Vági Attila, Nagy Vilmos Márton
KIDOLGOZOTT EMELT SZINTŰ TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉTELEK 2013
iiM
M
V áci A ttila - N agy V ilm o s M
árton
K id o l g o z o t t e m e lt s z in t ű TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉTELEK
2013
Műszaki Kiadó
Szakmai lektor: Király Péter
MK-4615-3 ISBN: 978 963 16 4615 3
© Vági Attila, Nagy Vilmos Márton 2013 © Műszaki Könyvkiadó Kft. 2013
A borítón látható fotókat készítették: Szabó Erika Philip MacKenzie Alex Bruda Cerhát Péter Adrián Pitt Admir Idrizi Roger Kirby
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató Műszaki szerkesztő: Haász Anikó Borító: MoireMedia Bt. Tördelés: Ozsváth Miklós Terjedelem: 15 A5 ív A kiadvány tömege: 219 gramm email:
[email protected] www.muszakikiado.hu Nyomta és kötötte: Érdi Rózsa Nyomda Felelős vezető: Juhász László
Im agyar
nyomdatermék
HYOM SA-ÍSM PftlM MSZÖVITSfS
T a r t a l o m je g y z é k
Előszó.............................................................................................................................. 5 Bevezető gondolatok és felkészülési tanácsok a 2013-as történelem érettségi vizsgához.......6
1. TÉMAKÖR: Magyarország gazdasága a XIV—XVII. században.......................................................11
2. TÉMAKÖR: A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei..................................... 16
3. TÉMAKÖR: A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)............................................................................21
4. TÉMAKÖR: Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)......................26 5. TÉMAKÖR: Városfejlődés a középkori Magyarországon........................................ .... 31 6. TÉMAKÖR: Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században......................35 7. TÉMAKÖR: Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban.......................................... 39 8. TÉMAKÖR: Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem)...............43
9. TÉMAKÖR: Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)................................................................................................47
10. TÉMAKÖR: Géza és Szent István államszervezői tevékenysége...................................................51
11. TÉMAKÖR: A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV századig................................ 56
12. TÉMAKÖR: Hunyadi Mátyás uralkodása.................................................................................. 62 13. TÉMAKÖR: A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés)....67
14. TÉMAKÖR: Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál, Kádár János)................................................................... 72
15. TÉMAKÖR: A holokauszt (egyetemes és magyar történelem)..................................................... 77
16. TÉMAKÖR: Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848-1918 között................................................................................................. 83
17. TÉMAKÖR: A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945-1990 között.................... 89
18. TÉMAKÖR: Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere........................ 94
19. TÉMAKÖR: A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India).........................................................................................................99 20. TÉMAKÖR: Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)........105 21. TÉMAKÖR: A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (l-X. század)......................................................................................... 110 22. TÉMAKÖR: A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem).........................................................115
3 Hl
23. TÉMAKÖR: A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői.........121 24. TÉMAKÖR: A náci és a bolsevik ideológia............................................................... 126 25. TÉMAKÖR: Az iszlám és az arab hódítás................................................................. 131 26. TÉMAKÖR: Magyar-török küzdelmek és együttélés a XVI-XVII. században................ 137 27. TÉMAKÖR: A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései ......................... 141 28. TÉMAKÖR: Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc.................. 146 29. TÉMAKÖR: Magyarország a második világháborúban...............................................151 30. TÉMAKÖR: A hidegháború..................................................................................... 157 Bibliográfia ......................................... .........................................................................163
4
E
l ő s z ó
Könyvünket az a szándék hívta életre, hogy a történelemből emelt szinten érettségizők szóbe li felkészülését egy megbízható, naprakész, didaktikailag átgondolt kiadvánnyal segítsük. A kö tet az általános céllal írt felkészítő kiadványoktól eltérően kifejezetten a 2013-as tavaszi vizs gaidőszakban meghirdetett 30 emelt szintű történelem szóbeli témakör feldolgozását, az ismeretek rendszerezését és elmélyítését tűzte ki célul. A könyv ismeretanyagában mindenben megfelel az emelt szintű érettségi követelményeinek, helyenként azon is túlmutat, mivel vall juk, hogy a sikeres szóbeli szerepléshez, a vizsgázók közüli kitűnéshez a magabiztos fellépés mellett „kell egy kis plusz". Minden témakör egy egységet alkot és a következő módon épül fel: Az első oldalon a témakör megjelölése után a lehetséges tételcímek találhatók, a követke ző oldalakon ezek szerepelnek kidolgozva. Az első oldalra került a témakör egészéhez kapcso lódó lexikai anyag táblázatos áttekintése (Kronológia, Személyek, Fogalmak, Topográfia). A fel tüntetett lexikai adatok közül a 2013-as tavaszi érettségi időszakra hatályos kerettantervi köve telményeket dőlt betűvel emeltük ki. A lexikai anyagot a témakör pár pontos áttekintése kö veti, ami a részletkérdésekben történő elmélyülés előtt a témakör egészének értékelését, öszszefüggéseinek átgondolását segíti. A kidolgozott tételek átlagosan egy oldal terjedelműek, a le xikai anyagban feltüntetett ismeretek félkövér betűtípussal lettek benne kiemelve, az idegen kifejezések pedig dőlt betűvel szerepelnek. A fentiekből következően a Lexikában is szereplő idegen kifejezések félkövér-dőlt betűvel találhatók meg a szövegben. A témakörök végén vá logatott, az anyaghoz kapcsolódó eredeti források találhatók, melyekhez hasonlók az érettsé gin is elő fognak fordulni; az ottani szereplés jól begyakorolható velük. A források sorszáma a kidolgozott tételhez való kapcsolódást jelöli. A kötet végén témakörönként bibliográfiai ajánló szerepel, amely a további érdeklődés kielégítését segíti friss, megbízható, magyar nyelven hoz záférhető szakirodalmi anyag felsorolásával. Sok sikert kívánunk az eredményes felkészüléshez és érettségihez!
A Szerzők
5
B evezető
g o n d o l a t o k és f e l k é s z ü l é s i t a n á c s o k
a 201 3-a s t ö r t é n e l e m ér et t ség i v iz s g á h o z
Nincs könnyű helyzetben a 2013-ban egyetemre vagy főiskolára készülő diák, mivel a felsőok tatásba való bekerüléshez - különösen a jó nevű intézmények elit szakjaira történő felvételhez - egyre kiemelkedőbb teljesítményt kell nyújtaniuk. Jól látszik ez a tendencia az elmúlt évek ben emelt szintű érettségit választók számának folyamatos növekedéséből is: Összes érettségiző 2009 2010 2011 2012 136102 -» 138180 -» 14186 -» 136250 -- --- ----- ______---------- --- ----- _ _ _ _ _ ----------- „ -----^ Emelt szintű vizsga 2009 2010 24917 -> 26953
->
2011 30 774
-»
2012 36 867
Megfigyelhető, hogy a kötelező érettségi tantárgyak közül a diákok messze a történelem tan tárgyat választják legnagyobb számban emelt szinten, minden évben egyre többen: Emelt szint választása a kötelező tárgyakból 2009 2010 MAGYAR 1413 1125 MATEMATIKA 2527 2681 TÖRTÉNELEM 4779 -> 5358
.........
->
2011 1280 2950 6266
....... ................................................. ■wm nnrrr---nnrrr
2012 1540 3713 6909
i
Az idei érettségi év e tekintetben még nagyobb kihívásnak ígérkezik, mivel A felsőoktatási in tézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 2013. január 1-től elő írja a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák köte lező teljesítését. Eszerint a bölcsészettudományi, jogi és igazgatási, valamint a társadalomtudományi képzési területek szakjaira történő felvételhez, az emelt szintű történelem érett ségi választható, illetve kötelezően választható formája a képzésre történő bekerülés feltétele. Emellett természetesen az 500 pontos rendszerben (200 tanulmányi, 200 érettségi és 100 többletpont) a felvételin történő sikeres szereplésnek változatlanul a két emelt szintű vizsgával biztosított 2x50 többletpont a legbiztosabb módja. Ennek feltétele, hogy az emelt szintű vizs ga teljesítménye minimum 45%-os legyen. Ezzel szemben nyelvvizsgákért összesen és legfel jebb 40 pont adható. Mivel a kurrens képzések ponthatárai az elmúlt időszakban 450 pont felett jártak és ezek nek a népszerű szakoknak államilag támogatott férőhelyei a 2013. januárban nyilvánosságra hozott ponthatárok szerint még a korábbiaknál is magasabbak, ezért belátható, hogy a sikeres bekerülés záloga (a jó középiskolai eredmények mellett) a legalább egy, de inkább kettő emelt szinten magas pontszámmal teljesített érettségi vizsga.
6
ízelítő néhány 2013 szeptemberétől induló képzés államilag finanszírozott ponthatárából: Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 445 Emberi erőforrások: 460 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Jogász: 465 Kereskedelem és marketing: 460 Kommunikáció és médiatudomány: 470 Közszolgálat: 440 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy és számvitel: 460 Turizmus-vendéglátás: 465 Mit tehet a fentiek ismeretében egy lelkiismeretes diák a sikeres felvételi érdekében? Ha eldöntötte, hogy történelemből emelt szinten érettségizik, akkor először is nagyon ala posan áttanulmányozza a tantárgy hivatalos Vizsgaleírását és Vizsgakövetelményeit, amelye ket Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) rendelet tartalmaz és az Oktatási Hivatal honlapján hatályos változata tárgyankénti bontásban elérhető: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak Az írásbeli felkészüléshez elengedhetetlen a 2005 és 2012 közötti feladatsorok áttekintése; ezek az Oktatási Hivatal honlapján a javítókulcsokkal együtt szintén elérhetők: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok Mivel történelemből az érettségin elérhető 150 vizsgapontból 60 pont a vizsga szóbeli ré szén szerezhető meg, ezért erre a vizsgarészre kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Ehhez az írásbelik után egy hónap felkészülési idő is lesz, mivel 2013-ban az emeltszintű vizsgák júni us 6-13. között fognak zajlani, a vizsgázó számára ismeretlen terepet jelentő kijelölt vizsgaköz pontokban, idegen vizsgabizottság előtt. Gondoljuk végig, hogy míg az emelt szinten 240 perces írásbeli vizsgarészen a vizsga pont jainak 60%-át (90 pont) lehet megszerezni, addig a 20 perces szóbeli vizsgán a vizsga 40%-a múlik (60 pont). Ráadásul az emberi tényező miatt a szóbeli értékelése mindig szubjektivebb lesz, mint az írásbelié. Ezért nagyon nem mindegy, milyen teljesítményt nyújtunk az alatt a 20 perc alatt! AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA LEÍRÁSA AZ ALÁBBI KÖVETELMÉNYEKET TÁMASZTJA: Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó vázlatot készíthet és tételének kifejtésekor használhatja. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekér dezni csak akkor szabad, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.) A tétel sorok mindén vizsganapra a hat nagy tematikai egység (lásd lejjebb) alapján összeállított há rom-négy tételt, összesen 20-22 tételt tartalmaznak. Egy-egy vizsgaidőszak minden vizsganap jára más-más 20-22 tételes szóbeli tételsor készül. A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgá zónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz.
A SZÓBELI TÉTELSOR FORMAI JELLEMZŐI A tételsort a szóbeli vizsgához előírt hat nagy tematikai egységbe rendezve kell elkészíteni. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A fel adatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tételek két-három feldol gozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával se gítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében. A SZÓBELI TÉTELSOR TARTALMI JELLEMZŐI A szóbeli vizsga hat nagy tematikai egysége: I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. Modern demokráciák működése V Politikai intézmények, eszmék, ideológiák VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt az írásbeli vizsgán is érvényes szabályt, hogy a fel adatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódja nak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A tételsort nem le het előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg. Minden vizsgaidőszakban az országos vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a kö vetelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, mely a témakörökhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A témakörlistában kb. 30-40 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek kijelölésének. A könyvünkben feldogozott 2013. évi tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó 30 címet tartal mazó témakörlistát 2012 végén hozták nyilvánosságra. PÉLDÁUL A nagy tematikai egység: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Konkrét témakör: Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma principátus) A vizsga helyszínén megismert tétel (Például): Mutassa be a spártai arisztokratikus köztársa ságot a megadott források és szempontok alapján! A tételhez megadott szempontok (Például): • Feleletében térjen ki a sajátos spártai berendezkedés kialakulásának okaira. • Elemezze és értékelje a Spártáról rendelkezésre álló források megbízhatóságát. • Hasonlítsa össze más görög poliszokéval a spártai politikai rendszert. A SZÓBELI VIZSGARÉSZ ÉRTÉKELÉSE A szóbeli feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési út mutató alapján történik. Az útmutatók az alábbi szempontok alapján rögzítik a feladatmegol dáskor elvárható műveleteket és tartalmi elemeket. A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése (12 pont) Tájékozódás térben és időben (6 pont) A szaknyelv alkalmazása (6 pont) Források használata és értékelése (12 pont)
I Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaköz pontú bemutatása (18 pont) Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége (6 pont) Összesen 60 pont NÉHÁNY ÁLTALÁNOS JÓ TANÁCS A sikeres szóbeli vizsga elengedhetetlen feltétele a magabiztos fellépés, ennek viszont előfel tétele a rendszerezett tudásanyag. A szóbeli érettségi során a tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie, segítő kérdést a vizsgáztató csak akkor tehet fel, ha a felelő elakadt, esetleg teljesen rossz irányba indult el. Ennek elkerülése, amint azt a fenti értékelési útmutató is jelzi, az idő ben és térben behatárolt események és jelenségek ismeretén túl két kulcsfontosságú tényezőn múlik: a kérdés és a források helyes értelmezésén és a jól felépített, szaknyelvet használó fele leten. Ezek azok a szempontok, amelyek megkülönböztetik a tényeket egyszerűen visszaadó feleletet az értékelési útmutató és a vizsgáztató által magas pontszámmal értékelt elemző elő adástól. Kötetünk összeállításakor ezeket a szempontokat kiemelten kezeltük. A szóbeli tételekhez a vizsgán két-három feldolgozási, értelmezési szempontot és különbö ző típusú forrásokat adnak, ami a vizsgázó számára egyrészt segítség, másrészt a feleletbe be építendő, a bizottság által elvárt és a felelet értékelésénél honorált iránymutatás is. A tételhú zás után tehát szánjunk egy percet a kérdés többszöri átolvasására, elemezzük át a témán be lül megoldandó feladatokat, azonosítsuk be a tételhez kapcsolt esetleges forrásokban találha tó jelenségeket, eseményeket. Ez a tanács talán feleslegesnek tűnhet, de a tapasztalatok alap ján egy-egy felületesen átolvasott és félreértelmezett tételeim okozta vizsgáztatói kérdés sok szor a legfelkészültebb, az anyagot egyébként jól ismerő felelőt is kizökkentheti magabiztossá gából. Kötetünk minden tételhez közöl legalább egy forrást, amelyeket az adott témakör tény anyagának megtanulása után érdemes összevetni a kidolgozott tételszöveggel, hiszen a vizsgán is a források alapján kell helyesen beazonosítani a feleletben feltétlenül említendő jelensége ket, folyamatokat. Feltétlenül gyakoroljuk be még a vizsga előtt a középiskolai történelmi atlasz használatát, ugyanis az a térképek mellett rendkívül sok, „legálisan használható puskát" tartal maz. (Kronológia, tematikus oldalak, etc.) Amennyiben magunkban már tisztáztuk a kérdést, érdemes egy áttekintő vázlatot készíte ni, amely kettős célt szolgál. Elsősorban segít a felelet szerkezetének felépítésében, hiszen az emelt szintű érettségin elvárás, hogy az előadás a tételt térben és időben elhelyező, annak fő problémáját röviden megvilágító bevezetéssel kezdődjön, illetve erre visszautaló, következte téseket levonó összegzéssel záródjon. Másodsorban a vázlatba beépíthetjük azokat a lexikai elemeket, a szaknyelv ismeretét bizonyító kifejezéseket, amelyeket nem szeretnénk kihagyni a feleletből. Semmiképpen ne írjunk azonban hosszú, folyamatos szöveget, mivel a felkészülési idő ennek befejezését nem teszi lehetővé. Könyvünkben minden témakörhöz tartozik egy pár mondatos áttekintés, amely rávilágít néhány, a felelet központi kérdéseit adó gondolati ívre, míg a lexika összeállításánál és a kidolgozott tételszövegek megírásakor igyekeztünk bőségesen meríteni mind az adott témakörhöz tartalmazó fogalmakból, mind a történettudomány általá nos szakszókincséből.
9
1. TÉM AKOR: M a g y a r o r s z á g a XIV-XVII. SZÁZADBAN
g a z d a sá g a
LEHETSÉGES TÉTELCÍMEK: Károly Róbert által kijelölt úton: vegyesházi királyaink gazdaságpolitikája 5