Nemet_nyelvtan

L *5-J

l--;

nilJ

tF,j -:_J m

-:-J $lI

---.,a

ilf,il_-.4

t[ .{g

Ja-..-

]-

l{-

{=-.,J

L L díe Augen, die gescttmirkt u;urden

t{

b{

á:§aríí:§rő§€r:tifr::]:::.ii,:.]::,]:,.

Parlizip Peíekt

-I }-{ -I ]-.{ -l _l l-_r r.{ -I J 14

l_J

(a közeledő nyár)

díe uerlorene Wetle

-]

l_{

:I

A =

T =

-_.l

-a --|

J J

§

3 szENvEDŐ SZERKEZÉT (Passiu)

A magyar nyelviől eltérően a németben minden olyan igének, amelynek jelentése ezt lehetővé teszi, a cselekvő ragozáson kívül van szenvedő ragozása is. Olyan esetben használjuk, amikor nem akarjuk megnevezni a cselekvés végzőjét, illetve

amikor az ismeíetlen vagy lényegtelen. Azigazi cselekvő elöljárószós alakban áll (uonvagy durchelöljárószóval), vagy nem szerepel a mondatban, A német nyelvben sokkal gyakrabban használják a szenvedő szerkezetet, mint a magyarban, ezért a SZenvedő szerkezetű mondatokat leggyakrabban cselekVő szerkezetben fordítjuk magyarra. szenVedő szerkezete| alkothatnak tárgyas igék, néhány kivétellel (bekomtnen, ertuten, empJangen. lnbensíb.) Tárgyatlan igék is alkothatnak

-1

személytelen szenvedő szerkezet /es névmás hozzáadásával (Laclen, tarlzen, síngen stb), míg a visszaható és a módbeli segédigékből szabály szeíint nem képezhető szenvedő szerkezet. Megkülönböztetünk két szenvedő szerkezet: cselekvést (folyamatot) kiíejező és állapolot kiíejező szenvedő ragozást.

J

l A cselexvÉsr rcpelező

J

urrden

szENvEDő sZERKEZETET (VorgangspassiD) a megíelelő igeidőben ragozott segédigével és a főige befejezett melléknéviigenevével (Partízip PeríeW) képezzük, Szenvedő szerkezetben

a tror;l.delnige Pzítizíp Perfekt

alal Szenvedő: Díe Strrd.t utrde pon Feínden durch Bombe4zerstört.

\\'\-

'\-

alany

e|ö|járószós

aon + durch

szerkezet

. Amennyiben a cselekvő mondat alanya a manhalározatlan névmás, semmilyen íormában nem kerül át a szenvedő mondatba, el kell hagyni.

zrr,_sctweibtalany heute sehr useníge BfieJe. _

Cseiehd: Szenvedő:

tárgy

Mo:n

Vagy

Heute uerden sehr useníge BfieJe geschrieben. Sehr ueníge BfieJe uerdenheute geschfleben.

cselekvő mondatban nincs tárgy (sem), a szenvedő mondatba az ,,es" nyelvtani alany kerül. Az állítmány ebben az esetben mindig egyes szám 3. személyben áll. Ki is emelhetünk egy mondatrészt, ekkor az ,,es" elmarad,

o Ha a

Cse|ekvŐ: Szenvedő:

Sie grahllierten (Man graíulíerte) mií zum Geburtstag.

vagy

Es uurd.e rnir zum Geburtstag gratuliert. Mir uurde zum Geburtstag grahtliert.

-

nincs tárgy

@

}.-

. cselekVő mondatban szereptő részes esetben álló vagy elöljárószós

szerkezetek változatlanul kerülnek át a passzív mondatba

}-

,_ Dalivobjel Dom, zu+ dem> zum, zu+ der.> zur, Tárgyesetben is létezik hasonló tendencia: an + das + ans, auí + das + auís, ín + das = íns.

+

dem.> am,

F

--

Kivétel: ín der Nacht --- Mindig egy szerkezetben a zu díeser Zeít/ zu diesem kitpunkt ----Cselekvés időtartamának jelölésére elöljárószó nélküli tárgyesetet is használhatunk. Síeben Tage lang;feíel,te mcLft eín AbschiedsJest. l

l

H

---_ L--

lL_--

elynnrÁRozó ELöLJÁRósZó K (tokale Prapo sítíoruen)

ab .1rls'

bei

Der Zug Jahrt ab Betlín ab. Krrlhí holte das Fahrrad aus der Garage,

Kiindulópont

Ahmet kommt anrs der Türket.

származás

Polsdam liegt beí Berlín.

Közelben lévő helység

lsabell uar beí íhrer Tante.

Lakóhely

Marlan

s arbeitet beí Merzede s.

Mozgás egy térből

Munkahely, vállalat

entgegen**

Das KíndIieJ seiner Mutter entgegen.

lrány

gegenübef*-

Die Arztpraxí.s Líegt gegenÜber demRathaus. Díe Arztpraxis Liegt dem Rathaus gegeníiber. Mír gegenüber sa.B eín komisches Paar.

válamivel szembén

Ich Jahre no.ch Prag. Jeden JuLi.fahren u.sir nach Griechenland. Ich gehe nach Holuse.

lrány valami felé

u/oft

lchkomme gerade aom Zahnarzt. Er íst uon der l*Íter gestürzt.

lrány valahonnan

Uon... (lus

Von híer rrus síeht man die ganze Stadt

lnnen

naclt*** (névelő nélkül)

Von

Pafis

aus_fuhren síe um die WeLt.

E_tL

}_-

E-L.-

-t L-:

}-4.

lnnen

-

kilátás kiindulópont

zu

lch mrrss zum unterficht. Er brachte seine TochLer zum Arzt.

cél

bús (névelő nélkül)

Der Ztq Jahrt nur bís München.

Erkezési hely -ig

bís ... an bís .,. uor

Wír u:andernbís an die Grenze.

Köintest du mích bís uors líínobegteíten?

-il,

J

E_lt

J J J

t_f lr.C }-J

L{

(névelővel)

-l :l }_-l :l

durch

Dreí Manner gingen durch

entlantg*a

Síe spazíerteft díe LDethnaxhtlích geschműckten Stra§en

Mentén, végig

= }.J

gegen

Közvetlen érintkezés, neki.,

LJ

um

Er sóhltlg mit der Faust gegen den Tísch, Er bog mit dem Faítrrad um díe Eeke.

a4fierhalb"--

Víele Jahre tebte er

díesseíús

Diesseits des flusses regnet es

ínnerhalb-**"*

Das Gesprdch beu:egte sich ímmer innerhqlb

jetr.s,eíÍsl

Jenseíts der E;isenbahnlíníe entsteht eíne neue

A túloldalán

Das Schloss liegt oberhalb des DorJes.

valami íölött

díe §.tadt.

aq|krhalb Deutschlands/ Lueftíger.

geuísser Grenzen.

Siedlung.

oberhalb unterhalb

--

keresztül, át

entlang.

auJ3erhalb von Deutschland.

tlnterltalb unseres

paar Obstbaume,

.Éfcruses am Berg befindet sich ein

]ii

Körül. -nál, -nél

valamin kívül Ezen az oldalán valamin belül

valami alatt

A köveikező kiíejezésekben is előíordu|: aus GoLd (aranyból), aus Liebe (szerelemből). Mindig a főnév vagy névmás mögött áll. Mindig a főnév előtt vagy mögött és mindig a névmás mögött áll. -""" Városnevek és névelő nélküli országok mellett áll. ----- Társalgásban, város-, és országnevek mel|ett használhatjuk a uon elöljárószót + részes esetet.

-J

r._a

:l -l :l H LJ

IL.-

JJ }J

H

:='

-T -B

I -l:r*rla: erzelrni hangulatát befolyásolÓ, -laSI-61]rLJí{L

§ 14 PART|KULÁK Partikeln) a beszélő álláspontját kifejező, ragozhatatlan szavak. Különösen

Nem álhatnak a mondat eleién.

--{ .-

-q

-T

--T

-_a ---{

--a -_{ ---{

_--T _rt d

---á --{ _f,

4 __

J-

--1 --14 l

<

1

]

' A schlíeSlích partikula

állhat a mondat elején.

a köznyelvben

I L

§ Ragozatlan sZavak, Kifejezhetnek csodálkozást, félelmet, fájdalmat, meglepetést, örömet,

helyeslést,

elégedettségetés viszolygást. Gyakran használjuk a társalgásban

í5 INDULATSZÓK Achja!

}É

ffníerjektiorrcn) Hurra!

O, igen!

§C§ill!!€a{lti:i§Jlil,qi:§i*§li:i]:i:.í]]:ii{§],§!& Ach so! Vagy ú9y! ]VaJ

La-

Hurrá! ólát,:]]l.],

Na!

}--

Csak szöveg!

E-*

i§liiill.i:iiaii:::.:a::a::.:1::§§a:i:liliii'l:ia:tll:!!l§]§§a:i]:::ai:}:ri::a:ii:ll::

Aha!

Papperlapctpp!

Aha!

.§§&::::'::.:a:].§i:iit§i§:ii':::i§ri§[!&§§!&l§§§§§§i]:ii:§:l§a&?§§§§j§::]aa:l]:]::::::, Ha! Ha! Aha! Weh! Jaj! :íl.i ií]a:i ]]laa::]iaai:lr::l §i/khiiiiriir,::.,,:]:i:i:]:],a] jiia: taii§ércm§i ii]i]la:i]:]i:.l:]

Huh!

Uh!.

|| Verdcmmt!

Az ördögbe!

r

E+}-] ]l

li

§ 16 KÖTŐSZÓK

}-r-.

(Koryjunktíonen)

A kötőszók ragozatlan szavak. Feladatuk, hogy összekapcsolják egymással a szavakat, mondatrészeket Attól függően, hogy mellérendelő vagy alárendelő mondatot köt össze, két csoportra osztjuk:

és mondatokat,

. mellérendelő mondat kötőszavai (koordinierende koryjunktíonen) o alárendelő mondat kötőszavai (subordiníerende koryjunktünen),

l

M

ellÉnenDELő MoNDAT KöTőszAvAl

(koordtnterende Konjunktianen)

A mellérendelő mondatban a ragozott igealak a második helyen áll, az alany vagy más mondatrész után, A legtöbb alárendelő összetett mondat kötőszója után mellékmondati (KATI) szórendet használunk.

}Jr

l[

_!L

-J }JL

:J r_{ bd.

J

JJ L{

J l_

a -J a -J -_ = g lJ

F{

-J t_ I{

a :r E -) }{ F_

) t_ -)

ííi

.-1 l

-4 1

-4

=,

ái

+ -< 4L

-+ -d{

dl

-= Jt .4

=Á €

1

4

--{

l

AlÁneruoelő

moru

onr xörőszlvnt

(subordirúerende Ko4junktionen)

E=1.

F

Alárendeló mellékmondat kötőszólistája ábécésorrendben (alphabetische Líste der subordínierertden Koryjunl