorban az abdukció és a befelé rotáció. A vállkörüli izomzat sorvadt. Előfordul a bursa subdeltoidea meszesedése is. Ok/ kialakulás: vállizülettel közvetlen kapcsolatban álló inak, szalagok degeneratív folyamatai jelentik az alapvető kóros elváltozást. Már a 3. életévtizedben kialakulhatnak ezek az elváltozások az inakban: • fibrinoid (lerakódások) degeneráció, • körülírt elhalások, • mikroszkópos szakadások, • meszesedések.

Ezen elváltozások talaján másodlagos károsító hatásokra alakul ki a periartritis humeroscapularis. A kialakuló pont legtöbbször a m. supraspinatus inának ill. a m. biceps brachii hosszúfeje inának a tendinitise. Supraspinatus tendinitis, rotátorköpeny szakadás: A m. supraspinatus működése elengedhetetlen a vállizületi abdukció kivitelezéséhez (az izom a vápába szorítja a humerusfejet, csak így tudja a deltaizom összehúzódása kivitelezni a mozgást). A m. supraspinatus ina általában a tapadási hely közelében sérül (gyulladás, degeneráció). Abdukció közben 20-45 fokos helyzetben a sérült rész a vállboltozat alá kerül, a szűk résben az ín megszorul  hirtelen fájdalom.

fájdalmas

fájdalmatlan

38

Musculus biceps brachii hosszúfeje inának tendinitise: Az izom ina az izületen belül sajátos (megtört vonalú) lefutású  korán kialakulhat a degeneráció. Ilyenkor a humerusfej előtt érzékeny területet tapinthatunk. Az ín teljes szakadásakor enyhe fájdalom mellett az izomzat megfeszítésekor az izomhasnak megfelelően kisalmányi duzzanat jelenik meg. Tünetek: heveny formában hirtelen rossz mozdulatra vagy sérüléskor jelentkezik fájdalom. A beteg az érintett oldali végtagját a mellkashoz szorítja. Jellegzetes fájdalom, mozgáskorlátozottság (abdukció, rotáció, majd minden irányú mozgás esetén) vállizomzat sorvad  befagyott váll képe. Kezelés: • heveny szakaszban: • nyugalomba helyezés: abdukciós sínen a fájdalom határáig abdukált helyzetben; • fájdalom csillapítás, • később gyógytorna, • fizioterápia • súlyos, makacs esetben: műtét szükséges.

39

13./a) • •

Epicondylitisek

Epicondylus lateralis (tenisz könyök) Epicondylus medialis (golf könyök)

(Epicondylus = izomtapadásra szolgáló condylus feletti csontnyúlvány) (Condylus = bütyök, ízületi véggel rendelkező csontrész) (Általában a csontok végrészén ízfelszínén találhatók, az izmok tapadási helyei, mellyel a két csont egymással ízesül.)

Epicondynalis lateralis gyulladása (Az epiconylus lateralis a humeruson van). Általában túlerőltetés okozza. A humerus epikondilusz laterálisán tapadó alkarizmok (a fogó funkciójú extensor carpi radialis longus és brevis) szupináló funkciójú (hanyintó alkari izom) tartós terhelése nyomán alakul ki. Az extensor inakban a fájdalom kezdetben a csukló ellenállással szembeni erőteljes szupinációja alkalmával jelentkezik (csavarhúzó használatakor). Ha a terhelés nem szűnik meg, akkor nyugalomban is fellép a fájdalom. Súlyos esetben a csonthártya alatt bevérzések, esetleg csonthártyagyulladás, csőrképződés alakul ki (fonák ütéskor). Kezelése: • • • •

nyugalomba helyezés, jegelés, intenzitás fokozatos növelésével nyújtó és erősítő gyakorlatokat kell végezni, fájdalomcsillapítás,

Epicondylitis medialis gyulladása (golfkönyök) Tenyeres ütéseknél, ritkábban nehéz táskákat cipelőknél fordul elő. A csukló erőteljes flexiója és pronációja (csavarása) az epikondilus mediálison tapadó izmokat károsíthatja. Extrém esetben, ha az extenziót folytatja az ín kiszakadhat, csonthártya alatti vérzések és csőr alalkul ki (u.az, mint a tenisz könyöknél). Tünetei: Jellegzetesen a csukló erőellenében végzett hajlítás és pronációjakor (kifelé forgatás) vagy kemény gumilabda összenyomásakor jelentkezik a jellegzetes fájdalom, az epikondilus medialis környékén. Kezelése: • • • • • • •

nyugalomba helyezés, jegelés, fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, a csukló flexiós és pronációs mozdulatait kiiktatni, inkább a vállat bevonva végezze a mozgásokat, ne a csuklóját erőltesse, intenzitás fokozatos növelésével nyújtó és erősítő gyakorlatokat kell végezni.

40

14. /a)

I. II.

Panniculosis Copeman-hernia

Lipoma I.

Panniculosis Nem egységes betegség. a zsírszövet különböző eredetű elváltozásai. Leggyakoribb a gyulladásos eredetű PANNICULITIS, mely bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása. Főleg nőkön, váll és medenceövön, combokon, térd belső felszínén „matracjelenséget” produkáló terimenagyobbodás. A gyulladásba jött zsírszövet nyirokpangást idéz elő, a kötöszövet fájdalomérző végződéseit nyomja. Speciális formája a DERCUM betegség (lipomatosis dolorosa)(fájdalmas kóros zsírlerakódás) Ez jellegzetesen szintén nőkön található, akik neurózisban, depresszióban

Főleg neurózisban, depresszióban szenvedő nőbetegeken testszerte, szimmetrikusan fájdalmas göbök tapinthatók. Kezelés: •alapbetegség, a kiváltó ok tisztázása, gyógyítása, •életvezetési tanácsok (dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus), •fájdalomcsillapítás, •esetleg sebészet. Copoman hernia Zsírszövet herniálódik (sérvesedik) a felette lévő fascián (izompólyán) át. Főleg elhízott nők keresztcsont tájékán észlelhető.

Okozhat fájdalmat, extrém esetben érzés és mozgászavarokat. Kezelés: •sebészi (mostanában gyakoribb a csomók infiltrációja, zsírleszívás vagy ultrahangkezelés) III. Lipoma Ép bőrrel fedett, puha mozgatható sucutan (bőr alatti) csomók képét látjuk. A leggyakoribb lágyrészdaganat féleség. Érett zsírsejtekből áll, finom tok határolja, nagyon ritkán rosszindulatú. A betegnek egy vagy többszörös lipómája lehet. Nőkön gyakoribb. Általában törzsön, tarkón, végtagok proximális (törzshöz közelebb eső) részén találjuk. Panaszt ritkán okoz, fájdalom előfordul. Diagnózis: klinikai kép + szövettani vizsgálat Kezelés: Nem mindig szükséges, de a zavaró elváltozást sebészileg eltávolítják (vagy zsírleszívással).

41

15. /a)

Alagút syndroma fogalma, leggyakoribb megjelenési formái

Olyan kórkép, amelyet idegek (esetleg erek) kompressziója okoz, mivel azok anatómiailag preformált (kialakított) izmok közötti hasadékokban, csontos – szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülhetnek. Okai: • anatómiai rendellenesség • gyulladás (tenoszinovitis, köszvény, reumatoid artritis) • degeneratív folyamatok (pl. tendinopaiák) • traumák (törések, vérömleny stb.) • szövetszaporulat (ganglion, lipoma (zsírdaganat) stb.) • egyéb (ödémaképződés) Általános tünetei: • fájdalom, • érzészavar, • zsibbadás, • izomműködés kiesés, • izomleépülés Gyakoribb formái: • CARPALTUNNEL SYNDROMA (Carpalis alagút szindróma (kéztői) • CUBITALIS (könyöki) • RADIALIS (orsócsonti) (hasonló alakul ki a: • plexus brachialis (karfonat), • nervus cutaneus femoris (hátsó combtájéki bőrideg), • n. peroneus (szárkapcsi ideg), • n. iliainguinalis (csípő-lágyékszalagi ideg), • n. tibialis (sípcsonti ideg) stb. perifériás idegek kompressziójakor). CARPALIS alagút szindróma A nervus MEDIANUS (középideg) kompressziója a csukló területén a carpalis (kéztői) alagútban. Igen gyakori. Főleg 30-50 éves nőkben alakul ki. Nem mindig ismerjük a kiváltó okot, ha igen, akkor általában az előzőekben felsoroltak valamelyike. Hajlamosító tényező lehet foglalkozási ártalomként a csukló ismételt flexió-extenzió mozgásával járó munkavégzés (pl. billentyűzet használata). Tünet: • kéz és csukló fájdalom, • zsibbadás, • érzészavar a n. medianus lefutásának megfelelően (hüvelyk, mutató és középső ujj tenyéri felszínén, gyűrűsujj radiális felén).; • sokszor a beteg éjjel hasogató fájdalomra, zsibbadásra ébred, Tinel jel: csukló volasis (tenyéri) felszínén a n. medianus és carpalis alagút területére reflexkalapáccsal ráütve érzészavar alakul ki.

42

Késői tünet: tenár (ín, szalag) sorvadása, hüvelykujj mozgások beszűkülése. Kezelés: • főleg éjszakára: tehermentesítő csuklósín, • B6 vitamin • fájdalom csillapítás • corticosteroid a carpalis alagútba • műtét CUBITALIS alagút szindróma A nervus ULNARIS (singcsonti ideg) kompressziója könyöktájon, amely a gyűrűs- és kisujj zsibbadását és érzészavarát okozza, leggyakrabban baseball dobójátékosoknál alakul ki (csavarodás miatt). Könyökfájdalom és a IV-V. ujj gyengesége jelentkezhet. Ok: Kezelés: lásd előbb. RADIALIS alagút szindróma A nervus RADIALIS (orsócsonti ideg) felületes ágának kompressziója az alkar proximalis (felső) részén vagy dorsalisan (háti részen), amely az alkar és kézhát lüktető fájdalmát okozza. Érzéskiesést nem találunk, mert a n. radialis döntően mozgató ideg. Ok: Kezelés: lásd előbb.

nervus MEDIANUS

nervus ULNARIS

nervus RADIALIS

tenyéri oldal

43

= (satírozva) a kieső rész (ill. érzészavar v. kiesés v. mozgászavar)

44

16./a)

Arthrosis fogalma. Primer és secunder arthrosisok

Az arthrózis olyan izületi betegség, amelynek lényege: az izületi porc degenerációja, kóros elfajulása. A betegség folyamán fellépő csont és lágyrész elváltozások valószínűleg másodlagosak. Az artrózis nem egységes betegség, hanem olyan kórképek összessége, amelyek azonos patológiai és klinikai elváltozást mutatnak. Előfordulása: • lakosság 10-20 %-át érinti, panaszokat okoz, • röntgennel gyakrabban mutatható ki, • 70 éves kor felett az emberek 100 %-a érintett az artrózisos elváltozásban, • 45 év alattiakban több a férfi, 45 felettiekben több a nőbeteg. • a nők betegségei súlyosabbak. Etiológia (jellemzői) • pontosan nem ismerjük a konkrét kiváltó okot, • az öröklődés szerepe: endogén tényező • exogén (külső) tényező: traumák, gyulladások, gyógyszerek, súlyfelesleg, életmód, táplálkozás, foglalkozás, sportolás, Ezek a tényezők együttesen vezetnek a degeneratív elváltozáshoz. 20-30. életévben elkezdődik a betegség. A kopásos elváltozások nem kizárólag életkor függvénye. Traumák, túlerőltetések következtében mikrotraumák érik a porcfelszínt.

Arthrózisok felosztása • •

primer artrózis szekundet artrózis.

Primer artrózis Oka ismeretlen. Ide tartozik: • primer generalizált (általános) artrózis, mely fiatal életkorban, több izületre kiterjedő, kopásos degeneráció. • erozív (felület pusztulása) artrózis, • Heberden-artrózis, • egyéb artrózisok.

Szekunder artrózis Arányában több mint a primer artrózis. Tudjuk az okot, a preartrótikus tényezőknek van szerepe. Az okok ismerete és azok kiküszöbölése lehetne a gyógymód. Az ok minden olyan elváltozás, mely megbontja az egység mechanikáját, egészét. A szekunder artrózishoz vezető okok: • veleszületett és fejlődési rendellenességek, • posttraumás (trauma utáni) elváltozás, • gyulladásos, endokrin (belső elválasztás), metabólikus (anyagcsere), idegrendszeri és egyéb betegségek. 45

Kialakulási folyamat Mikroszkópikus elváltozások jönnek létre az izületben, a porc elveszíti a kékes fehér színét és fényes jellegét. A porc elvékonyodik és sárgás, barnás színűvé válik. A felszín felrostozódik és kisebb-nagyobb mélyedések és hasadékok lesznek rajta, akár a subkondrális csontig terjedhet. A porc morzsalékony lesz, lekopik és láthatóvá válik a megvastagodott csontfelszín. Ez a végstádium, a lecsupaszodás. A porcsejtek száma csökken. Elrendezésük - mely oszlopos - felbomlik. Jellegzetes elváltozások vannak a porc alatti csontokban: • szklerózis (elmeszesedés), • cisztás elváltozások, • oszteofiták (csontos kinövések). Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek súrlódása. Ha az artrózishoz gyulladás is társul, olyan anyagok, szabadgyökök szabadulnak fel, mely károsítják a porcot.

Klinikai tünetek A betegség általában csak néhány izületet érint. Leggyakrabban a térdet, a kezeket, a boka és a könyök viszonylag ritkán érintett. Az artrózisra jellemző: • általános tünetek nincsenek, • általános jellemzője a fájdalom, kezdetben indítási fájdalom, utána terhelésre is jelentkezik, a betegség előrehaladott állapotában éjszaka nyugalomban is, • izületi merevség, mely reggel alvás után legkifejezettebb, • izületi nyomásérzékenység és duzzanat, • izületi deformitás, • izületi instabilitás, • izületi ropogás (crepitátio), • mozgáskorlátozottság, • környező izmokban sorvadás lehet (izomatrofia), • időnként fellángoló gyulladások • dolor (fájdalom), • rubor (vörösség, pirosság), • calor (melegség), • tumor (duzzanat), • funkció laesa (sérült, kiesett működés). Röntgen jelek: • az izületi rés lelapul és subkondrális csontban megtalálhatók a jellegzetes elváltozások: • nekrózis: elhalás, • szklerózis: meszesedés • oszteofiták: csontos kinövések

46

Prognózis A klinikai tünetek és röntgen felvétel alapján. Kezelése: • megelőzés, • korszerű táplálkozás,

Tüneti kezelés • •

•

fájdalomcsillapítás, mozgáskorlátozottság csökkentése, • természetes úton (torna, úszás, masszázs) • nem szteroid gyulladásgátlókkal és • egyéb fájdalomcsillapítókkal) újraképezzük az izületi felszínt (ez már ortopédia tárgya  arthroplasztika).

47

17./a.)

Coxarthrosis diagnózisa és konzervatív terápia

Coxarthrosis = csípőizületi degeneratív betegsége, másnéven: arthrosis deformans coxae Ilyenkor a beteg csípőizületben a porc és a csont degeneráció következtében fellépő fájdalom, deformitás és mozgáskorlátozottság van. Emiatt kontraktúrák (térfogatcsökkenés) alakulnak ki, valamint sántítás. Mindig a járásban történik zavar. Előfordulása: a felnőtt lakosság • primer coxarthrosisok: nem tudjuk az okát. Nőknél fordul elő gyakrabban. 50-60 éves életkor felett egyre növekszik az előfordulásuk. • szekunder coxarthrosis: más, ismert csípőizületi betegség következtében alakul ki. Fiatal korban is előfordul. • szekunder csípőficam: gyulladásos folyamatok, traumák, amelyek a csípőizületbe behatolnak: Perthes-kór, combfej necrozis (elhalás). Az artrózisok 25 %-ában a csípőizület is érintett. A primer elváltozás 20 %-ának nem tudjuk az okát. Leggyakrabban mindkét csípő izület érintett. A szekunder csípőizületi artrózis négyszer gyakoribb, mint a primer. Gyakoribb az egyoldali degeneráció. Több betegség is kiválthatja a folyamatot (csípőficam). Ha hirtelen nagy fájdalom alakul ki, akkor a csontnekrózis (elhalás) gyanúja merülhet fel.

(Jellegzetes még a térdizületi fájdalom.) A fájdalom jellegzetes helye a csípőizületi artrózisban: • • • • •

lágyékhajlat, trochanter major (nagy tompor), glutális tájék (far), a combba, térdbe sugározhat a fájdalom a csípőizületi mozgások beszűkülnek, az extenzió, abdukció és rotáció.

Nehezített a lépcsőre fellépés, nehezen rakja keresztbe a lábát. Kialakulhatnak kontraktúrák (mozgáscsökkenés) •flexiós, addukciós, kifelé rotációs kontraktúrák, melyek továbbrontják az izületi mozgást. Tünetek: • fájdalom, mozgásra fokozódik, • mozgáskorlátozottság, sántítás, meszesedés , • extensio (feszítés) válik nehézkessé, flexiós kontraktúra (hajlítás beszűkülése) alakul ki. Röntgen tünetek: • izületek deformáltsága látszik, • az izületi rés beszűkül, • az izületi kontúrok egyenetlenek, • degeneratív ciszták alakulnak ki, • oszteofibrómák (csontdaganat) képződnek, (mint a csontkinövések, tüskék) . 48

Kezelése: • mindig egyéni • a beteg életkorához, életmódjához, a betegség stádiumához igazodjon, • döntő a beteg felvilágosítása a beteg megnyerése, • rendszeres mozgás: • napi úszás, • napi séta, • hasznos a hasonfekvés, • akutabb szakaszban megfelelően tehermentesíteni kell az izületet. • konzervatív kezelés (gyógyszeres) • fontos a rendszeres gyógyszer szedés, • nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, (sokféle, vénynélkül kapható, csak orvosi javallatra!) • kúp formájában éjszaka (Brarison kúp), • vérképzők, vérkeringés szabályozó gyógyszerek szedése, • különböző kenőcsök lokálisan,

Ha gyulladásban van a csípőizület

•

•

• lökésszerű szteroidot lehet adni, intraartikulárisan is az izületi résbe, • kondroprotektív (porcvédő) szerek hatása: a pusztulóban lévő porc leépülését késlelteti, megállítja, esetleg építi (Rumalon, Arthephalon) műtéti kezelést: nagy kiterjedésű, gyorsan romló, súlyos esetekben alkalmazzák • preventív (megelőzést szolgáló) műtétek un. prearthrotikus (artrózist megelőző állapotot) próbálja megszűntetni, vagy lassítani a folyamat előrehaladását. kuratív műtétek a cél az izület stabilitásának és mozgásának lehetőség szerinti helyreállítása. • gyógytorna, vizes terápia nagyon hatásos.

49

18./a.)

Gonarthrosis diagnózisa és konzervatív terápiája (térdizületi degeneráció)

Artrotikus folyamatok leggyakrabban a térdizületet érintik (70-75 %-ban). A térd A térd felépítése olyan, hogy egyben gondoskodik a saját védelméről. Az izületi tok, mely kívülről teljesen körülzárja, elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye a mozgást, de egyben erősen összetartja az izület részeit. A tokot belülről izületi hártya borítja. Ez termeli az izületi folyadékot, mely az izületet „olajozza”. A kopásnak igen ellenálló porc fedi a csípőcsont és a sípcsont végét, és csökkenti a súrlódást mozgás közben. Félhold és gyűrű alakú izületi porcok (meniszkuszok) párnázzák ki a két csont közötti rést, és segítik a testsúly egyenletes eloszlását. A folyadékkal töltött tömlőcskék (bursák) pedig a csontok felett elmozduló bőr és inak közötti elcsúszást biztosítják. A kétoldalt és hátul futó ínszalagok stabilitást adnak az izületi toknak. A térdkalács (patella) az izület elülső részét védi. Keresztszalagok

A térdizületben két keresztszalag van, mindkettő részt vesz a térdizület oldal stabilitásában. A külső keresztszalag megakadályozza a tibia előre történő kificamodását. A hátsó keresztszalag hátrafelé ficamodást akadályozza meg, valamint azt, hogy a femur elcsússzon a tibián. A térdizület (articulatio genus): alkotásában a combcsont distalis (alsó) végrésze, valamint a tibia proximalis (felső) végrésze vesz részt (a fibula csak a tibiával képez izületet). A térdizület felépítése több szempontból is eltér a többi izülettől: • az izületi vápa alakja nem felel meg a fej benyomatának; a két felszín közötti különbséget a belső és külső porckorong (meniscus medialis és meniscus lateralis) szünteti meg. • a térdizület belsejében is található két izületi szalag, amelyet keresztszalagnak nevezünk (liganemtum cruciatum anterius és ligamentum cruciatum posterius); • a térdizület izületi tokjában beágyazva található a térdkalács (patella), egy gesztenye alakú, lapos csont. A térdizület összetartásában jelentősek az izület két oldalán elhelyezkedő un. collateralis szalagok, amelyek egyúttal gátolják az izület oldalirányú mozgását. Gonarthrosis (térdizületi degeneráció) Leggyakoribb a végtagon előforduló arthrosisok közül. Legtöbbször mindkét térden jelentkezik, bár gyakran az egyik oldal a súlyosabb. Indítási, terhelési fájdalom, merevségérzet állandó tünete. Főként lejtőn, lépcsőn lefelé járáskor fokozódnak a panaszok. A fájdalom, nyomásérzékenység leggyakrabban a tibia mediális ízperemén jelentkezik. Gyakori, hogy patellofemorális izületben is létrejön arthrosis, melyre jellemző a patella femurra való rányomásakor jelentkező fájdalom, és közben hallható recsegés (krepitáció). A nyomásérzékenység elsősorban a mediális ízfelszínen kifejezett. Jellegzetes elváltozások vannak a porc alatti csontokban: • szklerózis (elmeszesedés), • cisztás elváltozások, • oszteofiták (csontos kinövés).

50

Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek súrlódása. Ha az artrózishoz gyulladás is társul, olyan anyagok, szabadgyökök szabadulnak fel, mely károsítják a porcot.

Klinikai tünetek A betegség általában csak néhány izületet érint. Leggyakrabban a térdet, a kezeket, a boka és a könyök viszonylag ritkán érintett. Az artrózisra jellemző: • általános tünetek nincsenek, • általános jellemzője a fájdalom, kezdetben indítási fájdalom, utána terhelésre is jelentkezik, a betegség előrehaladott állapotában éjszaka nyugalomban is, • izületi merevség, mely reggel alvás után legkifejezettebb, • izületi nyomásérzékenység és duzzanat, • izületi deformitás, • izületi instabilitás, • izületi ropogás (krepitáció), • mozgáskorlátozottság, • környező izmokban sorvadás lehet (izomatrofia), • időnként fellángoló gyulladások: • dolor (fájdalom), • rubor (vörösség, pirosság), • calor (melegség), • tumor (duzzanat), • funkció laesa (sérült, kiesett működés). Röntgen jelek: • az izületi rés lelapul és subkondrális csontban megtalálhatók a jellegzetes elváltozások: • nekrózis: elhalás, • szklerózis: meszesedés • oszteofiták: csontos kinövések

Prognózis A klinikai tünetek és röntgen felvétel alapján. Kezelése: • megelőzés, • korszerű táplálkozás,

Tüneti kezelés • • • • • •

fájdalomcsillapítás, mozgáskorlátozottság csökkentése, természetes úton (torna, úszás, masszázs) nem szteroid gyulladás-gátlókkal és egyéb fájdalomcsillapítókkal) újraképezzük az izületi felszínt (ez már ortopédia tárgya).

51

19./a) I. Spondylosisok (csigolyaizületek degeneratív, merevséggel járó betegsége) II. spondylarthrosisok (csigolyaizületek merevséggel járó kopásos betegsége) A gerincoszlop a csigolyákból épül fel, melyek védik a gerincvelőt. A gerincvelő egy hosszú, törékeny képlet, amely a gerinccsatorna közepén fut végig. A gerinc (columna vertebralis): a szomszédos csigolyák izülettel kapcsolódnak egymáshoz, az ízfelszínek az izületi nyúlványokon vannak. A két szomszédos csigolya teste között porckorong (discus intervertebralis) található, melynek külső kemény porcos-kötőszövetes (anulus fibrosus), valamint belső puha (nucleus pulposus) része van. A csigolyák közt porckorongok teszik rugalmassá a gerincoszlopot. A csigolyák összetartásában az ízületeken kívül a szalagok is szerepet játszanak.

Gerinc degeneratív elváltozásai elsősorban a diszkusz intervertebrálist (csigolyák közötti porckorongokat) és a kisizületeket, • másodsorban a csigolyatestet, a gerinc szalagjait, inait, bursáit (nyálkatömlő) érintik. •

Gyakori elváltozás. Nem mindig okoz panaszt.

A 70 év felettiekben közel 100 %-ában kimutatható, a 40 év felett 50 %-ban. Eredetük ismeretlen. Gyakoriság az életkorral nő. Kialakulásában fizikai megterheléseknek (sport, foglalkozás) szerepük van. Egyoldali tartós túlerőltetés. Feltételezhetünk: • genetikai, • hormonális, • anyagcsere- és • keringési zavart, • kémiai és • lokális okokat. 30. életévtől fiziológiásan is megváltozik • a diszkusz intervertebrálisok (csigolyák közötti porckorongok) szerkezete • az anulus fibrosus (AF) (rostos gyűrű) rostjai felhasadoznak • nucleus pulposus (NP) (belső puha mag zselészerű állománya) pedig megkisebbedik, keménnyé és rugalmatlanná válnak és feltöredezhetnek, • a diszkusz ellapul, ezt nevezik egyszerű porckorong atrophiának (sorvadás) •  ez a DISCOPATHIA. Oka: folyadékvesztés, a szövetek folyadék tartalma lecsökken.

A felhasadt, töredezett NP (belső állomány) a helyét is változtathatja (függőlegesen, előre, hátra), kiboltosulhat, vagy áttörhet AF (a külső rétegen). A dorsalis (hátsó) és a dorsallateralis (hátsó-oldalsó) irányban történő kiboltosuláskor ideggyököket nyomhat  ez a discus hernia, a porckorongsérv. A degenerálódott porckoronggal szomszédos csigolyák zárólemezében új csontképződés jön létre, a zárólemez környékén oszteofiták (csontkinövések) fejlődnek. A diszkus degenerációja miatt kóros mozgékonyság alakul ki (spondylosis) . Ez kóros terhelést ad a szalagoknak és károsítja azokat. Ez a mechanikai izgalom reaktív 52

oszteofita kinövéseket eredményez. Ha már a csigolyák közötti kisizületek is elváltoznak, akkor ez a stádium a spondylo arthosis. Úgy alakul ki, hogy a porckorongok ellapulása magaután vonja a kisizületek alakváltozását. Ez fordítva is igaz. A spondylósis és a spondylarthrosis együtt járnak, egymásból következnek. Tünetek: A spondilózis a nyaki porckorong és csigolya degenerálódása miatt kialakuló fájdalom és mozgáskorlátozottság. Közép- és időskorú felnőtteket érint. Mértéke attól függ, hogy hol helyezkedik el. Ördögi kör, önmagát erősítő folyamat (elhízás  mozgásszegény életmód  spondilózis  mozgásszegény életmód  elhízás) • • •

•

•

fájdalom kényszertartás mozgáskorlátozottság

izomspazmus

• a nyomás fájdalmat okoz, mely gyakran rosszabbodik, ha a beteg mozog, tüsszent vagy erőlködik (pl. székeléskor), • deréktáji ideggyökök nyomása esetén a fájdalom olykor csak a deréktájon érezhető, máskor kisugározhat az ülőideg mentén a farpofákba, a combba, a lábikrába és a lábfejekbe (a fájdalmat ülőidegzsábának hívják, az ún. isiász). amikor a nyaki ideggyökök érintettek, a fájdalom a vállba, a karokba és a kezekbe, vagy a tarkóba sugárzik.

Kezelése: • rendkívül nehéz, több éves, évtizedes betegség + szövődmények. Tüneti kezelés: • gyulladáscsökkentők • fájdalomcsillapítók • izomlazítók • fizioterápia • masszázs • torna Minden kezelést megelőz egy kivizsgálás – elsősorban képalkotó. Minden degeneratív betegség végstádiuma a diszkus hernia, mivel a rostos gyűrű előbbutóbb elszakad. Súlyos esetben sebészi kezelés szükséges.

53

20./a)

Discopathiák (csigolyák közötti porckorong betegség) (lsd. 19. és 21. tételekben felsoroltakat, ebbe a csoportba tartoznak)

A gerinc degeneratív betegsége bármely gerincszakaszon. Lényege: a porckorong ellapulása degenerációja. Igen gyakori a lumbális régióban. Ilyenkor • a ligamentum longitudinale posterius (hátsó hosszú szalag) nyomása, • az anulus fibrosus (rostos gyűrű) külső részének becsípődése, • az intervertebrális (csigolya közötti) izületek instbilitása, • a statikai helyzet megváltozása, • az inak és szalagok rongálódása (húzódása) okozhat fájdalmat. A betegség lefolyása hullámzó. Eleinte a tünetmentes szakaszokat, fellángolások, majd krónikus derék fájdalmak szakasza követi. Ez járhat neurológóiai tünetekkel (ideggyöki fájdalom) is. A fájdalmat kiválthatja: • rossz mozdulat, • fokozott fizikai, pszichés megterhelés, • megfázás, • időjárás változás. Diagnózis: biztos diagnózist képalkotó eljárások adnak. Tünet: • antalgiás tartás (kényszertartás) • a lumbális lordozis (előre hajlat) általában kiegyenesedik, • mozgásbeszűkülés lehet,(ami diszharmónikus, azaz egyik oldalt kifejezettebb) főleg az előrehajlás és az oldalra hajlítás, • általában paravertebrális izomzat spazmusát is megtaláljuk és • az érintett területen nyomásérzékenység található Kezelése: a kiváltó ok függvényében • akut esetben • érzéstelenítők • fájdalom csillapítók • gyulladáscsökkentők • izomlazítók • heveny tünetek mérséklődése után • gyógytorna, • masszázs terápia • elektroterápia • egyéb fizioterápiás eljárások • kozmodisk.

54

21./a)

Discus-hernia (porckorong sérv)

A diszkus intervertebrális (a porckorong csigolya közötti) előboltosulása a gerinccsatorna felé a gerincvelő vagy az ideggyök kopressziójával jár. A porckorongsérv az intervertebrális diszkuszok degenerációjának következménye. Intervertebrális diszkuszok A diszkuszok egészséges körülmények között is jelentős változásokon, élettani hatásokon mennek át: • napközben terhelés hatására kissé ellapulnak, • éjszaka folyamatosan hidratálódnak, magasabbak, teltebbek lesznek. A diszkus két részből áll: • kívül egy rostos, lemezes szerkezetű gyűrű, az anulus fibrosus található, • belül zselés, lágy rész, a nucleus pulposus. Ez a fibrotikus szövet köti össze a két szomszédos csigolyatestet és hozzátapad az elülső és hátulsó hosszanti szalagokhoz. A porckorong szerepe: A két szomszédos csigolyatest között pufferoló szerepük van (ütközés kivédése), és rugalmas támaszt nyújtanak. Tompítják a gerincre ható-külső rázkódásait és lehetővé teszik a csigolyák egymás közötti elmozdulását. A nucleus pulposus folyadék tartalma fokozatosan csökken már a 20. életévektől. A kor előrehaladtával rugalmasságából veszítenek. Degeneratív folyamatok végeredményeként az anulus fibrosus rostjai megszakadnak és a nucleus pulposus előboltosul vagy áttör rajta. Ez az előboltosulás, áttörés 90 %-ban hátrafelé történik. Túlnyomó többségben a lumbális L4-5 csigolya között, ill. a lumbális L5 és a szakrális S1 között. Oka, hogy a hátulsó, hosszanti szalag a lumbális L2-től fokozatosan keskenyedik. Ha a nucleus pulpus előboltosul vagy áttör, akkor DISCUS-HERNIA-ról beszélünk. Ha a nucleus pulposus a gerinccsatorna felé előboltosul, a hátulsó hosszanti szalagot érinti és derékfájdalmat okoz. Ha a sérvesedés van (kitör az anulus fibrosuson), akkor a hátulsó hosszanti szalag mellett, a gericcsatorna felé betör és elérve a kilépő ideggyököket lumboischialgiát (ágyékból az alsó végtagba sugárzó fájdalom) okoz. Tünetek: • általában 20-40 év közötti, főleg férfiakon alakul ki, • bizonyos fizikai megterhelések hajlamosítanak erre, • S1 gyök érintettsége esetén (L5-S1 között) a jellegzetes fájdalom • a comb hátsó felszínén • a lábszár hátsó-külső részén, • a külboka területén, a lábfej külső élén és • a kislábujjon sugárzik át. Ez nemcsak fájdalom, de mozgás- és érzészavar, túlérzékenység vagy érzéketlenség is lehet. Előfordul a láb és a lábujjhajlítók gyengülése és bénulása, ezért a lábujjhegyen járás nehezített, az Achilles reflex gyengül.

55

• L5 bántalma esetén (L4-5 csigolyák között) a fájdalom a lábszár külső, elülső felszínén keletkezik és az öregujjba sugárzik. Egyes extenzorok gyengülnek, sarkon járás nehezített és gyengül a patella reflex. A betegnek általában a járás fájdalmas, a fájdalom köhögésre, tüsszentésre fokozódik. A fej előrehajlásakor a fájdalom fokozódik. Ez a NÉRI TÜNET . A beteg antalgiás (kényszer) tartásban van. A gerinc minden irányú mozgása korlátozott. Legtovább az oldalirányú flexió marad fenn. • Cauda szindróma (Cauda equina = lófarok szerű idegnyalábok) A gerincvelőből a csigolyák közt két idegköteg lép ki, ezeket gerincvelőidegeknek hívjuk. E kötegekben futnak azok a mozgató- és érzőrostok, amelyek segítségével a gerincvelő és az agy kapcsolatot tartja testünk más részével. Jóllehet, a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér, van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A kauda szindrómát (a lumbális szakaszon) általában a csigolyatest középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák. Tünetei: • széklet és vizelet inkontinencia lép fel, • szimmetrikus fájdalom-, zsibbadásérzés a gáttájon, a fartájon és csontok belső felszínén, • előfordul, hogy az alsó végtagi reflexek gyengülnek, nem válthatók ki, • súlyosabb változások, bénulások is előfordulnak. Kezelése: műtéti. Csak nagymértékű diszkusz herniánál fordul elő általában oldalsó vagy mediális proloxusnál előesés, a gyökök ekkor sérülnek leginkább. Gyerekeknél, időseknél ritkán fordul elő. Diagnózis: tünetek alapján, CT vagy MR vizsgálattal Kezelése: • konzervatív • kifotizáló fekvés (kemény alapon hanyatt fekvés, behajlított térdekkel és csípővel) • gyógyszeres • fájdalomcsillapítók • gyulladáscsökkentők • izom relaxánsok • enyhe nyugtatók

56

Akkor eredményes, ha a porckorongsérv visszahúzódásra hajlamos: • Kemonukleolizis Ilyenkor képalkotó ellenőrzése mellett speciális kémiai anyagot juttatnak a nucleus pulposusba, ami (chimopapdin) enzimologikusan oldja a nucleus pulposust és a visszahúzódást előidézi. • Műtét: hátsó feltárásból történik (ortopédia) • flavotómia: (fenestracio) a ligamentum flavum, esetleg az érintett oldali csigolyaív részleges eltávolítása; • laminectomia: flavotómia folytatásaként a féloldali ív teljes eltávolítása, valamint a tövisnyúlvány mindkét ívének eltávolítása. Mindenképpen műteni kell: • ha fokozódó neurológiai kiesések vannak, • ha Cauda szindrómát látunk (csigolyatest középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák). Relatív műtéti javallat: • ha elviselhetetlen a fájdalom • ha a konzervatív kezelés nem használ.

57

22./a)

I.

Cervicobrachialgia,

II.

Lumboischialgia

(A nyaki-kari fájdalom és az ágyéki-csípői fájdalom) Mindkét fájdalom szindróma (tünetegyüttes). Mindkét fájdalom rendkívül sok ok miatt alakulhat ki. (lsd. 7/a és 8/a. tételeket)

I.

Cervicobrachialgia Maga a szó: a nyaknak ill. a nyakból a vállba, a hát felső részébe és a felső végtagba kisugárzó fájdalmak összefoglaló neve. Leggyakoribb oka: • akut és krónikus mialgiák (izomfájdalmak) • diszkusz hernia • artrózisok (gerincszakaszra vonatkozóan) • egyéb • gyulladásos eredetű betegségek, • különböző nyaki szakaszon daganatok, • a nyaki gerinc oszteoporózisa. (részletesen lásd az előző tételekben) Jellegzetes tünetek:

Amikor a nyaki ideggyökök érintettek, a fájdalom a vállba, a karokba és a kezekbe, vagy a tarkóba sugárzik. nyaki fájdalom: • egyrészt a nyak alsó régiójában lehet, • másrészt az érintett izület érintett szintjétől függően kisugározhat a tarkóba, a mellkas elülső részébe, a vállövbe, a kar, az alkar és a kéz irányába, • általában egy oldalon, de lehet mindkét oldalon. • a nyak mozgásai fokozzák a fájdalmat, és reumatológiai tünetek is járulnak hozzá, attól függően, hogy mely ideggyökök, milyen minőségben károsodtak. • ahol algia (fájdalom) van, ott spazmus is van, és fordítva. Diagnózis: Nagy körültekintést igényel, ki kell vizsgálni. • képalkotó eljárással általában nem találnak radiológiai elváltozást • CT és MR vizsgálattal az ideggyökök nyomására derül fény, • belgyógyászati vizsgálat, (olyan belgyógyászati betegség, mely reumás elváltozást vagy magas vérnyomást okoz). Kezelés: • a kiváltó ok függvényében • érzéstelenítők • fájdalom csillapítók • gyulladáscsökkentők • izomlazítók • akut esetben, ha nagy fájdalommal jár, a nyak rögzítése ajánlott (gallérral). • heveny tünetek mérséklődése után • gyógytorna, •

58

• masszázs terápia • elektro terápia

Luboischialgia Fő ismérve: A derékból az alsó végtagba sugárzó vagy az alsó végtagba jelentkező fájdalom. Tisztázni kell: • a fájdalom ideggyököt ért bántalom miatt van vagy nem • a fájdalom helyét (lokális vagy diffúz) • a fájdalom jellegét (égő, szúró, mozgásra fáj) • a fájdalom okát (mozgásszervi vagy belszervi) Fő okai: • túlerőltetés, • lehűlés, • vírusfertőzés, • rossz mozdulat, • nehéz teher, • rossz emelés, • hirtelen törzsfordítás. Tünetei: • fájdalom • kényszertartás • mozgáskorlátozottság • általában lumbágó esetében az izomspazmus az egyik oldalon kifejezettebb Fájdalom fajtái: a.) Radikuláris fájdalom (ideggyöki fájdalom)

Az ideggyökök a gerincvelőből indulnak ki, jeleket visznek és hoznak a szervezet majdnem minden részére. Ezek az ideggyökök a csigolyák közt lépnek ki, és minden egyes gyök a test meghatározott részét látja el információval, ill. érzőműködéssel. Minden gyök két részből áll: • a mozgatóidegek a gerincvelő elülső részéből lépnek ki és az izmokat ingerlik, • az érzőidegek a hátsó részből lépnek ki és érző információkat visznek az agyba.

A csigolyák károsodása vagy a csigolyák közti porckorongok nyomhatják az ideggyököket.

b.)

A radikuláris fájdalmat mindig ideggyököt ért bántalmak okozzák, ilyen: • a porckorongsérv, • a csigolyaösszeesés (oszteoporozis, rosszindulatú daganat), • a különböző gyulladások, • az övsömör (herpesz zoszter), melyek csigolyákat, kilépő gyököket érintenek. Zsibbadással kombinált, égő, szúró fájdalomérzés, általában hirtelen mozdulatra alakul ki. Pneudoradikuláris fájdalom (ál ideggyöki fájdalom)

59

Ágyéki régió lágyrésziből származik (pl. copeman hernia, bursitis trochanterica). c.)

d.)

1.)

Perifériás neuropathia Diabetes mellitus előrehaladott stádiumában látjuk. Nem annyira éles a fájdalom, inkább a zsibbadás uralja a képet. Előfordul alagút szindrómához hasonló összenyomódás, ilyenkor a fájdalom hasogató jellegű. Nem radikuláris fájdalom (nem ideggyöki eredetű fájdalom) Jellemzőek a fonák érzések. Gyakoriak: • a lágyrész elváltozások kapcsán a pannikulózisoknál (zsírszövet gyulladás), • bizonyos daganatos elváltozásoknál, • legnagyobb szerepe a pszichés faktoroknak van.

Cauda szindróma, Cauda equina (lófarok szerű idegnyalábok) A gerincoszlop a csigolyából épül fel, melyek védik a gerincvelőt. A gerincvelő egy hosszú, törékeny képlet, amely a gerinccsatorna közepén fut végig. A csigolyák közt porckorongok vannak, ezek teszik rugalmassá a gerincoszlopot. A gerincvelőből a csigolyák közt két idegköteg lép ki, ezeket gerincvelőidegeknek hívjuk. E kötegekben futnak azok a mozgató- és érzőrostok, amelyek segítségével a gerincvelő és az agy kapcsolatot tartja testünk más részével. Jóllehet, a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér (L2-nél), van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A cauda szindrómát (a lumbális szakaszon) általában a csigolyatest középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák. Tünetei: • széklet és vizelet inkontinencia lép fel, • szimmetrikus fájdalom-, zsibbadásérzés a gáttájon, a fartájon és csontok belső felszínén, • előfordul, hogy az alsó végtagi reflexek gyengülnek, nem válthatók ki, • súlyosabb változások, bénulások is előfordulnak. Kezelése: műtéti.

2.)

Nervus femoralis (femoralis neuralgia szindróma) (combidegzsába) Általában egyéb krónikus betegség – cukorbetegség, alkoholizmus, nőgyógyászati- és daganatos elváltozások – késői stádiumaiban fordul elő.

Az combideg lefutása mentén és az ideg által ellátott régióban (comb elülsőbelső régiójában) okoz mozgászavarokat, érzészavarokat és fájdalmat. 3.)

Szűk lumbális csatorna A gerincvelő körüli tövishez tartozó tér szűkülete. Ahol az idegek futnak, ott vissza-visszatérő fájdalmat okoz. Zsibbadás a lágyék-, a fartáj, a gáttáj és a láb mindkét oldalán előfordul, de az egyiken kifejezettebb. A fájdalmas zsibbadás pneudoradikuláris jellegű, nem fokozódik tüsszentésre, köhögésre. Izomgyengeség, mozgászavar alakul ki, intermittáló klaudikáció (sántítás) Kiváltó okot kell megkeresni. A környező szervek betegségeiről lehet szó, mely lehet tumor, fertőzés (pl. agyhártyagyulladás) vagy övsömör, melyek károsítják az ideggyököt. 60

Tünetek: • a nyomás fájdalmat okoz, mely gyakran rosszabbodik, ha a beteg mozog, tüsszent vagy erőlködik (pl. székeléskor), • deréktáji ideggyökök nyomása esetén a fájdalom olykor csak a deréktájon érezhető, máskor kisugározhat az ülőideg mentén a farpofákba, a combba, a lábikrába és a lábfejekbe (a fájdalmat ülőidegzsábának hívják, az ún. isiász). A kétoldali luboischialgiánál általában térfoglaló folyamatra kell gondolni, • jóindulatú vagy rosszindulatú daganatokra, • nagy porckorongsérvre, • traumás elváltozásokra.

61

23./a)

Osteoporosis és formái

Az egységnyi térfogatú csonttömeg megkevesbedése a szerves és szervetlen állomány arányának megtartása mellett. Mennyiségi jellegű folyamatot a csontszövet csökkent képződése vagy fokozott pusztulása hozza létre, de a kettő együtt is szerepelhet. Oszteoblaszt : csontszövet képződés  hipofunkció Oszteoclaszt: csontszövet pusztulás  hiperfunkció Szervetlen anyagok (ásványi sók) csökkent kínálata. (vagy hiányzik, vagy nem tud beépülni).

Felosztása •

primer oszteoporózis: gyakoribb, oka nem ismeretes, • általában nőket érint, • generalizált (általános) folyamat , • kor előrehaladásával fokozódó deformitásokat, statikai elváltozásokat okoz, alcsoportjai: • posztmenopauzális csontritkulás • 50 év feletti nőket érint. • Oka: ösztrogén típusú és egyes androgén típusú hormonok csökkent volta.

Ezeknek a hormonoknak a csökkenése a kalcitonin anyagcserére van káros hatással. A kálcitonin stimuláció kiesik és fokozott oszteoclaszt (csontbontó sejtek) aktivitása fog létrejönni. Hormonpótlás: oszteoporozis, szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésére szolgál. Kockázata: daganatképződés indulhat meg, valamint egyéb belgyógyászati következményeket okozhat. • szenilis oszteoporózis.: oszteogenezis involuciója (csontépülés visszafejlődése) • 70 évesnél idősebbeken alakul ki, a nőket és férfiakat egyaránt érinti. • lefolyása lassú, • gyakran csípőtáji törés hívja fel rá a figyelmet, 50 %-a törést követően egy éven belül meghal. • szekunder oszteoporózisok •

• •

• •

Ilyenkor a ritkulásos folyamat egy jól definiált kórkép tünete és következménye. fehérjehiányos állapotok: • táplálkozási és felszívódási zavarokhoz, vesebetegségekhez kötődik, mely proteinurémiával jár. kálciumhiányos állapotok • táplálkozási és felszívódási zavar, • kálcium anyagcserezavar, • vesebetegségek. hormonális eredetű • bizonyos mellékvesebetegségekben jelentős, vagy • tartós szteroid terápia következménye. egyéb anyagcserezavarok, 62

• • • • • •

•

egyéb betegségek (reumatoid artritis - reumatikus izületi gyulladás), egész test immobilizáció (fekvő beteg mozgás, mozgatás nélkül).

Klinikai tünetek fájdalom, megváltozott statikai viszony eredményeképpen, az izületi terhelés miatt kényszertartás alakul ki, ezeket a statikai elváltozásokat kísérő csonthártya folyamatok, lágyrész spazmusok (görcsök) helyzetváltoztatásakor, terheléskor fájnak, ütésre, nyomásra a fájdalom fokozódik. deformitás jellegzetes, ha a csigolyákon van az oszteoporozis, és ehhez atrofiás (sorvadt) hátizomzat tárul, fokozódik a kifózis (púposság). Extrém esetben a bordaív összeér a csípőtövissel, így a beteg testmagassága csökken. fraktúrák (csonttörés) • első jel a patológiás törés (kisebb behatásra törik), általában a combcsont, • mikrofraktúrák összeadódása eredményez nagyobb törést, • nagyobb törések: combnyak, radius, humerus, borda, kompressziós csigolya fraktúra.

Diagnózis • radiológiai vizsgálat (rtg.), amikor már röntgen alatt látható a csonttömeg pusztulás, akkor már 30-40 %-os csonttömeg csökkenés, • a csont szerkezetében látunk elváltozásokat, megfogyatkozást. A folyamat a gerinccsigolyákat és a medenceövet fogja érinteni. A koponyacsont denzitása (sűrűsége) érintetlen. • Denzitometria (denzitométer) = csontsűrűségmérés = 1 cm3-re jutó ásványi anyag tartalmat méri. Laboratóriumi eltérések Ritkán jellegzetesek. Meg kell vizsgálni • a szérum és a vizelet fehérjét, • általános vérképet, • D-vitamin és Ca terhelési próbák végzése, valamint a P (foszfor) szintet, (P – D – Ca háztartás összefüggésben van) Betegben túl nagy a D és Ca felszívódás (kevesebb ürül). Terápia A kezelés célja a csontfolyamat előrehaladásának mérséklése és megállítása, új statikus egyensúly létrehozása, a fájdalom csökkentése. Oki terápia: • szekunder oszteoporózis esetén lehet alkalmazni, 63

• • •

primer kórformák gyógyítása (feltételezzük – próbálkozunk), fehérje és Ca dús ételeket adunk, (Ementáli-, Pannónia sajt) Ca felszívódást megsegítik D vitamin kezeléssel, • csontépülés segítő gyógyszerek, oszteoblaszt serkentésére hatnak – nátriumfluorid vegyületek, • különböző fájdalomcsillapítók adása, • izomlazítók adása, hormonális kezeléseket időszakosan alkalmaznak, • anabolikus hormonok  felépítő hormonok (egyszerűbb anyagokból összetett anyagok keletkeznek), • egyéb hormonok, melyek a kálcitonin fokozódást segítik, ösztrogén jellegű vegyületek. Megelőzés • helyes életmód, • testsúly normalizálás, • helyes táplálkozás, • rendszeres testmozgás, napi 20-30 perc séta, úszás, kerékpározás.

64

23./b)

Köszvény (arthritis urica)

Purin vegyület: purin molekulák építő elemei a nukleinsavaknak A purinnukleotidok anyagcseréjének végterméke a húgysav. A húgysav 75 %-a a véren keresztül, 25 %-a egyéb testnedvekkel (gyomornedv, epe, nyál) választódik ki. Purinanyagcsere zavara következtében húgysav halmozódik fel a szervezetben. A húgysav a sejtek lebontásának egyik mellékterméke. A vérben magas lesz a húgysavszint (hiperurikémia), telítődik és a húgysav nátriumsó (mononátrium urát) alakjában lerakódik a szövetekben, elsősorban az izületekben. Az izületekben a lerakódott húgysavsó rohamokban megjelenő vagy tartós gyulladást okoz. Az izületi gyulladás az ismétlődő rohamok után idültté válhat, és torzíthatja az izületet. A betegség extraarticuláris (izületen kívüli) és zsigeri elváltozásokkal is járhat. A húgysav szintje akkor lesz magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. A húgyutakban kicsapódott húgysavsó vesekövességet hoz létre. A húgysavsó kicsapódhat a vese állományában is, ahol a veseműködési zavart okoz.

A köszvény a purin anyagcsere (öröklődő) zavara, kiújuló, rohamokban jelentkező, igen fájdalmas izületi gyulladás. Patogenetika, kialakulást elősegítő tényezők: Ha a szövetekben helyi acidózis (pH savi eltolódás) ill. az ionos erők változása miatt az urát oldhatósági határértéke az aktuális koncentráció alá csökken, kristályosodás indul meg. A csökkent vérkeringésű periférián levő testtájak kedveznek a húgysav kicsapódásának (fül, végtagok). A szövetekben a mononátrium urát tű alakú kristályokban válik ki. Fajtái.: • •

köszvény, álköszvény

Felosztása: • primer köszvény, amelyben az urát kicsapódásáért elsősorban a hiperurikémia felelős, mely örökletes anyagcserezavar következtében jön létre. Általában enzimhiányon alapuló betegség. • szekunder köszvény másodlagosan kialakuló, bármely nem örökletes, egyéb módon kialakuló hiperurikémia okoz. Csökkent húgysav kiválasztás és fokozott sejtszéteséssel járó állapotok. A betegség előfordulása: • férfiakon sokkal gyakoribb, • családi halmozódás 30 %-ban felfedezhető, • túltáplált embereken fordul elő gyakrabban, • 40-50 éves férfiakon jelentkezik általában.

65

Patológiás elváltozás lényege: Szinovitisz, ami porcdestrukcióval, károsodással jár együtt. Jellegzetes fogpaszta szerű lerakódás látható a szinoviális hártyában. Klinikai kép és tünetek: A köszvényes roham (heveny köszvényes artritisz) váratlanul tör rá a betegre. Az izületek megduzzadnak,a fölöttük a bőr vörös vagy bíborszínű, feszes, fényes és meleg, fájdalmas. Általában több izületet érint, gyakran az éjszakai órákban jelentkezik. A roham gyógyszerek hatására elmúlik. Heveny köszvényes artritisz egyéb tünetei: • láz, • hidegrázás, • általános rossz közérzet, • heves szívverés. Súlyos idült köszvényben • az izületek deformálódása is gyakori, • a folyamatosan lerakódó urát kristályok a beteg izületet, inakat károsítja, így a mozgás korlátozott, a bőr alatt kemény csomókban rakódnak le. Kiválthatja: • kisebb sérülés,műtét, traumák • purin gazdag ételek, fehérjedús táplálkozás, állati belsőségek fogyasztása, • stressz, fáradság, • nagy mennyiségű alkohol, • hőmérsékleti hatások stb. Együtt jár a hipertóniával és a zsírmájjal.

Laboratóriumi jelek • 85 %-ban hiperurikémiás, • primer köszvényt anyagcserezavar, enzimhiány (lebomlást segítő enzimhiány) okozza, (de nem vezet köszvényhez minden magas húgysavszint), • 24 órás gyűjtött vizeletből határozzák meg a húgysav szintjét. • akut roham esetén megemelkedhet a vörösvérsejtszám, • krónikus esetekben a süllyedés gyorsult lehet, Röntgen alatt • un. lokális oszteoporózis látható, ez csak akkor látszódik az adott ízületben, ha a köszvényes roham többször ismétlődik. A csontszéleken kirágottság (uruzolódás) jelenik meg. • urát depo (raktár) jelenléte jellemző, súlyos esetben az izületek kilyukadnak.

Terápia, kezelés •

Elsődleges cél: a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. • Másodlagos lépés a betegség visszatérésének megakadályozása. • Ha tudjuk a kiváltó okot, azt kezelni kell. • Húgysavszintézis gátlása. Addig tartják fenn a kezelést, míg a húgysavszint normális nem lesz.

66

• Húgysav kiválasztást elősegítő, növelő gyógyszerek adása (bizonyos vesebetegségekben nem adható). • A vér húgysavszintjének csökkenésével a fülön, kézen és lábon lévő csomók többsége lassan eltűnik. A rendkívül nagy csomókat sebészeti beavatkozással kell eltávolítani. • A gyógyszerezést ki kell egészíteni bőséges folyadékbevitellel. • A vizeletet lúgosítani is szokták. • Életmód változtatás, testsúly rendezés.

Diéta Kerülje a puringazdag táplálékokat: • állati belsőségek • kolbászfélék • felvágottak • kávé, csoki, kakaó • hüvelyesek

Heveny köszvényes roham kezelése •

• •

fájdalomcsillapítás és gyulladás megfékezése • kolchicin szaliciláttal, • nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel, • kortikoszteroidokkal, hideg borogatás lokálisan nyugalom előnyös

Általában a kisizületben kezdődik a betegség, később a nagyobb izületek is érintettek lesznek, ilyen a térd és a boka.

67

24./a.)

Arthritis fogalma. Monarthritis, oligoarthritis, arthritis psoriatica

Arthritis (izületi gulladás) fogalma Az izületi gyulladás az izület belhártyájának gyulladása, mely később az izület egyéb szöveteire is ráterjedhet. Rendkívül sok ok miatt következhet be. Általában fertőzéses vagy immunológiai eredetű. Tünetei: • • • • •

spontán vagy mozgatásra, nyomásra jelentkező fájdalom duzzanat, az izület feletti bőr melegsége, vörössége, az izület mozgáskorlátozottsága.

A synovialis belhártya gyulladás tünetei függnek • a kórformától, • az érintett izülettől és • a szervezet reakcióitól is.

A gyulladás történhet: •

A kórokozó közvetlen az izületbe kerülve okozhat gyulladást, vagy • maga a kórokozó nem kerül az izületbe, csak bizonyos alkotórészei, ill. a kórokozó ellen képződő ellenanyagok okoznak ún. reaktív gyulladást. Ezek a kórokozók lehetnek: • baktériumok, • gombák, • vírusok. Utóbbiak általában polyarthritist okoznak.

Bakteriális izületi gyulladás A baktérium közvetlenül bekerül az izületbe sérülés, orvosi beavatkozás útján, vagy • véráram útján valamely szervből, vagy • közvetlen ráterjedéssel (bőr-, lágyrész-, csont-gennyesedésről). Legtöbbször heves, gyulladásos tünetekkel, lázzal jár. A szeptikus (gennyes) izületi gyulladás halálos is lehet.

Reaktív arthritis (oligoarthritis) •

több, 2-4 izületet érint, általában aszimmetrikusan. Reaktív arthritis esetén mindig keresnünk kell a belszervi előzményeket, bőr tüneteket. Ilyen betegségeket okozhat • a kullancs élősdije (Lyme-kór), • streptocossus okozta (mandula- v. torokgyulladást követő) reumás láz, mely több nagyizületet érint asszimetrikusan, szív- és idegrendszeri megbetegedést is okoz, • bélfertőzést okozó baktériumok, • szexuálisan terjedő Chlamydia okozta reaktív arthritis.

68

Megkülönböztetünk: • monoarthritist: 1 izület gyulladását jelenti, • oligoarthritist: 2-4 izület gyulladását jelenti • polyarthritist: 4-nél több izületet érint a gyulladás.

Monoarthritis (egy izületet érintő gyulladás) A kórokozó közvetlen az izületbe jutva okoz gyulladást.

Traumás arthritis

Monarthritist (egy izületet érintő gyulladást), gyulladásos synovitist (izületi belhártyagyulladást) okoz, ritkán véres folyadékgyülemmel. •

Sérülések után fordul elő, fájdalom által kiváltott gyulladásos megbetegedés az algodystrophia (fájdalmas táplálkozási rendellenesség?), melyre jellemző a foltos csontritkulás. A kezdeti gyulladásos tüneteket, keringési elváltozások kísérik. Az izületek gyakran kontraktúrákban rögzülnek. Leggyakrabban a kézen, lábfejen, bokán, térden észleljük.

• •

Köszvény (arthritis aurica) • Primer köszvényes megbetegedés. • Általában egyetlen izület gyulladását érinti. Purin anyagcsere zavarával, magas húgysav vérszinttel, izületekben, ill. más szervekben urát-kristály kicsapódással járó betegség. Általában zsír és szénhidrát anyagcserezavar is társul a köszvényhez. Jelentkezhet: csuklón, könyökön, térden, bokán s több izületen egyszerre, asszimetrikusan is.

2.) Oligoarthritisek (2-4 izület gyulladása) Sokszor egy izület megbetegedésével kezdődik. Közös jellemzőjük, hogy a HLA B 27 szöveti antigénnel rendelkezőket betegítenek meg, • A sacroiliaca (keresztcsonti-csípőcsonti izület), a spondylitis (gerinckisizületek) és az alsóvégtag sokizületi gyulladásával jár együtt.

A keresztcsonti-csípőcsonti izületi gyulladás és a gerinckisizületek gyulladása elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. Nem ritka az ín vagy szalag tapadási helyének gyulladása. Kéz vagy lábujjakon fordul elő a tendinitis (íngyulladás) okozta ún. kolbászujj, mely az egész ujj duzzanatát okozza. • Gyakoriak a szem-, nyálkahártya- és bőrtünetek. • Ebbe a körbe tartoznak a • gyulladásos bélbetegségekhez csatlakozó izületi gyulladások (colitis ulcerosa = vastagbélfekély), • egyes reaktív arthritisek (Lyme-kór, reumás láz, chlamydia okozta izületi gyulladás), • a pikkelysömörhöz társuló izületi gyulladás. • •

•

Ide soroljuk Reiter-kórt, melynek jellemzője, hogy az izületi gyulladás • szemgyulladással, • húgycsőgyulladással, • esetleg psoriasosos (pikkelysömör) bőrgyulladással is társul.

69

A Reiter kór reaktív arthritis, melyet • dizentériás (vérhas) bélfertőzés, • szexuális úton terjedő chlamydia vagy • ureoplazma fertőzés vált ki.

• A csoport legtipikusabb betegsége: spondylarthritis ankylopoetica (SPA) (Bechterew-kór, mely a gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. Ezek a betegségek seronegatív betegségek (seronegatív spondylarthritisek), mert a rheumatoid faktor ezeknek a betegek vérében nem mutatható ki. Az SPA krónikus, gyulladásos megbetegedés, mely elsősorban a gerinc izületeit, a sacroiliacalis (keresztcsonti-csípőcsonti) izületeket érinti, de érintheti a perifériás izületeket, általában a tőizületeket, de elsősorban a csípőt. A betegség családi halmozódást mutat. Általában a férfiak betegsége, 5x, 6x gyakoribb, mint a nőknél. 20-25 éves korban jelentkezik, lappangva, deréktáji-kereszcsonttáji fájdalommal, mindkét oldalon, az alsóvégtagba kisugározva. Saroktáj, ülőgumó fájdalmassága, az inak, szalagok tapadási helyeinek gyulladása is jellemző. A szem szivárványhártya gyulladása, lehet első tünete a betegségben, ritkán vaksághoz is vezethet. Belszervi tünetként szív, tüdő, idegrendszeri elváltozások jelentkezhetnek a későbbiekben. • • • • • •

Kórlefolyás: különböző kezdeti lokalizációban stagnál, progrediál (fokozatosan romlik), proximál (a testhez közelebb eső) felé terjedve, megbetegítheti a háti, nyaki gerincszakaszt is, a fájdalom mellett jellemző a gerinc mozgáskorlátozottsága, a costovertebrális (csigolyákhoz tartozó bordák) izületeinek csontosodása mellkasi fájdalmat, a mellkas mozgásbeszűkülését okozhatja., végstádiumban ún. bambusznád gerinc alakul ki, a gerinc mozgáskorlátozottsága általában együtt jár a paraventebrális (a gerincoszlop melletti) izomzat fájdalmas spazmusával (izomcsomóval). A spazmus kezelésében a gyógymasszőrnek is szerepe van. A mozgásbeszűkülés megelőzhető naponkénti gyógytornával. Éjszaka sima, kemény alapon kell feküdni.

70

3.) Polyarthritis (sokizületi gyulladás) • • • • •

Kezdődhet: akutan, kifejezett gyulladásos tünetekkel, lázzal, belszervi tünetekkel, akár monarthritissel (egy izületet érintő gyulladással). Leggyakrabban a kéz és a láb kisizületei érintettek. Idetartoznak az ún. kötőszöveti betegségek, melyeket autoimmun betegségnek is nevezünk. A betegség kialakulásában szerepet játszik a megváltozott szervezeti immunitás.

Ilyen betegségek: pl. • rheumatoid arthritis, • juvenilis kronikus arthritis, • vasculitissel (érfal-gyulladással) járó egyéb beteség, • systemas lupus erythematosus SLE (bőrfarkas), • Sjögren-szindróma: bizonytalan eredetű megbetegedés az összes külső szekréciós (elválasztású) mirigyek elégtelenségével, Rheumatoid arthritisek Krónikus progrediálódó (fokozatosan romló), szimmetrikus, deformitásokat okozó, sokszor belszervi elváltozásokkal is járó polyarthritis, mely nagyon gyakran érinti már kezdetben is a kéz- és láb kisizületeit.

• • •

A valamennyi perifériás izületet, a nyaki gerinc kisízületeit érinti. Gyakran jár csukló és bokatáji tendosynovitissel (inbelhártya gyulladással). A kézkisizületi arthritis az izületek deformációját okozza, gyakran létrehozza az ujjak típusos ulnár deviációját: az ún. billentyűtüneteket, az ujjak hattyúnyak vagy gomblyuk defermitását. A kéz kisizmok atrophiája (elváltozása, sorvadása) jön létre. A betegségre jellemző a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli izületi merevség.

Egyéb polyarthritisek • polyarthritist okozhatnak bakteriális fertőzések, • kísérheti vagy megelőzheti a daganatos megbetegedéseket, • mellékpajzsmirigy túlműködés okozta megbetegedés is járhat sokizületi gyulladással, • a vírusok okozta polyarthritis nyomtalanul gyógyul. • pikkelysömörhöz is társulhat sokizületi gyulladás.

71

Arthritis psoriatica (pikkelysömörben szenvedő beteg izületi gyulladása) A psoriázisos izületi gyulladás a bőrre vagy körömre lokalizálódó pikkelysömörben szenvedő betegek izületi gyulladása. Olyan több szervrendszert érintő krónikus betegség, amelyben a bőr és a köröm pszoriázisa szeronegatív (szérum negatív) poliartritissel (sok izületi gyulladás) társul.

A betegség emlékeztet a reumás artritiszre, de az utóbbinál antitestek nem mutathatók ki. Ritkán van a két tünet egyszerre. Általában az izületi folyamat megelőzi a bőrtüneteket. Maga a polyartritisz folyamat előszeretettel a kéz kisizületeinek (disztális interfalangiális = ujjperccsont izületei) gyulladásával kezdődik, de gyakran előfordul a szakrális iliakális (csípő keresztcsonti) izületben és a gerincizületben. A pszoriázisosok 5-10 %-a szenved ebben a betegségben. Gyakori a családi halmozódás. Nőkön 30-50. éves korban kezdődik. Maga a gyulladás előbb-utóbb az izület elmerevedését és következményesen csontpusztulást fog okozni. Jellegzetes tünetei: • pszoriázis (pikkelysömör) – időszakosan jelentkező vörös, hámló bőrkiütés, • köröm tünet, gombás körömre emlékeztető megvastagodott, foltos köröm, • az artritisz általában a kéz- és lábujjakon alakul ki, de gyakori más izületeken (csípő és gerinc izületben), • idült gyulladásnál az izületek megduzzadnak és eltorzulnak, • az izületi és bőrtünetek együttesen jelentkeznek vagy tűnnek el. • sokszor szimmetrikusan jelentkezik és az esetek 70 %-ában oligoartritis (2-4 izületet érint), • kisebb hányadában a kolbász ujj jellemző (a kéz ujjai megvastagodnak). Laboratóriumi leletek: • gyorsul a vérsüllyedés, • az esetek 1/5-ben hiperurikémia (magas húgysavszint) is van, • gyulladt, az elváltozás: • fájdalmas - dolor, • vörös, piros - rubor, • meleg - calor, • duzzadt - tumor, • sérült, kiesett működésű, mozgáskorlátozott - funkció laesus.

Kezelése az izületi résbe adott kortikoszteroid injekció, nem-szteroid gyulladáscsökkentők adása, aranykészítmények alkalmazása, mozgásjavító terápiák hatásosak. Kortikoszteroid készítmények (pl. prednizolon) • ellenjavalt: magas vérnyomás, aktív gyomorfekély, cukorbetegség, szemészeti megbetegedés, • melléhatások: bőrre, hormonra, vérképzőszervekre hat. • • • •

72

24./b)

Spondylo arthritis ankylopoetica tünettana és kezelése (gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosishoz) vezethet)

A Spondyloarthritis vagy Spondylitis ankylopoetica egyik jellegzetes, leggyakoribb formája a BECHTEREW KÓR. Krónikus gyulladásos betegség, amely elsősorban a gerinc izületeit és a sacroiliacális (keresztcsonti-csípőcsonti) izületeket érinti. Az izületek közül főleg a tőizületek, de más nagyizületek (pl. térd) is megbetegedhet. Speciális tulajdonsága: • a fibrózisra (kóros szövetburjánzásra) és az ankilózisra (mozgásbeszűkülésre) való hajlam. • előfordulhat a szem, a szív, a belek és a vese érintettsége is Előfordulása: • Általában 30-40 éves férfiakon jelentkezik a betegség. 8x gyakoribb a férfiaknál. • HLA B27 felületi antigének nagy számban mutathatók ki ezekben a betegekben. • Öröklődés – poligénes – valószínű 70 %-ban felelős, 30 % környezeti tényezők rovására írható. Kialakulása: Csontos, porcos felszínen egy destruktív (pusztító), reaktív (visszaható) és reperatív, regeneratív (visszanyerő képességű) folyamatcsoport van, melyek egyszerre vannak jelen. A gyulladásos szövetkárosodások leginkább a porcokban és az izületet alkotó csontvégekben találhatók. Kórosan fokozott szövetburjánzás mutatható ki a csigolyatest elülső vagy oldalsó részén. A folyamatban új csont képződik a porckorong helyén (bambusz tünet), ez egy hosszú gerincszakaszon a szalagok elcsontosodásához vezet. Tünetei: • fiatal felnőtteken alakul ki, • derék és keresztcsonti fájdalom az első tünet, • sokszor különböző fertőzéssel indul a kórkép (emésztőszerv-, húgyúti fertőzés), • a fájdalom a pihenés alatt fokozódik, További jellemző tünetek: • két oldali vagy váltakozó oldali ischialgia (csípőizületi gyulladás, deréktáji ideggyök nyomása, ülőidegzsába) • gyakori átmeneti sántítás, • intenzív csípőfájdalom • ülőgumók nyomásérzékenysége. Általános tünetek: • étvágytalanság • alvászavar • fáradékonyság • izzadékonyság • potencia zavar • mellkasi fájdalom (bordákra kiterjedő nyomás, szorításérzés) • csökkennek a mellkas légzési kitérései • szemészeti gyulladások

73

SCHOBER jel  cm-ben mérhető elváltozás (föld-kézujj távolság) • nagymértékben beszűkülnek a lumbális gerinc oldalirányú mozgásai is (hamarabb szűkül be, mint az előrehajlásnál) Későbbiekben: • a szívben ingerképzési-, ingerületvezetési zavarok • szívburok, szívizom gyulladás • tüdőelváltozások, • respirációs (légzési) funkciók beszűkülnek • cor pulmonale (szívelváltozás) krónikus légző rendszeri restriktív (felületcsökkenéssel járó) elváltozása • idegrendszeri tünetek Szövődmények: • mozgásbeszűkülés és inaktivitás miatt • oszteoporózis, • patológiás törések, általában gyógyszer miatt vérképzési zavarok Diagnózis: •

Négy stádiuma van:

stádium: általános bizonytalan tünetek stádium: kimutathatóak a porc és a csont elváltozásai, a szinoviális hártya gyulladása 3- 4. stádium: ankilózis kifejlődése a folyamatban mozgásképtelenné válik az adott szakaszban kocka csigolya háti és ágyéki szakaszon hordó csigolya (elülső kontúrja a csigolyának kidomborodik) a gerinc elmerevedése kimutatható fehérvérsejt szám szaporulat fehérvérsejt süllyedés gyorsul külleméről is felismerhető – a háti kifózis fokozott (szárnyaszegett pelikán) fájdalom a legnagyobb probléma Felszálló forma: a szakroiliakális izületből indul, majd a gerincen is kimutatható. Leszálló forma: a gerinc csigolyákon alakul ki előbb, csak későbbiekben alakul ki a szakroiliakális izületek betegsége. Kezelése: Attól függ mely stádiumban van. fizioterápia gyógytorna légző gyakorlatok víz alatti terápia gyógyszeres terápia fájdalomcsillapítók gyulladáscsökkentők mellékhatások miatt nem mindegy milyenek ritkán szteroidokat adnak citosztatikus szerek – a sejtburjánzást előzik meg sugárterápia –szövetátalakulást előzik meg immunrendszer kezelés krónikus, tehát állandó gyógykezelést, rehabilitációt igényel műtéti gerinc mobilitás visszahozása

74

háti kifózis korrigálása késleltethető a végstádium.

25./a.)

Reumatoid arthritis tünettana és kezelése

A polyarthritises megbetegedéseknek egyik fajtája. (Poliarhritis chronica progressiva) A betegség kialakulásában szerepet játszik a megváltozott szervezeti immunitás. A kötőszöveti betegségek egy részében szokatlan antitestek észlelhetők és mérhetők a vérben. A legtöbb betegségben azonban az antitestek nem jellegzetesek. A reumás artritiszben szenvedő betegek 70 %-ában kimutatható a reumatoid faktor nevű antitest. Reumatoid artritisz

A reumatoid izületi gyulladás olyan (autoimmun) betegség, melynek során bizonyos izületekben, általában a kezeken és a lábakon, szimmetrikus gyulladás alakul ki. A betegség először gyulladással és fájdalommal jár, végül az izület belső részei pusztulnak. A betegség során az immunrendszer megtámadja az izületeket bélelő és kipárnázó szövetet. Emiatt az izület számos alkotórésze, így a porc, a csont és az ínszalagok lepusztulnak, ami hegképződéshez vezet az izületen belül. A leépülés üteme változó. A gyulladt izületek általában fájdalmasak, merevek, különösen ébredés vagy hosszabb inaktív időszak után. A gyulladt izületek megduzzadnak és gyorsan deformálódnak. Olykor rögzülnek egy bizonyos helyzetben (kontraktúra), azaz nem lehet teljesen kiegyenesíteni. Elsősorban a kéz és a láb kisizületeinek gyulladása, amely súlyos deformitásokhoz, kontraktúrákhoz, az ujjak ulnáris devianciájákhoz és a kéz kisizmainak (interosseus izmok = csontok közötti izmok) sorvadásához vezet. A reumatoid arthritis a PCP-vel szinoním. (prolyarthritis cronica progressiva = többizületet érintő krónikus fokozatosan súlyosbodó izületi gyulladás). Gyakorisága: a népesség 1-2 %-át érinti. Leggyakrabban 35-55 év között kezdődik. Nemi megoszlás: nők aránya 3:1. Kiváltó tényezők: vírus infekciók • trauma, • időjárási tényezők (pl. hideg), • lelki megrázkódtatás. Legtöbbször idiopátiás. Családon belüli halmozódás gyakori. A betegek 50 %-ánál a HLA DR 4 antigén típus megtalálható. Patológiája: • rheumatoid syinovitis, ami • egyrészt folyadék felszaporodással (exudatív proliferáció), • másrészt szinoviális hártya burjánzással jár.

75

Különböző gyulladásos sejtek felszaporodnak, immunkomplexek képéződnek (reumatoid faktorokból és immunglobulinokból). Bármi indította el, a folyamat önmagát fenntartja. Pusztulnak a porcsejtek is. A porcot a burjánzó szinoviális pannus egyrészt mechanikusan, másrészt enzimjei révén pusztítja. Az aktivált porcsejtek is részt vesznek az alapállomány pusztításában. A folyamat során a szinoviális hártya elhal és helyenként leválik. Extraarticularis (izületeken kívüli) elváltozások éreredetűek (vascularis) Klinikai kép, tünetek: A betegség egy hosszantartó, időnként kiújuló sokizületi gyulladás képét mutatja: •

az izületek merevsége, mozgáskorlátozottsága, hőemelkedés, izomfájdalmak, általános rossz közérzet, izzadékonyság, fogyás kezdődhet,

• • •

mono- vagy polyarthritisként lassan, fokozatosan kialakuló, az ujjak doformitását előidéző szimmetrikus gyulladása.

• • • • • •

Kézközép (metacarpus), nyak , lábközép (metatarsus) és ujjak (phalanx) érintettek. Gyakran érintett lehet a gerinc, főleg a nyaki régióban. Érintheti az egész szervezet izületeit (gége, hallócsontok izületei). Együtt jár az inak (extenzorok) gyulladásával is. A csuklóizület elváltozásai egy ficamhoz közeli állapothoz hasonló, voláris irányba (tenyér felé) az extenzor inak helyzeti rendellenessége található. A kicsi kézizmok kontraktúrája ulnáris deviáció, hattyúnyak tünet, gomblyuk tünet. Jellemző még az izmok sorvadása interosseus (kicsi csontok közötti izmok pl. a talp, tenyér). Könyök flexiós kontraktúrája, a rádius feje kificamodhat megnehezítve a pronációs, szupinációs mozgást. Vállizületi elváltozások, hajlamos lesz a ficamokra. Csípőizületben is létrejöhetnek elváltozások, a csípőizületi rés beszűkül. A térdizület mindig érintett, az izület instabillá válik. A boka és a láb izületei közül az ugróizület gyulladása okoz panaszt. Gyakori a kalapácsujj. A bőr általában hideg, nyirkos, jelentkezhetnek pigment zavarok, a bőr elvékonyodik (alapbetegség vagy szteroid miatt). • Reumatoid csomók: főleg subcutan (a bőr alatti kötőszövetben) a végtagok feszítő felszínén, a nyomásnak kitett helyeken kemény duzzanatok (nodulusok), reumás csomók találhatók. • Sérülhetnek a perifériás idegek: alagút-szindróma. • Reumatoid neuropatia: több perifériás ideg is érintett. • A központi idegrendszeri elváltozások jöhetnek létre: szemelváltozások.

76

• Sicca syndroma: immunológiai betegség, mindenhol száraz, a normális testnedvek nem termelődnek. • A nyirokszervek gyulladásos elváltozásai: nyirokcsomó megnagyobbodhat, savós hártyák gyulladása miatt megvastagodhat. Röntgen tünetei: Az érintett izületeket alkotó csontok ízvégeinek oszteoporózisa. Később az izületi részek beszűkülnek, durva deformitások luxáció (ficam), subluxáció (majdnem ficam) alakulnak ki az izületben. Laboratóriumi tünetek: • anémia (vérszegénység), krónikus betegségben elégtelen a vérképzés, vashiányos állapot alakul ki (eritropénia = vörösvérsejtek számának kóros csökkenése). • fehérvérsejtszám emelkedés, • a gyulladásos jellegű szinoviális folyadék véres lehet. Diagnosztika Amerikai Reumatológiai Társaság (ARA) kritériumait használjuk, ami a tüneteket szedi sorba • izületi betegség ,nyomásérzékenység stb. Szövettani vizsgálat • reumás csomók, • vérből ki lehet mutatni a reumafaktorok jelenlétét. Kórlefolyás • rendkívül változatos, • 5 % spontán gyógyul, • attól függ a lefolyás, hogy egyéb állapotok hogyan befolyásolják (terhesség, műtétek, beavatkozások) • függ a beteg életkorától, • az immunológiai általános állapotától, • fontos, hogy milyen stádiumban sikerült kideríteni és a kezelést elkezdeni, • a beteg élete 10 évvel megrövidül valamely ok miatt, ilyenek lehetnek: • valami infekció (fertőzés), • a vasculitis (érfal gyulladás), • valamely szövődménye, • gyógyszerek mellékhatása, • atlasz, 2. csigolya ficama. Terápia: • együttműködés, • gyulladáscsökkentők adása, • lökésszerűen szteroid adása, • arany tartalmú készítmények adása, • egyéb gyógyszerek, • bázis terápia: alapgyógyszer kombinációk, Egyéb kezelési lehetőségek: • passzív és aktív torna, víz alatti lazítási gyakorlatok, • fizioterápia, masszázs módszere, • gyulladt izületek kezelése hőterápiával, • úszás,

77

• •

25./b.

rendszeres életmód kialakítása, a beteg és betegségének nyomon követése.

Psychotherapia jelentősége a krónikus mozgásszervi betegek kezelésében és rechabilitációjában A mozgásszervi betegségek előbb-utóbb mindenkit érint valamilyen fokban (a fehérjedús étrend, az elhízás, a mozgásszegény életmód hozzájárul). Egyik legfontosabb rehabilitáció a krónikus betegségeknél a pszichés vezetés. •Napi fájdalom •napi korlátozottság miatt. •állapotromlás •Együttélés segítése. Pszichoterápia Segítő kapcsolatok egyik formája. A terápiák alapja a közvetlen kommunikáció: •szóbeli, •non verbális kommunikáció (őszintébb). Terápiák résztvevői: • páciens: alkalmasnak kell lennie arra, hogy feltárulkozzon; legyen meg benne az akarat a segítség kérésére és elfogadására; • terapeuta (segítőszemély) • empátia, • feltétel nélküli elfogadás (mindegy honnan jött, lényeg hová tart a páciens), • a segítő hiteles legyen. Terápiás ülés •45-50 perc, •rövid terápia, 10-20 alkalom, •max. 2 hetenként kell találkozni, •hosszú terápia, évekig tart, •terapeuta tudjon hallgatni, meghallgatni. •

Célja: hogy a páciens beszéljen.

Keretei: • ambuláns keretek • állami, • magán úton • intézményes keretek • csoportos terápiák :

•

78

• egymást segítő csoport segítővel, • hasonló problémával rendelkező emberek csoportja. Érdekképviseleti vagy önsegítő csoportja.

79

ÖSSZEFOGLALÓ FÜGGELÉK SZINDRÓMÁK (tünetcsoport, tünet együttes) Alagút szindrómák Ezek olyan kórképek, amelyeket idegek, esetleg erek kompressziója okoz. Olyan helyeken, ahol az erek és/vagy idegek az izmok közötti hasadékokban, csontos, szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülnek. Tünetei: • fájdalom, • érzéskiesés, • zsibbadás, • az izomműködés zavara, kiesése, • időszakos vagy állandó mozgáskorlátozottság. • Bechterew-kór A gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése (spondyloarthritis ankylopoetica SPA), mely elcsontosodáshoz (ankylosishoz) vezethet. Cauda syndroma Cauda equina (lófarok szerű idegnyalábok) A gerincvelőből a csigolyák közt két idegköteg lép ki, ezeket gerincvelőidegeknek hívjuk. E kötegekben futnak azok a mozgató- és érzőrostok, amelyek segítségével a gerincvelő és az agy kapcsolatot tartja testünk más részével. Jóllehet, a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér (L2-nél), van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A cauda szindrómát (a lumbális szakaszon) általában a csigolyatest középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák. •

De Quervain tenosynovitis (dövezsán) Ez a hüvelykujj abduktor és extensor inait érinti.

• Dupuytren contractura (szindróma) Palmaris (tenyéri) aponeurosis (bőnye, kiszélesedett ín) zsugorodása. Heberden syndroma Ismeretlen eredetű polyarthritis, ami egy osteoarthritis (több izületet érintő csontizületi gyulladás). Középkorú nőkön gyakoribb. Leggyakrabban distalis interphalangialis (ujjpercek közötti) területen betegít meg. Ha férfiakon alakul ki, főleg trauma okozza.

80

•

Izomspazmus, izomfeszesség: tünetcsoport Az izomzatnak egy kórosan túlfeszített és tartósan fennálló állapota. Számtalan ok miatt kialakulhat.

•

Izomdisztrófiák (anyagcserezavar, táplálkozási rendellenesség) Ide tartoznak: a genetikusan meghatározott kórállapotok. Az elváltozás az izomállományban van, a vázizom progresszív gyengülését okozzák. Duchenne- és Becker-típusú izomdisztrófia A leggyakoribb izomdisztrófiák, melyek a törzs izmaiban okoznak gyengeséget. (A disztrofin - alapvető fehérje - felelős az izomsejt szerkezetének fenntartásáért). Duchenne- és Becker-féle izomdisztrófiát ugyanannak a génnek két különböző hibája okozza.

• Kleinböck betegség Os. lunatum (kéztőcsontok között: holdcsont) elhalása, deformálódása. • Paget-kór A csontok Paget-kórja a csontváz idült betegsége, melynek során a csont bizonyos része rendellenesen növekszik, megnagyobbodik és felpuhul. Eleinte általában nem jár tünetekkel. Később izületi merevség, fáradtság, a csontok fájdalma, megnagyobbodása, deformitása. A megduzzadt csont nyomhatja az ideget, néha fájdalmas artrózis fejlődik ki a szomszédos izületben. • Perthes-kór Osteochondrosis capitis femuris iuvenilis (fiatalkori combfej csontosodási zavara) A combfej elhalása ismeretlen okból. Előfordulása a 3-11 éves korig veszélyeztetett korcsoportban 0,5-1,0 %. Fiúknál 4 x gyakoribb. Veszélyessége abból adódik, hogy a csípőficamok 5 %-áért felelős a Perthes kór. Ismeretlen ok miatt a femur fej csontmagja vérellátási zavarban szenved, a csontgerendák elhalnak kórszövettanilag. A szinoviális hártya gyulladt és ödémás. Az elhalás egyre terjed, de folyamatosan új csontképződés is van. • Primer fibromyalgia szindróma Az izmok, inak, szalagok eredési, tapadási helyeinek elsődleges (primer) betegsége. Jellegzetes tünetei: fájdalom, merevség. A tünetek, hirtelen kezdődnek, és nyomásérzékenyek, előfordul izomspazmus is. Regionalis myofascialis fájdalom szindróma A primer fibromyalgia lokalizált formája. Helyi jellegű.

81

13 legkifejezettebb nyomás érzékeny pont van a testen – triggerpontok - melyek nyomásra fájdalmasak. 1. suboccipitalis izomtapadás (nyakszírt alatti izmok tapadása) 2. m. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) 3. m. supraspinatus (lapockatövis feletti izom) 4. m. trapezius (trapéz izom) 5. II. sternocostalis régió (szegycsonthoz tartozó II. borda tájéka) 6. könyök laterális felszíne 7. könyök mediális felszíne 8. felső glutealis régió (felső fari régió) 9. trochanter major femoris (nagy tompor) 10. térd laterális felszíne 11. térd mediális felszíne 12. boka laterális része 13. boka mediális része Schipper szindróma Processus spinosus (tövisnyúlvány) fáradásos törése. Általában az utolsó nyakcsigolyáknál a leggyakoribb. Megerőltető fizikai munka hatására alakul ki. Heves vállba sugárzó fájdalommal és izomspazmussal jár. • Sicca syndroma Immunológiai betegség, az egész test száraz, a normális testnedvek nem termelődnek.

82

Zsírszövet betegségei Copeman hernia (zsírszövet sérv) Főleg elhízott nők keresztcsont tájékán található. A zsírszövet herniálódik (sérvesedik) a felette lévő fascián (izompólyán) át. Okozhat fájdalmat, extrém esetbe. •

Dercum betegség, másnéven lipomatozis dolorosa Ez jellegzetesen nőkön található, akik neurózisban, depresszióban szenvednek. Ilyenkor test szerte szimmetrikusan fájdalmas göbök (zsírcsomók) találhatók.

• •

Pannikulitis a bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása. Pannikulózis nem egységes betegség, nem gyulladásos eredetű elsődlegesen. Mindkét elváltozás általában nőkön – vállon, medenceövön, combokon, térd belső felszínén ún. matracjelenséget produkáló, időnként fájdalmas szövetszaporulat, terime nagyobbodás. Ha a zsírszövet gyulladásba jön, nyirokpangást idéz elő, és a kötőszövet fájdalomérző idegvégződéseit nyomja.

83

Neurológiai betegségek •

Heine Medin kór (A járványos gyermekbénulás, neurológiai betegség, de fertőzéssel terjed) A járványos gyermekbénulás (poliomielitisz) fertőző, tartós izomgyengeséget, bénulást és egyéb tüneteket okozó, néha halálos kimenetelű vírusos betegség. Legsúlyosabb szövődménye a maradandó bénulás. Néha érintett lehet az agy légzőközpontja, ami a mellkasi izmok gyengeségét vagy bénulását okozza. Ma ritka, mert kötelező védőoltás van ellene.

•

Myastenia gravis MG (vészes izomgyengeség) Autoimmun betegség, amelyben az ideg-izom kapcsolat (neuromuszkuláris funkció) kóros működése időszakos izomgyengeséget okoz. A betegségben az immunrendszer antitesteket termel, amelyek az idegizom kapcsolat helyén megtámadják az izom-oldalon levő receptorokat. Azok a receptorok sérülnek, amelyek az ideg ingerületeit továbbító anyagot (ún. neurotranszmittert), az acetilkolint észlelik.

•

Nervus femoralis (femoralis neuralgia szindróma) (combidegzsába) Általában egyéb krónikus betegség – cukorbetegség, alkoholizmus, nőgyógyászati- és daganatos elváltozások – késői stádiumaiban fordul elő. Az combideg lefutása mentén és az ideg által ellátott régióban (comb elülsőbelső régiójában) okoz mozgászavarokat, érzészavarokat és fájdalmat.

•

Parkinson kór: Az idegrendszer lassan előrehaladó degeneratív betegsége. Jellegzetességei a nyugalmi- finom hullámú remegés (tremor), a csökkent mozgás (hipokinézis) és az izommerevség (rigiditás). •

Sclerosis multiplex SM (foltos keményedés) SM a központi idegrendszer többgócú fehérállomány betegsége, amely több éves lefolyása során változó súlyosságú maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet. Nevét onnan kapta, hogy a fehérállományban szabadszemmel is láthatóan, körülírtan szürkés-rózsaszín kemény tapintatú plakkok (felrakódások) vannak. A betegség állapota folyamatosan romló (progrediáló).

84