100 ötlet biokertészeknek

Susanne Bruns

00 ötl kertésze • Az alap a helyes faitaválasztás • Védöhálók: érvek és ellenérvek • Módszerek a molytetü ellen • Bátor ember nem fél a nyúltói sem • A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok • Hogyan teriednek a levéltetvek? • Monília - a szívós betegség megelözése • Permetezzünk meleg vízzel! • Lombkomposztálás : az érés gyorsítható • Komposztálható a gyümölcs- és szölötörköly? • Növényi trágyák • Légböl kapott trágyázás.

Susanne Bruns

100 ötlet biokertészeknek Munkatárs: Kaspar Huche

A mű eredeti címe: 100 Tips für naturgemtisses Gtirtnern ©Franckh-Kosmos Verlags-GmbH und Co., Stuttgart, 1992

A színes felvételeket készítették: Toni Angermayer, Rolf Bühl, Hans Pfletschinger, Werner Hilpert, Stefan Natterer, Reinhard Tierfoto, Robert Schulzberger

Fordította Czáka Sarolta © Hungarian translation Czáka Sarolta, 1993

A rajzokat készítették: Reinhild Hoffmann és Marianne Golte-Bechtle

Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró, 1993 Felelős kiadó Bernáth István és Szamosi Ivánné Műszaki vezető Fraunhoffer Péter Műszaki szerkesztő Horváth Péter Kaposvári Nyomda Kft. - 130999 Felelős vezető Mike Ferenc ISBN 963 7994 96 3

A könyv valamennyi adata gondosan kipróbált és tudományosan igazolt. A természettudományok gyors fejlődésével azonban nem tud lépést tartani. Ezért azt ajánljuk, ki-ki maga is győződjék meg arról, hogy az újabb kutatások nem haladták -e túl állításainkat. A készen kapható tápanyagok, növényvédő és -ápoló szerek használati utasításait, ajánlásait olvassuk el, és gondosan tartsuk meg az előírásokat!

Egészségvédelem: új és már majdnem elfeledett módszerekkel Az első a helyes fajtaválasztás Mérgek helyett megelőzés Védőhálók: érvek és ellenérvek Hasznos kis állatok üveg és fólia alatt A káposztalégy elveszti tájékozódását Módszerek a moly tetű ellen Nyúlveszély .. A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok A csigák sem szívesen látott vendégek Hívatlan látogató: a szúnyog Szövetségeseink az almamoly ellen V értetvek a gyümölcsfán Hogyan terjednek a levéltetvek a fán? A vadnövények haszna A lisztharmat a gyümölcsfán A pókhálós almamoly fogságában .. Monília - a szívós betegség megelőzése Fülbemászók Permetezzünk meleg vízzel! ... ... A póréhagymafej-aknázólégy A levéltetvek nyári rohama ellen Félünk a boszorkánykörtől? Babbetegségek A vonzó szín csapdába csalja a cseresznyelegyet Elüldözzük a málnabogarat Gombabetegségek okozói Stratégia a gombabetegségek ellen Tetves \ dézsás növény levele?

9 9 9 10 11 12 13 13 14 14 15 16 19 19 19 20 21 21 21 22 22 23 24 24 25 25 25 26 26

Amijó az embernek, felüdíti a fát is 26 A csikófark nem csupán a gombák ellen hatásos 27 Fagyaltakarás a zöldségágyáson 27 Csípős eszköz a földibolhák ellen: a zsázsa 27 Burgonyabogár - egyszerűen letakarni! 28 Borsóvédelem : a faszén 28 A fátyolkák áttelel nek 28 A zengőlegyek is megtelepíthetők 28 Gallért kap a káposzta 29 A paradicsomot megvédjük a betegségektől 30 Burgonyavész: szár- és gumórothadás 31 Sovány tej a szár- és gumórothadás ellen 31 Az ezerlábúak áttelepítése 32 Csapda a málnabogárnak 32 A málna vesszőpusztulása 32 Szándékos fertőzés az alma moly ellen 33 Hidegre tesszük a káposzta-gyökérgolyvát 34 Megtámadjuk a burgonyabogarat .. 39 A ragadozók védelme télen 39 Elriaszt juk a bögölyöket 39 Talaj - komposzt - trágyázás: élő talajban eleven a növény Ne száradjon ki a komposzt! A komposzt védelme alulról A komposzt védelme felülről Próbacsíráztatás: gátló anyagok a komposztban ? V édjük a komposztgilisztákat Gyomok a komposzton

40 40 41 42 43 43 43

~Tartalom

Ideális rosta az ágysodrony Lombkomposztálás: az érés gyorsítható Gyümölcs- és szőlőtörköly: komposztnyersanyagok Tőzeg helyett Növényi trágyák A hó trágyaként sem megvetendő .. Az eredményes mulcsozás Talajtakarás Tujatakarás - különleges célra Tegyünk valami jót a gilisztáknak! Házilag készült mészpor Algatrágya saját kezűleg.............. Szüret után pótoljuk a talaj tápanyagait! Légből kapott trágyázás Káposztalé a paradicsom örömére Magágyiföld .)...... .. .. .. .. . Gondot okoz ~ aszat? A tarack és a podagrafű Apró szulák Lengőkapa Ósszel el ne felejtsünk öntözni! Nehézfémek a talajban?

44

49 50 50 50 51 51 52 52 52

Termesztés és betakarítás: csak azt vehetjük ki a talajból, amit beletettünk ... .. .. .... .... .. Csökkentsük a nitráttartalmat! Fóliák különböző célra Békés együttműködés A tök felfuttatva levegő zik

57 57 58 58 58

45 45 45 46 46 46 47 47 48 48 48

49

Zöld krumpli - jó krumpli! Fölöslegesek az uborka hímvirágai? Mindenképpen szükség van szén -dioxidra Növénynevelés: kényeztetés nélkül Jelentős változások a mikroklímában Aki a rózsát szereti, ne trágyázza sokáig Mit tegyünk a csírázási nehézségek ellen? A vegyes kultúra előnyei Hogyan élnek együtt a növények? Még egyszer a vegyes kultúráról Házi őrizetben a hónapos retek Paradicsom - tűző napon? A szamócáról Kései saláta - erősebb palánta Közeleg a hagymaérés .. Gyümölcsfavédelem Hogyan hajtassunk metélőhagymát? Az alma és a körte tárolása A tárolt alma érése.

59

Kedves kertimádó Olvasó!

59 59 60 60 61 62 62 62 63 64 64 64 65 65 65 66 66 67

E kis bevezető után még tegye félre néhány percre a könyvet, és képzelje el a következőket! A zöldségágyás szélén térdel egy ember, mélyen elmerülve kiskert jének gondjaiban. Most szórakozott mozdulatokba kezd, ide-oda futkos, olykor-olykor égnek emeli a karját, és igen kétségbeesettnek látszik. De hát mi baja lehet? Nézzük csak meg egészen közelről a kis paradicsomát! Így már egyáltalán nem csodálkozunk. A káposztája siralmas állapotban van, fejletlen levelei bágyadtan csüngenek, mindenütt betegség terjeng. Lomhán szétterült komposzthalom bűzlik egy sarokban, a giliszták már rég elmenekültek belőle. Az éppen mutatkozó csekélyke termés is teljesen értéktelen. Az egész látvány rettenetesen szánalmas. Ebben a kis könyvben megadjuk a gyógymódot, amellyel szegény

emberünk kikecmereghet a reményl' lenségből. Kiderül, hogy nem kilátásla· lan a helyzete. Száz célravezető lan:'i· csunk segítségével a kertész olvasó, aki gondosan és eredményesen szeretn' munkálkodni a gyümölcsös-, a veteményes- és a virágoskertjében, vidámabb lelkiállapotba kerülhet, s megkönny bbülve folytathatja munkáját. Ki gondolná, hogy egy egészen c e· kély kis gondatlanság szinte lesöpörheli a paradicsomágyás termését? Valljuk b őszintén, kedves barátaim, hogy sokan úgy vélekednek: a nyári napsütésben minden szépen beérik, nem is kell nagyon fáradoznunk a kertben! A szabadföldi káposztát nem vihetjük be, hogy megóvjuk mindentől, tehát lesz, ami lesz! Kérem tehát az Olvasót, most vegye kezébe a könyvet, és segítségével vidítsa föl kertjét és kedélyét!

Egészségvédelem: új és már majdnem elfeledett módszerekkel

Az eredményes kertészkedés alapvető beruházása, hogya kívánt növényből a legjobb, számunkra leginkább megfelelő fajtát válasszuk. Ugyanakkor a sikeres fajtaválasztás szerepet játszik kertünk növényvédelmi teendőiben. A következő megfontolásokkallehetne rávilágítani a fajta szerepének döntő voltára. A bab például viszonylag mindenütt, minden kertben megél; az egyik fajta mégis jobban szereti a homokot, mint a kötött talajt, akad, amelyet nem fertőznek a baktérium os betegségek, míg a másikat nagyon is, holott éppen az lenne a legízletesebb. Kénytelenek vagyunk felállítani egy sorrendet. A természetbarát kertművelés sajátos követelményeket támaszt a növén nyel szemben: lassú tápanyagfelvétel, a gyomok tűrése és más, hasonló kívánságok is lehetnek. Ezzel szemben nem mindig a legnagyobb hozamú a leggazdaságosabb fajta; akiskerti termesztésnek egyébként sem a hozam az alfája és az ómegája. A nagy terméseredményt amúgy is csak a már túlzottan elgyötört környezetünk további károsítása árán lehet kierőszakolni. Fajtaválasztáskor érdemes inkább a szomszédoktói vagy a közeli kertészetekben érdeklődni, hogy mely fajták

~

mennek jól a környéken, minck VHII hagyománya. Az egy-egy vidéken III 'g honosodott, elterjedt fajták már alk:i1 mazkodtak a helyi éghajlati és talajviszo nyokhoz, és gyakran erőteljesebb n r 'j lődnek, mint az úgynevezett nagy hozamúak, amelyek rendszerint Ft-hibrid 'k. Ha a magtasakon a következő fcliralol olvassuk: "Csak gyorsan ható műtrágy:íval termeljük!", mi, biokeftészck 'gy fáradt mosolynál ne méltassuk többr' il fajtát.

Az egészséges, élő talaj, az élénk talaj élet nélkülözhetetlen szerepet játszik :11', eleven növény életében. A szorgos mik roorganizmusok nem csupán a gyök '1' zeten fordulnak elő, hanem szintc ill', egész növény felülete a különböző pa 1'(1 nyi élőlények küzdőtere. Ez az élő mik roflóra és -fauna segít megvédeni a növényt a betegségokozók támadásaitól. 1\ mérgek használatának minden módjil oktalanul megzavarja és védtclcnOI hagyja a növényt egy újabb fertőzéssc:1 szemben, amelyet már csak további "szükséges" permetezésekkel Ich '1 JI ' leküzdeni. Sokkal konstruktívabb 's '1' telmesebb módszer, ha a mikronóráll'~

Egészségvédelem \

-faunát óvjuk és még gazdagít juk, fejlesztjük is. Az érett komposzt vizes kivonata, amely önmagában is "élő" anyag, kitűnően bevált erre a célra. Mindenekelőtt a gombabetegségek, például a lisztharmat, a szürkepenész, a különféle rothadások ellen hatásos a rendszeres komposztlé-permetezés, amelyet már tavaszszal el kell kezdenünk. A komposztkivonat növeli a védekezőképességet, tehát a megelőzést szolgálja. A benne lévő mikroorganizmusok a már kezdődő betegséget is megállíthatják. Alapvetően minden komposzt, amely jól elkorhadt, tehát megérett, alkalmas a fölhasználásra. Kiifönösen nagy hatásúak a ló- vagy mo/ha trágyával dúsított komposztok. Jó eredményt adnak a szőlőtörkölyből előállított komposztok is, de ezeket házilag nemigen lehet készíteni. A kivonat úgy készül, hogy egy rész érett komposztot négy rész vízzel összekeverünk, legalább tíz napig állni hagyjuk, közben naponta alaposan fölkeverjük. Permetezés előtt az anyagot vászondarabon átszűrjük, hogy a permetezőgép szórófeje el ne duguljon. Kezdetben 1:20 arányú hígításban (20 liter vízben egy liter oldat) próbáljuk ki. Az időjárástól függően változtassuk a töménységet: nedves időben töményebb, száraz időben gyengébb hígításút használjunk. Ezt a permetezést ajánlatos 10-14 naponként megismételni.

Védőhálók: érvek és ellenérvek A növényi kultúrát védőhálókkal, -fóliával ágyásonként óvhatjuk a repülő kártevőktől, például a káposztalégytől, a hagyma- és a sárgarépalégytől. Az egészen apró lyuk ú műanyag hálót vagy a fátyolfóliát már a magvetést vagy -ültetést követően fölrakhatjuk, és a termésszedésig ott is hagyhatjuk. Ügyeljünk arra, hogy a széleken a rögzítés pontos legyen, nehogy ott környékezzék meg növényeinket a kártevők. A föld nem a legjobb nyomaték, ugyanis abból gyomok jutnak át a hálón. A kártevők távol tartásán túl nem hanyagolható el a takarásnak az az előnye, hogy alatta melegebb van, korábbi az érés, és a talaj is porhanyós marad. A takarás mechanikai védőhatása kétségtelen, különösen, ha apró szemű hálót vagy fátyolfóliát használunk. Ugyanakkor nem hallgathat juk el a hátrányait sem, amelyeket meg kell fontolnunk, mielőtt megvennénk vagy használnánk. Az ágyásos rendszerben a takarás megnehezíti a vegyes kultúra bevezetését, hiszen minden alkalommal el kell távolítanunk a hálót, amikor valamilyen tennivalónk akad az ágyásban, márpedig a vegyes kultúrában ez sokkal gyakoribb, mint a monokultúrában. A takaró alatti mikrokIíma nemcsak a haszonnövénynek esik jól, hanem a gyomoknak is, dúsabban nőnek, mint szeretnénk, és ezért gyakrabban kell gyomlálnunk, mint különben.

A legtöbb rovarkárosító április-májusban rajzik, ekkor rakja petéit a kiszemelt növényre, majd gyakran még egyszer, a nyár második felében. Némelyik, mint például a sárgarépalégy , csak augusztusban tart egy kis szünetet, egyébként az egész tenyészidőben "úton van". Éppen ezért, hogy a védekezés hatásos legyen, az egész időszak alatt, tehát tavasztól őszig az ágyáson kell hagynunk a hálót vagy a fóliát. Ha valami tennivalónk akad a növényekkel, válasszunk forró vagy szeles időt, mert olyankor alig repülnek a rovarok, és viszonylag biztonságosan dolgozhatunk. A fólia alatt fel lehet ismerni ugyan a különféle növényeket, de csak homályosan. A szabadban a zöldségek, a fűszer-

növények és a virágok tarka I 'v '11'\1. amely a rovarokat éppen az ilIatIlvIlI, , színével vonzza, ingerli és tartja IIIVIlI, lényegesen élőbbnek hat, mint " II I rás, zöldesen áttetsző fólia ala ,úl. 1'11'inte csak egyetlen ágyást takarjunk , pill báljuk ki, hogyan boldogulunk v '[', 'S mit szólnak hozzá kertünk nemkív 'Ioil' Van azonban más hasznos mell ~klllllll"ll is. Ha frissen szedve összevágjuk '~ "V vödörbe téve vizet öntünk r{j, IIl:lJd négy-hat napig erjesztjük, a iev I i\t~I'.I\ rös hígításban felhasználhatjuk mind 1l' véltetvek, mind takácsatka ellcn. Ilalil sát növeli, ha 3%-ban spirituszl VII/'V 1% -nyi kenőszappant adunk hozz(l. I'.~ természetesen a gombaelhárító halll~11 sem mellékes!

Fagyaltakarás a zöldségágyáson A fagyalsövény nyesedéke elhárfljól II káposztalepke kártételét. A miísmlik nemzedék júliusban rajzik, éppcn IIk kor, amikor a sövény nyírása is cs 'd . kes. Ezt a kedvező lehetőséget haszIlIll juk ki, amikor a levágott hajtások:il II káposztaágyásra terítjük mulcsk lll.

Csípős eszköz földibolhák ellen: a zsázsa Mindenekelőtt egy tanács: az egyéhkt'llt egészen kiváló zsázsát lehetőleg n ' Vl'~ sük a retek közelébe, mert a haliísa Illi "erős": a retek utóíze égő pokol I 'SI' I szájban. Ez a rendkívülicsípőss g 'Il/IV

Egészségvédelem

I cnl is felfogható, csak az a kérdés, hogy mi a célunk. Ha például a zsázsát mul'sozásra használjuk, vagy a re tek ágyásbau kÖztesnÖvénykent tartjuk, távoÍ lartja a fÖldibolhákat, és rendkívüli módon ízesíti a retket.

Burgonyabogár - egyszerű en letakarni! A kiskertben állandó gond, hogy hová h Iyczzük jÖvőre a burgonyaágyást. Anynyira távol legyen az ideitől, hogy a földből tavasszal előjÖvő bogarak ne) rjék el az ültetvényt. Itt aztán továbbfcjleszthetjük a mulcsozó technikánkat! Készítsünk szalmából, vagy még jobb, ha szénából mintegy 30 cm-es takarást a burgonyaágyásra. Ezen a burgonya szára minden további nélkül áthatol, ugyanakkor az előbújó bogarak a szinte zárt bozótban elvesznek, nem találják meg táplálékukat, a burgonya leveleit.

A kertészeti gyakorlatban gyakran használt anyag a faszén. Fertőtlenítő hatása kiváló. Így például a metszési felületek kezelésére alkalmas bármilyen nÖvényné!. Hogyha a borsó vetése után a sorokra egy kevés bükkfából égetett faszenet (ezt ráírják a zsákokra) szómnk, az segít a borsó betegségeinek megelőzésében, a kártevők leküzdésében.

Ki az, aki nem kedveli őket? Abeavatottak már régen ismerik a hasznukat, vagyis azt, hogya fátyolkák lárvái rengeteg levéltetűt elpusztítanak. Éppen ezért nagyon szívesen fogadott vendégek minden kertben, de külÖnÖsen a biokertben . Most egy kissé kibeszéljük a fátyolka titkát, és itt, ezen a helyen kÖzhírré tesszük: ha meg akarjuk telepíteni, és ezért téli szállást készítünk készséges kis segítőinknek, akkor a piros színt válaszszuk, az vonzza őket. Egy szalmával töltÖtt, kívül pirosra festett ládikát szívesen elfoglalnak télire. Itt védelmet találnak a fagyok ellen. A fátyolkák tanyáját ideális esetben a fÖld felett 160 cm magasan, vagyis kb. fejmagasságban helyezzük el.

A zengőlegyek is megtelepíthetők

Zengőlegyek

A zengőlegyek kifejezetten hasznosak ezért érde,mes őket különböző virágokkal, példáLII koromvIrággal a kertbe csalogatni

n~k~ A facél!a is azok kÖzé a nÖvények koze tartozIk, amelyek csalogatják vonzzák a zengőlegyeket. '

Gallért kap a káposzta Nem találtunk tanácsot Aphrodité széps~.gka.t:lógusában ahhoz, hogy e nÖvény kulseJet valamilyen tetszetős Öltözékkel

~avíts~k. A belső értékei kÖzismcrlclI Jelentosek, s ezt egy éhes ember küJön(\ sen meggyőzően bizonyíthatja. Tcll1ít ~zek után a kÖvetkező szépségfejleszl otlett~l állunk elő. Készítsünk a káposz tapalanták nyaka kÖré egy több II tig hatásos" v.édő~.allért!, Agyagból vagy finomra orolt koporbol vízzel pépet k 'v . runk. Legyen jó sűrű, s terítsük sz 1 a káposzták kÖrül, a talajon. A nÖveked s

Ha a zengőlégy lárvái nem érik is utol a fátyolkát a levéltetű-pusztítási versenyben, azért még érdemes tennünk valamit, hogy a kertünkben otthonra leljenek. Kellemes lesz számukra a természetbarát kert, ha egészen késő őszig virággal vendégeljük meg őket. A zengőlegyek fő tápláléka a nektár, amit az ernyősvirágzatúak (kÖmény, kapor, édeskÖmény, cickafark), a fészkesvirágzatúak (kÖrÖmvirág, őszirózsa, krizantém, napraforgó) és az útifűfélék szolgáltatA fátyolkának szánt téli szálláshelyet be a kedvenc színére, pirosra

f 'ssllk

l/ "

/

~

'1,. ,-

1fJrJ'·... Jr. ;f~;'::.!...I"' ·r'0>~~''>.1

Egészségvédelem

'{/~ .,.•"","""".

vagy az időjárás okozta repedéseket valamivel hígabb péppel javíthatjuk ki. Ez a kemény káposztagallér nem csupán a kezelés évében akadályozza meg a káposztalégy támadását, hanem a jövő évit is megelőzi. A káposztalégy ugyanis gyanútlanul helyezi el tojásait a szilárd felületen, ahol azok nem tudnak kikelni, továbbfejlődni, és evilági pályájuk hamarosan véget is ér. Ezt a cseles zárógallért április-májusban és július-augusztusban ~észítsük el, mert ezekben az időszakojban rajzik a káposztalé gy.

A paradicsomot megvédjük a betegségektől .

Burgonyavész: szár- és gumórothadás

Itt a szedési idő, érik a paradicsom, s ősidők óta ugyanaz a kép fogad bennünket: a paradicsomtermelő lemondó sóhajtással tapogatja meg titkon az ábécéáruház zöldségespultján a szélmalmok országából importált paradicsomot. Különösen nyomasztó a helyzet egyegy csapadékos esztendőben, am~kor kertjeinkben a szép, piros paradicsomot elkapja a gombabetegség, és szinte megsemmisül a termés. A kórokozó rendszerint a talajból érkezik, a vízzel és az ember közvetítésével fölverődik a lombra, majd befészkeli magát a növény föld feletti részeibe. Elég néhány érintés, a napi szedési, ápolási munkákkal a kertész is a betegség terjesztőjévé válik. Megelőző intézkedésként szedjük le a leveleket a szár alsó 20 cm-es részéről. Ennek a műveletnek további, felbecsülhetetlen előnyei is vannak: eső vagy öntözés után gyorsabban megszárad a növény, jobban szellőznek a tövek, s ez már önmagában is akadálya lehet a fertőzésnek vagy a betegség terjedésének.

A tő- vagy gumórothadással fertőzött burgonya feltétlenül további fertőzések forrása lehet. Ez mindenki számára nyilvánvaló, hiszen a rothadó részekben a kórokozó is jelen van. A körültekintő, gondos kertész nem dobja az ilyen gumót gondolkodás nélkül a szemétbe, nem ez a megoldás. Aki tekintettel van a környezetre, annak az elégetés sem az igazi. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a már megkezdődött rothadási folyamat menjen is végbe, s akkor a gumóval együtt a kórokozók is elpusztulnak. Erre a célra a komposzt nem a legmegfelelőbb hely. A trágyadomb viszont, amelyet hosszan érlelünk, igen alkalmas. A fertőzött gumókat helyezzük a trágya közepébe. Tehát villával távolítsuk el kb. a fele trágyát, ott lazán terÍtsük szét a burgonyát, majd takarjuk vissza a trágyával. Ha ősszel rakjuk így össze a trágyadombot, a második nyáron felhasználható. Megfelelő gondossággal szóba jöhet a forró komposzt is, ám valójában csak akkor, ha a belsejében

A pépes, majd megszilárduló gallér távol tartja a káposztalegyet a kedvenc falatjától

biztosan eléri a hőmérséklet ti 70 "( , III A burgonyának az a hibája, hogy H)'1111111 a felszedés után is tovább "él", 's I)'y I gomba számára továbbra is kén 'Illll' táptalaj marad. Meggondolatlan dolo)' :1 szokványos komposztra dobni a hul'l'0 nyát, mert ott minden további II 'lkOI kihajt, és új gumók képződnek rajta.

Sovány tej a szár- és gumórothadás ellen Régen bevált módszer, s minden ok nélkül a feledésbe merült, hogya pal'Hdi csom és a burgonya szár- és gumól'ot!w dását sovány tej permetezésévei m 'g előzhetjük. Keverjünk össze sovány t ' jet tízszer annyi vízzel, s ezzel permet 'Z zünk hetente egy alkalommal úgy, hogy a növényeket egyenletesen fedje a p '1 met.

Egészségvédelem

Ezek az állatkák nemkívánatosak, sőt egyenesen kellemetlenek a zöldségágyásban, a komposztban viszont nagyon is hasznosak. A so)