gyermek megfigyelése

GYERMEKMEGFIGYELÉS 1. Miért választottam ezt a gyermeket? Néhány mondatban indokolja meg választását. Jegyezze le a gyermekkel kapcsolatos első benyomásait. Ezek a megállapítások teljesen szubjektív jellegűek, pl.:" rám mosolygott", "ő szólított először a nevemen", „hasonlít a testvéremre”, „visszautasított” „valamilyen megnyilvánulásával megnevettetett” stb. 2. A gyermek bemutatása A gyermek neve, életkora. A valódi név helyett ajánlatos egy másik nevet választani. Az életkor (4; 11) feltüntetésében az első szám az évet, a pontosvessző utáni pedig a hónapot jelöli. Röviden jellemezze a gyermek külső vonásait (testalkat, fejforma, arcvonás, hajszín, szemszín, végtagok….), írja le egyéb külső jellemzőit (frizura, az öltözet rendezettsége…) 3. Az adatok gyűjtése a) A megfigyelés helyszíne, ideje, időtartama és menete Az adatgyűjtés módja - a megfigyelés: a gyermek spontán játéka, rajza vagy egyéb produktuma részvétele az irányított játékban vagy a felkínált tevékenységben - hány alkalommal készített megfigyelést (a jegyzőkönyvek száma); - az egyes megfigyelések időtartama (kb. 10 perc); és az összidőtartam b) Egyéb módszerek beszélgetés a gyermekkel (kétszemélyes helyzetben) interjú az óvónővel (pl.: mikor kezdett a gyermek óvodába járni, rendszeresen jár-e…) csoporttársak közlései (hospitálási tapasztalatok, beszámolok nyomán) a csoportnapló adatai 4. Az adatok feldolgozása Minden egyes jegyzőkönyvről írjon egy rövid, 3-6 mondatos összefoglalót, olyan módon, hogy az is megértse a történéseket, aki nem volt jelen, és a jegyzőkönyvet sem olvasta el. A játékleírások elején tüntesse fel a jegyzőkönyv számát, vagy a megfigyelés időpontját, hogy azonosítani lehessen. 5. A gyermek játékának elemzése – minősítés és értékelés nélkül a) A gyermek játéka A jegyzőkönyvi adatai alapján röviden írja le a gyermek játékának főbb jellemzőit. • Mit játszott? Sorolja fel milyen játékokat játszott a megfigyelt időszakban. Mivel töltötte a legtöbb időt. Volt-e kedvenc elfoglaltsága. (Kockával játszott, rajzolt, agyagozott, könyvet nézett…) Ha szerepjátékot játszott, mi volt annak tartalma, milyen szerepet választott. Milyen élmények jelentek meg a játékban. Részt veszt vesz-e a mozgásos játékokban. • Hogyan játszott? Hogyan választott játékot. Voltak-e ötletei, kezdeményezései. Előfordult-e hogy az eszközöket egyedi módon használta fel játékában. Milyen szimbólumok jelennek meg a játékában. Mennyi ideig tartott egy-egy játéka (percekben). Játszás közben teljesen elmélyült, arra koncentrált, amit csinált, vagy ki-kitekintett a szituációból. Egy-egy megfigyelt időszakban hányféle játékba fogott. Hogyan bánt az eszközökkel. Milyen érzés és hangulat volt megfigyelhető a játszás során (mosoly, nevetés, sírás, szomorúság, dühkitörés…) Arckifejezéseiből, gesztusaiból lehet-e következtetni arra, hogy mennyire élvezte azt, amit éppen csinált. Mutatkozott-e feltűnő vonás a játékában (kapkodás, szorongás, kényszeresség, agresszió…). • Kivel játszott? Volt-e játszótársa. Közeledett-e másokhoz, ha igen milyen módon. Elfogadta-e mások közeledését, vagy szívesebben játszik egyedül. Képes volt-e együttjátszani két-három gyerekkel is. Ha társai elutasították játékbeli elképzeléseit, hogyan reagált (elfogadta, tovább próbálkozott, agresszív lett, vagy elkeseredett és kilépett a játékból). Együttjátszás során milyen helyzetet foglalt el. Előfordult-e konfliktus, ha igen, mi csinált. Milyen a viszonya a felnőttekhez? (Állandóan a közelében van, mindig az ölébe, vagy mellette akar ülni, vagy ellenkezőleg, távol tartja magát a felnőttől, közelébe se jön.) Hogyan szólítja a felnőtteket. Tegeződő vagy magázódó formát használt-e. Egy-egy megállapítás igazolásául idézhet a jegyzőkönyvből is. b) A gyermek mozgása

Röviden jellemezze a gyermek mozgását. (könnyedén, gyorsan mozog, vagy lassú, esetleg nehézkes és passzív; nyugalom, kiegyensúlyozottság vagy nyugtalanság jellemzi; a tárgyak kezelésében – labda megfogásában, eszközök használatában – ügyes, vagy inkább ügyetlennek látszik.) c) A gyermek beszéde A játékos történéseket kísérő megnyilvánulásokon kívül elsősorban a társas kapcsolatok kezdeményezésére és fenntartására irányuló megnyilvánulásokat elemezze. Játék közben magában beszélt (dünnyögött, énekelt, mormolt), vagy a társaival beszélt inkább. A helyzethez illően használta-e a nyelvet. Érthető-e a beszéde. Hogyan fejezi ki magát, használ-e bonyolultabb szerkezeteket. A kétszemélyes beszélgetésben szívesen vett-e részt. Hogyan reagált a közeledésre. Kezdeményezett-e valamilyen témáról beszélgetést. Bátran, folyamatosan, vagy akadozva, nehézkesen beszél. d) A gyermek spontán rajza Rajzolt-e a megfigyelt időszakban, ha igen milyen rajzai születtek. Hogyan fogja a ceruzát, melyik kezét részesíti előnyben. Milyen színeseket használ, milyen az írásvonal nyoma (erős, gyenge), Kidolgozza-e a rajzát, vagy néhány vonallal gyorsan befejezi. Mond-e valamit rajzolás közben. Ha nem rajzolt, milyen más manipulációs tevékenységet választott: festés, kézimunka, tépés, vágás, agyagozás, apró kirakós játék... e) Egyéb észrevételek Olyan észrevétel, amely nem tartozik ugyan szorosan a játékhoz, de fontos adalék a gyermek megismeréséhez. (Egy kedves történet a gyerekről, különleges szokása, egy érdekes nyelvi megfogalmazás, a kétszemélyes beszélgetés valamilyen szempontból fontos eleme, az anyaggyűjtést követő időszakból származó észrevétel…) 6. Összegzés A megfigyelések adatai és az elemzés alapján gondolja végig, hogyan érezheti magát a gyermek az óvodában. Biztonságban érzi-e magát, maga mellett tudja-e óvónője támogató segítségét, élvezi-e az egykorú társakkal való együttlétet, mi jelenti számára a legnagyobb örömöt… Megállapításait indokolja meg! 7. Befejezés (Szubjektív vélemény a munkáról, a választott gyermekről.)