April 23, 2017 | Author: sinahheeriba | Category: N/A
Pethőné Nagy Csilla
IRODALOM 9. Szövegvilágok Mítosz és irodalom Az ókori görögség irodalmából A római irodalomból A Biblia világa
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
2irod_09_1-7.indd 1
2010.04.28. 17:37:56
A tankönyv … engedélyszámon ...-től tankönyvi engedélyt kapott A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)] A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag kerettantervének
Lektor: Arató László
Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla
Felelős szerkesztő: Méhes Edit
Tipográfia: Mag Stúdió
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:
© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010
ISBN 978-963-19-6904-7 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. a Sanoma company www.ntk.hu Vevőszolgálat:
[email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16120/I Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Grafikai szerkesztő: Mikes Vivien Terjedelem: 26,78 (A/5) ív + 1 ív melléklet A könyv tömege: 490 gramm 1. kiadás, 2010 Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.
2irod_09_1-7.indd 2
2010.04.28. 17:37:57
TARTALOM BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
SZÖVEGVILÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
Az irodalom kezdetei 9 Örkény István: Csupa közhely – részlet 10 Varró Dániel: sms 10 NÉPSZERŰ IRODALOM – SZÉPIRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11
Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger– Ad nótám: Pancsoló kislány – részlet 12 Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán:A test angyala – részlet 12 Népszerű irodalom 12 AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
14
AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17
Mándy Iván: Az utcán 17 Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala 19 SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
József Attila: Születésnapomra 22 Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet 23 Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet 23 Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! – részlet 23 TÉMÁK, MŰVEK, OLVASÓK AZ IDŐBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
25
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld – részlet 25 Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Elkéstem – részlet 26 Ottlik Géza: Iskola a határon – részlet 27 Szabó Magda: Abigél – részlet 28 MŰNEMEK -- MŰFAJOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
32
Rendszerezési igény 32 SZERZŐ -- MŰ -- BEFOGADÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
Karinthy Frigyes: A cirkusz 34 Pierrot (Marosi Z. Tamás): A bohóc 38 Wallace Stevens: A ház csendes volt, s a világ aludt 40
MÍTOSZ ÉS IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 MÍTOSZOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
42
MÚZSÁK, ISTENEK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
44
Görög mitológia 44 Hésziodosz: Istenek születése – részlet 46 Múzsák 46 Hésziodosz: Istenek születése – részlet 48 Az olümposziak 51 VILÁGKORSZAKOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
52
Hésziodosz: Munkák és napok – részlet 53 A babiloni teremtéseposz – részletek 56 Kalevela. A világ kezdete, I. ének – részlet 57 Kalevala. A medve eredete – részlet 58 Kalevala.A kantele születése, XL–XLI. ének – részlet 58 AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
60
Elképzelés a világmindenségről 60 Samanizmus 61 Istenek, istennők, természetfeletti lények 61 Fehérlófia – részlet 62
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A HOMÉROSZI EPOSZOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64
Az európai irodalom kezdetei 65 Homérosz: Odüsszeia, VIII. ének – részlet 66 Eposzi kellékek 67 Varró Dániel: Túl a Maszat hegyen – részletek 70 Az időmértékes verselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2irod_09_1-7.indd 3
70
2010.04.28. 17:37:57
Iliász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
72
I. ének. A dögvész. Akhilleusz haragja – részlet 73 Az eposz tárgya 81 Hőseszmény 81 Egyén és közösség 82 XVIII. ének. Akhilleusz pajzsa – részlet 82 Ismétlődő szerkezetek 88 A pajzs készítése 89 Odüsszeia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
90
Utazástoposz 90 Szerkezet és elbeszélői szerep 91 I. ének. Az istenek gyűlése – részlet 92 Ember és sorsa 94 V. ének. Odüsszeusz tutaja – részlet 94 A család szerepe 96 IX. ének. Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak. Küklopeia – részlet 96 XII. ének. A Szirének éneke – részlet 103 Az Odüsszeia embereszménye 104 A GÖRÖG LÍRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
107
Életmódváltás és lírai személyesség 107 Szapphó: Aphroditéhoz 108 Liturgikus műfaj, személyes tartalom 109 Keretes szerkezet 109 Idősík-váltások 109 Szapphó: Úgy tűnik nékem… 110 Szapphó: Egy lányhoz 110 Anakreón: Gyűlölöm 111 Anakreón: Engem a szerelem 111 Az öröm értékrendje 112 Anakreóni dal 112 Fiatalság-öregség 113 Alkaiosz: Bordal 113 Anakreón: Reggeliztem 114 Csokonai Vitéz Mihály: A versszépítő 114 Géher István: Anakreóni dalok 114 A GÖRÖG DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
115
TARTALOM
A dráma eredete 116 A görög színház 117 Dráma és színház 117 Szophoklész: Antigoné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
119
Homérosz: Iliász, XXII. ének – részlet 120 Homérosz: Iliász, XXIV. ének – részlet 120 Kreón trónbeszéde 122 Kreón és Antigoné jelenete 123 A drámai alaphelyzet 126 A konfliktus 126 Antigoné és Kreón érvrendszere 127 Iszméné – Antigoné 128 Haimón – Kreón 128 Teiresziász és a kar 128 Tragikus hős 129 Olvasatok, értelmezések 129 Arisztotelész: Poétika – részletek 130
A RÓMAI IRODALOMBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 A LATIN KÖLTÉSZET REMEKEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
133
Az ókori Róma művelődéstörténeti korszakai 132 Catullus szerelmi lírája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
133
Éljünk, Lesbia… 133 Szerelemfelfogás 134 Érvelő szerkezet 134 Lesbiához 135 Lázáry René Sándor: Léha catullusi lopkodások 135 VII. 135 Odi et amo 136 Gyűlölök és szeretek 136 Szerelem és gyűlölet 136 Egyidejű érvényesség 137 Petri György: Mari bűnei 137
Vergilius és az ekloga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
138
Hellenisztikus hagyomány 138 IX. ecloga 138 Idő- és értékszembesítés 141 Horatius ódaköltészete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
142
Ódák könyve 142 Ars poetica – részlet 142 Licinius Murenához 143 Az arany közép mértéke 144 Retorikus szerkezet 145 Hajó-toposz 145 Alkaiosz: A hajó 146 Berzsenyi Dániel: Osztályrészem – részlet 146 Érvelés 146 Magatartásmodell 146 Thaliarchushoz 147 Kép és bölcsmondás 147 Élj a mának 148 Leuconoénak 148 A LATIN VERSES EPIKA NÉHÁNY ALKOTÁSÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy átváltozástörténet Ovidiustól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
149 149
Pygmalion– részlet az Átváltozásokból 150 Az alkotás mint teremtés 151 Publius Vergilius Maro: Aeneis, VIII. ének – részlet 152 Phaedrus és az állatmese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
A róka és a holló 153 Tanító és szórakoztató szándék 154 Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról 154 Örkény István: Gyász 154 Romhányi József: A róka és a holló. (Téma és variációk) 154
4 2irod_09_1-7.indd 4
2010.04.28. 17:37:58
A BIBLIA VILÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 AZ EGYETEMESSÉG IGÉNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
156
Az európai kultúra alapja 157 A Biblia részei 158
AZ ÓSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159
Mózes könyvei 159 Teremtéstörténetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159
A világ és az ember teremtése (I. Móz 1–2,1–4) 159 Tervszerű és célszerű teremtés 161 Szimbolikus jelentések 162 Az ember teremtése 162 Az első ember az Éden kertjében (I. Móz 2,5–25) 162 Az ember teremtése másképp 163 Jókai Mór: Az arany ember – részlet 164 Mark Twain: Ádám és Éva naplója – részletek 165 Kiűzetés az Édenből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
166
A bűneset (I. Móz 3) 166 Az Éden jelentései 168 A bűn és következményei 168 Bűnismétlő- és pusztulástörténetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
169
Két ószövetségi példázat a bizalomról és a prófétaszerepről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
177
Izsák feláldozása (I. Móz 22,1–22,19) 177 Történet és hiány 178 Ábrahám hite 179 Eörsi István: Ábrahám és Izsák 180 Próféták iratai 181 Jónás próféta könyve (1–4) 181 Kikényszerített szerepvállalás 184 A személyes elkötelezettség hiánya 184 A zsoltárok könyvéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
185
Imádságkönyv 185 23. zsoltár 185 Bizalomének 186 Költői képek 186 Archaikus versbeszéd 187 Szenci Molnár Albert: XLII. zsoltár – részlet 187 József Attila: Csöndes estéli zsoltár – részlet 187 Füst Milán: Zsoltár – részlet 187 Szörényi Levente – Bródy János: István, a király – részlet a szövegkönyvből 187 AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TARTALOM
Kain és Ábel (I. Móz 4,1–4,15) 169 Az özönvíz (I. Móz 6,5–9,17) 170 Bábel tornya (I. Móz 11,1–11,9) 172 Bűnök és büntetések 174 Sütő András: Káin és Ábel – részlet 174 Umberto Eco: Bábeli beszélgetés 176
188
Az evangéliumok 188 Máté evangéliumából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
188
Megváltáshit 188 Jézus Krisztus, a megváltó (Mt 1,18–22; 2,1–18; 3,13–17; 26,17–46; 27,15–55) 189 Jézus születésének elbeszélése 194 A keresztség jelképes motívuma 195 A küldetés beöltésének elbeszélése 195 Dsida Jenő: Nagycsütörtök 197 Pákolitz István: A szadduceus tűnődése – az Agykoponyák hegye ciklusból 197 Babits Mihály: Golgotai csárda 197 A magvető példázata (Mt 13,1–23) 199 Példázatos beszédmód 200 Világosan tagolt szerkezet 200 Összetett, többértelmű jelentés 200 Pál apostol leveleiből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
201
Pál I. levele a korinthusbeliekhez (Pál I. 13) 201 Retorikus szerkezet 202
A Jelenések könyvéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
203
János jelenései ( Jel 5,1–5; 6,1–8; 21,1–8; 22,1–5) 203 A végidők terve 205 Motivikus és szerkezeti keret 205 Sylvester János: Az magyar nípnek, Újszövetség-fordítás – részlet 205 NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
5 2irod_09_1-7.indd 5
2010.04.28. 17:37:58
BEVEZETÉS
TANKÖNYVHASZNÁLAT Kedves Tanuló! Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szövegalkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szociális kompetenciák1 fejlesztésében. Az irodalomtanulás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő műismeret, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széleskörű képesség- és készségkibontakoztatás.
Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatokban élő képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársaidra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írásmodelleket kínál, hatékonyan készít fel a középvagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fontosabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötelezettségedre is szükség van.
A tankönyvben szereplő ismeretközlő elemek bemutatása Ismeretközlő és értelmező szöveg Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfeltétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és műveltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a reflektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányokat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szövegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő reflektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát adnak az irodalomról való szakszerű beszédre is. Irodalmi művek szövegei, szövegrészletei. A Nemzeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabályozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi olvasmányok, illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illeszkednek. Fontos, de nem kizárólagos cél mértékadó (kanonikus) művekről való olvasói tapasztalat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyomány megismerése, megértése és elsajátítása.
1
Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stilisztikai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folyamataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmányozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtetheted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartalmuk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell figyelnie. Vagyis a használatképes fogalomtudás az irodalomértés és az irodalomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.
Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbeszédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs művek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szövegek között szerepelnek ismeretbővítő, ismeretközlő és műértelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a differenciált tanulást és fejlesztést. Szolgálhatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.
A kompetencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo, 2002)
6 2irod_09_1-7.indd 6
2010.04.28. 17:37:58
A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása. Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.
BEVEZETÉS
A tanulás egyszerre egyéni és közösségi természetű. A feladatok elején álló piktogram a munkaformát jelöli. Javaslatot tesz arra, hogy az adott feladatcsoportot vagy pármunkával , együttműködő csoegyéni portban vagy frontális munkában dolgozzátok fel. csoportmunkát javasol. Ilyenkor a A négy bábu feladatok eloszthatók: a) a csoportok között; b) a csoporttagok között; c) szabad választás szerint; d) tanárod fejlesztési tervei alapján. De az is lehetséges, hogy minden csoport ugyanazokkal a feladatokkal dolgozik, sőt az is, hogy egyes kérdésekre az osztály együtt keresi a választ. A feladatokhoz gyakran kapcsolódik tanulási módszer vagy technika. Ezek segítenek az aktív, tevékeny tanulásban, támogatják a szövegek értelmezését, megértését, személyes környezetbe vonását. A tanulási módszerek és technikák leírását a tankönyv melléklete, a Módszertani füzet tartalmazza. A csoportfolyamatokat természetesen közzététel követi, ehhez változatos eljárásokat kínál a módszertani füzet. A feladatok a ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás tanulási, tanulássegítési modell alapján szerveződnek. Ez a modell a megértés, a tanulás folyamat- és létrehozásjellegét hangsúlyozza. Ezért a feladatok támogatnak téged a megértésben, az öntevékeny, tudatos és értelmes, felelősségteljes tanulásban. Lehetővé teszik, hogy bővítsd és rendszerezd ismereteidet, fejleszd az életben szükséges, számos területen felhasználható képességeid és készségeid rendszerét. A tanulási folyamat jó esetben nem fejeződik be az órán. Ahhoz, hogy tudásod a tartós memóriádba kerüljön, és könnyen aktivizálható legyen, az ismétlésre, a megértetteknek a megtanulására is figyelmet kell fordítanod.
A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel. A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kiala ku lása. E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.
A piktogram alatt olyan könyvek, filmek, zenei művek adatait találod, amelyek megismerését ajánljuk, ha bővebben érdekel a téma, ha szeretnéd tudásodat kiterjeszteni, mélyíteni, árnyalni.
A piktogram alá azok a kulcsszavak, fogalmak kerülnek, amelyek a fejezet tartalmi vázát képezik. Hívó szóként is funkcionálnak, segítik előhívni, mozgósítani a fejezetben olvasottakat, megértetteket, megtanultakat. Megtanulásuk megalapozza további tanulmányaidat is. Ezért célszerű „elmenteni” őket a tartósmemória fájlodba. Az álló betűs, csillaggal jelölt fogalmak szerepelnek a középszintű érettségi vizsga követelményei közt. A dőlt betűs és csillaggal jelölt fogalmak csak az emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény részei.
7 2irod_09_1-7.indd 7
2010.04.28. 17:37:59
SZÖVEGVILÁGOK
„…Te kellesz, olvasó”
AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG 1. Gyűjtsétek össze asztalterítő-technikával, szerintetek milyen szövegeket nevezünk irodalomnak! 2. Hasonlítsátok össze T-táblázattal, hogyan hagyományozódtak az irodalmi szövegek nemzedékről nemzedékre évezredekkel ezelőtt, és hogyan, hányféleképpen történhet a rögzítésük napjainkban! 3. Készítsetek pókhálóábrát, vajon milyen emberi igények, szükségletek hozhatták létre az irodalmat!
Két finn ember a finnek ősi történeteiből énekel.
A népi énekesek szemben ülnek egymással, kezükkel összekapaszkodnak, testükkel előre-hátra hintáznak. Hasonlítsátok össze a történetmesélői helyzetet a Munkácsyképen láthatóval!
Munkácsy Mihály: Falusi felolvasás (1865) Ki(k) van(nak) a kép középpontjában:
a felolvasó vagy hallgatósága? Érveljetek! Írd meg a történetet, amit szerinted a képen látható alak felolvas! Szólaltassátok meg a belső hangok technikájával a hallgatók lehetséges reakcióit!
4. 5. 6. 7. 8.
Olvasd el az ismeretközlő szöveget jelöléstechnikával! Készíts a füzetedbe jelöléstáblázatot, írd bele a szöveg kulcsfogalmait! Beszéld meg táblázatos vázlatodat padtársaddal! Keressetek közösen választ kérdéseitekre, ha szükséges, kérjetek segítséget tanárotoktól! Hasonlítsátok össze pókhálóábrátokat a tankönyvbelivel! Értelmezzétek, példázzátok a pókhálóábrákban összegyűjtött feltételezéseket az irodalom eredetéről!
8 2irod_09_1-7.indd 8
2010.04.28. 17:38:00
Az irodalom kezdetei az írásbeliség előtti korba nyúlnak vissza, az ősköltészet, a mágikus művészet korába. A varázsénekek, mítoszok, mondák, siratók és mesék az emberiség legősibb irodalmi műfajai, illetve szövegei. Évszázadokon át szóban hagyományozódtak. Ennek a szóbeli hagyománynak egy része egy-egy nép írott irodalmában is továbbélhetett (l. pl. a görög mítoszok). Más népek dalait, meséit, évszázadokkal később kísérelték meg összegyűjteni és lejegyezni. Legtöbbjük azonban rögzítés hiányában egyszerűen „elfelejtődött”. Arról, hogy mi késztette az embert már a történelem előtti korban művészi, ezen belül irodalmi jellegű alkotó tevékenységre, különböző feltételezések vannak. Ma sokan vélik úgy, hogy a művészet, az irodalom az ember megismerési vágyából fakad. Az ember önmagát és a világot megérteni akaró, eredendően játékos, alkotó természetében gyökerezik. Azokban a kultúrákban, amelyekben az írásbeliség megjelent, megszületett az irodalom írott változata is. Szóbeliség és írásbeliség, népköltészet és műköltészet, népszerű és magas irodalom, irodalmi és hétköznapi szöveg évszázadokon át kölcsönös együtthatásban élt és él ma is. Az irodalmiság az írásbeliségnél tehát tágabb fogalom. Ugyanakkor bizonyos szempontból szűkebb fogalom is. Szűkebb, mert a művészetek egyik ágaként a szépirodalmat értjük rajta. Azt a szépirodalmat, amely esztétikai tapasztalattal: a szépség élményével és a(z) (ön)megértés örömével ajándékozhatja meg az olvasót. Vannak átmeneti irodalmi formák is. Ilyen például a művészeti tárgyról szóló, személyes hangú, művészi igényű tanulmány, az esszé. De ilyen az életrajz- vagy a szónoki irodalom java része is. A történelem különböző korszakaiban a szépirodalomba tartozó formák köre hol kiterjedt, hol szűkült. Vagyis a fogalom éppúgy, mint maga az irodalmi jelenség, változott. Bevezető fejezetünkben az irodalomról való beszéd ma érvényesnek tartott irodalomfogalmát járjuk körül. utánzás
a világ megértésének vágya
Az esztétikaa (görög: aisztheszisz ’érzékelés, észlelés’) a művészettel, szűkebben a széppel való foglalatoskodást jelenti. Magába foglalja az alkotás és befogadás kérdését, valamint a műalkotás létrejöttének feltételeit és hatásának módjait. A szépről való gondolkodás a görög kezdetektől jelen van a jóról és az igazról való elmélkedés mellett. (Bacsó Béla nyomán)
15–17 000 éves barlangrajz, Lascaux, Franciaország
Milyen feltevéseket ismersz a barlangrajzok keletkezéséről?
„Falak mindenhol vannak, és firkálással elkezdhetjük lebontani őket.” (falfirka)
A falfirkák a mai városok művészet alatti művészetének jellegzetes alkotásai. Mi a véleményed a falfirkálásról? Ha rajtad múlna, hogyan szabályoznád?
megörökítés
MŰVÉSZET
önmagunk megértésének vágya önkifejezés
SZÖVEGVILÁGOK
Az irodalom kezdetei
IRODALOM
újraalkotás a
játék
munka
élmény, szórakozás
kreativitás, alkotni vágyás
9 2irod_09_1-7.indd 9
2010.04.28. 17:38:01
„[A] fikciós világokban [kitalált történetekben, irodalomban] tett minden sétának ugyanaz a funkciója, mint a gyermekjátékoknak. A gyerekek azért babáznak, játszanak falovakkal vagy eregetnek sárkányt, hogy megismerkedjenek a világegyetem fizikai törvényeivel és azokkal a cselekvésekkel, amelyeket egyszer majd a valóságban is végezni fognak. Ugyanígy, fikciót olvasni annyit tesz, hogy játszunk egy játékot, s ezáltal értelmet adunk annak a rengeteg dolognak, ami a létező világban történt, történik vagy történni fog.”
SZÖVEGVILÁGOK
(Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében – részlet)
Falfirkák Ne vezess túl gyorsan, mert még lemarad az őrangyalod! Légy hű magadhoz! Egész életedet vele kell leélned. Örökké akarok élni! Eddig sikerült. Ne makacskodj, forogj együtt a földdel! Viccek – Jean, hozza be a köntörfalat. – Minek uram? – Mellé akarok beszélni. Egy csiga mászik fel a tölgyfára. Ötven év múlva elér a feléhez, majd megcsúszik és lezuhan a földre. Keservesen megüti magát, majd így szól: – Na lám csak! Ez a vége a nagy sietségnek! Örkény István: Csupa közhely – részlet Két test, egy lélek Nem tudok nélküled élni Ha távol vagy, veled időznek gondolataim Pedig ki hitte volna Mi rejtőzik az idő méhében Nem lehet azt kiszámítani Mert csak a vak szerencse műve Rég volt, talán igaz se volt Hogy egymást kézen fogva Egymásnak vállat vetve Nekivágtunk a meredeknek Szembenézve az élet viharaival (…) (kötetben megjelent 1968-ban)
Gad Frederik Clement: Gyermekjátékok (1912) Írj a kép alapján rövid fogalmazást arról, milyen „felnőttes” dolgokat tanulnak meg a gyerekek játék közben!
9. Próbáld megmagyarázni, miért vonhat párhuzamot az esszérészlet szerzője a játszás és az olvasás kötött! 10. Szerinted milyen játékot játszunk, amikor egy kitalált történetet olvasunk? 11. Kutass az emlékezetedben! Meg történt már veled, hogy irodalomolvasás közben értettél meg valami fontos dolgot önmagadról vagy a világról? Ha igen, írd le magadnak a füzetedbe! 12. Értelmezd az idézet utolsó mondatát, gondolatát! 13. Hozz létre minél több kapcsolatot az Ecoidézet és a művészi tevékenység eredetét firtató tankönyvi pókhálóábra elemei között!
Varró Dániel: sms Azt írom + most 1 smsbe Hogy beléd vagyok kedvesem esve Vágyak dobálnak partra kivetnek Billentyűzárát oldd ki szivednek (2007) Podmaniczky Szilárd: Képlapok a barlangszájból – részlet A gumilabda végiggurult a lejtős utcán, majd a kanyarban az árokba fordult, ahol némi himbálódzás után megállapodott. Minden gyerek kirohant a kapun labdát keresni, de csak az egyik indult el fölfelé az emelkedő utcán. (1999)
1. Keressetek minél több kapcsolatot a szövegek, szövegrészletek között! 2. Gyűjtsetek példákat a szóbeliség és az írásbeliség, a hétköznapi szövegek és a szépirodalom közti kapcsolódásokra! 3. Keressetek példát a szövegekből arra, hogy egy szó, szószerkezet vagy mondat mást, többet jelent, mond annál, mint a hétköznapi beszédben! 4. Keressetek példát arra is, hogy egy mondat jelentését megváltoztatják az őt körülvevő mondatok!
10 2irod_09_1-7.indd 10
2010.04.28. 17:38:02
1. Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Ötleteiteket, érveiteket, példáitokat rögzítsétek T-táblázatba! a) Miben különböznek a költők, írók által írt szövegek a hétköznapiaktól? b) Milyen szempontok szerint lehet egy művet tömeges igényt kiszolgáló népszerű irodalomnak nevezni? Milyen szempontok szerint lehet egy művet szűkebb réteg által olvasott szépirodalomnak minősíteni? Vajon mennyire időtálló egy-egy ilyen minősítés? c) Vannak-e szerintetek kifejezetten népszerű irodalomnak minősülő és kifejezetten szépirodalmi műfajok? 2. Beszéljétek meg a tollak középen technikával! a) Miért jó vagy nem jó krimit, sci-fit, thrillert, kalandregényt vagy szerelmes regényt olvasni? b) Mit olvasnak szívesebben a fiúk, mit a lányok?
Gróf Balázs képregénye
Sherlock Holmes 1887-től szerepelt Conan Doyle krimijeinek detektívhőseként
SZÖVEGVILÁGOK
NÉPSZERŰ IRODALOM -- SZÉPIRODALOM
A tizenévesek egyik kedvenc olvasmánya a Harry Potter
Művészet-e a képregény? Keress érveket mellette és ellene is! Ha van kedved, írj rövid kritikát arról a médiajelenségről, amit a képregény kifiguráz! Olvasói vagy filmnézői tapasztalataitok alapján gyűjtsétek össze, mitől izgalmasak a detektívtörténetek! Miért szereted, vagy miért nem kedveled a Harry Potter-könyvsorozatot?
Egy képkocka Quentin Tarantino Ponyvaregény (1994) című filmjéből. A film nem időrendi sorrendben több, összefüggő történetet mesél el Los Angeles alvilágának életéből. A film egyszerre használja fel és
figurázza ki a ponyvairodalom jellemző eljárásait. Szerinted milyen sablonos eljárásokat használ fel és figuráz ki a beállítás?
11 2irod_09_1-7.indd 11
2010.04.28. 17:38:03
SZÖVEGVILÁGOK
Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger – Ad nótám: Pancsoló kislány1 – részlet Úristen, itt a nyár! Mein Gott und Mon dieu!2 A költő dedikál, A könyvhétre kijő, S míg gubbaszt egyedül, Csak egyre kesereg, Hogy versek helyett mért nem gyártott Inkább gyereket! Jaj úgy élvezem én a standot!3 Mert a kultúra megható! … És a könyv csakis ott kap rangot, És még Bambi4 is kapható! (1998)
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala – részlet Tizenhat hosszú perc elteltével kijött a férfi. Áthaladva a helységen egyszercsak megállt és Edinához fordult. Ivelt szája balsarkában kis, fiús mosoly játszott, bár nem tikkelés5. – Kérem … Edina! Ugye szabad így szólítanom? Mondta kertelés nélkül. Edina ziháló levegővétele nem hagyott kétséget maga felől. – Szabad! – Válaszolta elharapott síkollyal. (1997)
1. 2. 3. 4.
Milyen népszerű szövegeket, műveket utánoznak a részletek? Vajon miért teszik ezt? Mi mindenből lehet tudni, hogy a szöveg valamire rájátszik, valamivel játszik? Hogyan jelenik meg a népszerű irodalom – szépirodalom problematikája a két részletben? Miért nem szépirodalom a sláger vagy a szerelmes ponyvaregény? Miért válik szépirodalommá az ezeket megidéző, ezekre rájátszó, ezeket kifigurázó szöveg? 5. Milyen nyelvi elemek alakítják a két részletben a gunyorosságot, a kifigurázást, az iróniát? 6. Mi a két szövegrészletben az irónia tárgya?
Népszerű irodalom A népszerű, de esztétikai mércével nem szépirodalomnak tekintett művek gyakori megnevezése a ponyva. Az elnevezés a XIX. században keletkezett, amikor széles körben elterjedt az írni-olvasni tudás. Ezzel párhuzamosan a vásárokon megjelentek a könyvárusok is. Olcsó papírból készült füzeteiket kiterített ponyván árulták. A ponyva szó hamarosan leminősítő esztétikai ítéletté vált. A művészileg értékes irodalommal szemben az értéktelennek, közhelyesnek, nyelvi megformálásában igénytelennek minősített alkotásokat jelölték, jelölik vele. A ponyvairodalom darabjai nem eredetiek és nem egyediek. Mégis, sokszor szórakoztató, népszerű, izgalmas olvasmányok. Van olvasótáboruk, közönségük. Népszerűségük talán épp általánosító helyzeteikben, ismerős elemeikben, egyszerű világ- és emberképükben rejlik. Annak a látszatnak vagy
1
2 3 4 5
Az iróniaa (görög: ’tettetés’) szónoklattani, stílusbeli és esztétikai fogalom. Meghatározó jellemzője a kettősség. Olyan ellentmondás, amiben valami igaznak látszik, de hamisnak bizonyul. Az ironikus kifejezés olyasmit állít, aminek a mű, a helyzet vagy a beszélő és a hallgató közös tudása ellentmond, így valójában tagadássá minősíti át.
A Pancsoló kislány (Berki Géza–Brandt Iván, 1959) című sláger dallamára. Részlet a slágerszövegből: „Ha végre itt nyár, és meleg az idő, / az ember strandra jár, mert azért van itt ő. / Míg anyu öltözik, az apu ideges, / hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz. Íjjaj, úgy élvezem én a strandot, / ottan annyira szép és jó. / Annyi vicceset látok hallok, / és még bambi is kapható.” Istenem! utcai árusító hely, bódé üdítőital az 1950-es évek végén és az 1960-as években Bizonyos izmok, izomcsoportok cél és szándék nélküli, rendszertelen időközökben jelentkező rángása
12 2irod_09_1-7.indd 12
2010.04.28. 17:38:04
önámításnak (illúziónak) az átélhetőségében, hogy a dolgok elrendeződnek és a problémák mindig megnyugtatóan megoldódnak. Szépirodalom és népszerű irodalom határait nehezen lehet megnyugtatóan kijelölni. Korunk művészetszemléletének egyik meghatározó vonása például éppen a népszerű (populáris kultúra) és a művészi (elit kultúra) határainak elmosása, az irodalom határterületeinek „képlékeny” volta.
sci-fi (science fiction) tudományos-fantasztikus irodalom
krimi bűnügyi történet
kultuszkönyv egyes olvasói csoportok körében népszerű könyv, köré kultusz épül
NÉPSZERŰ IRODALOM
bestseller népszerű, az eladási példányszámot vezető könyv
lektűr népszerű, könnyű, szórakoztató, olvasmányos történet, szövegformálása igényes
SZÖVEGVILÁGOK
horror, thriller izgalmas, félelmet, rémületet keltő történet
3. Keressetek példákat arra, amikor nehezen lehet besorolni egy művet a szépirodalom vagy a népszerű irodalom kategóriájába! 4. Tanulmányozzátok a pókhálóábrát! Szerintetek melyek műfaji megnevezések, és melyek nem? Indokoljatok! 5. Milyen szempontokat érvényesítenek a nem műfaji megnevezések?
Az irodalmi kultusz jellemzői Dávidházi Péter irodalomtudós szerint a következők: Kultikus beállítódás: bizonyos szellemi vagy anyagi értékek mértéktelen tisztelete, imádata. Kultikus szokásrend: szentnek tekintett helyek felkeresése, ereklyék gyűjtése, szövegek áhítatos gondozása, szent idők megünneplése, szertartásokon való részvétel, utcák elnevezése (újabban olvasói klubok, kiadványok, internetes portálok működtetése). Kultikus nyelvhasználat: magasztaló kijelentések, melyeket sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mert részletes tapasztalati ellenőrzésükre nincsen mód.
6. Beszéljétek meg párban, vajon feltétlenül nehezebb, unalmasabb-e a kritikusok, hivatásos értelmezők által értékesnek minősített irodalom! 7. Készítsetek párban TOP 10 listát olyan, a szépirodalom és/vagy a népszerű irodalom körébe tartotó művekről, amelyeket mindketten olvastatok! 8. Vizsgáljátok meg, az irodalmi kultusz mely jellemzői hogyan érvényesülnek a mellékelt példában!
13 2irod_09_1-7.indd 13
2010.04.28. 17:38:05
AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS
SZÖVEGVILÁGOK
1. A fikció kitalálás, elmeszülemény. Olyan, a valóságban nem létező tény, helyzet feltevése, amely a valóság pontosabb megismeréséhez vezet. Beszéld meg padtársaddal a meseregényekhez készült térkép és illusztráció segítségével, mit jelent kitalálni és megalkotni egy világot!
A. A. Milne: Micimackó, Százholdas pagony
Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő (gyermekillusztráció)
2. „Ez nem pipa”, olvasható René Magritte belga művész alkotásán (1928–1929). Értelmezzétek a szerző állítását a kép és az alábbi idézet segítségével! „Egy képet nem szabad felcserélni a dologgal, amit az ember megérinthet. Meg tudja tömni az én pipámat? Természetesen nem. Ez csak egy vázlat. Ahogy rá is írtam a képre, hogy ez nem pipa, úgy is van. A narancsszelet másolata egyáltalán nem ehető.” (R. Magritte) 3. A kozmológia a Kozmoszról, a rendezett világról való gondolkodás. A Világegyetem egészével: keletkezésével, felépítésével, változásával foglalkozik. Ez az eg yiptomi koporsótöredék-részlet (i. e. 1076–712) azt a pillanatot örökíti meg, amikor az egyiptomiak hite szerint létrejön a kozmikus rend. Az előrehajló nőalak az eget megtestesítő Nut, akit apja, Su tart. A földön fekvő férfi a földet megszemélyesítő Geb. a) Mit gondoltok, miért szeretné az ember mindenképpen megmagyarázni, hogyan keletkezett a világ, amelyben él? b) Gyűjtsétek össze, milyen elképzeléseket ismertek a világ keletkezéséről! c) Értelmezzétek Umberto Eco esszéjének címét! Szerintetek mi köze lehet az irodalomnak, az írásnak a kozmológiához?
14 2irod_09_1-7.indd 14
2010.04.28. 17:38:06
(Umberto Eco1: A regény mint kozmológiai 2 tény – részlet. Barna Imre fordítása)
4. Miért világalkotó tevékenység a szerző szerint a „mesélés”? 5. Mi mindenből „alkot(hat)ja” meg az író a mű világát? 6. Mi mindent kell tennie a regényírónak, mielőtt megírja a művet? 7. Gyűjtsétek össze, vajon milyen tevékenységeket végez egy író a megírás folyamatában! 8. Mit gondoltok, az eltervezés (a „berendezés”) vagy a megírás időigényesebb? Indokoljatok! 9. Szerintetek milyen a folyópart? Hogy néz ki a horgász? Milyen a pecabotja? (Képzeljétek el és írjátok le minél részletesebben!) 10. Hogyan alakulhatna a történet, ha a horgász például megfontolt és tiszta múltú lenne? 11. Hogyan alakulhatna, ha például egy aranyhalat fogna ki? 12. Hányféleképpen dönthetnétek arról, ki legyen a történet elbeszélője? 13. Folytassátok a megkezdett történetet úgy, hogy az osztály minden tagja továbbfűzi egy mondattal! Figyeljetek arra, hogy „befejezett” történetet alkossatok! 14. Idézzetek fel eddigi olvasmányaitokból valószerű és fantasztikus művilágokat! Mi a közös és mi az eltérő világszerűségükben? 15. Umberto Eco egyik leghíresebb regénye, A rózsa neve egy középkori apátságban játszódik. Találgassatok! Vajon miért készítette a szerző az alaprajzot a regényhez?
1 2
SZÖVEGVILÁGOK
[A] meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig. Ha egy folyót alkotnék, két parttal, a folyó bal partjára odaraknék egy horgászt, és ha ezt a horgászt lobbanékony jellemmel és rovott múlttal látnám el, nos, akkor kezdhetném is az írást, szavakra lefordítva azt, aminek elkerülhetetlenül be kell következnie. Mit tesz a horgász? Horgászik. (És már ebből is tennivalók egész sora adódik többé-kevésbé elkerülhetetlenül.) És aztán mi történik? Vagy van kapás, vagy nincs. Ha van, akkor a horgász kifogja a halat, aztán hazamegy, mint ki jól végezte dolgát. Itt a vége, fuss el véle. Ha nincs kapás, akkor a horgász esetleg méregbe gurul, nemhiába lobbanékony. Esetleg kettétöri a botját. Nem sok, de vázlatnak már ez is megteszi. Van viszont egy indián közmondás, amelyik így szól: „Ülj ki a folyópartra, és várj, előbb-utóbb elúszik előtted az ellenséged hullája”. Hátha arra úszik egy hulla? Hiszen ez a lehetőség benne van a folyó szövegközi környezetében. Ne feledjük, hogy az én derék horgászomnak rovott a múltja. Vállalja-e a kockázatot, hogy bajba kerül? Mit csinál? Kereket old, úgy tesz, mintha nem is látná a hullát? Úgy érzi, nyakig van a pácban, mivelhogy végtére is ez az ő halálos ellenségének a hullája? Méregbe gurul-e, amilyen lobbanékony, mert lám, most oda a hőn áhított bosszúállás lehetősége? Tessék: alig-alig rendeztem be ezt a saját világomat, és máris elkezdődött egy történet. Sőt egy stílus is, mert egy pecázó horgász lassú, hömpölygő elbeszélésritmust kényszerítene rám, vélhetőleg türelmes várakozása szabná meg, de türelmetlenül meg-megránduló indulatossága tagolná ezt a ritmust. A világ megalkotása a fontos, a szavak azután szinte önmaguktól adódnak.
Umberto Eco (1932– ) olasz író, egyetemi tanár, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere kozmológia (görög): a világegyetemmel, annak keletkezésével, felépítésével, rendjével foglalkozó tudomány, arról való beszéd
15 2irod_09_1-7.indd 15
2010.04.28. 17:38:07
SZÖVEGVILÁGOK
Az irodalmi szövegek általános jellemzője a kitaláltságg (fikcionalitás). Irodalmi alkotások azért jönnek létre, hogy szövegvilágot teremtsenek meg. Nem feltétlenül céljuk, hogy a tapasztalati világ elemeivel megfeleltethetők legyenek. Eco történetötletének horgásza kifoghatna egy aranyhalat is. Az aranyhal megszólalhatna, és felajánlhatná, hogy a horgász három kívánságát teljesíti, ha visszadobja a folyóba. Így a történet elvesztené valószerűségét, és meseszerű világot formálna. Az irodalmi művek szövegvilága tehát a szerző mesterségbeli tudása, megfontolásai, szándékos teremtő, alkotó tevékenysége nyomán jön létre. Az irodalmi mű akkor is kitalációs jellegű, ha valószerű, esetleg majd minden eleme megfeleltethető a valóság valamely mozzanatával, elemével. Kitalált világ, mert megvalósult formájában a költő, az író alkotása. Ez a megalkotottság vonatkozik az epikus szövegek elbeszélőire és a lírai művek beszélőire is. Ezért nem azonosíthatjuk az elbeszélőt a szerzővel, a vers lírai énjét a költővel. Még akkor sem, ha egy epikus alkotásnak szembetűnő az önéletrajzi jellege, vagy egy lírai műnek a vallomásos volta, személyessége.
16. Olvassátok el a kortársirodalmunk meghatározó szerzőjével készített interjú alábbi részletét! Hogyan hozható kapcsolatba az interjúrészletben felmerülő kérdés azzal, amit Eco írása példáz, feszeget? „D. Magyari Imre: Az új könyved 29. oldalán hivatkozol – jó, az elbeszélő hivatkozik – az Utazás a tizenhatos mélyére című könyved 146. oldalára, ahol egy új történetről szólva ezt írod: »… lesz egy férfi, aki mesél és mesél.« Hogy lett ebből a férfiból egy nő, jelesül az édesanyád? Esterházy Péter: Úgy mondanám, önsajnálóan, hogy nehezen. Nagyon sokat kellett vacakolnom. Valami megvan erősen, egy figura, a figura hangja – miután én nem a cselekményből indulok ki –, és egy idő után észlelnem kell, hogy valamiért mégsem működik a szöveg. Látom, hogy jófele indultam, azért tudtam eljutni a negyvenedik oldalig, azonban mégsem ez az optimális. Ha ezt a könyvet nem kezdtem el négyszer, négy majdnem más hangon, négy más helyről indulva, akkor egyszer sem. De most csak jammerolok, hogy dolgozni kell. A keresgélés a munka természetes része.”
17. Válasszatok az alábbi részletek közül, és próbáljátok ki a fagocitátum nevű kreatív szövegalkotó játékot négyfős csoportokban! a) „Na mi lesz veled, herceg Piripiri? Siess, mert elhalásszák előled Holdkifli kisasszonyt a fodros ezüstfelhők. Na, mi lesz? Az eszemadta kicsi hercegecske tétovázott. Micsoda dolgot eszeljen ki, miféle csalafintasággal kaparintsa meg magának a parányi ezüstkiflit, a holdkisasszonykát. Pedig az most is incselkedett vele. Juhhy, juhhy, ol hikk muff !” (Gulácsy Lajos: Na’Conxipanból – részlet) b) „Ott éltem, éldegéltem. Sokan belém léptek, aztán visszanézve szidtak, ócsároltak, kemény szavakkal illettek, amelyeket nem írok le. Két napig voltam pocsolya, zokszó nélkül tűrve a sértéseket.” (Örkény István: Egy pocsolya emlékiratai – részlet) c) „Egy fiú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopogott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopogott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét. Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt.” (Mándy Iván: Az utcán – részlet) 18. Olvassátok fel elkészült történeteiteket, és beszéljétek meg a megírás során szerzett tapasztalataitokat! 19. Vitassátok meg a tollak középen technikával: mit jelent olvasóként írni és íróként olvasni!
16 2irod_09_1-7.indd 16
2010.04.28. 17:38:08
1. Igaz? Hamis? A szerző azt állítja, hogy aki kitalált történetet ír, lemond az igazságról. A szerző szerint az igazság a bizonyítható valóságnál összetettebb fogalom. A szerző úgy véli, hogy a kitalált történetnetnek utánoznia kell a valóságot. „Fejest ugrani a zavarosba” a szerző szerint azt jelenti, hogy az írással a művész valamilyen magasabb rendű igazságot keres. 2. Próbáld meg eddig szerzett olvasói tapasztalatodat felhasználva érvekkel igazolni vagy cáfolni Saer állításait! 3. Fogalmazd meg röviden, mit jelent szerinted olvasáskor a tapasztalatot és a képzeletet egyesíteni! 4. Hasonlítsd össze az alábbi József Attila-idézetet Saer állításával! „Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, / mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt / s együtt vagyunk veled mindannyian, / kinek emberhez méltó gondja van. / Te jól tudod, a költő sose lódit: / az igazat mondd, ne csak a valódit, / a fényt, amelytől világlik agyunk, / hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (Thomas Mann üdvözlése)
SZÖVEGVILÁGOK
„Csakhogy tévedés ne essék: az ember nem azért ír fikciót, hogy éretlenségből vagy felelőtlenségből kijátssza az igazság feldolgozásának szabályait, hanem éppen azért, hogy rávilágítson a helyzet komplex [össszetett] jellegére, amellyel kapcsolatban csonkítás, szegényítés volna a bizonyíthatóra szorítkozni. A fikció azzal, hogy eleve a bizonyíthatatlanba helyezi magát, megsokszorozza a feldolgozás lehetőségeit. Nem fordít hátat a feltételezett objektív [tényszerű] valóságnak: sőt fejest ugrik a zavarosba, megvetve azt a naiv [hiszékeny] magatartást, mintha első kézből ismerné a valóságot. Nem gyarlóság ez az igazság ilyen vagy olyan etikával [erkölccsel] szemben, hanem egy kicsit kevésbé földhözragadt igazság keresése. A fikcióval nem a hamisnak követelünk jogot. Még azok a fikciók, amelyek szántszándékkal tartalmaznak hamisítást – hamis forrásokat, valakiknek tévesen tulajdonított funkciókat, történeti és képzeletbeli elemek vegyítését stb. –, még azok sem azért teszik ezt, hogy tévútra vezessék az olvasót, hanem hogy felhívják a figyelmét a fikciók kettős voltára: tapasztalat és képzelet óhatatlan elegyítésére.” ( Juan José Saer: A fikció fogalma – részlet. Pap Gábor fordítása)
AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG 1. Elbeszéléseket, novellákat általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek fürtábrát olvasmányélményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szempontokat használtatok feldolgozásukhoz!
Mándy Iván1: Az utcán Kint álltak a járda szélén egy öreg, vastag törzsű fa mellett. A barna asztalka és a szék. Oly véznák, hogy az őszi napfény szinte átsütött rajtuk. Idős házaspár, akik mögött bezárult a lakás. Az utcára kerültek. De itt is tudják, hogy kell viselkedni. Ők nem koldusok. Az asztalból valaki kihúzta a fiókot. Elemelte. Elvitte. Ő meg úgy maradt kifosztva. És talán még gőgösebben. Csak tessék! Ha még mindig van mit elvenni tőlünk! Ha még mindig… A vékonyka szék, mintha mérsékelné. Hagyd, öreg! Nem érdemes velük törődni! Miért is törődnének velük? A járókelőkkel. A bámészkodókkal. Akik egy-egy percre megálltak mellettük. Egy fiú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopogott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopogott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét.
1
Mándy Iván (1918–1995) elbeszéléseiben az egyszerű emberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek kis világa jelenik meg. Alkotásmódja többnyire elszakad a közvetlen valószerűségtől és a képtelen, valószerűtlen világérzékelés irányába tolódik. Prózájában gyakori az álom, a látomás formateremtő szerepe. Figyelme a hetvenes évek végétől a tárgyak felé fordul. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongása, magánya szólal meg. Az utcán című elbeszélés a Bútorok című elbeszéléskötetének egyik darabja.
17 2irod_09_1-7.indd 17
2010.04.28. 17:38:09
SZÖVEGVILÁGOK
Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt. Egy fekete ruhás öregúr köhögőrohamot kapott. Hirtelen tört rá a roham, ahogy ott ácsorgott. Fuldokolva átfogta a szék támláját. Valósággal rároskadt. Az megadóan tűrte. Az öreg eltámolygott. Egy pillanatra visszanézett, meglehetősen szemrehányóan. Mintha a széknek köszönhette volna az egészet. Akadt, aki fölemelte a széket. Egy pillanatig a levegőben tartotta. Letette. Akadt, aki fölemelte az asztalt. A hóna alá vette, és elindult vele. Visszavitte. Letette. … aki bedugta a kezét a fiók helyére. Az üres levegőben kotorászott. Mintha fontos iratok után kutatna. Vagy éppen csak egy levél után. …és aztán aki csak úgy bámult. – Ez a két öreg! Nem magyarázkodtak. Senkit se szidalmaztak. Hogy így meg úgy, ő juttatott ide bennünket, neki köszönhetjük mindezt! Nem gyalázkodtak és nem siránkoztak. Történt, ami történt. Kint álltak az őszi napfényben az öreg fa mellett. Kopottan, áttetszően soványan. És valami olyan mélységes fölénnyel.
2. Beszéljétek meg, fürtábrátok mely szempontjai adnak támpontot Mándy elbeszélésének értelmezéséhez! 3. Milyen hatást eredményez, hogy az elbeszélés világában a főszereplők elhasznált, az utcára kitett bútorok és a mellékszereplők emberek? 4. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, mi a szerepe a bútoroknak az ember, illetve a nemzedékek életében! 5. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával az elbeszélésben szereplő bútorok emberi tulajdonságait! 6. Hogyan játszik egybe az elbeszélésben a valószerű és a valószerűtlen világ? Mi minden van felcserélve? 7. Foglaljátok össze pár mondatban, miről szól Mándy Iván elbeszélése szó szerinti jelentésben! Miről szól átvitt értelemben, valójában? 8. Mi történik és mi nem, mi változik és mi nem ebben az elbeszélésben? 9. Húzzatok alá az elbeszélésben olyan mondatokat, amelyekben: a) a történetmondó beszél, b) egyértelműen a bútorok beszélnek, c) nem lehet eldönteni, hogy a történetmondó vagy a bútorok beszélnek! Milyen nyelvi eszközökből lehet tudni, hogy ki beszél? Miért nem lehet több szöveghelynél eldönteni, hogy ki a beszélő? 10. Keressetek kettéosztott naplóval az elbeszélésből további nyelvi megoldásokat, amelyek szerintetek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotását! Vizsgáljátok meg, mi lehet a szerepük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oszlopba! 11. Hasonlítsátok össze halmazábrával a Mándy-idézethez írt fagocitátumtörténeteket a Mándyelbeszéléssel! Tárjátok fel néhány hasonlóság vagy különbség lehetséges okát! 12. Írj 8-10 mondatos, személyes véleményt tartalmazó olvasói levelet az elbeszélésről egy barátodnak! Térj ki arra is, kedvet kaptál-e az elbeszéléskötet más darabjainak elolvasásához! 13. Figyeld meg a bútor sérüléseit! Írd meg a sérülés történetét! Törekedj minél érdekesebb történet kitalálására! 14. Tegyük fel, hogy ezt a bútort kitették lomtalanításkor. Győzd meg szüleidet, hogy vigyétek haza, és hozassátok vagy hozzátok rendbe, mert épp egy ilyen darabra lenne szükséged!
18 2irod_09_1-7.indd 18
2010.04.28. 17:38:10
1. Költeményeket általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek listát olvasmányélményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szempontokat használtatok feldolgozásukhoz! 2. Milyen sajátos, nem valószerű feltevést kell a befogadónak már a cím olvastán elfogadnia? 3. Jósoljátok meg a cím alapján, miért bús a Vödör, és miről panaszkodik! A Piros Vödör lehetne vidám is. Hogyan utal erre a színe?
Varró Dániel1: A Bús, Piros Vödör dala Vagyok a vödör – szállj, dalom! – ki szomjúság és fájdalom alól dalol.
el is feledtetek, nosza. Rám ült az elmúlás kosza. Mocsok tocsog
Üres vagyok és hontalan, szívembe únos-úntalan bebú a bú.
körül, bármerre nézek én, piszok került elém, belém, alám. Na, lám.
Ó, ért öröm, nem is kevés, ivott belőlem fecske, és fülemüle.
Hisz szép vagyok még és deli, hát mért nem töltötök teli? Az ok, gazok,
A Kék Lapát! A Zöld Lavór! Volt életemben pár lamúr2 – zománcrománc.
mi, hogy beposhadt vénkorom? Kit ellepett a szén, korom, s feledve lett,
Oly ifjú voltam és szeles, úsztam a lét mosószeres vizén… Biz’ én
kit benőtt fű és moha már, nem lehet abból soha már vidor vödör?
SZÖVEGVILÁGOK
15. Roland Barthes (1915–1980) francia irodalomtudós szerint, ami egy elbeszélésben lejátszódik, az nem vonatkoztatható a való világra, mert ami történik, az egyedül a nyelv kalandja. Értelmezd a magad számára ezt az állítást! Keress érveket mellette és ellene! Használj T-táblázatot! 16. Egy magyar kortárs költő, Kukorelly Endre (1951–) egy híres francia regénnyel kapcsolatban azt mondja, hogy a műben nincs főszereplő vagy jellem, nincs naplemente, csak mondatok vannak. Hogyan viszonyul a magyar költő gondolata a francia irodalomtudóséhoz?
pucoltam pacát, foltot is, lehettem volna boldog is simán… S ti mán
1 2
Varró Dániel (1977–) költő, műfordító. Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye 2003-ban jelent meg. Ebből való a fenti vers. L’amour (francia): szerelmi kaland
19 2irod_09_1-7.indd 19
2010.04.28. 17:38:11
SZÖVEGVILÁGOK
4. Beszéljétek meg, listátok mely szempontjai használhatók Varró Dániel versének feldolgozásához! 5. Találgassatok: hogyan kapcsolható a vers megalkotott beszélője a lábjegyzetben olvasható műfajhoz és címhez! 6. Vizsgáljátok meg, ki beszél a címben és ki beszél a versben! Miből derül ez ki? 7. Fogalmazzátok meg néhány mondatban azt a helyzetet, amelyben a Vödör él, és ami panaszdalra készteti őt! Hasonlítsátok össze olvasói tapasztalatotokkal a cím alapján végzett jóslataitokat! 8. Keressetek kettéosztott naplóval a versből olyan formai (versszak, rím) és játékos nyelvi megoldásokat, amelyek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotottságát! Vizsgáljátok meg, mi lehet a szerepük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oszlopba! 9. Hasonlítsátok össze halmazábrával Mándy Iván elbeszélését Varró Dániel versével! Keressetek minél több tartalmi, formai, nyelvi, nyomtatási kép- és hangulatbeli vagy más hasonlóságot és különbséget!
A beszédhelyzet a megszólító és a megszólított közti kommunikációs viszony, melyet nyelvi eszközök létesítenek a versben. Olyan fiktív, megalkotott körülményeknek az összessége, amelyek meghatározzák, illetve alakítják a versbeszélő(k) helyzetét, a lírai szöveg kommunikációs tényezőit. Például: Ki a beszélő? Milyen szerepet vesz fel a beszélő? Magánbeszédet olvasunk, vagy megalkot, megszólít a szöveg más szereplőt is? Megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét? Esetleg olvasható-e a lírai én beszéde vagy annak része(i) egy másik versszereplő szólamára, reakcióira adott válaszként? Mit tudunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról? Vannak olyan versek, amelyekben a beszédhelyzet kidolgozott. De vannak olyan versek is, amelyekben éppen a beszédhelyzetről való hallgatásnak van meghatározó szerepe.
A vershelyzet a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeretnek is nevezik. Olyan eseményre, körülményre utal, amely „létrehozza” a verset. Amelynek mintegy következménye a versben megfogalmazott „válasz”. A szövegben megkonstruált vershelyzet és a költemény megírásának tényleges szituációja a lírai alkotások többségében nem azonos. Vershelyzetnek tekintjük a vers szövegében a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.
Marton László: József Attila (1980) A szobrot A Dunánál című költemény vershelyzete ihlette: „A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.” Milyen eszközökkel teremtette meg
a szobrász a szemlélődés és gondolkodás helyzetét? Bizonyítsd, hogy a szobrász a fiktív vershelyzet alapján „rekonstruálta” a versötlet megszületésének pillanatát! Szoborrá lehetne formálni ezt a vershelyzetet? Indokolj! „Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy száll a lelkem, alacsonyan.” ( József Attila: Elégia)
20 2irod_09_1-7.indd 20
2010.04.28. 17:38:12
1. Értelmezd az alábbi idézetek alapján, hogy a költői nyelvnek milyen sajátosságairól beszélhetnek a szerzők! a) „Megnevezni egy tárgyat annyi, mint háromnegyed részben megfosztani a költeményt attól az örömforrástól, amely a fokról fokra való megfejtésben rejlik.” (Stéphane Mallarmé, XIX. század) b) „A költészet a képzelet kifejezése. (…) fellebbenti a fátylat a világ rejtett szépségeiről, és úgy alakítja az ismert tárgyakat, mintha ismeretlenek volnának; újjáteremt mindent, amiben a szépség testet ölt.” (Percy Bysshe Shelley, XIX. század) c) „A versben egyetlen egy szó sem azonos (itt, hangsúlyozom, minden »és«-re és »a«-ra gondolok) a rokon hangzású közhasználati és társalgási szóalakkal.” (Rainer Maria Rilke, XX. század) 2. Vizsgáld meg a füzetedbe írt kettéosztott naplóval az idézetekből kiolvasható vershelyzetet és beszédhelyzetet!
a) Mikor térsz már az eszedre, te Sándor? Tivornya éjjeled és napod; Az istenért! hisz az ördög elvisz, Ha még soká így folytatod. (Petőfi Sándor: Javulási szándék – részlet, 1844) b) Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép, nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!”
SZÖVEGVILÁGOK
Az irodalmi alkotás meghatározó sajátossága a nyelvi megalkotottság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy anyaga a nyelv. Másrészt azt, hogy a mű megformáltsága alkotói tevékenység eredménye. Az irodalmi művek kifejezésmódja másfajta odafordulást, másfajta megértést igényel a befogadótól, mint a hétköznapi beszéd. A költő vagy az író a nyelvi jeleket tudatosan válogatja és rendezi el. Mégpedig úgy, hogy gyakran felfüggeszti, felülírja a szavak köznapi, megegyezésen alapuló jelentését. Saját jelhasználatával újabb egyedi vagy pontosan meg sem határozható jelentések lehetőségét teremti meg. Az író, a költő számít az olvasó együttműködésére, olvasói és világtapasztalatára, műveltségére. Arra, hogy tapasztalatai, élményei, megérzései segítik a befogadót a megértésben, saját jelentésének megteremtésében. Vagyis az irodalmi jelhasználat kitágítja, de egyben a befogadó műveltségétől, érzékenységétől is függővé teszi a jelenésteremtést. Ugyanakkor az irodalmi alkotások a világról és az önmagunkról szerezhető tudás más, a művészeten kívül meg nem tapasztalható útjait kínálják az olvasónak.
Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor: Szülőföldemen – részlet, 1848) c) Megjöttetek? de már, de már Gazdag leszek, gazdag vagyok: Lám a szerencse rám talál, Hozzám kapnak az aranyok. Isten hozott, sápadt fiúk! Színünk, nevünk úgyis rokon: Nosza, ki hogy segítni tud, Segítsetek bátyátokon. (Arany János: Aranyaimhoz – részlet, 1847) d) Mester, egy ifjú ember szól ím köszöntve hozzád. Szeresd, mert sok setét sorod érte sziven, S mert egykor, úgy beszélik, ült a térdeiden, S látta fénylő szeme húszévesnek az orcád. (Tóth Árpád: Ady Endrének – részlet, 1909) e) A gép sugarát kereken veti, képköre fénylik a sik lepedőn mindjárt, szivem, uj szinek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn olcsó s remek élvezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt: első a Szerelmi Tragédia, melyet a lámpa a falra vetit. (Babits Mihály: Mozgófénykép – részlet, 1906–1907)
21 2irod_09_1-7.indd 21
2010.04.28. 17:38:14
SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE 1. Írj rövid esszét arról, hogy miért kitüntetett időpont, mire ad alkalmat a születésnap! 2. Írásodat beszéld meg padtársaddal!
SZÖVEGVILÁGOK
József Attila: Születésnapomra Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse:
De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.
Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –
ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.
Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért,1 a hont kivont
Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani.
Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!
szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét:
Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.
„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.
3. Gyűjtsétek ki aláhúzással a vershelyzetre és a beszédhelyzetre vonatkozó részeket a költeményből! 4. Hogyan kapcsolódik a vers- és beszédhelyzet a születésnaphoz? Mik a sajátosságai, mi adja szokatlanságát? 5. Gyűjtsetek minél több hasonlóságot és különbséget József Attila verse és A Bús, Piros Vödör dala között! Meglátásaitokat rögzítsétek halmazábrában! 6. Keressetek többféle magyarázatot az azonosságra, a hasonlóságokra és különbségekre! 7. Beszéljétek meg, miként befolyásolhatja Varró Dániel versének megértését, olvasását a József Attila-vers ismerete! 8. Készítsetek – a feladatot csoporto(ko)n belül megosztva – illusztrációt vagy 3-4 állóképből fotóalbumot József Attila, illetve Varró Dániel verséhez!
1
József Attila (1905–1937) Tiszta szívvel című korai költeményét nevezi „Nincsen apám” versnek. Ez a költő egyik legismertebb műve. Már megszületésekor, 1925-ben ellentétesen végletes fogadtatásban részesült. Volt olyan kritikusa, aki „gyönyörűszépnek” találta. Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. A konfliktusnak szerepe volt abban, hogy József Attila elhagyta a szegedi egyetemet, és később sem szerzett tanári diplomát.
22 2irod_09_1-7.indd 22
2010.04.28. 17:38:15
József Attila Születésnapomra című versének formáját és témáját több kortársköltőnk is megidézte. Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet [akár] a színpadon a kesztyűbáb játszani valami saját mesét, mi mást,
után is fölvesz kis kötényt, hisz telefonált az imént Cicamica,
füstölgő kéményt, házikót, Futrinka utcát, bármi volt, örök körök
hogy Tádé meghűlt és beteg, úgyhogy van dolga rengeteg (…)
Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám, lazán! Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium1! – részlet Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj.
Egy képkocka a Mazsola című bábfilmből 1961-től tűzte műsorra a Magyar Televízió a Mi újság a futrinka utcában?, majd a Mazsola című folytatásos bábsorozatot. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta meg.
SZÖVEGVILÁGOK
Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet
1. Válaszd ki az egyik részletet, és írj 6-8 mondatos értelmezést az idézetnek a József Attila-vershez való lehetséges kapcsolódásairól! 2. Befogadói tapasztalataid alapján gyűjts olyan alkotásokat, amelyek felidéznek egy másik művet, utalnak rá, vagy idéznek belőle! 3. Próbálj meg 2-3 versszakos saját verset írni a Születésnapomra versformája szerint! Nem kell a versformát elemezned, támaszkodj ritmusérzékedre, hallásodra! 4. Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényéből 1951-ben, Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske rendezésében híres rajzfilmfeldolgozás készült. Belőle való a „Boldog nem születésnap-dal”. Milyen fontos dologra hívja fel a bolondos dalszöveg a figyelmet? Mi adja humorát? „Egy boldog nem születésnap. Enyém? – Tiéd! – Enyém! – Tiéd! Egy boldog nem születésnap, tiéd! – Enyém? – Tiéd! – Enyém! Most hát hadd köszöntelek, öntök íme, még egy korty teát. Légy boldog! Emelem csészém terád.”
1
plágium, plagizálás: szellemi termék eltulajdonítása. Például, ha valaki az eredeti szerző alkotását vagy annak részeit saját munkájában tartalmilag vagy szó szerint idézi, felhasználja hivatkozás, a forrás megjelölése vagy a szerző engedélye nélkül. A plagizálás szerzői jogot sért, és az elmaradó jogdíjak miatt anyagilag is hátrányosan érintheti a szerzőt. Az információs társadalomban mégis világszerte kiterjedt mértékben folyik, ahogy az ellene folytatott küzdelem is (például plágiumkereső szoftverek, plágiumperek). A plágiummal szemben az irodalmi szövegekben megjelenő, akár jelöletlen idézeteket, utalásokat, rájátszásokat ma az irodalmi szövegek létmódjának tekintjük.
23 2irod_09_1-7.indd 23
2010.04.28. 17:38:15
SZÖVEGVILÁGOK
Az irodalom természetes létezési módja a szövegköztiségg (intertextualitás). A szövegvilágok különféle kapcsolatokat létesíthetnek egymással. Párbeszédet folytathatnak korábban keletkezett művekkel, felidézhetik, értelmezhetik egymást. Az irodalomnak ez a sajátossága összefügg kialakulásával, történetével és történetiségével. Az európai szöveghagyomány szempontjából például, fontos szerepe van a saját mitológiáját újraíró ógörög irodalomnak vagy a Biblia szövegeinek. Az európai irodalom évezredek, évszázadok óta természetes kifejezőeszközként használja e szövegek gondolat-, kép- és szimbólumrendszerét, formavilágát. A szövegköztiség abból is fakad, hogy a művek létrehozói, az alkotók maguk is birtokolnak egyfajta műveltséget. Benne élnek egy kulturális hagyományban. De a szövegvilágok közti párbeszédbe az olvasó is beléphet műveltsége, olvasottsága, érzékenysége szerint. A szöveg által létesített vagy a befogadó által létesíthető kapcsolatok megnyilvánulási formái sokfélék. Lehetnek többek között témák, helyzetek, gondolatok, motívumok, képek, szerkezetek. De lehetnek műfajok, műnemek, formák, szerepek is.
René Magritte: Golconda (1953)
René Magritte: A nagy háború (1964) Idézéssel, utalással más művészeti ág is él. René Magritte (1898–1967) egyik kedvenc témája, a bowler-kalapos ember például önidézés. Mitől válik képtelenné a nagyon is hétköznapi figurát használó két Magrittefestmény? Miről beszél szerinted a két Magrittekép?
A témában rejlő lehetőséget J. McTiernan rendező A Thomas Crown ügy című filmjének (1999) több jelenetében is felhasználta.
Gyűjts még filmeket, irodalmi műveket, melyekben
24 2irod_09_1-7.indd 24
2010.04.28. 17:38:16
1. Hasonlítsd össze halmazábrával saját iskoládat a képen láthatóval! Gyűjtsd össze, mi változott és mi változatlan! 2. Rajzold le, szerinted milyen lesz az iskola, hogyan tanulnak a diákok 100 év múlva! 3. Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen szerepet tölt be az iskola a társadalomban! Szükségszerű szerinted az iskola változása? Gyűjts T-táblázattal érveket ellene és mellette! 4. Rögzítsd pókhálóábrával, milyen metaforikus jelentései lehetnek az iskolának! 5. Vajon mért visszatérő helyszín, illetve téma az iskola az irodalomban? Te milyen, iskolában játszódó irodalmi alkotásokat ismersz? Melyiket miért ajánlanád olvasásra diáktársadnak? 6. Mit jelent szerinted „az élet iskolája kifejezés? Mit a „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” szállóige? 7. Válaszaidat beszéld meg padtársaddal!
Tanterem a tiszabüdi Ilona-tanyai Elemi Népiskolában (NyíregyházaSóstó, skanzenben)
SZÖVEGVILÁGOK
TÉMÁK, MŰVEK, OLVASÓK AZ IDŐBEN
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld – részlet A tizenegy ifjú körülállta az asztalt, mindegyik fogott egy poharat (annak meg „finak” volt a neve), s azzal rázendítette a diákok bordalát, mely elébb búsongó halottkísérő melódiával kezdődik, s azután marsütemben, végre rohamlépésben megy tovább; egyike a legszebb bordaloknak, amiket valaha mester alkotott: Múlik, mint az árnyék, ez az élet: Észre sem vesszük, hogy semmivé lett. Hej, bizony esztelen, Aki búsul, midőn Örömök közt mulathat és vigadhat! Észre sem is veszi, Elsuhan élete; Elenyészik, mint az őszi pára, köd, Megszaporodik ez az életfonál A kotyogó kebelű kancsónál. Fogj, nosza, kulacsokat, Tölts tele finakokat, A fekete bajokat Öntözd le! S aztán megint vissza az első sorra: „Múlik, mint az árnyék, ez az élet.” Hanem az ének kezdetén az történt, hogy az egyik diák a poharával feldöntötte a gyertyát, s sötétben maradtak. Azért csak végigdanolták a nótájukat, s csak azután kezdtek el kiáltozni: „Nagy uram, elaludt a gyertyánk!”
25 2irod_09_1-7.indd 25
2010.04.28. 17:38:18
SZÖVEGVILÁGOK
A korcsmáros jött mindjárt a másik gyertyával, s egészen debreceni szemet csinált a látottakhoz, mikor a diákok szövétnekét meggyújtotta. Tudniillik, hogy „debreceni szem”-nek nevezik azt, mikor valaki nem akar valamit meglátni, amit láthatna. A hosszú asztalon ugyanis nem volt többé semmiféle kancsó; a diákok kezében nem volt pohár; ott ültek azok csendesen és komolyan az asztal körül, mindenik előtt egy iratcsomó, az asztalba fúrva ugyanannyi szeges végű kalamáris. S az asztalfőn, hol a kancsó állt elébb, egy vastag, negyedrét alakú könyv. A korcsmáros nem kérdett, nem szólt semmit, a fejével bólintott egyet, s aztán kiment. Az a nagy könyv volt a „Csittvári krónika”. 1665-ben kezdék el azt a könyvet szerezni, ha jól tudom, Sáros-patakon, névtelen szerzők. Nevezetes gyűjteménye volt az mindazon érdekes apróbb és nagyobb adatoknak, miket a nagymérvű história elfeledett följegyezni lapjaira, vagy amit a hatalom vaskeze kitépett e lapokból, vagy amiket az udvaronc hízelgés meghamisított azokban. Ezért a neve „Csittvári krónika”. „Csitt” azt teszi, hogy „legyünk némák!” A jezsuiták, akikről ez a krónika sok kedvezőtlen adatot jegyzett fel, azt híresztelték el felőle, hogy ez a válogatott hazugságok és bolond ötletek tárháza, s még a nevét is elferdítették „Csicsvári krónikának”, s ha valaki valami nagy bolondot vagy nagy hazugságot mondott, az volt rá a közmondás, hogy „ez is a Csicsvári krónikába való!” Hanem voltak – kevesen –, akik tudták, hogy mi az; akik pedig nagyon keresték, sohasem tudták meg, hogy hol van. Mindig a fiatalság kezén volt az. S a fiatalság rajongó, jó titoktartó és jó szövetkező.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Elkéstem – részlet Szerdai nap lévén, én istenem, a mennyiségtan után két óra mértani rajz. Hiányzik a szépiám1, a görbe léniám2 is hiányzik, amit pedig ma összeírnak. Guttmann ígért egy gumiguttit3, azt elkérem. Vörösmarty Nyelvszépségei. Na, igen Vörösmarty Nyelvszépségei, tudom, tudom: ma ez a tét, kettő vagy semmi. Csak a másik felét néztem még át, de van két tízperc a magyaróra előtt, az húsz perc, most, míg az iskolába érek, átgondolom magamban az első felét: nyertem tizenöt percet, azalatt beröpülöm Vörösmarty Nyelvszépségeit, elkérem Guttmanntól a gumiguttit, és még a történelmet átszaladom. A füzetem nincs meg. Tanár úr, kérem, fiam ma gyengélkedett, a mennyiségtani dolgozatot nem készíthette el. Igen tisztelt tanár úr, fiam gyengéd szervezetének ápolása hosszabb időt vesz igénybe, mely idő alatt háziorvosunk a mennyiségtan-dolgozatoktól való tartózkodást ajánlotta. Hát ez semmi. Ezek csak olyan ábrándok, megvalósíthatatlan ködképek. A rideg valóság nem az, a rideg valósághoz szívós elszántság és lélekjelenlét kell, és kell hozzá Guttmann megint, akinek a füzetéből öt röpke perc alatt gyorsan átírom az egészet. Bár mit ér nekem, ha megvan a dolgozat, ha egyszer a kamatos kamatot úgyse tudom, pedig ha felelés van, az csak abból van, az tiszta sor. Ne ábrándozz, hanem cselekedj! Kass János illusztrációja Karinthy Frigyes Tanár úr kérem (1916) című művéhez
1 2 3
barnás színű tinta vagy tus vonalzó egyes kelet-indiai fafajták beszárított tejnedve; gumigyanta, szép sárga festék
26 2irod_09_1-7.indd 26
2010.04.28. 17:38:18
A végtelen csöndben egyszerre csak kivágódott az üvegajtó nagy csörömpöléssel, s valaki belépett, és harsány hangon, szinte kurjantva, így kiáltott: – Hejnatter! Ez az indulatos és meglehetősen furcsa jelenség egy zsákvászon egyenruhás, kék sapkás fiúcska volt. Még egyszer elordította magát, már-már duhaj türelmetlenséggel, anélkül, hogy várt volna. – Hejnatter!! Már mindnyájan feléje fordultunk. Most láttam csak, hogy az egyik szeme hibás. Gyulladt volt, vagy kicsit hályogos, vagy csak felemás szeme volt, nem tudom; de a fél szeme valahogyan hibásnak tűnt. Akármilyen őrjöngve kiabált, egészen higgadtnak látszott a testtartása. – Hejnatter! – kiáltotta harmadszor is, ahogy kihívóan sorra szemügyre vett bennünket. – Nincs itt? Vagy süket? Egyikünk, aki már javában feléje lépegetett, békés hangon felelte: – Én vagyok. De nem Hejnatter a nevem, hanem Eynatten. Tessék? – Ne pofázz! – mordult rá a hibás szemű zsávolyruhás. Aztán egy darabig nem szólt. Szándékosan szünetet tartott, s végül utálkozva elfordította a fejét. – Menjen le a zeneszobába – mondta végre. – Az édesapja várja. – Köszönöm – mondta a másik habozva. Megindult az ajtó felé. – Nincs „köszönöm” – szólt utána a hibásszemű dühösen. – Hallja? Nincs tessék, és nincs köszönöm. Állj. Hátra arc! Az Eynatten nevű megfordult. – Álljon vigyázzba! – meredt rá a másik. – Én negyedéves vagyok. Eynatten zavartan mosolygott, és nem tudta, hogy mit csináljon. – Akkor beszéljen csak, ha kérdezem. Érti? – A zsávolyruhás negyedéves végignézett megint az újoncokon. – Azt mondjuk, hogy „parancs!”, és azt, hogy „igenis!” Értik? Eh – intett aztán megvetően Eynatten felé –, menjen a fenébe. – Látszott, hogy tud uralkodni magán. De minthogy a másik meglehetősen lassan indult újra kifelé, még utánakiáltott: – Futólépést! Eynatten meggyorsította a lépteit, anélkül hogy megfordult volna. Mi többiek eddig némán néztük a jelenetet. Most megmozdult egyikünk. Egy-két lépést tett a hibásszemű felé. Nagyon idegesen szólalt meg; nyurga, barna szemű fiú volt. – Te mit parancsolgatsz itt? A negyedéves hirtelen feléje fordult, megdöbbenve. – Vicceltél vele? – kérdezte újra a barna szemű fiú támadóan. A hibásszemű mintha elfehéredett volna. Csak lassan szólalt meg és csöndesebb hangon: – Magának nem tetszik valami? – Aztán keményebben kérdezte: – Hogy hívják? – Ne kiabálj itt – mondta a barna szemű újonc kitérően. – Mi a neve? A fiú egy lépést hátrált, akaratlanul, mintha inába szállt volna a bátorsága, s nem felelt. – Mi a neve? Nem meri megmondani? – Medve Gábor! – mondta ideges dühvel a másik. A negyedéves gúnyosan elmosolyodott. Szótlanul méregette egy darabig az újoncot, aztán kurtán fölnevetett, s odavetett két szót, ilyesfélét: „Nna! Majd!” Medve Gábor megint két-három lépést tett feléje, s talán szégyellvén előbbi pillanatnyi meghátrálását, szemtelen hangon azt kérdezte: A kőszegi katonaiskola ebédlője. A regény – És mi a te neved? katonai alreáliskolájának világát Ottlik Géza A negyedéves arca fehérből vörösbe váltott. Ordítani kezszemélyes élményei is formálták dett, egészen más hangon, amiből nyomban kiderült, hogy Milyen érzéseket kelt benned a látvány? eddig voltaképpen csak elnézően tréfálódott velünk.
1
SZÖVEGVILÁGOK
Ottlik Géza1: Iskola a határon – részlet
Ottlik Géza (1912–1990): író, műfordító; az Iskola a határon című regénye 1959-ben jelent meg
27 2irod_09_1-7.indd 27
2010.04.28. 17:38:20
Szabó Magda: Abigél – részlet
SZÖVEGVILÁGOK
Kofferját kiürítették, apróra átvizsgálták, mit hozott magával, s nem fogadtak el otthoni holmijából semmit: papucsot, törülközőt, pongyolát, fürdőköpenyeget éppúgy újat kapott a sajátja helyett, ahogy tizenkét fehér zsebkendőt. Nézett a kofferjába gondosan visszacsomagolt eltűnő tárgyak után: a törülközők bolyhos rózsaszínje, világoskékje, az otthoni hálóingek illatos felhője olyan hevesen idézte elhagyott házukat, apját, Mimó nénit, magát Marszellt, aki a puha, mókás pongyolát csináltatta neki, meg a fürdőköpenyeget a mesebeli nádassal, amelyen kis vízilovak, tátott szájú krokodilusok leselkedtek, hogy a raktáros testvér rá is szólt, ne bámuljon olyan kétségSzerencsi Éva mint Gina Zsurzs Éva filmjében beesetten, csak nem akarja elhitetni vele, hogy ennyit Válassz a részletből képaláírást! jelenthet egy keresztyén fiatal lánynak az ilyen hiábavalóság. Vita Zsuzsanna és a raktáros testvér között csak azon volt, engedélyezzék-e – tekintettel a háborús helyzet megkövetelte takarékosságra – a saját fogkeféje és szappana használatát, de aztán úgy döntöttek, mégsem. A fogkefe is, a szappan is Mimó néni rejtelmes beszerzési forrása révén került Ginához, a szappan banánzöld volt, erős kaméliaillatot árasztott, a fogkefe nyele meg meggypiros, de színétől eltekintve is, ahogy a raktáros testvér megállapította, rézsút futó kefeszálaival kihívó és nem szabályos. Kapott helyette egy fehéret, amelyre a raktáros azonnal ráírta jelölő tintával Gina intézeti számát, és kapott egy nagy darab vajsárga háziszappant. Itt főzik, mindenki ezt használja, az igazgató úr is – mondta Zsuzsanna. Mikor a fekete patentharisnyára ráhúzta a széles orrú, fekete magas cipőt is, azt hitte, végképp elkészültek, aztán kiderült, hogy tévedett. Ami még hátravolt, sajátságos módon még jobban felizgatta, mint az új felszerelés. Mikor Zsuzsanna az ő régi ezüsthátú hajkeféje helyett frissen kiutalt fahátú kefével elkezdte simára kefélni hosszú, angol fürtjeit, s ugyanúgy középen elválasztotta, copfba fonta és megkötötte fekete pertlivel, ahogy a többi lány viselte, elkezdett reszketni. „Elnyeltek mindenestül. Ez már nem is én vagyok” – gondolta, és szaporábban lélegzett. Zsuzsanna egyre gyorsabban dolgozott a haján, hogy minél hamarabb elkészüljenek, mint aki tudja, mit jelent egy kislánynál, ha hirtelen megváltozik a lélegzete ritmusa. „Még a hajamat is elvették. Most már semmim sincs abból, ami valaha volt.”
7. Értelmezzétek a fenti regényrészleteket kettéosztott naplóval az alábbi szempontok szerint! A közzétételkor meglátásaitokat rendezzétek közös szemponttáblázatba! a) a részletek helyszínei, a helyszínek szerepe, a helyszínek és az iskoláról, diákéletről való elképzelésetek viszonya b) a részletek jeleneteinek jellemző kellékei, tárgyai, valamint számotokra való ismerősségük c) a jelenetekből kiolvasható külső és belső szabályok, hagyományok, és a róluk való értékítéletetek d) történések, a diák helyzete, az iskola rendjében elfoglalt helye a részletek alapján, összevetve saját tapasztalataitokkal 8. Szerintetek melyik történet körülbelül mikor játszódik, és milyen kérdést, problémát állíthat középpontba?
1
Szabó Magda (1917–2007): író, műfordító. Abigél című regénye, amely 1943–44-ben játszódik, 1970-ben jelent meg, majd 1978-ban tévéfilm, 2008-ban musical készült belőle.
28 2irod_09_1-7.indd 28
2010.04.28. 17:38:21
Az irodalom meghatározó jellemzője az időbeliség. Az alkotóban meglévő elképzelés mások számára a megírással válik hozzáférhetővé. A megírás különböző korokban, változó irodalmi hagyományok közegében történik. A fenti részletek például mind iskoláról, diákokról, diákéletről szólnak. De más-más regényvilág veszi körül az iskolát, más hatások érték az alkotókat is nevelődésük, életük során. Az esetleges hasonlóságok ellenére más-más olvasói tapasztalathoz juthat(na) a korabeli vagy a ma olvasó befogadó is. Mind a négy szövegrészlet regényből való. De például más bennük a megteremtett elbeszélői helyzet, másként van megalkotva nyelvi világa, másképp beszélnek, más szavakat használnak a szereplők is. Vannak szavak, amelyeknek a jelentését például a mai olvasó feltehetően már nem is ismeri. Más kérdés áll az egyes regényvilágok középpontjában is, de az is lehet, hogy az olvasó fordul más kérdésekkel ma Jókai regényéhez. Az is lehet, hogy két mai olvasó azonos műhöz való közelítése eltérő, vagy épp mi magunk olvasunk másként egy regényt másodszorra, esetleg húsz év múlva. Egy mű megfelelhet az adott kor művészi-irodalmi hagyományának, de vitatkozhat is vele, új hagyományt teremtve. A műalkotás megszületésétől fogva időben létezik. Ez az időbeliség a mindenkori befogadóra is érvényes. A befogadó is saját korának hagyománytapasztalatával és személyes műveltségével az olv lép be az olvasási-értelmezési folyaa a só világ vilá ű matba. Ez azt jelenti, hogy amit ga am a mű és az egy adott műről gondolunk, nem olvasó párbeszédében választható el attól, amit már előzőlétrejött jelentés leg tudunk az irodalomról, önmagunkról és a világról. A mindenkori olvasó megértési folyamatait is befolyásolják korának hagyományai, kérdései, elvárásai. De befolyásolja saját olvasói tapasztalata, műveltsége, a világról alkotott elképzelése is. Vagyis az irodalmi alkotás jelentése a mű világának és a mindenkori olvasó világának a találkozásában, a két világ párbeszédeként jön létre. Ebből következik, hogy maga a jelentés is időben változó. A műalkotásokat különböző korok másként olvassák, másként értelmezik. Ezt a másságot, a jelentés változó voltát minden olvasó megtapasztalhatja, ha újraolvas egy-egy könyvet, vagy barátjával (esetleg irodalomórán) beszélget egy közösen olvasott műről. Vannak művek, amelyeket évszázadokon át fontosnak tartanak és olvasnak, majd elfelejtenek. És vannak olyanok is, amelyeket saját korukban nem tartottak mértékadónak, olvasandónak, de később megszólították az olvasót, az olvasók közösségét. A mértékadó vagy olvasott művek „listája” tehát – ahogy a korok, a benne élő emberek és az őket foglalkoztató kérdések – folytonosan változik. És ez a változás természetes folyamat.
SZÖVEGVILÁGOK
9. Gyűjtsétek össze, milyen tudáselemek mozgósítása, felhasználása segített benneteket a részletek megértésében! 10. Gyűjtsétek össze, milyen problémák, tényezők nehezítették a megértési folyamataitokat! 11. Olvasói tapasztalataitok alapján gyűjtsetek példákat arra, hogy mi mindent határozhat meg egyegy kor, korszak gondolkodásmódja, nyelvhasználata, szokásrendje, művészeteszménye az irodalomban (például témák, műfajok, műformák, szerkezetek, stb.)! 12. Ha tudtok, nevezzetek meg olyan híres személyeket, alkotókat, műveket vagy tetteket, akiket vagy amiket ma másképp ítélünk meg, mint saját korukban! 13. Értelmezzétek az alábbi gondolatot az olvasott regényrészletekkel összefüggésben! „Mindent, amit a múltról mondunk, saját magunkról mondjuk. Sohasem tudunk másról beszélni, mást megismerni, mint saját magunkat. De míg a múltba merülünk, felfedezzük saját énünk új lehetőségeit, kitágítjuk öntudatunk határait, új, bár teljesen személyes élményeket szerzünk. Ez minden történelmi tanulmány értéke és célja.” (Egon Friedell, művészettörténész)
29 2irod_09_1-7.indd 29
2010.04.28. 17:38:22
14. Értelmezzétek az ismeretközlő-értelmező szöveg alapján az alábbi ábrát!
Marika
A
fiúk tcai u l Pá
Orsi
Tomi
SZÖVEGVILÁGOK
Gézu
15. Értelmezzétek ezt az ábrát is! Vitassátok meg, lehetséges-e ilyen megértés!
A Pál utcai fiúk
Gabi
Prométheusz. Görög mitológiai alak, Iapetosz fia, titán (A titánok Gaia földanya óriás gyermekei). Zeusz, görög főisten őt és Epimétheuszt bízta meg azzal, hogy teremtsenek lényeket a föld benépesítésére. Hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, Prométheusz ellopta nekik a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt. Zeusz büntetésből a Kaukázus hegyének egy sziklájához láncoltatta, ahol egy óriási saskeselyű a máját marcangolta, ami újra és újra visszanőtt.
Gustave Moreau: Prométheusz (1868)
Elsie Russell: Prométheusz (1994)
Hasonlítsátok össze a két képet! Melyik hogyan értelmezi a mítoszt?
30 2irod_09_1-7.indd 30
2010.04.28. 17:38:24
( Hésziodosz: Istenek születése, TrencsényiWaldapfel Imre fordítása – részlet, i. e. VIII–VII. sz. fordulója) c) „Hogyha talán élsz még, hosszan kínlódj, Prometheus, sírban mázsás kő nyomja a csontjaidat, mert te vagy emberi fajtánk legfőbb bajkeverője, vétked lett valahány rút nyavalyánknak oka. (…) Ám te ravasz csellel megloptad az ég kupoláján tündöklő napnak mennyei fáklyatüzét; bosszúból a halált s a halált okozó nyavalyákat küldte reánk a dühös, megcsalatott Jupiter.” ( Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett, Kálnoky László fordítása – részlet, 1464)
e) „Prométheuszról négy monda ad hírt: Az első szerint odaláncolták a Kaukázus sziklájához, mert az isteneket elárulta az embereknek, és az istenek sasokat küldtek, melyek tépdesték mindig újrasarjadó máját. A második szerint Prométheusz a lecsapó csőrök okozta fájdalmában egyre mélyebben nyomult a sziklába, míg eggyé nem lett vele. A harmadik szerint évezredek során elfelejtették árulását, elfeledték az istenek, a sasok, ő maga. A negyedik szerint mindenki belefáradt az immár ok nélkülibe. Belefáradtak az istenek, belefáradtak a sasok, fáradtan összezárult a seb. Maradt a megmagyarázhatatlan sziklahegység. A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.” (Franz Kafka: Prométheusz, 1917– 1923, Tandori Dezső fordítása)
b) „De még e kérdés hátra van, mi volt az ok, miért gyötör, megmondom én világosan. Alighogy atyja trónján ült az új király, [Zeusz] elosztogat mindent az istenek között, egyiknek ezt, másiknak azt, megosztozik velük hatalmán, ám a sok bajt szenvedő halandókkal nem gondol, sőt azt tervezi, hogy elpusztítja őket, s új fajt ültet el. S nem mondott ellent ennek senki sem, csak én! Mertem, s az emberfajt ez attól védte meg, hogy összetörve Alvilágra hulljanak. (…) Halandókat szántam meg én, de szánalom nem jut nekem, kegyetlenül bánt Zeusz velem, s most lássa ennek szégyenét, ha rám tekint.” (Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz – részlet, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása, i. e. VI– V. század) d) „Borítsd be égboltod, Zeusz, felhők ködével s játssz, mint a bogáncsot döntő buta gyerkőc tölggyel, hegyorommal. De hagyd meg a jussom, hagyd nékem a Földet (…)
Most itt ülök, Embert teremtek ennen-képemre, hozzám hasonló emberi fajtát, hogy sírjon, örüljön, csóktól tüzesedjék és sanyarogjon s téged ne becsüljön, mint én!”
SZÖVEGVILÁGOK
a) „Fellegeket gyűjtő Zeusz ekkor mondta dühében: »Íapetosz fia, nincs nálad ravaszabb a világon, jaj, kedves, hogy mindig csak csel jár az eszedben.« (…) Ámde megint megcsalta derék fia Íapetosznak, mert kinemalvó tűz lángját, mely messze világít, rejtve husáng szárába, kilopta. Szivébe belémart felleggyűjtő Zeusznak a düh, hogy látnia kellett földi halandók közt a tüzet, mely messze világít.”
( Johann Wolfgang Goethe: Prométheusz, – részlet, Kosztolányi Dezső fordítása, 1789)
f) „– Na végre – mondta a keselyű, és elengedte Prométheusz máját. A hős felsóhajtott – ez volt évezredek óta az első kín nélküli perce –, megmozgatta elgémberedett tagjait, láncai csörögtek. – Lejárt a büntetésem? – kérdezte. A keselyű megrántotta a vállát. – Ugyan! De minek strapáljam magam? Nincs már tűz a Földön. A leláncolt férfi haragosan előreugrott, s bár láncai visszarántották, öklét rázva kiáltotta: – Hazudsz, kutya! – Nem kutya. Keselyű – mondta egykedvűen a robusztus madár, s szárnyait próbálgatta, működnek-e a több évezredes kényszerszünet után. Prométheusz haragja nem csillapodott. – Végezd a kötelességedet! – rivallt a keselyűre. – Tépd a májam! – Majd megőrültem! – mérgelődött a keselyű. – Nem érted, hogy nincs már tűz a Földön? – Azt akarod mondani, hogy az istenek elpusztították az utolsó embert is? – Ördögöt – legyintett a keselyű –, többen vannak, mint valaha is. Prométheusz megnyugodott. – Tűz nélkül nincs élet – mondta magabiztosan –, gyerünk, láss munkához! – Értsd meg, hogy nincs tűz! Az emberek már nem ismerik a tüzet. Nincs szükségük rá.” (Lázár Ervin: Tűz – részlet, kötetben megjelent 1994-ben)
31 2irod_09_1-7.indd 31
2010.04.28. 17:38:26
SZÖVEGVILÁGOK
1. Prométheusznak mely tulajdonságait emelik ki az egyes szövegek? 2. Melyik szövegben kinek a szemszögéből olvassuk a történetet? 3. Hogyan értelmezik a szövegek Prométheusz tettét? 4. Milyen ítéletet alkotnak az egyes szövegek Prométheusz tettéről? 5. Hogyan látják sorsát, büntetésének jogosságát? 6. Készítsetek a szövegekhez szempontokból és kulcsszavakból álló értelmezési táblázatot! 7. Miért sajátos Kafka Prométheusz-értelmezése? 8. Vajon hányféle jelentésben szerepelhet a tűz Lázár Ervin történetében? 9. Ti hogy folytatnátok és fejeznétek be Lázár Ervin elbeszélését? (Ötleteiteket össze is vethetitek a teljes elbeszéléssel: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/ human/szepirod/modern/lazar/hetszer/html)
A Prométheusz-értelmezésekből. Prométheusz megítélése már az ókorban sem volt egyértelmű. A Hésziodosz-részlet elítélően szól róla, és az emberi szenvedések okozójának tartja. Az Aiszkhülosz-részlet szerint viszont az emberiség megmentője, akit Zeusz hálátlanul és gonoszul büntet. A középkorban a Kaukázus szikláihoz láncolt, szenvedő Prométheuszt valamiféle Krisztus-előképnek tekintették. Goethe versrészletében Prométheusz teremtő, az isteni rend ellen lázadó dacos titán. A XIX. század is ezt a Prométheusz-értelmezést vette át. Alakja összekapcsolódott a Sátánéval is. Az ősgonoszban a romantika költői a lázadóteremtő, öntörvényű, pozitív értékhordozót is látták.
MŰNEMEK -- MŰFAJOK 1. Olvasói tapasztalataitok és eddigi tanulmányaitok alapján mozaiktechnikával gyűjtsétek össze poszteren és fürtábrával, hogy mit tudtok az epika, a líra és a dráma műneméről! 2. Tekintsétek át a csoportok posztereit a vándorló csoportok technikájával! 3. Készítsetek táblázatot! Próbáljátok meg műnembe és műfajba sorolni a bevezető fejezetben eddig olvasott alkotásokat! 4. A fejezet mely szövegei nem tartoztak a szépirodalom körébe? Indokoljatok!
Rendszerezési igény Az irodalmi műalkotások rendszerezése, csoportosítása az irodalomról való beszéd hagyományos törekvései közé tartozik. Minden kor kialakítja a maga műfajfogalmát. Az ókori görög irodalom rendszerezője, Arisztotelész például nem különítette el az epikus és a lírai költészetet. A műnemek ma ismeretes felosztása mindössze körülbelül kétszáz éve szilárdult meg. Ez a felosztás három alapvetőnek tekintett emberi magatartás-, illetve szemléletforma alapján a líra, epika és dráma műnemébe sorolja az irodalmi műveket. Ezek az alapkategóriák (műnemek) tovább tagolódnak különféle műfajokra és altípusokra. Az epika műnemén belül például alapműfaj a regény, melynek különféle típusait különböztethetjük meg. Van kalandregény, történelmi regény, detektívregény stb. A dal a lírai műnem egyik alapműfaja. De a dal lehet például siratóének, bordal, helyzetdal, udvarló ének, stb. Az irodalmi műfajok egyértelmű meghatározásának több akadálya is van. Csoportosíthatjuk a műveket tartalmi-tematikus szempon-
Rhapszodosz előadás közben (i. e. V. századi vörösalakos vázakép)
32 2irod_09_1-7.indd 32
2010.04.28. 17:38:26
5. Olvasd el jelöléstechnikával az alábbi ismeretközlő szöveget és a táblázatot! 6. Tisztázd felmerülő kérdéseidet padtársaddal vagy tanároddal közösen! 7. Válassz a bevezető fejezetben olvasott művek közül egy lírai és egy kisepikai alkotást! Vizsgáld meg, érvényesek-e a táblázat állításai az általad választott művekre! 8. Olvastál-e olyan művet, amelyet szerinted nem lehet műnembe vagy műfajba sorolni? Mi volt az? Miért tartod a besorolást nehéznek vagy lehetetlennek?
AZ IRODALOM MŰNEMEI S Szempontok
Líra
Epika
Dráma
Azz elnevezés ereedete
görög: líra = pengetős hangszer neve
görög: epikosz ’elbeszélő’
görög: drán ’cselekedni’
A szöveg jellemző szeerveződése
Többnyire magánbeszéd (monológ) típusú szöveg, csak korlátozottan, jelzésszerűen tartalmazhat epikus vagy drámai elemeket.
Elbeszéléssel (narráció) szerveződő történet, monologikus szöveg. Az alakok megnyilatkozásai idézetek. Megformált elbeszélője van (narrátor).
Párbeszédben szerveződő, dialógusból kibomló történet. Szerzői utasításokat tartalmazhat.
Maagatartás- és szeemléletforma
Érzelmi-hangulati-gondolati tartalmában a személyesség gyakori, de nem kizárólagos. A személyesség kivetülhet szerepekbe (szereplíra), tárgyakba (tárgyias líra).
Hagyományosan történetet beszél el. Tere, ideje, szereplői, viszonyrendszere van. A cselekmény több szálon is futhat.
A szereplők által kölcsönösen létesített viszony. A drámai párbeszéd eleve létesíti.
Időőiség
Jelen idejű beszéd, de felidézhet múltat és elképzelhet jövőt is.
A múltban történt, többnyire már lezárult eseménysort mutat be.
Mozgásban lévő (dinamikus), a jelenben változó viszony.
Kifejezésmód f
Többnyire kötött beszéd (ritmus, rím, szótagszám). A szöveg kisebb elemeire (hang, szótag) is érvényes, szigorú megszerkesztettség jellemzi. Jellemzője még a nyelvi sűrítettség: képhasználat, elrendezés.
Ok-okozati viszonyok mentén előrehaladó eseménysor jellemzi, de szövegvilága lehet jelképes is.
Többnyire előadásra, megjelenítésre szánt mű. A színházban előadott dráma nem nyelvi jelekkel is él (mozgás, jelmez, díszlet, fény stb.).
Terjedelem r
Rövidebb.
Rövidebb (novella, mese, anekdota, elbeszélés) és hoszszabb (eposz, regény) is lehet.
Az előadhatóság miatt korlátozott.
Szööveggforma
Verses és pr p ózai is lehet.
SZÖVEGVILÁGOK
tok szerint éppúgy, mint terjedelmi, formai vagy kommunikációs szerepbeli jegyeik alapján. Az irodalom időbelisége a műnemek, műfajok folyamatos változását is jelenti. Az új alkotások a meglévő műfaji kereteket módosíthatják, tágíthatják, feloldhatják vagy épp követhetik. Ennek megfelelően az irodalomtudomány új rendszerező elveket alakíthat ki. Korunk irodalmának például egyik jellemzője a műnemi határok elmosása, a hagyománynak a műfaji határokat is feloldó kezelése. Ez a jellemző gyakran megnehezíti vagy lehetetlenné teszi egy-egy alkotás műnembe, műfajba sorolását. Mindez mutatja, hogy az irodalomban nincsenek végleges szabályok, változatlan művészi alapformák.
33 2irod_09_1-7.indd 33
2010.04.28. 17:38:27
SZERZŐ -- MŰ -- BEFOGADÓ Rögzítsd pókhálóábrával, mi minden jut eszedbe a cirkuszról! Ha cirkuszban dolgoznál, mi lennél ott a legszívesebben? Miért? Írj róla ötcentis esszét! Rajzold le magadat a cirkuszban! Beszéljétek meg, ki miért szereti a cirkuszt, vagy miért idegenkedik a cirkusz világától! Vajon miért válhatott a cirkusz a képzőművészet és az irodalom egyik kedvelt témájává, művészetmetaforává? 6. Milyen, cirkuszról szóló meséket, történeteket, képzőművészeti alkotásokat ismertek? 7. Mutassatok be csoportonként egy állóképet a cirkusz és a közönség viszonyáról!
SZÖVEGVILÁGOK
1. 2. 3. 4. 5.
Karinthy Frigyes: A cirkusz Nyilván úgy volt, hogy szívszakadva vágytam a cirkuszba, de talán éppen úgy vágytam a hegedűre is – aztán előbb kaptam meg a hegedűt, ellenben a cirkuszba nem vittek el, csak így lehetett, hogy szaggatott időközökben megújra álmodtam a cirkuszról –, egyszer meszsziről láttam dombok mögött, és mintha valaki vezetett volna, a kezemnél fogva. Máskor idegen, nagy város közepén egyszerre ott álltam, de ugyanaz a cirkusz volt, ugyanaz a bejárat, kétfelé nyíló vesztibül1. Már ekkor úgy volt, hogy jegyem is volna, be is mehetnék, és mégis összezavarodott az álom, és megint nem voltam bent. Utoljára aztán végigálmodtam. Ott álltam a pénztár mögött, a bejáratnál, és egy izgatott, szakállas, sánta ember, az igazgató állt mellettem, a bejárat tarka függönyét fél kézzel félrehúzta, és kiabálva hadart: „Erre tessék, erre tessék, tessék besétálni, mindjárt kezdődik, tessék, tessék.” Az emberek pedig özönlöttek – rengeteg ember, tarka népség, cselédek, katonák, kalapos asszonyok és borotvált urak –, lökdösték egymást, nevettek, és hangosan beszélgettek. Tudtam, hogy rögtön meglát az igazgató, meg is látott, és bosszankodva mondta, miaGeorges Seurat: A cirkusz (1891) latt megfogta a karom, „tessék, tessék, van jegy? Akkor Mi minden marad rejtve a cirkusz világának tessék, ha nincs, akkor alómars!2” Mire ijedten elszorult könnyed és csillogó bemutatói mögött? a szívem, makogni kezdtem, hogy nincs jegy, de én nem is a nézőtérre akarok, hanem a hegedűm… és kétségbeesetten mutattam a hegedűmet, amit természetesen, hónom alatt szorongattam. Lehajolt a szájamhoz, és dühösen kivárta, míg végighebegtem, hogy nincsen jegyem, de komponáltam egy éneket, saját magam, a hegedűmön, és ha beenged, bent eljátszom a közönség előtt. Erre olyan hangosan kezdett nevetni, hogy a torkába láttam, mint valami mély alagútba, aztán ridegen szóról szóra ezt mondta: „Ifjú bajtárs, elmebeteg, a te szíved nagyon hemzseg.” Én ezt roppant ötletes versnek találtam, és láttam, hogy az igazgatónak jólesett önkéntelen elismerésem, megveregette a vállam, és azt mondta, várjak, talán lehet valamit csinálni, majd megbeszéljük.
1 2
előcsarnok (francia) Eredj innen! Takarodj! (francia)
34 2irod_09_1-7.indd 34
2010.04.28. 17:38:28
Ernst Ludwig Kirchner: Akrobaták (1932–1933)
SZÖVEGVILÁGOK
Később be is jött a sötét folyosóra, ahol dideregve álltam, és leereszkedő jóindulattal mondta, hogy a hegedülés így magában, egészben véve paralellepipedon1. Én rögtön értettem, hogy ez azt jelenti, hogy nem nagyon bízik a sikeremben. Esküdözni kezdtem, mire elkomolyodott, és tudtomra adta, hogy hát jó, megpróbáljuk, de előbb szólni kell a katonai fennhatóságnak, ahol bélyeget kapok mint császári és királyi garmada2. Addig, míg ez meglesz, megmutatja nekem az egész cirkuszt, hátul, a színészeket, állatokat, mindent, hogy fogalmam legyen, miről van szó, mi kell a közönségnek. Nekem dobogott a szívem boldog izgalmamban, hogy mégis bent vagyok, de amellett féltem. Görcsösen szorongattam hónom alatt a hegedűt, és erőlködtem, hogy ne felejtsem el a melódiát. Rengeteg függöny közt vezetett el, amiken mindenféle élő festmény volt. Fönt, a magasban, piros ruhás emberek dolgoztak. Vártam, hogy színészeket vagy műlovarnőket is látunk majd, de nem, széles, sok lépcső következett. Alig tudtam követni, oly sebesen futott a lépcsőn. Aztán bársonytapétás szobákon mentünk keresztül: véletlenül kinyitottam egy ajtót, melyen rikító lárma, zajongás bukott be, és rengeteg emberfejet láttam nyüzsögni. Az igazgató rám kiabált, hogy csukjam be gyorsan, az a közönség, várja az előadást, és annak nem szabad ide benézni. Aztán kis vasajtót nyitott ki: óriási, félkör alakú csarnok terült el mélyen. Ennek a pompás, szökőkutas és pálmaerdős csarnoknak a közepén egy szép arcú férfi összeszorított szájjal és vad szemmel fojtogatott egy nőt. A nő nehéz, hörgő torokhangokat hallatott csak – borzasztó látvány volt, hangosan ordítani kezdtem, és átkozódva követeltem, hogy szakítsák ki a kezéből. De az igazgató lefogta a kezem, ostoba, mondta, hisz ezek a színészeim, az egész játék, különben pedig nem is igazi emberek, viaszból vannak, mint a panoptikumban3. Mikor jobban odanéztem, láttam, hogy a nő arca igazán természetellenes és a szemei üvegből valók. Szégyelltem magam, és másról kezdtem beszélni, de a szívem még rendetlenül zakatolt. Most egy rendetlen, nagy szobába vezetett az igazgató, ahol tarka ruhás és kifestett fiúk és leányok ültek, padokban, mint ahogy iskolában szokás. Ez a bohóciskola volt, mint ahogy megtudtam. Engem is beültettek a padba, és az igazgató egymás után hívta ki a katedrához a felelőket. Az egyik kézen járva jött ki, és fejét néha hozzáütögette a padlóhoz. Ennek meg kellett ismételnie a mutatványt. Aztán egy magas férfit hívtak ki, aki kést szedett elő, és felvágta a mellét. Vér és tüdő ömlött ki a sebből, a férfi hangosan nyöszörgött, és a földre roskadt. Az igazgató helyeslően bólintott. – Így jó lesz – mondta –, ez tetszeni fog. Az öngyilkos helyrement, a padból tűt és cérnát szedett ki, és összevarrta a mellét, sziszegve és fintorogva. Akkor láttam, hogy számtalan ilyen varrott heg szántotta végig a mellét.
Marc Chagall: A zsonglőr (1943) Mit mesél a valóság és a csoda világá-
ról Chagall képe?
1
mértani test neve; itt ’lehetetlen dolog’ értelemben használt kifejezés nagy tömegű, nagy mennyiségű; itt fontos személyt jelent 3 híres és hírhedt emberek, érdekességek viaszfiguráinak gyűjteménye 2
35 2irod_09_1-7.indd 35
2010.04.28. 17:38:30
SZÖVEGVILÁGOK
Mások is jöttek, akik megint mást tudtak. Voltak hasbeszélők, akik oly csudálatos hűséggel utánozták emberek és állatok hangját, hogy alig hittem a fülemnek. Az egyik gyerekhangon beszélt oly tökéletesen, hogy könny szökött a szemembe, mert a haldokló gyermek hangját adta – de mikor arcába néztem, álmélkodva láttam, hogy a szeme és szája mozdulatlan. A másik síró és átkozódó asszonyi hangot ábrázolt – aztán más nőimitátorok is jöttek, rekedt, kacagó búgás hangzott fel, és a sötétben vészes szemek lobogtak. Az igazgató ekkor benézett egy könyvbe, és a nevemet mondta. Felálltam a padban, végignézett, aztán gyorsan kérdezett: – Hát te mit tudsz? A hegedűmre mutattam, és újra dadogtam valamit a melódiáról, amit komponáltam. Nevetés futott végig a termen – az igazgató mérgesen ütött az asztalára. – Még mindig azzal a hegedűvel bosszantasz – mondta. – Micsoda ócskaság! Azt akartam mondani, hogy a melódia, amit komponáltam, igen különös, és hogy én szeretném eljátszani, ha megengedik. De ő egy fiút hívott ki, és elküldött vele, hogy mutassa meg nekem a hangszereket. Egy másik szobába vittek. Itt óriási gépek és szerszámok álltak, mindegyik egy-egy hangszer. Voltak ott óriási trombiták, amiket fújtatók mozgattak – egy-egy nyomásra valóságos mennydörgés szakadt ki a torkukból. Aztán szoba nagyságú triangelek1, gőzkalapáccsal. Egy óriásdob tetején idomított elefántok jártak körbe, és a lábukkal doboltak. Volt egy csodálatos orgona, ezt villamosgép hajtotta, az egyszerre mozgatott harminc zongorát és ezer acélsípot – a legmagasabb síp olyan volt, mint egy gyárkémény. A karmester magas hídon állt; mikor szétvágta két karját, egyetlen akkord harsant fel, és szélörvény lett – azt hittem, azonnal kiröpít a szabadba. A zenészek előtt olyan klaviatúra volt, mint amilyenen szedőgépeket hajtanak – pápaszemmel dolgoztak, egyre a kottákat nézve. Szédülve és zúgó fülekkel kerültem vissza egy másik osztályba, ahol már várt az igazgató. Elmondtam, hogy láttam a hangszereket, de egyiket se ismerem, és nem tudok ezeken játszani. Vállát vonogatta, és azt mondta, hogy nagyon sajnálja, ez esetben gébic2. Ekkor két függönyös ajtó előtt álltunk, mely a színházba vezetett. A színészek ezerféle maszkban, sietve indultak be az egyiken, melynek hasadékán sokszínű villanyfény csapott ki egy-egy függönylebbenésre. Itt akartam bemenni, de az igazgató azt mondta, hogy ha nem tudok semmit, akkor talán jobb lesz előbb a hullakamrát megnézni. A másik ajtón mentünk be – sötét folyosó vezetett lefelé a pincébe. Pislákoló gázfény sziszegett nagy távolságokban. Kétoldalt a ködös és sűrű homályban fülkék nyíltak – fehér köpenyeges, szennyes arcú szolgák jártak ki-be. Borzongás fogott el, és nem mertem benézni. A folyosó legvégén megállt az igazgató, és valakivel beszélgetett. Lopva néztem körül – a fal hosszában meglapulva hosszú bádogasztalok húzódtak –, a bádogasztalokra sorba meztelen hullák voltak kirakva: aggok, gyerekek – aztán régi, preparált testrészeket is láttam. Nehéz, fojtó formalinszag áradt a mélyből. Láttam, hogy még egy másik, egészen sötét folyosó nyílik, lefelé. Az igazgató rólam beszélt – mintha beajánlott volna az orvosnak, hogy ott maradhassak. Az orvos a sötét folyosó felé nézett. Antoine Gilles Watteau: Pierrot (1718– Ekkor könyörögni kezdtem, hogy ne kelljen itt marad1719) nom – elmondtam, hogy inkább kitanulok valamit, amivel Teremtsetek kapcsolatot Karinthy felléphetek, ha másképp nem megy. A fejüket rázták, és az elbeszélésének hőse és Watteau bohócorvos megjegyezte, hogy csak akrobatizmussal mehetünk figurája között! valamire, mert a közönség már türelmetlen.
1 2
háromszög alakú ütőhangszer (triangulum) ’külső szemlélő’; a szó eltorzított alakja ’maradj távol, ebből kimaradsz’ jelentésű (kíbic)
36 2irod_09_1-7.indd 36
2010.04.28. 17:38:34
SZÖVEGVILÁGOK
Most aztán egy magas, padlásféle helyiségbe vittek – kis szelelőlyukakon keresztül mélyen alattam láttam a várost. A falak mentén sorban keskeny és magas létrák támaszkodtak. Kötelek, nyújtók és hálók hevertek szerteszét – a létrákon rózsaszín trikós artistafiúk dolgoztak. Egy létrát tettek elém, hogy másszak fel rajta. Mikor a tetején voltam, alulról kihajlították a létrát, az utca fölé – görcsösen megkapaszkodtam –, és mikor lenéztem, láttam az egész várost, akkora emberek szaladgáltak az utcákon, mint a hangyák. Ekkor halkan sikítottam, és elvesztettem eszméletemet. De megint újra ott voltam, és hosszan, heteken és hónapokon keresztül tanultam és gyakoroltam. Fel- és lemásztam a létrán – mikor ez már jól ment, és valahogy meg is tudtam állani a létra tetején, akkor egy széket nyújtottak fel – a széket óvatosan egyensúlyozva felállítottam, és felálltam a székre. Később két és három székkel csináltuk ugyanezt. És hosszú, hosszú idők jöttek. Aztán, sokára, végre-végre ott álltam a színpadon – de már ekkor az arcom keskeny és ráncos volt, és be volt festve, mint azoké, akiket először láttam. Most már úgy volt, hogy sok-sok év óta vagyok itt, és a cirkusz minden zegét-zugát ismertem. Rózsaszínű trikó volt rajtam, és fáradtan ődöngtem a félhomályos oldalfüggönyök között, ahol izzadó szolgák futkostak, hordták a szőnyegeket. Nehéz, állandó zúgás zizegett, és én fáradt voltam tudni, hogy mi az. Egyszerre éles, beteg világosság támadt – szemeim előtt szétcsapódtak a bársonyfüggönyök. Zsúfolt emberfejek szorongtak a függönyön túl – rövid taps zendült fel, aztán várakozó, suttogó csönd. Ott álltam, egyedül, a tágas és fehér fényben úszó színpad szőnyegén. Most nesztelen léptekkel középre futottam – a reflektor kúpja követett mindenütt. Kígyómozdulattal hajlongtam kétoldalt a páholyok felé. Aztán megkaptam a létrát, és sebesen, nesztelenül – oly könnyen, hogy nem éreztem a testemet – felkúsztam a négyemeletes magasságba. Ott egyetlen vékony pálcán óvatosan felemelkedtem, s egyensúlyozva inogtam néhány pillanatig. Ekkor vaslábú asztalkát nyújtottak felém egy pózna végére állítva. Elkaptam az asztalt, és két lábbal könnyedén megtámasztottam a létra felső fokán. Aztán rákúsztam az asztalra, és felállottam rá, folyton egyensúlyozva közben. Most három szék következett egymás tetején – elégedett zúgást hallottam, és felkúsztam az építményre. Az utolsó szék lábbal égnek állott, az egyik lábára, mely inogva csendben körbeforgott, visszafojtott lélegzettel helyeztem el egy óriási kocka alsó sarkát. Az egész épület oly könnyen remegett alattam, hogy éreztem, a pulzusom lüktetése lüktetve végigfutott a létra legalsó fokáig. Végre a pózna következett: percekig tartott, míg egyenesen rá tudtam illeszteni a kocka felső sarkára. Aztán lassan kúsztam fel a póznán – a tetején voltam, megálltam és pihentem. A veríték forrón, lassan folyt le arcomon. Minden izmom megfeszült, mint az íj, és remegett. Vártam, míg az épület ingása eléri a holtpontot – ekkor halálos csöndben kiegyenesedtem, kibontottam a trikómat, és kihúztam a hegedűt… Remegő kézzel illesztettem rá a vonót… most egyik lábammal tapogatódzva, lassan elengedtem a póznát – előredőltem… egyensúlyoztam néhány percig… s felhasználva a rémület csöndjét, mely odalent kitátotta a szájakat, s marokra fogta a szíveket… lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát, amit régen, régen, régen hallottam egyszer zengeni és zokogni a szívemben.
8. Ki a történet elbeszélője, és ki a hőse? Miért lényeges ez a megkülönböztetés? 9. Mi lehet a szerepe annak, hogy az elbeszélő egy álmát mondja el? 10. Logikusan vagy véletlenszerűen következnek egymás után az álombeli jelenetek? Indokoljatok! 11. Mire vágyik az elbeszélő, mire az álombeli én? 12. Jellemezzétek a cirkuszigazgatót! Hogyan viszonyul a hős vágyához? Vajon miért? 13. Milyennek látja az álombeli én a közönséget? 14. Készítsetek szemponttáblázatot! Ki mivel lép fel a cirkuszban, mivel akarja magára vonni a közönség figyelmét? Milyen konkrét és milyen metaforikus jelentései lehetnek a különböző helyiségeknek, az ott tapasztalt produkcióknak, az álombeli én bolyongásának? 15. Mikor, és hogyan teljesítheti be vágyát az álombeli én? 16. Vitassátok meg, fontos-e, hogy a művész megfeleljen a közönség elvárásainak! Érveiteket rögzítsétek T-táblázatba! 17. Fontos-e szerintetek, hogy a befogadó időt, figyelmet, erőfeszítést fordítson a megértésre, amikor egy alkotással találkozik? Érveiteket rögzítsétek T-táblázatba!
37 2irod_09_1-7.indd 37
2010.04.28. 17:38:35
SZÖVEGVILÁGOK
18. Készíts illusztrációt a novella neked tetsző jelenetéhez! Mondd el padtársadnak, miért választottad a jelenetet! (A rajzokból rendezzetek kiállítást az osztályteremben!) 19. Értelmezd az alábbi szövegrészletet Karinthy novellájával összefüggésben! „Minden műalkotás – kihívás. Nem magyarázatot kíván, hanem szembesítést. A saját céljainknak és törekvéseinknek megfelelően értelmezzük a műalkotásokat, értelmet tulajdonítunk nekik, ez az értelem azonban a mi életünk formáiban és gondolkodásmódjában gyökerezik; egyszóval: modern művészetté teszünk minden olyan művészetet, amelyhez igazi közünk van. Minden műalkotás – megközelíthetetlen csúcs. És a csúcsnak nem vágunk neki toronyiránt. Inkább körbejárjuk. Minden nemzedék más nézőpontból pillantja meg, minden nemzedék új szemmel tekint rá, s a későbbi látószög nem feltétlenül különb a korábbinál.” (Hauser Arnold, művészettörténész) 20. Készíts rövid, írásos könyvajánlást egy olyan könyvről, ami nagyon tetszett, amibe újra és újra szívesen belelapozol, és szeretnél irodalomórán is beszélgetni róla!
Pierrot (Marosi Z. Tamás): A bohóc A komédiás leült a tükör elé, és szemben egy ráncos arcot látott, ki tudja már, hányadszor vélte úgy, ezen az estén utoljára játszott… De nem mosta le arcáról a sminket, sőt egy kövér könnycseppet is odafestett, felvette a legszebb fehér ruháját, s most érezte, újra élni kezdett… Mert Ő a bohóc! Mert Ő a bohóc! (– már megin’ ez a bohóc!) A komédiást nem érdekelte többé, hogy az emberek hazugságban élnek, felépítette világát egy közeli bolygón és ifjúnak hitte magát és szépnek…
Giulio Tamburrini: Pierrot 2000 (1988)
Míg Ő a bohóc… Míg Ő a bohóc… (– már megin’ ez a bohóc!) Fess az arcodra egy könnycseppet, s légy őszinte, fehér, keress egy világot, egy még szebbet, és ez mindennel felér! Légy Te is bohóc! Légy Te is bohóc!
(1990)
1. Mit jelenthet, jelképezhet a pierrot-bohócfigurák szomorúra festett arca? 2. Mi a bohóc őszinteségének az ára? 3. Miféle bolygón lehet saját világot építeni? 4. Keress hasonló gondolatokat Karinthy novellája, a dalszöveg és a Pierrot-képek között! Giuseppe de Nittis: Sarah Bernhardt mint Pierrot (XIX. század vége)
38 2irod_09_1-7.indd 38
2010.04.28. 17:38:35
21. Értelmezzétek az olvasottak alapján az ábrát! 22. Hogyan változtak történetileg az irodalmi közlésfolyamat tényezői? 23. Hogyan változott az elképzelés arról, honnan ered, miként létesül egy-egy mű jelentése?
szerző
mű
SZÖVEGVILÁGOK
Az irodalmi alkotás valójában nincsen készen, amikor az alkotója befejezi, vagy mikor nyomtatásban megjelenik. Megszületésétől fogva egy négytényezős folyamat részesévé válik. Ennek az irodalmi közlésfolyamatnak k a tényezői a szerző, a mű, a befogadó és a jelentés. A négy tényezőt és a közöttük megvalósuló kapcsolatrendszert a művelődéstörténet különböző korszakaiban másként értelmezték. Az irodalom, a művészet évszázadokon át a közösség nagyjából egységes értékrendjét és világképét jelenítette meg. Jelképrendszere mindenki számára érthető volt. Maga a szerző is a közösség tagjaként alkotott. Így kevéssé volt fontos a szerzőség kérdése. Az alkotó és a befogadók eltávolodása a könyvnyomtatással kezdődött. A folyamat eredményeként a művel való találkozás függetlenedett a szerzőtől. Ennek következményeként a szerző pedig függetlenedett az olvasóitól. Ugyanakkor a szerzőknek az alkotásuk jelentőségébe vetett hite megerősödött. Kiléptek a névtelenségből. Az alkotói öntudat összekapcsolta a művet és a szerzőjét. A befogadó a szerzői szándék szerint való jelentést kereste az olvasás során. De már csak magára a szövegre, annak nyelviségére támaszkodhatott. Így egyre inkább előtérbe került a mű mint nyelvi alakzat. A XIX. századtól fokozatosan kérdésessé vált az is, hogy a közösség minden tagja valóban hasonló módon, egységesen tapasztalja meg és értelmezi a világot. Megszűnt a mindenki számára nagyjából közösen érthető művészi jelhasználat gyakorlata is. A befogadóra egyre nagyobb szerep hárult saját értelmezése, saját jelentése megteremtésében. Ez azzal a következménnyel járt, hogy korunkra az irodalomról való beszédében a szerző egyre jobban háttérbe szorult. A befogadó, illetve a befogadás történései viszont előtérbe kerültek. Ma úgy gondoljuk, hogy az irodalomértés központjában a mű és a befogadó párbeszéde áll.
befogadó
jelentés(ek)
24. Hova helyeznétek az irodalmi közlésfolyamat történeti értelmezésében az alábbi gondolatokat? Indokoljatok! „Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó.” (Kosztolányi Dezső, költő) „Sokat olvastam. De az olvasással is úgy van az ember, tudod… csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni, s aztán gazdagodva attól, amit tanult a könyvből, életben vagy munkában építeni abból valamit…” (Márai Sándor, író)
39 2irod_09_1-7.indd 39
2010.04.28. 17:38:36
SZÖVEGVILÁGOK
Irodalomról beszélni csak olvasói tapasztalat birtokában lehetséges és érdemes. Az olvasás: értelmezés és megértés. De az olvasás a megértettek alkalmazása, gondolkodásmódunk, értékrendszerünk, olvasói tapasztalatunk, ízlésünk formálódása is. Az irodalmi művek kérdésekkel fordulnak hozzánk. Ha ezek a kérdések a mi kérdéseink is, az újraolvasás, elmélyülés során választ keresünk rájuk. A műben tehát egy másik világgal találkozunk. De ebben a másságban önmagunkat tapasztaljuk meg. Mélyebb önismeretre, árnyaltabb világismeretre tehetünk szert. Az olvasás játék, öröm és felfedezés is. De figyelmet, nyitottságot, odafordulást, időt igénylő tevékenység. A jó olvasó a megértés érdekében mozgósítja előzetes ismereteit. A műre vonatkozó előfeltevésekkel él, jósol. Előzetes elképzeléseit, elvárásait az olvasás folyamatában ellenőrzi, módosítja, megértési folyamatait nyomon követi. A jó olvasó újraolvasó. Minden olvasás eredménye a másképp tudás, a másképp gondolkodás, a másképp cselekvés. Az olvasóvá válás ugyanakkor személyes választás eredménye. Mindenkinek magának kell meggondolnia, akar-e olvasóvá válni. És ez ma talán nem is olyan egyszerű döntés. Mindenesetre, aki lemond a könyvről, az irodalomról, lemond önmaga és a világ mélyebb megismeréséről is.
Wallace Stevens: A ház csendes volt, s a világ aludt A ház csendes volt, s a világ aludt. Könyv lett az olvasó, ahogy az éj Öntudatára ébredt könyvalak. A ház csendes volt, s a világ aludt. A szó szállt, mintha nem lenne kötet, Csak lap fölé görnyedt hű olvasó, Görnyedni vágyó, tudósi tökélyt Vágyó, miben igaz a könyv, miben Az éj valósággá lett gondolat. A ház csendes volt, így kellett legyen. A csend a mű, s az ember része volt: Ösvény a lap valósága felé. És a világ aludt. S igaz világ, Mely alszik, s mint a mű, csak önmaga, Önmaga alvás és éj s önmaga Az olvasó: görnyedt s hű hajnalig. (1923; Bajnóczy Zoltán fordítása)
1. Mi a szerepe az éjszakának ebben az olvasásról, olvasóról szóló versben? 2. Gyűjtsd össze, hányféle átváltozást mutat meg a vers! Ki, mi kivé, mivé változik? 3. Keresd meg azokat a részeket, amelyek az olvasás párbeszédként való értelmezését is megengedik! 4. Mi a szerepe a csendnek a vers szerint az olvasás szituációjában, illetve az olvasói jelentésteremtésben? Válaszodat igazold a versből vett idézetekkel is! 5. Milyen költői eszközök hogyan emelik ki a csend és az éjszaka jelentőségét? 6. Magyarázd meg saját szavaiddal, mit jelent „A csend a mű, s az ember része volt: / Ösvény a lap valósága felé” sorpár! 7. A vers utolsó két sorpárában háromszor szerepel az „önmaga” kifejezés. Melyik szövegkörnyezetben mit jelent? 8. Emeld ki azokat a szavakat a versből, amelyek arra utalnak, hogy az olvasás nehéz értelmi tevékenység, az olvasóvá válás pedig belső elköteleződés!
Ivan Nyikolájevics Kramszkoj: Olvasó lány (1863)
Ignat Bednarik (1882–1963): Olvasó fiú
40 2irod_09_1-7.indd 40
2010.04.28. 17:38:41
Oskar Werner és Julie Christie a 451° Fahrenheit című filmben Nézz utána az interneten, kinek mely műve felhasználásával készült a film!
szóbeliség*, írásbeliség*, esztétika*, népszerű irodalom*, bestseller*, krimi*, tudományosfantasztikus irodalom (sci-fi)*, szépirodalom, az irodalmiság változó fogalma*, kitaláltság (fikcionalitás)*, lírai én*, elbeszélő*, nyelvi megalkotottság, szövegköztiség* (intertextualitás), időbeliség, (szöveg)hagyomány*, beszédhelyzet*, vershelyzet*, műnem*, műfaj*, irodalmi közlésfolyamat, szerző, mű*, befogadó, befogadás*, olvasás, megértés, értelmezés*
SZÖVEGVILÁGOK
Nézzétek meg François Truffaut 451° Fahrenheit című filmjéből a kb. 53–1.03. és a kb. 1.38–1.46. percig tartó részt, és dolgozzátok fel a kérdések segítségével! 1. Milyen világban játszódik a történet? 2. Miért képtelen a tűzoltók szerepe? Kik ők valójában? 3. Vajon miért ellenség ebben a világban a könyv, az olvasó ember? 4. Mi lehet a jelképes értelme annak, hogy a fiatal tűzoltó neve Montag? 5. Hogyan viselkedik? Mit gondoltok, mi fog később történni vele? Miből gondoljátok? 6. Hogyan viselkedik az idős hölgy? Miért mosolyog, miért gyújtja meg a könyvmáglyát? 7. Milyen a második részlet világa? 8. Kik lakják, miféle küldetést vállalnak? 9. Írj 10–15 soros fogalmazást arról, hogy te melyik könyv lennél az élő könyvtárban és miért!
Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története I., Jelenkor Kiadó, 2003, 5–8. oldal Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról, Egyperces novellák, Magvető Zsebkönyvtár, 1977. Fellini, Federico: Országúton, DVD
41 2irod_09_1-7.indd 41
2010.04.28. 17:38:42
