16208_M_1 Megoldás És Tanári Segédlet

Both Mária - Csorba F. László Biológia munkafüzet a gimnáziumok 10. évfolyama számára (Raktári szám: 16208/M/1)

Megoldások és tanári segédlet

1

Kedves Kollégák! A tanári segédletnek ez a része a 10. osztályos munkafüzet feladatainak megoldásai mellett olyan javaslatokat, ötleteket is tartalmaz, melyek a feladatok felhasználására vonatkoznak. Ahol szükséges, jeleztük, hogy a feladat milyen általános iskolai előismeretekre épít, illetve milyen más tantárgyban megszerzett ismereteket alkalmaz. al kalmaz. Az egyes témák feldolgozásában fe ldolgozásában újszerű a tudománytörténeti megközelítés, ami természettudományos gondolkodás kiművelésének újból  elismert eszköze. Ezek a feladatok egy-egy felfedezés, kísérlet elemzésén keresztül visznek közelebb a kutatók tudományos eredményeinek megértéséhez. megértéséhez. Utaltunk arra, hogy az adott feladatban alkalmazott módszer a későbbiekben mely más feladatokban fordul elő ismét. Jeleztük azt is, hogy a 10. osztályos biológia ismeretei hogyan alapozzák meg a későbbi munkafüzetekben előforduló témákat. Ezekkel az utalásokkal az ember egészségtana, az ökológia és az evolúciós gondolat összefüggéseire összefüggéseire mutatunk rá. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy mely feladatok alkalmasak leginkább arra, hogy diákjaink a megszerzett tudásukat önállóan is tudják ellenőrizni. A Megoldások és tanári segédletben való eligazodást Tartalom segíti. Munkafüzetünket úgy állítottuk össze, hogy a di ákok ennek alapján (elsősorban a középszintű) középszintű) biológia érettségire folyamatában, önállóan vagy tanári vezetéssel sikeresen fel tudjanak készülni. Munkafüzetünkben fölhívtuk a figyelmet azokra a feladattípusokra, f eladattípusokra, melyek újszerűek a biológia érettségiben, ezért ez ért gyakorlásuk különösen hasznos lehet (szövegértelmezés, (szövegértelmezés, halmazok). Munkafüzetünk nem kötődik egyik tankönyvcsaládhoz sem  – mindegyikhez jól használható. Többször javasoljuk ugyanakkor a Növény- és Állatismeret könyv használatát, melyek elengedhetetlenek elengedhetetlenek a kellő fajismeret és az ökológiai alapműveltség megszerzéséhez. megszerzéséhez. Iránymutató volt számunkra a Nemzeti Alaptanterv és a biológia érettségi vizsga követelményrendszere.

2

Kedves Kollégák! A tanári segédletnek ez a része a 10. osztályos munkafüzet feladatainak megoldásai mellett olyan javaslatokat, ötleteket is tartalmaz, melyek a feladatok felhasználására vonatkoznak. Ahol szükséges, jeleztük, hogy a feladat milyen általános iskolai előismeretekre épít, illetve milyen más tantárgyban megszerzett ismereteket alkalmaz. al kalmaz. Az egyes témák feldolgozásában fe ldolgozásában újszerű a tudománytörténeti megközelítés, ami természettudományos gondolkodás kiművelésének újból  elismert eszköze. Ezek a feladatok egy-egy felfedezés, kísérlet elemzésén keresztül visznek közelebb a kutatók tudományos eredményeinek megértéséhez. megértéséhez. Utaltunk arra, hogy az adott feladatban alkalmazott módszer a későbbiekben mely más feladatokban fordul elő ismét. Jeleztük azt is, hogy a 10. osztályos biológia ismeretei hogyan alapozzák meg a későbbi munkafüzetekben előforduló témákat. Ezekkel az utalásokkal az ember egészségtana, az ökológia és az evolúciós gondolat összefüggéseire összefüggéseire mutatunk rá. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy mely feladatok alkalmasak leginkább arra, hogy diákjaink a megszerzett tudásukat önállóan is tudják ellenőrizni. A Megoldások és tanári segédletben való eligazodást Tartalom segíti. Munkafüzetünket úgy állítottuk össze, hogy a di ákok ennek alapján (elsősorban a középszintű) középszintű) biológia érettségire folyamatában, önállóan vagy tanári vezetéssel sikeresen fel tudjanak készülni. Munkafüzetünkben fölhívtuk a figyelmet azokra a feladattípusokra, f eladattípusokra, melyek újszerűek a biológia érettségiben, ezért ez ért gyakorlásuk különösen hasznos lehet (szövegértelmezés, (szövegértelmezés, halmazok). Munkafüzetünk nem kötődik egyik tankönyvcsaládhoz sem  – mindegyikhez jól használható. Többször javasoljuk ugyanakkor a Növény- és Állatismeret könyv használatát, melyek elengedhetetlenek elengedhetetlenek a kellő fajismeret és az ökológiai alapműveltség megszerzéséhez. megszerzéséhez. Iránymutató volt számunkra a Nemzeti Alaptanterv és a biológia érettségi vizsga követelményrendszere.

2

Tartalom I. Bevezetés a biológiába ........................................... ................................................................. ............................................ ......................................... ................... 5 Kérdezz a természettől!**.................................................................................................................. természettől!**.................................................................................................................. 5 Háromféle rendszer**........................................................................................................................ rendszer** ........................................................................................................................ 6 A rendszerezés úttörői**.................................................................................................................... úttörői**.................................................................................................................... 8 Élőlények és életmódok* ................................................................................................................... 9 Csoportosítás több szempont szerint* .............................................................................................. 10 Mikroszkóp-mikrokozmosz* ........................................................................................................... 10 Élet egy csepp vízben*..................................................................................................................... vízben*..................................................................................................................... 11 Fényben és fény nélkül** ................................................................................................................ 11 Amőba és zsákmánya*..................................................................................................................... zsákmánya* ..................................................................................................................... 12 Baktériumok anyagcseréje** ........................................................................................................... 12 Életünk és a mikrobák**.................................................................................................................. mikrobák** .................................................................................................................. 13 Összefoglaló feladatok**................................................................................................................. feladatok** ................................................................................................................. 13 Bevezetés a biológiába ................................................................................................................ 13

II. Gombák, növények és környezetük .......................................... ................................................................ ....................................... ................. 15 Gombák**........................................................................................................................................ Gombák**........................................................................................................................................ 15 Spórák mindenütt**......................................................................................................................... mindenütt** ......................................................................................................................... 15 Moha és páfrány*............................................................................................................................. páfrány*............................................................................................................................. 16 A fenyők* ........................................................................................................................................ 16 Szél útján vagy rovarokkal**........................................................................................................... rovarokkal** ........................................................................................................... 17 Különleges virágok, különleges beporzók*...................................................................................... beporzók*...................................................................................... 18 Pollenháború*.................................................................................................................................. Pollenháború* .................................................................................................................................. 18 Virág és termés* .............................................................................................................................. 18 Termések terjedése*......................................................................................................................... terjedése*......................................................................................................................... 19 Sikeres alkalmazkodás** ................................................................................................................. 20 Özönnövények* ............................................................................................................................... 20 Összefoglaló feladatok*................................................................................................................... feladatok* ................................................................................................................... 20 Gombák, növények és környezetük ............................................................................................. környezetük ............................................................................................. 20

III. A hajtásos növények életjelenségei.................... életjelenségei.......................................... ............................................ ....................................... ................. 22 A hajtásos növények sejtjei*............................................................................................................ sejtjei* ............................................................................................................ 22 Az ozmózis vizsgálata**.................................................................................................................. vizsgálata**.................................................................................................................. 22 A gyökérszőrök feladata* ................................................................................................................ 23 Párologtató levelek*......................................................................................................................... levelek*......................................................................................................................... 23 Alkalmazkodó levelek*.................................................................................................................... levelek*.................................................................................................................... 23 A szervek szövetei és feladataik*..................................................................................................... feladataik*..................................................................................................... 24 Összefoglaló feladatok*................................................................................................................... feladatok* ................................................................................................................... 24 A hajtásos növények életjelenségei.............................................................................................. életjelenségei.............................................................................................. 24

IV. Az állatok és környezetük ............................................. ................................................................... ............................................. ............................ ..... 26 A szövetes állatok sejtjei**.............................................................................................................. sejtjei** .............................................................................................................. 26 Három gerinctelen állatról*.............................................................................................................. állatról*.............................................................................................................. 26 Az ízeltlábúak testfelépítése*........................................................................................................... testfelépítése*........................................................................................................... 27 Polip és fátyolka*............................................................................................................................. fátyolka*............................................................................................................................. 28 A gerincesek vérkörei** .................................................................................................................. 29 Áramló víz és vér** ......................................................................................................................... 29 Vízben és vízparton**...................................................................................................................... vízparton**...................................................................................................................... 30 Kúszó-mászó állatok** .................................................................................................................... 30 Madarat csőréről…* ........................................................................................................................ 32

3

Az emlősök és a hüllők mozgása* ................................................................................................... 33 A rozmár* ........................................................................................................................................ 33 Az állatok szaporodása**................................................................................................................. szaporodása**................................................................................................................. 34 Amiről a csontok árulkodnak** ....................................................................................................... 34 Összefoglaló feladatok**................................................................................................................. feladatok** ................................................................................................................. 36 Az állatok és környezetük ............................................................................................................ ............................................................................................................ 36

V. Az állatok viselkedése.................... viselkedése ........................................... ............................................. ............................................ ....................................... ................. 38 Kulcsinger és motiváció**............................................................................................................... motiváció** ............................................................................................................... 38 A viselkedés modellje*** ................................................................................................................ 38 Hazatérés a fészekbe** .................................................................................................................... 38 Pavlov kísérletei**........................................................................................................................... kísérletei** ........................................................................................................................... 39 Próba szerencse**............................................................................................................................ szerencse** ............................................................................................................................ 40 Háromféle tanulás** ........................................................................................................................ 40 Farkastörvények**........................................................................................................................... Farkastörvények**........................................................................................................................... 41 Összefoglaló feladatok**................................................................................................................. feladatok** ................................................................................................................. 41 Az állatok viselkedése ................................................................................................................. 41

VI. Év végi összefoglalás ........................................... ................................................................. ............................................ ....................................... ................. 42  Növények szervezete szervezete és életjelenségei**......................................................................................... életjelenségei** ......................................................................................... 42 A növényvilág csoportjai* ............................................................................................................... 42 Állatok szervezete és életjelenségei** ............................................................................................. 43  Növények, állatok, gombák gombák – határozókulcs készítése**............................. készítése**........................................................ .................................... ......... 43 Az élővilág csoportjai* .................................................................................................................... 44 Együttműködő sejtek –határozókulcs sejtek –határozókulcs készítése**............................................................................ készítése**............................................................................ 45 Sokszínű élővilág**......................................................................................................................... élővilág** ......................................................................................................................... 46

4

I. Bevezetés a biológiába Kérdezz a természettől!** A feladatok a rendszerezés elveinek bemutatására szolgálnak. Előzetes ismeretként cs ak az általános iskolai tudást igénylik. Közös órai munkával megoldható az 1-2. feladat, a 3-6. kis csoportban vagy önálló otthoni munkaként dolgozható fel. Az 5. feladat a határozókulcsok dichotomikus felépítésének megértését szolgálja. Az 10-es munkafüzet VI. fejezetében (74–76. old) találunk ehhez hasonló, de a már tanult anyag rendszerezésére szolgáló feladatokat. Az itt megszerzett készségeket a tanuló a középszintű szóbeli érettségi gyakorlati feladatainál a növény- és állatismeret témakörben hasznosíthatja. 1. feladat a) patkósorrú denevér; b) dolmányos albatrosz; császárpingvin; f) búbos pacsirta g) leopárdfóka 2. feladat Például: Szaporodásmódjuk alapján: Élőhelyük alapján: úszásra való képesség alapján:

c) ürge;

d ) játékos delfin;

e)

elevenszülők: a, c, d, g tojásrakók: b, e, f  hazai: a, c, f idegen tájakon él: b, d, g, e víz alatt is jól úszik: d, e, g nem tud úszni: a,b,c,f

3. feladat a)  Nem egyértelmű (ennek alapján nem dönthető el, hol a „kicsi” és a „nagy” határa).  b) Szubjektív szempont (mindenkinek más a kedves, nem az állatra, hanem a megfigyelőre jellemző) c)  Nem állandó tulajdonság (minden állatkertben más fajok vannak, és egy bizonyos állatkert is változhat). d)  Nem egyértelmű (mert a legtöbb állat hasznot is hajt és kárt is okoz, és az egyes emberek szempontjaitól is függ, hogy mit tartanak haszonnak, és mit kárnak.) 4. feladat Sok jó megfogalmazás elfogadható. Például: állandó, pontosan meghatározható, objektív (azaz az adott fajokra jellemző, és nem rendszerezőjükre). 5. feladat Sok jó megoldás van. Például: 1. Tojásokkal szaporodik? Igen …………………………………………… > 2.  Nem ………………………………………….. > 4. 2. Az Antarktiszon él? Igen …………………………………………… császárpingvin.  Nem …………………………………………..> 3 3. Magyarországon honos? Igen …………………………………………….búbos pacsirta  Nem ………………………………………….. dolmányos albatrosz 4. Áramvonalas teste megkönnyíti az úszást? 5

5. 6.

Igen …………………………………………… > 5.  Nem ………………………………………….. > 6. Kicsinyeit szárazföldön hozza világra? Igen …………………………………………… leopárdfóka  Nem ………………………………………….. játékos delfin Éjszaka táplálkozik? Igen …………………………………………… patkósorrú denevér  Nem …………………………………………… ürge

6. feladat Közös származásuk alapján.

Háromféle rendszer** A feladathoz az öt regnumos felosztás alapelveinek ismeretén kívül evolúciós szemlélet is szükséges: a közös ős és a leszármazás fogalmának ismerete. Lehetőség Lynn Margulis életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat 1. A 2. B 3. A 4. D 5. C 6. D 2. feladat  Nem élőlények, gazdaszervezet nélkül önálló életjenséget nem mutatnak. 3. feladat Szimbiózisban élő gombák és moszatok hozzák létre őket, melyek külön csoportok tagjai.

6

4. feladat a, b, 7-15. lásd az ábrán! Megjegyzés: A számok helyzete a megfelelő halmazon belül az A ábrán tetszőleges, a B jelű ábrán azonban nem! Itt a 7- 11. számoknak az ujjak csúcsánál (a „jelenben”) kell lennie, a 1215. számnak pedig a „múltban”, például a 15. számnak a gyűrűs ujj és a kisujj elágazása környékén.

7

5. feladat Az embert jelképező profilok az állatvilág előtt, annak részeként rajzolódnak ki, de el is különülnek attól: részei is vagyunk az élővilágnak, de különbözünk is attól. A kéz az élővilág egyes csoportjainak közös származását, egymásrautaltságát jelképezi. A földgömb azt jelzi, hogy a bioszféra (Gaia) egészének fenntartásában minden élőlénynek szerepe van, de az ember helyzete miatt mi tartozunk érte felelősséggel. (Természetesen más megfogalmazás vagy meglátás is elfogadható.) 6. feladat Az „életkéz” az összes regnum származását mutatja, a harmadik ábrán viszont nem különülnek el az ősi és mai prokarióták és egysejtű eukarióták. A „B” ábra mutatja az ember helyzetét az élővilágban, a harmadik ábra nem. Az „életkéz” ábra kifejezi az egyes regnumok azonos fontosságát, együttműködését a földi élet fenntartásában (a másik két ábrázolás nem utal erre). •

• •

A rendszerezés úttörői** Lehetőség arra, hogy a diákok megismerjék a magyar biológia tudománytörténetének néhány jeles kutatóját és azok műveit. Kapcsolódás a történelmi és földrajzi ismeretekhez (a földrajzi felfedezések kultúrtörténeti hatásáról). 1. feladat Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály 2. feladat A magyar tudományos nyelv megteremtésének úttörői. 3. feladat Karl von Linné (1707-1778), Svédország 4. feladat Kitaibel Pál 5. feladat Az éghajlat, a földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, talaj változatossága. 6. feladat Termesztett fajok: pl. paprika, paradicsom, uborka, bab Tenyésztett fajok: amur, selyemlepke Vadon élő adventív növények: pl.  parlagfű, ecetfa (bálványfa), bíbor nenyúljhozzám, akác, selyemkóró Vadon élő behurcolt állatfajok: pl. muflon, amerikai fehér medvelepke, vándorkagyló

8

Élőlények és életmódok* Lehetőség az általános iskolaitól eltérő, új fogalomhasználat gyakorlására, közismert fajok példáján. 1. feladat Fotóautotrófok: Kemoheterotróf - Növényevő: - Ragadozó: - Vegyes táplálkozású: - Lebontó: - Parazita:

5, 6, 8. 9. 1, 2. 10. 4,7. 3.

2. feladat 1. Minden élőlény, amely az emberi szervezetben él, élősködő. 2. A gyilkos galóca ragadozó. 3. Valamennyi élősködő faj heterotróf. 4. A kemotróf lények nem képesek a fény érzékelésére. 5. Az ember kemotróf és heterotróf élőlény. 6. Az autotróf élőlények szervezete csak szervetlen anyagokból áll. 7. Az üregi nyúl kemotróf és heterotróf élőlény. 8. A közönséges ganajtúró lebontó szervezet. 9. Minden autotróf élőlény fényenergiát hasznosít. 10. Minden autotróf és heterotróf élőlény életműködéséhez közvetlenül kémiai energiát használ fel. 11. A vörösróka kemoheterotróf élőlény. A hamis állítások hibásak, mert: 1. az emberben élnek hasznos vagy közömbös bélbaktériumok is. 2. a galóca lebontó (vagy esetleg szimbiózisban él más fajokkal). 4. érzékelni képesek (látás), csak energiaforrásként nem tudják hasznosítani. 6. az autotrófok is szerves szénvegyületekből állnak, ezeket azonban szervetlen forrásból (CO2) képesek felépíteni.

9

H H I H I H I I H I I

Csoportosítás több szempont szerint* A feladat a matematika halmazel méleti részéhez kapcsolható. Lehetőség a logikai készség fejlesztésére és a fogalmi ismeretek vizuális megjelenítésére. A 11. osztályos munkafüzet „Molekulák és halmazok” részében visszatérő feladattípus. 1. feladat a,

 b, 11. barnamedve, róka, hiúz 12. imádkozó sáska, hétpettyes katica 13. hegyesfarkú bélgiliszta 14. macskabagoly, nílusi krokodil, barna varangy 2. feladat Egyetlen élősködő sem lehet autotróf.  Nincsenek élősködő emlősök. (Kivétel a rőt vérszopó denevér.) stb.

Mikroszkóp-mikrokozmosz* A mikroszkóp felépítését, működését bemutató és használatát bevezető feladatok. Az általános iskolai optika ismeretekre épít, tudománytörténeti ismereteket is nyújt. Lehetőség Leeuwenhoek életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat Antony van Leeuwenhoek 2. feladat Változtatható a nagyítás mértéke, valamint a tükör és a mikroszkóplámpa segítségével jó megvilágítás érhető el. 3. feladat Leolvasható a mikroszkópról. 4. feladat Robert Hooke 5. feladat Cellulóz 10

6. feladat A: okulár B: tubus C: beállító csavar D: objektív E: tárgyasztal F: fényforrás (mikroszkóplámpa) G: tükör H: mikrocsavar

Élet egy csepp vízben* 1. feladat I. vízminta egy állóvíz mederfenekéről származhat II. vízminta a tó felszínéről való. 2. feladat 1. A, D, F, (E: a hidrában élő zöldmoszatok) 2. B, C 3. F 4. C 5. E 6. valamennyi 7. C 8. F 9. A, D, F 10. E

Fényben és fény nélkül** Kísérletelemzés, az alapvető anyagcsere -folyamatok ismeretét igényli. A 11. osztályos munkafüzet „A sejtek élete” c. részében találunk ehhez hasonló, részben órán is elvégezhető kísérleteket. A szóbeli érettségi vizsga gyakorlati részének elvégzéséhez ad segítséget. 1. zöld szemesostoros 2. színtelen, zöld színtestet, ha ismét fényre helyezzük a tenyészetet 3. I. tenyészet fényenergiát használ, tehát fototróf, II. tenyészet kemotróf. A sötétben tartottak csak szerves anyaggal maradnak életképesek, szerves anyagot oxidálnak, ha ettől megfosztjuk őket, elpusztulnak. 4. I. 5. A vízben oldott szén-dioxidot, autotrófok 6. A bomló szerves anyagot, heterotrófok 7. A zöld szemes ostorosok a fény felé igyekeznek, a megvilágított oldalon feldúsulnak. A  jelenség pozitív fototaxis. 8. Önálló megoldás

11

Amőba és zsákmánya* 1. feladat 1. B 2. C 3. D 4. C 5. A 6. C 7. A 8. B 9. C 10. D 2., 3. feladat D A lizoszóma egybeolvad az emésztőűröcskével, a baktériumot a nedvek felold ják. E Az amőba eltávolítja az emészthetetlen maradványokat. A Az amőba bekebelezte a baktériumot, zsákmánya egy emésztőűröcskébe került. C Egy emésztőnedvvel telt hólyag (lizoszóma) közelít az emésztőűröcske felé. F A hasznosítható anyagok at az amőba felszívja az űröcske membránján át B Az amőba állábaival óvatosan megközelíti a baktériumot.

4. 6. 2. 3. 5. 1.

Baktériumok anyagcseréje** Az anyagcsere-folyamatokat szövegelemzés segítségével gyakoroltatja. Ismétlő feladatként is alkalmas. 1. feladat 1. autotróf 2. szén-dioxid 3. klorofill 4. fototróf / fotoszintetizáló 5. heterotróf 6. A szőlőcukrot a heterotrófok használják szénforrásként. 7. A zöld színtest eukarióta élőlények sejtalkotója. / A zöld színtest nem molekula, hanem sejtalkotó. 2. feladat a, A napfény.  b, Prokarióta tulajdonságaik, például az, hogy nincs sejtmagjuk. 3. feladat a) kemotrófok  b) kemotrófok és heterotrófok c) kemotrófok és heterotrófok

12

Életünk és a mikrobák** Ez a feladat az ember egészségtanának megalapozását segíti. Kapcsolódik a „Spórák mindenütt” c. feladathoz és a 12. osztályos munkafüzet „Veszélyben a gének” c. feladatához (rezisztencia). 1. feladat A: lebontó B: lebontó C: élősködő/parazita D: szimbionta 2. feladat vízelvonás (pl. aszalás, sózás) hőkezelés (pasztőrizálás, „dunsztolás”, részben a füstölés is) tartósítószerek (pl. nátrium-benzoát, nátrium-szalicilát) A hőkezelés a legkevésbé káros, mert a tartósítószerekn ek káros mellékhatásaik lehetnek (pl. allergiakeltő, rákkeltő). • • •

3. feladat Konyhában (használt edények felületén, hulladéktárolóban): ételmaradékot, illemhelyiségben: emberi ürüléket, fürdőszobában:  koszos ruhák szövetében levő (az emberek bőréről, hajáról lekerülő) törmeléket bontják le. Védekezés: higiénia. A tisztítószerek többsége erős oxidáló hatása révén pusztítja a  baktériumokat, de bőrünk és nyálkahártyánk felszínét is károsítja.

Összefoglaló feladatok** Bevezetés a biológiába

Önálló tudásellenőrzésre alkalmas feladatok. 1. feladat heterotrófok

 prokarióták C.

B élősködők 

D.

A.

E.

F.

H.

J.

G. I.

2.feladat Eukarióták / Autotrófok / Fototrófok / Moszatok 13

3. feladat 1.D, G, I 2.A, E , F, H 3.J 4.B, C, F 5.I 6.B. E , H 4. feladat 1. Valódi sejtmag. 2. Lüktető űröcske. 3. Kétféle sejtmag. 4. Két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj. 5. Piros színű szemfolt. 6. Fehérjéből és szénhidrátból álló sejtfal. 7. Citoplazmában elhelyezkedő kékeszöldes színanyag. 8. Sejtszájat sűrűn borító csillók. 9. Álláb. 10. Sejthártya. 11. Zöld színtest. 12. Emésztő űröcske. 13. Citoplazma. 14. Az örökítő anyagot tartalmazó sejtmag.

D C C E A E E C B D A B D D

5. feladat 1. Fotoszintézis. 2. Szerves törmelék vagy baktériumok bekebelezése. 3. Aktív helyváltoztató mozgás. 4. Alakváltoztatás. 5. Sejten belüli emésztés. 6. Osztódás.

A D D B D D

6. feladat Egyéni megoldás

14

II. Gombák, növények és környezetük Gombák** Elsősorban a már meglevő általános iskolai alapismeretek felelevenítésére és rendszerezésére szolgál. 1. feladat a, Nem illik a sorba: 1, 8, 11, 13,  b, A gomba testfelépítésére jellemző: 5, 6, 7, 14, A gomba életmódjára jellemző: 3, 4, 9 2. feladat Csak növények: 1., 5., 7., 10. Csak állatok: üres Csak gombák: 4. Gomba és növény közötti metszet: 3., 9. Gomba és állat közötti metszet: 2., 6., 8. A többi metszet üres Megjegyzés tanároknak: A gombák sejtfalára leginkább a kitin jellemző, de előfordulhat cellulóz is. 3. feladat A. kalap B. lemezek C. gallér D. tönk E. bocskor F. gombafonalak

Spórák mindenütt** A munkafüzet első nagyobb terjedelmű szövegértelmezi feladata. Felhívja a figyelmet az elmélet és gyakorlat kapcsolatára, a hétköznapok higiénés szabályaira. Lehetőség Alexander Fleming életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat a, A gombaspóra ivartalan szaporító sejt.  b, Heterotróf Életmódja miatt rendelkezik olyan enzimekkel, amelyek a ruhák szerves szennyeződéseit le tudják bontani, „eltávolítják” azokat. c, Az elpusztult élőlények testét lebontják, oxidálják: azok szerves anyag részét a légkörbe szén-dioxid formájába visszajuttatják, illetve a talaj humusztartalmát gazdagítják. 2. feladat a, Testük gombafonalakból (hifa) áll.  b, További szabályok: Hűtőben felejtett, romlott élelmiszereket szigorúan ki kell dobni. Gyümölcs, zöldség vásárláskor csak teljesen ép árut vegyünk meg, odahaza gondoskodjunk szakszerű tárolásukról. Az a gyümölcs, melynek felületén kis barna folt látható, belsejében 15

már gombafonalakkal van tele. A penészes kenyér épnek tűnő részéből hasonló okok miatt nem szabad enni. A lakásban tartott állatok ürülékének eltávolítása napi rendszerességgel történjen stb. 3. feladat a) penicillin  b, A baktériumok anyagcseréjét, szaporodását gátló anyagokat, melyeket más élőlények (többnyire gombák vagy más baktériumok) termelnek. c, Egyre több baktérium válik ellenállóvá (rezisztenssé) a régi antibiotikumokkal szemben. d, A nem előírásszerű használat a rezisztens baktériumtörzsek elterjedését okozhatja, azaz a korábban hatékony gyógyszerek hatástalanná válhatnak. 4. feladat a) A lezáratlanul hagyott baktériumtenyészetbe hulló gombaspórák körül a kifejlődő gombafonalak elpusztították a baktériumokat. Baktériumtenyészet A gombaspórák körül kiirtott  baktériumok

Moha és páfrány* Fajismeretet fejleszt és összehasonlító szervezettani-élettani megközelítést ad. Mikroszkópi rajz készítésének gyakoroltatására is alkalmas. 1. feladat A faj: ciprusmoha, B faj: kövi fodorka 2. feladat A faj jellemzői: 3, 5, 14 B faj jellemzői: 1, 6, 7, 9, 10, 13 Közös jellemzők: 2, 4, 8, 11, 12 3. feladat Egyéni megoldás

A fenyők* Az általános iskolai természetföldrajzi ismeretekre épít. Az egyszerűbb grafikonok elemzését gyakoroltatja. Az ökológiai látásmódot erősíti az éghajlati és a növény szervezettani ismeretek összekapcsolása.

16

1. feladat mérsékelt övezetben, hideg mérsékelt övben 2. feladat tajga 3. feladat A magashegységekben. Mert a magashegységek elhelyezkedése a nagy földi éghajlati övezetességtől független. 4. feladat Igaz állítások: 1., 2., 4., 5., 7., 8. Hamis állítások: 3., 6., 9., 10. 5. feladat 1-hosszú, 2- rövid, 3- gyanta és illóolaj, 4-fagyott, 5- gázcserenyílás, 6- szállítószövetükben, 7-szél útján, 8-toboz 6. feladat Az ismertetőben előforduló hiba: a fenyőknek nincs termésük.

Szél útján vagy rovarokkal** A megszokottól eltérő virágábrázolás elemzése. A feladat újszerűsége: a tábláza t kitöltésével szaporodási stratégiákat hasonlíthatunk össze. Az 5. feladat evolúciós kapcsolatokra is utal. 1. feladat A: bibeszál, B: portok C: sziromlevél D: csészelevél E: virágtakaró levél F: magház 2. feladat a, Az egyes virágok néha egymástól messze nyílnak. Ha az egyik példányon csak hím virágok fejlődnek, a másikon csak nőivarúak, a faj kétlaki. Ilyen például a tiszafa, melynek termős  példányai könnyen felismerhetők a magokat körülvevő piros, húsos magköpenyről. Gyakoribb, hogy egyetlen növényegyeden vannak porzós és termős virágok is, azaz a növény egylaki. Ha az egyes virágok vagy csak termőt, vagy csak porzót tartalmaznak, akkor minden virág egyivarú , mint azt például a mogyoró esetében látjuk. Itt a porzós virágok, a lecsüngő  barkák a feltűnőbbek. A legtöbb rovarporozta növényfajon azonban minden virág kétivarú, azaz tartalmaz porzót is, termőt is. Ilyen például a cseresznye virága.  b, A növény típusa: egylaki egylaki kétlaki A virágok: kétivarúak egyivarúak egyivarúak 3. feladat 1. A virágok elhelyezkedése a növényen 2. A takarólevelek jellemzője 3. A pollenek mérete, alakja, felülete, súlya 4. E, 5. F, 6. C, 7. D, 8. A, 9. G, 10. B.

17

4. feladat szélporozta: bükkös sás, deres csenkesz, réti ecsetpázsit, nád, kunkorgó árvalányhaj rovarporozta: medvehagyma, orvosi salamonpecsét, turbánliliom, madárfészek, őszi kikerics 5. feladat Rovarok: színlátás és a nektár illatának érzékelése, virágporgyűjtő lábak, nyaló -szívó szájszervek. Virágok: mind nagyobb méretű vagy nagyobb számú színes szirmok, b őségesebb nektártermelés.

Különleges virágok, különleges beporzók* Részben evolúciós (koevolúciós) kapcsolatokat bemutató szövegértelmezések. Lehetőséget ad hasonló példák gyűjtésére (önálló ku tatás, pl. David Attenborough könyvei, filmjei alapján). 1. feladat A) b B) c C) d D) e E) a 2. feladat A) Így egyetlen porzós fával sok termős példány megtermékenyíthető: nagyobb és biztosabb lesz a termés. B) A tulajdonságok öröklődésének felderítése. C) Az orchideavirágok megtermékenyülés után elhervadnak, ekkor már nem adhatók el (a korábbi magas áron).

Pollenháború* Grafikonelemzés. A fajismeretet gazdagítja. A 2. feladat a kritikai gondolkodás fejlesztésére is alkalmas. 1. Igaz állítások: 2., 3., 6., 7., 8. 2. A fű pollen aligha tud az orrban kicsírázni, az újságíró összekeverte a mag és a pollen szavakat. Előbbi a virágos növények szaporítószerve, a pollen a virágos növények hímivarsejtjét hordozza.

Virág és termés* Ábraelemzés, szervezettani alapfogalmak elmélyítésére alkalmas. 1. feladat A. bibe B. pollentömlő (a két hímivarsejttel)

18

C. petesejt D. központi sejt E. embriózsák fala F. sziromlevél G. termésfal H. maghéj I. tápszövet vagy sziklevél 2. feladat Rajz 3. feladat Zárt magház, kettős megtermékenyítés, csészelevé l 4. feladat A pollenből (az abban levő generatív sejtből). Az egyik a petesejttel, a másik a központi sejttel olvad össze. 5. feladat A hímivarsejt a pollentömlő útján jut elé a petesejthez. / A pollen (többnyire) rovar vagy szél útján jut célba. 6. feladat A termés terjesztése vagy védelme.

Termések terjedése* A Növényismeret könyv önálló használatát gyakoroltatja, a fajismeretet gazdagítja. 1. feladat A faj neve Leánykökörcsin

Virága A beporzás módja Termése nagy, lilás, sok rovarok aszmag (valódi,  porzó, mézfejtő száraz fel nem nyíló) Vérehulló aranysárga, sok rovarok tok (becőszerű) fecskefű  porzó valódi, száraz felnyíló Kocsányos tölgy apró, zöld, füzér szél makk (valódi, virág, lecsüngenek száraz fel nem az ágakról nyíló) Csomós ebír apró virágok, szél szemtermés  bugában a szár (valódi, száraz fel tetején nem nyíló)

2. feladat 1. faj: Vérehulló fecskefű virága A – termése F; 2. faj: Leánykökörcsin virága D – termésének repítőszőre B; 3. faj: Tölgy virágzata E – termése C.

19

A termés terjedése szél útján; repítőszőrökkel szél, hangyák; apró méretű állatok, például mókusok; téli táplálékforrás szél; apró méretű

Sikeres alkalmazkodás** A 2. feladat csoportmunkára ad lehetőséget, a gyerekeket közös gondolkodásra serkenti. 1. feladat Mohák: 1. 2. 5. 7. Harasztok: 6. Közös jellemző: 3. 8. 9. Egyikre sem igaz: 4. 2. feladat Példák: 2. E, 5. E, 6. E 3. F, 3. D

Özönnövények* Egy új ökológiai probléma megértésének megalapozását szolgálja. A Növényismeret könyv használatát igényli. Ötletet adhat önálló projektmunkához (Özönnövények lakóhelyem környékén). Igényes tudományos ismeretterjesztő szakirodalom olvasását szorgalmazhatjuk, a megtanult növényszervezettani alapfogalmak segítségével egy, a hétköznapokban tapasztalt ökológiai-egészségtani probléma megközelítése. 1. feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Zárvatermő. Bolygatott, emberi tevékenység által átalakított élőhelyeken terjed. Pillangós virágú. Jó mézelő. Ázsiából származik. A nitrogénszegény talajt is tömegesen lepi el. Természetvédelmi területeken visszaszorítása nagy nehézségeket okoz. Az európai flórától idegen faj. Kétlaki is lehet. Parazita. Évelő. A kutatások tanúsága szerint hazai rovarkártevői ismertek .

A x x x x

B x x x (x)

x x

x x x

x

x

C x x x x x x x

2. feladat Például: parlagfű (allergén) – Észak-Amerika; bíbor nenyúljhozzám – Ázsia; zöld juhar – ÉAmerika

Összefoglaló feladatok* Gombák, növények és környezetük

Önálló tudásellenőrzésre alkalmas feladatok.

20

1. feladat Egyik sem

 Növények

5.

2. Hajtásos növények 1.

6.

7. 8.

9. Virágos növények 3.

4.

10

2. feladat a) „Minden virágos növény hajtásos növény, de nem minden hajtásos növény virágos növény”.  b) „Minden termést adó növény magot hozó növény –, de nem minden magot hozó növény termést adó növény” c) „Minden termést adó növény virágos növény, de nem minden virágos növény” termést adó növény.” d) „Minden hajtásos növény soksejtű növény, de nem minden soksejtű növény hajtásos növény”.

21

III. A hajtásos növények életjelenségei A hajtásos növények sejtjei* Ezt a feladatot a növényi szövetek áttekintése után ismétlő -rendszerező feladatnak ajánljuk. Alkalmas a mikroszkópi metszet rajzolásának gyakorlásához. 1. feladat A táblázat 1. oszlopa A: Vízszállító cső, B: Osztódó sejt C: Asszimiláló sejtek, D: Raktározó sejtek, F: Bőrszöveti sejtek E: Rostacső 2. feladat A táblázat 4. oszlopa 1. H, 2. G, 3. K, 4. J, 5. L (M), 6. M (L). 3. feladat A táblázat 5. oszlopa 7. S, 8. O, 9. N, 10. M, 11. P, 12. R. 4. feladat Önálló megoldás 5. feladat Önálló megoldás

Az ozmózis vizsgálata** Közös órai feldolgozásra ajánljuk, az ozmózisa elvi alapjainak megértése után. Megoldása elvont gondolkodást igényel. A feladat második része alkalmas arra, hogy bemutassa egy hipotézis megfogalmazásának és ellenőrzésének folyamatát. 1. feladat 1. B 2. C 3. C 4. B 5. A 6. B 7. C 8. B 9. A 2. feladat a, Féligáteresztő hártyával elválasztott egyenlőtlen koncentrációjú terek között mi szabja meg a vízáramlás irányát? Vagy: miért duzzad meg a burgonya a vízben?  b, A burgonya sejtjei féligáteresztő hártyaként viselkednek.

22

A gyökérszőrök feladata* Egyszerű (gondolat)kísérlet, a gyökér szöve ttani felépítésének ismeretét feltételezi. A feladat második része alkalmas arra, hogy bemutass a egy egyszerű hipotézis megfogalmazásának és ellenőrzésének folyamatát. 1. feladat 1. H, 2. H, 3. I, 4. H, 5. H, 6. I, 7. H, 8. I, 9. H 2. feladat a, Mert így tudta ellenőrizni, hogy a növény vízfelvételében milyen szerepet játszik a tenyészőkúp, a gyökérszőrök zónája és az afölötti zóna.  b, A növény csak (vagy nagyrészt) a gyökérszőrökön át (a felszívó zónában) szívja fel a vizet, a tenyészőkúp és a felszívó zóna fölötti rész ebben nem játszik (jelentős) szerepet.

Párologtató levelek* A kísérlet értelmezése elemi fizikai előismereteket feltételez. A szöveg-kiegészítéshez csak akkor lássanak hozzá, ha a kísérlet célját és elrendezését értik. A második rész kapcsán megbeszélhető, hogy mi célból kell változtatni a körülményeket egy kísérletben. 1. feladat 1. csökken 2. megemelkedik 3. elpárologtatnak 4. nyomás 5. légjáratain 6.  párologtatni 7. csökkent 8. fotoszintézis (vagy fotolízis, vízbontás) 2. feladat a, gyorsabban emelkedik a szint  b, gyorsabban emelkedik a szint c, lassabban emelkedik a szint

Alkalmazkodó levelek*

Struktúra-funkció elemzés, ökológiai és növényszervezettani összefüggések megmutatására alkalmas. Érdemes szövettani metszetek vizsgálata után megoldani a feladatot. 1. feladat A. bőrszövet B. gázcserenyílás C. kutikula D. táplálékkészítő alapszövet E. edénynyaláb F. zárvány 23

2. feladat 1. A, 2. G, 3. E, 4. F, 5. D, 6. B, 7. E, 8. C, 9. D, 10. H. 3. feladat A tealevélen található kutikula rétegek óvják a növényt az erős napsütésbe n a fokozott  párologtatástól. Az örökzöld cserje zárványok útján választja ki a fölösleges vagy káros anyagcsere termékeket. A szilárdító sejtek védik az erős trópusi széltől. A tavirózsa levelét a levegőjáratok teszik könnyűvé. A vízvesztéstől neki nem ke ll tartani, ezért kutikulája nincs. A gázcserenyílások a felszínen vannak.

A szervek szövetei és feladataik* A feladat nem nehéz, a külön-külön megtanult szervek, és életműködések lehetőséget kínál arra, hogy a növény egészéről adjon képet. Önálló tudásellenőrzésre alkalmas. 1. feladat A. szállítónyaláb B. farész C. bőrszövet D. háncsrész E. kambium F. asszimiláló alapszövet G. gázcserenyílás H. gyökérszőrök  I. gyökércsúcs J. gyökérsüveg 2. feladat 1. I 2. H 3. D 4. C 5. J 6. B 7. A 8. F 9. E 10. G 11. E, I 12. J

Összefoglaló feladatok* A hajtásos növények életjelenségei

A feladatsor nem nehéz. A külön-külön megtanult szervek, és életműködések után lehetőséget kínál arra, hogy a növény egészéről adjon képet. A növény és környezete közti anyagforgalmat mutatja be . Önálló tudásellenőrzésre alkalmas. Ehhez kapcsolódik

24

a 11. osztályos munkafüzet „A fény és az oxigén”, valamint a 12. osztályos munkafüzet „A szén körforgása” leckéje. 1. feladat 1. Víz- és ionfelvétel: A 2. Víz és a benne oldott sók szállítása: B 3. Párologtatás: C 4. Légzés: D 5. Fényenergiával történő szervesanyag-építés, fotoszintézis: E 6. Szervesanyag-szállítás: F 7. Szervesanyag- raktározás: G a, a napfény energiáját  b, a szervetlen tápanyagok és a szerves anyagok áramlását, szállítását c, a levelekben elkészített szerves anyagok minden szervbe eljutnak, illetve a raktározott szerves anyagot a növény szükség esetén később mobilizálhatja d, oxigén és szén-dioxid 2. feladat A) Gyökér B) Levél C) Minden szerv a, Bőrszöveti nyúlványok, b, Szállítószövet – farész, c, Bőrszövet (gázcserenyílások); d, minden élő sejt; e,Oszlopos és szivacsos alapszövet; f, Raktározó szövet; g, Szállítószövet  – háncsrész,

25

IV. Az állatok és környezetük A szövetes állatok sejtjei** Ezt a feladatot az állati szövetek áttekintése után ismétlő -rendszerező feladatnak ajánljuk. Alkalmas a mikroszkópi metszet rajzolás gyakorlásához. 1. feladat A nyilak a sejtek osztódásának és specializálódásának útját mutatják. A vastag nyilak a  barázdálódás folyamatát jelzik, ekkor a sejtek (többnyire) még nem specializálódtak. A vékony nyilak az egyes specializált sejtek (szövetek) kialakulását mutatják. 2. feladat A hímivarsejt és petesejt összeolvadásával. 3. feladat Első oszlop: zigóta-A laphámsejt-B csillóshengerhámsejt-C mirigyhámsejt –D idegsejt – E simaizomsejt-F harántcsíkolt izomrost –G hímivarsejt- I vörövértest – H 4-5. feladat Harmadik és negyedik oszlop: 2. csillós hengerhámszövet 3. mirigyszövet 4. idegszövet 5. simaizomszövet 6. harántcsíkolt izomszövet 7. vér (folyékony kötőszövet) 8. emlősbőr  9. légcsőfalának belső felületén 10. békabőr  11.gerincvelő 12. bőrizomtömlő 13.gerincesek vázizomzata 14.vérerekben

Három gerinctelen állatról* A szivacsok, a lapos- és gyűrűsférgek áttekintése után javasoljuk. Ha nem áll rendelkezésre az Állatismeret könyv, a fajok neve előzetesen megadható. 1. feladat 26

A faj: balatoni szivacs B faj: füles planária C faj: földigiliszta 2. feladat Összehasonlítási szempontok I. Kültakaró

A faj: balatoni szivacs

testfala kétrétegű, a 9. bőrizomtömlő, hát külső réteg szaru, kova hasi irányban lapított; vázelemeket képez;

II. Mozgás

aljzathoz rögzülnek, csillós lárvája aktív helyváltoztatásra képes;

III. Táplálkozás

4. űrbél, galléros ostoros sejtek, vándorsejtek; 5. vándorsejtek

IV. Anyagszállítás

V. Légzés VI. Szaporodás

VII. érzékelés

B faj: füles planária

3. bőrizomtömlő;

C faj: földigiliszta 2. bőrizomtömlő; hengeres alakú, szelvényes  bőrizomtömlő;

előbél és középbél, 6. előbél, középbél, utóbbi vakon végződik; utóbél; béledényrendszer

8. zárt típusú keringés, a vér tápanyagot és légzési gázokat is szállít;

diffúzióval közvetlenül 1. kültakarón keresztül kültakarón keresztül a vízből diffúzióval diffúzióval hímnősek vagy hímnősek, lárva alakkal hímnősek vagy váltivarúak, fejlődnek  váltivarúak, közvetett átalakulással csillós vagy közvetlen lárvából; -

-

7. érzéksejtekkel tapintás, vegyi érzékelés, fény- és helyzetérzés

Az ízeltlábúak testfelépítése* Önálló tudásellenőrzésre is alkalmas, egyszerű feladat. 1. feladat a. D  b. D c. A, B, C d. A, B, C e. A f. C g. A, B h. D i. A, C (Az egyszerűbb és összetettebb felépítésű rákoknál a testtájékok eltérőek.) 27

 j. k. l. m.

B D C A (Az egyszerűbb és összetettebb felépítésű rákoknál a lábak felépítése eltérő.)

2. feladat lepkék – pödörnyelv – növényevő  pókszabásúak – csáprágó – ragadozó  bogarak – rágó – ragadozó, növényevő szúnyogok – szúró-szívó – élősködő méhek – nyaló-szívó – növényevő 3. feladat Szelvényezett testfelépítés. Váz és kültakaró. A kitinpáncél nem növekszik. 4. feladat a) szitakötők   b) sáskák c)  bolhák

Polip és fátyolka* A gerinctelen állatokat bemutató anyagrész utáni részösszefoglalásra alkalmas rendszertani és összehasonlító szervezettani elemi ismereteket tekint át. 1. feladat

Tevenyakú fátyolka

A törzs jellemzői

Az osztály jellemzői

ízelt lábak, testtájak, csápok

szárny, 3 pár ízelt láb, fej, tor és potroh elkülönült

Mósuszpolip

(módosult) bőrizomtömlő

hólyagszem, tapadókorongos karok/ fejláb

2. feladat Tevenyakú fátyolka: ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya Mósuszpolip: puhatestűek törzse, fejlábúak osztálya 3. feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

C B C A B D B D 28

A gerincesek vérkörei** A gerinces állatok anyagrész utáni részösszefoglalásra alkalmas rendszertani, összehasonlító szervezettani és élettani elemi ismereteket tekint át. 1. feladat A vérkörök száma Halak Kétéltűek  Hüllő Emlősök 

1 2 2 2

A szívüregek Milyen vér jut a Hol vesz fel a vér száma testbe? oxigént?  pitvar kamra 1 1 oxigénben gazdag kopoltyú 2 1 kevert tüdő, bőr  2 2 kevert csak tüdő 2 2 oxigénben gazdag tüdő (kültakaró)

2. feladat 1. B, C 2. A, B, C, D 3. A, B, C 4. B 5. A, B, C, D

Áramló víz és vér** Struktúra-funkció típusú feladat, a keringési és légző szervrendszer összefüggéseinek bemutatására alkalmas. A légzőmozgásokat szakaszokra bontó algoritmus később az emberi légzésnél is alkalmazható. 1. feladat 1. B 2. C 3. D 4. E 5. F 6. G 7. A 8. H 2. feladat A táblázat értelmező megoldása A víz beáramlásakor : a szájnyílás kinyílik, a kopoltyúfedők becsukódnak, külső térben a nyomás nagyobb. A víz kiáramlásakor: a szájnyílás becsukódik, a kopoltyúfedők kinyílnak, külső térben a nyomás kisebb. 3. feladat a, a nyomáskülönbség  b, a gázcsere nagy felületen történjék c, kapillárisok

29

d, diffúzió 4. feladat Cápák, ráják (porcos halak). Állandó mozgással.

Vízben és vízparton** A testfelépítés-életmód-környezet kapcsolatok bemutatására alkalmas. 1. feladat A faj: sebes pisztráng B faj: kecskebéka C: kecskebéka lárvája 2. feladat A faj: 3., 4., 6., 8., 10., 12., 14. B faj: 1., 2., 3., 6., 11., 12., 13., 15. C: 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12.

Kúszó-mászó állatok** A testfelépítés-életmód-környezet kapcsolatok bemutatására alkalmas. A feladat első része az alapfogalmak ismeretét ellenőrzi, a 2. rész fejleszti a jó problémalátást, logikus gondolkodást és lényegkiemelést. 1. feladat A faj: foltos szalamandra, B faj: zöld gyík 2. feladat

30

1. Tojással szaporodik.

B

2. Bőrlégzése is van.

A

3. Száraz bőrét pikkelyek fedik.

B

4. Méhlepényes.

D

5. Két vérköre van.

C

6. Gerinces.

C

7. Nyálkás kültakaróján keresztül lélegzik.

A

8. Bőrizomtömlője van.

D

9. Hímnős.

D

10. Kloákája van.

C

11. Változó testhőmérsékletű.

C

12. Csak tagolt felületű tüdejével lélegzik.

B

13. Ragadozó.

C

14. Elevenszülő.

D

15. Közeli rokonai a teknősök és a kígyók.

B

16. Közeli rokonai a gőték és a békák.

A

17. Csőidegrendszere van.

C

18. Vérkeringése zárt.

C

A nyálkás bőrön keresztül lehetséges a bőrlégzés. 3. feladat a, Egyik végtagját és annak kapcsolódását a gerincoszlophoz.  b, Izomtapadási felület, belső szervek védelme, kalciumraktár  c, A foltos szalamandra a talajon halszerű, hullámmozgással halad előre, mel yben a faroknak fontos szerepe van. Mozgása lomha. Testét csak kissé tudja felemelni a felszíntől. A zöld gyík mozgása fürge. A végtagjai majdnem a test alatt helyezkednek el, a testet biztonságosan alátámasztják. Testét elég jól fel tudja emelni a talajról. Ujjai végén kis karmok találhatók, melyekkel apró repedésekbe igen jól meg tud kapaszkodni, kőfalakon is ügyesen halad felfele. 4. feladat 2. Bőrében nincs hőszigetelő réteg, testhőmérséklete ezért (is) változó. 31

3. A nyálkás bőrön keresztül lehetséges a bőrlégzés. 4. A tüdő légzőfelülete a testfelülethez képest kicsi, mert a bőrlégzés kiegészíti a tüdőn keresztül való légzést. 5. Élőhelye (többnyire) párás, nedves, így a nyálkás bőr nem szárad ki. 6. Csak a nyálkás bőr teszi lehetővé a bőrlégzést, ami összefügg a kis légzőfelületű tüdővel. 5. feladat A „B” fajra alkotott egyik lehetséges összefüggés-hálózat a következő: ÉLETMÓD változó intenzitású anyagcsere

KÖRNYEZET száraz környezet kiszáradás veszélye

 bőrlégzés hiánya szarupikkelyes bőr  A tüdőben léghólyagok

változó testhőmérséklet

nagy hőingadozás (lehet) négyüregű szív, nyitott kamrafallal kevert vér

gyakran változó zsákmánygyakoriság egészben lenyelt zsákmány

lassú emésztés ránőtt fogak   belső megtermékenyítés

tojás TESTFELÉPÍTÉS

Madarat csőréről…* A feladat az egyes testrészek és a környezet közti korreláció bemutatására alkalmas. Jó lehetőség arra, hogy az Állatismeret c könyv segítségével a fajismeretet is gazdagítsuk. Lehetőség Herman Ottó életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat Pókok, halak, madarak 2. feladat a, 1. E 2. B 3. G 4. D 5. C 6. F  b, 7. A 8. I 9. K 10. L 11. H 32

12. J 13. A-H és B-I 3. feladat A horgas, erőteljes csőrrel és hegyes karmokkal tudja a ragadozó madár (pl. réti sas) áldozatá t megfogni, illetve fogak hiányában széttépni. A harkálycsőr a fatörzsében rejtőző rovarok, férgek megtalálására és eltávolítására alkalmas, a láb az ehhez szükséges mozgást és stabil testhelyzetet biztosítja. Mindkét példa a szervek korrelációjára, ragadozó életmódhoz való együttes alkalmazkodást mutatja.

Az emlősök és a hüllők mozgása* Korrelációs feladat, mely evolúciós távlatokba helyezi a gerincek egyes csoportjainak mozgását. Erre a feladatra épül a 12- es munkafüzet „Az evolúció cikcakkjai” című feladatsora. (Ha az érdeklődés megvan, a Konrad Lorenz szöveg itt is felhasználható.) 1. feladat A) A hüllőre igaz: 3.,7. B) Az emlősre igaz: 4., 5., 6., 8., 9. C) Mindkettőre igaz: 1., 2. 2. feladat A ma élő állatok közül az emlősök (és az ízeltlábúak) a legeredményesebbek abból a szempontból, hogy szinte minden éghajlati övben, vízben, földön, levegőben képesek voltak megtelepedni és kihasználni az ökológiai feltételeket. A gerincesek keringési rendszerüknek, szaporodásuknak és mozgás szervrendszerüknek (is) köszönhetik ezt a sikert. Néhány példa: vékony faágakon és talajon is fürge mozgású kistermetű emlősök (pl. mókus), a föld alatti  járatrendszereket építő emlősök (préri kutyák), sarki vizekben élő bálnafajok, denevérek a tundra kivételével minden szárazföldi területen élnek.

A rozmár* Elemi szervezettani-élettani és ökológiai összefüggéseket világít meg. 1. feladat a, A rozmár az északi félteke sarkvidéki tengerpartjainak lakója.  b, A szőrzet és az elevenszülés. c, Áramvonalas (orsó alakú) test, a végtagok uszonyokká módosultak. d, Hőszigetelő, fajsúlycsökkentő, mechanikai védelmet nyújt, tartalék tápanyag. e, agresszió 2. feladat 1. H 2. I 3. H 4. H

33

3. feladat A jégtakarók és gleccserek visszahúzódnak.

Az állatok szaporodása** A feladat első része önálló tudásellenőrzésre is alkalmas, egyszerű fogalomtisztázás, második része ökológiai összefüggések megalapozását szolgálja. Erre épül a 12. osztályos munkafüzet „A túlélés módjai” című feladatsora . 1. feladat 1. Hogyan történik? 2. Ivarsejtekkel 3. Egy 4. Kettő 5. Több 6. Kevesebb (különösen a belső megtermékenyítésűeknél) 7. Az utódok tulajdonságai a szülői tulajdonságokhoz képest. 8. Az utódok formagazdagsága a szülőkhöz képest. 9. Változatlan 10. Előnyösen megváltozhat 11. Milyen élőlénycsoportra jellemző? 2. feladat Állandó környezetben az ivartalan (szivacsok- bimbózás), változó, szélsőséges környezeti viszonyok között az ivaros szaporodás lehet előnyösebb (jegesmedve). (Lásd bővebben az ökológia fejezetben a K- és r-stratégista élőlények.) A külső megtermékenyítés feltétele az, hogy az állatok a szaporodás idején vízben legyenek. Például: medúzák, szivacsok, a halak (nagy része) és a kétéltűek. Belső megtermékenyítés: rovarok, emlősök, madarak, hüllők, de egyes halfajok is, pl. guppi. 3. feladat a, K ülső megtermékenyítés: 1.,5. Belső megtermékenyítés: 2.,3.,4.,6.,7.,8.,9.,10.  b, A földigiliszta (7.) és az éti csiga (8.), mert hímnős állatok.

Amiről a csontok árulkodnak** A feladat az egyes testrészek csontozatának és a környezet közti korreláció bemutatására alkalmas. Jó lehetős ég arra, hogy az Állatismeret könyv segítségével a fajismeretet is gazdagítsuk és a szervezettani ismeretek evolúciós összefüggéseire példát mutassunk.

34

1.a, Csontok

„X” faj

„Y” faj

„Z” faj

E

G

I

-

D

A

-

-

C

Koponya és fogazat Végtag Mellkas  b, X faj: tarajos fogazat – ragadozó Y faj: redős zápfog – növényevő Z faj: madár koponya, horgas csőr – ragadozó 2. feladat a, Erőteljes csontozat, karmokkal. Az áldozat megragadását szolgálták.  b, Y faj erőteljes csontozat, nagy testű növényevő Z faj nagy szárny, jó repülő 3. feladat A három faj füves területen élt (sztyepp vagy szavanna), táplálkozási kapcsolatban lehettek egymással (növényevő – ragadozó – dögevő). 4. feladat X: vadmacska Y: muflon Z: örvös galamb Kizárhatók: a mezei hörcsög – fogazata miatt (rágcsáló) a zöld gyík – csak ránőtt, apró fogai vannak  a vakond – rovarevő fogazat, rövid végtagok  5. feladat a, holocén  b, A mai szavannához vagy a száraz kontinentális éghajlathoz hasonló környezetben.

35

Összefoglaló feladatok** Az állatok és környezetük

A gerinces és a gerinctelen állatok anyagrész utáni részösszefoglalásra is alkalmas összehasonlító szervezettani és élettani elemi ismereteket tekint át. 1. feladat a, A. szív B. verőér  C. nagy vérkör kapillárisok D. csőszív E. billentyűk  F. véna G. sejt H. kis vérkör kapillárisai I. aorta J. artéria K. véna L. a nagyvérkör kapillárisai Rovar: a trachearendszer segítségével

Emlős: a vér útján

 b,  Nyílt keringési rendszerre igaz: 2., 9.,11. Zárt keringési rendszerre igaz: 3., 4., 5., 10., 11., 12. Mindkettőre igaz: 1., 6., 7., 8. (A 11. jellemző mindkét rendszerben előfordul.) 2. feladat a, A faj: 3., 5., 7., 13. B faj: 2., 6., 8., 10., 11. Mindkettő: 1., 4., 9., 12., 14., 15.  b, 4. c, A fejláb gyors mozgásra teszi őket képessé és a szájszerv, mely az áldozat megragadására képes. 3. feladat Táblázat kitöltése az alábbiak szerint: 1. kopoltyú; 2. tüdő; 3. 1; 4. 2; 5. 1 pitvar és 1 kamra; 6. 2 pitvar és 2 kamra; 7. A t estből; 8.  jobb oldalon a testből; 9. bal oldalon a tüdőből; 10. a kopoltyúba; 11. jobb oldalon a tüdőbe (kisvérkörbe); 12. bal oldalon a testbe (nagy vérkörbe); 13-14. kapillárisok (hajszálerek)

36

4. feladat a,

 b, A víz a hal szájnyílásán be-, a kopoltyúréseken kiáramlik; a levegő az egér testébe az orrnyíláson át be- és ugyanott kiáramlik. 5. feladat a, b,:

37

V. Az állatok viselkedése Kulcsinger és motiváció** Lehetőség Tinbergen életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat  Niko Tinbergen 2. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H

A viselkedés modellje*** Elvont gondolkodást igénylő feladat, tanári magyarázattal segíthetjük az ábra egyes részeinek és azok kapcsolatának megértését. A mechanikus szerkezet működése analógiája az állati viselkedésnek. Lehetőség Konrad Lorenz életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat a, Nagyobb súllyal.  b, Magasabb vízszint esetén kis súly mellett is nyílik a szelep. c, Az átfolyóból mindig az 1-2-3 stb. sorrendben kezd ömleni a víz. d, Alacsony vízszint esetén nagy súly sem tudja nyitni a szelepet. 2. feladat 1. X 2. – 3. X 4. –

Hazatérés a fészekbe** Az érdekes, ám nem rövid szöveg alapos elo lvasása időt igényel. A közös fe ldolgozás előnye, hogy a szöveg megértéséhez az egyes felada tok biztos támpontot adnak. A feladat második része rávilágít a biológiai (élőlényekkel végzett) kísérletek megtervezésének és értelmezésének nehézségeire. Lehetőség Jean H. Fabre életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat a, E

F

C

A

D

G

 b, Egyszeri: C, E 38

B

Többszöri: A, B, D, F, G c, -

kísérletek leírásáról: 2, 3, 4, 5, 6 egyszerű megfigyelésről: 1 levonható következtetésről: 7

d, Megtalálja-e a darázs a fészkét akkor is, ha annak környezete megváltozik? e, Megváltoztatja-e az ivadékgondozó magatartáselemek sorrendjét, ha a fészek állapota megváltozik? 2. feladat A kísérletben a kísérletező személy tervszerűen megváltoztatja a körülmények egy részét, abból a célból, hogy a felvetett hipotézisét ellenőrizni tudja. 3. feladat Az ésszerű viselkedés során a viselkedéselemek sorrendje a körülményektől függ, ösztönös viselkedés esetén a sorrend változatlan (rögzített), az állat nem adekvát módon válaszol.

Pavlov kísérletei** A feladat megoldásához az általános iskolai elemi idegélettani fogalmak tisztázása szükséges. Lehetőség Pavlov életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat 1. a fokozott nyálelválasztás 2. csengőszó 3. a táplálék íze 4. táplálék hatására meginduló nyálelválasztás 5. táplálék és adása közben csengőszó 6. csengőszó hatására meginduló nyálelválasztás

E D C A F B

….. a táplálék adásával egyidejűleg csengőszót is alkalmazott. Néhány ismétlés után a csengőszó már önmagában is kiváltotta a nyálelválasztást. …….. egy korábban közömbös ingert alkalmazott a feltétlen ingerre l egyidejűleg. Az állatban ingertársítás révén kialakult a feltételes reflex, ezután már az új, feltételes inger hatására is megjelent az ingerre adott válasz. 2. feladat A kísérlet első része: Valamely jutalom (táplálék, simogatás) rendszeres alkalmazása a felső c hang elhangzásával egyidejűleg. Az állat hallja a hangot, ha kiépíthető a feltételes reflex, azaz a c hang hatására például odajön az állat. 3. feladat Az előző pontban leírt kísérlet elvégzése után véletlenszerűen hol c, hol d hangot h allatunk. Az állat a c hang után mindig kap jutalmat, a d hang után soha. Megfigyeljük, hogy különbözővé válik -e a viselkedése attól függően, hogy milyen hangot hallott. Ha igen: meg tudja különböztetni a két hangot. 39

Próba szerencse** A feladat első részé ben megértett összefüggéseket a második részben saját megfogalmazásban kell reprodukálni (ami jóval nehezebb). Lehetőség Skinner vagy Thorndike életútjának, munkásságának ismertetésére. 1. feladat 1 az áramkört záró billentyű egyszeri lenyomása C célszerű viselkedéselem 2. táplálékadagolás B utólagos megerősítés (jutalom) 3. enyhe áramütés D célszerűtlen viselkedéselem 4. éhség F büntetés 5. a táplálékot adagoló billentyű egyszeri A tanult viselkedés lenyomása 6. a táplálékot adagoló billentyű mind gyakoribb E  belső késztetés (motiváció) nyomogatása 2. feladat a, Ha a galamb a táplálékot adagoló billentyűt nyomta le, jutalmat (táplálékot) kapott, ha a másik billentyűt, akkor zárta az áramkört, és enyhe áramütést kapott. A galamb mi nd gyakrabban nyomogatta a táplálékadást okozó billentyűt, azaz megtanulta megkülönböztetni a kétféle billentyűt.  b, Ha véletlenszerűen megjelent egy célszerű viselkedéselem, azt utólagos megerősítés (jutalom) követte, ha pedig egy célszerűtlen, az eredmén y büntetés lett. A kísérlet végére rögzült a tanult viselkedés.

Háromféle tanulás** A 2. feladat érdekessége, hogy saját gondolkodásának-viselkedésének megfigyelését igényli. Az ilyen kérdések iránt érdeklődő diákok számára ez jó kiindulópont lehet kísérleti pszichológiai projektmunkák megírásához is. 1. feladat 1. C 2. A 3. A 4. B 5. D 6. C 7. D 8. D 9. C 10. D 2. A gyufarejtvények megoldása: a) térben:

b)

40

A B C D E F

Az operáns tanulás minden eleme véletlenszerű próbálgatáson alapul, itt több elem együttes elhelyezése vezet eredményre. / Az operáns tanulásnál a próbálgató előtt nem ismert a cél, itt igen. / A belátásos tanulásnál a megoldáshoz vezető út lépései agyunkban jelennek meg és rögzülnek (még ha a tényleges tevékenységet nem is végezzük el).

Farkastörvények** Az etológia és az ökológia összefüggéseit bemutató szövegelemzés. 1. feladat 1. B 2. C 3. A 4. C 5. A 6. B 7. D 8. C 9. D 2. feladat Hasonlóság: az agresszió célja mindkét esetben a fajtárs ellen irányul, csoporton belüli helyért (pozícióért) vagy területért, szaporodás lehetőségéért zajlik. Különbség: az emberek közt az agresszió megnyilvánulásait tanult folyamatok és szabályok nagymértékben megszabják (pl. családi és iskolai minták, kulturális-vallási- etnikai szabályok). Az állatok körében az agresszív viselkedés szabályai nagyrészt genetikailag megszabottak. Más megfogalmazás és példa is jó!

Összefoglaló feladatok** Az állatok viselkedése

A 2. feladatban karikatúra ugyan nem szerepel, de a helyzet a leírt szöveg alapján jól elképzelhető. (Ügyesen rajzoló, szellemes fiatalok számár a érdekes feladat lehet a karikatúra megrajzolása is.) A túlzás és a szerepek megfordítása érett gondolkodást és a pavlovi kísérlet lényegének világos értését igényli! 1. feladat a)  belátásos tanulás, B  b)  bevésődés, D c) megszokás, E d) feltételes reflex, A, G e) operáns tanulás, C, F 2. feladat a) A komikum forrása az, hogy megcserélődnek a szerepek: a kutya vált ki (tudatosan) reakciókat Pavlovból.  b) A megfigyelt állat a kutató elvárásai szerint cselekszik.

41

VI. Év végi összefoglalás Növények szervezete és életjelenségei** Önálló tudásellenőrzést segítő feladat. 1. feladat  Növénycsoport Mohák Harasztok  Nyitvater mők  Zárvater mők 

Vízfelvétel Párologtatás d a  b

g f e

Anyagszállítás j h i

c

e

k

Hímivarsejt A terjedés mozgása módja m n m n l o l

Megporzás  ─   ─  s

p

r

A növényvilág csoportjai* Ilyen típusú feladatokkal rendszeresen találkozhatunk az érettségi vizsgán. Év végi ismétlés során az alapfogalmak áttekintésére és a fajismeret gazdagítására is alkalmas. Eukarióták Hajtásos növények 1. 3.

7.

9.

8.

B.

C. A.

2.

4.

5.

6.

D.

Autotrófok 1. feladat Lásd az ábrán 2. feladat Prokarióták / Baktériumok 3. feladat A: bármely moha- vagy moszatfaj, pl. nagy szőrmoha, csillárkamoszat B: bármely zöld, hajtásos növény, pl. kocsányos tölgy C: bármely állat, gomba vagy heterotróf eukarióta egysejtű, pl. bükkfatapló, tigris, óriás 42

amőba D: bármely heterotróf baktérium, pl. cellulózbontó baktériumok 4. feladat Minden hajtásos növény eukarióta, de nem mind autotróf, például a vicsorgó sem. Az autotróf élőlények egy része nem eukarióta, például a kékbaktériumok sem. Az élősködő baktériumok nem autotrófok, például a tbc kórokozói sem.

Állatok szervezete és életjelenségei** A feladat megoldása előtt javasolt, hogy a beírandó fogalmak helyes értéséről győződjünk meg. 1. feladat Állatcsoport

Oxigénfelvétel

Anyagszállítás

Mozgás

Kültakaró

Szivacsok

f

g

p

-

Laposférgek Gyűrűsférgek  Rovarok Fejlábúak

f f d c1

k l h o

r r s u

b b1

Csontos halak Kétéltűek  Hüllők  Madarak Emlősök 

c2 e b a b

n i j m m

z q v t x

e1 c1 a1 g1 f 1

d1

Növények, állatok, gombák – határozókulcs készítése** A feladat megoldásához az alapfogalmakon és a rendszertani egységeken kívül a határozás algoritmusának értése is szükséges. Ha ez nehéznek bizonyul, térjünk vissza a munkafüzet legelső feladatához! Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kérdése k egyértelműen eldönthető biológiai tulajdonságokra vonatkozzanak! Egyik lehetséges határozókulcs a következő:

Határozókulcs tíz fajra 1. Heterotróf? a) Igen ....................................................................................  2.  b)  Nem ................................................................................... mezei zsurló 2. Egyetlen sejtből álló szervezet? a) Igen ....................................................................................  3.  b)  Nem ...................................................................................  4. 3. Van sejtmagja? 43

a) Igen .................................................................................... papucsállatka  b)  Nem ................................................................................... cellulózbontó baktérium 4. Teleptestű (sejtfonalakból áll)? a) Igen ....................................................................................  5.  b)  Nem ...................................................................................  6. 5. Korhadékbontó? a) Igen .................................................................................... gyilkos galóca  b)  Nem ................................................................................... peronoszpóra 6. Kitines szárnya van? a) Igen ....................................................................................  7.  b)  Nem ...................................................................................  8. 7.  Növényevő? a) Igen .................................................................................... májusi cserebogár  b)  Nem ................................................................................... tevenyakú fátyolka 8. Utódait tejnedvvel táplálja? a) Igen .................................................................................... vándorpatkány  b)  Nem ...................................................................................  9. 9. Meszes héjú tojásokkal szaporodik? a) Igen .................................................................................... egerészölyv  b)  Nem ................................................................................... kecskebéka

Az élővilág csoportjai* 1. feladat

Ilyen típusú feladatokkal rendszeresen találkozhatunk az érettségi vizsgán. Év végi ismétlés során az alapfogalmak áttekintésére és a fajismeret gazdagítására is alkalmas.

Heterotófok  Növények

Lebontók 1.

4.

10.

8.

5.

6. 3. 7.

2.

9. Állatok 11. pl. orgona 12. pl. aranka 44

13. pl. földigiliszta 2. feladat A növények többsége autotróf, de ismerünk heterotróf, parazita növényeket is, mint a napraforgó szádorgó.

Együttműködő sejtek –határozókulcs készítése** Az egyik legátfogóbb, legtöbb ismeretet áttekintő, világos, rendszerező gondolkodást igénylő feladat. Első lépésben győződjünk meg arról, hogy a feladatban felhasznált fajneveket, fogalmakat ismerik-e, értik-e a diákok. Második lépésben, ha szükséges, javasolt a határozókulcs dichotomikus felépítését bemutató első feladathoz visszatérni (Kérdezz a természettől). Az első két lépést a munkafüzet megadta, további egy -két lépést töltsünk ki közösen a diákokkal, ezután folytatható egyénileg vagy kis csoportban. Elsősorban érettségire készülő diákoknak javasoljuk. 1. feladat 1. Megadtuk 2. Megadtuk 3. a > zuzmók  b > fonalas zöldmoszatfajok c > lombosmohák vagy tőzegmohafajok  4. a > élesztőgombafajok   b > teleptestű gombák, pl. fejespenész 6. 7.

a > Osztódó szövet a Szállító szövetek > 8

8.

a > háncsrész és rostacsövek  b > farész és vízszállító csövek

9.

a > bőrszövet  b > alapszövetek > 10

10.

a.> táplálékkészítő alapszövet  b.> raktározó vagy kiválasztó alapszövet

11.

a > hámszövetek

12.

a > el nem szarusodó hám (pl. csillós hengerhám, egyrétegű laphám)  b > többrétegű elszarusodó laphám

13.

a > vér

14.

a > izomszövetek

15.

a > simaizomszövet

> 15

45

 b > harántcsíkolt izomszövet 16.

a > kötő- és támasztószövetek > 17.  b > idegszövet

17.

a > csontszövet  b > porcszövet

2. feladat A: bőrszövet; B: szállítószövet; C: porcszövet; D: csontszövet; E: csillós hengerhám; F: laza rostos kötőszövet

Sokszínű élővilág** Ez a feladat színes zárása a 10. osztályos biológia tanulmányoknak. Párban vagy csoportban is jól megoldható. A Növényismeret és Állatismeret könyv újbóli átlapozására késztet. 1. feladat A. erdei pajzsika B.  bükk A. erdei sikló B. fakopáncs A. zöld lombszöcske B. éti csiga A. gyilkos galóca B. földigiliszta 2. feladat A. gyékény, zsurló B. zöld szemesostoros C. tölcsér- és tölgyfazuzmó D. atka E. szőrmoha F. cickány G. földigiliszta H. vicsorgó 3. feladat a) teleptestes szerveződésűek   b) kettős megtermékenyítésűek, terméssel szaporodnak  c) kemo- és fototrófok is d) édesvízben élnek, a vízfelszínén lebegnek 46